-I -

Az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG részérd

SK. ys^s^Ss.^SKA FÖVÁROSIKn7I(-:A7r:ATACI 6c ><TT>r, ^ ..-, ^,.. "_^_ . _ 1 ''f-ltlA FOVAROps, LKO.ZrcAZGATÁSI.ESMUNKAUGYIBÍRÓSAG útjaabeLire

ALKOTMAKYBSROS/U?Jgyszám;

V/1Í59-0 , 20

Érkezett: 2018 SZEPÍ 2 5.-h

.va-.( 1255 Budapest Pf: 117 )( 1027 Budape^Tolgyfa^^rpB ^^T^^^, -^-^vwü'fVS' "..^T'"'""' ''"' S

Panaszo sfelperes-B ea5jz^^-~''~ ' - ^

Tisztelt ALKOTMÁNYBÍRÓSÁ<Érkczrt; 2018 -09- 1 7

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. § alapján aj alabbi ~7 ,"^LD;V,^':,, _// -f-/i^ü/-^

alkotmányjogi panaszt , . |.^Ei;l.. ';il'-'::_ . :L1. ^ ____^ZIÜK:

terjesztem elő.t ^UL/, 11<TRG^<'^-7;;^^E^'^^^. h.

s; s ^":s s^8;iFora^ K07^W és Mu"kaügyi

^^^^^^elLSÍ]^^SSE=

'^^^srs. ^^^i^^^^^'ssm ssMss "^ys^^ss

^^.^^y^SK-S^^!;^.^^j T^^^^^ss^a^í

.^)

^L ű^. vG. .?-,

-2-

( I./3.) A panaszos a rendes jogorvoslati lehetőségét kimerítette. Az ítélet elleni fellebbezéslehetöségét a Pp. 340. § (1) bekezdése zárja ki. Az ügyben felülvizsgálati eljárás vagy perújitásnincs folyamatban. A panaszos a támadott bfrói döntés ellen nem fog felűlvizsgálati kérelmetbenyújtani a Kúriához.

( I./4. ) A támadott itéletet a panaszos 2018. július 16. napján a postai kézbesitötöl (postás)tértivevény aláírásával személyesen vette át, igy alkotmányjogi panaszát a hatran napos tprvényes

határidőn belül, 2018. szeptember 14. napjáig fogja benyújtani. Az Abtv. 30. § (1) alapján azalkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesitésétöl számftott hatvan napon belül lehet írásbanbenyújtani.

( II. ) Az Atv. 52. § (Ib) szerint a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjeloli b) azeljárás meginditásának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztositott jogsérelmének lényegét:

(II. /l. ) Tényállás, rövid pertörténet:

A panaszos törléséig BFKH III. K-erületi Hivatala Foglalkoztatási Osztályánál nyilvantartásba vettálláskeresö ügyfél volt. A Foglalkoztatási Osztály 2016. március 9. napján kelt BP-03/06/006506-21/2016. számú közvetitölapjával a foglalkoztatóhoz közvetitette ki az ügyfelet. Az ügyfél állásegyeztetés céljából telefonon konzultált afoglalkoztatóval, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy az állásegyeztetés személyesen nem lehetséges,elektronikus levél formában kell életrajzot benyújtania, de ezzel egyűtt sem lehetséges a közvetítölapleigazolása és elbírálása az abban megjelölt idöpontig.

Az ügyfél 2016. március 22. napján kelt és 2016. március 23 napján postára adott leveléveltajékoztatta a Foglalkoztatási Osztályt a felmerült problémákról, és kérelmezte, hogy a kozvetitőlapotvonják vissza, tekintettel arra, hogy az abban foglaltakat objektív okokból nem tudja teljesiteni. AFoglalkoztatási Osztály ennek nyomán a 2016. március 31. napján kelt és az ügyféllel 2016. ápnlis^napján postahelyi kézbesftés útján közölt 9116-2/2016. számú ügyiratával a közvetitő lap leadásihatáridejét 2016. április 13. napjára módositotta. Tekintettel arra, hogy az ügyfél elektronikuskapcsolat tartására nem kötelezett, intemettel nem rendelkezik és az alakilag végzésnek nem minösülőirat hivatalos közlése a kötelezettség teljesítésére nyitvaálló határidő elteltét követö ötödik naponvalósult meg, az ügyfél a le nem igazolt közvetitőlapot nem jutatta vissza a Foglalkoztatási Osztályra.

Ezt követöen BFK.H Foglalkoztatási Osztálya 2016. majus 13. napján kelt és az ügyféllel 2016. május25. napján közölt BP-03/06/012082/2016. számú elsőfokú határozatával az ügyfelet az állaskeresöknyilvántartásából 2016. április 13. napjától törölte. Az indoklásában foglaltak alapján a rendelkezéséreáÍló iratokból, adatokbol megállapította, hogy a nevezett ügyfél együttműködési kötelezettségeellenére megfelelö munkahelyre vonatkozó állásajánlatát nem fogadta el.

Az ügyfél az elsőfokú közigazgatási határozat ellen fellebbezett. BFKH Foglalkoztatási Föosztálya2016"június 30. napján kelt BP/0701/9756-1/2016. számú másodfokú határozatával azonbanhelybenhagyta az elsöfokú döntést. Indoklásában kifejtette, hogy az ugyfélnek a közvetít61apot2016^május 6. napjáig, a nyilvántartásból törlö elsöfokú határozat meghozataláig az egyuttműködésikötelezettség keretében lett volna lehetösége és kötelezettsége visszajuttatnia a FoglalkoztatásiOsztályra. Ennek elmulasztásával együttműködési kötelezettségét megszegte, magatartasát nemlehetett másképpen értelmezni, csak úgy, hogy a megfelelö munkahelyre vonatkozó állásajánlatot nemfogadta el, igy az elsöfokú törlö határozat megalapozott.

-3-

^SB^S^^S dJSe csak jóva'késöbb^B^

^^^^'s^^^s^s^"^t'

zártanmeBgho2rta'&>nyZ^osaan°'kth ZTa ]^PLMLl^Lbf.ke^^s'z^s^ss s. íz^vs ^^5wíswia sá^megtartotta. A 7ár^alZlbe^keTzIt^re^T^, eilTe. lbíro. a.,tárgyaIast " felek tavonétébenfoSFne^ fíagySe ^eerSeste elött a bíró az elTe vonatkozo törvé°y-"ndelkezZben'

(II./2.) Az eljáras megindításának indokai:

^é'rSn'éS em.%yeasZieaz Bfficialitás elvének "-törvényben ^tórozo^^^

"

kategórikus rendelkezésemTeres'zTüÍ (7^^y xTvnÍIJSkké7m yesül-e " polgári PeITendtartás

,. -J

-4-

A feltett négy kérdésen keresztül egy nagy átfogó alkotmányjogi kérdöjel magasodik az érintettek folé:vajon ma Magyarországon a panaszos tekintetében érvényesithetöek-e a jogállami normák? Apanaszos eddigi elöéletében azt tapasztalta, hogy a tisztességes eljáráshoz való joga ha korábban sérültis, a Törvényszékek elött mindenféleképpen érvényesíthetöek. Jelen ügyben azonban aTörvényszékhez való fellebbezés kizárt. A Kúria felülvizsgálati eljárása során a jogi képviseletkötelezö. A panaszos azonban ügyvéd nélkül szeretné érvényesíteni jogait. A Közigazgatási Biróságitélete birtokában így csakis az Alkotmánybirósághoz fordulhat panaszával.

(II. /3. ) Az Alaptörvényben biztosftott jog sérelmének lényege :

(II./3. a.) Az Alaptörvény hatálybalépését megelőzöen az Alkotmány a tisztességes eljáráshoz valójogot explicite ugyan nem nevesitette, ugyanakkor az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az afüggetlen és pártatlan bírósághoz való jog, illetve a jogbiztonság elvéből levezethető eljárásigaranciák egymásra vonatkoztatásával tartalmilag levezetett olyan alkotmányos alapjogot jelent,amely komplex követelményrendszert testesít meg, magába foglalja valamennyi, a jogállamiságértékrendjének megfelelö eljárási alapelvet és normát. A 2012. január 1. napján hatályba lépettAlaptörvény már expressis verbis tartalmazza a hatósági és birósági ügyek tisztességes intézéséhezvaló jogot, rögzitve, hogy a közhatalmú szervek, hatóságok és biróságok az ügyeket részrehajlásnélkül, tisztességes módon, ésszerii határidőn belül intézzék, döntéseiket pedig a törvénybenmeghatározottak szerint indokolják.

A tisztességes eljárás követelménye olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinekfigyelembevételével lehet megitélni, és amely hatékony gátját képezi a garanciális szabályokszándékolt félretételének, félreértelmezésének, az egységes jogalkalmazás hiányából, akiszámíthatatlanságból következö tényleges és eshetöleges érdek- és jogsérelmek bekövetkezésének.Ezt tükrözik az a korábbi AB határozatok is, amelyek újra meg újra kihangsúlyozzák, a közvetlenalkotmányi garanciák gazdaságossági és célszeruségi okokból, az eljárás egyszerüsítése vagy azidőszerűség követelményének érvényesülése cimén nem mellözhetöek. [ 49/1998. (XI. 27. ) ABhatározat, 5/1999. (III. 31.) AB határozat, 422/B/1999. AB határozat ]

Az Alkotmánybiróság szerint a tisztességes hatósági és bírósági eljárás követelménye olyanminőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet megítélni [6/1998. (III. 11.) AB határozat ]. Ugyanez a határozat a következöt is kimondja: Ezért egyes részletekhiánya ellenére éppúgy, mint at összes részletszabály betartásának dacára lehet az eljárás méltánytalanvagy igazságtalan, avagy nem tisztességes. A tisztességes eljárás követelménye a hatósági ás bíróságiügyek intézése során tehát túlmutat az eljárás legitimitásán. Az Alaptörvény XXFV. Es XXVIII.Cikke érvényesüléséhez nem elegendő, ha a hatóságok betartják az ügy elintézésére irányadóanyagi és eljárási szabályokat, hanem szükséges az is, hogy mind az egyedi ügyintézés, mind az arrairányulójogszabályok segitsék az ügyféli jogok érvényesülését.

(II./3.b.) Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint Magyarország független, demokratikusjogállam:

Az Alkotmánybiróság több határozatában rámutatott, hogy a jogállam nélkülözhetetlen eleme ajogbiztonság. A jogbiztonság az állam kötelességévé teszi annak biztositását, hogy a jog egésze,egyes részteriiletei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintvekiszámithatóak és előreláthatóak legyenek a norma cimzettjei számára. Ajogbiztonság nem csupán azegyes normák egyértelmuségét követeli meg, de az egyes jogintézmények müködésénekkiszámíthatóságát is [ 9/1992. (I. 30.) AB határozat ].

Az Alkotmánybiróság szerint az alanyi jogok érvényesitésére szolgáló eljarási garanciák ajogbiztonság alkotmányos követelményéből erednek, de szoros kapcsolatban állnak ajogegyenlöséggel, a törvény elötti egyenlőséggel is. A megfelelő eljárási garanciák nélkül működőeljárásban ugyanis a jogbiztonság az, ami sérelmet szenved [ 9/1992. (I. 30. ) AB határozat, 75/1995.

-5-

=^^sws=s;=s -sss^SS^^téa^?^Alk;síró^l=:^ Se^"SlShSSSSSK^ÍSS=S^^S;SS^üSS^Sn^ határozatának Iv- pont 4- pontia szerint a ^-uam

KgLuÍts?aztességes eljarás kovetelmé>ye >égy. egymastol elkülönült jelentéssel bíro

^l"aptö1e"LTv:J;kk (1) bekezdése szerint .. "indenkinek joga van ahhoz, hogy ügveit a^ÍágÍ/élz rehaJlásnéMl-tis2t^^^

iSsj^g^iss^s1^S||=^ÍJas|ÍsH[te2SS^^l,. til^jl /^sség^eg^'a;"'éss^"^^l^t^^og^St^

(II./3.d) A tisztességes eljárásban rejlő pártatlan birói eljáráshoz fiiződőjog:

^^^^^W^ÜSef:a^i a^yS^s ^^Aurol:ffi8gtílmség\a biróság, AlaPtö"ényben-meghatáro2ott"^^^^^^

;!e^: ^as "ós^nakme8ö"ésewiek^"'"S^má^;^e^^iSS S^^StÍE^TtóoItöÍtíe^^g. ^a'^^^e^ ^S^fSertesen' egye<lül a Jo^yok"ak, 'vala6"inrb :lsr.e^S

^PÍrtaSg"köle teIménye.az;t,elkezöbiróra azt kötelezettséget rója, hogy az ügyben résztvevö

SS?t:i^&^^Í=S=í?S^dT2 2[?7/1995' (XI1' l') AB határozat' ^HT995:34~6r347m r7/20^Tvi'TrA ^'ahKaSr^BHS

^S^^tara^ura ttozrttÁfentie^ tí^lmesetö^^'^^"^^bekezdését is mint az Alaptörvény megsértett rendeikezését'

-6-

"Ami kockán forog, az a bizalom, amit egy demokratikus társadalomban a bíróságoknak kellébreszteniük a közönségben. A pártatlansíg érvényesülése nélkülözhetetlen eleme annak aközbizaiomnak, amelynek képviselete a demokratikus társadalmakban a bírói hatalom egyik fökötelessége. "Az EJEB gyakorlatában a pártatlanság megörzése azért alapvetö, mert az elvérvényesülésének vagy rvényesíthetöségének hiánya az önkényes döntéshozatal lehetöségét rejtimagában, amely nincs összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. Cikk (1)bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz fuzödöjog követelményeivel.

(II. /3. e. ) Tisztességes eljáráshoz való jog a polgári eljárásjog viszonylatában:

Az AIaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy "Mindenkinekjoga van ahhoz, hogy azellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállitott,fúggetlen és pártatlan biróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidön belül birálja el."

Az Alaptörvényben rögzített alapjogból vezethető le a Pp. 2. S (1) bekezdésében foglalt rendelkezés,miszerint "A biróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. §-ban foglaltakkal - a feleknek ajogviták elbirálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerii idön belül történőbefejezéséhez valójogát érvényesítse."

A bírói gyakorlat szerint aPp. 2. S (1) bekezdésében elöírt tisztességes eljárás elvével olyan eljárásegyeztethetö össze, amelynek során a perrendi szabályokat a bíróság maga is rendeltetésszerüenalkalmazza. A tisztességes eljáráshoz valójog azokat a garanciákat foglalja magában, amelyeknek aza rendeltetése, hogy ajogok (és nemcsak az alapjogok) hatóságok elötti érvényesítése olyan eljárásbantörténjék, amely biztosítékot jelent a törvényes és elfogulatlan döntésre. A tisztességes eljáráshozvalójoghoz kapcsolódik a "fegyverek egyenlöségének elve", melynek lényege annak biztosítása, hogya feleknek egyenlö esélye legyen arra, hogya tény- és a jogkérdésekben véleményt alakítson ki,illetoleg állást foglalhasson. A fegyverek egyenlöségének feltétele, hogy az ügyben releváns adatokata felperes és az alperes ugyanolyan teljességben és mélységben ismerhesse meg.

(II. /3. f. ) A tisztességes eljáráshoz való jog elemei: bírósághoz való fordulás joga, a partatlanságelve, az önrendelkezés joga, a jogegyenlőség követelménye, a percselekmények idöszerüségénekkövetelménye, ajogorvoslathoz valójog:

A bíróÍ gyakorlat alapján a tísztességes eljáráshoz való jog követelménye olyan jogalkalmazóieljárást foglal magába, amely a jogállam értékrendjének megfelelő, a demokratikusalkotmányfejlödés során kikristályosodott alapelvek és szabályok szerint zajlik. A bírósági eljárásminden mozzanatában meg kell hogy feleljen az alapelvi rendelkezéseknek, biztosítani kell a Pp-ben foglaltak maradéktalan érvényesülését, garantálni kell azt, hogy ajogviták eldöntésének rendjetisztességes legyen. Biztosítani kell annak a lehetöségét, hogy mindkét fél kifejthesse jogi és ténybeliálláspontját, csatohassa bizonyítékait, megismerhesse a másik fél beadványait, észrevételeket tehessenés Índítványokat terjeszthessen elö.

A tisztességes eljáráshoz való jogból vezethetö le a bírósághoz való fordulás joga, a pártatlanságelve, az önrendelkezés joga, a jogegyenlőség követelménye, a percselekmények idöszeruségénekkövetelménye, ajogorroslathoz valójog.

Az Alkotmánybíróság 59/1993. számú határozata alapján a birósághoz fordulás jogábólkövetkezően az államra az a kötelezettség hárul, hogy a polgári jogi jogok és kötelezettségek és aközigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának az elbírálására birói utat és hatékonyjogvédelmet biztositson. A birósághoz való fordulás joga nem jelent korlátozhatatlan jogot aperindításra, gyakorlása csak az eljárási jogok keretei között realizálódhat.

-7-

^TS .teJ,g^!?".m?ga,vaLa,btóvaÍ:, Takmagatartásával kapcsolatos elvárás, másrészt

^^zs^b^sá^^c^atoso^^^^^^i''^^^^St lébaleasTs át' amely az eljáro biró Pártat'aümságáva^ffiggeti>^ver^beTbT^^

A/l?!l\rc7ndTn etsLJOgmÍ-kerdése. is alkotmányJ°gi aspektusokat érint. Az Alkotmánybiróság^^.7^J'i^^"2i^, IKWa. felek;tmegiiletörendeltezesrj °g^^S;l?'A^anyag!. es. eljarási losawa\ szab^"ndelkezh^TfS'SI Z^^f^aus a"véd!lemhez szükséges bizonyítási aszközökkel-szabadon7endelkezhrtnerv a'Íam?nat"Jz^Mle ^zéaekmeaetét_is szabad>n megha<"°Aas^T'felAI ^^lS^ln^^Tt iT^LS !!molo lyale setetlátunk'-ahoFjo~g^^!la ';,uhogy. tógens_'_azaz elt,érést "<.." engedő normákat fogSma~z"meg" "azTzT offiriZ"törvényben meghatározott esetekben továbbra Ts érvényesül. "°~-~- .. ~6'

^fogS(>seg. kOTe;el'"én_yét tekmtve az Alkotmánybíróság határozatai az egyenjogfcág elvének^S^^rÍ^arasJogl^^a^e^skon=tóri;"^ ^!°iSSes perbeli esályegyenlöséae a törvénv elötli e>venln>pc, h >7i"<"7^"7"B"~,.l^""l^J"T?°';s

STi."afeIeknek az esélyegyenl<i^g biztositása érdekében, és elő~kell7egftmi7a"felenole^s

tfeíeLe^'ye8>;en!os^geu:csak-ab. ':'ana.z,esetbe" "em sériil-ha a biró "'egfelelően tájékoztatta öket aS"y'!a^, té"y^krol,. hiánytalan és teues Pozíciót garantáIva-Í-részÜtó^'peSfiÍ tíkS!o^k^eu^u^TO^kozás^ana^ság=^mt^k>teIe^S'^6i^^a bíróság a fél kérelmére tajékoztatást nyújt perbeli jogairóTésköteÍeze'ttsegeiroTV ""s" " c'"''

^h^%es^;l)^hoir?lljog. a^alkotmanybírósági döntéseket vizs8álva önmagában tekintvea.blTOilutJ18;.^llyels zembe.n.más mérlegelhető J°g"nem-letezik: A~ti^tes^SlnS'etöek le az eljárisi 8'"-S"érba "proc"e.:zuali: ÍgaTsSg üaarakZánv^

(IL./3;8ÍA2"Alko, tmánybir°ságtöbbek. között. a . 3206/2014. (VII. 21.) AB határozatában értelmezte^zle^m""a"?^,laptöjrény.,xv: cikk (2) bekezdé^t, mely~az'alapjogok"eB'e°nlZégeTTlISm^^terta^^. E^^^^enyten'tét:i:^^"^Sn s^o^^tt^tsyéLhelyzls Iermlwöabsé^étel^!attato'"dl a"felsorolásban ,szerep10 tulaJdonság"l<hoz döntö hasonÍósagoTmutatTheTy^bJn"^SATl.mS, -le"J"hes.slhatranyosan sujtó kul.°"^gtétel: Ez"a"fo?dularaT l'Seg'e; ca^^k"?m^y $sá?aLam^hogyatársadaIumaktuális°váIt^S^tórozh^, m?i. meLyek. a/ársadalomsérüIékeDy-cs0^^^^^^^^^^zw^"tó^=^ll^u^^ rm^^

^,^apto"eDyx,y;, CÍkk(2)b, ekez.dése. ennek meg.felel6en egy nyílt felsorolast tartalmaz, ám ez a"y"t"felsorolás korlátlanul nem bövithetö. Nem nyúit'vedelme^ry a'n'^s^m"éI"yZeT^iS"e"vaTm ee^

y^ugyan éppenhátrányosan érint, de mégsem diszkriminal. Az Alaptörvény'XV. 'cikk"bekezdelében_garanlált , d's.zkri°"'róciótilalom ugyanis--csupan~~olya'n életiíelyzetete?'öleTh^ ^Slbm .ale mbereLonazonosságát: identítasát meghatározo ~lényegrTulaj7onl ságuT'cmi^^!S1 v^. "almLkireke"téssel ltó2nek "embe:'Vagyi s"a6 diszk?Í, nÍn^tótilZna.!ko-tmá.°yos , klauzuIáJa '. Isődlegesen a társadalom' s'zemelyben~'°rejTö "és"'tTtTzéTI^nt"i1^

lonság mentén elkülönülö csoportjainak védelmét szolgálja.

^ZanJ'ÍAOT-az. AIkotmallybíI:ósag. következetes áu<".pontja szerint az Alaptörvény XV. cikkb^é^w, tA"mina^ t^^ki^ag^az-a]apy;?'J^é(kimr^tartozó jogszabályokra, hanem a teljes jogrendszerre k kite"rjeszthető. "EzJa 61 adod'ik',

'

^gy^

diszkrimináció tilalma valójában az alaptörvényi szabályban megjelölt, az emberek önazonosságát,identitását megtestesítö tulajdonságok szerinti megkülönböztetést, vagyis a diszkriminációt tilalmazza.Ebböl az is következik, hogy az ilyen különbségtétel érvényességét és igazolhatóságát azAlkotmánybíróságnak az alapjogok és nem alapjogok tekintetében egyaránt különlegesszigorúsággal szükséges vizsgálnia. [ 3206/2014. (VII. 21. ) AB határozat ]

(III.) Az Atv. 52. § (Ib) szerint a kérelem akkor határozott, ha egyértelmíien megjelöli c) azAIkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést:

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Biróság 2018. június 11. napján kelt 7.K.31.349/2018/4.számú jegyzökönyve szerint a biró a tárgyalást a Pp. 145. § (1) bekezdése alapján berekesztette, majdzártan meghozta és nyilvánosan kihirdette a külön íven szövegezett ítéletet. A 7.K.31. 349/2018/4.számú ftéletetet mint az ügy érdemében hozott döntést, a 7.K.31.349/2018/4. számújegyzőkönyvben emlitett tárgyalás megtartását és a targyalás berekesztését mint a bíróságieljárást befejező egyéb döntést jelölöm meg az Alkotmánybiróság által vizsgálandó bíróságidöntésként.

(IV.) Az Atv. 52. § (Ib) szerint a kérelem akkor határozott, ha egyértelmüen megjelöli d) azAlaptörvény megsértett rendelkezéseit:

Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése értelmében Magyarország fíiggetlen, demokratikusjogállam.R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és ajogszabályok mindenkire kötelezőek. T) cikk (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

XXrV. cikk (1) Mindenkínek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül,tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottakszerint kötelesek döntéseiket indokolni.

XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamelyperben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tísztességesés nyilvános tárgyaláson, ésszeru határidön belül bírálja el.

XV. cikk (l) A törvény előtt mindenki egyenlö. Minden ember jogképes. (2) Magyarország azalapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szin, nem, fogyatékosság,nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születésivagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztositja.

(V.) Az Atv. 52. § (Ib) szerint a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli e) azindokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés miértellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével:

(V. /l. ) A Fövárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. június 22. napján kelt7. K. 31. 349/2018/4. számú jegyzőkönyve szerint a bíró a tárgyalást a Pp. 145. § (1) bekezdése alapjánberekesztette, majd zártan meghozta és nyilvánosan kihirdette a külön iven szövegezett itéletet.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp. ) 145. § (1) Ha a per vagyvalamely külön eldöntésre alkalmas kérdés a határozathozatalra megéreít, az elnök a tárgyalástberekeszti. (2) A tárgyalás berekesztése előtt az elnök köteles a feleket erre figyelmeztetni ésmegkérdezni, hogy kívánnak-e még valamit elöadni.

-9-

Atórgyaláson,sem" felperes'sem az a!Peres nem voltjelen. Ajegyzökönyv alapján megállapítható,a tárgyalás berekesztése elött a bíró a feleket a 145. §'(2) bekezdéséb'en foglaltakra nem

ngyelmeztette, és arra vonatkozóan seiq.. t.et.Us.l. kérdest"..ji,9gy kivánnak-e még valamit el5adnTA~'; elmaradását és a kérdés feltevésének mellözését a biró nem indokolta. Tekintettelarra^

hogya felek atárgyaláson nem voltakjelen, a 145. § (2) bekezdésében foglaltakata'feIe'kkeI'írasbaDkellett volna közölnie. Ennek hiányában a biró törvényesen sem a tárgyaíást nem rekeszthette volnabe, sem ftéletet nem hirdethetett volna.

uei ?,e?tfÍarra',. ho,gí'. '!Jelen alkotmányj°gi panaszt indítványozó felperessel a biró a Pp. 145. § (2)tekezdesebe\fogl'lltal"lt semmilyen fonnában nem közölte, egyúttal közTési" kötelezetteegemritöz^esév^ berekesztette a tárgyalást, majd itéletet is hirdetett, "a' felperesnek"az~AÍaptörve^yXXYffl.. cikk(l)bekezdésébenrögzítetttisztességesbíróságitárgyaÍáshozvalójogátmegsértette. Azezzelkapcsolatos döntés indoklasának hiánya szintén ugyanazon cfkkben rendeltAra ptörvTnyi'eToírástis megsértette. Megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése demokratikusjogáilamra vonatkozórendelkezését is^hiszen a biró a jogszabályban foglalt kötelezettségét a jogállamisággafössze'nemegyeztethető módon nem teljesftette.

?'. 145:, §(2) bekezdésében foglalt birói kötelezettség teljesítése nemjogértelmezés kérdése, hanemegyértelmu, kategorikus, kongens eljárásjogielöírástfogalmaz meg. Az Alkotmánybiroság' szenntalapvetöek a jogbiztonság követelménye szempontjából az eljárásjogi garanciák. Csakis fOTmalizáÍte> rasÍ-szabáIyok ,megkövetelésével és betartásávaÍmüködhetnek alkotmányosan a jogintézmények.AZ-i-Alk,otmányl"rosag értelmezése szerint a jogállamiság egyik alapveto követeÍminyerh ogy"aközhatalommal rendelkezö szervek is csak a jog által megh'atározott keretek között'feíthetik' kitevékenysegüket [ 56/199L (XI. 8. ) AB határozat"]. A birósá'g a Pp. 145. § (2) bekezdésebenelöírtformalizált eljárási szabály megsértésével, nem ajog által meghatározott keretek között rekesztettebe^itárgyalást, így az eljárást^ befejező ezen döntése alaptörvény-ellenes, a felperes panaszostisztességes bírósági eljáráshoz való alapjogát sértette meg.

(V. /2.)A Pp. 136/B^. (1) értelmében ha a a folytatólagos tárgyalást - az ellentmondás folytán kitüzöttes-az-dperes. altal. elmulasztott targyalás kivételével - a felek bármelyike mulasztja eCabirosag"atárgyalást a jelen levő ellenfél, illetőleg a távol levö felperes megelőzoleg előterjesztett'kéreÍmiretartja meg, de új hatámapot is kitűzhet.

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. június22. napján kelt 7. K.31.349/2018/4. számújegyzőkönyve alapján megállapitható, hogy a nyil_yanosan tartott targyalást mind a felperes, mind'azalperes elmulasztotta. Abiró rögzitette, hogy ajeiyzökonyv-a-tárgyalásról hangfelvéteÍú'tjan~készüLaz irásba-foglaltjégyzökönyveta felek a tárgyalást követö 8'munkanap"elteltével''a-birósaEügyfélcentrumában megtekinthetik, illetve átvehetik. A felperes a tárgyalas távolíéteben törteró^e?a^ásáraTOnatkozo kérelmét korabban visszavonta. Az ellenfél a tárgyaláson nem voltjelen, így atárgyalás megtartására vonatkozó kérelmet sem terjeszthetett elő.

^I°!^tól^s, tiÍrgyalÍs. ^.gt.^ásán?ka pp- 136/B-(1) bekezdesében rendelt feltételeinek egyikese&Ztelreiült7a'bír°"ytárP'álá?t'ffiegis. ^ berekesztette, maja'zartan'meghoz^rÍs"nyilváriösan kihirdette a külön ivenszövégézett ítéTéfét:'""'

Tekintettelarra, hogy ajelen alkotmányjogi panaszt inditványozó felperes panaszos távollétében a bi'ró^ -P;, L3 6/B; ,^ ^? bekezdésében rendelt kategorihis törvényi rendelkezések ellenére tartotta meg aÍ^g.ya^st^, azt berekesztette' maJd itéletet is hú-detett, a felperesnek az Alaptörvény XXVIlÍ.. cikk(l)bekezdésében rögzitett tisztességes birósági tárgyaláshoz való alaptör/ényi jogát megsértette. A bíróidöntes indoklása nem alkalmázható az ügyre, a Pp. 136/B;(1) bekezdese égyérteimuyfendelkezésttartalmaz^ tárgyalas megtartásának tekintetében. A tárgyalást törvényes keretek között semmikeppennem volt megtartható, igy az annak elhalasztásának mellőzésére irányuló bírói indoklás is

-10-

megalapozatlan. A bíróságnak nem a tárgyalás elhalasztása tárgyában kellett volna döntenie, hanem azegyáltalán nem lett volna szabad megtartania. Bár a tárgyalás elhalasztása tekintetében lett volnajogértelmezési és mérlegelési jogköre, armak megtartására azonban nem volt törvényi felhatalmazása.Megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése demokratikus jogállamra vonatkozó rendelkezésétjs, hiszen a biró a törvényi feltételek femiállásának hiányában tartotta meg a tárgyalást.

/ A bíróság a Pp. 136/B. § (1) bekezdésében elöírt formalizált eljárásÍ szabály megsértésével, nem ajogáltal meghatározott keretek között rekesztette be a tárgyalást, igy az eljárást a felperes távollétébenjogszerütlenül megtartott tárgyalással befejezö ezen döntése alaptörvény-ellenes, ezzel a felperespanaszos tisztességes birósági eljáráshoz való alapjogát sértette meg.

A tisztességes eljárás alapjogi követelménye olyan minöség, amelyet az eljárás egészének éskörülményeinek fígyelembevételével lehet megítélni, és amely hatékony gátját képezi a garanciálisszabályok szándékolt félretételének, félreértelmezésének, az egységes jogalkalmazás hiányából, akiszámíthatatlanságból következö tényleges és eshetöleges érdek- és jogsérelmek bekövetkezésének.

A bíró a tárgyalás megtartásával az ügyre irányadó garanciális szabályt szándékoltan felretettevagy félreértelmezte, így a kiszámíthatatlan dontésből fakadóan a felperes érdek- és jogsérelmebekövetkezett.

(V./3.) Fövárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. június 22. napján kelt7. K. 31. 349/2018/4. számú jegyzökönyve szerint a bíró egyebek mellett rögzitette, hogy a Pp. 324/B. §(1) bekezdése alapján perben - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - szünetelésnek csakegyszer van helye.

A késöbbiekben a biróság azt is rögzitette, hogy az aznapi folytatólagos tárgyaláson a felek egyikesemjelent meg, tekintettel azonban arra, hogy ajelen peres eljárás egy alkalommal már szünetelt, ígya Pp. 137. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ismételt szünetelés kizárt a Pp. 324/B. § (1) bekezdésealapján. Alláspontja szerint a Bíróság a tárgyalást elhalasztani a Pp. 151. § (1) bekezdéseértelmében nem volt köteles.

A Pp. 96. § (2) bekezdése azonban arról rendelkezik, hogy az idézésben figyelmeztetni kell acimzettet a meg nem jelenés következményeire, és öt perbeli állásához képest a megfelelőtájékoztatással egyébként is el kell látni.

A Fövárosi Közigazgatási és Munkaügyi Biróság 2018. április 24. napján kelt 7. K.. 31. 349/2018/2.számú idéző végzés hátoldalán ismertetett törvényes következmények között a bíróság általfelhívott és alkalmazott Pp. 324/B. § (1) bekezdés cgyáltalán nem szerepel. Az ügy 3. számúiratában maga a felperes hivta fel a biróság figyelmét a Pp. 137. § (1) és 324/B. § (1) bekezdésébenfoglaltakat érintö ellentmondásra. Arra is kitért, hogy a hátoldalon található tájékoztatóban a 324/B. §(1) bekezdésében foglaltak nem szerepelnek. Ugyanakkor ajelen ügy egy alkalommal már szünetelt,így a felperes távolléte esetén a Pp. 137. § (1) bekezdésében foglaltak már nem alkalmazhatóak. Afelperes várta a bíróság egyértelmű és ellentmondásmentes jogértelmezését és tájékoztatását azáltala felvetett kérdésben.

Tekintettel arra, hogy a jelen alkotmányjogi panaszt indítványozó felperes távollétében a biró a Pp.324/B. § (1) bekezdésére is hivatkozva tartotta meg a tárgyalást, azt berekesztette, majd itéletet ishirdetett, a felperesnek az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében rögzitett tisztességes biróságiügyintézéshez való jogát megsértette. A biró a Pp. 96. § (2) bekezdése megsértésével a megidézettfelperest nem figyelmeztette a 324/B. § (1) bekezdésével kapcsolatos jogkövetkezményekre, még afelperes kifejezett frábeli kérése ellenére sem. Perbeli állásához képest azon tájékoztatással, melyszerint az idézésben megjelölt tárgyaláson távollétében itéletet hozhat, a felperest el nem látta. Abíróság azáltal, hogy olyan jogszabályt alkalmazott, melyre elözetesen a felperest nem figyelmeztette,

-11-

megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése demokratikus jogállamra vonatkozó rendelkezését

^, <,"'°sag-a.pp'. 96' §. (2) bekezdésébe" elöírt formatízált eljárási szabály megsértésével nema_a_.felperest a. me8nemJdenéséveIkapcsolatos, azonban a bírósag áiraYmegvaTósított

"lyosj°gk<ivetkez"lé"yró.1'ezáltal nem a Jog altal "'egl'atározott keretek közöttfolytattaTe.aLelJarast: , !gy. az e!Járast befejező ezen. döntése alaptörvény-ellenes, a felperes panaszost^tességelbírósági elJ,árashoz val° alapjogát sértette meg. A bíro a tárgyalás'megtartátívaresST",.tal.éko?atósi. köteleze"sége, elmu1asztásával az"ügyre irányad'ó''-garancillÍs'"s"2abal^szándékoltan felretette vagy félreértelmezte, igy a kiszámíthaTatlan döntesböl °fakadóan"a

érdek- ésjogsérelme bekövetkezett.

^/4;)^A,. F°ovarosi, Közigazgatá''I.és Munkaügyi Biróság 2018. június 22. napján kelt^l:3_4?/201-8/4'^zamu ítelete3-oldalán feltívta aFlt- 54- §<14) bekezdés'e) pontját"v'aÍ'amint'a'2

rendelet 2. § (3) bekezdés 4. pontját.

\, 54', § (14) bekezdés e) PontJ'a szerint, z állami foglalkoztatási szerv -az NGM rendeletbenmeghatároz°tt-törli. az álláskeresöt a "y'lvántartásából^ha a (9) bekezdés~g)'pontiában"együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

A 2/20IL^L-14;)NGM re"delet 2- § (3)4- PontJa alapján, az álláskeresőt az Flt. 54. § (14) bekezdés^ü)és e), PontJában meghatározott esetben a kötelezettség elmulasztásának napjatólkeU törölnranyilvántartásból.

^Bíroi"'8'eszögl:!zte'. ho8y aperbe" abbanke'llett döntenie a biróságnak, hogy a felperes az FIt. 54.(14) bekezdés e) pontja szerinti alláskeresők nyilvántartásából való törlése az NGMrendeÍet 2.4. pontjában rögzített időponttól jogszerűen történt-e vagy sem.

ABírósága késöbbiekben rámutatott, hogy a felperes igazolási kérelmére az elsöfokú hatósáe a 2016.m.arc1lis. 3L. "apjánkelt leye lében . ".róltáJékoztatta a felperest, hogy a közvetitő]ap"viss~zajuttB at"ás7nak

2016. április 13. napjára módosította. Az itélet indoklásaból az is kiderül, hofwThatósasiesi átvétele, vagyis ajogszerű kézbesités 2016. április 18. napján történt m'eg.

A. B,írói'ágazltéletben, isrészletezett clátumok alaNán megállapította, hogy a felperes az igazolásikérelmepostára^dását követöen egészen 2016. június 8, napjáig semmít^em'te7annak"érd6ekébe°n!

a kozvetítö^apon feltüntetett tájékoztatásnak megfeleloen jarjon el. Rögzítette"abirosa~gTzt7s"gyaz alperesi hatarozate körben tett indoklása értelmében, amennyiben a°felperes~2oÍ6"~május6'

napjaig a ^közvetitölapot leadta volna az elsöfokú hatóságon, akk'or a törlő'elsöfokú" hat"ár"ozatme_ghozata'ara Dem ke'í. ltvolna sor- Az. alPeresi hatóság csak az NGM rendelet 2. § (3) bekezdésTpo"tJa_sze""ti, időponttól. tOTÖlhe"ea felPerest^ nyilvántartásból, amely -jelen tényáUas~szerint"- 'akötelezettség elmulasztásának a 2016. március 31. napján kelt levé'l szerint mó7ositott'napja"vol't"

^, !té'etb0' osiszhangban. az azt. meselöző közigazgatási eljárással - megállapítható, hogy aa"askercsc". 2016; április .'3: naPjától ^ elsöfokuhatóság törölte az álTáskeresök'nyiÍvanÍ'artásátórA

;okotadó kötelezettségszegés napja ajogszabályi rendelkezések alapján csakis2oT6."ap7iÍTs"13'napja lehetett. ' " -------- -r-" ---.

J.de""alkotmányl°gi Panaszombanrögzlteniszeretném, hogy az álláskeresöként való nyilvántartásba'^ rala-mTt, a."^ilva."tar!ásbó!va10 törlé-srő1 szó10 2/201L <L 14-) NGM rendefet Í. '§a)'pontja

alapján a rendelet hatalya kizárólag az álláskeresőként nyiivántartásba vett7iTletöle°s"aí'iIvételt kérö személyre terjed ki.

-12-

A jogszabályból tehát az is következik, hogy a felperes álláskereso 2016. április 13. napját követöenmár nem tartozott a rendelet hatálya alá, még akkor sem, ha a tényleges elsöfokú döntésmeghozatalára - mint minden hasonló esetben - a késöbbiekben került sor. Nem minősültálláskeresöként nyilvántartásba vett személynek, fgy eljárásjogi szempontból semmilyen kötelezettségsem terhelhette a közigazgatási hatóság irányába. Az Flt. 54. § (14) bekezdés e) pontja a Biróságszóhasználatával élve kógens rendelkezés, Így a közigazgatási hatóságnak mérlegelés nélkül kelletttörölnie az álláskeresöt a kötelezettség elmulasztásának napjától. Ezen a tényen az sem változtat, hogya tényleges elsöfokú döntés meghozatalára ténylegesen mely napon került sor.

Az itélet indoklásából is kiderül, hogy a kötelezettség teljesftésére nyitvaálló 2016. április 13. napi újhatáridőt előiró hatósági levél jogszerű kézbesitése, közlése csak a törlésre okot adókötelezettségszegést követő ötödik napon, vagyis 2016. április 18. napján történt meg.

A vonatkozó jogszabályok egyértelmüel és ellentmondástól mentesek: K.et. 65. §. (6) A határidoelmulasztása vagy a késedelemjogkövetkezményei a határidö utolsó napjának elteltével állnak be. A335/2012. (XII. 4. ) Korm. rendelet rendelkezései alapján az irat szabályszerűen lett kézbesítve (29.§ (I)és (3) ). A hátrahagyott értesítö az átvételre nyitvaálló napokat kizárólagjogosultságkéntjelötimeg, jogkövetkezmény csak az átvétel elmaradásához vezethet. Ket. 65. § (1) bekezdése alapján ahatáridőbe nem számft bele a határidö kezdetére okot adó cselekmény, vagyis az irat kézbesitésének,közlésének napja.

Ennek ellenére a Bíróság az ítéletben Ís részletezett dátumok alapján a felperes terhére rótta, hogy a2013. április 13. napi - vélelmezett - kötelezettségszegését, törlését követöen egészen 2016. június 8,napjáig semmit nem tett annak érdekében, hogy a közvetitő lapon feltüntetett tájékoztatásnakmegfelelöen járjon el. Rögzitette a bíróság azt is, hogy az alperesi határozat e körben tett indoklásaértelmében, amennyiben a felperes 2016. május 6. napjáig a közvetitölapot leadta volna az elsöfokúhatóságon, akkor a törlö elsöfokú határozat meghozatalára nem került volna sor. Az alperesi hatóságcsak az NGM rendelet 2. § (3) bekezdés 4. pontja szerinti idöponttól törölhette a felperest anyilvántartásból, amely -jelen tényállás szerint - a kötelezettség elmulasztásának a 2016. március 31.napján kelt levél szerint módositott napja volt.

A Biróság indoklásában szereplő határidök és kötelezettségel megjelölése eljárásjogi szempontbólazonban értelmezhetetlenek. 2016. áprillis 13. napjával a felperes álláskeresönek jogviszonyamegszünt, és ezt követöen hatvan napon keresztul egyáltalán nem is lehetett jogviszonya aközigazgatási hivatallal - a törvény ezt kizárja. A határidö 2016. április 18. napján megvalósulóközlése így semmilyen kötelezettséget sem jelenthetett számára. 2016. április 13. napját követően sema 2016. május 6. napjáig, sem 2016. június 8. napjáig semmilyen kötelezettség nem terhelhette azügyfelet - mint álláskeresö. A Biróság fentiek szerinti indoklása és az ezzel összhangban megszületettközigazgatási döntés nyilvánvaló értelmezhetetlenségével áttörte az alkotmányosság, ajogállamiság, atisztességes, fonnalizált hatósági és birósági eljáráshoz való alapjog határait.

A tisztességes eljárás követelménye olyan minÖség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinekfigyelembevételével lehet megítélni. A jelen ügyben azonban megállapítható, hogy a tisztességeseljárás alkotmányos alapelve nem képezte hatékony gátját sem a birói, sem a közigazgatási döntésnek.A kötelezettség teljesítésére nyitvaálló határidö határidőn túl való közlése, valamint anyilvántartásból való törlést követöen számonkért kötelezettségek csakis a garanciális szabályokszándékolt félretételét, félreértelmezését, az egységes jogalkalmazás hiányát, akiszámíthatatlanságot, és az ebböl a felperes számára következö tényleges és eshetöleges érdek- ésjogsérelmek bekövetkezését, a formalizált eljárás hiányát kell hogyjelentsék.

( V./5. ) A Biróság itélete 4. oldala 4. bekezdésében rámutatott arra, hogy az Flt. 54. § (14) bekezdése) pontjának kögens rendelkezése szerint, az Flt. 54. § (9) bekezdés g) pontja szerinti együttműködésikötelezettségének elmaradása esetén az állami foglalkoztatási szen/ törli az álláskeresöt - aki jelenesetben a felperes - a nyilvántartásból. Az NGM rendelet 2. § (3) bekezdés 4. pontja - ugyancsak

- 13-

kötelezo erövel - irja le, hogy mely időponttól kell törölni az álláskeresöt a nyilvántartásból, az Flt. 54.!íl. 4.)^ek.ezdés.?, pc',"tj^ai!' megvalósulása esetén. A fentiek értelmében az alperes azFlt. 54. § (14)bekezdés e) pontjának alkalmazásakor sem abban nem mérlegelhetett, hogy törli-e a felperest anyilvántartásból, sem abban, hogy mikortól.

A. BIróságtehát az ltéleteben egyértelműen rögzitette azt a tényt, hogy a közigazgatási hatóság -jelenugyben alperes - sem abban nem mérlegelhetett, hogy törli-e a'felperest a nyilvántartásból, 'se-m abban.'hogy^mikortól. A bíróság az fít. 54. § (9) bekezdés g) pontja felhivasáva7'azt~is~'egyerteÍmuenT^Z^ L hogy a.JOSSZabáIy taxatíve tételesen határozza meg a törlésre okot adó kötelezettségszegéstényállását, melyjelen esetben a megfelelö munkahelyre szólo'állásajánlat el nem fogadasávaT^atóTultTOlna^meg. A Biróság^azonban már ugyanazon bekezdés következő mondataibarTrögzíti, ésTezzeiítéletébe is foglalja a közigazgatási hatóság jogállamisággal, formalizált és tisztesséEes eliárásösszeegyeztethetetlen intézkedését.

Az-birosági, ítélet 4', OIdala utolsó moDdatától az 5. oldalon folytatódóan a biróság rögzitette, hogy az;ÍP"!r!^táro. zTte,k°rbe,11 tett in?olc!á.sa értelmében> amennyiben a felperes 2016. május 6 napjaig aközvetito^apot leadta^olna az elsöfokú hatóságon, akkor a törlö elsöfokú határozat meghozatalára"1" ,ker"lt, vol"a sor- Tekintettel azonban arra, hogy a 2016. május 6. napjáig a közvetito°Tap"otnem

ue afelperes:. i,ll,etvenem a köz.vetít6 laPon és a 2016. március 3 1. napjan kelt levélben rogz7tettekszerintjart el, a töriö határozat meghozatalára sor került. Az elsöfokú hatosag csak az NGM re^de'let2~L(3)"bekezdéL4' pontja sze""ti, idöPonnó1 törölhene a felperest a nyilvántartásbó], amely -jelentényállas szerint - a kötelezettség elmulasztásának a 2016. március 31. napján kelt levél szerintmódosított napja volt.

AbíroságLítéletezen szakaszábó1 kiderül. hogy a^közigazgatási hatóság mérlegelt egy olyan ügyben,melybe". mérleSelesi jogkörenem volt. Törlő határozatat kizárólag "arra alapozta°''hog'ya1^nemí.gazolt, közvetitő 'apot az. ü.gyfe.1 "em adta leaz elsőfok" hatóságnal. Amennyiben'aTe°nem'igazoÍt

,özvetítö.. lTt az. üsyfél leadta volna, a törlésre nem került volna sor. A közvetitöÍap leadása

e^ _s-?á.sát azonb<ma J°galkotó "em minositette törlésre okot adó kötelezettszegésnek, igyen-ehatározatot sem lett volna szabad alapozni. Kizárólag a megfelelö állásajánlat elnem fogadása Tehetettvolna jelen esetben töriésre okot adó köriilmény, azonban a közigazgatási hatóság eztnem Táttamegalapozottnak, hiszen indoklása szerint nem törölte volna azt űgyfelet, ha vissz^vi'sz'i a'Te nemigazolt közvetítőlapot.

Aze,li>of°kú hatóság azonbancsak az NGM rendelet 2. § (3) bekezdés 4. pontja szerinti idöponttól^oroulette a/elPerest a nyilvántartásból, vagyis ugyanazon tényállás alapján szelektív eíjárást

t. Ha nem vitte vissza a le nem igazolt közvetitölapot, keresett okot'az Ugyfél törlésére.'Abíroság azt is rogzítette, hogy kötelezettség elmulasztásának napja a 2016. máreius31. napjan'keltlevel^szerint módosított napja volt, mely napról az ügyfélnek ekkor még nem volt tudomása Aszelektív eljarás tilalma a tisztességes eljáráshoz való jogból száimaztatható, fgy a szelektfv eiiáráílefolytatása önmagában alaptörvény-ellenes.

(V. /6. ) Altalános alkotmányjogi indoklas:

Osszefoglalóan tehát megállapitható, hogy a bíróság eljárást befejezö döntéseivel rendre megszeete akógens perrendtartási szabályokat:

(V. /1. ) A Pp. 145. § (2) bekezdésének megsértésével a feleket, igy különösen a panaszos: sem arra nem figyelmeztette, hogy a tárgyalást be kívánja rekesztení, sem arra, hogy a tárgyi

ügyben új tényeket elöadni a továbbiakban nem lesz lehetöségük.(V./2. ) A Pp. 136/B. (1) bekezdésének megsértésévela folytatólagos tárgyalást aimak ellenére

tartotta meg, hogy az alperes nem volt jelen, igy azt nem is kérelmezhette, emellett a a távolievofelperes erre irányuló előzetes kérelme sem állt rendelkezésre.

(V. /3) A Pp. 96. § (2) bekezdésének megsértésével a felperest megidézése során egyáltaláinem figyelmeztette a Pp. 324/B. § (1) bekezdésével kapcsolatos esetleges jogkövetkezményekre.'

-14-

(V. /4. ) A közigazgatási hatóság döntése indoklásában és a bfróság ítélete indoklasábanegyaránt a felperes terhére írt olyan idöszakban elkövetett mulasztásokat, mely idöszakban az márnem minösült a 2/2011. (I. 14. ) NGM rendelet 1. § a) pontja alapján álláskeresöként nyilvántartásbavett személynek. A közigazgatási hatóság olyan kötelezettségszegésre alapitott határozatot, melykötelezettség törvényes közlésére már csak a teljesitésére nyitvaálló határidö eredménytelenelmúltával következett be.

(V. /5. ) A közigazgatási hatóság mérlegelt egy olyan ügyben, melyben mérlegelési jogkörenem volt. A közigazgatási hatóság olyan tényállás alapján törölte a nyilvántartásból az álláskeresőügyfelet, metyet ajogalkotó nem mÍnösített törlésre okot adó kötelezettszegésnek. A bíróság ajogsértöközigazgatási döntést helybenhagyta.

Alláspontom szerint alkotmányjogi panaszom V./L-V./5. pontjaiban részletezett jogsérelmek külön-külön, Önmagukban is alapos okot szolgáltatnak a megjelölt alaptörvény-ellenes bírói ésközigazgatási döntések megsemmisítésére. Az eljárási garanciák és az officialitás mellözéseérdemben befolyásolta a panaszos felperest elmarasztaló ítéletet, a felperes tisztességes eljáráhozvalójogának rendes jogorvoslatí eljárás útján nem helyrehozható sérelme bekövetkezett.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a tisztességes eljáráshoz való jog a független és pártatlanbírósághoz való jog, illetve a jogbiztonság elvéből levezethetö eljárási garanciák egymásravonatkoztatásával tartalmilag levezetett olyan alkotmányos alapjogot jelent, amely magába foglaljavalamennyi, a jogállainiság értékrendjének megfelelö eljárási alapelvet és normát. Ennek fényébenbár az Alaptörvény B) cikke (1) bekezdésében rögzítettjogállamiságelve ésazR) cikk (2) bekezdése,mely szerint a jogszabályok mindenkire kötelezöek, nem jelentenek alkotmányos alapjogot, atisztességes birósági és közigazgatási eljáráshoz való alapjogon keresztűl érvényesíthetö alkotmányosjognak kell tekinteni.

Az Alaptörvény XXIV. Es XXVIII. cikke érvényesüléséhez nem elegendö, ha a hatóságok betartjákaz ügy elintézésére irányadó anyagi és eljárási szabályokat, hanem szükséges az is, hogy mind azegyedi ügyintézés, mind az arra irányuló jogszabályok segítsék az ügyféli jogok érvényesűlését.Jelen ügyben azonban sem az anyagi, sem az eljárási szabályok nem érvényesültek. Az eljáróközigazgatási hatóság és a bíróság a garanciális szabályokat olymértékben félretették, mellyeltúllépték a jogértelmezés formalizált kereteit, és ezáltal az önkényes döntéshozatal jogállamikereteken kívül esö mezsgyéjére tévedtek. Az ügyféli és felperesi jogok sem a fellebbezési, sem aperes eljárás során nem voltak érvényesithetöek, emiatt mind a bírói, mind a közigazgatási döntésalaptörvény ellenes és alapvető alkotmányossági kérdést vet fel. Ervényesíthetőek-e maMagyarországon a közigazgatási batóságokat és a bíróságokat terhelö jogszabályi elöirások, vagypedig ajogszabályok kizárólag az Ugyfélre kötelező jelleguek?

A Ket. 1. § (1) bekezdésében rögzített alapelv, hogy a közigazgatási hatoság az eljárása soránköteles inegtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Ebben atörvényhelyben manifesztálódik a törvény elötti egyenlöség és ajogszabályok mindenkire vonatkozókötelezésének alkotmányos alapelve. Ajogszerü közigazgatási kötelezésnek szükségszerüen meg kellelöznie az ügyféli kötelezettség jogszerü teljesítését. Igy amennyiben a panaszoskötelezettségszegésével esetlegesen meg is sértette volna a vonatkozó anyagi jogszabályt, aközigazgatási döntést semmisnek kell tekinteni, és meg kell semmisíteni, ha azt a garanciálisszabályok megsértésével meghozott kötelezés elözte meg.

Tekintve, hogy a birói ítéletben is emlitett, új hatáidőt előíró irat alakisága nem felel meg a végzésrevonatkozó törvényi rendelkezéseknek, az abban foglalt kötelezettséget és az azt követö teljes eljárástsemmisnek kellett volna tekinteni. Az űgyre irányadó jogszabály a Ket. 71. § (1) bekezdése, melyértelmében a hatóság - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügy érdemébenhatározatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki.

-15-

A^ Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint Magyarország fiiggetlen, demokratikus jogállam. AzAlkotmánybiróság több határozatában rámutatott, hogy ~a jogállam nélkülözhetetÍm'-eTeme"ajogbiztonság A jogbiztonság az allam kötelességévé teszi annak biztositását, hogy ajog egésze,egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelmuek, működesüket"tekinh'ekiszámíthatóak es előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. A jogbiztonság nem'csupanaz egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésénekkiszámíthatóságát.

AIapvető alkotmányossági kérdés, hogy vajon a világos, egyértelmű, működésüket tekintve. jogszabályok előrelátható kiszámítható eljárást eredményeznek-e a norma címzettjei, a

közigazgatási hatóság, a biróság, és különösen a panaszos vonatkozásában.

Alláspontom szerint előreláthatatlan, kiszámíthatatlan, így alaptörvény-ellenes az a birói döntés.hogy a felperes tavollétében, aimak erre irányuló kérelme hiányában megtartja aperesügytárgyaTását'Eloreláthatatlan, kiszámithatatlan, igy alaptörvény ellenes az az eljárást befejezö bírói döntés, mellyeia felperes erre történő figyelmeztetése mellözésével berekeszti a tárgyalást. ElőreTáthatatÍan.tíszámithatatlan. lgy alaptörvény ellenes az a birói döntés, mely szerint olyan jogszabáÍ^hivatkozassal folytatja le a felperesre terhes következményekkel járó tárgyaTást, mely hátranyosjogkövetkezményre elözetesen nem figyelmeztette.

!tt_-szeretnék, hiv'ltkozni a pp- .140;. § (6) bejezdésére, mely szerint ha a felek valamelyiket,ny,.tása"ak' nyilatkozatá"al< elöadásával, bizonyftékainak elöterjesztésével - a (2) bekezdésbeneloirt^ötelezettsége ellenére - alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének abiroságfeihívasaellenéresem tesz eleget, a biróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása néMl határoz.tíveve, ha állaspontja szerint a _fél elöadásának, elöterjesztésének bevárása a per befejezését nemkéslelteti- Az "By egy korabbi, 2017^ október 20. napi'tárgyalásán a felperes egyérteÍműen^jelezte^hogykereseti kérelme jelentös mértékű kiigazítása és annak előadása elkeriilhetetlen. A biró ennektudatában volt. A^felhivott jogszabály is egyértelműsíti, hogy a biróság etárgyban tett'felhivasahiányában érdemi döntés, igy itélet törvényesen nem meghozható.

Az AIaptörvényben rögzített alapjogból vezethetö lea Pp. 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés,miszennt "A biróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. §-ban foglaltakkal - a feleknekajogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerii idön belül" "történobefei'ezéséhez való jogát érvényesítse. " A birói gyakorlat szerint a Pp. 2. § (1) bekezdésében'eiöírttisztességes eljárás dvével olyan eljárás egyeztethetö össze, amelynek'során a perrendi szabalyokata bírósag maga is rendeltetésszerűen alkalmazza. A tisztességes eljáráshoz való jog azokat agaranciákat foglalja magában, amelyeknek az a rendeltetése, hogy'ajogok (és nemcsakazalapjogok)hatóságok elötti érvényesitése olyan eljárásban tönénjék, amely biztositékot jelent a törvényes éselfogulatlan döntésre. A fentieket tekintve a perrendi szabályokat a bíróság nem rendeltetésszerűenalkalmazta, az eljárási garanciák nem érvényesültek, törvényes döntésrol nem beszélhetünk.

AUáspontom szerint előreláthatatlan, kiszámfthatatlanok, igy alaptörvény-ellenes a már korábbanrészletezett közigazgatási döntés is. Tekintettel arra, hogy a bíroság a közigazgatási döntést a panaszosterhére helyben hagyta, emiatt az alaptörvény-ellenes közigazgatási döntés alaptörvény ellenes bíróidöntést is eredményezett.

Bár^ ismereteim^ szerint az AIkotmánybíróság állásfoglalása szerint az Alaptörvény B) cikke nemfogalmaz meg alkotmanyos alapjogot, azonban a jogállamisag, jogbiztonság követelménye kell hogyérvényesüljön a bírósági és közgazgatási eljárások és dontések folyamán,"így a felperes álláskeretótisztességes eljáráshoz való jogán keresztül, azzal szoros összeffiggésben keUhogy ervényesüljön. Afenti kérdések nem csak az Alaptörvény XXIV. És XXVUI.,~hanem a XV. °cikkében~fogÍalt akvonatkozásában is alapvetö alkotmányossági kérdéseket vetnek fel.

-16-

Az Alkotmánybiróság szerint az alanyi jogok érvényesitésére szolgáló eljárási garanciák ajogbiztonság alkotmányos követelményéböl erednek, de szoros kapcsolatban állnak aJogegycnlőséggel, a törvény elötti egyenlőséggel is. A jogegyenlőség követelményét tekintve azAlkotmánybíróság határozatai az egyenjogúság elvének legfontosabb polgári eljárásjogi vetűlete azeljárás kontradiktórius jellege. A felek egyenjogúsága es perbeli esályegyenlősége a törvény elöttiegyenlőség és az igazságszolgáltatás egységességének, mint alotmányos alapelvnek az eljárásjogivetülete.

A jogegyenlőséget, a törvény elötti egyenlőséget tekintve alapvető alkotmányossági kérdés, hogyvajon a peres eljárás során egyenlő pozicióban lévő álláskeresö felperes és az alperes Kormányhivataltekintetében érvényesül-e a törvény elötti egyenlöség, egyaránt számithattak-e világos, egyértelmű,kiszámítható és törvényes birói döntésre? Alláspontom szerint az alkotmányjogi panaszombanrészletezett alaptörvény-ellenes döntések rendre az alperes közigazgatási hivatal javára és a felperespanaszos terhére születtek. A garanciális szabályok félretétele, a formalizált eljárás mellőzésealaptörvény-ellenes döntéseket eredményezett, azonban a hibás döntéseknek egyoldalú tendenciájais kiolvasható a peres eljárásból, melynek kárvallottja a panaszos volt. Igy a tisztességes eljáráshozvalójog sérelmén keresztül sem a jogegyenlőség, sem a törvény elötti egyenloség nem valósult meg.

Alkotmánybíróság következetes álláspontja szerint az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébenfoglalt diszkrimináció tilalma nem kizárólag az alapvetö jogok védelmi körébe tartozójogszabályokra, hanem a teljes jogrendszerre is kiterjeszthetö. A különbségtétel érvényességét ésigazolhatóságát az Alkotmánybiróságnak az alapjogok és nem alapjogok tekintetében egyarántkülönleges szigorósággal szükséges vizsgálnia. [ 3206/2014. (VII. 21. ) AB határozat ] Adiszkrimináció tilalmának teljes jogrendszerre való kiterjeszthetősége álláspontom szerint azt kellhogy jelentse, hogy a fenti bekezdésben foglaltak alapján jelen ügyet az Alkotmánybiróságnakalapjogok és nem alapjogok tekintetében is vizsgálnia kell.

A pártatlanság elve egyrészt magával a biróval, annak magatartásával kapcsolatos elvárás, másrésztpedig az eljárás szabályozásával kapcsolatos objektiv körülmény, azaz el kell kerülni minden olyanhelyzet kialakulását, amely az eljáró bíró pártatatlanságával, fíiggetlenségével szemben bármilyenkétséget ébreszt. A tisztességes eljárásban rejlő pártatlan birói eljáráshoz fuzödö jogérvényesfthetöségével kapcsolatban az Alkotmánybiróság 25/2013. (X. 4. ) határozata rögzítette: abíróság függetlensége és pártatlansága kizárólag egymásra tekintettel nyerhet értelmezést. A bíróihatalom az itélkezésben ölt testet. Ezért a birói fúggetlenség lényegi eleme, hogy az ítélkező biródöntését befolyástól mentesen, egyedül a jogszabályoknak, valamint belső meggyőződésénekmegfelelöen hozza meg.

A pártatlanság követelménye az ítélkező bíróra azt kötelezettséget rója, hogy az ügyben résztvevöfelekkel szembeni részrehajlás és elöítéletektöl mentesen birálja el az ügyet és hozza meg döntését. Apártatlanság kivánalma egyfelől a bíró magatartásával és hozzáállásával szembeni igénykéntjelentkezik. Azonban egyben mércét állít a jogszabályi követelményekkel szemben is. Az eljárásitörvények biztosítjak azt, hogy elkerulhetöek legyenek az olyan helyzetek, amely a birókpártatlanságát illetően jogos kétségeket ébreszthetnek. Ebböl fakad, hogya konkrét ügyben abirónak nemcsak tárgyilagosan szukséges itélkeznie, de a pártatlan ítélkezés látszatának megörzése isfeladata. [67/1995. (XII. 1. ) AB határozat, ABH 1995-346. 347. ; 17/2001. (VI. 1. ) AB határozat, ABH2001-222. ].

Megitélésem szerint a bíró döntését sem nein a perrendi, sem nem a közigazgatási eljárásjogijogszabályoknak megfelelően hozta meg, és az eljárási törvényeknek nem biztositották, hogy jogosvagy vélt kételyek ne ébredjenek a panaszosban a bíró pártatlanságát érintően. Az alperes az UgybenBudapest Főváros Kormányhivatala, vagyis Magyarország Kormányának teriiletileg illetékesvégrehajtó közigazgatási hivatala volt. Az alperes, jelen alkotmányjogi ügy panaszosa, hátrányos

-17-

helyzetu, a nyilvántartásból_ törölt álláskereső ügyfél. Legalábbis a pártatlan ítélkezés látszataa panaszolt birói döntés kapcsán, és ez a tény önmagában is felveti a tisztesséees birósaeí

eljáráshoz való jog sérelmét.

^..tlszt!ss,égele.lja.rashoz.valójogbó1 vezetí'etö le a bírósághoz való fordulás joga, a pártatlamas;IveLaz^°rendelkezé!' sosa: a Jogegye"l"ség követelménye, a pereselekmények 'idö^eruseeéne^

e, a jogorvoslathoz való jog. Az AIkotmánybíróság'1/1994. (1. 7:) AB határozatában;feJ.tette'-bogy a feleket megi"etö '.endelkezési jog tulajdonlcéppen aztjelenti, hog^a fei"anyaai:'és

S!ÍaráljogaÍval"szabadonre"delkezhe^Afelek\erbeIi'ala"yi'Jogai^itási aszközökkel szabadon rendelkezhetnek, valamint az eljárás egy részénekm~enetét°is

szabadon meghatározhassák.

AIIaspontom^szerint a panaszos tisztességes eljáráshoz valójogból levezethetö önrendelkezési ic1, hogy a tárgyaláson, melyet a felperes távollétében a biróság nem-ÍettvoTna-ioeS

megtartan^nem jelent meg, abíróság azt azonban mégis megtartotta. A fdperes távolmaradá°sanak.

a. uroság elött a tár.gyalást megelözöen részletezTe. Azeljárás egyreszének~m7net'etTzált"aÍ^Iett^volna meghatározni, mintahogyan az eljárás Ídszámirh atóságanak "követelméi

LTa..^számithatott. volna' hogy elözetes f'gyelmeztetés nélkül semmiképpen-sem'kerili''alás berekesztésre - és ítélethozatalra sem kerülhet sor.

l"tom gyakol,lat alaRian a tisztességes eljáráshoz vató jog követelménye olyan jogalkalmazóiS.Lfo.glai. ma8,ába'.. amely a jogállam értékrendjének megfelelo, '"-a "d'emokTTtikus

során kikristályosodott alapelvek és szabályok szerinfzajlik: A birósági eljárásmmdenmozzanatában meg kell hogy feleljen az alapelvi reD'delkezésekD-ek7biztositanrh ;U~a'P^benfoglaltak maradéktalanérvényesülését, garantálni kell azt, hogy ajogvhakeTdöntésén'ekrendíelsztesseges ., legyen- Az, alk°tmány-ellenes birói döntések következményeképpen"a""panaszostisztességes eljáráshoz valójoga helyrehozhatatlanul sérűlt.

A"z-.uA'.k,otmá"ybírc"',ág értelmezése szeri"t a jogállamiság egyik alapvetö követelménye, hogy arendelkezo^zervek is csak a jog altal meghatározott keretek közöttfejthetrk ki

teveke"ysegu.ket-A.megfe.'.e10, e'Járasi garanciák nelkül miikö°d6 eljárásban'a'Jogbiztonság'szenvedett^A formalizált eljárási szabályok betartása, az offícialitás elve sem"a°közigazgltási',"sem'a

percs, djaras soran nem. valósult mes' emiatt az ügyben éri"tett jog-intézmenye°k^öntése"~'nemtekinthetö alkotmányosnak.

Az AUcotmánybíroság 59/1993. számú határozata alapján a bírósághoz fordulás jogából következöenazJUamra^za kötelezetteég háml, hogy a polgári jogi jogok és'kötelezettségekis^közigazgatási

birósagi felülvizsgálatának az elbirálására "bírói utat és hatékony jog'ródd'met1;.A koz;gazgatasi Peres bír6i út azonban a panaszos ügyében nem biztosított'hatekony't... A, bírói dö"tést annak alaptorvény-ellenessége erdemben befolyásolta. -A"]elen

xai telvetett kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségú.

A^.t"ztesseges eljaráshoz valá jog. az alkotmánybírósági döntéseket vizsgálva önmagában tekintvejog,^ mellyel szemben más mérlegelhető jog'nem létezik. A ti'sztességeseljárashozvalo

Jlogb°ljezethetöek Ie az el]árasi g!"'anciák és a processzuális" igazsagossag'alko'tmán'y^

-18-

(VI.) Az Atv. 52. § (Ib) szerint a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli f) akifejezett kérelmet a jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy a bfrói döntés megsemmisitésére,illetve az Alkotmánybfróság döntésének tartalmara:

Kifejezetten kérelmezem, hogy a tisztelt Alkotmánybíróság állapítsa meg a Fővárosi Közigazgatásiés Munkaügyi Bíróság 2018, június 22. napján kelt és a felperessel 2018. július 16. napján közölt7.K.31.349/2018/4. számú itélete alaptörvény-ellenességét, és az Abtv. 43. §-ának megfelelöen aztsemmisítse meg.

Pp. 360. § Ha az Alkotmánybiróság b) megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és abirósági határozatot megsemmisiti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét - azAlkotmánybiróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelö alkalmazásával - aKúria állapitja meg.

Egyúttal kérelmezem, hogy a Fövárosi Közigazgatási és Munkaügyi Biróság által helybenhagyottmásodfokú közigazgatási határozat, Budapest Föváros Kormányhivatala (BFKH) FoglalkoztatásiFőosztálya 2016. június 30. napján kelt BP/0701/9756-1/2016. számú másodfokú helybenhagyóhatározata alaptörvény-ellenességét is állapítsa meg, és azt semmisitse meg.

(VII.) Nyílatkozat arról, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panasz Ílletve a személyes adatainyilvánosságra hozatalához hozzájárul-e: Az alkotmányjogi panasz nyilvánosságra hozataláhozhozzájárulok. A nevem nyilvánosságra hozatalához hozzájárulok. Lakcímem és más személyesadatom nyílvánosságra hozatalához nemjárulok hozzá.

(VIII.) Az alkotmányjogi panaszban támadott döntés végrehajtásának felfüggesztése:

2018. július 31. napján igazolási kérelmet nyújtottam be a Fővárosi Közigazgatási és MunkaugyiBirósághoz a 2018. június 22. napi tárgyalás felperes által való elmulasztását érintően. A Pp. 108. §-ára tekintettel kérelmeztem az elmulasztott tárgyalás kapcsán keletkezett Itélet végrehajtásánakhivatalból történö felfüggesztését.

Kifejezetten kérelmezem a alkotmányjogi panaszban támadott döntés végrehajtásának felfiiggesztésétaz alábbi törvényhelyek felhívásával:

Az Abtv. 53. § (4) bekezdése szerint a bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott döntésvégrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfuggesztheti.

Pp. 359/C. § (1) Az elsö fokon eljárt biróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozatvégrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfuggesztheti, e határozat ellen különfellebbezésnek van helye. (2) Az elsö fokon eljárt biróság az alkotmányjogi panaszban támadotthatározat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfíiggeszti, ha azAlkotmánybíróság erre híyja fel a bíróságot. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

Az Alkotmánybíróság 1001/2013. (II. 27. ) AB Tü. határozata az Alkotmánybiróság ügyrendjérol: 45.§ (1) Az Alkotmánybfróság az eljárását az Abtv. 60. §-a alapján végzéssel felftiggesztheti. Afelfúggesztö végzést az Alkotmánybiróság hivatalos honlapján és hivatalos lapjában közzé kell tenni.

Kelt: Budapest, 2018. szeptember 12. napján

Kösi6néttel és tisztelettel: