Piaci kereslet és kínálat- Mi a piaci kereslet? - Mi a piaci kínálat?- Pozitív és negatív meredekség - melyiknek és miért?- Mit jelent a keresleti görbe eltolódása? Ezt milyen tényezők okozhatják?- Mit jelent a kínálati görbe eltolódása? Ezt milyen tényezők okozhatják?- Mit jelent a piaci egyensúlyi ár és mennyiség? Ezek hogyan változnak a keresleti és kínálati görbék eltolódásával?

p

Q

D S

p*

Q*

Egyensúly

Kereslet nő: keresleti görbe jobbra tolódik.(Ugyanazon árakon többet veszünk).

Ugyanez más szemszögből a keresleti görbe feljebb tolódását is jelenti. (Ugyanazt a mennyiségetmagasabb árakon is megvesszük.)

Kínálat nő: kínálati görbe jobbra tolódik.(Ugyanazon árakon többet kínálunk eladásra).

Ugyanez más szemszögből a kínálati görbe lejjebb tolódását is jelenti. (Ugyanazt a mennyiséget alacsonyabbárakon is hajlandóak vagyunk eladni.)

p

Q

DS

S’

Q1 Q2

p1

p2

p1

p

Q

D S

Q2

D’

Q1

p2

Ármaximalizálás és minimálárak

p

PmaxPmax

Q

D S

HIÁNY

Pegyensúlyi

Qúj : az egyensúlyinál

alacsonyabb maximált árona lecsökkent kínálati mennyiség

a szűk keresztmetszet.p

QQegyensúlyi

Egyensúlyi helyzetfogyasztói többlete.

Minimált árutáni helyzetfogyasztói többlete.

Egyensúlyi helyzettermelői többlete.

Minimált árutáni helyzettermelői többlete.

Minimált árutáni helyzetholtteher-vesztesége.

D S

p

Q

D S

TÚLKÍNÁLAT

Pmin

p

Q

D S

Qegyensúlyi

Egyensúlyi helyzetfogyasztói többlete.

Maximált árutáni helyzetfogyasztói többlete.

Egyensúlyi helyzettermelői többlete.

Maximált árutáni helyzettermelői többlete.

Maximált árutáni helyzetholtteher-vesztesége.

Qúj : az egyensúlyinál

magasabb minimált árona lecsökkent keresleti mennyiség

a szűk keresztmetszet.

Pmin

Közömbösségi görbék

Y

X

U1

U2

- Mi a közömbösségi görbe?

- Milyen tulajdonságai vannak? - negatív meredekség - origóból nézve konvex - minél távolabb van az origótól, annál magasabb hasznossági szintet képvisel

- Mit jelent a helyettesítési határráta?

- Hogyan változik a helyettesítési határráta a közömbösségi görbe mentén? A csökkenő mennyiségű jószág egyre értékesebb számomra, a bővülő mennyiségű egyre értéktelenebb.

- Hogyan határozható meg grafikusan a közömbösségi görbe adott pontjában a helyettesítési határráta? A köz. görbe adott pontjába húzott érintő meredeksége.

Költségvetési egyenes és fogyasztói optimum:

Y termék

X termékEzeket meg tudom venni

és még marad pénzem

Ezeket meg tudom venniúgy, hogy minden pénzem elköltöm

Ezeket nem tudom megvenni

Y a drágább

Y

X

X drágul

Y

X

Y

X

Emelkedik a jövedelem,de az árarányok változatlanok

- Mi a költségvetési egyenes? Azt mutatja meg, hogy adott árak és adott pénzjövedelem mellett mely fogyasztói kosarakat lehet - a pénzjövedelem teljes elköltésével - megvásárolni.

- Mi tudna mondani az egyenes alatt, az egyenesen, ill. az egyenes felett elhelyezkedő jószágkombinációkról? Egyenes alatt - megvásárolható, de még marad pénzem. Egyenesen - megvásárolható és minden pénzem elköltöttem. Egyenes fölött - nem tudom megvenni.

- Mit fejez ki a költségvetési egyenes meredeksége? A relatív árarányokat.

- Mi történik, ha a költségvetési egyenes párhuzamosan kifelé tolódik? És ha a meredeksége változik? Tekintse a lenti ábrákat!

- Mi jellemzi a fogyasztói optimumot? Ez az adott pénzjövedelem által megvásárolható jószágkombinációk közül a maximális hasznosságú. A helyettesítési határráta itt megegyezik a relatív áraránnyal, vagyis a költségvetési egyenes meredeksége a köz. görbe érintőjének meredekségével: a költségvetési egyenes tehát ebben a pontban érinti a közömbösségi görbét.

Y

X

Parciális termelési függvény, átlagtermék, határtermék:

L

Q

Q(L)

A munka növekvő hozadékaA munka csökkenő, de pozitív hozadéka

Csökkenő és negatív hozadék

L

Q

I

G

A

MPL

APL

Hosszú táv: Isoquant, Isocost, optimális tényezőkombináció

Hosszú távon már mindkét termelési tényezőt változtathatom:

Q

K

L

Q(L,K)Termelési függvény

K

L

Isoquant - görbe: olyan tőke-munka kombinációk

összessége, amelyekkel azonos termelési szint érhető el.

Technikai helyettesítés határrátája:

Azt mutatja meg, hogy milyen arányban lehet az egyik inputot amásikkal helyettesíteni úgy, hogy a termelés mennyisége változatlanmaradjon. MRTS= ΔK / ΔL, vagy MRTS = dK / dL

K

L

Q

Technikai helyettesítés aránya (RTS):az isoquant görbe két pontján átmenőegyenes meredeksége. RTS = —ΔK / ΔL

ΔK

ΔL

K

L

Q

Helyettesítési határráta (MRTS):az isoquant görbe adott pontjáhozhúzott érintő meredeksége. MRTS = dK / dL

Y

X

K

L

Isocost-egyenes: olyan tőke-munka kombinációk

összessége, amelyek összköltsége azonos.

Meredeksége: a relatív tényezőár-arányok (pL/pK)

Optimális tényezőkombináció:az isoquant és az isocost érintési pontja.

Itt a helyettesítési határráta (MRTS) értéke megegyezika relatív tényezőár-arányokkal.

Költségfüggvények:

Költségek

Q

MC

AC

AVC

AFC

MC=AVCmin

MC=ACmin

Aggregált kereslet - fogyasztási és megtakarítási függvény

Fogyasztási függvény: C = CA + DI*c

DI = Y-T

c = ΔC / ΔDI 0 < c < 1

Rendelkezésre álló jövedelem = megtermelt jövedelem - nettó adók

Fogyasztási határhajlandóság = Fogyasztás változása Rendelkezésre álló jövedelem változása

Megtakarítási függvény: S = DI - C

C=DI

C

S

DI

C, SMegtakarítási határhajlandóság =

Megtakarítás változása Rendelkezésre álló jövedelem változása

s = 1-c = ΔS / ΔDI

Figyelem! Ez ilyen formában nem volt benne a tankönyvben, bára konzultációk során többször elhangzott. Azt viszont a könyvből is tudnia kell,hogy a fogyasztásnak van egy kis nem-jövedelemfüggő része, a többi pedigjövedelemfüggő: a fogy. Függvény meredeksége a fogy. Határhajlandóság.

- Jellemezze a fogyasztási függvényt !- Mi a rendelkezésre álló jövedelem (DI)?

- Mi a fogyasztási határhajlandóság?- Mi a megtakarítási határhajlandóság?- Mi a kapcsolat a kettő között?

- Hogyan változik a fogyasztás és a megtakarítás a jövedelem növekedésével?

IS-görbeAz IS-görbe az árupiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb / jövedelem koordináta-rendszerben.

Az IS-görbe negatív meredekségű, mert a reálkamatláb csökkenésével emelkedik a beruházási kereslet, s így amultiplikátor-hatáson keresztül nő az egyensúlyi jövedelem. Ennélfogva az IS görbe mentén alacsonyabbreálkamatlábhoz nagyobb egyensúlyi jövedelem tartozik.

A reálkamatláb csökkenésével pedig azért emelkedik a beruházási kereslet, mert így a beruházások finanszírozásaolcsóbbá válik.

Ha a reálkamatláb változik, az IS görbe nem változik, csupán az eredeti IS görbe mentén történik elmozdulás.

Az IS görbe jobbra tolódik, vagyis változatlan reálkamatlábhoz nagyobb egyensúlyi jövedelem tartozik az alábbi esetekben: - A kormányzati vásárlások emelkedése - Az adók csökkentése - A fogyasztási és a beruházási kereslet egzogén növekedése (például kedvező profitkilátások a beruházások esetében, vagy „élj a mának” mozgalom népszerűsítése a fogyasztás esetében).

Expanzív fiskális politika

r

Y

IS IS’

- Ha G nő- Ha T csökken- Ha Iegz. Nő- Ha Cegz. nő

Exp. Fisk. Pol.

- Mi az IS-görbe? - Miért negatív meredekségű? - Milyen változások tolják el az IS görbét és milyen irányban?

LM-görbe

Az LM-görbe a pénzpiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb / jövedelem koordináta-rendszerben.

Az LM-görbe pozitív meredekségű. Ha nő a reáljövedelem, az növeli a reál pénzkeresletet. A pénzpiaci túlkeresletautomatikusan kötvénypiaci túlkínálattal jár együtt. A kötvények árfolyama tehát csökken, ami növeli a kamatlábat.Az emelkedő kamatláb (tehát növekvő kötvénykereslet, így csökkenő pénzkereslet) mellett áll végül helyre az egyensúly.

Az LM görbe jobbra tolódik, ha nő a gazdaságban a reál pénzmennyiség. (M/P)

r

Y

LM LM’

- Ha M/P nő: pl. expanzív monetáris politika,vagy az árak esése a gazdaságban

- Mi az LM-görbe? - Miért pozitív meredekségű? - Milyen változások tolják el az LM görbét és milyen irányban?

Transzformációs görbe (=termelési lehetőségek határa görbe): két termék megtermelhető kombinációit mutatjaa rendelkezésre álló termelési tényezők teljes kihasználása és a legjobb technológia mellett.

Transzformációs görbék

Xtermék

Ytermék

60

40

20

010 20 30

+10

-20

• A transzformációs görbék negatív meredekségűek.

• A transzformációs görbék meredeksége a termelés alternatív költségét fejezi ki.

• Ha a transzformációs görbe egyenes (lineáris), akkor a termelés alternatív költsége állandó, vagyis független a termelés mennyiségétől.

• Ha a transzformációs görbe konkáv (alulról homorú), akkor a termelés növelésével egy termék alternatív költsége egyre emelkedik.

Xtermék

Ytermék

+1

+1

-0.4

-1.4

- Isoincome (egyenlőjövedelem) egyenes: az ország kereskedelmi lehetőségeit fejezi ki. Az ország költségvetési egyenese, meredeksége a világpiaci cserearányt mutatja.

Autarchia és kereskedelem állandó alternatív költségek mellett

Xtermék

Ytermék

60

40

040 120

Autarchia

Xtermék0

40 120

(Mivel az alternatív költségek állandóak, ezért a fogyasztóipreferenciák nincsenek hatással az alternatív költségekre,így a termékek árarányára sem.)

Állandó alternatív költségek esetén a komparatívelőnyök kihasználásával teljes specializáció (szakosodás) alakul ki:

Termelési és fogyasztási pont.

Ytermék

60

40

120

Fogyasztási pont.

Termelési pont.

Isoincomeegyenes

Kereskedelem

Autarchia és kereskedelem növekvő alternatív költségek mellett

Xtermék

Ytermék

0

Autarchia

Termelési és fogyasztási pont. (Növekvő alternatív költségek esetén a transzformációsgörbe mellett a fogyasztói preferenciák is szerepetjátszanak az autarch árarány meghatározásában.)

Ytermék

60

40

68

120

Fogyasztási pont.

Termelési pont.

Isoincomeegyenes

Kereskedelem

- Mindaddig érdemes X termék termelését növelni, amíg a világpiaci cserearány nagyobb, mint az X termék hazai termelésének alternatív költsége.- B pontban a termelés alternatív költsége megegyezik a világpiaci cserearánnyal.- Az isoincome egyenes mentén fog az ország kereskedni - az egyenes és a legmagasabb köz. görbe C érintési pontja a fogyasztási pont.- A komp. előnyös kereskedelem következtében az ország magasabb közömbösségi görbére került

A

C

A

B

Növekvő alternatív költségek esetén kivételes esetektőleltekintve a komparatív hátrányos termék előállítása

sem szűnik meg, vagyis általában nem alakul ki teljes specializáció.

Kis ország vámkivetése

SD

P

Q2

120

6 14 18

Vámnagysága

1.) Kis országban a vám teljes összegével megemelkedik az ár

2.) Az áremelkedés hatásáracsökken a kereslet . . .

3.) . . . és emelkedik a hazai kínálat

4.) Így az import visszaesik.

5.) Az áremelkedés hatására a fogyasztói többlet csökken . . .

8.) A fogyasztókat ért veszteségnek van olyan része is, amit nem nyer meg senki más többlet-bevétel formájában:ezt holtteher - veszteségnek hívjuk. Ha holtteher veszteség keletkezik , akkor biztos, hogy össztársadalmi jóléti veszteség keletkezik.

A.B.

A. : Fogyasztói holtteher-veszteség: az áremelkedés következtében meg sem vásárolt, így el sem fogyasztott mennyiség.

B. : Termelői holtteher-veszteség: a hazai termelők költségeinek növekedése; a vámkivetés lehetőséget adott a komparatív hátrányos termék termeléséneknövelésére.

6.) . . . ennek egy részét a hazai termelők veszik el termelői többlet-növekedés formájában . . .

7.) . . másik része az államhoz kerül az import után befizetett vámbevétel formájában

A.

B.

Nagy ország vámkivetése

S’x

Sx

Dm

Importőr kormány vámbevétele

Kivetett vám nagysága

Fogyasztói holtteher-veszteség az importőrországban: az áremelkedés következtében meg sem vásárolt, el sem fogyasztott termékek mennyisége

Termelői holtteher-veszteség az exportőr országban: a vám nem engedi teljesen kiaknázni a komparatív előnyt az exportőröknél.

Az exportőr ország cserearány-vesztesége

A fogyasztói ár emelkedése az importőr országban

Nagy ország vámkivetése / 2

Dm

Sx

S’x

P P P

Q Q Q

S’x

S’x

Sx

Sx

Dm

Dm

Rugalmatlan exportkínálat,rugalmas importkereslet:a vámteher nagy részétaz exportőr ország viselicserearány-veszteség formájában.

Rugalmas exportkínálat,rugalmatlan importkereslet:a vámteher nagy részétaz importőr ország viselia fogyasztói árszínvonal növekedése formájában.

Kis ország esete: az exportkínálat végtelenülrugalmas, mivel az exportőröknek mindegy, hogya kis ország vásárol-e tőlük, vagy sem. Így a vámteher egészét az importőr ország viselia fogyasztói árszínvonal növekedése formájában.