Polgár az Európai Demokráciában OTV

A DIÁKÖNKORMÁNYZAT DEMOKRATIKUS DEFICITJE

Állatfarm csapat, 2006. február

I. rész

A PROBLÉMA BEMUTATÁSA

Tapasztalatok I.

• iskolánk diákjainak többsége szerint a DÖK nem tudja megfelelően ellátni érdekképviseleti feladatait, nem a diákokat érintő legfontosabb problémákkal foglalkozik

• ennek következtében a DÖK tevékenységét nem övezi kellő érdeklődés

• ez azonban az iskolai nyilvánosság körében tapasztalhatóan az elismertség rovására megy

• ennek következménye, hogy népszerűségét nem megfelelő eszközökkel próbálja kivívni (pl. döntési jog követelése tanárok szakmai kompetenciába tartozó kérdésekkel kapcsolatban)

• gyakran előfordul, hogy az iskolai közügyek iránti érdektelenség miatt több osztály nem képviselteti magát a DÖK-ben, mert senki nem vállalja a feladatot

• az érdeklődők szűk köre végzi el a szervezési teendőket

• ez tovább növeli a diákok ellenérzését, mivel ez felülről szerveződő, tekintélyelvű szervezet látszatát kelti

• mindezek miatt a diákok távolinak érzik a DÖK-öt a mindennapi életüktől

• a DÖK nem tud megfelelően hozzájárulni az iskolai nevelés hatékonyságának növeléséhez

Tapasztalatok II.

A törvényi háttér I.

• a szabályozás legfontosabb forrása a Ktv., a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

• a Közoktatási törvény szerint a DÖK feladata a tanulók közösségének érdekképviselete

• a törvény nem írja elő a DÖK létrehozását, de amennyiben a tanulók elhatározásából létrejön, az iskolavezetésnek kötelessége foglalkozni az ott elfogadott javaslatokkal

A törvényi háttér II.

• az iskolaigazgatónak az általános együttműködési kötelezettség mellett konkrét ügyekben 30 napos határidőn belül érdemi választ kell adnia a DÖK megkeresésére

• a DÖK feladatainak ellátásához ingyenesen használhatja az iskolai helyiségeket

• a fenntartónak az iskola költségvetésében külön összeggel kell gondoskodnia a DÖK fenntartásáról

II. rész

DOKUMENTUMOK, INFORMÁCIÓK

Utánajárás

• nem csak a saját iskolánkban,

hanem annak 500 m-es körzetében

lévő három másik iskolában is vizsgáltuk a DÖK

működését, intézményi kereteiket

• mindegyik iskolában nagyon

segítőkészek voltak, és

készségesen megválaszolták

kérdéseinket

Közös hiányosságok

• megoldatlan a diákönkormányzat ülésein a napirend elfogadásának módja

• nincsen szabályozva az ülések gyakorisága• a szavazások nem titkosak• a diákönkormányzat nem képes hatékonyan fellépni,

ha a tantestület nem veszi figyelembe javaslataikat• nem sikerül megtalálni azokat az ügyeket, amelyek

valóban foglalkoztatják az iskolai diák-közvéleményt

• létszámhiánnyal, érdektelenséggel, apátiával küzdenek

A demokratikus szabályok megsértése

Beszámoltak olyan esetekről is, hogy a DÖK tisztújításán

• a jelöltek a főbb posztokról előre megbeszélt forgatókönyv szerint kölcsönösen visszaléptek

• csak egy jelöltre lehetett szavazni, nem volt lehetőség választásra, az elképzelések ütköztetésére

• aki a szavazás során nem tartott a többséggel (nemmel szavazott, illetve tartózkodott), azt lehurrogták, kiközösítették

A választáson nem személyekre, hanem elsősorban programokra kellene szavazni, amit évfolyamszintű előkészítő munka tehetne lehetővé!

További gyakori hiányosságok

• a diákönkormányzatnak csak pénzügyi elszámolási kötelezettsége van az iskolavezetés felé

• megoldatlan a DÖK intézményesített, független, kompetens felügyelete

• nincs vagy nagyon korlátozott az együttműködés az iskola többi érdekvédelmi testületével (pl. szülői vagy tanári munkaközösség)

A tapasztalatok összegzése

1. iskola 2. iskola 3. iskola 4. iskola

Ülésezési rend havonta két-havonta

havonta havonta

Részvétel formája

1 szavazat / osztály nyilvános ülések

képviselő (helyette

s)nyilvános

ülések

2 osztály-képvisel

ő

2 osztály-képvisel

ő

Tisztviselők elnök, két

alelnök

elnök, 3 alelnök

(évfolya-monként)

elnök, alelnök, titkár,

program-

felelősök

5 tagú IDB-

bizottság, elnök

Pozitív tapasztalatok

• a 2. számú iskolában arról számoltak be, hogy folyamatos segítséget kaptak a tantestülettől feladataik végrehajtásához

• a 3. számú iskolában az egyes területeknek (sport, kultúra stb.) külön felelősei vannak, ami hozzájárul a jobb ellenőrizhetőséghez

• a 4. számú iskolában folyamatos a kapcsolattartás az igazgatósággal, különválik a programszervezés és az érdekérvényesítés feladatainak végrehajtása

• a 4. számú iskolában a választás előtt kortesbeszédet tartanak a jelöltek, ami lehetővé teszi a különböző elképzelések ütköztetését

Tanár úr kérem…

• iskolajárásunk során a DÖK munkáját koordináló tanárokat is megkérdeztük, hogy szerintük mi a demokrácia

• ezzel kapcsolatban is találkoztunk sajnálatos hiányosságokkal

• több helyen egyáltalán nem tudtak válaszolni a kérdésre

• az egyik pedagógus szerint a demokrácia legfontosabb eleme, hogy „tényleg a köz érdekét szolgálja”

Következmények I.

• „Vezető helyett vezérre vágynak a középiskolások”, Népszava 2006. február 11.

• ELTE TÁTK szociológiai tanszékének felmérése

• 2005 októbere és decembere között összesen 7000 9., ill. 11. évfolyamba járó diák

• a demokrácia intézményrendszerének, a demokratikus értékeknek az ismeretét vizsgálták

Következmények II.

A megkérdezettek• 33%-a elfogadja, hogy a

DÖK-ben a tanárok dominanciája érvényesül

• 85%-a természetesnek tartja, hogy a tanárok diktálják a házirendet

• 40%-a bármilyen büntetést elfogad amennyiben benne van a házirendben

• 33%-a elhiszi hogy az iskola megtagadhatja a bizonyítvány kiadását könyvtári tartozás esetén

Következmények III.

A diákok demokráciáról való tudásának hiányossága az ország közéletében való jártasságukra is kihat:

többségük nincs tisztában azzal, hogy Magyarországra a pártpluralizmus jellemző

70%-uk szerint az országnak nem törvények kellenek, hanem egy vezér, akiben a nép megbízik

80% szerint olyan pártra van szükség, amely „nem csak dumál, hanem oda is csap”

III. rész

MEGOLDÁSI JAVASLATOK

Iskolai szint

• meg kell határozni a diákönkormányzat feladatát

• szabályozni kell pontos hatáskörét, eszközeit

• biztosítani kell intézményes ellenőrzését• a sikeres érdekérvényesítés szempontjából

egyaránt fontos a kivívott jogokhoz való ragaszkodás és a más szervekkel való együttműködés, a kompromisszumkészség

Közös értékek meghatározása

• fontos az osztályközösségek értékrendjének kialakítása, a közös érdekek felismerése

• a mindenki által elismert értékek meghatározása iskolai szinten, amelyet az intézmény a szülők és diákok felé egyaránt közvetít

• ilyenek lehetnek a kiemelkedő teljesítmény, a szorgalom, a felelősségvállalás, a civil aktivitás

• az egyéni teljesítmény elismerésén alapuló értékrendet az osztályközösség íratlan normáinak, a házirendnek és a jogszabályoknak egyaránt tükrözniük kell

• lényeges volna az osztályszintről való továbblépés, az évfolyam szinten történő egyeztetés, ez a közös érdekek artikulálásának feltétele

Állampolgári ismeretek oktatása

• fontos lenne megismertetni a diákokkal a demokrácia intézményrendszerét és működését

• nálunk az állampolgári ismeretek tanítása történelemoktatás része, valamint választható tantárgy

• ezeknek a működési mechanizmusoknak nemcsak a tanórán elméletben, hanem az iskolai élet gyakorlatában is meg kellene jelenniük

• közélet ≠ politika!• 18 évesen a magyar állampolgárok választókká

válnak, nincs sok idő a demokrácia megtanulására

IV. rész

AKCIÓTERV

Több szinten megjelenő probléma…

• a probléma megismerése során rádöbbentünk, hogy ez a kérdéskör nem csupán a mi generációnkban és iskolánkban vetődik fel, hanem a társadalom széles rétegeit érintő probléma

• itt mutatkozik meg a demokráciával kapcsolatos tudás és demokratikus értékek ismeretének a hiánya

• nyilvánvaló, hogy ezt a komplex problémát több szinten is kezelni kell, mi igyekeztünk azokra a területekre koncentrálni, amelyekre mi magunk is hatással lehetünk

… többszintű megoldás

Osztályszint: aktív részvétel a DÖK-kel kapcsolatos

szabályozások megreformálásában figyelemfelkeltő kampány folytatása

Iskolai szint: a házirend felülvizsgálatának kezdeményezése az állampolgári ismeretek mint kötelező,

önálló tantárgy bevezetése Városi / országos szint:

önkormányzati / országgyűlési képviselőnk megkeresése az állampolgári ismeretek oktatásával kapcsolatban

Küszöbön álló reformok I.

• iskolánk DÖK-jében jelenleg is napirenden van a még a rendszerváltás előtt elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) reformja

• már jeleztük az illetékeseknek, hogy részt kívánunk venni az iskolai közéleti fórumok, az eszmecsere és az érdekegyeztetés intézményeinek megreformálásában

• konkrét elképzeléseinket a vita márciusi időpontjáig a többi résztvevő javaslatainak megismerése után alakítjuk ki

Küszöbön álló reformok II.

• szükségesnek tartjuk iskolánk pedagógiai programjának felülvizsgálatát

• a célok között sajnálatosan nem szerepel, hogy a végzős diákok megismerkedjenek a demokrácia intézményeivel és értékrendjével (ennek következményeire a szociológiai felmérés kapcsán már utaltunk)

• a program értékként tünteti fel „a társadalmi normákhoz igazodó magaviseletet”, nem jelöli meg pontosan, hogy milyen normákról van szó

• a tantestület által megfogalmazott értékek között nem szerepel az egyéni felelősségvállalás és a versenyszellem fontossága, amelyek a tudatos döntéshozás képességének feltételei

Köszönjük szíves figyelmüket!

Az Állatfarm csoport