1

Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. február

7-9.

9-11 18.2-4.

13-14. 19.4-6.

15-17. 20.Hitélet

Múltidéző MezőgazdaságÖnkormányzat

Sulivilág GyermeksarokCivil fórum

Ép testben ... Tarkabarka-Magazin

2 3

Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. február Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. február

„A gyümölcsfák, az erdők meghatároznak bennünket, fenntartanak, táplálnak, mele-get adnak, jelen vannak ezer formában a mindennapi éle-tünkben, és ugyanannak a nagy Istennek teremtményei, mint mi, de sajnos mi nagyon mos-toha testvérként bánunk velük! Erdélyben rengeteg gyümöl-csöst felvett a gaz, sokat kiir-tottunk, letaroltunk, akárcsak hatalmas, ősi erdőinket! Szé-kelyföld múltja szorosan kötő-dött az erdőhöz, a fákhoz, és meg vagyunk győződve, hogy jövőnk is össze van kapcsol-va a hegyeink csendes, békés, lakóival, az ő pusztulásuk a mi pusztulásunkat is jelenti!”

Csaba tertvér – Tegyük tün-dérkertté szülőföldünket

Böjte Csaba ferencesrendi szerzetes szavaiból kiindulva a helyi önkormányzattal karöltve el szeretnénk indítani egy hosz-szú távú programot, melynek célja Gyergyóújfalu község régi gyümölcsfajtáinak megmentése. A program által meg szeretnénk menteni azon gyümölcsfajtáinkat, amelyek már ősidők óta megvan-nak térségünkben és szépen te-remnek.

Első évben a község legrégibb gyümölcsfáinak a felkutatása len-ne a kezdeti lépés. A felkutatás a helyi lakosság segítségével tör-ténne. A szemrevételezés után összeállítanánk egy részletes le-írást, mely tartalmazná a követke-ző adatokat: famagasság, koro-naalak és nagyság, betegségek, kártevők jelenléte, a gyümölcsfa fejlődési üteme, fajtaleírás a tulaj-donos elmondása szerint.

Az így nyilvántartásba vett fán elvégezzük a tavaszi metszést,

Egy újfalvi idős barátom mon-dogatja, ha rákérdezek, hogy miért jön mindig haza, ha már külföldön kényelmes ottho-na van, ő mindig így válaszol: „Mert a medvének erdő kell.”

Valahogy mi is így érezhe-tünk, mert kötődünk az er-dőhöz, a mezőinkhez, vagyis ahogy Böjte atya mondogatja, a „Tündérkerthez”.

Lehet, a Teremtő néha elgon-dolkodik, hogy vajon megérde-meljük ezt a természeti kincset, melyet teherként a nyakunkba akasztott. Tehernek is mondhat-nám, ha igazi felelős gondolko-dó emberek laknák ezt a vidé-ket, tisztelet a kivételnek, és ezt azért mondom, mert gondoljunk bele, ha nem szabályoznák a törvények a fakivágást, az mi-lyen következményekkel járna a tündérkertre nézve.

Nem is lenne jó belegondolni, milyen hamar felélnénk unoká-ink vagyonát. Itt elég, ha visz-szanézek vagy bepillantunk a kaszálós területen vágott fa-mennyiségre 10 évvel ezelőtt és napjainkban. Gyakorlatilag eltűnt a nagy méretes törzsfa a magánterületekről.

Elmondhatom, nagyon sokat járunk az erdőre, ezért sok min-dent látunk óhatatlanul is, ezért gyakran kérem a rendőrséget egész magas szinten az illegális fakivágás megállítására.

Úgy nem lehet kimenni a he-

gyekbe, hogy ne legyen ott leg-alább egy szekér, papucs Dacia vagy furgon. Nem beszélve vá-rósi részről, ahová minden este megy egy-két szekér és TV-du-ba. Ha szigorítanak, akkor a zéró tolerancia elvét kell alkalmazni, különben nem fog működni. En-nek lett áldozata egy-két szeke-res, aki tűzifát szállított, vagyis csapot.

Találkozót szerveztünk a ma-gánerdészet vezetőjével, Bajcsi mérnök úrral a helyzet átbeszé-lése érdekében, és javaslatot kértünk a tűzifaszállítás megol-dására. A mérnök úr szerint a megoldás az, hogy minél előbb tegyenek le az emberek egy kérvényt az erdészethez vágás után maradt tűzifacsap eltaka-rítására, vagyis olyan címen, hogy takarítják a területet.

Az ily módon kért tűzifára ők tudnak igazoló aktát adni, amely szekerenként nem kerül többe, mint 20 RON és így biztosítva van a tűzifa szabad szállítása.

A találkozón sok mindent meg-beszéltünk a megmaradt erdők őrzéséről vagy nem őrzésé-ről, de egy dologban mindenki egyetértett, és ez a szigorítás szükségessége. Itt viszont a rendőrség és az erdészet kéri a segítséget, ha tetten érnek va-lakit és szembesítik a gazdával, akkor az ne rögtön a kiegyezést válassza, mert akkor a munká-juk szinte fölöslegessé válik és csak egy behajtó zsaroló szerep jut nekik, ami megalázó és fölös-

leges munka szerintük. Lássuk be, ha egyszer megfogták fával ott, akkor az nem az első eset és nem is lesz az utolsó, követ-kező alkalommal hiába kiáltunk farkast, mert akkor már senki nem fog segíteni, hagyjuk a dol-got a rendőrségre, ügyészségre.

Az elmúlt évben felszereltünk három kamerát, és annak már érződik a hatása. A központi ka-merát visszanézve már azono-sítottunk tolvajt, aki illegálisan vitte a fát.

A közeljövőben Újfaluban és Kilyénfalván is felszerelünk ilyen kamerákat olyan utcasarkokra, csomópontokra ahol a legna-gyobb a forgalom, és ez mind a községlakók biztonságáért, javaik megvédéséért történik. A repülőre felszállás előtt ne za-varjon, ha átkutatnak, belenéz-nek a táskánkba, mert ezek a biztonsági intézkedések értünk vannak.

Kedves olvasóim, így hát ne haragudjanak a fokozott elle-nőrzésekre, inkább váltsanak „bárcát”, mert ha most nem te-szik, pár év múlva már nem lesz mire váltani, és az a fájdalmas a dologban, hogy ez az örökség lecsúszik egy-két ember torkán, elpattogtatódik valamelyik kocs-mában.

Ne feledjék, az egyezkedéssel a megfogott tolvaj már az ötödik szekér fát viszi az erdőnkből, így ha egyet ki is fizet, négyből még mindig futja „vişinatára” és egy üveg sörre.

ÖNKORMÁNYZAT ÖNKORMÁNYZAT

Óvjuk meg kincseink

Ferencz Lehel Egyed József, polgármester

A közös felelősség terhe

4 5

Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. február Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. február

„Minden napból, a legkö-zönségesebből, sivár hétköz-napból is ünnepet csinálj, ha pillanatokra is! Egy jóindula-tú szóval. Méltányos cseleke-dettel. Udvarias mozdulattal. Nem kell sok az emberi ün-nephez. Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok néhány percét a rendkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és udvariassággal: tehát az ünneppel.”

Márai Sándor szavaival kez-deném soraimat, hiszen ezek a sorok tökéletesen ráillenek az újfalvi Fenyőliget Hajlék tulajdo-nosaira és alkalmazottaira.

Immár közel 1 éve, hogy idősek otthonaként működik a panzió, állandó 20-25 lakóval, akiknek a Koós házaspár egy békés, nyu-godt, családias környezetet biz-tosít. Bár magánvállalkozásokról

nem szoktunk írni a Barázdá-ban, ebben az esetben mégis kivételt teszek, hiszen nemcsak magánvállalkozásról van szó, hanem egy községünkben léte-ző szociális központról is.

Ha az ember kellő mélység-gel és tudatossággal végigtekint cselekedetein, ha illő módon megvizsgálja lelkiismeretét, hi-báit és mulasztásait, a szíve mélyén mindig a szeretethez, a

A szeretet és A nyugAlom szigete Az egykori fenyőliget PAnzió

ÖNKORMÁNYZAT / Civil fóRuM Civil fóRuM

Czirják Kinga

és figyeljük, hogy hogyan reagál a metszésre és milyen minőségű termést hoz. Figyelni fogjuk a vegetációs időben a gyümölcs-fa kártevőinek és kórokozóinak fertőzöttségét, mivel lehetséges, hogy jó minőségű a gyümölcs, azonban fogékony a betegségek-re illetve kártevőkre. Az első évi termést lefényképezzük és lemér-jük, megfigyeljük alakját és töme-gét. Ennek függvényében megál-lapítjuk, hogy érdemes-e ennek a fának a tovább szaporítása.

Amit a tulajdonosnak tudnia kell, ha rendelkezésre bocsátja az adott fát: elvégzünk rajta egy tavaszi metszést, semmilyen ká-ros beavatkozás nem történik,

csupán kedvező feltételeket sze-retnénk biztosítani, hogy a fajtát minél pontosabban meg tudjuk figyelni. Amennyiben olyan táj-fajtát találunk, amely még eddig nem volt nyilvántartásba véve, a tulajdonosnak jogában áll a név-választás (keresztapai szerep). Amit kínál ez a projekt az a tájfaj-ta megőrzése, illetve a régi gyü-mölcsfák nyilvántartásba vétele és karbantartása.

Amennyiben értékes fát talá-lunk, abban az esetben a tulaj-donos beleegyezésével az adott fajtát egy faiskolában leszaporít-juk őszi szemzéssel különböző vad alanyokra. Ez lenne a prog-ram második törekvése, hogy lét-

rehozzunk egy faiskolát, amely csak hagyományos, Gyergyóúj-falu községben fellelhető tájfajtá-kat tartalmaz. Ezáltal továbbra is fennmaradhat a község életében az adott faj és fajta.

Amennyiben bárki, aki rendel-kezik „matuzsálemi” régi gyü-mölcsfával, amely legalább 40 éves, lehet ez alma, körte szilva vagy egyéb gyümölcsfaj és sze-retné megmenteni, jelezze ezt a következő telefonszámon: 0748-965.647 vagy az önkormányzat titkárságán.

KöszönettelFerencz Lehel Kertészmérnök

másik ember iránti tisztelethez érkezik. Különösen fontos ez az idősek iránti tisztelet és meg-becsülés esetében. Mondják, arról ismerszik meg egy ember, s arról ismerszik meg egy adott kor vagy adott társadalom, hogy hogyan bánik az időseivel. Kí-váncsi voltam tehát, hogy kik és hogyan élnek úgymond a szom-szédságomban. Meg is látogat-tam az öregotthont, ahol való-ban egy szeretetteljes, családi-as és otthonos légkör fogadott. „Biztonságos öregkort szeret-nénk biztosítani azok számára, akik egyedül nem képesek meg-küzdeni az idős kor terheivel.” - magyarázza Koós Zsuzsa.

Az otthon munkatársai szak-mai hozzáértéssel, szeretettel és empátiával segítenek a rá-szoruló idős embereknek a napi gondjaik megoldásában, hogy az otthon lakói az idős korral járó problémáik ellenére megőriz-hessék emberi méltóságukat. A lakók a mindennapokhoz kap-nak szakszerű, emberséges és szeretetteljes segítséget, mely-

be beletartozik a napi ötszöri étkezés mellett a 24 órás nővér-szolgálat, a mosás, a vasalás, a varrás és természetesen a taka-rítás is. További szolgáltatásként

fodrászat, kozmetika és pedikűr várja az időseket. Az egészség-ügyi ellátás keretében hetente 1 alkalommal Dr. Madarász Enikő háziorvos rendel. Szakorvosi rendelésre a betegeket a terü-letileg illetékes egészségügyi intézménybe szállítatják. Egész-

ségügyi asszisztensek Máthé Noémi, Baróti Noémi és Csíki Ibolya (fizioterápia). Szakápo-lók Gagyi Enikő és Koós Jutka. Mentálhigiénés gondozásra is

lehetőség van: heti 1 alkalommal egyéni és csoportos beszélgeté-sekkel, foglalkozásokkal segíti a bentlakók életét, problémáinak megoldását Borsos Annamária pszichológus. Nemsokára egy logopédus, Köllő Renáta is segí-teni fogja a beszédkészségben sérült betegeket. A többiek: a szakácsnők és a takarító sze-mélyzet régi ismerősök a panzi-ós időkből.

A hitéletet is gyakorolhatják az idősek fizikai képességeik-nek megfelelően. Van, aki el tud járni a szentmisére, aki pedig mozgásképtelen vagy korláto-zott, azokhoz eljön Tankó Géza plébános, a gyergyói reformá-tus tiszteletes és Lőrinc atya is Gyergyóból.

Megkérdeztem Zsuzsát, hogy hogyan töltik el a szabadidejüket ezek az idősek, milyen progra-mok vannak számukra. Vannak olyanok, akik sétálnak, kirándul-nak, tévét néznek vagy hallgat-nak, kötögetnek, szívesen hall-gatnak zenét, a Mária Rádiót. És olyanok is vannak, akik mind-ezeket elfelejtették, de mindenki számára egyformán fontos a 24 órás felügyelet. De jó hír, hogy szinte mindegyiküket gyakran látogatnak meg szeretteik, nem merültek feledésbe. Mindenki

6 7

Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. február Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. februárCivil fóRuM HiTÉlET

ismét megszervezésre került A kArácsonyi előAdás és bál

Jobb adni, mint kapni... ez a nem mindennapi mondás néha már feledésbe merül, és mi, emberek egyre kevesebbet használjuk úgy kimondott szó formájában, mint cselekedet-ben. December hónap folya-mán néha-néha magunkba né-zünk és elgondolkodunk, mi jót tudnánk cselekedni, hogy a karácsony mások számára is szép legyen.

Az Emese Álma Egyesület idén is felfigyelt egy pályázati kiírás-ra, amelyet a helyi tanács tett közzé, és úgy gondoltuk, hogy élünk a lehetőséggel, és a pá-lyázatból nyert összeget olyan dologra szánjuk, amivel máso-kat is meg tudunk örvendeztet-ni. Így került sor a Szent János nevelőotthonban tanuló gyere-kek karácsonyi ajándékozásá-ra, akik arcán a boldogságot és kíváncsiságot lehetett látni. A rövid karácsonyi műsor, amivel minket örvendeztettek meg, az

sem volt mindennapi érzés. Köszönjük nevelőnőjük fára-

dozását, és reméljük, hogy a közeljövőben még tudunk se-

gíteni nekik. Külön köszönjük a helyi polgármesteri hivatalnak a lehetőséget, hogy lehetővé tette számunkra eme cselekedetet.

Molnár Hajnal

születés- és névnapját megtart-ják, azok nagyon szép ünnepek, olyankor közösen énekelnek, tortát, sütit esznek, üdítőt isznak stb. Ezek az apró örömök na-gyon fontosak az időseknek. Ha-bár minden nap esznek délután 5-kor édességet, sütit, ezek a közös ünnepek mégis másak. A hozzátartozók is kedveskednek tortával, gyümölccsel, üdítőkkel.

„Nagyon szép, meghitt pillanat volt a karácsonyfa díszítése is, a kopogtatók elkészítése.”- meséli Zsuzsa. Most készülnek farsan-gozni is, én is ígértem nekik né-hány jelmezt a bohóckodáshoz. Erről jut eszembe, bárki megláto-gathatja ezeket az időseket, na-

gyon hálásak lesznek, hiszen ok-tóberben az idősek napján is ide-genből, Remetéről, Gyergyóból voltak látogatóik, Újfaluból még nem. A nyári vakációban is sok önkéntes besegített, meglátogat-ta ezeket az embereket, többek között Máthé Linda, akit imádtak az idősek, hiszen nagyon értett a nyelvükön, babusgatta őket, kedvessége biztonságot nyújtott az időseknek, akik nyitottak és nagyon hálásak minden egyes jó szóért, tekintetért, mosolyért.

Ahogyan Zsuzsa fogalmazott, ezeknek az embereknek „fáj a lá-buk, fáj a lelkük, és van, hogy egy-szerre mindkettő…”. Hát igen. Én erre találtam egy nagyon jó vers-

ikét és ezekkel a gondolatokkal zárnám soraimat is:

„Ne fájjon a lelkem, Ne fájjon a testem, Legyen, ki felemel, Amikor elestem. Amit méznek érzek, Epévé ne váljék,

Kövessen a béke Mint jóságos árnyék S ha majd jő a halál, Szóljon hozzám szépen, S ne a hátán vigyen, Hanem az ölében.”

(Falu Tamás: Esti ima)

krisztus, A világ világosságA...

1958. február 11-én Lourdesban megjelent egy 12 éves kislánynak, Bernadettnek a Szűzanya. A világ mesének tartotta, hitetlenül fogadta az eseményt. De a történelem iga-zolta a jelenést. Isten tervei valóra váltak. Ma a jelenés helyén egy nagy bazilika áll, Lourdes pedig a világ legnagyobb zarándokhelye, szenté-lye, ahol az emberek ezrei találkoz-nak édesanyánkkal, a Boldogságos Szűzanyával és szent Fiával, Jézus Krisztussal. Kérik a Szűzanya köz-benjárását Jézusnál, hogy adja visz-sza szeretteiknek, gyermekeiknek, a világnak Isten ajándékát, a hitet. E helyen a zarándoklások ideje alatt nagyon sok szép esemény történik. Amikor beesteledik, emberek százai, ezrei gyertyákat gyújtanak. Körme-net indul a bazilika körül. Rózsafüzért imádkoznak, Mária-énekeket énekel-nek. Az emberek kicsi, égő gyertyái, a gyertyás körmenet hirdeti, hogy Isten jelen van a világban, Isten él, köztünk él. Nemcsak akkor volt köz-tünk, amikor kilenc hónapon keresz-tül a Szűzanya méhében élt és lakott, amikor Bethlehemben megszületett az elhagyott istállóban, amikor a pásztorok és a három királyok meg-látogatták. Isten nemcsak akkor volt közöttünk, amikor a názáreti csen-des otthonból harminc éves korában elindult és meghirdette, eljött közétek az Isten országa. Nemcsak akkor volt közöttünk, amikor keresztet vett a válára, fölvitte a Golgota hegyére, és ott meghalt a világ, az emberiség bűneiért. Amikor feltámadt a halálból, megjelent apostolainak. Bátorította őket, én vagyok, ne féljetek. Isten köztünk van ma is az Egyházában. Jézus mondotta mennybemenetele előtt apostolainak: „Íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig!” És ha a világ egyszer el is múlik, Is-ten megmarad, Isten örök, nincs alá-vetve a világ mulandóságának.

Hogy Isten él, és jelen van emberi

világunkban, bizonyítja Gyertyaszen-telő Boldogasszony ünnepe is. E napon a keresztények gyertyát gyúj-tanak, és az égő gyertyákat Krisztus papja megszenteli. Gyertyagyújtás az életünkben többször is történik. Gyertyát gyújtunk minden nap az oltárainkon. Jézus keresztáldozatát és feltámadását az égő gyertyák fé-nyénél ünnepeljük. Gyertyát gyújtunk nagy viharban, erős időben. Előke-rül szekrényünkből. Nem a félelem műve ez, hanem az Istenbe vetett bizalomé. Életünk ott van Isten ke-zében, Isten markában. Nagyszom-baton gyertyát szentelünk, és a meg-szentelt tűzről meggyújtjuk a húsvéti gyertyát, mert Krisztus a világ vilá-gossága. Keresztelő alkalmával a pap átadja a szülőknek és kereszt-szülőknek az égő gyertyát, és mond-ja: „Vegyétek Krisztus világosságát. Rátok van bízva a világosság. Óv-játok fényét a kisgyermek életében. Neveljétek őt jó kereszténynek!”

Gyertyát gyújtunk, amikor beteg testvéreinket meglátogatjuk. Jézus tanította: „Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Házszenteléskor is ott van az égő gyertya asztalunkon, mert jön az Isten. Áldását, kegyelmét felkínálja családjainknak. Meghalt

szeretteink koporsója mellett is gyer-tyát gyújtunk. Csendes égése és fé-nye beszél hozzánk. Krisztus szavait juttatja eszünkbe: „Én vagyok a feltá-madás és az élet. Aki hisz bennem, nem hal meg örökre.” Gyertyát gyúj-tunk meghalt szeretteink falujában, a temetőben. Gyertyagyújtásunk hitvallás a síron túli életben, amelyet Egyházunk így hirdet és tanít: „Hi-szem a test feltámadását, hiszem az örök életet.”

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe ünnep volt a Szűzanya szá-mára. Ekkor jelent meg nyilvánosan az édesanya a templomban. Karján vitte gyermekét. Gyermekét Istentől kapta, a Szentlélek ajándéka. Isten-nek adja vissza. Rábízza gyermeke életét Jézus Krisztus Atyjára és Is-tenére, a mi Istenünkre. Ünnep volt az agg Simeon számára is ez a nap, nagy ünnep. Talán életében nem is volt ennél nagyobb ünnep. Emberi alakban látta az Istent, akihez évtize-deken át imádkozott. Most ott tartja kezében, szívéhez szórítja. Boldog, bátran néz szembe a halállal, várja életének lemenő napját. Nem fél a haláltól, mert találkozott már itt a föl-dön Istennel. Simeon prófétai szava-kat mondott: „E gyermek sokaknak romlására, de sokaknak üdvösségé-

áron PüsPök, erdélyország APostolA...

Tankó Géza, plébános

8 9

Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. február Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. februárHiTÉlET HITÉlET / MúlTIDÉző

re lesz Izraelben. Jel, melynek ellent-mondanak. A te lelkedet is, Szűza-nya, fájdalom tőre járja át.” Simeon szavai valóra váltak. Sokan hallgat-tak Jézusra. Új életet kezdtek. A bűn útja helyett elindultak kegyelem útján Isten felé. De sokan voltak, akik har-coltak Isten ellen. Harcuk, küzdelmük mit sem ér, mert Krisztus mondotta: Egyházán az emberi erők, a pokol kapui nem vesznek erőt, nem tudják azt legyőzni.

Az ünnep igazságát rejtsem szí-vembe. Töltsön el igazi keresztény öröm. Jézusban eljött közénk az Isten. Ő a világosság. Ő a világ, a földön élő emberek világossága. Mi-lyen ez a fény, ez a világosság ön-magam, gyermekeim, munkatársaim lelkében? Hogyan világít lelkemben a Krisztus fénye?

A világ világosságára rátalált Er-délyország apostola és hitvalló püs-pöke, Márton Áron. Illő, hogy meg-emlékezzünk róla, különösen most, hiszen február 12-én 75. éve, hogy püspökké szentelték a kolozsvári Szent Mihály templomban.

Ki is volt Márton Áron? 1896. au-gusztus 28-án született a Székely-földön, Csíkszentdomokoson. Csík-szentdomokostól nem messze van Pásztorbükk. Szomorú esemény fűződik e helyhez. 1599-ben itt gyil-kolták meg a 17 éves bíborost, Bátho-ry Andrást. Vértanúsága helyén ma egy nagy kereszt áll. Azt is mondhat-juk, hogy búcsújáró hely. Halálának napján elzarándokolnak e helyre a buzgó keresztények. Milyen az isteni gondviselés! Innen választotta Isten az erdélyi egyházmegye kormány-zására a nagy püspököt, Márton Áront. Iskoláit Csíksomlyón és Csík-szeredában végzi. Majláth püspök innen viszi Gyulafehérvárra, hogy pap legyen. Hamarosan otthagyja a papnevelő intézetet, mert nem érez hivatást. Kitör az első világháború. Mint hadnagy vesz részt a háború-ban. Itt kapja a papi hivatást, amikor látja a harctéren testvéreit küzdeni, szenvedni és meghalni. A harctéren megsebesül. Gyógyulása után ha-zamegy szülőfalujába. Otthon dol-gozik, sokat olvas. Egy szénaszárító meleg napon bejelenti szeretteinek, hogy visszamegy Gyulafehérvárra.

Pap szeretne lenni. Egyik fiútestvé-re a hír hallatára ezt mondta Márton Áronnak: „Ilyenkor mindenki elmegy, de amikor örökölni kell, mindenki hazajön.” Márton Áron ezt mondta testvérének: „Ne félj, nem kell nekem a te örökséged!” 1924-ben Majláth püspök pappá szenteli. Gyergyó-ditróban és Gyergyószentmiklóson volt káplán. 14 évig végez lelkipász-tori munkát. Mint hittanár működik Marosvásárhelyen. Nagy népszónok és népszervező, az Erdélyi Iskola című folyóirat megalapítója és társz-szerkesztője. Ugyanakkor Majláth püspök bizalmasa és titkára. Végül a kolozsvári Szent Mihály templom plébánosa. 1938. december 24-én Róma 42 éves korában az erdélyi egyházmegye püspökévé nevezi ki. Püspökké szentelése 1939. február

12-én volt a kolozsvári Szent Mihály templomban. A főoltártól első útja a padokban ülő szüleihez vezetett, egy fehér harisnyás székely emberhez és egy csíki fejkendős édesanyához. Letérdelt előttük, áldásukat kérte, és csak ezután adta rájuk püspöki áldá-sát. A csíkszentdomokosi küldöttség ajándékba szülőházának kicsinyitett mását ajándékozta. Ekkor mondotta e szavakat: „Ezt a házat édesapám építette. Ebben az udvarban nőttem fel. Itt hallottam, hogy vannak embe-rek, akiknek fáj az élet, de azt is, hogy az emberek felett van az Isten, aki részükre törvényt adott, és azoknak a törvényeknek útján kell járni. Ezen a szent napon szülőfalumra, egyház-

megyém minden népére szabadjon azt a fogadalmat tenni, hogy fajtám-nak szívósságát, kiállását a magam erényének tekintem, sorsát vállalom. Az Isten hivatást adott nekem, és én ennek a hivatásnak szentelem éle-temet, és jó népemért becsülettel dolgozom.” A nagy püspök szavai nemcsak elhangzottak, hanem va-lóra is váltak. Népéért, egyházáért dolgozott, szenvedett.

Püspöki címerében halmok fölött emelkedik a fenyő, Csík igénytelen, jelképes fája. Címerében ott van a bethlehemi csillag, amely kineve-zését hozta. A Krisztus monogram mellett ott van Csík címeréből a Nap és a Hold. Életében a jelképes címer valósággá vált. A fenyő, bárhol áll, gyökerével az anyaföldbe kapasz-kodik, koronájával az ég felé mutat. Sír és hajladozik a nagy viharban, de meg nem törik. Ágai mindig zöldek, az életet hirdetik akkor is, amikor a természet elhullatja színes öltöze-tét. Fenyő volt Áron püspök is. Fe-nyőszála népének és egyházának. Mélyen belegyökerezett népe életé-be, hagyományaiba, történelmébe. Bölcsőjét csíki fenyőből faragták. Erős volt lelkében egyháza iránti szeretete. Mély alapokon állott, de az égre mutatott. A mi hazánk a menny-ben van, ezt hirdette minden tettével. A szenvedésben, ami az életében kijutott, nem tört meg, állt szilárdan, mint a fenyő. Címerében ott van a bethlehemi csillag, amely utat muta-tott a három királynak. Elvezette őket Krisztushoz. Ő is ilyen csillag volt. Fáklya, mely világított a sötétségben. Utat mutatott, biztos utat, mely az üd-vösségre vezet. Címerében ott van a Krisztus monogram. Élete központjá-ban Krisztus állt. Szentséglátogatá-saiban elmondta Jézusnak gondjait, keresztjét. Címerében ott van a Nap és a Hold. A Nap Krisztus, a Hold pedig ő volt. A Hold fényét a Naptól kapja és továbbadja. Úgy kapta ő is fényét, életét Krisztustól. Ezt a fényt tovább adta, sugározta.

Püspöki jelmondata „Non recuso laborem!” volt. Magyarul annyit jelent: Nem szűnök meg dolgozni. „Uram, ha a népemnek szüksége van rám, vállalom a munkát.” Azért lett püs-pök, hogy dolgozzon. Jelmondatá-

ban ott van a szenvedés is. A munka szenvedéssel, áldozattal jár. Szente-lési beszédében ezt mondta: „Ha az Úristen azt akarta, hogy ezt a nehéz terhet én vegyem a vállamra, mától kezdve zúgolódás nélkül hordozom azt. Lelkiismeretesen engedelmes-

kedem ennek a parancsnak. A gon-dok elől nem futok meg. Amit Isten keresztként a vállamra rakott, ha vérző térddel is, vinni akarom, vinni fogom.”

Ezt az örökséget hagyta ránk a nagy püspök, a munka vállalását,

melyben dolgozni akarunk, egyhá-zunkért, népünkért. A szenvedés viselését, melyben áldozattá válunk Isten oltárán. Csak így tudjuk igazán megbecsülni Őt. Így tudunk leghálá-sabbak lenni iránta. Így tudjuk nagy alakját halhatatlanná tenni.

1763-ban Buccowot sikertelensé-gei miatt Mária Terézia leváltotta és helyére Siskovics József altáborna-gyot nevezte ki. A határőrség meg-szervezésével egy új bizottságot bízott meg gróf Lázár János gróf Bethlen Miklós és az altábornagy személyében. Az új bizottság új ter-vekkel ált elő. Az önkéntességet eltö-rölték, sőt kötelezővé tették a széke-lyek számára a határőrséget. Miután mindezt kihirdette, a bizottság meg-felelő katonasággal Gyergyószent-miklósra ment, és december 18-án az összeírtak letették az esküt. A bizottság ezután Felcsíkra ment. Röviddel ezután kapták a hírt, hogy Madéfalva férfi lakossága az erdőbe menekült az eskütétel elől. Példáju-kat sok felcsíki falu lakossága követ-te. A bizottság határozottan reagált a székelyek lépésére. Madéfalváról az asszonyokat és a gyerekeket is az erdőbe űzték, a férfiakat pedig kato-naszökevényekké nyilvánították.

A Háromszékről érkező több száz fegyveres székely felbátorította a csíkiakat, és az erdőből előjővén együtt Madéfalára vonultak. Számuk meghaladta a kétezret is. A bizottság felszólítást intézett az egybegyűltek-hez: a háromszékiek azonnal men-jenek haza, az idegenek azonnal hagyják el a madéfalvi házakat, a helybéliek pedig jelezzék, hogy haj-landók-e a bizottság előtt megjelen-ni. Január 6-án vízkereszt ünnepe lévén a székelyek másnapra halasz-tották a válaszadást. A bizottság az ellenállástól félve elhatározta, hogy fegyverrel vet véget az ellenszegü-

lésnek. Egyedül gróf Bethlen Miklós tiltakozott a fegyveres beavatkozás ellen. Báró Siskovics József szerint a székelyeken minden évszázadban eret kell vágni, hogy egészségesek maradjanak. Itt érdemes megje-gyezni, hogy bár a határőrség meg-szervezésének parancsa Bécsből érkezett, a végrehajtó bizottság ma-gyarokból állott. Bethlen és Lázár er-délyi nemesek voltak, báró Siskovics pedig szegedi születésű.

Január 7-én hajnalban Caratto ez-redes négy század gyalogsággal, másfél század vértessel, 30 Kálno-ky-huszárral és két ágyúval körülvet-te Madéfalvát. Hajnali négy órakor az ágyúkkal lőni kezdték a gyanútlanul alvókat. A falu egy része kigyulladt, az álmukból felriadt emberek, köztük nők, és gyermekek megpróbáltak elmenekülni, de a kivezényelt ka-tonaság kíméletlenül lőtte és vágta őket. Ellenállásra lehetőségük sem volt, így hamarosan mészárlássá változott a katonai beavatkozás. A helyszínen megközelítőleg 200-an életüket veszítették, és a sebesül-tek száma ennél nagyobb volt. Több száz foglyot is ejtettek. Főleg a há-romszékieket vágták kíméletlenül. A Madéfalván mészárlásba torkollott beavatkozás véget vetett minden ellenállásnak. 1764 tavaszára mind Csíkban, mind Háromszéken befe-jeződött a határőrség szervezése. A két székely gyalogezred, valamint a székely huszárezred több mint 10.000 katonával megkezdte műkö-dését.

A csíkiak ellenállását bűnvizsgála-ti eljárás követte. Az időközben ka-tonai főparancsnokká visszakerült

Buccow tábornok sokakat elfogatott és elítélt. Utóda, Hadik András az íté-letekből sokakat felülvizsgált és eny-hített rajtuk.

A határőrség megszervezésének legsúlyosabb következménye az otthonát elhagyó és Moldvába ki-vándorló több ezer székely volt. A ki-vándorlás már az erőszakos össze-írások alatt megkezdődött, de töme-gessé csak a bűnvizsgáló bizottság felállítása után vált. Évekkel később a Habsburg fennhatóság alá került Bukovinába Hadik András tábornok hívja be a Moldvába vándorolt szé-kelyeket.

Segítségével alapítják Fogadjisten, Istensegíts, Andrásfalva, Hadikfalva és Józseffalva településeket. Az itt letelepedett székelyek “exodusa” ez-zel nem ért véget, a későbbiekben többször is áttelepítik őket.

A madéfalvi események emlí-tést érdemlő vonatkozása, hogy a mészárlásban résztvevő Kálno-ky-huszárok a beszámolók szerint kíméletlenül vágták a menekülő székelyeket. A Kálnoky huszárez-red megalapítója és tulajdonosa Kálnoky Antal az események ide-jén Bécsben tartózkodott, és csak később értesült huszárjai bevetésé-ről. Hogy a szerencsétlenül alakult események mennyire bántották, jól bizonyítja, hogy a halálán levő Kálnoky Antal testamentumában meghagyja: utolsó útjára ne a Kál-noky-huszárok, hanem a székely határőrezred huszárjai kísérjék.

A határőrségbe besorozott szé-kelyek élete gyökeresen megválto-zott. Mivel külön társadalmi rendet alkottak, külön törvények és ren-

siculicidiummásodik rész

Huszár Zoltán

10 11

Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. február Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. februárMúlTIDÉző MúlTIDÉző

Az előző lapszámban elkezdünk beszélgetni az általános jó érzés-ről, ami akkor is, ha kissé csalóka volt, magába foglalta szinte teljes Európát, nem csak az Osztrák–Magyar Monarchiát. Jó példa erre a Monarchia magyar felében a hivatalnokok helyzete volt. Min-den hivatalnok biztos volt benne, hogy az idő múlásával egyre jobb fizetési csoportba fog kerülni, függetlenül az elvégzett munká-jától, csupán a régiségre alapoz-va. A fizetési osztályozás fontos szerepet játszott a társadalmi csoportosításban. Így jelentek meg olyan címek, mint például tekintetes, nagyságos vagy mél-tóságos, amik nem csak nagyobb fizetést hoztak magukkal, hanem fontosabb szerepet is. Nagyon kevesen vívták ki maguknak vi-szont az excellenciás címet.

A jóléthez hozzájárult a pénz sta-bilitása is. A hivatalos pénznem a forint volt, de 1892-ben bevezették a koronát is – egy forint két koronát ért. 1890 és 1910 között az inflációindex 50%-os volt, ami jól illeszkedett az európai folyamatba. Persze az árak akkor is kissé gyorsabban nőttek, mint a fizetések, ami elég sok okot adott a panaszkodásra, főleg a kö-zéposztály soraiban.

A jóléthez hozzájárult a gazdaság fejlődése is. A pénznek ugyanaz volt az értéke az osztrák határtól Buko-vináig, Csehországtól a Dalmát ten-gerpartig, és mindenütt elfogadták. Mi több, ugyanolyan minőségű áru-kat lehetett kapni mindenhol ugyan-

azoktól a cégektől, csak épen ma-gyarosították a nevüket. Így például Julius Meinl, egy osztrák élelmiszer üzlet hálózata, Magyarországon Meinl Gyula Boltja lett.

Ami messze volt és elérhetetlen földrajzi, társadalmi vagy intellektu-ális szempontból, az elfogadható-vá vált a magyarosítás által. Ennek örökségével a mai napig harcolunk, amikor a gyerekek nemes egysze-rűséggel megkérdezik tőlünk hogy „hát, Kolumbusz Kristóf is magyar volt, ugye? Hisz magyar a neve...” Erre azt szoktuk válaszolni hogy hát nem, fiacskám, a neve Cristoforo Columb és olasz volt valójában, de a magyar társadalom nem fogad el semmit, ha nem teszi könnyen emészthetővé. A legjobb példa erre talán az akkoriban híressé vált tu-dományos-fantasztikus regényeket író francia Jules Verne, aki Magyar-országon egyszerűen Verne Gyula lett. Vagy a császár – illetve király – bajor felesége, Elizabeth Wittels-bach akit a mai napig úgy említe-nek mint Erzsébet királyné, és akit

a magyar nemzet védnöknőnek vá-lasztott a közhiedelem alapján – ami éppolyan erős és fontos szerepet játszott a nép körében, mint a nép-mese.

Amint már említettük, az egyetlen összekötő stabil elem a Monarchi-ában az uralkodó volt. Franz Jozef osztrák császár, illetve Ferenc Jó-zsef magyar király volt az egyetlen maradandó személyiség a Monar-chia mindkét felében, miközben a kormányok és a politikusok egymás után jöttek és mentek. 1867 és 1918 között csak Magyarországon 19 kü-lönböző kormány létezett, és senki sem tudná számon követni, hogy hány miniszter. 1887-ig a magyar minisztereket három évre választot-ták, ezt követően pedig már öt évre.

A Parlament Felső Házában 1886-ig a képviselők kizárólag szü-letési jogon jutottak be, vagyis ezek örökölték helyüket, és életük végéig megtartották. 1886 után az uralko-dó is nevezhette ki őket, de ritkán avatkozott bele. Minden választás után 413 tag került– hogy helyeseb-

mindennAPi élet Az osztrák–mAgyAr monArchiábAn

Elekes Dániel László

deletek szabályozták életüket. Bár a székelység belenyugodott a ha-tárőrség megszervezésébe, annak megreformálásáról, régi szabad-ságjogainak visszaállításáról sosem

mondott le és minden lehetséges alkalommal hangot adott a követe-léseinek.

Az 1764-ben felállított székely ezredek a későbbi évtizedekben

végig küzdötték Európa különböző hadszíntereit, a Habsburgok oldalán sokszor jelentős véráldozatot hoz-tak, és bátor helytállásukkal öregbí-tették a székely katona hírnevét.

ben fogalmazzunk, került vissza a Parlamentbe. Mivel a Monarchia magyar felében a lakosság csu-pán 6%-a rendelkezett szavazati joggal, nem nehéz kitalálni, hogy általában ugyanazok a személyek nyerték meg a választásokat. És ez abban az időszakban, amikor Fran-ciaországban a lakosság 28%-a szavazott, Ausztriában 27%, Né-metországban 22%, Angliában 16%, és még a szétdaraboltsággal küszködő Olaszországnak is 8%-a szavazhatott.

A politikai képmutatás és korrupció hatalmas volt. A politikai felépítést nem lehetett megváltoztatni, még akkor sem, ha az ellenzék került ha-talomra – ami amúgy egyetlen egy-szer fordult elő, 1906-ban –, mert az ellenzék politikusai is pont ugyanúgy kormányoztak, mint elődeik. A po-litika jellemzője tehát a Parlament feltétel nélküli támogatása volt a kor-mánnyal szemben és a makacs el-lenállás a nép követeléseivel szem-ben. Akkoriban is, mint manapság, a politikusoknak egyetlenegy céljuk volt, hogy megtartsák kiváltságos helyzetüket.

Azok, akik kimaradtak a hatalom köréből, mindent megtettek, hogy ők is hozzáférhessenek. Így kezdődtek meg a harcok az egyenlő, általános és titkos szavazati jogért az ipari dolgozók és a mezőgazdasági mun-kások körében. Tüntetések, ellenál-ló fellépések és sztrájkok követték egymást, de csak a törvényesség határain belül. Ezen körülmények között született meg az a látszólag fura politikai hozzáállás, ami ural-kodott Magyarországon, éspedig egyrészt az uralkodó iránti lojalitás, másrészt egy fokozatosan erősö-dő Habsburg ellenes mozgalom. A kibékíthetetlen ellenségek, Ferenc József és Kossuth Lajos portréja gyakran egymás mellett díszelgett a különböző intézmények falain. Ezt a dualista politikai szemléletet a magyarság könnyen rejtette a törté-nelem mögé. 1906-ban hazahozták és újra temették Thököly Imrét és II. Rákóczi Ferencet, ami okot adott a kuruc mozgalom újjászületésére. De általában véve a hatalom megszilár-dítása, a kompromisszum által bizto-

sított béke fenntartása és a változás-tól való félelem jellemezte a magyar politikai életet az első világháborút megelőző években.

De hogy kissé optimista nótában fejezzük be az e hónapi beszámo-lót az életről a XX. század elején, a kedves olvasó engedelmével bepil-lantanánk a kulináris szokásokba. Manapság már nem egészen is-meretlen hogy Franz Jozef császár kedvence az úgynevezett Wiener Schnitzel volt, azaz a bécsi szelet, ahogyan a bundás húst még neve-zik. Ami kevésbé ismeretes, az az, hogy valójában nem is egy osztrák fogásról van szó, hanem eredetileg egy olasz ínyencség, amit állítólag Radetzky tábornok hozott Ausztriá-ba. Ugyanakkor tévhit az a tény is, hogy az arisztokrácia tökéletesen uralta az asztalnál alkalmazott eti-kettet, és hogy tökéletesen tudta, hogy melyik evőeszköz mire hasz-nálható. Az úgynevezett szedőla-pátok nyelén kacsát vagy halat áb-rázoltak, hogy a lakmározók tudják, melyik eszközt kell használni, ami-kor kiszolgálják magukat. Egy másik szerszám nyelére egy mókust farag-

tak, így mindenki tudta, hogy az dió-törésre használandó.

Persze a szegényebbek, a dolgo-zók asztalán a pityóka fordult elő a leggyakrabban, kevésbé elegáns körülmények között. Persze maga a bécsi szelet is előfordult, igaz, in-kább ünnepnapokon. A borjúhús elég olcsó volt és aránylag könnyen

hozzáférhető. Annak a függvényé-ben, hogy gazdag vagy szegényebb családról volt szó, az étel főzéséhez különböző eszközöket használtak a nyitott tüzű konyháktól a modern kályhákig, de akár a gázzal műkö-dő kályhákat is lehetett felfedezni az előkelőbb otthonokban.

Húst hetente egyszer, ritkábban kétszer fogyasztottak még az arisz-tokrácia soraiban is. Másrészt gya-kori volt a zsír és a cukor fogyasztá-sa, ami nem éppen egy egészséges életmódra utalt, de mivel a fizikai munka intenzívebb volt akkoriban, ez érthető. Azonkívül a tartósítást sem lehetett megoldani csak a só és a jég használatával. Így a só aránya is túl-ságosan nagy volt. Napóleon korá-ban már megjelent a konzervdoboz, de eleinte csak a hadsereg számára. Nem beszélve arról, hogy az első konzervdobozokat ólomból gyártot-ták, ami ugye mérgező. Csak a XIX. század végén jelentek meg a bádog konzervdobozok, de legalább a hús-féléket, a zöldségeket, a gyümölcsö-ket már lehetett tartósítani.

A hatalmas birodalom egyik előnye az volt hogy a gasztronó-

miai szokások aránylag könnyen keveredtek össze, és akkor is ha bizonyos vidékek megtartották jel-legzetességüket, voltak népszerű fogások, amik hamar és szabadon elterjedtek az egész Monarchiában. A következő hónap lapszámában folytatjuk barangolásainkat a dualiz-mus világában.

12 13

Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. február Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. február

A februári időszak nem csak a téli sport olimpiáknak az ideje, hanem a tantárgyolim-piáknak is, ugyanis ebben az időszakban szervezik meg minden évben a különböző tantárgyakból a tantárgyver-senyeket.

A Gyergyó-medence körzeti sza-kaszt fizikából január utolsó heté-ben, kémiából február elején szer-vezték meg. Az Elekes Vencel Általános Iskolát képviselő tanulók Elekes-Köllő Hunor, Nagy Balázs, Nagy Áron voltak fizikából és Bajkó Bernadette, Elekes Izabella kémiá-ból. A kitartó munkának eredményei is születtek, ugyanis Elekes-Köllő

Hunor fizikából III. díjat kapott, Baj-kó Bernadette a kémiaversenyen II. díjban részesült és Elekes Izabella szintén kémiából III. díjat szerzett. Bernadette (VIII. o.) továbbjutott a kémia tantárgyolimpia megyei sza-kaszára.

Minden versenyen részt vevő ta-nuló külön elismerést érdemel a többletmunkájáért és szorgalmáért.

sulivilÁg sulivilÁg

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg minden ja-nuár 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Him-nusz kéziratát.

Az évfordulóval kapcsolatos meg-emlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes tradícióinknak, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Január 22-én a Tekerőpataki Tarisznyás Márton Általános Is-kola diákjai is megemlékeztek e jeles napról. Kolumbán Csilla ta-nárnő vezetésével tartalmas ün-nepi műsorral készültek, amit az iskola tornatermében adtak elő. Volt néptánc, ének és szavalás, emellett a diákok felelevenítették a

himnusz keletkezésének és meg-zenésítésének fontos eseményeit. Az előadásokat stílszerűen vetí-tettképes bemutató kísérte, meg-jelenítve a magyar kultúra néhány kiemelkedő értékét építészetben,

festészetben és irodalomban. A közönség meghallgathatta a ma-gyar himnusz mellett a régi magyar valamint a székely himnuszt. Az előadást a Légy jó mindhalálig be-fejező dala zárta le.

Málnási Levente

A mAgyAr kultúrA nAPjA tekerőPAtAkon

A székelykeresztúri Petőfi Sán-dor Általános Iskola, az Oktatási Minisztérium, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Bethlen Gábor Alap és a Pro Educatione Keresz-túr támogatásával valósult meg „A mesék világa” című országos rajzverseny, melyen a Tarisznyás Márton Általános Iskola I.-IV. osz-tályostanulói is részt vettek.

A következő tanulók emléklapot kaptak: I. osztály: Benedek Ger-gő (külön dicséretbenis része-sült), Benedek Attila-Lóránd, Nagy Adorján, felkészítő Sipos-Mária tanítónő, II. osztály: Barbu-Bá-lintVivienne, Gál Sámuel, Vieru Kamilla, felkészítő Fodor Anna-mária tanítónő, III. osztály: Molnár Barbara, Benedek Csenge, Antal Róbert,felkészítő György Tünde tanítónő, IV. osztály: Tódor Eszter,

Both Csilla, Koós Krisztián, felké-szítő Deák Éva tanítónő.

Gratulálunk a résztvevő tanulók-

nak, és bátorítjuk a többieket is, hogy vegyenek részt hasonló ver-senyeken!

A mesék világA - rAjzversenyFodor Annamária

mAtemAtikA és természettudományok

olimPikonok

Mindannyian tudjuk, hogy a természetet tanulmányozó tu-dományok közt testvéri kap-csolat van, és hogy a természe-ti jelenségek tanulmányozását nem lehet elképzelni matemati-kai ismeretek nélkül.

Az Elekes Vencel Általános Is-kola reál katedrájának tagjai – Papp Csilla, Szőcs Hajnalka, Ele-kes-Köllő Tibor és Laczkó-Dobos Csaba – elindítottunk egy Mate-matika és Természettudományok röviden MTTK nevű versenyt, amely olyan VII. és VIII. osztályos tanulóknak szól, akik szeretik a logikus feladatmegoldást, érdek-

lődnek a tananyaghoz kapcsoló-dó új és érdekes dolgok iránt. A versenyfelhívást Hargita és Ko-vászna megye iskoláinak küldtük el.

A verseny két részből tevődik össze:

• Az első része négy levelezős fordulóból áll. Minden fordu-lóban matematikából, kémi-ából, fizikából, biológiából il-letve földrajzból szerepelnek kérdések a feladatlapon.

• A második része a döntő, egy írásbeli azon tanulóknak, akik mind a négy fordulóra küldtek megoldásokat és ma-gasabb pontszámot értek el.

A feladatokat az iskola honlap-

ján tesszük közzé minden hónap 7-én. A részletes megoldásokat a benevező tanulók írásban kidol-gozva postán küldik el iskolánk címére. A legötletesebb megol-dásokból a tanév végén egy kiad-ványt is szeretnénk megjelentetni.

Mostanra már a második forduló feladatait jelentettük meg. Az első forduló megoldásaira a vártnál több levél érkezett, jelenleg ezek javításán dolgozunk. Gondol-juk, hogy a tanulók lelkesedése a további fordulókban sem hagy alább, örömmel várjuk a meg-fejtéseiket ezután is. Az írásbeli döntőt május hónapban szervez-zük meg, ami egy újabb kihívás lesz a csapatnak.

Csiki Ibolya

Szőcs Hajnalka

14 15

Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. február Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. februársulivilÁg SulIVIlÁG / ÉP TESTBEN...

blockflötések tAlálkozójA gyergyóremetén

„Csak boldog gyermekből le-het boldog felnőtt, s csak ezek-ből lehet boldog ország”

( Kodály zoltán Intelme)

Gyergyóremetén 2014 január 22-én, a magyar kultúra napján dél-után 2 órától tartották meg Trucza Árpád zenetanár vezetésével a Blockflöte Találkozót. A tekerőpa-taki Tarisznyás Márton Általános Iskola furulyás csapata is hivatalos volt, részt is vett Kolumbán Csilla tanárnő vezetésével.

A zenetanár két közös számot je-lölt meg, amit mindenkinek kellett tudni, és azonkívül minden csapat készült különböző számokkal. A találkozót megnyitotta Papp Mi-hály igazgató úr, majd ismertette a zenetanár a fellépés sorrendjét. Jól érezték magukat a gyermekek, ismerkedtek más csapatokkal, vic-celődtek egymással.

Úgy gondoljuk, iskolánk eleget tett a magyar kultúra napjának megünnepléséért. Délelőtt irodal-

mi verses, dalos, táncos műsort szerveztünk, míg délután a block-flötések találkozóján vettünk részt.

Mádl Ferenc akadémikus gon-dolatait mi is valljuk: „Vannak ér-tékek, amelyek az ember életét és jellemét meghatározzák. Az

élet minőségét, mindazt ami jó és rossz, ami szép és rút, belül hordozza magában az ember, és így tekintheti a saját életét mind anyagi, mind lelki, mind kulturális szempontból értelmesnek, vagy értelmetlennek.”

Kolumbán Csilla

A ProTekerőpatak Egyesü-let február 9-én vasárnap ötö-dik alkalommal szervezte meg a ProTekerőpatak – kupával díjazott sífutóversenyt, ame-lyet egy sikeres pályázat alap-ján az újfalvi önkormányzat támogatott.

A gyergyótekerőpataki Béla-kert ben megtartott versenyre közel 70 síző érkezett. Nagy volt az érdeklődés a helyiek részéről a verseny iránt, a szép számban megjelent nézőket a futamok kö-

ProtekerőPAtAk – kuPávAl díjAzott sífutóverseny – 2014

szánkózás A bélA-kertben

Fodor Annamária

„Húzza a szánkót hegynek fel,Szuszog a Jankó hegynek fel, Siklik a szánkó hegyről le?Ujjong a Jankó hegyről le!

De puha fehér dunna a hó!Még felborulni is, jaj, de jó!Vörös az orra, a füle ég,szuszog a Jankó, de húzza még!

(Hajnal Anna: Szánkón) Hangos kacagás törte meg a

csendet a tekerőpataki Béla-kert-ben 2014. január 31-én.

A tekerőpataki kis- és nagydi-ákok oktatóik vezetésével úttö-rőként vonultak a szánkóhelyre, hiszen az első igazi hóesés után kevés nyomot lehetett látni a pá-lyán. Mindenki örült a hónak, a szánkózásnak, a friss levegő-nek, de még a hóba esésnek is.

Néhányan a sízés örömeit élvez-ték.

A gyermekek és pedagógusa-ik kipirult arccal tértek haza a

tél örömeinek megtapasztalása után. Jó kis móka volt ez a szán-kózás az I. félév méltó befejezé-seként.

Molnár János

16 17

Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. február Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. februárÉP TESTBEN ... ÉP TESTBEN ...

Az Európai Gyógyszerügynök-ség (EMA) támogatja a világ-napot, mely minden év február hónapjának utolsó napján kerül megrendezésre. 2008-ban indult a kezdeményezés, a fő cél a fi-gyelemfelhívás a ritka kórképek fontosságára, azok kezelésére, és a betegek érdekeinek képvi-seletére. A világnap koordiná-tora az European Organisation for Rare Diseases (EuRORDIS). Idén a világnap fő témája: „Ritka betegségek – betegek ápolása”. Célkitűzés a tudásbázis, a mun-kák, tevékenységek nemzetközi összehangolása, a több, mint 6000 jelenleg ismert ritka beteg-séggel kapcsolatos ismereteket illetően.

Az EMA szerepeAz EU területén mintegy 30 mil-

lióra tehető a ritka betegségben

szenvedők száma. Az EU támo-gatja a gyártó/forgalmazó cégek árva gyógyszerfejlesztését (ezek az 5:10.000 alatti gyakoriságú betegsé-gek a populációban). A támogatás formái: csökkentett regisztrációs díj, tudományos tanácsadás, a már be-jelentett gyógyszerek piaci védelme. Az EMA feladata igen fontos, ugyan-is e készítmények fejlesztésében és törzskönyvezésében központi szerephez jut: az Európai Bizottság javasolja adott gyógyszer esetén az árva gyógyszer státuszt, a gyógy-szerértékelést pedig az EMA szin-tén centralizáltan folytatja le, nem pedig az egyes tagországok szint-jén. Napjainkig az Európai Bizottság több mint 1000 gyógyszernek adott árva gyógyszer megjelölést, és 69 készítményt törzskönyvezett ebben a státuszban.

A gyógyszerfejlesztés támoga-tása

Az EMA jelenleg vizsgálja, ho-gyan lehet az árva gyógyszerek fej-

lesztését hatékonyabban támogatni, a folyamatokat felgyorsítani. Ami e kérdéskörben igazán fontos, az ed-dig nem kezelhető betegségek, az „elhanyagolt” betegségek, a ritka betegségek lehetséges bevonása a gyógyszeres terápiák körébe.

Forrás: EMA http://www.ema.europa.eu/ema/, http://www.rare-di-seases.eu/

február 28.: A ritkA betegségek világnAPjA

Dr. Kelemen Madarász Enikő családorvos

Harsona fúvózenekarnak a kö-vetkezetes részvételt, az Arany-patkó fogadó szolgáltatását, a helyi sportklub közreműködését valamint a helyi Tarisznyás Már-ton iskola és a gyergyói spor-tiskola vezetőségének a szerve-zésben nyújtott segítségét.

Íme az eredmények: ( Tp – Tekerőpatak, Cs – Csík-

szereda, M – Maroshévíz, Gy - Gyergyószentmiklós)

2005 és fiatalabb korosz-tály: Fiúk: 1. Grozea Cristian, M, 2003-2004 korcsoport: Fiúk. 1. Ferencz - Csibi Arnold, M, 2. Bokor Róbert, Tp, 3. Sára Jó-zsef, Gy, 4. Antal Dávid, Tp, 5. Fârţală Marius, 7.Fodor Alpár, Tp. Lányok: 1. Fórika Erika, Tp, 2. Bernád Andrea, Gy, 3. Balázs

Izabella, Gy, 5. Bálint Boglár-ka, Újfalu. 2001-2002 korcso-port: Fiúk: 1. Fórika Szabolcs, Tp, 2. Pop Costel Emil, M, 3. Tompea Răzvan, M, 4. Bernád Lehel, Tp, 6. Antal Dániel, Tp, 7. Szora Norbert, Tp, 8. Laczkó Ti-hamér, Tp. Nők: 1. Farkas Erika, Tp, 2. Bálint Katalin, Tp, 1999-2000 korcsoport: Fiúk: 1. Ababei Iulian, M, 2. Sára Zoltán, Gy, 3.Pop Nicolae, M, Nők: 1. Darvas Zsanett Gy, 2. Kémenes Anna, Gy, 3. Sipos Bernadett, Gy, 1997-1998 korcsoport: Fiúk 1.György Sándor, Tp, 2. Bokor Rajmond, Tp, 3. Raduly Andrei, M, Nők: 1. Kacsó Bernadett, Gy, 2.Sára Dalma Gy. 1994- 1996 korcso-port: Fiúk: 1.Sára Péter, Gy, 2. Fârţală Adrian, Tp, 3. Blénesi Márk, Tp, Nők: 1. Vakaria Edit, Gy, 2. Bajkó Réka, Gy, 3. Sára Erzsébet, Gy, 1984-1993 korcso-

port: Fiúk 1. Tódor Tihamér, Tp, 2. Bányász Róbert, Gy, Nők: 1. Ferencz Katalin, Tp, 1974-1983 korcsoport: Férfiak: 1. Péter Szabolcs, Tp, 2. Koncz Sándor Sepsiszentgyörgy., 1964-1973 korcsoport: Férfiak: 1. Tankó Elemér, Gy, 2. Rancz Lász-ló, Cs, Nők: 1. Horváth Má-ria Anna, Cs, 1954-1963 kor-csoport: Férfiak:1. Spânachi Ilie, Cs, 1943-1952 korcsoport: Férfi-ak: 1. Molnár János, Tp, 2. Incze Zoltán, Cs, Nők: 1. Iosub Gabri-ela, Cs, 1942 és idősebb korosz-tály: Férfiak: 1. Szabó József, Szépvíz, 2. Keresztes Gyula, Cs, 3. Sándor István, Szentsimon.

Legfiatalabb versenyzők: Gye-rekek: Grozea Cristian, M, Lá-nyok: Gábor Edina, Gy. Legidő-sebb versenyzők: Férfiak : Sán-dor István, Szentsimon, Nők: Iosub Gabriella, Cs.

zött a tekerőpataki Harsona fú-vószenekar szórakoztatta.

Beneveztek a tekerőpataki sí-futás egykori országos bajnokai is, akik izgalmas párharcban mérték össze tudásukat a mai bajnokokkal. Rajthoz álltak töb-bek közt az ifjúsági világbajnok-ságról egy hete hazatért Sára Péter,Vakaria Edit, Bajkó Réka és Sára Erzsébet is. Ezúttal nem húzott sílécet a lábára, de végig követte a versenyt a több olimpián részt vett György Mó-nika, aki kisbabáját is kivitte a tekerőpataki Bélakertbe: sosem túl korai megismertetni a fiatal-sággal a sportágat….A szintén többszörös olimpikon Tankó Ele-mér ellenben rajthoz állt, s bebi-zonyította, hogy bár már hosszú ideje felhagyott az aktív ver-senyzéssel, de azért még mesz-sze az öregedés. Saját korosz-tálya mellet a jelenkori generáci-óval, Sára Péterékkel is felvette a versenyt, és meg is nyerte a futamot.

A tekerőpataki verseny hagyo-mányos színfoltja a veteránok versengése. Nos, hatvan, hetven felett is lehet szeretni, művelni a sportot. A 81 éves Sándor Ist-ván a verseny legidősebb részt-vevője a magyarországi Veterán Fedett pályás atlétikai Világbaj-

nokságra készül. Célja az ara-nyérem. Sokan vannak, akik 8o évesen már annak is örülnének, ha tévében nézhetnék a sporte-seményeket. A sok síző láttán elmondhatjuk, hogy Tekerőpata-kon a sífutás hagyománya tehát tovább él, csak legyenek akik a „lángot” nem hagyják kialudni.

Az összes versenyzőt a Pro-Tekerőpatak egyesület dip-lomával és ajándékcsomag-gal jutalmazta. Kupával díjaz-

tuk korosztályok első beérke-zőjét, valamint a legidősebb és legfiatalabb férfi és női ver-senyzőket. Az Aranypatkó foga-dó forró teát szolgált fel minden versenyzőnek, és biztosította a jó hangulatot. Kisorsoltuk a Te-kerőpatak közbirtokosság által felajánlott 50 lejt tartalmazó 6 borítékot. A verseny résztvevői, a lelkes közönség elégedetten távozott Béla-kertből.

Köszönjük a támogatóknak, a

18 19

Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. február Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. február

Kiadja:

Gyergyóújfalu Község Polgármesteri Hivatala

Felelős kiadó: Egyed József polgármester

Szerkesztőség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám

Tel: 0266-350.004, 350077barazda@gyergyoujfalu.ro

Rovatszerkesztők:

ÖnkormányzatEgyed JózsefAlbert Katalin

Civil fórumCzirják Kinga

Lukács RóbertFodor Annamária

Deák LászlóGál KatalinPáll Emilia

MezőgazdaságHorváth Nina

HitéletGál Katalin

MúltidézőElekes Dániel László

ifj. Sólyom IstvánSólyom CsabaDeák Csaba

Huszár Zoltán

GyermeksarokFodor Annamária

Gál Katalin

SulivilágFodor Annamária

Csíki Ibolya

Ép testben …Horváth NinaCzirják KingaDeák Csaba

Tarkabarka – MagazinGál Katalin

Czirják Kinga

MEzőGAzDASÁG gYERMEKsAROK

„Ha valamit nem csinálnak a termelők, odakozmál a tej”- fogal-mazta meg találóan egy kedves ismerősöm a jelenlegi tejeladás körül keletkezett zűrzavart.

Azt kell tudni, hogy a nyers tejre szükség van, csak annak meg kell felelnie a minőségi előírásoknak. A nyers tejre vonatkozó előíráso-kat tartalmazzák a 924, 925, 954, 955/2002 kormányhatározatok, melyek a 178/2002-es európai ha-tározatot léptetik érvénybe. Ugyan-akkor a 389/29.08.2002 mező-gazdasági minisztériumi rendelet is előírja a nyers tej, feldogozott tej és tejtermékek minőségére vonat-kozó feltételeket, melyeket a 92/46/EEC/16.06.1992-es európai határo-zat szabályoz.

A 954-es kormányhatározat, mely a 805/05.11.2005 Hivatalos Köz-lönyben jelent meg, a IX. szakasz-

ban, az 1-5. fejezetekben írja elő a nyerstej minőségi értékeket. Az ösz-szcsíra szám nem haladhatja meg a 100.000-et/ml és a szomatikus sejtszám nem haladhatja meg a 400.000-et/ml.

Ezen előírások betartása rendkívül fontos, mivel nagy mértékben befo-lyásolják a felvásárlási árat. Ugyanis ha a minőséget vesszük figyelembe, ma a felvásárlót nem csak a tej zsír-tartalma érdekli, hanem a tej tiszta-sága és a tej fehérjetartalma is.

Az árat a tartalom és a minőség adja - Tartalom = zsír (% zsír x zsír ár) + fehérje (% fehérje x fehérje ár). Minőség szerint fizetnek többet, figyelembe véve az összcsíra szá-mot, szomatikus sejtszámot és a tej fizikai tisztaságát.

A „büntető pontokat” akkor lehet „begyűjteni”, ha a tejben antibioti-kum van és vizet adnak hozzá (ezzel csökken a fagyási pontja).

„tej-gondok” – elAdás, minőség, ár...

Dr. Horváth Nina állatorvos

„de nehéz Az iskolAtáskA”...

A matematika útvesztői után most lássuk, milyen meglepe-téseket tartalmaz számunkra a földrajz, amely a természettudo-mányok körébe tartozó tantárgy. A földrajztanulás nem negyedik osztálytól kezdődik, amikor az órarendben így találkozol vele, hiszen az alapfogalmak egy része már a környezetismeret tantárgy-ba be van építve.

A földrajztanulás első lépése, bár-mely évfolyamon, az, hogy megis-merkedj a tankönyved felépítésével. A tudatos tanulási folyamatban elen-gedhetetlen, hogy képed legyen ar-ról, minek az elsajátítása vár rád az adott tanévben. Ezt az ismerkedést a tartalomjegyzékkel kezdd! Nézd át a fejezeteket, témaköröket, majd for-gasd végig a tankönyvet, nézz bele néhány leckébe, vedd számba a ké-peket. A folytatásban tanulmányozd a tankönyv elején található jelölé-seket, melyek segítségével egysze-rűbben tudod használni a tanköny-vedet. Ne lepődj meg a sok térkép láttán, hiszen ez a tantárgy olyan, akár egy utazás, csupán képzelet-beli. Kivételt képez az ötödik és ki-lencedik osztályos tananyag, amely a földrajzi alapfogalmakkal, folyama-tokkal, általános ismeretekkel lát el, hogy e tudásodra építhesd a maj-dani ismereteidet. Példával szemlél-tetve: hiába tanulnád meg hatodik osztályban, hogy Görögország ég-hajlata mediterrán, ha nem tudnád már ötödik osztályból, hogy mit fed e fogalom, mediterrán éghajlat, me-lyek a sajátosságai, milyen tényezők befolyásolják. Következésképpen a cikluskezdő osztályok tananyaga a legnehezebb, mert rengeteg új fo-galommal, folyamattal, jelenséggel szembesültök, de nagyon érdekes is. Mindannyiótokat elvarázsol a vul-kán működése, a világűr rengeteg titka, a tengerek, óceánok mélyén zajló változások, a természet állan-dó meglepetése, és sorolhatnám

tovább a sok-sok érdekfeszítő, izgal-mas ismeretet.

E tantárgy nélkülözhetetlen eszkö-ze a földrajzi atlasz. Az atlasz tulaj-donképpen egy térképgyűjtemény, melyben jól meghatározott logikai sorrendben követik egymást a külön-böző térképek. Többször forgasd át, lapozz bele, ismerkedj vele, hiszen jó barátod kell hogy legyen. Sajátítsd el az egyezményes jeleket, a térképek jelrendszerét, mert csak így tudsz tájékozódni rajtuk. Úgy próbáld meg-jegyezni, hogy megfejted eredetüket, és emlékezetből többször lerajzolod őket. Hasznos lehet az a megoldás is, hogy az íróasztalod fölé, szobád falára, bárhová olyan helyre, amely mindig a szemed előtt van, rögzítesz egy papírt, amelyre felrajzolod az elsajátításra váró egyezményes jele-ket, magyarázattal együtt, így sokkal hamarabb rögzülnek. Forgathatod az atlaszt csupán kedvtelésből is. Így sokkal könnyebb ismereteket szerez-ni a térképről, keresgélhetsz, útvona-lakat tervezhetsz. Ez a játékos tevé-kenység nagyban megkönnyíti az iskolai térkép-munkádat. Ne feledd, hogy tanárod nem hobbiból kéri a térképen való tájékozódást, igenis, kell tudnod a térképet használni. Tu-dom, ma már rengeteg tájékozódást segítő kütyü létezik, de nem mindig lehet csak a technikára hagyatkozni. Én magam is tapasztaltam utazás közben, amikor egy kevésbé forgal-mas, de évek óta létező útszakaszon jártam, hogy az a GPS szerint mező. Mit tettünk? Az „azonnal forduljon meg!” utasításai miatt kikapcsoltuk az okvetetlenkedő masinát, és lám,

térképpel, még kétórai utazás után célba értünk.

Tehát a földrajzot csak érdeklődve, kíváncsiskodva, a fantáziád szaba-don engedésével tanulhatod. Képze-leted legyen az útitársad! E tantárgy tanulásában valóban segítséget nyújtanak az igényesen elkészített természetrajzi filmek, amelyek közel hozzák a távoli helyeket, földrajzi je-lenségeket. Ha nincsenek előzetes képeid a tanult tájegységről, vidék-ről vagy jelenségről, akkor lapozz fel egy ismeretterjesztő könyvet vagy használd az internetet, mely segítsé-gével bizony Párizs utcáit is bebaran-golhatod, ha akarod.

Amint említettem az elején, a földrajz természettudomány. Hiába találkozol néha leíró jellegű tanulni-valóval, tudatosan, ismeretterjesztő szövegként kell tanulnod e tárgyat. E tanulás módszereit megtalálod a rovat előző cikkeiben. Csak emlé-keztetőként elmondom, hogy cél-szerű a szöveg részekre bontását, kulcsszavak kikeresését alkalmazni, de ugyanakkor hasznos a kiemelés különböző színnel is. Figyelj a rög-zítésre! A magolás nem ajánlott az eredményes tanuláshoz, de a defi-níciók megfelelő elsajátításához nél-külözhetetlen a szó szerinti, pontos tanulás. Vannak meghatározások, melyeknél a saját szavaiddal történő körülírás, magyarázkodás nem fedi a lényeget, így nem fogadható el. A folytatásban majd néhány, jellegze-tesen földrajztanulás során használ-ható módszert mutatok be nektek, de addig is eredményes földrajz - (és nem csak) tanulást kívánok!

Gál Katalin

20

Barázda | VII. évfolyam 2. szám | 2014. februárTARKABARKA - MAGAzIN

szilvAlekváros buktA

A farsang idején előszere-tettel fogyasztunk hagyomá-nyos, „kőttes” tésztákat. Aho-gyan a bolondozás, jókedv, maszkurázás is ezen időszak jellemzői, úgy a finom fánkok, csörögék, bukták is. Számom-ra nagy kihívást jelent a kelt tészta sütése, gyakorlatlan-ságomból adódóan nemegy-szer elrontottam azt, pedig a tapasztaltabbak szerint „na-gyon egyszerű”. Valóban idő-igényesebb folyamat, és jó-val több odafigyelést követel, mint egy piskóta sütése, hi-szen a dagasztás, a keleszté-sek, mind-mind teljes embert követelnek. Nos, álljon itt egy hagyományos szilvalekváros bukta receptje, melyet sikerült megfelelően elkészítenem, így a kezdő kelt-tésztásoknak is bátran merem ajánlani! Jó munkát és jó étvágyat!

Hozzávalók: 25 dkg finomliszt, 25 dkg ré-

tesliszt, 3,5 dl langyos tej, 2,5 dkg élesztő, 2 evőkanál cukor, 1 teáskanál só, 1 dl olaj, 3 tojás-sárgája, 1 citrom héja, a tölte-lékhez házilag készített kemény szilvalekvár.

A kétféle lisztet összekeverjük egy tálban. A liszthalom közepé-be egy kis fészket mélyítünk, be-letesszük a cukrot, rámorzsoljuk az élesztőt, majd felöntjük egy kevés langyos tejjel, és hagyjuk, hogy körülbelül 15 perc alatt fel- fusson az élesztő. Hozzáadjuk a

többi anyagot, és jól kidagaszt-juk. Tésztánk inkább lágy, laza legyen, mint kemény. Egy órán át meleg helyen kelesztjük, tisz-ta konyharuhával leterítve. Bő-ven lisztezett lapítón átgyúrjuk a tésztát, majd téglalappá nyújtjuk (28x 42 cm). Felvágjuk kb. 7x7-es négyzetekre (24 darab lesz),

a szilvalekvárból minden kis négyzet közepére teszünk egy teáskanálnyit. Összetűrjük buk-ta formájúra, lekenjük olajjal, és szorosan egymás mellé rakva helyezzük bele a zsírozott-lisz-tezett tepsibe, majd még 20 per-cet kelesztjük meleg helyen, le-takarva. Mérsékelt lángon kb. 25 perc alatt sütjük készre.

Gál Katalin