Pápai megbízottak Magyarországon a XIV. században (1294 ... · NKFIH NN 124763 – Részletes kutatási Pápai megbízottak Magyarországon a XIV. században (1294–1378) –

NKFIH NN 124763 – Részletes kutatási Pápai megbízottak Magyarországon a XIV. században (1294–1378) – online adattár

1

Pápai megbízottak Magyarországon a XIV. században (1294–1378) – online adattár

Papal delegates in Hungary in the XIVth Century (1294–1378) – Online Database

Részletes kutatási terv

I.a. A pályázat háttere, megoldandó problémák

A Pápaság képviselőinek1 vizsgálata ma viszonylag kevéssé kutatott területnek számít, annak ellenére, hogy a magyar történettudomány hagyományosan fontosnak tartja a külkapcsolatok és a diplomácia történetét. Ugyanakkor fokozódó érdeklődés tapasztalható az utóbbi években egy olyan nemzetközi kutatási projekt kapcsán, amely az Anjou dinasztia szolgálatában állt tisztségviselők prozopográfiai vizsgálatát tűzte ki célul.2 Ennek keretében magyar vonatkozásban (is) a királyi tisztségviselők állnak a kutatás homlokterében, ami nyilvánvalóan magában foglalja a királyi követek prozopográfiai vizsgálatát. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a 14. századi pápai-magyar kapcsolataihoz rendkívül nagy segítséget nyújt ugyan e program, mégis indokolt a pápai képviselők oldaláról is megközelíteni a kérdést. Ez utóbbi vonatkozásában Fraknói Vilmos több mint egy évszázada született monografikus feldolgozása óta kevés előrelépés tapasztalható.3 Jellemző, hogy az újabb munkák is csak erre alapulva tartalmaznak hosszabb-rövidebb összefoglalókat. 4 Két területen jelentős a lemaradás. Egyfelől kevés az egyes személyekre kiterjedő, teljességre törekvő kutatás – kivételt csak Niccolò Boccasini,5 Gentilis de Montefiore6 és Guy de Boulogne7 képvisel –, másfelől az egyes személyekre vonatkozó kutatások is döntően diplomáciatörténeti beállítottságúak, és ennek következtében háttérbe szorul az egyes pápai képviselők hazai tevékenységének teljes körű bemutatása. Ez a jelen projektben alapvetően négy pilléren nyugszik: diplomácia, egyházpolitika, egyházjog és -bíráskodás, adószedés.8 Jó példa erre az utóbbi időben született munkák közül Gentilis magyarországi legációjának feldolgozása,9 amely az ismert diplomáciatörténeti és belpolitikai ismeretek mellett felszínre hozta a legátus hazai egyházi bíráskodási ténykedésének eddig ismeretlen elemeit is. E közelmultban elkészült munka ugyanakkor rávilágít egy sajátos ellentmondásra is. Olyan személy magyarországi tevékenységének feldolgozásáról van szó, akinek az esetében a forráskiadási adottságok kifejezetten jók. 10 Hasonló a helyzet a pápai adószedőkkel, akiknek a jegyzőkönyvei régóta hozzáférhetőek, 11 személyükkel mégsem foglalkozott behatóbban a tudomány, mindössze helytörténeti12 és egyházi topográfiai13 szempontból kerültek hasznosításra. Továbbmenve, egy ilyen alapokra épülő teljes körű vizsgálat révén megismerhetővé válik a pápai képviselők teljes élettörténete, Magyarországon kívüli tevékenységük, és így valóban elhelyezhetővé válnak a Pápaság és az egyes területek közötti kapcsolatok rendszerében. Mindez alapvető fontosságú a Pápasággal kapcsolatos ún. centrum-periféria vizsgálatok szempontjából is. A pályázat aktualitását aláhúzza az is, hogy az 1990-es évek óta örvendetesen előrehaladtak a prozopográfiai kutatások. 2007-óta együttműködöm több külföldi kollégával egy nemzetközi prozopográfiai adatbázis létrehozása céljából. Ennek részeként kaptam felkérést több alkalommal is a hazai kutatási eredmények összefoglalására. Ezek elkészítése során egyértelműen világossá

1 A pápai legátus kifejezést az intézmény jogi értelemben vett kiforratlansága miatt szándékosan nem használjuk. A magyar történetírás előszeretettel nevezi valamennyi pápai küldöttet legátusnak, ez azonban nem pontos, mivel maguk a források számos más fogalmat is használnak (pl. nuntius, apocrisiarius). 2 EuropAnge (http://www.agence-nationale-recherche.fr/?Project=ANR-13-BSH3-0011) 3 FRAKNÓI 1901, FRAKNÓI 1902. Az alább idézett munkákat ld. a mellékelt bibliográfiában! 4 ÉRSZEGI 1994, GERICS – LADÁNYI 1996, SZOVÁK 1996, SOLYMOSI 1996. 5 KISS 2000a, KISS 2009. 6 KOVÁCS 2013. 7 JUGIE, MALÉTH 2015a. 8 KISS 2010a, KISS 2011. 9 KOVÁCS 2013. 10 MV. 11 MV. 12 TIMÁR 1981. 13 ORTVAY 1891–1892.


2

vált egy szűkebb, jobb forrásfeltárási adottságú időszak prozopográfiai adatbázisának időszerűsége. A kutatás kronológiai kereteit illetőleg a kezdőpont nem kérdéses, hiszen szerves folytatását képezi a 2014–2016 közötti NKFIH NN 109690 projektnek, 14 amely a 13. század végével zárult. Valamennyi átfedés ennek ellenére indokolt, hiszen egyes a pápai képviseletre is hatással bíró szervezeti változások a pápai adminisztrációban már VIII. Bonifác idején megindultak, továbbá az Anjouk magyarországi trónigényének érvényesítésére is ekkortájt történtek meg az első kísérletek, így a kezdőpontot 1294-ban határoztuk meg. A jelen kutatás végpontja a nagy nyugati egyházszakadás kezdete (1378), ezáltal a projekt egy önálló időintervallumot, Pápaság avignoni korszakát öleli fel.

I.b. Előzetes saját eredmények

A pályázat keretében kutatandó időszakból a vezető kutató 2000 óta gyűjti a pápai megbízottakra vonatkozó adatokat. Ez alapján készült el néhány esettanulmány, ill. a megbízottak magyarországi tevékenységének vázlatos bemutatása. Ugyanakkor ez a gyűjtés és az eddigi nemzetközi együttműködés és konferencia tapasztalatok világossá tették az adatok egyeztetésének szükségességét a külföldi kollégákkal. Szintén e gyűjtés alapján kezdett kutatásba a vezető kutató irányítása mellett több hallgató, ill. doktorandusz15 is. Utóbbiak közül Barabás Gábor 2013-ban sikeresen védte meg doktori értekezését, amelyben az 1198–1241 közötti időszak pápai-magyar kapcsolatait dolgozta fel monografikus igénnyel. Rajta kívül Maléth Ágnes áll jelenleg doktori (PhD) védés előtt, értekezése Károly Róbert és a pápaság kapcsolatait tárgyalja.

A jelen pályázat alapvetése a 2014–2016 között végzett kutatási projekt (NKIFH NN 109690 – Pápai megbízottak a 11–13. századi Magyarországon – online adattár), amely egyfelől lefektette a módszertani alapokat, másfelől megteremtette az online adatbázis építés szervezeti kereteit. Ezekre alapozva sikerült megalkotni az Árpád-kori pápai képviselők prozopográfiai adattárát, amely amellett, hogy több, eddig ismeretlen személy kilétét is feltárta, immár a teljesség igényével készült, rendkívül fehasználóbarát módon teszi naprakészen elérhetővé az eredményeket. A projekt során készült publikációk pedig mind egyes személyek, mind intézménytörténeti vonatkozásban jelentős új eredményeket hoztak felszínre.16

II. A tervezett kutatás célkitűzése

II.1. A nemzetközi együttműködési pályázat keretében végzendő kutatás célja az Anjou-korban (pontosabban 1294–1378 között) Magyarországon tevékenykedett pápai küldöttek (legátusok, megbízottak, követek) teljes életrajzi és hivatalviselési adattárának elkészítése. Ennek keretében a vizsgált korszakban Magyarország területére pápai felhatalmazással kiküldött személyek életrajzi és hivatalviselési adatait gyűjtjük és rendszerezzük az alábbi szempontrendszer szerint. A gyűjtés kiterjed az illető teljes életútjára és hivatalviselése egyes állomásaira, azaz tartalmazza azokat az adatokat is – a teljesség igényével – amelyek időben megelőzik, ill. követik szűkebben vett magyarországi tevékenységét. Ezáltal a személy teljes életútja, hivatalviselése megismerhetővé válik, a prozopográfiai adattár további kutatások alapját képezheti. II.2. A 21. század kihívásainak megfelelve az adatok a korábbi NKFIH NN 109690 projekt keretében kialakított adatbázisban lesznek elérhetőek, ami különösen előnyös, hiszen rendelkezésre áll a szükséges infomatikai tudásbázis, azaz kisebb a fejlesztési igény. A rendszerben egyedileg (ún. ID formájában) azonosított személyek mindegyikéről személyi adatlap készül, amely a kutatás bármely fázisában – pl. újabb adatok előkerülése esetén – bővíthető, kiegészíthető, ezzel is erősítve az igényes, naprakész adatszolgáltatást. Az egyes adatokból épül fel az adatbázis, amelynek használatát részletes keresőfelület biztosítja. III. A kutatás és az adatfelvitel módszere A kutatás minden egyes pápai megbízott esetében alapvetően primer (levéltári, elbeszélő) forrásokra épül, kiegészítve a releváns szakirodalmi eredményekkel. A kutatás során nem csupán

14 http://delegatonline.pte.hu. 15 Ld. Barabás Gábor, Kovács Viktória és Maléth Ágnes munkáit a mellékelt bibliográfiában. 16 A publikációk elérhetők az Academia.edu oldalon.

http://delegatonline.pte.hu/

https://pte.academia.edu/P%C3%A1paimegb%C3%ADzottaka1113sz%C3%A1zadiMagyarorsz%C3%A1gononlineadatt%C3%A1rOTKANN109690PontificalRepresentativesinHungaryduringtheEleventhThirteenthCenturiesOnlineDatabaseOTKANN109690


3

a magyarországi források feltárására összpontosítunk, hanem azokat kiegészítjük az együttműködő partnerek eredményeivel, tapasztalataival és saját külföldi kutatásaink eredményeivel. Az adatfelvétel 5 alapvető kérdéscsoportra támaszkodik: 1) életrajzi adatok, 2) tanulmányok, 3) egyházi/hivatali pályafutás, 4) pápai megbízotti tevékenység, 5) források, irodalom. Az egyes személyekre vonatkozó adatok feldolgozása során a korábbi projekt tapasztalatai alapján a releváns információkat két alapcsoportba soroltuk:

1) életrajzi alapadatok 2) esemény-adatok

1) Az első esetben először a pápai megbízott életrajzi alapadatai (1) kerülnek rögzítésre a következő adatokkal:

a) nem b) név c) névalakok d) historiográfia (források, szakirodalom) e) jegyzetek

©delegatonline.pte.hu

Mivel a pápai megbízottak rokonsága is fontos a későbbi társadalomtörténeti vizsgálatok megalapozásához, ezért a rokonok is személyként bekerülnek az adatbázisba egy az előzővel megegyező form segítségével. A kölcsönös rokonsági viszonyok (pl. apa-fiú, nagybáty-unokaöccs, stb.) adatbázisban történő rögzítése alapján végeredményként kinyerhető lesz az egyes megbízottak rokonsági hálója. Ezen kívül a pápai megbízottakkal különböző eseményekkel összefüggésben kapcsolatba került személyek életrajzi alapadatai (3) is letárolásra kerülnek, mivel ebben a körben számos olyan személy megtalálható, aki több pápai megbízottal kapcsolatba került, így a rájuk vonatkozó adatokat nem kell minden esetben újra felvinni.

2) A pápai megbízottakkal kapcsolatos valamennyi történés lebontható egy esemény adatsorra, amely egy (vagy több) személyhez, egy adott helyhez és egy adott időponthoz (vagy időintervalliumhoz) köthető. Az adatfelvitel során tehát a pápai megbízott életútját ilyen esemény-alapegységekre bontjuk le, és így kerülnek bevitelre az adatbázisba. Ezeket alapvetően hármas csoportosításban rendszerezzük: pápai megbízások, megbízatási események, egyéb események, facultasok. A megbízottak tevékenységét ugyanis csak ebben a rendszerben lehet elhelyezni, azzal a megjegyzéssel, hogy ezek a leggyakrabban nem különülnek el teljeskörűen egymástól. Gyakori jelenség ugyanis egy pápai főmegízatás (pl. legatus a latere kirendelés) és egy egyszerű megbízatás utólagos összekapcsolása (pl. egy egyházi tisztség betöltésére vonatkozó parancs, vagy erre szóló felhatalmazás formájában). Olyan esetek is ismertek, amikor egy pápai főmegbízatás mellett, tartama idején egy ahhoz szervesen nem kapcsolódó konkrét megbízotti


4

tevékenységről értesülünk. A megbízottak ténykedésének teljeskörű bemutatásához ugyanakkor hozzátartoznak olyan elemek is, mint a kiküldött bíráskodás, a kúriai tevékenység, adószedés.


A felvitelt egy előre meghatározott eseménykategória és –típus rendszer segíti, amelynek segítségével az egyes esemény-alapegységeket ebben a keretrendszerben elhelyezve visszük fel az adatbázisba. Ennek szerkezete rugalmas, folyamatosan bővíthető, intelligens felépítésű. Szintén az adatfelvitelt segítik egyéb előre megalkotott ún. táblák. Mivel minden adatbeviteli egység (személyek, események) tartalmaz primer- és szekunder forráshivatkozásokat, ezeket is egy előre meghatározott form segítségével visszük fel, amely lehetővé teszi, hogy az adatbázisba ne kerüljenek be duplum adatok, ill. a szerkezet is egységes legyen. A már bevitt historiográfiai adatok bármely beviteli felületen lekérdezhető, és beilleszthető, ami lényegesen megkönnyíti és egységessé teszi a hivatkozásokat. Az események helyhez kötöttsége folytán ezeknek az adatoknak a felvitelét is adattáblák használatával segítjük elő. Vonatkozik ez a politikai-igazgatási keretekre (országokra) és az egyházi közigazgatásra. Mivel a középkori és mai területi-politikai-egyházi igazgatási keretek nem fedik le egymást, így mindkét rendszert alkalmazzuk, amelyek minden esetben kiegészíthetők a konkrét helyszínre vonatkozó adatokkal (szabad beviteli mező). Összefoglalva: az egyes események bevitele során eseménykategória és –típus rendszerben kerülnek meghatározásra, ezt követik a helyszín(ek)re és időpontra vonatkozó adatok, amelyek jegyzetekkel (bővebb magyarázatokkal) és historiográfiával (referenciák) egészülnek ki. A személyi alapadatokat és az egyes eseményeket rögzítő adatlapot az adatbázis képes ún. személyi adatlap formájában megjeleníteni, amely közli az életrajzi adatokat, rokonsági viszonyokat, a tanulmányokat (és fokozatokat), az egyházi karrier állomásait (egyházi rendek, egyházi tisztségek, bíborosi tisztségek), ill. a pápai megbízásokat (a már említett kategóriarendszer szerinti bontásban, feltűntetve ezek egymással való kapcsolatát, vagy annak hiányát), és ezek mindegyikéhez felvitt referenciákat. IV. Várható eredmények, és azok közzététele, disszemináció, hasznosíthatóság

IV.1. A kutatás eredményeként feltárásra kerül a 14. századi pápai megbízottak személye, ami nem csupán az adott személyek azonosítását foglalja magába, hanem azok teljes életútjának megismerérést. Ezek együttese a korszak pápai képviseletének teljes keresztmetszetét szövegösszefüggésében mutatja be.

IV.2. Egyrészt a megközelítés és a munkamódszer újdonságában, amely teljességre törekvő, hiszen feltárja az adott pápai megbízott teljes élettörténetét, hivatali pályafutását, kiterjed magyarországi tevékenysége valamennyi területére.


5

IV.3. A korábbiaktól eltérően nem csak a legátusokat veszi figyelembe, hanem kisebb rangú pápai küldötteket, delegált bírókat, pápai tizedszedőket is, ezáltal szinte teljes körű képet ad a pápai képviseletről.

IV.4. Az adatbázis formájú rögzítés és a folyamatos frissítés könnyebb, pontosabb és szélesebb körű hozzáférést biztosít a felhasználók számára.

IV.5. A felhasználás, tudományos és társadalmi hasznosítás is széleskörű. Az adatbázis ugyanis nem egyszerűen élet- és hivatalviselési adathalmaz, hanem képet ad az egyházi társadalomról is egy adott korszakban, így társadalomtörténeti szempontból is hasznosítható. Különösen jelentősnek tekintjük az adatok elhelyezését és megjeleníthetőségé egy kapcsolati hálózat formájában, amelynek meghatározó elemei mind-mind ott rejteznek az élet- és hivatalviselési adatokban, de ilyen formában valóságosan is megjeleníthetővé válnak nemcsak rokoni kapcsolatok, hanem a bíborosi familia, vagy az adott személy háttérbázisát alkotó kapcsolati köre, egyszóval társadalmi beágyazottsága. A bevitt adatok ugyanakkor felhasználhatók a diplomáciatörténet (magyar-pápai kapcsolatok), az intézménytörténet (pápai udvar, képviselet, bíráskodás), a jogtörténet (kánonjog, egyházi bíráskodás), valamint a kultúr- és művelődéstörténet (egyetemi tanulmányok, kultúra közvetítés, szentté avatás) számára is. Az egyes pápai megbízottak prozopográfiai adattára abban is segítséget nyújt a további kutatásoknak, hogy milyen volt az egyes időszakokban a Pápaság magyarországi, ill. általánosabban regionális képviselete – amennyiben a pápai megbízott több szomszédos területre is kirendelést kapott – tehát elhelyezi az országot egy centrum-periféria koordináta-rendszerben.

IV.6. A pápai-magyar kapcsolatok kutatói számára megkönnyíti a kutatást, hiszen rendelkezésükre áll egy naprakész, folyamatosan frissülő adatbázis. E lehetőség különösen fontos a nem magyar kutatók számára, akik saját kutatásaikhoz fel tudják használni a jelen adatbázist. Magyar kutatási adatbázis széleskörű hazai és külföldi referálása segíti a magyar tudományos eredmények külföldi megismertetését, az intenzívebb bekapcsolódást a nemzetközi tudományos vérkeringésbe.

IV.7. A pályázott kutatás további jelentőségét adja a megközelítési és munkamódszerek komplexitása, valamint a kutatási eredmények pluri- és interdiszciplináris felhasználhatósága.

IV.8. A kutatás eredményeinek közlését egyrészt esettanulmányok (egyes pápai megbízottak), elemzések (megbízások elemzése) publikálása teszi ki rövidebb tanulmányok formájában.

IV.9. Másrészt folyamatosan építésre kerülő adatbázis és annak online elérhetősége (a kutatás végén) biztosítja az eredmények széleskörű megismerését. Az adatbázis legfontosabb eleme az adott pápai megbízott személyi (prozopográfiai) adatlapja, amely az adatbázis online felületén hozzáférhető, ill. exportálható. Az esettanulmányok, az online adatbázis (személyi /prozopográfiai/ adatlapok) a külföldi partnerekkel együttműködésben, közös adategyeztetés és -ellenőrzés eredményeképpen készülnek el, kerülnek folyamatosan frissítésre. Az adatbázisban szereplő prozopográfiai adatok az adatbevitel jóváhagyását követően válnak mindenki számára elérhetővé a kutatás futamidejének végén. Az adatok a III. fejezetben részletesen közölt leírásnak megfelelően széleskörű lekérdezést tesznek lehetővé a társ- és rokontudományok kutatói számára. A hozzáférés többszintű. A kutatásban közvetlenül résztvevő kutatók, ill. a mérnök informatikus adminisztrátori hozzáféréssel rendelkezik, míg az International Scientific Advisory Board tagjai olyan jogosultságot kapnak, amellyel az adatokat megtekinthetik és véleményezhetik (feedback) egy külön erre a célra kialakítandó form segítségével. Ennek működtetésére szolgál az informatikai feladatok kozott betervezett interaktív belső kommunikációs háttér kiépítése. Harmadik jogosultsági szinten a regisztrált felhasználók kapnak helyet, akik a személyi adatlapok mellett a keresési funkciókhoz is hozzáférést szereznek, ill. egyszerűsített formában visszajelzést is küldhetnek az admin jogosultsággal rendelkező kutatóknak. A kutatási eredmények minél szélesebb körű hasznosíthatóságát egy összetett keresőrendszer biztosítja, amely a következő funkciókat biztosítja: Személy keresése


6

Csak az adatbázisba felvett személyek (pápai megbízottak és azok rokonsága, pápák) kereshetőek teljes vagy részleges névalak alapján. A sikeres keresés feltétele, hogy a keresőkifejezés min. 3 karakter hosszú legyen. A keresett névalak megadásával (cimkék nélkül) a rendszer kilistázza mindazokat a helyeket, ahol a névalak azonosítható (Nevek, névvariánsok). Esemény keresése A pápai megbízottak személyi adatlapja lényegében különböző típusú eseményekből épül fel, így a keresés is ehhez igazodik. Előre meghatározott kategóriák és típusok (pl. életadatok /kategória/ és születés vagy halál /típus/, vagy végzettség /kategória/, egyetemi fokozatok /típus/, stb.) szerint lehet a keresést finomítani. Pápai megbízások keresése Az események hierarchiájában a központi helyet a pápai megbízások adják, amelyek között szintén több kritérium segítségével lehet összetett keresést végrehajtani (megbízatás típusa, kinevező, földrajzi-politikai keret, idő). Facultas keresése A pápai megbízottak rendszeresen nyertek el egyéb jogosítványokat. A keresés itt is összetett lehetőségeket kínál: személyre vonatkozó, megbízáshoz kapcsolódó facultas, a kinevező személye, a földrajzi-politikai kiterjedés, a kinevezés helye és ideje mind lekérdezhető. Megbízási esemény keresése A pápai megbízások, facultasok konkrét eseményekben valósultak meg, ezek lekérdezése az Események keresése funkcióhoz hasonlóan kategóriák és típusok szerint történik, amelyek kombinálhatók a pápai megbízásokkal és facultasokkal is.


Személyi (prozopográfiai) adatlap: A keresési eredmények megjelenítésekor az irányadó információ a személyi (prozopográfiai) adatlap, amely a bevitt adatok alapján generált, valamennyi adat figyelembe vételével teljes körű személyi adatlapként funkcionál. Címkék: A keresés kiegészíthető ún. címkékkel (tags), amely szűkebb témaköröket jelent (folyamatos fejlesztés alatt) és mintegy tematikusan kiegészítik az alap keresőkifejezést. Találati lista: A kereső a felhasználó számára listázza a találatokat, ami alapján el lehet jutni a találatot adó egyes személyek adatlapjához. A találati lista egyes elemeinek megnyitásakor a program a keresett kifejezéshez tartozó találatot mutatja meg. A felhasználónak lehetősége lesz mind a találati mező (találati eredmények), mind az egyes találatokhoz tartozó információk exportálására (ld. alább). Statisztika: Az adatbázis ezen kívül lehetőséget ad különböző statisztikai lekérdezésekre is. Megjeleníthető lesz a kinevező pápák személye szerint Magyarországra és/vagy egyéb területekre küldött pápai képviselők, az egyes területek reprezentáltságának, a megbízások különböző fajták szerinti megoszlása, ill. időrendi ábrázolása a konkrét megbízottak személyének megjelenítésével (funkcionális idővonal).

Tervezett további funkciók Időrendi áttekintés


7

A vizsgált időszak valamennyi azonosított pápai megbízottjának időrendi felsorolása. Névtár A vizsgált időszak valamennyi azonosított pápai megbízottjának alfabetikus felsorolása. Itinerarium E funkciógomb használatával jelenik meg az adott személy tevékenységének földrajzi kerete. A funkció a bevitt adatok alapján térképre vetített itinereariumot rajzol, ábrázol térképen, azáltal – az adatok függvényében – pontosan követhetővé válik a pápai megbízottak mozgásának útvonala, földrajzi keretei, esetleges regionális jellege. Térkép (opcionális) Speciális funkció, amely pápai delegált bírók földrajzi megoszlását mutatja meg meghatározott (évtizedes) bontásban. Kapcsolati háló A pápai megbízottak természetesen kiterjedt személyi kapcsolatokkal rendelkeztek, akár egymással, akár más személyekkel: rokonsággal, udvartartással, ún. familiával. Ez a funkció ezek megjelenítését szolgálja majd. IV.12. Exportálás: Szöveges formában, pdf állomány jön létre, amely feltünteti az adott személy azonosítóját (ID), az adatbázis nevét, verziószámát, a lekérdezés dátumát, a lekérdező (felhasználó) adatait (név, azonosító) a keresőkérdés(eke)t, a találato(ka)t és/vagy az adatbázisból nyert információkat, és azt a szolgáltató elküldi a bejelentkezéskor megadott emailcímre. Az adatbázist regisztrált felhasználóként, ill. az International Scientific Advisory Board tagjaként használók számára további visszacsatolási szolgáltatásként az adatbázisban megtekintett, keresett, exportált adatok valamelyikének változása, frissítése esetén a rendszer értesítést küld a felhasználónak. V. A pályázatban együttműködni kívánó kutatók és közreműködők, infrastruktúra V.a. A pályázatban 3 kutató (Kiss Gergely Bálint /vezető kutató/, Maléth Ágnes /társkutató), Barabás Gábor /társkutató/ vesz részt. A pályázatban egyéb megbízás keretében közreműködők létszáma 1 fő mérnök-informatikus. A kutatók feladatai: Vezető kutató, Kiss Gergely: 1. kutatás vezetése, szakmai felügyelete, társkutatók ellenőrzése; 2. adatgyűjtés,- rendszerezés, -ellenőrzés (1294–1331) Társkutató 1, Maléth Ágnes: adatgyűjtés,- rendszerezés, -ellenőrzés (1332–1360) Társkutató 2, Barabás Gábor: adatgyűjtés,- rendszerezés, -ellenőrzés (1361–1378)

V.b. A pályázat nemzetközi együttműködésben valósul meg. Külföldi partnerek: Laboratoire de Médiévistique Occidentale de Paris (Lamop), University of Zagreb, Department of Croatian Studies (UZ-DCS). Az említett partnerek képviselői (partner tagok) és meghívott konzultánsok alkotják az International Scientific Advisory Board (ISAB) testületét, amely szakmai segítséget nyújt a pályázat sikeres lebonyolításához. Az előbbiek társpályázataik révén intézményesen kapcsolódnak a jelen pályázathoz, a meghívott konzultánsok szakmai tanácsaikkal segítik a projektet. Partner-tagok: Thierry Kouamé (LAMOP), Marko Jerković (UZ-DCS) Meghívott konzultánsok: Pierre Jugie (Archives Nationales, CIHAM) Pascal Montaubin (Université Jules Verne de Picardie, LAMOP) Jean-Michel Matz (ANR EuropAnge, Fasti Eccliesiae Gallicanae, CERHIO-Université d’Angers) Thierry Pécout (ANR EuropAnge, Université Saint-Étienne) Przemysław Nowak (PAN) Claudia Alraum, Cornelia Scherer (Friedrich-Alexander Universität, Nürnberg-Erlangen)


8

V.c. A közreműködők feladatai: Mérnök-informaitkus: informatikai tervezés az adatbázis kialakítása, fenntartása ISAB: az adatbázis szakmai felügyelete, tanácsadás. A kutatók munkájának kronológikus felosztása lehetővé teszi egy szűkebb időszak könnyebb és gyorsabb áttekintését. A vezető kutatóra eső időmetszetből kevesebb pápai megbízott ismert, ill. várható, következésképp a kutatás felügyelete megfelelően ellátható. A társkutatók megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkeznek (Barabás Gábor és Maléth Ágnes e témakörben végezték, végzik PhD tanulmányaikat, a szakmai alapvetésnek számító NKFIH NN 109690 kutatási projektben Barabás Gábor társkutató volt 2014–2016 között) a feladat sikeres ellátásához. A külföldi partnerek, szakmai konzultánsok nagy tapasztalattal rendelkeznek mind a korszak pápai képviselet-történetének terén.

V.d. A kutatás egyéb infrastrukturális hátterét a befogadó intézmény biztosítja. Melléklet

A pályázat témájával kapcsolatos fontosabb hazai és külföldi szakirodalom (válogatás)

Dőlt betűvel szerepelnek a pályázatban résztvevő személyek válogatott publikációi - The publications of the participants and contributors are in italic.

BALICS 1888-1890 BALICS Lajos: A római katholikus egyház története Magyarországban. I-II/1-2. Budapest 1888-1890.

BARABÁS 2011 BARABÁS Gábor: „Ecce dilectum filium“. Papstliche Urkunden in Bezug auf die Legationen in den zwanziger Jahren des 13. Jahrhunderts. In: Font Márta – Kiss Gergely – Fedeles Tamás (szerk.): Specimina Nova Pars Prima Sectio Mediaevalis VI. Pécs 2011. 32-52.

BARABÁS 2012a BARABÁS Gábor: Enoch domonkos szerzetes és Cognoscens esztergomi olvasókanonok bírói működése az 1230-as években. Adalékok a pápai kiküldött bíróság magyarországi történetéhez. In: Bagi Dániel – Fedeles Tamás – Kiss Gergely (szerk.): „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta 60. születésnapjára. Pécs 2012. 59-70.

BARABÁS 2012b BARABÁS Gábor: Pápai követek a Magyar Királyságban a 13. század húszas éveiben. Adalékok a pápai legáció magyarországi történetéhez. Kézirat, megjelenés alatt

BARABÁS 2013a BARABAS, Gábor: Et maxime mediante viro venerabili”. Pápai legátusok Magyarországon a 13. század első felében. A pápai képviselet fogalmi-jogi tipológiájához. In: FEDELES Tamás – FONT Márta – KISS Gergely (Szerk.): Kor-szak-határ. A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak (900–1800). Pécs, 2013. 59-74.

BARABÁS 2013b BARABÁS, Gábor: A pápai kiküldött bíráskodás Magyarországon a kezdetektől a 13. század közepéig. In: Történelmi Szemle 55. (2013), 175-199.

BARABÁS 2013c BARABÁS, Gábor: Der Einfluss der Papsturkunden auf die Schreiben der päpstlichen delegierten Richter in Ungarn in der ersten Hälfte des 13. Jahrhunderts. In: Font, Márta – Kiss Gergely (Ed.): Specimina Nova Pars Prima Sectio Mediaevalis VII., Pécs, 2013. 19-37.

BARABÁS 2014 BARABÁS, Gábor: Das Papsttum und Ungarn in der ersten Hälfte des 13. Jahrhunderts (ca. 1198- ca. 1241) Päpstliche Einflussnahme – Zusammenwirken – Interessengegensätze. Wien, 2014. (Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien. Bd. 6.)

BARABÁS 2015a BARABÁS, Gábor: A pápaság és Magyarország a 13. század első felében. Pápai hatás – együttműködés – érdekellentét. Pécs, 2015. (Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi 5.)

BARABÁS 2015b BARABÁS, Gábor: Viola opolei hercegnő és Kálmán szlavón herceg. Egy historiográfiai vita margójára. In: Világtörténet. 2015/1. 5-28.

BARABÁS 2015c BARABÁS, Gábor: A pápai írásbeliség hatása a magyarországi kiküldött bírók okleveles gyakorlatára a 13. század első felében. Per Asper Ad Astra 2015/1. 11-33.

BARABÁS 2015d BARABÁS, Gábor: A magyar királyi család címhasználata a 13. század elején a magyarországi és a pápai források tükrében. Turul 2015/4. 121-129.

BARABÁS 2015e BARABÁS, Gábor: A pápai kiküldött bíróság és a szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében. A kezdetektől a 13. század közepéig. In: Karlinszky Balázs (Szerk.): Szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében. A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán 2014. augusztus 27-28-án rendezett konferencia előadásai. Veszprém, 2015. 9-26.


9

BARABÁS 2015f BARABÁS, Gábor: The Delegated Papal Jurisdiction and the Religious Orders in the Diocese of Veszprém in the First Half of the 13th Century. In: Gábor Barabás – Gergely Kiss (ed.). Specimin0a Nova Pars Prima Sectio Mediaevalis VIII. Pécs, 2015. 65-81.

BARABÁS 2016a Gregorius de Crescentio bíboros élete és magyarországi legációi. In: Kiss Gergely (Szerk.): Varietas delectat. Pápai megbízottak a 11-13. századi Magyarországon – Papal Representatives in Hungary in the 11-13th Centuries (munkacím). Pécs, 2016. Megjelenés alatt.

BARABÁS 2016b The Life and Hungarian Legations of Cardinal Gregorius de Crescentio. Kiss Gergely (Szerk.): Varietas delectat. Pápai megbízottak a 11-13. századi Magyarországon – Papal Representatives in Hungary in the 11-13th Centuries (munkacím). Pécs, 2016. Megjelenés alatt.

BLET 1982 BLET, Pierre: Histioire de la Représentation Diplomatique du Saint Siège des origines à l’aube du XIXe siècle. Città del Vaticano, 1982.

BÓNIS 1997 BÓNIS György: Az egyházi bíráskodás fejlődése a Mohács előtti Magyarországon. In: Uő.: Szentszéki regeszták. Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a középkori Magyarországon. Szerk. Balogh Elemér. Budapest, 1997. (Jogtörténeti Tár 1/1.) 621-658.

CAMERALIA Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1297-1536): I: Obligationes, Solutiones. Szerk. †LUKCSICS József – TUSOR Péter – FEDELES Tamás – NEMES Gábor. Budapest – Róma. 2014. (Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae – Collectanea Vaticana Hungariae classis I, vol. 9.)

DHGE Dictionnaire d’histoire et de géographie ecclésiastique. Sous la direction de Fr. Baudrillart [et alii], 1-29. Paris, 1912-2007.

ÉRSZEGI 1989 ÉRSZEGI Géza: Eredeti pápai oklevelek Magyarországon (1198-1417). Budapest 1989. Akadémiai doktori értekezés, kézirat.

ÉRSZEGI 1994 ÉRSZEGI Géza: Pápai-magyar kapcsolatok. In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Budapest 1994. 527-529.

FEJÉRPATAKY 1887 FEJÉRPATAKY, László. „Pápai adószedők Magyarországon a XIII. és XIV. században.” Két közlemény. Századok 21, sz. 6 (1887): 493–517. és Századok 21, sz. 7 (1887):589–609

FIGUEIRA 1983 FIGUEIRA, Robert C.: The Classification of medieval papal legates in the Liber Extra. Archivum historiae pontificae 21 (1983), 211-228.

FIGUEIRA 1986a FIGUEIRA, Robert C.: Legatus apostolicae sedis. The pope’s alter ego according to thirteenth century canon law. Studi medievali III/27. (1986), 527-574.

FIGUEIRA 1986b FIGUEIRA, Robert C.: Decretalists, medieval papal legation and the Roman law of offices and jurisdiction. In: Res publica litterarum. Studies in the classical tradition 9 (1986), 119-135.

FIGUEIRA 1988 FIGUEIRA, Robert C.: The medieval papal legate and his province. Geographical limitations of jurisdiction. Apollinaris 61 (1988), 817-860.

FIGUEIRA 1989 FIGUEIRA, Robert C.: Papal Reserved Powers and the Limitations of Legatine Authority. In: SWEENEY, James Ross – CHODOROW, Stanley (eds.): Popes, Teachers and Canon Law in the Middle Ages. (Festschrift für Brian Tierney) Ithaca, 1989. 191-211.

FIGUEIRA 1991 FIGUEIRA, Robert C.: Subdelegation by Papal Legates in Thirteenth-Century Canon Law. Powers and Limitations. In: BOWMAN, Steven B. – CODY Blanche E. (eds.): In Iure Veritas. Studies in Canon Law in Memory of Schafer Williams. Cincinatti, 1991. 36-79.

FRAKNÓI 1901 FRAKNÓI Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szent-székkel. I. 1000-1417. Budapest, 1901.

GERICS 1987 GERICS József, A korai rendiség Európában és Magyarországon. Budapest, 1987. GÖLLER 1910 GÖLLER, Emil: Die Einnahmen der Apostolischen Kammer unter Johann XXII. Paderborn,

1910. GÖLLER 1920 GÖLLER, Emil: Die Einnahmen der Apostolischen Kammer unter Benedikt XII. Paderborn,

1920. GUILLEMAIN 1962 GUILLEMAIN, Bernard: La cour pontificale d'Avignon (1309-1376). Étude d'une société.

Paris, 1962. HERBERS 2007 HERBERS, Klaus: Europa und seine Grenzen im Mittelalter. In: Grenzräume und

Grenzüberschreitungen im Vergleich. Der Osten und der Westen des mittelalterlichen Lateineuropa. Hrsg. Jaspert, Nikolas, Berlin, 2007. 21-41.

JADIN 1934b JADIN, L.: ’20. Benoit XI’. In: DHGE 8 (1934), col. 106-116. JUGIE 1986 JUGIE, Pierre: Le cardinal Gui de boulogne (1316-1373) : biographie et études d’une

familia cardinalice. (Thèse) Paris 1986. 83-92. JUGIE 1987 JUGIE, Pierre: L’activité diplomatique du cardinal Gui de Boulogne en France au milieu du

XIVe siècle. (Bibliothèque de l’École des Chartes 145) [Paris] 1987. (99-127.) JUGIE 1989 JUGIE, Pierre: La légation en Hongrie et en Italie du cardinal Gui de Boulogne (1348-

1350). In: Il Santo. Rivista antoniana di storia, dottrina, arte 29 (1989) 29-69.


10

JUGIE 1990 JUGIE, Pierre: Les familiae cardinalices et leur organisation interne au temps de la papauté d’Avignon : esquisse d’un bilan. In: AVIGNON 1990. 41–59.

JUGIE 1991 JUGIE, Pierre: Le vicariat impérial du cardinal Gui de Boulogne à Lucques en 1369-1370. In: Mélanges de l’École française de Rome – Moyen Age 103 (1991) 261-357.

JUGIE 2010 JUGIE, Pierre: Le sacré collège des cardianux de la mort de Benoît XII à la mort de Grégoire XI (1342-1378). [Paris, 2010.] (Thèse de doctorat Histoire Paris 1)

KIRSCH 1894 KIRSCH, Johann Peter: Die päpstliche Kollektorien in Deutschland während des 14. Jahrhunderts. Paderborn, 1894.

KISS 2000 KISS Gergely: „Teuzo sancte Romane Ecclesie legatus ... Teuzo cardinalis” Adalékok az I. László-kori pápai-magyar kapcsolatok történetéhez. In: „Magyaroknak eleiről” Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére, Szerk.: PITI Ferenc, Szeged, 2000. 265-276.

KISS 2008 A pápai legátusok és a magyar egyházjog az Anjou-kor elején (1298-1311). In: Pécsi történeti katedra. Cathedra historica Universitatis Quinqueecclesiensis. Szerk.: CSABAI Zoltán – DÉVÉNYI Anna – FISCHER Ferenc – HAHNER Péter – KISS Gergely – VONYÓ József, Pécs, 2008. 271-285.

KISS 2009 KISS Gergely: « Teuzo sancte Romane Ecclesie legatus … Teuzo cardinalis » Contribution aux relations de la Papaute et du roi hongrois Ladislas Ier a la fin du XIe sie cle. In: Specimina Nova Pars Prima Sectio Mediaevalis V. Redigunt Ma rta FONT, G. KISS, Pe cs, 2009. 29–39.

KISS 2010a KISS Gergely: Pápai legátusok a XI–XIII. századi Magyarországon (diplomácia, egyházkormányzat és egyházjog). In. „Fons, skepsis, lex”. Ünnepi tanulmányok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. ALMÁSI Tibor, RÉVÉSZ Éva, SZABADOS György, Szeged, 2010. 195-201.

KISS 2010b KISS, Gergely: Les légats pontificaux en Hongrie au temps des rois Angevins (1298-1311). In: La diplomatie des etats Angevins aux XIIIe et XIVe siècles. Actes du colloque international de Szeged, Visegrád, Budapest 13–16 septembre 2007. Sous la direction de Zoltán KORDE et István PETROVICS, Rome – Szeged, 2010. 101-116.

KISS 2010c KISS Gergely: Pápai legátusok a 11-13. századi Magyarországon: egy új megközelítési mód lehetőségei (diplomácia és egyházjog) – Tudományos előadás, habilitáció, 2010. február 24. (kézirat)

KISS 2011 KISS, Gergely: Les aspects des activités des légats pontificaux en hongrie aux XIe-XIIIe siècles. Chronica. Annual of the Institute of History University of Szeged 9. (2011) 37-53.

KISS 2012 KISS, Gergely: Les légats pontificaux en Hongrie aux XIIIe-XVe siècles. In : Actes du colloque international „Les légats pontificaux. Paix et unité de l’Eglise, de la restructuration grégorienne à l’aube du Concile de Trente (mi XIe – mi XVIe siècle)”, Paris, 9-12 février 2009. Brepols, Turnhout, 2016 (megjelenés alatt)

KISS 2014a KISS Gergely: Magyar követség a pisai zsinaton? XII. Gergely és Magyarország kapcsolata 1408–1409-ben. In: „Causa unionis, causa fidei, causa reformationis in capite e membris”. Tanulmányok a konstanzi zsinat 600. évforulója alkalmából. Szerk. BÁRÁNY Attila – PÓSÁN László. Debrecen, 2014. 70–82.

KISS 2014b KISS Gergely: II. Solutiones (1303-1490). In: Cameralia. 195–384. KISS 2015a KISS Gergely: Les Fasti Ecclesiae Gallicanae. Présentation d’une entreprise proso-

pographique en évolution. Belvedere Meridionale 27. (2015:2), 92–97. KISS 2015b KISS Gergely: Dél-Magyarországtól – Itáliáig: Báncsa nembeli István (1205 k. – 1270) váci

püspök, esztergomi érsek, az első magyarországi bíboros életpályája. Budapest –Pécs: Kronosz Kiadó, 2016.

KISS 2016a KISS Gergely: Un foyer de formation des clercs officiers royaux : les universités et le service du roi ? 1342–1382. Actes du colloque international „Parcours universitaires et formations intellectuelles des officiers angevins. Angers, 19-21 novembre 2015”. Sous la direction de Thierry Pécout – Jean-Paul Boyer – Jean-Michel Matz. Angers – Saint-Étienne, 2016 (megjelenés alatt)

KISS 2016b KISS Gergely : Légats pontificaux au service de la paix entre Ladislas Jagellon II et l’Ordre Teutonique. Branda Ier di Castiglione et Giuliano Cesarini et la Hongrie. In: The Jagiellonians in Europe: Dynastic Diplomacy and Foreign Relations - International Conference and Roundtable. Ed. Attila Bárány – László Pósán. Debrecen, 2016 (megjelenés alatt)

KOVÁCS 2013a KOVÁCS, Viktória: Alter ego domini papae Nicolai III. Fülöp fermói püspök, szentszéki legátus magyarországi tevékenysége (1279-1281). Pécs, 2013. (MA szakdolgozat)

KOVÁCS 2013b KOVÁCS, Viktória: Causae choram nobis ventillatae. Adalékok Gentilis de Monteflorum pápai legátus magyarországi egyházi bíráskodási tevékenységéhez (1308-1311). FEDELES Tamás – FONT Márta – KISS Gergely (Szerk.): Kor-szak-határ. A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak (900–1800). Pécs, 2013. 75-99.

http://www.persee.fr/web/ouvrages/home/prescript/article/efr_0000-0000_1990_act_138_1_3923




11

KOVÁCS 2013c KOVÁCS, Viktória: Causae coram nobis ventilatae. Beiträge zu der Jurisdiktionstätigkeit von Papstlegat Gentilis de Monteflorum in Ungarn (1308– 1311). Font, Márta – Kiss, gergely (ed.): Specimina Nova Pars Prima Sectio Mediaevalis VII. Pécs, 2013. 39-69.

LE ROUX LE ROUX, Amandine: Servire le pape, le recrutement des collecteurs pontificaux dans le Royaum de France et en Provence de la papauté d’Avignon à l’aube de la Renaissance (1316–1521).I–III. Nanterre, 2010 (thèse)

MALÉTH 2014 MALETH, Ágnes: A schisma előidézői? Az avignoni pápaság megítélése a modern magyar történetírásban. In: "Causa unionis, causa fidei, causa reformationis in capite et membris": Tanulmányok a konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából. Szerk.: Bárány Attila, Pósán László. Debrecen, 2014. 117–128.

MALÉTH 2015a MALETH, Ágnes: Gui de Boulogne magyarországi itineráriuma. Világtörténet 37. (2015: 5) 29–47.

MALÉTH 2015b MALÉTH, Ágnes: I. Károly külpolitikája a német trónharcok tükrében (1314−1325). In: Micae Mediaevales IV.: Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Szerk.: Gál Judit, Kádas István, Rózsa Márton, Tarján Eszter. Budapest, 2015. 187–198.

MALÉTH 2015c MALÉTH, Ágnes: Az avignoni pápaság a 14. századi francia nyelvű krónikákban. In: Középkortörténeti tanulmányok 8. Szerk.: Tóber Márta, Maléth Ágnes. Szeged, 2015. 163–177.

MALÉTH 2016 MALÉTH, Ágnes: Egy elfeledett pápai adószedő: Bonaiutus de Casentino. In: Középkortörténeti tanulmányok 9. Szerk.: Gyarmati Sándor, Kovács Tamás. Szeged, 2016. (megjelenés alatt)

MOLLAT 1984 MOLLAT, G.: ’4 Gentile da Montefiore’. In: DHGE 20 (1984), col. 506-507. MONTAUBIN – ALBERZONI

2014 Legati, delegati e l'impresa d'Oltremare (secoli XII-XIII). Papal legates, Delegates and the Crusades (12th-13th century). Atti del convegno internazionale di studi. Milano, Università cattolica del Sacro Cuore, 9-11 marzo 2011. Éd. Montaubin, Pascal – Alberzoni, Maria Pia, Turnhout, 2014. (Ecclesia militans. Histoire des hommes et des institutions de l'Eglise au Moyen Age, 3)

NOWAK 2003 NOWAK, Przemisław: Die Urkundenproduktionen der päpstlichen Kanzlei 1181-1187. Archiv für Diplomatik, Schriftgeschichte, Siegel- und Wappenkunde 49 (2003) 91-122.

NOWAK 2008 NOWAK, Przemisław: Die polnische Kirchenprovinz Gnesen und die Kurie im 12. Jahrhundert. In: Römisches Zentrum und kirchliche Peripherie. Das universale Papsttum als Bezugspunkt der Kirchen von den Reformpäpsten bis zu Innozenz III. Hrsg. Johrendt, Jochen – Müller, Harald. (Neue Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen 2), Berlin-New York, 2008. 191-206.

NOWAK 2012 NOWAK, Przemisław: Das Papsttum und Ostmitteleuropa (Böhmen-Mähren, Polen, Ungarn) vom ausgehenden 10. bis zum Beginn des 13. Jahrhunderts Mit einer Neuedition von JL 9067. In: Rom und die Regionen. Studien zur Homogenisierung der lateinischen Kirche im Hochmittelalter. Hrsg. Johrendt, Jochen – Müller, Harald. (Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen. Neue Folge 19). Göttingen, 2012. 331-370.

OLIVERI 1979 OLIVERI, Mario: Natura e funzioni dei legati pontifici nella storia e nel contesto ecclesiologico del Vaticano II. Torino, 1979.

ORTVAY 1891–1892 ORTVAY Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. Geographia ecclesiastica Hungariae ineunte saeculo XIVo e tabulis rationes collectorum pontificorum a. 1281–1375 referentibus eruta digesta illustrantia. I–II. Bp., 1891–1892.

PARAVICINI BAGLIANI 2003 PARAVICINI BAGLIANI, Agostino: Boniface VIII un pape hérétique? Paris, 2003. PRETE 1967 PRETE, S.: ’Fermo’. In: DHGE 16 (1967), col. 1084-1091. RESS 2002 RESS, Wilhelm: Päpstliche Legaten Berater und Diplomaten. In: Riedel, Ilona

Spangenberger (Hrsg.): Leitungsstrukturen der katolischen Kirche. Kirchenlechtlicher Grundlagen und Reformbedarf. Herder, Freiburg im Breisgau – Basel – Wien, 2002. 145-178.

RUESS 1912 RUESS, Karl: Die rechtliche Stellung der päpstlichen Legaten bis Bonifaz VIII. (Görres-Gesellschaft zur Pflege der Wissenschaft im katolischen Deustchland. Sektion für Rechts- und Sozialwissenschaft 13. Heft) Padernborn, 1912.

SCHÄFER 1911 SCHÄFER, Karl Heinrich: Die Ausgaben der apostolischen Kammer unter Johann XXII. nebst den Jahresbilanzen von 1316-1375., Vatikanische Quellen zur Geschichte der päpstlichen Hof- und Finanzverwaltung 1316–1378 2 (Paderborn: Görres-Gesellschaft, 1911).

SCHÄFER 1914 Schäfer, Karl H. (szerk.): Die Ausgaben der apostolischen Kammer unter Benedikt XII., Klemens VI. und Innocenz VI. (1335–1362), Vatikanische Quellen zur Geschichte der päpstlichen Hof- und Finanzverwaltung 1316–1378 3 (Paderborn: Görres-Gesellschaft, 1914).


12

SCHMUTZ 1972 SCHMUTZ, Richard A.: Medieval papal representatives: legates, nuncios and judges-delegat. Stvdia Gratiana post octava decreti saecvlaria collectanea historiae canonici XV (1972), 441-463.

SCHUCHARD 2000 SCHUCHARD, Christiane: Die päpstlichen Kollektoren im späten Mittelalter. Tübingen, 2000.

SOLYMOSI 1996 SOLYMOSI László: Egyházi-politikai viszonyok a pápai hegemónia idején (13. század). In: ZOMBORI 1996. 47-54.

TIMÁR 1981 TIMÁR György: Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában. In: Baranyai Helytörténetírás 1981. 13–56.

WALDMÜLLER 1987 WALDMÜLLER, Lothar: Die Synoden in Dalmatien, Kroatien und Ungarn. Von der Völkerwanderung bis zum Ende der Arpaden (1311). Padernborn – München – Wien – Zürich 1987. (Konziliengeschichte Reihe A, Darstellungen)

WEIß 2003 WEIß, Stefan: Legatenurkunde und Papsturkunde. In: Hiestand, Rudolf [Hrsg.]: Hundert Jahre Papsturkundenforschung. Bilanz - Methoden – Perspektiven. Akten eines Kolloquiums zum hundertjährigen Bestehen der Regesta Pontificum Romanorum vom 9.-11. Oktober 1996 in Göttingen. Göttingen, 2003. 335-350.

ZANKE 2013 ZANKE, Sebastian: Johannes XXII., Avignon und Europa. Das politische Papsttum im Spiegel der kurialen Register (1316−1334). Leiden, 2013.

ZOMBORI 1996 Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve. Szerk. ZOMBORI István. Budapest, 1996.

Documents

Pápai megbízottak Magyarországon a XIV. században (1294 ... · NKFIH NN 124763 – Részletes kutatási Pápai megbízottak Magyarországon a XIV. században (1294–1378) –