r.rmdsz.ro · HÚSZÉVES AZ RMDSZ Eseménynaptár Dokumentumok Felelős szerkesztő: SZEpESSy LáSZLó Összeállította: BARtunEk IStVán Borítóterv: kÖncZEy ELEMÉR Műszaki

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

1989

EsEménynaptár

DokumEntumok

RMDSZ

2009

HÚSZÉVES AZ RMDSZEseménynaptárDokumentumok

Felelős szerkesztő: SZEpESSy LáSZLó

Összeállította: BARtunEk IStVán

Borítóterv: kÖncZEy ELEMÉR

Műszaki szerkesztés: FAZAkAS BotonD

korrektúra: SZEnkoVIcS EnIkő

kiadja: Az RMDSZ Elnöki Hivatala és az Ügyvezető Elnökség

nyomdai munkálatok: IDEA és GLoRIA, kolozsvárFelelős vezető: nAGy pÉtER

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României1989 húszéves az RMDSZ 2009 : eseménynaptár dokumentumok. – cluj-napoca : Gloria, 2009

ISBn 978-606-553-003-4

329(498) uDMR

HÚSZ ESZtEnDőnk HAtAloM

5

Húsz esztendőnk hatalom

A költő szavait parafrazálom most, mert aki végigolvassa ezt a vaskos dokumentumkötetet, látni fog-ja, hogy fiatalság, erő, dac, kitartás és remény van ebben a húsz évben. Viszont nincsen benne lemon-dás és kétségbeesés, éppen ezért a József Attila-idézet folytathatatlan: ez a fiatalság, ez az erő még gondolatban sem állítható másnak a szolgálatába, nem eladható, mert éppen a szabadságról szól.

1989 decemberében ugyanis nem a szabadságot magát, hanem csak a szabadság lehetőségét vívta ki az erdélyi, romániai magyar közösség, és ennek a szabadságért folytatott küzdelemnek az eszközét teremtette meg azzal, hogy legelső és legtartósabb összefogásával megalakította a Ro-mániai Magyar Demokrata Szövetséget. Miért mondom, hogy csak a szabadság lehetőségéről volt szó? Ezeket a dokumentumokat tanulmányozva, a válasz is magától adódik: a szabad, tehát egyen-jogú, méltó és méltányos együttélés útjait-módjait kereste mindvégig szövetségünk. Tettük ezt úgy, hogy egyszerre kellett nap mint nap sürgősen döntenünk és cselekednünk, miközben programunk elméleti alapvetéseit is szinte naponta át kellett gondolnunk.

Tulajdonképpen arról szól ez az egyébként cseppet sem költői, hanem száraz, néhol szálkás, ne-hezen emészthető politikai szöveggyűjtemény, ami a legnagyobb erőnk volt ebben a két évtized-ben, és ami mégis árnyékban maradt: a programalkotó, helyzet- és programértelmező munkáról. Ugyanis legalább annyira igaz, hogy ez az időszak a folyamatos elméleti kiteljesedés kora volt, mint amennyire az is cáfolhatatlan, hogy már induláskor készen állt a programunk, tudtuk, mit akarunk. Nem volt előzménytelen a munkánk, támaszkodhattunk két világháború közti eleinkre, a mai eu-rópai elméletre és gyakorlatra, de az mégiscsak kárpát-medencei – és nem kis mértékben erdélyi – magyar nóvum, hogy megteremtettük a politikai eszközökkel folytatott – eredményes! – etnikai küzdelem elméletét és gyakorlatát. Tudtuk, hogy autonómiát akarunk, kidolgoztuk, hogy milyen autonómiaformákról lehet szó, és állásfoglalások, nyilatkozatok, testületi határozatok tömkelegét végiglapozva az is kiderül, hogy az autonómia fokozatos megvalósításának szerintünk mi a mód-szertana.

Az egyre bővülő RMDSZ-program és a különböző tövénytervezetek mellett olyan kiemelkedő pil-lanatai vannak ennek az elméleti munkának, mint például szövetségünknek az Európa Tanácshoz benyújtott 1993-as Memoranduma, de jóval későbbről is eszembe ötlik a politikai kockázatválla-lás, a gyors döntés olyan általam maradandónak tartott dokumentuma, mint 2008-ban a Koszovó kérdésében kiadott állásfoglalásunk. Más-más súlyú, értékű, jelentőségű dokumentumok vannak a kötetben, de együtt határozottan ugyanabba az irányba mutatnak, és ugyanazt az értelmezést kínálják: nehéz helyzetekben azért tudott az RMDSZ helyes döntéseket hozni, mert mindig, minden pillanatban tudtuk, mi a célunk, és azt is, hogy miképpen lehetne célba érni. Lehettek olykor elsietett döntéseink, kapkodó állásfoglalásaink is ugyan, de alapjában véve tartottuk az irányt, és hol gyor-sabban, hol lassabban, de folyamatosan haladtunk előre.

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

6

Nem egyszerűen csak történelem mindez, húsz nehéz, gyötrő, felemelő esztendő története. Nem: élő anyag ez, politikusok, szakértők, értelmiségiek munkája, tiltakozása, lelkesedése, szenvedélye és néha szenvedése van ezekben a szikár – néha bizony a fogalmazás hevenyészettségét is mutató, de elviekben-eszmeiekben nagyon is kiérlelt – mondatokban.

Bízom abban, hogy nemcsak az RMDSZ pragmatikus, de elvszerű politikájának, hanem a nemzeti-etnikai-kisebbségi jogokról való európai együttgondolkodásban való részvételének is je-lentős bizonyítéka – tankönyve! – lehet ez a kiadvány. És a dokumentumok mellett ott van az ese-ménynaptár! Látszólag talán túlságosan is kiemelve néhány politikai vezető személyét, de ez ne tévesszen meg senkit, ők csupán képviselték azt, ami mindig kollektív volt: a tervet, a megoldást, a közös akaratot.

Furcsa dolgot mondok: jó lapozgatást, jó olvasást kívánok ezekhez a politikai szövegekhez.És újabb meg újabb, hatalommal bíró, ,,hatalmas” húsz esztendőket az RMDSZ-nek!

marosvásárhelyen, 2009 decemberében

markó BéLa

ESEMÉnYnAPtÁR1989–2009

9

1989

December 16–19. temesváron tüntetések kezdődnek a református parókia körül. a tömeg – köztük románok is – tőkés László lakása elé vonul, de nem tudja megakadályozni kilakoltatását és elhurcolását. a vá-rosban tízezres tömeg tüntet. a tüntetést szétverik, eldördülnek az első sortüzek. magyarország és Jugoszlávia felé lezárják a határt.

December 20. a kijárási tilalom ellenére százezres tömeg vonul ki temesvár utcáira.

December 21. a népgyűlésre kihajtott tömeg kommunistaellenes jelszavakat skandál Bukarest utcáin. más városok – főként erdélyi települések – is követik temesvár példáját.

December 22. éjszaka még lövöldöz, délben a bukaresti forradalmárok oldalára áll a katonaság. ceauşescu

elmenekül, a televízióhoz megérkezik Ion Iliescu. temesváron nyilvánosságra hozzák a Bánsági magyar Demokrata szövetség megalakulását. Brassóban összeül az rmDsZ megyei szervezetének megalakítására szerveződött Ideiglenes

Bizottság.

December 23. megalakul a kolozsvári magyar Demokrata tanács. marosvásárhelyen összeül a maros megyei rmDsZ kezdeményező bizottsága. másnap meg-

alakul az rmDsZ maros megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága. kolozsváron megalakul a kolozs megyei és kolozsvári magyar Demokrata tanács. megalakul a magyar Demokratikus nemzeti tanács nagyváradi szervezete. megalakul a romániai magyarok Demokratikus Fórumának Háromszéki szervező Bizottsága,

majd az rmDsZ Ideiglenes tanácsa. a szatmár megyei Ideiglenes szervező Bizottság felhívása. az aradi magyar lakosság is szervezkedik.

December 24. a nemzeti megmentési Front tanácsa kiáltvánnyal fordul az országhoz. az ideiglenes jellegű ta-

nács tagjai között van Doina cornea, ana Bladiana, mircea Dinescu, tőkés László, Domokos Géza, petre roman és Ion Iliescu. programjának 7. pontja leszögezi: „a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása és a románokkal való teljes jogegyenlőségük biztosítása.”

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

10

megalakul a Hargita megyei rmDsZ-szervezet. a kovászna megyei rmDsZ Ideiglenes Intéző Bizottságának felhívása.

December 25. Bukarestben megalakul az rmDsZ Ideiglenes Intéző Bizottsága. az ideiglenes vezetőség: Domo-

kos Géza (elnök), tőkés László (tiszteletbeli elnök), Verestóy attila (titkár). az IB tagjai: cs. Gyímesi éva, kántor Lajos, Balogh Edgár, sylvester Lajos, király károly, Demény Lajos, Horváth andor, Lá-nyi szabolcs, sütő andrás, kányádi sándor, toró tibor. – a központi Iroda munkatársai: Domokos, Demény Lajos, Lányi szabolcs, Horváth andor (szóvivő), tüdős István (a titkárság vezetője). – sajtó-iroda: Boros Zoltán, mag péter, székely László, Bodor andrás. – szakbizottságok: kulturális (Gálfalvi Zsolt, szász Dorián, makár Júlia); jogi munkaközösség (Lőrincz László, szepessy tibor); ifjúsági munkacsoport (adorján Dezső, Győrffy György, Halász ádám, niculescu tóni). az Ideiglenes Inté-ző Bizottság szándékait kiáltványban foglalja össze. Ennek bevezetőjében leszögezi: „az rmDsZ a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll, mindazzal együtt, ami ebből termé-szetszerűleg következik. ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jogainak érvényesítését a szabad, de-mokratikus románia területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja elérni.”

máramarosszigeten létrejön a magyar érdekvédelmi szervezet.

December 26. a nemzeti megmentési Front tanácsa Ion Iliescut nevezi ki elnöknek, Dumitru mazilut alel-

nöknek, petre romant miniszterelnöknek. megalakul a máramaros megyei magyar Demokratikus Fórum. megalakul az rmDsZ máramarosszigeti szervezete. megalakul az rmDsZ aradi szervezete. nagyszebenben is rmDsZ-szervezetet hoznak létre. szatmárnémetiben is megyei rmDsZ-szervezet alakul. a szilágy megyei szervező Bizottság közleményében kijelenti: csatlakozik a Bukarestben

megalakult romániai magyar Demokrata szövetséghez és egyetért kiáltványával.

December 27.az rmDsZ Ideiglenes Intéző Bizottsága közleményben az alulról indított, a helyi autonómia elvét tiszteletben tartó szervezőmunkát sürgeti, aktív szerepvállalásra buzdít a nemzeti meg-mentési Front (Fsn) programjának megvalósítása ügyében.

December 29. megalakul az rmDsZ Brassó megyei szervezete. megalakul a szeben megyei rmDsZ. a magasabb rangú külföldi politikusok közül elsőként Horn Gyula magyar külügyminiszter

tárgyal Bukarestben az új román vezetéssel. Egyezség születik arról, hogy ismét megnyitják a kolozsvári és a debreceni konzulátusokat.

December 31.megalakul az rmDsZ bukaresti szervezete.

ESEMÉnYnAPtÁR 1990

11

1990

Január 2.az rmDsZ Ideiglenes Intéző Bizottsága január 2-i közleménye szervezési kérdésekkel foglalko-zik. megállapítja, a szövetség helyi szervezeteinek megalakulása jó ütemben folyik.

Január 4.a bukaresti ideiglenes hatalom amnesztia-rendeletet ad ki, melynek értelmében közkegye-lemben részesítik mindazokat, akiket 1989. december 22-ig elkövetett politikai bűncselekmé-nyekért ítéltek el. a későbbiekben a hatalom ezt a rendeletet nagyon szelektíven alkalmaz-ta (lásd az oroszhegyi, zetelaki eseteket és a kézdivásárhelyi, ún. agache-ügy elítéltjeit); bár románlakta területeken is volt lincselés, ott nem vontak senkit felelősségre.

Január 5. a nemzeti megmentési Front nyilatkozatot ad ki, melyben elítéli az előző diktatórikus rend-

szer nemzeti kisebbségekkel szembeni politikáját. kinyilvánítja, hogy valóra váltja és garantál-ja az egyéni és kollektív kisebbségi jogokat. Biztosítani kívánja a nemzeti kisebbségek jogát, hogy politikai, társadalmi és szellemi életük problémáit, saját demokratikus szervezeteik, az államhatalom, a közigazgatás, valamint a civil társadalom szerveibe a maguk soraiból jelölt, ill. választott képviselők útján oldják meg.

kolozsváron az Erdélyi múzeum-Egyesület (EmE) volt tagjai és az erdélyi tudományos élet meghívott kiválóságai arról döntöttek, hogy újrakezdik az egyesület kommunizmus alatt be-tiltott tevékenységét.

Január 7. az rmDsZ első országos szintű, tájékoztató jellegű tanácskozása kolozsváron 13 erdélyi me-

gye frissen megalakult szervezetei küldötteinek részvételével. Domokos Géza hangsúlyozza: az rmDsZ maradjon szövetség, ne alakuljon át párttá, így legyen gyűjtőhelye a romániai ma-gyarság összes erőinek. többen kifejtik, hogy a magyarság kulturális, közéleti központjának Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást.

az 1959-ben megszüntetett Bolyai tudományegyetem és a jelenlegi Babeş–Bolyai tudo-mányegyetem tanárai közös nyilatkozatukban elengedhetetlennek tartják az önálló magyar egyetem visszaállítását.

Január 8.megalakul az rmDsZ Beszterce-naszód megyei szervezete.

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

12

Január 10. a közoktatásügyi minisztérium nemzeti kisebbségi Ügyosztályának január 10-i állásfoglalása ja-

vaslatokat tartalmaz a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó minden szintű oktatásra vonatkozóan. az rmDsZ Beszterce-naszód megyei szervezetének megalakulása. Fehér megyében is kezdeményezik az rmDsZ-szervezet megalakulását. kolozsváron megalakul az Erdélyi magyar műszaki tudományos társaság (Emt).

Január 11. a krassó-szörényi és resicabányai rmDsZ megalakulása.

Január 13. az rmDsZ országos küldöttgyűlése marosvásárhelyen. közzéteszik az rmDsZ szándéknyilat-kozatát. Fejezetei: az rmDsZ felépítése és működése, az rmDsZ részvétele a közéletben, az rmDsZ gazdasági és szociális irányelvei, az rmDsZ irányelvei az oktatás kérdéseiről, a sajtó, az irodalom, a művészet, a hagyományápolás kérdéseiről, az rmDsZ ifjúságpolitikája. a 6. pont rögzíti a szövetség ún. ernyőszerepét: „a szövetség egybefog minden olyan szakmai, érdek-védelmi, művelődési, vallási egyesületet vagy szervezetet, amely kész együttműködni vele a közösen vállalt társadalmi és nemzeti célok érdekében.”

Január 14.az rmDsZ Ideiglenes Intéző Bizottságának az rmDsZ szándéknyilatkozatával kapcsolatos köz-leménye.

Január 18.megalakul a kolozs megyei rmDsZ.

Január 21. Hunyad megyében is rmDsZ-szervezet alakul meg. Horváth andort a művelődésügyi min. helyettesévé nevezték ki, az ő feladata megszervezni

a nemzetiségi ügyosztályt.

Január 22. kolozsváron találkoznak a romániai történelmi magyar egyházak képviselői és szándéknyilat-kozatot fogadnak el. Bejelentik az 1948-as kultusztörvény hatályon kívül helyezésére, az egyhá-zi önkormányzat teljes szabadságára, a felekezeti iskolahálózat visszaállítására, a könyvtárak, levéltárak, ingatlanok, anyakönyvek, egyházi karitatív intézmények visszaadására vonatkozó igényüket.

Január 25.kolozsvárott újra megalakul a nagy múltú kolozsvári magyar Diákszövetség (kmDsZ).

Január 26. Bukarest 1. kerület bírósága hivatalosan bejegyzi a romániai magyar Demokrata szövetséget. az rmDsZ állásfoglalásban tiltakozik nemzeti megmentési Front tanácsa elnökének televízi-

ós beszéde ellen, amelyben az egyes erdélyi megyékben észlelhető „szeparatista tendenciák-ra” hívja fel a figyelmet.


13

kovászna megyében megkezdik a kétnyelvű helységnévtáblák felszerelését. Elsőnek sepsi-szentgyörgy határában jelenik meg új tábla.

Január 27.az rmDsZ Ideiglenes Intéző Bizottsága állásfoglalást ad ki. Helyesli az oktatásügyi minisztéri-um anyanyelvi oktatásra vonatkozó intézkedési tervét. kifogásolja, hogy a korábban megtaga-dott jogok visszaszerzését a román társadalom szeparatista megnyilvánulásnak minősíti.

Január 29. az rmDsZ Hargita megyei bizottsága január végén nyilatkozatot tesz közzé pálfalvi attila

oktatásügyi miniszterhelyettes január 27-i leváltása kapcsán, és figyelmeztet a február 1-jei tö-megtüntetésre.

megalakul az rmDsZ Hunyad megyei szervezete.

Február 1. az rmDsZ Ideiglenes Bizottságának nyilatkozata sajnálattal veszi tudomásul, hogy a román

nyelvű sajtó magyarellenes, rágalmazó kampányt kezdett. kifejtetik, hogy a szövetség igényt tart arra, hogy a kisebbséget érintő kérdésekben ne szülessenek döntések a szövetség tudta és beleegyezése nélkül. ugyanakkor azt is közlik, hogy az Ideiglenes Bizottság képviselői két ízben tárgyaltak Iliescu elnökkel és petre roman kormányfővel a magyar nyelvű oktatás kérdé-séről és kinyilvánítják: az rmDsZ ragaszkodik a Bolyai tudományegyetem és más tanintézetek visszaállításához.

tüntetés csíkszeredában a magyar tanügyi államtitkár leváltása ellen. Galacon is megalakul az rmDsZ.

Február 5.a tanügyminiszter rendeletet ad ki, amelynek értelmében kolozsvár 3 régi magyar gimnázi-umából (mai nevükön: Báthory István, Brassai sámuel és apáczai csere János) elköltöztetik a román osztályokat, s ezek az iskolák a jövőben csak magyar nyelvű osztályokat indítanak.

Február 7.kolozsváron megalakul a kelemen Lajos műemlékvédő társaság (kLmt).

Február 10. marosvásárhelyen százezres könyves-gyertyás néma tüntetést tartanak a kisebbségi jogo-

kért, miután február 7-én megalakul a Vatra românească magyarellenes politikai szervezet és február 9-én román fiatalok tüntetnek marosvásárhelyen a magyar nyelvű oktatás ellen.

ugyanezen a napon mintegy 40 000 személy tüntet sepsiszentgyörgyön a magyar nyelvű oktatásért. a háromszéki magyarság állásfoglalása rögzíti: anyanyelvi oktatási igényük az óvo-dától az egyetemig terjed.

az rmDsZ felhívására Brassóban is tüntetnek a magyar iskolákért. kolozsváron nagygyűlést tartanak az anyanyelvű oktatásért, az iskolák magyar tagozatainak

visszaállításáért.

Február 14. a Fehér megyei rmDsZ alakuló ülése.

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

14

Február 15. az rmDsZ udvarhelyszéki szervezetének megalakulása.

Február 17–18. megalakul a magyar Ifjúsági szervezetek szövetsége (mIsZsZ), a romániai magyar fiatalok ér-dekvédelmi szervezeteinek szövetsége sepsiszentgyörgyön. szándéknyilatkozatot adnak ki.

Február 18. a változások ütemével elégedetlen bukaresti tüntetők betörnek a kormányépületbe. akcióju-kat bányászjárás követi.

Február 22. megszüntetik a magyarországi könyvek akadálytalan behozatalát romániába, a tankönyv-

szállítmányokat a határon visszafordítják. két kisgazdapárt egyesüléséből megalakult az egységes romániai magyar kisgazdapárt.

Február 24–25. az rmDsZ országos küldöttgyűlése sepsiszentgyörgyön. Bejelentik, hogy az rmDsZ-be közel 600 ezer tag iratkozott be. megállapítják, hogy romániában erősödnek az egypártszerű ref-lexek. aggasztónak értékelik a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tenden-ciákat, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye napirendről a kisebbségi kérdéseket. megválasztják az rmDsZ országos Ideiglenes Bizottságát. az elnökség 11 tagú. Domokos Géza elnök, Verestóy attila, Folticska Ferenc, Formanek Ferenc, Balázs sándor, Bor-bély Zsolt attila alelnökök, antal István, Béres andrás, nagy Béla, sylveszter Lajos, Zólya László tagok. tiszteletbeli elnöknek tőkés Lászlót nevezik ki.

Március 4. a Vatra românească gyulafehérvári nagygyűlésén éles kirohanások hangzanak el tőkés László, király károly, kincses Előd és más magyar vezetők ellen.

Március 7. a marosvásárhelyi magyar Diákszövetség közleményben tudatja, hogy a magyar nyelvű ok-tatás érdekében folytatott két hónapos eredménytelen tárgyalássorozat után az orvosi és Gyógyszerészeti Intézet magyar hallgatói ülősztrájkba kezdenek.

Március 8.az rmDsZ Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnöksége munkaülésén határozatokat fogad el a marosvásárhelyi főiskolában kialakult helyzettel, március 15-e megünneplésével és a nagyvá-radi kongresszussal kapcsolatban.

Március 9.kolozsvári ideiglenes székhellyel megalakult a romániai magyar kereszténydemokrata párt.

Március 10.a kolozsvári magyar Diákszövetség néma tüntetéssel fejezi ki szolidaritását a marosvásárhelyi orvosi és Gyógyszerészeti Intézet magyar nemzetiségű tanáraival és hallgatóival.


15

Március 11. a nemzeti kisebbségek 12 szervezete elégedetlenségét fejezi ki amiatt, hogy a kormány nem

válaszolt a február 23-i interpellációra. követelik: a tanügyminisztérium április 15-ig alakítsa ki a nemzeti kisebbségi iskolahálózatot a jövő tanévre és szervezzék meg a kisebbségi miniszté-riumot.

a temesvári forradalmárok elfogadják és nyilvánosságra hozzák a temesvári kiáltványt, amelyben a forradalmi eszmények győzelmét sürgetik. többek között a közélet megtisztítását követelik a volt rendszer kiszolgálóitól.

Március 14.az rmDsZ kolozs megyei szervezete nyilatkozatában visszautasítja a kolozsváron megjelent magyarellenes feliratokat és az ilyen jellegű megnyilvánulásokat.

Március 15.az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulójának első „szabad” megün-neplése, incidensekkel, előzetes és hónapokig ismételgetett hisztérikus rágalmakkal. az 1848-as forradalomra való békés emlékezéseket több városban megzavarják a Vatra românească hívei. szatmárnémetiben az ünneplőkre támadnak, magyarokat vernek meg.

Március 16. a tudor lakónegyedben lévő gyógyszertár bejáratára kitett kétnyelvű felirat ürügyén a Vatra românească szövetség magyarellenes provokatív tüntetést szervez marosvásárhelyen. ma-gyarellenes tüntetések szatmárnémetiben is. az rmDsZ országos Elnöksége nyilatkozatban, maros megyei vezetősége, sütő andrás aláírásával, nyílt levélben hozza a hatalom tudomására a magyarság fenyegetettségét.

Március 17. marosvásárhelyen folytatódnak a magyarellenes megmozdulások. Feltüzelt román tüntetők

behatolnak a református egyház felsővárosi hivatalába, bántalmazzák az ott tartózkodókat és feldúlják az irodát; eltávolítják az 1848-as emléktáblára a magyar követség által elhelyezett, pi-ros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorút. a rendőrség figyelmen kívül hagyta a helyi rmDsZ-vezetők ez irányú panaszát. az rmDsZ Elnöksége tiltakozik a magyarellenes provokációk ellen. a nemzeti szövetség Ideiglenes tanácsa nem reagál az rmDsZ helyzetjelentéseire.

kolozsváron megalakul a Bolyai társaság (április végén a cégbíróságon megkapta a jogi sze-mély státusát is). célja az önálló magyar felsőoktatási hálózat kiépítése, a kolozsvári tudomány-egyetem visszaállítása.

Március 18. Folytatódnak marosvásárhelyen a magyarellenes megmozdulások. kolozsváron megalakul a romániai magyar Zenetársaság, valamint a kriza János néprajzi tár-

saság.

Március 19. román nacionalista tömeg marosvásárhelyen tüntet a magyarok ellen. a környékről 13 busszal hoznak további tüntetőket. megtámadják a magyar nemzetiségűeket és leszaggatnak minden magyar feliratot. az rmDsZ székházát fejszékkel, husángokkal ostromolják meg. az épületben

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

16

bennrekedt 75 személyt a rendőrség nem védi meg. később a katonaság szabad elvonulást ígér a magyaroknak, viszont tétlenül szemléli, hogy a román tömeg láncokkal, botokkal támad a székházból távozókra. sok a sebesült, sütő andrás írót fél szemére megvakítják.

Március 20. román tömegek rátámadnak a magyarokra, sok a sebesült. Este Iliescu elnök nyugalomra inti

a románokat és a magyarokat. a válság kezelésére Bukarestben összeül az rmDsZ Ideiglenes Intéző Bizottsága. a megbeszélésen részt vesznek a nemzeti Liberális párt képviselői is.

az rmDsZ nyilatkozatban tiltakozik a történtek miatt, és kéri az események kivizsgálását. az rmDsZ vezetősége magyarországi és romániai értelmiségi találkozón vesz részt Buda-

pesten, hogy párbeszédet kezdjenek a két nép és a két kultúra kapcsolatainak kritikus kérdé-seiről. nyilatkozatot adnak ki a szatmárnémeti és marosvásárhelyi magyarellenes provokatív akciókról.

székelyudvarhelyen 20 ezer ember részvételével a nagygyűlésen elutasítják a marosvásárhe-lyi Vatra românească provokációját. Felhívásuk a román kormányszervekhez és az EnsZ-hez intézik.

Március 21. az előző napi események hírére az rmDsZ sztrájkot hirdet a gyárakban, de a türelmetlen mun-kások a város központjába vonulnak, hogy a megyei tanács székháza előtt tiltakozzanak az előző napi magyarverések ellen. román tömeg is gyülekezik marosvásárhely központjába, a katonaság kordont von a magyarok és a románok közé. Ismét szászrégen környéki román fal-vakból hoznak teherautókkal, autóbuszokkal románokat, akik dorongokkal felfegyverkezve átszakítják a kordont és megtámadják a magyar tüntetőket, akik védekezésül visszavágnak. az összetűzésnek 6 halálos áldozata van, majdnem félezer a sebesült. a román kormány nyilatko-zatában magyarországot vádolja a marosvásárhelyi vérengzésért.

Március 22.a nagy nemzetközi visszhangot kiváltó események nyomán a székely megyék nagyobb vá-rosaiban gyűléseken és sztrájkokkal tiltakoznak az atrocitások ellen, követelik a szélsőséges Vatra românească betiltását, elítélik a sajtóban dúló magyarellenes kampányt.

Március 24.az rmDsZ nyilatkozatban követeli a marosvásárhelyen történtek pártatlan kivizsgálását, be-leértve a rendfenntartó közegek beavatkozásának késlekedését, a rompres és a román média felelősségének megállapítását a tendenciózus és félrevezető hírösszeállításokért.

Március 26.Létrehozzák a román Hírszerző szolgálatot (serviciul român de Informaţii = srI), többek kö-zött azzal a céllal, hogy adatokat szerezzen a románellenes tevékenységet folytató (terrorista) szervezetekről.

Április 3.az rmDsZ és a Vatra românească szövetség képviselőiből álló vegyesbizottság megállapo-dik abban, hogy a román lakosságot biztosítani kell arról, hogy a kisebbségek jogai, azok gya-korlásának biztosítása semmilyen módon nem csorbítja érdekeit, és a nemzeti kisebbségeket


17

pedig arról, hogy a jelenlegi államhatalom, akárcsak az alkotmányos rend, garantálja minden törvényes jogát, összhangban az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatával és a románia által elfogadott nemzetközi szerződésekkel.

Április 13.az rmDsZ ideiglenes Elnöksége tiltakozik az nemzet megmentési Front napilapjában megje-lentetett, a Front január 5-i, a nemzetiségek jogaira vonatkozó nyilatkozatának teljesen ellent-mondó, soviniszta cikk ellen.

Április 21–22.az rmDsZ I. kongresszusa az Egységben az erő jelszó jegyében nagyváradon. Felhívással for-dul az Ideiglenes nemzeti Egységtanácshoz és románia kormányához, tegye haladéktalanul vizsgálat tárgyává az országban a kisebbségi kérdés kezelésében kialakult állapotokat, és ha-ladéktalanul foglaljon állást a kisebbségek kérdésének valóban demokratikus rendezése érde-kében. megválasztják az országos Elnökség tagjait: Domokos Géza elnök, szőcs Géza főtitkár, Béres andrás, markó Béla, Formanek Ferenc, szilágyi Zsolt, cs. Gyímesi éva, csutak István, Bodó Barna, kántor Lajos, Zonda attila, toró t. tibor, Erőss péter, nagy Béla, Verestóy attila, sylvester Lajos, Vida Gyula, kolumbán Gábor, káli király István tagok. tiszteletbeli elnök: tőkés László.

Április 27.az rmDsZ országos Elnöksége megválasztja az alelnököket és titkárokat. Felhatalmazza Do-mokos Gézát, szőcs Gézát, Bodó Barnát és Balázs sándort, hogy tárgyalásokat folytassanak a köztársasági elnökjelöltekkel.

Május 7.az rmDsZ országos Elnöksége nyilatkozatban felháborodásának ad hangot amiatt, hogy a választási kampány alatt elítélendő megnyilvánulásokra kerül sor.

Május 10.az rmDsZ közleményében kijelenti, nem kívánja elkötelezni tagságát egyik államelnökjelölt személye mellett sem. arra kéri választóit, menjenek el szavazni, és szavazzanak a visszaren-dezés ellen.

Május 15.szőcs Géza rmDsZ-főtitkár nyilatkozatban teszi közzé a választási adatok feldolgozásával kap-csolatos aggályait.

Május 20. parlamenti és elnökválasztások. Ion Iliescu a szavazatok 85,07 százalékával elnök lesz. a kép-viselőházban az rmDsZ 991 601 szavazatot (7,23%), a szenátusban 1 004 353 szavazatot (7,20 %) kap. a parlamenti helyek megoszlása: nemzeti megmentési Front: 355 (263+92), rmDsZ: 41 (29+12), nemzeti Liberális párt: 38 (29+9) mandátum.

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

18

Május 27.az rmDsZ országos Elnöksége a közvélemény tudomására hozza: a kormánynak az 1990/1991-es tanév megszervezésére vonatkozó 521/1990.05.12 Határozata ellentétes az érvényben levő tanügyi törvénnyel. Beadvánnyal fordul az állam vezetőihez. rámutat: ez a határozat visszalé-pés a diktatúra időszakához képest. a rendelet a kisebbségi jogokat korlátozó intézkedéseket vezet be az oktatásban (leszögezi, hogy az oktatás minden szinten román nyelven történik; „a nemzeti kisebbségek számára feltételeket teremtenek az anyanyelv elsajátítására és eseten-ként anyanyelvű képzésre”; az egyetemi oktatás fejezetében szó sincs a magyar nyelvű egye-temi oktatásról stb.).

Június 7.Demény Lajos tanügyminiszter-helyettest, marosvásárhelyi útja során, a helyi nemzeti meg-mentési Front és a Vatra românească képviselői megakadályozzák abban, hogy a tanfelügye-lőségen eleget tegyen hivatali feladatának. az rmDsZ szenátorai petre roman miniszterelnök-höz írt levélben tiltakoznak.

Június 13–14. Bukarestben a rendőrség eltávolítja az Egyetem térről a demokratikus reformok gyorsítását

több hete követelő tüntetőket, többszáz személyt őrizetbe vesznek. miron cozma vezetésével, Zsil-völgyi bányászok érkeznek Bukarestbe, a rend helyreállításának ürügyével behatolnak és törnek-zúznak az Egyetem épületében, feldúlják a nemzeti Liberális párt és a keresztényde-mokrata nemzeti parasztpárt székházát, autókat gyújtanak föl, ártatlan járókelőket és tüntető diákokat kegyetlenül bántalmaznak.

az rmDsZ vezetősége közleményben foglal állást az Egyetem téren április 22-e óta folyó bu-karesti tüntetések erőszakos felszámolása ellen.

Június 16.az rmDsZ vezetősége visszatér a június 13–15-i súlyos bukaresti eseményekre, tiltakozik szilágyi Zsolt és Zsigmond László rmDsZ-képviselők indokolatlan bántalmazása ellen. Figyelmeztet, a hatalom szándékosan, ismételten félretájékoztatja a közvéleményt. Domokos Géza elnök és szőcs Géza főtitkár külön közleményben kéri fel a romániai magyarságot, hogy tartózkodjon mindenféle erőszakos cselekedettől. az rmDsZ parlamenti csoportja is interpellál e kérdésben.

Június 20.Beiktatják a petre roman által vezetett új kormányt.

Június 27.adrian moţiu államtitkár semmisnek nyilvánítja a Demény Lajos tanügyminiszter-helyettes által kiadott rendeleteket. Deményt július elején fölmentették tisztségéből, de szenátorként alelnöke lett a szenátus oktatásügyi bizottságának.

Július 1.az ellenzéki pártok képviselői Bukarestben találkoznak a közös piac küldöttségével. Domokos Géza hangsúlyozza, hogy a kormánynak nincs elképzelése a kisebbségi kérdéssel kapcsolat-ban, a gyakorlati kérdések megoldását elodázzák.


19

Július 2.az rmDsZ vezetősége és parlamenti csoportja közleményben hangsúlyozza: a kisebbségi kér-dés rendezését sarkalatos kérdésnek tekinti.

Július 5.a helyi közigazgatási törvénytervezet vitája során a képviselőházban heves ellenállásba ütközik az a szakasz, mely lehetővé tenné a határozatok kisebbségi nyelven történő megjelentetését.

Július 9.szatmárnémetiben, nagyváradon, aradon, kolozsváron és Bukarestben a Vatra românească szervezésében összejöveteleket tartanak a kisebbségek anyanyelvű oktatása ellen, a román ta-nulók „hátrányos helyzetbe” kerülése miatt. kolozsváron felszólal a tanügyminiszter, Gheorghe Ştefan is.

Július 11.az rmDsZ Elnöksége nyilatkozatban fejti ki, hogy az anyanyelvű oktatás az általános emberi és kisebbségi jogok elengedhetetlen alkotóeleme. a rágalomsorozat cáfolataként közli három megye beiskolázási adatait.

Július 20–21.az rmDsZ országos Választmánya csíkszeredában ülésezik. napirendjén szervezési, gazda-sági és művelődési tevékenységének időszerű kérdései szerepelnek. 21-i nyilatkozata a ma-gyar felsőfokú oktatás helyzetével és a Bolyai Egyetem újraindításával foglalkozik. közleménye hangsúlyozza az érdekképviselet minden területét átölelő stratégia kidolgozásának szüksé-gességét. külön nyilatkozatban foglalkozik a marosvásárhelyi márciusi események résztvevő-ivel szemben indított egyoldalú büntetőjogi eljárás visszásságaival. míg sütő andrás támadói közül senkit sem azonosítanak, a büntetőeljárási szervek több magyar és cigány nemzetiségű személyt tartóztattak le és ítéltek szabadságvesztére.

Július 28. az rmDsZ kilenc szenátora nyilatkozatban tiltakozik a kisebbségek megfélemlítését célzó,

növekvő nacionalista propaganda ellen. szerintük ezt szolgálja sok esetben a sajtó, a rádió és a televízió, de hasonló hangulatot szítanak a különböző nagygyűlések és tüntetések, sőt a parla-menti megnyilvánulások is. a támadások főleg az anyanyelvű oktatás ellen irányulnak

a romániai magyar közgazdász társaság (rmkt) alakuló közgyűlése jóváhagyja alapszabályzatát.

Július 29.Ismeretlenek megrongálják a fehéregyházi petőfi-emlékművet.

Július 30.Domokos Géza nyílt levelet intéz Iliescu elnökhöz, melyben ismételten kéri, hogy a prefektúrák felállításakor vegyék figyelembe a helyi magyar lakosság által beterjesztett javaslatokat

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

20

Augusztus 6.Ellenzéki szervezetek – közöttük az rmDsZ – részvételével kolozsváron megalakul az antitotalitárius Demokrata Fórum (aDF). célkitűzéseit kiáltványban rögzítik: demokratizálás, kisebbségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartása, valódi pluralizmus.

Augusztus 7.a decemberi, a márciusi és a júniusi események tisztázását követelik azon a tüntetésen, ame-lyet nagyváradon szervez a Volt politikai Foglyok szövetsége, a kereszténydemokrata nemzeti parasztpárt, a nemzeti Liberális párt, az rmDsZ és a magyar Ifjak Demokratikus szövetsége.

Augusztus 13.marosvásárhelyen újabb magyarellenes tüntetést szervez a Vatra românească, amelyen jel-szavakat skandálnak késő éjjelig, megfélemlítve a lakosságot. a megyei rmDsZ nyilatkozatban tiltakozik.

Augusztus 28.a bécsi döntés ötvenedik évfordulója alkalmából kiadott rmDsZ-nyilatkozat figyelmeztet: románia magyar lakossága aggodalommal tapasztalja, hogy bizonyos körök ellenségeskedést, gyűlöletet szítanak az ország népei között. Hamis, rosszhiszemű hírek terjesztésével azt a lát-szatot próbálják kelteni, hogy Erdélyben veszélyben forog a román lakosság élete.

Augusztus 29.az rmDsZ újabb levélben fordul Iliescu elnökhöz, és felhívja a figyelmet a romániai magyarság elleni sajtókampányra.

Szeptember 9.az rmDsZ és a kereszténydemokrata nemzeti parasztpárt (pnŢcD) képviselői a demokrata el-lenzéki kezdeményezések összehangolásáról tanácskoznak.

Szeptember 11.az rmDsZ parlamenti csoportja interpellációban tiltakozik az oktatási miniszter azon telefon-utasítása ellen, mely az érvényben levő törvényben biztosítottak ellenére megfosztja a tanuló-kat az anyanyelven történő felvételizés jogától.

Szeptember 15.az oktatási minisztérium magyar líceum megnyitását engedélyezte aradon. szept. 10-én Gheorghe Gîrbovan megyei prefektus kijelenti, hogy nem engedélyezi a líceum megnyitását. tokay György képviselő tiltakozásul ülősztrájkba kezd. sikerül elérnie, hogy szeptember 17-én mégis meginduljon a tanítás.

Szeptember 24–26.a román parlamenti delegáció tagjaként dr. Bárányi Ferenc strasbourgban ismerteti az rmDsZ álláspontját a romániai politikai helyzetről és a magyar közösséget érintő igényeit.


21

Szeptember 26.az oktatási miniszter fogadja az rmDsZ küldöttségét a bukaresti – 75 évvel korábban alapított – ady Endre Líceum ügyében, melyet 1985-ben román tannyelvű iskolává nyilvánítottak. Be-adványt adnak át, amelyben kérik az iskola státusának visszaállítását. utána sajtóértekezleten ismertetik az iskola helyzetét, azt, hogy a román szülők egy volt szekuritátés tiszt által szerve-zett tiltakozása miatt nem lehet megindítani ismét a magyar oktatást.

Október 2.az rmDsZ vezetősége állást foglal a bukaresti ady Endre Líceum helyzetével kapcsolatosan.

Október 4.a szenátus határozata értelmében a székelyföldi vonatokon rendőrségi és katonai járőrök tar-tanak ellenőrzést, azzal a mondvacsinált ürüggyel, hogy megvédjék a román utasokat a hely-beli lakosok atrocitásaival szemben.

Október 5.az országos Választmány kolozsváron elfogadja az rmDsZ a demokratikus romániáért – Elvek és elvárások program-csomagtervét.

Október 6. Engedélyezik az aradi megemlékezést az 1848–1849-es magyar szabadságharc vértanú tá-

bornokaira. utólag a román kormány a magyar külügyminisztérium egy jegyzékére válaszolva úgy értékeli, hogy a rendezvény nemzeti uszításhoz, a román nép érzéseit sértő megnyilatko-zásokhoz vezetett.

sepsiszentgyörgyön tartja első találkozóját a magyar középiskolások országos szövetsége (makosZ).

Október 8.az rmDsZ és a nemzeti parasztpárt elnökei megvizsgálják együttműködésük vetületeit.

Október 9.az rmDsZ képviselői tiltakozásul kivonulnak a parlamenti ülésről, mert a gazdasági társaságok törvénytervezete szerint ezek vezetője csak román lehet. Végül az rmDsZ által javasolt válto-zatot fogadják el, melyben a románt román állampolgárságúra cserélik.

Október 14.agyagfalván megemlékeznek az 1848. október 16-án tartott székely nemzetgyűlésre. az ünne-pi menet az 1982-ben felállított, de mindeddig fel nem avatott emlékműhöz vezet, ahol ünne-pélyesen felavatják azokat az emléktáblákat, amelyek az utóbbi 12 évet agyagfalva határában elásva vészelték át, és három nyelven (magyar, román, német) örökítik meg az 1848-as népgyű-lés „szász és román testvérekhez” küldött üzenetét: „mi tiszteljük nemzetségtöket, nyelvetöket és vallástokat”.

Október 20.a moldvai csángó magyarok szövetsége elfogadja szervezési és működési szabályzatát.

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

22

Október 25.a visszarendeződés ellen küzdő demokratikus ellenzéki erőket magába tömörítő antitotalitárius Demokrata Fórum által kolozsváron szervezett népgyűlésen többek között Doina cornea, ma-rian munteanu, octavian Buracu és szőcs Géza szólal fel. az elhangzott beszédekből kiderül, hogy a magyarok nem követelnek privilégiumokat.

November 2.radu ceontea és adrian moţiu (rnEp) szenátor javaslatára a szenátus napirendre tűzi egy bi-zottság felállítását, amely kihallgatná azokat a románokat, akik 1989. december 22. után távo-zásra kényszerültek Hargita és kovászna megyéből.

November 22–23.az rmDsZ parlamenti csoportja a többpártrendszerre épülő társadalom mellett és a kommu-nista párt újjáalakítása ellen, valamint a föltulajdon rendezésével kapcsolatos kérdésekben foglal állást.

November 24.kolozsvárott bejelentik, hogy megalakult az új Erdélyi szépmíves céh, felújítva a háború előtti kiadó tevékenységét.

November 28.az rmDsZ országos Elnöksége a december 1-jei ünnepség kapcsán emlékeztet, hogy az 1918. december 1-jei történelmi esemény a nemzeti kisebbségek számára az egyéni és kollektív nemzeti jogok tiszteletben tartásának, érvényre juttatásának ígéretét is jelenti.

December 1.a román nemzeti nap alkalmából Gyulafehérváron kerül sor a parlament szabadtéri, ünnepi ülésszakára. szőcs Géza főtitkár közbekiabálással, fütyüléssel keltett hangzavarban próbálja elmondani a toleranciáról szóló beszédét. a román ellenzék sem jut szóhoz. a hangulatkeltés-ben részt vesz – a televíziós felvételen is láthatóan – petre roman miniszterelnök is.

December 2.az rmDsZ nyilatkozatban tiltakozik a december 1-jei incidens ellen. követeli, kormányfői minő-ségével összeegyeztethetetlen magatartásáért, petre roman megbízatásának visszavonását.

December 5.a nemzeti megmentési Front (Fsn) frakcióvezetője, Vasile Văcaru szenátor államellenes tevé-kenység vádjával bűnvádi eljárást követel sütő andrás és tőkés László ellen.


23

1991

Január 8.az rmDsZ Elnöksége bukaresti munkaülésén mérleget készít a szövetség egyéves tevékeny-ségéről, és munkatervet készít az 1991-es évre. napirendre kerül az rmDsZ kapcsolatfelvétele nyugat-európai politikai tömörülésekkel, a közhasznú gazdasági kezdeményezések élénkítése.

Január 18.az rmDsZ Elnöksége nyilatkozatban ítéli el Irak katonai agresszióját kuvait ellen.

Január 26.az rmDsZ Főtitkársága kolozsváron tanácskozik a készülő alkotmány téziseiről. megállapítja, hogy ezek szemlélete alapjaiban hibás.

Január 29.az rmDsZ parlamenti csoportja nyilatkozatban utasítja el az 1990. június 13–15-i események ki-vizsgálására alakult bizottság következtetéseit és indítványait az 1990. június 13-i csíkszeredai történésekkel kapcsolatban, mert ezek megalapozatlanok, demokráciaellenesek és a kollektív bűnösség eszméjére épülnek.

Február 4.a közszolgálati televízió nemzetiségi nyelvű adásidejének csökkentése ellen nyilatkozatban tiltakozik az rmDsZ Elnöksége.

Február 22.Domokos Géza rmDsZ-elnök a parlamentben ismerteti az rmDsZ álláspontját az alkotmány-tervezet első cikkelyével kapcsolatban. kifogásolja azt a meghatározást, hogy románia „egy-séges nemzeti állam”. az rmDsZ és a többi nemzetiség parlamenti csoportja javaslatai az al-kotmány tervezetéhez: a hatalom köteles biztosítani a nemzeti kisebbségek védelmét, a román állam alapja nem a román nép egysége, hanem a román nép és a nemzeti kisebbségek egy-sége. több paragrafus átdolgozását kérik (pl. azt, hogy ne legyen büntetendő a nemzeti és etnikai szeparatizmusra való felhívás), és azt, hogy a kisebbségek használhassák anyanyelvüket a közigazgatási szervek előtt.

Március 1–2.szatmárnémetiben tanácskozik az rmDsZ országos Választmánya. közleménye szerint a Vá-lasztmány szellemében örömmel fogadja az rmDsZ-en belüli önálló politikai vonulatok je-lentkezését és megerősödését. Elfogadja az Elnökség január 9-i állásfoglalását, mely hitet tesz

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

24

temesvár demokratikus törekvései mellett. Felkéri a tagságot, a helyi körülményeknek megfe-lelően ünnepeljen március 15-én.

Március 15. százezrek vesznek részt Erdély-szerte a megemlékezéseken. a megelőző időszakban a román politikusok és sajtó megfélemlítési kísérleteivel és fenyegetéseivel ellenséges közhangulatot szít, ennek ellenére nem történnek incidensek.

Március 25.nyílt levélben tiltakozik 127 magyar értelmiségi a kormány részrehajló, a többségi szélsősé-ges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét támogató politikája ellen. a tiltakozást eljuttatják a Helsinki Watch-hoz, az EnsZ Emberi Jogi Bizottságához és az Európa tanácshoz.

Március 25–26. a kisebbségek, nemzetiségek problémájával foglalkozó, Bécsben megrendezett Európa-ke-rekasztalon szőcs Géza, aki romániát képviseli, megállapítja a román alkotmánytervezetről, hogy a tézisek egy etnokratikus állam képét vetítik előre, amely a kisebbségeket akadályozza identitásuk megőrzésében.

Április 6.az rmDsZ országos Elnöksége kolozsváron kiadott nyilatkozatában elítéli a fasiszta színezetű ultranacionalizmust, mely a román nemzeti Egységpárt (punr) – egy parlamenti képviselettel rendelkező párt – magyarellenes nyilatkozataiban tükröződik.

Április 12.az rmDsZ nyilatkozatban ítéli el a Bolintin Deal községben történt cigányellenes pogromot.

Április 18.kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezik mitterrand francia elnök, akivel Domokos Géza is ta-lálkozik. Domokos elmondja, hogy virágzik a nacionalista politika, még a legmagasabb szinten is; elfogadhatatlan, hogy a többség döntsön olyan kérdésekben, amely a romániai magyarság jövőjét, jogkörét illeti.

Április 20.Brassói közgyűlésén, az rmDsZ támogatásával, újjászületik az EmkE (Erdélyi magyar közmű-velődési Egyesület), amelyet a kommunista diktatúra 1948-ban véglegesen felszámolni vélt.

Május 11.az Európai népcsoportok Föderális uniója (FuEV) felveszi tagjai közé az rmDsZ-t.

Május 21.az rmDsZ-képviselők kivonulnak a képviselőházból, tiltakozásul a háborús veteránok és a ha-dirokkantak segélyéről szóló törvénytervezet magyarokat diszkrimináló jellege miatt.


25

Május 24–26.marosvásárhelyen megtartják az rmDsZ II. kongresszusát. Domokos Géza marad az elnök, tőkés László a tiszteletbeli elnök, szőcs Géza a politikai, kolumbán Gábor a gazdasági alel-nök. az elnökségi tagok: Borbély Imre, csapó József, Béres andrás, patrubány miklós, toró t. tibor, Beder tibor, takács csaba, tokay György. a kongresszus felhívást tesz közzé, melyben a kommunista nómenklatúra és a securitate érdek-összefonódására és a hatalmi struktúrák to-vábbélésére mutat rá. Egy másik felhívást a magyarországi pártokhoz intéznek, kérve a magyar kisebbségpolitika pártérdekeken felülemelkedő stratégiájának kidolgozását.

Június 1.a maros megyei prefektus, egy 1968-as törvényre hivatkozva, elrendeli, hogy a megyében sze-reljék le a kétnyelvű helységnévtáblákat, és cseréljék ki azokat románra.

Június 12.a képviselőház tanügyi bizottságában ismertetik az 521/1991. sz. kormányhatározat 1991/92-es tanévre aktualizált szövegét. Eszerint vegyes lakosságú térségekben akkor is kötelező román osztályokat indítani, ha a tanulók létszáma kevesebb tíznél. románia földrajzát, történelmét és a műszaki tárgyakat románul kell tanítani a kisebbségi iskolákban is.

Június 18.a szenátusban markó Béla interpellál az ellen, hogy maros megyében 9 magyar osztállyal ke-vesebbet kívánnak indítani, mint egy évvel korábban. a magyar tagozatos középiskolákban csak 37% folytathatja az általános iskolát, míg a román tanulók 57%-ának van lehetősége to-vábbtanulni.

Június 20.az rmDsZ országos Elnöksége fontos politikai és ügyviteli kérdéseket tárgyal meg. mivel a szenátus után a képviselőház is elfogadja az állambiztonsági törvényt, amely az államellenes cselekedetek közé sorolja a szeparatizmust, az ülésről kiadott közleménye figyelmeztet e foga-lommal való visszaélés lehetőségére.

Június 25.a kolozs megyei tanfelügyelőség néhány nappal a középiskolai felvételi vizsgák előtt közzé-teszi a következő évi beiskolázási tervet. Ezek szerint a Báthory István, Brassai sámuel és apá-czai csere János líceumokban, ahol 1990-ben visszaállították a magyar nyelvű oktatást, most újból román osztályok indítását tervezik. az intézkedés tiltakozási hullámot indít el, az iskolák igazgatói és az rmDsZ-szenátorok minden fórumon közbenjárnak az eljárás méltánytalansága ellen. a kolozsvárihoz hasonló gondjaik vannak a nagyváradi magyaroknak is, tekintve, hogy az ady Endre Líceumba ősztől román osztályokat kívánnak telepíteni.

Június 26.Iliescu elnök fogadja az rmDsZ küldöttségét. szóvá teszik az iskolaügyben kilátásba helyezett újabb korlátozásokat, a földrajz, illetve a történelem kötelezően román nyelven való oktatásá-nak kérdését szélsőséges nacionalista erők aggasztó térnyerését, az állambiztonsági törvény tervezetében a szeparatizmus önkényes értelmezésének veszélyét, és azt, hogy a szükségesnél

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

26

kevesebb magyar nyelvű osztályt terveznek indítani. Felvetik, hogy a nagyarányú tanárhiányt csak a Bolyai tudományegyetem visszaállításával lehetne pótolni.

Június 28.az rmDsZ vezetősége, valamint a kolozsvári magyar iskolaigazgatók tiltakoznak azon intézke-dések ellen, amelyek korlátozni szándékoznak a magyar nyelvű oktatást. a magyar egyházak levelet intéznek ez ügyben az államelnökhöz, akivel, és a tanügyminiszterrel, Domokos Géza és Verestóy attila is tárgyal a kolozsvári iskolák ügyében.

Július 1.Genfben megkezdődik az Európai Biztonsági és Együttműködési értekezlet nemzeti kisebb-ségekkel foglalkozó szakértői tanácskozása. románia küldöttségében nem vehetnek részt a kisebbségek képviselői.

Július 2.kolozsváron többezren tüntetnek a Báthory, Brassai és apáczai líceumok udvarán a magyar iskolákért. a polgári szövetség és az antitotalitárius Fórum román képviselői támogatásukról biztosítják a jogos követeléseket.

Július 6.kolozsváron alakuló ülését tartja az rmDsZ küldötteinek országos tanácsa (kot). Felhívást in-téz az Európai Biztonsági és Együttműködési értekezlet genfi kisebbségi konferenciájához, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. ugyancsak felhívással for-dulnak a román kormányhoz és pártokhoz, egy interetnikus problémákat tárgyaló kerekasztal létrehozását szorgalmazva.

Július 11.szovátán alakuló ülését tartja a romániai magyar pedagógusok szövetsége (rmpsZ).

Július 19.Genfben elfogadják az Európai Biztonsági és Együttműködési értekezlet kisebbségi konferen-ciájának záródokumentumát. a zárónyilatkozat szerint valamennyi nemzeti kisebbség számára biztosítani kell a feltételeket saját kultúrája fejlesztéséhez, nemzeti, nyelvi, vallási azonosság-tudatának megőrzéséhez; meg kell teremteni a feltételeket az anyanyelvű oktatáshoz. a do-kumentum elítélte a faji, etnikai, vallási gyűlölködést, az antiszemitizmust és az idegengyűlö-letet. a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének.

Július 31.az amerikai Egyesült államok szenátusa, a képviselőház jóváhagyásával, romániával kapcso-latos határozatot fogad el, amelyben elítéli az antiszemitizmus újjáéledését és az etnikai ki-sebbségek iránti türelmetlenséget, az etnikumközi villongásokat. Felhívja a román kormányt, hogy lépjen föl a gyűlöletet szító szervezetek ellen és biztosítsák a kisebbségi jogokat.


27

Augusztus 7. a nemzeti megmentési Front augusztus 7-én közzétett nyilatkozatában elutasítja az rmDsZ kerekasztal-értekezlet megrendezésére vonatkozó javaslatát.

Augusztus 20.az rmDsZ nyilatkozatban ítéli el az augusztus 18–19-i moszkvai államcsínyt.

Augusztus 28.az rmDsZ közleményben üdvözli moldva függetlenségének augusztus 27-i kikiáltását.

Augusztus 30.a romániai magyar Egyházak Elöljáróinak állandó értekezlete és az rmDsZ országos Elnöksé-ge első közös tanácskozását tartja nagyváradon. megegyeznek a helyhatósági választásokon való együttműködésben. az egyházak ismételten kérik az rmDsZ vezetőségét, lépjen fel ha-tározottan a vallásügyi törvény tárgyalása érdekében. kijelentik, hogy támogatják az rmDsZ román–magyar kerekasztal-javaslatát.

Szeptember 7.a küldöttek országos tanácsának politikai testülete kolozsvári ülésén tiltakozik az igazságügyi szervek „etnikai elfogultsága és nemzetiségi diszkriminációja” ellen. közleményük hangsúlyoz-za, autonóm helyi önkormányzatokra van szükség, biztosítani kell a nemzetiségek számarányá-nak megfelelő képviseletet. szükség van egy nemzetiségi minisztériumra is.

Szeptember 10.a parlament megkezdi az alkotmánytervezet vitáját és jóváhagyja az első szakaszt, amely sze-rint románia nemzetállam. az rmDsZ és a kereszténydemokrata nemzeti parasztpárt (pnŢcD) képviselői (összesen 45-en) ellene szavaznak, 35-en tartózkodnak.

Szeptember 25.mintegy 8 ezer, béremelést követelő Zsil-völgyi bányász érkezik a fővárosba. a miron cozma által vezetett tömeg megtámadja a kormány épületét. a rendőrök összecsapnak a tüntetőkkel, 3 ember meghal, a sebesültek száma közel 600.

Szeptember 26.az előző napi zavargások nyomán petre roman miniszterelnök, kormánya nevében, benyújtja lemondását. a lemondást Iliescu elnök, majd a parlament két háza is elfogadja.

Szeptember 28.az rmDsZ országos Elnöksége rendkívüli értekezletén az esetleges kormányra lépés alap-elveit fogalmazza meg: a pártállam restitúciójának megakadályozása, helyhatósági önkor-mányzatok garantálása, kormánytól független rádió és televízió, a sajtó nemzeti uszításának törvényes megakadályozása, nemzetiségi minimum felállítása, a privatizáció felgyorsítása. megbízza Domokos Gézát, szőcs Gézát, dr. csapó Józsefet és tokay Györgyöt, vegyenek részt az új kormány alakítását célzó tárgyalásokban.

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

28

Október 3.az rmDsZ küldöttsége (Domokos Géza, szőcs Géza, tokay György, csapó I. József) Bukarest-ben theodor stolojannal tárgyal a kormányalakításról. az rmDsZ igényli a nemzetiségi minisz-tériumot és jogot formál a miniszteri tisztségre, ezenkívül a tanügyi, művelődési és igazság-ügyi tárcákban kér egy-egy államtitkárt.

Október 4.Hivatalosan bejegyzik az Erdélyi kárpát Egyesületet (EkE). Először 1891. május 12-én alakult meg, majd második alkalommal 1929-ben, az impériumváltozás után.

Október 5.aradon ülést tart a küldöttek országos tanácsa. nagy vita folyik a kormányban való részvétel esetén igénylendő tisztségek betöltése körül. Elhatározzák a rendkívüli kongresszus összehí-vását decemberig. állásfoglalás születik az önrendelkezési jogról és a területi autonómia igé-nyéről.

Október 6.aradon mintegy tízezren vesznek részt a szabadságharc vértanúiról megemlékező gyűlésen.

Október 9.a kormányalakítási tárgyalások során a nemzetiségi minisztérium létrehozását stolojan és az ellenzéki pártok képviselői egyaránt elutasítják. a tárgyalások megszakadnak.

Október 14.a parlamentben ismét hevesen támadják a magyar érdekszövetséget, az rmDsZ képviselői és szenátorai közös nyilatkozatban tiltakoztak a támadások ellen, amelyben megfogalmazzák, hogy az rmDsZ csakis parlamentáris eszközökkel, törvényes keretek között tartja elképzelhe-tőnek az autonómiáról való tárgyalást.

Október 17. Egyenes tv- és rádióadás közvetíti a kovászna és Hargita megyéből „elűzött” románok meg-

hallgatásával megbízott parlamenti bizottság jelentését. a jelentés elüldözöttnek tünteti fel azokat a tanárokat, akik kényszerkihelyezésük után hazatértek szülőföldjükre.

az rmDsZ képviselői és szenátorai kivonulnak a parlament együttes üléséről, mert a jelentés az egész magyar nemzeti kisebbség kollektív bűnösségét fogalmazza meg. (később a Har–kov-jelentés néven emlegetik.)

Október 21. a csíkszéki rmDsZ állásfoglalásban tiltakozik a Har–kov-jelentés ellen. az rmDsZ országos Elnöksége fontolgatja a parlamentben való maradás időszerűségét.

Október 22. csiha tamás és takács csaba különvéleményt fogalmaz meg a Har–kov-jelentéssel kapcso-

latban. a jelentés tendenciózus voltát adatokkal bizonyítják. a háromszéki rmDsZ állásfoglalásban tiltakozik a Har–kov-jelentés ellen.


29

Október 28. a parlament két háza folytatja a Har–kov-jelentés vitáját. az rmDsZ továbbra is adatokkal cáfol-ja a jelentés állításait, a román szenátorok és képviselők, csakúgy, mint a korábbi vitanapokon, indulattal és gyűlölettel válaszolnak.

November 6. sajtóértekezletet tart az rmDsZ vezetősége a Hargita és kovászna megyékből „elűzött” ro-

mánokról szóló parlamenti jelentés vitája kapcsán. az rmDsZ-frakciói közleményben hívják fel a figyelmet a jelentés torzításaira.

November 8. Budapesten antall József miniszterelnök fogadja az rmDsZ Elnökségének héttagú küldöttsé-gét; megtörténik a hivatalos kapcsolatfelvétel az rmDsZ és a magyar politikai élet vezető erői között.

November 12.a parlament leszavazza, hogy az ország alkotmányában rögzítsék a kisebbségek arra vonatko-zó jogát, hogy anyanyelvüket a helyi közigazgatásban is használhassák. az rmDsZ képviselőit megakadályozzák beszédük elmondásában.

November 21.theodor solojan kormánya nyilatkozatot fogad el a kisebbségekről, melyben kifejti, hogy elíté-li és visszaveri a nemzeti gyűlöletet és az antiszemitizmust. a kormány őrködni fog a kisebbsé-gek jogai fölött, elősegíti önazonosságuk megőrzését, biztosítja az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, az anyanyelv szabad használatát. ugyanakkor kijelenti, hogy figyelemmel követi, hogy az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek elidegeníthetetlenül elismert és szavatolt jogaik gyakorlása ne vezessen a kisebbségeknek a lakosság többi részétől való elszi-getelődéséhez.

November 23. tizenhét hónapi munka után az alkotmányozó Gyűlés megszavazza az alkotmányt. az rmDsZ szenátorai és képviselői az alkotmány ellen szavaznak, mert – többek között – nem értenek egyet azzal, hogy románia egységes nemzetállam.

November 24.az rmDsZ Elnöksége soros üléséről kiadott közleménye elítéli az rmDsZ-t és tiszteletbeli el-nökét ért sorozatos támadásokat. kifejezi egyetértését az rmDsZ parlamenti csoportjának az alkotmány megszavazásával kapcsolatos állásfoglalásával és döntésével.

November 25.kolozsváron az rmDsZ Elnöksége tagjai rész vesznek a holokausztban elpusztult zsidók emlé-kének szentelt gyászszertartáson a helyi zsinagógában, valamint az rmDsZ kezdeményezésé-re a szent mihály-templomban összehívott ökumenikus istentiszteleten.

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

30

November 26.az rmDsZ parlamenti csoportja nyilvánosságra hozza álláspontját a Har–kov-jelentésről. kérik, hogy a parlament ne fogadja el a jelentést, hozzanak létre pártatlan külföldi bizottságot, vizs-gálják felül az 1990. márciusi eseményekkel kapcsolatos ítéleteket.

December 4.az rmDsZ felhívja tagjait: „polgári kötelezettségeinek eleget téve, tanulmányozza románia alaptörvényét, vegyen részt a népszavazáson és saját belátása és lelkiismerete szerint szavaz-zon”.

December 11.Domokos Géza Iliescu elnökkel folytatott megbeszélése után kijelenti: „nem fogadhatjuk el az inkorrekt és nem lojális jelzőket”, mellyel a magyar lakosságot és az rmDsZ-t a szavazás során tanúsított egység kapcsán illették.

December 12.király károlyt megfosztják szenátori mandátumától, mert nem vett részt az alkotmány parla-menti megszavazásán és megírta az Európa tanácsnak a román alkotmányozási vita esemé-nyeit.

December 27.az rmDsZ országos Elnöksége nyílt levélben fordul a központi népszámlálási Bizottsághoz. Felhívja a figyelmet, hogy nem létezik sem székely nyelv, sem székely nemzetiség, ezért kéri ezeknek a jegyzékből való törlését.

December 30.a romániai magyar egyházak elöljárói és az rmDsZ átfogó tanulmányt készítenek a kultusz-, valamint a tanügyi törvénytervezetnek a kisebbségekre vonatkozó szakaszait illetően, és át-nyújtják azt a parlament állandó Bizottságainak.


31

1992

Január 7–14. népszámlálás. az adatfelvétel és -feldolgozás hitelességét az rmDsZ január 11–12-i marosvá-sárhelyi tanácskozásáról kiadott közleményében kétségbe vonja. külön népszámlálást szorgal-maz az egyházakkal együttműködve, a romániai magyarok összeírására. Emlékeztet, hogy az új közigazgatási hatóságok jelentősen befolyásolják a helyi közösségek életét és kéri szavazóit, hiánytalanul vegyenek részt a szavazáson.

Január 16.az rmDsZ Elnöksége nyilatkozatban síkraszáll Horvátország és szlovénia önrendelkezési jogá-nak és függetlenségének tiszteletben tartásáért.

Január 17.a romániai magyar Egyházak Elöljáróinak állandó értekezlete az rmDsZ részvételével kolozs-váron a vallás- és tanügyi törvénytervezetet vitatja meg. memorandumot fogalmazna meg, amelyet Domokos Géza átad a miniszterelnöknek. az egyházak körlevélben kérik fel a magyar közösséget: önazonosságuk megőrzése érdekében tegyenek eleget állampolgári kötelezettsé-geiknek az elkövetkező választásokon.

Január 23.a marosvásárhelyi bíróság törli a választási listáról király Istvánt, az rmDsZ polgármesterje-löltjét. a képtelen vád: „1990. márc. 20-án sztrájkot szervezett a kenyérgyárban, hogy a román lakosok ne jussanak kenyérhez”.

Január 27.Budapesten megkezdődik a román–magyar alapszerződés szövegezésével kapcsolatos szak-értői szintű megbeszélés.

Február 1.az rmDsZ országos Elnöksége nyilatkozatban ítéli el, hogy a helyhatósági választási kam-pányban az ország számos településén magyarellenes és antidemokratikus jogi eljárásokkal próbálták meg csökkenteni az ellenzék esélyeit. koholt vádak alapján több helyen bírósági határozattal törölték az rmDsZ jelöltjeit. a nyilatkozat megállapítja: az általános demokrati-kus jogok érvényesítése nem biztosítható csupán parlamenti jelenléttel. az rmDsZ felhívja a magyar lakosságot, hogy ne válaszoljon a provokációkra, tartózkodjon az indulatos megnyil-vánulásoktól.

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

32

Február 9. a helyhatósági választások első fordulójának eredményeként az rmDsZ-nek 117 polgármeste-re, 2616 helyi és 121 megyei tanácsosa lesz.

Február 12. a parlament tudomásul veszi a Har–kov-bizottság által készített jelentést. az rmDsZ parlamen-ti csoportja tiltakozik a kollektív vádemelés, valamint a diszkrimináció ellen, hogy a forradalmi események vizsgálatát ezúttal a többségében magyarlakta megyékre korlátozzák, és többségi határozattal megakadályozzák az rmDsZ ellenvéleményének a parlament elé terjesztését.

Február 14.marosvásárhelyen (a román nemzeti Egységpárt vezetésével) heves támadássorozatot indíta-nak pokorny László megválasztott független, az rmDsZ által támogatott polgármester ellen, aki ennek nyomán lemond.

Február 21. a helyhatósági választások második fordulójának kampánycsendjében a külügyminisztérium il-letékese a közszolgálati tévében magyarellenes nyilatkozatokat tesz. a választás kimenetelének durva befolyásolását nem követi törvényes intézkedés.

Február 23. a helyhatósági választások második fordulója. az rmDsZ polgármestereinek száma 131-re nő. kolozsváron a román nemzeti Egységpárt (punr) polgármesterjelöltje, Gheorghe Funar kapja a legtöbb szavazatot.

Február 24. romulus Vulpescu szenátor a parlamentben internáló táborok létrehozását sürgeti magyarok számára.

Február 28.az rmDsZ Elnöksége soros üléséről kiadott nyilatkozatban figyelmeztet, hogy a választások formális szabályossága ellenére a demokratikus ellenzék esélyeit romboló választási propa-ganda kapott hangot.

Február 28–29.az rmDsZ küldöttei országos tanácsának nagyváradi ülése. többek között elhatározzák a rendkívüli kongresszus megtartását májusban, Brassóban. kinevezik a programot és az alap-szabályzatot megfogalmazó bizottságokat.

Március 10.csíkszeredában az rmDsZ szervezésében közel 20 000 személy tüntet az anyanyelvi okta-tásért. a tüntetők négypontos beadványát (1. az oktatási rendszer legyen demokratikus; 2. minden tantárgyat lehessen anyanyelven tanulni; 3. a nemzeti történelem legyen önál-ló tantárgy a kisebbségek számára; 4. állítsák vissza az egyházi iskolákat) másnap átadják a tanügyminisztérium képviselőinek.


33

Március 11.székelyudvarhelyen a csíkszeredaihoz hasonló célú tüntetést szerveznek.

Március 15. Incidensek nélkül, de jobbára „házon belül”, templomaiban emlékezik a romániai magyarság az 1848–1849-es forradalomra és szabadságharcra. a magyar nemzeti ünnephez kapcsolva a román politikum és sajtó nagyrésze irredentizmussal, revizionizmussal vádolja a résztvevőket.

Március 18.az rmDsZ országos Elnöksége Bukarestben tartott üléséről kiadott nyilatkozata megfogal-mazza, hogy a Demokrata konvencióval (cD) való együttműködést illetően az rmDsZ határo-zott szándéka a demokratikus ellenzékkel közösen fellépni a jogállam megteremtéséért.

Március 19.névtelen feljelentés alapján a rendőrség házkutatást tart több kolozs megyei helységben a helyi rmDsZ-elnök, valamint a református lelkészek lakásán és a templomokban. az rmDsZ Elnöksége, valamint az Erdélyi református püspökség írásban tiltakozik a rendőrakciók ellen.

Március 21.kolozsváron megalakul a szabadelvű kör. Vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. szükségesnek tartja a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását, valamint a kollektív jogokat.

Március 25.adrian năstase felszólal Helsinkiben. Ellenzi azt a javaslatot, hogy a kisebbségi problémák ke-zelésénél javítani kellene az Európai Biztonsági és Együttműködési értekezlet mechanizmusát. kétségbe vonja, hogy a kisebbségi kérdés megoldása az európai biztonság része lenne.

Március 26. Funar polgármester felszólítja a kolozsvári magyar líceumokat és a református lelkészi hivatalt, 48 órán belül távolítsák el a magyar névtáblákat.

Április 10.az rmDsZ Elnöksége meghallgatja a küldöttek országos tanácsa nagyváradi ülésén megbí-zott platformbizottság jelentését. a kiadott nyilatkozat szerint a bejelentett platformok meg-egyeznek az rmDsZ céljaival, az általuk képviselt sokszínűség erősítheti és nem gyengíti a szö-vetséget.

Április 11. a nemzeti Liberális párt kilép a Demokratikus konvencióból, mert elfogadhatatlannak tartja

az rmDsZ törekvéseit. az rmDsZ kolozs megyei elnöksége tiltakozik az újabb polgármesteri határozat ellen, amely

szerint bármilyen közlemény, hirdetmény, beleértve a színház- és operaplakátokat is, kizárólag román nyelvű lehet.

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

34

Április 16. Ion Iliescu államelnök látogatása kovászna megyében. a Vatra românească és a román nem-zeti Egységpárt (punr) képviselői a kétnyelvű feliratok eltávolítását, az rmDsZ betiltását köve-telik, bérpótlékot kérnek a román hivatalnokoknak.

Április 24. a kolozsvári polgármester betiltja azt a tanácskozást, amelyet a helységek önkormány-zatáról tartana többek között a magyarországi FIDEsZ, a kolozsvári maDIsZ, a holland Dettmeijerstichting alapítvány és az rmDsZ szabadelvű köre.

Április 25.az rmDsZ országos Elnöksége marosvásárhelyen ülésezik. a Demokratikus konvencióval való további együttműködésről, elnökjelöltjének támogatásáról döntenek.

Május 1.a küldöttek országos tanácsának ülése székelyudvarhelyen többek között elhatározza, hogy a rendkívüli kongresszust csak a parlamenti választások után tartja meg. tiltakozik a helyható-sági választások után hatalomra került nacionalista erők törvény- és alkotmányellenes intéz-kedései ellen: marosvásárhelyen és szatmárnémetiben megakadályozzák a városi, ill. megyei tanács megalakulását, kolozsváron Funar polgármester a rendezvények előzetes engedélye-zését vezette be.

Május 5.Domokos Géza – bukaresti sajtóértekezletén – bejelenti, hogy nem jelöli magát a szövetségi elnöki tisztségbe és parlamenti mandátumért sem indul, hanem korábbi döntésének megfe-lelően befejezi politikai tevékenységét. Visszavonulásának egészségügyi és politikai okai van-nak. mivel 1984-ig az rkp kB póttagja volt, visszavonulásával hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az rmDsZ ettől a tehertől megszabaduljon.

Május 8. csíkszereda főterén nagyszabású ökumenikus istentiszteletet és román–magyar megbékélési nagygyűlést tartanak.

Május 10.adrian năstase külügyminiszter elutasítja szőcs Géza április 13-án keltezett levelében tett ja-vaslatát, kijelentve, hogy a romániai magyarság problémái nem képezhetik román–magyar megbeszélések tárgyát, a magyar kisebbség jogai körét kizárólag románia szabályozhatja.

Május 11. a legfelsőbb bíróság érvényteleníti a marosvásárhelyi bíróság április 6-i és 22-i magyarellenes döntését, így új polgármester-választást írnak ki, amelyen az rmDsZ is indíthat jelöltet.

Május 14. mircea Ionescu Quintus igazságügy-miniszter Eckstein-kovács péter kolozsvári városi taná-csosnak küldött válaszában leszögezi: a cégtáblák elsősorban román, de más nyelvűek is lehet-nek. Gheorghe Funar intézkedései tehát törvényellenesek.


35

Május 21.a magyar országgyűlés meghívására az rmDsZ parlamenti frakciójának négytagú küldöttsége Budapestre utazik, ahol a hosszú távú együttműködés feltételeiről tárgyal.

Május 23. nagybánya román nemzeti Egységpárti (punr) polgármestere ugyancsak a rendezvények bejelentésének kötelezettségére és csak román nyelvű plakátok engedélyezésére vonatkozó rendeletet hoz.

Május 24.a pokorny László lemondatása miatt kiírt polgármester-választás marosvásárhelyen. nagy Győző, a tulipán jelével induló jelölt, a szavazatok 56,89 százalékát kapja meg.

Június 4. az rmDsZ országos Elnöksége felszólítja a tagságot, hogy június 11-én szervezzenek tünteté-seket vagy nagygyűléseket a tanügyi törvénytervezet ellen. az rmDsZ a tanügyi törvényter-vezettel kapcsolatban leszögezte, hogy az fenn akar tartani egy erősen központosított, merev oktatási rendszert, melynek nem egy előírása antidemokratikus és ellentmond a nemzetközi előírásoknak, semmibe veszi a kisebbségi oktatás hagyományait; előírja, hogy a közép- és fel-sőfokú szakoktatás (egészségügyi, műszaki, mezőgazdasági, jogi, közgazdasági) csak az állam nyelvén lehetséges; az egyházi iskolák létét leszűkíti az egyházi személyzet felkészítésére.

Június 10. minden magyar eredetű emlékművet meg kell semmisíteni – jelenti ki Gheorghe Funar kolozs-vári polgármester.

Június 11. az rmDsZ országos megmozdulása az anyanyelvű oktatáshoz való jog biztosításáért.

Június 13.az rmDsZ Elnökség nyilatkozatot ad ki a 11-i tiltakozási akcióról. megelégedéssel nyugtázza a román demokratikus erők szolidaritását.

Június 22.Ion Iliescu elnök fogadja az rmDsZ kolozsvári küldöttségét. tagjai közlik: kolozsváron a pol-gármester sorozatos magyarellenes intézkedései miatt pattanásig feszült a helyzet. az elnök kifejti, hogy nincs hatalma a helyhatóság fölött, veszélyesnek tartja a szélsőségességek elural-kodását. Ide sorolja szőcs Géza és tőkés László bizonyos nyilatkozatait.

Június 26.miután hazai és legmagasabb országos fórumokon nem orvosolják a kolozsvári feszültségeket, az rmDsZ országos Elnöksége és helyi szervezete felhívással fordul az Európa tanács parla-menti közgyűléséhez.

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

36

Július 2. az Európa tanács háromtagú bizottságot nevez ki a romániai emberi jogi problémák tanulmá-nyozására. Vezetője Friedrich könig jogász, osztrák parlamenti képviselő.

Július 4–5. Hargitafürdőn bővített elnökségi ülésen bizottságot hoznak létre az autonómiaelvek kidol-

gozására. Elhatározzák: az rmDsZ saját jelölteket állít a választáson, támogatja a Dk elnökje-löltjét. Felkérik az Erdélyi magyar közművelődési Egyesületet, hogy kérje felvételét a magyarok Világszövetségébe.

az rmDsZ Elnökség nyilatkozata szolidaritását fejezi ki a Vajdasági magyarok Demokratikus közösségével és annak programjával.

Július 11.az rmDsZ a kisebbségiek parlamenti csoportjával közös nyilatkozatban tiltakozik amiatt, hogy nincs nemzetiségi tagja az országos audiovizuális tanácsnak.

Július 23. tiltakozó nagygyűlések sepsiszentgyörgyön és csíkszeredában a magyar prefektusok indoko-latlan leváltása miatt.

Július 25.az rmDsZ Elnökség Brassóban ülésezik. nyilatkozatában a prefektusok leváltását politikai pro-vokációnak, diszkriminatív intézkedésnek tekinti, melynek egyetlen magyarázata nemzetiségük.

Július 28. megérkezik az Európai Demokratikus unió tényfeltáró bizottsága. Egyik észrevételük szerint a kormánypárt és szövetségesei korlátlan teret kapnak a rádióban, a tévében, és így nincs válasz-tási esélyegyenlőség.

Augusztus 1.nyilvánosságra hozzák, hogy a kolozsvári állami magyar színház és opera vezetősége, az rmDsZ jogsegélyletével, megtámadta Gheorghe Funar rendelkezését, amely megtiltotta a magyar nyelvű plakátok kihelyezését.

Augusztus 5. a kormány döntése értelmében a két, zömében magyarok lakta megyébe kompromisszum-ként egy-egy román és magyar prefektust neveznek ki.

Augusztus 13. az amerikai képviselőház 63 tagja írja alá az Iliescu elnöknek címzett levelet, amelyben felso-rolják a magyar kisebbség jogsérelmeit. Egyben kérik a román kormányt, határolja el magát a szélsőséges szervezetektől és az antiszemita kiadványoktól.


37

Szeptember 1. magyarellenes tüntetés marosvásárhelyen. a Vatra és a román nemzeti Egységpárt (punr) szónokai arra buzdítják a hallgatóságot, követelje az rmDsZ-vezetők felelősségre vonását és elítélését.

Szeptember 4.Leváltják Horváth andort, az egyetlen magyar nemzetiségű államtitkárt, azzal, hogy a művelő-dési minisztériumban megszüntetik tisztségét.

Szeptember 12. a 18 pártot (köztük az rmDsZ-t is) tömörítő Demokratikus konvenció (cD) választási nagygyű-lést tart kolozsváron, ahol a cD államelnökjelöltjeként induló Emil constantinescu kiáltványt olvas fel. a kiáltvány kimondja, hogy garantálják a nemzetiségi jogokat és az anyanyelv szabad használatát.

Szeptember 27. parlamenti és elnökválasztás. az rmDsZ-nek 12 szenátort és 27 képviselőt sikerül bejuttatni a román parlamentbe. az elnökválasztáson Ion Iliescu vezet.

Október 6.aradon a 13 vértanúra emlékeznek. az ünnepségek különösebb incidensek nélkül zajlanak (noha két nappal korábban ismeretlen tettesek összesározták az emlékművet). kodolányi Gyu-la magyar államtitkárt figyelmeztetik a határon, hogy az elnökválasztás idején a román nép érzékenységét sérti az aradi megemlékezés, ezért kodolányi az emlékműnél csak koszorúz, beszédét az rmDsZ-székházban mondja el.

Október 9.a román külügyminisztérium körlevele megtiltja az Erdély szó használatát hivatalos iratokban, az ilyen tartalmú levelek fogadását és azt is, hogy a kormány helyi szervei a külügyminisztéri-um előzetes engedélye nélkül külföldieket fogadjanak.

Október 11.az elnökválasztás második fordulójában Iliescu és constantinescu mérkőzik meg; 73,2%-os részvétel mellett Iliescu nyer, 61,43-38,57% arányban. constantinescu a 42 választási körzetből 10-ben győz, ezek mind erdélyi megyék. Iliescu megválasztása szentesíti a parlamenti választá-sok nyomán körvonalazódott balratolódást, remény kelt a szélsőséges pártokban.

Október 19.Horn Gyula, a magyar szocialista párt elnöke látogatást tesz marosvásárhelyen, találkozik az rmDsZ megyei vezetőivel. a prefektus, az új rendelkezésre hivatkozva, nem fogadja.

Október 23–25.a küldöttek országos tanácsának összejövetele kolozsváron. Elfogadják a kolozsvári nyilat-kozatot a nemzeti kérdésről. a román parlament magyar tagjainak fogadalmat tesznek, amely tartalmazza az önrendelkezésért folytatott harcot. Döntenek a politikai Egyeztető kerekasztal

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

38

létrehozásáról egy politikai minimálkonszenzus kialakítására. Elhatározzák, hogy az rmDsZ III. kongresszusát Brassóban tartják 1993. január 15–16-án.

November 4. Iliescu elnök bejelenti, hogy nicolae Văcăroiut nevezi ki miniszterelnöknek, aki az rmDsZ ja-vaslatát a kisebbségügyi minisztérium létrehozásáról alkotmányellenesnek minősíti, és nem hozza létre az egyházak által szorgalmazott vallásügyi minisztériumot se.

November 9.az rmDsZ Elnöksége közleményben tiltakozik Iliescu elnöknek beiktatása alkalmából mon-dott beszédéért, ugyanis az elnök elferdíti az rmDsZ belső önrendelkezésre vonatkozó elkép-zeléseit, megbélyegző támadást intéz a szövetség ellen.

November 29.tom Lantos, az Egyesült államok képviselőházának magyar származású tagja nyilatkozik romá-niai látogatásáról. Elmondja, hogy tárgyalt a külügyminiszterrel és az rmDsZ vezetőivel. Hang-súlyozza, hogy elengedhetetlen a kulturális autonómia megadása a magyar kisebbségnek és a Bolyai tudományegyetem visszaállítása. mielőbb meg kellene nyitni a kolozsvári magyar kon-zulátust és szabadon engedni az ártatlanul bebörtönzött magyarokat.

November 30.kolozsvárott újabb feszültséget provokál Gheorghe Funar, azzal, hogy a mátyás-szobor talap-zatára fölszereltet egy Iorga-idézettel ellátott bronztáblát, amely a király román eredetét hiva-tott igazolni. Domokos Géza az rmDsZ Elnöksége nevében levélben fordul az ország elnöké-hez, kéri, állítsa le kolozsváron a mátyás-szobor körül történő törvénytelenségeket.

December 1. románia nemzeti ünnepén, nagy rendőri felügyelet mellett, hivatalosan fölavatják a mátyás-szoborra tett táblát. az rmDsZ tiltakozásként távol marad minden aznapi megnyilvánulástól. román értelmiségiek is magyarellenes provokációnak tartják, hogy hozzányúltak Fadrusz Já-nos művéhez. másnap a város mintegy 300 magyar lakosa körmenettel és gyászszertartási énekekkel tiltakozik.

December 6. kolozsváron a szent mihály-templomban a város magyar lakossága ökumenikus istentisztele-ten tiltakozik a mátyás-szobor meggyalázása ellen. az istentisztelet után a több ezres tömeg néma csendben megkerüli a templomot. a menethez több ellenzéki román értelmiségi is csat-lakozik. csak szórványos hangoskodók igyekeznek megzavarni az eseményt.

December 22. az országos műemlékvédő Bizottság határozatban tiltja meg a kolozsvár főterén található em-lékművek és azok környezetének módosítását, elrendeli a mátyás-szobor eredeti állapotának visszaállítását. az intézkedést nem támasztja alá politikai akarat, ezért hatástalan marad.


39

1993

Január 15–17.az rmDsZ III. kongresszusa Brassóban. az elfogadott program alaptétele a belső önrendel-kezés, a helyi és regionális önigazgatás, a személyi és kulturális autonómia. az rmDsZ elnö-kének elsöprő többséggel markó Bélát, tiszteletbeli elnökének közfelkiáltással tőkés Lászlót választják meg. az rmDsZ elkötelezi magát az 1989-ben elindult rendszerváltozás mellett, a Demokratikus konvencióval követeli a temesvári nyilatkozat nyolcadik pontja érvényesülését, kezdeményezi egy gazdasági tanács létrehozását, a legnagyobb kedvezmény megadását. a kongresszus kifejezi az iránti igényét, hogy az rmDsZ részt vehessen a román–magyar állam-közi szerződés előkészítésében; javasolja, hogy románia írja alá a regionális és kisebbségi nyelvek Európai chartáját.

Január 23.az rmDsZ kolozs megyei parlamenti képviselői, vezetőségi tagjai, a városi tanácsosok tiltako-zó rendezvényt tartanak kolozsvár főterének újabb megcsúfolása, az óriási zászlótartó oszlo-pok felállítása ellen.

Február 1. a közszolgálati televízió főosztályvezetője írásban utasítja a nemzetiségi adásokat, hogy mű-

soraikban kizárólag kultúrával és hagyományőrzéssel foglalkozzanak. az Európa tanács parlamenti közgyűlése elfogadja a kisebbségek jogaira vonatkozó (ajánlás

jellegű) 1201. sz. dokumentumot, amely kimondja: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása; a kisebbségnek joga van (szóban és írásban) szabadon használni anya-nyelvét a magánéletben és nyilvánosan, továbbá a közigazgatásban, az igazságügyi szervek előtt; joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni; joga van anyanyelvű oktatásban részesülni megfelelő számban létesített oktatási intézmé-nyekben; joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező köz-igazgatáshoz.

Február 2.Frunda György szenátor dokumentumot ad át az Európa tanács titkárságának, amely az rmDsZ álláspontját tartalmazza a romániai kisebbségi helyzetről: mivel a jelenlegi törvények csak hézagosan biztosítják a nemzetiségi jogokat, szükség van arra, hogy kisebbségi törvény biztosítsa a szabad nyelvhasználatot, a személyi és kulturális autonómiát.

HÚSZÉVES AZ RMDSZ

40

Február 19–20.Gyergyószentmiklóson megalakul a szövetségi képviselők tanácsa. a 134 tagú testület (a kongresszus által megválasztott 22 szövetségi küldött, az rmDsZ 39 parlamenti szenátora és képviselője, az rmDsZ megyei és területi vezetői, a platformok reprezentánsai, pártok és társ-szervezetek képviselői) megválasztja saját állandó Bizottságát (elnök csiha tamás), valamint az rmDsZ ügyvezető elnökét takács csaba személyében.

Február 23. Iliescu ingerülten bírálja a magyarország által kezdeményezett kárpáti Eurorégió gondolatát. tőkés László Washingtonban a romániai visszarendeződésről tart előadást, amelyben a ro-

mániában folyó bizonyos fajta etnikai tisztogatásról beszél.

Február 26.az rmDsZ és az anyaország kapcsolatainak intézményesítésére irányuló folyamat részeként markó Béla, tőkés László és takács csaba Budapesten tárgyal Göncz árpád köztársasági elnök-kel, szabad György országgyűlési elnökkel és antall József miniszterelnökkel.

Március 1. a parlament mindkét házában elítélik az rmDsZ tiszteletbeli elnökének kijelentését az etnikai tisztogatásról.

Március 2.a nemzetközi szintre is eljuttatott tiltakozások hatására Gheorghe Funar kolozsvári polgármes-ter leveteti a mátyás szoborra kitett 4 román zászlót; a bronztábla és az óriási zászlótartók ma-radtak.

Március 7.a nagy-románia párt (prm) kongresszusa az rmDsZ betiltását és tőkés Lászlónak az országból való kiutasítását követeli.

Március 9.az rmDsZ vezető politikusai Bukarestben az Európa tanács megfigyelőjével, Friedrich königgel tárgyalnak. Elmondják, hogy a kisebbségeket illető kérdésekben alig történt előrelépés: nin-csenek a kisebbségek jogait biztosító jogi keretek, nem született meg a nemzetiségi törvény; továbbra is rendezetlen a kétnyelvű feliratok és a Bolyai Egyetem ügye.

Március 15.megemlékező ünnepségek Erdély-szerte az 1848–1849-es magyar forradalomról és szabad-ságharcról.

Március 25. román prefektusokat neveznek ki kovászna és Hargita megye élére. a megye magyar többsé-gű lakosai felháborodással fogadják a hírt.


41

Március 26–27.a szövetségi képviselők tanácsa ülése nagyváradon kinevezi az ügyvezető alelnököket. állás-foglalást ad ki a romániai magyarsággal szembeni diszkriminációs politika folytatásáról. Ha-tározat születik arról, hogy az rmDsZ kérje felvételét az Európai Demokrata unióba. az sZkt állást foglal a Hargita és kovászna megyei prefektusok kinevezésének ügyében.

Március 29.a kovászna és Hargita megyei területi rmDsZ-szervezetek, helyi önkormányzati és parlamen-ti rmDsZ-képviselők nyilatkozatot juttatnak el az ország elnökéhez, nemzetközi emberi jogi szervezeteknek. Ebben diszkriminációnak minősítik a két magyar többségű megye élére a ro-mán prefektusok kinevezését.

Március 30. Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár bejelenti a romániai nemzeti kisebbségi tanács létrehozá-sát. Előzetesen nem konzultáltak erről az rmDsZ-szel, sem az összetételre, sem a hatáskörre vonatkozóan.

Április 1–2. Előbb Hargita, majd kovászna megyében is tüntetések kezdődnek a román nemzetiségű pre-fektusok kinevezése ellen.

Április 6.sikerrel jár az rmDsZ parlamenti csoportjának kezdeményezése: a román kormány az egyhá-zak naptárainak figyelembevételével munkaszüneti nappá nyilvánítja húsvét másodnapját, így ki-ki vallása szerint ünnepelhet. a Határozatot az rmDsZ megyei szervezeteinek útján a hazai magyar sajtóorgánumok is megkapják, közlés végett.

Április 7. az rmDsZ vezetői találkoznak theodor meleşcanu külügyminiszterrel. megegyeznek, hogy a

magyar kisebbséget érintő kérdésekben a konzultáció folytatódik. Bukarestben a szövetség vezetői találkoznak az Európai kereszténydemokrata unió küldött-

ségével.

Április 8.az rmDsZ parlamenti csoportja nyilatkozatban állapítja meg, hogy a magyarokat sorra eltávo-lítják a vezető tisztségekből, etnikai diszkrimináció tapasztalható mind alkalmazáskor, mind az elbocsátások során. a létbizonytalanság köve

Documents

r.rmdsz.ro · HÚSZÉVES AZ RMDSZ Eseménynaptár Dokumentumok Felelős szerkesztő: SZEpESSy LáSZLó Összeállította: BARtunEk IStVán Borítóterv: kÖncZEy ELEMÉR Műszaki