Rendszerelmelet GI v5r3

Összeállította: Sütő Gergely

1

A GAZDASÁGI INFORMATIKA ALAPJAI

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ................................................................................................................................................. 3

RENDSZERELMÉLETI ALAPOK ..................................................................................................................... 3

Hogyan osztályozhatjuk a rendszereket bonyolultságuk szerint? .......................................................... 4

GAZDASÁGI RENDSZEREK .......................................................................................................................... 6

A GAZDASÁGI RENDSZEREK JELLEMZŐI ................................................................................................................... 6

MŰKÖDÉS ....................................................................................................................................................... 7

A GAZDASÁGI RENDSZER-STRUKTÚRA PRIORITÁSAI .................................................................................. 8

SZERVEZÉS ...................................................................................................................................................... 8

A RENDSZER CÉLJA .......................................................................................................................................... 11

FOLYAMAT .................................................................................................................................................... 11

SZERVEZET .................................................................................................................................................... 12

Szervezeti struktúrák ............................................................................................................................. 13

HATÁSKÖR .................................................................................................................................................... 16

A hatáskör delegálása .......................................................................................................................... 17

AZ INFORMÁCIÓ, MINT RENDSZER-ÖSSZETEVŐ ...................................................................................................... 19

A GAZDASÁGI INFORMATIKA SZAKTERÜLETEI ......................................................................................... 20

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ............................................................................................................................. 21

VÁLASZOK AZ ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEKRE .................................................................................................. 22

INFORMATIKAI ALAPFOGALMAK ............................................................................................................. 23

INFORMÁCIÓ ............................................................................................................................................. 23

AZ ADAT ....................................................................................................................................................... 24

HÍR (KÖZLEMÉNY) .......................................................................................................................................... 26

KOMMUNIKÁCIÓ ............................................................................................................................................ 27

AZ ÜGYVITEL ÉS A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS ....................................................................................... 29

ÜGYVITEL ...................................................................................................................................................... 29

MUNKAERŐ................................................................................................................................................... 30

ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................................................. 31

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ............................................................................................................................. 32

VÁLASZOK AZ ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEKRE .................................................................................................. 33

A RENDSZER IRÁNYÍTÁSA. ........................................................................................................................ 34

IRÁNYÍTÁS ..................................................................................................................................................... 34

Irányítási módok ................................................................................................................................... 34

A PROBLÉMAMEGOLDÁS FOLYAMATA ................................................................................................................. 35

Vezető és alkalmazottak viszonya a problémamegoldásban. .............................................................. 36

HATALOM ..................................................................................................................................................... 36

A GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI STRUKTÚRÁJA ..................................................................... 37

AZ INFORMATIKAI RENDSZERREL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK ................................................................. 37

A modell ................................................................................................................................................ 39


2

AZ INFORMATIKAI RENDSZERMODELL .................................................................................................................. 39

Adatbázis .............................................................................................................................................. 41

Funkcióbázis .......................................................................................................................................... 41

A piramis dimenziói ............................................................................................................................... 41

A GAZDASÁGI INFORMATIKAI RENDSZEREK FEJLŐDÉSE, TÍPUSAI ............................................................ 43

TRANZAKCIÓFELDOLGOZÁS ............................................................................................................................... 43

ERŐFORRÁS-TERVEZÉS ..................................................................................................................................... 43

Az integráció lépései ............................................................................................................................. 44

Az információs rendszer elemei ............................................................................................................ 44

Az információs rendszer és a felhasználó kapcsolata ........................................................................... 45

WORK FLOW MANAGEMENT ................................................................................................................... 46

KRITIKUS FOLYAMAT ........................................................................................................................................ 46

{ÜZLETI INTELLIGENCIA (BI) ...................................................................................................................... 47

GAZDASÁGI SZERVEZETEK TELJES INFORMÁCIÓELLÁTÁSI FOLYAMATA ......................................................................... 47

ÜZLETI INTELLIGENCIA TECHNOLÓGIÁK ................................................................................................................ 47

ÁBRAJEGYZÉK .......................................................................................................................................... 48

IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................. 50


3

Bevezetés

Azt mondjuk, a világban minden mindennel összefügg, kapcsolatban van egymással. Sze-

retjük azt is mondani, ha látjuk a bennünket körülvevő események, dolgok összefüggéseit, lo-

gikáját, hogy „rendszere van a dolgoknak”. Igeként is használjuk a rendszer kifejezést.

Amikor a szanaszét heverő eszközeinket, szerszámainkat – megfelelően csoportosítva – fió-

kokba, dobozokba tesszük, hogy megtaláljuk, akkor rendszerezünk.

Rendszerelméleti alapok

Nézzünk néhány rendszert. A választás nem könnyű, lényegében szinte bármit választhat-

nánk. A példák így kiragadottak.

Az elemek periódusos rendszere, óra, hűtőszekrény, élőlények, sportoló csapat, áruház

(lánc), szálloda, matematika.

Mi bennük a közös, mi az, ami a fentiek mindegyikére igaz?

Mindegyik részekből áll,

a részek között valamilyen kapcsolat van, általában azt mondhatjuk, hogy kölcsönha-

tásban állnak egymással, és

a külső szemlélődő számára (tehát számunkra) egységes egészként jelenik meg.

Ebből összefoglalva meghatározhatjuk a rendszer általános fogalmát, tehát:

A rendszer egymással kölcsönhatásban álló elemek együttese, amely környezete számára

egységes egészként jelenik meg.

Természetesen ez a definíció így túlságosan általános (de igaz), így tovább kell még vizs-

gálni, hogy mi van „mögötte”.

A rendszer egy eleme – tovább vizsgálva – önmaga is rendszer (akár egészen atomi része-

kig bontva). Ez azt jelenti, hogy a rendszert alkotó elemek részei, alrendszerei vizsgált rend-

szerünknek. Ezt a tényt, hogy egy rendszer

magába foglal rendszereket, rendszerhie-

rarchiának nevezzük.

Mit nevezünk tehát rendszernek, me-

lyek egy rendszer „határai”?

A rendszer, mint – belátható - egy elvont

fogalom, egy absztrakció, mely alatt sok

mindent érthetünk. Ezért szögezzük le:

Ami pedig körülveszi és természetesen

hat a rendszerre, azt a rendszer környeze-

tének nevezzük.

A fenti képen a focicsapat a rendszer, a tri-

RENDSZER

KÖRNYEZET

RENDSZER

KÖRNYEZET

3. ábra Rendszer és környezete

Forrás: Internet

4. ábra Rendszer és környezete

Forrás: Internet

Mindig az a rendszer, amit vizsgála-

tunk tárgyává teszünk.

Mindig az a rendszer, amit vizsgála-

tunk tárgyává teszünk.

1. ábra Rendszerek

Forrás: Internet

2. ábra Rendszerek

Forrás: Internet


4

bünön ülő közönség a környezet.

HOGYAN OSZTÁLYOZHATJUK A RENDSZEREKET BONYOLULTSÁGUK SZERINT?

Az osztályok nagyon sok tulajdonsággal írhatók le pontosan, ennek ellenére, megpróbál-

juk egy-egy nagyon jellemző kifejezéssel megadni ezeket. Az egyes szintek elhatárolása néha

nehéz, bizonyos átfedés van köztük. Gondoljunk csak a természet sokszínűségére. A maga-

sabb szintű osztályok pedig általában magukban hordozzák az alattuk lévők jellemzőit.

Nézzük tehát, ezeket a kategóriákat a legegyszerűbb rendszerektől a bonyolultabbak felé

haladva.

Mint a tudományban minden, ez is ember-központú, ember szemléletű. Emberek vagyunk,

nem is tehetünk mást!

Egyszerű statikus rendszerek. Az élettelen természet rendszerei (például egy darab kő). Több helyen úgy említik, hogy a vázak szintje, vagy a világegyetem földrajza. Ezek belső jellemzőit a termé-szet törvényei határozzák meg. Ide tartoznak egyszerű használati tárgyaink is.

Egyszerű dinamikus rendszerek. Szokás az „óramű-vek” szintjének nevezni. Ezek egyszerű irányítási rendszerrel úgynevezett vezérlő mechanizmussal rendelkezhetnek, de működésükben nem „dolgozzák fel” a környezeti változásokat. Ilyenek lehetnek a me-chanikus órán kívül, az emberi hajtású járművek (ke-rékpár), szerszámok és így tovább.

Kibernetikai rendszerek. „Termosztátok” szintje. Belső szabályozással rendelkeznek, azaz a rendszer ál-lapotváltozásaira reagálnak, igyekeznek egy előre meg-határozott állapotot tartani.

Önfenntartó struktúrák. Az élő szervezetek, a „sej-tek” szintje. Képesek reprodukálni önmagukat. Kör-nyezetükkel szerves kapcsolatban állnak. Dinamikus rendszerek, jellemző rájuk az anyagcsere.

Genetikai rendszerek. A „növényi” szervezetek szint-jének nevezhetjük. Jellemző az öröklődés, a rendszer-elemek differenciálódnak. Az előző szintekre jellemző tulajdonságokon túl, a rendszerelemek között mun-kamegosztás van.

Viselkedés, ösztön kialakulása. Ez az „állatvilág” szintje. Mozgásra és tanulásra képes egyedek. Cselek-vésüket a szerzett az örökölt tulajdonságok és tapasz-taltok alapján az ösztönök irányítják.


5

Erre a szintre a tudatosság, az előrelátás jellemző. Ez jellemzően az „ember” (emberi szervezet), az egyé-nek, az individuumok szintje. Mi jellemző erre a szintre, mi különbözteti meg az előzőektől? „Az ember szerszámkészítő állat”. Egyes állatok használnak ugyan „szerszámokat”, de ezeket a ter-mészetben találják (kövek, botok). Az ember alakítja ki, tudatosan az eszközeit. Jellemző még az egyedek közötti differenciált kommunikáció, a nyelv kialaku-lása.

Az emberek által alkotott közösségek, az emberi társadalmak szintje. A szint elemei főként az előző szint egyedeiből származnak, melyek önmagukban is összetett struktúrájúak, kapcsolatrendszerük sokrétű. A társadalmi rendszerek szintje és az emberi szint kölcsönhatásban állnak egymással is. A társadalmi hatások változások visszahatnak az emberi gondol-kodásra és fejlődésére is. A társadalmi rendszerek bonyolultsága a valós rendszerek közül a legmaga-sabb szintű.

Transzcendentális rendszerek. Az „elvont” rendsze-rek, és paranormális jelenségek szintje. De ide tarto-zik spiritizmus, az UFO jelenség, valamint egyes fi-lozófiák, és a különböző vallások is. Általában azok rendszerek, amelyekre emberi tudásszinten logikus, rendszerszemléletű magyarázat nem adható.

5. ábra A rendszerek osztályozása

Forrás: Internet


6

Gazdasági rendszerek

A gazdaság az emberek közötti anyagi értékviszonyokat tükrözi.

Ezen értékviszonyok alakítására az emberek csoportokba – gazdasági rendszerbe - szerve-

ződnek.

A gazdasági rendszer valamilyen gazdasági cél érdekében létrehozott és működtetett rend-

szer.

A GAZDASÁGI RENDSZEREK JELLEMZŐI

Határozzuk meg, melyek azok a tulajdonságok, amelyek a gazdasági rendszereket jellem-

zik

Emberi társadalmak szintjén léteznek;

struktúrájuk tehát rendkívül bonyolult, összetett.

Materiálisak;

azaz a valós világban létező, ember alkotta rendszerek

Működők;

különböző tevékenységeket végeznek, bennük állapotváltozások vannak.

Cél-orientáltak;

van olyan állapot(sor), amelyhez működésük során tartanak.

Nyitottak;

ez azt jelenti, hogy környezetükkel sokirányú kapcsolatban állnak. Gazdasági rendsze-

rek esetében ezek lehetnek:

o a „piac”

fogyasztók, felhasználók, ügyfelek

beszállító partnerek

alvállalkozók

munkaerő

o pénzügyi partnerek (bankok, biztosítók)

o versenytársak

o állami szervek, intézmények

o egyéb eseti partnerek

GAZDASÁGI

RENDSZER

FOLYAMATAI

GAZDASÁGI

RENDSZER

FOLYAMATAI

BE

ME

NE

T (

INP

UT

)

KIM

EN

ET

(O

UT

PU

T)

E

R

Ő

F

O

R

R

Á

S

T

E

R

M

É

K

S

Z

O

L

G

Á

L

T

A

T

Á

S

6. ábra A gazdasági rendszer be- és kimenete

Forrás: KVIK előadás prezentáció (Sütő)


7

Hierarchikusak;

a rendszerelemek önmagukban is rendszerek, köztük alá-fölérendeltségi viszony van.

(Gondoljunk például egy áruházláncra, vagy egy szállodaláncra, ezek tagozódására).

Többszörösen összetettek;

az előzőekben említett hierarchia többszintű (az előző példa szerint egy áruházon belül

is különböző osztályok vannak és ezen belül is további tagozódás létezik) és köztük

többféle összetett kapcsolat áll fenn.

Sztochasztikusak;

nyitottságukból és elemeik bonyolultságából (hiszen emberek alkotják) is következik,

hogy működésüket véletlenszerű jelenségek befolyásolhatják.

Adaptív jellegűek;

a múlt tapasztalatait összegezve, felhasználva úgy alakítják tevékenységüket, hogy

működésük optimális legyen.

Önszervezők,

ami azt jelenti, hogy a belső körülmények, vagy a környezet hatására belső késztetésre,

képesek megváltoztatni saját struktúrájukat. Például egy piac megszűnésének, vagy el-

vesztésének hatására, új terméket gyártanak, vagy új szolgáltatásokat nyújtanak. Ezért

többek között új gépeket állítanak üzembe, munkahelyeket szüntetnek meg, vagy hoz-

nak létre.

Önszabályzók;

vagyis a rendszer „tartalmazza” saját irányítórendszerét, a rendszer működését szabá-

lyozó tényezők részei a rendszernek.

Meghatározhatatlanok;

működésük nagyon sok paramétertől, tényezőtől függ, melyeket lehetetlen teljes egé-

szében figyelembe venni. Az informatika fejlődésével egyre pontosabb lehet a rend-

szer működésének, leírása, de 100%-os biztonsággal jövőbeli állapotuk sosem írható le

MŰKÖDÉS

A gazdasági rendszer, működő rendszer, benne állandó tevékenység folyik. Ezek sorozata

a folyamat. Általánosságban:

A folyamat a rendszer állapotváltozásainak sorozata.

A folyamat szintén rendszerezhető, rendszert alkot. Részekre bontható és meghatározható

a folyamatelemek közötti viszony.

Azt is kijelentettük, hogy a gazdasági rendszer nyitott, vagyis a környezetével sokirányú

kapcsolatban áll. Ezek a kapcsolatok, a környezettel tehát nem merülnek ki kizárólagosan az

energia-felvétellel, illetve -leadással.

A gazdasági rendszer működésének fenntartásához különböző tényezőkre van szükség.

Az erőforrás a környezetből a gazdasági rendszerbe beáramló, a működéshez szükséges

tényezők összessége.

Az erőforrásokat különböző módon csoportosítják. Mi a továbbiak szempontjából lénye-

ges kategóriákat adjuk meg.

1. Materiális (anyagi jellegű, mint például: nyersanyag, gépek, szerszámok, épületek, ener-

giahordozók, járművek, szállítóeszközök, stb.)

2. Energia (nem azonos az energiahordozóval!)

3. Humán (emberi)


8

4. Financiális (pénzügyi)

5. Információ

Az erőforrásokat a rendszer működése során felhasználja.

A működés eredményeként terméket illetve szolgáltatást kapunk.

A termék a felhasználó számára valamilyen értékkel bíró, hasznosítható tárgy vagy hasz-

nosítható, általában tárgyiasult tudás.1

A szolgáltatás a vevő (felhasználó) komfort-érzetét növelő vagy egy termék használható-

ságát javító tevékenység.

Sok esetben, a szakmai szóhasználatban nem tesznek különbséget termék és szolgáltatás

között. Például terméknek nevezik a bankoknál az különböző hitelkonstrukciókat, vagy a

szállodáknál, az ajánlatokban szereplő programcsomagokat.

Ezeket, közös néven produktumnak mondhatjuk.

A produktum tehát az, amely közvetlenül vagy közvetetten a cél elérését jelenti. A termé-

ket ugyanis általában még piacra kell vinni, el kell adni (megfelelő áron), és az eladott termék

ellenértéke (az érte kapott pénz) az, ami általában közvetlenül a célhoz vezet.

A gazdasági rendszer-struktúra prioritásai

SZERVEZÉS

Egy gazdasági rendszer kialakításának, vagy továbbfejlesztésének (átalakításának) munka-

folyamatát nevezzük szervezésnek. Ezt manapság sok egyéb szóval illetik, a szervezés célja

területei vagy egyéb más szempontok szerint.

Hogyan merül fel a szervezés

szükségessége, hogyan „jut eszébe

valakinek”, hogy szervezni kell?

Minden működő rendszernek

van egy életciklusa. Ezt a 8. ábra

szemlélteti2. Az életciklus három

fő szakaszra bontható

a kialakulás, fejlődés

(gyerekkor)

az üzemállapot, ekkor haté-

kony a rendszer (felnőttkor)

az öregedés és megszűnés, ekkor jelentkeznek a hibák, a fáradás jelei (öregkor)

A szervezés célja a rendszer hatékony struktúrájának kialakítása vagy megváltoztatása.

Ez a munka a rendszer létrehozásakor vagy bővítésénél válik szükségessé. Például

új üzletágat hozunk létre, új terméket gyártunk, vagy céget vásárolunk.

A másik indok az öregedés. A megváltozott körülményekhez nehezen alkalmaz-

kodik a rendszer, szaporodnak a hibák, a működés lelassul. Ha ilyenkor „átszer-

vezzük” a rendszert, az életciklus meghossazbbítható.

1 Például egy szoftver: egy adathordozóban (pl.: CD) „tárgyiasulhat”. Itt nem az adathordozó árát kell meg-

fizetni, hanem a szoftver előállításának, forgalmazásának költségeit térítjük meg. 2 Természetesen ez csak egy burkológörbe, a vonalak nem ennyire szabályosak, símák.

7. ábra Életciklus Forrás: KVIK prezentáció (Sütő)


9

Minden szervezési munkafolyamat legfontosabb, elsődleges lépése annak meghatározása,

hogy a gazdasági rendszer működtetésének mi a célja, miért hozzuk létre, vagy miért változ-

tatjuk meg. Minden további lépést ez alá kell rendelni. 3A cél általánosságban olyan állapot, amelynek elérésére törekszik a rendszer. Ehhez a

rendszert működtetni kell. Mint szó volt róla a folyamat állapotváltozások sorozata. Olyan fo-

lyamatot kell tehát kialakítani, amely végeredményben a célállapothoz vezet, vagyis a folya-

matot a cél alá kell rendelni.

A folyamat működtetéséhez viszont ki kell alakítani vagy meg kell változtatni egy szerve-

zetet, amely a folyamatot végre tudja hajtani. A helyes szervezeti struktúra tehát a folyamat

működtetésének előfeltétele. Ezért a szervezet kialakítását, fejlesztését a folyamat igénye ha-

tározza meg, vagyis ez alá kell rendelni.

Ahhoz, hogy a szervezet (személy) milyen folyamatelemet (tevékenységet) irányíthat,

hajthat végre, jogosultságot kell biztosítani, amit hatáskörnek nevezünk. A hatáskört tehát a

szervezet alá kell rendelnünk, a helyes működés érdekében.

A hatáskör gyakorlásához folyamatosan új ismeretekre van szükség, amit általánosságban

információnak nevezünk. A hatáskör alá rendelve kell tehát kialakítani az információk rend-

szerét. Az információ a rendszer fontos erőforrása, értéke van, ezért gazdálkodni kell vele. Ez

jelenti az információ tárolását, őrzését, adás-vételét, és egyéb műveleteket, amit a többi erő-

forrással is végzünk. Természetesen a gazdasági rendszer működtetéséhez szükséges a tudás

is „konzervált” ismeretnek tekinthetünk, ami a hasznosulásakor szintén információként funk-

cionál.

A fentiekben bemutatott hierarchiát4 szemlélteti a 11. ábra.

A gyakorlatban, sok esetben feje tetejére állítják ezt a logikai struktúrát.

Valakinek hatáskörökre van szüksége (lásd később: hatalom). Ezeket a jogosultságokat ki-

találják.

Ehhez létrehoznak egy általában nagyméretű szervezetet, jelentős, elsősorban pénzügyi

erőforrások hozzárendelésével.

Ezek után ki kell találni, hogy mit csináljanak, meghatároznak tevékenységeket, amely be-

illeszthető egy folyamatstruktúrába.

Végül az egészet meg kell ideologizálni, vagyis ki kell jelölni azt a fiktív célt, amelyért az

egész szervezési metódus történt.

A szervezési munka általános menetének vázlatát mutatják be a következő ábrák.

3 A következőkben egyes számban beszélünk, de ez minden esetben általánosságot, többest illetve rendszer-

szerűséget jelent. 4 Alá- fölérendeltség


10

8. ábra A szervezési munka folyamatvázlata Forrás: KVIK előadás prezentáció (Sütő)


11

A RENDSZER CÉLJA

A gazdasági rendszernek tehát valamilyen célja van. Ez a cél alapvetően lehet:

profit szerzés

feladat-ellátás

A cél a gazdasági rendszerekben szokáso-

san nem egy állapot, hanem egy állapotsor,

részcélokból áll. Ezek egymással is kölcsönha-

tásban állnak, tehát helyesen inkább célrend-

szerről beszélhetünk. A gazdasági rendszernek

ez a kiindulópontja, ennek kell alárendelni a

rendszerstruktúra összes további elemét.

Célja csak működő rendszernek lehet. Mi a helyzet például egy órával. Vitathatatlanul

működő rendszer (ha jó, és felhúzzuk, vagy van benne elem). Még sincs célja. Nincs olyan ál-

lapot, amelynek elérésére törekedne. Legfel-

jebb a mi célunk, hogy segítségével megálla-

pítsuk az idő múlását.

FOLYAMAT

A folyamat – mint említettük – nagy álta-

lánosságban a rendszer állapotváltozásainak

sorozata.

A működési folyamatokat úgy kell alakíta-

ni, hogy optimálisan biztosítsa a cél elérését.

A gazdasági rendszerekben, még a legegy-

szerűbben is, nem egy folyamat létezik, hanem

A profitorientált cégek elsődleges célja

mindig a maximális, de lehetőleg optimális profit

(nyereség) elérése. Ennek érdekében termelnek

olyan árucikkeket, vagy végeznek olyan szolgál-

tatást, amely a piacon legnagyobb haszonnal ér-

tékesíthető.

Üres szólam tehát az, amikor azt hirdetik, hogy a

fogyasztók érdekeit képviselik. A fogyasztói tár-

sadalomban minden az eladhatóságról, a profit-

szerzésről szól.

A költségvetési szerveknek, költségkeretek

között kell a meghatározott feladatokat ellátni.

Ezeket hívják nonprofit szervezeteknek.

A kétféle cél egyes szervezeteknél keveredik.

Egy költségvetési szerv is szerezhet profitot (en-

nek felhasználását általában törvények, rendele-

tek, jogszabályok írják elő), de profitorientált

szervezetek is elláthatnak például közösségi fel-

adatokat meghatározott költségkeretek között.

9. ábra Prioritás-piramis Forrás: KVIK előadás prezentáció (Sütő)


12

több egymással kölcsönhatásban álló részekből, amelyek egymás után, vagy egymással pár-

huzamosan is működnek. Egyetlen folyamat is részekre bontható, van egyfajta hierarchiájuk.

A részek egymásra épülnek, egymásba ágyazódnak. A folyamatokat többféleképpen lehet

csoportosítani. Nézzünk egy sajátos csoportosítást.

A folyamat felbontása illetve egymásra épülése, folyamathierarchia:

folyamat (főfolyamat/ segédfolyamat)

részfolyamatok (tevékenységcsoport)

tevékenység

- művelet

műveletelem (mozzanat)

Egy működő rendszerben időben és térben általában nagyon sok folyamat zajlik. Azokat a

folyamatokat, amelyek közvetlenül a termék előállítására szolgál, főfolyamatnak nevezzük.

Azok pedig, amelyek „csak” követett befolyást gyakorolnak, biztosítják a főfolyamat elvégzé-

sét, a segédfolyamatok.

A folyamatokat osztályozhatjuk jellegük szerint is, így beszélhetünk

általános

specifikus

speciális

folyamatokról

Általánosnak tekinthetjük azokat a folya-

matokat, amelyek nagyon hasonló módon az

összes gazdasági rendszerben működnek. Az

ábrán e folyamatok leírása látható.

Ezeket értelmezhetjük részletesen azokra a

gazdasági rendszerekre, amelyek tanulmánya-

ink profiljába tartoznak.

Specifikusak azok a folyamatok, amelyek

minden rendszerben előfordulhatnak, de tér-

ben és időben csak meghatározott esetekben

vannak jelen.

A speciális folyamatok csak bizonyos

szakmai vagy ágazati rendszerekre jellemző.

SZERVEZET

Ahhoz, hogy a folyamat fenntartható legyen, létre kell hozni egy struktúrát, a szervezetet,

amely végrehajtja a tevékenységeket. Ebben a struktúrában a rendszer csoportokba rendezett

erőforrásai és ezek viszonya szerepel.

A szervezet általánosan, a kialakított erőforrás-csoportok és ezek struktúrája.

A hétköznapi szóhasználatban a szervezet értelmezése szűkebb: emberi csoportokat és a

köztük lévő függelmi, munkamegosztási és egyéb, az adott gazdasági rendszerre jellemző vi-

szonyokat jelenti.

A szervezet, de az egész rendszer kiemelt erőforrása a munkaerő.

Az ügyvitel és a munkaerő-gazdálkodás fejezetben majd a munkaerő sajátosságait vizs-

gáljuk meg.

10. ábra Általános folyamatok Forrás: KVIK előadás prezentáció (Sütő)


13

12. ábra. A vállalkozói szervezet sémája Forrás: KVIK előadás prezentáció (Sütő)

SZERVEZETI STRUKTÚRÁK

A különböző rendszerek szervezete a folyamatok-

tól, az ellátandó funkcióktól, a környezettől és más té-

nyezőktől függően más-más struktúrában jönnek létre.

A szervezeti tagozódást több tényező befolyásolja.

az ágazat és hagyományai

gazdasági és politikai környezet

tőkeösszetétel és tőkeerősség

működési terület, a globalizáció befo-

lyása

a termékstruktúra és egyéb specifikus

jellemzők.

A legegyszerűbb, legjobban átlátható, de csak

meghatározott feltételek között alkalmazható struktú-

ra. A szervezet felépítése mind függelmi viszonyai-

ban, mind a munkakapcsolatokban, a folyamatirányí-

tásban kizárólagosan hierarchikus felépítésű (lineá-

ris szervezet). Ha a szervezet nagyobb méretű, a hie-

rarchia mélysége növekedik, irányítása nehézkessé

válik.

Előnyös kisméretű szervezeteknél („olcsó”, kevés

az irányító), vagy jól „leszabályozott” (katonai, rend-

védelmi) szervezeteknél.

Hátránya nagyobb szervezeteknél az irányítási

lánc lassúsága.

Kis- és középvállalkozói szervezetekben szokásos

forma.

Ez a szervezeti struktúra a működési funkciók

szerint tagozódik. Az igazgató alá van rendelve az

igazgatóság apparátusa és közvetlenül az egyes

funkciókat irányító vezető (igazgató). Így szakmai-

lag önálló irányítást kap a:

termelési

műszaki

gazdasági

stb.

funkció, és a hozzá tartozó apparátus.

Ez a szervezeti forma stabil termékeknél, jól „be-

járatott” piacon előnyösen alkalmazható, működteté-

se viszonylagosan költséghatékony. Hátránya, hogy a

gyors változásokra lassan, nehézkesen tud reagálni.

11. ábra Szervezeti struktúrák Forrás: KVIK előadás prezentáció (Sütő)

13. ábra. A funkcionális szervezet sémá-

ja Forrás: KVIK előadás prezentáció (Sütő)


14

Részben a funkcionális forma hátrányait küszöbö-

li ki a divizionális szervezet, amely regionálisan,

vagy termékek, termékcsoportok szerint tagozódik.

Ezek a szervezeti egységek a divíziók.

A központi irányítás alá tartozik az egyes funkci-

ók központi irányító apparátusa és az egyes divíziók

szakmai irányítása. A központ csak a stratégiai dön-

téseket hozza meg, a költség és nyereség szinteket

határozza meg. A divíziók az egyes terülteken, illetve

termékcsoportok esetében önállóan nagyfokú önálló-

sággal rendelkezik. Saját körben alakíthatja a marke-

ting politikát, dönthet fejlesztési és egyéb, a körébe

tartozó kérdésekről.

A szervezet előnye, hogy rugalmas, jól alkalmaz-

kodik a piaci igényekhez.

Hátránya viszont, hogy költséges, mert a divízi-

ókban ismétlődhet funkcionális irányító apparátus.

Hátránya még a konfliktusveszély a divíziók között,

„átnyúlhatnak egymás területére vagy termékkörébe.

Jellemzője a funkcionális és a tárgyi szemléletű

munkamegosztás komplex alkalmazása és ennek kö-

vetkeztében a kettős irányítás.

Az összes termék, szolgáltatás előállításához

szükséges azonos funkciók egy szervezeti egységhez

tartoznak. Például a fejlesztés (funkció) minden ter-

mékre egy „kézben”, egy szervezeti egységnél van.

Itt koordinálják, osztják meg a fejlesztési erőforráso-

kat a termékek (tárgyi aspektus) között. Ez a szer-

vezeti forma jó szabályozottságot illetve együttmű-

ködési készséget követel meg.

Az előzőekből következik, hogy ez a forma az

optimális munkamegosztás és az erőforrások kihasz-

nálása miatt nagyon hatékony, „üzemeltetése olcsó”.

Ugyanakkor az erőforrásokért folytatott „küzde-

lem” miatt a konfliktus veszélyét hordozza magában,

ami a rendszer összeomlásához vezethet.

Csak jól szabályozott, kooperatív környezetben

alkalmazható előnyösen.

14. ábra. A divizionális szervezet sémája Forrás: KVIK előadás prezentáció (Sütő)

15. ábra. A mátrix típusú szervezet sémája Forrás: KVIK előadás prezentáció (Sütő)


15

A konszern vállalatok, vállalkozások csoportosu-

lása, egyesülése meghatározott célok elérésére.

Olyan vállalati csoportosulás, amelynek tagjai

jogilag önállóak, de közöttük horizontális vagy ver-

tikális kapcsolat alakul ki. Az irányító vállalatok,

mint „anyavállalatok”, az irányított vállalatok, mint

„leányvállalatok” funkcionálnak.

A vállalatok integrálódása konszernekké a közös

piaci fellépés, a fejlesztési források racionális fel-

használása, a hatékony tőkeallokáció érdekében tör-

ténik. Forrás: Internet

Tovább: wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Konszern

A konszern egy sajátos formája, esete, ahol az

irányítás elsősorban a vagyonkezelés eszközeivel va-

lósul meg. Tulajdonlás útján, függőségi viszonyok

alapján létrejövő vállalatcsoportosulás.

A holding, a konszernirányító társasága. Ez a

szervezeti forma a vagyonkezelés eszközeivel befo-

lyásolja az irányított társaságokat. A beavatkozás fó-

rumai: közgyűlések, taggyűlések, felügyelő bizottsá-

gok és igazgatótanácsok, illetve tőzsdei műveletek

stb. Itt a holding soha nem tiszta profilú, és a va-

gyonkezelésen túl más eszközöket is igénybe vehet.

A holding önálló vállalatcsoport elsősorban

pénzügyi, befektetői területeken. Az irányított társa-

ságok tulajdonosi jogai a holdingnál vannak, de a

kapcsolat közöttük nem a konszernre jellemző formát

mutat. Forrás: Internet

16. ábra. A konszern sémája Forrás: KVIK előadás prezentáció (Sütő)

17. ábra. A holding sémája



16

A projekt szervezet nagy volumenű, általában

egyszeri, eseti munkára, szokásosan beruházásokra

létrehozott szervezet. A projekt tagjai jogilag és

nagyrészt gazdaságilag is független vállalatok, vál-

lalkozások. A köztük lévő „összetartó erő” a projekt-

szerződés, amelynek lejártával a kapcsolat a szerve-

zettel illetve maga a szervezet is megszűnhet. A pro-

jektszerződés pontosan szabályozza a munkához

kapcsolódó feltételeket, a végrehajtási, ellenőrzési

hatásköröket, a teljesítési, financiális, függelmi és

egyéb viszonyokat.

A munka irányítása, koordinálása, a szerződésben

meghatározott kritériumok teljesülésének ellenőrzése

a projektirányító feladata. Tovább:

http://www.gti.ktk.pte.hu/files/tiny_mce/File/LetolthetoPublikaciok/Menedzsmen

t/JAkos-projszerv.pdf

HATÁSKÖR

A folyamat tevékenységeinek végrehajtásában meg kell határozni, hogy a szervezet mely

elemei vegyenek, illetve vehetnek részt. Itt leszűkíthetjük a problémát a szervezetben résztve-

vő személyekre. Ahhoz, hogy bármilyen tevékenységet folytassunk, bármilyen döntést hoz-

zunk, szükségünk van arra a képességre, amely alkalmassá tesz erre. Ez a kompetencia.

A kompetencia egy gazdasági szervezetben nem csak képességet jelent. Ugyanazzal a ké-

pességgel a szervezetben általában többen is rendelkeznek. Ki kell jelölni azt, vagy azokat a

személyeket, akik a folyamatokban bármilyen módon részt vehetnek, tehát jogosulttá kell

tenni őket. A kompetencia tehát nem csupán képességet, hanem a megadott jogosultságot is

jelenti.5

A folyamat és a szervezet ilyen jellegű ösz-

szefüggéseit, a köztük lévő viszonyokat táblá-

zatba foglalhatjuk.

A táblázat sorai jelentik a működési fo-

lyamatokat (folyamatelemeket, tevékenysége-

ket), oszlopai pedig a szervezeti egységeket je-

löli ki.

A köztük levő viszonyt pedig – a táblázat

„celláiban” – azzal a jogosultsággal (jogosult-

ságokkal) fejezhetjük ki, ahogy az adott fo-

lyamatba egy személy, vagy a szervezeti egy-

ség beavatkozhat. Ez a jogosultság a hatás-

kör.

Azt mondhatjuk tehát, hogy

5 Sokan a kompetencia kifejezést leegyszerűsítve a jogosultságra szűkítik. A jogosultság megszerezhető

esetleg megfelelő képesség nélkül is.

Ez a gyakorlatban így is lehet, ha például egy döntésképtelen embernek kell döntést hoznia, vagy olyan te-

vékenységet, munkát végez, amelyre nincs megfelelő képzettsége, gyakorlata.

18. ábra. A projekt típusú szervezet sémája Forrás: KVIK előadás prezentáció (Sütő)

19. ábra. A hatásköri mátrix szerkezete Forrás: KVIK előadás prezentáció (Sütő)


17

A hatáskör a folyamat - szervezet csomópontban létező jogosultság.

A hatáskör csak azután jelölhető ki, ha már ismerjük a folyamatokat, a szervezetet és kö-

zöttük lévő komplex viszonyrendszert.

A hatáskör a különböző műveletek elvégzésében az egyes szervezeti egységekre, vagy

dolgozókra átruházott jogosultság. Ezek a jogosultságok csoportosíthatók a feladatok és a fe-

lelősség megosztása alapján, illetve az adott dolgozónak az irányítási rendszerben elfoglalt

helye alapján. A hatásköröket szokásosan a következők szerint bonthatjuk:

javaslattétel

véleményezés

döntés

jóváhagyás

végrehajtás

ellenőrzés

A köztük levő összefüggéseket az alábbi ábra szemlélteti:

20. ábra Hatáskörök és döntési folyamat Forrás: KVIK előadás prezentáció (Sütő)

A HATÁSKÖR DELEGÁLÁSA

A hatáskör delegálása egy hatásköri jo-

gosultság átruházását jelenti. Ez elsősorban

a döntési hatáskörben jelenik meg, de ter-

mészetesen előfordul más hatásköri funkció

esetében is. Az átruházás három alapeseté-

nek megvizsgálása előtt nézzük meg a fel-

adatmegoldás és a hatáskör összefüggését.

A rendszer működése során egy szerve-

zetnek, személynek illetve személyeknek

meghatározott feladatokat kell elvégezni. A

feladatok irányításához, elvégzéséhez ha-


18

táskörrel kell rendelkezni. Viszont a feladatok elvégzéséért felelősséget is kell vállalni.

Adott tehát három tényező, melynek

megosztását, arányát a feladatok megoldása

során meg kell határozni.

A feladatok száma, nagysága függ a szervezet illetve a személy „kapacitásától”. Ha valaki

túlvállalta magát, vagy túl sok terhet raknak rá, a feladatot nem tudja elvégezni vagy nem

megfelelő minőségben teljesíti. Ilyenkor kell a feladatot, vagy annak egyes részeit másnak át-

adni, átruházni

A feladatok megoldásához, a szükséges döntések meghozatalához viszont szükség van

megfelelő jogosultságra, azaz hatáskörre.

A döntések, ezek következményei miatt felelősséggel is járnak. Többféle felelősségtípust

ismerünk, ezek közül a gazdasági éltben leggyakoribbak:

etikai, morális

jogi

gazdasági, pénzügyi

Ezek a típusok finomíthatók, illetve komplex módon alkalmazhatók.

A rendszer működése akkor lesz zavartalan, ha

a három tényező, feladat – hatáskör – felelősség

arányban áll egymással. (ld.: 24. ábra)

Ha valakinek nagyon sok feladatot kell ellát-

nia, irányítania, megfelelő döntési jogosultság nél-

kül, - más dönt egyes kérdésekben - belátható,

hogy a feladatok végrehajtása előbb utóbb akadá-

lyokba ütközhet.

Vizsgálhatjuk a további eseteket is. A túl nagy

hatáskör felelősség nélkül rossz döntésekhez, fele-

lőtlenséghez vezet. Ugyanakkor, a nagy felelős-

ség, anélkül, hogy lehetőség lenne beavatkozásra a

folyamatok működési zavarához, a szervezet (sze-

mély) tönkremeneteléhez vezet.

A hatáskörök tartós vagy átmeneti átruházása, delegálása lehetőséget ad ezen arányok

megváltoztatására, optimálisabb elosztására. A delegálás felülről lefele, esetleg oldalirányban

történhet. Egy alacsonyabb szintű hatáskört a felsőbb szint legfeljebb elvonhat, visszavehet.

A delegálás alapesetei a 23. ábrán láthatók.

1. Az első eset, amikor a feladattal együtt a teljes hatáskör és a felelősségi kör is átkerül a

delegálthoz. Ez a megoldás korlátozott, mert a delegáló feletti vezetői szint a felelősség

kérdésében a delegáló érintettségét is megállapíthatja.

2. A második esetben a hatáskört megosztva ruházható át, a felelősség a delegálónál ma-

rad. A feladattal együtt, csak a döntési jog kerül a delegálthoz, a jóváhagyás hatáskörét

a delegáló megtartja. Ezzel ellenőrzési lehetőséget biztosít a döntések felett.

3. A harmadik esetben a delegált a feladattal együtt megkapja a teljes hatáskört, kivéve a

végrehajtás ellenőrzését. A delegáló ezzel biztosítja a felelősségvállaláshoz szükséges

feltételeket. Ez a konstrukció biztosítja azt az elvet, hogy

A döntést ott kell meghozni, ahol a legpontosabb információk és

a döntési kritériumok is rendelkezésre állnak.

21. ábra Hatáskör-delegálás Forrás: KVIK előadás prezentáció (Sütő)

22. ábra Feladat - hatáskör – felelősség Forrás: KVIK előadás prezentáció (Sütő)


19

AZ INFORMÁCIÓ, MINT RENDSZER-ÖSSZETEVŐ

Az előzőekben vázolt struktúrából egy nagyon fontos tényező hiányzik. Ahhoz, hogy az

egész összeálljon, állandóan megújuló, folyamatos ismeretekre, információra van szükség.

Az információ, felhasználása során hasznosuló, értékteremtő, a produktum előállításához

szükséges ismeret. A működési folyamat elengedhetetlen tényezője, vagyis a rendszer erőfor-

rása.

Az információ vizsgálataink sarkalatos eleme. Itt és a következő fejezetekben

egyrészt a gazdasági rendszer és az információs folyamatok összefüggéseit,

másrészt a gazdasági szervezetek információs rendszerének struktúráját, valamint

az információ szerzésének, feldolgozásának, és hasznosításának különféle lehetőségeit

és módjait

fogjuk vizsgálni.


20

A gazdasági informatika szakterületei

23. ábra A gazdasági informatika szakterületei


A gazdasági rendszerek és informatikai struktúrájukkal különböző tudományágak és szak-

területek foglalkoznak. Ezek viszonyára jellemző a fenti ábra.

A gazdasági rendszer struktúrájának, valamint informatikai alrendszerének kialakításával

a szervezés foglalkozik.

Az informatika szakterülete az információk

megszerzésére

feldolgozására

és hasznosítására

irányul

A számítástechnika (IT) feladata, az adatok

rögzítése

feldolgozása (tárolás, rendszerezés, számítási műveletek)

megjelenítése (a felhasználó számára érthető formában)

A GAZDASÁGI-INFORMATIKAI RENDSZER,

STRUTÚRÁJA ÉS SZAKTERÜLETEI

GAZDASÁGI

RENDSZER

FŐFOLYAMATAI

GAZDASÁGI

RENDSZER

FŐFOLYAMATAI

INFORMÁCIÓ

ADATFELDOLGOZÁSADATFELDOLGOZÁS

BE

ME

NE

T (

INP

UT

)

KIM

EN

ET

(O

UT

PU

T)

TÁROLÁS, TRANSZFORMÁCIÓ

E

R

Ő

F

O

R

R

Á

S

O

K

T

E

R

M

É

K

E

K

SZERVEZÉS

INFORMATIKASZÁMÍTÁSTECHNIKA

INFORMÁCIÓ

ADATRÖGZÍTÉSMEGJELENÍTÉS


21

Ellenőrző kérdések

1. Melyik három szóval írná le a rendszer lényegét?

2. Mikor válik 11 ember focicsapattá (rendszerré)?

3. Mi határozza meg, hogy mi tartozik a rendszerbe?

4. A rendszerek osztályozásának melyik szintjén válik el az élő az élettelentől?

5. Mi a lényegi különbség a 6. és 7. rendszer-osztály között?

6. Mit jelent értelmezésünkben az, hogy a rendszer hierarchikus?

7. Mi tartozik a transzcendentális rendszerekbe?

8. Mit jelent a gazdasági rendszerek célorientáltsága?

9. Miért mondható nyitottnak a gazdasági rendszer?

10. Mit jelent a folyamat egy rendszeren belül?

11. Mi az erőforrás és mi a produktum?

12. Mik a rendszer-struktúra prioritásai?

13. Mi az informatika feladata?

14. Mi a különbség információ és adat között? (előző félévi anyag)

15. Mi a szervezet és mi a hatáskör?

16. Melyek a hatásköri rendszer elemei?


22

Válaszok az ellenőrző kérdésekre

1. Elemek, kölcsönhatás, egész

2. Ha megadjuk a célt (több gólt kell rúgni mint az ellenfél), a működést (lényegében a labdarú-gás szabályait, valamint a taktikát), az összeállítást (kapcsolat, kölcsönhatás), biztosítom az erőforrásokat (pálya, labda, felszerelés) valamint a motivációt (pénz) és sok más tényezőt.

3. Az, hogy mi a vizsgálat tárgya

4. Az önfenntartó struktúrák (4.) szintjén.

5. Elsősorban a tudatosság, a célszerű gondolkodás és a kifinomult, differenciált kommuniká-ció.

6. Elsősorban azt, hogy a rendszer összetevői, elemei maguk is lehetnek rendszerek és ezek alá-fölérendeltségi viszonyban vannak. Jelenti azt is a rendszerek osztályozásában, hogy a maga-sabb szintű rendszerek tartalmazzák az előző szintű rendszereket, ezek jellemzőit.

7. Egyrészt az absztrakt (elvont), gondolati rendszerek, másrészt a tudományos logikával nem magyarázható dolgok, jelenségek.

8. Azt, hogy a rendszer működése során meghatározott állapothoz tart.

9. Mert a környezetével sokirányú, kapcsolatot tart, bonyolult kölcsönhatásban állnak egymás-sal.

10. Röviden: a rendszer állapotváltozásainak sorozata.

11. Az erőforrás a rendszer működésének fenntartásához szükséges tényezők összessége. A pro-duktum (termék, szolgáltatás) az erőforrások transzformációja során keletkezik és a rendszer céljainak elérését közvetlenül vagy közvetve szolgálja.

12. Cél – folyamat – szervezet – hatáskör - információ

13. A rendszerből származó új ismeretek megszerzése, feldolgozása, transzformációja, majd a ke-letkezett adatok eljuttatása felhasználókhoz és értelmezése (információvá alakítása)

14. Az információ olyan új ismeret, amely felhasználáskor bizonytalanságot, ismerethiányt szün-tet meg. Az adat formalizált – általában rögzített – ismeret. Olyan jelsorozat, amely ismeretet hordoz.

15. A szervezet a gazdasági rendszerben a folyamatok végrehajtását szolgáló erőforrások (embe-rek) egysége(i) és ezek struktúrája.

16. Javaslattétel – Véleményezés Döntés – Jóváhagyás Végrehajtás – Ellenőrzés.


23

Informatikai alapfogalmak

Az információ a hétköznapi jelentésében is valami féle ismeretet, újszerűséget, hasznosít-

ható tudást és sok egyebet jelenthet. Az információ tehát összefüggésben van ismereteinkkel,

az ismeretszerzéssel. Hogy a fogalomkör teljes legyen, járjuk körbe a témát, és nézzük meg

milyen fogalmak kapcsolódnak az ismeretekhez.

Az ismeretelméletnek négy alapvető fogalmát vizsgáljuk meg. Ezek a következők:

információ

adat

közlemény vagy hír

kommunikáció

INFORMÁCIÓ

Az információ egyik fontos tulajdonsága, hogy új

ismeretet jelent. A másik, hogy valaki számára ez fel-

használható, hasznosítható, tehát értéket jelent.

Az információ nem „kézzel fogható”, közvetlenül

nem „látható”, csak felhasználása, ÉRTELMEZÉSE során

válik „megfoghatóvá”.

Az információ definíciójából következik, hogy ér-

telmetlen az a szófordulat, amely sokszor elhangzik,

hogy redundáns információ.

A redundancia feleslegességet, ismétlődést jelent. Ez

a fenti szóösszetételben azt jelentené, hogy nem jelent

újdonságot, haszontalan, tehát nem információ.

Az információt valamilyen módon meg kell szereznünk, mert a rendszer nélkülözhetetlen

erőforrása. Ahhoz, hogy az információhoz hozzájussunk, munkát kell befektetni, más erőfor-

rásokat, (gépet, energiát) kell felhasználni. Az információnak tehát értéke van.

Az információt előállíthatjuk:

saját forrásból vagy

megvásárolhatjuk

Az információ sajátos „portéka”. Ha valahonnan elveszik, eltulajdonítják, „ellopják (!)”

nem feltétlenül jelenti azt, hogy az eredeti helyről elvész, eltűnik, mint a tárgyi javak. Az in-

formáció tartalmilag, a minőség lényeges romlása nélkül másolható. A tulajdonos legtöbb

esetben – ha nincs megfelelő védelem – észre sem veszi, hogy meglopták. Ezzel sokszor na-

gyobb kárt lehet okozni, mint ha észlelték volna (például piaci versenyben az információ tu-

lajdonosa hátrányba kerülhet)

A gazdasági rendszerben az információk

a működés során keletkeznek (ide tartozik az is, ha vásároljuk az információt),

vagy

meglevő információk feldolgozásával állíthatjuk elő.

INFORMÁCIÓ

A felhasználó számára olyan

új ismeret,

amely felhasználásakor

bizonytalanságot

(ismeret hiányt) szüntet meg.

INFORMÁCIÓ

A felhasználó számára olyan

új ismeret,

amely felhasználásakor

bizonytalanságot

(ismeret hiányt) szüntet meg.

24. ábra. Az információ fogalma


24

Azok az információk, amelyeket közvetlenül a

rendszerből, a működési folyamatokból szerzünk,

FORRÁSINFORMÁCIÓnak nevezhetjük. Azokat pedig,

amelyek az eddigi információk átalakítása feldolgo-

zása után keletkeznek SZÁRMAZTATOTT információ-

nak szoktuk nevezni.

A forrásinformációt a gazdasági rendszerben va-

lamilyen módon meg kell szerezni, vagy észlelhetjük:

méréssel, pl.: ömlesztett áruk a boltban

leolvasással pl.: vonalkód, szállítólevél

stb.

kérdezéssel pl.: szálloda recepción a ven-

dégnek feltett kérdésekre adott válaszokból

vásárlással pl.: címlisták, technológiák, licenszek

AZ ADAT

Most vizsgájuk meg az ADAT fogalmát, és azt, hogy milyen összefüggésben áll az infor-

mációval.

Az adat tehát különböző jelekből összeállított együt-

tes (konfiguráció), szokásosan jelsorozat.

Lényeges tulajdonsága, hogy ismerethordozó, tehát

ez az ismeret MEGJELENÉSI FORMÁJA.

Azt, hogy pontosan mi ez az ismeret, azt az adathoz

kötődő jelentés, a TEZAURUSZ adja meg. Ilyen értelme-

zésben tehát az adat két részből áll: magából a jelsoro-

zatból és a szorosan hozzá kötődő jelentésből.

Ha csak annyit tudunk, hogy 25, az mindössze csak

két számjegyet, egy kettest és egy ötöst jelent. Bár ez

egymás mellett leírva arra enged következtetni, hogy ez huszonötös érték, de ez csak akkor

számít értékes adatnak, ha megadom a jelentését.

Például, hogy egy áru mennyisége 25 db, vagy 25

vendég érkezett a szállodába. ISMERET INFORMÁCIÓ

ADAT („TÁRGYIASULT” INFORMÁCIÓ)

ADAT

INFORMÁCIÓ

FORMALIZÁLÁS

ÉRTELMEZÉS

FELDOLGOZÁS

INFORMÁCIÓ (ÉRTELMEZETT ADAT)

ISMERET INFORMÁCIÓ

ADAT („TÁRGYIASULT” INFORMÁCIÓ)

ADAT

INFORMÁCIÓ

FORMALIZÁLÁS

ÉRTELMEZÉS

FELDOLGOZÁS

INFORMÁCIÓ (ÉRTELMEZETT ADAT)

ADAT

Formalizált, általában rögzített

ismeret, olyan jelkonfiguráció

(jelsorozat), amely valamilyen

ismeretet hordoz.

ADAT = jelsorozat + tezaurusz

Forrás-

információ

Származtatott

információ

Gazdasági

rendszer

Forrás-

információ

Származtatott

információ

Gazdasági

rendszer

25. ábra. Információk a feldolgo-

zás folyamatában

26. ábra. Az adat fogalma


25

Az adatot tehát rögzíteni kell, általában a rendszerből származó ismeretek alapján. Ez a

rögzítés „klasszikusan” papírra történik (manapság egyre inkább elterjedt, hogy számítógép-

be). Azt a közeget, amelyre az adatot rögzítjük adathordozónak hívjuk. Mivel ez az ismeret

első rögzített formája, ez médium az elsődleges adathordozó.

Ha közvetlenül számítógépbe rögzítünk, akkor ezt az adathordozót egyszerűen „átugorhat-

juk”. Ha azonban szükséges ebben az esetben is a „papír alapú” adathordozó, – például egy

szállítólevelet a fuvarozónak el kell vinni – akkor a számítógépbe vitt adatokról nyomtatha-

tunk papírra egy szállítólevél nyomtatványt.

Ez esetben az elsődleges adathordozó ez a nyomtatott példány, csak a kitöltési módja vál-

tozott. (Nem tollal írtuk).

Az adatokat ez után tárolni kell, és fel kell

dolgozni.

Tárolni ugyan lehet (és bizonyos esetekben

kell is) az elsődleges adathordozót, de ha az adatokat géppel akarjuk feldolgozni, be kell vinni

a számítógépbe, RÖGZÍTENI kell.

A rögzítés során az adatok háttértárolóra, MÁSODLAGOS ADATHORDOZÓRA kerülnek.

Ezek a háttértárak szokásosan winchesterek, de lehetnek más tárolóeszközök is. (Flash memó-

ria, CD, DVD, régebben floppy).

Az adatok továbbiakban a háttértárolóról dol-

gozzuk fel. A feldolgozás sokféle lehet (szűrés,

rendezés, összeválogatás, számítási műveletek,

stb.), melynek során újabb adatok keletkeznek.

A keletkezett adatokat felhasználás céljából

megjelenítjük, KIMENETI ADATHORDOZÓN.

A kimeneti adathordozókat technikai és fel-

használási szempontból két csoportra osztjuk:

interaktív és

rögzített

Az INTERAKTÍV adathordozó, valamilyen kép-

ernyős megjelenítési formát jelent, és az adatok

csak a felhasználás idejéig láthatók (de általában bármikor újra előhívhatók).

Ha az adatokat nem számítógép közelben

használjuk, vagy OFF-LINE módon (nem szá-

mítógépes hálózati átvitellel) kell továbbítani,

akkor RÖGZÍTETT adathordozóra kell vinni, ki

kell nyomtatni.

A megjelenített adatokat ezután „vissza

kell adni” a gazdasági rendszernek, ahol az

adatok ÉRTELMEZÉSével új információkhoz

juthatunk. Ez a lépés-sorozat látható az 1-16.

ábrán, a teljes információfeldolgozási folya-

mat pedig szemléletesen az 1-17. ábrán látha-

tó.

A megadott séma azt is tükrözni kívánja,

hogy minden információ ismeret, de nem minden ismeret jelent újdonságot, tehát nem infor-

máció (szaggatott nyíl). Szintén a sémából leolvasható az is, hogy egyrészt az adat TÁRGYIA-

Elsodleges

adathordozók

(bizonylatok)

Kimeneti

adathordozók

Gazdasági

rendszer

Másodlagos

adathordozók

(háttértárolók)

rögzített

interaktívElsodleges

adathordozók

(bizonylatok)

Kimeneti

adathordozók

Gazdasági

rendszer

Másodlagos

adathordozók

(háttértárolók)

rögzített

interaktív

ÉSZLELÉS

ÉRTELMEZÉS

KÓDOLÁS

RÖGZÍTÉS TÁROLÁS,

SZÁMÍTÁS

MEGJELENÍTÉS

ÉSZLELÉS

ÉRTELMEZÉS

KÓDOLÁS

RÖGZÍTÉS TÁROLÁS,

SZÁMÍTÁS

MEGJELENÍTÉS

27. ábra. Információ - adat transzformáció

28. ábra. Adathordozók a feldolgozás

folymatában

29. ábra. Az információfeldolgozás folya-

mata


26

SULT INFORMÁCIÓ, azaz formába öntött, jelsorozattal kifejezett ismeret lehet, másrészt az in-

formáció keletkezhet a számított adatok értelmezésével, azaz ÉRTELMEZETT ADAT.

Az előzőekben tárgyalt fogalmakhoz szorosan kapcsolódik a KÓD és a KÓDOLÁS fogalma.

A kódot többféleképpen értelmezhetjük. Most csak a gazdasági kódokra, ebben a rend-

szerben használt terminológiát nézzük meg.

A kód tehát egy jelsorozat, amelyet valaminek

az EGYÉRTELMŰ kifejezésére használunk. A kód-

dal LEKÉPEZZÜK a gazdasági rendszer valamely

objektumának egy jellemzőjét. A leképzés egy

SZABÁLY, amely előírja azt az eljárást, ahogy a

jellemzőt jelsorozattá kell alakítani. Ezt a művele-

tet nevezzük KÓDOLÁSnak. A kódolandó objek-

tum nagyon sokféle lehet, például egy árucikk

azonosítója vagy mértékegysége, egy szállodai

szobafoglalás regisztrációja, és számtalan egyéb

dolog, akár egy másik kód is. A lényeg az egyér-

telmű és kölcsönös leképezhetőségben van.

Mivel a kódot valamilyen ismeret kifejezésére

használjuk, a jelsorozatot értelmezni kell, vissza kell alakítani az eredeti fogalommá. Ehhez az

értelmezési szabályt fordítva kell alkalmazni. Ez az eljárás a DEKÓDOLÁS.

Ha a kódolási szabályt egy függvénynek tekintjük, – egy jelhalmazt egy ismerethalmazzal

összerendelünk – akkor a dekódolás az inverz függvény alkalmazását jelenti.

A kódnak két fontos összetevője van:

a jelsorozat és

a leképzési szabály

Az ismeret, amelyet a kóddal ki kell fejezni értelmetlen, értelmezhetetlen, ha a kód egyik

összetevőjét nem ismerjük.

Tágabb értelemben kódolásnak tekinthetjük magát az írásmunkát is, hiszen szavainkat,

gondolatainkat jelekkel (betűkkel, vagy akár más írásjelekkel pl.: kínai írásjel…) fejezzük ki.

Tudjuk, hogy a hétköznapi írások és szövegek többféleképpen is értelmezhetők. Így az ál-

talunk megadott definíció szerint, ezt a gazdasági rendszerek szempontjából nem tekinthetjük

kódnak. A megfeleltetés nem egyértelmű.

Vizsgáljuk meg a különbséget az adat és a kód között.

Ha a jelsorozat, amely kifejez ugyan valamilyen ismeretet, de ez nem egyértelmű, akkor

ez „csak” adat. Ha ezt az ismeretet TÖMÖREN (tehát általában rövid és kevés jelből álló jelso-

rozattal) és EGYÉRTELMŰ SZABÁLYOK szerint fejezzük ki, akkor ez már KÓD.

Azt mondhatjuk, hogy minden kódot adatnak tekint-

hetünk, de nem minden adat kód. A nem kódolt jelsoro-

zatot nevezzük LEÍRÓ ADATnak.

HÍR (KÖZLEMÉNY)

Az eddigiekben az információról és az adatról csak,

mint statikusan létező fogalmi kategóriáról, illetve meg-

jelenési formáról beszéltünk. Az adatok és információk

azonban sok helyen szükség lehet, továbbítani, szállítani

kell, egyik helyről a másikra. Vizsgáljuk meg tehát,

ezeknek a fogalmi objektumoknak a dinamikus viselke-

KÓD

Egyezményes jelsorozat,

amely a gazdasági rendszerben, egy

objektum

(személy, tárgy, esemény, fogalom, …)

egy jellemzőjének egyértelmű

leképzésére szolgál.

Sütő

30. ábra. A gazdasági kód fogalma


27

dését, és határozzuk meg a hozzájuk kötődő – itt

és a szakmában használatos – elnevezéseit, termi-

nológiáit.

Az egyik ilyen fogalom a közlemény, vagy

HÍR.

A hír tehát két vagy több hely között mozog,

terjed, mondhatjuk az adat mozgásformája.

A hétköznapi beszédben a hír fogalma alatt va-

lami új ismeretet értenek, és nem értik bele a

mozgást. Ez így számunkra pontatlan, mivel ez,

eddigi definícióink alapján az információ fogal-

ma).

A hír terjedését HÍRFOLYAMATnak nevezzük.

A hírfolyamatban mindig van olyan hely, ahol bizonyos ismeretek rendelkezésre állnak, –

technikailag kódolt formában – és vannak helyek, ahová ezt el kell küldeni, szükség van rá-

juk. Az előző helyet ADÓnak (küldő), az utóbbit

VEVŐnek (fogadó) nevezzük.

A két hely között szükséges valami közeg

(villamos vezetőkábel, optikai kábel, vagy ma-

ga az éter), ami az átvitelt biztosítja. Ez a hír-

csatorna, vagy átviteli csatorna, vagy egyszerű-

en csak CSATORNA.

Általában az adónál rendelkezésre álló je-

lek, eltérőségük miatt, közvetlenül nem vihetők

át a csatornán, ezért át kell alakítani továbbítha-

tó formára, modulálni kell. Vevőoldalon pedig

vissza kell alakítani felhasználható formára,

demodulálni kell. Mivel az átvitel, szokásosan

kétirányú, az oda-visszaalakító egységet

MOdulátor-DEModulátornak röviden MODEMnek nevezik.

Az előbb említett átvitel az igények, és a technikai feltételek függvényében lehet:

szimplex (egyirányú, pl.: műsorszórás)

fél-duplex (váltott módú, pl.: CB telefon)

duplex (kétirányú, pl.: telefon)

Meg kell jegyezni, hogy más jellegű az átvitel technikai szempontból és felhasználói ol-

dalról nézve. A számítógépes adatátvitelről sokan azt hiszik, hogy duplex, holott technikailag

„csak” váltott módú, mert egyszerre vagy csak „vesz”, vagy csak „ad” a gép. A váltás gyorsa-

sága miatt a felhasználó úgy érezheti, hogy kétirányú.

KOMMUNIKÁCIÓ

Az előzőekhez még egy nagyon fontos és a hétköznapi szóhasználatban sajátosan értelme-

zett fogalom tartozik, a KOMMUNIKÁCIÓ.

A hétköznapi szóhasználatban ez a szó is más fogalmat takar, mint a mi definíciónk.

Ha valaki azt mondja „Ezt rosszul kommunikáltuk”, akkor ez általában csak annyit jelent,

hogy nem megfelelően, vagy hibásan közöltük.

88SSüüttőő

HHÍÍRFOLYAMATRFOLYAMAT

Ismeret

Átalakítás,

kódolás

Feldolgozás

Adás

Csatorna

Vétel

Visszaalakítás,

dekódolás

ModemModem

31. ábra. A hír fogalma

32. ábra. A hírfolyamat sémája

33. ábra. A kommunikáció fogalma


28

Számunkra a kommunikációnak elsősor-

ban az emberi aspektusa fontos. Vagyis a fo-

gadóállomás nem csak „veszi az adást”, ha-

nem ÉRTELMEZI is azt, és VÁLASZOL rá.

77SSüüttőő

KOMMUNIKKOMMUNIKÁÁCICIÓÓ

Ismeret

Kifejezés,

kódolás

Értelmezés

Válasz

Közlés(Adás)

Csatorna

Fogadás(Vétel)

Visszajelzés

34. ábra. A kommunikációs folyamat sémája


29

Az ügyvitel és a munkaerő-gazdálkodás

35. ábra Az ügyvitel és a HRM összefüggése


Az ábrából kiolvasható, hogy a két szakterület a gazdasági rendszerek külön szegmensét

fogják át, de van közös részük is. A következőkben meghatározzuk az alapfogalmakat és

megvizsgáljuk a kettőjük közötti összefüggéseket.

ÜGYVITEL

Az ügyvitelt a gazdasági rendszerekben sokféleképpen értelmezik. A következő fejezetben

részletesen kifejtjük az ügyvitel fogalmát, részeit, legfontosabb feladatait és működési folya-

matát.

Most csak röviden határozzuk meg az ügyvitel lényegét, miszerint:

Az ügyvitel a gazdasági rendszerben, a feladatok elvégzése során keletkező információk,

adatok kezelésének szabályrendszere (sajátos hatásköri szabályozása).

Az ügyvitel értelmezhető a feladatok elvégzésének tevékenységsoraként is. Ez pedig nem

más, mint az ügyviteli folyamat.

Ügyviteli folyamat, az ügyviteli műveletek végrehajtása a feladatok ellátása során.

Az ügyviteli munkafolyamat irányítása összetett és nagy figyelmet igényel. Nagyon sok

ismétlődő műveletből áll. Ez a benne dolgozók számára sok esetben monoton tevékenységsor

magában hordozza a tévesztés lehetőségét is. A számítógépek kiválóan alkalmasak az ügyvi-

teli folyamat végrehajtására, valamint annak irányítására.

A WorkFlow Management az ügyviteli munkafolyamat számítógépes irányítása.

AZ ÜGYVITEL ÉS A HRM VISZONYA

GAZDASÁGI

RENDSZER

FŐFOLYAMATAI

GAZDASÁGI

RENDSZER

FŐFOLYAMATAIINFORMÁCIÓ

ADATFELDOLGOZÁSADATFELDOLGOZÁS

BE

ME

NE

T (

INP

UT

)

KIM

EN

ET

(O

UT

PU

T)

TÁROLÁS, TRANSZFORMÁCIÓ

E

R

Ő

F

O

R

R

Á

S

P

R

O

D

U

K

T

U

M

ÜGYVITEL

MUNKAERŐPAC

MUNKAERŐ

HRM

INFORMÁCIÓ

ADATRÖGZÍTÉSMEGJELENÍTÉS


30

MUNKAERŐ

A munkaerő a gazdasági rendszerek egyik legfontosabb, sajátos erőforrása. Sajátossága

abban áll, hogy individuum (egyéniség), önálló gondolkodással, cselekvőképességgel rendel-

kezik.

A munkaerő bonyolultsága folytán annak kiválasztása, minősítése, „működtetése” és keze-

lése is rendkívül összetett.

A munkaerő szempontjából a gazdasági rendszer környezete a munkaerőpiac. Szakem-

berként, mint munkavállaló a munkaerőpiac kínálati oldalán állunk, amely szokásosan telített.

Azonban a piac kínálati oldala heterogén. Vannak hiányszakmák. Az ilyen képzettséggel ren-

delkezőket a piac fel tudja venni. A telített szakmákban viszont túlkínálat van. Az egyensúlyt

a munkavállalók teremthetik meg tudatosan azzal, hogy több képesítéssel illetve képzettség-

gel, most divatos szóval kompetenciával rendelkeznek.

A keresleti oldalon, – ez a munkaerő-gazdálkodás (humán erőforrás menedzsment), an-

golból vett rövidítéssel HRM – a munkaerő minőségi összetételét és mennyiségét ma egyre

inkább a folyamatok munkaerő igénye szabja meg. Ha erre az oldalra kerülünk, szükség van

ezek ismeretére is.

A munkaerő-gazdálkodás és az ügyvitel több oldalon is kapcsolatban áll egymással.

Egyrészt a munkaügy ügyvitele egy cég ügyviteli rendszerének része

Az ügyviteli folyamatok ellátásában emberek, alkalmazottak vesznek részt, melyhez

sajátos ismeretek, képességek szükségesek

MUNKAERŐPIAC

DÖNTÉS

munkaerő-

mérleg:

hiány

ÁTK

ÉPZÉS

felvétel

(interjú)

Pályázat:

képességek,

motiváció

felvétel

elutasítás

alkalmazás

Munkaerő-szükséglet

Munkaerő kapacitás

Állás-

hirdetés

beillesztés,

betanítás

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS

MUNKAERMUNKAERŐŐ--

GAZDGAZDÁÁLKODLKODÁÁSS

TO

BO

RZ

ÁS

MUNKAERŐPIAC

DÖNTÉS

munkaerő-

mérleg:

hiány

ÁTK

ÉPZÉS

felvétel

(interjú)

Pályázat:

képességek,

motiváció

felvétel

elutasítás

alkalmazás

Munkaerő-szükséglet

Munkaerő kapacitás

Állás-

hirdetés

beillesztés,

betanítás

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS

MUNKAERMUNKAERŐŐ--

GAZDGAZDÁÁLKODLKODÁÁSS

TO

BO

RZ

ÁS

36. ábra HRM folyamata


Fő vonalaiban a gazdálkodási folyamat az alábbi elemekből tevődik össze:

1. munkaerő-szükséglet meghatározása

2. toborzás

3. kiválasztás

4. alkalmazás


31

3.1. betanítás, beillesztés

3.2. feladatok és követelmények meghatározása

3.3. munkaerő allokálása, szétosztása a munkafolyamatokban, motiválás

3.4. ellenőrzés, bérezés, szankcionálás

3.5. fejlesztés.

ÖSSZEFOGLALÁS

Végezetül összefoglalva nézzük meg és elemezzük a gazdasági-informatikai rendszer, az

ügyvitel és a munkaerő-gazdálkodás összefüggéseit.

37. ábra Az ügyvitel és a HRM helye a gazdasági rendszerben


A fenti ábra szemlélteti informatikai szempontból a rendszer struktúráját.

Ebből a kis modellből látható, hogy a munkaerőpiac és a munkaerő-gazdálkodás szorosan

összefüggő, de külön terület. Az ügyvitel pedig a rendszer teljes egészére kiterjed, érinti a

rendszer minden elemét.

A továbbiakban a közös vonások ellenére külön mutatjuk be az ügyviteli és a munkaügyi

rendszereket.

A GAZDASÁGI-INFORMATIKAI RENDSZER,

AZ ÜGYVITEL ÉS A HRM VISZONYA

GAZDASÁGI

RENDSZER

FŐFOLYAMATAI

GAZDASÁGI

RENDSZER

FŐFOLYAMATAIINFORMÁCIÓ

INFORMATIKAI

RENDSZER

FOLYAMATAI

INFORMATIKAI

RENDSZER

FOLYAMATAI

BE

ME

NE

T (

INP

UT

)

KIM

EN

ET

(O

UT

PU

T)

E

R

Ő

F

O

R

R

Á

S

O

K

T

E

R

M

É

K

E

K

ÜGYVITEL

MUNKAERŐPAC

MUNKAERŐ

HRM

INFORMÁCIÓ

ADATRÖGZÍTÉS MEGJELENÍTÉS

GAZDASÁGI

RENDSZER


32

Ellenőrző kérdések

1. Mi az összefüggés az ügyvitel és az informatika között?

2. A rádióban azt hallom, hogy az éjszakai hőmérséklet -10C0. Ez információ, adat, hír, vagy kommunikáció?

3. Vásároltam 5 500Ft-ért bankkártyával, és így a bankszámlámon már csak 13 650Ft marad. A bankszámla egyenlege forrás, vagy származtatott információ?

4. Internetről letöltöttem egy mp3-as zenét pendrive-ra. A pendrive-om elsődleges, vagy má-sodlagos adathordozó?

5. Az APEH honlapján minden évben megtekinthetők az abban az évben érvényes adósávok és adókulcsok. Ez kommunikáció vagy hír? Ez számomra, adózó magyar állampolgárként adat(sor), vagy információ?

6. Az élelmiszereken fel kell tüntetni, hogy milyen segédanyagokat tartalmaznak. Ez egy vásárló számára általában kód, adat, vagy információ? A megadott jelsorozat milyen körülmények között információ?

7. Mi a Workflow Menedzsment?

8. A gazdasági rendszer szempontjából mi a munkaerőpiac?

9. Mi különbség van a munkaerőpiac és a munkaerő-gazdálkodás között?

10. Melyek a munkaerő-gazdálkodási rendszer főbb elemei?


33

Válaszok az ellenőrző kérdésekre

1. Az ügyvitel a működési folyamat feladatainak informatikai leképzése, tehát az ügyvitel az in-formatika része.

2. Ez, ha rögzítem (leírom, vagy „rögzül bennem”) adat. Ha erről még nem hallottam, és értel-mezem (ez „kutyahideg”) akkor ez már információ. Valójában akkor válik igazán hasznossá, ha éjszaka gyalog kell hazamennem. Mivel a rádióban hallottam (átviteli csatorna) ez hír, de nem kommunikáció, mert nem jelzek vissza, hogy megértettem.

3. A vásárlás tényét (tranzakciót) rögzítő bizonylat adata jelent forrásinformációt, a bankszám-laegyenleg (13 650Ft) már az előző egyenlegből számított, tehát származtatott információ.

4. Szigorúan véve az elsődleges adathordozó a mesterlemez, illetve a hangfelvétel, így a pen-drive csak másodlagos adathordozó.

5. Az adósávok és az adókulcsok az Interneten hír jellegűek, mert nem jelzek vissza. Ha most olvasom először és értelmezem, akkor információ, különben csak adat.

6. Ezeket, az összetevőket kódolt formában adják meg (pl.: E254). Amíg nincs meg a kódtábla számomra értelmezhetetlen jelsorozat, annak ellenére nevezhetjük információnak, ha eddig nem tudtam, hogy van benne E254. Ha képes vagyok dekódolni, (kapok egy kódtáblát, vagy ismerem azt) akkor ismét új ismeretet, információt je-lent. Valóban értelmezhetővé azonban csak akkor válik, ha tisztában vagyok az adott össze-tevő hatásaival.

7. A munkafolyamat, ügyviteli folyamat (általában számítógépes) irányítása.

8. A környezet része, az egyik legfontosabb erőforrás „beszerzésének” helye

9. A munkaerőpiac az egyik környezeti tényező, amelyre a gazdasági rendszernek csak kis-mértékű, közvetett befolyása van. A munkaerő-gazdálkodás a rendszer egyik részfolya-mata. Feladata a szükséges munkaerő megszerzése és hatékony felhasználása.

10. Szükséglettervezés – toborzás – kiválasztás – alkalmazás – fejlesztés.


34

A rendszer irányítása.

IRÁNYÍTÁS

Az irányítás lényege a gazdasági rendszerben lezajló folyamatok befolyásolása. Ennek ér-

dekében meg kell határozni a befolyásolás célját és módszereit. Itt az irányítás 3 alapvető

módszerét vizsgáljuk meg, de a valóságban ezek a módszerek együttesen jelennek meg,

komplexen biztosítják az irányítási funkciókat. Ezek az irányítási módok:

Izoláció

Vezérlés

Szabályozás

A komplex alkalmazásra vegyünk egy nagyon egyszerű, mindenki számára közismert – nem

gazdasági jellegű – példát. A fagyasztószekrény. A szekrény vastag fala: izoláció. Ha fa-

gyasztani kell (gyorshűtés) bekapcsoljuk a fagyasztógombot. ez addig hűt, amíg ki nem kap-

csoljuk: vezérlés. A fagyasztószekrény normál üzemmódban meghatározott hőmérséklet-

tartományban tartja a szerény belsejét. Ha a hőmérséklet egy meghatározott szint fölé emel-

kedik, a hűtés („automatikusan”) elindul, majd ha a hőmérséklet egy ugyancsak megadott

szint alá süllyed, a hűtés leáll Ez a szabályozás. Azt a sávot, amelyben a hűtést működtetni

kell érzéketlenségi sávnak (hiszterézis) nevezzük.

IRÁNYÍTÁSI MÓDOK

Az izoláció elszigetelés, vagy szűrés pasz-

szív irányítási módszer. Lényege a rendszer el-

zárása a környezettől illetve a zavaró hatások-

tól. Gazdasági rendszerekben ez jelenthet fizi-

kai védelmi berendezést, biztonsági szolgálatot,

amely kiszűri a rendszerben várható vagy létre-

jövő zavaró hatást. Gazdasági értelemben a biz-

tonság növelését, erőforrás tartalékok képzését,

biztosítások kötését jelenti. Gazdasági érelem-

ben egyfajta izolációt jelent alternatív piacok

kutatása, pénzügyi portfóliók kialakítása, vagy

pénzügyi hitel keretszerződések kötése.

3

8.

áb-

ra.

Izo-

láci

ó

A vezérlés nyílthurkú irányítási lánc. Az

irányítás előre meghatározott utasítássorozat, a

program szerint megy végbe, függetlenül a

végrehajtás eredményétől. A döntéshozó szere-

pe mindössze annyi, hogy a programot elindít-

sa, esetleg bizonyos esetekben leállítsa. A ve-

zérlési funkció önmagában tisztán viszonylag

ritkán jelenik meg a gazdasági életben. Vezér-

léssel megoldott irányításnak tekinthető egy

gyártás automata gépsoron, ahol a menetköz-

ben az átállítás nem biztosított, csak a folyamat

leállítása lehetséges. Ennél tisztább példa lehet

egy időszakonkénti befektetési szerződés,

amelyben a módosítás a futamidő alatt nem

megengedett. Befejezni csak a futamidő végén

3

9.

áb-

ra.

Ve-

zérl

és


35

vagy a szerződés felmondásával lehet.

A szabályozás zárthurkú irányítási mód-

szer. Lényeges logikai eleme a visszacsatolás.

A szabályozás alapja az alapjel, ugyancsak egy

program, vagy gazdasági terv lehet. A döntés-

hozó első faladata, a kritériumok figyelembevé-

telével6 a terv végrehajtásának indítása. Ezek

után egy szenzor (érzékelő egység) észleli (mé-

ri) a kimeneten az eredményt. Ez az érzékelőjel

a tényállapot adatait szolgáltatja, amit a kü-

lönbségképző egység összehasonlít a terv ada-

taival. A keletkező különbségi jel kerül a dön-

téshozóhoz, aki a döntési kritériumok figye-

lembe vételével rendelkező jelet bocsát ki. A

beavatkozó szerv ennek alapján adja ki a be-

avatkozó jelet, ami a kellő irányba befolyásolja

a működési folyamatot. A szabályozás a leg-

gyakoribb irányítási forma, de egy gazdasági

rendszerben a három forma komplex módon

van jelen.

40. ábra. Szabályozás

A PROBLÉMAMEGOLDÁS FOLYAMATA

Mit jelent egy gazdasági rendszerben a probléma? Ho-

gyan áll elő?7

A gazdasági rendszerek működését általában tervek irá-

nyítják. Ennek végrehajtását folyamatosan ellenőrzik (ld.:

szabályozás). Az eredményként kapott termék vagy profit

nagysága, mennyisége, minősége a tényállapotot fejezi ki.

Mint a szabályozásnál láttuk a működési folyamatot az

alapjel, vagyis a terv irányítja. Egy adott időpontban a terv

előírja azt az állapotot, amit a működési folyamattal teljesíteni kell. Ez a tervállapot.

Ha a kettő között különbség van, ez valami működési rendellenességre utal, ez jelenti a

problémát. A probléma röviden úgy definiálható, hogy

A tényállapot eltérése a tervállapottól

6 Például, hogy az erőforrások rendelkezésre állnak-e 7 A sémát ld.: 52. ábra.

41. ábra. A probléma forrása


36

VEZETŐ ÉS ALKALMAZOTTAK VISZONYA A PROB-

LÉMAMEGOLDÁSBAN.

Miután a probléma felmerült – ennek észlelése a

vezető fontos feladata – megoldást kell találni rá. Ez

valamilyen feladat meghatározását és végrehajtását

jelenti.

A megoldás folyamata sematikusan az ábrán lát-

ható és nagy vonalakban a következő:

1. a probléma felismerése, azonosítása

2. a probléma megoldásához vezető lehetsé-

ges feladatváltozatok kidolgozása

3. Döntés a legmegfelelőbb feladatról, a ren-

delkezésre álló kritériumok alapján; ha

nincs megfelelő, új feladat meghatározás

4. a feladat kiadása megoldásra

5. az eredmény ellenőrzése, összevetése a

problémával

Az ábrán kiemeltük külön a vezetők

és az alkalmazottak szerepét a prob-

lémamegoldás folyamatában.

HATALOM

Egy gazdasági rendszer, alrendszer, személy erős-

ségének, életképességének és fejlődési potenciáljának

fokmérője az a hatalom, amellyel az adott szervezet

rendelkezik

Röviden mi a hatalom, mi a forrása, hogyan nyil-

vánul meg?

A hatalom nagyon sok összetevőből áll, ezek kö-

zül a legjelentősebb, lejellemzőbb:

az erőforrások informális birtoklása,

amely azt jelenti, hogy nem kell tulajdon-

ba venni, elegendő a rendelkezési jogot

megszerezni

a másik tényező, az információk és a hoz-

zá kötődő kapcsolatrendszer kizárólagos-

sága

Ezen két tényező minél nagyobb arányú be-

gyűjtése során a szervezetnél a hatáskörök

koncentrálódnak, ami maga a hatalom.

Ez a hatalom ad lehetőséget további szerzés-

re, a hatáskörök még erősebb koncentrációjá-

ra. Ez biztosítja a hatalom birtokosának a ver-

senytársak kizárását, társainak, partnereinek,

üzletfeleinek előnyök biztosítását.

42. ábra. Vezetők és alkalmazottak

43. ábra. A gazdasági hatalom lényege


37

A gazdasági rendszerek informatikai struktúrája

AZ INFORMATIKAI RENDSZERREL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

44. ábra. Követelmények az információs rendszerrel szemben


38

45. ábra. Információminőség


39

A MODELL

A modell hallatára mindenkinek más és más jut eszébe.

Van, akinek egy jármű kicsinyített mása. A tudósok számára az atomszerkezet, egy mate-

matikai képlet vagy egyenletrendszer. Van, akinek egy jelenséget magyarázó ábra. Van, aki

egy szöveges leírást tekint annak. A „hétköznapi” ember egy csinos ruhát, illetve az azt viselő

manökent nevezi modellnek.

Mi az a közös vonás, amely minden modellt jellemez?

A modell egy olyan konstrukció, amely a valóságnak a vizsgálat (értelmezés)

szempontjából legjellemzőbb tulajdonságait tükrözi.

Mit értünk a konstrukción, milyen formában jelenhetnek meg?

A definícióból következik, hogy a modell minden esetben a valóság sajátos tükröződése.

A modell tehát mindig egy elvonatkoztatás a valóságtól, absztrakció. Fontos azonban, hogy a

lényeges tulajdonságokat kiemeljük. Az egészet egy jó karikatúrához lehet hasonlítani. Az így

kialakított „tükörkép” létrejöhet:

egy ember által alkotott szerkezetben

egy ábrában, képben

logikai konstrukcióban, amely megjelenhet matematikai képletben, szerkezeti-

vagy folyamatábrában

leírt szövegben

adatokban, adatrendszerben, illetve például az ezt megjelenítő szerkezeti ábrában8

általánosan az emberi tudatban létrehozott „kép” formájában

vagy egyéb más, a definíció szerint értelmezhető módon.

Mikor és miért alkotunk modelleket?

ha a leképezendő valóság az ember számára érzékelhető mérethatárokon kívül

esik, túl nagy vagy túl kicsi. Például a világegyetem vagy az atom (elemi részecs-

kék)

ha rendszerben zajló folyamatok sebessége az emberi lépték szerint túl gyorsak

vagy túl lassúak. Például a robbanás vagy az evolúció, de ilyenek a társadalmi

rendszerekben létrejövő változások is.

ha a valós rendszerekben végrehajtott változtatások, kísérletek túl költségesek és

hatásai bizonytalanok

ha a valós rendszerben végrehajtott vizsgálatok annak megváltozásával vagy

tönkretételével jár. Gondoljunk egy autó törésmodelljére

ha rendszer túl bonyolult, összefüggései átláthatatlanok

A gazdasági rendszerről elmondható, hogy meglehetősen bonyolult, meggondolatlan vál-

toztatása jelentős károkat okozhat, esetleg az egész rendszer. Maga a rendszer és környezete

sztochasztikus jellegű, esetenként nem kiszámítható, véletlenszerű jelenségek befolyásolják

létét, működését. A rendszeren belül az informatikai alrendszer a folyamatok és a rendszer-

struktúra sajátos tükröződése. Ezért, hogy a rendszerről képet alkossunk, meg kell ismerni az

informatikai rendszermodellt, egy egyszerű, de mégis az alapvető összefüggéseket prezentáló

modellen keresztül.

AZ INFORMATIKAI RENDSZERMODELL

8 Informatikai szempontból emeljük ki!


40

46. ábra. A gazdasági informatika piramismodellje


41

A piramis alakzat sok helyen használt grafikus modellforma. Ennek 3D jellemzőit kihasz-

nálva általánosságban az informatikai rendszer teles struktúrája prezentálható.

ADATBÁZIS

Kezdjük az alapoknál. A piramis alapja azt az adatbázist szimbolizálja, amely az egész

rendszer informatikai „ellátottságát” biztosítja. Az adatbázis elemi adatok rendszere.

Elemi adatok, tehát tovább nem bontandók, az esetek döntő részében nem is bonthatók.

Az elemi jelleg biztosítja azt, hogy az igényelt információhoz szükséges adatok tetszőlegesen

„összeállíthatók” legyenek.

Másrészt adatok rendszere, vagyis az adatösszefüggések, az adatok közötti bonyolult

kapcsolatok is részei az adatbázisnak, ami szinte tetszőleges kérdés megválaszolását is lehe-

tővé teszi. Az adatbázisban tárolt adatok dinamikusak, mind tartalmukban, mind pedig struk-

túrájukban. Ez biztosítja a naprakészséget, mindig a lehető legfrissebb adatok elérését és fel-

dolgozását.

FUNKCIÓBÁZIS

Az adatokhoz megfelelő eljárások, alkalmazások segítségével elehet hozzáférni. Ezeket a

funkciókat a piramis alapjának jobb oldala szimbolizálja. A funkcióbázis gyakorlatilag a

végrehejtandó utasításokat tartalmazza adatok formájában. Ezekkel az adatokkal biztosítható

az adatbázis adatainak:

elhelyezése

karbantartása

rendszerezése

visszakeresése, elérése

megjelenítése, a felhasználó információigényeinek megfelelően

A PIRAMIS DIMENZIÓI

Az alap tehát az információellátást biztosító adatbázis. Erre épül az információigény pira-

misa.

A piramis szintjei, tehát a magassági tagozódás a rendszer irányításának adat-

illetve információigényét szimbolizálja. Az egyes irányítási szinteken jelentkező

adat és információ mennyiségét és sűrűségét érzékeltethetjük. Vagyis az operatív

szinteken nagyon sok, nagyrészt elemi adat jelenik meg, egyenként alacsony in-

formációtartalommal. Felfelé haladva a középvezetői majd a stratégiai vezetés felé,

egyre kevesebb adatból egyre nagyobb információtartalmú („töményebb”) adatra

van szükség. (Egy funkcionális igazgató – kivételektől eltekintve – nem foglalkoz-

hat például hiányzó készletelemekkel.)

Az aggregálás tehát a csúcs felé haladva egyre erőteljesebb.

A piramis szélessége (bal oldala) a tevékenységi köröket, pontosabban az egyes al-

rendszereket szemlélteti. Ezek a működési folyamat általános részei, amelyek a

rendszerek túlnyomó többségében léteznek. A piramisnak ez az aspektusa a folya-

matok információigényét szimbolizálja

A mélységi tagozódás a gazdasági rendszerek működési funkcióihoz szükséges in-

formációigényt szemlélteti. A modellen csak a három alapvető funkcióelem jelenik

meg:

o tervezés

o végrehajtás

o ellenőrzés


42

Ez a gyakorlatban sokkal árnyaltabban bontható.

Összességében ez a modell „csak” nagy általánosságban, a legfontosabb összefüggéseiben

képes szemléltetni az informatikai rendszer struktúráját. Arra azonban alkalmas, hogy az

egész rendszer főbb elemeit és ezek viszonyát szemléltessük.


43

A gazdasági informatikai rendszerek fejlődése, típusai9

TRANZAKCIÓFELDOLGOZÁS

{A tranzakció egy rendszer számára olyan külső vagy belső esemény, amely megváltoztat-

ja vagy fenntartja az adott rendszer belső állapotát.

Tranzakciófeldolgozó Rendszer TPS feladat a napi ügymenettel kapcsolatos feladatok

biztonságos és hatékony és konzisztens ellátása, azaz adatgyűjtés, tárolás, feldolgozás, megje-

lenítés.

Online Tranzakciófeldolgozó Rendszer (OLTP) egy olyan alkalmazás, amely a tranzak-

ciót a megjelenésének pillanatában feldolgozza, hatásait átvezeti a rendszernyilvántartások-

ba, elvégzi a megfelelő belső állapotváltást, mindezt úgy, hogy az adat-konzisztencia nem sé-

rül.}

ERŐFORRÁS-TERVEZÉS

{ERP II Enterprise Resource Planning vagyis vállalati erőforrás-tervezés össze-

foglaló névvel rendelkező integrált vállalati rendszer.

Az ERP-knél hagyományosan az integráltságból következően egy modulrend-

szerű szoftverrendszer, ahol az egyes moduloknak megfeleltethetőek a vállalat

egyes funkcionális területei, úgymint: logisztikai,

o termelésirányítási,

o értékesítési,

o számviteli,

o kontrolling,

o eszközgazdálkodás, stb.

Az ERP nem más, mint a vállalat környezetére valamint a belső működésére és

a vállalat és a környezetének tranzakcióira vonatkozó információk koordinált és

folyamatos beszerzését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatását végző szemé-

lyek, tevékenységek, valamint a funkciók ellátását lehetővé tevő integrált rend-

szer.

Az ERP rendszernek el kell látnia a vállalatnál felmerülő összes tranzakciók

biztonságos és megbízható kezelését, továbbá a biztonságosan tárolt vállalati

adathalmazból a vezetők számára információ szolgáltatását.

A vállalati tevékenység végrehajtásához és menedzseléséhez hatékony támoga-

tást kell, hogy biztosítsanak a célból, hogy egyrészt a szervezet működési költsé-

geit csökkentse, másrészt javítsa a belső integrációt, az információáramlást és

az együttműködést.

9 A fejezet Gubán Ákos előadásai alapján készült.

A kapcsos zárójelek közötti dőltbetűvel kiemelt szövegek szószerinti idézetek!


44

Amennyiben ezek a célok megvalósulnak, akkor jobb döntések születnek és ma-

gasabb színvonalú szervezeti teljesítmény érhető el.

Összességében javul a vállalat eredményessége.

Kezdetben az ERP-technológia egymásba integrálta a TPS/EDP (EDP

Electronic Data Processing – elektronikus adatfeldolgozás) -, illetve a korai

MIS-rendszereket.}

AZ INTEGRÁCIÓ LÉPÉSEI

A fejlődés során a kezdeti szi-

getrendszerek jelentették az ala-

pot. Ezek egyszerű összekapcsolá-

sa rendkívüli nehézségeket oko-

zott.

Minden egyes programot sajá-

tos koncepció alapján készítettek,

saját adatállományokkal. Az egyes

programok nagymértékben függ-

tek azoktól az adatállományoktól,

amelyeket kezeltek és viszont. Az

adatok is a programok, illetve a

programozók „ízlése” szerint ala-

kultak ki. Az ábra a fejlődést, az

integrációt szemlélteti.

Az első fontos lépés az adatok, adatleírások egységesítése, az egyes részfunkciók közötti

átjárhatóság biztosítása volt. Ez legalább egy részrendszeren belül biztosította az egységes

szemléletet, a kezelhetőséget és különösképpen a javíthatóságot.

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER ELEMEI

felhasználó (szervezeti egység)

alkalmazói szoftverek

alapszoftverek

hardver

47. ábra. {Rendszerintegráció}


45

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS A FELHASZNÁLÓ KAPCSOLATA

Az ábra szimbolizálja az informatikai rend-

szereknek azt a tulajdonságát, amit felhasználó-

barátságnak nevezünk.

Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett végfel-

használónak nem kell informatikai szakember-

nek lennie ahhoz, hogy a rendszerből a számára

szükséges információkhoz jusson.

Az adatbázist bonyolult logikai szerkezete10

miatt a felhasználó közvetlenül nem tudja „meg-

szólítani”. Ehhez a felhasználó (bamba user)

számára is megfogalmazható kérdéseket kell fel-

tenni, vagy menüből választható funkciót kell

felkínálni. Ezt az információt (funkcióigényt

közvetítő adatköteget) a felhasználói réteg kon-

vertálja és adja át az alkalmazási réteg számára.

Az alkalmazási rétegben „választódnak ki” a

megfelelő funkciók és „rendelőnek” hozzá azok

a paraméterek, amelyek a felhasználói informá-

ciókhoz megfelelő adatok elérését biztosítják.

Az így kiválasztott adatok, a felhasználói ré-

teg közvetítésével jutnak a felhasználói rétegbe.

A felhasználói réteg pedig biztosítja, hogy ezek

az adatok „fogyasztható” formában kerülje-

nek a felhasználó elé.

Az adatok megfelelő értelmezése és felhasználása már a felhasználó feladata.

10 A logikai-fizikai szerkezet leképzéssel és konverzióval itt nem foglalkozunk, ez az adatbázis kezelőrend-

szer feladata

48. ábra. {Az információs rendszer rétegstruktúrája} Forrás: BGF előadás-prezentáció (Gubán)


46

Work Flow Management

{A workflow-k munkafolyamatokon operálnak, a munkafolyamatokat elemi, vagy elemi-

nek tekinthető munkalépések összefűzött sorozatának tekintjük, amelyben dokumentumok,

információk, anyagok, termékek, energiák áramolnak, és erőforrásokat használnak fel. (A

tevékenységek sorozatában lehetnek párhuzamosan működő részsorozatok.)}

A WorkFlow Management {egy olyan számítógépes rendszer, amely definiálja, kezeli és

irányítja egy szervezeten belüli feladatok sorrendjét, továbbá a felhasználók számára biz-

tosítja a különböző típusú munkafolyamatok végrehajtását. A munkafolyamat minden

egyes tevékenysége egy egyértelműen kijelölt csoporttal, vagy személyi felelőssel rendel-

kezik. A tevékenység befejeződése után, a folyamatmenedzsment-szoftver biztosítja, hogy a

következő felelős és a következő feladat értesítést kapjon, továbbá megkapja a szükséges

adatokat.}

49. ábra. {Egy tanulmányi rendszer munkafolyamat részlete}

KRITIKUS FOLYAMAT

Olyan gazdasági folyamatok, amelyek

• jól definiáltak,

• időérzékenyek,

• rendszeresen ismétlődőek,

• több ügyintéző részvételével jár,


47

• vezetői jóváhagyásokat igényelnek,

• nagyszámban fordulnak elő,

• a felhasználó által alkalmazott rendszerek integrációját igényli.}

{Üzleti intelligencia (BI)

Olyan technológiák és alkalmazások összessége, amelyek az adatok összegyűjtésével, hoz-

záférhetőségével és elemzésével foglalkoznak egy gazdasági szervezetben azért, hogy ve-

zetők jobb üzleti döntéseket hozhassanak.

GAZDASÁGI SZERVEZETEK TELJES INFORMÁCIÓELLÁTÁSI FOLYAMATA

• az előállítás szakasza olyan operatív irányítási és munkafolyamat-támogató alkalma-

zásokat tartalmaz, amelyek a vállalati információk elsődleges forrásai.

• A rendszerezés szakasza olyan alkalmazásokat fog össze, amelyek a vállalati szintű

információk konszolidációjáért és integrációjáért felelősek.

• Az elemzés szakasza különböző olyan alkalmazásokat tartalmaz, amelyek a vállalati

szintű információk egyszerű, illetve komplex elemzését végzik.

• A hasznosítás szakasza olyan döntéstámogatási és beavatkozási alkalmazásokat fed le,

amelyek az irányítási és termelési-szolgáltatási folyamatok, illetve rendszerek műkö-

désére lehetnek közvetlen hatással.

ÜZLETI INTELLIGENCIA TECHNOLÓGIÁK

• Riportkészítő technológiák, amelyek arra adnak választ, hogy mi történt, azaz az is-

mert adatok rendszerezésével, szűrésével és összegzésével előállított jelentések. Ide

tartoznak a lekérdező, riportkészítő és kereső üzleti intelligencia technológiák.

• Elemző technológiákat, melyek a miért kérdésre adnak választ, többdimenziós, grafi-

kus összehasonlító adat megjelenítéseket tartalmaz. Ide tartoznak az OLAP és az adat

vizualizációs technológiák.

• Monitorozó technológiákat, amelyek a Mi történik most? kérdésre adnak választ, ak-

tuális real-time adatelemzéseket végeznek. Ide tartoznak a teljesítmény menedzsment

eszközök, az irányítópult (dashboard) és a mutatószámrendszer (Scorecard) technoló-

giák.

• Az előrejelző technológiákat, melyek a Mi történhetne? kérdésekre adják meg a vá-

laszt. Ebbe a kategóriába az előrejelző és adatbányász technológiák tartoznak.


48

Ábrajegyzék

1. ÁBRA RENDSZEREK .............................................................................................................................................. 3

2. ÁBRA RENDSZEREK .............................................................................................................................................. 3

3. ÁBRA RENDSZER ÉS KÖRNYEZETE ....................................................................................................................... 3

4. ÁBRA RENDSZER ÉS KÖRNYEZETE ....................................................................................................................... 3

5. ÁBRA A RENDSZEREK OSZTÁLYOZÁSA ................................................................................................................. 5

6. ÁBRA A GAZDASÁGI RENDSZER BE- ÉS KIMENETE .............................................................................................. 6

7. ÁBRA ÉLETCIKLUS ................................................................................................................................................ 8

8. ÁBRA A SZERVEZÉSI MUNKA FOLYAMATVÁZLATA ............................................................................................ 10

9. ÁBRA PRIORITÁS-PIRAMIS ................................................................................................................................. 11

10. ÁBRA ÁLTALÁNOS FOLYAMATOK .................................................................................................................... 12

11. ÁBRA SZERVEZETI STRUKTÚRÁK ...................................................................................................................... 13

12. ÁBRA. A VÁLLALKOZÓI SZERVEZET SÉMÁJA .................................................................................................... 13

13. ÁBRA. A FUNKCIONÁLIS SZERVEZET SÉMÁJA .................................................................................................. 13

14. ÁBRA. A DIVIZIONÁLIS SZERVEZET SÉMÁJA .................................................................................................... 14

15. ÁBRA. A MÁTRIX TÍPUSÚ SZERVEZET SÉMÁJA ................................................................................................ 14

16. ÁBRA. A KONSZERN SÉMÁJA ........................................................................................................................... 15

17. ÁBRA. A HOLDING SÉMÁJA ............................................................................................................................. 15

18. ÁBRA. A PROJEKT TÍPUSÚ SZERVEZET SÉMÁJA ............................................................................................... 16

19. ÁBRA. A HATÁSKÖRI MÁTRIX SZERKEZETE ...................................................................................................... 16

20. ÁBRA HATÁSKÖRÖK ÉS DÖNTÉSI FOLYAMAT.................................................................................................. 17

21. ÁBRA HATÁSKÖR-DELEGÁLÁS ......................................................................................................................... 18

22. ÁBRA FELADAT - HATÁSKÖR – FELELŐSSÉG .................................................................................................... 18

23. ÁBRA A GAZDASÁGI INFORMATIKA SZAKTERÜLETEI ...................................................................................... 20

24. ÁBRA. AZ INFORMÁCIÓ FOGALMA.................................................................................................................. 23

25. ÁBRA. INFORMÁCIÓK A FELDOLGOZÁS FOLYAMATÁBAN .............................................................................. 24

26. ÁBRA. AZ ADAT FOGALMA .............................................................................................................................. 24

27. ÁBRA. INFORMÁCIÓ - ADAT TRANSZFORMÁCIÓ............................................................................................. 25

28. ÁBRA. ADATHORDOZÓK A FELDOLGOZÁS FOLYMATÁBAN............................................................................. 25

29. ÁBRA. AZ INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS FOLYAMATA ....................................................................................... 25

30. ÁBRA. A GAZDASÁGI KÓD FOGALMA .............................................................................................................. 26

31. ÁBRA. A HÍR FOGALMA ................................................................................................................................... 27

32. ÁBRA. A HÍRFOLYAMAT SÉMÁJA ..................................................................................................................... 27

33. ÁBRA. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA ............................................................................................................. 27

34. ÁBRA. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT SÉMÁJA ............................................................................................ 28

35. ÁBRA AZ ÜGYVITEL ÉS A HRM ÖSSZEFÜGGÉSE ............................................................................................... 29

36. ÁBRA HRM FOLYAMATA ................................................................................................................................. 30

37. ÁBRA AZ ÜGYVITEL ÉS A HRM HELYE A GAZDASÁGI RENDSZERBEN ............................................................... 31

38. ÁBRA. IZOLÁCIÓ .............................................................................................................................................. 34

39. ÁBRA. VEZÉRLÉS .............................................................................................................................................. 34

40. ÁBRA. SZABÁLYOZÁS ...................................................................................................................................... 35

41. ÁBRA. A PROBLÉMA FORRÁSA ........................................................................................................................ 35

42. ÁBRA. VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK ............................................................................................................. 36

43. ÁBRA. A GAZDASÁGI HATALOM LÉNYEGE ...................................................................................................... 36

44. ÁBRA. KÖVETELMÉNYEK AZ INFORMÁCIÓS RENDSZERREL SZEMBEN ............................................................ 37


49

45. ÁBRA. INFORMÁCIÓMINŐSÉG ........................................................................................................................ 38

46. ÁBRA. A GAZDASÁGI INFORMATIKA PIRAMISMODELLJE ................................................................................ 40

47. ÁBRA. {RENDSZERINTEGRÁCIÓ} ...................................................................................................................... 44

48. ÁBRA. {AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER RÉTEGSTRUKTÚRÁJA} ........................................................................... 45

49. ÁBRA. {EGY TANULMÁNYI RENDSZER MUNKAFOLYAMAT RÉSZLETE} ............................................................ 46


50

Irodalomjegyzék

1. Gazdasági informatika alapjai; Benkőné dr. Deák Ibolya – Dr. Bodnár Pál – Dr. Gyur-

kó György; Kiadó: BGF – PERFEKT; Budapest, 2008

2. Vezetésmódszertan; Dr. Roóz József; Kiadó: PERFEKT; Budapest, 034/1995

3. Ügyviteli és munkaerő-gazdálkodási ismeretek; Dr. Bernát László – Csibi Sándor –

Horváth Jenő – Lovrics László – Sütő Gergely – Tusnádi István – Vidor Róbert;

Kiadó: BGF – KVIK; Budapest, MFSZ-02/2010

4.

Documents

Rendszerelmelet GI v5r3