Park_Lakkozó_Helyi óvodai Program

7/22/2019 Park_Lakkozó_Helyi óvodai Program

http://slidepdf.com/reader/full/parklakkozohelyi-ovodai-program 1/195

1

PARK ÓV

PE D

m

1

D A - LA KKOZÓ TA GÓ

G ÓG IA I P RO GR AM JA

Jogot tehát az árnyalatnak,

melyben a holnap rajza áll

s a kivételnek,

ly holnapra talán szabály;…”

/Illyés Gyula/

1

OD A



2

Tartalomjegyzék

AZ ÓVODA JOGI STÁTUSA, ADATAI ....................................................................................................................... 6

BEVEZETŐ ...................................................................................................................................................................... 7

AZ ÓVODAI NEVELÉS ÉS FEJLESZTÉS ÁTFOGÓ ÉS GLOBÁLIS TERVE.................................................... 12

1.1.GYERMEKKÉPÜNK .................................................................................................................................................. 121.1.1. Milyen is az általunk ismert és a bennünk kialakult gyermekkép? ................................................................ 131.1.2. Óvodánk sajátos arculata.............................................................................................................................. 141.1.3. Óvodánk erőforrásai, szerkezete ................................................................................................................... 18

1.2.ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA .................................................................................................................................. 271.2.1.Az óvodai nevelésünk feladatai a személyiség-fejlesztés területén................................................................. 281.2.2.Az Alapprogram alapján a fejlődés jellemzői az óvodáskor végére............................................................... 29

1.3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM........................................................................................................................... 311.3.1Szomatikus (testi) nevelés, egészséges életmód alakítása ............................................................................... 321.3.2.Lelki egészségvédelem (pszicho higiénés nevelés), értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása (lásd „Azérzelmi nevelés, az erkölcsi és a közösségi nevelés” fejezetben)............................................................................. 37 1.3.3.Szociális egészség fejlesztése (szociohigiénés nevelés) (lásd „Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés”és a „Gyermekvédelem az óvodában” fejezetekben)............................................................................................... 38

2.PARK ÓVODA NEVELÉSI RENDSZERE.............................................................................................................. 42

A rendszer elemeinek rövid felvázolása .................................................................................................................. 43

3.A PEDAGÓGIAI FELTÉTELRENDSZER ÉS TARTALMA................................................................................ 51

3.1.A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI.............................................................................................................................. 513.1.1.Egészséges életmód alakítása, gondozás........................................................................................................ 51

3.1.2. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása....................................................................... 593.1.3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés............................................................................................... 63

3.2.A GYERMEK TEVÉKENYSÉGFORMÁI ........................................................................................................................ 723.2.1.Játék ............................................................................................................................................................... 723.2.2. Munka jellegű tevékenység............................................................................................................................ 76 3.2.3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás ..................................................................................................... 79

3.3.A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI ........................................................................................................................ 823.3.1.A külső világ tevékeny megismerése................................................................................................ ............... 833.3.2. A mozgás ....................................................................................................................................................... 883.3.3. Verselés, mesélés................................................................ ........................................................................... 923.3.4. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc........................................................................................................... 953.3.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka .................................................................................................................. 100

4. A LAKKOZÓ TAGÓVODAI NEVELÉS RENDSZERE.................................................................................... 1064.1. A RENDSZER ELEMEINEK RÖVID FELVÁZOLÁSA ................................................................................................... 1074.2. K IEMELT NEVELÉSI ELVEINK ................................................................................................................................ 112

5. A PEDAGÓGIAI FELTÉTELRENDSZER ÉS TARTALMA............................................................................. 114

Szervezeti és időkeretek az óvodában.................................................................................................................... 1156.1. A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI ........................................................................................................................... 117

6.1.1. Egészséges életmód alakítás........................................................................................................................ 117 6.1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés............................................................................................. 1236.1.3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés................................................................................................ 133

6.2 .GYERMEKI TEVÉKENYSÉGFORMÁK ..................................................................................................................... 1376. 2. 1. Játék .......................................................................................................................................................... 1386. 2. 2. Munkajellegű tevékenységek ..................................................................................................................... 142

6. 2. 3. A tevékenységekben megnyilvánuló tanulás.............................................................................................. 1456.3 .A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI..................................................................................................................... 147

6.3.1. Mozgás ........................................................................................................................................................ 147



3

6.3.2. Anyanyelvi értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása................................................................ .............. 1516.3.3. Külső világ tevékeny megismerése .............................................................................................................. 1556.3.4. Komplex művészeti nevelés ......................................................................................................................... 160

7. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK.......................................................................... 167

7.1. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN ..................................................................................................................... 1677.2 .SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK .............................................................................................................................. 169

8. PEDAGÓGIAI ADATRÖGZÍTÉS ......................................................................................................................... 1709. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK................................................................................................................................. 173

5. MÓDSZERTANI AJÁNLÁS................................................................................................................................ ... 174

A KOMPLEX PREVENCIÓS ÓVODAI PROGRAMBÓL ÁTVETT FEJLESZTŐPROGRAM A LAKKOZÓTAGÓVODA RÉSZÉRE. ............................................................................................................................................ 174

Mozgásfejlesztés................................................................ .................................................................................... 174Testséma fejlesztés ................................................................................................................................................ 175

Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés).................................................................................................................. 180Verbális fejlesztés................................................................................................................................ .................. 185

FELHASZNÁLT IRODALOM................................................................................................................................... 188

2011. ÉVI CXC. TV. A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL ........................................................................................ 188

20/2012. (VIII.31.) EMMI RENDELET ..................................................................................................................... 188

363/2012 (XII. 17.) KORM. RENDELETE AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁRÓLEMMI RENDELET A SNI GYERMEKEK ÓVODAI ÉS ISKOLAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVEIRŐL.... 188



4

Mottó:

"Ne erőszakkal oktasd...

a gyermeket tanulmányokra...

hanem játszva tanuljanak,

már csak azért is, hogy

jobban megfigyelhesd,

melyiknek mire van hajlama."

(Platon Összes művei)



5

A helyi pedagógiai programok előkészítésében, a felülvizsgálatban és a módosításban aPark Óvoda - Lakkozó Tagóvoda nevelőtestülete vett részt.

A kompetencia alapú óvodai nevelés beépítését írta és szerkesztette a részanyagok

alapján:

Kyriacou Krisztina

A részanyagok és a konzultáció alapján a programot írta és szerkesztette:

Kyriacou Krisztina

Majzik Ferencné

Somogyváriné Tóth Erika

Szaniszlóné Radványi Katalin

Szeidermann Ilona

Tamás Enikő

Formai kivitelező:

Majzik Ferencné

Török Ferencné



6

Az óvoda jogi státusa, adatai

Az óvoda hivatalos elnevezése:OM azonosítója:

Park Óvoda-Lakkozó Tagóvoda034321

Székhelye:Telephely:

1048 Budapest, Külső Szilágyi út 46.1048 Budapest, Lakkozó utca 3.Lakkozó Tagóvoda

Az óvoda alapító okiratának száma: 119/2013 (VI.27.)

Kelte, ebben megfogalmazottalaptevékenysége:

2011.május 26.- Óvodai nevelés, ellátás- SNI gyermekek óvodai nevelése,ellátása- Pedagógiai szakszolgáltatótevékenység- Óvodai intézményi étkeztetés- Munkahelyi étkeztetés- Nem lakóingatlan bérbeadása,

üzemeltetéseAlapító, fenntartó, irányító:: Budapest Főváros IV. ker.

Újpest Önkormányzat1042 Budapest, IV. István út 14.

Az intézmény gazdálkodási jogköre:Jogállása:

Önállóan működő költségvetési szervÖnálló jogi személy

Az óvoda befogadóképessége: Park Óvoda: 150 fő

Lakkozó Tagóvoda: 200 fő

Az óvoda telefonszáma:Tel.: 06-1-380-6795

(06-1-380-6603)Fax: 06-1-230-0362e-mail: [email protected]

Az óvodai csoportok száma: Park Óvoda: 6Lakkozó Tagóvoda: 8

Az óvoda vezetője, (a program jóváhagyója):

Majzik Ferencné (Horváth Erzsébet)

mailto:[email protected]

mailto:[email protected]



7

Bevezető

Az Budapest Főváros IV. ker. Újpest Önkormányzat döntése alapján 2011. augusztus

31-től két, eddig önállóan működő óvoda összevonásra került. Mindkét intézmény az elmúlt

évtizedekben kialakította sajátos arculatát, a Park Óvoda 20, a Lakkozó Óvoda 25 éve fogadja

a gyermekeket, elsősorban Káposztásmegyerről.

Negyedik alkalommal került sor, immáron a két testülettel közösen az óvoda helyi nevelési

programjának átdolgozására. A jelenlegi munka kicsit más volt, mint az eddigiek, hiszen két,

jól bevált nevelési programot kellet egységes szerkezetbe ötvözni, oly módon, hogy az eddigisajátosságokat meg tudjuk tartani.

1999-ben a közoktatási törvény előírta valamennyi intézmény számára, hogy az „Óvodai

nevelés országos alapprogramja” (továbbiakban Alapprogram) alapján nevelési programot

kell készíteni, vagy valamelyik válaszható program közül átvenni, illetve adaptálni.

Hosszas előkészítő munka után a két intézmény nevelőtestülete kétféle utat választott. A Park

Óvodában úgy döntöttünk, saját programot készítünk. Akkori döntésünket nagyban

befolyásolta, hogy az óvodánk 8 éves megléte alatt az Alapprogram által biztosított

lehetőségeket kiaknázva új módszereket, sajátos szervezeti kereteket alakítottunk ki. A

magyar óvodapedagógia eddigi eredményeit megtartottuk. Felhasználtuk a továbbképzéseken

és a szakirodalomból megismert, nevelő munkánkhoz illeszkedő alternatív módszereket és

programokat.

A Lakkozó Óvoda nevelőtestülete hasonló megfontolások alapján arra a következtetésre

jutott, hogy az akkori gyakorlat és a környezet elvárásai alapján, oly módon készíti el saját

nevelési programját, hogy beépíti a Komplex Prevenciós Óvodai Program mozgásfejlesztő és

verbális fejlesztő anyagát.

A két óvoda nevelési programjában nemcsak az a közös, hogy mindkettő az Alapprogramra

épül, hanem több olyan hangsúly, kiemelés is található, amelyek a Park Óvodára és a Lakkozó

Óvodára is egyaránt jellemző:

a mozgásfejlesztés hangsúlyossága,

az anyanyelvi nevelés és értelmi nevelés összehangolása, különösen figyelve a



8

kommunikáció verbális és nonverbális fejlesztésére,

az egyéni differenciált bánásmód és a differenciált fejlesztés,

a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) gyermekek integrált nevelése.

A programok készítésekor hozott döntéseket mindkét óvodában megerősítette, a

felülvizsgálatok eredménye, ezért nem változtattunk tartalmi szempontból. Jó alkalom volt ez

az időszak arra, hogy a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) gyermekekkel kapcsolatos

speciális nevelési feladatokat, a számukra szükséges tárgyi feltételeket is beépítettük a

programjainkba.

A törvényi változás értelmében lehetőséget kell adnunk olyan gyerekeknek is a

fejlődésre, az integrált nevelésre, akik

• érzékszervi fogyatékosok,

• beszédfogyatékosok,

• enyhe értelmi fogyatékosok,

• autisták,

• megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével

küzdenek.

Az elmúlt években mindkét intézményben fogadtak már SNI gyermekeket.

A Park Óvodában olyan gyermekek fejlesztésére került sor, akiknek

beszédfogyatékosságuk/súlyos, akadályozott beszédfejlődésük: szenzoros, motoros, vagy

szenzomotoros problémájuk (pl.: megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos

orrhangzósság, stb.), illetve a beszédhibákhoz csatlakozó és/vagy magatartási zavaruk,

látássérültségük, gyengénlátásuk miatt eltérően fejlődnek.

A Lakkozó Óvodában a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyermekek

integrált nevelése folyt.

Az érintett gyermekeknek családi nevelését, közösségbe való beilleszkedését

elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelés. Óvodánk az

együttneveléssel többet vállal, magasabb értékeket kínál a SNI gyermekeknek, mint részvétet

és védettséget.

A SNI gyermekek nevelése és fejlesztése során mindkét óvodában felhasználjuk a

kompetencia alapú óvodai programcsomagban megismert kiegészítő köteteket, melyek sérülés



9

specifikus eszköztárat adnak az együttneveléshez, valamint ajánlások találhatóak a

fejlesztéshez.

Az óvodában történő együttnevelés – az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság

szakvéleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni

fejlesztést igényel

A programok eddigi felülvizsgálata alapján egyértelművé vált, hogy az iskolába lépés

időpontjában gyermekeink személyisége olyan fejlődést mutat, hogy alkalmasak az iskolai

tanulásra.

A programban leírtak eddigi nevelő munkánkat tükrözik, melynek során folyamatosan kértük

és kaptuk a szülők támogatását.

A ránk bízott gyermekekkel megismertetjük az őket körülvevő való világot, és ez alatt

alakítjuk, formáljuk őket. Olyan nevelési módokat kerestünk, amelyben óvodásaink minden

kényszer nélkül saját magukhoz viszonyítva a legoptimálisabban fejlődhetnek.

A Park Óvodában vegyes életkorú csoportokat szerveztünk, hiszen a családokban is

különböző korosztályok együttélése közben valósul meg a nevelés komplex formája. A

családban gyermekeket érő hatások alakították, formálták a viselkedésüket, magatartásukat és

észrevétlenül gyarapodott ismeretük, fejlődött készségük. A vegyes életkorú csoportokban

lehetőség nyílik a szociális tanulásra, a közösségi élet szokásainak kialakítására az olyan

családból érkezett gyermekek számára is, ahol csak egy-két gyermek van (az óvodába járók

33%-a 1 gyermekes, 54%-a 2 gyermekes, 13%-a 3 és több gyermekes családban élnek).

A vegyes életkorú csoport lehetőséget ad a testvérkapcsolatok és a szorosabb társas

kapcsolatok kialakítására. Annak a gyermeknek, akinek nincs testvére, többnyire kimaradnak

az életéből azok a nevelési helyzetek, amelyek egy többgyermekes családban jelen vannak.

A Lakkozó Óvodában az elmúlt években arra törekedtek a csoportok kialakítása során, hogyhomogén, vagy részben osztott csoportokat legyenek. Mióta a Közoktatási Törvény szerint a

rugalmas beiskolázás /tankötelezettség május 31./, egyre nehezebb a „tisztacsoportok”

létrehozása, így már a Lakkozóban is vannak vegyes- illetve részben osztott életkorú

csoportok.

Olyan óvodát szerveztünk, mely kötöttségmentes, családias, érzelmi biztonságra épül, ahol a

gyermeki személyiség szabadon bontakozhat ki, ahol érvényesül a kompetencia alapú

integrált nevelés.



10

A délelőtti folyamatos napirend teszi lehetővé, hogy a gyermek kedve és érdeklődése szerint

válasszon a különböző tevékenységek közül, és önállóan döntsön, kivel és mit játszik, milyen

tevékenységbe kapcsolódik be, vagy egyszerűen csak szemlélődik. A SNI gyermekek egyéni

fejlesztésének is jobb feltételeket biztosít, a rugalmasan kialakított napirend

Az egyéni bánásmód alkalmazása és az ehhez elengedhetetlen differenciált eljárások,

módszerek nem csak a gyakorlatban fedezhetők fel, hanem az óvónők tervező és értékelő

munkájában is.

Az SNI gyermekek nevelése, fejlesztése során különösen fontos, hogy

az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődésének üteméhez,

fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljon meg,

a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl őket,

a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiákat ismerjék és alkalmazzák az óvodában.

Nevelési feladatainkat továbbra is a szülőkkel közösen kívánjuk végezni, oly módon, hogy

gyermekeink rendelkezzenek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel. Az egyik

legfontosabb feladatunknak tartjuk, a különböző tevékenységekben megvalósuló a tanuláshoz

szükséges készségek, képességek folyamatos alakítását.

Természetesen az iskolai életre való alkalmasság óvodai nevelésünknek csak egy része,

hiszen az itt töltött évek alatt a gyermek egész személyiségét fejlesztjük.

Az új Alapprogram megjelenése abban erősített meg minket, hogy jó úton haladunk,

hogy továbbra is helyt kell kapnia az innovációnak a munkánkban. A most elkészült

módosítások árnyaltabbá, sokszínűbbé teszik a programunkat. A Park Óvodában a

kompetencia alapú óvodai nevelés elveit is beépítettük, valamint a pedagógiai attitűd újszerű

értelmezése is helyet kapott, ezt a szemléletet szeretnénk a Lakkozó Óvodában is elfogadottá

tenni a nevelőtestület tagjai számára.

A programmódosítás, lehetőség volt arra is, hogy az elmúlt időszakban elnyert

pályázatok adta változások és a bevezetésre kerülő innovációs folyamatok beépüljenek.

Ilyen volt:

Park Óvodában:

• KMOP-2007-4.6.1/2 Ingerdús nevelés feltételeinek megteremtése lakótelepi

óvodákban.



11

• A kompetencia alapú oktatás a Bp., Főv. IV.ker. Újpest Önkormányzat

intézményeiben. TÁMOP 3.1.4-08/1-2009-0014.

• „Zöld óvoda” cím elnyerése

Lakkozó Óvodában:

• EU szabványoknak megfelelő udvari játékszerek elhelyezése.

Újpest, 2011. augusztus 31. Majzik Ferencné

A 2012/13-as nevelési évben úgy indultunk el, hogy tudtuk ismételten módosítani kell a

programunkat!

Miért volt szükséges az előző mosósítást követően ilyen hamar erre sort keríteni?

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény kihirdetése után folyamatosan

jelentek azon jogszabályok, melyek előírták a pedagógiai programok felülvizsgálati

kötelezettségét. A változtatást az is indokolta, hogy a jogszabályok kötelezettségeket írtak elő.

Új fejezetként beépítettük az óvoda Egészségfejlesztési programját.

A felülvizsgálat során, a viták és a munkaközösségekben folyó munka eredményekéntközeledett a két óvoda külön-külön program része egymáshoz. A változtatások nem jelentik

azt, hogy elveszett az egyéni arculat. A Lakkozó Tagóvodában eddig a program részeként

szereplő komplex prevenciós fejlesztéssel foglalkozó rész módszertani ajánlásként jelenik

meg. A Park Óvoda fejezetébe bekerült a néphagyományőrzés, mint terület. Az egyes

átemelések és korrekciók az óvodákban folyó nevelő munkát színesítik és továbbra is a

gyermekek érdekeinek figyelembe vételét erősítik.

A Park Óvoda – Lakkozó Tagóvoda pedagógiai tevékenységrendszere, a személyi feltételekeés tárgyi környezete biztosítja a ránk bízott gyermekek nevelésének, fejlődésének mindenre

kiterjedő, magas színvonalú megvalósíthatóságát.

Újpest,2013. augusztus 30. Majzik Ferencné



12

Az óvodai nevelés és fejlesztés átfogó és globális terve

1.1.Gyermekképünk

"Szükségem van rád, mert szeretlek" (Franz)

Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki. Általunk is elfogadott tény, hogy a

gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is

önálló személyiség, de egyben szociális lény is. Az óvodánkba járó gyermek, fejlődő

személyiség, akinek fejlődését genetikai adottságok és az érési folyamat sajátos

törvényszerűségei befolyásolják. A gyermeket érő spontán és tervszerűen alkalmazott

környezeti hatások fontos szerepet töltenek be a fejlődés során, ennek megtervezésében

nagyon fontos szerepe van az óvodapedagógusnak. Az előzőekben felsorolt összetevők

együttes hatása következtében minden gyermeknek életkoronként és egyénenként változó testi

és lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítése során meghatározó szerepet kap a

gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet. Ezért az óvoda összes dolgozójának

minden tettéből sugározni kell a feltétel nélküli szeretetnek, a gyermek iránt érzett

tiszteletnek, az odafigyelésnek, a segítőkészségnek, az egyes gyermek igénye szerint. A

gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodánk kiegészítő,

esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be.

Óvodánkban a gyermekek személyiségének kibontakoztatására törekszünk, szükségleteiből

indulunk ki, biztosítva a magas színvonalú nevelést, így meglévő hátrányai csökkennek.

Bátran vallhatjuk, hogy óvodánk gyermekközpontú, befogadó és nem ad helyet semmiféle

előítélet kibontakozásának .



13

1.1.1. Milyen is az általunk ismert és a bennünk kialakult gyermekkép?

Legyen igényes önmagával, környezetével szemben. Igénye legyen a szépre, a

gondozottságra és ezért tenni is tudjon és akarjon.

Legyen érdeklődő, kíváncsi, tudjon elmélyülten foglalkozni dolgokkal.

Képes legyen rácsodálkozni a természeti és társadalmi környezetében

megmutatkozó jóra és szépre.

Egyéniségét megtartva tudjon közösségben élni, környezetéhez alkalmazkodni.

Legyen képes önmagát elfogadni és értékelni.

Figyeljen környezetére, a természetre, a társaira és empátiával, toleranciával,

példamutatással, segítőkészséggel, felelősséggel, őszintén, jó szándékkal

forduljon feléjük.

Legyen képes a másság elfogadására.

Igényelje és lelje örömét a mozgásban, a testedzésben.

Legyen lelkileg egészséges az érzelmi biztonságot nyújtó környezetében.

Legyen játékos, jellemes, eltökélt és autonóm.

Tudjon szeretni és figyelni másokra, ha kell együtt érezni.

Legyen képes a művészeti élmény befogadására és azok kreatív kifejezésére,

megjelenítésére.

Legyen képes szavakkal, gesztusokkal kifejezni mondanivalóját, és tudjonfigyelmesen hallgatni.

Gyermekképünk alapja a szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben

gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy valósul meg, hogy

tartást, önállóságot, boldogságot és bizalmat ad a gyermeknek.

Fontosnak tartjuk a SNI gyermekek beilleszkedését, fejlődését, együtt

haladását társaikkal. Az együttneveléssel magasabb értéket kínálunk a SNI

gyermekeknek, hiszen nemcsak részvétet és védettséget kapnak.



14

Biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését,

nyelvi nevelését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét a

nemzetiséghez tartozó, a migráns gyermekek óvodai nevelésében is.

1.1.2. Óvodánk sajátos arculata

A Park Óvoda 1990-ben épült a káposztásmegyeri lakótelepen. Eredetileg nem szerepelt a

tervekben, de az óvodás korú gyermekek száma elengedhetetlenné tette egy új intézmény

létesítését.

A Lakkozó Óvodát 1985-ben vették birtokba a káposztásmegyeri gyermekek. A tervezett 8

csoport mellet még 3 csoportot indítottak az akkori Lakkozó iskola épületében.

A gyermeklétszám az óvodák nyitása után igen magas volt, elérte a férőhelyhez képest, 120-

130%-ot is. A helyi nevelési programok bevezetésével párhuzamosan a férőhellyel

megegyező 150, illetve a 200 fős létszámot vettük figyelembe a felvételek alkalmával, és

csak a törvényes %-kal léptük túl esetenként. A minket választó családok többsége (kb. 85 %)

Káposztásmegyeren él, ha nem is szorosan az intézmény körzetében.

Az elmúlt évek alatt egyre többen keresnek minket a lakótelepen kívülről, így van

gyermekünk Újpest más részéről, Rákospalotáról és a környező településekről, akik olyan

családokból érkeznek, ahol a szülők Újpesten dolgoznak.

A szülők elvárása, hogy gyermeküket biztonságban tudják a nap folyamán. Igényük, hogy

szeretetteljes gondoskodással vegyék körül a kicsiket, és olyan nevelést , fejlesztést kapjanak,

mely egész személyiségük fejlődését eredményezi.

A családok igénylik a folyamatos tájékoztatást gyermekük fejlődéséről és a kölcsönös

bizalomra épülő együttnevelést. Nagyon sok segítséget ad ebben a munkában a jól működő

Szülők Tanácsa a Park Óvodában, míg a Lakkozóban a Szülők Közössége. A programkészítése , bevezetése, felülvizsgálata , és módosítása során folyamatosan kikértük a szülők

véleményét, az igényeket felmértük.

Az óvodába járó gyermekek többségének szülei közalkalmazottak, köztisztviselők és

vállalkozók (jellemzően nem az úgynevezett kényszervállalkozók). A szülők kevés időt

töltenek gyermekeikkel, a legtöbb szülő a megélhetésért nagyon sok időt tölt a családon kívül.

A szülők elfoglaltsága, a lakótelep elzártsága következtében szűkös a gyermekek mozgástere,

távol vagyunk uszodától, hegyektől és közművelődési, kulturális intézményektől.



15

A fentiek miatt sajátos közművelődési funkciókat is felvállaltunk – játszóház, színházi

előadás, sportolási lehetőségek és a kölcsön könyvtár megvalósítása. Az önkormányzat

támogatásával úszni járnak az 5-6-7 évesek minden évben 10 alkalommal.

A szülők mindent megpróbálnak megtenni annak érdekében, hogy gyermekeik fejlődésének ne legyen akadálya az idő hiánya és a távolság nagysága a várostól.

Az óvodai csoportokban biztosítjuk a gyermekek szabad mozgását, a mindennapok

szervezésénél fontos szempont, hogy minél több időt töltsenek szabadban. Változatos

mozgásra ad lehetőséget az udvar korszerű EU-s szabványnak megfelelő felszereltsége és a

különböző burkolatok. A 2009-2010-es nevelési évben mindkét óvodában új játékszerek

kerültek telepítésre.

A szülők igénye alapján különböző foglalkozásoknak adtunk lehetőséget, nevelési időn kívül

(lásd speciális szolgáltatások), melyeknek helyszíne a tornatér/tornaterem, illetve a nevelői

szoba.

A családok nagy része vidékről illetve Budapest távolabbi részéről költözött a lakótelepre, így

nagyon ritka a többgenerációs együttélés. A családok eléggé zártan, magányosan élnek -

kevés igazi fórum áll rendelkezésre, ahol a problémákat és a sikereket megbeszélhetnék. Ezen

próbálunk hagyományok kialakításával segíteni, talán ezért is népszerű a családokkal közösen

szervezett program, a szülők-nevelők bálja vagy például a nagyszülők napja, az apák napja a

Park Óvodában, míg a Lakkozó Óvodában a hétvégeken szervezett családi programok.

Intézményünkben folyó nevelés kiegészíti a családi nevelést, esetenként hátránycsökkentő

szerepet töltünk be, hiszen azt pótolni nem tudjuk és nem is akarjuk átvenni annak szerepét.

Biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit.

Az óvodában folyó személyiségfejlesztés során óvó-védő, szociális és nevelő funkciókat

látunk el, így a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei. A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a személyiség

kibontakoztatását úgy kívánjuk segíteni, hogy minden helyzetben és alkalommal szem előtt

tartjuk az egyéni és életkori sajátosságokat és az eltérő fejlődési ütemet, (ideértve a kiemelt

figyelmet igénylő gyermekek ellátását is), az SNI-t , a multikulturális nevelésen alapuló

integráció lehetőséget.

A nevelési feladatokat egységben kezeljük és megpróbáljuk az egészséges életmód alakítását,

az érzelmi, az erkölcsi, közösségi nevelést megfelelően ötvözni az értelmi neveléssel, mely azegészségfejlesztési program szerint rögzített.



16

Olyan légkör megteremtése a célunk, ahol minden gyermek biztonságban érzi magát.

Pedagógiai programunkat úgy próbáltuk kialakítani, hogy gyermek és tevékenység központú

legyen és olyan megoldási lehetőségeket alkalmazzunk, amely kreativitásra önkifejezésre

ösztönöz.

A Park Óvodában a kompetencia alapú óvodai nevelés megvalósítását támogató pedagógusi

attitűd érvényesül, melyet a „Jó gyakorlat”-ból megismerve építettünk be a programunkba. A

Lakkozó Tagóvoda nevelőtestületét is megismertetettük ezzel az attitűddel, és egyes elemeit

beépítették nevelőmunkájukba.

Az óvodai nevelés eddigi eredményeit megtartva, Park Óvoda programjában továbbra is

kiemelt szerepet kap a gyermekek tevékenysége: a játék, a mozgás, a környező világ

élményekre alapozott megismerése, a szociális érzékenység, mint az önérvényesítésformájának megalapozása, az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, valamint a mindent

átfogó anyanyelvi nevelés.

A Lakkozó Tagóvoda pedagógiai programjában fontos helye van a Komplex Prevenciós

Óvodai Program által kidolgozott mozgásfejlesztő és verbális fejlesztő résznek, mely

módszertani ajánlásként szerepel.

Szem előtt kell tartanunk, hogy a játék, szabad játék semmivel sem helyettesíthető.

Valamennyi csoportban alkalmazzuk az egyéni bánásmódot. Az egyéni bánásmód, az eltérő

fejlődési, érési ütem követéséhez, az esetleges lemaradások kompenzálásához, illetve a

tehetségek gondozásához sok segítséget ad az óvodapedagógusok tudatos tervező és a

fejlődést nyomon követő munkája (lásd pedagógiai adatrögzítés) és a speciális végzettségű

szakemberek segítése (pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus). A SNI gyermekek

esetében a fogyatékuknak megfelelő speciális intézményekkel szoros kapcsolatot tartunk,

esetenként együttműködési megállapodást kötünk. Az Egységes Gyógypedagógiai

Módszertani Intézmények szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó

gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét igénybe vesszük.

Lehetőséget teremtünk a tehetséggondozásra, a dyslexia-, dysgráfia prevencióra és a tanulási

zavarok kialakulásának megelőzésére. A részképességzavarok kiszűrésére és azok

korrigálására, a logopédus jelenléte teremti meg a feltételt.

A Park Óvodában tanköteles korú gyermekeknek - kihasználva a testvér csoportok adta

előnyöket és lehetőségeket hetente szervezünk közös fejlesztő tevékenységeket, aholmozognak, énekelnek.



17

Testvér csoportok:

Park Óvoda Lakkozó Tagóvoda

Süni – Gyöngyvirág Katica - Százszorszép

Tulipán – Hóvirág Süni - Pillangó

Pingvin – Nyuszi Babóca – Csiga

Teknős - Maci

Októbertől - júliusig óvodánkban heti rendszerességgel mennek az 5-6-7 évesek sétálni,

kirándulni - esetenként egész napra -, hogy közvetlen élményeket szerezzenek az őket

körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Ilyen alkalmakkor a 3-4 évesek az egyik

óvodapedagógusukkal "itthon" maradnak, hiszen számukra az állandóság, a biztonságérzet

nyújtása az elsődleges feladat, ők az első nevelési év második felétől egyéni fejlettségüknek

megfelelően csatlakoznak ezekhez a sétákhoz.

A Lakkozó Óvodában a 3-4 évesekből álló „ kiscsoportok” alkalmanként vesznek részt

sétákon, kiránduláson.

A helyi adottságokat a minket körülvevő környezet igényét figyelembe véve olyan érzelmileg

gazdag gyermekeket szeretnénk nevelni, akik ennek a lakótelepnek a hagyományait,

arculatát alakítani tudják és akarják.



18

1.1.3. Óvodánk erőforrásai, szerkezete

Park Óvoda

6 csoportos, 150 férőhelyes

Az EU-s pályázat során megújult óvodánk, az

így kialakított esztétikus, megfelelő méretű és

korszerű felszereltségű épületünk és

udvarunk segíti programunk megvalósulását.

Rendelkezésünkre álló lehetőségek:

Minden csoportnak megfelelő

méretű (25 főre) csoportszoba és

jól körülhatárolt öltöző és mosdó.

Speciális elhelyezésű, de nagyon

jól kihasználható, jól felszerelt

"tornatér" az aulában, ami egyben

a színháztermünk is és ez ad

otthont a játszóházaknak, a

sportfoglalkozásnak, néptáncnak,illetve a közös ünnepeknek.

Fejlesztőszobánk, ahol a

logopédus nyugodt körülmények

közt, a szükséges speciális

eszközökkel végzi munkáját és

így mód van a SNI gyermekek

fejlesztésére is.

Lakkozó Tagóvoda

8 csoportos, 200 férőhelyes

Az udvaron EU-s szabványoknak

megfelelő játékszerek kerültek

elhelyezésre, ez segíti a

programunk megvalósítását.

Rendelkezésünkre álló

lehetőségek:

Minden csoportnak megfelelő

méretű (25 főre) csoportszoba és

2-2 csoportnak kialakított mosdó

és 4-4 csoport által használt

öltöző.

Az előtérből leválasztott, nagyon

jól felszerelt tornaterem, ami

egyben színházterem és itt kap

helyet a néptánc, a különféle

sportfoglalkozás is.



19

Könyvtárunk, mely a folyosó egy

nyugodt zugában található. 2127

kötet könyvvel segíti munkánkat,illetve áll a szülők rendelkezésére

heti 1 délután. Ezen felül

csoportonként átlagosan 80-100

könyv található, elsősorban a

gyermekek részére.

Nevelői szobánk, ahol immáron

számítógépek és internetes

kapcsolat is van, ami az

óvodapedagógusok munkáját

segíti. Ez a helység ad helyet a

szülői értekezleteknek., a fogadó

óráknak. A fejlesztő

pedagógusok, gyógypedagógusok

a nevelői szobát használják a

foglalkozásaikon, amit megfelelő

módon átalakítunk.

Az óvoda két teraszrészét 3-3

csoport használja közösen a hozzá

tartozó udvarrésszel együtt, ahol

hinták, pancsolók, homokozók, és

mozgáslehetőséget biztosító

A könyvtár a nevelői szobában

kapott helyet, itt található 1507

kötet könyvvel segíti munkánkat,

illetve áll a szülő rendelkezésére,

igény szerint heti

rendszerességgel. Ezen felül a

csoportokban átlagosan 50-60

könyv található, elsősorban a

gyermekek részére.

A nevelői szoba ad helyet az

óvodapedagógusok

felkészülésére, a fogadó órák

megtartására. A logopédus, a

fejlesztő pedagógus és a

pszichológus is itt tartja meg a

fejlesztő foglalkozásokat, amit

ilyenkor a szükségnek megfelelő

módon rendezünk be.



20

játékszerek vannak .

Az udvaron két nagy terület

közös használatú

(kerékpározáshoz, különféle

mozgásos tevékenységhez), ahol,

fa mászóka, csúszda, hinták,

kalandpark, vizes játszóhely, ívó

kút áll a gyermekek

rendelkezésére

Két pancsoló, ahol a nyári

időszakban vizes edzésekre,

vízhez szoktatásra van lehetőség.

Virágoskertek, veteményeskertek,

komposztáló.

Saját gázfűtéses kazán, ami abban

segít, hogy az igényeknek

megfelelően fűtsünk, illetve

biztosítsunk meleg vizet. A

Az óvoda udvara három részből

áll, de a középső részt, ahol nem

található árnyékoló és csak

betonos terület alkotja, nagyon

kevés tevékenységre tudjuk

használni. A másik két udvar

részt 4-4 csoport használja,

beleértve az itt található

teraszokat és udvari mosdókat is.

A közös használatú udvarokon a

gyermekek rendelkezésére állnak

különféle mászókák, csúszdák,

mászó fal, homokozók,

babaházak, hinta, foci pálya.

A nyári időszakban a pancsoló

hiányát zuhannyal pótoljuk

Virágoskertek, komposztáló.

A bölcsödével közös rendszerű

távfűtés került kiépítésre, melyet

ma már kérésnek megfelelően

kapcsolnak be, ha az időjárás úgy



21

Széchenyi Terv keretében

napkollektor került elhelyezésre a

tetőn, mely kiegészíti a fűtés

rendszerünket.

Tálalókonyha

Orvosi szoba, amelyben az

elsősegélyhez szükséges

eszközök találhatók, valamint a

védőnő végezheti el munkáját. A

megbetegedett gyermekeket

ebben a szobában helyezzük el a

szülő érkezéséig.

kívánja.

Tálalókonyha

A bölcsőde területén kialakítottorvosi szoba, melyben a

szükséges eszközök

megtalálhatók és itt végzi

munkáját az óvoda védőnője.



22

Az óvoda személyi feltételei

Óvodánkban a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

Helyi nevelési rendszerünk megvalósítása a következőkben felvázolt csoportszerkezetben

működik:

Park Óvoda

Sünicsoport

Gyöngyvirágcsoport

Tulipáncsoport

Hóvirágcsoport

Nyuszicsoport

Pingvincsoport

Vegyeséletkorú

Vegyes életkorú Vegyeséletkorú

Vegyeséletkorú

Vegyeséletkorú

Vegyeséletkorú

Testvércsoport Testvércsoport Testvércsoport2 főóvoda-

ped.1 fő dajka

2 főóvoda-

ped.1 fő dajka

2 főóvoda-

ped.1 fő dajka

2 főóvoda-

ped.1 fő dajka

2 főóvoda-

ped.1 fő dajka

2 főóvoda-

ped.1 fő dajka

Lakkozó Tagóvoda

Katicacsoport

Százszor.csoport

Sünicsoport

Pillangócsoport

Babócacsoport

Csigacsoport

Teknőscsoport

Macicsoport

Testvércsoport Testvércsoport Testvércsoport Testvércsoport2 főóvoda-

ped.1 fő dajka

2 főóvoda-

ped.1 fő dajka

2 főóvoda-

ped.1 fő dajka

2 főóvoda-

ped.1 fő dajka

2 főóvoda-

ped.1 fő dajka

2 főóvoda-

ped.1 fő dajka

2 főóvoda-

ped.1 fő dajka

2 főóvoda-

ped.1 fődajka



23

A Köznevelési Törvény lehetővé tette, hogy 3-3 csoportonként 1 fő pedagógiai

asszisztenst alkalmazzunk. Az Önkormányzat kiegészíti ezt a létszámot, így a Park

Óvodában 2, míg a Lakkozó Tagóvodában 3 fő pedagógiai asszisztens segíti munkánkat.

A testvér csoportok kialakítása nem csak az iskolába készülők számára szervezett

csoportközi tevékenységek, a közös séták, kirándulások, ünnepek megtartását segítik,

hanem a helyettesítés, az esetleges összevonások alkalmával azt is biztosítja, hogy a

helyettesítő felnőtt (óvodapedagógus, dajka) jól ismert a gyermekek előtt.

A Lakkozó Tagóvodában is kihasználjuk a helyettesítésnél ezt a lehetőséget. A

Tagóvodában törekszünk a „homogén” csoportok alakítására, vagy az életkorban

egymáshoz közelebb álló gyermekek egy csoportba való felvételére, így van „tiszta”-,

részben osztott és vegyes életkorú csoport is.

A csoportbeosztás kialakításakor az óvodavezető figyelmet fordít a SNI

gyermekek megoszlására az egyes csoportok között, illetve arra, hogy a SNI gyermek

többszörös szorzóval jelenik meg az óvodai csoport létszámában. Óvodánk érzékszervi

fogyatékos, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, autista és a megismerési

funkciók vagy a viselkedésfejlődésnek tartós és súlyos vagy súlyos rendellenességével

küzdő gyermekeket fogad a szakértői bizottságok javaslatára.

Külön gondot kell fordítani arra, hogy az SNI gyermekek minden segítséget

megkapjanak hátrányuk leküzdéséhez. Az egyes gyermekek fejlesztési stratégiájának

kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel

rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus,

terapeuta segítségét vesszük igénybe a módszertani intézményektől kijáró utazó tanárok

személyében. A SNI gyermekek fejlesztése általában helyben történik, utazó

gyógypedagógusok közreműködésével.

A kijáró logopédus rendszeres kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, a

vezetővel, és a pszichológussal.

Az óvodapszichológus ellátja azokat feladatokat, amelyek elsődleges célja a gyermek,

személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelő munka hatékonyságának

segítése.



24

Az intézményben dolgozó óvodapszichológus közvetlen segítséget nyújt a

pedagógusoknak a nevelő munkához. A gyermekekkel közvetlenül, egyéni vagy csoportos

foglalkozások keretében közreműködik a gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító

eljárások kidolgozásában. Megszervezi azokat a pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat

elsősorban a ötödik életévüket betöltött gyermekek körében. Konzultációkat,

esetmegbeszéléseket kezdeményeznek az óvodapedagógusok.

Az óvoda dolgozóinak létszáma 56,5 fő

29 fő óvodapedagógus

0,5 fő pszichológus

5 fő pedagógiai asszisztens

14 fő dajka

4 fő kisegítő, takarító

2 fő óvodatitkár

2 fő gondnok, kertész

A Park Óvodában a fűtő megbízással végzi munkáját, jelenleg a gondnokkalmegegyező személy.

Iskolai végzettség:

+ 2 felsőfokú óvodapedagógusi végzettség + 2 szakvizsga: 1 fő+ 1 felsőfokú óvodapedagógusi végzettség + 1 szakvizsga: 4 fő

+ 1 felsőfokú óvodapedagógusi végzettség + 1 felsőfok.v.: 1 fő

felsőfokú óvodapedagógusi vagy főiskolai végzettség: 21 fő

óvónői szakközépiskolai végzettség: 2 fő

egyetem végzettség (pszichológus): 0,5 fő

érettségi + szakképzés (dajka, pedagógiai asszisztens): 7 fő

szakközép iskolai érettségi: 3 fő

gimnáziumi érettségi: 3 fő



25

8 általános iskola +dajkaképző: 6 fő

egyéb szakmunkás végzettség: 4 fő

8 általános iskolai végzettség: 4 fő

Pedagógiai munkánkat segíti:

pszichológus

pedagógiai asszisztens

logopédus

napi rendszerességgel

napi rendszerességgel

adott óraszámban

(kijáró)

fejlesztő pedagógus heti rendszerességgel

(kijáró)

gyógypedagógus, SNI

gyermekek esetén

igény szerint

(kijáró)

A nevelőtestület kvalitását jellemző adatok:

Az óvodák nyitása óta folyamatosan veszünk részt különböző képzéseken, tanfolyamokon. Az

óvodapedagógusok által készített szak- és záró dolgozatok, olyan témákat dolgoztak fel,

melyek a mindennapokban végzett nevelőmunkára támaszkodtak, illetve azok

továbbfejlesztését segítették.

A jövőben, előnyben részesítjük azokat a továbbképzéseket, amelyek a SNI

gyermekek integrált nevelését segítik, valamint melyek az egyes kompetencia területekkel

kapcsolatosak A beiskolázásoknál fontos szempont lesz az egészség fejlesztéssel és a tehetség

gondozással kapcsolatos képzésekre való beiskolázás. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy

kellő időben megfelelő szakemberhez, szakmai szervezethez irányíthassuk az azt igénylő

gyermekek családját.



26

Pszichológus 2013. szeptemberétől segíti nevelőmunkánkat, mint az intézmény alkalmazottja.

Pedagógiai asszisztens, akikből összesen 5 főt alkalmazzunk, a jövőben kerületi képzés

keretében olyan anyagot állítunk össze, amely tudatos munkájukat segíti.

Dajkáink többsége évek óta az intézmények alkalmazottjai. A dajka szakképzettséggel nem

rendelkezőknek házi továbbképzést szervezünk.

A szakmai megújulás iránti igény nagy, ezt nem csak az bizonyítja, hogy különböző óvodán

kívüli továbbképzéseken veszünk részt, hanem az is, hogy évek óta belső továbbképzésünk

van.

Kerületi bemutatók tartása mindkét óvodára jellemző volt az elmúlt években, melynek témái,

ill. területei:

környezeti nevelés,

mese-vers,

egészséges életmódra nevelés,

óvoda-iskola átmenet,

testnevelés területén új módszerek alkalmazása,

ábrázoló tevékenységek,

drámajáték alkalmazása az óvodai csoportban,

a kompetencia alapú nevelés gyakorlata,

zenei nevelés,

valamint előadásokat tartottunk kerületi továbbképzések alkalmával:

a játék és a környezeti nevelés kapcsolatáról,

az anyanyelvi nevelés jelentőségéről és módszereiről,

a kompetencia alapú nevelés elméletéről és gyakorlatáról.

A nevelés 7-17 óráig folyik a csoportokban (6-7-ig, illetve 17-18-ig ügyeletes csoportokat

szervezünk), ez alatt az idő alatt valósítjuk meg (délelőtt, délután) a csoportközi fejlesztő

tevékenységeket. A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus végzi.



27

Munkarendünket (óvodapedagógus, pszichológus, pedagógiai asszisztens, dajka) úgy

határoztuk meg, hogy a programban lévő rugalmas napirendnek, nevelési céloknak eleget

tudjunk tenni. Ennek érdekében esetenként rövidebb, hosszabb váltásokkal oldjuk meg az

átfedési időt. Ez a munkaidő beosztás feladatelmaradással nem jár, viszont a testvércsoportok

esetében a 2-2 óvodapedagógus hatékonyabban oldja meg a csoportközi tevékenységeket,

illetve az óvodán kívüli (séta, kirándulás) elfoglaltságokat.

Nevelőmunkánk feltételrendszerében fontos elem a nevelői közösség. A gyermek utánzási

hajlamából következően az őt körülvevő felnőtteknek a modellkövetés miatt jelentős szerepe

van. A 3-7 éves korban, de később is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Nagyon

fontos, hogy mit és hogyan mond a pedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik. A

gyermek kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretet és az érzelmileg hozzá

legközelebb álló felnőtt kedvéért.

Pedagógiai programunk megvalósítása során a jövőben sok segítséget ad a pszichológus és a

pedagógiai asszisztensek jelenléte. A mindennapokban a dajkák munkája nélkülözhetetlen,

mert a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük őket. Úgy érjük el, hogy a dajkák

közvetlenül és tevékenyen részt tudjanak venni a nevelés folyamatában, hogy megfelelő

szinten tájékozottak az óvoda és az adott óvodapedagógus nevelési elképzeléseiről,

módszereiről. Tudják, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvodapedagógusok agyermekeket fejleszteni és ebben a folyamatban mi az Ő feladatuk.

Az óvodavezetőnek pedagógiai programunk megvalósulása érdekében koordináló, pedagógiai

irányító, ellenőrző, menedzselési feladatai vannak elsősorban. A vezetőnek a lehetőségek

optimális felhasználásával kell biztosítani a jól megszervezett munkát, a fejlesztéshez

szükséges feltételeket.

1.2.Óvodai nevelésünk célja

A 3-7 éves gyermekek nyugodt, élményekben gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése az

életkori és egyéni testi, lelki szükségletek, sajátosságok figyelembevételével.

A sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló

fejlődés biztosítása, illetve annak elősegítése.



28

Az óvodai nevelőmunkában a hangsúlyt a családi nevelés kiegészítésére és a tiszteletben

tartására helyezzük esetenként hátránycsökkentő szerepet töltünk be.

Azokat a speciális szükségleteket - tehetséges, részképesség zavarral, viselkedés problémával

küzdő, kiemelt figyelmet igénylő, SNI gyermek -, amelyekkel a nevelés során találkozunk,szükség szerint jelentős az óvoda együttműködő szerepe. A megfelelő jogszabályokban

meghatározott speciális szakemberek segítségével egészítjük ki.

Biztosítjuk, a migráns, a nemzetiséghez tartozó gyermekek multikulturális és

interkulturális nevelésén alapuló integrációját.

Célunk, hogy az óvodába lépéstől a tankötelezettség megkezdéséig a teljes személyiség

fejlesztésével elérjük, hogy gyermekeink rendelkezzenek olyan készségekkel, képességekkel,

amelyek az iskolai készültséghez kell. Különös gondot fordítunk az esetleges tanulási zavarok

megelőzésére, ez kiemelt szerepet kap a Lakkozó Tagóvodában, hiszen az ott alkalmazott

módszertani kiegészítés kifejezetten erre épít. A Park Óvodában jól tudjuk hasznosítani a „Jó

gyakorlat” adaptációja kapcsán a kompetencia alapú óvodai nevelés megvalósítását támogató

pedagógusi attitűdöt, melynek szinterei a tevékenység központok, ahol az „átalakult”

pedagógusi szerepkörrel hatékony fejlesztési folyamatokat valósíthatunk meg.

A kompetencia alapú óvodai nevelés elemei, pedagógiai attitűdje érvényesül, a Park

Óvodában, ezt a szemléletet a Lakkozó Tagóvoda testülete is igyekszik beépíteni

nevelőmunkájába.

A SNI gyermekek a számukra legmegfelelőbb típusú iskolában jó esélyekkel

kezdhessék meg tanulmányaikat. Képességeikhez mérten zárkózzanak fel a velük egykorú

gyermekek fejlettségi szintjéhez, oly módon, hogy ez számukra ne legyen megterhelő.

1.2.1.Az óvodai nevelésünk feladatai a személyiség-fejlesztés területén

Az óvodába járás ideje alatt nevelésünk feladata a gyermekek testi-lelki-szellemi

szükségleteinek kielégítése, oly módon, hogy az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi,

erkölcsi és közösségi nevelés és az értelmi-anyanyelvi nevelés feladatai is megfelelően

érvényesüljenek.



29

Az óvodai nevelés valamennyi feladatához, területéhez kapcsolódik az érzelmi és az esztétikai

nevelés, melyre a program kidolgozása során kiemelten figyeltünk.

Az anyanyelvi nevelés munkánk során nem csak azért jelenik meg kiemelten, mert a

kommunikáció végigkíséri a gyermekek egész napját. Tapasztalataink szerint a mi óvodásaink többsége, - a magyar nyelvet jól ismerőnek - szegényesnek tűnő szókinccsel rendelkezik és

kommunikációs képességeik is fejlesztésre szorulnak.

A szocializációra kiemelt figyelmet kell fordítanunk a nevelési feladatok sorában, hiszen a

gyermekek családjai között igen nagy különbségek mutatkoznak szociokulturális területen is.

Feladatainkat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha:

Érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, nyugodt, derűs, szeretetteljes, családias légkört biztosítunk a gyermekek részére.

Az óvodai élet megszervezése során törekedni kell sok közös élmény, közös tevékenység

lehetőségének nyújtására.

A rendszeres, mindennapi egészségfejlesztő testmozgás lehetőségének biztosításával érhetjük

el és segíthetjük a gyermekek személyiségének fejlődését.

Egészséges, biztonságos, esztétikus, higiénikus környezet megteremtése módot ad arra, hogygyermekeink ne csak önmagukkal, hanem környezetükkel szemben is legyenek igényesek,

tárgyi környezete segítse a környezettudatos magatartást.

A mindennapokban meghatározó szerepe van a gyermekvédelmi munkának, ezen belül

elsősorban a prevencióra helyezzük a hangsúlyt.

1.2.2.Az Alapprogram alapján a fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A rugalmas beiskolázásnak testi, lelki és szociális feltételei vannak, ezek együttesen

szükségesek a sikeres iskolakezdéshez. Az egészségesen fejlődő gyermek optimálisan hat-hét

éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, belép a lassú

átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá

szocializálódik.



30

A SNI gyermekek esetében speciális szakemberek segítségét vesszük igénybe az iskolássá

érés folyamatában, hogy eleget tudjunk tenni a habilitációs, rehabilitációs feladatainknak.

A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek iskolaérettségi kritériumai feleljenek meg a befogadó

intézmény elvárásainak.

Testi érettség

Hat-hét éves korra eljut a gyermek az első alakváltozáshoz és megkezdődik a fogváltás.

Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb lesz és fokozódik teherbírása. Fejlődik a

mozgáskoordináció és a finommotorikája. Képes szándékosan irányítani mozgását,

viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését.

Lelki érettség

Az óvodáskor végére érdeklődéssel várja az iskolakezdést. A tanuláshoz elengedhetetlen

képességei fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Fontos a téri észlelés

fejlettsége, a képi és hangi megkülönböztetés, a téri tájékozottság, a térbeli mozgásfejlettség

és a testséma kialakulása.

Az önkéntelen emlékezet, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és

felidézés. A felismerés mellett egyre jelentősebb szerepet kap a felidézés. Jellemzővé válik a

szándékos figyelem és annak időtartama egyre hosszabb lesz, megjelenik ebben a korban a

megosztott figyelem is.

Az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Érthetően és folyamatosan kommunikál,

beszél. Életkorának megfelelően fejezi ki gondolatait, érzelmeit és az mások számára is

érthető. Képes másokat végighallgatni és megérteni mondanivalójukat.Alapvető ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Ismeri a viselkedés elemi

szabályait, és olyan magatartásforma van kialakulóban, illetve olyan szokásokkal rendelkezik,

amelyek környezetének megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

Mennyiségi fogalma elemi szinten áll.



31

Szociális érettség

Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, készen áll az – a kedvező iskolai légkörben -

az iskola és a tanító elfogadására. Kapcsolatot tud teremteni felnőttel és gyermekkel egyaránt.

Egyre több szabályhoz képes alkalmazkodni és már nem azonnal kívánja szükségleteit

kielégíteni.

Feladattudata az óvodáskor végére kialakulóban van. Kitartása, munkatempója, önállósága és

önfegyelme teszi lehetővé, hogy feladattartása, a feladat elvégzése egyre eredményesebb –

szükség szerint kreatív - legyen.

1.3. Egészségfejlesztési program

„Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit

emberek váltanak ki belőle.

Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében.”

/Rudolf Steiner/

Az óvodai nevelésünk során az egészséges életmód alakítása azt jelenti, hogy kialakul

a gyermek igénye a személyi és környezeti higiénére, a mozgásos életmódra, az egészséges

táplálkozásra és kulturált életmódra, az egészséget károsító magatartásformák elkerülésére,

egy adott élethelyzetben az egészségesebb megoldás választására, a másokon való segítésre.

Mindez az egészség megvédésére történő beállítódást, az egészség megvédésére vonatkozó

érdeklődést, véleményt, szándékot, „érzékenységet” jelent. Ennek alakításában jelentős

felelősség hárul az óvodában dolgozó valamennyi felnőttre.

Az óvodapedagógus feladatai:

Az egészséges életmód alakítása (szomatikus nevelés).

Lelki egészségvédelem (pszichohigiénés nevelés) értelmi fejlesztés és nevelés

megvalósítása (pszichikus fejlesztés).

Szociális egészség fejlesztése (szociohigiénés nevelés)



32

Mindezek egységet alkotnak.

Programunk kiemelt jelentőségűnek tartja a gyermekek testi gondozását, testi

szükségleteinek kielégítését és a testi épség védelmét.

Feladatok:

• A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;

• A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;

• A gyermeki testi képességek fejlődésének elősegítése;

• A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;

• Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegség

megelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

• A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos

környezet biztosítása;

• A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a

környezettudatos magatartás megalapozása;

• Megfelelő szakemberek bevonása, szülővel való együttműködés;

• Prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Egészségfejlesztés területei:

• egészséges táplálkozás

• mindennapos testnevelés, testmozgás

• személyi higiéné

• testi- és lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek

• bántalmazás, erőszak megelőzése

• baleset megelőzés és elsősegélynyújtás

• esélyegyenlőség biztosítása

1.3.1Szomatikus (testi) nevelés, egészséges életmód alakítása

Programunk kiemelt jelentőségűnek tartja a gyermek testi gondozását, testiszükségleteinek kielégítését és a testi épség védelmét.



33

1.3.1.1.A személyi és környezeti higiénia fejlesztése(lásd az „Egészséges életmód alakítása, gondozás” fejezetben)

Feladatok:

• Tisztálkodás

o A napirend keretei között elegendő idő biztosítása a gondozási teendők egyéni

tempó szerinti végzésére.

o A tisztálkodási folyamat megismertetése: helyes sorrendiség, technika és

egészségügyi szokások.

o A gyermekben a tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és

fertőzések megelőzésének jelentőségének tudatosítása egyéni és életkori

specifikus módszerekkel. A bőr, a fogak, szájüreg, haj, az érzékszervek,

körmök ápolása, a ruházat higiéniája, a tárolás, fontos feladatok szokássá és

igénnyé alakítása. Személyi felszerelés biztosítása (pl. törölköző, fogmosó

felszerelés, ruhazsákok, fésűk, polcok stb.) A gyermekek szükséglete szerint

(szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonása pl.: gyermekorvosi

előadás, ill. segítségkérés, fogorvos, védőnő, szakszolgálat segítsége.

• WC használat intimitása, a szükséglet technikai és fejlettség szerinti kielégítése és

kivitelezése.

• A környezeti higiénia megvalósítása: tisztaság a levegő, illetve szellőztetés, ahelyiségek, udvar, eszközök tisztántartása, csúszásmentesítés, homokozók, stb.

• Öltözködésben elegendő idő és segítség biztosítása, a ruházat tárolása, megfelelő

viselet kiválasztása időjárás szerint. A szülőkkel való kapcsolattartás során megfelelő

mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítása.

• A csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeinek biztosítása:

ágyak elhelyezése, a terem levegője, és tisztasága a gyermek elalvását segítő

biztonságot adó szokásrendszer alakítása pl: mese, ének, testi közelség, puha tárgyak



34

stb. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik rendszeresen és igény

szerint.

• A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközök kezelése,

javítása, cseréje. Helyes eszközhasználatra való figyelemfelhívás, udvari játékok,

illetve egyéb játékok használatának elsajátítása, biztonságos közlekedés szabályaira

való felkészítés és gyakorlás, kirándulási séták szervezése és biztonságos

lebonyolítása, szülői segítség igénybevétele.

A baleset megelőzésre nevelés feladatai:

- egészségvédő ismeretek nyújtása,

- egészségvédő készségek alakítása,

- egészségvédő magatartásra való beállítódás kialakítása.

1.3.1.2.Egészséges táplálkozás

Az óvodás gyermek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai

étkeztetés otthoni kiegészítésének szorgalmazását szolgálja. A gyerekek az óvodában a napi

háromszori étkezéssel napi tápanyagszükségletük csak egy részét kapják meg.

Feladatok:Az étrend összeállításban megfelelő mennyiségben és arányban szerepeljenek: -

fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok, tej, tejtermékek, rostos anyagok,

sok gyümölcs, zöldség, kellő megfelelő folyadék.Az óvoda étkezését biztosító cég

kapcsolattartójával rendszeres egyeztetés, az étlap összeállításáról, melyhez az ÁNTSZ

ajánlást vesszük figyelembe.

Étkezések lebonyolítása: kulturált körülmények megteremtése, előkészületek agyerekekkel folyamatosan, jó hangulatban.

• Új ízek megismertetése, új italféleségek elfogadtatása.

• Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően evőeszközök biztosítása.

• Ételkészítésben vesznek részt a gyerekek: saláták, gyümölcstál, köret, egyéb.

• Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára, s ezt egyezteti az óvoda

étkezését biztosító céggel orvosi diagnózis alapján.

• Szervezünk a szülőkkel közösen többször gyümölcs- és zöldség napot.



35

• Tanácsot adunk egyéb fórumokon, hogy az óvodai étrendet otthon milyen

ételféleségekkel egészítsék ki: kerüljék a haszontalan ételek és italok étrendbe

állítását, a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat.

• Tapasztalatot szereznek minden érzékszerv megmozgatásával, a zöldségekről, a

gyümölcsökről: piacra és zöldségeshez járnak, ismeretszerzés céljából, stb.

• A konyha tisztaságának megteremtése az előírások szerint, illetve konyhai eszközök

megfelelő tárolása, tisztítása. (lásd HACCP)

• Az étkezések időpontjának megválasztása az egészséges bioritmusnak megfelelően.

• Ismeretszerzés az ételekről és megnevezésükről.

• Egyéni igények figyelembevétele, kapcsolat a szülővel.

• Egész nap folyamán folyadék pótlása, elérhető helyen elhelyezése.

1.3.1.3.Rendszeres mozgás

Fontos alapelv a mozgásra való késztetés, folyamatos kielégítése, a mozgásfejlesztés

és a mozgáskultúra elsajátítása játéktevékenység útján.

• Játékos tevékenység (lásd a „Játék” fejezetben)

Önkéntes, szabadon választott tevékenység, melyben a szabad játék kiemelt jelentőségű, afejlődés, fejlesztés színtere.

• Mozgás a szabadban (lásd a „ Játék” fejezetben)

Cél: fokozott mozgásigény kielégítése, motoros képességek fejlesztése.

Feladat:

o Udvari játékok, játékszerek biztosítása, azok vizsgálata, ellenőrzése a megfelelő

hivatalos formában.

o Munkaeszközökkel való munkálkodás, munka jellegű tevékenységek szervezése (lásd

a „Munka jellegű tevékenység” fejezetben).

o Edzési lehetőség nyújtása a környezet, levegő, nap, víz kihasználásával.

o A hely, idő és a közegekben való mozgás fokozatos terheléssel, figyelembe véve az

eltérő sajátosságokat, egyéni igényeket.

o Időjárástól függően (köd, nagyon hideg (-6 0C), eső, viharos szél esetén nem) napi

levegő és napfény edzés biztosítása a fokozatosság betartásával.



36

o A nyári napirend több órai tartózkodásra épít a szabad levegőn (kivétel az erős

napsugárzás, UV sugárzás esetén).

• Mindennapos testnevelés, testmozgás

A mozgás edző, felfrissítő jellege rendszeres.

Cél: a mozgásigény kielégítése, testi-, motoros képességek fejlesztése, mozgáskultúra

alakítása, a mozgás megszerettetése, az öröm átélése a mozgással. (lásd „A mozgás”

fejezetben)

Feladat:

o Változatos napi rendben, minden nap mozgástevékenység szervezése a tornateremben

vagy udvaron.

o A gyermekek mozgásigényének folyamatos kielégítése.

• Irányított mozgásos (foglalkozások), tevékenységek

Heti 1 és 2 alkalom rendszeres egészségfejlesztő testmozgást, a gyermekek egyéni

fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos feladatok, játékok.

A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket egészíti ki.

Kedvezően hat a kondicionális képességekre, különösen az erő- és az állóképesség

fejlődésére, melyek befolyásolják a teherbíró képességet, a szervezet egészséges fejlődését.

(lásd „ A mozgás” fejezetben)

Feladatok:

o Változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák, játékok

szükségessége.

o Mozgásos játékok, feladatok rendszeres alkalmazása egyéni szükséglet, képességek figyelembe vételével.



37

1.3.2.Lelki egészségvédelem (pszicho higiénés nevelés), értelmi fejlesztés és

nevelés megvalósítása (lásd „Az érzelmi nevelés, az erkölcsi és a közösségi

nevelés” fejezetben)

A lelki egészség alapja a megfelelő légkörben végzett, stresszhelyzetektől,

szorongásoktól mentes munka az óvodapedagógus számára, a gyerekek szempontjából pedig

az érzelmi biztonságot és az aktív, örömteli tevékenységet biztosító óvodai élet.

Egyre több ismeretet kell a gyereknek megszereznie és rendszereznie szervezetének

működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről (pl: betegség, fertőzés, táplálkozás, aktív

mozgás, pihenés, érzékszervek higiénéje és védelme stb.) Az óvoda az egészségfejlesztő

ismereteknek csupán egy részét közvetíti, hiszen jelentős mennyiségű egészségvédő ismeretet

hoz magával.

Az egészség-védelmi ismeretközlés lehetősége kiterjed még más szabadidős

tevékenységekre, játékra, „kísérletezésekre”, megfigyelésekre, sétákra, kirándulásokra.

Alapelv: A lelki egészség fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges készségek és

képességek kiművelése. (lásd „ Érzelmi nevelés, szocializáció)

Szükségletek:

• Érzelmi védettség és a biztonság megteremtése

o beilleszkedési képesség elősegítése, gyakorlása,

o a feltétel nélküli elfogadás, odafordulás, szeretet biztosítása,

o a társas – társadalmi beilleszkedés (integráció) megvalósítása,

o a normatartás (adaptáció) elsajátítása,

• Új tapasztalatok szerzése: a környezet és önmaga felfedezéseo a családon kívüli társas élmények szükségessége (szervezett egyéb programok,

kirándulások, események, stb.),

o személyes kapcsolatok teremtése felnőttekkel és társaikkal, és tiszteletben

tartásuk,

o egészséges napirend, életrend kialakítása és biztosítása, készséggé alakítása,

o betegség, betegségviselkedés elfogadása,

o egészségvédő, balesetmegelőző, szabálytkövető magatartás alakítása.



38

• Önállóság, önmegvalósítás erősítése, szabadságvágy

o a felnőttől való függőség csökkentése,

o a környezetre való hatni akarás ösztönzése,

o a gyerek saját képességeinek felismerése, érési tempó felfedeztetése,

önfejlődés elősegítése.

• Elismerés, megerősítés

o az elismerésben, a megbecsülésben élő gyermek érzései, viselkedése, kognitív

teljesítménye kellemes érzésben nyilvánul meg, mely az önfejlődést elősegíti.

1.3.3.Szociális egészség fejlesztése (szociohigiénés nevelés) (lásd „Az érzelmi,

az erkölcsi és a közösségi nevelés” és a „Gyermekvédelem az óvodában”

fejezetekben)

Az óvoda a család mellett a kisgyermek első szervezett közössége, amely szociális

nevelő funkciója körében a társas-társadalmi életének beszabályozását is elvégzi.

Feladat a gyermeket a közösségbe való befogadásra, egyenértékű emberként való

elfogadásra készíti elő, és szeretetteljes együttműködésben való részvételre szoktatja.

Alapelv:

• Nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott légkör, a harmonikus csoportmiliő.

• A másság különbözőségeinek elfogadása.

• Baráti kapcsolatok létesítésére ösztönzés.

• A befogadás, elfogadás és szeretetteljes együttműködés megteremtése.

• Személyi összekötő kommunikáció (beszéd, társalgás) elérése.

• Mintaadó személyek felelőssége.



39

1.3.3.1.Esélyegyenlőség biztosítása – másság elfogadása

Azt az emberi jogot testesíti meg, hogy minden embert – származására, nemére,

nemzetiségére, vallására, testi-lelki sérülésére fogyatkozására tekintet nélkül – ugyanazok a

jogok és lehetőségek illetik meg az életben való érvényesülés folyamatában.

Alapfeladat:

o A másság elfogadtatása a gyermekközösséggel.

o Elő kell segíteni, hogy a gyermek

- önállóan tudjon eligazodni,

- szükségleteit jelezni tudja,

- az óvodai személyzettel kommunikálni tudjon,- a csoportban szokásos viselkedést megvalósítsa.

1.3.3.2.Az integráló nevelés teljesítése

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében a szükség szerint különösen

jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális

felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

Feladat:Az óvoda nevelőközösségének tagjai a gyermek fogyatékosságát olyan élethelyzetnek

minősítsék, amelyben a környezet alakításával, sajátos neveléssel – tanulással –

tevékenységgel, a sérült életminősége javítható.

A szociális hátrányú gyermekeknél a családi, társadalmi kulturális, anyagi háttér

kedvezőtlen hatása okoz hátrányt.

Feladat:

A gyermek védettségének elősegítése, biztosítása, a nevelés keretében, az érzelmi

kötődés erősítésével. Továbbá a szülőkkel, az otthoni körülményektől, helyzetről, nevelésről

kapcsolatfelvétel és tartás. Igény szerint a gyermekvédelmi felelős és egyéb szervek

segítségének kérése.



40

A sajátos igényű gyermekek gondozása-nevelése speciális eljárások alkalmazását,

illetve kiegészítő korrekciós fejlesztő, visszaállító, valamint gyógyító célú pedagógiai

eljárások alkalmazását teszi nélkülözhetetlenné.

Feladat:

Az óvodapedagógus sajátos képzése, képzettsége, valamint az egészségügyi és

nevelési tanácsadói szakirányítást igényli.

1.3.3.3.A gyermekbántalmazás és agresszió megelőzése

A gyermekvédelem a gyermek jogainak érvényesítéséhez, a szülők kötelességeinek teljesítéséhez, a veszélyeztetés megelőzéséhez nyújt jogi hátteret. A gyermek jogainak

érvényesítése (ellátása, gondozása, nevelése) elsődlegesen a családra tartozik, ebből az óvodai

nevelés kompetencia körébe a személyiség fejlesztése, a veszélyeztetettség megelőzése, a

gyermekvédő szolgáltatást nyújtókkal való (megelőző, ellenőrző, gyámhatósági) kapcsolat

tartozik.

Feladat: Az óvodapedagógusok a gyermek egészségügyi szakszolgálattal,alaptevékenységként látják el.

1.3.3.4.A dohányzás megelőzésének óvodai programja

A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvoda felnőtt

dolgozói modell, minta, és példamutatására.

Tevékenységek: Szabad beszélgetések, - kirándulások, élmények feldolgozása,

gyermeki vélemények, ismeretközlés, mesetémák, beszámolók, stb.

Az egészségfejlesztési program megvalósítása során a fejlődés jellemzőit, amit

óvodáskor végére érnek/érhetnek el a gyermekek, a Pedagógiai Programunk jelzett

fejezeteiben találhatóak meg.



414141



42

2.Park Óvoda nevelési rendszere

A nevelés keretei

Egészséges életmódalakítása, gondozás ↔ Anyanyelvi, ↔

az értelmi fejlesztés és nevelés

Érzelmi, erkölcsiés közösségi nevelés

Tevékenység formáiJáték,Munka - jellegű tevékenységTanulás

A fejlesztés tartalmi eszközeiKülső világ tevékeny megismerése,MozgásVerselés, mesélésÉnek-zene, énekes játék,gyermektáncRajzolás, mintázás, kézi munka

Az óvoda kapcsolatrendszereCsalád, szakszolgálatok, bölcsődék,iskolák, fenntartó, közművelődésiintézmények, szakmai szolgálatok

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A nevelés célja A nevelés feladata



43

Az óvodai nevelés feladatai sokrétű, szerteágazó, egymásra épülő és egymással összefüggő,

komplex módon érvényesülő tevékenységek rendszere, melyek az óvodai élet teljes egészét

rendszerét átszövik.

A mi programunk rendszerelemei a következők:

A nevelés alapvető kerete: az egészséges életmód alakítása és gondozás, a az érzelmi, erkölcsi

és közösségi nevelés, az anyanyelvi nevelés, mely szoros összefüggésben van az értelmi

neveléssel és fejlesztéssel.

A keretekben jelennek meg a gyermekek tevékenységei a játék, a munka jellegű tevékenység

és a tevékenységekben megvalósuló tanulás. Közülük elsődleges és alapvető a játék, mely a

gyermek egyéb tevékenységeit is áthatja.

Az egyes tevékenységek tartalmát a fejlesztés tartalmi eszközei jelölik, ezek: külső világ

tevékeny megismerése, mozgás, mesélés, verselés, ének-zene, énekes játék, gyermektánc, rajz

– mintázás - kézi munka. A tartalmi eszközöknél kiemeltük a külső világ tevékeny

megismerését és a mozgást, mert a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezetet

tekintjük meghatározónak és a programban egész nap, helyet kap a mozgás.

A rendszer elemeinek rövid felvázolása

Alapvető keretek

Az egészséges életmódra nevelés és ezen belül kiemelten a gondozás a gyermekek olyan

szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megóvásához, megőrzéséhez és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének

feltételeit. A gyermek testi nevelésén kívül természetesen az egész személyiség fejlődésére

hat.

Érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés, Az óvodáskorú gyermek személyiségén belül az

érzelmek dominálnak, magatartását és normáinak alakítását is érzelmi vezéreltség jellemzi,

ezért lényeges, hogy a gyermeket érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteli légkör

vegye körül az óvodában.



44

A szocializáció során a közös élményekre épülő együttes tevékenységet gyakorol a gyerek.

Az óvodai életet úgy kell megszervezni, hogy segítse elő a gyermek erkölcsi tulajdonságainak

és akaratának fejlődését, önkifejező és önérvényesítő törekvéseit.

Anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés során a nyelvi kifejezés fejlesztése és akommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodai élet egészében kiemelt jelentőségű.

Lényeges a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, a kérdések megválasztása. A

gyermek érdeklődésére, tapasztalataira, élményeire és ismereteire azok rendszerezésére,

bővítésére támaszkodunk. Szükséges olyan ismeretek biztosítása, amelyben az értelmi nevelés

megvalósul. Erre minden pedagógusnak figyelni kell.

A gyermek tevékenységformái

A játék a legfontosabb és a legfejlesztőbb tevékenység, amely mással nem helyettesíthető. A

gyermek elemi pszichikus szükséglete a játék, ezért mindennap visszatérően, hosszantartóan

és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A gyermek tapasztalatait, élményeit játssza el

sajátos, gyakran átalakított formában. A szabad játéknak kiemelkedő szerepe van.

Munka jellegű tevékenység a személyiség fejlesztés egyik fontos eszköze, amit a gyermek

játékos tevékenységként, cselekvő tapasztalással él meg. Fontos az önkéntesség elvének

betartása a munkajellegű tevékenység során. A munka végzésének mindig valamilyen célja

van, akár egyént, akár közösséget érintő feladat.

A tanulás, mely a tevékenységekben valósul meg az óvodában nem szűkül le az

ismeretszerzésre, hiszen a nevelési folyamat egészében megvalósul, a nap bármely szakában

lehetőség adódik rá. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, valljuk mi is a

kompetencia alapelveivel egyetértve. A tanulás utánzásos, spontán, felfedező tevékenység,

melynek feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, ezért közvetlen, sok érzékszervet

foglalkoztató tapasztalási lehetőséget kell biztosítani az óvodapedagógusnak.

A hatékony ismeretszerzés elősegítésének elemei a „Jó gyakorlat” alapján: a pozitív

megerősítés használata, a csoport klímája, kooperatív tanulás, célzás és visszajelentés,

tevékenységre fordított idő és annak szervezésének segítése.



45

A fejlesztés tartalma

A nevelőmunka egyes kereteiben végzett gyermeki tevékenység tartalmát szolgálják az alábbinevelési területek:

A külső világ tevékeny megismerése: ennek során a gyermek aktivitására és érdeklődésére

építve szerez tapasztalatokat a közvetlen és tágabb természeti és társadalmi környezetéről,

mennyiségekről és térviszonyokról.

A valóság megismerésének folyamatában pozitív érzelmi viszonyt kell kialakítani.

Mozgás: a szabad és az irányított mozgásos tevékenység, játék fejleszti a gyermek

természetes mozgását, a testi képességeket, kedvezően hat a gyermeki szervezet

növekedésére, teherbíró képességére és az egyes szervek teljesítő-képességére. Fontos a

mozgás az egészség megőrzésében, megóvásában is. Az óvodai nevelés minden napján

lehetőséget kell biztosítani - többször is - a komplex játékos mozgásnak, vagyis a

mindennapos testnevelésnek.

Verselés, mesélés: szoros kapcsolatban áll az érzelmi, erkölcsi és közösségi neveléssel, , az

anyanyelvi, értelmi neveléssel, de a mozgással és a környező világ megismerésével egyaránt.

A mondókák, dúdolók, versek ritmusukkal, kísérő mozdulatokkal és a szavak egységével a

gyermeknek érzéki-érzelmi és erkölcsi élményeket nyújtanak. (A napi irodalmi élmény

nyújtás a gyermek alapvető szükséglete, ezért a napirendet úgy alakítjuk ki, hogy erre minden

nap legyen mód). A személyes kapcsolat, mesélés közben érzelmi biztonságot ad a

gyermeknek. A kisgyermek mentális higiénéjének fontos része a napi mesélés, verselés.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, a

zenélés felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését és formálja zenei ízlésüket, valamint

esztétikai fogékonyságukat. A gyermek mindennapját átszövi az éneklés, a zenehallgatás és az

énekes játék szervezése.

Rajzolás, mintázás, kézi munka: a gyermeki személyiségfejlesztés fontos eszköze a

rajzolás, a festés, a mintázás, az építés, a képalakítás és a kézi munka különböző fajtái. A

műalkotásokkal, népművészettel való ismerkedés (múzeum, képek, zene) és azok kreatív

feldolgozása fejleszti a gyermekek esztétikai érzékét, ízlését, és belső kép alakítását. Az

alkotó tevékenységhez szükséges eszközök, szerszámok, anyagok elhelyezésénél fontos

szempont, hogy a nap bármely szakában legyen alkalmuk használni azokat.



46

Kapcsolatok

Óvodai nevelésünkre jelentős hatást gyakorol a gyermekeket körülvevő szűkebb éstágabb társadalmi környezetük.

Az óvoda és a család

Az óvoda a családi nevelést kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A család és az óvoda

közötti kapcsolatot a kölcsönösség jellemzi, a szülők, nagyszülők segítik az óvodai nevelést.

A szülők tudnak legtöbbet gyermekükről, ők ismerik legjobban gyermekük igényeit,

szükségleteit, viszont mi óvodapedagógusok rendelkezünk olyan szaktudással és a 3 - 7 éves

korosztályi tapasztalatokkal, melyek alkalmazásával segítséget tudunk nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. A gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében elengedhetetlen a kölcsönös

tiszteleten alapuló , korrekt, szoros partneri kapcsolat.

Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés

során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett

megoldásait.

Olyan együttműködési formákat alakítottunk ki, melyek az információk áramoltatását,

a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismerését, a gyermekek

egyéni fejlődésének jellemzőit hivatott közvetíteni.

A kapcsolattartás formái:

Családlátogatás, még az óvodába kerülés előtt minden családhoz eljutnak a

gyermek jövendő óvodapedagógusai, a későbbiekben is rendszeresen élnek e

forma kedvező hatásaival.

Ismerkedés az óvodával, az óvodakezdés előtt, a nyári időszakban az udvar egy

részét "kinyitjuk" és játszótérként működik. Jó alkalom ez a beszélgetésre,

ismerkedésre.

Befogadás, ha a családok meg tudják oldani /anyás beszoktatás, de nem ritka az

apa, vagy esetenként a nagyszülő sem/ hogy részt vesznek az óvodakezdés



47

mindennapjaiban, így segítve gyermeküket. Kiváló alkalom ez az időszak, hogy a

család megismerje az óvodai életet, szokásokat, vagy esetleg mintát kapjon a

gyermeke neveléséhez.

Szülői értekezletek , olyan fórumok, ahol kölcsönösen elmondják véleményüket,

tapasztalatukat a gyermekneveléssel kapcsolatban szülők-óvodapedagógusok

egyaránt.

Fogadóóra, a gyermekek egyéni fejlődéséről intim körülmények között

cserélhetnek véleményt, tehet az óvodapedagógus javaslatokat.

Nyílt napok , ezek azok az alkalmak, ahol a gyermek óvodás évei alatt a szülők

betekintést kaphatnak gyakorlatban, az óvodában folyó nevelőmunkáról.

A közös játszó- és munkadélutánok , az ünnepek lehetőséget teremtenek a

kötetlen beszélgetésre szülők és óvodapedagógusok közt.

Játszóház, kirándulás, színház, ezek az alkalmak a családok jobb megismerését és

a közvetlenebb kapcsolat kialakulását segítik.

A napi kapcsolattartást nem helyettesítik az előzőekben felsorolt formák, hiszen

elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével

történt lényeges eseményekről, illetve az óvodapedagógus az otthoni történésekről.

Óvodánkban évek óta jól működik a Szülők Tanácsa (csoportonként 3-3 fő), ez a testület a

szülők érdekegyeztető, érdekérvényesítő fóruma.

Az óvoda és a bölcsődék

Káposztásmegyer valamennyi bölcsődéjével tartunk kapcsolatot, hiszen gyermekeink jelentős

része már 3 éves kora előtt ezekben az intézményekben is nevelődik. Kölcsönösen látogatjuk

egymást, amely nemcsak a gyermekekkel való ismerkedésre jó alkalom, hanem egymás

nevelőmunkáját is megismerjük és segítjük.



48

Az óvoda és az iskolák

Gyermekeink többsége (60 %) a lakótelepen lévő iskolákban kezdi meg tanulmányait, ezért

elsősorban velük tartunk folyamatos kapcsolatot. A gyermekek zavartalan iskolakezdésének

az elősegítése a célunk a kölcsönös kapcsolattal.

Megismerjük az iskolák pedagógiai programját, nevelési céljait, elképzeléseiket és ezt ők is

megteszik. Nem csak a pedagógusok tesznek látogatást a másik intézményben, hanem a

gyerekekkel is meglátogatjuk az iskolákat. Részt veszünk egymás rendezvényein, kiállításain,

hangversenyein, ünnepein. Szívesen fogadjuk egy-egy osztály, közösség előadását az óvoda

ünnepélyein és szívesen veszünk részt az óvodásoknak szervezett játékos versenyeken is.

A szakmai napokon jó alkalom nyílik a neveléssel kapcsolatos módszerek, eszközök

megbeszélésére. Az iskolakezdés évében "meglátogatjuk" volt óvodásainkat és a tanítókkal

konzultálunk fejlődésükről, a beilleszkedés esetleges problémáiról.

A kompetencia alapú óvodai nevelés programjából kiemelt jelentőséget fordítunk az óvoda-

iskola átmenet kérdésére.

Az óvoda és a közművelődési intézmények

A Gyermek- és Ifjúsági Házzal, a Káposztásmegyeri Közösségi Házzal , a könyvtárral,Állatszigettel, és a különböző múzeumokkal kialakult kapcsolat elősegíti a nevelési feladatok

sokoldalú, színes megvalósítását.

A látogatások és rendezvények sok-sok élményt nyújtanak gyermekeinknek, a tájékozódások,

a megbeszélések, az esetenkénti továbbképzések az óvodapedagógusok ismereteit,

módszertani kultúráját bővítik.

Az óvoda, szak- és szakmai szolgálatok

Az óvoda védőnője sok segítséget ad az egészséges életmódra nevelés területén, kiemelten a

gyermekek egészség megőrzésével kapcsolatban.

Pedagógiai Szakszolgálat alkalmazottai – beszédhibás, a nehezen beilleszkedő, gátolt vagy

más kapcsolatteremtési problémákkal küzdő gyermekek speciális fejlesztésében és a

prevencióban nyújtanak segítséget nekünk.

Kapcsolatot tartunk a SNI gyermekekkel foglalkozó Egységes Gyógypedagógiai

Módszertani Intézménnyel, akinek a szak- és pedagógiai szolgáltatását igénybe vesszük,



49

különösen Újpesti Speciális Általános Iskola és EGYMI-vel és a Fővárosi 3. sz. Tanulási

Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató

Központtal.

Az óvoda pszichológusával és a kijáró/utazó gyógypedagógusokkal közösen tartunk esetmegbeszéléseket, továbbképzéseket, illetve esetenként szülői értekezletet.

Az óvoda és fenntartó

A fenntartó Önkormányzat biztosítja az óvoda működési feltételeihez a költségvetést. A

kapcsolatot az önkormányzattal az Ifjúsági, Sport, Művelődési és Oktatási Osztály Vezetőjén,

illetve a munkatársain keresztül tartjuk. Folyamatos információáramlás jellemző akapcsolatunkra. Mód és lehetőség van a gondok, problémák és az örömök közvetlen

megbeszélésére, konzultációkra a Gazdasági, Oktatási és Kulturális Alpolgármesterrel.

Kiemelt nevelési elveink

Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakozására törekszik, melynek során a

gyermeket megillető jogok és alapvető egyéni szabadság tiszteletben tartását, tartjuk szem

előtt. Az óvodában minden gyermek egyenlő eséllyel részesül színvonalas nevelésünkben

A gyermeki személyiséget tisztelni, elfogadni kell és ennek érdekében szeretettel,

megbecsüléssel, bizalommal, gondoskodással vesszük körül. A nevelésnek lehetővé kell

tennie, és segítenie kell a gyermeki személyiség harmonikus fejlődését és az egyéni

képességek kibontakoztatását.

Biztonságérzetet adó, szeretetteljes, érzelmekben gazdag óvoda megteremtésére törekszünk,

ahol a gyermek áll a középpontban.

A nevelésben a család szerepe az elsődleges, az óvoda épít rá és kiegészíti azt, esetenként

hátránycsökkentő szerepet tölt be.

Támaszkodunk, és tiszteletben tartjuk a gyermekek családból hozott szokásait, hagyományait,

az óvodapedagógus elfogadja a szülőt.



50

Az óvodában dolgozók szem előtt tartják, hogy minden gyermek más és más személyiség és

különböző fejlődési szinten állnak.

Az óvodapedagógusok és a speciális szakemberek egyaránt arra törekszenek, hogy minden

gyermek testileg és lelkileg a legoptimálisabban fejlődjön.

Lehetővé tesszük, hogy minél több alkalma legyen a gyermekeknek a közvetlen

tapasztalatszerzésre. Megteremtjük a feltételeit a mindennapos rendszeres

egészségfejlesztő testmozgásnak teremben, szabadban egyaránt.

Gondoskodunk arról, hogy a szabadban minél több időt tölthessenek a gyerekek.

Az óvodán belüli légkört igyekszünk olyanná tenni, melyben a pozitív minta és a

társas kapcsolatok ösztönzik a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését.

Olyan óvodai nevelésre törekszünk, melyben a gyermekek a különböző tevékenységek

között szabadon választhatnak és az óvodapedagógusok által kezdeményezett

programok mindegyike igazodik az életkori és egyéni sajátosságokhoz.

Az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt olyan emberi kapcsolatot alakít ki, amely

modell értékű a szülőnek és gyermeknek egyaránt.

Kiemelten kezeljük a másság elfogadására nevelést, hiszen ez egyik alapvető feltétele

a társas kapcsolatok egészséges alakulásának, a kiegyensúlyozott érzelmi életnek.

Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

A gyermekek tapasztalatait az egymás segítése, tisztelete, elfogadása jellemezze.

Lehetőséget teremtünk az egymást segíteni akaró kritikus és önkritikus magatartás

fejlődésére.

Az óvodai nevelés keretei, tevékenységformák között szoros összefüggés van, egyiket sem

kezeljük elszigetelten, viszont meghatározó szerepet szánunk a játéknak, az anyanyelvi-

értelmi nevelésnek, a környezet tevékeny megismerésére nevelésnek, és a mozgásnak.



51

3.A pedagógiai feltételrendszer és tartalma

A helyi programunk elkészítése során a gyermekek alapvető tevékenységeire, a játékra, a

munkajellegű feladatokra és a tanulásra építettünk.

Óvodánkban a nevelés alapvető kereteinek tekintjük az egészséges életmód alakítását, ezen

belül kiemelten a gondozást, az anyanyelvi nevelést mely szoros összefüggésben van az

értelmi neveléssel és fejlesztéssel, valamint az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelést

A fejlesztés tartalmának felépítésénél a rajzban jelzett felsorolás a "fontosságot" is jelenti,

vagyis a külső világ tevékeny megismerése, a mozgás és az ehhez kapcsolódó vers, mese, az

ének-zene, énekes játék, gyermektánc és a rajzolás, mintázás, kézimunkázás. Összhangban

alakítjuk a kompetencia szakmai koncepciójával, pedagógiai alapvetéseivel, megvalósításáttámogató pedagógiai attitűddel a „Jó gyakorlat” jegyében.

Természetesen a fejlesztés tartalmi eszközei a gyermeki tevékenységekben a nevelés keretei

között valósulnak meg.

A cél, a feladat, a tartalom, az eszköz szoros kapcsolatban van egymással és nehezen

különíthető el a mindennapokban. Fontos tényező, hogy fokozottan figyelünk minden egyes

gyermek személyiségének fejlődésére. Lehetőséget teremt programunk az SNI gyermekek

integrált nevelésére, a kiemelt figyelmet igénylő felzárkóztatására és a tehetséggondozásra.

3.1.A nevelés alapvető keretei

3.1.1.Egészséges életmód alakítása, gondozás

Célja:

A 3-7 éves gyermekek testi-lelki fejlődésének elősegítése, az egészséges életvitel igényének

alakítása.



52


A gyermekek gondozása, testi szükségletei, mozgásigényük kielégítése.

A gyermekek egészségének védelme, óvása és megőrzése, edzettségének biztosítása.

A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása, a környezet

védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos

magatartás megalapozása.

A helyes életritmus - napirend biztosítása.

A SNI gyermekek megfelelő segítése a hátrányuk leküzdése érdekében.

Az óvodapedagógus alakítson ki bensőséges viszonyt és természetes testközelséget a gyermek

gondozása során. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelőgondoskodást. A gyermekek csak azoktól fogadnak el gondoskodást, akik őszintén,

bizalomkeltően közelednek feléjük és minden mozdulatuk, szavuk tapintatot, elfogadást

sugároz. Ilyen feltételek mellett tudjuk megismerni a gyermekek igényeit, családból hozott

szokásait.

Biztosítsa az óvodapedagógus az óvodába lépés pillanatától kezdve az önálló testápolás,

étkezés, öltözködés szervezettségét. A befogadás ideje alatt minden gyermekkel az

óvodapedagógusok, a dajkák bevonásával, végezzék a teendőket, hogy a gyermekek

megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. Törekedjünk arra, hogy az

óvodában dolgozók viselkedésük, magatartásuk minden esetben modellértékű legyen.

A növekedés, érés és a fejlődés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. Az

óvodapedagógus feladata, hogy tájékoztassa a szülőket az étrendről, és javaslatot tegyen az

otthoni kiegészítő ételekre. Az óvodában tízórait, ebédet, uzsonnát kapnak a gyerekek, illetve

a szülők segítségével naponta gyümölcsöt, zöldségfélét.

A gyermekeknek nem csak a fejlődését, hanem a közérzetét is befolyásolja a megfelelő

táplálkozás, ezért az óvodapedagógus törekedjen megismerni az egyes gyermekek étkezési

szokásait. Szükséges ismerni minden gyermeknél a kedvelt ételt, érzékenységet, mit nem

szeret, és tapintatosan kell segíteni, szoktatni a megfelelő étkezési szokások alakítását, a SNI,

vagy a speciális diétát igénylő gyermekek eltérő szükségleteit figyelembe kell venni.

Törekedjen az óvodapedagógus az étkezés közben a kulturáltság, az esztétikum

megjelenítésére és igyekezzen a pozitív hangulat kialakítására. A SNI gyermekeknél fontos az



53

evőeszközök használata, a tányér az étel helye, a pohár fogása, folyadék mennyisége és a

speciális eszközök beszerzése.

Az óvodapedagógus gondoskodjon olyan tapasztalatszerzésre alkalmas tevékenységről, ahol

süthetnek, salátát készíthetnek a gyermekek, az óvodapedagógusok a szülők és a nagyszülők bevonásával.

Figyeljen az óvodapedagógus arra, hogy egész nap álljon folyadék (víz) a gyermekek

rendelkezésére, ha szomjasak, és erre hívja fel figyelmüket.

A testápolás a gyermekek betegségének megelőzését, egészségének védelmét, testük,

ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásuk és tisztaságigényük

kialakítását szolgálja.

Fontos, hogy az óvodapedagógus (pedagógiai asszisztens, dajka) működjön közre a

testápolási szokások alakításában. Az óvodapedagógus a tevékenység közben beszélgessen a

gyerekkel, hogy annak kívánsága, kérése alapján tudjon segíteni. Az óvodai és családi

szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában, ugyanakkor minden esetben

alkalmazkodni kell az egyéni igényekhez. Különös gonddal védje a felnőtt a gyermek

érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztántartásához, a WC

használatához a gyermeket gondozók teremtsék meg a feltételeket, hogy a gyermekek

fokozatosan egyre önállóbban végezhessék ezeket a teendőket, biztosítsanak elegendő időt a

gyakorlásra.

SNI gyermek esetében fokozottan ügyelni kell a tisztálkodásra és a megfelelő eszközök

biztosítására.

A rendszeres testápoláshoz tartozik az étkezés utáni fogmosás és meleg időben a

folyamatos hűtés, zuhanyozás, ennek feltételeit teremtse meg az óvodapedagógus. Biztosítsa

az óvodapedagógus az óvodába lépés pillanatától kezdve az önálló testápolás, étkezés,öltözködés szervezettségét, hangsúlyosabb figyelemmel a SNI gyermekekre.

Az öltözködés, védekezés az időjárás-változás ellen, de egyben fejleszti a gyermekek ízlését,

önállóságát is. Az óvodapedagógus következetesen kérje a szülőket, hogy többrétegűen

öltöztessék gyermekeiket. Fontos meggyőzni a szülőket a kényelmes, praktikus, igény szerinti

öltözködés előnyéről.

Minden gyereknél javasoljuk a tartalék garnitúra elhelyezését a zsákjában.



54

A váltócipő, az udvari játszóruha (testnevelésre és mozgásra is alkalmas) meglétét

megkívánjuk, ezt a szülők biztosítják gyermekeiknek.

A gyermekek alvás és pihenés igényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az óvodapedagógus

tegyen meg mindent a nyugodt pihenéshez, alváshoz szükséges feltételek megteremtéséhez(csend és nyugalom). Az óvodapedagógus mesével, énekkel altasson, s figyeljen fel a

zaklatott, nyugtalan gyerekekre.

A kényelmes ágyak mellett biztosítani kell a megfelelő ágyneműt és plédet, szülő részéről a

pizsamát. A gyermekek alvási szokásait vegye figyelembe az óvodapedagógus (alvós játék,

kendő stb.).

A gyermekeknek különböző az alvásigénye. Egyórai nyugodt pihenés után az

óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a nem alvó gyermekek felkelhessenek, és csendes

tevékenységet folytathassanak. Nyári hónapokban az iskolába felvett gyermekeknek az

óvodapedagógus teremtse meg annak lehetőségét, hogy csak akkor fektesse le, ha igényük

van rá. Ezzel is előkészítjük a gyermekeket az első osztályos napirend szerinti életre.

Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással elkülönítve gondozza a

hozzá közel álló felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. A fertőzések terjedését

gyakori szellőztetéssel, megfelelő időközönkénti fertőtlenítő takarítással, edzéssel, megfelelő

öltözködéssel, külön törülköző és pohár használatával igyekezzenek megelőzni.

Óvodáskorban előfordul, hogy bepisilnek a gyermekek. A felnőttek ügyeljenek arra, hogy

még véletlenül se szégyenítsék meg a gyermeket. Kizárólag a tapintatos, szeretetteljes

bánásmód és a szülőkkel való partneri kapcsolat szüntetheti meg az okokat. A SNI gyermekek

esetében minden segítséget meg kell adni ezen a területen is.

Az óvodás években jellemző az alakváltozás, a hirtelen növekedés következménye sokszor

okoz hanyag testtartást. Az óvodapedagógusok használják ki a mozgásos tevékenységek ,különösen a mindennapos szervezett egészségfejlesztő testmozgás és az udvari mozgásos

játékeszközök segítségét a mozgásigény kielégítésében és a gerinc deformitások

megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartását

javító tornát tervezzen be az óvodapedagógus.

A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha mindennap edzési lehetőségük

van. Az egészség megőrzéséhez, a betegség megelőzéséhez fontos, hogy a gyermekek

szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. Az óvoda udvara a legjobblehetőség arra, hogy sok időt töltsenek a szabadban, ezt egészíti ki a közeli erdő. A



55

légfürdőzésre teremtsen alkalmat a szabadban, a mozgásra, játékra és sétára az

óvodapedagógus. A gyermekek a víz, edző hatását is ismerjék meg az óvodában, ez

intenzívebb a légfürdőnél.

A két pancsolóban való fürdésnél legyen körültekintő minden dolgozó, hiszen figyelni kell alevegő hőmérsékletére, a légmozgásra, a víz hőfokára és tisztaságára, napernyőjére.

Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A

tárgyi környezetük megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus, nyugtató hatású színek

harmóniája és ez megfelelő alapot ad az itt folyó nevelőmunkához.

Az óvodapedagógus figyeljen a tárgyi környezet elrendezésére, óvására, pótlására, a

környezettudatos magatartás megalapozására, a megfelelő feltételek biztosítására, ennek

védelmében a gyermekekkel együtt tevékenykedjen. Az udvar kialakítása során arra

törekedtünk, hogy a gyermekek tevékenységének sokféleségét szolgálja. Ösztönözze a

gyermekeket az egészséges, természetes mozgáslehetőségek gyakorlására.

Az udvaron is biztosítsa azokat a játékeszközöket, melyek a csoportszobában kedvelt

játéktevékenységek kellékei (sátrak, várak, bábok és dramatizáláshoz szükséges eszközök).

Teremtse meg a lehetőséget a szabadban az agyagozáshoz, festéshez, stb. és a teremben

megkezdett tevékenységek folytatásához.

A teraszokon tegyék lehetővé az étkezést, a pihenést és a játékot.

Az öltözőket napközben az óvodapedagógusok úgy rendezzék be, hogy az "része legyen" a

csoportszobának.

Az udvaron minden csoport alakítson ki virágos- és veteményeskertet.

A csoportszobákat az óvodapedagógusok tegyék többfunkcióssá, mely alkalmas a szabad

játékra, étkezésre, alvásra és pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá

tétele biztosítja a gyermekek jó közérzetét és egyben jó mintát is ad.

A SNI gyermek esetében biztosítjuk a berendezési tárgyak állandóságát. és az akadálymentes

környezetet.

Kihasználjuk a termek nagy ablakfelületeit, hogy minél hosszabb ideig tevékenykedjenek

természetes fényben, ezért nem teszünk fel függönyt, csak az árnyékolást oldjuk meg.

Az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy többféle játék tevékenységhez is elkülöníthető

részeket alakíthassanak ki a gyermekek a csoportszobában. Legyen a teremben egy meghitt



56

együttlétre alkalmas kuckó, ahol mesélni, beszélgetni lehet. Valamennyi eszköz a gyermek

számára elérhető legyen. Minden teremben gondoskodjon az óvodapedagógus, hogy állandó

helye legyen a rajzolásnak, barkácsolásnak és itt találjon meg a gyermek minden eszközt, ami

a vizuális és téri alkotáshoz szükséges. Gondoskodjon helyről növényeknek, akváriumoknak

és terráriumoknak, a séták, kirándulások alkalmával összegyűjtött "kincseknek”.

Folyamatosan, a gyerekek igénye és érdeklődése alapján az óvodapedagógus biztosítson a

teremben mozgásfejlesztésre alkalmas játékeszközt és teret.

Az öltözők berendezésén túl fordítson figyelmet az óvodapedagógus olyan tábla

elhelyezésére, amely nem csak figyelemfelkeltő, esztétikus, hanem a szülők tájékoztatást

kaphatnak a csoport nevelési-fejlesztési elképzeléséről is.

A mosdókban biztosítjuk a megfelelő méretű eszközöket és a függönyökkel az intimitást.

A tornatér berendezésével, eszközök elhelyezésével használjuk ki a helyet, hogy naponta

mozogjanak, tornázzanak a gyermekek, ha a szabadban ez nem biztosítható.

A napi életritmus, a rendszeresség, az azonos időben végzett tevékenység hatással van az

életfolyamatokra, alapvető feltétele a testi-lelki harmónia megteremtésének.

Az óvodapedagógus tudatosan tervezze meg a gyermek napját, minden esetben vegye

figyelembe az egyedi szükségleteit, sajátosságait.

Minden tevékenység alapfeltétele a jó hangulat, oldott légkör, kellemes közérzet, ennek

megteremtése, alakítása az óvodapedagógus feladata.

A szabályok, szokások kialakításához hosszabb idő szükséges, a gyermekek egyéni

képességei, adottságai, fejlettsége meghatározó.

Vegye figyelembe, hogy az egyéni fejlődést legjobban a folyamatos napirend biztosítja.

Az óvodapedagógus tartsa szem előtt a tevékenységek megszervezésénél a párhuzamosan isvégezhetőik a folyamatosság, a kötetlenség, a választhatóság, az átjárhatóság biztosításának

elvét.



57

A folyamatos délelőtti napirend előnyei:

Lehetővé teszi, hogy minden gyermek egyéni tempója szerint étkezzen.

Minden gyerek eldöntheti, mikor kezd és fejez be egy tevékenységet.

A játszó gyereknek nem kell abba hagynia a játékot.

Az óvodapedagógus könnyebben észreveszi, hogy az egyes gyermek mikor szorul segítségre.

A nap folyamán néhány állandó, visszatérő tevékenységnek van csak pontos ideje (ebéd,

pihenés) ezek minden alkalommal a nap ugyanazon időszakában valósulnak meg, és a

programunk sajátosságait kell még figyelembe venni (testvér csoportok közös szervezett

tevékenysége, tornatéri, szervezett tevékenységek idejének beosztása) a kötött időpontok

meghatározásában. A gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő

(5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg a

differenciált, párhuzamos tevékenységek.

Tevékenységek és időtartamuk a napirendben

Tevékenység

Időtartam

Játék, szabadon

választott tevékenység 4 - 6 ó r a

Előkészületek étkezéshez, étkezés

1 – 2 ó r a

Öltözködés, testápolás

1,5 – 1 óra

Pihenés, alvás

1,5 – 2,5 óra

Mindennapi szervezett mozgás

15 – 30 perc



58

A helyes életritmust a családdal együtt alakítjuk, fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy

célszerű otthon is az étkezések és a pihenések megközelítőleg azonos időpontját betartani.

A megjelölt időkeretek csoportonként, a gyerekeket figyelembe véve más-más időpontban

jelentkeznek.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül

tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.

Vigyáznak a tisztálkodási eszközökre, és helyükre teszik azokat. Zsebkendőjüket

szükség szerint önállóan használják.

Képesek eldönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek a kancsóból

és szednek a tálból.

Igényükké válik az esztétikus terítés, higiénikusan étkeznek, és biztonságosan

használják az evőeszközöket. Étkezés közben ügyelnek testtartásukra, és halkan

beszélgetnek.

Önállóan öltöznek, a ruhájukat ki- begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.

Ügyelnek ruhájuk helyre tétele során annak esztétikus elrendezésére.

Igényükké válik az őket körülvevő környezet tisztasága, rendje és ezt képesek

megőrizni, illetve helyreállítani, kialakul bennük a környezettudatos magatartás.

Ügyelnek saját külsejükre, képesek eldönteni, hogy fel- vagy levegyenek

ruhadarabot magukról.

Igényükké válik a levegőzés, szívesen mozognak és vesznek részt mozgásos

játékban. Nem félnek a víztől. A többség szívesen játszik, mozog a vízben.A SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a lehető legmaximálisabb fejlődést

produkálják.

A SNI gyermek esetében a fejlődés lassabban alakul ki, a sérüléstől és a fogyaték

nagyságától függően.



59

3.1.2. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az anyanyelv sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek valamennyi tevékenység

közben, a felnőttekhez és társaihoz való viszonyának fejlődése során sajátít el és gyakorolhat.

Az anyanyelv szerves része, vagyis kerete az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés

egész folyamatában. Ezért az anyanyelvi nevelés nem kezelhető elkülönülten, nem

tekinthetjük egyetlen tevékenység, terület részeként.

A kompetencia alapú pedagógia alapelvei közül kiemelt jelentőségű a gyermeki

tevékenység rendszerben megvalósuló anyanyelvi nevelés.

Célja:

Bő szókinccsel, fejlett kommunikációs készséggel rendelkező, a különböző helyzetekben

megnyilatkozni tudó, elképzeléseit megfogalmazó gyermekek nevelése. A gyermekek

életkoruknak, érettségüknek megfelelő tempóban hangsúllyal, tisztán beszélnek, nyelvtanilag

helyesen használják a magyar nyelvet.

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, oly módon, hogy a természetes

beszéd és a kommunikációs kedvük egész nap folyamán jelen legyen.

A meglévő tapasztalatokra, élményekre és ismeretekre támaszkodva további élmények és

tapasztalatok szerzése, amelyeket különböző tevékenységekben, élethelyzetekben gyakorol a

gyermek, így az értelmi képességek fejlődnek: ismereteiket rendszerezni, bővíteni tudják és a

kreativitás és az alkotóképesség fejlődik.

A gyermekek kapcsolatteremtési készségének elősegítése, a megismerési vágyfelkeltése, az asszociációs képességek fejlesztése.

Az SNI gyermekek eltérő szükségleteit, amennyiben szükséges a speciális

szakemberek segítségével valósítjuk meg. Az autista gyermekek esetében célszerű

segítségként a vizuális eszközöket használni a kommunikációs eszköztár mellett.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében nagy figyelmet fordítunk az eltérő

képesség fejlesztésére.



60


Az óvodapedagógus modell szerepe, szabályközvetítése érvényesüljön a beszélő

környezet alakításában, az anyanyelvi nevelésben, a kommunikációban.

Beszéd- és kommunikációs képességfejlesztés a különböző tevékenységekben.

A beszéd tartalmi és formai oldalának fejlesztése, esetleges korrekciója.

Ismertesse meg a gyerekeket az irodalmi és zenei nyelvvel, építse be a köznapi

beszédbe, mindennapi használatba.

Szervezzen változatos tevékenységeket, tapasztalatokat, élményeket, gyakorolják

azokat, hogy az értelmi képességek a beszéddel kifejeződővé váljanak, Teremtsen

az óvodapedagógus problémahelyzeteket, amely a gondolkodásra késztetéstfejleszti.

A SNI gyermekek eltérő szükségleteinek figyelembevétele, kiemelten a hallássérült,

nagyothalló, beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű, autista és autisztikus

gyermekek körében.

Folyamatos kapcsolattartás a speciális szakemberekkel.

Ismeretszerzés a SNI gyermekek kommunikációját érintő területekről.

Együttműködés a logopédussal a fejlesztés elősegítése érdekében.

Az óvodás gyermek elsősorban érzelmi alapon mintakövetéssel tanul, így még lényegesebb,

hogy az óvodapedagógus minden megnyilatkozása modellértékű. A megfelelő óvodai légkör

megteremtésével olyan kapcsolat kialakítására törekedjen az óvodapedagógus, mely

befogadó, elfogadó és kezdeményező is egyben.

Az óvodapedagógus ismerje meg az egyes gyermeket, annak nyelvi fejlettségét, szokását,

kedvenc játékát, napi örömét, bánatát. Eszköztárából ne hiányozzon a humor és a vicc, de

kerülje a gyermekre irányuló gúnyt, a kiabálást, a fenyegetőzést.

Az óvodapedagógus és a többi dolgozó az érintkezés szabályaival és azok betartásával

segítsék elő a gyermekek fejlődését.

A beszédfejlesztés leghatékonyabb eszköze az óvodapedagógus példamutató beszéde,

kommunikatív viselkedése, gyakori szeretetteljes beszéd kezdeményezése és

beszédkapcsolata, jó kérdéskultúrája, mely beszédre inspirál.



61

A beszédhelyzetekben szerzett tapasztalatai során a gyermek átveszi környezetétől a

megfelelő szórendet, hangsúlyt és hanglejtést, így gondolatait, érzéseit, kéréseit környezete

számára pontosan érthetővé teszi.

A fejlődés során elkülönülnek a mondattípusok. A láncszerű vagy esetenként szaggatottszövegszerkesztéstől a jól szerkesztett, nyelvtanilag helyes mondatokig jutnak el a

gyermekek.

A felnőttel való beszédkapcsolat az óvodában kiegészül a társakkal való tevékenység közbeni

beszélgetéssel. Társak, felnőttek beszédét, viselkedését kell a gyermeknek figyelemmel

kísérni, ezzel fejlődik beszédfegyelme.

Tartsa szem előtt az óvodapedagógus, hogy az egymás iránti érzelmeket metakommunikációs

elemek fejezik ki, a tekintet, a mimika, a gesztusok, egyaránt hordoznak az adott

személyiségre jellemző vonásokat és tanult viselkedési formákat is.

Az óvodapedagógus segítse elő a beszédszituációk kialakulását, hogy életszerű helyzetekben,

természetes módon minden gyermek beszélgessen arról, ami foglalkoztatja, érdekli. Azt

utánozza, amit hall és úgy, ahogy hallotta, ezért lényeges, hogy a környezetében élők

beszédének, nem csak szépnek, spontánnak, önkéntelennek kell lennie, hanem törekedni kell a

szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására, gyermeki kérdések támogatására,

hiszen ez segíti a gondolkodás fejlődését is.

A beszédészlelés és a beszéd alapfeltétele a magán- és mássalhangzók pontos hallása és tiszta

képzése, amire kiemelten figyeljen az óvodapedagógus.

A beszédértés az elhangzó szavak, szókapcsolatok, mondatok jelentésének, tartalmának

megértése, amelyet nagy hangsúllyal fejlesszen az óvodapedagógus.

Az óvodába érkező gyermekek aktív és passzív szókincsét fokozatosan bővítse az

óvodapedagógus. A 3-7 éveseknél felgyorsul a fogalomkép alakulásának folyamata, eztsegítse az óvodapedagógus sajátos nevelési eszközivel.

A kommunikációs képességek fejlesztéséhez az óvodapedagógus teremtsen olyan

lehetőséget, amelyben a gyermek gyakorolhatja a kommunikációs helyzeteket, és a

kommunikáció, különböző formáit. Olyan alkalmakat, tevékenységeket szervezzen, ahol nem

csak a beszédhelyzeteket (vásárlás, telefonálás, segítségkérés "eltévedtem" stb.), érintkezési

szabályokat, hanem érzelmeket (szeretet, harag, öröm, bánat, félelem stb.) is gyakorolhat a

gyerek.



62

A beszéd tartalmi és formai oldalának hibáit minden gyereknél ismerje fel az

óvodapedagógus. Az óvodapedagógus tudatossága azonban nem jelenti azt, hogy a

tevékenységektől független, kötött keretek között történjen a gyakorlás. A különböző nyelvi

beszédhibákat, a spontán beszédnél, a vers- és mesemondásnál az óvodapedagógus példájával

lehet javítani. A beszédzavarok korrekciója logopédus szakértelmét igényli, ezeknek a

hibáknak a javítása tilos.

Az egyéni fejlesztés logopédiai foglalkozás keretében valósul meg.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

A gyermekek képessé válnak arra, hogy az ismert szavakat, kifejezéseket új

beszédhelyzetekben alkalmazzák.

A különböző spontán és tervezett tevékenységekben és élethelyzetekben

gyakorolják a meglévő és szerzett ismereteket, így a gondolkodást a beszéddel

együtt alkalmazzák. Az ösztönző beszélő környezet hatására fejlődik képzeletük,

kreativitásuk.

Beszédük összefüggő, elbeszélésük folyamatos, logikai összefüggéseket

tartalmaz.

Képesek figyelmesen, nyugodtan végighallgatni a másik megnyilatkozását.

Helyesen használják a névmásokat, névutókat, igeidőket, igemódokat,

nyelvtanilag helyesen beszélnek.

Többnyire megfelelően használják beszédhelyzetekben a hangsúlyt, a hangerőt, a

hanglejtést és a beszéd sebességét.

Beszédüket képesek az érzelmek által kiváltott természetes gesztussal, arcjátékkal

kísérni.Fejlettségüknek megfelelően tisztán ejtenek minden beszédhangot.

Beszédhelyzetekhez illő mondatokat, felkiáltásokat, felszólításokat, kérdéseket,

tagadásokat, állításokat, óhajtásokat megfelelő hanglejtéssel, hangsúllyal

használják.

Felismerik és használják az érintkezés nyelvi és kommunikációs formáit

(köszönés, figyelemfelkeltés, kapcsolattartás stb.).

Képesek érzéseik metakommunikációs eszközökkel való kifejezésére.



63

A SNI- gyermekek saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék

el.

A nemzetiséghez tartozó, műs anyanyelvű gyermekek óvodai nevelésében

biztosítjuk az önazonosság megőrzése mellett a magyar nyelv elsajátítását.

3.1.3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

Az óvodáskorú gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért nagyon fontos,

hogy az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes

légkör vegye körül. A gyermek érzelmi állapotát nagymértékben a családi atmoszféra

határozza meg.

Az "én" fejlődésben a 3-7 éves szakasz kiemelt jelentőségű. A kezdetben jellemző erős,

gyakran változó, szélsőséges érzelmekkel teli viselkedésből, egy hosszabb érési folyamat

eredményeként, eljut a gyermek a kezdeményező, együttműködő önmegvalósító,

önérvényesítő, társas magatartás, viselkedés szintjére. Ez természetesen csak

csoporthelyzetben valósulhat meg. A szocializációs folyamatban a gyermek, különböző

erkölcsi normákat ismer meg, melyek beépülnek személyiségébe.

A közösen végzett tevékenységek, a közösen átélt élmények bizonyos többletet adnak a

gyermekeknek, hiszen módosíthatják viselkedésmódjait, egészséges összehasonlítási

lehetőséget kínálnak, ebből következően reális önismeret, önértékelés kialakulását teszik

lehetővé.

A társas kapcsolatok alakulásában döntő a gyermek felnőtthöz fűződő viszonya. A felnőtt-

gyermek kapcsolatban 3-7 éves korban az érzelmi töltés a meghatározó, jobban, mint a

kortársi kapcsolatban. Az óvoda alkalmazottainak pozitív kapcsolata is kedvező érzelmi töltés

a gyermek számára.

A csoporthoz tartozás érzéséhez tapasztalni kell a gyermeknek, hogy a többieknek hiányzik,

hogy számon tartják, hogy a csoportnak szüksége van rá.

Célja:



64

A személyiség "én" fejlődése során a természeti és társadalmi környezettel való kapcsolat

alakítása, ehhez való alkalmazkodás, önkifejező és önérvényesítő törekvéseknek teret

engedve. Pozitív érzelmi viszonyulásra törekvés, a gyermekek akarati életének, a

jellemvonásainak alakításában, tiszteletben tartva az egyéniségüket.

A kompetencia alapú nevelés egyik alapelvének kell érvényesülnie, mikor célként jelöljük

meg, hogy az egyén találja meg helyét a közösségben.


Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése az

óvodába lépéstől az iskolába indulásig.

A gyermekek nevelése annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek

különböznek egymástól.

Lényeges a SNI gyermek számára a befogadás, a szeretet biztosítása,

beilleszkedésük elősegítése, és az eltérő szükségletek figyelembevétele.

A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek neveléséhez szükséges speciális ismeretek,

sajátos törődés, szükség esetén megfelelő szakemberhez való irányítás biztosítása.Kapcsolatok biztosítása (gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek), amelyek pozitív

érzelmekre épülnek. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó

képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.

Értékek, normák közvetítése, amelyek a családi környezet hatásait egészítik ki.

A társas kapcsolatok, a gyermeki magatartás szempontjából modell értékű az

óvodapedagógus, az óvodai más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja,

viselkedése.

Törekedni kell a barátságos, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör kialakítására, mert

a gyermek érzelmi vezéreltsége ezt igényli, és ettől érzi magát biztonságban. A családias

légkörben kialakul a gyermekeknél az érzelmi kötődés társaihoz és a felnőttekhez. Olyan

alaphangulat alakul ki, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönöz. A

folyamatos napirend elősegíti, hogy a várakozás, túltervezés kiküszöbölhető legyen, és ez

nyugalmat eredményez.



65

Az óvodapedagógusok tegyék lehetővé, hogy a gyermekek szabadon mozoghassanak a

csoportszobában, mosdóban, az udvaron, ezzel is az otthonosság érzése erősíthető. A

rugalmas napirend hozzájárul az SNI gyermekek optimális fejlődéséhez is.

Az otthonosság érzését segítsük elő azzal, hogy minden gyermeknek saját doboza van acsoportban, ahová eszközeit, játékait talált "kincseit" beteheti, önállóan dönthet róluk. A derűs

légkör alapozza meg a gyermekek érzelmi kötődését óvodapedagógushoz, dajkákhoz és az

óvoda más felnőtt dolgozóihoz. Az óvoda dolgozói magatartásukkal, gyermekekhez való

viszonyulásukkal, bánásmódjukkal segítsék elő, hogy minden gyermek jól érezze magát,

szívesen vegyen részt a tevékenységekben.

Minden csoportban teremtsék meg a lehetőséget hagyomány, szokás- és normarendszer

megalapozását, szimbólum kialakítására, ami a csoportoknak egyéni színezetet ad és erősíti agyermekek összetartozását, együttérzését.

A családias légkör megteremtése segítse elő a gyermekek társas szükségleteinek kielégítését

és kapcsolatainak alakulását. Figyeljenek arra az óvodapedagógusok, hogy a más-más

csoportba járó, 5-6-7 éves gyermekek számára külön tevékenységeket is szervezzenek, hiszen

ez egy másfajta együttműködésre ösztönöz. Keressék az alkalmakat, illetve tudatosan

szervezzék meg, hogy nagyobb gyerekekkel (iskolásokkal) is találkozzanak óvodásaink.

A kompetencia területek közül az óvoda-iskola átmenet kapcsán, szoros együttműködés

rendszer építése valósuljon meg.

A gyermek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha jól érzi magát a csoportban. Pedagógiai

munkánk alapja az óvodapedagógus-gyerek, pedagógiai asszisztens-gyerek, dajka-gyerek ,

kapcsolat, melyet pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemez. Az érzelmekre épülő, szeretetteljes

kapcsolattal alapozzuk meg az új megértését, az élmény feldolgozását, a szociális

viselkedésminták átvételét, a normák, szabályok elfogadását, a konfliktushelyzetek

megoldását. Az óvodapedagógus személyiségének modell értékével hat a csoportszerveződés

folyamatára, serkentője a gyermekek egyéni fejlődésének.

Vegyük figyelembe, hogy a gyermekek azonnal reagálnak az óvodapedagógus érzelmeire,

viszonya egy-egy gyermekhez bármennyire is nem áll szándékában, hat a csoporton belüli

kapcsolatokra. Igyekezzék ezért minden gyermekhez szeretettel, megértéssel, feltétel nélküli

elfogadással fordulni.

Figyeljünk arra, hogy a gyermekek érezzék, majd értsék meg hogy az óvodapedagógus mittart helyesnek, mit miért utasít el, mindezt fejezze ki cselekedeteiben, szavaiban egyaránt. A



66

gyermekek kezdeti érzelmi azonosulása később belátássá válik azzal az értékrenddel

kapcsolatban, amit számára az óvodapedagógusa közvetít.

A felnőttek és elsősorban az óvodapedagógus magatartása legyen barátságos, szeretetteljes,

őszinte, ugyanakkor határozott is. A gyermekeknél az egyéni sajátosságot figyelembe vévelegyen az óvodapedagógus igazságos, következetes és mindig tartsa szem előtt a

differenciálás módszerét, ha valamit követel is, soha ne feledkezzen meg a fejlesztendő

feladatról.

A kortársi kapcsolatok nagy hatással vannak a közösségi nevelésre Az óvodai nevelés - a

családi nevelésen túl - semmivel sem pótolható szocializációs színteret, biztosit a gyermek

számára.

A gyermek-gyermek közötti kapcsolat a személyiségfejlesztésben nagyon fontos, az egyes

gyermeket gazdagítja, az "én" fejlődéshez biztosítja a sokoldalúságot, az összehasonlítási

lehetőséget. A csoportban való tevékenység segíti, sőt lerövidíti a tapasztalatszerzés útját,

alkalom nyílik egy-egy probléma többirányú megközelítésére, így rugalmas

gondolkodásmódot alakít.

A kortárs is modell a gyermek számára, így a viselkedési minta egy részét átveszi, ez

állandósul és beiktatja saját szokásrendszerébe.

A felnőtt felelőssége, hogy a gyermekcsoport közösségi légköre hogyan alakul.

A közösségi nevelés folyamatában figyelnünk kell, hogy a gyermekek személyisége, "én"

tudata megerősödjék, a saját magáról kialakított kép a tevékenységek során és a

kapcsolatokban differenciálódjék és ezzel együtt egyetlen gyermek se maradjon észrevétlen a

csoportban. El kell érnünk, hogy figyeljenek egymásra, éljék bele magukat más gyermek

helyzetébe, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy minden gyermek önállóan, aktív

személyiségként élje meg magát, hogy az "én és a másik" elkülönüljön.Minden segítséget meg kell adni az egymáshoz közeledő gyermekek tevékenységéhez,

barátságuk alakulásához, így egyéniségüket mutató színes, egyedi tagjai lesznek a

közösségnek.

A konfliktusos helyzeteket engedjük önállóan megoldani, csak akkor avatkozzunk be, ha

veszélyben van a gyermek, vagy nem tudják megoldani.



67

Segítsük elő, hogy a tevékenységek végzése közben együttműködve, közösen oldhassák meg

a feladatokat. Tapasztalhassák meg, hogy a közösen folytatott tevékenység örömtelibb és

eredményesebb.

A közös együttlétek alkalmával, olyan tevékenységi lehetőségeket biztosítunk, melyek soránrácsodálkozhatnak a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó szépre és jóra,

tisztelik és becsülik azt.

Ismerkednek szűkebb és tágabb környezetükkel, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

Fontos, hogy a gyermekek fogadják el és tiszteljék a különbözőségeket, a másságot, legyen az

eltérő külső, viselkedés, különleges állapot.

Arra törekszünk, hogy az óvodába, de más csoportba tartozó gyermekek is érezzék, hogy

összetartoznak ezt közös tevékenységek szervezésével érhetjük el, melyre jó lehetőség a

közös ünnep és hagyomány (ovi szülinap, játszóház stb.).

A közösségi szokások előfeltétele, hogy a gyermekek beilleszkedjenek a közösségbe.

Kezdetektől figyelni kell a kialakításukra, hogy pozitív érzelmekhez kapcsolódjanak és a

gyermekek folyamatosan ismerjék meg a szokások értelmét, és minél önállóbban alkalmazzák

azokat. Egyértelművé kell tenni az együttélés szokásait, normáit és elő kell segíteni az

azokhoz való alkalmazkodást. A szokásalakításra - köszönés, kérés, segítés, figyelmesség stb.

- saját példájával adjon mintát az óvodapedagógus a gyermekeknek.

A gyermekek boldogulása, a felnőttekhez és a társakhoz való viszonyulása alapvető, ezért

nevelésünk akkor hatékony, ha e viselkedés kialakítását alapvető feladatnak tekintjük.

Meghatározzuk a csoport szokásait, együttélési normáit, elősegítjük az azokhoz való

alkalmazkodást, a befogadást példamutatással, az elvárások következetes betartásával

alakítjuk.

A SNI gyermekeket az egyéni fejlettségüket figyelembe véve a szocializációjukat segítő,

minden tevékenység formába be kell vonni. Az autista gyermekek estében a szociális

habilitációs terápia alkalmazása az elsődleges feladat.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda

együttműködő szerepe az különböző speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.



68

Az együttélés, a viselkedés érvényesítendő módjai:

Bizalom a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatban - alapja, feltétele

minden emberi együttélésnek.

Szeretetteljes magatartás

Tiszteletadás - alapvető követelmény megnyilvánulásai szóban és

kommunikációs helyzetben (családban, óvoda dolgozói, vendég, csoporttárs)

Megbecsülés. Figyeljenek társaik és a felnőttek munkájára és vigyázzanak a

produktumra, értékeljék egymás erényeit.

Tapintatos viselkedés valamennyi tevékenység során, illetve a mássággal

kapcsolatban (pl. vigasztalják szomorú társukat)

Figyelmesség - éljék át és váljék szokásukká a mások számára szerzett öröm.

Segítségnyújtás - számtalan formáját legyen alkalmuk megélni (segítsenek a

gyengébbnek, kisebbnek).

Türelem - tanulják meg késleltetni vágyaikat, kívánságaikat.

Önfegyelem - tapintatosan neveljük őket arra, hogy az egyéni célok, a

csoportnormához alkalmazkodva valósíthatók meg. Ha kell, tudjon lemondani is.

Kudarctűrés - ennek megléte segíti a viszálykodásmentes csoporttársi

együttműködést.

A SNI gyermekeknél ezen a területen is fontos az egy-egy nevelési helyzetre

alternatívák keresése, valamint érvényesülni kell a habilitációs, rehabilitációs

szemléletnek, valamint alkalmazkodni kell a sajátos nevelési igény típusához.

A szocializáció színterei

Az óvodába lépés nagy változást jelent a gyermeknek és a családnak egyaránt. Az

óvodapedagógusnak nem csak a gyermekkel, hanem a családdal is ismerkedni, foglalkozni

kell, hogy a kölcsönös bizalom kialakuljon.

A befogadás időszaka meghatározza a gyermek óvodához kialakuló érzelmi kötődését.



69

A kisgyermekben bizonytalanságot, esetenként félelmet kelthet a számára idegen környezet.

Kiemelten kezeljük az ismerkedés, a közösségbe történő beilleszkedés előkészítését és

folyamatosságát.

Az előjegyzés előtt és alatt a szülőknek lehetősége van az óvodával és az itt folyó nevelésselrészletesen megismerkedni. Az előjegyzés idején a gyermekeket óvodapedagógus várja,

halkan szól a zene, lehet játszani, rajzolni és beszélgetni.

A felvételt követően családlátogatáson folytatódik az ismerkedés. Beszélgetünk a gyermek

családban betöltött helyéről, érzelmi kapcsolatairól. A csoportbeosztásnál figyelembe vesszük

- a lehetőségek figyelembevételével - a szülők kérését (testvérek, barátok, volt

óvodapedagógus stb.)

Lehetőséget biztosítunk a nyári hónapokban az udvar, egy arra kijelölt részén, az

ismerkedésre szülőnek, gyermeknek egyaránt, a leendő óvodapedagógusokkal. A bölcsödéből

jövő gyermekeket meglátogatjuk, vendégségbe hívjuk a gondozónőket.

Óvodakezdéskor a gyermek igénye és a szülő lehetősége szerint folyamatosan kezdik az

óvodai életet valamelyik családtag segítségével.

A gyermeknek a szülő jelenléte biztonságot ad, ugyanakkor megismeri az óvoda belső életét,

a gyermekek napirendjét, tevékenységeiket, szokásaikat. A szeptemberi befogadási idő első

két hetében általában mindkét óvodapedagógus jelen van a pedagógiai asszisztenssel és a

dajkával együtt gondosan előkészítik ezt az időszakot.

A SNI gyermekek befogadásakor szükség szerint speciális képzettségű szakember is jelen

van.

A szülőket is tájékoztatni kell az SNI gyermekek befogadásáról Külön figyelmet kell fordítani

a megfelelő eszközök beszerzésére és azok elhelyezésére.

Az óvodapedagógus biztosítja annak lehetőségét, hogy a gyermekek kedvenc játékaikat,

tárgyaikat, biztonságukat fokozó, az otthon melegét jelentő eszközeiket magukkal hozhatják.

A feltételeket akkor is megteremtjük, ha a gyermek 5-6 éves korában kerül az óvodába.

Az óvodapedagógusok támaszkodjanak arra a vegyes csoport adta lehetőségre, hogy az

óvodásokat felkészítsék az újak fogadására.

A sok érdekes, ízléses játék mellett az óvodapedagógus a mese, ölbeli játék, mondóka

felhasználására is támaszkodjon az új gyermekkel történő kapcsolatteremtésben.



70

Figyeljenek arra már a befogadás ideje alatt, hogy a tervezett szokásoknak megfelelően

végezzék a mindennapi tevékenységeket, szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit,

tempóját, szokását, az érzelmi töltést és a játékosságot.

Használják ki a közös tevékenység hatását a gyermek fejlődésének serkentőjeként. Építsenek arra, hogy a közös készülődések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelent a gyermek

számára. Vegyék figyelembe az óvodai élet szokásai, hagyományos ünnepei érzelmi átélésre

gazdagon motivált tevékenységekre adnak lehetőséget.

Ünnepeink szervezésében, feladatok előkészítésében lehetőséget teremtünk a gyermekek aktív

részvételére. Ezek a mindennapi élettől eltérő alkalmakon és az esemény tartalmától függően

a szülők is közreműködnek. A tevékenységek egy része kizárólag a gyermekcsoportban kerül

megvalósításra (sütés, salátakészítés, közös díszítés, kirándulás) más részük az egész óvodárakiterjed (óvodapedagógusok dramatizálása, színház).

Az ünnepek, hagyományok három témakörre épülnek:

Gyermekek ünnepei (születésnap, névnap, gyermeknap, családok napja, mozgás

napja, búcsú az óvodától, stb).

Természettel, néphagyománnyal összefüggő ünnepek (Mikulás, Karácsony,

Farsang, Madarak - Fák Napja, Húsvét, Föld Napja, stb).

Társadalmi ünnep (Nemzeti ünnepek).

Két közös ünnep van, amit a tornatérben szervezünk, ez az óvoda születésnapja és a

karácsony.

Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda, a hangulatnak megfelelő zene, és a gyermekek,

felnőttek öltözete (legkedvesebb ruhám – „szép ruha”). A jó érzelmi előkészítés és az egyre

fokozódó örömteli várakozás maga az ünnepi együttlét, melynek hangulatát emeli a felnőttek

(szülők, dolgozók) és az iskolások (volt óvodásaink) ajándéka (mesedramatizálás, zene, tánc,

báb stb.), elősegíti a gyermekek pozitív érzelmeinek alakulását.

A gyermeknek megterhelő, szorongással járó szereplését elkerüljük. Az ünnepek csak úgy

érik el hatásukat, ha a szülők együttműködő támogatása segít ebben, de ez nem jelenthet

terhet sem a szülő, sem a gyermek számára.



71


Ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, felnőttekhez. Ez érzelmekben, szavakban,tettekben nyilvánul meg.

A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásainak,

szabályainak betartása.

Elfogadják és megértik, hogy az emberek különböznek egymástól.

Kérés nélkül segítenek a rászorulónak, együtt éreznek a közösség tagjaival.

Szívesen dolgoznak a közösségért, örülnek a közösen elért sikernek.

Bíznak önmaguk képességeiben és társaikban.

Tudják, hogy egy összetartozó csoport tagjai, érdeklődnek társaik, barátaik iránt.

A csoportba érkező vendéget szívesen fogadják. Az óvodában és azon kívül is, ha

találkoznak társaikkal, az óvoda dolgozóival, köszöntik egymást.

Ismerik saját képességüket, képesek felismerni értékeiket, de azt is meg tudják

fogalmazni, mik a hiányosságaik.

Érvényesítik kezdeményező-képességüket, képesek tartósan érdeklődni, és

szükségleteik kielégítését késleltetni.

Igyekeznek a konfliktusokat megoldani.

Éretté válnak az iskolába lépésre.

Ismerik szűkebb-tágabb környezetüket.

A SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék

el.

A gyermekek támaszra találnak a társas kapcsolatok során, ahogyan ez megjelenik

a kompetencia alapú pedagógia alapvetéseiben.



72

3.2.A gyermek tevékenységformái

Az ember életének egyes szakaszaiban jellegzetes tevékenységformákon keresztül fejezi ki és

tanulja önmagát és a környező világot.

A 3-7 éves személyiség fejlesztését, mint fő feladatot szem előtt tartva három alapvető

tevékenységformát határoztunk meg:

Játék

Munka jellegű tevékenység

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Óvodai programunk alapelve, hogy az óvodáskor legfontosabb tevékenységformája a játék.

3.2.1.Játék

A játék örömforrás, a cselekvés, a manipuláció, és a "mintha" képzete szerez örömet és ehhez

nincs szükség külső motivációra.

A gyermek játékával tájékozódik, ismerkedik a világgal, a tárgyakkal, a különböző

jelenségekkel, ezáltal sokrétűen fejlődnek képességei.

A 3-7 éves gyermek életében a játék a személyiség legfontosabb fejlesztő eszköze, a

pszichikumot, a kreativitást erősítő és élményt adó tevékenység, mert benne minden tanulási

tartalom, ismeret, jártasság, készség megjelenik.

A nap nagy részében a gyermek idejét az úgynevezett szabad játék tölti ki, a fejlődés,

fejlesztés színtere, eszköze és megvalósulási módja is, szabályszerű és véletlenszerű.

A kompetencia pedagógiai alapvetései szerint a játék a gyermek legelemibb pszichikus

szükséglete, amely semmi mással nem helyettesíthető.

Célja:

A belső indíttatású és vezérlésű játéktevékenység célja a gyermek képzettársításának

elősegítése. Az élmények - intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok - többszöri

átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek megvalósítása. A játékban legyen

lehetősége a gyermeknek a valóság megismeréséhez és annak kialakításához.



73


Az elmélyült játékhoz szükséges feltételek biztosítása

A gyermekek közvetlen és tágabb környezetéből szerzett élmények és

tapasztalatok feldolgozásának biztosítása.

Élményszerzési lehetőség biztosítása, a különböző játékformákhoz.

Az óvodáskorban megjelenő játékfajták tartalmának gazdagítása az egyéni

sajátosságok figyelembevételével.

A SNI gyermekek eltérő szükségleteinek figyelembevétele.

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása az óvodapedagógus legfontosabb feladata.

Az óvodapedagógus tudatos jelenlétével alakítson ki olyan légkört, ahol minden

gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel, hol, mit és mennyi ideig játszik. Az

óvodapedagógus teremtse meg ehhez a feltételeket.

Ügyeljen az óvodapedagógus arra, hogy csak annyi szabály legyen a csoportban, ami

segíti a nyugodt, barátságos, kiegyensúlyozott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, a

manipulálást és az ötletek megvalósítását, az élményszerű, elmélyült gyermeki játék

kibontakozását.Teremtsen lehetőséget annak a gyermeknek, aki egyedül kíván játszani, segítse, ha arra

igénye van.

Olyan ösztönző, élményt adó környezet kialakítása, ahol a kreativitás megnyilvánulhat,

amely vidám, érzelemkeltő, lendületes, az önkifejezés, önmegvalósítást biztosítja.

A csoportszoba berendezése során vegye figyelembe az óvodapedagógus, hogy a

különböző típusú játékhoz szükséges hely álljon a gyermekek rendelkezésére. Adjon

lehetőséget a terem átrendezésére a gyermekek elképzelése szerint önállóan vagy, ha erre nem

képesek, segítséggel.

Biztosítson az óvodapedagógus olyan „sarkot”, ahol mesélni, dramatizálni és bábozni

lehet.

Ügyeljen arra, hogy állandó helye legyen a rajzolásnak, festésnek és az ehhez szükséges

eszközök, anyagok mindig álljanak a gyermekek rendelkezésére.



74

Az udvaron ösztönözze a gyermekeket a mozgásos játék tevékenységre, de ennek

lehetőségét a csoportszobában is teremtse meg. Az udvaron, ha az időjárás lehetővé teszi, az

óvodapedagógus segítse elő, a szerepjátékok kibontakozását (dalos játék, közlekedési játék,

sport játék feltételeinek megteremtése stb.)

A napirendet úgy alakítsa ki az óvodapedagógus, hogy a gyermekek minél hosszabb időt

tölthessenek játékkal, ne kelljen sokszor megszakítani azt. Teremtse meg a gyermekek

számára az egész napos játék lehetőséget egyedül, egymással, vagy egymás mellett, illetve az

óvodapedagógus keresse meg annak módját, hogy több napon keresztül tarthasson egy-egy

játék, hiszen ezzel fejlesztheti a kitartásukat, állhatatosságukat.

A gyermekek részére olyan játékeszközöket biztosítson, amelyek cselekvésre, kreatív

gondolkodásra serkentik. A játékeszközök vásárlása, készítése során vegye figyelembe, hogyízléses, praktikus, kreatív készséget fejlesztő, színes, jó minőségű legyen, különös tekintettel a

SNI gyermek igényeire (feltűnő színű, nagyobb formájú jól fogható. stb).

A csoportszoba játékeszközeinek beszerzése során vegye figyelembe az eltérő fejlettségű

gyermekek igényeit. Gondoskodjon a gyakorló játékhoz szükséges sok eszközről, amelyek

fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióit. A szerepjátékokhoz az óvodapedagógus

törekedjen olyan kellékek, kiegészítők biztosítására, amelyek a gyermekeket az élmények,

tapasztalatok többszöri átélésére ösztönzik. Megfelelő érzelmi és képességfejlesztő játékkalsegítse elő a gyermekek ilyen irányú fejlődését.

A gyermekek a környezetükből szerzett élményekkel, benyomásokkal, tapasztalatokkal,

ismereteikkel a játékuk tartalmát gazdagítják. Az óvodapedagógus feladata, hogy a

családban, az óvodában, a természeti- és társadalmi környezetben szerzett élményeket,

tapasztalatokat a játékban többször átélhetővé tegye.

Programunkban kiemelt szerepet kapnak a séták, kirándulások, ennek érdekében az

óvodapedagógus teremtsen lehetőséget, minél több alkalmat ezek megvalósulására.

A 3-7 éves gyermekek játékában valamennyi játékfajta megtalálható, nem lehet

szétválasztani ezeket. Legyen módja a gyermekeknek a gyakorlójáték közben az eszközök,

tárgyak tulajdonságait megismerni, felfedezni az összefüggéseket manipulációs mozgás

közben. A cselekvés örömforrás, ez többszöri ismétlésre ösztönöz, erre támaszkodjon az

óvodapedagógus és használja ki a szem-kéz koordináció, jobb-bal oldaliság kialakítására

irányuló fejlesztési lehetőségét. A hangok, szavak, dallamok ritmusos ismételgetését használja

ki az óvodapedagógus, mint öröm forrását, a pozitív érzelmek erősítésére.



75

Az óvodapedagógus segítse a gyermekek játékát továbbfejlődni. A kisebbeknél is

megtalálható a szimbolikus-szerepjáték . Az óvodapedagógus tegyen meg mindent a

feltételek biztosítása érdekében, legyen az élmény, eszköz vagy hely. Használjuk ki a valóság,

gyermekek számára lényeges mozzanatainak a megjelenítését és a társas kapcsolatok

alakításának lehetőségét.

A szerepjátékhoz számos eszközre van szükség, ezt figyelembe véve teremtse meg az

óvodapedagógus annak feltételét, hogy ezeket ő, illetve a gyermekek készíthessék el. A

barkácsolás adta lehetőséget használja ki a bábozás és dramatizálás konstrukciós játék

közben is.

A sokszor hallott mesével, sokat ismételt verssel megfelelően segítse elő a dramatikus

játékot és a bábozást.

A konstrukciós játék feltételeinek megteremtése mellett ösztönözze a gyermekeket az

alkotásra, ami nem csak az "én készítettem" élményét adja, hanem fejleszti a forma-, szín-,

térérzéküket is.

A SNI gyermekek szociális fejlődése lassúbb ütemű lehet, gyakran még 5-6 éves

életkorban is előnyben részesítik a magányos, vagy egymás melletti (főleg konstrukciós)

játékot. Az óvodapedagógus feladata a kapcsolatteremtés elősegítése.

A szabályjátékok keretében olyan mozgás és értelmi képességeket fejlesztő játékokat

ismertessen meg, amelyek sokoldalúan fejlesztenek, illetve támogassa a gyermek által alkotott

szabályok megvalósítását. Ügyeljen az óvodapedagógus a szabályok betartására és különböző

magatartásformák alakítására (szerénység, eredményességre törekvés kudarctűrés stb.).

A játék folyamán törekedjen az óvodapedagógus a tudatos jelenlétre, biztosítja az indirekt

irányítást és annak felelősségét. Játéksegítő és irányító feladata mindig a szituációtól

függjön. A csoportban folyó nyugodt játék, a gyermekek által sikeresen megoldott problémák esetén az óvodapedagógus követője, szemlélője legyen az eseményeknek, tartsa tiszteletben

az önállóságukat. Ügyeljen arra, hogy csak a gyermek igénye, szükséglete esetén legyen

kezdeményező, együttjátszó. Az ilyen helyzetekben is mindig olyan módszert válasszon,

amely támogató serkentő, ösztönző, engedő és elfogadó. Megfelelő körültekintéssel,

tapintattal segítse azokat a gyermekeket, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Figyelni kell

arra, hogy a SNI gyermekek gyakran nagyobb mértékben igénylik a pedagógussal való

együttjátszást.



76

Tartsa szem előtt az óvodapedagógus, hogy ha a gyermekek durvák, vagy ha veszélyeztetik

egymás testi épségét, játékát akkor be kell avatkoznia.

A szervezett tevékenységek során ügyeljen arra, hogy az elmélyülten játszó gyermekeket ne

zavarja, ne akarja mindenáron bevonni őket.

Az óvodapedagógus feladata a feltételteremtő tevékenysége mellett a játék megfelelő segítése,

támogatása, ösztönzése, a gyermekek sokoldalú megfigyelése és a gyermekismeretre

alapozott tevékenységek tervszerű szervezése.


A gyermekek szeretnek és tudnak játszani.

Képesek kitartóan, több napon át egyazon játéktémában közösen részt venni.

Játékukban meghatározó módon jelentkezik a szimbolikus szerepjáték.

Igényükké válik a társakkal való játék.

Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák.

Egyéni ötleteik, javaslataik vannak, képesek saját élményeik eljátszására, így

önkifejezőkké válnak.

Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák alkotására, betartására.

Térben és síkban bonyolult építmények és formák létrehozására képesek.

Játékukban folyamatosan kommunikálhatnak, változatos formában.

Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által hangsúlyozott, előnybe

helyezett viselkedési szabályok.


el.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejezzék ki a játékban az önmegvalósítást.

3.2.2. Munka jellegű tevékenység



77

A személyiség fejlesztés fontos eszköze a cselekvő tapasztalással kísért munka és a munka

jellegű játékos tevékenység. A munka célra irányuló, általában külső irányítással folyik, a

gyermektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást és annak teljesítését igényli.

A gyermekmunka minden esetben önként vállalt, ezáltal örömmel és szívesen végzett játékostevékenységként jelentkezik.

A munka során tapasztalatokat szerez a gyermek és a környezet segítségével megszerzi a

munkavégzéshez szükséges képességeket, készségeket és olyan tulajdonságok alakulnak,

amelyek fontosak lesznek a személyiség alakulása során (kitartás, önállóság, felelősség,

céltudatosság). A munka jellegű tevékenységek során fejlődnek a közösségi kapcsolatok.

A munka jellegű tevékenység a játékos elemekkel, normák, értékek, szabályok

kialakulásához vezet, ezt mi is valljuk, úgy mint a kompetencia alapú nevelés alapvetéseiben

is megfogalmazásra került.

A közösségi kapcsolatok eszköze, a saját és mások elismerésének egyik formája munka

jellegű tevékenység.

Célja:

Önként és örömmel végzett gyermeki munkán keresztül olyan készségek, tulajdonságok

attitűdök kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek egymás közti kapcsolatát,

kötelesség teljesítését.


A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, szem előtt tartva azegyéni és életkori sajátosságokat, különös tekintettel a SNI gyermekek eltérőszükségleteire, a sérüléstől függően fokozatosan vonja be a munka jellegű feladatokba.

A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása.

Az óvodapedagógus vegye figyelembe, hogy a 3-7 évesek munka jellegű tevékenysége a

játékból indul ki, elsősorban önmagukért, majd később a közösségért végzik. Jutassa el a

gyermekeket a segítséggel végzett munkától, a teljesen önállóan végzett tevékenységig. Az

óvodapedagógus adjon mintát az eszközök, fogások, és a sorrendiség megismeréséhez.

Biztosítson lehetőséget, hogy a gyermekek minél többször átélhessék a munka örömét, a

célért való erőfeszítés szépségét, nehézségét.



78

Vegye figyelembe, hogy a 3-4 évesek még többnyire a felnőttet figyelve vesznek részt egy-

egy munka jellegű tevékenységben.

Biztosítson lehetőséget, hogy a gyermekek segítséggel, majd önállóan végezzenek

önkiszolgáló tevékenységet, saját fejlődési ütemüknek és tempójuknak megfelelően. Ez amunkafajta az étkezés, öltözködés és testápolás alkalmával valósul meg.

Figyeljen arra az óvodapedagógus, hogy a naposi munkát, akkor célszerű végezni, ha a

gyermekek önként vállalják, és készség szinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait.

Az óvodapedagógus tervezze meg az egyéni megbízások lehetőségeit (pl. az óvoda épületén

belül üzenetek átadása, kisebbek segítése az öltözésben, stb).

Az óvodapedagógus segítségével a gyermekeknek legyen lehetősége növény- és

állatgondozásra. Megfelelő eszközökkel és alkalmakkal segítse elő az akvárium, terrárium,

madáretető gondozását.

Az udvaron virágos kertet, veteményest alakítottunk ki, az óvodapedagógus itt biztosítson

minden feltételt a kerti munkához. Úgy irányítsa a növény- és állatgondozást, hogy a

gyermekek minél több műveletet tudjanak önállóan végezni. Tartsa szem előtt azt a fejlettségi

szintet, hogy képesek a munkamegosztásra.

Esztétikusan rendezik el az evőeszközt, az ételt az asztalon, biztosítson lehetőséget a tízórai és

az uzsonna közös készítéséhez. Vegye tekintetbe, hogy a szokásrendnek megfelelően étkezés

után rendet tesznek, felseprik a morzsát, feltörlik az asztal környékét.

Ösztönözze a gyermekeket önálló környezetszépítő munkára, ilyen lehet a játéktisztítás,

babaruhamosás, egyszerű javítás, vitaminsaláta készítés. Lehetőséget teremtünk és egyben

eszközt is, hogy minden évszakban segítsenek a járdák és teraszok tisztításában.

A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való

együttműködést és folyamatos, konkrét, reális, vagyis a gyermekeknek saját magához mértenfejlesztő értékelést kíván.


Képesek szükségleteiknek megfelelően, önállóan ellátni magukat (öltözködés,

tisztálkodás, étkezés).

A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, örülnek, ha kötelességüket teljesítik.

Önállóan, igényesen végzik az elvállalt naposi teendőket.



79

Szívesen segítenek az óvoda rendjének, tisztaságának fenntartásában.

Örömmel vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére.

Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában.

A munkavégzéshez legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát

ismerik.


el.

3.2.3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodában a tanulás egyrészt felfedező, spontán, másrészt a nevelési célok érdekében

sajátosan szervezett tevékenység. Egyaránt megtalálható a tanulás folyamata a gondozás, az

anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés, az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, a játék, a

munka, a szervezett és spontán tevékenység esetén.

A megfigyelés, az emlékezetbe vésés, a felidézés ebben az életkorban tevékenységbe

ágyazódva jelenik meg. A tanulás feltétele a gyermek, játékos cselekvő részvétele, a

közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása, melyet a

beszéd folyamatosan átsző.

Olyan tanulási formát alakítottunk ki, amely figyelembe veszi a gyermek életkori sajátosságai

mellett a mindenkori fejlettségi szintjét, jelzi a fejlődésbeli lemaradásokat, megadja az

egyénre szabott feladatokat.

Célja:

Sokoldalú tevékenység közben fejleszteni a gyermekek szociális és intellektuális tanulási

képességeit, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Élmények,

benyomások, tapasztalatok biztosítása és azok bővítése, rendezése és biztosítása, amelyek

alapján tanulnak és általuk anyanyelvük is fejlődik. Az óvodai tanulás elsődleges célja az

óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése.

A tanuláshoz való pozitív viszony kialakításával az iskolai életmódra való előkészítés.



80


A tanulást támogató környezet megteremtése.

A tanuláshoz szükséges feltételek biztosítása.

Sokrétű tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása.

Lehetőség teremtése a különböző tanulási módokra.

Egyszerű, érthető megfogalmazás.

A SNI gyermekek eltérő szükségleteinek figyelembe vétele; a tanulási folyamatok

elhúzódhatnak, ezért az érzékszervek fokozott igénybevétele segítséget adhat.

A SNI gyermekek számára szükség szerint egyéni fejlesztési tervet készít.individuális módszereket, technikákat alkalmaz.

A tehetséges gyermekek szükségleteinek figyelembe vétele.

Tartsa szem előtt, hogy a tanuláshoz nyugodt légkört kell biztosítani, amelynek

elengedhetetlen feltétele a csoportban jó szokás-szabályrendszer megléte.

A gyermekek számára lehetőséget kell biztosítani olyan helyzetek, szituációk átélésére,

amelyekben kiélhetik kíváncsiságukat, a kutatás és a felfedezés örömét.

Érvényesítse a játék elsődleges szerepét, hiszen az értelmi képességek az érzékelés, észlelés,

emlékezet, figyelem, képzelet, képszerű szemléletes gondolkodás ebben a tevékenységi

formában gyakorolható, fejleszthető a legjobban.

Támaszkodjon arra az életkori sajátosságra, hogy a gyermekek utánoznak, így az

óvodapedagógus modell szerepe a magatartás- és viselkedéstanulásban meghatározó. Később

felerősödik a társak hatása. Olyan tapasztalatok szervezéséhez nyújtson segítséget az

óvodapedagógus, amelyben a gyermek megismeri önmagát, saját képességét, társait, azemberi együttélés alapvető szabályait, szokásait az őt körülvevő természeti és társadalmi

környezetét.

Teremtsen lehetőséget, hogy a tanulás folyamatában szerzett ismereteket, tapasztalatokat,

azok egyes elemeit a játékban, a társakkal való közös tevékenységben, más helyzetekben is

kipróbálhassák, bővíthessék és rendezhessék a gyermekek. A gyakorlás lehetőségének

biztosítása, nagyon fontos feladat.



81

A kompetencia alapú óvodai nevelésünk szerint a valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt

meg és a játékos cselekvésen keresztül sajátít el, amelyet képes alkalmazni képességei,

készségei által, mindezek megszervezése, a lehetőségek biztosítása, a probléma felvetése, az

óvodapedagógusok feladata.

Figyeljen az óvodapedagógus arra, hogy a gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon

kövesse és az egyéni érdeklődésüknek megfelelő tevékenységeket biztosítsa. Tartsa szem előtt

a gyermekek képességeinek önmagukhoz viszonyított fejlesztését, különösen igaz ez a SNI és

tehetséges gyermekek esetében.

A jó pedagógusi attitűdben az óvodapedagógus nem a fejlesztéshez választja a tevékenységet,

hanem a tevékenységben találja meg a fejlesztési lehetőséget.

Az óvodapedagógus törekedjen minden egyes gyermeknél a fejlettségének megfelelő szintű,

önállóság, figyelem, kitartás, feladattartás, fegyelem fejlesztésére. Éljen az óvodapedagógus

az olyan szervezett, játékos cselekvéses tanulási lehetőségek megteremtésével, mint az

irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermekek kérdéseire, válaszaira épülő

ismeretszerzést is magába foglalja. A gyermeki kérdésekre adott válaszokra épülő

ismeretszerzésnél hangsúlyozza az óvodapedagógus a probléma- és feladatmegoldó

lehetőségeket.

Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek szervezésénél tartsa szem előtt a

játék zavartalanságának elvét. A kezdeményezett tevékenységeknél teremtse meg a

lehetőséget, hogy ne kelljen a játékot elrakni. A gyermekek a tevékenységek után igényük

szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdeményezhetnek. A kezdeményezett

tevékenységekben megvalósuló tanulás a gyermekek számára lehet kötetlen vagy kötelező.

Programunk szerint a szervezett tanulás terén kiindulópontunk: a mozgás és a csoportközi

tevékenység kivételével, a kötetlen formát tartjuk eredményesebbnek. Az óvodapedagógus

érvényesítse az önkéntes részvétel elvét.

Programunk megvalósításához törekedjen olyan módszerek alkalmazására, amelyek a

gyermekek életkori és egyéni sajátosságára, testi-lelki (SNI) állapotára, érdeklődésére,

kíváncsiságára építenek. Az óvodapedagógus a megfelelő elvárásaival, változatos, mindenkor

az adott helyzetnek megfelelően biztosítson lehetőséget a részvételre. Vegye tekintetbe az

óvodapedagógus, hogy a játékosság, a felfedezés, a rácsodálkozás, a közvetlen

tapasztalatszerzés legyen a tanulás alapja. Törekedjen minél több alkalmat teremteni a

gyűjtögetésre, elemezgetésre, kísérletezgetésre, rendszerezésre a tevékenységekben.



82

Figyeljen az óvodapedagógus arra, hogy az 5-6-7 évesek rendszeresen részt vegyenek a

szervezett tevékenységekben. Érvényesítsük a kényszer nélküli, örömteli tanulás elvét, ezért

az óvodapedagógusok törekedjenek arra, hogy mindegyik gyerek, mindennap kapjon

valamilyen pozitív megerősítést.


Képesek szándékosan irányítani mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségleteiket

kielégítik.

Megfelelő szinten van téri észlelésük, képi és hangi megkülönböztetésük, téri

tájékozódásuk és saját testük ismerete.

Kialakul a szándékos bevésés és felidézés képessége.

Képesek egyszerű következtetéseket levonni, illetve ok-okozati összefüggéseket

felismerni.

Igényükké válik az érthető és folyamatos beszéd, kommunikáció. Képesek

gondolataikat, érzelmeiket kifejezni, és másokat végighallgatni.

Kialakul bennük az igény, hogy feladataikat sikerrel oldják meg. Megkezdődik az

önellenőrzés képességének alakulása, kifejeződik együttműködő képességük.Igényükké válik a saját tevékenységük ellenőrzése, képesek segítőkészséggel

értékelni társaik megoldását.

Képesek a fokozatosan kialakuló együttműködésre, az iskola és a tanító

elfogadására.

Az iskolai tanulás megkezdéséhez szükséges szociális és intellektuális

képességekkel rendelkeznek.

A kiemelt figyelmet igénylő és SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a

legmaximálisabb fejlődést érjék.

3.3.A fejlesztés tartalmi eszközei

A gyermeki tevékenységben megvalósuló értelmi nevelés tartalmát fogalmaztuk meg afejlesztés tartalmi eszközeiben szoros összefüggésben az anyanyelvi neveléssel.



83

Programunkra nem csak a nevelési keretek, a tevékenységi formák, de a tartalmi eszközök is

jellemzőek.

A táblázatban lévő felsorolás nem a véletlen műve, hiszen programunk nagyban épít a minket

körülvevő környezetre és a mozgásra. Munkánk során hónaponként számba vesszük a várhatókörnyezeti változásokat, és erre építjük fel a többi tartalmi eszközt.

A mozgást úgy tekintjük, mint az óvodás gyermek lételemét és azt a tevékenységet, amely az

egyik legtöbb fejlesztési lehetőséget adja, így az egész napot átszövi.

3.3.1.A külső világ tevékeny megismerése

Programunk a gyermekek természeti- és társadalmi környezetével kapcsolatos tevékenység-

rendszerünkbe ágyazva, kihasználja a tapasztalatszerzés élethelyzeteit, s ezeket tudatosan

szervezzük. Elősegítjük, hogy a gyermekek közvetlen környezetükről tapasztalatokat

szerezzenek, melyek szükségesek az egyéni sajátosságuknak, fejlettségüknek megfelelő,

biztonságos eligazodáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához. A

kompetencia alapú óvodai nevelés megerősíti ezen elveinket.

A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakul a gyermekekben a természethez,

az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.

A néphagyományokkal való ismerkedés során lehetőség nyílik az értékek átadására,

megismerésére, mely a tapasztalatokon kívül erkölcsi tartást is ad. A szülőföldhöz való

kötödést is erősíti.

Célja:

A gyermekek szűkebb és tágabb környezetének felfedezése során olyan szokások alakítása,

melyek birtokában megalapozzuk, hogy vállalja a felelősséget környezetéért, azt képes

tisztelni, szeretni és tenni érte. A külső világ megismerése közben a gyermekek mennyiségi,

alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása.



84


Természeti és társadalmi környezet értékeinek felfedezése, megfigyelése, és

tapasztalatok szerzése érdekében a tervezhető helyi és hagyományos tartalmak

összeállítása.

Használja a néphagyományokkal kapcsolatos ismereteket.

A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése és

környezetvédelem lehetőségeinek összegyűjtése.

Környezetalakítás.

Tegye lehetővé a gyerekek számára a környezet tevékeny megismerését, és azt

alkalmazza.

Helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására,

alakítására.

A környezetünkben felfedezhető, megtapasztalható formai és mennyiségi

viszonyok megtapasztaltatása.

Segítse elő a gyerekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését

a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek eltérő szükségleteinek

figyelembe vétele.

A természeti és társadalmi környezet felfedezése, megfigyelése és a tapasztalatok szerzése

során az óvodapedagógus fordítson kiemelt figyelmet a gyermekek eltérő fejlettségi szintjére.

A megfigyelések, tapasztalatok körét, mélységét és távolságát mindig a gyermekek egyéni

sajátosságait figyelembe véve tervezze az óvodapedagógus. Ügyeljen arra, hogy az óvoda

elfogadása, megszerettetése után teremtsen lehetősége az óvoda közvetlen környezetével való

ismerkedésre. Az óvoda új környezet, ezért arra törekedjen, hogy megismerése pozitív

érzelmeket váltson ki. Használja ki, hogy a megismerés során egyre nagyobb biztonsággal és

otthonossággal mozognak az óvodai környezetben. Ismertesse meg a felnőttek óvodai

munkáját és velük közösen ők is járuljanak hozzá környezetünk ápolásához. Érje el, hogy a

gyermekek rendelkezzenek koruknak megfelelő tapasztalattal, ismerettel a családról,

otthonukról, egymáshoz való viszonyáról.



85

A magyar ünnepekhez kapcsolódva is kezdeményez az óvodapedagógus olyan

tevékenységeket (mese, népi játék, népi kismesterség, mondóka), ahol a gyermek megismeri a

szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, szokások, a családi és tárgyi

kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

A néphagyományőrzés célja az óvodai nevelésben a múlt értékeinek átörökítése,éltetése.

Célunk, hogy a gyerekek megismerjék a népi hagyományokat, szokásokat, népimesterségeket. Fontosnak tartjuk olyan értékek átadását, amelyek a felnövekvő nemzedéknek erkölcsi alapot adhat.

A témakör tartalmát évkezdéstől a hónapok folyamán előforduló különbözőnépszokások adják:

Szeptember Mihály nap,

Mihály napi szokások Október Szüret

Betakarítások

Őszi termések gyűjtése

November Márton napi libasütés

Újbor

December Adventi készülődés, adventi koszorú készítése

Mézeskalácssütés

Luca nap, Luca búza vetés, Lucázás

Miklós nap, Mikulás

Karácsony, karácsonyi asztal terítés, betlehemezés,karácsonyfa díszítés

Január Újév, újévköszöntés, jókívánságok

Vízkereszt, karácsonyfa leszedése

Farsang, mulatságok kezdete

Február Télbúcsúztatás, kiszebáb égetésMárcius Sándor, József, Benedek nap

Kertészkedés, tavaszi hajtások

Húsvét, húsvéti tojásfestés, locsolkodás (van mikor előbb és van mikor később van)

Április Komálás, komatál küldés

Május Májusfa álltás, kitáncolás

Június Pünkösd, pünkösdölés

GyermeknapAugusztus Új kenyér ünnepe



86

Az óvodapedagógus teremtsen lehetőséget az évszakok szépségének, színeinek,

jelenségeinek megfigyelésére és a jellemző növények felfedezésére, a kompetencia óvodai

nevelés egyéb területeire. Megfelelő alkalmat biztosítson termések, levelek, kavicsok, tollak és az évszakra jellemző képek gyűjtésére. Figyeltesse meg a környezettel való ismerkedés

során a környezet szennyeződéseit (víz, levegő, talaj) és hogy mi mit tudunk tenni ennek

megszüntetése érdekében. Találja meg az alkalmat összefüggések keresésére, amely az

ember tevékenysége és az időjárás között van. Lehetőséget teremtünk egyszerű kísérletek

végzésére növényekkel, állatokkal, vízzel, levegővel és a talajjal. Kihasználjuk a gyermek

tevékenységi vágyát, és nem csak gyűjtjük a természet kincseit, hanem rügyeztetünk,

csiráztatunk, hajtatunk és gondozzuk növényeinket és állatainkat.

Megkeressük a módját a környezetünkben élő háziállatokkal, madarakkal, bogarakkal való

megismerkedésre. Lehetőséget biztosítunk az állatorvos segítségével, állatkerti sétával és

videofilmekkel, olyan állatok megismerésére, melyek közvetlen környezetünkben nem

találhatók. Hasonlítsák össze az ismert állatok környezetét, életmódját.

Lehetőséget biztosítunk az óvoda környezetében lévő üzletek, boltok, intézmények, rendelők

látogatása során a foglalkozások megismerésére.

Alkalmat teremtünk a helyes gyalogos közlekedés gyakorlására. Kihasználjuk az óvoda

környezetében megtalálható lehetőségeket, ahol a közlekedési eszközöket természetes

környezetben figyelhetik meg, és tapasztalatot szerezhetnek a megfelelő viselkedési

formákról.

Megkeressük a módját és a lehetőségét az óvodától távolabb levő középületekbe való

ellátogatásra: múzeumok, színházak, kiállítótermek.

Minden alkalommal figyelünk arra, hogy beszélgessünk környezetünk formáiról,nagyságbeli, mennyiségi jellemzőiről.

Törekedünk a természeti és társadalmi környezet közvetlen élmény, tapasztalat útján való

megismerésére.

Lehetőséget biztosítunk élő- és természetsarok kialakítására és a séták alatt gyűjtött kincsek

elhelyezésére.

Megfelelően alkalmazzuk a környezetalakítás lehetőségét, hiszen az óvodai élet során a

tevékenységváltáshoz szükség van a környezet megfelelő átalakítására. Nem csak a megfelelő



87

játéktér kialakítása ad erre jó lehetőséget, hanem az évszakonként összegyűjtött termések,

anyagok megfelelő elhelyezésével is ezt segítjük elő.

Fontos nevelési feladat, hogy a gyermekek védjék az élő környezetet, gondoskodjanak az

óvodában lévő állatok életfeltételeinek biztosításáról, ne rongáljanak, ne pusztítsák azt, ésennek megtapasztalásához biztosítsunk folyamatosan lehetőséget, így a fenntartható fejlődés

érdekében megalapozódik a környezettudatos magatartásformálás.

Az óvodapedagógus hetente két alkalommal kezdeményezzen, illetve szervezzen olyan

alkalmakat, ahol megteremti a külső világ megismeréséhez szükséges tevékenységet. Hetente

legalább egyszer szervezett közvetlen tapasztalat- és élményszerző sétákat használja ki a

gyermekek fejlesztése érdekében.

Az óvodapedagógus lehetőség szerint készítsen fotót (videofelvételt) a séták, kirándulások

alkalmával és ezzel segítse elő a felidézést és az ismételt átélés érzését.


Ismerik nevüket, saját születési helyüket és idejüket.

Tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét.

Képesek különbséget tenni évszakok között, gyönyörködni tudnak azok szépségében. Felismerik a napszakokat, a hét napjait.

Gyakorlottak az alapvető közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a

közlekedési eszközöket.

Ismerik és megnevezik a környezetükben élő háziállatokat, udvaron élő állatokat,

madarakat, bogarakat.

Ismerik a növény szó tartalmát, képesek megnevezni a közvetlen környezetükben

lévőket és képesek azok gondozására.

A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, alapvető szolgáltató

üzleteket.

Ismerik a magyar nép hagyományait.

Képesek a tárgyakat legalább 10-ig megszámlálni, össze tudják hasonlítani

mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.

Használják a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat.



88

Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti

és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek a megfelelő egyéni segítségadás

mellett, saját képességeikhez mérten a legmaximálisabb fejlődést érjék el.

3.3.2. A mozgás

A 3-7 éves gyermekeknek lételeme a mozgás, ezt az érzelmi motiváltságot kell tovább

erősíteni. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás a gyermek, napi tevékenységében jelen

van, kedvére, egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásformával, saját testélmény

megtapasztalásával, és az irányított mozgásos tevékenységek keretein belül tervszerűen, de az

egyénre pszichomotoros készségei és képességei figyelembe vételével.

A mozgásban gyakorolják a gyerekek az életkorra jellemző specifikus én funkciókat: éntudat,

autonómia, kompetencia és kooperációra való alkalmasság, mindezt játékos, változatos,

örömteli érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal.

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a

kondicionális képességek közül, különösen az erő- és az állóképességek fejlődésére, amelyek

befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését.

Célja:

A gyermekek természetes, harmonikus, összerendezett, hely-helyzetváltoztató és

finommotoros mozgáskészségek és a mozgáskoordináció intenzív fejlesztése játékos

formában.

A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének saját testhez a társ és tér

viszonya, a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése a fizikai aktivitáson keresztül.

A SNI gyermekek esetében az egész test átmozgatásával, a nagy- és finommotorika

fejlesztése, a koordinációs zavarok, a mozgásos ügyetlenség kiküszöbölése, a testi-lelki



89

harmónia, a jó pszichomotoros állapot megteremtése, az egyéni fejlettség figyelembe

vételével.


Test- és mozgásállapot megismerése egyénenként, szükség esetén szakemberhez

való irányítás.

A 3-7 éves korban tervezhető mozgásanyag és játék összeállítása.

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás feltételeinek biztosítása minden nap, az

egészséges életmódot erősítő egyéb spontán – a játékban, azon belül a szabad

játékban – megjelenő mozgásos tevékenységek szervezését a szabadban és a

csoportszobában a nap folyamán.

Egészség megőrzése, betegségek megelőzése.

A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgás

szükségletének kielégítése, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve.

Fokozott figyelemmel kell megtervezni a mozgásanyag, játékok összeállítását a

SNI gyermekek eltérő szükségletei szerint, valamint a számukra megfelelő

speciális eszközök beszerzését.A tervezhető mozgásanyag és játékok összeállítása során a következő módszertani alapelveket

és feladatokat tartsa szem előtt az óvodapedagógus:

A kondicionális képességek közül az erő- és az állóképesség, teherbíró-, ellenálló

képesség fejlesztése.

A nagy- és finom mozgások, illetve a fizikai erőnlét fejlesztése (egyensúly

fejlesztése, szem-kéz, szem-láb koordináció, ritmusérzék fejlesztése), helyes

testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakítása.

Testséma fejlesztése.

A vizuális és auditív percepció fejlesztése alapozó, illetve a kiegészítő mozgások

segítségével.

A mozgással kapcsolatos szókészlet fejlesztése.

Az egészséges versenyszellem kialakítása, az önértékelés és az önbizalom

növelése.



90

A gyermekek mozgása, kondicionáló képessége hatékonyabban fejleszthető az óvoda

udvarán, ahol megfelelő tér- és mozgásfejlesztő eszközök biztosítják a lehetőséget. Az

óvodapedagógus a szabad mozgás révén teremtsen gyakorlási lehetőséget a szervezett és

irányított mozgásos tevékenységek közben a megismert mozgásformák ismétlésére.

A szervezett irányított mozgások keretében a 3-4 éves gyermekek nagymozgásának

fejlesztését helyezze az óvodapedagógus előtérbe. Ismerkedjenek meg a járás, futás, kúszás,

mászás különböző játékos módozataival gyakorolják azokat.

Ismertesse meg az óvodapedagógus a gyermekeket különböző eszközök segítségével a dobás

sokféleségével.

A gyermekek játszhassanak minél több egyensúlyozó játékot. Az óvodapedagógus

használjon minél több eszközt a különböző típusú mozgásos gyakorlatokhoz és játékhoz.

Ügyeljen arra, hogy a játékok, a gyakorlatok differenciáltak legyenek. Minden gyereket

késztessen elvárható erőkifejtésre az óvodapedagógus, legyen igénye az egészséges

életvitelre.

A modell szerepe érvényesüljön, ugyanakkor, engedjen teret a gondolkodtató mozgásnak is

hiszen a mozgás és az értelmi fejlődés kedvezően hat egymásra.

A csoportszobában is teremtsen lehetőséget mozgásra ösztönző eszközök elhelyezésével az

óvónő, a játékidőben is.

A 4-5 éves gyermekek mozgásfejlesztése során tartsa szem előtt az óvodapedagógus, hogy a

hangsúlyt még mindig a nagymozgásokra kell fektetni. Az irányított mozgásokon,

foglalkozáson a járás, futás, kúszás, mászás, ugrás és dobás gyakorlatokra és kooperatív

játékokra ösztönözze a gyerekeket nehezebb, bonyolultabb formában, gyorsabb tempóban,

újabb szerek, eszközök alkalmazásával. Az óvodapedagógus az irányított mozgásos

tevékenységek keretében és a mindennapos mozgások keretében alkalmazza a lábboltozatotfejlesztő speciális járást- és játékokat.

Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása összerendezett, harmonikus ritmusú. Sokféle

mozgáselemet ismernek, amit szívesen ismételnek. Figyeljen az óvodapedagógus a tanköteles

korú gyerekeknél a finommotorika fejlesztésére és a szabály játékok gyakorlati alkalmazására.

Teremtsen lehetőséget az óvodapedagógus a kézi szer alkalmazására. A különböző

nagymozgások gyakorlására sorversenyek, váltóversenyek közben is biztosítson lehetőséget

az óvodapedagógus. A nagy-és finommozgások, illetve a fizikai erőnlét fejlesztése



91

(koordinációs képességének fejlesztése, szem-kéz, szem-láb koordináció, ritmusérzék

fejlesztése)

A különböző szervezeti formákat alakítsa úgy az óvodapedagógus, hogy az egyéni fejlődési

ütemet és sajátosságot mindig tartsa szem előtt.

Az óvodapedagógus biztosítsa és teremtse meg a lehetőséget a szabad mozgásnak az egész

napos játék során teremben, udvaron egyaránt. Tartsa szem előtt a természetes mozgáskedv és

mozgásigény kielégítését. Biztosítson lehetőséget az óvodapedagógus, hogy minden gyermek

kedve, bátorsága szerint kísérletezhessen a tornaszereken, az udvari játékszereken. Tartsa

szem előtt az óvodapedagógus, hogy a gyermekek mozgását csak akkor korlátozza, ha az

veszélyt jelent saját magára, vagy társára.

A különböző szervezeti formák megteremtése során mindig figyelni kell a gyermekek

mozgásszükségletének kielégítésére. A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek

esetében speciális szakemberek segítségével, megfelelő mozgásfejlesztő módszert kell

alkalmaznunk.

Mindennapos egészségfejlesztő szervezett testmozgást a napirendbe építve naponta egyszer

szervezzen az óvónő délelőtt vagy délután, időtartama mindig a gyermekek fejlettségétől

függ. A mozgás anyaga tudatosan, zömében kooperatív mozgásos játékra épüljön. Helyszíne a

csoportszoba, az udvar, illetve a tornatér.

Az irányított mozgásos tevékenység kötelezően szervezett tevékenység, amely

természetesen nem jelenthet kényszert a gyermekek számára. Minden csoportban hetente két

alkalommal van tervszerűen szervezett mozgás, ebből az egyik a testvér csoporttal közös és az

5-6-7 évesek részére szervezett. A foglalkozások helyszíne a tornatér vagy az udvar. Minden

alkalommal megfelelő biztonságos cipőbe és praktikus ruházatban, mozognak a gyerekek,

amit a szülők biztosítanak.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végén:

A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. Ellenálló

képességük, edzettségük, alkalmazkodó képességük a szabályokhoz és a társhoz

kifejlődött.

Ismerik az eszközök nevét és a gyakorlathoz kapcsolódó kifejezéseket.



92

Mozgásuk összerendezett, harmonikus.

Kitartóan képesek a feladatok elvégzésére: járás, futás, egyensúlyozás, csúszás,

kúszás, mászás, ugrás, eszközös játékok.

Képesek biztonsággal térben tájékozódni, a teret bemozogni irányváltoztatással.

Játék- és versenyhelyzetekben megfelelő akarattal, fantáziával, kreativitással

vannak jelen.

A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a

legmaximálisabb fejlődést érjék el.

3.3.3. Verselés, mesélés

Az óvodánkban folyó nevelő munkánk fontos tartalmi eszközeként kezeljük a mindennapi

mondókát, verset és mesét, hiszen valamennyi élmény a gyermek számára. Irodalmi

nevelésről beszélhetünk abban az esetben, ha a gyermek szereti a verset, a mesét, ha örömet

okoz neki, ha kéri, várja az újabb és újabb élményt, így képessé válik a saját vers és

mesealkotásra, és annak a kifejeződésére.

A gyermek kezdetben a befogadó, az óvodapedagógus az előadó. Az irodalom közege a

nyelv, ezért lényeges, hogy nyelvileg tiszta, esztétikailag értékes mesét, verset halljanak a

gyermekek. A családból hozott élményeket, ha esztétikailag elfogadható, az óvodapedagógus

építse be, használja fel a csoport közös élményének kialakításában.

A kompetenciák érvényesülnek az egyéni befogadással és önkifejezéssel.

Célja:

A gyermek érzelmi-értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének segítése. Élménynyújtás

az irodalmi alkotásokon keresztül a gyermekek személyiségének esztétikai fejlesztése. Pozitív

személyiség jegyek megerősítése a mese elemeivel, a versek, mondókák ritmusával,

zeneiségével.



93


A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása, modellértékű előadása

nyelvi eszközök felhasználásával.

A 3-7 éves korban megjelenő hagyományos, jellegzetes tartalmak és formák

biztosítása (mondóka, dúdoló, mese, vers, dramatizálás, bábozás).

A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, és a SNI gyermekek fejlődése

érdekében konzultáció a speciális szakemberrel.

A nemzetiséghez tartozó és más anyanyelvű gyermekek nyelvi nevelésének

biztosítása az irodalmi művek segítségével.

Megfelelő eszközök biztosítása a bábozáshoz, dramatizáláshoz.

A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása az óvodapedagógus feladata. A művek

kiválasztása során vegye figyelembe pedagógiai, pszichológiai, módszertani ismereteit és

ezek alapján törekedjen a tudatosságra és a hagyományos értékek továbbéltetésére. Az anyag

kiválasztás kapcsán egyaránt támaszkodjon a népi és az irodalmi művek sokaságára, melynek

forrása lehet a magyar- és a világirodalom gyermekek számára készült klasszikus és kortárs

alkotásai. Az irodalmi anyag választásánál vegye figyelembe az óvodapedagógus az évszakot,

az adott időszak ünnepeit, különleges eseményeit, a gyermekek életkorát, érdeklődését, és a

művek által közölt hangulatot.

Az óvodapedagógus a 3-4 évesek versanyagát a népi mondókákból, dúdolókból,

rigmusokból és legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből válassza ki.

A mesékből olyant válasszon, amelynek cselekménye egyszerű, érthető, ismétlések jellemzik

és rövidek.

A nagyobbak meséinek összegyűjtése során figyeljen arra az óvodapedagógus, hogy legyenállatmese, népmese, novellisztikus-realisztikus mese is. Támaszkodjon az óvodapedagógus

a magyar klasszikusok és a kortárs irodalom meséire is. Keresse meg a módot, hogy a népi

mondókák között ebben a korban már legyenek névcsúfolók , halandzsa szövegű kiolvasók is.

A versek között részesítse előnyben a vidám, humoros klasszikusok és mai magyar költők

népköltészeti ihletésű, ritmikus verseit.

A mese feltárja a gyermekek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi

viszonyait. A mese világképe, az átváltozás, ébressze rá a gyermeket a pszichikus realitásra.



94

A 3-7 éves korra igazán a mese élvezete és igénye a jellemző. A láncmeséktől, állatmeséktől

kezdve alakítsa úgy az óvodapedagógus saját repertoárját, hogy a klasszikus tündérmesék

ugyanúgy épüljenek be a mindennapokba, mint a tréfás mesék és a műmesék. Használja ki

mindenki azt a gyermeki izgalmat és igényt, amivel a meseregények folytatását várják

napokon keresztül. A versanyag gazdagítása során keressen az óvodapedagógus különböző

népi mondókákat, kiolvasókat, használja az ismert közmondásokat, találós kérdéseket és

szólásokat. Törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy a kiválasztott versek, mesék erősítsék a

környezet megszerettetését, az évszakok szépségének érzékelését és az egyes ünnepekhez

kapcsolódó hagyományokat.

A 3-7 éves korban megjelenő jellegzetes formák biztosítása és alakítása az

óvodapedagógus tudatos pedagógiai munkájának az eredménye.

Az óvodába kerülő kisgyermek első igazi versélményének megteremtése a mondókákhoz, az

ölbeli játékokhoz kapcsolódnak. A népi mondókák elképzelt mozdulatok, játékok adta

lehetőséget használja ki az óvodapedagógus, a mindennapok során. A gyermek a felnőtt

ölében ülve, a testmeleg biztonságát élvezve hallgatja a mondókát, és az így többször átélt

fizikai kapcsolat elősegíti kettejük érzelmi kötődését, egymásra találását. Az óvodapedagógus

érje el, hogy naponta sokszor ismételjék a gyerekekkel közösen a hívogatókat, az altatókat,

a kiolvasókat, de soha ne érezzék, hogy gyakorolnának.Az egyszerű meséktől indulva fokozatosan érje el, hogy a gyermekek a mesét figyelmesen

hallgassák végig. A mese többszöri meghallgatásával segítse elő a mese dramatikus

feldolgozását. Ismertesse meg az óvodapedagógus rövid jelenetek segítségével a bábokat. A

könyvek megszerettetése érdekében a csoportban található leporellókat, színes

képeskönyveket kezdetben az óvodapedagógussal, később önállóan legyen lehetőségük

lapozgatni. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással, ábrázolással történő

kifejeződésére törekedjen.A vers, mese dramatizálásához csak olyan kellékeket használjon az óvodapedagógus, amelyek

elősegítik a képzeleti képek előhívását, s a meséléshez való erős kötődés kialakulását segítik.

Az óvodapedagógus teremtsen lehetőséget a mindennapi mondókázáshoz, meséléshez,

verseléshez, támogassa az önkifejezést.

Az új versek bemutatásánál törekedjen arra az óvodapedagógus, hogy az a gyermekek

élményeihez kapcsolódjon. Ne szavaltassa a gyerekeket kórusban, egyénileg, saját ütemben és



95

tempóban verseljenek. Kerülje az éneklő hanglejtést. Ügyeljen a szavak pontos, tiszta ejtésére,

az értelemszerű hangsúlyozásra.

A délutáni pihenőt használja fel az óvodapedagógus az altatók dúdolására, folytatásos mesék

olvasására.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén:

A gyerekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat.

Várják, igénylik a mesehallgatást, figyelmesen végighallgatják.

Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk és mások szórakozására is.

Folytatásos mesét, verses mesét, meseregények egyes részeit, a meseszálakatképesek összekötni, követni.

A megismert irodalmi alkotásokról beszélgetnek, a jellegzetes szófordulatokat

mindennapi beszédükben alkalmazzák.

A bábozás, a dramatizálás, a mesejelenetek ábrázolása kedvelt tevékenységük

közé tartozik.

A mesekönyveket önállóan nézegetik és a képhez kapcsolódó szöveget,

képolvasást, magyarázatot képesek önállóan elmondani.

Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt megjeleníteni, mozgással és

ábrázolással kombinálva.

Kedvenc mondókáikat, verseiket és meséiket gyakran felidézik.


el.

3.3.4. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc

A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene

fogékonnyá teszi az ember a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását.



96

Az óvodai ének-zenei nevelés során gyakran hatunk a gyermek érzelmeire és a gyermek

érzelmei visszahatnak a felnőttére. Együtt örülünk, szomorkodunk, mindez jótékonyan hat az

együttlét hangulataira.

Célja:

A gyermekek zenei ízlésének, esztétikájának fejlesztése a közös éneklés, játék, zenehallgatás

adta élmény felhasználásával. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez,

amely megalapozza zenei anyanyelvüket.


A felhasznált zenei anyagok igényes, a gyermekek fejlettségének megfelelőkiválasztása.

A 3-7 éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak (felhasznált

anyag, képesség fejlesztés) biztosítása.

A zenei nevelés alapvető feltételeinek a biztosítása, a tevékenységek differenciált

szervezeti formáinak a biztosítása.

Érvényesülnek a kompetenciák a zenei nevelésben.

A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és

a zenei képességfejlesztő játékokkal.

A más anyanyelvű, és nemzetiséghez tartozó gyermekek nyelvi nevelése a zenei

nyelvvel.

A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek eltérő szükségleteinek

figyelembe vétele.

Ritmusérzék, a mozgás, a fonéma-és beszédhallás fejlesztése.

Az óvodában a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat,

igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokat ismernek meg. Fontos, hogy az

óvodapedagógus a zenei anyag válogatása során ne csak az igényességre, de az adott csoport

gyermekeinek képesség szintjére is tekintettel legyen. A 3-4 éves korú gyermekeknél a

hangsúly a személyes játékon legyen, nagyon élvezik az ölbeli játékokat. A kicsik egyszerű 4-

5 hangból álló, olyan énekes játékot tanulnak meg könnyedén, amelyek helyben állva, ülve



97

játékos mozdulatokkal eljátszhatók. A gyermekdalok közül olyan egy-két komponált dalt

ismerjenek meg, amelyek az ünnepek köszöntésére szolgálnak.

A nagyobb gyermekeknek teremtsen lehetőséget az önálló énekes játékra, mondókázásra.

Ők már képesek arra, hogy nehezebb dallamú, ritmusú, nagyobb hangkészletű dalos játékokaténekeljenek és a felhasznált mozgásanyag is lehet összetettebb. Megismerkedhetnek

különböző térformákkal (csigavonal, hullámvonal) és szerepcserére épülő játékokat is

szívesen játszanak.

A néphagyomány őrzés és átörökítés kapcsán ismerkedjenek a magyar néptánc

jellegzetességeivel, annak zenei alapjával.

Az alkalmi dalok kiválasztásával a nagyoknál is az igényesség domináljon és ösztönözze a

gyermekeket különböző mozdulatok kialakítására.

A zenei légkör szője át a napot, énekeljen, dúdolgasson az óvodapedagógus a gyermekek

között hangulatkeltés, a gyerekek érzelmi állapotának megtartása vagy éppen megváltoztatása

céljából.

A zenehallgatáshoz olyan műveket válogasson az óvodapedagógus (legyen ez a saját dala,

hagyományos mű, gépi zene), amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését. A magyar

népdalok éneklése mellett jelenjenek meg más népek dalai, a nemzetiségi, etnikai kisebbségi

dalokból válogatás, a magyar komponált műzene, az altatódalok és a klasszikus műzene is.

A fejlesztés tartalma a gyermekek korát és egyéni fejlettségét figyelembe véve kerüljön

kialakításra. A megfelelő dalok, mondókák mellett ismertesse meg az óvodapedagógus a

környező világ hangjaival is a gyermekeket. Ilyen lehet az állatok hangja, a környezet

hangjai, ezek újra felidézése, hangutánzással való kiegészítése.

Az óvodapedagógus feladata, hogy biztosítsa az éneklés, a mozgásos játékok gyermekek által

kezdeményezett alkalmainak lebonyolítását, kapcsolódását az évszakok változásához és akompetencia területeihez is. Biztosítsa a gyermekeknek, hogy a nap bármely szakaszában

próbálkozhassanak zenei tevékenységekkel, használja ki az óvodapedagógus ezeket a

lehetőségeket az egyéni fejlesztésre. Segítse a gyermekek önmegvalósítását, önállóságát,

kreativitását, képzeletének és fantáziájának fejlődését. Az óvodapedagógus feladata, hogy

megfelelő teret és eszközt biztosítson a sikeres zenei neveléshez. Álljon a gyermekek

rendelkezésére néhány ízléses kivitelezésű, tiszta hangzású eszköz, hangszer, azokat bármikor

kedvük szerint használhassák.



98

A zenei alapfogalmakhoz kapcsolódó játékok épüljenek egymásra és a zenei képességek

mindig játékba ágyazottan jelenjenek meg. A tudatos tervezéshez azonban elengedhetetlen,

hogy az óvodapedagógus ismerje a zenei képességek egymásra épülését. Ezek a következő

területek:

Éneklési készség (tiszta éneklés, gyermekhang ápolása, fejlesztése)

Zenei hallás fejlesztése (magas és mély hang különbsége, halk-hangos közti

különbség, hangszínek felismerése, belső hallás fejlesztése)

A ritmusérzék fejlesztése (az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolása, a

tempóérzékelés, a mozgáskultúra, tánc, gyermekhangszerek)

Zenei formaérzék fejlesztése (a motívum hangsúly kiemelése mozgással,

dallammotívumok, ritmus motívumok)

A zenei alkotókészség, - kreativitás fejlesztése.

A zenehallgatásra nevelés.

A zenei nevelés szervezeti formája kötelező és kötetlen, csoportos, mikrocsoportos, és

egyéni szervezésben valósuljon meg. Az óvodapedagógus teremtsen lehetőséget naponta

éneklésre, zenélésre, mondókázásra, dalos játék játszására. Heti egy alkalommal az 5-6-7

éveseknek a testvércsoporttal közösen, csoportosan szervezett énekes játékot tartsanak az

óvodapedagógusok, lehetőség szerint az udvaron, ha rossz az idő a tornatérben. Az ének-zenei

képességeket fejlesztő játékokat zömében kötetlen jelleggel mikrocsoportos, és egyéni

formában szervezze meg az óvodapedagógus. Ezzel a munkaformával az óvodapedagógus a

gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve eredményesebben tud fejleszteni.

A nyelvi képességek fejlesztését segítse elő az óvodapedagógus a mondókák, énekek helyes

artikulálásával, a szavak szép, pontos ejtésével. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése,

hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása, megérezteti a nyelv kifejező erejét, szépségét.


A gyermekek élvezettel, örömmel játszanak énekes játékot.

A gyermekek gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni.

Egyszerű dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza. Dallamfelismerést, ritmus

visszaadást változatos formában alkalmazzák.



99

Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat (halk-hangos, gyors-lassú, magas-

mély) a különbséget egyedül is képesek érzékeltetni.

Belső hallásuk kifejlett, dallambújtatásra, természethez kapcsolódó hangok

utánzására, hangszínek megkülönböztetésére, hangszerek hangjának felismeréséreképesek. Megérzik a zenei motívumok hosszát, azt mozgásban és térben

szemléltetik.

Egyöntetűen körbe járnak szép testtartással, kézfogással is. Egyszerű táncos

mozgások elemeit ismerik (dobbantás, koppantás, páros forgás, kilépés stb.)

Térformák kialakítására, visszaalakítására esztétikusan képesek és felhasználják a

néptánc egyszerű formavilágát

Dalokhoz egyszerű játékokat, mozgást kitalálnak, mozgáshoz, ritmushoz

dallamokat kitalálnak, improvizálnak. Élőzenét, népdalokat, népi rigmusokat,

műdalokat figyelmesen hallgatják, örömet jelent számukra a zene.

Élvezettel tudnak zenét hallgatni.



Néptánc

Célja:

Az óvodáskorú gyermek – főleg az 5-7 éves kor – megismertetése a népi tánclépésekkel,

valamint önkifejezési készségének megalapozása.

Feladata:

Népszokások megismertetése.

A táncnak, mint az önkifejezés alapvető formájának gyakorlása.

Ritmusérzék fejlesztése a zenén és táncon keresztül.

Népi dalos játékok és énekek bemutatása és gyakorlása.

Anyaga:

Mozgások szabadon.

Alaplépések, forgások, páros forgók, csapásolók.



100

Táncos járások, bújók.

Köralakítások különböző fogásokkal – váll-, derékfogással, átemelések.

Haladás sorfogással és páros bújásokkal.

A megismert lépések segítségével rövid tánc összeállítása.

A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére:

Örömmel, szívesen táncoljanak, elsajátított tudásukat kreatívan, önállóan

használják.

A népi táncban használt alapelemekből ismerjék: az alaplépést, ridalépést,

körforgókat, páros forgókat.

Érezzék meg a zene ritmusát, hangulatát, ahhoz alkalmazkodva táncoljanak

szólóban, vagy páros formában.

Éljék át a tánc közösségi jellegét.

3.3.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka

A rajzolás, festés, mintázás, építés, konstruálás, képalakítás, a kézi munka, az ábrázolás

különböző fajtái, a műalkotásokkal a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi

környezettel való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A

gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A gyermekek élményei, az őket körülvevő

világról szerzett tapasztalatai eltérőek. A látás-befogadás, látás-kifejezés, ábrázolás, építés

során fejlődnek értelmi képességeik, vizuális érzékelésük, észlelési emlékezeti képességük,

manuális és dinamikai képzeteik, fantáziájuk, képi gondolkodásuk, alkotóképességük,

esztétikai érzékenységük. A gyermek vizuális fejlődésére hatást gyakorol a környezete, a táj,

az óvoda udvara, az épületek, a belső tér bútorai, eszközei, díszítményei, műalkotások , népi

alkotások, hagyományok , valamint az őket körülvevő gyermekek és felnőttek.



101

Célja:

Formálja a gyermek képzeletét, gazdagítja élmény és fantáziavilágát, a környező világ

vizuális megjelenítését sokrétű tevékenység során, annak újra alkotása. A gyermek tér-forma-

szín képzetének gazdagítása, képességfejlesztés, az esztétikai fogékonyság és a szép iránti

nyitottságuk igényének a kialakítása.

A tehetség felismerése és mértékének fejlesztése.

A SNI gyermekek esetében kiemelten fontos a vizuomotoros készség fejlesztése. Az

olvasás- írás- számolási készség megalapozásához fejlesztjük a testsémát, a vizuális észlelést,

a vizuális megfigyelő képességet, a taktilis észlelést és a finommotorikát.

Érvényesülnek a kompetencia óvodai nevelésre vonatkozó alapelvek, a belső kép ésönkifejezés megvalósításában.

Az óvodapedagógus feladata:

Igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és

az esztétikai élmények befogadására.

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, különös

tekintettel a tehetséges gyermekekre.

Az alkotó-alakító tevékenység tartalmának, minőségének fejlesztése a 3-7 éves

korra jellemzően, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve (az alkalmazott

technikák megismertetése).

A tevékenység szervezeti formáinak a megteremtése a differenciálás elvének

figyelembe vételével.

Ismertesse meg az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás,mintázás és kézi munka, különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.

Fokozottan figyelje a SNI gyermekek eltérő szükségleteit, speciális eszközökről

gondoskodjon. (színesek legyenek és jól elkülönített állandó helyen tárolva) nem

csak a gyengénlátók esetében.

Az alkotó-alakitó tevékenységhez méretben, minőségben és mennyiségben megfelelő

eszközök szükségesek, melyek beszerzése során az óvodapedagógus tartsa szem előtt a

praktikusságot, a célszerűséget és az esztétikumot.



102

A csoportszobában és az udvaron az óvodapedagógus alakítson ki megfelelő helyet, ahol

nyugodtan alkothatnak a gyermekek, és kényelmesen elférhetnek, a különböző anyagok

elhelyezését úgy oldja meg, hogy közel és elérhető legyen.

Az alkotáshoz nyugodt légkör szükséges, amelyben az óvodapedagógus segít, barátságosanértékel, a gyermek szívesen vesz részt a munkában és az elrontott, sikertelen próbálkozásai

nem okoznak lelki feszültséget, alkotókedvét nem veszti el.

Az eszközök biztonságos használatát az óvodapedagógus egyénileg tanítsa meg a

gyermekeknek.

Az óvodapedagógus gondoskodjon arról, hogy a nap egészében legyen a gyerekeknek

lehetősége rajzolni, festeni, építeni, mintázni, agyagozni, szőni-fonni, hajtogatni, illetve a kézi

munka más fajtáival tevékenykedni. A gyermekek ruhája tisztaságának megtartása érdekében,

ha arra szükség van, használják a "festő" pólókat és biztosítsa a tisztálkodási lehetőséget.

A 3-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmát és annak minőségét

differenciáltan fejlessze az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus tegye lehetővé a 3-4

éveseknek, hogy játszva ismerkedjenek meg az anyagokkal, az eszközökkel és a megoldási

technikákkal. A kicsiknél az óvodapedagógus a képalakító tevékenységek technikáját,

eszközeit tervezze meg, de ne befolyásolja a témát ebben a korban. A nagyoknak is legyen

később lehetősége szabadon témát választani. A tevékenységhez az óvodapedagógus

biztosítson festéket, zsírkrétát, ragasztót, anyagot stb. melyekből képet alkothatnak. Az

óvodapedagógus segítse a gyermekeket a képalakító készségei a fejlődésében, ahol a szórt,

esetenként firka elemektől eljuthatnak a részformák elemeinek egymáshoz rendezéséig. Az

óvodapedagógus tegye lehetővé a gyermek számára a plasztikai alakítás megismerését.

Ismertesse meg a gyermekeket az anyagok alakíthatóságával, nyomkodjanak, ütögessenek,

gyurkáljanak, gömbölyítsenek, simítsanak, sodorjanak, mélyítsenek, tépjenek, karcoljanak

stb.

Az óvodába lépéstől a gyerekeknek legyen lehetősége építésre, melynek során a különböző

tárgyak formájával, alakzatával ismerkedhetnek meg. Az óvodapedagógus teremtsen alkalmat

és helyet arra, hogy szívesen beszéljenek az alkotásokról, és hosszabb ideig legyen lehetőség

a létrehozott produktumban való gyönyörködésre.

A 4-5 éves gyermekek alkotó-alakitó tevékenységét az óvodapedagógus gazdagítsa és

bővítse. A szándékos képalakító tevékenységet segítse élmények adásával és javasoljon

ezekhez illő technikákat. Ebben a korban már érje el az óvodapedagógus, hogy jelenjen meg



103

az emberábrázolás, a környezet, a cselekvések megjelenítése a gyermekek sajátos elképzelése

alapján. Biztosítson az óvodapedagógus ceruzát, krétát, rostirónokat, különböző vastagságú

ecseteket, hogy minél részletesebben tudják kidolgozni a képet. Teremtsen lehetőséget az

óvodapedagógus, hogy spárgából, fonalból, textilből, termésekből képeket

komponálhassanak.

Ismerkedjen műalkotások kal.

A plasztikai munkák már tagoltak ebben a korban, erre építsen az óvodapedagógus, mikor

játékhoz készítenek eszközöket, vagy valamilyen ajándéktárgyat. A plasztikus formák

létrehozásánál legyen lehetőségük a gyerekeknek textil, bőr, termések, ágak felhasználására

is.

Az építés során már a tér variálásának lehetőségét is kínálja fel az óvodapedagógus.

Az 5-6-7 éves gyermekek alkotó tevékenysége során építsen az óvodapedagógus az

együttműködési készségre.

A képalakítás során a gyerekek közös alkotásait gazdagítsa az óvodapedagógus technikák és

eszközök megismertetésével és ezek alkalmazásával (batik, kollázs, lenyomatok stb.).

Részesüljenek a gyermekek olyan élményekben (mese, vers, énekes játék, ünnepek,

kirándulások), melyek alkalmasak cselekmények ábrázolására. A gyermekek plasztikai

munkájában is törekedjen az óvodapedagógus a közös alkotásra, amelyben egy-egy jelenet

ábrázolására képesek már a gyermekek.

A gyermekekben alakítsa ki az óvodapedagógus az ajándék készítés és adás igényét, ösztönét.

A gyermekeket segítse játékok, bábok, kiegészítők készítésében. A szülők segítségével

gyűjtsenek az alkotó-alakitó munkához szükséges anyagokat és vonja be az óvodapedagógus

őket az óvoda szépítésébe is.

A gyermekek számára biztosítson lehetőséget, hogy önállóan készítsenek elő, gondozzanak

minden anyagot, eszközt az alkotó tevékenységhez.

Az óvodapedagógus azon kívül, hogy minden nap rendelkezésre állnak az eszközök, anyagok,

minden hétre tudatosan tervezze mikrocsoportos és egyéni formában egy-egy technika

megismerését. Az óvodapedagógus teremtse meg annak lehetőségét, hogy az adott héten

minden gyermek legalább egy alkalommal ilyen formában alkothasson az ajánlott

eszközökkel.



104

Az élmények nyújtásánál, a témák ajánlásánál törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy a

környezet változásai megjelenhessenek az alkotásokban.


Képesek élményeiket, elképzeléseiket egyedi módon, képekben megjeleníteni.

A gyermekek munkájára, alkotására jellemző a formagazdagság, a változatos

színhasználat.

Formaábrázolásuk változatos, arányok, egyensúly és térbeliség létrehozására

képesek.

Emberábrázolásuk részletező, megpróbálkoznak a mozgásábrázolással is.Tevékenységük kitartó, örülnek egyéni és közös alkotásaiknak.

A téralakításban, építésben szívesen vesznek részt.

Képesek rácsodálkozni a szépre.

Tárgydíszítésben önállóak.

Ismerik a változatos technikákat, jártasak az eszközök használatában.





105



106

4. A Lakkozó Tagóvodai nevelés rendszere

A fejlődés jellemzői

Cél és feladat

Fő területek

Az óvodakapcsolatai

A fejlesztés tartalmieszközei

A gyermek tevékenységformái

A nevelésalapvetőkeretei

CsaládMás intézmények

Mozgás

Anyanyelvi, értelmifejlesztés és nevelés

Külső világtevékenymegismerése/Népszokások/Komplex művészetinevelés

Játék

Munkajellegű tevékenységek Tanulás

Egészséges életmód alakításaÉrzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés,Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés



107

4.1. A rendszer elemeinek rövid felvázolása

Az óvodai nevelés rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés

céljának megvalósulását.

A rendszer elemei a következők

A nevelés alapvető keretei

Egészséges életmód alakítása

Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés

A kereteken belül végzett gyermeki tevékenységek

Játék Elsődleges és alapvető, áthatja a többi tevékenységet is, a személyiség legfőbb

formálója. A gyermek a játék során valódi és vélt problémáit, minden élményét

feldolgozza. Kipróbál mindent, ami számára érdekes, a valóságot és képzeletet

vegyítve szerez tapasztalatokat.

Munkajellegű tevékenységek

Az óvodás gyermek a testápolás, táplálkozás, öltözködés során önmagával kapcsolatosmunkajellegű tevékenységeket végez. Szívesen teljesít kisebb megbízásokat is, ha a

felnőttek és társai erre megkérik.

A tevékenységekben megnyilvánuló tanulás

A tanulás és a játék szoros kölcsönhatásban van, óvodáskorban egymástól

elválaszthatatlan. Az óvodás gyermek spontán, gyakorlatban szerzett tapasztalatain

keresztül szerzi ismereteit játékba integráltan.

A fejlesztés tartalmi eszközei, a nevelési területek

Mozgás

Fejleszti a gyermekek természetes mozgását, testi képességeit, az ügyesség sokféle

formáját, testi erőt, gyorsaságot, állóképességet. Segíti a téri tájékozódást,

helyzetfelismerést, fejleszti az alkalmazkodás képességét.

Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés



108

Átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a

nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában.

Külső világ tevékeny megismerése

A környezettel való ismerkedés során a gyerekek a szűkebb és a tágabb természeti,

társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak,

fejlettségüknek megfelelő, biztonságos eligazodáshoz nélkülözhetetlenek.

Matematikai tartalmú tapasztalatokat, ismereteket is szereznek az óvodai élet során.

Felismerik a mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli- és a téri viszonyokat, alakul

ítélőképességük, fejlődik tér, sík és mennyiség szemléletük. Logikai gondolkodásuk

fejlődik.

A néphagyományok megismerését is fontosnak tartjuk a mai világban, felelevenítjük arégi hagyományokat, bemutatva a népi kultúra alapelemeit.

Komplex művészeti nevelés

• Verselés, mesélés

A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít,

erkölcsi tartalma van, oldja a szorongást, segíti a belső képteremtés

képességének kifejlődését.

• Ének, zene, néptánc, gyermektáncA zenei nevelés fejleszti a gyerekek zenei hallását, ritmusérzékét,

emlékezetét, játékos zenei alkotó kedvét. A gyermekdalok ritmusából

fakadó harmonikus mozgás elősegíti mozgáskultúrájuk fejlődését, a népi

játékok pedig identitástudatuk kialakulását.

• Rajzolás, mintázás, kézi munka

Összetett, sokszínű nevelési terület, magában foglalja a rajzolást, festést,

mintázást, építést, képalakítást, a konstruálást, a kézimunkát, a

barkácsolást, a műalkotásokkal való ismerkedést és a környezet alakítását.

Beletartoznak a néphagyományokhoz kapcsolódó kézműves tevékenységek

is.



109

Kapcsolatok

A család és az óvoda

A gyerekek nevelésében a család szerepe a meghatározó, az óvodai nevelés kiegészíti azt.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az óvodai és családi nevelés közel azonos elvek alapján

történjen, s ehhez feltétlenül szükséges egy szoros, kölcsönös bizalmat feltételező kapcsolat

kialakítása.

Közösen kell mindent megtennünk annak érdekében, hogy a kisgyermek családi és óvodai

élete közti átmenet folyamatos legyen. Ehhez ismernünk kell a családok sajátosságait,

szokásait, így a családra szabott speciális segítséget nyújthatunk. Különösen a sajátos

nevelésű igényű gyermekek esetében fontos az együttműködés a gyermekek családjával.

A mi feladatunk, hogy igényeljük a szülők aktív közreműködését, és segítőkészen

közeledjünk feléjük.

A kapcsolattartásnak a mi óvodánkban az alább felsorolt formáit gyakoroljuk:

Családlátogatások: az elsőt lehetőleg a kisgyermek óvodába lépése előtt valósítjuk

meg, hogy kölcsönösen megismerkedjünk, benyomásunk legyen a családi

környezetről és szokásaikról.

o A már óvodába járó gyermekeknél, - ha komoly probléma adódik - a családi

nevelést követjük nyomon, reális tájékoztatást nyújtunk a szülőknek

gyermekükről, az esetleges problémákat megbeszéljük.

o Veszélyeztetett gyermekeknél a gyermekvédelmi felelőssel együtt

környezettanulmányt végzünk.

Befogadás az óvodába: - a szülők igényei alapján a fokozatosan érkeznek a

gyermekek az óvodába. A felvett gyermekek már nyár végén bejöhetnek az udvarra

körülnézni, ismerkedni, játszani. Szeptemberben könnyebb a csoport életébe

bekapcsolódni a bölcsődéből, vagy más intézményből érkező gyerekeknek, mint aki

először érkezik közösségbe. A szülők, gyermekük igénye szerint maradhatnak,

elmehetnek vagy elkísérhetik őket. A szülővel együtt töltött napok nyugodtabb

elválást tesz később lehetővé, a szülő is nyugodtabban megy el, mivel ismeri a

napirendet, szokásokat, nevelési elveket. A gyerekek számára megkönnyíti az elválást

az otthonról hozott kedvenc játék, „rongyika”, vagy más tárgy.



110

Naponkénti párbeszéd alakul ki a szülő és az óvodapedagógus között óvodába

érkezéskor és távozáskor. Rövid tájékoztatást tesz lehetővé a gyermekről. Folyamatos

kapcsolattartás szempontjából jó dolog, de néhány percnél nem vehet többet igénybe.

Szülői értekezletek : - az óvodába először érkező gyerekek szüleinek a felvétel

közzététele után szervezzük. Megismerik az óvodai környezetet, helyi pedagógiai

programot. Kézhez kapják az óvoda Házirendjét, és ezzel megismerik azokat a

szabályokat, elvárásokat, melyek az együtt nevelést teszik lehetővé és így a szülők

biztonságban tudhatják gyermeküket.

o Az óvodai élet alatt csoport-szülői értekezleteket tartanak az

óvodapedagógusok, ahol tájékoztatják a szülőket a csoport életéről, az aktuális

szervezési kérdésekről. Az együtt neveléssel és gyermekek fejlődésével

kapcsolatos pedagógiai, pszichológiai témákat is feldolgoznak.

o Az iskolába készülő gyermekek szülei számára összevont szülői értekezletet

szervezünk, még a beiratkozás előtt. Tájékoztatást adunk az iskolakezdéssel

kapcsolatos kérdésekről. A szülők igénye alapján vendég előadókat is hívunk

(pszichológus, tanító, stb.)

o Alkalmanként más, több szülőt érintő témában is szervezünk összevont szülői

értekezletet.

Nyílt napokat szervezünk a szülők részére, ahol az óvodai nevelésbe pillanthatnak be

vagy tavasszal meghirdetett formában, vagy egyéni kérés alapján..

Közös programokra is lehetőséget teremtünk, amely lehet; kirándulás közösen a

családokkal, vagy az ünnepek előtti készülődés kapcsán szervezett munka- délutánok,

ahol játékokat, díszeket készítünk.

o Anyák napján a gyermekek hívják vendégségbe az Édesanyákat, a

Nagymamákat.

o Ünnepeink egy részét (Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Gyermeknap) – zárt körben, a gyerekekkel délelőtt szervezzük.

o Minden nevelési évben kétszer, hétvégén szervezünk családi napot, ahol együtt

játszunk, sportolunk, valamilyen téma köré rendezve.

o Kerüljük a gyermekek számára megterhelő szerepeltetést, ezért inkább a

családokkal közös játszó- és táncházakat szervezünk. A nevelési év végén a

gyermekek a családjaikkal megismertetik kedvenc játékaikat, irodalmi és zenei

alkotásaikat és ezekbe be is vonják őket.



111

Fogadóórát úgy tartanak óvodánkban az óvodapedagógusok, hogy előzetes időpont-

egyeztetés után a nevelői szobában szervezik találkozásaikat a szülőkkel, nem csak

központilag meghatározott időben. Ezek az alkalmak adnak lehetőséget, hogy az adott

gyermek fejlődéséről, az estleges gondokról, problémákról és persze örömökről intim

körülmények közt tudjanak beszélgetni.

Alkalomszerűen lehetőséget teremtünk a szülőknek, vásárok szervezésével, olyan

játékszerek, könyvek beszerzésére, amelyeket mi is használunk az óvodában.

Az óvoda és más intézmények

Óvodánk helyi sajátossága, hogy a bölcsőde, az óvoda és az iskola egy épületen belül,

egymás mellett van.

A bölcsődei gondozónőkkel napi kapcsolatban vagyunk, sok óvodás gyermek járt és

testvéreik járnak a bölcsődébe. Nyár végén az új gyermekeket fogadó óvodapedagógusok

meglátogatják az óvodába készülő gyerekeket, ismerkednek velük. A gondozónőktől rövid

jellemzést kérnek. Az óvodába felvett gyermekeknek igyekszünk a bölcsödében megszokott

jelüket adni, a csoportbeosztásnál figyelembe vesszük a szülők kéréseit.

Az iskolákkal szoros és folyamatos a kapcsolatunk, különösen a szomszédos Waldorf

Iskolával.

Nevelési Tanácsadó a különböző beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekek számára

nyújt segítséget. Kérésünkre iskolaérettségi vizsgálatokat végeznek.

A gyógypedagógiai intézmények a SNI gyermekek fogyatékának és egyéni

fejlettségének megfelelő, gyógypedagógusi segítséget adnak a speciális fejlesztéshez.

Közművelődési intézményekkel – helyi – Ifjúsági Ház, Káposztásmegyeri Közösségi

Ház, - általános – múzeumok, mozi, - annyiban kerülünk kapcsolatba, amennyiben az általuk

szervezett programokat látogatjuk. Az ottani, gyermekek számára szervezett rendezvényeket

népszerűsítjük a szülők között is.

Egészségügyi szolgálat a védőnő rendszeresen látogatja a gyermekeket az óvodában

és időszakonként „tisztasági” szűréseket végez, egészségügyi probléma esetén kérésre

segítséget nyújt.



112

A Komplex Prevenciós Óvodai Programot alkalmazó más óvodákkal igyekszünk

felvenni a kapcsolatot és így

tapasztalatcserére van lehetőségünk a gyakorlati munkáról,

szakmai konzultációkat szervezhetünk egymás között.

4.2. Kiemelt nevelési elveink

Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakozására törekszik, melynek

során a gyermeket megillető jogok és alapvető egyéni szabadság tiszteletben tartását

tartjuk szem előtt, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön színvonalas

nevelésünkben.

A gyermeki személyiséget tisztelni, elfogadni kell és ennek érdekében szeretettel,

megbecsüléssel, bizalommal, gondoskodással vesszük körül. A nevelésnek lehetővé

kell tennie, és segítenie kell a gyermeki személyiség harmonikus fejlődését és az

egyéni képességek kibontakoztatását.

Biztonságérzetet adó, szeretetteljes, érzelmekben gazdag óvoda megteremtésére

törekszünk, ahol a gyermek áll a központban.

Alapelvünk, hogy arra törekedjünk, a nálunk töltött időt élményekben gazdagon töltse,s derűs, kiegyensúlyozott légkörben fejlődjön minden gyermek.

Az óvodai élet segítse elő, hogy a gyermek olyan helyzetbe kerüljön, ahol számára

eddig ismeretlen kulturális, művészeti élményekkel találkozzék, új tapasztalatokat

szerezhessen.

A nevelésben a család szerepe a meghatározó, az elsődleges, az óvoda építrá és

kiegészíti azt, amennyiben szükséges a hátránycsökkentés a feladatunk.

A családból hozott szokásokat, hagyományokat tiszteletben tartjuk, támaszkodunk rá.

Az óvodapedagógusok a szülőket elfogadják.

Az óvoda valamennyi munkatársa szem előtt tartja, hogy minden gyermek más és más

személyiség és a fejletség különböző szintjén állnak. A speciális szakemberekkel

közösen arra törekszünk, hogy minden gyermek optimálisan fejlődjön.

Lehetőséget biztosítunk a közvetlen tapasztalat- és élményszerzésre. A rendszeres

egészségfejlesztő testmozgásnak a lehetőségét is megteremtjük a teremben és aszabadban egyaránt.



113

Az óvodán belüli légkört oly módon igyekszünk kialakítani, hogy a társas

kapcsolataink pozitív mintát nyújtsanak a gyermekeknek.

Óvodai nevelésünk során arra törekszünk, hogy a gyermeke a különböző

tevékenységek közt szabadon választhassanak és az óvodapedagógusok általkezdeményezett tevékenységek igazodjanak az egyéni és életkori sajátosságokhoz.

Kiemelten kezeljük a másság elfogadását, mert ez az egyik alapfeltétele a közösségi

nevelés egészséges alakulásának, valamint a kiegyensúlyozott érzelmi életnek. Nem

adunk helyet semmilyen előítélet kialakulásnak.

Az óvodapedagógusok feladata:

Az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók differenciált fejlesztése, így a

potenciális tanulási zavarok korai kiszűrése és megelőzése is.

Építsék be a fő nevelési területek feladataiba indirekt módszerekkel a pszichikus

funkciók differenciált fejlesztését. Építsenek a spontán gyermeki aktivitásra!

Vegyék észre a különböző képességek, készségek területén az egyes gyerekeknél

mutatkozó tehetséget, és teremtsenek lehetőséget annak kibontakoztatásra,

fejlesztésére.

A szülők igényeit felmérve, és pedagógiai elveinkkel összeegyeztetve szervezzék meg

az óvodai életet

A szülőkkel közösen foglalkozzunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel. A

hátrányok oka lehetőleg semmiképp ne súlyosbodjon az óvodai évek alatt.

Vegyenek részt olyan képzéseken, tanfolyamokon, melyek a program megvalósítását

segítik illetve a SNI és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztéséhez ad

segítséget.

A SNI gyermekek integrált nevelése szükségessé teszi, a habilitációs és rehabilitációs

szemléletet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazását. Az integráltan

nevelt gyermekek számára biztosítani kell a speciális eszközöket, melyeket az adott

szakértői és rehabilitációs bizottság javasol.

Az óvodapedagógusok feladata olyan pedagógiai attitűd kialakítása, mely lehetővé

teszi az integrált gyermekek számára sajátos igényük szerint képességeik fejlesztését,



114

a többiek számára pedig a toleráló magatartás, segítőkészség, alkalmazkodás

gyakorlását.

A pedagógusoknak biztosítani kell a nemzetiséghez tartozó és más országból érkezett

gyermekeinek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését,társadalmi integrálását az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

Kiemelten kezeljük a másság elfogadására nevelést, hiszen az egyik alapvető feltétele

a társas kapcsolatok egészséges alakulásának, a kiegyensúlyozott érzelmi életnek.

Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

5. A pedagógiai feltételrendszer és tartalma

Az óvodai nevelésünk tartalmában határozzuk meg a gyermekek tevékenység formáit,

az iskolakezdésre elérendő fő fejlődési jellemzőket.

Programunkban vállaljuk a gyermekek képességeinek tudatos, differenciált

fejlesztését, hogy később az iskolában lehetőleg ne küzdjenek tanulási zavarokkal.

Felhasználjuk módszerként a Komplex Prevenciós Óvodai Program által kidolgozott

fejlesztő programot, a gyermek életkori és egyéni sajátosságaira, természetes játék-, és

mozgásigényére építve.

Az alábbi területeken:

Mozgásfejlesztés

Testséma fejlesztés

Észlelésfejlesztés (percepció fejlesztés)

Verbális fejlesztés

Programunkban jelentős szerepet kap néphagyományok megismerése.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése megfelelő ütemben történjen.

A SNI, integrálható gyermekek számára lehetőséget adunk az együttnevelődésre és közös

tevékenységekre társaikkal.



115

A SNI gyermekek egyéni fejlesztéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó

speciális szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus közreműködését kérjük.

Az integrált gyermekek tevékenységeiben fontos szem előtt tartani:

- a fejlesztés a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,

- az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődési üteméhez,

- a gyermek mindig csak annyi segítséget kapjon, ami a további önálló cselekvéshez

szükséges,

- a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl.

Szervezeti és időkeretek az óvodában

Csoportszervezés

A program megvalósítható homogén és heterogén életkorú csoportban is. Óvodánkban

törekszünk homogén életkorú csoportok szervezésére, a helyi lehetőségekhez alkalmazkodva.

A mindennapi élet tervezésénél és szervezésénél az óvodapedagógusok valamennyi

csoportformánál figyelembe veszik a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét és fejlődési ütemét.

Amelyik csoportban integrált, sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése történik,

ott. figyelembe vesszük a 2-es illetve 3-as szorzókat a csoportlétszámnál.

Napirend, hetirend

A napirendet, heti rendet rugalmasan alakítjuk ki a helyi adottságokat, igényeket,

lehetőségeket, hagyományokat figyelembe véve.

A napirend szervezésével, rugalmas alkalmazásával megfelelő időt, teret biztosítunk a

gyermekek nyugodt, elmélyült, aktív tevékenységéhez. Az óvodapedagógusok a nevelési évsorán a gyermekek biológiai és társas szükségleteit szem előtt tartva alakítják ki.

Évszaknak, időjárásnak megfelelően lehetőséget biztosítunk a levegőzésre.



116

Tevékenységek és időtartamuk a napirendben

Tevékenység Időtartam

Játék, szabadon

választott tevékenység4 - 6 ó r a

Előkészületek étkezéshez, étkezés1 – 2 ó r a

Öltözködés, testápolás 1,5 – 1 óra

Pihenés, alvás1,5 – 2,5 óra

Mindennapi szervezett mozgás15 – 30 perc

A heti rend napi bontásban tartalmazza az irányított tevékenységek idejét.

Az irányított mozgásos tevékenységi forma, az egyetlen, amelyet kötött formábanszervezünk.

A különböző párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek alatt

kihasználjuk a speciális fejlesztésre kínálkozó lehetőségeket.



117

6.1. A nevelés alapvető keretei

6.1.1. Egészséges életmód alakítás

Célja:

A 3-7 éves gyermekek testi-lelki fejlődésének elősegítése, az egészséges életvitel igényének

alakítása.


A gyermekek gondozása, testi szükségletei, mozgásigényük kielégítése.

A gyermekek egészségének védelme, óvása és megőrzése, edzettségének biztosítása.

A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása, a környezet

védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos

magatartás megalapozása.

A helyes életritmus - napirend biztosítása.

A SNI gyermekek megfelelő segítése a hátrányuk leküzdése érdekében.

Az óvodapedagógus alakítson ki bensőséges viszonyt és természetes testközelséget a gyermek

gondozása során. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő

gondoskodást. A gyermekek csak azoktól fogadnak el gondoskodást, akik őszintén,

bizalomkeltően közelednek feléjük és minden mozdulatuk, szavuk tapintatot, elfogadást

sugároz. Ilyen feltételek mellett tudjuk megismerni a gyermekek igényeit, családból hozott

szokásait.

Biztosítsa az óvodapedagógus az óvodába lépés pillanatától kezdve az önálló testápolás,

étkezés, öltözködés szervezettségét. A befogadás ideje alatt minden gyermekkel az

óvodapedagógusok, a pedagógiai asszisztensek, a dajkák bevonásával, végezzék a teendőket,

hogy a gyermekek megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. Törekedjünk

arra, hogy az óvodában dolgozók viselkedésük, magatartásuk minden esetben modellértékű

legyen.

A növekedés, érés és a fejlődés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. Az

óvodapedagógus feladata, hogy tájékoztassa a szülőket az étrendről, és javaslatot tegyen az



118

otthoni kiegészítő ételekre. Az óvodában tízórait, ebédet, uzsonnát kapnak a gyerekek, illetve

a szülők segítségével naponta gyümölcsöt, zöldségfélét.

A gyermekeknek nem csak a fejlődését, hanem a közérzetét is befolyásolja a megfelelő

táplálkozás, ezért az óvodapedagógus törekedjen megismerni az egyes gyermekek étkezésiszokásait. Szükséges ismerni minden gyermeknél a kedvelt ételt, érzékenységet, mit nem

szeret, és tapintatosan kell segíteni, szoktatni a megfelelő étkezési szokások alakítását, a SNI,

vagy a speciális diétát igénylő gyermekek eltérő szükségleteit figyelembe kell venni.

Törekedjen az óvodapedagógus az étkezés közben a kulturáltság, az esztétikum

megjelenítésére és igyekezzen a pozitív hangulat kialakítására. A SNI gyermekeknél fontos az

evőeszközök használata, a tányér az étel helye, a pohár fogása, folyadék mennyisége és a

speciális eszközök beszerzése.

Az óvodapedagógus gondoskodjon olyan tapasztalatszerzésre alkalmas tevékenységről, ahol

süthetnek, salátát készíthetnek a gyermekek, az óvodapedagógusok a szülők és a nagyszülők

bevonásával.

Figyeljen az óvodapedagógus arra, hogy egész nap álljon folyadék (víz) a gyermekek

rendelkezésére, ha szomjasak, és erre hívja fel figyelmüket.

A testápolás a gyermekek betegségének megelőzését, egészségének védelmét, testük,

ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásuk és tisztaságigényük

kialakítását szolgálja.

Fontos, hogy az óvodapedagógus (pedagógiai asszisztens, dajka) működjön közre a

testápolási szokások alakításában. Az óvodapedagógus a tevékenység közben beszélgessen a

gyerekkel, hogy annak kívánsága, kérése alapján tudjon segíteni. Az óvodai és családi

szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában, ugyanakkor minden esetben

alkalmazkodni kell az egyéni igényekhez. Különös gonddal védje a felnőtt a gyermek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztántartásához, a WC

használatához a gyermeket gondozók teremtsék meg a feltételeket, hogy a gyermekek

fokozatosan egyre önállóbban végezhessék ezeket a teendőket, biztosítsanak elegendő időt a

gyakorlásra.

SNI gyermek esetében fokozottan ügyelni kell a tisztálkodásra és a megfelelő eszközök

biztosítására.



119

A rendszeres testápoláshoz tartozik az étkezés utáni fogmosás és meleg időben a

folyamatos hűtés, zuhanyozás, ennek feltételeit teremtse meg az óvodapedagógus. Biztosítsa

az óvodapedagógus az óvodába lépés pillanatától kezdve az önálló testápolás, étkezés,

öltözködés szervezettségét, hangsúlyosabb figyelemmel a SNI gyermekekre.

Az öltözködés, védekezés az időjárás-változás ellen, de egyben fejleszti a gyermekek ízlését,

önállóságát is. Az óvodapedagógus következetesen kérje a szülőket, hogy többrétegűen

öltöztessék gyermekeiket. Fontos meggyőzni a szülőket a kényelmes, praktikus, igény szerinti

öltözködés előnyéről.

Minden gyereknél javasoljuk a tartalék garnitúra elhelyezését a zsákjában.

A váltócipő, az udvari játszóruha (testnevelésre és mozgásra is alkalmas) meglétét

megkívánjuk, ezt a szülők biztosítják gyermekeiknek.

A gyermekek alvás és pihenés igényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az óvodapedagógus

tegyen meg mindent a nyugodt pihenéshez, alváshoz szükséges feltételek megteremtéséhez

(csend és nyugalom). Az óvodapedagógus mesével, énekkel altasson, s figyeljen fel a

zaklatott, nyugtalan gyerekekre.

A kényelmes ágyak mellett biztosítani kell a megfelelő ágyneműt és plédet, szülő részéről a

pizsamát. A gyermekek alvási szokásait vegye figyelembe az óvodapedagógus (alvósjáték,

kendő stb.).

A gyermekeknek különböző az alvásigénye. Egyórai nyugodt pihenés után az

óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a nem alvó gyermekek felkelhessenek, és csendes

tevékenységet folytathassanak. Nyári hónapokban az iskolába felvett gyermekeknek az

óvodapedagógus teremtse meg annak lehetőségét, hogy csak akkor fektesse le, ha igényük

van rá. Ezzel is előkészítjük a gyermekeket az első osztályos napirend szerinti életre.

Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással elkülönítve gondozza ahozzá közel álló felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. A fertőzések terjedését

gyakori szellőztetéssel, megfelelő időközönkénti fertőtlenítő takarítással, edzéssel, megfelelő

öltözködéssel, külön törülköző és pohár használatával igyekezzenek megelőzni.

Óvodáskorban előfordul, hogy bepisilnek a gyermekek. A felnőttek ügyeljenek arra, hogy

még véletlenül se szégyenítsék meg a gyermeket. Kizárólag a tapintatos, szeretetteljes

bánásmód és a szülőkkel való partneri kapcsolat szüntetheti meg az okokat. A SNI gyermekek

esetében minden segítséget meg kell adni ezen a területen is.



120

Az óvodás években jellemző az alakváltozás, a hirtelen növekedés következménye sokszor

okoz hanyag testtartást. Az óvodapedagógusok használják ki a mozgásos tevékenységek ,

különösen a mindennapos szervezett egészségfejlesztő testmozgás és az udvari mozgásos

játékeszközök segítségét a mozgásigény kielégítésében és a gerinc deformitások

megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartását

javító tornát tervezzen be az óvodapedagógus.

A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha mindennapedzési lehetőségük

van. Az egészség megőrzéséhez, a betegség megelőzéséhez fontos, hogy a gyermekek

szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. Az óvoda udvara a legjobb

lehetőség arra, hogy sok időt töltsenek a szabadban, ezt egészíti ki a közeli erdő. A

légfürdőzésre teremtsen alkalmat a szabadban, a mozgásra, játékra és sétára az

óvodapedagógus. A gyermekek a víz, edző hatását is ismerjék meg az óvodában, ez

intenzívebb a légfürdőnél.

Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A

tárgyi környezetük megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus, nyugtató hatású színek

harmóniája és ez megfelelő alapot ad az itt folyó nevelőmunkához.

Az óvodapedagógus figyeljen a tárgyi környezet elrendezésére, óvására, pótlására, a

környezettudatos magatartás megalapozására, a megfelelő feltételek biztosítására, ennek védelmében a gyermekekkel együtt tevékenykedjen. Az udvar kialakítása során arra

törekedtünk, hogy a gyermekek tevékenységének sokféleségét szolgálja. Ösztönözze a

gyermekeket az egészséges, természetes mozgáslehetőségek gyakorlására.

Az udvaron is biztosítsa azokat a játékeszközöket, melyek a csoportszobában kedvelt

játéktevékenységek kellékei (sátrak, várak, bábok és dramatizáláshoz szükséges eszközök).

Teremtse meg a lehetőséget a szabadban az agyagozáshoz, festéshez, stb. és a teremben

megkezdett tevékenységek folytatásához.

A teraszokon tegyék lehetővé az étkezést és a játékot.

Az mindhárom udvaron a csoportok alakítson ki közösen virágos- és veteményeskertet.

A csoportszobákat az óvodapedagógusok tegyék többfunkcióssá, mely alkalmas a szabad

játékra, étkezésre, alvásra és pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá

tétele biztosítja a gyermekek jó közérzetét és egyben jó mintát is ad.



121

A SNI gyermek esetében biztosítjuk a berendezési tárgyak állandóságát. és az akadálymentes

környezetet.

Kihasználjuk a termek nagy ablakfelületeit, hogy minél hosszabb ideig tevékenykedjenek

természetes fényben, ezért nem teszünk fel függönyt, csak az árnyékolást oldjuk meg.

Az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy többféle játék tevékenységhez is elkülöníthető

részeket alakíthassanak ki a gyermekek a csoportszobában. Legyen a teremben egy meghitt

együttlétre alkalmas kuckó, ahol mesélni, beszélgetni lehet. Valamennyi eszköz a gyermek

számára elérhető legyen. Minden teremben gondoskodjon az óvodapedagógus, hogy állandó

helye legyen a rajzolásnak, barkácsolásnak és itt találjon meg a gyermek minden eszközt, ami

a vizuális és téri alkotáshoz szükséges. Gondoskodjon helyről növényeknek, akváriumoknak

és terráriumoknak, a séták, kirándulások alkalmával összegyűjtött "kincseknek”.

Folyamatosan, a gyerekek igénye és érdeklődése alapján az óvodapedagógus biztosítson a

teremben mozgásfejlesztésre alkalmas játékeszközt és teret.

Az öltözők berendezésén túl fordítson figyelmet az óvodapedagógus olyan tábla

elhelyezésére, amely nem csak figyelemfelkeltő, esztétikus, hanem a szülők tájékoztatást

kaphatnak a csoport nevelési-fejlesztési elképzeléséről is.

A mosdókban biztosítjuk a megfelelő méretű eszközöket és a függönyökkel az intimitást.

A tornaterem berendezésével, eszközök elhelyezésével úgy használjuk ki a helyet, hogy

naponta mozogjanak, tornázzanak a gyermekek, ha a szabadban ez nem biztosítható.

A napi életritmus, a rendszeresség, az azonos időben végzett tevékenység hatással van az

életfolyamatokra, alapvető feltétele a testi-lelki harmónia megteremtésének.

Az óvodapedagógus tudatosan tervezze meg a gyermek napját, minden esetben vegye

figyelembe az egyedi szükségleteit, sajátosságait.

Minden tevékenység alapfeltétele a jó hangulat, oldott légkör, kellemes közérzet, ennek

megteremtése, alakítása az óvodapedagógus feladata.

A szabályok, szokások kialakításához hosszabb idő szükséges, a gyermekek egyéni

képességei, adottságai, fejlettsége meghatározó.

Vegye figyelembe, hogy az egyéni fejlődést legjobban a folyamatos napirend biztosítja.



122

Az óvodapedagógus tartsa szem előtt a tevékenységek megszervezésénél a párhuzamosan is

végezhetőik a folyamatosság, a kötetlenség, a választhatóság, az átjárhatóság biztosításának

elvét.

A folyamatos délelőtti napirend előnyei:

Lehetővé teszi, hogy minden gyermek egyéni tempója szerint étkezzen.

Minden gyerek eldöntheti, mikor kezd és fejez be egy tevékenységet.

A játszó gyereknek nem kell abba hagynia a játékot.

Az óvodapedagógus könnyebben észreveszi, hogy az egyes gyermek mikor szorul segítségre.

A nap folyamán néhány állandó, visszatérő tevékenységnek van csak pontos ideje (ebéd,

pihenés) ezek minden alkalommal a nap ugyanazon időszakában valósulnak meg, és a programunk sajátosságait kell még figyelembe venni (testvér csoportok közös szervezett

tevékenysége, tornatermi, szervezett tevékenységek idejének beosztása) a kötött időpontok

meghatározásában. A gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő

(5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg a

differenciált, párhuzamos tevékenységek.

A helyes életritmust a családdal együtt alakítjuk, fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy

célszerű otthon is az étkezések és a pihenések megközelítőleg azonos időpontját betartani.

A megjelölt időkeretek csoportonként, a gyerekeket figyelembe véve más-más időpontban

jelentkeznek.


A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül

tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.

Vigyáznak a tisztálkodási eszközökre, és helyükre teszik azokat. Zsebkendőjüket

szükség szerint önállóan használják.

Képesek eldönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek a kancsóból

és szednek a tálból.



123

Igényükké válik az esztétikus terítés, higiénikusan étkeznek, és biztonságosan

használják az evőeszközöket. Étkezés közben ügyelnek testtartásukra, és halkan

beszélgetnek.

Önállóan öltöznek, a ruhájukat ki- begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.

Ügyelnek ruhájuk helyre tétele során annak esztétikus elrendezésére.

Igényükké válik az őket körülvevő környezet tisztasága, rendje és ezt képesek

megőrizni, illetve helyreállítani, kialakul bennük a környezettudatos magatartás.

Ügyelnek saját külsejükre, képesek eldönteni, hogy fel- vagy levegyenek

ruhadarabot magukról.

Igényükké válik a levegőzés, szívesen mozognak és vesznek részt mozgásos játékban. Nem félnek a víztől. A többség szívesen játszik, mozog a vízben.

A SNI gyermekek saját képességeikhez mérten a lehető legmaximálisabb fejlődést

produkálják.

A SNI gyermek esetében a fejlődés lassabban alakul ki, a sérüléstől és a fogyaték

nagyságától függően.

6.1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

Az óvodáskorú gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért nagyon fontos,

hogy az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes

légkör vegye körül. A gyermek érzelmi állapotát nagymértékben a családi atmoszféra

határozza meg.

Az "én" fejlődésben a 3-7 éves szakasz kiemelt jelentőségű. A kezdetben jellemző erős,

gyakran változó, szélsőséges érzelmekkel teli viselkedésből, egy hosszabb érési folyamat

eredményeként, eljut a gyermek a kezdeményező, együttműködő önmegvalósító,

önérvényesítő, társas magatartás, viselkedés szintjére. Ez természetesen csak

csoporthelyzetben valósulhat meg. A szocializációs folyamatban a gyermek, különböző

erkölcsi normákat ismer meg, melyek beépülnek személyiségébe.



124

A közösen végzett tevékenységek, a közösen átélt élmények bizonyos többletet adnak a

gyermekeknek, hiszen módosíthatják viselkedésmódjait, egészséges összehasonlítási

lehetőséget kínálnak, ebből következően reális önismeret, önértékelés kialakulását teszik

lehetővé.

A társas érintkezés alakulásában döntő a gyermek felnőtthöz fűződő viszonya. A felnőtt-

gyermek kapcsolatban 3-7 éves korban az érzelmi töltés a meghatározó, jobban, mint a

kortársi. Az óvoda alkalmazottainak pozitív kapcsolata is kedvező érzelmi töltés a gyermek

számára.

A csoporthoz tartozás érzéséhez tapasztalni kell a gyermeknek, hogy a többieknek hiányzik,

hogy számon tartják, hogy a csoportnak szüksége van rá.

Célja:

A személyiség "én" fejlődése során a természeti és társadalmi környezettel való kapcsolat

alakítása, ehhez való alkalmazkodás, önkifejező és önérvényesítő törekvéseknek teret

engedve. Pozitív érzelmi viszonyulásra törekvés, a gyermekek akarati életének, a

jellemvonásainak alakításában, tiszteletben tartva az egyéniségüket.


Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése az

óvodába lépéstől az iskolába indulásig.

A gyermekek nevelése annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek

különböznek egymástól.

Lényeges a SNI gyermek számára a befogadás, a szeretet biztosítása, beilleszkedésük elősegítése, és az eltérő szükségletek figyelembevétele.

A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek neveléséhez szükséges speciális ismeretek,

sajátos törődés, szükség esetén megfelelő szakemberhez való irányítás biztosítása.

Kapcsolatok biztosítása (gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek), amelyek pozitív

érzelmekre épülnek. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó

képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.

Értékek, normák közvetítése, amelyek a családi környezet hatásait egészítik ki.



125

A társas kapcsolatok, a gyermeki magatartás szempontjából modell értékű az

óvodapedagógus, az óvodai más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja,

viselkedése.

Törekedni kell a barátságos, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör kialakítására, merta gyermek érzelmi vezéreltsége ezt igényli, és ettől érzi magát biztonságban. A családias

légkörben kialakul a gyermekeknél az érzelmi kötődés társaihoz és a felnőttekhez. Olyan

alaphangulat alakul ki, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönöz. A

folyamatos napirend elősegíti, hogy a várakozás, túltervezés kiküszöbölhető legyen, és ez

nyugalmat eredményez.

Az óvodapedagógusok tegyék lehetővé, hogy a gyermekek szabadon mozoghassanak a

csoportszobában, mosdóban, az udvaron, ezzel is az otthonosság érzése erősíthető. Arugalmas napirend hozzájárul az SNI gyermekek optimális fejlődéséhez is.

Az otthonosság érzését segítsük elő azzal, hogy minden gyermeknek saját doboza van a

csoportban, ahová eszközeit, játékait talált "kincseit" beteheti, önállóan dönthet róluk. A derűs

légkör alapozza meg a gyermekek érzelmi kötődését óvodapedagógushoz, dajkákhoz és az

óvoda más felnőtt dolgozóihoz. Az óvoda dolgozói magatartásukkal, gyermekekhez való

viszonyulásukkal, bánásmódjukkal segítsék elő, hogy minden gyermek jól érezze magát,

szívesen vegyen részt a tevékenységekben.

Minden csoportban teremtsék meg a lehetőséget hagyomány, szokás- és normarendszer

megalapozását, szimbólum kialakítására, ami a csoportoknak egyéni színezetet ad és erősíti a

gyermekek összetartozását, együttérzését.

A családias légkör megteremtése segítse elő a gyermekek társas szükségleteinek kielégítését

és kapcsolatainak alakulását. Figyeljenek arra az óvodapedagógusok, hogy a más-más

csoportba járó, 5-6-7 éves gyermekek számára külön tevékenységeket is szervezzenek, hiszen

ez egy másfajta együttműködésre ösztönöz. Keressék az alkalmakat, illetve tudatosan

szervezzék meg, hogy nagyobb gyerekekkel (iskolásokkal) is találkozzanak óvodásaink.

A kompetencia területek közül az óvoda-iskola átmenet kapcsán, szoros együttműködés

rendszer építése valósuljon meg.

A gyermek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha jól érzi magát a csoportban. Pedagógiai

munkánk alapja az óvodapedagógus-gyerek, pedagógiai asszisztens-gyerek, dajka-gyerek,

kapcsolat, melyet pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemez. Az érzelmekre épülő, szeretetteljeskapcsolattal alapozzuk meg az új megértését, az élmény feldolgozását, a szociális



126

viselkedésminták átvételét, a normák, szabályok elfogadását, a konfliktushelyzetek

megoldását. Az óvodapedagógus személyiségének modell értékével hat a csoportszerveződés

folyamatára, serkentője a gyermekek egyéni fejlődésének.

Vegyük figyelembe, hogy a gyermekek azonnal reagálnak az óvodapedagógus érzelmeire,viszonya egy-egy gyermekhez bármennyire is nem áll szándékában, hat a csoporton belüli

kapcsolatokra. Igyekezzék ezért minden gyermekhez szeretettel, megértéssel, feltétel nélküli

elfogadással fordulni.

Figyeljünk arra, hogy a gyermekek érezzék, majd értsék meg hogy az óvodapedagógus mit

tart helyesnek, mit miért utasít el, mindezt fejezze ki cselekedeteiben, szavaiban egyaránt. A

gyermekek kezdeti érzelmi azonosulása később belátássá válik azzal az értékrenddel

kapcsolatban, amit számára az óvodapedagógusa közvetít.

A felnőttek és elsősorban az óvodapedagógus magatartása legyen barátságos, szeretetteljes,

őszinte, ugyanakkor határozott is. A gyermekeknél az egyéni sajátosságot figyelembe véve

legyen az óvodapedagógus igazságos, következetes és mindig tartsa szem előtt a

differenciálás módszerét, ha valamit követel is, soha ne feledkezzen meg a fejlesztendő

feladatról.

A kortársi kapcsolatok nagy hatással bírnak a közösségi nevelésre Az óvodai nevelés - a

családi nevelésen túl - semmivel sem pótolható szocializációs színteret, biztosit a gyermek

számára.

A gyermek-gyermek közötti kapcsolat a személyiségfejlesztésben nagyon fontos, az egyes

gyermeket gazdagítja, az "én" fejlődéshez biztosítja a sokoldalúságot, az összehasonlítási

lehetőséget. A csoportban való tevékenység segíti, sőt lerövidíti a tapasztalatszerzés útját,

alkalom nyílik egy-egy probléma többirányú megközelítésére, így rugalmas

gondolkodásmódot alakít.

A kortárs is modell a gyermek számára, így a viselkedési minta egy részét átveszi, ez

állandósul és beiktatja saját szokásrendszerébe.

A felnőtt felelőssége, hogy a gyermekcsoport közösségi légköre hogyan alakul.

A közösségi nevelés folyamatában figyelnünk kell, hogy a gyermekek személyisége, "én"

tudata megerősödjék, a saját magáról kialakított kép a tevékenységek során és a

kapcsolatokban differenciálódjék és ezzel együtt egyetlen gyermek se maradjon észrevétlen a

csoportban. El kell érnünk, hogy figyeljenek egymásra, éljék bele magukat más gyermek



127

helyzetébe, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy minden gyermek önállóan, aktív

személyiségként élje meg magát, hogy az "én és a másik" elkülönüljön.

Minden segítséget meg kell adni az egymáshoz közeledő gyermekek tevékenységéhez,

barátságuk alakulásához, így egyéniségüket mutató színes, egyedi tagjai lesznek aközösségnek.

A konfliktusos helyzeteket engedjük önállóan megoldani, csak akkor avatkozzunk be, ha

veszélyben van a gyermek, vagy nem tudják megoldani.

Segítsük elő, hogy a tevékenységek végzése közben együttműködve, közösen oldhassák meg

a feladatokat. Tapasztalhassák meg, hogy a közösen folytatott tevékenység örömtelibb és

eredményesebb.

A közös együttlétek alkalmával, olyan tevékenységi lehetőségeket biztosítunk, melyek során

rácsodálkozhatnak a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó szépre és jóra,

tisztelik és becsülik azt.

Ismerkednek szűkebb és tágabb környezetükkel, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

Fontos, hogy a gyermekek fogadják el és tiszteljék a különbözőségeket, a másságot, legyen az

eltérő külső, viselkedés, különleges állapot.

Arra törekszünk, hogy az óvodába, de más csoportba tartozó gyermekek is érezzék, hogy

összetartoznak , ezt közös tevékenységek szervezésével érhetjük el, melyre jó lehetőség a

közös ünnep és hagyomány ( hétvégi családi napok, kézműves délután stb.).

A közösségi szokások előfeltétele, hogy a gyermekek beilleszkedjenek a közösségbe.

Kezdetektől figyelni kell a kialakításukra, hogy pozitív érzelmekhez kapcsolódjanak és a

gyermekek folyamatosan ismerjék meg a szokások értelmét, és minél önállóbban alkalmazzák

azokat. Egyértelművé kell tenni az együttélés szokásait, normáit és elő kell segíteni az

azokhoz való alkalmazkodást. A szokásalakításra - köszönés, kérés, segítés, figyelmesség stb.

- saját példájával adjon mintát az óvodapedagógus a gyermekeknek.

A gyermekek boldogulása, a felnőttekhez és a társakhoz való viszonyulása alapvető, ezért

nevelésünk akkor hatékony, ha e viselkedés kialakítását alapvető feladatnak tekintjük.

Meghatározzuk a csoport szokásait, együttélési normáit, elősegítjük az azokhoz való

alkalmazkodást, a befogadást példamutatással, az elvárások következetes betartásával

alakítjuk.



128

A SNI gyermekeket az egyéni fejlettségüket figyelembe véve a szocializációjukat segítő,

minden tevékenység formába be kell vonni. Az autista gyermekek estében a szociális

habilitációs terápia alkalmazása az elsődleges feladat.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvodaegyüttműködő szerepe az különböző speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

Az együttélés, a viselkedés érvényesítendő módjai:

Bizalom a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatban - alapja, feltétele

minden emberi együttélésnek.

Szeretetteljes magatartás

Tiszteletadás - alapvető követelmény megnyilvánulásai szóban és

kommunikációs helyzetben (családban, óvoda dolgozói, vendég, csoporttárs)

Megbecsülés. Figyeljenek társaik és a felnőttek munkájára és vigyázzanak a

produktumra, értékeljék egymás erényeit.

Tapintatos viselkedés valamennyi tevékenység során, illetve a mássággal

kapcsolatban (pl. vigasztalják szomorú társukat)

Figyelmesség - éljék át és váljék szokásukká a mások számára szerzett öröm.

Segítségnyújtás - számtalan formáját legyen alkalmuk megélni (segítsenek a

gyengébbnek, kisebbnek).

Türelem - tanulják meg késleltetni vágyaikat, kívánságaikat.

Önfegyelem - tapintatosan neveljük őket arra, hogy az egyéni célok, a

csoportnormához alkalmazkodva valósíthatók meg. Ha kell, tudjon lemondani is.

Kudarctűrés - ennek megléte segíti a viszálykodásmentes csoporttársi

együttműködést.

A SNI gyermekeknél ezen a területen is fontos az egy-egy nevelési helyzetre

alternatívák keresése, valamint érvényesülni kell a habilitációs, rehabilitációs

szemléletnek, valamint alkalmazkodni kell a sajátos nevelési igény típusához.



129

A szocializáció színterei

Az óvodába lépés nagy változást jelent a gyermeknek és a családnak egyaránt. Az

óvodapedagógusnak nem csak a gyermekkel, hanem a családdal is ismerkedni, foglalkozni

kell, hogy a kölcsönös bizalom kialakuljon.

A befogadás időszaka meghatározza a gyermek óvodához kialakuló érzelmi kötődését.

A kisgyermekben bizonytalanságot, esetenként félelmet kelthet a számára idegen környezet.

Kiemelten kezeljük az ismerkedés, a közösségbe történő beilleszkedés előkészítését és

folyamatosságát.

Az előjegyzés előtt és alatt a szülőknek lehetősége van az óvodával és az itt folyó neveléssel

részletesen megismerkedni. Az előjegyzés idején a gyermekeket óvodapedagógus várja,halkan szól a zene, lehet játszani, rajzolni és beszélgetni.

A felvételt követően családlátogatáson folytatódik az ismerkedés. Beszélgetünk a gyermek

családban betöltött helyéről, érzelmi kapcsolatairól. A csoportbeosztásnál figyelembe vesszük

- a lehetőségek figyelembevételével - a szülők kérését (testvérek, barátok, volt

óvodapedagógus stb.)

Lehetőséget biztosítunk a nyári hónapokban az udvar, egy arra kijelölt részén, az

ismerkedésre szülőnek, gyermeknek egyaránt, a leendő óvodapedagógusokkal. A bölcsödéből

jövő gyermekeket meglátogatjuk, vendégségbe hívjuk a gondozónőket.

Óvodakezdéskor a gyermek igénye és a szülő lehetősége szerint folyamatosan kezdik az

óvodai életet valamelyik családtag segítségével.

A gyermeknek a szülő jelenléte biztonságot ad, ugyanakkor megismeri az óvoda belső életét,

a gyermekek napirendjét, tevékenységeiket, szokásaikat. A szeptemberi befogadási idő első

két hetében általában mindkét óvodapedagógus jelen van a pedagógiai asszisztenssel és a

dajkával együtt gondosan előkészítik ezt az időszakot.

A SNI gyermekek befogadásakor szükség szerint speciális képzettségű szakember is jelen

van.

A szülőket is tájékoztatni kell az SNI gyermekek befogadásáról Külön figyelmet kell fordítani

a megfelelő eszközök beszerzésére és azok elhelyezésére.

Az óvodapedagógus biztosítja annak lehetőségét, hogy a gyermekek kedvenc játékaikat,

tárgyaikat, biztonságukat fokozó, az otthon melegét jelentő eszközeiket magukkal hozhatják.



130

A feltételeket akkor is megteremtjük, ha a gyermek 5-6 éves korában kerül az óvodába.

Az óvodapedagógusok támaszkodjanak arra a vegyes csoport adta lehetőségre, hogy az

óvodásokat felkészítsék az újak fogadására.

A sok érdekes, ízléses játék mellett az óvodapedagógus a mese, ölbeli játék, mondóka

felhasználására is támaszkodjon az új gyermekkel történő kapcsolatteremtésben.

Figyeljenek arra már a befogadás ideje alatt, hogy a tervezett szokásoknak megfelelően

végezzék a mindennapi tevékenységeket, szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit,

tempóját, szokását, az érzelmi töltést és a játékosságot.

Használják ki a közös tevékenység hatását a gyermek fejlődésének serkentőjeként. Építsenek

arra, hogy a közös készülődések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelent a gyermek

számára. Vegyék figyelembe az óvodai élet szokásai, hagyományos ünnepei érzelmi átélésre

gazdagon motivált tevékenységekre adnak lehetőséget.

Ünnepeink szervezésében, feladatok előkészítésében lehetőséget teremtünk a gyermekek aktív

részvételére.. A tevékenységek egy része kizárólag a gyermekcsoportban kerül megvalósításra

(sütés, salátakészítés, közös díszítés, kirándulás) más részük az egész óvodára kiterjed

(színház).

Az ünnepek, hagyományok három témakörre épülnek:

Gyermekek ünnepei (születésnap, névnap, gyermeknap, családok napja, mozgás

napja, búcsú az óvodától, stb).

Természettel, néphagyománnyal összefüggő ünnepek (Mikulás, Karácsony,

Farsang, Madarak - fák Napja, Húsvét, Föld Napja, stb).

Társadalmi ünnep (nemzeti ünnepek).

Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda, a hangulatnak megfelelő zene, és a gyermekek,

felnőttek öltözete (legkedvesebb ruhám – „szép ruha”). A jó érzelmi előkészítés és az egyre

fokozódó örömteli várakozás maga az ünnepi együttlét, amely elősegíti a gyermekek pozitív

érzelmeinek alakulását.

A gyermeknek megterhelő, szorongással járó szereplését elkerüljük. Az ünnepek csak úgy

érik el hatásukat, ha a szülők együttműködő támogatása segít ebben, de ez nem jelenthetterhet sem a szülő, sem a gyermek számára.



131


Ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, felnőttekhez. Ez érzelmekben,

szavakban, tettekben nyilvánul meg.

A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásainak,

szabályainak betartása.

Elfogadják és megértik, hogy az emberek különböznek egymástól.

Kérés nélkül segítenek a rászorulónak, együtt éreznek a közösség tagjaival.

Szívesen dolgoznak a közösségért, örülnek a közösen elért sikernek.

Bíznak önmaguk képességeiben és társaikban.

Tudják, hogy egy összetartozó csoport tagjai, érdeklődnek társaik, barátaik iránt.

A csoportba érkező vendéget szívesen fogadják. Az óvodában és azon kívül is, ha

találkoznak társaikkal, az óvoda dolgozóival, köszöntik egymást.

Ismerik saját képességüket, képesek felismerni értékeiket, de azt is meg tudják

fogalmazni, mik a hiányosságaik.

Érvényesítik kezdeményező-képességüket, képesek tartósan érdeklődni, és

szükségleteik kielégítését késleltetni.

Igyekeznek a konfliktusokat megoldani.

Éretté válnak az iskolába lépésre.

Ismerik szűkebb-tágabb környezetüket.


el.

A gyermekek támaszra találnak a társas kapcsolatok során.

Az óvodáskorú gyermek, jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége.

Meleg, elfogadó, kiegyensúlyozott légkört kell teremtenünk, melyben már óvodánkba

lépéskor kedvező érzelmi hatások érik a gyermekeket, biztonságban érzik magukat.

A SNI gyermekek esetében a meleg, elfogadó légkör megteremtése, az érzelmi

biztonságnak, nagyobb a jelentősége.



132

Az óvodai környezet lehetőséget teremt a társas kapcsolatok kiélésére, elősegíti a gyermek

szociális érzékenységének fejlődését, ránevel a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.

A szocializáció szempontjából fontos a közös élményekre épülő közös tevékenységek

gyakorlása.

A SNI gyermekek számára az együttnevelés a szocializáció alapja. Az elfogadás, együtt

tevékenykedés élménye biztonságot nyújt, kompetenciatudatot alakíthat ki.

Feladataink ezen a téren:

Érzelmi biztonságot nyújtó légkör kialakítása.

A társas kapcsolatokban teret adni az én-kép, én-tudat, önismeret fejlődésének, az

önkifejező törekvéseknek. Erősíteni a pozitív érzelmi reakciókat, attitűdöket a gyermek-gyermek,

óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka kapcsolatban.

Az egyes gyermek egyedi sajátosságainak ismeretében egyéni bánásmód

alkalmazása.

Az együttélés szabályainak megismertetése, erkölcsi értékek közvetítése.

Észrevetetni és megismertetni a gyerekekkel a környezetükben, természetbenelőforduló szépséget, jóságot, megtanítani azt megbecsülni, és ezzel megalapozni a

szülőföldhöz való kötődést.

Óvodánk dolgozói a gyermekek számára példaértékű módon éljenek, viselkedjenek.

Az érzelmileg, szociálisan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, SNI, halmozottan

hátrányos helyzetű valamint a kiemelkedő képességű gyermekek neveléséhez

szükséges megfelelő speciális ismeretekkel rendelkező szakember bevonása.

A gyermek szociális fejlődése szempontjából fontos, hogy egy csoporthoz, közösséghez

tartozónak érezze magát.

A közös tevékenységek folyamán a gyerekek reagálnak egymás viselkedésére, ezáltal

képet kapnak saját, csoportbeli helyzetükről.

Az önálló problémamegoldások közben fejlődik önismeretük, én-képük.



133

A játék során alkalmazkodnak egymáshoz, így kialakulhatnak erkölcsi tulajdonságaik, pl;

együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség.

A csoport életében előadódó problémák közös megoldása közben fejlődik a gyerekek

akarata, önállósága, önfegyelme, kitartása, feladattudata, szabálytudata. Az összetartozásérzését erősíti, ha nem a felnőtt adja meg a megoldási mintát, hanem együtt jönnek rá, mi a

helyes.

A közösségi nevelésben az összetartozás érzésének kialakítása a mi feladatunk közös

élmények megszervezésével, (séták, kirándulások, kiállítások, múzeumlátogatások, sport

versenyek, ünnepek,), melyeknek során az átélt örömök, kudarcok hozzásegítik a

gyermekeket egymás jobb megismeréséhez, elfogadásához.

Minden csoportban élnek az egész óvodára és a saját csoportra jellemző hagyományok,

melyek erősítik az együvé tartozást.

Ilyen, óvodára jellemző szokás pl; egymás születésnapjának megünneplése, szülőkkel

közös felkészülés az ünnepekre, az iskolába menők búcsúja. Valamennyi csoportban jellemző,

a néphagyományok és az ahhoz kapcsolódó, szokások felelevenítése.

Az alkalmazkodást kívánó közös tevékenységek alatt a különböző egyéniségek elférnek

egymás mellett, összetartozónak érzik magukat, s a közös életben közösséggé szerveződnek.

6.1.3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés






A kompetencia alapú pedagógia alapelvei közül kiemelt jelentőségű a gyermekitevékenység rendszerben megvalósuló anyanyelvi nevelés.

Célja:





134







gyermek, így az értelmi képességek fejlődnek: ismereteiket rendszerezni, bővíteni tudják a


A gyermekek kapcsolatteremtési készségének elősegítése, a megismerési vágy felkeltése,

az asszociációs képességek fejlesztése.

Az SNI gyermekek eltérő szükségleteit, amennyiben szükséges a speciális szakemberek

segítségével valósítjuk meg. Az autista gyermekek esetében célszerű segítségként a vizuális

eszközöket használni a kommunikációs eszköztár mellett.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében nagy tudatosan törekszünk az eltérő










azokat, hogy az értelmi képességek a beszéddel kifejeződővé váljanak,

Teremtsen az óvodapedagógus problémahelyzeteket, amely a gondolkodásra

késztetést fejleszti.

A SNI gyermekek eltérő szükségleteinek figyelembevétele, kiemelten a

hallássérült, nagyothalló, beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű,

autista és autisztikus gyermekek körében.



135

Folyamatos kapcsolattartás a speciális szakemberekkel.

Ismeretszerzés a SNI gyermekek kommunikációját érintő területekről.

















A fejlődés során elkülönülnek a mondattípusok. A láncszerű vagy esetenként szaggatott

szövegszerkesztéstől a jól szerkesztett, nyelvtanilag helyes mondatokig jutnak el a

gyermekek.












136




A beszédészlelés és a beszéd alapfeltétele a magán- és mássalhangzók pontos hallása és tisztaképzése, amire kiemelten figyeljen az óvodapedagógus.




óvodapedagógus. A 3-7 éveseknél felgyorsul a fogalomkép alakulásának folyamata, ezt

segítse az óvodapedagógus sajátos nevelési eszközivel.






gyerek.

A beszéd tartalmi és formai oldalának hibáit minden gyereknél ismerje fel azóvodapedagógus. Az óvodapedagógus tudatossága azonban nem jelenti azt, hogy a













137


kreativitásuk.


tartalmaz.



nyelvtanilag helyesen beszélnek.



Beszédüket képesek az érzelmek által kiváltott természetes gesztussal, arcjátékkalkísérni.

Fejlettségüknek megfelelően tisztán ejtenek minden beszédhangot.



használják.





el.

A nemzetiséghez tartozó, más anyanyelvű gyermekek óvodai nevelésében


6. 2. Gyermeki tevékenységformák

Az óvodáskorra jellemző 3- 7 éves korra határoztuk azon tevékenység formákat, mely

ezek alatt az évek alatt oly jellemzőek. A pedagógiai programunk fő feladatait mindvégi szem

előtt tartottuk.

Játék



138

Munka jellegű tevékenység

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Óvodai programunk alapelve, hogy a játék a legfontosabb és legmeghatározóbb

tevékenység forma.

6. 2. 1. Játék

A játék örömforrás, a cselekvés, a manipuláció, és a "mintha" képzete szerez örömet és ehhez

nincs szükség külső motivációra.

A gyermek játékával tájékozódik, ismerkedik a világgal, a tárgyakkal, a különböző

jelenségekkel, ezáltal sokrétűen fejlődnek képességei.

A 3-7 éves gyermek életében a játék a személyiség legfontosabb fejlesztő eszköze, a

pszichikumot, a kreativitást erősítő és élményt adó tevékenység, mert benne minden tanulási

tartalom, ismeret, jártasság, készség megjelenik.

A nap nagy részében a gyermek idejét az úgynevezett szabad játék tölti ki, a fejlődés,

fejlesztés színtere, eszköze és megvalósulási módja is, szabályszerű és véletlenszerű.

Célja:

A belső indíttatású és vezérlésű játéktevékenység célja a gyermek képzettársításának

elősegítése. Az élmények - intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok - többszöri

átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek megvalósítása. A játékban legyen

lehetősége a gyermeknek a valóság megismeréséhez és annak kialakításához.


Az elmélyült játékhoz szükséges feltételek biztosítása

A gyermekek közvetlen és tágabb környezetéből szerzett élmények és

tapasztalatok feldolgozásának biztosítása.

Élményszerzési lehetőség biztosítása, a különböző játékformákhoz.

Az óvodáskorban megjelenő játékfajták tartalmának gazdagítása az egyéni

sajátosságok figyelembevételével.

A SNI gyermekek eltérő szükségleteinek figyelembevétele.



139

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása az óvodapedagógus legfontosabb feladata.

Az óvodapedagógus tudatos jelenlétével alakítson ki olyan légkört, ahol minden gyermek

szabadon dönthet abban, hogy kivel, hol, mit és mennyi ideig játszik. Az óvodapedagógus

teremtse meg ehhez a feltételeket.

Ügyeljen az óvodapedagógus arra, hogy csak annyi szabály legyen a csoportban, ami segíti a

nyugodt, barátságos, kiegyensúlyozott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, a

manipulálást és az ötletek megvalósítását, az élményszerű, elmélyült gyermeki játék

kibontakozását.

Teremtsen lehetőséget annak a gyermeknek, aki egyedül kíván játszani, segítse, ha arra igénye

van.

Olyan ösztönző, élményt adó környezet kialakítása, ahol a kreativitás megnyilvánulhat, amely

vidám, érzelemkeltő, lendületes, az önkifejezés, önmegvalósítást biztosítja.

A csoportszoba berendezése során vegye figyelembe az óvodapedagógus, hogy a különböző

típusú játékhoz szükséges hely álljon a gyermekek rendelkezésére. Adjon lehetőséget a terem

átrendezésére a gyermekek elképzelése szerint önállóan vagy, ha erre nem képesek,

segítséggel.

Biztosítson az óvodapedagógus olyan „sarkot”, ahol mesélni, dramatizálni és bábozni lehet.

Ügyeljen arra, hogy állandó helye legyen a rajzolásnak, festésnek és az ehhez szükséges

eszközök, anyagok mindig álljanak a gyermekek rendelkezésére.

Az udvaron ösztönözze a gyermekeket a mozgásos játék tevékenységre, de ennek lehetőségét

a csoportszobában is teremtse meg. Az udvaron, ha az időjárás lehetővé teszi, az

óvodapedagógus segítse elő, a szerepjátékok kibontakozását (dalos játék, közlekedési játék,

sport játék feltételeinek megteremtése stb.)

A napirendet úgy alakítsa ki az óvodapedagógus, hogy a gyermekek minél hosszabb időt

tölthessenek játékkal, ne kelljen sokszor megszakítani azt. Teremtse meg a gyermekek

számára az egész napos játék lehetőséget egyedül, egymással, vagy egymás mellett, illetve az

óvodapedagógus keresse meg annak módját, hogy több napon keresztül tarthasson egy-egy

játék, hiszen ezzel fejlesztheti a kitartásukat, állhatatosságukat.

A gyermekek részére olyan játékeszközöket biztosítson, amelyek cselekvésre, kreatív

gondolkodásra serkentik. A játékeszközök vásárlása, készítése során vegye figyelembe, hogy



140

ízléses, praktikus, kreatív készséget fejlesztő, színes, jó minőségű legyen, különös tekintettel a

SNI gyermek igényeire (feltűnő színű, nagyobb formájú jól fogható. stb).

A csoportszoba játékeszközeinek beszerzése során vegye figyelembe az eltérő fejlettségű

gyermekek igényeit. Gondoskodjon a gyakorló játékhoz szükséges sok eszközről, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióit. A szerepjátékokhoz az óvodapedagógus

törekedjen olyan kellékek, kiegészítők biztosítására, amelyek a gyermekeket az élmények,

tapasztalatok többszöri átélésére ösztönzik. Megfelelő érzelmi és képességfejlesztő játékkal

segítse elő a gyermekek ilyen irányú fejlődését.

A gyermekek a környezetükből szerzett élményekkel, benyomásokkal, tapasztalatokkal,

ismereteikkel a játékuk tartalmát gazdagítják. Az óvodapedagógus feladata, hogy a

családban, az óvodában, a természeti- és társadalmi környezetben szerzett élményeket,tapasztalatokat a játékban többször átélhetővé tegye.

Programunkban kiemelt szerepet kapnak a séták, kirándulások, ennek érdekében az

óvodapedagógus teremtsen lehetőséget, minél több alkalmat ezek megvalósulására.

A 3-7 éves gyermekek játékában valamennyi játékfajta megtalálható, nem lehet

szétválasztani ezeket. Legyen módja a gyermekeknek a gyakorlójáték közben az eszközök,

tárgyak tulajdonságait megismerni, felfedezni az összefüggéseket manipulációs mozgás

közben. A cselekvés örömforrás, ez többszöri ismétlésre ösztönöz, erre támaszkodjon az

óvodapedagógus és használja ki a szem-kéz koordináció, jobb-bal oldaliság kialakítására

irányuló fejlesztési lehetőségét. A hangok, szavak, dallamok ritmusos ismételgetését használja

ki az óvodapedagógus, mint öröm forrását, a pozitív érzelmek erősítésére.

Az óvodapedagógus segítse a gyermekek játékát továbbfejlődni. A kisebbeknél is

megtalálható a szimbolikus-szerepjáték . Az óvodapedagógus tegyen meg mindent a

feltételek biztosítása érdekében, legyen az élmény, eszköz vagy hely. Használjuk ki a valóság,

gyermekek számára lényeges mozzanatainak a megjelenítését és a társas kapcsolatok

alakításának lehetőségét.

A szerepjátékhoz számos eszközre van szükség, ezt figyelembe véve teremtse meg az

óvodapedagógus annak feltételét, hogy ezeket ő, illetve a gyermekek készíthessék el. A

barkácsolás adta lehetőséget használja ki a bábozás és dramatizálás konstrukciós játék

közben is.

A sokszor hallott mesével, sokat ismételt verssel megfelelően segítse elő a dramatikus játékot és a bábozást.



141

A konstrukciós játék feltételeinek megteremtése mellett ösztönözze a gyermekeket az

alkotásra, ami nem csak az "én készítettem" élményét adja, hanem fejleszti a forma-, szín-,

térérzéküket is.

A SNI gyermekek szociális fejlődése lassúbb ütemű lehet, gyakran még 5-6 éveséletkorban is előnyben részesítik a magányos, vagy egymás melletti (főleg konstrukciós)

játékot. Az óvodapedagógus feladata a kapcsolatteremtés elősegítése.

A szabályjátékok keretében olyan mozgás és értelmi képességeket fejlesztő játékokat

ismertessen meg, amelyek sokoldalúan fejlesztenek, illetve támogassa a gyermek által alkotott

szabályok megvalósítását. Ügyeljen az óvodapedagógus a szabályok betartására és különböző

magatartásformák alakítására (szerénység, eredményességre törekvés kudarctűrés stb.).

A játék folyamán törekedjen az óvodapedagógus a tudatos jelenlétre, biztosítsa az indirekt

irányítást és annak felelősségét. Játéksegítő és irányító feladata mindig a szituációtól

függjön. A csoportban folyó nyugodt játék, a gyermekek által sikeresen megoldott problémák

esetén az óvodapedagógus követője, szemlélője legyen az eseményeknek, tartsa tiszteletben

az önállóságukat. Ügyeljen arra, hogy csak a gyermek igénye, szükséglete esetén legyen

kezdeményező, együttjátszó. Az ilyen helyzetekben is mindig olyan módszert válasszon,

amely támogató, serkentő, ösztönző, engedő és elfogadó. Megfelelő körültekintéssel,

tapintattal segítse azokat a gyermekeket, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Figyelni kellarra, hogy a SNI gyermekek gyakran nagyobb mértékben igénylik a pedagógussal való

együttjátszást.

Tartsa szem előtt az óvodapedagógus, hogy ha a gyermekek durvák, vagy ha veszélyeztetik

egymás testi épségét, játékát akkor be kell avatkoznia.

A szervezett tevékenységek során ügyeljen arra, hogy az elmélyülten játszó gyermekeket ne

zavarja, ne akarja mindenáron bevonni őket.

Az óvodapedagógus feladata a feltételteremtő tevékenysége mellett a játék megfelelő segítése,

támogatása, ösztönzése, a gyermekek sokoldalú megfigyelése és a gyermekismeretre

alapozott tevékenységek tervszerű szervezése.


A gyermekek szeretnek és tudnak játszani.



142

Képesek kitartóan, több napon át egyazon játéktémában közösen részt venni.

Játékukban meghatározó módon jelentkezik a szimbolikus szerepjáték.

Igényükké válik a társakkal való játék.

Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák.

Egyéni ötleteik, javaslataik vannak, képesek saját élményeik eljátszására, így

önkifejezőkké válnak.

Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák alkotására, betartására.

Térben és síkban bonyolult építmények és formák létrehozására képesek.

Játékukban folyamatosan kommunikálhatnak, változatos formában.

Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által hangsúlyozott, előnybe

helyezett viselkedési szabályok.


el.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejezzék ki a játékban az önmegvalósítást.

6. 2. 2. Munkajellegű tevékenységek

A személyiség fejlesztés fontos eszköze a cselekvő tapasztalással kísért munka és a munka

jellegű játékos tevékenység. A munka célra irányuló, általában külső irányítással folyik, a

gyermektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást és annak teljesítését igényli.

A gyermekmunka minden esetben önként vállalt, ezáltal örömmel és szívesen végzett játékos

tevékenységként jelentkezik.

A munka során tapasztalatokat szerez a gyermek és a környezet segítségével megszerzi a

munkavégzéshez szükséges képességeket, készségeket és olyan tulajdonságok alakulnak,

amelyek fontosak lesznek a személyiség alakulása során (kitartás, önállóság, felelősség,céltudatosság). A munka jellegű tevékenységek során fejlődnek a közösségi kapcsolatok.



143

A munka jellegű tevékenység a játékos elemekkel, normák, értékek, szabályok

kialakulásához vezet, ezt mi is valljuk, úgy mint a kompetencia alapú nevelés alapvetéseiben

is megfogalmazásra került.

A közösségi kapcsolatok eszköze, a saját és mások elismerésének egyik formája munka jellegű tevékenység.

Célja:

Önként és örömmel végzett gyermeki munkán keresztül olyan készségek, tulajdonságok

attitűdök kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek egymás közti kapcsolatát,

kötelesség teljesítését.


A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, szem előtt tartva azegyéni és életkori sajátosságokat, különös tekintettel a SNI gyermekek eltérőszükségleteire, a sérüléstől függően fokozatosan vonja be a munka jellegű feladatokba.

A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása.

Az óvodapedagógus vegye figyelembe, hogy a 3-7 évesek munka jellegű tevékenysége a

játékból indul ki, elsősorban önmagukért, majd később a közösségért végzik. Jutassa el a

gyermekeket a segítséggel végzett munkától, a teljesen önállóan végzett tevékenységig. Az

óvodapedagógus adjon mintát az eszközök, fogások, és a sorrendiség megismeréséhez.

Biztosítson lehetőséget, hogy a gyermekek minél többször átélhessék a munka örömét, a

célért való erőfeszítés szépségét, nehézségét.

Vegye figyelembe, hogy a 3-4 évesek még többnyire a felnőttet figyelve vesznek részt egy-

egy munka jellegű tevékenységben.

Biztosítson lehetőséget, hogy a gyermekek segítséggel, majd önállóan végezzenek

önkiszolgáló tevékenységet, saját fejlődési ütemüknek és tempójuknak megfelelően. Ez a

munkafajta az étkezés, öltözködés és testápolás alkalmával valósul meg.

Figyeljen arra az óvodapedagógus, hogy a naposi munkát, akkor célszerű végezni, ha a

gyermekek önként vállalják, és készség szinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait.

Az óvodapedagógus tervezze meg az egyéni megbízások lehetőségeit (pl. az óvoda épületén

belül üzenetek átadása, kisebbek segítése az öltözésben, stb).



144

Az óvodapedagógus segítségével a gyermekeknek legyen lehetősége növény- és

állatgondozásra. Megfelelő eszközökkel és alkalmakkal segítse elő az akvárium, terrárium,

madáretető gondozását.

Az udvaron virágos kertet, veteményest alakítottunk ki, az óvodapedagógus itt biztosítsonminden feltételt a kerti munkához. Úgy irányítsa a növény- és állatgondozást, hogy a

gyermekek minél több műveletet tudjanak önállóan végezni. Tartsa szem előtt azt a fejlettségi

szintet, hogy képesek a munkamegosztásra.

Esztétikusan rendezik el az evőeszközt, az ételt az asztalon, biztosítson lehetőséget a tízórai és

az uzsonna közös készítéséhez. Vegye tekintetbe, hogy a szokásrendnek megfelelően étkezés

után rendet tesznek, felseprik a morzsát, feltörlik az asztal környékét.

Ösztönözze a gyermekeket önálló környezetszépítő munkára, ilyen lehet a játéktisztítás,

babaruhamosás, egyszerű javítás, vitaminsaláta készítés. Lehetőséget teremtünk és egyben

eszközt is, hogy minden évszakban segítsenek a járdák és teraszok tisztításában.

A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való

együttműködést és folyamatos, konkrét, reális, vagyis a gyermekeknek saját magához mérten

fejlesztő értékelést kíván.


Képesek szükségleteiknek megfelelően, önállóan ellátni magukat (öltözködés,

tisztálkodás, étkezés).

A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, örülnek, ha kötelességüket teljesítik.

Önállóan, igényesen végzik az elvállalt naposi teendőket.

Szívesen segítenek az óvoda rendjének, tisztaságának fenntartásában.

Örömmel vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére.

Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában.

A munkavégzéshez legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát

ismerik.


el.



145

6. 2. 3. A tevékenységekben megnyilvánuló tanulás

Hangsúlyozottan kiemelt a tevékenységbe ágyazott, játékos cselekvéses tanulás melynek

elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, képességeinek,

tapasztalatainak bővítése, rendezése.

A kezdeményezett foglalkozás helyett az irányított tevékenységi formák kifejezést

használjuk. A szervezeti és időkereteket a hetirendben rögzítjük.


A tanulást támogató környezet megteremtése.

A tanuláshoz szükséges feltételek biztosítása.

Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos tevékenységek biztosítása, melyek a

gyermekek meglévő tapasztalatira, élményeire épülnek.

Kompetenciák fejlesztése.

A gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe

vételével.

Az egyéni tanulási utak támogatása.

Teremtsen lehetőséget az óvodapedagógus, hogy a tanulás folyamatában szerzett ismereteket,

tapasztalatokat, azok egyes elemeit a játékban, a társakkal való közös tevékenységben, más

helyzetekben is kipróbálhassák, bővíthessék és rendezhessék a gyermekek. A gyakorláslehetőségének biztosítása, nagyon fontos feladat.

Feladataink megvalósításakor szem előtt kell tartanunk a gyermekek szükségleteit és

egyéni fejlettségeit, képességeit, (kiemelt figyelmet igénylő gyermek).

A SNI gyermekek tanulás módszereinek megválasztásakor figyelni kell a gyermek egyéni

fejlettségére és sérülésének mértékére.

Az óvodapedagógus által kezdeményezett feladatmegoldások helyett, a cselekvéses,felfedezéses tanulás veszi át a szerepet, amely az egész óvodai nap folyamán valósul meg,



146

leginkább spontán utánzásos tevékenységekben, illetve a párhuzamosan végezhető

differenciált tevékenységekben.

Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek szervezésénél tartsa szem előtt a

játék zavartalanságának elvét. A kezdeményezett tevékenységeknél teremtse meg alehetőséget, hogy ne kelljen a játékot elrakni. A gyermekek a tevékenységek után igényük

szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdeményezhetnek. A kezdeményezett

tevékenységekben megvalósuló tanulás a gyermekek számára lehet kötetlen vagy kötelező.

Programunk szerint a szervezett tanulás terén kiindulópontunk: a mozgás és a csoportközi

tevékenység kivételével, a kötetlen formát tartjuk eredményesebbnek. Az óvodapedagógus

érvényesítse az önkéntes részvétel elvét.

Az óvodapedagógus személyre szabott pozitív értékelése a tanulás folyamatában, nagyban

hozzájárul a gyermekek személyiségfejlődéséhez.

Az interaktivitás lehetővé teszi, hogy a gyermekek előzetes tapasztalataira, élményire épít

az óvodapedagógus, a gyermekekkel együtt választ témát.



147

A fejlődés főbb jellemzői óvodáskor végére:

Kialakul a szándékos bevésés és felidézés képessége.

Kialakul a gyermek feladattudata és beszédfegyelme.

Képesek egyszerű következtetéseket levonni, illetve ok-okozati összefüggéseket

felismerni.

Együttműködik társaival és a felnőttekkel, ami az iskolai tanulás megkezdéséhez

szükséges.

Igényükké válik a saját tevékenységük ellenőrzése

Kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek saját képességükhöz mérten a


6. 3. A fejlesztés tartalmi eszközei

6.3.1. Mozgás

A 3-7 éves gyermekeknek lételeme a mozgás, ezt az érzelmi motiváltságot kell tovább

erősíteni. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás a gyermek, napi tevékenységében jelen

van, egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásformával, saját testélmény

megtapasztalásával, és az irányított mozgásos tevékenységek keretein belül tervszerűen, de az

egyén pszichomotoros készségei és képességei figyelembe vételével.

A mozgásban gyakorolják a gyerekek az életkorra jellemző specifikus énfunkciókat: éntudat,

autonómia, kompetencia és kooperációra való alkalmasság, mindezt játékos, változatos,

örömteli érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal.

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a

kondicionális képességek közül, különösen az erő- és az állóképességek fejlődésére, amelyek

befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését.



148

Célja:

A gyermekek természetes, harmonikus, összerendezett, hely-helyzetváltoztató és

finommotoros mozgáskészségek és a mozgáskoordináció intenzív fejlesztése játékos

formában.

A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének saját testhez a társ és tér

viszonya, a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése a fizikai aktivitáson keresztül.

A SNI gyermekek esetében az egész test átmozgatásával, a nagy- és finommotorika

fejlesztése, a koordinációs zavarok, a mozgásos ügyetlenség kiküszöbölése, a testi-lelki

harmónia, a jó pszichomotoros állapot megteremtése, az egyéni fejlettség figyelembe

vételével.


Test- és mozgásállapot megismerése egyénenként, szükség esetén szakemberhez

való irányítás.

A 3-7 éves korban tervezhető mozgásanyag és játék összeállítása.

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás feltételeinek biztosítása minden nap, az

egészséges életmódot erősítő egyéb spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységek szervezését a szabadban és a

csoportszobában a nap folyamán.

Egészség megőrzése, betegségek megelőzése.

A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgás

szükségletének kielégítése, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve.

Fokozott figyelemmel kell megtervezni a mozgásanyag, játékok összeállítását aSNI gyermekek eltérő szükségletei szerint, valamint a számukra megfelelő

speciális eszközök beszerzését.

A tervezhető mozgásanyag és játékok összeállítása során a következő módszertani alapelveket

és feladatokat tartsa szem előtt az óvodapedagógus:

A kondicionális képességek közül az erő- és az állóképesség, teherbíró-, ellenálló

képesség fejlesztése.



149

A nagy- és finom mozgások, illetve a fizikai erőnlét fejlesztése (egyensúly

fejlesztése, szem-kéz, szem-láb koordináció, ritmusérzék fejlesztése), helyes

testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakítása.

Testséma fejlesztése.

A vizuális és auditív percepció fejlesztése alapozó, illetve a kiegészítő mozgások

segítségével.

A mozgással kapcsolatos szókészlet fejlesztése.

Az egészséges versenyszellem kialakítása, az önértékelés és az önbizalom

növelése.

A gyermekek mozgása, kondicionáló képessége hatékonyabban fejleszthető az óvodaudvarán, ahol megfelelő tér- és mozgásfejlesztő eszközök biztosítják a lehetőséget. Az

óvodapedagógus a szabad mozgás révén teremtsen gyakorlási lehetőséget a szervezett és

irányított mozgásos tevékenységek közben a megismert mozgásformák ismétlésére.

A szervezett irányított mozgások keretében a 3-4 éves gyermekek nagymozgásának

fejlesztését helyezze az óvodapedagógus előtérbe. Ismerkedjenek meg a járás, futás, kúszás,

mászás különböző játékos módozataival gyakorolják azokat.

Ismertesse meg az óvodapedagógus a gyermekeket különböző eszközök segítségével a dobás

sokféleségével.

A gyermekek játszhassanak minél több egyensúlyozó játékot. Az óvodapedagógus

használjon minél több eszközt a különböző típusú mozgásos gyakorlatokhoz és játékhoz.

Ügyeljen arra, hogy a játékok, a gyakorlatok differenciáltak legyenek. Minden gyereket

késztessen elvárható erőkifejtésre az óvodapedagógus, legyen igénye az egészséges

életvitelre.

A modell szerepe érvényesüljön, ugyanakkor, engedjen teret a gondolkodtató mozgásnak

hiszen a mozgás és az értelmi fejlődés kedvezően hat egymásra.

A csoportszobában is teremtsen lehetőséget mozgásra ösztönző eszközök elhelyezésével az

óvónő, a játékidőben is.

A 4-5 éves gyermekek mozgásfejlesztése során tartsa szem előtt az óvodapedagógus, hogy a

hangsúlyt még mindig a nagymozgásokra kell fektetni. Az irányított mozgásokon

foglalkozáson a járás, futás, kúszás, mászás, ugrás és dobás gyakorlatokra és kooperatív



150

játékokra ösztönözze a gyerekeket nehezebb, bonyolultabb formában, gyorsabb tempóban,

újabb szerek, eszközök alkalmazásával. Az óvodapedagógus az irányított mozgásos

tevékenységek keretében és a mindennapos mozgások keretében alkalmazza a lábboltozatot

fejlesztő speciális járást- és játékokat.

Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása összerendezett, harmonikus ritmusú. Sokféle

mozgáselemet ismernek, amit szívesen ismételnek. Figyeljen az óvodapedagógus a tanköteles

korú gyerekeknél a finommotorika fejlesztésére és a szabály játékok gyakorlati alkalmazására.

Teremtsen lehetőséget az óvodapedagógus a kézi szer alkalmazására. A különböző

nagymozgások gyakorlására sorversenyek, váltóversenyek közben is biztosítson lehetőséget

az óvodapedagógus. A nagy-és finommozgások, illetve a fizikai erőnlét fejlesztése

(koordinációs képességének fejlesztése, szem-kéz, szem-láb koordináció, ritmusérzék

fejlesztése)

A különböző szervezeti formákat alakítsa úgy az óvodapedagógus, hogy az egyéni fejlődési

ütemet és sajátosságot mindig tartsa szem előtt.

Az óvodapedagógus biztosítsa és teremtse meg a lehetőséget a szabad mozgásnak az egész

napos játék során teremben, udvaron egyaránt. Tartsa szem előtt a természetes mozgáskedv és

mozgásigény kielégítését. Biztosítson lehetőséget az óvodapedagógus, hogy minden gyermek

kedve, bátorsága szerint kísérletezhessen a tornaszereken, az udvari játékszereken. Tartsaszem előtt az óvodapedagógus, hogy a gyermekek mozgását csak akkor korlátozza, ha az

veszélyt jelent saját magára, vagy társára.

A különböző szervezeti formák megteremtése során mindig figyelni kell a gyermekek

mozgásszükségletének kielégítésére. A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek

esetében speciális szakemberek segítségével, megfelelő mozgásfejlesztő módszert kell

alkalmaznunk.

Mindennapos egészségfejlesztő szervezett testmozgást a napirendbe építve naponta egyszer

szervezzen az óvónő délelőtt vagy délután, időtartama mindig a gyermekek fejlettségétől

függ. A mozgás anyaga tudatosan, zömében kooperatív mozgásos játékra épüljön. Helyszíne a

csoportszoba, az udvar, illetve a tornatér.

Az irányított mozgásos tevékenység kötelezően szervezett tevékenység, amely

természetesen nem jelenthet kényszert a gyermekek számára. Minden csoportban hetente két

alkalommal van tervszerűen szervezett mozgás, ebből az egyik a testvér csoporttal közös és az

5-6-7 évesek részére szervezett. A foglalkozások helyszíne a tornatér vagy az udvar. Minden



151

alkalommal megfelelő biztonságos cipőbe és praktikus ruházatban, mozognak a gyerekek,

amit a szülők biztosítanak.


A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. Ellenálló

képességük, edzettségük, alkalmazkodó képességük a szabályokhoz és a társhoz

kifejlődött.

Ismerik az eszközök nevét és a gyakorlathoz kapcsolódó kifejezéseket.

Mozgásuk összerendezett, harmonikus.

Kitartóan képesek a feladatok elvégzésére: járás, futás, egyensúlyozás, csúszás,

kúszás, mászás, ugrás, eszközös játékok.

Képesek biztonsággal térben tájékozódni, a teret bemozogni irányváltoztatással.

Játék- és versenyhelyzetekben megfelelő akarattal, fantáziával, kreativitással

vannak jelen.



6.3.2. Anyanyelvi értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása








152

Célja:









gyermek, így az értelmi képességek fejlődnek: ismereteiket rendszerezni, bővíteni tudják a


A gyermekek kapcsolatteremtési készségének elősegítése, a megismerési vágy felkeltése,

az asszociációs képességek fejlesztése.

Az SNI gyermekek eltérő szükségleteit, amennyiben szükséges a speciális szakemberek

segítségével valósítjuk meg. Az autista gyermekek esetében célszerű segítségként a vizuális

eszközöket használni a kommunikációs eszköztár mellett.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében nagy figyelmet fordítunk az eltérő










azokat, hogy az értelmi képességek a beszéddel kifejeződővé váljanak, Teremtsen

az óvodapedagógus problémahelyzeteket, amely a gondolkodásra késztetést

fejleszti.



153

A SNI gyermekek eltérő szükségleteinek figyelembevétele, kiemelten a hallássérült,

nagyothalló, beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű, autista és autisztikus

gyermekek körében.

Folyamatos kapcsolattartás a speciális szakemberekkel. Ismeretszerzés a SNI gyermekek kommunikációját érintő területekről.

















A fejlődés során elkülönülnek a mondattípusok. A láncszerű vagy esetenként szaggatott

szövegszerkesztéstől a jól szerkesztett, nyelvtanilag helyes mondatokig jutnak el a

gyermekek.









154







A beszédészlelés és a beszéd alapfeltétele a magán- és mássalhangzók pontos hallása és tiszta

képzése, amire kiemelten figyeljen az óvodapedagógus.




óvodapedagógus. A 3-7 éveseknél felgyorsul a fogalomkép alakulásának folyamata, ezt

segítse az óvodapedagógus sajátos nevelési eszközivel.






gyerek.

A beszéd tartalmi és formai oldalának hibáit minden gyereknél ismerje fel az

óvodapedagógus. Az óvodapedagógus tudatossága azonban nem jelenti azt, hogy a











155




kreativitásuk.


tartalmaz.



nyelvtanilag helyesen beszélnek..



Fejlettségüknek megfelelően tisztán ejtenek minden beszédhangot.



használják.





el.

A nemzetiséghez tartozó, műs anyanyelvű gyermekek óvodai nevelésében


6.3.3. Külső világ tevékeny megismerése

Környezet megismerése

A természeti, társadalmi és épített környezet többoldalú megtapasztalása szükséges a

kisgyermek számára ahhoz, hogy biztonságosan eligazodjon benne.



156

Óvodánkban a külső világ témaköreit az évszakok változásai köré csoportosítjuk,

kiegészítve a szűkebb és tágabb környezetben szerezhető tapasztalatokkal. (Család, óvoda,

lakótelep, közlekedés, stb …)

A környezet tevékeny megismerése közben szerzett tapasztalatok elősegítik a gyermek környezettudatos magatartását, önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését

a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

A tapasztalatok, élmények szerzése során minden esetben felhívjuk a gyermekek

figyelmét a matematikai összefüggésre is.

A néphagyományokkal ismerkedés során lehetőség nyílik az értékek megismerésére és

átadására, mely a tapasztalatokon kívül erkölcsi tartást ad, a szülőföldhöz való kötődést

erősít.

A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermek a környezetet megismerni a szűkebb

környezetéből indítva, az elemi szintről kezdve, meg lévő ismereteire alapozva, konkrét

cselekvésbe ágyazottan képes.

Az óvodapedagógus feladatai az irányított tapasztalatszerzésben:

Élményeket, változatos tevékenységeket biztosítani a gyerekek érdeklődéséreépítve.

Minél több lehetőséget biztosítani a tapasztalatszerzéshez.

Használja az óvodapedagógus a néphagyományokkal kapcsolatos ismereteket.

Megismertetni a gyerekeket a környezet védelmére, meglátni a természet

szépségeit, kialakítani a környezettudatos magatartást.

A témakörök feldolgozásánál az egyéni fejlettség szem előtt tartásával a

differenciált fejlesztési lehetőségeket ki kell használni – mozgás, testséma, percepció,

térpercepció, verbalitás.

A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek esetében az eltérő szükségletek

figyelembe vétele.


Ismerik nevüket, saját születési helyüket és idejüket.



157

Tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét.

Az évszakokat megkülönböztetik, ismerik jellegzetességeiket.

Tapasztalatokkal bírnak közvetlen környezetük összefüggéseiről, növényekről,

állatokról, intézményekről.

Ismerik a magyar nép hagyományait.

Felismerik a napszakokat, a környezet színeit.

Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a

természeti és társas környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

Kialakul testfogalmuk.

Ismerik és betartják az elemi közlekedési szabályokat, tapasztalataik vannak a

közlekedési eszközökről.

Matematikai tapasztalatszerzés

A gyerekeknek a napi élet folyamán bármikor lehetősége van a környező valóság

formáival és mennyiségi viszonyaival találkozni, ismerkedni. A játék és a különböző

tevékenységek során megfigyelhetik az azonosságokat, különbözőségeket, mérhetnek,

számlálhatnak, konstruálhatnak. Tapasztalataikat tevékenységeikben alkalmazzák, ítéleteketalkotnak, fejlődik kreatív gondolkodásuk.

A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek eltérő szükségleteit figyelembe veszik.

Az óvodapedagógus feladatai az irányított tapasztalatszerzésben:

Sokrétű tapasztalásra lehetőséget nyújtó tevékenységek szervezése.

Az egyéni és mikro-csoportos szervezeti formát alkalmazzák többségében

Differenciált feladatokat adni adásával a megfelelő szervezeti forma

megtartásával az egyéni fejlettség figyelembe vétele.

Felismerteti az alapvető ok-okozati összefüggéseket, rávezetni a logikus

gondolkodásra.

Az óvodáskor végére elérendő főbb fejlődési jellemzők:



158

A gyerekek térben és síkban építkezések alatt tapasztalatokat szereznek

mennyiségek és relációk összehasonlításáról, alapvető geometriai ismeretekre tesznek

szert.

Képesek a tárgyakat 10-ig számlálni, össze tudják hasonlítani mennyiség,nagyság, forma és szín szerint.

Részt vesznek halmazok, hosszúságjellegű, űrtartalom összemérésében,

tapasztalataikat szóban megfogalmazzák.

Tevékenységeik alatt tükörben megfigyelik önmagukat, építményeiket.

A térben tájékozódnak, követik a térirányokat, ismerik a jobb-bal irányt, a téri

helyzeteket kifejező névutókat értik és használják.

Néphagyományőrzés

A néphagyományőrzés célja az óvodai nevelésben is a múlt értékeinek átörökítése,

éltetése.

Célunk, hogy a gyerekek megismerjék a népi hagyományokat, szokásokat, népi

mesterségeket.

Fontosnak tartjuk olyan értékek átadását, amely felnövekvő nemzedéknek erkölcsi alapot

adhat.

A témakör tartalmát évkezdéstől a hónapok folyamán előforduló különböző népszokások

adják:

Szeptember Mihály nap

Mihály napi szokások Október Szüret

Betakarítások

Őszi termések gyűjtése

November Márton napi libasütés

Újbor

December Adventi készülődés, adventi koszorú készítése

Mézeskalácssütés

Luca nap, Luca búzavetés, Lucázás



159

Miklós nap, Mikulás

Karácsony, karácsonyi asztalterítés

Betlehemezés

Karácsonyfa díszítés

Január Újév, újévköszöntés, jókívánságok

Vízkereszt, karácsonyfa leszedése

Farsangi mulatságok kezdete

Február Télbúcsúztatás, kiszebáb égetés

Március Sándor, József, Benedek nap

Kertészkedés, tavaszi hajtások

Húsvét, húsvéti tojásfestés, locsolkodás

(évente változik az időpontííí9Április Komálás, komatál küldés

Május Májusfa álltás, kitáncolás

Június Pünkösd, pünkösdölés

Gyermeknap

Augusztus Új kenyér ünnepe

Feladataink a népszokások alakításában:

A népi hagyományok tartalmának megismertetése a gyerekekkel.

Mesterségbeli fogások bemutatása.

Népi kultúra eszközeinek elkészítése, használata.

Népi szokások megismertetése a gyakorlatban.

Népi hagyományokhoz kapcsolva a vizuális nevelésen belül a kézműves

foglalkozások és a zenei nevelésen belül az énekes népi játékok alkalmazása.

Szeretnénk elérni az óvodás kor végére, hogy a gyerekek később is fogékonyak legyenek

a természetes népi kultúra megismerésére, folyamatos ápolására, életben tartására, védelmére.



160

6.3.4. Komplex művészeti nevelés

A művészet természetes módon jelen van mindennapjainkban.

A bennünket érő művészeti hatások közül ízlésünknek, műveltségünknek megfelelően

válogatunk.

Az óvodában formáljuk a gyerekek ízlésvilágát az esztétikus környezet kialakításával, a

megfelelő irodalmi, zenei, vizuális élményekkel.

A pedagógiai programunkban három jól elkülöníthető területre bontottuk (Verselés-

mesélés; Ének, zene, énekes játék, gyermektánc; Rajz, mintázás, kézi munka) és de általábankomplex módon valósítjuk meg, úgy hogy egy-egy területet emelünk ki, amelyre építjük az

adott irányított tevékenységet.

Verselés, mesélés

Az irodalmi nevelés a legszorosabban az anyanyelvi neveléssel, énekkel,

játéktevékenységgel fonódik össze. Az óvodások életkorának megfelelő irodalmi műfajok amese, a mondóka, a vers, a verses-mese, stb..

Elsődleges célunk irodalmi élmény nyújtása a gyermekeknek.

A mese és a vers erkölcsi normákat, ismereteket közvetít, példát mutat az emberi

kapcsolatokban felmerülő problémák megoldására. Cselekménye fejleszti a képzeletet, a

mesei fordulatok a szókincset, a szóbeli kifejezési formákat. A mese, mint élmény, erősíti a

gyerekek önbizalmát, oldja a szorongást, feltárja a külvilág és az emberi belső világ érzelmi

viszonyait.

Az irodalmi anyag kiválasztásában elsősorban a magyar népmesekincsre támaszkodunk.

A népmesék segítenek a népi hagyományok megismerésében, a népi sajátosságok

megőrzésében. Az anyanyelvi nevelést erősíti a népmesei nyelvezet megismerése és

használata.

A versek, mondókák mozgás közbeni hangoztatása fejleszti a ritmusérzéket, a gyerekek

gyakorolják a beszédtempó és ritmus váltogatását. Különösen alkalmasak erre a népi

mondókák, versek.



161

A gyerekek szeretik újraélni, eljátszani irodalmi élményeiket. A bábozás alkalmával

fejlődik fantáziájuk, kreativitásuk, kifejeződnek érzéseik, érzelmeik. A bábmozgatásban

fejlődik szem-kéz koordinációjuk, finommotorikájuk.

A dramatizálás során saját testtel játsszák el a történetet, illetve elemeit, hangulatát, javítva kommunikációs képességeiket, bővítve mimikai és gesztuskészletüket. A játék alatt

pontosítják a saját testükről alkotott képet, erősítik testfogalmukat.

Önkifejezésre alkalmas a saját mese, vers alkotása, és annak mozgással, ábrázolással

történő kombinálása.

A SNI gyermekek számára még fontosabb a versek, mesék összekapcsolása más

tevékenységgel, pl. játékokkal, dramatizálással, mozgással, bábbal, zenével, stb.

Az óvodapedagógus feladatai az irodalmi nevelésben:

A gyerekek életkorának, fejlettségének, érdeklődésének megfelelően irodalmi

anyag kiválasztása, amely lehetőség szerint kapcsolódjon a környezeti témakörökhöz,

aktualitásokhoz is. Ezek népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek egyaránt lehetnek,

figyelembe véve és a nemzetiségi és más népek gyerekek identitását.

Megteremteni a testi közelséget, kapcsolatot a különböző mondókák

alkalmazásához.

Játék közben teremtsünk alkalmat mondókázásra, mesélésre, bábozásra,

dramatizálásra.

Adjunk lehetőséget fokozatosan arra is, hogy az ezekhez a tevékenységekhez

szükséges eszközöket maguk készítsék el.

A meséléssel, versmondással fejlesszük anyanyelvi kultúrájukat, szerettessük

meg az irodalmat.

Mondjunk naponta mesét.

A népmesék népi fordulatait, kifejezéseit értelmezzük, magyarázzuk a

gyerekeknek.

A gyerekek versmondásánál ügyeljünk a helyes hangsúlyozásra.

Legyen lehetőségük a gyerekeknek mesét, történetet kitalálni.



162

Hívjuk fel a szülők figyelmét az otthoni mesemondás fontosságára.

Az integráltan nevelt gyermekeknél az óvodapedagógus külön feladata:

• a megfelelő motiváltsági szint fenntartása,

• a passzív, aktív szókincs fejlesztése, bővítése

• a fejlettségi szintnek megfelelő mondókák, versek, mesék megismertetése és

kifejezése különböző módon.


A gyerekek szeretik a mesét, verset hallgatni, képeskönyvben nézegetni.

Az ismert rövid meséket, történeteket képek alapján el tudják mondani.

Érthetően, jó hangsúlyozással verselnek, mondókáznak.

A mesékben szereplő mesehősökkel történeteket, bábozással, rajzzal,

dramatizálással megjelenítik.

Vigyáznak a könyvekre.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Az óvodában a zenei nevelés része az esztétikai nevelésnek, kapcsolatban áll a nevelés

más területeivel.

Célunk olyan zeneszerető gyermekeket nevelni, akik rendelkeznek alapvető zenei

képességekkel. Szeretnénk, ha örömteli élménnyé válna számukra az ének, a zene. A

néphagyományokkal foglalkozva, célunk a népzene megismertetése is.

Az óvodai zenei nevelés anyagát főként Forrai Katalin: Ének az óvodában, című

válogatása alapján állítjuk össze.

A zenei anyagban helyet kapnak mondókák, gyermekdalok, énekes játékok, népitánc-

lépések, igényes kortárs művészeti alkotások, zenék.

A mondókákkal ismerkedik először a kisgyermek, pl; a különböző ringatók, höcögtetők,

lovagoltatók versikék, melyek fejlesztik ritmusérzékét, egyensúlyérzékét. Általában

mozgással kísérik a mondókákat, így fejlődhetnek nagymozgásaik is. Az óvodapedagógus és

a gyermek közti testi kapcsolatoknak pedig fontos szerepe van az érzelmi nevelésben.



163

Az énekes játék, szabályokhoz kötött, különböző szerepek is eljátszhatók benne, fejlesztik

a nagymozgások tempóját, a térpercepciót. A mozgás tempójának, ritmusának, irányának

váltogatását teszik lehetővé.

A különböző zenei fejlesztő feladatokat – éneklési készség, hallás- és ritmusfejlesztés – kötetlenül, a nap folyamán és az irányított tevékenységek alkalmával oldjuk meg.

A zenehallgatás anyagát népdalokból, művészi klasszikus zenéből, táncházi muzsikából,

kortárs művészeti alkotásokból válogatjuk. A népzene hallgatásával egyidejűleg a népi táncos

mozgás alapelemeivel is megismertetjük a gyerekeket.

A SNI gyermekekre a zene nyugtatólag hathat, figyelemfelkeltő, motiváló szerepe még

erősebb, mint ép társaiknál. Különösen fontos az érzelmi hatás.

Az óvodapedagógus feladatai a zenei nevelésben:

Barátságos légkörben, a spontán játékhelyzetekben tegyük természetessé a

mondókázást, éneklést.

Kedveltessük meg a zenei játékokat, a zenehallgatást.

Válasszunk a gyerekek zenei fejlettségének megfelelő anyagot.

Fejlesszük a hangképző szerveket az énekléssel is.

Használjuk ki a zenei anyag nyújtotta lehetőségeket a mozgás fejlesztésére.

Mutassuk be és tanítsuk meg a gyerekeknek az óvodai hangszerek használatát.

Fejlesszük a zenei képességeket és készségeket játékos módon.

A zenehallgatási anyag kiválasztásánál vegyük figyelembe a más népek a

nemzetiségi gyermekek zenei kultúráját.

A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekek esetében az eltérő, egyéniszükségletek figyelembe vétele és kielégítése.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

A gyerekek az ismert dalokat tisztán, szép szövegkiejtéssel éneklik, a

mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondják.

Felismerik a halk-hangos, a magas-mély hangok közti különbséget, alkalmazni

is tudják.



164

Felismerik környezetük hangjait, zörej hangokat.

Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést és a dal ritmusát, hangoztatni is

tudják különböző módon.

Megismerkednek néhány egyszerű hangszer használatával.

Képesek körben járni, ismert dalos játékokat önállóan játszani, térformákat

kialakítani.

Néptánc alapjai

Célja:

Az óvodáskorú gyermek – főleg az 5-7 éves kor – megismertetése a népi tánclépésekkel,

valamint önkifejezési készségének megalapozása.

Feladata:

Népszokások megismertetése.

A táncnak, mint az önkifejezés alapvető formájának gyakorlása.

Ritmusérzék fejlesztése a zenén és táncon keresztül.

Népi dalos játékok és énekek bemutatása és gyakorlása.

Anyaga:

Mozgások szabadon.

Alaplépések, forgások, páros forgók, csapásolók.

Táncos járások, bújók.

Köralakítások különböző fogásokkal – váll-, derékfogással, átemelések.

Haladás sorfogással és páros bújásokkal.

A megismert lépések segítségével rövid tánc összeállítása.


Örömmel, szívesen táncoljanak, elsajátított tudásukat kreatívan, önállóan

használják.



165

A népi táncban használt alapelemekből ismerjék: az alaplépést, ridalépést,

körforgókat, páros forgókat.

Érezzék meg a zene ritmusát, hangulatát, ahhoz alkalmazkodva táncoljanak

szólóban, vagy páros formában.

Éljék át a tánc közösségi jellegét.

Rajzolás, mintázás, kézi munka

A gyermeket szűkebb és tágabb környezetében állandóan sokféle vizuális inger éri,

melyeket különböző módokon dolgoz fel. Az ingerek feldolgozása során alakul esztétikai

látásmódja. Élményeinek kifejezésére ábrázoló, építő, környezetalakító tevékenységet végez.

Legfontosabb a tevékenység örömének átélése, amely az alkotás, önkifejezés, a környezet

esztétikai alakítása és az esztétikai élmények befogadása iránti igényt hozza magával.

Az óvodai vizuális nevelés célja, hogy fejlessze a gyermek vizuális észlelését,

emlékezetét, képzeletét és önkifejezését.

Feladata a szép észrevetetése, a jó ízlés megalapozása.

Az ábrázoló tevékenység formája lehet rajzolás, festés, mintázás, képalakítás,

tárgyalakítás, kézimunka, népi kézművesség.

A környezet-átalakító tevékenység lehet építés, konstruálás, tárgyalakítás, amelyek

fejlesztik a térben tájékozódást, és a térrendezés képességét.

A néphagyományokhoz kapcsolódva a vizuális nevelésen belül a népi kézműves

tevékenységek alatt a gyerekek megismerkednek a természetes anyagok tulajdonságaival,

felhasználhatóságával.

A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermekeket diffeernciált módszerekkel kellsegíteni az ábrázoló tevékenységben.

Az óvodapedagógus feladatai a vizuális nevelés terén:

Az óvodán belül esztétikus környezet kialakítása.

Fedeztessük fel a gyerekekkel az őket körülvevő természeti és épített környezet

szépségét.



166

A tevékenységek szervezésénél a megfelelő hely, idő sokféle, változatos

eszközök biztosítása.

Szabad játék alatt is legyen lehetőség ábrázoló tevékenységet végezni, a hét

minden napján.

Segítsünk elsajátítani a gyerekeket a változatos ábrázolási technikák

alkalmazására, az eszközök pontos használatára.

Figyeljük meg a gyerekek egyéni képességeit ezen a területen, és igyekezzünk

azokat a differenciáltan fejleszteni.

Kapcsolódjunk más nevelési területek hangulatához, anyagához.

Ismertessük meg a gyerekeket a képzőművészet alkotásaival. Lehetőleg természetes anyagokat használjunk.

A gyermekek alkotásait tartsuk tiszteletben, használjuk díszítésre.

A kiemelt figyelmet igénylő és a SNI gyermek esetében meg kell teremteni a

differenciált fejlesztést.


Képesek élményeiket, elképzeléseiket egyéni módon képekben megjeleníteni.

A gyerekek alakítják az őket körülvevő teret, zárt, nyitott tereket hoznak létre,

berendezik különböző építményekkel.

Ismerik a változatos technikákat, jártasak az eszközök használatában.

Formákat mintáznak változatos anyagból elképzeléseik és tapasztalataik

alapján.

A gyermekek munkájára, alkotásaira jellemző a formagazdagság, a változatos

színhasználat.

Ábrázolásaikban megjelennek jellemző formák, részformák, egyszerű

mozgáselemek.

Tárgydíszítésben önállóak.



167

Képesek társaikkal együttműködve csoportban tárgyakat, alkotásokat

létrehozni.

Vigyáznak egymás munkáira, azokról szóban véleményt mondanak.

Képesek rácsodálkozni a szépre.

7. Sajátos feladatok, speciális szolgáltatások

7.1. Gyermekvédelem az óvodában

Célja:

Minden óvodánkba járó gyermeket az egyéni fejlettségi szintjének megfelelően fejleszteni, s

meglévő hátrányai csökkenjenek, olyan szeretetteljes légkörben, amely kizárja annak

lehetőségét, hogy bármelyik gyermek fejlettsége, származása, vallása, nemzetisége, vagy

bármely más (szociális) oknál fogva hátrányos, kiemelt figyelmet igénylő gyermek kitaszított

helyzetbe kerüljön. Óvodánk nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

A gyermekek védelmével kapcsolatos tevékenységeink körét hangsúlyozottan a megelőzésre,

prevencióra építjük, ismerve azoknak a családoknak a körülményeit, ahonnan gyermekeink érkeznek hozzánk.

Sok az egészségügyi, főleg az allergia miatt felvett gyermekek száma, ezért is tartjuk

programunkban fontosnak az egészségfejlesztés hangsúlyosságát. Speciális étkeztetésüket a

konyhával egyeztetve biztosítjuk.


A gyermekek jogainak tiszteletben tartása.

A másság elfogadtatása a gyermekközösséggel.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenység folyamatos megszervezése,

évenkénti értékelés.

A családok megismerése és , folyamatos kapcsolattartás, és szoros

együttműködés.



168

A családok szociális helyzetének ismeretében segítsen a problémák

megoldásában.

Tájékoztassa a rászoruló családokat a kedvezményes étkezési térítési díj

lehetőségéről.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek okairól és feloldás érdekében végzett

munkáról, vezessen dokumentációt, az adatvédelem előírásainak betartásával.

Kiemelten foglalkozzon az egy évre óvodában maradt gyermekek egyéni

fejlesztésével.

Folyamatosan kapcsolatot tart az óvodán belüli és kívüli szakemberekkel, akik

segítséget adnak a gyermekek egyéni fejlesztéséhez.

Az óvodavezetőn keresztül tartson kapcsolatot a Nevelési Tanácsadó, Újpesti

EGYMI, Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok, és az Újpest Önkormányzatának

Szociális és Egészségügyi Intézménye Gyermekjóléti Központ, és a Gyámügy

munkatársaival, Speciális intézményekkel, valamint hivatalokkal



169

7. 2. Speciális szolgáltatások

A gyermekek képességeinek kibontakozása érdekében az óvodában a szülők érdeklődése,

kérése alapján különböző szolgáltatásokat szervezünk illetve adunk azoknak helyet.

A különböző szolgáltatás jellegű foglalkozásokra nevelési időn kívül kerül sor és a Szülők

Tanácsával/Szülők közösségével történő egyeztetés alapján, költségtérítéses módon

szervezzük meg.

A szolgáltatás meghirdetése előtt, illetve annak folyamatában vannak elvárásaink, feltételeink,

amelyekhez ragaszkodunk.

Részletes éves programot kérünk, amelynek tartalmaznia kell a foglalkozás célját, feladatát ésaz esetleges téma meghatározást.

A szolgáltatást végző személy kiválasztása a következő szempontok alapján történik:

Ismerje a 3-7 éves korosztályra jellemző pedagógiai, pszichológiai és életkori

sajátosságokat.

Rendelkezzen megfelelő szakirányú végzettséggel.

Személyisége, nevelői attitűdje a korosztálynak megfelelő legyen.A szolgáltatás igénybe vétele előtt referenciákat szerzünk be, illetve amennyiben lehetséges

gyakorlatban ismerjük meg a foglalkozást vezető munkáját. A foglalkozásokat folyamatosan

ellenőrzi a vezető óvodapedagógus, hogy a fentiekben felsorolt elvárásainknak megfelelően

végzik-e a feladatokat.

Szolgáltatás jelleggel csak olyan foglalkozás szervezhető, amely nem oldható meg

az óvodai nevelés során (nem része programunknak), illetve kiegészíti azt.

Jelenleg a következő tanfolyamok működnek:

Ovifoci – Bozsik program

Vízhez szoktatás, úszás

Idegen nyelvi játszóház

Gerinc és tartásjavító torna

Korcsolya



170

Speciális szolgáltatásként kínáljuk az iskolába induló gyermekeknek a nyári tábort, amit az

óvoda 5 hetes zárása idején szervezünk egy hét időtartamra. A szállást, ismert vidéki

óvodában bérelt hellyel, vagy az Önkormányzat gyermektáborában oldjuk meg. A tábori

életet, a tapasztalatszerzési lehetőségeket, a tevékenységeket a kísérő óvodapedagógusok (10

gyermekenként 1 fő) és a vezető óvodapedagógus közösen tervezi meg. A tábori életünket

segíti az az egy dajka néni, aki elkísér minket.

8. Pedagógiai adatrögzítés

A programhoz kapcsolódó dokumentumok, a Park Óvoda – Lakkozó Tagóvodában

Hosszú távú fejlesztési terv (személyi és tárgyi feltételek)Tervezési időkeret: 3 év

Az óvoda éves munkaterve

Tervezési időkeret: 1 év

Az óvodavezető pedagógiai működési terve


Én vagyok" dosszié

Tervezési időkeret: folyamatos

Tartalmazza:

Anamnézis lap

Fejlődési lap:

Egyéni megfigyelések, mérések

Képességfejlesztés feladatai

Tervezési időkeret: minimum kéthavonta

Szülőkkel való megbeszélések (családlátogatás, fogadóóra…)

A családnak nyújtott segítség módja, intézkedések (étkezés térítés, pszichológus

segítség, stb.)

Rajzokból egy-egy olyan, amely a fejlődés ütemét illusztrálja.



171

A gyermek fejlődésének nyomon követése:

I. Testi képességek, mozgásfejlettség

II. Szociális képességek

III. Értelmi képességek

IV. Beszéd és nyelvi funkciók, nyelvhasználat

V. Tevékenységek

Tervezési időkeret: évenként 2 alkalom (április, október)

Park Óvodában alkalmazott dokumentumok:

Csoportnapló, amelyet a nevelőtestület fejlesztett ki.

Tartalmazza:

• Adatrögzítés

• Pedagógiai területek ezen belül az egyes gyermekcsoportok szokás-

szabály rendszere


• A nevelés keretein belül a tevékenységek rendszerének terve

Tervezési időkeret: 2-3 havonta

szeptember-október-november, december-január,

február-március, április - május, június-július-augusztus

• A fejlesztés tartalmi eszközeihez kapcsolódó tevékenységek terve.

Tervezési időkeret: hetente (szeptember 1-től - augusztus 31-ig.)



172

A Lakkozó Tagóvodában használt dokumentumok:

Csoportnapló, amelyet a nevelőtestület fejlesztett ki.

Tartalmazza:

• Adatrögzítés

• Esemény-, program terv

A különböző, nem mindennapi események és a napi élet szervezésének feladatait

tervezzük ebben a részben.

Események – a csoport, az óvoda életében.

Kirándulások.

Ünnepek

Családi hétvégék szervezése

A csoport életének megszervezésére irányuló feladatok, eszközök, anyagok

beszerzése, stb.

Tervezési idő: hónapi bontásban

•

Pedagógiai területek ezen belül az egyes gyermekcsoportok szokás-szabály rendszere

Az óvodáskorú gyermek fejlesztésében nagyon fontos a szokások

megalapozása. A szokásokat a szabályok következetes betartásával gyakoroltatjuk.

Ennek érdekében az alábbiakat tervezzük:

o Napirend, heti rend tevékenységei, időkeretekkel.

o Használati eszközök helye, használata.

o Együttélési szabályok a csoportban.


• A nevelés keretein belül a tevékenységek rendszerének terve

Tervezési időkeret: 3 havonta

(évszakonkénti bontásban)

• A fejlesztés tartalmi eszközeihez kapcsolódó tevékenységek terve.

Tervezési időkeret: hetente (szeptember 1-től - augusztus 31-ig.)



173

9. Legitimációs záradék

Véleményt nyilvánított:

A Szülők Tanácsának/Szülők Közösségének 2013. augusztus 15.- én megtartott ülésén akövetkező megállapítást tette: A Park Óvoda - Lakkozó Tagóvoda Nevelőtestülete által

készített és elfogadott programmal és az abban kiemelt célokkal egyetértenek, mivel azok a

gyermekek érdekein túl a helyi sajátosságokat és a szülők elvárásait is tükrözik, egyben

egyetért azzal, hogy a kompetencia alapú óvodai nevelés elveit beépítették a programba.

Budapest, 2013. augusztus 15.

Jegyzőkönyv vezető

Hitelesítő szülő/Park

Óvoda/

Hitelesítő

szülő/Lakkozó

Tagóvoda/

Elfogadta:

A Park Óvoda - Lakkozó Tagóvoda nevelőtestülete 2013. augusztus 15.-én megtartott testületiösszegző vita és véleménynyilvánítás után a Helyi Nevelési Programot, amely az előzetesen

elkészült anyagot tartalmi változtatás nélkül elfogadta, ami a jelenlévők támogatását jelenti.


Óvodavezető

Hitelesítő

óvodapedagógus

Hitelesítő

óvodapedagógus

Jóváhagyta: Majzik Ferencné óvodavezető




174

5. Módszertani ajánlás

A Komplex Prevenciós Óvodai Programból átvett fejlesztőprogram a LakkozóTagóvoda részére.

Mozgásfejlesztés

Nagymozgások fejlesztése

Célzott testmozgásokkal, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik.

Járás

• kis és nagy lépésekkel,

• Különböző irányokba fordulással,

• változó szélességű sávok, vonalak között,

• különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával.

Futás

•

különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással,• különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással,

• változó szélességű sávok között,

• különböző tárgyak megkerülésével, átugrásával, átlépésével.

Ugrás

• távolugrás (páros lábbal szökdelés) ugrás előtt, hátra

• magasugrás,

•

ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában,• szökdelés egy lábon, oldalirányba szökdelés,

• mélyugrás.

Csúszás-kúszás, mászás különböző tempóban

• különböző irányokba, majd irányváltoztatással,

• különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon

(mászóka, fa),

•

különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával.



175

Testséma fejlesztés

A testrészek ismerete

Önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal,

jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával – haj- szemszín, kicsi-nagy, stb…

Tevékenységek a testrészek megismerését célozva:

• testrészek megérintése és megnevezése a felnőtt által

•

a gyermek megismétli saját testén az érintést és megnevezést• utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt

• a felnőtt megnevezi, és a gyermek megérinti a másik gyermek

testrészét

• az előzőek megismétlése csukott szemmel.

Célszerű a főbb testrészekkel kezdeni, begyakorolni és csak ezután következzen a

testrészek részeinek hasonló módon való begyakorlása.

Meghatározott testrészekre koncentrálás:• különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt fekve, ülve, állva,

térdepelve) megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és

megnevezni, mozgásokat végezni.

• valamennyi tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta

• megtapasztalni a különböző testhelyzeteket a testrészek és a

tárgyak (környezet) viszonylatában.



176

A test személyi zónájának alakítása

Lateralitás: az oldaliság belső megéléséhez, beépítéséhez szükséges az egyensúly kialakulása,

a függőleges középvonal egyensúlyának az elsajátítására és a jó testtartásra. A lateralitás

fejlesztése közvetlenül hat a téri percepció fejlődésére.

Az oldaliság alakulása

• színes szalaggal (gumi pánttal) megjelölni a jobb-bal oldalt,

kézen, lábon,

• különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb-balkézzel, (labdát

gurítani, babzsákot dobni, karikát felemelni, stb …)

• lábra hasonló gyakorlatok, labdarúgás, ugrálás, emelés, stb …

A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos, mozgásos feladatokkal:

• az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé,

• feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra.

A test függőleges zónájának megtanítása: játékeszközök (karika, labda, babzsák)

emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra, vagy a lábak elé.

Az előző, 1 – 3 gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel.

Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal alkalmazható)

• állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb …

• ülj elé, mögé, rá, alá, mellé, közé, mássz át, stb …

• térdelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb …

• feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb …

Testfogalom

A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A

fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkcióknak, a

nyelvi megfogalmazásoknak.

Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját.

A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni

önmagán és másokon, megszámlálni.



177

Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat, megszámlálni.

Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt.

Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások

Fej

fejfordítás és fejkörzés,

csukott szemmel megérinteni a szemet, fület, orrot, hajat, szemöldököt,

váltott kézzel és egyszerre mindkét kézzel,

csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd már

előre

ismert helyzetű tárgy felé.

Törzs

törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó-, majd mellső-

középtartásban tartott karokkal,

a karokat magas-tartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és

föl.

Karok

karkörzés előre és hátra,

karok helyzetének utánzása,

oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés először kis, majd

nagy kör mentén,

különböző karlengetések ritmusra,

oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése,

oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás,

karhúzás és tolás, páros munka. Ujjak

a kéz ökölbe szorítása,

az ujjak ide-oda mozgatása,

ujjak egyenkénti mozgatása ritmusra,

a mozgások változatai mindkét kézzel, váltva is.

Lábak

a padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelésegyorsan és lassan,



178

a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza,

állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le,

térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk,

padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és

leengedése,

törzshajlítás bokafogással,

szökdelés, ugrálás,

szökdelés váltott lábbal, láblengetés.

Lábak és lábujjak

sarokemelés és leengedés,

a lábfej visszafeszítése (lábujjak – pipálás),

járás sarkon és lábujjon,

a külső talp-élen járás, kartartás törzs mellett,

ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábon,

törzshajlítás előre,

hanyatt fekve vagy állva a lábbal vagy a nagylábujjal rámutatni adott

célpontra,

babzsák fölmarkolása lábujjal.

Néhány gyakorlatot ezek közül lehet zenére is végezni.

Egyensúlygyakorlatok

Állás:

állás lábujjon – sarkon állás

állás egy lábon.

Egyensúlyozó járás: padon, földre helyezett szivacson, stb …

Kúszás egyenes padon.

Body Roll hengergyakorlatok, különböző sportok (roller, bicikli, korcsolya, stb …).

Forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások.



179

Szem-kéz koordináció fejlesztése

Babzsák célba dobása változó nagyságú körben, változó távolságról, különböző

tárgyak fölött. (szék, stb …)

Babzsák csúsztatása két vonal között.

Babzsák dobása vízszintes és függőleges célra.

Karikadobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó távolságról.

Kugli játék.

Labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal változó távolságról,

labda célba ütése bottal.

Szem – láb koordináció fejlesztése

Ugrókötéllel: kötél fölött ugrás, változó magassággal.

Karikába különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás.

Lábbal különböző formák rajzolása – alkalmi felületen, homokba, padlóra, stb

Ugróiskola – egyszerűbb és nehezebb formában.

Függeszkedés: átfogással tovahaladás.

Fínommotorika fejlesztése

Gyurmázás (elsődlegesen az anyag tapintásos megtapasztalása, tetszés szerinti formák,

alakzatok kialakítása).

Építőjátékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel, majd

fokozatosan kisebbekkel).

Papírhajtogatás – papírfűzés, mintaalakítás.

Puzzle-játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból.

Mintakirakás lyukas-táblán, egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig.



180

Vágás, domború, vagy előrajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formától a

nehezebbekig.

Papír – ceruza feladatok

rajzolás, festés nagy felületre – ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával,

sablonok kiszínezése, kiugró hátlapon,

sablonok nélkül színezés, a különböző formák előrajzolt mintáinak

átírása.

Kéziszer-gyakorlatok.

Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés)

Az észlelés pontosabb működését 3 – 4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma

fejlesztésén keresztül érhetjük el, 5 – 6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is

szükséges.A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi

fejlesztés.

A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének megtanítása, a szókészlet

bővítése.

A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen

nyelvi (auditív) és motoros tevékenységgel.

Vizuális (látás) fejlesztés

Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a

finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul.

Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrollját.

A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése. Mozgó tárgyak követése

– balról jobbra, jobbról balra, fel, le, kör, diagonális, stb … A fej mozdulatlan marad,csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül kezdetben



181

végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó – karral, kézzel, ujjal.

Az iránykövetést kísérje az irányok verbális megjelölése.

A szem fixációs működésének erősítése:

ismert játékok, vagy használati tárgyak közül egy kiemelése és annak

fixálása 10 mp-ig, (fel-, le mozgatjuk),

egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni, és azt

fixálni 10 mp-ig.

A perifériás látás gyakorlására is igen alkalmas, ha a gyermeknek ilyen

megfigyelési feladatot adunk.

Vizuális zártság – egészlegesség észlelésének alakítása: mi hiányzik?

ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányát felismertetni,

hiányos képek felismertetése, mi hiányzik róla, mit ábrázolhat?

rejtett figurák megtalálása (Dörmögő).

Vizuális időrendiség felismertetése: képeken elmesélt történetek kirakása – mi történt

először, … mi következik?

Vizuális ritmus: a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása

tárgyakból kirakott – gyöngyök, kockák, rudak, kártyák, minták

folytatása,

rajzos – képi – minták elrendezése (fekvő alak, ülő alak, álló, járó,),

sorminták rajzolása.

Vizuális helyzet – pozíció felismertetése: négymezős tábla, pl:

matematikafoglalkozáson a szimmetria.

mamágnes-táblán az óvodapedagógus elhelyez egy alakzatot adott

mezőben,

a gyermekek a saját táblájukon ugyanoda helyezik azt,

az alakzatokat adott mezőben, más pozícióban elforgatni.

Vizuális memória fejlesztése:

egyszerű testmozgást, bemutatás után, emlékezetből leutánozni,

vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni, stb

… (fokozatosan növelhető az elemszám és a bemutatás idejének

csökkentése).



182

Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése

A lehető legtöbb féle alak-forma-méret motoros kialakítása:

formaalakítás mozgással, (járás, futás, mászás, ugrás segítségével: felső

végtagokkal való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel),

padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása,

padlóra rajzolt alakzatok (különböző formák, vagy azonos alakzatok

más-más méretben (felhasználása különböző mozgásos feladatok

elvégzésére).

Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése a gyerekek környezetében:

bemutatása, azonos megkeresése, párosítási, csoportosítási feladatok (lottó, dominó).

Adott vizuális minta kirakása: forma, méret, szín szempontjából különböző minták

kirakása (lyukas tábla, de alkalmazásában a fokozatosság elengedhetetlen –

egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig, először egyetlen szempont

figyelembevételével követelve, pl; csak szín, csak forma, stb … - kevesebb elemtől az

összetettebb formákig.

Minták rajzolása, festése.

Részekből különböző alakzatok összerakása.

A tapintás – sztereógnosztikus – észlelés fejlesztése

• Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása: gömbölyítés, sodrás, lapítás,mélyítés,

mintázás gyakorlásával plasztilin, agyag, nedves homok felhasználásával.

• Különböző formák, méretek alakítása minta után.

• Különböző formák, méretek megváltoztatása. „Varázsoljuk el!”

• Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása. Az említett fejlesztési módoknál fő

hangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van. A vizualitás is jelen van, hiszen a

kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet.

• A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával:”Érzékelő zacskó”, „Elvarázsolt

zsákocska”.



183

pusztán tapintással felismerni a tárgyakat! Mi lehet?

a tapintással felismert dolgokat – párosítani, sorba rendezni fokozatuk

szerint, csoportosítani egy-egy minőségi jellemzőjük alapján.

Mozgás (kinesztetikus) észlelés fejlesztése

Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus

segítségével – kézzel kört ír le a levegőben, stb … lábbal lépés előre, hátra, stb …

nyitott szemmel mozgásokat megismétel.

Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni.

A térészlelés – térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése

Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével.

rácsos papíron, szöges táblán, lyukas táblán, a két oldal

megkülönböztetése a mellé helyezett kéz segítségével, a középvonal

megjelölésével,

a jobb – bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok

kirakásával,

a nagy fő iránymező megismertetése az említett módon.

Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal:

ismert játékeszközök kirakásával a négy irány gyakoroltatása,

a tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses

táblán való kirakás, elhelyezés segítségével, mellette, előtte, mögötte,

alatta, felette,

függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből,

formákból,

a fentiek segítségével a szögek (sarkok) érzékeltetése.

A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása.



184

A hallási észlelés (auditív), a hangzási analízis – szintézis fejlesztése

• Figyeltessük meg, milyen hangot hallunk, mikor egy ember sóhajt, vagy tüsszent,

különböző hangok működnek bennük.

Figyeljük a természet hangjaira.

• Az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása, vagy lekopogása.

Kezdetben szabályos ritmusokat használjunk, majd később szabálytalan ritmusokat.

• Ritmus visszaadás csukott szemmel.

• Mondjunk olyan szavakat, amelyek azonos hangzókkal kezdődnek, pl; baba, bögre, bogár, béka, … róka, rózsa, stb …

• Hány szót tudsz felsorolni, melyek úgy kezdődnek: ma…, te…, si…, stb .

• A megadott betűhangból, vagy fonémákból olyan, általunk ismert szót kell

alakítaniuk, amelyek tartalmazzák azokat.

A keresztcsatornák fejlesztése

Vizuális – tapintásos interszenzoros működések fejlesztése:

tapintással felismert tárgyat kell keresni a vizuális mintákban,

b.vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresni tapintással

az „Érzékelő zacskóból”,

egyre finomabb különbségek felismertetésével gyakoroljuk a kétféle

ingermodalitás átfordítását. Vizuális – auditív interszenzoros működés fejlesztése:

mutassunk a gyerekeknek ismert tárgyakat, állatok képét, különböző

hangforrások vizuális képét, és a megszólaltatott hanganyagban ismerje

fel az adott hangforrás képét,

„Figyeljünk a hangokra!” A hallott hanganyaghoz keresse a

hangforrást, „minek a hangja”? (társak megszólaltatása, hangjukról

felismerés, felismertetés.)



185

auditív memória fejlesztése: dallamtöredék megismételtetése,

különböző hangok megismételtetése, majd a hangforrás megkerestetése.

Vizuális kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése:

bekötött szemű gyerek kezével formát rajzoljon a levegőbe, és a hátárarajzolt formát felismerje a vizuális mintában,

mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális mintában,

verbalizálva a formát,

vizuális – kinesztetikus megközelítés a későbbiekben a betűk, vagy

szavak közötti finom különbségek megfigyeltetésére, észrevetetésére is

használható.

Hallási – tapintásos interszenzoros működés fejlesztése:A gyermeknek elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felismert

és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján felismert és azonosított, vagy meg

kell találnia tapintás útján azt a játékot, vagy alakot, amit egy másik személy jellemez.

Szem – kéz koordináció fejlesztése:

Különböző célba dobó játékok használata a szabad játékban, eszközök használata a

testnevelés foglalkozáson nagymértékben elősegíti a szem – kéz koordináció

fejlődését. A csoportélet során a manipulációs barkácsoló tevékenységekben történőrészvétel is fejlesztő hatású.

Verbális fejlesztés

Tárgyak megnevezése

A lakásban, az óvodában és a közvetlen környezetben található tárgyak megnevezése:

Ruházat:

zokni, trikó, cipő, papucs, csizma, nadrág, farmernadrág, ruha, szoknya, ing, blúz,

nyakkendő, kardigán, pulóver, dzseki, kabát, anorák, esőkabát, mellény, bugyi,

fürdőruha (testséma)



186

Testrészek:

törzs, fej, arc, szem, fül, orr, száj, ajak, fogak, nyelv, szemhéj, szempilla, szemöldök,

homlok, haj, áll, orca, orrlyuk, nyak, váll, mellkas, gyomor, kar, kéz, ujjak, hüvelykujj,

könyök, csukló, tenyér, köröm, ujjpercek, derék, csípő, lábszár, lábfej, sarok, comb,

hát, térd. (testséma)

Cselekvések:

sétál, gyalogol, menetel, szalad, szökdécsel, ugrándozik, lép, áll, elindul, mozog,

elkezd, megáll, ül, fekszik, térdel, csúszik, (fel) mászik, kúszik, siklik, megcsúszik,

csavar, hajlít, görbít, vágtat, gördül, elterül, elnyúlik, elernyed, kanyarodik, felemel,

leenged, lehúz, lesüllyeszt, lehalkít, tompít, beborul, pipiskedik, előrehalad, hátrál,taszít, hajt, húz, von, üt, ránt, dob, visszapattan, fog, rúg, (-dalózik) keresztez,

megfordul, fon, sodor, fordít, bukfencezik, csöppen, (t) koppint, tapsol, kiabál, fütyül,

izeg-mozog, nyit, zár, dörzsöl, csurog, morajlik, tétovázik, sürög-forog, mormol,

beszélget, cseveg, fecseg, figyel testvázlat nagy és finommozgások).

Térbeli viszonyok

Irányok:

fönt, lent, alatt, át, keresztül, fel, hátra, fölött, fölé, rá, felé, előre, oldalt, jobbra, balra,

végig, mindenfelé, körös-körül, felől, után, körül, köré, közel, (valamihez) messzire,

távol, (valamitől) emelkedő, felfelé haladó, süllyedő, lefelé haladó, közelebb,

távolabb, keresztben, magasabban, alacsonyabban. (Nagy és finommozgás készségek,

testséma, lateralitás, vizuális diszkrimináció, sorozatba rendezés, stb .)

Helyzet:

-on, -en, -ön, -ról, -ről, -ból, -ből, -ban, -ben, kívül, belül, tetején, alján, közepén,

középpontjában, között, fölé, felett, alá, lent, alul, alatt, lejjebb, le, túl, át, keresztül,

előtt, mögött, mellett, együtt, valamire vonatkozóan, vízszintesen, magasan,

alacsonyan, balról, jobbról, első, második, stb … utolsó, itt, ott, kívül, belül. (Nagy és

finommozgások, testséma, lateralitás, időbeli sorrendiség, sorozat.)



187

Idő:

most, után, előbb, később, hamarosan, nappal, éjszaka, délelőtt, délután, este, hét,

hónap, év, tél, tavasz, nyár, ősz, húsvét, karácsony, kezdődik, befejeződik. (Időbeli

sorrendiség, nagy és finommozgások.)

Osztályozás

Alapformák:

kör, körül, körbe, négyzet, téglalap alakú, ovális, hurkos, háromszögletű, kereszt,

csillag, négyoldalú, vonal, pont, egyenes, görbe vonalú, cikcakk, csúcs, sarok, oldal, él,

hajtás, ferde.

Az említett kifejezéseket mindig manuális mozgásos tevékenységekhez kötöttenhasználjuk.

Alapszínek:

piros, kék, sárga, zöld, fekete, barna, narancssárga, rózsaszín, bíbor, (ibolya).

Méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség:

nagy, kicsi, hatalmas, apró, több, kevesebb, gyors, lassú, sebes, magas, alacsony,

kövér, sovány, széles, keskeny, alsó, felső, hangos, halk, csendes, édes, savanyú,

kellemes, érdes, finom, tele, üres, nehéz, könnyű, lágy, kemény, azonos, különböző,

hasonló, eltérő, világos, sötét, az összes, néhány, elég, egyenlő. (Sorozat, auditív-

vizuális diszkrimináció, tapintás, gondolkodás, alap számfogalom.)



188

Felhasznált irodalom

2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről

20/2012. (VIII.31.) EMMI Rendelet

363/2012 (XII. 17.) Korm. Rendelete az

Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

EMMI Rendelet a SNI gyermekek óvodai

és iskolai nevelésének irányelveiről

Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodainevelési program

Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan

Gondolat Budapest, 1978.

Kovács György - Bakos Éva: Játék az óvodában

Szerzői Kiadás Debrecen, 1995.

Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés - de hogyan?

NAT-TAN sorozat Budapest OKI 1996.

Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Szempontok az óvodáskorú gyermekek

fejlettségének megállapításához

JNSZM Pedagógiai Intézet Szolnok, 1983.

Tankönyvkiadó Budapest, 1989.



189

Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában

1. Kötet: Elmélet és módszertan

2. kötet: Szöveggyűjtemény

(Tanító és Óvóképző Főiskolák egységes

jegyzet)


Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvodai program

Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt

Budapest, 1997.

Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel

JNSZM Pedagógiai Intézet Szolnok, 1997.

B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék

Calibra Budapest, 1993.

Dr. Deliné dr. Fráter Katalin, Dóka

Jánosné, Tömöriné Oláh Mária:

Integrált személyiségfejlesztés osztatlan

óvodai csoportban

Szerzői kiadás Hajdúböszörmény, 1993.

Szerkesztő: Barnáné Likovszky Márta: Mindig a gyerekkel van a baj?

Fővárosi Pedagógiai Intézet Budapest, 1997.

Lyun Clark: SOS! Segitség a szülőknek

Római Kiadó és Nyomdaipari Bt.

Halásztelek

Szerkesztő: Kanczler Gyuláné dr.: A környezeti nevelés pedagógiai és

pszichológiai alapjai

BTF 1997.



190

Szerkesztő: Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével (Elmélet és

módszertan)

Eötvös József Könyvkiadó Budapest, 1996.

Szerkesztő: Czike Bernadett: Bevezetés a pedagógiába

(Szöveggyűjtemény)

Eötvös József Könyvkiadó Budapest, 1996.

Forrai Katalin: Ének az óvodában

Zeneműkiadó Budapest, 1977.

Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában

Zeneműkiadó Budapest, 1982.

Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés. Az

óvodai program előkészítő szakasza

OKKER Budapest, 1997

Dr. Gáspár László: Neveléselmélet

OKKER Budapest, 1997.

Dr. Kozéki Béla: Hogy hű lehessen önmagához... A gyermek-

nevelés gyakorlata


Szerkesztő: Perlai Rezsőné dr.: Az óvodáskor fejlesztőjátékai

OKKER Budapest, 1998.

Az óvodai nevelés programja

Tankönyvkiadó OPI Budapest, 1989.



191

Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár?

Alex-typo Kiadó és Reklámiroda Bt Budapest,

1992.

Pereszlényi Éva és Porkolábné Dr. Balogh

Katalin:

Játék-mozgás-kommunikáció (óvodai

program)

Alcius Bt. Budapest, 1996.

Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában (Óvodai

fejlesztő program a tanulási zavarok

megelőzésére)

Alex-typo Kiadó és Reklámiroda Bt.

Budapest,1992.

Lépésről-lépésre Óvodai program Az adaptációt készítette:

Dr. Deliné dr. Fráter Katalin

Soros Alapítvány támogatásával 1997.

Preszlényi Éva: HOP

Paraszkay Sára: Közelről nézve /A gyengénlátógyermek 2007.Készült a Nemzeti Fejl. Terv HEFOP2005/2.1.6. Operatív Program KeretébenGyengénlátók Ált. Isk.EGYMI Diák-Otthona Budapest

CD: Kompetencia alapú nevelés megvalósítását

támogató pedagógiai attitűdA jó gyakorlat jegyében

Szászné Csikós Klára: Segítőkészség /A tanulás sikerességéhezszükséges pszichikus funkciók megfigyelése és fejlesztéseEc-Pec Könyvek Alapítvány



192

Dr Gósy Mária: Beszéd- és beszédviselkedés azóvodábanTanszer-tár

Dr Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértésfejlesztése

NIKOL GMK

Horváth J. – Horváthné Cs.K. – Amit az óvónőnek észre kellDr Rónáné Falus J. venni

SZORT BT

A kompetencia alapú óvodai programcsomag alapján felhasznált szakirodalom:

Labáth Ferencné, Giliczy Zoltán, Óvodai nevelés kompetencia

Kovács Erika területElméleti alapvetések Educatio Kht. 2008.

Tématerv-Javaslatok Levegő, Tűz, Víz, Föld területekreEducatio Kht.

Fehér Anna Játszunk? Természetesen!A világ befogadásának elérhetősége 1.SULINOVA Közoktatás-fejlesz-Tési és Pedagógus –Továbbképzési

Kht. Bp., 2006.

Reikort Ildikó Zenevarázs 2.SuliNova Közoktatás-fejlesztési ésPedagógus-továbbképzési KhtBp., 2006.

Székely Andrea Bábjáték 3.SuliNova Közoktatás-fejlesztési ésPedagógus-továbbképzési KhtBp., 2006.

Dr Tóth Tiborné Néphagyomány 4.

Bekker Zoltánné, Kocsis Csilla, Kiegészítő segédlet a komplexKonyikné Kis Klára, Zaveczné fejlesztési tervekhez 5.Komáromi Katalin

Székely Andrea Játékok a bábokkal, játékok aMeseládikóval 6.



193

Zóka Katalin: Varázseszközök az óvodában 7.Bp., 2007.

Zóka Katalin: Kóstolgató 8.

Túri György: Játék – Tánc – Élet 9.

Kanczler Gyuláné dr: Felfedezések a természetben 10.Educatio, Társadalmi SzolgáltatóKözhasznú Társaság Bp., 2008.

Labáth Ferencné: Az anyanyelvi nevelés alapjai 11.Educatio, Társadalmi Szolgáltató

Nonprofit Kft Bp., 2009.

Dr Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek fejlődésének

nyomon követése 12.Sulinova Közoktatás-fejlesztésiés Pedagógus-továbbképzési KhtBp., 2007.

Hegyiné Hornyek Katalin: Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhezSulinova Közoktatás-fejlesztésiés Pedagógus-továbbképzési KhtBp., 2006.

Hegyiné Hornyek Katalin, Sérülésspecifikus eszköztárMándi Tiborné, Paraszkay Sára: gyengénlátó és aliglátó gyermekek,

tanulók együttneveléséhezEducatio, Társadalmi SzolgáltatóKözhasznú Társaság Bp., 2008.

Hernádi Krisztina: Ajánlások beszédfogyatékosgyermekek kompetencia alapúfejlesztéséhezSulinova Közoktatás-fejlesztésiés Pedagógus-továbbképzési KhtBp., 2006.

Ványi Ágnes, Róth Márta: Sérülésspecifikus eszköztárbeszédfogyatékos gyermekek,tanulók együttneveléséhezEducatio, Társadalmi SzolgáltatóKözhasznú Társaság Bp., 2008.



194

Czibere Csilla: Ajánlások sajátos nevelési igényűgyermekek kompetencia alapú fej-lesztéséhezSulinova Közoktatás-fejlesztésiés Pedagógus-továbbképzési Kht

Bp., 2006.

Földiné Koncor Tünde, Adaptációs kézikönyv 1-2. részGifló H. Péter, Hernádi Krisztina: Educatio, Társadalmi Szolgáltató

Közhasznú Társaság Bp., 2008.

Báthori Adél, Ruff Ágota, Sérülésspecifikus eszköztár vak- ésSomorjai Ágnes, Székelyné aliglátó gyermekek, tanulók Kárpáti Ildikó, Szűcsné Göblyös együttneveléséhezErika, Vincze Gábor: Educatio, Társadalmi Szolgáltató

Közhasznú Társaság Bp., 2008.

Csákvári Judit, Darvasi Sérülésspecifikus eszköztár aLászlóné, Demeter Gáborné: pszichés fejlődés zavaraival küzdő

gyermekek, tanulók együttneveléséhezEducatio, Társadalmi SzolgáltatóKözhasznú Társaság Bp., 2008.

Venterné Balogh Angelika: Ajánlások a pczichés fejlődészavaraival küzdő gyermekek Kompetencia alapú fejlesztéséhez I.

(magatartászavar esetén)

Dr László Zoltánné: Ajánlások a pchichés fejlődészavaraival küzdő gyermekek Kompetencia alapú fejlesztéséhez II.(részképességzavar esetén)Sulinova Közoktatás-fejlesztésiés Pedagógus-továbbképzési KhtBp., 2006.

Gájerné Balázs Gizella Ajánlások autizmussal élő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhezSulinova Közoktatás-fejlesztésiés Pedagógus-továbbképzési KhtBp., 2006.

Dr. Perlusz Andrea Ajánlások nagyothalló és siket gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhezSulinova Közoktatás-fejlesztésiés Pedagógus-továbbképzési KhtBp., 2006.



195

Szabó Borbála Ajánlások értelmileg akadályozottgyermekek kompetencia alapúfejlesztéséhezSulinova Közoktatás-fejlesztésiés Pedagógus-továbbképzési Kht

Bp., 2006.Gosztonyi Nóra, Szaffner Éva Sérüsésspecifikus eszköztár autizmussalélő gyermekek, tanulók együttneveléséhezSulinova Közoktatás-fejlesztésiés Pedagógus-továbbképzési KhtBp., 2008.

Köntösné Lőrincz Eszter, Nagyné Sérülésspecifikus eszköztár hallássérültTóth Ibolya, Urbánné Deres Judit gyermekek, tanulók együttneveléséhez

Sulinova Közoktatás-fejlesztésiés Pedagógus-továbbképzési Kht

Bp., 2008.Ruttkay Leventéné, Kajáry Ildikó Sérülésspecifikus eszköztár értelmileg

akadályozott gyermekek együttéléséhez

Documents

Park_Lakkozó_Helyi óvodai Program