Pedagógiai programchiovini.hu/dokumentum/pedprogram2019.pdfBevezetés 1.2 Jogi alap ... óraadóként alkalmazunk pszichológust, logopédust és hallássérültek pedagógiáját

2019.

Pedagógiai program

Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola

OM: 201801

Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai program

2

Tartalom 1. Bevezetés .......................................................................................................................................................... 5

1.2 Jogi alap ............................................................................................................................................................................ 5

1.2 Intézményeink bemutatása ..................................................................................................................................... 5

1.3 A székhely intézmény és a tagintézmény kapcsolata, működésük azonossága és

különbözősége ...................................................................................................................................................................... 6

2. Nevelési program ........................................................................................................................................... 7

2.1 Pedagógiai alapelveink .............................................................................................................................................. 7

2.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................... 9

2.2.1 Egyházi jellegű célok, feladatok .......................................................................................................................................... 10

2.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................ 11

2.3.1 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ......................................................................................................................................................... 11

2.3.2 Az egységes alapokra épülő differenciálás ...................................................................................................................... 12

2.3.3 Tanítási órán kívüli tevékenységek .................................................................................................................................... 12

2.4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................ 15

2.4.1 Az iskolai egészségnevelés kiemelt feladatai .................................................................................................................. 15

2.4.2 Az egészségnevelés célja ......................................................................................................................................................... 15

2.4.3 Az egészségnevelés alapelvei ................................................................................................................................................ 15

2.4.4 Egészségnevelés, fejlesztés területei .................................................................................................................................. 15

2.4.5 Az egészségnevelés színterei ................................................................................................................................................. 16

2.4.5.1 A mindennapos testedzés formái ...................................................................................................................................................... 17

2.4.6 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek ................................................................................................................................ 18

2.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .............................................................................................. 19

2.5.1 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink ................................................................................... 19

2.5.2 A közösségnevelés területei ................................................................................................................................................... 19

2.5.3 A közösségfejlesztés színterei ............................................................................................................................................... 19

2.5.4 A tanórán megvalósítható közösségfejlesztés................................................................................................................ 20

2.5.5 A tanórákon kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások ................................................................................. 21

2.5.6 A tanórákon kívül diákok által szervezett tevékenységek ........................................................................................ 21

2.5.7 Az iskola, mint nagyközösség ............................................................................................................................................... 22

2.5.8 A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai .................................................................................. 22

2.6 A pedagógusok helyi intézményi feladatai ...................................................................................................... 23

2.6.1 A pedagógusok alapvető feladatai ..................................................................................................................................... 23

2.6.2 A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka .................................................................................................... 23

2.6.3 A tehetséges tanulók gondozása ......................................................................................................................................... 23

2.6.4 Az egyéni bánásmódot igénylő tanulók gondozása ..................................................................................................... 24

2.6.5 Tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása ........................................................................................................................... 24

2.6.6 Egyéb feladatok .......................................................................................................................................................................... 24

2.6.7 Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai ................................................................................................................. 25


3

2.6.7.1 Az osztályfőnöki munka tervezése ................................................................................................................................................... 26

2.6.7.2 Az osztályfőnökök által készített jelentések ................................................................................................................................ 26

2.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek ................................................... 28

2.7.1 A sajátos nevelési igényű tanulók ....................................................................................................................................... 28

2.7.1.1 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei ..................................................................................... 28

2.7.1.2 Az ellátás közös elvei ............................................................................................................................................................................... 29

2.7.1.3 A különleges bánásmód, tevékenység célja, feladatai ............................................................................................................. 29

2.7.1.4 A különleges tevékenységet meghatározó tényezők ............................................................................................................... 29

2.7.1.5 A beszédfogyatékos tanuló ................................................................................................................................................................... 31

2.7.1.6 Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének elvei ............................................................................... 33

2.7.1.8 Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei ........................................................................... 34

2.7.1.9 Diszlexia ......................................................................................................................................................................................................... 35

2.7.1.10 Diszgráfia .................................................................................................................................................................................................... 35

2.7.1.11 Diszkalkulia ............................................................................................................................................................................................... 36

2.7.1.12 Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló ........................................................................................................................................... 37

2.7.1.13 A hallássérült gyermek ........................................................................................................................................................................ 37

2.7.2 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek .............................. 42

2.7.3 A tehetség kibontakoztatása ................................................................................................................................................ 42

2.7.4 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek ................. 42

2.7.4.1 Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek ......................................................................................... 45

2.8 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ..................................................... 46

2.8.1 Az iskola közösségeinek együttműködése........................................................................................................................ 47

2.8.2 A szakmai munkaközösségek együttműködése ............................................................................................................. 47

2.8.3 A szülői közösség (SZK)és az iskola közösségeinek együttműködése ................................................................... 47

2.8.4 A nevelők és a tanulók kapcsolattartása ......................................................................................................................... 47

2.8.5 A nevelők és a szülők kapcsolattartása ............................................................................................................................ 48

2.8.6 Az iskola külső kapcsolatai, együttműködések .............................................................................................................. 49

2.9 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai ............................................. 51

2.10 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ......................................................................................................... 52

2.10.1 A magasabb évfolyamba lépés feltételei ........................................................................................................................ 52

2.11 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei ...................................................... 53

3. Az iskola helyi tanterve ............................................................................................................................. 54

3.1 A választott kerettanterv ........................................................................................................................................ 54

3.1.1 A választott kerettanterv feletti óraszám felhasználása ........................................................................................... 54

3.1.2 A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk.................................................................................................... 54

3.2 Tantárgyi struktúra és óraszámok 1-4. évfolyam ........................................................................................ 55

3.3 Tantárgyi struktúra és óraszámok 5-8. évfolyam ........................................................................................ 55

3.4 A választott kerettanterv feletti óraszám felhasználása ........................................................................... 56

3.4.1 A hittan tantárgy oktatásának megszervezése ............................................................................................................. 56

3.5 Egyéb foglalkozások, választható foglalkozások megszervezése .......................................................... 57

3.6 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ......................................................................... 57


4

3.7 A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ........... 58

3.7.1 Értékelési típusok ...................................................................................................................................................................... 58

3.7.2 Az iskolában folyó munka komplex értékelése .............................................................................................................. 58

3.7.3 Az értékelés célja, alapelvei, módjai iskolánkban ......................................................................................................... 58

3.7.4 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési értékelési módjai ........................................................................... 59

3.7.4.1 A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái .................................................................................................................................. 59

3.7.4.2 Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai .................................................................................................................................. 59

3.7.4.3 Az írásbeli beszámoltatás az értékelésében betöltött szerepe, súlya ................................................................................... 60

3.7.4.4 A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .......................................... 60

3.7.4.5 Az otthoni felkészüléshez kötelezően előírt feladatok kiadásának rendje és korlátai ................................................. 60

3.7.5 A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése............................................................................................... 61

3.7.6 Az iskolai jutalmazás formái ................................................................................................................................................ 62

3.8 Iskolai esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések ......................................................................................... 63

3.9 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ........................................................................... 64

3.9.1 Az iskolai egészségnevelési tevékenységek ..................................................................................................................... 66

3.9.1.1 A mindennapos testnevelés .................................................................................................................................................................... 67

4. LegitimációHiba! A könyvjelző nem létezik.


5

1. Bevezetés

1.2 Jogi alap A Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai

programjának jogi alapjai az alábbi jogszabályokon nyugszanak:

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

• 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

módosításáról

• 2013. évi CCXXXII. törvény a tankönyvellátásról

• 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

• 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás a

tankönyv-támogatás rendjéről

Tartalmi szabályozása

• 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról

• 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

• 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

1.2 Intézményeink bemutatása Besenyszög községben a népiskolai oktatás az 1777. évi I. Ratio Educationis-t követően szerveződött meg

Eszterházy Károly egri püspök munkásságának köszönhetően. A több mint kettőszáz éves múltból azokat a

pontokat érdemes kiemelni, amelyek a mai napig is hatással vannak az intézmény működésére. Ezek, pedig

a legutóbbi 50 év történései.

Az intézmény jelenlegi formájában 1951 és 1959 között épült fel. Az általános iskolai nevelés és oktatás

mellett sokáig diákotthonként is szolgált, amely - a jellemző környező településszerkezet - a tanyavilágból

származó tanulói igényeket elégítette ki. A tanyasi diákotthon a nyolcvanas évek elejére szűnt meg

fokozatosan, és ettől kezdődően kizárólagosan a település lakosságának szolgálata lett az intézmény

feladata.

Szakmai szempontból jelentős előrelépést jelentett, hogy 1985-ben megszűnt a váltott tanítási rend. Előbb

az alsós tanulócsoportokat tagépületekbe helyezték e1; majd 1991-től lehetővé vált, hogy minden osztály egy

épület falain belül működhessen. Ezáltal megteremtődtek az egységes iskola alapvető infrastrukturális

feltételei.

Az iskola 1996-ban felvette a besenyszögi születésű Chiovini Ferenc festőművész nevét. 2002-ben

megindult az alapfokú művészetoktatás néptánc és képzőművészeti tagozattal.

2009 szeptemberétől az iskolában múzeumpedagógiai oktatás is zajlik, ekkor az intézményhez csatolták a

Közérdekű Muzeális Gyűjteményt.

2007. szeptember 1-től Besenyszög-Tiszasüly Közoktatási Intézményfenntartó Társulása működtette az

iskolát, Besenyszögi székhellyel, valamint a tiszasülyi tagintézménnyel.

A tiszasülyi iskola nagy hagyományokkal bíró intézmény, de a tanulólétszám rohamos csökkenése

(elöregedő település) nem tette lehetővé az önálló működtetést a helyi önkormányzat számára.

A társulás nem csak gazdasági, de szakmai szempontból is előnyösnek bizonyult, a 2011-es tanévtől térségi

feladatot is ellátott, mivel a Szászbereki Általános Iskola is csatlakozott a társuláshoz. A sajátos nevelési

igényű, valamint a tanulásban akadályozott tanulók fejlesztése érdekében pedagógiai szakszolgálatot is

működtetett az intézmény 2012-ig.

2012. szeptember 1-től az intézményt a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet

működteti.

Az intézmény önálló egyházi jogi személy, gazdaságilag önálló tevékenységet folytat, képviseletét teljes

hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el.

Az intézmény fontos jellemzője, hogy integrált nevelés-oktatást valósít meg.


6

1.3 A székhely intézmény és a tagintézmény kapcsolata, működésük azonossága és különbözősége Az intézmény székhelye: Besenyszög, tagintézménye: Tiszasüly. Az intézményegységekben a pedagógiai

program és annak megvalósításának elvei azonosak, ám a gyakorlatban a megvalósításban különbségek

adódhatnak.

Ilyen gyakorlati ok lehet az eltérő szociokulturális környezet, a rendelkezésre álló humán erőforrás, stb.

Ezért különbségek lehetnek az intézményi órahálóban, a szabadon választható órákat lefedő tantárgyak

felhasználásában, az adott évfolyamhoz rendelt maximális óraszámok változatlanul hagyásával, azok

betartásával.

Különbségek lehetnek az éves munkatervek lebontásával kapcsolatban is, értekezletek, tanítás nélküli

munkanapok, iskolai ünnepségek, stb. megszervezésében is.

Ezeket az eltéréseket a tantárgyfelosztásokban illetve a munkatervekben egyértelműen nyomon lehet

követni.

Intézményünk legfontosabb jellemzői, adottságai

Iskoláink Besenyszög, illetve Tiszasüly települések egyetlen iskolái.

Ez meghatározza az iskolába járó gyerekek összetételét. Befogadó iskola vagyunk.

Tanulóink létszáma összesen 350 körül mozog. 18 osztályunk van, évfolyamonként egy, illetve

két osztályt indítunk a besenyszögi telephelyen; évfolyamonként egy osztálynyi gyerek tanul Tiszasülyön.

Tiszasülyi tagintézményünkben a szomszédos Kőtelek településről közel osztálynyi gyermek jár

át.

Az angol és a német nyelvek tanításának megszervezését az intézmény adottságainak,

lehetőségeinek és - meglévő humánerőforrás esetén - a szülői igények figyelembevételével szervezzük meg.

Alsó tagozatban a nagy hagyományokkal rendelkező napközis ellátást kiváltó egésznapos iskola

vehető igénybe. Felső tagozaton tanulószobát működtetünk. Valamennyi tanulónk számára lehetőség van

az étkezésre.

Az iskola tanulmányi átlaga 4 egész körüli. Diákjainknak 100 %-a továbbtanul gimnáziumban

vagy szakgimnáziumokban, kisebb részben szakiskolákban. A felzárkóztató munkának köszönhetően

hosszú évek óta alacsony az osztályismétlő gyermekek száma.

A tiszasülyi intézményegységből szintén minden tanuló továbbtanul, az iskolaválasztásban

azonban eltérőek a viszonyok, a szakképzés javára.

Kiemelt szerepet kap a nyelvtanulás, a számítástechnika oktatása és a művészeti nevelés

(képzőművészet, néptánc), illetve a múzeumpedagógiai oktatás. A művészetoktatás keretében heti 4

órában folyik a képzés.

Az iskolába érkező beilleszkedési, tanulási vagy magatartási gondokkal küzdő gyermekek száma

évről-évre nő. Kb. 30 gyermekkel foglalkoznak folyamatosan iskolánk pedagógusai. Integráltan oktatjuk a

sajátos nevelési igényű tanulókat, 2 fejlesztő pedagógus főállásban segíti a gyermekek fejlődését, valamint

óraadóként alkalmazunk pszichológust, logopédust és hallássérültek pedagógiáját oktató nevelőt is.

Székhely iskolánk épülete az 1950-es évek elején épült, melyet Besenyszög Város

Önkormányzata szépen felújított. Az udvarunk kicsi, nem rendelkezünk önálló sportpályával. 2018

januárjában átadásra került a fenntartó által, pályázati forrásból építtetett, kettéosztható tornaterem, amely

nemcsak a testnevelés órák színvonalas megtartására, hanem délutáni sportolásra is lehetőséget ad. Arra

törekszünk, hogy a környezettudatos nevelés mindennapjaink része legyen. Iskolánkat az „Érezd

magad jól a besenyszögi iskolában” Alapítvány támogatja, anyagilag is hozzájárul a nevelő-oktató

munka színvonalának emeléséhez, tevékenységeink bővítéséhez illetve a tehetséges diákok támogatásához.

Tagintézményünk a székhelytől 20 km távolságban, Szolnoktól távolabb, a Jászság

településeihez közelebb eső Tiszasüly településen található. A három épületből álló iskolában az alsó felső

tagozatos tanulók teljesen elkülönülnek egymástól.


7

2. Nevelési program 2.1 Pedagógiai alapelveink Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása –A Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola,

Alapfokú Művészeti Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább

felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni:

1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében:

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit

várunk el tőlük,

minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában, és

életének egyéb problémáiban,

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

o tanuló és tanuló,

o tanuló és nevelő,

o szülő és nevelő,

o nevelő és nevelő között.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek,

képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink lelkileg,

szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:

iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a

technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét,

világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete

legyen,

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes

formáinak kialakítására,

szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti és helyi kultúránk és történelmünk eseményeivel,

kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a

gyermekekben a szűkebb környezet, a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskolánk – elsősorban az egyházzal és a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván

venni lakóhelyünk életében.

Ennek érdekében:

rendszeres kapcsolatot tartunk az egyházzal, a tanulók szüleivel, a családokkal,

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről

minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai,

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a környező egyházi, elsősorban a Kolping iskolákkal és

a helyi közművelődési intézményekkel,

nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is

képviseltesse magát a különféle települési rendezvényeken.

4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget.

Ennek érdekében:

biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség- kibontakoztató

foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy

képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.


8

5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi, egyházi és iskolai nevelés eredményeképpen

egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

humánus,

erkölcsös,

fegyelmezett,

művelt,

kötelességtudó,

érdeklődő, nyitott,

kreatív, alkotó,

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

képes a problémák érzékelésére és megoldására,

gyakorlatias,

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

van elképzelése a jövőjét illetően,

becsüli a tudást,

öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,

a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait,

az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító

szabályokat,

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és

módszereit,

viselkedése udvarias,

beszéde kulturált,

társaival együttműködik

,szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

képes szeretetet adni és kapni,

szereti hazáját,

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

szellemileg és testileg egészséges, edzett,

egészségesen él,

szeret sportolni, mozogni,

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezek a tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk

járó tanuló személyiségében.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk

rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.


9

2.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal

történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és

aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink

elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket,

magatartásukat.

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete.

Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált

életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás,

öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások

ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom).

Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az

élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat,

őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak

és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés

az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint

az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti

múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.

Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek

és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek

egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi

jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia

érvényesítésére.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt

szolgálják a nevelési program, különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán

kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre

irányuló eljárások, nevelési módszerek.

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül,

személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen

keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó,

beidegző

módszerek.

Követelés.

Gyakoroltatás.

Segítségadás.

Ellenőrzés.

Ösztönzés.

A tanulói közösség tevékenységének

megszervezése.

Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok

kitűzése, elfogadtatása.

Hagyományok kialakítása.

Követelés.

Ellenőrzés. Ösztönzés.


10

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

2. Magatartási modellek

bemutatása, közvetítése.

Elbeszélés.

Tények és jelenségek

bemutatása.

Műalkotások

bemutatása.

A nevelő személyes

példamutatása.

A nevelő részvétele a tanulói közösség

tevékenységében.

A követendő egyéni és csoportos minták

kiemelése a közösségi

életből.

3. Tudatosítás

(meggyőződés kialakítása).

Magyarázat,

beszélgetés.

A tanulók önálló

elemző

munkája.

Felvilágosítás a

betartandó magatartási normákról.

Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha

iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

- minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott

továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több

mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható

legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

- rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal,

amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

- ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben

éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

- határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

2.2.1 Egyházi jellegű célok, feladatok Az Egyházi Törvénykönyvben rögzítettek alapján az iskolában folyó nevelés célja, hogy

• betöltse egyházi küldetését: elvezesse tanítványait Istenhez,

• teremtsen szintézist az Istentől kapott hit és a műveltség, valamint a hit és az élet között;

• tanulóikat művelt, jellemes keresztén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a

magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az

örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni;

• katolikus tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá, nem katolikus tanulóit vallásuk szabad

gyakorlásának biztosítása mellett saját felekezetük és a katolikus egyház értékeinek megbecsülésére

nevelje;

• a sajátos nevelési igényű integrált nevelésének, oktatásának felvállalásával a tanulókat továbbtanulásra

felkészítse;

• az iskola tanulóinak szociális érzékenységét fejlessze

• felkészítse a tanulókat a középfokú oktatási intézményekben történő továbbtanulásra;

A vallásos és erkölcsi nevelés formáiban:

• tevékenységünk minden szintjén a szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk az

iskolában;

• a katolikus iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és

kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres tanórai hitoktatásban;

• segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakozását, a szentmisék és más hitéleti alkalmak

megszerettetését, és ezáltal Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását;

• fontosnak tartjuk a vallási ünnepeinken való részvételt és azok méltó megünneplését;

• megteremtjük a tanítás előtti majd utáni imádság, valamint a többi hitéleti alkalom lehetőségét

Kiemelten kezeljük a testi nevelést, az egészséges életmód kialakítását, a sportolás megszerettetését,

valamint a szülőkkel együttműködve a tanulók képesség- és személyiségfejlesztését, rendszerben való

gondolkodásuk kialakítását.


11

2.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai

tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

2. A tanulók értelmi nevelése.

Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása,

fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának

tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

3. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes,

cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

4. A tanulók akarati nevelése.

Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése.

A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

5. A tanulók nemzeti nevelése.

Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a

nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének

felébresztése.

6. A tanulók állampolgári nevelése.

Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a

társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a

helyi közéletben való részvételre.

7. A tanulók munkára nevelése.

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és

környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

8. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett

személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az

egészséges életmód iránti igény kialakítása.

2.3.1 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló

tevékenységi rendszer és szervezeti formák

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók

motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket

tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a

módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását

biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a

pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók

egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az

egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így

- elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.


12

2.3.2 Az egységes alapokra épülő differenciálás

Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a

játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul

életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához,

megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak

megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának

szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:

- Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső

motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

- A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.

- Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek

feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.

- Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

- Az iskolai tanítás-tanulás, különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában,

a tanulók páros és egyéni oktatásában, a múzeumpedagógiai oktatásban) a tanulók tevékenységét,

önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.

- A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok

kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

- A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű

tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

2.3.3 Tanítási órán kívüli tevékenységek a) Hagyományőrző tevékenységek

- Fontos feladat az iskola névadójának, Chiovini Ferenc, valamint Kolping Adolf emlékének ápolása.

Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés novemberben, illetve decemberben a névadók születésnapjáról

történő megemlékezés.

- Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:, október

6-án, október 23-án, a magyar kultúra napján, március 15-én, a költészet napján, karácsonykor, húsvétkor,

a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.

- Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak a kommunista és egyéb diktatúrák

áldozatainak emléknapján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, és a Nemzeti Összetartozás Napján.

b) Diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős

tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat

munkáját az 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzat vezetősége irányítja. A

diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. A tanulók az

intézményi döntési folyamatban való részvételi jogukat a diákönkormányzaton keresztül gyakorolják.

c) Diákétkeztetés

A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát)

biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az intézmény által meghatározott módon kell befizetni.

d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék

felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató

foglalkozások, valamint csoportbontásban szervezett oktatási forma segíti.

- Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek

fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezhetünk.

- A 7-8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő

tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti egy

órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.


13

- További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola

lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

- A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a

köznevelési törvény előírása alapján heti egy órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt,

o akiknek az első-nyolcadik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi,

o akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

Iskolánkban a tehetséggondozás és felzárkóztatás sajátos formája az intézményhez tartozó Közérdekű

Muzeális Közgyűjteményben kihelyezett múzeumpedagógiai foglalkozás, ahol gyakorlattal egybekötött

ismeretbővítés, illetve ismeretelmélyítés történik.

Amennyiben igény merül fel, és a fenntartó is hozzájárul, úgy az alább felsorolt szakköröket, napközit,

egyéb foglalkozásokat, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozásokat szívesen indítjuk:

- énekkar, 6-8. osztály számára második idegen nyelv, matematika tehetséggondozás, matematika

korrepetálás;

- német, angol verseny felkészítő 7-8. osztály;

- játék szakkör (társas, kirakó, malom, kártya), játékos német gyakorló foglalkozás (kvízek, tesztek, versek,

ország ismeret stb.);

- magyar korrepetálás, magyar tehetséggondozás, „ mesevarázs”, helyesírási szakkör, szép kiejtési szakkör,

történelmi filmek klubja, délutáni tanulószoba, természettudományos felzárkóztatás, természettudományos

tehetséggondozás (versenyfelkészítés), csillagász szakkör;

- elsősegélynyújtó szakkör, helyi hagyományokat felkutató, ápoló, bemutató szakkör, tanulmányi

versenyekre felkészítés;

- „sportolj velünk”, kölyökatlétika, kerékpár szakkör, röplabda szakkör, futball, játékos fejlesztő

foglalkozások, „játszunk együtt”.

e) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés

Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri

rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és

fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség- kibontakoztató és integrációs

felkészítést szervez.

A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók

- egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása,

- fejlődésének elősegítése,

- a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.

A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az

oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik.

f) Iskolai sportkör

Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai

testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a

különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

g) Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök

jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös

érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek

figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató

beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek,

vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán

kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a

tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok

végzik.


14

i) Lelki napok, témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok)

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából

a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai

napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-

tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek

feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle

tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok –

ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a

témanapok, amelyek az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és

környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, egyházi ünnepekkel, illetve a honismerettel kapcsolatos

ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő

ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei, az iskola éves munkatervében határozzák meg. (Tábor)

j) Tanulmányi kirándulások


a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és

környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából.

k) Osztálykirándulások


az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való

részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati

lehetőségek minél jobb kihasználásával, a hasznosanyag- gyűjtés ellenértékének beszámításával törekednek

arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban

halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

l) Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a

felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez

(pl. egyházi ünnepekhez, személyekhez, jelképekhez kapcsolódó foglalkozások, misék, túrák, kirándulások,

táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős

rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola

nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a

nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű –

gyermekei is részt tudjanak venni.

m) Iskolai könyvtár

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

n) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit,

illetve eszközeit (pl. tornaterem, ebédlő, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg

vagy csoportosan használják.

o) Külföldi kapcsolatok: „Határtalanul” program, valamint nyelvi gyakorlat

A határainkon túl élő magyarság megismerése céljából a mindenkori 7. osztályos tanulóknak kirándulást

szervezünk egy szomszédos ország magyarok lakta területére. Kihasználjuk a „Bethlen Gábor” Alapítvány

nyújtotta pályázati lehetőséget a kirándulás lebonyolításához.

Évek óta kapcsolat fűz bennünket a németországi Weidenbach nevű településhez, melynek kisdiákjaival

évente egy csereüdülést szervezünk, a német nyelv gyakorlása céljából. A költségeket a szülőknek kell

fizetni, de minden pályázati lehetőséget is kihasználunk a költségek csökkentése érdekében.


15

2.4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

2.4.1 Az iskolai egészségnevelés kiemelt feladatai a) a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

b) tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló

tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

c) a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások

keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel

- a táplálkozás,

- az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

- a családi és kortárskapcsolatok,

- a környezet védelme,

- az aktív életmód, a sport,

- a személyes higiénia,

- az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

- a szexuális fejlődés területén.

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS AZ ISKOLA MINDEN PEDAGÓGUSÁNAK, ILLETVE MINDEN

TANÓRAI ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁS FELADATA.

2.4.2 Az egészségnevelés célja

Az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a

tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az

egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és

önkéntes részvételre.

Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport

egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a mindennapi testedzés

megvalósítására szolgáló programot is.

2.4.3 Az egészségnevelés alapelvei a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni

• tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység

• kiterjed minden tanulóra

• résztvevője az iskola minden dolgozója

• helyes cselekedésre serkentő

• segíti az „egészséges iskolai légkör” kialakulását

• személyiség megerősítése

• csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport)

2.4.4 Egészségnevelés, fejlesztés területei

Testi nevelés

Pszichohigiénés

nevelés

Stresszelhárítás

Deviancia

megelőzése

Érzelmi

nevelés

Szociális

higiénés nevelés

személyi higiéne

környezethigiéne

környezetvédelem

testnevelés- és

sport – több

mozgás

egészséges

táplálkozás

balesetek

megelőzése

elsősegélynyújtás

időben orvoshoz

fordulni –

Egészséges

életvezetés

napi és heti

életritmus

alvás, tanulás,

munka, játék

ellenállni a

reklám nem

kívánatos

hatásainak

fogyasztói

szokások

pozitív értékrend

apróbb

sikertelenség

elviselése

konfliktusok

megoldása,

problémamegoldás

önismeret, éntudat

dönteni tudás

szenvedélybetegségek

megelőzése

dohányzás-, alkohol-,

drogtagadás

társas kapcsolatok

egészségi, etikai

kérdései

az életkorral

járó

pszichohigiénés

életmódi

tennivalók

érzelmeket

felismerni,

kifejezni saját

erényeit,

gyengéit

felmérni,

érzéseket

kezelni

Kedvező társas

kapcsolatok

építése,

fenntartása

barátságok

kialakítása

kommunikáció

fejlesztése

kreativitás,

aktivitás,

együttműködés,

vitakultúra

fejlesztése,


16

Testi nevelés

Pszichohigiénés

nevelés

Stresszelhárítás

Deviancia

megelőzése

Érzelmi

nevelés

Szociális

higiénés nevelés

szűrővizsgálatok

megelőzésre

nevelés

biztonság igénye

szexuális nevelés

(szerelem,

házasság, nem

kívánt terhesség)

életkorral járó

biológiai

sajátosságok

kialakítása

a jó közérzet, a

boldogság és

sikeresség

szükségletének

kontrollálása –

belső harmónia

empátia-

képesség

fejlesztése,

segítőkészség,

felelősségérzet,

akaraterő

fejlesztése

megtartása

etika, érték

szabályok

kialakítása,

korlátokat

felállítani és

elfogadni

(házirend)

szerepfeszültségek

feloldása,

érintkezési

zavarok

megelőzése

társadalmi

izoláció

megelőzése

(hátrányos

helyzetűek)

társadalmi

támaszok (család,

barát, egyesület,

kisközösség…)

fontossága,

előnyei

2.4.5 Az egészségnevelés színterei • Tanítási órákon

Minden tanár, tanító képes arra, hogy szaktárgyában megtalálja az egészség propagálásának lehetőségeit és

ezeket építse be a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a tantárgyak tartalmi részében. A

biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, irodalom tantárgyak pedig különösen alkalmasak

célkitűzéseink megvalósítását segíteni. Az iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes

példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát.

• Egészségnevelés a testnevelési órákon

A választott kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerint a testnevelés tantárgy oktatásának:

gimnasztika, atlétika, torna, két szabadon választott labdajáték, küzdősportok, úszás, szabadidős sportok

Az életmód és a tartási rendellenességek gyakorisága miatt órák elején tartásjavító gerinctorna bevezetése.

A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérése (évente kétszer)

Minőség-ellenőrzés: a tanulók egységes mérése, értékelése, és minősítése

Az iskolaorvos és védőnő vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy felvilágosítást

kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról.

• Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon

Az osztályfőnök összefogja, egységben láttatja a szaktárgyak idevágó, de szerteágazó ismereteit és az

életvezetés tudatosságára nevel.

Ilyenek pl. a táplálkozási szokások, a szükségtelen „túlcsomagolás”,

Az osztályfőnöki órák egészségneveléssel foglalkozó témaköreibe minden évfolyamon beépítjük a stressz-

és konfliktuskezelés technikáinak tanítását.

Az olyan káros szenvedélyek megelőzésére, mint a drog, alkohol és a dohányzás, a 7-8. évfolyamon

beépítjük a DADA-programot. Ezeket az osztályfőnöki órákat az iskolaorvos, illetve a védőnő szükség

szerinti bevonásával, esetleg mentálhigiénés szakember felkérésével tartjuk meg. A DADA-programot a

rendőrség szakembere tartja.

• Egészségnevelés tanórán kívül

Szakmai szervezetekkel való együttműködés

Védőnői ügyelet biztosítása;

Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.);

Egészségügyi felvilágosító előadások;


17

Részvétel városi, megyei, vagy országos akciókban és programokon

Részt veszünk a városi, megyei, illetve országos sport, egészség- témájú programokban, pályázatokon. Az

esetlegesen nyert összegeket a tanórai és tanórákon kívüli programok színvonalas megvalósítására fordítjuk.

• Iskolai étkeztetés

Az egészségnevelés és fejlesztés fontos területe az egészséges táplálkozás. Az átlagos magyar étkezési

szokások miatt sok a túlsúlyos, és – sajnos – egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége

és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása

pedig nevelőmunkánkat segíti.

Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. Az ételt szállító

konyha javarészt gyermekétkeztetést lát el, ezért kiemelt szempont az egészséges táplálkozásra való

törekvés (az alapanyagoknak és az adalékanyagoknak az egészséges táplálkozás követelményeit szem előtt

tartó megválasztása).

• Mindennapos testmozgás

Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen

tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a

középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek

lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos,

hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a

lehetőséget a mindennapi testmozgásra.

Célok, alapelvek:

o Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban

o Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon

o Minden testnevelés órán legyen gimnasztika a helyes testtartást, helyes légzést kialakító

gyakorlatok

o Gyógytorna gyakorlatok

o Minden testnevelés óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú

tanulóknak is.

o Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása

o Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása

érdekében (szabadidő sportok, játékok, aerobik)

o A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és

testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más

tevékenységgel nem helyettesíthető.

o A kisgyermekek a legmaradandóbb élményüket életük elő tíz évében gyűjtik. Ha a testi készség és

képességfejlesztés ebben az életkorban elmarad, a későbbiekben nem, vagy csak alacsony szinten

pótolható.

o Fizikai képességek kialakítása és fejlesztése (is) csak az érzékeny szakaszokban gazdaságos (Pl. az

úszástanulás érzékeny időszaka 3-10, az ügyességé 10-13 éves kor)

2.4.5.1 A mindennapos testedzés formái A 2019/2020. tanévtől is folyamatosan szervezzük a heti 5 testnevelés órát, amelyből hetente két órát népi

mozgásfejlesztés formájában valósítunk meg a székhely intézmény első osztályában. A mindennapos

testnevelésórák megtartására, a rendszeres testmozgásra mindkét iskolánkban lehetőséget nyújt a

tornaterem.

Sportköri, ill. tömegsport órák lehetősége is biztosított, megfelelő létszámú jelentkező esetén.

Sportköreinket az adott tanév elei igényfelmérés alapján szervezzük:

Lehetőségeink: labdarúgás, röplabda, labdás ügyességfejlesztő


18

2.4.6 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek

Célja, hogy a tanulók:

- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

- ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

- ismerjék fel a vészhelyzeteket;

- tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

- sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

- ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

- az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, az iskolaorvossal és az

iskolavédőnővel.

- tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

- támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó

továbbképzésen.

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁT ELSŐSORBAN A KÖVETKEZŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK SZOLGÁLJÁK:

- a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI

ALAPISMERETEK

biológia - rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- komplex újraélesztés

kémia - mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

- szénmonoxid mérgezés

fizika

testnevelés

- égési sérülések

- forrázás

- magasból esés

Az elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti megjelenését a

pedagógiai program mellékletét képező tantervek tartalmazzák.

- az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási

ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és

működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos,

védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy

osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.


19

2.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a

tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség

ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk

nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

2.5.1 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó

tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata:

A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi

magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének

lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel

közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az

elvégzett munkát értékelni tudják. (DÖK)

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek

tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő

közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe

bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz

és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai

keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. (Iskolai jelvény.)

2.5.2 A közösségnevelés területei

Család

Iskola

Iskolán kívüli tevékenységek

2.5.3 A közösségfejlesztés színterei A közösségfejlesztésre az intézményen belül sor kerülhet:

a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra)

a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon (napközi, tanulószoba, szakkörök)

a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon (DÖK iskolai ünnepélyek)

a szabadidős tevékenységek keretében (osztálykirándulás, klub délután, tanulmányi kirándulás)

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban

azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához

véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez

a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend)

a másság elfogadásához

az együtt érző magatartás kialakulásához

a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának

figyelembe kell vennie mindennapi munkája során.


20

2.5.4 A tanórán megvalósítható közösségfejlesztés Az iskolai nevelés - oktatás kerete az osztály, amely kezdetben azonos korú tanulók csoportját jelenti.

Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója

közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek.

Feladatai:

a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok

kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.)

ismerje régiónk sajátosságait, értékeit

a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb

csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség

oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket

önmaguk és mások viselkedéséről

segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában

személyes példamutatás

diákvezetők nevelése, munkájuk segítése

a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása

jutalmazás és büntetés alkalmazása

a másság elfogadása

váljon érzékennyé környezete állapota iránt

ismerje a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek

elkerülési módját

A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért törekedni kell

arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy-egy adott osztály problémáit,

egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik:

a tananyag elsajátítása segítse a tanulók kezdeményező képességét

járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez

a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és

társadalmi környezettel, biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések

kialakításának/fejlesztésének segítésére

alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet

ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására késztessen az

ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre

tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és

elemi szintű értékelésére, során alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a

környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti

pozitív érzelmi viszonyulások erősödését

alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló

környezetkímélő magatartás egyéni és a környezeti szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét

meghatározó erkölcsi alapelv

irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a

vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a

kommunikációs kultúra középpontjában

fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai

módon való használatának képességét, adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések

elkerülése, az egészség megőrzésére és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív

beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak

egészségi állapotát javítják

fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást

Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az

iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen

megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója


21

példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a

nevelőtestület a szülői közösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes pontjait

kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők:

Törekedjünk arra, hogy minden tanuló:

ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus

kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek

ismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú

értékeit

sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket,

amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az

ezekkel való azonosuláshoz vezetnek

legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt,

becsülje meg ezeket

valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában

legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet

fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát

váljon érzékennyé környezete állapota iránt

kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába

életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon

meghatározóvá

2.5.5 A tanórákon kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések.

Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a havonta legalább egyszer szervezett osztályprogramok

keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka

örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok levonását.

Lehetséges formái iskolánkban:

Kirándulások, túrák, séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti

értékeink jobb megismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti

felelősség érzésének felkeltésére.

Kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett

szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását.

Közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását.

Csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködő-

készség fejlődését.

Együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget

teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet

jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére.

2.5.6 A tanórákon kívül diákok által szervezett tevékenységek A diákok által kezdeményezett tevékenységek mozgatórugója iskolánkban a diákönkormányzat, amely

1991-ben jött létre. Az iskolai diákönkormányzat élén a vezetőség áll. A működés módja: minden osztály

egy képviselőt választ a tanév kezdetén, aki képviseli társait a diákönkormányzat megbeszélésein. E

megbeszélésekre havi rendszerességgel kerül sor.

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A diákönkormányzat a tanulók irányító, önszervező közösségi, melynek keretében a tanulók a pedagógus

irányítóval együtt, saját fejlettségének megfelelő szinten önállóan intézi saját ügyeit. A diákönkormányzat

megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre

van szüksége.


22

Az iskolai hagyományok szellemében a diákönkormányzat feladatai közé tartozik:

- a farsangi bál megszervezése,

- a gyermeknap programjainak megszervezése és lebonyolítása

- hasznosanyag-gyűjtés

Minden további feladatát, jogköreit a 2011. évi CXC. nemzeti köznevelési illetve a 20/2012. (VIII.31)

EMMI rendelet alapján látja el.

Szabadidős tevékenységek keretében megvalósítható közösségfejlesztés, munkaközösségi programok

(részletesen az éves munkatervben).

2.5.7 Az iskola, mint nagyközösség Iskolánk tanulói saját osztályközösségük mellett az iskola egészének, mint nagyközösségnek is tagjai.

Fontosnak tartjuk az együvé tartozás érzésének erősítését.

Ennek eszközei:

az iskola közös rendezvényei:

az iskolai ünnepélyek, megemlékezések,

az iskolai kirándulások,

rajzkiállítás,

farsangi bál

nyári táborok

lelki napok

havi misén való közös részvétel.

A mindennapokban az iskolaközösség erősítésének eszközei az iskolán belül meghirdetett pályázatok, a

különböző korcsoportok összefogását igénylő versenyek, az iskola egészét megmozgató versenyek,

vetélkedők, sportrendezvények, házibajnokságok.

2.5.8 A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák,

napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei.

nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,

a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez

való tartozás érzését,

ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való

harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,

a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti…) járuljanak hozzá a

közösségi magatartás erősítéséhez,

a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség

érzését


23

2.6 A pedagógusok helyi intézményi feladatai

2.6.1 A pedagógusok alapvető feladatai A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban,

valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és

adminisztratív feladatok ellátása.

Az önértékelés bevezetésével saját és kollégái munkájának értékelése, reális célok kitűzése pedagógiai

munkájának fejlesztése érdekében.

Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által

meghatározott feladatok ellátásával töltse.

Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében)

tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást

előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti

helyettesítést lásson el.

A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének

figyelemmel kísérése.

2.6.2 A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves

programok).

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon.

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés,

ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle

iskolai foglalkozásokon.

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.

A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

2.6.3 A tehetséges tanulók gondozása Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése,

segítség a szervezésben.

Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre,

vetélkedőkre stb.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre,

vetélkedőkre stb.

A tehetség elismerése az iskolánkban:

Az iskola legkiválóbb, példás tanulója a 8. osztály végén elnyeri a Chiovini Díjat.

Az év legjobb lány és fiú futója elnyeri a Kegyeleti futóverseny aranyérmét.

Aranytoll – díj: a legszebben író tanulónak.


24

2.6.4 Az egyéni bánásmódot igénylő tanulók gondozása Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos

helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a

felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a

beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló

tanulók körében.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási

nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, mentorálása,

segítése.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási

nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy

osztályozó vizsgára.

Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű,

valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

2.6.5 Tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. miséken való részvétel, egyházi ünnepekhez

kapcsolódó foglalkozásokon való részvétel, színház-, mozi, múzeumlátogatás, kirándulás, karnevál,

táborok).

Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. lelki nap, klubdélután, karácsonyi ünnepség, egyházi

eseményekhez kapcsolódó rendezvények, sportfoglalkozások).

Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

A nevelők, gyerekek és szülők, egyház, civil szervezetek együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös)

programok.

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében,

részvétel a programokon.

Iskolai szintű programok, (hulladékgyűjtés, gyermeknap, karnevál) kirándulások, táborok önálló

szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

2.6.6 Egyéb feladatok A munkaköri kötelességek teljesítése.

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása a tanítási órák megkezdése előtt, az óraközi

szünetekben.

Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok,

szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. Továbbképzéseken való

részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

Az iskolai alapítvány működésének segítése.

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).

Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének

segítése.


25

Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a

szervezés segítése.

Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeken.

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett

rendezvényeken.

Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi újságban.

Bekapcsolódás az iskolán kívüli katolikus szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szervezetek tevékenységébe.

A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település egyházi, társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil

szervezeteiben.

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés)

lelkiismeretes ellátása.

A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és

a pedagógus kollégák felé.

Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé.

2.6.7 Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív

osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl.

osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről.

Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta –

tájékoztatja a szülőket.

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló

továbbhaladásának feltételeiről.

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében

intézkedést tart szükségesnek.

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadóórákat szervez.

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a

gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség

esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok,

gyógyszerérzékenység).

Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.


26

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom

osztályzatára.

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi

munkájának dicsérettel történő elismerésére.

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli

figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni

fegyelmi eljárás lefolytatására.

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban

havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre

felkészül.

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és

továbbtanulási lehetőségekkel.

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével

kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik

azok pótlásáról.

Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet

vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

2.6.7.1 Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki

munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése: - A tanév elején összeállított munkaterv.

- Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

- Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

- Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

- Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

- Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek

tervezett témái.

- Az osztály diákközösségének vezetői.

- Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

- Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán

- Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

- Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

- Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

2.6.7.2 Az osztályfőnökök által készített jelentések Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról

Tanulók száma, ebből leány

Állami nevelt (gondozott)

Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

Sajátos nevelési igényű tanuló

Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul

Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók


27

Más településről bejáró tanuló

Nem magyar állampolgár

Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról

Tanulók száma

Osztályozott tanulók száma és aránya

Osztályozatlan tanulók száma és aránya

Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

Az osztály tanulmányi átlaga

Kitűnő tanulók száma és aránya

Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

A bukások száma tantárgyanként

A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

Iskolán belüli és kívüli versenyek eredményei (iskolai és egyéb versenyeken részt vett tanulók

száma és az elért helyezések)

Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői

A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, mat.)

Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján

A választott középiskolák közül az elsőként, másodikként, harmadikként megjelölt iskolába

felvett tanulók száma és aránya

Továbbtanulás iskolatípusok szerint

Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya

Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya

Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya

Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az

első félév és a tanév végén

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók,

távozók).

Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai,

hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).

A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a

bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.

Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő

tanulók).

A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása,

egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).

A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők

nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:

Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?


28

2.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése,

melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a

differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási

folyamatban.

Munkánk során kiemelten kezeljük

- a sajátos nevelési igényű;

- a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

- a kiemelten tehetséges;

- a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

2.7.1 A sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában

folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz.

mellékleteként kiadott „Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve” alapján szervezzük

meg.

A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs,

rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő

foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe

veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények

szolgáltatásait.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

- gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,

- az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,

- a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,

- a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,

- a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,

- speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,

- képességfejlesztő játékok, eszközök,

- számítógépek fejlesztő programokkal.

2.7.1.1 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei Az irányelv célja, hogy az sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és gyermeki

sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermeknél.

Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek.

Elvárás, hogy a gyermekekben társadalmilag hasznos képességek alakuljanak ki.

Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen, állandóan

fejlesztve a szülők, tanulók, ill. fenntartó igényeit, elvárásait.

Igények:

- konstruktív életvezetésre való igény

- folyamatos tanulás igénye

- önfejlesztés igénye

- tolerancia képességének igénye

- kommunikációs képességek igénye

- kezdeményező képességek igénye

- idegen nyelvi kommunikációs képességek igénye

A nemzeti Köznevelési Törvényben meghatározott fejlesztési feladatok az SNI tanulókra is érvényesek, így

az iskola alaptevékenységnek szerves része.

Iskolánk tanulói összetétele szükségessé teszi a fokozott törődést, az együtt haladást.

A gyerekek nem egyformák, meg kell adni a lehetőséget hogy egyéni tulajdonságaiknak, képességeiknek

megfelelően érhessék el az ismeretszerzési és neveltségi szintet.


29

Iskolánk biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs-rehabilitációs célú ellátását:

- az integráltan oktatható érzékszervi, mozgás, enyhe értelmi, beszédfogyatékos, autista, a

megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és

súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátását

- az integráltan oktatható a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra

vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátását.

2.7.1.2 Az ellátás közös elvei A különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátása olyan speciális együttműködésen alapuló szervezett,

tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók igényeitől függő eljárások, időkeretek,

módszerek, terápiák alkalmazását teszik szükségessé.

A sajátos nevelés igényű általános iskolás tanulók nappali rendszerű integrált nevelése, oktatása 1-8

évfolyamon /érzékszervi, (látás, hallás) mozgás, beszédfogyatékos, autizmus specifikus zavara, diszlexia,

diszgráfia, diszcalculia, figyelemzavaros tanulók/

- számukra a köznevelési törvény biztosítja a különleges bánásmódhoz, a speciális foglalkozáshoz

való jogot, mely az intézményünk számára kötelezettséget jelent

- a tanulóknak egyéni szükségleteik szerint megfelelő feltételeket biztosítunk a tanulási

esélyegyenlőségük megteremtéséhez, hátrányaik leküzdéséhez

- biztosítjuk az egyéni adottságok, képességek szerinti tanulás lehetőségét

- kialakítjuk az egyéni adottságok figyelembevételével az önálló tanulás képességét

- reális önismeret kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, pálya, ill. szakma

kiválasztását a kommunikációs kultúra elsajátításával kialakítjuk a világban való eligazodás

képességét

- fontos az érzelmi, akarati életük formálása

- segíteni kell tanulóinkat egyéni képességeinek kibontakoztatására

- a kudarc, a másság elviselésére, feldolgozására is meg kell tanítani tanulóinkat

- a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, szükség szerint bevonásuk a terápiába, partnerként

való bevonásuk

- kapcsolattartás volt tanítványainkkal, életútjuk példaként való állítása társaik számára

- folyamatos kapcsolattartás a nevelési tanácsadóval, szakszolgálattal

2.7.1.3 A különleges bánásmód, tevékenység célja, feladatai - a hiányzó és sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása

- ép funkciók bevonása

- egyensúly megteremtése

- eszközök használata

- egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése

2.7.1.4 A különleges tevékenységet meghatározó tényezők - a fogyatékosság típusa, súlyossága

- a tanuló képességei, a kognitív funkció meglévő ismeretei

- a társadalmi integráció kívánalmainak figyelembe vétele

- a habilitációs- rehabilitációs szemlélet érvényesülése

- a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása,

- alkalmazkodás a sajátos nevelési igény típusához, súlyosságához

- nyitott tanítási-tanulási folyamat

- a tanítási- tanulási programba való beépülés

- a tantárgyak programjaiba való beépülés

- egyéni fejlesztési tervek

- a tanítási órákba beépülő fejlesztő tevékenységek

- állandó, folyamatos konzultáció

- megfelelő kompetenciákkal rendelkező pedagógus alkalmazása (elfogadás, empátia,

tolerancia stb.)

- megújulás képességével rendelkező pedagógus kiválasztása (változtatás képességével

rendelkező, az alternatívákat kereső pedagógus)


30

- -„minden gyerek más” –az egyénre szabott fejlesztési programok alkalmazása

- a tanuláshoz szükséges alap ill., részképességek feltérképezése, fejlesztése, a megfelelő

eljárások alkalmazása

- a tanulásszervezés egyik fő elve a tanulókhoz legoptimálisabban alkalmazkodó

differenciálás, a feladatok kijelölése, megoldása, ellenőrzése, értékelése

- bonyolult személyiségelemek, jegyek, megismerése, a pozitívak megerősítése

/pl.: érdeklődés, akarat, figyelem, teljesítményszorongás, kudarctűrés, siker, küzdeni akarás/

- befogadó szemlélet

- tanulás módszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe a tanuláshoz való viszony

feltérképezése, megismerése, átformálása szükség szerint

- a tanulók tanulási stratégiáinak megismerése, újak kidolgozása az eredményesebb tanulás

érdekében

- a negatív és másodlagos magatartási tünetek enyhítése.

A speciális tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges

bánásmódot igénylő tanulók, tanulási és egyéb problémákkal küzdő tanulók nevelésének,

oktatásának feladatai.

Cél: a megszerzett tudás mellé tanulóink sajátítsák el azokat a kommunikációs képességeket, melynek

segítségével tudásukat hasznosítani tudják a mindennapi életük során.

- A gyermekekben alakuljon ki /ill. segítsük kialakulását/ a reális önértékelés képessége,

egészséges önbizalom, ill. teljesítmény orientált beállítódás.

- A non-verbális készségek fejlesztése által fejlődjön a szociális kommunikáció, ill. az érzelmek

kifejezésének képessége.

- Segítsük elő az önálló ismeretszerző képesség kialakítását.

- Segítsük elő az informatika eszközök megfelelő alkalmazását az alapműveltség kialakításához.

- Segítsük elő a közösségi együttélés magatartás normáinak elsajátítását.

- Segítsük elő az önuralom, tolerancia kialakulást másokkal és önmagukkal szemben.

- Alakítsuk ki olvasási iránti kedvet.

- Alakuljon ki tanulóinkban számukra vonzó jövőkép, pozitív érzelmek környezetük iránt.

Kiemelt feladataink:

- ki kell szűrni, kik azok a tanulók akik tanulási kudarcban szenvednek /évismétlés, alulteljesítés/

- fel kell tárni a kudarc okait /szükség szerint igénybe kell venni a Nevelési Tanácsadó segítségét/

- szükség szerint élni kell a lassítás eszközeivel, hogy kialakuljanak azok a képességek, amelyek

birtokában a többi évfolyamot évismétlés nélkül el tudja végezni a tanuló

- a tanítási órán az eltérő képességekhez alkalmazkodó óravezetést kell tervezni

- törekedni kell a megértést, ill. bevésést segítő szemléltető eszközök alkalmazására, és arra, hogy

megfelelő házi feladatot kapjon a tanuló

- külön ki kell jelölni évfolyamonként a minimum tananyagot, amely a továbbhaladáshoz

feltétlenül szükséges

- a törvényben meghatározott órakeretek kiszámítása évfolyamonként

- a szakértői véleményben megfogalmazott javaslatok figyelembevétele

- a szakértői véleményben foglaltak igazgatói határozatban való betartása /mentességek, részleges

mentességek, magántanulói státusz/

- a tantárgyi felmentések, javaslatok méltányos elbírálása

- szoros együttműködés a Nevelési Tanácsadóval

- szoros együttműködés Szakértői Bizottsággal

- a szülőkkel való kapcsolat fontossága:

- elfogadás

- reális helyzetértékelés

- együttműködés elveinek figyelembe vételével

- a tanulás kötelesség, a tanulás igényesség fogalmainak kialakítása

- írásbeli munkájuk olvasható, igényes legyen, füzeteik tükrözzék az igényesség elvét


31

Kiemelt pedagógiai tennivalók:

- fejlesztő eljárások alkalmazása az egyéni bánásmód elveinek figyelembe vételével

- kompenzáló nevelés

- differenciálás

- fejlesztés

- prevenció

- reedukáció

- felzárkóztatás

- speciális gyógypedagógiai módszerek, fejlesztő eljárások alkalmazása

- speciális logopédiai módszerek, fejlesztő eljárások alkalmazása

- a gyerekek alapos megismerése

- okok feltárása

- egyéni fejlesztési tervek, egyénre szabott haladási ütem megtervezése

- a részképességek hiányainak figyelembevétele, a meglevők erősítése, a kompenzálás elveinek

alkalmazása

- szociális kompetencia állandó fejlesztése a másság elfogadtatása, empátia, önismeret, reális

énkép kialakítása

- interperszonális kapcsolatok fejlesztése

- másodlagos magatartászavarok megelőzése, meglevők enyhítése

- figyelem fejlesztés

- nyelvi kreativitás fejlesztése – szövegértés, szókincs, grammatikai ismeretek, olvasási készség

fejlesztése

- beszédhibák javítása

- anyanyelvi kompetenciák fejlesztése az adott gyermeknél a tőle elvárható legmagasabb szint

elérése érdekében

- matematikai ismeretek fejlesztése az alapműveletek készségszintű ismerete

- a kulturális hátrányaik leküzdése

Eljárások

- optimális osztálylétszám kialakítása

- a sérülés specifikus tünetek figyelembe vétele az osztályokba kerüléskor

- egyéni képességekhez igazodó tanulásszervezés

- látás- hallás-mozgás információ csatorna hatékony alkalmazása a tananyag elsajátítás érdekében

- a segédanyag sokszínűségének, változatos alkalmazásának elvei

- apró egymásra épülő lépések elvének alkalmazása

- a nagyobb számú ismétlés elvének alkalmazása

- a számonkérés igazodjék a tanulók egyéni készségeihez. képességeihez

- a megerősítés, dicséret elvének fokozott alkalmazása

- a differenciálás elvének figyelembe vétele a számonkéréseknél

- a felmentések pozitív elbírálása

- a segédeszközök alkalmazásának lehetőség szerinti biztosítása

- a digitális kompetencia fejlesztése, ill. az eszközök alkalmazásának lehetőségei

- továbbképzések, konzultációk szervezése

- az új fejlesztő eljárások megismerése, alkalmazása a tananyag elsajátítás során

- szülőkkel való együttmunkálkodás a siker érdekébenkapcsolat a nevelési tanácsadóval, ill. a

szakszolgálattal.

2.7.1.5 A beszédfogyatékos tanuló Átmeneti, ill. tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, a kommunikációs és tanulási képességekben, a

kommunikációs, szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottsága megmutatkozhat a

beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a

grafomotoros, vizuomotoros koordináció fejletlenségében és az ezekkel együtt járó részképesség kiesésben

( szerialitás, figyelem, emlékezet).

A beszédfogyatékos tanulóknál a tünetek az egészen enyhe eltérésektől az értelmetlen beszédig minden


32

változatban előfordulhatnak. A beszédfogyatékosság nem tekinthető halláskárosodás következményének,

együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival azok

maradványtüneteivel, valamint az olvasás, írás, helyesírás, számolás területén kialakuló verbális tanulási

zavarral. A kommunikációs nehézségek miatt másodlagos pszichés eltérések, magatartás zavarok is

kialakulhatnak.

Az iskolai oktatás, a fejlesztés, a különleges bánásmód függ a beszédbeli akadályok jellegétől,

súlyosságától. Az akadályozottság a tanulók életkori sajátosságainak módosulásával, a tanuláshoz való

képességek kiesését, átalakulását is okozhatja.

A fejlesztést, a pedagógiai munkát egységes komplex feladatként kell kezelni. Cél, hogy a szükséges

kompetenciákat alkalmazva megfelelő műveltséget biztosítva, a bennük rejlő lehetőségek maximális

kibontakoztatása, a tehetség kibontakoztatása a társadalomba való teljesebb beilleszkedés érdekében. (pl:

zene, ének, hangszer, rajz sport térén)

A fejlesztés tudatos tervszerű komplex.

A módszerek alkalmazásánál figyelembe vesszük az életkort, az értelmi képességet, a beszédfogyatékosság

fajtáját, súlyosságát, milyenségét, individualizmusát.

A beszédfogyatékosság típusai:

nyelvfejlődési zavar orrhangzós beszéd

a folyamatos beszéd zavara logofóbia (mutizmus típusai)

centrális eredetű beszédzavarok verbális beszédzavarok

vagy ezek halmozott előfordulásai

A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások

keretében történik. A fejlesztés csoportos, ill. egyéni keretek között is folyhat. A fejlesztésben törekedni kell

a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, a pszichikus tényezők összhangjára. A fejlesztésben,

az iskolai tevékenységben meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés-a kinesztéziás, a hallási, a látási,

a beszédmotoros észlelések egymást erősítve fejlődjenek.

A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása, amely a részképességek egymásra hatását,

erősítését jelenti.

Fontos a mozgás, a sporttevékenység, a zeneoktatás, a táncoktatás, hiszen a nagymozgás az alapja a

finommotorikát igénylő beszédfejlesztésnek, a grafomotorium fejlődésének is.

A fejlesztés fontos része a szülök támogató együttműködése.

Fejlesztési területek, nevelési célok:

önbizalom fejlesztése

reális énkép, belső kontroll kialakítása, másságának elfogadása, elfogadtatása kifejezőkészség

fejlesztése

beszédgátlás feloldása

kommunikáció iránti igény kiépítése

egyénre szabott motivációk kialakítása egyéni tanulási stratégiák feltárása

alapvető erkölcsi normák megismertetése önkéntes feladatvállalás

önállóság fejlesztése

szövegértés, lényegkiemelés fejlesztése

alapfogalmak megismertetése

IKT eszközök használata, médiatudatosságra nevelés interperszonális készségek fejlesztése

szociális kompetenciák fejlesztése kudarcok pozitív feldolgozása, leküzdése reális továbbtanulás

reális pályaválasztás segítése

Feladatok:

speciális tantervek, tanmenetek, tankönyvek, segédletek alkalmazása differenciált

tanulásszervezési formák alkalmazása

egyes tanulási tartalmak módosítása, elhagyása, leegyszerűsítése, új területek bevonása a sikeres

tanulás, ill. tudás megszerzése érdekében


33

a frontális tanítási forma helyett, csoportos, ill. pár, ill. egyéni módszerek alkalmazása a kooperatív

együttműködő feladatvégzési technikák alkalmazása

a kötelező egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs órák heti időkerete az évfolyamokra

meghatározott heti tanítási óra 40 %-a

a tanulók eseti, átmeneti, ill. tartós mentesítése a követelmények teljesítése alól a szakértői

vélemények alapján.

2.7.1.6 Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének elvei Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanuló

Az autizmus spektrum zavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának,

illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az autizmus

spektrum zavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek

minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autizmus spektrum

zavarral küzdő tanulóra legjellemzőbb a társas viselkedést a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési

készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest

károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi

sérülése és az egyenetlen képességprofil. Az állapot hátterében idegrendszeri fejlődési zavar áll. Autizmus

spektrum zavar minden értelmi szinten előfordul, ami azt jelenti, hogy jelen lehet átlagos vagy átlag feletti

intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva. Autizmusban a beszédfejlődés gyakran

megkésik, súlyos esetekben nem alakul ki beszélt nyelv. A központi probléma azonban nem a nyelv hiánya,

vagy megkésett fejlődése, hanem a funkcionális, kölcsönös kommunikáció sérülése. Az alapvető problémák

közé tartozhat a nyelvhasználat színvonalától függetlenül, hogy hiányozhat a kommunikáció és a beszéd

hasznának, hatalmának megértése, vagyis hiányozhat annak megértése, hogy mások érzéseit, gondolatait,

tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet.

Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képesség hiányok

egész életen át jellemzően megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével

jelentős fejlődés érhető el. A hiányzó/sérült képességek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési

tünetek az igen súlyostól a jól ellensúlyozott állapotokban csaknem tünet mentessé fejlődhetnek,

változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formákban jelentkezhetnek. Új helyzetben,

váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága

mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródik. Az autizmus spektrum zavarral küzdő

gyermekek esetében a kommunikációs képességek fejlődése és nyelvelsajátítás folyamata minőségileg eltér

a tipikusan fejlődő kortársakétól. A fejlődési zavar kihat a szókincs, jelentés, nyelvtan és nyelvi funkciók

elsajátítására, rugalmas alkalmazására. Hiányozhatnak vagy sérülhetnek azok a képességek, melyek

lehetővé teszik a helyzetnek megfelelő személyközi kommunikációt és a nyelvi úton történő

ismeretszerzést. Különösen nehezített az élő nyelv és szociális közvetítés útján való tanulás. A fejlesztésnél

szem előtt kell tartani, hogy a tanuló autizmusa az elsődlegesen meghatározó tényező.

Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai

A legáltalánosabb cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb szociális adaptáció és

önállóság feltételeinek megteremtése, ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek

hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése.

Az iskolai és a mindennapi életre felkészítő tananyag, ismeretanyag speciális módszerek segítségével történő

elsajátítása.

A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a

felesleges információk megszűrése, lényegtelenek eltörlése, mert nagy mennyiségű információ az autizmus

spektrum zavarral küzdő gyermek számára nehézséget jelent.

Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása.

Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a

gyermek felé irányuló minden kommunikációt.

A tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek megértési szintjének megfelelő és

szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra,

számítógépes oktatás stb.).

A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a kognitív viselkedésterápia

módszereinek alkalmazása.


34

Az egyéni fejlődési eltérések az általános értelmi, önállósági, beszédképességi szint, illetve a

viselkedésproblémák jellege szerint további speciális, egyedi módszerek alkalmazását teszik szükségessé.

A fejlesztés üteme és a tanuló továbblépési lehetősége függ a mért eredményeitől, azaz: a gyermek

képességeitől és a képzés intenzitásától.

A képességek szinten tartása az önállóság fejlesztésével A szociális-kommunikációs kompetencia

fejlesztése

Kognitív fejlesztés, különös tekintettel a problémamegoldó gondolkodásra

A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és redukálni kell a tanulók speciális

szükségletei szerint. a tananyag szűrése, egyes tantárgyakból, tananyagrészekből felmentés,

Az egyes műveltségi területekre vonatkozó sajátos eltéréseket a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési

tervekben kell rögzíteni.

A tananyag elsajátításához speciális módszerek és eszközök használata szükséges. Alapvető nevelési cél az

énkép és önismeret fejlesztése,

Saját és mások érzelmeinek, nézőpontjának felismerése, megértése, A saját gondolatok és érzelmek

kifejezésének tanítása.

A viselkedésproblémák megelőzése, hatékony kezelése hozzájárul a testi-lelki egészség megőrzéséhez és

kiküszöbölheti a gyógyszeres kezelést.

A médiatudatosságra nevelés kiemelt jelentőségű az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók

nevelésében.

Különösen veszélyeztetettek lehetnek a különböző médiumok által közvetített tartalmak meg nem értése,

félreértése tekintetében és fokozott a függőségek kialakulásának veszélye is.

Ugyanakkor a különböző médiumok lehetővé teszik az élő nyelvtől és szociális közvetítéstől független

tanulást és kapcsolatteremtést, valamint olyan multimédiás tananyagok kialakítását, mely lelassítja és

hozzáférhetővé teszi a szociális interakciókat, nagyban hozzájárulva a fejlődési zavar következményeinek

enyhítéséhez.

Az IKT eszközök lehetőséget nyújtanak az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítésére, a kölcsönös

kommunikáció segítésére, az önálló ismeretszerzésre. A későbbi munkavállalás szempontjából is szerepe

lehet az informatikának, mivel számos tanuló mutat érdeklődést e terület iránt. Az IKT alkalmazása

egyedülálló lehetőséget jelent az autizmussal élő tanulók számára, a kommunikációs akadálymentesítés, a

tanulás és későbbi munkalehetőségek tekintetében egyaránt, sokan közülük pedig kifejezetten tehetségesek

az IKT alkalmazásában. Az érintett tanulók esetében azonban kiemelten fontos a lehetséges veszélyek

megelőzése. Fokozottan veszélyeztetettek azzal kapcsolatban, hogy függővé váljanak a számítógép és

internet használat során. Szociális-kommunikációs sérülésük miatt nehézséget jelenthet számukra az IKT

interaktív használattal összefüggő veszélyek felismerése, elkerülése, valamint a rendelkezésre álló

információk közötti kritikus válogatás.

2.7.1.8 Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei Specifikus tanulási zavarok

diszlexia,

diszkalkulia,

diszgráfia

a fentiek együttes megjelenése hiperaktivitás és vagy figyelemzavar;

Gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve

önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki.

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulóknál megmutatkoznak az idegrendszer csökkent

terhelhetőségének jelei:

- a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek,

- az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget,

aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak,

- gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra,

fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető

szabályokat, valamint

- a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.


35

A fejlesztés alapelvei

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság

szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik

figyelembevételével történik.

Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről tájékoztatni kell az osztálymunkában

résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja és rehabilitációs bizottság javaslata

alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható.

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladatok:

- a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása a pozitív énkép és önértékelés

kialakítása

- a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése

- a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés

2.7.1.9 Diszlexia Az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és

más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő.

Jellemzői

- a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége

- hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok

sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége

- értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége

- gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása rendhagyó szavak

szabályosítása olvasásnál

- írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre

- vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén

A fejlesztés célja:

A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő

értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés

feladatai:

- a betűbiztonság és az összeolvasási készség kialakítása, fejlesztése a fonológiai tudatosság

kialakítása,

- a rövid távú emlékezetfejlesztése,

- az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, a testséma biztonságának kialakítása,

- téri, idői orientáció kialakítása téri és verbális szinten vizuomotoros koordináció fejlesztése

2.7.1.10 Diszgráfia Az írás képességének specifikus zavara

Jellemzői:

- csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép szaggatott betűalakítás és betűkötések rossz csukló, kéz,

ujjtartás,

- az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, merevség

- egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák kialakulatlan kézdominancia

- lassú tempójú írás, központozás, hiánya,

- nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé

- fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás).


A tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a

kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok

létesítésének céljára.

A fejlesztés feladatai:

- a mozgáskoordináció fejlesztése

- a testséma biztonságának kialakítása,


36

- a vizuomotoros koordináció fejlesztése

- az írásmozgás alapformáinak gyakorlása,

- különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés)

- írás alkalmával a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése.

2.7.1.11 Diszkalkulia A számolási képesség specifikus zavara. A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok

megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok

sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége.

Jellemzői:

- a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei a mennyiségfogalmak

kialakulásának hiányosságai,

- a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek zavara a téri és síkbeli viszonyok

érzékelésének hiányosságai

- helyi érték megértésének nehézségei,

- a műveleti jelek értelmezésének nehézségei,

- a halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei szerialitási zavar,

- számlálási és becslési képesség hiánya

- számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei mennyiség és a számértékek

összehasonlításának nehézsége számjegyekre vonatkozó lexikai hibák

- komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái

- gyenge verbális emlékezet,(a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége)

- figyelemzavar

- szövegértési nehézség, a matematika nyelvének lefordítási nehézségei


A tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a

matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az

ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A diszkalkuliás tanulóknál általában

hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai

relációk verbális kifejezésében.

A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az

olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok

különböző megjelenési formáival együtt járhatnak.


- téri, idői relációk fejlesztése

- a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése

- matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása

- az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése a

vizuális-téri tájékozódó rendszer fejlesztése

- a matematikai relációk nyelvi megalapozása a matematika-nyelv tudatosítása

- a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése segítő, kompenzáló eszközök

használatának megengedés,

- a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése

- a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális

megerősítés

- a fokozott gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák,

eljárások alkalmazása

- a diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása az önértékelés fejlesztése

- sikerélmény biztosítása

- az egyéni bánásmód, differenciálás elvének fokozott alkalmazása


37

2.7.1.12 Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az

idegrendszer és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkció képessége, illetve a kedvezőtlen

környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart

mutatnak.

Tanulási helyzetekben jellemzőik:

- téri tájékozódás fejletlensége

- finommotorika kialakulatlansága

- figyelem, koncentráció hiánya

- bonyolultabb gondolkodási folyamatok sérülése

- a kommunikáció a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései

Ezek eltérő mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, és akadályozzák az iskolai tanulást

illetve annak eredményességét.

A tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére nagy hangsúlyt kell fordítani.

Közvetlen érzéki tapasztalatok

Tárgyi cselekvéses megismertetés

Célirányos tevékenységek

Szemléltetés a képi gondolkozás elősegítése

A fejlesztési területek megegyeznek, a részképesség zavaros gyermekek fejlesztésével, de azok mélysége,

időigénye mindig az egyéni sajátosságokat figyelembe véve módosul.

Fejlesztés feladatai:

- a reális énkép megfelelő önismeret kialakítása belső kontrol kialakítása

- a másságok elfogadtatása

- a szociális érzékenységet segítő magatartás kialakítása

- egyénre szabott tanulási módok megismerése, ezek alkalmazása a beszédértés és a kifejező beszéd

fejlesztése

- konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalat szerzés kialakítása

- matematika tudásának praktikus használata az élet különböző területein digitális kompetencia

kifejlesztése

- az életvitelhez, tanuláshoz, szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó ismeretszerzés

elsajátíttatása az értékteremtő munka a saját felelősség felismertetése

- a tanulók képességének megfelelő pályaválasztás segítése

A fejlesztés fő célja:

A fogyatékosságból eredő hátrányok leküzdése, a funkciók zavarának korrigálása, kompenzálása az

eredményes társadalmi integráció érdekében.

Az egyéni, különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel szemben támasztott követelmények, kiemelt

feladatok egyéb területei

- tanulás –igényesség, önállóság, kötelesség elv tudatos alkalmazása

- szép, helyes magyar beszéd épüljön be a mindennapi kommunikációjukba

- trágár beszéd kerülése- trágárságtól mentes beszéd elérése

- gondolataik – összefüggő kifejezése- összefüggő beszédre törekvés

- írásbeli munkáik olvashatóak legyenek

- füzeteik külalakját – igényesség jellemezze

- egymás megbecsülése, tolerancia egymás iránt

- udvariasság felnőttekkel. társaikkal

- felnőttek iránt tisztelet

- öltözködésben, megjelenésben mértéktartás.

2.7.1.13 A hallássérült gyermek A hallássérült tanulók a sajátos nevelési igényű tanulók körébe tartoznak, tartós tanulási nehézségeket,

tanulási zavart mutatnak.

A nagyothallók a hallási fogyatékosok egyik alcsoportját alkotják. Lehetnek enyhe vagy közepes fokú

hallásveszteséggel rendelkező gyermekek. A nagyothallóknál a hallási analizátor károsodása az élet

bármely szakaszában felléphet. Az enyhe nagyothalló gyermekeknél a beszédtartományban mért


38

hallásveszteség 30–45 dB közötti, középsúlyos esetben 45–65 dB közötti, súlyos esetben 65–90 dB közötti

hallásveszteséget mutatható ki. A nagyothalló gyermekek az emberi beszéd, a környezeti hangok korlátozott

felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék

segítségével vagy anélkül), esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg.

A nagyothallók a beszédállapot szerint két további alcsoportot alkotnak.

Az egyik alcsoportba azok a nagyothallók tartoznak, akiknek verbális kommunikációja kevésbé tér el az

épekétől: kiejtésük nem, vagy alig rendellenes, szókincsük kismértékben beszűkült, beszédmegértésük jó

vagy közepes, nyelvi kompetenciájuk alig érintett, de nehézségek mutatkoznak az önálló szövegértő olvasás

és az írásbeli kifejezés terén. Ezen alcsoport tagjai többségükben enyhén vagy közepes fokban nagyothallók.

A gyermek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy ennek következtében a

beszédnek hallás útján történő megértésére nem, vagy csak részben képesek.

A másik alcsoportba azok tartoznak, akiknek verbális kommunikációja nagyobb mértékben tér el az

épekétől: kiejtésük érthető, jóllehet több hangot hibásan képeznek, szókincsük jelentősen elmaradhat az ép

kortársakétól, beszédmegértésük közepesen vagy gyengén fejlett, a nyelvi kompetencia, az önálló

szövegértő olvasás és az írásbeli kifejezés terén nagyobb elmaradásokat mutatnak. Ezen alcsoport tagjai

többségükben súlyosan nagyothallók és a halláskárosodás a beszéd-kialakulást megelőzően léphet fel. Ebbe

a csoportba sorolhatjuk a beszéd kialakulása után megsiketült, tehát a beszédet természetes úton már

elsajátított siketeket is, akik a beszédmegértéshez a szájról olvasást használják.

A nagyothallók a beszédet hallás útján sajátítják el, a beszéd megértésében a szájról olvasás kiegészítő

funkciót tölt be.

A nagyothallók mindkét csoportjánál jelentkeznek az elvont és logikus gondolkodás, valamint az érzelmi,

akarati megnyilvánulások eltérései is.

A halláskárosodás miatt teljesen elmarad, vagy erősen sérül a beszéd és a nyelvi kompetencia. Korlátozott

a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek

megismerő tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozik.

A hallássérült tanulónál – a hallás hiánya vagy csökkenése miatt – a szokásostól eltérhet a nyelvi

kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó

beszéd stb.) fejlettsége, ennek következtében a megismerő tevékenység és a teljes személyiség fejlődése is

megváltozhat.

A tanuló nyelvi kommunikációja intenzív fejlesztést igényel, mert ennek szintje általában nem korrelál

életkorával, hallásállapotával melytől pozitív és negatív irányú eltérés is lehet. A hallásveszteség

következményei csökkenthetők, vagy adott esetben megszüntethetők. A speciális pedagógiai segítség

eredményeként elérhető, hogy a hallássérült gyermek érzékeli a hangot, s képes lesz az emberi hang

kommunikációs funkciójának felismerésére. A beszédhallás fejlődésével és a szájra irányultság

kialakulásával párhuzamosan megindul a passzív és aktív szókincs fejlődése. Képessé válhatnak a hallásra

épített kommunikációra.

A hallássérült gyermekek iskolai nevelésének feladata –az audiológiai gondozásra építve – a nyelvi

kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése.

A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az iskolába lépés időszakában milyen

beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását

egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például kognitív és pszichés

állapot, szociokulturális környezet korai és optimális audiológiai ellátástól.).

Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az iskola egész napi tevékenységében megjelenik.


- a nyelvi kommunikáció rendszerében a hallás és a beszédértés fejlesztése, a hangos beszéd aktív

használatának építése,

- a grafomotoros készségfejlesztés a diszfázia, diszlexia-prevenció.

- A nagyothallók személyiségfejlesztése döntően vagy részben a hallási fogyatékosokra irányuló

gyógypedagógiai (szurdopedagógiai) tevékenységgel, a hangerősítés különböző korszerű technikai

eszközeinek segítségével valósul meg.

Ennek fő célkitűzései:

- a kommunikációs alapkészségek és képességek fejlesztése, a hallásnevelés,

- az ismeretnyújtás,

- és a szociális magatartás korrigálása.


39

A nagyothalló függetlenül attól, hogy melyik alcsoportba tartozik, integráltan végezheti általános iskolai

tanulmányait.

Az integrált tanulást a hallási fogyatékosok nevelésére specializált utazó tanár, a mi esetünkben megbízással

alkalmazott szurdopedagógus, logopédus segíti.

Javasolt az alapozó szakaszban a nevelés, oktatás területén a fokozott egyéni és kiscsoportos fejlesztés, a

gyógypedagógus vagy a kéttanáros modell alkalmazása.

A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően

befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés

megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül

gyógypedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg.

A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és

eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.

A többségi iskolában történő együttnevelés a szülő/gyógypedagógus/pedagógus közös döntését igényli az

illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembe vételével. Az együttnevelés

nem lehet formális, a befogadó iskolának szükséges változtatásokat végrehajtani a valódi befogadás

érdekében, így pl. a módszer és eszközrendszerben (differenciálás, egyéni képességek figyelembe vétele

stb.), az óraszervezésben, a probléma megoldásában.

A hallássérült gyermekek együttnevelése halló társaikkal többféle módon történik:

- egyéni teljes integráció, amelyben a gyermek az oktatás teljes időtartamában a befogadó csoportban

van;

- részleges integráció, amikor a tanuló a tanórák egy részén vesz részt a többi tanulóval együtt, a többi

időt gyógypedagógussal, szurdopedagógussal tölti.

Az iskola helyi tantervének elkészítésekor figyelembe vesszük a hallássérült gyermek speciális fejlesztési

igényeit a tananyag, a követelmény, az értékelési mód és a speciális módszertan tekintetében. Külön gondot

fordítunk arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből, gyengébb nyelvi

kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkozásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő

esetleges tanulási nehézségének leküzdéséhez. A pedagógusnak az értékelésnél figyelembe kell vennie:

- a hallássérülés következményeként fellépő kommunikációs nehézségeket, a szókincs esetleges

elmaradását,

- a szóbeli, írásbeli kifejezőkészség gyengébb voltát, az abban előforduló grammatikai hibákat

- kiejtési problémákat.

Ne legyen az értékelés része olyan követelmény, mely a tanuló sérüléséből következően nem teljesíthető halló

társaival azonos szinten vagy módon (hosszú memoriter, hangsúlyos, ritmusos versmondás, tollbamondás

utáni esetleges hibák stb.)

Értékelésüknél az egyéni fejlesztési terv követelményeit figyelembe kell venni. Az együttműködés során a

szurdopedagógus vállalja, hogy:

- tájékoztatás nyújtással segíti a pedagógust

- konzultációval segíti a pedagógusok, az oktató/nevelő közösség munkáját a gyermek

sajátosságainak megértésében; megismerésében

- hospitál a gyermek osztályában;

- segítséget nyújt a befogadó intézmény órai munkájához; nyomon követi a gyermek fejlődését;

- egyéni fejlesztés során fejleszti a gyermek kommunikációs kompetenciáját; esetlegesen koordinálja

a rehabilitációs munkában résztvevő szakemberek

Az eredményesség érdekében szükség van a szülők aktív közreműködésére valamint a szülők és az iskola

együttműködésére.

Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket,

egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs

bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik.

Kiemelt fejlesztési feladatok

A hallássérült tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes

műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és

kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvényei.


40

A hallássérült tanulókat segíteni kell abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve, önmagukat

elfogadva a munka világának aktív részesévé, kiegyensúlyozott személyiségekké váljanak a sikeres

társadalmi beilleszkedés céljából. Az ismeretszerzésben kiemelkedő szerepe van a vizuális csatornának.

Törekedni kell arra, hogy az ezen az úton szerzett ismeretek tartalma valósághű legyen, és hogy az

ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze.

A szókincs és a fogalmak bővítése, a nonverbális úton szerzett ismeretek, fontos részét képezik az egyéni

szükségletekhez igazított fejlesztésnek.

Tudatos pedagógiai segítséggel kell lehetővé tenni minél több vizuálisan jól érzékelhető, saját élményen

alapuló ismeretek gyűjtését.

A tanulás tanítása

A hallássérült gyermekek tanulási folyamatát lényegesen nehezíti különböző mértékű kommunikációs

akadályozottságuk. A tanulással kapcsolatos speciális igényeik, lehetőségeik (emlékezet, annak struktúrája,

dyslexiás jegyek, részképesség zavarok stb.) feltárására építve valósítható meg az egyénre szabott fejlesztés.

Sajátítsák el az önálló tanulást segítő eszközök (pl. számítógép, internet, elektronikus könyvtár)

készségszintű használatát.

Életmódjuk, életvitelük alakításában hangsúlyos szerepe van komplex kommunikációs lehetőségeik

fejlesztésének (hallásmaradvány kihasználása, szájról olvasás, pontos jelnyelvi ismeretek). Szükséges, hogy

felismerjék a környezetben előforduló káros szokásokat, hogy az ártalmas magatartási formákat ne vegyék

át. Ismerjék meg saját értékeiket, hogy életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni. A

hallássérült gyermek számára a mozgás, a testedzés olyan kompenzációs terület, ahol kommunikációs

hátrányaikkal is jelentős sikereket érhetnek el. Emellett a sport segíthet a belső feszültségeik levezetésében,

így segítve az indulatok kezelését. A hallássérült gyermekek, nyelvi korlátozottságuk miatt kevesebb

információval rendelkeznek a világról, bizonytalanságuk, befolyásolhatóságuk miatt jobban ki vannak téve

veszélyeztető hatásoknak. Az érzelmek, indulatok, belső feszültségek verbális kifejezésének nehezített volta

miatt fontos, hogy legyen lehetőségük ezek nem verbális módon való kifejezésére akár a művészetek

(képzőművészet, tánc) akár a sport terén.

Kiemelt feladatok

- a beszédértés fejlesztése

- a szövegértő olvasás fejlesztése

- konkrét tapasztalatokon alapuló szókincsfejlesztés a beszéd használata

- az írásbeli kifejezés fejlesztése

- az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása az olvasás technikájának kialakítása,

- elemi szövegértési kompetencia kialakítása az írás technikájának kialakítása,

- beszédérthetőség fejlesztése,

- a beszédhangok minél pontosabb ejtése, a beszéddinamika fejlesztése, javítása, a hallási figyelem

fejlesztése, az épen maradt funkciók fejlesztése

- a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, nyelvi formáinak

elsajátítása a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében.

- az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszerek pontos kiépítése, a tudáselemek értő,

értelmező összekapcsolása a kognitív funkciók (a felfogás, a feldolgozás, a lényegkiemelés, az

összefüggések meglátása és az alkalmazás) szintjeinek fejlesztésével.

- a vizuális percepció,, a valóság képi feldolgozásának, megjelenítésének, értelmezésének folyamatos

bekapcsolása a tanulás-tanítás folyamatába

- a magyar nyelv szabályainak megfelelő beszéd komplex, folyamatos fejlesztése.

- a beszédhallás, a beszédérthetőség fejlesztése. a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos

fejlesztése;

- az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata;

- a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek

értelmezés

- az információszerzés, az interperszonális kapcsolatok új technikai formáira való felkészítés

(számítógép, Internet stb.),

- az írásos kommunikáció fejlesztése,

- idegen nyelv ismerete, írásos formájának hangsúlyos megalapozása és fejlesztése.


41

- a tehetségre utaló személyiségjegyek feltárása és gondozása.

- a beszédértés és mondanivaló kifejezésének fejlesztése.

- a szövegértő olvasás folyamatos fejlesztése

- felzárkóztatás,

- a tehetséggondozás

- a mozgás és ritmus intenzív fejlesztése.

- a továbbtanulás, a szakmaszerzés ismereteinek, lehetőségének megalapozása, kitekintés a munka

világára.

Az alsó tagozatos szakasz végéig átfogó feladat a nyelvi rendszer kiépítése.

A nyelvi kommunikáció biztonságos megalapozásával, folyamatos fejlesztésével lehetséges, hogy a

kulturtechnikák (olvasás, írás, nyelvi rendszer) mindinkább az ismeretszerzés eszközeivé váljanak.

Általános cél, hogy ez a szakasz megalapozza egy olyan direkt kommunikációs szint elérését, amely

alkalmas valamennyi műveltségi terület ismeretanyagának teljesebb körű elsajátítására.

Az egyéni sajátosságok figyelembevételével módosulhatnak a tantárgyi témakörök, tartalmak, az egyes

műveltségi területek hangsúlyos, speciális feladatai (tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók

nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az irodalmi

műveket.)

Kívánatos a korszerű idegen nyelvtanítási módszerek alkalmazása, a köznapi helyzetekben történő

kommunikációfejlesztés.

Az iskolai fejlesztés során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése.

Lehetőséget kell biztosítani indokolt esetekben a jelnyelv választására az idegen nyelvi órák keretében a

többi tanuló által tanult nyelv helyett.

A tárgyi tudás megszerzését széleskörű szemléltetés segíti--- szöveg–kép--animáció--- videó, ami

színesebbé, élményszerűvé teszi a tanulási folyamatot. Az új információk rendezése során fontos szerephez

kell jutnia a gondolkodási képességek fejlesztésének, mind a képzeleti, mind a fogalmi gondolkodás terén.

Lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, és működtetése,

amelyek a tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Alapvető

fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók további sorsát döntően

befolyásolhatják.

Reális énképük, önismeretük kialakítása segíti a számukra megfelelő, elérhető szakma tanulását, majd a

munka világába, azon keresztül a társadalomba való beilleszkedésüket. Tanulják meg a mindennapi

helyzetekben előforduló metakommunikációt helyesen értelmezni.

Tudjanak írásban kommunikálni. Fontos a pozitív attitűd kialakítása, mely segíti a nyilvánosság előtti

magabiztos megszólalásra való törekvést.

A társadalomba való beilleszkedésüket segítve meg kell ismertetni velük az érzelem, az indulat kifejezés

társadalmilag elfogadott verbális és nonverbális formáit.


42

2.7.2 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti

szolgálattal,

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

- felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

- egyéni foglalkozások;

- képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

- nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos

használata;

- a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

- iskolai sportkör, szakkörök;

- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek,

szünidei programok);

- szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

- a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

- a szülőkkel való együttműködés;

- családlátogatások;

- szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

- szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

2.7.3 A tehetség kibontakoztatása - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

- a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;


- képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

- iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);


használata;




szünidei programok);

- szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

2.7.4 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő

tevékenységek - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program

mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik;

- szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti

szolgálattal,

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

- felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;


- a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;

- nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;


használata;




szünidei programok, családi és civil szervezettel szervezett közös programok);

- szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);


43

- a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni juttatások).

- a szülőkkel való együttműködés;

- családlátogatások;

- szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

- szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

Az integrációs program megvalósításával kapcsolatos célok, feladatok:

- Helyzetelemzés, önértékelés elvégzése évenként,

- Célrendszer felállítása az önértékelések és az elvárható eredmények alapján,

- Óvoda-iskola átmenet, szakmai együttműködés kialakítása és folyamatos fenntartása,

- A TANÍTÁST- TANULÁST SEGÍTŐ ESZKÖZRENDSZER ELEMEI-nek bevezetése,

- Együttműködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése,

- Az elvárható eredmények teljesülésének nyomon követése, az elvárható eredmények teljesítése.

Kiemelt célok a HH/HHH tanulók fejlesztésében:

- Tanulóink sajátítsanak el olyan tanulási módszereket, technikákat, amelyekkel eredményesek

lesznek az önképzésben, szilárd ismereteket eredményeznek a tanulási folyamatok során.

- A helyi tanterv műveltségtartalmának elsajátításával tanulóink feleljenek meg a kilencedik

évfolyam bemeneti követelményeinek.

- Tanulóink egyéni érdeklődésüknek és képességüknek megfelelően válasszák meg a továbbtanulás

irányát.

- Tanulóink érdeklődésének fenntartása, hogy a megszerzett ismereteket kreatív módon tudják

alkalmazni a gyakorlatban.

- Az önművelésre törekvés, az élethosszig történő tanulásra való felkészülés váljon a tanulók

igényévé.

- Valósuljon meg a HH/HHH tanulók :

o egyéni igényeihez igazodó a személyiségfejlesztése, közösségfejlesztésükkel kapcsolatos

pedagógiai feladatok,

o a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő program,

o a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység, s ezek megvalósulásával a

hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetük mérséklődjön.

Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében:

Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését- oktatását

maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes

osztálylétszámhoz, illetve az évfolyam létszámához viszonyítva évente közelítsen a jogszabályban

előírthoz. Intézményünkben az integrációs oktatásban résztvevő hátrányos helyzetű tanulók százalékos

aránya a teljes tanulói létszámhoz viszonyítva megfelel a jogszabályban előírtaknak.

Célunk továbbá:

- időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét,

- megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére,

- elérni, hogy képességük (iskolai eredményességük) úgy változzon, hogy eredményesen (tanköteles

korban) befejezzék az általános iskolát,

- sikeresen tudjanak középiskolát választani.

CÉLOK FELADATOK

Tanulmányi eredmények javuljanak Felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások, a

foglalkozásokon való részvétel ellenőrzése

Egyéni problémamegoldó foglalkozások

Hiányzások számának csökkenjen Folyamatos figyelemmel kísérés, ellenőrzés Egyeztetés a

szülői házzal

Családlátogatás

A napközis foglalkozásokon való

részvételi arány növekedjen

Az egyéni előrehaladás fejlődésének elősegítése


44

CÉLOK FELADATOK

Szülői házzal való eredményes

kapcsolattartás

Fogadóórák

Szülői értekezletek

Közös programok

Az osztályismétlők számának

csökkenése

Felzárkóztató foglalkozások

A tanulók előrehaladásának nyomon követése,

osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők, fejlesztő

pedagógusok,

szülők bevonásával

Az érettségit adó középiskolákba való

továbbtanulás aránya növekedjen

Pályaorientációs foglalkozások

Továbbtanulást elősegítő programok

Testi egészség megőrzése Rendszeres iskolaorvosi, fogorvosi, védőnői ellenőrzések

Felvilágosító előadások

Egészségnapok

Sportolási lehetőségek

Óvoda-iskola átmenet, szakmai együttműködés kialakítása és folyamatos fenntartása:

- A leendő első osztályos tanítók meglátogatják az óvodásokat,

- A leendő tanítók részt vesznek a nagycsoportosoknak szervezett nyílt foglalkozásokon,

- Az óvodás gyermekek és szüleik az iskolai nyílt napokon meglátogathatják az alsó tagozatosokat,

bepillantást nyerhetnek munkájukba,

- „Suliváró délelőtt”: zenés, játékos, kézműves, mozgásos tevékenységek a leendő elsősök számára,

Szervezetten az óvodából meglátogatják az első osztályosokat,

- „Fecskeavató” ünnepség az elsősök és nyolcadikosok együttes szereplésével,

Együttműködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése Szülői házzal - Családlátogatások,

- Szülői értekezletek,

- Fogadóórák ,

- Egyéni beszélgetések,

- Közös programok.

Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal - Rendszeres esetmegbeszélések,

- Kapcsolattartás,

- Közös rendezvények (pl. prevenciós előadások, video vetítések).

Szakmai és szakszolgálatokkal - Szakértői bizottság véleményének kikérése,

- Együttműködés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézettel, Szükség esetén

pszichológus segítségének igénybe vétele,

- Sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő tanulók

fejlesztésének nyomon követése, kapcsolattartás a fejlesztőpedagógusokkal,

- gyógypedagógusokkal.

Középfokú oktatási intézményekkel - Kapcsolattartás az intézmények között: igazgatók, osztályfőnökök

- Nyílt Napok látogatásának lehetővé tétele

- Középiskolák képviselőinek tájékoztatója a 8. osztályos tanulók számára

- Iskolánk volt diákjainak beszámolói az új iskolájukról

- Pályaválasztási szülői értekezlet


45

2.7.4.1 Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Az önálló tanulást segítő fejlesztés

Az önálló tanulási képességet kialakító programok:

Napközis foglalkozás

Tanulószobai foglalkozás

Tehetséggondozás

Felzárkóztatás

Fejlesztő foglalkozások

Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Tantárgyi képességfejlesztő programok:

tehetséggondozás

felzárkóztatás

fejlesztő foglalkozások

Szociális kompetenciák fejlesztése Közösségfejlesztő, közösségépítő programok:

Fecskeavató

Egyházi rendezvények

Őszi egészségnap

Kerékpár-és gyalogtúrák

Kiállítások

Színházlátogatások

Iskolai farsang

Ünnepi kiállítások, néptánc bemutató a Művészeti iskola előadásában

Iskolaszépítő tevékenységek

Iskolai ünnepségek

Családi nap

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Közös program civil szervezetekkel

Művészeti iskola

Sportkörök

Az integrációt elősegítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés

Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő foglalkozása

Kooperatív tanulásszervezés

Ahol a tananyag lehetőséget ad rá, ott csoportmunkát alkalmaznak pedagógusaink

Műhelymunka – a tanári együttműködés formái Értékelő esetmegbeszélések

Az Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése nevelőtestület előtt iskolaszinten és

osztályszinten, osztályban tanítók előtt egyéni szinten, következtetések levonása, tervek

meghatározása iskolaszinten, osztályszinten, egyéni szinten.

HH/HHH tanulók háromhavonkénti értékelése,

a következő időszaki fejlesztési terv elkészítése a kompetenciamérési egyéni kiértékelés figyelembe

vételével, a tanuló egyéni igényeihez igazodva a személyiségfejlesztéssel,

közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, a tanulási kudarcnak kitett tanulók

fejlesztését segítő program, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység

megtervezése,

Folyamatos egyeztetések az osztályban tanító kollegák között,

Magatartás és szorgalom jegyek közös megállapítása,


46

A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei Szöveges értékelés- árnyalt értékelés.

Multikulturális tartalmak A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók hatékony integrációjához és a szegregáció-mentes, integráló

iskolai környezet kialakításához szükséges modern pedagógiai-módszertani kultúra és szemlélet

elterjesztését kívánjuk megvalósítani intézményünkben. Minden tanévben szervezünk projekt hetet,

melynek során tanulóinknak lehetőségük van más népek kultúrájának, hagyományainak megismerésére.

A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Tanulóink pályaorientációját már hatodik osztály félévétől kezdjük megfigyelni, ahol szükséges, segítséget

nyújtva. Minden év novemberében pályaválasztási szülői értekezletre hívjuk a környékbeli középiskolák

képviselőit.

Figyelemmel kísérjük tanulóink továbbtanulási terveit, segítve őket a reális választásban.

7. osztályban %-os arányban felmérjük a pályairányultságot, igénybe vesszük a Jász-Nagykun- Szolnok

Megyei Kormányhivatal által kibocsájtott pályaválasztási tanulói kérdőíveket.

Fogadjuk a középiskolák beiskolázási felelőseit, akik tájékoztatót és bemutatót tartanak intézményükről, az

ott folyó nevelő-oktató munkáról.

8. osztály első félévében lehetőséget adunk diákjainknak, hogy a középiskolák nyílt napjait felkeressék,

s végleges döntésük előtt az ott szerzett tapasztalatokat felhasználják.

Nyílt Napokon való részvétel a középfokú oktatási intézményekben.

Középiskolák bemutatkozása osztályfőnöki órákon. Volt diákok beszámolói a középiskolákról.

Továbbtanulásra felkészítő program.

A felvételi tantárgyakból (matematika, magyar) középiskolai előkészítő foglalkozásokat szervezünk

tanulóink számára, figyelembe véve az érintett középiskolák felvételi- és követelménybeli szokás- és

elvárás-rendszerét.

Elvárható eredmények Jelenlegi adottságok Olyan oktatásszervezési kereteket teremtettünk, melyek lehetővé teszik:

- a szociokulturális alapú szelekció hatásának csökkentését,

- a kommunikáció tudatos fejlesztését,

- az otthonról hozott tudás (erősségek, gyengeségek), kultúra megismerését minden gyermek

tekintetében,

- az intézményi együttműködést a tanulókövetésben.

A helyi diszkrimináció csökkentése a képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés bevezetésével

valósul meg.

Az iskolai integrációs program alkalmazásával elérendő eredmények - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási- nevelési intézményben megfelel a

jogszabályokban előírtaknak.

- Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező

gyerekek fogadására és együttnevelésére.

- Multikulturális tartalmak beépültek a helyi tantervekbe.

- Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel.

- Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

Ezek eredményeként:

- Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma,

- Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma,

- Csökken az iskolai hiányzások óraszáma,

- Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma,

- Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló HHH helyzetű tanulók száma,

Az intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.


47

2.8 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

2.8.1 Az iskola közösségeinek együttműködése Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése

A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott

pedagógus-vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.

Az együttműködés fórumai:

- az igazgatóság ülései,

- az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések, stb.

Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.

Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanári szoba helyiségében elhelyezett hirdetőtáblán, valamint

írásbeli tájékoztatókon, e-mailen keresztül értesíti a nevelőket.

Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

- az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó

pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól;

- az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az

igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri

vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével, illetve

szülői munkaközösséggel.

2.8.2 A szakmai munkaközösségek együttműködése

Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és

kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.

A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös

megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi

területeire:

- a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

- iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

- iskolán kívüli továbbképzések,

- a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen

tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken

belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

2.8.3 A szülői közösség (SZK)és az iskola közösségeinek együttműködése

Az SZK az iskola közösségeivel tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot.

Az SZK munkaközösség tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 2 alkalommal – kötelesek

tájékoztatni az általuk képviselteket a SZK tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek

kérdéseit, véleményét, javaslatait az SZK felé továbbítani.

Az SZK ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:

- az iskola igazgatója,

- az iskolavezetés tagjai és

- a meghívottak.

Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen

– évente legalább 2 alkalommal – köteles tájékoztatni az Szülői munkaközösséget.

2.8.4 A nevelők és a tanulók kapcsolattartása

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója,

a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat

vezetőségének ülésén,


48

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a

diákönkormányzat faliújságján keresztül,

- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban,

illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az

érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők

útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz

fordulhatnak.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott

képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel

2.8.5 A nevelők és a szülők kapcsolattartása

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola

igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

- az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén

vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a) Egyéni megbeszélések

Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről;

segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai

tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.

b) Családlátogatás

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek

optimális fejlesztésének érdekében.

c) Szülői értekezlet

Feladata:

- a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

- a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

- az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

- a helyi tanterv követelményeiről,

- az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

- saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

- a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

- az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

- a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola

vezetése felé.

d) Fogadóóra

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni

fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges

életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

e) Nyílt tanítási nap

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg

személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai

életéről.

f) Írásbeli tájékoztató

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről,

illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.


49

A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként

határozza meg. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban

biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott

képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek

osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az

iskolaszékhez fordulhatnak.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott

képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével.

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról,

illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként

meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai

nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van

megismernie.

A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a

következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

- az iskola honlapján;

- az iskola fenntartójánál;

- az iskola igazgatójánál;

- az iskola igazgatóhelyettesénél;

2.8.6 Az iskola külső kapcsolatai, együttműködések Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskolavezetésnek állandó

munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

Az intézmény fenntartójával: Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet, 1134

Budapest, Huba utca 6.

A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Besenyszög

Város Önkormányzata, 5071 Besenyszög, Dózsa György út 4.

Tiszasüly Község Önkormányzata, 5061 Tiszasüly, Kiséri út 16.

A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel; 1068 Budapest, Városligeti fasor

42.

A helyi oktatási intézmény vezetőivel és tantestületével: Eszterlánc Óvoda, Besenyszög, Vasvári

Pál út 3.

A területileg illetékes nevelési tanácsadóval; 5000 Szolnok, Mária u. 6.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Oktatási Osztályával, 5000 Szolnok, Kossuth

tér 2.

Szolnoki Pedagógiai Oktatási Központjával

A területileg illetékes tanulási képességet vizsgáló bizottsággal; 5000 Szolnok, Mária u. 6.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az

alábbi intézményekkel, szervezetekkel:

Római Katolikus Egyház, Besenyszögi plébánia

Az iskolát támogató „Érezd magad jól a besenyszögi iskolában” Alapítvány kuratóriumával.

Az alábbi közművelődési intézményekkel:

Wesnyiczky Antal Művelődési Ház és Könyvtárral,

A tiszasülyi faluházzal,

Az alábbi társadalmi egyesületekkel:

Tiszasülyért Egyesület

Kertbarátkör

Íjász Egyesület

Horgász Egyesület


50

Őszikék Nyugdíjas Klub

Sportegyesület, Besenyszög

Helyi Polgárőr Egyesület

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettes a felelős. Az

egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.

Az intézmény további kapcsolatai:

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart

fenn a Besenyszögi Orvosi Rendelő és Fogorvosi Rendelő, 5071 Besenyszög, Damjanich út 4.

illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres

egészségügyi vizsgálatát.

Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel:

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres

kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal: Besenyszög, Dózsa György út 2. A

munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettes a felelős.

Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület döntése alapján térítésmentesen használhatják az

alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek, valamint társadalmi

egyesületek helyi csoportjai: DÖK, óvoda, „Érezd magad jól a besenyszögi iskolában” Alapítvány

kuratóriuma.

A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában

működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi szakmai munkaközösségek

munkájába.


51

2.9 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.

A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A

diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi

területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:

- a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

- iskolai felelősi rendszer;

- sportélet;

- túrák, kirándulások szervezése;

- kulturális, szabadidős programok szervezése;

- a tanulók tájékoztatása (iskolai honlap).

Ezekben a kérdésekben

- az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az

osztályfőnököknek ki kell kérniük;

- a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének

összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai

vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.

A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

- az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek

elfogadása előtt,

- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

- a házirend elfogadása előtt.

A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való

kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének

diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.

Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő,

véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.


52

2.10 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

- osztályozó vizsga,

- pótló vizsga,

- javítóvizsga,

- 8. osztályosok vizsgája.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

- a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

- engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az

előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

- ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven

tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

- ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott

tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján

osztályozó vizsgát tehet.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely

- vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel

eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot

kapott.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok

szerint kell megszervezni.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

- osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

- javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő

követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs

munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a mindenkori tantervek tartalmazzák, melyek a pedagógiai

program mellékletét képezik.

A 8. osztályosok tanév végi vizsgáját:

matematika, magyar nyelv-és irodalom és történelem tantárgyakból rendezzük. A vizsgák anyagát a

szakmai munkaközösségek állítják össze, azt fél évvel a vizsgák előtt ismertetik a tanulókkal. A vizsgák

érdemjegyei a témazáró dolgozatok érdemjegyeivel egyenértékű.

2.10.1 A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló a 2-8. évfolyamon az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az iskola tantervében

meghatározott "a továbbhaladás feltételei" című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott

évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei

alapján bírálják el. A 2. - 8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az " elégséges" év végi osztályzatot

kell megszereznie a továbbhaladáshoz.

Ha a tanuló a 2. - 8. tanév végén "elégtelen" osztályzatot szerez, a nevelőtestület döntésétől függően a

következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgára, vagy osztályismétlésre kötelezi.

Ha a tanuló a 2 - 8. évfolyamon a tanév végén egy-három tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a

tantestület osztályozó vizsgára kötelezheti.

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak


53

osztályozóvizsgát kell tennie ha:

- az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

- az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a

- tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

- egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott.

Az első évfolyamon - a Köznevelési törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem

léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. A 250 óránál többet

mulasztott tanulók és az egyéni tanrend szerint tanulók esetében az osztályozóvizsga tantárgyai a

következők:

- 1 - 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret

- 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret

- 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia,

földrajz

2.11 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei

a) Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden

jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Jelen esetben az intézmény működési területe: Besenyszög és

Tiszasüly községek közigazgatási területe. Az intézmény a fenntartó előzetes hozzájárulásával más

településről is fogad gyerekeket.

b) Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét

augusztus 31. napjáig betöltse.

c) Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

- a szülő személyi igazolványát;

- a gyermek lakcímkártyáját;

- az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

- a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

- szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

d) A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

- a tanuló anyakönyvi kivonatát;

- a szülő személyi igazolványát;

- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

e) Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző

tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra

járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt, a fenntartó beleegyezésével.

f) Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve

magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló

döntése előtt kikéri a fenntartó, valamint az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek

véleményét.

g) Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló

rendeletben meghatározott sorrendben teljesítjük.

h) Iskolánkba tanév közben érkező új tanulók számára - szükség esetén-, az ismeret elsajátításához,

alkalmazkodáshoz több időt, egyéni differenciálást nyújtanak pedagógusaink.

54


3. Az iskola helyi tanterve

3.1 A választott kerettanterv Iskolánk a besenyszögi székhely- és a tiszasülyi tagintézményében eltérő helyi tanterv szerint működik.

Intézményünk helyi tantervét A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.

21.) számú EMMI rendelet figyelembe vételével az alábbiak szerint határozza meg.

3.1.1 A választott kerettanterv feletti óraszám felhasználása

ÉVFOLYA

M

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon

tervezhető órák óraszámából?

Hány órával lett

megnövelve a

szabadon tervezhető órák

óraszámából?

Besenyszög Tiszasüly

1. évfolyam Angol nyelv Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika 1 óra

2. évfolyam Angol nyelv Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika 1 óra

3. évfolyam

Angol nyelv Magyar nyelv és irodalom 2 óra

Magyar nyelv és

irodalom Környezetismeret 1 óra

4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2 óra

Környezetismeret 1 óra

5. évfolyam Idegen nyelv Hittan 1 óra

Informatika 1 óra

6. évfolyam

Természetismeret 1 óra

Idegen nyelv Hittan 1 óra

Matematika 1 óra

7. évfolyam

Idegen nyelv Földrajz 1 óra

Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika Hittan 1 óra

8. évfolyam

Fizika 1 óra

Matematika Hittan 1 óra

Biológia-egészségtan 1 óra

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a

Dráma és tánc tantárgyat tanítja a besenyszögi intézményben, Hon- és népismeret tantárgyat tanítja a

tiszasülyi tagintézményben.

3.1.2 A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk

ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam Ének-zene A változat

5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat

5-8. évfolyam Matematika B változat

5-8. évfolyam Fizika B változat

5-8. évfolyam Kémia B változat

5-8. évfolyam Ének-zene A változat

5-8. évfolyam Biológia-egészségtan B változat

7. évfolyam Technika B változat

55


3.2 Tantárgyi struktúra és óraszámok 1-4. évfolyam Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Besenyszög Tiszasüly Besenyszög Tiszasüly Besenyszög Tiszasüly Besenyszög Tiszasüly

Magyar nyelv

és irodalom

7 7+1 7 7+1 6+1 6+2 6+2 6+2

Idegen nyelv 2 2 2 2 2

Matematika 4 4+1 4 4+1 4 4 4 4

Hittan 2 2 2 2 2 2 2 2

Környezetism

e-ret

1 1 1 1 1 1+1 1+1 1+1

Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2

Vizuális

kultúra

2 2 2 2 2 2 2 2

Életvitel és

gyakorlat

1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és

sport

5 5 5 5 5 5 5 5

Szabadon

tervezhető

órakeret

2 2 2 2 3 3 3 3

Rendelkezésr

e álló

órakeret

25 25 25 25 25 25 27 27

Hittan órával

megnövel

órakeret

26 26 26 26 26 26 28 28

3.3 Tantárgyi struktúra és óraszámok 5-8. évfolyam Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam



Magyar nyelv és

irodalom

4 4 4 4 3+1 3+1 4 4

Idegen nyelvek 3 +1 3 3 +1 3 3 +1 3 3 3

Matematika 4 4 3+1 3+1 3+1 3 3+1 3+1

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek

2 2 2 2

Hittan 2 1+1 2 1+1 2 1+1 2 2

Természetismeret 2 2 2+1 2+1

Fizika 2 2 1+1 1+1

Kémia 1 1 2 2

Biológia-

egészségtan

2 2 1+1 1+1

Földrajz 1 1+1 2 2

Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1

Dráma és tánc /

Hon és népismeret

1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1

Informatika 1 1 1 1 1 1 1 1

Technika, életvitel

és gyakorlat

1 1 1 1 1 1

Testnevelés és

sport

5 5 5 5 5 5 5 5

56


Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam



Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1

Szabadon

tervezhető

órakeret

2 2 3 3 3 3 3 3

Rendelkezésre

álló órakeret

28 28 28 28 31 31 31 31

Hittan órával

megnövel

órakeret

29 28 29 28 32 31 32 32

A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra

határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak azt tartottuk, hogy a helyi

tantervünkben javaslatot tegyünk a tananyagok évfolyamonkénti bontására és az egyes tematikai

egységekhez tartozó órakeret meghatározására. A választott kerettantervben szereplő tananyagok

évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a pedagógiai

program mellékletét képezi.

3.4 A választott kerettanterv feletti óraszám felhasználása Az évfolyamonkénti órakeret 10%-át néhány tantárgy időtartamának megemelésére, egyes évfolyamokon

az informatika tanítására fordítunk, amelyet az alábbiak szerint indokolunk:

Informatika:

Az informatika 5. osztályban történő oktatását kettős céllal vezetjük be. Egyrészt a kicsi kortól nem mindig

tudatosan használt számítógépet, internetet a tudás szolgálatába állítani, illetve itt alapozzuk meg a felsőbb

évfolyamok tanulmányait, a rendelkezésre álló jó színvonalú eszközökkel.

Idegen nyelv:

Az idegen nyelv kiválasztását az iskola lehetőségei és erőforrásai befolyásolják. Az életkoruknak

megfelelően játékos formában, tevékenykedtetve gazdagítsák tudásukat. A megemelt óraszám segíti a

tanulókat az alapvető nyelvi eszközök megismerésében, amelyeket helyesen formálnak, majd egyre

bővítenek. Hasonlóan a koncentrikusan bővülő témakörök szókincsében is. Jusson még több lehetőség dalok,

mondókák, játékok alkalmazására, vizuális elemek, infokommunikációs eszközök bevonására.

Természetismeret, biológia, fizika:

A pedagógusnak jelentős szerepe van abban, hogy a felnövekvő generációt úgy neveljük, szokásait úgy

alakítsuk ki, hogy mindennapi döntéseit a meglévő környezeti / ökológiai ismereteket befolyásolják. A

természeti értékek védelme, a kialakuló, a környezetet fenyegető veszélyek felismerése, megelőzése, a

környezetkímélő szokások elmélyítése az adott közösség létének alapját jelentik. Az iskola, az iskolai

nevelés fontos feladata a környezet állapotáért felelősséget vállaló, értékeire érzékeny, cselekvőképes,

értékóvó magatartással rendelkező felnövő nemzedék számára útmutatást adjon.

3.4.1 A hittan tantárgy oktatásának megszervezése A hittan helyi tantervét az EMMI kerettanterv nem tartalmazza. Ezért minimális változtatással a "Katolikus

kerettanterv 2008" hittan tantervét adaptáljuk az iskolánkban. A minimális változtatás csak a NAT

fejlesztési területeinek változása miatt történt. A hittan tantárgyat 1-8. évfolyamon heti két tanítási órában

oktatjuk.

57


3.5 Egyéb foglalkozások, választható foglalkozások megszervezése

Az intézmény helyi tantervében felkínált kötelezően és szabadon választható tantárgyakra jelentkezés

rendjét a nemzeti köznevelési törvény 35§, 27§, valamint a 20/2012(VIII.31.) EMMI rendelet 13§, 14§,

15§. szerint határoztuk meg.

A választott órákra való jelentkezés önkéntes, arról és a jogkövetkezmények tudomásul vételéről a kiskorú

tanuló szülőjének, illetve a nagykorú tanulónak írásban kell nyilatkoznia.

A választás egy tanévre, illetve a foglalkozás végéig szól.

A választott tanórai foglalkozást az értékelés, a minősítés, a mulasztás, valamint a magasabb évfolyamra

lépés tekintetében kötelező tanítási óraként kell kezelni.

Arról is írásban kell nyilatkozni, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a

szabadon választott tanítási órán.

Minden év április 15-ig közzé kell tenni a következő tanévre szólóan a választható tantárgyak listáját.

Tanulóinknak április 30-ig van lehetőségük, hogy döntsenek a tantárgyról és a felkészülési szintről. A tanév

első hetében a tanuló 1 alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja döntését.

A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege az évfolyamra meghatározott időkeretet

- 1.-4. évfolyamon legfeljebb 2,

- 5.-6. évfolyamon legfeljebb 3,

- 7.-8. évfolyamon legfeljebb 4 tanítási órával haladhatja meg.

Választott óra indításának feltétele, ha az évfolyamon érintett tanulók 10%-a kinyilvánítja jelentkezési

szándékát. A választható tantárgyak esetén diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik

pedagógusnál kívánják tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás azt lehetővé teszi,

biztosítjuk a többség akaratát. Óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, valamint nem kötelező

tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga is a helyi terv részét képezi.

Az egyéb délutáni foglalkozások indításának szándékáról minden tanév elején a nevelőtestület dönt. Az

osztályfőnökök felmérése alapján azok a szakkörök, egyéb foglalkozások indulnak az adott év folyamán,

amelyekre legalább 14 tanuló jelentkezik. Iskolánkban általában a következő foglalkozások kerülnek

meghirdetésre:

Alsó tagozat: mese szakkör, röplabda szakkör, énekkar, idegen nyelvi szakkör, sportkör

Felső tagozat: idegen nyelvi szakkör, magyar és matematika előkészítő, énekkar, ECDL, felzárkóztató

foglalkozások: matematika, magyar; tehetséggondozás: matematika, magyar

Ezeken kívül más délutáni foglalkozás is szervezhető, az adott foglalkozás tematikáját az elsajátítandó,

megtanítandó anyagot, a foglalkozást vezető tanár állítja össze és adminisztrálja.

3.6 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

1 Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos

tankönyvjegyzékben szerepelnek.

2 A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük

van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat.

3 Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói

taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve

alapján. A tankönyvrendelést és a taneszközök kiválasztását minden évben körültekintő

gondossággal a legfrissebb információk, jogszabályok alkalmazásával kell elkészíteniük.

4 A tankönyvválasztás elsődlegesen a hivatalosan tankönyvvé nyilvánított tankönyvekből történik.

A tankönyvek kiválasztásánál alapvető szempontnak tartjuk, hogy a felmenő évfolyamok

tankönyvei, tematikájuk egymásra épüljenek.

5 A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév június végéig

írásban) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

6 A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik

figyelembe:

- A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

58


- Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek

több tanéven keresztül használhatóak.

- A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak

nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több

nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan

hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

3.7 A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Az értékelés csak akkor tudja betölteni irányító, szabályozó szerepét, ha beillesztjük a teljes nevelési

folyamatba.

3.7.1 Értékelési típusok A diagnosztikus értékelés

A diagnosztikus értékelés során megmutatkozik, milyen tudásra támaszkodhatunk a tanítás-tanulás

valamely nagyobb egységének megkezdése előtt. Ez a helyzetfeltárás pedagógusnak, tanulónak igen fontos

jelzésértékkel bír.

A formatív értékelés

A formatív értékelés a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője. Ez az értékelés információt ad a

tanulóknak arról, hogy mit tanultak meg hatékonyan, miben maradtak el. Ez az értékelés nem minősít,

hanem megerősít, korrigál, fejleszt.

A szummatív értékelés

A leggyakrabban használt értékelési típus a szummatív értékelés, amely globális képet mutat arról, hogyan

tett eleget a tanuló a tanulási követelményeknek. Célja az összegzés, a záró minősítés.

3.7.2 Az iskolában folyó munka komplex értékelése Az igazgató a félévi és tanév végi értekezleteken értékeli az adott időszakban végzett iskolai munka

eredményeit, felsorolja a javításra váró területeket, megoldási javaslatokat ad a jobbításra. A nevelőtestület

ezt az értékelést az értekezleten megvitatja és kiegészíti. A félévenkénti nevelési értekezleteket az igazgató

- a nevelőtestület tagjainak bevonásával – olyan téma köré szervezi, amelynek az iskolai munka

hatékonysága, eredményessége szempontjából előremutató jelentősége van.

3.7.3 Az értékelés célja, alapelvei, módjai iskolánkban

Célok

Az értékelés célja: tudás, teljesítmény, attitűd, magatartás, egyéni és közösségre megállapított

követelmények, önmagához mért fejlődés értékelése.

Alapelvek

- Ösztönző hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek továbbfejlődését.

- Segítse a reális önértékelés kialakulását.

- Differenciált, egyéni vonatkozású normaorientált értékelés kapjon prioritást.

- Legyen sokoldalú, alkalmazzunk változatos értékelési formákat.

- Igazodjon a tanulók értelmi képességéhez, életkorához, a tantárgy jellegéhez.

- Az értékelés a nevelés-oktatás szerves része, amelynek objektívnek kell lennie.

- Mindenkor figyelembe kell vennie a tanulók életkori sajátosságait.

- Az értékelés alapját a Kerettantervre alapozott helyi tanterv szolgálja.

59


- Az értékelés a tanulót, a szülőt és a pedagógust tájékoztatja a végzett munka eredményéről, azaz

minősít.

- Az értékelés adjon pozitív mintát az önértékeléshez.

- Egyes tantárgyak esetén a minimális és jeles szint teljesítésének feltételeit a munkaközösségek

határozzák meg.

- Az értékelés csak akkor objektív, ha a különböző tanulói teljesítményeket a követelményekhez

viszonyítjuk.

- Ha a követelményeket nem ismerik a tanulók, akkor az értékelés nem tölti be pedagógiai

funkcióját.

Az értékelés módjai

- Szóbeli felelet.

- Tesztlap kitöltése.

- Témazáró dolgozat.

- Tanítási órákon végzett munka.

- Gyűjtő munka.

- Tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítmény.

A témazáró dolgozatokat a folyamatos tanítás mellett elő kell készíteni és a témazáró megírását megelőzően

a tananyagot össze kell foglalni. Hasonló jellegű feladatanyagból próbadolgozattal, vagy feladatsorral kell

előkészíteni a mérést. A feladatokban a tételes ismeretek tudása mellett különös figyelmet kell fordítani a

szövegértésre, az alkalmazásokra, a logikus gondolkodásra, illetve a tanuló máshonnan szerzett, meglévő

ismeretei alkalmazási lehetőségeire, és ezeket is értékelni kell.

Természetesen a témazárók mellett biztosítani kell a lehetőséget – az óraszámok függvényében – egy

tananyagegységhez kapcsolódó szóbeli feleletekre, illetve az ezt helyettesítő rövidebb írásbeli

beszámolókra. A témazáró dolgozatok érdemjegyét az osztályozó naplóban piros színnel jelöljük.

Ha az értékelés lehetővé teszi, a pedagógus a %-os értékelést részesítse előnyben.

A belépő tantárgyakat alsóban szövegesen értékeljük a belépés első félévében. Szöveges minősítéssel

kifejezzük, hogy a tanuló kiválóan, jól, megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.

A pedagógus emellett kiselőadásokat, gyűjtőmunkát, egyéb szorgalmi feladatokat az egyszeri feleleteknek

megfelelő osztályzatokkal értékelhet.

A tanulók teljesítményének elbírálásakor különbséget kell tennünk az értékelés és az osztályzattal történő

minősítés között.

Az értékelésnél megállapítjuk a fejlődést, a sikeres munkát, biztatjuk, dicsérjük a tanulót, értékeljük

igyekezetét, önállóságát, de rámutatunk a hiányosságokra is.

Az osztályzatokkal történő minősítésnél a tantervi követelményeket tartjuk mérvadónak.

3.7.4 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési értékelési módjai

3.7.4.1 A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái a) témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek

felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban

szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak;

b) egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát

kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy

azzal együtt is számon kérhető.

3.7.4.2 Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai a) témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző órán a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot

két héten belül kijavítja. Egy napon egy osztályban kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk.

b) egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül

kijavítja;

60


c) a szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki

nem adta a tanulóknak.

Ha a szaktanár a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket a félévi és a tanév végi osztályzatok

megállapításakor különös súllyal kívánja figyelembe venni, akkor erre a tényre a tanév elején – legkésőbb

az első témazáró dolgozat megíratása előtt – felhívja a tanulók figyelmét. A figyelemfelhívás elmulasztása

esetén a tanuló kérheti, hogy a témazáró dolgozatok érdemjegyeit a félévi és a tanév végi osztályzatok

kialakításakor a szaktanár egyszeres súllyal vegye figyelembe.

Az írásbeli dolgozat értékelésénél a következő – a dolgozatra adható összes pontszám százalékában

megadott – ponthatárokat alkalmazzuk:

Teljesítmény

0-32% elégtelen (1)

33-55% elégséges (2)

56-75% közepes (3)

76-89% jó (4)

90-100 %: jeles (5)

Ha a szaktanár szükségesnek látja, az adott osztályban – minden tanulóra vonatkozóan - az egyes

ponthatárokat legfeljebb 5 százalékkal lefelé vagy felfelé módosíthatja.

3.7.4.3 Az írásbeli beszámoltatás az értékelésében betöltött szerepe, súlya Egyes tanulói teljesítmények – így például a témazáró dolgozatok – sajátos, pl. kétszeres súllyal való

értékeléséről a szaktanár, tanító dönt. (Maximum kétszeres súllyal lehet a témazárót figyelembe venni.)

A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy melyek azok a tanulói teljesítmények,

amelyeket a félévi és a tanítási év végi osztályzatok kialakításánál kétszeres súllyal fog figyelembe venni.

Ilyen teljesítmény értékelésekor a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe nem az általánosan alkalmazott színnel

megkülönböztetett érdemjegy kerül. Az osztályzatok kialakításánál más súlyozást nem alkalmazunk.

A tanév végi osztályzatok megállapításánál a tanév összes érdemjegyének átlagából kerekítéssel kapott

jegyet vesszük alapul. Ha a tanév végi osztályzat ettől a jegytől a tanuló hátrányára eltér, a szaktanár az

osztályozó értekezleten tájékoztatja az osztályban tanító tanárokat az eltérésről és annak indokairól. Ha az

osztályban tanító tanárok az indoklással nem értenek egyet, az osztályzatot a tanuló javára módosíthatják.

Az e pontban meghatározott eljárást alkalmazzuk a félévi osztályzatok megállapításánál is.

3.7.4.4 A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását,

alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások előkészítését szolgálják.

Az írásbeli házi feladatok elkészítése kötelező. A pedagógusok az írásbeli házi feladatokat a tanórákon

ellenőrzik, a hibás megoldásokat kijavítják. Pedagógusaink törekszenek arra, hogy a tanulókat az írásbeli

házi feladatok rendszeres elkészítésére ösztönözzék.

Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a pedagógus a feladatot

kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a

következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti.

3.7.4.5 Az otthoni felkészüléshez kötelezően előírt feladatok kiadásának rendje és korlátai a) a házi feladatot a szaktanár a tanórán adja ki;

b) a kiadott feladatot a szaktanár a kiadását követő tanórán kéri számon.

c) Az otthoni felkészüléshez adott házi feladat mértéke nem lehet túlzott. Ajánlott, hogy a legnehezebb nap

esetén is a felkészülés a napközi tanulmányi foglalkozási idejénél ne legyen hosszabb.

Ha a házi feladat számonkérésekor az előző pontban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül vagy a

tanuló az előző tanóráról igazoltan hiányzott, akkor a tanuló kérésére a kapott érdemjegyet az értékelésnél,

minősítésnél nem vesszük figyelembe.

61


3.7.5 A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4),

változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal

minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén

érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a

magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja;

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

tisztelettudó;

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

Jó (4) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja;

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki:

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

feladatait nem minden esetben teljesíti;

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

igazolatlanul mulasztott;

osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) az a tanuló, aki:

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb

fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok

közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

62


A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4),

változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal

minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az

osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

munkavégzése pontos, megbízható;

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

a tanórákon többnyire aktív;

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy

ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek:

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

feladatait többnyire nem végzi el;

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok

közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

3.7.6 Az iskolai jutalmazás formái

Azt a tanulót, aki képességihez mérten

- példamutató magatartást tanúsít,

- vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

- vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

- vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy

előadásokon, bemutatókon vesz részt,

- vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola

jutalomban részesítheti.

63


Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

- szaktanári dicséret,

- napközis nevelői dicséret,

- osztályfőnöki dicséret,

- igazgatói dicséret,

- nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

- szaktárgyi teljesítményért,

- példamutató magatartásért,

- kiemelkedő szorgalomért,

- szereplésekért,

- példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

a) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és

könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

b) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen

szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

c) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen

szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

d) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói

közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

e) A tanuló által elkészített dolgokért járó díjazás szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

5.§(1) b szakaszának megfelelően a Házirend tartalmazza.

f) Az az egy nyolc éven át kitűnő tanuló, aki iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, vagy egyéb

rendezvényeken eredményesen vesz részt, ott helyezést ér el, és ezzel dicsőséget, hírnevet szerez

iskolánknak, valamint példamutató magatartású „Chiovini Díj”-ban részesülhet a nevelőtestület döntése

alapján.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

3.8 Iskolai esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Valamennyi tanulónak joga van képességeik minél maradéktalanabb kibontakoztatására, személyiségük

támogatására.

Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan

támogató környezetre van szükségük, mely biztosítja iskolai sikerességüket.

Iskolánk az alábbi segítséget nyújtja számukra:

- a kulcskompetenciák fejlesztésében,

- az oktatásban használt információk, kommunikációs technológiák alkalmazásával, digitális

tananyagok felhasználásának lehetőségével,

- egészséges környezet kialakításával,

- a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésével,

- tapasztalati, élményszerzésen alapuló tanulással,

- differenciáló módszerek alkalmazásával,

- partnerközpontú neveléssel,

- a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítésével,

- személyiségfejlesztéssel és közösségépítéssel,

- a továbbtanulás támogatásával,

- a tanulási attitűd pozitív átformálásával,

- tanulói aktivitás növelésével,

- hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatásával és alkalmazásával a tanítási órákon

- egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakításával,

- a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosításával,

- hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelésével.

64


3.9 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

Alapelve

A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése.

Célja

A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása. Tanítványaink környezeti

erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása. Tanítványaink alakuló értéktudatának,

együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak

formálása. Épüljön a hagyományok védelmére.

1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a

természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges

képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését

elősegíthetik;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében

– foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

a környezet fogalmával,

a földi rendszer egységével,

a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

a környezetvédelem lehetőségeivel,

lakóhelyünk természeti értékeivel,

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli

foglalkozás feladata.

3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a) a helyi tantervben szereplő osztályfőnöki óra, természetismeret, rajz és vizuális kultúra,

technika, magyar nyelv és irodalom, testnevelés, ének – zene, idegen nyelv, matematika, informatika,

történelem és állampolgári ismeretek, fizika, földrajz, kémia, biológia, tantárgyak tananyagai, melyeket a

pedagógiai program mellékletét képező tantervek tartalmazzák.

b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

A gyerekek osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes

kapcsolatok segítője, fejlesztője. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek. Az

iskola szellemiségén, a vezetői elvárásokon túl az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő a

gyerekekben kialakuló, formálódó valóságkép kialakulásában. Munkálkodása nyomán válnak konkrét

közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai

programkínálatok.

Az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés szempontjából. Inkább

általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segíti abban, hogy ezt a sokszínű

témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira alkalmazni tudja.

A mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos alakítása, megóvása életünk minden helyszínén fontos

lépés. Nem egyszerűen dekorálás tehát, hanem a környezetkultúra fejlesztésének eszköze.

A környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése,

a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok

kialakítására, elmélyítésére.

Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó, de a

hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, illetve lehetőségeit. Például: a fogyasztói

társadalom problémái: táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és

energiatakarékosság az iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciók

kiegészítik és összefűzik az egyes szaktárgyakat.

65


Az osztályfőnöki tevékenység eredményességét fokozza, ha az osztályfőnöki órák témájának kínálata nem

„ad hoc” jellegű, ismétlődésekkel teli, hanem legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű

szocializációs program. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja

meg. A tanári együttműködésnek ez a formája a testület erejét fokozza, hatékonyságát növeli.

A következőkben néhány témakör olvasható, amely köré egy-egy tanév során (az élet-kort és a

tanulmányokat figyelembe véve) az osztályközösség környezeti nevelése szerveződik:

5. évfolyam - A közösségben elfoglalt hely. Felelősségvállalás.

Saját környezetünk megteremtése. Szükségszerű évnyitó feladat az osztály egészére nézve a saját környezet

megteremtése. A közösségben elfoglalt helyet erősítheti, javíthatja. Elismerést érdemel az ez irányú

felelősségvállalás. Emellett az iskolai környezetből, a lakó-helyről való kilépés – a tágabb környezettel való

ismerkedés – szélesítheti a skálát. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk? Mit

tehetünk?

6. évfolyam - A környezet hatásai.

Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek. A környezetet mi, emberek

károsítjuk, romboljuk. A természet értékeit olykor nem vesszük észre, nem értékeljük. Mi segíthet? A

megfelelő ismeret. Majd erre építve a megóvás és az értékteremtés iránti szándékot és cselekvőkészséget kell

formálnunk.

7. évfolyam - A fogyasztói társadalom. A hulladék.

Tudjuk, hogy nem jól csináljuk. És mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon? Mit veszünk? Mikor,

miért? Hogyan vagyunk átverve, manipulálva a csalóka reklámok által? Miért vásárolunk drága pénzen

hulladékot? Hol van a szemét, amikor nincs? Valóban eltűnt, vagy csak nem látható? Ezekre és ezekhez

hasonló kérdésekre keresünk választ. Vásárlási felmérések, interjúk, kérdőívek segíthetik a feltárást.

Szennyvíztisztító, hulladéklerakó felkeresése a megoldás egyik lehetőségét mutatja be.

8. évfolyam - A varázsszó: energia

Miből lesz? Talán a semmiből keletkezik? Mivé válik? Hol tűnik el észrevétlenül? Valóban eltűnik, vagy

átalakul? Mit ad nekünk, és mit vesz el unokáinktól? Tegyük láthatóvá, megfoghatóvá, mérhetővé,

utolérhetővé! Látogassunk el valamilyen bányába, erőműbe, közüzemi szolgáltatóhoz. Vegyük „nagyító alá”

közüzemi számláinkat.

c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

– Szakkörök – Szervezünk külön környezetvédelmi szakkört, de az egyes

környezeti kérdésköröket integrálhatjuk a különböző tantárgyi szakkörökhöz is. A szakkör a kutató típusú,

önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön

belül lehetnek tematikus szakkörök is, de a tantárgyakkal megegyező szakkörök (kémia, biológia)

munkájába is be lehet építeni a környezeti nevelést.

– Tanulóknak adott feladatok – Kiadunk egy-egy környezetvédelmi problémát,

témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet pályázat kiírásával, a legjobb

munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi

alkotás.

– Iskola, zöld könyvtár – Az iskolai könyvtárban létesítünk külön polcot a

környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a

rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak.

– Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és

elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért szoros kapcsolatot tartunk a médiával, és

gondoskodjunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetéséről.

– Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés – Van lehetőség bevonni a helyi

hatóságokat, szervezünk az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást

legalább a papírhulladék, a szárazelem és a szerves hulladék vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka

nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is.

– évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap

(témanap) szervezése a „Madarak és fák napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó

és a felső tagozatos tanulók számára

66


3.9.1 Az iskolai egészségnevelési tevékenységek

a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:

- testnevelés órák;

- játékos,

- egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;

- az iskolai sportkör foglalkozásai;

- tömegsport foglalkozások;

- úszásoktatás;

b) a helyi tantervben szereplő, testnevelés órán, osztályfőnöki órákon, ember- és társadalomismeret

tantárgyak tananyagaiban

c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

- Osztályfőnöki órákon tíz kötelező egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként,

melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is.

- A lelki egészség fejlesztését szolgálják a személyiségtesztek (6. és 8. évfolyam)

értékelése utáni feladat meghatározások az osztályfőnöki tevékenység során.

- Kortárs segítő középiskolások szükség szerint részt vesznek osztályfőnöki órákon a 7. és

8. évfolyamon.

- Igény szerint külső szakember

- A testi egészségre nevelést erősíti az Iskolai Egészségnevelő Program témaköreinek

feldolgozása az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika és életvitel, hittan

órákon.

- Ezek: dohányzás, alkohol és drog, szexualitás, AIDS

- A lelki egészségre nevelést a program konfliktuskezelés témájának feldolgozása

szolgálja; a feldolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve a gyerekek életkorát

(önismeret, stressz kezelés, döntéshozás, pozitív döntéshozás).

- A témakörökkel foglalkozunk osztályfőnöki órán, ember- és társadalomismeret, hittan,

tantárgy keretében a 7. évfolyamon.

d) Testnevelés órákon:

- Évente egy alkalommal – tavasszal – mérjük a tanulók fizikai állapotát. Fizikai és

motorikus képességük méréséhez, minősítéséhez az Oktatási Minisztérium által kiadott

útmutatót használjuk. (Dr. F. Mérey Ildikó: Hungarofit – teszt)

- A feladatok valamint a mérések eredményei tanulócsoportok szerint számító-gépes

adatbázisba kerülnek. A program a testmagasság és a testsúly alapján kiszámítja a

testsúlyindexet, ez adja a fittségi pontok alapját. A pontszámok fejezik ki a tanulók

pillanatnyi fizikai állapotát.

- A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök valamint az

iskolai védőnő is.

- A tanulók fizikai állóképességének fejlesztéséhez ez adja a mérhető, összehasonlítható

adatokat.

- A testnevelést tanítók a mindennapos munka során alkalmazzák a tartás- javító

gerinctorna gyakorlatait.

e) A testi nevelés rendje:

- Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti

fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik.

- A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített

– vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra.

- A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi

testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem

kell végrehajtania.

- Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat

gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük

67


kötelező.

- A gyógytestnevelés helyi szervezése jelenleg az intézményben nem megoldott.

f) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó

projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

g) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak a törvényben előírtaknak

megfelelően

- Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat.

- A kulturált táplálkozás követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása a tízórai

szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidős programok során.

- Osztályprogramok a szabad levegőn az évszakokhoz igazodva (séta, akadályverseny,

hóemberépítés, kerékpározás, körjátékok, labdajátékok).

- Egészségnevelési feladataink megoldásában kiemelt jelentőségű a napköziotthon, és a

menza a helyes szokásrend kialakításában, gyakoroltatásában betöltött szerepével.

h) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele

- félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra

megtartásában;

- a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak

évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt

venniük.)

i) A gyermekek életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus,

a pedagógusközösség életmódja.

- A pedagógusok személyes példamutatása nevelésünk felelőssége.

- Az iskola, mint szociális környezet is befolyásolja a gyerekek egészségi állapotát, ezért

az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben.

- Az egészségnevelés együttműködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel is. Alapvető a

családokkal, civil szervezetekkel való együttműködés.

3.9.1.1 A mindennapos testnevelés Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11)

bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.

Ennek alapján az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra

keretében

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való

részvétellel, heti két órában népi mozgásfejlesztés oktatással az alsó tagozat 1. osztályában.

kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói

engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között

szervezett edzéseken való sportolással.

Documents

Pedagógiai programchiovini.hu/dokumentum/pedprogram2019.pdfBevezetés 1.2 Jogi alap ... óraadóként alkalmazunk pszichológust, logopédust és hallássérültek pedagógiáját