HIRLAP

Kedves közönség, kivánunk neked

Vidám karácsony-ünnepet.

S mert a kivánság akkor jó csak,

Ha nem unalmas puszta, szó csak,

Fényes karácsonyfádra itt,

Mi is akasztunk valamit.

Nem! Rengeteg papir és nyomdafesték,Ne rontsa a karácsony-estét!Minek neked szedett-vedettSok novellett? Mi e helyettAdunk im, képes évi szemlét,

Mely félig tréfa, félig emlék.

Aki e tünö évben, e hazán,

Valaki is volt igazán:

Azt felmaséroztatja szépen

F a r a g ó mester sok furcsa képben.

Elö, ki van nagy emberünk!

Szemlére fel! Gyerünk!

Lesz immár szobra tíz dicsőnek,Alkotja azt ez egy dicső meg.A hü magyar szívben pedigEz egy — a tizenegyedik.

A német szó nekünk BudánSzép s kedves egyszer volt csupán,Mikor császári ajkrul vitte szétMagyar fajunk dicséretét.

Értünk borut is, ám ki mondja még,

Hogy nem derült ránk néha tiszta ég?

Hisz köztünk tündökölt maga,

Romániának csillaga.

Innen oda, onnan ide . . .Egyez ki osztrák izibe!Ah, mennyi ut s mind kárba vész!S lesz r e n d e l e t — ez az egész.

A vámnak révén nem eshet itt kár,Hiszen Grenzenstein az államtitkár.Lukács, ha másként nem tehet,Ledugja a határkövet.

A keze száz s mindevvel ezEzer irányba levelez.És hozzá mennyi munkát végez!Ha keze száz csak, mint elég ez?

Az ország csengetyüje cseng -És helyre áll a rend a csend.Bár csengetyü csak most a rangja,Biz' ő az ország nagy harangja.

Hamlet szivét sok kétkedés szorítjaS kidőlt mellőle a szegény Yorickja.Bölcselg soká, sohase léhaS nagy tettre is kész végre —- néha.

Jó kis magyar zsandár vagyok.

Földbirtokost kicsit nagyot

Védek hiven, kemény szigorral.

Jaj annak, aki sztrájkot forral!

Izomtalan e honffy báb,Huzzák, viszik idébb-odábbJ ó Eötvös is, meg mérges Justh isAzt vallja: az enyém ő juszt is!

Mindig simít, nyugtat, csittit

Házfolyosón nagyot, kicsit.

Ha dúl a baj, megszólal: hic sum,

Zsebemben kész a kompromisszum!

Jav T li8

Pontos

Majszt'ram derék, becsületesS ha míve nem tökéletes,Nem dobja ám a sutra azt,Hanem reá foltot ragaszt.

Ah ennek láttán szívem szinte reszket.J e s z e n s z k y ez, ki az oláh keresztet,Mely néki Caroltól kijára,Igy vitte a kálváriára.

Fadrusz, legénynek nagy darab,

De még nagyobb, amit farag.

Ez aztán czukrász, lánczos hordta!

Mily czukros a pozsonyi torta.

Szép hölgyeim,

Jó uraim!

Eddig van im,

A kép, a rím

Nincs több legény,

Sem esemény.

PENGETTEM ÉN:

KOBOZ.

PINGÁLTAM ÉN:

FARAGÓ.

II. Melléklet az ORSZÁGOS HIRLAP karácsonyi számához.

Az utolsó Palásthy.Irta: Eötvös Károly.

Az én falumról s az én ősömről szól eza kis történet.

A Nagy-Mezőn levő birtokomon keskenyut vezet keresztül. A birtok a határon feksziks az ut, amint kiér belőle, a szomszédes Fehérvármegyébe lép át. A határnál áll a Hármas-Halom ; emberkézhányta kerek domb egymásmellett mind a három. Kúpját a kakukfü, árkáta vadszederinda lepi el. Századok óta áll otta Hármas-Halom. Térítő papoktól, erőszakosnagy uraktól itt védték meg őseim az 6 kisbirtokukat.

Már kis gyermekkoromban hallottam avén gulyástól, a vén Basa Szentétől, mikorrámutatott a Hármas-Halomra :

— Itt halt meg az utolsó Palásthy.Hogy ki volt az az utolsó Palásthy s mi-

kor halt meg és miért halt meg itt a HármasHalmon, azt már nem mondta a vén BasaSzenté. Azt megtudtam én s elmondom rövi-den és egyszerű hűséggel.

Palásthy Boldizsár ami fölséges fejedel-münknek, Rákóczy Fereneznek volt vitézlő lovashadnagya. Ott szolgált Réri Balogh Ádám csa-táiban, de utoljára tul a Tiszára is elkerült ésott volt az ecsedi láp partján, mikor Majtény-nél feloszlott az utolsó kurucz lovas tábor.Onnan indult haza-felé s bizony esztendőbetelt, mire a sok bujdosó bajtárson s utközbenvaló atyafilátogatáson keresztül haza érkezetttúl a Dunára Mezöszentgyörgyre.

Mentéjéről minden szőr levágott dolmá-nyának minden zsinórja foszladozott, csizmájase sárga volt már, hanem egérszinü, tarsolyánse volt meg a czimere, már a fegyvereit is el-hagyogatta ismét — amott kit készpénzért, kitzálogban. Csak egy kurtanyelü fokos voltminden kerebeléje. Csak a lova győzte még egykissé.

Igy érkezeti haza.Birtokait rég felosztották már Pál bátyja

és Ádám öcscse maguk között. Nem is csoda.Tiz esztendő alatt csak egyszer látták, ez isrégen volt; 1707-ben volt, mikor a labanczokelpusztították a vidéket s felgyujtották a falut,amint Béri Balogh generális maga előtt hajtottaőket. Ekkor egy napra otthon termett Boldizsárur is; szívesen látták, de bizony csak sátoralatt, mert a ház még akkor is füstölgött sabban fejét le nem hajthatta. Másnap elmentcsapatjával s ettől kezdve csak holt hire szál-longott haza testvérjelhez s öreg édesanyjához.

De hát elvégre hazaérkezett.Édes anyja és testvérjei ott laktak a nap-

nyugati részen a füzfák alján abban a házban,melyet ma Markus-háznak nevez a falu népe.Szívesen látták a bujdosó testvért, rokont ésatyafit mind az egész atyafiság. De hát még ajó édes anyja, mennyit sirt az, hányszor össze-ölelte, csókolta nagy örömében? El sem lehetazt mondani.

Pál bátyja és Ádám öcscse másnap márelőhozakodtak a birtok felöl s atyafiságos jószivvel ajánlották föl neki az igazságososztályt.

— Majd ráérünk arra még, szólt Boldi-zsár. Táborhoz szoktam én gyermekkoromóta; meglehet, nálatok hagyom, édes bátyám, ajussomat, az is meglehet, hogy beleülök; —hadd nyugszom ki magamat, hadd szokjammeg köztetek, majd meglássuk, mit csi-nálunk.

Telt az idő. Két tél, két nyár elmulottmár s Boldizsárnak még mindig nem jött mega kedve a gazdasághoz. De nem is volt nagykedve senkihez sem. A miiven hirek szállin-

góztak: azok inkább busitották, mintsem vidí-tották. A labancz lett az ur mindenfelé. A sze-gény kurucznak hallgatni kellett. Dicsőséges feje-delméről se tudott bizonyosat. Megkínáltákvárnagysággal, de mikor bement a székvárosbakörülnézni, az alispán azzal fogadta:

— No, öcsém, nem lehet ám most márkáromkodni, de még csak emlegetni se szabadám neked a pártütő fejedelmet.

Mit szólhatott volna erre ? Isten meg-áldja, viczispán urambátyám, nem várnagynakvaló ember vagyok én. Lovára ült, haza ko-czogott s leült az udvaron levő nagy szilfa alábusulni.

1715-ben a varmegye ádventi közgyülé-sére többen bementek a székvárosba Vesz-prémbe. Radó István, Baditz Zsigmond, Per-czel Sámuel — mind rokonok s bement velükPál bátyja is.

Mikor hazajöttek, azt mondja Pál Bol-dizsárnak :

— Édes Bódi öcsém, most már igazánvigyáznunk kell a beszédünkre. A vármegyénkihirdették a törvényeket. Az országgyülés ki-mondta, hogy a fejedelem csak pártütő volt sa hazának és a szabadságnak csak gonosz el-lensége volt s a ki megemlékezik róla vagylevelet ir hozzá, vagy hirt keres róla: az magais pártütö s fejével és jószágával játszik.

Boldizsár nagy felháborodással hallottaezt a szót és azután a fejét csóválta.

— Nem lehet az, édes Pál bátyám. Nemlehet az országgyülésen annyi kutyahitü ember.Ha pedig egy ember volt is igaz bittel azországgyülésen: halálnak kellett ott ilyen vég-zésre történni.

— Már édes Bódi öcsém, én csak aztmondom, a mit én hallottam.

Nem nyugodott meg e beszéden Boldi-zsár. Elment Radó Istvánhoz, Raditz Zsigmond-hoz és Perczel Sámuelhez, megkérdezte azokatis. Szakasztott azon módon beszéltek, amikéntPál bátyja.

Fölnyergelt, lóra ült, átkoczogott Berhi-dára a szolgabiróhoz. Megkérdezte azt is. Azse mondhatott egyebet.

Bement a városba az alispánhoz. Meg-kérte, mutassa meg neki azt a törvényt. Azalispán meg is mulatta, el is olvasta, meg ismagyarázta.

Boldizsár ekkor két kezébe vette azt atörvényt, két szemével megnézte a király pö-csétjét és aláírását s két villogó szemével magaolvasta el azt a törvényt. És midőn végére ért:két égő szeméből kicsordultak a nehéz könny-cseppek s végig folytak remegő arczán, össze-szoritott ajkain s fekete nyalka bajuszán. Le-tette a papirost s két kemény öklét melléreszoritá, hogy onnan ki ne törjön a keserű zo-kogás hangja. Időbe telt, mig az alispánhozszót szólhatott.

— Igazság van e törvényben uram-bátyám?

Az alispán öreg ember volt és tanultember. De amint nézte az ifju kuruczot smeghallotta ezt a szót: az ő szemébe iskönnyek gyülekeztek.

— Ne kérdezz, édes öcsém, éri' már öregember vagyok, én erre a kérdésre már nemtudok felelni.

Boldizsár a menteujjával megtörültearczát, elkövetkezett az alispántól, lova oda voltkötve a bástyához, eloldozta, felült rá shaza ment.

Ez nap volt a karácsony előtt való. nap.Köd volt, dér volt, szürkülő este volt, mirehaza ért.

Szótlanul ette meg a karácsonyesti vacso-

rát. Nem igen váltott szót azzal a három-négyatyafirokonnal sem, ki vendég gyanánt töltiott a fele éjszakát. Hanem amint az étkezés-nek vége volt, oda ment édes anyjához, meg-csókolta kezét és ajkait s e szavakat mondá:

— Édes lelkem jó anyám, szeretett test-véreim s rokon atyafiak! Elbujdosom. Bubána-tos szivvel válok el tőletek, de el kell válnom.Az én dicső és fölséges fejedelmem idegennépek közt bujdosik, hir se jön onnan, szellőse jön onnan. Én fölkeresem, én az őhűségére esküdtem, érte élek, érte halok.Országgyülés törvényt hozott, fejével játszik,ki hű marad hozzá. Én fölkeresem avilág végén is. És megmondom neki,hogy mi hivek vagyunk ő hozzá. Fejünkkel,jószágunkkal parancsol a törvény, de szivünk-kel, lelkünkkel az övé vagyunk. És én az övémaradok. Édes, jó testvéreim, üljetek bele ősiörökségetekbe s az én istenem áldása legyenti veletek. És verje meg az igaz isten, akikazt a törvényt hozták. Holnap, ami üdvözítőnkszületésén még veletek leszek istennek házá-ban és azután bocsássatok el engem, az énutamra.

A rokon atyafiak némán maradtak. Ádám,az ifjabbik testvér, sirva fakadt. Pál, az öregebbtestvér, azt mondotta: „Megháborodtál, Bódiöcsém." Hanem az édes anya magához ölelteBoldizsárt, omló könnye végig folyt annak szé-les mellén és zokogva azt mondotta:

— Nem eresztelek, lelkem, jó fiam. Énvagyok a te szülőanyád. Én nem engedem,hogy elhagyj engem és elhagyd a te hazádat.

— Hejh, édes lelkem, jó anyám 1 Ahol aszabadság van, ott van az én hazám s az énbujdosó fejedelmem mellett van az igaz magyarszabadság.

De nem használt ez a szó a rokon atya-fiaknak. De az ő sírásuk sem használt Boldi-zsárnak.

Karácsony első ünnepének reggelén korán,fölkelt. Lovát, lószerszámát rendbe hozta.Istentisztelet után együtt étkezett anyjával éstestvéreivel. Étkezés után megcsókolta, meg-siratta valamennyit, lóra pattant s elindult nap-kelet felé, a Hármas-Halom felé.

Testvérjei és siró anyja kocsin elkisértéka Hármas-Halomig. Ott megálltak. Boldizsár mégegyszer leszállott lováról, még egyszer össze-csókolta szeretteit. Még egyszer felállott a hal-mok egyikére s szétnézett a vidéken.

— Mikor jössz vissza, lelkem fiam?— Visszajövök, édes lelkem, jó anyám.

Esztendőre vagy kettőre karácsony napjáramegint itt leszek a Hármas-Halomnál.

Lovára ült. Elvágtatott. Elnyelte a ködés a sötétség.

- - Csak az az utolsó szava ne lettvolna.

Ha fordult az esztendő, ha jött a kará-csony, jó édes anyja korán reggel kiment aHármas-Halomhoz. Várta bujdosó fiát. Ö akartaelőször meglátni.

Nehány évig elkisérték fiai, azután unokái.Ha vihar fútt, ha fergeteg dúlt, ha csikorgott:az öreg anya mindig ott volt.

Sok esztendő tölt már el. 1785-ben márgyönge volt, már beteg volt az édes anya. Azágyat nyomta hetek óta. Egyszer azt álmodtar

hogy haza jött bujdosó fia, látta jönni messzi-ről, a tarnóczai mezők felöl fiatalon, délczegen,sárga lovon, fényes öltözetben.

Karácsony reggelén tüzes volt a beteganya ágya. Hiába keresték a ház Körül és afaluban. Nem találták.

Fölkelt a halálos beteg, felöltözködött sa mikoron senki sem látta, kivánszorgott a

34. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, deczember 25.

Hármas-Halomhoz. Ott elhagyta ereje s leros-kadt az egyik halom oldalához.

Szél fujt, csikorgó hideg volt, hordta aHavat a förgeteg. De az anya meglátta fiátmessziről, a Tarnovamezök felől, amint jöttfiatalon, délczegen, sárga lován fényes öltözet-ben. Még hallotta is, amint elkiáltotta: Édesanyám, édes jó anyám!

Pedig nem jött senki!Csak a sötétség jött. Varjak repültek

lomhán a falu felé, vadludak suhogtak fönnt aBalaton felé. Csak a szél süvöltött.

Ott találták meg az anyát holtan, hidegen,azon a halmon, melyen utoljára állott bujdosófia, oda volt borulva utolsó lábanyomása s odavolt fagyva hulló könnye.

Don Juan pokla.Irta: Endrődi Sándor.

„Vigyétek pokla rettentő helyére I"Szólott az Ur s szemöldjét összevonta.És don Juan ment, e sujtó tekintetVillámaitól végigostorozva.

Ment, merre két tüzkardos angyal űzte,Baljós felhők közt, komor árnyakon át.Salétromos füst sustorgott nyomábaS a poklok mélye megnyitotta torkát.

Szédült. Előtte, izzó ködbe veszveA lángok, tüzek egész oczeánja.A kénköves part szikrázó fenyérénCháron mogorva rémhajója várta.

Juan, a gálya párkányára lépve,Unottan szólt: "De rossz a levegő itt!"Cháron valami czifrát mormogott rá,És kétrét vágta roppant evezőit.

Aztán indultak. Vérvörös homálybólBuja szigetkép pompás rajza vált ki;Paradicsom, melynek tavasza nyílottS kaczéran lengedeztek pálmafái.

A pálmafák közt óriási kastélyRagyogó ablaksorral s vig zenével;Benn örvénylő táncz forgatagja tomboltS zajától messze harsogott az éjjel.

"Tanyádra értünk!" mennydörögte CháronS délczeg vendégét durván partra lökte.Az érczkapuknak szárnya szörnyet csattant,Aztán örökre néma lett mögötte.

„Juan! Juan!" hangzott most mindenünnenS nő nő után tódult felé' az árnyból,Reárohanva dulakodó rajbanS visongva, mint süvöltő vércsetábor.

„Juan! Juan!" hangzott fel mind vadabbulS iszonyat volt, mit maga körül látott:Szemébe banyaképek vigyorogtak,Vázakká torzult földi ideálok.

Az átélt üdvnek letarolt virági;Rég sírba zárt és porladó szereknek:Aszott arczokkal, megfonnyadt kebellelS lepetyhüdt ajkkal — csókot követeltek.

Csókot követelt régi Elvirája,Rózsákkal cziczomázva vézna testét;Csókot: Inéz, Florinda, donna Klára, —Egykor megannyi szépség, szüziesség!

Megcsalt nők: kárpótlást a rut csalásért,Hűséget: ránczba roskadt boszorkányok,Dühöngő dámák: nyájas pásztorórát,Töppedt szipirtyók: édes éjszakákat...

Sehol egy férfi, csak Juan magábanHaloványan, fehéren, mint a kréta.Sehol egy férfi, ő, csak ő, magában,Szépségével e rémhad martaléka.

Nem volt hatalom, hogy elűzze őket,Vagy bármelyiket kebléről letépje, —Rémült arczát sem birta eltakarni . . .Borzongott . . . s elkezdődött büntetése .

Grassalkovics végrendelete.Irta: Marczali Henrik.

Nálunk Magyarországon históriás énekek-ből fejlődött a történetírás. A költői előadásmegengedte, hogy itt is, ott is tóditsanak atényeken, szépítsek a mesét, még azt is, hogyegyik hősnek tulajdonítsák azt, mit a másiktett. Csak nagy, későre kulloghat a röpke szóután a tudományos kritika utbaigazítása. Ebbőlkövetkezik aztán, hogy a megirott történetekmellett annyira bővében vagyunk most is ameg nem irott históriáknak, melyek iránt sokkalnagyobb az érdeklődés, mint a források kuta-tásának biztos eredménye iránt. Az igaz tör-ténet embereket mutat: a monda, a rege, alegenda és azoknak modern válfaja, az anek-dota típusokat alkot, melyekben az emberijellem egyik-másik vonása annyira előtérbe lép,hogy maga alkotja meg az egész személyiséget.Ily módon annyit nyer átlátszóságban, nép-szerűségben, amennyit történeti igazságban veszit.

A meg nem irott történetnek egyik leg-nevezetesebb hőse Grassalkovics Antal, ki sze-gény diákból grófi méltóságra emelkedett ésfejedelmi javakat hagyott fiára, kit birtoka ésatyjának érdeme ma herczegi polczra emelt. Aszerencse fia, ki a legnagyobb karriére-t futottabe, melyet magyar ember, a Hunyadyakon ki-vül, valaha elért, különösen alkalmas volt arra,hogy a hir őt szárnyára vegye. Nem látták ki-váló emelkedését megmagyarázó tetteit, sem ahadi pályán, sem a polgári életben. A jogtalanvagyonszerzésnek, a más kárán még hazája ár-talmára is boldoguló, kíméletlen nyerekedés-nek lett irigyelt és gyülölt mintaképévé. Annyiraelvont fogalommá vált, mint az őskor valame-lyik uralkodója vagy vezére. Pedig alig többegy századnál, hogy itt élt és roppant ura-dalmai fölött rendelkezett.

Életének bővebb és igazabb ismerete sok-ban változtat ezen a hagyományos képen.Nagytehetségü allamférfiut, kitünő gazdátmutatnak a reánk maradt hiteles adatok. Jellem-rajza a mult század egyik legérdekesebb em-berével gazdagítaná a történeti arczképek csar-nokát. A hozzá való adatokat nagy bőségbenrejtik levéltáraink, különösen a hédervári, melymost a horvát bán tulajdona. Annak kincseikörül most csak három kötetnek tartalmávalfoglalkozunk. Az egyik egy kicsi, kékpapirkötésükönyvecske, olyanféle, minőbe mostanában va-lami vidéki szatócs vagy mesterember irja bebevételeinek és kiadásainak sorát. Ez az ö „tit-kos könyvecskéje". A másik kettő gyönyö-rűen bekötött vékony foliók: a nagy örökhagyó-nak végső rendelkezése és az ahhoz való kodi-czilus, melyben különösen kegyes és jótékonyhagyományait állítja össze.

A gazdasági könyvecskéből meglátjuk,hogy a dusgazdag, fejedelmi fényben élő urnak,ki királynője tiszteletére szinte tündérkertté va-rázsolta gödöllői várát, midőn Mária Terézia öt1751-ben látogatásával megtisztelte, körülbelül100.000 rénes forint volt az évi tiszta jöve-delme. Igaz, hogy ez mai értékben körülbelöl3—4-annyinak felel meg, de a nagy udvartartás,a folytonos építkezések és a kölcsönpénzreszerzett uj uradalmak kifizetésére mégis csak alegszigorubb gazdálkodás mellett volt elegendő.Maga Grassalkovics vagyonának óriási növeke-dését Isten különös kegyének, a folytonos jóterméseknek tulajdonítja. Ezek tették képesséarra, hogy 17 év alatt, 1768-ig, teljesen tör-leszthette 653.000 forintnyi adósságát, melyet avásárolt jószágok megszerzésére, 5—6 száza-lékra vett fel. Készpénze kezdetben nem volttöbb, mint 84312 forintja, második nejének,Klobusiczky Krisztinának hozománya és öröksége

Grassalkovics jól tudhatta, minő hirekvannak közforgalomban vagyonának tisztátalaneredete, az ő megvesztegethetősége és kapzsi-sága felöl. Büszkén kijelenti, hogy 1723 óta,mióta a királyi ügyek igazgatója lett, fogadalmatiltotta attól, hogy tiszti fizetésén fölül bármi"honorárium"-ot, vagy, amint akkor mondaniszokták, „discretiot" elfogadjon. Ha szavánakállott, ugyancsak ritka kivétel volt korának be-folyásos emberei között.

Csak az akkor még divatozó termények-ben való gazdálkodás, a pénznek nagy értékeés a költséges uri passziók kerülése tették lehe-tővé, a jövedelem aránylag oly jelentékenyrészének adósság fizetésére és ujabb befekteté-sekre való fordítását. A nagyszámu udvari ésgazdasági cselédségnek eltartása készpénzbencsak 15.000 forintba került évenkint. Ehhezazonban még 3800 mérő gabona, 410 mérőzab és 170 akó bor járult deputátum gyanánt.A bajai uradalomban, hol a pénzzel való gaz-dálkodás még legkevésbbé volt divatjában, agabonán és boron kivül bizonyos mennyiségü,árpa, köles, sör, fa és széna is járt ki a tisz-teknek és cselédeknek. Volt pedig a gödöllőiuradalomban 28 udvari tiszt és szolga, közte egyczukrász, 3 szakács, egy asztalterítő, egy ezüst-tisztogató s két német szabó; tizenhét gazdaságitiszt, kiknek sorában találjuk azonban a bes-nyői kapuczinus konventust is, évi 1000 forint-tal, 80 mérővel és 25 akóval; 31 gazdaságiszolga, kik között látjuk az udvari péket, amagyar szabót, az orgonistát, az üvegest, ké-ményseprőt és a kirurgust; tizenöten szolgál-tak az istállónál, huszonnégyen a majorságnál,negyvenen a gazdaságnál; nyolczan kaptak évikegydijat. Ezekhez járult még a gödöllői udvarnagy büszkesége: a 15 gránátos. Járt pedig akáplárnak naponkint 9 krajczár, az alkáplárnak7 és fél krajczár, a dobosnak és a tizenkétközlegénynek 6 krajczár.

Mindössze 178 háztartás függött ily módonmagától a gödöllői uradalomtól.

A hatvani uradalmat 45-en szolgálták, abajait 35-en, a komjáthiit 57-en. Ha hozzá-veszszük ehhez még a nagydebrői uradalmat,melyet az öreg ur akkor már átadott volt fiá-nak, körülbelől 400-ra menő személyzet állelőttünk. Látjuk azt a kort, mikor egy-egy ha-talmas ember pártot üthet, háborut viselhet,annyi a tőle függő ember.

Mindez a nagy gazdagság és a vele járóhatalom nemcsak élvezete által boldogítottabirtokosát, hanem mindenekfölött azon tudatáltal, hogy az ő munkájának, fáradtságánakeredménye. Ugy akarta, hogy birtokai lehetőteljességben szálljanak ivadékaira, kik minden-kor benne tisztelik majd dinasztiájok alapitóját.

Hetvenhétéves korában, 1771. január 15-énintézkedett öröksége felől. Végrendeletében el-mondja, hogy 1694. márczius 6-án születettÜrményen, 1716-ban, patvariájának befejezéseután kamarai fiskális lett Budán, 1720-ban pediga királyi ügyek igazgatója. Elmondja, hogy há-rom felesége volt; hat gyermeke a másodiktólszületett, hat év lefolyása alatt. Minden jószá-gát, második felesége hozományán kivül, magaszerzette, és igy szabadon rendelkezhetik vele.Ugy akarja, hogy neje, Klobusiczky Terézia,kinek takarékossága és gazdálkodása oly nagysegítségére voltak, az ő holta után, élethosszig-lan urasszonya maradjon minden javainak.Addig fia elégedjék meg debrői uradalmával.

„Bár egyenlően szeretem leányaimat ésegyetlen fiamat, mégis a névnek (melyet afiak tartanak fenn) dicsősége és megbecsülésevégett és a családnak (melynek Isten segedel-mével én vagyok alapitója) megtartása végett,jobban kell kedveznem fiamnak)" Őt rendeli ál-talános örökösének, de egyúttal a jövö nem-zedékre nézve két majorátust alapit.

Az elsőhöz tartozik a gödöllői uradalom.pesti szabad házával és kertjével, valamint apesti külvárosban levő Griff vendégfogadóval,aztán a debrői és hatvani uradalmak, egy szó-val minden Pest-, Nógrád- és Hevesmegyék-ben levő és ezentul szerzendő birtoka.

A második áll a bajai és a komjáthii ura-dalmakból. Fiára hagyja még a felséges király'nőtől az 1741-iki nevezetes országgyűlésen tettszolgálatai elismeréséül nyert aranylánczot ésa királyi kegynek más látható jeleit: két, drá-gakövekkel kirakott szelenczét. Mindez fideicommissum gyanánt marad férfiivadékaira. Szint-ugy pozsonyi kastélya és kertje és ivánkai bir-toka, melyet 1768-ban vásárolt meg Jeszenák-tól 64,000 forinton.

Ha fia csak két évre is megelégszik a gö-döllői uradalomnak körülbelől 50,000 forintnyijövedelmével s a többi jószágok hasznát(85,000 forint) nővérei kielégítésére fordítjateljesen tehermentes örökséget kap kezéhez.

Szombat, deczember 25. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897. — 3 5 . oldal.

Az atyai hagyománynyal együtt jár azapai jó tanács. A nagy acquisitor nem bizik atörvény, a majorátusok fidei commissum lekötőerejében. Örökösét akarja olyannak, kinek gon-doskodása és bölcsesége megtartja és gyara-pítja azt, mit atyja arcza verejtékében szerzett.„Nem kételkedem abban, hogy fiamnak meg-lesz az az ambicziója, hogy ő is szerző, ja-vainak gyarapítója és családjának második ala-pitója legyen. Gondoskodnia kell majd leányaiellátásáról és könyörögnie az isteni kegyért,melyet én tapasztaltam."

Végre inti fiát, hogy ne tartózkodjékpozsonyi kastélyában. „Méltóságodnak és hasz-nodnak jobban megfelel, ha anyád halála utánGödöllőn székelsz. Ott is elnyerheted a zász-lósuri méltóságot és inkább használsz a király-nak és országnak. Vedd fontolóra, mennyirevékonyítja a pozsonyi lakás és az udvar szom-szédsága mind a mágnásainkat. Ezen távollétáltal családod, Isten segedelmével egyre gaz-dagabbá és hatalmasabbá válik".

Igy ítéli meg az öreg aulikus az udvarszomszédságát és szolgálata keresésének be-folyásút föuri családok vagyoni viszonyaira.

Megszólal még a tapasztalt fiskális is ; amagyar törvények bonyodalmas utvesztőjénekigazi nagy mestere.

„Soha se vásárolj per alatt álló java-kat. Engem fogadásom tiltott el ettől. Ha mégisakad pered, iparkodjál annak békességes mó-don véget vetni.

Végre előlép a magyar köznemes is, kifényes emelkedése tetöpontján sem feledke-zik meg eredetéről.

„Soha se feledd el az én kezdő álla-potomat és sorsomat. Szeresd és tiszteld anemességet. Mert annak a szerelelnek és biza-lomnak, melylyel ez irántam viseltetett, külö-nösen a felséges királyasszonyunk uralkodásakezdetén felmerült zavarok közepett, tulajdo-nítom mostani állapotomat és rangomat.

Életének fénypontját, fordulóját abbanlátja, mi az egész emberöltőnek büszkesége,dicsösége volt: a magyar rendek és MáriaTerézia lelkesedésének összeolvadásában, az1741. szeptember 11-iki nagy eseményben. Atörténet bizonyítja, hogy csakugyan alig voltmagyar embernek nagyobb része e történetimomentum előidézésében, mint B. Grassal-kovics Antalnak, akkor királyi személynökneka rendek táblája elnökének.

A végrendelet ünnepélyes aktus. Ott akirályi kamara elnöke, Szt. István lovagrend-jének nagykeresztese akarja beiktatni csa-ládját mindenkorra Magyarország nagyjaiközé. Az akkori időben nem szólhatott másnyelven, mint deákul.

A kodiczillusban a lelke üdvösségéi kereső,kegyes, jótékony adományokra hajló ember állelőttünk. Az már magyarul szólal meg.

Elsorolja, hány templomot fundált és fel-szólítja fiát, lépjen nyomába. Ki is jelöli a he-lyeket, ahol még szükséges a templomépités."Intetik azonban a Fiam, hogy ennyi számuIsten Házainak épitésében gyönyörködgyön ésszorgalmatoskodjék: Salamon király példájábólismerje azt is különösen Isteni áldásnak lenni,ha az Ur-Istennek házakat épithet."

„Ne gondoskodjék több Residentiákrul sne terhellye a Dominiumit több Épületekkel :Ugy léven ma mindenike provideálva és Mobiliák-kal instrurálva, hogy mindenikében egész udva-rával böcsületessen subsistálhat."

Alapitványai közt különösen a besnyőihires kegyhelyre volt gondja. „Laurétomi ká-

polnát építtettem Besnyői Pusztámon, hogy aMindenható Ur Isten kedves feleségemet hosz-szas és nagy nyavalájábul segítse. Kinek régi

templomának Sanctuariuma közepén, midőnannak majd 300 esztendőktől fogvást valótiszta helye tisztittatott, a Föld gyomrábanminden Sérelem és corruptió nélkül Csontbul

Boldogsághos Szüz Sz. Anyánk képe találtatott.Ehez való különös buzgóságombul építettemazon Kápolnával nevezetes Klastromot. —Hogy azon Sz. Helyen, az hol azon Képecskemerő csudálatosan találtatott, az MindenhatóUr Isten éjjel-nappal szüntelen imádtassék, di-csőittessék és Szeplőtelen Sz. Anyánk azonHelyen tiszteltessék: A'hol tudni-illik a Népnekájtatos buzgósága s gyakorlása már is ne-vekedik."

„Átok alatt hagyom mindazáltal, hogyottan soha vendégfogadó vagy korcsma neépitessék. Mind azért, mert ezek szoktak lennitöbbféle gonoszságoknak és botránkozásoknakalkalmatossági, melyeket én ezen Szent Hely-tül távoztatni kívánok. Mind azért, hogy azonRágalmazását és kivált az idegen Valláson le-vöknek távoztatni akarom, mintha jövendőbelihaszonra épittetett volna ezen Klastrom és áj-tatosságnak helye. Kényszerítem azért átok alattminden successorimat, kik a Gedellői Domi-niumot bírni fogják, hogy ezen Rendelésemetmegtarcsák és az iránt semmi némő Dispen-satiót se acceptálhassanak. Még az oda tele-pitett hét zsellérnek sem szabad „semminémőitalt tartani s árulni kemény animadversioalatt".

Nemcsak a buzgó katholikust, hanem azellenreformáczió egyik legerősebb bajnokát látjuke rendelkezésekben. „Az idegen valláson le-vök", azaz a protestánsok ne nyerjenek semmialkalmat arra, hogy az Anyaszentegyházat gu-nyolhassák vagy becsméreljék. Lássák erejét,hatalmát és térjenek meg.

Grassalkovicsnak is volt ilyen megtérítettlelke. Molnár Jancsi gyerekei. „Kalvinista atyjá-tól kis korában el kértem, tanitattni kezdvén,pápistává lett s retorikáig tanittatom, avégre,hogy jó erkölcsü lévén, idővel szolgálatombanaplikálhassam. Ha én nem érhetem aplikáczió-ját, az fiam is viselje gondját és el ne hadgya."

Egyről azonban megfeledkezett ez a bölcs,előrelátó, megfontolt ember. Könyvecskéje egyjegyzetében megmondja, mennyit köszönhetjobbágyai hűségének, szorgalmának. Azt akarja,hogy utódai becsületben tartsák őket. Hagyo-mányában "jámbor hiv jobbágyainak" mindenhelységben hagy 100 frtot és elengedi „mindenrestancziájukat és adósságokat, akik feles ezrekremennek." De nem látjuk nyomát annak, hogyőket is fia és utódai jóakaratába ajánlottavolna.

Végre temetéséről rendelkezik. "A ma-gam bűnös Lelkit az Mindenható Istennek vég-hetetlen Irgalmasságában ajánlván akarom. Hogyholt Tetemem huszonnégy óránál tovább netartassék, s akárhol történjék halálom, mindenCaeremonia nélkül az besnyői Uj TemplomomCryptáiában. — Holt Tetemem pedig csakazon Fehér Ruhámban, melyben meghalok(hogy mezítelen senki se lássa.) Fekete BársonyRuhámban öltöztetvén temettessék."

Amit Grassalkovics Antal végső intézke-désében rendelt: fény. pompa, majorátus, fideicommissum, már unokájával tönkrement min-denkorra.

Mi maradt utána? A besnyői klastrom,az általa alapitott templomok és azoknak hálásemléke, kikről kodiczillusában gondoskodott.

A numerus claususról.Bécsi levelek.

Irta. Papp Dániel.

Perillustri ac Generoso Dno Paalo Csórits L. ac R.Civitatis Zomboriensis Colisuli, per Budam et Bajam

Zomborini.Bécsben 14-a Nov. 1797.

Kedves Uram Öcsém!No, valamint a ló vakarás nélkül, a részeg

asszony korsó nélkül, akként a világi utas semnem lehet el baj nélkül. Nincs különben. UramÖcsém oly értelmü személy, hogy 12 pusztavarga czéht is eltart tanácsadásával és mégsemmondhatá, hogy ezen bitang Misa kocsist nevinném el a bakon. Még Miskéig el valánk asárban, de ott ludasi emberekkel volt találko-zásunk, kik vereshagymát vittenek a paksi ha-jókra kilencz szekérrel. Azok, ezen országosgazember atyjafiai, mézes pálinkát toltak nekiaz ülés alá, ki temérdeket szopogatott, mig énszundikáltam. Hát, ahogy fölébredek, hallom,hogy szól ám a kalocsai nagy harang, az öregPatachich.

— Merre hajtasz Misa? — kérdezem.Ki felelé:— Ezen dülő-uton hajtunk Kalocsa felé.

Mert igen szól a harang nagy temetésre. Haddnézzünk nagyuram egy kis pap-halált is.

Hát nem beszéli ettem neki sokat, csalihajtunk a szikkadáson, egyszerre jön szemköziegy nagy kalész, elöl négy szürkével, hátul kélhuszárral. Ki ül benne más, mint a kegyelmesgróf Kollegrádi Kollonics László érsek excel-lentia, violaszinü selyemsipkában, necnon viola-szinü mantillában, mint egy vén daduka éshányja a keresztet az ekés parasztoknak. Mel-lette vagyon ama hires theologus kanonok Klo-busitzky Péter, az is kicsinosítva violába, mintegy tükörpeczér. No aztán mindjárt megfordul-tak a négy szürkével. Mire kiáltottam a Misakocsisnak:

— Fordulj, te is, részeg pincze, nincspaphalál, csak papkocsikázás. Az érsek körülhaj-tat a városon, azért huzták. meg az öregPatachichot.

Ekképp érkeztünk mi késő este az utolsópaksi komphoz. Holott én tul a Dunán ismételszundókálván, tehát a Misa balkéz felé hajtott,egyenest Szegszárd felé. Csupán hajnalban Faddalatt jön szemközt a simontornyai páter kvár-dián, ki nekem igen drága professzor mathe-seosom Bajáról. A talyigája háj nélkül valóvolt, igen könnyen állva maradott is:

— O, mi dilecte fili — mondá — ha egy-iránt mennénk, mindjárt magammal vinnélekSimontornyára.

Kinek felelém:— Nem lehet, reverende páter, mert én Ö

szent Felségéhez, a királyhoz tartok Bécsbe.— No — nevetett a páter kvárdián — a

szekered ugy áll, hogy ha egyenest hajtasz, akkorelérsz elsőbben Baranyára, onnan meg tul aDráván Pozsegába; ott aztán jobbra fordulván,tehát elérsz Zágrábba a bánushoz, comes Gyu-laihoz. De az csupán kiskirály, mi dilecte fili,te pedig keresed az igazit, mint mondod.

Igy tanultam ki a pátertől, hogy a Misafélrehajtott. El is menék Simontornyáradrága atyával, áldja meg őtet az Isten. Más-nap már nagyon szerettek a barátok, tehátsekrestyén keresztül vezetett ki a kvárdiánmonostorból, áldja meg őtet az Isten. ÉsMisa kocsisnak csak egy meszelyt parancsoltebédre, vacsorára, áldja meg Őtet az IstenEzen mód két napot az ördögnek utazvántizenegyednap nagy nyomorusággal behajtottunkBécsbe, azaz tegnap, 13-ik Novemberben.

Ezen temérdek városban quártélyom va-gyon, ha Uram Öcsém szükségesnek lenniitélné, hogy írjon : "Im Hause zum wilden Mannin der Kärnthnerstrasse". Mert ahogy behaj-tánk a szállókorcsmába „zum weiszen Wolfen",hál mindjárt megjelenté a korcsmáros, hogytele lévén minden szoba, quártély már nem lé-tez pro honoratioribus, csupán a lovaknaklétez. Ezért is elvezettettem a praeseripta házba,holott egy Frau Hackel nevü asszonyság kinálquártélyszobákat negyven krajczárokért. Ezenasszonyság igen katonás egy asszonyszemély,olyan őszi pokróczforma szemöldökökkel ésmint a diener által mindjárt megtanultam, hi-tes felesége azon Hackel nevü kalmárember-nek, kinek fejében szintén egy nagy póczrahágtak fel a rácz barát Martinovicsnak pogánygondolatai. Ezért mostan harmincz esztendőtömlöczt senyved a bécsi senátor Prandstet-terrel együtt, miről a högyke bécsi népeknótát is énekelnek igy:

Na, Herr von HackelIz tét a Spektakel;Na, Herr von Prandatetter,Iz téz a Wetter.

Tehát innen mindjárt mentem a fölségesudvari kanczelláriába kettőnk instáncziájával.édes uram öcsém, a redingó zsebemben, melybenö szent Felségétől, Franciscus királyunktól amagyar nemességért vagyon könyörgésünk, sok

36. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, deczember 25.

okokkal. A referens consiliarius Izdenczyurnái tizenegy órakor volta beeresztés, ki mindenbécsi utas magyar honoráczioroknak ex mandatoregio felvigyázójuk és számontartójok is a csá-szári Policzey helyett. Hát az ambituson ott valaKuntits Dávid ur, városbiró Szent-Mária-Sza-badkáról, ki nekem igen szerelmetes condiscipu-lusom Bajáról. Hogy ő is aztat könyörögné afamíliájának, melyet én és már öt napja vagyonBécsben „bey Sct. Anna "-házban, a laib-gár-dista Latinovits qvártélyán, de csak ma mehe-tett fel a kanczelláriába, mert ezen eleven tisztur csak vitte Őt nyughatatlan redutokba és„Glückshafenek"-be és mondá:

— Kell vigadni a magyarnak, ha leégettis a k. k. Hetztheater.

Ekkép in causa simili együtt menénk beeonsiliarius Izdenczyhez, Kuntits urammal ésodaadván instáncziákat, elmondtuk leczkénketszépen. Ö egy illir-féle ur és nem szíveli amagyar patrióta bunyeváczokat. Tehát elsőbbenezt mondá :

— Bene est, bene est. Ambo domini,mindakét urak azon részeg országból valók ?

Mi pirosodtunk, de a vén kopasz, játszo-gatván bal mellén a Szent István király jelesrendjének kiskeresztjével (igen drága zöld ke-resztke az, fején nagy aranykoronával, mikéntegy kis gyermek az apja süvegében) még aztatmondá:

— A nemesség dolga nehéz dolog ezenszámban, mivel Ö Felsége numerus clausustparancsolt a nemesség-adásban. A currensdecenniumban, egészen 1800-ig csak ötven dip-loma adathatik, de negyvenkilencz már adatott.Ekként még azon egyet vagy Csórits uramkapja, vagy Kuntits uram kapja. Majd meg-láttatik.

Igy beszéllett a kopasz, pislogván és mégquártélyunkat irta be egy könyvbe. Igy, kedvesuram öcsém, nem tudom mi lesz a mi nemes-légünkkel. Melyek után elmenénk és a csá-szári rezidenczia előtt épen jött a laib-gárdista,Latinovits ur, őrzőről. Mindjárt fütyült egy lón-kucsernek és mi beülénk. Igen sok ilyen kalészvan itt és a város egyik végétől a másikig 12krajczárokért hajtanak. No, kódorogtunk is velehajnalig.

Magamat atyafiságos szeretetében ajánl-ván, maradok uram öcsémnek igaz bátyja:

Mattheus Csórits m. p.ejusdem L. R. Cittatis Zomboriensis senator

una perceptor Cassae.Ugyanaz ugyanannak.

Bécs, 16-a Nov. 1797.Édes uram öcsém!

Tehát meglesz a nemességünk, ugyannémely hamissággal. Mivel tegnap ismét haj-nalban künn hagytam az eleven tiszt urat,Muntits urammal a weiszgärber-városban egyigen erős borházban. Magamban jövén, ke-resztül-kasul haladtam a város négy fertályán,a Schotten-viertelen. a Kärathner-viertelen, aWidner-viertelen meg a Stubenviertelen, csaképpen ama pokrócz-szemöldökü asszonyságházát nem lelem. Két óra volt éjfél után.

Midön igy felebb alább a belső városbanlődörögnék és énekelném azon szép éneket:

Vukovár az szép kis városEgy, kettőAsszonya közt van heányosEgy-kettő...

ime, a bástyák alatt elibém áll két fehérszij-jas granadéros a Stahremberg-regementböl ésdirigál engem németül:

— Az őrzőre jöjjön ő! (azt mondá: "Er".)Ezennel be is mentünk a Michaelis-placzon

keresztül a Burg-fővártára, holott szólt nekema kommendás kapitány:

— Uram, miért kiáltoz uram, mint amérges pulyka? Uram, kicsoda kegyelmed?

Kinek felelém :— Uram, miért faggat engem?Mire ő :— Azért, uram, mert ismernem kell, hol

vagyon a kegyelmed birája. Ha kegyelmed aStubenviertel-ből való, akkor megjelentem kiabá-lását a magisztrátusnak, ha a Schottenviertel-böl, akkor a tisztelendő benediktinus atyák-nak; ha a Kärtner-viertelből való, akkor isméta íőtisztelendő káptalannak. De ugyan, ha aPrater-ben lakozik, akkor a k. k. Staatsrealitä-ten-Grundbuchsamt az uraság cum jure gladiiés ha a Weissgärberekhez való, akkor meg alichtenthali dominium. Elsőbb jött a kiabálás,most jön a kompetenczia . . .

Nem beszélhettem e balgatag németnek,a meleg is igen támadta eszemet Ezért letet-tem dókámat, hallgatván. Ni, hát édes uram-öcsém, mi volt a testemen? Nem egyéb, minta Kuntits uram zöld ködmöne, melyet a sokacz-lányok aranyos pikkelyekkel, piros fonállal ki-csinosítottak, és én amaz erős borházban cse-réltem. A béléséből pedig kikandikálván aKuntits uram instáncziájának kópiája, mellettemás akták is, az ő nevére szóló testimoniumoket cetera. Nosza ugrott mindjárt a granadéroskapitány az írásokért és mondá:

— Tehát uram, kegyelmed Kuntits Dáviduram, hungarus Maria Theresiapolitanus ? No,majd a kegyelmed birájának, méltóságos consi-liárius Izdenczynek megjelentem.

Azonban elaludtam szó nélkül a vak-czimerben. Délelőtt tizenegy órakor megráz apadon egy hitván strázsamester, mint a medi-czinás öveget; ki felnyitván szememet, ott lá-tom az egész ármádiákat. A granadéros kapitányt,az unter-lajtnántot, meg egy busa fähnriket, ésmind neveiének. A kapitány pedig elébem ve-tette a Kuntits uram írásait és azt mondja:

— Méltóságos konziliárius Izdenczynélfenn valék a kanczelláriában és ezen kegyesur azt parancsolta, hogy Kuntits uramat csakereszszük ki békén. De az instáncziáját aztkeresztülhuzta, mondván: „Ime a rezoluczió azilyen rossz purgernek. Már, kapitány uram,neki megvan a numerus clausus-a, elmondhatjahüven."

Ezen ismét nevetének a rongyos szájuk-kal, és én elszabadultam komoran, de majd-nem ugrándozván, édes uram öcsém, az incul-pata tutela végett. Ezen hamisságból lesz teháta mi nemességünk, mely után annyit ásétoz-tunk! Nyomban láttam is, mely igen remek aBécs város. Keresztül menék a Lobkovitz-plat-czon, a Birger-Spitálon (itt a házak udvaránkeresztül lehet menni) és micsoda czéheket le-het itt kitanulni! Itt fagynak a Krebsenzäh-ler-ek, a Salzmässler-ek, a Kreutzgiesser-ek, aBeutelstricker-ek és az utczák között grádicso-nyok vannak! Nézem, nézem ezen grádicso-nyokat, bizon teli vagynak betükkel. Azt mondjaegy lehen-lokáj az utcza sarkán: „Ja, Herr,ezek mind temetői kövek voltak." Hát a Kuntitsuramnak is majdnem temetői követ vettem.

Mivel haza érvén a Frau von Hackel-hez,az összecsapta a két piszkafakezét és ugy ráztaa féketöjét, mint aki elvesztette az eszecskéjét:

— Marandjózef — kiabálá — Herr vonCzóricz, hiszen kegyelmod odabenn alszik!Avagy a tajfel játszanék velem ?!... Alle drej-czen Nothhelfer. . . Ki volna a szobában?!.,Már a kanczelláriáról is itt járt egy szekretá-rius ur, az is mondta, hogy a Herr von Czó-ricz nagyon ittas. . .

. . . No bemenénk a sötétbe, én elől, azasszonyság igen hátul és fellocsoltuk Kuntits.

uramat, mert az ágyi pokróczban ugy bennevala a feje, mint a keselyé az abrakos tarisz-nyában. Mondám is: Amice dilecte, condiscipulemihi colendissime, hiszen a bortól csak a gutaszülethetik, de már fulladás is, mint a víztől... lám, ilyen a bor Bécsben!"

Ugyanit Kuntits uram, az én redingom-ban meglelvén az én kapum kulcsát, ott hagytaa laib-gárdistát valamely szép korcsmárosnénálés ismervén a járást a kvártélyomban, ide-hajtatott "Zum Wilden Manne". Ekként áll abarátság. Már csak aziránt vagyok kíváncsian,hogy mivégből keresett a kanczelláriából aszekretárius ?

Uram öcsémnek örvendező bátyjaMatheus Csórics m. p,

Ugyanaz ugyanannak.Bécs, 17-a Nov. 1797.

Kedves Uram Öcsém!A nemességünkből még sem lesz semmi,

mert már tudom, mi végből keresett a kan-czelláriából a szekretárius. Sőt nem is szekre-tárius, csak olyan szegény aulikus kanczellista.

Mivel én Kuntits uramnak nagyon hall-gatván, ma reggel kávéfölöstökömöt ettem aKolschitzkynál; igen finom ezen kávéház és maszerda lővén, nyomtatott kurírokat is adott aszolgalegény, az egyik „Kaiserliche WienerZeytung" nevü, másik „Schwarze Zeytung"-nakhivatik. No, sok bolondságok vagynak benne,Frankofurtomból, Berbériából, meg Marokkóból;jó az a pretzni mellé. Tehát innen fölmenéka kanczelláriába.

Amint ott hánytorognék az fórszállábanés leülnék a sok prémes mágnások és aranyostiszt urak között; amint nézném az ablakból asaxóniai herczegröl nevezett fehér kürazérokat,egyszerre jön egy púpos kanczellista-féle ur,egy nagy exhibitorum-könyvvel, kitől kérdezém,hogy mikor kezdődik már a be-eresztés. Aztmondja ő :

— Uram, kinek személyét tisztelem azUrban?

— Én Mattheus Csórits, szabadkirályivárosi szenátor volnék.

Mire ő majd levetvén a nagy könyvet,aztat felelé:

— Jaj, perillustris domine, a Fabius Cunc-tator óta ember nem késett nagyobbat kegyel-mednél ! . . Az illustrissimus Izdenczyhez pedigbe ne menjen, mert csunya lesz távozása..,

Ezen ijjesztő szókra kérdeztem:— Honnan a dolognak ilyen fordulása ?— Onnan — mondá a kanczellista —

hogy uram tegnap délelőtt nem tudott mo-zogni a kvártélyán „zum wilden Manne."Amint a fővártáról megjelenték a másik in-stans Kuntits uramnak szerfelett való részeg-ségét és galád éjszakai kiabálását, tehát pa-rancsolta nekem a konziliárius ur: "Amice,mindjárt vezérelje hozzám Mattheus Csóritsot,öt fogjuk be venni ö Felsége előtt a numerusclaususba." Mire én keresvén uramat kvárté-lyán, láttam nagy állapotját és megjelentettema consiliarius urnak, hogy nem jöhet fel.„Amice, — mondta ő keményen — beszéljenigazságot. Ugy-e az is mozdulatlanul részeg?"- - Én tehát itt nem hazudhatván, a consiliariusur mérgesen mondá: „Bene est. Ergo ez semjön be a numerus claususba." Azonban ke-resztül is huzta a kegyelmed instáncziáját ésmár most az expediturában van mind a kéturaknak részükre a resoluczió: "A kanczel-lária által ö Felsége legkegyelmesebb szineelé terjeszthetnek nem találtatott." Uram, azIzdenczy urhoz be ne menjen!

. . . Ekként van oda a mi nemességünk, édesuram öcsém, avagyis ez ekként megakadályoz-

Szombat, deczember 25. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897. — 37. oldal.

tatott Én hallgattam a kanczellista előtt az in-culpata hamisságról, mely haszonra ugy semfordulhat már most. De kimenvén az utczára,láttam, hogy komor a Bécs város. Mivel szom-baton lészen a Mária Terézia királyné halálanapja, már fekete posztókkal tele aggatják apalotákat. A First Lobkovicz is úgy gyászolja,mintha cseh király lett volna és nem magyar.Az utczák igen ködösködtek vala, én isszomorkodva haza ballagtam és délutánmegjött a rezoluczió. Ebben ugyan nemvolt keveredés. Kuntits uram megkapta a ma-gáét a házban „bey Sankt-Anna", én azenyémet a qvártélyomon „Zum wilden Manne."Már huzom is a Kuntits uramat haza holnapreggel és meggyónok neki tul a paksi kompon,hogy a Dunába ne vessen.

Melyek után a bocsánat uram öcsémnélés asszony feleségénél meg hajadon leányánállévén, magamat a hazajövetre nézve jóindula-tukba ajánlván, maradok édes uram öcsémnekszomorkodó legény bátyja

Matheus Csorits m. p.P. S. Most jött Kuntits uram és vallotta

keservesen, hogy zálogban kénytelen a födeleskocsiját hagyni „beim weiszen Wolfen". Tehátösszefogjuk négy lovunkat az én kocsimba „ésutam Mária-Szabadkán keresztül lészen. A láib-gardista Latinovits pedig ad egy ötödiket, mertazt mondá: "Ha nincsen nemességtek, tehátlegyen öt paripátok és az országuton nemesurak lesztek." Ezen gárdabéli almásszürkét mégnem láttam, de nyilván ugy lészen, hogy aszemén hályog lészen. Haj! Miként a magyar-nak is Bécsben.

Csók-per.Irta : Erdélyi Zoltán.

I.Vadvirágos völgy ölébenÁll egy ósdi épület,Füstje messze száll a légben,Szítják benne a tüzet.Csattog-kattog tenger gépe,Ércz-szavuktól reng a fal,Körülállja munka népe:Lány, legény, mind fiatal

... Kődobásnyi messzeségre,Templom mellett klastrom áll,Csöndesebb már ennek népe,S templom tornya sem pipál.Tömjénillat száll a légbe,Néha szól az orgona,Zeng a zsoltár, gyertya fényeÉg csak ott, de nap soha.

Mert a gyár, s e szentelt zárdaKét-egy testvér, bár ne hidd,£ mosolygó sok barátraEz homályt, az fényt derit,Ősi titkuk nagy hatalmaMit megőriz mindenik:Papramorgó, pompás fajta,Lángra gyujt és lelkesít.

Ám, ha este jő az alkony,Összegyül a sok barát,Túlvilági fény az arczon:Öblögetve telt kupát.S hogyha kedvük fölcsigázva,Egy-egy hangos szót kicsal, —Int a perjel: s kis pohárbaCsillog már a jó ital.

Ezt a titkot kincsre váltva,Templom szinte az a gyár,S mulatóhely lesz a zárda,Ha a serleg körbe jár.Egymást szépen támogatva,Tűrik tömjén s füst szagát, —Szolga itt, mig ottan gazda.Úr egyképen a barát

II.A nagy terem kopott falábaNéhány magas, mély ablak vágva,Üveggel, ónnal terhesen,Ha néha baj esik a gyárba,A szent törvényszék itt bíráljaEl az ügyet érvényesen.

E buskomor zord környezetben,Hová egy kis sugár se rebben,Asztal köré gyűl sok barát;Kereszt előtte s szól a perjel:„Te vagy a vádló, lányom, kezd el!"Kíváncsian várja mind szavát.

Csinos leányka jő előbbre,A szeme kék, feje bekötve,Kötényét gyűri, ugy beszél:„Nem is tudom, hogy bün-e épen?Ez a legény megcsókolt, kérem . . .S remeg, mint szélben a levél.

Csöndes morajlás fut most végig,A birák szörnyüködve nézikVádlót, vádlottat egyaránt,„Ki látta ezt ?" — a perjel kérdi,— Ez mind! felel a lányka néki,Mutatva sok legényt, leányt.

„S bevallod-e, merénylő, vétked?"— Be hát! ilyent atyám, hogy kérdhet ?Hetykén a vádlott igy felel,— Hiszen csak ezt a lányt kell látni,Muszáj a csókját megkívánni,S aki nem ád, ott venni kell!

Szörnyüködés fut át a termen,— Szunyog se dönghet ennél szebben —Az égre néz a sok barát, —Minő hiány a szent erényben!De dörg a szó a fülledt légben:"Apage Sátán! Pereát!"

„Bünőd bevallád, büntetése— Ugy hull a szó, mint jég verése —Nehéz számüzetés legyen!A gyárból, im, el vagy bocsátva,Ez az itélet, s Isten átkaAzon, ki eztán igy teszen !"

III.

Elhangzott a nagy, nehéz szó,Összenéz a sok legény,Dacz szemükbe, feszül izmuk,Minden szála vaskemény.Áll a vádlott, nem lesujtva,Mint a tölgy, mely nem remeg,Ámde ajkuk néma, szótlan,Csöndben áll a vert sereg.

De a lányok megmozdulnak,Az ítélet jogtalan,Zsarnok itél igy, de nem pap,S aki türi, oktalan.Mint a méhraj, ha virágraLelt az uton s meglepi, —Összerebben mindahánya,S a szót váltja, kergeti.

Zaj, zsibongás kél egyszerre,Vád, panasz, meg jajgatás,Mindig-mindig hangosabban,Lám kitört a lázadás!„Nem hagyjuk! nem! Nincsen bűne,Mért hát e büntetés?Ki van itt megbántva, sértve?Az a vád csak — tettetés !"

És a vádló? Reszket, sápad,Nem örül, sőt izgatott.Majd piros lesz bájos arcza,Szót kér . . . s ime szót kapottHangja gyönge, de erősbül,Perczről-perczre hallhatóbb,Nem keresve, ámde hévvelVáltogatja ott a szót:

„Tisztelendő szent atyáim !A nagy égre! kegyelem!Nem ez volt, mi vádra intett,Csufot üztök igy velem.Az az egy csók, amit loptak,— Isten látja lelkemet! —Nem nagy vétek, hisz a legényMegvallotta, hogy szeret 1

S hogyha csókot igy büntettek,Más vétekre mi marad?Perjel atyám, hidd el, tégedElragadott a harag.Arra kérünk hát mindnyájan,E legénynek megbocsáss!Hiszen a gyár mégse zárda,Más egész' ott a szokás!"

S a leányok rákiáltják :„Úgy van! Úgy van ! Kegyelem !•Fura érzés vesz erőt aSok baráton s perjelen.Megcsóválják a fejüket,Ez a kérdés oly nehéz !Ez a sok lány istent kísért,Bűnre még más bűnt tetéz.

De föláll most egy közülök,A legifjabb szent atya,Szemlesütve kezd beszélni,Lágyan cseng-bong a szava:„Jó atyám ! és testvéreim !Szólni engem hagyjatok,Nem vagyok bár oly bölcs, mint ti,De fiatalabb vagyok!

Az itélet én szerintemKissé elhamarkodott,Ne büntetést adjunk nékik, .Hanem — eskető papot IÚgy hallottam, a lopott csókVissza úgy sem adható,S azt is mondják, hogy a csók aHázassághoz foglaló.

Vajjon vét-e, aki csókol,Azt én meg nem mondhatom,De ha lopta, ugy lophattaCsak, ha volt rá alkalom.És hogy lopni ne lehessenMáskor is még kénytelen, —Jogot adjon néki rá aHázasság és szerelem!"

Itt tovább a pap nem mondta . . .S mesém én se folytatom,De hogy lakzi lett belőle,S jól mulattak, mondhatom.És azóta évről-évreEgyre sűrűbb lett a vad,S minden évben sok legényt, lánytEsket össze sok barát.

Uj emberek.Irta: Lipcsey Ádám.

Nincs olyan tisztes, patinától zöldellőódonság, ami valamikor csikorgó újság ne lettvolna. Az ,uj emberek" is voltak valaha ujak.

A „homo novus", a római antik világklasszikus strébere lejött a maga alpesi falujából,hogy meghódítsa a várost

Mert ezelőtt kétezer esztendővel csak egyváros volt s aki érzett magában tehetséget ésakaratot, hogy valamivé váljék, annak a nagy-ság utján az volt az első lépése, hogy elbu-csuzott házi „Penáteseitől" s ajánló levelekkel,vagy azok nélkül, fölkereste az örök várost

A fórum ámbitusa czélszerüen pótolta atisztelt Ház folyosóját és a népkegyhajhászás,hatalmasok előtt való csuszás mászás ez ennél-fogva neveztetik mind mai napiglan ak-cziónak."

Ám hisz az ambiczió évezredekkel ezelöttis, ma is egyéni dolog. Akár virtus

38. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, deczember 25.

nem a koré, társadalomé, hanem mindenkoraz egyes emberé. Ha nem szórványosan jelent-kezik, hanem bizonyos időszakokban, valamelytársadalmi rétegnél tömegesen lép föl, egy kisképzettársítás segélyével általános jellemvonásgyanánt domborodik ki.

Merőben téves felfogás ezt a becsvágyata jogosultság szempontjából birálgatni, holottankézzelfogható, hogy rá nézve csupán a siker,az érvényesülés az irányadó ismérv.

Gondolom, Cherbuliez Viktor mondja ésillusztrálja gazdagon, hogy a létezö emberi in-tézmények tulnyomó része a hagyományban,az élőknek a halottak iránt való rejtélyes, deminden müveit és barbár népnél azonos, tehátegyetemes emberi természetü, tiszteletébengyökerezik.

Ezen alapul az a tétel is, hogy a becs-vágy, furfangos és erőszakos érvényesülési tö-rekvés jóformán kizárólag az uj emberek pri-vilégiuma, minthogy arra az Ősökbe kapaszkodó,a jogfolytonosság által igazolt legitimitás alap-ján álló régi elemeknek rendszerint nincs szük-ségük.

A magyar nemzeti társadalom, daczáraaz összes, megrázkódással és anélkül végbe-ment politikai és gazdasági átalakulásoknak,épen konzervatív szervi alkatánál fogva, ha nemis de jure, mégis de facto a törvényesen meg-szüntetett rendiség, kasztszerü tagoltság bázisánnyugszik.

Névleg csupán a főrendiház tanuskodikezen, látszatra merész tétel mellett, a gyakor-lati éleiben azonban lépten-nyomon belébotlikmég zöldellő, vagy kopár szirtjeibe, különösena pályatörő, uj ember.

Ahol még a születés a mágnásnak tör-vényhozói hatalmat, a bocskoros ármálistánaklegalább „régi jogon" választói képességet biz-tosit, ott ez az állapot egészen természetes.

Ez a megrögzött közfelfogás módfelettmegnehezíti a gyökeretlen becsvágy érvényesü-lését s még ma is aránytalanul kevés azonközéleti oszlopembereink száma, akik önmagu-kat vallhatják egyedüli ősüknek.

Szó sincs róla, nemcsak a lóban, ember-ben is jó és értékes a hibátlan pedigree. Egyismeretlen hajtásra kedvező, bizalmat előlegezőszerencse az a köztudat, hogy derék törzsbőlsarjadt. Akiről nyilvános dolog, hogy az apja,nagyapja és igy tovább, tisztességes, jóravalóember volt, az már eleve rendelkezik egy hall-gatag notifikált társadalmi, erkölcsi bizonyit-ványnyal, aféle megiratlan utlevéllel, mely szá-mos ajtót könnyü szerrel fölnyit számára,holott ugyanazokat egy vadonat uj ember lét-küzdelmeinek nevezetes korszakán át hiábazörgeti tehetsége, akarata ökleivel.

Ám valakik a magyar társadalom ezenlassu átalakulását, mint valamely magától érte-tődő, szerencsés állapotot, sok helyütt a közrekáros és szemszuró visszaélésig élvezik, ve-gyék tudomásul, hogy ez az Árkádia már vé-gét járja s a következő nemzedék már hiábaakarná könnyü boldogulásának színes légváraita nem rég sziklaszilárd „nexus", hajh, mind-jobban süppedező fundamentumára építeni.

Az anyagcsere fölségesen titokzatos alap-törvénye csalhatatlanul érvényesül az egésztermészetben. Nincs arra józan ok, miért ké-pezne alóla kivételt az ember s annak összestársulási intézményei.

Ugyanazon élettani szabály szerint váltjaelhasznált atomokat ujakkal egy nemzet,

társadalom, mint egy ember.a természetes fiziológiai folyamat-lmével se rettegni, se gyülölködön

nem szabad, de nem is lehet.

Sok, egyébként eléggé toleráns észjárásu,jószemü megfigyelőt igazságtalan tévedésbe ejtannak tapasztalata, hogy az uj emberek a társa-dalom felszínére való törekvésükben czinikusan,bántón materialisták.

Már bocsánat, ha Brennus, a barbár,kardját dobhaita a megalázott Róma szégyen-adójának mérlegébe, ha egy későbbi, kevésbbéhatalmas, de nem kevésbbé barbár „hódító had-vezér", Windischgraetz herczeg, ugyancsak aspádéjára csapva, csörtethette a maga „alkot-mányát", mindezen illusztris példák után miértne üthetne az én uj emberem az ő zsebére,mert neki ebben sokkal jobban igaza van?

A „legnagyobb magyar" jóslatos igéjét ameggazdagodásról, mint az egyéni, nemzeti füg-getlenség legbiztosabb lépcsőjéről, legkomolyab-ban vették azok; akiknek ezen függetlenség sa vele járó fölhatolás egyéb eszközei és mód-jai nem állottak „régi jogon" rendelkezésre.

A fokozott modern életigények, a közsze-repléssel járó társadalmi kötelezettségek mérhe-tetlenül megdrágították a nyilvános pályát.

Ez okon nálunk már nem is szükségesstréberkednie valamely vagyonos uj emberneka közszereplés után, az keresi fel őt szendemagányában s erőszakosan is kiragadja henyejólétéből, hogy a kidőlt hadrendet pótolja smore patrio hasson, alkosson és gyarapitson.

A magyar glóbus voltaképen már csakezen magasabb fejlődöttségi fokán veszi tudo-másul a homo novus létezését

Ekkor aztán egy egészen sajátságos, ugylehet ártatlan, de a magyar demokrácziáróltáplált ábrándoknak alaposan nyakát szegőjelenségre bukkanunk.

Az uj emberről le kell törülni az uj-ságmázát. Ö maga is kézzel-lábbal ezen igyekszik,de a társadalom, hatalmak is gyámolitják dicsé-retes igyekezetében s teli aggatják czimekkel,rendjelekkel és az udvari heraldika mütermébőlkikerült, furfangosan fantasztikus nemesi czi-merekkel.

Pedig mig egy országban a társadalmiközvélemény s a hivatalos felfogás ezttekinti az ugynevezett „polgárerény" legfőbbjutalmának: addig ott szó sem lehet a leg-erősebb czivilizatórius tényező, önérzetes, te-kintélyes polgári osztály megizmosodásáról.

Mert ez igy van, nyilván igy kell lennie,bizonyosan ez felel meg a mi fajunk uri vol-tának. Mindössze az a bibije van a dolognak,hogy az ilyformán teremtett uj urak kevésbbészívósak, mint a régiek valának s ennélfogvavagyonilag is, erkölcsileg is hamarább pusztul-nak el, mint jogelődeik.

Már ez aztán fontos fejlődési mozzanat,mert a természetellenes módon gyorsított anyag-csere egyformán aláássa egy ember, vagy egynemzet testi egészségét s fölidézi az orvosinyelvjáráson ugy mondott „lázas és nem kielé-gítő közérzetet."

Mikor az összes müvelt nemzetekkelegysorban mi is borzongva várjuk egy tifózusjellegű, kiszámíthatatlanul válságos társadalom-politikai betegség, a szocziális forradalom ki-törését, bizony fölösleges erőpazarlás az ujemberek helytelen beillesztésével együttjárókellemetlen és dísztelen — nátha.

Egy császár karácsonya.Irta: D'Artagnan.

Valósággal babonás félelem fog el, mikora karácsony közeledik.

A szeretet ünnepe, mikor mindenki örül,mikor a legfásultabb, legönzöbb szívbe is belé-lopózkodik az érzés egy meleg sugára, az énlelkemet megmagyarázhatatlan balsejtelmekkeltölti el.

És igy van ez évről-évre — azóta, miótaegy csuf, komor, fekete karácsonynak elsönapján a nagyanyám feküdt ravatalon.

Évről-évre várok valami csapást — sze-rencsétlenséget, évről-évre remegek ettől, amásnak békét, boldogságot hozó ünneptől.

Imhol most is, hogy beteg testtel, agyon-gyötört lélekkel ülök a mélyvágásu, ódon zsöly-lyeszékben — tekintetemet oda fordítom azüdvözítő elefántcsontból faragott alakjára és akereszten függő, szomoru halvány isten-fiátólkérdezem :

— Mért nem mult el tőlem ez s ke-serü pohár? . . .

És mintha a sápadt, homályos téli alko-nyatban árnyak kelnének, szállnának és mesél-nék nekem, hogy kincs, rang, vagyon, korona

. és bíbor sem óvja meg a véges földi halandóta boldogtalanságtól.

Előttem fekszik egy ócska, megfakult irá-su napló, amely olyan ékesszólóan beszél erről.

Mintha az, aki száz és egynehány évelőtt irta, ugyanazt akarta volna bizonyítaniegyszerűbb, ódonabb szavakkal, amit nemrégolvastunk Heine emlékezetében.

Csak elhagyatott férfi van !És elhagyatott a férfi, ha a föld leghatal-

masabb uralkodója is, ha szive van, amely érez,ha lelkét nem érti senki.

Egy ilyen elhagyott férfiról emlékezik ezaz ócska napló, aki koronát viselt fején, aki né-peknek volt ura, de aki boldogtalanabb volthatalmas birodalma akármelyik közönséges ha-landójánál.

„Béts. Decembris 15. Anno 1781. Fel-mének ma a tsászárhoz, Felséges Uramhoz,mondván, hogy a karátsonyi szent ünnepekre hazaindulnék. Igen elszomorodva és látván Kedvet-lenségét itt fogok maradni".

A császár II. József volt és aki ezt' ésmég egyebeket is följegyzett róla, egy magyarfőnemes, kedvelt embere és intimusa a nagyuralkodónak.

1781-ben nagyon egyedül volt már a császár.Meghalt régen az asszony, akit szeretett,

a szép Parmai Izabella és utána ment a má-sik is, bajor Jozefa, aki sohasem birta föl-melegíteni az ideális, utolérhetetlen ábrán-dokat szövő Józsefet.

A sírbolt hűvös árnya borult már rá any-jára, Mária Teréziára is és testvérei régen sa-ját tüzhelyeket alapítottak.

A burg sötét, komor falai közt, aholannyi fényes ünnepség zajlott le az életvidámlotharingi Ferencz idejében, nagyon egyedülvolt már a császár.

Testi betegség is kinozta — de még száz-szorta jobban gyötrődött a lélek, az a szere-tetre, melegségre annyira vágyódó sziv, melyetsem lent, sem fent nem tudott megérteni senki.

1781. deczember 23-iki kelettel arról em-lékezik a napló, hogy II. József még a reggeliszürkületben elhagyta a burgot és kihajtatottSchönbrunnba.

A naplóiró és gróf Rosenberg kisérték.Egész nap nagyon hallgatag volt a csá-

szár, — végigjárta azokat a szobákat, aholszülői, nővérei laktak s egy-egy kedves, isme-rős butordarab előtt perezekig állt néma gon-dolkodásba merülten.

A szép pajzán Mária Antonietta főher-czegnö, az immár franczia királyné zongorájánmegütött egy billentyűt. Hosszu, zengő hangfelelt. A régen használatlan spinétnek elpat-tant egy hurja.

— Bármihez nyuljak, kész a disszonanczia,jegyzé meg a császár, fanyar, keserü mo-solylyal.

Este, mikor az óriási kandallóban lobo-gott a láng, leült egy karosszékbe, és két kí-sérőjével fontos, komoly államügyekről kezdettbeszélni.

Csakhamar abbahagyta azonban. Máskoroly lázas, törhetetlen munkakedve teljesen el-hagyta, csüggedten hajtotta mellére fejét éscsodálatosan szép, lelkes szemei bágyadtanhuzódtak meg a pillák árnyékában.

„... Deczembris 24. Nagyon szomoru nekema Karátsony — ugymond a naplóiró — távolság-ban az enyémektől, az Hazámtól... de mitévőlehessek, a szegény tsászárt tsak röstellettem ugymagára hagyni..."

Szombat, deczember 25. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897. — 39. oldal.

És valóban szegény császár volt.A karácsony estéjét még szomorubban

töltötte II. József.A naplóiró és Rosenberg gróf lábujjhe-

gyen jártak ki s be szobájába és perczekig áll-tak előtte, mig őket észrevette.

Egy izben igy szólt a magyar főúrhoz:— Setzen Sie sich lieber * * * meine

dumme Rührung macht mich ganz konfus.Ostoba ellágyulásnak nevezte állapotát a

filozóf császár, aki ugy szeretett tüntetni azzal,hogy öt csak az egész, nagy emberiség vonzza,hogy szive ment minden alanyi érzéstől.

" . . . Hiába mondotta igy — irja a napló— láttam a mint feléje fordulék, hogy nedvesvolt a szeme, és szép, finom kezével ugy árnyé-kozta be homlokát, hogy a gróffal ne tekinthes-sünk a szemébe . . . "

A schönbrunni palota soha sem látottennél csöndesebb, szomorubb karácsonyestét.

A szomszédos Hietzingben bethlemes fiukjártak, énekelve Jézuskáról, aki jászolban szü-letett — az istenfiáról, aki eljött megváltania világot és akit aztán megköveztek és keresztrefeszitettek.

Majd vidám, egészséges kurjongatás hang-zott be a magas ablakokon, lányok, legényekmulattak, bohó, szerelmes karácsonyi babo-nákkal.

- - Glaube — Liebe! „Mondotta atsászár, ugymond a naplóiró, — azután egy kitsitmosolyga és biztatott bennünket, hogy mennénkel az éjféli misére."

A két ur, mint a leirás mondja, valóbanel is ment.

Oda lehettek vagy egy óra hosszat ésmikor visszatértek, megható, de nagyon elszo-morító kép tárult eléjük. Erről igy emlékezikaz 1781. karácsony havában kelt napló :

. . . . tsak lassan jöttünk befelé. Gróf!Rosenberg a fehér keztyüs kezébe huhúkolt, hogymegfázott a hideg ájerben, én pedig a keriettemetrázogattam a hótól, hogy leakasztottam a vállam-ról. A firhangot félre vonván, be akaránk lépni, delábaink meggyökeresedének a küszöbön. A miurunk tsászárunk a veres bársony fotel előtt tér-depelt, kezeit összvekulcsolta és ortzája tökélete-sen el volt boritva könnyel . . .

A hatalmas birodalom uralkodója, azerős férfi, a nagy genie sirt . . ."

Csak elhagyatott férfi van.Mit használt II. Józsefnek ezen a szo-

moru karácsonyi éjszakán minden filozófiája,mit a sok tudás, a bölcs irások, ha egy föl-hangzó misztikus ének az isten fiáról, akijászolban született, ha egy pajkos, vidám ka-czaj a szerelmes legény ajkán, aki kedvesévelbohókás karácsonyi babonákat üz — a feje-delmi palota bíborában is eszébe juttattákemberi nyomoruságát.

A naplóiró elmondja, hogy ő és gróf Ro-senberg vagy egy negyedóráig áltak a selyemportiére mögött és nem merték háborgatni acsászárt.

Végre fölkelt II. József, megtörülve sze-mét, aztán egy illatszeres üvegcsét vont előzsebéből és megnedvesitette belőle pilláit.

Ekkor lépett be a két udvaroncz.— Értem is imádkoztak ? kérdezte és már

akkor ismét ott vonaglott sima ajkai körül egyskeptikus, fanyar vonás és szokása szerint két-kedőn, kutatón tekintett az udvari emberekre.Aztán összeborzongott, gyors egymásutánbafölhuzta vállait és gyorsan, idegesen ismételte:

— So kalt, so kalt ist hier!Pedig a napló irója elmondja, hogy a szé-

les, faragványos kandallóban óriási hasábokpattogtak és olyan meleg volt, hogy ő „levegő-ég után kapadozott."

A hidegséget a császár lelkében érezte —szivéig hatott már a nagy hidegség — kiváltakkor, karácsony estéjén, mikor birodalmánakminden polgára a szeretet által nyert és adottörömöt, boldogságot.

— Csak ö, a szegény tsászár volt ma-gára hagyatva.

A terem csöndjén nem hangzott át édes,csengő női kaczaj, a fény, a zaj elmulása után,meghitt, büvösbájos órán nem fonódott puhanői kar vállára, hideg ajkait nem melegítetteföl mámorositó édes csók, mind ennek csak em-

léke gyötörte immár, emléke annak az asszony-nak, akit szeretett és aki meghalt, szépen, ifjan— és aki olyan fájást, olyan hidegséget hagyotta szivében.

Olyan nagy, igen nagy hidegséget, hogymindig, örökké fázik, hogy senkitől meg nem le-sett, magányos órákban mázsányi teherrel érzielhagyatottságát — és imádkozik és sir, ő, anagy filozóf.

A lámpa bágyadtan pislákolt már, össze-futottak szemeim előtt az ócska napló betüi.

Mintha átéreztem volna a szegény tsá-szár szenvedéseit, összeborzongtam és engemis jeges hidegség futott keresztül.

Mintha kialudt volna a tüz a nagy majo-likakályhában — mintha egyszerre kialudtvolna minden fény — minden tüz a világon.

Saját bajaival mulattatni a publikumotazonban csak alanyi költők privilégiuma. Nekemnem szabad azzal előhozakodni, hogy betegvagyok és nemcsak testben, de lélekben is,mert ez izléstelen dolog és nem érdekel sen-kit. Mert ki törődnék azzal, hogy én fázomkarácsony estéjén, hogy nekem nem jut egyparánya sem annak a melegnek, amely talánmég az utolsó napszámos lelkét is fölmele-giti ma.

Én csak azt krónikázhatom el, hogy anaplóban Decembris 27-iki kelettel az állhogy :

„Hála Istennek végit értük a szomorú innep-nek. Élek halok tsászáromért, de Karátsonyt vélemagánosságban még egyszer nem töltenék. Szivet-hasogató ez . . . ."

Csak elhagyatott férfi van.

Búcsú.Irta : Abonyi Árpád.

A kegyelmes ur épen a miniszteriumbanmegtartandó konferencziára készült, amidőn bo-rotvált képü öreg komornyikja bejelentetteneki, hogy az előszobában egy ur várakozik.

— Nincs időm — intett boszankodva anagy ur s egy pillanatig gondolatokba mélyedvesétált végig az elegáns dolgozószoba szőnye-gein. Azután megállt s rákiáltott ideges, türel-metlen köhécseléssel a habozva álló vén szol-gára : — Mondtam már, hogy nincs időm! Kiaz az ember?

Csak ekkor pillantott az ezüst tálczán he-verő névjegyre.

— Mondd meg annak az urnák, — szóltmegcsendesedett hangon — hogy máskor szíve-sen látom; most azonban lehetetlen bárkit iselfogadnom. Mennem kell. Keressen föl holnap.

A komornyik távozása után a nagy urlefricskázott téli kabátja ujjáról egy finom do-hányperjét, felhuzta keztyüit és várt. Szépmagas homlokán megjelent egy könnyü felhő.Tekintete kelletlenül, némi nyugtalansággal ta-padt az ajtóra, amelyen át szolgája eltávozott,s a köhécselés még jobban erőt vett rajta, mi-dőn a komornyik mélységesen megzavarodott,alázatos vén arczát ismét megpillantotta.

— Bocsánat, kegyelmes uram —— Nem akar elmenni?— Nem, kegyelmes uram. A déli gyors-

vonattal el fog utazni, s azért — ugymond —okvetlen most kell találkoznia nagyméltósá-goddal.

— Az ördögbe is . . . Egyébiránt várj 1Mondd meg annak az urnak, hogy elfogadom.

Néhány pillanat mulva a komornyik távo-zása után egy sápadt arczu, izmos, szakállasférfi jelent meg a teremben, s alig észrevehetőfőhajtással, bizalmas, könnyed mosolylyal üdvö-zölte a kegyelmes urat, aki elébe sietett, s el-fojtva egy melléből kitörni készülő ujabb köhö-gési rohamot, barátságosan igy szólt:

— Bocsáss meg, kedves Gusztávom, hogymég téged sem akartalak elfogadni... Denézz ide! Ez a táska tele van fontos referálnivalóval. Félóra múlva konferencziám lesz . . .s e pillanatban még magam sem vagyok tisz-tában . , . Milliókról van szó!

— Én kérek bocsánatot, kegyelmes uram,— mondotta kellemes mély hangján a férfi, —hogy igy betörtem hozzád. De meg kellettenni, még pedig három okból. Az első, az ime,itt van!

S egy hivatalos formában összehajtoga-

tott iv papirost tett le az íróasztalra, épenegy vigyorgó bronz Faun-szobrocska lábai elé.

— Lemondásom, amelyet ezennel vanszerencsém neked benyujtani. A második okaz, hogy tizenkét óra husz perczkor elutazomaz édes anyámmal, akivel a feleségem teme-tése után kibékültem és soha többé ide nemfogok visszatérni, a harmadik végül az, hogyelbucsuzzam tőled és megköszönjem neked azta sok jóságot, amelylyel mesésen ostoba bará-todat öt esztendőn keresztül elhalmoztad.

— Oh, kérlek, kérlek, édes barátom, —tiltakozott erélyesen a nagy ur, — mindent alegnagyobb örömmel tettem! És most foglaljhelyet. Pár perczig nagyon szívesen —

— Légy nyugodt; azonnal megszabadulsztőlem, — mondotta fáradt mosolylyal a férfi, sbeleült az iróasztal mellett levő süppedő karos-székbe. Belátod azonban, ugy-e, hogy bucsuzásnélkül nem távozhattam?

— Megtisztelsz vele, Gusztáv. De ez alemondás . . . Meggondoltad ?

— Nincs szükségem többé a hivatalomra.Anyám, amint tudod, gazdag asszony. Felesé-gem halála véget vetett köztünk a haragnak.Visszafogadott a kegyeibe. Megtért bünös lettem.Az öt esztendei nyomoruságnak, melyet azértszenvedtem végig, mert nőül vettem azt aleányt, akit ő gyülölt és nem ok n é l k ü l . . . .ugy-e, tisztelt, barátom, nem ok nélkül?

— Anyád nagyon szigoru asszony — fe-lelte habozva a nagy ur és félrenézett.

— Nos, hát igy van . . . A nyomoruságnakvége. Feleségem egy nedves októberi estén át-ázott czipőcskékkel érkezett haza, forró lázbaesett és tíz napi, félig eszméletlen szenvedésután meghalt. Szegény kis Dóra! Szép kicsiasszony volt, ugy-e, kegyelmes uram?

— Kérlek, édes Gusztáv . . .— S mily csodás őrjöngéssel szerettem

ezt a boldogtalan gyermeket, tisztelt barátom,ha te azt tudtad volna! Filozófus elmének gu-nyoltatok, — mondhatom, rászolgáltam. Amigte szédületes gyorsasággal mindig feljebb ésfeljebb emelkedtél, addig én — hajdani iskola-pajtásod, a gazdagabb, a szerencsésebb, azokosabb ficzkó — egy szép napon belebolon-dultam a hugocskám nevelőnőjébe s ügyet sevetve homályos származására, morális lényére,szeszélyes, önző, tulfinomodott temperamentu-mára, mely ép oly óvatosan ravasz, mint amilypompára vágyakozónak bizonyult: megszöktet-tem hazukról, s anyám haragja elől ide mene-kültem. A Ferencz-rendiek öreg kolostorábanesküdtünk meg s a negyedik emeleten laktunkDe, nini! Még mindig köhögsz?

— Pár hét óta rosszul érzem magam —felelte köhécselve a nagy ur — éjjelenkint lá-zam is van Valószínüleg délre kellmennem.

— Arkóba ? kérdezte fagyos mosolylyala férfi.

A kegyelmes ur összerezzenve bámult reá.— Miért épen Arkóba? — kérdezte el-

borult arczczal és egy félelmes, tompa sejte-lem hatása alatt, gyanakvó tekintettel figyeltevendégét, akinek mozdulatlan vonásain e pilla-natban azonban nem rebbent semmi.

— Azért, tisztelt barátom, mert egy al-kalommal, amidőn házamat látogatásoddal ki-tüntetted, azt erősitgetted, hogy Dumas filsKaméliás hölgye az egyetlen drámai munka,amely a te megedzett, kemény szivedet némi-leg még meg tudja hatni. Gondolom tehát,hogy csupa végzetes rokonszenvből, te, a más-különben rideg államférfiu is, ezt a poétikushalált kívánod magadnak.

— Ugyan, kérlek I szólt közbe idegesena nagy ur.

— Nos, és miért n e ? Nem mindenkifél annyira a tüdövésztöl, mint én, — folytattalusta egykedvüséggel a férfi, s órájára nézve,fölemelkedett a karosszékből, — s nem min-denki annyira gyáva és kíméletlen, hogy eztbe is vallja. Én, sajnos, elkövettem ezt a pol-tronságot. Midön egyszer, a te páholyjegyeddel,megjelentünk az operában, az én szegény kisDórám mindjárt az első felvonás legelejénhirtelen elhalaványodott, s csak perczek mul-tán tért annyira magához, hogy baját elmond-hatta. Bevallom, hogy ösztönszerüleg távolabbhuzódtam tőle. Ami a gyanut illeti . . .terringettét, bizony komolyan gyanakodtam én

4 0 . oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, deczember 25.

reá azelőtt is, s bizony nem egyszerhallgattam el-elmaradozó heves lélegzetvételétéjjel, amidőn aludt, mig én a hivatalosan meglé-niázott papiros előtt virrasztottam. A teljes bi-zonyosság azonban csak ezen az operai elő-adáson villámlott keresztül az agyamon. Mély-séges szánalommal tekintettem reá, de ettől aboldogtalan pillanattól kezdve oly legyőzhetetlenfélelem ragadott hatalmába, hogy némelykor alegszenvedélyesebb szemrehányásokat zudítottammagamra. Szégyen és kétségbeesés viaskodottlelkemben az élethez való ragaszkodással. Aza minden másnál hatalmasabb érzés, melyvakmerővé teszi a gyávát és még a leghősiesebbembert is megremegteti: a halálfélelem bor-zasztotta rneg a szivemet.

— Kedves Gusztáv, — szakította megsápadt arczczal a nagy ur, s végigsimitottareszkető kézzel a homlokát, mely hideg ésnedves volt, mint a lázbetegé, — nem értem,hogy minek . . . Nem értem, miért beszélednekem ezeket?

— Igazolni akarom magamat előtted! —felelte vállat vonva a férfi. Meg akarom ma-gyarázni, hogy miért nem voltam otthon, ami-dön hozzánk jöttél és miért nem kisértem elsoha a feleségemet, amidőn hazulról eltávozott.Féltem, hogy gyávaságomat észreveszi. Ezértörültem, amidőn jöttél; mert tudtam, hogy amig te vele vagy, reám nincs szüksége. Ezvolt az oka annak is, hogy összevesztem vele.Szándékosan tettem, barátom, szándékosan 1Óh, és hidd el, hogy ezért a nyomorult fo-gáséért senki oly mély megvetést irántamnem érezhet, mint én magam. . . Összevesz-tem vele csak azért, hogy ne közeledjen hoz-zám. Arra a gondolatra, hogy csókolni fog, slázas lehelletét, mely a bizonyos halálnak vé-szes csiráit rejti magában, nekem is be kelllehelnem: valóságos iszony vett rajtam erőt.. .Undorodtam magamtól, de mindhiába 1 Az élet-hez való ragaszkodás sokkal nagyobb hatalom-mal uralkodott rajtam, semhogy le tudtam volnagyőzni.

Porba tiport és megvakitott a vágy: élni,élni! Élni akarok, hisz ezzel az öt rémitő esz-tendővel, melyeken lélekben és önbecsülésbenösszetörve valósággal ugy szédelegtem keresz-tül, mint egy álomjáró, — megváltottam ma-gamnak a jogot egy uj, egy jobb, egy tisztább,egy becsületesebb életre, mint a minőt annaka szerencsétlen teremtésnek az oldala mellettfolytatnom kellett.

S a férfi oly tekintettel nézett a nagyurra, amelyben a gunynak és a metsző kár-örömnek gyönyöre vetekedett a lesujtó meg-vetéssel.

— Mert az a boldogtalan megcsalt engemés én ezt tudtam . . . Hát igy volt. Régi dal.Ostoba és banális, mint a szerelem maga.Fölvetettem magamnak a kérdést: elkerges-sem? Vagy párbajra kényszeritsem és megöl-jem a szeretőjét? Nem teszem— gondolám —egyiket sem. Ezt a párbajt országos botránykövette volna s a fölkavart erkölcsi piszokminden bizonynyal engem is megfojt. Már énpedig élni akartam. De meg akartam őt ölni ésellenfelemet is... És képzeld, tisztelt barátom,képzeld! . . . Ez az ördögi terv, aminőt csakegy vérig sértett ember gyalázatos boszujatalálhatott ki — én nekem sikerült, mertvaknak, süketnek, butának ér-ted? . . . butának és komisznak tetettemmagam, csakhogy ne akasszam meg munkájá-ban az asszonyt, aki szeretőjét a csókjaival,öntudatlanul, a szerelmi téboly kábitó gyö-nyörei között gyilkolta meg. Hahaha! . . . Ke-gyelmes uram, nemde, undorító az ilyen ember,mint én, aki röhögni tud azon, hogy ellenfeletalán még évekig fogja hurczolni nyomorulttüdejében a halált, amig valamelyik tündérszéptemetőben — talán épen Arkóban — végreösszerogy és kifujja páráját, mint egy betegállat.

S a férfi még egy utolsó tekintetet vetvea halálsápadt nagy urra, távozófélben igyszólt:

— Isten veled, kegyelmes uram! Remé-lem, természetesnek találod, hogy végre őszintevoltam és beleegyezel abba is, hogy bárörökre elbucsuzunk egymástól — ne szo-rítsuk meg az egymás kezét.

Cseres Márton kártyázik.Irta: Bodrogi Lajos.

A homokvári szittya nagyon takarékosnép. Ami baraczkja, szöllője, körtéje meg-terem, az a „Központiba" vándorol. (A „Köz-ponti" természetesen nem korcsma, sem éjjelikávéház, hanem takarékpénztár.) Gyarapszik iserősen és nem is igen látszik meg rajta, hogyközönséges hétköznapokon nyáron át dinnye,télen meg vizben-kása a mindennapija. Szépgömbölyű, barnapiros marad az ábrázatja azért,akár hajdanában, amikor mindent meg kellettenni. Manapság persze el lehet adni mindent.

Hanem csak a gazdálkodója ilyen. Az urifajtája már szereti a jó falatot meg a szóra-kozást. Kaszinóba jár és mulat; nagykönnyel-müen veti el a gondját, ha a józan takarékos-sági elvek nyilvánvaló sutbadobásával egy-egysósperecz és rá egy egész pohár sör megfon-tolatlan elfogyasztására szánja el magát. Azt agenerácziót, amely a czigány homlokára bankótragasztott, felváltotta ez a generáczió, amely abankokba viszi a bankót. Hadd csufolják filisz-ternek, nem bánja ; ez az uj speczies: a ma-gyar filiszter váltja majd vissza azt az elpocsé-kolt, drága magyar földet.

El kell azonban ismernünk, hogy ez apéldátlan pazarlás és a vendéglősöket felgazda-gitó hallatlan költekezés csak a gazdagabbjaközt járja; valamint hogy járja köztük unal-mas, téli estéken a tarokk meg a kalábriász is.Még pedig nem is az ősi egyszerüségü, mes-terség nélkül való magyar kalábriász, hanem azsidó, a maga ezer csalafintájával, kétségbe-ejtő kontráival. Két, négy és hat krajczároknakhorribilis skálája szerint.

A szegényebbje persze csak kibiczkedik;kibiczkedik és nagyokat nyel, mikor azok a sós-pereczek olyan pompásan ropognak, azok asöröspoharak olyan csábitón villognak.

Cseres Márton, magyar királyi adótiszt uris kibiczel és nyel. Kibiczel már hosszu tizesztendő óta. Téli estéinek hattól nyolczig valóidejét rendesen kiüli a kaszinóban, mert haotthon ülne is, mit szerezne vele? A gyerek,mind a hat, elég jól tanul, (kettő persze mégcsak járni) otthon ilyenkor hát nincs mit ke-resnie.

Azután már meg mindhiába, magyarkirályi adótisztnek csak reprezentálni is illik,vagy mi?

Ma este is reprezentál. Ott ül a sarok-asztal mögött és várja a mindennapi társasá-got. Pedig ma nem is valami szívesen ült ide.Csábrág Kajetán, a serfőző-részvénytársaságpénztárosa tegnap nagyon rápiritott, mert háromkörülosztásban egyszer sem volt felvevő, negye-dikszer végre fölvette, de megbukott kontrával.

Borus arczczal fordult a háta mögött ülöCseres Márton felé, noha ez majd hogy kö-nyező szemekkel nem nézte balsorsát és szólthozzá zordonan:

— Ugyan nem unt még rám, barátom?Ülhetne ám a kanonok ur mellé i s !

Tizennegyedik Lajos, a napkirály sembeszélt olyan büszkén az udvaronczaival, mintCsábrág Kajetán Cseres Mártonnal.

Ami nem is csoda, hiszen most is a zse-bében van a váltója arról a harminczöt forin-tos összegről, amelyet a kiállításra vett kölcsönez a könnyelmü ember, hogy szomoru sors elénéző famíliája is láthasson valamit a világgyönyörűségeiből.

Cseres Márton azonban nem haragtartóember. Ma már teljes abszoluczió ül simáraborotvált arczán. (Még a bajuszát is leborot-váltatta, mert hát hiába, a bajusz is eszik).Nagylelkü mogbocsátással várja szokott helyéna mai est csatáját.

Csakhogy a csata nem akar kezdődni.Akármilyen türelmetlen lépésekkel méri is felCsábrág Kajetán a padlót, a kanonok ur csaknem jön. Rossz kedvvel szól a homokfalvi államifőgimnázium igazgatójához :

— Hej, Klopintsák Menyhért barátom(mindig szónoki pózban beszélt és szerette a„megszólítás" figuráját), ma aligha lesz par-tink. A papocskánk bizonyosan megharagudotta rossz viczcze miatt.

— Már hogy én?— No persze, hogy az igazgató u r ! Azt

mondta neki, hogy másutt az orgona játszik

rosszul és a pap imádkozik jól; nálunk meg apap játszik nagyon is jól és az orgona imád-kozik rosszul.

Klopintsák Menyhértnek nagyon hizelgett,hogy még a tegnapi viczczére is emlékeznek.Piros-pozsgás ábrázatja csak ugy ragyogott, mi-kor felelt :

— Nyerni akarna a főtisztelendőtől me-gint, ugy-e? Hja, Sulyok István kanonok urmost penitencziát tart, mert nagyon meghuztaa panye kasszir.

Hirtelen még pirosabb lett, amint mondta.Holmi pánszláv velleitások miatt helyezték átide, a tősgyökeres magyarság közé és elő isléptették rögtön, mert hát meg kell nyerni anemzetiségeket. Jelenleg már nagy magyar voltés biztosra vette, hogy fődirektor lesz belőle.Ezért röstelte a régi emlékeket visszaidéző„panyét."

— Mert, folytatta, a pénztáros ur csak aközepe felé vesztett; a végén azért megvolt akidukáló öt forintja. Való igaz, ez a mi par-tink a hetedik fejőstehene a pénztáros urnak.— Naponkint öt forint! ismételte irigy csodál-kozással.

Klopintsák Menyhértnek igaza volt. Csáb-rág Kajetán mindig nyert és mindig haragu-dott. A harag előmozdítja az emésztést, szoktamondani; ezért szeretett volna most is minélelőbb haragudni.

De a kanonok ur csak nem jött; Csáb-rág Kajetán pedig nem volt az az ember, akiveszni hagyjon öt forintot.

Könnyed fordulással egyszerre csak akibicze előtt terem és az igaz barátság leg-melegebb fisztuláján megszólítja:

— Cseres ur, talán kisegíthetne — ésbeállhatna harmadiknak? Cseres Mártonnak acsábító szavakra az volt az első gondolata,hogy most rögtön, de azonnal fölemeli azt aszéket, amelyen ül, és menten lesujtja vele agonoszt. Ijedt mozdulattal maga elé tartottamind a két kezét és ajakán már ott lebegetta kanonok ur kedvencz szólása, hogy „apage".

Amikor hirtelen pokoli ötlete támadt.— Ime, ezek a nagypénzű, gazdag em-

berek, gondolta, akik nem képesek eltürni, haegy darabig rossz kártyájuk jár és rideg gúny-nyal támadják ki jóakaró kibiczeiket! Hátha ő, aszegény ördög, a váltóadós (nagyot sóhajtott,amint erre gondolt) megmutatná ezeknek avámosoknak, hogyan kell hideg vérrel nyerniés nyugodt méltósággal veszteni? Aztán háthaazzal is illenék egy magyar királyi adótisztnekreprezentálni, hogy hébe-korba játszanék isezekkel a nagyon előkelő emberekkel? Megaztán ki tudja, hátha beüt és a Peti gyerek-nek holnap esedékes czipőit, hátha a tiszteltpartnerekkel fizettethetné ki?

A nemes példaadás vágya, a hivatalostekintély, meg hát egy csipetnyi reménységhármas erővel nyitották ki a száját, ahonnaninkább véletlenségből, semmint önkéntes beszá-mítható elhatározással surrant ki a végze-tes szó:

— Ha szolgálatukra lehetek az uraknak,nem bánom, egy rövid, kis órácskára . . . .

Ozmán pasa győzelmének a híre (Klo-pintsáknak most is sajgott a szive, ha rágon-dolt) nem okozott nagyobb szenzácziót a poli-tikailag éretlen magyar közvéleményben, mintCseres Mártonnak ez a váratlan elhatározása.Még a messze olvasószobában is szájról-szájra járt :

— Cseres Márton kártyázik!Népes lett a kártyázó - szoba egyszerre.

Sürü tömegekben állták körül az asztalt a kaszinóurai. Az óvatos adóellenőr magasra huzott szem-öldökkel susogta a szomszédja fülébe:

— Jó lesz az adóhivatalt ezentul többszörmegvizsgálni.

De Cseres Márton nem törődött a tömeg-gel. Nyugodt fölénynyel kereste a kártyákat ésa méltó reprezentálás boldog öntudatában vettefel a lapot egy mezítelen bélára. Hát el kellismerni, Cseres Márton jeles teoretikus volta kalábriász művészetében. Tiz esztendös szem-lélődés kitűnő módszereket érlelt meg benne,amelyek csalhatatlanoknak igérkeztek; merthiszen, mint kibicznek, megvolt neki az azelvitázhatatlan privilegiuma, hogy egyszerre kétkártyába nézhetett. Most azonban szigoruanmegkövetelte a becsület, (Csábrág Kajetán e

Szombat, deczember 25. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897. — 41. oldal.

tekintetben latitűdeket engedett meg magának)hogy egyedül csak a maga kártyáját nézze, aszomszédokéból meg csak amugy vaktában kom-bináljon. A kitűnő módszerek e szigorított föl-tételek mellett nem váltak be és Cseres Márton,mert a zöld ász előtt kérte ki a tökkhetest, el-vesztette a játszmát.

— Még játszani sem tud a boldogtalan,susogták mögötte.

— Hat gyereke van és kártyázik! csodál-kozott egyik jó barátja.

Cseres Márton azonban tántorithatatlanulküzdött tovább. Egyetlenegy helyreutasitó vagymegtorló szava sem volt a közbeszólásokra, abiztatásokra, Nyugodt volt, mint a Napoleon alodi-i hidon. Hej! ha ö mert volna a játékbaavatkozni közönséges kibicz korában, ugyancsakkikapott volna érte, gondolta. De hiába, a te-kintélyt nem lehet megrendelni; Cseres Márton-nak pedig nem volt tekintélye, mert havonkintcsak 82 forint 63 krajczár volt a fizetése.Ebböl pedig nem lehet önkéntesen vizben-kásátenni, hanem csak muszájból.

De ha tekintélylyel nem is győzte, annálinkább birta fölényes méltósággal és példa-adó hidegvérrel. A homlokára szívesen kiültvolna hébe-korba egy-egy verejték csöpp, kiváltmikor Klopintsák Menyhért sikeresen megkon-trázta ; ám ez az indiskrét csöppecske is el-párolgott Cseres Márton comme il faut visel-kedésének hideg fölényétől.

Pedig vesztett; csodálatos állandósággalfeszített. Ha volt bemenője, Csábrágnak bizo-nyosan „kunsztja" lett; a négy kilenczesét négyfölsővel főzték le, a béláját pedig következete-sen elfelejtette felírni. Lojális társai meg a vi-lágért sem figyelmeztették volna rá.

Pedig ő milyen önsanyargató áldozatkész-séggel mondta nem egyszer :

— Kérem, Klopintsák ur, kegyeskedjékfelírni a kvartját!

Természetes, hogy igy duplán veszített.Vesztett, de tűrt és csak titokban izzadott.Kurta derekát erős elhatározással tartottaegyenesen és ha partnerje hibázott, szemébena nemes megbocsátás derűje ragyogott.

Pedig őt hányszor szidták!— Favágó, dörmögte minduntalan Csábrág.— Paczczer, fusser, sziszegte Klopintsák.Dörmögtek és sziszegtek, de irtak. Horri-

bilis számokat írtak Cseres Márton számlájára.A szegény vesztes aggódva tépelődött, hogy azsebében révedező utolsó négy forint (novem-ber harminczadika volt) elég lesz-e a különbözetkiegyenlítésére ?

Az utolsó négy forint, a Peti csizmájánakaz ára !

De Cseres Márton azért nyugodt maradt.Urnak született és gentlemannek. Az emberiségjótevője lehetett volna és íme, végzete arrarendelte, hogy könyörtelen kezekkel ő szedjebe a szegény nép verejtékes adófilléreit.

Egészen hozzászoktatta magát a vesztés-hez. Róma szenátorai nem ültek olyan halál-megvetö nyugodtsággal kurulis székeiken ésnem fogadták a Brennus hordáinak csapásaitolyan méltósággal, mint a hogy Cseres Mártontűrt, reprezentált — és fizetett.

Mert végre-valahára ütötte a nyolczat ésCseres Marton fizethetett.

Négy szép, gömbölyű ezüst-forintos volta zsebében, osztrák és magyar vegyest,mint ahogy illik is a dualizmus lelkes hívénekés lojális magyar királyi államhivatalnoknak.Ezeket szedegette elő nagy müvészettel elnyo-mott lelki furdalások között és fizetett mosolygórezignáczióval.

Az egész nagy summát Klopintsák Meny-hértnek fizette.

Mert ma csoda esett: Csábrág is fize-tett és — ami már nem volt csoda, szitkozó-dott szörnyen.

— Hogy is ne, kiáltott reszkető hangon;az ilyen favágó mindig beviszi az embert a sze-rencsétlenségbe Öt forint fucscs!

Kotorászott a zsebében, de hiába. Csáb-rág Kajetán jeles nemzetgazda volt, holt tőkéttehát sohasem tartott magánál. Amit tegnapnyert, az már reggeli kilencz óra óta a taka-rékpénztárban gyümölcsözött.

Vérbeborult szemekkel nézte a fizetőCseres Mártont, mikor hirtelen eszébe jutottvalami. Hiszen Cseres Márton adósa!

— Ejnye, ni-ni, adótiszt ur; ejnye, bizisten, otthon felejtettem a tárczámat. Nem fizet-hetne helyettem is, kérem ? Majd letudjuka többiből. (A harminczöt forintos váltóragondolt.)

Oh, te szegény, méltóságos büszkeséggelreprezentáló Cseres Márton ! Most, most tartsdmagad ; most szedd össze minden erődet, mostmutasd ki, rnivel tartozik egy magyar királyi adó-tiszt az ö hivatalos tekintélyének. Ime : adós —fizess ! ezt löveli feléd a kibiczek és bródzicz-czerek ármádiájának tekintete ; még a pinczé-rek gunyosan mosolygó ajkán is ez a két szólebeg.

Mert. ha nem fizetsz, itt a csőd, a szégyen,a bukás I

Cseres Márton felabajgatott szivében eztzakatolta a zokogó lelkiismeret. Szivének mind-egyik lüktetésére mintha szilaj tánczra akartvolna kerekedni az az átkozott Stüszi vadász,a komor Reding Itel és az a gyalázatos sza-badsághős, az az idejekorán megjelenni sohasem tudó Tell Vilmos.

— Hohó — Tell Vilmos! jutott eszébeegyszerre. Hiszen erről a sohasem létezettsvindlerről mondta fel ma délután leczkéjét azén jó Peti fiam. Az ám, a Peti gyerek, akinekaz önképzőköri aranya még most is a zsebem-ben van.

Forró áldást mondott magában Heinrichdoktorra, amért Tell Vilmosról azt a szép lecz-két megírta, még forróbbat arra a sohasem lé-tezett svájczi széltolóra és szive fölé rejtettjegyzőkönyvének legtitkosabb rekeszében kez-dett kutatni az atyai szeretettel elrejtett aranyután.

Mert ide dugta, itt őrizte büszke öröm-mel már vagy egy félesztendeje azt az aranyatCseres Márton.

Lázas kezekkel kutatta, fellélegezve meg-tapogatta az aranyat és az olimpuszi Zeüszphidiászi mosolygásával mondta Csábrág Ka-jetánnak:

— Csak aranynyal fizethetek. .Kirázta az aranyat az asztalra. Az arany

gurult, gurult; olyan édesen csengett, olyanfényesen ragyogott I

Csábrág Kajetán éhes szemmel kisérteutjában. Majd a háta mögött álló főkönyvelő-höz fordult és annak mondta:

— Ödön barátom, kölcsönözz hamar hatforintot, megveszem azt az aranyat.

Megvette és kifizette. Az ázsión maradttiszta haszna husz krajczár. Cseres Márton pe-dig leszúrta az öt forintot (a Kajetán ur vesz-teségét) és az arany után még fönmaradtharmincznyolcz krajczárral a zsebében haza-felé indult.

Már most szabadon busulhatott, mert ma-gára maradt. Búsult is erősen, mikor valakihátulról csak megveregette a vállát.

— Cseres ur, talán együtt mennénk,mondta neki Klopintsák Menyhért és vig voltrettenetesen. A kedvencz nótáját dudorászta,ahogy karonfogta Cseres Mártont:

Hej I piros a liba orra,Pedig sohse mártja borba.

Klopintsák Menyhért politizálni is szere-tett, ha jó kedve volt. Most is azt kérdezteCserestől:

— Azok a bolgárok végre-valahára észretérnek és kibékülnek az oroszszal. Az a há-látlan náczió !

A jókedv őszinteséget szül; az igazi szláv,ha okos, nem a magyart szidja, hanem a bol-gárok hálátlanságát.

Igy vezette be karhatalommal a sarki fü-szeres boltba. Épen csukni akartak, de Klo-pintsák megállította a redőnyöket gördülő utjuk-ban és fenhéjázó parancscsal rendelte:

— Két skatulya szardiniát és egy negyedroquefortit!

Klopintsák Menyhért nagy inyence volt ésnagy humorista. Kiülő vizenyős szemével san-dított egyet és szólt:

— Telik, van miből. Hát ön nem szeretia sajtot?

Cseres Márton szive körül fájni kez-dett valami. Ime, ő ma négy forintot korhely-kedett el — és otthon vak-gulyás lesz vacsoráraszegényes, hig zsiru krumplipaprikás. Milyenpulykapecsenyét ehettek volna azon a négy

forinton az asszony, a Peti gyerek, meg atöbbiek.

De megemberelte magát. Hiszen utóvégreis krumpli vagy ludmájpástétom, mindegy aznagyon. Ami a szerves élethez kell, megvanaz a krumpliban is: egy kis karbónium megegy kevés nitrogén! Mert hát az egész szervesvilág alig más, mint ez a misztikus C. N. — Afő a jó gyomor, abban pedig otthon, hálaistennek, nincsen hiányosság!

Büszke tekintettel utasította vissza Klo-pintsák sanditását és szinte előre élvezte azörömet, amit még ma este csinál a famíliájá-nak. A magyar királyi államhivatalnoknak egészönérzetével, legeslegreprezentálóbb hangján kiál-totta, miközben kiszedegette zsebéből az aranyután maradt utolsó harmincznyolcz krajczárt :

— Kérek én is harmincznyolcz krajczár-ért sajtot — de grójit.

Amerikai ismerőseim.Irta- Farkas László.

I.Lubbock Sherrington, mint jóféle amerikai, igen

komolyan vette a vallást, de azért uj felekezetetnem alapitott, pedig az akkortájban a nyugaton napi-renden volt. Talán épen az az oka, hogy a sokfeléágazó vallási szekták között, miknek gyökerei mind aszentirásból táplálkoztak, eligazodni nem tudván, azeredeti forráshoz tért, felcsapott biblia - olvasónak,vagy ha olvasni rest volt, megállt a Glenaron és 17utcza sarkán s bevárta az utczán ájtatoskodók gyü-lekezetét s ugy oltotta vallásos szomját.

A gyülekezetet, egy év előtt, Briggs Fred ala-pitotta. Egészen eredeti, hozzá még igen olcsó hit-ágazat is lévén, gyorsan téritett. Alapeszméje —szabad ég alatt gyakorlása a vallásnak — ősrégi,a próféták, apostolok is igy cselekedtek. Az eszmétmodernizálni kellett az érzékekre való hatással. Dehogyan ?

E kérdést Briggs Fred a yankee kátéból ol-dotta meg; a megszorult ember, ha máskép nemtud magán segitni, egy ötletbe kapaszkodik. Voltneki egy régi sebesültszállító kocsija, ezt alakítottaát mozgó kórussá. A magas bak alá, melyről a ko-csis kívülről a lovakat hajtotta, beleillesztetett egypianinót, a hosszú borított kocsi két oldalán levőpadon ültek a zsoltárokat éneklő hívek, kik utcza-sarokról utczasarokra váltakoztak, mert akkor akocsi megállt s valaki a szent könyv egy-egy feje-zetét felolvasta. Nem a hívek mentek a templomba,hanem a templom, azaz az ereklyekocsi ment ahívek házához.

Briggs Fred keresztelte el tudniillik a kocsijátereklyekocsinak. Volt rá oka, mert a kocsihoz egyegész történet fűződik, mely történet az én történetem.

Briggs Fred szülei az amerikai élet hányatta-tásai után, mialatt vagy ötször megbuktak, végtéreBostonban állapodtak meg, egyrészt, mert ez nem aVállalkozások városa, másrészt, mert egyetlen gyerme-köknek, Frednek nyugodt életpályát akartak bizto-si Lm. Orvosnak szánták s el is végezte a kurzust,de azt a kelendőséget nem tudta elérni, hogy kilin-csét egyik beteg a másiknak adja át. Nem tudtafelvenni azt a hivatalos arczot, melynek látása meg-nyugtat, biztatásai betegeinek életreményét fel nemélesztették s az egészség árucsarnokába kibocsátottváltói, rendelvényei hitelre nem találtak, Az a gon-dolat pedig, hogy majd a jövőben, mikor eszerövidebb, keze megbiztalanabb lesz, fog boldogulni— megriasztotta.

Egy szép reggelen aztán levelet hagyott hátraatyjának, melyben értesité, hogy elhagyja Bostont ésa vad nyugaton — Wild westen fog szerencsétpróbálni.

Sok megpróbáltatás után, mialatt Texasbanmarhahajcsár, New-Orleansban tanitó, Hendersenbenorgonista, Northern Dakotában pedig favágó volt,Nashvillebe, a Tennese állani fővárosába került,Ekkor volt nehány száz megtakarított dollárja.

Tudnivaló, hogy a szabadságharcz nashvilleícsatájában egyszerre mind a két fővezér, Lee étRulker megsebesültek, kiket egy kényelmesen kipár-názott, hosszú sebesültszállító kocsin vitték be avárosba. E kocsit egy ideig kegyelettel őrizték. De

42. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, deczember 25.

hát a kocsi évek múlva a kegyelettel együtt ko-pott. Túladtak rajta. Briggs vette meg jó olcsón ésmindketten, a kegyelet és Briggs is, nyertek a vásá-ron. A kocsi egyik felét boltnak rendezte be, amásik felében maga lakott és megkezdte vándorutjátegyik városból a másikba s igy jutott a Tenneseeállamból Coloradoba. Abban az időben oda át Ame-rikában még inggombot se gyártottak, mindent, azinggombtól a fogpiszkálóig, Európából importáltak,az ujon keletkező városokba pedig Briggs szállította.De aki Briggstől egy koppantót vagy egy réztollatvásárolt, a portékával haza vitte a két generálisnaktörténetét is. Mint a kúszó csiga nyomában azezüstnyál, ugy vonult végig a boltkocsi után a ke-gyelet egész Denverig.

Itt Briggs megmaradt. A tíz év óta fejlődőváros nyüzsgése meghatotta. Fölment a Capitol-Hillre, a város feletti magaslatra és sasszemeit jódarabig a nagy síkságon tul fekvő sziklás hegység— Rocky Montain csúcsain legelteté s midőn aWindsor-ház előtt delelő kocsijához visszatért, olyanérzéssel fogta ki lovát, mint alti hazaérkezett. Be-ment a barba. A bar az amerikai hotelek elenged-hetetlen kelléke, nem egyéb az, mint csapszék, állóvendégek számára.

Még két vendég volt a bárban, kik a Hun-garian Mills, a magyar módra épített uj malmoknaküzleti esélyeiről beszélgettek.

Briggsnek nemcsak sasszemei, de hiuz füleiis voltak, akarva, nem akarva fülelt.

— Igaza van, mr. Lubbock, a finomabb liszt,melyet a malmok őrölni fognak, a gabonaterme-lésre is jótékonyan befoly, meglátja, hogy a mal-mok megállandósitják az árakat, az állandóbb árakmeg nem szorítják a farmereket a túltermelésre,hanem igyekezni fognak jobb minőséget hozni apiaczra. Különben, milyen a termés ?

— Ugy hallom gazdámiái, ki hetenkint két-szer bejön a városba, hogy elég jó. Én magam, mr.Wawen, már hónapok óta nem hagyom el beteges-kedő menyasszonyomat, s igy a gazdasággal ke-veset törődöm.

— De már jobban van Miss Kitty?— Kinézése javul és hatalmasan erősödik,

Hagymáza óta két kilót gyarapodott. Tayler dr., ki alegönfeláldozóbban ápolja, mostani idegességét csaka láz utáni izgékonyságnak tartja s erősen bízik,hogy a hegyek közt gyorsan magához jön.

— Mondja csak Mr. Lubbock, miért késik anyilatkozattal? Már városszerte emlegetik az önreménybeli mátkaságát és jövö boldogsága zálo-gának tekintik, hogy saját izlése szerint nevelt lánytkap feleségül. Azt beszélik, hogy a szülékkel mármegegyeztek s csak a lány előtt tartanak mindenttitokban.

— Ön Mr. Wawen nagyon jól ismeri velemegyütt a modern házasságokat, melyek fölületesismeretséggel kezdődnek, túlságos érzelgősséggel foly-tatódnak a mátkaság alatt s kínos kiábrándulássalvégződnek a házasságban.

Ebben igaza van. De a szeretet nem okoskodik,csak megnyilatkozik, amint ideje elérkezett. Vigyáz-zon mr. Lubbock, hogy el ne számítsa magát. Hisz önmár nem fiatal s menyasszonya, mikép őt nevezniszokta, alig 18 éves.

— Annál jobb. Rendszerem csalhatatlan, merta fokról-fokra emelkedő lelki összhangra van ala-pítva. A Whitchill és Lubbock ház egyike volt az el-sőknek, mely Denwerben épült. Kitty alig volt 8 éves,mikor anyjával közöltem a lánynevelés elveit. Mit akarlányából nevelni, ugy-e nem találja ki ? Hát meg-mondom : Asszonyt! Ehhez képest első feladata, hogyismerje azokat a tulajdonságokat, melyek a jó fele-ségnél elengedhetetlenek. Az asszonynak mindenekelőttegészségesnek kell lenni, mert az a boldogságnakés a bölcseségnek fele, legyen az asszony aztán vallá-sos, mert a vallás a léleknek biztonsága, legyen mun-kás, mert az hasznos is, szórakoztató is, legyen kedé-lyes, mert az a 10%-os világi összeköttetést meg-fűszerezi s otthonos, mert 90%-át az otthontar-tózkodásnak csak ugy viseli megadással, végül ko-rán ismertesse meg lányával, hogy a férfit ne a kül-seje és a kora után becsülje meg, hanem az eredményután, melyet az élet harczában kiküzdött. Mrs.Whitchill

eleinte zavarban volt, mert gyenge, ideges szervezeté-vel kivül esett ideális elveim körvonalain. Sőt azelső esztendőkben haragudni is látszott. Nem teszsemmit, aki haragszik, annak soha sincs igaza. Énkitartottam. A Denver-Rio-Grande vasut, majd egyébüzleti összeköttetés állandósította a viszonyomat a csa-láddal. Tegnapelőtt költöttem el náluk az 561-ikebédet, sátorosünnepeket is beleszámítva. Ön cso-dálkozni látszik, hogy mindezt oly szabatosan tu-dom ? Ne feledje, hogy én mindent fel szoktam je-gyezni, ez már megrögzött szokásom.

— Engedje meg, mr. Lubbock, hogy rendszereelőtt meghajoljak. Hát mikor indul miss Kitty ahegyek közé ?

— Amint elszállítására kényelmes jármüvettalálunk.

Briggs Fred, amint e szót jármű meghallotta,whiskyjét kifizette s a bárból gyors léptekkel tá-vozott.

II.Whitchill háza, a hölgyek távozása óta, csendes

lett. A jó orvos mr. Tayler hetenkint egyszer be-csengetett s a Negrotól megtudta, hogy az ur azOffice-ban van s hogy a bájos miss Kitty állapotá-ról örvendetes hírek érkeztek.

De a vasárnapi ebédek a régi mód szerintjárták. Lubbock beállított, egymásnak némán kezetnyújtottak s kezdődött az üzlet, melyet az ebédfűszerezett. Az uj vasutak, bányák, malmok, a tram-way, a villamos világítás mindmegannyi kimeríthetet-len forrása volt a tervezgetésnek s Lubbock daczáraa hébe-korba belefujt sóhajoknak, oly biztosságot árultel a sikamlós vállalatok mérlegelésénél, hogy akapuban, hova Whitchill kikisérte, mindkét férfiarcza ragyogott, Lubbocké a biztosítottnak vélt há-zasság derűjétől, Whitchillé pedig a jól informáltvállalkozó lelkesedésétől.

Hazafelé mentében Lubbocknak támadtak ugyanegyszer-másszor kételyei, hátha csalódni fog. Egyideig bántotta a lány öröme, mikor elváltak, bán-totta anyjának búcsúszava: Reménylem, mr. Lub-bock, addig keres magának feleséget; mire visszaté-rünk, mint boldog embert találjuk? Mire Kitty olyhangosan felkaczagott fekvőhelyéből, hogy nevetésemég a kocsin keresztül is kihallatszott. De hát ha-mar kész volt a magyarázattal, hogy igy csak egyboldog lány nevethet s ily tréfát csak oly anyaenged meg magának, ki bízik a szerencsés kibon-takozásban.

De az a dolog állandóan fúrta oldalát, hogyWhitchill hallgatott attól a percztől kezdve, hogyszándékát Kittyit illetőleg vele közölte, akkor igennagy szivbeli megnyugvásának adott kifejezést skérte, hogy még várjon.

— Várok, felelő Lubbock, hisz a lány mégnem kész. Különben is ugy óhajtanám miss Kittyérzelmeit vezetni, hogy tőle jöjjön a kibontakozás,mert csak ugy nem kényszerhelyzet a házasság, haönként nyújtja kezét felém, ami egyetlen biztoszáloga a jövő boldogságnak. Ez alapon sikerülhetnereformálni a házasságot.

A megállapodás utáni vasárnapi ebédek vesz-tettek kedélyességökből. Lubbock, ha alkalma nyit,odavetett egy-egy bölcs mondást, melyről feltéte-lezte, hogy az a reformáló alapnak megszilárditá-sára szolgálhat. Igy, ha Kitty elevensége nevetésbe

tört magának utat, szólt:Ha szeretsz, vagy utazol tengerenViseljed magadat szép csendesen.

Majd meg ha fennakadni látszott az üzleti7agy érzelmi tervezgetés:

Az életben jobb mindennél,Ha valaki folyton remél.

De egyebekben néma volt. Kittynek a világértsem szólott volna, csak visszafojtott érzelmek köztnézegette; mint az egy pontot rögzítő dervis hipno-tizálva lett. Se látott, se hallott, de élt egy uj vi-lágban, a szerelmi rajongás egy nemében mely tisz-teletet igen, de viszontszerelmet nem kelthetettKittyben.

Nem soká késett a kibontakozás. A nők távol-létének negyedik vasárnapján mr. Lubbock ép felöltéfekete kabátját, hogy ebédre menjen, amint Negrobetoppan hozzája, jelentvén, hogy az ur elutazott

a hegyek közé s küldi e levelet. A szokásos goodbye után mr. Lubbock leült, hogy kényelmesebbenolvashasson.

Amint a borítékot felnyitotta, a levélből egymásodik boríték hullott ki.

A levél igy hangzott:Kedves Mr. Lubbock!Tervünk nem sikerült. Kitty önt nem értette

meg, pedig a legrendszeresebben előkészítette jöven-dőjét. Mi nem szóltunk neki, mert ez ellenkezettvolna elveivel. Miért nem nyilatkozott ön ? Most mára véletlen megzavarta érzelmi világának természetesfejlődését. Különben olvassa Kitty levelét. Istenönnel

Whitchill.A második, nyitott borítékban nyugvó levelet

reszkető kezekkel vonta elő. Kitty szép gömbölyűbetűi könnyein át is olvashatók voltak.

Drága Atyám!Midőn azon örömhírt tudatom veled, hogy

teljesen felgyógyultam, áldanom kell a gondviselés-ben a véletlent, hogy oly emberrel hozott össze, ki-nek kezében van letéve életem jövő boldogságánakreménysége. Tudd meg, hogy megtaláltam a férfit,ki az élet harczában jelentékeny részt vett s ki en-gemet is teljesen megértett. Mintha csak mr. Lub-bockot hallottam volna ebédeink alatt kifejtett elvei-vei, oly szabatosan tudta elmondani Mr. Briggsmindazokat a tulajdonságokat, melyek egy asszony-nál szükségesek s melyeket bennem feltalált Tudasdezt mindenekelőtt mr. Lubockkal, az én atyai bará-tommal. Mondd meg neki, alig várom, hogy mr.Briggset bensőbben megismerje. De hisz ismeriteköt már mindketten, mert fisz az idegen, aki olykészségesen ajánlotta fel kocsiját, hogy Minotoubaszállítson s ki el is kisért. Alig várom, hogy kar-jaimba zárhassalak, mert nélküled még sem mertükhatározottan kinyilvánítani Fred előtt azt, hogy sze-relmében nemcsak hiszek, de hogy anélkül nem isélhetek. Ölel

boldog Kittyd,III.

Briggs Fred, amint a Whitchill családdal sigy a gazdag czéggel is összeköttetésbe lépett,azonnal módját találta, hogyan hozhasson uj ott-honának, Denvernek, áldozatot. Megalapította aszabadon ájtatoskodók gyülekezetét s az ereklye-kocsit felszerelve, odaajándékozta.

Lubbock Shewigton szivét is ezzel engesz-telte ki.

De még más öröm is várt Lubbockra, kapottKittytől egy meghívót karácsony estére, melybenelsőszülött kis fiához keresztapának felkéri. '.

Karácsonyeste tehát felvette legszebb ruhá-ját s kiment elöbb ájtatoskodni, tudniillik megálltaz utczasarkon, hogy bevárja az ereklyekocsit, melyorgonaszó mellett vonult végig az utczán, követve ahívők csoportjától. Amint a kocsi megállott, a ko-csiban ülőknek egyike kiszállott s a szentirás egyfejezetét a három királyok hódolatáról elolvasta.

És mr. Briggs volt, kitől halkan megkér-dezte :

— Egészséges Briggs asszony?— Köszönöm, semmi baja, mr. Lubbock.— All right. Ájtatoskodó?— Akár egy szent, mr. Lubbock.— All right. Munkás ?— Napjában kétszer is változtat kötényt.— All right. Vidám?— Mosolylyal ébred, azzal alszik el.— All right. Otthonos?— Valóságos háziangyal.— All right. Tehát meg van ön elégedve lány-

nevelési rendszeremmel, mr. Briggs ?— Örök hálára vagyok lekötelezve, mr. Lub-

bock.— Ugy hát menjünk családi tűzhelyéhez a

kívánjunk Briggs asszonynak Merry Christmast (vígkarácsonyt).

A keresztelői vacsorán aztán kifejtette mrLubbock, hogy mennyire vidámabb lenne ez a ka-

rácsony, ha lánykához hívták volna keresztapának.Mert hiába, ő csak a leánynevelés elveit ismeri.

Szombat, deczember 25. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897. — 4 3 . oldal.

Barátok között

— Szervusz öreg pajtás. Nohát, hogy vág abajusz ? Hogy szuperál a házasélet ?

— Barátom, boldog vagyok, nagyon boldog.A feleségem valóságos angyal. Csak . . .

— Neked is van kis csak-od. Hát mi az,öregem? Csak ki vele.

— Tudod, alig birok egyedül maradni a kisfeleségemmel. Ha színházba, operába vagy hang-versenybe megyünk, mindig ott van velünk azanyósom.

— Csak ennyi az egész ? Ezen a legkönnyeb-beu segíthetsz.

— Mondd, hogyan, az isten is megáldjon.— Fizess eW Telafon-Hirmondóra. Majd

meglátod, az öreg mama egész nap a fülein tartjaa ka/yiókat. Hallhat ott színházat, operát, kon-czertet. Megállj hát, ne szaMi.

— Dehogy nem szaladok. Rohanok, hogyelőfizethessek arra az áldott Telefon-Hir mondóra,.

958. sor, B O N 028. számPolgár Sándor

&gytsi. gyakorlott kötszeiész

Budapest, Erzsébet-körut 50. sz.kőtules ezen utalvány beküldése mel-

lett minden megrendelőnek 15%,azaz tizenöt százaléknyi árkedvez-

ményt adni, az e r e d e t i

m- f. JergHsranö fils -swI»árisi JcnlöxUeg-ességek (ganmi«• balhólyag- épugy összes nölóvszerek) gyártmányaiból. Kimerítő

képes árjegyzék díjmentesen zártlevőiben küJdelik. Kivágatott : az

.Országos Hirlap*-ból. (145)

lejtÁrak angol fontonkint forintokban;

Csomagokban Vi és ll* font 1 fontEjowery Pekoe GuHen Tip 6.— 6.6OFinest Orange Elpkoo . . . fi,— 4.00H e i i K O S o u c h o n g . . . . . 4 , — 3.30P e k o e h o l d M L x t u r e . . . . 3 , — 2 . 6 O

W| Panjabban az öt folyam VíHfira-ValioV-ba-faiftií a legkedveltebbek ésQIJI országában aratott JVeHgra-Yail2/-Tea-jajQK legelterjedtebbek.Emmtímtl csomagokban kSxvottmn bahomatal. Bombayban.

Csak viszontelárusitók kaphatják 7fi\\f<Yu t 7 Ae Tkve*i O ^ * az importeuröknélf WHZVf d. j . CS LlTZú!^» Budapest, VII., István-ut 26. sz. ma.20 Fióktelepek: Calcutta, Delhi Simla, London és New-York.

tlv^mj ilnoni li]bárki házilipsználatra lu'deg utón minden ké«zii!ék nélkülkitünö minőí.;é'b(;n előállíthat. BisQÓk, gumi tömtök. IS

Kezelési könyv és árlap ingyen.

WATTERICH A., BUDAPEST,5. Dohány-ufcza 5,

Alapittatott ISfífí.(85)

Alapitiatotta 1809.

özerny Tanningene-je

a legjobb íesíőszer hajnak és szakálnak,Általánosan maradandó, egyszerűen E.lkalmázható, sötét-

szoke, bama és felifite színben. Ara 2 frt 50 kr.

Czerny keleti róssatejs

finom, tiszta ar^zbőrt kőicsönüz, mily m;is szer által el j*jnem érhető. ÉS£T Etafesafiissappissn hozzá 3ü kr. ^

TürvL'uyesen védett, lülkiismarütfisen :negvizsgált és va-lódi minöségb.-T) kapható:

XVi í I . , Carl Lv.a\ví;i5»trasa3 6. (PBJát Láz). FTiraktír: j . -I, •WallflBcJig-s-ooe 5. Szétküldés azonnal, uiánvétl 1. *^5 fríon feülü ni>-grernloltísek ChO.'icauoiáái köü^ég nélkülés ezenfelül püi'ndijmentesen küidulnuk. Leírások eshasznalati xitasitások az iks^es ii20fnj-;íie keiiitijiinveKrolkívánatra injy°s és béritienfve. Rulfíár Bu-'aposícn: T-iröS iizz-i1

Bjócfsz., Kiríy-iiicza 12. és Egger Á. Fia, V«czi iömt 17,Csak akkor valódi, ha AntoH J. Czsrny névvel van elMb-a.

más vLsszautasitandó. (V~~)

Poilitzor Mór és Fiaos. és kir. szabad, orthopaediai kötszerészek.

— Alapittatott Í86O. —

Csak V.f Deák-Ferencz-utcza 10. «z.Fontos

ÚJDONSÁG.Pol l i tzer - fá le újonnan javított cs. és

kir. szab gummj sórvkötő, a legjobbnak vanelismerve és monarchiánk határain tul isna^y elismerésnek örvend. Nem csúszik lea testről, nem gyakorol kellemetlen nyomást,ugy éjjol, mint nappal hordható. Czélszertt-sé^e által az «ddigi sérvkötök hiányalt pó-tolja. A pelották a sérvhez idomíthatok ésbii'.twnsási öwel van ellátva, melyek a test-ről való lecsúszást meggátolja. Árak egy

oldalú 7—10 frtig, kétoldahi 10—16 frtig.ZSegrecdeiésnél a t e s t bőségre béretik.

Gyermekeknek a felével olcsóbb. Nagyraktár anjul és franczia sérvkötőkben. Sus-punsorium, haskötő, görcsér-gummiharisnya,

44. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, deczember 25.

iíitünő aikaikaiom olcsó pénzért egy Jó könyvtárt beszerezni.

A megrendelési feltótelek a kővetkezők:JL Isi ie&s%lá.lbl3 1OO £a»t<éi?t Fendel külön 1O százaléknyi engedményben részesül

1. A rendelések csak készpénzfizetés mellett intézhetők el akár az összegelőleges beküldése, akár utánvét mellett.

2. A kiadóhivatal fentartja magának, hogy az egyes rendeléseket csak a kész-let erejéig teljesiti. Ha valamely mű elfogyott — az azért beküldött pénzösszeg arendelőnek vissza fog küldetni, ha csak más művet nem óhajt helyébe.

3. Kérjük ennélfogva az irodalom barátait, hogy rendeléseiket lehetőlegmielőbb küldjék be, mert a leszállítási határidő elmultával a lent felsorolt müvekújólag csakis, a rendes bolti árakon lesznek kaphatók.

4. A megrendelések közvetlenül a kiadóhivatalhoz küldendők be. Azon*ban bármely rendes hazai könyvkereskedés is szívesen közvetíti a rendeléseket afenti határidőkig.

A LAUFFER VILMOS-féle könyvkiadóhivataltól Budapesten IV-megrendelem az alább megjelölt müveket:

f. Remek diszmüvek.

herczeg Cszfcrházy családPreatel J O. állaifestünuk a helyszínén felvett vázlatai. ÁraBzinezetlenül 48 frt helyett most 20 frt.

JílIlUS.j l b b

Budapest és környéke Eredeti képekbenj J rajzolta Rohbok Lajos. Aczélba metszették

korunk legjelesebb művészei. A történelmi és helyirati szöveggelés 24 aczélmetszettel, kötve . • 6 frt helyett most 2 frt 50 kr.Vászonba kötve 10 frt helyett most 4 frt.D. a. Német szöveggel 6 frt helyett most 2 frt.Vászonba kötve 10 frt helyett most 3 frt.

Hires zene és énekművészük, valamint művésznőkj arczkópei és ólatrajzai. Magy. és német nyelven.

Fűzve 4 frt 50 kr. helyett most 2 frt.Bekötve 6 frt helyett most 3 frt.

2* Regények, színmüvek, köite~

fibM I * * * A falu lelkésze. Regény. 8 kötet 2 frt 80 frt hetyett,most 20 frt.

jffbout Edmund. A becstelen. (L'iníameJ Két kötet 2 frt helyett,most 1 frt 8 0 kr.

Hellén eredetiből fordította Péchy István40 kr. helyett, most 15 kr.

Finom kiadás, aranymetszéssel . . 60 kr. helyett, most 2O kr.US131.

Gyula. Vlil. Henrik hat házassága. Fordította HangFerencz. Tartalma: Arragoniai Katalin. — Boleyn Anna. —

ellontállas. Az elválás. — A trón. — A vérpad. — SeymourJohanna. — Az egy nap királynéja. — Howard Katalin. — PauKatalin. — Nero és Vm. Henrik . . 1 frt helyett, xaoot 4 0 kr.

JJaczur Gazai. Jogász hámor. Adomák és jellemző vonások aJurátus B patvariata, a jogász és ügyvédbojtár életéből

80 kr. helyett, most 4 0 kr.

Lajos. Zalai ibolyák. Dalkönyv, csinosan fűzve 1 frt_ _ helyett, most 3 0 kr.— Sűmegh vára. Rege a magyar elöidökről, versekben 40 kr. helyett,

most 15 kr.— Isten hozzád. 2 daű 10 kr. helyett, most 4 kr.— Megtört azir hangja. Költemények. Fűzve . . . 40 kr. helyett,

most 15 kr.

Taazüő. A szalonok betege . . l frt helyett, most 4 0 kr.H a l f a e^élrí Lajos. Nők könyvo, hasznos és mulattató olvas-o d ! ia&£tíni másnyok, müveit hölgyek számára 1 f t h l e t t. 1 frt helyett,

most 50 kr.

Beneöikti József. Nílusi emlék üti benyomások 2 frt 50 helyett,most 1 frt 20 kr.

Emil Nefelejtsek . . . 1 frt 20 helyett, most 50 kr.Tünderfy Kálmán ar ka.lai.djai. Regény 60 kr. he-

lyett most 20 kr.

BeöthyBérezikBernátSérthet

Zsigmond. Köretválasztás. Eredeti vígjáték 60 kr. he-lyett, most 3O kr.

Árpád. 2 vígjáték. I. Fertály mágnások, ü. Népszerűség1 frt helyett, most 4 0 kr.

Gáspár. Ki a virát? Népszínmű a kortesvilágból 84 kr.heyett, most 36 kr.

ülés. Az elzárt. Regény S kötet . 2 frt 40 kr. helyett,most 1 frt 20 kr.

Bocskay Brutus. A jezsuiták története. 6 kötet 6 frt 50 helyett,moat 2 frt 8 0 kr.

B nvn J-. II. Izabella. Spanyolhon elűzött királynője vagy amad-"» " ridi udvar titkai. Történeti leírás. 18 kötet. 10 frt 40 helyett,

most 5 frt.— Egy világváros titkai vagy vétkes ős vezeklö n5. Regény, ford.

Tabody József. 10 kötet 8 frt helyett, most 4 frt.. 80 kr. helyett,

most 40 kr.

Jakab. Emlékiratai és kalandjai. Ford. Halassy O.22 kötet 17 frt 60 kr. helyett, most 9 frt.János. A vén szerelmes. Vigjáték.3 felv. 70 kr. helyett,

most 25 kr.

ftOFOS ^dám. A szomszédok. Regény 2 kötet

M i l b i o A f e h e r r a b á a nS- ^ 6 ° ! regény, fordítottaWUKlg. Balázs Fr 8 kötetB frt helyett, most 1.5O

|>S H uu f l Hasznos ismeretek és mulattató olvasmányok.KÖHJ V«. Szerkosztottók Greguss A. és Hunfalvy I.

699 oldal 9 képpel os sok fametszettel. Kötve 2 frt 50 kr. helyett,most 1 frt.

Vaszonkötésbon 3 frt helyett, most 1 frt 20.

. Költemények 70 kr. helyett, most 35 kr.Gusztáv munkái. 3 kötet. I. köt. Költeményei. II. és m.kötet Beszélyei. Budapest. Fűzve 4 frt 80 kr. helyett,

most 2 frt.í»c ic fnf Unrnrvv Ida. Beszélyuk 1 frt 20 kr. helyett,{•Siszer-ucjroczy most eo kr.— A szerelem harezosai. Regény 8 kötetben . • 2 frt 40 kr. helyett,

^ most 1 frt.i József. A magyar klérus adomákban. 2 frt helyeit,l _ most 1 frt.

Grófnő. A szeretet áldozata. Regény az 1791-iki francziaforradalom korából . . • . ' . . . 1 frt helyett, most 40 kr.

Sándor. A vivómester. Regény 2 kötetben

Érdekesb novellái Fordította Hang Ferenc2 .

ü frt helyett,most 1 frt.

1 frt helyett,most 5O kr.

A recens leánya. Regény, 3 kötet 2 frt 40 helyett, most 1 frt 20.Gróf Monté Christo. Regény 10 kötotben . . . . 8 frt helyolt,

most 4 frt.Margót királyné. Történeti regény 5 kötetben . . 4 frt helyett,

most a frt.

F it, András. Erzelgés és világ folyása. — A velenezeeik. — Es;MJ és szivkalandok 1 frt helyett, most 40 kr.

— A különös végrendelet. — Az elkésések. — Sios. — Mire szántamfiamat 1 frt helyett, most 40 kr.

— Hulló virágok. A hon lelkes leányainak ajánlva . 1 frt helyett,most 4 0 kr,

— Búzavirágok és kalászok. 2 kötet. I. kötet tartalma: Szádváróvidéke. — A könyvbuvár. — A külföldiek. — Öreg Bakonyszegiés barátja!. — A viharok. Il-ik kötet tartalma: Tétényi éjszaka.— Eszineburkok és szikrák . . . . 2 frt helyett, most 8 0 kr,

— Munkái. II. Tartalma: Mesék és allegóriák . . . . 1 frt helyettmost 4O kr.

— A rési pénzek. Vígjáték 5 felv. — A közös kór. Vígjáték —A hasznos kinc-keresps. Elbeszélés 1 frt helyett, most 40 kr.

6aa! József A ven sas. Bohózat 4 felvonásban 70 kr. helyett,most 25 kr,

János. Balatoni kagylók . . 70 kr. helyett, most 25 kr,Fordította Naity Isván 2 frt helyett, most 8 0 krBekötve . . 3 frt 50 kr. helyett, most 1 frt 50 kr.

Gyula. Romvirágok. Ballada-, románoz- és rege-füzér58 kr. helyett, most 20 kr.

Ferencz. Érdekes novella gyűjtemény az angol, francziaés német irodalom jelesebb müveiből. 3 kötet 2 frt 80 helyeit

most 1 frt 20 kr,— Utazók könyvtára 3 kötet . . 1 frt 50 kr. helyett, most 60 kr,— Varrótű emlékiratai. Humorisztikus elbeszélések frt 1.50 helyett

most 60 kr.Lenke. Nyugol-Európa. Uti levelek 1 frt

20 kr. helyett, most 5O kr.

feine. Idegen virágok. Heine szebb dalaiból 80 kr. helyett,most 4O kr.

^ Victor. Népdalok . . . . 70 kr. helyett, most 35 krVers es próza 70 kr. helyett, most 35 kr

György. Költeményei egy elevennek . . 74 kr. helyettm o s t 3 a j ^

Lázár. Álmok. Dráma. . . 1 frt helyett, most 40 kr.

§uszár» Részvét hangjai . . . . . . 1 frt helyett, most 40 kr.Alkalmi ajándékul mindenkinek. Irta , * ,

80 kr. helyett, most 15 kr.

v Júlia. Az élet esélyei. Regény 1 frt helyett most 50 kr,— Elbeszélések 2 kötet . . . . 1 frt 60 kr. helyett, moat 8O kr.

ÍÍ3iÍlliir R 0 z a . összes költeményei . 1 frt helyett, most 30 kJ,

j i e m e i i e S költeményei 2 frt helyett, most 8O kr.

Frigyes. Költemények 1 frt 05 kr. helyett, most 4O kr.— Ujabb költeményei 1 frt helyett, most 40 kr.

J i l i ern Ede. Színes könyv. Diszemlény 2 frt 50 helyett, most 80 kr.Henrik. Az én utazásom, vagyis Vaséki Méta . . 40 kr.

helyett, most 15 kr.Novellák és költemények. 2 kötet 5 frt 25 helyett,

most l frt 50.P&1. Kis patakokból lesznek nagy folyók. Regény 1 frt

60 kr. helyett, most 8O kr.Friquette. Regény Két kötet. 1 frt 60 kr. helyett, most 80 kr.

József. Nők könyve 1 frt helyett, most 4 0 kr.Pál munkái IV. kötet. Tartalma: A nökebel bosszúja. —A hideg viz mindent meggyógyít. — A gyermek szerelme.

— Mennyi ház, annyi szokás. — A növendék . . 80 kr. helyett,most 40 kr.

Kövessy Kálmán. Esti dalok... 50 kr. helyett, most 30 kr.Kde. Fehér rózsák Emlékül egy piros rózsának 1 frt

helyett, most 3 0 kr.

3tuthi. Novellák. S kötet. Minden kötetben külön novellák vannak.Ara egy-egy kötetnek . . . . 1 frt helyett, most 5O kr.

&ajwnidine. Tinka. v&gv a férfi-próba. % kötet . 2 írt helyett,most 70 kr.

. Költemények két kötetben 2 frt helyett, most7O kr.

{•ifire Holt kéz. Regény 4 kötetben. Gróf Monte-ChristoI U l i e . folytatása . 8 frt 20 kr helyett, moat 1 frt 8O kr.

fSe*HV4i Kálmán. Szavalat könyve saját költeményeiből 1 frt&15Znyai * helyett, most 3O kr.— Két dala. Országos nóta. Nemzeti cnek 10 kr. helyett, most

5 kr.Miska és Német Miska Londonban. Kedélysugarak aködön keresztül 50 kr. helyett, most 2O kr.

epm

Imre. A Mségóvó intézet. Eredeti vígjáték . . 40 kr.helyett most 15 kr.

Xavér. Az élő halott. Regény 5 kötet 4 frt helyettmost 2 frt.

L < NovelI&k fordította HangFerencz 80 kr. holyett

— Születés és vagyon. Regény egy kötetben . , » . 60 kr. helyettm»st 3 0 kr.

Vm- Téli estékre. Elbeszélés a nép számára. . 24 kr. helyettmost 10 kr.

Jf^yaö. A'úrdői album. Szerkesztették Balázs Sándor, HuszárImre, és Eózsaúgi Antal. . . 2 frt helyett most 6O kr.

Károly- Szépirodalmi munkái. 4 kötetét, fűzve 7 frthelyett most a frt 60 kr.

tve 9 frt helyett most 3 frt.Bort£ Ű a D- Ujabb költeményei. 2 frt helyett most 70 kr.

JBokö

OlDal József. A két árva. Eredeti regény 4 kötet • . 8 írt holyettmost l frt 50 kr.

faDos János. Myrtuslombok. Költeményfüzér 1 frt 80 kr. helyettmost 60 kr.

Vilmos. Várnai csata. Szomorujáték . 50 kr. helyettmost ae *—

Br. Poömaniczky frigye s.helyett most 1 frt.

— A kedvencz. Regény 2 kötet. . . 2 frt 20 kr helyett moat 90 kr.— Margit Angyal 2 kötet. . . . 2 frt 60 kr. helyett, most 1 frt.— Alom és valóság 2 kötet 2 frt helyett, most 70 kr.— Apály és dagály Napló-töredékek 1 frt 20 kr. helyett, most 40 kr.— Bégen volt mindez. Regény 8 kötet 8 frthalystt, most 1 frt 30 kr*— Egyetlen könycsepp. Regény 2 frt 40 kr. helyett, » o s t 1 frt.

Edgár. Érdekesb novelláiból. Ford. Hang Ferencz. l frt40 kr. helyett, most 60 kr.

Lajos. Magyarutiképek. Tartalma: A Balaton. Ráa-dulás Ausztriába. Agtelek. Kárpáti levelek. Kószegi-ut

70 kr. helyett, most 25 kr.— Versei • 70 kr. helyett, moat 38 kr.

A magyar Jakobinusok. Történeti regény.w 2 frt helyett, moat 1 frt.

János. László éa Eóza. Elbeszélés 80 ki. helyett, moat 10 Br.

Gusztáv. A huszár és kedvese. Történeti regény 1 írty helyett, moat 40 kr.

A nőnem befolyása hazánk múltjára. Regényen krónika.1 frt helyett, mon't 40 kr.

Rezső. Pausanias. Tragédia 5 felvonásban 60 kr. holyett,moat 30 kr.

A n t a I - E a t i 6lák- Beszéljek 1 frt helyett, most 36 kr.B Három királyné. Reg. korrajz. 8 köt 2 frt 40 kr.

helyett, moat 1 frt.Rvnrttv

oyorgy.A há ember. Regény 8 kötet 8 frt helyett,

moat n r t 40 kr.V i k t o r i e n - A tekete gyöngy. Regény 1 forint helyett,

István Történeti beszélyek. 2 kötet 2 forint helyett,y ' m o »t so kr.

— Arany hullámok a történet tengerétől. Beszélyek 1 frt 80 kr.Sárkányfogak.helyett, moat 4© kr.

Humor gyűltem. 48 képpel illusztrálva SO kr.íelyett, moat 3 0 —

Antonio. A kártyahősők. Regény 8 kötetben 2 frt 40 kr.helyett, moat 1 frt.

lonn -Párái titkok. Regény 15 kötetben 12 frt helyett,JBIIV* 9 sieat A frt.t . , ! . £ Richárd. Beszélyei 9 kötet 2 frt 12 kr. helyett, moat 8O kr.jZaüQ _ Ujabb beszéíyei. 2 kötet 2 frt helyett, moat 80"kr.

Károly. Trencséni Csák. Tért. beizély tíz énekben 2 frthelyett, moat 8 0 kr.

Diszkötésben 8 frt helyett, moat 1 frt.

SzászZsidó. Eredeti ndnma dalokkal 4 Kakaséban

70 kr. helyett, moat «5 kr.

Tegzes. Kik a valódi fertály mágnások? . 60 kr. helyenmoat 30 kr.

Télfy Iván. Athén 30 zsarnoka. Regény 1 frt 80 kr. helyett,most ao kr.

Jhaly Zengő liget. Lyrai és ujabb elbeszélő költemé-nyek 2 kötet 2 frt 80 kr. helyett, moat 1 frt 3 0 kr.

István. Adél asztalára. Fűzve 2 frt40kr. helyett, moatl frt.Diszkotésben . . . 8 frt 20 kr. helyett, moat 1 frt 4O kr.

László. Az ifjú küzdelmei. Dramatizált allegória hatképben 80 kr. helyett, moat 3O kr.

TAth Ferencz. Történeti képek. (Históriai novellák.) 1 frt 50 kr.JOTB H helyett, moat 6O kr.TÓth L ű r i n c z - Olympia. Drámai Pályavirágok , 70 kr. helyen,

most 36 kr.után Szendy K. Sment Szébaldi sírkert. Repény 20 kr.

helyett, moat 1O kr.

Iván. .4 nemes fészek. 1 frt 30 kr. helyett, most 6 0 kr.

b & c 6 ' A kort*akedők- helyett,

Babérlevelek. Tört. beazélyfttzér. 2 kötet 1 frt 50 kr.helyett, moat 8O kr.

Sazter, m océp kardalooknő. Regény 2 kötJ r

8 frthelyett, moat 1 frt— Beszélyek. 2 kötet . . . . . . . . 70 kr. helyett, moat 36 kr.

í™^- A magyar honvéd, vagy Budavár bevétele 1840-ben.Eredeti pályanyertes azinmü, dalokkal 8 szakaszban 40 kr.

helyett, moat Ifi kr.— Országgyűlési szállás. Eredeti vígjáték 4 felvonásban 40 kr.

helyett, moat 16 kr.

Vajda Péter. Jogász, vagy a „honkeresők". Szinmü 40 kr. helyett,moat 16 kr.

A i a o l d - T ö r t é D e t i bo*zélyek. 2 kötet 1 frt 50 kr. halyott.

Virág L Darázsfészek. Novellák és humoreskek. 8 kötet 1 frt60 tor. helyett, moat 6O kr.

Voltaire. z*/re- Drám* • M fa helyett, moat 3O kr.Gyula (a „Deniokritos" szerzője.) A pápaság története.11 kötet . . . . 8 frt 80 fa. helyett, moat 4 frt 6Q kr.

Wooö Henri. Eaat-Lymw vagy Lady Izabella. Regény 5 kőUt. 4 frt helyett, most l frt 8 0 kr.

Börtöndalok . « . . . . . . ,.l frt helyett, m o s t . 4 0 kr .

ZSOlOOS. *V*te*.£letpálya. Elbeazőié1!, 50 kr. helyett, most 8 0 kr.

3. Történelmi müvek.Alajoa. Országgyűlési emlék. 1861 18 kr. helyett,

most 4 kr.

Jocsor István. Magyarország története. W—V. kötet 8 frt 60 kr.helyett, most 1 frt 6 0 kr.

AaM- tanulmányok. 2 frt 12 kr.helyett,so kr.A Vargyaai)atliel n f ? r í TiÜ^atSlI .*•«««»*. íeOB-mi. A VargyiJSÍlir^S?1 C«tí*2 í™"*^*? leví nagyobbrészt eredeti "téz-iratok untán. Szerkosztó Thalj Kálmán % frt 40 kr. helyett,•Matlfrl

Szombat, deczember 25. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897. — 45. oldal.

Kitiinö aikBi&m ohsaé pénzért egy jé könyiárt beszerezni.Világtörténetek. 2 kötet 1844. 1 frt 75 kr. helyett,

Magyarok története népiskolák számára 25 kr helyett,most 1O kr.

fivSrftVVJVIjjJ*H o o i árosainknak, nemzetünk kifejlődésére scünosbuláaára befolyások 1787. 40 kr. helyett,

n ő s t 15 kr.- Utolsó tőrt. értekezletei a magyarok Gsrokonairól. 1 frt helyett,

most 4O kr.- A kaztirekró/. 1851 54 kr. helyett, most 20 kr.- A kuiíok erődébe . 72 kr. helyett, most 25 kr.

fényes Bl*k. Kimarom vármegye statisztikája, geographiai éstörténeti tekintetben, 1848.1 frt 40 kr. helyett, most 6O kr.

Ria»bbazerü világtörténet 60 kr. helyett, most2O kr.

iS'fl' CfrrmiSl Gábor XTV. Lajos á la Rochsfoucauld az>i U~.aLU.WWI utóbbiaknak életevei. 72 kr.helyett, most 25kr.

nJ03- Békés vármegye hajdana. Két kötetben I. kötet:q Történelmi rész. 827 lap . . 2 frt helyett, most SO kr.- II. kötet: Oklevéltári rése. 388 lap 3 frt helyott, mos! 1 frt2O kr.

magyarok tórténeteintík rov, vázlata (Is85)40 k r . h o i - e t t ; m o s t 15 kr.

'É{*£CÍít. Izrael története . . 1 frt SO kr. helyett, most 6O kr .

^alre- K^ssa városának ó-német stylü templomaii a aczélmetszettel és szöveggol. Fuiio 12 frt üOkr.

helyett, most 6 frt .az orosz-tőrök háborúnak magyarázatára 3ü Eri

helyett, m o s t 1O kr .

Világtörténet népisJctflák számára. 40 kr. htlyett,m o s t 15 kr.

Ifért¥\S*ii\t Mihály. Történelmi zsebkövyv. íl.iizofc a magyar for-IJÜl Fü l l l téhelemből. Uj olcsó kiadás. ÍSS5 3 f t ! l t t

gyÍSS5. 3 frt !:elyett,iE33t 1 frt 2O kr.

í l Ede. A rruf-zyar bireclalom czimorui és szinei. A pestil magyar tudóstáraaság által koszorazett pályamn 4 frt SO kr.

h l t t t 2 f t 4O kszorazett pályamn 4 frt SO kr.helyett. jEoat 2 frt 4O kr .

F. A pogány magyarok valJa.su. jutáim, pályamű 'J frthelyett, most 1 frt 3O UJ.

^ r P á d - Mugy.vrorszúg :>.uilék:tört-'-aetóten 4 frt 60 kr. moBt

epj:ii ozur éves2 frt 4O kr.

Kiegyenlítés okmányíáras történek. Két füzeiben 1865.2 frt helyett,

most SO kr.János. iTíídi földleírás I. kötet: Hadi földleírás elmé-lete. Európa általában. Orosz álladaiom éa Krakó köz-

társaság. 1S4Ö. 184 lap és két ténkép 3 frt helyett, aiO3t 1 frt 39 kr.— D. kötet< Európai török-álladaiom. Görögország os a joriiai szi-

getek köztársasága 1848 5 frt helyett, most 2 frt.a szabadságharcz karvezéreivel 1845/49 1 frt

helyett, moat SO kr.L. Qr. Széchenyi István rövid éleíraiza 1 frt 50 kr.

helyett, most 6O kr.Kofsányilu ihy Lajos. JPolgÁri szózat kelet népéhez. 1S61. 1 frt 75 kr.

helyett, most 7O kr.Károly. Magyar föld egyháztörténetei. Ss kötet 4 frt

^_J helyett, most 1 frt 6O kr.Albert B. A magyar honvédhad, lüöl 60 kr. helyett,

most aO kr-

ESA spanyol inqiu'sitió története. 2kötetFrancziabo 1 frt 20 kr. helyeit,

most GO kr.

iá Miklós. Értekezések Titus Livius róuaai történetei-n nok X első könyve fslött. 1862 3 frt 40 kr. Jie!y*tt,

most I frt 4O kr.iünö. Róma Augusztus korában utile1. elekben 1 frt helyett,

most 4O kr.JlagosJí&syoky. A jezsuiták jellemzése 12 kr. helyütt, aaost 6 kr.

A rómaiak nagysága és hanyatlása. 1 frt 42 kr.helyatt, most 6O kr.

'? Irta: Bor.ppa.rU 2Tüpoleon Lnjoa iig.n. (iu. Napóleon) francziából ford Hnsznr

Imre. 80 kr. helyott. most SO kr.« 4 M V 5 A csánádpüspöki megye ÍJirtekviszonTainak tört. 1 frt

iV&Jljfi, 40 ki-, hoivstt, moat eO kr.

\ 1847., 1843. 8<ét, 50 kr. helrett, most 3O kr.

Dénes s. párlatntat Debrececsbea 1349. 2 kötat4 frt helyett,most 1 frt 59 kr.

*tS??ri!í5. OdÖn. Az 1okai az aradi és temesván

1849-ik évi magyar hadsereg feloszlásana*.,di és temesván táborozással 1S67. 1 frt

kr. helyett, most SO kr.Eteár. .1 forradalom. Ford. gróf Károlyi T. 2 kötet

5 frt helyett, mcst 3 frt.ond, A tatárjára* történelme 1 üt 12 kr. helyett,

most SO kr.

B» íefsMÜ-i Emlékirat az éUnmuaJc 1870. július lS-iki pápaii. «SUiy;r<i. coixstitució határozataihoz való viszonyéról.

SO kr. helyett most SO kr.e.W,.-*., í?w.*U Laapsaousi Sirató. . . 1 frt 50 kr. helyett,dÜlwdlZ Öjiiiií. most 6O kr.— A görög óüoáség viszonya a földtan kérdéséhez. 1 frt h*jT^.

— A fajta, kój-dis sziorpaala. 3 frt helyett, most 1 frt 2O kr.

Siaiay £ á d é . mósi ,- A horvát kordishtz 8í kr. helyett, most 3O- A Gakínth&i erőf Eszterházy Miklós. Magyarorszas n*

3 kötet 14 frt helyett, most 6- Mugy&rorsaAg története. I-V. kötet os VI-L 18 frk 92 kr. he

- II. Rákóczi Fcreuez bujdoaása. I. n. . . . 3 frt 40 kr. helmont ^ frt SO

kr.°»-frt.

yett,kr.

Stathmáry T ö r t é a e t i

j ÚZSÖ/. Munkácá

:.os. SS^yarok Sstöritaet*. Görög források a sainakj w:-t(*uiítiSi>uz . . 1 frt 20 kr. helyett, most «O kr.vrfms Juris Attíci. Graece ot latiné. E foatflres composciil•«uiwícterio indlc-ibusque igstrusit 8 frt helyett, moat 4 i r t .}7f •fG'oTmln. A nn^yizontbati harcz. Hadtorténatí epizód a•lj kuiucz-világbót Köihetszotü csata-térképpel. 1 frt »0 kr.

helyett, most 60 Ssr.— Eúkóczy-tár. Történelmi árdekü naplók, emlékiratok, leve-lezések, pátensek, hadi szabályok, országgyűlési dianumoS estörvényerikkök gyüjttun.4i»y». //. Rákóczi F&rwcs koráioz.

• i - 2 icatét 7 frt hel^tt m—t 8 f r tTÁ1IW István. Régi Magvarország. A "magyar birodalom P « ü ^í B i ü J viszonyai a honfoglalástól a saatmán bék-éi- 2 frt SU Kr.

* helyett, most l frt 3O krJános. Magyarország prímása, közjogi % tart. vüzolat, 15DfiOJás aíc*képétel éa számos arehaou!. és harald. abr. K.

7 frt helyatt, most 4 ír*.— Gróf Széchenyi István

Vámossy M> frt

. . U i y /ra.mint Corrinadalék irodalmunk erköIcat

és törvénytelen nev.h k j l t t

4. Politikai és jogtudományimunkák.

MtiVÍ A* Átalakulási vázlatok, tekintettel Lazái vlszttnya-• <***] • inkra. Béke. Egyetértés. Szabadság. Törvényszerűség1846 . . . . 1 frt helyett, most 3O kr.

^Tll/nfni5MV (* magyar polgári) vád- és védokai. 40 kr. helyütt/UttütHUmj most 15 kr.

haszonbérlési állapotának ismertetése 2 frt 40 kr helyett,most 1 frt.

hivatása éc egy magyar birodalom lehetősége . . 50 kr.helyett, most 2O kr.

BPjft'ijiv Nemzetis, és alkotmányi mozgalmak. 1841 . . 30 kr.CitfgUJ, Beiyett, most 1O kr.

ga!!/rí'?ÓM «¥Hnvnmm55 tz 1672-iki képv. vál. szemben 40 kr.amozep prograflimja heiTat, mOat 10 kr.

BífáfiVÍ ^03, Hoca rmé-per, vagyis gróf Bocaruié és neje mérj{e-ti qiijr I iési története 1 frt helyett, most 3O kr.

MflCY kajos. Egyházi törvény, magában foglalja az országgyűlésiytuSJ czikkeket és cs. királyi rendeleteket. Proí-sst. számar;i lá-4-1.

1 üt helyett, most 35 kr.János. Az ákilapok. Értekezés Magyarország vagyon-

úit mivelödési és jogi viszonyai fölétt 1843. 40 kr. helyit,most 15 kr.

Bírói parancsok magyar példákkal. isid.1 frt 40 kr. helyett, feost ÓO kr.

Lajos. Jfractori^ jog, azaz a praetoruk állása a törvény-kezés terén a római államban, 1866 1 frt holystt,

most 4 0 kr.t«f- I-itjüjaiuin. Az alkotmányos lolíiilca tana Os a mi-

itvlnUi i;iszti:rí felelősség • • 1 frt 20 Ír. helyett a o e t 5O kr.J, Jaiio:-. A kathojikws egyházi j/ivak és alapítványokról» tulajdonjogi teHntelben. "1848 30 kr helyett,

mogt i O k r .ftl'íslírt?';;<i*4*w Adó-Kézikönyv. 3 kötet 6 frThclvtTtt"illdlWHU£.hj. most a frt BOkr!

B ?KH»ftC József. A XIX. század uralkodó eszméi, 2 kötet-_•_ &«tVtf^ 3 frt helyeit, maaí 1 frt 2O kr.

E FHCWfe Uios. Szerb szózat a magyar nemzethez. , . . 20 krT__y_____ helyett moat 5 ki-.£ 4 M András. Az elszegényedések. Emberbaráti, hazafivá és poii-j »J tikai vázlatok . . • 80 kr. helyett moat 3O kr."SalÁf György. Jus ecclesiae cathoi. adrersas aposiatus 40 kr.J 6 i s * helyett moat 15 kr .%O^>e\ú István. Hazánk egyik igen jeles főispánjának nyilván tettTgrvClSi pfilftikai hitvallása . • . . . . 18 kr. helyett m c s t 5 Ser.

4n Ernő. Ma,<ryu.rorszúg forgalmi szükségletei s a va..-utügy-»»k nek ujabb kifejléso. 1869 • . . 1 frt helyett most 30 kr.

Kerencz. Esküdtszékről. Tekintettel az alsótáblai szónok-latokra 1846 50 kr. helyett aioat 15 kr.

Kde. Fvéderált Hunnia,, vagy a nemzetek ejryesii-lése. 1880 35 la-, helyett most 10* kr.

H©tts>f> kinyitotta szemeit egy nyugotnnak. 1342 30 kr.»«»**» helyett m o s t 10 kr .

Zsigmond. Korteskedes és ellenszerei. 1873. 1 frt he-Ivett mcst 30 kr.

^ffticviriával Irta. a nemzet egy napszámosa.JtdbilllúVál. 1867. S2 kr. helyettmastlOkr.közös intézése a magyar közjos. szempo:itjából1866 4'0 kr. helyett aiost 15 Xr.

Ifuflaw Lajos. Polgári szózat, kelet néaéhes. 1H61. 1 írt 70 kr.*>^^"J bB'.yett attet 60 fcr.

M« « V ! » fl!o*rt.»o«*""l-í5«o"'/» O-Jszhangzásbíin a közblrodakui érde-*gyoF ei2íhgrÖtíi2í{. kekkel. frtagr.Sséuüenyi Islvúa c-yik

tanitványs. 1S52 1 rrt lielyof^ xcost 36 kr.M3SVai'flí' l574H alaptörvényei, közjogi fejtejjeíiisekkeí os fel-i™ 3J ' *«"*> világtisitásokkal. Irta egy junsta 1 frt helyett

most 35 fcr.

Imre gT. Irányessmék. 1S61 . . 60 kr. helyeit most 20 kr.

%\\ kell az 1S4S-ÜJÍ törvényeken Tálidztatni ?40 kr. helyett HÍ!>S£ 25 fcr.

JSír virhatank az olssz-fraaczia beavafke2ásíél ?1ŐG1 1 fi-t helyett n iss i 30 !sr.

\S\fnv\i Pál. Ja.rs.llat Peslmejye közi Pv jatágí rendssero iránt.J y e i J 1840 1 frt helyett most 30 kr.

.{ Lőrihcz. Jó iorréuj, jó keret. 1833.l 25 kr. helyett raosí 10 kr.

I. kötst. Segt-dkiüyr képviselők,tisztviselők, jojSudósak. politiká-

val Toglalkozók szásnára . ~ . . . . SO kr. hslyett saoat 3O kr.— lí. kötet. Okmáayrészak az 1Ő85—66. évi magyar orezággyalós első

korából 80 ír. helyett, m»st 30 kr.BéiiMtv^i Imr« (ifj.). Ügyvédek. Korszorü tervezet ezeknek űffyé-fámföúl ben. 1841. . . . . . . 1 frt a kr. helyett, moat 3 0 kr.nn<.l<>.^| o»vwt»]f igény tslen nézetek, szerénjtetan tervek a függőJr<i» «ő|jl **Aílí£íi) kérdések s az országgyülás körül. Irta ogy

koaservatir. . _^. 40 kr. helytt most 15 kr.Magyarországon éa a kabinabrabiág. 1*19.

70 kr. helyett a o a t 20 kr.Egy tiszab.au magyar őszinte megjegyzései a hazafiaág, után-zási kor és nevelés fölöit. Lipcss 1846. . . . 20 kr. helyett,

m p s t 8 k r .Nyilatkozat. Szarvas Táros választóihoz

40 fcr. helyett, most 10 kr.«£, Miklós. A nemzetiségi kérdés MagraMrszágban ezerb' szempontból. 1865 • 1 frt 20 kr. helyett, most 40 kr.

5 J t i ? e m . erkölcsi s anjaji, mezi- és státusgaedaságiVlíA>Ui«| tekintetben. Három koszofuzott aályamuska

2 frt helyatt, i o s t ao kr.1. A háboruril 17Ö8. decz. 5.2. A forradalmi kormáay el-

veiről I7D8. decz. 25. 3. A beíkönnánTaás iltairSl 1794. fab-ruir 2ö. . 20 kr. helyett, aaost 10 kr.

,; Sándor Nép.sjterii levelek a tudoBiánTreformot illet-51egl műiden gondolkodni tudó használata*], 18s7. . . 2 frt 12 kr.

halyett, maat 50 kr.«t Móricz. A zsi'lé és » kor/sxellgm Európában, (héber'"'* ' magyar nvelven) Pest 1S41 50 kr. helyett,

a o a t 2O kr.»,_,«,. Zsigmond, a közös ügyekét egyedül aikolmfciysze.ru ke-118*Ty 2elU;iúsüJv SO kr. helyatt. m s s t 3 0 kr.

S mi LA «• **,}< /»!.»«b . Magyarországban jelenleg órvényjon iUo sajtó-í i ] | y S 2 « U f i » / ö h . szabályok gyüjleményónek hiteles kiaJa-a

l-öő . . . 1 frt helyett, atcst 2 0 kr.Eszmetóred, a protestatífizinv.s jeien üüTjiamá-ban 50 kr. h*t>-űtt, matt 2O kr.

r^.,~ ,-*.., Bertflan Turre egy építendő javitá-fo{haznak a inajin-jZSmS>6 rendszer elvei szerint 1883. 70 kr. ht-Iyctt,. aiast 15 kr.C I . K . I . Í . 1 . . Pál. Jiasrar törréayek törtenctírntn rívid \áz-

'SZletneniCS jathan dSájra ÍS45. 2 frt 64 kr. hulyiit, mest SO Tar.Széchényi ,,J/il»i" czitiiu it.unkaj.i-

l 9 S 1 .""'oö* kr. he'ye'.t, mást 2O kr.,.j Ferencz. A magyar birodalom a.wibn-enyci. Az credeü'f deákszövog mellá vetett magyar JOTLIMÍZI lfcol.. . . 1 frt

50 kr- hetyett. most SO kr.T « l ? t s 1-tván. Az egyház-reformról. 3 kiadíis. 1 frt 20 kr. helyett,•vlüj most 4O «r.

Sk S á n d c> r- Eszmék egj 9rxág03 bank AslúlJitása kérdé-B K séJiez.Pest. 1967. i . . . . - . 6 0 k r . h a l y e t t , m o s t 2 O k r .

TÓti) L ó r i n c 2 - A Pári>*J- értekezés. 60 kr. h«ly«tt, m»st SO kr.A Zísidő é3 * **idók kérdése. 1851. 30 kr, hety«tt,

m » g t « l t r .Gereben. Községi tanácsadó, községi előliárók, jegyzők é«ügyködök számara 3 frt helyett, most 1 fcf.Imre. Értekezések s vegyes házasságokról. 1 frt helyett

most 36 kr.Miklós. Szózat s magyar és sa/ár nenizetl-

é ügyében. 5 frt helyet, most 1 firj 80 kr.íalay Alajos. Néhány szó az ösiség iránt. 1947 48 kr.

helyett most 15 kr.

5. Földrajz, utazások*Lenke. Nyugot-Európa. Utilevelek. 1 frl 20 kr helyett,

,_ moat SO fa.József. Nílusi emlék. Uti benyomások . . '. 2 frt 50 kr.

helyett n o s t . l frt.litván. Utazás Braziliába, és vissza. 2 kötőt 1 frt 80 kr

holyett, most gó'fa.üti jegyietek Nyugot-Ewópa fövárosű-

b a a ié2-1853-baa . . . . . . . . 1 Mhelyatt, most 36 kr.

Sliklós Br. Konstantinápoly. Törökoratá* fövirosaf ^frt helyett, m»gt 4g kr.

János. Budapest és környéke. Eredeti képakben mj-/ z oita RoHbot Lajos. A«zélba metsis^ték korunk "hffl«-művészei. A történeti és helyirati szov»gg«l és 24 asiéP

metszettel kartonirozva .F.cész vászonba kötve

__ helyitati szöv»gg«l. 6 frt helyett, most 3 frt 5O kr.

. 10 frt helyett, most 4 frt.Ö s s z e h a s o n l í t ó t t o l i t i k o i f ö l d r a j z . . . . 7 0 k r

m o s t 2 5 k r .

-Eégi föIdirilt 1Si8 vett,kr;SSoczinyi F

Terinészettasii földrajz 80 kr. hülyvtlJ ' m # s t 4O kr.

— E u r ó p a ö s s z e h a s o n l í t ó f ö l d r a j z a 8 k ö t s t . . . 3" ( r t 8 5 k r .helyett, raeat 1 frt 8O kr.

©?5ti- A szent föld, különösen Jeruzsálem képe földrajzi és tőrté-f UtS. neti tekuitetböl 80 kr. aelystt, mést 3O kr.

Salamon és £inkes. 10 kr

Bertalan. Utazás külföldön 2 kötet . . . 2 frt helyett,m o s t 3 O k r .

6. ffigeBvészet;, irodalomtörténét ésmüvészet,

L. M. Magyar társalgási nyelvtan. , . 60 kr. helyettmost aa kr.

Bpaeeit Kritikai Lapok. 1855. 1 füzet . . . 64 kr. helyettffraSSai. * moat aé la./>>«|nt?iia{ Jegyzetek a magyar nyelv körül. JO kr. hoíyett,VdAlUUtjAu a a s t 4 kr.

Sándor. Latiif mzókötés. I. rósz. Esettan . 42 kr. heíyett,' moat 15 kr.

Héber- magyar- német szótár. &íóaes 5 köüyréhOT.2 füzet 1 frt helyett, most 3* fct.

József. A magyar hirlapirvdstiom töréinet*. 1760—$1867. Jutalmazott pályamű. . 5 frt helyett; moat 8 frt.Leó gróf. Néhány szó a müvészet és a Nemzeti szin-ház erdekében. 1867. . . . 40 kr. halyett, most 15 kr.Angol nyelvtan. . . 1 frt 6 kr helyettpawat 4p kr.Angol és magyar betzélgetéaek. . . . 73 kr. helyett,

ntoat as fcr.-Vklogatott költeményei. Magy. Szarnák Ktvá» 4i )MU

halyett, moat 3tO kr.ál. Vörösmarty életrajza. 1 ű:t20kr. helyett, most 00 kr;

Keraskeitlmi irátykun-l fet SO )muhalyett mást 6« to.

. wrug nyelvtan. . . 1 frt 2S kr-, kajyett, moat 89 kr.•*• Matryar nyelvtan 70 kr. helyatt, most 26 kri

Ékes irálytan.. • 40 kr. lwly«tt, most tó kr ;Mondattan 79 kr, heiyett, mást 80 ta-;»«5lfe Lásár. Lord Byron élete. 1 frt 5<J kr. kelyett, rnoati Vúfis 7Q Hrj

Endre. Szöfüz'v; vagyis a tud»m. lalcváazsÓE, társakáqés költészet Ujonnan alkotott szavainak jegyzéke 1*3,

40 kr. h«ly«tt, a a a t IS-kr.Gyalalat 1835 2Q kr. helyrtt, mást,8 kr.

Laokoon. Magyarázta dr. JSáros Gáicfr. 50 kr. haiyatt,most 2Q kr.

rí2ftvc.xr Magyar mondattan.... 40 kr. helyett m o s t 16 kr4*

í í ápUí Józstíf. Szak- és betűrendes kalauz azItat KI irodalom története és kőnyvészetúbea. 1 frt 40 kr. baly ..

maat SO.fa-iQuestionnairo aufc lectures űaucaisea. 50 kr. kal^«tt,

mórt 2» frr.Latin-, magyar-, nemet-, szerb szótár. 80 kr. hal{-fitt,

moat 3O ~kr.— Magyar-, német-, szerb-, latüi szótár. 80 kr. hd^att,

aoat 39 "K**— Szerb-, magyar-, latin-, német szótár. 60 ki. faílyWt,

moat 3O Kr.— Német-, latin-, magy-, szerb szótár. 80 kr. halytt, moat »O lg;

Salamln. Franczia olvasókönyv. 8 kö.tet . . . 1 frt — kr.taeuárv Franczia sióföaéstao 50 kr. aalyaft,jaSVaiy. moat IS kr.

Atilla. Latin nyelvtan. .. 80, kr. helyett, n»»"t 1B kWLatin olv. és gyak. könyv. 80 kr. helyett moat >6 kr?Válogatót költeményei. Magy! Szemák Istváa. 3 ftzáé

80 kr. halyait, most 3O. kr,István. A magyar myelvtau több szabályai . . 89 kr,

J helyett, moa^ 1O kr.^rJi\JÍf!»»•• £7émet nyelv és gyakorló kinyv. . 94 kr. kalyett,WkllWIWfttíl • moac 4*O kr.

német irodalom története. • . 1 frt 40 kr', halyott,

v Ferenc*. Ujabb nyelv- és irodalom. II. kötet. 2 frth*iy?tt;JT most 70 kr.

V s i r d Péter- Magyar nyelvtudomány. 1385. . . . 50 kr. helyet^vajya ^ moat t> ta^

A latin azékötéa szabályai. 2. rész. . . . 86 kr. helyett;• moat 1O kr>

Gyula. A nyelv eredetének kérdése 1 frt. het.' most 4O

Rendelő neve:

Állása,:

Lakhelye:

46. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, deczember 25.

A lélekragasztó.A törvényszék előtt mult október 22-én

egy 90 éves öreg paraszt állt mint vádlott vere-kedésért, hol a következö tárgyalási párbeszéd íej-lődőtt ki:

Elnök: ön 90 éves és verekszik?Vádlott: Felforrt a vérem a sértésre.Enölc: Hová való kend?Vádlott: Hont-Szántóra.

Elnök: Talán sok szántói vizet iszik, hogyolyan nagy kort ért?

Vádlott: Iszok én biz tekintetes uram, mertmindennap hoznom koll a hátamon egy korsóvalaz apámnak, aki azt tartja erről a vízről, hogyez ragasztá meg a lelket a testéhez.

Elnök (a birákhoz): Rendelni kell belőle. Eza legjobb viz. Olyan a vizek között, mint az asz-szonyok között az, amelyeknek nincs nagy hire.de az okosok annál is inkább megbecsülik s hozzápártolnak. Ára 2." rmgy palaczkjával 4 forint.

BUDAPEST,IV,f Károly-utcza 29

(Evang, iskoia-épüieí.)

Állandó nagy készletek valódibörszókök és karosszékekbeneddiginél sokkal olcsóbb ár-ban. Vidékre is pontos kiszol-

gálás.

Páratlan sikerű „Uj gyógymódom" tapasztalt tizto»eredményei folytán honorárium teljes gyógyulás

után fizethető'.

Ideg- és neml-betegságeköníertőztetés következményei: syphilis utóbajai mint bármily

nagyfokú és idült

„TITKOS BETEGSÉGEK"ellen uj gyógymódom minden befecskendezés és gyógyszerek ada-golása nélkül néhány nap alatt gyökeres, állandó ét teljes gyó-gyulást biztosit. Elgyengült féríierö (Impotentiánál) gyógymódomaz összes gyógymódokat hasonlithaüan sikerei folytan messze

feliilnutlja. — Nagyszabású külön gyógytermek.

DR MITZGER TIVADAR,az ideg- s nemi betegségek szakorvosa, hydroeleetrotlievapiai

rendelő intézete.Budapest, VI. ker., Teréz-körut 44., I. emelet.

9—1, d. u. 8—7. (35)

ÉStáYiró-, távbeszélő-, villámhárító- és villámvilági-

tási-berendezők.Gyár ős iroda:

V!., Jzabella-u. 8!Raktár

V., Dorottya-u. 8.BUDAPESTEKa m. kir. államvasutak és a magyar állam szállítói,

BOl* A Ki ^ n ff fi ?i *> ft S"5rtí*"?R4f& Í S V c V ' í l?;7 5)-' ' 'fi'í fí fü - í ^ ^

{ssr R ifaflyuaöR ucSZBiÖ yiüísi-mSíiníJön -5,183feltalálói és szabadalom tulajdonosai. — Készít:telefonbersndezéseksí központig! vagy körkspcso-iással, elvállalja régi berendezéseknek s e^yes készü-lékeknek alapos átalakítását, továbbá : yilíómháriíó-kat, házi sürgönyöket, tűz- és vizjaíző-beronde-

zásekeí stb.(121)

a legszakszerübb kivitelben, jutányos áron végez.

Árjegyzék, költségvetések és ajánlatokingyen és bértnentve.

Gyops-marha-takarmány

fülleszto-lcésziilélcek.Szecskavágókat

minden nagyságbankézi- és erő-Uzemrói

„Excelsiop"azabadalmazott dara-malmoknt,

f y Biapid > v

szabadalmi kézidara-malmokat,

répa-vágókat,szab. ganajlé-szivattyukat,

valamint mindennemű

(Ventzkl szabadalma). g a z d a s á g ikészít és szállít

gépgyára,Budapessf, VIII., ICii!s§-lCeg«epes§-u« 1.

Árjegyzékek ingyen >'•» hfirmentve. (195)

1\.!ji tó

Kühó,c-ó«tTji. voíredtségnél, a torok és légzési szer-k i l i

veendők. (1 doboz 50 kr. é» 1 frt. Próbadoboz25 kr.) A gyomor rendetlen működősénél radikálishatásúnak bizonyultak Egge? szóda pasztil lái.(1 doboz 30 kr.) Mindltét szer kapható mindengyógyszertárban. — Fő- és szétküldési raktár Ma-

gyarországon ; (27)

MKádor"-gydgyszftrtár Budapest. Váozl-kflrut 17.

Mi DÍSZOKLEVÉLLEL" kitüntetve.

(127)

Gőzkazánok, ví.Hegesztett munkák,

szfitók, reservoirok, csővezeték, fetarelvények.

iJÍ**"

Szerkeszti: SZABÓ ENDRE.

jl@gjdenik minden bélen kmfráá kéTartalma: Szatírák, humoreszkek, krónikás adomák, Mujkos-kalandok, politikai karrikaturák, illusztrált adomák, tréfás versek stb.

Előfizetési ára: negyedévre 2 írt,

KiaDóhivatal: V. ket\, Xálmán-UtCZa 2 . SZám, „Pallas"-nyomöa.Mutatványszámok kívánatra ingyen küldetnek.

Szombat, deczember 25. Budapest, 1897 — 47. oldal.

A mikor a pneumatik nem pukkad meg.

Az elegáns világ nagyokat mulat most Z. uresetén. Z. ur és K. ur egy gazdag lánynak udva-rolnak. Z. ur karcsú és K. ur köpczös s felül vana 100 kilón. — Hogy ezt a túlsúlyt elveszítse, elha-tározta, hogy a felesleges súlyt Fodor vivómesterelegáns biczikliszalonjában lekarikázza. Jelentkezikis a fürdő-utczai kerékpár szalonban és gépet kér.Az éppen jellenlévő Z. ur hamarjában fogadástajánl fel, hogy K. ur alatt a gép pneumatika meg-pukkad. K. ur feltehénkedik a gépre, a pneumatiknagyokat nyög de azért keményen állja ki a sok-sok kilót.

— .Persze azok a nyomorult Columbia gépek 1* kiáltfél dühösen Z. ur, „azok egy elefántot is elbirnak." — S fizette a fogadást.

A szomorú morál csak akkor következett. K.ur a karikázásától lesoványodott s elkaparitotta Z.ur elöl a gazdag parthiet. Volt annyi malicziája,hogy fogadást ajánlott fel, hogy ha ezt a Z. urmegtudja, hát megpukkad. Ezt a fogadást meg isnyerte, mert Z. ur mérgébe megpukkadt. Persze azö bölcsőjét nem a Columbia-gyárban ringatták.

B U D A P E S T E N ,IV. ker., Kigyó-utcza 3 . szám alatt,

ajánlja tökéletesen felszerelt raktárát; minden-nemű, ugy

egy évi jótállás mellett.

Biaha Lujza pipere crémenem csak ünnepolt nagymüvéaz-nönknei, hanem immár a. fővá-ros legalSkclöbb hölgyeinek iskedvenczc,mcrlszer:ölijtu finom-ságáért meglepő és fcltUnóst keltőhatásáért, mely már az clsö ki-sérlet után is észlelhető, műidenhüljy csak ezen pipore crémcthasználja. Ezen BlaJia Lujza ipere creme (mint a v^y-yvizsitiigizolja) teljesen ártalmatlanén zsírmentes, miért a tulzsirosbőrű hölgyek is bátran használ-hatják. Ez egy egészen uj bőrápoló és börtiaztfló pipere szer,mely a bőrru kanve azonnal be-sziv Jüik ás a bör gyengén kife-SziiJ, miáltal az arczmárvúny-szerű simaságot matthuhányrózsás fehérséget éa üdsségetnyer. És ezen üde zjmáucz(Teínt Párisién) alatt az arczböröss.ses tisztátalanaágai u. m.szeplö, pörsonések(wlmprlilt),hó-ratka imitessur) a zsíros vü;ösarczszin, uz orr, és k>;zv•'r-r.ss!i!jQ,a rodök ús bor'o ltok mini'nek, s tnertzsirmeiitos i'SK-a! felssivf.ilik rii.'üi.-ssiiia.-'ii", ; ia í r? . . 1 <*.••'•:••: <••;'>'"'' nitp-paii h'iss)>ö!o!r«r í.ii óiótin tll-tialmatt. niiOit is u-iíc.yre, sr.ln-házlTs. viigy ••st'tiia niiinós flottr . ó i k ü h U kieirószilö ré.szC-tkép-zi a ii. -ult'!{;ÍMí.ijjb tcilkínokis. Szái!ios__kí.>ajönö és elism^rűIe\f'-1 i/azoí]a ezen créme jósági'it.1 tPüiíly ára hn.sznal.iti utnsitái-sal lfrt20kr, lilahn L;i;za crütne-pouder ff-húr. créinués rózsaszín-ben 1 dobó;- 80 kr os sziippnn 1derah 00 kr. Knp'iato kö/vutleaa kp="i1;"iii;';i Jii-rtti S-öilIstván ^rú^rJ"?

:^pesi, I. rav., Karái'sor.yi-üL.-r'a1 .«.•>.. n:ik'.;.r Huilap(.-s;ur. : TörökiTóss'-,-' r.'ó^rys-.».r-ri';z!iL'l. Operagyö«r\>*í"rtAi', Xó'lop ?\'IT{?~IÍI-tái és ÍK'bröfzentieü

nek jyi'iyi's

y.'úzados rcüibiscrtLck. to!úsuh»e f<in%ci4rSíiarr»íh i d l l í j á t ö é

Gasűasácji-, sEckór-, marha-,zsák- és raktári mérlegeinket.!:i!i5n?sen gazdák-, Boedssáaok, kBxmépmk.iscraúslr.iak részére u i..-j:!«bl» uit:,:;YoződesBel ajánlkaQuk.Gs ziií-siigl egy 3 s lita ti í- ndi kaüvoinfényoan

részesülnek-

,»?airbanks" mérleg- és gépgyár rissv.-társaságBudapest, Anárássy-ut 14. Gyár: Váczi-uí 15S.

Megrendelések közvetlen kc.".ponti irodánkhoz Andrássy-ut 41. sz. intézendők.

disz-oklevél.

részvénytársaság.

a legegyszerűbb kiviteltől a legpa-zarabbig.a léíezü legjobb szabad.

petroleum villamos-lámpa.Siilszera újdonságok. Unicum-lámpák.

fim- h íiszmü-tárgyak.

a lecjctb biztonsági petroleum.

£ik Budapesten azám.

és Ktrály-uícza sarkán.VUI., Üüci-ut 2. sz. a Kálvin-tér sarkán.

X., Jászberényi-ut.Pozsony s Lőrincz kapu-ut.

Kolozsvári Hold-utcza 20. sz.

9 R í

1:: Ambrus Zoltán, Tóth Béia, Kóbor Tamás, Kozma Andor if

ft/Iakai Emil, Ignotus, Haltai Jenö, Pap Dániel.

&P&S

A HÉT régi, megállapodott hitelű lap. A hét kidomborodó eseményeinek hutűkre. Politikai, társadalmi, müvészeti és irodalmi kérdésekben a legszábad- ><r ,JVelvübb eszmék és irányok szóvivője. — Krónikás, Innon-Onnan rovata, y T ^j$*Srotiaimi- és ssimkriiikál már rég kivívták a közönség elismerését, f jij*

A HÉT kS&dáfaiw&t&aapBudapest, Ermsébet-körut 6.

48. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, deczember 25.

Világszerte a legjobbnak és legczélszerUbbnek elismert

1897/98. 7. sz.moöcllüt.

a fővárosban vagy az ország bármely részébe bérmentve küldünk

vételkötelezettség nélkülés a rendkívüli egyszerű kezelés begyakorlására saját költségün-kön küldjük ki szakközegeinket.

Használatban:a legtöbb minisztériumban, állami hivatalban, pénzintézeteknél,gyárosoknál, ügyvédeknél, közjegyzőknél, megyéknél, váro-soknál, stb. stb. mindenütt bámulatot és elismerést keltvekitűnő szerkezetével és páratlanul nagyszerű működésével.

rr i •

Pkülözheíellen minden jól szervezett hivatalban és irodában.

Prospektus ingyen és bémientve.

az e r d k ü Remington Írógépek ésEdlson-MImBograpliok kiz. jog. etaiási telepe:

(80)

Í Ü Í ^ ^ ^ 5^P5*

SÖÖ,

"iSr

'4^:

z$m

y-p oio- vaoyValamennyi jíók a redőny leeresztésével egyszerre zárul.

Egyetlen kulcs nyitjavalamennyi fiókot és az egész asztalt.

Disze minden irodának és szobának.W|5|L!i|y-Lgl|M minden gyárosnál, kereskedőnél,U61&UMSU6I1 ügyvédnél, bírónál, bankárnál,

képviselőnél, államférfiunál, írónál stb. stb.

Képes árjegyzék ingyen és bérmentve.

udapest.Amerikai modern irodai berendezések kiz. jog. eladási telep:

, Erzsébet-tér 16. szám.

III. Melléklet az ORSZÁGOS HIRLAP karácsonyi számához.

Ankét az önálló vámterületről.Most, hogy az országnak szinte minden

érdeklődését a gazdasági kiegyezés tartja le-kötve helyén valónak tartottuk, hogy a parla-menten kivül álló szakemberekhez, az egyesérdek-körök kiváló képviselőihez forduljunk ésmegkérdezzük az ö nézetüket, hogy ily módonis hozzájáruljunk a közvélemény kiderítéséhez.

A kérdések, melyeket elébük terjesztettünk,ezek voltak :

1. Hogy képzeli az önálló vámterületrevaló áttérés gyakorlati kivitelét?

2. Miféle befolyással lesz az önálló vám-terület

a) a mezőgazdaságra,b) a kereskedelemre,c) az iparra?

3. Külön nemzeti bank felállítása esetén,mi történik a megkezdett valutarendezéssel?

A felkért szakférfiak közül szivesek voltaknyilatkozni: Jakabffy Mihály földbirtokos,Forster Géza, az orsz. magyar gazdasági egye-sület igazgatója, Ormódy Vilmos, az elsőmagyar általános biztosító-társaság igazgatója,Emich Gusztáv, az Athenaeum vezérigazgatója,Weisz Leo szövögyáros, Herz Vilmos, a

magyar papír-ipar részvénytársaság vezérigaz-gatója, Thék Endre nagyiparos, NeuschlossÖdön nagyiparos, Mössmer József nagykeres-kedő, Fürst Jakab kézmüáru-nagykereskedő,Vak M. nagyiparos, Schmiedl Sándor nagy-kereskedő, Schwartz Felix, a Magyar ipar- éskereskedelmi bank igazgatója, Székely Fe-rencz, a belvárosi takarékpénztár vezérigaz-gatója, Bernát István, a magyar gazdaszövet-ség ügyvezetője, dr. Bamberger Béla köz-gazdasági iró.

A beérkezett feleletek közül a következő-ket közöljük:

I.1. Előmunkálatok nélkül ma képtelenségnek

tartom az önálló vámterületre való áttérést, mert azország, a községek, privátemberek annyira el vannakadósodva, hogy az önálló vámterülettel együtt járókülön bank, a mi papírjainknak határozott diszázsió-ját vonná maga után, s papírjaink csak ugy lenyo-matnának, mint az orosz rubel leesett 100-ról 70-re,

2. Az önálló vámterület a mezőgazdákranézve határozottan káros, mert Ausztria egészegyszerűen Oroszországnak engedné a legtöbb ked-vezményt, az olcsó vámot, és Oroszország elárasz-taná egész Ausztriát búzával, mi pedig nem talál-nánk terményeinknek piaczot. A magyar gazda volnakénytelen a Magyarországból Németországba valóáruszállítás költségeit fizetni, nem pedig az odavalókereskedő.

A kereskedelemre nézve azért káros az önállóvámterület, mert nem vagyunk erre elkészülve. Min-denféle kereskedelmi szerződés van privát em-berek között s az önálló vám ezeket csak al-terálhatná.

Az iparra az önálló vámterület semmiféle be-folyással nincs, mert valamely államnak kénytelenekvagyunk iparczikkeikben kedvezményes vámo-kat adni.

Eladósodott viszonyaink mellett külön nemzetibank a magyar bankjegy teljes vagy nagymérvüelértéktelenedését vonná maga után.

Jakabffy Mihályföldbirtokos.

II.A mezőgazdaságra nézve az önálló vám-

terület nem járna semmiféle haszonnal, sőtkáros is volna. A gazdakongresszus is ezt azálláspontot foglalta el annak idején.

Forster Géza.

III.Nem látom elérkezettnek az időt arra

hogy önállóan járhassunk el a mezőgazdaság'kereskedelem, ipar és első sorban a pénzügyterén, amelyek mindegyikére káros befolyássalenne a közös vámterület megszűnte.

A mezőgazdaságra nem lehet előnyös azönálló vámterület s ezt, mennél agráriusabbvalaki, annál inkább be kell látnia. A mező-gazdák igen jól tudják, hogy rendes körülmé-nyek mellett gabonánk és lisztünk föfogyasztóiAusztriában vannak, köztudomásu dolog lévén,hogy a külföld napról-napra kisebb mértékbenveszi a mi gabonánkat. Ausztria évenkint mint-egy nyolcz millió métermázsa buzát és lisztetvesz meg tőlünk és ha most ennek a nyolczmillió métermázsa terményünknek a kivitelemásfelé irányulna, az csakis sulyos áldozatokárán esnék meg.

Az önálló vámkerület kimondását meg-szenvedné a marhatenyésztésünk is, amitőlnem menteee meg minket egy Ausztriávalesetleg kötendő kereskedelmi szerződés sem.

Nem látom azokat a nagy ipari és keres-kedelmi előnyöket sem, melyeket a közös vám-terület megszűnése esetén az önálló vámterületharczosai kilátásba helyeznek. Iparunk föképena nyers termények feldolgozásán alapszik. Vilá-gos dolog pedig, hogy a malmok, melyek mostsem irigylendö helyzetben vannak, a közösvámterület feloldásával határozottan válságoskörülmények közé jutnak.

A czukorgyártásra nézve az esetleges ön-álló vámterület befolyást nem fog gyakorolni,mert ebben most is kivitelre van utalva azország és ezen gyártmányunk sorsa minden-koron az internáczionális piacz konstellácziói-tól fog függni. Czukortermelésünk felénél többmár ma is kivitelre kerül.

A gépgyártás terén most is óriási a tul-produkczió s igy az önálló vámterülettől ittsem várhatunk előnyt.

Hátra van még az önálló vámterület hi-veinek egy vérmes reménye, hogy uj iparágakkeletkeznek, ha a közös vámterület megszünik.Ezek közül azonban az egyetlen számbajöhetöiparág — 20 éves vágyunk — a textil-ipar.Baj azonban, még pedig nagy, hogy ehheznagyiparosaink keveset értenek, megfelelő sze-mélyzetük nincs, a jó munkaerőnek kiképzé-sére egész generáczió lenne szükséges és avállalkozók százezreket elveszítenének, amigvalamihez juthatnának.

Föltéve azonban, hogy a legnagyobbbajt, a munkáskérdést meg lehetne oldani,még akkor sem remélhető a textilipar föllen-dülése, mert a magyar fogyasztópiacz nagyonegyoldalu, versenyképes textilipar pedig csakott fejlődhetik, ahol a gyáros nincsen kizárólagegy vevőpiaczra utalva.

Ez pedig nálunk nem lesz keresztül-vihető, mert nem leszünk képesek teknikailagmegfelelni ama követelményeknek, melyeket avilágpiacz a textilipartól megkíván.

A divattal össze nem függő textilgyárt-mányokat, akár van önálló vámterület, akárnincs, Anglia annyit küldhet hozzánk, ameny-nyit akar; a divattal összefüggő textilgyártmá-nyok készítéséhez pedig nem értünk.

Igaz, hogy önálló vámterületnél számitha-tunk a vámokból befolyó jövedelemre, de mitcsinálunk akkor a saját terményeinkkel, mikorazokat a világpiaczon megelőzik a más orszá-gok előrehaladottabb gyártmányai.

Elkülönített vámterületnél a textil iparterén, mint minden mesterségesen meghonosí-tott iparágnál, rövid idő alatt veszélyes hanyat-lás fog beállni, ami elsodorja az első gyároso-kat, ugy, hogy csak majd a 3—4-ik vállalkozóboldogulhat ugy a hogy.

Az iparra nézve csak a lassú, egészségesfejlődés lehet hasznos és e tekintetben azönálló vámterület nem adja meg a rég óhaj-tott segélyt.

Kivánatos-e az önálló vámterület pénz-ügyi tekintetben ? Elsőben is bizonyos az,hogy Ausztria nyújtja hazánknak a legmesz-szebb menő hitelt, abban az értelemben, hogyugy zálogleveleink, mint kölcsönkötvényeinkmég mindig Ausztriában lelik meg elsősorbanis a vevőiket. Előrelátható azonban, hogy az el-keseredés, melyet a különvált viszony szül, elsősorban is azt fogja eredményezni, hogy az osz-trák piacz a jövőben nehezebben lesz szá-mokra megnyerhető és a sok befektetési értékegy része hamarosan visszavándorol mihozzánk,amint azt már most is tapasztalhatjuk egy párhónapja, amikor még csak szó van az önállóvámterület behozataláról. A politikai elkesere-

désnek pénzügyileg mindig arra az országravan kellemetlen hatása, amelynek értékpapírjaia másik birtokában vannak.

Jó példa erre az a bonyadalom, melypár év előtt volt Franczia és Olaszország kö-zött a kereskedelmi szerződés megkötése körül,aminek befolyása alatt a párisi tőzsde sok százmillió olasz járadékot dobott a piaczra, ami-nek következménye az volt, hogy Olaszországhitelképessége a külföldön évekre depresszióalatt állott és csak az utóbbi hónapokban voltképes ujra visszanyerni az elveszitett tért. Ha-sonló tünemények voltak észlelhetők a nyolcz-vanas évek végén az orosz és német konflik-tus alkalmával, amikor Németország rövidesenvagy ezermillióra rugó, nála elhelyezett oroszállampapírokat hozott eladásra.

Milyen hatással lenne tehát a mi pénz-ügyi helyzetünkre az önálló vámterületből ki-folyó konfliktus kiváltképen egy az ez ideihezhasonló rossz termés idején, mikor hazánk hi-tele a külföldön most sincs annyira elismerve,amint azt tényleg megérdemelné.

Az utolsó kérdésre vonatkozólag a meg-oldás csak abban lehet, ha maga az osztrák-magyar bank vállalná el az önálló bank fel-állítását, mert különben már az alapok meg-teremtése előre nem látható nehézségekkeltalálkoznék. Magától értetendő, hogy bonyoló-dott pénzügyi viszonyok közt az sincs kizárva,hogy az osztrák bankjegy esetleg nagyobb ér-tékkel bírhat, mint a mi bankjegyünk, a mibőlnálunk diszázsió támadhatna.

Végzetül mivel tagadhatatlan, hogy leg-alább nemzetgazgaságilag helyzetünk az utolsókét évtizedben az egyesitett vámterület mellettrendkívül kedvező fordulatot vett, nyugodtangondolkodó, a gyakorlati iparral és kereskede-lemmel foglalkozó ember nem kívánhatja azt,hogy még az ily uton elnyert előnyök és diffi-kultásoknak legyenek kitéve.

Egy nagybirtokosaki egyúttal

NagyiparosIV.

1. Amennyiben ez bekövetkeztetnék —amit mindenek daczára lehetetlennek tartott— a legnagyobb erőfeszítésekre volna szükség,hogy az átmenet válsága enyhittessék. Szüksé-gesnek tartom, hogy a magyar gabonakivitelkiviteli jutalmakkal, díjszabási intézkedésekkelés lehetőleg előnyös kereskedelmi szerződések-kel, amennyire csak lehet, biztosittassék.

2. a) A mezőgazdaságra nézve az önállóvámterület mindenesetre súlyos válsággal leszösszekötve, amennyiben mezőgazdaságunk el-veszti mai nagy és biztos fogyasztási piaczáts ahelyett az orosz és amerikai versenynyelkell majd küzdenie. Minthogy pedig Orosz-ország és Amerika nálunknál olcsóbban ter-melnek, tehát a versenynek okvetlenül az volnaa hatása, hogy a magyar gazdasági czikknek árahanyatlanék. Az ipari fejlődés által okozott ha-zai nagyobb fogyasztás ezt nem tudná ellen-súlyozni. Kétségtelennek tartom azt is, hogyőstermelésünk egész berendezkedésének s kiválta szemtermelés arányainak nagyban meglehetneváltozniok.

2. b) Aránylag a kereskedelmet érintenélegkevésbbé az önálló vámterület. Mindazáltalváltoznék ennek helyzete is annyiban, hogybehozatalunk magyar kezekbe jutna és a ma-gyar kereskedelem venné kezébe azon kivite-lünket is, mely most osztrák közvetítésselkerül a külföldre. A biztosító társulatok szem-pontjából igen fontosnak tartom, hogy önállóvámterület esetén mi történnék az 1878. XX.törvényczikk 20. szakaszával, mely szerint azegyik állam területén megalakult társaságokműködésüket a másik államra is kiterjeszthe-tik, valamint fontos, hogy mi fog történni azezen szakasz végrehajtásában alkotott 1878.XII. törvényczikkel.

2. c) Az iparra, illetve azon iparágakra,melyek eröfeltételei az országban megvannak,az önálló vámterület fejlesztően hatna, föltéve,hogy kellő idegen tökét tudunk az országbahozni. De vérmes reményektől tartózkodnunkkell, mert ipar termeléséhez évtizedek kellenek.Iparunk fejlődése azért sem lehetne rohamos,mert magas vámokkal nem dolgozhatnánk, mint-hogy mezőgazdaságunk érdekében az iparos ál-lamoknak az iparvámok terén nagy kedvezmé-nyeket kellene nyújtanunk.

50. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, deczember 25.

8. Tekintve az ország nagy eladósodott-ságát, egyáltalán nem tartom önálló vámterületesetén biztosítottnak a valuta-rendezés sikerétés fontosságát. Különben a valuta-rendezéseczéljából még hátra vannak némely intézkedé-sek, amelyeket csak az osztrákokkal egyetértvetehetünk meg. Kérdés, hogy ez egyetértés meg-szerezhető lesz. Ha pedig a valuta-rendezés el-odáztatnék, akkor kérdésessé válik, hogy ka-punk-e elegendő külföldi tökét iparunk megte-remtéséhez. Ormodi Vilmos.

V.Magyarország mindig a szabadabb keres-

kedelem felé hajlott és legkiválóbb nemzet-gazdászai követelték folyton a vámszövetséget.A középeurópai vámunió eszméjének is Magyar-országban akadt, legtöbb hive. Ami az önállóvámterületre váló áttérés helyes gyakorlati ki-vitelét illeti, azt olyan rövid idő alatt, mint né-melyek követelik, teljes lehetetlenségnek tar-tom. Nagyon is jól meggondolt, hosszu előké-születek kellenek ehhez, nem nehány hónap,nem is egy esztendő. Mert hiszen, hogy felállítjuka vámsorompókat, ezek mellett pedig a pénzügyiközegeket, ez ugyan elmaradhatatlan kelléke aváltozásnak s ez is volna az első intézkedés,de kérdés, minő utasítással látjuk el vámsze-dőket, a pénzügyőröket. Mi olyan szerződéstnem kötnénk Ausztriával, a mely részére alegkedvezőbb vámtételeket biztositja, csak azáltalános vámtarifa szerint vámolhatnánk elaz osztrák árukat. Ezt azonban a gyakorlat-ban az osztrákok — szinte bizonyosra vehető— sürün kijátszanak.

A mezőgazdaságra nézve az önálló vám-terület, mint végczél előnyös lehet, de mig idejutunk, számtalan súlyos krízisen keli mező-gazdaságunknak átesnie. Sürün hangoztatják,hogy az egész világ nyitva a mi gabonánkelőtt — és Olaszországban például nem tudjuktermésünket részben sem elhelyezni a déloroszgabonával való verseny miatt. Keleten nemterjeszkedhetünk, mert mindenütt erős konkur-.rens áll elébünk, nyugati szomszédainkra ésföképen Ausztriára vagyunk utalva.

Az iparral, aligha ugy nem járnánk, mintAusztria járt József császár alatt. Egyszerreipar-állammá akarták tenni, egymásután alapí-tották a nagy morva és sziléziai gyárakat, azarisztokráczia tenger pénzt költ ipari vállala-tokra, seregestül vitték be a külföldi szakem-bereket és munkásokat — aztán tönkrementminden. Fölszállott a munkabér, a rengetegpénzáldozat nem hozott gyümölcsöt. Egész em-beröltőnek kellett elmúlnia, mig a befekteté-sek lassú megtérülése elkezdődött. A vas-és kőszénipar azonban kétségtelenül föllen-dülne, ha egyébért, nem már azért is, mert amezőgazdaságnak, amelynek napról napra in-tenzivebbnek kell lennie, egyre több szénre ésvasra van szüksége.

A kereskedelem föllendülne, de különösenmegváltoznék az ugynevezett közvetítő keres-kedés, amely most ugy szólván kizárólag Bécséés Ausztriáé.

A valutakérdés sarkpontja pedig az, hogymit fogadnak el szivesebben, utalványunkat-evagy az aranyunkat. A bank, hogy az ércz-készletet védelmezze, kénytelen a kamatlábfölemelésére. Nálunk azonban az egész szituá-czió a bank befolyása alatt áll, s ha ez akamatlábat kénytelenségböl emeli, utána mégyaz egész pénzpiacz. Hogy papírral fizethessünk,papirhitelre van szükségünk, ha aranyat adunk,a legéberebb figyelemmel kell őrködnünk azérczkészlet fölött, mert ugy elárasztanak ben-nünket papírral, hogy ami érczkészletünk van,rögtön elfogy. Emich Gusztáv.

VI.Az önálló vámterületre való áttérés gyakor-

lati kivitele a legóvatosabb körültekintéssel volnaeszközlendő ; szükségessé váland a monarkia másfelével szerződési viszonyba lépni, a megkötendőszerződésekben pedig mindazon termékek védelmétszemben tartani, melyek saját iparunk fennállását,fejlődését és számos még tökéletesen hiányzó iparáglétesítését előmozdítani hivatvák. — Szükségesséváland az átmeneti időt 4—5 évre kiterjeszteni,minthogy számos uj iparág létesítése varázsütéssellehetetlen.

Az önálló vámterület hatása első sorban ab-ban nyilvánulna, hogy külföldi vállalkozók hazánk-

ban gyári telepeket létesítenének és ezáltal számosmunkáskéz foglalkozást, nyers terményeink pedigsaját országunkban legnagyobb részben, vagy min-den esetre emelkedettebb mérvben mint most vevőtnyernének. Az ország fogyasztási képessége fokozottmérvben elöhaladna, a mezőgazdaság a felvirágzóipar visszhatása által a külön vámterület következ-tében a belföld nagyobb fogyasztási képességénélfogva nem lenne többé annyira, mint most a kivitelreutalva, melyre nézve hompenziv szerződések alapján,legyen az Ausztriával vagy a német birodalommal,biztosítékot szerezni képesek leszünk ; oly módon pe-dig, hogy amennyiben valamely állam iparczikkeinekbehozatalára nézve kedvezményeket engedményez-nénk — és ez valószínűleg Ausztria lenne — ugyan-olyan mérvben közgazgasági terményeink kivitelérenézve is kieszközlendők volnának; amennyibenpedig a közgazdaság az uj viszonyok alakulása ál-tal rázkódtatásoknak volna kitéve — ami épen nembizonyos — módjában állana az államnak a leg-alább 60 millió forintra tehető behozatali vámjöve-dékből, melyet a külön vámterület ered-ményezne, igénybe venni oly összeget, melya közgazdaságot kiviteli prémiumok által tá-mogatná.

A kereskedelem, nevezetesen a közvetítő nagy-kereskedés, a külön vámterület által szintén csaknyerhetne, mert a szomszéd birodalom iparosai ésgyárosai eddig a legkisebb fogyasztót is hazánkbanfelkeresik és a közvetítő kereskedő mellőzésévelvele egyenesen megkötik az ügyletet; holott a különyámterület országunknak idegen iparczikkekkel valóilyetén elárasztását megszüntetné és a kereskede-lemnek tágabb működési tér nyílna meg; továbbáaz egyoldalii, Ausztriából szerzett bevásárlási és áru-hitel forrásokon kivül megnyílnának más országok.ez irányu forrásai, melyekkel egészséges szerződésesviszonyba léphetnénk. Weiss Leó.

VII.

Magyarország, mezőgazdasági állam lévén, vé-leményem szerint mezőgazdasági termékei azok,melyek az önálló vámterület kérdéseinek megvitatá-sánál mint legfontosabbak, első helyén kell, hogyálljanak.

A mezőgazdasági főczikkekből csak néhányatóhajtok felemlíteni, még pedig: gabona, liszt, czere-álliák, állatok, zsiradékok, bor és gyümölcs áruk,melyekből kivitelünk körülbelül 375 milliót tesz ki;ebből vagy 8 százalékot Ausztriába exportálunk ésigy — amennyiben külön vámsorompókat szándé-koznánk felállítani — attól kell tartanunk, hogy ezesetben Ausztria ezen szükségletét máshonnan fogjabeszerezni, mit annál is inkább tehet, mert a távol-ságnak már régen nincsen kihatása az áruk árára;ugyanis Amerikából — Bécsbe már számtalan czik-ket olcsóbban lehet szállitani, mint például Bustyá-házáról — Budapestre, vagy pedig, mint Brassóból- Budapestre. Másrészt, amennyiben vámsorompó

állíttatnék • fel, akkor a gazdaközönségnek — hogyAusztriába exportálhasson — annyival olcsóbbankellene adni terményét, amennyivel Ausztria ezenczikkeket megvámolná, ugyszintén olcsóbban kelleneértékesíteni Ausztriában az ezzel összeköttetésben levőkiviteli czikkeket is, melyek a mostani. . bevétellelszemben valószínűleg vagy 100 millióval kevesbednek.

Elképzelhető tehát, hogy mily erős megráz-kódtatásnak volna kitéve a gazdaközönségünk a fo-gyasztási piacz esetleges korlátozása által, másrésztmeg az árcsökkenések folytán, ugy, hogy ezenszituáczió legalább is országos súlyos krízist idéz-hetne elő.

Itt ugyan a nézetek eltérők a gabona, liszt,czukor és efféle czikkekre nézve; ezen elsőrendükiviteli czikkeknek árait nem az Osztrák birodalom,hanem a világ piacz igazítja és amit nekünk Bécsfizet, azt Németországban, vagy bármely importraszorítkozó országban is elérhetjük, miután ma semkapunk magasabb árakat Ausztriától a világ piaczáraknál; ezeknél a tételeknél tehát Magyarországnem veszíthet túlságos sokat és csak rövid ideigtartó zavar állhatna be; ennek terjedelme persze apénzviszonyoktól függne.

A kereskedelemre nézve az önálló vámterületa legnagyobb hasznot eredményezhetné, ha gazdagországról volna szó, azonban nálunk a kereskede-

lem menete attól függ, hogy van-e a termelőnekvagy a gazdának kiadni valója, mert ha neki nin-csen pénze, akkor a kereskedelem a legnagyobbmértékben pang, példa rá az idei rossz esztendő.

Nézetem szerint mindig a konkurrentiától függ,hogy a kereskedő kisebb — vagy nagyobb haszonnaldolgozik-e; igaz ugyan, hogy az önálló vámterületmellett — amennyiben a kereskedők nem szaporod-nának, — nagyobb volna egyesek forgalma, ennek-folytán az önálló vámterület a kereskedőre nézve— hacsak rövid ideig is —• nagy anyagi haszonnaljárna. De vajmi rövid ideig élvezhetnénk annakelőnyét, mert csakhamar ujabb és ujabb kereske-delmi vállalatok és üzletek létesülnének és a nagyversenygés közepeit a küzdelem a nagyobb haszonelérésére minél hamarabb ismétlődnék, ugy mint azminden önálló államban meg is van. Az iparra, kü-lönösen pedig a gyári iparra nézve határozottannagy előnyt nyujtana az önálló vámterület, azonban— sajnos — hazánkban, kivéve néhány ismert na-gyobb iparvállalatot, az ipar oly kezdetleges stádium-ban van, hogy az a magas nivón álló külföldi ipar-czikkeket még akkor sem bírná leszorítani, ha azo-kat normális vámdijtételek terhelnék.

Szóval a normális vámdijtételek nem képesekellensúlyozni az importálandó czikkek behozatalait,mert mindenesetre annyival olcsóbban szállíttatná-nak, amennyivel az illető czikkek megvámoltat-nának.

Magas abnormális vámdij tételek mellett nagyfejlődésnek indulhat iparunk, csakhogy ez már te-kintettel a recziproczitásra, bajosan volna keresztül-vihető, miután annak ismét nagy kihatása és hát-ránya volna a mi gazdasági czikkeinkre. Vannakugyan sokan, akik saját szempontjukból saját gyárt-mányuk fellendülését az önálló vámterülettől várjákés kívánják, és ez igy van az általam képviseltiparnál is. Azonban — nézetem szerint — nemvolna helyes az általánosság érdekei fölé helyezniegyes.: nagyiparosok pillanatnyi előnyét és hasznát.

Ezzel - ha a viszonyok oly helyzetet terem-tenének, mely szükségessé teendi a vámsorompókfelállítását — korántsem kívánom azt mondani,mintha az önálló vámterület csakis velünk éreztetnéhátrányos voltát; ellenkezőleg én azon meggyőző-désben vagyok, hogy az önálló vámterület Ausztriáranézve sokkal nagyobb csapás volna és igy nem isannyira saját érdekünk, mint inkább Ausztria érdekea közös vámterület fentartása, annál is inkább, mertAusztria iparczikkei részint teljesen elvesztenék amagyar piaczot és máshol nagyon bajosan tudnáazt elhelyezni, másrészt amit Ausztria nálunk eset-leg tudna elhelyezni, azt csak óriási árengedmény-nyel érhetné el, ami az osztrák iparra nézve majd-nem megsemmisülési hatással volna.

A mondottakkal tehát oda konkludálok, hogya mai viszonyok mellett, ha országunk érdekéinekteljesen megfelelő szövetség köthető, mindkét fél ér-dekében fentartandó a közös vámterület.

Herz Vilmos.VIII.

Testestől-lelkestöl hive vagyok az önálló vám-területnek s mint iparos azt föltétlenül üdvösnektartom és reménylem. Thék Endre.

IX.Ma nem vagyunk képesek azon, ugyszólván,

példátlan Változásnak következményeit előre látni,amelylyel az önálló vámterület járna. Mint mar aparlamentben is mondatott, ily elhatározás a sötétbevaló ugrásnak tekinthető; a következményeknekmeghatározása pedig jövendőlésszámba menne.Különben az önálló vámterület megalkotása eseténis Ausztriával kereskedelmi szerződést kellenekötni, melynek határozmányai nagyban befolyásol-nák az iparunk, kereskedelmünk és mezőgazdasá-gunk további fejlődését.; ezen megkötendő szerződéspontozatairól ez idő szerint pedig fogalmunksem lehet.

Neuschlotz Ödön.X.

A felvetett kérdésekre válaszom ez:A gyakorlati kivitelre való áttérést az önálló

vámterületre csak akkor tartom károsodás nélkülkivihetőnek, ha az előkészületekre legalább két év állrendelkezésünkre.

Szombat, deczember 25. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897. — 51. oldal.

Az önálló vámterület a gazdákra nézve, ha azelőkészületekre való idő rendelkezésre nem áll, direktecsapást jelent.

A kereskedelem sok zavarnak és nyakgatásnaklesz kitéve mindaddig, mig rendezett viszonyokkalnem áll szemben.

Az iparnak csak akkor válik hasznossá azönálló vámterület, ha kellőkép elkészülhet, gyáraklétesítése, munkaerő behozatala által.

Mössmer József.XI.

A külön vámterület létesitését közgazdaságunkminden ágára nézve határozottan és feltétlenül elő-nyösnek tartom, természetes azonban, hogy ilyéletbevágó kérdés megoldása és gyakorlati kiviteléigsok minden előkészületre s előmunkálatra van szük-ség. Első sorban szükséges ezt megelőzőleg a valutarendezése, továbbá hitelünknek a külföldön valómegszilárdítása, amely különben évről-évre örven-detesen erősbödik s azután — az adminisztratívrendelkezések és intézkedéseken kivül semminemünehézség sem merülne fel a vámsorompók felállí-tásánál s ezt minden rázkódtatás nélkül végez-hetnök.

A vámjövedelmek a kormányt azon helyzetbehoznák, hogy mezőgazdaságunknak oly előnyöketnyujthatna s biztosithatna, amelyek révén nyers-terményeinkkel a világpiaczon feltétlenül verseny-képesek volnánk s mezőgazdaságunk olyannyirafellendülne a számára megnyílt világpiacz folytán,hogy legégetőbb agrár-kérdéseink tárgytalanokká vál-nának. Kereskedelmünk és iparunk is örvendetes, sőtcsodálatos módon felvirágzanék s abban, hogy avámsorompók sok osztrák nagyiparost arra kény-szerítenének, hogy itt telepedjenek le vállalataikkal,azon félelem, hogy a külön vámterület meg-fosztaná mezőgazdaságunkat az osztrák kivitelipiacztól, alaptalanságát látjuk, mert eddig Ausz-triába szállított termékeink nagy részét az uj ipar-vállalatok fogyasztanák idebenn, a többire nézvepedig megnyílnék a világpiacz.

A külön nemzeti bank kérdésében is az avéleményem, hogy az társadalmunkban önállóállamiságunk ezen lényeges faktora iránt bizalmatnyerve — könnyen létesülne, a szükséges tőke isszinte játszva befolyna, sőt azt tartom, hogy magaaz osztrák-magyar bank tevékeny részt venne azönálló nemzeti bank létesítésében.

Fürst Jakab.XII.

Olyképpen képzelem az önálló vámterületrevaló áttérés gyakorlati kivitelét leggyorsabban éslegegyszerűbben, hogy Ausztriával csinálunk egy„Meistbegünstigungs-Vortrag"-ot, mig a többi jelen-leg fennálló vám- és kereskedelmi szerződéseket egy-előre — mig autonóm vámtarifánk nincs — respek-táljuk.

Miféle befolyással lesz az önálló vámterület amezőgazdaságra ?

A lehető legjobbal! Azért, mert Magyarországnem kiviteli ország, t. i. nem exisztálhat külföldipiaczokon azon árak mellett, melyek ma elérhetőks melyekkel az amerikai s orosz export igenismegelégszik. Csak ugy fogunk tehát prospe-rálni, ha a belföldön teremtünk fogyasztást,illetve gyarapodunk egy millió oly fogyasztóemberrel, kiknek igényei többek, mint amagyar paraszté, tudniillik kenyér és szalonna. Ezpedig csak ipar által érhető el. Ezzel (az iparral)bejön az országba munkás, mérnök stb., stb. ezek-nek az összes igényeit az országban kell kielégiteni,amit ismét indirekt a mezőgazda fog élvezni. A földértéke emelkedni fog az ipartelepek területe köze-lében s eljutunk oda, hogy a nagybirtokosnaknem fogja magát kifizetni a gazdálkodás, hanemcsakis annak, ki saját erejét s munkáját isfekteti bele. — Ugy van ez Francziaországban, holminden nagybirtok kisebb bérletekbe van adva.

Hogy mennyire nem fontos, illetve mily óriáselőnyök állnak szemben a gabonakivitellel a különvámterület mellett mutatja, a következő példa:

Szövőiparnál az ausztriai védvám 40%, szövő-ipari behozatalunk circa 60 millió forint, ergo ebből24 milliót fizetünk Ausztriának, mely különben azországban maradna, illetve ismét csak köl utakon amezőgazda hasznára kerülne. Ezzel szemben gabona-kivitelünk évenkint circa 5 milliót tesz ki. Differenczia19 millió.

Külön nemzeti bank felállítása esetén a valuta-rendezés nem volna befolyásolva, mert hisz a szük-séges nemes fémkészlet már meg van.

Vuk M.XIII.

Az önálló vámterület kellő előkészület nélkülvaló felállítását el sem képzelhetem. A füszerkeres-kedésre nézve károsnak nem tartom, ellenben a keres-kedelem többi ágára nagy veszedelmet hozhat.

Schmiedl Sándor.

XIV.Ausztria és Magyarország között a szoká-

sos legtöbb kedvezményes viszonyon kivül,még szorosabb s csakis a két állam egymás-közti forgalmára vonatkozó külön egyezmény-nek kellene eleibelépnie, s pedig olyannak,amely alkalmas legyen arra, hogy az ország-határ vámsorompóinál müködő vámhivatalok aforgalom lebonyolitására bénitólag ne hassanak,mert sajnosan érezzük, hogy épen a vámhiva-talnak ósdi törvényeken alapuló kezdetleges segyáltalán nem fejlődő, különösen pedig költsé-ges eljárása oly zaklatásokkal van összekötve,melyek a kereskedelmet s vele a közlekedésivállalatokat nagyon kellemetlenül érintik.

Ausztria és Magyarország között tehátkörülbelül olyan viszonynak kellene lennie, mintvan például Spanyolország és Portugália között,s meg kellene adni egymásnak mindazon köny-nyitéseket általában, a milyeneket az egyesállamok egymásnak különösen csak az ugy-nevezett határforgalomban szoktak adni.

A mezőgazdaság ily nagy és rendkívülmagas budapesti búzaárak mellett, mint a jelen-legi, a midőn a szomszédság, illetve a csekély-távolság már nem ellensúlyozza az orosz,román s amerikai búzaárak közötti különbséget,szenvedni fogna, de a rendes magas, például8—9 forintos árnál alig.

Kereskedelmünk — mert az Ausztriátólvaló függéssel járó nyomástól felszabadul s akülfölddel közvetlenül fog érintkezni — azönálló vámterülettel csak nyerhet. Önálló kül-földi kereskedelmi képviseletről (konzulatusok)természetesen gondoskodni kellene.

Az iparra szintén kedvező lesz az önállóvámterület, mert az csak fejlődhetik, s ha fej-lett iparunk lesz, nyersterményeinket magunkhasználhatjuk fel, búzánkat, árpánkat magunkfogyasztjuk el.

Fejlődött ipar, önálló s közvetlen kereske-delem a mezőgazdaság mai bajain csak se-githet.

A közlekedés szempontjából — amelyközgazdasági tényező jelentőségében az uj vi-szonyok között végtelenül emelkedik — meg-jegyzem, hogy Magyarország földközi állam lévén,Ausztriával szemben nagy hátrányban van,mert nyugatra csak Ausztrián át mehetünk.

Nagyfontosságu lesz tehát az, hogy azosztrák államvasutak milyen magatartást fog-nak követni tarifáik fölállításánál, miből önkéntkövetkezik, hogy az osztrák és a magyar ál-lamvasutak idevágó megállapodásai ugyszólvánvezérszerepet fognak játszani a kölcsönös ki-vitel szabályozása körül.

Ausztria kedvezőbb helyzetben van snem szorul annyira Magyarországra, mert atrieszti nagy kikötő feltétlenül az övé. Fiumeellenben sokkal kisebb, nem fejlödésképes shelyzete közjogilag sincsen tisztázva.

Ezenkívül Ausztriának az Elbén át isnyitva áll az északi tenger, a Dunán pedig azállamilag segélyezett osztrák dunagözhajózásítársaság által a Kelet és nyugot; mig azészaki tenger nekünk csak akkor lesz hozzá-férhetőbb, ha Ausztria vasutainak használatáttarifáival lehetetlenné nem teszi, jólehet azátviteli forgalomban vasutainak jövedelmi érde-kei is kötve vannak ahhoz, hogy mentül többszállítmánya legyen.

Ezekkel szemben nekünk csupán a Dunaáll rendelkezésünkre lefelé, a kelettel felfelé pe-dig a nyugottal való forgalomban.

Az önálló vámterület felállítása tehát ha-tározottan utal a viziutak, különösen pedig ahajózás fejlesztésére. Önálló vámterület melletthatványozott mértékben fogjuk érezni a magyarhajózás szükségét s nagy horderejű rendelteté-sét, mert annak segélyével a magyar kormányPaussauig és Regensburgig szabályozhatja atarifát, tehát Ausztria mellőzésével egészenNémetországig. Egy közlekedési szakember.

XV.A vámterület önállósítását, mint végső

czélt pártolom, de kellőképen való előkészítésnélkül veszedelmesnek tartanám. Természetesazonban, hogy Ausztriával szemben a legked-vezőbb vámtételeket kellene megállapítani smig a törvény másként nem intézkedik, az ál-talános vámtarifához alkalmazkodnánk. A különnemzeti bankot féltem a rossz a papírpénz be-özönléstöl. Schwartz Félix.

XVI.Az önnálló vámterületre való áttérés minden

körülmények között igen beható és komoly tanul-mányt és hosszabb előkészületet igényel. Szembenáll egymással egyrészt a nagyiparos érdeke, aki akülföld konkurrens iparczikkeire mennél magasabbvámot kíván és a fogyasztó érdeke, aki olcsón akarvásárolni. A gazda azt kívánja, hogy a búzáját, mar-háját mennél jobb áron értékesíthesse és azt köve-teli, hogy az állam ezt vámokkal, sőt ha kell, kivi-teli premiumokkal tegye lehetővé. Ezzel szemben avárosi lakosság, a hivatalnokok és iparosok nagytömege azt kívánja, hogy az élelmiszereket ok-sónkapja. És végre itt van a nagy és fontos államiérdek, hogy mennél több nagyipari telep létesül-jön, mely az ország nyers termékeit itt benn föl-dolgozza, a népnek munkát és kenyeret adjonés bennünket a külföldtől ebben a tekintetben isfüggetlenné tegyen.

Nemcsak a szakminiszteriumoknak, de a ke-reskedelmi és iparkamaráknak, a gazdasági egyesü-leteknek és az e czélra egybehívandó anké-teknek is hónapokon át kell majd dolgozniok, amigennyi ellentétes érdek között megtalálják a helyesközéputat és megszerkesztenek egy önálló vám-tarifát, amely emberi belátás szerint legjobban meg-felel az ország érdekeinek.

Megjegyzendő, hogy ez a munka eleinte csakátmeneti és hézagos lehet, mert 5—6 évig mégkötve vagyunk a külföldi államokkal szemben fen-álló kereskedelmi és vámszerződések által, amelyektermészetszerűen, Ausztria külön érdekeinek tekin-tetbe vételével köttettek. Csak ezeknek lejárta utánlesz egészen szabad a kezünk.

Az addig tartó időt átmeneti korszaknak te-kinteném, mely alatt kerülni kellene minden radi-kális változtatást, nehogy az önálló vámterület nagygazdasági megrázkódtatással járjon.

A részleteket illetőleg egyáltalán nem osztomazt a nézetet, hogy nagy akadály volna az, hogyMagyarországot három oldalról érinti az osztrákhatár. Hogyha lehet Angliából Ausztriába bevinniés Ausztriából Angliába kivinni árukat Németorszá-gon át, akkor kétségtelenül Magyarország külkeres-kedelmére nézve sem volna lényeges akadály, haaz nagyrészben Ausztrián keresztül bonyolittatik le.

Bizonyos, hogy az önálló vámterület nagy be-folyással volna mezőgazdaságunkra, iparunkra éskereskedelmünkre.

Első sorban mezőgazdaságunkra.Tudjuk, hogy az utóbbi években agrárius be-

folyások alatt részben védvámok segélyével, részbenállategészségi intézkedések ürügye alatt Németországés Francziaország ugyszólván teljesen lehetetlennételték gabonánk és állatjaink behozatalát, ugy, hogyma Ausztria majdnem az egyetlen vevője termelé-sünk fölöslegének. Senki józan észszel arra nemgondolhat, hogy ezt a piaczot föladjuk. Már mostkétségtelen, hogy minden vám, amelylyel sújtjuk azosztrák ipart, retorziót szül az osztrákok által amagyar termények e kivetett vámban. Mi helyesebbtehát: nem vetni vámot az osztrák iparczikkekre,vagy pedig vámot szabni, de a gazdákat a földadóelengedésével vagy kiviteli prémiumokkal kárpótolni,ez alapos megfontolás és számítás dolga.

Megjegyzendő, hogy ebben a tekintetben 5—6év múlva könnyebben mozognánk, ha — lejárván akülföldi vámszerződések — képesek leszünk a kül-földi iparnak tett engedményekkel a mi gazdaságikivitelünket elősegíteni.

A kereskedelemre nézve a kérdés nem első-rangú fontosságú, mert hiszen erre nézve nemlényeges, hogy hol veszi és hol adja az árut, hanemcsak az, hogy keressen mellette. A kereskedelmetcsak annyiban érinti, hogy az ügyes és müveit ke-reskedő, akinek van elég látköre keresni és találniuj forrásokat és uj vevőket, még nagyobb előnybenlesz az ügyetlen és régi módi ember mellett, mint eddig.

Az iparra nézve nagy események várhatók,annál nagyobbak, mennél jelentékenyebbek leszneka Magyarország által önállóan megállapítandó vá-mok. Bizonyos, hogy sok osztrák gyáros, akinek soka vevője Magyarországon, itt gyárat fog építeni, sőtvalószínű, hogy bel- és külföldi tőke is vállalkoznifog ebben az irányban.

Szombat, deczember 25. O R S Z Á G O S HIRLAP Budapest, 1897. - 52. oldal.

A legegyszerűbbnek — mert a legcsekélyebbmegrázkódtatással járónak — tartanám, ha külön-válás esetén az Osztrák-Magyar bank kettésza-kadna egy Osztrák és egy Magyar Nemzeti bankra.A tőke megvan, az érczkészlet megvan, a szer-vezet megvan. Az egész dolog simán és egysze-rűen menne.

Már most, hogy ez az esemény milyen befo-lyással volna a megkezdett valutarendezésre —ezt bajos határozottan megmondani. Egyrészt ked-vezőtlen befolyással volna, mert Magyarország márma is nagyobb mértékben van eladósodva a kül-földdel szemben, mint Ausztria és még nagyobbmértékben lenne, ha Ausztria a pénzrendszer tekin-tetében külfölddé változik. Aranyunk nagy részetehát kamat fejében évről-évre külföldre vándorolna.— Másrészt bizonyos az, hogy Magyarország keres-kedelmi mérlege csak némileg kedvező években issokkal nagyobb mértékben aktiv, mint Ausztriáé. —Az önálló vámterület különben ebben a tekintetbenannyira uj helyzetet teremtene, annyira nem tudjuk,mennyi külföldi pénz özönlene be hozzánk uj ipariés egyéb vállalatok lejében vagy kedvezőtlen eset-ben hány millió államkötvényünk és záloglevelünközönlik vissza külföldről, hogy ebben a tekintetbenis legalább 2—3 évi átmeneti és tanulmányi idővolna szükséges, mielőtt a valutarendezés terén to-vább mehetnénk. Székely Ferencz.

XVII.Az önálló vámterületre való áttérést termé-

szetszerűleg meg kell előzni azon javaslat megvaló-sitásának, melyet Enyedi Lukács nyújtott be s amelyszerint a szükséges anyag összegyüjtetvén, az auto-nom tarifa tervezete elkészítessék. E tervezetnekegy illetékes, szakemberekből álló, tanácskozmány elébocsátása a második mellőzhetetlen lépés. Ha ilymódon előkészültünk, akkor kezdhetők meg a tár-gyalások Ausztriával, mert azt kevés lelkiismeretesés komoly férfiu kívánhatja, hogy a mostani vám-közösségből azonnal a szerződés nélküli álla-potba essünk bele. Ez nemcsak politikai tekintetbenütközik nagy nehézségekbe, hanem alig elviselhető ráz-kodásokat idézve elő a monarkia mindkét részében.Miként fognak kiütni a tárgyalások és milyen leszaz uj szerződés, azt ma megmondani — tekintveaz ezernyi ellentétes érdek harczát, mely meg fogindulni — senki sem képes. Figyelembe kell azonbanvennünk azt — ez feleletem a második kérdésre —hogy a kereskedelemnek Ausztria felé irányuló részesokat fog szenvedni a vámsorompök fölállítása, foly-tán. E mellett gondoskodnunk kell arról is. hogy azigen sújtott mezőgazdaság termékeinek, ha azokAusztriából kiszorultnak, piaczot teremtsünk, mert abelföldi fogyasztás csak némileg kedvező évben semveheti igénybe a mai fölösleget.

Minél kevésbbé sikerül uj piaczok szerzése,ami főleg 1903-ig lesz nehéz, unnál engedékenyeb-beknek kell lennünk az osztrák ipar termékeivelszemben, a várható viszontszolgálat fejében. A ma-gyar iparnak megteremtendő része már csak sajátérdekében sem követelheti azt, hogy érte a mező-gazdákat, akik egyszersmind az ő legjobb fogyasztóilennének, már eleve tönkre tegyük. Legkevésbbéakkor, midőn még aziránt sem vagyunk biztosak,hogy az óhajtott ipart megteremteni csakugyan sike- |rül. Ebből következik tehát, hogy az önálló vám-területből nem folyik szükségkép az ipar fölvirágzása,bár ennek kétségkívül hathatós eszköze lehet.

Boldog napok következhetnek a tőkepénzesekre,mert az uj vállalkozások és ezeknek jövedelme, avámok által fölsrófoltatván, jó befektetésül fognakkínálkozni.

A valutarendezés az önálló berendezkedésmellett okvetetlenül halasztást fog szenvedni. Miutánazonban a készfizetések megkezdése ez idő szerintugy sem remélhető, sőt a jövö években is csakakkor lehet róla igazán és komolyan szó, ha kül-kereskedelmi mérlegünk nem csupán megjavul, ha-nem tartósan jó is marad — ez a halasztás nemlesz olyan, mit különben elkerülhetnénk.

Bernát István.XVIII.

A vámsorompók felállítása a lehetőleg leg-egyszerűbb rendszabály az önálló vámterületre valóáttérés gyakorlati kivitele szempontjából, mert csak

I meg kell hosszabbítani a magyar korona határánaz eddigi vámkülföld ellen már is létező vámvona-lat Ausztriával szemben. Az átmenet nehézségetermészetesen nem ebben, hanem az önálló magyarvámtariffa megalkotásában áll. Nehéz munkálat ez,mert ezen uj vámtariffa tételeiben kell kifejezésrejutni állampénzügyi és gazdasági politikánk azon irá-nyának, melyet a jövőben követni kívánunk. Aránylagigen könnyü lesz a gyarmati áruknak, kávé, teának vám-tételét megállapítani, ép oly könnyü a só- és do-hány-monopolium rendezése, már nehezebb felada-tot képez azonban ama vámoknak kivetése, melyeka nagy közvetett fogyasztási adórendszerünkkelszoros kapcsolatban állanak. Igaz, nagyelőnyt képezne, hogy államháztartásunk ezenfontos része felett szabad rendelkezési jogain-kat teljes mértékben visszanyerjük, hogyönállólag intézkedhetünk . a szesz, czukor,sör, ásványolaj adójának és igy karöltve iparánaksorsa felett. — de másrészt nagyon óvatosnak kelllennünk, nehogy az erős osztrák czukor- és sör-ipar a megfelelő magyar iparágakat tönkre tehesse.Eme fontos czikkek adóit, melyeknek eddigi szabá-lyozása a vámterület egységén nyugodott, — gon-doljunk csak a kontingentirozásra és a kiviteli dijakjelenleg érvényben levő szabályozására — egyáltalá-ban ujonnan kell rendezni.

Főnehézség végre az agrár és iparvámok meg-állapításában fog előállani. Természetes ugyan,hogy egy széles alapra fektetett szaktanácskozmányelső sorban fog majd arra szolgálni, hogy mindengazdasági ág és ebben minden szaknak állapotát éskívánságát megtudjuk, de kétségtelen, hogy ennekbevégeztével egy igen szétágazó és az érdekellenté-teket erősen feltüntető véleménynyel fogunk szembenállani, és a kormányra meg a törvényhozásra vármajd azon súlyos feladat, hogy helyes és a nemzetösszességére nézve üdvös határozatokat hozzon.

Az egyes gazdasági ágak érdekeinek kiegyen-lítésén kivül erős, czéltudatos nemzeti gazdaságipolitikának kell érvényesülni. Szabad, mozgásunk-ban két akadályba fogunk ütközni. Az egyik mármost bizonyos, és ez az, hogy 1903-ig igen sokczikkre nézve kötve vagyunk ama igen gyakranemlitett kereskedelmi szerződések által, melyeketaz önálló vámterületünk felállítása mellett és daczára,ezen külföldi államok ellenében be kell tartanunk.A másik akadály, melynek hatása egyelőre bizony-talan, Ausztria magatartása volna. Békés lesz-e,harczias-e, ki tudna erre feleletet adni, pedig gazda-sági politikánk irányát, főkép az első évekbenAusztria viselkedése fogja befolyásolni.

Végre uj törvényes intézkedés lesz szükségesa hadi, külügyi kiadásuk fedezési módjára nézve,mert az elsősorban szolgált fedezeti alap, a közösvámbevétel megszűnnék.

Az önálló vámterület hatásainak kérdését mama még időelőttinek tartom. Hogyan válaszoljakreá objekivitással, midőn ma még alig tudunk egye-bet, mint azt, hogy Ausztria pár száz milliónyiáruczikket visz be évente Magyarországba, mig Ma-gyarország majdnem ugyanannyi összegért nyersterményeket visz ki Ausztriába, továbbá, hogy Ma-gyarország volt Ausztriának, és Ausztria volt Magyar-országnak legjobb és majdnem egyedül számottevővevője. Nem szakvélemény, hanem tán inkább jósolga-tás volna, ha ma, ebből kiindulva, az önálló vámterületbefolyását akarnók megállapítani gazdasági életünkegyes ágaira nézve. Hiszen különben is a mező-gazdaságnak és iparnak ismét számos ágazata van,melyre eme befolyás igen különböző és eltérő mó-don fog érvényesülni. Azt mindenki tudja, mindenkiérzi, hogy egy ismert szilárd állapotot, mely ha tánnem is volt fényes, de lassú fejlődés kópét nyújtotta,felcserélünk egy bizonytalannal. Természetes, hogyeme bizonytalanság legintenzívebb módon fenyegetimezőgazdaságunkat, mely nemzeti gazdaságunk túl-nyomó czélját képezi és melynek legtöbb veszi,tenivalója van. A közép-európai mezőgazdaságot máramugyis két évtized óta veszélyes válság sújtja; hailyen körülmények közt magyar mezőgazdaságunk,mely ezen válság folytán szintén szenvedett, azon esély-nek lesz kitéve.; hogy egy fontos területen élvezettadómentességét elveszítse, az eddigi helyzet okvetlenülrosszabbodik. Ha a középeurópai mezőgazdaság vál-

ságos állapota jobbra nem fordul, amire egyelőrekilátás alig van, nagyon is kétséges, fog-e a Németbirodalomban vagy Francziaországban, még ha az1903-ig érvényben maradó kereskedelmi szerződé-sektől el is tekintünk, hajlandóság mutatkozni arra,hogy mezőgazdaságunknak az eddiginél nagyobbkedvezményeket engedélyezzenek és a mi a leglénye-gesebb mezőgazdasági versenytársaink hátrányára,nekünk alacsonyabb vámokat biztosítsanak. Azonerős agrárvédvámi áramlat mellett, mely ezen kétállamban még mindig uralkodik ebbeli reményünknagyon is optimisztikus volna.

Az önálló vámterület ellenben minden való-színűség szerint iparunkra kedvező hatással volna,különösen ha azon feltevésből indulunk ki, hogyipari vámtariffáju iparvédvámos színezetü leszen. Amár létező iparágak a hasonnemü osztrák iparágakversenyétől is egészben vagy részben megszabadul-nának és a védvám iparfejlesztő hatása sem marad-hat el, habár tulvérmes remények táplálásától itt isóvakodnunk kell, mert ott, ahol az ipar egyéb fel-tételei hiányoznak, a védvám ennek teremtésére nemfog mindig elegendőnek bizonyulni.

Aránylag legcsekélyebb befolyása volna azönálló vámterületnek kereskedésünkre. Valószínűugyan, hogy gyarmatárukban való beviteli kereske-désünk gyarapodnék az osztrák kereskedés hátrá-nyára, mert e czikkekben való szükségleteink jelen-tékeny részét az osztrák nagy kereskedés közvetítésemellett elégítettük ki, nagyszabású kereskedelemazonban, mely különben eddig sem létezett, semAusztriában sem Magyarországban, az önálló vám-terület mellett sem fogna kifejlődni, mert erre nézvea természetes feltételek nézetem szerint hiányoznak.Nincsen elegendő tengerpartunk, nincsenek gyarma-taink. Eddigi kereskedésünk tehát továbbra is aszokott mederben mozogna, csupán a piaczok, abeszerési piaczok és telepek módosulhatnának.

Egy külön nemzeti bank felállítása, bár ezteddigi valuta-törvényeink és az Ausztriával való érem-szövetségünk jogilag és elvileg absolute nemakadályozzák, a valutarendezésre nézve káros befo-lyással volna.

Még ha el is tekintünk attól, hogy a közösfüggő adósságból még 112 millió forint fenáll,továbbá, hogy az ezüst kuranspénz sorsa mégvégleg eldöntve nincsen, a rendezés amugyis, mára két kormány és a bank együttes működésénekfeltétele miatt, nehézkes volt, egy uj elem, vagy tánhelyesebben két uj elem, a két uj banknak közre-müködése mellett a rendezés még nehézkesebbnekbizonyulna. A rendezés sikere végre nemcsak arany-tartalékok gyűjtésétől, a jegybankok dotácziájátólfügg, hanem egyszersmind bizalom kérdése, mégpedig itten főkép a külföld bizalma a döntő.Vajjon szilárdulhat-e ezen bizalom, ha látja, hogya régi nagy jegybank liquidálni kénytelen és helyébekét, egymástól független kisebb jegybank lép, arány-lag kisebb tartalékkal, aránylag kisebb és gyengébbnemzeti gazdaságra támaszkodva ? Épen mikor aValuta védelme szempontjából még oly országokbanis, ahol a valutaviszonyok rendezettek az irány anagy, központosított jegybank-rendszernek kedvez,az ellenkező irány követésével valutánk rendezhető-ségébe vetett bizalmat megrenditenők és rendezett-sége esetében is későbbeni fentartásának esélyeitgyengitenők. Dr. Bamberger Béla.

ÜZLETI HETI SZEMLE.Gabona. A vetéseket most már nem féltik sem

nálunk, sem a többi európai termelő országokban,mert az ujabbi napokban bőven volt hóesés. A nem-zetközi gabonapiaczon tehát egyelőre az uj termésesélyeit kalkuláczión kivül hagyják és megint a sta-tisztikai poziczió volna hivatva a forgalom szabá-lyozására, ha üzleti tevékenységről egyáltalában szólehetne. Naponkint olvassuk, hogy az ünnepekközelgése előreveti árnyékát, mintha ez a mavéget érő hét üzleti szempontból valamibenkülönbözne számos elődjétől és nem sinylenéa kereskedelem már vágy két hónap óta atartós pangást, Azt mondják, hogy talán ujév utánáll be valamelyes fordulat és reméljük is, hogy igylesz. Már benne van az emberi természetben, hogymindenki — kereskedő, termelő, gyáros egyaránt— az évfordulóra tabularázát csinál. Feltéte-lezhetjük tehát, hogy januárban ismét megje-lennek a piacion a termelők hátramaradt csekély

Szombat, deczember 25.ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897. — 53. oldal.

készleteikkel, a malmok és egyéb fogyasztókkiegészítik összezsugorodott raktár-állományukatés sikerül talán a spekucziót is fölébreszteni téliálmából. Addigra már a Laplata-államok termés-eredményeiről és exportfeleslegéről is megbízhatóbbadatok fognak rendelkezésünkre állani és megélén-kül — remélhetőleg — a lisztüzlet, amelynekteljes megfeneklése ezidőszerint ólomsulykéntnehezedik a forgalomra. A külföldi piaczokoningadozó volt az árirányzat; Amerikában, ahola sokat emlegetett haussepárt kezdi be-vonni a vitorlákat, az árváltozás egyenlegként cse-kély. Deczember 18-án 99 1/6 cent volt a folyóhóban szállítandó buza és 34 1/8 centi a májusitengeri, ma 101 1/8 centset és 34 5/6 centset jegyez-nek e határidők. A kontinentális piaczokon hasonlóvolt az ármozgalom. Nálunk a minimumra szállottle a forgalom. Kereslet és kínálat egyaránt csekélyvolt, az árak keveset változtak. A heti hozatalokkimutatását csak holnap teszik közzé, de arra mavalóban senki sem kíváncsi. Az egyes czikkekről akövetkezőket jelenthetjük:

Buza. Az utolsó hajórakományok is eladattak,a Dunán és mellékfolyóin zajlik a jég és most márcsak a szórványosan érkező vaggonok értékesítéseképezi majd a forgalmat. A rakományokkal együtta héten alig adtak el 5000 tonnát. Az árak egyen-legként keveset változtak. A határidőpiaczon ese-ményszámba ment egy-egy kötés és végül néhánykrajczárral olcsóbban jegyzünk a multheti záró-árfolyamokhoz arányitva.

Rozs. Mindennap áruba bocsátottak egy-kétvaggont és azt hűségesen megvette a helybeli fo-gyasztás, egyszer 2 1/2 krral olcsóbb, máskor ugyan-annyival drágább áron. Tavaszi rozsban gyér for-galom volt.

Korpa. E czikk tartósan igen élénk kereslet-nek örvend; ugy takarmányáru, mint a mindinkábbritkábban előforduló export-minőség javult áron voltelhelyezhető.

Zab. Az áruk e czikkben is emelkedtek. Mint-egy ötezer métermázsát bocsátottak áruba. Tavaszizabban kevés forgalom volt.

Tengeri. Ugy a kereslet, mint a kínálat meg-csappant és az árak valamivel gyengültek. Temér-dek sok nedves és romlott szemű kukoriczát szállí-tanak fel és mindennaposak az ebből következőtőzsdeperek. Oláh tengeriben egészen pang a forgalom.

Liszt és korpa. A lisztüzlet a lefolyt héten,mint máskor is az ünnepek előtt, egészen csendesvolt. A hét elején a buzaüzlet megszilárdulásávalfutólagosan mutatkozott ugyan némi vásárlási kedv,mely azonban csakhamar eltűnt, ugy hogy csakhelyben jöttek létre egyes eladások azon malmokrészéről, a melyek különösen olcsó árakkal iparkod-tak eladásokat eszközölni. — Külföldre nem voltsemmi üzlet. A korpaüzlet szintén nagyon csendess a forgalom kicsiny. Ugy látszik, hogy a gyártáskülönösen a vidéken még mindig jóval fölülmúljaa szükségletet és sajnos, mig ez meg nem változikalig remélhető, hogy a lisztüzlet jelenlegi válságoshelyzetéből kiszabaduljon. — Árjegyzéki átlagárak

0 1 2 3 4 5 619.50 19.30 19.10 18.80 18.50 18.10 17.80

7 7V« 8 F G16.10 13.— 7.70 4.40 4.30

100 kilonkint, zsákostul, Budapesten szállitva.Hüvelyesek. A kereslet, tekintettel az ünne-

pekre, elég élénk volt, az árak valamivel javultak.Jegyzéseink következők : Bab nagy fehér 7.- -7.25,kis gömbölyű 7. 7.20, törpe 8.25—8.50, barna7.80—8.— frt. Lencse zsizsikes áru 10. 12.—,zsizsiktelen 14. 16.— frt, utóbbiban hiány van.Borsó szilárd 8.50—9.50 frt. Köles változatlan4.25—5.—, köleskása 9.—11.— frt. Kendermagkeresett 7 1/2—7 3/4 frt.

Olajmagvak. Itt-ott adnak el apró tételeket eczikkekből. Repcze. Káposztarepcze 13—13.50forint, bánsági 12—12.75 forint. Vadrepcze 6forint. A határidőpiaczon névleg jegyez, a januárihatáridő 13.20—13.25 forint, az augusztusi 12.10—11.20 forint. Lenmag jegyez 10—10.75 forintot.Gomborka keresett : 11—12 forint.

Fűszerek és gyarmatáruk. Fűszer és gyarmat-árukban a lefolyt hétben nevezetesebb változás nemtörtént. A brazíliai kávé, Szantos- és Rió-fajok azuj termés rossz állapotáról érkező hirek daczáramég mindig az eddig elért legalacsonyabb áronjegyeztetnek. A brazíliai piaczokon, mint onnan je-lentik, megkísérelték ugyan a hét elején az árakategy negyed dollárral per bál (50 kgr.) felemelni,azonban ez a kísérlet dugába dőlt. Az európai há-rom nagy piaczon, Londonban, Hamburgban ésHavreben azonban az árak mégis emelkedtek 1frankkal, illetőleg egy márkával per bál. Eme ár-emelkedés Triesztben 1—2 frt emelkedést idézettelő s ennek megfelelő a budapesti áremelkedés is.Az indiai kávék az utolsó amszterdami aukczió ha-tása alatt 25—30%-kal estek, a két kávéfaj közöttazonban még most sincs meg a természetes árviszonya,amennyiben goog average ma 45 frt. Menado pedig190 frt. A hét szenzácziója, a bors arának hanyat-

lása, 1.50—2 frttal. Ez az áresés annál meglepőbbés váratlanabb volt, mert éppen most van ennek azárunak a főidénye. Az áresést egy londoni statisz-tikai kimutatással indokolják, amely szerint Euró-pában épen két évre való bors van a nagy kikötők-ben felhalmozva. Az uj termésről szóló hirek jóközéptermést helyeznek kilátásba s emiatt továbbiáresés nincsen kizárva. Mandulában az irányzat acsekély kereslet miatt lanyha, az árak azonban nemigen változtak. Füge ismét emelkedett, mig kalifátiés alexandriai datolya árcsökkenéssel zárul. Avanília, kivált a mi a jobb fajokat illeti, még foly-ton drága, de ujabb áremelkedés nem történt. Atöbbi füszernemüeknél tartós árak mellett, az üzletmenete lanyha. Az árak a budapesti piaczon abTrieszt következőleg alakultak. — Kávé. Szan-tosz good average 45 forint. Szantosz szu-perior 45—52 frt. Portoriko 96—122 forint. Jávasárga 90—124 frt. Menado 140—170 frt. Carracas66—80 frt. Laguayra 88—96 frt. Jamaika 90—110frt. Salvatore 72—82 frt. Lahat 100 frt. Mocca Ho-deida 108—114 frt. Preanger 118 frt. Rio 55—58frt. Nyugotindiai faj szerint 98—140 frt. detto gyöngyfajszerint 128—145 frt. Viktoria 50—56 frt.Viktoria-gyöngy 65 frt. Szantosz-gyöngy 70 frt.Bogota 70—75 frt. Lávé gyöngy 86—90 frt.Guatemala 100—102 frt. Budapesti nagykeres-kedők árai ab Budapest vagy ab Trieszt, 40 frtvámmal aranyban, per 100 klgr. — Hamburg,deczember 24. Szantosz good average 33—35márka, fine average 46—50 márka, regular 30—31márka per bála 50.75 klgr. Fűszerek: Datolya:Kalifát 18—20 frt., alexandriai 21—24 frt. FügeKoszorus 14.50—15 frt, Calamata 15.50 frt, kosár-áru 12—13 frt, szabadon 11—14 frt, Puglia 9—12 frt, Szmirna 34—38 frt, Maratonisso 13.50—14 frt.Mogyoró szicziliai 23.50 frt, nápolyi hosszu 34 frt,isztriai 35 frt, Levante hámozott 34.50—35.50 frt,Levante 16—17 frt. Szentjánoskenyér: Puglia9.50—10.50 frt. Méz 22—42 frt. Manudla Avolacour 88—94 frt, Molfetta 78 frt, Catania 80 frt,Palma girgenti 75 frt, Bari 72—74 frt, édes Pugliai69—90 frt, dalmát uj 76.50—77 frt, armelin 42 frt.Pignol 62 frt per láda. Mazsolaszőlő Vourla 35—38 frt, Yerli 34—39 frt, Caraburno 44—54 frt,Eleme 22 frt, vörös Szamos 18 frt, fekete Thyra16 frt, Szardella 68—70 frt. Ajóka 35—56 frt.Bors Singapore fekete 44—50 frt, Penang fekete40 frt, detto fehér 70 frt. Gyömbér bengáli 23.50frt. Szegfűszeg 36 frt, Fahéj 54 frt. törmelék26 frt. babérlevél 10 frt.

Vetőmagvak. (Manthner Ödön tudósí-tása.) Közvetlenül a karácsonyi ünnep előttép ugy, mint más években ez időtájt az üzletszignaturája meglehetősen csöndes. Vörös lóhere. AzAmerikából jelentett áremelkedések folytán némilegmegszilárdult az üzlet irányzata, ámde, mint máremlitettük, a forgalom nem volt jelentékeny és csakjobb minőségü árura vetettek ügyet. Luczerna tekin-tetében pang az üzlet. Provence vidéke tartózkodó.Olasz áru szórványosan kerül ugyan kínálatra, azon-ban apró magu lévén, ezen áru nem kelthetett vétel-kedvet. Baltaczimet kisebb tételekben ajánlottak ésszívesen meg is vettek. Jegyzések nyers áruért 100kilonkint Budapesten. Vörös lóhere uj 36—44 fo-rint, vörös lóhere mult évi 33—36 forint, luczernamult évi 40—50 forint, mohar 5.75—6 forint, bük-köny 6—6.25 forint.

Szesz. A szeszüzletben e héten változatlanszilárd irányzat uralkodott és a árak a multhetizárlatjegyzés szerint záródnak. Budapesti finomítógyárak által finomított szesz 55.75 forint, vidékigyárak által 551/2—555/8 forint volt kínálva és ja-nuári szállításra ez áron néhány tétel zárult is.Élesztőszeszben az irányzat szilárd és 55.75—56 forinton jegyezték. Mezőgazdasági szeszgyá-rak által kontingentált azonnali szállításra 17.25—17.50 forintért lett ajánlva és ez áron több tétel elis adatott. A kontingens nyersszesz ára Buda-pesten 17.75—18 forint. A kivitel e héten né-hány tétel finomított szeszt vásárolt. Vidéki szesz-gyárak közül: Losoncz, Baja, N.-Várad 1/4 frttaldrágábban, a többit változatlanul jegyezték.

Budapesti zárlatok e héten: finomítottszesz 55.75—56—, élesztőszesz 55.75—56. 1/8, nyers-szesz adózva 54.75—55.25, adózatlan 15.- -15 1/8Denaturált szesz 19, 19.50. Az árak 10.000 lite-renkint hordó nélkül bérmentve budapesti vasut-állomáshoz szállitva, készpénzfizetés mellett.

Bécs. Kontingens nyersszesz e héten 18.30—18.70 forinttal kelt el azonnali szállításra. Prága.Adózott burgonyaszesz (tripplószesz) nagyban 54.—54V4 forint, adózatlan szesz 17.50—18 forint. Arad.Finomitott szesz 55.50 forinttal kelt el. Kenyér-mező. Szilárd. Finomitott szesz 55.50 forint, dena-turáltszesz 18.50 forint. Losoncz. Élesztőszesz azon-nali szállításra 56. 56.75 forinton kelt el. Nagy-Várad. Finomitott szesz igen szilárd, az árak 1/4frttal drágábban jegyeznek. Trieszt. Kiviteli szesznagyban azonnali szállításra 10.50 forint, január—áprilisi 10.3/8—10 1/2 forinttal jegyeztetett. 90%hektoliterje.

MINDENFÉLE.A hang utja. A mozdony füttyét 3300 méterre

hallani, a vonat zakatolását 3800-ra, a puska dör-dülést s a kutyaugatást 1800 méterre, a dobpergést1600 méterre, a békabrekegést 900 méterre, a tücs-kök czirpelését 800 méterre: az ebédre hívó harangszava két mértföldnyire is elhallik, de aki reggel ameleg ágyból kell fel, csakis 3 láb 7 hüvelyknyitávolból tudja megkülönböztetni a hangokat.

A legkisebb betük. Legközelebb oly gépet ta-láltak fel, jobban mondva szerkesztettek, melylyel agyémántnak oly élt köszörülnek, hogy a legparányibbbetűkkel képesek aztán egy üveglapra irni. Ezek abetűk olyan piczinyek, hogy az egész Miatyánk rá-fér oly kis üveglapocskára, mely hosszában egyhüvelyknek kétszázkilenczvennegyed része, szélessé-gében pedig ugyancsak egy hüvelynek négyszáz-negyvened része. Tehát az egész altkora, mint egy„i" betű pontja. Aki ezzel a géppel irni és bánnitud, a bibliának 3,567.480 betűjéből álló szövegétnyolczszor írhatja le egy négyszöghüvelyknyi terü-letre. E górcsövi írásnak egy részét nagyobbitva le-fényképezték, s minden egyes betűt s minden egyespontocskát el tudtak olvasni a legnagyobb könnyü-séggel s minden nehézség nélkül.

— A jogos szeretet. — Apám roppant híves nagy bámulója a kerékpárnak.

— Kerékpáros ő maga is ?— Dehogy ! sebész.

Az orr memóriája.Szegény orr! A test többi tagjai közt ö a

mostoha gyermek. Nem ápolja, nem dédelgeti senki.Nem adnak neki drága gyűrűket, mint az ujjnak, leg-följebb a szerecsenek, ékes lánczczal nem díszítik,mint a nyaka, meleg ruhával nem védik, mint a

többi testrészeket.Hidegben, melegben az orrnak kell elől járni

és nem törődik vele senki, hogy megfagy-e, vagymegsül.

Ami hibát a többi testrész elkövet, azért azorrnak kell lakolnia. Ha a lábnak tetszett hideg víz-ben, pocsétában eviczkélni, ezért az orrt csavarjameg a nátha. Ha a fej követett el valami szamár-ságot, ezért is az orrt rángatják meg.

A többi testvérnek, ha valami baja van, mind-járt orvoshoz küldenek, patikába futkosnak.

A gazda lefekszik. A beteg testrészt drágakenőcsökkel, jóféle balzsammal kenegetik, gyógyít-gatják. Ha az orrnak esik baja, senki nem érezszánalmat iránta. Azt mondják fitymálva: Nátha!És nem törődik vele senki. Legföljebb, ha egy kishitvány faggyut pocsékolnak rá. .

Nátha! Mintha ez nem is betegség volna,mindenki csak gúnyolja, becsmérli.

És a rabszolgalelkü ujjak, akik az agynakminden parancsát vakon teljesitik, milyen kímélet-;lenül bánnak el a szegény náthás orral, hogy az.csak ugy trombitái fájdalmában, mint a megsebzettelefánt.

Egy nyomorult fog, e hitvány csont, az egészházat fel tudja forgatni. Az orr bajával senki setörődik. Még a legközelebbi szomszéd : a szem iscsak ritkán néz le rá.

Szegény orr! Szegény elhanyagolt hamupipőke.A többi érzékeire mennyi gondot fordít az

ember, mennyi áldozat árán gondoskodik azok szó-rakoztatásán.

A szemeket gyönyörű vidékeken legelteti, atermészet és müvészet szépségein hizlalja.

A fület kellemes hangokkal csiklandozza.Konczertbe viszi. A hízelgőknek ajtót nyit. Mertazoknak a szava jól esik a fülnek. Az igazmondásés más egyéb kellemetlen hang előtt egyszerűen be-zárja az ajtót, mert ez sérti a fület.

A tapintásnak is kedvében jár. A ki csak te-heti, selyembe, bársonyba, puha szövetekbe öltözkö-dik. Az kellemes a tapintásnak.

Az íny, a beczézett íny! Ez az elkényeztetettgyerek. Mennyi igyekezettel sietnek a kedvében járni.Az öt világrész minden tájáról összehordják a fű-szert, hogy változatosságot szerezzenek neki. Azédes gyümölcsök, a zamatos borok, az erdő vadja,a tenger hala, mind az inyszolgálatára teremtődött.Semmi kincs nem nagy, hogy az ínynek öröméttalálják

54. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP

Csak az orr, az elhanyagolt szegény orr amegvetett pária, akivel nem törődik senki, legföljebb,hogy egy szippantás tubákkal kínálják meg. Vénsé-gére még lóvá teszik, megnyergelik, ráültetik a pápa-szemet. Te haszontalan szerszám, ugy se vagyegyébre jó. Mennyi sok rossz illatot kell neki, hogyugy mondjuk, zsebre vágnia. És ha egy kis elfinto-ritással adja nem tetszésének jelét, mindjárt ott azsebkendő, hogy elleplezze boszuságának kifa-kadását.Pedig higyje el mindenki, hogy az orrnakköszönhetjük az élet legkedvesebb és legállandóbbörömeit. Ami ebben a mulandó életben egyetlen jóminden tiszta lelkiismeretü embernek : az emlékezéstneki köszönjük a legnagyobb mértékben.

Az orr memóriája bámulatos.A szem elgyengül. A képek elmosódnak. A

legkedvesebb vonásokat elfelejti. Hiába erőltetemmeg magamat, hogy akiket legjobban szerettem,azoknak alakját magam elé varázsoljam. Talán min-dennap látok hozzájuk hasonlókat és sohase tudokrájuk eszmélni.

Az izlés és tapintás alig emlékezik hosszabbidőre. Övék a múló pillanat öröme.

A hang már sokkal tovább él a lelkünkben.Egy-egy rezgés régi emlékeket kelt fel bennünk, dea kép amit alkot, határozatlan és gyorsan tova-rezzen.

De a szaglás, a kevésre becsült szaglás cso-dálatos emlékező tehetséggel bir.

Nem akarok tudományos értekezésre kitűzöttpályadíjért versenyezni, nem is akarok pszikologi-és fiziologiai kérdéseket fejtegetni.— Csak elmon-dok egyetmást a saját tapasztalatomból.

A legkedvesebb illatom az orgonavirág illata.Rám nézve elveszettnek tekinteném azt az eszten-dőt, amikor ennek a bájos virágnak illatát nemélvezhetném. Mikor az az édes szag felém csap,mintha gyermek lennék, egészen kis gyermek, méga bölcsőben fekvő, vagy karon ülő kis gyermek,mintha egy lugasban volnék, ahova bűbájosan hatolbe a napsugár. Olyan különösen feloszlom a min-denségbe. Semmit nem veszek észre magam körül,nem érzem ön magamat, valami hihetetlen könnyüségövezi egész valómat. Igy csak egy gyermek érezheta bölcsőben.

Akármilyen valószínűtlennek lássék, ezt avirágillatot a bölcsőben szívtam magamba. Énlegalább ugy képzelem. Azért idéz fel bennem olyanhangulatot.

Ne tessék nevetni, ha banális dolgokatemlítek.

Az orgonaillattal együtt érzem mindig apiskóta és a frissen mázolt butor szagát is. Hogyankeveredtek ezek a képzetek össze, arról soha setudok számot adni. Csak a valóságot említem.

Mikor a petroleum szagát érzem, akkor máskép elevenül meg bennem. Már nagyocska gyerekvagyok. Többi testvéremmel körülálljuk az asztalt.Az anyám az asztal fölött függeszti föl az uj lám-pát, amely világit, anélkül, hogy piszkálni és kop-pantani kellene. Látom és le tudnám irni az egészkis szobát, minden butorával.

Ujabb kép. 'Ha kőszén-szagot érzek, először akarok vasuton

menni. Zimankós téli hajnal. Térdig érő hóban czam-mogunk ki az állomáshoz. A vonat nem indul, a nagyhófúvásban fennakadt. Ott vesztegelünk a váróte-remben hajnaltól délutánig. Ebben a váróterembenvolt olyan kőszén-füst szag.

Minek sorolnám fel mindazt az illatot, aminek nyoma csudálatos, megmagyarázhatlan módonél az emlékünkben.

Mindenki észlelte magán azt a tüneményt.Az iskolaszag mindenkinek az eszébe juttatja

gyermekkorát. Hát az az illat, amikor először csókoltadmég az imádottad haját. Az a bűbájos, az a sohael nem felejthető illat. Ha a nők tudnák, milyencsodaszernek vannak birtokában, soha se űznék aztel pénzen vett kábitó illatszerekkel.

Nem mondom tovább.Tréfásan kezdtük, komolyan végezzük:Becsüld meg az orrodat. Ne hordjad nagyon

magasan, de ne is üsd bele mindenbe.

A RÓKAÚT.S U D E R M A N N H E R M A N

REGÉNYE. (36)

Az igazságot meghamisitani, ez nem volthozzá méltó. Inkább szégyenletesen tönkremenni, mint életét és becsületét hazugságokon

Leni.Mikor Regina behozta az ebédjét, egy

másodperczig ingadozott, vajjon megmondjon-eneki mindent. De miért idézzen föl meghatójelenetüket ? Egy levél megteszi ugyanazt aszolgálatot.

Ha a l k o n y a t i g itt nem vagyok— irta neki —alig fogsz többé viszontlátni. A wartensteini város-házán kérdezősködjél. Ott meg fogod tudni, hogy hovávittek. Jól tennéd, ha Schrandent elhagynád. Azajándéklevél biztositja a jövődet. Amim még ma-radni fog, azt is hozzá fogom tenni. Isten veled —köszönet!

A levelet olyan helyre tette, hogy ta-karitás előtt meg ne találhassa. Azután utrakészült. Elhatározása elszánt és kemény volt.Egyetlen bucsugondolata sem támadt.

Mikor az udvarban Regina mellett elha-ladt, élénk vágyat érzett magában, hogy akezét megszorítsa. De leküzdötte a leány ked-véért és szóra, tekintetre se méltatta. A csapó-hid előtt egész raj bámuló gyerkőczöt látott,kik rá látszottak leskelődni és kik közeledtévelnagy orditozással rohantak a vendéglő felé.

— Ah, hírnökeim! szólt és kaczagott . . .Ugyanekkor a „fekete sas" ivószobájában

el se fért a betoduló vendégsereg. Egészen atemplomtérig állottak összezsúfolva és vereked-tek egy jobb helyért. Az utolsó schrandenibáró vesztét mindegyik a saját szemével óhaj-totta látni.

Már majd három hónapja mult, hogy abeadványt a vidék legmagasabb katonai ható-ságának beküldték és a legbuzgóbb hazafiakmár féltették nemes cselekedetök sikerét. Végreaztán megjött az örömhir, hogy Schrandenalias Baumgart ügyében tárgyalást tűztek ki,melyre a beadvány aláíróit is meghívták.

A schrandeniek méltóan készültek a nagynapra. Már három napja nem voltak józanok.Akiknek a kiszolgált honvédek közül még megvolt az egyenruhájuk, azok felöltötték, szuro-nyok és kardok villantak meg a tömegben.Hiszen az sem volt kizárva, hogy rögtön igaz-ságot kell szolgáltatni.

A szán, melyben a tanácsos ült, egy óra-kor érkezett meg és szokás szerint a paplakudvarán állott meg, hol Merckel ur és fia márfogadására készen állottak. Zsandár nem ülta bakon, amina schrandeniak mód fölött csodál-koztak. De utóvégre is, itt voltak ők, kik mind-nyájan életükkel és vérükkel kezeskedtek agonosztevő pontos beszállításáért.

Kevéssel két óra előtt a királyi tanácsosa,tisztelendő urral együttesen távozott a paplak-ból és egy oldalajtón lépett be a vendéglőbe,melynek küszöbén az öreg Merckel fogadtanagy alázatossággal, mig Felix, mint egy ötö-dik kerék, rosszkedvűen ballagott utánuk, bo-szankodva, hogy ezek a pregári hivatalnokoknem viseltettek iránta elég tisztelettel.

Krotkeim királyi tanácsos magasra nőtt,túlságosan nyúlánk férfiú volt, kinek keskenyvállain a szürke oroszlánfej alig volt képes va-lami tiszteletet gerjesztő pózt kitalálni. Divatjátmult, nagy szakállt viselt, mely egészen össze-olvadt hosszú sörényével.

A haza védelemképessé tevése körül Krot-keim igen nagy érdemeket szerzett. — Mintaz odavaló nemesség képviselője, résztvett azona hires országgyűlésen, melynek a haza a nép-fölkelés megalapítását köszönhette, ő is segí-tett az öreg Yorkot ünnepelni és egyik aláírójavolt a királyhoz intézett feliratnak. Azutánvisszasietett szülőföldjére, hogy a kerület szer-vezését megkezdhesse és olyan eredményeketért el, hogy az Ö kerülete mintaként ragyogottaz egész országban. De csakhamar a siker ren-des kísérői: a hiúság és az elbizakodottságejtették hatalmukba. Ami eleinte a legigazabbáldozatkészség müve volt, lassankint saját sze-mélyiségének kultuszává lett, emlékkő, hogydiadalait a világgal tudathassa. Különben, márrégen, még mielött a rókautról a hir világgá

Szombat, deczember 25.

hatolt, a schrandeni ház elkeseredett ellensé-gének tartották. Sok jót nem várhattak tőle.

Mikor Boleszláv a templomtérre ért, márleszámolt reményeivel. Elszántan, csaknem kö-zömbösen lépett a tömeg elé, mely falkéntzárta körül a vendéglöt. Csak egyetlen félénkpillantást vetett a paplak felé. Ugy tetszettnéki, 'mintha egy fehér arczot látna, melygyorsan eltűnt az ablak mögött, mig ő fáradtmosolylyal köszöntötte.

Kárörvendö mormogás fogadta. Az em-berfal készségesen széjjel vált előtte, mertannyi esze volt mindenkinek, hogy tudja azt,hogy nélküle nem' kezdődhetik a skandalum.

Az uriszoba bejáratában szemközt találtamagát a sörényes úrral, kinek oldalán a plé-bános és az öreg Merckel ültek, mig Félix azablakpárkányra támaszkodva, próbálta magátelőkelő pózba vágni. Egykori játszótársa olymélyen állott alatta, hogy még gyűlöletébensem tartotta érdemesnek a legkisebb figyelemrese. Annál barátságosabban mosolygott feléjeaz öreg. És ha Boleszláv azért jött volna, hogyaz egész társaságot a Merckel híres muskotály-borával megvendégelje, még akkor sem lehe-

tett volna iránta jobb akaratu és aláza-tosabb.

A plébános szeme felvillant, és a taná-csos hidegen és várakozva nézegette fehér,csontos kezeit.

Boleszláv érezte, hogy büszkeségtől dagada keble.

Mindenek keze ő ellene, az ő keze pe-dig mindenek ellen! Igy volt és igy marad-jon is.

A tömegből valami akadozó hang szitkokatszórt utána. A schrandeniek nevették.

— Az apa — a szerencsétlen apa, súgtaoda Merckel ur a tanácsos felé.

— Ha ön az, ki engem iderendelt, szóltBoleszláv, — ugy kérem, védelmezzen meg etömeg sértéseitől.

A tanácsos összeszoritotta a szemeit ésmeghajtotta magát.

— Csöndesen, kedves barátaim, szóltkérő hangon, és simára borotvált állát simo-gatva, hizelkedve tette hozzá: — a békebontókatkikorbácsoltatom.

Aztán felvett egy zöldes irómappát, melyott hevert az asztalon. Mögötte egy kis szürkeemberke forgolódott, ki buzgón próbálta ahosszuszáru ludtollakat. Valószínűleg a jegyző-könyv vezetője volt.

A kihallgatás megkezdődött. Fagyos ud-variassággal intézte a tanácsos az általánoskérdéseket.

— Hol élt eddig — ha megengedi ?Boleszláv felsorolta tartózkodási helyeit.— Szava ugyan szent előttem, báró ur,

de vannak erről bizonyítékai?— Nincsenek.— Milyen időig szólnak ezek az adatok?— 1813. tavaszáig.— És azután ?— Azután beléptem a hadseregbe.— Vannak erről bizonyítékai ?— Nincsenek.— Végtelenül sajnálom, de a Schranden

név nem fordul elő a listán.— Más nevet választottam.— A Baumgart nevet ?— Azt.— Mi okból?Boleszláv összeszoritotta az ajkait. Mély-

séges csönd keletkezett.— Ahá, hangzott diadalmasan az ablak

felfii. Ez a hang átsegítette Boleszlávot a pil-lanat kínos nehézségén.

— Valódi nevem nehézségeket okozottvolna nekem.

— Miért ?— Mert bemocskolta egy hir, mely ellen

hiába harczoltam.— Melyik hir?Világos volt, ez az ember vérig akarta

őt alázni, hogy aztán teljesen tönkre tegye.— Ön jól ismeri, dörmögte fogai közül.A tanácsos mélyen meghajolt.— Ennek daczára is, kérem szíves felvi-

lágosítását.— Én pedig megtagadom azt.A tömegből gunykaczaj hallatszott.

(Folytatása következik.)

Szombat, deczember 25. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897 — 55. oldal.

SZÍNHÁZAK.Budapest, vasárnap, 1897. deczember 26-án.

MAGY. KIR. OPERAHÁZ. MAQYAR SZÍNHÁZ.Bohémek.

Opera 4 felvonásban. Szövegét(Murger nyomán) irta és zenéjétszerzetté Leoncavallo Rusgiero.

Fordította Radó Antal;Személyek:

MarcelRudolfSchaunardCollínéBarbemucheA kis gróíCelestinDurandAz i. emeleti uxEgy parasztMusetteMimiEufémiaEulalia néniHivatalnokFüszorkereskedö

LarizzaBeckTakáUVáradvKornaiMihályiDalnokiKertészNey B.KissÁbrányinéKaezér M.Válent V.de Ponty B.KárpátFekete

Kezdete 7 órakor.

NEMZETI SZÍNHÁZ.

Délután fél 3 órakor mérsékelthelyárakkal:

A Sevillai borbély,vagy: haszontalan elövigyázat.Vígjáték 4 felvonásban. Irta Beau-

marchais. Fordította Paulay.Személyek:

Gróf Almaviva HorváthBartholo ÚjháziRosina Csillag T.Figaro , ZilahiDon Basilio VízváriFiczkó GabányiFürge AbonyiJegyző SzacsvayAlcade BakóEste fél 8 órakor rendes helyárak

mellett:

L e a r k i r á l y .Szomorujáték 5 felvon. Irta:Shakespeare. Ford. Vörösmarty

Mihály.

Személyek:LearA franczia királyA burgundi fejed.ComwallAlbán fejedelemKent, grófGloster, grófEdgard, fiaEdmundBolondGoncrilReganCordélia

SzacsvayHorváthPálfiBakóSomlóBercsényiEgressyMihályfiGyenesVízváriJászay M.Szacsvay

P. Márkus

VÍGSZÍNHÁZ.

Délután 3 órako mérsékelt hely-árak mellett:

Trilby.Színmű 4 felvonásban. GeorgesDu Maurier regénye után irta :Paul M. Potter. Ford.: Fáy 1. B.Este fél 8 órakor rendes hely-

árak mellett:

Szőke Katalin.Drámai rege 3 szakaszban, 6képben. Irta : Voss Rikhárd. For-dította : Makai Emil. Zenéjét

szerzetté Pittrich J.

Délután fél S ónkor mérsékelthelyárakkal:

A mama szeme.Vígjáték 1 felvonásban. Ma: Ro-•on Gyula. Fordította: Beöthy

Zsigmond.Utána:

A báránykák:Operetté 2 felvonásban. — Irta:Liorat. Fordította: Makai Emil.

Zenéjét szerzetté: Varney.

Személyek:BadurelChristianFifrelinJpsephEmcraldineAliceGrobichonGermaineMarcelleMarietteJcanneJuUetteLouiseJustineMadeleineBlancheSusanneVictorineLóonie

Szikla? K.SzentmiklósyIványi A.Ferenczy K.Láng EtelVlád G.Csík I.Rózsa L.Szegedi I.Hében A.GombaszögiHaraszti V.Zelenka 1.Bilkei I.P. Vidor H.Lelek E.Völgyi K.I'ichíer M.Várady M.

Este fél S órakor rendes helyárakmellett:

A titok.Eredeti népszínmű 3 felvonásban.Irta: Z. Kallós Ilona. Zenéjét

szerzetté : Dankó István.

Személyek:Özv. FodoméLajos, fiaErdős ZsófiErdős SándorMihályFeriTiniBiróKovács GáborZsuzsaPostás fiu

BorowskySzentmiklóssy

Vlád G.FüredyBorossIványiSzilassySzilágyiMátraiLáng EtelTorkos A.

NÉPSZINHÁZ.

Délután fél 3 órakor bérleienkivül, mérsékelt helyárakkal:

1OOO év.Történeti színmű 4 felvonásban.12 képben. Irta és zenéjét szer-

zetté Verő György.

Este fél 8 órakor rendes hely-árakkal:

Blaha L. asszony mint vendég.

Az asszonyvorve jó.

Népszínmű S felv.Irta Lukácsi S.

VÁRSZÍNHÁZ.

Zárva.Színházi műsorok a 56. oldalon.

Ujiiás a csdéSbetegsegélyczés terén!Teleki Géza gróf ö nagyméltósága védnöksége

alatt alatt álló „Reform" egyesület Podmaniczky-utcza 1.a cselédbetegsegélyezés terén

is nagyfontosságu újítást rendezett be, amennyibenezen egyesületnél beirt cselédek, nemcsak mint az eddig,ismeretes volt kórházi gyógykezelésben, hanem a „Re-form" egyesület részéről járólag is részesülnek gyógy*kezelésben és ingyen gyógyszerekben.

Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy mennyihumanizmus rejlik abban, hogy a cseléd minden cse-kély baj miatt nem kénytelen helyét elhagyni és nemutaltatik a kórházba menetebre, és ha tekintetbe vesz-BZük ezen intézményben rejlő azon előnyöket is, hogya gazdasszony fontos ok nélkül nem vonatik meg amegbízható munkaerőtől, melynek pótlása az ujabbközvetítési díjtól eltekintve — esetenként heteket veszigénybe és hogy mindezért ép ugy, mint más egyesületnél

cseléöenkint csupán 2 frt évi dij fizetendő,azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a n. é. kö-zönség méltányolva egyesületünknek minden iránybanönzetlen s ügybuzgó fáradozásait, azt szíves bizalmávalmegajándékozza és intézményünket szíves csatlakozásaáltal pártfogólag támogatja.

Egyben a n. é. közönség b. figyelmébe ajánljukegyesületünk önsegélyző osztályát is, mely családokrészére dijtalanul orvosi segély és gyógyszeréken kivüa munkaképtelen családfőnek 12 héten át 5 frtig ter-fedő segélypénzt és annak elhalálozása esetén a családrészére 500 frtig terjedő tisztelet-adományt nyújt, melyértmindössze havi 1 frt 50 kr. tagdíj fizetendő- 295

A Reform-egyesületTelefonszám 29—86. elnöksége.

polzcr C. és Zársacs. és kir. udvari szállítók.

Budapest, Gizella-tér 5.• Haas-palota átellenében.

Ajánlja(137

tűzbiztos és betörésmentespénzszekrényeit,

panczélbetéteit, pánczelszekrényeit, pán-czéltressorjait a legújabb szisztéma szerint,valamint ékszerállványokat berendezéssel,kazettákat, másolópréseket a legjutányosabb

árakon.

Árjegyzékek ingyen.

lyoni részvénytársaságAlaptőke 3 millió fresCinematograf Lumiére

Budapest, Kerepesi-ut 11. sz.Naponta előadás zk. Délután 3 órától esti S óráig, óránkónt

9SST 16 legszebb k é p . l Ö JÉlő fényképek életnagyságban. Belépti dij 20 kr

Gyermekek- és katonáknak 10 kr. (159)

D P . LASZKY LAJTOS,Belégzési-intézete;

mell-, gége-, torok- és orrbetegeknek, asthmatikus oknak.Rendel 11—l-ig éa 9—A-ig. (140)

BUDAPEST, VEI.S E r z s é b e t - k ö r ű t 6.

Első biztosító intézetszolgálat esetépe.

6 cs. és kir. fensége József íőherczeg védnöksége alatt.9ST Biztosítási t ő k e : 2 7 millió korona.Fiu gyermekek legelőnyösebb ellátásakatona i szolgálat költségének fedezése — illetve a nagy-k o r ú s á g idejére. Bővebb felvilágosítással szivesen szolgál(5) az Igazgatóság.

Budapest, V. kei*., Erzsébet-tér 1. sz.> és mindennemű házi

nöSsodákrészére

szükséges berendezése-ítutjótaliásmellett §zállit.

ardíner és Knopp-sz'.ria-Magyaronzáj legna-

gyobb gyára,Bécs, XIII., Linzersirasse 8. sz.

Árjegyzék ingyen és bérmentve.

Legjobb horvátországi

Zermészefes szilvórinma legalkalmasabb újévi ajándék.

Kapható (Ép Budapesten* * ^ ess)

V., Erzsébet-tér 18,. sz.

Szabadalmazva az ö s s z e s n a g y államokban.

Kártyajáték-számjelző táblaa legalkalmasabb karácsonyi meglepetés!

Kávésok és kaszinók figyelmébe!12 b á i l i t t i kiáííitá

fgy S12 3 cbn. nagyságú emailirozott csinos kiáííitásu. Pótolja a krétát,mely a kezet ^iszkitja és ipy a kártyát i s rongálja. Könnyenkezelhető. Kávéházban, kaszinókban kérjek a Tartli éaPiqnet-játékot kedvelők a kártyajáték-számjelző táblátA kártyajáték-százajelző tábla megóvja a rónát is a be-piszkitastóL Illusztrált prospektust díjmentesen küldők.Rét darab, azaz egy pár kártyajátck-száinjebcS tábla ára 3 frt használali utasítással együtt. Csoinaguíis 10 kr. Megrendelések a pénz

előleges beküldése vagy utánvét meliett eszkikoiklnek.

szab. kártyajáték-számjelzo* tábla föltaláloja é s kizáró-l a g o s elárusítója. 241

Budapest, VII., Csömöri-ut 69. sz.

Saját készítményt!

Hinták, torna-eszközökés mindennemű hálók.

Gazdasági kötéláruk és ruhateritek fehér kender-bőL Valódi orosz sarozlpők és társasjátékok.

Az egyesült zsineg éa kenderfonók kCmp. reűktúrában.SEFFER ANTAL Budapest,

XV., (Károly-kaszámya) Károly-utoxa 13. számKépes árjogyzéket, esetleg tomatarmekre költségYetés

kívánatra.

Külföldön elsajátított szakismeretek és hosszagyakorlat alapján készítek modern sülben

kárpitos- és díszítési munkákat.Függönyök díszítése, terem díszítések stb.

kiváló ízléssel eszközöltetnek.Magamat a n. é. közönség kegyes pártfogasaim

ajánlva, maradtam kitűnő tisztelettel

SZILÁGYI ZSIGMOND,kárpitos és diszitö.

Budapest, VII., Dohány-utcza 68.(Kertész-utcza sarkán.) 120

?

nemkülönben himzöanyagok és himzőszövetek.rendkívül nagy választékban

szabott gyári árakonkaphatók.

Bérezi D. Sándor,női kézimunka nagyipa-rosnál Budapest, Kl-rály-utcza 4. — Képesárjegyzékem 1185 eredet »kézimunka-rajzzal kivá •natra rendelkezésre áll.Gyári raktár alegjobb-

nak elismert (33)

„Victona"kézthímzőgépnek.

Darabja 4 frt.Viszonteladók árongedmónyt kapnak*

Hozzávaló himzökeret és himzöanyagok nagy választékban.

i „Franczia sza io f IKASSOWITZ FÜLÖPI

férfi- és gyermekruha raktárában

Budapesten. Károly-körut 26. sz,az előrehaladt idény miatt az áruk 1698. január

l-ig az előállitási áron alul adatnak el.Hikádó kabát 16 frtVárosi bunda 50 frtSacco-öltöny 11 frt

Fin ölti

Szabott árak. Szabott árak.Fia öltöny 7 frt.

Téli kabát 12 frtTéli nadrág 3 frtGyermek-öltöny 3 frt

192

November 1-vel nyílt meg a Sas-utcxa és Erzaébot-té*sarkán lévő uj palotában

Kerékpár-szalonunk és iskolánk,melyre a L ez. közönséget tisztelettel meghívjuk (75)

Fodor* Kápoly és Tapsaaz amer. .Columbia' és .SEeteor* kerékpár-gyárak vezérképviselöje

A modem vegyészet hatalmas haladásaés az ebböl származó számtalan kozme-tikus készítmények sem voltak képesek

a 30 éven át bevált

Dr. Lengiel Frigyes-féle

Jfyirfa-batzsamotelnyomni, a legjobb bizonyíték tehát, hogyitt egy valódi, a természet által nyújtottszépitöszeiTÖl van szó. Ezen nyírfa-balzsamc£y sajátságos 30 évi gyakorlati vegyi el-járás alapján praeparaltatik és csak az-

után jön forguJomba. Ezen folyadék hatása, hogy a bőr fslsShámjait lehántja é s «z által az a lsó tisztított bőr fiatalszínben é s üdeségóen jön napvilágra, megraxüntet min-dennemű kiütést, szeplöt, vörös foltokat e s anvafolto-kat, simítja a ránozos bőrt é s a bimlöbelyeket lassan-kint teljesen eloszlatja é s az arozbőrnek ftde é s e g é a o

ségres szint kSloaönöz.1 konó ámm használatiufaaltáamaiegy Ott1.BO.A nyírfa-balzsam hatásának támogatására dr. Lengiel Frigyes-féle

Benzoe-szappanajánlatos. Egy darab ára 60 és 36 kr. Raktáron minden Jobbgyógytárban. Főraktár Magyarország részére Török József

gyógyszerésznél Budapest, VIL, KisjJy-utcza 12. az. (287)

Magyar levelező,ki a német nyelvben és könyvvitelben jártas, állást keresa fővárosban. Szíves megkeresések ttgyM 6* bható czimre e lap kiadóhivatalába kéretnek.

56. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, deczember 25.

Színházi műsorok.Nemzet! Siinház

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Szombat d. u

Este

Vasárnap d. u.

Este

Vár Színház M. kir. Operaház Vlg Színház

Szőke Katalin

Szőke Katalin

Szőke Katalin

Szőke Katalin

Szőke Katalin

Durand ésDurand

Szőke Katalin

Váléni nász

Coulisset ur

Nép Szfnbá2

A gyimesivadvirág

A varázs-gyürü

A varázs-gyürti

A varázs-gyüra

Az ördögmátkája

Próba-házasságA boszor-kányvár

A falu rossza

Kukta-kisasszony

Magyar Színház

A kikapóspatikárius

Ifjúság

Ifjúság

Ifjúság

A kikapóspatikárius

A gésák

A kikapóspatikárius

A peleskeinótárius

Ifjúság

Kisfaludy Színház

Gyönyörű, zenélc ajándéktárgyak

<Bs cfvep 133.ekek pészép©•DoltSnyxá-, Irá- és vaprókésalotok, valamint pfaaats&íaf és főayHz&sS dísztárgyaftxsnével. Zoméiő-aíhutnok— = — = " - * • kivltolben 7 írttól följebb, ifflöolianüsai családi hangszereli, mini Ariston Phönix, lutona stb. jutányos árban.

Számos képpel illusztrált árjegyzék ingyen.

os. és Kir. mlv. számtól:,Budapest, Korepctsí-ut 33.

(174)

Alkalmas

karácsonyi és újévi ajánMk!líőw Sándor,

Budapest, VIII., József-körut 81. szám.Egy pontos nikel óraperezrauta-

tóval 2.5OHarminczhat órát járó, üveggel

fedett nikel óra 3.50Duplafedelü, pontosan szabályo-

zott nikel óra 5.~Nikel tula remontoir óra dupla

fedéllel 5.50 **Ezüst duplafedelü remontoir óra ~

6.9O °Ezüst duplafedelü horgony rem. "

óra 15 kőre, erős . . . . 9.—Valódi duplafedeltt tula ezüst ®

remontoir óra 0.50Ébresztő óra 1.75 •

valódi amerikai 2.— .©Inga-óra, 8 napig járó, diófa szek-

rényben 9.—6 pár evőeszköz, diszes tokban

7.—, kLsebb 6.—14 karátos aiany gyürük . 2.50Ezüst lánczok 2.—

Nagy választék arany és ezüstférfi és női órákban, úgy-szintén drágakövekben. (1B7)

Képes árjegyzék Ingyen és bérmentve.

Eiőüzetési

szépirodalmi divatlap hai*snlncsklS&nBZQzSi!t évfolyamára. Harminczkilanca évfennállása eléggé ajánlja lapunk czélszeritségét.

A „Budapesti Elaxér" utasilásokat ad clüfizatőinek divatrészében megjelenő illuszt-rácziók után öltönyeik liá;:i!ug készitiijro és kedvezményképpen — ingyen — mértékszerint bármily szabásmintával szolgái előfizetőinek. Megrendeléseket is szívesen teljesít

a szerkesztőség.A szépirodalmi részére is kiváló gond lesz fordítva, január elsei számunkat igen érdekes

regénynyel kezdjük meg.

Egész évre .Félévre . .Negyedévre

6 frt — kr.3 frt — kr.1 frt 50 kr.

Egy hóra . . ,Egy szám ára

. — frt 50 kr-

. — frt 25 kr

Mlndon aISfízető az alább elősorolt rejényekből választhat egy példányt vagy az1894. évben, előfizetők arc N képével megjelent ontlőkalbumot. A füzeteket megküld

jük ingyen és bérmentve. •

Az előfizetési péasek KIRÁLY JÁNOS szerkesztőnek kül-dendők. (Koronaherozeg-utcza 17. sz.

bör-butorgyáros.

VII., Damjanich-utcza 8,készít

Borszékeket.székeket

és

fényüzési czikkeketbőrből.

nád székek átalakíttatnak.

Nagy magy. kir. szab.

Jegyzéke a magyar osztály-sorsjáték43.OGO pénznyereményeinek, melyed amég megtartandó 4 osztály húzáson bi-zonynyal eldöntetnek.

A legnagyobb nyeremény a hivatalos ter-vezet 9. §-a szerint a legszerencsésebb esetben

1.000,000 korona(Egy millió külön nyeremény)

Jutalom

!31

1 nyeremény

••

563

90 i65

424750

121021700 ,3900 ,4900

korona600.000400.000200.000100.000

90.00080-000eo.ooo40.00030.000ao.ooo15.00010.0005.000a.ooo1.000

5 0 02 0 0170130

korona600.000400.000200.000200.000

90.00080.000eo.ooo40.000

150.000íao.ooo46.000

290.000325.000848.000760.000605.000

6,340.000663.000637.000

A magy. kir. szab. nagy osztály-sorsjáték3. osztályának húzása

1898. január 4. és 5-éntartatik meg és a legközelebbi húzásokon kellmár a nagy nyereményeknek is eldőlnie.

A még megtartandó 4 osztályban 43.OOOnyeremény 93.000 sorsjegygyel hu^atik amelletti nyereményjegyzék szerint, melyekneklegnagyobbika a legkedvezőbb esetben

egy millió korona,a legkisebb 130 korona.

III. osztályra szóló:

e&"óaz vétel-sorsjeary . . . . . 3 3 f r tf é l „ 16 „n e g y e d „ 8 „n y o l o z a d „ 4 frtbakerül és nostautánvőt, vagy az összeg elő-leges beküldése ellenében. megkUldetik.

A húzások állami felügyelet alatt történ-nek, a sorsolási értesítő pedig a húzás utánminden résztvevőnek megküldetik.

Megrendelések kéretnek mielőbb,de legkésőbb Január 4-lg

Zörök jff. és íársaföelárusitójához,

Budapest, V., Váczl-körut 4.

k ni. k, vallás- és kSzoktaMsDgyl miniszternek 6390/1897. számú rendelet tzeriat Állami tllenSrzés alatt állf

Katonai rrm r • • rr •- iskolaBudapest, V« ker., Nagykorona-utcza 13. szám.

Igazgrtó: FISSINOER <J. •xá.ssa.dos.AlapitUtott 18B8-bon: oddte 8188 tanltoránya yott; első és logrégüb Upemü Intézet, melT eddigi

kiváló sikereit üsztán alapos és oklovoíes tanárok által nyújtott oktaUsi módjának kOazöóhetl.faOB. Január 2-án kmadfUlkm B hmvT immfolyam mm mayévmm Bnkéntmmi

log mmgmni'Mémérm maUkméamm vlamgálmirm. (139)Részletes prospektus és felvilágosítások dijtalanul. Beiratásoh mindennap d. u.

Szombat, deczember 25. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897. — 57. oldal.

LEGSZEBB MAGYAR KÖNYV

Az összes magyar mükritikusok egyhangú véleménye szerint a legszebb magyar könyv a

RÉVAI TESTVÉREK IRODALMI INTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁGkiadásában megjelent

1 ^ ^ r

illusztráltA legnagyobb negyedrét alakú, pompás diszkötésü mü tizennyolcz fénymetszetet (Heliogravur) tizenkét auto

typikus színes mümellékietet és harmincz szövegképet foglal magában.

A képeket a nagybányai müvészkolónia tagjai festették:

Ferenczy Károly, Grünwald Béla, Hollósy Simon, Réthy István és Thorma János.

menyei

p o m p á s d i s z m ü ÚJP&L feüsa reis ?ráLsz;oxi.-<Mszl£Öi;ésl>ex]L 24k for in t ,

tehát pazar kiállítása daczára, jutányosra van szabva.

A sajtó nyilatkozatai a műről:Hooh Jánom m „Magyarország"

XI2O-Í mmáméban i„A nagybányai műrészek ezt a kiAllitá-

eit (Kisa József lllusztrkcziói) nem dughat-juk el ugy, hogy észre ne vegye egész Magyar-ország Megnézheti mind, aki a szépértlelkesül, s megfürődhetik lelke az igazi érzé-seknek harmatjában: e legtisztább szenteltvízben" — „Én legalább e kiállításban meg-találtam, amit a művészettől vártam. Mind-egyik képen ott van a nemes felfogás, azihlet, az érzés, mait már oly régóta nél-külöznek nálunk a szépért lelkesülök"

Luozlán a „Magyarország" XIII23-számában:

„Diadala, és büszkesége a magyar iroda-lomnak, hogy a kiadók becsvágyát ily magasfokon láthatják. Mintha költői ábrándotvalósitana meg ez a munka, egy irodalmánlelkesen csüggő nemzet ábrándját, mely köl-tőit a dicsőség fényében óhajtja látni. —Ezzel az érzéssel forgattak a Révai Test-vérek kiadásúban megjelent díszes könyvet,mely eleganczia és müvészeti érték tekinte-tében páratlanul áll a magyar könyvpiaczons mely a világ legelőkelőbb könyvpiaczainis megkülönböztetett tiszteletre tarthatszámot.

Ignotus a „Magyar Hirlap" XI/28-1számában e

„A könyv formájáról, ugy gondolom, szónélkül elismerjük, hogy ez a legszebb magyarkönyv. A Franklin-Társulat s a münchenihires Meisenbach czég remekelt ezzel a mun-kával, melyben a szöveg nyomásánál csak aképeké gondosabb s az eredeti képeknél, csaka reprodukcziójuk szebb. Ezek a képek megfognak lepni mindenkit, mint ahogy aRévai-ék külön kiállításán meg is lepték ameghívottakat, akik első nap idegenül for-dultak el e gyönyörű különlegességektől, más-nap azonban eljöttek rájok liczitálni."

Keszler József az „Országos Hirlap"XII/8-i számában.

»E mindenféle fölfordulással tele izgalmasórákban kopogtat ajtónkon Kiss József éshozza be hallatlan pompával díszített nagynegyedrétü kötetét, melyben összes költe-ményeit küldi világgá. A csodálat, melylyeleddig a lánglelkü költő iránt viseltettünk, eperczben ámulattá változott."

„A." a Budapesti Hirlap" XII29-Iszámában :

„Ez a kiadás igazán művészi alkotás ésa magyar ipar is bátran kiállhat vele."

A „Magyar Kritika" deczemberiszámában :

„Tény, hogy ami a külső kiállítást illeti,igy még magyar költőt még nem becsültek,sem élőt, sem halhatatlan halottat."

A* „Országos Hirlap" XIII2-i szá-mában :

„Kiss Józsefnek összes költeményeit adtákki Révai Testvérek, egy olyan kötetben, ami-nőhöz hasonló fényeset talán még nem pro-dukált a magyar könyvészet."

Tóth Béla a „Pesti Hirlap" XIII2-Iszámában s

„A hetven vagy hány kép? fényes repro-dukcziók. És csodálom azt az uj művész-technikát : ugy festeni, hogy a kép csak afénymetszés révén váljék azzá, aminek szán-ták. Szóval a másolat az eredeti."

Ágai Béla a „Magyar Ujság" Xll/5-iszámában :

„A Hollósy-iskola — a derék nagybányaifiuk— csodaszép rajzokat készítettek hozzája,a tipográfiai kiállítás pedig remek. Olyankönyv ez, mint amilyen magyar földön mégnem jelent meg."

Székoly Emil a „Függetlenség**XII/5-i számában :

„A köteten nincs rajta az ára. Megérszáz pengőt."

Az „UJ Idők" XII/5-i s z á m á b a n :„Jó volna ezt a müvet a külföldre vinni.

Onnan visszakerülne a hire s az ilyen vissz-hangnak könnyebben hisz a közönség, mintaz eredeti szónak."

A „Nemzet" XI/27-i számában:„Ez a könyv matatja be igazán, milyen

előhaladott a magyar nyomdai ipar."

A „Vasárnapi Ujság" XII/12/1számában :

„Kiss József költeményei most pazardiszü kötetben, illusztrálva jelentek meg,A művészek, kik a kötet illusztráczió-jára vállalkoztak, a nagybányai művészteleptanárai és tagjai, fölfogásban ugy, mint elő-adási módban eltérnek a megszokott művésziiránytól és sajátszerűségre törekszenek.Teljes elismeréssel kell szólanunk a diszmünyomdai kiállításáról. A Franklin-Társulategy-egy díszmunkában a nyomdaipart, valódi

művészetté emeli.<

Minthogy az „Országos Hirlap" kiadóhivatala módot akar nyujtani, hogyelőfizetői ezt a legszebb magyar könyvet könynyü szerrel megszerezhessék, a kiadó'hivatal oly megállapodást létesitett a mü kiadóival, mely lehetővé teszi lapunk

t. olvasóinak, hogy a müvet csekély havirészletfizetésre megrendelhessék.

Egymásután fizetendő 2 frtos havi rész-letfizetésre rendelhetik meg a diszmüvet az„Országos Hirlap66 előfizetői, ha a munkátaz alábbi rendelő-lapon megrendelik és amegrendelő lapot az „Országos Hirlap"kiadóhivatalába beküldik.

Az „Országos Hirlap" Madóhivailala, által megren-delem a mü kiadóitól Révai Testvérek írod. int, r.-t-tól

Kiss József költeményeiillusztrált diszkiadását diazkötésben 24 forintért

és kötelezem magamat a mü átvételétől kezdve havon-hint 2 frtot mindaddig a munka kiadóinak Budapestenfizetni, mig a teljes vételár törlesztve nincs.

A részletfizetések be nem tartása esetén az esedékesösszegek rajtam postai megbízás utján (30 kr. postakölt-ség hozzáfSzámitása mellett) beszedhetők.

éa kelet: Név és állás:

Ezen Mtumtt tivii0ftoilil8tc!c?*-li|ra ugtüztenilA ér az ORSZáBOS HIRUP cz'ntre békáidénál,

Az „ORSZÁGOS HIRLAP"kiadőhUjataUh

Budapest, VIII., Jóxsof-körtit 63. mxám.

56. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, deczember 25.

Meghivó.

1898. év január, hó 9-én délelőtt 9 "órakorsaját helyiségében tartandó

pendkivüliElőterjesztendő tárgyak :

Az alapszabályok 11, 27 és 36. §-ának módosítása, illetvekibövitéso.

TArAkazentmlklós, 1897. deczember hó 24.Kuncze Imre vezérigazgató.

Figyelmeztetés.12. §.

Ki a közgyűlésen szavazatát gyakorolni kívánja, tartozikrészvényeit a helybeliek, a gyülés napját megelőző napig, nemhelyben lakó részvényesek a gyülés megnyitásáig — az igazgatóság-nál bemutatni és csak a valóban bemutatott s a közgyülést megelő-zőleg logalább 30 nappal nevükre irt részvény után s esetleg kellőmeghatalmazás alapján fog részükre a szavazási igazolvány kiszol-gáltatni. 297

százezre i fiatal, viruló arczszinüket a márévfeiaedek óta á l t a l á n o s a n i smert) P a r i s b a n ,dr. Lajosse hireaeves udvari orvos áltaí fel-talált é s kedveit Sf^WiSSANYE

ségeknek köszönik.Ezeknek használatánál az arczbőr, nyak, karok

és kezek gyönyörű szépek lesznek, a bör finommá válikés a fiatalság zománczával bir.

A fölséges zománcz alatt eltűnnek a himlőhelyek,szeplők, anyajegy, a ránczos arcz simává lesz.

Minden hölgy arcza vakító szép és finom marad.Ezek az egyedüli, minden tekintetben ártatlan

különlegességek, melyek használata után a hölgyekmosakodhatnak, anélkül, hogy csodálatos hatása abőrre nézve eltűnnék. (246)Egy eredeti kisebb Üveg Ravissante (nappali

használatra, elegendő 3 hónapra) 1.50Eredeti nagy üveg (elegendő 6 hónapra) . 2.50

(három árnyalatban: hófehér, rózsaszínűés testszinQ (rachel)

Ravissante-arczpor (Poudre-Ravissante —Lejosse — Páris) 60 kr. és I frtos eredetidobozokban 3 árnyalatban: szőkéknek a hófehér,rózsasziztt és testszin (Rachel barnáknak).

RAVISSANTE-szappan drbja 50 kr. Az ö s s z e spipere-szappanokat felülmúlja.

A valódi RAVISSANTE-klilönlegességeka kezek ápolásához és az arcz azonnali s z é -pitéséhez különösen ajánlhatók; hatásuk fölülmúljaa forgalomban levő Összes hasonló úgynevezett szépitö-Bzereket, megérdemlik tehát e kimagasló tulajdonságaik-nál fogva, hogy egyetlen család mosdóasztalán se hiá-nyozzanak.

E különlegességek csodás hatásáért teljes garan-cziát vállalunk.

Számtalan köszönő és elismerő-levelünk van alegfelsőbb körökből és csakis a diszkréczió tiltja azokközzétételét.

Kapható nagyban és kicsinyben valódiminőstgben a következő gyógyszertárákban:TŐRÖK JÓZSEF, Király-utczai Török Sándor,Andrássy-ut| Molnár és Moser, Korona-

herczeg-uteza.Naponta postai szállitás a legnagyobb

diszkréczió mellett.Értéktelen utánzásoktól óvakodjunk.

£1 ne mulassza senki semposta utján, utánvét mellett meg-

rendelni,

mig a készlet tart., • Szenzáoziót kelt mindenütt az ujon-/'V nan föltalált (Goldin) mfiarany\ y 'eredeti

Genfi

Remontoir zsebóraEzen órák meg nem ktttönböztethotök az igaz aranytól

még szakember által sem. Az órák pontosságáért 3 évi kezességnyujtatik. Ára most, mig a raktár tart, 6 frt. Egy hozzá illőGpldinláncz széles róna 'sportalakban 1 frt 50 kr. Mindenórához ingyen egy szarvas börzacskó csakis * . 245

BIERMANN SATüü csomagszétküldési áruházaBudapeat, Kossuth Lajoa-utoxa 1. axám.

Küldemények utánvét mellett; meg nem felelő a pénzvisszatérítése mellett visszavétetik.

Fontos! Zsebóra valódi ezüstből frt 8.50valódi tullaezüst . 11.—

Előnyős fizetési Mtél%l%fMtlaphatók: Optikai műszer, lát- és tábori látcső, légsulymérő,rajKeszköz,amateur-fényképezőg-óp felszerelve és magyarnyomtatott utasítással, villamos sürgrönyző-távbeszélo és

villámhárító, villamos villágitási berendezések.

Emberi mOmxemok. Arjegyxék Ingyen,

f atschek Béla, Vll., Erzsébet-körut 5.

Steiway és Sons nés

BLŰTHNER GYULAvilághírű ezégek, továbbá

Kutachora, Romonkran*gyártmányainak, valamint a leg-jobb bel- és külföldi zongorák es

pianinók raktára (182)

EOHN ALBERT-nál,Klg-yó-utoza 6. sz.

Legolcsóbb kttlesOnzéMi dij.

kieszközöl a világ összesállamaiban

Kalmár ] .mérnök és hiteles szaba-

dalmi ügyvivő, ezelőttPompéry

(Benedek L. és Tsa)Budapest,

VII., Kerepesi-ut 44.

Zsebó r á i mismeretesek iae

jóságukról és olcsóságukról.Goldin rem. óra duplafedéllel frt 5.— Án-ker rem. nikkel 1 fr.90 kr. Valódi ezüstrem. 4 frt 25 krtArany nöi rem. 12frt.

l Ezüst anker rem.dupla fedéllel 15 Pu-

[•bin frt 7.— Aczél'rem. frt 3.50. Mindenflóráért 3 évi jótállást

vállalok. Uj aranygyürük (6 kar.) 1 frt

„ 90 ki. Dupla goldinláncssoJi. 1 frt 50 kr. Tömör aranygyürük 3 frt 50 kr. Valódi jegy-gyűrűk a cs. és kir. fémjelzo hi-vatal pecsétjével ellátva 1 frt20 kr. Valódi 14 karátos aranyfüggök gyémánt utánzattal 2 frt.Nagy árjegyzéket 300 ábrával in-

gyen es bérmentve küld

Fischer Alfréd•Wien, I., Adlergasse 12.

RichíerícicKorgony-Pain-ExpellerLdniment. Gapsici comp.

Ezen hírneves háziszer ellentállt az idő megpróbálásá-nak, mert már több mint 27 év óta megbízható, fájda-lomcsillapító bed&rzsöléskint alkafaaztatik kSszvénynél,08úznál, tagázaggatá«nál és meghűléseknél és az arvoeokáltal bedörzsölésekre is mindig gyakrabban rendeltetik. Avalódi Horgony-Pain-Expellor, gyakorta Horgony-Iinimentelnevezés alatt, nem titkos szer, hanem igazi népszerű bizl-szer, melynek egy háztartásban sem kellene hiányozni.40 kr., 70 kr. és 1 frt. üvegenkénti árban majdnem mindengyógyszertárban készletben van;• f ő r a k t á r :Török József gyógyszerésznél Budapestsn. Be-vásárlás alkalmával igen óvatosak legyünk, merttöbb kisebbértékü utánzat van forgalomban. Kinem»akar megkárosodni, az minden egyesüvegot. ..Horgony" védjegy éö Kichter ozégjegy-zés nélkül mint nem valódit utasítsa vissza.

RICHTER F. AD. és lársa, cs. és kir, ndvari izáHiíók, BUD0L8TADT.

mindennemű banff-szerekborokban

Reményi MihályxniMiangszeiésznél,

Budapest, Király-utoza. 44.Javítások Jótállás mellettképes árjegyzék ingyen é s

berxnéntve. (218

Budapest, VI.Andrássy - nt

29. szám I. eme-letén létező kSsp.

raktárában állan-7 dóan nagy választéka s

"a legkölönbözőhb mintája'evőeszközöket, műtárgya-

ikat, egyházi szereket stb. tart'raktáron. Garantirozott tizen-

három latos ezüst. A ezég jutányosárakon teljesít mindennemű megbí-

zást saját rajzok s motívumok alapján.

A Dr. BUDAI-féle

Kola pastilla,egy bizton ható háziszer.

migrain, idegességnél. IdegerSsitS. A szerveset nagyobbenergiára, nagyobb munka elviselésére képesiti.

1 doboz ára 1 forint.a Városi gyógyszertárban,Városház-tér.

Szakértő szőlőmüvelésretanit, ugy az amerikai, a szénkéaeggel való, mint a homoki termelésnél a

BORÁSZATI LAPOKSzerkesztik: gaross Károly és Dr. Drucker Jenö.

28 év óta fennálló szaklap. Megjelenik minden v a s á r n a p .Legalább félévei uj előfizetők ingyen kapják

a»za „Magyarország szőlőtermelésének múltja és jelene"

czimü milléniumi diszmüvet (bolti ára 3 frt), mely felöleli az egész szőlő-müvelést. 264 nagy album-alaki* oldalon, 360 ábra és fényképpel 3 disz-melléklettel, 80 kiváló magán szőlőtelep tanulságos leírásával, továbbáelőfizetőknek az 1898. évre szóló Borászati Naptárt, mely az idénrendkívül bő tartalommal és számos ábrával jelent meg, 60 kr. helyett

40 krért adjuk.

A BORÁSZATI LAPOK kiadóhivatala: Budapest(Köztelek) Üllői-ut 25.(21&) Előfizetési ara egy évre 6 frt; félévre 2 frt 60 kr.

Budapaat, 1897. oki 8,A napokban küldött Voltakaireszt bámulatos hatású, mertédes anyámnak * főfájás általelőidézett iszonyú rájdabaaitrövid 2—3 napi használásávalteljesen kiküszöbölt*. Fogadjaérte elismerésünket, léSfeunkrAl

rendeljék.Malekovloe Am

Dléi-utcra 84., O.

Megifjitjaés meghossia^bltja

az életeta hlros valódi, ojonaan Ja-vított, 5O.7O8. sz. a. ttfrvé-nyil«r védett villany-dele-j«s Volta-kereszt VÍJMIOM,amely szám ugy a keresztbe Terve,mint minden burkolaton található.Olyanoknál, kik a Volta-kereiztetállandóan hordjak, a vérkeringésés az idegrendszer reoderaamtt-ködik, az érzékek megélénkülneks valami kellemes jóérzat Ulti elaz embert. Testi, valamint szel-lemi erőben egyaránt meggyara*podik s ez a boldog és szereneaes)állapot meajbosszabbltja sokw N m k mai napsáar, saj-nos, nagyon Is rövid életét.Mlndan g-yeng*e emberneknem tana osolfaatjuk e l é n * /hog-y a Volta-keresxtet ál-landóan viselje ; megaddaz Idegeket, folfrislU a vért• az egész világon elismert gyó-gvitószere a következö beteg-ségeknek:

Oaum ém mheumm, «w<álmatimmaáo, MJog km-zmk óm lábak, nyam*ohondria, (buakomor*még), ménkor, mmmtmm,mmemvmdém, górom, ágy-ba vlzmlóa, btrbeteg-móg é

f gyomor*kohSgém,tÜUugám,

tb

ba , bmóg, armnyvérfbal, intlumnxa, kohSgém,mlkmtmég ém tÜUugám,tol- m fogtálam stb.

•M valódi, Ujonnan itt'vltott. SO.7O& a*, m. tbr-vónyhmg vódmtt Volta-karoaxt,amolyomakná~Imnt kapható, mlndon-klnok birtokában vilim-most tailmmánt Arépex.

Sok dicsérő- éa elismerö-irat.Körülbelül egy hónappal ezelőtt

egy Volta-keresztet vettem Ostölés 74 éves korom daczára, a háladicső bizonyítványt mond ax önVolta-keresztjéről tollamba. Ál-matlanságom kitOnff alvássá vál-tozott. Zugás csökkent. FtUzugásmajdnem egészen megscuat.Egyáltalában általánosan jó érzésállt be, kellemes kedélyáUapottalegybekötve, ugy, hogy én a volta-keresztet csak ajánlhatom.

Karinaebes, Magyaxoiszag.Btuieh MihAty,

kir. közjegyző-helyettes.A nekem mult hó végén küldött

Volta-kereszt által fOfájásom ésidegbajom majdnem teljesen, el-mult, amiért is felkérem Ont,hogy a hasonló bajokban sinlOdobarátaim réscére 5 darabet kül-deni szíveskedjék. Hálás ttu-telőie

Kolozsvár.Siketé reptnea,

megyei hivatahit)k.

Ára darabonklnt1 frt 80 kr.

2 frt beküldésével tér-mentve. 'Utánvétnél

20 krral több,

A valódi Volta-keresz-teket szétküldi osak

f.Bécs, (Mi)

l.y Wallfischgasse Nr. 4.Raktár Budapesten i

Füredi LipótVII,, 6vo9a-ntca 24

Szombat, deczember 25. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897. — 59. oldal.

LAP68. FOLYÓIRAT

V».r Dohány-utcza . . .

T«I«*Ó„ Bf-ao. A P E N Z É S É R T É K P I A C Z , K E R E S K E D E L E M É S Á R U F O R G A L O M K Ö R É B Ő L

ffegjéfcn havonta 2-3-szorrendszerint mindea M 2-<i é l 16-áo. _

HITELES SORSOLÁSI MELLÉKLETTEL.

KIADJA ÉS SZERKESZTI: X^^X&lTgLlf S Á N D O R .

PÉNZÜGYIHirdetések felvétetnek a

kiadóhivatalban és az öszszes Hirdetési Irodákban.

Előfizetési ár egy évre:Magyarországban és Ausztriában:

1 frt 50 = 3 kor. Német birodalom-ban : 8 márka. Angliában: 3 shilling.Amerikában : 1 dollár. Franczia-,Olasz- és Törökországban, Svájciban,Romániában és Szerbiában 4 frank.

Oroszországban 2 rubel.

Egyes szám á r a :Budapestéi — 7 kr. = 14 fillér.Vidéken — — 8 kr. =» 16 fillér.

A legtartalmasabb, legelterjedtebb

sorsolási-, pénzügyi- és íozsöd SZÍ

ÉSMZÜGY! UT

utóbbi az

i sorsolási közlönyamelyet

mint megbízható lapot ajánlott.

fontos,hogy csakis toljosen mogbizható pénzügyi és sorsolási lapot járasson ésilyenből szerezzen magának tájékozást, értékpapírjait és egyéb tőzsdei és bankügy-leteit illetőleg; mert gyakran egyetlen egy kérdésben nyert ala-pos felvilágosítás nagyobb károsodástól óvhat meg éssnár maga ex a körülmény sokszorosan behozza azt aosekély előfizetési összeget, amelybe az Ilyen teljesen

megbízható lap kerül.

Egész évre

bérmentveküldve.

Előfizetni legczélszerübben postautalványon a

PÉNZÜGYIkiadóhivatalában

BUDAPEST, VII. ker., Dohány-utcza 68. szám.Mutatványszámok ingyen és bérmentve.

Minden előfizetőnknek uj esztendőre díszes sorso-lási értesítőt kiilJünk.

32.495 sz.III. b.

A magyar kir. belügyminiszter ajánlása.

Magyar királyi belügyminiszter*

I.

„ értesíteni kívántam a törvényhatóságot, hogy a LendvaySándor által szerkesztett „Pénzügyi Útmutató" czimü szakközlőny,mely a magyar államban forgalomban levő és kisorsolás alá eső összesértékpapírok hiteles sorsolási lajstromát közli és e mellett az értékpapírokkezelésére és azok természetére nézve különben is becses ismertető ada-tokat tartalmaz, a szóban forgó czélra igen alkalmasnak mutatkozik,minélfogva azt, mint teljesen megbízható szakközlönyt a törvényhatóságpártoló ügyeimébe is ajánlom.

Bővebb tájékozás végett egyúttal megjegyzem, hogy ezen szakközlönyminden kisorsolás után jelenik meg, előfizetési ára egész évre 2 frt, s azelőfizetési pénzek a nevezett lap kiadóhivatalához intézendők.

Budapest, 1888. évi május hó 19-én.

32.495. st.IX.

Br. Orczy Béla a. a.

Magyar királyi belügyminiszter*

II.

. . . . . . . felhívom a közigazgatási bizottságot, figyelmeztesse a terü-letén esetleg levő rendezett tanácsu várost, az 1877. évi XX. t.-cz. 174.§-a alapján a gyámhatósági jog gyakorlásával felruházott községetés az 1877 évi XX. t.-cz. 285. §-a alapján a községi gyámoltak és gond-nokoltak pénzei kezelésére engedélyt nyert községet, hogy a vármegyepártoló ügyeimébe ajánlt „Pénzügyi Útmutató" czimü szaklapot gyámpénz-!táraik részére megrendelni annyival inkább czélszerü, mivel a kisorsoltértékpapírok, valamint az időnkint esedékessé válandó kamatszelvényekbeváltásának elmulasztása folytán felmerülő károkért a felelősség az illetőárvaszékre és gyámpénztári tisztségre háramlik.

Budapesten, 1888. évi május hó 9-én. Br. Orczy Béla s. k.

341. sz.F. M.

A magyar kir. pénzügyminiszter ajánlása.Magyar királyi pénzügyminiszter*

III.

Lendvay Sándor budapesti lakos szerkesztése mellett „PénzügyiÚtmutató" czimmel sorsolási és pénzügyi szakközlöny jelenik meg. Minthogye közlöny szakértelemmel és pontosan van szerkesztve, arra a pénzügyitisztviselők figyelme felhivatik.

Budapest, 1889. évi június hó 1-én. Wekerle Sándor s. k.

A magy. kir. kereskedelemügyi miniszter ajánlása.11.041. sz. Kereskedelemügyi m. kir. minisz ter.

III.

IV.

„ . . . tekintettel arra, hogy a hazai közforgalmú vasutak OMÍmletelnekkisorsolasára és beváltására vonatkozó hirdetményeknek egy éa ogyaoMzonlapban leendő rendszeres közzététele ugy a vasúttársaságok, mini a vasutakügyei iránt érdeklődő harmadik személyek érdekei szempontjából Mett*kívánatosnak mutatkozik és minthogy a „Pénzügyi Útmutató"-t résnint »szerkesztésénél követett irányelvek, részint elterjedtsége Jeőve(kt*tébenaz emiitett társasági hirdetmények közzétételére tejesen alkolmaanaktartom, felhívom az igazgatóságot, hogy a szóban forgó hirdetményeknek a„Pénzügyi Útmutató"-ban leendő közzétételét vegye fontolóra . . .*

Budapest, 1892. február hó 24. Bmmomm 8. k,

Nincsen a magyar szaksajtónak közege, amelynek irányában azilletékes körök elismerése ily mértékben nyilvánulna, de egyuttalöndicsekvés nélkül mondhatjuk, hogy nincsen a magyar pénzügyi szak-sajtónak közege, amely a körébe vágó kérdésekben s különösena bank-, tőzsde-, értékpapír- és biztositási ügyekben részrehajlat-lanabb, szókimondó és önzetlenebb magatartást tanusitott volna, mint a„PÉNZÜGYI ÚTMUTATÓ".

60. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, deczember 25.

Örökös tévedések.

Multkor az anyósommal láttak a távoli ismerő-seim. „Csinos feleséged van" — mondák. Másnapa feleségemmel sétáltam ki. .Idősebb vagy fiatalabbnővére ez a feleségednek ?" — kérdék. Dühbe jöt-tem e folytonos tévedéseken s az emberek vaksá-gán, mig végre a szomszédnénk világosított fel:

— Ennek a megtévesztésnek ön az oka — szólt.— Én ? — Hogyan ?— Mert a neje ruháit egy közönséges házba

járó varrónő által készítteti, az anyósa pedig HolczerSimonnál Kossuth Lajos-utczában varrat.

— Lehetetlen! A toilette csinálná e szem-fényvesztést ?

— Természetesen. Próbáljon a nejének isHolczer Simonnál varratni.

Ugy is tettem, kapott tőlem egy Holczer-féletoilettet, de nem értem czélt, mert ebben a ruhá-ban aztán, mikor kimentünk, mindenki a leányom-nak gondolta a feleségemet. Z. t.

| feraoknet-wixinje,Ü

egész fekete fényt ád és meg-tartja a bői épségét.

világos cipőnek szép fényt |ád és épen tartja a bőrt.

szabad., fincim fényt ád, 4 múg nedves időn sem veszti a

* szint, nem piszkitja a ruhát,a bőr puhává, vizáthatatlanná és elpusztitha-tatlanná lesz. 1 nagy czim-köcsög 10 kr.

szabadalmazott folyékony pom-

ad. Üvegbon 10 és 25 krért. Wix int világos jczipöknek is készitetelnek.

_ szabad, elsőrangú talpvédő( | szer. Impregnált talpak három

annyi ideig Untának, mint má-sok és nem vesznek föl nedvességet. Legjobb

(67) védelem hideg ésnedveslábakelleni üveg25kr. [

Kapható a hasonló szakmáju üzletben, valamint

|a gyári raktárban: Wien, Schutersirasse 21.Cs. kir. szab. vegyi gyár,

alaplttatott 1832-ben.

Budapest, Lipót-körut 24.

ÉRDEKES KÖHYVEK ÁRLESZÁLLÍTÁSA.Aubert Oh. A szop Luciole, (1.—) — 30 kr. Barta lus István.A' kávénénikék, Humoros regény (1.—) — 40 kr. B e l o t A . Aszép asszony ajkai, (1.—) — 80 kr. B i r i á k , a mig lehetett,)—.20) — 10 kr. L e p e c s é t e l i szerelmesek, (—.20) — 10 kr,Boooacoio 100 vig elbeszélése, uj remek fordításban hozzaülo100 pikáns képpel csak 1 frt. Gyönyörű pikáns képű vászonkőtés-ben 1,50. 3Dr. Albrecht, fordította és átdolgozta dr. NádasMihály. Az ember és neme, egyedül i jó kiadás (1.—) 50 kr.D n m a 3 S. Gróf Monté Christo, 7 frt 50 kr. h. 2 frt 80 kr. —A világ ura, G frt 25 h 2. frt. Gárdonyi Géza. A világjáróangol. Vig .regény, 20 kacagtató képpel (1.—) — 50 kr. Gár-donyi Géza. A lámpás. Érdekes regény {!.—) — 50 kr., diszk.1.—. Dr. Gerlaoh: fordította és átdolgozta dr. Nádas Mihály:A gyermektelen szerelem. (1.—) 50 kr. A s z ü z e s s é g egészség-tana. Érdekes (1.—) — 50 kr. — A megoldott probléma: fiukvagy leányok tetszés szerjnt való nemzése (1.—) — 50 kr. Azö n m e g ó v á s . Kopekkel. Érdekes. (1.—) — 50 kr. Ax önsegé ly .Orvosi tanácsok. Bonctanl képekkel (1.—) — 50 kr. Kook PáT,Nőm fia (szép cirakóppel), (1.—) — 35 kr. BXárkus J, (Satanello)Kuliszák mögül, roppant érdekes pikantéria (1.—) — 30 kr.MT Monolo&r 34-féle vig és komoly maffánjelenetszavalásra mulatságokon, a legelőkelőbb íróktól Gabányi, Gár-donyi stb-töl külctje csak — 10 kr. A 34 egyszerre csakfi't 2.70. "TlSfl (Nmet. Gy. A vasgyáros. (A humoros), a leg-szebb regények egyike, teljes fordítás (2.—) — 60 kr., diszkötés-ben 1 frt. O h n e t G y ö r g y . Serge Pánin, (Az élet harczai), 2 Irth. 60 kr. Szolid diszk. 1 frt. Fompadocr marqulae élet ésjellemrajza, irta Kröron A. dr. Roppant érdekes, ára 1 frt helyett— 50 kr,, diszkólésbon 1 frt, S u d e r m a n n , A halotti ének(50 kr.) — 10 kr. Stanley é s Emin szerelmi kalandjai Afriká-ban. (—.30) — 15 kr. S t r a u s s K. Harácsligeti tündernö (1.—)20 kr. Stvause A. A Balkán-félsziget. Remek utazási mü szá-mos képpel. Poripás ajándékkötésben (8.—) — 2.50. f ram»bátyám. Teljes*, 1892, 93, 94, 95, 96, és 97. évre, a tiszta humortárháza (8.—) — 2.50. Vénusz könyvtár 10 kötet ára 1.80.Pikáns novellák gyűjteménye, külön kötetjo 20 kr. Dr.Yángr A.O.a török szultán nyugalm ázott hávemorvosa által "irt: A szere-lem titkai, Képekkel diszitolt 2-ik kiadás,, (1,—) 50 kr. Thew-rewk látván. Kincsének többé lányokI'Humoros elb. (1.—) —50 kr., diszk. 1.— Corvin Papok tükre. Szensácziós leleplezé-sek (1.—) — 50 fcr. E g y b a l l e r i n a emlékiratai. Pikáns I (1.—)80 ki. Ezot ikus növények. Pikáns történetek (1.—) — 80 ki

Thália pongyolában. Képekkel. (1,—) 30 kr.

A legújabb legteljesebb nagy haziezukrászar200 képpel irta: Kugler G. 459 oldalon, 2200 recipével, Tartal-mazza a legteljesebb ozukráazatot , a logkitilnobb tésztákkönyvét, gyümölcsök befőzését, fagylaltokat; italokat stb.

Szép kötésben ára 3 frt.KR" A legjobb, legteljesebb nagy

MAGYAR SAKKÖNYV,melyet & világhírű Bilgner és Morphy nyomán A k u t i s s é sRozsnyal szerkésztettek 360 ábrával, 100 problémával és 250mesterjatszmával, a budapesti millenáris anesterversenyt is.Magántanulásra legalkalmasabb, ára 2 forint. Szép vászonkötés-

' ben ára 2 frt 50 kr. ~3R|BétiMet szépirodalmi árjegyzék ingyen ét bérmentve,

6 Irtos mcQrmtettsek a pénz elfileges boküldéss osítín kírneotvi.ROZSNYAI KAROLY könyvkiadónál,

BUDAPEST, ÍV., Muzemn-körut 15. szám.Bárki által hirdetett könyv vagy zenemű ugyanazon az áro'u

uokszoróval olcsóbban megrendelhető. (32)

ajándékozzak karácsonyrafe leségemnek? Hang: £gy csinos kézimunka-kosarat.Leányomnak ? Hang: Égy csinos gyermek-kocsit.Sógoromnak ? Hang: Egy csinos papir-kosarat.Sógornőmnek? Hang: Egy csinos lyukasztott tea-asztalt.A n y ó s o m n a k ? Hang: Egy csinos utazó-kosarat.

Mindezek dus választékban kaphatók: (2

Károly és Józsefnél,Prág-Rudníki kosáráru-gyár,

wt 43.

(244)

'"?SG*sr9tí?í£3SS33HS

Kitüntetések: Budapest 1896.?Berlin 1893., C&ernovica1886. stb. Arany-érem, érdem-kereszt-

tel*

Angolrézágyak, angol

mosdók, angol éjjeliszekrények, angol consol-

k, angol függönytartók (oarnisse)Képes árjegyzék kívánatra küldetik.

Közigazgatásii szolgabiró!, polgármesteri, községi és körjegyzői,m. k. anyakönyvvezetői, ügyvédi, kir. közjegyzői és más hiva-

talok és irodák becses figyelmébe ajánlja

íi

első szakemberek általlegjobban szerkesztett

razejatási nyomtatványait.Kívánatra szívesen megküldjük a hivataloknak.

ddig megjelent két kötetét, melyek által a megrendelés és az alkalmas nyom-atványok kiválasztása különösen megkönnyittetik.

Saját kiadásunkban megjelent:

Dr. Ignátz Istirán.által szerkesztett

Közigazgatási és előjegyzési szaknaptártmint nélkülözbetlen hivatalos segédkönyvet, különösen ajánlhatjuk.

Mindennemű, de csakis legjobb minőségü iroda-szerekbon, dúsan felszereltraktárt tartunk.

Községi és anyakönyvi hivatalok teljés felszerelésére is vállalkozunk ésszállítunk közigazgatási könyveket, tüzmentes pénzszekrényeket, anyakönyviszekrényeket, dob, kürt, királykép, írógép, sokszorosító készülékeket stb. stb.

Mindent a kő- és könyvnyomdai, valamint a könyv-kötészeti iparba vágó munkákat, gyorsan és jutányosán

készítünk,BőterjedelmU és illusztrált árjegyzékünkkel ingyen os díjmen-

tesen szolgálunk. (m

NeumannM.

áruháza

Múzeum-körűt 1.

(Szikszayval szemben).

Zsolnai L o d e n öl-t ö n y . . . . frt 1 6 . —

Cheviot öl töny . , 1 6 . —Téli k a b á t . . . . 1 6 . —Havelok . . . . . 9 .—N a d r á g . . . . , í> —

Mérték szerintimegrendelésekre nagyválaszték a legfino-mabb belföldi és angol

kelmékben.

osztály.Iskolaöltöny . . frt 5 . —Korcsolya-sakko „ 8 . —Télikabát . . . . 1 2 . —Piuöl töny . . . . 1 2 . —Havelok . . . . „ 6 . —

bundák65—175 forintig.

Legegyszerűbb, Itgfineniabb, lelkiisneretes készítés.

Ufazobunda

40—110 forintig.

Gazdasági(Mikédóy

kabát18-42 forlntlf.

)fencstko||40-65 forintig.

Szombat, deczember 25. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897 — 61. oldal.

Szerencse a szerencsétlenségben.

— Képzeld csak, barátom, megházasodtam.— £z baj!— De a feleségem aranyos kis teremtés.— Ez már szerencse.— Megígértem neki, hogy nászutra viszem.— Ez baj 1—• De Velenczében voltunk ám!— Ez megint szerencse I— Ott valami műtárgyat akartam venni, de az

idegenek mind alhordták már.— Ez baj!— Végre mégis találtam egy szép antik keretet.— Ez szerenese.— Csakhogy, mikor hazaértünk, azt vettem észre,

hogy amit vettem, nem antiquitás.— Ez baj!— Amint törülgetjük a keretet, azt látjuk, hogy

az van ráírva:Pli&lm KárroJy és társai.— Ez szerencse. Mert egy valódi Phán-íéle

képkeret bir annyi tnübecscsel, mint sok velenczeirégiség.

Mindennemű

sérvkötők és betegápolási Icsikkek, m

továbbá a legjobb minőségü magyar koxtyük kaphatók-

PÚLMTSÚHEK A. HUGÓtObbsaSrSüen kitüntetett keatyiigyáras és kötszeréssnél,

Budapest, Karokfcói-utoza és Váoxi-börnt oarfcán.Gummi fiiildnlegességban dus raktár, szétküldés titoktartás mellett.

i!A °Sill««-világr c sodá i . Népszerűesilla-gaszattaa és az égboltozat egYe-

Kmcs leírása. Teljes kiadás. Fordította Zempléni P. Gyula. 2 díszeskmŰitósu vaskos Kötőt több miat 30 ivnyi terjede'emben. Művészitivítelii aferákkíú, csillagászati térképpel stb. stb. ^.ra 1 frt 5O kr.Itissvs kötésben. S frt 5O kr. * (34)

, A „ITGráfosi Lapok" bírálata e miiről kivonatban :Jb. osillar-világ' os»öái (Népszerű csillagászattati) czim

alatt, a magyar KÖnyvptacz és a magyar olvasó közönség FlammarionCainille-v*Lk, a franczia költő csillagásznak legkitűnőbb munkájához,melynek első kiadása teljesen elfogyott, ismét hozzájut. Vtiss Józsefkönyv.keresksdését (Budapestén, YII. kér., Erzsébet-körut 33.) illeti acfiesévet, hogy e nagyszabású és a világirodalomban páratlanul állómüvet mindenki ái^a! hozzáférhetővé teszi, mert a két kötetes,remek illusatráoziókkal díszített műnek árát oly olcsóra - szabta, hogyFlanimnri&t e kíönyvá tbést igazán közfcínesesé válhatik. Küljmdicséretet felesleges a könyvre pazarolnunk. Flammarion nevét jólismeri kizöusógüak. Tudományos költemények ezek, melyek lelkünkre,szivünkre és alménkre egyformán hatnak. Gyönyörű regények, melyek-nek olvasásánál ábrándokba merülünk, elgondolkozunk az ismeretlenvilágelsőn, amelyeknek rejtelmeibe a~ franczia tudós bevezet és kép-zeletünk szárnyain olazállunk oda, ahová a véges ember soha elsem juthat- A csodák világ*; a csillagok világa, a teremtés najjymŰTe nyílik meg olőttünk végtelenségében, minden szépségével esragyogásával. A fordítást, ~ a legújabb franczia Kiadás nyomán,ZenipJcHi P. Gyulát, végezte, ki ugyané szerzőnek Uránia, cziraümÜTŐt,Í3 átültette itödalmúnkBa. A fordítónak ré^ismert jó nevekezesség arra is, hegy az eredetinek mindan szépségét megtaláljuk afwditásban. A bét kötet ára 1 frt BO kr.fin!-;ne Humort* tiirvénysséki kurtzolmXai. Elegáns kiállításúOlt HUS kötet, sikeriHt művészi czimképpel. Ára 1 frt.

A hét sov&ny esatendő. Regény. A ,.Kató" genialis

mesteri'reáényéien, hogy téljésan meghódította a nagyközönséget.A Könyv czifolapját Márk Lajos remek rajza disziti, Ara 1 frt.Az összeg előlege3 beküldése mellett. — Kimerítőfcriagyzéket leszállított áru könyvekről

bérmentve küldök.

VASS JÓZSEF óBudapest, VII., Erzsébftt-körut 38.

V., Lipőt-körut 18. sz.A t. ez. vevőközönségnek szíves tudomására hozza,

hogy nagyobb kényelmükre irodáját

V, ker., Eiipót-körat 18. sz.(Vígszínház mellett, a nyugati pályaudvar s 3arg i íh id kö-zelébe helyezte át. Fentartotta azonban a VIÍI. ker., Szent-királyi-atcze 49. sz. a. m ü t e l y t és az T. ker., Lipót-körut8—10. ss. alatti raktárhelyiségeit .

A közönségnek további pártfogását kérve, ajánljaGarrett legújabb szerkezetű compoond gőziüozgoayait, fél-stabil és stabil alakban, amelyek 4 0 % tüzelőanyag meg-takarítással dolgoznak.

Gőzmoagouyokat és gözesóplöket, négyazer forrUt-liató aczél dobeinclíkel, toldást nem igénylő szalmarázók-kal és nagy szltafelüietiel, minden nagyságban.

Minden fajta lovas cséplőkészleteket, ai-ató- és vető-gépeket, szecskavágókat, répavágókat és minden más gazda-sági gépeket. ( 1 8 1 .

KI2PE3 SZÉPIRODALMI DIVATLAP.

Szerkeszti WOHL JANKA.

NÉGYSZERjelenik meg havonkint

esi ára negyedévre 2 frt

A „Magyar Bazár" az egyetlen hazai divatlap

mely havonkint n é g y s z e r és pedig mindenhónap 1., 8., 16. és 24-én jelenik raeg.

Mutatványszám ingyen!

A di\ atrés^nek inű\ és/i Li\ itelu fekete nyömásü képei a külföldi nagy szabóművészet Buda-pestre küldött lec,lvi\alóbb m&delliei után ke •=, ülnek, mig színezett képei a Parisban megjelenő »Moni-teur de la Modc^ C& * Grand couta^ei' urau világhírű divatlapok legjavából valók és e nagy franciaházakból kerülnek ki a k ivágot t legujn A) szabások is, melyek gyakran mellékletül adatnák.Ezenkívül angol divatképekksl id kedveskedik a Magyar Bazár.

Minden számmal 1—2 sut 3 molkklet jár: színezett vagy fekete nyomá»u divatkfp, amateur-mtinkák itíintaive, szabásiajz, ^agy kivágott párisi szabás, mely utóbbira, különösen felhívjuk aközönség figyelmet

>Sscpség és egé^ség* a no legfőbb kincsei. Mindkettőnek megszerzéséhez é» fenntartásáhoznagy mérvben" hozzá járulhat ki-ki maga is. Célúi tűzte ki tehát magának a Magyar Bazár, hogy mindenolvasó, részben kedvenc'lapja útbaigazításának köszönhesse szépsége és egészsége gyarapodását, vala-mint ama keret, ama környezet; szépítését Í9j a melyben az egészséges szépség mintegy a magaegyéni légkörében otthoniasan mozog. Tehát az »Otthon* szépítéséhez adja meg a Magyar Bazár akellő utasításokat.

Január 1-én S h o d a Brougliton. a * Piros mint a rózsa* hires szerssőnője külön engedel-mével legkiválóbb regényei egyikének: *Scylla és diaribdys* közlését kezdi meg, a regénymellóklétanpedig Henry Greviilc érdekfeszitő regényét: »Vihar alatt és utáu.«

A MAGYAR BAZÁR előfizetési ára 7« évre Megrendelő czim:

S forint, MAGYAR BAZÁR kiadóhivatala,— s Mutatványszám ingyen. = — Bvdapest, Ferencáek-tert 3.

Bárminemű tüz elleni biztositások előnyös és méltányos féltételek mellett.

Blztositás tőrén meghonosított legfontosabb ujitás a9 (278) • H

Bazai általános Biztosító Részvény-Társaság || |® * által bevezetett • • lfáltal bevezetett

amely mindóríkfre nézve, magános, kereskedő, irodatulajdonos, bank, takarékpénztár, ékszerész, gyáros s bárkire nézve is egyaránt fontos ésnélkülözhetetlen.

megbízható ügynökök fiz fizetés mellett-••A,

6 2 . oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, deczember 25.

A sulvre . . .Egy régi jó öreg korrektor, aki nem tudott

semmiféle idegen nyelvet, s igy a francziát sem.sokszor szorgalmasan böngészte a franczia lapokat,noha egy betűt sem értett belőle. Egyszer aztánodaszól a regényforditóhoz, mondván:

— Béla bácsi, de sok regényt írhatott ez azA suivre. Minden franczia lap tőle közöl regényt

Nagy hahota közben magyarázták meg neki,hogy az a suivre nem regényíró, hanem annyittesz: hogy folytatása következik.

Körülbelül igy járt egy barátságos angol,aki Budapesten, jártában igy kiált fel:

— Dúsgazdag kereskedő lehet ez a Lin-hart Vilmos, alig van utcza, hogy ne legyen vagyegy vászon, vagy egy vászon, vagy egy czipőkeres-kedése meg bankháza.

A derék angolnak aztán megmagyarázták,hogy Linhart Vilmos neve a czégtsblákon annyitjelent, hogy ő festi azokat, lévén ő a legkereset-tebb festő egész Budapesten,

Több cs. és kir. szab. tulajdonosa.

SCHWALB KÁLMÁNBudapest) Vll.j Izabella-utcza 76* sz. 228

SlvaUal épület-horgany diazitményeket, légszesx- éa vízvezetéki munkákat,kul&atoffeaaégek fürdőszobákban. Készít vidéken vízvezetéket, eaator&ázaat,saagtaiaa árayékuékeket, fürdőszobákat és szőkökutakata legszebb kivitelben.

- • Ajánlatokat terv szerint elfogad. B-

H MMagyarországon a legelső és egyetlen

T. SKI-JÍIMS kórházi orvosBpesten, k. egészségtani tanár

Toemómntmm gyo^gylntóxotm (Rendelő-Mázat)BUDAPEST, VÁMHÁZ-KÖBUT 7. SZÁK I. EMELET.

Bendelés: d. e. 10-lfl-iff és d. n. 3-5-ig;.A legtöbb heveny és idült betegségnél csak a természetes gyógymóddal lehet biztos csmaradandó gyógyulást •léraL Tágas gyogytermeiin meg a szakértők által is elismert tökéletes-séggel Tannak berendezve. Gyógyintézetemben cerendezatt korszakalkotó v i l lamosfényfürdS, v i l lamos nomokftírd* és rezgő masszázs, messze felülmúlják az összesmeleg- és iszapfürdők hatását, különösen hasznosak vese-, máj- é s gyomorbajoknál'e s ő z é s - s k e s z v é n y e s Bántalmaknál és a csontok elgörbuléselnél. Elektromaaz-százs , villamos zuhanyozás os villamos vízfürdő kitűnő hatásúak nöi bajok, migran és va-lamennyi ideggyangeségbfil eredő betegség ellen. Légzőszék alkalmazása sűrített és ritkítottlevegő bescivasa megbecsülhetetlen asztbma é s tttdöesucs-horat «Uen. Reflektált villa-mosfóny biztosan gyógyítja a fekélyeket. Ezeket még kiegészítik: Thure Brond-íéle masszázs,Kneip-kura, gőzölések, pontos dictamegszabás, svédgimnasztika stb.

„A Természetes Gyógymód Kézikönyve."Irta: Dr. PALOCZ IGVACZ. W)

Megbecsülhetetlen tanácsadó mindenkinek az egészség megóvására és a betegségek megszün-tetésére. A ki ezen könyvet elolvassa, önmagának és családiának bázirorvosa lehet.

Kapható és megrendelhető a szerzőnél és minden könyvkereskedésben. Ara 3 korona.

ési felhívás

VIII. évtársulatába.Ezen évtársulat 1898. évi január 1-én Kezdődik és 1903. de-

czember 31-én végződik. Bárki tetszés szerinti számban jegyezhet•üzletrészeket. Minden üzletrész után hetenkint 1 korona fizetendő.A hat év letelte után az évtársulat feloszlik, az összes jövedelema részivevők között felosztatik és mindenki készpénzben megkapja' abefizetett tökét a felmerült haszonnal együtt.

Az egyes üzletrészek a mult évben 6°/o-ot jövedelmeztek, miért is atökébefektetésre az intézet igen alkalmas. Az intézetnek tehát kétczélja van; egyrészt tagjai között a takarékosságot előmozdítani; más-részt a tagoknak könnyen, heti részletekben visszafizethető olcsókölcsönt nyujtani.

Előnyei: Kölcsönt más, mint egyleti tag, nem kap. Minden üzlet-rész után 200 korona, illetőleg 300 korona kölcsön engedélyez-tetik. Az adós a kölcsönt visszafizetni nem tartozik, hanem kötelezimagát az intézet, hogy a kölcsönösszeget az adósnál hagyja azonesetre, ha a heti részleteket és időközi kannátokat pontosan meg-fizeti, mely esetben a 6-ik év végévél ez járulékába betudatik.

A megszavazott kölcsönből levonások, a csekély kamaton kivül nemeszközöltetnek, mert az intézet alapszabályai és ügyrendje sem biztosí-téki alapot, sem utánflzetést j.em ismernek. Az eddig

készpénzben befizetett törzstőke3,000.000 korona.

A tulnyomólag kisebb kereskedőknek, iparosoknak kiadott kölcsön-összeg 2.800,000 koronát tesz ki. A lefolyt évben felszámolt I-ső évtár-sulat tagjainak befizetett tőkéjük és reá eső haszonjutalék fejében 713.852korona 50 fillér fizettetett ki készpénzben.

fiz uj évtársulat betéteire már most lehet előjegyezni.A január hó 1-je után belépők kötelesek az elmulasztott hetibefizetéseket késedelmi illetékkel együtt egyszerre megfizetni.

Felvilágosítás nyerhető s előjegyzések eszközöltetnek az in-tézet irodai helyiségében

V.f Arany János-utcza 18. szám.Az igazgatóság.290

h:£Uör&ö«e:n. a lkalmas.

A HÁZTARTÁSa magyar háziasszonyok egyetlen, kitűnő és minden rendes háztartásban

nélkülözhetetlen közlönye, mely újévkor már a IV. évfolyamába lép.

szerkeszti: Kürthy Emiinéa legkiválóbb szakírók és az ország legtapasztaltabb gazdasszonyainak szi-

ves közremüködése mellett.

A Háztartás főbb rovatai:Aszalás. — Aquarium. — Aratás. — Baromfi-udvar. — Befőzés. — Bevá-sárlás. — Családi rovatok. — Cselédeink. — Díszkert. —-'Divat. — Disznó-ölés. — Ebédlő. — Egészség. — Egyleti élet. — Ékszerek. — Éléskamra.— Étlapok. — Ételek. (Levesek, levesbevalók, előételek, főzelékek, tésztások,mártások, halak, sültek, sütemények, torták, krémek, fagylaltok.) pÍBT Éven-ként e z e r n é l több r e c z e p t . TH — Foltozás. — Fürdőszoba. —Fűtés és világítás. — Gondolatok. — Gyermekszoba. — Gyümölbsös. —Halászat. — Hálószoba. — Hasznos tudnivalók. — Házi ipar és müvészet.— Házi szerek. — Házi vegytan. — Háztartás. — Humor. — Husvét. —Irány-czi.kkek. — íróasztal. — Irodalom. — Italok. — Jótékonyság. — Ka-rácsonv —Kártékony állatok. — Kedvenczeink. —Kenyérsütés. — Képző-művészet. — Kertészet. — Kézimunka. — Konyha. — Konyhakert. —Konyhanyelvészet. — Lábbeli. — Lakás. -*- Lakomák. — Lovaink. —Maradékok- felhasználása. — Méhes. — Mezőgazdaság. — Mosás és vasalás.— Nevelésügy. — A nők joga és munkaköre. — Nőkről a nőknek. — Nép-szokások. — Pecséttisztitás. — Pincze. — Rejtvények. — Selyemtenyésztés.— Sertéseink. — Sport. — Szabás és varrás. — Szappanfőzés. — Szarvas-marhák. — Szépirodalom. •— Szépség ápolása. — Színészet. — Szobaker-észet. — Szőlőmüvelés. — Társasélet. — Tejgazdaság. — Vidéki különle-

gességek. — Zene.A Háztartás szépirodalmi részében érdekes regényfolytatásokat

és elbeszéléseket közöl.A Háztartás 16 oldalon, elegáns rózsaszinboritékban minden hó

1-én, 10-én és 2O.án jelenik meg.A Háztartás apró hirdetéseit tmr minden e lő f izető ingyen**!

veheti igénybe.A HÁZTARTÁS előfizetési ára:

Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 5 0 kr.

A HÁZTARTÁS kiadóhivatala:

Budapest, VIII., József-utcza 45.M T Mutatószámokkal szívesen szolgál a kiadóhivatal! ~ ] N

A Háztartás diszes és tartalmaskarácsonyi albumát a deczemberben belepő uj előfizetők Is megkapjak.

Részvénytőke3 millió forint o. ó. THE MAYPOL.E COMPAKY LTD.LONDON. BésxvénytSk«

S millió ftorint e. ó.

(angol festőszappan)

Vezérképviselet és szótküldési raktár:

Sonnenschein LipótBUDAPESTEN,

Y., Arany János-utoza. 1£. sas.Wien, VII., Neubaugasse IS.

MélkUIBxhetlen minden háztartásban. Kevés orró vízzel cs ezen világhirtt szappannal minden hölgy vagy leány 15 perez alatt, egész ruhát vagy derekat, gallérokat, himzésoket. selyem*szöveteket, azallogokat, csipkét, selycmkcztyUt, harisnyát, továbbá battisxt, karton, szátin és bármily gyapjuszövulct tetszés szerinti, valódi momhmtó szinOre képei festeni1

Tegetthof, sötétbordeaux és rikító vörös szinben szintén raktáron.H I T Gyászeseteknól, teljes ruhatárak 1 óra alatt A legszebb feketére festhető. ~ ^ | MUdOD SZinbeo 40 kr., tekste é l tegttibof színben darabja 50 kr.

Nagyban és kicsinyben kapható:Nagyban és kMértey Testverek, nauykorosVedőknél, Arany János-utoza 10.Török JÓMof, gyógyszertárában, J ö r á l y - u t o * a 13.Harnda Nándor, gyógyárukeroakedö, Kossuth X.ajos-utoxaMolnár é s Moser,- Koronáborozeg-utoza 9.

pWald Gyula, Xlrály-nteza 34.XartMhmaroff A., Xer*M*l-nt 41.Lux Mihály. SXusonm-kflrat 7>Blajthiuyi Béla, dromilatánál, Bf y«tem-nto«a U.

mmm/ipmmém rövidáru üxlwtbmn.. ..J^SSÉ ; , oyym. mmm/ipmmém rövidáru üxlwtbmn.FIGYELMEZTETiSSiJi,; ftiin(íenxdarabb .Maypole" liaaználati utasítással van ellátva, tessék ehhez alkalmazkodni.

(46)

ftiin(íenx

Szombat, deczember 25. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1897. — 63. oldal.

•;•

*« 0 • %d»i

.^KSÜS

lig 3 füzet

jelent meg.

Xátów*230<>j,

•••^>H^>^'^'' i^-s^^^A(;v^i^ s'^'^ >^'"^^>^'^'"Vi?' > * ~v - ^

ftSIS

Eddig 3 füzet

jelent meg.

^ z egész gyönyörű díszmunka mind a harmincz füzetének ára: 9 forint.„ORSZÁGOS HIRLAP" előfizetői nálunk rendelhetik meg a munkát

és pedig:

6 fűzött forint 80 krajemár,3Ű füxot 9 forint,€18 lehet fizetni az „Országos j(irlap" utalványán is.

Kimerítő képes tájékoztatót minden elő-fizetőnknek küiaűnk.

Minden hónapban legalább két füzet jelenik meg, ugy hogy

a Szabadságharcz jubileumára az

1848 jtagy Képes Történeteteljes lesz.

Az „ORSZÁGOS HIRLAP" tek, kiadóhivatalának, Budapest József-körut 65, sz.

Rendelő-lap.Alulírott ezennel megrendelem ily czimü müvet: .

€zernyblczszáznegyyennyolcz. w Kagyar Szabaöságharcz'1848—1849-ben).

, Szerkesztik: Jókai Mór, Bródy Sándor, Rákosi Viktor.3O füxGtben 3O knjával és kérem a, füzeteknek a megjelenésekorvaló pontos .-megküldését. • .. , * •

Előfizetők és postautalványon beküldők s6 f ü z e t r e . . . . . f r t 1 . 8 0

12Hely és kelet

I I . 3.602430

Név és álláB:

frt 7.20

64. oldal. — Budapest, 1897. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, deczember 25.

AZ ANKER ,i ÉLET- ÉS JÁRADÉK-BIZTOSITÓ-TÁRSASÁG.Alaplttatott ÍBSS-ban. "Wi

Ka^yarorszáarl vecérképviselSaég:Budapest, VI., Deák-tér 6. (Anker-udv.)a . « - • . . « . . • - BéoB, I., Hoher Harkt 11. (Aakerhof).

" " A táraamág maját házaiban.Igazgató-tanácsosok s gróf Falkenhayn Ferenez v. b. t. t., gróf Hoyos József v. b. t. t, Theinburgi Paeher Gusztáv, Tónimen Tivadar,

prof Prokesch Osten Antal.Igazgató-tanácsosok Budapesten s €h*6f Zfákő Kálmán v. b. t. t., alelnök, gróf Zichy Jenö v. b. t. t (299)

Igazgató: Dr. Koziol Károly. — Vezét*titkáns Singer Tivadar. — A magyarországi képviselőség vezértitkára: Ludasi S.W n Megtámadhatlan kötvények. Méltányos feltételek. Olcsó dijak. Hadkötelezettek biztosítása pótdíj nélkül. Előnyös biztositások:Halálesetre. Vegyes biztositások. Tőkebiztositások határozott lejárattal. Kiházasitási- és felnőttek élet-esetére szóló biztositások. ~$&k\

Társasági vagyon: 116 millió korona. * Biztosítási állomány: 472 millió korona. * eddigi kifizetések: 192 millió korona.

DIVAT SZALONdivat- és szépirodalmi közlönr.Fanghné-Gyujtó Izabella és Szabódé

Hogáll Janka.Az 1896-iki berlini nemzetközi kiállításon

az arany éremmel kitüntet***

MUAT ^7AI Ilii megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Diszes, elegánsUlíAI úlALUll kiállítása s különösen müvészies kivivitelü szinesdivatczimlapja által dísze minden szalon-asztalnak.D8UAT Q7AI fiU ingyen mellékletével, az UJ GYERMEK-DIVATTALU l l f l l OlALUfl együtt 44—48 oldalra terjed.Ml/AT 07Ai fill azonkívül, hogy divat-képei az uralkodó divat tükre,UlfAI O l A l U í i folyton közöl képeket Parisból, Londonból, Berlin-ből is. S ez által az idegen divatlapokat feleslegessé teszi.RÍHAT ^7AI fl&S r e n desen közöl egyszerűbb toiletteket is és módot,UlVAI OX.ALUÜ utasítást nyújt a hölgyeknek arra, hogy ruháikattakarékosan s mégis csinosan otthon készíthessék s ennek megkönnyí-tésére minden 2-ik számhoz szabás-iv van mellékelve.D ! ¥ á T ^ 7 á l P ü minden előfizetőnek mérték után ingyen készíttetl i iVnl df-MLUís szabásokat; ez oly kedvezmény, melyet egy divat-lap sem nyújt. , • •ílSVáT ^ 7 á ! flW ^ézí munkái változatosak, a rendes használatraUS en I uZiALUil szánt hímzésektől kezdve a legritkább, legdivatosabbuj kézimunkáig mindent bemutatja s érthetőén tanítja.HIVAT ^ 7 á l ÍÍU Szépirodalmi része oly dus, érdekes és változatos,U i l H I OLMLufl hogy minden más szépirodaimi lapot pótol. Munka-társai közt ott van irodalmunk minden jelese és goj&dot fordít arra,hogy a nők lapjába tehetséges, kedvelt Írónők is gyakran írjanak.A lap szelleme mindig tisztességes. Keresi a szépet, a nemesitőt s kizárminden frivol közleményt. Lapunkat fiatal leányok is bátran olvashatják.SISVAT K7h\ Í\U számról-számra mutatja be kiválóbb hölgyek arcz-UIlAt öi.MLUn képeit: a müvészet, irodalom s a jótékonyságnevezetesebb nőalakjait.I1SVAT C7AI í\l\ állandó rovatot tart kérdések és feleletek közlésére.USfftl OLALUll E rovat minden előfizetőnek teljesen dijtalanul állrend/elkezésére.

DIVAT SZALONeK5 fizetőinek.ni\/AT Q7AIÍIIÍ előfizetési ára: egész évre 6 frt, félévre 3 frt,ül Ifi l OÍ.ALUE1 negyedévre 1 frt 50 kr.RiVáT Q7AI nM kiadóhivatala kívánatra bárkinek küld mutatviny-uniM úIMLUil számokat ingyen és bérmentve.

kiadóhivatala Budapest i Gizella-tér (Haas-palota). (aoi)

rendesen karácsonyi ajándékkal is kedveskedik. Ezévben is megküldi a szokásos zsebnaptárt az összes

fonciére, festi biztositó - Intézet.Alaplttatott 1864-ben.

KÖZPONTI SZÉKHELY:Budapest, V. ker., sas-uteza 10* sz.

A készpénzben befizetett részvénytőke o. é. r 4 . 0 0 0 , 0 0 0 k o r o n a .A nyereség- és díjtartalékok az évi bevételek-

kel együtt több mint 25.000,000 koronára., rúgnak. '

Harminczhárom évi fenállása óta kártérítések fejében fizetett azintézet:az elemi kárbiztositási osztályaiban . . . . . . . . 132.075,064 koronátaz életbiztosítási osztályban , . . , 11.290,418 ,a balesetbiztosítási osztályban . . . . . . . . . . . 560,422 „

össszesen 143.tt2á/JU4 koronátAz intézet ifan mérséktlt dij mellett biztosit: iüm-f lég és azállHmánykáFok

ellen, takSrUvegokbon eshető töréskárok ellen,

az ember életéreminden gondolható módozat szériát és az embtrl testet érhető pate*et«k ellen és pedigegyes személyeket, valamint vállalatoknál alkalmazottakat iOmegeten és végre különösen%UJSÚ$1 beleeetek elten is.

KUUfrxOa keOvetménpek, melyeket az intézet az iletbixtoaltátuál nyújt:&) HaOMztoaiiáit dÜpfitUh nélkül 20,000 koróda határáig, a biztositott töke felérdi

(a közös hadsereg és honvédség): 80,000 korona erejéig a népfelkelők védkötelezetteire nézve.)(Hivatásszerű katonáknak mérsékelt dijpóüék meüett.)

b) A föltételek értelnuiíien, a biztosítás érvényének megtámadhatlansága még azeeretben is. ha a biztositott párbaj vagy öngyilkosság folytán halt volna ol, vagy ha utólagkitűnnék, hogy a biztositott a biztosítás alapjául szolgáló ajánlatiján lényegei körülményreaézve tévedett. -••

c) Jfymretiaben páti rit*—UUa. (299d) Már hatályon kivül levő kötvényeknek újbóli érvényre hozatala.ej Tökebiztoiitás, a biztositott összegnek esetleges vagy feltétlenül HHtter történendő

kifizetésével.t) Halálesetre szóló tőkebiztositás, elérés esetében, illetőleg a díjfizetési tartam lefor-

gása után a bittottíott Ottzeg felének előre való kifltetéte ét ej tőke másik feléreminden teváhbi lUj/Uetés alól való felmentés mellett.

g) JCOtvénykOlcttlniHc adása és kötvények pi»»*«vásárlása, ásóknak legmagasabb,azaz matematikai értékük >/•, ületve •/« részéig, továbbá a befizetett dijak tőkésítése teljesmathematikai értékben.

Az intézet igazgatósága:Szentmártoni Radó Kálmán elnök, Szász Domokos alelnök, BáróV&y Dénes, Bérezi Mór, Cserkuti Engel Miksa,, Guttentag Gusztáv,Haas J., Hoffmann Sámuel, lovag Lederer Sándor, Strasser Alfréd,

Schön Vilmos igazgatósági tagok.Schőn VUmoa, vezérigazgató. Beioh Mór és Schön Leo P., igazgatók.

lauaxig Hugó, vezértitkár. Temesváry Imre, czógjegyző.Az intézetnek van az Osztrák-Magyar birodalomban 10 vezér-, 60 fő-

ét mintegy 8000 kerületi ügynöksége/'melyek bármiféle felvilágosítássala legkészségesebben szolgálnak.

SCHLICK-féle vasöntöde és gépgyár részvény-társaságBUDAPESTEN.

és központi ix»oda.:

t külső váozi-ut 229 37. szám.k j . Gőzgépek és göxkaxánok, teljes körszivattyutelepék berendezése, zsilipszerkezetek, átereszek,'•• vízvezetéki csövek, mindenféle vasöntvények, utslmltó hengerek.

„REFORM' kazán vízszűrő és tisztító-készülékek.Hengerelt és szögecselt vasgerendák.

Vashidak és tetőszerkezetek, mindenféle épitési vasszerkezetek.

WAGGONOKszemély- és teherszállításra, épulet-báíogos munkák, fémMszittnények, műemlékek szobrok.

Árjegyzékek és költségvetések kívánatra Ingyen és bér-mentve küldetnek.

Nyomatott az ..ORSZÁGOS HIRLAP" körforgógópón, Budapest* VIII., József-körut 66. szám.