Embed Size (px)
Citation preview
PEDAGÓGIAI PROGRAM
KARCAGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
TELEKI BLANKA GIMNÁZIUMA, SZAKGIMNÁZIUMA ÉS
KOLLÉGIUMA
5400 Mezőtúr, Dózsa György utca 17.
2016.
- 2 -
ISKOLÁNK ÜZENETE ÉS PEDAGÓGIAI
HITVALLÁSUNK
A Teleki Blanka Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium tanárai és
diákjai mindig is nyitottak voltak az újra, a haladó gondolatokra. A magyar
közoktatás jelenleg is átalakuláson megy keresztül. Ennek egyik eleme a
hagyományos oktatási módszerek mellett a kompetencia alapú oktatás
bevezetése, amelynek során a gyerekek megtanulnak közösen, csoportosan
ismereteket szerezni, és alkalmazni azokat, önállóan gondolkodni és
véleményt formálni.
Intézményünknek az a célja, hogy nyitott, az egész életen át tartó tanulás
képességével rendelkező, változásra képes, kreatív felnőttekké neveljük
tanulóinkat, akik képesek alkalmazkodni a XXI. század gyorsan változó
munka követelményeihez. Ehhez mi minden segítséget megadunk legjobb
tudásunk szerint.
Iskolánk azonban nem vállalhat teljes körű felelősséget a gyerekek sorsának
alakulásáért. Egyrészt azért, mert lehetetlenre vállalkozna, másrészt azért,
mert ezzel ahelyett, hogy felelősségre nevelné tanítványainkat, éppen hogy
elodázná azt. Ezért iskolánk legfőbb üzenete diákjainknak:
"Az eddigi eredményeink azt mutatják, hogy komolyan vesszük
tanítványainkat, komolyan vesszük munkánkat - ha te is komolyan
veszed magadat és a munkát iskolánkban, sikeres lehetsz."
- 3 -
Tartalomjegyzék
1. HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................................................................6
1.1. AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ADATOK ......................................................................................................6
1.2. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE RÖVIDEN ....................................................................................................................7
1.3. AZ OKTATÁS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI ....................................................................................... 10
1.3.1. Személyi feltételek .............................................................................................................................. 10 1.3.2. Tárgyi feltételek ................................................................................................................................. 12
2. NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................................................. 14
2.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI,
FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ............................................................................................................... 14
2.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei.......................................................... 15 2.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai .................................................................. 15 2.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .............................................................. 19 2.1.4. A tanulásszervezés módszerei iskolánkban ........................................................................................ 19 2.1.5. A pedagógiai munka szakaszai ........................................................................................................... 21
2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...................................... 23
2.3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ...................................................................... 25
2.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL
KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................................................................ 26
2.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA,
AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI, A SZAKMAI MENTOR FELADATAI .................................................... 30
2.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .. 33
2.6.1. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelése, oktatása
34 2.6.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ............................ 34 2.6.3. A tehetség, képesség kibontakozását elősegítő tevékenység ............................................................... 37 2.6.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................................................ 41 2.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................................................... 43
2.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI
GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ............................................................................................................................. 48
2.8. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI
KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI .............................................................................................................. 48
2.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK RÉSZEI ÉS KÖVETELMÉNYEI, AZ ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI . 54
2.9.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusai .................................................................................................. 54 2.9.2. Tanulmányok alatti vizsgák iskolai eljárási szabályai ....................................................................... 55 2.9.3. A tanulmányok alatt vizsgák eljárási szabályai tantárgyanként ........................................................ 57 2.9.4. Állami vizsgák .................................................................................................................................... 62 2.9.5. Mérés a tanórán kívül ........................................................................................................................ 63 2.9.6. Tanulmányi versenyek ........................................................................................................................ 63
2.10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI .................................................................................... 63
2.10.1. A belépés feltételei ............................................................................................................................. 63 2.10.2. A tanulói jogviszony keletkezése ........................................................................................................ 64 2.10.3. A szakközépiskolai tanulók bekapcsolódása a szakgimnáziumi képzésbe .......................................... 65 2.10.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ............................................................................... 66 2.10.5. Évfolyamismétlés ................................................................................................................................ 66 2.10.6. Magántanulói jogviszony ................................................................................................................... 66 2.10.7. Vendégtanulói jogviszony létesítése ................................................................................................... 67 2.10.8. A tanulói jogviszony megszűnése ....................................................................................................... 67
2.11. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI
TERV ....................................................................................................................................................................... 68
- 4 -
3. HELYI TANTERV ...................................................................................................................................................... 69
3.1. KÉPZÉSI FORMÁINK ........................................................................................................................................... 69
3.2. ÓRATERVEK ......................................................................................................................................................... 71
3.2.1. Óratervek a gimnáziumban ................................................................................................................ 71 3.2.2. Óratervek 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben a szakgimnáziumi képzésben és a szakképző
évfolyamokon ................................................................................................................................................... 71 3.3. A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK .............................................................................................................. 72
3.3.1. A választott kerettanterv megnevezése ............................................................................................... 72 3.3.2. A választott kerettanterv óraszámai a gimnázium 9- 12. évfolyama számára .................................... 72 3.3.3. A választott kerettanterv óraszámai a szakközépiskola 9- 12. évfolyama számára ............................ 73 3.3.4. A választott kerettanterv óraszámai a felnőttek gimnáziuma 9- 12. évfolyama számára ................... 74
3.4. ÓRATERVEK 2016- TÓL FELMENŐ RENDSZERBEN A SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉSBEN ..................... 74
3.4.1. A kerettanterv óraszámai a szakgimnázium 9- 12. évfolyama számára ............................................. 74 3.4.2. A szakgimnázium 9- 12. évfolyamain folyó ágazati tanulmányok keretében megszerezhető mellék-
szakképesítések a 2019-2020. tanévet megelőzően beiskolázott tanulók számára ........................................... 78 3.4.3. A szakgimnázium 9- 12. évfolyamain folyó ágazati tanulmányok keretében megszerezhető mellék-
szakképesítések a 9. évfolyamra a 2019-2020. tanévtől beiskolázott tanulók számára ................................... 79 3.5. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ,
KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ, ILLETVE A SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI
FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSEI ÉS ÓRASZÁMAI ................................................................................. 79
3.5.1. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező, kötelezően választandó, illetve a szabadon
választható tanórai foglalkozások megnevezései és óraszámai iskolatípusonként .......................................... 80 3.6. ISKOLAI ÓRASZÁMOK ÖSSZESÍTÉSE ............................................................................................................. 80
3.7. ÓRATERVEK ......................................................................................................................................................... 80
3.7.1. Óraszámok a gimnázium 9- 12. évfolyamán ...................................................................................... 81 3.7.2. Közismereti óraszámok a szakgimnázium 10- 12. évfolyamain a 2016/2017. tanévtől kifutó rendszerben
82 3.7.3. Óraszámok a felnőttek gimnáziuma 9- 12. évfolyamain ..................................................................... 83 3.7.4. Óraszámok a szakgimnázium 9-12. évfolyama számára a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
ágazatonként .................................................................................................................................................... 83 3.8. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS
TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................................................................................................ 86
3.8.1. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának alapelvei........................................................................ 87 3.8.2. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei tantárgyanként ...................................................... 88 3.8.3. A tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítása .................................................................. 92
3.9. A NEMZETI ALAPTANTERVEBEN (NAT) MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI
MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI ......................................................................................... 93
3.10. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ............................ 94
3.10.1. Mindennapos testnevelés .................................................................................................................... 94 3.10.2. Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés ............................................................................................ 94
3.11. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS EZEK ESETÉBEN A
PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ........................................................................................................... 95
3.11.1. Kötelezően választandó tantárgyak .................................................................................................... 95 3.11.2. Szabadon választható tantárgyak, foglalkozások ............................................................................... 95 3.11.3. A pedagógusválasztás szabályai ........................................................................................................ 95 3.11.4. A nem kötelező időkeret felhasználása ............................................................................................... 95
3.12. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK......................................................................................... 96
3.12.1. Választható érettségi vizsgatárgyak középszinten .............................................................................. 96 3.12.2. Választható érettségi vizsgatárgyak emelt szinten ............................................................................. 96
3.13. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI .................................................................................. 97
3.14. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN
TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS
SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI .......................................................................................................... 113
3.14.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése ................................................................................ 113
- 5 -
3.14.2. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése .................................................................................. 114 3.14.3. Az iskolai írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérése .................. 114 3.14.4. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározásának elvei és korlátai ............................................................................................................... 116 3.14.5. A tanuló felmentése a kötelező tanórai foglalkoztatás alól .............................................................. 117 3.14.6. Félévi és év végi osztályzás .............................................................................................................. 117 3.14.7. A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének formái és követelményei ................................... 119
3.15. A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS FEGYELMEZÉSE ................................................................................... 121
3.15.1. A tanulók jutalmazása ...................................................................................................................... 121 3.15.2. A tanulók fegyelmezése .................................................................................................................... 123
3.16. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ............................. 125
3.17. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ................................ 126
3.18. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK ............................................................... 126
3.18.1. Egészségnevelési program ............................................................................................................... 127 3.18.2. Környezeti nevelési elvek ................................................................................................................. 133
3.19. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ..................................................... 140
3.19.1. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű tanulók
esélyegyenlőségének javítása ......................................................................................................................... 140 3.20. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK ..................................... 141
3.21. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK ............................................ 141
3.21.1. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének szükségessége ............................................................. 141 3.21.2. A kompetencia alapú oktatás alapvető céljai, kiemelt fejlesztési feladatok ..................................... 142 3.21.3. A TÁMOP 3.1.4. projekt tartalmi elemeinek konkrét megfogalmazása ........................................... 143 3.21.4. A TÁMOP 3. 1. 4. projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek ............................................ 144 3.21.5. Az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenység-rendszer meghatározása, alkalmazásának
elvei 145 3.21.6. Iskolánk digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységei, célkitűzései ................... 146 3.21.7. A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, fejlesztési célok ........................ 147 3.21.8. A TÁMOP-3.3.10 projekt ................................................................................................................. 148 3.21.9. A TÁMOP 3.1.4 Lépésről-Lépésre „ a Teleki Blanka Gimnzium, Szakközépiskola, Szakiskola és
Kollégium innovációjának fejlesztésében” című pályázat ............................................................................. 149 3.22. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK ÉS OKTATÁSÁNAK FEJLESZTŐ
PROGRAMJA ....................................................................................................................................................... 149
3.23. SZAKMAI PROGRAM ...................................................................................................................................... 157
3.23.1. Jogszabályi háttér ............................................................................................................................ 157 3.23.2. Szakképzésünk általános jellemzői ................................................................................................... 157 3.23.3. Iskolánkban folyó szakképzési formák.............................................................................................. 158 3.23.4. Iskolánkban megszerezhető szakképesítések ágazatonként .............................................................. 159 3.23.5. Belépés, átjárhatóság, továbbhaladás, a szakmai vizsga követelményei ......................................... 162 3.23.6. Óratervek az intézményben .............................................................................................................. 163
4. ÖSSZEGZÉS ............................................................................................................................................................. 188
4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA ............................................................................................... 189
5. MELLÉKLETEK ...................................................................................................................................................... 191
5.1. HELYI KÖZISMERETI TANTERVEK ............................................................................................................... 191
5.2. HELYI SZAKKÉPZÉSI TANTERVEK ................................................................................................................ 191
- 6 -
1. HELYZETELEMZÉS
1.1. AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ADATOK
A költségvetési szerv irányító szerve:
1. Megnevezése: Nemzetgazdasági Minisztérium
2. Székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.
A költségvetési szerv megnevezése:
1. Megnevezése: Karcagi Szakképzési Centrum
2. Székhelye: Karcag, Dózsa György út 29.
3. Telephelyei:
Karcagi SZC Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma
5400 Mezőtúr, Dózsa György utca 17.
5400 Mezőtúr, Dózsa György utca 19.
A köznevelési intézmény neve:
1. Megnevezése: Karcagi Szakképzési Centrum
2. Székhelye: Karcag, Dózsa György út 29.
3. OM azonosító: 203040
4. Típusa: többcélú köznevelési intézmény
5. Alapító és fenntartó neve:
Nemzetgazdasági miniszter
6. Székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.
4. Tagintézménye: Karcagi SZC Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és
Kollégiuma
5400 Mezőtúr, Dózsa György utca 17.
5.
- 7 -
1.2. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE RÖVIDEN
Iskolánk 2015. július 1-jétől a Karcagi Szakképzési Centrum tagintézménye, amely jogutódja a régi
intézménynek, azaz a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és
Kollégiumnak.
Az iskolánk új neve: Karcagi Szakképzési Centrum Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakközépiskolája
és Kollégiuma, amelyben gimnáziumi és szakközépiskolai képzés folyik. A szakiskolai képzés a
626. Szakképző Iskola és Kollégium kiválásával megszűnt, azóta a Karcagi Szakképzési Centrum
külön tagintézményeként működik.
A mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2007-2008-ban
alakult ki a Teleki Blanka Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium és a
Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a 626. Szakképző Iskola és
Kollégium összevonásaként. A 626. Szakképző Iskola és Kollégium kiválásával a jelenlegi
intézmény a Teleki Blanka Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium és a
Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium hagyományait ötvözi. A közel 10 év
elteltével azt mondhatjuk, hogy egy iskolává és közösséggé formálódott.
A Teleki Blanka Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium és a Kereskedelmi
Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium eddigi történetét külön tekintjük át röviden.
Teleki Blanka Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium
A mezőtúri Állami Felsőbb Leányiskola 1897. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit. Így az
iskolában több mint egy évszázados múltra tekint vissza a középfokú oktatás és nevelés. Az
intézményben - a kor igényeinek megfelelően - az elmúlt évtizedek során több szerkezetátalakítás
történt.
Iskolánk működött felső kereskedelmi lányiskolaként, leánylíceumként, leánygimnáziumként. Az
eltelt több mint száz év alatt a gimnáziumi képzésnek nagy hagyományai alakultak ki. Alapításától,
1897-től kezdve egy épületben működött, s többnyire egy igazgatóság alá tartozott az iskolai
oktatás és a kollégiumi ellátás biztosítása. 1954-től az általános iskolai rendszer kialakulásával
párhuzamosan megszűnt a leánygimnázium alsó négy osztálya és kialakult a 8 általános iskolára
épülő 4 osztályos gimnáziumi képzés.
Az iskola profilja legjelentősebben 1962-ben változott, akkor a gimnáziumi képzés mellett helyet
kapott a közgazdasági szakközépiskolai osztály is. 1964-ben indult a gép-gyorsíró, általános
ügyviteli osztály. A felnőttek közgazdasági levelező oktatása 1962-től 1987-ig működött az
iskolánkban. Új igények jelentkeztek a képzésre, amit igyekeztünk figyelembe venni, így 1987-től
beindult az idegen-nyelvi levelező ágazat francia és orosz nyelven, 1988-ban német nyelven, 1996-
tól pedig angol nyelven is. 1992-ben kezdte meg tanulmányait az első hat évfolyamos gimnáziumi
osztályunk. Ugyanabban az évben indítottunk egy új osztályt a szakközépiskola keretein belül: az
általános középfokú közgazdász osztályt. A gazdaságban folyó átalakulás hatására megnőtt az
igény az adó- és pénzügy területén képzett szakemberekre. Iskolánk ezt a lehetőséget felismerve
pályázat útján nyerte el az anyagi hátteret az ún. 5. év beindításához, ahol adó- és pénzügyi
ellenőrzési szakon és középfokú ügyintéző titkári szakon tanulhattak a diákok. Ez a képzési
terület azóta kibővült, a 13. évfolyamon számos középfokú és felsőfokú OKJ- képzésre van
lehetőségünk. A gimnáziumi ágazat 1995-től bővült: kommunikáció-dráma tagozatos osztállyal.
A 2003-as tanévtől az egyik gimnáziumi osztályunkat informatika tagozatos képzéssel indítjuk.
Szintén 2003-ban indítottunk 5 évfolyamos gimnáziumi képzést, nyelvi előkészítő évfolyammal. A
2004/05-ös tanévre a szakközépiskolai képzésben a csökkenő érdeklődés miatt nem hirdettünk
ügyviteli képzést, helyette a környezetvédelmi ágazatot teremtettünk meg, melyhez a
minisztériumtól több millió Ft-ot nyertünk pályázaton. A 2006/07-es tanévtől indult (a Szolnoki
- 8 -
Főiskolával együttműködésben) először felsőfokú OKJ-képzés (informatikai statisztikus és
gazdasági tervező) intézményünkben.
Intézményünk tantestülete az elmúlt évtizedekben többször igazolta innovációs törekvését, ennek
köszönhetően kerültek kidolgozásra a profil- és szerkezetváltások. Pedagógiai programunk magába
ötvözi hazánk és a nemzetközi pedagógiai irányzatok megújuló törekvéseit.
A gimnáziumi érettségit tett tanulók jelentős többsége egyetemi, ill. főiskolai felvételt nyer.
Intézményünk tanulói több évtizede rendkívül eredményesen szerepelnek az országos és megyei
tanulmányi versenyeken.
Mindig büszkeséggel tölt el minket, mikor volt telekisek gyermekei, unokái jelentkeznek
iskolánkba, bizonyítva ezzel, hogy elégedettek voltak az iskolában folyó képzéssel.
Iskolánk könyvtárában őrizzük az iskola történetét megörökítő anyagokat, illetve
1997-ben megjelent egy összefoglaló jellegű évkönyv, mely feldolgozza az iskola első száz évének
történetét.
Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Iskolánkat a SZÖVOSZ nyitotta meg 1969. október 21-én - Tokaj és Budatétény után – a harmadik
szakmunkásképző iskolájaként. Oktatás céljára a Városi Tanács tartós használatba adta az iskolának
a Kossuth téri épületet. Az oktatás két tanteremben folyt turnusos rendszerben. Az 1-2. évfolyam
bolti gyakorlaton volt, a 3. évfolyam elméleti oktatásban vett részt az iskolában. Vegyesbolti
eladókat képeztünk az ÁFÉSZ-boltok számára. A tanulók több megyéből (Szolnok, Pest, Békés,
Szabolcs-Szatmár) jelentkeztek hozzánk erre a szakmára. A szakmunkásképző intézet 1974-ig
működött SZÖVOSZ iskolaként, ekkor fenntartását a Megyei Tanács Művelődési Osztálya vette át.
1979. január 1-jétől fenntartónk a mezőtúri Városi Tanács, 1990-től a Városi Önkormányzat.
1978 szeptemberétől az új oktatási tervek bevezetésével áttértünk a féléves turnusos képzésre, de
kevés volt a tantermünk, így délelőtt is, délután is folyt tanítás. Diákotthonunk 1984-ben nyert
kollégiumi címet.
Ezután diákjaink a megyei és országos tanulmányi és kulturális versenyek mellett a kollégiumok
között zajló versenyeken is indulhattak. 1989-től béreltünk egy harmadik tantermet, így a délutáni
tanítás megszűnt. 1990. szeptember 1-jétől a negyedéves turnusos váltásra tértünk át. Az 1992-es év
jelentős változást hozott iskolánk életében. Az akkori képviselő–testület döntése alapján oktatás
céljára megkaptuk a régi Művelődési Központ Petőfi úti épületét. Erre az évre esett a szakma
korszerűsítése is: a vegyesbolti eladó szakma helyett az élelmiszer– és vegyiáru szakmát kezdtük
oktatni. Az új épület új távlatokat nyitott az intézmény számára. Az 1993/94–es tanévben
beindítottuk a szakközépiskolai képzést. Ebben a profilban a képesített kereskedő majd az 1998/99–
es tanévtől a kereskedelmi technikus szakmát szerezhették meg a tanulók.
1998-ban megnyílt a Tini-tanbolt, mely évekig segítette a kereskedőtanulók gyakorlati oktatását.
Az 1990-es években tovább bővítettük a szakmai kínálatot, és beiskoláztunk ruházati kereskedő,
illetve kultúrcikk kereskedő szakmára is. Mivel a szakközépiskolai profil szükségessé tette az
informatikai ismeretek elsajátítását, pályázatban nyert forrásokból és szakképzési támogatásokból
kialakítottunk egy 20 gépes internetes számítástechnika tantermet.
A tárgyi feltételek korszerűsítése terén a következő nagy előrelépést az 1999-es év hozta. Ekkor
kaptuk meg kollégiumnak a Gorkij úti épületet, ami korábban a Víz- és csatornamű Kft. irodaháza
volt. Sok-sok társadalmi munkával és támogatással két hónap alatt átalakítottuk az épületet, és
szeptembertől már ott működött a kollégium. Így végleg kiköltöztünk a Kossuth téri épületből.
Az új épület nemcsak a kollégisták körülményeiben hozott pozitív változást, hanem a szakma
gyakorlati oktatásának tárgyi feltételeiben is.
A kollégium egyik épületszárnyában rendeztük be a korszerű tanirodát, a pénztárgép- termet és az
oktatási kabinetet. Itt kapott helyet az a szatócsbolt-múzeum is, melynek berendezése Nyíregyháza-
Orosról került hozzánk, a benne kiállított árucikkek, eszközök pedig a Magyar Kereskedelmi és
Vendéglátóipari Múzeumból kihelyezett kiállításként. A boltmúzeumra különösen büszkék
vagyunk, mivel hasonlót csak Szentendrén és Ópusztaszeren lehet látni.
- 9 -
1998. szeptemberétől, mint országszerte minden szakképző intézményben új rendszer szerint
működik a szakképzés: szakiskolában a 10. évfolyam elvégzése után, szakközépiskolában az
érettségi után indulhat a szakma oktatása.
Iskolánkban a kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoport keretében az
alábbi szakmákra lehet jelentkezni:
Szakközépiskolában érettségi után:
5234105 Kereskedő
5281102 Vendéglős
Szakiskolában a 10. évfolyam elvégzése után:
3134101 Bolti eladó/elágazásai:
- Bútor- és lakástextil eladó
- Élelmiszer- és vegyiáru eladó
- Műszaki cikk eladó
- Porcelán- és edényáru eladó
- Ruházati eladó
- Zöldség-gyümölcs eladó
Az iskola 2007. 06. 30-ig működött önálló intézményként.
Mezőtúr város képviselő-testülete a 16/2007. (I. 25.) sz. határozatával az iskolát összevonta a
mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumával.
Az iskola jogutódja ettől az időponttól a közös, új intézmény, melynek elnevezése:
Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Az új iskola: Karcagi Szakképzési Centrum Teleki Blanka Gimnáziuma,
Szakközépiskolája és Kollégiuma
2015. július 1-jétől, a szakképzési feladatok nemzetgazdasági minisztériumhoz való átadásával, és
egyben fenntartóváltást követően alakult. A KLIK helyett a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz
tartozunk, ezen belül a Karcagi Szakképzési Centrumhoz. Az új fenntartónk a nemzetgazdasági
miniszter.
Intézményünkben gimnáziumi és szakgimnáziumi képzés folyik, nappali tagozaton. Szerencsére mi
azon intézmények közé tartozunk, ahol a gimnáziumi képzés megmaradhatott.
Emellett beindult a felnőttoktatás és felnőttképzés is. Kollégiumot is működtetünk.
Iskolánk három telephelyen működik.
2016. március 1-jétől a fenntartónk visszavette a Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő
Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságtól a takarítóként, karbantartóként
dolgozókat. Így ismét saját dolgozóként végzik a feladataikat.
2016. szeptember 1-jétől az iskolánk új neve: Karcagi Szakképzési Centrum Teleki Blanka
Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma
Iskolánk jelenleg két telephelyen működik, mivel 2017. szeptember 1-jével a kollégium
visszaköltözött a székhelyintézmény 2. emeletére, így ismét méltó helyet biztosítva a kollégista
tanulóknak.
- 10 -
1.3. AZ OKTATÁS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI
1.3.1. Személyi feltételek
Pedagógusok, technikai dolgozók
Egy iskola értéke korántsem csak annyiból áll, hogy mennyi tudást töltünk a gyerek fejébe, mennyi
tanulmányi versenyt nyerünk. Legalább ennyire fontos, hogy milyen szemléletet ad az iskola, hogy
miképp viszonyulunk a világhoz, a gyerekekhez.
Egy iskola ereje tanárainak felkészültségében, gondolkozásában, mentalitásában van. Ezért
kimondhatjuk, hogy a Teleki egy nagyon jó iskola. Tantestületünkből többen az iskola, sőt a város
határán messze túlra ható munkát végeznek. Tanáraink munkáira büszkék vagyunk: van, aki
gazdaságtan tankönyvet, vagy földrajzi könyveket írt, más kollégák helytörténeti munkái,
történelmi kutatásai, publikációi, fordításai, turisztikai anyagai kiemelkedők. Vannak, akik szakmai
zsűrik állandó meghívottjai, vagy magas szintű szakmai előadásokat tartanak nemcsak a környéken,
hanem országos viszonylatban is.
Több kollega végez szakértői feladatokat a mindennapi munkája mellett.
A rendhagyó módon megrendezett ünnepségeink is komoly szakmai munkát jeleznek. De büszkék
vagyunk kollégáink országos eredményeire is futásban, úszásban. Komoly küldetést végez egy
kolléganőnk a városi Pedagógus énekkar megszervezésével és szakmai irányításával. Többen
rendszeresen nyelvvizsgáztatnak, illetve mások felkérést kapnak emelt szintű érettségiztetésre. A
szakmai tanárok és szakoktatók is megpróbálják a legtöbbet kihozni a tanulókból, s emberséggel,
szeretettel a tanulók jó oldalát igyekeznek erősíteni. S hosszan folytathatnám a sort. A háttérben
csendesen, de keményen dolgozó adminisztratív és technikai dolgozók emberfeletti munkát
végeznek egy-egy határidős feladat megoldásakor. Minden dolgozó a maga helyén szakmailag és
emberileg megpróbál a legtisztességesebben helyt állni.
Jelenleg intézményünkben a pedagógus státuszok száma 45 (42 teljes állású, 2 részmunkaidős
státusz, 1 státusz óraadók). Főállású kollegákkal nem lehet ellátni a feladatokat, ezért szükség van
óraadók foglalkoztatására is.
A nevelőtestület szakmailag képzett pedagógusokból áll, a tanári kar felkészültségét tekintve
alkalmas az alapító okiratban megfogalmazott tevékenységek zavartalan ellátására. A szaktanári
ellátás jó szintű, a kollégák szakképzettsége megfelelő.
Az intézményben a gyerekek ellátását szakképzett iskolapszichológus segíti.
A sajátos nevelési igényű tanulók, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók
fejlesztése az intézményben alkalmazott gyógypedagógus irányításával történik. Ezen a tanulóknak
az oktatása integrált keretek között folyik.
Az iskola egyetemi végzettségű kollégák segítségével szakszerűen látja el a gyógytestnevelési
feladatokat az iskolai tornateremben és az uszodában.
A könyvtár vezetésével részmunkaidős munkakörben dolgozó, szakmai végzettséggel rendelkező
pedagógus kollégák foglalkoznak.
A tantestület jelen összetételében megfelel a szakmai feladatok ellátására. A tantestület tagjai
folyamatosan képezik magukat, részt vesznek különböző szintű akkreditált pedagógus
továbbképzéseken.
A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma intézményünkben összesen 13 fő.
(2016. február végéig 7 fő ehhez jött hozzá 2016. március 1-jével még 6 fő).
A fenntartó közreműködésével intézményünkben közfoglalkoztatottak munkáját is igénybe vesszük.
- 11 -
Tanulók
A tanulói létszám alakulása
Az iskolánk tanulóinak létszáma 2015. szeptember 1-jén: 294 fő
Ebből:
Gimnázium: 111 fő
Szakközépiskola: 117 fő
Szakképző évfolyamok: 46 fő
Szakiskolások szakközépiskolája
(felnőttoktatás): 20 fő
A tanév elején a szakiskolások szakközépiskolája képzésben résztvevőket szakközépiskolásoknak
tekintettük, a tanév során tisztázódott, hogy az ő képzésük felnőttoktatás keretében történik.
A tanév második félévében (2016. február 5-én) beindult iskolánkban esti tagozaton is a
felnőttoktatás, gyakorló ápoló és elektronikai technikus képzésben. Ezeket a helyi kórházzal és egy
helyi céggel (Rafi Hungária Kft.) való együttműködés keretében.
A képzésben résztvevők száma: 22 fő
Így iskolánk tanulóinak száma meghaladja a 300-at.
2016. szeptemberében további szakképesítésekben indult képzés, ugyancsak felnőttoktatás
keretében, esti tagozaton.
A képzésben résztvevők száma elérte a 200 főt, ezzel együtt iskolánk tanulóinak száma 2016.
októberében: 476 főre emelkedett.
Intézményünk képzési palettája széleskörű.
A gimnáziumi osztályokban az a célunk, hogy javítsuk a színvonalat. Az érettségi vizsga
tantárgyakból való csoportbontással ez megvalósulni látszik.
A szakgimnáziumi osztályokban pedig az a cél, hogy minél szélesebb körű ágazati képzést
kínáljunk, így növelve a hozzánk beiratkozó tanulók számát.
A fenntartó elvárásainak megfelelően a szakképzést erősíteni szeretnénk, ezt szolgálja a
felnőttoktatás és a felnőttképzés beindítása, megerősítése, úgy iskolarendszerű, mint
iskolarendszeren kívüli formában.
Rövidtávon a célunk nappali tagozaton az évfolyamonkénti 3 osztály, hosszú távon pedig az
évfolyamonkénti 4 osztály indítása, ehhez hozzávéve a felnőttoktatást és a felnőttképzést is.
Az iskola nincs könnyű helyzetben, mert a beiskolázási körzetünket jelentő térségben lévő más
középiskolák kényszerhelyzetük miatt úgy bővítették képzési kínálatukat az elmúlt időszakban,
hogy a mienkhez hasonló olyan képzéseket is kínálnak, amelyek nálunk már évtizedes
hagyományokkal rendelkeznek. De igényes tanítási munkával, a tanulókra való kiemelt
odafigyeléssel mindent elkövetünk azért, hogy továbbra is méltók legyünk a szülők bizalmára,
megfeleljünk elvárásaiknak.
Az iskola képzési kínálata oly sokrétű, hogy minden tanulónak tudunk biztosítani a képességének
megfelelő oktatási formát, akkor is, ha kiemelkedő képességű és akkor is, ha gondjai vannak a
tanulással.
- 12 -
1.3.2. Tárgyi feltételek
Iskolánk központi épülete, a székhelyintézmény- a XIX. század végén elkészült iskola, eredeti
funkcióját tekintve is középfokú oktatási intézmény céljára épült. A településen centrális helyet
foglal el, a város minden részéről jól megközelíthető. Az intézmény környezete kellően rendezett.
A főforgalmi út lehetővé teszi a jó megközelítést, de a nagyszámú vendéget megmozgató
rendezvényeken a parkolási körülmények megoldatlanok.
Az épületet centrális helyzetéből adódóan szinte lehetetlen új szárnnyal bővíteni. Ezért tartjuk
rendkívül fontosnak az önkormányzat 1997. augusztusi döntését, amellyel megvásárolta az
intézményünk mellett fekvő telket, 2007. decemberében pedig a Stromfeld úton egy újabb telket.
Ezek potenciális lehetőséget biztosítanak arra, hogy ha majd megfelelő anyagi feltételek állnak
rendelkezésre, akkor megoldható legyen a rendkívül szűk oktatási terület bővítése egy
tornateremmel.
Az udvar több funkcióval rendelkezik. A tanórák közötti levegőzésre, mozgásra is lehetőséget
biztosít a tanulóifjúságnak.
Egy nagyszabású felújításnak köszönhetően 2009/2010-es tanévben megtörtént a nyílászárók
cseréje, az épületre új tető került, megújult és megszépült az iskola udvara. A korábbi poros udvar
szép térburkolatot kapott, csapadékvíz-elvezető rendszer került kialakításra, új növényeket
ültettünk, s szép új padok kerültek elhelyezésre. A kosárlabdapálya új bitumen-burkolatot kapott. A
Teleki Alma Mater Alapítványnak köszönhetően a mezőtúri kerámia hagyományait őrző új ivókút
díszíti az udvart (Takács Győző alkotása).
Viszont a homlokzat felújítására már nem volt forrás, jelenleg ez az egyik legnagyobb probléma,
mely megoldásra vár.
Az intézmény hátsó területén kialakított sportudvar a kor igényeit csak részben elégíti ki.
Korszerűsítése elengedhetetlenül fontos lenne, felújításra szorul. Az intézmény épülete a XX.
század elején bővült egy torna- és egy rajzteremmel, ebből később alakítottak ki három tantermet.
A tornaterem méretét tekintve nem felel meg a korszerű testnevelés-oktatás és a középiskolás
korosztály mozgásához szükséges feltételeknek. A mindennapi testnevelés bevezetésével sok órát a
Városi Centrum sportcsarnokában kell megtartanunk.
A szakközépiskolások és a szakképző évfolyamok vendéglátós csoportjainak a gyakorlati oktatása
sem megoldott, jelenleg a szakiskola tankonyháját, illetve pincértermét kellett igénybe vennünk. A
két iskola szétválása után ez problémákba ütközött, a sok óra miatt délutáni órákra kaptunk helyet.
2015. novemberében a 24. teremben pincértermet alakítottunk ki, és a célunk egy saját tankonyha
kialakítása.
A 2015. július 1-jei fenntartóváltást követően látható pozitív változások következtek be. Többek
között kondi termek kialakítására kerülhetett sor az elmúlt időszakban, így megoldhatónak látszik a
testnevelés órák problémája.
Az iskolánk igazgatójának javaslatára, a városi önkormányzat döntése alapján a Petőfi utca 6. alatti
ingatlan helyett intézményünk megkapta a Dózsa György utca 19. alatti volt orvosi rendelő épületét.
Az épület átadására 2015. december 2-án került sor. Ez lesz iskolánk szakképzési központja,
amelyben a felnőttoktatás, felnőttképzés folyik majd, továbbá ide kerül az oktatási kabinet
(kereskedők részére), illetve a tankonyha.
A belső átalakítási műveleteknek köszönhetően a felnőttoktatás ebben az épületben kezdődött meg.
- 3 teremben elektrotechnikai tanműhely
- 1 terem oktatási kabinet
- előtérben: tanétterem kialakítása
- 2 terem: osztályterem
Iskolánk ezzel az ingatlan cserével nagyon jól járt. Tárgyi feltételeink javítását szolgálja.
Az intézményünkben 32 tanterem, 2 konditerem és egy tornaterem van.
- 13 -
Ebből szaktantermeink: taniroda, biológia, fizika terem, kémia- környezetvédelem terem,
számítógépes termek (3 db), 1 gyógypedagógusi terem.
Nincs közösségi helyiségünk, megfelelő méretű saját tornatermünk, az alagsor nedvességének
(penészedésének) megszüntetése is nagyon fontos lenne.
A felszerelések fejlesztése pályázatok útján és szakképzési támogatásokból valósulhatott meg, az új
fenntartó váltással lehetővé váltak a fejlesztések a költségvetés terhére is .
Boltmúzeumunk méltó helyszínt kapott a központi épületben.
A Teleki kollégiuma 2008 óta működik az egykori főiskola Petőfi tér 1. sz. alatti kollégiumának 3-
4. szintjén kialakított helyen. Jó körülmények között, barátságos környezetben, 3-4 ágyas
szobákban vannak a gyerekek.
A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósítását, szolgálja a
kollégisták biztonságát, otthonosságát. Megteremti a nyugodt tanulás, önálló ismeretszerzés,
kulturális, sport és egyéb szabadidős tevékenységek, diákérdeklődési körök működésének
feltételeit.
Feladataink a közeljövőben:
- A taneszköz-jegyzékben foglaltaknak megfelelően a jó szintű szemléltetőeszköz-állomány
folyamatos frissítése.
- A könyvtár állományának gyarapítása kézikönyvekkel, pedagógiai szakirányú könyvekkel,
szótárakkal, (A kompetencia alapú oktatás eredményessége érdekében a
programcsomagokon túl olyan digitális tananyagcsomagokat illetve taneszközöket tudtunk
vásárolni a matematika, irodalom, történelem, földrajz, fizika, kémia, biológia és angol
nyelv tantárgyakhoz, amelyek segítik az oktatást és hozzájárulnak a tananyag sikeres
elsajátításához.)
- A számítógép-park folyamatos korszerűsítése
- Nagy szükség lenne egy nagyobb tornateremre, s így egy megfelelő méretű közösségi
helyiségre.
- a felnőttképzési központ külalakjának rendezése (külső vakolás, udvar rendezés, alakítás)
- díszterem kialakítása
- a kollégium vizesblokkjának felújítása
A fejlesztéseknél továbbra is nagy figyelmet kell fordítani:
- a hagyományoknak megfelelően élni kell a pályázatok adta lehetőségekkel, amelyekkel
hozzájárulhatunk a tárgyi felszereltség javításához, illetve ahhoz, hogy a szaktanárok és
tanulók számára jobb oktatási körülményeket tudjunk biztosítani.
- a belföldi és külföldi partneri kapcsolatokból adódó lehetőségeket fel kell tárni, az
eredményes oktató-nevelő munka szolgálatába kell állítani.
- a költségvetés adta lehetőségekkel minél gazdaságosabban kell élni.
Az elkövetkezendő évek feladata az anyagi lehetőségek függvényében:
- az alagsor szigetelése
- a sportudvar felújítása
- az épület külső vakolása, csatorna felújítás
- akadálymentesítés
-
- 14 -
2. NEVELÉSI PROGRAM
Azoknak a tanulóknak az iskolája szeretnénk lenni a jövőben is, akik sikeresen, eredményesen
kívánnak érettségi vizsgát tenni, mellyel megalapozhatják a továbbtanulásukat, szakmaszerzésüket.
Szeretnénk olyan szakembereket képezni, akik általános műveltséggel, korszerű szakmai
ismeretekkel rendelkeznek, ismereteiket tudják alkalmazni a gyakorlatban, akik megfelelő szinten
képesek kapcsolatot teremteni, kommunikálni - szakmájukban alapszinten idegen nyelven is -, és
akik képesek az önálló ismeretszerzésre, önmaguk át- illetve továbbképzésére, saját sorsuk
irányítására.
Jogi háttér:
- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Knt.) 26. §. (1)
bekezdés
- Az emberi erőforrások miniszterének- A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) rendelete (a
továbbiakban EMMI rendelet) 7. §.
2.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) aa) pont
Iskolánkban az első pedagógiai program 1997-ben íródott, 2001-ben került módosításra a
megfogalmazott üzenete, pedagógiai hitvallása. Céljai, feladatai hosszú távra általánosan
fogalmazódtak meg. Az azóta eltelt évek tapasztalatai alapján, 2004-ben újrafogalmaztuk a
pedagógiai programunkat ennek szellemében, s 2007-ben megújítottuk annak kapcsán, hogy az
intézményünk fenntartója, Mezőtúr Város Önkormányzata 2007. júl. 1-jétől a Teleki Blanka
Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumhoz csatolta a Kereskedelmi
Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumot. 2008. július 1-jétől újabb módosításra került sor,
melynek értelmében az intézményhez csatolták a 626-os Szakiskolát, mint tagintézményt.
2010-ben ismét szükségessé vált a pedagógiai program módosítása, melyet a kompetencia alapú
oktatás bevezetése indokolta.
2013-ban az új köznevelési törvény és a végrehajtási rendeletei, illetve az új közismereti és szakmai
kerettantervek megjelenése indokolták a pedagógiai programunk módosítását.
A jelenlegi változtatásra a fenntartó váltás és a szakiskola kiválása miatt volt szükség.
- 15 -
2.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei
A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az oktatás
a nevelés része.
Alapelvek:
- A pedagógiai munka lényege: a szabadságra nevelés. Az irodalom tanításával, a nyelvek
oktatásával, a zenei neveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a sporttal,
technikával és informatikával a fiatalság személyes szabadságát kell szolgálni.
- Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában.
- Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket.
Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el.
- Diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így
tudhatják a velük szembeni elvárást.
- A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza,
munka szeretetére és megbecsülésre kell nevelni.
- Erősíteni kell az együttműködést - kooperációt tanár- diák között.
- Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása.
- Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni.
- A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az
ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti
kincsek és az épített örökség megbecsülése.
- Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit.
- Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell
megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek.
- Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra
vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű
műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban.
- Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni.
- Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása.
- A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell
bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására.
- Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási
zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére.
- Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk
életében.
2.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai
Az iskolánk céljainak meghatározásához az iskolában működő minőségirányítási csoport
összeállította az intézmény erősségeit, gyengeségeit, összegezte az intézménnyel kapcsolatosan
megjelenő elvárásokat. Ezeknek a segítségével határoztuk meg a célkitűzéseinket, az előttünk álló
feladatokat.
Az iskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi
követelményeket. Iskolánkban középfokú és szakképesítés megszerzésére felkészítő nevelő-
oktató tevékenység folyik. A kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények,
tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai
képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a szakképzésre,
munkába állásra való felkészülést.
- 16 -
Az intézményünk célja, hogy általánosan művelt, széleskörű általános műveltséggel és
korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, magukat tovább képezni tudó és akaró fiatalokat
neveljen, akik mind a szakmai, mind a magánéletben képesek helytállni, dolgozni.
Ennek érdekében az iskola:
- Vállalja, hogy tanulóit felkészíti az iskolai vizsgákra (érettségi és szakmai képesítő vizsga),
arra törekszik, hogy tanulói minél nagyobb arányban jussanak el az érettségiig, illetve
szerezzenek szakmai képesítést. Az iskola kiemelten kezeli az anyanyelvi, az idegen nyelvi,
a felsőfokú szakirányú továbbtanulás miatt fontos matematika, informatika, valamint a
szakmai képzést.
- Az Európai Unióba belépve az Uniós ismeretek bővítésével, a nyelvtanítás erősítésével
olyan fiatalokat szeretnénk kibocsátani, akik megfelelnek az uniós elvárásoknak.
- Támogatja tanulói felsőfokú továbbtanulási törekvését, melynek érdekében a gimnáziumban
a magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, gépírás, informatika és történelem
oktatásához órarend szerinti többlet órakeretet biztosít, míg a szakgimnáziumi osztályokban
a fentieken kívül a földrajz (biológia) kapta a kiemelt óraszámot. Fontos kérdésként kezeli
iskolánk az OKJ- s képzést.
- Az iskola a szakmai képzés során arra törekszik, hogy tanulóink alkalmazásképes tudást
sajátítsanak el, megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a munka világáról és megszeressék
választott szakmájukat. Az új, kompetencia alapú moduláris képzés ezt a célt szolgálja.
- Az iskola biztosítja a tanuláshoz, valamint a tanulók egészséges és harmonikus fejlődéséhez
szükséges feltételeket.
- Elkötelezte magát arra, hogy a pályázatban vállaltakat legalább 5 évig fenntartja és folytatja
a kompetencia alapú oktatást.
- Igyekszik horizontális módon elterjeszteni az új módszereket a kollegák körében, azzal a
céllal, hogy egyre többen vállalják ezt a munkaformát.
- Az IKT eszköz használattal segíti a tanulók felkészítését.
A kompetencia alapú oktatás bevezetésével az a célunk, hogy nyitott, az egész életen át tartó tanulás
képességeivel rendelkező, változásra képes, kreatív felnőtteket neveljünk, akik a mindennapi
életben hasznosítható tudással rendelkezzenek, hogy könnyebben boldoguljanak életük során.
Az előzőekben vázolt célok megvalósításához jó és átlagos képességű, szorgalmas tanulók
jelentkezését várjuk, akiknek célja a továbbtanulás főiskolán vagy egyetemen, illetve akik
vonzalmat éreznek a közgazdász, a kereskedelmi, vendéglátás- idegenforgalmi, a környezetvédelmi
és az egészségügyi szakmák iránt.
Az oktatás nyelve magyar. Első idegen nyelvként angolt és németet, másodikként angolt, németet,
franciát, olaszt és oroszt tanítunk.
Iskolájuk feladata, célja, hogy ennek a heterogén tanulóközösségnek olyan értékeket közvetítsen,
melyekkel elérhetik, hogy:
- végzős tanulóik 80 %-a sikeres szakmai vizsgát tegyen, valamint az osztályok képességeihez
mérten 15% az érettségiig is eljusson,
- képesek legyenek szakmailag önálló munka elvégzésére, önállóan új ismeretek
megszerzésére, megújhodásra szakmailag és emberileg is, ennek megfelelően a kibocsátott
tanulók 30%-a folytassa tanulmányait másodszakma illetve technikusi képesítés
megszerzése érdekében,
- szilárd, biztos ismereteket szerezzenek, felkészültek legyenek a termelésben,
gazdálkodásban való részvételre, a mindennapi élet kihívásaira. A szakmunkás bizonyítvány
megszerzése után 5 éven belül volt tanulóik 40%-a helyezkedjen el a saját szakmájában,
további 30%-uk pedig szakmáján kívül,
- általánosan művelt emberek legyenek, ennek érdekében 9-10. osztályban a tanulók legalább
10%-a a közismereti tantárgyi versenyeken induljon,
- 17 -
- képesek legyenek az általános emberi normák betartására, embertársaikkal szemben
toleránsak legyenek, őszinte, becsületes tagjai legyenek a társadalomnak,
- testileg és lelkileg egészséges életmódra törekedjenek. Ennek érdekében az egészséges
életvitellel kapcsolatos előadásokat szerveznek tanulóik részére, és részt vesznek a
kapcsolódó pályázatokon,
- ápolják és továbbvigyék nemzeti hagyományainkat, ezért része nevelési programjuknak az
iskolai ünnepségek megszervezése, a városi ünnepségeken való részvétel (október 23.,
március 15.)
- a kor követelményeinek megfelelően felkészítik a tanulókat az esetleges uniós
munkavállalásra, ezért tudatosítják a nyelvtanulás fontosságát.
Iskolánk világnézetileg semleges.
Iskolánkban gyermek centrikus nevelés folyik. Fő feladataink közül kiemelhető, hogy iskolánk
nyújtson a tanulóknak szilárd, biztos ismereteket, fejlessze a tanulók képességeit, fejlessze a
tehetséges tanulókat, alakítsa az igényt az egészséges életmód iránt, sajátíttassa el az önálló
ismeretszerzés, a tanulás módszereit, közvetítse a tanulóknak a nemzeti és európai kultúrát.
Képzésünk jellege: társadalomközpontú (kisebb mértékben tudományközpontú). Célunk
megvalósítani az eredményszemléletű és folyamatszemléletű pedagógiai megközelítés összhangját.
Nagy gondot fordítunk a tehetséggondozásra.
A szaktanárok többsége következetes munkával készíti fel tanulóinkat a tanulmányi versenyekre.
Versenyző tanulóink felkészültsége jó szintű, alkalmanként egészen kiváló.
Célunk a középszintű érettségire, az emelt szintű érettségire, szakmai vizsgára, nyelvvizsgára való
felkészítés, és hogy, az országos és megyei, területi szinten meghirdetett tanulmányi, szakmai,
kulturális és sportversenyeken eredményesen szerepeljenek diákjaink.
Fontos rögzíteni, hogy tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a
gyermek vagy hozzátartozói bőrszíne, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy
más véleménye, társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének
hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt.
A tanítási órákon és azon kívül is a tanuló hátrányos megkülönböztetésének minősül minden olyan
közvetlen vagy közvetett különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy
következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a tanuló
zaklatása.
Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő és oktató munka jellegéből vagy
természetéből következő különbségtétel, ha a törvényes célok érdekében a szükséges eszközök
alkalmazásával történik.
A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell.
Az oktatásban a gyermek mindenekfelett álló érdeke különösen, hogy:
- a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák
részére, oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet.
- minden segítséget megkapjon képesség, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége
fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez.
- Ügyeiben méltányosan, humánusan a többi tanulónak érdekeinek mérlegelésével, a
rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek.
Célunk, hogy tanulóink jelentős számban jelentkezzenek felsőfokú képzésre. Az érettségizett/felvett
tanulók tekintetében is a megye élmezőnyébe tartozzunk továbbra is.
A fentiek alapján pedagógiai programunk iránycéljai a következőkben foglalhatók össze:
- a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzés
- felkészítés a vizsgára
- tehetséggondozás
- felzárkóztatás
- 18 -
- szilárd műveltségi alapismeretek átadása
- korszerű szakmai ismeretek nyújtása
- elsajátíttatni a tanulóval az ismeretek alkalmazásának képességét
- a tanuló személyiségének fejlesztése
- a kommunikációs képesség fejlesztése
- az információszerzés különböző formáinak elsajátíttatása
- felkészítés a világ dolgaiban való eligazodásra
- felkészítés az élethosszig tartó tanulásra
- a szakma megszerettetése
- a tudás örömének felkeltése
- a humánus értékek közvetítése
- az erkölcsi értékrend kialakítása
- az önismeret fejlesztése
- az önbizalom fejlesztése sikerélmény úján
- a másság elfogadása
- az egészséges életmódra nevelés
- a lelki egészség megóvása
- képességek, készségek kibontakoztatása
- a problémamegoldó képesség fejlesztése
- sikeres beilleszkedés elősegítése
- szociális hátrányok kompenzálása
- munkafegyelem kialakítása
- konfliktuskezelés
- kulturált vitakészség kialakítása
- a kultúra iránti igény kialakítása
- a helyes tanulási módszerek megtanítása
- céltudatosságra nevelés
- családi életre nevelés
- hazaszeretetre nevelés, hagyományápolás
- környezetvédelem
- együttműködési készség fejlesztése
Feladatok
- Adjunk szilárd műveltségi alapismereteket.
- Készítsük fel tanulóinkat választott szakmájukra, szerettessük meg velük a szakmát.
- Sajátíttassuk el a helyes tanulási módszereket, mert további sikereiknek ez az alapja.
- Fejlesszük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességeit a tanulóknak.
- Segítsük tanulóinkat a hiányosságok pótlásában felzárkóztató foglalkozásokkal
(A tanulók nagyrészt a környező kistelepülések kisiskoláiból érkezik különböző
felkészültséggel)
- Ismerjük meg tanulóinkat, legyünk tisztában képességeikkel, értékeikkel, segítsük őket
tehetségük kibontakoztatásában.
- Fejlesszük kommunikációs készségüket.
- Neveljük őket egymás elfogadására, önmaguk elfogadtatására és a család tiszteletére.
- Tanítsuk meg tanítványainkat az önálló ismeretszerzésre, a tanulás, a tudás örömére.
- Adjunk olyan hasznos - a mindennapi életben nélkülözhetetlen - ismereteket, melyek segítik
majd őket önálló életükben (életvitel, háztartástan, egészségtan, kommunikáció, alapvető
gazdasági ismeretek).
- Készítsük fel őket a családi életre, illetve arra, hogy legyenek képesek megoldani saját
problémáikat (kollégiumi pedagógiai program).
- Próbáljuk úgy nevelni őket, hogy váljon életük részévé a kultúra, (az irodalom, zene,
színház) iránti igény.
- 19 -
- Tudatosítsuk bennük, hogy lelki egészségünk megőrzését segíti az egészséges életmód, a
testmozgás.
- Közvetítsük nekik az időtálló erkölcsi értékeket, személyiségüket fejlesszük sokoldalúan.
- Környezetkultúrájának elsajátíttatása.
- Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra megismertetése
- Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközeit és módszereit a tantárgyi programok
részletesen tartalmazzák.
2.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha
módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a
tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés
folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze a pedagógiai gyakorlatból:
- Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül.
- Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi
fejlettségéhez, a képességekhez.
- Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni a csoportos és az egyéni
munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia
kialakításához.
- Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra
adott válaszok minősége szerint kell történnie.
- A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az erős
és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom
erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi
és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának.
- Fontos:
a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása,
az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató-nevelő folyamatban.
- Módszerek:
a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás,
stb.),
a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos
módszerek, gyakorlás, stb.),
a magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.).
- Eljárások, amelyek segítik a kompetencia alapú oktatás megvalósítását:
tantárgy tömbösítés
projektoktatás
műveltségterület tantárgyi bontás nélkül
3 hetet meghaladó projekt
témahét
moduláris oktatási programok
önálló intézményi innováció
jó gyakorlat átvétele
2.1.4. A tanulásszervezés módszerei iskolánkban
Az ismeretek átadásakor nagyobb figyelmet fordítunk a tanulási, kommunikációs és szociális
készségek, képességek kialakítására, fejlesztésére. Ezek között kiemelten fontosnak tartjuk a
- 20 -
problémamegoldás, az önálló tanulás, az együttműködés, a konfliktuskezelés képességének a
fejlesztését, az idegen nyelveken és a számítástechnika nyelvén való hatékony kommunikációs
képesség elsajátítását.
Alapmódszerek:
- tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés
módszereinek felhasználásával
- munkáltatás (egyéni, de nem önálló feladatok): házi feladatok
- individuális (egyéni és önálló feladatok): egyénre szabott, differenciált feladatok
1. Tanári magyarázat
Ez a módszer a pedagógust helyezi a középpontba. A tanár magyaráz, szemléltet, időnként
kérdéseket tesz fel. A hátrányos helyzetű, alig motivált fiatalok figyelmüket rövid ideig
képesek összpontosítani, gyakran elkalandoznak. A percekig tartó hosszas magyarázatokat –
lehet az bármennyire is érdekes – nehezen tudják követni. A módszer a differenciálásra nem
ad lehetőséget, a felzárkóztató osztályokban tanulók pedig rendkívül különböző tudással,
készségekkel rendelkeznek. A pedagógus lényegesen magasabb színvonalon használja a
nyelvet, így más szociokultúrális háttérrel rendelkező diákok ismeretszerzése akadályba
ütközik.
A tanári magyarázat megfelelő előkészítés után segítheti a rögzítést, mintaértékű lehet.
2. Munkáltatás, aktivizálás
Feladatlapok, munkafüzetek segítségével lényegesen nagyobb lehetőség nyílik az egyéni
differenciálásra, mint az előbbi módszernél. A felzárkóztató osztályokban tanulók számára
célszerű egyénre szabott feladatsorokat összeállítani. Különösen az alapkészségek
fejlesztésére, a gyakoroltatásra alkalmas ez a módszer. Nehézséget jelent az, hogy a
felzárkóztató osztályokban tanuló fiatalok jelentős része önálló feladatmegoldásra alig
képes, állandó segítségre, ösztönzésre van szüksége. Feladattartásuk sem megfelelő,
zavarják egymás munkáját.
A pedagógus részéről időigényes felkészülésre van szükség a megfelelő taneszközök
elkészítéséhez, beszerzéséhez.
A módszer alkalmazásához, az önálló feladatvégzéshez célszerű fokozatosan hozzászoktatni
a tanulókat.
3. Egyénre szabott feladatok (differenciálás)
A tanár és a diák által választott feladat elvégzése (pl.: gyűjtőmunka, kiselőadás, beszámoló
stb.) nagyfokú önállóságot és háttértudást vár el a fiataloktól. Ugyanakkor a választás
lehetősége miatt nagy motivációs erővel bír. Az osztályközösségre, csoportra jótékony
hatással van, hogy egymástól is tanulhatnak, bárki előtérbe kerülhet. A feladat
kiválasztásánál körültekintően kell eljárnia a pedagógusnak, segítséget kell nyújtania a
segédkönyvek, anyagok beszerzéséhez, használatához. Hosszú időt igénylő feladatok
elvégzésére kevesen képesek, ezért főleg az elején célszerű részfeladatokra bontani egy-egy
nehezebb témát.
Motiváló módszerek:
- páros munka (homogén, illetve heterogén párok együttműködő tevékenysége)
- csoport munka (véletlenszerű, választáson alapuló, tudatosan meghatározott csoportok)
- játék
- szerepjáték (drámapedagógiai módszerek) pl. állóképek, belső hangok, egyszerű
empátiagyakorlatok
dilemmák, döntési helyzetek
közös döntések
helyszínépítés
ismert történetek dramatizálása
szituációs játékok
szimulációs játékok
- 21 -
tablók
bírósági tárgyalás
- disputa
- vita
- kutató-felfedező módszer
- kooperatív módszerek (pl. csoportprezentáció)
- projektmódszer
Módszertani szabadság
Iskolánkban a pedagógusok részére módszertani szabadság van. Ez alapján az iskolánk pedagógiai
programja nem kötelezi el magát különböző pedagógiai módszerek mellett. A tanár saját döntési
szabadsága, hogy az oktatási-nevelési célok érdekében, saját személyiségének és meggyőződésének
megfelelő módszert válasszon, és azt a mindennapi munkájában tudatosan, tervezetten használja. A
módszerek egyes helyzetekben való alkalmazásának jogosultságát a munkaközösség-vezető és az
igazgatóság vizsgálhatja.
2.1.5. A pedagógiai munka szakaszai
A kötelező oktatás 12 évfolyama egységes fejlesztési folyamat, amely négy képzési szakaszra
oszlik.
Ezek közül iskolánk két szakaszban folytat nevelő- oktató munkát:
- középfokú nevelés- oktatás szakasza, amely a kilencedik évfolyamon kezdődik és a
tizenkettedik évfolyam végéig tart.
- Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza, amely a
középfokú nevelés- oktatás szakaszával párhuzamosan folyik, és az OKJ által meghatározott
szakképzési évfolyamon fejeződik be.
Az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek. Az iskolai nevelés-
oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot az Új Nemzeti alaptanterv (a
továbbiakban: NAT) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint
kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és
napi terhelésének korlátozására.
A NAT- ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják.
Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában alkalmazandó
kerettantervet (szakképzési kerettanterv) a szakképzésről szóló törvény és a szakmai és
vizsgakövetelményeket meghatározó miniszteri rendeletek alapján készülő kerettantervek
tartalmazzák.
Munkaterületeink
Céljaink eléréséhez a munka legalább öt rétegét, területét kell komolyan vennünk.
a. Primér ismeretátadás, ismeretszerzés. Amellett, hogy szükség van a biztos tudásra is, ez az a
terület, amely nélkül a munka többi rétegét sem végezhetnénk el.
b. Gondolkodásfejlesztés, szemléletalakítás. A primér ismeretek nagy részét elfelejtjük,
törekednünk kell tehát arra, hogy az egyes tantárgyak legfőbb hasznát, a gondolkodás- és a
szemléletmód fejlesztését erősítsük.
c. Együttlét, együtt megélt szituációk, konfliktusok. A tanórákon a tananyag átadása közben
nagyon sok nevelési szituáció adódik. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a gyerekek különböző
hátterű, különböző stílusú felnőtt emberekkel dolgozhatnak együtt, akik eltérően reagálhatnak
egyes helyzetekre (pl. ha egy diák nem készít el valamit, ha fölényeskedik osztálytársával stb.)
Iskolánk egyik nagy erénye az, hogy tanáraink kongruens módon viselkedhetnek, azaz
- 22 -
vállalhatják önmagukat, nem kell különböző szerepeket eljátszaniuk. A sokszínűséget a
továbbiakban is erénynek tartjuk.
d. Tanórán kívüli együttlétek. Minden iskolában fontosak a folyosói beszélgetések, kirándulások,
kulturális vagy más jellegű, akár "céltalan" együttlétek. Egy kisvárosban ez fokozottan igaz:
egyrészt nagyon sok program csak akkor létezik, ha mi magunk megcsináljuk, másrészt sokkal
gyakrabban összefuthatunk tanítványainkkal az utcán, könyvtárban, kulturális rendezvényeken.
Arra törekszünk, hogy az ilyen közös időtöltések továbbra is azt éreztessék a gyerekekkel, hogy
fontosak számunkra.
e. Diákközösségek. Tudjuk, hogy ez a korosztály sokkal szívesebben hallgat saját kortársaira, mint
a felnőttekre. Jól működő diákközösségekre van szükségünk. Ha elég tapintatosak vagyunk,
segíthetünk ilyen közösségek létrehozásában, működtetésében.
- 23 -
2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) ab) pont
A személyiség – a legősibb meghatározás szerint – a test, a lélek és a szellem egysége.
Tulajdonságokból, jellemvonásokból, tudatos és tudattalan folyamatokból épül fel. A személyiség
nemcsak a testi-lelki adottságoknak, hanem a közvetlen személyi és tárgyi környezetnek, valamint
az őt körülölelő „kultúrának” együttes terméke. A személyiség nem stabil (konzisztens, állandó)
szerveződés, hanem szabadon fejleszthető. A gyermeki személyiség fejlesztését születéstől a
felnőtté válásig egy időben, és egymást követve is több nevelési tényező végzi (család, óvoda,
iskola). Napjainkban sajnos a család pozitív, értékadó, értékközvetítő szerepe jelentősen lecsökkent,
így az intézményes nevelés egyre meghatározóbbá válik.
Iskolánk pedagógusai személyes példamutatásukkal, következetes nevelési elveikkel,
elhivatottságukkal, élvezetes óravezetésükkel, gyermekszeretetükkel és a diákok iránt mutatott
tiszteletükkel pozitív mintaként igyekeznek a diákok harmonikus személyiséggé formálásában
segítséget nyújtani.
A 14-18 éves kor az identitás kialakításának, tudatos felvállalásának időszaka, mely a személyiség
fejlődésének legviharosabb szakasza lehet. A személy próbál megbirkózni a nemi érés élményeivel
és a felnőtt szerep bizonytalanságaival, integrálja és hasznosítja mindazt a tudást, élményt,
környezeti hatást, megküzdési módot, amit korábbi életszakaszokból hozott magával. A serdülőt
nem csupán az foglalkoztatja, hogy ő milyen, hanem az is, hogy mások milyennek látják, hogyan
ítélik meg. Keresi azokat az embereket, eszméket, akik és amik mellett elköteleződhet, keresi a
tevékenységet, amiben sikeres lehet. Ezen útkeresésben tud alternatívákat mutatni, biztonságot adni
és követendő példákat nyújtani, értékeket közvetíteni a pedagógus.
A személyiségfejlesztés az iskolánkban folyó nevelő-oktató tevékenységünk során kiemelt
hangsúlyt kap, amely az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) mellett, az egészséges és
kulturált életmódra nevelést (személyes kompetencia) is magába foglalja éppúgy, mint a segítő
életmódra nevelést (szociális kompetencia).
Ezek értelmében a következő célok fogalmazódnak meg:
A világ megismerésére való törekvés igénye, a tudásvágy felkeltése, az önálló
ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.
Az érdeklődés, mint tanult motívum felkeltése és a kielégítését szolgáló, örömet adó
aktivitás lehetőségeinek biztosítása (tanulói laptop, digitális eszközök alkalmazása,
kooperatív munkamódszerek, taniroda), amelyek erősítik a tanulási motivációt, sikerélményt
adnak.
Kiemelt feladatként szerepel a diákok érzelmi intelligenciájának fejlesztése, a helyes
önismeret, önbecsülés fontosságának hangsúlyozása, a pozitív énkép kialakulásának
segítése.
Ehhez kapcsolódóan a nyitottság, az emberi kapcsolatokra való fogékonyság, az empátia
fejlesztése, az együttműködési készség kialakítása.
Tantestületünk elfogadja és elfogadtatja diákjaival a másságot (vak, hallás-mozgássérült,
kisebbséghez tartozó tanulók), ezzel is a toleráns viselkedést igyekszünk elősegíteni.
Tudatosan figyelemmel kísérjük a segítségre szorulókat. Tanulóink szélsőséges
szociokulturális háttérrel rendelkeznek, ezért fő célunk a hátrányok feltárása, kompenzálása
az esélyegyenlőség biztosítása érdekében (felzárkóztatás, ifjúságvédelmi, tevékenység,
fejlesztőpszichológus, iskolapszichológus bevonása).
A nemzeti kultúra megismerése, emlékeinek tisztelete, ápolása, a kialakult hagyományok
őrzése kiemelt feladataink közé tartoznak.
Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek, valamint azok gyakorlásának módjaival
való megismerkedést is feladatként jelöltük meg. Iskolánk támogatja, ösztönzi diákjainak
- 24 -
aktív részvételét az iskolai, valamint a helyi közéletben, ezzel is kezdeményező-,
vállalkozókészségüket, illetve érdekérvényesítő képességüket szeretné
erősíteni.(diákönkormányzat, iskolaújság, helyi rádió, iskolaszék)
A lelki egészség elválaszthatatlan a testi egészségtől. Gondot fordítunk a harmonikus testi
fejlesztésre is, az akaraterő, az állóképesség, az együttműködés, valamint a
fegyelem/önfegyelem növelésére, melynek kiváló színterei a sportkörök, tömegsport,
gyógytestnevelés, kollégiumi sportfoglalkozások.
Nem utolsó sorban iskolánk sokszínű és sokrétű tevékenységi kínálatával támogatja a
tehetségek felismerését (énekkar, versenyek, iskolai zenekar, sportkör).
A kötelező és a választható tanórák keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység minden
szaktanár feladata. Különösen jó alkalmat teremtenek erre az osztályfőnöki órák mellett a
kommunikáció- és dráma órák, amelyek saját élményt adnak, felszabadítanak, sikerélményhez
juttatják a résztvevőket, fegyelemre tanítanak, egymásra való odafigyelést erősítik, a spontaneitást
fejlesztik, a játék élvezetét az alkotás örömét biztosítják és nem utolsó sorban utat engednek az
érzéseknek, indulatoknak, konfliktusoknak. A csoportban való együttműködésre ösztönöz.
Személyiségfejlesztésre nyílik lehetőség a mozgókép és médiaismereti órákon (11. évfolyamon
egységesen), társadalomismereti órákon.
Az iskolánkban működő érdeklődési körök közül a képzőművészeti kör, az énekkar, a média
szakkör tevékenységében nyilvánul meg leglátványosabban az alkotói fantázia. A kiállításokra való
készüléssel (rajzpályázat, fotókiállítás, kerámia), a fellépések közös örömével, a tartalmas, színes
újságszerkesztéssel társas kompetenciáik fejlesztése valósul meg.
A sportkörök (foci, kézilabda, röplabda, kosárlabda, aerobic, úszás) a kitartásra, küzdeni akarásra
nevelheti tanulóinkat, az egészséges versenyszellem formálása fontos feladatunk.
Kiemelten támogatjuk tanulóink részvételét a különböző tanulmányi versenyeken, hiszen ezek új
ismeretszerzésre, szorgalmas munkavégzésre, precizitásra, komplex gondolkodásra ösztönöznek.
Egyben önértékelésük fejlődésére is hatással van.
Az érzelmi neveléshez, közösségfejlesztéshez kiváló teret biztosítanak a közösségi rendezvények (a
hagyományos diákrendezvények megszervezése, a fecskebál, Teleki-nap, diák-nap, szalagavató,
karácsonyi hangverseny, Luca-napi vásár, idegen nyelvi estek, táncház).
A tanév során 4-5 alkalommal kerül sor színvonalas műsor készítésére, akár nemzeti ünnepeinkhez
kapcsolódóan, akár zenei, kulturális rendezvényeken való szerepléshez kapcsolódóan.
Ezen a tevékenységi formák fejlesztik a tanulók önállóságát, kreativitását, rugalmas
problémamegoldó gondolkodását, szervező készségét, kommunikációs készségét, növelik az
önbizalmát, valamint az alkotás örömének élményét adják.
Önmagunk megismerésén túl fontos, hogy megismerjék a tanulók hazánk kulturális örökségét,
valamint betekintsenek más népek kultúrájába.
Ezt a célt szolgálják a tanulmányi kirándulások, nyári táborok, a külföldi tanulmányutak, valamint a
német testvériskolai kapcsolat.
A múzeumlátogatások, a hangversenyek, kiállítások, és színházi előadások megtekintése támogatja
a nyitottságot, az esztétikai igényesség kialakulását, hozzájárul az egyéni érdeklődés kielégítéséhez.
A felelősségvállalás tudatosítása, a szociális kompetencia megerősítése történik az önkéntes
szolgálat teljesítése során, amit diákjaink évek óta örömmel vállalnak különböző szociális
intézményekben.
Iskolánk törekszik arra, hogy a diákok jövőképét formálja, tudatos pályaválasztását,
továbbtanulását, munkavállalását segítse (témahét, fakultációk, emelt szintű képzés, nyelvvizsgára
felkészítés,) gyakorlatorientált képzést biztosítson (diákvállalkozások, terepgyakorlatok).
Bízunk benne, hogy humánus viselkedésünkkel diákjainkat hozzásegíthetjük, hogy egészséges
lelkületű, érett, sokoldalú személyiséggé váljanak.
- 25 -
2.3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) ac) pont, 128. §.
Egészséges táplálkozás
- Ismerjék fel a tanulók a kiegyensúlyozott, rendszeres táplálkozás fontosságát, a túlsúlyosság és
az alultápláltság veszélyeit.
- A közétkeztetésben és az iskolai büfében lehetőség szerint törekedni kell az egészséges
táplálkozás szabályainak betartására.
Mindennapos testnevelés, testmozgás
- A köznevelési törvény 27. §- a szabályozza 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő
rendszerben a mindennapos testnevelést a közoktatási intézményekben.
- Iskolánk is kiemelt figyelmet fordít a tanulók rendszeres testmozgásának biztosítására.
Elsődleges célunk, hogy a tanulók életmódjává váljon a mozgás és felismerjék fontosságát az
egészségmegőrzésük szempontjából.
- A tanév elején az iskolaorvos meghatározza a testnevelés órai besorolásokat. Lehetőség van
könnyített testnevelésen részt venni, illetve a létszámtól függően (csoportokban)
gyógytestnevelés órán az uszodában, és a tornateremben is megfelelő, szakszerű ellátásban
részesülhetnek tanulóink.
A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető
szerek fogyasztásának megelőzése
- A testi és lelki egészség fejlesztésével kapcsolatban fontos szerepet kap az önismeret,
stresszoldó technikák megismerése, a konfliktuskezelési készségfejlesztés, emberismeret,
empátia, az egyéni képességek és célok összhangja, devianciák felismerése
- Célunk a függőséghez vezető okok feltárásán, tudatosításán keresztül a szenvedélybetegségek
megelőzése. pl.: az élvezeti szerek (drogok, alkohol) és túlzott fogyasztásuk egészségkárosító
hatásának és azok következményeinek megismertetése.
A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése
- A 2011. évi köznevelési törvény 46.§ (2) bekezdése alapján „A gyermek, a tanuló
személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára
biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és
lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.”
A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás
- A biztonságos közlekedés szabályainak megismertetésére az osztályfőnöki órák keretében van
lehetőség illetve a tanulók egy része már középiskolás éveik alatt megszerzi a vezetői
engedélyét valamely kategóriára.
- az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására a biológia, testnevelés és osztályfőnöki órák
keretében van lehetőség az iskolában foglalkoztatott egészségügyi szakemberek bevonásával.
Elegendő számú jelentkező esetén elsősegélynyújtó-szakkör indítása is lehetséges.
A személyi higiéné
- Az egyénre vonatkoztatott, életkori sajátosságoknak megfelelő egészségügyi szabályok
megismertetése a tanulókkal az egészségük megvédése, a károsodások megelőzésének elérése
érdekében.
- Fontos szerepet kap a bőrápolás, hajápolás, szájápolás (fogak és szájüreg ápolása) kéz és
lábápolás, szem-, fül-, és orrápolás, a nemi szervek higiéniája és a közvetlen környezetünk
tisztasága.
A tartalmi elemeket a tantárgyi programokba beépítve a tantestület közösen tudja megvalósítani.
- 26 -
A tartalmi szerkezet kidolgozásakor figyelembe vehető a tanulók egyéni fejlődésének dinamikája,
mert nem zárulnak le a képességek, készségek és ismerethatárok egy-egy tanév befejeztével, hanem
más aspektusból újból, magasabb szinten továbbfejlesztődnek spirálisan vagy teraszosan.
2.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) ad) pont
A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot
kialakítja, megteremti.
Minden oktatási intézményben folyik közösségfejlesztés. A tanulók különböző közösségek
tagjaiként (osztály, kollégium, iskola, diákönkormányzat stb.) sajátítják el a közösségi élet
szabályait.
Minden nevelőközösség értékeket közvetít a tagjai felé. Ilyenek az emberi, kulturális, vallási,
nemzeti és szociális értékek. Az értékek közvetítésekor figyelembe kell venni a tagok
egyéniségének sajátosságait. Közösségnek számít a család, az iskola és az iskolán kívüli
közösségek.
Az iskola keretén belül a nevelőtestület, az osztály, a kollégium és maga az iskola számít
közösségnek. Közösségnevelő terület lehet a tanóra – osztályfőnöki vagy szakóra -, tanórán
kívüli foglalkozás, diák önkormányzati munka, kollégiumi munka és egyéb szabadidős
tevékenységek.
A pedagógusoknak el kell érniük, hogy egy spontán gyülekezet - osztály - egy közös cél
érdekében hajlandó legyen elfogadni egy közös értékrendet, és ennek megfelelően viselkedjen. Erre nagyon jó lehetőség az osztályfőnöki óra, s ezen belül is nagy szerepe van az első évfolyam
óráinak.
Céljaink
Egyik fontos célunk, hogy tanulóink ismerjék meg nemzeti kultúránk értékeit. Feladatunk a
szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti
kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, megbecsülése. (Szociális és állampolgári
kompetencia.)
Iskolánk számos olyan rendezvénynek ad teret, amelyen erre lehetőség nyílik. Pedagógusaink
szakkörök, vetélkedők keretében igyekeznek szélesíteni a tanulók látókörét a különböző
tudományos területeken.
Így például tanulóink biológia szakkörön megismerkedhetnek Magyarország tájainak és a tájakhoz
kötődő védett területeken fellelhető természeti értékekkel, valamint Magyarország
természettudósaival és munkásságukkal.
A nyelvi szakkörön városunk és hazánk értékeivel, hagyományaival, szokásaival foglalkoznak a
tanulók, s egyben betekintést nyernek más nemzetek szokásaiba, s közvetlenül is részt vesznek a
nemzeti kapcsolatok ápolásában.
Intézményünkben rendszeresen szervezünk történelmi vetélkedőket, melyben városunkra és
névadónkra vonatkozó kérdések is szerepelnek, és minden évben megemlékezünk nemzeti
ünnepeinkről. Így igyekszünk erősíteni tanulóinkban közvetlen környezetük és hazájuk
ismeretét és szeretetét.
A hazafiságra való nevelés kapcsán nagy fontosságot tulajdonítunk a történelmi
megemlékezéseknek. Az éves Munkatervben rögzítjük, hogy melyik ünnepi megemlékezés kinek a
feladata. (október 6., október 23., február 25., március 15., stb…).
- 27 -
A már említett szakkörön kívül számos lehetőséget teremtünk arra, hogy tanulóink nyitottak
legyenek más kultúrák iránt. Lehetőségük nyílik arra, hogy az iskola és a város kapcsolataink
révén utazzanak Franciaországba, Németországba, Horvátországba, Angliába és Erdélybe, s
megismerjék és elfogadják más népek kultúráját, életmódját és szokásaikat.
A környezeti nevelés célja, hogy elősegítsük a tanulók környezettudatos magatartásának,
életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy segítsék elő az élő természet fennmaradását.
Feladatunk a természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző
és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és
megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. (természettudományos
kompetencia)
Tanulóinkat igyekszünk közvetlen környezetük értékeinek megőrzésére, gyarapítására nevelni:
bekapcsolódnak az iskola dísznövényeinek gondozásába, az oktatás szemléltetését segítő, élő
gyűjtemény kialakításába, szakszerű gondozásába, fenntartásába, valamint az iskola udvarának
rendben tartásába.
Igyekszünk szoros kapcsolatot kiépíteni a Körös-Maros Nemzeti Parkkal. A Nemzeti Park
munkatársai évenkénti előadásaikkal hívják fel a tanulók figyelmét a környék természetvédelmi és
környezetvédelmi problémáira és ezek megoldási lehetőségeire.
Rendszeresen bekapcsolódunk a Körös-völgyi esték programsorozat iskolánkat és a diákokat érintő
részeibe.
Hétvégi túrák, nyári természetvédelmi táborok szervezésével, a helyi diákkutatási program
kidolgozásával és beindításával, valamint az iskolai szertár ésszerű, természetvédelmi szempontokat
figyelembevevő fejlesztésével hívjuk fel tanulóink figyelmét arra, hogy életmódjukban a természet
tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá.
A víz és környezetgazdálkodási ágazaton a tantervben megjelölt témákhoz kapcsolódóan
önköltséges tanulmányi utak szervezhetőek a szülőkkel történt egyeztetés után.
Szeretnénk megvalósítani egy mikrobiológiai önképzőkör és egy természetjáró kör létrehozását.
A társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás
megértésének, elfogadásának megbecsülésének döntő tényezője a kommunikációs kultúra.
Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek
kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képességei állnak.
Tanulóink ismeretekre tehetnek szert az iskola által szervezett színházlátogatások, táncházak és
egy városi diákkör által szervezett filmklubok, vitaestek révén. A dráma- és kommunikáció
tagozati képzés lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megismerjék és elfogadják önmagukat
és társaikat. Fiktív helyzetek révén próbálnak megoldást találni a megoldandó problémákra,
melyek segítséget nyújthatnak számukra a későbbiekben. Az ismeretszerzésben nagy szerepet
játszik az, hogy iskolánkban Internet-összeköttetés van, melyet tanulóink több módon is
használhatnak. (digitális kompetencia) Az ismeretek szelektálásához a pedagógusoktól kapnak
segítséget.
A XXI. században elengedhetetlen feltétellé vált a médiumok tudatos használata, a média által
közvetített információk, értékek felelősségteljes befogadása, ezért a 2018/2019. tanévtől bevezetjük
a kommunikáció- média emelt óraszámú oktatást.
A szakirány lehetőséget nyújt olyan műhelymunkákra, ahol a diákok megtanulják kezelni és
létrehozni az online, az elektronikus és a nyomtatott média termékeit. Aktív részesei lesznek egy
olyan kreatív folyamatnak, ahol az alkotás örömének tapasztalatát nyerik. A kommunikáció olyan
kompetenciák fejlesztésére épül, amelyek segítségével közelebb juthat a tanuló társaihoz és
önmagához, nyitott, érdeklődő, a holnap kihívásainak megfelelni tudó személyiséggé válhat. A szak
középpontjában a megtanult ismereteket használni tudó, kritikus szemléletű egyéniség formálása
áll.
Számos fórum áll tanulóink rendelkezésére véleményük kinyilvánítására. Az
osztályközösségen kívül gondolataikat, véleményüket, érveiket a heti diák- önkormányzati
- 28 -
üléseken és az évi diákközgyűlésen is nyíltan kinyilváníthatják. E fórumok hozzájárulnak ahhoz,
hogy a tanulók gyakorolják, hogyan kell viselkedniük, véleményt nyilvánítaniuk, érvelniük,
másokat képviselniük egy demokratikus társadalom tagjaként. (állampolgári kompetencia) A
tanulók tapasztalataikat az országos fórumokon tudják bővíteni.
Iskolánk nem zárkózik el a sajátos nevelési igényű tanulók képzésétől sem. Pedagógusaink
igyekeznek fejleszteni a segítő, elfogadó magatartást a diákokban társaikkal szemben.
Megpróbálunk előadások, beszélgetések, pszichológiai fogadóórák révén támogatást nyújtani a
tanulóknak a káros függőségekhez vezető szokások megelőzésében és a krízishelyzetek
megoldásában. (szociális kompetencia)
Közösségteremtő szerepe van a hagyományos diákrendezvényeknek. Nagyobb rendezvényeink: a
Fecskebál, a Szalagavató és a diáknap, a Teleki nap. Kisebb rendezvényeink, amelyeknek már
hagyományai vannak: "Ki mit tud?" sportversenyek, idegen nyelvi est, vidám vetélkedők, zenés
rendezvények. Programjaink rendszeressé tételével tesszük színesebbé, tartalmasabbá a tanulók
életét.
A közösségi együttlétek fejlesztik reális önértékelésüket, másokról kialakított képüket,
alkalmazkodási képességüket, szélesítik ismereteiket.
A diákönkormányzat működése
Az iskola egyes alapdokumentumai a diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési
folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg. A
diákönkormányzat működése gyakorló terepe a közügyekben való hatékony együttműködésnek, az
állampolgári kompetenciák fejlesztésének.
Iskolánkban aktív diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata:
- a diákság képviselete,
- a diákrendezvények megszervezése és lebonyolítása
A diákönkormányzat tagjai:
- a diákönkormányzat elnöke
- elnökhelyettese
Feladatuk: az iskola illetve diákönkormányzatunk képviselete a városi megyei és országos
diákrendezvényeken, kapcsolattartás a diákönkormányzat tagjaival, szervezési, illetve irányítási
feladatok.
- kultúrfelelős
Feladata: kapcsolattartás az iskola diákságával, a kulturális rendezvények propagálása, elindítása,
szervezési munkálatok.
- sportfelelős
Feladata: kapcsolattartás a diákokkal és a testnevelés szakos tanárokkal, iskolánk sportéletének
megszervezése, a lebonyolítás segítése, a sporteredmények összesítése.
- gazdasági felelős
Feladata: a diákönkormányzat kiadásainak és bevételeinek szakszerű könyvelése
- osztály-diákbizottsági titkárok
Feladatuk: az osztályközösség képviselete, az osztály tájékoztatása a diák-önkormányzati hírekről, a
diákönkormányzat munkájának segítése. A felelősöket a diákönkormányzat minden évben
szavazással választja meg a diák önkormányzati üléseken. Ezek az ülések hetente kerülnek
megrendezésre, s mindig az általános kérdések, programok alkotják a napirendi pontokat.
A diákönkormányzat mellett mindig ott áll a diákmozgalmat segítő pedagógus, akinek az a feladata,
hogy tartsa a kapcsolatot a diákönkormányzattal és a tanárokkal, segítse a diákság munkáját az
aktuális problémák megoldásában, programok megszervezésében.
Az iskola közösségi élete
A diákrendezvényeknek nagy hagyományai vannak iskolánkban. A rendszeresen visszatérő
rendezvények az iskolai közösséghez tartozást erősítik. Néhánynak több évtizedes múltja van,
- 29 -
némelyik néhány éves, van olyan rendezvény, amely most indul újra. Előkészítésük, lebonyolításuk
komoly munkát, sok időt igényel.
Az iskola lényegéből fakadó ünnepélyek az évnyitó, a ballagás és az évzáró. Ezek koreográfiája
évtizedek óta hasonló, mégis más, hiszen állandóan megújul a diákság. Az ünnepségek felelőse a
tizedik, a tizenegyedik és a kilencedik évfolyam. Évtizedek óta ragaszkodnak a diákok a ballagás
előtti szerenádhoz, illetve az utolsó tanítási napon a "bolondballagáshoz".
A két legnagyobb szórakozást szolgáló diákrendezvényünk: a Fecskebál és a Szalagavató. A
fecskeavató októberben zajlik, szervezője a 10. évfolyam. A bált megelőzi a kilencedikesek
telekissé avatásának tréfás szertartása, amely a tizedikesek műsora. A bál programjai: disco, teaház,
táncház, koncert.
A szalagavató decemberben kerül megrendezésre. Ennek szervezője a 11. évfolyam. Programjai: a
11. osztályok műsora, a tizenkettedik osztályosok nyitótáncai, bál.
Mindkét program szervezésében és lebonyolításában komoly szerepet szokott vállalni a szülői
közösség a büfé és a ruhatár működtetésével.
Az őszi időszakban lehetőség nyílik az elsős tehetségek bemutatkozására a "Ki mit tud?"-on.
A diákélethez hozzátartozik a sport. Ősszel és tavasszal folynak a csapatbajnokságok. Az őszi
bajnokságok győzteseinek jutalmazása a Mikulás ünnepség keretében történik, amely táncházzal és
teaházzal zárul.
A téli szünet előtti szép hagyomány a templomi hangverseny, melyet iskolánk énekkara ad, s az
iskolai karácsonyi ünnepség a téli szünet előtti utolsó tanítási napon, amely meghitt hangulatban,
fenyőfa mellett, énekléssel zajlik. Bensőségesen szép a kollégiumi karácsonyi vacsora.
1997 februárjában sok év kihagyás után újra indult az iskolai farsang, amelyből hagyomány lett.
Áprilisban van a nagysikerű diáknap, a Teleki- nap.
A köztes években a diákönkormányzat feladata a diáknap programjainak megszervezése és
lebonyolítása.
Az iskolán kívüli programok a kirándulások, színházlátogatások, amelyek kikapcsolódást
nyújtanak, illetve oktató- nevelő hatásuk van, a rajtuk való részvétel önkéntes és önköltséges.
A programok összefogják az iskola diákságát, biztosítják számukra a kikapcsolódási lehetőséget, és
közösségformáló hatásuk van.
A közösségi programokra felhasználható időkeret elosztása az éves munkatervben lesz rögzítve, a
rendelkezésre álló óraszámok és az adott év kiemelt feladatainak ismeretében.
A közösségi szolgálat
A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az
iskolai közösségi szolgálat megszervezése
A közösségi szolgálat egyéni vagy csoportos tevékenység.
A közösségi szolgálat keretei között
a) az egészségügyi,
b) a szociális és jótékonysági,
c) az oktatási,
d) a kulturális és közösségi,
e) a környezet- és természetvédelemi,
f) a katasztrófavédelmi,
g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel
közös sport- és szabadidős,
h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési
területen folytatható tevékenység folyik.
A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő
azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.
A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése tanítási napokon
alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás, tanítási napokon kívül alkalmanként
legkevesebb egy, legfeljebb ötórás időkeretben végezhető.
- 30 -
A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, - lehetőség szerint több területet
megjelölve (pl. három) - amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a
megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát
A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol,
milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.
Az osztálynaplóban és a törzslapon az osztályfőnöknek dokumentálnia kell a közösségi szolgálat
teljesítését. A nyári szünetben teljesített szolgálat a következő tanévi iskolai közösségi szolgálatként
kerül rögzítésre.
A szülők, diákok javaslataikkal segíthetik az iskola számára megfelelő fogadó szervezet bevonását
a programba. Saját intézményen belül is szervezhető közösségi szolgálat például az intézmény
állagmegóvását szolgáló feladatokra (kerítésfestés, faültetés, takarítás stb.) De az ilyen jellegű
feladatok a közösségi szolgálat tevékenységeinek csak kis részében, pedagógiai célok
megvalósulása mellett végezhetők.
A magántanulóknak is érettségi előfeltétel a közösségi szolgálat végzése. Az SNI tanulók
felmentést kaphatnak a pedagógiai szakszolgálat javaslata alapján.
A közösségi szolgálat tanórán kívüli tevékenység, így a tanulók erre való hivatkozással nem
hiányozhatnak a tanórákról.
2.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI, A SZAKMAI MENTOR FELADATAI
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) ae) pont
A pedagógusok feladatai
- A szaktanár kötelessége, hogy legjobb szakmai és pedagógiai ismeretei alapján oktassa
tanítványait. A kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése.
- Hivatásához méltó magatartást tanúsítson.
- Munkafegyelmével mutasson példát diákjainak.
- Törekedjen arra, hogy a tantervi anyagot a tanulók egyéni képességeik alapján minél jobban
elsajátíthassák a tanórákon, és órán kívüli foglalkozásokon. a tantervi anyagot – a kiadott
dokumentumokra támaszkodva – éves szinten tervezze meg. Az ismereteket tárgyilagosan,
sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten,
tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók
tevékenységét.
- A kétheti óraszámnál nagyobb elmaradást haladéktalanul jelenti az igazgatónak, és a
munkaközösség-vezető tanácsai, az igazgató utasításai szerint módosítja.
- Az adminisztrációs tevékenységet pontosan végzi. A dokumentumokat szép külalakkal
vezeti.
- Az iskolai dokumentumok kidolgozásában részt vesz.
- Az iskolai foglalkozásokon, rendezvényeken időben – legalább 10 perccel a foglalkozás
kezdete előtt – jelenjen meg, tevékenységével, jelenlétével és magatartásával segítse elő az
eredményes nevelő-oktató munkát.
- A tanulók munkáját, teljesítményét folyamatosan ellenőrzi a kerettantervben és a Pedagógiai
Programban meghatározottak szerint, értékeli, - érdemjeggyel, szóban, írásban. A tanuló
tudásáról a tantárgyi sajátosság figyelembevételével sokrétűen megbizonyosodik. Az
érdemjegyek osztálynaplóba való naprakész bejegyzéséről gondoskodik. (A különböző
típusú érdemjegyeket más-más színnel jelöli az osztálynaplóban.)
- Az írásbeli dolgozatokat, feladatlapokat legkésőbb 14 munkanapon belül kijavítja, és a
tanulóknak kiadja.
- 31 -
- A szaktárgyból legalább jó szintű ismeretekkel rendelkező tanulókat tanulmányi
versenyekre és felvételre készíti fel, a szakórákon illetve egyéb foglalkozásokon. Segítse a
tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat.
- A tanulók továbbtanulását, pályaválasztását szaktárgytól függően elősegíti.
- A tanulók tanulmányi munkájáról, magatartásártól, szorgalmáról folyamatosan tájékoztatja
az osztályfőnököt, ha szükséges az igazgatót.
- A tanuló tanulmányi munkájáról, magatartásáról, szorgalmáról a fogadóórákon és erre
hivatott értesítéseken keresztül tájékoztatja a szülőt, illetve gondviselőt.
- A titoktartási kötelezettségeket szigorúan be kell tartania.
- Az iskolán kívüli nevelési hatásokat, tömegkommunikációs eszközök által közvetített
információkat a tantárgyi sajátosságok figyelembevételével a nevelés-oktatás folyamatába
beilleszti.
- Az érvényes rendeletek szellemében a tanítási órákon kívüli szakmai és pedagógiai
feladatokat (minőségi korrepetálás, korrepetálás, helyettesítés, szakkörök, érdeklődési körök
stb.).
- A szaktanári munkájával kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet pontosan, naprakészen
hiánytalanul elvégzi.
- A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal továbbképzésen vesz részt. Kivéve, aki
mentesül a továbbképzés alól.
- Az iskolai munkarendjéhez kapcsolódó ügyeleti teendők ellátásába bekapcsolódik. Az
iskolai rendezvények megszervezésében, előkészítésében, lebonyolításában aktívan részt
vesz.
- Részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát.
Határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket.
- A nevelőtestületi értekezleten, megbeszéléseken részt vesz. Felelősségteljes vélemény-
nyilvánításaival a nevelési-oktatási feladatok megoldását elősegíti. A nevelőtestületi
értekezletek határozatait, megállapodásait betartja és betartatja.
- Mint munkaközösségi tag, alkotó módon vesz részt a munkaközösség tevékenységében.
szakmai, módszertani tevékenységéről, eredményeiről, gondjairól, a munkaközösségi
foglalkozásokon beszámol.
- A szaktárgytól függetlenül minden tanár feladata a helyes magyar beszédre és írásra nevelés,
a természet és környezetvédelmi nevelés, a környezet, a társadalmi és egyéni tulajdont
képező tárgyak, felszerelések védelmére való nevelés.
- Ha munkáját váratlan akadályoztatás miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni,
legkésőbb a munka megkezdése előtt 15 perccel jelenti az igazgatónak, vagy az
igazgatóhelyettesnek. Minden egyéb esetben legalább egy nappal előbb engedélyt kér az
igazgatótól, vagy megbízottjától valamely tanítási óra vagy más előírt foglalkozás
elhagyására, elcserélésére illetve javaslatot tesz a szakszerű helyettesítés megoldására.
- A munkakörével kapcsolatos előre nem látható nevelési-oktatási feladatokat lát el az
igazgató utasítása szerint.
- A szülőket tájékoztatja gyermekük előmeneteléről. Szükség esetén a szülőt írásban kéri,
hogy gyermeke érdekében keresse fel az iskolában.
- Az évfolyamszintű szülői értekezlet délutánján minden nevelő az iskolában tartózkodik.
- A szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatában érvényesüljenek a kulturált érintkezés
szabályai. Igényelje és követelje meg a pedagógusok és az intézményi dolgozók munkájának
megbecsülését. Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és
megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra,
hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat.
- Törekedjen a demokratikus tanár-diák viszony kialakítására. A tantestület és az intézmény
dolgozóival törekedjen jó munkakapcsolatra. Előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi
fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen
azok betartására.
- A gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.
- A Házirendet az iskola tanulóival betartatja, a hiányosságokat azonnal észrevételezi.
- 32 -
- Több napos távollét esetén gondoskodik az elvégzendő tananyag kijelölésével a
továbbhaladásról, illetve a helyettesítésre felkért, vagy az igazgatóhelyettes által kijelölt –
kolléga kellő tájékoztatásával.
- Órán vagy egyéb foglalkozáson történt rendkívüli eseményről – baleset, rosszullét, súlyos
fegyelmezetlenség stb., - köteles a jelentést tenni az igazgatónak, annak távollétében az
igazgatóhelyettesnek a legrövidebb időn belül.
- Előzetes felkérésre részt vesz a felvételi, javítóvizsga, előrehozott, illetve osztályozó
vizsgára, érettségi és hatosztályos vizsgára létrehozott bizottság munkájában.
- Az intézmény külső kapcsolatainak építésébe bekapcsolódik.
- Az intézményi védő, óvó előírásokat betartja és betartatja.
- Segíti az iskolai, illetve kollégiumi gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját, a
pszichológus és a fejlesztő pedagógus munkáját.
- A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden
lehetőséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával
és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő- és szükség esetén
más szakemberek – bevonásával.
- Az igazgató felkérésére ellátja az osztályfőnöki (munkaközösség-vezetői, stb.,) feladatokat.
- Elvégez minden olyan feladatot, amely a munkaköréhez kapcsolódóan az iskola
működéséhez szükséges, s ezzel az igazgatóság megbízza.
A szakmai mentor feladatai
(A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 30. §, a 326/2013. (VIII. 30.)
kormányrendelet 6. §)
A gyakornok munkáját a gyakornoki idő alatt mentor (szakmai vezető) segíti, melyet az igazgató
jelöl ki.
Feladata segíteni a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a
pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában.
A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az
intézményvezetőnek és a gyakornoknak.
A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos
tevékenységében, e körben segíti a minősítő vizsgára való felkészülésében. Szükség szerint, de
negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási
(foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok
igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.
A mentorálást segíti az Oktatási Hivatal honlapján elérhető segédanyag (MENTOROK
TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA). A tájékoztató anyag használata, a dokumentumminták
és sablonok alkalmazása nem kötelező, céljuk az érintett vezetők, mentorok, gyakornokok
minősítővizsgára történő felkészülésének támogatása.
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
Az osztályfőnök
I. Kiválasztása
Az osztályfőnököt – az iskolavezetés és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének javaslata
alapján – az igazgató bízza meg.
Az osztályfőnöki megbízás annak adható, aki az intézmény főfoglalkozású tanára és több éves
gyakorlattal rendelkezik
II. Feladatai
- Munkáját az alapdokumentumokban meghatározottak alapján végzi
- 33 -
- Az osztálya közösségének felelős vezetője, irányítója és fejlesztője
- A tanulók egyéniségének, személyiségének a minél alaposabb megismerése, az egyéni
sajátosságok figyelembevételével való fejlesztés
- Összehangolja és segíti az osztályban tanító nevelők munkáját, látogatja óráikat (5 óra
félévente). Észrevételeit, a felmerülő problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli.
- Az éves ütemtervben meghatározottak szerint fogadóórát, osztályszülői értekezletet tart. Az
ellenőrző útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi
előmeneteléről. A tanulók tanulmányi helyzetéről kéthavonta értesíti a szülőket.
- A szülői értekezleten részletesen beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről.
Összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját. A szülőkkel ismerteti és elfogadtatja a
tanulókkal kapcsolatos követelményeket és elvárásokat.
- Osztályfőnöki nevelőmunkáját tanmenetben megtervezi, és az abban foglaltakat be is tartja.
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, észrevételeivel, javaslataival,
valamint a részére kijelölt feladatok teljesítésével elősegíti a közösség tevékenységét
- Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, osztálya fegyelmi helyzetének
alakulását. Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, ezekkel összefüggő észrevételeit,
javaslatait kollégái elé terjeszti.
- Együttműködik a diákmozgalmat segítő pedagógussal és a Db vezetőségével, az utóbbi
munkáját figyelemmel kíséri, illetve irányítja.
- Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, szorosan együttműködik az
ifjúságvédelmi felelőssel.
- Segíti a tanulók pályaorientációját, pályaválasztását, igyekszik ezeket megalapozottá, a
realitásokkal összhangban lévővé tenni.
- Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, ideértve a tanügyi dokumentumok
naprakész vezetését (törzskönyv, osztálynapló), valamint a továbbtanulással,
ifjúságvédelemmel, statisztikák készítésével járó adminisztrációt.
- Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Részt vesz
tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel részvételükre,
kulturált viselkedésükre.
- Törekszik azt indokolatlan mulasztások, késések megelőzésére, visszaszorítására, ennek
érdekében él az alapdokumentumokban lefektetett eszközökkel.
- Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmezésére, kitüntetésére.
- A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden
lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és
betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő- és szükség esetén
más szakemberek – bevonásával.
- A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az
osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó-pedagógus felelős. A
törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a
továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni.
- Elvégez minden olyan feladatot, amely munkaköréhez kapcsolódik, s ezzel az igazgató
megbízza.
2.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) af) pont
A köznevelési törvény 4. §. (13) pontjának alapján kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű tanuló (SNI)
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló (BTMN)
- 34 -
ac) kiemelten tehetséges tanuló
a) hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanuló
2.6.1. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, magatartási nehézségekkel
küzdő tanulók nevelése, oktatása
Jogi háttér: A Knt. 47. §.
A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulónak
joga, hogy különleges bánásmód keretében pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. A
különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság és a nevelési tanácsadó szakértői
véleményében foglaltak szerint biztosítjuk, fejlesztő foglalkozások keretében.
A fejlesztő foglalkozások programját a szakértői bizottság és a nevelési tanácsadó által kiadott
szakvélemény figyelembe vételével egyéni haladási terv alapján állítjuk össze.
2.6.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai
tevékenység
Az eredményes, egyéni fejlesztés megvalósításához elengedhetetlen, hogy a tanulók pillanatnyi
szintjüknek, terhelhetőségüknek, képességeiknek megfelelő tevékenységeket végezzenek a tanulási
helyzetek során, így optimális terhelésük lehetővé váljon.
Az utóbbi évek tapasztalatai alapján megállapíthattuk, hogy iskolánkban egyre nagyobb számban
kerülnek olyan tanulók, akik magatartási gondokkal, beilleszkedési nehézségekkel küzdenek.
Problematikus vagy nehezen nevelhető tanulók azok, akiknek magatartása nem megfelelő,
jelentősen eltér az adott életkorban elvárható helyes magatartástól, és az általánosan használt
pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni, ugyanakkor azonban gyógypedagógiai
vagy javító nevelést még nem igényelnek.
Összeállítottuk a személyiségjegyeknek azt a rendszerét, amely a nehezen nevelhetőségre utal.
Ezek a következők:
nyughatatlanság, nyüzsgés,
agresszivitás,
konokság,
csipkelődő hajlam,
túlzott gátlásosság,
befelé fordulás, álmodozás,
állandó bűntudattal küzdés,
túlzott igényesség,
eltúlzott önértékelés,
érzelmi tompultság.
A rendellenes magatartás mögött számtalan ok húzódhat meg. A gyermekeket érő folyamatos
kudarcélmények csak tovább erősítik a személyiség zavarait. Beszélhetünk teljesítménybeli
kudarcokról, amelyek a diákokkal, szülőkkel, tanárokkal való társas érintkezés kapcsán
nyilvánulnak meg, például, ha a társa, a szülő, vagy a nevelő visszautasítja közeledését valamely
tevékenységben. A többszöri kellemetlen élmény gátlásosságot, visszahúzódást, a feladattól való
félelmet szül, a gyerek egyre inkább a kudarcra orientálódik, és ez állandósult szorongáshoz
vezethet.
Iskolánkban a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel bíró tanulóknál az optimális
terhelés eléréséhez a következő pedagógiai tevékenységeket kívánjuk elvégezni.
- kooperatív tanítás-tanulás alkalmazása csoportos munkában
- heterogén csoportok létrehozása
- önálló, egyéni feladatvégzés, azonban előfordul, hogy bizonyos tananyagrész ezt nem teszi
- 35 -
lehetővé, ezért – a többi gyerek közös munkavégzése közben – nyílik lehetőség arra, hogy a
tanár egyéni, személyre szabott intenzív fejlesztő munkát végezzen
- képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő oktatás és nevelés biztosítása
- támogató környezet létrehozása
- tanári attitüd változás
- hatékonyság növelése (mérés – értékelés- visszajelzés)
- differenciálás
- projekt- módszer
- individuális tanulás előtérbe helyezése
- fejlesztő értékelés bevezetése
- tevékenységközpontú pedagógiák
A fenti felsorolásban szereplő tevékenységek mellett a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel
rendelkező gyerekek személyiségfejlesztésében végzendő feladatok az alábbiakkal egészülnek ki:
- tanórán kívüli szabadidős tevékenységek szervezése, (szakkör, sportkör, diákrendezvények
stb…)
- aktív ifjúságvédelmi munka
- testnevelés tantárgy szabadsávban rendelkezésre álló a teljesítményfokozó szerek káros
hatásairól óra keretében folytatott beszélgetése
- a biológia tantárgy tantervében rendelkezésre álló általános egészségtani ismeretek
témájának hatékony feldolgozása
- az osztályfőnöki órákon a káros szenvedélyekről tartott felvilágosító előadásokkal,
beszélgetésekkel, gyakorlati bemutatókkal.
Célunk az, hogy a tanulási kudarcot a minimumra csökkentsük, illetve megelőzzük. Ha tanulási
kudarcot tapasztalunk, első lépésként a kudarc okát keressük, majd a következő lépésben ezt
próbáljuk megszüntetni.
A tanulási kudarc leggyakoribb okai a következők lehetnek:
- magatartási zavar esetén pedagógiai tevékenységgel segítjük elő a kudarc megszűnését
- túl magas követelményi szint, túlzott elvárások
Ez akkor fordul elő, ha egy vagy több tantárgyból olyan teljesítményt vár el a család vagy a
pedagógus, melyet a tanuló önhibáján kívül nem tud teljesíteni. Iskolán belüli pedagógiai
megbeszélés eredményeképpen, a pedagógusok csökkentik, vagy átalakítják elvárásaikat. Nehezebb
feladat a szülőt meggyőzni arról, hogy gyermeke az adott területen vagy összességében nem tud
jobban teljesíteni, hiszen a szülő általában (bár ezt természetesnek tekinthető) elfogult gyermekével
szemben. Az osztályfőnök és a szaktanár azonban konzultálhat a szülővel, és kellő tapintattal a
szülő érzékenységét figyelembe véve változtathat a helyzeten.
A tanuló túlzott elvárása önmagával szemben (túlértékelés):
Azoknál a tanulóknál fordul elő, akik mindenből maximálisan szeretnének teljesíteni, de
adottságaik, képességeik alapján ezt nem tudják elérni. Nagyon sok időt fordítanak a tanulásra,
keveset pihennek (az aktív és a passzív pihenés egyaránt kevés). Ezáltal eredményük még annál is
gyengébb lesz, mint amit egyébként elérhetnének. Ilyenkor megkeressük azt a személyt, aki a
tanulóhoz a legközelebb áll, akiben a tanuló feltétlenül megbízik, akinek véleménye fontos számára
és el is fogadja, és vele konzultálva, rajta keresztül próbáljuk a tanulási stratégiát megváltoztatni,
illetve az önértékelést reális irányba terelni.
A teljesítmény értékelésének helytelen módja:
A tanulási kudarcoknak szintén gyakori oka, ha az értékelés negatívan motivál, a számonkérések
során a feleletek, dolgozatok hibáit emeljük csak ki. Célszerűnek tartjuk, hogy az értékelésben a
tanuló teljesítményének pozitív vonásait hangsúlyozzuk, inkább dicsérjünk, mint elmarasztaljunk,
kiemeljük, hogyan és milyen tanulási módszerekkel lehetne még jobban elsajátítani a tananyagot. A
tanulónak mindenkor éreznie kell, hogy a legkisebb teljesítményt, erőfeszítést is észreveszik, és
értékelik a pedagógusok. Fontosnak tartjuk a szöveges értékelést, mivel az osztályzat önmagában
semmit nem jelent. Csak a szöveges értékelés segítheti a tanulót abban, hogy valóban jobb
eredményt érjen el.
- 36 -
Funkcionális, motoros vagy idegrendszeri zavar:
Ebbe a körbe soroljuk azokat a tanulókat, akik valamilyen rendellenesség miatt nem tudnak
megfelelni a tanulmányi követelményeknek. A rendellenesség mértéke befolyásolható (dislexia,
disgraphia, discalculia stb.) akkor, ha módunkban áll iskolán belül, ha szakmai kompetenciánkat
meghaladja, akkor iskolán kívüli fejlesztő foglalkozásra irányítjuk a tanulót, természetesen a szülők
beleegyezésével. Ha a tanuló nem korrigálható rendellenességben szenved, úgy élünk a
jogszabályban biztosított lehetőséggel, és orvosi vélemény alapján a tanulót adott tantárgyból nem
osztályozzuk, illetve a számonkérés módját a tanulóhoz igazítjuk.
Általános iskolából hozott, nem kielégítő tudás:
Ha a tanuló előképzettsége elmarad az átlagostól és emiatt nem képes a többiekkel lépést tartani,
valamint a követelményeknek megfelelni, akkor felzárkóztató foglalkozásra kerül sor. Ahhoz, hogy
ezekre a hiányosságokra fény derüljön, az első órákon szükség van a tanulók felmérésére.
A tanulási kudarcok megelőzése érdekében mindentanulót próbálunk sikerélményhez juttatni a vele
szemben támasztott elvárások személyre szabott kialakításával, a pozitív értékeléssel, melyek
egyébként a motiváció hathatós eszközei is.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység területei a
következők:
- a tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.
(Amennyiben a tanulót mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskolának egyéni
foglalkozás keretében kell segítséget nyújtani a felzárkóztatáshoz. Az egyéni foglalkozást a
tanulóra igazított fejlesztési terv alapján kell elvégezni, melynek alapjául a szakértői vélemény
szolgálhat. Az egyéni foglalkozás magatartásához szükséges időkeretet a Kt. 52 § (7) és (11)
bekezdése biztosítja. Az egyéni foglalkozás tanórának számít.
- A tanulót az iskola igazgatója – a tanuló kérelmére, a szakértői bizottság javaslata alapján –
részben vagy egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel
alól ( a gyakorlati képzés kivételével ), ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye,
továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.
- A magántanulót az iskola valamennyi kötelező foglalkozása alól fel kell menteni.
- Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által
meghatározott időben, és nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.
Iskolánkban évente ez két alkalom, osztályozó vizsgák formájában.
- Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve beilleszkedési tanulási nehézséggel, magatartási
rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján tanulmányait magántanulóként
folytatja, illetve a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségének, a
szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról a fejlesztő felkészítést nyújtó,
illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia.
- A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljából egyéni - 1-3 tanuló részére szervezett –
foglalkozás tartható.
A tanórai differenciálás
Iskolánkban az átlagosan 25-30 fős heterogén osztályokban tanító pedagógusok gyakran élnek a
differenciált tanulói munkáltatásból adódó pedagógiai lehetőségekkel – a feladatok tartalmának, a
megoldási módszereknek és eszközöknek, illetve a megoldáshoz rendelkezésre álló munkaidőnek
differenciált meghatározásával. (Ennek eredményességét a csoportbontások tovább fokozzák.)
A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók lemaradása egyéni bánásmód esetén behozható, a
tanulmányi teljesítmény javítható. Ennek az egyéni, differenciált bánásmódnak az eszközei:
jól differenciált feladatok, követelmények,
egyéni haladási tempó
egyéni motiválás,
sikerélmény biztosítása,
megfelelő segítség megszervezése,
meglévő képességekre való támaszkodás
- 37 -
tanulás-módszertani segítség biztosítása.
2.6.3. A tehetség, képesség kibontakozását elősegítő tevékenység
„Talentumon” azt a képességet értjük, amely akár tartalmi, akár formai szempontból újat, eredetit,
értékes művet hoz létre.”
„Tehetségen azt a velünk született tulajdonságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos tevékenység
által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több
területén az átlagost messze túlhaladó teljesítményeket képes létrehozni.” (Harsányi István)
A tehetség három alapvető eleme:
- átlagon felüli képesség
- a feladat iránti magas szintű elkötelezettség,
- magas színvonalú kreativitás.
A tehetség kibontakozásának feltételei:
- család
- iskola
- társak
Ismertetőjegyek:
Lelki tulajdonságok:
- Vakmerőség,
- Örömkészség,
- Kitartás,
- Ambiguitás/ambivalens –tolerancia
- Függetlenség,
- Érvényesülési vágy
Viselkedés:
- Játékosság
- Dominancia
- Kalandvágyás
- Autoritás el nem ismerése
- Szűk keretek elutasítása
Célunk:
- Az elkallódás elhárítása
- Harmonikus fejlesztés
- Önmagára találtatás
- Esélyteremtés
- Felkutatni és felismerni a tehetséges tanulókat, akik valamely területen kimagasló
képességekkel bírnak és egyéni adottságaikat, képességeiket hatékonyan fejleszteni.
- Fontos, hogy megértsük a tehetséget és megjelenési formáit, - segíteni a tehetséges tanulókat
abban, hogy felismerhessék és fejleszthessék a képességeiket.
- Ösztönözni intellektusukat és kreativitásukat.
- Bevonni a tehetséges tanulókat társadalmunk jelenlegi problémáinak felismerésének
megértésébe.
- Erősíteni a tehetséges személyiségeket, hogy képesek legyenek vezetői szerepet vállalni.
- Felkészíteni a tehetséges tanulókat arra, hogy kreatív és sokoldalú felnőttekké válhassanak a
jövőben.
Általános pedagógiai elvünk: a képességek kibontakoztatása soha nem mehet a harmonikus
személyiségfejlesztés rovására. A kiemelkedő képesség fejlesztendő értéket és egyben a
képességeknek megfelelő teljesítés kötelezettségét jelenti a tanár és diák részére, melynek
fejlesztése nem választható el a személyiségfejlesztésről.
Személyi feltételek
- 38 -
A tanár gyerekkel szembeni beállítódása igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes. Hatékony
tanuló megismerési technikák alkalmazása
Ajánlott megfigyelési szempontok:
- A gondolkodás jellege (divergens, konvergens)
- Megfigyelőképesség
- Memória
- Fantázia (találékonyság, ötletgazdaság)
- Pontosság
- Kooperativitás, együttműködési képesség
- Érdeklődés irányai
- Tanulás iránti motiváció
- Céltudatosság
- Kritikai hajlandóság
- Önellenőrzési képesség
- Rugalmasság
- Engedelmesség, alkalmazkodó képesség
- Tolerancia más személyek és nézetek iránt
- Munkavégzésben való önállóság,
- Munkatempó, munkamorál
A tehetségek kiválasztásának lehetőségei:
- tanév eleji felmérések (osztályfőnöki óra, szakóra, szakmai előkészítő órák, gyakorlati
foglalkozás)
- iskolai eredményesség, osztályzatok alapján,
- versenyhelyzetekben nyújtott eredmények alapján
- intelligencia- tesztek segítségével,
- tanári értékelés, pedagógus kollégák véleménye alapján,
- a tanulók önértékelése személyiségükről, tevékenységükről.
A tehetséggondozás módszerei, eszközei
Hogyan, milyen módszerekkel gondozhatjuk a tehetségeket?
- rávezető módszerekkel: indirekt jellegű, lépésről-lépésre maga a tanuló halad a felfedezés
útján, a gyerek szerepe a nagyobb a tanár koordinál (önálló kutatás, laboratórium, játék,
szerepjáték, megbeszélés)
- közlő módszerrel: direkt jellegű, magyarázó, értelmező, a tanár szerepe a nagyobb, a gyerek
a befogadó (előadás, magyarázat, meg-és elbeszélés, olvasás)
- kooperatív módszerekkel: csoportos tanulással, feladatmegosztással, a szociális igény
kielégítésével (csoportos kutatás, gyűjtőmunka)
- projekt módszerrel: munkáltatással, a témát tanári segítséggel, de önállóan dolgozza fel a
gyerek (komplex feladat, széleskörű összefüggések)
- egyéb fontos szempontok, módszerek a tehetségek fejlesztéséhez:
- gazdag tevékenységrendszer, lehetőség biztosítása (hogy legyen miből választani, pl.
tehetséggondozó 3 hetes táborok)
- kis tanulólétszám (hogy mindenkire sok idő jusson)
- folyamatos, szakszerű munka (a tehetség nem „1-2” nap alatt fejleszthető)
- a fejlesztés egyénenként és tehetség területenként változó időt és módszert követel meg
- a fejlesztésben meghatározó a tehetség és a tanár személyisége egyaránt
- mindig figyelembe kell venni a gyerekek szükségleteit, mind a kognitív (értelmi), affektív
(érzelmi), és szociális (társas) szükségleteket egyaránt
A pedagógus feladata:
- a kognitív szférában a lehetőség felismerése, az affektív szférában a bátorítás, és a szociális
területen a segítségnyújtás.
- a tanulók megfelelő külső és belső motiválása
- 39 -
- kiegyensúlyozott tanár-diák kapcsolat
- folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, szakmunkástanulók és szakgimnáziumi tanulók
esetében a gyakorlati helyet biztosító szakmai vezetőkkel, a szakmai kamarával,
- a tehetséggondozásban való részvétel szigorú kritériumainak betartása (és betarttatása)
minden érintett részéről (diák, tanár, nevelő, szülő, gyakorlati oktatás helye),
- a fejlesztéshez szükséges tárgyi feltételek, jól felszerelt szaktanterem, tanműhely,
információ- technológiai ellátottság, megfelelő környezet biztosítása,
- az eredményt elért tanulók, tanárok erkölcsi és anyagi elismerése,
- a tehetséggondozásban részt vevő pedagógusok speciális tanfolyamon való részvétele a
tehetségek felismerése, empátiakészségének fejlesztése céljából.
- A tehetséges tanulók nyomon követése: a tanuló osztályfőnökének, felkutatása elsősorban
annak a pedagógusnak a feladata, akinek a szakterületéhez a tanuló tehetsége, képességei a
legjobban kötődnek. Ha a tanuló képességeinek fejlesztése iskolai keretek között nem
oldható meg, külső segítséget ajánlunk számára.
Tárgyi feltételek:
- iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény
- számítógép, mint fejlesztőeszköz
- videó, zenei anyagok
- variálható tantermi berendezés a csoportfoglalkozásokhoz
- megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek) egyszerű feladatokkal, többszintű nehézségi
fokkal stb.)
A tehetséggondozás színterei: az iskola és a kollégium, ezen belül:
- tanórák
- gyakorlati foglakozások
- szakkörök
- fakultáció emelt szintű foglalkozás
- minőségi korrepetálások /egyéni foglalkozások/,
- érdeklődési körök, művészeti csoportok
- diáksportkör
- tanulmányi, kulturális és sport versenyek
A szakkörök szaktanár vezetésével egy-egy tantárgyhoz, illetve műveltségi területhez
kapcsolódhatnak. Kiemelt foglalkozás az adott tárggyal, ami az órai anyaghoz kapcsolódva plusz
többlet ismereteket nyújt a tanulóknak.
A szakköri foglalkozások szeptember 15- től május 31- ig tartanak. Heti óraszámuk egy óra, igény
esetén kéthetente két óra. A szakköri foglalkozásokra a tanulók önként jelentkeznek, jelentkezésük
egy tanévre szól. A tanulóknak a szakköri foglalkozások legalább 80%-án részt kell venni,
kimaradni csak indokolt esetben, igazgatói engedéllyel lehet.
Egy tanuló maximum két szakkörbe jelentkezhet egy tanévben.
A szakkör meghatározott tematikájától év közben indokolt esetben (20%) el lehet térni. A szakköri
foglalkozásokról naplót kell vezetni, melyben a foglalkozások témáját, és a résztvevők körét fel kell
tüntetni.
A tehetséggondozásra a kerettanterv is lehetőséget ad: pl. emelt szintű érettségire való felkészítés.
Az emeltszintű foglalkozás célja, hogy az órai anyaghoz kapcsolódva, valami többlet ismeretet, de
a tananyagon túl egyéb ismereteket nyújtson kiemelten a továbbtanulni szándékozó, a nyelvvizsgára
készülő, illetve a közép-, és emeltszintű érettségire készülő tanulók részére.
Egyéni foglalkozás keretében a tanár egyénileg foglalkozik a tehetséges tanulókkal, képességeinek,
egyéniségének megfelelő feladatokat ad neki, ezzel is szolgálva a tehetség kibontakoztatását.
A minőségi korrepetálás célja a tanulmányi versenyekre, nyelvvizsgára, felvételire való felkészítés
is. Az egyéni foglalkozásra fordítható órakeret jogszabály által meghatározott, ezért a hatékonyság
érdekében csak a verseny, felvételi előtti 2-3 hónapban célszerű tervezni a foglalkozásokat.
Csoportbontás
Ebben a formában a tanár kevesebb diákkal, hatékonyabban tud dolgozni, bármilyen módszert is
választ.
- 40 -
A tantárgyi és műveltségi területekhez kapcsolódóan a tanulók számára érdeklődési körök és
művészeti csoportok is szervezhetők. A tanulók igényei alapján 10- 20 fő számára féléves vagy
egész tanévre terjedő foglalkozások szervezhetők, amelyek kéthetente 2 órásak.
A foglalkozások vezetői képzett, jól felkészült előadók. Ilyen körök például az énekkar, művészeti
kör, színjátszó kör, táncoktatás, stb…
A foglalkozások lehetnek ingyenesek, önköltségesek, vagy részben térítési díjkötelesek.
A foglalkozásokról haladási naplót kell vezetni.
Az intézményben nagy hagyományai vannak az ének, a zenei és zenetörténeti nevelésnek.
Ezért a továbbiakban is biztosítani kell az énekkari foglalkozásokat. Az énekkarba való jelentkezés
az énektanárok koordinálásával megy végbe. A tanulók jelentkezése önkéntes, a foglalkozásokon
való részvétel egy tanévre szól, melynek időtartama hetente minimum 2 óra, maximum 4 óra. A
fellépések előtt indokolt esetben ez az óraszám (igazgatói engedéllyel) emelhető. A
foglalkozásokról haladási naplót kell vezetni.
A külföldi és belföldi fellépések szép hagyományát továbbra is folytatni kell.
A diáksportkör működése több évtizedes hagyománnyal rendelkezik az intézményben. A
diáksportköri foglalkozások keretén belül kell biztosítani a tanulóknak a mindennapi mozgáshoz a
lehetőséget. A foglalkozásokon a részvétel önkéntes, az adott szakosztály munkájába történő
bekapcsolódás esetén a tanuló számára a foglalkozások látogatása kötelező. A foglalkozások
évfolyamonkénti, sportágankénti beosztását a testnevelő tanárok végzik / a rendelkezésre álló
órakeret csoportonként heti 2 óra/.
Sportágankénti lehetőségek az intézményben:
- kosárlabda
- asztalitenisz
- kézilabda
- kispályás labdarúgás
- röplabda
- atlétika
- sakk
- torna
- úszás
Az egészséges versenyszellem kialakítása és ápolása a tehetséggondozás rendkívül fontos része.
Általános törekvésünk, hogy a kiemelkedően tehetséges tanulókat – ha tehetségük minősége, iránya
alapján erre lehetőség van – versenyeztessük, mivel teljesítményüket a verseny általában növeli. A
versenyek képet adnak arról, hogy a tanulók tudása mennyi fejlődött önmagukhoz és milyen szinten
áll a többiekéhez képest, mi az amit már elértek, és amit még pótolniuk kell. A versenyek
szervezése történhet osztály, iskolai, városi, megyei, meghívásos és országos szinten. Az országos
versenyekre készülő tanulók a tanórák látogatása alól időszakos felmentést kapnak, továbbá a
felkészüléshez konzultáción vehetnek részt.
Kivételes tehetségeknél lehetővé kell tenni, hogy a tanuló egyszerre több év tananyagát sajátítsa el,
figyelembe véve intellektuális érettségén kívül testi fejlettségét, érzelmi érettségét.
Az előrehozott osztályozó vizsga időpontjai: augusztus és január. Sikeres vizsga esetén a tanuló a
tanórákról felmentést kaphat, de a tanulást folytathatja a tanár segítségével.
Iskolánk alapvető célkitűzéseit figyelembe véve a tudományos (természettudomány,
társadalomtudomány, szakmai tárgyak, idegen nyelv) tehetség kiválasztását és gondozását tartjuk
elsődleges feladatunknak, de más területeken (vezetői, képességek kibontakoztatása, sport,
mozgásművészet, kreativitás) is fontosnak tartjuk a kiemelkedő, tehetséges tanulók felismerését,
fejlesztését.
A tehetséggondozásban részt vevő tanulók részére lehetővé kell tenni, hogy a speciális
„tehetséggondozás” rendszeréből bármikor kikerülhessenek, másrészt biztosítani kell a nyitottságot
a rátermett tanulók befogadására.
A kiemelkedő eredményt elért tanulók munkáját értékelni kell az iskolai közösség előtt legkésőbb a
verseny utáni egy héttel (iskolarádió, iskolai újság), jutalmazni pedig a tanévzáró ünnepségen. A
- 41 -
jutalmazás lehetséges formái: oklevél, pénzjutalom, könyvjutalom, hangversenybérlet,
színházlátogatás, iskola által alapított kitüntető plakettek oktatási területekként.
Azok a pedagógusok, akik sikereket érnek el a tehetséges tanulók felkutatásában és fejlesztésében,
munkájukért megfelelő jutalomban részesüljenek.
A fentebb megfogalmazott célok is szerepet játszottak abban a döntésben, mely szerint az
iskolánkban kompetencia alapú oktatást valósítunk meg. Ennek keretében törekszünk a tanórai
oktatásszervezés kínálatának új eljárásokkal való bővítésére a témahét, projekthetek, a moduláris, a
tantárgytömbösített oktatás és a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása során.
A képességek és tehetségek kibontakoztatásában mindezek szerepét segítik a kooperatív tanulási
technikák és a kompetencia alapú oktatási csomagokon keresztül fejlesztett szociális, életviteli,
valamint életpálya – építési kompetenciák.
Nagy szerepet kap a munkaerőpiacon egyre inkább alapkészségnek számító digitális kompetenciák
fejlesztése is. Ezért fontos az intézmény IKT stratégiájának kidolgozása és annak megvalósítása.
2.6.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
Fontosnak tartjuk, hogy eredményessé tegyük a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók
állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében,
a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni
teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében próbáljuk megvalósítani a
felzárkóztatást.
Az alapozó és bevezető szakaszhoz kapcsolódó TÁMOP 3.1.4 projekt tevékenységrendszere:
Kapcsolattartás a múzeumokkal, közművelődési intézményekkel és civil szervezetekkel. Ez
az együttműködés támogatja a tanórán kívüli ismeretszerzést, illetve az informális tanulás
elterjesztését.
Az IPR rendszert bevezető intézményektől jó gyakorlatok átvétele az együttnevelés
megvalósítására, a képesség kibontakoztató programok alkalmazására.
Abban a kérdésben, hogy a tanuló tanulási nehézséggel küzd, szakemberek döntenek.
Az iskolának feladata ellátni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységet is.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítésének formái:
- felzárkóztatás
- korrepetálás
A felzárkóztatás és korrepetálás célja
A hátrányos helyzetű tanulók és a tanulmányaiban visszamaradt, tanulási nehézséggel bíró, illetve
alapkészségek területén hiányosságokkal küszködő (dyslexia vagy dysgrapfia) gyerekek
fejlődésének segítése.
Tanév elején a 9. évfolyamon (első héten) felmérést végzünk magyar nyelv és irodalomból, illetve
matematikából. Azoknak a tanulóknak, akik a mérésen nem érték el a 40%- ot, kötelező jelleggel
heti 1 óra korrepetálást tartunk a félév végéig (a korrepetálást beépítjük a tanulók órarendjébe- a
tanítási nap végén).
Félévkor a tanulókat újramérjük. Azokat, akiknek ekkor sem sikerült elérniük a 40%-ot, további
korrepetálásokon (délutáni foglalkozás, egyéni foglalkozás) segítjük.
A foglalkozások anyagát, a résztvevők számát beírjuk a haladási (korrepetálási) naplóba.
A foglalkozásokra a tanulóknak kötelező járni.
Feladatok:
- a tanítási órák hatékonyabbá tétele
- 42 -
- az otthoni tanulás elősegítése
- a tanulási problémákkal küszködő gyerekek segítése tanórán kívül
- alapkészségek területén hiányosságokkal küszködők esetén különböző tanulási alternatívák
biztosítása
- a felzárkóztató plusz órák biztosítása
- a pedagógus részéről nagy türelem és odafigyelés a felzárkóztatás egész folyamatára
Módszerek:
A tanítási órák hatékonyabbá tétele:
- Tömör, lényegre törő órai változatot biztosítani, mely megkönnyíti az otthoni tanulást
- Sok mintapéldát, részletes magyarázatot kell nyújtani
- Szemléltetni kell, amikor csak lehetséges
- Be kell vonni a tanulókat a tananyag feldolgozásába, minél többet beszéltetni
- Gyakori részösszefoglalást, részismétlést beiktatni az óra menetébe
- Sok gyakorló órát kell tartani (lehetőség szerint)
- Csoportosan vagy önállóan végezhető feladatok kijelölésével, melyek folyamatos
sikerélményt adnak a kevésbé jó képességű tanulóknak is
- Motiváció
- Kooperatív tanulásszervezés
- Differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórák megfelelő arányában
- Jó gyakorlatok alkalmazása: tevékenykedtetés, páros-csoport-egyéni munka, többszintű
feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal
A tanulók értékelése:
A tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlődést figyelembe vevő értékelés (szóban,
írásban).
Az otthoni tanulás elősegítése
- egyénre szabott, különböző nehézségi szintű, felzárkóztatást szolgáló otthoni gyakorlatok
- otthon elvégezhető szorgalmi feladatok adása, melyek értékelésével újabb sikerélményhez
juthatnak
A tanulási problémákkal küszködő gyerekek segítése tanórán kívül
- Felzárkóztatás a 9. évfolyamon.
- Az egész évet végigkísérő korrepetálás, a belépő és a vizsgák előtti évfolyamokon.
- Esetenkénti korrepetálás akkor, ha a tanár úgy látja, hogy az osztály nem sajátította el a
tananyagot.
- Az iskola köteles - a szülők igénye alapján- a 9- 10. évfolyamos tanulók részére
tanulószobai foglalkozást szervezni. Célszerű a foglalkozásokat a hét első 4 tanítási
napjának délutánján biztosítani.
A tanulószobai foglalkozáson különböző szakterületen dolgozó tanárok felügyelnek, akik
oktató munkájukkal segítik a tanulók tanórára való felkészítését. A tanulószobai
foglalkozások a tanulók és tanárok délutáni órabeosztásának szakszerű megszervezését
igénylik. A tanulószobai foglalkozás biztosítson lehetőséget a tanulók önálló tanulására,
ismeretszerzésére is.
Továbbá:
- Esetenkénti csoportbontás, ha ez az iskola költségvetéséből finanszírozható
- A magántanuló - amennyiben szakértői vélemény alapján kapott felmentést az órák
látogatása alól - kérheti a tanárok segítségét a felzárkózáshoz, beszámolhat tudásáról, majd
vizsgázhat
- Egyéni foglalkozások szervezése a hiányosságok kiküszöbölése érdekében
- 43 -
2.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Jogi háttér: A Knt. végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet 27- 28. §.
A gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. törvény
(gyermekvédelmi törvény)
Az elmúlt évek tendenciája, hogy a tanulók számában egyre nő az egyre nehezebb körülmények
között élők százalékos aránya. Ezért már a tendencia megjelenésétől fokozottan figyeltünk e
jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos tanulók beilleszkedését,
folyamatos fejlődését.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységben közreműködnek:
- gyermek-és ifjúságvédelmi felelős
- osztályfőnök
- pedagógusok
- iskolavezetés
A gyermekvédelmi törvény tiltja a gyermekek, a tanulók hátrányos megkülönböztetését bármilyen
oknál fogva.
A gyermek– és ifjúságvédelmi felelős feladata az iskola szociális hátrányok enyhítését segítő
tevékenységének koordinálása az osztályfőnökök és a pedagógusok közreműködésével.
A pedagógus közreműködik és segít a hátrányok enyhítését szolgáló feladatok ellátásában, a tanuló
fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében.
Feladata a pedagógusnak az is, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről
rendszeresen tájékoztassa, és a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy
fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Ilyen esetben haladéktalanul
köteles ezt jelezni az iskola ifjúságvédelmi felelősének és az intézmény vezetésének.
Intézményünkben a tanulószobai foglalkozások megszervezése mellett a következő tevékenységi
formák szolgálják a szociális hátrányok enyhítését:
- étkezési támogatás: az iskola felvilágosítást ad, hogy az önkormányzat által biztosított
támogatást igénybe veheti-e a szülő. A család - szociális helyzetét figyelembe véve - kérheti az
önkormányzat segítségét étkezési hozzájáruláshoz. Ennek mértéke három eltartott gyermek
esetén, tartósan beteg, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló esetén
50%-os kedvezmény.
- a tankönyvtámogatás elveinek és mértékének meghatározása minden évben a tantestület döntése
alapján történik; ennek értelmében törekszünk a differenciált segítségnyújtásra; a minisztériumi
támogatás mellett kérheti a szülő a további támogatást a helyi önkormányzattól az osztályfőnök,
ill. ifjúságvédelmi felelős javaslatára. Az ingyenes tankönyv ellátást a törvényben rögzítettek
körére terjesztjük ki, részben könyvtárból való kölcsönzés biztosításával.
- felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, nyelvvizsgára felkészítő
programok indítása pályázatok segítségével történhet, illetve a nem kötelező tanórai keretből
biztosítjuk az ehhez szükséges órákat.
- drog-, alkohol-, bűnmegelőzési programok szervezése osztályfőnöki órák keretében, illetve
előadások tartása szakemberek bevonásával, esetlegesen pályázaton nyert pénzekből is
történhet.
- pályaorientációs tevékenység az osztályfőnökök, ill. a továbbtanulásért felelős pedagógus
segítségével valósul meg.
- az osztályfőnök és a szülő jó együttműködésével az iskola nyitott a másság elismerésére és
annak iskolai keretekbe való beillesztésére. pl.: látás- és halláscsökkent, testileg sérült, dyslexiás
tanulók oktatása és nevelése.
- ösztönözzük a helyi, regionális támogatások megszervezését.
- 44 -
- a roma tanulók részére pályázati lehetőséggel élünk
- a szociális segítő tevékenység része az iskolaorvosi szolgáltatás. Az iskolaorvos rendelési ideje
kijelölt napokon történik. Az iskolaorvos végzi a tanulók vizsgálatát, vezeti az egészségügyi
törzskönyvet.
- szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatáson felvilágosító munkát végzünk a szociális
juttatások lehetőségeiről (étkezési hozzájárulás mértéke, gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli
szociális juttatás).
- kapcsolatot tartunk a városban és más településeken működő családsegítő és gyermekjóléti
szolgálattal, rendőrséggel, gyámhivatallal és más hivatalos szervezetekkel.
A program célja: segíteni azon tanulók beilleszkedését, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű
fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek.
Kik a hátrányos helyzetűek?
Az 1997. évi XXXI. törvény 67/A. §. (1) bekezdése alapján:
Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és
nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:
a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt
nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról -
önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő
szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására
jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16
hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,
c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a
gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak
nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve
olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez
szükséges feltételek.
A hátrányos helyzetű gyerekek csoportjának kijelölésénél az iskolai pedagógiai gyakorlatban az
alábbi paraméterek látszanak indokoltnak:
- A szülők iskolázottsága
Miután a szülők generációjában – a mai 30-40 évesek között – átlagos iskolai végzettségnek a
középfokú iskola (legalább szakmunkásképző) számít, hátrányos helyzetűnek tekinthető
minden olyan gyerek, akinek szülei csak általános iskolát végeztek.
- A szülők egzisztenciális biztonsága
Azokban a családokban, ahol egyik szülőnek sincs állandó munkahelye, a gyerekek ugyancsak
hátrányos helyzetűnek tekinthetők.
- A családok stabilitása
Azok a családok, amelyek felbomlottak, ahol az egyedülálló szülő – általában az anya –
egyedül neveli a gyerekeket, a jelenlegi gazdasági körülmények között szintén hátrányos
helyzetűnek számítanak.
- Elhunyt és tartósan beteg szülők gyermekei
Azon családok gyermekei, ahol valamelyik, vagy mindkét szülő elhunyt, illetve tartós súlyos
betegségük miatt nem tudnak gondoskodni gyermekeikről, hátrányos helyzetűek.
- Az eltartottak száma, a családok nagysága
A jelenlegi gazdasági helyzetben azok a családok, amelyekben az eltartottak aránya meghaladja
az eltartók arányát, szintén hátrányos helyzetűek.
- A szülők devianciája
- 45 -
Azokban a családokban, amelyekben a szülők valamelyike deviáns életmódot folytat /
alkoholista, bűnöző stb. /, a gyerekek ugyancsak hátrányos helyzetben nőnek fel.
- Kisebbségi, etnikai helyzet A cigánysághoz tartozni, különböző történelmi és társadalmi okok miatt jelenleg szintén
hátrányos helyzetet jelent.
- Átmenetileg hátrányos helyzetűnek tekinthetők az áttelepült, illetve a tartós betegségben
szenvedő tanulók is.
Ezen kritériumok alapján a hátrányos helyzet skálaként fogható fel, amelynek kezdőpontján azok a
gyerekek állnak, akiknek a családjait a felsorolt szempontok közül az egyik, a végpontján pedig
azok, akiknek családjait a felsoroltak közül mindegyik jellemzi. Az utóbbiakat nevezhetjük
halmozottan hátrányos helyzetűnek, ők a mai társadalmi viszonyainkat elemezve az úgynevezett
leszakadó rétegek gyermekei. Arról van szó, hogy az, ami a gyerek, az iskolázás oldaláról
hátrányos helyzet, annak eredete, forrása a leszakadás, ugyanakkor a hátrányos helyzet
következménye a leszakadás lehet.
Iskolánk feladata, hogy az alapvetően családi háttérből eredő hátrányokból származó
esélyegyenlőtlenségeket korrigálja, enyhítse. Ehhez nem elegendő egyenlő feltételeket teremteni
valamennyi tanuló számára, hanem pozitív diszkriminációval kell az esélyegyenlőséget
biztosítani.
Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
1997. évi XXXI. törvény 67/A. §. (2) bekezdése alapján: Halmozottan hátrányos helyzetű
a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált
gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül
legalább kettő fennáll,
b) a nevelésbe vett gyermek,
c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal
felnőtt.
A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:
- A szülőket rendszeresen tájékoztatjuk arról, hogy milyen külső és belső anyagi segítség
igénybe vételére van lehetőség.
- A mindenkori törvények alapján biztosítunk ingyenes tankönyveket a jogosultságra
vonatkozó igazolás felmutatása mellett
- iskolai könyvtárunkból biztosítjuk az arra rászoruló tanulóink részére a tartós
tankönyveket - a tanulási problémákkal küzdő diákjaink részére heti négy napon biztosítjuk a
tanulószobát, ahol szaktanári felügyelet mellett segítség igénybe vételével sajátíthatják el a
hatékony tanulási technikákat (lényegkiemelés, vázlatkészítés, stb.)
- szintrehozó, felzárkóztató órák bevezetése a 9. évfolyamon szeptember-október hónapban
- a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő tanulók számára rendszeresen megszervezzük a
szakmai és közismereti tantárgyi versenyeket, és biztosítjuk az országos versenyeken
való részvételüket.
- név nélküli felmérést kell végezni az iskola tanulói között a droggal és más
szenvedélybetegségekkel kapcsolatosan, majd az eredményektől függően az osztályfőnöki
órákon) esetleg külső előadó segítségével (kell a kérdéseket megvitatni a diákokkal
- folyamatosan figyelemmel kísérjük a kiírt pályázatokat, és a lehetőségeinket figyelembe
véve részt veszünk azokon
- az iskolában folyó oktató-nevelő munka segítségére létrehozott TÚRI siKER; Teleki Alma
mater pénzforrásait felhasználva osztálykirándulásokhoz és színházlátogatásokhoz
segítjük hátrányos helyzetű tanulóinkat.
-
- 46 -
Gyermek- és ifjúságvédelem
A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás,
pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amely a gyermekek
és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. A
gyermekvédelem tehát egy rendkívül sokrétű, összetett, komplex tevékenység. Szűkebb értelemben
nehéz élethelyzetbe kerülő, vagy fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekek
speciális gondozása, segítése szakemberek által.
A gyermek– és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a pedagógiai tevékenységhez. Összefügg
azzal, hogy olyan légkört, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak a
lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, tanuló származása, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai
hovatartozása, vagy bármely más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön.
Minden tanuló részére biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket,
amelyek ahhoz szükségesek, hogy képességeit, tehetségét kibontakoztassa, leküzdhesse a
hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél fogva fennállnak.
Senkit sem részesítünk igazságtalanul előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében
rangsorolunk a hátrányosság és veszélyeztetettség okát, mértékét illetően.
A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet a gyermekvédelmi törvény határozza meg.
A Népjóléti Miniszter 15/1998.(IV. 30.) NM rendelete kimondja a népjóléti szolgálatok működését,
melyet a települések önkormányzatai hoznak létre.
Az általuk nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás feladata:
- a családban történő nevelés elősegítése
- a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése
- a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése
- a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése.
Feladatunknak tarjuk a szolgálattal való összehangolt, szoros együttműködést. Részt veszünk az
esetmegbeszéléseken, az éves gyermekvédelmi fórumon.
A családdal, a szülőkkel kapcsolatot kell tartanunk, hiszen alapvető célkitűzés, hogy a gyermek a
családban nevelkedjen, szüleitől kapja meg a segítséget, hogy iskolába járjon, és eredményesen fel
tudjon készülni. Ennek érdekében a gyermekeket és a szülőket tájékoztatni kell mindazokról a
jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki
egészségének biztosításával.
Segítenünk kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok működését, amely arra irányul, hogy a
tanulók megismerjék jogaikat, véleményt nyilvánítsanak az őket érintő kérdésekben.
A tanuló emberi méltóságát, személyiségi jogait mindannyiunknak tiszteletben kell tartani.
A tanuló joga, hogy az oktatási- nevelési intézményben családjának anyagi helyzetétől függően
kérelmére ingyenes, vagy kedvezményes étkeztetésben részesüljön. A gyermek védelmét pénzbeli,
természetbeli és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások is biztosítják.
Tankönyvsegély
Az ingyenes tankönyvre jogosultak felmérése nyilatkozatok alapján történik. Az ingyenes
tankönyveket csak akkor kaphatja meg a tanuló, ha a jogosultságról szóló igazolást leadja az adott
tárgyév augusztus 31- ig a tankönyvfelelősnek.
Ingyenes tankönyvre jogosult az a tanuló, aki:
a) tartósan beteg,
b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes
előfordulása esetén halmozottan fogyatékos
c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan
akadályozott (pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, stb.)
- 47 -
d) három – vagy többgyermekes családban él,
e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
g) a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett tanulók.
Amennyiben a szülő a kedvezményre jogosultságot az iskola felé nem igazolja, úgy a kapott
tankönyvek ellenértékét be kell fizetnie a Könyvtárellátó részére.
Ha az ingyenességre jogosultság tekintetében változás történik (az eddig fizetős tanuló ingyenes
lesz, vagy az ingyenes tanuló elveszti jogosultságát), azt minél hamarabb jelezni kell, hogy időben
módosítani lehessen a rendelési felületen a tanuló adatait.
További kedvezményekre is lehetőség van az egyéb körülmények miatt rászorulók részére
(ingyenes tankönyvre nem jogosultak tankönyvsegélye).
Előnyben részesítjük azokat a tanulókat, akiknek:
a) mindkét szülője munkanélküli,
b) valamelyik szülője rokkantnyugdíjas vagy tartósan beteg,
c) tanköteles testvére tartósan beteg,
d) a tanulót a nagyszülő vagy felnőtt testvér neveli,
e) a tanuló árva (mindkét szülő elhalálozott) és más családban (rokonoknál,
nevelőszülőknél) él,
f) egyedülálló szülő által nevelt,
g) a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező
legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. (Ehhez a család egy főre jutó
jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges.)
Étkezési támogatás
a) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanuló után az intézményi térítési díj 50
%- a
b) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %- a
c) tartóan beteg, vagy fogyatékos gyermek után az intézményi térítési díj 50 %- a
Feladataink közé tartozik a tanév elején a tanulók helyzetének feltárása. (A megszerzett
információkat titokban tartjuk, csak a tanuló helyzetének javítására, problémájának megoldására
használjuk. Egyéni, családi információikat titokként kezeljük. Ezek alól kivétel, ha a tanuló
személye vagy a közösség bármely tagja veszélyeztetve van az információ elhallgatása miatt.); a
veszélyeztetett gyermekek segítése, a felnőttkori devianciák kialakulásának csökkentése, illetve
megelőzése.
Minden pedagógusnak részt kell vennie a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények
megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
Nagy veszélyt jelentenek a következők:
a) szabados életformák, csavargás,
b) drogfogyasztás, drogárusítás,
c) dohányzás, italozás,
d) szélsőséges csoportokhoz való kapcsolódás,
e) igazolatlan mulasztások.
Az iskola keretén belül előadásokat szervezünk meghívott előadókkal a fenti témákról. Pályázatok
megírásával segítjük az iskola egészségnevelési- és kábítószer ellenes programját.
A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetén írásban tájékozatjuk arról, hogy kik látják el
intézményünk különböző egységeiben a gyermek– és ifjúságvédelmi munkát, valamint arról, hogy
milyen időpontokban és hol kereshetők fel.
A menza kedvezmények biztosítása, a tankönyv- támogatás megszervezése az ifjúságvédelmi
felelős, az osztályfőnök, a könyvtáros és a tankönyvfelelős feladata.
- 48 -
A jogosultságokról szóló igazolásokat az osztályfőnökök segítségével az ifjúságvédelmi felelős és a
gazdasági ügyintéző gyűjti össze.
Gyermekvédelmi intézkedések az iskolában
- a veszélyeztetett tanulók helyzetének felmérése
- a velük való foglalkozás
- a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése
- a tanulók tanulmányi (pl. korrepetálás), életviteli (pl. menza, tanulószoba), anyagi
(rendkívüli segélyek) segítése
- tanácsadás (tanulónak, szülőnek) szakemberek bevonásával
- hatósági beavatkozás javasolása
- javaslatok nyújtása az iskolán kívüli szerveknek a tanuló érdekében
- fegyelmi vétség esetén az ifjúságvédelmi felelős véleményének kikérése.
2.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) af) pont
A diákönkormányzat a köznevelési törvény rendelkezései szerint a következő
jogosítványokkal rendelkezik:
Döntési jog: A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működési
rendjének és munkaprogramjának meghatározásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról,
működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás
nélküli munkanap programjáról, a diákújság és a diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról.
Egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:
- Jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat
megalkotásakor és módosításakor
- A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor
- Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásáról
- A Házirend elfogadásakor
Véleményezési, javaslattevő joggal rendelkezik- a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan - a
nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
2.8. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) ah) pont
A mai iskolában folyó munka nem csupán az ott tanító pedagógusok belügye, hanem egyfajta
szolgáltatás. A beiratkozott tanulónak, szüleinek elvárásai fogalmazódnak meg a tanítási időszak
előtt és alatt is.
Iskolánk versenyképességét a városban, a megyében, sőt a régióban azzal tudtuk eddig is megőrizni,
hogy nyitottak vagyunk a szülők felé, betekintési lehetőséget biztosítunk. Az, hogy a tudásanyag
átadása mellett mennyire készül fel a középiskolai tanuló a képzés időtartama alatt az élet további
- 49 -
kihívásaira, részben az iskolában folyó minőségi munkától függ, részben pedig attól, hogy a tanuló
mennyire sajátítja el a felkínált oktatást, nevelést.
Kapcsolattartás a szülőkkel
Az iskola, mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói
érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki
személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus
közösség koordinált aktív együttműködése.
Ezen együttműködés:
- alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség
- megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás
- a koordinált pedagógiai tevékenység
- feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás
- az őszinteség
- eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán kedvezően fejlődő
tanulói személyiség.
A szülőkkel az iskola már a beiskolázáskor kapcsolatot teremt, a szülőknek lehetőségük van:
- nyílt nap keretében az intézmény felkeresésére,
- órák látogatására a gyermekeikkel együtt,
- az iskolavezetés tájékoztató előadásának meghallgatására,
- a pedagógusokkal való kommunikálásra.
- iskola és kollégium honlapja napi aktualitásokkal
Intézményünkben a szülő közreműködhet:
- szülőként egy személyben,
- az iskolaszék és
- az iskolai szülői munkaközösség keretében az iskolai pedagógiai program
véleményezésében, javaslatokat tehet ahhoz, véleményt formálhat róla.
A szülők részéről a következő közreműködési formákat várjuk: - együttműködő magatartást
- őszinte véleménynyilvánítást szóban és írásban
- érdeklődő-segítő hozzáállást
- a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását
- a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérését
- a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását
- ötletnyújtást a szülők részére tartandó előadások témáihoz
- aktív részvételt az iskolai és a kollégiumi rendezvényeken
- szponzori segítségnyújtást
Iskolánk a tanuló helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:
- ellenőrző könyv, mely a tantárgyakból kapott érdemjegyeket és a magatartásra vonatkozó
információkat tartalmazza. Az osztályfőnök negyedévenként köteles átnézni a beírt
érdemjegyeket és írásban tájékoztatja a bukásra álló tanulók szüleit a kialakult helyzetről.
- rendszeres és folyamatos szóbeli tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,
kollégiumi munkájáról, (dicséretek, elmarasztalások) elsősorban a szülők részére rendezett
fogadóórákon
- szülői értekezletek, melyeknek időpontjai:
- 9. évfolyamon szeptember 2. vagy 3. hete
- A többi évfolyamon október eleje, február közepe
- 50 -
A szülői értekezleteken igényeljük, hogy mondják el a szülők elképzeléseiket, a gyermekeik
által közvetített esetleges gondokat. A szülők egymás közötti kapcsolatfelvételét segíti az
osztályfőnök, a kollégium.
- rendkívüli szülői értekezletek, szükség szerinti időpontban
- nyílt napok, nyílt órák szervezése: november hó utolsó pénteki napján nyílt napot tartunk,
melyet az általános iskolákon kívül a középiskolák számára is meg kell hirdetni. A 8.
évfolyammal megismertetjük az iskola rendszerét, hagyományait és a továbbtanulási
lehetőségeket.
A 10. és 12. évfolyam számára bemutatjuk az iskola szakirányú képzését, és
felvázoljuk a további képzési lehetőségeket. A nyílt napot egybekötjük szakmai és
iskolatörténet kiállítással, iskolatörténetét bemutató videós tájékoztatással, a kollégium
bemutatásával, és a múzeum megtekintésével
- előadások szervezése nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember (orvos,
védőnő), rendőr meghívásával
- pályaválasztási tanácsadás azon tanulók és szülők számára, akik nem találták meg
helyüket a kereskedelmi szakmában
- kirándulások, melyekre kísérőként kollégiumi nevelő vagy szülő is mehet a
tanulócsoporttal
- a kollégiumban külön szülői értekezletek a kollégiumban lakó tanulók szülei számára
- kollégista tanulók esetében az osztályfőnök, a kollégiumi nevelő és az ifjúságvédelmi
felelős kapcsolatot tart egymással, és együttműködnek a tanuló nevelése – tanulása
érdekében.
Célunk, hogy a szülőket minél nagyobb számban megnyerjük az iskolai rendezvények
szervezéséhez, lebonyolításához. Igényeljük a szülők közreműködését a különböző iskolai
rendezvények lebonyolításában, ahol részesei lehetnek a gyermekeik részére nyújtott kulturális
programoknak. Itt más oldalról láthatják gyermekeik tevékenységét, együttgondolkodásra nyílik
lehetőség a pedagógusnak és szülőnek. Az értékelés, a visszajelzés konkrét fórumai ezek a
rendezvények. A kommunikatív kapcsolat közvetlenné tette eddig is az iskola és a szülő jó
kapcsolatát, a képzési időszak alatt a szülők is részesei lehettek a nevelési-oktatási színtérnek. A
sikeres együttműködés kulcsának tekintjük az együttgondolkodás folyamatosságát,
rendszerességét.
A Szülői közösség jogköre bővült: figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai
munka eredményességét, megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót,
meghatározhatja minden év szeptemberében a legmagasabb összeget a nem ingyenes szolgáltatások
körébe tartozó programok megvalósításához.
A szülők, a tanulók, az iskolai és kollégiumi pedagógusok köznevelési törvényben biztosított jogait
és kötelezettségeit tartalmazó törvénykivonatot az iskola és a kollégium épületében jól látható
helyen, a házirend mellett helyezzük el.
Kapcsolattartás az intézmény partnereivel
Közvetlen partnerek:
Pedagógusok
Technikai dolgozók
Diákok
Szülök
Fenntartó
Tagintézmény
Általános iskolák
Főiskolák
Gyakorlati képzőhelyek
- 51 -
Közvetett partnerek:
Megyei szakmai nevelési szervezetek
Gazdasági szervezetek
Ifjúságvédelmi szervezetek
Kulturális szervezetek
Sport szervezetek
Egészségügyi cégek
Vállalatok, cégek
Tagintézménnyel való kapcsolattartás
Az intézmény a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot tart fenn.
A kapcsolattartás formái:
- személyes megbeszélés, tájékoztatás
- telefonos egyeztetés, jelzés
- írásos tájékoztatás
- értekezlet
Pedagógusokkal való kapcsolattartás
Az iskola vezetősége minden tanítási hét hétfőjén reggel vezetői értekezletet tart, melyen
megbeszélik, értékelik az elmúlt hét munkáját és a következő hét feladatait.
Hétfő délutánonként 14 órától rövid tájékoztatást tart a vezetőség a tantestületnek. Erről az
igazgatóhelyettes kivonatot készít (megbeszélések kivonata) és a tanáriban a faliújságra kihelyezi a
következő értekezletig.
Indokolt esemény miatt az igazgatóhelyettes az iskolarádión keresztül rendkívüli nevelőtestületi
megbeszélést hívhat össze.
Technikai dolgozókkal való kapcsolattartás
Az igazgató a gondnok bevonásával minden hónap első keddjén 9-től munkaértekezletet tart. A
távollévő dolgozókat az első munkanapon a gondnok tájékoztatja.
Diákokkal való kapcsolattartás
A hétfői nevelőtestületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök
továbbítják a diákoknak. Kiemelten fontos eseményekről tanítási napokon a 3. szünetben
iskolarádión keresztül vagy személyesen, az iskola udvarán tartandó tájékoztatón értesítjük a
tanulókat.
Havonta a DÖK szervezésében diákközgyűlést tartunk, amelyen a tanulók lehetőséget kapnak a
véleménynyilvánításra az őket érintő ügyekben.
Szülőkkel való kapcsolattartás
Fogadóórák
Az iskola tanárai előzetes megbeszélés alapján munkaidőben fogadják a tanulók szüleit és
tájékoztatják őket.
Szülői értekezlet
Minden évben 3 alkalommal szülői értekezletet tartunk, szeptember, november és február
hónapban.
Iskolaszékkel, a szülői munkaközösséggel (SZMK) való kapcsolattartás
Az iskolavezetés az SZMK-val és Intézményi tanáccsal működési szabályzata alapján tartja a
kapcsolatot, melynek formái:
- szóbeli személyes megbeszélések, értekezletek
- írásbeli tájékoztatók (levelek)
A gyakorlati oktatási helyekkel való kapcsolattartás
- 52 -
A partneri elégedettségi felmérés szerint a gyakorlati helyek az iskolával való kapcsolattartás
leghatékonyabb formájának az iskola képviselője (gyakorlati oktatás-vezető) által tett látogatást
tartják.
A kapcsolattartás egyéb formái:
- a szakképző évfolyamos tanulók ellenőrzője
- a gyakorlati munkanapló
- a forgatási terv
- a Kamara képviselője és a gyakorlati oktatás-vezető ellenőrző látogatása (évközi és nyári
gyakorlaton)
Fenntartóval való kapcsolattartás Az intézmény vezetője tartja a rendszeres kapcsolatot.
Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás
A kapcsolatok lehetnek:
- szakmai
- kulturális
- sport és egyéb jellegűek
A kapcsolatok formái:
- rendezvények
- szakmai megbeszélések
- versenyek
A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.
A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket
biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba
adásakor.
Az általános iskolákkal való kapcsolattartás
Intézményünk oktatási feladatából adódóan hagyományosan rendszeres kapcsolatot tart a város,
illetve a környék általános iskoláival. A beiskolázási időszakban több mint száz általános iskolát
tájékoztatunk intézményünk oktatási-képzési szerkezetéről a diákok, illetve újsághirdetések
segítségével, valamint a nyílt nap szervezésével. Intézményünk vezetői és tanárai évente tíz –
tizenöt intézményt keres fel beiskolázási céllal. Az intézmény jelesebb rendezvényeire rendszeres
meghívást kapnak a helyi általános iskolák képviselői. A diákrendezvények területén folyamatos a
kapcsolattartás az általános iskolás diákközösségekkel. Intézményünkbe a hagyományoknak
megfelelően kb. 40- 50 településről érkeznek diákok. A közvetlen kapcsolattartás ápolására és
beiskolázási céllal tanulmányi és szakmai versenyeket szervezünk az általános iskolások részére
történelemből, informatikából és matematikából.
Középiskolákkal való kapcsolattartás
Intézményünk a hagyományoknak megfelelően rendszeres kapcsolatot tart a város és a régió
középfokú oktatási intézményeivel. A szakképzési jellegből adódóan fontosnak tartjuk megyei
szinten a szakképzés koordinálását. Erre vonatkozóan jó kapcsolatot alakítottunk ki a megyei
hasonló képzést folytató intézményekkel. Intézményünk az igazgatóságán keresztül rendszeresen
részt vesz, illetve képviselteti magát a megyei és a regionális igazgatói értekezleteken. A
kapcsolattartás sajátos formája a Teleki Blanka nevét viselő középfokú oktatási intézményekkel
kialakult együttműködés. Ez a kapcsolattartás elsősorban egy-egy rendezvényre, illetve jelesebb
ünnepségre korlátozódik.
A gyermekjóléti szolgálattal és a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartás
Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése
érdekében:
- a gyermekjóléti szolgálattal, a családsegítő szolgálattal illetve
- a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más:
- 53 -
személyekkel,
intézményekkel és
hatóságokkal.
A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:
- a gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat
beavatkozását szükségesnek látja,
- esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,
- a gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat címének és telefonszámának intézményben
való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,
- előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.
A pedagógiai Szakmai és Szakszolgálatokkal való kapcsolattartás
Az intézmény kapcsolatot tart a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése érdekében a tanulási
képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokkal.
Az intézmény segítséget kér a szakértői és rehabilitációs bizottságtól, ha a gyermekek fejlődésében
problémát észlel, illetve, ha a fejlesztési feladatokat nem tudja önállóan megoldani.
A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:
- a szakértői és rehabilitációs bizottság értesítése – ha az intézmény a bizottság beavatkozását
szükségesnek látja
- esetmegbeszélés – a bizottság szakembereinek részvételével az iskola felkérésére,
- a szakértői és rehabilitációs bizottság címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése,
lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, utazó fejlesztő szakemberek felkérése a speciális feladatok
ellátására
A Pedagógiai szakszolgáltatókkal való kapcsolattartás
Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek nevelési problémáinak megelőzése és megszüntetése
érdekében a nevelési tanácsadóval.
Az intézmény segítséget kér a nevelési tanácsadótól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat
pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni.
A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:
- a nevelési tanácsadó értesítése – ha az intézmény a beavatkozást szükségesnek látja,
- esetmegbeszélés
- nevelési tanácsadó címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a
közvetlen elérhetőséget
- előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.
Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás
Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi
szolgáltató bevonásával oldja meg.
Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van.
A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek.
A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell.
A kapcsolattartás részletes formáját, módját az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell
rendezni, melyet szerződésbe kell foglalni.
Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása
Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport
tevékenység jellemző.
A kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.
A weidai Samuel-Dörffel Gimnáziummal 1994. május elsejétől van testvériskolai kapcsolatunk.
Kapcsolattartás formái:
- levelezés
- 54 -
- diákcsere program
- a két város nagyobb rendezvényein való részvétel
2.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK RÉSZEI ÉS KÖVETELMÉNYEI, AZ ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) ai) pont, 64 - 72. §.
2.9.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusai
I. Osztályozóvizsga
A tanulónak félévi és év végi osztályzatát osztályozó vizsgán kell megszereznie:
- ha magántanuló
- ha felmentették a tanórai foglalkozások látogatása alól
- ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy
tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget
- hiányzás esetén a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben előírtaknak megfelelően
Annak a tanulónak, aki társainál gyorsabb ütemben sajátítja el a tananyagot, évente kétszer
(augusztusban és januárban) lehetősége van előrehozott vizsga letételére.
Erre írásban kell jelentkeznie. A jelentkezés feltétele, hogy az utolsó lezárt féléves eredménye
legalább jó (4) legyen. Jelentkezésre írásban van lehetőség. A jelentkezés határidejét a mindenkori
éves munkaterv tartalmazza.
Mivel előrehozott érettségi vizsga csak idegen nyelvből és informatikából tehető, ezért
előrehozottan osztályozóvizsgát is csak ezekből a tantárgyakból lehet tenni.
Nagyon indokolt esetben (pl. a tanuló 10. évfolyam végén előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni),
a tanuló/szülő kérésére, az igazgató engedélyével április hónap elején is lehetséges előrehozottan
osztályozóvizsgát szervezni.
A tanuló olyan nyelvből, melyet órarend szerint nem tanul, osztályozóvizsgát tehet. A tantestület
hozzájárulásával az a tanuló is osztályozóvizsgát tehet, aki valamilyen ok miatt év végén nem
osztályozható.
Osztályozóvizsgának számít – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – a beszámoltató
vizsga is.
Felnőttoktatás esetén
Ha a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelmények egy
tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésével összefüggő osztályozó vizsgát
kíván tenni, az intézmény vezetője a vizsga megkezdése előtt legalább harminc nappal a vizsgázói
létszám, az évfolyamok feltüntetése, valamint a vizsgabeosztás megküldése mellett a
megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetőjétől vizsgabiztos kirendelését kéri.
II. Különbözeti vizsga
Iskolánk a tanulói jogviszony átvétellel való létesítését tanulmányi követelmények teljesítéséhez
köti. A különbözeti vizsgákon való megfelelés biztosítja az eltérő tantervű iskolából érkező tanuló
felzárkózását.
Különbözeti vizsgát kell tennie a más iskolából érkezőnek azokból a tantárgyakból, melyekből
nincs osztályzata (szakmai és egyéb tantárgyak).
- 55 -
A tanuló átvételi határozatában fel kell sorolni, hogy mely tantárgyakból, melyik évfolyam
anyagából kell különbözeti vizsgát tennie, és azt is, hogy mely határidőre.
Az átvételi kérelem
Az átvételi kérelmet indoklással, a szülők aláírásával ellátva az intézmény igazgatójához kell
benyújtani.
Az eseti kérelmek kapcsán az átvételt, a különbözeti vizsgatárgyakat és azok időpontját, valamint
módját az igazgató határozza meg.
III. Javítóvizsga
Azok a diákok, akik év végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak,
javítóvizsgát tehetnek.
Azok a tanulók, akik az osztályozóvizsgáról, különbözeti vizsgáról felróható okból elkésnek, távol
maradnak, vagy a vizsgáról engedély nélkül távoznak, javítóvizsgát tehetnek.
Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője
engedélyezte. Ez azt jelenti, hogy:
- ha a szakmai gyakorlatot az iskola szervezi, akkor a nevelőtestület engedélyével
- ha a szakmai gyakorlatot az iskola külső cég segítségével szervezi, akkor a cég
véleményének figyelembe vételével, a nevelőtestület engedélyével lehet javítóvizsgát
tenni.
2.9.2. Tanulmányok alatti vizsgák iskolai eljárási szabályai
A tanulmányok alatti vizsgán, minden tantárgyból az érettségi vizsga és a szakmai vizsga
szerkezetének megfelelően kell vizsgáztatni. Azokból a tantárgyakból, amelyek nem vizsgatárgyak,
a munkaközösségek által meghatározott módon lehet vizsgázni.
2.9.2.1 Az írásbeli vizsga menete
Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani.
Az írásbeli vizsga reggel 800 előtt nem kezdhető el és legfeljebb 1700 óráig tarthat.
A vizsga kezdetekor az ülésrendet úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák,
és ne segíthessék.
A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a
jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli
tételeket (kiosztja a feladatlapokat).
A vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon lehet dolgozni.
A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A
feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát, melyet az iskola biztosít.
Íróeszközökről a vizsgázók gondoskodnak, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola
gondoskodik.
A vizsgázó az írásbeli vizsga megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a
dátumot, a tantárgy megnevezését, vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.
Az írásbeli vizsga ideje tantárgyanként 60 perc. Egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli vizsgát
lehet tenni. A vizsgák között legalább 10 és legfeljebb 30 perces pihenőidőt kell a tanulónak
biztosítani.
Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett
vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, akkor:
a) az igazgató – ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott
vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi
időpontban pótló vizsgát tehessen.
- 56 -
b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat
értékelni kell.
A sajátos nevelési igényű (SNI) és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő
(BTMN) tanulók esetében a felmentési határozatukban leírtak szerint kell eljárni.
A tanuló kérésére, az igazgató engedélyével a rendelkezésre álló 60 percet legfeljebb 30 perccel
meg kell növelni, vagy a tanuló írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.
2.9.2.2 A szóbeli vizsga menete
Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga.
A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely
időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.
A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és –
amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes
tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. A
vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól
segítséget kaphat. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem
segíthetik.
Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani.
A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell
elmondania.
Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgabizottság
tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek, ha meggyőződtek arról, hogy a
vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad
félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében
akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt.
Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt legalább
tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.
Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése
nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli
minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell
felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.
Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról
engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, akkor az igazgató – ha ehhez a feltételek
megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az
intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban pótló vizsgát tehessen.
A sajátos nevelési igényű (SNI) és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő
(BTMN) tanulók esetében a felmentési határozatukban leírtak szerint kell eljárni.
A tanuló kérésére, az igazgató engedélyével a 30 perc gondolkodási időt legfeljebb 10 perccel meg
kell növelni, vagy a tanuló szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet.
2.9.2.3 A tanulmányok alatt vizsgák értékelése
Az írásbeli vizsga értékelése pontozással történik.
Az írásbeli vizsgán elérhető pontszám: maximum 100 pont.
Az írásbeli dolgozatok értékelésekor a dolgozatot csak %-osan értékeljük. Osztályzatot nem adunk
az írásbeli dolgozatra.
A szóbeli vizsga értékelése pontozással történik. A szóbeli vizsgán elérhető pontszám: maximum
50 pont.
- 57 -
A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért pontok (maximum 150 pont) alapján, a
vizsgáztató szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
A vizsga értékelésekor az alábbi %- os értékelést alkalmazzuk minden tantárgy esetében.
0 - 29% elégtelen
30 - 50% elégséges
51 - 69% közepes
70 - 89% jó
90 - 100% jeles
2.9.3. A tanulmányok alatt vizsgák eljárási szabályai tantárgyanként
Matematika
A vizsgán használható segédeszköz a Négyjegyű függvénytáblázat, szöveges adattárolásra nem
alkalmas számológép. Íróeszközökről, körzőről, vonalzóról és segédeszközökről a vizsgázó maga
gondoskodik.
A vizsgán a vizsgázónak a munkaközösség által összeállított feladatsort kell írásban megoldania.
A feladatsor az aktuális év illetve félév anyagát tartalmazza, és a középszintű matematika érettségi
vizsga szerkezetének megfelelően rövid és kifejtős feladatokból áll.
A vizsga értékelése
Írásbeli rész:
Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján
történik.
Szóbeli rész:
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a munkaközösség állítja össze. Minden tétel
tartalmaz az aktuális év, illetve félév tantárgyi anyagából két fogalomra illetve tételre vonatkozó
kérdést, és négy számolást igénylő rövid alapfeladatot.
A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató
szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv
Írásbeli: az adott év anyagából egységesen összeállított gyakorlati feladatlap.
Szóbeli: 10 tétel az adott év elméleti anyagából.
Irodalom
Írásbeli: az adott év anyagából egységesen összeállított gyakorlati feladatlap.
Szóbeli: 10 tétel az adott év tananyagából. A tételek lefedik a féléves, illetve az egész éves anyagot.
A vizsga értékelése
Írásbeli rész:
- 58 -
Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján
történik. Az írásbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
Szóbeli rész:
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze. A szóbeli vizsgán
szöveggyűjtemény és kötet használható.
A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató
szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
Idegen nyelv (angol, német, francia, olasz, orosz)
Az írásbeli és szóbeli vizsga menetére az iskolai szabályok érvényesek. A tanuló semmilyen
segédeszközt nem használhat a vizsgákon, kivéve az irányított fogalmazáshoz, ahol kétnyelvű
szótár használható.
Írásbeli vizsga részei: (minden vizsgatípus esetén)
Nyelvtani teszt (nyelvhelyesség)
Olvasott szöveg értése
Irányított fogalmazás
Szóbeli vizsga részei angol, francia, orosz nyelvből: (minden vizsgatípus esetén, kivéve a
hatosztályos)
Kötetlen beszélgetés
Szituáció
Képleírás
Szóbeli vizsga részei német, olasz nyelvből: (minden vizsgatípus esetén)
Kötetlen beszélgetés
Szituáció
Szóbeli vizsga részei angol, francia, orosz nyelvből a hatosztályos vizsgatípus esetén 8. évfolyam végén:
Kötetlen beszélgetés
Szituáció
10. évfolyam végén:
Kötetlen beszélgetés
Szituáció
Képleírás
A szóbeli vizsga eltérései a különböző vizsgákon
Kötetlen beszélgetés:
Javítóvizsga: 1 téma
Előrehozott vizsga: az érettségi vizsga követelményeinek megfelelően
A vizsga értékelése:
Írásbeli rész:
Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján
történik.
Szóbeli rész:
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze.
A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató
szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
- 59 -
Történelem
Irásbeli: Az érettségi vizsga szerkezetének megfelelően
Szóbeli: Minimum 8, maximum 15 tétel, amely lefedi a féléves, illetve az egész éves anyagot
Társadalomismeret
Irásbeli: Az érettségi vizsga szerkezetének megfelelően
A szaktanár az írásbeli feladatok megoldása helyett házi dolgozat elkészítését is
kérheti, az általa meghatározott témá(k)ból.
Szóbeli: Minimum 8, maximum 15 tétel, amely lefedi a féléves illetve az egész éves anyagot
Emberismeret, etika
Irásbeli: Az érettségi vizsga szerkezetének megfelelően
A szaktanár az írásbeli feladatok megoldása helyett házi dolgozat elkészítését is
kérheti, az általa meghatározott témá(k)ból.
Szóbeli: Minimum 8, maximum 15 tétel, amely lefedi a féléves illetve az egész éves anyagot
A vizsga értékelése:
Írásbeli rész:
Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján
történik.
Szóbeli rész:
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze.
A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató
szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
Földrajz
Irásbeli: Az érettségi vizsga szerkezetének megfelelően
Szóbeli: Minimum 8, maximum 15 tétel, amely lefedi a féléves illetve az egész éves anyagot
A vizsgák értékelése:
Írásbeli rész:
Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján
történik.
Szóbeli rész:
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze.
A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató
szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
Informatika
A szóbeli vizsga menete
- 60 -
Informatika tantárgyból a szóbeli vizsga menete nem tér el az általános követelményektől. A tanuló
az év anyagában szereplő elméleti témakörök egyikéből húz tételt, melynek kidolgozását a fent
leírtak szerint végzi.
Írásbeli vizsga menete
Informatikából gyakorlati feladatot kell megoldani a számítógép adott programja segítségével. A
gyakorlati feladat az év anyagából kerül kiválasztásra. Megoldására 45 perc áll rendelkezésre.
Technikai problémák esetén csak a probléma elhárításának idejét pótolhatja a tanuló, az ebből eredő
időveszteséget nem lehet pótolni. (pl.: áramszünet esetén csak a visszakapcsolás idejét kell
beszámítani, a mentésből adódó eltérés nem pótolható, akkor sem, ha a tanuló elfelejtett menteni, és
ez esetleg a feladat elölről kezdését jelenti. A szükséges eszközöket és programokat az iskola
biztosítja.
A vizsgán használható eszközök a számítógépen kívül: vonalzó
A vizsga értékelése:
Írásbeli rész:
Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján
történik.
Szóbeli rész:
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze.
A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató
szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
Kémia és fizika
Minden vizsgán, kémia és fizika tantárgyból az érettségi vizsga szerkezetének megfelelően kell
vizsgáztatni. A vizsga anyaga az iskola pedagógiai programjában megtalálható tantárgyi
követelményekre épül. A kérdések típusai az érettségi kérdések típusával egyezik meg. Tanulói
kísérleteket a vizsgákon nem kell végezni.
Az írásbeli és szóbeli vizsga menetére az iskolai szabályok vonatkoznak.
A vizsga értékelése:
Írásbeli rész:
Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján
történik.
Szóbeli rész:
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze.
A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató
szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
Testnevelés
A felsorolt vizsgatípusok lebonyolítása során a tanulóknak gyakorlati és elméleti vizsgarészeket kell
teljesíteni.
A gyakorlati vizsga anyaga az adott évfolyam tantervi anyagából kerül kiválasztásra. Az elméleti
vizsgarész tartalmazza a tantárgyhoz kötődő alapismereteket, fogalmakat, alapvető szabályokat.
A gyakorlati vizsga helyszínét a vizsgabizottságnak olyan helyen kell kijelölnie, ahol minden
feltétel adott a vizsga lebonyolításához.
Biztosítani kell a lebonyolítás zavartalanságát és a balesetmentes körülményeket.
- 61 -
A vizsgabizottság a vizsgák időpontjáról és anyagáról a vizsgázókat időben tájékoztatja.
A vizsga eredményét a szaktanárokból álló vizsgabizottság állapítja meg.
Ének
Az osztályozó vagy előrehozott vizsga két részből áll.
A szükséges eszközökről az iskola gondoskodik.
Írásbeli: feladatlap (műveltségi kérdések illetve zeneelmélet) az adott évfolyam anyagából
Szóbeli: 10-15 tétel az adott tanév elméleti anyagából (10-15 népdalhoz illetve műzenei témához
kapcsolva)
A vizsga értékelése:
Írásbeli rész:
Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján
történik.
Szóbeli rész:
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze.
A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató
szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
A végső jegy megállapításánál a szóbeli eredménye súlyozottabban számít.
Biológia
A biológia javítóvizsga és osztályozóvizsga követelményei gimnáziumi osztályokban megegyeznek
az érettségi követelményekkel. 7.-8. osztályban, illetve a szakgimnáziumi osztályokban az aktuális,
az évfolyamra vonatkozó követelményrendszer adja a vizsga tartalmi alapját.
A vizsgák írásbeli, és szóbeli részből állnak.
Írásbeli vizsga:
Feladattípusai: Teszt jellegű feladatok, problémamegoldó feladatok, ábrafelismerések,
szövegértelmezések.
Szóbeli vizsga: A tételek a követelményrendszer alapján vannak összeállítva A és B részből állnak.
Az A tételek egy téma kifejtését tartalmazzák, a B tétel egy rövid problémamegoldás, vagy
ábraelemzés.
A vizsga értékelése:
Írásbeli rész:
Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján
történik.
Szóbeli rész:
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze.
A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató
szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
Szakmai tantárgyak
A szakmai tantárgyak vizsgái az ágazati szakmai érettségi követelményeknek megfelelően
történnek. A vizsga részei: írásbeli, szóbeli. Az írásbeli vizsgák ideje 60 perc, az aktuális tantárgyra
- 62 -
jellemző feladattípusokkal. Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen
megállapított %- os értékelés alapján történik.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze.
A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató
szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
A szakmai érettségi vizsga követelményei az alábbi linken érhetők el:
https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak#2
Szakképző évfolyamok
A szakképző évfolyamokon a vizsgák az adott szakmához tartozó szakképzési kerettantervek,
valamint a szakmai és vizsgakövetelmények alapján kerülnek összeállításra. A vizsga részei:
írásbeli, szóbeli, gyakorlati. A tantárgyak értékelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel történik.
A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetők el:
https://www.nive.hu/index.php?option=com_jumi&view=application&fileid=16&tip=szvk_20
12_
2.9.4. Állami vizsgák
Jogi háttér: A 100/1997.(VI. 13.) kormányrendelet 9. §.
Érettségi vizsga
A 12. év végén az érettségi vizsgaszabályzatban előírtak szerint a tanulók érettségi vizsgát tehetnek.
Egyes tantárgyakból középszinten vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni.
Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak
szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint
munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.
A szakmai érettségi vizsga továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak
szerinti munkakör betöltésére képesít.
Az érettségi vizsgák fajtái
- Rendes érettségi vizsga
- Pótló érettségi vizsga
- Javító - Előrehozott érettségi vizsga
- Kiegészítő érettségi vizsga
- Szintemelő érettségi vizsga
- Ismétlő érettségi vizsga
Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt tantárgyból kell érettségi vizsgát tennie, ebből négy tantárgy
a kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv), és egy a vizsgázó
által kötelezően választott tantárgy.
A kötelezően választott tantárgy a gimnáziumban bármely, az általános vizsgakövetelményekre
épülő közismereti tárgy lehet, amelyet a tanuló legalább két éven keresztül, heti két órában tanult, a
szakgimnáziumban viszont csak az ágazatnak megfelelő szakmai vizsgatárgy lehet.
Ezen kívül szabadon választhat egy vagy több további tantárgyat is a tanuló.
A tanuló maga választhatja meg, hogy mely tantárgyakból tesz közép- és melyekből emelt szintű
érettségi vizsgát.
- 63 -
Szakmai vizsga
A szakmai vizsga vizsgatantárgyait és a vizsga részeit, követelményeit az adott szakma szakképzési
kerettanterve, illetve szakmai vizsgakövetelménye (SZVK) határozza meg. Ezeket a
szakképesítések helyi tanterve tartalmazza.
2.9.5. Mérés a tanórán kívül
A tanuló tanórán kívül szakkörökön, iskolai, megyei és országos versenyeken is megmérheti
tudását. Az iskola és a szaktanár kötelessége, hogy a versenyfelhívásokat ismertesse a tanulókkal, a
jelentkezéseket összegyűjtse és továbbítsa a szervezőkhöz, illetve a felkészüléshez az iskolai
kereteken és lehetőségeken belül segítséget nyújtson.
A szakkörökön, versenyeken elért jó eredményt érdemjeggyel, szaktanári, igazgatói és tantestületi
dicsérettel ismerhetjük el.
2.9.6. Tanulmányi versenyek
Iskolánk diákjai az államilag meghirdetett és finanszírozott, az NMH (Nemzeti Munkaügyi
Hivatal), illetve a Megyei Pedagógiai Intézet által meghirdetett tanulmányi versenyeken vesznek
részt. A meghirdetett versenyek iskolai fordulóját lebonyolítjuk, megszervezzük.
Saját versenyként, az általános iskolai tanulók részére különböző tanulmányi versenyeket
szervezünk: angol nyelvi olvasási verseny, német nyelvi verseny, történelem, környezetvédelmi
verseny.
Saját házi versenyként- csomagolási versenyt is rendezünk. Részt veszünk a városi középiskolás
bajnokságokon.
2.10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) aj) pont, 7. §. (3)
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 26- 27. §, 40. §. (3), 47.§.
A köznevelési törvény 13. §. (4), 50.- 53. §.
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (szakképzési tv.) 21- 24. §.
2.10.1. A belépés feltételei
Iskolánkba a 8. és 12. évfolyam sikeres elvégzése után lehet belépni.
Ezen évfolyamok az intézmény belső képzési struktúrájában is határvonalat jelentenek. A jellemző
belépési pont a 9. évfolyam.
A gimnáziumi évfolyamra a jobb képességű, továbbtanulni szándékozó tanulók jelentkezését
várjuk.
A szakgimnáziumi évfolyamra azokat a tanulókat várjuk, akik különböző ágazatokban szakmai
érettségi vizsgát szeretnének tenni, és akik ez irányú OKJ szakképesítést szeretnének szerezni,
illetve azokat, akik szakirányú felsőoktatási intézményekben szeretnének továbbtanulni.
A szakgimnáziumi képzés általános belépési feltételei a következők: 8 általános iskolai
végzettséget tanúsító bizonyítvány; a szakképzési tanterv által előírt egészségügyi alkalmasság;
szakmai rátermettség.
- 64 -
A szakgimnáziumi szakképző évfolyamokra a belépés feltétele a 12. évfolyam sikeres elvégzését
igazoló bizonyítvány és az érettségi vizsga megléte.
Ha a tanuló az adott szakma ágazatához tartozó szakmai érettségi vizsgát tett, akkor a szakképzés
időtartama 1 év (13. évfolyam), ellenkező esetben a szakképzés időtartama 2 év (13- 14.
évfolyam).
A szakképzés befejeztével, a sikeres komplex szakmai vizsga esetén a tanuló OKJ szakképesítésű
szakmai bizonyítványt kap.
A szakképzési törvény 22. §. (6) bekezdése alapján az érettségi vizsgára épülő szakképzés esetében
a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképző évfolyamon, ha az érettségi vizsgát
megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be,
ha az I. félév végéig az érettségi bizonyítványt megszerezte. Egyébként tanulói jogviszonya
megszűnik.
2.10.2. A tanulói jogviszony keletkezése
A Knt. 50. §- a alapján a tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az
átvétel jelentkezés alapján történik.
A tanuló a tanulói jogviszonyra vonatkozó jogait a beiratkozás napjától gyakorolhatja.
2.10.2.1 A felvétel és az átvétel
Intézményünkbe a felvétel kétféleképpen történhet:
1. A 9. évfolyamra az általános felvételi eljárás keretében
2. más évfolyamokra egyéni írásbeli kérelem alapján
1. A felvételi eljárás
A 9. évfolyamra a tanulókat a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi tanulmányi eredményei
alapján vesszük fel.
Az általános felvételi eljárás során a rangsorolásnál a következő tantárgyak osztályzatait
vesszük figyelembe: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv,
biológia, földrajz és informatika.
A felsorolt tantárgyaknak a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi osztályzatainak az átlaga
alapján alakítjuk ki a rangsort.
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 40. §. (3) bekezdésének megfelelően a rangsor
kialakítása során az azonos tanulmányi eredményt elérő tanulók közül előnyben részesítjük:
- a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH- s) tanulót
- azt a tanulót, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye Mezőtúr
- akinek különleges helyzete indokolja
Különleges helyzetnek tekintjük:
- a tanuló szülei Mezőtúrról származnak
- a tanuló hátrányos helyzetű
- a figyelembe nem vett tantárgyak átlaga jobb.
2. Átvétel más középfokú intézményből
A tanuló más középfokú intézményből elsősorban tanév elején vehető át. Nagyon indokolt
esetben tanév közben is átvehető.
Iskolánk a tanulói jogviszony átvétellel való létesítését tanulmányi követelmények
teljesítéséhez köti. Ezért más intézményből érkezett tanuló esetében - az igazgató döntése
alapján - szükség lehet különbözeti, illetve osztályozó vizsga letételére.
- 65 -
A különbözeti vizsgákon való megfelelés biztosítja az eltérő tantervű iskolából érkező tanuló
felzárkózását.
Különbözeti vizsgát kell tennie a más iskolából érkezőnek azokból a tantárgyakból, melyekből
nincs osztályzata (szakmai és egyéb tantárgyak).
A tanuló átvételi határozatában fel kell sorolni, hogy mely tantárgyakból, melyik évfolyam
anyagából kell különbözeti vizsgát tennie, és azt is, hogy mely határidőre.
Az átvételi kérelem
Az átvételi kérelmet indoklással, a szülők aláírásával ellátva az intézmény igazgatójához kell
benyújtani.
Az eseti kérelmek kapcsán az átvételt, a különbözeti vizsgatárgyakat és azok időpontját,
valamint módját az igazgató határozza meg, a felvételi határozatban.
3. Átvétel más középfokú intézménybe
A tanuló joga, hogy kérje átvételét más nevelési-oktatási intézménybe. A kérvényt az iskola
igazgatóságán kell benyújtani. Tanulói jogviszony megszüntetésekor nem nagykorú tanuló
esetén mindkét szülő írásbeli nyilatkozata szükséges (amennyiben a bíróság nem vonta meg a
szülői felügyeleti jogát).
A tanuló – ha nem nagykorú, a szülő beleegyezésével – kérheti, hogy másik iskolában
folytathassa tanulmányait.
A tanulói jogviszony megszüntetésére vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtania az
igazgatóhoz /tagintézmény-vezetőhöz.
Amennyiben a tanuló tanköteles, a kérelemhez csatolnia kell annak az iskolának a
befogadó nyilatkozatát, amelyben tanulmányait folytatni szeretné.
A kiiratkozáshoz magával kell hoznia, és le kell adnia a diákigazolványát, az iskolából
kölcsönzött könyveket, eszközöket, munkaruhát és – ha nála van – a bizonyítványát.
Rendezni köteles a menza, vagy kollégiumi díj tartozásait is.
2.10.3. A szakközépiskolai tanulók bekapcsolódása a szakgimnáziumi
képzésbe
Jogi háttér: A köznevelési törvény 13. §. (3) bekezdés
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 47. §. (1)
A szakképzésről szóló törvény 23- 24. §
A szakképzésről szóló törvény 24. §. (2) bekezdése alapján a szakiskolai végzettséggel rendelkező
tanulót kérésére a szakgimnázium tizedik évfolyamára kell felvenni. Így a tanuló 3 év alatt
készülhet fel az érettségi vizsgára a 4 kötelező érettségi vizsgatárgyból.
Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a
szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai
érettségi vizsgának kell elismerni.
A köznevelési törvény 13. §. (3) bekezdése kimondja: „A szakmai vizsga letételét követően a tanuló
két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára.”
A szakképzésről szóló törvény 24. §. (3)- (4) bekezdése alapján a szakiskolai végzettséggel
rendelkező tanuló – közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak
beszámításával – folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább
négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire.
Ebben az esetben a képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező
évfolyamának elvégzésével. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló kétéves, érettségire
történő középiskolai felkészítését a szakközépiskola tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamán kell
- 66 -
megszervezni azzal, hogy a szakgimnázium a tanulót a kötelező közismereti érettségi
vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakgimnázium kilencedik-tizenkettedik
évfolyamára előírtak szerint készíti fel (speciális helyi tanterv alapján- a 4 éves anyag 2 évre
elosztva).
Ezért iskolánkban a kétéves érettségi vizsgára történő felkészülés csak abban az esetben
lehetséges, ha egy adott tanévben a jelentkezők száma eléri az osztálylétszámra vonatkozó
minimális létszámot.
Egyébként a tanulók csak nagyon indokolt esetben, az intézményvezető engedélyével
kapcsolódhatnak be a szakgimnáziumi képzés 11. évfolyamára, azzal a feltétellel, hogy vállalják, -
és írásban adják, - hogy a 2 év alatt a 4 kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból a közismereti
kerettantervben a szakgimnázium kilencedik-tizenkettedik évfolyamára előírtak szerint
felkészülnek.
2.10.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
A továbbhaladás szakaszhatára a tanév.
A következő évfolyamba lépés feltétele a helyi tantervekben megfogalmazott követelmények
teljesítése.
A 12. évfolyam végén a sikeres érettségi vizsga továbbhaladási feltétel azoknál a tanulóknál, akik
érettségi vizsgához kötött szakmát kívánnak tanulni.
A tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképző évfolyamon, ha az érettségi vizsgát
megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be,
ha az I. félév végéig az érettségi bizonyítványt megszerezte.
2.10.5. Évfolyamismétlés
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. §. (8)
A Knt. végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet 33. §. (1) bc),
34. §. (1) c), 36. §. (1) c)
Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel
folytathatja.
Az évfolyam megismétlése térítésmentes:
- a tanköteles tanuló részére
- a nem tanköteles tanuló részére az első alkalommal.
A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő
megismétlése a nem tanköteles tanulónak térítési díj megfizetése esetén lehetséges.
A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik alkalommal történő
megismétlése a nem tanköteles tanulónak tandíj megfizetése esetén lehetséges.
2.10.6. Magántanulói jogviszony
Jogi háttér: A köznevelési törvény 45. §. (5), 50. §. (1), 55. §. (2)- (3)
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 75. §. (1)- (4)
A tanulónak joga, hogy tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tegyen eleget.
- 67 -
Ha a szülő úgy dönt, hogy gyermeke a tanulmányi kötelezettségét magántanulóként teljesítse,
kérvényt nyújt be az iskola igazgatójához, melyben indokolja döntését. A kérvényt írásban kell
benyújtani, indoklással, a tanévkezdést megelőzően.
A kérvény benyújtásának határideje: szeptember 15.
Tanév közben csak rendkívüli esetben lehet magántanulói jogviszonyt létesíteni.
A magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, ezért megilletik a köznevelési törvényben
meghatározott jogok és juttatások.
A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.
A magántanuló félévkor és tanév végén a tudásáról osztályozó vizsgán ad számot. A
magántanulók félévi értékelésére január első hetében kerül sor, a tanév végi értékelésre június első
hetében, végzős tanulók esetében április második felében.
A beosztást az igazgatóhelyettes készíti el, és erről írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló
esetén a szülőt. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.
Az Nkt. 55. § (1) bekezdése alapján „… Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a
készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.”
A szülőnek ezt az igényét a kérelemben jeleznie kell. Az intézményvezető a határozatban dönt erről
is.
Ha a tanuló a szülő kérésére lesz magántanuló, akkor az osztályozóvizsgára önállóan készül fel, a
szaktanárok által összeállított tételsorok alapján. A tételsorokat az intézményvezető-helyettes
juttatja el a tanulóknak.
Ha a tanuló szakértői vélemény alapján lesz magántanuló, az iskola heti 10 órában segíti a vizsgára
való felkészülést.
A szülőt a magántanulói státusszal járó jogokról és kötelezettségekről tájékoztatni kell.
Ennek a kötelezettségnek iskolánkban az intézményvezető a magántanulói szabályzat
megküldésével, vagy átadásával tesz eleget.
A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozáson.
2.10.7. Vendégtanulói jogviszony létesítése
Jogi háttér: A köznevelési törvény 46. §. (6) i) pont
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 49. §.
A Knt. végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet 33. §. (1) bj),
A tanulónak joga, hogy vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, ez azt jelenti, hogy a tanuló, kiskorú
tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában
oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából másik iskolában elméleti tanítási órán,
gyakorlati foglalkozáson vegyen részt.
A kérelmet az iskolánk igazgatójához kell benyújtani. Az igazgató beszerzi a döntéshez a tanulóval
vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola javaslatát, és így hozza meg döntését.
A vendégtanuló teljesítményének értékelését a fogadó iskola végzi, és írásban értesíti a tanulóval
jogviszonyban álló iskolát.
Vendégtanulói jogviszony térítési díj fizetése mellett létesíthető, kivéve, ha azt közismereti képzés
elsajátítására hoztak létre. A térítési díj mértékét más iskolai szabályzat tartalmazza.
2.10.8. A tanulói jogviszony megszűnése
Jogi háttér: A köznevelési törvény 53. §. (2), (6)
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 50. §.
Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha:
- a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,
- 68 -
- gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi
vizsgaidőszak utolsó napján,
- szakgimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első
érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni,
vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,
- a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai
vizsgaidőszak utolsó napján,
- a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány
kiállítása napján,
- a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén
a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján,
- ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az
igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló
szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés
jogerőre emelkedésének napján, a hátrányos helyzetű tanuló kivételével,
Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha egy tanítási éven belül
az iskola kötelező foglalkozásairól 30 tanítási óránál igazolatlanul többet mulasztott, feltéve, hogy
az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az
igazolatlan mulasztás következményeire.
Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének
napján.
A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló
törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a
tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi
követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján
megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali
rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a
tanuló abban nem kíván részt venni.
A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a
szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye
szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat.
Megszűnik a vendégtanulói jogviszony, ha azt a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő
iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője kérelmére megszünteti. Az iskola
igazgatója megszüntetheti a vendégtanulói jogviszonyt akkor is, ha a tanuló a foglalkozásokról
igazolatlanul legalább tíz alkalommal távol maradt, vagy a tanuló a vendégtanulói jogviszonyból
eredő kötelezettségeit nem teljesítette.
2.11. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) ak) pont
A laikus elsősegély nemcsak társadalmi elváráson alapuló humánus cselekvés, hanem az
egészségügyi törvényben megfogalmazott kötelezettség is: „Mindenkinek kötelessége - a tőle
elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót
értesíteni, amennyiben sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról
tudomást szerez.” Az elvárhatóság a helyszínen jelen lévő személy képzettségétől függ.
- 69 -
Iskolánk fontos feladatának tekinti, hogy tanulói elsajátítsák az alapvető elsősegély-nyújtási
ismereteket. Ennek keretében a következő ismeretek, készségek elsajátíttatására törekszünk:
- veszélyhelyzetek felismerése, elhárítása (háztartási, közlekedési és munkahelyi balesetek)
- tudják az elsősegély-nyújtás általános szabályait, az elsősegély-nyújtás lépéseit, különös
tekintettel a segélyhívásra
- képesek legyenek az eszköz nélküli újraélesztésre
- ismerjék meg az eszméletvesztéssel, görcsökkel, nehézlégzéssel és fájdalommal járó
állapotok okait és következményeit.
- ismerjék meg a hajszáleres, a visszeres és ütőeres vérzés jellemzőit, ellátásukhoz szükséges
kötések kivitelezését
- képesek legyenek a rándulások, ficamok, törések és a különböző testtájak sérüléseinek
felismerésére
- ismerjék meg a különböző mérgezések (gáz-, marószer-, gyógyszer-, drog- és az étkezés
során előforduló mérgezések) fő okait és tüneteit.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására a biológia, fizika, kémia, testnevelés és
osztályfőnöki órák keretében van lehetőség az iskolában foglalkoztatott egészségügyi szakemberek
bevonásával. Elegendő számú jelentkező esetén elsősegélynyújtó-szakkör indítása is lehetséges.
3. HELYI TANTERV
„Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az
iskolában megtanultunk, annak nagy részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási
rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.”
Eötvös József
Jogi háttér:
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Knt.) 26. §. (2)
bekezdés
Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-
oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7. §.
(1) b) pont, 7. §. (2) bekezdés
3.1. KÉPZÉSI FORMÁINK
Iskolánkban a középfokú nevelés- oktatás szakaszában nappali tagozatos gimnáziumi és
szakgimnáziumi képzés folyik.
A gimnáziumban 4 évfolyamos képzést folytatunk.
A tanulók 9- 10. évfolyamon emelt szintű vagy emelt óraszámú oktatás keretében kötelezően kell
választaniuk egyet az alábbiak szerint:
- Emelt szintű oktatás: - idegen nyelv
- Emelt óraszámú oktatás: - dráma- kommunikáció
- matematika
- informatika
- kommunikáció- média
- 70 -
A tanulók 11- 12. évfolyamon egy emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést kötelezően
választhatnak a kínálat alapján. A nem kötelező időkeretük terhére választhatnak még egy emelt
szintű érettségi vizsgára felkészítést.
A szakgimnáziumi képzésben közgazdaság ágazatban, kereskedelem ágazatban, vendéglátóipar
ágazatban, egészségügy ágazatban, vízügy ágazatban, informatika ágazatban, illetve villamosipar és
elektronika ágazatokban folytatunk ágazati képzést.
A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban a tanulók OKJ szakképesítést szerezhetnek
a fenti ágazatokban.
A Szakmai Programunk általános elveit ebbe a fejezetbe integráltuk, a részletes anyagát – a
szakképzési helyi tanterveket külön mellékeljük. A szakgimnáziumi képzésben a 13. és 14.
évfolyam feladata a szakképzés.
A szakgimnáziumi képzésben a kezdettől a befejezésig (9- 12. évfolyamon) a közismereti oktatással
párhuzamosan szakképzés is folyik, a 13. évfolyamon pedig az OKJ- s szakképzés.
Szakképzés folyhat 1 vagy 2 évfolyamos képzésben (13 - 14. évfolyamon), csak OKJ- s képzésben,
amelyen bárki részt vehet, aki teljesíti a belépés feltételeit. A gimnáziumot végzettek is
bekapcsolódhatnak a képzésekbe.
Mivel a szakképzésben résztvevő tanulók érdekvédelmi és munkavédelmi jogait részletesen
szabályozza a törvény, ezt itt nem rögzítettük újra.
Iskolánkban öt nyelvet tanítunk. A 9. évfolyamtól első idegen nyelvként angol vagy német nyelvet,
második nyelvként angol, német, olasz, francia vagy orosz nyelvet jelölhetnek meg a tanulók. A
szakgimnáziumban egy nyelvet választhatnak a tanulók: az angolt, vagy a németet. A szakiskolában
is azt a nyelvet folytathatják a tanulók, amelyet általános iskolában tanultak (angol vagy német). A
13-14. évfolyamokon angol vagy német nyelv közül választhatnak a tanulók.
- 71 -
3.2. ÓRATERVEK
3.2.1. Óratervek a gimnáziumban
Az alábbi táblázatok szemléltetik a felmenő rendszerben bevezetett új kerettantervek alkalmazását
az egyes évfolyamokon.
TANÉV
ÉVFOLYAM
9. 10. 11. 12.
2013/2014. ÚJ KERET-
TANTERV
RÉGI KERET-
TANTERV
RÉGI KERET-
TANTERV
RÉGI KERET-
TANTERV
2014/2015. ÚJ KERET-
TANTERV
ÚJ KERET-
TANTERV
RÉGI KERET-
TANTERV
RÉGI KERET-
TANTERV
2015/2016. ÚJ KERET-
TANTERV
ÚJ KERET-
TANTERV
ÚJ KERET-
TANTERV
RÉGI KERET-
TANTERV
2016/2017. ÚJ KERET-
TANTERV
ÚJ KERET-
TANTERV
ÚJ KERET-
TANTERV
ÚJ KERET-
TANTERV
3.2.2. Óratervek 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben a szakgimnáziumi
képzésben és a szakképző évfolyamokon
Az alábbi táblázatok szemléltetik a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben bevezetett új
szakgimnáziumi kerettantervek, illetve a szakképző évfolyamokon a szakmai tantervek
alkalmazását.
Szakgimnázium
TANÉV
ÉVFOLYAM
9. 10. 11. 12.
2016/2017. ÚJ SZG KERET-
TANTERV
RÉGI SZKI
KERET-
TANTERV
RÉGI SZKI
KERET-
TANTERV
RÉGI SZKI
KERET-
TANTERV
2017/2018. ÚJ SZG KERET-
TANTERV
ÚJ SZG KERET-
TANTERV
RÉGI SZKI
KERET-
TANTERV
RÉGI SZKI
KERET-
TANTERV
2018/2019. ÚJ SZG KERET-
TANTERV
ÚJ SZG KERET-
TANTERV
ÚJ SZG KERET-
TANTERV
RÉGI SZKI
KERET-
TANTERV
- 72 -
2019/2020. ÚJ SZG KERET-
TANTERV
ÚJ SZG KERET-
TANTERV
ÚJ SZG KERET-
TANTERV
ÚJ SZG KERET-
TANTERV
Szakképző évfolyamok
TANÉV 13. 14.
2016/2017.
ÚJ
KERETTANTERV
SZERINT
RÉGI
KERETTANTERV
SZERINT
2017/2018.
ÚJ
KERETTANTERV
SZERINT
ÚJ
KERETTANTERV
SZERINT
3.3. A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) ba) pont
3.3.1. A választott kerettanterv megnevezése
A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet
mellékleteiben kiadott kerettanterv
3. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 9- 12. évfolyama számára
6. melléklet: Kerettanterv a szakközépiskolák 9- 12. évfolyama számára
12. melléklet: Kerettanterv a felnőttoktatás számára
13. melléklet: Kerettanterv a szakiskolások szakközépiskolája 11-12. évfolyama számára
14. melléklet: Kerettanterv a szakgimnáziumok 9- 12. évfolyama számára
3.3.2. A választott kerettanterv óraszámai a gimnázium 9- 12. évfolyama
számára
GIMNÁZIUMI ÓRATERV
Tantárgyak 9.
évfolyam
10.
évfolyam
11.
évfolyam
12.
évfolyam
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
I. idegen nyelv 3 3 3 3
II. idegen nyelv 3 3 3 3
Matematika 3 3 3 3
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 3 3
Etika 1
- 73 -
Biológia- egészségtan 2 2 2
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Földrajz 2 2
Ének- zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és
médiaismeret * 1
Művészetek ** 2 2
Informatika 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1
Testnevelés és sport 4 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezhető órakeret 4 4 6 8
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező
** A négy művészeti tárgy kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel
Ahol választási lehetőség volt, abban az esetben a kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:
Tantárgy megnevezése Változat
Fizika B változat
Kémia B változat
Biológia-egészségtan B változat
Ének-zene B változat
3.3.3. A választott kerettanterv óraszámai a szakközépiskola 9- 12. évfolyama
számára
SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV
Tantárgyak 9.
évfolyam
10.
évfolyam
11.
évfolyam
12.
évfolyam
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
Idegen nyelv 3 3 3 3
Matematika 3 3 3 3
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek 2 2 3 3
Etika 1
Biológia- egészségtan 2 2 1
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1
- 74 -
Földrajz 2 1
Művészetek * 1
Informatika 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szakmai tárgyak órakerete ** 6 7 8 11
Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
* A négy művészeti tárgy kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel
** A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal
3.3.4. A választott kerettanterv óraszámai a felnőttek gimnáziuma 9- 12.
évfolyama számára
FELNŐTTEK GIMNÁZIUMA ÓRATERV
Tantárgyak 9.
évfolyam
10.
évfolyam
11.
évfolyam
12.
évfolyam
Anyanyelv/kommunikáció 1 1 1 0,5
Magyar irodalom 2 2 2 2
Matematika 3 3 3 2
Idegen nyelv 3 3 3 3
Történelem, állampolgári ismeretek 1 1 1 2
Biológia 1 1 1
Kémia 1 1
Földrajz 1 1
Informatika 1 1
Etika 0,5
Művészetek 0,5 1
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Testnevelés
Szabadon tervezhető órakeret 2 2 2 3,5
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
3.4. ÓRATERVEK 2016- TÓL FELMENŐ RENDSZERBEN A SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉSBEN
3.4.1. A kerettanterv óraszámai a szakgimnázium 9- 12. évfolyama számára
- 75 -
A 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról (14. melléklet) alapján.
Egészségügy I.
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
9-12.
óraszám
összesen
13.
évf.
13. évf.
óraszá
m
összese
n
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -
Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124
Matematika 3 3 3 3 417 - -
Történelem 2 2 3 3 345 - -
Etika - - - 1 31 - -
Informatika 2 2 - - 144 - -
Művészetek - - 1 - 36 - -
Testnevelés 5 5 5 5 695 - -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -
Kötelező komplex
természettudományos
tantárgy
3 - - - 108 - -
Ágazathoz kapcsolódó
tantárgy: Biológia - 2 2 2 206 - -
Kötelezően választható
tantárgy: Érettségi
tantárgy, vagy Idegen
nyelv, vagy Kémia*, vagy
Informatika, vagy Szakmai
tantárgy**
- - 2 2 134 - -
Pénzügyi és vállalkozói
ismeretek - 1 - - 36 - -
Érettségire épülő (fő)
szakképesítés 8 8 7 7
(1045+4
53)
1498
31 961
Érettségi vizsga keretében
megszerezhető
szakképesítés
3 4 3 3 - -
Rendelkezésre álló
órakeret/hét 35 36 35 35 35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085
Villamosipar és elektronika XI., Informatika XIII., Vízügy XLI. ágazatok
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
9-12.
óraszám
összesen
13. évf.
13. évf.
óraszám
összesen
Magyar nyelv és
irodalom 4 4 4 4 556 - -
- 76 -
Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124
Matematika 3 3 3 3 417 - -
Történelem 2 2 3 3 345 - -
Etika - - - 1 31 - -
Informatika 2 2 - - 144 - -
Művészetek - - 1 - 36 - -
Testnevelés 5 5 5 5 695 - -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -
Kötelező komplex
természettudományos
tantárgy
3 - - - 108 - -
Ágazathoz kapcsolódó
tantárgy: Fizika - 2 2 2 206 - -
Kötelezően választható
tantárgy: Érettségi
tantárgy, vagy Idegen
nyelv, vagy Kémia*,
vagy Informatika, vagy
Szakmai tantárgy**
- - 2 2 134 - -
Pénzügyi és vállalkozói
ismeretek - 1 - - 36 - -
Érettségire épülő (fő)
szakképesítés 8 8 7 7
(1045+453)
1498
31 961
Érettségi vizsga keretében
megszerezhető
szakképesítés
3 4 3 3 - -
Rendelkezésre álló
órakeret/hét 35 36 35 35 35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085
Közgazdaság XXIV., Kereskedelem XXVI., Vendéglátóipar XXVII. ágazatok
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
9-12.
óraszám
összesen
13. évf.
13. évf.
óraszám
összesen
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -
Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124
Matematika 3 3 3 3 417 - -
Történelem 2 2 3 3 345 - -
Etika - - - 1 31 - -
Informatika 2 2 - - 144 - -
Művészetek - - 1 - 36 - -
Testnevelés 5 5 5 5 695 - -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -
Kötelező komplex
természettudományos
tantárgy
3 - - - 108 - -
- 77 -
Ágazathoz kapcsolódó
tantárgy: Földrajz - 2 2 2 206 - -
Kötelezően választható
tantárgy: Érettségi
tantárgy, vagy Idegen
nyelv, vagy Fizika*, vagy
Informatika, vagy
Szakmai tantárgy**
- - 2 2 134 - -
Pénzügyi és vállalkozói
ismeretek - 1 - - 36 - -
Érettségire épülő (fő)
szakképesítés 8 8 7 7
(1045+453)
1498
31 961
Érettségi vizsga keretében
megszerezhető
szakképesítés
3 4 3 3 - -
Rendelkezésre álló
órakeret/hét 35 36 35 35 35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085
Két éves szakgimnáziumi szakképesítések óraterv táblázata minden ágazat esetében
Tantárgyak 1/13.
évf.
2/14.
évf.
1/13-2/14. évf.
óraszám
összesen
Szakmai idegen nyelv 4 4 268
Érettségire épülő szakképesítés
órakerete 31 31 2077
Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 35
Tanítási hetek száma 36 31
Éves összes óraszám 1260 1085 2345
A szakgimnáziumban a közismereti és a szakmai előkészítő, valamint szakképző
évfolyamokon az oktatás óraszámai
Közismereti
óraszám
Szakmai
óraszám Összes óraszám Hetek száma
9. évfolyam 24 11 35 36
10. évfolyam 24 12 36 36
11. évfolyam 25 10 35 36
12. évfolyam 25 10 35 31
13. évfolyam 0 35 35 31
- 78 -
Szakközépiskola érettségi vizsgára felkészítés (szakgimnáziumok szakközépiskolája)
Tantárgyak és óraszámok
Évfolyam/
Tantárgyak
11.
Nappali
tagozat
12.
Nappali
tagozat
11.
Esti
tagozat
12.
Esti tagozat
Magyar nyelv és irodalom 6 6 3 3
Idegen nyelv 6 6 3 3
Matematika 6 6 3 3
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 4 5 3 3
Természetismeret 2 1
Informatika 2 2 1 1
Testnevelés és sport 5 5 – –
Osztályközösség-építő
program 1 1
Szabadon tervezhető órakeret 3 5 4 5
Összesen (közműveltségi
óraszámok) 35 36 18 18
3.4.2. A szakgimnázium 9- 12. évfolyamain folyó ágazati tanulmányok
keretében megszerezhető mellék-szakképesítések a 2019-2020. tanévet
megelőzően beiskolázott tanulók számára
A 2017. évi CXCII. törvény 2. pontja alapján
(8. melléklet a 150/2012. (VII.6.) Kormányrendelethez
Ssz.
Ágazat
Ágazaton
belüli
specializáció
A megszerezhető mellék-
szakképesítés
Érettségi
végzettséghez kötött
ágazati szakképesítés
1. I. Egészségügy
52 720 01
Általános ápolási és
egészségügyi asszisztens
54 723 02 Gyakorló
ápoló
2. XI. Villamosipar és
elektronika
Automatika és
elektronika
51 523 01
PLC programozó
54 523 02 Elektronikai
technikus
3. XIII. Informatika 52 481 02
Irodai informatikus
54 481 02 Gazdasági
informatikus
4. XXIV. Közgazdaság 52 345 06 Pályázati-
támogatási asszisztens
54 344 01 Pénzügyi-
számviteli ügyintéző
5. XXVI. Kereskedelem 34 341 01 Eladó 54 341 01 Kereskedő
6. XXVII.
Vendéglátóipar 34 811 03 Pincér
54 811 01
Vendéglátásszervező
- 79 -
XLI. Vízügy 52 853 03 Vízügyi
ügyintéző
54 853 02
Vízgazdálkodó
technikus
3.4.3. A szakgimnázium 9- 12. évfolyamain folyó ágazati tanulmányok keretében megszerezhető mellék-szakképesítések a 9. évfolyamra a 2019-2020. tanévtől beiskolázott tanulók számára
A 2017. évi CXCII. törvény 2. pontja alapján
(9. melléklet a 150/2012. (VII.6.) Kormányrendelethez
Ssz.
Ágazat
Ágazaton
belüli
specializáció
A megszerezhető mellék-
szakképesítés
Érettségi
végzettséghez kötött
ágazati szakképesítés
1. I. Egészségügy
52 720 01
Általános ápolási és
egészségügyi asszisztens
54 723 02 Gyakorló
ápoló
2. XI. Villamosipar és
elektronika
51 523 01
PLC programozó
54 523 02 Elektronikai
technikus
3. XIII. Informatika 52 481 02
Irodai informatikus
54 481 02 Gazdasági
informatikus
4. XXIV. Közgazdaság 52 345 06 Pályázati-
támogatási asszisztens
54 344 01 Pénzügyi-
számviteli ügyintéző
5. XXVI. Kereskedelem 34 341 01 Eladó 54 341 01 Kereskedő
6. XXVII.
Vendéglátóipar 34 811 03 Pincér
54 811 01
Vendéglátásszervező
XLI. Vízügy 52 853 03 Vízügyi
ügyintéző
54 853 02
Vízgazdálkodó
technikus
3.5. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ, ILLETVE A SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSEI ÉS ÓRASZÁMAI
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bb) pont, 13- 15. §.
A tanuló részvétele szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és
szabadon választható tanítási óra.
A kötelező és a kötelezően választandó órák összessége alkotja a tanulók rendelkezésére álló
kötelező időkeretet. Ez az időkeret a tanulók számára kötelező.
A szabadon választható tanórai foglalkozásokat a tanulók a nem kötelező időkeretüknek (kötelező
órák fölött) a terhére választhatják.
- 80 -
3.5.1. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező, kötelezően
választandó, illetve a szabadon választható tanórai foglalkozások
megnevezései és óraszámai iskolatípusonként
A gimnázium 9- 12. évfolyamán
A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti:
Kötelező tantárgyak:
o Matematika 9- 12. évfolyam 1- 1- 1- 1 óra/hét
o I. idegen nyelv 11- 12. évfolyam 1- 1 óra/hét
o Magyar nyelv és irodalom 12. évfolyam 1 óra/hét
o Történelem 12. évfolyam 1 óra/hét
o Informatika 10- 12. évfolyam 1- 1- 1 óra/hét
Kötelezően választandó tantárgyak:
o Emelt szintű vagy
emelt óraszámú oktatás 9- 10. évfolyam 2- 2 óra/hét
o Emelt szintű érettségire felkészítés vagy ECDL felkészítő
11- 12. évfolyam 2- 2 óra/hét
o A 2018/2019. tanévtől felmenő rendszerben a kéttannyelvű általános iskolából
érkező, vagy az iskolánk azon tanulói részére, akik 10. évfolyam végén érettségi
vizsgát tesznek az első idegen nyelvből, felajánljuk a felkészítést (ennek az órának a
keretéből) egy második idegen nyelvből.
o Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 11- 12. évfolyam 1- 1 óra/hét
o Klaviatúrakezelés 9. évfolyam 1 óra/hét
Szabadon választható tantárgyak: o Emelt szintű érettségire felkészítés (2. tantárgy) 11- 12. évfolyam 2- 2 óra/hét
A szakgimnázium 9- 12. évfolyamán
A 2016/2017. tanévtől az új szakképzési intézményi és oktatási rendszer, az új kerettantervek,
illetve az új OKJ bevezetésével, a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben megváltozott a kötelező, a
kötelezően választható tantárgyaknak a választási lehetősége.
Ezeket a szakmabesorolásnak, azaz az ágazati besorolásoknak megfelelő változatok (A 22/2016.
(VIII. 25.) EMMI rendelet által meghatározott) alapján határoztuk meg a helyi tantervünkben.
Az új kerettanterv által meghatározott óraszám feletti tantárgyak- ágazati besorolástól - függetlenül:
Kötelező választandó tantárgyak:
o Matematika 11- 12. évfolyam 1-1 óra/hét
o Történelem 11. évfolyam 1 óra/hét
o Informatika 12. évfolyam 1 óra/hét
Szabadon választható tantárgyak: o Emelt szintű érettségire felkészítés 11- 12. évfolyam 2- 2 óra/hét
o II. idegen nyelv 9- 12. évfolyam 2- 2- 2- 2 óra/hét
3.6. ISKOLAI ÓRASZÁMOK ÖSSZESÍTÉSE
3.7. ÓRATERVEK
- 81 -
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bb) pont
3.7.1. Óraszámok a gimnázium 9- 12. évfolyamán
GIMNÁZIUMI ÓRATERV
Tantárgyak 9.
évfolyam
10.
évfolyam
11.
évfolyam
12.
évfolyam
Kötelező tantárgyak:
Magyar nyelv 2 1 1 1 +1
Irodalom 2 3 3 3
I. idegen nyelv 3 3 3 +1 3 +1
II. idegen nyelv 3 3 3 3
Matematika 3 +1 3 +1 3 +1 3 +1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 3 3 +1
Etika 1
Biológia- egészségtan 2 2 2
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Földrajz 2 2
Ének- zene 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1
Dráma és tánc 1
Művészetek:
Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 1
Informatika 1 1 +1 +1 +1
Technika, életvitel és gyakorlat 1
Testnevelés és sport 5 4* 5 5 4*
Tánc 1* 1*
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Kötelezően választandó
tantárgyak:
Emelt szintű vagy emelt óraszámú
oktatás/ECDL felkészítés +2 +2
Emelt szintű érettségire
felkészítés/ ECDL felkészítés +2 +2
Klaviatúrakezelés +1
Társadalmi, állampolgári és
gazdasági ismeretek:
Társadalmi, állampolgári
ismeretek
Gazdasági ismeretek
+1
+0,5
+0,5
Szabadon tervezhető órakeret (4) (4) (4) (4)
Rendelkezésre álló órakeret (kötelező és kötelezően választandó órák
összessége)
35 36 35 35
- 82 -
* A testnevelés órákból 1 óra tánc, a tantestület döntése alapján az alábbiak szerint:
I. félévben: 3 óra testnevelés, 2 óra tánc
II. félévben: 5 óra testnevelés
Ez a változtatás felmenő rendszerben érvényes a 2018/2019. tanévtől az akkori 10. évfolyamtól.
3.7.2. Közismereti óraszámok a szakgimnázium 10- 12. évfolyamain a
2016/2017. tanévtől kifutó rendszerben
SZAKGIMNÁZIUMI ÓRATERV
Tantárgyak 9.
évfolyam
10.
évfolyam
11.
évfolyam
12.
évfolyam
Kötelező tantárgyak:
Magyar nyelv 2 1 1 2
Irodalom 2 3 3 2 +1
Idegen nyelv 3 3 3 +1 3 +1
Matematika 3 +1 3 +1 3 +1 3 +1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 3 3 +1
Etika 1
Biológia- egészségtan 2 2 1
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1
Földrajz 2 1
Művészetek:
Ének- zene +1
Dráma és tánc +1
Vizuális kultúra +1 1
Informatika 1 +2
Testnevelés és sport 4* 5 5 5
Tánc 1* 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szakmai tárgyak 6 7 8 11
Kötelezően választandó
tantárgyak:
Társadalmi, állampolgári és
gazdasági ismeretek:
Társadalmi, állampolgári
ismeretek
Gazdasági ismeretek
+1,5
+0,5
Klaviatúrakezelés +1
Szabadon tervezhető órakeret (4) (4) (4) (4)
Rendelkezésre álló órakeret (kötelező és kötelezően választandó órák
összessége)
35 36 35 35
* A testnevelés órákból 1 óra tánc, a tantestület döntése alapján.
- 83 -
3.7.3. Óraszámok a felnőttek gimnáziuma 9- 12. évfolyamain
FELNŐTTEK GIMNÁZIUMA ÓRATERV
Tantárgyak 9.
évfolyam
10.
évfolyam
11.
évfolyam
12.
évfolyam
Anyanyelv/kommunikáció 1 1 1 0,5+0,5
Magyar irodalom 2 2 2 2+1
Matematika 3 3 3 2+1
Idegen nyelv 3 3 3 3
Történelem, állampolgári ismeretek 1+1 1+1 1+1 2+1
Biológia 1 1 1
Kémia 1 1
Földrajz 1 1 +1
Informatika +1 +1 1 1
Etika 0,5
Művészetek 0,5 1
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Testnevelés
Szabadon tervezhető órakeret 2 2 2 3,5
Rendelkezésre álló órakeret 17 17 17 17
3.7.4. Óraszámok a szakgimnázium 9-12. évfolyama számára a 2016/2017.
tanévtől felmenő rendszerben ágazatonként
Egészségügy I.
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.
Magyar nyelv 2 1 1 1
Irodalom 2 3 3 3
Idegen nyelv 4 4 4 4 4
Matematika 3 3 3+1 3+1 -
Történelem 2 2 3+1 3 -
Etika - - - 1 -
Informatika 2 2 - +1 -
Művészetek - - 1 - -
Testnevelés 5 4* 5 5 4* -
Tánc 1* 1*
Osztályfőnöki 1 1 1 1 -
Kötelező komplex
természettudományos
tantárgy
3 - - - -
- 84 -
Ágazathoz kapcsolódó
tantárgy: Biológia - 2 2 2 -
Kötelezően választható
tantárgy: Érettségi
tantárgy, vagy Idegen
nyelv, vagy Kémia*, vagy
Informatika, vagy Szakmai
tantárgy**
- - (2) (2) -
Pénzügyi és vállalkozói
ismeretek - 1 - - -
Érettségire épülő (fő)
szakképesítés 8 8 7 7 31
Érettségi vizsga keretében
megszerezhető
szakképesítés
3 4 3 3 -
Rendelkezésre álló
órakeret/hét 35 36 35 35 35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 1085
Villamosipar és elektronika XI., Informatika XIII., Vízügy XLI. ágazatok
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.
Magyar nyelv 2 1 1 1
Irodalom 2 3 3 3
Idegen nyelv 4 4 4 4 4
Matematika 3 3 3+1 3+1 -
Történelem 2 2 3+1 3 -
Etika - - - 1 -
Informatika 2 2 - +1 -
Művészetek - - 1 - -
Testnevelés 5 4* 5 5 4* -
Tánc 1* 1*
Osztályfőnöki 1 1 1 1 -
Kötelező komplex
természettudományos
tantárgy
3 - - - -
Ágazathoz kapcsolódó
tantárgy: Fizika - 2 2 2 -
Kötelezően választható
tantárgy: Érettségi
tantárgy, vagy Idegen
nyelv, vagy Kémia*, vagy
Informatika, vagy
Szakmai tantárgy**
- - (2) (2) -
Pénzügyi és vállalkozói - 1 - - -
- 85 -
ismeretek
Érettségire épülő (fő)
szakképesítés 8 8 7 7 31
Érettségi vizsga keretében
megszerezhető
szakképesítés
3 4 3 3 -
Rendelkezésre álló
órakeret/hét 35 36 35 35 35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 1085
Közgazdaság XXIV., Kereskedelem XXVI., Vendéglátóipar XXVII. ágazatok
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.
Magyar nyelv 2 1 1 1
Irodalom 2 3 3 3
Idegen nyelv 4 4 4 4 4
Matematika 3 3 3+1 3+1 -
Történelem 2 2 3+1 3 -
Etika - - - 1 -
Informatika 2 2 - +1 -
Művészetek - - 1 - -
Testnevelés 5 4* 5 5 4* -
Tánc 1* 1*
Osztályfőnöki 1 1 1 1 -
Kötelező komplex
természettudományos
tantárgy
3 - - - -
Ágazathoz kapcsolódó
tantárgy: Földrajz - 2 2 2 -
Kötelezően választható
tantárgy: Érettségi tantárgy,
vagy Idegen nyelv, vagy
Fizika*, vagy Informatika,
vagy Szakmai tantárgy**
- - (2) (2) -
Pénzügyi és vállalkozói
ismeretek - 1 - - -
Érettségire épülő (fő)
szakképesítés 8 8 7 7 31
Érettségi vizsga keretében
megszerezhető
szakképesítés
3 4 3 3 -
Rendelkezésre álló
órakeret/hét 35 36 35 35 35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 1085
- 86 -
* A testnevelés órákból 1 óra tánc, a tantestület döntése alapján az alábbiak szerint:
I. félévben: 3 óra testnevelés, 2 óra tánc
II. félévben: 5 óra testnevelés
Ez a változtatás felmenő rendszerben érvényes a 2018/2019. tanévtől az akkori 10. évfolyamtól.
Szakközépiskola érettségi vizsgára felkészítés (szakgimnáziumok szakközépiskolája)
Tantárgyak és óraszámok
Évfolyam/
Tantárgyak
11.
Nappali
tagozat
12.
Nappali
tagozat
11.
Esti
tagozat
12.
Esti tagozat
Magyar nyelv 2 2 1 1
Irodalom 4 4 2 2
Idegen nyelv 6 6 3 3
Matematika 6 6 3 3
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 4+2 5+1 3 3
Természetismeret 2 1
Informatika 2 2 1 1
Testnevelés és sport 5 4* – –
Tánc 1*
Osztályközösség-építő
program 1 1
Szabadon tervezhető órakeret (3) (5) (4) (5)
Összesen (közműveltségi
óraszámok) 34 32 14 13
* A testnevelés órákból 1 óra tánc, a tantestület döntése alapján az alábbiak szerint:
I. félévben: 3 óra testnevelés, 2 óra tánc
II. félévben: 5 óra testnevelés
Ez a változtatás felmenő rendszerben érvényes a 2018/2019. tanévtől az akkori 10. évfolyamtól.
3.8. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bc) pont
Nevelőtestületünk döntése alapján, az egyes évfolyamokon használt tankönyvek, tanulmányi
segédletek kiválasztásának feladata a szakmai munkaközösségeké, felelőssége a munkaközösség-
vezetőké.
- 87 -
3.8.1. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának alapelvei
A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának alapelvei:
Minden munkaközösség maga dönti el, hogy a munkatankönyveket vagy inkább a több éven
át is használható tankönyv/munkafüzet összeállítású dokumentumokat részesíti előnyben.
Minden munkaközösség kötelessége, hogy a tankönyvkínálatból úgy válogasson, hogy a
tanulókat a lehető legkisebb mértékben terhelje anyagilag, vagyis elfogadható áron kapható
legyen.
Törekedni kell az iskolai könyvtárban minél több olyan könyv elhelyezésére, amely több
évig, több évfolyamon használható.
A tankönyv eszköz, feleljen meg tartalmában a tantervi cél és feladatrendszernek, vagyis a
tantárgyi követelményeknek megfelelő tananyagot tartalmazza.
A tananyag elrendezése logikus, szemléletes legyen.
Alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására.
Gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon
A különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák
elsajátítását
Adjon lehetőséget differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre.
Adjon lehetőséget az önálló tanulói munkára.
Alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására.
Segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését.
Jól látható, esztétikus fotókkal, ábrákkal legyen illusztrálva.
Elégítse ki a kor igényeit, tartalmilag tartósan használható legyen.
Szép kivitelezésű, esztétikus legyen. Feleljen meg a használati tartósság követelményeinek.
Időtálló, figyelemfelkeltő legyen.
Gyakorlati feladatok:
Tavasszal a következő évi tankönyvrendelésnél a szülői közösség vezetőjével egyeztetni
kell.
Az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökökkel együttműködve felméreti azoknak a
tanulóknak a körét, akik jogosultak az ingyenes tankönyvellátásra.
A tankönyvfelelős a fentiek alapján az iskolai könyvtáros közreműködésével összeállítja a
megrendelendő könyveket, majd ők közreműködnek az ingyenes tankönyvellátásban is.
A taneszközök megvásárlása a szülők feladata, a felszerelések rendszeres hordása, órai
biztosítása a tanuló felelőssége.
Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelések
beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, az iskolaszék korlátozó
rendelkezéseket állapíthat meg minden év májusában a következő tanévre vonatkozóan.
Az iskolai egyenruha lányoknak matrózblúz, fekete szoknya, fiúknak fehér ing, fekete
nadrág, nyakkendő. Sportrendezvényeken, versenyeken: telekis póló.
Testnevelés órán használható felszerelés: fehér, vagy telekis póló, rövid nadrág, fehér zokni,
sportcipő.
Tankönyvkiválasztás
Az általánosan képző évfolyamok közismereti tankönyvei több kiadótól, eltérő tartalommal és
eltérő áron szerezhetők be. A szaktanárok szabadon választhatják meg az általuk tanított tantárgyak
tartalmi feldolgozásához a tankönyvet.
A szakmai elméleti tantárgyak tanulásához a felügyeletért felelős minisztérium gondozásában,
kiadásában központilag megjelentetett tankönyvek állnak rendelkezésre. Mivel a tantervek
- 88 -
központiak, a képesítővizsga tételek központiak, így célszerű a központi tankönyvcsaládot
alkalmazni. Felhasználható egyéb tankönyvként elfogadott kiadvány is, abban az esetben, ha a
feltételek megfelelnek az általános képzésnél megfogalmazott kiválasztási alapelveknek
Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:
minden segédlet és taneszköz olyan tartalmi és mennyiségű lehet, amely
elengedhetetlenül szükséges az új ismeretek elsajátításához, a tananyag
feldolgozásához.
A kiválasztásnál törekedni kell a célszerűségre és a használhatóság mellett az
olcsóságra.
A jegyzéket a magasabb évfolyamra lépőknél a tanévet megelőző tanévzárón, az új
tanulóknak a beiratkozásnál át kell adni.
Elvek a gimnáziumi és szakgimnáziumi képzésben résztvevők taneszközeinek
kiválasztásához az érettségi tárgyainak vonatkozásában
Az érettségi tárgyak szakmai munkaközösségei meghatározták a taneszköz-kiválasztásuk elveit.
Amelyik munkaközösség külön nem jelezte, ott a fentebb meghatározott általános elvek
érvényesülnek.
3.8.2. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei tantárgyanként
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Az önálló munkát lehetővé tevő tankönyv, szöveggyűjtemény, munkafüzet kiválasztását a magyar
nyelv és irodalmat tanító tanárok együttesen határozzák meg.
- a könyvek csak az OM tankönyvjegyzékből rendelhetők
- a kiválasztás a szakmai megfelelőség alapján történik
- bevonjuk az elképzelések jóváhagyásánál az Iskolaszéket és a Szülői Közösséget is.
Szakmai megfelelőség jellemzői
- a tankönyvek tartalmazzák az alapvető irodalomelméleti - és történeti fogalmakat
- nyelvezetük a tanulók életkorának megfelelő legyen,
- jól szerkesztett, az érdeklődést felkeltő
- problémafelvető, munkáltató
- tipográfiailag is megfelelő
A gazdaságosság legfontosabb kritériumai
- reális ár
- több évi használatra alkalmas kivitel
- beszerezhetőség, megbízható szállítási határidő
MATEMATIKA
A taneszközök kiválasztásának elvei a tanulói oldalon, matematikából
Szakmailag indokolt, hogy a tanulók minden évfolyamon rendelkezzenek az önálló munkát
lehetővé tevő tankönyvekkel, feladatgyűjteményekkel és függvénytáblázattal.
- 89 -
Ezeket évfolyam szinten egységesen határozza meg a munkaközösség az alábbiak szerint:
1. Könyvek csak az OM tankönyvjegyzékéből rendelhetők.
2. A kiválasztás a szakmai megfelelőség és a gazdaságosság együttes mérlegelésével történik -
megkövetelve a hosszútávon stabilnak ígérkező kiadói hátteret-.
3. Lépcsőzetes beszerzés biztosítja a szülők anyagi terheinek időbeli megoszlását.
4. A kiadványok egy részét iskolai kölcsönzéssel biztosítjuk.
5. Lehetővé tesszük az egyénre szabott tankönyvrendelést, használt könyvek átvételét.
6. Bevonjuk a tanulókat az ésszerű alternatívák kiértékelésébe, az iskolaszéket, illetve a szülők
közösségét a konkrét elképzelések jóváhagyásába.
A szakmai megfelelőség fő kritériumai
Olyan tankönyvet preferálunk, amely:
- az elméleti ismereteket korrekt és tanulható módon közvetíti
- kellő számú példa kidolgozásával segíti a megértést, az önálló tanulást
- tartalmazza a gyakorláshoz elengedhetetlenül szükséges feladatokat
- megjelenésében korszerű, jól szerkesztett, érdeklődést felkeltő
- illeszkedik az iskola matematika tantervéhez
A gazdaságosság legfontosabb kritériumai
- reális, értékarányos ár
- több évi használatra alkalmas kivitel
- beszerezhetőség, megbízható szállítási határidő
A feladatgyűjtemény a 7-9. évfolyamig elsősorban tematikus, didaktikus, a magasabb
évfolyamokon tematikus, szintetizáló és fokozottan a való élet problémáit felvető legyen.
Több évi felhasználhatóság tegye rentábilissá a vásárlást.
A munkaközösség ajánlása
9. évfolyam
Új: Sokszínű matematika 9
Új: Matematika feladatgyűjtemény I.
Új: Dr. Hortobágyi: Függvénytáblázat
10. évfolyam
Új: Sokszínű matematika 10.
Új: Egységes érettségi feladatgyűjtemény I.
Felmenő: Matematika feladatgyűjtemény I.
Felmenő: Függvénytáblázat
11. évfolyam
Új: Sokszínű matematika 11.
Új: Egységes érettségi feladatgyűjtemény II.
Felmenő: Egységes érettségi feladatgyűjtemény I.
Felmenő: Függvénytáblázat
12. évfolyam
Új: Sokszínű matematika 12.
- 90 -
Felmenő: Egységes érettségi feladatgyűjtemény I.
Felmenő: Egységes érettségi feladatgyűjtemény II.
Felmenő: Függvénytáblázat
Iskolai kölcsönzés: Összefoglaló feladatgyűjtemény
TÖRTÉNELEM
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
A történelem, társadalomismeret, etika, filozófia, földünk és környezetünk tantárgyak tanításához
iskolánkban a tanulók által kötelezően használt tankönyvek kiválasztásánál tankönyv-munkafüzet
összeállítású dokumentumokat részesítjük előnyben, ezeket több éven keresztül használjuk.
A tankönyvek, taneszközök kiválasztása a munkaközösség megbeszélése alapján történik, ahol arra
törekszünk, hogy azonos évfolyamokon a tankönyv- és taneszköz használatban ne a sokféleség
érvényesüljön. A tankönyveket munkaközösség vezető rendeli meg.
A tankönyvek kiválasztásánál a következő elvek érvényesülnek:
- idomuljon a kerettanterv tartalmához, célkitűzéseihez
- feleljen meg az életkori sajátosságokhoz
- lehetőleg egymásra épülő kötetekből álló tankönyvcsalád tagja legyen, amelyet
- folyamatosan az aktuális tantervi követelményekhez fejleszt a kiadó
- a hozzátartozó munkafüzet ne mechanikusan megoldható, hanem gondolkodtató legyen
- segítse elő a legfontosabb társadalmi, gazdasági, politikai összefüggések felismerését
- mutassa be az egyén szerepét a történelemben (a példaképet, az elrettentő példát, az
egyszerű embert)
- megfelelő arányban tárgyalja az egyetemes és magyar történelmet
- az egyes témakörök feldolgozásához szükséges forrásszemelvényeket, térképvázlatokat,
szemléltető képeket, rajzokat tartalmazza
IDEGEN NYELV
A tankönyvek kiválasztásának szempontjai:
- Elsősorban tartalmazza az érettségi vizsga követelményrendszerének megfelelő lexikai
egységeket, nyelvi szerkezeteket, témaköröket, feleljen meg a kerettanterv
követelményeinek.
- A tankönyv feleljen meg a tanulók életkorának, keltse fel érdeklődésüket a témák iránt.
- A mindennapi életben használatos nyelvi egységeket tartalmazza, életszerű párbeszédek
formájában. A kimondottan nyelvtani gyakorlófeladatok is legyenek minden esetben mini
dialógusok.
- Gazdag szókinccsel rendelkezzen, nagyszámú, egymásra épülő feladatokkal gyakoroltassa a
frissen bevezetett nyelvtant, időnként ismétlő feladatokat tartalmazzon.
- Lehetőség szerint legyen hozzá hanganyag, munkafüzet.
- Tartalmazzon a tankönyv ország ismerettel kapcsolatos szövegeket, verseket, dalokat,
valamint mutassa be Magyarországot, Budapestet.
- A tankönyv kiválasztásánál figyelni kell arra is, hogy a szülőket minél kisebb anyagi
megterhelésnek tegyük ki.
- Bár a különböző nyelvvizsgákra való felkészítés nem a középiskola feladata, jó lenne, ha a
tankönyv és munkafüzet segítené a tanulók ilyen irányú felkészülését is.
A tanulók ismereteinek ellenőrzése:
- 91 -
- Írásbeli számonkérésre kerül sor minden lecke után. Így a lexika és az új nyelvtan
elsajátítását is ellenőrizhetjük.
- A szóbeli számonkérések arányát elsősorban a tananyag határozza meg: nyelvtani
szabályokból, párbeszédekből, memoriterből, érettségi témakörökből, szövegértésből
történik elsősorban.
- Évi 3 összefoglaló nagydolgozatot írnak a tanulók, ez mintegy három leckét ölel át
alkalmanként.
INFORMATIKA
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
Az informatika-könyvtárhasználat tantárgyak tanításához iskolánkban a tanulók által kötelezően
használt tankönyvek kiválasztásánál tankönyv-példatár (minta feladatsorok) összeállítású
dokumentumokat részesítjük előnyben, ezeket több éven át használjuk.
A tankönyvek, taneszközök kiválasztása a munkaközösség megbeszélése alapján történik, ahol arra
törekszünk, hogy azonos évfolyamokon a tankönyv- és taneszköz használatban ne a sokféleség
érvényesüljön.
A tankönyveket munkaközösségi megbeszélés keretében választjuk ki, a tankönyveket a
munkaközösség vezetője rendeli meg, tanév közben nincs lehetőség a tankönyv megváltoztatására.
OKJ-s képzés esetén a felhasznált irodalomnak nem kell szükségszerűen a tankönyvlistán
szerepelni.
A tankönyvek kiválasztásánál a következő elvek érvényesülnek:
A szakmai szempontok:
- idomuljon a kerettanterv tartalmához, célkitűzéseihez
- feleljen meg a kétszintű érettségin támasztott követelményrendszernek
- feleljen meg az életkori sajátosságoknak
- megfelelő arányban tárgyalja az elméleti és a gyakorlati kérdéseket
- az egyes témakörök feldolgozásához szükséges forrásfeladatokat lehetőség szerint
tartalmazza
- A mintafeladatok, az érettségin kiadott feladatokhoz legyenek hasonlóak, tartalmazzon
megoldást és pontozási útmutatót is.
A gazdaságossági szempontok:
- reális, értékarányos ár
- több évi használatra alkalmas kivitel
- beszerezhetőség, megbízható szállítási határidő
Használt tankönyveink:
Irány az ECDL, Nemzeti Tankönyvkiadó ISBN 9631946037
A példatárak beszerzése nem kötelező, de érettségizőknek ajánlott:
10 próbaérettségi informatikából közép szint írásbeli, Maxim Kiadó ISBN 9639624144
10 próbaérettségi informatikából emelt szint írásbeli, Maxim Kiadó ISBN 9789639624801
Egyéb segédeszközök: - nagyalakú füzet
BIOLÓGIA
- 92 -
A munkaközösség tagjai közös megegyezés alapján azonos tankönyvcsaládot használnak biológia
és kémia tantárgyakból. Így biztosítva van az azonos évfolyamok osztályainak együtt haladása, az
azonos értékelés, és a pedagógusok azonos felkészülése.
A tankönyvek kiválasztásának szempontjai:
- az érettségi követelményeket tartalmazza
- legyen benne az emelt szintű érettségi legtöbb eleme
- didaktikai szemléletesség, logikusság jellemezze
- megfelelő legyen az ára
Használt tankönyvcsaládunk: Dr. Lénárd Gábor Biológia I., II., III.
Egyéb segédeszközök:
- munkafüzet (csak érettségizők számára lehet kötelező)
- Album (ajánlott)
- Sima füzet
FÖLDRAJZ
Az önálló munkát lehetővé tevő tankönyv, földrajzi atlasz, munkafüzet, topográfiai ábragyűjtemény
kiválasztását a földünk és környezetünket tanító tanárok együttesen határozzák meg.
- a könyvek csak az OM tankönyvjegyzékből rendelhetők
- a kiválasztás a szakmai megfelelőség alapján történik
- a kiadványok egy részét iskolai kölcsönzéssel biztosítjuk, pl.: Földrajz Atlasz
- bevonjuk az elképzelések jóváhagyásánál az Iskolaszéket és a Szülői Közösséget is.
Szakmai megfelelőség jellemzői
- az elméleti ismereteket újszerű, a valóságot és a mindennapi életet követi, alkalmazkodik a
világban történt eseményekhez
- jól szerkesztett, az érdeklődést felkeltő
- példákkal, jól szemlélteti a tanulást
- illeszkedik az iskola földünk és környezetünk tantervéhez
A gazdaságosság legfontosabb kritériumai
- reális ár
- több évi használatra alkalmas kivitel
- beszerezhetőség, megbízható szállítási határidő
Tankönyvajánlás
A tankönyvek a Nemzeti Tankönyvkiadó kiadványai. 7. 8. 9. 10. évfolyam és a 9. szakközepes
évfolyamon + Földrajz atlasz, Földrajzi körvonalas munkatérképek atlasza.
SZAKMAI TÁRGYAK
Az új képzési formákhoz a Műszaki Kiadó jelentetett meg könyveket, melyek nagy része már
tankönyvvé lett nyilvánítva, ezek megrendelhetőek. A többi szakkönyv előkészületben van, illetve a
tankönyvvé nyilvánítás után lesz rendelhető.
3.8.3. A tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítása
A normatív kedvezmények (az ingyenesség) és annak kötelező biztosítása a törvényben a normatív
kedvezményre (ingyenességre) jogosult tanulók köre.
- 93 -
Az iskolánk az ingyenes tankönyv biztosítását az iskolai könyvtárból való
tankönyvkölcsönzéssel tudja megoldani. A tankönyveket addig az időpontig kell a tanuló részére
biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. A tanuló,
illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálódásából származó kárt
az iskolának megtéríteni.
3.9. A NEMZETI ALAPTANTERVEBEN (NAT) MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bd) pont
A pedagógiai programunk 2.1.2. alfejezetében fogalmaztuk meg:
„Iskolánkban középfokú és szakképesítés megszerzésére felkészítő nevelő-oktató
tevékenység folyik. A kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények,
tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a
szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a
szakképzésre, munkába állásra való felkészülést.
A Teleki Blanka Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium célja, hogy általánosan művelt,
széleskörű általános műveltséggel és korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, magukat
tovább képezni tudó és akaró fiatalokat neveljen, akik mind a szakmai, mind a
magánéletben képesek helytállni, dolgozni.”
Ennek és a NAT- ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása érdekében:
- Vállaljuk, hogy tanulóinkat felkészítjük az iskolai vizsgákra (érettségi és szakmai képesítő
vizsga), arra törekszünk, hogy tanulóink minél nagyobb arányban jussanak el az érettségiig,
illetve szerezzenek szakmai képesítést.
- Iskolánk kiemelten kezeli az anyanyelvi, az idegen nyelvi, a felsőfokú szakirányú továbbtanulás
miatt fontos matematika, informatika, valamint a szakmai képzést.
- Az Uniós ismeretek bővítésével, a nyelvtanítás erősítésével olyan fiatalokat szeretnénk
kibocsátani, akik megfelelnek az uniós elvárásoknak.
- Támogatjuk tanulóink felsőfokú továbbtanulási törekvését, melynek érdekében az érettségi
tantárgyak oktatásához órarend szerinti többlet órakeretet biztosítunk
- A szakgimnáziumi osztályokban a közismereti oktatással párhuzamosan szakképzés is folyik,
így nagyobb hangsúlyt kap a szakképzés
- Fontos kérdésként kezeli iskolánk az OKJ- s képzést.
- A szakmai képzés során arra törekszünk, hogy tanulóink alkalmazásképes tudást sajátítsanak el,
megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a munka világáról és megszeressék választott
szakmájukat. Az új, kompetencia alapú moduláris képzés ezt a célt szolgálja.
- Az iskola biztosítja a tanuláshoz, valamint a tanulók egészséges és harmonikus fejlődéséhez
szükséges feltételeket.
Alapvető feladatunk - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már
megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés
megalapozása
- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a
tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait
- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási
technikákat és a tanulásszervezési módokat.
- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a
tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait
- 94 -
- az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az
együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a
csoportban
- a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák
megismertetésével és gyakoroltatásával
- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási
technikákat és a tanulásszervezési módokat
3.10. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) be) pont
3.10.1. Mindennapos testnevelés
Jogi háttér: A köznevelési törvény 27. §. (11) bekezdés)
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 141. §.
A tanuló a heti 5 testnevelés órából legfeljebb heti 2 testnevelés órát válthat ki, ha iskolai
sportkörben sportol, vagy versenyszerűen igazolt (versenyengedéllyel) sporttevékenységet
végez sportegyesületben. A tanulónak ezt kérvényeznie kell írásban, az iskola igazgatójától. A
kérvény mellé csatolni kell az igazolvány, vagy engedély fénymásolatát.
Ha a tanuló él a kiváltás lehetőségével, és ezt az iskola igazgatója engedélyezte, akkor a felmentést
a 2 óra látogatása alól a szaktanár által meghatározott, egyeztetett órákon teheti.
A köznevelési törvény 27. §. (11) a) pontja alapján, miszerint a mindennapos testnevelés heti 5
testnevelés óra keretéből legfeljebb heti 2 óra „… műveltségterületi oktatással” kiváltható, a
tantestület döntése alapján a 9. évfolyamon heti 1 órát táncóra tartásával helyettesítünk.
Ezért ezen az évfolyamon a tanuló csak 1 órát válthat ki. A táncóra alól felmentést az a tanuló
kaphat, aki hivatásos módon táncol, vagy ilyen szakosztályba jár.
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 141. §. (1) bekezdése alapján a szakiskolai osztályokban
(9- 11. évfolyam) testnevelés órát azokon a napokon kell biztosítani, amikor közismereti oktatás
folyik.
A szakképző évfolyamokon (13- 14. évfolyam) nincs testnevelés óra.
3.10.2. Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 142. §.
A köznevelési törvény 27. §. (12) bekezdés)
A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján
gyógytestnevelés vagy könnyített testnevelés órára kell beosztani. A gyógytestnevelés órákat heti 3
órában, 16 fős csoportokban kell megszervezni.
A könnyített testnevelésre besoroltaknak heti 5 órát kell tervezni.
Rendelkezésre álló órakeret: az iskola kötelező órakeretén felül, 16 fős csoportonként heti 3 óra.
Ezt uszodai és tornatermi foglalkozások keretén belül használjuk fel, a tanulók orvosi besorolásai
alapján kialakított csoportokban.
- 95 -
3.11. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bf) pont, 13- 15. §.
A köznevelési törvény 46. §. (6) b) pont
A köznevelési törvény 46. §. (6) b) pontja alapján a tanuló joga, hogy válasszon a választható
tantárgyak közül, és részt vegyen a választható foglalkozásokon, továbbá, hogy válasszon a
pedagógusok közül, ha lehetséges.
A választható tantárgyak kétfélék lehetnek:
- Kötelezően választandó tantárgyak
- Szabadon választható tantárgyak, vagy foglalkozások
3.11.1. Kötelezően választandó tantárgyak
Gimnázium
o Emelt szintű vagy
emelt óraszámú oktatás 9- 10. évfolyam 2- 2 óra/hét
o Emelt szintű érettségire
Felkészítés vagy ECDL felkészítés 11- 12. évfolyam 2- 2 óra/hét
o Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek
11- 12. évfolyam 1- 1 óra/hét
o Klaviatúrakezelés 9. évfolyam 1 óra/hét
Szakközépiskola (szakgimnázium, kifutó szakközépiskola)
o Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 11. évfolyam 2 óra/hét
o Klaviatúrakezelés 9. évfolyam 1 óra/hét
3.11.2. Szabadon választható tantárgyak, foglalkozások
A tanuló a nem kötelező időkeretének (kötelező órái fölött) terhére szabadon választhat, hogy mely
foglalkozáson, vagy foglalkozásokon szeretne részt venni.
Ha a tanuló egy foglalkozásra jelentkezett, akkor azon egész tanévben köteles részt venni.
3.11.3. A pedagógusválasztás szabályai
A kötelezően választandó tantárgyak esetében a tanulónak nincs választási lehetősége. Az adott
osztályt vagy csoportot a tantárgyfelosztásban meghatározott pedagógus tanítja.
A szabadon választható tantárgyak esetében tanuló abban az esetben választhat pedagógust, ha
ugyanolyan foglalkozást több kollega is szeretne indítani. Egyébként a tanuló arról dönthet, hogy
részt kíván- e venni a foglalkozáson, vagy sem.
3.11.4. A nem kötelező időkeret felhasználása
A nem kötelező időkeretet az alábbi területeken, vagy egyéb foglalkozásokra használjuk fel:
Területek:
- 96 -
- Csoportbontás
- Sportköri foglalkozás
- Tömegsport
- Gyógytestnevelés
- Énekkar
- Diákkör
- Diákrendezvények
- Osztály közösségi program
Egyéb foglalkozások:
- Emelt szintű érettségire való
felkészítés
- Érettségi, szakmai vizsgára
felkészítés
- Felzárkóztatás
- Korrepetálás
- Tanulószoba
- Tehetséggondozás
- Versenyfelkészítés
- Szakkörök
- Művészeti kör
- Egyéni törődés
3.12. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bg) pont
3.12.1. Választható érettségi vizsgatárgyak középszinten
A kötelező érettségi vizsgatárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen
nyelv, szakközépiskolában a szakmai tárgy) mellett az iskola az alábbi tantárgyakból biztosítja a
felkészítést:
- biológia
- dráma
- fizika
- földrajz
- idegen nyelv
- informatika
- kémia
- rajz
- testnevelés
- ének
3.12.2. Választható érettségi vizsgatárgyak emelt szinten
- 97 -
A kötelező érettségi vizsgatárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol
nyelv, német nyelv) mellett az iskola az alábbi tantárgyakból biztosítja a felkészítést:
- informatika
- biológia
- 2. idegen nyelv
- földrajz
Nagyobb létszámú kérés esetén más tantárgyból is lehetséges a felkészítés. A nevelőtestület minden
év január 31- ig elfogadja és közzéteszi a tájékoztatót a 11- 12. évfolyam számára (továbbiakban:
tájékoztató) a választható tantárgyakról, a felkészítés szintjéről. A tájékoztatónak tartalmaznia kell,
hogy a tantárgyakat előreláthatólag melyik pedagógus fogja oktatni.
A kötelező érettségi vizsgatárgyak kivételével az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés egy
adott tantárgyból akkor indítható, ha a csoport létszáma eléri a 6 főt.
Ha a csoport létszáma nem éri el a 6 főt, akkor egyéni foglalkozás keretében heti 1 órában történhet
a tanulók felkészítése.
A tanuló a választható érettségi vizsgatárgyból akkor tehet érettségi vizsgát, ha a helyi tantervben
előírt követelményeket teljesítette.
3.13. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bh) pont
MAGYAR NYELV
- Ember és nyelv
- A magyar nyelv története és rokonsága
- Az írott nyelvi norma kialakulása
- Nyelvművelés
- Nyelv és társadalom
- A nyelvi szintek (hangtan, alaktan és szótan, a mondat szintagmatikus szerkezete,
mondattan, mondat a szövegben, logikai és tartalmi viszonyok, szókincs, frazeológia)
- Kommunikáció
- Szövegtan
- Szövegtípusok, a kommunikációs színterek
- Retorika
- Stílus és jelentés
MAGYAR IRODALOM
- Életművek: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső,
József Attila
- Portrék: Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi
Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz
Zsigmond, Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Ottlik Géza, Pilinszky János, Radnóti Miklós,
Weöres Sándor közül
- Látásmódok: Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Illyés
Gyula, Nagy László, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Sinka
István közül
- A 20. század második felének alkotói közül (kortárs irodalom): legalább egy mű
ismerete (Sánta Ferenc, Szabó Magda, Kertész Imre, Áprily Lajos, Nagy László, Nemes
Nagy Ágnes, Parti Nagy Lajos, Spiró György, Varró Dániel, Lackfi János, Csurka István
- 98 -
- Világirodalom: Az európai irodalom korszakaiból legalább kettő részletes ismertetése és
bemutatása
- Színház- és drámatörténet: A magyar és a világirodalom korszakaiból két mű bemutatása
(Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József, Madách Imre, Csehov, Ibsen)
- Az irodalom határterületei: egy irodalmi alkotás filmen való megjelenítése (pl. Kertész
Imre – Koltai Lajos: Sorstalanság, Szabó Magda – Szabó István: Az ajtó, Déry Tibor –
Makk Károly: Szerelem)
- Regionális Irodalom: Móricz Zsigmond: Úri muri vagy Szép Ernő
TÖRTÉNELEM
1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA
1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten
Az egyes civilizációk vallási és kulturális
jellemzőinek azonosítása
1.2. A demokrácia kialakulása Athénban
Az athéni demokrácia intézményei, működése
1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása
A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában.
1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány
A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. több istenhit, halhatatlan istenek), a
legfontosabb istenek nevének ismerete.
A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei.
A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása.
A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában.
1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése
A kereszténység főbb tanításai.
1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása
A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás.
2. A KÖZÉPKOR
2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői
A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági
technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században.
2.2. A nyugati és keleti kereszténység
Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben
2.3. Az iszlám vallás és az arab világ, a világvallások elterjedése
Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.
A világvallások civilizációformáló szerepe.
2.4. A középkori városok
Egy középkori város jellemzőinek bemutatása.
A középkori kereskedelem sajátosságai.
2.5. Egyházi és világi kultúra középkorban
Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban.
A romantika és a gótika főbb stílusjegyei.
A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme.
2.6. A humanizmus és reneszánsz Itáliában
A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői.
2.7. Az angol és a francia rendi állam működése
-
2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése
Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján.
- 99 -
Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században.
3. A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM MEGTEREMTÉSE ÉS VIRÁGKORA
3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása
A magyar nép vándorlása térkép alapján.
3.2. A honfoglalástól az államalapításig
A honfoglalás.
A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja források alapján.
Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége.
3.3. Az Árpád-kor
Az Aranybulla.
A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.
3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond
idején
Károly Róbert gazdasági reformjai.
A magyar városfejlődés korai szakasza.
3.5. A Hunyadiak
Hunyadi János harcai a török ellen.
Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján
3.6. Kultúra és művelődés
Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése.
4. SZELLEMI, TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VÁLTOZÁSOK AZ ÚJKORBAN
4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei
A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján.
Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás
4.2. Reformáció és katolikus megújulás
A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista).
A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása.
A barokk stílus jellemzői.
4.3 A Kontinentális abszolutizmus és a parlamenti monarchia megszületése Angliában
A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában.
Az alkotmányos monarchia működése.
4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás
A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.
5. MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN
5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása
A mohácsi vész és az ország részekre szakadása.
Végvári küzdelmek.
5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia).
5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai.
A szatmári béke.
5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban
Demográfiai változások, a nemzetiség arányok alakulása.
Mária Terézia és II. József reformjai.
5.5. Művelődés, egyházak, iskolák
A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján.
- 100 -
6. A POLGÁRI ÁTALAKULÁS, NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA
6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok
Nyilatkozata
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései.
Az alkotmányos monarchia válsága és bukása.
6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája
-
6.3. A XIX. század eszméi
A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és
szocializmus) jellemzői források alapján.
A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti
rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás).
6.4. Az ipari forradalom és következményei
Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és
néhány találmánya.
Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a
nyomor kérdése).
6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón
Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása.
Németország nagyhatalommá válása.
A balkáni konfliktusok okai.
6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik
A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása.
A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra konkrét példák alapján.
7. A POLGÁROSODÁS KEZDETEI ÉS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON
7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései
A reformkor fő kérdései.
Széchenyi és Kossuth reformprogramja.
7.2. A reformkori művelődés, kultúra
A korszak kulturális életének főbb jellemzői.
7.3. A polgári forradalom
A pesti forradalom eseményei.
Az áprilisi törvények.
7.4. A szabadságharc
A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai.
A Függetlenségi Nyilatkozat.
7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése
A kiegyezés megszületésének okai.
A kiegyezés tartalma és értékelése.
7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában
Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés.
Budapest világvárossá fejlődése.
Az átalakuló társadalom sajátosságai.
Nemzetiségek a dualizmus korában.
A cigányság helye a magyar társadalomban.
7.7.Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése
Az életmód változásai a századfordulón.
A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége.
8. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A KÉTPÓLUSÚ VILÁG FELBOMLÁSÁIG
- 101 -
8.1. Az első világháború jellege, a Párizs környéki békék
Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői.
A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése.
8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban
A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó).
A nők szerepének változása.
8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus
-
8.4. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság
A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei.
8.5. A nemzetszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa
A náci Németország legfőbb jellemzői.
A náci ideológia és propaganda.
8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években
A bolsevik hatalomátvétel körülményei.
A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői.
8.7. A második világháború előzményei, jelentős fordulatai
A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai.
A holokauszt.
8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői
Az ENSZ létrejötte, működése.
Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez).
8.9. A szocialista rendszerek bukása
A szovjet blokk kialakulása és jellemzői.
Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában.
9. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS ÖSSZEOMLÁSIG
9.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei
Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása.
Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai.
9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései.
9.3. Művelődési viszonyok és az életmód
Társadalmi rétegződés és életmód a húszas - harmincas években.
9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái
A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között.
9.5. Magyarország részvétele a világháborúban
Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban.
9.6. A német megszállás és holocaust Magyarországon
Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel.
A holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás).
10. MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG
10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás
A szovjet felszabadítás és megszállás.
Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége.
10.2. A határon túli magyarság sorsa
A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban.
10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése
Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi-korszakban.
Életmód és mindennapok.
- 102 -
10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei.
A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai.
10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői
A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban.
Életmód és mindennapok.
10.6. A rendszerváltozás
A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok,
függetlenség)
11. A JELENKOR
11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái
A közép-európai régió sajátos problémái.
11.2. Az európai integráció története
Az Európai Unió legfontosabb intézményei
11.3. A „harmadik világ”
A fejlődő országok főbb problémái (pl. népesség növekedés, szegénység, élelmezési és
adósságválság).
11.4. Fogyasztói társadalom, ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés
A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre.
11.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai
A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám).
12. A MAI MAGYAR TÁRSADALOM ÉS ÉLETMÓD
12.1. Alapvető állampolgári ismeretek
Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása.
Az állampolgári jogok, kötelességek.
12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban
Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik).
12.3. A magyarországi romák
A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás).
A diszkrimináció fogalma.
12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság
A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük.
12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változás
Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban.
FÖLDRAJZ
A tételsor belső arányai
A) altétel
Témakör A résztételek száma
Kozmikus környezetünk vagy térképi ismeretek 1
A geoszférák földrajza és környezeti problémáik 9
- Kőzetburok, földtörténet (4)
- Vízburok (2)
- Levegőburok (3)
Földrajzi övezetesség 4
A kontinensek természetföldrajza 2
Magvarország és tájainak természetföldrajza 4
- 103 -
B) altétel
Témakör A résztételek száma
Népesség- és településföldrajz 3
A világ változó társadalmi-gazdasági képe 5
A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók,
országok és országcsoportok 5
Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei
Magyarország földrajza. Hazánk helye és kapcsolatai a 6
Kárpát-medencében és Európában
Globális környezeti problémák 1
Földünk és környezetünk
1. Térképi ismeretek
2. Kozmikus környezetünk
3. Geoszférák földrajza
4. A földrajzi övezetesség
5. Népesség- és településföldrajz
6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe
7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok
8. Magyarország földrajza
9. Európa regionális földrajza
10. Az Európán kívüli földrészek földrajza
11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
DRÁMA
Színház- és drámatörténet
- Az ókori színház és dráma
- Az angol reneszánsz színház és dráma
- A francia klasszicista dráma
A XIX-XX. századi magyar színház és dráma
- Csehov és Sztanyiszlavszkij
- Brecht színháza és drámái
- Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom
Színház és drámaelmélet
- A drámai műnem sajátosságai
- A dráma szerkezeti felépítése
- Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak
- Színházi szakmák
Színházi műfajok
- A tragédia
- A komédia
- A realista színjáték
- 104 -
- Zenés, tánc- és mozgásszínház
A gyakorlati vizsga témakörei:
Az alábbiakból kettő:
- Drámajátékos kiscsoportos improvizáció a helyszínen megadott témára
- Előkészített egyéni produkció
- Előadásban való részvétel
MATEMATIKA
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
1.1. Halmazok 1.1.1. Halmazműveletek
1.1.2. Számosság, részhalmazok
1.2. Matematikai logika
1.2.1. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában
1.3. Kombinatorika
1.4. Gráfok
2. Számelmélet, algebra
2.1. Alapműveletek
2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek
2.2.1. Oszthatóság
2.2.2. Számrendszerek
2.3. Racionális és irracionális számok
2.4. Valós számok
2.5. Hatvány, gyök, logaritmus
2.6. Betűkifejezések
2.6.1. Nevezetes azonosságok
2.7. Arányosság
2.7.1. Százalékszámítás
2.8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek
2.8.1. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek
Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek
Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek
Magasabb fokú egyenletek
Négyzetgyökös egyenletek
2.8.2. Nem algebrai egyenletek
Abszolútértékes egyenletek
Exponenciális és logaritmikus egyenletek
Trigonometrikus egyenletek
2.8.3. Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek
2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek
3. Függvények, az analízis elemei 3.1. A függvény
3.2. Egyváltozós valós függvények
3.2.1. A függvények grafikonja, függvény-transzformációk
3.2.2. A függvények jellemzése
3.3. Sorozatok
3.3.1. Számtani és mértani sorozatok
3.3.2. Kamatos kamat, járadékszámítás
- 105 -
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
4.1. Elemi geometria
4.1.1 Térelemek
4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok
4.2. Geometriai transzformációk
4.2.1. Egybevágósági transzformációk: Síkban
4.2.2. Hasonlósági transzformációk
4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok
4.3.1. Síkbeli alakzatok: Háromszögek, Négyszögek, Sokszögek, Kör
4.3.2. Térbeli alakzatok
4.4. Vektorok síkban és térben
4.5. Trigonometria
4.6. Koordinátageometria
4.6.1. Pontok, vektorok
4.6.2. Egyenes
4.6.3. Kör
4.7. Kerület, terület
4.8. Felszín, térfogat
5. Valószínűségszámítás, statisztika 5.1. Leíró statisztika
5.1.1. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai
5.1.2. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók
5.2. A valószínűségszámítás elemei
INFORMATIKA
1. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
1.1. A kommunikáció
1.1.1. A jelek csoportosítása
1.1.2. Kód, kódolás, bináris kód
1.1.3. A kommunikáció általános modellje
1.1.4. Az információ és az adat fogalma
1.1.5. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek
1.1.6. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban
1.1.7. Közhasznú információs források
1.2. Információ és társadalom
1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete
1.2.2 A modern információs társadalom jellemzői
1.2.3. Informatika és etika
1.2.4. Jogi ismeretek
2. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK – HARDVER
2.1. Jelátalakítás és kódolás
2.1.1. Analóg és digitális jelek
2.1.2. Az adat és az adatmennyiség
2.1.3. Bináris számábrázolás
2.1.4. Bináris karakterábrázolás
2.1.5. Bináris kép- és színkódolás
2.1.6. Bináris hangkódolás
2.1.7. A jelátalakítás hardvereszközei
2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek
2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik:
Központi vezérlőegység (mikroprocesszor), memória, buszrendszer, interfészek
(illesztők), ház, tápegység, alaplap.
- 106 -
2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik:
Bemeneti eszközök (például: billentyűzet, egér, szkenner, digitális kamera)
Kimeneti eszközök (például: monitor, nyomtató, hangszóró)
Bemeneti/kimeneti eszközök (például: érintésérzékelő képernyő, modem, hálózati
kártya, hangkártya hangszóróval és mikrofonnal)
Háttértárak (például: mágneslemezes tárolók, szalagos tárolók, optikai lemezes
tárolók)
2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése
2.2.5. Hálózatok
3. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK – SZOFTVER
3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai
3.1.1. A szoftver fogalma, fajtái
3.1.2. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhaszná-
lói felülete
3.1.3. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése,
átnevezése
3.1.4. Állományok típusai. Keresés a háttértárakon
3.1.5. Állománykezelő parancsok: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás,
átnevezés, nyomtatás, megnyitás, küldés, felvétel, lejátszás, vetítés.
3.1.6. Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem
3.1.7. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és irtás, vírus-
pajzs, lemezkarbantartás, töredezettség-mentesítés
3.1.8. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési
jogok, adatvédelem
4. SZÖVEGSZERKESZTÉS
4.1. A szövegszerkesztő használata
4.1.1. A program indítása
4.1.2. A munkakörnyezet beállítása
4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere
4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása
4.2. Szövegszerkesztési alapok
4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás
4.2.2. Karakterformázás
4.2.3. Bekezdésformázás
4.2.4. Felsorolás, számozás
4.2.5. Tabulátorok használata
4.2.6. Oldalformázás
4.3. Szövegjavítási funkciók
4.3.1. Keresés és csere
4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés
4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás
4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben
4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés
4.4.2. Körlevélkészítés
4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe,
valamint formázásuk.
5. TÁBLÁZATKEZELÉS
5.1. A táblázatkezelő használata
5.1.1. A program indítása
5.1.2. A munkakörnyezet beállítása
5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere
5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása
5.2. A táblázatok felépítése
5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány
- 107 -
5.3. Adatok a táblázatokban
5.3.1. Adattípusok
5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás
5.3.3. A cellahivatkozások használata
5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény
5.4. Táblázatformázás
5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése
5.4.2. Karakter-, cella- és tartomány-formázások
5.4.3. Cellák és tartományok másolása
5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok
5.5.1. Egyszerű táblázat készítése
5.5.2. Nyomtatási kép és nyomtatás
5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése
5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel
5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása
5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák
6. ADATBÁZISKEZELÉS
6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai
6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs
6.2. Az adatbázis kezelő program interaktív használata
6.2.1. Adattípusok
6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése
6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása
6.3. Alapvető adatbázis kezelési műveletek
6.3.1. Lekérdezések, függvények használata
6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés
6.3.3. Kapcsolatok létesítése, megjelenítése
6.3.4. Összesítés
6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok
6.4.1. Képernyő és nyomtatási formátumok használata
6.5. Adatbázis-kezelő programozása (csak emelt szinten)
6.5.1. Adatbevitel, adatmódosítás
6.5.2. Lekérdezések, függvények használata
6.5.3. Keresés, szűrés, rendezés, indexelés, összesítés
6.5.4. Kimutatások készítése
7. INFORMÁCIÓS HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK
7.1. Kommunikáció az Interneten
7.1.1. Levelezési rendszer használata
7.1.2. Állományok átvitele
7.1.3. Hírcsoportok
7.1.4. WWW
7.1.5. Keresőrendszerek
7.1.6. Távoli adatbázisok használata
7.2. Weblap készítés
7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete
7.2.2. Weblap készítése webszerkesztővel
7.2.3. Formázási lehetőségek
8. PREZENTÁCIÓ ÉS GRAFIKA
8.1. Prezentáció
8.1.1. A program indítása
8.1.2. A munkakörnyezet beállítása
8.1.3. A program menürendszere
- 108 -
8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang …) és formázása
8.2. Grafika
8.2.1. A program indítása
8.2.2. A munkakörnyezet beállítása
8.2.3. A program menürendszere
8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása
8.2.5. Képek beillesztése, formázása
9. KÖNYVTÁRHASZNÁLAT
9.1. Könyvtárak
9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai
9.1.2. Eligazodás a könyvtár funkcionális tereiben: olvasóterem, szabadpolcos rendszer,
multimédia övezet
9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány
9.1.4. A szépirodalmi művek és az ismeretközlő irodalom csoportosítása, rendszere
9.1.5. A könyvtári szolgáltatások
9.2. Dokumentumok
9.2.1. Nyomtatott dokumentumok (könyvek, időszaki kiadványok, kézikönyvek,
közhasznú információs források)
9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, videofilm,
CD, mágneslemez, DVD)
9.3. Tájékoztató eszközök
9.3.1. Katalógusok
9.3.2. Adatbázisok
9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, hálózati kereső-
gépek)
10. ALGORITMIZÁLÁS, ADATMODELLEZÉS, PROGRAMOZÁSI ISMERETEK
(CSAK EMELT SZINTEN)
10.1. Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs adatstruktúrák
10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek
10.1.2. String, sorozat, tömb, rekord, halmaz
10.1.3. Állományok
10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra
10.2.1. Összegzés, eldöntés, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás,
rendezések
10.3. Rekurzió
10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában
10.4. A programkészítés mint termék-előállítási folyamat
10.4.1. A programkészítés lépései: a feladat meghatározása, tervezés, kódolás, tesztelés,
hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás
10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tárgyakban
10.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a
középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása
11. A PROGRAMOZÁS ESZKÖZEI (CSAK EMELT SZINTEN)
11.1. Algoritmusleíró eszközök
11.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmusleíró eszköz segítségével
11.1.2. Az algoritmusleíró eszközök fajtái
11.2. Programozási nyelv
11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete
11.3. Programfejlesztői környezet
11.3.1. Kódolási, szerkesztési, kipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői
környezetben
IDEGEN NYELV
- 109 -
Személyes vonatkozások, család
- a vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai, (fordulópontjai)
- családi élet, családi kapcsolatok
- a családi élet mindennapjai, otthoni teendők
- személyes tervek
Ember és társadalom
- a másik ember külső és belső jellemzése
- baráti kör
- a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
- női és férfi szerepek
- ünnepek, családi ünnepek
- öltözködés, divat
- vásárlás, szolgáltatások, (posta)
- hasonlóságok és különbségek az emberek között
Környezetünk
- az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
- a lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
- a városi- és a vidéki élet összehasonlítása
- növények- és állatok a környezetünkben
- környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: mit tehetünk környezetünkért, vagy a természet
megóvásáért?
- időjárás
Az iskola
- saját iskolájának bemutatása
- tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
- a nyelvtanulás, a nyeltudás szerepe, fontossága
- az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
A munka világa
- diákmunka, nyári munkavállalás
- pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
Életmód
- napirend, időbeosztás
- az egészséges életmód
- étkezési szokások a családban
- ételek, kedvenc ételek
- étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
- gyakori betegségek, sérülések, baleset
- gyógykezelés
Szabadidő, művelődés, szórakozás
- szabadidős elfoglaltságok, hobbik
- színház, mozi, koncert, kiállítás
- sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
- olvasás, rádió, TV, videó, számítógép, Internet
- kulturális események
Utazás, turizmus
- a közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
- nyaralás itthon, illetve külföldön
- 110 -
- utazási előkészületek
- az egyéni- és a társasutazás előnyei és hátrányai
Tudomány- és technika
- népszerű tudományok, ismeretterjesztés
- a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
BIOLÓGIA
1. Bevezetés a biológiába
A biológia tudománya
Az élet jellemzői
Fizikai, kémiai alapismeretek
2. Egyed alatti szerveződési szint
Szervetlen és szerves alkotóelemek
Az anyagcsere folyamatai
Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
3. Az egyed szerveződési szintje
Nem sejtes rendszerek
Önálló sejtek
Többsejtűség
Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
4. Az emberi szervezet
Homeosztázis
Kültakaró
A mozgás
A táplálkozás
A légzés
Az anyagszállítás
A kiválasztás
A szabályozás
Szaporodás és egyedfejlődés
5. Egyed feletti szerveződési szintek
Populáció
Életközösségek (élőhely típusok)
Bioszféra
Ökoszisztéma
Környezet- és természetvédelem
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
Molekuláris genetika
Mendeli genetika
Populációgenetika és evolúciós folyamatok
A bioszféra evolúciója
FIZIKA
1. Mechanika
- kinematika
- dinamika
- munka-energia
- merev testek, hullámok
- 111 -
2. Thermodinamika
- hőmérséklet
- halmazállapotok
- I. és II. főtétel
3. Optika
- geometriai optika
- fizikai optika
- leképezés
4. Elektromágnesesség
- elektrosztatika
- áramok
- mágnesességtan
- indukció
- elektromágneses hullámok
5. Modern fizika
- kvantumfizika
- atomfizika
- csillagászat
6. Fizika kultúrtörténet
7. Környezetvédelem
KÉMIA
1. Általános kémia
Atomszerkezet
Kémiai kötések
Molekulák, összetett ionok
Anyagi halmazok
Kémiai átalakulások
2. Szervetlen kémia
Hidrogén
Nemesgázok
Halogénelemek és vegyületeik
Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik
A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik
A széncsoport elemei és vegyületeik
Fémek
3. Szerves kémia
A szerves vegyületek általános jellemzői
Szénhidrogének
Halogéntartalmú szénhidrogének
Oxigéntartalmú szerves vegyületek
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
Szénhidrátok
Fehérjék
Nukleinsavak
Műanyagok
Energiagazdálkodás
4. Kémiai számítások
- 112 -
Az anyagmennyiség
Gázok
Oldatok, elegyek, keverékek
Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban
Termokémia
Kémiai egyensúly
Kémhatás
Elektrokémia
TESTNEVELÉS
1. A magyar sportsikerek
Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi
tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete.
2. A harmonikus testi fejlődés
A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly,
iskolaérettség mozgásos cselekvések).
3. Az egészséges életmód
Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető
ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés,
optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése,
egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük.
4. Testi képességek
Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az
erőfejlesztés szabályai.
5. Gimnasztika
A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az
állóképesség fejlesztésére. Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2- 3 példa. Légző
gyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai.
6. Atlétika
A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege.
7. Torna
A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb baleset- megelőző eljárások. Segítségadás
gyakorlással.
8. Ritmikus gimnasztika
Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak
felsorolása, rövid bemutatása.
9. Küzdősportok, önvédelem
Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2- 2 páros és 1- 1 csapat küzdőjáték
ismertetése és a választás indoklása.
10. Úszás
Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében.
11. Testnevelési és sportjátékok
- 113 -
Labdaérintéssel. – vezetéssel, - átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal
kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető
szabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a
labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok).
12. Természetben űzhető sportok
Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak
ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya, stb…). Alapvető ismeretek a
táborozások előnyeiről.
SZAKMAI TANTÁRGYAK
Az ágazati szakmai érettségi követelményei folyamatosan változnak, a vizsgatárgyak részletes
vizsgakövetelményei és a vizsgák leírása az aktuális állapot szerint a
https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak#2 linken érthetők el.
3.14. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bi) pont, 7. §. (5) a) pont
A köznevelési törvény 64. §, 54. §., 56. §
3.14.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése
A fenti tevékenységet két részre lehet osztani. Egyik része, mikor az iskolán kívüli szervezetek
ellenőrzik ezt a tevékenységet, a másik, amikor az iskolán belül történik ennek a
tevékenységnek az ellenőrzése. Iskolán kívülről jogosult az oktató-nevelő munkát ellenőrizni a
fenntartó, amelyet szakértők segítségével végez, illetve a minőségfejlesztés terén külső szakértői
intézmény ellenőrzi, vezeti a minőségfejlesztés menetét.
A belső ellenőrzést elsősorban az iskola igazgatója végzi.
Feladata az iskola vezetése, irányítása, a személyi, dologi feltételek biztosítása, az iskola
vagyonának védelme, a tárgyi eszközök állagának megóvása, fejlesztése, és az iskolában folyó
oktató-nevelő munka minőségének ellenőrzése.
Az ellenőrzés a tanórák és a tanórákon kívüli tevékenységek látogatásával történik, másrészt
beszámoltatja a munkaközösségek vezetőit, a diákönkormányzatot segítő tanárt és a könyvtárost.
Legfontosabb segítői az igazgatóhelyettesek, akik távollétében teljes jogkörrel helyettesíthetik őt.
Közöttük a munkamegosztást a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
A munkaközösségek vezetői ellenőrzik a saját munkaközösségükben folyó oktatás színvonalát; a
tanítás során az értékelés és a mérések helyességét. Óralátogatásokat folytatnak, felügyelik, hogy a
tanárok a tanterv szerint haladnak-e.
Ellenőrzési jogkörrel az iskola használói - a diákok - és a szülők nem rendelkeznek, de ők is
tehetnek észrevételeket az iskolában folyó oktató-nevelő munkával kapcsolatban. Ezekre az
észrevételekre az iskola igazgatója, ill. az osztályfőnökök vagy szaktanárok a törvényben jelzett
határidőn belül kötelesek válaszolni.
- 114 -
A minőségfejlesztés, ill. az oktató munka színvonalának ellenőrzéséhez az iskola és az igazgatója
szakértők, ill. szaktanácsadók munkáját igénybe veheti.
Ha az ellenőrzés folyamán az iskola dolgozói közül valakinek a munkájában hiányosságokat
vél felfedezni valamelyik ellenőrzésre jogosult személy, akkor a törvényben előírt lépéseket
köteles megtenni. Ha kimagasló munkát észlel, akkor javaslatot kell tennie - illetve ha lehetőség
nyílik rá, saját jogkörben kell eljárnia - a kimagasló munka megjutalmazására.
Ez lehet anyagi juttatás, lehet írásbeli dicséret, szóbeli dicséret.
3.14.2. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése
A tanulók munkájánál az értékelés az oktatási folyamat egyik legfontosabb eszköze, ezért a
tanulók teljesítményét 1-5-ig terjedő érdemjegyekkel osztályozzuk.
A helyi tanterv témaköreinek lezárásakor témazáró dolgozatokat írathatnak. A tanév során
biztosítani kell a folyamatos értékelést, meg kell adni a javítás lehetőségét.
A magatartás és szorgalom értékelése szintén folyamatosan történik szóbeli, illetve írásbeli
dicséretek és elmarasztalások segítségével. Ezek figyelembevételével az osztályfőnök félévkor és
év végén dönt a tanulók magatartás és szorgalom érdemjegyeiről, természetesen az osztályban
tanító pedagógusok véleményét kikérve.
Félévkor és tanév végén, a nevelőtestületi értekezleten a törvény adta lehetőséggel élhet a
nevelőtestület. A tanulók érdemjegyeiről kérdést tehet fel a szaktanárnak, ill. az osztályfőnöknek,
és jogával élve esetlegesen azt módosíthatja is. Az év közben az oktatás folyamatában adott
érdemjegyekről rendszeresen tájékoztatni kell a szülőket.
A tantárgyak követelményeit a helyi tanterv tartalmazza.
Az iskola vezetési rendszerét, belső kommunikációs működését az iskola Szervezeti és Működési
Szabályzata tartalmazza.
A tanulóknak az adott tantárggyal összefüggő minden lényeges szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati
tevékenységét figyelemmel kell kísérni, értékelni kell. A szaktanárnak ügyelni kell arra, hogy a
tanuló különböző típusú feleletekkel bizonyíthassa ismereteit és tudását. A tanulók teljesítményét
folyamatosan kell értékelni, lehetőség szerint érdemjeggyel minősítve. Az érdemjegyet az osztály-
csoport – előtt közölni kell a tanulóval, és be kell vezetni a naplóba. Az érdemjegy mindig annak a
hónapnak a rubrikájába kerüljön, amelyben a felelet történt.
A tanárok – munkaközösségi követelményszinttel – egységes követelmények szerint bírálják el a
tanulók tudását, ismereteinek gyakorlati alkalmazását és a közös munkában való részvételt. Az
értékelés módja tanév közben érdemjegy, félévkor és a tanév végén pedig osztályzat. A tanuló -
lehetőség szerint - minden hónapban kapjon érdemjegyet a Pedagógiai Programban meghatározott
módon. Az érdemjegyek száma egy félévben minimum három kell, hogy legyen. Az ellenőrző
könyvbe a tanuló által bejegyzett (az osztályfőnök által félévente kétszer ellenőrzött) érdemjegyek
folyamatos tájékoztatást adnak a szülőknek.
3.14.3. Az iskolai írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámoltatások, az
ismeretek számonkérése
A tanulók tantárgyi ismereteit a tanórán és esetenként órán kívül is figyelemmel kísérjük és mérjük.
A mérés
- tájékoztatja a pedagógust munkája eredményéről
- a tanulót a tanulásban elért eredményéről
- a szülőket gyermekük előrehaladásáról
- a felsőbb intézményeket, ill. munkahelyet a tanuló tudásáról
- alakítja a közösség mércéjét.
- 115 -
A tanórán a tanuló írásbeli és szóbeli feleletekkel ad számot tudásáról.
1. A szóbeli felelet lehet kérdésekre adott válasz és összefüggő, önálló szóbeli felelet, stb.
2. Az írásbeli felelet lehet: - röpdolgozat, nagyobb ellenőrző dolgozat, témazáró dolgozat,
teljesítményteszt, feladatlap stb.
A kompetencia alapú oktatás értékelésének lehetőségei:
- szóbeli felelet
- írásbeli felelet
- egyéni, páros vagy csoportos projektmunka értékelése
- témahét
- portfólió
A tanuló előrehaladását rendszeresen kell ellenőrizni és értékelni, valamint érdemjeggyel
minősíteni.
Törekedni kell arra, hogy a tanuló minél változatosabban, különböző típusú feleletekkel
bizonyíthassa tudását. Az érdemjegyet a tanulóval közölni kell, s a naplóba be kell vezetni.
A hó közi jegyeket a naplóban a következőképpen különböztetjük meg:
- témazáró, nagydolgozat: piros színű
- röpdolgozat: kék színű
- szóbeli felelet: kék színű, bekarikázva
- év eleji felmérő: százalékosan
- emelt szintű jegy: zöld
Az évközi érdemjegyeket a naplóban a szaktanároknak kötelessége vezetni.
A szaktanár kötelessége, hogy az érettségi követelményeknek, iskolánk Pedagógiai Programjának
megfelelő elvárásokat ismertesse a tanulókkal.
Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A diákok által
az ellenőrzőbe bevezetett jegyeket az osztályfőnök rendszeresen ellenőrzi (minimum félévente
kétszer), s így értesíti a szülőket gyermekük tanulmányi eredményeiről.
A tudás, a felkészülés ellenőrzését szolgálja a jeggyel általában nem értékelt házi feladat, szóbeli és
írásbeli beszámoló is. Ezt a tanár szöveges formában is értékelheti, mely történhet szóban és
írásban. Fontos, hogy az értékelés a tanuló számára érthető legyen, jelölje meg a továbbhaladás,
esetleg javítás útját is.
A tanulókkal már az oktatási folyamat kezdetén tudatosítjuk az értékelési és mérési módszereket. A
tanórai munka részfeladatait a diákok közös értékelésével mérik. Fontos az önértékelés is, mert
jelzés a tanuló és tanár részére az egyéni képességet fejlesztő differenciált foglalkozáshoz. A
tanulókban ezért szükséges a kritikai bírálat igényének kifejlesztése. A tanórán egymás munkáit is
helyesen értékeljék, tudjanak dicséretet mondani, érezzék mi a gyenge teljesítmény.
A házi feladat értékelése is a tanórán történik feladat formájában.
A tanórai értékelésnél ügyelni kell a stresszhelyzet elkerülésére, a nyugodt körülmények
biztosítására.
Az oktatási folyamat során lehetőség nyílhat arra is, hogy az osztály is értékeljen egy-egy
teljesítményt.
Előrehozott vizsga, különbözeti vizsga, javító- pótló-, osztályozó- és egyéb vizsgák sikeres letétele
esetén a tantárgyi osztályzat bevezetéséről az osztályfőnök gondoskodik, egyben ő látja el a jegyzői
teendőket is.
- 116 -
3.14.4. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és
szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
A házi feladat meghatározásának elvei és korlátai
A házi feladat a szaktanár által kijelölt feladat, melyet a tanulók az iskolán kívül oldanak meg. A
házi feladat megoldása a tanulók számára kötelező.
Az önállóan megoldandó feladat célja: a diák megtudhatja, milyen nehézségei vannak az adott
anyagrésszel kapcsolatban, a tanár visszajelzést kap, hogy mit és mennyit kell még a diákokkal
gyakoroltatni.
Elvei: alapvetően fontos és szükséges, hogy a tanulók házi feladatot készítsenek. A helyi tanterv
követelményei az irányadóak, ezen túlmenően csak a tanulók önkéntes vállalása esetén adható.
Céljai:
a tananyag elsajátításának elősegítése,
a tanórán tanultak rögzítése,
készségfejlesztés,
a tanultak gyakorlati alkalmazása,
az új anyag előkészítése,
motiváció, a tantárgyhoz való érzelmi viszony kialakítása,
a szülők tájékoztatása.
Típusai:
Írásbeli feladatok
egységes minden tanuló számára (alapkészségek fejlesztése),
differenciált fejlesztést szolgáló feladatok,
házi dolgozat vagy projekt: az adott tantárgyi ismereteken kívül egyéb készségek
fejlesztését szolgálja.
A közös tevékenységre, együttműködésére épülő, a probléma megoldását és az összefüggések
feltárását célzó projektek:
a téma elkezdésekor kell meghirdetni,
a téma lezárása után egy héttel kell beadni,
két héten belül kell értékelni,
érdemjegyének értéke azonos a témazáró jeggyel,
egyéb (választható) feladat.
Szóbeli feladatok
a tantárgy jellegéből adódó feladatok.
Mindkét feladattípus esetén a füzetben rögzíttetjük a feladatokkal kapcsolatos tudnivalókat.
A kijelölt házi feladatok között ne legyen még nem tanult anyagrész. A tanár mindig pontosan,
érthetően, esetleg példával magyarázza el, hogyan és mit kell megoldani a tanulóknak.
A rendszeres és következetes ellenőrzés megfelelő tájékoztatást ad a tanuló, a tanár és a
szülő számára is.
Várt eredmények:
a tananyag elsajátítása, elmélyítése,
a problémamegoldó képesség fejlődése,
kommunikációs, narratív képességek fejlesztése
felkészítés az élethosszig való tanulásra.
A házi feladatok mennyisége olyan mértékű legyen, hogy ne akadályozza a tanulók napi,
hétvégi, illetve tanítási szünetek alatti kikapcsolódását.
A házi feladat javítása, ellenőrzése, értékelése
- 117 -
A házi feladatot lehetőség szerint ellenőrizzük.
- Ez történhet közösen a tanórán
- Egyénenként (a tanár beszedi a feladatokat)
A tanár értékelheti a feladatokat:
- szóban (a tanuló javítja)
- írásban (a tanár javítja)
- érdemjeggyel (leosztályozza)
Év elején a szaktanár beszélje meg a tanulókkal, hogyan értékeli a házi feladatokat.
A tanulóknak adhatunk hosszabb feladatokat (pl. szöveg fordítása, megtanulása, stb.),
melyeket a fent leírt módon ellenőrizhetünk.
A tanár adhat olyan feladatokat otthonra, melynek megoldásához, kidolgozásához több nap,
esetleg hét szükséges.
(Pl. felkészülés egy- egy témából, házi fogalmazás, hosszabb tétel kidolgozása.)
Pontosan adjuk meg a tanulóknak a határidőt, amikorra el kell készíteniük, és adjunk hozzá
segédanyagokat, megoldási javaslatokat, megoldási útmutatót.
3.14.5. A tanuló felmentése a kötelező tanórai foglalkoztatás alól
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 83. §. (2), 74. §. (6)
A Knt. 55- 56. §.
Az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - indokolt esetben a tanulót - részben vagy egészben -
felmentheti a kötelező tanórán való részvétel alól.
A magántanulót valamennyi kötelező tanórai foglalkozás alól fel kell menteni, a tanuló a tudásáról
osztályozó vizsgán ad számot.
A tanuló az igazgató engedélyével az iskola két vagy több évfolyamán megállapított tanulmányi
követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.
Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy
tanulmányi követelményeit teljesítette. Az évfolyam magasabb évfolyamán, vagy évfolyamismétlés
esetén a tanuló mentesül az órák látogatása alól, a tanuló kérésére, az igazgató engedélyével.
3.14.6. Félévi és év végi osztályzás
A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel
értékeli, félévkor és év végén osztályzattal minősíti.
A félévi és az év végi osztályzat megállapítása kellő számú érdemjegy alapján történik. A szaktanár
beszélje meg az osztály – csoport- tanulóival a tantervi követelmények teljesítésének mértékét. Az
elbírálás a tantervi követelmények és a tanuló szóbeli, írásbeli, valamint gyakorlati teljesítményének
egybevetése alapján történjen, szükséges esetben a tanár módot adhat a tanulónak arra, hogy egy-
egy kérdéses tananyagrészből beszámoljon, ezután állapítja meg a tantárgyi osztályzatot.
A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, félévi és tanév végi osztályzatairól a tantárgyat
tanító pedagógus dönt.
Az osztályzatok kialakítása
A félévi osztályzatot az első félév jegyei alapján, az év végi osztályzatot a tanévben szerzett összes
érdemjegy alapján állapítjuk meg.
- 118 -
Az osztályzatok kialakításakor a témazáró és a nagydolgozat érdemjegyei nagyobb hangsúlyt
kapnak: kétszeres súllyal számítanak.
Az osztályzatot átlagolással alakítjuk ki, azzal a kikötéssel, hogy 0,3- 0,7 között a jegy
meghatározásában érvényesüljön a tanári szabadság.
A tanulók félévi, illetve év végi osztályzatát a tantestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és a
szaktanárok, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb
évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat (a tanuló hátrányára vagy
előnyére) lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület (az
osztályfőnök javaslata alapján) felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek
okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését,
és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján
módosítja.
A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök az osztályban
tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi.
A kompetencia alapú oktatásban részt vevő osztályoknál a szövegértés-szövegalkotás
kulcskompetencia területén a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantárgyi bontás nélkül kerül
értékelésre.
Nem lehet fegyelmezési eszköz az érdemjegy. Intézményünkben minden munkaközösség külön
határozza meg az értékelésének a módját, az érdemjegyek számát. Általános elvként érvényesül,
hogy a tanulónak még a heti 1 órás tantárgyból is legalább 3 érdemjegye legyen félévente. Kivétel
ez alól az a tantárgy, amelyet kéthetente egy órában tanítanak, ilyen esetben az érdemjegyek
darabszámát a munkaközösség határozza meg.
A félévi osztályzatok az ellenőrzőbe kerülnek. A bizonyítványba kerülő év végi jegyek az egész
éves munkát, a követelmények teljesítésének mértékét tükrözik.
Az egyes tantárgyakból kiemelkedő eredményt elért tanulót a szaktanár tantárgyi dicséretben
részesítheti.
Azok a tanulók, akiket a szakmai és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó
szakvéleménye alapján az igazgató mentesít egyes tantárgyakból az értékelés és a minősítés alól, és
így nem kapnak osztályzatot, év végén szöveges értékelést kapnak (A Knt. 56. §. (1) b) pont
alapján). A félévi illetve év végi osztályzatról a tanulót és a szülőt értesíteni kell.
Ha a tananyagegység gyakorlati és elméleti tananyag elemből tevődik össze, a gyakorlati és az
elméleti tananyagelemből is legalább elégséges eredményt kell elérni a tananyagegység sikeres
teljesítéséhez. Javítóvizsgát tenni csak az elégtelen tananyag elemből kell.
Az osztályozó értekezletet csak az utolsó tanítási nap után lehet megtartani (a végzős
osztályok kivételével). Az osztályozó értekezlet időpontjáig a hiányzásokat le kell zárni.
Ha a tanév végén a tanuló legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor
javítóvizsgát tehet (A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 64. § (7) alapján).
Ha a tanuló szakmai gyakorlatból bukik, akkor tehet javítóvizsgát, ha a gyakorlati képzés
szervezője engedélyezi.
Ez azt jelenti, hogy:
- ha a szakmai gyakorlatot az iskola szervezi, akkor a nevelőtestület engedélyével
- ha a szakmai gyakorlatot az iskola külső cég segítségével szervezi, akkor a cég
véleményének figyelembe vételével, a nevelőtestület engedélyével lehet javítóvizsgát
tenni.
A nem tanköteles tanuló ingyenesen ugyanazt az évfolyamot egyszer ismételheti.
Félévkor és év végén osztályozó értekezletet kell tartani. A tantestületi szintű döntéseken az
egész tantestületnek jelen kell lennie. Levezető az igazgató.
Az értekezleten az osztályfőnökök beszámolnak a tantestületnek:
- 119 -
- a magatartás és szorgalom minősítéséről (12. év. esetében név szerint)
- az elégtelen osztályzatra minősített tanulókról
- az osztály tanulmányi, közösségi, kulturális, sport munkájáról
- az osztály nevelési eredményeiről és problémáiról
- a mulasztások alakulásáról
Indokolt esetben az igazgató kérheti a szaktanárt az adott érdemjegy indoklására. A tantestület
tagjai kérdéssel fordulhatnak az osztályfőnökhöz a magatartás és szorgalom osztályzatokkal
kapcsolatban. Az adott osztály megtárgyalása után az osztályzatok tintával átírásra kerülnek.
Félévkor az ellenőrző könyvbe számokkal, tanév végén az anyakönyv és a bizonyítvány megfelelő
rovatába betűkkel kell bejegyezni a minősítés fokozatait. A tanügy-igazgatási dokumentumokat
nyomtatott betűkkel kell vezetni
3.14.7. A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének formái és
követelményei
A tanuló magatartását, szorgalmát félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük.
Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők:
a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél:
példás ( 5 ) jó ( 4 ) változó ( 3 ) rossz ( 2 )
a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél:
példás ( 5 ) jó ( 4 ) változó ( 3 ) hanyag ( 2 )
A magatartás, szorgalom elbírálásának szempontjai
A tanuló magatartásának és szorgalmának elbírálása, minősítése olyan folyamatos nevelői feladat,
mely a közösség tagjait a társadalmi kötelezettségek pontos tejesítésére és a helytelen szokások
leküzdésére ösztönzi.
A tantestület tagjai egy-egy tanulmányi időszak lezárásakor félévenként osztályzatokban is
kifejezésre jutó minősítést adnak a tanuló magatartásáról és szorgalmáról. A magatartás és
szorgalom elbírálását körültekintő gondossággal kell végezni. Arra kell törekedni, hogy a minősítés
megegyezzék a tanulói közösségek állásfoglalásával és a közösség, valamint az egyén számára
nevelő hatású legyen.
A tanuló magatartásának és szorgalmának elbírálását az osztályfőnök végzi a saját, valamint az
osztályában tanító pedagógusok, az osztály tanulóközösségének, kollégiumban lakó tanulók esetén
a nevelőtanárok javaslatait egyeztetve.
A magatartás és szorgalom elbírálásának iskolai minősítési rendszerét – az osztály meghallgatásával
– az osztályfőnök határozza meg.
A minősítésrendszert az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal. Az osztályfőnök és az
osztályközösség a lehetőségekhez mérten kéthavonta, de legalább félévenként értékelje a tanulók
magatartását és szorgalmát.
A tanuló magatartása és szorgalma minősítését az osztályban tanító pedagógusok javaslata alapján
az osztályfőnök végzi.
- 120 -
Az osztályfőnök köteles az iskolai minősítési rendszer maradéktalanul alkalmazni. A végleges
minősítésnek tükröznie kell a tantestület nevelési elveit, a közösség és az egyén számára nevelő
hatásúnak kell lennie.
A magatartás helyi értékelő-rendszerébe figyelembe vehető:
a./ A tanuló viszonya a tanórákhoz, gyakorlati foglalkozásokhoz, kollégiumi élethez:
(hiányzások, késések, - magaviselet, viselkedés, - az óra, a foglalkozás segítése, - a
házirend és a kollégiumi szabályzat betartása)
b./ Az osztály és a kollégiumi közösség érdekében vállalt és végzett munka
c./ A tanulók kapcsolata egymással, az iskola felnőtt tagjaival, hogyan tesz eleget a tanuló a
viselkedéssel kapcsolatos társadalmi elvárásoknak
d./ Fegyelmező intézkedések
A magatartás és szorgalom értékelése és minősítése
MAGATARTÁS
Példás Jó Változó Rossz
A Házirend
követelményeknek
maradéktalanul eleget
tesz..
A házirendben felsorolt
követelményeknek
általában megfelel.
Magatartása
embertársaival szemben
tisztelettudó.
A házirendben felsorolt
követelmények
teljesítésében ingadozó.
Magatartása nem minden
esetben tisztelettudó,
esetenként udvariatlan,
flegma.
A Házirend
követelményeit
sorozatosan megsérti.
Embertársaival (felnőtt,
diák) szemben
magatartása tisztelettudó.
A rábízott feladatokat
elvégzi.
Többször zavarja az órát,
hajlamos a
fegyelemsértésre.
Tiszteletlen, viselkedése
modortalan, durva,
agresszív.
A rábízott feladatokat
teljesíti.
A közösség érdeke ellen
nem vét (például nem
zavarja rendszeresen az
órát).
Rábízott feladatokat nem
minden esetben teljesíti.
Szándékosan árt a
közösségnek.
Legfeljebb 14 igazolatlan
órája van, kettőnél nem
több alkalommal.
Rendszeresen zavarja a
tanórát.
Iskolai és kollégiumi
viselkedése jó.
Legfeljebb 2 igazolatlan
órája van.
Legfeljebb 1 igazgatói
elmarasztalása lehet
egyszeri fegyelmi vétség
miatt.
14-nél több igazolatlan
órája van.
Igazolatlan órája (éves
szinten) NINCS.
Legfeljebb osztályfőnöki
figyelmeztetése (írásban,
szóban) lehet.
Többszöri fegyelmi vétség
miatt igazgatói
elmarasztalása van.
Igazgatói, osztályfőnöki,
szaktanári írásbeli
figyelmeztetése nincs.
A naplóba 3-nál több
szaktanári figyelmeztetése
az iskolai viselkedésével
kapcsolatban nem lehet.
SZORGALOM
- 121 -
Példás Jó Változó Hanyag
Képességeinek
megfelelően az órákra
rendszeresen készül.
Képességeinek
megfelelően az órákra
rendszeresen készül.
Képességén alul teljesít,
az órákra való
felkészülése
rendszertelen.
Az órákra rendszeresen
nem készül.
Az órákon aktívan részt
vesz, önként
bekapcsolódik a
munkába.
Az órai munkába csak
tanári ösztönzésre
kapcsolódik be.
Házi feladatát nem
mindig készíti el.
A házi feladatait
sorozatosan nem készíti
el.
Az órai munkába tanári
ösztönzésre sem mindig
kapcsolódik be.
Az órai munkában tanári
ösztönzésre sem hajlandó
részt venni.
A táblázatban megfogalmazott kitételektől rendkívüli esetben, pedagógiai célzattal az osztályfőnök
javaslatára tantestületi döntéssel el lehet térni.
3.15. A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS FEGYELMEZÉSE
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bo) pont
3.15.1. A tanulók jutalmazása
Jutalomra jogosult a tanuló, ha:
- képességeihez mérten magasabb teljesítményt nyújt
- munkájával, tudásával tanulótársainak példát mutat
- az iskola hagyományait öregbíti
- az iskola "hírnevét" emeli
- olyan eljárást, "találmányt" fejleszt ki, mely az iskola munkáját előbbre viszi
- minden olyan esetben, amikor a nevelőtestület azt úgy ítéli meg
- tanulmányi, sport versenyen jó eredményt ér el
- tanulmányi, közösségi munkában kiemelkedik
A jutalmazás módjai
Szóbeli elismerés, dicséret:
- osztályszinten
- iskolai, kollégiumi szinten
- iskolai ünnepélyen
Osztályfőnöki dicséret: - osztályban végzett munkáért
- közösségi tevékenységért
Szaktanári dicséret, elismerés: - szóban
- írásban: félévkor, tanév végén
Félévkor az ellenőrzőbe az osztályzat mellé D betűt írunk, év végén a bizonyítványba
záradékot.
Nevelőtanári dicséret: - kollégiumi szinten
Igazgatói dicséret: - az előzőek folytatásaként
- jobb eredmény elérésekor
Tantestületi dicséret: - jó tanulmányi munkáért
- kimagasló eredmény elérésekor
- tanév végén adható
- 122 -
A tantestületi dicséretet az osztályfőnök záradék formában beírja a bizonyítványba
Az igazgatói dicséretet az ellenőrzőbe az osztályfőnök írja be, az igazgató írja alá..
NEVELŐTESTÜLETI DICSÉRETEK
A dicséret szövege Feltételei Kizáró ok Megjegyzés
Kiváló tanulmányi
eredményéért és példamutató
munkájáért nevelőtestületi
dicséretben részesült.
legfeljebb 2 négyes
példás magatartás és
szorgalom
folyamatos közösségi
tevékenység az osztályban,
a diákbizottságban vagy a
kollégiumban
osztályfőnöki intő,
rovó
igazgatói, kollégium
vezetői
figyelmeztetés, intő,
rovó
oklevél
Kiváló tanulmányi
eredményéért nevelőtestületi
dicséretben részesült.
legfeljebb 2 négyes
példás szorgalom
osztályfőnöki intő,
rovó,
igazgatói, kollégium
vezetői
figyelmeztetés, intő,
rovó
oklevél
Kiváló
sport,
(vagy/és)
kulturális,
(vagy/és)
közéleti
tevékenységéért
nevelőtestületi dicséretben
részesült
A tanévben folyamatosan
végzett munka.
Iskolai, városi, megyei
eredmények.
Iskolai, városi, megyei
szereplések.
Az osztályban, a
diákbizottságban, a
kollégiumban végzett
rendszeres, kiemelkedő
tevékenység
bukás
rossz magatartás
hanyag szorgalom
osztályfőnöki intő,
rovó
igazgatói,
kollégiumvezetői
figyelmeztetés, intő,
rovó
oklevél
Csak énekkari
tagságért nem
jár.
„Jó tanuló, jó sportoló”
címet kapott.
folyamatosan végzett
sportmunka
legalább 4,5-es tanulmányi
átlag
példás magatartás és
szorgalom
megyei 1-3. helyezés
Plakett
„Az iskola kiváló diákja”
kitüntetésben részesült.
a 9- 12. évfolyamon
legalább 3 nevelőtestületi
dicséret kiváló tanulmányi
munkáért
négy éven át példás
magatartása, vagy
legfeljebb egy alkalommal
megengedhető a jó is.
Plakett
Tizenkettedi
k osztályos
tanulók
kapják a
ballagáson.
„Az év ………..-a
(pl. matematikusa, vagy
kereskedő tanulója) a
Telekiben” címet kapott.
azok a tanulók kaphatják
meg, akik valamely
tantárgyból kiemelkedően
jól dolgoztak, legalább
megyei szintű helyezést
értek el az adott
szakterületen, vagy
Oklevél
- 123 -
valamelyik szakmai
tantárgyból kiemelkedő
teljesítményt nyújtottak.
kizáró ok: tantárgyi bukás
„Kiváló szakmai
munkáért”
kitüntetésben részesült.
Szakgimnáziumi/szakképző
évfolyamos tanulók
kaphatják
szakmai tantárgyakból
minden tanévben 4,5 feletti
átlag
szakmai tantárgyakból a
kötelező tananyagon túl
többletteljesítmény
példás magatartás,
szorgalom
Plakett
„Iskolánk hírnevéért”
kitüntetésben részesült.
Adható:
kimagasló kulturális
(mozgáskultúra, irodalom,
ének-zene) és tantárgyi
teljesítményért
kimagasló közösségi
munkáért
kimagasló
sportteljesítményért
Feltételek:
iskolai, városi, megyei
versenyeken való részvétel,
illetve I. II. III. helyezés
elérése
országos döntőbe való
bejutás
jó vagy példás magatartás
Plakett
Tantestületi dicséret, vagy kitüntetés iskolához kötődő tevékenységre adható.
Javaslatot tehet a tantestület bármely tagja. Döntést a tantestület hoz az év végi osztályozó
értekezleten a jelenlévők egyszerű többségével.
3.15.2. A tanulók fegyelmezése
A fegyelem megtartása a nevelő- oktató munka kiindulópontja
A fegyelmezés módjai:
- példaadás, példamutatás
- a tanórai munka megszervezése
- következetesség (tananyagban, követelményben, módszerben)
- a tanórai motiváció biztosítása
- határozott cél (rövid és hosszú távon) kitűzése
- a cél eléréséhez vezető "rögös" út bemutatása
- a tanítási órán végzett munka értékelése, értékeltetése (önértékelés)
Fegyelmi vétségek:
- 124 -
Fegyelmi vétség az iskola házirendjében rögzített kötelességek, szabályok be nem tartása,
megsértése. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy
gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül.
A fegyelmi büntetés és a fegyelmező intézkedés nevelési eszköz, melynek célja a további
kötelességszegés, mulasztás elkerülése. A fegyelmező intézkedések a tanuló figyelmeztetése az
elkövetett hibára, figyelemfelhívás a kötelességszegés következményeire.
A fegyelmi intézkedések fokozatai:
- szóbeli: - osztályfőnöki figyelmeztető
- írásbeli:
- osztályfőnöki: - figyelmeztető
- intő
- rovó
- igazgatói: - figyelmeztető
- intő
- rovó
- szaktanári: - figyelmeztető
- nevelőtanári: - figyelmeztető
- intő
- rovó
A fegyelmi intézkedés formái
1. Szaktanári figyelmeztetés
Ha a tanuló tanuláshoz, tanórához való hozzáállása, tanulmányi eredménye nem megfelelő, a
szaktanár figyelmeztetőt adhat, melyet be kell írni az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe.
2. Egyéb fegyelmi intézkedés
A tanuló elmarasztalást kaphat a tanítási időn kívül is (pl. osztálykiránduláson, az iskola által
szervezett rendezvényeken) történt vétségéért is. Ilyen esetekben az osztályfőnök feladata a
vétség elbírálása és a megfelelő súlyú intézkedés (büntetés, beírás) kiszabása. Ha súlyos
vétséget követ el a tanuló, akkor az igazgató és az osztályfőnök, (a kollégiumvezető vagy az
ügyben érintett szaktanár) közösen dönt a fegyelmi intézkedés fokozatáról.
A fegyelmi intézkedést minden esetben beírjuk az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba.
3. A késések egységes elbírálása
Az iskolába a tanítási óra megkezdése előtt 10 perccel kell megérkezni.
A becsengetés után érkező tanulók késéseinek percei a törvényben előírtak alapján
összeadódnak, és 45 percenként 1-1 mulasztási órának számítanak.
Fegyelmi büntetés
Az iskolában:
- megrovás
- szigorú megrovás
- kedvezmény, juttatás csökkentése, megvonása
- áthelyezés - másik osztályba, iskolába
- eltiltás a tanév folytatásától meghatározott időre (csak tanköteles koron túl)
- kizárás az (csak tanköteles koron túl)
- 125 -
A kollégiumban:
- megrovás
- szigorú megrovás
- kizárás
A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza meg a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait
tartalmazó jogszabály alapján.
3.16. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bj) pont
Csoportbontások szervezése
A csoportbontásokat iskolatípusonként, évfolyamszinten szervezzük.
A csoportok kialakításánál figyelembe vesszük a tanulók tudásszintjét. Ennek érdekében a 9.
évfolyamon, a tanév elején szintfelmérést tartunk. A csoportokat az elért eredmények alapján
alakítjuk ki.
Csoportbontásban tanítjuk az alábbi tantárgyakat:
- idegen nyelv
- informatika
- klaviatúrakezelés
- dráma
- a különböző ágazatok és a szakképesítések miatt a szakmai órákat
- minden kötelező érettségi vizsgatárgyból, ha magas az osztály létszáma
Indokolt esetben az igazgató engedélyével más tantárgyakból is lehetséges a csoportbontás, ha az
osztály létszáma magas (30 fölött van), főleg az érettségi vizsgatárgyakból.
Csoportbontás alkalmazható a szakgimnáziumi képzésben is, indokolt esetben.
Például: az új kerettanterv kimondottan javasolja matematikából a 9- 10. évfolyamon.
Ezeken a tantárgyakon kívül csoportbontásban tanítjuk a gimnáziumi osztályokban az érettségi
vizsgatantárgyakat:
- magyar nyelv és irodalom
- matematika
- történelem
Csoportbontás elve
Mindig az aktuális évfolyamtól függ. A cél az, hogy a diákok a szükségleteiknek legmegfelelőbb
csoportlétszámban és csoportösszetételben tanuljanak. A csoportok kialakítását az iskolavezetés,
osztályfőnök, munkaközösség vezető végzi. A csoportbontás elve különbözhet egy, illetve két
gimnáziumi osztály indítása esetén.
Átjárhatósága a csoportok között
Az átjárhatóságra a csoportok között szükség és lehetőség is van.
Átjárhatósági pontok:
- 9. évfolyam félév, 9. évfolyam tanév vége
- 10. évfolyam félév, 10. évfolyam tanév vége
- 126 -
A másik csoportba kerülést kezdeményezheti a szülő, szaktanár, osztályfőnök. Bármely
kezdeményezés esetén mindhárom résztvevőnek és a diáknak egyeztetnie kell a csoportba való
átkerülésről. Az egyeztetésről egy írásbeli feljegyzés készül, melyet az igazgató hagy jóvá.
Egyéb foglalkozások szervezése
Egyéb foglalkozáson (szakkör, korrepetálás, diákkör, sportkör, művészeti kör, a kötelező
rendezvényeken kívüli egyéb rendezvények, stb…) való részvétel a tanulóknak a számukra nem
kötelező órakeretük terhére lehetséges.
Az egyéb foglalkozásokra való jelentkezés szeptember első, második tanítási hetében történhet a
szaktanároknál, vagy az osztályfőnöknél. Az ezekre való jelentkezés önkéntes, de a jelentkezést
követően azonban kötelező a tanév végéig. Kilépni csak rendkívüli esetben, írásbeli kérelem után
lehetséges.
A tanév elején az igények felmérése után a foglalkozás akkor indítható, ha a jelentkezők száma
eléri a 6 főt. Ez alól kivételt képeznek az egyéni foglalkozások. Ezek 1- 5 fővel indíthatók.
3.17. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bl) pont, 81. §
A mindenkori tanév rendjéről szóló rendelet alapján
A tanév során minden tanuló, aki nappali rendszerű képzésben vesz részt, fizikai teljesítményének
mérésére kerül sor.
A mérést a szaktanárok végzik és dokumentálják.
Az eredményeket a felmérést végző tanár értékeli, és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése
szempontjából szükséges intézkedéseket.
Intézményünk a NETFIT mérési rendszert használja a felmérésre.
Ezek a következők:
- Testösszetétel és tápláltsági profil
- Testmagasság, testtömeg, BMI, TZS
- Aerob fittségi profil/ aerob kapacitás
- Állóképességi ingafutás teszt
- Vázizomzat fittségi profil
- Törzs és hasizomzat ereje
- Felső testfél izomereje/kézi szorítóér jobb - bal kéz
- Ütemezett fekvőtámasz
- Alsó testfél izomere /helyből távolugrás
- Hajlékonysági profil /jobb láb-bal láb
A mérés időpontja:
A mérés január- június időszakban testnevelés órán történik, megfelelő bemelegítés után.
3.18. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bm) pont
- 127 -
3.18.1. Egészségnevelési program
1. Bevezetés
Társadalmunknak egészséges, művelt, sokoldalú, együttműködni tudó, tenni akaró emberekre van
szüksége. Az egészség a WHO definíciója szerint nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes
testi, lelki és szociális jóllét állapota. Vagyis az egészség komplex fogalom, a mindennapi élet
forrása és nem az élet célja. Nem csupán passzív megőrzendőként, hanem dinamikus, fejleszthető
tulajdonságként írható le.
Egészségi állapotunkat elsődlegesen mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az
iskola, a munkahely, a lakóhely határozzák meg. Egyre nagyobb felelősség hárul ránk,
pedagógusokra a fiatalok egészségtudatos magatartásának kialakításában.
Intézményünk általános egészségügyi képe
Iskolánk az egészségnevelést tágan értelmezi, s ebbe az elgondolásba beletartozik az iskolai élet
legtöbb vonatkozása, így pl. a közösségi kapcsolatok is. Az egészségnevelési elképzelésünk magába
foglalja a testi-, lelki-, társadalmi- és környezeti jellemzők egymásra hatását. Fontosnak tartjuk,
hogy ne csak az ismeretek átadására összpontosítsunk, hanem a tanulókat is aktív részvételre
bíztassuk.
Az ifjúság egészségét az iskolán kívül számos hatás éri, ezért fontos a jó egészségi állapot
megőrzése érdekében az, hogy irányítsa és ellenőrizze saját életét. Egészségvédelmi programunk a
szülőkkel való együttműködésre épül, de egészségnevelés folyik a hagyományos biológia- és
osztályfőnöki órákon és más tantárgyi keretek között is.
A mi iskolánkban az egészségügyi ellátások közül a következők működnek: védőnői szolgálat
alkalomszerűen, kollégiumi iskolaorvosi rendelés a rendelőintézetben naponta, iskolaorvosi
rendelés hetente egy alkalommal, iskolafogászat folyamatosan, hetente egy alkalommal; a
pszichológiai tanácsadást az iskolapszichológus látja el.
2. Az egészségnevelés jogszabályi háttere
Testi, lelki egészségünk megőrzésére, fizikai, szellemi képességeink megtartására, fejlesztésére
számos nevelési és képzési cél, feladat fogalmazódott meg, eljárások, módszerek, akciók jöttek
létre, különösen az utóbbi évtizedekben, környezetünk ártalmainak kivédése miatt is.
Már az 1985. I. törvény az oktatásról is határozottan megjelölte az ez irányú célokat, feladatokat,
amely a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben is egyértelműen megjelent:
46.§ (3) „A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben
biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai
tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség
biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.”
A Pedagógiai Program egészségfejlesztéssel összefüggő feladatait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI
rendelet határozza meg.
Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanuló cselekvő, tevékeny
részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet, mint élettér fontos szerepet játszik az egészséges
testi, lelki, szociális fejlődés biztosításában. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe
van.
Az egészségnevelési program elkészítésénél figyelembe vettük a hatályos jogszabályokat.
A program a következő értékeket helyezi előtérbe:
- Az egészség alapvető emberi jog
- 128 -
- Az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás
- Az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége az egészség
fejlesztésében.
Kiemelt figyelmet kapnak az alábbi területek:
- A dohányzás visszaszorítása, alkohol- és drogprevenció
- Az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése és az élelmiszerbiztonság fejlesztése
- Az aktív testmozgás elterjesztése
- A közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozása
- Az egészséges fizikai környezet kialakítása.
3. Az egészségnevelési program az iskola működési rendszerében
Az iskola helyi tanterve a nevelési programmal együtt alkotja a pedagógiai programot. A helyi
tantervek magukban foglalják az egészségnevelés szempontjából is fontos tantárgyi programokat.
Programunk készítésekor figyelembe vettük a partnerek, így a nevelőtestület, a diákok és a szülők
elvárásait is.
Az egészségnevelési program helyét, kapcsolatait az iskola működési rendszerében az 1. ábra
mutatja.
1. ábra
Az egészségnevelési program az iskola működési rendszerében
4. A testi és lelki egészségnevelés általános céljai
4.1. Az iskolai egészségnevelés általános céljai a következők:
- Testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges fiatalok nevelése, személyiségfejlődésük, a
társadalomba való beilleszkedésüknek segítése.
- Az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel és közlekedés
szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak, az ehhez szükséges
ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása.
Az intézmény helyi nevelési,
oktatási gyakorlata
Helyi tantervek,
tantárgyi
programok
Helyi pedagógiai
program
Nevelési
program
Egészség- és
környezetnevelési
program
Helyi igények
lehetőségek
Jogszabályi
háttér Kapcsolatok
- 129 -
- Primer prevenció keretében az egészségvesztés megakadályozása: különféle tényezők
megszüntetésére való törekvés olyan tevékenységekkel és eszközökkel, amelyek egyrészt az
általános egészség megőrzését, másrészt a specifikus betegségek kialakulásának megelőzését
segítik elő.
- A tanulók biológiaórákon szerzett ismereteire támaszkodva, azokat továbbfejlesztve tudatosítsa
a 14-20 éves tanulókban az ember és a környezet közötti kapcsolatot, hatékony kölcsönhatást.
- Megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvező és káros tényezőket, a betegség-megelőzési
módokat, eljárásokat, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait, normáit, a
pozitív beállítódásokat.
- Élethelyzetek, szituációk bemutatásával és elemzésével fejleszteni szemléletüket, viselkedési
normáikat, erkölcsiségüket, önmaguk és mások iránti felelősségüket.
- Megértetni a tanulókkal a rend, a tisztaság, a fegyelmezett élet élethosszabbító szerepét,
jelentőségét.
- A családi élet, felelős szexuális kultúra kialakításának elősegítése.
- Játékos, egészségfejlesztő testmozgás tanulói igényének elősegítése.
- A pedagógusok kompetenciájának erősítése az egészségnevelés területén.
4.2. Az intézmény speciális céljai a következők:
- A dohányzás visszaszorítása fokozott ellenőrzéssel, előadások megszervezése a dohányzás és az
alkoholizmus káros hatásainak bemutatására.
- Drogprevenció.
- Környezetvédelem, esztétikus környezet kialakítása.
5. Az egészségnevelés fejlesztési feladatai
A fejlesztendő területek:
- A tanulók egészségi ismereteinek, műveltségének fejlesztése, meglévő ismereteikre alapozva.
- Pozitív egészséges életfelfogás megalapozása, előkészítése.
- A biztonság és veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes döntés elősegítése.
- Az egészséget megőrzendő értékként felfogó szemlélet kialakítása a diákokban.
- Az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzőinek
megismertetése.
- A harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy az a
tanulók számára értékké váljon, és az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök
kialakuljanak.
- Mentálhigiéné, krízis prevenció – önismeret, önkontroll, pozitív életszemlélet elsajátítatása,
stressz oldó technikák megismertetése, alkalmazásuk begyakorlása.
- Konfliktus és válságkezelés lehetséges megoldásainak megismertetése, elsajátíttatása.
- A szabadidő egészséges, kultúrált felhasználásának megtanítása.
- Ösztönzés környezetkímélő magatartás és életmód kialakítására, a környezeti higiéné
fenntartására.
6. Az egészségnevelés fejlesztési követelményei
- 130 -
Ahhoz, hogy a tanulók egészségnevelési ismeretekkel rendelkezzenek, a külső és a belső partnerek
együttműködésére van szükség. Ehhez előadások, bemutatók, filmek, személyes beszélgetések,
pozitív személyes példák és összehangolt munka szükséges.
Ennek eredményeként a tanulóknak el kell érni a következőket:
- Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a
mentálhigiéné összefüggéseiről.
- Alakuljon ki és fejlődjön mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadidő –
kultúrájuk.
- Rendelkezzenek megfelelő önismerettel, énképpel, és értsék meg a kulturális különbségeket.
- Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük.
- Ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását, azok megelőzését,
alakuljon ki bennük a “nemet mondás” készsége.
- A prevenció hassa át minden területen a tevékenységüket.
- Ismerjék, és szükség esetén tudják alkalmazni az alapvető elsősegély-nyújtási módszereket.
- Legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják felismerni az erkölcsöt romboló
tényezőket, a devianciát.
- Készüljenek fel az örömteli párkapcsolatra, a családi életre.
- 131 -
7. Az egészségnevelés színterei
A célok, faladatok, módszerek, eszközök, és erőforrások számbavétele után döntötte el a
nevelőtestület, hogy milyen stratégiát dolgozunk ki az egészségnevelés iskolai színtereihez,
tevékenységrendszeréhez. A tanórán kívüli formák összeállításakor figyelembe vettük az iskola
helyi adottságait, lehetőségeit. A szülők közreműködésére is számítunk.
2. ábra
Az egészségnevelés iskolai színterei
Az egészségnevelés színterei
Tanórai
Szakkör
- biológia - elsősegély-
nyújtás
Osztályfőnöki - alkohol - drog
- dohányzás
- egészséges táplálkozás
- egészséges
életmód
-ruházkodás
Tantárgyi - biológiaóra - testnevelő óra
- rajzóra
- földrajzóra - stb.
Tanórán kívüli
Iskolai
sportkör - kosárlabda
- torna - röplabda
- úszás
- szabadfoglalko-zás
Akcióprogra-
mok,
- projektek
drogprevenciós ea.
- szexuálpszich.
ea.
Gyógytestnevelés
Könnyített
testnevelés
Kollégium
Szabadidős
foglalkozások
- Sport, kondi, fitness,
tornatermi
foglalkozások,
szabadtéri labdajáték
Egyéni törődést
nyújtó foglalkozások
- pl. betegellátás
Csoportfoglalkozások
- káros szenvedélyek,
táplálkozás, megfelelő öltözködés, háztartási
ismeret
- 132 -
8. Az iskola kapcsolatai az egészségnevelésben
Az egészségnevelés megvalósításához fel kell térképezni az intézmény belső- (3. ábra) és
külső kapcsolatait (4. ábra), meg kell határozni a partnerek együttműködésének területeit, formáit,
és azok értékelésrendjét.
3. ábra
Az iskola belső kapcsolatai
4. ábra
Az iskola külső kapcsolatai
Iskola, kollégium
Diákok - részvétel a programokon
Iskolavezetés - egészségnevelési program
támogatása, ellenőrzése
Tantestület - diákok, tanárok segítése
az egészségnevelésben
Munkaközösség - szaktárgyakból adódó
lehetőségek kihasználása
Osztályfőnökök
- diákok folyamatos
figyelemmel kísérése
Iskolai könyvtáros -irodalmak, videófilm
beszerzése, propagálása
Kollégiumi ápoló
Diákönkormányzat
Iskola, kollégium
Iskolák (általános, közép, helyi,
vidéki, főiskola, egyetem)
- sportversenyek szervezése
közösen
Önkormányzat/
Gyámügy
- sportcsarnokhasználat
Iskolaszék
- ellenőrző,
véleménynyilvánító szerep
Katasztrófavédelem - vetélkedők, polgárvéd.
versenyek; eü-i, tűzoltósági stb.
Sportlétesítmények
Igazgatósága
- sportpálya, uszoda használata
Szülői közösség - erkölcsi és anyagi támogatás
az egészségnevelés ellátásában
Iskolaorvos, kollégiumi orvos - heti egyszeri rendelés,
szükség szerinti rendelői ellátás
Mentőszolgálat
- rosszullétek esetén konkrét segítség
Orvosi ügyelet - kihívás rosszullét esetén
Kórház
- helyi, vidéki beteg diákok
ellátása
- 133 -
3.18.2. Környezeti nevelési elvek
A környezeti nevelés alapelvei
A környezeti nevelés magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát.
Ezért a jövőben diákjainknak a mindennapi életükben képeseknek kell lenniük a bonyolultabb
természeti, társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket kezelni, megoldani. Nagyobb hangsúlyt
kap a környezeti tudat és erkölcs. Ezért szükség van hatékony személyiségformálásra, az
önszabályozásra és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítésére.
Törvényi háttér
Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási
intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet:
7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti
nevelési elveket
10. § A kollégium pedagógiai programja
k) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,
3.18.2.1 Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok
Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel,
készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem
a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok
megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi
tevékenységünket áthatva.
Általános célok, értékek
- az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és
megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével,
kultúrájával együtt
- a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés
- a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése
Pedagógiai célok
- az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi
megalapozása
- az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése
- rendszerszemléletre nevelés
- holisztikus és globális szemléletmód kialakítása
- a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben
- fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése
- a környezetetika hatékony fejlesztése
- érzelmi és értelmi környezeti nevelés
- tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
- tolerancia és segítő életmód kialakítása
- a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése
- az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése
- az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése
- 134 -
- az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése
- a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása,
fejlesztése
- problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése
- globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése
3.18.2.2 A környezeti nevelés tanórán kívüli elvei, helyszínei
Az iskolában már hagyományos programok számbavétele után meghatározzuk, hogy mely
programokat tartjuk meg, melyek lesznek iskolai szintű, melyek osztályszintű feladatok. Mindegyik
feladat végrehajtásának felelősét meg kell határozni.
Iskolai szintű feladat lehet:
- a környezetvédelmi jeles napok megünneplése. A programokat magunk is szervezhetjük, de
csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz
- környezeti-természeti értékek feltárását bemutató szakkörök, önképzőkörök:
- a szakkör, önképzőkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének
nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is (pl.:
biokertész, gyógynövény, természetkutató stb.)
- bekapcsolódás megyei, országos természetismereti vetélkedőkbe, versenyekbe
- természetismereti tanösvény kialakítása, karbantartása az iskola körül
- az egész iskolai életre ható, átfogó környezeti nevelési projektek szervezése:
- Egy- egy környezetvédelmi problémát, témakört dolgozzanak fel önállóan a tanulók egy tanár
vezetése mellett. Pl.: tanulók felmérést végezhetnek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről,
az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészíthetik a csepegő csapok térképét, kutathatják a
hulladék kezelési módjait, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító hatásait,
felhasznált mennyiségét stb…
- A megszületett eredmény rögzítésének formája sokféle lehet (szakmai dolgozat, rajz, fotó,
irodalmi alkotás), amelyet kiállításon mutathatunk be, vagy sajtóban közölhetünk
- egészségvédő és környezetvédő szokások kialakítása:
- a környezeti nevelési programban rögzíthetjük, hogy kis iskoláskortól folyamatosan milyen
szocializációs, környezetbarát szokásokat alakítunk ki.
- környezetvédelmi akciók szervezése:
- például hulladékgyűjtés, parlagfű szedés, a lakosság felvilágosítása, levegőszennyezettség
monitorozása, játszótér karbantartása, tiszta, rendes osztály akció stb.
- nyári táborok, iskolai kirándulások:
- Érdemes olyan természetkutató tábort tervezni, ahol nem csak ismereteket szereznek a tanulók,
hanem konkrét gyakorlati problémát is megoldhatnak
- (pl. monitorozás, élőhely helyreállítása, térképezés, mérések stb.). Kirándulásokat szervezzünk,
egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy
terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal
tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus
kertekbe, múzeumokba
- bekapcsolódás a települési környezet szépítésébe
- 135 -
- Kiállítások rendezése: nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi
kiállításokat is rendezhetünk (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat
bemutató kiállítás). (Lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra)
- Iskolai kiadvány – színvonalas szakmai kiadványsorozatot megjelentetése. A tanulói
műhelyekben, egyéni feladatokként végzett munka fontos elismerése, megismertetése másokkal
- Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel – Találkozók a tanulók a helyi és országos
környezet- és természetvédő civil szervezetekkel, ifjúsági tagozatként aktívan be is
kapcsolódhatnak. Valamelyik nemzeti park, vagy társadalmi szervezet segítségével szervezzünk
a gyerekeknek természetvédelmi akadályversenyt. A felügyelőségek, vagy környezetvédelmi
cégek bevonásával műszeres vizsgálatokat is végezhetünk (pl. zajszint, talaj-,
levegőszennyezettség).
3.18.2.3 A környezeti nevelés a tanórákon
Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv, illetve a
tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt
tevékenységi formákat, módszereket. A részletes kidolgozások nem feltétlenül képezik a
fenntartóhoz benyújtott dokumentáció részét, de a munkaközösségeknél illetve az igazgatónál a
tervezet letétbe kerül, hogy megvalósítása nyomon követhető legyen. Összeállításához a sok
segédkönyv mellett segítséget nyújt az alábbi két alapkiadvány:
- NAT, MKM, 1995
- Kerettantervi útmutató a környezeti nevelés helyi szintű tervezéshez (szerk.) Czippán
Katalin (Internet: www.konkomp.hu)
Magyar nyelv és irodalom
A tanulók
- ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv
egymásra hatását
- ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi
alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket
- ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember
és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását
- legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára,
véleményalkotásra, érvelésre
- erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük
- tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére
- sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit
A tanulókban
- alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés,
vitakészség, véleményalkotási képesség
- növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és
természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával
- fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével
Történelem
A tanulók
- értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet
- 136 -
- tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a
közösségi normák alakulására
- ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete
- legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján
keresztül
- értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az
egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában,
csökkentésében
Idegen nyelv
A tanulók
- váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának
segítségével
- legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével
más országok hasonló problémáit
- tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok
környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit
- legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-
munkában választ keresni
- állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön
A tanulókban
alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben
fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit
Matematika
A tanulók
- váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket
matematikai módszerekkel demonstrálják
- legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére
statisztikai módszerek alkalmazásával
- tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni
- logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön
- tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait
- váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és
feldolgozására
- ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni,
tudjanak megfelelő következtetéseket levonni
- Legyenek képesek reális becslésekre
- Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni
A tanulókban
alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás
alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket
Fizika
A tanulók
- váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára
- ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)
egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit
- 137 -
- ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat,
valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat
- tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek
képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra
- mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak
felhasználni
- ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá
- ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat
Kémia
A tanulók
- rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel
- törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására
- legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére
- ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának
csökkentésére
- ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait,
tartózkodjanak ezek kipróbálásától
- értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint
becsüljék meg ezek gazdasági hatásait
Földrajz
A tanulók
- szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről
- érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi
folyamatok hatásainak eredményeit
- értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai
meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket
- értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld
erőforrásainak kimerüléséhez vezet
- ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit
- ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit
- a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény
- alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére
- fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak
megoldásában való aktív részvételi készség
Biológia
A tanulók
- ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési
lehetőségeit
- ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet
- ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között
az ok-okozati összefüggéseket
- legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai
környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően
- ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat
- legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére
- sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat
- A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód
- alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség
- 138 -
Egészségtan
A tanulók
ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait
sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat
ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében
A tanulókat
ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására
segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában
segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak
felismerésében
Ének-zene
A tanulók
- ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát
- ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait
- fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban
- vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét
- tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt
akusztikus élményt jelentenek
- fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni
Rajz és vizuális kultúra
A tanulók
- ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát
- ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát
- ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit
- ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére
- Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira
- ismerjék a természetes alapanyagok használatát
- legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak
- legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni
- legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően
- ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését
- tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre
- kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket
Etika
A tanulók
- legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető
legkevesebb károsodást okozzák
- tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni
- mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell
hagyniuk
- A tanulókban
- alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is
értéket képviselnek
- alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban
- 139 -
- fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért
Tánc és dráma
A tanulók
tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel
legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok
segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.)
természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül
sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket
Életvitel
A tanulók
- ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai
értékeket
- ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat, és azok megelőzésének módjait
- értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit
- ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást
- sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket
- ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit
- sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait
- ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát
- ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat
- ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit
- sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív
hulladékgyűjtés alapvető ismérveit
A tanulókban
alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény
a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős,
környezettudatos beállítottság
alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás
Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat)
A tanulók
- legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a
valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő
következtetéseket levonni
- legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé
egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására
- ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi
lehetőségeket
- használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre
- futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai
teszteket
- rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen
- szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket
- ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait
- váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket
informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat,
irodalmi hivatkozások)
- 140 -
- legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle
szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai
módszerek alkalmazása) segítségével
- a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos
alkalmazás feltételeit
Testnevelés
A tanulók
- fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják,
egészséges testi fejlődésüket
- győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését
tekintve
- legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű
tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia
fejlesztésében
- értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a
környezetszennyezés az egészségre veszélyes
- igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az
eszközök, és a tornaszerek
- sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat
- tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását
- alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására
- segítse az egészséges napi- heti- évszakos életritmus kialakulását
3.19. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bn) pont, 171- 172. §.
A Knt. végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet 27- 28. §.
3.19.1. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos
nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének javítása
Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő nevelésben-
oktatásban részesüljön.
Jogi háttér:
2003. évi CXXV tv. – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
A 32/2012. EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
Iskolánk egyik kiemelten fontos célja, hogy a tanulók tanulási nehézségeit feltárja, problémái
megoldásában segítséget nyújtson.
Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű tanulóink
esélyegyenlőségét az alábbi szempontok figyelembevételével próbáljuk meg biztosítani:
- SNI tanulók felmérése, integrációjuk (=együttnevelésük) támogatása
- Szegregációmentesség
- Megismerjük a tanulók személyiségét, és ehhez illeszkedő pedagógiai módszereket
alkalmazunk
- 141 -
- Egyénre szabott kompetenciafejlesztés
- A kompetenciamérések eredményeit folyamatosan igyekszünk javítani
- A hiányzások (főként az igazolatlan hiányzások) mértékét igyekszünk csökkenteni
- Szorgalmazzuk a tanulók iskolán kívüli programokba való bevonását
- Szülői kapcsolattartás erősítése
- Továbbtanulási mutatók javítása
- Egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítése
- A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak
kompenzálása
- Fejlesztő foglalkozásra szoruló tanulók ellátása
- Differenciált fejlesztés, óraszervezés a lemorzsolódás csökkentése érdekében
- A fogyatékosság típusának megfelelő kompetenciával rendelkező pedagógusok jelenléte
(pl.: pszichológus, gyógypedagógus, ifjúságvédelmi felelős stb…)
Mindehhez elengedhetetlenül fontos, hogy az intézményben folyamatosan megy végbe az
attitűdváltás. Elfogadó iskolai légkört próbálunk meg kialakítani, ahol mind a tanár, mind a diák jól
érzi magát.
Pedagógusaink részt vettek különböző TÁMOP- os továbbképzéseken, ahol elsajátították az új
módszereket, megismerték a befogadó pedagógia elméletét és gyakorlatát. Ezek a továbbképzések
hozzájárultak ahhoz, hogy módszertani kultúrájuk fejlődjön. Ezáltal az órákon a neveléshez-
oktatáshoz szükséges feltételeket megpróbálják biztosítani, az új módszereket intézményen belül
alkalmazni, elterjeszteni.
3.20. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK
3.21. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (4)
3.21.1. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének szükségessége
Az elmúlt évek gazdasági, társadalmi változásai nagy hatással voltak az iskolára- így a mienkre is.
Ezek a hatások, illetve az iskolánkba kerülő diákok, akik komoly tudásbéli és motivációs
különbségekkel rendelkeznek, szükségessé tették, hogy az oktatás-nevelés tartalmát, módszertanát
át kell alakítani.
A hagyományos oktatási módszerek mellett fontossá vált a kompetencia alapú oktatás bevezetése,
melynek lényege, hogy a tanulók a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek,
vagyis a megszerzett készségeket, képességeket alkalmazni is tudják, ezzel elősegítve a sikeres
tanulást és munkába állást, az eredményes szocializációt.
E mellett nem szabad háttérbe szorítani az ismeretek elsajátítását sem, hiszen ezekre is szükség van.
Ezért veszünk részt a 2009/2010. tanévtől a TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0057 pályázatban, melynek
segítségével a pedagógusok megismerkednek az új tanulásszervezési eljárásokkal, módszerekkel,
melyek alkalmazása nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy tanulóink az új módszerek
alkalmazásával a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek, mely segíti őket
alkalmazkodni a XXI. század elvárásaihoz.
- 142 -
3.21.2. A kompetencia alapú oktatás alapvető céljai, kiemelt fejlesztési
feladatok
A NAT (Nemzeti Alaptanterv) fő funkciója a közoktatás tartalmának elvi, szemléleti megalapozása.
Meghatározza a közoktatás általános céljait, a műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi
szakaszolását, és az egyes szakaszokban megvalósítandó fejlesztési feladatokat.
A NAT oly módon határozza meg a közoktatás tartalmi követelményeit és fejlesztési feladatait,
hogy ezzel elősegítse az iskolai nevelés és oktatás hozzájárulását Magyarország gazdasági
fejlődéséhez.
Kiemelt értéknek tekinti azt a tudást és azokat a viselkedésbeli jellemzőket, amelyek
nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a magyar gazdaság erősíthesse pozícióját a világméretűvé vált
gazdasági versenyben, és képes legyen a fenntartható növekedésre. Ezen kívül minden olyan
erőfeszítést, amelyet azért teszünk, hogy megszerezzük azt a tudást, amely a modern gazdaság
hajtóerejét jelenti.
Támogatja mindazokat az értékeket, amelyek a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való okos
gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a
minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz
kapcsolódnak.
Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi körébe rendezték be azokat a
tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió polgárait egyrészt a gyors
és hatékony alkalmazkodásra a gyors változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív
szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának a befolyásolásához.
A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes
boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a
munkához.
Egyformán fontosak, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez, egy tudás alapú
társadalomban.
A kulcskompetenciák:
- Anyanyelvi kommunikáció
- Idegen nyelvi kommunikáció
- Matematikai kompetencia
- Természettudományos kompetencia
- Digitális kompetencia
- A hatékony, önálló tanulás
- Szociális és állampolgári kompetencia
- Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia
- Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Ez tette szükségessé a NAT és ezzel együtt az iskolák helyi tanterveinek EU-s normákhoz való
igazítását, ezzel megteremtve a kompetencia alapú oktatás feltételeit.
A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai
- a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás
megalapozását szolgáló képességek fejlesztése
- A kompetencia alapú oktatás elterjesztése
- A kompetencia alapú oktatásmegvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű
megismerése és megvalósítása
- A nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése
- A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése
- Az esélyegyenlőség érvényesítése
- Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése
- Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása
- Egyéni fejlesztési tervek készítése
- Digitális írástudás elterjesztése
- 143 -
A fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást, amely a
kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele.
A műveltségterületek (tantárgyak) bevezetőit és fejlesztési feladatait kiemelt fejlesztési feladatok
kötik össze.
Ezek a kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek.
A kiemelt fejlesztési feladatok:
- Énkép, önismeret
- Hon- és népismeret
- Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra
- Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
- Gazdasági nevelés
- Környezettudatosságra nevelés
- A tanulás tanítása
- Testi és lelki egészség
- Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
- Együttműködés, kooperáció
- Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása
Ezeknek az érvényesítéséhez iskolánknak a következő elvek szerint kell biztosítani a nevelő-
oktató munka feltételeit:
- A kulcskompetenciák bővítése, fejlesztése
- A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése
- A tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek
alkalmazása
- A tanulók kiemelkedő teljesítményének, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a
tanórákon és azon kívül
- Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása
- Kooperatív módszerek, technikák alkalmazása
- Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-
értékelési eljárások alkalmazása
Az iskolánk pedagógiai programja, tantervei akkor töltik be a törvény által meghatározott
szerepüket, ha megfelelnek a NAT- ban megfogalmazott értékeknek, elveknek,
célkitűzéseknek és a kiemelt fejlesztési feladatoknak.
3.21.3. A TÁMOP 3.1.4. projekt tartalmi elemeinek konkrét
megfogalmazása
Iskolánk a „TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív
intézményekben” című pályázat útján, a 2009/2010. tanévtől kezdődően vesz részt a kompetencia
alapú oktatás bevezetésében. Szövegértés- szövegalkotás, matematika és szociális kompetencia
területeken vállaltuk az alapképességek és készségek fejlesztését a különböző programcsomagok
kipróbálásával gimnáziumi és szakgimnáziumi osztályokban.
A pályázat kapcsán a tanév során sokat fejlődtek személyi és tárgyi feltételeink.
A pályázati munkában résztvevő kollegák pedagógus továbbképzéseken sajátították el a szükséges
új ismereteket.
A programcsomagok alkalmazhatóságának feltételeit az eszközbeszerzések biztosították.
A pályázatban való részvétellel megalapoztuk, hogy intézményünk képes legyen megfelelni az új
kihívásoknak, elvárásoknak.
Vállaltuk, hogy a pályázatban előírtakat legalább 5 évig (2010 és 2015 között) fenntartjuk és
igyekszünk elterjeszteni, mind a pedagógusok, mind pedig az osztályok között a különböző
kompetencia területeken.
- 144 -
A fenntarthatóság időszakának lejártával a továbbiakban azt vállaljuk, hogy alkalmazzuk a
lehetőségekhez képest.
3.21.4. A TÁMOP 3. 1. 4. projekt fenntartását támogató fejlesztési
alapelvek
Az iskola alapfunkciója a gyermekek fejődéséhez nélkülözhetetlen biztonságos keretek
megteremtése, feladata továbbá, hogy a diákok életkori és személyes szükségleteihez
alkalmazkodva segítsen megteremteni a fejlődés feltételeit, ehhez igazodva kell megvalósítani a
tananyag kiválasztását.
A mai gyerekek és fiatalok fejlődésének segítéséhez feltétlenül szükséges a szülő és a pedagógus
személyes hitelének megőrzése, a generációk közötti folyamatos dialógus (melynek alapja a
kölcsönös bizalom és tisztelet), valamint az együttműködés, szolidaritás, és a tolerancia
képességének, készségének a megalapozása illetve fejlesztése.
Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás
A lexikális tudás mellett előtérbe helyezzük a logikus gondolkodásra építő tanítást, segítve ezzel a
tanulókat, hogy az iskola befejeztével képesek legyenek eligazodni az őket körülvevő természeti és
társadalmi környezetben. Fontos, hogy a műveltségterületek hasznosítható, gyakorlatban is
alkalmazható tudást közvetítsenek, alkalmazkodva a folyamatosan változó világhoz. Ehhez
szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyagának egy részét tantárgyi bontás nélküli oktatási
keretek között sajátítsák el a tanulók. Az egyes műveltségterületek meghatározása a helyi
tantervben történik.
A tudás- és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása
A műveltségterületi fejlesztésben teret kell biztosítani mind az ismereteknek, mind a képesség
fejlesztésnek a közöttük lévő szoros összefüggés miatt. A tantervi programok, modulok
kidolgozásakor ügyelni kell arra, hogy a képességfejlesztési módszerek és a hozzájuk kapcsolódó
tartalmak együtt kerüljenek alkalmazásra az oktatási gyakorlat kiterjesztése során is. (Országos
kompetenciamérés, helyi mérések, intézményi fejlesztési terv készítése).
Képesség- és személyiségfejlesztés
Az értelmi képességek fejlesztésével egyidejűleg kiemelt fontosságú a tanulók személyiségének
folyamatos fejlesztése, a szociális és társadalmi kompetenciák elsajátítása, hogy a diákok idővel
felelősségteljes, a tágabb környezetben és a világban eligazodni képes, öntudatos, nyitott, kritikus,
autonóm személyiségekké váljanak.
Új típusú tanári attitűd
Az új típusú oktatási szemlélet következtében a tradicionális „előadó tanár” szerep háttérbe szorul, a
pedagógus feladata a tanulási folyamat irányítása, támogatása, melyhez elengedhetetlen a
módszertani eszköztár bővítése. A folyamat során meghatározóak a konstruktivista és konnektivista
tanuláselméletek.
Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása
Olyan tanulási programokat célszerű alkalmazni, melyek során - az életkori sajátosságok
figyelembe vételével- a tanulók minél aktívabbak legyenek az információszerzésben, s ez által
képessé váljanak a megszerzett tudás új helyzetekben való hasznosítására.
- 145 -
A kompetencia alapú oktatás nagyobb teret enged az egyéni és csoportos munkának.
A tanár szerepe megváltozik, a munkákat szervezi, majd irányítja, a feladatot a tanulók egyedül
vagy társukkal közösen, csoportmunka keretein belül oldják meg. A tanulók ezen felül megszerzik
az adott témához kapcsolható ismereteket, alkalmazva korábbi tapasztalataikat, információikat,
majd ezekből következtetéseket vonhatnak le. A diákok számra lehetőséget kell biztosítani
véleményük megfogalmazására, megvitatására, majd ehhez társul annak felismerése, hogy az adott
ismeretet, illetve tanulási, megoldási technikát sok más esetben is használni lehet.
Ezek megvalósítása új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetését igénylik. A
program alapvető tanulási formája a tapasztalatokon alapuló aktív tanulás. A módszertani
eszköztárban sokféle eljárás jelenhet meg. Helyet kaphatnak benne „klasszikus elemek” (előadás,
magyarázat, szemléltetés) mellett interaktív, résztvevő, saját élményen alapuló elemek is
(kooperatív tanulás, vita, interjúkészítés, kutatás).
Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség
A tanuló csoportok nagy része heterogén összetételű. Differenciált tanulásszervezési
módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni,
melyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek,
érdeklődésének megfelelő fejlesztést. Törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az
„élethosszig tartó tanulás” igénye, szem előtt tartva az egyéni képességeket valamint lehetőségeket.
Fokozatosság és folyamatosság
Az egyes programcsomagok és modulok kiválasztásakor célszerű figyelembe venni az egymásra
építhetőséget, mely folyamatosságot teremt az oktató-nevelő munka során. Szempont továbbá a
programtantervek adaptálása során a diákok különböző ütemű képességfejlődésének figyelembe
vétele.
Valóságos tanulási környezet
Az ismeretszerzés fókuszában a valóság, annak közvetlen és közvetett megtapasztalása,
megfigyelése, vizsgálata áll. A tanulási folyamat hozzásegíti a tanulót ahhoz, hogy kedvező
kapcsolat alakuljon ki környezetével. A tartalmakat úgy kell kiválasztani, hogy iskolán kívüli
helyszínen is megtapasztalják a tanulási helyzeteket.
A tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos (tanórai és tantermi) szervezési
formáktól eltérő módon is (projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári
foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás stb.).
A kompetenciafejlesztés fókuszai az iskolában
Személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség,
információkezelési képesség
Kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs,
kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés
Szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó
képesség, kommunikáció.
3.21.5. Az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenység-
rendszer meghatározása, alkalmazásának elvei
- 146 -
IKT eszközhasználat
tevékenységrendszere szövegértés matematikai logika Szociális és életvitel
Információs és
Kommunikációs
Technológia
+ + +
IKT alapú eszközök + + +
IKT-val támogatott
tanóra 30% 30% 30%
3.21.6. Iskolánk digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos
tevékenységei, célkitűzései
A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:
Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése
IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése
A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése
Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:
Csoportmunka
Pármunka-tanulópár
Egyénre szabott munka
Részben egyénre szabott munka
Önálló munka
A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,amelynek a
következők a megvalósulási formái:
Mennyiségi differenciálás
Minőségi differenciálás
Tanulási követelmények differenciálása
Ajánlott óratípusok:
Új ismeretanyag feldolgozása
Alkalmazás-gyakorlás
Összefoglalás, ellenőrzés- diagnosztikus mérés
Alkalmazására szánt feladattípusok:
Problémamegoldó csoportfeladatok
Alkotó feladatok
Felfedező, kutató feladatok
Érvelésre-vitára alkalmas feladatok
Ellenőrzés, értékelés
Digitális tartalmak:
az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal,
digitális oktatási anyagok tárolása,
multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök,
Tanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok
Lehetőségek:
számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása
(önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)
bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók
felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)
fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a
továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)
- 147 -
összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének,
tudásszintjének mérésére
számítógéphez kapcsolható audio- vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor,
hangosítás, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán, a
mérési-értékelési folyamatban
interaktív tábla alkalmazása.
csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő
eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)
mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT,
internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)
A differenciálás iskolai lehetőségeinek cél és eszközrendszere.
Tanulási környezetben valósulhat meg, melyben minden tanulónak magának kell saját fejlődésén
dolgoznia. Más szóval az autonómia egy olyan iskolai közeget igényel, melyben a gyerekek sok
mindent tehetnek önállóan, kezdeményezhetnek, együtt dolgozhatnak és tanulhatnak, közös
felfedezéseket tehetnek, illetve közösen szerezhetnek tanulási tapasztalatokat is. Az ilyen iskolai,
tanulási légkörnek két szempontból is pozitív hatása van:
1. a tanulók kiélhetik belső késztetéseiket az önállóságra és az önmegvalósításra;
2. a pedagógus külön támogatásban, figyelemben részesítheti
A kompetencia alapú oktatás és módszertani megújulás, és annak fenntarthatóságának
biztosítására hatékony és újszerű tanulási módszereket, technikákat, eljárásokat vezetünk be:
- a tanórákon és tantermi kereteket meghaladó oktató munkában jelentős szerepet kapnak a
multikulturális tartalmak
- megőrizzük a heterogén tanulói csoportokat, de törekszünk a tanórai differenciálásra
- kooperatív tanulási technikák széleskörű alkalmazása
- a drámapedagógia eszközei
- tevékenységközpontú pedagógiák eszközei
- projektmunka (egyéni és csoportos)
- prezentációs technikák
- tanulói portfóliók
- tanulói értékelési formák gazdagítása
- tanórák IKT támogatottságának biztosítása az órák 30%-ában
3.21.7. A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek,
fejlesztési célok
Az információs és kommunikációs technika módszerei és eszközei alkalmasak magas szintű tudás
átadására, és szervesen beépíthetők a nevelési-oktatási folyamatba. A módszerek elterjedésének
alapvető feltétele – az eszközfeltételeken túl – az erre kiképzett pedagógusok motiválása,
megnyerése.
- Hatékony információs és kommunikációs rendszer kiépítése az iskolán belül
- Forrásközpontok további fejlesztése: könyvtár, informatika terem, nyelvi labor
- Fő célunk hogy minden tanteremben legyen lehetőség IKT eszközökkel tartani az órákat
(hordozható eszközökkel, digitális táblával, a tanterembe helyezett munkaállomással)
- A munka zavartalanságának másik fontos feltétele, hogy biztosított legyen az Internet
elérése az intézmény valamennyi termében.
- A tanárok informatikai továbbképzése, informatikai „tanulásszervező”, s módszertani
tudásuk állandó továbbfejlesztése.
- Iskolánkban az info- kommunikációs technológai, mint eszköz és taneszköz jelenjen meg a
tanítás-tanulás folyamatában.
- SDT rendszeres használata.
- 148 -
3.21.8. A TÁMOP-3.3.10 projekt
Általános bemutató
Iskolánk a TÁMOP-3.3.10 projekt keretében - az egyéni tanulói igényekre építve - dolgozta ki azt a
mentorrendszert, mely újszerű tanulási utakat biztosít mind a tehetséges, mind a hátrányos helyzetű
tanulóknak.
A projekt tapasztalatai alapján fogalmaztuk meg a mentorrendszer működésének elemeit.
A mentor az a személy, pedagógus, oktató, aki képes
- hatást gyakorolni a mentorált tanulókra
- meghatározni bizonyos szabályokat, normákat,
- dönteni kritikus helyzetekben,
- modellt nyújtani és bátorítást adni másoknak.
1. Mentori kompetenciák A mi iskolának pedagógus-mentorai a következő személyes kompetenciákkal rendelkeznek:
- empátia
- következetesség
- határozottság (elvárja a mentorálttól is a személyes felelősséget)
- együttműködési készség (mentorált tanuló és családja, kollégák, segítő szakmák)
- elfogadó attitűd
- jó kapcsolattartó készség
- kommunikációs készség
- problémamegoldó készség,
- motiváció a mentori feladatra
- módszertani kultúráját folyamatosan frissíti, megújítja (önképzés, belső képzés, mentori
teamben való részvétel, szakmai műhely)
A mi iskolánk pedagógus-mentorainkat a következő szakmai kompetenciák jellemzik:
- iskolánkban eltöltött legalább 2 éves szakmai gyakorlat pedagógusként/szakmai/gyakorlati
oktatóként
- a tanulói célcsoport jellemzőinek ismerete, a mentorált korosztály pedagógiai, pszichológiai
ismerete
- rendszerszemléletű gondolkodás
- tervezőkészség
- szervezőkészség
- fejlesztő értékeléshez szükséges ismeretek, készségek
2. A mi iskolánkban a mentor feladatai
- a mentorálásban részt vevő tanulókkal való rendszeres heti kapcsolattartás,
- az egyéni fejlesztési terv készítése, mentorálási napló vezetése
- egyéni tanulói igényekre reagáló újszerű pedagógiai módszerek alkalmazása (differenciálás,
élménypedagógia, felfedeztető tanulás, tevékenységközpontú pedagógiák, drámajáték),
- a mentorált tanuló(k) előrehaladásának segítése
- a mentorált tanuló számára a legmegfelelőbb továbbtanulási út választása
- a mentorált tanuló eredményeinek, tevékenységeinek nyomonkövetése
- kapcsolattartás a családokkal
- kapcsolattartás a mentorált tanáraival
- segítő személyekkel való együttműködés (pszichológus, gyermek- és ifjúságvédelmi
felelős, külső segítők, munkahelyek)
3. A mentorok kiválasztása a következő szempontok alapján történik iskolánkban:
- Mentális és fizikai, személyes és szakmai megújulás képessége
- Hajtóerő, drive, belső motiváció
- Problémaérzékenység, lényeglátás
- 149 -
- Erkölcsi értékek: empátia, együttérzés, becsületesség, hitelesség
- Nyitottság
- Kritika elfogadásának képessége
- Jó kommunikációs készség
- Vezetői képességek: tervezés, szervezés, döntés, értékelés
- Kellő önismeret, önbizalom
- Pedagógiai módszerek ismerete, azok gyakorlati alkalmazása
- Kreativitás, rugalmasság
4. Iskolánkban fontosnak tartjuk, hogy:
- a mentor és a mentorált kölcsönösen fogadják el egymást, legyen kölcsönös szimpátia
köztük, így alapulhat bizalmon együttműködésük
- előnyt jelenhet, ha a mentor korábban már tanította a tanulót, és kapcsolatuk jó volt
- a tanuló személyes, családi, szociális problémáit a mentor képes legyen empátiával,
rálátással elfogadni
- a mentor ne akarjon feltétlenül segíteni minden helyzetben, csak ott, és akkor, amikor az
szükséges
5. A mi iskolánkban a mentorcsoport havonta egy alkalommal megbeszéli:
- a mentorálási tevékenység tapasztalatait
- a következő feladatokat
- egységes eljárásokat
- tanulói esetek megbeszélése
- egyeztetést folytat a közös feladatokról
- tanulócsoport problémáit megbeszélik
A mentori tevékenységet, a mentorálási rendszer működését az intézményvezetés tanévenként
egyszer értékeli.
3.21.9. A TÁMOP 3.1.4 Lépésről-Lépésre „ a Teleki Blanka Gimnzium,
Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium innovációjának
fejlesztésében” című pályázat
A pályázatban vállaltak alapján iskolánk bizonyos területeken vállalja a pedagógiai módszerek
kiterjesztését, és széles körben elterjesztését.
Egészségnevelés az egészség minél szélesebb skáláját kell, hogy megjelenítse, mind testi mind lelki
szinten. Fontos, hogy szoros együttműködést tartsunk fenn külső partnerekkel, akiket a
programjaink aktív résztvevőjeként vonunk be az oktatási, nevelési folyamatokba.
Média oktatása szakköri formában kiemelt jelentőségű. Elsősorban film és újságírás formájában
jelenik meg, az iskola életét dolgozza fel.
Gazdasági ismeretek oktatása az érdeklődő diákok részére.
Nyelvi témahét, és vetélkedő szervezése.
Tanórán kívüli tevékenység formájában fejlesztjük:
- szociális érzékenység (közösségi szolgálat keretein belül)
- közösséghez tartozás (minden iskolai rendezvényünkön erősíteni kell azokat az
elemeket, melyek a pályázat megvalósításával honosodtak meg intézményünkben.
3.22. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK ÉS OKTATÁSÁNAK FEJLESZTŐ PROGRAMJA
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 11. §. (1) b) pont
- 150 -
A 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai
oktatásának irányelve kiadásáról
A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei
1. Általános elvek
1.1. Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában
A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának
is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű
tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai
programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik:
- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (a továbbiakban: köznevelési
törvény), a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait,
- a kollégiumi nevelés országos alapprogramját,
- a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit,
- a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési, és köznevelés-fejlesztési
tervet
- a szülők elvárásait és
- az általuk nevelt tanulók sajátosságait.
Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval részben
vagy egészben együtt (integráltan), azonos iskolai osztályban történő, illetve az e célra létrehozott
gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, iskolai
osztályban a sajátos nevelési igényű tanulók számára külön szervezett (gyógypedagógiai
nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben) nevelésére, oktatására.
1.2. Az Irányelv célja
Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi
szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más
gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy:
- a fejlesztés számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél
teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,
- az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,
- a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl,
- a rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások váljanak az intézmények pedagógiai
programjainak tartalmi elemeivé.
Ennek érvényesítése érdekében meghatározza:
- a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy
egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,
- a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,
- a nevelés, oktatás és a fejlesztés, szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére
vonatkozó javaslatokat.
1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása
A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális
tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az
átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki.
A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az iskolák a
pedagógiai programok és helyi tantervek kialakításakor veszik figyelembe.
- 151 -
A sajátos nevelési igény kifejezi:
a, a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű
módosulását,
b, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő
ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól
eltérő szintű fejleszthetőségét.
A sajátos nevelési igény a szokások tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb
mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő,
korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások
alkalmazását teszi szükségessé.
1.3.1. A habilitációs, rehabilitációs, korrekciós ellátás közös elvei
a) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő nevelési-oktatási
intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok
és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak.
b) A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és
szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy
tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását
teheti szükségessé.
1.3.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai
a) A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes
előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból vagy egyéb
pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása,
a meglévő ép funkciók bevonásával.
b) Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására.
c) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.
d) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni
tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
e) Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása.
1.3.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők
a, A fogyatékosság típusa, súlyossága.
b, A fogyatékosság kialakulásának ideje.
c, A sajátos nevelési igényű tanuló
o életkora, pszichés és egészségi állapota,
o képességei, kialakult készségei,
o kognitív funkciói, meglévő ismeretei.
d, a társadalmi integráció kívánalmai: az egyéni tanulási utak megtervezése és biztosítása,
továbbtanulás, pályaválasztás, a lehető legönállóbb életvitelre történő felkészítés.
A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája:
1. A foglalkozások anyagának összeállítása.
2. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés.
3. Közreműködés az integrált nevelés-oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő
habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a
konzultációban.
1.4. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás
- 152 -
A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a
nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges
integrációjuk). Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint
részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt
haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:
- Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak felkészítése a sajátos nevelési
igényű tanulók fogadására.
- Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs,
rehabilitációs szemlélet érvényesülése és sérülésspecifikus módszertani eljárások
alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a
„sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az
elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.
- A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az
egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai-esetenként egészségügyi-
eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök
alkalmazását.
- A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt
vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia,
hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki
a. a tananyag- feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak-egyes sajátos
nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző-módosulásait;
b. egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus – konduktív nevelés esetén
konduktor – együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a
differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat
alkalmaz;
c. a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő
javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékony-vizsgálat, a tanulói
teljesítmények elemzése alapján-szükség, esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott
szükségletekhez igazodó módszereket alkalmaz;
d. egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;
e. alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;
f. együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait,
javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a
tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógus,
gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, konduktor-tanító, terapeuta
a) segíti a pedagógiai diagnózis elkészítését;
b) javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni
igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az
osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok,
eszközök alkalmazása stb.);
c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök
kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési
lehetőségekről;
d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk
alkalmazására;
e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében,
javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;
f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó
pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;
g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon –
egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló
órakeretben – ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép
funkciókra;
- 153 -
h) segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek
önmagához mért fejlődésének megítélésében;
i) segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását.
Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló nevelési, oktatási intézmények vegyék igénybe az
egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve
pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai
hálózat működésére kijelölt intézmények segítségét a köznevelés-fejlesztési tervekben
meghatározott feladatellátás szerint.
1.5. A kollégiumot is magában foglaló intézmények pedagógiai programja
A sajátos nevelési igényű tanulók egy része többcélú – kollégiumot (diákotthont) is magába foglaló
gyógypedagógiai intézményben teljesíti tankötelezettségét. Az intézmények pedagógiai programját
az Irányelvben megfogalmazott célok, tartalmak és feladatok, valamint a Kollégiumi nevelés
alapprogramjának figyelembevételével kell elkészíteni.
A kollégiumi nevelőmunka a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését
szolgálja. Ennek során jelentős szerepet kap az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési
eljárások, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenységformák
alkalmazása.
A diákotthoni foglalkozások szervezésekor kiemelt szerepet kap:
– a szocializációt segítő képességek fejlesztése,
– az egyéni tanulási és ismeretszerzési technikák megtanulása, alkalmazása,
– az egészséges életmódra nevelés – a tanuló speciális igényeihez igazítva az egészség
megőrzéséhez szükséges technikák, képességek megszerzése, megőrzése,
– a környezeti nevelés, az egyéni igények alapján a saját környezet megfelelő kialakítása,
– a szabadidős program, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas
kapcsolatok, közösségi tevékenységek alkalmazása, amelyek a tanuló eredményes társadalmi
beilleszkedését segítik elő.
1.6. Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő illetve
veszélyeztetett tanulók kezelése
Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési,
magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. Fejlesztő foglalkozást, korrepetálást
kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin
előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, a tanulók önálló és
csoportos munkájára kell támaszkodniuk (elsősorban gyakorlásnál, ismétlésnél).
1.7. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok
Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia (változatos
pedagógiai módszerekkel, széles tevékenységkínálattal). Fejleszteni kell a gyermek önismeretét,
együttműködési készségüket. Figyelmet kell fordítani a szorgalom, a céltudatosság, az
elkötelezettség kialakítására, az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadtatására, a nemzeti
hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, ápolására, az alapvető állampolgári jogok
megismertetésére.
A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközének
kell lennie. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész
személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia.
Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a
pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a
tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.
A tanuló fejlődése szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől.
A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A tanulók együttélésének és
- 154 -
együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Kiemelt feladatok hárulnak az
iskola vezetőire, az osztályfőnökre, és a tanulókkal kapcsolatban álló tanárokra. Az osztályközösség
az, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy szerepe van a kortárs
közösségnek, melynek légköre, szellemisége, hatása nagyon fontos. Irányításában meghatározó a
szerepe az osztályfőnöknek (problémák felismerésében, családdal való kapcsolattartásban, tanuló
támogatásában, stb…).
2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek
- szűrés, diagnosztizálás,
- együttműködés a segítő szakemberekkel,
- együttműködés a kortárs csoportokkal.
Az alkalmazkodási nehézség fogalmával jelölik mindazon tanulókat, akik nem alkalmazkodnak az
iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól, magatartásukkal
zavarják a tanárt és társaikat, nem felelnek meg a vele szemben támasztott követelményeknek,
passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, nehezen tud alkalmazkodni és a
közösségbe beilleszkedni, testi és pszichés tünetei lehetnek, személyiségzavarokkal küzd
(idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok stb…).
Fontos ezeknek a tanulóknak a fejlesztése, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és
közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Fontos megjegyezni, hogy a nehezen kezelhető,
szociálisan inadaptív tanuló nem azonos a rosszul nevelt diákkal.
Ezen tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek:
- fontos a helyzetfelismerés és helyzetértékelés, a magatartási zavar feltárása, a
kapcsolatteremtés és kapcsolattartás a szülőkkel, gondviselőkkel, egyéni fejlesztési terv
kidolgozása, a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, a képességek szerinti
csoportbontás,
- együtt kell működni a tanulókkal foglalkozó szakembereknek, az osztályban tanító
pedagógusoknak,
- törekedni kell arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a
tanórán kívüli tevékenységek során,
- felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek.
3. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan
akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei
A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok,
figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók
kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem
határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket, az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek
komplexitásától függően alakulnak ki.
A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában
különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig.
A részképesség zavarok körébe tartozik:
- az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) –
elsajátításának nehézségei,
- a képességek deficitje, valamint
- az általuk kiváltott, következményes magatartás és/vagy tanulási zavarok komplex tünet
együttese.
Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos
teljesítménybeli elmaradás mutatkozik. A részképesség zavarok tüneteit mutató tanulók általános
jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a
nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek
(olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződik ki.
- 155 -
A fejlesztés alapelvei:
- a részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése
gyógypedagógiai tanár közreműködését igényli,
- a rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terv alapján történik,
- a kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell
a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló
szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból,
tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét,
- az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom
kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés.
4. A fejlesztés kiemelt feladatai
4. 1. 1. Diszlexia, diszgráfia
A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és
helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési
késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai
találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és
gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja,
jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás során
nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a
sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás
kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása,
az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az
olvasási tempó, gyenge a szövegértés.
A súlyos olvasás-írászavar maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a
felnőttkorban is feltűnnek és megmaradnak.
Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az
íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete
töredezett, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a
diszgráfiás tanulók.
A fejlesztés célja: az olvasás-írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa
a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás
készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek
megszerzésében.
A fejlesztés feladatai:
- a testséma biztonságának kialakítása,
- a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,
- a vizuomotoros koordináció gyakorlása,
- a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,
- az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.
4. 1. 2. Diszkalkulia
A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok
megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a
számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége
más iskolai teljesítmények (pl.: olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett.
Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében
zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. A diszkalkuliás tanulóknál
általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a
mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a
matematikai relációk kifejezésében.
A fejlesztés feladatai:
- 156 -
- az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt,
intenzív fejlesztése,
- a testséma kialakítása,
- a téri relációk biztonsága,
- a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,
- a szerialitás erősítése,
- segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,
- a fogalmak kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés
érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,
- a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést
segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.
- 157 -
3.23. SZAKMAI PROGRAM
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) c) pont
3.23.1. Jogszabályi háttér
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (köznevelési törvény- Knt. törvény)
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (szakképzési törvény)
133/2011. (VII. 18.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos
Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről
A 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos
Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről
27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó
szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről
A 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet
20/2007. (V. 21) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási
rendjéről
20/2008. (XII. 17) SZMM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről
A 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről
3.23.2. Szakképzésünk általános jellemzői
A szakképzést a középfokú általános műveltségre kell alapozni, a szakképzésnek része és
egyben erősítője is a magas színvonalú általános, érettségire felkészítő képzés.
A szakmai képzés a szakképzési kerettantervekre, a szakmai tantárgyak érettségi
követelményeire, az új moduláris felépítésű, kompetencia alapú OKJ szakmai és
vizsgakövetelményekre épül.
A szakmai képzés a közismereti oktatással párhuzamosan működik a szakgimnáziumi és a
szakiskolai képzésben is.
A szakképzés helyi tanterveit az új szakképzési kerettantervek alapján készítettük el, a
szakmai és vizsgáztatási követelmények előírásait szem előtt tartva, a helyi igények és
feltételrendszer adottságait mérlegelve, a régi OKJ- s képzéseink eredményeit, tapasztalatait
hasznosítva.
- 158 -
3.23.3. Iskolánkban folyó szakképzési formák
3.23.3.1 Szakgimnáziumi szakképzés, nappali tagozat
Az új köznevelési és szakképzési törvény rendelkezései alapján a 2013/2014. tanévtől felmenő
rendszerben a szakgimnáziumi képzésben a kezdettől a befejezésig (9- 12. évfolyamon) a
közismereti oktatással párhuzamosan ágazati szakképzés is folyik, a 13. évfolyamon pedig az OKJ-
s szakképzés. A 12. évfolyam befejezése után a tanulóknak szakmai érettségi vizsgát kell tenniük. A
szakmai érettségi vizsgabizonyítvány a szakképesítés ágazatának megfelelő munkakör
betöltésére jogosít. A 13. évfolyam (szakképző évfolyam) elvégzése után a sikeres komplex
szakmai vizsga letétele esetén kap OKJ szakképesítésű szakmai végzettséget a tanuló.
Szakgimnáziumi szakképzés folyhat 2 évfolyamos képzésben (13- 14. évfolyamon), csak OKJ- s
képzésben, amelyen bárki részt vehet, aki teljesíti a belépés feltételeit. A gimnáziumot végzettek is
bekapcsolódhatnak a képzésekbe. A 13. évfolyamon csak ágazati szakképzés folyik közismereti
tantárgyak nélkül, a 14. évfolyam szakképesítés specifikus évfolyam. Ez esetben a 14. évfolyam
elvégzése után kerül sor a komplex szakmai vizsga letételére, a szakmai képzettség megszerzésére.
3.23.3.2 Felnőttoktatás keretében, iskolai rendszerű, esti tagozat
A 2016/2017. tanévtől kezdődően iskolánkban beindult a felnőttoktatás, érettségire felkészítés és
szakképzés területén, nappali és esti tagozaton is.
3.23.3.3 Felnőttképzés, iskolarendszeren kívüli
- 159 -
3.23.4. Iskolánkban megszerezhető szakképesítések ágazatonként
3.23.4.1 Nappali tagozaton
Ágazat OKJ szakmaszám Elnevezés Típus Időtartam
I.
Egészségügy 52 723 01 Gyakorló ápoló
szakgimnázium
(kifutó szakközépiskola) 2 év
I.
Egészségügy 54 723 02 Gyakorló ápoló szakgimnázium 1 vagy 2 év
I.
Egészségügy 55 723 01 Ápoló szakgimnázium 1 év
XXVI.
Kereskedelem 54 341 01 Kereskedő szakgimnázium 1 vagy 2 év
XXIV.
Közgazdaság 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakgimnázium 1 vagy 2 év
XXVII.
Vendéglátóipar 54 811 01 Vendéglátásszervező vendéglős
szakgimnázium
(kifutó szakközépiskola) 1 év
XXVII.
Vendéglátóipar 54 811 01 Vendéglátásszervező szakgimnázium 1 vagy 2 év
XI.
Villamosipar és
elektronika
54 523 02 Elektronikai technikus szakgimnázium 1 vagy 2 év
Informatika 54 481 02 Gazdasági informatikus szakgimnázium 1 vagy 2 év
XLI.
Vízügy 54 853 02 Vízgazdálkodó technikus szakgimnázium 1 vagy 2 év
- 160 -
3.23.4.2 Felnőttoktatás keretében
Ágazat/ Szakmacsoport OKJ szakmaszám Elnevezés Típus Időtartam
I.
Egészségügy 54 723 02 Gyakorló ápoló szakgimnázium 2 év
I.
Egészségügy 55 723 01 Ápoló szakgimnázium 1 év
XI.
Villamosipar és
elektronika
54 523 02 Elektronikai technikus szakgimnázium 2 év
XXIV.
Közgazdaság 55 344 07
Vállalkozási mérlegképes
könyvelő szakgimnázium 1 év
XXIV.
Közgazdaság 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakgimnázium 2 év
19. Egyéb szolgáltatások 55 345 01 Kis- és középvállalkozások
ügyvezetője szakgimnázium 1 év
I.
Egészségügy 54 723 01 Gyakorló mentőápoló szakgimnázium 0,5 év
I.
Egészségügy 55 723 11 Mentőápoló szakgimnázium 0,5 év
- 161 -
3.23.4.3 Felnőttképzés keretében
- 162 -
3.23.5. Belépés, átjárhatóság, továbbhaladás, a szakmai vizsga
követelményei
a) Belépés iskolarendszerű, nappali tagozatos szakgimnáziumi képzésünkbe:
- az általános iskola 8. évfolyama után (az adott tanévre miniszteri rendelettel előírt felvételi
eljárás – és egészségügyi alkalmassági vizsga – alapján)
- különbözeti vizsgával
- érettségi után a nappali tagozatos szakképző évfolyamokra a szakirányban saját
iskolánkban érettségizett tanulók „alanyi jogon” nyerhetnek felvételt, de a különböző szakképesítést
adó osztályokba kerülés – szakmai munkaközösségek által meghatározott – feltételeinek
túljelentkezés esetén meg kell felelni;
- a nappali tagozatos szakképző évfolyamokra más – szakiránynak megfelelő – iskolában
érettségizett tanulók egyedi elbírálás alapján – a szakképző osztályok létszámkereteinek
lehetőségeit figyelembe véve – nyerhetnek felvételt;
aa) Átjárhatóság iskolán belül – egyéni elbírálás alapján – csak előírt eredmény és szükség
esetén különbözeti vizsga letételével a 9. illetve 10. évfolyam végén lehetséges.
ab) Továbbhaladás: a magasabb évfolyamra lépés feltételeit a tantárgyak helyi tantervei
tartalmazzák.
ac) A képzési szakaszok követelményei:
- az érettségi vizsga követelményeit az érettségi vizsga szabályzata írja elő
- a szakmai vizsgán az érvényes követelményeket az adott OKJ-s szakmára az
illetékes miniszter által kiadott – hivatalos közlönyben is megjelentetett – szakmai és
vizsgakövetelmények, valamint a szakképesítés központi programjai írják elő.
b) Belépés iskolarendszerű, felnőttoktatási szakképzésünkbe
Ebben a képzési formában részt vehet az, aki betöltötte a 16. életévét, és a szakképzésbe történő
belépés feltételeinek eleget tesz.
c) Belépés nem iskolarendszerű szakképzésünkbe, azaz felnőttképzésbe
- 163 -
3.23.6. Óratervek az intézményben
3.23.6.1 Nappali tagozaton
54 341 01 Kereskedő szakképesítés
Ez érvényes a 2016/2017. tanévtől kifutó rendszerben (még a 2018/2019. tanévben a 12. C és a 2019/2020. tanévben a szakképző évfolyamon- 1 év)
Szakmai követelménymodulok Tantárgyak Heti óraszámok az egyes évfolyamokon
9. 10. 11. 12. 1/13. 5/13 és 2/14.
11500-12
Munkahelyi egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5 0,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. 2
10032-12
marketing Marketing 1 2 3 +1(sz)
10032-12
marketing Marketing a gyakorlatban 1 1
11508-12
Az áruforgalom tervezése,
irányítása, elemzése
Üzleti tevékenység
tervezése, elemzése 2 3 3 3 11 +2(sz)
11508-12
Az áruforgalom tervezése,
irányítása, elemzése
Vezetési ismeretek 1 1
11508-12
Az áruforgalom tervezése,
irányítása, elemzése
Üzleti tevékenység a
gyakorlatban 1 1 1 1 5
11507-12
Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom 1,5+1(sz) 2+1(sz) 1+1(sz) 1+1(sz) 5,5 +1(sz)
11507-12
Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom gyakorlata 1 1 4
- 164 -
10033-12
A vállalkozások működtetése Vállalkozási ismeretek +2(sz) 4
10033-12
A vállalkozások működtetése
Vállalkozási ismeretek
gyakorlat 2
10025-12
A kereskedelmi egység
működtetése
A működtetés szabályai +1(sz) 4
10025-12
A kereskedelmi egység
működtetése
A működtetés szabályai
gyakorlat 2
10031-12
A főbb árucsoportok
forgalmazása
Áruismeret- és forgalmazás +1(sz) 7,5
10031-12
A főbb árucsoportok
forgalmazása
Értékesítési gyakorlat 7
10031-12
A főbb árucsoportok
forgalmazása
Értékesítés idegen nyelven 2
Összes óra 5+1(sz) 6+1(sz) 7+1(sz) 10+1(sz) 31+4(sz) 31+4(sz)
Összesen: 6 7 8 11 35 35
Szakmai órák száma
Évfolyam Kötelező szakmai
órák száma
Szabadsáv
óraszáma Szabadsáv tantárgya
Szakmai órák száma
összesen
9. 5 1 Áruforgalom (1 óra) 6
10. 6 1 Áruforgalom (1 óra) 7
11. 7 1 Áruforgalom (1 óra) 8
12. 10 1 Áruforgalom (1 óra) 11
1/13. 31 4
Vállalkozási ismeretek (2 óra)
A működtetés szabályai (1 óra)
Áruismeret- és forgalmazás (1 óra)
35
5/13. 2/14. 31 4
Marketing (1 óra)
Üzleti tevékenység tervezése, elemzése (2 óra)
Áruforgalom (1 óra)
35
- 165 -
54 341 01 Kereskedő szakképesítés
Ez érvényes a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy
heti
óraszám heti óraszám
heti
óraszám ögy heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 8 3 6,5 5,5
140
7,5 2,5
140
8 2 15,5 15,5 26 5
160
13,5 17,5
Összesen 11 12 10 10 31,0 31,0 31,0
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
10032-12 Marketing Marketing 1 1 2,5 2 2,5
Marketing gyakorlat 4 4
11718-16 Üzleti levelezés és
kommunikáció Levelezés 1,5 2 3,5
10031-16 A főbb
árucsoportok forgalmazása
Élelmiszer- és vegyi áru
ismeret 2 2 4
Műszak cikk áruismeret 2 2 4
Ruházati- és bútor
áruismeret 1,5 1 1,5 1
11992-16 Kereskedelmi
ismeretek
Kereskedelmi ismeretek 3 3 6
Kereskedelmi gyakorlat I. 2 2
Kereskedelmi gyakorlat
II. 1 2 1 1
11691-16 Eladástan Eladástan 1 1 1
Eladási gyakorlat 2 1 1
11508-16 Kereskedelmi
gazdálkodás Kereskedelmi
gazdaságtan 1,5 1,5 2 5 5 3
- 166 -
Kereskedelmi
gazdaságtan gyakorlat 1,5 0,5 4,5 2 6,5
10033-16 Vállalkozási,
vezetési ismeretek Vállalkozástan 2,5 2,5
11719-16 Vállalkozási
gyakorlat
Ügyvitel 2 2
Vállalkozási gyakorlat 7 1 7
10027-16 A ruházati cikkek és
a vegyes iparcikkek
forgalmazása Iparcikk áruismeret 1
54 344 01 Pénzügyi–számviteli ügyintéző szakképesítés
Ez érvényes a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 7 4 9 3
0
9 1
0
4,5 5,5 21 10 22 9
0
21 10
Összesen 11,0 12,0 10 10 31,0 31 31,0
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
11504-16 Gazdálkodási
alaptevékenység elltásáa
Gazdasági és jogi
alapismeretek 4 3 7
Ügyviteli ismeretek 3 3
Ügyviteli gyakorlatok 4 4
Általános statisztika 2 2
Statisztika gyakorlat 1 1
Pénzügyi alapismeretek 2 1 0,5 4
- 167 -
Pénzügy gyakorlat 1 1
Adózási alapismeretek 1 2
Adózás gyakorlat 1 1
Számviteli alapismeretek 2 2 4
Számvitel gyakorlat 1 1 2
Projekttervezés 11884-16
Támogatási alapismeretek 2 1
Gazdálkodási statisztika 2
Folyamat- és pénzügyi
tervezés 1 1,5
Támogatáskezelés 11885-16 Támogatási ügyvitel 2 2
Támogatás menedzsment 2
10147-12 Gazdálkodási
feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 2,5 2,5
11506-16
Vállalkozásfinanszírozási és
adózási feladatok
Vállalkozásfinanszírozás 3 3
Vállalkozásfinanszírozás
gyakorlat 1 1
Adózás 3 3
Elektronikus adóbevallás
gyakorlata 2 2
10149-12 Könyvvezetés és
beszámoló készítés feladatai Számvitel 6 6
11505-12 Könyvelés
számítógépen Könyvelés számítógépen
gyakorlat 4 4
11501-16 Projektfinanszírozás
Projekt-finanszírozás 2 2
Projektfinanszírozás
gyakorlata 2 2
11502-12 Projektfolyamatok
követése
Projektfolyamatok
követése 2 2
Projekttervezés gyakorlata 1 1
- 168 -
54 344 01 Pénzügyi–számviteli ügyintéző
Ez érvényes a 2015/2016. tanévtől kifutó rendszerben
Szakmai követelménymodulok Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással
párhuzamosan
Ágazati
szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus
utolsó évf.
9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám
heti
óraszám
heti
óraszám heti óraszám heti óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és
biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő képzések
esetén)
Szakmai idegen nyelv 2
Foglalkoztatás I. 2
11504 -12
Gazdálkodási alaptevékenység
ellátása
Gazdasági alapismeretek 2 2 4
Jogi ismeretek 0 1,5 1,5
Klaviatúrakezelés 2 2,5
Levelezési ismeretek 1 0,5
Szövegszerkesztés 0,5 0,5
Üzleti kommunikáció 1 1
Iratkezelés 0,5 1 1,5
Általános statisztika 1 1 2
Statisztika gyakorlat 1 1 2
Pénzügyi alapismeretek 2 2 4
Pénzügy gyakorlat 1 1
Adózási alapismeretek 1 1,5
Adózás gyakorlat 1 1
Számviteli alapismeretek 2 2 4,5
Számvitel gyakorlat 1 1
10147-12 Gazdálkodási feladatok
ellátása Gazdálkodási ismeretek 3,5
- 169 -
11505-12
Könyvelés számítógépen Könyvelés számítógépen 4
10149-12 Könyvvezetés és
beszámoló készítés Számvitel 6
11506-12
Vállalkozásfinanszírozási és
adózási feladatok
Vállalkozás-finanszírozás 2
Vállalkozás-finanszírozás
gyakorlat 1
Adózás 3
Elektronikus adóbevallás
gyakorlata 2
11501-12
Projektfinanszírozás
Projekt-finanszírozás 2
Projekt-finanszírozás gyakorlata 2
11502-12
Projektfolyamatok követése
Projektfolyamatok követése 2
Projekttervezés gyakorlata 1
Összes óra 5 6 7 10 31 31
Szabad sávok
Adatfeldolgozási ismeretek 1 1
Mikroökonómia 1
Makroökonómia 1
Marketing 2
Biztosítási ismeretek 1
Adózási alapismeretek 1
Vállalkozás-finanszírozás 2
Számvitel 2
Szabadsáv összesen 1 1 1 1 4 4
Heti óraszám szabadsávval 6 7 8 11 35 35
- 170 -
54 811 01 Vendéglátásszervező szakképesítés
Ez érvényes a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 5,5 5,5 4 8
140
2,5 7,5
140
3,5 6,5 12 19 13 18
160
12 19
Összesen 11 12 10 10 31 31,0 31
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
11561-16 Gazdálkodási
ismeretek
Vendéglátó gazdálkodás
elmélete 1 1
A vendéglátó gazdálkodás
gyakorlata 1 2 1 3
11518-16 Élelmiszerismeret
Általános
élelmiszerismeret 1,5 0,5 2
Élelmiszerek a
gyakorlatban 1 0,5 1,5
11519-16 Élelmiszerbiztonsági
alapismeretek
Élelmiszerbiztonság
alapjai 0,5 0,5
Vendéglátás higiénéje 0,5 0,5
11523-16 Pincér szakmai
idegen nyelv Pincér szakmai idegen
nyelv 1
11524-16 Felszolgálási alapok
Felszolgálási alapok 0,5 1
Felszolgálási alapok
gyakorlat 1,5 2,5
11525-16 Felszolgáló szakmai
ismeretek
Felszolgálás 0,5 1
Felszolgálás gyakorlat 3 2
- 171 -
11520-16 Vendéglátó
kereskedelem
Értékesítés elmélete 1 1 4 2 4
Értékesítés gyakorlata 1 1,5 1 1 3,5 1
11538-16 Vendéglátás
marketingje
Marketing és
kommunikáció a
gyakorlatban
1 2 1 2
Alkalmazott
számítástechnika 1 3 1 3
Ügyvitel 1 1
11539-16 Vendéglátó
ételkészítés
Termelés elmélete 1 1 0,5 3 3 3
Termelés gyakorlata 1 1,5 1 9 3,5 9
11540-16 Idegen nyelv a
vendéglátásban
Vendéglátó üzleti idegen
nyelv elmélete 1 1 1,5 3 1,5
Vendéglátó üzleti idegen
nyelv gyakorlata 1 1,5 2 3 2
11541-16 Üzletvezetés a
vendéglátásban
Jogszabályok a
vendéglátásban 1 1 1 1
Szervezés és irányítás a
vendéglátásban 1,5 1 1,5 1
54 723 02 Gyakorló ápoló szakképesítés
Ez érvényes a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy
heti
óraszám heti
óraszám heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 11 0 11 1
140
3,5 6,5
140
5 5 10,5 20,5 22 9
160
10,5 20,5
Összesen 11 12 10 10 31,0 31,0 31,0
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
- 172 -
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5 0,5
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi
alapismeretek 3 1,5 4,5
Szakmai kommunikáció 1,5 0,5 2
11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan 1,5 2,5 1 5 Ápolástan-gondozástan
gyakorlat
11222-16 Klinikumi ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek 4,5 4,5
Klinikumi szakismeretek 1 3 3,5 Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2 2
Klinikumi gyakorlat 4,5 3 9
11635-16 Egészségügyi
assziszensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok 3 3 1 1
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata 1 2 2
11151-16 Diagnosztikus és
terápiás beavatkozások felnőtt
betegnél
Diagnosztikus és terápiás
szakismeretek 3,5 3,5
Diagnosztikus és terápiás
beavatkozások 2 2
Klinikai gyakorlat 17,5 17,5
11152-16 Egészségnevelő és
fejlesztő tevékenység
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés 2,5 2,5
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés
gyakorlat 3 3
- 173 -
55 723 01 Ápoló szakképesítés-ráépülés
Ez érvényes a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak Elméleti heti
óraszám
Gyakorlati
heti óraszám
Összesen 15 16
Összesen 31
11113-16 Szakápolási feladatok
Klinikumi- és szakápolási
ismeretek 15
Klinikai szakápolás gyakorlata 9
11114-16 Bővített kompetenciájú
betegellátás
Speciális ápolói beavatkozások
gyakorlata 4
Speciális ápolói beavatkozások
klinikai körülmények között 3
54 853 02 Vízgazdálkodó technikus szakképesítés
Ez érvényes a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
heti
óraszám heti óraszám
ögy heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan: Összesen 7 4 7 5 140 5 5 140 5 5 24 6,5 15,5+1,5 13,5+0,5 160 24 6,5+0,5
- 174 -
Összesen 11,0 12,0 10,0 10 30,5 29,0+2 30,5+0,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő
képzések esetén)
Foglalkoztatás I. 2 2
11547-16
Vízügyi ügyintéző
feladatok
Általános ügyintézői
ismeretek 1 1
Munkahelyi
kommunikáció
alapjai
1
Ügyintézői
kommunikáció
gyakorlat
1 2 1
Vízügyi ügyintézői
ismeretek 2 1 2 1
11549-16
Vízügyi műszaki
ismeretek
Munkavédelem 1 1
Műszaki ábrázolás 2 2
Gépészeti
alapismeretek 1 1 2
Vízügyi építési
alapismeretek 1 1 2+1
Vízügyi műszaki
ismeretek gyakorlat 2 1,5 1 4,5+0,5
11548-16
Vízgazdálkodási
alapismeretek
Vízgazdálkodási
alapismeretek 1 2 2,5 3 8,5+0,5
Vízgazdálkodási
alapgyakorlat 3 1 3 2,5 9
11668-16
Komplex
vízgazdálkodás
Vízrendezés 6 6
Vízkészlet-
gazdálkodás 4 4
Szakigazgatási
ismeretek 1,5 1,5
11667-16
Vízkárelhárítás
Árvízvédelem 7 7
Vízkárelhárítás
gyakorlat 2,5 2,5+0,5
11675-16
Vízrajzi üzemeltető Üzemeltetési
alapismeretek 3 3
- 175 -
ismeretei Üzemeltetési
gyakorlatok 4 4
- 176 -
54 481 02 Gazdasági informatikus szakképesítés
Ez érvényes a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 5 6 6 6
0
3 7
0
3 7 12 19 13 18
0
12 19
Összesen 11,0 12,0 10,0 10,0 31,0 31 31,0
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
11996-16
Információtechnológiai alapok
IT alapok 1 1 2
IT alapok gyakorlat 2 1 3
11997-16
Hálózati ismeretek I.
Hálózatok I. 1 1 1 3
Hálózatok I. gyakorlat 2 3 2 7
11625-16
Programozás és adatbázis-
kezelés
Programozás 1 1 1 1 4
Programozás gyakorlat 2 2 2 2 8
11999-16
Informatikai szakmai angol
nyelv IT szakmai angol nyelv 2 2 4
12010-16 Linux alapok 1
- 177 -
Nyílt forráskódú rendszerek
kezelése Linux alapok gyakorlat 2
12008-16
Irodai szoftverek haladó szintű
használata
Irodai szoftverek 1
Irodai szoftverek
gyakorlat 3
12009-16
Informatikai szakmai orientáció
IT szakorientáció 1 1
IT szakorientáció
gyakorlat 2 1
12002-16
Gazdasági alapok és
projektmenedzsment
Gazdasági ismeretek 4,5 4,5
Gazdasági ismeretek
gyakorlat 4,5 4,5
Információs rendszerek 2,5 2,5
Projektmenedzsment 1 1
Szakmai angol nyelv 1,5 1,5
10822-16
Az informatika alkalmazása
Projektmenedzsment
gyakorlat 4,5 4,5
IR gyakorlat 2,5 2,5
IT alkalmazási gyakorlat 5,5 5,5
Számviteli IR gyakorlat 2 2
- 178 -
54 523 02 Elektronikai technikus szakképesítés
Ez érvényes a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
heti
óraszám heti óraszám
ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 6,5 4,5 5 7
140
3 7
140
4 6 13 18 14 15
160
13 18
Összesen 11 12 10 10 31 29+2 31
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
10007-16 Informatikai és
műszaki alapok
Műszaki informatika
gyakorlat 1
Műszaki ismeretek 2
Műszaki gyakorlat 1,5
10001-16 Ipari folyamatok
irányítása PLC-vel
PLC ismeretek 1 1
PLC programozási
gyakorlat 4,5 2
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5 0,5
10005-16 Villamosipari
alaptevékenységek
Műszaki rajz 1 1
Elektrotechnika 3 2 5
Elektrotechnika
gyakorlat 3 2 5
Elektronika 3 1 1 5
Elektronika gyakorlat 4 1,5 1 6,5+1
10003-16 Irányítástechnikai
alapok
Irányítástechnika 1 2 2,5+0,5
Iránytástechnikai
gyakorlatok 1 3 3,5+0,5
- 179 -
10013-16 Áramkörök
építése, üzemeltetése
Elektronikai áramkörök 5 5
Elektronikai áramkörök
gyakorlat 6 6
10014-16 Mechatronikai
rendszerek
Mechatronika 2,5 2,5
Mechatronika gyakorlat 3 3
10015-16 Számítógép
alkalmazása az
elektronikában
Számítógép alkalmazás 3 3
Szimuláció és PLC
gyakorlat 6 6
Mikrovezérlők
gyakorlat 3 3
- 180 -
3.23.6.2 Felnőttoktatás keretében (esti tagozat)
54 523 02 Elektronikai technikus szakképesítés
Ez érvényes a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
1/13. 2/14.
heti óraszám heti óraszám
e gy e gy
Összesen 8,5 9,5 7 11
Összesen 18 18
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire épülő
képzések esetén) Foglalkoztatás I. 1
10007-16 Informatikai és műszaki
alapok
Műszaki informatika
gyakorlat
Műszaki ismeretek
Műszaki gyakorlat
10001-16 Ipari folyamatok
irányítása PLC-vel PLC ismeretek
PLC programozási gyakorlat
11500-12 Munkahelyi egészség és
biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
10005-16 Villamosipari
alaptevékenységek
Műszaki rajz 0,5
Elektrotechnika 2
Elektrotechnika gyakorlat 3,5
Elektronika 3,5
Elektronika gyakorlat 4
10003-16 Irányítástechnikai alapok Irányítástechnika 2
Iránytástechnikai gyakorlatok 2
10013-16 Áramkörök építése,
üzemeltetése Elektronikai áramkörök 3
Elektronikai áramkörök
gyakorlat 4
10014-16 Mechatronikai rendszerek Mechatronika 1,5
Mechatronika gyakorlat 1,5
10015-16 Számítógép alkalmazása
az elektronikában Számítógép alkalmazás 1,5
Szimuláció és PLC gyakorlat 4
Mikrovezérlők gyakorlat 1,5
- 181 -
54 723 02 Gyakorló ápoló szakképesítés
Ez érvényes a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
1/13. 2/14.
heti óraszám heti
óraszám
e gy ö.gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 12,75 6 80
6,25 11
Összesen 18,75 17,25
11499-12
Foglalkoztatás II.
0,25
Foglalkoztatás II.
(0,5 óra az
1.
félévben)
11498-12
Foglalkoztatás I.
1
Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő
képzések esetén)
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,25
(0,5 óra
az 1.
félévben)
11110-16
Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi alapismeretek 2,5
Szakmai kommunikáció 1
11221-16 Alapápolás
Ápolástan-gondozástan 2,5
Ápolástan-gondozástan
gyakorlat
11222-16 Klinikumi
ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek 3
Klinikumi szakismeretek 2,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 1
Klinikumi gyakorlat 6
11635-16
Egészségügyi
assziszensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
11151-16
Diagnosztikus és
terápiás
beavatkozások felnőtt
betegnél
Diagnosztikus és terápiás
szakismeretek 2
Diagnosztikus és terápiás
beavatkozások 2
Klinikai gyakorlat 9
11152-16
Egészségnevelő és
fejlesztő tevékenység
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés 1
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés gyakorlat 2
- 182 -
55 723 01 Ápoló szakképesítés- ráépülés
Ez érvényes a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgyak Elméleti heti
óraszám
Gyakorlati
heti óraszám
Összesen 7,5 8
Összesen 15,5
11113-16 Szakápolási
feladatok
Klinikumi- és szakápolási ismeretek 7,5
Klinikai szakápolás gyakorlata 4,5
11114-16 Bővített
kompetenciájú betegellátás
Speciális ápolói beavatkozások
gyakorlata 2
Speciális ápolói beavatkozások
klinikai körülmények között 1,5
54 723 01 Gyakorló mentőápoló szakképesítés
A 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
1/13. 2/14.
heti óraszám heti óraszám
e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 13 6 8 10
Összesen 18,75 18
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 1
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,25
(0,5 óra
az 1.
félévben)
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi alapismeretek 2,5
Szakmai kommunikáció 1
11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan 2,5
11222-16 Klinikumi
ismeretek
Klinikumi alapozó ismeretek 3
Klinikumi szakismeretek 2,5
- 183 -
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 1
Klinikumi gyakorlat 6
11635-16 Egészségügyi
assziszensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
11166-16 Sürgősségi
betegellátás
Oxiológia alapjai 2
Csecsemő és
gyermekgyógyászati
oxiológia
1
Szülészet- nőgyógyászati
oxiológia 1
Toxicologia 0,5
Tömeges baleset -
katasztrófa ellátás 0,5
Sürgősségi ellátás gyakorlata 8
11165-16Mentéstechnika Mentéstechnika 1
11164-16 Logisztika
Betegszállítás 0,5
Irányítás 0,25
Logisztikai gyakorlat 2
55 723 11 Mentőápoló szakképesítés-ráépülés
A 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgyak Elméleti heti
óraszám
Gyakorlati heti
óraszám
Összesen 8 9
Összesen 17
11197-16 Szakápolástani
ismeretek
Praehospitalis ellátás 3
Intrahospitalis ellátás 1
Aneszteziológia és intenzív
terápia 1
Sebészeti beavatkozások 0,5
Szakápolástani gyakorlatok 6
11198-16 Mentésszervezési
és oktatási feladatok
Mentésirányítás 1
Kommunikáció a
mentésirányítában 0,5
Szakmódszertan 1
Mentésszervezési gyakorlatok 3
- 184 -
54 344 01 Pénzügyi–számviteli ügyintéző szakképesítés
Ez érvényes a 2018/2019. tanévtől felmenő rendszerben
1/13. 2/14.
heti óraszám ögy
heti óraszám
e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 9,5 4,5
0
10 4
Összesen 14 14
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő
képzések esetén)
Foglalkoztatás I. 0,5
11504-16 Gazdálkodási
alaptevékenység ellátása
Gazdasági és jogi
alapismeretek 1,5
Ügyviteli ismeretek 0,5
Ügyviteli gyakorlatok 1
Általános statisztika 0,5
Statisztika gyakorlat 0,5
Pénzügyi alapismeretek 2
Pénzügy gyakorlat 1
Adózási alapismeretek 2
Adózás gyakorlat 1
Számviteli
alapismeretek 3
Számvitel gyakorlat 1
Projekttervezés 11884-16
Támogatási
alapismeretek
Gazdálkodási statisztika
Folyamat- és pénzügyi
tervezés
Támogatáskezelés
11885-16
Támogatási ügyvitel
Támogatás
menedzsment
10147-12 Gazdálkodási
feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 0,5
11506-16
Vállalkozásfinanszírozási
és adózási feladatok
Vállalkozásfinanszírozás 2
Vállalkozásfinanszírozás
gyakorlat 0,5
Adózás 2
Elektronikus
adóbevallás gyakorlata 1
10149-12 Könyvvezetés
és beszámoló készítés Számvitel 3
- 185 -
feladatai
11505-12 Könyvelés
számítógépen Könyvelés számítógépen
gyakorlat 1,5
11501-16
Projektfinanszírozás
Projekt-finanszírozás 1
Projektfinanszírozás
gyakorlata 0,5
11502-12
Projektfolyamatok
követése
Projektfolyamatok
követése 0,5
Projekttervezés
gyakorlata 0,5
55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés
Ez érvényes a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgyak Elméleti heti
óraszám
Gyakorlati
heti óraszám
Összesen 9 6
Összesen 15
10773-12 Jogi feladatok a
gyakorlatban Jogi ismeretek 0,5
10774-16 Pénzügyi
feladatok ellátása
Pénzügyi ismeretek 0,5
Pénzügyi gyakorlat 0,5
10775-16 Adózási
feladatok ellátása
Adózás 2
Adózás gyakorlat 1,5
11886-16 Számviteli
szervezési feladatok
gyakorlata
Számvitel szervezés 0,5
Komplex feladatok gyakorlata 0,5
10809-12 Gazdasági és
vezetési feladatok a
gyakorlatban Gazdasági és vezetési feladatok 0,5
10808-16 Számviteli
feladatok a gyakorlatban
Számvitel 3
Számvitel gyakorlat 2
10789-12 Elemzési -
ellenőrzési feladatok
ellátása
Elemzés-ellenőrzés 2
Elemzés-ellenőrzés gyakorlata 1,5
55 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. szakképesítés- ráépülés
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgyak Elméleti heti
óraszám
Gyakorlati
heti óraszám
Összesen 11 6,5
- 186 -
Összesen 17,5
11871-16 Idegen nyelv és
üzleti szaknyelv I. Idegen nyelv 10
11870-16 Informatika
vállalatvezetőknek I.
Informatikai alapismeretek 1
Irodai programcsomag
használata 3
Internetes kommunikáció 2,5
11868-16 A vállalkozások
működtetése Vezetői ismeretek 1
- 187 -
- 188 -
4. ÖSSZEGZÉS
„A kor rohanó gyorsasággal változtatja át az életet, elmaradni nem szabad, nem lehet…”
Teleki Blanka
Iskolánk névadójának máig igaz gondolatával zárjuk Pedagógiai Programunkat. Nevelőtestületünk
mindig kész pozitívan reagálni az új kihívásokra, mindig igyekszünk a megye élvonalában maradni.
Tudjuk, hogy „elmaradni nem szabad, nem lehet”.
Iskolánk kisvárosi középiskola nagy beiskolázási területtel. Ebből az is következik, hogy a diákok
képessége, háttere, előképzettsége nagyon különböző. Eddig is arra törekedtünk, hogy mindenkiből
kihozzuk a maga szintjének megfelelő maximumot. Felvételi eredményeink azt mutatják, hogy
tovább tanulásra is fel tudjuk készíteni tanulóinkat, de akiknek az érettségi, vagy a szakma
megszerzése a céljuk, ők is megtalálják számításaikat. A továbbiakban is szeretnénk mindenkiben
megtalálni és megerősíteni a benne levő értékeket. Szeretnénk, ha diákjaink megfelelő
önértékeléssel rendelkeznének, szeretnénk, ha tanulóinkban kialakulna a szolidaritás. Ehhez arra
van szükség, hogy a gyerekek érdekét részesítsük előnyben, néha még az iskola rövid távú
érdekeivel szemben is.
Intézményünkbe több mint negyven településről járnak tanulók. A város szempontjából sem
közömbös, hogy iskolánkban milyen képzésben részesülnek, milyen hírét viszik el a városnak.
Közös érdekünk az is, hogy Mezőtúr lakosai közül minél többen városunkban kapják meg a
középiskolai képzést, ez nagyban segítheti a város népességmegtartó képességét. Kollégáimmal
bízunk abban, hogy a nehézségek ellenére is a Teleki megmarad Mezőtúrnak, s a mostani
képviselőtestület is ugyanolyan felelősséggel átérzi e feladat fontosságát, mint ahogyan elődei tették
az elmúlt évtizedekben, nem kis áldozatot vállalva a jövendő ifjúság, s a város jövője érdekében.
- 189 -
4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA
A pedagógiai program jelenlegi módosítását a 2015. július 1-jei fenntartóváltás, a szakiskola
különválása, a felnőttoktatás beindítása indokolta.
Ennek a feladatnak az intézmény tantestülete határidőre eleget tett. A pedagógiai programot
közösen elkészítették, megvitatták, véleményükkel azt alakították.
A Pedagógiai Programról kikérte az intézmény az iskolaszék véleményét, melyről külön
jegyzőkönyv készült.
Az iskolai és kollégiumi Diákönkormányzat, valamint a Szülői Közösség is élt egyetértési jogával,
melyet aláírásukkal igazolnak.
A módosított pedagógiai program alkalmazása a 2016/2017. tanévben indul, évenkénti
felülvizsgálata szükséges. Pedagógiai Programunk az új kerettantervre épülő helyi tanterv, mely
figyelembe veszi az érettségi vizsga és a szakmai vizsga követelményeit is. Tartalmazza a NAT
alapelveit, a kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatokat.
Az iskola teljes pedagógiai programja nyomtatott formában elhelyezésre kerül az iskolai
könyvtárban, az iskola igazgatói irodájában, elektronikus formában elérhető az iskola honlapján és
a kollégák számára az iskola ügyviteli szerverén.
A nevelőtestület kezdeményezésére a pedagógiai program módosítható.
A szakmai munkaközösségek éltek véleményezési jogukkal a szakterületüket illetően, a
nevelőtestület tagjai 2016. április 22-én a pedagógiai programot elfogadták, melyről jegyzőkönyv
készült.
Mezőtúr, 2016. szeptember 1.
.....................................
Majoros Gergely
igazgató
Megjegyzés:
A 2017/2018. tanévben a nevelőtestületünk felülvizsgálta a pedagógiai programot, a módosításokat
2018. május 9-én elfogadták, melyről jegyzőkönyv is készült.
- 190 -
Záró gondolatok
A jó tanító keresi, hogy kit tanítson, mert mindenkit mindenre meg akar
tanítani. Keresi, hogyan tanítson, hogy a tanulók verés, kiabálás, erőszak és
csömör nélkül, kellemesen és jóízűen kortyolgassák a tudományokat.
Mint az örök fény igazi szolgája, arra vágyik, hogy elűzze az elme sötétségét,
és világosságot árasszon minden gondolatra és cselekedetre.
Mint szorgalmas építész, az ismeretek fáit mindenütt kivágja, összehordja,
összegyűjti, kiméri, megnyesi, négyzetesre faragja, hogy mindent az összes
érzékekhez alkalmazva és ügyesen elrendezve, az emberi természet egész
udvarát betöltse épületekkel.
Mint jó pásztor, mindig együtt van báránykáinak nyájával, nagy gonddal ügyel
arra, hogy a vadállatok dühétől megvédje, a fertőző betegségektől megóvja, az
elszéledéstől visszatartsa, egészséges táplálékkal etesse, és forrásvízzel itassa
őket.
Mint szorgalmas kertész, aggódik az ég minden palántájáért, mely az ők
kertjének gondozására van bízva, hogy amíg tart élete tavasza, helyesen
ültessék el, öntözzék, életben tartsák és erősítsék.
Mint vajúdó lelki tehetségek hű bábája, a legnagyobb gonddal fog megtenni
mindent, hogy a lelki tehetségek minél könnyebben és minél szerencsésebben
szüljék meg magzataikat.
Végül, mint a hadsereg serény vezére, küzd minden műveletlenség és
istentelenség ellen. Boldogok az iskolák, ha ilyen tanítóik vannak!
COMENIUS ÁMOS JÁNOS
- 191 -
5. MELLÉKLETEK
5.1. HELYI KÖZISMERETI TANTERVEK
5.2. HELYI SZAKKÉPZÉSI TANTERVEK
