2009. JÚNIUSLIII. ÉVFOLYAM

602. SZÁM

Réce, ruca, vadliba,

Jöjjetek a lagziba!

T alán nincs is olyan kislány, aki ne szeretne híres színésznõ lenni.Lássuk, van-e akirõl példát vennetek? A magyar színészek albuma is

átlapozhatatlanul vastag, világhírességek is vannak közöttük, bár ebbena mûfajban a siker és a mûvészi nagyság nem mindig esik egybe. Azanyanyelvhez szorosan kötõdõ színmûvészet a nemzeti kultúra harco-

saivá teszi minden korban a színészeket, és egyben el is zárja õketa világsikertõl. Júniusi mesém azokról szól, akik lemondva a nyu-gati színpadok fényérõl a magyar nézõknek ajándékozták tehet-ségüket.

Kétszáz éve tájainkon még nem voltak állandó színházak. A tár-sulatok kastélyról kastélyra, vásárról vásárra vándoroltak. Tudjá-tok-e, hogy a vándorszínészek hányatott, kalandos sorsát élte egyideig Petõfi Sándor és Arany János is?

Déryné Széppataki Róza, az elsõigazi drámai színésznõnk a magyarnyelvû színjátszás és operaéneklésmegteremtésének hõskorában a pes-ti Nemzeti Színház mûvészeként ésvándorszínészként beutazta az egészországot, Budapesten, Kolozsváron,Kassán, Pozsonyban, Miskolcon bû-völte el közönségét.

Laborfalvy Róza nem csak az õt feleségül vevõ Jókai Mór szívéthódította meg: királynõi termete, zengõ hangja valóban fenségesmegjelenést biztosított számára a színpadon. A forradalom napján,

1848. március 15-én este, a Bánk bándíszelõadásán az ünnepelt mûvésznõmaga tûzte fel a nemzeti színû kokár-dát legnagyobb regényírónk, Jókai Mór kabátjára.

Blaha Lujza az elsõ színésznõ, akit a Nemzeti Színház örököstagjává választott, és akirõl még életében teret neveztek el Bu-dapesten. Ferenc József császár aranykereszttel tüntette ki, ésminden este ezrek tapsolták bájos, könnyed játékát.

Jászai Mari, a legnagyobb ma-gyar tragika a görög és a Shakes-peare-tragédiák hõsnõit is felejthe-tetlen mélységgel formálta meg, delegnagyobb alakítása mégis KatonaJózsef Bánk bánjának Gertrudiskirálynéja. Nemcsak nagy mûvész,hanem igaz ember és hazafi volt,aki a háború idején minden pénzétélelmiszercsomagokra és mindenerejét jótékonysági célú fellépé-sekre fordította.

Nagy magyar színészek

2

Déryné herendi porcelánszobra

Blaha Lujza egy bohózatban

Jászai Mari mint Iréné császárné

Laborfalvy Róza

3

Dédszüleitek mind hallottak Fedák Sáriról, a múlt század elsõfelének egyik legünnepeltebb primadonnájáról, aki elbûvölõ szí-nésznõ, énekesnõ, táncosnõ volt. Ady Endre és Kosztolányi De-zsõ páratlan tehetségnek tartotta. A Pál utcai fiúk írója, MolnárFerenc kevésbé, mert õ feleségül vette, és szeszélyes természe-tét is megismerte.

Bajor Gizi a színpad,Karády Katalin a filmvá-szon csillaga volt a máso-dik világháború végéig.Fényes pályájukat ket-tõbe törte a kommuniz-mus. Karády Katalin ésJávor Pál filmjeit azon-

ban ma is gyakran vetíti a televízió, Karády mélyen búgóénekhangját pedig népszerû hanglemezek õrzik.

Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán neve elválaszthatat-lan a színpadon, a filmvásznon és a magánéletben is. Ró-meó és Júliától a magyar történelem és irodalom hõseiigminden jelentõs párost megformáltak mélyen, hitelesen,máig lobogó szenvedéllyel.

Vajon Shakespeare-nek melyik alakítás tetszett volna jobban?Másik nagy párosunk – nemcsak a Rómeó és Júliában, hanemsok kitûnõ filmben: Tolnay Klári és Darvas Iván.

Törõcsik Mari egyetlenelõadás alatt 18 évesbõl 70évesre tudott és mertöregedni. Legelsõ filmjét, aKörhintát a cannes-i film-fesztivál Arany Pálma díjárajelölték.

Karády Katalin és Jávor Pál egy forgatás szünetében

Tolnay Klári és Darvas IvánRómeó és Júliaként

Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán

Fed

ák S

ári m

int

János

vité

z

Amai híresességek minden lépését pletykára éhesriporterek, filmesek, fotósok nyüzsgik körül. A régi-

eknek kevesebb reflektor- és villanófény, de talán többvirág, taps és szeretet jutott.

Zsigmond EmeseTörõcsik Mari és Soós Imre a

Körhinta címû filmben

Óvodai ünnepélyen vagy az iskolában biztosan adtatok már elõlakodalmast. Neked mi volt a szereped? Menyasszony, võle-

gény, netán võfély voltál? Régen a falusi gyerekek kedvenc nyári já-téka volt a lakodalom. Koszorút, bokrétát árokparti virágból kötöt-tek, a fátyol egy függönydarab, a papi palást egy pokrócka volt, ésmár indulhatott is a násznép. A szertartás szövegét kívülrõl fújták agyerekek, hiszen a falu minden esküvõjén ott bámészkodtak.

Társad leszek jóban, rosszban –fogadják egymásnak a házasságra

lépõk. Tízezer éve szerte a világon egyfor-mán szent ez a fogadalom, fontos és boldogez a pillanat nemcsak a mátkapár, a család,

hanem az egész közösség számára. Meg is adja a módját mindenközösség pompás ruhákkal, hosszú szertartással, vidám mulat-sággal. Koronként, népenként igen eltérõek ezek a szokások, de alényegük egy: esküvel összekötni, beavatással felkészíteni és aközösség erejével elindítani a fiatalokat a családi élet jót is, rosszatis tartogató útjára, melynek legszentebb célja a gyermekáldás,elválasztója pedig csak az ásó, kapa és nagyharang lehetett.

HHoollttoommiiggllaann,, hhoollttooddiiggllaann......

4

Anyanyelvünk õrzi hajdani szoká-sainkat. Az eladó lány és a võ(vevõ)-legény kifejezés arról mesél, hogy ahonfoglalás korában a legény szü-lei leánykéréskor valóban vételáratfizettek a leány szüleinek, akik vi-szont gazdag hozománnyal, díszeslószerszámmal, nyereggel adtákférjhez lányukat. Nem volt ritka, és

nem volt szégyen a lányrablás sem. Az újasszonyt a férj ölben vitte be szülei házába,és tisztelettel mutatta be nekik. A küszöbrenem léptek rá, az ugyanis az õsök tanyája.

Régen falvainkban alány jegykendõt hímzett, afiú sulykot faragott, ezzeljegyezték el egymást.Háztûznézéskor kiderült,mennyire módos, takarosa leány. A nem szívesenlátott kérõ szûrét kitettéka tornácra. A kézfogóvalnemcsak a fiatalok, ha-nem családjaik is életreszóló szövetséget kötöt-tek.

A széki menyasszony pártájában, a võlegénybokrétájában a zöld rozmaring az örök hûség, apiros virág a szeretet jelképe. VA

S G

ÉZA

fot

ója

Lász

ló G

yula

raj

za

Mi a võfély

feladata?

Kocsira ágyam, kocsira ládám. A legény aházat, a leány a bútort, az edényt, a születéseóta készülõ és a haláláig kitartó szõttes, var-rottas kelengyét vitte a házasságba.

A királyi családoknál az esküvõ hatalmiszövetséget jelentett, a kis hercegeket, her-cegnõket szüleik gyakran már a bölcsõbenegymásnak ígérték, eljegyezték, és zsenge

gyermekkorukban össze is eskették.Hogy megtanulja a nyelvet, a szokáso-kat, késõbbi uralkodói feladatait, a ki-rályi gyermek kiskorától az idegenudvarban nevelkedett.

Esküvõ szavunk a szent fogadalomra, a házasság, házas-ember a most már külön házzal rendelkezõ újcsaládra (arokonok, barátok építették fel kalákában az esküvõ elõttihetekben), a lakodalom az eszem-iszomra, a menyegzõ aleány menyecskévé, mennyé válására utal. Örömanya,örömapa szavunk a lagzira biztosan, a késõbbiekre nemmindig volt jellemzõ. Az anyós egy tõrõl fakad az anyával, deinkább mostoha, mint édes szokott lenni: ezért mondják,„anyósod emleget” – ha valaki beveri a könyökét, és ezérthívják anyósülésnek az autó legveszélyesebb székét.

Szent István és Gizella kézfogó-ja. Géza fejedelem azért választottaki fia számára a bajor hercegkis-asszonyt, hogy házasságuk által azÁrpád-ház a legrangosabb európaiuralkodóházakkal kerüljön rokoniszövetségbe.

5

A királyi kézfogót, esküvõtnagy pompával tartották meg,hetekig folyt a dínomdánomHencidától Boncidáig. A sze-

gények alamizsnát, az elítéltek kegyelmet kap-tak, hogy mindenki hálával emlegesse a királylakodalmát. A parasztlakodalmak egyszerûbbkülsõségek között, de ugyanolyan vidáman teltek.

Hány évesenkerült Szent

ErzsébetThüringiába?

Kaz

ári

lako

dalo

m

Bruegel festménye

Matyó esküvõ

Két magyar

királylányt

Lengyelországba

adtak férjhez.

Kiket?

Nemcsak a jókedv volt közös királyokés szegények lakodalmán, hanem az is,hogy legtöbbször a szülõk választottákki gyermekük párját, és a võlegény fize-tett a menyasszonyért: az ókori Kíná-ban, a kétszáz évvel ezelõtti Afrikábanvasból készült ásókkal, a csendes-óceániszigeteken kagylóval, tollakkal.

A ránk maradt gyönyörû etruszk síremlékek bizonyít-ják, hogy Nyugat-Európa elsõ civilizált népe, az etruszk2800 évvel ezelõtt Itália területén megvalósította azt, amireminden mai család vágyik: a feleség egyenjogú társa voltférjének, a megértõ szeretet nem csak egy életen át, ha-nem a síron túl is tartott.

Az ókori Egyiptomban a mi családmodellünk sze-rint, egy férj, egyetlen feleséggel és gyermekeikkelkölcsönös tiszteletben, szeretetben élt. A lakomákonmeghitt, kis asztalok mellett mulattak, agyag, pala ésalabástrom edényeket használtak.

A maják és aztékok is monogámok voltak (egyférj, egy feleség). Az esküvõn a menyasszony arcátsárga és vörös festék díszítette, ruháját összekötöttéka võlegényével, a tûz mellé közös gyékényre ültettékõket, hiszen ezentúl elválaszthatatlanok voltak. Nagylakomát csaptak, ahová a vendégek virággal, ajándék-kal érkeztek.

A szultán háremérõl az Ezeregy éjszaka meséiben olvastatok. Az arab világban a tehetõ-sebb férfiak ma is több feleséget vesznek, és nagycsaládban élnek. A házassági szerzõdést a lányapja és a võlegény köti meg. Van olyan közösség is, ahol a fiatalok csak a lakodalmi mulatságután találkoznak. A gyöngy, a lefátyolozott arc az ár-tatlanság jelképe. Az eritreai muzulmán meny-asszonyt szamárháton, fátyollal letakarva viszik férjeotthonába.

Az elzárt hegyi falvak, tanyák lakói régen, sõt Ma-rokkóban még ma is évente egyszer leányvásárttartanak, ahol a felékesített lányok hozományukat ésmagukat kínálják a nõsülni szándékozó legényeknek.

6

Tiéd leszek, enyém leszel, ásó, kapa válasszon el. Engem vígan elviszel, együtt szépen megleszünk, az esküvõn is ott leszünk.Gáll Anna, Gyergyószentmiklós

Menyasszony, võlegény, de szép mind akettõ, oly szép mind a kettõ, mint az

aranyvesszõ... Ha szépségük mellé hûség,megértõ szeretet is társul, nemcsak a menyeg-zõn, hanem holtukig boldogok lesznek.

Japánban a võlegény rokonai sorfalat állva fáklyákattartanak az érkezõ menyasszony feje fölé, aki egyenesena konyhába siet, és elkészíti az elsõ teát, ezzel „vizs-gázik” asszonyként.

7

A szikh esküvõn közös imával, hosszú sállal,virágfüzérrel kötik össze az ifjú párt.

A hinduknál az egész falu részt vesz az eskü-võn. Az ifjú pár az esti szertartás kezdetéig nemehet semmit. A menyasszonyt hordszéken viszik avõlegény házához, aki piros festékkel megfesti alány homlokát és hajválasztékát, ezzel fogadva õtasszonyává.

Vakon megy a házasságba? A kínai meny-asszony vérvörös ruhát, fátylat visel. Kíná-ban már az eljegyzésre is 5000 vendéget hív-nak. Hányan lehetnek az esküvõn?

A Kószabósza-sorozatot írta és szerkesztette

Zsigmond Emese,

rajzolta Müller Kati.

Ismeritek más

nevét a meny-

asszonynak, az

anyósnak,

apósnak?

Kedve támadt egyszer a szegény szé-kely legénynek, hogy megházasod-jék.

– No, ide ne hozz menyecskét – förmedtrá az anyja. – Lám, a szomszédban az a he-gyes nyelvû menyecske is hogy bánik azura anyjával! Velem is úgy bánhatna a te fe-leséged.

A legény azt mondta nagy dérdúrral:– Ne tereturáljon annyit, édesanyám;

hisz immár mind megházasodtak a falubana legények, akik velem egykorúak voltak,most már én következem.

Azzal fogta, s elindult feleséget keresni.Ment, ment hegyen, völgyön, sík mezõ-

kön keresztül, míg egy fényes rézhídhoznem érkezett. Ott meglátjaõt egy fehér szakállú öreg-ember, s azt mondja neki:

– Menj csak föl, semmit nefélj, de csak lábujjhegyen járjrajta, mert különben ott-hagyod a fogadat. Mert ez azördög hídja. Ott veszett egy-szer egy egész násznép isszekerestõl, lovastól, võlegényestõl, meny-asszonyostól csak azért, mert dörömbölve,vágtában nyargaltak át rajta!

A szegény legény nagy vigyázva átment arézhídon, éppen azon módon, ahogy a fehérszakállú öregember megtanította.

De alig haladt a hídon túl, az ördög csak ki-ugrott a híd alól, s ezt kiáltotta neki:

– No, te legény! Amiértolyan becsületesen mentélkeresztül a hidamon, hogynem háborítottál, én tégedmegjutalmazlak. Megkapodtõlem, amivel kiálljad a lako-dalmi vendégséget. Mikor

visszajöttök a menyasszonnyal együtt, éppenitt menjetek el. Most pedig csak menj a kilen-cedik faluig. Azt a falut Jámbortelepnek hívják.A falu végén lakik egy gazdaember. Van nekihárom lánya; kérd a legkisebbiket. Ha azt nemadják, kérd akármelyik másikat.

A szegény legény ment egyenest ahhoz aházhoz, ahová az ördög igazította.

A lányok gyanították, hogy mi járatbanvan, forgolódtak, sürgölõdtek körülötte. Alegény elõhozta, hogy bizony õ elvennévalamelyik lányt, ha adnák.

– Nekem éppen ez is jó volna! – mutatott alegkisebbikre.

– Hej, öcsém – mondja az apa –, az aszta-got sem a fenekén szokták megkezdeni. Nemadom a legkisebbet, míg a két nagyobb elnem kelt.

– Nem bánom, ha a legnagyobbat adják is– mondja a legény.

Tüstént papot hívattak, s még aznap megis történt az összeesketés, jót ettek-ittak, sazzal útnak indult az új házaspár.

Mikor a hídhoz érkeztek, kiugrott azördög, s nagyot kiáltott:

– Hó! Megálljatok! Hadd adjam meg, amitígértem!

8

AZ ÖRDÖGKILENC

KÉRDÉSESzékely népmese

ILLYÉS GYULA feldolgozásában

Azzal kihajtott kilenc kövér disznót a híd alól.– Kettõnek az aprólékjából álljátok ki otthon

a lakodalmi vacsorát, kilencnek a szalonnájátaggassátok fel a padlásra, és éljetek abból taka-rékosan. Négy hét múlva megkereslek. Ha ki-lenc kérdésemre meg nem tudsz felelni, elvesz-ted a kilenc disznó szalonnáját, s még egyéb ba-jod is lesz!

A fiatalok otthon pontosan úgy tettek, ahogyaz ördög mondta. Mikor a négy hét éppen be-telt, egy rongyosnál rongyosabb, koldusformaidegen szállást kért éjszakára. Adtak neki jószívvel, s vacsorával is megkínálták.

Aztán lefeküdtek. A koldus is lefeküdt a tûz-hely elé, a hamuba.

Éjfél felé kopogtattak ám az ablakon. Azördög volt ott, s bekiáltott nagy dörgõsen:

– Alszol-e, gazda?– Nem alszom! – feleli a koldus a tûzhely

elõl a gazda helyett.– No, azt kérdem tõled elsõben is – mondja az

ördög –, mi van a világon, ami csak egy?Feleli a koldus:– Egy nap van az égen, egy feje van minden

embernek.– Tudsz-e valamit a kettõre?– Akinek két látó szeme van, szerencsés

ember: mindent tisztán láthat a nap alatt.– Mit tudsz mondani nekem a háromra?– Amelyik házon három ablak van, az elég

világos.– Hadd halljam, mit mondasz a négyre!– Négy kerék elég egy szekérre, több nem

is kell.

– Hát tudsz-e valamit mondani az ötre?– Öt kézujj elég egy kardnak a marko-

latára.– Mondj valamit a hatra!– Akinek jó hat ökre van, szánthat,

vethet, boronálhat segítség nélkül is.– Tudnál valamit mondani a hétre is?– Akinek hét lánya van, annak fõhet a feje,

míg rendre mind a hetet jó helyre férjhezadhatja.

– Mondj valamit most a nyolcra!– Akinek nyolc asztaga van a csûrkert-

ben, az nem szorul másra kenyér dolgában.Kérdi haragosan az ördög:– Hát utoljára, mit mondasz a kilencre?Feleli a koldus:– Akinek kilenc disznó szalonnája van a

padlásán, nem fut a szomszédba pörkölni-valóért!

Az ördög elámult a kész feleleteken, azthitte, a gazda felelget neki.

– No, légy hát magadnak! Látom, többettudsz, mint én!

Azzal ellódult, ahonnan jött, de még a lépé-sén is hallatszott, hogy eszi a méreg.

Az új gazda pedig másnap reggel jóltartotta akoldust étellel, itallal. Adott neki útravalóul só-dart, disznólábat, s más egyebet, amije volt,amiért az õt kisegítette a bajból. Õ maga pedigs a felesége addig igyekezett, hogy hamarosanjószágot szereztek, arra házat építettek. Az asszony jó asszony volt, sokat segített még azura anyjának is. Még ma is süti a palacsintát, haa kilenc disznó szalonnája el nem fogyott.

9

CSILLAG ISTVÁN rajzai

10

A madarak világában rendkívülváltozatos a párkapcsolat.

A kakas a hárem korlátlan ura.Ám a kiváltságos helyzet kötelezett-ségekkel is jár: ha egy szép kövér gi-lisztát vagy csimaszt talál,nem kapja be õ maga, hanema népes „hölgykoszorúra” isgondol: – tuk-tuk-tuk – kiáltjailyenkor, mire minden tyú-kocska köteles hanyatt-hom-lok odarohanni. Persze a ka-kas nem tyúkeszû: nem min-dig van ám ízes falat, amikora gyülekezõre kiadott pa-rancs elhangzik! Van úgy,hogy egyszerûen csak magakörül akarja látni nejeit.

A hûség mintaképe agólya? Távolról sem! Mit látugyanis a falusi ember, aki-nek a házán gólya fészkel?Tavasszal elõször a hím érkezik meg, és nyom-ban nekilát a fészek tatarozásának. Pár napmúlva a tojó is megjön. Fekete István kedvesmadara, Kele vidám kelepeléssel fogadja.Hogy ragaszkodnak egymáshoz! – gondoljameghatódva az Ember. Pedig nem mindig a ta-valyi feleség a frissen érkezett. Van úgy, hogykésõbb egy újabb „nõszemély”, talán éppen atavalyi feleség is betoppan. Ilyenkor a két tojórögtön hajba illetve tollba kap, a háziúr pedigszerényen félrevonulva nézi, hogyan csépelikegymást a hölgyek, hogy aztán a verekedésbõlgyõztesen kikerülõvel folytassa a fészek javít-gatását, mintha mi sem történt volna. Mindeztaz Ember azóta tudja, amióta gyûrûzik a mada-rakat: a gólyák lábára erõsített különbözõ szí-nû mûanyaggyûrûk elárulják, hogy kik a jöve-vények.

Az énekesmadaraknál a fészekaljnyi fió-ka etetése komoly munkát jelent, amit ket-ten is alig gyõznek, a „házasság” azonbanegyetlen költési periódusra szól, utána a párokszétválnak.

Vannak olyan fajok is, ahol a hûség egyéletre szól, és a párok jóban-rosszban kitar-tanak egymás mellett. Ezek közé a fajok közétartoznak a csókák, a nyári ludak, a baglyok és

a papagájok. A csókáknál a házas-ságot „jegyesség” elõzi meg. Ilyen-kor a „jegyespár” méltóságteljesenlépked egymás mellett, a võlegénygyengéden eteti menyasszonyát, aki

lágy, bensõséges hangokkalviszonozza a kedvességet. Aférj párjával szembeni gyön-gédsége az évek hosszú so-rán át sem lanyhul.

A nyári lúd-családot aközös „diadalgágogás” tart-ja össze, amiben idegen csakakkor vehet részt, ha a „le-gény” beházasodik a család-ba. A fiatal gúnárok úgy „te-szik a szépet” választottjuk-nak, hogy feszes tartásban,peckesen sétálnak a közel-ben, és nehéz testükkel hakell, ha nem, légi bemutatóttartanak. A szende lúdleány-

zók nem verik dobra, ha tetszik nekik a mu-tatvány, csak szemük sarkából lesnek oda. Aházasság itt is életre szól, és egy évig tartó je-gyesség elõzi meg.

Áprilisi megfejtés: Bölény, tigris, kenguru és

dingo nem él Afrikában.

Könyvjutalmat nyer-tek: Nagy Eszter, Dicsõ-szentmárton; Nagy EdinaRenáta, Ráton; az érkört-vélyesi IV. C osztály.

!HHaavvoonnttaa

33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

LÉGY APÁROM!

BITAY ÉVA

Szeresd és óvd az erdõt!Ha a nagyvakációban az er-dõ hûvösében pihensz, gon-

dolj arra, hogy egyetlen bükkfa lombkoronája na-ponta annyi oxigént bocsát ki, amennyi tíz emberszükségletét fedezi. Társítsd a fát a levelével:

1. juharfa 2. szilfa 3. tölgyfa 4. vadrózsa

A B C D

KKIISSKKÓÓPPÉÉ

Ásó

, ka

pa s

a n

agyh

aran

g vá

lass

zon

el e

gym

ástó

l!

�1AAkkvváárriiuumm

PPáávvaa

�3

�412

�2

CCsseerréépp--

ffiigguurráákk

NNaappeelllleennzzõõ

A CSER Kiadó Cserépfigurákcímû kiadványából

A nagyváradi Szent László Óvodában Elek-NyitraiAndrea óvó néni irányításával készült ez a vidámakvárium. Kartondoboz oldalaira vágj ablakot, aljáraragassz kagylót, kavicsot, tetejére a cérnaszálak vé-

gét, amiken az úszkáló halak függnek. A sablon alapján színespapírból szabd a halakat.

13

�1

Színes csomagolópapírból vágj le 24 cm hosszú, 3-4cm széles csíkot. Hajtogasd harmonikára. Csukdössze, és egyik végét egy öltéssel vagy ragasztósza-laggal rögzítsd. Az egyik szélére a kivágott, össze-

hajtott és megragasztott pávát majd egy pálcikát, a másikracsak egy pálcikát ragassz. Összecsukva ezen az oldalon látha-tod, kinyitva a másik oldalon pompázik.

�2

A rafiababák feje átfúrt fagolyó vagy habszivacs gömb, testükapró cserép, kezük, lábuk, hajuk színes rafia vagy fonal. Mozgópupillájú szemük, gyöngyszem orruk úgy is szép, ha csakmegrajzolod.

A virágtartó baba három, méretben találó cserépedénybõl készül. Hajarafia vagy fonal, kalapjában virág nyílik.

�3

Másold a napellenzõt fehér vagy színes kartonlapra. Vágd ki, díszítsd színes papírdarabkákkal. Kétszélébe papírtûzõvel rögzítsd a méretre szabottgumiszalagot.

�4

Nyár, nyár, nyár,sose várjál!Weöres Sándor

1

2

3

4

5

6

Á

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

1

2

3

4

5

6

SZ

R O K

U F

I A L

Z A L

D B

B Ö B

K P R

P A

O I A

L U R

K P

M I R

K P T

SZ K

Á A O

T A T

Ö Ü

S Õ K

14

1. Téli csapadék

2. Nem az

3. Libabeszéd

4. A végén nyû!

5. Tehénbeszéd

6. Pénzbeli érték

7. Téli sport

8. A közepén szól!

9. Földet forgat

10. Sáros Antal névjegye

1. Cipészszerszám

2. Nem én

3. Nem régi

4. Járunk rajta

5. Esztendõ

6. Folyadék

7. Magam

8. Egye a közepén!

9. F!

10. Szintén ne

11. Kis Jani névjegye

12. Kettõ meg három

13. Folyadék

14. Kis Sára névjegye

TTAALLÁÁLLDD KKII!!

A hat négyzet mindegyikébeegy-egy konyhakerti növény ne-vét valamint egy felesleges betûtrejtettünk el. A jelzett betûktõl in-dulj, a sakkbeli lóugrás szabályaiszerint keresd a szavakat! A feles-leges betûkbõl egy újabb zöldségnevét olvashatod össze.

�

Nyári szórakozás 2.�

Ide biztosan szívesenjársz a vakációban, haszép az idõ. (A középsõ betûminden szónál Á.)

1. Téli nyakravaló 2. Na-gyobb edény 3. Ollós állat 4.Az ábécé elsõ betûi 5. Tópartinövény 6. Skandináv nép

�

Nyári szórakozás 1.1. Ádám párja 2. Csapból

folyik 3. Aromája 4. Hoz el-lentéte 5. Csapadék 6. Ötmeg öt

�

Nyári szórakozás 3.�

MÁJUSIMEGFEJTÉSEK

1. május 2. anyák napja 3. tavasz, madárfióka, orgona

5. orgona, nárcisz, rezeda 6. 2, 4, 7

HAHOTA☺ ☺�

– Peti, igaz, hogy nem jársz Jul-csival, mióta szemüveges lett?

– Nem. Õ nem akar szóba állnivelem, mióta jobban lát.

�

– Nem tudok reggelizni, mertrád gondolok. Délben nem ebé-delek, mert rád gondolok. Estesemmit sem tudok enni, csakrád gondolok. Éjjel nem tudokaludni, mert éhes vagyok.

�

– Ha nem veszel el feleségül –hüppög a lánykukac –, egy tyúkelé vetem magam!

�

– Uram, szeretném megkérnia lánya kezét!

– A kezét? Azt hittem, az egészlány kell magának...

�

– Milyen a lányod udvarlója? –kérdik a skót asszonytól.

– Nagyon rendes. Esténkénteloltja a villanyt, és az ölébe ül-teti a lányomat.

– Ez neked rendes?!– De még mennyire! Megspó-

rolja az áramot, és két fotel he-lyett csak egyet koptat.

�

15

VÍZSZINTES1. A megfejtés elsõ sora12. Szõttesbõl készült krump-

litartóm13. Lakodalom14. D!

C1 2 3 4 5 6 7

SZ8 9 10 11

Z12 13

14 15 16 17

18 19 20 21 22 23

24 25 26 27 28 29

30 31 32 33

F É K

VA

JN

ÁR

ILO

NA

rejtvénye

RREEJJTTVVÉÉNNYY--

PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

AZ ÁPRILISI REJTVÉNY-PÁLYÁZAT megfejtése: Fülönfüggõ, násfa, kö-

söntyû; Zöld erdõben jártam, sárgarigót láttam. Könyvjutalmat nyertek:Hengye Anasztázia, Ottomány; Ambrus Bernadett, Székelyudvarhely;Borbil Nándor, Nagyvárad; Szabó Melánia, Tenke; Kerezsi Krisztina, Tóti.

Félek, vénlány maradok,Dagasztani nem tudok,Meg tudom a cipót enni,Nem tudom lapátra tenni.

Ha rárakom nagy nehezen,Szénné ég, mire kiveszem,

vízszintes 1., függõleges 14.Lusta vagyok, s ügyetlen,

Szép pár leszünk mi ketten.

A csángó nép-

dal két hiányzó

sorát várjuk mind-

azoktól, akik az öt

sorsolásra váró

könyvjutalomra

pályáznak.

A Rejtvénykirály

– Gyerekek, nyújtsa fel a kezét az, akijól tud úszni!

Nyári finomság. Kösd össze a pontokat a számozássorrendjében 1-tõl 45-ig.

15. Tapad17. Végül kérem!18. ELI20. Dénes Márton név-

jegye21. Mama közepe!23. Lám24. JING26. A ház szeme29. Lángol30. Afrikai növényevõ

(OKAPI)32. Csomagvivõ

ember (pl. az állomá-son)

FÜGGÕLEGES2. ... királykisasszony,

Benedek Elek meséje

3. Antal Sára névjegye4. Varjúbeszéd5. Néha található6. DOGMA7. Fohász8. Nagy László névje-

gye9. Órabér magán-

hangzói10. ... csillagok,

Gárdonyi Gézaregénye

11. Látószervére14. A megfejtés

második sora16. Énekel19. Iszkol, menekül22. Tenger, románul

25. Gépre páratlanbetûi

27. BHG28. Kádas mással-

hangzói31. Szintén33. Ázni kezd!

NNYYEERRTTEESSEEKK

!HHaavvoonnttaa

55 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

�3

�4 �

5

�6�7�

8�9

�

10�

11

�12�

1

� 2

�13

�14

�

15�

16

�

17

�18

�

19

�

20�

21

�

22�

23 �

24

�

25

�

�

2627

�

28

�

29�30

�

31

�

32�

33

�

34�

35

�

36�

37

�38�39

�

40�

41�

42

�

43�

44�

45

16

Megérdemlünk egy kispihenést, igaz? Ígérjétek

meg, hogy szeptemberi találkozónkig nem atévé, a számítógép elõtt kuksoltok, hanem kinta napfényben szaladgáltok, játszotok, és haesik, Napsugárt, Napsit, mesét olvastok.

Májusi lapzártánk óta hat országos verseny zajlott le. Kézdivá-sárhelyen A Magyar Nyelv Napjai keretében a Kõrösi CsomaSándor Anyanyelvi Vetélkedõ, ahová Szólj, szám! játékunklegjobbjai jutottak el. Ugyanitt Az Üveghegyen túl Mesemon-dóverseny három korosztály számára. Szatmárnémetiben aHám János Iskolaközpont szervezésében a Vidám VersekVersmondó Versenye, Nagyenyeden a Kurutty ÁltalánosMûveltségi Csapatverseny, Varsolcon a Kányádi SándorSzavalóverseny, Marosvásárhelyen a Regemondó Versenykínált lehetõséget a legügyesebbek gyõzelmére.

Levélíróinknak köszönjük a temérdek rajzot, írást, megfejtést:Ádám László, Érsemjén; Kató Sarolta, Máthé Bernadett,Csíkszentdomokos; Csikós Adrienn, Kovászna; BalázsBeatrix, Osváth Bernadett, Marosvásárhely; Vass Renáta,Székelykeresztúr; Vicsai Edina és Éva, Kovács István,Monó; Lázár Henrietta, Mezõbaj; Pataki Szilveszter, AncaÁgnes, Nagyenyed; Hajdó Zsuzsánna, Székelyszenterzsébet;Csog Szeréna, Magyarhermány; Nagy Obed György, Szilágy-nagyfalu; a csíkszentdomokosi Márton Áron Iskola III. A; agyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Iskola III. B; a maros-vásárhelyi G. Coºbuc Gimnázium III. C; a nagyváradi G.Coºbuc Iskola III. B; a szászrégeni A. Maior Iskola III. B; a zi-lahi I. Maniu Iskola IV. B; a szatmárnémeti Mûvészeti LíceumIV. B; a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Iskola III. C; a nagy-bányai N. Iorga Iskola II. C; a kolozsvári Református Mon-tessori Iskola III.; a gyergyóalfalvi Veress Iskola III. B osztálya;a zabolai III. B; a gelencei III. A; a kovásznai IV. B; a tordai IV;a balánbányai III. B; a szilágynagyfalusi II. C; a szilágypanitiIII.; az érmihályfalvi III. C; az érbogyoszlói I-III.; a szalárdi III. B;a gyergyószárhegyi IV.; a nyárádszeredai III. C; a szentegy-

házi III. B; a málnás-fürdõi II.; a lövétei II.A; a nagyiratosi IV. B;a csíkmenasági IV.; amezõfényi III. osztály;a magyarlónai, a ma-gyarhermányi kisisko-lások.

Vidám nyarat, jópihenést kívánunk!

LLEEVVEELLEEZZÕÕ

Áprilisi „lila” megfejtések: Az 1456-os nándorfehérvári gyõzelmet a déli harangszó ünnepli. Kék

turbánt a tuareg férfiak viselnek. A királyi palástot hermelin-prémmel szegélyezték. Az angol bírák,

honatyák, akadémikusok ma is viselnek parókát. Divattervezõk: Dior, Chanel, Lacroix, Armani, Versace,

Zoób Kati, Doina Levintza. Könyvjutalmat nyertek: Geréd Richárd, Csíkszentsimon; a magyarher-mányi IV. osztály; a gyimesközéploki Majláth Gusztáv Károly Iskola negyedikesei.

Erdõfülei aranymondások:

– A tüdõnek a levegõzésben vanszerepe.

– A koponya megvédi a fejünketa hidegtõl.

– A lány nem tudta eldönteni, ho-gyan jelenjen meg a feleséges királyelõtt.

– A délutáni alvástól felfrissült amániám (memóriám).

– A tanító néninek a Mikulás mittetszett hozni?

– Pénteken van kézdimunkaóránk. (Közel van hozzánk Kézdivá-sárhely)

Szigeti Éva tanító néni�

A tanító néni kérdezi:– Csilluka, mitõl függ az, hogy

milyen hamar tesz meg egy adotttávolságot a test?

– Hát a gáztól (a sebességtõl)! –feleli Csilluka.

Mondja a tanító néni, hogy furu-lyázzuk el az éneket.

– Kontárban (kánonban)? –kérdezi Évike.

– Nem, Évike, inkább csakegyedül – mondja a tanító néni.

Nagy Diána Éva�

A tanító néni mond egy kijelentõmondatot:

– Az állatok várják a meleg nap-sugarat.

Peti rákérdez:– Az állatoknak is jár a Napsugár?

Komporály Szabina

Ti Ti mondmond--

tátoktátok

Györpál Márk, Csíkszereda

17

Áprilisi megfejtések: 1. gyönyörû, álom~,csoda~, meseszép, csodálatos, csinos, va-rázslatos, elragadó, elbûvölõ, aranyos, ragyo-gó, káprázatos, lélegzetelállító, mennyei, bá-mulatos, mesés, festõi. 2. teszi a szépet – hí-zeleg, udvarol; szépszerével – erõszak nélkül;apa, nagyapa, dédapa, ükapa, szépapa; szép-mûvészeti – képzõmûvészeti; szépérzék – aszép iránti érzék, jó ízlés; szép számmal – so-kan; 3. szépség, szépít, szépítõ, szépítkezik,szépül, szépecske, szépecskén, szépeleg;Édesanyám szépíti magát. Mondd az igazat,ne szépítsd a hibád. Mária szépeleg Szabielõtt. Nyertesek: Hevele Zsuzsanna, Mezõ-fény; Lázár Henrietta, Mezõbaj; gyimesfel-sõloki Domokos Pál Péter Iskola II. osztálya.

Hogya Zoltán, Pácin: Ufóka

MMii iiss sszzeerreettjjüükk aazz

áállllaattookkaatt!!

A testvérem kedves. Amikor beteg vagyok,és nem tudok iskolába menni, elhozza a házi-mat. Szeretem a tesómat.

Okos Zsuzsánna, Csíkszereda

Az én testvéreim a legjobbak: Tivadar, Leven-te és Szabolcs. Mostanában mind a négyen na-gyon huncutak vagyunk, mint négy kiskutya.

Zerkula Beáta, Gyergyószentmiklós

Botika hároméves. Sokat játszunk és tévé-zünk. Nagyon ügyesen rajzol meg fest. Jó tesó,szeretem nagyon. Páll Tímea, Ozsdola

Két testvérem van. Az egyik egyéves, a má-sik három. A kisebbik még nem tanult meg jár-ni, a nagyobbik néha nagyon rossz. Én vagyoka családban a gyerekek közül a legnagyobb.

Becsek Kincsõ, Kovászna

Beáta ötéves. Szeret énekelni, festeni. Na-gyon aranyos, és sokat játszunk együtt.

György Nóra Barbara, Zabola

Az én testvérkém idén februárban született.Még nagyon picur, eszik, és sokat alszik. Na-gyon, nagyon szeretem, nem adnám senkinek.

Szõcs Beáta Zsuzsanna, Kovászna

Adrien, a testvérem négy és fél éves, nagyonszeret játszni, tévét nézni, rajzolni és óvodábajárni. Örülök, hogy õ a testvérem, nem adnámoda senkinek. Porkoláb Andrea, Kovászna

Anna Mária 11 éves, én 10. Szeretek velehuncutkodni és játszani. Nagyon szeretem õt,mert kacagós, és nagyon aranyos velem szem-ben. Mezei Emõke, Gyergyószentmiklós

Nikoletta hétéves. Szeret rajzolni, babázni ésoviba járni. Sokat játszunk együtt. Õ a világlegjobb testvére.

Geréd Richárd, Csíkszentsimon

Szólj, szám!

TTEESSTTVVÉÉRREEKK KKUUCCKKÓÓJJAA

Trufán Boglárka,Nyárádszereda: Fóka a budapesti állatkertben

Kézdivásárhely, 2009. április – a Kõrösi CsomaSándor Anyanyelvi Vetélkedõ országos döntõje

Bukur Tamás,Marosvásárhely:

Hidd el, én félek a legjobban

Nyári utazásaitok elõtt lapozzátokfel www.napsugar.ro honlapunkonõrzött, 96 települést bemutató Ittszülettem útikönyvünket. Eligazít,hogy hol mit érdemes megnézni.

Szeptemberi úticélunk Gyimes-középlok.

Itt születtem

18

„„MMaarroosssszzeennttggyyöörrggyy híres város...mellett fekszik. Arról híres aza város: éppen Szentgyörggyel

határos." – tréfálkozik Baricz Lajos, fa-lunk pap-költõje.

Marosszentgyörgy község Marosvásár-hely közvetlen szomszédságában többmint 700 éve létezõ település. Magábafoglalja Tófalvát és Csejdet.

Elõször 1332-ben említik SanctoGeorgio néven. Nevét védõszentjérõl,Szent György vértanúról kapta, kinektiszteletére szentelték a 13. században épült katolikus templomot.1731-ben a beomlott tetejû templomot felújították. Kazettás mennyezete 1750-bõl való, tornya1823-ban készült. A 16. században a falu lakossága református hitre tért. 1661-ben Ali pasaserege dúlta fel. 1700 körül Petki Dávid visszafoglalta a templomot a reformátusoktól.

A község 8000 lakója ma római katolikus, re-formátus, ortodox, görög katolikus és unitáriustemplomban illetve imaházakban imádkozik.2005-ben Erdély elsõ karmelita kolostora épültKis Szent Teréz tiszteletére Tófalva és Maros-szentgyörgy között.

A Petki(Máriaffi)-kastély az országút mel-lett kis magaslaton áll, késõreneszánsz stílusú,emeletét 1870-ben építették. Mára állapotanagyon leromlott.

Legmagasabb dombunk a Cinegetetõ, 487 m.1880-ban sósvizû forrásra bukkantak, amely-

re a hazánkban és külföldön is elismert gyógy-hatású Sós Fürdõ épült. Ma szálloda, étterem,szauna, fitness terem, édes- és sósvizû fedett ésfedetlen medence várja a vendégeket.

Büszkék vagyunk a felújított Szent György Gimnáziumra, ahová a csejdi gyerekeket iskolabuszhozza be. Községünk óvodával és napközi otthonnal is rendelkezik. Az I-VIII osztályos diákok ma-gyar és román nyelven, az elemiben Step by step osztályokban tanulnak. Iskolánknak tornater-me, internethálózata is van. Testvértelepülésünk Zalaszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy, illetve ahollandiai Wierden.

Gyertek hozzánklubickolni

A közel 800 éveskatolikus templom

19

Vállalkozó szellemû osztály vagyunk. A tanulás mel-lett játszunk, kirándulunk, szakácskodunk, vetélkedõ-kön veszünk részt, színházba járunk. Néptáncot, cow-boy táncot illetve rock'n rollt adtunk elõ a Szent GyörgyNapokon. Farsangkor a tanító nénikkel maskarába bú-junk minden évben, a nagymamák pedig fánkot sütnekés kukoricát fõznek nekünk.

A marosszentgyör-gyiek szomjasak a kul-túrára, a jókedvre.Mindenik egyházköz-ség saját kórussal büszkélkedhet. A 80éves ökumenikus Soli Deo Gloria kórusméltán képviseli községünket határokon belül és kívül. Népsze-rûek a szüreti bálok, farsangi kosaras bálok (idén elõször kisze-bábu égetéssel a kultúrotthon mellett), cserkész- illetve kórus-találkozók, népdalversenyek, amatõr színjátszó csoportok talál-kozója, könyvbemutatók. Baricz Lajos szentgyörgyi pap-költõnk,Jancsik Pál, Fodor Sándor volt a vendégünk. A Szent György-na-pi búcsú egész hetes kulturális és sport rendezvénysorozat. Ta-valy a község életében elõször szerveztek gyereknapi ünnepségeta szabadban, elõször pompázott karácsonyfa a fõtéren, a SzentGyörgy szobormellett, sõt a Mi-kulás is megérke-

zett szekérrel és ajándékkal. Március 15-ét Szent-györgy apraja-nagyja a zsúfolásig megtelt kultúr-házban ünnepelte. A Nyílt Kapuk Napján a szülõkbetekinthettek az iskola életébe, tantermeket, órá-kat látogattak meg.

Minket minden érdekel

Kovács Réka, Minor Borbála Erika tanítónõés a IV. C Step by step osztály tanulói

Bohóc gólyalábon, pónilóés sok érdekesség – ilyena gyermeknap nálunk.

Iskolánk új ruhája

Községünk virágzik, és mierre büszkék vagyunk. Hatöbbet szeretnétek megtudnirólunk, látogassátok megwww.marosszentgyorgy.euhonlapunkat.

GyerGyerek-érlelõek-érlelõKULCSÁR MARGIT tanítónõ,Kolozsvár

Elsõ osztály ingó-bingó,Betûvárban,Számországban ringó bimbó!

Második osztály: nyiladozó,Fényre hajló napraforgó,Csillagjáró, lepkefogó.

Harmadik osztály – színes világ,Illatozó csodavirág,Irul-virul, pompázik,Tudománytól sziporkázik.

Negyedik osztály – víg szüret –Csordultig a fej s a füzet!Érett gyümölcs, dagadó,Tudáshordó, guruló,Épp ötödikesnek való!

A tani arca mosolygó,Mint a nap, oly ragyogó.Mint a friss tavaszi virág,Õ a mi pótanyánk.

Szilágyi Eszter, Szatmárnémeti

Megyek búsan, árkon-bokron.

A drága tanci mosolygásafelvidít engem.

Rám mosolyog. Ilyenkor belátok a mennyországba. Mosolyogj, mosolyogj, csak egy percet!

Viski Júlia Andrea, Kolozsvár

Bések vagyunk, szerencsések,Tanítónõnk szeret minket.Mi is nagyon szeretjük,Soha el nem felejtjük.

Neve kezdõbetûjeA cso-k-or szó közepe.Második az arany a-ja,Harmadik a tenger té-je,Negyedik az alma vége,Ötödik a láng eleje,Hatodik a itthon i-je.Tovább n-incs, mert itt a vége.

Madaras Henrietta, Erdõszentgyörgy

Napsugár, kedves nyár!Minden gyerek várva vár.A csillogó palotádban rejtõzik

egy virágszál.Virágszálnak dallama,

sok tanuló dúdolja.Jöjj el, szép és vidám nyár,Pillangó a kertben száll!

Ébred a nap, felkel a völgy.Csillog a harmat, énekel a tölgy.Fürj szava harsan, fûben lépeget,Gyertek, gyerekek, útra keljetek!

Kémenes Anna Boróka, Kézdivásárhely

20

Õszinte elismeréssel és

szeretettel köszöntjük a tanító

néniket, tanító bácsikat.

Boldog, pihentetõ nyarat

kívánunk minden gyermek és

felnõtt olvasónknak.

Zahari Dávid,Nagyvárad

Gyarmati Orsolya Melinda,Kutyfalva

Baló Tünde,Magyarhermány

Horváth Tamara,Nagyvárad

Mi számodra a pihenés?

Elõször édesanyámtól kérdeztem meg, ésezt a választ kaptam:

– Ellazulás, megnyugvás és elcsendese-dés.

Aztán mamámtól kérdeztem meg:– Számomra a pihenés a tévézés, olvasás

és beszélgetés.Majd a testvéremtõl:– Tévézés és játszás.Magamtól is megkérdeztem:– Számomra a pihenés alvást, beszélgetést

és játszást jelent.És végül édesapámtól kérdeztem meg:– Ismeretlen fogalom.

Jakab Júlia, Tordaharasztos

Egyszer Mátyás király udvarában jártam.nem engedtek be hozzá, ezért az erkélyrõlbeszélt velem. Kértem tõle nyugdíjat, de õazt mondta:

– Hagyd a nyugdíjat, mert még kicsi vagy!– Én annyit jártam már iskolába, hogy már

nyugdíjat szeretnék kapni – feleltem.– Akkor meséld el nekem, mit dolgoztál

eddig – kérte Mátyás király.– Iskolába jártam két évet, fociztam, fü-

työltem reggel, este.– Kislányom, ez túl kevés. Menj csak szor-

gosan ezután is tanulni, csiszold azt a kisszürkeállományt a koponyádban, és jelent-kezz nálam száz év múlva.

Megfogadtam a tanácsot, ezért vagyok mais az iskolapadban.

Péter Anna, Kolozsvár

21

– Otthon majdnyakláncot készítek

ebbõl a sok szépkagylóból!

– Ne hagyd kintaz ételt, mert

megdézsmáljáka sirályok!

Kati néni nyáritréfája: keresd

meg, mi nem illika képbe.

– Arra a csúcsrafogok felmászni!

– És mostlemerülök a

víz alá!

– Segítség,egy medvét

láttam!!

– Nézd, anya,mennyi málnát

szedtem!

MÜLLER KATIrajzai

BALÁZS IMRE JÓZSEF

TÛZ MELLETTTÛZ MELLETTKész volt, megvolt, ennyi volt,ruhámon maradt egy folt.Eper hagyta, meggy vagy málna,cseresznye vagy telihold.

Kész lett, meglett, ennyi lett,ott ültünk a tûz mellett.Ezüstszín vegyült a lángba,kialudt és égetett.

KOVÁCS ANDRÁS FERENC

SZENTÁBRAHÁMISZENTÁBRAHÁMIZÁPORZÁPORA vén Zsidóhegy omló

vállára szállt a felhõ:tollászkodik gyümölcsös,

borzong a lázi erdõ.

Rezzenti már a bükkösta pörgõ zápor árnya:

a Gagy vizére röppena nyár gyors fecskeszárnya.

Szentábrahám fölé leng,remeg, cikáz a telt hõ:

lezúg magas hazákbóla fény, a láz, a felhõ!

22

CSEH KATALIN

ÁLLOMÁSÁLLOMÁSEz a híres állomás,hol minden álom más:

A bakter álma egy vonat,mely a végtelenbe tolat.Mit álmodik a krampácsoló?Kergeti egy bõsz harácsoló.A pénztárosnõ felhõpaplant foltozgat,a masiniszta csillag-gallért gombolgat.Az állomásigazgató színes álmagurul-gurul a világba...A vakvágányon egy üres vagonvesztegel a holdudvaron.Az utasoknak álmokat kik hoznak?Akik a szívükbe épp most lopóznak.

Kinek-kinek a legszebb álma:léggömb volna, merre szállna?

LÁSZLÓ NOÉMI

KÍVÁNSÁGOKKÍVÁNSÁGOKApa Kolumbusz Kristóf, spártai,fáraó vagy Napóleon szeretne lenni. Anya polgárlány, író, nagy tudós valahol nyugaton. Húgom táncosnõ,hímzõrámás, fátylas kisasszony középkori várban. Öcsémnek mindegy, csak ez a család hagyja békén. Én általában semmi, de jussonidõm sétára, csendre, olvasásra, és ne kelljen sehogyan viselkedni.

TÓTH ÁGNES

FÖLDRAJZFÖLDRAJZA földrajz a kedvenc tárgyam,elhajózni minden vágyam.Tengerek és óceánok,oly kíváncsi vagyok rátok.Órán el-elkalandozom,Afrikáról álmodozom,nem felelek semmi áron,túl vagyok a láthatáron.

23

TOMOS TÜNDE rajzai

24

Finom illatra ébredt a margaréta alakúkert minden lakója. Szállt az illat, bebújtmindenhová, megcsiklandozta a virágo-

kat, betakarta a bokrokat, elõcsalta a madárká-kat, megugráltatta a mókuskákat.

– Micsoda illat – fordult a nap felé a napra-forgó –, biztos a nap illatozik így.

– Méghogy a nap – fin-torgott a zergeboglárka –,ez az én új illatom. A virág-tündértõl kaptam. Hát, nemcsodálatos?

– Ez nem a te illatod – ki-áltották a rózsabimbók –, eza mi illatunk!

– Ez nem virágillat –mondta halkan az árvácska.

– Nem virágillat? Micso-da butaság! De igenis virág-illat – torkolta le a gõgössárga rózsa.

– Ez az én illatom! Gyer-tek közelebb, és szagoljatokmeg – feszített peckesen apiros tulipán.

– Hogy lenne a te illatod?Neked sosem volt illatod! –háborgott a sisakviráglevelûboglárka.

– Már megint civakod-tok? Már megint veszeked-tek? Vörösek vagytok améregtõl. Pfujjj! Nincs csú-nyább egy felborzolt, mér-ges virágnál – korholtaõket Zümzi, a méhecske,és közben az orrát csavar-gatta.

– Hiába mondom, hogyamit érzünk, nem virág-illat! Nem hisznek nekem –panaszkodott az árvácska.

– Ez valóban nem virág-illat – helyeselt Zümzi –,majd én utánajárok, mi lehet.

Otthagyta a civakodó virágokat, s az illatirányába repült. Alig hitt a szemének. A kony-ha ablaka nyitva volt, az asztalon tányér, atányéron lekváros palacsinták tornyosodtak.

Zümzi sosem érzett ilyen finom illatot.

Jobb, mint bármelyik virágé – gondolta magá-ban. Bódító, édes, orrcsiklandozó. Hopp, éshív, csalogat, közelebb, még közelebb, nem le-het menekülni. Oda kell szállni, hamar, hamar.

És Zümzi már a palacsintatorony tetejénüldögélt. Mit gondoltok, mit csinált? Lakmáro-zott. Lekváros palacsintával tömte a pocakját.

Csak megkóstolom –gondolta magában. De akóstolást nem tudtaabbahagyni. Pocakjaegyre inkább gömbölyö-dött, szélesedtek a kiscsíkok a hasán. Olyannehéznek érezte magát,mint egy elefánt. Megse tudott moccanni.Csupa lekvár volt a tes-te. A feje búbja sem lát-szott ki.

Megijedt. Tele hassalnem lehet repülni. Milesz most vele? Hogymenekül ki a kony-hából? Így szomorko-dott magában. Egyszer-csak lépteket hallott.Egész testében remeg-

ni kezdett. Mi leszmost vele – kezdte apityergést.

Dorottya kukucs-kált be a konyhába.Az asztalhoz lépett.Megpillantotta a mé-hecskét, és nevetnikezdett.

– Ó, te kis buta, túlsokat lakmároztál, ugye,

és most nem bírod a poca-kod. Ne félj tõlem, segítek– szólt kedvesen, Zümzit atenyerébe emelte, kihajoltaz ablakon, és rátette a vén

szilvafa leghosszabb ágára.– Itt biztonságban leszel, míg újra repülni

bírsz, te kis haspók! – mosolygott a kislány.Zümzi el is aludt nyomban. Azóta messze el-

kerüli a lekváros palacsintát, megelégszik a vi-rágok kelyhével.

ZÜMZI ÉS A LEKVÁROS

PALACSINTA

SIMON RÉKA ZSUZSANNA

Volt egyszer egy nyár.Olyan volt ez a nyár,

hogy folyton menniekellett, hát utazott, s ha uta-zott, a vonaton két székreült, mert nagy volt a hasa.Ott ült, a két széken, törölgette a homlokát,vagy állt, lenyitotta az ablakot, és kidugta afejét rajta. Csak egészen icipicit dugta ki a fe-jét, mert nagyon kidugni tilos.

Intett egyet, csak úgy, bele a világba, mirepiroskodni kezdtek a cseresznyék, intett még,s fagyni kezdtek a fagylaltok, aztán még, mirea pipacs szétrázta piros haját.

Így legyintgetett a vonatablakban, minthalegyeket hajkurászna, s közben változott körü-lötte a világ. Olyan volt, mintha varázsolna, pe-dig nem varázsolt.

Nemcsak a cseresznyék, fagylaltok, pipa-csok változtak, hanem megbolydult a világ: azanyák odaugrottak a szekrényekhez, elõcibál-ták legaljából a kisblúzokat, a szandálokat, miknagy szájjal kacagtak, hogy „véégre, uzsgyiinnen”, az apák igazítottak a biciklik küllõin,zsíroztak ide és oda egy kenõcsös dobozból,hogy jól pörögjön a bicikli, a roller, a taliga, acsuliga.

Úgy tûnt nekik, míg ezt a sürgölõdést forog-ták, forgolódást sürögték, mintha vonatfüttyöthallanának a távolból, felkapták fejüket, kicsithallgatóztak.

Ám nem láthatták az integetõ nyarat, ahogy

– fejét icipicit kidugva avonatablakon – belein-teget a világ menésébe,nem tudták, honnanjön a változás.

A nyár úgy gondolta,idõ múltával, hogy hosszú volt az utazás, éshosszú volt az utazásban a hadonászás, hátlegyen az, hogy megérkezett.

Lekászálódott a vonatról egy állomáson.Húzta a koffert, törölgette a homlokát, majdleült az állomás padjára.

A vonatok haladtak, némelyik megállásnélkül, némelyik megállva.

A nyár ült az állomás padján, elõvette a kof-ferbõl az õrölt kekszet és a málnaszörpöt.

Az egész koffer tele volt õrölt keksszel ésmálnaszörppel. Csak az volt benne, más sem-mi.

Majszolta a kekszet, aztán gargarizált a mál-naszörppel, nézte a vonatokat, a vonatokbanülõ, álló embereket. A majszolás, gargarizáláseljutott a vonatfülkékbe, besuhant a nyitott ab-lakokon, a szellõzõnyílásokon, a gõzös kipufo-góján, a kulcslyukon, bejutott az emberek kö-zé, mire:

– Hahh, de meleg lett hirtelen, hahh! – le-gyezte újsággal piros fejét egy néni.

– Történik a jó! – dugták ki fejüket a csoma-gokból a teniszütõk és a rövidnadrágok.

– Még kétszer megáll a vonat, s ott lesz pa-pó s a vízimalom – mondta egy kisfiú.

S mindenki nyarassá változott, mert köröt-tük majszolt és gargarizált a nyár.

VOLT EGYSZER EGYNYÁR

MÁTÉ ANGI

25

SZABÓ ZELMIRA rajzai

26

Kovács Attila Roland, Sárvásár

Egy szép nyári délután kimen-tünk az erdõre. Apukám készítettegy gátat, de egy bácsi véletlenülbelerúgott egy kõbe, az egész gátelborult, s apukámat csak vitte avíz. Ott voltak a pataknál a tehenek,ittak, meglátták apumat, s úgy el-szaladtak, hogy vissza se jöttek. Az-tán apum kijött a vízbõl, persze jólelázott. Bartalis Beatrix,

Gyergyószentmiklós

A vakációt várjuk,A könyvet becsukjuk,Táborozni megyünk,És együtt örvendünk.Sok játék és szórakozás,Gyere te is velünk, pajtás!

Koncz Imola, Szamosújvár

Végre itt a vakáció,A sok gyerek várta nagyon.A gyerekek az évzárón,Mindenki boldog nagyon-nagyon.Diplomákat kapnak,Örülnek s ugrándoznak.Nem kell többet tanulni,Csak vígan játszani.

Szigeti Szilvia, Tasnád

Tavasszal virágot szedtem,A világot megismertem.Nyáron sokat utaztam,Õsszel sokat tanultam,Télen pedig megfáztam.

Lukács Csilla, Kolozsvár

Zöld a levele, Hosszú az ága,A madarak víganSzállnak reája.Vihar nem dönti ki,Szél nem tépi ki,Sûrû a lombja,Vígan ülsz árnyékába.Mi az?

Kovács Ruben, Avasújváros

A nyári hõségbenkapáltam a mezõben.Kapáltam, kapáltam,kapáltam a hõségben.

Rákos Gábor, Avasújváros

Itt van már a vakáció,Minden gyereknek a legszebb szó.Eljött a nyár, itt van,A gyerekek a tóban.

A felnõttek tervezgetik a nyarat,A gyerekek kergetik a bogarakat.De már lement a nap,A gyerekek majd játszanak holnap.

Bihari Gyöngyi, Árpád

Kor Viktória, Nagyvárad

Orbán Hunor,Árpád

Nagy Tímea,Gyergyószentmiklós

Deák Melinda,Kovászna

Irkafirka

27

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ,MÜLLER KATI képszerkesztõ. Arculatterv: KÖNCZEY ELEMÉR. A szerkesztõség postacíme: 400462 Cluj, Bld. C. Brâncuºi nr. 202. ap. 101., C.P.137. Telefon/fax: 0264/418001. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: naps.sziv@napsugar.ro Honlapszerkesztõ: KOMÁROMY LÁSZLÓ; www.napsugar.ro A lapok árát akövetkezõ bankszámlára várjuk: Cont IBAN RO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. JUD.CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL. CUI: 210622 Készült a kolozsvári TIPO OFFSET Kft. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 2,5 lej

E lapszám támogatója:

Címlap: Kószabósza a házasságról mesél

Remélem, hogy nem hiá-bavalóan gyûjtöttem a vicce-ket, és írtam le a rövid kisszövegemet. De ha más job-bat írt, az se baj, mert nem ezaz egyetlen alkalom arra,hogy szerepeljen a nevem azújságban. Pista Dóra,

Marosvásárhely

Te szereted az állatokat? Én igen. Vannak olyan álla-tok, akik szelídek és aranyosak. Vannak olyan állatok,akik vadak, és az emberre támadnak, de amikor hal-lom a rádióban, hogy sokan állatokra vadásznak, saj-nálom azokat a szegény állatokat.

Balogh Viktória

Nyár van, nyár,Itt vagyunk a tengerparton,A szüleink várnak otthon,A meleg nap süt ránk.

Szász Melinda, Ádámos

Egyszer a nyáron elmentünkanyáékkal a Peles kastélyba. Ottsok régi szoba volt, összesen 93.Volt tükörszoba és egy olyan tükör,amely 5x5 méteres, és hajóval szállí-tották oda. Az egyik szobában régi,1225-bõl származó fegyverek vol-tak. Aznap jöttek ki a tévétõl, és le-filmeztek. Este láttuk magunkat atévében. Bagoly Apor, Barátos

Egyszer elmentünk gombászni abarátommal és a testvéremmel.Szedtünk egy neccel. Elkezdett es-ni. Futottunk hazafelé. Én belees-tem a sárba, és a gomba összetört.Mire hazaértünk, tiszta vizek vol-tunk és sárosak. Édesanyám nemis tudta, örüljön-e vagy sírjon. Bibó József, Ádám Szilárd, Barátos

Berecz Ármin, Gergyószentmiklós

Király Sándor, Szalárd

Kis Márk László, Érmihályfalva

Lakatos Rudolf, Zilah

A sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Iskola IV. C osztálya

A Napsugár sok ismertetõt tartalmaz városokról, felfe-dezõkrõl, népszokásokról. A szép posztereket is köszö-nöm. Huszti András

Köszönöm nektek, hogy ezt a Napsugarat összeállítjá-tok nekünk. Örültem, hogy barátok lettünk.

Fábián KarolinaA vágyam az, hogy ezután is ilyen legyen a Napsugár.

Domokos Richárd LászlóKöszönöm, hogy van kivel levelezzek. Csókolom, ked-

ves Napsugár szerkesztõség. Fekete Attila Gellért

Irkafirka

Boga Sarolta, Csíkszereda

Mikola Brigitta, Kolozsvár

Sipos Arnold András, Kézdivásárhely

Faragó Gabi, Magyarkiskapus

Osváth Bernadett, Marosvásárhely

Moarc㺠Ana, Keresztvár

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

KIÁLLÍTÁSAaa ttaavvaallyyii nnyyáárr lleeggsszzeebbbb rraajjzzaaiibbóóll