SOHANINCSVEGE

Ti m eg sosem ereztetek, hogy ezzel nines vege? H ogy valahol, odadt, felfoghata tlanu l,

d e letezik valam i mas, esak e l kellene ju tn i odd ig...

PATRICK NESS SOHA NiNCS VEGE

Phil Rodak-nek

Vigydzz, ha a tukrot kerdezed, vdlasz nem lehet kegyetlenebb!

A im e e M a n n

Fuldoklik a fiu.Az utolso pillanatokban nem is a viz vegez vele, hanem a hideg.

A testebol kiszippant minden erot, fajdalmas, haszontalan cso- moba gyuri az izmait, barhogy kiiszkodik, hogy a felszfnen tartsa magat. Eros es fiatal, alig tizenhet eves, de a jeges hullam nem ki'meli, jon egyik a masik utan, egyre nagyobbak. Megpordftik, folbuktatjak, egyre melyebbre preselik. Abban a nehany remisz- to masodpercben, melyben az arcat kiemeli es levegohoz jut, ligy reszket, hogy meg se toltheti levegovel a tiidejet, maris alameriil megint. Fogy a lelegzete, egyre fogy, elviselhetetlen sovargas feszfti szet a mellkasat, mindhiaba akar levegot meg.

Gyoz a remulet. Tudja, hogy csak alig valamivel sodrodott tul azon a tavon, amelyet meg megtehetne visszafele, de a jeges aram- lat minden erkezo hullammal kijjebb loki, egyenest a sziklak fele, melyektol ez a partszakasz olyan alattomos. Tudja azt is, nines senki, aki idoben eszrevehetne az eltuneset, aki riadot fujhatna, mielott a viz vegkepp elnyeli. A veletlen sem mentheti meg. Erre nem jar gyongyhalasz, sem a partkozelben buvarkodo turista, eb- ben az evszakban, ebben a jeges vfzben kizart a segftseg.

Tul keso.Meg fog halni.Egyediil.Varatlanul eri a felismeres, elall tole a lelegzete, fokozza a remii-

letet. Ujra megprobal a felszfnre torni, de elgondolni sem meri, hogy ez talan az utolso alkalom, ligy altalaban, gondolkodni sem mer. Labat rugasra, karjat lendftesre kenyszerfti, hogy legalabb el- indftsa a testet a helyes iranyba, es hozzajusson egy ujabb korty levegohoz tole alig nehany centire...

11

Az aramlat tul eros. Kfnzoan kozel engedi ugyan a felszfnhez, de az utolso pillanatban visszadobja, es egyre kozelebb huzza a sziklakhoz.

Jatszanak vele a hullamok, mikor ujra probalkozik.Es kudarcot vail.Azutan, figyelmeztetes nelkiil veget er a gonosz jatek, melyet

mintha szandekosan uzne vele a tenger: eppen csak annyira tartja eletben, hogy elhihesse, meg van eselye.

Emelkedik az ar, odacsapja a gyilkosan kemeny sziklakhoz. A jobb lapockaja eros reccsenessel hasad kette, szinte hallja, meg a viz alatt is, meg ebben a rohano hullamveresben is. A fajdalom nemtorodom ereje akkora, hogy felkialt, a szaja azonnal megtelik fagyos, sos tengervfzzel. Kikohogne, de l'gy csak meg tobb jut a tiidejebe. Belegornyed a vallat hasogato fajdalomba, megvakftja, megbem'tja a kin. Mar arra sem kepes, hogy megprobalkozzon az liszassal. Amikor a hullam meg egyszer megpordfti, nem tud nekigyiirkozni ujra.

Csak az jar a fejeben: M eg n e! Csak ez a ket szotag visszhangzik a fejeben.

M eg ne!Utoljara kapja el az aramlat. Visszahuzodik, mintha erot gyujtene, aztan fejjel a sziklaknak lodftja. A diihodt ocean tebolyult ereje- vel, teljes sulyaval csapodik oda. Meg a kezet sem tudja felemelni, hogy tompftsa az iitest.

A bal fiile mogott eri. Betorik a koponyaja, a szikla az agyaba hatol, de eltori a harmadik es negyedik csigolyajat is, atvagja az agyi iitoeret es a gerincvelot. Egy ilyen seriilesbol nines visszaut, nines gyogyulas. Nines esely.

A fiu meghal.

12

ELSO RESZ

1.

A fiu halala utani elso pillanatok a sulyos, zavaros homalyba vesznek. Halvanyan erzi a fajdalmat, de meg inkabb valami hatal- mas fdradtsdgot, mintha tobb reteg elviselhetetleniil nehez takaro sulya nyomna. Vakon kapalozik, egyre remiiltebben vergodik a lathatatlan kotelek kozott.

Az elmeje is zavaros. Szaguld es liiktet, mintha veszedelmes laz gyotorne, azt se erzekeli, hogy gondolkodik. Mintha valami vad halaloszton dolgozna benne, a remiilet, hogy mi van, es mi lesz meg.

A meghalase.Mintha meg mindig kiizdhetne ellene, mintha meg kivedhetne.Mar valami fal mogott, megis erzi a lendiiletet, ahogy a teste

szembeszegiil a hullamokkal, pedig tudja, hogy elveszftette a csa- tat. Mintha hajszolnak, a remiilet loki elore, elore, elore, de a teste kozben kiszabadulhatott, mert a valla mar nem hasogat. Vakon kiizdi magat at a soteten, nem erez semmit, csak a remfto keszte- test arra, hogy m ozdu ljon ...

Hus simftas az arcan. Mint konnyu szello, pedig ez kepte- lenseg... Megis, ez a huvosseg torpantja meg lazas porgeseben a lelket? A szellemet? Ki tudja?

Egy pillanatra mozdulatlanna valik. A szeme elott oszlik a ho- maly. Fenyesseg. Belephet a fenyessegbe, sot nekitamaszkodhat a fenynek, a teste a gyonge, a szinte tehetetlen teste az erosodo feny fele nyujtozik.

Zuhan. Szilard talajt er. A huvosseg onnan szall fel, o pedig hagyja, hogy a teste belesiippedjen, hogy beleburkolozzon.

Mozdulatlan. Foladta a harcot. Engedi, hogy a feledes utolerje.

17

A feledes engesztelo sziirke. Majdnem tudatanal van, nem al- szik, de nines is egeszen ebren, mintha mindentol elszakadt volna, keptelen megmozdulni vagy gondolkodni, vagy a kiilvilagbol bar- mit is erzekelni, csak a puszta letezesre kepes.

Merhetetlen mennyisegu ido telik el, egy nap, egy ev, talan egy orokkevalosag, nem tudhatja pontosan. Vegiil a tavolban lassan, szinte eszrevetleniil valtozni kezd a feny. Sziirkiil, a sziirkeseg to- vabb vilagosodik, es o kezd magahoz terni.

Elso gondolata az, melyet inkabb csak erzekel, mintsem hogy megfogalmazodna benne, hogy mintha egy cementtombhoz pre- selodne a teste. Homalyosan sejti a huvoset, a tomorseget, talan azert tapad hozza, nehogy elszalljon az urbe. Meghatarozatlan idon at jarja korbe a gondolatot, tisztulni engedi, kotodni a teste- hez es mas gondolatokhoz...

A hullahdz szo villan fel melyen a lenye bensejeben hoi mashol terftenek ki az embert huvos, tomor feliiletre , remiilten nyitja a szemet, pedig tudataban sines, hogy eddig csukva volt. Kialta- ni akar, hogy nem temethetik el, nem boncolhatjak fol, valami szornyu, szornyu tevedes tortent. A torka tiltakozik a formalodo szavak ellen, mintha evek ota nem hasznalta volna, kohog, der- medten iil fel, a szeme zavaros, a latasa homalyos, mintha sok re- teg mocskos iivegen at venne szemiigyre a vilagot.

Surun pislog, latni szeretne. Az ot koriilvevo halvany alakzatok lassan a helyiikre keriilnek. Latja, hogy nem a halottashaz hideg asztallapjan fekszik...

Hanem...Hanem...

Hoi is?

18

Fajdalmasan hunyorog a nappalt jelzo, erosodo fenyben. Koriil- nez, megprobalja befogadni, latni, az ertelmet keresni.

Betonuton fekszik, az lit egy haz elokertjen vezet at, a jardatol a mogotte nyflo bejarati ajtoig fut.

A haz nem a sajatja.Es van ennel rosszabb is.

Egy pillanatig csak liheg, majdnem zihal, mintha reszeg lenne, de a latasa kezd tisztulni. Reszket a hidegtol, maga kore vonja a karjat, nyirkossagot erez a ruhajan...

Ez nem az o ruhaja.Vegigmeri magat, fizikai reakcioja lassubb, mint az azt vezerlo

gondolat. Hunyorog megint, hogy jobban lasson. Mintha nem is ruhat viselne, csak feher rongycsfkok takarjak, nemigen illik rajuk a nadragva.'gy az in g s io . Olyan szorosan fogja koriil, hogy inkabb kotszernek tunik, mint ruhanak. Es az egyik oldalan iszamos.

Megtorpan.Nem tengervfztol, nem a mindenen athatolo, hideg, sos ocean-

tol, amelybe eppen...(belefulladt)Kiilonben is csak az egyik oldala nyirkos. A masik, a fold feloli

huvos ugyan, de egeszen szaraz.Koriilnez, zavartabban, mint valaha. Hiszen csak a harm attol

lehet nedves. A nap alacsonyan jar az egen, tehat bizonyara reggel van. A teste alatt kiveheto a beton szaraz foltja.

Mintha egesz ejjel ott hevert volna.Lehetetlen. Emlekszik a teli viz brutalis hidegere, a feje felett a

fagyossziirke, sotet egboltra, ilyen eg alatt nem lehet tulelni egy ejszakat...

De ez az eg mas. Feleje emeli az arcat. Ez nem teli egbolt.A huvosseg csak a reggele, de talan meleg nap jon, talan nydri nap.

19

Semmi nem emlekeztet a keserves parti szelre. Semmi nem emle- keztet arra a pillanatra...

Amikor meghalt.Megint raszan egy pillanatot a lelegzesre, hogy csinalja, ha ke

pes ra. Csak a csond veszi koriil, csak azt a hangot hallja, amit o ad ki.

Lassan a haz fele fordul megint. Ahogy a szeme hozzaszokik a fenyhez, mintha mar-mar lijra latna.

Aztan homalyon es zavaron at, zuros agyaban lagy remegest erez.

Egy leheletnyi, erintesnyi, pihesulyu...Mit is...?Meghittseget?

20