PEDAGÓGIAI PROGRAM - Sulinetgyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Célunk olyan személyiségek képzése, akik megtanulják

2017

Győri Kodály Zoltán

Ének-zenei

Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai program

2 | O l d a l

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETŐ ....................................................................................................................................................... 3 1.1 Küldetésnyilatkozat .............................................................................................................................. 3 1.2 Bemutatkozás ....................................................................................................................................... 4 1.3 Az iskola beiskolázási körzete.............................................................................................................. 7

2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ............................................................................................... 8 2.1 Az intézmény neve (típusa, alaptevékenysége), emblémája................................................................. 8 2.2 A Pedagógiai program szabályozási körét meghatározó jogszabályok ................................................ 9 2.3 Az alapítás éve ..................................................................................................................................... 9 2.4 Köznevelési és egyéb alapfeladata ..................................................................................................... 10 2.5 Működési köre .................................................................................................................................... 10 2.6 Telephely, a rendelkezésre álló ingatlan............................................................................................. 10 2.7 Egyéb jogi személy ............................................................................................................................ 10

3. NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................................. 11 3.1 Az iskolában folyó nevelő–oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 11 3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................ 14 3.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, az

elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatok ....................................................................................... 15 3.3.1 Helyzetelemzés ........................................................................................................................... 15 3.3.2 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ........................................................................... 19 3.3.3 Az egészségnevelésben és környezeti nevelésben érvényesülő kulcskompetenciák .................. 19 3.3.4 Az egészségnevelés és környezeti nevelés területei, tevékenységei, módszerei ......................... 20 3.3.5 A céloknak megfelelő tevékenységek ......................................................................................... 21 3.3.6 Az elsősegélynyújtás ................................................................................................................... 22 3.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .............. 22 3.4.1 A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink ......................................................... 23 3.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök

feladatai ............................................................................................................................................. 25 3.5.1 Pedagógus feladatai .................................................................................................................... 25 3.5.2 Szakmai munkaközösség - vezető feladatai ................................................................................ 28 3.5.3 Osztályfőnök feladatai ................................................................................................................ 29 3.5.4 Fejlesztő - gyógypedagógus feladatai ......................................................................................... 31 3.5.5 Napközis foglalkozást ellátó nevelő feladatai ............................................................................. 32 3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ............... 33 3.7 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................................... 42 3.8 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .......... 43 3.9 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ...................... 44 3.10 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ............................................................................................. 45

4. HELYI TANTERV .......................................................................................................................................... 48 4.1 A választott kerettanterv megnevezése............................................................................................... 48 4.2 Az iskola tantárgyai, óraszámai, a kötelező, a kötelezően választandó, a szabadon választható tanórai

foglalkozások és ezek óraszámai ....................................................................................................... 49 4.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának

elvei ................................................................................................................................................... 51 4.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai .. 52 4.5 A mindennapos testnevelés, testmozgás feladatai, megvalósításának módja ..................................... 54 4.6 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................................................... 55 4.6.1 A mérés fő célja .......................................................................................................................... 55 4.7 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési rendje ..................................................... 56 4.7.1 A tanuló jutalmazásának rendje, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése.............. 56 4.8 Jutalmazások ...................................................................................................................................... 61 4.9 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje ...... 62 4.9.1 Az iskolai írásbeli beszámoltatás szerepe és súlya a tanulók értékelésében ............................... 63 4.10 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai .................................................................................................... 65 5. ZÁRADÉK ....................................................................................................................................................... 69

5.1 A pedagógiai program hozzáférhetősége ........................................................................................... 69 5.2 Véleményezés, egyetértés, elfogadás, jóváhagyás ............................................................................. 69


3 | O l d a l

„... elitnevelés és tömegnevelés egymástól el nem választható szerves egység kell, hogy

legyen, csak akkor értékes az eredmény, ha megvan a kettő egyensúlya.”

(Kodály Zoltán)

1. BEVEZETŐ

A jövő nemzedékért érzett felelősség vállalása körültekintő döntéshozatalt igényel a közoktatásban

érintett résztvevőktől: az iskolafenntartótól, a működtetőtől, az iskolától, a szülőtől. A napjainkra

jellemző értékválság ellenére s annak dacára, hogy a tudás leértékelődése társadalmi tünet, a szülők

jellemző többsége tisztában van azzal, hogy gyermekük sikeres önmegvalósításának esélye, az

életminőség felnőttkori alakulása összefügg az iskoláztatás színvonalával, eredményességével. A

tudást közvetítő pedagógusba vetett hitnek és a szülők támogató segítségének kell biztosítékká válniuk

egy pedagógiailag átgondolt helyi program megvalósítására.

A pedagógiai program az iskola működését érintő alapdokumentum. Többoldalú "szerződés", amely

alapján az érdekelt felek - a fenntartó, a működtető önkormányzat, a tantestület, a szülők - a

programban meghatározott elvek megvalósítását tűzik ki célul. A pedagógiai programot a

nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon

rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó

egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

A pedagógiai program széleskörűen és teljes körűen fűzi egybe közösségünk tudását, tapasztalatát és

jövőt formáló akaratát.

A kiindulás: a célok és feladatok megfogalmazása, majd a végeredmény: az oktatás, nevelés

színvonalának "mérése", minősítése egyaránt e program alapján történik.

1.1 Küldetésnyilatkozat

A Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola nevelőtestülete az iskola múltjának szellemében

küldetésének tekinti:

- a szeretetteljes, bizalmon és kölcsönös elfogadáson alapuló légkörben,

- gyermekközpontú környezetben,

- személyiségközpontú, folyton megújulni tudó pedagógiai eljárásokkal,

- a lokálpatriotizmus - mint kiemelt érték - átadásával,

- testileg és lelkileg egészséges, harmonikus, kiegyensúlyozott,

- a felnőttek világában is boldogulni tudó,

- kiemelkedő képességeik kibontakoztatásával,

- önálló tanulásra, önnevelésre való képességgel,

- szilárd alapműveltséggel,

- idegen nyelv ismeretével

- korszerű ismeretekkel és készségekkel rendelkező tanulók kibocsátását.

A fenti szándékunk hiánytalan megvalósítása érdekében partnerközpontú, a nevelés és oktatás

színvonalát állandóan fejlesztő szervezetben dolgozunk.

Mindezt az iskola jól tervezett szervezésével, a szervezet erőforrásainak minden erőnkből való

bővítésével valósítjuk meg.


4 | O l d a l

1.2 Bemutatkozás

Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola épülete 2014

A szabadhegyi városnegyed falusias karaktere napjainkra jelentéktelenné zsugorodott, a

térség fokozatosan városiasodott az épülő sorházakkal, lakónegyedekkel. A viszonylag szűk

területre történt beépítés hatására a város egyik legsűrűbben lakott része alakult ki. A

nyolcvanas években az addig beépítetlen területeken újabb lakótelepet építettek fel, melyet

családi házas övezet vesz körül. A városnegyed gazdasági infrastruktúrája átlagos színvonalú.

Harminc év telt el a lakosság ideköltözése óta, miközben nagy változások történtek. Az

első beköltözők fiatal párok voltak kisgyerekekkel, majd felnőtt egy nemzedék, de a városrész

újra fiatalodik. Megváltozott a környéken élő lakosság társadalmi összetétele is. A

rendszerváltás a városban és környékén drasztikus gazdasági átalakulást hozott. A nagyipar

teljesen megszűnt, az 1990-es évek közepétől fellendülés tapasztalható.

Iskolánk beiskolázási körzetének jellemzője, hogy a lakótelepről, a családi házas részből és a

legújabban épülő igényes lakónegyedekből egyaránt járnak gyerekek.

A szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, anyagi háttere, igényszintje nagy szóródást mutat.

Az itt élő családok jellegzetes körülményeit tükrözi a tanulók összetétele, akik között van

hátrányos helyzetű, segítséget igénylő, különösen problémás családi körülmények közt élő.

Mivel a beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, kulturális és anyagi helyzete

egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk tanórán és tanórán kívül

egyaránt ehhez a helyzethez igazodik. Általában a kétkeresős családmodell a jellemző. Egyre

gyakrabban találkozunk a családok életszínvonalának romlásával. A munkanélküliség

terjedésével - különösen a hátrányos helyzetű családoknál - a szülők nehezebben tudnak

gondoskodni gyermekeikről. Folyamatosan nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben

részesülő családok száma.

Az első osztályosok körében kezelendő problémakör, hogy az utóbbi években emelkedik azon

gyermekek száma, akik valamilyen szakvéleményezett tanulási vagy magatartási problémával

küzdenek.


5 | O l d a l

A beilleszkedésük segítése, viselkedésbeli megnyilvánulásaik kezelése, személyiségük

fejlesztése az egyik legnagyobb szakmai kihívás a kollégák számára.

Elmondható azonban, hogy kifejezetten szélsőséges problémák nem fordulnak elő

intézményünkben. Köszönhető ez a kisvárosi települési jellegnek, a családi háttérnek, a

szülőkkel való kapcsolattartásnak, valamint az intézményünkben a közösen elfogadott

értékrend szerint történő nevelési elvek, elvárások érvényesítésének.

Iskolánk 34 éve biztosít 8 osztályos általános iskolai képzést tanulóinak. Az iskola jellegét

kezdetek óta az emelt szintű ének-zenei képzés határozza meg, mely első osztálytól indul. A

tagozaton dolgozó pedagógusok magas színvonalú munkájának köszönhető, hogy egyre több

azon énekes osztályok száma, ahol minden tanuló emelt szintű ének-zene oktatásban részesül.

1994 óta tanulóink egy része első osztálytól ötödik osztályig teniszoktatásban vehet részt, s

erre azóta folyamatosan igény is van. Az iskola udvarán található két salakos teniszpálya és a

tornaterem lehetőséget ad minden évben a városi „Tárogató” teniszverseny megrendezésére.

Harmadik osztálytól első idegen nyelvként lehetőség van az angol és a német nyelv

választására. Első évfolyamtól játékos angol és a német nyelvi szakkör működik.

Intézményünk színvonalát éveken keresztül a francia nyelvi képzés – második idegen

nyelvként – színesítette még, ami a 3. évfolyamtól indult az átlagosnál jobb képességű

gyermekek számára. Sajnos a jövőben a törvényi változások miatt, csak szakköri keretek

között folytatódhat a színvonalas francia nyelvi képzés. Így az iskola heterogén összetételű

diákjainak közel 80 % -a speciális képzésben részesül. Tanulóink többsége értéknek tekinti a

tudást, a rendszeres és hatékony ismeretelsajátítás belső igényükké válik. Szívesen

kapcsolódnak be a szakköri és tehetséggondozó foglalkozásokba, eredményesen vesznek részt

a különböző tantárgyi versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon.

Tanórán kívül számos lehetőség van szórakozásra a diákönkormányzat rendezvényein, az

iskola által szervezett hangversenyeken, színházi és bábszínházi előadásokon, kirándulásokon

és táborozásokon. A tudásanyag és az ismeretek bővítésére a modern könyvtárban, az

informatikai-számítógépes szaktanteremben, szakkörökön van lehetőség. Reggeli ügyeletet,

ebédet, napközit és tanulószobát biztosít az intézmény az azt igénylő tanulóknak.

A különböző egyházaknak is lehetőséget biztosítottunk hittanoktatásra.

A szülői többletigények kielégítése mellett kiemelten fontos feladat a gyengébb képességű

tanulók felzárkóztatása, a hátrányos helyzetű tanulók támogatása, képzése. Az iskolai élet

mind hangsúlyosabb szerepet kap a tanulók nevelésében, a szabadidejük hasznos eltöltésében,

hiszen a családoknak egyre kevesebb idejük van a gyermekeikkel való foglalkozásra. Az

iskolai feladatellátásba egyre nagyobb számban és egyre aktívabban kapcsolódnak be a

szülők, szívesen vesznek részt az intézményben szervezett programokon.

Az iskola szellemét a gyermekközpontúság határozza meg, ami legfőképpen a tanulókkal

szemben tanúsított humánus, empatikus, egyéni bánásmódban nyilvánul meg.

Nevelőtestületünknek elsődleges célja, hogy felkészítse és képessé tegye tanulóinkat a sikeres

továbbtanulásra.


6 | O l d a l

1986. május 23-án került sor a névadásra, amit a zeneszerző

emlékéhez méltó szellemű nevelőmunkánkkal érdemeltünk ki.

Ekkor került sor Csáki-Maronyák József Kossuth-díjas

festőművész Kodály portréjának leleplezésére.

1985. május 24-én avatták fel, Bardocz Barna ötvösművész

néprajzi ihletésű „Kodály-emlék” reliefjét.

A társadalom, a

pedagógusok és a

szülők feladata

azonos,

gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.

Célunk olyan személyiségek képzése, akik megtanulják kezelni az őket ért kihívásokat,

megoldani a konfliktusokat, és akikben kialakul az egészséges versenyszellem, amely

megőrzi az emberi tisztességet.

Az elmúlt évek pályaválasztási statisztikája igazolja munkánk sikerét. Sikerrel felvételiznek

diákjaink a város hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumaiba is. A középiskolai visszajelzések

pedig azt mutatják, hogy volt tanítványaink mindenütt helytállnak. Ezekre az eredményekre

valóban büszkék lehetünk.


7 | O l d a l

1.3 Az iskola beiskolázási körzete

Győr - 9028 AKÁC UTCA Teljes közterület Győr - 9028 KÁRPÁT UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 AKÁCOS UTCA Teljes közterület Győr - 9028 KEDVES UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 ALKONYAT UTCA Teljes közterület Győr - 9028 KÉKMADÁR UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 ALSÓKERT UTCA Teljes közterület Győr - 9028 KESKENY UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 ARANKA UTCA Teljes közterület Győr - 9028 KIKELET UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 BANAI ÚT Teljes közterület Győr - 9028 KIRÁLY-HÁGÓ UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 BANAI ÚTI ŐRHÁZ Teljes közterület Győr - 9028 KISDIÓFA UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 BARÁTSÁG UTCA Teljes közterület Győr - 9028 KISKAPU UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 BETÉRŐ ÚT Teljes közterület Győr - 9028 KÖRÖSKÉNYI UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 BIANKA UTCA Teljes közterület Győr - 9028 KÜLSŐ FEHÉRVÁRI ÚT Teljes közterület

Győr - 9028 BIMBÓ UTCA Teljes közterület Győr - 9028 LEJTŐS UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 BOLDIZSÁR UTCA Teljes közterület Győr - 9028 LOVAS UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 BORNEMISSZA UTCA Teljes közterület Győr - 9028 MÉZES UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 BOROS UTCA Teljes közterület Győr - 9028 MÓRA FERENC TÉR Teljes közterület

Győr - 9028 BRASSÓI UTCA Teljes közterület Győr - 9028 NASPOLYA UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 BÚZAMEZŐ UTCA Teljes közterület Győr - 9028 NYERGES UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 CSABA KÖZ Teljes közterület Győr - 9028 ORGONÁS DŰLŐ Teljes közterület

Győr - 9028 CSENDES UTCA Teljes közterület Győr - 9028 PAJZS UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 CSENGŐ UTCA Teljes közterület Győr - 9028 PATKÓ UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 CSIPKEBOGYÓ UTCA Teljes közterület Győr - 9028 PATTANTYÚS UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 DALOS UTCA Teljes közterület Győr - 9028 PÁVA UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 DOBÓ UTCA Teljes közterület Győr - 9028 PIPITÉR UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 DOMBALJA UTCA Teljes közterület Győr - 9028 REKETTYE UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 ERDÉLYI UTCA Teljes közterület Győr - 9028 ROZGONYI UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 ERDŐSZÉL UTCA Teljes közterület Győr - 9028 RÓZSAHEGY UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 ESTIKE UTCA Teljes közterület Győr - 9028 RÖVID UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 FAGYAL UTCA Teljes közterület Győr - 9028 SÁFRÁNY UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 FARKAS MÁRTON utca Teljes közterület Győr - 9028 SALÉTROM UTCA Teljes közterület

Győr - 9023 FEHÉRVÁRI DŰLŐ Teljes közterület Győr - 9028 SOMFA UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 FEHÉRVÁRI ÚT Páratlan oldal: 65-tól Győr - 9028 SOPRONI ÚT Teljes közterület

Győr - 9028 FEHÉRVÁRI ÚT Páros oldal: 80-tól Győr - 9028 SZALMA UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 FEHÉRVÁRI ÚTI ŐRHÁZ Teljes közterület Győr - 9028 SZÁZADOSHÁZI-DŰLŐ Teljes közterület

Győr - 9028 FÉNYES UTCA Teljes közterület Győr - 9028 SZÉNA UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 FENYŐFA UTCA Teljes közterület Győr - 9028 SZŐNYI MÁRTON UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 FUVAROS UTCA Teljes közterület Győr - 9028 TAKAROS DŰLŐ Teljes közterület

Győr - 9028 GAZDA UTCA Teljes közterület Győr - 9028 TAKAROS UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 GESZTENYE UTCA Teljes közterület Győr - 9028 TÁROGATÓ UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 GURDONY UTCA Teljes közterület Győr - 9028 TARSOLY UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 GYOPÁR UTCA Teljes közterület Győr - 9028 TATAI ÚT Teljes közterület

Győr - 9028 HEGYALJA ÚT Teljes közterület Győr - 9028 TEMPLOM UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 HEGYTETŐ UTCA Teljes közterület Győr - 9028 TÖRÖK IGNÁC UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 HOLDFÉNY UTCA Teljes közterület Győr - 9028 TUSNÁDI UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 HOLLÓ UTCA Teljes közterület Győr - 9028 TŰZMADÁR UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 HORDÓS UTCA Teljes közterület Győr - 9028 ÚJ UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 ILLATOS UTCA Teljes közterület Győr - 9028 ÜTEG UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 ÍROTTKŐ UTCA Teljes közterület Győr - 9028 VADALMA UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 ISASZEG UTCA Teljes közterület Győr - 9028 VADGESZTENYE UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 JÁKI UTCA Teljes közterület Győr - 9028 VÁNDOR UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 JÓZSEF ATTILA UTCA Páros oldal: 50-tól Győr - 9028 VARGA KATALIN UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 JÓZSEF ATTILA UTCA Páratlan oldal: 67-tól Győr - 9028 VENYIGE UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 KAKASHEGY UTCA Teljes közterület Győr - 9028 VIRÁGOS UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 KAKASHEGYI DŰLŐ Teljes közterület Győr - 9028 ZÖLD UTCA Teljes közterület

Győr - 9028 KANKALIN UTCA Teljes közterület Győr - 9028 ZSIVÁNY UTCA Teljes közterület


8 | O l d a l

„ Az iskola dolga: Hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni. Hogy felkeltse a tudás iránti

étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás

izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit

szeretünk csinálni. ”

(Szent- Györgyi Albert)

2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

2.1 Az intézmény neve (típusa, alaptevékenysége), emblémája

Az iskola neve: Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola

Az iskola címe: 9028 Győr, Tárogató utca 18.

OM azonosító: 202957

Az intézmény szervezeti egységkódja: 074072

Típusa: Általános iskola

Jogszabályban meghatározott alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás

Fenntartó: Győri Tankerületi Központ, 9022 Győr, Liszt Ferenc utca 17.

Működtető: Győri Tankerületi Központ, 9022 Győr, Liszt Ferenc utca 17.

Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által

megbízott intézményvezető látja el.

Az intézmény bankszámlával nem rendelkezik, vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:

Győri Kodály Zoltán Ének-zenei

Általános Iskola

9028 Győr, Tárogató u. 18.

Intézményvezető: Horváthné Ferencz Judit

Emblémája


9 | O l d a l

2.2 A Pedagógiai program szabályozási körét meghatározó jogszabályok

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

2012. évi törvény a munka törvénykönyvéről

2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

2012. CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről,

valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról

az iskolakerülés elleni fellépés biztosításáról

229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról

51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről

15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények

működéséről

17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás,

a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

2.3 Az alapítás éve

Az intézményt 1982 őszén Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójára alapították,

működését az 1983/84-es tanévben kezdte meg.

Határozat az iskola létrehozásáról: Győr Megyei Városi Tanács VB 104/ 1982. (X.15.) Ének-

zene szakosított tantervű osztályok indítása: 1983. III. 24.

Alapító okirat: 142 /1992. (X. 29.) Kgy. számú határozat.

Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése 137/2011.(V.27.) Kgy. számú határozatával a Kodály

Zoltán Általános Iskolát megszüntette, és új közoktatási intézményt alapított; neve:

Gyárvárosi és Szabadhegyi Közoktatási Főigazgatóság, Óvoda, Általános és Középiskola

2013.szeptember 1.

Az iskola 2013. január 1-jén állami fenntartásba került. A fenntartó a Klebelsberg

Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete, a működtető a Győr Megyei Jogú Város

Önkormányzata.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete javasolta a Gyárvárosi és

Szabadhegyi Közoktatási Főigazgatóság, Óvoda, Általános és Középiskola átalakítását


10 | O l d a l

szétválással, kiválással az Emberi Erőforrások Minisztérium Köznevelésért Felelős

Államtitkársága felé.

A javasolt intézményi átalakítást Köznevelésért Felelős Államtitkárság engedélyezte.

2014. szeptember 1-jétől a szétválás után, iskolánk önálló intézményként működik.

Az iskola neve: Győri Kodály Zoltán Általános Iskola.

Székhelye a kiválást követően: 9028 Győr, Tárogató utca 18.

Az intézmény új OM azonosítója: 202 957

2015. szeptember 1-jétől az iskola neve:

Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola.

Székhelye: 9028 Győr, Tárogató utca 18.

Az intézmény új OM azonosítója: 202 957

2017. január 1-jétől a fenntartó és a működtető:

Győri Tankerületi Központ

9022 Győr, Liszt Ferenc utca 17.

2.4 Köznevelési és egyéb alapfeladata

nappali rendszerű iskolai oktatás,

alsó tagozat, felső tagozat,

sajátos nevelési igényű tanulók nevelése – oktatása.

2.5 Működési köre

Győr város közigazgatási területe, illetve az irányító és felügyeleti szerv által meghatározott

felvételi körzet.

2.6 Telephely, a rendelkezésre álló ingatlan

9028 Győr, Tárogató utca 18.

Az 591/4612. helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan

Elérhetősége:

Telefon: +36 96 527-468 Fax: +36 96 419-915

E-mail cím: [email protected]

2.7 Egyéb jogi személy

„TÁROGATÓ” Alapítvány

Bejegyzési száma: Pk A. 50.530/1993/34.

Célja: a Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola tanulmányi munkájának, zenei,

kultúrális és sporttevékenységének anyagi támogatása.


11 | O l d a l

„Tizenöt éven alul mindenki tehetségesebb, mint azon felül. Másképp énekel a felnőtt is, ha

magával hozza a gyermekkori ének rajongó lelkesedésének emlékét. És jól látja, megjegyzi

magának a gyermek: Lelkiismeretes munka nélkül nincs eredmény.˝

(Kodály Zoltán)

3. NEVELÉSI PROGRAM

3.1 Az iskolában folyó nevelő–oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,

eszközei, eljárásai

Pedagógiai alapelvek

Iskolánk szellemét alapvetően a gyermekközpontúság határozza meg, aminek legfőképpen a

tanulókkal szemben tanúsított humánus, empatikus, egyéni bánásmódban kell

megnyilvánulnia.

Vezérelvünk olyan személyiségek nevelése, akik megtanulják kezelni az őket ért kihívásokat,

megoldani a konfliktusokat, és akikben kialakul az egészséges versenyszellem, amely

megőrzi az emberi tisztességet. Meghatározó a humanista hagyományokra épülő erkölcsiség

és szellemiség kialakítása. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák

iránti nyitottság, megértés.

Célok, feladatok

Törekszünk magas szintű, minőségi oktatásra, szilárd, továbbépíthető alapműveltség

átadására, a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztésére.

A tanulók rendelkezzenek alkalmazásképes tudással, az élethosszig tartó tanulás

képességével, a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciákkal és egyenlő

esélyekkel a társadalomba való sikeres beilleszkedéshez.

Kialakítjuk a tanuláshoz, a munkához való helyes viszonyt, tanulni vágyó és tanulni

tudó, önmaguk iránt is igényes gyermekeket nevelünk.

Az önálló ismeretszerzés – feldolgozás technikáinak megtanításával az önálló tanulás

és önművelés felé irányítjuk tanulóinkat, a minél hatékonyabb önálló felkészülésüket

segítjük. A tantárgyi tartalmak feldolgozása során alkalmazzuk a kooperatív –

interaktív (együttműködésre építő) tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat.

Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat önállóan

fenntartani, továbbfejleszteni, újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen

elsajátítani.

Célunk, az IKT alkalmazások készségszintű kialakítása és fejlesztése. A tanulók

szerezzenek tapasztalatokat és jártasságot a kommunikációs és információs

technológiák felhasználásában tanulmányaik során.

Feladatunk a 8. osztályos tanulók pályaválasztásának segítése, a helyes énkép és

önértékelés kialakítása. – Minél több tanuló nyerjen sikeresen felvételt az első helyen

megjelölt középiskolába.

Fontosnak tartjuk a preventív, egészségtudatos szokások megismertetését és

fejlesztését.


12 | O l d a l

Biztosítjuk a tanulási esélyek egyenlőségét az egyéni sajátosságokra tekintettel lévő

differenciálással: feladatunk a tehetségek felfedezése, kibontakoztatása; a tanulásban

elmaradók segítése; a hátrányos helyzetből jövőkkel való külön foglalkozás.

Az ismeretek megalapozása a motivált tanulók tevékenykedtetésével, a felfedezés

lehetőségének megteremtésével és a tanulói kreativitás fejlesztésével történjék.

Szükségesnek tartjuk, hogy a tanulók tegyenek szert olyan használható tudásra,

amellyel a magasabb iskolatípusba való lépés biztosított, és amellyel képesek a

fejlődő, állandóan változó világban való eligazodásra, illetve képességeiknek

megfelelő pályaválasztásra.

Testileg, lelkileg és szellemileg egészséges személyiséget nevelünk. Ennek érdekében

pozitív értékrend kialakítására és megszilárdítására törekszünk.

Fontos feladatunknak tekintjük, hogy diákjainkat nyitott, megfelelő önismerettel,

önbizalommal és reális önértékeléssel rendelkező fiatalokká neveljük.

Törekszünk arra, hogy szeretetteljes légkörben az emberi értékek közvetítésével

toleranciára, segítőkészségre és szolidaritásra neveljük tanulóinkat, segítve ezzel őket

a közösségben való aktív beilleszkedésre illetve együttélésre.

Tanulóinkban tudatosuljon az, hogy társaikkal kölcsönösen egymásra vannak utalva,

hogy képesek legyenek felelősséget vállalni egymásért, hogy felismerjék a segítő

tevékenység fontosságát.

Szükségesnek tartjuk az emberi együttlét és érintkezéskultúra /viselkedési szokások/

alapvető normáinak megismertetését és megtartását; a kulturált kapcsolattartási és

kommunikációs tudás kialakítását.

A szocializációs nehézségekkel küzdő tanulók beilleszkedésének segítése érdekében

kiemelten együttműködünk a szülőkkel. Ha szükséges, külső szakember véleményét,

munkáját is igényeljük.

Célunk diákjainkban kialakítani az olyan életmód iránti igényt, amellyel

megerősíthetik testi, lelki egészségüket.

Megismertetjük a tanulókkal a családban betöltött szerepeket, feladatokat; a gondosan

kiválasztott, mély társas kapcsolatok fontosságát, értékét.

A család tiszteletére, a szülők, a nagyszülők megbecsülésére, szeretetére; az

udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben

tartására neveljük diákjainkat.

Fontos feladatnak tekintjük a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzését

felvilágosító előadásokkal, külső szakemberek bevonásával, tanórán kívüli

rendezvényekkel, akciókkal.

Kiemelt célként kezeljük a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartási formák

kialakítását, s ezzel növeljük tanulóink személyes biztonságát.

Fontosnak tartjuk a helyes médiatudatosságra nevelést: a tanuló váljon képessé

elektronikus gyűjtőmunka elvégzésére, legyen tisztában a közösségi oldalak esetleges

veszélyeivel, alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességéről.

Bővítjük a tanulók pénzügyi és gazdasági ismereteit: ismerje fel a tanuló a gazdasági

rendszerek változását, legyenek pénzügyi ismeretei, legyen fogalma az életszínvonal,

a globális problémák, a fenntarthatóság kérdéseiről.


13 | O l d a l

Különös hangsúlyt fektetünk a gyermekeinkkel való foglalkozások során a

környezetkímélő magatartás kialakítására.

A tanulókban alakuljon ki a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetés;

környezettudatos magatartás.

Feladatunk, hogy minden tanulónk egyenlő bánásmódban részesüljön, mindenkinek

azonos jogokat biztosítsunk és mindenkivel szemben azonos követelményeket

támasszunk.

Intézményünkben tilos a tanuló hátrányos megkülönböztetése, vagy valamiféle

különbségtétel a tanulók között.

A tanulók váljanak nyitottá a társadalmi jelenségek iránt; ismerkedjenek meg az

alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal és kötelezettségekkel.

Az iskolai közösség demokratikus működésének tudatosításával megalapozzuk

tanulóink felkészülését a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.

Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének

jellemző sajátosságait: a népi hagyományokat, az ünnepkörökhöz köthető magyar

hagyományokat, a nemzeti ünnepeket (kiemelt névadónk munkásságának

megismertetése). Ezáltal is fejlesztjük a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot.

Erősödjön a tanulókban a saját népük és kultúrájuk értékeihez való kötődés, alakuljon

ki a szülőföld, a nemzet, a haza fogalma; legyenek nyitottak más népek kultúrája iránt.

Nevelési célunk, hogy a tanulók ismerjék és ápolják lakókörnyezetük, lakóhelyük

(Szabadhegy, Győr, Kisalföld) történelmét, hagyományait, kulturális örökségét.

Erősítjük az Európához tartozás tudatát azáltal, hogy tanulóinkat nyitottá tesszük az

európai kultúra, életmód, szokások és hagyományok iránt.

Céljaink elérésében számítunk a szülők cselekvő közreműködésére is.

Eljárások, Eszközök, Módszerek

A pedagógiai programunkban kitűzött nevelési céljainkat és feladatainkat a

tevékenységközpontú ismeretszerzés, tanulásszervezés előtérbe helyezésével kívánjuk elérni.

Nevelésünk egyik legfontosabb eleme a pedagógusok személyes példaadása a közös

tevékenységben, a munkában.

Az iskolákban a nevelő-oktató munka akkor lehet eredményes, ha módszereiben,

eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok különféle összetételére, a tanulók

életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói cselekvési kedvnek az ismeretszerzés

folyamatában.

Nevelési módszerek

Közvetlen módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül,

személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. (például: követelés, gyakoroltatás, szoktatás,

segítségadás, ösztönzés, dicséret, bírálat – önbírálat, büntetés, példaadás, stb.)

Közvetett módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói

közösségen keresztül érvényesül. (például: közös tevékenységek megszervezése,

közös célok kitűzése, hagyományok kialakítása, követendő minták kiemelése,

ellenőrzés, ösztönzés, verseny, viták stb.)


14 | O l d a l

Oktatási módszerek

Alapmódszerek: tanári irányítás, magyarázat, munkáltatás individuális (egyéni és

önálló tanulás)

Motiváló módszerek:

csoportmunka, pármunka

differenciálás

játék, szerepjáték

vita

kutató–felfedező módszer

kooperatív technikák

az informatikai és elektronikus oktatási segédanyagok használata

külső szakember bevonása a tanítási – tanulási folyamatba

A tanulók érdeklődésének felkeltése, a tanulók és a pedagógus közös tevékenysége,

együttműködése céljából sajátos pedagógiai módszerként alkalmazzuk a

projektoktatást: tanórán kívüli projektek: az óvoda és az iskola beilleszkedését segítő

program (Szivárványhíd), Kodály-nap, Diáknap, játszóházak)

3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A nevelés keretében folyamatosan törekszünk a gyerekek szociálisan értékes, tehát

közösségfejlesztő, valamint önfejlesztő magatartás – és tevékenységformáinak ösztönzésére,

megerősítésére, ezzel párhuzamosan pedig a bomlasztó, romboló megnyilvánulásaik

leépítésére.

Ennek eredménye az egyén építő magatartásának és tevékenységrepertoárjának

megszilárdulása.

A személyiségfejlesztés kiemelt feladata a pozitív énkép, az önismeret fejlesztése életközeli

helyzetekben, szituációkban.

Az alsó tagozat (1-4. évfolyam) pedagógiai és pszichológiai feladatai

- iskolai szokások megtanulása

- kíváncsiság, érdeklődés felébresztése

- érzelemvilág gazdagítása

- önismeret, önértékelés, önbizalom erősítése

- akaraterő, fegyelmezettség

- humánus magatartási módok megerősítése

- helyzethez illő viselkedés, a társas kapcsolatok magatartás módjainak, szokásainak

megismerése, elsajátítása

- konkrét gondolkodás kialakítása

- együttműködési képesség megalapozása, fejlesztése

- társas kapcsolatok iránti igény felkeltése

- valóságos énkép kialakítása

- az erkölcsi normák iránti fogékonyság fejlesztése

- emlékezet fejlesztése

- logikus gondolkodás fejlesztése

- környezetvédelem fontosságának tudatosítása


15 | O l d a l

- test és lélek harmonikus fejlesztése: mozgásigény, mozgáskultúra, játék, hallás,

ritmusérzék fejlesztése

- a kudarcok elfogadása, okainak megszüntetésére való törekvés kialakítása

- a tolerancia fejlesztése

A felső tagozat (5-8. évfolyam) pedagógiai és pszichológiai feladatai

- a szociális készségek, képességek beépítése a mindennapi tevékenységbe

- társadalomba való beilleszkedés előkészítése

- a közösségben, csoportban való együttműködési képesség továbbfejlesztése

- a kooperatív tevékenységmódok alkalmazása

- önismeret, önértékelés, a társak értékelési képességének bővítése

- nézeteltérések rugalmas kezelése

- másokért, önmagáért való felelősségérzet megerősítése

- dönteni tudás képességének kialakítása

- cselekvő részvétel az ismeretszerzésben

- önképzés igényének kialakítása

- véleménynyilvánítási formák alkalmazása

- káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése

- segítő magatartás képességének kialakítása

- önkéntes feladatvállalás és annak megvalósítása

- környezetvédelmi tevékenységekbe való bekapcsolódás

- nemzeti hagyományok ápolása, nemzeti azonosságtudat fejlesztése

- más népek megismerése, megbecsülése, Európához való tartozás tudatának erősítése.

- továbbtanulásra való felkészítés

A pedagógusoknak e munkájához szükségesek

- a tanulási folyamat konstruktív felépítése

- továbbképzések- tanfolyamok

- előadások

- konfliktuskezelési technikák ismerete

- tanácskozás szakemberekkel (gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, védőnő,

orvos)

- önképzés, sajtó és szakirodalom figyelemmel kísérése

- új mérési módszerek, eljárások átvétele

- egyénre szabott foglalkozások (megfigyelés, beszélgetés, kérdőív)

- családdal való együttműködés

- versenyeken való részvétel

- személyes példamutatás nevelő ereje

- szakmai tudás

- hatékony osztályfőnöki munka

- osztályban tanítókkal való együttműködés.

3.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, az egészségnevelési és környezeti

nevelési elvek, az elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatok

3.3.1 Helyzetelemzés


16 | O l d a l

a) Lakókörnyezet

Iskolánk környezete esztétikus, a környéken található utcák szilárd burkolatúak, parkosítottak,

rendben tartottak. A városrész legnagyobb problémája a közlekedés. A lakótelep határán

húzódik a MÁV által fejleszteni kívánt veszprémi vasútvonal, emellett gondot jelent a József

Attila út és mellékutcák óriásira növekedett gépjármű forgalma. A zaj-és légszennyezés

növekedése észlelhető, egészségügyi vonatkozásai egyelőre nem kimutathatók.

b) Az iskola

Iskolánk 1983-ban épült, az akkori szabványoknak megfelelően. ÉK-DNY tájolású

panelépület, így a déli oldalon reggeltől délutánig besüt a nap a termekbe, a másik oldalra

pedig egyáltalán nem érkezik közvetlen napfény.

Az udvar jó részét a sportpálya és a két teniszpálya foglalja el, az épület előtt viszont nagyobb

szabadtér található. A helyiségek állapota megfelel az oktatás követelményeinek, de a több

mint harmincéves épület folyamatos karbantartást igényel .. Az energiatakarékos működtetés

jegyében az ablakcserék megtörténtek, de szükség lenne a fűtési rendszer korszerűsítésére és a

hőszigetelésre.Emellett az elektronikus hálózat folyamatos ellenőrzésésére .

Energiatakarosságként –Pályázat részeként - Napkollektorok felszerelésésére . Kiemelten

fontosnak tartjuk az elektronikus hálózat korszerűsítésének folytatását.

A tanulói összetétel különféle, vannak nagyon jó anyagi helyzetű és nagyon rossz anyagi

helyzetű családok. Ugyanúgy nagy különbségeket tapasztalhatunk, ha a szülők

iskolázottságát, (társadalmi helyzetét) szocioökonómiai helyzetét, igényeit vizsgáljuk.

Szerencsére kevés a veszélyeztetett tanuló, viszont a csonka családok aránya emelkedik.

c) Iskola-egészségügy

Heti egy alkalommal iskolaorvos rendel az intézményben, heti két alkalommal védőnő segíti a

munkáját. A különböző mentálhigiénés problémáik megoldásában diákjaink bátran kérhetik

bármelyik nevelőjük, a gyermekvédelmi felelős, gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus

segítségét.

d) Iskolai étkeztetés, konyha

A konyha (mely Önkormányzati Fenntartásba került ) a vonatkozó szabályoknak eleget téve

működik. Vezetője nagy figyelmet fordít a higiéniai követelmények maximális betartására,

törekszik az egészséges élelmiszerek arányának növelésére. Az ebédlő tágas, tiszta, korszerű,

jól megvilágított, barátságos környezetet biztosít a kulturált étkezéshez.

e) Büfé

Iskolánkban bérleti rendszerben működik a büfé. Működését külön jogszabályok határozzák

meg. Választékában megjelentek a gyümölcsök, a müzli szelet, rostos üdítő. Kínálatát az

iskola vezetősége és a védőnő folyamatosan figyeli, javaslatokat tesz a változtatásra.

f) A szülők és az iskola kapcsolata

Bármilyen egészségvédelemmel, környezeti neveléssel kapcsolatos téma merül fel, a

gyermekek és a szülők is partnereink. Mindig vannak, akik bevonhatók a különböző

programokba, akciókba, szívesen segítenek.

g) Egészségi állapot

Ma az egészség szempontjából a legnagyobb kihívások: a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a

kábítószer-fogyasztás, a fizikai erőnlét hiánya, a nem kielégítő táplálkozás, felelőtlen


17 | O l d a l

párkapcsolatok, a környezetért felelősséget vállalás hiánya, a problémamegoldó képesség

hiánya.

Ezek közül érzékeljük, hogy a dohányzás és az alkohol kipróbálása alacsonyabb életkorra

csúszott át. A táplálkozási problémák részben a családok anyagi helyzetére, részben a

helytelen fogyasztási szokásokra vezethetők vissza.

Az egészségi helyzetet az iskolaegészségügyi-szolgálat segítségével tudjuk felmérni,

változását nyomon követni. Rendszeresek az orvosi vizsgálatok: pulzus-vérnyomás, testsúly-

testmagasság mérése, látás- és színlátás, hallásvizsgálat, mozgásszervi vizsgálat, fogászati

ellenőrzés.

A tanulók fizikai állapotának mérése testnevelésórákon történik, amelyhez a Nemzeti

Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT), mint a diagnosztikus értékelő tesztrendszer

alapján összeállított tesztet alkalmazzák a testnevelő kollégák.

Az iskola-egészségügyi szolgálat és testnevelő tanárok adatai összecsengenek: a tanulók

edzettségi állapota romlik. Erről egyértelműen az erőnléti felmérés, valamint az orvosi

vizsgálatok adatai tanúskodnak.

h) A környezet – egészségnevelés színterei

1. Tanórákon

A környezeti nevelést és az egészségnevelést tananyagba közvetlen vagy közvetett módon

minden órán beépítettük. Direkt módon természetismeret, biológia, földrajz, kémia, fizika,

testnevelés, technika, osztályfőnöki órákon valósul meg.

2. Napközis és tanulószobai foglalkozások

A játék, a levegőzés keretében, a helyes napirend kialakítása kapcsán; a napközi

foglalkozásain, rendezvényein (pld. játszóházak) jelenik meg.

Projektfoglalkozások, vetélkedők (egészséges életmód, táplálkozás), előadások (bőrápolás,

családi életre nevelés, szenvedélybetegségek), pályázatok keretében tevékenykednek

diákjaink.

3. Szakkör

A képzőművészeti szakkör, valamint a sportkörök keretén belül van jelenleg lehetőség

egészségnevelésre és környezeti nevelésre.

4. Iskola-egészségügyi szolgálat

Az állapotfelméréssel az időszerű, pillanatnyi egészségi helyzetét mérjük fel a tanulóknak. A

szűrővizsgálatokkal a még panaszt nem okozó kóros elváltozásokra sikerül fényt deríteni, a

kötelező oltásokkal a súlyos fertőző betegségek terjedésének lehet gátat szabni. A védőnő

rendszeresen részt vesz az egészséges táplálkozás, a higiénia, a nemi felvilágosítás, a családi

életre nevelés, a felelős párkapcsolat kialakításának kérdéseivel foglalkozó órákon, gyakran ő

tartja ezeket.

5. Nyári tábor

A közösségépítés fontos terepe a nyári táboroztatás, amely nem kötelező, de igyekszünk olyan

árszínvonalon megszervezni, hogy sokak számára elérhető legyen.

Az alsósok számára Győrújbarátra szervezünk tábort, ahol a cselekvő pihenésé,

regenerálódásé a fő szerep.


18 | O l d a l

A felsősöknek Dunaszigetre szervezünk ÖKO-tábort . Különös figyelmet fordítunk a

napirendre: a négyszeri étkezés, a csendes pihenő, a mozgás a sportversenyek, a szobák-

faházak tisztasági szemléje is hozzátartoznak a tábor programjához.

A felső tagozatosok táboroztatása alapítványi támogatással illetve pályázati források

megnyerésével valósul meg.

A táborok programjának szervezésénél a legfontosabb céljaink között van az idegen tájak, és

az ott élő emberek mindennapjainak, hagyományainak, kulturális értékeinek, népszokásainak

közös megismerése.

Igyekszünk az időpontot falunapokhoz, helyi kulturális rendezvényekhez igazítani, így más

közösségek megismerésén keresztül saját közösségünk hagyományait is jobban tudjuk

értékelni.

Kirándulások

A tanulmányi kirándulások szervezése a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési

célok alapján történik. Alsó tagozat számára a megyében, felső tagozat számára a régióban és

egyszer Budapestre szervezhető, időtartama 1 nap.

Erdei iskola

Erdei iskolai programon vehetnek részt – 3 nap időtartamig - a harmadik és hatodik évfolyam

diákjai a Győri Tankerületi Központ illetékességi területén. Alapítványi támogatással illetve

pályázati források megnyerésével valósul meg.

Versenyek

Alsó és felső tagozatban számtalan egyéni és csapatverseny indul minden évben a

természetvédelem, környezetvédelem, egészségvédelem, csecsemőgondozás, egészséges

életmód, káros szenvedélyek elleni küzdelem témakörében; emellett ide kapcsolhatók a

sportversenyek, képzőművészeti és irodalmi pályázatok is.

Úszásoktatás

A gyerekeknek lehetőségük van arra, hogy szervezett oktatás keretében megismerkedjenek az

úszás alapjaival a helyi tantervnek megfelelően.

Akciók, programok

A rendőrség szervezésében iskolánk részt vesz a DADA programban. Ennek keretén belül

tanulóink a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a drog és az AIDS veszélyeivel ismerkednek

meg, valamint rendőrségi szakember irányításával elsajátíthatják ezen veszélyek

kikerüléséhez szükséges technikákat. A DADA programban részt nem vevő osztályok a

védőnő segítségével és irányításával foglalkoznak ugyanezzel a témával. Évente 1-2

tanulónak lehetősége van nyári bűnmegelőzési–tábori részvételre is.

Családi életre nevelés

A család, mint a társadalom legkisebb működő közössége szerepének, fontosságának

megértetésével minden óra és tanórán kívüli foglalkozás keretében foglalkozunk. Az iskola-

egészségügyi szolgálattal és a gyermekvédelmi felelőssel együtt végezzük ezt a munkát.

Diákönkormányzat

Számos akció szervezésében ( Pl. Te Szedd ! ) és lebonyolításában játszik kulcsszerepet:

szervezi a papírgyűjtést, az elemgyűjtést, a Kommunális Szolgáltató segítségével a környezet

takarítását, szemétgyűjtést; különböző virágosítási akciókat.


19 | O l d a l

3.3.2 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és

tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy

részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik, hogy beemeljük a családi

életre nevelést a nevelés területére, ezért kitüntetett feladat a harmonikus családi minták

közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítéssel a családi életre segítséget

nyújtunk a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket

közvetítünk a családi életükben felmerülő nézeteltérések kezeléséről. Az iskolában

foglalkoznunk kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli

megéléséhez. Ösztönözzük a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a

mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk

megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola

feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-

megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes

körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiváljuk és

segítjük a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a

természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan

és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Célunk, hogy a természet

és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság

mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulóink számára. Fel kell készíteni

őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására.

Törekednünk kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi

folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be

közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Ösztönözzük a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzzük

ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő

magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék

meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartással számos

olyan képességet fejlesztünk (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes

feladatvállalás- és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős

állampolgári léthez.

3.3.3 Az egészségnevelésben és környezeti nevelésben érvényesülő kulcskompetenciák


20 | O l d a l

Az EU országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és

képességeket, amelyek alkalmassá teszik az embereket a változó világhoz való gyors és

hatékony alkalmazkodáshoz, másrészt e változások befolyásolásához. Ezekre minden

egyénnek szüksége van személyes boldogulásához, fejlődéséhez.

Természettudományos és technikai kompetencia

A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli,

amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek

felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos

feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük,

illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően

irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása

az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai

kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is

összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és

közösségi felelősség elfogadását.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök:

A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az

alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az

ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így

megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint

az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A

természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk

természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben:

amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor

a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok

érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések

meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az

áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést

az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal

szemben.

A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az

emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki

megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a

biztonságot és a fenntarthatóságot.

3.3.4 Az egészségnevelés és környezeti nevelés területei, tevékenységei, módszerei

Területek:

- személyi higiénére nevelés,

- a táplálkozás higiénéje,

- az öltözködés higiénéje,

- fertőzések és balesetek megelőzése,

- a környezeti higiéné biztosítása,

- helyes napirend kialakítása,


21 | O l d a l

- rendszeres testmozgás, sport, testtartásjavítás,

- káros szenvedélyek kerülése,

- természetes gyógymódok, természetgyógyászati ismeretek,

- szabadidő helyes eltöltése,

- szexuális nevelés,

- felkészülés a családi életre

- lelki egészség, mentálhigiéné

- környezettudatos magatartás

- a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés lényege, fontossága

- tudatos fogyasztói magatartás kialakítása.

- környezettudatos fogyasztói szemlélet kialakítása.

- reklámok szerepének helyes értelmezése.

3.3.5 A céloknak megfelelő tevékenységek

- Minden tanórán a tantárgy jellegéből, a tananyag témájából adódóan jelenjen meg a

környezet– és egészségvédelmi jelleg.

- Tanórán kívüli foglalkozások során:

napközis foglalkozások aktív testmozgással való kiegészítése (ha van rá

lehetőség)

szakkörökön az ember és környezet harmonikus kapcsolatának megláttatása, az

egészséges táplálkozás, az esztétikus és egészséges lakótér iránti igény

kialakítása

kirándulásokon, nyári táborokban, még nagyobb hangsúllyal kerüljön elő az

egészséges életmód, a mozgás, az aktív pihenés témaköre

nagyobb mértékben részt vállalni a környezetvédő szervezetek által szervezett

akciókban

iskolai szintű rajz- és irodalmi pályázatok, versenyek, vetélkedők szervezése,

valamint a más kiírók által szervezett megmérettetéseken való nagyobb arányú

részvétel

az energiatakarékosságra az iskola minden tanulója-dolgozója nagy figyelmet

fordítson; víztakarékosság, WC-k, mosdók használata során; szellőztetés;

világítás, feleslegesen ne működjenek a gépek

Jeles Napok megünneplése - Víz Világnapja, Madarak és Fák Napja, Föld

Napja, stb.

több tájékoztató az egészséges étkezéssel, életmóddal, hulladéktermeléssel és

kezeléssel kapcsolatban, amire pl. a büfé működtetőjét valamint a konyha

dolgozóit is meghívnánk.

- Módszerek:

A tanulók problémamegoldó gondolkodása, vitakészsége, önismerete,

konfliktuskezelő képességének folyamatos fejlesztése.

Önálló ismeretszerzés, kooperatív készség fejlesztése. Együttműködésüket

kortárscsoportban, de más korosztállyal is sikeresen alkalmazzák. Ennek

érdekében a páros-kiscsoportos tanulás, a drámapedagógia, az önálló


22 | O l d a l

megfigyelés, kísérletezés, a terepmunka, a könyvtári kutatómunka, erdei iskola,

versenyek-vetélkedők, különböző akciók adta minden lehetőséget megragadunk.

A pedagógusok személyes példamutatását nagyobb mértékben előtérbe helyezni.

3.3.6 Az elsősegélynyújtás

Az elsősegélynyújtás célja az élet megmentése, a további egészségkárosodás

megakadályozása, a gyógyulás elősegítése. A segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség

meg nem érkezik. A laikus elsősegély-nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie

kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást.

Elsősegélyt nyújthat bárki, aki képes segíteni úgy, hogy beavatkozásával ne okozzon kárt,

további ártalmat. Fontos, hogy viselkedése határozott, céltudatos legyen.

„Minden állampolgár köteles szükség esetén tőle elvárható segítséget nyújtani sérült, balesetet

szenvedett, vagy olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető

helyzetbe jutott” (Elsősegély alkalmazásáról szóló tv. 1972. évi II. törvény 28.§)

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók:

- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

- ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

- ismerjék fel a vészhelyzeteket;

- tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit;

- sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

- ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok, hogy a

tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek az elsősegély-nyújtási alapismeretek területén.

A tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit.

Ennek megvalósítása érdekében az életkori sajátosságokat figyelembe véve minden

évfolyamon a tőlük elvárható segítség mértékét minden gyerekben tudatosítani kell, illetve a

legfontosabb tevékenységeket be kell gyakoroltatni:

- 1-4. évfolyamon, felnőtt segítségének kérése, a központi segélyhívó szám ismerete, a

szabályos segélyhívás lebonyolítása, rovarcsípések ellátása,

- 5-8. évfolyamon, légútbiztosítás, idegentest eltávolítása, stabil oldalfekvés, eszméletén

lévő beteg nyugalomba helyezése, vérzéscsillapítás, sebkörnyék fertőtlenítése,

egyszerű fedőkötés felhelyezése, marásos sérülés semlegesítése és hűtése, égési

sérülés hűtése, pulzusvizsgálat, újraélesztés.

Mindezek természetismeret, osztályfőnöki, biológia, egészségtan, kémia órákon a tananyag

részei.

3.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatok

Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a tanórák, a szaktárgyi órák, az

osztályfőnöki órák, a tanórán kívüli foglalkozások (napközi, tanulószoba, séta, kirándulás,


23 | O l d a l

szakkörök, énekkar, projekttevékenységek), a diákönkormányzati munka, és a szabadidős

tevékenységek.

A társas kapcsolatok fejlesztésénél előtérbe helyezzük a tanulók toleranciára nevelését, az

együttműködési készség kialakítását, a másság elfogadását.

Célunk olyan iskolai közösség kialakítása, amelyben fontos egymás megértése, tisztelete,

szeretetteljes emberi kapcsolatok létrehozása

3.4.1 A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink

A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget pedig a

közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tartja össze.

Mivel az osztályközösség a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának

összefogó kerete, alapvető élet – és munkaközössége, ezért legfontosabb célunk ebből a

leginkább nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget

formálni, amely képes:

- a közös cél (normarendszer) elfogadására,

- a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek

megfelelő viselkedésre, munkálkodásra.

Mindezek megvalósításához több esztendő kitartó, türelmes munkájára van szükségünk.

Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására kell törekednünk:

- a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással,

- közösségi ellenőrzéssel, a munkaerkölcs erősítésével

- a tanulók kezdeményezéseinek segítése

- a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással; helyes

cselekvések bemutatásával; bírálat, önbírálat segítségével)

- a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének kifejlesztése

- a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő

évfolyamon a már elért eredményekre való építés

- olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása) mely összehangolt követeléseivel és

nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja

- különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált

csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való

felelősség érzésének erősítése.

A tanórán kívüli foglalkozásokon megvalósítható közösségfejlesztési feladataink

A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt

kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a

közösségfejlesztés kiváló területei.

Feladatunk, hogy neveljük a tanulókat

- az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére

- átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsuk, hogy a

különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a

közösséghez való tartozás érzését

- fejlődjön a tanulók beleéléses képessége

- legyenek képesek mások elfogadására


24 | O l d a l

- ismertessük meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a

közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek.

A sokoldalú és változatos foglalkozások megtartásával (irodalmi, zenei, képzőművészeti)

járulunk hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, a sétákon, kirándulásokon mélyítsük el a

természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzését.

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a

tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek

megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket.

Feladatunk

- olyan közös érdekeken alapuló közös és tényleges célok kijelölése, amelyek nem sértik

az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,

- a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok,

közösségépítő tevékenységek fejlesztése,

- régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,

- olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a

közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,

- a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,

- a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,

- olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire,

értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait,

- Diáknap megszervezése, rendezése, megtartása, mely a fent felsorolt feladatok

gyakorlati alkalmazására ad lehetőséget.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások,

amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása

nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A

tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építenünk.

Feladatunk

- jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel valamint a tevékenységet segítő

külső szakemberekkel,

- olyan közösségek létrehozása, pl.: énekkar, ünnepélyeken való szereplések, amelyek

nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális

örökségünket,

- a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,

- a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem

fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása az együttműködés

megalapozása / fejlesztése,

- a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, cselekvési

kedvre való építés (versenyek),

- az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az

elsajátítandó ismeretek készségszintű alakítása mellett az életkor- és rétegspecifikus


25 | O l d a l

jellemzők figyelembevétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó

kapcsolatteremtési mód,

- a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára

építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós

aktivitásra ösztönözzön,

- olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során

csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés,

türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést,

- olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú

elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással

vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai,

céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:

- az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,

- véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,

- a közösségi szokások, normák elfogadásához (erkölcsi értékrend),

- a másság elfogadásához,

- az együttérző magatartás kialakulásához,

- a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

Mivel valamennyi terület feladata azonos, és az iskola nem differenciáltan, egymástól

függetlenül fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erősítve – kiemelten

fontos megjelölni azokat a feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának

figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a

közösségfejlesztés nemcsak a pedagógusok feladata, hanem az iskola valamennyi dolgozójáé,

hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény

valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.

3.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az

osztályfőnök feladatai

3.5.1 Pedagógus feladatai

Oktató-nevelő munkáját az intézményvezető- helyettes szervezi, irányítja és ellenőrzi.

A pedagógus alapvető feladata a köznevelési törvényben előírtak alapján, az intézmény

oktatási-nevelési feladatainak ellátása elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és

képességek birtokában, a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása a kerettantervben

előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az

egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.

A nevelőtestület tagjaként elősegíti a jó munkahelyi légkör kialakulását, munkakapcsolatot

tart a munkatársakkal, gyerekekkel, szülőkkel, munkaközösségekkel és az iskola egyéb

dolgozóival.

Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart azoknak az intézményeknek, szervezeteknek és

hatóságoknak az alkalmazottjaival, képviselőivel, akiknek együttműködése szükséges

feladatainak ellátásához.


26 | O l d a l

Személyesen felelős a felügyeletére bízott fiatalok testi, érzelmi és morális épségéért, kijelölt

tanulócsoportjában a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért, az egyenlő

bánásmódért.

Rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, társadalmi érzékenységgel. Tevékenysége

során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat.

Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi

feladatokat vállal.

Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében,

képességeinek kibontakoztatásában. A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-

oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. Feladatellátása során

tiszteletben tartja a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek

megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.

Nevelési-oktatási feladatok:

- Végzi a tanulók nevelését, fejleszti készségüket és képességeiket.

- A tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó fejlesztési módszereket alkalmaz.

- Végzi a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű,

motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekek együttes nevelését. Ehhez kapcsolódóan

a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készíti fel a

további tanulásra.

- Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, melyek a környezettel való

harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek.

- Pedagógiai tevékenysége során felhasználja a tanulói közösségnek a tanuló önismeret

fejlesztésére, együttműködési készség növelésére gyakorolt hatását.

- Munkája során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség

tekintetében, ezzel közvetítve ezen értékek fontosságát.

- Segíti a tanulókban a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosulását, és

ezek ápolására neveli őket.

- A tanulót testi és lelki fejlettsége figyelembe vételével, harmonikusan fejleszti.

- Elősegíti a tanuló szocializációs folyamatait.

Tanárként alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ennek

keretében:

- Gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről,

személyiségének fejlődéséről.

- Az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti.

- Figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét,

szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, a szakértői bizottság által

megfogalmazott javaslatokat, a tanuló továbbhaladása érdekében.

- Segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását.

- Segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.

- A tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket

átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik.

- Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket

megteszi.

- Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában.


27 | O l d a l

- Közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában,

megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében.

- A tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi

együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására.

- A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt

figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében

intézkedést tart szükségesnek.

- A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad.

- Tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja.

- A tanulók részére az erkölcsös viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.

- A szülő kérésére tanácsot ad a gyermekkel kapcsolatos nevelési kérdésekben.

- A személyiségfejlődés érdekében segítséget nyújt a tanulóknak személyes problémáik

megoldásában.

- Segíti a speciális ellátást igénylő tanulók beilleszkedését, külön figyelmet szentel nekik.

A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok:

- A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának

tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.

- A pedagógiai program alapján az ismeretátadás, a nevelés módszereit megválasztja.

- A helyi tanterv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket és más

felszereléseket kiválasztja.

- Az oktató munkát tükröző, nyomon követhető tanmenetet készít, melyet munkaközösség

vezetőjének szeptember 15-ig ellenőrzésre benyújt.

- A munkaközösségi munkatervben meghatározott versenyek, rendezvények

szervezésében, lebonyolításában, a versenyekre való felkészítésben aktívan részt vesz.

- Törekszik az esélyegyenlőség megvalósítására a tanulók körében.

- A rábízott gyermekközösségben az iskolai tevékenység minden területén hatékonyan

működteti az integrációt.

- Felelősséggel ellátja az előírt helyettesítéseket, és a tanulók felügyeletét (tanórák, tanórán

kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, tanítás előtti, utáni és rendezvényi ügyeletek)

- Tanítási órái előtt 15 perccel köteles az iskolában tartózkodni.

- Iskolai és iskolán kívüli tevékenységében a pedagógus erkölcs betartásával erősíti az

iskola jó hírnevét.

- Elősegíti az iskola tárgyi eszközeinek megóvását, a szép és tiszta környezet kialakítását

és az energiatakarékos működtetést.

- Tevékenyen részt vesz az iskola szakmai munkáját elősegítő szemléltető eszközök

beszerzésében, ennek érdekében figyeli a pályázati lehetőségeket.

- Akadályoztatása esetén időben tájékoztatja az iskolavezetést a hiányzás okáról, várható

időtartamáról. Helyettesítéséhez szükséges eszközöket az iskola rendelkezésére bocsátja.

- Tájékoztatja az intézményvezetőt, ha indokoltnak tartja valamely tanuló nevelési

tanácsadáson, illetve szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét.

- Határidőre elvégzi mindazokat a munkafeladatokat, amelyekkel az igazgató és az

igazgatóhelyettes megbízzák.


28 | O l d a l

- Az SZMSZ-ben meghatározott nyilvántartás-vezetési szabályok szerint ellátja a

munkaidő nyilvántartással kapcsolatos feladatokat.

- Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen ügyintézési feladatokat, és pontosan vezeti a

tanulók jelenlétével, hiányzásával kapcsolatos nyilvántartást. Szakköri és egyéb naplót

rendszeresen és pontosan vezeti.

- Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes ügyintézési, illetve ügyirat kezelési

feladatokat.

- Utasításra beszámolót, értékelést, iskolai jellemzést, adatszolgáltatást végez.

Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok:

- Az intézményvezetőnél jelzi, ha véleménye szerint kezdeményezni kell a tanuló és

szülője számára a gyermekvédelmi, illetve szociális ellátást az illetékes önkormányzatnál.

3.5.2 Szakmai munkaközösség - vezető feladatai

Közvetlen felettese az intézményvezető, munkáját az intézményvezető-helyettes szervezi,

irányítja és ellenőrzi.

Az intézményben folyó nevelő- oktatómunka szakmai színvonalának javítása. Az

iskolavezetés segítése az egyes szakterületek munkájának tervezésében, szervezésében,

ellenőrzésében és értékelésében. Az iskolai belső továbbképzések szervezése.

A pedagógus munkaköri leírásban rögzítetteken túli feladatai:

Irányítja, koordinálja a szakmai munkaközösség pedagógusainak munkavégzését, teljes

jogkörrel ellenőrzi a munkaközösség pedagógusait. Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra és a

szakmai beszerzésre. A munkaközösség tagjaival együtt összeállítja saját programjukat,

működési rendjüket. Javaslatot tehet az iskolai munkaterv összeállítására.

Képviseli a szakma érdekeit, kollégáival jelentős erőfeszítéseket tesz a hatékony képzésért.

Egyaránt felelős a munkaközösség szakmai, módszertani és nevelési tevékenységéért,

valamint a munkafegyelemért. Feladata a közösségi magatartás fejlesztése, az egyenletes

terhelés biztosítása. Fokozott figyelemmel segíti a pályakezdő fiatalok munkáját.

Részletes feladatkör:

- Felelősen irányítja a munkaközösség oktató és nevelő munkáját.

- Összeállítja a munkaközösség éves programját (munkatársai segítségével), mely beépül

az intézmény munkatervébe. Ellenőrzi a határidők betartását.

- Megvalósítja az egységes követelményrendszert, melynek alapján objektíven értékelik a

tanulók tudás- és képességszintjét

- Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, bemutató foglalkozásokat szervezhet.

- Kijelölt mentorral segíti a pályakezdők, az új kollégák munkáját.

- Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül.

- Ellenőrzi a pedagógusok munkafegyelmét; felmérések és óralátogatások során (évenként

legalább egyszer) meggyőződik a tanulók elméleti, gyakorlati tudásáról, képességeiről,

magatartásukról, szorgalmukról.

- Munkatársaival megszervezi a vizsgák (különbözeti, osztályozó, javító. stb.)

lebonyolítását, részt vehet a vizsgáztatásban.


29 | O l d a l

- Ellenőrzi a tantervhez igazodó tanmenetek elkészítését, az időarányos előrehaladást, a

pedagógiai program céljainak és feladatainak megvalósítását, az eredményességet.

- Irányítja a versenyek szervezését és a korrekt lebonyolítását, részt vesz az iskolai

pályázatok kiírásában, szervezésében, elbírálásában.

- Ellenőrzi a szakmai felszerelések, előadótermek berendezéseinek szabályszerű

használatát.

- Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi

tagok jutalmazására, kitüntetésére.

- Javaslatot tesz a szertár fejlesztésére, hiányosságánál intézkedik.

- Vezetői felelősségre vonást kezdeményezhet.

- Tájékoztatja az igazgatót a tantárgyi követelmények teljesítéséről, beszámol a

tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről.

- A munkaköri leírásban nem megjelölt eseti-soron kívüli- feladatok megoldása az igazgató

vagy helyettes megbízása alapján.

- Gondoskodik a szakkörök, tehetséggondozó önképzőkörök, és felzárkóztató

foglalkozások, stb. színvonalas, diákcentrikus megtartásáról

Feladatköri kapcsolatok:

A nevelőtestület és az iskolavezetés tagjaként elősegíti a jó munkahelyi légkör kialakulását,

munkakapcsolatot tart a kollégákkal, gyerekekkel, szülőkkel, munkaközösségekkel és az

iskola egyéb dolgozóival.


hatóságoknak az alkalmazottaival, képviselőivel, akiknek együttműködése szükséges


Szakmai tájékozottsága, a pedagógusok rendszeres ellenőrzése és munkájuk szakmai

értékelése alapozza meg az intézményvezetőnek tett javaslatait.

Felelőssége kiterjed teljes megbízatására és a munkaközösség egész tevékenységére.

Felelősségre vonható:

A megbízással járó feladatok határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos

elvégzéséért

A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért

A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a gyermek és munkatársak

jogainak megsértéséért

A rendelkezésre bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő

használatáért, elrontásáért

A nem kielégítő mértékű ellenőrzésekért

A dokumentációs kötelezettség hiányos elkészítéséért.

3.5.3 Osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnök teendőinek, kötelezettségeinek egy része ügyintézési jellegű munka, másik

része irányító, vezetői tevékenység, míg a harmadik területe a szervező, összehangoló funkció.

Ezeket a feladatokat összehangoltan kell ellátnia.

Egy osztályt és annak tanulóit érintő iskolai fejlesztő hatások koordinálása; a nevelési

tényezők összefogása a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerint való fejlesztése


30 | O l d a l

érdekében. Az osztályfőnök pedagógiai, szakmai munkáját az intézményvezető és helyettesei

irányítják és felügyelik, a szakmai munkaközösség-vezetője pedig segíti és ellenőrzi.

A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően az alábbiak a

szakmai feladatai és a hatásköre.

Neveléssel kapcsolatos feladatok:

- Feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján

segítse az egyes tanuló személyiségének helyes irányba fejlődését, tevékenységével

aktívan segítse elő az osztályközösség kialakulását, illetve megerősödését.

- Feladata, hogy a reális önértékelés igényének felkeltésére, az életkornak megfelelő

önállóságra és öntevékenységre neveljen.

- Rendszeresen áttekinti az osztályában tanuló tanulók tanulmányi eredményeit, konzultál

tanár társaival a tanulók haladásáról. Az osztályban tanító nevelőkkel megbeszéli az

időszerű problémákat, egyezteti a magatartás és szorgalomjegyeket. Havonta értékeli az

osztályban a diákokkal együtt (felső tagozat) a tanulók magatartását és szorgalmát.

- Tájékoztatja közvetlen felettesét a munkája során felmerült problémákról.

- Közreműködik a nézeteltérések megoldásában, szükség szerint a problémamegoldásba

bevonja a szülőket is.

- Biztosítja a rendszeres kapcsolattartást a szülőkkel, különös tekintettel a HH és HHH

tanulók szüleivel. Éves munkatervben meghatározott szülői értekezleteket tart, melyen

megadja a szülőknek az oktatással-neveléssel, a szülőket érintő egyéb kérdésekkel

kapcsolatos legfontosabb időszerű tájékoztatást. Fogadóórákat tart, tájékoztatja a szülőket

a gyerekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, az egyéni fejlesztésről, a

dicséretekről és elmarasztalásokról. Előzetes egyeztetés alapján lehetőséget biztosít a

szülőknek egyéni beszélgetésre.

- Lehetőségeihez mérten építi, és ápolja az iskola külső kapcsolatait.

- Az osztály Szülői Szervezet tagjaival kapcsolatot tart.

- Ha szükséges a gyermekvédelmi felelőssel közösen intézkedik. (igazolatlan hiányzás,

szociális és mentális segítségnyújtás)

- Részt vesz az iskola és munkaközössége által szervezett megbeszéléseken,

munkaértekezleteken, értekezleteken.

- Segíti a személyre szabott és sikeres pályaválasztást, továbbtanulási lehetőségekről

tájékoztat.(felső tagozaton)

- Az osztályában tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb

tájékoztatásokkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai

rendezvényeken, segíti, szervezi a különféle szabadidős programok, kirándulások

megvalósítását.

- Munkája eredményessége érdekében együttműködik a szaktanárokkal, látogatja osztálya

tanóráit. Jó munkakapcsolatot alakít ki a diákönkormányzattal és annak vezetőjével.

- Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, kitüntetésére.

Adminisztratív és egyéb feladatai:


31 | O l d a l

- Vezeti az osztálynapló haladási részét, elvégzi az osztályfőnöki adminisztrációs

teendőket, felel az osztálynapló és a törzslapok, más nyilvántartások szabályszerű és

naprakész vezetéséért.

- Határidőre elvégzi mindazokat a munkafeladatokat, amelyekkel az intézményvezető és a

helyettesei megbízzák.

- Végzi a bizonyítványok kitöltésével és kezelésével kapcsolatos feladatokat.

- A tankötelezettség betartása érdekében követi a tanulók mulasztásával összefüggő

eljárásokat.

- Statisztikai adatokat szolgáltat.

- Ellenőrzi az érdemjegyek beírását.

- Utasításra beszámolót értékelést, iskolai jellemzést, adatszolgáltatást végez.

- Iskolai és iskolán kívüli tevékenységében a pedagógus etika betartásával erősíti az iskola

jó hírnevét.

- Aktívan tevékenykedik az osztályfőnöki munkaközösségben, bemutató órát tarthat,

felméréseket és elemzéseket végezhet.


hatóságoknak az alkalmazottjaival, képviselőivel, akiknek együttműködése szükséges


3.5.4 Fejlesztő - gyógypedagógus feladatai

A különböző okból tanulmányi zavarral küzdő tanulók egyéni - az osztályközösségből

időlegesen kiemelt - felzárkóztató foglalkoztatása az adottságokból fakadó, vagy az iskolai

tanítási - tanulási folyamatban szerzett hátrányok leküzdésére. Oktató - nevelő munkáját az

intézményvezető-helyettes szervezi, irányítja és ellenőrzi.

A fejlesztő - gyógypedagógus feladatai a pedagógus tevékenységei mellett a következőkkel

egészülnek ki.

Legfontosabb felelősségek, feladatok:

- A tanév elején a problémák feltárása érdekében, együttműködve az iskolában feladatot

ellátó logopédussal, szűrővizsgálatokat végez, mely eredményét megbeszéli az érintett

osztályfőnökkel.

- Az egyes esetekben irányítja a fejlesztési stratégia kialakítását, ennek érdekében

folyamatos kapcsolatot tart a fejlesztésben érintett szakemberekkel, pedagógusokkal,

szülőkkel.

- Fogadóórát, megbeszéléseket, tanácsadásokat tart.

- A fejlesztő pedagógus az alsó tagozatban az osztálytanítók segítője, az iskolában a

tanulási zavarok okainak, megelőzésének, felismerésének és kezelésének szakértője.

- A tanulási zavarok okainak felismerésében rendelkezik a differenciált diagnosztika és

terápia eszközeinek ismeretével, hatékonyan alkalmazza azokat.

- Hospitálásokat végez minden alsó tagozatos osztályban.

- A tanítók jelzései alapján kiszűri a tanulási zavarokkal, részképesség-kieséssel küzdő

tanulókat, és az alsós munkaközösség vezetőjével, az intézményvezető-helyettessel

együttműködve, elkészíti foglalkoztatásuk beosztását.

- A tanulókat a kialakított munkarend szerint egyéni felzárkóztatás keretében

foglalkoztatja (hetente egyszer illetve szakértői papíron megadott óraszámban).


32 | O l d a l

Megállapítja a tanulási zavar vagy lemaradás okát. A diagnózis és a gyermek egyéni

képességeinek és sajátosságainak figyelembevételével tudatosan megszervezi az egyéni

foglalkozás módszereit és eljárásait.

A gyerekek foglalkoztatásában a gyerek érési folyamatához igazított, realitásra

összpontosító eljárásokat választ.

- A tantestület tagjaként feladata a kollégák pszichológiai-gyógypedagógiai ismereteinek

gyarapítása, a prevenció módszereinek megismertetése. E célból bemutató foglalkozást

is tart.

- A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai munkáját figyelemmel kíséri. Előmenetelük

dokumentációját, adataikat a tanulói személyiségjogokat figyelembe véve tárolja.

Távozás esetén azokat a befogadó intézmény számára, véleményével és javaslataival

együtt továbbítja.

- Az alsó tagozat megbeszélésein havonta szóban, a nevelőtestület előtt félévente írásban

és szóban beszámol munkája eredményességéről.

3.5.5 Napközis foglalkozást ellátó nevelő feladatai

A napközis csoportba tartozó tanulók tanórák után iskolában töltött idejének célszerű,

hasznos, intenzív fejlesztő foglalkozásokkal való kitöltése.

Közvetlen felettese az intézményvezető- helyettes, szakmai munkáját az intézményvezető és

helyettesei irányítják és felügyelik, a szakmai munkaközösség-vezetője pedig segíti és

ellenőrzi.

A pedagógus munkaköri leírásban rögzítetteken túli feladatai:

- Nevelőmunkáját foglalkozási tervben rögzített módon tudatosan tervezi, nagy gondot

fordít a tanulók változatos foglalkoztatására.

- Csoportja számára heti tervet készít, foglalkozásait a napközis munkacsoport által

készített napközis házirend szerint szervezi.

- Legfontosabb feladata a tanulók másnapi felkészülésének biztosítása, az önálló tanulás

feltételeinek megteremtése, módszereinek megtanítása és a szükség szerinti

segítségnyújtás. Gondoskodik arról, hogy a gyerekek a heti rendben megjelölt

tanulmányi foglalkozásokon elmélyülten tanuljanak, írásbeli házi feladataikat

maradéktalanul elkészítsék. Ezt mennyiségileg minden esetben, minőségileg lehetőség

szerint ellenőrzi.

- A memoritereiket lehetőség szerint kikérdezi.

- A rászorulókat a megadott időkeretek között korrepetálja, vagy segítésüket

tanulócsoportok szervezésével biztosítja.

- Együttműködik a csoportját tanító nevelőkkel.

- A napközis munka fontos része a szabadidő fejlesztő hatású tevékenységekkel való

kitöltése:

az adott időkeretek szabta lehetőségek szerint csoportja számára legalább heti 1

alkalommal kulturális-, sport-, játék-, és munkafoglalkozásokat szervez.

gondos tervezéssel biztosítja, hogy ezek színvonalasak legyenek.

évenként „napközis bemutatót” szervez, ahol a szülőknek, kollégáknak,


33 | O l d a l

tanulóknak a csoportja tagjai bemutatják a foglalkozásokon szerzett ismereteiket,

készített tárgyaikat, rajzaikat.

- Csoportját a tanítási órák befejezése után az ebédlőbe kíséri, ott gondoskodik a kulturált

étkeztetés feltételeiről, a személyi higiénia szabályainak betartásáról és a tanulók

fegyelmezett viselkedéséről.

- Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulóknak a szabad levegőn való mozgást,

kikapcsolódást, eközben személyesen felügyel rájuk. Ez idő alatt közvetetten irányítja

tevékenységüket, a gyerekek tanácstalansága esetén célravezető pedagógiai lépést tesz.

- Felelősök választásával és azok munkájának ellenőrzésével - munkaideje alatt - biztosítja

az ebédlő, a csoportfoglalkozásokra használt tanterem és az iskolaudvar rendjét és

biztonságát. A csoportjába tartozó tanulókat felügyelet nélkül nem hagyja, a szakkörre

vagy egyéb foglakozásra járók nevét és foglalkozásaik idejét számon tartja, ezeket a

csoport naplójába feljegyzi.

- A napközis foglalkozások befejezése előtt tanulót csak szülői engedéllyel engedhet el, az

iskola területének elhagyását csak vezetői jóváhagyás mellett engedélyezheti.

- Aktívan részt vesz a napközis munkacsoport munkájában, állandó önképzéssel fejleszti

tudását. A továbbképzéseken, tanfolyamokon megismert szakmai újdonságokról a

munkaközösségben beszámol.

- Mint a nevelőtestület tagja, köteles részt venni annak értekezletein, megbeszélésein, s

minden iskolai rendezvényen.

- Részt vesz a csoportjába tartozó tanulók szülői és osztályozó értekezletein,

fogadóórákon, együttműködik az osztályfőnökkel.

- A gyermekek munkájának ösztönzésére motiváló értékelési rendszert dolgoz ki, a heti

értékelések eredményéről rendszeresen tájékoztatja az osztályfőnököt és a szülőket.

Munkaideje délutánra esik, a tanórák befejezésétől 1600 - ig, a foglalkozások szüneteiben is.

Beérkeznie az utolsó tanítási órát megelőzően 30 perccel kell, ez idő alatt étkezik, és

tájékozódik az időszerű eseményekről. Félévente az iskolavezetéstől kapott szempontok

alapján szóban és írásban beszámol a gyerekek tanulmányi eredményének, magatartásának

alakulásáról, a szabadidős tevékenységek sikerességéről.

3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

helyi rendje

A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

- sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

- a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló

- kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,

tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi,

értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan


34 | O l d a l

fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos

tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A Nemzeti alaptantervben

meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek.

Pedagógiai programunk, helyi tantervünk elkészítésénél figyelembe vesszük:

Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának, irányelveinek intézményünkre

vonatkozó előírásait,

a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit,

az általunk nevelt tanulók sajátosságait.

Célunk a fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kiegyenlítése, a

képességek kibontakoztatása, a társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú

támogatása.

Igyekszünk összhangot teremteni, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló ugyanolyan

ellátásban részesüljön, mint más gyermek, problémája figyelembe vétele mellett.

Célunk a gyermekek sikerélményhez juttatása, személyiségük és képességeik pozitív irányba

történő változtatása, önbizalmuk fejlesztése.

Iskolánk a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók integrált nevelését-oktatását végzi. A

pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az

iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális

képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni

sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést,

gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus

tanulási zavarok, azaz

- a beszédmegértés zavara (F80.2)

- nem meghatározott zavara a beszéd és nyelvi fejlődésnek (F80.9)

- meghatározott olvasási zavar (dyslexia, F81.0)

- az írás zavara (dysgraphia, F81.1)

- aritmikai készségek zavara (F81.2)

- az iskolai készségek kevert zavara (F81.3)

- nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek (F81.9)

- a motoros készségek meghatározott fejlődési zavara (F82)

- kevert specifikus fejlődési zavarok (F83)

- az aktivitás és a figyelem zavara (F90.0)

- hiperkinetikus magatartászavar (F90.1)

- egyéb gyerekkori emocionális zavar (F93.8)

- egyéb, meghatározott viselkedés és emocionális zavar (F98.8).

A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény

és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében

alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus

szerveződéséből eredő együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai

teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző

jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor

előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget


35 | O l d a l

idézhetnek elő.

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók általában fáradékonyabbak, gyakrabban van

szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra. Fokozottabban igénylik

a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint a

pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás

személyi feltételei,:

- 1 fő gyógypedagógus

- 1 fő fejlesztőpedagógus

és tárgyi feltételei

- szakkönyvek

- SNI-s tankönyvek

- digitális tananyagok

- mozgáskoordinációt fejlesztő eszközök.

Szükség esetén a Radó Tibor Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani

Intézmény szakszolgáltatásainak igénybevétele (utazó logopédus, szurdopedagógus és

szomatópedegógus).

Mivel iskolánkban integráltan oktatjuk a sajátos nevelési igényű tanulókat, ezért

elkerülhetetlen a differenciált oktatás. Kooperatív tanulás szervezésével lehet biztosítani, hogy

minden tanuló lehetőségeihez mérten hatékonyan vegyen részt a tanulás folyamatában.

Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű tanulásra

jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat,

iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba.

a) A sajátos nevelési igényű tanulókhoz kapcsolódó gyógypedagógiai tevékenység

Fejlesztés célja: A tanulókat képessé tenni az intelligenciájuknak és osztályfokuknak

megfelelő szintű ismeretszerzésre és elsajátításra a NAT műveltségi területeinek megfelelően.

Szűrés

pedagógiai-pszichológiai korrekció kidolgozása

tanulási stílus felderítése

szorongáskeltő helyzetek felismerése

részképesség gyengeség felismerése

képességterületek vizsgálata (kognitív, motoros, emocionális és szociális,

kommunikációs)

Fejlesztés

zavar elmélyülésének megakadályozása

képességek differenciált fejlesztése és szinten tartása

hatékonyság növelése

stigmatizáció megakadályozása

tanulási zavar esetén életkornak megfelelő értelem mellett

Egyéb terápiás módszerek önállóan vagy kombinált formában alkalmazva

hangsúlyozva a mozgásfejlesztést, mely elősegíti az irányított mozgást,


36 | O l d a l

kiemelve a beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet erős

fejlesztését, bővítve szókincsüket lehetővé téve így az olvasás megértésének

biztosabbá tételét.

A tanulók diagnosztikus adatai alapján részletes fejlesztési tervet kell készíteni, mely a

gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus feladata. A tanulók foglalkoztatása egyéni fejlesztési

terv alapján történik.

Az integrált képzésben résztvevők az iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak, egyéni

gyógypedagógiai fejlesztésük órarendjükhöz igazodik.

A sajátos nevelési igényű tanulók nyilvántartását minden tanév elején elvégezzük,

folyamatosan aktualizáljuk, majd figyelemmel kísérjük a kontrollvizsgálatok időpontját,

melyet a szakértői vagy felülvizsgálati szakértői véleményben megjelölnek.

b) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, az a

különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői

véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati

problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való

beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de

nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

Célunk a tanulók képességeinek fokozatos kibontakoztatása, differenciált fejlesztése és

szinten tartása az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele mellett. A

problémahelyzetek súlyosságának megfelelően keressük a kapcsolatot és együttműködünk a

szülőkkel, gyógypedagógussal, orvossal, pszichológussal, más szakemberrel a szükséges

eszközök, módszerek alkalmazásában a tanuló fejlesztése során. A tanuló önismeretének

fejlesztése mellett erősíteni a humánus magatartásmintákat, szokásokat.

Oktató-nevelő munkánk során különös fontosságot kapnak a tanulási technikák, módszerek

megismertetése (tanulóval, szülővel), begyakorlása, helytelen technikák javítása. Feladatunk

az iskolán belüli hatékony fejlesztő munka érdekében, hogy a pedagógusok összehangolják

munkájukat a megelőzés, egyéni fejlesztés, felzárkóztatás, tanórai differenciálás során.

Tanulást érintő tevékenységek

- Prevenció

A gyermekekre történő odafigyelés: szűrés, felmérés, vizsgálat kezdeményezése,

szakvélemények elemzése.

Folyamatos kapcsolattartás az óvodákkal, a rászoruló gyermekek problémájának esetleges

nyomon követése/korai felismerése, diagnosztizálása, korrekciós feladatok oktató-nevelő

munkába történő időben történő beépítése érdekében.

Az 1. osztályos tanulók DIFER mérése a tanév I. félévében, szükség esetén vizsgálat

kezdeményezése.

Folyamatos együttműködés probléma esetén a vizsgálatok lebonyolításában a Győr-Moson-

Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel.

Különleges gondozásba vétel esetén kompetens szakemberek (gyermek- és ifjúságvédelmi

felelős, iskolapszichológus, speciális szakember) segítségével együttműködve a fejlesztés

tervezése és végzése.


37 | O l d a l

- Felzárkóztatás

Korrepetálás, kompenzáló nevelés, fejlesztés, terápia, egyéni bánásmód, differenciálás

biztosítása.

Az osztályfőnök, szaktanárok támogató, segítségnyújtó szerepe fokozott.

Az órai munkában megnő a differenciálás különböző módszereinek szerepe.

Valamennyi tantárgyat oktató pedagógusnak feladata a saját szakterületén az általános és

speciális tanulási módszerek, technikák megismertetése a tanulókkal, valamint a szülők

bevonása a helyes módszerek elsajátítása, az otthoni foglalkozás érdekében. Ezek területei:

célszerű tanulási sorrend,

az írásbeliek és a szóbeli feladatok egymásutánisága,

a könnyebb és nehezebb feladatok egymásra épülése,

a helyes verbális tanulási technika elsajátítása, stb.

Magatartási problémák esetén a különleges figyelem fordítása a közösségi és baráti

kapcsolatok alakítására, a közösségi életben való részvételre.

Szakmai együttműködés, kapcsolattartás, konzultáció

Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, iskolapszichológusa is fogadóórát,

rendszeres konzultációs lehetőséget biztosít a szülők részére.

Az osztályfőnökök szükség szerint családlátogatáson is próbálják segíteni problémák

megoldását. A szülőket folyamatosan tájékoztatjuk a törvény adta lehetőségeikről.

Az osztálynaplóban feljegyzést vezet az osztályfőnök a különleges ellátásra jogosult

tanulókról, foglalkozásáról, tantárgyi minősítés alóli mentesítéséről, stb. A fejlesztő

pedagógus egyéni fejlesztési tervet ír. Az integrált képzésben résztvevők az iskola tanítási

rendjéhez alkalmazkodnak, egyéni fejlesztésük órarendjükhöz igazodik.

A fejlesztés, felzárkóztatás eredményességének mérése időközi, előre tervezett, melyet

figyelemmel kísérünk.

Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,

tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú

kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek

feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy

képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A

tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási

módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek

kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során

a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket,

és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő

tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését,

megszüntetését.


38 | O l d a l

Az általános iskolai tehetséggondozás leghatékonyabb formája az emelt szintű képzés.

Iskolánk arculatát az ének-zene emelt szintű és a mindennapos testnevelés keretein belüli

teniszoktatás határozzák meg. Mindkét területen jelentős eredmények dicsérik jelenlegi és

egykori tanítványaink rátermettségét, szorgalmát.

Pedagógiai programunkban fontos célként szerepel a tanórán kívüli kreativitásfejlesztés, a

tehetséggondozás. A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatásokkal

gondoskodunk azokról az alkalmakról, amikor a tanulók érdeklődését felkeltjük, kifejlesztjük

és kielégítjük. A tehetséges tanulókat differenciált tanórai és tanórán kívüli feladatokkal,

szakköri foglalkozásokkal, középiskolai felkészítőkkel, versenyzési lehetőségekkel,

szereplések, fellépések megszervezésével motiváljuk.

A tehetséggondozó munkához a következő tevékenységi köröket biztosítjuk:

kötelező tehetséggondozó szolgáltatás, tanulmányi és sportversenyekre felkészítés,

intézményünkben tanulmányi és sportversenyek rendezése (Kodály röplabdakupa,

Tárogató városi mini tenisztorna, Bendegúz Akadémia Tudásbajnokság megyei

versenye);

emeltszintű ének-zenei oktatás, kórus munka, rendszeres fellépések biztosítása

(Kodály-nap, Adventi hangverseny, Kakaó koncert);

hangszeres zeneoktatást a Liszt Ferenc Zeneiskola, AMI és Tehetségpont tanárai

helyben biztosítják;

tanórákon differenciált munkával sarkalljuk a diákokat az intenzív munkavégzésre;

előtérbe helyezzük a kooperatív tanulási technikákat;

ösztönözzük a tanulókat az önálló, problémafelvető gondolkodásra, önkéntes

gyűjtőmunka, kutatómunka elvégzésére;

lehetőség szerint csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelv, az informatika, a

technika, életvitel és gyakorlat tantárgyakat, így a tehetségesebb tanulók szélesebb

körű ismeretekhez jutnak, fejlesztve ezzel a gyerekek motivációját, önbizalmát.

szaktanári segítséget biztosítva felkészítjük a diákokat tanulmányi és egyéb

versenyekre, vetélkedőkre, végezzük a pályamunkák, pályázatok gondozását;

kiegészítő, illetve speciális ismeretek átadása céljából „rendhagyó órákat” tartunk,

művész-tudós előadókat hívunk, a zeneismeretek bővítésére diákhangversenyeket

szervezünk;

lehetőség és igény szerint szakköröket, sportköröket indítunk, melyek a képességek

optimális fejlesztéséhez nyújtanak segítséget (pl.: kézműves foglalkozások, Tesz-vesz

kuckó, bütykölde, idegen nyelvi szakkörök, logika/sakk, néptánc, újságíró,

könyvmoly, természetismereti, egészségnevelési és közlekedési, atlétika, röplabda,

kosárlabda, labdarúgás, testtartásjavító, …);

projektfoglalkozásokat, projektdélutánokat szervezünk (témák: népi hagyományaink,

kézműves-foglalkozások, játszóházak, egészségnevelés, természettudományos

kísérletek), különböző témakörökben kapcsolódunk Győr kulturális intézményeihez,

pl. a Városi Művészeti Múzeum programjaihoz.


39 | O l d a l

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

Veszélyeztetettség

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a veszélyeztetettség

olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény

következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi

fejlődését gátolja vagy akadályozza.

Veszélyeztetett

az alkoholista, züllött, elmebeteg, pszichopata, krónikusan beteg szülő gyermeke,

a felbomlott és azáltal talaját vesztett család elhanyagolt gyermeke,

a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban tartósan kirívó magatartású, neurotizálódott

gyermek és serdülő,

a tanulásban lemaradt, túlkoros gyermek,

a galerikhez csapódó, csavargó, iskolakerülő fiatal.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény szerint

hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása

Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek

és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a.) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a

gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről

vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható,

hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb

alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

b.) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a

gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról

megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének

időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként

nyilvántartott személy,

c.) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha

megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált

településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben

vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan

lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges

fejlődéséhez szükséges feltételek.

Halmozottan hátrányos helyzetű

a.) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá

vált gyermek, aki esetében az fenti bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott

körülmények közül legalább kettő fennáll,

b.) a nevelésbe vett gyermek,

c.) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló

fiatal felnőtt.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, ami a jelenlegi hátrányos


40 | O l d a l

helyzet meghatározója, a gyermekes család anyagi helyzetét mutatja és önmagában nem

feltétlenül jelenti azt, hogy a gyermek egyidejűleg valóban hátrányos helyzetű is, vagyis az

életminőségét, iskolai sikerességet általában kedvezőtlenül befolyásoló egyéb hátrányok

(zsúfolt lakás, szülők alacsony iskolai végzettsége, munkanélkülisége stb.) is fennállnak.

Az új szemléletű szabályozás értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet

szempontjából meghatározó tényezők - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való

jogosultságon kívül - a következők: a szülő, a családbafogadó gyám (a továbbiakban: gyám)

alacsony iskolai végzettsége, alacsony foglalkoztatottsága, az elégtelen lakáskörülmények, a

szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben élés ténye.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Az utóbbi években megnőtt a szociális hátrányokkal küszködő családok, tanulók száma.

Ennek előidéző okai különbözőek és összetettek (gazdasági – társadalmi változások,

munkanélküliség, stb.). A család hagyományos nevelő funkciói arányaiban és minőségükben

megváltoztak. Az iskolának egyre több nevelő feladatot kell átvennie a családtól; a

pedagógustól rendkívül nagy odafigyelést, beleélést igényel a hátrányos helyzetű gyermek

kezelése. A gyermek harmonikus fejlődéséhez elengedhetetlen a biztonságos derűs és

szeretetteljes légkör a tanuló nevelésével és oktatásával foglalkozó intézményben. Ezért is

indokolt, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét és biztosítsa a

tanulóknak az esélyegyenlőséget és az őket megillető jogok érvényesülését.

A szociális hátrányban nevelkedő gyerekek esetében a legfontosabb teendőnk a

tanulók problémáinak feltárása és a problémák okainak megkeresése, majd nyomon

követése.

Ha tudomásunkra jut, hogy valamelyik gyermek folyamatos étkeztetése vagy egyéb

alapvető ellátása nem biztosított, intézkedéseket teszünk ennek megoldására.

Elősegítjük, és a gyermekek körében szorgalmazzuk, hogy ismerjék meg, és éljenek

azokkal a kulturális és technikai lehetőségekkel, amelyeket családjuk nem, de

intézményünk biztosítani tud.

Az átlagosnál többet vállalunk a családok feladataiból az alábbi területeken:

- pályaválasztás előkészítésében és lebonyolításában

- a pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos eljárásokban

- egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésében, különös

tekintettel az SNI és BTM –es tanulók integrált oktatására

- a szociális támogatás lehetőségeiről való tájékoztatásban

- ösztöndíj pályázatok figyelésében és részvételi segítésében.

A szociális hátrány felismerése után a felderítés legfontosabb eszköze a

családlátogatás. A szülőknek és a pedagógusoknak együtt kell törekedniük arra, hogy

a hátránykompenzáláshoz minden eszközt megragadjanak. A segítségnyújtásban

aktívan közreműködik a gyermekvédelmi felelős, és az osztályfőnök, szükség esetén

külső segítséget is igénybe veszünk. (Család- és Gyermekjóléti Központ).

A szociális hátrányokkal küzdő tanulók kiemelt figyelmet igényelnek valamennyi, az

osztályban tanító pedagógustól, akik folyamatos megbeszéléseken keresik a

segítségnyújtás lehetőségeit.


41 | O l d a l

Tanórán belül differenciált foglalkozást végzünk, melyen a kulcskompetenciák

megalapozása, megszilárdítása folyamatosan történik.

Tanórán kívül korrepetálásokat és egyéni fejlesztő foglalkozásokat szervezünk.

Kiemelten figyelünk a Család- és Gyermekjóléti Központ alapgondozásában részesülő

gyerekek anyagi helyzetének alakulására.

A szociális ellátások megállapításának kezdeményezésére is nagy hangsúlyt fektetünk.

Rendszeresen kapcsolatot tartunk a családgondozókkal.

Odafigyelünk arra is, hogy rendszeresen étkeznek-e ezek a tanulók. Egyedi esetekben a

nagyon nehéz anyagi körülmények között élő tanulóknak a könyvtár biztosítja az

ingyenes tankönyvellátást.

Folyamatosan nyomon követjük a HH tanulók tanulmányi előmeneteleit. Fokozott

figyelemmel kísérjük a kompetencia mérések során elért eredményüket.

Rendszeresen ellenőrizzük az igazolt illetve igazolatlan mulasztásokat és azok valós

tartalmát is. Szükség esetén jelzést teszünk a szülő, a Család- és Gyermekjóléti

Központ, a Gyámügy felé. /Hatósági Osztály /(30 óra igazolatlan mulasztás után az

általános szabálysértési hatóság felé)

Az eredményes tanulás segítésének elvei

Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő

nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolánknak a következő elvek

szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:

a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak

megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon;

folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás

további szakaszaiban;

az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai

eszközökkel;

a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai

nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén;

a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának

érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése,

a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanuló

önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e

tevékenység támogatása az iskolán kívül is;

motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok

segítségével (pl. sakk, logikai játékok);

egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások

alkalmazása;

a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők

elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló

megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban

meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése.


42 | O l d a l

3.7 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az esélyegyenlőségi intézkedések alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a

szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Alapvető

feladat, hogy az intézmény a szolgáltatásaihoz egyenlő hozzáférést tegyen lehetővé,

helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre és a hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak

kiegyenlítésére.

Alapvető jogokat biztosít mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín,

nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi

származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

Kiemelt figyelmet fordít a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő

intézkedésekre, az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére illetve

az azzal szembeni fellépésre.

Az iskolai élet megszervezésében, irányításában, működésében, feladatainak végrehajtásában

az iskola vezetése és minden dolgozója köteles megtartani a tanulóval kapcsolatos döntéseik,

intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményeit.

A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és

esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást,

nevelést, a befogadó és toleráns légkört.

A tantestület minden tagjának tudatosan kell törekednie az eredményes együttnevelés

feltételeinek biztosítására, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek, tanulók hatékony integrált oktatásának megvalósítására.

Ügyelünk arra, hogy a párhuzamos osztályokban a hátrányos helyzetű tanulók számának

aránya közel azonos legyen.

Napközis/tanulószobai ellátás: valamennyi jelentkező tanulónak biztosítjuk a napközis

ellátást. Ez különösen az alsó tagozatosok és a hátrányos helyzetű gyerekek számára

kiemelten fontos. Indokolt esetben a napközis ellátást a nevelőink is kezdeményezik,

javasolják.

Gyermekétkeztetés: biztosítjuk a törvény garantált kedvezményeket.

Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok: a fejlesztésre szoruló diákok számára

korrepetáló, felzárkóztató foglalkozások lehetőségét biztosítjuk. A tehetséges tanulókat

versenyekre készítjük fel.

Tankönyvtámogatás: a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítjuk az ingyenességet

a rászoruló tanulók számára.

Továbbtanulás: különös figyelemmel kísérjük és segítjük a hátrányos helyzetű tanulók

pályaválasztását. Törekvésünk, hogy képességeiknek megfelelő középiskolában

tanuljanak tovább diákjaink.

Szabadidős foglalkozások: filmvetítések, vetélkedők, játszóházak térítésmentesen állnak

a tanulók rendelkezésére.

Könyvtárhasználat: iskolánk könyvtárának szolgáltatásait (helyben olvasás,

könyvkölcsönzés, internethasználat) minden tanulónk ingyenesen veheti igénybe.

Szorgalmazzuk, hogy a tanulók a kutatómunkáikat helyben végezzék el.

Kapcsolattartás a szülőkkel: kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való


43 | O l d a l

együttműködést, kapcsolattartást, tájékoztatást. A szülőket tájékoztatjuk a szociális

juttatások lehetőségeiről is szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. A

nevelők – igény szerint – segítséget nyújtanak az igénylések kivitelezésében is.

Kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel, a szakértői bizottsággal: indokolt

esetben – a gyerek érdekeit messzemenően figyelembe véve – a törvényes lehetőségeket

kihasználva járunk el, kezdeményezünk esetenként szakértői vizsgálatot. A fejlesztések

a szakvélemények szerint zajlanak.

3.8 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

gyakorlásának rendje

Az iskola diákönkormányzata

A diákönkormányzat iskolai szintű tanulói szervezete a diákkör. A diákönkormányzat

érdekképviselője a diáktanács.

A diáktanács az iskola gyermekszervezete, melyet a tanulók közös tevékenységük

megszervezésére, a tanulók érdekképviseletére, a házirendben meghatározottak szerint hoztak

létre. A diáktanács a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a

működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, évente egy tanítás nélküli

munkanap programjáról, tájékoztatási rendszerének (faliújság, iskolagyűlés, iskolarádió stb.)

létrehozásáról és működtetéséről.

A diákönkormányzat működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a

nevelőtestület hagyja jóvá. Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a

nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal összefüggő kérdésekben. A

diákönkormányzat véleményezési jogával élhet a tankönyvellátással kapcsolatos kérdésekben,

a Házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt. Feladatainak ellátásához

térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az

iskola működését.

Tekintetbe véve az életkor-pedagógiai sajátosságokat, irányított és korlátozott működésű

önkormányzat létrehozása történt meg. A 6-14 éves korosztály csak tevékenységeinek egy

részét képes öntevékenyen megtervezni és szervezni. Az érdekképviseletet, az érdekvédelmet

csak irányítva képes megoldani.

A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

A diákönkormányzat célja:

A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani, hogy nevelői segítséggel

közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon

tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek

tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói

közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a

közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt

vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési

formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli,

szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5-8. osztályokban megválasztott


44 | O l d a l

küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.

Feladatok:

az egymás közötti kapcsolatok erősítése,

az együttműködés fejlesztése,

a konfliktuskezelés megtanulása,

közösségi érdekképviselet, jogaik védelme és véleménynyilvánítás,

kulturális programokon való részvétel,

közös programok szervezése.

3.9 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának

formái

A gyermekek érdekében kiemelt fontosságúnak tartjuk a partneri együttműködést, hiszen

csak a szülőkkel együtt tudjuk személyiségüket, képességeiket alakítani, formálni. Az iskola

és a család jó kapcsolatának igénye a pedagógusok és a szülők között erőteljesen

fogalmazódik meg. A gyermek gondozása, nevelése: az iskolai és otthoni tanulás, a szabadidő

hasznos eltöltése, a gyermek erkölcsi, szellemi, testi fejlődése az iskola és a szülők együttes

feladata, a szülő és a pedagógus együttes felelőssége. Bővülnek az iskola nevelő funkciói: a

tanulás mellett feladat a gyerekek teljes élettevékenységének áttekintése, irányítása. A tanár a

tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon segítő szerepben legyen jelen.

A tanár és szülő kapcsolatnak a tapintatosságra, a körültekintésre, a korrektségre, a tiszteletre

kell alapulnia, és mindenkor a gyermek érdeke irányítsa a kapcsolatot.

A szülők nagy többsége szívesen együtt dolgozik velünk. Részt vesznek az iskola

rendezvényein, aktívan bekapcsolódnak azok előkészítésébe, lebonyolításába.

Folyamatos, rendszeres és közvetlen kapcsolattartásra törekszünk.

Az együttműködés formái

Pedagógus és szülő kapcsolata

szülői értekezlet; feladata a szülők tájékoztatása; a szülők kérdéseinek,

véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése

fogadóórák; feladata a szülők és pedagógusok személyes találkozása, a tanuló

egyéni fejlődésének segítése

bemutató foglalkozások; órák, nyílt tanítási napok, nyilvános rendezvények,

közös programok

tájékoztató füzet, ellenőrző

a szülői szervezet megbeszélése

intézmény honlapja

családlátogatás a gyermek környezetének megismerése érdekében

az alapítvány kuratóriumi ülése

alapítványi (szülők-nevelők) bál; kötetlen találkozás, beszélgetés

Pedagógus és tanuló kapcsolata

tan- és osztályfőnöki órák

különböző foglalkozások (szakkörök, sportkörök, felzárkóztatók)

osztálykirándulások, tanulmányi, szakmai, és sportversenyek


45 | O l d a l

közösségi programok, rendezvények

Pedagógus, tanuló és szülő kapcsolata

Lehetőséget adunk a szülőknek az iskolai programokon való részvételre.

(farsang, iskolai hangversenyek, szereplések, tanévnyitó – tanévzáró ünnepély,

ballagás, tankönyvrendelés, játszóházak, papírgyűjtés, bemutatóórák, stb.)

Pedagógus és pedagógus kapcsolata

A közös értekezleteken, a munkaközösségi megbeszéléseken hasznos, új szakmai

ismereteket adnak át egymásnak a munkatársak. Egymás munkájának megismerése

megkönnyíti az alsó és felső tagozat közötti átmenetet; ill. segíti egymás

személyiségének elfogadását. Kiemelten segítjük az új kolléga beilleszkedését.

Óvodai kapcsolat

óvónők és a tanítók rendszeres kapcsolatot tartanak, látogatják egymás óráit

a leendő első osztályosok minden évben ellátogatnak az iskolába, ismerkednek

az iskola életével

zenei oktatást megkezdjük az óvodák nagycsoportjaiban

a tanulási nehézségek kiküszöbölése érdekében, és az óvoda-iskola átmenet

megkönnyítése érdekében iskolaelőkészítő foglalkozásokat szervezünk az

óvodásoknak, szüleiknek

megismertetjük az iskolakezdés előtt a lehetőségeket, szolgáltatásainkat, s mi is

fel tudunk készülni az érkező gyerekek szakszerű ellátására.

Az intézmény partnerei

az iskola irányításával, fenntartásával, működtetésével összefüggésben a Győri

Tankerületi Központtal,

szakmai, módszertani kérdésekben a Győri Pedagógiai Oktatási Központ

a tanulók tanulási, magatartási, pszichés problémái esetében a Győr-Moson-Sopron

Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal

a pályaválasztás területén a Győri Kereskedelmi és Iparkamara és a Győr-Moson-

Sopron Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával

a gyermekvédelmi tevékenységekkel kapcsolatban a Család- és Gyermekjóléti

Központ, a Családsegítő Központtal, a rendőrséggel

a hangszeres zeneoktatás kapcsán a Liszt Ferenc Zeneiskola-Alapfokú Művészeti

Iskolával

a hit- és etika oktatásával kapcsolatosan az egyházakkal

a város művelődési és művészeti intézményéivel (színházak, könyvtárak,

múzeumok, TIT, stb.)

a város általános iskoláival, középiskoláival.

A kapcsolattartás jellege szerint lehet hivatalos megkeresés, adatszolgáltatás, pályázatok,

versenyek, előadások, továbbképzések, közösen szervezett programok, rendezvények, stb.

A kapcsolattartás formái lehetnek személyes, telefonos, e-mail megkeresések, hivatalos

levelek, iratok, stb.

3.10 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A felvétel és az átvétel helyi szabályai


46 | O l d a l

A tanulói jogviszony

A belépés feltétele: a tanulói jogviszony létesítésekor a Köznevelési törvény 50.§ és a

20/2012. EMMI rendelet szerint járunk el.

Az emelt szintű ének-zeneoktatás belépésének feltételeit:

Előkészítő folyamat

Fontosnak tartjuk, hogy az emelt szintű oktatásban folyó munkát minél szélesebb körben

megismertessük beiskolázási körzetünkben, illetve betekintési lehetőséget nyújtsunk minden

érdeklődő számára. Ennek érdekében nyílt és bemutató tanítási órákat szervezünk, óvodás

csoportokat fogadunk játékos foglalkozásra, hangversenyeinkre (Kodály-nap, karácsonyi

koncert) várjuk a zeneszerető közönséget, és megragadunk minden alkalmat (pld. városi

fesztiválok, szereplések), hogy munkánkat bemutassuk. Iskolánkról a környező óvodákban

tájékoztatást tartunk.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei

A továbbhaladás feltételeire a Nkt. 57.§ és a 20/2012.EMMI rendelet az irányadó.

Az intézmény magasabb évfolyamába az a tanuló léphet, aki az előző évfolyam helyi

tantervében rögzített követelményeket legalább elégséges szinten teljesítette.

A Nkt. törvény 57.§ értelmében az intézmény vezetője a szülő kérésére legfeljebb egy

alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését. Ebben az esetben a

tanuló a megismétlésre kerülő évfolyamról kap bizonyítványt.

Ha a tanuló a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,

javítóvizsgát tehet (20/2012. EMMI rendelet 64.§).

A javítóvizsga rendje

A vizsgát 3 szaktanár vezeti (egyikük az elnök), írásban és szóban feleltetik a tanulót, a

javítóvizsgáról jegyzőkönyv készül.

Az értékelés közlésére a következő nyomtatványokat használja az iskola, haladási és

mulasztási napló, tájékoztató füzet, bizonyítvány és törzslap. A dokumentumok vezetése a

szaktanár illetve az osztályfőnök feladata.

A tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a

kettőszázötven tanítási órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát

meghaladja, a Nkt.5.§ (1) bekezdése és a 20/2012. EMMI rendelet 51.§ (7-8) bekezdése

alapján járunk el.

Az osztályozó vizsgával kapcsolatos eljárásrendre a 20/2012. EMMI rendelet 51§, 64§,

irányadó.

A tanulói jogviszony megszűnésére a Nkt. 53. § az irányadó.

A tanulói felmentések

A tanulói felmentések ügyében a Nkt. 55.§ irányadó.

A felmentésről a szülő írásbeli kérelme alapján az igazgató dönt; a mentesítés iránti

kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát, csatolni kell a szakértői és rehabilitációs

bizottság, illetve a nevelési tanácsadó szakértői véleményét.


47 | O l d a l

A képzés szerkezete, átjárhatóság

Az iskola szervezeti struktúrája 8 évfolyamos általános iskola. Az alapfokú nevelés – oktatás

szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart.

Két részre tagolódik:

a) 1 – 4. évfolyam alsó tagozat

b) 5 - 8. évfolyam felső tagozat

Az átjárhatóság érdekében a helyi tantervekben részletesen megfogalmazzuk a

követelményeket. A belső szakaszok lezárásaként, a ki- és belépés érdekében

teljesítménymérést végzünk. A mérés tájékoztatást nyújt tanárnak, diáknak, szülőnek egyaránt

a követelmények gyermekenkénti elsajátításáról.

A tanulók osztályokba és csoportokba szerveződnek. Az osztályok és csoportok

szervezésének elvei tanórán belül és kívül: - életkor-, képesség-, hatékonyság-,

eredményesség-, differenciálás- és érdeklődés szerint.

Átvétel más iskolából

Amennyiben a tanuló emelt szintű képzésben kíván részt venni, a szaktanár felméri tudását,

beilleszthető-e a speciális tantervű csoportba. A szaktanár véleményének kikérése után az

átvételről az intézményvezető dönt.

Más iskolából érkező tanuló esetében a körzethatárok, az osztálylétszámok figyelembe

vételével a bizonyítványa és iratai alapján vesszük át a tanulót.


48 | O l d a l

4. HELYI TANTERV

4.1 A választott kerettanterv megnevezése

A helyi tantervek az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről alapján készültek. Az iskola a kerettantervek alapján az alábbi helyi

tanterveket készítette el:

1-4. évfolyam:

Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelv (Angol és Német)

Matematika

Etika

Környezetismeret

Ének-zene (A változat és Emelt szintű)

Vizuális kultúra

Technika, életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport

5-8.évfolyam:

Magyar nyelv és irodalom (A változat)

Idegen nyelv (Angol és Német)

Matematika

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Hon és népismeret

Etika

Természetismeret

Biológia és egészségtan (A változat)

Fizika (B változat)

Kémia (B változat)

Földrajz

Ének-zene (A változat és Emelt szintű)

Vizuális kultúra

Informatika

Technika, életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport

Osztályfőnöki

Kiegészítő helyi tanterv: A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez.

Az egyes tantárgyak helyi tantervei CD-lemezen találhatóak.

Hit- és etika oktatás

A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az általános iskola 1-8.

évfolyamán az etika tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik. Az etika tantárgy

helyett tanulóink önkéntesen a törvényben előírt határidővel és módon Hit- és erkölcstan

oktatást választhatnak az egyházak képviselőivel előzetes egyeztetés alapján.


49 | O l d a l

A cél elérése érdekében a gyakorlatban megvalósuló elemek

Tetteik következményeinek megbeszélése napi szinten, közös értékelés, felelősök

munkájának értékelése, az ön és közösségi kritika fejlesztése.

Felelőskövetkezményeket előre meglátó fiatalokká nevelés.

Szituációs gyakorlatok keretében az órákon élethelyzetek kipróbálása, melyek a

nehézségek leküzdésében segítenek a későbbiekben.

Osztálykirándulásokon a tapasztalatok felhasználásával az egymás iránti tolerancia

fejlesztése.

Csoportos, családi rendezvények alkalmával egymásnak példamutatás, a kritikát

gyakorolása.

4.2 Az iskola tantárgyai, óraszámai, a kötelező, a kötelezően választandó, a

szabadon választható tanórai foglalkozások és ezek óraszámai

Az intézmény összes óraszáma (Nkt. 6.sz. melléklete szerint)

Osztályok Kötelező Engedélyezett

Tehetséggondozás –

felzárkóztatás

Nkt.27.§ (5)

Napi

terhelés SNI

1.a 20+5 52 2 6 3

1.b 20+5 52 2 6 3

2.a 20+5 52 2 6 3

2.b 20+5 52 2 6 3

2.c 20+5 52 2 6 3

3.a 20+5 52 2 6 3

3.b 20+5 52 2 6 3

3.c 20+5 52 2 6 3

4.a 22+5 55 2 7 3

4.b 22+5 55 2 7 3

1-4. évfolyam

összesen 526 20 30

5.a 23+5 51 2 7 3

5.b 23+5 51 2 7 3

6.a 23+5 51 2 7 3

6.b 23+5 51 2 7 3

7.a 26+5 56 2 7 4

7.b 26+5 56 2 7 4

8.a 26+5 56 2 7 4

8.b 26+5 56 2 7 4

5-8. évfolyam

összesen 428 16 28

Összesen 954 36 58

Megjegyzés : Az SNI tanulók csoportba sorolása a 20/2012.(VIII:31) EMMI- rendelet 138.§-a alapján

történik.


50 | O l d a l

Óraterv a helyi tantervekhez 1-4. évfolyam

Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.b

Magyar nyelv és irodalom 7 7+1 7 7+1 6 6+1 6+0,5 6+1,5

Idegen nyelv 1 1 2 2

Matematika 4 4+1 4 4+1 4 4+1 4 4+1

Etika/Hit és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 1+0,5 1+0,5

Ének-zene 2+2 2 2+2 2 2+1+1k 2 2+1+1k 2

Rajz 2 2 2 2 2 2 2 2

Technika 1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés sport 3+2 3+2 3+2 3+2 3+2 3+2 3+2 3+2

Szabadon tervezhető órakeret

(kötelezően választott) 2 2 2 2 3 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 25 25 25 27 27

Összesen 204

Óraterv a helyi tantervekhez 5-8. évfolyam

Tantárgyak 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

5.a 5.b 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a 8.b

Magyar nyelv és irodalom 4 4+0,5 4 4 3+1 3+1 4 4

Idegen nyelv (német, angol) 3 3 3 3 3 3 3 3

Matematika 4 4 3+0,5 3+1 3 3+1 3 3+1

Etika/ hit és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 2+0,5 2+0,5 2 2 2 2

Természetismeret 2 2+0,5 2 2+0,5

Fizika 2 2 1+0,5 1+0,5

Kémia 1 1+0,5 2 2

Biológia-egészségtan 2 2 1+0,5 1+1

Földrajz 1 1+0,5 2 2

Ének-zene 1+2 1 1+2 1 1+2 1 1+2 1

Hon- és népismeret 1 1

Rajz 1 1+0,5 1 1+0,5 1 1 1 1

Informatika 0,5 1 1+0,5 1 1 1 1+0,5

Technika 1 1 1 1 1 1

Testnevelés 3+2 3+2 3+2 3+2 3+2 3+2 3+2 3+2

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret

(kötelezően választott) 2 2 3 3 3 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 28 28 31 31 31 31

Összesen 236


51 | O l d a l

4.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei

A tankönyvválasztás elvei

A tankönyvrendelés, a tanulók tankönyvvel való ellátása a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet

szerint történik.

Tankönyvön a következőket értjük

a szerzői jogvédelem alá eső, nyomtatott formában megjelent és jogszabályban

meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított,

könyv, amely a tanulók részére pedagógiai szempontból feldolgozza,

továbbá rendszerezi valamely műveltségi terület, - részterület ismereteit,

szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, atlasz kottakiadvány, stb., amelyek

alkalmazása nélkül a tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el, ill. amelynek

alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, - részterület

ismeretanyagának átadásához,

az az elektronikus és képi ismerethordozó, amely tartalmánál fogva megfelel a

tankönyv követelményeinek.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

A tankönyv feleljen meg a kerettanterv és a kerettantervre épülő helyi tanterv

tananyagtartalmának és követelményeinek.

Előnyben részesüljön a tartós, több éven át használható tankönyv.

Szerkezete legyen jól áttekinthető, lehetőleg kövesse a tanterv elrendezését.

Az egyes pedagógiai szakaszokban egymásra épüljenek.

Szakmailag hibátlan legyen.

Adjon lehetőséget a differenciálásra.

Az ismeretszerzés tevékenységre, egyéni tapasztalatszerzésre épüljön.

A tankönyv esztétikus és jól áttekinthető képanyaga, ábrái egészítsék ki a leírtakat.

Figyelni kell a tankönyv súlyára

A tankönyv választásának módja

A tanulócsoportok számára a tankönyvek választásáról a munkaközösségek, ha nincs,

akkor a tantárgyat tanító tanárok döntenek a szakmai igazgatóhelyettes egyetértésével.

A választást módosítani csak a tankönyv feldolgozása után (következő tanév), indokolt

esetben igazgatói engedéllyel lehet.

A kiválasztás szempontjainak azonos mértékben megfelelő taneszközök közül a

kedvezőbb árut részesítjük előnyben, ezzel figyelembe véve a szülők anyagi helyzetét.

Az intézmény minden tanévben - az országos tankönyvjegyzék megjelenése után -

nyilvánosságra hozza a következő tanév tankönyvlistáját. Ebből a szülő eldöntheti,

mely tankönyvekre tart igényt és ezeket az iskola megrendeli.

A tankönyvekkel kapcsolatos feladatokat az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

tartalmazza.


52 | O l d a l

A taneszközök kiválasztásának elvei

A nyomtatott taneszközökön túl a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van

matematika-, rajz-, technika-, testnevelésórákon. Ezeket az eszközöket a munkaközösségek

illetve a szaktanárok határozzák meg.

A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

azokat az eszközöket kell előnybe részesíteni, amelyek több éven keresztül

hasznosíthatók

használhatóságukban az állandóságra törekszünk: új taneszközt csak nagyon szükséges

esetben, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be

Az eszközökről a szülőket tájékoztatjuk, a taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülő

feladata.

4.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósításának szabályai

A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti

műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes

kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi - érzelmi fogékonyság elmélyítésében

jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek,

ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a

közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság

megerősítése.

Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az

igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt; fejlessze a harmonikus személyiség

kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal

járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék:

a haza felelős polgárává váljék;

kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága;

reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;

megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka

világában;

törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására;

legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát

illetően;

váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;

ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket,

folyamatokat;

tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

Fejlesztési területek – nevelési célok

A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös

értékeket jelenítenek meg.


53 | O l d a l

A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az

ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is.

E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az

oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel –

egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket.

A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző

szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában:

beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési

követelményeibe, tartalmaiba;

tantárgyak részterületeivé válnak, vagy önálló tantárgyként jelennek meg az iskola

helyi tanterve szerint;

alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban

az osztályfőnöki órák témaköreit;

témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó,

egyéb iskolai foglalkozások, programok számára.

Nevelési célok és megvalósulásuk

Az erkölcsi nevelés

Elsősorban az etika, az osztályfőnöki órákon, és minden tanóra, tanórán kívüli

foglalkozás, szabadidős foglalkozás keretében valósul meg; a pedagógus

mintaadással folyamatosan erkölcsi nevelést végez.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Történelem-, hon-és népismeret, magyar-, osztályfőnöki, etika órákon,

ünnepélyeken, osztálykirándulásokon, múzeumlátogatásokkor valósul meg.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Történelem-, osztályfőnöki órákon, közösségi programokon, a diák-

önkormányzati munkában valósul meg.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Tanórákon, szabadidős foglalkozásokon, napköziben, tanulószobán, közösségi

programokon (projektek, játszóházak) valósul meg.

A családi életre nevelés

A biológia és egészségtan, osztályfőnöki, etika órákon, az iskola-egészségügyi

szolgálat segítségével a védőnő bevonásával valósul meg

A testi és lelki egészségre nevelés

Biológia és egészségtan, osztályfőnöki, etika, testnevelés órákon,

sportfoglalkozásokon, napköziben, tanulószobán, egészségnapon valósul meg

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Tanórákon, napköziben, tanulószobán, tanórán kívüli foglalkozásokon,

diáknapon, versenyeken, rendhagyó órákon (esélyegyenlőségi óra) valósul meg

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Környezetismeret, természetismeret, földrajz, biológia, kémia, technika,

osztályfőnöki órákon, napköziben, tanulószobán, Föld napja vetélkedőn valósul

meg


54 | O l d a l

Pályaorientáció

Osztályfőnöki órákon, pályaválasztási szülői értekezleten, pályaválasztási

kiállításon, a középiskolák nyílt napjain valósul meg

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Osztályfőnöki, technika, matematika órákon valósul meg

Médiatudatosságra nevelés

Osztályfőnöki, etika, informatika, magyar órákon valósul meg

A tanulás tanítása

Minden tanóra, napközis és tanulószobai foglalkozás feladata

4.5 A mindennapos testnevelés, testmozgás feladatai, megvalósításának módja

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27.§ (11). és a 97.§(6) bekezdése

rendelkezik a mindennapos testnevelés bevezetéséről.

A heti öt testnevelés órából legfeljebb heti két óra

a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott

oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,

b) iskolai sportkörben való sportolással,

c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező

vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a

tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás

birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

A NAT kiemelt fejlesztési feladatai között szerepel a testi és lelki egészség fejlesztése,

azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítása, amelyek a

gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

Ennek egyik segítő pillére lehet a mindennapos testnevelés.

A mindennapos testnevelés célja

A gyerekeknek igénye és vágya a mozgás, amiről az iskola a maga kötelmeivel mindinkább

leszoktatja őket. A mindennapos testnevelésnek az a legfontosabb célja, hogy ezt az

egészséges, gyermekekben spontán meglévő mozgásvágyat erősítse, és olyan tevékenységet

mutasson, amely a gyerekeknek tapasztalatot nyújt az örömszerző mozgásról. A mindennapos

testnevelésre azért van szükség, hogy a gyermekek szellemi terhelését testmozgással

ellensúlyozzuk, ezáltal hozzásegítsük a tanulmányi sikerekhez.

Amikor a mindennapos testnevelés jótékony hatását elemezzük, nem szabad megfeledkezni a

feltételekről: az intézményvezető, a tantestület, a fenntartó, a testnevelő, a szülői környezet, a

program és a létesítmények. A program sikere érdekében feltétlen egyetértés és

együttműködés szükséges az érintettek részéről.

Tárgyi feltételek

Az iskola rendelkezésére áll:

1 db 18 x 32 m-es függönnyel elválasztható műanyag borítású tornaterem,

1 db kültéri távolugró gödör nekifutó sávval,

1 db szabályos méretű betonos szabadtéri kézilabdapálya,

2 db szabadtéri salakos teniszpálya,

az iskola előtt és mögött betonos udvar,


55 | O l d a l

1 db osztályterem méretű tornaszoba,

tornaszerek, melyek listáját és mennyiségét az Intézményi eszköznyilvántartás

tartalmazza.

Az iskola közelében található a Móra park, és a 3. számú tározó tó körüli műanyag borítású

futópálya, amelyek szintén teret adhatnak a mindennapos testnevelés tevékenységeinek

végrehajtásához.

Személyi feltételek

Két fő testnevelés szakos pedagógus és a tanítónők látják el a mindennapos testnevelés

feladatait. Óraadóként heti 10 órában 1 fő teniszedző dolgozik.

A mindennapos testnevelés megvalósítása

Iskolánkban a mindennapos testnevelést alsó tagozaton heti 5 óra, felső tagozaton 3+2 óra

rendszerben kívánjuk megvalósítani.

Jelenleg évfolyamonként két osztály működik. A heti 3 testnevelés óra mellett heti 2 órában:

a tenisz sportágat választó tanulók teniszoktatásban részesülnek.

az „a” osztályok és a „b” osztályok nem teniszező diákjainak lehetőségük van iskolánk

sportköreinek és mindennapos testnevelés foglalkozásain, vagy

szakosztályok illetve versenyszerű sporttevékenységet folytató egyesületek edzésein

részt venni.

4.6 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése a különböző életkori szakaszokban lévő motorikus,

vagyis kondicionális és koordinációs képességek fejlettségi szintjére keresi a választ.

4.6.1 A mérés fő célja

Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző

szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. A minőség-

ellenőrzés területén pedig az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése

és minősítése.

Felhasznált módszer

A 2014/2015. tanévtől kezdődően kerül bevezetésre a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi

Teszt (NETFIT), mint diagnosztikus értékelő tesztrendszer. Ez váltja fel a korábbi

HUNGAROFIT tesztet.

A NETFIT az egészségközpontú fittségi tesztek közé tartozik, és mint ilyen a testösszetételt,

az izomerőt, az erő-állóképességet, a hatékonyságot és az aerob állóképességet vizsgálja.

Mivel kritériumorientált értékelési rendszerről van szó, külső viszonyítási pontként az

egészségzóna határértékét adja meg. Ez azt jelenti, hogy a gyermek vagy az egészséges

zónában van az adott teszteredménye alapján, vagy a „fejlesztés szükséges” zónában. Nem

egymáshoz, hanem az „egészségeshez” viszonyítja a tanulói teljesítményt, így elvileg minden

gyermek számára elérhető az egészségeshez szükséges teljesítményminimum.

A NETFIT rendszert alkotó antropometriai mérések és motoros próbák a következők:

testtömeg mérése

testmagasság mérése

helyből távolugrás teszt


56 | O l d a l

kézi szorítóerő mérése

hasonfekvésből törzsemelés teszt

ütemezett fekvőtámasz teszt

ütemezett hasizom teszt

hajlékonysági teszt

20 méteres állóképességi ingafutás teszt.

Formája

Évente ősszel az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján valósul meg a mérés.

Értékelés

A tanulók teljesítményének értékelése csak az 5-8. évfolyamokon kötelező, alsó tagozatban

csak ajánlott. Az értékelés egy központi számítástechnikai háttér segítségével elektronikusan

zajlik és a tanulók egyéni teljesítményértékelő lapot kapnak a teljesítményükről és további

fejlesztési területeikről.

4.7 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési rendje

4.7.1 A tanuló jutalmazásának rendje, a tanuló magatartásának és szorgalmának

értékelése

A tanulók ellenőrzése, értékelése

Diagnosztikus értékelés (helyzetfeltárás, döntéselőkészítés a tanulás pedagógiai feltétele)

év eleji és félévi ellenőrzés az előzetes tudás és tanulási alkalmasság megállapítása

abból a célból, hogy a következő folyamat irányításához szükséges döntéseket meg

lehessen hozni

ennek során feltárjuk a tanulók tudás- és teljesítményszintjét egy-egy oktatási szakasz

kezdetén

az értékelés során megállapítjuk, melyek azok a területek, melyeken a diákok jól

teljesítenek, illetve hol találhatók hiányosságok a felkészültségükben

mindezek feltárása lehetővé teszi a csoportra, esetleg az egyénre szabott nevelő-oktató

stratégia kidolgozását

diagnosztikus mérést nem csak a folyamat előtt, hanem annak bármely pontján

alkalmazhatunk, ha indokoltnak látszik, a folyamat állandó korrigálása érdekében,

mindez a pedagógus egyéni döntése

Szummatív értékelés (szakaszzáró, minősítő értékelés)

egy-egy oktatási szakasz lezárása. Az adott folyamatra vonatkozóan a tanulók

teljesítményének, fejlődésének átfogó minősítése

kategóriákba soroljuk a tanulókatszelektáljuk, szűrjük a tanulókat

iránymutató a pályaorientáció során

Formatív, fejlesztő értékelés (állandó, folyamatos értékelés; alakító, segítő értékelés)

a tanulóknak állandó visszajelzést biztosítunk az elért sikerekről, a hibákról,

nehézségekről, amelyek lehetővé teszik a menet közbeni korrekciót, illetve

önkorrekciót

ezáltal elkerülhető a tanulók lemaradása, biztosítani lehet a menet közbeni

felzárkóztatást

a BTMN és SNI tanulóknál gyakori alkalmazása ajánlott


57 | O l d a l

a pedagógus számára is jelentős, hiszen ennek alapján javíthat a tanítási-tanulási

folyamat minőségén

nem a komplex tudásra, hanem a tudáselemekre irányul (szöveges értékelés kísérheti)

eredménye nem kerül be (általában) a naplóba

ez az értékelési forma jelentős szerepet tölt be a személyiség formálásában

Az ellenőrzés és értékelés követelményei:

tényszerű (az ellenőrzés tapasztalatain alapuló)

konkrét

nevelő hatású (ösztönözzön)

feladat-meghatározó (a továbbfejlesztés lehetőségei)

Az ellenőrzés és értékelés alapelvei:

személyre szóló

igazságos

pozitív

reális

Az érdemjegy illetve az osztályzat megállapítása a tanuló értékelésekor, minősítésekor nem

lehet fegyelmezési eszköz.

A szöveges minősítés

A gyermeki teljesítmények értékelése, minősítése többelemű rendszer, melyben érvényesül

az egyén önmagához viszonyított fejlődésének tükrözése, a munkához, tanuláshoz való

viszonyának figyelembevétele, a tárgyi tudás egzakt mérése és a képességekben,

készségekben bekövetkező változások rögzítése.

Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges

minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve

felzárkóztatásra szorul.

Az értékelés, minősítés rendszerességére vonatkozó eljárások

Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges

minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, ill.

felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a

szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését,

haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges

intézkedésekre. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon érdemjegyekkel és

osztályzatokkal értékelünk, minősítünk.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai - jogszabályban meghatározott kivétellel - a

következők, a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3),

elégséges (2), elégtelen (1).

5 (jeles) a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül

tudja alkalmazni

4 (jó) a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni

3 (közepes) a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni

2 (elégséges) a tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja

alkalmazni


58 | O l d a l

1 (elégtelen) a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja

alkalmazni

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes és megközelítőleg objektív

értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek

értékelésekor az elért pontszám érdemjegyre történő átváltását megközelítőleg az alábbi

százalékok alapján végzik a pedagógusok. (Néhány százaléknyi eltérés mutatkozhat a reál és

humán tantárgyak százalékos értékelése között.)

Teljesítmény Érdemjegy

100 - 93 % jeles (5)

92 - 80 % jó (4)

79 - 65 % közepes (3)

64 - 45 % elégséges (2)

44 - 0 % elégtelen (1)

A magatartás és szorgalom értékelése és minősítése szövegesen és érdemjeggyel történik. Az

értékelésnél figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat.

Az érdemjegyek és osztályzatok a köznevelési törvény 54. § (2) szerint a következők:

Magatartás Szorgalom

példás (5) példás (5)

jó (4) jó (4)

változó (3) változó (3)

rossz (2) hanyag (2)

A magatartás és szorgalom minősítését félévkor és év végén az osztályfőnök az osztályban

tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. Az írásbeli értékelés megjelenhet

tájékoztató füzetben, tantárgyi füzetekben, munkafüzetekben és felmérő lapokon is.

A szülőket a tájékoztató füzeten keresztül értesítjük a tanulók teljesítményéről,

előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. Az első évfolyamon, a tanuló szöveges

minősítése év végén, a bizonyítvány pótlapon történik.

Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul ” minősítést kap, először szóban tájékoztatjuk a szülőt a

fennálló problémákról, majd többszöri alkalom után írásban is megtesszük ugyanezt.

Lépései:

1. Értékelni kell a tanulók teljesítményét, előmenetelét.

2. Fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket.

3. Javaslat a tanulók felzárkóztatására a sikeres továbbhaladáshoz.

A fejlesztés lehetséges módjai:

személyre szólóan összeállított ismeretfejlesztő anyag

bátorítás


59 | O l d a l

- pozitív megerősítés

- bizalom

- személyes odafordulás

- helyes viselkedésminták nyújtása

- alapvető szabályok elsajátíttatása

- nyugodt légkör

külső segítség keresése – Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat –

logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus

A fejlesztés lehetséges formái

egyéni foglalkozásra szánt időkeretben

órai differenciálással

az iskolai fejlesztő pedagógus foglalkozásain

az iskolai gyógypedagógus fejlesztő foglalkozásain

a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat szakszolgáltatásain

az „utazó logopédus” fejlesztő foglalkozásain

Az értékelés egyéb területei és formái 1-8. évfolyamon

Értékelés a 2. évfolyam végétől – 8. évfolyam végéig – osztályozással

Az érdemjegy akkor éri el a kívánt pedagógiai hatást, ha széles körű ellenőrzés és minden

lényeges mozzanatra kiterjedő értékelés alapján született meg. Ne csak a hiányosságokat

vegyük számba, hanem emeljük ki azt, ami jó.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2),

elégtelen (1).

A tanuló akkor értékelhető reálisan, ha minimum 3 érdemjegye van egy félévben, de

törekedni kell arra, hogy havonta kapjon legalább egy jegyet. Figyelemmel kell lenni a szóbeli

és írásbeli számonkérés helyes arányára.

A tanulók félévkor és év végén munkájuk minősítéseként osztályzatot kapnak. Az év végi

osztályzatban az egész éves teljesítményüket értékeljük, figyelembe véve a javuló illetve

romló tendenciát is.

Az a tanuló, aki egy adott tantárgyból egész évben kimagasló teljesítmény nyújt, év végén

bizonyítványába jeles helyett kitűnő minősítést kaphat. A kitűnő minősítés megítélése a

szaktanár joga.

A magatartás és a szorgalom értékelése a 2. évfolyam végétől a 8. évfolyam végéig.

A magatartás nem más, mint válasz egy bizonyos szituációban rejlő kihívásra, amely

viselkedésmintákat követ és tettekben, cselekvésben nyilvánul meg.

Magatartás

(5) példás

(4) jó

(3) változó

(2) rossz


60 | O l d a l

A tanulók értékelésénél figyelembe kell venni az életkori sajátságokat.

Példás: Nevelőivel, társaival szemben őszinte, becsületes, segítőkész, tisztelettudó. Mindig

az alkalomhoz illően öltözve, rendesen és tisztán jelenik meg. Magatartása példamutató. A

Házirend követelményeit betartja. Közösségben aktivitásával, kezdeményezéseivel jó irányba

befolyásolja társait.

Aktív magatartásával előmozdítja a tanítási órák sikerét, kiveszi részét a diákönkormányzat

munkájából.

Jó: Magaviselete jó, csak ritkán és kis mértékben vét a Házirend, a társadalmi együttélés

szabályai ellen. A közösségben vállalt vagy kapott feladatoknak eleget tesz. Ritkán

kezdeményez, de társai jó kezdeményezéseit támogatja. Iskolai megbízatásait képességeinek

megfelelően elvégzi. Társas kapcsolataiban megbízható, korrekt és tisztelettudó.

Változó: Magaviselete fegyelmezetlen. Felszerelését, ellenőrzőjét gyakran otthon felejti.

Közösségi feladatokat önként nem vállal, nem kezdeményez. Egyéni érdekeit igyekszik a

közösség rovására érvényesíteni.

Társas kapcsolataiban nem tiszteli társait, társaival szemben önző, nem őszinte. Tanáraival

szemben tiszteletlenül viselkedik. Zavarja a tanóra menetét. Durván beszél. Rongálja az iskola

és társai felszerelését.

Rossz: Magatartása ellen gyakoriak, vagy súlyosak a kifogások. Közösségben passzív, rossz

irányba befolyásolja társait, cinikus. Bomlasztóan hat a közösségre, akadályozza társait a

munkájukban. Veszélyezteti társai testi épségét. Durván beszél, szemtelenkedik. Többször

igazolatlanul hiányzik. Dokumentumot hamisít. Szándékosan rongálja az iskola és társai

felszerelését, vagy eltulajdonítja azokat. Igazolatlan hiányzás esetén.

A szorgalom a követelményeknek megfelelő feladatok képességekhez mért teljesítése.

Szorgalom

(5) példás

(4) jó

(3) változó

(2) hanyag

Példás: Tanulmányi munkáját mind a tanórákon, mind otthon képességeinek megfelelően

végzi, tudása maximumát nyújtja, szorgalmi feladatokat végez. Teljesítménye egyenletes,

kitartó. Munkájára aktivitás, önállóság jellemző. Képességeinek megfelelően többletfeladatot

vállal és teljesíti is azt.

Jó: Jó szorgalmú az a tanuló, aki figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, felkészül a

tanórára. Munkájában esetenként igényli az ösztönzést. Érdeklődése megmarad az iskolai

tananyag keretein belül. Szorgalmi feladatot ritkán vállal.

Változó: Tanulmányi munkáját az iskolában és otthon nem mindig képességeinek

megfelelően végzi. Teljesítménye hullámzó, erőfeszítésre nem hajlandó. Munkavégzése


61 | O l d a l

pontatlan, nem rendszeres, felszerelése hiányos. Otthoni feladatait rendszertelenül végzi,

munkájára és felszerelésére igénytelen.

Hanyag: Tanulmányi munkájában passzív, rossz a tanuláshoz való viszonya. Teljesítménye

többnyire messze a képessége alatt marad, mert nem hajlandó rendszeresen dolgozni. Esetleg

a minimális szintet sem teljesíti. Feladatait nem készíti el. Az iskolai felzárkóztató

foglalkozásokon nem vesz részt, a tanári segítséget elutasítja.

A magatartást és szorgalmat az osztályfőnök értékeli. Az értékelésben támaszkodik az

osztályában tanító szaktanárok és az osztálytársak véleményére, ill. az ún. „ Magatartás

füzetre”. A füzetet egész évben folyamatosan vezetik a tanárok, bejegyzik a magatartási

vétségeket, a házi feladat és az ellenőrző hiányát; ugyanakkor pirossal írják be a dicséreteket.

A magatartás és szorgalom osztályzatokat félévkor és év végén az osztályfőnök a

szaktanárokkal gondosan egyezteti, majd a tantestület osztályozó értekezleten hagyja jóvá.

Az elmarasztalás és jutalmazás módja 1-8. évfolyamon

Az a tanuló, aki kötelességeit valamilyen formában megszegi, fegyelmi intézkedésben

részesítendő.

A fegyelmi intézkedések a következők lehetnek:

1. szaktanári figyelmeztetés

2. osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban, írásban)

3. osztályfőnöki intés

4. igazgatói figyelmeztetés (szóban, írásban)

5. igazgatói intés

6. nevelőtestületi megrovás

Igazgatói intés vagy tantestületi megrovásban részesített tanuló esetében az osztályfőnök

mérlegelheti annak lehetőségét, hogy a tanuló nem vehet részt az osztály vagy az iskola által

szervezett kiránduláson, rendezvényen.

A házirend előírásait megszegő tanuló szaktanári, illetve osztályfőnöki figyelmeztetést kap.

A házirend szabályait sorozatosan megszegő tanuló osztályfőnöki intőt kap. (Több esetben is

adható.)

A súlyos vétséget elkövető tanuló igazgatói intőt kap.

A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az e-naplóba be kell írni.

4.8 Jutalmazások

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó

szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó

hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást

tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A jutalmazás formái

a.) Egyéni jutalmazási formák: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret,

nevelőtestületi dicséret.

Közösségi tevékenység

Osztályfőnöki, napközis nevelői vagy igazgatói dicséret adható az osztály/csoport

érdekében végzett, elismerésre méltó tevékenységért.


62 | O l d a l

Kodály - hét

Ezek a rendezvények külön elbírálás alá esnek. Oklevél és tárgyi jutalom.

Tanév végén

kitűnő tanuló: könyv / példás magaviseletű, kitűnő tanulmányi eredményű tanuló /

jeles tanuló: oklevél / jeles rendű az a tanuló, akinek legfeljebb két jó osztályzata

van, és az egyik készségtantárgyból /

közösségi munkáért / napközi, osztály /: oklevél

nevelőtestületi dicséret: kimagasló tanulmányi munkáért és / vagy példamutató

magatartásáért adható

8. év végén: „A Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola kiváló tanulója”

cím elnyerése és tárgyi jutalom

4., 8. év végén: aki négyszer, illetve a nyolc év alatt folyamatosan kimagasló

eredményeket ért el megyei, területi, országos sportversenyeken / iskola,

sportklub/, tárgyi jutalmat kaphat.

b.) Csoportos jutalmazási forma

a diákönkormányzat és az iskola alapítványának anyagi hozzájárulása a

kirándulásokhoz, kulturális programokhoz.

4.9 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek

számonkérésének rendje

Az iskolai írásbeli beszámoltatás célja

A tanulók teljesítményét a nevelési, tanítási - tanulási folyamat során rendszeresen

ellenőrizni, értékelni kell. Időnként, ahol lehetséges és szükséges, mérésekkel is alátámasztva.

A teljesítmény mérésének elsőrendű célja a tények minél pontosabb feltárása a javító

beavatkozás érdekében.

Az ellenőrzés részint folyamatos, részint időszakos tevékenység. A tanultak rendszeres

ellenőrzése minden tanítási folyamat szerves része, amire a tanárnak és a tanulónak egyaránt

szüksége van, illetve ami nélkül folyamatos haladás nehezen képzelhető el. A kedvező

eredmény kedvet ad a további munkához, a kevésbé sikeres teljesítmény pedig rávilágít

azokra a pontokra, ahol még tisztázásra, gyakorlásra, elmélyítésre lesz szükség.

Az ellenőrzés nem csak a tanár kötelessége, hanem a diák számára is természetesnek kell

lennie.

Fontos, hogy tanítványainkban kialakuljon a rendszeres önellenőrzés igénye és gyakorlati

módszere.

Az iskolai írásbeli beszámoltatás legyen

megbízható: a körülményektől, a tanár személyétől, hangulatától függetlenül ugyanazt

az eredményt adja

igazságos és érvényes: az írásbeli beszámoltatás valóban azt mérje, amit a célja szerint

számon akar kérni

kivitelezhető: reális idő álljon a tanuló rendelkezésére

értékelhető és összehasonlító: az írásbeli beszámoltatás csak akkor éri el teljes célját,

ha megmutatja, hogy a tanulók mennyit sajátítottak el a tanított anyagból, illetve

társaikkal összevetve hogyan teljesítettek

Az írásbeli beszámoltatás formái


63 | O l d a l

- írásbeli felelet

- röpdolgozat, dolgozat

- tanév eleji felmérés, témazáró

- félévi, év végi felmérés

Az írásbeli beszámoltatás rendje

- A tanév eleji, a félévi és az év végi felmérések rendje a tanév egyes

időszakaihoz igazodik.

- A témazárók íratásának rendje a tanmenetekben szabályozott.

- A dolgozatok íratásának rendje a tanmenetekben kerül megtervezésre.

- Az írásbeli felelet és a röpdolgozat íratásához kidolgozott rend nincs, a

szaktanárnak jogában áll eldönteni, hogy mikor írat.

Az írásbeli beszámoltatás korlátai dolgozat, témazáró, tanév eleji, félévi, év végi felmérés

íratása esetén az osztályban tanító szaktanárok előzetes egyeztetése alapján egy tanítási napon

1 – 4. évfolyamon 1 az 5 – 8. évfolyamon 1, maximum 2 darab írásbeli beszámoló íratása a

megengedett.

Az osztályfőnökök feladata figyelemmel kísérni a tanulók osztályzatait egyeztetni a

szaktanárokkal, hogy az egyes rendelkezések betartásával kapták-e a tanulók az

osztályzataikat.

4.9.1 Az iskolai írásbeli beszámoltatás szerepe és súlya a tanulók értékelésében

Az iskolai írásbeli beszámolóra érdemjegyet vagy szöveges értékelést adunk, ennek szerepét

és súlyát az egyes beszámoló-típusoknál fejtjük ki részletesen

Az iskolánkban alkalmazott írásbeli beszámoltatások rendszere, formái jellemzői

Írásbeli felelet a mindennapos számonkérés egyik formája.

- célja: a szaktanár méri a tanulók óráról órára való felkészülését, valamint

bizonyosságot szerez arról, hogy az előző órai tananyagot a tanulók milyen mértékben

sajátították el, tudják-e alkalmazni az ismereteket.

- rendje: a szaktanár jogában áll eldönteni, hogy milyen gyakorisággal, s hány tanulót

érintve alkalmazza az írásbeli feleletet.

- korlátai: a ráfordítható idő maximum 10 – 12 perc.

- értékelése: érdemjeggyel, szövegesen is.

Az érdemjegy a szóbeli felelettel egyenértékű beírt jegy a félévi, év végi értékelésnél

feleletnek számít.

Röpdolgozat az írásos beszámoltatás egyik fajtája.

- célja: a tanult anyag megértésének, elsajátításának, begyakorlásának mérése 2-3 óra

tananyagából válogatott, lényegre irányuló kérdések alapján a biztonságos

továbbhaladás érdekében.

- rendje: a szaktanár dönti el, hogy milyen gyakorisággal, s hány tanulót érintve

alkalmazza a röpdolgozat íratását.

- korlátai: a ráfordítható idő maximum 15 -20 perc



64 | O l d a l

Dolgozat a tanmenetekben előírt, tantárgyanként eltérő tartalmú kötelező írásbeli beszámoló,

amelyet a tanár ellenőriz és értékel

- célja: a tanár ezen keresztül méri, hogy a tanuló milyen szinten tudja alkalmazni a

megszerzett ismereteket, látja-e az összefüggéseket, képes-e önállóan kiemelni a

lényeget, képes-e a logikus gondolkodásra, az írásbeli önálló munkára, gondolatainak

kifejtésére

- rendje: íratható házi dolgozatként és tanítási órán

A házi dolgozat nem egyenértékű az iskolai dolgozattal, ugyanis ez nem minden esetben

önálló munka. Előnye abban áll, hogy korlátlan a ráfordítható idő, minden tanuló a saját

ütemében dolgozhat, s bármilyen forrásmunkát használhat.

Osztályozni nem kötelező, de szorgalmi jeggyel ösztönözhetjük a tanulót a további ismeretek

szerzésére, készségfejlesztés céljából.

Az iskolai dolgozatok esetében az egyes tantárgyakban kötelező vagy megengedett

dolgozatok számát, mélységét a helyi tanterv alapján elkészített tanmenet szabályozza.

A szaktanár köteles a dolgozatot két héten belül kijavítani, értékelni.

- korlátai: a ráfordítható idő 1-4. évfolyamon egy tanítási óra, azaz 45 perc, az 5-8.

évfolyamon maximum 2 egymást követő tanítási óra, vagy 2-szer 45 perc.


A félévi, év végi értékelésnél nyomatékosan figyelembe vesszük az osztályzat kialakításában

a dolgozatok jegyeit.

Témazáró Egy adott időszak, nagyobb témakör, anyagrész után a tanulók tudásszintjének

mérése. (Alsó tagozatban jól bevált módszer, a témazáró előtt íratott tudáspróba, így az

előzetes méréssel ráirányíthatjuk a tanulók figyelmét az esetleges hiányosságokra, azok

pótlása érdekében. Nem osztályozzuk.)

- célja: egy-egy téma, azaz összefüggő nagyobb anyagrész számonkérése, az

összefüggések meglátásának felmérése, a tananyag gyakorlati alkalmazásának foka,

logikus gondolkodásra késztetés – irányított kérdésekkel, feladatokkal

- formái:

a) a felmérő anyagát a szaktanár állítja össze

b) a munkaközösségek készítik el a témazárót

c) a választott tankönyv szerzői által javasolt feladatlapok

d) válogatás a tankönyvpiac kínálatából

- rendje: a helyi tantervhez készült tanmenetekben tantárgyanként szabályozott egy-

egy téma összefoglalása, ismétlése után beépített írásbeli beszámoltatás.

- korlátai: időráfordítás témától, tananyagmennyiségtől függően a ráfordítható idő 1-4.

évfolyamon egy tanítási óra, azaz 45 perc, az 5-8. évfolyamon maximum 2 egymást

követő tanítási óra, vagy 2-szer 45 perc.

- értékelése: szövegesen vagy érdemjeggyel történik, döntően befolyásolja a félévi és az

év végi osztályzatokat.

Tanév eleji felmérés

- célja: a tanév eleji ismeretanyag mérése útmutató az ismétlés irányát, mélységét

tekintve


65 | O l d a l

- formái: a szaktanár bármilyen formát alkalmazhat

- rendje: a tanév elejéhez kötött

- korlátai: a szaktanár jogában áll eldönteni, hogy mennyi időt szán a tanév eleji

felmérésre

- értékelése: szóban értékelünk, nem osztályozunk, a tanulók figyelmét ráirányítjuk

az esetleges hiányosságokra, s ezek pótlásának nélkülözhetetlenségére

Félévi, év végi felmérés különbözősége a mérendő anyag mennyiségéből adódik, félévkor az

első félévi tananyag, év végén viszont az éves tananyag alapján készül.

- célja: viszonylag rövid idő alatt meghatározott kérdések, feladatok alapján mérjük,

hogy tanulóink tudásszintje hol áll egy előzetesen rögzített cél-, illetve

követelményrendszerhez képest

- formái: a szaktanár bármilyen formát választhat

- rendje: félévhez és a tanév végéhez igazodik

- korlátai: Az osztályban tanító tanárok előzetes egyeztetése alapján, 1-4. évfolyamon

tanítási naponként 1 x 45 perc, 5-8. évfolyamon tanítási naponként maximum 2 x 45

perc az írásbeli beszámoltatás ideje. Lehetőleg az 5. órában félévi és év végi felmérést

ne írassunk.

- értékelése: érdemjeggyel, szövegesen is

Az érdemjegy kialakítását évfolyamonként és tantárgyanként közösen meghatározott

ponthatárok alapján egységes százalékos rendszer határozza meg.

Országos mérések

A 6. és 8. évfolyamokon kiemelt feladatként kezeljük az országos kompetenciamérések

lebonyolítását. Az eredményeket feladatszintre, osztályszintre és egyéni teljesítményszintre

bontjuk le, elemezzük, értelmezzük azokat. Ennek alapján tervezzük és hajtjuk végre a

készség- és képességfejlesztést, a differenciálást.

A szóbeli beszámoltatás

- célja: szóbeli megnyilatkozás (valamely témakörnek vagy egy részének kifejtése

felelet, kiselőadás formájában; alapvetően önállóan, szükség esetén rávezető tanári

kérdésekkel). A tantárgyi alapfogalmak, definíciók megtanulása. A tanulók szóbeli

kifejezőképességének fejlesztése, önálló gondolatok összefüggő, szabatos

megfogalmazása, ösztönzés a szép beszédre.

- rendje: a szaktanár jogában áll eldönteni, hogy milyen gyakorisággal, hány tanulót

érintve alkalmazza a szóbeli feleletet

- korlátai: törekedni kell rá, hogy erre a tanuló félévenként egyszer, de legalább a tanév

során egy alkalommal minden tantárgyból (nem gyakorlati) lehetőséget kapjon

- értékelése: érdemjeggyel, szövegesen is

4.10 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli

feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Az általános iskolában folyó oktatómunka hagyományos és szerves része az otthoni

felkészülés, amely az iskolában tanult ismeretek elmélyítésére, kiegészítésére és

rendszerezésére szolgál.


66 | O l d a l

A mindennapos felkészülés történhet

a) a napközi otthonban

b) a tanulószobán

c) otthon

Napközi otthoni és tanulószobai tanulás

A tanulók szervezett gyermekközösségben, nevelők irányításával tanulják meg, készítik el

leckéiket. Felkészülésüket és tudásukat rendszeresen ellenőrzik és értékelik.

A felkészülésre fordítható idő:

a) napközi otthonban délutánonként 60 perc

b) tanulószobán délutánonként 2 x 45 perc

Ez az időtartam csak azokra a tanulókra érvényes, akiknek nincs délutáni különórájuk

(hangszer, sport, hittan, stb.); az egyéb elfoglaltsággal rendelkező tanulók esetében ez az

időtartam csökken, amit otthoni felkészülés keretében pótolni kell.

Otthoni felkészülés

Az otthoni tanulás során a tanulóknak a tanár közvetlen segítsége nélkül, a saját értelmi

képességeikre alapozva kell felkészülniük. A tananyag jó iskolai feldolgozása, a füzetbe

bekerült logikus vázlat és a példák csökkenthetik a tanulási időtartamot, s fokozhatják a

tanulás intenzitását. Minden évfolyamon beépített téma a - Hogyan tanuljunk tanulni? -

anyag, ehhez a tanulók otthoni tanulását segítő tevékenységrendszert a fejezet végén

fogalmaztuk meg.

1) A tanulási tevékenység megszervezése

- a másnapi órák számbavétele

- a tantárgyak tanulási sorrendjének meghatározása nehézségük szerint

- a tantárgyak tanulási sorrendjének meghatározása jellegük különbözősége szerint

(humán – reál, szöveges – nem szöveges) váltakozó tanulás

- a szóbeli tanulás és az írásbeli feladatok elkészítésének sorrendje

- a tanszerek, segédeszközök kikészítése

- rend a tankönyvek, füzetek és egyéb taneszközök között

- tanulás közben pihenőszünetek tartása

- az idővel való gazdálkodás (intenzív munka, koncentrált figyelem, elterelő

ingerek elleni küzdelem)

2) A tanulás tartalmi megoldása

- az észlelések pontossága (az olvasás szöveghűsége, a szemléltetési segítség – kép,

illusztráció, táblázat – értelmes felfogása)

- a tanult szöveg megértése (a szavak értelme, a kifejezések jelentése)

- a lényeges és a lényegtelen elkülönítése (a lecke logikai váza, értelmes

szakaszokra bontása)

- a szóbeli tanulás és az írásbeli feladatok összekapcsolása

- az írásbeli feladatok tartalmi megértése, összefüggések meglátása

- az írásbeli feladatok tartalmi megoldása

3) A tanulásnál használt módszerek

- az egész részenként való tanulása, végül az egész egybefogása, átismétlése


67 | O l d a l

- a tanulás, olvasás és elmondás összekapcsolása, többszöri ismétlése; a nem

megértésen alapuló bevésés (magolás) értéktelenségének tudatosítása

- a tankönyv és az iskolában készített füzetvázlat együttes használata

- a tanulás és a gyakorlati alkalmazás összekapcsolása

- a tankönyv tipográfiájának felhasználása (cím, szedés, jegyzetek, illusztrációk)

- segédeszközök használata (térkép, lexikon, szótár, internet, a kérdezés lehetősége

szülőktől, felnőttektől, társaktól, stb.)

- ellenőrzés, önellenőrzés (a lecke felmondása, az írásbeli feladatok átnézése, stb.)

Szóbeli házi feladatok

- célja: ösztönözze a tanulót a tanórán már elsajátított ismeretek megértésére,

ismétlésre, az összefüggések meglátására, a lényeg kiemelésére. A tantárgyi

alapfogalmak, definíciók megtanulása az írásbeli házi feladatok elkészítéséhez

szükséges elméleti anyag elsajátítása, a tanuló önellenőrzése, a tanulók szóbeli

kifejezőképességének fejlesztése, önálló gondolatok összefüggő, szabatos

megfogalmazása; ösztönzés a szép beszédre a témához kapcsolódó, attól nem eltérő

mondatsor formájában.

- elvei: óráról – órára adható, a tanítási órán aláhúzással, kiemeléssel irányítsuk a tanuló

figyelmét a lényegre, az összefüggésekre, így segítjük az otthoni szóbeli felkészülését

- korlátai: egyik óráról a másikra egy lecke anyagánál többet nem adunk. Már a tanítási

órán tudatosítjuk a tanulókban, hogy a lényeget kell otthoni szóbeli tanulás formájában

elsajátítania, s nem szükséges a betűről – betűre tanulás, „magolás”.

Írásbeli házi feladat otthoni felkészülést igénylő feladat, amelyet a tanuló a tantárgyi füzetbe,

vagy a tantárgyhoz kapcsolódó munkafüzetbe, munkatankönyvbe készít el.

- célja: az új ismeretek begyakoroltatása, megerősítése a szabályok gyakorlati

alkalmazása, mennyiségében és minőségében igazodik a tanulók optimális

terhelhetőségének szintjéhez.

- elvei: az írásbeli házi feladatok tantárgyanként eltérőek, a tantárgyi ismeretek

alkalmazásához szükséges jártasságok, készségek kialakításához, a képességek

fejlesztéséhez alapvetően fontos az írásbeli házi feladat.

A gyakorlásnak, gyakoroltatásnak az egyik formája, ezért szükségszerűen

rendszeresnek kell lennie, hogy minden új készség illeszkedjen be az előzőleg szerzett

készségek rendszerébe az írásbeli házi feladatok elkészítése a tanuló kötelessége. A

szaktanár jogában áll az írásbeli házi feladatok ellenőrzése, értékelése a hanyagságból

elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető”elégtelennel.

(Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudás nem mérhető. A

házi feladat elvégzésének hanyagságból történő mulasztását pedagógiai eszközökkel

és módszerekkel lehet büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat

dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése stb.)

- korlátai: A pedagógusok által meghatározható házi feladat mennyiségét az alábbiak

szerint szabályozzuk:

a) mivel a gyakorlatok elegendő száma szükséges ahhoz, hogy a készség

kialakuljon, ezért a szaktanárok által adott minimális házi feladatot minden

tanulónak meg kell oldania


68 | O l d a l

b) tanulóink eltérő képességei, céltudatossága, szorgalma miatt minden

tantárgyból adható a minimális házi feladaton kívül a tanuló eredményességét

segítő szorgalmi házi feladat is, ami viszont nem kötelező

A tanítási napokra, a hét végi pihenőnapokra és a szorgalmi időben biztosított szabadnapokra

tanulóink kapnak házi feladatot, hogy a folyamatosságot biztosítani tudjuk. A tanítási

szünetekre (őszi szünet, téli szünet, tavaszi szünet, nyári szünet) kötelező házi feladatot nem

adunk.

Ajánlunk viszont érdekes, szórakoztató, a kikapcsolódást és a szellemi felfrissülést szolgáló,

élményt nyújtó ismeretszerzési lehetőségeket adó feladatokat, olvasnivalókat tanulóink aktív

pihenését szolgálva.


69 | O l d a l

5. ZÁRADÉK

A tanítói és a pedagógiai munkaközösség megvitatta és együttesen kialakította egyetértő

véleményét a szakterületét érintő kérdésekben és a Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános

Iskola Pedagógiai programját 2017. augusztus 31-én elfogadta.

5.1 A pedagógiai program hozzáférhetősége

Az iskola pedagógiai programja – elfogadása után – mindenki számára hozzáférhető az

intézményvezető és helyetteseinek irodáiban, az iskolai könyvtárban és az iskola honlapján.

5.2 Véleményezés, egyetértés, elfogadás, jóváhagyás

A Pedagógiai Program hatálya kiterjed a Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola

valamennyi pedagógusára.

A Pedagógiai Program hatályba lépésének ideje: 2017. szeptember 1.

A program módosításának szükségessége:

- A fenntartó kezdeményezésére, szervezeti átszervezések estén,

- Gyakorlati tapasztalatok, szakmai indoklás, valamint új változások bevezetése estén a

tantestület egyetértésével,

- A törvényi szabályozás megváltozása esetén.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) alapján: „A nevelő és oktató

munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A

pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A

pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra

többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot

nyilvánosságra kell hozni.”

A Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programját a

nevelőtestület 2017. augusztus 31. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra

javasolta.

Győr, 2017. szeptember 1.

Horváthné Ferencz Judit

intézményvezető

Documents

PEDAGÓGIAI PROGRAM - Sulinetgyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Célunk olyan személyiségek képzése, akik megtanulják