Pesti Bölcsész Újság 186

XIV. évfolyam, 186. szám2012. február 15.

Impresszum • Pesti Bölcsész Újság. Megjelenik kéthetente, 2000 példányban • 1088 Budapest, Múzeum krt. 4. H épület • Telefon: 06-70-371-3206 • Főszerkesztő: Füstös Móni ([email protected]) • Főszerkesztő-helyettes: Varga Judit • Főmunkatársak: Boda Daniella, Novotny Anna, Kohajda József, Helstáb Laura, Juhász Gréta • Korrektor: Ispán Emőke • Tördelés: Lottó Drímvörksz • Címlap: Hegyi Dóra • Terjesztés: Szabó Tamás • Nyomda: Perfect Lines Kft. 1093 Budapest, Lónyay u. 36. • Felelős kiadó: Garbai Ádám ELTE BTK HÖK- elnök • HU ISSN 1585 8219

TartalomjegyzékSzerkesztői köszöntő 3Tehetséggondozási formák 4KECSKEMÉTI GÁBOR: Cárok, medvék, kozákok. Karikatúrák Oroszországról 5GERENCSÉR TIBOR: Előadás a budapesti Báthory-szoborról Nyírbátorban 8GYURIS KATA: Az idegenség terei Kazuo Ishiguro Ne engedj el… című regényében 11TAKÓ FERENC: Új utak a kultúra filozófiájában? Az interkulturális filozófiáról1 13ILKÓ KRISZTINA: Zoerard-András 15VÁMOS GABRIELLA: „Jó energiát adok és veszek” Az alternatív gyógyászat kultúrtörténete és néprajzi aspektusai egy kortárs gyógyító tevékenységén keresztül 17LUNZER LILLA: Genti nyári egyetem 19ILKÓ KRISZTINA: Cor magis tibi Sena pandit. Kutatóút Sienába 21TAKÓ FERENC: Képek Japánból 22Új online folyóirat indul nyelvészeknek 24„Inkább előbb, mint utóbb” Nemzetközi doktorandusz konferencia 25Konferencia ajánló 27

A szám az ELTE BTK HÖK Tudományos Bizottságának támogatásával készült

PBÚ XIV. évfolyam 186. szám

Beköszöntő 3

Kedves Olvasó!A Pesti Bölcsész Újság első tudományos különszámát tartod kezedben A kiadvány elkészítésének több oka volt Szerettük volna, hogy a tudományos munkát vég-ző és a különböző tehetséggondozási formákban részt vevő hallgatók munkáit lássátok Ti, bölcsészhallgatók Ennek több haszna is van, egyrészt a szerzők munkája publicitást kap, másrészt az olvasók konkrét példákon keresztül képet kapnak saját szakjuk tudományos éle-téről, illetve más szakok munkájából, tudományterüle-téről Mindezek mellett megismerhetitek, hogy milyen támogatási formák léteznek, sőt egymás kutatási ered-ményeit elolvasva akár témaötletet is nyerhettek, vagy akár együttműködés is létrejöhet hallgatók között, akik kutatási területe megegyezik, vagy egyes pontokon kap-csolódik egymáshoz (ebben a PBÚ szerkesztősége szíve-sen segít elérhetőséggel)

Az újság következő oldalán rövid összefoglalót olvashat-tok a támogatási formákról, majd több sikeres kutatás összefoglalóját látjátok Néhány hallgató tanulmányúti

ELTE Innovációs Nap 2012.2012 február 23 csütörtök, 9 00-14 00

ELTE Lágymányos, Északi Tömb, Gömbaula 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A

Az Innovációs Napon a hallgatói innovációk lehetőségéről hallgathattok előadásokat.

Az előadók: Dr Mezey Barna rektor, Antos László, Magyar Innovációs Szövetség, Dr Cséfalvay Zoltán államtitkár Nem-

zetgazdasági Minisztérium, Dr Hoffmann Rózsa államtitkár, NEFMI, Dányi Gábor innovációs és informatikai elnökhelyettes, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (K+F), Benyó Balázs régiós igazgató, Széchenyi Programiroda,

Dr Keszei Ernő rektorhelyettes, Slezsák István, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, Zoltai Miklós ügyvezető igazgató, MFKK Feltalálói és Kutató Központ, Gulyás József, Puskás Tivadar Közalapítvány, Turi Ferenc igazgató, Capitol Consulting Group, Dezső Tamás, dékán, BTK, Antoni Györgyi igazgató, ELTE PIK,

Árendás Csaba, ELTE PIK

Érintett témák: Az egyetemi kutatás jövője, különös tekintettel az apadó központi régiós forrásokra, új típusú együttműködé-

sek a felsőoktatásban, új aspektus: A humán innováció fontossága a Hallgatói Ötletpályázat tükrében

Továbbá: ELTE Innovatív Kutatója díj átadója, ELTE Hallgatói ötletpályázat eredményhirdetése, TTTI találko-zó, a Magyar Innovációs Szövetség megújult honlapja

Ha Erasmusra mész, mindenképpen javasoljuk, hogy pályázz a Tudásimport pályázatra! Rész-letek hamarosan az EHÖK honlapján (ehok.elte.hu)!

élményeiről számolt be, ezek is igen hasznosak lehetnek, sőt volt, aki nyári egyetemen vett részt Ezután a tudo-mányszervezéssel kapcsolatban olvashattok két cikket, és végül összegyűjtöttünk néhány konferenciát, melye-ket a félév során tartanak a Karon

Reményeink szerint ezzel a kiadvánnyal rávilágítunk arra is, hogy egyetemünkön nem egy zárt, áttörhetetlen fal mögött zajlik a tudományos munka, hanem bárkinek lehetősége nyílik arra, hogy kibontakoztassa tehetségét Másfelől reméljük, hogy a fent felsorolt célkitűzések-ből, melyek miatt ez a különszám megszületett, néhány megvalósul

Ezúton újra szeretném megköszönni a cikkek szerző-inek munkáját, és az ELTE BTK HÖK Tudományos Bizottságának segítségét és támogatásáta kiadvány létrejöttéhez!

Füstös Móni PBÚ felelős főszerkesztő


4

Jelen Tudományos különszámban azoknak a kiemel-kedő képességű hallgatóknak a munkáit olvashatjátok, akik valamilyen formában bekapcsolódtak a kari te-hetséggondozásba Azonban fontos látni, hogy a tehet-séggondozás nem egy elefántcsonttorony, ahová csak a legelszántabbak kerülnek be, sőt, néha ők is csak ak-kor, ha megfelelő kapcsolatokkal rendelkeznek, hanem valójában mindenki, aki érez magában késztetéstarra, hogy tudományos vagy tudományszervezési munkát végezzen, része lehet ennek a nagyszerű rendszernek

A Tudományszervezési és kutatási pályázat a leguni-verzálisabb ezek közül a tehetséggondozási formák közül Ezzel tulajdonképpen a BTK HÖK minden olyan kezdeményezést próbál támogatni, amely akár az egyéni, akár a csoportos tudományos tevékenység körébe esik, azonban kívül van a szervezett kereteken Mire is gondolunk pontosan? Ha van egy jó kutatási témád (és ezt minimum egy oktatód is így gondolja), de hiányzik hozzá valami: könyv, vonatjegy a kiutazáshoz, múzeumi belépő stb , mi segítünk! Ha része lehetnél egy jó kezdeményezésnek, mondjuk előadhatnál egy konferencián vagy részt vehetnél egy nyári egyetemen, de nincs pénzed kiutazni, add be bátran a pályázatod! Ha van egy jó ötleted egy konferenciára, mi segítünk megvalósítani! Új szakmai folyóiratot akarsz indítani vagy ki akarsz adni egy tanulmánykötetet? Ebben is tudunk segíteni! Ezen a pályázaton, ha jól meg tudod indokolni, hogy miért fontos a kari tudományosság szempontjából a munkád, bármit tudunk támogatni, kivéve étel-italt, elektronikus eszközök beszerzését és benzinköltséget Pályázni minden hónapban lehet, bő-vebb infó: http://goo gl/utKcd

A tutorálási pályázat egy különleges pályázat, mivel annak ellenére, hogy a HÖK-höz nyújtható be, a HÖK

Tehetséggondozási formák tulajdonképpen csak közvetít a tanár, a diák és a kar kö-zött A pályázat lényege, hogy a hallgató legfeljebb két féléven keresztül a tanárával közösen dolgozik egy té-mán, és heti két kontaktórában konzultálnak a kutatás eredményéről A kontaktóra ugyanúgy meg van hirdet-ve az ETR-ben, mint a „rendes” órák, osztályzatot kap rá a tutoráló tanártól és kreditet ér Pályázni minden félév végén lehet, bővebb infó: http://goo gl/g1CWF

A honorácior pályázat azok térítési költségeit hivatott kompenzálni, akik tehetségesek, és az egyetemi kép-zésnél nagyobb tanulmányi terhelést is elbírnának, így a képzésükön felül plusz tanegységeket végeznek el ki-váló eredménnyel A honorácior pályázattal, ha meg-felelő kutatási tervvel indokolni tudod, plusz kurzu-sokat végezhetsz el előfeltétel alóli mentességgel, sőt, akár plusz minort vagy szakirányt is elvégezhetsz, ami bekerül a diplomádba, és amivel akár felvételizhetsz MA-ra is Pályázni szintén minden félév végén lehet, bővebb infó: http://goo gl/FYzJw

A Tudományos Ösztöndíj Pályázat lehetőséget ad arra, hogy azok a hallgatók, akik a tanulmányi kötelezett-ségeiken felül dolgozatokat írnak, megmérettessék magukat A pályázaton nem indulhat címbejelentett szakdolgozatnak résztémája, azonban TDK, OTDK dolgozat, valamint kibővített szemináriumi dolgozat igen A benyújtott szöveget az adott intézet két okta-tója írásban véleményezi és pontozza, valamint publi-kálásra javasolhatja A pénzbeli juttatáson kívül azon dolgozatok jutalma, amelyeket publikálásra javasoltak az, hogy megjelennek az Első Század fejlesztés alatt álló elektronikus, és reményeink szerint papír alapú számában is Pályázni minden félév végén lehet, bő-vebb infó: http://goo gl/6wdvq

Ha az ebben a számban közölt cikkek felkeltették az ér-deklődésedet, és szeretnél Te is részt venni valamelyik itt felsorolt tehetséggondozási formában, vagy esetleg úgy gondolod, hogy vannak ötleteid, amelyek megvaló-sításához segítségre van szükséged, akkor keresd nyu-godtan az intézeti képviseleted tudományos referensét, vagy a Tudományos Bizottságot a tudomany@btkhok elte hu címen, és mindenképpen megpróbálunk valami módot találni arra, hogy segítsünk elérni céljaid

Tudományos Bizottság

Kutatás


5

KECSKEMÉTI GÁBOR

Cárok, medvék, kozákokKarikatúrák Oroszországról

Hogyan kerültek egymás mellé a cárok, a medvék és a ko-zákok? Többek között erre és az oroszokról Magyarorszá-gon kialakult sztereotípiák képi megjelenése mellett más kérdésekre is keressük a választ Jelen írás, előadás formá-jában 2011 szeptember 23-án a „Kutatók éjszakája” című rendezvényen hangzott el Most ennek rövidített, szer-kesztett változatát tárjuk a tisztelt Olvasó elé

Mi fán terem a karikatúra?

A karikatúrák először az úgynevezett „szatirikus újsá-gok”, (régebbi nevükön élclapok) hasábjain jelentek meg Ezek tipikusan a polgári fejlődés által életre hívott sajtótermékek, kialakulásuk éppen ezért a XVIII száza-di Angliához köthető, ahol a műfaj első példányai Spectator és Tatlercímen jelentek meg 1 A valódi (képi) karikatúrák felbukkanása azonban már a kontinensen történt Az 1830-as francia forradalom a királyváltás mellett magával hozta a „Caricature” című lapot is 2 Ezt követően a németek az 1840-es évek elején két hasonló élclappal léptek a színre: a „FliegendeBlätter” és „Kladderadatsch”címűekkel Hasonló lap Magyaror-szágon a népek tavasza során jelent meg „Dongó” címen, ez azonban alig egy év múltán megszűnt Az első ko-moly, karikatúrákat is tartalmazó lapra a szabadsághar-cot követően még majdnem tíz évet kellett várni, de biz-tosak lehetünk benne, megérte 1858 augusztus 21-én útjára indult a Jókai Mór által szerkesztett „Üstökös”, amely úttörő vállalkozásnak bizonyult a magyar sajtó-történetében Az „Üstökös” mintájára a kiegyezést köve-tő években hasonló lapok tucatjai jelentek meg (össze-sen 34), ám mindközül kiemelkedik az Ágai Adolf által szerkesztett "Borsszem Jankó", melynek éveken keresz-tül vezető karikaturistája volt a külföldön is foglalkozta-tott tótkomlósi születésű Jankó János 3Mivel a karikatúrák jól jellemzik egy adott korszak po-litikai- és közhangulatát, remek forrásnak tűnnek Ám a karikatúrák forrásként történő felhasználása sok esetbenkorlátozott: ezek a rajzok általában tiszavirág életűek, mivel néhány nap, hét után elvesztik értelmü-ket, érdekességüket S ami a XIX század emberének vi-lágos üzenet, számunkra már nem feltétlenül az Nem

is beszélve a karikatúrák természetéből fakadóan arra, hogy torzítanak, túloznak

Sztereotípia vagy fóbia?

Ha már oroszokról szóló karikatúrákkal foglalkozunk, érdemes körüljárni, hogyan is vélekedtek a régi korok emberei az oroszokról és Oroszországról Elöljáróban talán annyit, hogy a XIX századi Magyarországon tár-sadalomtudományi értelemben vett russzofóbiáról (oroszok iránt érzett félelemmel vegyes gyűlöletről) nem beszélhetünk (politikairól is csak néhány eset-ben), de oroszokkal kapcsolatos előítéletekről, sztereo-típiákról már igen 4 Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek többségétkülföldről„készen” vették át, s csu-pán néhánysajátos magyar elemmel egészültek ki De melyek voltak ezek a „kész” sztereotípiák? Európá-ban az oroszokkal és Oroszországgal kapcsolatos kli-sék, előítéletek kialakulása egészen a livóniai háború korszakáig (1558-1583) vezethető vissza, ahol a livóniai városokúgynevezett „röplapok” segítségévela maguk oldalára kívánták állítani a lengyel-litván államot IV Iván ellen, aki az őt ért sérelem miatt rájuk támadt Ezek a lapok általában nyolc oldalas, metszetekkel il-lusztrált, bulvár jellegű „újságok” voltak, ráadásul a korszakhoz képest meglepően nagy számban jelentek meg 5A XVI-XVIII század folyamán egy másik befo-lyásoló tényező volt az Oroszországról írt beszámolók, útleírások elterjedése Szerzőik többségében elfogul-tan, illetve politikai céltól vezérelve írtak az „északi ko-losszusról” – s azt sem lehet figyelmen kívül hagyni,

Kutatás


6

hogy az ideérkezők meglehetősen felszínes tudással rendelkeztek az orosz államról és egyáltalán nem be-széltek oroszul Ekkoriban már „illett” az olvasói elvá-rásoknak is megfelelni, ezért a hatásvadász, direkt túl-zó, az olvasói hiszékenységet kihasználó írói érdekek is világosan felismerhetőek Ha mindez nem lett volna elég, a XVIII században ez a távoli ország kilépett az ismeretlenség ködéből, s a folyamatos expanzió ered-ményeként Európa számos területe került uralma alá, ami tovább gerjesztette az oroszokkal szembeni félel-met és előítéletet a kontinens középső és nyugati felén

Hogyan kerül a medve a képbe?

Az oroszok medvével történő azonosítását először bizonyíthatóan Shakespeare használta, amikor a Banquo szel-lemétől kísértett, rette-gő Macbeth, azt bi-zonygatja, hogy nem félne ő semmitől, ami emberi, sem a „torzon-borz orosz medvé”-től, sem a „páncélos orr-szarvú”-tól, sem pedig a „perzsa tigris”-től 6 Az V Henrik című drámában pedig az orléans-i herceg „bolond ebek”-nek nevezi az angolokat, akik „szemü-ket behunyva rohannak az orosz medve szájába; s mint rothadt almát zúzatják szét a fejüket” (A med-vének egy sor más állatnév között történő említése azt mutatja, hogy ekkor még nem politikai jelképként értelmezték ) A medve azonban jól megragadt az an-golok tudatában, hiszen az 1600 körül Angliába érke-zett első orosz követet a híradások – élvhajhász élet-módját kiemelve – „táncos medve”-kéntjellemezték A medvét a későbbi századokban politikai figuraként használták, amelynek az orosz nép belső lényegét kel-lett kifejeznie – mint például a brit oroszlánnak az angolságot, vagy a gall kakasnak a franciaságot Az orosz jellemet így a könnyen megjegyezhető medve, generációkon keresztül egy fenyegető és nehezen megfogható dologként jelképezte Mindazonáltal fel-fedte eredetét, nevezetesen a nyugat-európaiaknak az oroszokkal szemben érzett félelem- és idegenség-érzetét 7

Magyarországi jellemzők

A XIX század folyamán az oroszokkal kapcsolatban ki-alakult előítéletek magyarországi specifikumai általá-ban négy okra vezethetőek vissza: lengyel-magyar kap-csolatok, az 1849-es cári intervenció, a balkáni orosz expanzió és a magyarországi nemzetiségek körében meglévő pánszláv orientáció Ezek közül azonban csak három jelent meg markánsan a hazai élclapokban 1) a már-már közhelynek tűnő lengyel-magyar barát-ság alapvetően determinálta az orosz-magyar viszonyt, ráadásul a század folyamán a lengyelek két szabadság-harcot is elvesztettek az oroszokkal szemben, így a „lengyel-kérdés” szinte állandóan napirenden volt Ma-gyarországon, s szerves részét képezte a karikatúrák-nak is (Elnyomott lengyelek, durva kozákok és az ag-resszív orosz medve ) 2) a Balkánon meginduló orosz terjeszkedés geopoliti-kai összeütközéshez vezetett a Monarchia és az Orosz Birodalom között, mivel a gyarmatosításból kimaradt dualista állam ott keresett némi „kárpótlást”, de nemso-kára Oroszországgal találta magát szembe Az 1877-78 évi orosz-török háború alkalmával egy komoly russzofób hullám végig is söpört az országon, mely a ka-rikatúrák esetében pontosan dokumentálható (Hős tö-rök harcosok és a véreskezű, iszákos orosz katonák meg-rajzolt képei ) 3) végül a pánszlávizmus vélt vagy valós veszélye az egész évszázadot végigkísérte: az ország lakosságának negyedét kitevő szlávok egy része, nemzetiségivagy val-lási jogaik csorbítása miatt sokszor Oroszországhoz for-dult, onnan várva politikai, pénzügyi segítséget A ma-gyar politika ezért azzal vádolta a szláv nemzetiségi szervezeteket, hogy „Oroszország előretolt helyőrségei”,s földalatti aknamunkát folytatnak Magyarország fel-bomlasztására Ennek megjelenése a karikatúrákban legjobban a „guruló rubelek”-kel (orosz pénzügyi támo-gatás), illetve a rakoncátlan gyermekeknek megrajzolt nemzetiségekkel azonosíthatóak (szerbek, szlovákok, ruszinok és egyes esetekben a nem szláv románok)

Jellegzetes karakterek

A magyar karikatúrák oroszokkal kapcsolatos karak-terei meglepő módon ötletesebbek és nem annyira durvák, mint a nyugatiak Míg a német vagy francia nyelvterületen megjelent karikatúrákban általában a cárt, mint figurátegy az egyben azonosították Orosz-országgal, addig Magyarországon sokszor tettek kísér-

Kutatás


7

letet arra, hogy különválasszák az orosz hatalmi politi-kát és az orosz népet Éppen ezért a hazai lapokban nagyjából három állandó karakter figyelhető meg: a véreskezű orosz cár – aki rendkívül korlátolt autokra-ta, s az orosz állam megtestesítője –, a durva kozákok – akik ugyan félelmetesek, de iszákosságuk és szerve-zetlenségük miatt gyakran a maró gúny tárgyai –, majd az orosz medve – amely a terjeszkedő, agresszív orosz nagyhatalmiság jól megragadható képe (Az ösz-szeesküvés-elméletek rajongóinak ezen felül figyelmé-be ajánlom a XIX századi „orosz polip” karakterét, amely épp megfojtani készül Európát )

Zárszó

Bízunk benne, hogy ezzel a rövid összefoglalóval sike-rült kedvet csinálni a magyarországi és külföldi kari-katúrák történeti kutatásához, hiszen karakterük mi-att nem csupán forrásértékűek, hanem szórakoztatóak is, ami nem utolsó szempont a kutatásban, tanulásban megfáradt bölcsészhallgatók számára

Kecskeméti Gábor másodéves doktori hallgató Történe-lemtudományok Doktori Iskola - Ruszisztikai Doktori Program

Kecskeméti Gábort a Mark Pittaway konferencia szer-vezésében a Tudományszervezési és kutatási pályázat keretében támogatta a BTK HÖK A projekt az Eu-rópai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg (a támogatás száma TÁMOP 4 2 1/B-09/1/KMR-2010-0003)

Felhasznált irodalom:

Bolond IstókBorsszem Jankó (1868-1918)Buzinkay Géza: A politikai karikatúra és a magyar tör-ténelem; in: Vándorutak – Múzeumi örökség: Tanul-mánykötet Bodó Sándor tiszteletére 60. születésnapja alkalmából; 2003 BudapestBuzinkay Géza: Borsszem Jankó és társai; Budapest 1983 Gustave Kahn: Europas Fürsten im Sittenspiegel der Karikatur; Stuttgart-Berlin 1920 John Grand Carteret: Nicolas – Ange de la paix, empereur du knout; Paris 1906 Leo Stern: Despotie in der Karikatur; Berlin 1967 Philipp Werner: Az orosz medve nyomában; História 1987/1 Radnóti Klára: Európa Moszkóvia-képe a XV-XVI. szá-zadban (Ruszisztikai Könyvek X ); Budapest, 2002 Séra László: Humor, metafora, politikai karikatúra; in: A humor dimenziói; Budapest 2010 Takács Mária: Jankó János (1833-1896);Budapest 1936 Tamás Ágnes: Nemzetiségi sztereotípiák a 19. század második felének magyar élclapjaiban; in: A humor di-menziói; Budapest 2010 Üstökös (1858-1878)

Jegyzetek

1 Buzinkay Géza: Borsszem Jankó és társai; Budapest 1983 ; p 6

2 Buzinkay: i m ; p 6 3 Buzinkay: i m ; p 11 4 A sztereotípia fogalmát Walter Lippman újságíró

vezette be 1922-ben, aki leegyszerűsített „mentális képeknek” látta a sztereotípiákat, melyek a külön-böző csoportok tagjait ábrázolják De a sztereotípi-ák túlmutatnak azon, hogy egy csoport tagjai ho-gyan néznek ki, sokkal inkább arra vonatkoznak, hogy milyenek a csoportok Így például a csoport tagjai jellegzetes érzéseket és érzelmeket váltanak ki másokban

5 Radnóti Klára: Európa Moszkóvia-képe a XV-XVI. szá-zadban; Budapest 2002 ; p 22-23

6 Philipp Werner: Az orosz medve nyomában; Histó-ria 1987/1

7 Philipp Werner: Az orosz medve nyomában; Histó-ria; 1987/1

Kutatás


8

GERENCSÉR TIBOR

Előadás a budapesti Báthory-szoborról Nyírbátorban

Az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék doktoran-duszaként 2011 november 24–27 között nemzetközi tudományos konferencián vettem részt Nyírbátorban A szervezők a programnak a „Sárkányok, főurak, asz-szonyok: Báthoryak, Európa és az irodalom” címet ad-ták A konferencián az ELTE oktatói közül Szilágyi Zsófia, Szentmártoni Szabó Géza, Margócsy István, Várkonyi Gábor és Kiss Farkas Gábor tartott előadást a Báthory-családról, továbbá részt vettek a tanácskozá-son a Szegedi Tudományegyetem, a Varsói Egyetem, az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatár-sai, valamint litvániai kutatók is A rendezvényről az MTI mellett számos internetes oldal (pl : www mult-kor hu) és a helyi sajtó is hírt adott A konferencia ke-retében megkoszorúztuk a helyi református templom falán lévő Báthory-emléktáblát Én a konferencia má-sodik napján Báthory István erdélyi fejedelem és len-gyel király budapesti szobráról beszéltem

A két világháború közötti Magyarország a történelmi hagyományok és az aktuálpolitikai érdekek nyomán gyakran kereste a közös hangot Lengyelországgal, s ez számos alkalommal a kultúrpolitika szintjén jutott ki-fejeződésre Magyar–lengyel baráti társaságok alakul-tak, számos emléktáblát, szobrot avattak lengyel törté-nelmi személyiségek tiszteletére, 1934-ben pedig egy kulturális egyezménnyel erősítették meg a két ország kapcsolatát Ebbe a folyamatba illeszkedett a Báthory-szobor felál-lításának ötlete is Ekkoriban ugyanis Báthory István személye mindkét országban nagy népszerűségnek örvendett Uralkodását az erős központi hatalom és az idegen támadók elleni védekezés jellemezte Kö-zép-európai egységfrontot kívánt felállítani a török, és nem kevésbé a Habsburg terjeszkedés meggátlására Báthory sorsában tehát minden adott volt, amire a két világháború közötti politikai kurzus és közvélemény szomjazott; példakép, útmutatás, a dicső múlt és a re-ményteli jövő képe Egyszerre jelentette a lengyel és a magyar nép kapcsolatát, mely annál is szerencsésebb volt, hiszen a két világháború közötti magyar külpoliti-ka fel kívánta használni egyebek mellett Varsó segítsé-

gét is a trianoni békeszerződés revideálására Másfelől Báthory egyénisége szimbolizálta a kelet felől jövő ve-szedelem elleni harcot is Életéről a korban több elismert történész is érteke-zett Szádeczky-Kardoss Lajosnak már az 1880-as évek derekától kezdve jelentek meg művei1 Báthoryról, de a XX század ’30-as éveiben elkezdett vele foglalkoz-ni a történettudománynak egy újabb hulláma is, akik közül Veress Endre munkásságát2 kell kiemelni A Lengyel Tudományos Akadémia 1930-ban felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy az 1933-as Bá-thory-évre való tekintettel együttesen adjanak ki em-lékkönyvet Báthory István erdélyi fejedelemségének és lengyel királyságának történetéről A könyv megírásá-ra Szádeczky-Kardoss Lajost, a Magyar Tudományos Akadémia tagját kérték fel, aki a varsói állami levéltár azon anyagába is betekinthetett, amelyet az 1920 évi lengyel–bolsevik háború után a rigai békekötés értel-mében az oroszok visszaadtak a lengyeleknek 3

A Magyar–Lengyel Egyesület 1931 januári ülésén Miklóssi Ferdinánd Leó indítványozta, hogy Budapes-ten emeljenek szobrot az 1933-as Báthory-emlékévben az erdélyi fejedelem és lengyel király születésének 400 évfordulója alkalmából 4 Ennek kivitelezésére felállí-tották a Báthory István Emlékbizottságot, mely 1933 április 7-i ülésén Pásztor János szobrászművészt bíz-ta meg a műalkotás megformálásával 5 Pásztor János a XX század első felének elismert, sokat foglalkozta-tott szobrásza volt Párizsban tanult, világot látott mű-

Kutatás

9


vészről van szó, aki 1929-ben a barcelonai világkiállí-tás nagydíját is elnyerte Alkotásai közül kiemelkedik a Bécsi kapu téri Kazinczy-emlékmű nőalakja 6 Számos emlékművet készített az 1930-as években, megformál-ta Beethoven, Szenczi Molnár Albert és Tompa alak-ját is, ám legismertebb művének Rákóczi lovas szobrát tartják a Kossuth Lajos téren 7 Pásztor János Báthory István alakját Jan Matejko, a híres lengyel historikus festő „Báthory Pszkov előtt” című képe alapján farag-ta meg,8 ám a munkálatok több okból is elhúzódtak, ezért a megbízással csak 1937 májusára készült el 9Az Emlékbizottság kezdeményezésére az akkor Len-gyelországhoz tartozó Grodnóban10 ünnepélyes kö-rülmények között földet emeltek ki Báthory István er-délyi fejedelem és lengyel király egykori palotájának romjai közül A földet urnában helyezték el, amelybe a Báthory István korában vívott nagy csaták helyszíne-iről is gyűjtöttek földet Az urnát szimbolikus tartal-mával együtt küldöttség nyújtotta át a varsói magyar követnek, hogy azt Budapestre továbbítsa, és azt majd a felállítandó Báthory-szobor alapjában helyezzék el 11

A szobor felállítását viszont hátráltatta, hogy a Bátho-ry Emlékbizottság kezdeményezését egy tőle független szervezet, a Magyar–Lengyel Szövetség megpróbálta magának kisajátítani 12 Ráadásul a műalkotás megnö-vekedett kivitelezési költségei sem álltak teljes egészé-ben rendelkezésre, ezért a Báthory Emlékbizottság az elkészült mészkőszobrot nem akarta átvenni Pásztor Jánostól Ehelyett Farkas Béla szobrászművésszel ké-szíttettek egy – Pásztor munkájához megszólalásig ha-sonló – bronzszobrot 1939 elején volt egy olyan terv is, hogy a „feleslegessé vált” mészkőszobrot az első bécsi döntés nyomán Magyarországhoz visszakerült Kas-sának adományozzák 13 A szobor helyének a Kassai Múzeum előtti sétányt, az akkoriban Horthy Miklós térnek14 átnevezett közterületet nézték ki A szobor le-leplezését 1939 május elejére tervezték nagy ünnepség keretében,15 ám a külpolitikai események hatására vé-gül nem sikerült májusban felállítani Pásztor szobrát, s az avatás időpontját előbb 1939 szeptember 8-ra,16 majd szeptember 17-re17 tették át A történelem azon-ban közbeszólt; 1939 szeptember 1-jén a náci Német-ország megtámadta Lengyelországot, s ezzel kitört a második világháború Pásztor Jánosék kőszobra így Budapesten maradt Az Emlékbizottság tagjai belátták, hogy az aktuálpoliti-kai események, valamint Magyarország egyre erősebb elköteleződése Németország mellett nem teszi lehető-vé egy ilyen jellegű emlékmű leleplezését, mégis arra

törekedtek, hogy a városháza járuljon hozzá ahhoz, hogy a szobrot legalább „csendben” fel tudják állítani valahol 18 A második bécsi döntést követően a Báthory Emlékbizottság tagjai új ötlettel álltak elő A Pásztor-ék által faragott kőszobrot ezúttal már nem Kassa vá-rosának kívánták adományozni, hanem a Romániától visszacsatolt Szilágysomlyónak, ahol Báthory István 1533 szeptember 27-én megszületett Az új terv sze-rint Budapesten és Szilágysomlyón egy időben avatták volna fel a mészkőből és a bronzból készült emlékmű-veket 19 Az ország viszont egyre mélyebbre süllyedt egy olyan háborúban, amelynek még nem lehetett látni a végét, így a terv egyre messzebb került a megvalósí-tástól A háborús időkben a városháza sem vállalta az akció finanszírozását,20 1942 szeptemberétől kezdve pedig már bombázták a fővárost, így sok egyéb olyan tennivaló is akadt, melyek fontosabbnak bizonyultak a szobor ügyénél Az emlékmű kivitelezésében Pásztor Jánosnak segéd-kező kőszobrász, Gaál Mihály sem adta ki a szobrot az Emlékbizottságnak, mivel még ekkor is jogos já-randóságát követelte A mészkőszobor az óbudai Ró-mai part egyik elhagyatott telkén, egy fabódéban vár-ta sorsának további alakulását mintegy 15 éven át 21 A megbízó Báthory Emlékbizottság még a háború alatt megszűnt, Budapest ostromakor pedig az alkotó Pász-tor János életét vesztette Ezzel a szobor gazdátlanná vált, s ez így is maradt egészen az 1950-es évek máso-dik feléig A Fővárosi Emlékműfelügyelőségnek az ’50-es évek közepén tűnt fel, hogy a Római part egyik telkén, egy hevenyészett fabódéba bedeszkázva áll egy Báthory-szobor Az intézmény annak ismeretében, hogy a szo-bor fővárosi közterületre készült, 1956 júniusában be-hozatta az emlékművet a fővárosi tanács udvarára 22

A forradalom utáni magyar külpolitika új alapokra kí-vánta helyezni az 1956 óta megromlott magyar–len-gyel kapcsolatokat, ennek érdekében pedig több gesz-tusra is hajlandó volt Ekkor került előtérbe ismét a Báthory-szobor, melyet 1958 tavaszán állítottak fel a hamarosan Budapestre érkező lengyel kormánykül-döttség megnyerése érdekében 23 Azért éppen a Hun-gária körút és a Thököly út sarkát jelölték ki erre a célra, mivel azon a helyen már régebbről rendelkezésre állt egy alapépítmény, így a szobor elhelyezése nem igé-nyelt különösebb beruházást 24 Ekkor viszont Pásztor János szobrászművész özvegye, valamint Gaál Mihály kőfaragó örökösei az elmaradt munka- és jogdíjak mi-att beperelték a Fővárosi Tanácsot, s az emlékművet

Kutatás


10

övező pereskedések, nézeteltérések, valamint a kifize-tések csak 1961-ben zárultak le 25 Éppen harminc évvel azután, hogy a Magyar–Lengyel Egyesület megálmod-ta Báthory István budapesti emlékművét Báthory István immár több mint 50 éve ül békésen a Hungária körút, Thököly út sarkán, és a gazdátlanság hosszú évtizedei után biztosítva látszik a jövője is A XIV kerületi önkormányzat 1994-ben felújította a szo-bor környezetét, s ha késve is, de valóra vált a Báthory Emlékbizottság eredeti célkitűzése: a park, ahol a ki-rály alakja található, 1990 óta az erdélyi fejedelem és lengyel király nevét viseli 26

Gerencsér Tibort, a Művelődéstörténeti tanszék dokto-randuszát tudományszervezési és kutatási pályázat ke-retében támogatta az ELTE BTK HÖK.

Jegyzetek

1 Szádeczky-Kardoss Lajos, Báthory István életrajza, Pozsony, Stampfel, 1885; uő , Báthory István erdélyi fejedelem lengyel királlyá választása: 1574–1576, Bp , Magyar Tudományos Akadémia, 1887; uő , Báthory István lengyel király magyar katonái az 1580-i musz-ka háborúban, Pécs, Dunántúli Nyomda, 1931

2 Veress Endre, A történetíró Báthory István király, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület, 1933; uő , Báthory István király és korának könyvészete, Vác, Kapisztrán Nyomda, 1937; uő , Báthory István ki-rály: terror hostium, Bp , Magyar Mickiewicz Tár-saság, 1937

3 Erdeős László, Lengyel és magyar előkészületek a Báthory-évre = Magyarság, 1932 aug 20 , 6

4 Báthory Emlékbizottság alakult = 8 Órai Újság, 1931 ápr 28 , 8

5 Báthory szobrát Pásztor János mintázza = Nemzeti újság, 1933 ápr 8 , 9

6 Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990, szerk Kenye-res Ágnes, Bp , Arcanum, 2001

7 Pásztor Jánosról bővebben: Heitler László, Pásztor János Bp , Corvina, 1981

8 Lechner Jenő levele Budapest Főváros Tanácsa Népművelési Osztályának, 1959 febr 26 = Buda-pest Főváros Levéltára (továbbiakban: BFL), XXIII 114 Pásztor Jánosné ügye, 173 297/ 1960

9 A Báthory István Emlékbizottság meghívója, 1937 márc 15 = BFL, IV 1409 c A Báthory-szobor felál-lítása, XI 2722 / 1946

10 Grodno, fehéroroszul Гродна Város Fehéroroszor- szág északnyugati részén, a lengyel és a litván határ

közelében 11 Varsó, december 15 (Magyar Távirati Iroda) = Az

MTI napi hírei, 1938 dec 15 , 17 12 Gróf Széchenyi Károly levele Budapest Székesfő-

város polgármesterének, 1936 dec 22 = BFL, IV 1409 c A Báthory-szobor felállítása, XI 2722 / 1946

13 Kassa, január 14 = Az MTI napi hírei, 1939 jan 14 , 46

14 Mai nevén Námestie osloboditel'ov 15 A kassai Báthory szobrot május elején leplezik le =

Magyar Országos Tudósító, 1939 ápr 8 , 10 16 Válasz az MTI varsói tudósítójának = Az MTI ki

nem adott közleményei, 1939 júl 24 , 1 17 A varsói Báthory István Lengyel–Magyar Egye-

sület levele a Magyar Mickiewicz Társaságnak = MTA Kézirattára, Palóczi Edgár leveleskönyve, Magyar irodalmi levelezés, 4-r 186

18 A Báthory István Emlékbizottság kérelme Buda-pest Székesfőváros Polgármesteréhez, 1940 máj 30 = BFL, IV 1409 c A Báthory-szobor felállítása, XI 2722 / 1946

19 A Báthory István Emlékbizottság kérelme Budapest Székesfőváros Polgármesteréhez = BFL, IV 1409 c A Báthory-szobor felállítása, XI 2722 / 1946

20 Budapest Székesfőváros Polgármesterének hatá-rozata a Báthory-szobor támogatásának ügyében, 1941 jún 17 = BFL, IV 1409 c A Báthory-szobor felállítása, XI 2722 / 1946

21 Báthory István szobra = Érdekes Újság, 1957 nov 2 , 11 22 Budapest Főváros Tanácsa Népművelési Osztályá-

nak válasza Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságnak, 1959 máj 9 = BFL, XXIII 114 Pász-tor Jánosné ügye, 173 297/ 1960

23 A felállításról irat nem maradt fenn, mivel azt 1958 június 3-án selejtezték = BFL, XXIII 114 Iktató-könyv, 62 kötet, 1958, 171 466/ május 14

24 Báthory István szobra = Érdekes Újság, 1957 nov 2 , 11 25 Budapest Főváros Tanácsa Népművelési Osztályá-

nak feljegyzése a Báthory-szoborért járó tiszteletdíj kifizetéséről, 1961 febr 13 = BFL, XXIII 114 Pász-tor Jánosné ügye, 173 297/ 1960

26 Prohászka László, Lengyel emlékek, Bp , Városháza, 2001, 15

Kutatás


11

GYURIS KATA

Az idegenség terei Kazuo Ishiguro Ne engedj el…

című regényében

A magyar néző- és olvasóközönség először a The Remains of the Day (magyar fordításban: A főko-mornyik szabadsága)című regény, majd nagysikerű filmadaptáció nyomán ismerkedhetett meg a japán származású brit szerzővel Azóta még egy sikeres re-gény-filmfeldolgozás páros is eljutott Magyarországra, mégpedig Never Let Me Go (Ne engedjel…) címmel Bár Ishiguro 2005-ös regényének témaválasztása megle-hetősen sajátos, ha mélyebbre ásunk, mégis észreve-hetjük, hogy a szerző valójában a világirodalom egyik legrégebbi toposza köré építette fel könyvét, mely nem más, mint az én és az idegen viszonya A regény három fiatal(Kathy, Ruth és Tommy) életét követi nyomon, a Hailsham nevű titokzatos bentlakásos iskolában töl-tött éveiktől kezdve fiatal felnőtt korukig Dolgozatom-ban az idegenség tereinek konstrukcióját vizsgáltam különböző szinteken, különös tekintettel a szövegeken kívüli és belüli terek összefonódására

Az idegenség motí-vuma először a szö-vegen kívül jelenik meg, hiszen Ishiguro regénye alaposan fel-borítja a műfaji elvá-rásokat Kétoldalú je-lenségről van szó: nem csupán a szerző élet-művében számít ku-riózumnak a klónok-ról és szervátültetésről szóló könyv, hanem a science-fiction és az el-lenutópia műfajában is „idegen” a regény Az angolszász irodalom-ban különösen nagy hagyománynak örvend a disztópia műfaja (gondoljunk csak Hux-

ley Szép új világ vagy Orwell 1984 című műveire), így nem csoda, ha a Ne engedj el…-ben fellelhető számos antiutópisztikus elem zavarba hozza az olvasót

Ishiguro regénye annak ellenére vonultat fel tudomá-nyos-fantasztikus elemeket, hogy a lényeg, maga a tu-domány hiányzik a könyvből Az antiutópiákat is ha-sonlóan kezeli a regény: bár a műfaj számos jellemzője fellelhető benne, mégsem illeszkedik be ahagyományos műfaji keretekbe, ugyanis a legtöbb antiutópiától eltérő-en sem térbeli, sem pedig időbeli áthelyezés nem törté-nik, tehát bizonyos értelemben az ismert válik idegenné

Az ellenutópiákban hagyományosan elidegenítést szolgáló elemek helyett Ishiguro többek között nyelvi szinten közelíti meg a másság kérdését A nyelvhasz-nálatbeli konkrét változtatások mellett az író számos olyan apró módosítást is alkalmaz, mely elbizonytala-nítja az olvasót (ilyen például a „mi” és „ők” személyes névmások váltakozó használata) Ishiguro regényének pont az a különlegessége, hogy nincsen specializált tu-dományos szókészlet, épp ellenkezőleg, a szerző min-dennapi szavakat használ más kontextusban vagy új értelemben Ilyenek például a „donor”, a „veterán” és a „haladék” (angolul deferral) szavak, melyek léteznek a mai nyelvhasználatban, Ishiguronál azonban egé-szen más konnotációval bírnak A nyelvi elidegenítés másik nagyon hatásos módszere az eufémizmusok használata Ishiguro a „meghalni” ige helyett a „befe-jezni” (to complete) szót használja, s ezzel egyszerre utal a klónok életcéljának beteljesedésére, valamint egyfajta pozitív lezárásra is A konkrét jelentésbe-li változtatásokon kívül számos alig észrevehető mó-dosítást is alkalmaz a szerző A már szinte tudat alatt működő megkülönböztetéshez az is hozzájárul, hogy a klónokra sokszor önkéntelenül is állatként utalnak, valamintaz, hogy a főszereplők szinte minden gesztu-sa tudatos utánzata a normális emberi gesztusoknak, ráadásul életciklusuk mintáját (diák – veterán – gon-dozó – donor) is az emberektől veszik át

Nyelvi-pszichológiai szempontból eszünkbe jut-hat Lacan kis és nagy Másik közötti különbségtétele Freudból és saját tükörstádium-elméletéből kiindul-va Lacan azt mondja, hogy míga kis másik valójában önmagunk kivetítése, a nagy Másik ezzel szemben valóban alkalmas a másikkal való kommunikációra, azonban az én és idegen között húzódó nyelvi fal miatt hétköznapi nyelven nem jöhet létre a kommunikáció

Kutatás

12


A paradoxon, melyet Ishiguro is kiaknáz a Ne engedj el…-ben,abban rejlik, hogy a nyelv egyszerre alapoz-za és gátolja meg a Másik megértését Tehát ahelyett, hogy az új nyelvhasználat egységesebbé tenné Ishiguro disztópikus világát, pont az ellenkező hatást éri el: még jobban elidegeníti egymástól az embereket és a klóno-kat

A regény egyik legfontosabb kérdése az, hogy vajon ontológiai vagy konstruált idegenségről van-e szó A kérdés eldöntéséhez érdemes külön vizsgálni a Hailshmanben, valamint a kinti világban töltött idő-szakot, azonban mindkét esetben arra juthatunk, hogy a főszereplők, bár a kezdetektől érzik másságukat, ezt mindig valamihez viszonyítva teszik Hailshamben ta-náraikhoz képest mások, míg a kinti világban mind a többi klóntól, mind pedig a normális emberektől kü-lönböznek Bár mindhárom főszereplőnek van saját neve, ami vitathatatlanul egyediségüket jelöli, Ricœur is egyetért abban, hogy a személynevek valójában üres jelölések, nincsen leíró értékük Ugyanez a helyzet a személyes névmások gyakori használatával is: amikor Kathy „mi”-ként definiálja magukat, akkor ezt azért teszi, hogy jelezze alapvető különbségüket „tőlük” Hailshamből kikerülve nem csak másságukat érzéke-lik fokozottabban, hanem a többi ember önkéntelen undorát és félelmét is Valójában azonban a klónok po-tenciáljától félnek az emberek: megijeszti őket a tudat, hogy mivé válhat az ember a jövőben, illetve, hogy mi-lyen könnyen pótolható A klónok válnak az egyik leg-ősibb emberi félelem megtestesítőivé, tehát a kristevai abjekció termékeivé

A regény sajátos vonása, hogy az elidegenítés folyama-ta egyfajta metaszinten is működik, tehát bizonyos ér-telemben az olvasó is idegenné válik saját olvasmány-élménye közben Ennek a folyamatnak a kulcsa Kathy, akit hagyományos megbízhatatlan narrátorként le-hetne definiálni, s akinek legfőbb ismérve objektív szemlélete, s önanalizáló hajlama Az érzékenyés ret-rospektív szöveg új narratív réteget képez, melybe be-ágyazódhat az olvasó is, mint lehetséges idegen Kathy elbeszélése tudatosan arra kondicionálja az olvasót, hogy szimpatizáljon, majd azonosuljon a klónokkal A narratíva nem csak habozásra készteti az olvasókat, hanem be is vonja őket Kathy világába azzal, hogy bi-zonyos személyes névmások használatával(„ti”, „ná-latok”, stb ) azonosságot feltételez az olvasóval, s úgy tesz, mintha magához hasonlóknak mesélne Amikor

a narratív identitásról ír, Ricœur azt mondja, hogy a fogalom valójában folyamatosan ingadozik azonosság és egyéniség között Mind Kathy személyisége, mind pedig elbeszélésének jellege inkább azonosságon alap-szik, hiszen szereplőként alig fejlődik a történet során, végig megtartja szinte gyermeki látásmódját

Az idegenség tehát négy jól elkülöníthető szinten je-lenik meg a regényben Az első, extratextuális szint az olvasói elvárásokat hivatott próbára tenni: bár az első benyomások megtévesztők lehetnek, a könyv se nem igazi tudományos-fantasztikus regény, se nem hagyományos disztópia Szövegszinten is folytatódik az idegenség konstrukciója:a szokatlan nyelvhaszná-lat mellett a Kathy által elmesélt történet pszicholó-giai szinten is a másság átérzésére kondicionál Az én és az idegen toposza végül a következő szövegen kívü-li szinttel, az olvasó idegenként valóreprezentációjával válik kerekké

A cikk szerzője, Gyuris Kata, Anglisztika MA I. évfo-lyamos hallgató, tudományos ösztöndíj pályázatban vett részt.

Felhasznált irodalom:

Griffin, Gabriele, Science and the cultural imagi-nary: the case of Kazuo Ishiguro’s Never Let Me Go, Textual Practice, 23 4(2009), 645–663 Grishakova, Marina, Beyond the Frame: Cognitive Science, Common Sense and Fiction, Narrative, 17 2 (2009), 188–199 Ishiguro, Kazuo, Never Let Me Go, London, Ran-dom House Inc, 2005 Kristeva, Julia, Étrangers à nous-mêmes, Gallimard, Paris,1988 Lacan, Jacques, The seminar of Jacques Lacan. Book II: The Ego in Freud’s Theory and in the Technique of Psy-choanalysis 1954-1955, ford Sylvana Tomaselli, szerk Jacques-Alain Miller, New York, W W Norton & Com-pany, 1991 Ricœur, Paul, Soi-même comme un autre, Seuil, Pa-ris, 1990 Toker, Leona, Chertoff, Daniel, Reader Response and the Recycling of Topoi in Kazuo Ishiguro’s Nev-er Let Me Go,Journal of Literature and the History of Ideas, 6 1 (2008), 163−180

Kutatás

13


13

TAKÓ FERENC

Új utak a kultúra filozófiájában?Az interkulturális filozófiáról1

A különböző kultúrák érintkezése az elmúlt száza-dokban – s különösen a 20 században – az élet egy-re több színterén, egyre fokozódó mértékben válik korunk meghatározó jelenségévé Vannak, akik sze-rint ez a tendencia pusztán felszíni jelenségek sora, s a kultúrák alapvető különbözősége nem változhat meg az érintkezés hatására sem E relativista szem-lélet tagadja, hogy a kultúrák között valódi megér-tés jöhetne létre, s egyes képviselői a kultúrák közti háborútprognosztizálták már évtizedekkel ezelőtt 2A relativizmust elutasítók szerint viszont a kultúrák alap-vetően hasonlóak, sa közöttük ma látható komoly kü-lönbségek pusztán évezredes, hosszú ideig viszonylag izolált fejlődésükkövetkezménye E kulturális univer-zalizmust vallja az interkulturális filozófia számos kép-viselője is A következő oldalakon e kibontakozóban lévő irányzat (avagy mozgalom) mibenlétéről lesz szó 3

A különböző filozófiai rendszerek egymásrahatása az antikvitás óta megfigyelhető az európai filozófia-történetben A földrajzi felfedezések megindulásával Európát megrázta a felismerés, hogy más népeknek, így például a kínaiaknak is van egy, ráadásul a miénknél vél-hetően korábbra visszanyúló bölcselettörténete Ahogy e kultúrát egyre közelebbről kezdtük vizsgálni, alapvető összehasonlító hajlamunk a filozófia komparatív vizsgá-

latában öltött formát A komparatív filozó-fia azonban csak arra vállalkozik, hogy a különböző tradíciók közti különbségeket és (részleges)hason-lóságokat (tehát nem egyezéseket!) feltárja, ezzel pontosabb ké-pet kapva magukról az egyes hagyomá-nyokról 4 Az inter-kulturális filozófia ezzel szemben egy je-lentős lépéssel tovább haladva olyan közös

elveket keres a különböző kultúrák gondolkodástörté-netében, melyek alapot szolgáltathatnak ahhoz, hogy a jövőben a kultúrák diskurzusának eredményeképp egy egyetemes morál jöhessen létre Nem kevesebbre vállalkozik tehát ez a mozgalom, mint a harmonikus együttélés filozófiai megalapozására Célja nem az, hogy a kultúrákon felülemelkedjen, hanem hogy felszámolja a kultúrák (és filozófiáik) ön-központúságát, létrehozva a párbeszédet a különböző hagyományok kortárs képvi-selői között 5 Mit tesz azonban az interkulturális filozó-fia a gyakorlatban?

Az interkulturális filozófia előszeretettel vizsgálja az európai és a kínai gondolkodástörténet közti (vélt vagy valós) kapcsolatokat Látszólag több hasonlóság is ki-mutatható például Kant és Konfuciusz gondolkodása között, hiszen bizonyos értelemben mindketten egy világszemléleti modellre alapozzák a morálra, a he-lyes életmódra vonatkozó tanításukat A hangsúly itt épp a „bizonyos értelemben” kitételen van, komoly kérdés ugyanis, hogy a konfuciuszi világértelmezés (mely szerint az emberi szférát a mindent uraló, irányí-tó-elrendelő úr, az ég kormányozza) „metafizikának” tekinthető-e abban az értelemben, ahogyan a kanti transzcendentális filozófiája, illetve hogy a konfuciuszi tanítás „morálfilozófiá”-nak tartható-e a szó európai értelmében Martin Schönfeld és Chung-ying Cheng írásai,6 két különböző aspektusát mutatják be a Kant–Konfuciusz párhuzam feltételezésének

Schönfeld szerint a humanitás fogalma Kantnál és Konfuciusznál egyaránt központi jelentőségű, hiszen mindketten az embert állítják tanításuk középpont-jába Egy másik közös vonásuk volna a reciprocitás szerepének hangsúlya különböző szinteken (ember és ember között, de hatás és ellenhatás formájában a vi-lág különböző erői és jelenségei közt is) Szerzőnk vé-gül hasonlóságot lát a kanti és a konfuciuszi „holiszti-kus természetszemlélet” között is

Chengnél éppen e hozzáállás ellenkezőjével találko-zunk, amennyiben a kanti fogalmi keretet a kínai tra-díció világszemléletébe illesztve egy olyan értelmezést javasol, mely szerint a kanti magánvaló dolog (Ding an sich7) megfeleltethető a konfuciánus ég-fogalomnak Így, mivel a konfuciánus ideálkép, a „nemesember” ké-pes az ég parancsát megérteni, lehetősége van megis-merni a kanti megismerhetetlent, a Ding an sich-et E szerzők a saját tradíciójának „javára” értelmezik azokat a

Kutatás

14


hasonlóságokat, melyeket a fogalmi egybeolvasztás okán Kant és Konfuciusz között felfedeznek Ha „humanitás”-onalapvető emberközpontúságot értünk, ennek közös-sége áll, de a fogalmat ehhez túlzottan ki kell tágítanunk A kanti gon-dolatkörben a kiinduló-pont az egyén, aki egy társadalom alkotóeleme, Kínában a kiindulópont a társadalom,amely egyé-nekből áll (a tárgy ettől még az egyes ember ma-

rad) Hasonló érveket hozhatunk fel a „reciprocitás” álta-lánosításával szemben is A holisztikus természetszemlé-let kérdésével szintén az a fő probléma, hogy a „természet” európai fogalma meg sem jelenik a konfucianizmusban

Míg Schönfeld szerint a konfuciánus tanítás csak mint-egy előképe lehet a kantinak, Cheng azt implikálja, hogy a kanti kettéosztottság egy, a konfucianizmussal való egybeolvasztás révén oldható föl Kant azonban épp bi-zonyos ellentmondások megszüntetésére alapozza meg morálfilozófiáját a metafizikában,8 ahol a megismerhe-tetlenség nem járulékos tulajdonsága a Ding an sich-nek, hanem legfőbb jellemzője Ha a nemesember meg-ismerhetné, nem volna többé „magán-való”

Nem állítom, hogy a bemutatott példák átfogó képet adnának az interkulturális filozófia módszertanáról, azt azonban bemutatják, hogy a történeti-egyeztető el-járás csak látszólag alapoz meg egy közös fogalmi kere-tet Ha interkulturális diskurzust akarunk kialakítani a filozófiában, nem abban az értelemben kell komp-romisszumokat kötnünk, hogy az egyes tradíciók alapvető jellemzőinek egy részét mintegy semmisnek tekintjük, hogy ezáltal eleve meglévő hasonlóságot feltételezhessünk közöttük A konstruktív párbeszéd alapja éppen abban kell hogy álljon, hogy elfogadjuk a gondolkodástörténeti hagyományok közti különb-ségeket, s ezek tudatában elkezdünk kiépíteni egy új morálfilozófiai rendszert Az univerzalizmust e szem-léletben az abban való hit képviseli, hogy erre – mint-hogy mind emberek vagyunk – lehetőségünk van Az, hogy az univerzalizmus optimizmusával látunk neki a diskurzus megteremtésének, nem jelenti, hogy megfe-

lelést kell feltételeznünk a morális-életmódbeli tanítá-sok elszigetelten kialakuló tradíciói között Az inter-kulturális filozófiának, ha valóban létre akarja hozni a kultúrák közti filozófiai párbeszédet (mely egy nem-filozófiai értelemben vett békés együttélést alapozna meg) szintén ezt az utat kell követnie

A cikk szerzője Takó Ferenc filozófia MA II. évfolyamos hallgató.

Jegyzetek

1 A BTK HÖK 2011 őszi Tudományos Ösztöndíj Pá-lyázatára írott „Pár-beszéd” c dolgozat alapján

2 Samuel P HUNTINGTON, „The Clash of Civilizations?”, Foreign Affairs, Vol 72, No 3 (1993), 22–49

3 A következőkben tárgyalt szerzők a „kultúra” tág meghatározásával dolgoznak, ahol az egy ember, egy csoport, vagy egy nép világszemléletét, élet-módját, szokásrendszerét, gyakorlati és elméleti megfontolásait egyaránt tartalmazza A kultúrák folyamatosan változnak kisebb vagy nagyobb mér-tékben, de folyamatosan hatnak egymásra

4 David WONG, Comparative Philosophy: Chinese and Western, Stanford Encyclopedia of Philosophy, 2001/2009, (http://plato stanford edu/entries/com-parphil-chiwes/)

5 lásd ehhez Karl-Heinz POHL, Zwischen Universa-lismus und Relativismus – Gedanken zu einem in-terkulturellen Dialog mit China, ASIEN, 71 (April 1999), 16–39 ; Ram Adhar MALL, „The Concept of an Intercultural Philosophy”, polylog: Fo-rum for intercultural Philosophy, 2000/1 (http://them polylog org/1/fmr-de htm); Franz Martin WIMMER, Interkulturelle Philosophie: Geschichte und Theorie, Bd 1 , Passagen Verlag, Wien, 1990

6 Chung-Ying CHENG, Theoretical Links Between Kant and Confucianism: Preliminary Remarks, Journal of Chinese Philosophy, 33/1, 2006, 3-15 ; és Martin SCHÖNFELD, From Confucius to kant – The Question of Information Transfer, Journal of Chinese Philosophy, 33/1, 2006, 67-81

7 A jelenségek mögött álló, megismerhetetlen létező, melyről csak annyit tudhatunk, hogy létezik

8 Immanuel KANT, Az erkölcsök metafizikájának alapvetése = Az erkölcsök metafizikájánakalapvetése; A gyakorlati ész kritikája; Az erkölcsök metafizikája, Gondolat, Bp , 1991

Kutatás

15


Kutatás

ILKÓ KRISZTINA

Zoerard-András

Két évvel ezelőtt Arezzóban nyaraltam, egy csendes, toscanai kisvárosban Itt pillantottam meg a Santa Maria in Gradi kolostortemplomban egy barokk fest-ményt Vincenzo Dandinitől, amely Borromeo Károlyt ábrázolta és egy szinte teljesen elfeledett, XI századi magyarországi remetét: Zoerard-Andrást A találko-zás fordulópontnak bizonyult, mivel később erről a festményről írtam dobogós helyezést elért OTDK-dolgozatomat és útjára indított egy olyan kutatómun-kát, amely még jelenleg is tart

A Santa Maria in Gradiban látható Szent Zoerard-András életét feldolgozó képciklusról dolgozatot és előadást is tartottam Az olajfestményen (amely jelen-leg már nem látható a templomban, mivel ellopták) és a két freskón (amelyeket szerencsére nehezebb lenne ellopni) a mai szemlélő számára különös jelenetek lát-hatóak Zoerard-András, amint egy éles nádszálakkal telitűzdelt odvas fában imádkozik, feje köré pedig egy abroncsra köveket kötözött, így ha a virrasztástól el-álmosodva oldalra dőlne, testét a nádszálak megvág-ják, fejét a kövek megütik A nyugati freskón a szent a felhők közül alászállva egy halálraítéltet emel le az akasztófáról, a keletin pedig kiűzi a gyülekezetre törő lutheránus eretnekeket a templomból: mindenfelé ki-égetett szemű, megcsonkított holttestek és különböző, gazdátlan testrészek hevernek A brutális önsanyar-gatás és a halomra hordott testek azonban más üze-netet is hordoznak az elrettentésen túl: megmutatják a kamalduli remeték – évszázadokon keresztül volt a rend tulajdonában a templom – törhetetlen kitartását az imában és a magányos elmélkedésben, s a szentek

segítségül hívásának hatalmát a veszedelmek közepet-te Ami pedig leendő filológusként még inkább felkel-tette az érdeklődésemet, hogy a festmények alatt la-tin és olasz nyelvű feliratok olvashatók, amelyek nem csak a témákat segítették meghatározni, hanem mint később rájöttem, a datálásban is új irányvonalat mu-tattak Így egyrészt sikerült elkülöníteni több külön-böző festési periódust, másrészt megállapítani a jele-netek forrását, amely Stephanus Damalevicius könyve volt, ez pedig alátámasztotta korábbi elképzeléseimet a szent arezzói kultuszának lengyel eredetéről Zoerard-András külhonból érkezett az ezredforduló táján hazánkba, és Boldog Mór által írt legendájának latin kifejezése (de terra Poloniensium) alapján még ma sem dönthető el egyértelműen, hogy ez Lengyel-országot vagy Isztriát jelenti-e, az azonban tagadha-tatlan, hogy lengyel földön alakult ki idővel olyan kul-tusza, amely még napjainkban is tovább él, szemben a magyar történetírásban egyre halványuló emlékével Számomra e kutatás során jelentős szempont az is, hogy a latin mellett hasznosíthatom lengyel és szlovák nyelvtudásomat – egyben ez adja a tárggyal való fog-lalkozás nehézségét is, hiszen a magyar és szláv nyelvű


16

szakirodalom napjainkra alig képez diskurzust egy-mással –, távlati célom pedig egy nagyobb lélegzetvé-telű monográfia megírása, amely mindegyik félről ma-gába foglalná a legfrissebb tudományos eredményeket Februárban jelenik meg egy másik tanulmányom a té-mával kapcsolatban, amelyben a Boldog Mór-féle le-genda szöveghagyományát vizsgálom a középkor és kora újkor folyamán Az 1060 körül keletkezett mű a magyarországi hagiográfia első darabja, és noha a re-meteszentek kultusza később jelentősen visszaszo-rult, ám számos barokk-kori szentéletrajz-gyűjtemény számol be Zoerard-András és remetetársa, Benedek történetéről, amelyek egészen Boldog Mór szövegéig nyúlnak vissza Az első, 1083-as hazai szentté avatások folyamán István király, Imre herceg és Gellért csanádi püspök mellett a két zoborhegyi remetét is kanonizál-ták, így jelentőségük korántsem lebecsülendő, legen-dájuk pedig kulcs egy olyan aszketikus életszemlélet-hez, amely nem sokkal később kiveszett a bencés rend szellemiségéből Számomra azért is érdekes a legenda egyébként meglepően realisztikusan megírt és a túl-kapásoktól viszonylag mentes textusa, mivel Zoerard-András a vadonba vonulása és a határokat nem isme-rő önsanyargatása során tulajdonképpen az emberi lét határait feszegette és mindezzel olyan nyugtala-nító kérdéseket vetett fel, amelyek napjainkig meg-válaszolatlanok Jerome Kroll és Bernard Barlach a pszichológia és történettudomány közös útjait kereső The Mystic Mind című 2006-os meghatározó mun-kájukban szintén vizsgálat alá vetik Zoerard-András különös módszereit, amelyek a keleti és nyugati szer-zetesség határmezsgyéjén mozognak Az Egyiptomi Mária legendájából ismert Zosimas apát példamuta-tása ugyanúgy felmerül a vitában, ahogyan a pannon-halmi apátság, ahol a legenda írója iskolás éveit töltöt-te Vajon a zoborhegyi Szent Ipoly bencés monostor, amelynek Zoerard-András szerzetese volt, valóban egyértelműen nyugati rítusú volt, vagy felülvizsgálható ez a vélekedés akárcsak a legendából leszűrhető isme-retek tükrében is? Szakdolgozatomat azonban nem a zoborhegyi remeté-ről, hanem egy másik magyarországi középkori szent itáliai táblaképéről írom: Domenico Beccafumi, a ne-ves manierista festő Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrá-zoló predellaképéről, amely jelenleg a sienai Pinacoteca Nazionaléban állítják ki Ehhez szintén helyszíni, illet-ve levéltári kutatást is végeztem (erről bővebben a kö-vetkező oldalon), hiszen a magyar szakirodalom eddig mellőzte ezt a kisméretű, ám kitűnő állapotban fenn-

maradt festményt, az olasz kutatók pedig csak érintőlegesen foglalkoztak vele A téma elmélyítése te-hát sokkal nagyobb ki-hívásokat tartalmaz, mint azt első hallásra gondolná az ember Hasonló problémák-kal szembesültem az egri papi szeminári-um Allerheligenbild, azaz Mindenszentek mennyezetfreskója esetében is, amelyről a Barokk freskófestészet Magyarországon kutatóprogram keretén belül írok, és szintén nem állt rendelkezésemre gyakorlatilag semmilyen, néhány sort meghaladó mennyiségű szakirodalom A nagy-méretű, ám igen provinciális színvonalú freskót Braun István festette Ezen a sokalakos kompozíción szereplő szentek megfejtése a jelentősen megfakult festékréteg miatt néhol komolyan próbára tette az ember problé-mamegoldó képességét Mint az már az előzőekből is kiderülhetett, fő érdek-lődési köröm a középkori és barokk ikonográfiai, illet-ve szívesen foglalkozok hagiográfiával, legendairoda-lommal és latin filológiával is, azonban nem szeretnék egyetlen diszciplína területén, vagy korszak kutatásá-ban végérvényesen behatárolni magam Idén ősszel a Mediterrán Világ című folyóirat 18 számában egy jelenkoros művészettörténeti tanulmánnyal szerepel-tem, amelyet „a legkolumbiaibb festő az összes ko-lumbiai festő között”, Fernando Botero három Mona Lisát ábrázoló képének szenteltem Egy kortárs alkotó művészetének megítélése hatványozottan problemati-kus számomra, még sok mindenben kialakulatlanak a hangsúlyok, rengeteg az eldöntetlen kérdés Más ará-nyokkal és célkitűzésekkel igyekeztem hát én is mun-kához látni és ezzel egyben érdekesebbé vált az egész kutatómunka, hiszen egy új felfedezés örömét mutat-ta meg számomra Nem valószínű azonban, hogy a jö-vőben végleg a kortárs művészet tanulmányozása felé fordulnék, mégis, nagyszerű érzés volt, amikor egyszer személyesen is találkozhattam Boteróval

Ilkó Krisztina harmadéves szabad bölcsészet (művé-szettörténet szakirány), és ógörög alapszakos hallgató honorácior képzésben vesz részt.

Kutatás

17


VÁMOS GABRIELLA

„Jó energiát adok és veszek”Az alternatív gyógyászat kultúrtörténete és néprajzi as-

pektusai egy kortárs gyógyító tevékenységén keresztül

Abban az esetben, ha az alternatív gyógyászatot, mint társadalmi jelenséget vizsgáljuk, recens adatok fel-használásával a néprajz tudományán belül is kiter-jeszthetjük a kutatás irányait Ilyenkor előtérbe kerül az alternatív gyógyászat funkciója egy-egy személy, közösség, társadalom életében Kirajzolódik az alkal-mazott eljárások felhasználói köre, színvonala, bizo-nyíthatóvá válik az a tézis, mely szerint egy-egy gyó-gyító eljárás több paradigmát integrál Az alternatív gyógyászat megnevezése, fogalmának meghatározása is új nézőpontok kialakítására sarkall, kultúrtörténeti háttere a népi és hivatalos gyógyítás regiszterein belül formálódik ki Egy-egy gyógyító személy tevékenységi körének bemutatásával általánosítások is levonhatók annak személyére, világképére, az általa alkalmazott eljárásokra, a közösségi elvárásokra vonatkozóan „A betegségekre vonatkozó képzetek és gyakorlati eljá-rások minden emberi társadalomban a kultúra megha-tározott vonásai közé tartoznak ”1 „Az ember úgy beteg, illetve úgy gyógyít, ahogyan gondolkodik.”2 A betegség-kép összefügg a kultúra testképével, és a betegség töb-bé-kevésbé megállapított hátterével, a betegség okával A betegség és az egészség fogalma, tartalma egymás-sal konfrontálva vizsgálandó A közöttük húzható ha-tár adott történelmi kortól és társadalmi feltételektől függ 3 A betegség megelőzésére, az egészség megőrzé-sére vonatkozó tudást a kultúra egésze magában hor-dozza, hiedelemalapú és tapasztalatból eredő releváns szabály formájában 4 A betegség- egészség fogalom-pár test(ek), testállapot(ok) besorolásakor kategória-rendszerként működtetve eltérő társadalmi és kogni-tív kontextusokat tár fel Így az is megállapítható, hogy egy-egy betegség története a népi, a hivatalos, alterna-tív orvoslás jellemzőinek különbségeire, és találkozási pontjaira is rávilágít 5 Célom, rávilágítani arra, hogy az alternatív gyógy-ászat a népi és a hivatalos orvoslástól elkülönülő ré-teget alkot, így a kettő bevonásával kívánom vázolni kultúrtörténetét Szükséges ez azért, mert az alterna-tív gyógyászat határait ezeknek ismertében húzhatjuk

meg, és válik magától értetődővé a három terület el-különítésének igénye Az alternatív orvoslás esetében egy olyan tudásanyaggal kell számolnunk, amely nem illeszkedik sem a népi gyógyászat, sem a természettu-dományos orvoslás kategóriájába, mégis átvesz belőlük elemeket Ez a jelenség egy-egy gyógyító tevékenységi körének vizsgálatakor figyelhető meg leginkább Sokáig tartja magát az a gondolat, mely szerint - „az al-ternatív orvoslás bizonytalan, pejoratív, nagy hetero-gén kategóriákat takar, amit úgy definiálnak, hogy mi nem, ahelyett, hogy mi az valójában”6 - mely gátat vet minden olyan vállalkozásnak, hogy megfelelő megne-vezést, majd definíciót találjanak erre a valóban szer-teágazó rendszerre Az idézett mondat tükrözi, hogy a téma kutatói túl nagy és sokrétű anyaggal találják szem-ben magukat, mely azt eredményezi, hogy több elneve-zést használnak szinonimaként, és nem születik olyan értelmezés, mely teljes egészében átfogná ezt a terüle-tet Ez a probléma azt is kiváltja, hogy interdiszcipli-náris kutatási perspektíva kialakítására kell törekedni az eredményesség érdekében A megnevezések körüli bizonytalanságok után az alternatív gyógyászat fogal-mát - a különböző megnevezések és definiálási kísérle-teket figyelembe véve - a következőképpen határozom meg: Olyan ember (esetleg állat) gyógyászati rendszer, amely mögött egy sajátos egészség- és betegség értel-mezési elmélet áll A szükséges anatómiai ismeretek mellett, kórtani és életvezetési ismereteket is magába foglal A betegség eredetéről, hátteréről és felismerésé-ről kialakult képzeteket és megközelítésmódokat is fel-használja, melynek célja a betegség megelőzése, a be-tegség hatására létrejövő külső, belső szervi és szellemi elváltozások gyógyítására irányuló törekvések Ehhez felhasználja a népi gyógyászatban is ismert növényi, állati, ásványi eredetű anyagokat, valamint a hivatalos gyógyászat körébe tarozó eljárásokat és ismereteket, de a szervezet öngyógyító erejébe, az egyéniség erejé-ben, a gyógyulásba vetett hit nagy hangsúlyt kap Az alternatív gyógyászatban jól megférnek egymás mel-lett a racionális tudáson alapuló, a modern mitikus

Kutatás

18


Kutatás

nézetek, a vallási elemek (amelyek a nagy világvallá-sok bármelyik eleme lehet) és nép gyógyászati jelleg-zetességek is Olyan gyógyító módszereket is magába foglal, melyek az alternatív spiritualitás7 sajátjai Nagy hangsúlyt fektet a gyógyító és beteg együttműködésé-re, egymást kiegészítő álláspont kialakítására A gyó-gyító minden esetben olyan kiválasztott személy, aki képes kapcsolatot teremteni a természetfeletti erőkkel (ami jelen esetben gyűjtőfogalomként kezelendő, mi-vel az alternatív gyógyászok számára sem egyértelmű, hogy ez Isten, angyalok, Buddha, Tao, Prana, vagy egy kiemelkedő megvilágosodott személy) aminek gyógyí-tó erejét közvetíti a beteg felé Kultúrtörténetileg érdekes tény, hogy a hivatalos- és alter-natív gyógyászat viszonyát a hivatalos és népi gyógyászat kapcsolatához lehetne hasonlítani Ennek az az oka, hogy hazánkban az 1770-es, 80-as években a központi hatalom, az orvosi rend támogatásával fellépett a népi gyógyítók el-len, így a bábáknak, seborvosoknak egyetemet végzett, hi-vatalos keretek között elismert orvos előtt kellett vizsgát tenniük Ennek a gondolatnak a felvilágosult abszolutiz-mus eszméje szolgáltatta a szellemi hátteret, mely a hazai orvostudomány fejlődése mögött állt Dolgozatomban egy tömör áttekintését kívántam adni annak, hogyan vált el egymástól a hivatalos és népi gyógyítási gyakorlat, mely egyúttal alapot biztosít az alternatív gyógyászat eszmei hátterének is Így bizonyíthatóvá válik, hogy három külön-álló rendszerről van szó, amely mögött sajátos betegség-szemlélet, gyógyítási módszerek állnak, és megállapítha-tó, hogy: „élesen azonban nem vált el egymástól a három, laza kapcsolatuk még hosszú ideig megmaradt, egymásra hatásuk is kimutatható az archív forrásokban és a recens adatokban egyaránt” 8Az alternatív gyógyászat bonyolult világképére, és a mögötte álló eszmerendszerre egy-egy gyógyító tevé-kenységének bemutatásával alkalmazhatjuk a néprajzi szempontokat, így bizonyíthatóvá válik, hogy milyen összetett jelenségről beszélhetünk az alternatív gyógy-ászati rendszer esetében Azért szükséges a „rendszer” megnevezés, mert az egyes jellemzők egymásba kapcso-lódnak Az eljárások szemlélete holisztikus, természetes anyagokat használ fel, ugyanakkor komplementer mód-szer is egyben A racionális magyarázatok mellett vallá-si jellemzők, modern misztikus jelenségek és hiedelem elemek is jól megférnek egymás mellett Így az általam vázolt definíció egy gyógyító módszerének bemutatása-kor is megerősítést kap

Vámos Gabriella, Néprajz mesterszakos hallgató a Tudo-mányos Ösztöndíj Pályázaton maximális pontszámot ért el és dolgozata megjelenik majd az Első Században.

Felhasznált irodalom

DEÁKY Zita: A hivatalos és a hagyományos gyógyítás a magyar történeti forrásokban. Osiris Kiadó, Budapest 2002 IANCU Laura: Világkép, vallás és betegség Magyarfaluban. In : Pócs Éva (szerk): Mágikus és szak-rális medicina Tanulmányok a transzcendensről VII Balassi Kiadó, Budapest, 184-200 2010 KESZEG Vilmos - CZÉGÉNYI Dóra (szerk ): Korok, kórok, kontextusok. In : A beteg ember Betegségek, betegek és gyógyítók Mentor Kiadó, Marosvásárhely 423-458 2010 KIS-HALAS Judit: Kortárs látók és gyógyítók. In : Ke-szeg Vilmos-Peti Lehel-Pócs Éva (szerk ): Álmok és látomások a 20-21 századból Szöveggyűjtemény I (Fontes Ethnologiae Hungaricai VI ) L’Harmattan – PTE Néprajzi-Kulturális Antropológia Tanszék, Buda-pest 512-538 2009 PIETRONI, Patric: Relationship between general practice and complementary medicine. British Medical Journal 305 564-566 1992 SPEILMANN József: Történelmi reflexiók a népi or-voslás és az orvostudomány viszonyáról. Orvostörté-neti Közlemények Supplementum 11-12 35- 49 1979 VEREBÉLYI Kincső: Minden napok – jeles napok. Timp Kiadó, Budapest 2005

Jegyzetek

1 Keszeg V - Czégényi D 2010 13 2 Keszeg V - Czégényi D 2010 424 3 Verebélyi K 2005 87 4 Iancu L 2010 184 5 Keszeg V - Czégényi D 2010 425 6 Pietroni, P 1992 565 7 Alternatív spiritualitás fogalma alatt a valláskuta tók az erősen szekuralizált posztindusztriális tár sadalmak bizonyos közösségi és egyéni vallási megnyilvánulási formáit jelölik, amely a vallási megnyilvánulások igen széles spektrumát öleli fel Kis - Halas J 2009 512 8 Deáky Z 2002 9-10 vö Spielmann 1979

19


Tanulmányút

Óriási nyüzsgés, gyönyörű belváros, az egyetem, az egyetem moziterme(!), az utca felett lógó cipők (amik-nek eredete és funkciója számomra rejtély), a könyvtár és a „könyvtorony”… - számomra ez Gent Késői nap-lemente, az emberek, a gazdag kultúra, történelem és irodalom, a három nyelvi közösség bonyolult együtt-élése, a politikai rendszer „egyszerűsége” és az, amit sokan hangoztatnak, hogy a jelenlegi miniszterelnök nem is tud hollandul – és ezt jelenti nekem Belgium

A nyári egyetemről

A program három hetes volt, minden nap majdnem óráról órára beosztva (hála az égnek voltkét szünnap, amikor „bejárhattuk” Belgiumot) Hétköznap órák-ra, előadásokra jártunk, és ellátogattunk a híresebb flamand városokba: Brüsszelbe, Antwerpenbe és Brügge-be (Igen, megnéztük azt a tornyot is, ahol az Erőszakikvagy sokatmondó, eredeti címén In Bruges bérgyilkosa kirepült) Brüsszelre sajnos nem sok idő jutott, mert a nap nagy részét a flamand kormány székhelyén töltöttük, így se az Atomiumot, se az uni-ós hivatali kerületet nem láttuk

Egy átlagos nap a nyelvi szint szerinti csoportban kez-dődött, délután pedig választható órákon kellett részt venni Ezeken tanulni lehetett középkori prózától el-

kezdve belga legendákról és mítoszokról, érvelésről, kreatív és tudományos írásról vagy éppen flamand képregényekről Az utóbbin megtudtuk, hogy a belga képregénykultúra nyomába érhet a nagy amerikainak, mivel számtalan kiadvány jelenik meg, és nagy népsze-rűségnek örvend, nemcsak belgák körében Nálunk legismertebb közülük Tintin, azaz Kuifje (de ennek ki-ejtését ne erőltessük) Ez az óra mellesleg a legérdeke-sebbek közé tartozott, ahol a kurzus végére ki kellett találni saját főhősünket, figuráinkat, azok jellemét és végül megalkotni egy kerek történetet Furcsán hang-zik, de volt, akinek pont ez az óra volt hasznos a szak-dolgozatához

A program első hete még lazán kezdődött, délután szabad programokkal, amikor felfedezhettük az akkor még (augusztus közepén) üres várost A második hét-től viszont már intenzíven részt kellett venni a délutá-ni workshopokon és előadások tömkelegén a belga (fla-mand) kultúráról általában és annak részterülketeiről Találkozhattunk történésszel, fotóssal és írónővel is, közülük a legérdekesebbnek azt tartottam, amikor Flandria egyik leghíresebb hírfotósa mutatta be ké-pein keresztül az országot és a kultúrát Megkísérelte megértetni velünk az összetett belga politikai rend-szert és az 1 kultúra/3 nyelv bonyolult együttesét: a flamand-vallon együttélést/gyűlölködést például graffitiken keresztül, (kétnyelvű) településtábla-áthú-zásokat ábrázoló fotókkal, karikatúrákkal mutatta be; de emellett röviden megmutatta azt is, aminek szépsé-gében minden belga egyetért függetlenül attól, milyen anyanyelvű: a tengerpartot és a homokos dűnéket Ami a sok és zsúfolt program hátulütője, hogy nem si-került minden előadáson teljesen odafigyelni, aktívan résztvenni A második hét végére, harmadik hét elejére már azok is kezdtek kidőlni, akik nem jártak le minden este a város központjába belga söröket kóstolgatni Az estébe nyúló programokon sajnos már sokan elalud-tunk, annak ellenére, hogy nagyon érdekesek voltak

Rengeteg embert ismerhettem meg, sokakkal még ma is tartjuk a kapcsolatot – többek között, ha futja a re-pülőjegyre, még Indonéziába is várnak Megszűntek az előítéleteim, sőt, most már Belgium-rajongó is va-gyok A kurzus alatt sokszor eléggé magunkra voltunk hagyva egy-egy város közepén, hogy „na innen most találjunk vissza”, ezért jobban megismerhettük az ott élő embereket is és mindig volt egy-két jellegzetes alak, akit a kirándulásokról megjegyeztünk Bevásárláskor

LUNZER LILLA

Genti nyári egyetem

20


Tanulmányút

megtudtuk, hogy nyáron minden bolt bezár legalább egy hétre, a kolisok máshol sem étkeznek egészsége-sebben (sőt ), csak olcsóbban, és hogy máshol is meny-nyire nyüzsög az egyetemi élet – természetesen csak augusztus végétől

Bár terveim ellenéreanyagot nem sikerült gyűjtenem kutatásomhoz, de nyitottam a flamand/belga kultúra felé is, amiről eddig még csak keveset tanultam Sok-kal érdekesebb és hasznosabb így megtapasztalni azt a kultúrát, amiről eddig csak olvastam vagy tanultam, és mindent csak a tanáraim tapasztalatain keresztül ismertem meg Amit itthon, a könyvekből és órákon meg lehet ismerni, az csak a felszín, de a kurzuson új érdeklődési, kutatási irányokat találtam, bővültek az ismereteim a kultúráról, jobban el tudtam mélyülni egy-egy témában

A résztvevők

A nyári egyetemen résztvevő diákok több mint 25 országból jöttek Ez a nemzetközi környezet az Eras-mushoz hasonlóan a kurzus talán legvonzóbb tulaj-donsága Nem csak a belga kultúrával, de a többi 25 országéval is kapcsolatba kerülhettem és rengeteg em-berrel ismerkedtem meg, akik máshogy gondolkod-nak, vagy éppen ugyanúgy, mint én, csak éppen a világ teljesen más pontján élnek Természetesen németek voltak a legtöbben, de Magyarországon is elég népsze-rű a kurzus A legérdekesebb választás talán pont az amerikaiaké, vagy éppen egy argentin vagy egy grúz lá-nyé Nem szokatlan, hogy az egykori holland gyarma-tokról, Indonéziáról és Dél-Afrikából is sokan jöttek Az utóbbinál érdekes összehasonlítani a nyelvet: néha lehetett hallani afrikánsz kifejezéseket, amik nem nagy meglepetésre nagyon hasonlítottak a hollandra Bár arra nem vennék mérget, hogy a folyamatos beszé-det is lehetne érteni

A fő célom az volt – bár csak most kezdtem a mester-szakot –, hogy ötleteket, anyagokat gyűjtsek a szak-dolgozatomhoz Kutatni és könyvtárazni akartam, és mivel Gent egyetemi város, reménykedtem, hogy találok néhány érdekes tippet Másrészről reméltem, hogy a kurzus tanárai is el tudnak indítani egy-egy téma felé, vagy meghallgatok pár előadást, ami felkelti az érdeklődésemet Le szerettem volna győzni a Belgi-um-ellenességemet is, ami a Hollandia-imádatommal egy időben alakult ki És természetesen a legjobban a

nemzetközi kapcsolatok vonzottak, hogy megismerjek számtalan más embert Ezek a céljaim a könyvtár kivé-telével mind teljesültek, de a többi élmény ellensúlyoz-ta, hogy a könyvtárazás elmaradt

Azért döntöttem úgy, hogy nyári egyetemre jelentke-zek, mert bár nagyon jó egyetemistának lenni, nem szeretnék csúszni, ezért nem pályáztam még Erasmus-ra Egy ilyen rövid nyári kurzussal azonban így is be-lekóstolhattam, hogy milyen lehet külföldön tanulni, milyen a diákélet egy másik országban és rövid bete-kintést nyerhettem az adott kultúrába Ahhoz, hogy itthon folytathassam a szakomat, fontosnak tartottam, hogy nyelvileg is fejlődjek nem csak hazai környezet-ben, és ne csak tanulmányokat olvassak, vagy útiköny-vekből tájékozódjak a Németalföldről A szakdolgozat megírásához is fontos, hogy ne csak a Germanisztika Könyvtárban üljek és izzadjak azon, hogy nem min-dig találok megfelelő szakirodalmat, hanem az adott kulturális és nyelvi környezetben tudjak egy természe-tesen jóval nagyobb adatbázisból irodalmat, anyagot gyűjteni, tájékozódni

A pályázatról

A Néderlandisztika Tanszékről minden évben 4-6 ta-nuló nyer felvételt a NederlandseTaalunie nyári nyel-vi- és kultúrakurzusaira A tavalyi évben a korábbi 3 helyett már csak 2 helyre lehetett pályázni: Gentbe (Belgium) és Zeistbe (Hollandia), ezért a férőhelyek száma is lecsökkent Pótlistás jelentkezőként nagyon nagy szerencsém volt, hogy bekerültem, mivel azon ke-vesek között vagyok, akik mind a két, belgiumi és hol-landiai kurzuson is részt vehettek a Taalunie támoga-tásával Mivel már a hollandiai kurzuson is ott voltam 2010-ben, egyértelmű volt a választás a kettő közül Fontos megjegyezni, hogy az akkori élményeim alap-ján eléggé Hollandia-fan és Belgium-ellenes lettem, ezért szívesebben mentem volna újra Hollandiába és bőven voltak előítéleteim a kurzussal, az országgal, a vallonokkal és a flamandokkal szemben is, de ettől a kurzustól talán még többet kaptam, mint az előző évi hollandiaitól

A cikk szerzője, Lunzer Lilla Júlia, Néderlandisztika MA I. évfolyamos hallgató, tudományszervezési és ku-tatási pályázaton nyert támogatást a nyári egyetemre.

21


Tanulmányút

ILKÓ KRISZTINA:

Cor magis tibi Sena panditKutatóút Sienába

Sienába a Porta Camollián léptem be először, amely-nek felirata az Utas és Holdvilág lapjairól is ismerős lehet bárki számára: Cor magis tibi Sena pandit, azaz jobban kinyitja szívedet Siena Az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának támogatásával 2011 június 10 és 17 között egy teljes hetet tölthettem Olaszországban, hogy anyagot gyűjtsek BA szakdolgozatom megírásá-hoz A témám Domenico Beccafumi, a sienai manieris-ta festészet talán legnagyobb mesterének Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló táblaképe, amely hungari-cum témája ellenére eddig elkerülte a magyar kutatók figyelmét Az apró festmény jelenleg a Pinacoteca Nazionale állandó kiállításán látható, három párda-rabja társaságában, amelyek valaha egyazon Madon-na szentekkel táblakép predellájának részei lehettek: az egyik Bagnoreggiói Szent Bonaventúrát ábrázolja és két kép pedig konfrátereket imádkozás közben A Palazzo Brigidi-Buonsignori XV századi épületében megbúvó képtár a világ egyik legnagyobb trecento és quattrocento gyűjteményét mondhatja magáének, ám Duccio, Simone Martini és a Lorenzetti-fivérek mű-vei mellett több is itt található Beccafumi fő művei közül Ő volt az utolsó az ereje teljében lévő középko-ri Siena nagy festői közül, de látomásszerű, kénsárga fényben úszó, fantasztikus megvilágítással és groteszk formákkal variáló különleges hangulatú képei sokkal modernebbek koránál Szent Erzsébet filigrán alakja egyszerű szürke kőpadlón áll a képen, semleges háttér előtt, és a harmadrendiek hasonló színű ruháját viseli Beccafumi a rózsacsodát a lehető legletisztultabb elő-adásmóddal párosította, ugyanakkor olyan mély szel-lemiséget öntött a jelenetbe, amelytől nem maradhat érintetlen napjaink szemlélője sem Mivel a táblakép eredetileg a San Bernardino konfraternitás számára készült, így elsőként a Palazzo Piccolomini épületében elhelyezett városi levéltárban kezdtem munkához Átnéztem a 16 század elejéről a vallásos testvérület fennmaradt számadáskönyveit és iratait, és sikerült fellelnem a Madonna szentekkel festmény megrendelésének lejegyzését is, azonban a predellaképekről itt nem szerepelt bővebb leírás Kide-rült azonban, hogy ekkoriban a San Bernardino ispo-tályt is működtetett, amely igen jó kiindulási pontnak

tűnt a kép ikonográfiájának megértéséhez, mivel Er-zsébet férje halála után a betegek gyógyításának szen-telte életét Maga a konfraternitás kápolnája még nap-jainkban is áll, belépődíj fejében látogatható Ugyan rendi kötöttségekkel nem rendelkezett, azonban nem hagyható figyelmen kívül a tény, hogy az oratorio bernardiánus trigrammával díszített homlokzata ép-pen szemközt kapott helyet a régi ferences rendházzal és a Basilica di San Francesco hatalmas, csíkos belsejű épületével A ferences kolostor évszázadokkal ezelőtt leégett, így nem kis meglepetésemre szolgált a hatal-mas, nyüzsgő, olasz embertömeg, amely a kabócák ci-ripelésétől hangos kerengőben mozgott, mint később kiderült, ez már az egyetem gazdasági fakultásának székhelye A kutatás további részét természetesen könyvtárazás képezte, de boldog az a város, amelynek a művészet-történeti szakkönyvtára, a Biblioteca Giuliano Brigan-ti már a XI századtól dokumentáltan kórházként mű-ködő (ma múzeum) Santa Maria della Scala hatalmas épületében kapott helyet és véletlenül éppen a dómté-ren van A székesegyháztól nem egészen kétszáz mé-terre magányos, zebracsíkos fal nyúlik az ég felé: így kezdték el a régi Siena polgárai a dóm építését, felhúz-va a két legtávolabbi falat, és bizonyosan meg is építet-ték volna, ha nem fogy el közben az építkezésre szánt pénz Ehelyett a kereszthajó hosszúságában épült csak fel a templom, ha az eredeti terveket követik: elfért vol-na benne az egész firenzei Santa Maria del Fiore Vé-gezetül én is szeretnék mindenkit arra bátorítani, ne féljen merészet álmodni, még ha ez egy szakdolgozat megírását jelenti is, amely külföldi kutatómunka nél-kül kivitelezhetetlen maradt volna

Ilkó Krisztina harmadéves szabad bölcsészet (művé-szettörténet szakirány), és ógörög alapszakos hallgató honorácior képzésben vesz részt.

22


Tanulmányút

A múlt szemeszter közepén a Japán Nyelvi Szónokver-seny támogatóinak és az ELTE BTK Hallgatói Önkor-mányzatának segítsége révén lehetőségem nyílt csak-nem két hetet Japánban tölteni, végigjárva az ország számos történelmi, vallás- és eszmetörténeti, illetve kulturális szempontból kiemelkedő jelentőségű he-lyét E rövid írás keretei közt nincs módom a tanul-mányút részletes leírására, így három, látszólag na-gyon is különböző „képet” ragadok ki belőle

Az iszei szentélykörzetben

Az első állomás, amiről szólni szeretnék, utam utolsó állomása volt Az Isze szentélykörzet a japán népi hie-delemvilág és a sintóhit egyik (helyesebben talán „a”) legfontosabb helye „Szent helye”, mondanánk európai vallási terminológiánknak megfelelően, az érzés azon-ban, amelyet az emberIsze egész területén – nemcsak az egymástól kilométerekre fekvő szentélyeknél –ta-pasztal, nem ugyanaz, ami egy keresztény templom-ban átjárja A sintószerint a kamik(a különböző iste-nek) az emberi létszféra minden szegmensében jelen vannak: növényekben, állatokban, tárgyakban Az ősök szellemei ugyanúgy kamik, mint a sintólegfőbb isten-sége, a Napistennő, AmateraszuÓmikami („az eget be-ragyogó nagy istenség”), akinek leszármazottai (a ha-gyomány szerint) a japán császári dinasztia uralkodói az első császártól, Dzsinmutól egészen a jelenlegi csá-szárig, Akihitoig Az iszei szentélykörzet éppen azért kiemelkedő fontosságú, mert itt található Amateraszu szentélye A főszentély maga alig láthatóan bújik meg egy hosszú lépcső tetején egy másik, fából épített, nád-borítású épület mögött, az azonban kivehető, hogy

maga is egy egyszerű építésű, apró épület – épp ebben az egyszerűségben rejlik a sintószentélyépítészet utá-nozhatatlan ereje

A kerítés mellett egy épülő állványzatot látok: a szen-tély új helye kijelölésének munkálatai folynak Az iszei szentélykörzet összes épületét minden huszadik év-ben újjáépítik ugyanis, pontosan a korábbi helye mel-lett, pontosan abban a formában (a szigorú építésze-ti szabályoknak megfelelően), ahogyan addig állt A következő újjáépítés 2013-ban lesz A szentélykörzet minden épülete mellett egy azonos méretű, üres föld-terület látható, helyenként egy kis kőlépcső vezet fel ide – vagyis a majdani kapuhoz, bejárathoz Több mint ezerkétszáz éve költöznek ezek az épületek egyik ilyen helyről a szomszédosra húszévente A legmegdöbben-tőbb, amit az ember egy ilyen volt és leendő épület he-lye előtt tapasztal, és amiről az útikönyvek és elemző tanulmányok nem írnak, az épület „ott-nem-létének” különös, sejtelmes szakralitása A múlt helye – számos múlté – és a jövő helye – számos jövőé – az a kis föld-darab, ami éppen annyira üres, amennyire a jelenleg álló szentély helyén a maga szemmel látható valójában van valami Iszei utam során kezdtem megérteni, mit is jelent a kamik tényleges, valós jelenléte a japánok számára, s nem abból, hogy az álló szentélyeket figyel-tem, hanem abból, ahogyan ott feküdt mellettük az a néhány négyzetméteres kis téglalapalakú sík tér, az el-múlás (wabi)és az újbóli megjelenés helye

Hirosimában

Honsú szigetének déli részén, Hirosima városában kétféle épület található: ezer meg ezer olyan, ami az 1945 augusztus 6 8 óra 15 perc óta eltelt csaknem het-venhat évben épült vagy épült újjá, és egy, ami jelen-leg is abban a formájában áll, ahogyan aznap, abban a pillanatban Ez volt az a pillanat, amikor az emberiség

TAKÓ FERENC:

Képek Japánból

23


Tanulmányúteddigi történetének legszörnyűbb tömegpusztító fegy-vere, az atombomba először bevetésre került Noha október és november fordulóján jártam Japánban, az egyetlen nap, amikor szakadt az eső, a hirosimai utam napja volt A Genbaku-dómu (Atom-dóm) mellett áll-va az esőben 2011 novemberében néztem az épületet és úgy tűnt, a romok között most is 1945 augusztus 6-a van, éppen 8 óra 16 perc – a romok mögött pedig, úgy képzeltem, ugyanaz a nap, 8 óra 14 lehet Az atomtá-madás emlékmúzeumában – alig néhány percnyi gya-logútra a dómtól – látható kisfilmek elbeszélik, milyen gyorsan, a vártnál sokkal gyorsabban kezdett újra erő-re kapni Hirosima a robbanást követően, s nyüzsgő, élő város képét mutatja ma is Mégis, nem lehet úgy Hiro-simában lenni, hogy az ember ne gondolna arra újra meg újra, miért fiatalok ezek az épületek Semmi sem idézi elénk Hirosima múltját, a japánokét – az embere-két – úgy, mint ezeknek az épületeknek az újszerűsége – épp mert nem látszik rajtuk a múlt

Az Oszakai Egyetem Magyar tanszékén

Japán egyetlen magyar tanszéke (az egyetlen, ahol a magyar első idegen nyelvként tanulható) a nagy múltú Oszakai Egyetemen (Ószakadaigaku) működik, 1993 óta A faluméretű területen fekvő bölcsészettudomá-nyi kar egy félreeső épületének szűk folyosóján bújik meg ez a magyar sziget, ahonnan a mi egyetemünk Ja-pán tanszékére is gyakorta érkeznek vendégoktatók Kevés furcsább érzés van annál, mint amikor a nem-rég még japánszakos magyar egyetemista Magyaror-szágtól tízezer kilométerre, csaknem egy hét tokiói tartózkodás és egy, a Nikkószentélykörzetbe tett láto-gatás után olyan helyre érkezik Japán szívében, ahol a 2000-es évek sikeres magyar filmjeinek plakátjai van-nak a faliújságra tűzve, és vele egykorú hallgatók épp Kosztolányi Dezső Kanári című jelenetének előadásán

vannak túl Ezen a helyen olyan japán fiatalok tanul-nak mirólunk, akik ebből a több ezeréves kultúrából kitekintve épp a távoli Közép-Európa e kis országát pillantották meg Teljesen valószerűtlennek tűnnek a polcon sorakozó történelemkönyvek és szótárak, a falon lógó térkép ismerős vonalai Időbe telik felfogni, hogy ez itt nem a honismeret óra anyagát szolgálja – a Gaikokugakubu, vagyis a Külföldi tanulmányok in-tézetének egy tanszékén vagyok Beszédbe elegyedem a tanszék egy oktatójával, Budapestről és a magyar nyelvről beszélgetünk, Kosztolányiról és arról, hogy az általa használt szavak jelentős része alig érthető a ma-gyar szakos japán egyetemisták számára, így a darab próbái közben magyaráznia kellett ezeket Nos, ne-künk is sokszor kell, gondolom magamban

Aligha van még egy nép a Földön, amelyik úgy élne együtt a múltjával, mint a japán Az országról min-dig úgy szoktak, szoktunk beszélni, mint ahol a meg-hökkentő kontrasztok, a hagyomány és a már-már hihetetlen modernség találkozik A császári palo-tával szembeállva teljesen elképzelhetetlennek hat, hogy a hátam mögött a világ legmagasabb felhőkar-colói magasodnak, s ugyanennek az érzésnek az el-lenkezője fog el, ha megfordulok A japán történelem egyik legnagyobb alakjának, TokugavaIejaszunak sír-emlékénél állva a nikkói szentélykörzetben nehezen fér a fejembe, hogy miként jutottam ide Tokióból a sinkanszennel, mintegy 200 kilométer/óra sebesség-gel A Tokyo Tower fénypompában ragyogó lábától néhány percreKsitigarbhabódhiszattva több száz kis faragott kőszobra áll a Zódzsó templom sírkertjében – e templom több mint négyszáz éve költözött ide OgjúSzorainak, a 17-18 század fordulójának egyik legjelentősebb japán gondolkodójának, a klasszikus konfuciánus hagyomány felélesztőjének emlékműve olyan szorosan körbeépült Tokió külvárosában, hogy szó szerint hozzáér az ott parkoló felsőkategóriás autó Így sorolhatnám még oldalakon át a példákat a sokat emlegetett kontrasztokra Néhány nap után azonban egyre inkább megerősödik bennem a gondolat, hogy a távolság a múlt és a jelen között mégsem olyan nagy Japánban, mint hittem Az Oszakai tanszéken körbe-nézve úgy tűnik, ebből a múltból és ebből a jelenből ide mihozzánk is vezetnie kell egy útnak – hisz ha nem ve-zetne, ha nem vezetett volna, én ott sem lennék

Takó Ferenc tanulmányútját a Tudományszervezési és kutatási pályázat keretében támogatta a BTK.


24 Tudományszervezés

A Funkcionális nyelvészeti diákműhely munkáját a Mai Magyar Nyelvi Tanszék három mentortanára, Tolcsvai Nagy Gábor, Kugler Nóra és Tátrai Szilárd segíti, maga a diákműhely pedig megközelítőleg 20 hallgatói tagot szá-mol A havonta egy-két alkalommal megrendezésre kerü-lő műhelytalálkozók mindenki számára nyitottak, akiket a funkcionális szemléletű nyelvészet érdekel A műhely-találkozók során – melyek többnyire tea mellett, kötetlen hangulatban zajlanak – elsősorban a hallgatók által bemu-tatott egyéni kutatásokat beszéljük meg, de fontos külföldi és hazai cikkeket is meg szoktunk vitatni ezeken az össze-jöveteleken – mondta Takács Edit, a műhely titkára Ezek az informális ülések és az ezeken kapott visszajelzések na-gyon sok segítséget tudnak nyújtani a tudományos mun-kában, és szerintem mindenki egyetért velem abban, hogy egymás kutatásaiból is rengeteget tanultunk az elmúlt idő alatt – folytatta Edit

A 2008 óta működő diákműhely tagjai a 2011/2012-es tanév őszi félévében egy online tudományos folyóirat be-indítására adtak be Tudományszervezési és kutatási pá-lyázatot, és el is nyerték azt A folyóirat weboldala azóta elkészült, az első – remélhetőleg március elején megjelenő – szám tanulmányai jelenleg a szöveggondozás, korrigálás fázisában vannak, az utóbbi feladatban a szerkesztői szak-irányos hallgatók segítik a diákműhelyt Ahogy megérkez-nek a javított szövegek, és a szerkesztő bizottság is rábólint, meg is tudjuk jelentetni az első számot – mondta Takács Edit Az ehhez hasonló műhelyek működése nagyon fon-

Új online folyóirat indul nyelvészeknek

Az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszéke mellett műkö-dő Funkcionális nyelvészeti diákműhely márciustól egy új online folyóiratot indít, amely a nyelvészettel foglalkozó hallgatóknak nyújt publikációs lehetősé-get. Az idén ötödik éve működő diákműhely tagjai a funkcionális nyelvészet iránt érdeklődő hallgatók kö-zül kerülnek ki és havi rendszerességgel találkoznak, hogy különböző nyelvészeti témákat vitassanak meg. A diákműhely azonban idén márciusban egy merőben új dologgal, egy online funkcionális nyelvészeti folyó-irattal lép a nyilvánosság elé. Az Ösvények nevű online folyóirat első számában számos színvonalas írás lesz olvasható, többek között a L’art pour l’art Társulat ab-szurd szójátékairól és a szereplők tudati működésének ábrázolásáról Szabó Magda regényeiben.

tos a tudományos pályára készülő hallgatóknak ahhoz, hogy kitűnhessenek az egyre inkább eltömegesedett ok-tatásból A hamarosan megjelenő online folyóirat remek publikációs lehetőséget nyújthat a szárnyaikat bontogató ifjú kutatóknak

A folyóirat hamarosan megjelenő első számában két hosz-szú és két rövid tanulmány, valamint két recenzió kapott helyet, de a következő számokban a műhely tagjai terve-zik egy „Kis színes” névre elkeresztelt rovat elindítását is, amelyben rövid, problémafelvető írásokat közölnek Az első szám cikkei között szerepel majd egy abszurd nyelvi humorral foglalkozó kutatás, amely a L'art pour l'art Tár-sulat szójátékait vizsgálja Egy másik dolgozat Szabó Mag-da regényeiben a szereplők tudati működésnek megjelení-tését mutatja be, továbbá olvasható lesz egy dolgozat Parti Nagy Lajos Hősöm tere című szatírájáról, amely a mű „ga-lamb szociolektusát” vizsgálja, valamint helyet kapott az első számban egy magyar birtokos szerkezetekkel foglal-kozó írás is

A folyóirat neve Ösvények, amely a műhely sokszínűsé-gét, illetve a lehetséges utak sokféleségét jelzi, és a ’mentá-lis ösvény’ metafora révén egyben utalás is a műhelytagok kognitív nyelvészeti érdeklődésére A folyóirat hamarosan ISSN azonosítót kap, így a szerzők hivatalos publikáció-ként tudják elismertetni a folyóiratban megjelent írásaikat Takács Edit elárulta, hogy a publikációs lehetőségek bőví-tésének célja hívta életre ezt a projektet A műhelyben, és általában az egyetemi tevékenységek során (például sze-mináriumi dolgozatként, szakdolgozatként) kiemelkedő munkák is készülnek, de publikációs lehetőség hiányában ezek a fiókok mélyén végzik, és a szakdolgozat témaveze-tőjén, az opponensén vagy a szemináriumot vezető ta-náron kívül senki sem látja őket, pedig nem ezt a sorsot érdemelnék Ebben a helyzetben – legalábbis a funkcioná-lis nyelvészet területén – remélhetőleg hasznos kezdemé-nyezésnek bizonyul a Funkcionális nyelvészeti diákmű-hely akciója

A folyóirat az osvenyek.elte.hu címen lesz elérhető, de ha bármi további kérdésetek van, vagy csatlakozni akartok a diákműhelyhez, akkor keressétek meg nyu-godtan Takács Editet (edit takacs@gmail com)!

Füstös Móni


25Tudományszervezés

„Inkább előbb, mint utóbb” Nemzetközi doktorandusz konferencia

Beszélgetés Szávay Lászlóval, a doktorandusz konferencia főszervezőjével és az ELTE BTK Filozófiai Intézetének

előadójával

Minden nagyívű kezdeményezésnek van „előtörténete”, a tiétek mi volt?‒ 2009-ben két barátommal belép-tünk a Doktoranduszok Országos Szövetségébe, megalapítottunk egy új tudományos osztályt, és azonnal szervezésbe kezdtünk A célunk az

volt, hogy a hasonló, vagy azonos humán tudomány-területeken tevékenykedő, de sokszor többszáz ki-lométeres földrajzi távolságban lévő fiatal kollégák között kapcsolatot teremtsünk Aki a tudományos pályán marad, előbb-utóbb megismeri a másik nevét, személyét Úgy gondoltuk, hogy akkor jobb lenne in-kább előbb, mint utóbb… Így jött létre a Fiatal Kutatók és Doktoranduszok Nemzetközi Teológuskonferenciá-ja, melynek harmadik „felvonását” már tavasszal el is kezdjük szervezni A konferencia befogadó: nem csak teológus doktoranduszok, hanem számos bölcsész is előadott teológiához köthető témákból, illetve volt két olyan előadónk is, akik noha még nem PhD-hallgatók, színvonalas előadással érkeztek

Miben volt egyedi ez a konferencia?‒Úgy tudom, senki nem hívott még életre az egész Kár-pát-medencére kiterjedő teológus doktorandusz kon-ferenciát 2011 októberében, a második konferencián már 6 országból, 17 egyetemről, illetve doktori iskolá-ból érkeztek a résztvevők Kanadából, az Egyesült Ki-rályságból, Magyarországról, Szlovákiából, Ukrajnából, és Romániából látogattak Budapestre a római katoli-kus, görög katolikus, református, evangélikus, baptista, metodista felekezetekből, és az unitárius, illetve a zsidó közösségből Hetvenegyen tartottak négy párhuzamos szekcióban előadásokat, a regisztrált konferenciatagok száma éppen száz volt – így a tavaly októberi rendez-vény 2011 legnagyobb hazai doktori konferenciája volt

A konferencia egyik nagy eredménye egy impozáns, szép kötet. Mit érdemes róla tudni?‒ A Vidimus enim stellam eius… c könyv összesen hatvannégy publikációt tartalmaz, melyek átlagosan

9-12 oldal terjedelműek A kötetben a rövid szakmai életutat ismertető bekezdés mellett mindenkiről ta-lálható egy fénykép is Habár ez nem szokás, ragasz-kodtam hozzá: nagyon sokan adtunk elő, egy-egy elő-adást és előadót is könnyebb utólag „beazonosítani”, ha a tanulmány mellett van egy fénykép A kiadvány a L’Harmattan gondozásában jelent meg, a Károli Gás-pár Református Egyetem sorozatának részeként A cím egy idézet (Láttuk ugyanis csillagát...), a napkele-ti bölcsek válasza ez Heródes királynak az érkezésük okát firtató kérdésére Azért választottam ezt a szöveg-részt, mert jól kifejezi a kötet szerzőinek indíttatását: a messziről érkezett előadók többségét a hit érzése, és a tudás értése motiválta

A konferencián számos, ELTE BTK-n doktoráló hallgató is jelen volt, az ő eredményeikről szintén ol-vashatunk a kötetben.‒ Így van, tizenhárman vettünk részt ELTE-hallgatók a rendezvényen, és tizenketten publikáltunk is Név szerint a bölcsészek: Bársony Márton, Simon Ervin, Csernák-Szuhánszky Debóra, Székely Gábor, Pafkó Tamás, Hojdák Gergely, Rákos-Zichy Johanna, Siptár Dániel, Szász Lajos, Ilkó Krisztina, illetve jómagam művelődéstörténész doktoranduszként, és Soós Esz-ter Petronella az ÁJK-ról A bölcsészeknek publikálás szempontjából talán valamivel könnyebb dolga van, mint például egy természettudományos témából dok-toráló kollégának, ennek ellenére manapság mégsem könnyű jónak számító megjelenési lehetőséget szerez-ni A konferencia sokaknak segített a kreditharcban előrébb jutni: számos doktorandusz nem tehetség, ha-nem idő vagy sajnos pénz hiányában nem jut elég elő-adási lehetőséghez A kötetben több olyan elsőéves PhD-hallgató is publikált, akiknek doktoranduszként először volt alkalma az írását megjelentetni S a legfon-tosabb: már Merényi Miklós barátunk is árulja a Fő-épület alagsorában található jegyzetboltjában

Milyen személyes élményen keresztül tudnád érzé-keltetni a konferencia közvetlen hasznát?‒ Nagyon sok fiatal pályatársat megismertem Nagysze-rű érzés, hogy egyetemekhez, városokhoz immár nevek, arcok, előadásélmények is társulnak, határainkon innen és túl A szekcióülések alkalmával, de főleg a közös ét-kezéseken rengeteg telefonszám, e-mail cím cserélt gaz-dát, mindenki ráérzett a résztvevők közül az idejekorán kiépülő tudományos és baráti kapcsolatok jelentőségé-re De mondok egy egészen konkrét példát: egy polito-


26 Tudományszervezés

lógus doktorandusz kutatásaiban fontos szempontként merült fel az iszlám franciaországi helyzete Járok ebben az évben a teológián egy iszlám PhD-szemináriumra, meghívtam őt az órára Megörült neki, erre a félévre pe-dig már az ELTE-s indexébe is felveszi a kurzust A kötet pedig rengeteg helyre eljutott

Milyen visszajelzéseket kaptatok, hogyan tovább?‒ Nagyon sok elismerő köszönetet kaptunk A „szem-bedicsérést” egyébként az ember egy idő után tuda-tosan elengedi a füle mellett Engem az tölt el öröm-

Ilkó Krisztina (Művészettörté-net-ógörög szakos hallgató)

Nagyon örültem és ezúton is köszö-nöm, hogy (még) nem doktoran-duszként témámnak és előadásom-nak köszönhetően előadhattam a konferencián! A legérdekesebb ta-pasztalatot számomra az előadások

végén kialakult viták, beszélgetések jelentették, amelyek-ből kiderült, miként vélekednek ugyanarról a témáról különböző diszciplínákat művelő és különböző felekeze-tekhez tartozó fiatal kutatók A jelentkezéskor bele sem gondoltam, hogy az előadásomban szereplő egyik kép témája, a lutheránusok kiűzése a templomból mennyi-re más nézőpontból is szemlélhető! A konferencia kötete pedig szintén íróinak nyitottságáról és a témák hihetet-len sokszínűségéről tanúskodik

Bársony Márton (Filozó-fiatudományi és Irodalom-tudományi Doktori Iskola)

Magam nem végeztem te-ológiát, de mégis fontos-nak tartottam, hogy ott le-gyek Ritka ugyanis az olyan doktorandusz konferencia, aminek a fókuszában egy

tudományág áll, mégis ennyire sokoldalú, és ilyen sok intézményt, ennyi más tudományterületet meg tud mozgatni A kötet is nagyon tetszik, színvonalasnak tartom, és szép teljesítmény, hogy a szervezőknek si-került a L’Harmattannál megjelentetniük Remélem, hogy folytatódik a konferenciasorozat és a vissza-visszajáró előadók évről évre egymás mellé tehetik majd a megjelent köteteket

Pafkó Tamás (Irodalomtu-dományi Doktori Iskola)

Egy teológus azt keresi, aki-ből minden kiindul, és akiben minden összefut „Láttuk az ő csillagát, és eljöttünk...” hogy megosszuk egymással azokat a kincseket, melyeket tőle kap-

tunk A konferencia négy szekciója és a tanulmánykö-tet cikkei arról tanúskodnak, hogy milyen végtelenül sokszínű az az Isten, akit fáradhatatlanul szeretnénk megismerni Bölcsész doktoranduszként és teológus-hallgatóként egyaránt elmondhatom, hogy a konferen-cia méltán bizonyította: Isten és a tudomány nem egy-mást kizáró tényezők

Vidimus enim stellam eius… Fiatal Kutatók és Dok-toranduszok II Nemzetközi Teológuskonferenciája, L’Harmattan - Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest, 2011 563 oldal Szerkesztette: Szávay László

mel, ha látom a munka hasznát Ezen az egy hétvégés konferencián nagyon sokan megismerték egymást, a szekciókban értékes munka és néhol heves viták zaj-lottak, amely mind segítettek egy-egy doktorandusz-nak új szempontokkal gazdagítani a munkáját A kö-tet is sokaknak okozott örömet, amellett, hogy kredit jár az írásért, évtizedek múlva is fellapozható lesz az első publikáció…

PM

A művészettől a tömegkultúráigIdőpont: Február 16-17 Helyszín: 1088 Budapest, Múzeum krt 4 , I épület, Bence György-teremInterdiszciplináris konferencia Olay Csaba (ELTE) és Weiss János (PTE) szervezésében

Fiatal történészek nemzetközi szimpóziumaIdőpont: 2012 február 16-18 Helyszín: ELTE BTK A épület, Kari TanácsteremPolitika, társadalom, intézményrendszer címmel ren-dezik meg a Fiatal történészek nemzetközi szimpózi-umát az ELTE-n!

Tóth Imre emlékest Időpont:február 20 , hétfő, 17:30-20:30Helyszín: ELTE BTK Kari Tanácsterem Trefort-kert (Múzeum krt 4 ) A épület, 039

Miklós Tamás: DetektívtörténetekIdőpont: február 21 , 15 óraHelyszín: 1088 Budapest, Múzeum körút 4/A Kari Ta-nácsterem (Filozófiai habilitációs előadás)

Wittgenstein munka utánIdőpont: február 24 Helyszín: 1068 Budapest, Benczúr utca 16 Az Osztrák Kulturális Fórum szimpóziuma, a Magyar Wittgenstein Társaság és a Bécsi Egyetem "Tracing Wittgenstein" kutatócsoportjának közreműködésével

Ifjú Szlavisták Nemzetközi KonferenciájaIdőpont: 2012 április 19-20 Tavaly több mint 6 országból érkeztek doktorandusz és felsőbb éves hallgatók a konferenciára az ELTE hallga-tóin kívül Idén is megannyi külföldi egyetemről várunk résztvevőket, nem feltétlenül csak szláv nyelvterületről A konferenciára előadónak március 1-ig lehet jelentkez-ni, történelem, irodalom és nyelvészet témakörben

Én-Nyelv-ValóságIdőpont: 2012 április 26-27 Helyszín: Budapest, Múzeum körút 4-8 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófia Inté-zetének Hallgatói Érdekképviseleteországos hallgatói konferenciát szervez

Fiatal Kutatók Konferenciája Időpont: 2012 április 27-28 Helyszín: Pécs, PTE BTKA konferencia a világ rendjére való tudományos, laikus és művészi reflektálások különböző formáit kívánja » bemutatni, választott korszaka a 12–18 század Konfe-renciánkkal – az elmúlt évek hagyományait folytatva – szeretnénk lehetőséget nyújtani egyetemi hallgatók és doktori fokozatot még nem szerzett fiatal kutatók számára a bemutatkozáshoz, szakmai közönség előtt való megszólaláshoz Az elmúlt években az ország öt egyetemének számos tanszékéről és a határon túlról érkeztek előadók, a konferenciák anyaga pedig tanul-mánykötetek formájában látott napvilágot

Nietzsche - a filozófia átváltozásaiIdőpont: 2012 május 3-4 Helyszín: ELTE Bölcsészettudományi kar Az ELTE BTK Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszéke, a Német-Magyar Filozófiai Társaság, a Magyar Fenomenológiai Egyesület, valamint a Magyar Filozófiai Társaság kon-ferenciát szervez Friedrich Nietzsche munkásságáról

XIII. Eötvös KonferenciaIdőpont: 2012 május 4-6 Helyszín: Eötvös CollegiumAz év, szám szerint legtöbb graduális hallgatót meg-mozgató ismeretterjesztő konferenciája, amely tavaly elnyerte az EHÖK-től az Év tudományos rendezvénye 2011 díjat A háromnapos konferencián rendszeresen 80 hallgató ad elő, minimum egy plenáris előadó szo-kott lenni, aki általában az MTA rendes tagja és/vagy Széchenyi-díjas, és minimum egy könyvbemutató szo-kott lenni a rendezvény alatt A konferencia a szegedi Eötvözet Konferencia testvérkonferenciája és a Bölöni Farkas Sándor Szakkollégiummal közös szervezésben valósul meg

Kádár 100 - Rendszer születikIdőpont: 2012 május 8 9:30-15:00 Helyszín:ELTE BTK Kari TanácsteremMindazoknak ajánljuk, akiket érdekelnek a sokféle és sokszempontú megközelítések a Kádár-korszakhoz és Ká-dár személyéhez, mivel a politikatörténetiek mellett gaz-dasági és pszicho-biográfiai előadás is lesz A meghívott előadók között van, többek között, Szerencsés Károly, Var-ga Zsuzsanna, Majtényi György és Lányi Gusztáv

Konferencia ajánló

Documents

Pesti Bölcsész Újság 186