PB 1

POZITÍV A NETTÓ EREDMÉNY IS

Milliárdos nyereséget produkált a Rába Nyrt.

LVI. évfolyam10. szám

2004. október

A Rába Járműipari Holding lapja

LVIII. évfolyam11. szám

2006. november

A Rába Járműipari Holding lapja

A tartalomból:

A jövőért:Fákat ültetett a menedzsment

Már tizenöt van:Két Kaizen

– prezentáció

Egyre nagyobb elfogadottsággal:Az RTA sikerei

3. old.

Újabb lépés:Alapkőletétela Városréten

4. old.

15. old.

Futómű Kft.:Kiépített rádióshálózat

3. old.

CIP-program:Kétszázalékosköltségjavulás

Levéltári előadás:Száztíz évesa vállalatunk

10–11. old.

6. old.

Tudásakadémia:Gazdasági

körkérdés8–9. old.

(Folytatás a 2. oldalon.)

13. old.

Megkérdeztük járműves munkatársainkat, elégedettek-e az új reptéri munkahelyükkel? (7. oldal.)

A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Rába-csoport továbbra is folyamato-san javítja teljesítményét, melynek köszönhetően a járműipari vállalat 2006 első kilenc hónapját pozitív üzemi és nettó eredménnyel zárta. Az eredményjavulás nagymértékben köszönhető a folyamatos költségkont-rollnak, a hatékonyságjavítás jegyében végrehajtott intézkedéseknek és a folyamatos üzletfejlesztésnek. A vállalat tíz százalékkal, 36,6 milliárd forintra növelte árbevételét az év első kilenc hónapjában, mely elsősor-ban az európai és a FÁK-piacok bővülésével magyarázható. A mintegy 3000 főt foglalkoztató győri társaság a 2005 hasonló időszakához képest 2,3 milliárd forintos javulás mellett 432 millió forint üzemi nyereséget realizált és 1,1 milliárd forint nettó nyereséget ért el.A Rába Nyrt. a tavaly aktualizált középtávú straté-giájának elfogadása óta folyamatosan, negyedévről negyedévre javította működésének hatékonyságát, növelte árbevételét és javította eredményét. A társaság üzemi eredménye már a harmadik egymást

követő negyedévben pozitív. Az első negyedéves 22 és második negyedéves 283 millió forintos üzemi nyereséget a harmadik negyedévben 127 millió forintos üzemi nyereség követte, melyet azonban

2 32 3

POZITÍV A NETTÓ EREDMÉNY IS

Milliárdos nyereséget produkált a Rába Nyrt.A Rába árbevételének kétharmadát adó Rába Futómű Kft. több mint nyolc százalékkal, 24 milliárd forintra növelte árbevételét, mely elsősorban a FÁK-piacokon elért 123 százalékos bővülésének köszönhető. A Futómű Kft. harmadik negyedévben elért 95 millió forintos üzemi veszteségét befolyásolta a kéthetes nyári leállás.A Rába Járműipari Alkatrészgyártó Kft. kis mértékben, 8,7 milliárd forintra tudta növelni árbevételét. A har-madik negyedévben viszont a Suzuki-szállítások felfutá-sának köszönhetően már több mint tizenöt százalékos a bővülés. Az Alkatrész Kft. harmadik negyedévben elért 29 millió forintos üzemi nyereségét jelentősen befolyásolta a szokásos háromhetes nyári leállás.

RÁBA MAGAZIN – a Rába Járműipari Holding havonta megjelenő lapja a munkatársak és a partnerek számára. Felelős kiadó: Csajbi Bernadett.A Rába Nyrt. megbízásából kiadja az X-Meditor Kft. (9023 Győr, Csaba u. 21.) Felelős

szerkesztő: Csiszka Antal. Munkatársak: Baudentisztl Ferenc, Gaál József. Szerkesztőség: 9023 Győr, Csaba u. 21. Telefon/fax: 96/618-068, 618-069, 618-063. E-mail: ujsag@xmeditor.hu

Nyomás: Palatia Nyomda és Kiadó Kft. (9026 Győr, Viza u. 4.)

A Rába Magazin a www.raba.hu honlapon megtekinthető.

A Rába Nyrt. kommunikációs szervezete: 9027 Győr, Martin út 1. 96/624-462.

Lapunk következő száma a karácsony előtti héten kerül olvasóinkhoz.

jelentősen befolyásoltak az iparágnak és szezonalitásnak megfelelő 2-3 hetes nyári üzemleállások és az opciós menedzsmentösztönző program miatti 67 milliós egyszeri tétel. Így az üzemi tevékenység eredménye 2006 első három negyedévében 432 millió forint nyereség, mely 2319 millió forinttal javult az elmúlt évhez képest. A társaság tovább javította cash-flow ésEBITDA pozícióját, mely az első három negyedévben 2429 millió forint volt.A csoport nettó eredményét jelentősen befolyásolták a harmadik negyedévet záró kötelező átértékelések. Ezek alapján a Rába 1,123 milliárd forintos nettó nye-reséget ért el az év eddigi időszakában.

Törzsrészvényeink értékesítéseA Rába Járműipari Holding Nyrt. a tőkepiacról szóló törvény értelmében, rendkívüli tájékoztatási köte-lezettségének eleget téve november 6-án vezetői részvényvásárlásról adott hírt a Budapesti Értéktőzsde (www.bet.hu) honlapján.Az Opciós Részvényjuttatási Program és a vezetői részvényvásárlási megállapodások keretében a társa-ság saját részvényeiből a közzététel napján 4603 darab törzsrészvényt értékesített – 874 forintos áron. Ezzel a Rába Nyrt. saját tulajdonában lévő törzsrészvény-állomány 633 599 darabra csökkent.Novemberben Pintér István elnök vezérigazgató 522, Abbas Mehad, Martin Olivér és Hrabovszki Róbert igazga-tósági tagok 42-42, Szabó József beszerzési, eszköz- és vagyongazdálkodási igazgató, a Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatója, Balog Béla pénzügyi igazgató és Vissi Ferenc humánerőforrás-igazgató 354-354, Urbányi László, az Alkatrészgyártó Kft. ügyvezető igazgatója 336, Torma János, a Jármű Kft. ügyvezető igazgatója 124 darab részvényt vásárolt.A rendkívüli tájékoztatás kitér arra is, hogy a társaság vezető állású személyei jelen állás szerint mekkora részvénytulajdonnal rendelkeznek. Pintér István 18 921 darab Rába-törzsrészvényt mondhat magáé-nak, míg Szabó József 7864, Vissi Ferenc 7453 darabbal rendelkezik. Balog Bélának 5477, Urbányi Lászlónak 4084, Torma Jánosnak 1530 Rába-részvénye van. Társaságunk törzsrészvényéből Abbas Mehad, Martin Olivér és Hrabovszky Róbert fejenként 514 darabot birtokol.

(Folytatás az 1. oldalról.)

Konszolidált adatok millió forintban

2006. I-III. negyedév 2005. I-III. negyedév Index

Nettó árbevétel 36.599 33.284 110 %

ebből export 23.410 21.787 107,4 %

ebből belföldi értékesítés 13.189 11.497 114,7 %

Üzemi eredmény 432 -1.887 -

Nettó eredmény 1.123 -3.260 -

EBITDA 2.429 37 6564 %

A Rába Jármű Kft. az év első kilenc hónapjában 26,4 százalékkal 5,2 milliárd forintra növelte árbevételét, mely időszakban 380 millió forintos üzemi eredményt ért el.

Pintér István tájékoztatója a Budapesti Értéktőzsdén

A kedvező számokról a pénzügyi szakemberek és az újságírók tájékozódtak

2 32 3

A rendszerbe az alábbi gépeket csatlakoztattuk:MAS SPU 20 CNC 2 darab/SINUMERIK vezérléssel,MANDELLI 5HP 5 darab/SINUMERIK 840C vezérléssel,HELLER MCH 250 5 darab/SINUMERIK 840D vezérléssel,HELLER MCP-H 250 1 darab/SINUMERIK 840D vezérléssel,EXCEL CSEPEL SL-500 1 darab/FANUC 18T vezérléssel,EXCEL CSEPEL SLT-500 1 darab/FANUC 18iT vezérléssel.

A szerszámgépek ily módon történő programellátása érdekében nincs szükség kábe lezésre . A vezeték nélküli hálózat esetén minden egyes szerszámgép tartalmaz egy vevőegy-séget, a gyártósoron pedig felszerel-tek két, vezeték nélküli hozzáférési pontot. Az egyik a szerszámbemérő konténeren található szektorsugárzó antennával kombinálva (felvételün-kön), míg a másik hozzáférési pont jelismétlőként működik. A rendszer minden csatlakoztatott szerszám-gépről távvezérelhető, azaz a gép-kezelők a szerszámgép vezérlőjéről képesek a programbetöltés, mentés, könyvtártartalom-lekérdezés kezde-ményezésére. A rendszer magját a CIMCO DNC-MAX kommunikációs program képezi.Az alkalmazott rendszer esetén a CNC-gép kezelője úgy tud programot betölteni és lementeni a vezetékes hálózat megadott könyvtárából, hogy nem kell elmozdulnia a szerszámgép mellől és nincs szükség egy másik sze-mélyre a soros vonal másik végén.A jövőben nem lesz szükség arra, hogy az NC-technológus vigye le az üzem ezen gépeihez az NC-progra-mot különféle adathordozón, továbbá a programok azonos gépek közötti cseréje is leegyszerűsödik. Jelentős mérnökóra takarítható meg az adathordozás rádióhullámokon történő továbbításával. Így az NC-technológus

TIZENÖT SZERSZÁMGÉPHEZ KAPCSOLÓDIK

Kiépített rádiós DNC-hálózat és -rendszerA napokban helyezték üzembe a rádiós DNC-hálózatot a Rába Futómű Kft. 67 ezer négyzetméteres üzemcsarnoká-ban. A kiépített rendszer sok tekintetben leegyszerűsíti és könnyen átláthatóvá teszi a tengelycsuklógyártó sor 15 CNC-gépének programellátását a nap bármely időszakában. A rendszer öthónapos átfutási idő alatt valósult meg az UNITIS Zrt. kivitelezésében.

több időt tölthet programkészítéssel, a virtuális szimuláció adta lehetőségek kihasználásával.A rendszerből mindig az aktuális álla-pothoz tartozó program tölthető le.A módszer alkalmazásával a selejtve-szély is csökken a rendszerbe bekap-csolt gépeken.

Ács Miklósműszaki számítástechnikai előadó

Laposa Csaba, aki a szerelde anyagel-látásáról írta „diplomamunkáját”, ma már a felületkezelő teamvezetőjeként is foglalkozik javaslata megvalósításával. A folyamatot már a dolgozat megírása közben – Horváth Róbert menedzser támogatásával – el is indították. Az ottani munkatársak azóta is ennek

megfelelően végzik tevékenységüket, ami azt jelenti, hogy az anyagellátás terén bekövetkezett változásnak kö-szönhetően javultak a belső folyamatok és jobbá vált a vevői kiszolgálás.Méhesné Tóth Erika a kovácsüzemi rak-tárkészletet választotta záródolgozati témának. Ennek is köszönhető, hogy

a ládahiány kapcsán már CIP-projekt is indult, továbbá az elfekvő készletek problémájával napjainkban már futó-műves szinten is foglalkoznak. A Rába Tudásakadémia III/1. modulját a kovács-üzemből három munkatárs végezte el, közreműködésükkel a rendrakásra és tisztaságra koncentráló, úgynevezett 5S Kaizent saját berkeiken belül meg tudják oldani. Ezek a programok már elindultak, sikeresen zajlanak és folya-matosan követik egymást.

Méhesné Tóth Erika és Laposa Csaba egyetért abban, hogy ilyen elfogadottság-ra korábban egyáltalán nem gondoltak. Örülnek a menedzsment bizalmának, és annak, hogy figyelnek a véleményük-re. Megtisztelőnek érzik azt is, hogy a folyamatos fejlesztés projektjeiben szintén számítanak az együttműködésükre. Jó érzés, hogy ma már a munkatársak körében is egyre inkább elfogadják őket és javaslataikat. Persze, ők is nyitottak minden problémára, és megpróbálják azo-kat megoldani, vagy legalább a megoldást keresni. Tudják, hogy a vállalat energiát, időt, és anyagi hozzájárulást nyújtott szá-mukra a képzéssel, amit szeretnének is a munkájukban visszaadni.Az RTA első végzősei egyébként a „dip-lomaosztót” követően is rendszeresen találkoznak, de az e-mail és a telefon segítségével napi szinten tartják a kap-csolatot. Örülnek egymás sikerének, és ahol tudnak, segítik egymást, sőt az RTA jelenlegi hallgatóit is. Most is meghívást kaptak, hogy vegyenek részt a III/2. és III/3. modul egy-egy foglalkozásán...

B. F.

EGYRE NAGYOBB ELFOGADOTTSÁGGAL

Az RTA első csoportjának sikereiMinden bizonnyal sokan gondolták azt, hogy a Rába Tudásaka-démia (RTA) III/1. moduljának lezártával a hallgatók szerepe csökken, a záródolgozataik pedig elsődlegesen csak a köny-vespolcot gazdagítják. Nos, a pesszimistáknak ezúttal sem lett igazuk. A már végzettek mind jelentősebb szerepet töltenek be a társaság életében és – az elvárásoknak megfelelően – a pozitív változások menedzselésében. Közreműködésükkel és összefogásukkal egyre több záródolgozatos elképzelés válik valóra, vagy éppen a megvalósítás útján tart.

4 54 5

MÁR TIZENÖT CSAPATNÁL JÁRUNK

Egy hét – két Kaizen-prezentációEgy hét leforgása alatt két Kaizen Blitz záró-prezentációt tartottak a Rába Futómű Kft.-nél. Az első a tizennegyedik veszteségfeltáró csapat egy hónapos munkájáról szólt, míg a második a tizen-ötödik piros pólós team egyhetes tevékenységét foglalta össze.

Az Emergency team tájékoztatója (balról): Csanaki Gyula, Szűcs József, Csenger Lajos, Papp Kálmán,

Polgár István Csaba

Prezentáción a H.E.A.T. team (balról): Galambos Sándor, Gregor András, Horváth Anikó, Koczur Miklós, Méhesné Tóth

Erika, Horváth Dezső

A Hatékonyság Elemzésére Alakí-tott Team (H.E.A.T.) Horváth Ildikó, Méhesné Tóth Erika, Galambos Sándor, Gregor András, Horváth Dezső (csapat-vezető), Koczur Miklós összetételben egy hónapon keresztül vizsgálta a Rába Futómű Kft. féltengely- és mellsőtengely-teamjének peremes-

féltengelygyártó sorát. A mostani prezentációjuk – az egy hét alatt valóra váltott javaslatok ismertetése mellett – elsősorban a házi feladatként megje-lölt ötletek megoldásáról szólt.A javasolt gravírozó beszerzésével a beütésre jelenleg fordított idő kettőről mindössze fél percre csökkenne, ami

éves szinten bizony jelentős költség-megtakarítást eredményezne, s gya-korlatilag egy esztendő leforgása alatt behozná a kiválasztott pontütő jelölő készülék vételárát, emellett a félten-gelyek könnyebb azonosíthatósága is fontos cél volt. A Cargill egyengetőberendezésen a karbantartóteam szakemberei az olajfolyást megszüntették, továbbá a levegőszivárgás okát is feltárták és a problémát orvosolták.A Kaizen14-team a használaton kívüli berendezések technológiai kiváltását is kezdeményezte. Az értékesítésből származó közvetlen bevételen túl jelentős megtakarítást okozna a ter-

melésből kivont gépek emulziós- és kenőanyag-felhasználásának szükség-telensége.A tetőbeázás megszüntetése már tény, a darumeghibásodás okozta állásidők csökkentése és a raktározási problémák megoldása csak javaslat. Utóbbival összefüggésben ötletként azt vetették fel, hogy az elfekvő termékeket ne a gyártósorokon tárolják (ott csak az legyen, ami a gyártásban van), hanem külön tárolóhelyen, ahol minden sor-nak lehetne egy erre a célra kialakított helye.A H.E.A.T. csapat munkája után a kimu-tatható költségmegtakarítás megköze-líti az ötmillió forintot.A Kaizen Blitz tizenötös számú csapa-ta, az Emergency team víruskeresői előzetesen mintegy 14 millió forintos költségmegtakarítást várnak javaslata-iktól, melyeket prezentációjukban fel is vázoltak. A Papp Kálmán („kutatásveze-

tő”), Polgár István Csaba, Csenger Lajos, Csanaki Gyula, Szűcs József („kutatók”) alkotta piros pólós gárda a hídtest team célterületén harmincegy ötlettel vé-tette magát észre. Ebből az első héten húszat meg is valósítottak, a többire pedig házi feladatként már megtették a szükséges intézkedéseket.A munkabiztonság javítása érdekében hívták fel a figyelmet a Thompsondörzshegesztő célgép munkadarabjának nem biztonságos mozgatására, valamint az FCV 63 NCT marógépnél ugyancsak a munkadarabok nem megfelelő be- és kirakására. Mindkét esetben a telepített daru konzoljának meghosszabbítását vagy cseréjét javasolják.

A gépek műszaki állapotából kiindulva hat berendezésnél volt észrevételük. Egy esetben a javítás már megtörtént, a többinél folyamatban van. A selejt-csökkentés végett hívták fel a figyelmeta MAN-hidak karima- és hídtest-kivágá-sának felülvizsgálatára.A kovácsládák használatát illetően – a javítási és beszerzési költségekből kiindulva – a jövő-ben lemezládák vásárlását javasolják.A prezentáció végén, a megtakarítások témakörben a hidraulikaolaj-folyás és -fogyás vizsgálatát, a hídházak nyo-máspróbázásának elhagyását, illetve a LIDKÖPIG csúcs nélküli köszörű kiemelőasztalának javítását emelték ki.Házi feladatként többek között foglal-koznak majd a hegesztőhuzal gazdasá-gosabb beszerzésével, új típusú köszö-rűkorong használatával, a használaton kívüli gyártóberendezések jövőbeni sor-sával és a normaidő csökkentésével.

B. F.

HR nyilvántartási rendszerfejlesztésA HR nyilvántartási, kontrolling rendszer tovább fejlesztése érdekében a munkavállalók valamennyi adatát egy rendszerben fogják kezelni. Ezzel a vezetés valamennyi szintje részére több adatot, információt, illetve jobb kontrollt lehet nyújtani. A munkavállalóknak az eddigi szabályok szerint továbbra is a portáknál kell használni a belépő kártyájukat, illetve a munkahelyükhöz legközelebb eső terminálnál kell rögzíteni a be- és kilépési adatokat. Az egyetlen változás az lesz, hogy ez idáig a terminál a bélyegzéskor kiírta az adott napra vonatkozó balanszidőt. A jövőben azonban a megjelenített pluszidő (percben) csak mindig az előző nappal lezárt adatokat jeleníti meg – a pluszóra tehát nem azonnal, hanem csak másnap jelenik meg a kijelzőn. A munkaidő adat kezelők az új program használatával kapcsolatban kaptak tájékoztatást, oktatást, melyen bemutatásra kerültek a rendszer biztosította új lehetőségek is.

Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a Rába Csoportnál elkezdődtek a 2007. évi központi bérmegállapodás tárgyalásai a munkáltató és szakszervezet kép-viselői között.

4 54 5

Október derekán az Ötletládába bedobott javaslatok szá-ma negyvenöt volt. Az azóta eltelt négy hét alatt négy új ötlet érkezett, így az idei ötletek száma egy híján elérte a félszázat. Az alábbiakban azonban nem egy friss javaslattal foglalkozunk, hanem egy olyannal, amely még a nyár folya-mán született. A javaslatot értékelték és elfogadták – s a

A bizottság öt új projektet indítottEgy hónappal ezelőtt arról számoltunk be, hogy a Rába Futómű Kft.-nél létrehozott projektbizottság (vezetője: Pintér István el-nök-vezérigazgató, tagjai: Kocsis Sándor operációs és minőségügyi igazgató, dr. Szőcs Károly üzletfejlesztési igazgató, Farkas Ákos értékesítési igazgató, Simon István kontrollingigazgató, Lukács György SCM-igazgató, Szüts Lajos fejlesztési igazgatóhelyettes, Alasztics Gábor karbantartás-vezető) négy téma ügyében határozott termékmegvalósítási projekt indításáról. Az azóta eltelt négy hét a bizottság által öt újabb projektet hívott életre.Kovács József projektmenedzsment- és minőségtervezés-teamvezető, a bizottság koordinátora tájékoztatta magazinunkat az új projektekről, melyek közül az egyik a Marmon részére ké-szülő két mintafutóművel foglalkozik. Az elvárás ugyanis az, hogy december közepére összeállítsák a futóműveket, mivel azokat még idén ki is kell szállítani. Bár a határidő rövid, tervszerű, intenzív és nyomon követhető munkával mindez kivitelezhető. A megter-vezett folyamathoz ütemterv készült, azaz a projekt elindult. A mintafutóművek komoly üzleti lehetőséget jelenthetnek...Projekt elindításáról és projektcsapat felállításáról határoztak a John Deere számára gyártott tányérkúpkerék-szettek tekintetében is. A partner konstrukciója alapján, vagyis megváltozott számú furat-tal és módosított felületkezelési követelmény alapján gyártandó tányérkúpkerék-szetteknél ugyancsak szoros a határidő. Hiszen november végéig kell a hat mintaszettet kiszállítani.Egy másik projekt anyagváltással kapcsolatban alakult: vizsgálják egy új alapanyag gyártástechnológiai és alkalmazási megfelelőségét. Mindez általános fejlesztési témát jelent – és a költségcsökkentést célozza. Az ötből két projekt pedig a beszerzéssel függ össze. Az egyik alternatív csapágybeszállító felkutatására indult, míg a másik a 683 típusú futómű beszerzett tételeire vonatkozó költségcsök-kentés érdekében jött létre.

B. F.

Az állandóan változó környezetben szükség van a változás, a változtatás képességére. A változás alapja a fejlesz-tés, oktatás, képzés. Erre jó példát szol-gáltat a Rába Csoport, amely a talpon maradással és a fejlődéssel válaszolt környezetének különböző kihívásaira. A változásról, a változtatásról lesz szó az alábbi cikkben is, amely a Rába Futómű Kft. új, gyakorlatorientált ok-tatási stratégiájával foglalkozik.

A oktatási stratégia szervesen illeszkedik a megfo-galmazott cégstratégiához, amelyből lebontva ha-tározták meg azokat a szervezeteket, csoportokat, munkavállalókat és hiányosságokat, amikre fóku-szálva hatékonyan lehet segíteni a cégstratégiában megfogalmazottak valóra váltását. Hiszen a siker tényezői többek között a hiányzó kompetenciák felismerése és pótlása. Így a képzés a jövőbeni tu-dásmegőrzésből és a kötelező oktatásokból adódik össze. A változást támogató vezetés után a képzési stratégia szolgál alapjául a jövő évre vonatkozó oktatási tervnek, melynek három fő része van.Csontos-Hoffer Katalin képzésfejlesztési vezető részletezéséből megtudtuk, hogy az úgynevezett előírások szerinti oktatások mellett a szervezetek és egyéni fejlesztések jelentik a főbb csoportokat. Az előírások szerinti oktatás részét képezik a kötelező (munkakörök betöltéséhez szükséges

törvények, illetve belső szabályozások írják elő ezeket, mint például a minősített hegesztői vagy a munkavédelmi képzés stb.), illetve a standard (meghatározott tematika alapján, bizonyos idő-közönként ismétlődnek, mint például a quality, azaz a minőséggel összefüggő ismeretek, vagy a cégismeret, számítástechnikai oktatások, gépis-meret stb.) képzések.A szervezetek fejlesztése szintén a cégstratégiából táplálkozik, s olyan oktatási javaslatokat tartalmaz, amelyeket az érintett területek igazgatóival egyez-tetve alakítanak ki. Az egyéni fejlesztések tárgykö-réhez az OKJ-s és RKJ-s képzések, különféle trénin-gek és konferenciák tartoznak, de ide illeszthetők a Rába Tudásakadémia formális csoportjai is.– Az egész képzési stratégia alapvető célja a minő-ségi szemlélet kialakítása és az ahhoz kapcsolódó fejlesztés, fejlődés biztosítása – tette hozzá Cson-tos-Hoffer Katalin, aki röviden arra is kitért, hogy a képzési stratégia nincs teljesítményértékelés nélkül. – A karrierépítés, az utódlás, de a helyettesítési terv is a teljesítmény értékelése alapján történik. Ebből adódóan a munkavállalóknak folyamatosan mozogniuk kell. Mint ismert, a cégstratégiát 2009-ig határozták meg, ezért aztán az oktatási stratégiát is ilyen távra irányozták elő. Ez egy hosszú folyamat, amelyben az oktatás minden egyes pillérének megvan a jelentősége.– Elsődlegesen a gyakorlatorientált képzésre koncentrálunk és számunkra nem az oktatás mennyisége, hanem a minősége a fontos! – emelte ki a képzésfejlesztési vezető.

B. F.

Cserélhető lapkák mentik meg a szerszámtestetPONGRÁCZ TIBOR ÉRTÉKES ÖTLETE

kalkuláció során bizony nagyon sokra tartották. Vagyis a társaság, továbbá az ötletadó számára is mindenképpen értékes újítással foglalkozunk.Pongrácz Tibor, a szerszámüzemben működő daraboló-team hegesztője a keményfém lapkás marók, kúpos dörzsárak és süllyesztők gyártási költségcsökkentésére adott be javaslatot. Ötletének lényege, hogy az elhasz-nált keményfém forgácsolószerszámokból a lapkák kiolvaszthatók. Az úgynevezett fészek drótkefével, folyatósugárral vagy szemcseverővel tisztítható. Ezt kö-vetően – szükség esetén az egyengetést sem feledve –, új lapkák beforrasztásával a szerszámtest megmenthető és újra meg újra felhasználható.Ily módon a szerszámtestet a lapkák elhasználódása után nem kell újragyártani, hanem a keményfém lapkák cserélhetőségével többször is használhatóvá vált. Mind-ez persze nem kevés költségmegtakarítást jelent.A társaságunknál immáron éppen húsz esztendeje dolgozó Pongrácz Tibor sürgős megoldásként ko-rábban már alkalmazta ezt az ötletét, ám most a költségtakarékosság érdekében úgymond hivatalossá is tette javaslatát. Nem az azért való elismerés, hanem valóban a jobbító szándék motiválta, miközben az ötletkártyán szavakba öntötte a véleménye szerint legolcsóbb megoldást jelentő alkalmazást.Javaslata kapcsán az is mindenképpen megemlítendő, hogy nem csupán egy típusú szerszámtestnél, hanem több fajtánál is alkalmazható, így aztán a cserélhető lapkának köszönhető megtakarítás még jelentősebb.

(B.)

A minőségpontok rendszerében az észrevéte-lek száma az eltelt egy hónap során kettővel nőtt – így most már száznégynél tartunk. A kiosztott minőségpontok száma pedig százhu-szonkettőre változott. Az utolsó pontosztásra mindenképpen érdemes kitérnünk, hiszen Aller Zoltán észrevétele, mely során hőkezelés, azaz nemesítés nélküli termékekre bukkant, jelentőségénél fogva öt (!) minőségpontot ért. A 67 ezres futóműgyári üzemcsarnokban dol-gozó munkatársunk már be is váltotta pontjait – azokat egy kulacsra és egy szerszámkészletre cserélve.

ELKÉSZÜLT A FUTÓMŰ KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA

Az oktatás minősége a fontos

6 76 7

– Ahogy az a harmadik negyedéves gyorsje lentésből egyértelműen kiolvasható, az idei üzleti terv fel-adatait, ha nem is minden soron, de tudtuk követni, viszont a következő év sikeréért újabb lépéseket kell megtennünk – fogalmazott Kocsis Sándor, a Rába Futómű Kft. ope-rációs és minőségügyi igazgatója. – 2007. január elsejére olyan bázist kell elérnünk, amely a jelenlegi szinthez képest további javulást jelent, mivel a 2007-es üzleti évet a prognózisok szerint a jelenlegi-nél kedvezőtlenebb gazdasági és piaci környezet fogja jellemezni. Az energiaárak és egyéb külső szolgáltatások költségének várható növekedése jövőre nehezebb körül-ményeket okoz, viszont mi minden negatív külső tényező ellenére a pozitív tartományban akarjuk az üzemi eredményt stabilizálni.Kocsis Sándor hozzátette: ez a cél a társaság minden szervezetére és folyamatára komoly terheket ró. Közvetlen költség tekintetében az operációs szervezet felelőssége a két százalékos javulást eredményező bázis elérése az év végére. A cél meg-valósítását komoly és szisztematikus tervezésre építettük, minden részleg és szervezet megfogalmazta a terü-letükre vonatkozóan azokat a nem

könnyen elérhető, ám reális célokat, amivel hozzájárulhat az elképzelés megvalósításához. A helyzetet nem könnyíti, viszont mindenképpen örömteli az a tény, hogy az elmúlt években a nagyobb veszteségforráso-kat már sikerült azonosítani és meg-szüntetni, így aztán a további javulás már csak több apró – ám egyáltalán nem elhanyagolható – tényezőből állhat össze.– A termelés területén teamszinten és a főbb költségbázisok szintjén megfogalmaztuk a célokat és az ahhoz vezető utat – tette hozzá az operációs és minőségügyi igazgató. – Az összességében kétszázalékos javulást jelentő bázist tehát még az év végéig el akarjuk érni. A programot folyamatosan nyomon követjük, s bár van kisebb lemaradásunk, a fel-adatként kitűzött költségcsökkentés továbbra is reális cél!– A megfogalmazott feladatok so-rában persze vannak egyszeri intéz-kedést igénylők, ám több esetben is célszerű a folyamatos fejlesztési prog-ram, azaz a CIP betervezése az adott területekre – vette át a szót Hofbauer Éva, a folyamatos fejlesztés szervezet vezetője. – A CIP létjogosultságát jelzi, hogy szervesen kapcsolódik az üzleti terv céljainak eléréséhez, s esetenként még az üzleti céloknál

jobb eredmény produkálására is képes lehet.Hofbauer Éva három CIP-programot emelt ki: a csomagolóanyag- és gön-gyölegmenedzsmentet, az átállási idő csökkentését, valamint a kiszolgáló területeken az ellátás javítását.– A tengelycsukló gyártósoron az átállási idő csökkentéséért két munkahelyen lefuttattuk a projektet – folytatta a szervezet vezetője. – A feltárt megtakarítási lehetőségeket két csoportba oszthatjuk. Vannak az úgynevezett munkahely-specifikuslehetőségek, amelyek elsődlegesen csak az adott területre érvényesek. És vannak a teamtől független, álta-lánosságban kiterjeszthető javulást hozó megoldások. A cél az, hogy ezek a vizsgálatok elérjék az összes teamet, valamennyi munkahely sorra kerüljön. S bár ez esetben több hónapon át tar-tó időszakról beszélünk, a hozadéka mindenképpen számottevő lesz!Kocsis Sándor szerint mindez első-sorban a rugalmasságban jelent elő-relépést, ami a vevői igényekhez való jobb alkalmazkodást eredményezheti. Márpedig ez a tényező jövőre akár kulcsfontosságú is lehet. Ám nem szabad megfeledkezni az élőmunka hatékonyságának javulásáról, valamint a kibocsátási volumennövekedésről, amely ugyancsak ezzel együtt jár.

Hofbauer Éva a göngyölegmenedzs-ment tárgykörből a kovácsláda ren-delkezésre állásának kérdését emelte ki, amely közvetlenül hozzájárulhat a kétszázalékos eredmény eléréséhez. A téma fontosságát jól jelzi, hogy a Rába Tudásakadémia keretein belül is felvetődött ez a probléma, mint termelést akadályozó tényező.Mint megtudtuk, olyan folyamatot igyekeznek kialakítani, amelyben a produktív tevékenységet végző munkavállaló számára nem jelent feladatot a göngyöleggel történő foglalkozás. A göngyöleg körforgá-sáért a belső logisztikai szolgáltató lesz a felelős. Konkrét számadatok alapján felmérik a ládaigényeket, és azzal kapcsolatban egy nyilvántartási rendszert is megalkotnak. Az min-denesetre már most látszik, hogy a felmerült, több százas nagyságrendű kovácsláda beszerzésének igénye megalapozatlan.– A CIP-programok és azok elfoga-dottságának egyértelműen pozitív jele, hogy mind nagyobb létszámban csatlakoznak hozzá a tevékenységet előbbre vinni tudó munkatársak – fűzte hozzá Kocsis Sándor. – A cél az, hogy a CIP-programokban aktív szerepet vállalók számát megtöbb-szörözzük.

(Baudentisztl)

MINDINKÁBB ELFOGADOTTAK A CIP-PROGRAMOK

Futóműves cél: év végéig kétszázalékos költségjavulás

A Széchenyi István Egyetem Jármű-ipari Regionális Egyetemi Tudásköz-pontja (JRET) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával, a Pázmány Péter Program kereté -ben működik a 2006–2008 közötti időszakban. A pályázat keretében elnyert 1,1 milliárd Ft támogatási összeg további 713 millió Ft vállalati forrást mozgósított . A kutatások három fő témakörben folynak: jár-műipari gyártástechnológia, korszerű járműfőegységek fejlesztése és tech-nológiatranszfer. A tudásközpont konzorciumi partnere a Rába Futómű Kft., a Borsodi Műhely Kft. és a Sapu Bt. A működés első évében kialakul-tak a kutatási együttműködés formái és a partnerek közösen dolgoznak az el indított ki lenc projekten. A kutatási ciklus októberben zárult le,

EGYÉVES A PÁZMÁNY PÉTER PROGRAM

Társaságunk hét projektben érintettaz eredményeket tartalmazó záróje-lentést ezt követően állították össze a partnerek. Az ezt tartalmazó éves jelentés a napokban nyomtatott for-mában is megjelenik.Mészáros Tamás kontrollingszakértő elmondta, hogy a Rába Futómű Kft. hét projektben vá l la l t szerepet . Tancsics Ferenc két, kovácsolással összefüggő projekttel foglalkozik, Herczeg Imre szintén két projekt-ben működik közre. Dr. Fülöp Ernő nevéhez egy projekt köthető, ahogy Opitz Andorhoz és Rákóczy Kálmánhoz is. Utóbbi két esetben a terméket is érdemes nevesíteni: Opitz Andor a Claas és John Deere traktorokhoz készülő, Rákóczy Kálmán pedig a Ka-maz, Isuzu és Skoda trolibuszokhoz szánt speciális futómű-konstrukcióval foglalkozik.

A Rába Futómű Kft. az első évben százmillió forintot meghaladó ösz-szeggel támogatta a program meg-valósítását, cserébe állami forrásból erre a célra ötvenmilliót kapott. Ez a tendencia a következő két évre is megmarad, azaz az állami pályázat keretében még százmillió érkezik,

míg társaságunk még kétszázmilliót költ a Pázmány Péter Programra.A munkáról még csak annyit: a projekt-vezetők által koordinált tevékenységben természetesen több szakember is részt vesz – mind a Rába Futómű Kft. részéről, mind az egyetem oldaláról.

(B.)

A JRET éves jelentése a konzorciumi partnerek sorában természetesen foglalko-zik társaságunkkal is. „Tradicionális magyar nagyvállalatként a Rába Futómű Kft. érdekeltsége a kutatás-fejlesztésben meglévő hagyományai miatt is nyilvánvaló, melyet több innovációs díj elnyerése is bizonyít. A mintegy kétezer embert fog-lalkoztató vállalat több jelentős termékcsoporttal van jelen a világpiacon. A cég futóműveket, illetve azok alkatrészeit állítja elő közepes és nehéz tehergépko-csikhoz, buszokhoz, mezőgazdasági és munkagépekhez. A termékskála magában foglalja a mellső, hátsó, hajtott és nem hajtott, kormányzott, nem kormányzott, illetve portál futóműveket és ezek legfontosabb alkatrészeit, főegységeit, vagyis a főhajtóműveket, differenciálműveket, ezek fogaskerekeit, a tengelytesteket és tengelycsuklókat.”

6 76 7

– Negyvenegy éve, harmadéves tanulóként kezdtem a munkát a vasúti jármű vagon gépműhelyében. Eddig kétszer költözködtem, az ezredforduló táján kerültem a hídház üzembe, idén augusztusban a reptéri 28 ezres csarnokba. Úgy gondolom, az első váltás volt a nehezebb, a problémásabb, most ugyanis a Reptéren ugyanaz a munkám, mint ami a hídház üzemben volt. A gépemet kicsit rendbe tettük, de az is a régi, a munka ritmusában, a kiszolgálás színvonalában sem érzek jelentős változást. A fejlesztések persze meglátszanak a környezeten, a mű-hely világosabb és tisztább, egy ilyen helyen szívesebben dolgozik az ember. A közlekedésre se panaszkodhatok, a buszmegálló ugyanúgy a gyár előtt van, ugyanazzal a busszal jövök és megyek, mint régen. Győrladaméron élek, céljárat van a falu és a gyár között.

MEGKÉRDEZTÜK JÁRMŰVES MUNKATÁRSAINKAT

Elégedettek-e az új reptéri munkahelyükkel?A hivatalos üzemavatás januárig várat magára, de a Rába-holding városréti telephelyéről utolsóként elköltöző Rába Jármű Kft. már nyugodt szívvel nevez-heti magát reptéri cégnek. A beszállító partnerek kamionjai a Martin úti címen, a 28 ezres csarnokban szabadulnak meg rakományuktól, októberben olyan kulcs-gépek költöztek át és álltak üzembe a Reptéren, mint például az acélszemcsés fúvató, a lézervágógép, a plazmavágók és az élhajlítók. A legutóbbi hetek sem voltak eseménytelenek, novemberi fel-adat többek között a hegesztő munka-helyek, a Benford-gyártósor, a kísérleti üzemi alkatrészgyártó gépek, valamint a tehergépkocsik és autóbuszok alvázait gyártó sor áttelepítése.

Költöznek az emberek is, a Rába Jár-mű Kft. kétszázötven munkatársának túlnyomó többsége már a Reptéren dolgozik. Ahogy már beszámoltunk róla, az ésszerűbb gyártás jeleként a 28 ezres csarnok 19 ezer négyzetmé-terét, a réginél 30 százalékkal kisebb területet foglal el a társaság. Takács László gyártásfejlesztési vezető ősz eleji nyilatkozata szerint a gépek, berende-zések, diagnosztikai sorok és persze az emberek költözködése lehetőséget nyújt a korszerűsítésre, a munkafolyamatok újragondolására, az európai gyártási környezet kialakítására. November közepén a Rába Jármű Kft. négy mun-katársát kérdeztük arról, hogyan érzik magukat az új munkahelyen.

– Három évet szakmunkástanulóként, három évet a lézervágó gép kezelőjeként töltöttem el a régi telephelyen. Október közepén települtünk át, azóta az élhajlítón dolgozom. Értek hozzá, kiké-peztek több gép kezelésére is, de kissé szokatlan ez a munkakör. Segít, hogy lényegesen jobbak a munkakörülmények, a gépek közelebb vannak egymáshoz, a munkafolyamat praktikusabban van kialakítva, mint a régi műhelyben. Minden kéznél van, nem kell anyagért, szerszámért a csarnok másik végébe rohangálni. A bejárással sincs problé-mám. Nagyszentjánosi vagyok, a folyamatos műszak miatt kifizetődőbb autóval közlekedni.

– Kedvelem a Repteret, 1963-ban itt, a 06-os csarnok-ban, a mai gabonaraktárban kezdtem a szakmát, és éveket töltöttem el többek között az öntöde hideg-üzemi részén is. Talán csak a közlekedés a problémás, autóval Marcalvárosból gyorsabban elérhető a vasúti jármű, mint a reptéri telephely. Többet kell utazniuk a szlovákiai kollégáknak és a Pápa felől vonattal érke-zőknek is. Mindez persze egyéni probléma, a lényeg az, hogy ergonómiai szempontból jobb helyre kerültünk, a telepítés folyamán felépíthettük a technológiai sort, ésszerűsítettük a gyártási folyamatokat, lerövidítettük a szállítási útvonalakat. A csarnokot persze még be kell lakni, s az is sokat lendítene a dolgon, ha az illetékesek a gázgyár felé megnyitnának egy új teherportát.

– A vasúti járműben hét év alatt több irodaépületben is dolgoztam, nem újdonság számomra a költözködés. A Reptéren korábban sohasem jártam, egyelőre ismerkedek a környezettel, egy-két sétán már túl vagyok. A munkakörülmények jók, az irodák színvona-lasak, minden frissen festett, higiénikus, a mosdókat is megfelelően felújították. A közlekedéssel sincs gond. Péren lakom, az Ipar utcai megállónál szállok át a helyi járatú autóbuszra. Ha kocsival jövök, rövidebb ideig tart az út, mint korábban.

Pirik Imre, esztergályos

Csonka György, CNC-gépkezelő

Ferecskó György, cellavezető

Csordás Hajnalka, gyártástervező

8 98 9

zért, villamosáramért, továbbá fizetünk a boltban afőzéshez szükséges „alapanyagokért”. Fontos, hogy adott bevétel (bér-fizetés) mellett minimális kiadá-saink legyenek! Ezért spórolunk (takarékoskodunk) a vízzel, gázzal, villamos árammal. A megmaradt pénzt (profitot) szórakozásra fordíthatjuk, egyébextra igényeinket elégíthetjük ki.Ugyanez történik egy vállalat esetében is. A profitérdekében, amiért egy gazdasági társaság létrejött, adott bevételek mellett a költségek csökkentése a cél. A munkatársakkal az említett párhuzamot kell elfogadtatni, megértetni.2. Minden mögött ott áll az ember, az emberi tevé-kenység. A munkatársak aktív bevonásával közösen, és itt a „közösen”-en van a hangsúly, a kitűzött célokat el lehet érni.Minden veszteség, amit a vevő nem fizet meg.Saját területemen az alábbi feladatokat tűztem ki célul:– Átszerelések számának, időtartamának csökken-

tése.– Munkaidő 480 percének produktív, hatékony kidol-

goztatása.– Technológiaienergia-költségek csökkentése (vesz-

teségek felszámolása).– Selejtkár, javítási költségek csökkentése.– A munkatársakban rejlő passzív tudás „előcsalo-

gatása”.

FAJKUSZ JÓZSEF:1. A munkavállalót érde-keltté kell tenni a gazda-sági szemlélet elsajátítá-sában, ennek tudatában, gazdaságosabban lehetne felhasználni például az energiát, és a gyártáshoz szükséges különféle eszkö-zöket, amely költségcsök-kenést eredményez.2. A Rába tartalékát képezheti a munkavállalók szak-tudása, a munkaidő és a munkaerő jobb kihasználása. A minőségi szemlélet tudatosítása fontos, mert az egyik fő veszteségforrás, a minőség – költségcsökke-néséhez vezet.

KALMÁR ANDRÁS:1. Szer intem a mun -kavállalóknak egyfajta Rába - spec i f i ku s ga z -d a s á g i s z e m l é l e t t e l szükséges lenne rendel-kezniük, hogy rálátást nyerjenek munkahelyük gazdasági helyzetére. Ezáltal lehetőségük len-ne észlelni saját munká-juk értékét.2. Úgy gondolom, hogy a Rába bennünk, azaz a mun-kavállalókban látja a tartalékokat, mert negyvenöt főt azért iskoláztak be, hogy a gyár által kitűzött célokat szem előtt tartva az itt megszerzett tapasz-talatokat alkalmazva munkahelyünkön – szorosan vett környezetünkben – a veszteségforrásokat csökkentsük és ebben minden kollégánk segítségére legyünk.

KIS GÁBOR:1. Mindenképpen fontos, hogy a munkavál la lók – munkakörüktől és pozí-ciójuktól függően – megfe-lelő gazdasági szemlélettel rendelkezzenek, hiszen ezáltal a vezetőség minő-ségre és termelékenységre vonatkozó igényei köny-nyebben megvalósulnak, a dolgozóknak nem kell min-dig „elmagyarázni”, hogy milyen óriási pénzösszegeket emészt fel egy-egy hiba feltárása, javítása, a szállítási határidők túllépése és a termelékenység romlása. 2. Véleményem szerint a Rába legnagyobb veszteségei a készletekben, továbbá a sokszínű termékpalettából adó-dó gyártási és logisztikai problémákban rejlenek. Sokat segítene a helyzeten a további profiltisztítás, a „húzó”termékekre kell jobban koncentrálni, azokból növelni a termelési volument, a veszteséges, illetve a kis darab-számban gyártott termékeinkről pedig lemondani.

REICHARDT RÓBERT:1. Természetesen legyen, a teamvezetők félévenként oktassák és tájékoztassák a beosztottakat.2. Legnagyobb tartalékaink: teljesítménynövelés. A mun-karuhacsere, mérőeszköz-beméretés, hitelesíttetés ideje csökkenti a produktív teljesítményt. A fizikai dolgo-zók ösztönzőrendszerének felülvizsgálata, teamenként más szabályozók beépítése (a jelenlegi egyes területeken már nem ösztönöz). Megfelelő minőségű acélöntvény előgyártmányok beszerzése. Ne kelljen plusz költséggel plusz műveleteket elvégezni (röntgenezés, mágneses repe-désvizsgálat, kontúrjavítás). A magas anyagselejt-százalék (homokzárvány, gázzárvány) csökkentésével ráfordított erőforrások takaríthatóak meg. Selejtköltségek csökkentése – a fizikai dolgozók szakmai továbbképzésével. Energiafel-használás csökkentése – a műhelyekben fűtési időszakban a teherforgalom leszűkítése egy kapura; meglévő automata kapu és légfüggöny összehangolása (egyidejű működés). Szerszámfelhasználás csökkentése – forgácsolószerszámok optimális ideig történő használata, lehetőség szerinti egysé-gesítés bevezetése.

BOGNÁR ZOLTÁN:1. Részben igen. Vélemé-nyem szerint a vállalat egyes szereplőinek nagy-mértékben eltérő tudás-anyagra és tudásmennyi-ségre van szükségük, mun-kájuk költséghatékony

ellátása érdekében. Alapvető elvárások persze mindenkivel szemben kellenek. Ilyen például az ener-giával, anyagokkal, eszközökkel való gazdálkodás, amit szerintem az emberek mindennapjainkban otthon is alkalmaznak, tehát takarékoskodnak a villannyal, vízzel, óvják a használati berendezéseiket, eszközeiket.2. A kérdést nem tartom egyszerűen megválaszol-hatónak. A veszteségforrások – egyes nyilvánvaló eset kivételével – egy összetett vizsgálati folyamat eredményeként tárhatók fel. Az esetek egy részében bizony befektetésekkel lehetne a leghatékonyabban megszüntetni a veszteségeket. Megoldásként szóba jöhet a folyamatok átszervezése, de akkor különböző hatástanulmányokra van szükség, mert előfordulhat, hogy az egyik helyen módosított folyamat a másik munkaterületen még nagyobb problémákat fog okozni. Ezen kívül nemcsak a közvetlen termelés-ben kellene keresni a veszteségeket, hanem a Rába különböző partneri szerződéseiben is előnyösebb feltételeket lehetne kialakítani a cég szempontjából. Úgy gondolom, a Rába potenciális tartalékai között mindenképpen jelen van a speciális területeken al-kalmazható futóművek fejlesztése és gyártása, mivel ebben a piaci szegmensben csak kevés gyártó van, a Rába számára rendelkezésre áll mind a szakmai tudás, mind a hosszú évek alatt összegyűlt széles adatbázis és tapasztalat.

MAJOR BALÁZS:1. Mindenki rendelkezik gazdasági szemlélettel, hisz mindenkinek van sa-ját költségvetése a saját háztartásához kapcsoló-dóan, amit menedzselni kell. A feladat az, hogy a magánéletbeli gazdasági szemléletet bevigyük a munkahelyre. Otthon is elzárjuk a csapot, ha nem szükséges, hogy folyjon!2. A Rába tartaléka még ma is a szellemi tőkében rejlik, ugyanakkor ez lehet az egyik legnagyobb vesz-teségforrása is. A munkatársakat képességeik alapján, a megfelelő helyen kell alkalmazni, természetesen a megfelelő motiváció biztosításával. A motiváció nem csak pénzt jelent!

TIBOLD ISTVÁN:1. Úgy gondolom, hogy mindenki, aki önállóan, saját háztartást vezetve él, rendelkezik bizonyos gazdasági szemlélettel. Otthonunkban is fizet-nünk kell a gázfogyasz-tásért, a felhasznált ví -

Gazdasági, pénzügyi kérdések a Rába Tudásakadémia III/2. csoportjáhozA Rába Tudásakadémia III/2. moduljának hallgatói számára két kérdést fogalmaztunk meg.1. Egy vállalat életében fontosnak érzi-e, hogy a munkavállalók rendel-

kezzenek pénzügyi, gazdasági ismeretekkel?2. Miben látja a Rába tartalékait, leépítendő veszteségforrásait?A kérdésekre az alábbi válaszok születtek:

8 98 9

RETTESI ISTVÁN:1. Egy alkatrészgyártási költségszámítás során a tapasztalt anyagköltség, bérköltség, energiakölt-ség arányok megdöb -bentő képet mutattak számomra. Előrevivőnek gondolom, ha kollégáink az általuk gyártott ter-mékek vonatkozásában ilyen adatokat megismernének, amelyek révén tudatosulhatna bennük, hogy milyen értékű alap-anyaggal vagy félkész termékkel dolgoznak, és ez az érték mennyivel növekszik a náluk végzett művelet során. Ezzel egyértelművé válna mindenki számára, hogy mit ér a munkája a vállalat – azaz mindannyi-unk számára, illetve hogy a hibás termékeket minél korábbi fázisban ki kell szűrni.2. A 67 000-es csarnokban rengeteg félkész termék vár további megmunkálásra, ez lassú készletforgást jelez. A magas alapanyagköltségek mellett ez azt jelenti, hogy hosszú ideig várakozik befektetett pénzünk anélkül, hogy többletet termelne. További veszteségforrás a kis tételnagyság miatt szükséges átszerelések, és az ezzel járó többletköltségek – első darab beméretése, korrekciózás és újramé-rés, laborvizsgálat stb. nagy száma. A gazdaságos működés a megrendelések, alapanyag-beszállítások, gyártásitétel-nagyságok, kiszállítási egységek minél optimálisabb beállítását követeli meg.

TÓTH N É HORVÁTH ZSUZSANNA:1. A vállalat minden egyes munkavállalójának rendel-keznie kell közgazdasági szemlélettel. A dolgozók ismerjék fel a pazarlások, veszteségek forrását, és tegyenek ellene. A ve -zetők, menedzserek és egyes funkcionális terüle-teken dolgozók (például beszerzés, értékesítés, tech-nológia stb.) konkrét gazdasági ismerettel, tudással kell, hogy rendelkezzenek. Tisztában kell lenniük azzal, hogy a tevékenységük, döntésük milyen hatással van a vállalat eredményére.2. A teljes értéklánc folyamata során jelen vannak tartalékok és leépíthető veszteségforrások, kezdve a beszerzéstől, a vevőtől való pénzbeszedés fázisá-ig. A beszerzés az optimális anyagkészletnagyság meghatározásáért , és a szükséges mennyiség biztosításáért, a termelés a határidőre történő gyártásért és a selejtszázalék csökkentéséért, a karbantartás a gépek állapotáért, a menedzsment a szükséges döntések meghozataláért (pl. amortizá-lódott gépek pótlása) az értékesítés a vevővel való kommunikációért és vevőkiszolgálásért felelős. A veszteség leépítésének egy részéhez pénzforrások kellenek, de a veszteség jelentős része a nem kellő mértékű odafigyelésből, hanyagságból, pazarlásból és hiányból származik, mely jobb munkaszerve-zéssel, fegyelemmel és minőségi munkára való törekvéssel csökkenthető. Véleményem szerint minden területen van lehetőség a minőség javítá-sára, ezáltal a veszteség leépítésére.

VILLÁM SÁNDOR:1. Véleményem szerint fontos, hogy a vállalat min-den dolgozója rendelkez-zen gazdasági szemlélettel illetve ismerettel, mert akkor azt alkalmazni tudja a munkavégzése során.2. A veszteségforrások csökkentéséért szüksé-gesnek tartom a végrehajtói szinten a termelésben dolgozó munkatársak tájékoztatását azokról az előfordult, illetve előfordulható hibákról, amelyek veszteséget okoz(hat)nak a vállalatnak az adott mun-katerületen. Azokra a veszteségforrásokra gondolok, melyek tudatosabb odafigyeléssel feltárhatók egyadott szinten a technológiai folyamat során, és nem a végső fázisban, a kész darabnál derül ki, amikor már az utána elvégzett műveletek feleslegesek, mert az alkatrész selejtes és el kell dobni. Ezeknek a veszteség-forrásoknak az összegyűjtése, a hiba által keletkezett veszteség számszerűsítése, és ezek ismertetése a dolgozókkal megfelelő motivációt nyújthat ahhoz, hogy nagyobb odafigyeléssel elkerüljék a jelentősebbveszteség kialakulását. Természetesen a veszteségek csökkentésére tett erőfeszítések eredményét is is-mertetni kell a dolgozókkal, hogy lássák a munkájuk eredményét. Ez, azt hiszem, egyfajta szemléletváltást igényel a termelési folyamatban.

PÓNÁCZ ZOLTÁN: 1. Rendkívül fontos, hogy a munkavállalók rendel-kezzenek gazdasági isme-retekkel. Például legyen fogalma minden dolgozó-nak arról, hogy ha selejtet gyárt, milyen károk kelet-keznek, lásson tisztán az anyag-, energia- és egyéb költségben, hiszen az újra-gyártás további gépi kapacitásokat köt le, ami veszé-lyezteti a határidőre történő pontos szállítást.2., A veszteségek felszámolása egyben tartalékforrást is jelent. Például jobb munkaszervezéssel, gazdaságos sorozatnagyságok programozásával a formázásnál a mintacserék száma csökkenthető. A különböző energi-aféleségek takarékos felhasználásában is van javítaniva-lónk, főként a személyes odafigyelés tekintetében.

MOLNÁR ISTVÁN1. Igen, mindenképpen hasznos lehet. 2. A saját területem a ter-mékvizsgálatok végzése. Itt talán a felesleges, értel-metlen vizsgálat folytatása vagy végzése jelenthet veszteséget.

MAGYAR ZOLTÁN1. Feltétlen fontos, mert csak így tudnak a saját területük igazi gazdája lenni, a leggazdaságosabban dolgozni. Gazdaságossági motivációk csak lendíthetnek az eredményen. 2. Igen sok szellemi tartalékot lehetne aktivizálni megfelelő elismeréssel, támogatással. A dolgozók

a hétköznapi beszélge-tések során elmondják ötleteiket, de szerintük ez senkit nem érdekel. Saj-nos még érezhető az alá-fölé rendeltségi viszony olyan értelmezése, hogy: „Te csak azt csináld, amit mondok!". Továbbfűzve a gondolatot: „Te csak ne gondolkodj, nem az a feladatod, nem azt mondtam neked". Ezen jó lenne változtatni.

HEGEDŰS GYULA:1. Véleményem szerint a cég minden munka -vállalójának megfelelő gazdasági szemlélettel ke l l megközel í tenie a problémákat. Már eddigi munkám során is próbál-tam arra fektetni a súlyt, hogy közvetlen munka-társaim érzékel jék az információk, döntések hátterében lévő pénzügyi kérdéseket.2. Az én nézőpontomból a túl komplex beszállítói lánc okozza a nehézségek nagy részét. A bonyo-lult beszállítói lánc problémáit egy meglehetősen bonyolult belső információs rendszer is fokozza, a problémák megoldását tovább lassítja. Ennek feloldását relatív kis projektekben látom, amelyek minden lépése a beszáll ítói lánc hatékonyabb együttműködésére irányul, amelyek szervezeti szempontból könnyen koordinálhatóak és meg-felelő erőforrással is rendelkeznek a szükséges fejlesztésekhez. Az ilyen problémamegoldó cso-portok f igyelmének azonban ki kell terjednie a lehető legtöbb kulcs üzleti mutató összefüggéseire az adott területen.

HORVÁTH ISTVÁN:1. Minden munkavállaló-nak törekedni, erőfeszí-tést kell tenni a tudásának megfelelően az eredmé-nyes munkavégzésen túl a – véleményem szerint fontosabb – hatékony munkavégzés eléréséért, ami lehet, hogy köznapi szóhasználatban nem, de működési ér telemben alapvető közgazdasági szemlélet. Véleményem szerint ezek a folyamatok elindultak, de még további javulást kell elérni. 2. Tartalékokat látok a „kézzel" fogható dolgokon túl az identitástudatban, amelynek hiánya vesztesé-gekhez vezethet. Fontos lenne a Rába „családhoz" való tartozás érzésének újbóli erősödése. A munkál-tatónak és a munkavállalóknak kellő súllyal éreznie kell az egymásra utaltságot, meg kell tudni érteni egymás problémáit, és meg kell tudni találni ezek or-vosolásának módját. Amennyiben ez pozitív irányba mozdul el, véleményem szerint a fizikai értelembenvett veszteségforrások is csökkenhetnek, lesznek kimutatható eredmények is.

Gazdasági, pénzügyi kérdések a Rába Tudásakadémia III/2. csoportjához

10 1110 11

A dualizmus időszakát gazdasági szem-pontból a magyar történelem legsikere-sebb periódusaként tarthatjuk számon. Az 1873. évi és az 1900-as évek elején jelentkező gazdasági válságokat leszá-mítva szinte töretlenül fejlődött Európa és természetesen az Osztrák–Magyar Monarchia gazdasága is. Világszerte ipari üzemek sokasága alakult, ezért ezt a korszakot a német nyelvterületen „Gründezeit”-ként szokták emlegetni. Szerencsére, ebben a növekedési peri-ódusban hazánk, s természetesen Győr városa is részesült az ipari és mezőgaz-dasági fejlődés áldásából.A Győrött székelő Magyar Vagon- és Gépgyár a dualizmus második gyárala-pítási fázisában, 1896-ban jött létre. Elsőként érdemes számba venni, mely té-nyezők játszottak szerepet abban, hogy e méltán híres nehézipari üzem Győr városában telepedett le. Az első telepítő tényező a város földrajzi fekvése volt. Győr ugyanis a monarchia két gazdasá-gilag prosperáló fővárosa, Bécs és Buda-

IX. GYŐRI LEVÉLTÁRI NAP

Száztíz éves a RábaGyőr három levéltára, a városi, a megyei és az egyház-megyei intézmény kilencedik alkalommal rendezte meg közös szakmai konferenciáját. A IX. Győri Levéltári Napra november 8-án, a Püspökvár Apor-termében került sor, a levéltárosok, a történészek és a múlt dolgai iránt ér-deklődő nagyközönség tizenegy előadást hallgatott meg. Áldozó István, a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár igazgatóhelyettese a 110. születésnapját ünneplő Rába Járműipari Holding alapítását és piacra lépésének első éveit idézte fel.

Az első gyártmány: petróleumszállító tartálykocsi – 1867-ből

Áldozó István: A Magyar Vagon- és Gépgyár alapítása

pest között félúton helyezkedik el. E két világváros dinamikus növekedése Győr városára is jótékony hatással volt. Ezen kívül nem feledkezhetünk el Pozsony vonzerejéről sem, Győr tulajdonképpen az Osztrák–Magyar Monarchia magyar felének északnyugati részén Pozsonynak volt a gazdasági ellenpólusa.A második, s talán ennél sokkal fontosabb telepítő tényező volt a város közlekedési helyzete. Győr ugyanis már a dualizmus korában is a térség vasúti, közúti és fo-lyami csomópontja volt, s a közlekedési gócpont eleve vonzást gyakorolt egy köz-lekedési eszközöket gyártó ipari üzem letelepedésére. A politikai tényezők közül érdemes megemlíteni Zechmeister Károly polgármester szerepét, aki a kul-túra mellett a város gazdasági fejlődését is lelkesen támogatta.Hosszas előkészületek után 1896. március 27-én Győr város politikai és gazdasági elitje összeült, hogy konkrét tárgyalásokat kezdjenek a Vagongyár alapításáról. A tárgyaláson a politikai

elitet dr. Fischer Sándor országgyűlési képviselő, valamint Zechmeister Ká-roly polgármester, a gazdasági elitet pedig a Győri Szeszgyár fő részvényesei, Lederer Emil és Lederer Richárd kép-viselték. A megbeszélésen döntöttek a Vagongyár alapításáról, majd 1896. december 20-án a részvényjegyzési ívet is kibocsátották.Az eredményes részvényjegyzéseknek köszönhetően 1896. december 28-án a Győrvárosi és Megyei Takarékpénztár helyiségében összeült a Magyar Vagon- és Gépgyár Részvénytársaság alakuló közgyű-lése. Az alakuló közgyűlésen kiderült, hogy a legtöbb részvényt Lederer Emil bécsi üzletember, a Győri Szeszgyár tulajdonosa jegyezte, méghozzá 2600 darabot. A rész-vények értéke egyébként darabonként 100 forint volt. A főbb részvényesek a következő személyek voltak:

részvényes neverészvények

száma

Feldbacher Rudolf 50 db

Dr. Fischer Sándor 50 db

Lederer Emil 2600 db

Lederer Richárd 1800 db

Kaczander Zsigmond 50 db

Dr. Rapoch Frigyes 50 db

Szávay Gyula 50 db

Wottitz Gusztáv 50 db

Wottitz Károly 50 db

Összesen: 5000 db

A felsoroltakból könnyen kiszámítha-tó, hogy a vállalat 500 ezer forintos alaptőkével jött létre, s a beruházásból elsősorban a Lederer család vette ki a részét, amelynek tagjai egyébként a rész-vényeknek közel a 90%-át birtokolták. Mivel 25 darab részvényenként volt egy szavazati joga egy személynek, a Lederer család az első tíz év közgyűlésein mindig könnyen érvényesíthette akaratát. Az alakuló közgyűlés legfontosabb napi-rendi pontja az igazgatósági tagok és a felügyelő-bizottsági tagok megválasztása volt. Az igazgatóság tagjának három évre dr. Fischer Sándort, Lederer Emilt és Richárdot, valamint Wottitz Gusz-távot és Károlyt választották meg. A felügyelőbizottságnak dr. Deáky Zsig-

mond, Kaczander Zsigmond, dr. Rapoch Frigyes, valamint Szávay Gyula lettek a tagjai. Az igazgatósági tagok éves tisztelet-díja egyébként 2500, a felügyelőbizottság tagjaié pedig 600 forint volt.A cégalapítás törvényeit tiszteletben tartva el kellett készíteni a Magyar Vagon- és Gépgyár Részvénytársaság alapszabályait is. Az alapszabály első pontjában megnevezték a vállalat fő célját : „wagonoknak, gépeknek és gőzkazánoknak gyári készítése, minden-nemű villanyos telepeknek és berende-zéseknek előállítása, ezen gyáraknak üzembe hozatala és ezen nemkülönben a kapcsolatos úgy egyéb iparoknak és melléküzemeknek folytatása…”. Az alapító okiratban rendelkeztek tartalékalapok képzéséről is. Az első években a vállalat tiszta nyereségének 5%-át egy tartalékalapba fizették be,addig, amíg a tartalékalap összege az alaptőke összegét el nem érte. Ezt a tartalékalapot részben a társasági va-gyon növelésére, részben az esetleges veszteségek pótlására kívánták fordí-tani. A gépek, gyári eszközök és üzleti felszerelések elhasználódása folytán értékcsökkenés pótlására törlesztési tartalékalapot létesítettek. A tartalék-alapok létesítésének joga a többi üzleti tevékenységhez hasonlóan elsősorban a közgyűlés hatáskörébe tartozott.A vállalat első évei meglehetősen jól sike-rültek, az első üzletévben 8500, a második üzletévben közel 40 ezer forintos nyere-séget sikerült termelni. A piaci igények

kielégítésére komolyabb beruházásokat kellett végrehajtani, ezért a vállalat alaptő-kéjét 1899-ben részvénykibocsátás révén 2 millió forintra kellett felemelni, majd 1901-re az újabb részvénykibocsátásnak köszönhetően a gyár már 4 millió forintos alaptőkével rendelkezett.A vállalat az alapító okiratban leírtaknak megfelelően először vasúti kocsik és gőzkazánok gyártásával foglalkozott. A győri üzem egyik legismertebb terméke a korai időkben a Rába Múzeumhoz tartozó petróleumszállító tartálykocsi volt, amelyet a Galíciai-Kárpáti Petróleum Részvénytársa-ságnak készítettek. Neves termék volt még a Magyar Kőszénbánya Rt. részére gyártott szénszállító kocsi is. Az 1900-as évek elején jelentkező gazdasági válság miatt azonban

A részvénytársaság alakuló közgyűlésének jegyzőkönyve – 1896-ból

10 1110 11

a gyárnak hamarosan komoly értékesítési nehézségekkel kellett szembenéznie. A vállalat vezetése a válságból való kilábalásra két utat választott.A hagyományos monarchiabeli piacon túl külföldi megrendelésekre kezdtek gyártani részben tehervagonokat, rész-ben személyszállító kocsikat. A gyár elsősorban a Brit Gyarmatbirodalom Európán túli részeibe, így Dél-Afrikába és Egyiptomba szállított személyszál-lító kocsikat és étkezőkocsikat. A gyárvezetés a piaci kihívásokra rugal-masan reagálva igyekezett a vállalat termékskáláját is szélesíteni. Elsőként a Híd- és Vasszerkezeti Osztályt hozták létre, amely részleg az ország távolabbi részébe is szállított hídszerkezeteket. Emellett meghonosították a közúti jár-műgyártást is. Az első világháború előtt gyártott közúti járművek közül a „Rába V” típusú teherautót, az „Alpha” típusú sportkocsit, valamint a „Rába-Grand” személygépkocsit említeném meg.A termékskála szélesítése komoly beruhá-zást igényelt, amelynek pénzügyi fedezetét az akkori tulajdonosi kör már nem tudta előteremteni. Ezért a Lederer család a részvényeit eladta a „Wiener Bankverein”-nek, s 1906-tól kezdve egészen a második

világháború előtti időkig e nagy múltú bécsi bank volt a Vagongyár legfőbb részvényese. Az idő előrehaladtával, s a gyár gazdasági fejlődésével párhuzamosan a vasúti jármű-gyártáson belül a személyszállító kocsik gyártásának az aránya is fokozatosan növe-kedett. A személyszállító kocsik gyártása a bonyolultabb technikai eljárás miatt lénye-gesen több munkaórát igényelt, emiatt a foglalkoztatottak száma is növekedett.A gyáralapítás mind a város, mind pedig az ország számára nagy jelentőségű volt. Tu-lajdonképpen az 1896. március 27-ei bölcs döntésnek köszönhető, hogy Győr ipari város lett, s a tehetséges vállalatvezetés a gyárat hamarosan az ország egyik legjelen-tősebb ipari üzemévé tette. A millennium évéig csak Budapesten és Temesváron volt vasúti kocsigyártó üzem, a Dunántúlon Győrben alapították az első jelentős, közlekedési eszközöket előállító gyárat. A kezdeti időkben a gyár elsősorban győri munkásokat foglalkoztatott, hamarosan azonban a környékbeli falvak lakói is a gyárban keresték kenyerüket. A vállalatnak a történelem folyamán többször kellett nehézségekkel szembe-néznie, azonban a tulajdonosi kör vagy a vállalat vezetése mindig megtalálta a helyes utat.

A Vagongyár látképe 1900 körül

A Rába Grand – 1918

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Gépjárműipari Szövetség (MGSZ) féléves jelentéseiről Onódi Gábor írt összefoglalót az Autótechnika októberi számában.A KSH adataiból kiderül, hogy 2006. június 30-án – a fegyveres testületek gépjárműveit nem számítva – 3 535 024 darab közúti gép-jármű volt forgalomban Magyarországon. Az állomány hat hónap alatt közel nyolc-vanezerrel bővült, miközben az átlagéletkor 10,5-ről 10,4 évre csökkent.Az MGSZ tájékoztatója megemlíti, hogy hazánkban az Audi és a Suzuki gyárt személyautót. Darabszámot tekintve mindenképpen az utóbbi a jelentősebb, hiszen míg az Audi Győrött az első félévben valamivel többet, mint ötezret gyártott (azt is mind exportra), addig a Suzuki 77 ezret meghaladó számban állított elő személyautót (ebből közel hatvanezer került a határainkon túlra) Esztergomban.

A MAGYAR GÉPJÁRMŰGYÁRTÁS ELSŐ FÉLÉVE

Társaságunkról is szól a statisztika

A haszonjárműveket illetően is két gyártó-val számolhatunk. A Schwarzmüller első félévi darabszáma meghaladja az ezerkét-százat (felét exportálja), a másik gyártó nevéhez 42 haszongépjármű gyártása fűződik. Ez utóbbi a Rába Jármű Kft., amely ezeket a járműveket a magyar honvédségi tender keretein belül készítette.Társaságunk szóba kerül a hazai autó-busz-gyártásról szóló statisztika kereté-ben is. A NABI 182 autóbusza mellett a Rába Jármű Kft. 22 midibusszal szerepel a listán. Az elemzés kitér arra is, hogy ezen gyártásunk a csekély darabszám mellett azonban már így is meghaladja a tavalyi egész évit.Összességében a tanulmány megálla-pítja: az idei év első hat hónapjában közel 84 ezer gépjárművet gyártottak Magyarországon, ami arra utal, hogy az ez évi termelés – főként a Suzuki fejlő-désének köszönhetően – meghaladja a 2005-ös adatot.

Az eladási adatok alapján Né -metországban úgy vélik: hiába a tisztán földgázzal hajtott autók állami támogatottsága, az elenyé-szően alacsony kereslet is arról árulkodik, hogy a gázautók nagy

Gáz van a gázautókkalpiaci áttörésére hiába is várunk. A hibrid autókban véleményük szerint nagyobb potenciál rejtőzik – erre utal, hogy ma már német földön ebből a típusból többet adnak el, mint gázautókból.

Lapinformációk szerint a Volkswagen-konszern 2008-ig ötmilliárd euróval kívánja csökkenteni az anyagköltségét. Ennek megvalósítása és a fémekkel történő spórolás érdekében megvizsgálják azt, hogy egy 0,3 milliméter vastag lemez vajon ugyanolyan jól használható-e, mint egy 0,5 milliméteres. Költségszempontok alapján, no és a nagy európai acélbeszállítóktól való függőség mérséklése érdekében a Volkswagen mind inkább kelet felé tekint. Jellemző, hogy acélszükségletének a harmadát már így is Kínából és Oroszországból szerzi be...

Egy példa a költségcsökkentésre

12 1312 13

A közelmúltban a megyei kereskedelmi és iparkamara székházában tartottak konferenciát, amely arra kereste a vá-laszt, hogy hol is tart ma az Autopolis, azaz a nyugat-magyarországi fejlesztési pólus programja. A találkozó során felvá-zolták, melyek is azok a kulcsprojektek, azaz a program egészét tekintve kiemelt jelentőségű, gazdaságfejlesztés kereteit meghatározó kezdeményezések. Se-gítségükkel lehetőség nyílik arra, hogy az Autopolis hosszú távú víziója valóra váljon, azaz létrejöjjön egy nemzetközi-leg is versenyképes, tudásalapú magyar gazdaság. A következő hét esztendő stratégiai projektjeit szeretnék a vállalati igényeknek megfelelően, azokra építve alakítani.

AZ AUTOPOLIS, MINT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM

Kulcsprojektek és vállalati igényekminden magyar leányvállalat jobb eredményeket ér el, mint a külföldi anyavállalata...A konferenciák előadásain csak úgy röpködtek a forintmilliárdok százai, no és a figyelmeztetések, hogy ezekelnyeréséhez kidolgozott programokra és összefogásra van szükség minden érintett részéről.

– A győri pólusprogram lehe-tőséget teremt az egyetem számára, hogy a tudásközpont szellemi adottságait, eszközeit a járműipar technológiai folya-matainak a korszerűsítésére, fejlesztésére fordítsa, segítve a régió kis-, közép- és nagyvál-lalatainak ilyen irányú igényeit. A Széchenyi István Egyetem az Autopolis egyik szimboli -kus jelentőségű programjának, a digitá l is város projektnek is többcélú központja kíván lenni – emelte ki dr. Kardos Károly, a Széchenyi István Egye-tem innovációs és fejlesztési rektorhelyettese.

(Az idézetek forrása az Autopolis Press.)

– Az Autopolis jövőképe, stra-tégiája számos lehetőséget rejt magában, koherens egész, amely összhangban áll a fejlesztési cé-lokkal. Győr esetében különösen fontos, hogy az innovációra, a kutatás-fejlesztésre koncentrál-jon és az ehhez szükséges hátte-ret megteremtse. A pólus nagy kihívások előtt áll: egyidejűleg kell szembenéznie a – térségen belül is meghatározó és erős – versenyhelyzettel és alkalmassá válnia a regionális, majd európai hálózatokhoz való csatlakozásra – mondta Bajnai Gordon kor-mánybiztos.

– A járműipar van akkora szeg-mens, mely egy Győr központú régiónál lényegesen nagyobbat is képes lenne eltartani. A tu-dás térben koncentrálódik és emiatt jelennek meg az agglo-merációs előnyöket hasznosító klaszterek, így jött létre a már létező autóipari klaszter is. Győr ipari tradíciói, az egye-tem és elődjének erős műszaki karai mind-mind hozzájárultak az autóipari specializáció felté-teleinek létrejöttéhez – fogal-mazott Mayer Gábor, a Győri Fejlesztési Pólus Kft. ügyvezető igazgatója.

– Győr a járműiparra, a világ-gazdaság egyik legdinamikusabb ágazatára építve Autopolisként pozicionálja magát, ami a ha-gyományokat és a je lenlegi peremfeltételeket figyelembevéve, minden bizonnyal a leg-jobb döntés. Az ipari bázisok és a Széchenyi Egyetemhez jórészt köthető tudásbázisok optimális feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy a város tudásalapú gaz-dasága kialakuljon, fejlődjön és hosszú távon biztosítsa a szükséges versenyképességet – nyilatkozta dr. Rechnitzer János professzor, a Széchenyi István Egyetem dékánja.

Az Autopolis hét kulcsprojektje: inno-vációs klaszterszolgáltatások; egyetemi kutatási alapinfrastruktúrák megte-remtése; INNO-RAAB Tudáspark és K+F együttműködések; TECHNONET Autóipari Technológiai Kompeten-cia Központ; szakképzési program; bioüzemanyag-gyártás; Autóipari Be-szállítói Park.A konferencián dr. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisz-térium ál lamtitkára is fe lszóla lt , kiemelve: minden idők legnagyobb fe j lesztés i forrásához juthatunk a megfe le lő pá lyázatokkal . Mint mondta, cél a tartós és kiegyensú-lyozott növekedési pálya . Ennek pedig Magyarországon megvan az alapja. Alátámasztásul hozzátette:

főiskolákra, hanem mindazon cégek-re is gondolok, amelyek birtokában vannak a járműiparban használható tudásnak – közösen fejlődhetnek, a köztük lévő kommunikációnak, együttműködésnek köszönhetően hamarabb meghonosodnak az egyes gyártási technológiák, minőségirányí-tási rendszerek. Ezek a folyamatok kedvezően hatnak a beszállítói bázis fejlődésére, a munkahelyteremtésre is, de legalább ilyen fontos, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő, célzott szakemberképzés is megvaló-sulhat általa.

(B.)

A kamarai magazinban Pintér István, a Rába Nyrt. elnök-vezérigazgató -ja is megfogalmazta véleményét az Autopolisról, melynek egyik legfőbb szerepét a térség kutatásfejlesztésének erősítésében és a tudáskoncentráció elősegítésében látja:– A szétszórtan, egymástól elkü -lönülve működő tudásközpontok – és itt nemcsak az egyetemekre,

Tartály a tengelyA DaimlerChrysler egy olyan után-futótengelyt fejlesztett ki, amely képes a fékhez és a tengelyben lévő légrugózáshoz használt sűrített levegő tárolására. A kilenc tonna teherbírású tengely ily módon kiváltja a hagyományos sűrített levegős tartályt, harminc-negyven kilogrammal csökkentve a jármű tömegét. A hannoveri haszonjár-műves kiállításon bemutatott ten-gelycső – a mintegy negyvenliteres térfogatával – szolgál tehát sűrített levegős tartályként. A konstrukci-ót sűrítettlevegő-csatlakozók és víztelenítőszelepek teszik teljessé.

Az ipari termelés 2006 szeptemberében 9,2 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 11,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – tette közzé az első három negyedévről szóló adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A termelés volumene az első kilenc hónapban 10,1 száza-lékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Szeptemberben a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index 3,3 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. Az ipari termelés 2006 augusztusában 9,3 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Idén, az első kilenc hónapban az ipari export 13,7 százalékkal, szeptemberben 13,1 százalékkal volt magasabb, mint egy éve. A feldolgozóipar legnagyobb exportőrének számító,

a feldolgozó-ipari kivitel több mint négytizedét képviselő villamosgép- és műszergyártás exportvolumene jelentősen, 19,1 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó ágazat, a feldolgozó-ipari kivitelből egynegyeddel részesülő jármű-gyártás 15,5 százalékkal növelte külpiaci eladásait. Az ipar január–szeptemberi belföldi értékesítése 5,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az egy főre jutó ipari termelés a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében az év első kilenc hónapjában – 1,7 százalékos létszámcsökkenés mellett – 12,3 százalékkal volt magasabb, mint 2005 azonos időszakában. Idén az első kilenc hónapban Magyarország hét területi egysége közül termeléscsökkenés csak a dél-dunántúli régióban volt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés ebben az időszakban a közép-dunántúli régióban figyelhető meg.

A JÁRMŰGYÁRTÁS EXPORTJA 15 SZÁZALÉKKAL MAGASABB

Nőtt az ipari termelés

12 1312 13

Bő egy esztendeje született határozat arról, hogy a kísérleti üzem is költözik a vasúti telephelyről a reptéri központba, azon belül is a szerszámüzem teherporta felőli részébe. A telepítési terv készítése során döntöt-ték el, hogy a jövőben mely gépekre nem lesz szüksé-gük, így aztán azokat értelemszerűen leselejtezték és a hulladék alkatrészekkel együtt elszállíttatták. Az év végi ünnepek közti időszakban már javában zajlottak az új helyen a berendezések telepítését megelőző, úgyne-vezett előkészítő munkálatok. Ennek is tulajdonítható,

KÖLTÖZÉS UTÁN A VIZSGÁLATI TEAM

Költségkímélőbb az új hely

A Rába Holding menedzsmentje faültetésbe fogott. November közepén lapátot ragadva nyolc magyar juhar gyökerére pakolták rá a kiásott földet, remélve, hogy a fácskák tavasszal „életre kelve”, szépen növekszenek majd a reptéri telephely központi irodaépületének fő-bejárata mellett. A nyolc frissen ültetett fa, nem csupán esztétikailag javít a környezeten, de megnőve kellemes árnyékot is nyújt majd az épületben dolgozóknak. A közös „kertészkedés” néhány perce egyébként min-denképpen jó és kellemes kikapcsolódást jelentett az irodai munkából, ám a faültetés soha nem a jelennek, hanem inkább a jövőnek szól...

hogy februárban a hídtestek szilárdsági vizsgálatát vég-ző gépek – a terveknek megfelelően – már munkába is állhattak. Bár az „elszakadást” igyekeztek rugalmasan végezni, volt pár hónap, amikor igazából a vasútiban már, a reptéren pedig még nem dolgozhattak.Molnár István vizsgálatiteam-vezetőtől megtudtuk, hogy ezzel az átköltözéssel a működési területük a nyolcezer négyzetméternek körülbelül a negyedére csökkent. A technológiai fogyasztásuk a felére mérsék-lődött, míg a kommunálisenergia-felhasználásuk mind-össze hét százaléka a korábbinak. A gépeknek is csak a felét hozták át: négy nagy berendezés és három kisebb átköltöztetéséről kellett gondoskodniuk. Nyugdíjazá-sokkal a munkatársi létszám is csökkent: a vezetővel együtt tizenheten alkotják a vizsgálati teamet.A csapat munkája azonban nem változott. Zömében a gyártmányok vizsgálatával foglalkoznak, de azért a főegységek szerelési munkáiba is besegítenek. Igaz, a vizsgálatok száma is jelentősen mérséklődött, a négy-

öt évvel ezelőtti mennyiségnek a felére-harmadára. Ennek oka, hogy szerencsére kevesebb a minőségi probléma, ám az is, hogy sajnos kevesebb az új fejlesz-tés. Az úgynevezett színtartó vizsgálatok pedig idővel teljesen megszűntek. Molnár István szerint a jelenlegi elhelyezésük töké-letesen megfelel. A költözéssel pedig technológiai korszerűsítés is együtt járt. Így kerülhetett sorra a hajtáslánc-vizsgálati berendezés felújítása és számító-gépes rendszerfejlesztése. A különböző fordulatszámú futómű-futtatást lehetővé tevő frekvenciaváltós hajtás beszerelése is megtörténik a közeljövőben, mint ahogy folyamatban van egy kéttonnás daru rádióvezérlésűvé alakítása. A vasútiból egyébként az egyik öttonnás darut átköltöztették, hogy a nagyobb alkatrészek mozgatását segítse.A vizsgálatiteam-vezető szólt az áttelepülés további nagy előnyéről, mely szerint közel kerültek a futóműves társüzemekhez, így aztán már nem érezhetik azt, hogy elzárja őket a távolság a társaság többi részétől és az információktól. A korábban is jó kapcsolat például a szerkesztéssel ily módon még szorosabbá vált, s ezzel tovább javult. Molnár István azért egy kedvezőtlen ten-denciáról is beszélt: problémásnak látja saját területén, de talán csoportszinten is, a szakember-utánpótlás kérdését. Fiatal villamosmérnökre például teamjének már egy ideje szüksége lenne...

Baudentisztl Ferenc

Fákat ültetetta menedzsment

A hajtásláncvizsgáló berendezés

MTS szervohidraulikus berendezés szivattyúháza és vezérlője

Hordképfelvevő berendezés vizsgálati kiértékelése

14 1514 15

Gratulálunk a jubilánsoknak!Ezúton köszöntjük azokat a munkatársainkat, akik a napokban ünnepelhetik a Rábánál ledolgozott jubileumi esztendőjüket.

40 év:Nagy András – jármű, gyártásvezető; Süle Zoltán – alkatrész, Sárvár, sajtoló gyár-tósor, esztergagép-kezelő.

35 év:Ábrahám Miklós – futómű, WP-festő- és csomagolóteam, fényező; Bálint Gáborné – futómű, tányér- és kúpkerékteam, minőségellenőr; Boros Miklós – alkatrész, Sárvár, üzemfenntartás, TMK, karbantartó villanyszerelő; Papp József – alkatrész, Sárvár, oktatás, szakmunkástanuló-oktató.

30 év:Termeczki József – futómű, 67 ezer négyzetméteres csarnok minőségbiztosító team, minőségellenőr; Balogh József – alkatrész, Mór, szerszámforgácsoló, forgácsoló.

25 év:Rózsavölgyi Ferenc – futómű, hőkezelőteam, üzemeltető villanyszerelő.

20 év:Csete Imre – futómű, felületkezelőteam, cellavezető; Herenkovics Zsolt – futómű, WP-festő és csomagolóteam, fémfelület-előkészítő.

KEVESEN ADÓZUNK A CIVILEKNEK

Mint ismeretes, a törvény szerint az adózóknak lehetőségük van arra, hogy adójuk kétszer egy százalékát civil szervezeteknek vagy egyházaknak utalják át. A 4,3 millió szja-bevallóból össze-sen 2,8 milliónak volt adófizetésikötelezettsége, közülük 1,3 millióan éltek is a lehetőséggel. Forintosítva mindez azt jelenti: az APEH idén összességében 12,8 milliárd forintot utalt át a felajánlott szja-százalékokból.Mintegy 26 ezer civil szervezet részesült a felajánlott adóból, közöttük azonban csak alig száz volt, amelynek kétezernél többen adták oda adójuk egy százalékát.Egyébként, ha mindenki döntene adója egy százalékáról, az elmé-letileg 23,8 milliárd forint támo-gatást jelentene a civileknek.

Huszonöt európai nagyváros egyete-mének részvételével rendezték meg a „kutatók éjszakája” programsorozatot. Idén, első alkalommal – sikeres európai uniós pályázata alapján – a győri Szé-chenyi István Egyetem is bemutathatta „tudományos arcát”. A magyarországi rendezvények szervezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egye-

tem, valamint a Széchenyi István Egye-tem mellett a Tempus Közalapítvány és a Mindentudás Egyeteme volt.A Széchenyi István Egyetem több mint húsz helyszínen mutatta be a laikus érdeklődőknek az intézményben vég-zett tudományos kutatásokat és azok eredményeit. A nap valamennyi rendez-vényére előzetes bejelentkezés nélkül mehettek be a kíváncsiskodók. Az este hattól éjjel kettőig tartó bemutatókon közel ezren vettek részt. – Rendezvényeinken minden korosztály képviseltette magát. A vendégkönyv, illetve a kitöltött kérdőívek alapján a fogadtatást kedvezőnek ítélhetjük. Mindez motivál bennünket arra, hogy jövőre is pályázzunk, s még több, az ideihez hasonló, izgalmas programmal várjuk az érdeklődőket – fogalmazott dr. Korén Csaba, a Széchenyi István Egyetem rektorhelyettese.

Kutatók éjszakájaAZ EGYETEM TUDOMÁNYOS ARCA

A Győri Tánc- és Képzőművészeti Is-kola növendékei az idén is bemutatják a Diótörőt. A mesebalett a karácsonyi készülődés jegyében, december 16-án és 17-én, két-két délutáni előadáson lesz látható a belvárosi Bartók-ház színpadán. Fellép több mint száz diák, a koreográfiát Bombicz Barbara, a jel-mezeket Gombár Judit tervezte.

Diótörő a Bartókban

Fájó szívvel emlékeztünkMindenszentek alkalmából a Rába Nyrt. természetesen idén is elhelyezte koszorúját a győr-nádorvárosi temető azon emlékhelyén, amelyet az 1944-es bombázás vagongyári áldozatainak emlékére emeltek. Ez a koszorú halottak napján azonban nem csupán a légitámadás áldozataira emlékeztet, hanem szimbolikusan minden olyan egykori rábás munkavállalóra is, aki valaha velünk volt, de most már nem lehet közöttünk...

A Rába kispályás labdarúgó-bajnokság-ból eddig három, pontosabban két és fél fordulót bonyolítottak le. Az első, október 14-i játéknapon a THMMB FC 8–5 arányban bizonyult jobbnak a Meglepetésnél, míg a Vörös Kisfröccs 13–4-re győzött a Brugge ellen. A második játéknapról a Meglepetés és a Vörös Kisfröccs mérkőzését december 9-ére halasztották, a THMMB FC és a 4X4 (Jármű) azonban október 28-án pályára lépett. Ennek elsősorban az előbbiek örültek, hiszen 8–1-re nyertek.

A november 11-i harmadik fordulóban a Meglepetés 10–2-re győzött a 4X4 (Jármű) ellen, míg a THMMB FC 30–1 (!) arányban „lemosta” a Brugge csapatát. Idén még két játéknap lesz: november 25-én a Brugge a Meglepetéssel talál-kozik, míg a Vörös Kisfröccsel a 4X4 (Jármű) próbál megbirkózni. December 9-én a már említett elhalasztott meccs (Meglepetés – Vörös kisfröccs) mellett le-játsszák a THMMB FC – Vörös Kisfröccs és a Brugge – 4X4 (Jármű) találkozókat. Aztán a folytatás január 20-án...

Két és fél forduló után íme a tabella:

1. THMMB FC 3 3 – – 46–7 9

2. Vörös kisfröccs 1 1 – – 13–4 3

3. Meglepetés 2 1 v 1 15–10 3

4. 4X4 /Jármű 2 – – 2 3–18 0

5. Brugge 2 – – 2 5–43 0

Rába focibajnokság

14 1514 15

Az épülő Városrét jelképes alapkőleté-telére november 14-én délután, a Rába kongresszusi termének előcsarnoká-ban került sor. Az ünnepséget szervező Engel Group többszáz vendéget hívott meg a jeles eseményre. Ott voltak azok, akik már megvásárolták vízparti lakásaikat, s azok is, akik a projekt életre hívásában, eddigi életében fontos szerepet játszottak. Az Engel legna-gyobb magyarországi beruházása a Mosoni-Duna jobb partján, a Rába-gyár egykori telephelyén hatvan hektárt foglal el. Az első ütemben másfél ezer, a beruházás végére közel hatezer lakás épülhet meg a hozzá tartozó utakkal,

GYŐR, AZ EURÓPAI NAGYVÁROS

Alapkőletétel a Városréten

műszaki és humán infrastruktúrával. A beruházás értéke meghaladja a százmil-liárd forintot.Az ünnepség vendégeit elsőként Clair Satchi, az Engel Group kelet-európai vezérigazgatója köszöntötte, majd ün-nepi beszédet mondott többek között Borkai Zsolt, Győr polgármestere és Szabó József, a Rába igazgatója. A pol-gármester elsősorban azt hangsúlyoz-ta, hogy a Városréten nemcsak lakások, hanem óvodák, iskolák, kulturális létesítmények is épülnek. Arra kérte a beruházókat, hogy a munkába győri vállalkozókat vonjanak be, s azt ígérte, hogy a városvezetés mindenben segíti

az új városrész eredeti elképzelések és határidők szerinti felépülését. Szabó József, a Rába Holding igazgatója arra emlékeztette a vendégsereget, hogy a most épülő Városrét helyén 110 évvel ezelőtt még mocsár volt. Győr elsősorban az 1896-ban Városrétre települt Vagon-gyárnak köszönheti, hogy ipari nagyváros lett, s ma egy új városrész épülhet a terü-letről kivonuló Rába telephelyén. A múltat és a beruházás előkészítésének napjait felidéző igazgató a jövőről is beszélt, elmondta, hogy a városréti beruházás jóvoltából Győr az európai nagyvárosok sorába emelkedhet. Az új lakónegyed, az európai életminőség hozzájárul a város

megfiatalodásához, szellemimunkahelyeklétrejöttéhez, Győr fejlődéséhez. Az ünnepségen aláírt alapító okirat szövegét a nagyközönség is megismer-hette. Többek között azt hallhatták a vendégek, hogy az Engel a Rába-gyár egykori területének, Győr egyik legré-gebbi városrészének ismét meghatáro-zó szerepet szán. Az itt felépülő Város-rét a XXI. század modern életformáját testesíti meg. Az alapító okirat aláírói kézjegyükkel erősítették meg azt a szándékot, amely szerint a Városrét megépítésével Győr világvárossá való fejlődéséhez kívánnak hozzájárulni.

G. J.

TECH4AUTO 2006

A Rába több szálon is érintett voltA Rába kapcsolódása a rendezvényhez több szálon történt. Egyrészt a Futómű Kft. aktív szerepet vállal a JRET működésében, másrészt a Rába Holding tagja a Pannon Autóipari Klaszternek (PANAC), amely szervezőpartnerként ugyancsak részt vett az esemény összeállításában. Aztán egy újabb szál: társaságunk a konzorcium alapító tagjaként érintett a Practing Alapítvány tevékenységében is, melynek tízéves szüle-tésnapját a rendezvény egy „practingnappal” ünnepelte. Ezen a gyakorlatorientált mérnökképzési program első évtizedéről, annak szerepéről és a jövőbeni elvárások-ról tartottak előadásokat.A Rába azonban oly módon is csatlakozott a Tech4Auto szakkiállításhoz, hogy azon kiállítóként is megjelent – méghozzá az Integris Rendszerház társaságában. Ottjártunkkor a közös standon az Integrist Bárdy László IT-projektvezető, míg a Rába Futómű Kft.-t Mészáros Zoltán CAD-rendszergazda képviselte. Mint megtudtuk, az Integris kereste meg a Rábát, hogy gépipari cégként, a gyártástechnológia bemutatásával társaságunk bemutat-kozhatna a kiállításon. Számítástechnikai vonalon pedig hozzá csatlakozva az Integris is szerepelne, bemutatva: hogyan integrálódik be ez a tevékenység az innovatív gyártástechnológiai folyamatokba.Ezen a kiállításon a Rába Futómű Kft. konkrétan az Isuzu részére készített egybekovácsolt tengely pre-zentációját tárta az érdeklődők elé, példát szolgáltatva

arra, hogy a háromdimenziós tervezési rendszert miként alkalmazták, hogyan vették igénybe a különféle számítástechnikai programokat. Ez a tervezés a CAD/CAM technológia hatékony rendszerbe állítását is je-lenti. Maga a módszer takarékosságot is jelent – mind az idő, mind pedig a költségek területén.Az Integris az Oracle alapú rendszerével támogatja a Rába termelésirányítását, biztosítja a megfelelő számítástechnikai hátteret. A kiállításon egy úgyneve-zett demoadatbázissal szemléltették, miként követik nyomon az egybekovácsolt tengelytest projektszerű gyártási folyamatát.

(Baudentisztl)

Miközben a tudósító ballagott az egyetemi csarnok kiállítóterén, s látogatók híján nagyon furcsán érezte magát, arra gondolt, hogy vajon a szakkiállítással egy időben tartott konferencia előadásait nem lehetett volna-e a bemutatóval egy légtérben megrendezni? Ez a kérdés akkor jutott eszébe, amikor látta a csarnok küzdőte-rén kialakított fórumterület üresen árválkodó székeit, amely szerinte remek lehetőséget teremtett volna arra, hogy a konferencia ottani megrendezésével folyamatosan „életben tartsa” a kiállítást is.

A hónap elején az egyetemi csarnokban rendezték meg a Tech4Auto 2006 járműgyártás-technológiai konferenciát és szakkiállítást. A rendezvény fővéd-nöke az Autopolis Nyugat-magyarországi Fejlesztési Pólus, főszervezője pedig a Széchenyi István Egyetem Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpontja (JRET) és a felsőoktatási intézmény anyagismereti és járműgyártási tanszéke volt.

A Városrét 60 hektárja A Tulipán-ház

PB

Tervből valóságAmit a számítástechnikai szakembereink digitálisan megterveznek, azt az üzemben dolgozó munkatár-saink valóságossá formálnak. A látványos fénykép-felvételek a futóműgyártás néhány pillanatképét vetítik elénk...

Matusz Károly képriportja