IRAMorkenyszinhaz.hu/images/iram/pedagogusoknak/Három...2 h t t p : / / o r k e n y s z i n h a z . h u / i r a m orkenyszinhaz.hu/iram Az Örkény Színház nyitottan szeretne együttműködni

h t t p : / / o r k e n y s z i n h a z . h u / i r a m

IRAM Ifjúsági Részleg és

AlkotóMűhely

Anton Pavlovics Csehov

HÁROM NŐVÉR Fordította: Stuber Andrea

• TANÁRI SEGÉDANYAG

• Készítette: Hudáky Rita

2017

2


orkenyszinhaz.hu/iram

Az Örkény Színház nyitottan szeretne együttműködni a fővárosi és vidéki iskolákkal.

Az IRAM Ifjúsági Részleg és AlkotóMűhely fontos feladata, hogy pedagógusokkal

konzultáljon. Leveleikben és a foglalkozásainknak köszönhető személyes

találkozásokon sok kérdés, igény jutott el hozzánk. Szeretnénk azokkal a

pedagógusokkal is kapcsolatba kerülni, akiknek nem áll módjukban részt venni az

osztályaikkal az előadásainkhoz kapcsolódó FLESS foglalkozásokon, és tanórai keretek

között szeretnék felkészíteni a fiatalokat a színházlátogatásra. Az IRAM csapat egyik

tagja, Hudáky Rita gimnáziumi tanár segít ebben. Reméljük, hogy az általa

összeállított anyaggal felelünk a hozzánk érkezett kívánságok egy részére: a FLESS

foglalkozásaink tanórai kiegészítéséhez és az önálló, csak tanári felkészítéshez is

segítséget nyújtunk.

Jó munkát kívánunk!

Várjuk Önöket az Örkény Színházban!

Mácsai Pál Neudold Júlia

igazgató IRAM műhelyvezető

3


TARTALOM

SZEMBENÉZÉS CSEHOVVAL 4

MAKACS KÖZHELYEK 5

AZ ELMESÉLHETETLEN CSELEKMÉNY 7

SZÍNHÁZLÁTOGATÁS ELŐTT 8

Prozorovék & Co. A felnőtté válás meséje? –

– Moszkva-kérdés; Munka-kérdés; Szerelem-kérdés

SZÍNHÁZLÁTOGATÁS UTÁN 17

A színpad tere Párhuzamos történetek

Tárgyak és helyzetek Kultúra, nevelés Se apa, se anya… Pillantás a jövőbe

„A SZABADSÁGRA ALKALMATLAN EMBERISÉG DRÁMÁJA” 22

ELEMZÉSEK, ÖSSZEGZÉSEK 24

SZÍNLAP 32

4


SZEMBENÉZÉS CSEHOVVAL

A 19. és a 20. század fordulóján alkotó Csehov – Shakespeare mellett – a mai színházak

leggyakrabban játszott szerzője. A rendezők és a színészek egyaránt folyamatos kihívásnak

tekintik az orosz író sokrétű, az élet ellentmondásait megélő, bonyolult alakjainak színpadra

állítását. A komikus és tragikus elemek, a pátosz és a nevetés különleges vegyítése az emberi

természet éles szemű és elmélyült ismeretéről árulkodik.

A Csehov-drámák befogadása nem a szentimentális érzések és az azonosulás igénye felől,

hanem sokkal inkább a humorérzék mozgósításával (és fejlesztésével) lehetséges. Az abszurd

oldaláról ábrázolt élet ezekben a darabokban ugyanis látszólag az unalom és a kínos

feszélyezettség jegyében telik, ám a szerző szinte bohózati eszközökkel világítja át a

szereplők önértelmezésének gyenge pontjait.

Érdemes tehát szembenézni a tiszta és átható csehovi pillantással, de a 11. középiskolai

évfolyam körülbelül 17 éves diákjai számára ez nem egyszerű feladat. A sok, szinte

egyenrangú mélységgel ábrázolt szereplő kuszának tűnő viszonyrendszere, a látványos

konfliktusok és akciók minimalizálása, színpadon kívülre helyezése megnehezíti az első

befogadást. A nehezített helyzetért az elmélyülés, a darab alapos megismerése, a részletek

és az egész felfedezése kárpótol – ha sikerül eddig eljutni. Az iskolai magyarórákon gyakran

tapasztalható „rohanás” a tananyagban sajnos nem kedvez ennek az időigényes

folyamatnak, de egy jól előkészített színházlátogatás mindenképp sokat segít.

5


MAKACS KÖZHELYEK

„Csehov /…/ mintha lemondana a drámákban eddig kötelezőnek tekintett nagy

történetekről, csattanókról, félreértésekről és drámai fordulatokról. Sőt mintha számára a

katarzis, a drámai megtisztulás lehetősége egyáltalán nem is lenne fontos. Ezért hívjuk

Csehov drámáit drámaiatlan drámáknak: szereplők legtöbbször csak üldögélnek,

beszélgetnek erről-arról, az egyes jelenetek a legtöbb esetben nem viszik előre a

cselekményt, ha két szereplő beszélget egymással, gyakran nem is figyelnek a másikra, csak

elbeszélnek egymás mellett. Csehov egyik gyakran játszott műve, A három nővér

cselekményét szinte nem is lehet elmesélni. A nővérek szüntelenül azon tűnődnek, hogy

Moszkvába kellene már költözni, és a vendégeik, udvarlóik is mind-mind ezen gondolkodnak,

ezt tervezgetik, de a végén mégsem sikerül.” – írja az OFI legújabb (2016-os) fejlesztésű, 11.

osztályosoknak szóló kísérleti irodalomkönyve.1

Az idézett tankönyvi részlet elismétel néhány sajnálatosan elterjedt közhelyet Csehovval

kapcsolatban, és ez nem segít abban, hogy a diákok érdeklődését felkeltse a szerző drámái

iránt. Érdemes ennél frissebb szemlélettel tekinteni ezekre a színpadi művekre (amelyeket a

sikerük ellenére is mintha születésüktől fogva üldözne a félreértés, a szerzői szándékkal, akár

a leírt szöveggel is szembemenő befogadás…), és vitába szállni az idézetben kirajzolódó,

felszínes Csehov-képpel.

Csehov számára ne lenne fontos a katarzis?

A katarzis vagy drámai megtisztulás az esztétikatörténet bonyolult fogalma, talán nem is

feltétlenül érdemes ebben a formában iderángatni. De ha már a tankönyv szóba hozta,

tanulságos felhívni a figyelmet Csehov szándékaira. Az emberi kapcsolatok pontos és

kérlelhetetlen feltárása szerinte igenis épp abban segít, hogy megváltozzon, jobb legyen az

életünk: „[…]hát én nem azért írtam a darabjaimat, hogy sírjanak rajtuk […] Én azt akartam

mondani az embereknek: nézzetek magatokra, vegyétek végre észre, hogy milyen rosszul,

milyen unalmasan éltek. A legfontosabb, hogy ezt megértsék az emberek. Ha ezt

megértették, akkor feltétlenül egy másik, jobb életet teremtenek maguknak...”2 Vajon mi

egyéb a katarzis, ha nem ez?

1 https://player.nkp.hu/play/193791/false/undefined

2 idézi Peterdi Nagy László. In: Csehov színháza, 1975. p.78.

https://player.nkp.hu/play/193791/false/undefined

6


Csehov lemondott volna a történetekről?

Csehov nem mondott le a történetekről, hanem több, párhuzamosan bemutatott szereplő

egymással összefüggő vagy egymás mellett zajló – olykor a „csattanókat, félreértéseket és

drámai fordulatokat” sem nélkülöző (!) – történetét mutatja be. A Három nővér párhuzamos

történetei többek között párbaj miatt meghiúsuló házasságról, elkártyázott vagyonról,

melodrámába illően reménytelen szerelemről, erőszakos élettérfoglalásról szólnak –,

mindezek természetesen besorolhatók a drámairodalom hagyományos, nagy témái közé is.

A „drámaiatlan drámában” nincs konfliktus?

A történetekhez és az emberi viszonyok térképéhez természetesen konfliktusok is tartoznak,

talán még nagyobb számban is, mint az egy főszereplő köré épített drámatípusokban. A nyílt

vagy rejtett konfliktusok valóságos szövevényt alkotva hálózzák be a Csehov-dráma egészét.

A szereplők csak úgy beszélgetnek „erről-arról”?

Az érett Csehov-drámák hőseinek minden megszólalása egy-egy sűrű információcsomag,

amely a szereplő külső és belső világáról, viszonyairól, vágyairól, valamint a cselekménybeli

fordulatokról is tájékoztatja a figyelmes nézőt. Igaz, hogy a dráma szereplői gyakran nem

lépnek dialógusba egymással („elbeszélnek egymás mellett”), ám párhuzamosan elhangzó

szólamaik kölcsönösen ellenpontozzák, értelmezik egymást.

Miért is nehéz elmesélni a cselekményt?

A Három nővér cselekményét nem azért nehéz elmesélni, mert a szereplők csak „tűnődnek

és erről-arról beszélgetnek” benne, és közben ne történne semmi. Sőt! A nehézség épp

abban rejlik, hogy nagyon is sok minden történik a darabban. Csak éppen nem egyetlen

központi figurára kell figyelni, hanem sok szereplő élethelyzete (útja, döntései, keservei,

sikerei, téblábolása, törekvése) bontakozik ki a rengeteg (apró vagy épp jelentős, de mindig

egymás mellé rendelt) mozzanat nyomán.

A nővérek és vendégeik szüntelenül a Moszkvába költözésen „tűnődnének”?

A híres-hírhedt Moszkva-motívum egyáltalán nem tölti ki olyan mértékig a darabot, ahogyan

a tankönyvi szöveg sugallja: inkább egy vissza-visszatérő, szinte zenei jellegű (és a Prozorov

testvérekhez nem is egyforma mértékben és módon kapcsolódó) szólamként (sokkal inkább

fedőszövegként, mintsem konkrét élettervként) emlékeztet a főszereplők boldog, értelmes

élet utáni vágyára.

7


AZ ELMESÉLHETETLEN CSELEKMÉNY

I. felvonás – NÉVNAP ÉS ÉVFORDULÓ

▪ A Prozorov család nappalija, reggelihez készülnek, tavasz van, Irina névnapját ünneplik. ▪ Olga (tanár), Mása (férjes asszony) és Irina (fiatal lány) testvérek. Kék, fekete és fehér ruhát viselnek. ▪ Olga a múltba tekint: tábornok apjuk, aki 11 éve hozta őket Moszkvából ide, a kisvárosba, egy éve halott. ▪ Irina arról ábrándozik, hogy visszaköltöznek Moszkvába. ▪ Katonatisztek érkeznek vendégségbe: az Irinának udvarló Tuzenbach és a különc Szoljonij szokás szerint értelmetlen vitákat folytat egymással. Csebutikin, a Prozorovék alatt lakó nyugdíjas katonaorvos, a család régi barátja újságot olvas. Versinyin ütegparancsnok, aki nemrég érkezett a városba, ma először teszi tiszteletét. ▪ Irina a munkáról ábrándozik, nem akar elkényeztetett úrinő lenni. Tuzenbach egyetért. ▪ Masa fütyörészik, váratlanul faképnél hagyná a vendégséget, aztán mégis marad. ▪ Versinyin elmondja, hogy rossz házasságban szenved, két lánya van… és: moszkvai! Emlékszik is a lányokra gyerekkorukból. Amikor még ő volt a „szerelmes őrnagy”. Most már szerelem helyett inkább a jövőről filozofál. ▪ Csebutikin nagy felhajtással szamovárt hoz ajándékba, de ajándékát senki nem díjazza. Csebutikin meg is sértődik. ▪ A negyedik testvér, Andrej a szomszéd szobában hegedül, de a lányok behívják: mutatkozzon be! Ő a tehetséges fiú a családban, tudós, zenél, fordít és barkácsol is. Vele mennek majd Moszkvába. Csak nem szerelmes egy helyi fruskába, Natasába…! A Prozorov család gyermekei túlságosan elit nevelést kaptak ahhoz, hogy itt beilleszkedjenek… ▪ Megjön Mása férje, a felvállalhatatlan és idétlen latintanár, Kuligin. Ettől Mása végképp ideges lesz. Kuligin ajándéka (a helyi gimnázium ötvenéves története, ő írta) sem arat nagyobb sikert, mint Csebutikiné. ▪ Tuzenbach szerelmet vall Irinának. ▪ Megjön Natasa, Olga kifogásolja az ízléstelennek titulált öltözetét, pontosabban az övét. ▪ További két katona érkezik, egyikük, Fedotyik búgócsigát hoz ajándékba és fényképez is … ▪ A társaság tagjai kedvtelve viccelődnek egymás rovására, fő téma, hogy ki szerelmes, ki nem… ▪ Natasa zavarában kirohan, Andrej utána. A vigasztalás lánykérésbe torkollik.

II. felvonás – KARNEVÁL

▪ Ugyanaz a nappali, tél. ▪ Natasa és Andrej házasok, gyerekük is van. A Prozorov-házba estére álarcosokat várnak, de Natasa ezt ellenzi, valamint felveti, hogy Irina mondjon le a szobájáról a kis Bobik javára, és költözzön át Olga szobájába. ▪ Az öreg Ferapont hivatali papírokat hoz Andrejnek, aki neki, a süketnek panaszolja el, hogy őt senki nem érti meg, és nem sikerült moszkvai professzorrá válnia. ▪ Mása és Versinyin érkezik, bensőséges beszélgetésbe merülve. Téma: a rossz házasságuk. Versinyin szerelmet vall Másának. ▪ Irina munkából, a távírdából érkezik, fáradt és kedvetlen, Tuzenbach rendületlenül kísérgeti. ▪ A férfiak a jövőről filozofálnak. Érkeznek a ház szokásos vendégei. A nővérek bosszúsak, mert Andrej kártyán vesztett pénzt, Csebutikin nem fizet lakbért. Tuzenbach terve, hogy leszerel, dolgozni kezd. Versinyin értesítést kap, hogy a felesége megint öngyilkosságot kísérelt meg, ezért távozik. Mása ingerült, Natasa rászól. Szoljonij megint kötekedik, többen kapatosak, de a hangulatot az rontja el végképp, hogy Natasa kitiltja az álarcosokat. ▪ A társaság feloszlik, Andrej és Csebutikin kártyázni mennek. Szoljonij hátramarad, szerelmet vall Irinának, majd riválisa megölésével fenyeget. ▪ Natasa megkéri Irinát, hogy adja át a szobáját Bobiknak. ▪ Csengetnek, Protapopov, az elöljáró, Andrej főnöke szánkózni hívja Natasát. ▪ Olga, Kuligin és Versinyin lép be. Olga kimerült, mert ő helyettesíti az igazgatót. Versinyin visszatér: felesége túl van a veszélyen. ▪ Irina magára maradva ismételgeti: Moszkvába!

III. felvonás – TŰZVÉSZ

▪ Olga és Irina közös szobája. Éjszaka, a városban tűz van. Mása a kanapén fekszik. ▪ Olga ruhákat válogat a tűzkárosultaknak. Versinyin családja is a házban éjszakázik. Olga bosszús: Csebutikinra nem lehet számítani, berúgott. ▪ Anfisza, az öreg dada könyörögni kezd Olgának, hogy ne küldjék el a háztól. Olgának eszébe sincs ilyesmi. ▪ Natasa jön be, rárivall Anfiszára, hogy ne üldögéljen, dolgozzon. Olga rossz néven veszi ezt a hangnemet. ▪ Mása mérgesen kimegy. ▪ Olga és Natasa összevesznek, végül Natasa azt javasolja, hogy Olga költözzön a földszintre. ▪ Kuligin a feleségét keresi. Csebutikin érkezik. Kuligin elbújik, nem akar vele beszélni. ▪ Csebutikin magában beszél: ostorozza magát, azt állítja, hogy értéktelen, tudatlan orvos és ember. ▪ Irina, Versinyin és a civil ruhás Tuzenbach lép be. Tuzenbach jótékonysági koncertet javasol a tűzkárosultak javára, hiszen Mása jól zongorázik. ▪ Csebutikin váratlanul eltör egy porcelán órát, ami a lányok anyjáé volt. Irina haragszik. Csebutikin fennhangon kimondja, hogy Natasa csalja Andrejt Protapopovval, majd kimegy. ▪ Versinyin a tűzről és két rettegő kislányáról beszél, majd filozofál, végül a visszatérő Másával felváltva dúdolgat egy dallamot. ▪ Fedotyik jön: mindene elégett a tűzben. ▪ Szoljonij is jönne, és háborog, mert elküldik. Végül elmegy Versinyinnel, Fedotyikkal együtt. ▪ Tuzenbach ismét szerelmet vall Irinának, Mása elküldi őt is, Kuligint is ▪ A férje által felidegesített Mása a nem jelen lévő Andrejt szidja, mert jelzálogkölcsönt vett fel a házra, és mert nem váltotta be a hozzá fűződő reményeket. ▪ Irina kiborul, mert boldogtalan. Olga azt tanácsolja neki, hogy menjen feleségül Tuzenbachhoz. ▪ Mása bevallja testvéreinek, hogy szerelmes Versinyinbe. ▪ Andrej bejön egy kulcsért, és sértetten tisztázó beszélgetést kezdeményez a lányokkal. ▪ Kint Versinyin dúdolgatja az előbbi dallamot, Mása kimegy. ▪ Andrej magyarázkodik, majd ő is kiborul. ▪ Kuligin Mását keresi. ▪ Irina a holtfáradt Olgának azt mondja, hogy hozzámegy Tuzenbachhoz, csak költözzenek már Moszkvába.

IV. felvonás –BÚCSÚ

▪ Prozorovék régi kertje, a katonákat elvezénylik a városból, mindenki búcsúzkodik. ▪ Irina megszerezte a tanítónői oklevelet. Aggódik, mert valami történhetett Tuzenbach és Szoljonij között. Annak viszont örül, hogy férjhez menve, elköltözve nem kell többet a házban giccses zongoradarabokat játszó Protopovval találkoznia. ▪ Olga igazgatónő lett, az iskolai szolgálati lakásban él a boldog és megnyugodott Anfiszával együtt. ▪ A boldogtalan Mása a búcsúzkodó Versinyinre vár. ▪ Andrej a második gyereket tologatja babakocsiban. Csebutikin neki elárulja, hogy Tuzenbach és Szoljonij párbajozni fognak. Andrej a feleségére, a házasságára panaszkodik. Csebutikin azt tanácsolja: lépjen le. ▪ Szoljonij érkezik, Csebutikin szerint tökmindegy, hogy Tuzenbach túléli-e a párbajt vagy sem. ▪ Ferapont hivatali papírokat hoz az ideges Andrejnek. ▪ Tuzenbach megpróbál Irinából valami érzést kicsikarni, de jövendőbelije biztosítja arról, hogy szerelem nincs. Tuzenbach ezzel a tudattal indul a párbajba. ▪ Andrej a süket Ferapontnak beszél végtelen csalódottságáról. ▪ Natasa kikiabál az ablakon, hogy csönd legyen a gyerekkocsi mellett. ▪ Megjön Versinyin, zavartan beszélget Olgával, amíg a teljesen kikészült Mása meg nem jelenik. A katona szinte menekülve távozik a kínos búcsújelenetből. ▪ Az érkező Kuligin vigasztalja zokogó feleségét. ▪ Natasa balhézik egy kint felejtett villa miatt, leszólja Irina övét, és a ház immár teljhatalmú asszonyaként fakivágást, virágültetést tervez. ▪ A katonák zene mellett vonulnak el. ▪ A visszatérő Csebutikin bejelenti, hogy Tuzenbach meghalt a párbajban. Irina házassága kútba esett. ▪ A három nővér a rájuk váró jövőről beszél.

8


A SZÍNHÁZLÁTOGATÁS ELŐTT

PROZOROVÉK & CO.

A Prozorov testvérek 11 éve költöztek Moszkvából egy távoli kisvárosba. Anyjuk már

régóta nem él, apjuk egy éve halt meg. Ismerkedjetek meg velük a képek és az idézetek3

segítségével!

Irina

„Eladni a házat, befejezni itt mindent és irány Moszkva!”

„Az embernek csinálnia kell valamit, dolgozni arca verejtékével, akárki is legyen, csak ez adhatja meg az élete értelmét, a célját, a boldogságot, a megelégedést. Milyen jó a munkásnak, aki hajnalban kel és követ tör,…”

„A mi hármunk élete eddig még nem volt szép, elfojtott minket, mint a gyom a füvet... /…/ sötéten látjuk az életet, mert nem ismerjük a munkát. Olyan emberek voltak a szüleink, akik megvetették a munkát...”

● Mi Irina problémája? ● Van-e rá megoldás?

Olga

„…Négy éve, mióta tanítok, érzem, hogy napról napra fogy az erőm, a fiatalságom, és egyre inkább az a vágyam, hogy /…/ Minél előbb Moszkvába!”

„… megöregedtem, nyilván attól, hogy sokat dühöngök a lányokra a gimnáziumban. Huszonnyolc éves vagyok, csak... Minden jól van, minden isten akarata, de azért azt hiszem, ha férjhez mennék és egész nap otthon ülnék, az jobb volna. Én szeretném az uramat.”

„Most ért véget az értekezlet. Teljesen kikészültem. Az igazgatónőnk beteg, én helyettesítem. A fejem, a fejem de fáj, a fejem...”

● Mi Olga problémája? ● Van-e rá megoldás?

3 Az idézetek az előadás – Stuber Andrea fordításából készített – szövegkönyvéből származnak

9


Mása

„Tizennyolc évesen mentem férjhez, féltem a saját férjemtől, mert tanár volt /…/ Akkoriban iszony an okos, nagy tudás és fontos embernek hi em őt. Most meg nem hiszem annak, sajnos.”

„A férjemet már megszoktam, de általában a civilek között sok a nyers, faragatlan, neveletlen ember. Engem idegesít és sért a durvaság, én szenvedek, ha azt látom, hogy valaki nem elég finom, kellemes és szívélyes. Amikor tanárokkal kell együtt lennem, a férjem kollégáival, az valóságos kínszenvedés számomra.”

„Boldog, aki észre sem veszi, hogy nyár van-e vagy tél. Azt hiszem, Moszkvában nekem mindegy lenne, milyen az idő...”

● Mi Mása problémája? ● Van-e rá megoldás?

Andrej

„Négyig olvastam, aztán lefeküdtem, de az alvásból semmi nem lett. Gondoltam erre-arra, aztán már betűzött a nap a szobámba. Nyáron, amíg itt leszek, lefordítok majd egy könyvecskét angolból.”

„Apánk, isten nyugosztalja, agyonnevelt bennünket. Nevetséges és ostoba dolog, de el kell ismerni, hogy a halála után hízni kezdtem, és tessék, egy év alatt gy elhíztam, mintha valami nyomás alól szabadult volna a testem.”

„Titkár vagyok a városházán, ott, ahol Protapopov a főnök /…/ a legtöbb, amire vihetem, az a tagság a tanácsban /…/ én, aki minden éjjel azt álmodom, hogy a moszkvai egyetem professzora vagyok, neves tudós, az orosz föld büszkesége!”

● Mi Andrej problémája? ● Van-e rá megoldás?

● Milyen hasonlóságok és milyen eltérések érzékelhetők a testvérek élethelyzetében,

értékrendjében?

● Milyen közös elemek vannak az elégedetlenségükben és vágyaikban? Milyen problémák

foglalkoztatják őket?

● Csehov határozott instrukciót ad a nővére ruháinak színére vonatkozóan: Irina fehér,

Mása fekete, Olga pedig kék ruhát viseljen. Az előadás jelmeztervezője eltér ettől, ám a

képeken látható ruhák színe feltűnően összehangolt. Milyen megfontolás lehet emögött?

10


A PROZOROV TESTVÉREKNÉL MEGFORDULÓ CSALÁDTAGOK, BARÁTOK, ISMERŐSÖK:

.

Csebutikin, idős katonaorvos

A család régi barátja, egykor a mama

imádója volt. A testvérek házában

lakik, az alattuk levő lakást bérli

tőlük.

Natasa

A lányok által lenézett, műveletlen

helyi lány. Andrejnek viszont tetszik.

Kuligin, latintanár

Mása férje.

11


Tuzenbach, arisztokrata származású

katonatiszt

Irina imádója, lelkesen vágyik a

munkára. Ha a környezetében

filozofálnak, ő is szívesen

bekapcsolódik.

Versinyin, katonatiszt

Nemrég érkezett a városba.

Boldogtalan házasságban él,

két kislánya van. Szeret a

jövőről filozofálni.

Szoljonij, katonatiszt

Tuzenbach különc, szorongó,

kötekedő barátja.

Fedotyik és Rode, katonák

Szívesen lógnak a házban. Fedotyik

olykor gyermeki ajándékokat hoz

Irinának.

12


● A családtagok, barátok, ismerősök vajon milyen szerepet játszhatnak a testvérek

életében? Gyűjtsetek mindegyikükhöz kapcsolódóan lehetőségeket, sejtéseket, ötleteket!

● Válasszatok ki egy-egy szereplőt, akinek sorsát, viselkedését kiemelt figyelemmel

követitek majd az előadás során!4 Fogalmazzatok meg jóslást: mi lesz a megfigyelt ember

sorsa a darabban?

4 Lehetőleg minden szereplőnek legyen néhány „felelős megfigyelője”, hogy a feldolgozás során ennek alapján

is lehessen csoportokat alakítani (ld. 18. o.).

Ferapont

A városházán dolgozó öreg és süket

szolga.

Anfisza

Harminc éve a család szolgálatában

áll, ő volt a gyerekek dadája.

Protapopov

Polgármester, Andrej főnöke a

városházán. A lányok eleinte úgy

tudják, Natasa hozzá fog férjhez

menni… A színpadon nem jelenik

meg.

Versinyin névtelen, boldogtalan,

öngyilkosságra hajlamos felesége. A

színpadon nem jelenik meg.

13


A FELNŐTTÉ VÁLÁS MESÉJE?

A „három királylányról” vagy a „legkisebb királyfiról” szóló tündérmesék többnyire a felnőtté

válásról szólnak. Ezek a mesék gyakran kezdődnek úgy, hogy a felnőttkor küszöbén álló fiatal

1) elhagyja a szülői házat és elindul a nagyvilágba, 2) útja során kihívásokkal néz szembe,

feladatokat teljesít, és közben 3) megtalálja a párját, akivel végül egybekelhet. A felnőtté

válásban e séma szerint tehát az elszakadás, a munka és a párválasztás játsszák a

főszerepet.

A Három nővér címe felidézi ezt a mesetípust, nem meglepő tehát, hogy mindhárom

felsorolt elem kulcsfontosságú szerepet játszik a darabban.

14


FELNŐTTÉ VÁLÁS 1 – ELSZAKADÁS: A MOSZKVA-KÉRDÉS

● A fenti idézetek alapján mi kötődik Moszkvához a testvérek számára? Hogyan válik a két részletben abszurddá ez a kötődés?5

● Előzetes megfigyelési szempont az előadáshoz: a négy testvér közül ki mennyit beszél a Moszkvába költözésről, ki mennyire hisz benne, ki mennyit tesz érte?

5 Megjegyzés: a moszkvai Régi Baszmannaja utcában előkelő tisztek és nemesek laktak, nem véletlen tehát,

hogy a nővérek szívesen hivatkoznak születésük helyére.

Irina: Úgy tervezzük, hogy őszre már ott leszünk. Az a mi szülővárosunk, ott születtünk... A Régi Baszmannaja utcában... /…/

Versinyin: /…/ Régen jöttek el Moszkvából? Irina: Tizenegy éve. Mása, mi van veled, sírsz, te bolond… Én is elsírom magam... Mása: Semmi baj. Melyik utcában is lakott? Versinyin: A Régi Baszmannaja utcában. Olga: És mi is. Versinyin: Egy időben a Német utcában laktam. A Német utcából jártam át a

Vörös kaszárnyába. Útközben átmentem a hídon, alatta zúg a folyó. Azon a hídon a magányos emberek mindig elszomorodnak. (szünet) Hanem itt milyen széles, milyen gazdag folyó van! Csodálatos folyó!

Olga: Igen, de hideg. Itt hideg van és rengeteg a szúnyog. Versinyin: Ne mondja már! Itt kitűnő, egészséges, szláv az éghajlat. Erdő, folyó...

na és nyírfák. Én minden fánál jobban szeretem a kedves, szerény nyírfát. Jó itt élni. Csak az a furcsa, hogy a vasútállomás húsz kilométerre van... És senki sem tudja megmondani, hogy miért.

Szoljonij: Én megmondom, hogy miért. (mindenki ránéz) Azért, mert ha a vasútállomás közel volna, akkor nem volna messze, de mert messze van, így nem lehet közel. (kínos hallgatás)

Andrej (a süket Feraponthoz beszél): Én nem iszom, nem kocsmázom, de milyen boldogan elüldögélnék most Moszkvában a Tyesztovnál vagy a Nagy Moszkvában, öreg. Ülsz Moszkvában valamelyik nagy étteremben, nem ismersz senkit és téged sem ismernek, és mégsem érzed magad idegennek. Itt meg mindenkit ismersz és mindenki ismer, mégis idegen, idegen az ember... Idegen és magányos. Voltál már Moszkvában? Moszkva! Moszkva! M? Persze, hogy kifeszítettek Moszkva fölött egy kötelet. Hülyeség! Mehetsz.

15


FELNŐTTÉ VÁLÁS 2 – A MUNKA-KÉRDÉS

● A húszéves Irina a névnapi ünnepségén mondja el a fenti gondolatmenetet, hozzá kapcsolódik a lányért rajongó udvarló, Tuzenbach báró. Milyen embernek képzelitek ez alapján Irinát? És udvarlóját, Tuzenbachot? És a család öreg barátját, Csebutikint?

● Olgának nincs udvarlója, ám tanárnőként dolgozik. Mása fiatalasszony: férjnél van, nem dolgozik. Vajon mit gondolnak magukban Irinát hallgatva?

● Előzetes megfigyelési szempont az előadáshoz: mi lesz a kifejlete Irina munka iránti lelkesedésének? Milyen variációkat látunk még másoknál a munkával való kapcsolatra?

Irina: Reggel, mikor felébredtem, felkeltem és megmosakodtam, hirtelen úgy

tűnt, hogy mindent értek ezen a földön, és tudom, hogyan kell élni. Kedves

Ivan Romanics, én mindent tudok! Az embernek csinálnia kell valamit,

dolgozni arca verejtékével, akárki is legyen, csak ez adhatja meg az élete

értelmét, a célját, a boldogságot, a megelégedést. Milyen jó a munkásnak,

aki hajnalban kel és követ tör, vagy a pásztornak, vagy a tanárnak, aki

gyerekeket tanít, vagy a mozdonyvezetőnek... Istenem, nemcsak hogy

munkásnak, de még igavonó baromnak vagy egyszerű lónak lenni is jobb,

mint olyan fiatalasszonynak, aki délig alszik, aztán az ágyban kávézik, aztán

két órát öltözködik... ó, milyen szörnyű ez! Hőségben lehet úgy kívánni a

vizet, mint ahogy én ma a munkára szomjazom. És ha ezentúl nem kelek

korán és nem dolgozom, akkor tagadja meg tőlem a barátságát, Ivan

Romanics!

Csebutikin: (gyöngéden) Jó, majd megtagadom...

Olga: Apa megkövetelte, hogy hét órakor keljünk. Irina most is felébred

hétkor, de aztán legalább kilencig fekszik az ágyban, és töri a fejét valamin.

És milyen komoly képet vág! (nevet)

Irina: Megszoktad, hogy kislánynak nézz, és csodálkozol, hogy komoly az

arcom. Húszéves vagyok!

Tuzenbach: Munkavágy, istenem, mennyire megértem! Én soha életemben

nem dolgoztam. A hideg és lusta Péterváron születtem, s a családom nem

ismerte sem a munkát, sem a gondot. Emlékszem, amikor a katonaiskolából

hazaértem, lakáj húzta le a csizmámat. Sokat nyafogtam, anyám felnézett

rám és csodálkozott, hogy mások meg nem. Engem megóvtak a munkától.

De csak nem sikerült egészen elidegeníteni! Itt az idő, közelít felénk egy

egészséges, erős vihar, és kisöpri a társadalomból a lustaságot, a közönyt, a

munkaundort és az egész rohadt unalmat. Dolgozni fogok. Még huszonöt év

és mindenki dolgozni fog. Mindenki!

Csebutikin: Én nem fogok dolgozni.

Tuzenbach: Maga nem számít.

16


FELNŐTTÉ VÁLÁS 3 – PÁRVÁLASZTÁS: A SZERELEM-KÉRDÉS

● Miért furcsa ez a szerelmi vallomás?

● Miért önellentmondásos Mása szövege?

● Mi lehet Olga szavai mögött?

● Miért sír Irina?

● Előzetes megfigyelési szempont az előadáshoz: kövessétek nyomon a testvérek párválasztással kapcsolatos döntéseit! Milyen lehetséges variációkat mutat fel a darab és hogyan tartanak ezek tükröt egymás elé?

Mása: Szeretem, tehát ez a sorsom. Úgy látszik, ez a végzetem... És ő is szeret engem... Ez szörnyű. Igen? Nincs rendjén, ugye? (Megfogja Irina kezét, magához h zza.) Ó, kedvesem... Hogyan éljük le az életünket, mi lesz belőlünk... Ha valami könyvben olvasod, azt hiszed, hogy mindezt rég tudod és érted, de ha szerelmes leszel, rájössz, hogy senki nem tud semmit és mindenkinek magának kell döntenie a saját életéről...


Irina: /…/ szerelem nincs, mit csináljak. (Sír.) Én nem szerettem egyszer sem életemben. Ó,

hogy álmodtam a szerelemről, régóta álmodom róla, éjjel és nappal, de a lelkem olyan, mint

egy drága zongora, amelyet lezártak és elveszett a kulcs.



Olga: /…/ nem szerelemből megyünk férjhez, hanem azért, hogy betöltsük a hivatásunkat. Én legalábbis így gondolom, és én férjhez mennék szerelem nélkül is. Bárki kérne meg, hozzámennék, csak rendes ember legyen. Még öreghez is hozzámennék...

Andrej: Ó ifjúság, csodálatos, gyönyörű ifjúság! Drágaságom, szépségem, ne aggódj ennyire! Higgy nekem, bízz bennem... Nekem olyan jó, mindenem tele szerelemmel, lelkesedéssel... Miért, miért szerettem beléd, amikor beléd szerettem - ó, semmit sem értek. Szeretlek, szeretlek... mint még soha senkit... Drágaságom, édes, jóságos, ártatlan szerelmem, legyél a feleségem!

17


SZÍNHÁZLÁTOGATÁS UTÁN

A SZÍNPAD TERE

● Gyűjtsétek össze a színpadkép jellegzetességeit egy T-táblázatba!

Ami arra emlékeztet, hogy egy család

otthonát (később kertjét) látjuk:

Ami a „realista” ábrázolással szemben a

színházi helyzetet hangsúlyozza:

● Milyennek találjátok a színpadra állítás érzelmi-érzéki hatásait? Mennyire vonja be a

nézőket érzelmileg is az előadás? Mi a szerepük azoknak a színészeknek, akik a

jeleneteiken kívül is körülülik a színpadot?

18


PÁRHUZAMOS TÖRTÉNETEK

„Ez egy ilyen történet... Elfáradtam, kikészültem, nem

akarok többet beszélni... Különben meg mindegy!”

(Csebutikin)

● Csoportokban dolgozva állítsátok össze egy-egy szereplő lehető legteljesebb történetét,

és válaszoljatok az alábbi kérdésekre!6

Mi a vizsgált szereplő vágya, szándéka, törekvése?

Mit tesz, és milyen döntéseket hoz azért, hogy a vágya megvalósuljon, az élete pedig

elégedettséggel töltse el?

Van-e objektív akadálya annak, hogy ez sikerüljön?

Van-e a vizsgált szereplőnek konfliktusa valakivel a környezetéből?

Ki támogatja őt a környezetéből?

Kit támogat ő a környezetéből?

Mennyiben kerül közelebb / távolabb a céljától a darab végére?

Ki/mi a fő oka, ha közelebb / távolabb került a céljához a darab végére?

● A csoportok egy-egy tagja röviden foglalja össze az eredményeket! Ha szükséges,

tegyetek fel egymásnak tisztázó kérdéseket!

6 Ha előre ki voltak osztva a megfigyelendő szereplők (ld. 12. o.), akkor a csoportok kialakítása értelemszerűen

ezt figyelembe véve történik.

19


TÁRGYAK ÉS HELYZETEK

● Páronként húzzátok ki egy-egy olyan tárgy nevét, amelynek szerepe van a Három

nővérben! Találjatok ki egy – a tárgyhoz kapcsolódó – kétszereplős állóképet, ami a darab

valamelyik jelenetét ábrázolja. Egy-egy rövid mondat is elhangozhat, ha feltétlenül

szükséges a szituáció felismeréséhez. (A tárgyat azonban ne nevezzétek meg, és

természetesen ne keressetek kelléket se a megjelenítéséhez!)

Az egyenként bemutatott állóképekről az osztály többi tagja megpróbálja kitalálni, hogy

mit ábrázol.

Akinek ötlete van, egy újabb szereplőt formálva kapcsolódjon be a jelenetbe, álljon be a

képbe. A többiek az új szereplőt is azonosítják.

Addig növekszik a tabló, amíg sikerül érdekes ötletekkel csatlakozni hozzá.

KÖNYV

IRATCSOMÓ

SZAMOVÁR

KÉPKERET

NŐI ÖV

FÉNYKÉPEZŐGÉP

BÚGÓCSIGA

GYERTYA

VILLA

BABAKOCSI

KÁRTYA

ÚJSÁG

HALOM RUHA

PORCELÁN ÓRA

TEÁSCSÉSZE

20


KULTÚRA, NEVELÉS

„Engem idegesít és sért a durvaság, én szenvedek, ha azt

látom, hogy valaki nem elég finom, kellemes és szívélyes.”

(Mása)

● Beszélgessetek arról, hogy a kultúra és a műveltség milyen szerepet játszik a testvérek

életében! Mennyiben szolgálja a neveltetésük a kiteljesedésüket? Hogyan befolyásolja az

önképüket?

● Az előadás milyen eszközökkel értelmezi a Prozorov család kulturális hovatartozását?

● A lányok társasági viselkedésén látszik-e, hogy igényes neveltetésben volt részük?

Keressetek példákat!

SE APA, SE ANYA…

„Ma egy éve, hogy apa meghalt….”

(Olga)

● Vizsgáljátok meg a Prozorov testvérek viszonyát a szüleikhez! Hogyan befolyásolja az

életüket a szüleik halála?

● Az előadás milyen eszközökkel értelmezi a szülők elvesztése miatt átalakuló családi

viszonyokat?

21


PILLANTÁS A JÖVŐBE

„Jövőre nyugdíjaznak, visszajövök ide és itt

fogom leélni az életemet maguk mellett...”

(Csebutikin)

● Alkossatok csoportokat és válasszatok ki minden csoport számára egy szereplőt, akinek

a középpontba állításával rövid, legfeljebb fél oldalas jelenetet írtok. A jelenet tíz évvel a

Csehov által megírt befejezés után játszódik. Minden csoport készüljön fel a megírt jelenet

bemutatására is!

● Egy-egy jelenet bemutatása után beszéljétek meg, hogy az adott csoport hogyan

gondolkodott az általa vállalt szereplő és a vele egy jelenetben szerepeltetett további

figurák életéről! Reagáljatok a látottakra, tegyetek fel kérdéseket egymásnak…!

Vagy:

● Mindenki válasszon egy szereplőt, akinek nevében levelet ír egy másik, tetszőleges

szereplőnek! A levélből derüljön ki, hogy mennyi idő telt el a darab búcsújelenete és a

párbaj óta, valamint az is, hogy milyen fontos események történtek azóta a levél írójával

és esetleg másokkal…

● A leveleket tűzzétek ki az osztályterem falára, és körbejárva olvassátok el a szövegeket!

Végül mindenki vegyen le a falról egy levelet, amelyre a levél címzettjének nevében választ

ír!

22


„A SZABADSÁGRA ALKALMATLAN EMBERISÉG DRÁMÁJA”

Spiró György 1997-es, Shakespeare drámáiról szóló könyve7 végén, a Kitekintésben szerepel

egy gondolatmenet Csehov drámáiról, ezen belül a Három nővérről. A rövid, de markáns

elemzés gondolatébresztő, akár vitaindító is lehet:

„Az érett drámaíró szakít a korai darabok (Platonov, Ivanov) egy hőst középpontba állító

dramaturgiájával. Az utolsó négy drámában voltaképpen ugyanazt írja, szerkezetileg

mindenképpen: olyan emberi viszonylathálót hoz létre, ahol minden metszéspont egyformán

fontos, és valamennyi szereplő a főtémát variálja.

Ez a főtéma meglepően nem orosz jellegű: hiányzik belőle a vallás mind tematikailag, mind a

szereplők lelki indítékait tekintve. /…/ Csehov kérdése az, hogy mi van a világban, amikor már

nincsen benne Isten.

Az utolsó négy dráma szereplői között a vidéki orosz értelmiség valamennyi jellegzetes

foglalkozása képviselve van, kivéve a papságot. (Egyetlen, meg nem jelenő szereplő neve csak utal

erre, Protopopové a Három nővér-ben, de jellemző módon ő nagyon is világi figura, zemsztvo-

elnök.) Az utolsó négy Csehov-dráma valamennyi fontosabb, némi öntudattal bíró szereplője

valláspótlékot keres magának a közös Isten nélküli világban, és ahhoz minden határon túl

ragaszkodik; vesztüket éppen ez okozza azokkal szemben, akik tökéletesen öntudatlanok. Olyan

világot ábrázol Csehov, amelyben a vallás már nem lehetséges, de az emberek nem tudnak nem

vallásosan érezni és cselekedni. Szabadságra vannak ítélve, de szabadságukkal nem tudnak, sőt

nem is akarnak élni, nem akarnak felnőni, gyávák. Ebben az értelemben a Csehov-drámák nem a

korabeli orosz problémákkal foglalkoznak – noha a „fölösleges ember” megsokszorozása persze az

orosz prózai és drámai előzményekre épül –, hanem a Nietzsche – és Dosztojevszkij – utáni európai

filozófia fő kérdésére, a szabadság kérdésére keresik a választ. Nem tekintem sem véletlennek, sem

vissza-visszatérő divatnak, hogy Csehov Nyugat-Európában és Észak-Amerikában az egész XX.

században annyira népszerű szerző lehetett. Ezt nem az orosz – majd szovjet – problémák iránti

érdeklődés okozta, hanem az, hogy Csehov látszólag orosz közegben a fejlett Európa

alapproblémáját írta le.

Az utolsó négy nagy drámában az orosz vidéknek persze jellegzetes értelmiségi képviselőit

látjuk – tudósok, tanárok, művészek (írók, színésznők), katonatisztek, orvosok, gazdatisztek,

valamint az egykori patriarchális szolgarendszer utolsó képviselőit, és az új, fenyegető ipari

társadalom első termékeit – a legélesebben fogalmazva a Cseresznyéskert-ben. Problémájuk

azonban egyetemes.

Ha a művészileg legtökéletesebb Három nővér-t vesszük alapul, azt látjuk, hogy Natasa

kivételével az összes szereplő alapproblémája azonos. A három nővér és egyetlen fivérük azt a

legtriviálisabb életproblémát nem tudják megoldani, hogy a szüleik meghaltak. Különböző

álmegoldásokba menekülnek – a „munkába”, amely valamennyiük számára gyötrelem, vagy a

„szerelembe”, amely egyikük számára sem hozhat megváltást. A szerelem mint a másik ember által

7 Spiró György: Shakespeare szerepösszevonásai. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1997

23


való megváltatás a mellékszereplőknek is legfontosabb illúziójuk, amelyhez minden határon túl

ragaszodnak. Csebutükin például a nővérek rég halott édesanyjába szerelmes – utólag, ami

abszurdum. /…/ Mása és Versinyin azért választja egymást, mert szerelmük eleve reménytelen –

egyikük sem fog elválni, a családi gyötrelmet választják a szabadság helyett mind a ketten.

Versinyinnek a valódi párja Olga lenne – ez búcsújelenetükben hangsúlyos –, de éppen azért nem

Olgának udvarol, nehogy meg kelljen szabadulnia unt és kibírhatatlan feleségétől, akire minden

felelősséget átháríthat magáról. Kulügin, Mása férje ugyanúgy menekül a rossz házasságba, mint

Versinyin – pontosan tudja, hogy a felesége megcsalja, azonban esze ágában sincs elválni: neki az a

lelkileg kényelmes megoldás, ha minden bajáért másra – Mására – háríthatja a felelősséget. Irina

senkibe sem szerelmes – aztán a többiek példájára belemenne a rossz házasságba Tuzenbachhal,

vőlegénye halála pedig a legcsekélyebb mértékben sem rázza meg. Tuzenbach tisztában van vele,

hogy sem a házasság, sem a „munka” nem hozhat megváltást, de inkább belehal, semhogy a saját

lábára álljon. Andrej is pontosan tudja, kit vett feleségül Natasa személyében – és ugyanúgy a lelki

kényelmet, vagyis a folyamatos megaláztatást választja inkább, és dajkálja a felvonások között

megszülető gyerekeit, akik valószínűleg nem is tőle valók. Szoljonij a szerelem helyett a

romantikus-démonikus modellt választja, lermontovkodik, és minden lelkifurdalás nélkül puffantja

le az egyetlen, vele rokonszenvező embert, Tuzenbachot. Olgának is az a kényelmes, ha szenvedhet

– a munkától, meg attól, hogy Natasa kitúrja a házból, Anfiszával együtt.

Egyetlen szereplője van a drámának, aki nem a rabság választásában jeleskedik, ez Natasa.

Valójában kilóg a dráma tematikus hálójából, olyan, mint egy tank, és beveszi az erődöt. /…/

Abban a világban, ahol nincs vallás, csak érvénytelen valláspótlékok lehetségesek, a szabadság

csak látszólag választható, valójában az ember a szabadsággal élni képtelen. Ez jövőtlen világ.

Csehovnál ezért a központi problémával küszködő szereplőknek vagy nincsenek gyerekeik, vagy a

gyerek már felnőtt, és ugyanennek a küszködésnek a szenvedő alanya /…/. Akinek gyereke lehet,

aki szaporodik, az Natasa, akinél szörnyetegebb anyát nemigen ábrázoltak a világirodalomban.

(Tudatos, ironikus utalás a Macbeth-re, ahogyan Natasa gyertyával vonul be a színpadra.) /…/

A szabadságra alkalmatlan emberiség drámáját sikerült Csehovnak színpadra fogalmaznia a

századfordulón, megelőzve minden lényeges XX. századi európai filozófiát. Szinte valamennyi

szereplője az összes többinek rokona, variációja. Voltaképpen az Everyman – vagy szintén a

moralitások másik hősével szólva, a Mankind – alakváltozatai valamennyien, az egyetlen központi

probléma felől vizsgálva.

Csehov érett drámái rendkívül távol állnak a korszak naturalista drámatípusától, e művek

stilizációja a látszat ellenére rendkívül magas fokú, szinte a bábszínházéhoz hasonlítható. A

szerepek felcserélhetőek, és még mindig ugyanabban a világban vagyunk. Egyetlen ember

alakváltozatait látjuk, akinek egyetlen központi problémája van csak, és arra nincs megoldás.”

Spiró György

24


ELEMZÉSEK, ÖSSZEGZÉSEK

PROZOROVÉK & CO.

A feladatot feltétlenül érdemes elvégezni a színházlátogatás előtt, mert a Csehov-darabokkal

való első találkozást nagyon megkönnyítik az előzetes ismeretek, a szereplők közötti

tájékozódás, az alapproblémák felmérése.

A diákok valószínűleg megállapítják az idézetek alapján, hogy a testvérek problémái

viszonylag egyszerűen orvosolhatónak tűnnek (el lehet menni Moszkvába, lehet dolgozni,

férjhez menni vagy elválni, tudósnak lenni…).

Az idézetekből az is kiderül, hogy mind a négy Prozorov testvér elégedetlen az életével, de

nem ugyanazért. Aki férjnél van (Mása), azért boldogtalan, aki nincs férjnél (Olga), az meg

azért. Aki nem dolgozik (Irina), az dolgozni vágyik, aki dolgozik (Olga, Andrej), az nem boldog

ettől. Közös elem, hogy mindannyian Moszkvához kötik a boldogság lehetőségét, de azt

egyiküktől sem tudjuk meg, hogy miért lenne ott szebb az élet. Talán azért, mert a gyerekkor

világába vágynak vissza?

Csakhogy Irina boldogtalannak minősíti korábbi életüket, tehát gyerekkorukat, noha

indoklása meghökkentő. (Vajon létezik olyan – jólétben élő – gyerek, aki pusztán azért

boldogtalan, mert szülei megvetik a munkát?) A nemrég meghalt apával (és vele a

gyerekkorral) kapcsolatos problémákra utalnak Andrej szavai is, valamint Mása korai

házassága és férjválasztása mögött is feltételezhető egy nyomasztó apa árnya.

Mása és Andrej szövegéből kiderül továbbá, hogy az elithez tartozás mindkettejük számára

fontos, amihez képest Irina – meglehetős tapasztalatlanságot bizonyító – szavait akár az

elitista neveltetés megtagadásának is értelmezhetjük.

A négy képen látható jelmezek mindegyike a fekete és a piros színeket variálja. Irina piros,

Mása fekete, Olga pedig fekete-piros ruhát visel. Ez – a színek szimbolikus értékén túl –

mintha arra hívná fel a figyelmet, hogy a nővérek, sőt bátyjuk is ugyanazon döntések és

választások lehetőségeit példázzák: „három (négy) variáció egy témára” (ld. Versinyin szavai

az élet esetleges „piszkozatairól”).

25


A FELNŐTTÉ VÁLÁS MESÉJE?

A feladat a meseséma mentén köti csokorba a felnőtté válással kapcsolatos témákat, az

idézett párbeszédek elolvasása pedig az abszurdba hajló, ellenpontozó csehovi

jelenettechnikára is felkészít.

MOSZKVA:

A Moszkva-motívum természetesen többszörös csavarás a mesesémához képest, hiszen a

szülőváros az eredeti origó, a gyerekkor színtere, ahonnan nem önszántukból szakadtak el a

testvérek. Moszkvába való vágyakozásuk tehát értelmezhető a felnőtt, önálló élet el nem

fogadásából fakadó, éretlen, visszafelé irányuló menekülési vágynak. Sem a nővérek, sem

fivérük nem fogalmaznak meg gyakorlatias, racionális terveket a költözéssel kapcsolatban, és

nem is képesek ilyen jellegű lépésekre.

A Moszkva-vágy másik jelentésrétege lehet az, hogy a neveltetésükre, műveltségükre büszke

Prozorov testvérek egy jelentősebb, nagyobb kultúrájú, „elitebb” helyen tudnák elképzelni

az életüket, mint a nevenincs városka. Érdemes ennek kapcsán arról beszélgetni, hogy

miképpen befolyásolja az ember önértékelését az élete helye, színtere.

Gondolatébresztőnek álljon itt egy idézet Háy János A gyerek című regényéből:8

8 Háy János: A gyerek. Új Palatinus Könyvesház, 2007. 121. o.

„… ha valaki Budapest felől érkezik, nem érez semmiféle hierarchiát a vidéki városok között. Ugyanolyan istenhátamögötti helynek látszik mindegyik. /…/ csak később, az ottlakás során, az alatt a rengeteg ott töltött kilátástalan idő alatt talál ki efféléket, hogy mondjuk Szegeden mennyivel jobb, mint Debrecenben /…/ Némelyek hierarchiát állítanak föl, egy példa a lehetségesek közül: Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc. De valójában semmiféle rendszer, semmiféle kényszerű elfogultság nem tudja kioltani e városok lényegi azonosságát amit talán egyszerűen úgy lehetne megfogalmazni, hogy Budapesthez képest nincsenek, ahogy Budapest sincs például Londonhoz vagy Párizshoz képest, ahogyan ezek a városok se léteznek a mindenség fővárosához képest, ha a mindenség fővárosa egyáltalán létezik. Aki a vidéki városba kerül, tulajdonképpen a nemlétbe zuhan bele, abba az időbe, ami elemi erővel helyezkedik szembe azzal a tévképzettel, hogy a világ valami felé tart. Mert ott semmi nem tart semmi felé.”

Háy János: A gyerek

26


MUNKA:

A három lány közül Irináé lehetne a szeretetreméltó naiva szerepe, hiszen ő a fiatal, ártatlan

kislány, akiért oda vannak a férfiak. Ő azonban nem akarja betölteni ezt a szerepet, hanem

rögtön a darab első jelenetében egészen másban jelöli ki az életcélját. A századfordulón

valódi társadalmi párbeszéd zajlott a munka megbecsüléséről, civilizációs szerepéről, tehát

Irina témaválasztása nem véletlen. Csehov azonban kiábrándítóan ostobának ábrázolja Irina

fecsegését, aki csupa olyasmiről okoskodik, amiről fogalma sincs, és még Olga tapintatos

figyelmeztetéséből sem érti meg, hogy szakadéknyi ellentmondás van a valós viselkedése és

a szavai között.

Tuzenbach rajongását bizonyítja, hogy buzgó helyesléssel kapcsolódik Irina szólamához,

Csebutikin pedig a jelenet szerint szinte pótapai szeretetkapcsolatban van a lánnyal.

Gondolatébresztő a munkáról mint az élet értelméről szóló ráhangoló beszélgetéshez:

Az amerikai liberális publicista szerint a segélyezés nem helyettesítheti a munkát: a munka ugyanis az önbecsülés forrása. /…/ „Ha olyan állítást kellene találni, amellyel az amerikaiak pártállástól függetlenül egyetértenek, alighanem sokan szavaznának arra, hogy a munka elengedhetetlen az önbecsüléshez” – írja Livia Gershon amerikai publicista a Jstor digitális folyóirat-gyűjtemény blogjában. /…/ /…/ a munkát egészen a 19. század közepéig lealacsonyítónak gondolták. Még Lincoln elnök is szükséges rossznak tartotta a megélhetést biztosító munkát. Az iparosítás elterjedésével azonban a kétkezi munkások sokkal jobb helyzetbe kerültek, mint korábban bármikor. Bár a független kisiparosok és a földművesek is lenézték, sőt a rabszolgákhoz hasonlították őket, a gyári munkások szervezettségüknek köszönhetően jelentős erőt képviseltek, és ezért képesek voltak kollektív érdekeiket érvényre juttatni. A nők egyenjogúságát jelentős mértékben előmozdította, hogy a munkaerő-piac részesei lehettek. /…/ Lehetséges, hogy a robotok elterjedésének hatására visszatérünk a 19. század előtti normákhoz, amelyek szerint a munka sokkal inkább szükséges rossz, semmint az önbecsülés forrása. Önbecsülésre persze akkor is szükség lesz, csak még nem tudjuk, miből merítjük majd.

Forrás: Metazin – Mi lesz a munka becsületével? http://www.metazin.hu/index.php/item/3380-mi-lesz-a-munka-becsuletevel

https://daily.jstor.org/why-do-we-take-pride-in-working-for-a-paycheck/

https://daily.jstor.org/why-do-we-take-pride-in-working-for-a-paycheck/

https://twitter.com/@liviagershon

https://www.jstor.org/stable/4630667?mag=why-do-we-take-pride-in-working-for-a-paycheck

http://www.metazin.hu/index.php/item/3380-mi-lesz-a-munka-becsuletevel

27


SZERELEM:

Mind a négy testvér szavaiban érezhető valami disszonancia: Andrej szinte kétségbeesett;

Mása sorsról, végzetről, majd ennek ellentmondva a saját életről szóló döntésről beszél; Olga

a szerelmet tagadva vágyik házasságra; Irina érzelmei pedig az önszeretetben és az

önsajnálatban merülnek ki.

Előretekintés: A darabból ki fog derülni, hogy a négy testvér merőben eltérő szerelmi

választásai egyikük esetében sem vezetnek tartós vagy fenntartható örömhöz.

A fiatalságát megtagadó Olgától és a felnőni nem tudó Irinától egyaránt idegen a szerelem,

a párkapcsolat lehetősége. Olga már eleve lemondott róla, Irina pedig teljesen érzéketlen az

egyedüli olyan szereplővel, Tuzenbachhal szemben, aki képes figyelmet tanúsítani mások

iránt. (Az előadásban az Irinát megformáló Zsigmond Emőke keresztben összefűzött,

összeszorított lábai mintha a szexualitástól ösztönösen elzárkózó lány zártságát jeleznék).

Andrej és Mása a lehető leggyorsabban beleugranak egy olyan házasságba, ami miatt

tartósan boldogtalanok lehetnek. Andrej a rapid házasságkötéssel mintegy túlesik a

problémán, és visszahelyezkedik abba az elnyomott szerepkörbe, amire feltehetőleg még az

apja szocializálta.

Csehov Mása és Versinyin házasságon kívüli kapcsolatának távlattalanságát is gondosan

megmutatja. Mása újra egy jóval idősebb férfiba szeret bele – ahogy azt már egyszer

kipróbálta Kuliginnal. Az egyszerre elegánsan vonzó és nevetségesen kisszerű (Mácsai Pál

által pontosan adagolt iróniával játszott) Versinyin pedig eleve az önismétlés nagymestere. A

„szerelmes őrnagy” rutinszerűen panaszkodik (immár második!) házasságáról, ami

együttérzést keltő panelként jól bevált udvarlási módszer. Az a típus, akit a szerelemnek

inkább a kezdeti lángolása fűt, hiszen néhányszor bejárhatta már ezt az utat. Mindkét félről

elmondható tehát, hogy új szerelmükkel már kipróbált (és sikertelen) stratégiájukat

ismétlik.

A négy testvér mellett több más fontos szereplőnek is van köze a szerelemhez, amelynek

mindannyian különböző modelljeit képviselik. Kuligin például makacsul ragaszkodik

boldogsága állításához, miközben a felesége nyilvánvalóan hideg hozzá. Tuzenbach a

végsőkig idealizálja Irinát, majd a halálba menekül. A különc Szoljonij szorongását, zártságát,

az egyetlen barátja megölésébe torkolló morbid szerelemvallását Nagy Zsolt mutatja meg

emlékezetesen. Még a meghalt anya egykori hódolója, Csebutikin és az Irinának gyerekes

ajándékokkal (Tuzenbachnál tulajdonképpen sikeresebben) udvarló Fedotyik is képviseli a

szerelem egy-egy sajátos formáját.

28


A SZÍNPAD TERE

A színpad szinte üres, díszlet nincs, csak minimális mennyiségű berendezési tárgy (asztal,

székek, zongora, később ágyak, ruhaállvány) jelzi Prozorovék otthonát. Ezek a tárgyak adnak

lehetőséget a színészeknek arra, hogy bizonyos színpadi cselekvések végrehajtásával

(asztalhoz ülés, zongorázás, stb.) utaljanak a hétköznapi élet történéseire. A megjelenítésnek

ez, tehát a realitást képviselő oldala azonban egészen szikár marad.

A színpadot körbeölelő lépcsőzetes lelátón ül a nem szereplő színészek többsége, és figyelik

a nélkülük zajló jeleneteket. Mindaddig így van ez, amíg a jelenetek a Prozorov-házon belül

játszódnak, majd a csehovi 4. felvonás elején kiürül a lelátó: ettől kezdve kint, a kertben

zajlanak az események. A körben ülő emberek tehát magukból építik fel, jelenlétükkel

képviselik azt a házat, amelyből a nővérek fokozatosan kiszorulnak.

A körben ülő színészi szemlélés azonban mást is jelent. A jeleneteken kívüli pillanataikban

ugyanazt teszik ők, mint a nézők: mintegy a nézőtér meghosszabbításaként üldögélnek a

helyükön, és figyelik embertársaik viselkedését –, és a nézők közül állnak fel időnként, hogy a

játékba belépve maguk is megfigyeltté váljanak. Ahogy Csehov óhajtotta közönségétől,

amikor azt írta: „nézzetek magatokra”!9

Az üres, kopottas-fekete falakkal határolt tér és a szintén kopottas-fekete berendezési

tárgyak semmilyen otthonosságot nem teremtenek. A rideg és üres, időnként a metronóm

kattogására körbeforduló tér – érzéki élményként – a drámának azt a filozófiai értelmezését

erősíti, amely a modern ember metafizikai szorongását olvassa ki az életük beágyazottságát

fokozatosan elvesztő Prozorov testvérek történetéből.

9 ld. 5. oldal

29


PÁRHUZAMOS TÖRTÉNETEK

A szereplők párhuzamos történeteinek összerakása segíti a részletek felidézését, az

összefüggések felismerését. Az összegzés eredményeként a diákok talán hasonló

végkövetkeztetésre jutnak, mint Spiró György a már idézett könyvében: hogy ezek az

emberek leginkább maguk felelősek az életük alakulásáért, hiszen „a rabság választásában

jeleskednek”.10

TÁRGYAK ÉS HELYZETEK

A tárgyak kapcsán felidézett jelenetek segítségével rengeteg részletről lehet beszélgetni. Az

alapszituáció állóképként történő beállítása után néhány újabb szereplő csatlakozik a

helyzethez (az állókép szereplőinek száma nőhet, de a belépők egy-egy szereplő

megérintésével jelezhetik is, hogy le szeretnék őt váltani). Az állókép dinamikus fejlesztése a

gyerekek érdeklődésétől, kreativitásától függően egy-egy apró konfliktus mikroelemzésére

ad lehetőséget. Nem kell ragaszkodni a darabban látott eredeti jelenetekhez, a karakterek

lehetőleg pontos rajza, az ő lehetséges viselkedésük megértése fontos. A tárgyakhoz

kapcsolódó helyzetek a darabban:

KÖNYV Mása a társaságot negligálva olvas az első felvonásban; Kuligin könyvet ad Irinának; Andrej olvasna, miközben Natasa családi ügyekről beszél hozzá.

IRATCSOMÓ Ferapont hivatali iratokat hoz a munkáját utáló Andrejnek. SZAMOVÁR Csebutikin elutasított ajándéka Irinának. KÉPKERET A lányok (főleg Irina) Andrej barkácsolási készségével dicsekednek a bemutatkozó látogatásra

érkező Versinyinnek. NŐI ÖV Olga leszólja a névnapi ünnepségre érkező Natasa övének színét; a darab végén Natasa

törleszt, és Irina övére tesz megjegyzést. FÉNYKÉPEZŐGÉP Fedotyik fényképet készít a kínos névnapi ünnepségen. BÚGÓCSIGA Fedotyik ajándéka Irinának GYERTYA A háziasszonyként intézkedő Natasa mászkál (Csehov saját megjegyzése szerint mintegy Lady

Macbeth-ként) gyertyával a kezében a házban. VILLA Natasa a darab végi búcsújeleneten átgázolva, teljhatalmú háziasszonyként balhézik egy

padon felejtett villa miatt. BABAKOCSI Andrej boldogtalanul tologatja második gyerekét a kertben. KÁRTYA Irina pasziánszot kirakva jósol a Moszkvába költözés valószínűségéről; Andrej Csebutikinnal jár

kártyázni, és jelentős összegeket veszít. ÚJSÁG Csebutikin szinte állandóan újságot olvas. HALOM RUHA A tűzvész idején Olga Anfiszával ruhát válogat a tűzkárosultaknak. PORCELÁN ÓRA Csebutikin a tűzvész alatti állítólagos részegsége és őszinteségi rohama alatt összetöri a

mamától örökölt órát. TEÁSCSÉSZE Versinyin többször is teát kér; Anfisza hoz neki egy csészével, de addigra Versinyinnek el kell

mennie az öngyilkos felesége miatt.

10

ld. 22-23. oldal

30


KULTÚRA, NEVELÉS

A darab egyik főszólama a kultúráról és a nevelésről szól. Az apa nagy súlyt helyezett a

gyermekei nevelésére, taníttatására, amihez a gyerekeinek ellentmondásos a viszonyuk.

Andrej agyonnevelésnek (Kosztolányi fordításban „megnyomorításnak”) nevezi neveltetésük

történetét, és úgy látja, túl nagy árat fizettek a műveltségükért. Mása szerint az ő tudásuk

feleslegesen széles körű és kihasználhatatlan azon a helyen, ahol élnek. Őt idegesítik a

náluk kevésbé finom emberek, és ebbe a kategóriába sorolja gimnáziumi tanár férjét tanár

kollégáival együtt (szemben a katonatisztekkel, akiket finom embereknek tart). Olga

Natasával szemben hivatkozik a neveltetésükre, aminek a durvasággal szembeni saját

érzékenységét tulajdonítja.

Csehov szövege azonban számos alkalmat ad arra, hogy színrevitel ellenpontozza a

testvérek önképét, és az Örkény Színház előadása határozottan él is ezekkel, már a látvány

megtervezésekor is: a nővérek ízléstelen és ormótlan öltözködése egy provinciális,

kishivatalnoki öltözködési kultúrát idéz, és nem egy egykori elegancia pusztulását

érzékelteti.

A lányok viselkedése sem támasztja alá a saját lelki finomságukról alkotott képüket, hiszen

rendre udvariatlanok, érzéketlenek, nyersek és figyelmetlenek másokkal…

(A témával kapcsolatban külön elemzés tárgya lehetne az örökké újságot olvasó és

értelmiségi létmódjával, hivatásával meghasonlott Csebutikin alakja, aki a család

barátjának szerepétől jut el az ördög romlást hozó, cinikus cimborájának szerepéig.)

A kulturáltság problémakörével függ össze, hogy Csehov gondoskodik arról, hogy olyan

társadalmi állású embereket is megmutasson az általa ábrázolt világ perifériáján, akiknek

nem a kultúra és a neveltetés szintjén merülnek fel az életproblémáik, hanem elemi

fenyegetettséggel, kiszolgáltatottsággal néznek szembe. Ilyen emberek a süket Ferapont és

Anfisza, az egykori dada. A kultúra emberei a velük való viszonyukban is vizsgáznak

kifinomult lelkiségből, és különös módon nem csak a tanulatlansága miatt lenézett Natasa

teljesít alul. Mása például, aki elég rátarti módon fejti ki, hogy járandóságnak tartaná a

tisztiszolga jelenlétét, Irinával felváltva ugráltatja a gyerekkoruktól náluk szolgáló

nyolcvanéves asszonyt, és rossz kedvében védhetetlenül gorombán támad rá az

alárendeltre, a gyengére…

31


SE APA, SE ANYA…

A darab egyik alapvető értelmezése az egy éve meghalt tábornok apa nyomasztó árnyából

kiindulva vezeti le a Prozorov testvérek kudarcosságát.11 A még Moszkvában eltemetett,

tehát legalább 11 éve halott anya emléke a testvérek közül leginkább Irina számára fontos, a

ház vendégei közül pedig Csebutikin emlegeti az egykor iránta táplált érzelmeit.

Bagossy László rendezése nem szorítja háttérbe az apához kapcsolódó értelmezési szálat, de

finom hangsúlyáthelyezéssel felerősíti az anya-problémát. A három nővér közül általában

Olga alakja a halványabb, hiszen a két fiatalabb lány körül kavarognak a figyelemfelkeltő

szerelmi szálak. Ebben az előadásban viszont a Takács Nóra Diána által játszott Olga nem egy

fonnyadó-halványuló vénkisasszony, hanem testes, energikus, anyáskodó és anyának

termett asszony, aki férj nélkül maradva nem teljesítheti ki valódi anyaként az életét. Az

előadás erős értelmezésében Olga mindkét húgát anyai gesztusokkal kíséri, és szükség

esetén anyai pofonokkal teszi helyre.

Olga személyiségének anyai oldalát támasztja alá, hogy épp neki van tartós és felelős

kapcsolata a másik pótanya-figurával, a dadával, valamint épp ő csap össze közvetlenül a

házban hiperaktív anyaként terjeszkedő Natasával is.

Míg tehát Irina a vágy tárgyát jelentő fiatal lányként, Mása pedig a férfi szerelmes társaként,

asszonyaként képvisel egy-egy archetipikusan női szereplehetőséget, addig (a monológjaival

a darabot keretező!) Olga egy harmadik női szerepmodellt mutat fel – ugyancsak a

beteljesülés reménye, lehetősége nélkül.

11

Pl. Erika Fischer-Lichte: „Család apa nélkül”. In: Erika Fischer-Lichte: A dráma története. Pécs 2001. p. 519.

32


SZÍNLAP

ANTON PAVLOVICS CSEHOV

HÁROM NŐVÉR Fordította: Stuber Andrea

Andrej Vajda Milán

Natasa Hámori Gabriella

Olga Takács Nóra Diána

Mása Tenki Réka

Irina Zsigmond Emőke

Kuligin Epres Attila

Versinyin Mácsai Pál

Tuzenbach Máthé Zsolt

Szoljonij Nagy Zsolt

Csebutikin Gálffi László

Fedotyik Novkov Máté

Rode Dóra Béla

Ferapont Darvas Ferenc m.v.

Anfisza Pogány Judit

Továbbá: Murányi Márta m.v., Szathmáry Judit m.v., Tukora Tamás, Tukora Richárd,

Orosz Gábor, Kende Ádám, Csire Zoltán, Uray Bálint, Gerencsér Dániel

Díszlet: Bagossy Levente

Jelmez: Kristina Ignjatovic

Dramaturg: Ari-Nagy Barbara

Zenei munkatárs: Matkó Tamás

Súgó: Kanizsay Zita

Ügyelő: Mózer Zsolt

a rendező munkatársa: Érdi Ariadne

Rendező: Bagossy László

Bemutató: 2016. október 14.

Az előadást két részben játsszuk, hossza kb. 2 óra 45 perc.

A segédanyag az Örkény Színház ifjúsági programja, az IRAM keretében készült.

http://orkenyszinhaz.hu/tarsulat/szineszek?view=szinlap&id=537













Documents

IRAMorkenyszinhaz.hu/images/iram/pedagogusoknak/Három...2 h t t p : / / o r k e n y s z i n h a z . h u / i r a m orkenyszinhaz.hu/iram Az Örkény Színház nyitottan szeretne együttműködni