AJókai Mór Gimnáziumban (2900Komárom, Táncsics Mihály utca

32.) 2012. április 25-én, szerdán14:00-kor nyílik meg az Elveszett kö-zösségek című kiállítás.

Az iskola diákjai Beró László ésBlaskó József tanár urak vezetésével akomáromi zsidó közösség történetétdolgozták fel.

-p-

Elveszett közösségek – kiállításmegnyitó Jókai Gimnáziumban

Támogatónk

h́ ́ b

2012. MÁRCIUS – ADAR-NISZAN 5772. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA X. REG. ÉVF. 3. SZÁM, 190. SZÁM

Mi is itt vagyunk – nyitott nap aMenház Zsidó Kulturális és Kö-

zösségi Központban – Eötvös utca 15.,94501 Komárom.Időpont: 2012. április 29. vasárnap

Zsinagóga – előadások14:00 – Közös örökségünk – a Ma-

gyar Zsidó Levéltár, a Szlovák ZsidóÖrökség Központ és a Komáromi Zsi-dó Hitközség utazó kiállításának meg-nyitója a szlovákiai és a magyarországizsidó kulturális örökségről. A kiállításelső alkalommal látható Szlovákiá-ban.

14:30 – Kik is vagyunk? gondolatoka zsidóságról – bevezető előadás – dr.Balázs Gábor (Budapest)

15:15 – Zsidóság és művészetek –dr. Jana Švantnerová (Pozsony)

16:00 – Schnitzer Ármin Komáromhíres főrabbija – dr. Schweitzer Gá-bor (Budapest)

16:45 – A zsidók története Magyaror-szágon – dr. Komoróczy Géza profesz-szor új könyvének bemutatója.

Wallenstein Zoltán terem15:30 – filmvetítés – 220 éves a Ko-

máromi Zsidó Hitközség (PadlovicsÁgnes és Drozd Milán filmje) – szlo-vák nyelven

16:30 – filmvetítés – 220 éves a Ko-máromi Zsidó Hitközség – magyarnyelven.

A belépés díjtalan.

Meghívó – Komáromi NapokA zsidó vallás egyik legvidámabb ünnepe a purim. Beszámolónk a 3. oldalon.

HITKÖZSÉGI HÍRADÓPurimi ünnepség Komáromban Pészach

ünnepeAz egyiptomi kivonulás emlékün-

nepe idén 2012. április 6-ánpénteken, este kezdődik (ekkor tart-juk a széder estét a Menházban, je-lentkezni továbbra is lehet a titkár-ságon, a 7731-224-es számon és a ki-le@menhaz.sk címen). A főünnepekáprilis 7-én és 8-án (szombat-vasár-nap) lesznek. Április 9-12-ig (hétfő-csütörtök) félünnepek, ekkor sza-bad munkát végezni. A záró két napáprilis 13-14 (péntek-szombat) ismétfőünnep. 14-én, szombaton a zsina-gógákban Mazkir imán emlékeznekaz elhunytakra.

Minden Kedves Olvasónknak Kó-ser Pészachot kívánunk!

Egy év Izraelben

Dr. Paszternák András útinaplójánakfolytatása lapunk 6. oldalán.

2

Nyertes pályázatokAz elmúlt hónapokban a pozsonyi EZRA Alapítványtól és Komárom vá-

rosa Szociális Alapjából nyertünk pályázatot, melyekből gazdagítjukidei programjainkat, szolgáltatásainkat gazdagítjuk. Támogatásukat ezú-ton is köszönjük!

Üzlethelyiség kiadóAKomáromi Zsidó Hitközség bérbe

adja megüresedett 35 négyzetméte-res üzlethelyiségét Komáromban az Eöt-vös utca 9. számú épületben. Érdeklődnia KZSH titkárságán lehet. Tel: 7731-224,e-mail: kile@menhaz.sk.

Békét Dél-Izraelnek!AKomáromi Zsidó Hitközség ezúton fejezi ki együttérzését Dél- Izrael-

ben élő hittestvéreinkkel, akik az elmúlt hetekben a sorozatos rakéta-támadások, riasztások árnyékában éltek. Bízunk abban, hogy hamarosanezen a vidéken is béke lesz. A közelgő Pészach ünnep idején imádkozunkmajd ezért is.

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti(tá mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A HH-t a KZSH-t és a Shalom klu-bot támogatták: Boček Péter (Kassa)és anonimitásukat kérő adományo-zók. Köszönjük!

� Nyertes pályázatainkból új könyve-ket szereztünk be a Spitzer Béla Kis-könyvtár számára. Folyamatosan zaj-lik a könyvállomány számítógépes ka-tegorizálása.

� Debrecenben megalakult a Középés Kelet-Európai Zsidó Hitközségek ésSzervezetek Szövetsége. A jelentősnemzetközi érdeklődés övezte ese-ményt a KZSH purimi összejövetelé-vel egy időben tartották, ezért hitköz-ségünk későbbi időpontban csatlako-zik majd a szövetséghez.

� Folytatódik a Schnitzer ÁrminMikromúzeum megújítása. Terveinkszerint a felújított kiállítás első ele-mei a Komáromi Napok idején márláthatók lesznek.

� Június 17-én, vasárnap a mártírmegemlékezés után a zsinagógábancsaládja és közösségünk emléktáblátavat a tavaly elhunyt hittestvérünkTomenendal Wollner Yvonne emlé-kére. Mindenkit szeretettel várunk!

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát aMa gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech -ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. Alapítva 5756-ban.

Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Vajnorsky Teri néni az Interneten ol-vassa lapunkat Tablet gépén.

3

Előadása után másik vendégünk,Dávid szólt röviden, ő pár hónapja aChabad pozsonyi csapatát erősíti. Fia-tal rabbiként szeretné megismerni azország kis közösségeit, így jutott el Ko-máromba.

Az asztalokat a dr. Paszternák And-rás és Paszternák Tamás által adomá-nyozott, Izraelből az esemény előtt párórával érkezett purimi szalvéták díszí-tették. Finomabbnál finomabb étele-ket ehettek a jelenlevők, a budapestikóser pékség barchesza, perece, Há-mán táskája és Dávid feleségének süte-ményei töltötték meg az asztalokat.

Az ünnepségen részt vett a Komáro-mi Jókai Színház több munkatársa isMessinger Nóra rendezőasszisztens

vezetésével. Darvas István rabbi úr ateátrum munkatársainak t a Caligula

helytartója című darab közelgő be-mutatója kapcsán, választ adott a zsi-dósággal kapcsolatos kérdésekre.

Együtt örült mindenki, aki ott volt.Csak hiányoltuk a távol maradottakat.Pészachkor, a széder estén folytatjuk.

Mindenkit szeretettel várunk!PT

Purim Komáromban

Shalom klub a Menházban

Azsidó vallás egyik legvidámabb ünnepe Purim, közösségünkben együtt emlé-kezünk meg Eszter királynő történetéről. A Shalom klub vendége ezúttal Dar-

vas István rabbi volt Budapestről, aki felidézte az ünnep történetét, részletesenszólt Eszterről, az Amalékokról és Purim jelentőségéről a mai kor számára.

Purimi ünnepségünkön első alka-lommal kóstolhatták meg vendé-

geink a budapesti Semes kóser pékségtermékeit (valamennyi látogatónknaknagyon ízlettek a péksütemények). Apékség honlapja a www.koserpek-seg.hu oldalon érhető el. Az elmúlt

hetekben megkezdték a külföldi szál-lítást, minden pénteken Bécsig viszika friss árut.

A KZSH tagjainak és minden érdek-lődőnek ezután lehetősége van arra,hogy kedvezményes áron rendeljenfriss kóser barcheszt és egyéb pékárut.

A szállítmány minden pénteken déle-lőtt érkezik a Menházba és 12-ig ottvehető át. A részletek iránt a kile@menhaz.sk címen és a 7731-224-es szá-mon érdeklődhetnek.

-p-

Együttműködés a budapesti kóser pékséggel –rendeljen ön is a komáromi kiszállítás megoldott!

Darvas István rabbi előadást tart

TRADÍCIÓ a komáromi zsinagóga hitéleti oldala

4

AKZSH évek óta jó kapcsolatotápol a Budapesti Zsidó Hitközség

Hunyadi téri körzetével és az ott mű-ködő Generációk klubjával. Március19-én délután Gál Juli klubvezető ven-dége Paszternák Tamás, a KZSHprogramkoordinátora volt. A komá-

romi közösség múltjáról és jelenéről,a közösségszervezési munka indíttatá-sáról Vadász Gábor, régi barátunk, aDózsa György úti körzet elnöke kér-dezte a vendéget. A főleg idősebbek-ből álló közönség érdeklődve figyeltea beszélgetést, melyen Paszternák Ta-

más beszámolt az öccsével, Andrással,szüleikkel és a hitközség többi tagjávalvégzett másfél évtizedes munka ered-ményeiről. A program második felé-ben az érdeklődők Padlovics Ágnes ésDrozd Milán 220 éves a KomáromiZsidó Hitközség című filmjét tekintet-ték meg.

PT

Beszélgetés a Hunyadi téren

TanácskozásPozsonyban

Február végén Pozsonyban tartottasoros ülését a Szlovák Köztársaság

Kormánya Kárpótlási Tanácsa, me-lyen a tanács tagjaként részt vett Pas-ternák Antal, a KZSH elnöke. A tava-lyi munkáról szóló beszámoló melletta legfontosabb programpont az ideitámogatások jóváhagyása volt.

Közösségünk vallási, közösségépítőprogramokra, a HH kiadására és a te-mető felújításának folytatására kapotttámogatást az alaptól. Köszönjük!

PT

Caligula helytartója – bemutatóa Komáromi Jókai Színházban

AKomáromi JókaiSzínházban március-

ban mutatták be SzékelyJános: Caligula helytartó-ja című darabját BéresAttila m.v. rendezésében.A zsidó témájú színmű-vet mindenkinek feltétle-nül ajánljuk.

A következő előadá-sokról a színház honlap-ján, a www.jokai.sk olda-lon tájékozódhatnak.

Aközelmúltban kereste meg aKZSH-t a Regionális Művelődési

Központ (Regionálne Ostvetové Stre-disko) munkatársa Mgr. Vojtech Val-ko. A központ elsősorban a kisebb

községekbe való eljutás terén tervezegyüttműködéseket, szavalóversenyek-kel, kiállításokkal kapcsolatban. Hit-községünk örömmel fogadta a kezde-ményezést. Bízunk abban, hogy ha-

marosan a közös munka eredményei-ről is beszámolhatunk a HitközségiHíradó hasábjain.

PT

Kapcsolatfelvétel a Regionális Művelődési Központtal

JÖVŐNK, AMI ÖSSZEKÖT a régió oldala

Fotó: internet

5

4. fejezet 4. rész

Anyám, Etelka, finom, csendes, szépés elegáns, kékszemű asszony volt.

Nem emlékszem, hogy egyszer is kia-bált volna rám. Erre nem is volt szük-ség, mert sokkal hatékonyabb nevelésimódszerei voltak. Egy, két lábon járóhazugságvizsgáló gép volt. Csak megkellett nyomnia az orromat, és mind-járt tudta, hogy hazudok-e. Szerinte, hahazudtam, az orrom puha volt. Emlék-szem, később, amikor detektívregénye-ket olvastam, azt gondoltam, hogy asok nyomozás helyett, miért nem for-dultak anyukám egyszerűbb módszeré-hez. Volt még egy keményebb bünte-tőeszköze is. Ha az ölében ültem, az ar-com visszatükröződött kék szemébenés azt mondta, hogy ha rossz gyerek va-gyok, nem leszek a szemében. Ha lel-kiismeret furdalásom volt valami miatt,gyorsan szaladtam, hogy megnézzem,benne vagyok-e a szemében. De min-dig benne voltam.

Nem tudom, nem érezte-e magátegyedül apám városában. Egy kiterjedt,nagy, szerető és szentimentális családothagyott Eperjesen, amikor apámmalKassára jött. Ők ketten, két különbözőtípust képviseltek. Ha anyám haragu-dott, ami elég ritkán történt, fejfájástkapott. Ha apám dühös volt, azt azegész világ tudta, ami anyámat réme-sen feszélyezte a szomszédok miatt.Apám szókimondó ember volt, emelthangon tudatta a világgal, hogy mit ada szomszédok véleményére. Apám azegész ügyet öt perc múlva elfelejtette,és nem tudta megérteni, hogy anyukamiért rosszkedvű.

Mint már említettem, anyukám csa-ládja, az eperjesi Altmann család, vallá-sos, úgy a zsidó, mint a világi kultúrá-ban jártas, az illemszabályokhoz szigo-rúan alkalmazkodó család volt. Az iro-dalmat is értékelte és többre becsülte atudást, mint a pénzt. Evvel szemben azapám családja vallási téren sokkal sza-badabb volt, nem ortodox, hanem sta-tus-quo, sokkal kevésbé összetartó, szó-kimondó, a szentimentalizmust am-ennyire lehet elkerülő család, amely akézszorítást jobban szerette, mint a csó-kolózást. A két család közötti különb-

ség állandó humoros megjegyzésekreadott alkalmat apám és anyukám kö-zött, amelyeknek soha sem volt bántóélük, és mind a kettő szívből nevetettakkor is, ha a vicc az ő rovására volt.Apám büszke volt „parasztos” szóki-mondására, anyám családjának túlfi-nomodását, szentimentalitását és túl-zott egyenességét „altmániának” ne-vezte, ez, érdekes módon az Altmanncsaládban is polgárjogot nyert. Ennekellenére apám nagyon büszke volt min-den szempontból anyámra és családjá-ra, anyám is élvezte apám szókimondá-sát, amely fittyet hányt a társadalmikonvencióknak. Mindezek felett kettő-jük között mély és kölcsönös megbe-csülés, szeretet és szerelem volt. Nincsnagyobb és szebb, egész életre szóló ésbiztonságot adó ajándék egy gyerek-nek, mint a tudat, hogy a szülei szere-tik őt és egymást.

Családunknak szerves része voltLicht Ilus, anyám eperjesi Zsina test-vérének és Fülöp bácsinak a lánya. IlusKassán tanult, azután ott is dolgozott ésnálunk lakott. Tizenhárom évvel voltidősebb nálam számomra olyan, mintegy szerető és szeretett nővér, ezt az ér-zelmet a szüleim is osztották. Ilus is ré-szese volt apám, a két család közötti kü-lönbségekkel foglalkozó megjegyzései-nek- Ezekhez hozzájárult Ilus erős rö-vidlátása, amely – apám szerint – ren-geteg zavarba ejtő tévedésnek volt azokozója. Ezeket a megjegyzéseket, acsaládi szokás szerint Ilus se hagyta vá-lasz nélkül, anyám támogatásával. El-méletileg Ilusnak külön szobája volt,de a valóságban vagy velünk ült, vagyén ültem nála. Igazi szeretet volt ket-tőnk között, a korkülönbség dacára. Azeperjesi családját is nagyon szerettem,és ha ott voltunk látogatóban, főleg ná-luk voltam, Ilus testvérei is igyekeztek,hogy kellemessé tegyék a látogatást, ci-peltek magukkal mindenhova. Az énszüleimet apunak és anyunak hívtamaz övéit mamának és papának, úgyahogy Ilus.

Vagy ötéves lehettem, amikor Ilus-nak egy György Feri nevű újságíró ud-varlója volt Nem csak újságíró volt, dea kiadója, tulajdonosa, főszerkesztője,

riportere és kifutófiúja egy „Igazság”nevű hetilapnak, amelynek a neve szö-ges ellentétben állt a tartalmával. Ferisaját bevallása szerint a kenyerét azzalkereste, amit megírt, de a vajat a ke-nyérre avval, amit hajlandó volt nemmegírni. Ilussal szemben bizonyosszándékai voltak, amelyek a szüleim-nek nem nagyon tetszettek, ezt nemhaboztak közölni Ilussal, mégpedig,hogy minden haladó és liberális világ-nézet ellenére, a szüzességet a nászéj-szakára szokás megőrizni, én magyará-zatok nélkül utasítást kaptam, hogynem tágíthatok mellőlük. De Ferinekkifinomult ötletei voltak, ismerve azIlus és köztem lévő szeretetet, ezen azoldalon próbálkozott. Az „Igazság” leg-közelebbi számában megjelent egy tel-jes oldalas, fényképes cikk: „Interjú egyötéves csodagyerekkel” címen, benneaz én összes aranyköpésemmel. Az új-ságnak ez a száma az átlagosnak a dup-láján kelt el, mert anyám elküldte min-den tizedizigleni rokonnak és huszadi-zigleni ismerősnek. A szüleim hangne-me is megváltozott Ferivel, a csodagye-rek-felfedezővel szemben. Hogy Ilussalszemben a stratégia mennyire sikerült,azt nem tudom.

Pár évvel később együtt olvastukIlussal a modern magyar költőket,Adyt, József Attilát, a klasszikusokat,Petőfit, Aranyt, Áprily Lajos fordítá-sait. A Peer Gynt fordítása annyiramegfogott, hogy Svédországban anorvég eredetiben silabizáltam ki Ib-sent (a két nyelv olyan közel van egy-máshoz, mint a cseh és a szlovák) az-után elolvastam a svéd fordítást,amely sokkal rosszabb volt, mint amagyar. A világirodalom és főleg aköltészet, sokat veszt avval, hogy a ma-gyar nyelv annyira távol van az euró-pai nyelvcsaládoktól és a kádenciája isannyira idegen minden nem magyarfülnek. Ilusnak köszönhetem, hogy amai napig emlékszem kilométernyimagyar versekre és népdalokra, ame-lyeket lelkesen énekelek. Az igazatmegvallva, a lelkesedés az enyém,mert a hallgatók szemtelenül és egy-hangúlag azt állítják, hogy borzalma-san hamisan énekelek, én élvezem ésez is valami.

Folytatása következik...

Feuerstein Azriel:

KELJFELJANCSI

STETL a Hitközségi Híradó kulturális oldala

6

VIII. rész: Nano-túra

(2011. június 24., péntek)

Kedd reggel a Bar-Ilan Egyetemelőtt gyülekeztünk. Abbyvel, az

USA-ból egy évre a Technionra érke-zett PhD-hallgatóval vitattuk meg az iz-raeli élet mindennapjait. Másodiknaksikerült megérkeznem (csak), haladok!

Lassan jöttek a többiek is, elindul-tunk háromnapos túránkra. A csoportkönnyebb kezelésének érdekében min-denki kapott egy-egy számot (mennyiszarvasi ash laylan /éjszakai bátorság-próba/ játszottuk el ugyanezt). Én let-tem a 10-es.

Első állomásunk Dimona, az atome-rőművéről is híres település volt. ABrightsource Energy nevű cég nape-nergiát hasznosító telepét tekintettükmeg. Először buszból, majd testközel-ből. Természetesen csak a munkavé-delmi oktatás után, speciális cipőbe ésvédősisakba öltözve. Több mint 1000tükör gyűjti össze a nap sugarait, hogyaztán azt egy hatalmas torony irányábaverje vissza. A tükrök megtekintéseután, a toronyba is feljutottunk.

Dimonából Sde Boker kibucba men-tünk. Utunk során egy holdbéli tájraemlékeztető kráter közepén fogyasztot-tuk el az ebédünket. Mindeközben me-gismerkedhettünk a program izraeliszervezőivel.

Sde Bokerben szintén a napenergiáthasznosítják, a beershevai Ben GurionEgyetem kihelyezett laborjában ismer-kedhettünk meg a szakma fortélyaival.Bejártuk a parkot és a látogatóközpon-tot. A kibuc mellett van eltemetve Iz-rael első elnöke, David ben Gurion ésfelesége. Az ő sírjukat sem hagyhattukki, ha már itt jártunk.

A nap utolsó állomása Mitzpe Ra-mon volt. Túrával indítottuk a városkamegismerését. Sziklás domboldalakonkapaszkodtunk fel majd le, hogy minéltöbbet megtudjunk a Ramon-kráterkialakulásáról, az itt elterülő nemzetiparkról. Ezután a szervezők által legna-gyobb bulinak tartott „rappelling“ kö-vetkezett. Ez annyit jelent, hogy megfe-lelő védőruhában és biztosítással az em-ber leereszkedik a kráter sziklás falán.Ha fizetnének, akkor sem, gondoltammagamban… élvezve a csodálatos pa-norámát, s a fülemben szóló izraeli rá-

diót skippeltem a programot.Az estét egy (talán egyetlen) helyi

szállodában töltöttük. Egy hatalmasapartmant kaptunk, három szobával, anémet, de Hong- Kongban tanuló Fre-derickkel és az olasz, de Spanyolország-ban dolgozó Robertóval. A napnakmég nem volt vége. Egy közeli kibuc-ban vacsoráztunk, majd egy lelkes túra-vezető előadását hallgattuk meg a boly-gókról és a csillagokról.

Ezt követően olyat láttam, amit mégsosem. A Mitzpe Ramon feletti égboltlenyűgöző, mintha egy sci-fi filmbecsöppentünk volna. A nagy szél semtántorított el minket, hogy szemügyrevegyük a csillagképeket, illetve tele-

szkóp segítségével pl. a Szaturnuszt is.Tényleg ott a gyűrű körülötte!!! Az es-tét közös tábortűzzel zártuk.

Reggeli után indultunk a Holt-ten-gerhez, ahol az AHAVA cég laborjábavoltunk hivatalosak, megismerendő ananotechnológia és a szépségipar legú-jabb vívmányait. Jó lehet itt dolgozni,fehér köpenyben járkálni ott, ahova alegtöbben üdülni, gyógyulni jönnek.Érdekes szakmai élmény volt!

Közös ebéd, lebegés a Holt-tengeren,majd irány a nemzeti park. Sajnos el-késtünk (kimaradt egy túra – úgy, deúgy sajnáltam), így az En Gedi-i vízesé-sek miatt egyszer még vissza kell tér-nem ide, ez eddig mindig kimaradt.

Jeruzsálem felé vettük az irányt, a fő-városban a Beit Yehuda diákszállásonkaptunk helyet. A pizzázás után az Óvá-rosba indultunk. A Fény fesztiválja volt

ezen az estén, így buszunk csak araszolta dugóban. 22 óra helyett csak 23-korkezdhettük meg a Siratófal tuneljeinekmegtekintését. Jeruzsálemnek van egysajátos magával ragadó feelingje. A Si-ratófalnak meg duplán, mint ahogy pé-szachkor szoktuk mondani: „Jövőre Je-ruzsálemben!“. Nekem ismét megada-tott, idén már másodszor!!!

Ahogy beléptünk a tunelekbe, az el-ső teremben egyszer csak feltűnt egyotthoni ismerős, Benu, a szüleivel.Szarvason dolgoztunk évekkel ezelőttegyütt illetve az öccse madrichja voltamvagy három évig. Kicsi a világ, pont a Si-ratófalnál összefutni!

Az egy órás idegenvezetés után, voltidőnk a falhoz is lemenni. Néhány kol-légám az MTA Kémiai Kutatóközpont-ból írt egy-egy üzenetet a falba. Jelen-tem, a küldemény kézbesítve.

Hajnali kettő körül kerültem ágyba,tartalmas, szép nap volt.

Utolsó napunk során visszatértünk azÓvárosba. Idegenvezetőnk a Cion-he-gyen indított. Dávid-sírja, Utolsó vacso-ra terme,… A háztetőkre felkapaszkod-va magyarázta el a négy negyed (zsidó,arab, örmény, keresztény) kialakulásá-nak történetét, majd a Siratófalra nézőkilátópontra mentünk. Hallottunk az1948-as, 1967-es eseményekről, az Óvá-ros mai helyzetéről.

A Cardónál kaptunk szabadidőt, ígybevethettük magunkat az arab bazár ésa zsidó negyed ellenállhatatlan, szuve-nírekkel zsúfolt boltjaiba.

Utolsó hivatalos programunk egy ta-lálkozó volt a Héber Egyetemen Prof.Israel Aumannal. A Nobel-díjas kutatóIzrael jelenlegi helyzetére és a békefo-lyamat lehetséges kimeneteleire pró-bált meg válaszokat adni az általa kuta-tott játékelmélet segítségével.

A kicsit vontatott, és a csoport több-ségének témában meglévő előzetes is-mereteit egyáltalán figyelembe nem ve-vő eszmefuttatást követően visszaindul-tunk Tel-Avivba. A helyi piac mellettegy étteremben került sor a búcsúva-csorára.

Öt napot töltött együtt kis csapatunk,igazi élmény volt a NANO IS GREENminden tekintetben!!! Köszönet a szer-vezőknek!

Háromnegyed hétkor indultam ha-zafelé… ez már egy másik blogbejegy-zés lesz.

Készült az Interneten folyamatosan publikált Posztdok Napló alapján –

www.kispaszti.com

EGY ÉV IZRAELBENDr. Paszternák András útinaplója

7

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Izraelben purim után már rövidesenkezdődnek a pészachi készülődések.

Ez a négy hét a két ünnep között a rek-lámügynökök legjelentősebb hónapja,kivéva az őszi ünnepek előtti hasonlókészülődéseket. Purim előtt reklámoz-zák a tél végi kiárusítási akciókat, utánakezdik a tavaszi újdonságokat reklá-mozni. Rádióba, újságban televízióbanmeg az interneten megállás nélkül kí-náljak a legcsábítóbb árakon a pészac-hi új árukat. Fogyasztói társadalom let-tünk, könnyen kidobjuk a régit és ve-szünk újat, amit jövőre kidobunk, mertaz divat mást fog nekünk diktálni.Nemcsak divatáruban keressük az újat,a szupermarketokban is vannak divatosáruk, például új ízű maceszfélék, pé-szachi levestészták, pizza, zsemle, süte-mények és más újdonságok, amikkelmélyen a zsebünkbe nyúlnak a keres-kedők. Ilyenkor vágyódva emlékszek arégi ünnepekre, mikor sokkal nagyobbvolt a különbség az ünnep és a hétköz-nap között.

A Feiner család volt a mintaképünkmivel ők voltak a legvallásosabb családa mi kis utcánkban. Feiner sojchetvolt, de mindenki rabbinak hitte ésvallásügyi dolgokban mindig ő hozzáfordultak. Az ő okos, tanult válaszaiigazolták, hogy ha nem is rabbi, való-jában az csak azért van így, mert a sorsigazságtalan volt hozzá. A felesége isismert volt a sok jótettével, sokaknaksegített tanáccsal, jó szóval, ha kellett,pénzzel, amire mindig azt mondta,hogy az csak kölcsön, amit vissza fogadni az igénylő.

Ahogy szokás Yom Kipur kimenete-le után kezdeni a Szukát építeni, úgyszoktak Feinerék a purimi sláchmo-nészt kiosztani az utolsó morzsáig, ésrögtön kezdték a lakást nagy buzga-lommal takarítani. Mások még ették apurimról maradt süteményeket, Fei-neréknél már bezártak egy szobát,amit nemcsak kitakarítottak, hanemkifestettek fehérre a falakat. Abba aszobába lehozták a padlásról a pé-szachi edényeket és oda rakták az ün-nepi élelmiszereket. Lassan a többiszobát is kitakarították és morzsamen-tessé tették.

Reggel mikor az iskolába mentünk,az erkélyeket már a frissen kimosottfüggönyök, ágyneműk, téli ruhák dí-szítették. Ami a háziasszony szorgal-mát bizonyította. A délutáni megszo-kott barátnői találkozások elmarad-tak, nekünk már nem engedték meg,hogy bevigyünk a szobánkba chome-ciget, illetve a vajas kenyeret a frisszöldpaprikával a konyha egyik sarká-ban ehettük meg, nagyon vigyázva ne-hogy egy morzsa a ruhánkra ragadjonés bevigyük a másik szobába.

Ránk ragadt az ünnepi készülődésanélkül, hogy kértek volna, mi egye-dül kitakarítottuk a szekrény- meg azíróasztalfiókokat és dicsekedve mesél-tük Feineréknek, hogy nálunk márminden ünnepi.

A pészach előtti napokba a legna-gyobb félelmünk az volt, nehogy jöj-jön a sivatagi meleg, poros szél,amelynek pont az a szezonja. Máig isidézzük Feinernét aki avval nyugtatta

magát meg másokat is, hogy a „pornem chomecig“ és az a fontos hogy azelőkészületekkel mindenki nemcsak akörnyezetét tisztította meg, hanem alelkét is mivel rávette magát, hogynyolc napig elhagyja a régi szokásokatés tiszta szívvel és lélekkel megemlé-kezik a zsidó történelem legfontosabbeseményéről mikor a zsidóság a szol-ga népből függetlenné vált.

Feinerné emlékére szeretném ezt areceptet, amit tőle tanultunk, meg-osztani a kedves olvasóimmal.

PÉSZACHI PISKÓTA

Hozzávalók: 6 tojás, 1 pohár cukor,ha lehet porcukor, 2 evőkanál olaj, 2evőkanál citromlé, 1 és 1/4 pohárkrumpli liszt, 1 kávéskanál vanília esz-szencia, 1 kávéskanál reszelt citrom-héj, pici só.

Elkészítése: A tojásokat szétválaszt-juk fehérjét a sóval habosra verjük1/4 pohár cukorral. A sárgájákhozhozzáadjuk a többi cukrot és jó elke-verjük. A sárgája keverékhez adjuk azolajat, citromlevet, citromhéjat és avaníliát. A lisztet lassan beleöntjük asárgája keverékbe és lapáttal belefor-gatjuk a fehérjébe.

24 cm átmérőjű kerek formába ola-jak vékonyan kent sütőpapír teszünkés meghintjük kevés krumpli liszttel.Beleöntjük a masszát és 180 fokos sü-tőben kb. 40 percig sütjük.

Boldog és kóser Pészachot kívánok!

Orna MondsheinAshkelon, Izrael

Purim után és Pészach előtt

Temetői hírekTemetőnkben megkezdődött a ta-

vaszi nagytakarítás. A Boldi cégmunkatársai kitakarították a sírkertet,megtörtént a fák metszése, az elszá-radt részek levágása.

Az egykori kocsiszín tavaly félbema-radt felújítása az új ajtó behelyezésé-vel folytatódott. Terveink szerintanyagi lehetőségeink függvényébenaz idén sor kerülhet további ledőlt sír-kövek felállítására.

-p-

5

Naším cieľom je v záujme budúc-nosti priblížiť minulosť a súčasnosťbratislavského židovstva. Našou dlho-dobou víziou je plne integrovať ži-dovské pamiatky Bratislavy do turistic-kého spektra mesta ako aj do vzdelá-vacích programov pre mládež.

Synagóga bude aj naďalej v plnejmiere slúžiť svojmu pôvodnému úče-lu ako miesto židovských bohoslužieb,ale naším cieľom je sprístupniť tentoarchitektonicky príťažlivý objekt ajpre verejnosť – občanom Bratislavy,zahraničným turistom, hlavne všakmladým ľuďom prostredníctvom vzde-lávacích aktivít zameraných na pre-zentáciu jedinečnej pestrosti kultúr-neho dedičstva nášho mesta. Stane sahlavným objektom Slovenskej cesty ži-dovského kultúrneho dedičstva,úspešnej iniciatívy na medzinárodnejúrovni, ktorá prezentuje 25 najdôleži-tejších židovských pamiatok Slovens-ka. Výstavu bude sprevádzať repre-zentačný katalóg v slovenskom a an-glickom jazyku.

V roku 2012, kedy stálu expozíciuplánujeme otvoriť, si pripomíname250. výročie narodenia veľkého brati-

slavského rabína a významného židov-ského učenca Chatama Soféra.

Aby sa nám podarilo realizovať nášvýstavný projekt v plánovanom časo-vom harmonograme so slávnostnýmotvorením v júni 2012, realizovali smeod marca 2011 stavebné úpravy budú-cich výstavných priestorov v objektesynagógy. Táto dôležitá fáza bola do-končená v novembri 2011.

V súčasnosti pripravujeme výrobu aosadenie výstavnej architektúry a vi-trín, inštaláciu výstavného osvetlenia abezpečnostných zariadení (kamery,pohybové senzory atd.). Časť finanč-ných prostriedkov už máme k dispozí-cii. Popri vlastných zdrojoch sme saúspešne uchádzali o prestížny grantod Rothschildovej nadácie z VeľkejBritánie a od Cahnmanovej nadácie zNew Yorku. Exponáty už niekoľko ro-kov reštaurujeme vďaka podpore N.f.židovského kultúrneho dedičstva –Menorah a Nadácie EZRA.

Veríme, že vaša priama finančnápodpora a príspevky z 2% vašich danísa stane nápomocnou pri zachovanížidovského kultúrneho dedičstva vBratislave.

Záverom mi prosím dovoľte vyjadriťpresvedčenie, že aj vďaka Vášmu po-chopeniu a podpore sa podarí reali-zovať unikátny projekt sprístupneniabratislavskej synagógy a otvorenia no-vej expozície židovského kultúrnehodedičstva Bratislavy. Verím, že spolutakto napomôžeme rozvíjaniu vedo-mostí o našom meste, v prvom radevšak k tolerancii a odstraňovaniu pre-trvávajúcich predsudkov medzi kultú-rami a náboženstvami v našej spoloč-nosti. V prípade Vašich ďalších dota-zov Vám rád odpovie Maroš Borský,ktorý je zodpovedný za tento projekt(synagoga.slovaca@gmx.net). Za Vašupodporu nášho úsilia Vám vopred ďa-kujeme. Navštívte náš web www.syna-gogue.sk.

Pre tlačivá a pomoc pri vypĺňanímôžete navštíviť web http://www.roz-hodni.sk/index.php.

Ďakujeme.

Forma: Neinvestičný fondNeinvestičný fond židovského kultúrneho dedičstva – Menorah

Kozia 18814 47 BratislavaIČO: 3182154

2% vašich daní pre Menorah n.o.Dovoľte, aby sme Vás informovali o pripravovanom projekte stálej expozí-

cie histórie bratislavskej židovskej komunity v objekte jedinej zachovanejsynagógy na Heydukovej ulici v Bratislave.

Nadviazanie kontaktov s Regionálnym osvetovým strediskom

Nie je tomu tak dávno, čo nás vyhľadal spolupracovníkRegionálneho osvetového strediska Mgr. Vojtech Val-

ko. Stredisko by chcelo s nami spolupracovať hlavne v ob-lasti stykov s malými komunitami, v usporiadaní recitač-

ných pretekov, výstav. Túto iniciatívu sme s radosťou pri-jali. Veríme tomu, že zanedlho Vás budeme môcť infor-movať na stránkach Spravodajcu už o výsledkoch spolu-práce.

V cintoríne sa začali jarné práce. Pracovníci firmy Boldiupratali cintorín, vykonali potrebné práce, odstránili

vysušené konáre. Vlani boli zahájené práce na bývalej kôl-ni, teraz tam umiestnili nové dvere. Podľa disponibilnýchfinančných prostriedkov sa budeme snažiť o to, aby sme vtomto roku pokračovali v postavení ďalších zrútených ná-hrobných kameňov.

V priebehu sviatkov bude cintorín otvorený nasledovne:6. apríla 2012, piatok Erev Pesach 8:00-12:007. apríla 2012, sobota Pesach I. zatvorené8. apríla 2012, nedeľa Pesach II. zatvorené9-11. apr. 2012, po. - str. Pesach III-V 8:00-18:0012. apríla 2012, štvrtok Pesach VI. 8:00-12:00

13. apríla 2012, piatok Pesach VII. zatvorené14. apríla 2012, sobota Pesach VIII. zatvorené

Od 15. apríla (nedeľa) bude cintorín otvorený ako ob-vykle.

Správy z cintorína

4

„Tento deň je mimoriadne význam-ný pre galantskú komunitu z mno-hých dôvodov. Tak, ako všade na sve-te, aj my si pripomíname veľkého uči-

teľa tóry. Je tu však ešte niečo, čo ješpeciálne naše, pretože sa dotýka osu-du našich predkov,“ povedal vo svo-jom príhovore predseda náboženskejobce Vojtech Fahn. Keď v meste pre-pukla morová epidémia, všemožnehľadali pomoc. Keď prišli za rabínomTelčom, položil im otázku, či do-držiavajú všetky predpisy a zvyky. Vte-dy si uvedomili, že bola prerušená tra-dícia návštevy a pohostenia v každejžidovskej domácnosti. Keď ju obnovi-li, epidémia ustala. „Odvtedy sa do-držiava zvyk, ktorý robí galantskúobec jedinečnou v celom židovskomsvete. Zároveň nás spája dokopy. Premnohých našich rodákov a priateľovje to dnes jedna z mála príležitostí,keď sa vracajú do Galanty aby sa tu

stretli s rodinou a známymi, konšta-toval V. Fahn.

Po dopoludňajších tradičných ná-vštevách členov chevra kadiša v každej

rodine, sa konalo pietne stretnutie nažidovskom cintoríne a následne bo-hoslužba a spoločenské posedenie vpriestore modlitebne a kultúrnejmiestnosti obce. Pozvanie prijali čle-novia náboženských obcí, ale aj ďalšíhostia, medzi inými predseda ÚZŽNO v Bratislave Igor Rintel, brati-slavský rabín Baruch Myers a nový ko-šický rabín Károly Asztalos. Domáciprivítali priateľov a rodákov z blízke-ho okolia, ako aj zo vzdialenejšíchmiest na Slovensku a zo zahraničia, zAnglicka, Ameriky, Švajčiarska, Írska,Rakúska aj Maďarska.

Pri príležitosti 7. adaru, ktorý je zá-roveň aj dňom chevra kadiša, si účast-níci stretnutia každoročne pripomí-najú aj súvercov, ktorí nás opustili v

uplynulom roku. Boli medzi nimi ajniektorí pravidelní návštevníci tohtopodujatia: p. Katka Müllerová, p. Ade-la Müllerová a p. Zuzana Sternová zGalanty, najstarší člen ŽNO v Dunaj-skej Strede p. Alexander Feldmár, p.Alžbeta Dolanová z Nitry a p. ErnőKollmann z Izraela. Na ich počesť za-znela zádušná modlitba El mole ra-chamim, ktorú predniesol rabín Ba-ruch Myers a pán Messinger z NovýchZámkov.

Po oficiálnej časti slávnosti sa užmedzi hosťami rozprúdilo živé spolo-čenské posedenie, spojené s tradič-ným pohostením. Vajíčko, veľká žem-ľa zvaná „lábelli“, vynikajúce ryby vorechovej omáčke z kuchyne paniBlanky Löwingerovej, to je už klasika,ktorá sa aj tento rok veľmi dobre vy-darila. Pri slávnostne prestretých sto-loch bol priestor na rozhovory a miléstretnutia po rokoch, ktoré sú v Ga-lante každý rok rovnaké, a predsa vždyiné! Dovidenia na budúci rok!

K. Potoková

Získali sme ocenenieDobrý deň pán Paszternák, radi by sme Váš informova-

li o ocenení, ktoré Nadácia Orange udeľuje každo-ročné v troch grantových programoch, ktoré korešpon-dujú s troma primárnymi oblasťami podpory – vzdeláva-nie, sociálna integrácia a regionálny rozvoj.

Za rok 2011 sa Nadácia Orange rozhodla ocenenie Pro-jekt roka udeliť v grantových programoch Otvorená výzvav oblasti vzdelávania pre MVO, Prekročme spolu bariéry aŠanca pre váš región.

Nominácie na toto ocenenie navrhujú hodnotiace ko-misie spomedzi projektov, ktoré boli v daných progra-

moch podporene. O víťazoch rozhodujú dosiahnuté výs-ledky, úspešné zrealizovanie stanovených cieľov a riadnepredloženie programovej a finančnej záverečnej správy.

Je pre náš veľkým potešením, že Vám môžeme oznámiť,že v oblasti vzdelávania sa Nadácia Orange rozhodla oce-nenie udeliť organizácii Židovská náboženská obec v Ko-márne za realizáciu projektu „220 rokov v Komárne“. Oce-nenie je spojene s finančnou odmenou vo výške 1 500 €,ktorú je možné použiť na pokračovanie v realizovaných ak-tivitách čí na rozvoj organizácie.

S pozdravomŠkultétyová Erika

programová manažérkaCentrum pre filantropiu

Zájin Adar v GalanteSúverci z Galanty, ale aj z okolitých náboženských obcí, ba aj rodáci zo za-

hraničia, sa každoročne stretávajú, aby si na prelome zimy a jari, 7. adarapripomenuli deň narodenia a úmrtia proroka Mojžiša. No zároveň aj význam-nú kapitolu dejín Židovskej náboženskej obce v Galante. V tomto roku pripa-dol tento deň na štvrtok 1. marca 2012.

3

Po jeho prednáške hovoril náš dru-hý hosť, bol to David, ktorý už niekoľ-ko mesiacov je v Bratislave, kde zosil-ňuje tím Chabadu. Ako mladý rabín,chce spoznať malé komunity v krajinea preto navštívil Komárno.

Stoly ozdobené purimovými servít-kami, ktoré obdržali iba niekoľko ho-dín pred udalosťou darovala rodinaPaszternákovcov . Prítomní mali mož-nosť ochutnať a jesť veľmi chutné kó-šer jedlá. Stoly boli zaplnené barche-som, praclíkmi, Hámánovými taštič-kami z kóšer pekárne z Budapešti aDavidová manželka napiekla chutnézákusky.

Na oslave Purimu boli prítomní aj

hostia z Divadla Jókaiho z Komárnapod vedením Nóry Messingerovej.Hosťom divadla poskytol pomoc prí-

tomný rabín István Darvas, nakoľko sav teátri pripravuje premiéra hry Cali-gula. Rabín odpovedal na otázky týka-júce sa židovstva.

Všetci prítomní sa spolu radovali.Mnohí ale chýbali. Pokračovanie bu-de, očakávame Vás z príležitosti Pesa-chu na séderovú večeru!

Aj vtedy Vás srdečne uvítame!

PT

Purim v KomárneJeden z najveselších sviatkov Židov je práve Purim. Aj naša komunita sa tra-

dične každoročne stretáva, aby sme si pripomenuli históriu kráľovnej Ester.Hosťom klubu Šalom bol tohto roku rabín z Budapešti – István Darvas. Hovo-ril o histórii tohto sviatku, podrobne popísal kráľovnú Ester, Amalekov a spo-menul aj význam Purimu pre dnešnú dobu.

Zpríležitosti Purimu naši hostia ma-li prvýkrát možnosť ochutnať vý-

robky budapeštianskej kóšer pekárneSemes, ktoré každému veľmi chutili.Domovská stránka pekárne jewww.koserpekseg.hu Nedávno zaháji-li pravidelnú dodávku aj do zahrani-

čia, každý piatok nosia čerstvý tovardo Viedne.

Členovia našej ŽNO a záujemcoviamajú možnosť nato, aby za výhodnéceny si na piatok objednali čerstvýbarches a iné výrobky. Tovar budeprichádzať v piatok doobeda do Meh-

náz, kde si ho môžete prevziať od12:00. Ďalšie informácie na adresekile@menhaz.sk a na telefónnom čís-le 7731-224.

-p-

Spolupráca s kóšer pekárňou v Budapešti –objednajte si a mi Vám dodáme!

2

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO vKomárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� Spravodajcu, Komárňanskú ži-dovskú náboženskú obec a klub Ša-lom podporili: Peter Boček (Košice)a darcovia, ktorí si priali zostať v ano-nymite. Ďakujeme!

� Z víťazných súbehov sme kúpilinové knihy do našej malej knižniceBélu Spitzera a priebežne prebiehapočítačová kategorizácia existujú-cich kníh.

� V Debrecíne založili Konfederá-ciu židovských náboženských obcí aorganizácií strednej a východnejEurópy. Udalosť bola doprevádza-ná mimoriadnou pozornosťou zozahraničia.

� Pokračuje obnova MikromúzeaÁrmina Schnitzera. Prvé exponátyobnovenej výstavy by sme chceliukázať pri príležitosti Komárňan-ských dní v tomto roku.

� V nedeľu 17. júna pri príležitostitohtoročnej tryzne by chcela rodi-na a naša komunita odhaliť v syna-góge pamätnú tabuľu našej súver-kyne Tomenendal Wollner Yvonne.Očakávame Vás!

Získali sme grantyVminulých mesiacoch sme získali finančné prostriedky z Nadácie EZRA a

zo Sociálneho fondu mesta Komárno, čím môžeme značne obohatiť našetohoročné programy a poskytnuté služby. Za ich podporu aj touto cestouďakujeme!

V Bratislave zasadala Rada naodškodnenie obetí holokaustu v SRRada na odškodnenie obetí holokaustu v SR zasadala koncom februára v

Bratislave. Na zasadnutí bol prítomný predseda našej ŽNO Ing. Anton Pas-ternák, kde odznela správa o činnosti za rok 2011 a odsúhlasili najdôležitejšiebody programu na tento rok. Naša komunita obdržala od fondu finančnú do-táciu na programy, na vydávanie Spravodajcu a na pokračovanie prác na ob-nove cintorína. Ďakujeme!

Žiadame Vašu podporu ÚZ ŽNO sa odsťahoval

Vtýchto dňoch sa ÚZ ŽNOodsťahoval z doterajšej Kozej uli-

ci do nového sídla.Ústredný zväz židovských nábožen-

ských obcí v Slovenskej republike:Panenská 4, 811 03 BratislavaTel.: 02 / 5441 8357Tel.: 02 / 5441 2167Fax: 02 / 5441 1106E-mail: kancelaria@uzzno.skWeb: www.uzzno.sk

Mier južnému Izraelu!ŽNO v Komárne touto ces-

tou vyjadruje spolucítenies našimi súverencami, ktorížijú v južnom Izraeli a ktoríboli v poslednom čase vysta-vení sériám raketových úto-kov, žijú v stálom tieni popla-chov. Veríme tomu, že aj vtejto časti bude zanedlhomier. V priebehu blížiacich sasviatkov Pesachu sa budemeaj za nich modliť.

h́ ́ b

MAREC 2012 – ADAR-NISAN 5772. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE X. ROČNÍK 3. REG. ČÍSLO, 190. ČÍSLO

Aj my sme tu – Deň otvorenýchdverí v Židovskom kultúrnom a

spoločenskom stredisku Menház –Ulica Eötvösa 15., 94501 Komárom

Dátum: nedeľa, 29. apríla 2012

Synagóga – prednášky14:00 – Spoločné dedičstvo – otvo-

renie putovnej výstavy o židovskomkultúrnom dedičstve Slovenska a Ma-ďarska – usporiadatelia Maďarský ži-dovský archív, Slovenské centrum ži-dovského kultúrneho dedičstva aŽNO v Komárne Výstava je prvýkrát

na Slovensku s pomocou OSI. Budeotvorená do 15.mája.

14:30 – Kto sme my? myšlienky ožidovstve – úvodná prednáška – dr.Gábor Balázs (Budapešť)

15:30 – Židia a umenie – dr. JanaŠvantnerová (Bratislava)

16:30 – Ármin Schnitzer, známyhlavný rabín Komárna – dr. GáborSchweitzer (Budapešť)

17:45 – Prezentácia novej knihyprofesora dr. Gézu Komoróczy – His-tória židov v Maďarsku – s profeso-rom diskutujú: Zsuzsanna Toronyi ve-dúca Maďarského židovského archívua dr. Gábor Balázs.

Sála Zoltána Wallensteina15:30 – premietanie filmu – ŽNO v

Komárne má 220 rokov (film ÁgnesaPadlovicsa a Milana Drozda – v slo-venčine

16:30 – premietanie filmu – ŽNO vKomárne má 220 rokov (film ÁgnesaPadlovicsa a Milana Drozda – v ma-ďarčine.

Očakávame Vás na programoch,vstup je bezplatný.

Pozvánka – Komárňanské dni

Naše noviny môžete prečítať aj on-line na Internete, ako to robí aj pani TeréziaVajnorská v Jeruzaleme

SPRAVODAJCASpravodajca aj na internete Sviatok

PesachuPesach je sviatkom slobody, dňom

spomienky na udalosti spojené sodchodom Židov z Egypta. V tomtoroku sa začína piatok večer 6. apríla2012., (prvý séder v Menháze). Pri-hlásiť sa môžete na sekretariáte natel. čísle 7731-224 a na internete ki-le@menhaz.sk. Hlavné sviatky budú7. a 8. apríla (sobota – nedeľa)., od 9.do 12. apríla (pondelok – štvrtok) jetzv. chol hamoed , vtedy je dovolenépracovať a posledné dva dni 13-14.apríla (piatok – sobota) sú znovusviatky. V synagógach v sobotu 14. ap-ríla na modlitbe mazkir spomínamena našich zosnulých.

Našim milým čitateľom prajemekóšer Pesach!

Vyšla nová publikácia

Nová sprievodca Slovenského centra ži-dovského kultúrneho dedičstva nám pri-blíži židovské pamiatky Bratislavského aTrnavského samosprávneho kraja.