Párkány HONISMERETI KISKÖNYVTÁR

10

PÁRKÁNYPÁRKÁNY

aBorito.qxp 23.6.2006 11:59 StrÆnka 1

A borító első oldalon: A Szent Imre plébániatemplomA borító harmadik oldalán: A város új sétálóutcájaA borító hátsó oldalán: A felújított Mária Valéria híd

HONISMERETI KISKÖNYVTÁR

Párkány•


A tájPárkányt csodálatos természeti környezete, sajátos mikroklímája és

termálfürdője teszi vonzóvá határon innen és túl. A város földrajzikörnyezetének meghatározó elemei a folyók. Innen kezdi felső kanya-rulatát a Duna, melynek túlpartján a Párkányba látogatót az esztergomiVárhegy csodálatos panorámája fogadja – impozáns, klasszicista bazi-likájával. A Garam, amely a várostól kőhajításnyira torkollik a Dunába,füzeseivel és holtágaival a horgászok paradicsoma. A várostól észak-keletre – a Duna és az Ipoly összefolyásának szögeltében – meredekennyúlnak a folyók fölé a Kovácspataki dombok vulkanikus sziklaszirtjei.A védett hegyvonulat legmagasabb pontja a 395 m magas Burda. Ko-vácspatak már a századfordulón kedvelt kirándulóhelye volt a környék,valamint Budapest polgári és úri köreinek. Északnyugatról a Hegy-farok, a párkányiak kiváló borokat termő szőlőhegye, nyugatról aKisalföld termékeny síksága szegélyezi a várost. Párkány környékéntöbb természetvédelmi terület található. Ezek közül figyelmet érdemel-nek a csenkei erdősztyepp, a csenkei erdő, a kéméndi Patácsok, deérdekes a köbölkúti Párisi-csatorna, a kisújfalusi Somfaerdő, valamint aszalkai Baglyas-dűlő is. Párkányba a nyári hónapokban fürdőzők ezre-it vonzza Szlovákia egyik legnagyobb – 24 hektáron elterülő – fürdője,a Vadas. A hévízfürdő az utóbbi néhány évben rendkívül dinamikusanfejlődik, szolgáltatásai jelentősen kibővültek, az újabb medencék, szál-láshelyek és létesítmények évről-évre több látogatót vonzanak a város-ba. A város idegenforgal-mi vonzerejét jelentősenmegnövelte a MáriaValéria híd 2001-bentörtént újjáépítése, amilendületbe hozta a város

A Párkány történetétszemléltető emlékkő (Bartusz György alkotása)

beliv.qxp 23.6.2006 11:02 StrÆnka 1

fejlődését. 2005-ben a város főtere is teljesen megújult. Az uniós forrá-sokból épült sétálóutca a város idegenforgalmi vonzerejét növeli.

Történelmi múltA város – kiváló fekvése folytán – már az őskorban lakott hely volt.

Ezt bizonyítják a papírgyár területén és az Istenhegyen folytatott ásatá-sok. A legrégibb és legjelentősebb, a vonaldíszes kultúra zselizi cso-portjához tartozó őskori település az újkőkorból származik. Ez a leg-nagyobb neolitikus település, amelyet Szlovákiában, illetve a Kárpát-medencében feltártak. Ennél fiatalabb a badeni kultúrához tartozórézkori település, a régebbi bronzkorból származó hamvasztásos sírok,a halstatti kultúrgödrök, a kelta telephely a II. századból, valamint agermán település a II–III. századból.

ANAVUM. A hely már a Római Birodalom idején fontos átkelésipont volt. A II. században épült, Limes Romanus néven ismert védővo-

Esztergom és Párkány ostroma, 1594


nal egyik hídfője volt. A hídfőállás az Esztergom helyén felépült jelen-tős római helyőrség és település, Solva összeköttetését biztosította a bal-parttal. A Limesre támaszkodva a rómaiak hadjáratokat szerveztek abirodalom területére sűrűn betörő germán törzsek ellen. Figyelemreméltó irodalmi emlék is született itt ebben a korban. Marcus Aurelius(161–180), a filozófus császár itt írta Elmélkedései első könyvét – a kvá-dok ellen viselt hadjárata idején. „Írtam a quádok földjén, a Garammentén” – így zárja gondolatait. Említést érdemel, hogy a közeli Bény-ben került elő a Szlovákia területén talált legjelentősebb római koripénzlelet, amely 108 db későrómai-kori aranypénzből áll. A 6. század-ban avarok és szlávok települtek a térségbe.

KAKATH. A település fejlődésének újabb korszaka a honfoglalás-sal kezdődik. Esztergom Árpád-házi királyaink első székvárosa volt,aminek óriási jelentősége van a túlparti Kakath, azaz a mai Párkányhelyén épült településre nézve is. Az első írásos emlék, amely említést

3

A párkányi csata, 1683 (G.G. Rossi metszete)


tesz a településről, a garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó –I. Géza király által kiadott – alapítólevele, amelyben az uralkodó aKokat felső részében lévő tíz révészházat és három ekényi szántóját azapátságnak adományozza. További okiratok II. Géza és II. Endrekorából az itteni sóvámról és kikötői vámról rendelkeznek. 1189-bennem akármilyen vendég látogatott Kakathra és Esztergomba: maga Rőt-szakállú (Barbarossa) Frigyes, német császár. III. Béla király felesége –Margit – a harmadik keresztes hadjáratot vezető császárnak hatalmassátrat adományozott, amelyet Kakathon állítottak fel tiszteletére.

Az Árpád-ház kihalása utáni trónöröklési harcok sem kerülték elKakathot. 1304 júniusában nagy sereggel érkezett Magyarországra II.Vencel cseh király, hogy megszerezze a koronát fiának, III. Vencelnek.Kakathon ütött tábort, majd felszólította Mihály érseket, hogykoronázza meg fiát, az érsek azonban ezt elutasította. A 14–15. századiegyházlátogatási jegyzőkönyvek és fennmaradt adólajstromok bizo-nyítják, hogy e századokban sem volt Kakath jelentéktelen hely.

4

Lotharingiai Károly herceg Sobieski János lengyel király


DSIGERDELEN PARKAN.1541-ben, miután a török elfoglaltaBudát, a három részre szakadt országsorsa megpecsételődött. A százötvenéves török uralom a pusztulást ésháborúk sorozatát hozta az országra,miközben népe „két pogány közt”kereste az oszmán és a Habsburg igaalól való szabadulás lehetőségeit.Kakath – a hódoltsági területhatárvidékén – bekerült a végváriharcok, majd a rendi ellenállási moz-galmak pergőtüzébe.

1543-ban a török birtokba vette Esztergomot és vele együttKakathot is. Tisztán látva a hely stratégiai jelentőségét, erős hídfőállástépítettek ki a balparti településen – mégpedig az elpusztult Kakath-tólkissé nyugatra, azon a helyen, ahol ma a templom áll. Várday Pálérsekprímás (1526–1549) levelében egy Esztergommal szemben épí-tendő új várról (castellum) olvashatunk. A párkányi erősséget a törökökképletesen „Dsigerdelen Parkan”-nak (magyarosan Csekerdén), azaz„az ellenség májába ékelődő erőd”-nek nevezték el. A párkányihelyőrség létszáma a 16. században 200 fő körül mozgott (Esztergom-ban mintegy 1100 fős állandó sereg tartózkodott). Idővel a törökökdzsámit (imaház) is építettek.

Esztergom és Párkány kiindulópontja lett a török portyázásoknakés a hódoltsági terület kiterjesztésére irányuló törekvéseknek. 1544-benSzalka mellett aratott diadalt Balassa Menyhért és Nyári Ferenc aportyázó törökök fölött. Az eseményt Tinódi Lantos Sebestyén ismegörökítette „Az szalkai mezőn való viadalrul” c. históriás énekében.1581-ben Rácz Pál újvári főkapitány leckéztette meg a törökötPárkánynál, 1590-ben viszont Thurzó György igencsak pórul járt, és

5

III. Habsburg Károly


sok vitézét elvesztette ugyanitt. E csatározások magyaros virtusát Mik-száth Kálmán is megörökítette „Az aranyos csikó” c. helyi vonatkozásúelbeszélésében. A tizenötéves háború elején, 1594-ben a császári seregekmegpróbálták visszafoglalni a töröktől Esztergomot és Párkányt. GrófPálffy Miklós és József főherceg hadivállalkozása azonban balsikerrelvégződött. Esztergom ez évi ostrománál halt hősi halált Balassi Bálint.Egy évvel később Mansfeld Károly és Pálffy Miklós bevette ugyan a kéterődítményt, de Párkány a harcokban teljesen elpusztult, Pálffy azon-ban újjáépíttette. Esztergom és Párkány csak tíz évig maradhatottcsászári kézen: 1605-ben Ali pasa visszafoglalta mindkét erődítményt.Ekkor írta keserűen Illésházy István főudvarmester Thurzó György-nek: „és nimetre az végházakat ne bizzuk, ám Esztergomot is feladták,az többit is mind nímetek adták török kezében, nekik nem hazájok, nemfáj nekik...” A zsitvatoroki béke (1606) szentesítette a török hódítást.

6

Barokk kálvária 1766-ból


Ezt az állapotot erősítette meg 1625. május 26-án a közeli Kőhidgyar-mat határában aláírt „gyarmati béke” is.

Az 1660-as években ismét súlyos csatározások színhelye voltPárkány. 1661-ben Forgách Ádámot és gróf Montecuccolit, a császáriseregek főparancsnokát bízták meg Esztergom és Párkány visszafog-lalásával. Montecuccoli meg is jelent seregével Párkány alatt, de harcranem került sor. Végül Forgách úgy döntött, hogy maga próbálkozikmeg az ostrommal. Serege azonban nem volt egy akaraton, így a had-művelet kudarcba fulladt.

Forgáchot sajnos később sem hagyta el a balszerencse. Az 1663-astörök hadjárat idején Párkánynál kelepcébe csalták a törökök, és súlyoscsapást mértek csapataira. Az általános felfordulásban csak gróf ZrínyiMiklós állt a helyzet magaslatán. 1663. augusztus 31-én Párkánynál raj-taütött az újvári győztes csatából visszatérő janicsárokon, és fényesgyőzelmet aratott fölöttük. 1664-ben De Souches tábornok – miután

7

Wertner Mór emléktáblája a Fő utcán


felszabadította Nyitrát és Lévát – Párkány ellen indult. A törökök –látván a harc reménytelenségét – visszavonultak Esztergomba. DeSouches – tüzérségével – szinte teljesen felégette a várost. Evlia Cselebikorabeli török utazó leírásából képet nyerhetünk arról, hogyannézhetett ki az ekkor elpusztult erődítményt: „A Duna folyó nyugatipartján, Esztergom várával szemközt, Újvár várának földjén egy síkréten, négyszögletű, magas, erős palánkasövényű és tömésfal kerítésűvár. Három oldalon szárazföld és keleti oldalán a Duna van. Azonbanhárom oldalán a földbe metszett széles és mély árka van...”

Az 1683. évi párkányi csata. 1683 tavaszán Kara Musztafanagyvezír mintegy kétszázötvenezres seregével Bécs ellen indult, hogyvégleg térdre kényszerítse a Habsburgokat. A török felvonulássalpárhuzamosan Thököly Imre, „a kuruc király” – a török szövetsége-seként birtokba vette Felső-Magyarországot. A július 14-től szeptem-ber 12-ig ostromlott Bécset csak Sobieski János lengyel király seregeimentik fel. A visszavonuló törököket a keresztény seregek egészenPárkányig üldözték. Miután Kara Musztafa értesült arról, hogy a

8

Rogrün Ede Sebők Zsigmond


keresztény seregekEsztergom bevételéttűzték ki következő célul,Párkány védelmére ren-delte Kara Mohamedbudai pasát 8000 harcosá-val. A keresztény sereg1683. október 7-én ért Párkány közelébe. Sobieski, akinek egységei asereg előhadát képezték, a hadvezetés utasítása ellenére önálló vál-lalkozásba kezdett diadalittas seregével. A törökök azonban csapdátállítottak a lengyeleknek, és mintegy 1500 emberüket levágták aSiralom-völgyénél lezajlott összecsapásban.

Október 9-én a császári és a lengyel seregek együtt indultak Pár-kány bevételére. A tizenhatezres muszlim sereg bízott Thököly segít-ségében, ő azonban „nem ért oda időben”, mert már nem volt ínyére atörök szövetség, és seregét is meg akarta óvni a nyilvánvaló vereségtől.A Lotharingiai Károly fővezérsége alatt harcoló keresztény seregekfényes győzelmet arattak Párkánynál. A város végleg felszabadult, s ecsatával megkezdődött a török uralom felszámolása Magyarországon.Ezzel az eseménnyel írta be nevét Párkány az európai történelembe.

A Rákóczi-szabadságharc. A törökkori harcokon kívül a városmegszenvedte a 17. századi rendi ellenállási mozgalmak pusztításait is.A Rákóczi-szabadságharc idején főleg Bottyán János csapatai küzdöt-tek e vidéken. 1706 nyarán maga II. Rákóczi Ferenc ütött tábort aGaram torkolatánál, és innen lövette Esztergom várát, majd elfoglalta,de nem sokkal utána el is veszítette azt. A felkelés után egy régen áhí-tott békés korszak következett, amely lehetőséget nyújtott a gazdaságifejlődésre.

9

Sebők Zsigmond emléktáblája a Fő utcán


Párkány egyébnevezetességei

A vásárok. Már a középkorban meglévő vám- és révjog mellékésőbb a település vásártartási jogot szerzett, amely gyakorlatilag városijogállást jelentett Párkány számára. Ennek révén vált „oppidum”-má,azaz mezővárossá már a törökkorban. Békeidőben a törököknek isérdekükben állt a normális gazdasági élet és a cserekereskedelem fen-ntartása. Ezért nem meglepő, hogy már a 16. század végénkezdeményezték a párkányi vásárokat. 1598. március 20-án az alábbi-akat írja Pálffy Miklós érsekújvári generális főkapitánynak Memy bég:„Mi azt gondoljuk, hogy a földnek épületére így leszen jobb, hogy ittKakathon mindön héten vásár legyen és ismét fősokadalmak is legyenek,kire mindenfelől bízvást jöhessenek és mehessenek és az miből pénztterömthetnek, mindönöket áruljanak és vegyenek...”

A 18. század elején beindult a céhes élet és kereskedelem, így újraigény mutatkozott a vásárokra. Az érsekség ezirányú kérelme meghall-gatásra talált az uralkodónál. Párkány 1724. augusztus 6-án vásártartásikiváltságlevelet kapott III. Károly királytól (1711–1740). Az okiratévente négy országos vásár megtartását tette lehetővé: „...Királyi hatal-munk teljességibül és különös kegyelmünkből kegyelmesen megengedniés helybenhagyni jónak tartottuk: hogy tudniillik Négy Vásár, vagyisEsztendei szabad piarcz és ugyan Első Sz. György Vitéz és Mártír

10

A járásbíróság épülete(épült az 1900-as évek elején)


napján; a másik Sz. Berta-lan Apostol napján; a har-madik Sz. Simon és JúdaApostolok napján;negyedik végre Szűz Sz.Luca Mártír napján...ugyanazon szabadságokés különös jussok mellett, amelyeknél fogva szabad Vásárok a mi SzabadKirályi Városainkban és más egyéb különös szabadságú helyeken tartat-nak: a fennmondott Párkány érseki helységben örökösen tarthasson éstartasson...” 1754-ben Párkány jogot nyert egy további – ötödik – vásármegtartására is, azzal a feltétellel, hogy annak jövedelme kizárólag atemplomra fordíttassék. A Csáky Miklós gróf, érsekprímás általengedélyezett vásár Keresztelő Szent János napján tartatott. Idővelazonban ennyi vásár megrendezése fölöslegessé vált, ily módon csakegy, mégpedig a Simon-Júda napi maradt meg napjainkig.

A műemlék templom. A 18. században épült Párkány egyetlenműemléki jellegű építménye, a korai barokk stílusú római katolikusplébániatemplom. A Szent Imrének szentelt templom Kollonich Lipótérseksége (1695–1707) alatt épült, 1791-ben pedig későbarokk stílusbanátépítették, 1878-ban pedig Simor János érsek felújíttatta, és két oldal-hajóval kibővíttette. 1946-ban Varjú Vendel plébános adminisztrátorsá-ga idején ismét megújult a háborúban elpusztult templom, az utóbbiévekben pedig megtörtént teljes felújítása. A templom mellett láthatóegy 1766-ból származó műemléki jellegű barokk kálvária.

A környék nevezetességeiPárkány környékének történeti-építészeti nevezetességei közül

említést érdemelnek a 13. századból származó bényi románkorikörtemplom (rotunda) és a kéttornyú bazilika, amelyek freskótöre-

11

A második világháborúsorosz katonai temető


dékeikkel és páratlan oszlopfőikkel von-ják magukra a figyelmet.

A 18. század végén épült a franciavidéki barokk stílusát követő hatalmaskiterjedésű bélai kastély, amely az utób-bi években – azt követően, hogy vissza-került az egykori tulajdonosok örökö-seihez – teljes felújításon ment keresztül.Borüzem és borozó, szálloda éskonferenciaközpont kerül benne kiala-kításra.

Gazdasági és társadalmi fejlődés. A 19. század második felébenPárkányban fejlődésnek indul a gyáripar és megindul a polgárosodás.Még 1842-ben Frankl Ottó és fiai alapították az Első PárkányiKeményítő- és Csirizgyárat, vele egy időben pedig a Frankl-malmot.Említést érdemelnek még e tekintetben a Renner-testvérek téglagyárai,Schrank Salamon ecetgyára és a Tímár-testvérek gőzmalma. Ugyan-ekkor Párkány jelentős közlekedési csomóponttá vált azáltal, hogy1850-ben átadták rendeltetésének a Magyar Középponti Vasút Vác ésPozsony közti szakaszát. Az első szerelvény – Bécsből Pestre – 1850.december 16-án haladt át a párkány–nánai állomáson. 1886–87-benmegépült a Párkány–Léva szárnyvonal és ennek ipolysági elágazása.Ezáltal Párkány bekapcsolódott az ország gazdasági és kereskedelmivérkeringésébe.

Párkány századfordulós fejlődése kapcsán meg kell említeni RogrünEdét, aki sok tekintetben hozzájárult a város fejlődéséhez. A gyógysze-részként tevékenykedő férfiú létesítette a város első postáját, és ő bábás-kodott a Párkányi Takarékpénztár születésénél is. Hosszú időn keresz-tül a Párkányi Önkéntes Tűzoltó Testület díszelnöke volt. E sokoldalú

12

A két világháború és a Holokauszt helyi áldozatainak emlékműve (Szilágyi Tibor alkotása)


közéleti ember földimaradványai a párkányirégi temető kápolnájánaksírboltjában nyugszanak.

A kor jeles személy-iségei közül megemlí-tendő továbbá a párkányiszületésű Sebők (Stern-feld) Zsigmond, aki sok-sok helyi vonatkozású elbeszélésével kötődikPárkányhoz. Mackó úrról, Dörmögő Dömötörről, Csutora Jancsirólszóló könyvei ifjúsági irodalmunknak klasszikus alkotásai.

1908–21 között élt Párkányban Dr. Wertner Mór, orvostörténész éskiváló genealógus, több kiváló történeti munka szerzője. Legismertebbműve „Az Árpádok családi története”. A jeles személyiség porai apárkányi izraelita hitközségi temetőben nyugszanak. E két jeles férfiú-nak az utókor emléktáblát emelt a város főutcáján.

A századfordulótól kezdődően – a polgárosodás eredményeként –pezsgő kulturális és társadalmi élet zajlott a városban. Ennek letéte-ményesei a Katolikus Legényegylet, a Párkányi Dalegylet, a PárkányiOlvasókör, a Párkányi Önkéntes Tűzoltó Testület, a Párkányi TornaEgylet, a Párkányi Szent Imre Cserkészcsapat és más egyesületek voltak.

A Mária Valéria híd. Párkány és Esztergom között évszázadokonát volt híd, illetve átkelő. A törökkorban épült hajóhidak többszörelpusztultak és újjáépültek. A 18. században Barkóczy Ferenc érsekjóvoltából ún. repülőhíd létesült a két part között. Az 1762-ben átadottlétesítmény 6–8 perc alatt ért át a túlsó partra. 1842-ben Rudnay Sándorérseksége alatt a repülőhidat hajóhíd váltotta fel. Ez az 1848/49-esszabadságharc idején megsemmisült ugyan, de 1851-ben ScitovszkyJános érsek helyreállíttatta. A múlt század végére a hajóhíd elégtelennévált. A kormány a pozsonyi és komáromi vashíd megépítése után vettetervbe az Esztergomot Párkánnyal összekötő vashíd megépítését.

13

A Vadas hévízfürdő


Vaszary Kolos érsek –megkönnyítendő a hídépítését – „a közérdekelőmozdításának szándé-kától vezettetve” –örökre lemondott a vám-szedés jogáról. CathrySzaléz és fia budapesti

hídépítő vállalkozók 1893-ban írták alá a szerződést és két év múlva,1895. szeptember 28-án ünnepélyes külsőségek között – az országfőméltóságainak jelenlétében – átadták rendeltetésének a Mária Valériahidat. 1919 júliusában a Magyar Tanácsköztársaság és a csehszlováklégiók csatározásai során a híd Párkány felé eső első ívét felrobbantottaa csehszlovák katonaság. A hidat a huszas évek elején ideiglenesen, majd1926-ban teljesen felújították. A második világháború végén, 1944karácsonyán azonban hosszú évtizedekre megpecsételődött a MáriaValéria híd sorsa. A visszavonuló német csapatok levegőbe röpítették ahíd három középső ívét. A rendszerváltás után évekig tartó küzdelemindult a híd újjáépítéséért. A polgári kezdeményezést felkarolták ahídépítő szakma, majd a politikai élet egyes szereplői is. 1999. szeptem-ber 16-án Orbán Viktor és Mikuláš Dzurinda miniszterelnökök a„Hunyadi” rendezvényhajó fedélzetén aláírták a híd újjáépítésérőlszóló kormányközi egyezményt. 2000. október 17-én kezdetét vette ahídépítő munka, 2001. július 27-én pedig helyére került a GanzIS kon-zorcium által legyártott utolsó hídmező is. 2001. október 11-én ünnepé-lyes keretek között ismét átadták a forgalomnak a Mária Valéria hidat.A híd az Európai Unió, illetve a két kormány támogatásával épült meg.A két miniszterelnök mellett – Günter Verheugen, az EU bővítésifőbiztosa adta át a hidat egy három napos felemelő hangulatú ünnep-ségsorozat keretében.

14

Az új Thermal szálló


Az Osztrák-Magyar Monarchiaszéthullása radikális változásokat idézettelő a város életében is. Párkány a Cseh-szlovák Köztársaság részévé válik,határváros és járási székhely lesz.

1938. november 6-án – az első bécsidöntés értelmében – Párkány ismét visz-szakerült Magyarországhoz. A másodikvilágháború harcai nem kevés áldozatotköveteltek a várostól. 1944. decem-berétől 1945. márciusáig súlyos harcokszíntere volt a vidék. A legádázabb har-cok a kéméndi hídfőért folytak. A két világháború és a holokausztpárkányi áldozatainak neveit egy 1994-ben emelt emlékmű, a harcok-ban elesett szovjet katonák földi maradványait pedig a háború utánlétesült katonai temető őrzi.

Az 1946-os párizsi békeszerződés felújította és szentesítette Cseh-szlovákia München előtti határait, így Párkány ismét a CsehszlovákKöztársasághoz került. 1948. június 26-án a Belügyi Megbízotti Testületdöntése alapján a város nevét megváltoztatták, s Párkányból (Parkan)Štúrovo lett. A város 1960-ig ismét járási székhely volt. Az utóbbiévtizedek történései közül a legjelentősebb változást a város életébe aDél-Szlovákiai Celulóz- és Papírgyár építése hozta. 1963-tól a gyáralapkőletételétől napjainkig – elsősorban az ipartelepítésnek köszön-hetően – a város lakóinak száma megháromszorozódott. A rendszer-váltás után a papírgyárat magánosították, azóta különböző nemzetközitársaságok tulajdonában van.

Himmler György

15

A felújított Mária Valéria híd átadása,2001. október 11.


Irodalom:Dr. Haiczl Kálmán: Kakath, Dsigerdelen-Cserkerdén, Párkány, Érsek-

újvár 1937Dr. Borovszky Samu: Esztergom Vármegye (Magyarország vármegyéi

és városai sorozat) – Reprint, Dovin Művészeti Kft., Budapest 1989. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664, Gon-

dolat, Budapest 1985.Sugár István: Lehanyatlik a török félhold, Zrínyi Katonai Kiadó,

Budapest 1983.Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai 1526–1848, Maecenas

Kiadó, Budapest 1988.Püspöki Nagy Péter: Erb mesta Štúrova, kézirat.A Mária Valéria híd története, Lilium Aurum Kiadó, Dunaszerdahely,

1999.Prokopp Gyula: Az esztergomi Duna-híd, In: Párkányi Szemle, 1996

Honismereti Kiskönyvtár 10. számKiadja a Komáromi (Komárno) KT Lap- és Könyvkiadó Kft., 2006Felelős kiadó: Szénássy TímeaSorozatindító: Dr. Szénássy Árpád okl. mérnökFotók: a szerző és Valkó János archívumából Nyomás: Nec Arte Kft. © Minden jog fenntartva!ISBN: 80-88804-06-X

A sorozat kiadványok megrendelhetők, megvásárolhatók:Komárom (Komárno) KT Lap- és Könyvkiadó Kft.,

Meďerčská 9, tel: 035/7700869

16




Documents

Párkány HONISMERETI KISKÖNYVTÁR