ORSZÁGOS HIRLAPElöfizetési árak:

Egész évre 14 frt., fél évre 7 frt., negyed évre 3 frt 50 kr.Egy hónapra 1 frt 20 kr.

Egyes szám ára helyben 4 kr., vidéken 6 kr.

Föszerkesztö

MIKSZÁTH KÁLMÁNSzerkesztöség és kiadóhivatal:

VIII. kerület, József-körút 65 szám

Megjelenik mindennap, hétfön és ünnep után való napon Is

I. év. Budapest, 1897., péntek, deczember 10-én. 21. szám,

Az árnyék.A nyugvó nap megnöveszti az ár-

nyakat. Az osztrák alkotmányosság eltünönapja sötéten reflektálja utolsó maradvá-nyának tárgyát, a nothparagrafust, a po-litikai horizonra. Tegnap óta bizonyos,hogy az osztrák parlament képtelen min-den törvényhozási müködésre, igy a tény-leges gazdasági állapot Magyarország ésAusztria közt csakis a hirhedt 14. §. se-gitségével tartható fenn.

Ez a 14. szám, mint az alkotmányon-kivüliség elsö fekete foszlánya jelenikmeg s tán nemsokára rá lesz teritve agyászlepel az egész osztrák alkotmányos-ságra. A törvényes állapotot legkevésbbésem érinti ma még a 14. szakasz alkal-mazása. Miután nem sikerült Magyaror-szággal egyetértésben a provizórium par-lamenti létesitése, nem marad más hátra,mint hogy az osztrák kormány az egye-dül lehetséges expedienshez folyamodjék.Ausztria közjogának szempontjából ezteljesen indokolt, söt az alkotmány szel-lemével és betüjével megegyeztethetö tény.

Nem bocsátkozunk doktrinai fejtege-tésekbe. Az osztrák alkotmány komoly-sági hiányát fedezö eme tapasznak semkeletkezését, sem alkalmazásának eseteitnem tárjuk fel részletesen. Bizonyos,hogy kezdettöl fogva arra volt számitva,mikép ideiglenes segédeszközt képezzenaz állam gépezetének parlamenti kerék-kötöjével szemben. Harmincz év törté-nete pedig kétségtelenné teszi,. hogy anothparagrafus igen fontos, söt elvi je-lentöségü esetekben is alkalmazást nyert.

Három évtized eseteinek átvizsgálása utánkonstatálhatjuk, hogy a hirhedt paragrafuskét izben még a bank alapszabályai-nak megváltoztatására is alkalmazástnyert, s pedig 1870. julius 28-án és 1873.május 13-án. Mi több, még a pénzbevál-tás határidejének kitolását is a császár-paragrafus segitségével eszközölte azosztrák kormány mindjárt az alkotmá-nyos éra kezdetén, 1870-ben.

Az abszolutizmus és önkény fügefa-levele szükséges kiegészitöje az oly alkot-mányosságnak, mely tele van hátsó-gondolatokkal, képtelen és lebonyolithat-lan ellentétekkel. Nagyon természetes,hogy a magyar alkotmány számára ha-sonló szégyentakarót nem kérünk; deviszont tagadhatatlan, hogy a szükség-paragrafus alkalmazása Ausztriában egé-szen törvényes és a közjog szempontjá-ból egyáltalán nem kritizálható. A helyzettehát az, hogy a jelenlegi gazdaságiállapotot Ausztriában a kormány a 14.paragrafus segitségével tartja fenn, Ma-gyarországon pedig, föntartja, a tör-vényhozás, ha ugyan a függetlenségipárt megengedi. Részünkröl az elva-dulások és képtelenségek e zürzavarosnapjaiban is erösen hiszszük, hogy megfogja engedni. Különben Magyarországsokkal hátrányosabb s megmérhetetlenülveszélyesebb helyzetbe kerülne, mintAusztria. Itt, a parlamenti gépezet fenn-akadása után, letöri a kerékkötöt az ál-lami gépezet szekeréröl a 14-ik paragrafusfogantyújával operáló közjogi gondviselés;Magyarországon ellenben nincs semmi-

féle törvényes expediens, mely a fene-ketlen zürzavarból kisegitene, mint csaka salus republicae legföbb törvénye. Te-hát a legveszedelmesebb eszköz, az a két-élü kard, mely vághat elöre és hátra, smely megmentheti, de egyszersmind el isvesztheti ugy az államot, mint a sza-badságot.

Ide akarná juttatni a szélsöbal hihe-tetlenül megfontolatlan szeszélye az or-szágot? Sokkal rosszabb viszonyok éssokkal képtelenebb állapotok közé, minthova a kigunyolt, a gögösen lenézettAusztria jutott?

Nem, ez nem történhetik. Az az ár-nyék, mely fölvonul Lajthán tul a po-litikai látóhatárra, egyetértésre, vagy leg-alább békére kell hogy intse a magyarparlament pártjait s kiegyenlitésre a ma-gyar közélet ellentéteit. Az árnyék mamég csak a nothparagrafus alakjábanjelenik meg, de mindinkább ki fog azszélesedni. Nem kell |lomlátás hozzá,sem pedig pesszimizmus és mégis min-denki biztosan megjósolhatja, hogy Ausz-triában a mai alkotmány immár tart-hatatlan.

Nem az abszolutizmust és a zordkénynyel uralkodó kormányzatot jelent-jük be Ausztriát illetöleg. Erre még át-menetileg is alig kerül a sor. A noth-paragrafus alkalmazása után a parlamen-tet még össze kell hivni és nem pusztánazért, mert az alkotmány parancsolja.Ennek szava rég . nem talál meghallga-tásra a mindent tulkiáltó pártszenvedé-lyek torzsalkodása közepett. A reichsrathot

Andrássy ellenfelei.Egy bécsi ujságiró harmincz esztendö

szenzáczióiról számol be mostanában. Háromcsillag alá rejtözö nevét jól ismerik azok, akika kiegyezés óta, mind az öt külügyi miniszteralatt gyakrabban fordultak meg a Ballplatzon.Memoárjainak (Dreissig Jahre aus dem Lebeneines Journalisten) harmadik kötete jelent megezen a héten. A szerzö végigjárta az osztrák,meg az osztrák-magyar politika tüskés meze-jét, még akkor, midön ez a mezö lenn virágoshatárok között végzödött, a toskánai sikon.Pennáját (lapos és szürke sorokat ir ez a penna,de magot hint el közbe) Ausztria egy régibotránya mozgatta meg legelöször. Az ötvenki-lenczediki háboru után az osztrák Panama tu-dósitói között van ö is. Mikor a nagy pénz-ügyi tönk szélére jutott a birodalom, két pisz-tolydurranás vegyült az általános jajveszéke-lésbe. Agyonlötte magát báró Eynatten, asikkasztó veronai generális és utána szinténcsak a halálba tudott menekülni Bruck pénz-ügyminiszter a gyanusitások elöl. Azután ottvan a szerzö tudósitói asztalkája a zöld szalo-nok massziv butorai között, midön az idösebbGoluchovskit kiszoritja Schmerling, midön Menns-dorffnak, a becsületes katonának, állammü-vészetet szuggerál a „tárcza nélküli" Esterházy,midön Beustnak nincs a császáron kivül egyet-lenegy barátja sem odaát. Végig látja az osztrákkulturküzdelmet, a magyar egyházpolitikánakezt a huszonöt évvel idösebb; de szakasztott

olyan testvérét és egy diplomata-ujságiró tapin-tatával mindig akkor kérdez, mikor a kérdezettharagszik. Az államférfiak tudniillik szinténilyen kedélyállapotban beszélnek leginkább, si-kereik nem támogatják a hirszolgálatot. Azelsö prágai ostromállapot után is igy veszi kiAuersperg Carlos miniszterelnökböl, a monarkialegelsö gavallérjának, mélységes gyülöletét Beustiránt, mert azaz ö háta mögött egyezkedik Rie-gerékkel. Abban a pillanatban lepi meg, mikora herczeg épp becsapja a királyi Hradsin ajta-ját és bucsuzatlanul válik meg a legfelsöbbudvartartástól, hogy aztán esztendökig duzzog-jon falusi hajlékában. Látja ez alkalommal acseh békeszeretetet is ; Prágában már harminczesztendö elött szokásban van a kétfejü sas be-mázolása, a cseh ujságok továbbá gyászkeret-ben adnak ki némely legfelsöbb kéziratot és éppmikor Prágában van a császár, lefoglalnak ilyengyászkeretes ujságlapot vagy ötvenezret. Szer-zönk tovább nézeget be a lefüggönyözött ablako-kon; a polgárminiszterium bukása. Beust bukása,Hohenwart bukása, az elsö választási reform ésegyéb politikai átalakulások még arra is idötadnak neki, hogy meglásson egy nevezetesokiratot, olyat, amely közönséges halandó szemeelöl elrejtve szokott maradni: a lemberg-czernovicz-jassy-i vasuti botránynak, az Ofen-heim-pörnek tárgyalása után Giskránuk, azexminiszternek, a titkos tanácsosnak, azt irjaLarisch gróf, az udvari marsal: „Ezen ügy kö-vetkeztében inegtiltatik Exczellencziádnak, hogya legfelsöbb udvarnál ünnepi vagy bármely

más alkalommal, vagy kihallgatásokon is meg-jelenjék." Ebben a harmadik kötetben végülelérkezik Andrássyhoz, kinek keleti politikáját,küzdelmeit és viselkedését hat évig nézi aLajthán túl. És mennyire megnövekszik egyilyen nagy históriai alak, ha látni, hogy a nehézkövek elhengergetésén kivül még apró, deszurós nyilakat is ki kell tépnie a maga testé-böl a hösnek. Ezzel is foglalkozott Andrássy aLajthán túl.

A napnak közjogi vitájában sem felejt-hetünk el egyet: azt, hogy Metternich óta olyanszenzácziós külpolitikát egy kanczellár semcsinált a Habsburgoknak, mint Andrássy Gyula.Mi másért tartjuk öt még nagyobbnak, de Bécsés a további Európa nem ezzel foglalkozik.A névtelen ujságiró könyvében is azt azAndrássyt látjuk, aki Metternich örökében ül.A lajthántuli Andrássy ez; géniuszt visz ma-gával a nagy, iróasztal mellé, sokkal többgéniuszt, mint amennyit elödei vittek oda, detudja, hogy ez mind csak füst és pára. Adiplomatának nincsenek maradandó müvei; akibetük helyett emberekkel operál, az nem teremthalhatatlan eklogákat. És a nagy iróasztal mel-löl nem lát ö talán a jövöbe, nem látja tánBismarckot Friedrichsruhéban, midön a vénherczegnek leghatalmasabb védöje már csakegy harminczhatesztendös ujságiró, Max Harden.Vissza azonban bizonyosan néz az uj külügy-miniszter és akkor megláthatja Metternichet1851-ben. Az is a maga Friedrichsruhcjébonvan, a Rajna mellett, szölölevelek közé temet-

2. oldal. — Budapesti 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Péntek, deczember 10.

rövid, záros határidő alatt, még egyszerössze kell hivni, hogy az uj osztrák kor-mánynyal az alkotmányos tárgyalás avégleges gazdasági kiegyezés irást megin-dulhasson. Mikor aztán konstatálva leend,hogy a végleges alku még kevésbbé vi-hető keresztül, mint a provizórium, akkoraz a reichsrath, melyet a kiegyezés érájateremtett, többé nem fog müködni.Előreláthatólag következni fog, nema nyers abszolutizmus, hanem a tarto-mánygyülési deczentralizáczió. A mind-inkább növekvő árnyék áthatlan fekete-

gével rá fog borulni az osztrák köz-ponti parlamentre, hogy fényhez jussanake parlament eddigi holdjai: a tartomány-gyülések.

Nem az fog tehát bekövetkezni, minta szélsőbal politikai Falbjai, a kritikusnapokban duskálkodva, reménylik és hir-detik, nem jő létre Ausztriában a vég-leges abszolutizmus, mely erős éket vernea monarchia két állama közé. Létrejöránk nézve sokkal veszélyesebbé válhatóalakulás: a föderalizmus felé közeledés.

Ha tehát valamikor, ugy most vanfeltétlenül szükség a magyar nemzet egy-ségére s a politikai pártok együttes mü-ködésére. Figyelő hadtestre van szüksé-günk, mely ellenőrizze folyton az osztrákalakulást. Ez a politikai értelemben vettfigyelő sereg nem lehet más, mint a par-lament, teljes egységében és fel nembomlott belsö egyetértésében.

Legyen szemünk azon az árnyékon,mely Ausztriában lépésről lépésre előre-nyomul. Különben napsötétesedést idézélő nálunk is. Ha nem is maga az alkot-mány, mindenesetre. a nemzeti érdeknapja szenvedhet fogyatkozást.

POLITIKAI HIREK,A képviselőháznak délelőtt tiz órakor

ülése van,„Egy tavalyi ujdonság." Programmunkban

irtuk, hogy tudva nem közlünk lapunkbanvalótlanságot s ha mégis becsuszik, nem is vár-juk a dementit, magunktól reperáljuk. Ilyensors éri a fenti czim alatt lapunk keddi szá-mában megjelent politikai hirt, mely gróf

Eulenburg nagykövet és báró Bánffy egyállitólagos beszélgetéséről szól. A dolognem bizonyult igaznak, bár egy közönségesen jólinformált forrásból, rendes berlini tudósitónktóleredt, ki a kezünkben levő levél szerint mégazt is hozzátette, hogy az ottani politikaikörökben beszélik, "éles szeműnek" magasztalvaEulenburgot.

Az osztrák delegáczióból. Az osztrák dele-delegáczió ma gróf Than elnöklete alatt ülést tar-tott. A tengerészet költségvetésénél Kaftan dele-gátus felhozza, hogy tengerészetünk nagy refor-mokra szorul. Ezt a következő felszólaló báróSpaun altengernagy maga is beismerte. Ha-jóink régiek, elavultak. A költségvetés elfoga-dása után az 1895. évi zárszámadást tárgyalták.Itt Kienmann delegátus azt óhajtotta, hogy a bosz-niai zárszámadást is terjeszszék a delegácziók elé,mire Kállay Béni közös pénzügyminiszter aztfelelte, hogy a bosnyák zárszámadást csak a dele-gácziók tájékoztatása végett terjeszti elö, de határo-zati joguk nincs a delegáczióknak e kéx*désben.Krieghammer közös hadügyminiszter égy interpel-láczióra válaszolva, azt mondta, hogy ugy a lisztet,mint egyéb élelmi szereket az állomáshelyeken szer-zik be, anélkül, hogy Magyarországnak kedvez-nének. Ami a kétszersülthöz való 25—30,000 mé-termázsa lisztet illeti, ehhez a budapesti liszttipustkivánják meg, mert nincs megfelelő típus Ausz-triában. A Nobel-féle dinamit-részvénytársaság mo-nopolja is indokolt, mert robbantó szereik a leg-különbek.

A konzuli illetékek. A képviselőház pénzügyibizottsága Tisza Kálmán elnöklete alatt tartott maiülésében, melyen a kormány részéről báró Bánffyminiszterelnök, Lukács pénzügyminiszter és Toepkeállamtitkár volt jelen, tárgyalás alá vette a konzuliilletékek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot,amelyet Neményi Ambrus előadó ismertetett, ahozzácsatolt uj konzúli illetéktarífában foglalt eme-lések indokául "felemlitvén a konzulátusok számánakfolytonos szaporítását és kiadásainak emelkedését.A bizottság általánosságban minden vita nélkül snéhány stiláris módositással részleteiben is elfogadtaa törvényjavaslatot. Ezzel az ülés véget ért.

A főrendiházbizottságai. A főrendiház igazolóbizottsága, ma báró Vay Béla elnöklete alatt ülésttartott. Ezen az ülésen felvették a főrendek jegyzé-kébe Hetyey Sámuel péesi püspököt, továbbá grófSzapáry Lászlót, mint fiumei kormányzót, aki idáigképviselő lévén, nem gyakorolhatta főrendiházi tag-sági jogát. — Pénteken, a főrendiház gazdasági bi-zottsága ülésez.

Románok és szerbek. A komoly politikai hely-zetet ujabb fészkelődésekre felhasználó nemzetiségiizgatásokról ma kétfelől is kapunk távirati érte-sitést.

Egyik szói a románokról. Ugyanis dr. Ratiu,Droe, Prala ügyvéd és dr. Calefar a „Tribuna"legutóbbi számában a nagyszebeni, keresztyén-szi-geti, szászsebesi, nagydisznódi és uj egyházi választó-kerületek román választóit e hó 13-ára Nagy-Sze-benbe gyülésre hivta egybe, hogy tiltakozzanak ahelynevek magyarosítása ellen.

A másik tudósitás szerb testvéreink felől re*gél s Újvidékről a következőket ujságolja:

A délmagyarországi szerb poltikai körökben alegélénkebb figyelemmel kisérik az osztrák és ma-gyar politikai eseményeket. Gautsch báró egyezke-dési kísérletének végleges meghiúsulásáról megelé-gedéssel vesznek tudomást. A jövő képe és a szer-bek magatartása az uj közjogi helyzetben még nincsugyan kirajzolódva, de a szerb vezetők egymással valósürü érintkezése, ugy itt, mint az egykori Bánságtöbb városában azt látszik bizonyítani, hogy a szín-falak között nagyobb dologra készülődnek. Beszélnekaz 1895-ki nemzetiségi kongresszus határozatainakföléledéséről s igazat kezdenek adni Miletics pro-grammjának s hangoztatják, hogy az Ausztriától el-szakadt és független Magyarországban a nemzeti-ségek inkább érvényesíthetik jogaikat, mint adualisztikus viszonyban levő osztrák-magyar monar-kiában. A Zasztava azt irta közelebbről: „Ausztriainog s minél .inkább megrendül : a perzonál-unioannál gyorsabban közeledik felénk s ez a helyes is.Ekkor talán megjő a béke és szeretet." A szerbektudják, hogy. egy nemzetiségi mozgalmaktól meg-gyöngített s magára maradt Magyarországtól könyeb-ben elszakítható Bosznia és Herczegovina is. A ro-mán vezérek kibékülése és küszöbön álló akcziójaez utóbbi napokban ujabb lökést adott a szerbnemzetiségi mozgalmaknak is.

Űtközet elött.Pártkülömbség nélkül, minden gyakorlati

politikus élénk érdeklődéssel tekintett a nem-zeti párt mai konferencziája elé, mely ennek a

közjogi alapon álló ellenzéknek a beterjesztettuj provizóriummal szemben való állásfoglalá-sára nézve volt hivatva dönteni.

Az előzetesen szárnyaló hirek, melyektöbbé-kevésbé pozitiv formában a párt élesnézetkülömbségét rebesgették, természetesenfokozták a közfigyelmet s arra inditottak azelnökséget, hogy gondoskodjék a fontos érte-

, mint egy vén Faun és a Rajnán megállegy kis gözös.

- Én felmegyek hozzá — - mondjaBismarck.

— Én meg lenn maradok —mondja Po-roszország herczege, aki husz év elött még ke-gyesen bókolt Kelemennek. Ha Kelemen meg-öregszik, nem érdemes érte hegyet mászni. Alegnagyobb diplomatának is ez a perspektívája,az aranyozott iróasztal mellől és ugy látszik amiénk, magyaroké az igazság, ha Andrássyemlékezetében a kiegyezést tartjuk maran-dandóbbnak.) .

Azonban már ott van az uj külügyminisz-ter a Bullplatzon; nézzük az apró nyilakat,melyeket a Lajthán tul feléje eregetnek.

Elöször is nincsen neki embere. Hol vanmellöle a bizalmas tanácsos, a Gentz? Nemjutott melléje egy ilyen Gentz. Valamely kiválónémet történész mondta a multkor. Gentznekarczképe előtt: „Ime, itt van ez embernek egészjelentősége lerajzolva; az a harmadosztályuLipót-rend a gomblyukában, az beszél. Harmad-osztályu Lipót-rend, harmadosztályu jelentőség-;ott evett a Metternich asztalánál, de a patkó-nak végén ült. Én nem tudora, minek fujják felaz ilyen urakat, a hadiszállások ez egyszerü,fogalmazó főnökéit?" Ugy van, a korhistóriacsakugyan naiv a Gentzek felbecsülésében. Depróbáljon akár Cartesius is betoppanni egy hiva-talba, hü még sohase iktatott. Ott csupa szürkeatyafi ül, az iktatástól jobbára félös és elkény-szeredett, talán korlátolt és lassu elméjű, de a

lángészt mégis fölülmulja egyben: tud iktatniés tudja, melyik polczon állnak a mutató-könyvök. E szürke atyafiak közül aztán egyetválasztania kell a magas jövevénynek; ez kö-rülvezeti és beavatja a porzótartók titkaiba.Azzal rögtön meg is barátkozik és az aztán ma-gától válik összekötő kapocscsá a többi szürkeatyafi felé. Andrássy kiváncsiságát nem bán-tották az iktatás rejtelmei a szürke atyafi sekellett neki. Báró Hoffmannt, az elsö osztály-főnököt, Beust mindenesét, megtétette közöspénzügyminiszternek és a keserü diplomatamosolyogva kénytelen fogadni a gratulácziókat.Herbst csak nemrégiben mondta:—még czitáljákaz ötletét — hogy a közös pénzügyminiszteritárczát tulajdonkeppen meg kellene szüntetni;mert az csak olyan „birodalmi kontrvllor", elégvolna arra a helyre egy számtanácsos is. DeHoffmann báró azért kénytelen jó képet vágni.

— Előléptetésnek tekintem-e a dolgot?— szól az ujságirónak. — persze, hogy annaktekintem hiszen miniszter l e t t e m — mondjaGablenz egykori adlátusa és nem csikorgatja afogát, pedig a kinevezés napjáig fogalma sevolt arról, hogy Andrássy, aki négy. évig lát-szólag jó viszonyban volt vele, de tényleg min-den hatáskörét elvette töle, végre még át ishelyezteti a monarkia főadóhivatalába.

Hoffmann ez alkalommal tehát szinténmérges. Ennélfogva leplezetlenül elmondja avéleményét Andrássyról.. .

— A külügyminiszternek most nehéz nap-jai lesznek. Miután én eljöttem, nem tudom,

hogy a miniszterium urai közül ki fogja mostfönntartani a diplomácziával való személyesérintkezést, amire Andrássy nem ér rá. (Értsd:nem ért hozzá.) A külügyi levéltár is nagyondezolatus állapotban van, mert senkisem tartjarendben, a gróf meg mindig elhányja vagya papirkosárba dobja az aktákat!

Ez a szürke atyafiak nyilveszszeje. Ugylátszik a mérges, Hoffmann az egész külügyihivatal véleményét tolmácsolja arról a bor-zasztó grófról, aki elhányja az aktákat, sőtmég a papirkosárba is bele dobja öket. Perszemár arra a; kérdésre, hogy Németország akeleti kérdésben Ausztria-Magyarországhoz áll-emajd közelebb vagy Oroszországhoz, Hoffmannéppen a megforditottját válaszolja annak, amitörtént. Ugyanis nem tud a dolgok lényegérőlsemmit sem a szegény. Mivel éppen ezt anevezetes aktát, már nem dobta a papirkosárbaa borzasztó gróf, hanem elcsukta gondosan.

A keleti kérdés kapcsán egész légió nyílszurkálta meg a magyar minisztert. Ez az ak-czió külsö nyilvánulásaiban visszamegy egészena velenczei fejedelmi találkozásig, midőnViktor Emánuel király és Ferencz József a la-gunák városában mondjak el nagyfontosságupohárköszöntőiket. Nehéz volt a találkozás he-lyét proponálni ; Rómát, Firenzét, Turint, Ve-lenczét (plane) emlegetni se merte Andrássyvégre a király maga jelentette ki, hogy Velen-czében akar találkozni Viktor Emánuellel.Schweinitz gróf, a bécsi német nagykövet, ek-'koriban azt kérte Andrássytól, hogy Ferencz

Péntek, deczember 1O. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897. — 3. oldal.

kezlet lefolyásának szokatlanul terjedelmeskommünikében való ismertetéséről: melyből necsak maga a párthatározat, hanem annak egészlétrejőveteli processzusa köztudatra jusson.

Kitetszik ebből a tudósításból, hogy a vé-leményeltérés s kezdetben heves összeütközéskövét az a kérdés képezte: hogy a szóban forgójavaslat megszavazása az ország érdekeinek tettszolgálat-e, vagy a kormánynak nyujtott ked-vezmény ?

Dicséretére válik a nemzeti párt komolyvezérembereinek, hogy végezetül is az első,egyedül helyes és igaz álláspont került ki amérkőzésből győzelmesen.

A nemzeti párt értekezlete.A nemzeti párt ma este Szentiványi Árpád

elnöklete alatt tartott értekezletén a vám- és bank-ügy ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslatottárgyalta.

Elsőnek emelt szót Horánszky Nándor.Beszéde elején a történt politikai eseményeket

ismerteti, egyfelől azért, hogy az értekezlet mindenmozzanat felől tájékozva legyen, másfelől pedig,hogy a politikát és a párt érdekeit érintő mindenlépésről hüségesen beszámoljon.

A delegáczió tárgyalásai alatt közölte vele a mi-niszterelnök, hogy miután Ausztriában az ott fenforgóparlamenti viszonyok miatt a provizoriális törvény meg-alkotása teljesen bizonytalanná vált, a közgazdaságiegyezmények lejáratának ideje pedig közeledik, teháta magyar kormány utalva van arra, hogy ujabbi in-tézkedésekhez nyuljon és a törvényhozásnak kö-zelebb előterjesztést tegyen. Vajjon tehát nem tartaná-ea nemzeti párt az ország érdekében állónak, hogya közjogi alapon álló pártok egyetértő megállapo-dásra jussanak ama teendők iránt, melyeknek segit-ségével a végleges rendezésig szükséges ideiglenesintézkedések önálló törvényhozási rendelkezésekutján megállapíthatók legyenek. Közölte egy-szersmind azokat a törvényjavaslatokat is, melyeket etárgyban a törvényhozás elé terjeszteni szándékozik.

Mellőzve ama beszélgetések tartalmát, melyekkizárólag felvilágosításokra szoritkoztak és csakis etárgy körül forogtak, szóló a közleményt ad refe-rendum vette és kijelentette, hogy a válasz meg-adásához szükségesnek tartja, hogy a párt vezéré-vel, gróf Apponyi Alberttel értekezzék és ettől azértekezéstől tegye függővé ama nyilatkozat milyen-ségét, melyet a miniszterelnök kérdésére mielőbbtenni szándékozik.

Megbeszélvén gróf Apponyi Albert pártvezér-rel a dolgot és annak minden részleteit — igy foly-

tatta Horánszky — abban állapodtunk meg, hogynémely ujabb fölvilágositások kérése és ezekre nye-rendő kedvező értesülés mellett kijelenthetem, hogya párt nevében semmi nyilatkozatot nem tehetünk,sőt ennek elhatározási jogát teljesen érintetlenül hagy-juk, a magunk részéről azonban eltekintve egyelőrea szerkezet netaláni hézagaitól vagy hiányainak azalaptételeket nem érintő kiegészítésétől, hajlandókvagyunk a javaslatot a pártnak elfogadásraajánlani. Miután a javaslat most már előttünk fek-szik, elérkezett az ideje annak, hogy azt a szövegenteendő módositással, mely a törvényjavaslat alap-eszméjével nem ellenkezik, de mely nagyobb jelentő-ségü félremagyarázásra adhatna okot, elfogadásraajánljuk.

Ez a módosítás abban áll, hogy mondassékki, hogy az a rendelet, mely arra az esetre lennekibocsátandó, ha a jelenlegi állapot Ausztriában azegy évi provizórium ideje alatt is változást szen-vedne, vagyis tehát a retorzionális rendelet a tör-vényhozásnak jóváhagyás végett záros határidő alattbemutattassék és annak érvénye 1898. deczember31-én tul szintén nem terjedhet.

Bővebben kifejtvén ezután a módosítás szük-ségét és jelentőségét, áttér a javaslat elfogadásánakindokolására.

Felemlíti, hogy e törvényjavaslat tartalma lé-nyegében ugyanaz, ami tartalma volt a megelőzőprovizoriális törvényjavaslatnak, eltérés csak kettő-ben van. Az egyik a kvótára vonatkozik, amennyi-ben a javaslat a kvótakérdést fel nem öleli,aminthogy nem is ölelheti fel, miután ez a javaslataz önrendelkezés alapján nyugszik, a kvótát pedigez alapon megoldani nem lehet. A másik eltéréspedig a javaslat ama rendelkezéseiben áll, melyek aharmadik szakaszban vannak és melyek a véglegesgazdasági kiegyezés tekintetében az ország érdekei-nek megfelelő lényeges dispozicziókat tartalmaznakés épen ezért a megelőző provizoriális törvénynyelszemben jelentékeny előnyt tüntetnek fel. Hamár most a megelőző provizoriális törvényt a pártelfogadta anélkül, hogy a bizalmi kérdést előtérbetolta volna, sulyos inkonzekvenczia nélkülnem vetheti el a jelen törvényjavaslatot sem,mely határozott haladást mutat.

Ajánlja a javaslat elfogadását azért is, mertez a törvényjavaslat nem a végrendezéssel fog-lalkozik, és igy ennek keretében sem az önállóvámterület, sem pedig a közös-vámterület alapjánvaló rendelkezés tekintetében nem döntünk, de nemis dönthetünk, amennyiben ily előterjesztések a tör-vényhozás előtt nem is feküsznek. Miután pedigvannak, akik egy, az ország érdekeit kielé-

gitő közgazdasági egyezményt közös vámterü-let alapján is elfogadhatónak tartanak, és nemállanak a minden áron való önálló vámterület alap-ján, világos, hogy a szóban forgó fontos kérdésfelett is csak akkor foghatnak dőnthetni, ha az errevonatkozó előterjesztések a ház előtt lesznek. Miutántovábbá ez a törvényjavaslat csakis arról kivángondoskodni, hogy a határidőhöz kötött végrendezéslétesítésére elegendő idő adassék és ugyanezen időalatt törvény alapján nyugvó módus vivendi álljonrendelkezésre — szólló egészen logikusnak, indo-koltnak és szükségesnek tartja a törvény-javaslat elfogadását.

Áttér ezután annak fejtegetésére, hogy milyenlesz a helyzet és mi foghat következni, ha a tör-vényjavaslat el nem fogadtatik és oda konkludál,hogy az ország érdekei sulyos hátrányt fognakszenvedni, még pedig, ha egyéb ok miatt nem, márcsak azért is, mert ama kötöttség nélkül, mely aharmadik szakaszban foglaltatik, a kormány kezeszabadabb lesz és nem fogja őt törvény köteleznisem a végleges kiegyezésnek május l-ig leendő be-nyujtására, sem pedig ez idő eltelte után arra, hogyaz önálló alapokoni rendelkezésre vonatkozó javas-latokat haladéktalanul benyujtsa. Mindazoktól ajelentéktelen előnyöktől ha az ország érdekeit meg-fosztanók, nagy kárt tennénk vagy hibát követ-nénk el.

Foglalkozik továbbá a párt feladataival és aközjogi alap iránt való hűségből épen e nehéz viszo-nyok között reá háruló kötelességeivel, továbbáazzal a helyzettel, melyet Magyarország jelenlegikonszolidáltságánál fogva a monarhiában elfoglalt.Végül áttér a bizalom kérdésének megvilágításáraés abban az erős hitben, hogy az ország meg fogjaérteni, hogy a törvényjavaslattal szemben nem a je-lenlegi kormány életét akarja a párt meghosszabbitani/nem az ország érdekeinek kiván szolgálatottenni, azt ajánlja, hogy a párt a javaslatot a je-lenlegi kormányzat daczára is az ország érdekeinekszavazza meg. (Élénk helyeslés.)

Sághy Gyula kijelenti, hogy nem fogadja ela törvényjavaslatot, mert a jelen kormánynakhanem szavaz meg semmit s a közérdek követeli,'hogy ettől a kormánytól az ország megmeneküljön.

Szentiványi Árpád nem bocsátkozik a törvény-javaslat fejtegetésébe. Belátja, hogy ha e párttagjaivolnának kormányon, a beállott helyzetben ők semtehetnének egyebet, mint ily javaslatot előterjeszteni.Ezt a kényszerhelyzetet azonban nem e párt tagjaiteremtették, hanem a kormány, még pedig szólómeggyőződése szerint tudatosan és szándékosan.Hosszu idő óta, 1884-től kezdve, mindig kényszer-

József király „mint katholikus uralkodó", birjará Pius pápát, hogy a kulturharcz dolgábannémileg engedékenyebb álláspontra helyezked-jék. A velenczei ut elött aztán Andrássy elő-terjesztette ezt a dolgot a felségnek.

— Jó — mondta a király— katholikusuralkodó gyanánt fogok eljárni. Ebböl aztánegy kis balsikere következett Andrássynak, mertaz uralkodó Olaszországban nem Németorszá-got protegálta a pápa elött, hanem ép a pápátajánlta Viktor Emánuel figyelmébe. A nyíl-vessző azonban nem ez, hanem másfelől repül,miként azt egykoru bécsi tudósitások irják: „Azidevaló arisztokráczia valósággal megborzadManin Dánielnek, az egykori diktátornak em-lékétől, melyet csak egy par nap előtt ünne-peltek abban a városban, ahol most Andrássyés Robilant a fejedelmi találkozást rendezik.Egyes arisztokrata körök még azt a képmutatóaggodalmat is kifejezték, hogy vajjon Velencze,mely valaha jól érezte magát az osztrák ura-lom alatt, nem fog-e tulságosan melegen tün-tetni Ferencz József mellett ? . . . MindenesetreAndrássynak sok szemrehányást kell majd el-tűrnie az idevaló szalonokban és még egyébtámadásokban is részesülhet."

A klerikális fönemességnek és a hozzátartozó udvari töredéknek „egyéb" támadásaiközül ime itt van egy:

Még az okkupáczió előtt szerzőnek egy,az udvarhoz közel álló elökelő katonai személyi-ség átadott egy brosúrát, hogy azt az újságjasegitségével "a közönség szélesebb rétegeinek

is tegye hozzáférhetővé". A röpiratot Juniusjunior név alatt irta valaki, azzal a czimmel,hogy „Nyilt levelek gróf Andrássy Gyulá"-hoz.Foglalatja az volt, hogy csak Ausztria-Magyar-ország, Németország és Oroszország közöttképzelhető hármas szövetség és csak ez a szö-vetség lehet hasznára a monarkiának; Német-országgal Oroszország nélkül szövetkezni, akeleti kérdésre való tekintettel nemcsak fölösleges,hanem valósággal ártalmas is, mivel Vilmos csá-szár tudvalevőleg ugyis közelebb áll a czárhoz,mint Ferencz Józsefhez. Ne ingadozzék tehátAndrássy, hanem csatlakozzék a lehető leg-szorosabban Oroszországhoz. — Ezt a brosü-rát irták az udvarhoz közel álló körökben, eztakarták a zsurnalisztika utján "a közönségszélesebb rétegeinek* is hozzáférhetővé tenni.Háromnegyed tizenkettőkor azonban, abban akritikus időpontban, mikor Hoffmann szavaiszerint Andrássy mindig megleli a helyes nyo-mot, az illető magasrangu katona is megleltea helyes nyomot. Eljött és visszakérte az uj*ságirótól a röpiratot, ami természetesen nemzárja ki azt, hogy Andrássy sem olvasta akönyvet. Ugy látszik, a hatással meg volt elé-gedve a szerzö és az a csoport, mely mögötteállt tollbamondás végett.

, A szalónok és a magasrangu katonák, aző fényes udvari kuliszszáikkal, nem állanak el-szigetelten a harczban. Együtt vannak velük aparlamentáris ijjászok is, különösen a német bal-oldal; Herbst, a német baloldal vezére — ugymondanám, az utolsó osztrák — valószinüleg

szintén a német barátságon ütközik meg. Deravasz és nem meri mutatni, hogy épp ugygyülöli a Bismarck birodalmát, mint a hogyszereti Ausztriát. Ennélfogva az okkupáczióbaköt belé és érdekes ma föleleveniteni, hogy huszév előtt volt utoljára fegyverbarátság a magyarközvélemény és valamely bécsi parlamenti pártközött Az első bizalmas tanácskozáson, ame-lyet Andrássy az okkupáczióról és a hatvanmilliós hitelről tart, Herbst doktor, mikor hallja,hogy miről van szó, egyszerüen menni készül.

— Kérem — azt mondja Andrássy —sziveskedjék itt maradni, mert különösen fontosnekem az ön véleménye.

Herbst, a német tuskó, nem hallgatni,hanem elmegy. Következnek az osztrák parla-ment nagy viharai és őszszel a delegácziókBudapesten, ahol Herbst az osztrák németségnevében ismét gorombáskodik Andrássyval. Akülügyminiszter megint keresi a nem hivatalosérintkezést és Herbst most is ép oly merevenutasitja vissza a közeledést, mint a Ballplatzontartott konferenczián. Ennek folytatása aztán adoktor Schaup külügyi jelentése az osztrák de-legáczióban. Ilyen jelentést még nem olvastakföl a delegácziókban azóta sem; ha Falk Miksajelentéseit olvassuk, megszokjuk, hogy a kül-ügyi jelentés egy külön műfaj, szigoruan meg-állapitott szabály szerint. Ugyanis mindig logi-kusabb, szabadelvűbb és kidolgozottabb az ex-.pozénál és egy nagy elme ügyességével töri élta kommentálás szük, keretét, de a vége, a végeaz, a szigoruan megállapitott szabály szerint,

4. oldat. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Péntek, deczember 10,

helyzeteket idéztek elö s valahányszor az történt,mindig a nemzeti párt hazafiságára hivatkoztak a aztmondták, hogy a hatvanhetediki kiegyezés veszélybenforog, meg kell azt menteni s ezt a nemzeti pártnem tagadhatja meg. A nemzeti párt hazafias szem-pontokból megvédelmezte a 67-es alapot és a kor-mányt is. A köszönet pedig az lett érte, hogy egy-részt a pártot a kormány tagjai gunynyal illeték,másrészt a viszonyok még rosszabbak lettek s akormány folytatta alkotmányellenes működését. Mind-ennek daczára, tekintettel a párt elnöke által elö*adott tényállásra, nehogy a párt egyhangu elhatáro-zását megzavarja, késznek nyilatkozik elfogadni atörvényjavaslatot. (Élénk helyeslés.)

Hódossy Imre: Azok, miket a párt elnökemondott, döntők reá nézve abban az irányban, hogya javaslatot elfogadja és azt hiszi a maga részérőlis, hogy nem lesz a pártnak egy tagja sem,aki másként fog eljárni. Ezután részletes bírálatalá veszi a törvényjavaslatot, melyet sok iránybanhelytelenít. Kijelenti, hogy a kormány iránt semmi-féle bizalom nyilvánítását nem tartja kivánatosnak.De, mint mondá, az előterjesztettek után kész arra,hogy megszavazza a törvényjavaslatot. (Élénk he-lyeslés.)

Gróf Apponyi Albert arra kéri a párt tag-jait, hogy elhatározásuknál ne a reá és a pártelnökkére való tekintet, hanem az ügynek érdeme vezesseőket. A dolog érdemére nézve azt tartja, hogy a párthelyesen csak ugy járhat el a fenforgó viszonyokközt, mint azt Horánszky ajánlotta. A jelenlegipillanat történelmi fontossággal bir az országpozicziójának a monarkiában és az európaiközvéleményben egy forduló pontjához ju-tottunk. Amit szóló és ez a párt eddig hirdetett,hogy Magyarország önállósága és alkotmányossága,a monarkia épületének legszilárdabb támasza, aztkezdik belátni most oly körökben is, melyekre eddig ahagyományos ellenkező itélet gyakorolt befolyást*Az országnak ezt az erkölcsi erő-gyarapodását meg-zavarni nem szabad s e tekintetben igen sok függennek a pártnak a magatartásától, melynél sem akormány érdeke, sem a függetlenségi párt közjogiálláspontjában foglalt kötött utirány őt nem befolyá-solja. Az ország jogainak és érdekeinek feltétlenmegóvása által szabott határok közt Magyarországérdeke az, hogy a monarkia rázkódtatásai közepettő bizonyuljon a maga szilárd és egységes államisá-gában a megingathatlan támpontnak. Ez fontosabb,mint az a bizalmatlanság, melylyel a Bánffy-kormány saz ő kormányzási módszere iránt viseltetünk. Az igazi,a tulajdonképeni döntő: a közgazdasági kiegyezés

csak egy lehet: bizalom a külügyminiszternek.Doktor Schaup ellenben 1878-ban azt in-ditványozta, hogy az osztrák delegáczió fejezzeki az Andrássy politikája iránt komoly rossza-lását. A plénum ezt tudvalevőleg nem fogadtaol, de megvan itt is a tüszurás: a jelentéstmagát, tehát a tulajdonképeni kritikát, elfogadták.

A megnyilazott Andrássynak most márcsak az kellett, hogy a berlini kongresszusonengedjen egy jó sorozatot abból, amit még kétévvel elöbb Ignatieff utján Oroszországtól kö-vetelt ; még csak ez kellett, hogy ujra elleneforduljanak (és pedig most már több sikerrel)a brosüriró magasrangu katonák, a klerikálisarisztokráczia, az udvari demokraták és a be-vezető rész meg volna a nagy ember vissza-vonulásának hiányos történetéből.

A könyvből nem veszszük ki ezt a histó-riát, a részletek tanulsága más. Ime, egy feje-zet belőle: A hármas szövetség már megszü-letése óta állandóan kritika alatt van egyfelőlés állandóan kényeztettetik másfelől. Sorsahoszszu idökro biztositva van, de ez a kétfélenevelés nem tetszhetik annak, aki szereti azifjut, mert igy nem tudni, milyen ez az ifjutulajdonképp. Mondjuk tehát, el él a korok leg-végső határáig. A másik alkotása Andrássynak,az, amelyről nem ebböl a bécsi könyvből ol-vasunk, hanem a nyitott Budapestiből, az szí-vósabbnak, erősebbnek látszott mindig; tudjuk,hatalmas egy viador ez az ifju. Miért ingado-zik most mégis, miért került a doktorok közéez az ifju! Azért, mert a nagy férfiaknak szel-lemük az örökkévaló, de nem a cselekvésük.

Papp Dániel.

esélyeinek szempontja, melyek igen kedvezőtlenek,sőt az osztrák viszonyok tovább fejlődésé esetén aztsem tartja kizártnak, hogy a kiegyezési törvényektöbbi részei revizió alá kell, hogy kerüljenek. Deerre nem Magyarországnak kell az impulzust meg-adni s ha a törvények reviziójának szüksége előáll,ennek a hatvanhetediki kiegyezés szellemében kelllétesülnie. Ezekre a nagy feladatokra kivánja fentar-tani a párt erejét, melyet a most inczidentaliter fel-merült dolognál elfecsérelni, nagy hiba volna.Ajánlja Horánszky indítványának elfogadását. (Zajoséljenzés.)

Gullner Gyula nem azért szavazza meg a tör-vényjavaslatot, mert a párt vezére és elnöke aztelőzetesen helyeselték. Ha szóló meggyőződésével ezaz eljárás nem egyeznék meg, még az ő irántukérzett tisztelete sem vinné őt arra, hogy amit nemtart az ország érdekében elfogadhatónak, azt csu-pán ezért elfogadja. De a jelen esetben meggyőző-dése az, hogy a nemzeti párt nem járhatel máskép, mint hogy elfogadja a törvény-javaslatot. Szükségesnek tartja azonban, hogya felszólalók a házban adjanak kifejezést an-nak, hogy a provizóriumokkal való kormányzásnakvégre-valahára meg kell szünnie. Mellőzhetetlennektartja továbbá, hogy a kibocsátandó rendelet hatá-lyának végső határidejéül a jövő év utolsó napja tü-zessék ki. A törvényjavaslat megszavazása a pártrészéről nem a bizalom kérdése. És ha esetleg atárgyalás során a kormány a szólásszabadság meg-szorítására erőszakos eszközökhöz akarna nyulni, ezellen a párt a leghatározottabban állást fog foglalni.

Ivánka Oszkár szükségesnek tartja, hogy atörvényjavaslat tárgyalása alkalmával a felszólalókkifejtsék azokat az okokat, melyek miatt a kormányiránt való bizalomnyilvánitásnak a törvényjavaslatmegszavazása semmiképen nem tekinthető és épenazért a bizalmatlanság legnagyobb mérvének hang-súlyozását tartja helyén levőnek, midőn a párt azelőadott okoknál: fogva a törvényjavaslat elfogadá-sára határozza el inagát.

Gróf Károlyi Istvá,n a maga részéről szinténnem akarja az összhangot zavarni és a beállotthelyzetre való tekintettel, hozzájárul ahhoz, hogy atörvényjavaslat elfogadtassék. Ezt azonban csak egymódositással teheti magáévá, még pedig ugy, hogya törvényjavaslat harmadik szakaszában határozot-tan kimondatnék, hogy a kormány az 1867. 12. tör-vényczikk 68. §-ában fentartott jog alapján az országönálló gazdasági életének berendezése iránt teendőállandó szabályozás tekintetében.utasittassék javaslatbeterjesztéséx'e. Ezzel a módositással elfogadja ajavaslatot. (Helyeslés.) "

Minthogy többé senki sem kivánt felszólalni, azelnök kimondta a határozatot, hogy a párt a tör-vényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjáulelfogadja.

A részletes tárgyalás czéljából a párt holnapdélután 6 órakor ujabb értékézietet tart.

A néppárt értekezlete.A néppárt szintén ma este tartott a provizó-

rium kérdéséberi értekezletet. Az elnöklő MócsyAntal ismertette a nagy számban megjelent tagokeiőtt a helyzetet. Többek közt ott vonták gróf ZichyNándor és gróf Esterházy Miklós Móricz. A pártlegelőbb is a javaslat tárgyalási módjára nézve ha-tározott és többek hozzászólása után végre JRa-kovszky István inditványára elhatározták, hogycsatlakozni fognak Györy Elek határozati javasla-tához, mely szerint a javaslat a pénzügyi és igaz-ságügyi bizottsághoz utasitiassék.

Ezután általánosságban vették tárgyalás alá ajavaslatot, s ebben a vitában részt vettek: ZichyNándor, Páder Rezső, Kubina Jozsef, MarsovszkyEndre, Major Ferencz és gróf Zichy János. A partprogrammjának álláspontjára helyezkedett s a ja-vaslatot általánosságban elfogadta, de a javaslatutolsó pontjára vonatkozólag egyhangulag .karhoz*tatták azt, hogy a kormány felhatalmazást kér azországgyűléstől rendeleli intézkedésre, amit csaktörvény utján lehetne alkotmányos .után elintézni.

A párt végül élhalározta, hogy e javaslattalszemben Való végleges álláspontját csak a bizott-sági tárgyalások után fogja kifejteni.

ORSZÁGGYŰLÉS.Miután pedig'a tegnapi napon a kalen-

dárium is beleártotta magát a szélsöbal dol-gába s a szent ünnep napját is az obstrukcziójavára könyvelte, Kossuthők ma hangosan, jókedvvel köszöntöttek a Házba. A dolog világos.Az égiek kárpótolják a szent ügy lovagjait ésha már a nemzeti párt nem tudta magát rá-szánni, majd támogatja az obstrukcziót a kalen-dárium. Ö sem utolsó hatalmasság. A havasdeczemberi hónapban rendelkezik egy pár piros-bötüs nappal és odaajándékozza szélbaléknak:nesztek, annyit még én is tehetek az érdeke-tekben, mint a szentesi követ.

Bántja ez az uj konkurrenczia SimaFerenczet. Vigye az ördög 1 Nem volt elég aza hunezut Leqher, akivel hetekig csipkedték avirtusát ? Most még a kalendárium is beleköt.

-r- Majd megválik, ki birja jobban?Szalad a vitarendezőkhöz.— Nem lehetne azt a Marjayt haza-

küldeni ?— Már miért ?— Hát csak azért. Nagy kedvem volna

megmutatni, hogy milyen Ms idő az a négy óra.Valahogy csititani próbálják a fölébredt

virtusát. Hogy Marjay Péter nagyon érdemesember, ámbátor tiszteletes ur. Aztán meg Po-lónyi Géza is szeretne beszélni, mert holnapmár Galgóczra utazik és ugyis mindig azt fog-ják rá, hogy rendesen egy kis dolga akad Gal-góczon, mikor a haza szólitja. Továbbad Bara-bás Béla is át szeretne esni a bajon, mivel-hogy neki a haza csak a kalácsot adja, de apecsenyéért Aradra kell fáradnia. És végezetül,mégis csak eltelt már a hét és tanácsos volnalegalább ezt akis előjátékot befejezni, nehogya hazának ott végződjék a türelme, ahol azigazi obstrukczió még csak kezdődik.

Haragos árnyék huzódik a szentesi követarczára. Hát minden ellene esküszik?

Ugy akad az utjába Marjay.— Délig csak elsétálhatok még? —kér-

dezi töle tapogatózva.— Nono . . . hangzik a mélyértelmü fe-

lelet.— De egy órácskára ?—— f i a t < • . •

A többit csak ugy a feje mozgásávalmondja Marjay. A szentesi követnek meg ép-pen ez kell. Fut a terembe s odajegyzi nevéta fekete táblára, mindjárt a Marjay uramé alá.Hiszen csak egy órácskát lop az időből! Mégmindig marad három. S ha egyszer belefoghata beszédébe, akkor iratkozhatnak a nyomábaPolónyi, Barabás. Nem beszél itt ma másember.

Kip-kop! Halkan kopog a szemes hó azablakon. (Ugyan kit is akar figyelmeztetni?)Ahogy tülekednek, észre sem veszik, milyenfehér lett odakünn a világ, Piros képpel fut-kosnak erre-arra, de a legtöbben arra. Már ahol a nemzeti párt próbál értekezni a délutániértekezlete előtt. Szélbalékat eszi a kiváncsiságés ott gyűrűznek Apponyi körül, ha megtudhat-nának valamit előre, hogy lesz-e szövetség,vagy sem? Ugy tetszik, hogy nem. De azérthosszu beszélgetésük van egymással: Apponyi"nak, Justhnak, ismerős es ismeretlen pároknak.

Mig egyszer a folyosón végighasit a vé-kony csengettyüszó. Akkor sietvést ürül ki afolyosó és ömlik be az ember az üvegajtókon.Egy kicsit sötét van a teremben. Az elsö pil-lanatra bontó is a szürkeség, de lassankintmegszokja a szem és a karzatról már kiváliknehány asszonyi sithouette, aztán a virágoskalapok alól csillogni kezdenek a tüzelő szemek

Péntek, deczember 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897, — 5. oldal.

— és mondjanak akármit, még érdemes ebbena házban beszélni. Mig a szép-asszonyok megnem unják, talán nem is forog olyan vesze-delemben a parlament, mint ahogy Marjaytekintetes ur hiszi.

Mert Marjay ur a bibliából kölcsönöz ké-peket és profécziákat. És hirdeti, hogy terjed aragály, és terjedvén, az osztrák katasztrófa át-származik e hazára is. Nem mulik el tőlünk akeserü pohár. És miként elpusztula az alkot-mányosság odaát, megszámlálvák itt is a par-lament napjai. Am — és itt a tiszteletes ur,sajnos, a szélbali követnek engedi át a szót,mondván nem egészen a prédikátor hangján:— a függetlenségi párt ört fog állani és addigfolytatja a harczot a pogányokkal, mig eljövendaz az éjszaka, amelyen a kormánypárt nemtud többé dolgozni.

— Tiszteletes u r ! — figyelmeztetik szendepirulással, de Marjay a biblia területéről immárvéglegesen átcsap a politikai rónaságra és hal-kan suttogja el vallomását: én a KossuthFerencz határozati javaslatát pártolom.

— Éljen! — kiáltja Sima Ferencz, pe-dig csakhamar kiderül, hogy ő nem pártoljaazt a határozati javaslatot. De élteti a tiszte-letes urat, hiszen még azt az órácskát semlopta el. Mennyi ideje marad még neki! Gyors-vonattal akár Szentesig utazhatnék azalatt sim ezt a szép időt ő fogja kibeszélhetni, egy-maga. Ó gyönyörüség! Felragyog az arcza ésszeretettel rakosgatja maga elé a fóliánsokat,mint a torkos gyerek: Elöbb ezt eszem meg,azután ezt és ujjé! még akkor is marad egykis édesség.

Olyan szépen megcsinálja a tervét. Azelsö órában felolvassa a Tisza Kálmán beszé-deit, a második órában -

Azaz hogy a második órán egyelöre neugorjunk tul.

Mert amikor a szentesi követ fölkapja azelsö fóliánst és czitálni akar a generális beszé-déből, Szilágyi Dezsö rácsönget. Zugás felelrá a völgyben. Mi az ? Hát már felolvasni semszabad ? Az akadémiának is több szabadságavan, mint a parlamentnek ? Ott szabad felol-vasni ? Itt nem ? Hohó, ezt a. mintát Kramarzteremtette ! De nem türjük! soha I

Akármilyen furcsának tessék, Szilágyi mégiscsak Simát akarja hallani. Nem kell neki Tisza.És a szentesi követ kénytelen a saját bölcses-ségének kutjából meriteni. Mintha ez a kut bevolna rendezve az ilyen pazarlásra ! Világos,hogy ebböl baj lesz. De Sima mérsékli magátés nem bánja, Tiszái; még csak feláldozza. Aszomszédait is lecsittitja, hogy sebaj, azért ki-beszéli ezt a kis ülést. És egész uj témába fog.

Perczeg, perczeg a mulató. Nagyon jólmegy minden. Sima az osztrák botrányokrólbeszél. És hogyan beszél! (Ki merné elvitatni,hogy ezen a téren szakértő?) Meleg szinek ke-rülnek ki az ecsetje alól és itt nem szorul senkiember fiára, akitől szavakat vagy színeket kel-lene kölcsönöznie. Ám egyszer mégis ugy érzi,hogy a Badeni rendeletének felolvasásával igenjeles munkát végezne. S a kezébe kapja.

Szilágyi Dezső már a szavába vág:— Másodszor figyelmeztetem a képviselő

urat, hogy eltér a tárgytól. A harmadik figyel-meztetéssel kénytelen leszek töle a szót meg-vonni.

Keze a házszabályokra nehezedik, aszava is arra hivatkozik. A Sima Ferenczhomlokán gyöngyözni kezd a verejték. Ezzelaz emberrel nehéz lesz kikötni. Még egy órátse morzsolt le s már a második rendreutasitás.Emberi számitás szerint egy további fél-óra mulva pontosan megjön a harmadik is.

És akkor vége. A legszebb terv összeom-lik ilyenformán, mert az elnök nem akargoromba lenni. (Hiszen csak akarna! Nem Simabeszélne akkor itt, hanem száz ember — egy-szerre !) De Szilágyinak még a homloka segyürödik ránczokba, hanem mosolyogva szólés csak a házszabályokkal legyint. Az is elég,hogy egy obstrukcziós beszéd tervének kártya-várát halomra döntse.

S ha az ember már megérzi küzdelmehiábavalóságát, abba is hagyja. Sima még el-hullajt egy szót, egy mondást, aztán megrántjaa vállát: -eh, nincs arra törvény, hogy nekema harmadik rendreutasitást is meg kell várnom!Egy határozati javaslatot olvas fel, éppen csakazt, hogy a kormány javaslatát vessék el,helyébe pedig utasitsák az önálló vámterületelkészitésére. És — csak dél van — de vissza-esik a helyére. Sima már nem beszél.

A többség szivéről kö esik le. De föllé-legzik Polónyi is. Áh, hát mégis beszélhet!Örömében egyet huz a „tisztelt előtteszólon",akinek a határozati javaslata még a házsza-bályokkal is ellenkezik s aztán szélesen teregetiki a maga tarka argumentumait, amelyeknekmind azt kell igazolniok, hogy a törvényjavas-lat fontos, rettenetesen fontos, minélfogva elébekell terjeszteni az osztályoknak és egész sor bi-zottságnak. A tarka argumentumok közül hol ezt,hol amazt mutogatja, mig egyszer a szentsé-get felmutató pap áhitatával emeli magasra alegnagyobbat. Polónyi a szemeit is behunyja,mintha vakitaná az argumentum fényessége ésmélységes fohászkodással suttogja : Államcsiny!Az. Államcsinyra készül a kormány és nincsmás menekülés : keresztül kell szoritani a ja-vaslatot minden elképzelhető parlamenti retor-tán. Csak akkor, de talán még akkor sem leszjó. Sőt bizonyosan akkor sem lesz jó.

A szélsőbal tapsol, az idő fut — immárPolónyi a tapsból és az időből is eleget lefog-lalt. Barabás Béla pedig reménykedve pillantfel hozzá. A szegény Barabás! — hiszen végreis, azoknak is lehet valamelyes joguk, akiknekAradra kell utazniok! Galgócz már Id van elé-gítve, ám jusson Aradnak is. És rövidebbrefogván beszédét, Polónyi egy óra után szóhozengedi jutni Barabás Bélát is, aki aztán addigbeszél, amig egy erőszakos szaváért SzilágyiDezsö erélyesen rendreutasitja.

(— Akik most még feláldoznák Magyar-országot az osztrák érdekeknek, a gyáva,üzelmek emberei — hangzott volt a Barabásszava.

— Ezért a kifejezésért rendreutasitom!dörgött reá Szilágyi. Most mennydörgött s avölgyben még se kelt viszhangja.)

Mély csönd. Barabás sietve halad a be-fejezéshez. És ekkor Szilágyi Dezső már ismétnyugodt, mosolyog. Valami utánozhatatlan kö-zömböséggel, amiben van egy csipetnyi gunyis, azt mondja:

— Több szónok nincsen följegyezve.És a táborok egy gomolyba verődve árad-

nak ki a folyosóra, amelyet megtölt az ő kiál-tásuk, hogy az obstrukczió előjátékára legör-dült a függöny. Az egyik obstrukczió meghalt,éljen a másik obstrukczió . . .

KÜLFÖLD.A görög török békeszerződés. Végre meg-

kötötték, annyi sok viszály után. A porta már kiadtavolt az utasítási a tesszáliai csapatoknak, hogyfoglaljanak ott téli szállást. Ez annyit jelentett, hogya török kormány végleg eltökélte magát arra, hogyő nem bánja, ha a görög akármit csinál, ő nembizik már abban, hogy a békeszerződés aláírásábólmég ez évben legyen valami. Hogy egész világosan

megértesse a görög kormánynyal a szándékát,hogy tovább nem alkuszik, kiadta a téliszállásra vonatkozó rendeletet. Ez hatott is. Agörögök, akik addig mindenképen huzták vontákmagukat a békekötés sulyos föltételei alól, mostmár maguk sürgették a kormányt, hogy gondoskod-jék Tesszáliának a török katonaságtól való kiürité-séről s a sajtó is most már követelte a tárgyalásokbefejezését. Tehát ezzel meg van adva a finálé abalkán legutóbbi kitöréséhez. Görögország pedignyög, de reméli, hogy kiheveri a katasztrófát. A szer-ződés főbb pontjai ezek: Négy millió török fonthadikárpótlás. — Tesszália kiüritésének megállapitásaegyhavi időn belül. — A hadifoglyok kicserélése. —Teljes amnesztia a háboruban részt vett tesszáliaiak-nak. — Mindkét fél alattvalóinak mindkét állam te-rületén való szabad közlekedése. — Görögország100.000 török fontot fizet a háboru által meg-kárositott magánosok kártalanítására. — A kétszerződő fél három hónappal a békeszerződésratifikálása után megállapodást kőt a gonosztevőkkiszolgáltatásáról és egy másikat a brigántaggióelfojtásáról. Addig is, amig a hajózási 6skereskedelmi szerződést megkötik, a szabad keres-kedelmi és hajózási forgalom kölcsönösségi alaponismét helyre áll. — A postaforgalom és a távirda-for-galom szabályozása. Mindkét állam kötelezi magát,hogy területeiken nem türnek olyan izgatást, amelya másik állam biztonságát veszélyezteti. A tárgya-lások során a két állam közt felmerült nézeteltéré-sek a hatalmak konstantinápolyi képviselőiből ala-kított választott biróság elé terjesztessenek.

Az osztrák válság.Az osztrák ellenzék baloldali pártja ma

feltünést keltö kommünikét adott ki, amelybenlegelőször a maga részéről is konstatálja azt,hogy a miniszterelnökkel folytatott tárgyalásoknem vezettek eredményre.

Kijelenti azonban a pártvezetőség szegybehivott pártértekezlet nevében, hogy bárhatudomásul veszi a miniszterelnöknek azt anyilatkozatát, hogy ez időszerint befejezettek-nek tekinti az egyezkedési kísérleteket, mégiskülönös fontosságot tulajdonit annak,hogy a parlament mielőbb ismét fel-vehesse a rendes tárgyalások folyamát éssajnálatát fejezi ki a főlőtt, hogy épen az ezidőszerinti fontos politikai és gazdasági kér-dések között, amelyek előtt mint a mo-narkia egyik állam fele állott, nem talált ele-gendő alapot a kivánt egyezkedés czéljánakelérésére. Kijelenti azonban a pártvezetöség,hogy most is épugy, mint azelőtt, alkalmas ala-pokon és kellő időben kész a tárgyalásokat akormánynyál ujból felvenni és a legnyomósabbanhangsulyozza szándékát: akár törvényhozási,akár más uton közrehatni, a Csehország ésMorvaországban felmerült differencziák meg-oldására. •

Ama tárgyalásokról, amelyeket dr. Funkefolytatott az osztrák miniszterelnökkel, parki-menti körökben azt beszélik, hogy dr. Funkekijelentette, mikép a németek nincsenek abbana helyzetben, hogy a nyelvi kérdésben elismer-jék a csehek jogi álláspontját s ök csak atényleges gyakorlati szükség szerint hajlandókengedményeket tenni. Funke ezenkivül igenkomolyan fejezte ki azon felfogását, hogy acseh tartománygyülési most egybe ne hiv-ják, mert a német képviselők személyes biz-tonsága van veszedelemben s ez irányban iskért intézkedést a kormányelnöktöl.

Bécsi levelezőnk jelenti továbbá, hogy anémet-nemzeti és a német-néppárt is ma érte-kezletet tartott a képviselőházban és a párt-elnököknek odaadó és körültekintő müködésö-kért, melylyel a német ügyet lényeges sikerekrevezették, köszönetüket fejezték ki. Az elnökségeviszont a tagok önfeláldozó kitartásáért mond-tak köszönetet, mint amely egyedül tette lehe-tővé, hogy nevezetes vívmányokat tudlak elérni

A német-szabadelvü párt a néphez kiált-ványt fog intézni, melyet vasárnap fognak köz-zétenni. Ugyanezen a napon fog megjelenni anémet néppárt manifesztuma is.

A többség pártjai ma délután szinténegyüttes ülést tartottak, de az iránt nem tud-tak megegyezni, vajjon közös kiáltványban for-duljanak-e a néphez, amit főleg az ifjucsehek

oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Péntek, deczember 10.

kivánnak A többségi pártok értekezletét holnapfolytatják.

Képviselői körökben hire jár, hogy aprovizóriumnak a 14. §. alapján való életbe-léptetésével addig fognák várni, mig a ma-gyar országgyülésnek e kérdésben valódöntése nyilvánvaló lesz. A 14. §. alkal-mazására azonban okvetlenül karácsonyelött kerül a sor. A kormány további akczió-járól azt beszélik, hogy elöször a tartomány-gyüléseket fogják egybehívni január hóban, ugyhogy a reichsrath üléseinek megkezdésére csakfebruár végén kerül a sor, amikorra, remélhe-tőleg, a pártok egymással megállapodtak.

A prágai helytartó most tart szemlét aprágai kravallók fennmaradt nyomai, fölött.Meglátogatta a német egyetemet, majd az árva-házat, itt megbotránkozását fejezvén ki afölött,hogy még ily emberbaráti intézményt sem ki-méltek meg, pláne azt sem tekintve, hogy ittcseh növendékek épugy vannak, mint németek.Aztán számos nyilvános épületet nézett meg.

E hó. elsején egy szakasz katonaságot azemeletről forró vizzel öntöttek le. A hadpa-rancsnokság arról már az ügyészségnek tettjelentést.

A bécsi német pártvezér, dr. Funkenak,a fia Prágában tanul az orvosi egyetemen. Tu-domására hozták neki, hogy vele ugy fognakbánni, mint ahogy atyjával cselekednének, haPrágában volna. A rendőrség értésére adta azifju Funkénak, hogy utazzék el Prágából.

Krakóban jövő vasárnapra nagy poli-tikai tüntetésre készülnek, melyre cseh kép-viselők is jönnek. Szónokul az ismert Stoja-lowsky páter és egy másik antiszemita, vankiszemelve.

EB hó 18-án «lengyel nemességnek egykétszáz tagból álló küldöttsége Sapieha herczegvezetése alatt Badeni volt miniszterelnőkbuski kastélyában tisztelegni fog, hogy irántaérzett, nagyrabecsülésüknek kifejezést adjanak

Karintiából, Lemberg város polgármeste-réhez a szlovén községek képviselői határo-zatot küldtek, melyben a német ellenzéknek aképviselőházban tanusitott magatartásáért saj-nálatuknak s az elnökségnek. áldozatkész,finomérzékü és hősies viselkedéseért s végülaz összes szlávok szolidáris összetartá-sáért örömüknek adnak kifejezést.

A lembergi lengyel nemzeti szinházbantegnap cseh-lengyel tüntetések voltak. A ze-nekar nyilt szinen eljátszotta a. cseh nemzetidalt, amire aztán a rendező fölolyasta Podlipnyprágai és a preraui polgármester, valamintSchubert, a prágai nemzeti szinház igazgatójánaktáviratát, Podlipny dr. azt táviratozta: A len-gyelek és csehek szolidaritása a csehek győ-zelmével fog végződni, Az előadás után a nem-zeti kaszinó válaszolt a prágai nemzeti szin-hág üdvözlő táviratára. Nevezetes, hogy a pol-gári lakosság igen hidegen fogadta a tüntetésts csak a nemesség vett abban részt,

Dreyfus vagy Esterházy?A hadi tőrvényszék elött a Dreyfus ellen

lefolyt tárgyalásokra vonatkozólag ma igen érdekesrészlet kerül nyilvánosságra, melynek közzétételétnehány izgató lap vádló közleményei provokáltak.

Néhány lap ugyanis elmondja azt, hogyDreyfust tőrbe ejtették és csak igy bizonyítottáktá bünösségét.

Dreyfus ugyanis — közlések szerint — afranczia hadseregnek uj mozgósítási tervét ismertes röviddel azután Németország ezt a tervet megtudta és a német hadsereg körében megtettéka kellő ellenintézkedéseket.

Ezt Dreyfusnak szemébe vetették s azt mond-ták neki:

— Senkisem ismerte ezt a tervezetet csakisén, Boisdeffre tábornok és Mercier hadügy-ü

Dreyfus erre, állitólag, dadogva mondta,hogy ő erröl nem tehet, de lehet, hogy a tervrőlegyik barátjával beszélgetett.

Midőn ezt a barátot a torvényszék elé idéz-ték, azt látták, hogy Dreyfus állitásai tartha-tatlatok.

Ezt az egász dolgot Dreyfus családja maa Temps-bamn koholtnak nyilvánitja, és kije-

lenti, hogy a vizsgálatból semmi sem derűltki, ami Dreyfus bünösségét kimutatta volnaés hogy csakis a bordéreau alapján, amint aztmaga a vádirat is mondja, lehetett St bünösnek nyilvánítani.

A mi az emlitett tiszt vallomását illeti, az azegész ügygyei semmi összefüggésben nincsen,mert Dreyfus vele tényleg ilyenről nem beszélt,csakis Henry alezredes tett egy kis czélzást, aztmondván, „egy bizalmát érdemlő egyén kije-lentette előttem, hogy a második vezérkari irodaegyik tisztje árulta el a tervet."

Midőn Dreyfust védője és a bírák felszólítot-ták, hogy nevezze meg ezt a tisztet, az alezredesnem engedte és végre, mikor már nagyon szorítot-ták, kezével az asztalra ütött és azt mondta:

— Nem mondhatom meg. Különben is akatonatiszt sapkájának nem szabad tudni, hogy mivan a fejben.

A szenátusban lefolyt Dreyfus-tárgyalást mégmindig erősen kommentálják. Azt, a többek közt, hogya szenatus tagjainak a legnagyobb része rossz szemmelnézte eleve is a Dreyfus-ügy szóbahozatalát. Ezt az-zal magyarázzák, hogy a szenatus, valamint a kép-viselőház tagjai nem mernek szint vallani Dreyfusérdekében egyrészt azért, mert a közhangulattól fél-nek, attól, hogy nem fog sikerülni Dreyfus ártatlan-ságát bebizonyítani és ez esetben blamirozva van-nak. Másrészt a Dreyfus-áramlat ellen sem mernekállást foglalni, mert egyrészt Scheurer-Kestnerhatalmas befolyásu ember, másrészt pedig a Figaro,amely ez ügyben vezet, hatalom, amelyet nem akar-nak maguk ellen fordítani.

Legfontosabbnak a hadügyminiszter és a mi-niszterelnöknek ama szavait tartják, hogy ugy nyi-latkoztak, mikép Dreyfus-ügy "ebben a pillanatban"nincs. És ez korrekt :kifejezés is, mert amig másbizonyiték eldöntve nincs, addig nem lehet Dreyfus-ügyről sző. Feltünést keltett, hogy Méline, valamintBillot sem voltak ebben a kérdésben azok az energikusfellépésű emberek, mint aminőknek öket általábanismerik. Azt a hatást tették; hogy ők kényelmetle-nül érzik magukat és mint becsületes, tisztessé-ges emberek, ki akarnak a kényelmetlen helyzetbőlszabadulni, de most még nem lehet.

Scheurer-Kestnernek volt, amint képzelhetőis, a. legnehezebb helyzete. Miután mindenki leleple-zést várt és éz elmaradt. Keveselték azt, amit mon-dott. Ugy, hogy valahányszor a bordereaut emlitette,azt az agyoncsépelt borderaut, nevetés támadt. Ésez a nevetős zavarta folyton- Söheurer-Kestnert.Végül azonban mégis sikerült neki a nevetést elné-mítani.

Drefus felesége a következő, levelet küldtea pápának:

Szentséges atyám!Dreyfus Lucia Eugenia, felesége egy száza-

dosnak, aki zsidó származásu és a franczia seregbenfényes állást foglalt el, könyörögve kéri Szentségedközbenjárását az itt elmondandó körülmények közt:

Dreyfus Alfréd kötelességtudó katona volt,akit hazug és frivol vádra, egy rendkivüli katonaitörvényszék a legnagyobb mértékben súlyosbítottéletfogytiglan való deportálásra itélt. A bűnösségébenvaló kételkedés napról-napra növekszik és valóbankeresztény módon gondolkodok attól kezdenek tar-tani, hogy ebben az. ügyben antiszemita befolyásokérvényesülnek.

Az irásszakértők csak sajátságos habozássalmondottak véleményt. A titkos törvényszék elé ter-jesztett okiratok nem voltak elégségesek. A bor-zasztó itélet után rokonai kőzül senkit sem bocsá-tottak az elitélthez, akit családja köréből kegyetle-nül kiragadtak és az.Ördög-szigetre vittek, ahol bor-zasztó módon tengeti életét.

Dreyfus Lucia Eugénia Szentséged lábainálkönyörögve kéri a katholikus egyház atyjának rész-vételét és érdeklődését. Férjem ártatlan és az igaz-ságszolgáltatás tévedésének áldozata. Minthogy ő atöbbi emberiségtől el van zárva, kérő levelét lesuj-tott felesége irta alá, aki könyes szemmel tekintfel Krisztus helytartójához, valamiképen egykoronJeruzsálem leánya, magára Krisztusra merészelt föltekinteni. Dreyfus Lucia Eugénia

Néhány diák ma délután a szenátus előtttüntetés rendezett. Lármáztak és gyalazó kiáltá-

sokat hallattak Scheurer-Kestner ellen. A rend-őrség szétkergette a t ü n t e t ő k e t .

TÁVIRATOK.A horvát országgyülés.

Zágráb, deczember 9. Az országgyűlésben madélélőtt az elnök bemutatta dr. Amrus és társai sürgősinditványát, a melyben a tartománygyülési továbbiintézkedésig elnapoló, szeptember 9-én kelt leiratot adhoc bizottsághoz akarják utasittatni, amely négynap alatt kutassa ki e leirat okait és tegyen rólukjelentést. A költségvetési bizottság beterjeszti jelen-tését, amelyben elfogadásra ajánlja a kiegyezési pro-vizóriumot. Ezután több interpelláczió következett.Egyet Potocnjak nyujtott be, aki a vasárnap egyÖnkéntes és egy tiszt között egy itteni étterembentörtént összekocczanás miatt interpellált. Interpellá-cziójának megokolásában a leghevesebben támadtaa magyarokat és németeket, akik, véleményeszerint, nem tartoznak a müvelt nemzetekhez. A leg-közelebbi ülés hétfőn lesz. Napirend: A kiegyezésiprovizórium, •• . • •

Az uj olasz kormány.

Róma, deczember 9. A mai hirek szerintugy látszik, hogy Visconti-Venosta a kabinet-ben marad. Még mindig biztosnak tartják akövetkezök maradását: Rudini (elnökség ésbelügy), Brin (tengerészet), Lurzatti (pénzügy) ésCodronchi (közoktatásügy), Zanardelli az igaz-ságügyi tárczát vállalja el. Sanmarzano tábor-nok valószinüleg hadügyminiszter lesz. A többitárczák átvételét illetőleg a tárgyalások mégfolynak, anélkül, hogy határozott eredményt ér-tek volna el.

A német tengerészeti javaslat.

Berlin, deczember 9. A birodalmi gyülés mafolytatta a tengerészeti javaslat tárgyalását. A szó-nokok nagyrészt a javaslat elfogadása mellett nyi-latkoztak. Hosszabb vita után a javaslatot a költ-ségvetési bizottság elé utasították.

A bukaresti zavargások.Bukarest, deczember 9. Fontan orosz követ a

diplomácziai/testület megbizásából értesítette a ro-mán miniszterelnököt, hogy; a külügyi hatalmakképviselői megfelelő kárpótlást fognak kérni amaalattvalók számára, kik a mult vasárnapi zavarokalkalmával a rendőrség hiányos gondolkodása követ-keztében megkárosultak.

Bukarest, deczember. 9. Az antiszemita zavar-gások alkalmával elfogottak ellen a vizsgálatot foly-tatták. Összesen 93 embert tartóztattak, le, akik köztvan 26 olyan, akiknél a fosztogatáskor ellopott tár-gyakat találtak. A kárt. szenvedett kereskedőkközül többen beszüntetik . a fizetéseket. Sokzsidó kereskedő egészen kivándorol. Kilátásbanvan egy csomó kártéritési per a háztulajdonosok, ésbérlőik között.

Kolozsvár, decz. 9. Az itteni egyetemromán hallgatói táviratban üdvözölték a románifjuságot a .nemzeti ügy érdekében ( ? ) kifejtettakczió alkalmából,

Lemészárolt expediczió,

Berlin, deczember 9. A „Nordd. Allg,Ztg," irja: Liwerpoolban a Nyugat-Afrikából ér-kezett „Niger" nevü gőzös kapitánya azt a hirtterjesztette, hogy november hó elején egy 200emberböl és 6 tisztből álló német expediczióta benszülöttek Kamerun belsejében lemészá-roltak. Kamerunból semmi olyan hir nem érk-ezett Berlinbe, mely ezt a borzalmas hirt meg-erősítené.

HIREK.— Erzsébet Királyné Biarritzban. Er-

zsébet királyné, mint a N. Fr. Pressének jelen-tik, kitünően érzi magát Biarritzberi. A királynéihacsak az ido engedi, hosszabb gyalogsé-tákat tesz, vagy pedig kikocsikázik. A ten-geri klíma ez .évben is nagyon jó. hatással volta királyné egészségi állapotára. Minthogya' királyné kirándulásokat óhajt tenni a tenge-ren, a Miramare yachtot Biarritzba rendel-ték, Január közepe felé a genfi tó mellett levöTerritetbe megy s két hónapig ott marad. Akirály február 15-én megfogja látogatni a király-nét s az eddigi ' dispozicziok szerint 10-14napig fog ott tartózkodni

Péntek, deczember 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897. — 7. oldal.

— Báro Sterneck halála. A király, mintBécsből táviratozzák, ma meglátogatta báróSterneck tengernagy özvegyét s személyesenfejezte ki részvétét. — Báró Fejérváry Gézahonvédelmi miniszter is kifejezte a magyar ki-rályi honvédség nevében részvétét ugy az el-hunyt özvegyének, mint a császári és királyitengerészeti parancsnokságnak és elrendelte,hogy egy magyar nemzetiszinü szalagokkal és„A m. kir. honvédség — a lissai hősnek" fel-irással ellátott koszorut tegyenek az elhunytkoporsójára.

— Maria Valéria főherczegnő a gyermekekközött. A wnllsee-i gyermekek bizonyára sohasemfogják elfeledni az idei Mikulás napját, amikor isMária Valéria főherczegnő fényesen megvendégeltea kicsinyeket, ö fensége Vécsey bárónővel 6-ándélután a wallsee-i lányiskolába ment, s utána kétnagy kocsi következett, megrakva mindenféle cseme-gével. Először az első osztályt látogatta meg ésjelenlétében osztották ki az udvari inasok a sok jó-félét. Nagy örömmel nézte a főherczegnő a kicsinyekélvezetét, amint jóizüen fogyasztották a süteménye-ket és néhány lánykával barátságosan beszédbe isereszkedett. Aztán a második, majd a harmadikosztály került sorra és jó ötödfél óráig tartott, miga kocsik tartalma elfogyott. Az egész városbannagy lelkesedéssel fogadták a jóságos főherczegnőszép cselekedetét.

— Beteg főherczegasszony. Erzsébet főher-czegasszony, Frigyes főherczeg, pozsonyi hadtest-parancsnoknak az édesanyja, néhány nap óta bete-gen fekszik fiának bécsi palotájában. Állapota, mintBécsből jelentik, ujabban egy kicsit megjavult.Frigyes főherczeg, ki nejével, Izabella főherczegnő-vel Bécsben volt, tegnap Pozsonyba utazott, de maismét visszatért beteg anyjához.

— Igazán legfelsőbb kitüntetés. Ö felsége acsaládi alapok főigazgatójának, báró Cheriek Emil-nek, a vaskorona-rend első osztályát adományozta.Valódi legfelsőbb kitüntetéssé teszi a rendjeladomá-nyozást, hogy ő felsége sajátkezüleg tűzte fel a bol-dog Chertek bárónak az érdemjelt.

— Királyunk jubileumi képei, ő felsége köze-ledő császári jubileuma alkalmára többféle állásbanörökitteti meg magát Zasche festő által. Hetenkinthárom-négyszer egy órától kettőig ül a festőnek,aki már több képpel elkészült.

— Estély párisi nagykövetünknél. Gróf Wol-kenstein párisi osztrák-magyar nagykövet fényesestélyt adott, amelyen ott volt Páris diplomácziai,politikai és előkelő társadalmi köreiből majd mindennotabilitás. Megjelentek Méline, Billot, Hanotaux ésLebon miniszterek, gróf Münster, báró Mohrenheim,Tornielli, Munir bey nagykövetek és valamennyikövet. Nagyon sokan voltak a külügyminisztériumból;az arisztokráczia hölgytagjai kőzül pedig Fürsten-berg Dolly herczegnő, Andrássy Gabriella, Károlyiés Greffhule grófnők és Drankován herczegnő.Chlumeczky báró, aki jelenleg Párisban időz, szinténott volt a vendégek közt. A nagykövet neje, Wol-kenstein grófné, szeretetreméltó módon teljesitette ahonneuröket.

— Az egyetemi rektor ünneplése. Régi szo-kás az egyetemen, hogy a fiatalság minden tanév-ben lakomát ad a rektor tiszteletére. Rendesen atanév elején van ez, az idén azonban a különfélekérdések, amelyek a fiatalságot is s az egyetemelöljáróságát is állandóan foglalkoztatták, egészmostanáig késleltették az összejövetelt. Ez a kisidőbeli differenczia azonban talán még elevenebbé,népesebbé tette a mulatságot. A diákasztal tágas nagy-termében alig mozdulhattak, annyian voltak. Az asztal-főn ült Herczegh Mikály rektor, a menzaakadé-mika és az egyetemi kör elnökei között, SághyGyula országgyülési képviselő, Schwarcz Gyula,Sohwimmer Ernő, Schwarcz Gusztáv, Bita Dezsö,Fröhlich Izidor, Czobor Béla és még több egyetemitanár, Parcsetics László a menza akadémika ala-pitója, az egyetem és müegyetem ifjusági köreinekaz elöljárói, a termet két oldalt végigfutóóriási asztal körül pedig valami harmadfél-száz diák. Este 8 órakor kezdődött a lakoma. Négy-öt fogás jött egymásután. Evés közben persze meg-eredt a beszéd. Ortmann Albert, az egyetemi körelnöke szólott először, Herczegh Mihály rektort éltetve.

Zachár Gyula, a menza elnöke állott fel ezután spoharát szintén a rektorért ürítette. Herczegh Mi-hály rektor lendületes szavakkal mondott köszöneteta ragaszkodásért, amelyet az egyetemi fiatalság ré-széről tapasztalt s ugy köszöntötte fel az egyetemipolgárokat, mint a legliberálisabb, leghumánusabbpatriótákat. Parcsetich László Szilágyi Dezsőt, aképviselőház elnökét, mint az első 1861-iki egyetemimozgalom vezérét éltette. Herczegh Mihály a nem-zetiségi ifjak kazafiasságára, Dimitrievics Brankópedig a nemzetiségi és a magyar ifjuság testvériszeretetére ürítette poharát. Greszler Jenő, Tom-csányi Aladár, Dobránszky Péter, SchwarczGusztáv, Sághy Gyula, Genersich Antal, báróMalcomes Béla beszéltek ezután. A vig társaságmég éjfélkor is együtt volt.

— Lukács Béla Szegeden. Azok az érdekeselőadások, amelyeket Lukács Béla, az 1900. évipárisi világkiállitás magyar osztályának kormánybiztosa a székesfővárosban tartott, felkeltették azügy iránt a vidéki kereskedelmi és iparkamarák ér-deklődését is. Mindenfelől érkeznek már meghívásoks Lakács Béla, amennyire teheti, iparkodik is azok-nak eleget tenni. Igy 12-én a szegedi kereskedelmiés iparkamara meghivására Szegedre utazik a kor-mánybiztos és a városháza nagytermében felolvasástfog tartani a párisi világkiállításban való résztvevő-sünkkel kapcsolatos kereskedelmi és közgazdaságiérdekeinkről) A kormánybiztos fogadására nagy ké-születekel tesznek.

— Tóth Vilmos állapota. Tóth Vilmos fő-rendiházi elnök állapotában, mint Bécsből jelentik,lényeges javulás állott be. Az orvosok véleményeszerint kilátás van arra, hogy helyreáll azegészsége.

— A bécsi udvar mulatságai. Bécsből távira-tozzák, hogy az idei advari bál január 10-énlesz, a bál az udvarnál pedig január 19-én.

— Fehér éjszaka. Reggel óta csendesen, deállandóan hull a hó. A nemzetközi meteorológiaijelentések szerint még bőségesebb havazások is vár-hatók s igy a karácsony szép fehér lesz, A fövárosimpozáns pénztáraiból pedig lassan kigurulnak aszép koronák és ezüst forintosok s szépen begurul-nak sok-sok szegény munkás ember zsebébe, akika hó lapátolgatásával jutnak véletlen keresethez. Amig azonban az ország legtöbb részében a hőmérő, aligsülyedt a nulla alá, addig a karszt vidékről szibériai hi-deget jelentenek. A bóra állandóan fuj s viszi a havata vasutitöltésekre. Egyik nap meleg volt s a hó a fákonelolvadt. Arra aztán hirtelen nagy hideg következetts a megfagyott fák össze-vissza hasadoztak. Óriásitömeg fa pusztult el ily módon, Legborzasztóbb apusztulás képe a Lics és Plase közt való vonalon.

— Szemmelveisz-emlék. Évekkel ezelőtt bi-zottság alakult, mely elhatározta, hogy a budapestiegyetem néhai világhirü orvostanarának: Szemmel-veisznek a sirja fölé impozáns emlékkövet állit. Agyűjtésnek szép eredménye lett, mert 16,000 forintfolyt be a bizottsághoz, amely összegből a jövöév elején már fel fogják állitani a Szemmelveiszemléket.

— Le a frakkal. A szárnyasok közül a frakktudott nálunk legutoljára befészkelődni. És most alighogy meghonosodott, már is kiadják ellene a jel-szót: le a frakkal. A bécsi iparegylet termébenLoos A. tartott értekezést a frakk tarthatatlanságá-ról. Alaposul megvilágitotta a multját, jelenéi ésjövőjét. A frakk eredetileg vadászruha volt, csakhosszas strébolás után sikerült annyira felküzdeniemagát, hogy az elegáns világ szalonjaiban elfogad-tatott. Mikor aztán megvetette a lábát, pöffeszkedőhenczegéssel minden tisztességes polgári gunyátkinézett onnan. Egyetlen ur maradt a parketten, Atöbbi kabát az utczára jutott vagy kénytelen volta kávéházban, korcsmában menedéket keresni. Emezsarnoki önkény ellen fel kell lázadni minden pol-gári szivnek, mely csak közönséges kabát alattdobog. Mi a frakk? kérdi méltán a mellőzött Spenceraki magas famíliájára, a nagy Spencerre, méltánbüszke. Mi a frakk? Egy közönséges férfi-divatczikk.A divat pedig az örökös Saturnus, aki a magaszülötteit felfalja. És csak épen a frakk kerülje ki afátumot ? Ez érjen a divatczikkek közt örök életet ?Az nem lehet. Ez ellen föllázadna az ószeres kezére

került minden divatját multa régi kabátunk. És jajakkor ennek a világnak, ha a zsibvásár rejtelmeimegmozdulnak. Százszor jaj, ha a saját laká-sunkban tör ki a házi forradalom, mert lehe-tetlen, hogy a félredobott szalonkabát sokáig tűrje amellöztetést. A frakk napjai meg vannak számlálva.Hogy mi jön azután, az még a legmerészebb szabólegélénkebb fantáziája előtt is titok. De jön valami.Más. Az a fő, hogy más legyen.

— A piaristák ünnepe. A piarista rendházzak az egész országban sorban ünnepelik a három*százados évfordulóját annak, hogy KalazanthiJózsef, a rend alapitója, az első kegyesrendü iskolátlétesítette Rómában. Az ünnepek fényét emeli az akörülmény, hogy a nagy közönség és a hatóságokis élénk részt vesznek a hazafias tanitó-szerzetünnepein, ami ékesen szóló bizonyítéka annak,hogy a derék piaristák nemcsak hivatott, de rokon-szenves tényezői is a hazai közoktatásnak. —Sátoralja-Ujhelyen tegnap a piaristák templomáta zsufolásig megtöltötte a közönség, melynek sorai-ban képviselve voltak a megyei és városi hatóságok,az ügyvédi és az orvosi kar és a városban állo-másozó honvédezred tisztikara. Jelen voltak a töb-bek közt Molnár István főispán, Matolay Etelealispán és Barthos József főszolgabiró is. A hála-adó istentiszteletet Kovács Endre kegyesrendi tanárczelebrálta fényes segédlettel. A mise után a közön-ség a gimnázium nagytermébe vonult, ahol a kül-döttségek nevében Molnár István főispán mondottüdvözlő beszédet, melyre dr. Ormándy Miklósfőgimnáziumi igazgató felelt hazafias és lendületesbeszéddel. Ezután zenei előadások, szavallatok ésfelolvasások következtek. — A kis-szebeni kegyes-rendi gimnázium is 8-án tartotta a jubiláris ünne-pet. Délelőtt a városi dalárda közremüködésévelünnepélyes Te Deum volt a templomban s azutána gimnázium disztermében énekelőadások és fel-olvasások.

— Az uj budai szerb püspök. Karlóczáróljelentik, hogy a szerb püspöki zsinat, Bogdano-vits Luciánt egyhangulag megválasztotta budai püs-pöknek.

— Páholyban. Egy gazdag gyáros a téli sze-zonra páholyt bérelt az operában. Mivel üzletiügyekben el kellett utaznia, neje a mult hónapvégén a páholyt eladta. A ház egyik barátja, egyfiatal ügyvéd, mit sem tudott az eladásról és egynap elhatározta, hogy azon az estén kényelmesennézi végig a ballettet és ellátogatott barátja páho-lyába. Belépve, észreveszi, hogy egy idegen ur ésegy idegen hölgy ülnek ottan; meg is hivják barát-ságosan, hogy foglaljon helyet a páholyban. Alignéhány percz mulva ismét nyilik az ajtó. A gyárosfeleségének egy barátnéja jött a férjével a szín-házba, persze hasonlókép nem sejtve azt, hogy apáholy gazdát cserélt. Ketten lerakják kabátjukat,illetőleg a nő a csipkekendőt, plüsgallért és atöbbit. Ismét csodálkozó tekintetek és mentegetőd-zések ! A házaspár nagyon messziről valami kül-városból, jött fiakkeren a színházba, tehát ott ma-rasztalják őket. A felvonáskőzben megérkezik egykatonatiszt, a gyáros barátja, aki addig cseveg, migőt sem eresztik el. Ekkor' már hatan voltak a kispáholyban. Kezdődik a következő felvonás. Alig ész-revehető módon kinyitja két ur az ajtót és leül asötét háttérben, nehogy zavarjanak. A sötétségbenlehetetlen egymást felismerni. Mikor a függöny le-gördül, kiderül, hogy a jövevények közül az egyik agyáros, aki hazajött nagy utjából és nem tudván,hogy a páholy immár nem az ő tulajdona, megakarta lepni az asszonykát a szinházban ; magávalhozta egy régi jó barátját is. Tehát már nyolczanvoltak. Ezt az állapotot végre megsokalja a páholyuj gazdája és nejével és a katonatiszttel ajánljamagát. A gyáros is haza megy, hogy otthon kö-szöntse feleségét. Barátja elkíséri. Most a távollakóházaspár bucsuzik, nehogy tulságosan későn érjenhaza. Az ügyvéd marad és föllélekzik. A dalmünekvége, de legalább a hallethez hozzájuthat teljes ké-nyelemmel Ez az apró történet — Bécsbenesett meg.

— Halálos kocsikázás. Stefán Károly verpe-léti korcsmáros tegnap Egerből hazafelé tartott akocsiján. Hárman ültek a döczőgős szekren és vi-dáman beszélgettek. Az eger-szalóki uton lévő kö-hidnál egyszerre megugrottak a lovak s belerántot-ták a kocsit a mély gödörbe. Stefán oly szerencsét-lenül esett a fejére, hogy szörnyet halt, a másikkét ember csak könnyü sérüléseket szenvedett.

8. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Péntek, deczember 10,

— Veszedelmes csavargó. Kajós István ko-vácslegény gyakori vendége volt a rendőrség börtö-nének. Lopásért, betörésért, utonállásért állt már arendőrség előtt, és ha épen nem volt a börtönben,biztosan körözték valami uj bünéért. A mult év vé-gén is többrendbeli lopás miatt elzárták, ekkor azon-ban olyan ügyesen szimulálta az őrültséget, hogy arendőrség megfigyelés végett a tébolydába küldte.Onnan májusban megszökött s azóta Ujpest ésRákos-Palota táján csavargott, amit eléggé bizonyí-tanak a gyakori lopások, betörések is, melyek azótaezen a vidéken történtek. Tegnap végre sikerültkézrekeriteni a veszedelmes embert. A palotai határ-ban ugyanis egy rendőrőrjárat ráakadt a csavargóra,aki látva, hogy máskép meg nem menekülhet, revol-vert rántott elő s az egyik rendőrnek ellőtte a fülét,egy másiknak pedig a térdébe lőtt. A többi háromrendőr erre rávetette magát és hosszu küzdelemután földre teperte. Mikor az ujpesti kapitányságnálmegmotozták, még három töltött pisztolyt talál-tak a zsebében. A megsebesült rendőröket, akikneksebe nem veszedelmes, a rendőrségi kórházba vit-ték. A lövöldöző csavargó ellen pedig meginditottáka vizsgálatot.

— Szocziálista mozgalmak. A szabolcsmegyeiszocziálista zavargásokat egyelőre elfojtotta a csend-őrség. Mikecz János alispán a főszolgabirák utjánkiáltványt intézett a megye lakosságához, amelybenfigyelmezteti őket, hogy ne hallgasson a szocziálistaagitátorok lázitó beszédjeire és irataira; egybenfigyelmezteti a lakosságot, hogy az esetleges za-vargásokkal szemben a legszigorubb rend-szabályokat fogja alkalmazni. Ha Szabolcsban csen-desség is van egyelőre, van másutt mozgalom elég.Igy például Egerben, mint tudósitónk irja, aholnéhány évvel ezelőtt a szoczialista agitátorok általösszehivott gyülésben alig néhány ember vett részt,rohamosan terjed a szoczializmus. Tegnap gyülésttartottak, amelyben már nagy számmal vettek résztmindenféle munkások, iparosok, sőt földmivesek is.Szóval: érik a mérges gyümölcs, amelyet csendőr-

' szuronynyal nem lehet a föld színéről elpusztitani.— Felolvasás a tuberkulózisról.. Pozsonyból

irják: dr. Pávai Vajna Gábor állami kórházi főor-vos és az országos közegészségügyi tanács tagja ehéten a pozsonyi városháza nagytermében két igenérdekes előadást tartott a tuberkulózisról (gümőkór-ról) és az ellene való védekezésről. A tudós orvosa statisztika adataiból kimutatta, hogy ez a ret-tenetes betegség Magyarországban évenkint hat-vanezer emberéletnél többet olt ki. Be vanbizonyitva, hogy a tuberkulózis fertőző és ra-gadós betegség, amelyet egyik ember könnyenelkaphat a másiktól s amely évenkint egymagatöbb áldozatot követel, mint a többi fertőző betegségegyütt véve. Érdekesen ismertette elöadó a tüdővészgyógyításának a különböző módjait, s élesen kikelt afüzőviselés ellen, melynek eltorzító hatását model-leken mutatta be. Második előadásában a tüdövészellen való védekezés módjait ismertette. A tudósorvost a szépszámu közönség lelkesen megéljenezte.

— Rejtélyes haláleset. A László-féle gymná-zíum internátusaban ma reggel halva találták azágyában Partovich Zoltánt, az intézet egyik tanu-lóját. A 18 éves erőteljes fiatal ember tegnap estelátogatóban volt egyik rokonánál s este jókedvüentért vissza az intézetbe. Egyik iskolatársának azon-ban feltünt, hogy Partovich, jókedve daczára, nagyonhalvány s megkérdezte tőle, hogy mi a baja ? MirePartovich erőltetett mosolylyal azt válaszolta, hogy :

— Sebaj, legfeljebb meghalok.Ma reggel észrevették, hogy mozdulatlanul

fekszik az ágyában. Költögetni kezdték s ekkor ki-tünt, hogy a fiatal ember meg van halva. Azonnala mentőkért telefonoztak s azok konstatálták, hogya fiatal ember még a hajnali órákban halhatottmeg, mert a teste már egészen hideg volt, Elszállítot-ták a morgue-ba, ahol föl fogják bontani, hogy ahalál okát kideritsék. Gyanussá teszi az egész ese-tet az, hogy a rendőrség titokban tartja. PartovichZoltán egy gyéresi (aranyos-tordamegyei) földbirto-kosnak a fia s a gymnázium nyolczadik osztályánakvolt tanulója.

— A szokás áldozata. Kolozsvári tudósi-tónk táviratozza: Kovács Albert kolozsvári keres-kedő ma éjjel lefeküdvén az ágyba, szokása szerint,rágyujtott szivarra. Később elnyomta az álom s azégő szivar ráesett a takaróra, amely tüzet fogott. Atakarótól meggyulladt a többi ágynemü is és a sze-rencsétlen embert, akit első álmából még az égőágynemü sem tudott felébresztem, megfojtotta a füst.

Napirend.Naptár: Péntek, deczember 10.— Róm. kath.

Melkiades. — Prot. Judit. — Görög-orosz (nov. 28.)Uj István. — Zsidó: Kislev 15. — Nap kel : 7 óra22 percz. — Nyugszik: 3 óra 52 percz. — Hold kel:4 óra 43 percz délután. — Nyugszik; 8 óra 24percz reggel.

A miniszterelnők fogad délután 4 órától 5-ig.A belügyminiszter fogad délután fél 4 órától 5-ig.A horvát miniszter fogad reggel 8 órától

10 óráig.A föváros középitési bizottságának ülése

délután 5 órakor az uj városházán.Carreno Teréz hangversenye a Royal-szállóban,

esti fél 8 órakor.Téli kiállitás a mücsarnokban, nyitva 9 órától

4-ig. Belépő dij 50 kr.Akadémiai könyvtár' nyitva 3—8 óráig.

Meggyilkolt földbirtokos.Kégl István alsó-pakonyi nagybérlőt és

megyei bizottsági tagot sulyos csapás érte. Fiát,Kégl György tartalékos hadnagyot, egy vadorzótegnapelött az alsó-pakonyi puszta határábanagyonlőtte.

Kégl Istvánnak Alsó-Pakonyon körülbelülhatezer holdas nagybérlete van, amelyen aszéles körben köztiszteletnek és szeretetnek ör-vendő öreg ur néhány év óta fiával, KéglGyörgygyel közösen gazdálkodott.

Az alsó-pakonyi régi nemesi kuria sokvig napot látott, mert a környékbeli birtokosoks a család budapesti ismerősei is sokszor fel-keresték a vendégszerető Pista bácsit, aM fé-nyes vadászatokat rendezett vendégei tisztele-tére. A fiatal Kégl György maga is szenve-délyes vadász volt, aki sokat törődött a vad-állománynyal, amelyet a környékbeli, különösen aa rossz hirü ócsai vadorzók rendszeresen meg-dézsmáltak. Az utóbbi években fáczánokat istenyésztett a fiatal Kégl, akit állandóan bo-szantott az, hogy a lesi puskások a fáczánokrais szorgalmasan rájártak.

Tegnapelőtt Kégl György épen ki akartlovagolni, mikor a tanyájától nem messzelövést hallott. Azonnal tisztában volt vele,hogy a lövés vadorzónak a fegyveréből jött sa hang irányába elvágtatott. A tanyától mint-egy két kilométernyi, távolságban, a Madas-félebirtok határánál reá is akadt a vadorzóra, egy15—16 éves parasztsuhanczra, aki rövid csövüpuskáját a ruhája alá dugta.

Kégl György odalovagolt a vadorzóhoz:— Végre megcsíptelek! Gyere csak

velem!Á suhancz ellenszegült és futásnak eredt.

Kégl lóháton utána.— Az istennek se megyek! rivallt reá

a suhancz s vakmerően ellentállott. Közben ki-kapta a ruhája alól a puskát s ráfogta Kéglre.

— Hagyjon békében az ur, mert ke-resztüllövöm! .

Kégl György látva azt, hogy egy min-denre kész, vakmerő gazemberrel van dolga,akit különben is ismert, mert a gazdaságuk-beli tehenesnek a sógora volt, megforditotta alovát s elvágtatott a tanya irányában.

Alig mehetett azonban vagy husz métert,a vadorzó utána lőtt s az egész töltés hát-ban találta Kégl Györgyöt.

A ló megvadult, de Kégl még tudta tar-tani magát a nyeregben, de nem sokáig, mertereje elhagyta s vagy száz méterrel tovább le-bukott a vágtató lóról.

A ló visszaszáguldott a tanyára, egyenesenbe az istállóba, ahol a kocsis azonnal észre-vette, hogy baj van, mert sehol sem látta afiatal gazdát. Azonnal rákapott a tajtékzó paripáras Kégl György keresésére indult.

Utközben lövést hallott. A vérében fekvőKégl György sütötte el revolverét, hogy a tanya-belieket figyelmessé tegye. A kocsis nemsokárarátalált szerencsétlen gazdájára, feltette a lóhátára s lassan beballagott vele a házba, ahola vérvesztéstől eszméletlen fiatal embert azon-nal ágyba fektették s ápolás alá vették.

Az öreg Kégl Istvánra mint a. villám-csapás, ugy hatott a végzetes eset. Zokogvaborult az ágyra, mert gyanította, hogy az egyet-len fia számára már nincsen segitség.

Az orvos nemsokára eljött, még aznapmegérkezett Budapestről a táviratilag meg-hivott sebész-professzor is, de együttesen semsegíthettek a fiatal ember állapotán,

A gyilkos vadorzó puskája nagyobb fajtasöréttel volt töltve, s az ölomgöbecsek össze-

visszatépték a szerencsétlen áldozat tüdejétés a beleit.

A rendkivül izmos fiatal ember perczről-perczre gyengült, s a katasztrófának gyors be-következése előre látható volt.

Kégl György, mikor haza hozta a kocsis,megnevezte a gyilkosát s az ócsai csendőrségcsakhamar el is fogta az elvetemedett suhan-czot, akit Juhász Jánosnak hivnak s aki ősmertvadorzó.

A vizsgálóbiró rendeletére behozták Ju-hász Jánost a pakonyi urilakba és szembesíttették a halállal tusázó áldozattal. Aztán meg-vasalták s az ócsai járásbiróság börtönébevitték.

A fiatal ember életereje folyvást csökkent,végre beállott az agónia s 27 éves, izmos, élet-vidám ember szerdán délután 6 órakos meghalt.

A gyászos esetről táviratilag értesitettéka család tagjait, akik azonnal kiutaztak Pa-konyra, hogy támogassák az egészen megtörtősz apát.

A gyászba borult családhoz tömegesen ér-keznek a részvétlevelek és táviratok.

A temetés holnap délelőtt 10 órakor lesz.

SZINHÁZ ÉS MÜVÉSZET.* Jókai uj drámája. A Levente, Jókai Mór

történeti szinmüve, a szczénikai utasításokkal fölsze-relve már készen áll a nemzeti szinház dramaturgihivatalában. Legközelebb már kiosztják a szerepeketés meglesz belőle az első olvasópróba.

* Zarzuela a népszínházban. Porzsolt Kálmánigazgató a népszínháznak mostanság oly érdekes ésfriss műsorát a szezon folyamán még egy kedvespikantériával fogja élénkíteni. A hires spanyol zar-zuela-, vagyis operette-irodalomból, amely nálunkteljesen ismeretlen, lefordittat egy vonzó, szellemesdarabot. Czime: El rey qui pabio, magyarul „Azunatkozó király." Zenéjét Chapi, a legnépszerübbspanyol zeneszerzők egyike, irta; a szöveget dr. SzalaiEmil fordítja magyarra. Az elsö zarzuela, amelymagyar szinpadra kerül, a közönségnél nagy érdeklő-désre számíthat

* Liszt Ferancz-zenemüvészkör. Januárbannagyérdekü hangverseny lesz. A Liszt Ferencz-zene-müvészkör rendezi, bemutatva azokat a müveket,amelyek a királydijakra pályáztak és részintjutalomban, részint dicséretben részesültek. Köztükvannak: Szabados Béla quartettje, Horváth Attilaszonátája, Szendy Árpád magyar rapszódiája, Doh-nány Ernő sextettje és Juhász Aladár rapszódiája.Február közepe táján a kör tánczmulatsággal egy-bekötött tréfás/estélyt rendez a Vigadó nagyter-mében.

* Szmrecsányi szabadságon. SzmrecsányiMiklós osztálytanácsos ellen, aki a kultuszminiszté-riumban a müvészeti ügyek előadója, az utóbbi idő-ben sokféle támadást intéztek. Különösen néhányfiatalabb festő panaszkodik amiatt, hogy a képző-művészet hivatalos intézői elnyomják öket és hogya képzőmüvészeti tanácsban és társulatban bizonyosklikk-szellem kapott lábra. Szmrecsányinak különbenis rongált egészségi állapotát e támadások mégsúlyosbították és most hosszabb szabadságra megy.

* Zacconi mint szavaló. Elmondhatjuk, hogya Zacconi-kultusz napjait éljük. Ez a fenomenálismüvész teljesen meghódította közönségünket, s haelmegy körünkből, talán bizonyos vacuum is támadnyomában. Ma is, a Becstelenek előadásán, akicsak ott volt a szinházban, az mind eltelt lelkesült-séggel Zacconi iránt. Hogy hányszor hivták ki, aztcsak valami számláló-gép mondhatná meg, mertakik a tapsviharban résztvettek — és kicsoda von-hatta volna ki magát a müvész varázslata alól? —azok nem gondoltak az összeadás műtétére. A maiest piéce de resistance-a azonban nem a Becstelenekvolt és ezért nem is bocsátkozunk a Zacconi Mo-retti Carlojának méltatásába, amit ugyis megcsele-kedtünk már. Valódi müvészi gourmandise ékesitettea mai estét. Zacconi Dante elszavalta Isteni színjátékanak XXI-ik énekét. Amennyire remek ez az alkotás,olyan tökéletes mód tárta elénk Zacconi az alakítómüvészet legmesteribb eszközeivel.

Talán ma is elfogta ugyanaz az ihlet, mintakkor, amikor hírnevét alapitotta meg vele, mertbelelehelte egész müvészi lelkét, egész hatalmastudását, Taps-orkán követte, a közönség pedig csak

Péntek, deczember 10. ORSZÁGOS HÍRLAP Budapest, 1897. — 9. oldal.

akkor oszladozott, mikor mar jósokszor megjelenta lámpák előtt.

Zacconi holnap, pénteken, bucsuzik el közön-ségünktől. Ez alkalommal a „Gringoire"-ben,„Lélek jogai"-ban és a „Pietro Caruso"-ban játszik.Mind a háromban kitünő szerepe tan. Az előadáskivételképen már hét órakor kezdődik.

* Hangverseny Pozsonyban. Dohnányi Ernőzongoramüvész, miutáu Berlinben és Bécsben nagysikerrel hangversenyzett s ez utóbbi helyen egymásodik önálló konczertet is ad, most ellátogatottszülővárosába, Pozsonyba. A város tanácstermébenjátszott fényes közönség elött. Ott voltak Frigyesfőherczeg leányai: Krisztina, Henriette, Marianne ésNatália főherczegnők is.

* Saint-Saens uj hallétje. Milánóban, Sonzognouj színházában bemutatták Saint-Saens „Javotte"czimü balletjét, amely a zeneköltő franczia hazájá-nak megkerülésével olasz földön pillantotta megelőször a lámpavilágot. Mikor a szinház elsö tán-czosnöje, Carlotta Brianza Párisban járt, Saint-Saensmegígérte neki, hogy ir számára egy balletet. Ésmegírta. Az újdonságnak nagy sikere volt. Milanóbankülönben most Sonzongo uj színházára sugárzik aScala egykori dicsősége.

FŐVÁROS.(A hó.) Valóságos áldás volt eddig a fuvaro-

sok egy részére. Némelyik annyit keresett a téli hó-napokban a hóeltakaritással, hogy akár egész eszten-dőben nyugodtan alhatott ezután. A tanács, a deficzitrevaló tekintettel, itt is le akarja szállitani a költsé-geket s most megpróbáltatja, vajjon legalább a nagyköruton nem lehetne-e a havat egyenest a nagy csa-tornába söpörtetni.

(A Kossuth-mauzóleum.) Kossuth Lajosnak akerepesi temetőben levő sirja nem alkalmas arra,hogy föléje mauzoleumot emeljenek. Ezt tárgyaltama délelőtt a tanács s abban állapodott meg, hogyhelyszini szemlét tartat s a temetőben más pontotjelöl ki a síremlék felállítására.

(Villamos karamból.) A közuti villamos vas-utak keresztezési pontjait olyan szerkezettel látjákel, amely teljesen megakadályozza két különbözőirányból robogó villamos kocsi összeütközését. He-lyes, de sokkal szükségesebb volna ennél a kocsik-nak valami oly készülékkel való fölszerelése, amelya villamos elgázolásoknak veszi elejét.

(ingatlanok teherbevallása.) A székesfővárostanácsa felhivja a telek- és háztulajdonosokat, hogyaz adószámviteli hivatalokban kapható blankettákonjanuár 31-ikéig jelentsék be az ingatlanukat netánterhelő bekebelezett kölcsönök kamatait, az általá-nos jövedelmi pótadó helyes kivetése s a törvény-ben biztositott kedvezményeik elnyerése czéljából.Ez a bevallás arra való, hogy ezen a réven az ál-talános jövedelmi pótadót helyesen lehessen kivetnis hogy az érdekeltek a törvénybén biztositott ked-vezményeket elnyerhessék.

VIDÉK.* (A tápió-szentmártoni zendülés.) Kubinyi

Lajos tápió-szentmártoni földbirtokos a minapábanjászladányi emberekkel akart nádat vágatni, mivela szentmártoni munkásokkai a bérre nézve meg-egyezni nem tudott. A mellőzött falu népe — mintakkoriban megirtuk — nagy haragra lobbant, rá-lesett Kubinyira, agyon akarta verni s a nádasbanfoglalatoskodó munkásokat is elkergette, A féke-vesztett tömeget a gazdatisztek zavarták szétfegyverrel. Pest vármegye közigazgatási bizottságama délelőtt tartott ülésének ez az eset megvitatásavolt a főtárgya. Földváry Mihály országgyülési kép-viselő hozta szóba, azt kérdezve Geguss Gusztitpestvidéki királyi ügyésztől: meginditotta-e ebben azügyben a vizsgálatot. Nem közönséges tüntetésről,kisebb fajta bünesetről van itt szó, hanem egynagyon is aggasztó jelenségről, amelynek ismétlő-dését okvetetlenül meg kell a hatóságnak akadá-lyoznia. Bellágh Imre tiszti főügyész szerint nema biróság feladata ez, hanem a közigazgatási ható-ságé. Freisinger Lajos is ebben a véleményben van.Beniczky Lajos alispán szólott ezután. A községcs a járás jelentéseit mind megkapta s ezek szerint atápió-szentmártoni zendülés a nemzetközi szocziál-demokrata munkáspárt izgatásainak az elsö fellob-banásavolt a vármegye területén. Kéri is az ügyészséget,a legszigorubban járjon végére a dolognak, hogy többéelő ne forduljon. Mert itt nem közönséges büntett-

ről van szó, hanem a társadalom egyik legveszedel-mesebb rákfenéjéről. Geguss Gusztáv királyi ügyészmegígérte, hogy a vizsgálatra nagy sulyt fektet sebben a bizottság meg is nyugodott.

• (Fiume.)A rapprezentanza lemondott képviselőitegnap este ismét gyülést tartottak. A konferenczián,melyet dr. Maylander hivott össze, harmincznyolczanjelentek meg. Szükségesnek tartotta pediglen a po-deszta ezt azért, hogy beszámoljon minapi bécsi ut-járól, amelyről a városban sok mindent suttogtak,sőt abban némelyek árulást, intrikái is lát-tak. Az értekezleten Mayländer elmondta, hogyőt egy parlamenti notabilitás hivta Bécsbe,hogy ott találkozzék báró Bánffy Dezső mi-niszterelnökkel, akinek adja át a fiumeiek irásbanfoglalt kivánságait és sérelmeit. Találkozott is aminiszterelnökkel, mondá a podeszta, de nem ad-hatta át neki ezeket a megirott kívánságokat, mivelerre nem volt meghatalmazása. Megígérte azonbana miniszterelnöknek, hogy visszatérve Fiuméba, ta-nácskozást hiv össze és megtudakolja, hogy haj-landók-e irásban benyujtani a panaszaikat.A jelen voltak erre kimondták, hogy ők nemintézkedhetnek ez ügyben, mivel az a jövővárosi képviselőtestület elé tartozik s igy nekiknincs joguk — hogy lemondásuk után — Fiumeváros nevében eljárjanak. Végezetül kimondották,hogy a legközelebbi választásokra teljes szolidaritástvállalnak. Gelletich Miklós és Gerbaz Hermannma bejelentették Gaál Tibor kormányzó-helyetesnek,hogy a választási elnöki tisztséget nem fogad-ják el.

A rapprezentanza választás 20-án lesz. Össze-sen 994 szavazó van. A választás alkalmával meg-lehetősen nagy nehézséget fog okozni az a körül-mény, hogy a le nem mondott képviselők közölegyik sem akarja a választási elnöki tisztséget el-vállalni. Ilyen körülmények között a választásonminden valószínüség szerint a kormánybiztos fogelnökölni.

* (Kilenczszáz kisgazda veszedelme.) Egybudapesti és nehány kubini gabonakereskedő tavalyelőre megvette 900 kubini kisgazdától az idei ter-mést. 4 - 5 forintjával egyeztek meg métermázsán-kint s a gazdák biztosításul kitöltetlen váltót adtak,a fölvett pénzről pedig kötelezvényt. A termésazonban rossz is volt, meg kevés is s mosta kikötött mennyiséget nem szállithatják. Akereskedők métermázsánkint 12 forintot kérnek, pörtinditottak valamennyiök ellen, s már a végrehajtásis ki van tűzve. A gazdák a törvényszékhez fordul-tak s uzsora miatt jelentették föl a kereskedőket. Egy-uttal bejelentették az ügyet a vármegye közigazgatásibizottságának is, tegyen lépéseket az igazságügy-miniszternél, hogy ezt az uzsorát hivatalból üldöz-tesse s az elrendelt árveréseket függessze föl. Abizottság ma tárgyalta az ügyet s a panaszos gazdákérdekében sürgős felterjesztést intézett azigazságügyminiszterhez.

* (Közgyülés Szentesen.) Ezzel tulajdonképenel is mondottunk mindent, mert ez a vidéki köz-igazgatás magyarázó szótárában annyit jelent, hogybottrány esett. A minapi városi összeszólalkozásonezt akarták, hogy mivel a tanács valami szórakozóhelyet rendeztetett be, csukják be a polgármestert,meg egyik-másik tanácsnokot. Ma azt indítványoz-ták, hogy tekintettel a hideg időjárásra, ne zárjanakbe senkit, hanem fizettessék meg a mulatóhelyépittetési költségeit a polgármesterrel és a gazda-sági tanácsnokkal. A közgyülés verekedés és ha-tározat nélkül oszlott szét.

TÖRVÉNYKEZÉS.= Tiz esztendős pör. Vétkes bukás miatt

egy hónapi fogházra itélte a törvényszék GelbLipót, volt budapesti szabót, aki még tiz esztendő-vel ezelőtt mondott krídát, de korábban nemvonhatták felelőségre, mert a vagyonbukott Ameri-kába vitorlázott, ahol két évig tartózkodott. Maga abünvádi vizsgálat pedig kerek hét esztendőn át hu-zódott. Gelb Lipótot tehát épen akkor itélték el,midőn bukásának tizedik évfordulóját ünnepelte.Vajh élnek-e még azok a megkárositott szegényhitelezők ?

Egy gyilkossági per prológusa.Ifjabb Gárdos Lajost tanuként hallgatta ki

ma délelőtt a büntető járásbiróság Detsinyi Frigyesdroguista kihágási ügyében.

A felsőbíróság kegyelméből elkülönítették De-tsinyi ügyét a gyilkossági bünpertöl, azzal az ok-adással, hogy társadalmilag megbélyegző lenne adroguistára nézve, ha kihágás miatt ott ülne a vád-lottak padján — a gyilkos mellett. Ilyen erkölcsibüntetéssel a biróságok senkit sem sújthatnak. Nos,ez az intézkedés preczedens, amely prcczedenssel afelsőbíróságok igazán kegyelmet gyakoroltak és meg-mutatták, hogy nem ragaszkodnak görcsösen a tör-vány rideg betűihez, hanem humánusan, nemesengondolkoznak és ha a méltányosság ugy kivánja,preczedenst is alkotnak a vádlott érdekében.

Detsinyi Frigyest azzal vádolják, hogy az örévén jutott Gárdos Lajos ahhoz a méreghez, amely-lyel hitvesét meggyilkolta. Tizenkét-féle, gyilkosnálgyilkosabb mérget adott el a droguista — kerülőuton — Gárdosnak, s a mérgek közt annyi czián-kálium volt, hogy — mint a tárgyaláson hallottuk,— azzal Budapest föváros felét meglehetettvolna mérgezni. Detsinyi Frigyesnek ez az eljá-rása a kihágási büntető törvény 108-ik szakaszábaütközik, s ezért helyezték vád alá.

Gárdos Lajost tanuként idézték be — a fog-házból.

Nyulánk termetü, intelligens külsejü fiatalember. Olyan szelid arcza van, olyan könnyen el-lágyul, pityereg, hogy bizony senki sem gyanítanábenne a gyilkost.

Alázatosan meghajol, majd hirtelen kiegyene-sedik és vallomásra készen Tárja Baumann birókérdéseit.

— Az igazat vallja, Gárdos ! — figyelmeztetia biró, mire ő szivére teszi a bal kezét, jobbjátesküre emeli, aztán szilárd hangon feleli:

— Az igazat fogom mondani. Isten engemugy segéljen!

És felel a kérdésekre, miközben idegesen ha-donáz és ugy szeretné, ha vallomása kielégítené abirót és mindenkit, aki benn van a tárgyaló terem-ben. Beszédközben százszor is bocsánatot kér, hogykissé körülményesebb a kelleténél s ha böbeszédü-ségét már ö maga is megsokalta, elkezdi a fejétcsóválni, hogy hát milyen czudar természete Van.Majd egyszerre azon veszi magát észre, hogy erő-sen gesztikulál és menten rendreutasitja önmagát :

— Ej, ej, hogy nem tudok leszokni erről azostoba gesztikulálásról.

Megpihen egy keveset, aztán színészi pózbahelyezkedik és folytatja vallomását. Arra törekszik,hogy választékosan fejezze ki magát, Idönkint szóbakerül a felesége. Ilyenkor egyszerre megváltozik...Nagyokat sóhajt, melle zihál, eltakarja arczát éssirni kezd. Hirtelen észreveszi magát s mintha meg-bánta volna, hogy ellágyult, letörli könyek és be-szél tovább.

Azt a benyomást kelti az emberben, hogy hanem is őrült, de mindenesetre hóbortos.

Azt jól tudja, hogy vallomását a gyilkosságibünperben is mérlegelni fogják és bár nem vádol-ják, védekezik, elég ügyetlenül, elég rosszul.

Feleségéről a legnagyobb gyöngédséggel be-szél ; ugy nevezi őt, mint réges-régen nevezte, amikor beczézgette a boldogultat. El akarta hitetni,hogy imádta a feleségét; magával vitte őt min-denüvé. És különösen hangsulyozza, hogy a mérgetis épen a felesége vitte haza attól az állatorvostól,akinek czimére azt a droguista elküldötte. GárdosLajos ebből a körülményből bizonyára azt a kon-kluziót akarja levonni, hogy ha csakugyan megakarja mérgezni a feleségét, csak nem küldi őtmagát a méregért! A hallgató pedig ennél a val-lomásnál arra gondol, hogy „micsoda lelketlenség,mily nagymértékű elvetemültség kell ahhoz, hogy afelesége által hozassa haza azt a mérget, amelylyelazt a szelid, jó asszonyt elpusztitani akarja!"

Gyilkos-e Gárdos Lajos, vagy sem: azt a ja-nuár elejére kitüzött végtárgyálás fogja kideriteni,az azonban bizonyos, hogy Detsinyi Frigyes, akitőla mérget — méregdrágán — vásárolta, bünös.Védője, dr. Darvai Fülöp ügyesen érvelt ugyan •

10. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Péntek, deczember 10.

tárgyalásra meg nem jelent droguista mellett, a já-rásbiróság azonban kimondta a vétkességet és elitélteDetsinyit.

Az érdekes tárgyalásról egyébiránt a következőtudósítással számolunk be :

Holéczy József állatorvos tanuként hallgat-tatván ki, azt vallja, hogy Gárdos Lajos unszolá-sára 6 mutatta be a mérnököt Detsinyinek, s kérteőt, hogy szolgáltassa ki azokat a mérgeket, amiketGárdos kér. Detsinyi ki is adta a szereket és kiszá-mitotta, hogy tizenkét forintba kerülnek, amit Gár-dos tüstént ki is fizetett. A szereket Detsinyi az őlakására küldte.

Gárdos azt mondta neki, hogy nagybátyjátólegy homöopatikus gyógyszertárat örökölt, cs azabból hiányzó orvosságokat akarja megszerezni atanu révén. Az arzenikumra és sztrichninre vonatko-zólag azt hozta fel, hogy Szent-Endrén levő birto-kán a fákat akarja méreggel bekenni, mert a szar-vasok és a nyulak nagyon megrágják a fák kérgét.A megvásárolt szereket Detsinyi egy ládában az ölakására küldte, ahonnan Gárdos felesége vittehaza a mérgeket tartalmazó ládát.

Mintán még Holéczy Józsefné mindenbenmegerősitette férje vallomását, Gárdos Lajost hall-gatták ki. Egy fogházőr kiséretében lépett abiró elé.

Az általános kérdésekre vallja, hogy csókaiszületésü, harminczhat esztendős, szigorló mérnök.

A biró: Ön most gyilkosság miatt vanvizsgálati fogságban ?

A tanu (sóhajt.)A biró: Figyelmeztetem, hogy az igazat

vallja!A tana : A tiszta igazat fogom mondani. Isten

engem ugy segéljen!A biró: Ön Holéczy révén különféle mérge-

ket vásárolt Detsinyinél. Beszélje el, hogy történtez a dolog?

Gárdos : Részint házi gyógyszertáram kiegé-szitésére, részint gyűjtési szenvedélyem kielégitéséregyógyitószereket akartam vásárolni s fölkértem Ho-léczy barátomat, hogy szerezze meg nekem ezeketa szereket.

— És föl is sorolta neki ezeket a szereket?— Egyiket-másikat megneveztem.— Melyiket nevezte meg?— Kértem tőle, erre emlékszem, sztrichnint,

aztán valamelyik morfiumot, egyszer pedig ő aján-lott nekem egy szert, a digitaliszt, a szívbajomellen.

— És ő megszerezte önnek ezeket a mér-geket?

— Azt mondta, hogy majd beszélni fogDetsinyivel, hogy adja ki nekem ezeket a szereket.Egy alkalommal Holéczy és a felesége meglátogattak.Ekkor megmutattam neki a házi gyógyszertáramat,melyet néhai nagybátyámnak egy volt cselédjétőlörököltem. Akkor emlitettem neki, hogy miután afiam köhög, talán jó volna neki a belladonna. Ké-söbb a házmestertől hallottam, hogy sok a házbana patkány. Ekkor jutott eszembe, hogy arzént iskellene beszerezni. Voltak aztán olyan szerek, melye-ket furcsaságból akartam beszerezni. Geiger barátomemlített két szert, melyek az emlékezőtehetséget elő-mozdítják. (Sirva.) Két gyermekem volt, eszembejutott, hogy jó volna már egyszer befejezni a vizs-gálataimat s mivelhogy az emlékezőtehetségem kissémeggyöngült, hát fölkértem Holéczy barátomat, hogyszerezze meg ezt a két szert is. A szereket, melye-ket meg akartam venni, ráírtam egy darab papirosras átadtam Detsinyinek.

— Hát Holéczy látta a jegyzéket?— Látta, de hogy elolvasta-e, azt nem tudom.

Valószinü, hogy elolvasta, mert amikor a kávé-házban megmutattam neki a jegyzéket, azt mondta:

— Hallod-e, sok bolond szer van közte.A kávéházból elmentünk Detsinyihez Holéczy

hátrament az üzletbe, hogy beszéljen Detsinyivel.Ezalatt én az illatszereket nézegettem. Eszembejutott, hogy szegény feleségem (sirva fakad) emli-tette, hogy szereti a Japán-féle illatszert s a fenyő-illatot, hát vettem neki egy-egy üveggel. Eközbenvisszajött Holéczy barátom, s azt mondta, hogya mérgeket csak ugy kaphatom meg, ha aztmondom, hogy madarakkal való experimantálásrakell. Hogy mondtam-e ezt, vagy mást mondtam-e,azt nem tudom. Elég az hozzá, hogy Detsinyikiadta a szereket. S épen ez hozott bele a sze-rencsétlenségbe, mert ebből azt következtették, hogytitkolni akartam a szereket. Megjegyzem, Detsinyikijelentette, hogy nekem nem adja ki a szereket,hanem elküldi Holéczynek, hogy ö mit fog veletenni, azzal nem törődik. Par nap mulva elmentemHoléczyhez, de akkor Detsinyi még nem küldte el aszereket; másnap a feleségem ment el érte s akkormár ott volt a doboz.

— Fölbontotta ?— Igen. A feleségemmel együtt bontot-

tuk föl.— Mi volt benne?— Volt benne cziankáli, akovid, atropin,

arzén, ópium, morfium, morfiumhidroklór,

belladonna, cocain, kantaridin, digatatin éssztrichnin.

Dr. Darvai: Ért a kémiához ?Gárdos: Kitünő voltam az egyetemen.Dr. Darvai: Meggyőződött-e arról, hogy az

üvegekben csak azok a mérgek voltak, amelyeketön megrendelt?

Gárdos: Nem győződtem meg teljesen. Amorfiumra és az opiumra azonban a szagáról ráis-mertem.

A biró (Holéczyhez): Hallotta, hogy Gárdosazt vallotta, hogy megmutatta önnek a jegyzéket shogy ön adta neki a tanácsot, hogy experimentá-lásra kérje a szereket?

Holéczy: Nem volt a kezemben a jegyzék sén nem adtam neki semmiféle tanácsot.

Gárdos (a tanúhoz): Kérlek, emlékezzélcsak vissza. Azt mondtad, hogy minek nekemannyi cziankáli, hiszen azzal a fél várost meglehetne mérgezni. Az anyósomnak is elmondtadezt s ő még szemrehányást tett nekem, hogy minekveszek annyi mérget.

A védő ellenzi a tanuk meghiteltetését. Gár-dos hitvesgyilkosságért jogerősen vád alá van he-lyezve, tehát aggályos és érdekelt tanu. Aggályostanuk Holéczy és felesége is.

A biró Holéczyt és a feleségét meghitelteti.Ezután a védő röviden elmondta, hogy nem

látja bebizonyitva, hogy Gárdos a mérgeket Detsi-nyinél vásárolta. Kéri ennélfogva a vádlott föl-mentését.

A biróság a közegészség ellen való kihágás-ban vétkesnek találta a vádlottat s nyolcz napielzárásra és száz forint pénzbüntetésre itélte.

A védő fölebbezett.

KÖZGAZDASÁG.Drákói törvényjavaslat.

(p—d.) Igy, drákói törvényjavaslatnak ne-vezte el ma megjelent czikkében egy — elis-merjük — kiváló jogtudósunk a mezei munká-sok és munkaadók viszonyának szabályozásárólszóló törvényjavaslatot, amelynek tárgyalásátalkalmasint holnap kezdi el a Ház. Igy nevezteel azért, mert a javaslat bünteti a szerződés-szegést ; mert tulságosan szigoru büntetésekkelsujt olyan tényeket, amelyekben nincs „krimi-nalisztikai elem." Hozzáteszi a czikk irója mégazt is, hogy e javaslatnak törvényerőre emel-kedése után a munkábaállás azonos lesz a rab-szolgasággal.

Kétségtelen, hogy ha a felhozott vádakigazak, akkor Darányi javaslatának nem szabad'törvénynyé válnia, akkor nem akadhat magyarképviselö, aki arra ráadja a szavazatát. Noshát keressük meg, van-e valami igazság azok-ban a vádakban?

Hát bizony nincs azokban egy szemernyiigazság sem, amint azt pontról-pontra be fog-juk bizonyítani.

Mert elöször is abban téved — mégpedig igen nagyot — a czikk irója, ami-kor azt hiszi, hogy a czopfos büntetőjogielvek alapján szocziálpolitikai törvényeketlehet alkotni. Hiszen maga a „szocziálistörvény" fogalma valami ujat, valami eltéréstjelent az orthodox jogrendtől, a római jogtalaján fejlődött jogi elvektől. Micsoda jogialapon kényszeríthető a munkaadó példáularra, hogy munkását betegség esetére bizto-sítsa ? Csak a szocziális szükségesség alapján.Aki a régi jogi sablonokkal dolgozik, az nemhelyeselheti a betegpénztári törvényt, vagy avállalatoknak a munkások érdekében történőhatósági felügyeletét sem.

Aki ezekkel az ócska, szocziális szem-pontból teljességgel hasznavehetetlen sablonok-kal dolgozik, az okvetetlenül olyan abszurditá-sokra vezet, mint azon czikk irója, midőn aztállitja, hogy a javaslat olyan cselekményeket isbüntet, amelyekben nincs „kriminalisztikaielem." Hát ha valaki öt hatost ellop, vagyelsikkaszt, abban van kriminalisztikai elem,de ha valaki, vagy ha szervezett csopor-tok Magyarország egyévi termését, az ország

gazdasági életének alapját teszik koczkára,abban nincs „kriminalisztikai elem?" Azta szerződésszegést, azt a törvénytelenséget,amelynek ily óriás nagy a hordereje, ezt derékbékességes cselekedetnek tekintsük és csak aztvegyük a közrend hallatlan sérelmének, ha va-lami szegény ördög ennivalót lop magának éscsaládjának ?

Ime idevezetnek az ócska sablonok;idevezet az, ha valaki csupán azok alapján, azélet ismerete nélkül mond itéletet Mert sohseszabad összekonfundálni a mezei munkás hely-zetét és feladatát az aratás körül az ipari mun-káséval, az arató sztrájkot a lakatosok sztrákjával.Egy gyárnak, vagy akár egy egész iparágnak egyidőn keresztül való szünetelése még nem szük-ségkép nemzeti szerencsétlenség; de ha az aratósztrájkol, ha a kalász szeme kipereg: a nem-zeti vagyonnak ebböl eredö veszteségét soha-sem lehet többé kipótolni. Ezért más a mezeimunkás, ezért nem lehet vele szemben az iparimunka törvényeit, vagy a régi jogi sablonokatalkalmazni, se a sztrájk, se a sztrájkra valócsábitás tekintetében.

Különben tessék megnézni a legliberáli-sabb, az angol munkásügyi törvényhozást; ottis megtalálhatja a czikk irója, hogy közérdeküműveknél alkalmazott munkások sztrájkja, vagysztrájkra való összebeszélése nagyon is sulyo-san büntettetik. Már pedig ha van a világonközérdekü mü, akkor Magyarországon az aratásbizonyosan az. Nem is szólva arról, hogy ajavaslat, amikor a szerződésszegést bünteti,nem valami uj elemet visz bele törvényhozá-sunkba, mert hiszen a cselédtörvény 110. §-ais ismeri és követeli ily esetben a büntetést.

Avagy tekintsük a kérdés másik oldalát.Azt hiszi Edvi Illés Károly, hogy a szerző-désszegésből eredő magánjogi kárpótlásra valóigény eléggé megvédi az országnak az aratáskörül csoportosuló nagy érdekeit? Ha pedigezt ő sem hiszi, hát akkor mivel gondolja őezeket az érdekeket megvédhetőknek, mivelmással, mint előzetes intézkedésekkel és bün-tetésekkel? Mert abban, azt hiszem, egyetértmindenki, hogy az ország termését védelemnélkül hagyni — régi jogi sémák kedvéértnem lehet.

De vegyük most sorra az egyes kifogá-sokat, hogy hát miért is oly drákói az a ja-vaslat ?

Az elsö vád, hogy különbséget teszmunkás és munkaadó közt, mert az utóbbitsohasem sujtja elzárással. Hát ez tévedés. Az58. §. igenis megszab elzárást a munkaadóellen is.

Második kifogás, hogy a büntetéseket ak-kor is alkalmazni kell majd, ha a munkás gon-gatlanságból követi el valamelyik kihá-gást. Aki elolvassa a javaslatot, láthatja, hogyez merőben ellenkezik annak szellemével, melycsak a renitens törvényszegést akarja büntetni,a renitencziát, amelyben gonosz szándék van.

Harmadik vád, hogy a javaslat büntetniakarja azt, aki összebeszélések, egyezményeklétesítése czéljából a munkásoknak helyiségetad, pénzt gyűjt, velük összejöveteleket tart Áztkérdi a czikk irója, mióta nincs megengedve sza-bad embereknek, hogy jobb sorsra törekedjenek?Meg volt engedve és jövőben is meg lesz en-gedve. Csakhogy Edvi Illés nem olvasta el jóla szakaszt, mert az csak azokat akarja bün-tetni, akik már szerződött munkásokat birnakrá ily egyezményekre, arra, hogy már megjevőszerződésüket megszegjék.

Ami pedig végül a rabszolgaságot illeti, hátabban nagyon igaza lenne Edvi Illésnek, ha ajavaslat • - .

Péntek, deczember 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897- — 11. oldal.

szerződésre kényszeritene valakit,ha arra kényszerítene, hogy bizonyos áron

okvetlenül munkába kell állani De az vajjonmióta rabszolgaság, ha a szerződés, a sajátszabad elhatározásból vállalt szerződés betar-tását követelik az embertől? kivált amikor ajavaslat arról is gondoskodik a minimum meg-határozásának kötelezővé tétele által, hogy aszerződés a munkást meg ne ronthassa.

Ha a czikk irója oly aggódással kereste adrákóiságokat, hát miért nem találta meg azta sok beneficziumot is, amelyet a javaslat amunkások javára állapit meg ? Nyugodtan lehetbáró Illés Károly, a javaslat egyforma igaz-sággal mér munkásnak, munkaadónak. Ésnyugodt lehet afelöl is, hogy az igenis nagymértékben hozzá fog járulni az agrárszoczia-lisztikus mozgalom lecsillapitásához.

Mert nem drákói, hanem emberséges,igazságos szocziális törvényjavaslat az.

Közgazdasági táviratok.Bécs, deczember 9. Az osztrák alpesi bánya-

társaság Hell, eddigi vezérigazgató-helyettest válasz-totta meg Palmer helyébe vezérigazgatóvá s Ker-pelyt, a Poldi-kohó volt igazgatóját, vezérigazgatóhelyettessé és forgalmi igazgatóvá. Palmer megma-rad az igazgatótanácsban.

Berlin, deczember 9. A tőzsde szilárd irány-zattal indult, késöbb azonban gyengült, Qsztrák hitel*részvény 220.—, Disconto-társaság 200.30, Darm-stadti bank 157. Deutsche bank 207.12, Drezdaibank 159.37, Handelsgesellschaft 174.87, National-bank 150.15, Osztrák-magyar államvasutak 142.—,Déli vasut 33.90, (Gotthard vasut 149.10, Olasz.déli vasut 137.—, Olasz középtengeri vasut 99.50,Olasz járadék 95.10, Török sorsjegy 113.50, Mexi-kői kölcsön 96.75, Laurakohó 179.75, Dortmundi97.40, Bochumi 202.50, Gelsenkircheni 187.75,Harpeni 189.75, Hibernia 2 4 ) 5 . - M a g á n kamatláb4 1/2 %. •

Páris, decz. 9. 8%-os franczia járadék 103.87.3%-os törlesztéses járadék 102.37. 3 1/2 % járadék106.80, Franczia bank 3775, Credit Foncier 657,Szuezi csatorna részvény 3270, Egyiptomi kölcsön—.—, Spanyol külföldi kölcsön 6 1 l 5 / 1 6 , Magyararanyjáradék 103.50, Olasz járadék 96.47, Oroszkölcsön 102.75, Uj orosz konzol 97,50, Portugál köl-csön 20.11/16, Ottománbank —.—, Osztrák Lánder-bank 487.-'. Osztrák-magyar államvasut 722- Délivasut —. Rio Tinto. 628. '

Páris, decz. 9. Bankkimutatás. A pénzforg-lom aránya az érczkészlethez 85-81: 100, Kamatok ésleszámítolás jövedelme 529.000 frk. Érczkeble*(ezüst) — 26Ö.000 frk. Váltótárcza. 4- 10,886.000frk. Államkincstári követ. •*- 20.403.000, Magánjavetélések — 15,285.000 frk. Erczkészlet (arany)4- 4,130.000 frk. Előlegek aranyrudakj-a. — 7,002.000frk. Jegyforgalom — 34,729.000 frk

New-York, deczember 9, (G, T. B.)

Buza deczemberre» januárra„ májusra

Tengeri májusraChicago, deczember

Buza májusraTengeri májusra

decz. 0.cents985/a989/s943/*34

9. (C. T,decz. 9.

cents923/a288A

dec*, 8.cents

96V3961/*925/s335/s

BO,decz. 8,cents

89V«288/s

Ipar és kereskedelem.A házalás megszorítása. Az ipartörvény

§-ának módosítása tárgyában készült törvényterve-zetet, amely tudvalevőleg a megrendelések gyüjtésérevalo jognak korlátozását czélozza, ma est© tárgyaltaaz Országos Iparegyesület kézműipari, gyáripari és ipar-testületi szakosztályainak együttes ülése. A javaslatotnagy ellenszenvvel fogadták. JSátJb Karoly előadóugyan a javaslatot, lényeges, átdolgozás mellett, arészletes tárgyalás alapjául elfogadhatónak vélte, ateljes ülés aeonban Weisz Berthold, ScJwiererGyula, Szontágh Pál, Bossányi Indre, TbékEndre s többek felszólalása után elhatározta,hogy a javatlat ellen egész erejével 4Uiet foglal ésvéla menyében a törvéoyter?wet elcjtéítt fogja java-solni, Elhatározta továbbá, hogy a kormányhoz fel-

terjesztést intéznek a vándoripai gyakorlásit vég-legesen szabályozó törvénynek megalkotása iránt.

A budapesti kereskedelmi kikötő, A budapestikereskedelmi kikötő1 részletes terveinek elkészitésére20.000 forintot irányoz elő költségvetésében a ke-re,skedelmügyi miniszter. Már a mult évi költségvetéselőterjesztésekor indokolta a miniszter annak a szük-ségét, hogy Budapesten a folyton fokozódó vizi for-galoin s örvendetesen fejlődő kereskedelmünk foko-aott igényeinek megfelelő kikötő létesítése iránt azintézkedések mielöbb megtételének. Az előmunká-latokat megindittatta s ezek elkészültével azokeredményét az érdekelt körökből összeállítandóankét elö szándékozik terjeszteni. Ezen ankétalapján fog aztán a miniszter határozni a kikötőnekmely helyen, mily terjedelemben és mily berendezé-sekkel leendő létesítése iránt. Ennek megfelelőleglesznek a kikötő részletes épitési tervei elkészítendők,mely tervezés ki fog terjeszkedni a kikötő és ezzelkapcsolatos vasuti állomás, a kikötői és vasuti rak-tárak, be* és kirakodás czéljaira, szolgáló müszakiberendezések stb- tervezésére, mindezen létesítmé-nyek költségeinek részletes előirányzására, valaminta kikötö üzemben tartása módozatainak részleteskidolgozására,

Az ipari tulajdon védelme. Az ipari tulajdonnemzetközi védelmére egybegyült brüsszeli konfe-renczia mai ülésében a megfelelő bizottságokhozutasitotta a következő javaslatokat: Ausztria abbelijavaslatát, hogy a külföldi védjegyek a belajstromo-zásból ki zárathassanak, ha azok a hazai törvényszerint védjegyek kritériumaival nem birnak, vagyvédjegyeknek már nem tekinthetők (pl. Freizeichen),mert külföldiek nem élvezhetnek nagyobb jogot,mint a bonosak. Ezzel kapcsolatos Anglia javas-lata, mely szorosan körülírni akarja a kizárásieseteket, főleg a leíró jellegü védjegyeket.Francziaország a jelenleg érvényes rendelke-zés fentartását óhajtja, mely szerint a védjegyoly alakban nyerhet érvényt, mint ahogy az. ott-honbelajstromoztatott. A konferenczia ugyancsak albi-zottsághoz, utasitotta Magyarország azon javasla-tát, hogy a párisi egyezmény 6. §-a akkép értelmez-tessék, mikép az állatni czimer jogos basználataa védjegyen, a külföldön is oltalomban részesittes-sék, illetőleg egy védjegy azért, mert az. állami vagyközhatósági czimert is magában foglalja, a belajstro-mozásból a külföldön ki ne zárathassék. A magyar kor-mány képviselője ezen javaslatát azzal indokolta, hogyMagyarországnak; van törvénye, mély az országos czi-mer használatának jogát részletesen körülírja. Ha tehátegy magyar honos ezen törvény alapján jogot nyert aczimer használatára és íly czimerek ellátott védjegyeMagyarországban belajstromoztatott, ezen védjegyazért, mert köz- és nyilvános czimerrel foglal magában,ki ne zárathassék a külföldön, már csak azért sem,mert előbb-utóbb helyet kell engedni „kollektiv"védjegyek belajstromozásának is, mely szerint bizo-nyos vidékek terményei (házi ipar vagy borok) kö-zös védjegy, illetőleg ismertető jel alatt lennénekforgalomba hozhatók. Bizonyos termények nagyobbhitelre számithatnak, ha védjegyükben az országosczimert is feltüntethetik. A szabadalmi bizottság-ban nagyobb vitát idéz elő Németország azon ja-vaslata, hogy a szabadalom gyakorlatba vételénekkötelezettsége elejtessék, vagyis, hogy a szabadalom,valamely országban gyakorlatba vétel hiányábólmeg ne semmisittethessék.

UJ Iparágak támogatása. A kereskedelemügyiminiszter a nagyipar czéljaira az 1898-ki budgetben146.500 frtot, vagyis 26,000 frttal többet vett fel,mind az előző évben. A többletet nehány ujiparágat művelő gyár támogatása eredményezi.Ez összegből kereken l08000 forint erejéigmár előző években kilátásba helyezett kölcsönökés segélyek czimén: két pamutfonó és szövő,egy porczellán, egy fehérítő, egy gyógyszerészeticzélokra szolgáló üveg-, egy szőnyegszövő és egy kés*gyár nyernek támogatást. A fenmaradó 38,000 frtotpedig egyes válságba jutott — de nagy munkás-,létszámmal biró gyárak megmentése - és uj ipar-ágat meghonosító gyárak létesítése érdekébenkivánja felhasználni, Uj gyárak alakulását főleg atöke nehéz megszerzése hátráltatván, a miniszterazt az eljárást követte, hogy államkölcsön adásahelyett, a mi eddig történt, a magánpénzintézettölfelvett kölcsön kamatainak fedezésére biztosit azillető gyárnak néhány évre mérsékelt 5—6.000 jforint állami segélyt. Ily módon az állam cse-|kélyebb megterhelése mellett sikerült egy óragyárlétesítése, egy riczinusolajgyár alapítása a délvidékenés megegyezésre jutott a miniszter külföldi czégek-kel egy esernyő- és diszpaszománygyár létrehozatalairánt, Legujabban pedig egy fésügyárnak a felvidé-ken - és egy gyapjukendö-gyárnak a Dunántul,egy nemesárugyárnak ugyancsak a Dunántul, egynyakkendőgyárnak Budapesten leendő létesítése iránt

folytat tárgyalást. Ezenkivül egy szövőgyár, egyválságba jutott felvidéki vasgyár és egy kefegyárnyer az emlitett Összeg terhére támogatást.

Kőbányai sertésplacz, decz. 9. Magyarrendű : Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogrammon fe-lüli sulyban) 51—52V3 krajczárig. Közé^ (páronkint251—320 klgrig terjedő sulyban) 52—53 kr.,Könnyü (páronk. 250 klgrig terjedő sulyban) 53Vs—53kr. Szerbiai: Nehéz (páronkint 260 klgr. felüli sulyban)48—51 krajczárig, közép (páronkint 230—260kilogramm sulyban) 47—49 krajczárig. Könnyü (pá-ronkint 240 kilogrammig terjedő sulyban) 46—48 kraj-czárig. Sertéslétszám: deczember 7. napján :volt kész-let 21.021 db., decz. 8-dik napján felhajtatott 158drb., decz. hó 8-dik napján elszállittatott 613 drb,decz. hó9-iké;e maradt készletben 20.966 darab. A.hizott sertés üzletiránvzata lanyha*

Budapesti konzum-sertés vásár, deczember 9.A ferenczvárosi konzum-sertés vásárra deozember8-én érkezett 756 drb. Ebből készlet deczember7-ikáról 449 drb. Összes felhajtás 1205 drb. El-szállittatott budapesti fogyasztásra 281 darab, ma-radt elszállittatlan 424 darab. Napi áFak: 120—180klgr. sulvban 47—49 kr., 220—280 klgr. sulyban47—49 k"r., 320—380 klgr, sulyban 47—49 kr* Avásár hangulata élénk volt.

Bécsi szurómarhavásár, decz. 9. A mai vá-sárra felhoztak: 3489 drb borjut, 1877 drb élősertést, 2622 levágott sertést, 460 drb levágottjuhot és 540 drb bárányt. Az üzlet ugy a borju,mint a sertésvásáron lanyha volt és előbbi 2r—4krajczárral, utóbbi 2 krajczárral olcsóbbodott kilon-kint. — Eladatott: Levágott borju 30—42 krajcsáv.elsőrendü 44—52 krajczár, igen finom minőségü.59—58 krajczár. Fiatal sertés 32—-42 krajczár, levá-gott nehéz sertés 46—51 krajczár, elsőrendü süldő40—'50 krajczár. Levágott juh 28—38 krajczár kilo-grammonkint. Bárány 4—12 forint páronkint.

Pénzügy.Az adóhivatalok szaporitása. A pénzügyminisz-

ter a jövő évben az eddigi elsö osztályu adóhiva*taloknak 26-al leendő szaporítását ős 8 uj .Jtótáittwaytal felállítását tervezi. Az I. osztályu adóhivatalokszaporitása az illető adóhivatalok forgalma,, feladata,jelentősége és helyi viszonyai teszik indokolttá, azadóhivatalok számának szaporítását pedig egyfelőlaz adózó közönség érdeke, másfelől a szolgálat igé*-'nyei kivánják meg, a minek folytán egyszersmindaz adóhivatalok számának a. járás- és szolgabiró-*ságokkal czélba vett összhangbahozatala is elö*mozdittatik.

BUDAPESTI GABONATŐZSDE.Budapest, decz. 9.

Reggel óta sürü pelyhekben esik a hő és azország legtöbb vidékéről vesszük a hirt, hogy a föl--det immár meleg téli takaró boritja. E fehér lepedőegyuttal szemfödele a hausszisták reményeinek., Kaertakármit mondanak is a gabonapiacz statisztikaihelyzetéről, mégis csak a jövő évi termés fisélyeíképezik a spekuláczió bázisát. Elvégre a deczemberihónap, jóllehet még csak elgő felében vagyunk,az üzletre nézve nem számit, mivel a fogyasztói;mostanában ugyszolván kezelési okokból nem vásá-rolnak és a mennyi aztán a jövő év elsö felében amegszorított "üzem mellett a gyáraknak okvetetlenülkell, annyi csak elő fog kerülni valahogyan — azttartják — a magtárak rejtekeiből. En ma a spe-kuláczió nézete, amelytől semmi más körülmény elnem tántoríthatja, sőt még az amerikai jelzéseksem képesek reá befolyást gyakorolni. Tény, hogyNewyork tegnap egy czentnyi árjavulást jelentett óima fáduplázott még */« ezentnyi emelkedéssel ésmindez.t nem vették figyelembe.

És e mellett a tengerentuli szilárdságnakmegvan a komoly háttere, A Bradstreets jelentéseszerint a világ látható készlete 447.000 bushellelapadt, holott mostanra gyarapodást vártak; a kivi-tel januári szállitásra óriási tételeket vásárölt Össze;Az ohiói gazdasági hivatal jelentette, hogy a télivetések állása, tekintettel aa elkésett vetésekre* ked-vesőtlen; kitudódott, hogy a bajsssepárt. köteleaeti-sége tizenegy millió busbelre rug. Piaczunkonmindez meg nem változtathatta azt a véleményt,.amely oda irányul, hogy az árak gyengülni fognak.Hogy vajjon "ez c felfogás b,olyes-&/ az majd'megválik.

Délután l,ondon 3—6 penny, Liverpool 8/«penny, Pária 10—15 eizantim emelkedést jelentett.Mindea hatds. nélkül maradt.

Buza.Készárniizlet buzában. Három malom kép-

viselte ma a kerestetat és özek az áruba boQsitottkoosirakoraAoyokat nimden erőlködés nélkül 5 faraiolcsóbb áron vásárolták össze. Az üzlet vég$ feléelhtlyeződöU egy nejiájav nagyobb tétel duv$i ésoJáJi származók váUosaUan üron, mi által a forgalomösszege 12.000 mmázsára rugott s 12 frt 90 kr volt amai árak legmagasabb rekordja.

12. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Péntek, deczember 10.

Elöfordult eladások buzában.

SOÓ900

8000400040001W015002000

nakoibácakaiföldvári

oláh

ifj

7476.747374«72«75í69

átedáal hely

Budapest

il

Bpest transit

Hivatalos jegyzések buzában.

11.9012.9012.4512.9012.57V811.6512.608.70

an.8h.3h.Sh.Sh.3h.3h.3h.3b.

F A J

TimriáUd DJ

s • • • • • • •

Peslridéki nj

Fejteoegyei . . . . . uj

7476788074767380747678

100 kilogr,készp, ára

frttól | írtig

12.3512.6512.9513.2012.3012.6012.9013.1512.4012.7013.—13.20

12.4512.7013.0510.2512.4012.6513.—13.2012.5012.8513.1013.25

3 " 2

100 kilogr,készp, ára

frttól | írtig

12.5512.8013.10

12Í5012.7513.05

I2Í6012.8513.10

12.6012.9013.15

12.C512.8513.10

12Í6512.9513.15

Raktárállomány buzában és lisztben • Afövárosi közraktárakban 152.200 metermázsa buzaés 93.400 metermázsa liszt; a Silosban 64.250metermázsa buza, a nyugati pályaudvaron 81.033metermázsa buza és 5096 mmázsa liszt

Eatárídöüzlet buzában. Lanyha irányzatmellett az árak lemorzsolódtak.

Határidő

márczius

M»pt.

Elöfordult kötésekDélelőtti os déli tőzsde

kezdet

11.09

9.53

forgalom

11.98-97—96—95

9.53-51-50

zárlat

11.96

9.49

buzában.

Délutáni tőzsde

kezdet

11.95

9.49

forgalom

11.96

9.50-49—48- 4 7 - 4 8

zárlaf

11.95

9.47

Hivatalos batáridöjegyzések buzában.

Határidő

márcz*

flZBpt.

deczponz

11.95

9.48

Déli tőzsde zárlata. 9.

áru

11.96

9.50

deczpcnz

11.96

9.50

7.ara

11.97

9.53

Leszámolóárfolyamok

—

Rozs.Készáruüzlet rozsban: Az árat csak 5

Itrajezárral gyengültek. Elkelt 2 vaggon.Előfordult eladások rozsban.

mennyiséginmázsúban

100100

óvagy

Uj

szármái áa

pestvidéki•

minőségmugj.

-

átadásihely

Budapest•

ar, nettó100 Kgr-

kint

6.408.47V3

Készvagy

3 hóra

Kp.•

Hivatalos jegyzések rozsban.0

KI

S

faj

elsörendümásodrendü

hcktoliterenkintisuly

kilogrammban

-

100 kilogramm készpénz ára

frttól

8.558.50

írtig8.65S.55

Raktárállomány rozsban : a fővárosi köz-raktárakban 53.500 metermázsa; a nyugati pálya-udvaron 18.036 métermázsa.

Határidőüzlet rozsban. 2000. metermázsatavaszi'rozs volt forgalomban.

Előtordult kötések rozsban.

Határidő

márcziusSzeptember

DolüIöUi és deli tőzsdeKezdőt | forgalom

8.72 8.71—70

zárlat

8.69

Délutáni tőzsdokezdet I forgalom | zárlat

8.70 8.69 8.6S

Hivatalos batáridöjegyzések rozsban.

Határidő

márczius . . .Bxeptcmber. .

Déli tőzsdo zárlatadecz. 9-ón

_pénz

8.08

aru

8.70

deczember 7-énpéiiz áru

8.71 1 8.73

— " "

Leszámolóárfolyamok

Takarmanyfélék.Készéraüzlet takarmányfélékben. Takar-

mányárpát nagyon keresnek és a kőbányai sertéshiz-lalók" prima áruért 6 forint 75 krajczárig terjedő ára-kat kínálnak. Jobb árpában nincs kinálat — Ten-geri lanyha, zab üzlettelen.

Elöfordult eladások takarmány félékben.

1501000

0001400

árpa

tengeri

Ittakannánr

bo&ár•ivamotYa

•irámelvad«tWB

Sduektavaszra

KisujuáUáEVerciorovaBudapest

l

6.40

5.70

4.7TVI8.604.90

késsp.

Hivatalos jegyzések takarmány félékben.

An

A i p a .• •

ZaV!Tengeri

Faj

takarmányégetni valo

sörfőzdéi

munemB

Hektollto-ren km ti suly

kf.-ban

6 0 — «62—6464—6889-41

100 kf. kfenp.

frttól frtit

6.806.307.506.404.954.90

6.157 —9.—6.705.054.95

Raktárállomány takarmányfélékben: Aközraktárakban 82.600 metermázsa árpa, 17.000 me-termázsa zab, 125.600 metermázsa tengeri. A Si-losban 2000 metermázsa zab, 23.100 metermázsatengeri, a nyugati pályaudvarban 2550 metermázsaárpa és 706 metermázsa zab.

Határidő-üzlet takarmány félékben : Zabteljesen üzlettelen, az árak névlegesek. Tengeri lanyhairányzatu volt.

Előfordult kötések takarmányfélékben.

Ára

Tengeri .

Zab . . '.

Határ-idő

május.

decz.márczszept.

Délelőtti és déli tőzsde

kezd. forgalom zári.

5.49

5.206.41

5.48-^49—485.47—46—45

5. IS6.40—39

5.46

5.206.40

—I

Délutáni tőzsde

kezd. forgalom zári

5.45

5.196.39

5.46

6.88

5.45

6.37

Hivatalos batáridöjegyzések takarmány-félékben.

Ara

Tengeri . .

Z a b . . '. '.

határidő

május—jún..december . .márcziusraszeptemberre

déli tőzsde zárlata

decz. 9-én

pénz áru

5.455.156.40

5.465.256.42

decz. 7-én'

pénz aru

5.485.206.48

5.505.305.50

er *r*

5.20

BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE.Budapest, deczember 9.

A bécsi dolgok rendbejövetele iránt létezettoptimizmus végső erősségei is szétfoszlották. Azosztrák miniszterelnök utolsó kijelentése, mely amegegyezés minden reményét elejté, megnyitották azüzlet embereinek szemeit és egyszersmind a vas-szekrényeket is, melyekben a féltékenyen őrizett érték-papírok voltak elhelyezve. A mai nap folyamábanáltalánossá lett Bécsben a kinálat és a lanyhaságelragadt egyrészt Budapestre, hol az árfolyamok azegész vonalon engedtek, másrészt Berlinre is, holazonban a helyi értékek szilárdak maradtak és árbanfölebb is mentek és a lanyhulás csak a Bécsbőlnagyban kinált értékeket érintette. Feltünő volt azosztrák és magyar járadékok lanyhasága, mely aztána higgadtabb vérü üzóreket is az eladók táborábaterelte. Ha a késő délutáni árakat tekintjük, ugytaláljuk, hogy az osztrák hitel 3Vs forintot, az állam-vasut ugyanannyit veszitett árából. Helyi értékeinkmindmegannyian 2—3 forinttal gyengültek, a köz-útit, melyet az utóbbi napokban sokan vásároltákmég 396-on is, az utolsó órából 888Va.-el., jelziknekünk. A fordulat, amily kevéssé várátián, ép any-nyira határozott. Hogy azonban a vélemónynyel atőzsdének heteken át oly feltűnőnek bizonyult alap-tendencziája is megváltozott-e? az még a holnapinap folyamában fog.eldülni. A holnapi árak fogjákmegmutatni, hogy a mai hirtelen fordulatban mi apercznyi ijedelem, mi a hosszabb időre szoló szá-mitás része?

Az előtőzsdén: Magyar hitelrészvőny 385.—386.50. Leszámitolóbank 250.— Osztrák hitelrészvény354. 355.30. Osztr.-magyar államvasutak 336.25—337.25. Köruti vaspálya 392.50—396.—. Villa-mos vasut 281.75—283.50 Rimamurányi 246.50—247.50. frton köttetett.

Délelőtt ll óra 25 perczkor zárulnak:Osztrák hitelrészvény 354.50. Magyar hitelrészvóny385.30. Áranyjáradék 121.75. Koronajaradék 99.45.Leszámitoló bank 250.—. Jelzálogbank 277.50. Ri-mamurányi 246.50, Osztr.-magyar államv., 336,50Ipar és kereskedelmi bank 101,—r. Déli vasut 79.—.Villamos vasut 281.75. Közuti vasut 392,50 ,

A délitőzsdén előfordult kötések: korona-jaradék 99.40—99.45, földtehermentesitési kötvények97.80, 4%-°3 budapesti kölcsön 98.10, 4%-osföldhitelintézeti záloglevél 97.80, hazai bank 105.—,kereskedelmi bank 1425.—, egyesült fővárosi taka-rékpénztár 1200.—, salgótarjáni 598—601, . mező*gazdasági gépgyár 190, Czukoripar 150, magyar ál-lamvasutak 141, közuti vasul 393—390.25, villamosvasut 281.50—280.50, magyar, hitelrószvény 385.25—084.76, ipar* és kereskedelmi bank 101, jelzálog

bank 276.50—275.50, leszámitoló bank 250. rima-murányi 246.-245.25, osztrák hitelrészvény 354.20353.30, osztr.-magyar államvasut 336.25.

Dijbiztositások • Osztrák hitelrészvényekbenholnapra 2. .2.50 frt; 8 napra 5.50—6.— frt.deczember utoljára 14.—;—16.— frt.

Délutáni 1 óra 30 perczkor zárulnak:decz. B. docx. 7.

Magyar aranyjáradékMagyar koronajaradékMagyar hitelrészvényMagyar ipar és keresk, bankMagyar jelzálogbankMagyar leszámitoló bankRimamurányi vasmüOsztrák hitekészvényDéli vasutOsztr.-magyar államvasutKözuti vaspályaVillamos vasut

Az utótőzsdén jegyeztetett:részvény 353.50—352.10, Magyar hitelrészvény385. 384.—, 4°/o-os aranyjáradék 121.—, Rima-murányi 246. 245.25, Osztrák-magyar államvasut335.75—334.50, Villamos vasut 281.—280.25, Köz-uti vasut 390.—388.50 frton köttetett

1 2 1 —99.30

384.75101.—276.—250.—245.—353.50

79.50336.25390.502«0.50Osztrák

122.2599.95

388.501UL—279.—251.—2 4 8 —355.60

79.50338.—393.—283.—

hitel-

Délután 4 órakor

Osztrák hitelrészvényMagyar hitelrészvényOsztrák-magy, államvasutLeszámitoló bankJelzálogbankRimamuránvi vasműKözuti vaspályaVillamos vasutIpar és keresk, bankDéli vasut

zárulnak:decz. 9.

352.10384.—334.25250.—276.—2 4 5 —3H8.51280.25

—,—79—

decz. 7.

355.50387.75838—249.50279.50248—393.50283.50101.5079.25

TERMÉNY- ÉS ÁRUTŐZSDÉK.Budapest, deczember 9. A zsiradéküzletbea

lanyha irányzat mellett csekély forgalom volt. Aszilvaüzletben szintén jelentéktelen volt a forgalomlanyha irányzat mellett, minek folytán az árak gyen-gültek.

-Hivatalos jegyzések.

.Disznózsiringyen hordó

Szalonna

Szi lvaKész áraZsákkal együttgöngysuly tisztasuly helyett

SzüvaHatáridőre

Minőség500 grammonkint

Szí lvalsKész áruIngyen hordóSzilvalxHatáridőre 'Inifyun hordó

Heremag

budapestividékimagyar la légenszáritott vidékivárosi légenszáritott, 4 daracus

. . 8 .füstöltboainiai, 1895. évi usance-ndDŐ

. . . 12udarabu8

: : : "S :szerbiai, , . nsanca-mino

, . , 1 0 0 darabos\ . . 85 .

set

ség

, . . 1CJ0 .

szlavóniai 1896•M biái 1896

luczerna magyar, 1896

vörös nagyszemü 1896

Ar 100 kilo-granuuonkintPénzfrt j

52.—

4S]--49.505 6 . -

lö!—18.-10.7514.75lü.501 9 . -

zz19.5017.50

_."_

48.—•28.—3 2 . -3 5 . -

Arufrt

53.—

48Í5050.--57.—

16Í5018.50•20.2515.2517.—19.50

1 1 1 1 1 1 1ll 1 1 1 1 1

20.—18.—

- . -

52.—31.—35.—4 0 . -

Budapesti vásárcsarnok.Budapest, decz. 9. A mai vásár irányzata nagy-

bani forgalomban és az egyes csikkeknél a következővolt: húsnál forgalom élénk, árak szilárdak. —Baromtinái élénk, árak szilárdak. — Halbancsendes, árak szilárdak. — Tej és tejtermék ek uélélénk. — Tojásnál csendes, árak szilárdak. —Zöldségnél csendes. — Gyümölcsnél csendes. —Füszereknél. csendes. — Időjárás havas, hideg.A központi vásárcsarnokban .nagyban eladott élelmiczikkek hivatalos árjegyzése a következö: Hus.Marhahus hátulja I. 48—56 frt, ll. 42—54 frt.Birkahus hátulja 1. 30—36 frt, II. 28—34frt. Borjuhus hátulja I. 60—66 frt, II. 50—62 frt.Sertéshus elsőrendő 50—50° frt, vidéki 42—48 frt.(Minden 100 kilonkint.) Kolbász füstölt 60—72 kr(kilonkint). Sertészsir hordóval 54*5—545 frt (100kilonkint). — Baromfi (élö). Tyuk 1 pár 1. 130frt. Csirke 1 par 0-60—0-70 frt. Lud hizott kilon-kint 0-44—052 frt. — Különfélék. Tyjas 1 láda(1440drb) 425-44-0frt.Sárgarépa 100 kötés2—4.00frt. Petrezselem 100 kötés 3.00—5.00 frt. Lencse m.100 kiló 14—18 frt. Bab nagy 100 kiló 6—14 frt.Paprika I. 100 kiló 35—52 frt, II. 18—30 frt. Vajközöns, kilonkint 85—100 frt Vaj téa kilonkint 1.10—1.40 frt. Burgonya rózsa 100 kiló 2.00—2.50 frt.

Péntek, deczember 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897. — 13. oldal

Burgonya sárga 100 kiló 2.30—3.00 frt — Hadak.Harcsa (élő) 0*50—1.20frt 1 küd. Csuka (élö) 0 4 0 —1.— frt 1 kiló. Ponty dunai Ű'30—0'65 frt.

Szesz.Budapest, decz 9. Az irányzat változatlan. Fiáth

miiott szesz nagyban 55.75—56.— forint, kicsiny-ben 56.25—56.50 forint. Élesztöszesz nagybanőö.öO—55.75 forint, kicsinyben 5 6 . — 5 6 . 5 0 forint.Nyersszesz adózva nagyban 54.75—55.— forint,kicsinyben 55.25—55.50 forint. Nyersszesz adó-zatlan (exknt.) 14.50—15.— frt. Denaturált szesznagyban 19.—19.50 frt, kicsinyben 19.50—19.75 frt.Az árak 10,000 literfokonkint hordó nélkül, ab vasutBudapest, készpénzfizetés mellett értendők.

Bécs, decz. 9. Kontingens nyersszeszazonnali szállitásra 18.20—18.50 frtig kelt elnagyban.

Praga, decz. 9. Adózott tripplószesz 53.5/s—53.75 frt nagyban, azonnali szállitásra.

Trieszt, decz. 9. Kiviteli szesz tartályokbanszállitva 90% hektoliterenkint nagyban 10. Vá frtazonnali és 10V* frt január-júniusi szállitásra.

BerJin, decz. 9. Szesz helyben 37.90 márka= 22.38 frt, fogyasztási adó nélkül hektoliterenkintá 10,000 literszázalék. Átszámitási árfolyam 100márka = 59.05 frt.

Stettin, decz. 9. Szesz 70 márka fogyasztásiadóval 36.80 márka = 21.73 frt. Átszámitási árfolyam100 márka =* 59.05 frt.

Boroszió, decz. 9. Szesz (50-es) pr. deezeni-Ler 56.— márka — 33.50 frt; szesz (70-es) pr.deczember 3B.50 márka = 2Í.56 frt. Átszámitásiárfolyam 100 márka = 59.05 frt.

Hamburg, decz. 9. Szesz decz.—jan. 21.75márka = 12.84 frt; jan.—febr. 21.25 márka =12.55frt; febr.—márcz. 20.75 márka = 12.25 frt.Átszámitási árfolyam 100 márka «*= 59.05 forint.

Páris, decz. 9. Szesz folyó hóra 45.25 frk —23.94 frt; januárra 44.75 frk =* 23.66 frt;négy elsö hóra 44.50 frk = 23.54 frt; májustól4 hóra 43.50 frk = 23.01 frt. Az árak 10.000 liter-'százalékonkint V Í % leszámítolással értendők. Átszá-mitási árfolyam 100 frk — 47.70.

: . Czukor.Praga, decz. 9. Nyersczukor 8 8 % czukortar-

talom alapján franco Aussig, deczemberi szállitásra12.17V-3 frt.

Hamburg) decz. 9; Nyersczukor f. 0. b.- Hamburg deczeiiiberi"SzáSittsYíP9t05^1íiáfka, januáriszállitásra 9.17 márka, februári szállitásra 9.22 márka,májusi szállitásra 9.47.

Páris, decz. 9. Nyersczukor (88 fok) kész áru27.75—28.25 frk, fehérczukor deczemberre 30.50 frk,januárra 30.75 frk, 4 első hóra 31.50 frk,4 hóra máiustól . 317/s frk. Finomitott készáru•J9.—39.50 frk.

London, décjz. 9. Jávaczukor 10.75 sh,ártartó.

Olajok.Páris, decz. 9. Repczeolaj folyó hóra 58.—

frk H 27.40 frt); jaguárra 58.25 frk ( = 27.52frt);négy első hóra-58.25 frk (==> 27.52 frt); négy hóramájustól 37.— frk ( = 26.92 frt). Árak 1Ó0 kilon-kint értendők. Átszámitási árfolyam 100 frk =47.70 frt. • - • • ; . ' k

Hamburg, decz. d. Repczeolaj helyben 57.-'-márka (== 33,66 frt). Átszámitási árfolyam 100márka — 59.05 frt.

Köln, decz. 9. Repczeolaj májusra (hordóval)61.— márka ( = 36.02 frt). Átszámitási árfolyam 100márka = 59.05 frt.

Petroleum.Hamburg, decz. 9. Petroleum helyben 4.75

márka = 2.80 frt; ' " " ••;••••Antwerpen, deoz, 9, Petroleum fin. helybén

14.75 frank = 7.03 frt.Bréma, decz. 9. Petroleum fin. helyben 4.95

márka = 2.Ö2 frt; ' ',Newyork, decz. 9. Petroleum fin. 70 Abel Fest,

Newyorkban 5.40 cents, fin. petroleum Philadelphiá-ban 5.35 cents; United .Ripe Line. Certificates de-czemberre 65.; Nyers petroleum • deczemberre 5.95.

KÜLFÖLD! GABONATŐZSDÉK.Bécs, deczember 9. A magasabb new-yorki

jegyzések nem gyakoroltak hatást, főleg azért, mivelorosz buzát bőségesen kínálnak. Köttetett: busa ta-vaszra 11.87—11.86—U.86 frton, tengeri május-juniusra 5.74—5.75 forinton.

Hivatalosan jegyeztetett :Buza tavaszra 11.85—11.86, rozs tavaszra

8.80—8.82, tengeri m&j.*ran. 6.76—5.76, zab tavaszra6.78^6.80, repcze jan.-febr. 14.05—14.16 frton.

Boroszló, decz. 9. Buza helyben 19.— márka( = 11.22 frt) sárga. Buza helyben 18.90 márka(** 11.16 frt). Rozs helyben 16.— márka (=» 8.86frt.) Zab helyben 13.80 marka («* 8.15 frt.) Tengerihelybon 11.75 marka (** 6.94 frt.). Minden 100 kilón-kiüt. Átszámitási árfolyam 100 márka «- 56.05 frt

Hamburg, deoz. 9. Buza holsteini 180—190

márka ( = 10.63—11.22 frt). Rozs meklenburgi.140—162 márka ( « 8.26—8.98 frt). Rozs orosz 108—109márka ( = 6.37—6.43 frt). Minden 100 kilonkintÁtszámitási árfolyam 100 márka = 59.05 frt.

Páris, deez. 9. (Megnyitás.) Buza folvó hóra30.60 frank («= 14.60 frt).'Buza januárra 30.10frank ( = 14.36 frt). Buza 4 első hóra 29.60 frank(=14.12 frt). Buza 4 hóra májustól 28.90 frank(«=13.78 frt). Rozs folyó hóra 18.50 frank ( = 8.82frt). Rozs deczember hóra 18.60 frank ( = 8.87 frt)Rozs 4 első hóra 18.75 frank ' ( = ' 8.94 frt). Rozs 4hóra májustól 19.— frank £=9.06 frt) minden 100kilonkint. Átszámitási árfolyam 100 frank == 47.70forint.

Páris, decz. 9, (Zárlat.) Buza folyó hóra30.50 frank ( = 14.55 frt.). Buza deczemberre 30.—frank ( = 14.31 frt). Buza 4 első hóra 29.50 frank( = 14.07 frt), Buza 4 hóra májustól 28.75 frank(== 13.71 frt).

KÜLFÖLDI ÉRTÉKTŐZSDÉK.Bécs, deczember 8. A mai tőzsdén a belpoli-

tikai helyzet dominált, a melynek nyomában árha-nyatlás járt majdnem minden téren. Erős csökkenésállott be járadékpapirokban, továbbá kulisszapapi-rokban általában, mivel nem volt vevő. Hitelrész-vények kevésbé gyengültek, mivel budapesti szóm-Iára fedezési vásárlásokat eszközöltek.

Az előtőzsdén : Osztrák hitelrészvény 354.75353.75. Lánderbank, .221.90—221.—. Union-bank294.25—292.—. Bankverein 256.75. Magyar hitel-részvény 386.75—386.25. Osztrák magyar államvasut 337.50—336.12. Déli vas>ut 79.50—79.25.Dux-bodenbachi vasut 72.50—72.75. Alpesi bánya132.40—131.40. Rimamurányi 247.—. Brüxi bánya288.—. Osztrák villamossági 294.—. Magyar korona-jaradék 99.55—99.40. Török sorsjegy 6ö'8O—60.30.Német márka 59.10 frton köttetett.

Délelőtti ll órakor zárainak: Osztrákhitelrészvény 353.75. Magyar hitelrészvény 385.50.Lánderbank 221.50. Union-bank 292.—. Bankverein255.50. Osztrak-magyar államvasut 336.—. Déli vasut79.—. Alpesi bánya 131.40. Májusi járadék 101.75.Török sorsjegy 60.40.

A déli tőzsdén : Osztrák hitelrészvény 353.87.Magyar hitelrészvény 386.— Lánderbank 221.25.Unionbank 291.50 Anglo bank 162.—. Bankverein255.50. Osztrák magyar' államvasut 335.87. Délivasut 79.25. Elbevölgyi- vasut 260.—. Északnyugotivasut 246.50. Alpesi .bánya 131.40- Rimamurányi246.50. Prágai vasipar 690. Májusi járadék 101.60.Magyar koronajaradék 99.40. Török sorsjegy 60;—Német márka 59.10; frton köttetett.

Délután 2 óra 30 perczkor zárulnak: Ma*gyár aranyj áradok 120.95. Magyar koronajaradék99.40. Tiszai kölcsönsorsjegy 138.—. Magyar föld-tehermentesitési kötvény 97.30. Magyar hiteírészvény384.50. Magyar nyereménykölcsön sorsjegy 152.50.Kassa-oderbergi vasut 190.—. Magyar kereskedelmibank 1422.—. Magyar vasuti kölcsön ezüstben 100.45.Magyar keléti vasut- államkötvények 121,—. Ma-gyar leszámitoló* és pénzváltóimul? 249.—. Rima-murányi vasrészvénytársaság 245.50. 4.2%-os papir-járadék 101.35. 4.2°/ó-os ezüstjáradék 1U1-3Ó.Osztrák aranyjáradék 121.-—. Osztrák koronajara-dék 101.65. 1860, évi sorsjegyek 143.50. 1864. évisorsjegyek 188.—. Osztrák hitelsorsjégyek 201.75.Osztrák hitelrészvény 353.13. Angol-osztrákbank160.50. Unionbank 291.50. Bécsi bankverein 254.—.Osztrák Lánderbank 221.=*. Osztrák-magyar bank948.—. Osztrák-magyar államvasut 335.50. Déli vasut

9.—. Elbevölgyi. vasut 260.—. Dunagőzhajozásirészvények 442.—. Alpesi bányaréőzvény 130.60.Dohányrószvény 150.75. 20 frankos 9.56Va< Cs.kir. vert arany 5.69. Londoni váltóár 120,50.Német bankváltó 459.10.

Bécs, decz. 9. (Utótőzsde,) Jegyzések: Osz-trák hitelrészvény 352.75. Magyar hítelrészvóny385.—. Angol-bank 160.50. Bankverein 253.50.Union-bank 292.—'. Lánderbank 221.--. Osztrak-magyar államvasut 835< r-. Délivasut. 78.87. Elbe-völgyi vasut 260.—.. Észak-nyugoti vasut. 246.-r.Dohányjövedék 151.—. Rimamurányi vasmü246.—. Alposi bányarészvény 130.50. Májusi járadék101.35. Magyar korona-járadék 99.25. Török6Orsjcgy60.—. Német birodalmi márka 59.18.

Berlin, decz. 9. (Zárlat) 4-2% papirjáradék100.50, 4'2o/o ezüstjaradék 101.20, 4-% osztrákaranyjáradók 102.90, 4°/o magy. aranyj. 102.80,Elbevölgyi vasut —.—, osztrák hitelréézveny 220.70,magyar koronajaradék 99.— déli vasut 34.20.osztr.-magyar államvasut 142.10, Károly Lajos-vasut—.—, orosz bankjegy 216.60, bécei váltóár168.70, 4 % uj orosz kölcsön G6.90, Magyar be-ruházási kölcsön 102.80, olasz járadék 95.10. Azirányzat szilárd.

Berlin, decz. 9. (Utótözsde.) Osztrák hitel-részvény 220.40, Magyar koronajáradék —.—,déli vasut 34.10, osztr.-magyar államvasut 142.10.Az irányzat szilárd.

Frankfurt, decz. 9. (Zárlat) 4-2°/o papirjáradék85.60,4'2°/o ezüstjáradék 85.50,4% osztrák aranyjára-dók 102.80, 4 % magy. aranyjár. 102.40, magy. koronajáradék 99.20, osztrák hitelrészvény 298.25, osztrák-

magyar bank 799.—, osztrák-magyar áHanmsui2 8 3 % , deli vasut 70.—, béosi váltóár 160.02.londoni váltóár 20.772, párisi váltóár 80.716, bécsiBankver. 216.50, Uniobank 249.— villamos részvény137.50, alpesi bányarészvény 111.—,3% magy. arany-kölcsön 91.20. Az irányzat szilárd.

Frankfurt, decz. 9. (Utótözsde.) Osstr. hitel-részvény 297.50, osztrák-magyar államvasut 282.50,Déli vasut 70.—.

Hamburg, decz. 9. (Zárlat.) 4.2% ezüstjáradék85.10, osztr, hitelrészv. 296.75, 1860. sorsjegy

ll 7 0 é l i v a s tzv. 296.75, 1860. sorsjegy

osztr.-magyar államvasut 708.—, déli vasutolasz járadék 95.—, 4°/0 osztr, aranyj.4°/0*os magy. aranyj. 102.50. Az irányzat

165.—,103.20,lanyha.

Páris, decz. 9. (Zárlat.) 3°/0 franczia jár.103.85, 3V2% franczia jár. 106.80, olasz járadék96.47, osztr, földhitelrószvény 1255.—, osztr. m.államv. 722.—, Franczia töri. jár. 102.37, 4 %osztr, aranyjáradék 102.30. 4 % magyar aranyjá-radék 103.50, Ottománbank 560.50, dohányréazvény323.50, párisi bankrészvény 880.—, osztrák Lánder-bank 485.—, alpesi bányarészvény 290.—. Az irány-zat gyenge.

London, decz. 8. (Zárlat.) Angol consolok113.Vs, déli vasut 7.25, spanyol járadék 60.7/«iolasz járadék 94.7/s, 4°/0 magyar aranyjáradék 103.—,4Vi osztrák aranyjáradék —.—, 4 % rupia 61.Ve,canada pacificvasut 82.Vö. leszámitolási kamatláb3%, ezüst 27.8/a. Az irányzat ártartó.

New-York, decz. 9. ezüst 59.25.

IDŐJÁRÁS.A m. kir. meteorológiai központi intézet távirati

jelentése 1897. deczemher 9*én reggel 7 órakor.

Áüonteok

Árvaváralja .SelmeczbányaN.-Szombat .ftlagyar-OvátO-GyallaBudapest .Sopron •Heróny .KeszthelyZágráb .Fiume. .CirkvenicaPancsovaZsombolya *Arad . . .Szeged . .Szolnok . .Eger . . éDebreczen.Késmárk .Ungvár . .Szatmár . .Nagy-VáradKolozsvár .NagyszebenBécs . . .Salzburg. .Klagenfurt.

69-973-674-0Ö0.255-3

53'855-0

3M

- 4.4!

— •. 4,4,

— 10.2— B.e

,5.3~~ J.6— 7.4

-f* 4.2- 0,2

Pola é « .Lesina * .Sarajevo •Torino . •FlórenOí >Róma . • *Nápoly . «Bftadisi . .Palermo. .Málta . . .Zürich . .Biarritz . .Nizza é é .Pátía . . .KopenhágaHainburg .B e r l i n . . . .ChristianmfldStockholm. .Síont-PótervárMoszkva • *Varsó « . • .

* m •Odessza). * •SuiinaSzófia . . . . . .Konfitaattnápoly

+

5Ö-559-656-058-953-3570őft-053'253-654-766.262-256-851-8eo.a64.748-651-3

75-669-874-5

61-460-4

SŐ-g

5314- 10.7

I 5Í54- $.6I- HÜS4-ii.ü

10.04- iü.0• - 15.6- 0.84* 12.4-- 10.2-- 3.4- * 3.8*- 1.04- í.i

«- 6.4ie.fi

- o.é- 3.6

+~o.o- 8.6-{- 4 0

Felhőzet: O s egészen dertilt,részben felhős, 3 <&= többnyire borult, 0X — hó, g ss kttd, J^í i= zivatar. •

ss többnyire derttt,. E =flgészen sorúit, # => cső,

A szokatlan mely depresszió czentruma ma a norvég partonvan. Egyuttal egy másodlagos depresszió fejlődött FelíMJlíizor-szágban, mig a magas nyomás megmaradt Keleten.

Aa europai időjárás általában csapadékos JsUefst Matt,száraz idö csakis Oroszországban Voit. A hőmérséket eloszlásaolyan, mint amilyen tegnap volt. A szolok sok helyütt vJJwOttfc.

Hazánkban ba ég teljesen borult, Délnyugaton ma reggelmegindult a lecsapódás, mely nehol hó, nehol esö vagy hava* eidalakjában torjodt az országban. A hömérséklet kissé emdlkedstt,erős fagy nem volt sehol.

Borus, szeles, csapadékos (hú, havai esö) idd Várható, fagy-pont körüli hőmérsékletiéi.

VIZÁLLÁS.— Deczember tMn. <—

Fiui

UaDma

•erviVU

dilinMH

Irlvi

Szivi

KilMHiufirtlei•utiiDrlM

Im

Vizmérés

SchllrdingFftBsauBécsPozíönyKomáromBudapestErceiPaksMohácsUjvidékZimonyPancsova.BáziááOrrovaM.-FalvaZsoln*űÉrsekujvárSárvarGyötZákAtíyEszékM.-Sierdah,ZágrábSzinekMitwvlcaaKárolyvir.<íövi3anjalukaloboj

Zworniklilik •iijirllati:

áradt; > «a apadt

VlrtJéféí

M.-Szl|otTisza-üjiakV.-NaményCsap

Szolnok

SzegedTHclDeésSzatmár

Utirczi MunkácaLifeircU HomonnaUm yntftáx

BártfaZemplén

S. -Németi.•L'jfalu

CsucsaNagyváraditeionyos

ilokéa

? -

ÜAradll&kó;.-Ko«tíi'dmesvari-Bocakef.

0 felett; -

czentiméter

±S§>- 104 >

182

70l l77 <r,i80

i+J8- 10

±- 09- 160

- 1< 4

10a4

< 3S

0 alatt;

Felelős szerkesztő: L i p o s e y ÁdArn.

14. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Péntek, deczember 10.

A budapesti értéktőzsde hivatalos árjegyzései 1897. deczember 9-én.

4/n4*/io

44>/a454

/4S54í/s4*/i443»/»44V»4454Va444

r

44»/s44Va44

44Va4

555S /a4Va54>/sS4V3•»/aS564V»S5»/»64»/a3641/1

4»/a

44465444444V«

N8'545S4>/t

' 43Ph

I. Álltmidósság.»> Magyar államadósság.

Magyar •raayjáradék . . . . . .10,000 frtos . . .

I b m t koronajaradék187B. keleti vasuti kölcsön . . .1689. évi államvasuti aranykölcsön1889. . . ezüstkölcsönVaskamtMIesön1870-ki nyerem.-kölcsön, lOO[<[rtoü1870-ki . Cű .Magyar regale-kárt kötvény . . .Horvát-Szlawn . . . . .M a r r a WHfatoenn. kötvény . . .Horvát-Szlavon . . . .

Tiszai és szegedi nver.-kölcsön . .Htrv.-Salav. jclz. ÍSldv. kötvény .

b) Osztrák államadósság.Egyes, járadék papir febr.—aug,.

. . . máj.—nov .Egyes, járadék ezüst, jan.—júl. .

. . „ ápr.—okt. .Osztrák arariyjáradékOsztrák koronajaradékiilamsorsj. 1861. évb. 250 frt p.p.

» 1860. . 500 „ o.é.1860. „ 100 . . .1864. s 100 . . .1864. . 50 , , .

Idegen Államadósságok.Bolgár államv, zálogkölcsön . . .Szerb, nyor.-kölcsön .

. . (osztr, felb.)

II. Más közkölcsönök.Bosnyák-Herczegov. orsz, kölcsönBudapest föváros 1890-ki kölcsöneBudapest főváros 1397-ki kölcsöneTemes-bégavölgyi kölcsön . . . .

III. Záloglevelek és köl-csönkötvények.

a) btdtipestt intézetek kibocsá-tásai.

3elváro8i takarékpénztár r.-t . .T *yes. bpesti fövar. takarékp. . .

. . . koronáért.V ^irt. orsz. fölállit.. •

. 50VÍ év kor. ért.• » > 50Va évre . . .

Magyar fSldbiteluit pap, , 4 1 évre ., . kor. ért. 50 évre, kor. ért. 63 évre

„ „ szab., talajjav.Magy.-rásüt. kotr. OOVa évre . . .

, . 5 0 évre kor. ért.„ „ _ 50 évro 105%.

Magyar jolzáloghitelírank

. . 50 övre kor. é r t . .

. köís.k.50ó., vf.HOfrt.

. közs. kötv. 00 évre., közs. kötv. 50 évre .. ayer.-kstv. . . . .. . . . osztr, felttlb., nyer*-jegy, . osztr, felüli.. nyer.-kötv. „ „

orsz. közp. takarékp. . . .. . . kor. ért.

Magy. takarékp, közp. jolzálogb .. . . kor. ért.. . . kőzs.k.

Osztrak-m^yar bank 40VÍ évre ".. » . 50 évre . .

'esti nazai takarékp, közs. kötv. .. . . zftlogl. kor. ért.

Pesti m. keresk, bank

. . . . Wass. k. 110 frt

. . . , közs. k. 210 k.

b) Vidéki és külföldi int. kib.Albina takarék- és hitelintézet . .Aradi polg. takarékp. 40 évre . . .

40 ó. 110 frt.. . - 40 évre . .

JUadmttsyei takarékpénztár . . .Boanyák-herczegov. orsz. bank . .Debreczeni elsö takarékpénztár. .Erdélyr. m. jelzáloghitelb.-tOévro.

. . . . 40 ó. visszaliz.Horv.-szlav. orsz. jelzálogbank . .N b ált takp. 3l\'a u.,110 frt

, . 40évre,106frt. 40 évre UI. kib.

„ . SSévrelV.kib.Nagyszebeni földhitelintézet . . .

I \ Vi! kib.Osatrfi földhitellnt. nyer.-kütv. .

. . nyer.-jegy. .Temesriii elsö takarékpénztár. .

• • • • •

IV. Elsőbbségi kötvények.Adri* m. kir. t hajóz, r.-t . . .Bpesti közuti vaspálya kor. ért. .Bpesti viiUunos v. vasut r.-t . .Bpest-pccsi vasutDéli vasutElsö cs. kir. ez. dunajtfzhajózási tEtofi spódiam- és csontlisztnár r.-t.;iU8sa-oderbergi vasut im>, czítst

, 1S89, arany. 1891, ezüst„ 1891, arany

. (oszt. von.) 1389, ez.Magyar folyam- és tengerhaj, r.-t.Magyar-gácsországi vasut I. kib. .

. H. kib. .. . ezüs t . .

Mtey.ny. v. (székesí.-györ-grácziv.). 1674. kib.

v. eJs. kölcsön

PesU Iióld- éfl toxsdeépület

Mai záró-árfolyam

. - 121.50

99—120.50121 —100.7592.50153—152.50100.75100.7597.5097.50138—

101.50101.50101.50101.50121.50101.75180.25143.25159.501 8 8 —1 8 8 —

110.503 6 —37.—

97.75100—

98.251 0 0 —

99.25

10025100—

97.501 0 2 —1 0 2 —100.251 0 0 —97.7597.7591.759 7 —99.5096—98.50

102.251 0 0 —

99.10

iöő—93.25

100—12150123—2 0 —2 2 —

1C2.75100.25100.25S8.25

100.5098.25

100—9 6 —

103.10100.1096.3098.50

100—98.75

105—9 9 —

101 —100—1 0 1 —100—

88.50

100—98.50

100.501 0 2 . -102—101.75100.25103.50102—103—100.25119.25

1 8 —100.50

89.25

100.509 9 —98.5096.50

150.50

120.—98.75

120—90.50

100—IM.-107.25

98.50108.75106.75121.50

1 0 0 . -

99.50121.501 2 2 —101.75

9 3 —1 5 4 —153.50101.501015098.5098.50

139—

102—102.--102—102. -122.25102.25161.25144.25160.501 8 9 . -189.—

111.5037.—3 8 . -

98.75101.—98.75

101.—100.—

101^5101.—98.50

103.—

100'75101.—98.S098.5092.2597.50

100.5097.—99.5Q

103.25101 —100.10

100^5099.25

101.—122.50124.—

2 1 . —23.—

103.50101.25101.25

99.—101.5099.25

101.—97.—

101.—101.509 7 . -99.50

101.—99.50

1 0 6 . -1 0 0 . -

1 0 2 . -100.50

100Í5099.—

99Í50101.—99.50

101.25

102.25101.25105.-

101.25120.—

1 9 . -101.—1 0 0 . -

101.5099.5099.5097.50

152.501 0 0 . -1 2 1 . -

99.75121.—100.50101.—109—108.25

995010725107.25122.50

100.50

l e

8.501500007 —

12—6.505.50

40—6—

t 6 —15—5.50

21 —6 —

r48r24—1 2 —1 4 —2 5 —1 8 —

6000250000

43.401500006 5 —1 6 —

5.507 —5 —

1 2 —6 0 —

7 —4 0 —

1 4 —1 6 —

230—7 —5 —8 —6 —

7 0 —

3 5 —1 2 —

8 —3 2 —1 0 —

5JJ

5!—1 0 —5.503 —1.507 —

4 5 —3 0 —

15—8—

3 2 —1 4 —

10—t 7 —

110—14—6—

12—13.—I l -lö.—

2 0 . -1 4 . -

t1 2 —8 0 —

2 5 —

2 5 —

6Í50

7 Í -24—70—

18Í-8—5—

100—2 5 —

1 8 —

t i '—t4.ao

120 510051505

8 0 5100l

600001333412000

4000500 K 2000,4

50000ÍK. 200j55000 K. 200,45000 K. 400 -

100 52005100,5

3000085000100000300097000 iVr-100 5600075000 K. 400 5

2500060000

25000992

100 560 -

10000 K. 200 -25000 K. 400 -

300 -100 -300 -1000 -

1200010000120005000

200 5200 51000 -100 5100 -100 5

5000 K. 200 52000 300 -

100005000300020000500015000

23008256000 K. 50067508750200045008000

200006000 K.20002000020000200003500150005000 K2100850050001500034OO02000010000600032000800050000

4000480013000

3000S91

.6000 K.150002800 K.4000 K.35000 K.2310Vi30007003000250025006550120016003000289520000 K5000300060002O0OO K20Ü00K260003000C

40001

A.r.200!5

200

50015160 5600550052005

400400

200160400200150

100 5200 -100 -100 5100 5100 5100 -

30 -200 -160 -200 -100 -100 5100 51005100 5200 5100 5150 -

40 -

7500 200 530000 K 200 5

400 -2005

10Q0ÖK. 200 -100 5200! -

6000K. 20056000 K. 400 5

100 -ISO -1C0 5

2000 K. 200 -200 -500 -

K.400 5200500200520052001002003002002005

80100500200200100100100200200200100 4100 4100 -

Torontáli h. é. vasutak . . . . .Urikány-zsilv. m. k ő s z é n b . . . . .

. . . n . k ib . .

V. Bankok részvényei.

Angol-osztrák bank . . . . . . .Budapesti J j a n k e g y o s ü l e t . . . . .Elsö inagyar iparbank . . . . . .Fiumei hitelbankFövárosi bank r.-tBpesti girő- és pénztár-egylet . .Hazai bank r.-tHermcs magy. ált. váltóüzlet t. .Horvát leszámitoló bankHorv-szlav. orsz. jelzálogbank . .Magy a r általános hitelbank . . .Magy. ipar- és keresk, bank. . .Ma;ty. jelzáloghitelb. I. kibocsátásMagy. jclzáloehitelb. II. kibocs. .Magyar kűreskudelmi r.-tM. Veszúmit. és pénzváltó bank .M. takarékp, közp. jelzálogb. . .Osztrák hitelintézet .Osztrák-magyar bank . . . . . .Pesti magy. keresk, bank . . . .Uniobank

VI. Takarékp, részvénye!.

Belvárosi takarókpénztár . . . .Budapest, IU. k. takarékp. . . .Bpest-erzsóbetvárosi takarékp. . .Bpesti takarékp, s orsz. zálogk. r.-t.Egy. bpesti fővárosi takarékp.. .Magy. ált. takarékpM. orsz. központi takarékpénzt. .Pesti hazai takarékpénztar . . .

VII. Biztositó-társ részv.Bécsi biztositó társaság . . . .Bécsi élet- és jár.-bizt.intézet .Elsö m. ált. biztositó társaság .Fonciére, pesti bizt. intézet . «»Lloyd, m. viazontb. társ. . . .M. jég- és viszontb. r.-t. . . .Nemzeti bajeset biztositó r.-t. .Pannonia viszontb. i n t é z e t . . .

VIII. Gőzmalmok részv.Concordia-gözmalom r.-t

. „ . cls.rész.v.Első bpesti gőzmalom . . . . . .Erzsébet-gőzmalom .Lujza-gőzmalom . . . . . . . . .Pesti hengermalom . . . . . . .Pesti moln. és_sütője. ....» . . . . . . .Pesti Viktória-gőzmalom . . . . . .

IX. Bányák és téglagy, r.Brassói bánya- és kohó-egylet . .Bpesti tégla- és mészégető . . . .Bpest-szentlörinczi téglagy. . . .Egy. tégla- és czementgyár . . .Északm. egy. kőszénb, es iparv..Felsőm, bánya- és kohómü . . .István téglagyár r.-t.'. . . . . . .Kassa-somodi kőszénb, id. elism.Kis-sebesi gránitbányák • • • . .Kőbányai göztéglagyár . . . . . .Köszénbánya és téglagyár . . . .Lechner rákosi téglagyárMagyar asphalt r.-t , .Magy. ált. köszénbánya r.»t. . . .Magy. göztéglagyár r.-t. . . . . .Magyar kerámiai gyár . . . . . .Póterhegyi téglaipar . . . . . . .Salgótarjáni köszénbánya . . . .Ujlaki tégla- és mészégető . . . .Urikány-zsilvölgyi in. kőszénb.. .

X. Vasművek és gépgy. r.Elsö m. gazdasági gépgyár. » . .„Danubius" hajó- ős gépgyár . .Ganz és társa vasöntőde'. . . . .Nadrági vasipar társulat . . . . .„Nicholson" gépgyár r.-tlliinamurány-salgótarjáni vasmü.Schlick-féle vasöntödeTeudloff és Dittrieh gépgy. A. sor.Woitzer János gép-, waggongyár.

XI. Könyvnyomdák r..Ahenaeum" irod. és nyomd. r.-t.Franklin-társulat , ,„Kosmos" m i i i n t é z e t . . . . . . .Könyves Kálmán r.-t. . . . . . .„Pallas" irod. és nyomd. r.-t. . .Pesti könyvnyomdi' r.-t

XII. Különféle váll. részv.Általános w a g g o n k ö l c s ö n z ő . . . .„Apolló" köolajíinomitó-gyár ri-t..Bantlin-fóje vegyi gyárak r.-t. . .Bihar-szilúgyi olajipar r . - t . . . . .Bpesti ált. villamossági r.-t. . . .Egy. inagyarh. üveggyárak r.-t. .Elsö magy. bntliöntödo . . . . .Elsö magy. gyapjumosó r.-t. . . .Elsö magy. rószvényserföződő . .Elsö magy. sertéshizlaló . . . . .Elsö magy. szállitási vállalat. . .Elsö magyar szállodaElsö pesti spódium-gyár . . . . .Fiumei rizshántoló-gyár . . . . .Gschwindt-féle szeszgyár . . . .Gr. Esterházy cognae-gyúr . . . .

Hungária* műtrágya-s kénsav-gy.Jordán Viktor-föle b ő r g y á r . . . .

. . . ols. részv.Kábelgyir részvénytársaság . . .Kőbányai .király-seríözö r.-t. . . .Kőbányai polgári serföző r.-t. . .Magyar Czukoripar r.-t. A. sor. .

• • » B. « .Magyar fém- és lámpuáru-gyar .

Mai záró-árfolyam

161 —106—190—108—

8 2 —

105—120—

117—

1 9 5 —

95Ö!H425,

292.-

98.-112.-

87.-230.-

1195.-125.-840.-

8400.-

260.-329.-

4125.-125.-

98.-125.-129.-050.-

290—402—710—2 5 3 —145—670—

Í 2 3 5 -120—

163—115—195—

9 6 —195.50107—

7 0 —2 2 —

108.—735—640—112—227—117.508 0 —

150—8 0 —

600—26D—

1 9 0 —1 0 3 —

12190—

105!—

2 1 2 —1 4 5 —2 6 5 —

370.-226.-

6 5 -

200.-500.-

5 4 0 —

350Í—

138.—

150—4 1 6 —2 0 0 —2 5 0 —220—230—1 3 0 —6 2 5 —4 7 0 —

3 5 —74—

2 9 5 —3 8 . _74—

150—133—

155.420.

1210.260.230.240.135.

1675.480.

40*.76.

305.40.78,

152*135.

1 6 2 —106.501 9 1 —1 0 9 —

8 3 —

ioe!-130—

118—

200—

5ÍŐ—

955!1430—

293,

100.-114.-

S9.-231.-

1205.-126.-850.-

8450.-

263.-339.-

4175.-127.-100.-127.-132.-

1070.-

293—

715—2 5 7 —150—680—240—125—

164.-120—200—

9 7 —196—108—

7 2 —2 4 —

110—745—642—117—228—118—

8 2 —154—

8 2 —602—265—

1 9 6 —1 0 5 —

2210—

1 0 7 —

2 1 4 —1 5 5 —2 7 0 —

375—230—

70—

2 0 3 —

545—

375*^

139—

l l12.50

6Í50

t 1 6 —2 5 —

300010000 K40000 K

90030000

7000 K1600

12500120001'26001250

1 5 —

fr. 15 200000 FG0O0K

100 -.200 5. 200 5

500 -200-5

. 40052000 -

100 -K. 200 -

200! -100 -

. 100 -r.200 5

OsztaléklB96-ra

1 0 —

1 0 —

1 4 —

1 2 —7 —

fr. 4 —21 —

Ü-7.94Vio

9.94Í/1010.

9.874/io4.503 —3 —

fr. 3 1 —9.94Vio

Névért.

100 5100 —2005105 —100 5100 5

100 5

~ 1 0 0 -100 —

K. 200 5100 —

Ar. 200 5500J5

K. 20015200 —100 52004200 —2005200 —2005100 4Va100 —100 —100 —100 —

K. 1000 —A. 200 5

2005100 —200 —

Magyar niggyantaáru-gyíir . . . .Magyar vasuti forgalmi r.-t. . . .Magyar villamossági r.-t. . . . .Nagyszebeni villamosról! r.-t . .Nemzetközi villamostársNemzetközi waggonkölcsönző . . .Popper Lipót faipar r.-tQuarnero részvénytársaság . . . .Royal nagyszálloda r.-t. . . . . .Szegedi kenderfonó-gyár r.-t. . .Sziszeki tárházak r.-t. . . . . . .Telefon Hirmondó r.-tTörök dohányegyed r.-t . . . . .

XIII. Közleked, váll. részv.Adria m. k. teng. hajó r,-t . . .Aradi és csanádi r.-tBarcs-pakráczi vasut. . . . . . .Budapest a l a g u t - t á r s u l a t . . . . .Bpesti közuti vasp

, , . i d . részj. . . ., , f élv. jegy . . .

Bpesti villáin, vár vasut. . . élv. jegy .

Bpest-szt.-lőrinczi h. ó. vasut • .„ „ . . . els. részv.

Bpest-ujpest-rákosjp. vasut. . . .Debreczen-hajdunanási vasut. . .Déli vasutElső cs. kir. dunagőzhajó-t. . . .Gölniczvölgyi vasut elsőbs. . . . .Győr-aopron-ebenfurti vasut . . .Kassai közuti vasut . . . . . . .Kassa-oderbergi vasutKassa-tornai h. é. vasut els. 1. .Magyar-gácsországi vasut . . . .Magyar h. é. vasutak r.-t. . . .Magyar nyugoti vasutMáramarosi sóvasut els. részv.. .Máramarosi sóvasut t ö r z s r . . . .Máramarosi sóvasut B. részvényeiMarosvásárh.-szászr. vasut e. r . .Nagykikinda-nagybecsker, v. r . . .Oriente m. teng. hajózási r.-t . .Osztrak-magyar államvasut . . .Pécs-barcsi vasutPetroz.-lupényi h. é. v.els. részv..Szlavóniai h. é. vasut els. részv..

XIV. Sorsjegyek.Bazilika sorsjegy

. . osztr, felülbélyegzéssel. . . ,„ , nyeremény-jegy . . . . . . .

Bécsvárosi nyereménykölcsön 1874. évről. .Budavárosi sorsjegy

„ . osztr, felülbélyegzéssel • .„Jó sziv" egyesületi sorsjegy ,

. . . osztr, felülbélyegz.,Magyar vörös-kereszt sorsjegy

Olasz vörös-kereszt sorsjegy, „ , , osztr, felülbélyegz..

Osztrák vörös-kereszt sorsjegyOsztrák hitelintézeti sorsjegy . . . . . . . . .Pálffy s o r s j e g y . . . . . . . . . . . . . . . .

XV, Pénznemek.kir. vert.

kör.Arany, cs.

„ „ B » n u r . . . . . . . . . . .osztrák vagy magyar 8 frtos . . . . . .20 frankos . . . •• .' . . . . . . . . . . .20 márkás . . . . . . . . , i . . . . . . .török aranylira . . . . ."'. . . . . . . .

Német birod. vagy egyénért, bankj. (lOOmárka).Franczia bankjegy (100 frank) ' . . . . . (M.).Olasz bankjegy (100 lira)Papirrubel d a r a b o n k i n t . . . . . . . . . . . .Román bankjegy (100 lei)Szerb bankjegy (100 ezüst dinár)

XVI. Váltók árfolyamai (látra).Amsterdam . . . 100 hollandi, frtértBrüssel 100 frankért . . . . . . . .London . . . . . 10 sterlingért .Németbankpiacok 100 m á r k á é r t . . . . . . . .Olasz bankpiacok 100 Uráért . . . . . . . . .Páris 100 frankértSvájczibankpiacok 100 , . . . . . . . .Szentpétervar . . 100 rubelért . . . . . . . .

XVII. Határidőre kötött értékp.

Deczember hó közepére.

Magyar arariyjáradék . . . . . . . . . . . . . .Magyar koronajaradékMagyar általános hitelbankMagyar ipar- és kereskedelmi bank . . . . . . .Magyar jelzálog hitelbankMagyar leszámitoló és pénzváltó bank . . . . . .Rimámm-ányi vasmü . ' . ' . . . . . . . . . . . .

Deczember he végére.

Osztrák hitelintézet . . . .Déli vasutOsztrák-magyar államvasut

Mal záró-árfolyam

pénz áru1 6 2 —1 2 5 —141 —4 9 0 —3 2 8 —5 3 0 —

2 8 0 —

1 5 2 —

212.25116—206—

390Í50

250280.50150—

9 0 —102—

450—100—121 —

190.50200—212—

211 —96.506 2 —6 2 —

100—100—

191.50205—213—

212—97.506 7 —6 7 —

101 —1 0 1 —

223—100—

99.50

1204059.1045.4547.7047.45

1 2 1 —99 30

384.75101 —2 7 6 —2 5 0 —245,

353.5079 50

165—130—142—510—330—535—

290—

154—

212.50117—207—

39i!—

255—281 —155—

9 2 —103—

455—

123—

224.—101175.—

6.306.801.60

165.506 2 —63—

3.503.808 —9.752.50

I l -ii.5019.50

200.505 9 —

5.675.659559.55

11.80

59*05

45*451.28

6.807.201.90

167.506 3 —6 4 —

3.804.108.50

10.252.80

11.5012.—2 0 —

202.506 1 . —

5.715.639.599.59

11.84

59Í25

45*651.29

9980

120*8059.3045.6547.9047.60

121.2599.50

385.251 0 2 —276.50250.50245.50

353,7080—

. Leszámoló árfolyamok deczember 'J-éről.Magy. áll. hitelbankOsztrák hitelintúzot . . .Magyar aranyjáradók . .Magyar koron.ijáradók . .Magy. ip. és keresk, bankMagy. iölzáloglúlelbank .Magy. leszámitoló bank .Rima-Murányi vnsmü r.-tDéli vasutOsztr.-magy, államvasut.Budapesti bankegyesülot.Elsö magyar iparbank . .Hazai bank r.-t.. . . . .Pdsti magy. keresk, bankBpesti takp. és zálog, r.-tEgyce. Bp. főv. takaróp..Magy. ált. takarékpénztárM. orsz. közp. takarékp..Elsö1 moey. alt. bizt.-tárá.Elsö budapesti gőzmalomLujza-gőzmalom r . - t . . . .

385354.

106.

1433

Brassói bánya- és kohóm.Felsőm, bánya- és kohómüKőszénb, és téglagy, r.-t.Magy. ált. köszönb. r.-t. .Mngyar Kerámiai gyár r.-t.Salgó-Tarjáni koszoru), r.-t.Ujlaki tégloiíyár r.-t. . . .Danubius-Schoon. hajógy.Ganz-féle vasöntöde r.-t..Schlick-féle vasöutödo r.-t.Woitzor-fdle wugt'ougyár.Alt._ waggonkölcsön. r.-t..Első magyar részv.-sorfözöEhsö m. scrtóshizlaló r.-t.

Adria ni. tougorhajóz. r.-t.Bp. közuti vaspálya-társ..Budapesti vili. városi vasutBp.-ujpest-r. villam, vasut

119.154.605.268.190.

1 4 3 —

1 4 1 * —2 1 2 —3 9 1 —2 8 3 —

A i-el megjelölt értékpapíroknál, melyek üzleti éve nem esik osszaa naptári emel, üz oaztauék *z utolsó üzletévre vonatkozólag értendő.

Péntek, deczember 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897. — 15. oldal.

SZINHÁZAK.Budapest, péntek, 1897. deczember 10-én.

NEMZETI SZINHÁZ.Évi bérlet 21S. Havi bérlet 8.

A kis szórakozott.Vigjáték 3 felvonásban. — Irta:

Barriére és Gondinet.Személyek:

Champaast VizváriGruuouiö UjháziJules Carpiquel ZilahiDon Stéphane* GyenesJoseph FaludiCéleste Csillag T.Cécila Ligeti J.Elmire Palotai P.Olympia Keczeri J.Juíiette VásárhelyiJustine Meszlényi

Kezdete 7 órakor.

VIGSZINHÁZ.ÜSS. szám. 538. Bzám.Zaoconi és társulata utolsóelőtti

vendégszerepléséül:

I S p e 11 r í.(A kisértetek).

urammá in 3 Atti dí E. Ibsen.Személyek:

Osvaldo pittore E. ZacconiElena Aiwing E. A. PieriMandersGiacobbeRegina

V. PieriE. PiarnontiE. Varrni

Keídeía fél 8 órakor.

VÁRSZINHÁZ.Nagy bérlet 29. Havi bérlet 5.

A Varázsfuvola.Nagy dalmü 2 JVlv. Zenéjét szer-zette Mozart A. Szövegét irtahehilíaneder M. Ford. Böhm G.

Szemelvek :SarastroTanúnoAz éj királynéjaPamínaPapagenoPapagenaftiüüostatos

Ney D.ArányiBlátterlsauerM. Rotter G.HegedüsAbrányinéDalnoki

Kezdete ( ó:akor.

MAGY. KIR. OPERAHÁZ.

Zárva.

NÉPSZINHÁZ.

Tiszturaka zárdában.

Operett 8 felvonásban. Irták :Paul Férriw és Jules Prevpl.Fordították Evva Lajos és Fáj J.B. Zenéjét szerzette L. Varney.

Személyek:Punt ourletLuizaMariGontranNarcisBridaine abbéRigobertBichonSimoneJaquelineJannetonClaudineMargotApáczaOpportunaFeücitasVeronikaHildegardaAgataIzabella

Kis* ÍM.Küry KláraBárdi GabiKenedichVidorKassaiSzerdahelyiUjváriHegyi A.Gyöngyösi I.Makkos E.Erdei A.Baán M.SiposnéCsatái Zs.GalambosVedress G.

Szőcs K.VasvárinóKárpáti

Kezdete 7 órakoi.

MAGYAR SZINHÁZ.

A titok.Eredeti nópsziiimü • felvonásban.Irta : Z. Kallós Ilona. Zenéjét

szerzette : Dankó István.Személyek:

Özv. FodoméLajos, fiaErdSs ZsófiErdős SándorMihályFeriTiniBiróKováes GáborZsuzsaPostás Qu

BoiwskySzentmiklóssy

Vlád G.FüredyBorossIványiSzilassySzilágyi

MátraiLáng EtelTorkos A-

Kezdete 7 órakor.Szinházi müsorok a 19. oldalon.

Graham-keny ér,karlsbadi kétszersült, gyermek kétszersült, pozsonyi két-

szersült, naponta friss minőségben kapható. (212)

MAYER FERENCZBudapest, BV=, Hajó-utcza 3.

Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.

fúzzx C. és íársacs. és kir. udvari szállítók.

Budapest, Gizella-tér 5.a Haas-pa!ota átellenében.

(137

Ajánlja

tűzbiztos és betörésmentes

pánczélbetéteit, pánczélszekrényeit, pán-czéltressorjait a legujabb szisztéma szerint,valamint ékszerállványokat berendezéssel,kazettákat, másolópréseket a legjutányosabb

árakon.

Árjegyzékek ingyen*

Rum, finom likőrökbárki házihasználatra hideg uton minden készülék nélkülkitünö minőségben előállíthat. Dugók, gumi tömlők.

Kezelési könyv és árlap ingyen.

WATTERICH A., BUDAPEST,5. Dohány-utcza 5. ÍSÖ)

Alapittatott 1860. Alapittatotta 1869.

Elsö biztositó intézetkatonai szolgálat esetére.

Ö GS. és kir. fensége József főherczeg védnöksége alatt.

M T Biztositási tőke: 27 millió korona. T WFiu gyermekök legelőnyösebb ellátásakatonai szolgálat költségének fedezése — illetve a nagy-korúság idejére. Bövebb felvilágositással szivesen szolgál5) az Igazgatóság.

Budapest, V. ker., Erzsébet-tér 1. sz.

Korona Takarék- és HitelszövetkezetI I I. évtársillat, 1898. január l-én uj

uw»Egy üzletrész heti 1 korona*

Minden üzlotrész után a tagok kellő biztosítók mellott 200 koronakölcsönt, két év eltöltő után további 100 korona kölcsönt igényel-hetnek. Nyereség a tagoké. Jelentkezések niár most clfögadtatsak

Beiratás! díj üzletrészenként 1 korona. Ügynökök kizárva.

Antisepticus és hygienicus

HÖLGY-ÓVSZER.Teljes bizfos hatással, hasznúlatban kíméletes és nem

kellenok többé semminemii gyöngéc|telen öa ártalmas,guinnii vagy spongya-czikkek. 1 doboz (12 drb) áxa 1 ürtbO kr. pontos használati utasítással. 1 frt 75 kr. előlegesbeküldesa után bennentvo. Kapható a feltalálónál:

László József gyógyszerésznél,Maros-Ujvár (Erdély). (iS9>

7162. esc. 1897. sz.rÁrverezési hirdetmény.Alulírott erdöigazgatóságnál a következö öt évi fahozaniok fognak f. évi deczembey 28-án

d. e. l l órakor, írásbeli ajánlatok alapján árverésre bocsáttatni.

Erdögondnokság

Fuzsine

Kovi-Kriviput

Mrkopalj

Jászénak

Ogulin

Ezen öt évi fahozambólesik :

jegenye esluczi'enyö bükk

nyers fatömeg

04.955

42.212

56.042

140.894

69.351

45.153

165.648

87.423

87.025

99.803

Érték.

írt. kr.

129.552

153.162

149.473

245.093

154.252 —

Az állaniérdészet a következö kiszállítási utakat fogja saját költségén kiépíttetni ta) a fuzsinai kir. erdögondnokság kerületében a Lichtenbeíg-uttól Lies községik terjedő utat,b) a novii kir. erdögondnokság kerületében egy utat Duüba-ut végétőt a II. vágássoro2.at$.

és 10. tagján a Zenggte vezetö útig és egy másodikat a zenggi-utig a IL vágassorozat 6. tagjánát a III. vágássorozat határáig:

c) a rownagorai kir. erdögondnokság kerületében a Durnanics-utnak meghosszabbítását, amrkopalji erdőgondnokság L vágássoro^atán át az" állami vasut felé;

d) a jaszenák-szelói-utnak meghosszabbítását a jaszenáki V. és VI. vágássorozatán át a be-govorazdolyei határ felé és a tiszovacz-javorova-dragai utnak meghosszabbitását a jaszenáki VILvágássorozaton át a jaszenák-tepinei útig.

Az általános árverési és részletes szerzödési feltételek megtekinthetők alulírott kir. erdő-igazgatóságnál és az üle lő kir. erdőgondnokságnál a hivatalos órák alatt s kivonatra meg is kül-detnek. .

i Isii?, epdőigazgatóság.

Saját készitményü

. torna-eszközökés mindennemü hálók.

Gazdasági kötéláruk és rohateritők fehér kender-ből. Valódi orosz saxczlpck és társasjátékok.

Ás egyesült zeincg és kenderfonófc kitép, wktárábxn.SEFFER ANTAL Budapest,

XV., (Károly-kaszárnya) Károly-ntoza 12. szám-Képes árjegyzéket, esetleg torriatei'mel£rc költ:

ktvanatra.

LASZKY ,Belógzési-intózete;

mell-, gége-, torok- és orrbetegeknek, asüimatikusoknak.Sendel ll—l-ig és 2~-t-iff. (UO)

BUDAPEST, VII., Erzsébet-körut 6.

Belégzési Intézetujonnan átalakitva és nagyobbitva, {T2

Dr. ZIFFER E., gleichenbergi fürdőorvos vezetése alatt$$T József-körut 10. szám. "^8

etikus kúrák. Mell.ssal külön fülkékben. Fcnyöfü-belégíés és pneu«STÍZHIÓ szútporlasztá gége, garat, arrbeiegektiek, JN itva egész nap.

ésmiiidonncmü gborokban

Reményi Mihályl l

Budapest, Király-ntcaa ii.Javítások jótál lás mellett,képes árjegyzék t n é

toérmentva.

823S. esc. 1897. sz.

Bükk-, jegenye- és lucz-fenyőtörzsek eladása.Allóirott kir. erdőigazgatóságuál 1897* év d e c z e m b e r h ó 28-án á. e

10 órakor a jaszenáki kir. erdögondnokság I. és II. vágássorózataban, valamint!II. vágássorozata 3. tagjában található s miütegy 89.890 m« bükk és ÚÓ.OÖÓ IÜ? jege-nyefenyő fatömeget kitevő 10 évi hozamnak eladása iránt, mely az 1898-tól 1907-igterjedő időszak alatt kihasználandó és az 1908. év végéig az erdőből teljesen kiszál*litandó, irásbeli ajánlatok alapján versenytárgyalás fog tartatni.

Az erdőben tövön mért fatömeg köbméterenkénti kikiáltási ára a tűlevelűeknél100 kr a aaszQiifára alkalmas bükinél 65 kr. a kizárólag tűzifára alkalmas bükknó1

pedig 35 kr. mig az összevótelár megközelitőleg 130.000 frtra tehető. (223)Az általános árverési és részletes szerződési feltételek a zágrábi kir. erdö-

igazgatóságnál és a jaszenáki kir. erdőgondnokságnál betekinthetők s kívánatra megis küldetnek.

Zágrábi kir; erdőigazgatóság.

5905/97. szám.

Árverési hirdetmény.dói-Alulírott erdöigazgatóság irndojában folyó évi deozember hó 16*án

elött 12 órakor-irásbeli versenytárgyalás fog tartatul.1.) a dubesti II. vágás sorozatbeli 1896—1900. évi 164-0 holdas vágások fájá-

nak 25.100 írt.2.) a. dubesti III. vágás sorozatbeli 1896—1900. évi 125*9 holdas vágások fá-

jának 17.600 frt kikiáltási ár alapul vetélő mellett való eladása iránt. • • ,Az ajánlatok uz egész fatömegre, avagy külön-külön az egyes vágássorozatok

fátömegéré nyújthatók be. Csak azok a szabályszerüen felszerelt ajánlatok fogadtat-nak ol a tárgyalás alapjául, melyet a fenti időig alulírott erdőigazgatósáfrnál benyyj-tatnak. A üzerződési feltételektől eltérő kikötéseket tartalmazó cs késöbb beérkezőajánlatok figyelembe nöm vétetnek.

Az árverési és szerzödési fettételek alulírott erdögondnokságnál cs Facsetcnszókelő padurányi erdögondnqkságnúl betekinthetők, hol az ajánlatok szerkesztéseügvében is felvilágositás adatik. •

* Lugoson, 1«97. évi november hó 2C-án. CJ38Í

Magy. kir. erdöigazgatóság.

16. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Péntek, deczember 10.

AZ ORSZÁGOS HIRLAP APRÓ HIRDETÉSEIKözponti kiadóhivatal:

VIII. ker.! József-körut 65. szám.Minden szó 2 krajczár, vastagabb betükből szedve 4 krajczár. Fiók-kiadóhivatal:

V. ker., Marokkói-utcza 4. szám.czimet la UtB. a hirdetésben, vagy .

den!, s a szöveget az utalvány sz

z a S r * fizetendők készpénzben, lovélbólyegrefcben Tagry p o s t a u t a l - i n y o n .k is fizetendő. — Czélszerü az apróhirdetést postautalványonn.|.-nki líÖTiiimn Vi«7s»m;tlinM.-i »•>• snrnhirHptós á r i t

LEVELEZÉS.f m i s l a v n i Afi^il- fiatal, élctnnt hirlapiró, ki ezúton akarja ide-Jbwt lC&i l l UIKtJI guit ismét rendes működésre birni. Nem földivágy és gyönyörüség, mi igaz boldogságot ad, mi fölemel a lélekre'iát; csupán ez ad nyugalmat. Levelek ,Nynga,lom* jeligo alatt

•adóhivatalban.TZteT

noste-r^Unte Uri. akkor minden.Uri* * * » . « * »r« irni: esetlns? l[..7nnW«. i.wMW .. i.>w « 7 n » ^

OKTATÁS.MMtfilA ki már tanítás terén 20 évi gyakorlattal bir, keres ma-JXEVBIO, gántanulok mellé állást. Elvállal magán órákat a gimná-zium összes tantárgyaiból, előkészít magánvizsgakra. Könnyü kiuró-pált gyakorlati tanmód. Leveleket K. A. czimen a kiadóhivatalba ker.

Most igazán félek magától, tuniert tegnap (ha_, ugyan ott volt) fárasztottak. Ne haragudjék ram

«dos. Össze teszem közeimet és ugy kérem, hogy bocsásson megMariettájának. Legközelebb azonban befogom váltani igéretemet éslegközelebbi lovolemben meghatározott napon ott leszek azon a helyen.Ugye elfog jönni édes kis öregem ? 674—1

l o á f i v Kedvem volna most is felkacaagni. itt a . . . . aJ itiaHjr. hol o sorokat Irom, ha eszembe jut, hogy mennyirerászedtem én magát tegnap este. Tudja mi ujság? Férjem vőlegény-jelölt, ol akarj a venni őt. Úe még RZ aranyszabadságát nBm nyertevissza egészen, nem ö, sem én. Tetszik meg egy rébusz? Nem jönbo holnap értem az iskolába? Lipót-utczába van. Reménylem, kapokhasonló értesitést e helyen ? Eleven ördög. 6G»—1

tegnapi előadásán, jelen volt Galal, szemüve-j gcs urat, kéri azon szőke asszonyka, kinekközvetlen lábaihoz esett legyezőjót felvette, irjon e lap kiadóhiva-talába „Vémis" jelige alatt. 67S—1

Bovebemeleti utczai lakás azonnal kiadó,

st a kiadóban. 66(1-1czéljából, müvelt Halai emberrel óhajt levelezni egyfoss kedv-os modoru barna asszonyka. Leveleket

„Doklorné" jelige alatt a kiadóhivatal közvetít. 576—1keresek, ki engem megtanítana jólkorcsolyázni, én ennek ellenében igó-

Min, hogy kellemessé fogóin tenni reá nézve azon órákat, melyekettársaságomban tölt. Kerek o rovatban értesitést „Elza, névre. 61-t—1

Előkelö fiatal embertJóleső érzéssel olvastam drága soraidal, le édes jó

J lélek, tudom, érzőm, hogy szeretsz, hiszen csak eztartja meg a lelket gyönge törékeny testeinbon. Igen betegnek érzemmagom, testem, lelkem fáradt és ha te nem volnál édes egyetlenmindenein, nein is kívánnék mar semmi egyebet, mint pihenni, pi-henni. . . . Ne ijedj meg azért édes kicsikéin, hogy ilyen keserüenirok, de ma nem tudok másként, olyan melankolikus hangulat veszrajtam eröt, lehet, hogy az utazás fáradalmai vagy a te édes közei-heted nélkülözése teszi ezt. Legközelebb igyekszem vidámabban irni.Jenőd. 676—1

jelige alatt levél van a kiadóhivatalban. 143—1

ttnlrtnrtra I reczipéje hatott, az este kitünően, mulattamannak következtében, de mind amellett ha-

ragszom magára és nem is ÍORoni a tegnapit megbocsátani mindad-dig, mig azt — meg nem ismétli. 6&4—1

«zcrszer csókolja C. 139—1Mimihárom csomagot megkaptam, értéke 28 forint 24

^ krajczár. Gyanúsítasz, hogy mással töröm agyam, pedigalig várom a porezoket, hogy erezhessem szivecskód dobogását és ezenxeményben csókollak védaiigyalommal. 141 1

aranyos kacsói vonásait,amelyek, meggyőznek arról, hogy nem vagyok haragjára érdemes, desokat, nagyon sokat.irjon az ébren és magácskáról álmodozó K.-jenek

662—1

HÁZASSÁG.£pVHiP7 Áhai fn i t t %hm I S 6 v e ; l k*10113 nevelésben részesült,J<L\\l\KÍ Ul iajtUii i ÉttmJ, tetemes 'vagyonnal rendelkező hugo-inat, előkelö nemesi családból származó, biztos állásu vidéki föld-birtokos — városi tisztviselőhöz. Csakis komoly ajánlatok „Ámor"jé'igv alatt ltpn-lnek a kiadóhvntalbiu 678—2j f í í t i P r p t S P n íliátSV'íhSfS e a u t u n óhajtanók házasság czéljábólvldí i lvl t l d t l ^ mtuijavttil megismerkedni, intelligens vidéld ke-reskodő leányával. — bzinfén jobb családból származó 28 éves keres-kedő vagyok, megnyerő külsővel cs körülbelül 6—8000 frt vagyonnal,amely házasságom esetére biztosittatik. Komoly, esetleg fényképpeleJlátott nöm annonym levelek >Boldogok leszünk* jelige alatt a ki-adóhivatalba intézendök. 598—2

ÁLLÁST KERES.e s " foglalkozást keres. Elvállal min-dennemii irásbeli munkákat, másola-

tókat, fordításokat német és török nyelvből. Gyors és pontos munkás .Jt. A. czimen kór levelet e lap kiadóhivatalába. 0)24 3

e s t ' foglalkozást keres. Elvállal min-d i á b l i

g tdennomü irásbeli munkákat, máso-

latokat, fordításokat német é3 török nyelvből. Gyors és pontosmunkás. B. A. czimen kér levelet o lap kiadóhivatalába. 624—8H v H f f a l m a y n H honvédíöuadnagy, ki a Ludovika AkadémiátJ l J U t f a i n i i U U l l végezte, komptoarista állást keres. Czime meg-tuahatú a kiadóhivatalban. 572—3% ü végzett fiatal ember, ki mint

könyvvezető bankban hosszabbideig volt alkalmazva, megfelelő állást keres. Czim a kiadóhivatalban.

574—8

Xereske&elul szakképzettséggel Jtlökbon jártas és ugy a magyar mint a némot nyelvet ezóbanirásban birja, állast kereB. Czim a kiadóhivatalban. 530

levoíezö, állást koros aAjánlatok „K. 0." szám

alatt üz OrszAgos Hiríap Hók kiurfó/ifvalafába kéretnek. 568-8

magyar, német és román ,fővárosban vagy vidéken. Ajánlatok „K. O.*

i í Hók kifóff

*}«>ATUS toondőkben jártas joghallgató szerény föltételük mellett al-WlUuai kalraazúst keres ügyvédi irodába. Czime a kiadóliivatalbanMegtudható. 858—8

nevelőnek ajánlkozik e téren Jártas egyetemiCzime a kiadóhivatalban megtudható.

hallgató.85tí—3

Nevelőnőulatt a kiadóhivatal közvetít.

gyakorjattal, jó bizonyítványokkal sürgösenállást keres. Szivos megkereséseket .Szorgalmas" leligo

232-3

ÁLLÁST KAPHAT.1fta«A Rm/MAirSn* óvadékkal állandójú káresetre tehetnek szert.UiaZO UUYllOKOK, Ajánlatokat tlntelligens ügynök* joligoalatt a kiadohivatallm kéretnek. 583—4

ftffvnKk7\\i keresletnek egy uj kószitmény eladásához, amelyekUHJIIUftUft ugy a városi, mint a vidéki gazdászuak nélkülözhe-tetlen. Mindenki, akinek ismeretsége van magánosoknál, mint mellék-kereset ügynökömet. Magas jutalek, vagy ux fizetés biztosittatik.Ajánlatok nemet nyelven . P . F." jelige alatt a kiadóba küldendők.J" __^_»__^^_______«__ S03-4i p A i t a l H%»<%\fHWti\\t ki már ily minőségben alkalmazva volt,JlOUai DjdKOlilOK, fizetéssel azonnal íelróteük. Ajánlatok.Gyakornok* czim alntt a kiadóba. 468—4- * . . - - . . fi nyomdái* felvétetik. Crim a kiadóban.

514-4

« . „ _ | - ki mar a tanitás terén 20 évi gyakorlattal bir, keresnZvZlQf magántanulók mellé állást. ElvaüaJ magán órakai agimnázium összes tantárgyaiból, előkészít magánvizsgakra. Könnyükipróbált gyakorlati tanmód. Leveleket A". A. czimen a kiadóhiva-talba kór. G'-'t ~^Cnit/tfVri f i t t t l Á még egy-két tanítványt elfogad mérsékelt dijazá-| |6geöU-TanU0 6 8 r t . szives ajánlatokat az Országos Hiríap hókkiadóhivatalába kér „Alapos" jelige alatt.

ki a masfyar, német és francza nyelvety j , tanitja, még nehány órával rendelkezik.

Czime megtudható a kiadóhivatalban.szópiró iskolában, hol 8—10 óra alatt a szép

Ti r i Q I U j irást el lehet sajátitani, az esti tanfolyam fel-nőlek részére megkezdődött. Hölgyek külön taníttatnak. Czim a kiadó-hivatalban. 510—5C»»«# m m i n l t *j%e*eevMiv Keresek egy társnőt, kivel zongo-stgy müveit Kisasszony. ran uegy fezre játszhatnék, v™ .5

Egy disztingualt kisasszony zongora órákat óhajt adni.. Czim a kiadóhivatalban. 452—5

\tnn fHilS Jaux initiales

inslruite, cherche une legon trois á quatre foiune heure par semaine. Adresser ó Texpedition

Le cons" 4ü6— 5nemktást különben mértani rajzolasbai? kezdőknek okta-

adok szerény feltételek melleit. Czim a kiadó-hivatalban. 440^5

vatalban.

iskolai növendék, elemi iskolai tanulók mellékorreptitornak ajánlkozik. Czim a kiadóhi-

' 4ÍÍ8—5PnYronnliinri állást keres egy VIlI. reáliskolai tanuló. SzivosV>Ui I &pKlilwl 1 megkeresések e lap kiadóhivatalába kéretnek„Corrcpetitor" jelige alatt, hol az illető czime is megtudható. 8&

»Medicinr á

Jo cherche une jeune francaise qui m'mstruhait lalangue francaise, par convers'ation agriable. Lettros sousl'expedition" de ce Journal. 78—5

BIRTOK ELADÁS.Bérbeadó birtok. ffiKÍSSZS Sdo?oiSel-1898-ik évtől kezdve 12, esetleg 15 évre bérbe adatik. Évi bérösszeg7000 frt. A feltótelek a megbízottnál tudhatok meg. Czime a kiadó-hivatalban. 134—6Tfirfft l í 1 2 5 0 ° . n o ! ( l terjedelmü nagy vadászterülettel, őserdővel,ö l i 5UK melyben mindennemü vad található, ritka szép emeleteskastölylyal teljesen bebutorozva, iparvállalattal, 650,000 frtért eladó.Venni szándékozók >Va,d&szter&let< czimen küldjék be ajánlataikate lap kiadóhivatalába. 140—fi

HÁZ ÉS VILLA ELADÁS.közelében egy 3 emeletes bérház még 12 évig adómentes,kedvező feltételek mellett eladó. Szükséges '""ro 40.000 frt.

Ajánlatokat .1000" jelige alatt a kiadóhivatal közveti 320—7Vidéki nagyobb városba egy emeletes sarokház

öl t ü l t i é i t h l ágy

f •öl területen nagyon inaszivanmiatt eladó. Czim a kiadóhivatalban.

épitve,40

haláleset33:2—7

ELADÁS.egy diszes virágasztal, phönix és legyező pál-

g j J , mákkal több rendbeli dísznövény eladó. Leve-lek „Aquarium" jelige alatt a kiadóba intézendök. 630—8

Szalonezukorka legfinomabb minőségben 1 kg. 2 frt, 2kg. 8 frt 50 kr., 4 kg. 6 frt bórmentve, utánvétel mellett

Surányi czaknrka-gyár Nagysur&ny. 127—8

„fi természettudományi közlöny" 25 évfolyama, 125frt holyett.7^ frtért

eíádó. A kötetek füzetekben vannak, ép tiszta állapotban. Ajánlato-kat .Természettudományi Közlöny" jeligo alatt a kiadó közvetít

644—8

gy aquanum,ik -Aouariuni* jeli;

egy diszes virágasztal, phönix és legyőző pál-makkal több rendbeli dísznövény eladó. Leve-

jeligo alatt a Idadóba intézendök. 630—8Reáljogu gyógyszertár nagy vidéki városban,megye székhelyén 30000 frton felüli tkvi forga-

lommal 90000 frtórt eladó. Bővebbet a kiadóhivatalban. 138—8

ihU telkek. Budán, a Gollérlhosy legszebb helyén, a fö-utmellett, két szép tolok villának igen alkalmas,

szabad kézből eladó. Ajánlatokat ,H. K." jeligo alatt o lap kiadójatovábbit. 628- 8

VÉTEL.Budapesten vagy környékén. Irásbeli ajánlatok„Készpénz" jelige alatt a láadóba kérek.

fiOO-9l a k i i s t v a s y h á z a t k o r e s o k bórbo, moly

^ 2—n-i utczai szobiUtól és tartozékaibóláll, május 1-éro. Ajanlatot kérek B. Al. 76 czim alatt a kiadóba.

5 IS—9V0C70U fővárosi házakat, leliptőleg kevés teherrel vagy anélkül aVBdAvn Margit-Iűd tájékán. Ügynökök küzvotitóso kizárva. Levelek

.Birtokos" czim alatt keretnek o lap kiadóhivatalába, ' 448—0

KIADÓ SZOBÁK.Viilntf 6zépon bútorozott 2 ablakos utczai szoba (elő-

szobából nyiló) gyermektelen családnál egyurnál; kiadó. Czim a kiadóhivatalban. 673—10

°8V *«l*n bejáratú 2 ablakos udvari Vzoha]mvj u forintért azonnal kiadó. G70-I0

ganöTiivatallMn.P

ktllön bejáratú szoba a belváros-ban azonnal kiadó. Czime a ki-

8-1O—10

egy tiszta bútorozott szoba 12 frtértazunnai kiadó. Czim a kiadóban.

582-10

Sutorozott utczai szobaKiadóhivatalban.

fürdőszoba használattal au ílőí-uton, azonnal kiadó. Czim a

684—10

Külön bejáratú buturozolt szoba a bzuudy-ulczaban,kiadó. Bővebbet a Idadóban.

azonnal500—10

hivatalba.

egy tiszta csendes utczai ézoba, különbljár»ttai uadó. Bővebbet a kiadó.

550-10

Csinos kis udvari szoba, uri családnál kiadó a klinika köze-lében. Czim a kiadóhivatalban. 'lUJ-lO

-L_ Csinosan bútorozott, két ablakos utczai honapu*S Z 0 D 3 . szoba kiadó. Villamvasut! megállóhely a hözwt n

közelben. Czim a kiadóhivatalban. 520 10emeleti, külőnhejáratu szoba

'ül luföldszint, 2 utczai szub.

fi Jíagymezo-tttczábankiadó.

I-ső kerület. iV Fortutia-utczábanpen bútorozva, 1—- uflialt azunnai kia.ió

zo-472 10

2-ik kerületben a Hattyu-utczában 1 szuba, előszoba 1.6 frtórtazonnal kiadó. 474— 10

SZOBA KERESTETIK.9 i i l * m « * U finhAl keresek az »Ornzaizos Hiríap' tőszóm-j)UTOrOZOTI SZOÖdl szédságában. Ajáníatok a kiadóba kéret-nek tJózjpf-köruti ga-rqnn Itikús* jelibe alatt. 52'i 12fn\ríel horoeoh május 1-ére József-kurutun vagy úriak íöt-laAKadl R U l t i V f t vétlen közelében mely 2 -3 -4ut'--zai szobábólés hozzátartozekaibol áll. Ajánlatot kérek R. V- 57 alatt c kiudo-liivatalba. 516 13

1 . !-50

KIADÓ LAKÁSOK.Attila- és Roham-utcza sarkán a fövárosi nyáriszinház közelében, a LU. emeleten egy orkeiyes

lakás kiadó, mely áll 3 utczai-, cseléd-, fürdő- és előszobából.478-13

4 í!f líOfStldt Bei városban egy LU ik emeleti Ukas kia.ju, inuly"ll* iV&iUl&l. áll 1 kétablakos utczai szobából. 1 udvari-, elö-,

konyha és éléskamrából. Bővebbet a kiadóban. 482 13

4-ik ker. Vúiniiáz-köruton, 2 utczai,kamra, azonnal kiadó.

elö. cselédszoba, k""yha,4.-MJ- Í J

fiKrisztina-kőrúton ejlakás azonnal kiadó

f 3 utczai elő, fürdő- és cselédszobából állóBövebbett a kiadóhivatalban. 4S.S--13

6 :1 , trAwíitol' A Váczi-köruton egy 3 bejáratú lakás kiadó, mely"IR n w l U l l í l . áll 5 utczai-, 2 elö-, cselédszoba és konyha.

48&—18Vörösmarly-ulczába, 2 udvari-, elöszuba, kunyha,kamra azonnal kiadó. Czim a kiadóhivatalban.

484-136 i1f

7 : 1 . hn» az István-uton egy I. emeleli lakás azonnal kiadó,"IR ftfci.y mely áll 2 kerti szobából, konyha, kamra stb. Bövebb

czime megtudható a kiadóhivatalban. 172—13

2 J1, irArHlMf A Bimbó-utczában egy 1. emukti lakás kiadó, 4"*l» nwl UIKIa nagy és 1 kis szoba, nagy elö-, fürdő- és cseléd-

szoba, veranda, konyha, éléskamra stb. 47tí— 13

KÖNYVEK.különösen alkalmas. A Háztartás a magyar házi-

Jj asszonyok eset len, kitünő és minden rendes ház-tartásban nélkülözhetetlen közlönye, mely újévkor már a IV, évfo-lyamába lép. Szerkeszti: Kürthy Éoülué, a legkiválóbb szakírók ésaz ország legtapasztaltabb gazdásszonyainak szives közremüködésemellett. A Háztartás több mint 100 rovatban tárgyalja az összes, aháziasszonyok mintakörébe tartozó ágakat és évenként több rzer re-czeptet közöl ; Aszalás. — Aquarium. -- Aratás. — Baromfi-udvar. — Befőzés. — Bovúsái'IaB. — Gsaládi rovatok. — Cselé-deink.— Diszkért. — Djvat. — DiisZnöölés. — Ebédlő.. - Egész-ség. — Egyleti élet. j - Ékszerek. — Éléskamra. — Étlapok. —Ételek, (Levesek, lovesbovalók. előételek, főzelékek, tésztások, már-tások, halak, sültek, sutumó,uyek, torták, krómok, fagylaltok.) Éven-ként ezernél több reczept. - Foltozás. — Fürdőszoba. - Fűtés óavilágítás. — Gondolatok- — Gyennekszoba. — Gyümölcsös. - Halá-szat. — Hálószoba. - Hasznos tudnivalók. — Házi ipar és müvészet.— Házi szerek. — Házi vegytan. — Háztartás. — Humor. — Husvét.— Irány-czikkek. — Iróasztal. — Irodalom. — Halok. — Jótékonyság,— Karácsony. Kártékony állatok. — Kedvenczeink. — Keuyóisütos. —Képzőművészet. — Kerteszet. — Kézimunka. — Konyha. — Konyha-kert. — Konyhanyelvószüt. .<— Lábbeli. — Lakás. — Lakomák. —Lovaink. — Maradékok felhasználása. — Melius. — Mezőgazdaság.— Mosás és vasalás. — Nevelésügy. — A nök joga és munkaköre. —Nőkről a nőknek. — Népszokások. — Pecséttisztitás. - Pincze. —Rejtvények. —. Selyemtenyósztós. — Sertéseink. — Sport. — Szabásés varrás. — Szappanfőzés. — Szarvasmarhák. — Szépirodalom. —Szépség ápolása. — Színeszet. — Ö2obakertészet. - Szőlőművelés. —Társaselet. — Tejgazdas;.. . — Vidéki különlegességük. - Zenó.A Háztartás szépirodalmi részében érdekes regónyfolytatásokat éselbeszéléseket közöl. A Háztartás 16 oldalon, elegáns rószaszinbori-tékban minden hó.t-ón, 10-én és 20-án jelenik meg. A Háztartásapró hirdetéseit minden előfizető ingyen veheti igénybe. A Háztartáselöfizetési ára: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Ne^yudévre 1 frtőukr.A Háztartás kiadóhivatala: Budapfast, VIII., Joisi-f-nírz.t 46 .sz.Mutatószámokkal szivesen szolgál a kiadóhivatalt A II az tartas diszesés tartalmas karácsonyi albumát a deczemborben belopó uj elofizoiőkis megkapják. 4'.I2—15

KIADÓ BOLTHELYISÉGEK.JTagy sarok bolthelyiség '-S^

bolthelyiség312—17.

a József-köruton azonnal kiadó, gvi bér 4uOfrt. Czime megtudható a tiadóhivatalbaa.

314-17

KÜLÖNFÉLE.fivámnb f\nvo\mi>]\o Nevelésbe elfogadok két kis fiucska melláU/dlHOK J i g y e U I l g U e . g-lO évos gyennokot, kinek teljes kiké-noztotése reám bujatnék, illö dijórt. Leveleket Mentor czimen akiadóliivatal közvetít. tü'J -18

adóhival albán.

esetleg más könnyebb kézimunkát elvállalok ustulifoglalkozásul a lehető legolcsóbb áron. Czimem a ki-

5"i2 18

valialkozik Katona Mihály az oisz.^ muzeum os könyvtár biz. praparatorá-nak nyilvános allatküdmö laboratóriuma. BtuhipesUJÓzm'i-küruCdl.Emlősók és madarak természothüen a legujabb módszorrel (model-lirozással) készittetnek; ezebben, jobban, olcsóbban mint burinolyhasonló intézetben. Számtalan olismorésa szép és ölcsó nrflnnra-tumadik , i«ja isV i j l f n l ^ n n Olsajiititott szakiismovutek és h o w u gyakoilut .inipiiuiJkUIJVlWVII kószitek modern stílben kárpitos-ós dísüitósi munká-kat. Függönyök diszilése, terem-diszitósok itb. kiváló i/lüssol eszkö-zöltetnek. Magamat v n . - é . közönség keiri'O3 pártrogásaha ajánlva,maradtam kitünö tisztelettel SsJiápyi Zijgmoml, kánútos és diszitö.Budapest, VII., Doháiiy-utczn 68. (Kortész-utc/a sarkán.) 4»t—1

baj lesz naj,'y; ha nem ha^zuulja uzuanal, muvur. » csak egy kovos faOTviszkutug^egot érez, u R.f

fa/tynuidot: Ezen ismert és evők óta bevált szur mindenfagyos tofitrószt logrövidobb idö mulva gyógyit, friss bojt már 2 nnpmulva. Egy üveg 1 korona. Fő- os szótkttldósi raktár- Ra-dit?. A1.,Apostul-CTogy^/erlára, Hudar>ost •/•;: >t-!-öi-n ">i 110-1'

f i a t a l om\\»ro\to\ ön i . ino i í io i maui-*/.i, . ( < i í ; . •..-...,jiaim eniuerenei (jr.üoiton-t-iinioctioOrien-

tal már néhány napi használat után elmulasztja még a lo^ro^ibb islegelhanyagoltabb baiokat is. Fölösleges tehát Hanmi-oJaj .n;if;y

t ttveg ára 1 íoxin,t. 64, N. IL-ia

Péntek, deczember 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897. — 17. oldal.

A közönséghez.Az „ Országos Hirlap" pártoktól, kormány-

tól, egyéni és üzleti érdekektől, czéloktól füg-getlen, szabadelvü politikai napilap.

Erős, de nem durva hang; bátor, denem személyeskedő kritika; minden iránybanvaló tisztesség a mi újságírásunk sarkalatoshitágazata.

Az „Országos Hiríap" rendületlen hivea szabadelvüségnek, mert ez a legbiztosabbmódja a magyarság faji erősödésének.

Az „Országos Hirlap" jól értesültségéről,magas irodalmi színvonaláról tanuskodjék nap-ról-napra maga a lap.

Mikszáth Kálmán főszerkesztő a lapminden számában fog valamely rovatban irni.

Az „Országos Hirlap" sürün fogja kö-zölni „A t. házból" czimü országgyülési kar-czolatokat, természetesen régi mesterük, Mik-száth Kálmán tollából. Nemkülönben megjele-nik koronkint a léha képviselő KathánghyMenyhért is, nejéhez irott vidám leveleivel.

„A Rókautat", Sudermann költöi szépregényét, mely az ujabb romantika igaz gyön-gyei közé tartozik, nyomon fogja követniMikszáth Kálmánnak

„Az uj Zrinyiász"czimü hosszabb szatirikus politikai rajza.

Az „Országos Hirlap'' a rendelkezé-sére álló összes, jelentékeny szellemi és anyagieröt arra fogja felhasználni, hogy becsületes,komoly, értékes munkával, minden ízében kifo-gástalan, jó magyar lappal hálálja meg azt apéldátlan s igazán megható érdeklődést, melyet,nagylelkűen előlegezett bizalom gyanánt, a ma-gyar közönség iránta, tulajdonképeni megjele-nése előtt is már hatalmasan tanusitott.

Az „Országos Hirlap" előfizetési ára:egy évre: 14 frt, negyedévre: 3 frt 50 kr.

félévre: 7 frt, egy hónapra: 1 frt 20 kr.Az „Országos Hirlap" szerkesztősége és

kiadóhivatala: Budapest, VIII.József-körut 65.

MINDENFÉLE.Mi a képviselö legfőbb gondja ? Alfred Ca-

pus kimeríthetetlen. Alig van nap, hogy hiányoznékaz ő humora a Figaro hasábjairól. Most a képvise-lők ellen irányítja szatírájának nyilait a követke-zőkben :

Képviselő (gondolatokba merülve): Hej , . .h a j , . . bizony ba j !

A felesége (résztvevően közeledik feléje) :Ugyan ! hát mi bajod van édesem ?

Képviselö (ügyet sem vetve rá) : Baj . . .baj . . . sokszor csak egyetlen egy szavazatonmulik. . .

A felesége (a férje vállára teszi a kezét) Nos?nem is veszel észre ?

Képviselö (mintegy álomból felocsudva):Ah! te vagy ? . . . bocsáss meg . . . annyira elvoltam merülve . . .

A felesége : Semmi . . . semmi édesem . . .hisz értelek, tudom jól, mennyi gondod van.

Képviselö: Ugy-e?A felesége : Bizony nehéz helyzet 1Képviselö: Haj . . . haj . . .A felesége : Milyen zürzavar van minden

téren!Képviselö: Megvallom, hogy meglehetős ké-

nyelmetlenül érzem magam.A felesége : Persze, persze . . . hisz mind-

járt magában az a titokzatos ügy . . .Képviselő (megütődve): Melyik titokzatos

ügy ? . . . Vagy ugy . . . a Dreyfus-ügy . . . Iste-nemre rá sem gondoltam!

A felesége (csodálkozva): Akkor hát ugyanmi aggaszthat ? — talán a külügyek ?

Képviselő (durczásan): Törődöm is én a kül-ügyekkel !

A felesége : Vagy ugy! . . . a szocziáliskérdés!

Képviselő: Ellehet tőlem nyugodtan! . . .nem, nem affélék nyomasztanak , . . inkább az, hogyMéchu apó halálán van!

A felesége: Méchu . . . Méchu ? . . . igaz,a falusi szomszédunk!

Képviselő: Ó . . . ő . . . ő, aki mindig rámszavazott . . .

A felesége: Borzasztó !Képviselő: De borzasztó á m ! Nagyon

könnyen elverhetik rajtam a port a következö vá-lasztáskor . . . egy szavazat sokat számit! Háthaéppen a Mechu apó szavazatán fog mulni a dolog.Igy hát nem csodálkozhatsz, hogy Dreyfus-ügy,külügy, gyarmatügy, budget, mind apró dolog előt-tem ! . . . Fő, hogy meg legyünk választva 1 A többimegy, ahogy megy!

Mozog az Eiffel torony. A párisi akadémialegutóbbi ülésén Bassot ezredes kimutatta, hogy azEiffel torony mozog. A marsmezői környéknek azon-ban még nem kell kétségbe esnie, nem fogja agyon-zuzni a monstruozus alkotmány, mert a toronynakcsak körülbelül husz czentiméteres ingása van. Amozgás oka a vasalkatrészek kitágulása és összehú-zódásában van, ugy, hogy a torony csucsán levövillámhárító folytonos kört ir le.

Koldusok jövedelme. Hogy a koldulás mes-tersége néha nem is olyan rossz foglalkozás s hogyeleget hajt a konyhára, annak ékesen szóló bizony-sága az a londoni kuldus, ki, miután ötven-hatvanutczát végig koldult, a délelőtt folyamán összesze-dett 4—5 forinttal boldogan haza tér s elköltöttfrugális ebédje után a dolce far niente-nek adja átmagát. Olyan szépen keres, hogy Vasárnaponkint nem isjár a mestersége után s a mult héten egész takaros kisszobaleányt vezetett az oltárhoz. Egy másik ily ér-demes férfiu mégis megunván foglalkozása egyhan-gúságát beállott kertésznek; kikötötte azonban, hogyvasárnap szabad napja legyen. Uj gazdája aztánvalamelyik vasárnapon egy távolfekvő városnegyed-ben ráakadt, amint szent zsolozsmákat énekelve, ottkoldulgat a templom előtt. Hétfőn kifogásolta ker-tésze e foglalkozását, de a kertész kijelen-tette, hogy inkább , lemond az uj hivataláról, mertaz a vasárnapi "koldulása többet hajt,* mint amireaz egész-heti-keresete rug. S el is ment. Aki járt

A két gascognei.— Armand Silvestre. —

Ugyan ki az ördög fogta rá a gascogneiakra,hogy hazudnak ? Hazudni annyit jelent, mint azigazsággal ellenkező valamit mondani abból a czél-ból, hogy valakit megtévesszünk vele. Soha egygascognei sem akarta ezt. Amit a gascognei elbeszél,az tényleg ritkán felel meg a valóságnak, de ő nem isszámit arra, hogy hallgatója oly bárdolatlan lesz,hogy még elhiszi. Csak arra törekszik a gascognei,hogy mulattasson. A hallgató udvariassága pedigcsak addig terjed, hogy végighallgatja, de nemkötelezi arra is, hogy elhigyje. Hisz igy született aköltészet! Volt-e tán valaki, aki az Iliászt evan-géliumnak tartotta ? Nem, mert Isten mentsen, hogycsupa igazságszeretetből leszállítsuk piedesztáljárólazt, ami vigasztal az élet keservei között: a költé-szetet. Nem élnek-e álmaink, vágyaink a hazugságvilágában ? — De elég!

Tehát egy napon, az Albrighi terásszon tele-pedtem le, ahol annyi kellemes órát töltöttem ifju-koromban. A nap közel volt ahhoz, hogy letűnjék abearanyozott felhők mögött, esti hangulatot terjesztveToulouse utczáin és terein. A hires Peyrolade ültmég asztalomnál, az a Peyrolade, akit messzeföldön ismernek páratlan elbeszélő tehetségéről.De Peyrolade látszólag fitymált engem és tar-tózkodott attól, hogy velem szemben érvénye-sítse szóbőségét. Hosszabb időt töltöttem Párisban,nem bizott bennem. Hamisittatlan toulouse-iakra vanszüksége, bogy átengedje magát képzelőtehetségé-nek. Az odaadó, bámuló hallgató sarkallja a szóra— mig bennem igen értéktelen hallgatót sejtett ésezért szótlanul ült mellettem. Hátunk mögött adominókövek kopogtak az asztalokon, közbe-közbea manillát játszók veszekedése öntött némi élénk-séget a különben monoton hangulatba.

Egyszerre Cucuron, a hires császármadár-vadász termett asztalunk előtt és helyet foglalt aharmadik széken. Czifra vadászöltözet volt rajta,

kalapját rengeteg tollbökféfa'diszitette. Sáros czipői-ről és poros kamáslijáról látszott, hogy épen vadá-szatról jön. Fegyverét térdei közé fogta, aztán meg-eredt ajkán a szó.

— Képzeld csak, Peyrolade ! Alig értem ki mareggel a városból, már is gyönyörü császármadárfoltra bukkantam. Kutyám felriasztotta a madarakats mikor fölrepültek, piff! puff! közéjük durran-tottam és kettő hullt alá!

Peyrolade megelégedve bólintott. De ő benneis forrt valami elmondanivaló és akárcsak a Ver-gilius meséiben szereplő pásztorok, akik mindigfölváltva énekelnek, mielőtt Cucuron ujra kezdhettevolna, rátette kezét a szólóra:

— Képzeld csak, Cucuron !Ma délelött, amint aGantegril-utczán sétáltam, olyan lánykát találtam szem-be, amilyent még nem láttam életemben. Milyen száj!milyen szemek ! De hát még a termete ! Koromfeketehajfürtök borultak hattyunyakára, a lábai pedig olyanaprók voltak, hogy alig birták egyensúlyban tartanitestét. Arczán az ártatlanság virított, de azért tekin-tetéből nem hiányzott bizonyos imponáló kifejezésiRögtön átláttam, hogy nehezen mehetek vele vala-mire. De hát megkezdtem az ostromot és követtemlépésről lépésre. Eleinte mintha ügyet se vetett volnarám, de aztán mindinkább puhult, mig végre ráál-lott, hogy eljön velem reggelizni a Garronne part-jára . . .

— Nos ? nos ? vetette közbe Cucuron, akimár izgatottan várta, hogy folytathassa saját his-tóriáját.

— Noos, felelte Peyrolade büszkén, hidd el,én is voltam olyan boldog, mint te, a két császár-madaraddal !

— A folt — kezdé ujból Cucuron — amintlátta, hogy avatott vadászszal van dolga, a folyamfelé szállt. De én nem tévesztettem szem elől. Siet-tem császármadaraim után és az apátság birtoká-nál, ott, hol a kánaáninál is jobb szőlő terem, utól-értem. Czéloztam: piffl puff! és ismét két madárbukott alá.

— Szép, szép, mondá hirtelen Peyrolade, hbgyCucuron tovább, ne folytathassa, de az én napommégis fényesebb volt. Tele pompás kalandokkal!Ebéd után á' muzeum környékén sétáltam. Egyszerreelragadó szőke lánykát pillantottam . meg a mu-zeumból kijövő idegenek csoportjában. Olyanvolt, mint egy. fesledező rózsabimbó... Nemsokáraszüleivel kivált a társaságból és én követtem öket.Valami idegen nyelven beszéltek, egy árva kukkotsem értettem belőle. Vezetőül ajánlkoztam. Elfo-gadták. Mig az öregek elől haladtak, én hátrábbmentem a leánynyal és beszélgettem vele — ma-gától értetődik, csak jelekkel. Ilyen' jelek általadta értésemre, hogy szerfelett kedveli a dél fiait.Szintén taglejtésekkel megkértem, engedné' meg,hogy meglátogassam a szállodában. Meglátogattam. * •

— Nos ? nos ? kérdé Cucuron, hogy hama-rosan véget vessen a dolognak.

— Noos ? — most sem volt kevesebb sze-rencsém, mint neked, felelte Peyrolade és gyönyörtükröződött arczán.

— Az én császármadaraim megint csakösszegyülekeztek, kezdte ujra Cucuron szen-vedélyesen. Átröpültek aztán a Garonne-on.Azt hitték, hogy most már szabad a vá-sár! Pedig csunyán csalódtak. Csókakot kerí-tettem, hatalmas csapásokkal pár percz alatt át-eveztem a tulsó partra. Hatalmas szilfák csoportjatakarta el a láthatárt. Előre csőrtettem, arrafelé,ahol sejtettem, hogy leszállt a folt, tö l töt tem.. .

— És puff! puff! megint kettöt ejtettél e l !kiáltott közbe Peyrolade, akit untatott már adolog.

Cucuron azonban a sértett méltóság kifejezésé-vel válaszolta:

— Nem, kedves Peyrolade! csak puff! . . .egy nyul maradt vérében! Do hát le . . . a te har-madik kalandod hogy végződött?

-— A harmadik ? mondá Peyrolade mosolyogva,a harmadik volt — a feleségem.

18. olda!. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Péntek, deczember 10.

valaha Olaszországban, alig hinné el, hogy ott akoldulást külön törvény tiltja; csakhogy, elég kü-lönös, e törvény áthágását minden megtorlás nél-kül hagyják. Roppant sok és gazdag utas jár Olasz-országban s igy nagyon természetes, hogy az azország különös előszeretettel kultivált tanyája akoldusoknak. Mikor e czéhnek egyik előkelő tagjanem régiben meghalt, azt találták, hogy két nagyháznak s mintegy négyezer forint, takarékpénz-tárban elhelyezett készpénznek a boldog tulaj-donosa.

Tudós papagájok. Mr. Grant Ridley a multhetekben tetemes jövedelemre tett szert Jakab nevüpapagájának kiállítása által. Ez a papagáj uránakévente 3000 forintot jövedelmez s már 15,000 forin-tot is igértek érte, de gazdája sehogy se akar meg-várni töle, ami különben, ha ritka tehetségeit meg-tudjuk, nem is csoda. Ez az állat 4.000 szót tudkiejteni és soha se mond ki valami mondatot hely-telenül, azonkivül három nyelven beszél és tiz dia-lektust tud. Akármily nyelvet vagy tájszólást hasz-nál az ember, ugyanazon kezd csacsogni ő is.

A török szultánnak is van egy szürke pa-pagája, mely 250 szót tud elmondani. Furcsán jártazonban egy izben Stefánia trónörökösné, ki egyolyan papagályt vásárolt, mely a miatyánkot hétkülönböző nyelven tudta. Mikor ő fensége a mada-rat hazavitte, egy szóra se volt képes. S ime kisülthogy a kereskedő, aki eladta, hasbeszélő rolt, kiarra tanitotta a madarát, hogy ha ő hasból beszél,ez a csőrét mozgassa mindaddig, mig csak a gaz-gazdája szól. Hogy mibe került az állát, azt nemtudjuk, csak azt, hogy a kereskedőnek szabadsá-gába került, mert bizony becsukták.

A frenológla. A frenológia tanára állt a pul-pitus előtt a dobogón egy nyilvános előadáson ésérdekes felolvasását példákkal is illusztrálni óhajt-ván, felszólította a különféle foglalkozású hallgató-kat, lépjenek fel a pódiumra, hadd mutassa be pél-dával, mily jól meg lehet különböztetni a koponyánazokat a dudorokat s kinövéseket, melyek az illetőhajlamaira és életmódjára is következtetést enged-nek. Most ime áttérvén a büntető törvénynyel ellen-tétbe jövők fej- s koponyaalakulatára, s példávalakarván itt is illusztrálni előadását, az összegyűlthallgatók felé fordulva kérdi:

— Ha van az urak közt olyan, ki lakója voltmár valamelyik börtönnek, örömünkre, szolgálna, haközelebb lépne.

Erre a felszólitásra egy vastag, köpczös ter-metü ember emelkedik az utolsó sorok egyikéről sközelebb lép.

— Ön volt már börtönben barátom ? — kérdia tanár.

— Voltam, uram — feleli a köpczös.— És életének hány esztendejét töltötte ott?— Huszonöt éven felül.— Ej ha! — mondja a tanár. — Nem ülne

le, kérem?A köpczös leül a szoba közepére, szembe a

rá bámuló nagy közönséggel, a tanár pedig ön-elégült mosolylyal kezdi tapogatni a koponyáját.

— Ez a példány itt — folytatta előadását —a legkiválóbbak egyike. A bűnösség, a bűnre valóhajlandóság jelenségei szembeszökők; az önérzet,becsületesség és jóakarat dudorai tökéletesenhiányzanak, merőben fejletlenek; mig a rombolásés pusztítás jelei túlságig menők, túltengők. Akárazonnat is megmondhattam volna, anélkül, hogyennek az egyéniségnek külön vallomására szükségemlett volna, hogy e koponya tulajdonosa a Iegbünö-sebb, legkicsapongóbb életet élte. Milyen büntényvolt az, kedves barátom, amiért önt börtönbezárlak?

— Sohse követtem én el semmi bűnténytmorgott a köpczös.

— De hisz maga mondta, hogy huszonöt évettöltött a börtönben.

— Ugy van, de azért sohse követtem elsemmi bünt.

— Hát akkor miért volt ott, mi?— Börtönőr voltam, kérem alássan !Drága emlék. Ez a hajfürt az ön medaillon-

jában bizonyára valami drága emlék ?— Az, Saját hajfürtöm.

A RÓKAÚT.S U D E R M A N N H E R M A N

REGÉNYE. (21)— S azt az örömömet se hagyjátok meg,

hogy legalább egy pohár borral megvendégel-jelek benneteket, most, hogy minden szerencsé-sen bevégződik ?

Ekkor egész szélességében eléje állottNegentin Péter, kihuzta ökölbe szoritott kezét azövéből, s a fogai közül igy szólt:

— Inkább éhen veszünk, mintsem tőledcsak egy pohár vizet is elfogadjunk.

Boleszláv megtántorodott, mintha azzal abekötött ököllel az arczába csapott volna.

Ugy érezte, megrendült alatta a föld.Most Engelbert Károly kivált a morgó

csapatból és ezeket mondta:— Halálos vétek, a Baumgart, — én már

csak Baumgartnak hívlak, mert eddig a perczigaz volt a neved, — mondom, halálos vétek,hogy ilyen durva módon esett tudtodra, hogyvoltaképen mi is a mi vélekedésünk.

- Befoghattad volna a szádat, Negenthin... Deha már mondta, hadd tudj meg most mindent.

Te hivattál bennünket és mi eljöttünk. —Az igaz, volt egy-kettő közöttünk, aki aztmondta, hogy el se kell jönnünk, mert te nemaz igazi neved alatt férkőztél hozzánk, de mitöbbiek azt mondtuk, hogy teljesen mindegy,akár Baumgart a neved, akár — no, mindegyakár mi, — az eskü, a melyet egymásnak tet-tünk az elsö csatánk elött — ott a danigkoritemplomban, — az az eskü köt bennünket.És esküszegők nem leszünk soha. Azért vagyunkitt, — de hogy nem szivesen jöttünk, azt gon-dolhatod ; mert végre is becsületes fiuk va-gyunk, akiknek nem lehet kedvükre —nohát nem lehet egy olyan . . . elég azhozzá, ha most hazamegyünk és az emberekszembeköpnek, hát akkor türjük szépen, mertigazuk van nekik.

— Miért nem mondtad ezt hamarább ?dadogta Boleszláv, — miért hoztatok ilyenhelyzetbe, hogy ugy álljak előttetek — mintegy...— mint egy — hahaha, — ha most en-gem szembeköptök . . . istenemre, nekem istürnöm kell!

— Ne vádold magadat miattunk, felelteEngelbert, — elég neked a saját szerencsétlen-séged, de most, mikor megtettük a köteles-ségünket, — nyugodtan, morgás nélkül, eztláttad magad is, — hogy mit gondoltunkazalatt belül, az a mi dolgunk, — most aztána pajtásaim megbizásából és — és némiképenmég, — uo, hiszen mindegy, — elég az hozzá,arra kérlek, oldj fel bennünket az eskünk alól,mint ahogy mi is szivesen feloldunk tégedet ate esküd alól. — Persze csak rajtad áll, hogymegteszed-e, — de ha nem teszed, — hátakkor ugyis elöbb vagy utóbb, — hát kiván-dorlunk, világgá megyünk, nehogy az em-berek —

— Ne tovább! kiáltott Boleszláv, halálosaggodalomban, hogy mi jön még ezután. Ké-résetek már teljesítve volt, még mielött ki-mondtátok, mert valóban! érdemes volnék aszégyenemre, ha még egyszer valaha szolgála-tot kérnék tőletek. — Nem is mondom nek-tek, hogy „Köszönöm szépen." — Az istenfizesse meg, ami jót tettetek velem, — s azisten ne fizesse vissza, hogy én most igy-ugyállok előttetek, — mert bizony mondom tinék-tek, inkább a folyóba löktem volna a halottat,s utána magamat is — de hiszen jól van,no beszéljünk többet róla. Segíthetek nektek afölszerszámozásnál, mert egyebet nem tehetekaz érdeketekben!

— Hagyd csak, mondta Engelbert s ellá-gyult a hangja — hiszen nekünk is fáj a lelkünk mé-lyen . . . olyan nagyon szeretünk most is, ahogymindig szerettünk — de beláthatod —

— Mindent belátok, kedves Engelbert —ne mentegesd magad.

— Hát adjon isten minden jót !— Nektek is.A lovak be voltak fogva. Minden készen

volt az indulásra.Boleszláv egy kormos falnak támasz-

kodva tompa nézéssel bámult a kocsiraülőkre.

A szekérről Engelbert még egyszer visz-sza szólott.

— S ne feledkezzél meg a — Regináról,mondta, — ha elevenen visszakerül. Annak tar-tozol köszönettel, nem nekünk.

— Jól van, mondta Boleszláv, anélkül,hogy értette volna a szavát.

— Hát, Isten veled!— Isten áldjon és jó utat!Az ostor pattant - dörögve gurul-

tak a kerekek a fölvonó hid gerendáin. Ezüs-tös fényben tüntek el a szekerek a holdvilágosködben.

Egyedül volt. - Olyan egyedül, ahogymég nem volt emberfia Isten nagy világában.

Most mihez kezdjen?Fáradt léptekkel vonszolta magát a domb-

felé. A bozót, amely a magaslatot födte, pö-rögve görnyedt a léptei alatt. Ragyogó csep-pek tüzkévéje járt előtte. Mint egy fekete ször-nyeteg, készen, hogy reávesse magát és óriástömegével agyonnyomja, várt rá a dombon akastélyrom, melynek ablakain áttört a holdvilágs olyan képe volt, mintha kísérteties szemektekintenének le reája.

Gondolat nélkül haladt el a romok mellett.Hirtelen elbágyadás nehezedett rá ólom-

sulylyal. Elaludni, — elaludni és föl nemébredni, — aki azt tudná!

Mi is volt az, amit a jó barát bucsuzóravisszakiáltott a szekérről?

Gondolkodott és gondolkodott, de az emlé-kezetei cserben hagyta.

A pázsit, ahol akkoriban azt az idegenasszonyt látta, a holdfényben nappali világos-ságban terült el előtte. — S borzalmas fekete-ségben vált ki az a nagy folt, ahol a sirtkezdte ásni.

Bár elhantolta volna azt a tetemet s mentvolna aztán az utjára — talán valahol a világmásik végén boldogság virított volna neki.

De most már késő. — Most kitartás kell— befejezni a dacz munkáját, amely ma olyszomoruan kezdődött.

Egyedül — egyedül holta napjáig.Nem lesz barátja többé soha, nem néz-

het többé nyugodt pillantással senki arczába,mióta bajtársai is megborzadva fordultak eltőle.

Megborzadva, ép ugy, mint a kedvesetette; mert most már értette, hogy miértfödte el ez arczát, hogy miért futott előle.

Elszakadt mindentől, ami gyönyörben ésbajban az emberi sziveket egymáshoz köti, el-szakadt szerelemtől, reménységtől és kegye-lemtől, egyedül maradt gyalázatával és gyülö-letével.

Kezébe temetve arczát, támolygott a ker-tészlak felé, s ekkor — egy bokor szélén, —valami tárgyba, gömbölyűbe, botlott a lába,ami elzárta az utját.

Egy asszonyi test volt, amely fejével a le-velek közé temetve, elernyedt tagokkal feküdt aföldön.

Regina volt, — valósággal ő, — Regina.— Mit csinálsz itt ? Kelj fel!Hangot se hallott, — mozdulatot se látott.Hol is találkozott vele utoljára ? Igaz is.

— lenn a temető kapujában, mikor a fegyver-csöve - s most egyszerre hirtelen, egészvilágosan, a lelke elött állott a borzalmas pil-lanat képe.

Ö érte vetette magát a gyilkos elé, Őérette daczolt a halállal, melylyel a schrande-niek fenyegették.

S mivel hálálta meg mindezt?Elment mellette gondtalanul, kitette a

gyilkos tömeg vérszomjának, s még a meg-mentésének a gondolata se villant meg benne.

És ha a legelvetemedettebb teremtés voltis isten ege alatt, ezt nem érdemelte meg,ezt valóban nem.

— Regina, — ébredj!Lehajolt és fölemelte, de mereven és

élettelenül visszaesett feje a bokorba. — Azujjain vér csillogott. Melegen és nedvesen ta-padt össze a haja.

Hogyan, talán meghalt? Nem, nem sza-bad, nem szabad meghalnia. — Fölál-dozva miatta, — általa, hisz ez az örökölt büntetözése volna a magáéval. — S e teremtés-nek adósává lenni, - - mely szégyenletes gon-dolat !

Érnie kell tovább, hogy leróhassa adós-ságát!

(Folytatása következik.)

Péntek, deczember 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897. — 19. oldal.

Szinházi műsorok.

Szombat

Vasárnap d. u.

Este

nemzeti SziBfeto

Lear király

Bánkban

Pry Pál

Vár

A m a m a

H. kir. Operálta Vig Szinház

Sába Grmgoire D íkirálvnője "J? 1 d

ba m m a

• . . j Don Pietro

A helyettes

Mignon Coulisset ur

Nép SzinSSz

Kukta-kisasszony

A peleskeinótáriusA kék

asszonv

Magyar Szinház

A kikapóspatikárius

A gésák

A kikapóspatikárius

Kisfaludy Szinház

4311./1897. szám.

Bükkfa eladási hirdetmény.A técsői magyar királyi erdőgondnokság ferenezvölgyi erdőrészében

vagyis az A üzemosztály I-ső és Il-ik vágássorozatában üzemterv szerintaz 1898. évlöl kezdve 1905. év végeig azaz 8 éven keresztül kihaszná-landó, mintegy 235*40 kat. hold kiterjedésü erdőterületen álló bükkfa-készleteknek terület szerint való eladása iránt az alólirt m. k. erdö-hivatalnál folyó évi deczember lló 20-án d. e. l l . órakor irásbeliversenytárgyalás fog tartatni.

A kikiáltási ár holdanként 139 forint 38 krban van megállapitva.Versenyezni kivánok felhivatnak, hogy az ivenként 50 kros bélyeggel

rs 8500 forint bánópénzzel ellátott s kellően lepecsételt zárt irásbeliajánlatukat, amelyben világosan és határozottan kijelentendő, hogy aján-lattevő az árverési és szerződési feltételeiket ismeri és azoknak magátfeltétlenül aláveti, s amelyben a megajánlt holdankénti ár számokkalcs betükkel világosan kiirandó, — az árverés napjának délelőtti l lórájáig az alólirt erdöhivatalhoz benyujtsák, megjegyeztetvén, hogy azajánlathoz az árverési és szerződési feltételeknek általuk kir. közjegyzőelött aláirt példányát is becsatolni tartoznak.

Utó- vagy olyan ajánlatok, amelyekben a megállapitott feltéte-lektől eltérő kikötések foglaltatnak, figyelembe nem vétetnek.

Az általános árverési és részletes szerződési feltételek az alólirtm. kir. erdőhivatalnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők, illetve meg-szerezhetők. 225

Bustyaházán, 1897. november hó 26-án.

(Utánnyomat nem dijaztatik.)

23349. sz. 1897.

irdetmény.A nagyméltóságu ni. kir. pénzügyminisztériumnak 1897. övi

oktober hó 23-án 53918. szám alatt kelt magas rendelete alapjána SzG>s*egh k ö z s é g b e n fekvő róm. k a t h . t e m p l o m -ép&iietnek é s tornyának helyreállítása körül szükségesépitkezési és javitási munkálatoknak vállalatba adása czéljából3781 frt 61 krnyi kikiáltási árral és a községet terhelő 290 frt60 kr. értékü igás és kézi napszámoknak természetben vagy kész-pénz egyenértékben leendő kiszolgáltatása mellett a t e r n e s -szent-andrási m. kir. kincstári ispánság hivatalosfíeSyiségéfoen 8897. évi deczember hö í3-án dél-e!S©£t 9 é r a k o r felsőbb jóváhagyás fenntartása mellett nyilvánosszú- és irásbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók10";'o bánatpénzzel ellátva azon tájékoztatással hivatnak meg, hogyaz ajánlattevőnek azon nyilatkozatát, miszerint az árlejtési .jegyző-könyv feltételeit és a költségvetés adatait teljesen ismeri s azoknakmagát feltétlenül aláveti, valamint a megajánlott összegnek betük-kel és számokkal való beírását tartalmazó, ugyszintén 50 krosbélyeggel, 10% bánatpénzzel és kellő ezimezéssel ellátott és lepe-'eseteit irásbeli zárt ajánlatok a nevezett i s p á n s á g n á l a szóbeliverseny megkezdéséig, vagy pedig az alólirt jószágigazgatóságnálaz ál-lejtést megelőzőleg három nappal előbb nyujtandók be.

Csőd, gyámság, gondnokság allatt álló, vagy nyereségvágybóleredö bűntettért elitélt egyének az árlejtésen résst nem vehetnekés elkésett, utó-, vagy távirati ajánlatok semmi körülmények közöttsem fognak figyelembe vétetni.

Ajánlattevők vagyoni állásukat és vállalkozói képességüketkívánatra igazolni tartoznak.

A munka az 1898. évi április 1-én lesz megkezdendő és 189S.évi szeptember l-ig teljesen befejezendő.

A részletes árlejtési feltételek és költségvetési okmányok,melyeket vállalkozó aláirni köteles, a t e m e s - s a e n t - a n d r á s ik i n c s t . i s p á n s á g n á l a hivalalos órák alatt megtekinthetők.

Aradon, 1897. évi november hó 16-án.

M. kir. államjószágigazgatóság.(Utánnyomás nem dijaztatik.) posj

Föltalálókés szabadalomtulajdonosok ut-

mutatója a

„Szabadalmijíaptár"

(az uj szabadalmi törvénynycl.)Ara diszkötósben 1 frt 10 kr.Kiadja: BZBGXi SÁNDOR,hites szabad, ügyvivő, szaba-dalmi mérnök irodája, Budapest,VII., Erzsébet-kőrut 8., mely ujtalálmányok szabadalmaztatásátCA értékesítését is elvállaljaminden államra. Ugyanitt kap-ható a hivatalos szabad, kataló-gus 1391—1894. óvfolvama köt*;-lenkint \ frtért. ' (37)

A legkedvesebb

karácsonyi és ujévi ajándékcsaládoknak. £")

Naponta frissen vágóit, hizott kaosa, ponlnxd, pulykaOs stíriai kapjpanolf, vtJamint hizott kamra és lövött fa-czánob, öz-ezomb és gerincz kimérve, pörkölt vaddisznó.

Ferencznél,Budapesten, IV., Városház-tér 2. sz,

és központi vásárcsarnok 44—45. sz.

LegalkalmasabbIr 1tóssaji b iii

LÖW SÁNDORórás és ékszerésznél,

Budapest, VIlI, József-körut 81. sz. alattkaphatók. w

Ugyanott éra- és ékszer-műhely.Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

Ajándéknak különösen alkalmas.

a magyar háziasszonyok egyetlen, kitünő és minden rendes háztartásbannélkülözhetetlen közlönye, mely újévkor már a IV. évfolyamába lép.

szerkeszti: K ü r t h y E m i l n é %a legkiválóbb szakírók és az ország legtapasztaltabb gazdasszonyainak szi-

ves közremüködése mellett.

A Háztartás főbb rovatai:Aszalás. — Aquarium. — Aratás. — Baromfi-udvar. — Befőzés. — Bevársárlás. — Családi rovatok. — Cselédeink. — Diszkért. — Divat. — Disznó-ölés. — Ebédlő. — Egészség. — Egyleti élet. — Ékszerek. — Éléskamra.— Étlapok. — Ételek. (Levesek, levesbevalók, előételek, főzelékek, tésztások,mártások, halak, sültek, sütemények, torták, krémek, fagylaltok.) mr Even-ként ezernél több reczept. TSt — Foltozás. — Fürdőszoba. —Fűtés és világítás. — Gondolatok. — Gyermekszoba. — Gyümölbsös. —Halászat. — Hálószoba. — Hasznos tudnivalók. — Házi ipar és müvészet.— Házi szerek. — Házi vegytan. — Háztartás. — Humor. — Husvét. —Irány-czi.kkek. — Iróasztal. — Irodalom. — Italok. — Jótékonyság. — Ka-rácsonv — Kártékony állatok. — Kedvenczeink. — Kenyérsütés. — Képzőnniü%részet. — Kertészet. — Kézimunka. — Konyha. — Konyhakert —Konyhanyelvészet. — Lábbeli. — Lakás. — Lakomák. — Lovaink. —Maradékod felhasználása. — Méhes. — Mezőgazdaság. — Mosás H vasalás.— Nevelésügy. — A nők joga és munkaköre. — Nőkről a nőknek. — Nép-szokások. — Pecséttisztitás. — Pincze. — Rejtvények. — Selyemtenyésztés.— Sertéseink. — Sport. — Szabás és varrás. — Szappanfőzés. ~ Szarvas-marhák. — Szépirodalom. — Szépség ápolása. — Szinészet. — S^obaker-észet. — Szőlőművelés. — Társasélet. — Tejgazdaság. — Vidéki különle-

gességek. — Zene.A Háztartás szépirodalmi részében érdekes re,gényfolytatásoka1;

és elbeszéléseket közöl.A Háztartás 16 oldalon, elegáns rózsaszinboritékban minden hó

1-én, 10-én és 2O.án jelenik meg.A Háztartás apró hirdetéseit UT minden előfizető ingyen~3BQ

veheti igénybe. 87)

A HÁZTARTÁS előfizetési ára:Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr.

A HÁZTARTÁS kiadóhivatala:

Budapest, VIII., József-uicsa, 45.M T Mutatószámokkal szivesen szolgál a kiadóhivatal! ~ m

A Háztartás diszes és tartalmaskarácsonyi albumát a deczemberben belépő uj előfizetők is megkapják.

40G7. szám. 1897.

Fa-eladási hirdetmény.k. erdüsés 1898. .. ... „ „ . w „.kir. erdökincstár által megállapitandó sorrendben kihasználandó tüzifa hozamot éspedig összesen mintegy 35,304 ürm.5 lágy és kemény vegyes tüzifa mennyiségét, ür-méterenkint 12 krnyi kikiáltási ár mellett.

Az ajánlathoz hároraszúzötven (3r>0) forint bánatpénz csatolandó.Az ivenkint 50 kros bélyeggel cliátnadó ajánlat, ff. évi deczember 2ll-ét|

da e« 10 óráig a soúvóri m", k. erdöhivatalnál benyujtandó.Az árverési és szerzödési feltételek ugy a/, aluíirt m. k. erdöiuvatalnal, mint az

óvizi m. k. crdogondnoksúgnál, hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők.Soóvárotl, 1S97. évi mn ember hó 29-én.

1MÍ. k i p . er»«3.oiaiTárEit;a,l«(284) (Utánnyomat n e m dijaztatik.)

A HÁZTARTÁS

2 0 . oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Péntek, deczember 10.

Mint általánosan ismeretes, a Ricliter-féle

Horgony-Kőépitűszekrényeka gyermekek legkedveltebb játéka.

Az egyedüli játék, mely a gyermekekfigy*imet tartósan leköti és mely nettlesz már egy pfcr nap mulva sarokigtéve.

Azért a legolcsóbb ajándék és magasnerelési értúke és kitünő kivitele miattegyszersmind a legelőkelőbb ajándék is.

Általában a legjobb, mit gyermekek-nek játék- és foglalkozási-szerül aján-dékozhatunk.

A ÍIorgany-KőépRősztikrények 40, 7|5,90 krtó] egészen 6 írtig és magasabbáron minden finomabb játékszerüzletbenkaphatók és a valódiság jeléül „Horgony'védj egygyé vannak ellátva.

Egyedfflhralőflikő-épitöszekrényeink

Ismeretes utánzói a közönséget azáltal vezetik tévutra, hogy jó hírnévnekörvendő eredeti gyártmányunkat drágának Berczik, nyen valótlan állitás általazonban ne hagyjuk magunkat félrevezetni, hanem összehasonlítás czéljábóltőlünk hamarosan a képes árjegyzék bekivánandó és az oly durva és nagyontolakodó módon felajánlott kőépitőszekrény mint kevesebbért ékü utánzat,aminő is, keményen visszautasítandó. Csak a „Horgony" védjegygyei ellátottkőépitőszekrén-ysk valóálak. Utoljára kitüntetve 1897-ben, Lipcsében az aranyiremnel. , am

RICHTER F. AD. ÉS TÁRSA.Eisö osztrák-magyar csász, és kir. szabadalmazott kőépitőszekrénygyár.

ITOÜ9. és raktár: L, Operng. 16, Bécs, gyár XHI/i (Hietzing), Rndolstadt(Tirür)> Olten, Rotterdam, London, New-York, 215 Fearl-Str.

' • w Törelem-megpróbáló és a „Horgony" cz. társasjáték;- bővebb az árjegyzékbea találhatenk.

Kettős látcsöveké s szinházi látcsövek az ünnepélyekreerős nagyítással és nagy láttérrel, kü-lönböző Jeivitelben, nagyságban és ár-ban. Salon-lorquetteliet hosszu nyéllel

ajánlnak (8)

ésBudapest, ÍV., Váczi-utcza 3Qa

Megtakarítások az Auer-világitásnál.1. A ,fP€8t«T Lloyd" könyvnyomdája Budapesten folyó évi mirerins

hó 8-án az eddig használt villamos izzólámpák helyett 133 drb Auer takarék-lámpátés 3 drb rendes Auerlámpát szereltetett fel és 5 hónapi használat alatt a villamosvilágítással szemben következö összegeket takarította meg:

Világítási kdltségek villamos izzólámpák haszná-lata mellett:

1896. márcz, hóban frt 893.101896. április1896. május1896. junius1896. julius

735.83. . . . . . 474.87

442.34. . . . . „ 384.21

összesen frt 2930.35

Világítási költségek Am titatt-láaptt hsat-lata mellett: (89)

1897. márez 1—9-ig villamos 87.—10—31 Auer 173.73 . . . . frt 2C0.73

1897. április hóban 148.83Í897. május , , 156.931897. junius „ . . . . . . 133.831897. julius » . . . . . . 1SS.63

összesen frt üö5.ljotehát 5 hónap alatt »z Auer világítás használása által frt 2074.40költség-megtakarítás éretett el, mely összegből frt 171.32 jókarban tartási

költség levonása után a tiszta megtakarítás . . . f r t 1902.58tesz ki, vagyis körülbelül 70% a villamos világítással szemben.A használatban lévő 136 drb Auerlámpa beszerzési költsége frt 578.45

tett ki.2. A székesfővárosi vízmüvek V. ker. szivattyú telepen . . frt 382.75

beszerzési költséggel felszerelt 81 drb Auer-takarék égö használata által2 hónap alatt a pillangó-égővel szemben . ,, frt 279.67légszesz megtakarítás éretett el.

Légszesz fogyasztás pillangómellett:

égők használata

1896. m á j u s h ó b a n . . . . . frt 230.901896. j u n i n s „ . . . . . frt 260.28

Összesen frt 491.18

Légszeszfogyasztás Auer takarékégőK használata

1897. május hóban frt 117.891897. junius „ frt 94.22

összesen frt 212.11vagyis az Auer-takarékégők használata által a pillangó égőkkel szemben körülbelül60 százaléknyi légszesz-megtakaritás mutatkozik.

Az „Atheneum" irodalmi és nyomdai részv, társaság 206 darab ren-des Auer égő használata által a pillangó és argandégövel szemben 1896. évben 6960frt 22 krt takarított meg 1895. évben pillangó és argand-égők mellett frt 12,513.22volt a légszefogyasztás, mig 1896. évben Auer-világitás használatamellett csak frt 5553.—világítási költség merült fel, tehát 1 év alatt megtakarítás mutatkorik. frt 6960.22

Vidéki városokban — tekintve a villamosságnak és a légszesznek sokkal ma-gasabb egységáraira — a megtakarítások is jóval nagyobbak és igy az Auervilágitásberendezése ugy gazdasági szempontból, valamint tekintettel a nagyobb fényhatásraigen előnyös, annál is inkább, miután a csekély berendezési költségek néhány hónapalatt az elért megtakarítás okb ól visszatérülnek.

Egyuttal van szerencsénk a t. cz. közönség becses figyelmét tisztítási és jókar-hantartási intézményünkre felhívni és igen ajánljuk ennek igénybevételét, miutánmérsékelt dijak mellett a lámpák tisztítását, esetleg jó karbantartását vállaljuk el.

MAGYARGÁZ-IZZÓFÉNY RESZVÉNYTÁRSASÁG,

WeisbacM dr. Auer Károly szabadalma.Budapesten, liTX., Yáczi-köput 3-iIx szám.

Szerkeszti: SZABÓ ENDRE.

jfiegjelenik minden héten temérdek képpel.Tartalma: Szatírák, humoreszkek, krónniks adomák, M uj kos-kalandok, politikai karrikaturát illusztrált adomák, tréfás versek stb.

Elöfizetési ára: negyedévre 2 frt.

Kiadóhivatal: V. ker., Kálmán-utCZa 2 . SZám, „Pallas"-nyomda.NJT Mutatványszámok kívánatra ingyen küldetnek. ~3M

Nyomatott M .ORSZÁGOS HIRLAP

A legrégibb, legdiszesebb magyar élczlap azÜSTÖKÖS