Pszichológiatörténet 5. óra

Fejlődés, alkalmazkodás és egyéni különbségek: Az evolúciós

pszichológia kezdetei

Pléh Csaba

pleh.csaba@ektf.hu

Áttekintés • Az evolúciós elmélet következményei, hatása a biológiára alapozó

pszichológia kialakulására.• A darwinizmus néhány visszatérő kérdése (folytonosság a fajok közt,

öröklés-környezet viták, a mentális működések adaptív értéke), az egyéni különbségek (az ún. Galton paradigma).

• A funkcionalizmus Amerikában és Európában• James és Dewey funkcionalista-pragmatikus modellje. • A funkcionalizmus mai újraértelmezése testi és lelki viszonyáról, az

információs szemléletet mint a funkcionalizmus megújítója. • A fejlődés gondolat diadala a század közepén és végén .• Piaget, Wallon, Vigotszkij történeti helye.• Önfejlődés és determinizmusok. • Öröklés-környezet viták: a mai helyzetig.• A gyermek felfedezése. • Szakasz-viták és jelentőségük. • Biológiai és társas a fejlődésben. • A mai kompetens csecsemő elméletek történeti helye.

Az evolúciós hibridizáció

• Az utca embere és az utca kérdései: egyéni eltérések, nevelés, vezetés

• Darwin eszmevilága: az evolúciós inspiráció és a funckionalizmus

• Adaptációs gondolat. James, Angell, Dewey

• Egyéni különbségek: Galton• Összehasonlító lélektan• A gyermek és az iskola

Két logó

A biológiában semminek nincs értelme, ha nem az evolúció fényében nézzük. Dobzhansky, 1957

Ha mindannyian darwinisták vagyunk, mi ez az egész felhajtás?

Symons, 1987

A Darwin elvű pszichológiák • A darwini elmélet három formája a pszichológiában: az elmeműködés általános alkalmazkodási (funkcionális) modellje a mentális folyamatok evolúciójal az emberi személyiségváltozatok• A funkcionális darwini ihletés alapfeszültségei: örök kőkorszaki szakik laknak-e bennünk mindenre van-e adaptációs történetünk?

• Egymásra épülő szelekciós modellek: analógia vagy több? Próba-szerencse, gondolkodás, üzleti siker s a a darwini szelekciós modell

• Fajspecifikus tanulási formák, érzékeny szakaszok s a darwini magyarázó elmélet.

• A kulturális tanulás elméletei, Tomasello, Sperber, Csibra és Gergely.• Ontogenezis-filogenezis viszonya és az EVO-DEVO. • A darwini modell és az evolúciós személyiséglélektan.

Az egyetemes darwinizmus pszichológiai üzenete

1. Életünket vak erők irányítják, s nem a tudat és a ráció

? Hol a tudat ? 2. Minden létezőnek funkciója van ? De mi van, ha megváltoznak a körülmények, s a

működés fennmarad? 3. Minden emberi mozzanatot a versengés és a

szelekció magyaráz? Exaptáció, strukturális korlátok és a

kulturális verbuválás?

A darwini pszichológia tengeréből kiemelkednek a szilárd szigetek

A darwini pszichológia 10 nagy sikere, s 10 vitája

Siker Vitatott oldal Instrumentális tanulás Szelekciós torony

Kritikus periódusok Mi zárja le embernél?

Jackson-Freud hierarchia elv Nők, eltérő utak

Kötődés és típusai Életen át kiható lenne?

Fajspecifikus viselkedés Mennyire emberi?

Társas tanulási formák Kultúra okai?

Empátia és altruizmus Mennyire emberspecifikus?

Képességek harang görbéje Etnikai változatok

Személyiségváltozatok Mennyire genetikai?

Változó eljárások sikere Evolúciós patológia

Háromféle darwinizmus a pszichológiában

• Szőrös: összehasonlító Romanes-től Thorndike-on át Tomaselloig

• Egyéni különbségek Galtontól Cloningerig

• Episztemológiai és pelenkás fejlődési modellek

- karosszéktől a kísérletekig: Mach-tól Dennettig

- a tudós baba: Baldwintól Tomaselloig és Gergelyig

Lewontin darwini alapelvei

Pszichológiai darwinizmus

1. fenotipikus variáció Az egyéni különbségek előtérbe állítása

2. a fittség variabilitása

a lelki jelenségek adaptív felfogása

3. fittség növelő mozzanatok öröklődése

a fejlődés és a történet gondolat

Darwini elvek és a lélektani darwinizmus

A darwini eszme és a lélektani funkcionalizmus

• A mentális dolgoknak biológiai szerepük van.

• Minden mentális dolgot folyamatában, lezajlásában kell tekintenünk.

• A lelki életnek is két fejlődési perspektívája van: az állatok és a gyermekek.

• A változatok léte a lelki jelenségek tekintetében is alapvető jellemző

• Dewey pragmatizmusa • James

• Baldwin: mental development in the child and the race

W. Stern:

Az adaptív felfogás és a funkcionalizmus

• Akkor működik, ha haszna van

• Mindent folyamatában tekintünk

• A lelki jelenség irányít

• Fejlődésében kell tekinteni: állatnál

• Gyermeknél

• Vátozataiban: semmi sem statikus

W. James és a tudatáramlás

Dewey és Claparède

• Az iskola a gyermek ismeretéből kell kiinduljon Pedológia

• Demoratikus nevelés:változatok, ebből választ a társadalom

A tudat motoros elméletei

• A mozgás elsődlegessége a megismerésben is

• T. Ribot: érzékszervi mozgások

• Szecsenov: redukált alkalmazkodó mozgás

• Posch Jenő: „A képzet – mozdulat”.

• Út a behavoirizmushoz

A funkcionális modellnek számos változata született

• Pszichoanalízis: mentális hierarchia,kötődés s érzelmek szerepe

• Humán etológia: fajspecifikus kiváltók és érzékeny szakaszok

• Evolúciós pszichológia: adaptáció. Architektúrák, képzetek, preferenciák egyaránt szelekciós eredetűek

A funkcionalizmus egy jellegzetes visszatérő oldala: Mechanikus és teleológiai modellek a viselkedésről

A tropizmus vitától a szelekciós toronyig

• Jacques Loeb 1900• Le a célokkal • Biokémia • A funkcionalizmus

veszélyes • Vak mechanika • Watson tanára

• H. S. Jennings 1906• Szándékok • Funkció, túlélés • Darwini

megfontolások • Célok viselkedésben • Sok evolúciós szerző

tanára

Jennings: szabadon vehetünk fel intencionális megközelítést

• Általában nem tulajdonítunk tudatosságot egy kőnek, mert ez nem segítene a kő viselkedésének megértésében és a felette való ellenőrzésben. ... Másrészt viszont általában tudatosságot tulajdonítunk egy kutyának, mert ez hasznos; gyakorlatban lehetővé teszi, hogy sokkal jobban tudjuk értékelni, előrelátni és ellenőrizni cselekedeteit mint egyébként. ... Ha egy amőba ... olyan nagy lenne, mint egy bálna, elképzelhető, hogy lennének olyan helyzetek, ahol elemi tudatállapotok hozzárendelése megmentené a nem túl felkészült embert az egyébként, ilyen tulajdonítások nélkül bekövetkező pusztítástól.

Loeb a mechanikus felfogásról

minden reflexes és ösztönös folyamat valójában a protoplazma általános fizikokémiai tulajdonságaiból vezethető le, legfeljebb magasabbrendűeknél egészíti ki ezt az asszociatív emlékezet. A cél, szándék (purpose) fogalmának nincsen helye a tudományban.

E. B. Holt: a viselkedés több szinten írandó le, Jennings és Loeb nem zárja ki egymást

• Hajlamosak vagyunk - még a behavioristák is közülünk - arra, hogy azt higgyük, hogy a viselkedés valahogy reflex tevékenységekből áll össze. Ez teljesen igaz, már ami a folyamatot illeti. Így a végső elemzés szerint a korallzátony is pozitív és negatív ionokból áll, de a biológus, a földrajztudós vagy a hajóskapitány nem értené meg a dolog lényegét, ha így fogná föl

Holt. The Freudian wish and its place in ethics. 1915, 232. old.

Dennett felfogása

• A naiv pszichológia abban az értelemben instrumentalista, ahogy a legvadabb realisták is megengednék: az embereknek tényleg vannak vélekedéseik és vágyaik a népi pszichológia által képviselt változatában ugyanúgy, ahogy tényleg van súlypontjuk, és a Földnek van Egyenlítője.

Gondok a túl könnyű célszerűséggel: Tinbergen

„felmerül a tendencia, hogy az oksági kérdést úgy oldjuk fel, hogy rámutatunk a viselkedés céljára vagy szándékára”

Hogyan lehet ezt elkerülni? :

- disztális és proximális magyarázat kombinálása

- evolúciós zsákutcák megengedése

Tinbergen 4 kérdése

Mechanizmus

ontogenezis PROXI

funkció

evolúció DISZT

Ember-állat viszony

• Morgan: a lehetséges modellek

• Mai viták:

hol csak homológia

a sajátos emberi származási sor pszichológiai következményei:

sok ezer vagy néhány fasjpecifikus vonás?

A kísérleti összehasonlító kutatás: Thorndike

A fejlődés gondolat és a tanulási tényező: James Mark Baldwin

• A próbálkozás• Az utánzás szerepe a

fejlődésben• Lerövidítés• A Baldwin hatás

ennek egyik formája: visszahatás révén pl. új környezet

Haeckel és a biogenetikai törvény

• A testi fejlődés megismétli a törszfejlődést

• A lélek fejlődése megismétli az emberiség történetét

EP és ESZ

• EP Cosmides, Tooby,Pinker• ESZ: Dunbar , Tomasello

Minden adaptációVaráció-szelekció-rögzítés

Radikális modularizmus: sok ezerMerev innátizmus

Repetitív mozzanatok

• Adaptáció és exaptáció• Többféle szelekció• Csak néhány vezérelv• Elvárt környezet szerepe• Variáblitás az

egyneműségben

Jellegzetes evolúcióspszichológiai funkcionális

érvelés

A panglosszi funkcionalizmus körkörös érvelése

• Három funkció fogalom (Bekoff és Allen, 1995)

Mai: ott van, hisz működik

Történeti: pl. ritualizáció

Képesség: időfüggetlen, a szíves pumpa szerepe

Panglossi kérdések:

‘just so stories’: Kipling az elefánt orra

pl. sötétben beszélés hatékony összeesküvés és csábítási keret

Igazi nehéz kérdések

• Exaptáció versus adaptáció. Pl. nyelv Chomsky és a funkció

• A múlt túl könnyű visszaadása: Just so stories

• A kulturális általánosítás lazaságai

• Szociális gyakorlatok és a darwinizmus. Pl. darwini medicina

Baldwin korai evolúciós felfogása • Gyorsító tényezők kellenek, de nem megkérdőjelezve a variáció és

szelekció ciklusának elválását

• Organikus Szelekció. Az egyéni élet során mai értelemben ez az ökológiai fülke megváltoztatását jelenti, például az állatok elvándorlását.

• Megerősítésen alapuló tanulás.

• Utánzás. Baldwin szerint ez a próba-szerencse mechanizmusokat lerövidítő eljárás. A próbálkozásokat irányító rövidrez áró működés.

• Társadalmi örökség. A kultúra, mint az utánzást és a próbálkozásokat irányító tényező rendszer.

Karl Bühler többszintű evolúciós játékterei

"Nekem a darwinizmusban a játéktér fogalma tűnik termékenynek. Darwin alapjában csak egy játékteret ismert, én háromra mutatok rá, s egymáshoz viszonyítva elhatárolom őket." Ez a három játéktér: az ösztön, a szokás (dresszúra) és az értelem tere.

Az elkülönítés alapja, hogy milyen populáción érvényesül a vak szelekció: a biológiai szervezetek, a viselkedések vagy a gondolatok világában. Ennek megfelelőn csökken a kockézat s gyorsul a szelekció.

Terület Példa

11. Tudomány hipotézis -- megoldások -- választás

10. Kulturális felhalmozódás szelekció és variáció technikában

9. Nyelv (átfedésben 6. és 7-el.) a nyelvben is van variábilitás

8. Szociális vikariáló keresés. Obszervációs tanulás és utánzás.

társas rovarok, viselkedés átvétel

7. Emlékezettel támogatott gondolkodás

szoba átrendezése emlékezetben, szimulációs megoldások

6. Vizuálisan támogatott gondolkodás Köhler belátásos tanulás

5. Szokás kontroll rendszerek újraszervezése problémamegoldás során

4. Ösztön szervezetek (percepciós) kontroll rendszereinek kiválasztása

3. Vikariáló lokomotoros eljárások ekhólokációs rendszerek

2. Nem emlékezeten alapuló problémamegoldás

egysejtű próbálkozó keresései és kerülései

1. Genetikus alkalmazkodás genetikai variáció és szelekció

Szelekciós szintek Donald Campbell szerint

Dennett: szelekciós toronydarwini, skinneri és popperi lények

Versengő kép: konzervatív és innovatív mozzanat tanulás és evolúció

kapcsolatában • A tanulás alapformái

mindenütt• Kandell: már a

csigánál is

• A különleges tanulási kérdések: tanulás korlátai,előhangolt tanulás

• Fajspecifikus tanulás • Lorenz öröksége

A kulturális tanulás mint emberi adaptáció: Tomasello

A természetes pedagógia

• Gergely György s Csibra Gergely

• Rámutató támpontokon át tanítás

• Az önkény felismerése

• Elvárjuk, hogy tanít a környezet

A tanulás és az érzékeny periódusok: Freud, Lorenz, és az

epigenetikus elméletek• Freud: a korai érzékeny szakaszok • Lorenz: imprinting• Viták: más mechanizmus (erőfeszítés),

sajátos idő. Rövid: 12-36 óra.• Emberi analógiák: pl. nyelv 5-10 év• Kötődés, észlelés, intellektus, nyelv • Viták: érzékeny vs. kritikus szakasz • Többféle működésben több mechanizmus

Fajspecifikus tanulás és az emberi kultura

• Fajspecifikus kiváltók• Előhangolt tanulás • Maga a genetikai a

szelekció sajátos ingerekre s környezetre készít elő

• De kell a tapasztalati beállítás

• Sperber: az arc újrafelhasználása

A tanulás és az érzékeny periódusok: Freud, Lorenz, és az

epigenetikus elméletek• Freud: a korai érzékeny szakaszok • Lorenz: imprinting• Viták: más mechanizmus (erőfeszítés),

sajátos idő. Rövid: 12-36 óra.• Emberi analógiák: pl. nyelv 5-10 év• Kötődés, észlelés, intellektus, nyelv • Viták: érzékeny vs. kritikus szakasz • Többféle működésben több mechanizmus

Mikor végződik néhány emberi kritikus periódus?

• Nyelv 10-11 év• Newport

• Látás 10-11 év• Kovács Ilona

210220230240250260270280

Anyanye

lvi

Szinaptikus sűrűség és életkor két nyelvi területen Huttenlocher

024681012141618

Szin

apsz

is sűs

űség

100

/mik

rom

2

WernickeBroca

Idegrendszeri fejlődés és a szelekciós modellek Changeux ,

Edelman

Kanalizáció Conrad Waddington

Epigenetikus térkép: kezdetben flexibilis

• A fejlődés maga a golyó útja

• A mély csatornák evolúciós eredetűek

• A gének „tartják” a rendszert, de nem merev 1:1 meghatározásban

Néhány magyar szereplő

Hermann

Az emberi elme egyértelműen természeti lény,

a természeti alapot megismerő gondozás

és a szabad kultúra építés lehetőségei is természeti

alapúak

A galtoni modell: Élet és egyéni különbségek

• Darwini ihletés• Gyakorlati célok:

vezetés, kiválasztás• Gyakorlati

adatszerzés• Hangsúly az egyéni

különbségeken

Egyéni különbségek és a tapasztalat

• A lélek halandóságának elmélete alapján könnyen megmagyarázható, hogy a nők képességei miért alsóbbrendűek: a háztartás világában zajló életükhöz nincs szükség magasabb szellemi vagy fizikai képességekre. A vallási elméletben a különbség eltűnik, vagy teljesen jelentéktelenné válik. A két nemnek ugyanolyan feladatokat kell teljesítenie; értelmi és akarati képességeiknek tehát ugyancsak egyenlőnek, s a jelenleginél mérhetetlenül nagyobbnak kellene lennie.

• David Hume: A lélek halhatatlanságáról. 1777

A Galton paradigma

• a kiválóság az intellektuális képesség akár ezen, akár más fajtáiban [...] kis mértékben tulajdonítható tisztán különleges képességeknek. [...] Az emberek túlzottan hangsúlyozzák a látható sajátosságokat, túl elhamarkodottan azt gondolva, hogy mert az ember valamilyen sajátos foglalkozásra adta magát, esetleg valami másban nem tudott volna érvényesülni. Ugyanígy mondhatnák, hogy mivel egy ifjú reménytelenül beleszeretett egy barnahajú nőbe, esetleg nem szerethetett volna bele egy szőkébe. [...] lehetséges, [...] hogy az affér főleg egy általános „szerelmes kedély” diszpozíciónak tekinthető. Ugyanez a helyzet a speciális foglalkozásokkal”

• Galton: Az öröklött zsenialitás, 1869

A galtoni modell egy példája: IQ

• Variábilitás: kevés tényezőben

• A lényegi eltérések öröklöttek

• Mindez vizsgálható statisztikai eljárásokkal: A normális eloszlás elve

• Tesztek típusai: elemi folyamat

magasabb folyamat

Magyar funkcionalisták

• Dienes Valéria• Modern iskola• Bergson követése• A mozdulat és tudás

viszonya

Piaget: az értelem és a művelet

• Szakaszok vannak• A gondolkodás a

cselekvésből fejlődik• Interiorizáció• Vannak jellegzetes

hibák, melyek a kevés változó illetve az egocentrizmus következményei

Az embercsecsemő és a nativista reneszánsz: vizuális és hallgató

babák

Jellemző Első nyelv elsajátítás

Második nyelv tanulás

Tanulás menete saját hibákból tanul hibakivédés, tudatos kontroll

Tanulás motivációja játékos, felfedező és hasznos

verejtékes munka

Hibázás meghatározói igazítás a saját változó rendszerhez

hibakerülés és interferencia az első nyelv alapján

Nyelvi szintek tanulás egyszerre több szinten

egyszerre egy szinten tanulás

Szűrés hatékony bemeneti szűrők: arra figyel, amire kell

Érzelmi szűrők a nulás akadályai

Előtérben álló funkciók

kommunikációs hangsúly: kapcsolat és cselekvés a központban

rendszer hangsúly: leírás, logika és igazság a középpontban

Szociális oldal társas könnyedség félelem a meg nem feleléstől

Az első nyelv spontán, biológiai alapú elsajátításának és a későbbi nyelvtanulásnak az

összehasonlítása

A nagy csata Royaumont-ban

Jellemzők Behavioristák Nativisták (Chomsky)

Tanuláselvűek (Bates, Karmiloff-

Smith)

Egység szó mondat hang, szó, mondat

Fejlődés útja kumulatív ugrásszerű Szakaszok: hol lassú, hol gyors

A kontroll a környezettől

erős gyenge szociális elsajátítási elvek

Kognitív meghatározottság

általános tanulási elvek

a nyelv egy önálló modul

általános kognitív elemek

A nyelvelsajátítás három elképzelése

Wallon, G. H. Mead, Vigotszkij, M. Cole

individualista emberkép

még az építkezés elvei is társadalmi eredetűek.

Társadalmi konstrukcionizmus

Piaget, Karmiloff-Smith, Tomasello, Gergely és Csibra

preformáltság és lapos empirizmus

tanulási elvek biológiai adományok, ezekből rögzül az egyéni rendszer az elsajátítás során

Környezetelvűbiológiai konstrukcionizmus

Chomsky, Fodor, Baron-Cohen

radikális környezetelvűség

minden egyetemes kognitív mozzanat genetikailag meghatározott

Preformizmus, innátizmus

SztárEllenfélTézisek Felfogás

A mai fejlődés felfogások

Az Evolúciós Pszichológia és a funkcionalizmus jövője

• Elméleti funkcionalizmus összekapcsolása az egyéni különbségek vizsgálatával

• Az Evo-Devo-Gének-Agy-Fejlődés érintkezés komoly modellálása

• A determinizmus helyretétele: nyitott rendszer és az okság

• Többszörös leképezés az evolúciós és a szociális között

• Versengés és együttműködés viszonya