É R T E K E Z É S E K .

A B H A N D L U N G E K

Orv.-Term.-Tud. Egy. XXIX (üj f. XX.) 1

Tisztelt közgyüles!

A välasztmäny megbizäsäböl jelentem meg itt Önök elött, bogy a mult ev öta körünkböl örökre tävozott köt kartärsröl omlökbeszödet mondjak. Szep de nehöz feladat ez, inert aligha hiszem, bogy gyenge szavaimmal köpes leszek tolmäcsolni mind azt, mit szivem erez, ha Dr. Kanka Käroly erdemdüs clnökünkre s Dr. Koväts György felejthetetlen häznagyunkra visszagondolok.

Mindkettö volt mesterem, majd pedig jö barätom ; ezen viszonyböl szärmazö hälaörzös vezerelt engem, midön välaszt- mänyunk megtisztelö felszölitäsänak engedtem.

Dr. Kanka Käroly szül. 1817-ben szab. kir. Modor väro- säban; apja Kanka Daniel az ottani evang. gymnazium rectora volt, de rövid idövel fia szület^se utän mint az akkori evang. theologiai akademia tanära Böcsbe került s igy fia ott vegezte elemi iskolait; gymnaziumi tanulmänyait azonban Selmecbänyän. 1835-ben visszakerült szülöi häzäba Becsbe, hol eieinte a bölcsöszet majd pedig 37 öta az orvosi facultas hallgatöja volt. 1842 julius hö 12-6n orvosdoctorrä, 1843. maj. 1-en sebeszdoctorra 6s 1844. aug. 7-6n szem6szmesterr6 avattäk.

A szemeszet mär mint orvos növendäk kedvenc szakmäja volt: „Instrumenta scholae ophthalmiatricae Vindobonensis“ cimü orvostudori disertatiöja bizonyitja ezt leginkäbb. 1842-ben märRözäs Antalbecsi hires szemesztanärassistense volt, hol Arlttal a b6csi egyetem egyik käsöbbi csillagäval együtt müködött.

Orvostudori disertatiöja kibövitve 1842-ben jelent meg mint elsö önällö irodalmi munkäja: „Beschreibung der für sämmtliche Augenoperationen nothwendigen Instrumente mit besonderer Bücksicht auf die an der Wiener Augenklinik ge­bräuchlichen.“

1848-ban, midö'n a szabadsäg eszmöje ujra született, midö'n Lehel kürtje a külföldön tartozkodö honfitärsakat mind haza- Jiitta; Kanka barätunk is elhagyta becsi älläsät s eieinte Görgey

l*

4 Dr. Mergl ÖJön.

csapatánál, majd pedig Szegeden a katonai kórházban szolgáUa hazáját. Kiváló tehetségét hamar felismerték s igy tortént, hogy már ràkôvetkezo évben 1849-ben a honvédelmi bizottság törzs- orvossá kinevezte. — Világos után szüleihez tért vissza Bécsbe, onnan Kalocsára költözködött, honnan a császári kormánybiztos Budapesten 1850. évi április hó 16-án kelt 5804. sz. határozata alapján, mint i d e i g l e n e s o r s z á g o s s z e m ész ugyanaz év április hó 27-én Nagyváradra került.

1852. évi április hó 26-án Dr. Keménynek, a második országos szemésznek elóléptetése folytán ennek fizetési oszlá- lyába került 300 frt fizetéssel.

Mint ilyen bejárta Gsongrád, Arad, Marmaros, Zemplén,. Abaujtorna, Gömör, Hont, Nyitra, Trencsén és 1854 óta Pozsony megyéket, ideigl. kórházakban gyógyítva és ápolva az akkor még ugyancsak elhagyott szegény szembetegeket; ha végignézem az ezen idókból származó okmányait, m i n d e g y i k b ö l v i s s z a t ü k r o z ó d i k e l ó l j á r ó i n a k e l i s m e r é s e , m a j d n e m m i n d e g y i k e f e l j e b b v a l ó j á n a k ó ' s z i n t e k ë s z ô n e t é v e l v é g z ó d i k .

Vándor életének fordnlópontja 1856. április hó 26. a mely napon a es. kir. belügyminister 2357. sz. rendeletével egy Pozsonyban felállitandó es. kir. szemkórház vezetésével meg- bizatott. Ez e n i d ó t o l f o g v a K a n k a K á r o l y m á r á l l a n d ó a n P o z s o n y b a n l a k o t t , itt dolgozott itt áldo- zott s z ü n t e l e n ü l f. é v i j a n u á r hó 26-án b e k ö v e t - k e z e t t h a l á l á i g .

A es. k. szemkórház ideiglenes helyiségét a városi kórház,. jelenleg agghajlék, három szobája képezte; 1864. október elején a már 60 óta felépített, de mindaddig üresen állott országos kórház megnyiltával oda került s mai napig is ugyanazon helyiségekben mint az állami kórház szemészi osztálya létezik-

1864-tol 72-ig Dr. Kanka m i n t o r s z á g o s s z e m é s z ezen osztály onálló vezetóje és réndelo orvosaként szerepel, 1872. évi január hó 19-én Tóth Vilmos m. kir. belügyminister 23957. sz. rendeletével az országos kozkórház szemészi osztá- lyán egy elsódorvosi állomást rendszeresített s ezen állásra. „ h o s s z ú é v i s i k e r e s m ü k o d é s é n e k f i gyel embe* v é t e l é v e l “ Dr. Kanka Károlyt kinevezte.

Közgyül6s. 5

1882-ben Dr. Hollän visszavonuläsa utän ezen körhäz igazgatöja lett 6s mint ilyen; 1892-ben kert nyugdijjaztatäsäig vezette o s z t ä l y a m e l l e t t az int6zet összes ügyeit. De az6rt ekkor, 75 e v e s k o r a b a n , meg nein vonult teljesen vissza a közszolgälatböl, k6rte a ministert, engedje meg, hogy mäsodik otthonävä vält osztälyät megtarthassa. Tekintettel kivälo tulaj- donsägaira es szakkepzetts6g6re, szem elött tartva nagy 6rdemeit a szemeszet ter6n ezen k6rese teljesült s m6g hat 6vig, 1898-ban bekövetkezett vegleges nyugdijjaztatäsäig vezette rendithetetlen kitartässal s sz6p eredmenyekkel kedvenc szemäszi osztälyät, kezelte äpolta szeretett beLegeit, tanitotta s nevelte mäsod- orvosait; de a z 6 r t v i s s z a v o n u l ä s ä v a l m6g nei n l e t t n y u g a l m a , de n e m i s k e r e s t e , d o l g o z o t t ö t o v ä b b is, s z a k m ä j ä n a k 61t m o n d h a t n ä m h a l ä l a n a p j ä i g , meg egy nehäny nappal haläla elött rendelö szo- bäjäban läthattuk a segelyt keresö betegeket!

Ha m6g felemlitem, hogy Kanka Käroly kivälo tudomä- nyos szakk6pzetts6g6nel fogva 1846 öta. mint 29 6ves fiatal ember mär a kir. Orvos egyesület, es 1851 öta a k. k. Gesell­schaft der Ärzte levelezötagja volt, s hogy a kirälyi kegy öt a közeg6szs6gügy teren szerzett erdemeiert 1888-ban kirälyi tanäcsosi cimmel, majd pedig 1892-ben a vaskoronarenddel tüntette ki, azt hiszem, hogy az orvosi 61et6re vonatkozö ada- tokat mind felkaroltam.

Irodalmi müköd6s6t illetöleg eredeti okmänyok hiänyäban legyen szabad, hogy Dr. Pävay föorvos ür monografiäjäböl citäljak. rElsö irodalmi munkäja a Zeitschrift für Natur- und Heilkunde-ban jelent meg. ebben jelentäseket közöl a különfele värmegyäkben kezelt szembetegekröl. Cikkei jelentek meg toväbbä az orvosi hetilapban, a Verhandlungen für Naturkunde folyöiratban, a Magyar orvosok es termäszetvizsgälök munkä- lataiban, a Körhäzi Szemleben, Orvosi Szeml6ben. A szemeszeti müszerekröl mär fenemlitett önällö müv6n kivül irt Az iri- dodesisrö'l, A szemfelszeg alakuläsäröl, A pozsonyi orszägos körhäz leiräsa. Adatok Pozsony värosänak orvosi helyrajzähoz stb. Szerkesztette Pozsonyban a Körhäzi Szemlöt 1865., az Orvosi Szemlöt 1866-ban. Römer Florissal együtt, a magyar orvosok es termeszetvizsgälök XI-ik vändorgyülösenek munkälatait.

Dr. Mergl Odon.

Egyesiiletunk tortdnetevel Kanka Karoly neve elvalaszt- hatatlanul osszefiigg. Felveteielt a megalakulas utan rovid idovel: 1856. november 8-an Dr. Heim es Dr. Stromszky tagtarsak ajanlatara. 1858. dec. 2-an az orvosi szakosztaly jegyzoje, 1869. januar ho 4-en Dr. Mack Ede lemondasa utan egyesiiletunk titkara lett, mint ilyen 1892-ig mukodolt, mikor is Gotti polgar- mester elhalalozasa folylan meguresedett e l n i i k i sz 6 k b e e g y h a n g u l a g m e g v a l a s z t o t t u k ; e z e n t i s z t s e g e t v i s e l t e h a l a l a i g . EgyesiileLiink 6vkonyvei, melyeket 1869-tol 92-ig majdnem 25 even at 6 szerkesztett, mindannyian mulhatatlan okmanyai buzgo onfelaldozo tevMcenysegenek, s mindnyajan tudjuk, hogy mint elnok mily lelkesedessel mily odaadassal, mily tapintattal vezette uleseinket! Felejthetetlen marad utolso fellepte mult 5vi jubilaris kozgyul6siink6n. A t e s t i l e g t o r o d 6 t t 90 eves a g g a s t y a n i f j u n a l is r i t k a n talal - h a t o l e l k e s e d e s s e l s z e r k e s z t e t t e l n i i k i meg- n y i t o j a t o l y h a n g o n a d t a eld, me ly m i n t h a b i z o n y i t a n i a k a r t a, h o g y d r e g t e s t b e n i f j u l d l e k u r a l k o d i k . Igenis ifju lelekvolt az mely sugalmazta szavait, az az ifju lelkesedes, mely vezer csillaga volt egesz eleteben l

I f j u l e l k e s e d d s e s z m e n y 6 r t vezerelte dt, midon a tudomanyok biztos hajldkat elhagyva, a szabadsag harcosai kdze lepett, i f j u l e l k e s e d d s s z a k m a j a i r a n t midon egy orszagos szemesz rogos palyajara ldpett, i f j u l e l k e s e d e s midon mint 75 eves nyugdijba vonult oreg ember osztalyat tovabb vezethetni k£rte, s l e h e t - e m a s k e p m i n t i f j u l e l k e s e d d s s e l m a g y a r a z n i azt , hogy meg dletenek leg- utolso napjait is a sinlodo betegek onzetlen szolgalataban tdltotte.

Ezen ifju lelkesedesevel h a t a r t a l a n j o s a g a s v e g t e l e n s z e r e n y s e g e v e t d l k e d e t t .

Szive jdsagat drezte mindenki, ki" hozza fordult mint orvoshoz mint emberhez, beszdltek es beszdlnek errdl sok ezer betegei, baratai ds rokonai; szerdnysdgdt ismertek mind azok kik vele talalkoztak; volt-e az feljebbvaloja, vagy alarendeltje volt-e az mestere, vagy tanitvanya! S mi — e varos orvosainak legjava r£sze — k ik b t i s z k d k v a g y u n k a r r a , h o g y Dr. K a n k a t a n i t v a n y a i n a k n e v e z h e t j i i k m a g u n - kat , beszeihetiink ezen josagarol ezen szerdnysegdrol, de e

Kozgyülés. 7

helyt sokat beszélni erröl nem akarok mert félek, hogy megsértem halála után szerénységében.

S ezért még csak arra hivatkozom, hogy Dr. Kanka Károly királyi tanácsos a vaskoronarend lovagja, nyug. állami kórházi igazgató, több mint 65 éves gyakorló orvos, 91 éves korában kiterjedt praxisa dacára szegényen halt meg, v o l t k a r t á r s a i k e z d e m é n y e z é s é r e á l l a m kö l t - s é g é n t e m e t t é k s a n a g y k o z o n s é g s o r a i b a n g y ü j t ö t t a d o m á n y o k b ó l * ) m é l t ó s i r k ö v e t aka- r u n k á l l i t a n i ö r ö k n v u g h e l y é r e .

Szomorú sors ez és még szomorubb, hogy ily jeles embert érte s szinte bámulat fog el ha tudjuk, hogy mily nyugalom- mal és odaadással viselte el anyagi gondjait — a t u d o m á n y és m ü v é s z e t e k i r á n t i l e l k e s e d é s é n k i v ü l va!- lásosságának k ö s z ö n h e t t e ezt .

V a l l á s á b a n v e t e t t b i z a l o m v e z é r e l t e t u d o ­m á n y ában , m i n d e n m tí k ö d é s é b e n; v e z é r e l t e b o l c s o j é t o l h a l á l á i g m i n d e n t e t t é b e n , igy értheto josága, szerénysége s mindig ifjú lelkesedése.

*

Tisztelt kozgyülés! A sitatisztika rideg egy tudomány, egyszerü számokat szed elö, ezeket összeadja, levonja, elosztja stb. s végre kerek egy számban mutatja az eredményt. Egye- sületünk múlt évi statisztikája szinte igy készült és amint titkárunk jelentésébol halottuk: végeredményében kielégito.

Ha azonban a végeredményhez vezetö számítást közelebb- rol vizsgáljuk, a fogyaték rovatában, a választmány tagjai közt akadunk egy e g y s z e r ü k i s e g y g y e s r e , mely mellé azt írta titkárunk, hogy „meghalt“; ez a kis egygyes egyesületünk statisztikáját végeredményében nagyon is megváltóztatja — nem érzünk örömet, megelégedést, igen ám mély bánatot!

Ez a kis egygyes szomorúsággal tölti el szivünket mert mindnyájan jól tudjuk, hogy mit jelent, pótolhatatlan hiányt, tátongó ürt egyesületünk soraiban — azt jelenti, — hogy K o v á t s b a r á t u n k , s z e r e t v e t i s z t e l t t a g t á r s u n k ,

T ) Adományokat e célra elfogad Dr. Tau scher Béla, Dr. Pantocsek József és Dr. Mergl Ödön.

8 Dr. Mergl Ödön

f e l e j t h e t e t t e n h á z n a g y n n k b e n n ü n k e t e l ha - g y o t t , e l h a g y o t t ö r ö k r e !

Dr. Kováts György született Pozsonyban 1843. évi novem- ber hó 30-án, apja megyei orvos volt. A nép és kozépiskolákat itt Pozsonyban egyetemi tanulmányait pedig Bécsben végezte. 1869. január havában doktorrá avatták s mint ilyen még az évi február havában visszakerült Pozsonyba mint az országos kórház másodorvosa.

Itt több mint 3 évi mukodése alatt Dr. Deván Károly igazgató és különösen Dr. Zlamal föorvosnak legó'szintébb elis- merését és barátságát vívta ki s nem utolsó sorban ezen nrak meleg pártfogásának köszönhette. hogy 1872. évi március havá­ban városunk rendó'r illetve II. tiszti orvosának választották.

Ezen állásában 1906. évi május hó 1-ig müködött; az e téren kifejtett kiváló szolgálatáért 1890-ben tiszteletbeli föorvosi majd pedig királyi tanácsosi cimmel lett kitüntetve.

Az 1906. évi május hó 5-én tartott torvényhatósági köz- gyülés lemondását s a j n á l a t t a l tudomásul vette, a kózegész- ségügy terén kifejtett eredményteljes munkálatáért k ö s z ö n e - t é t j e g y z ó ' k o n y v i l e g m e g ö r ö k i t e t t e s habár a város szolgálatában még nem töltött el 40 évet, nyugdíjját fizetésének teljes magasságában megállapította.

Nyugdíjját nem élvezte soká! — A külömben teljesen egész- séges ember szolgálatának utolsó éveiben mind gyakrabban ideges fejfájásokról panaszkodott, ezek befolyása alatt csökkent munkakedve, mely mindaddig mondhatnám határtalan volt, 1906. évi április havában nyakán szerencsésen végzett mütét ezen baját teljesen megszüntette. Élet és munkakedve újra meg- jött s lankadatlan szorgalmával teljesítette további kótelességeit!

Gsak általa imádott neje kérésének engedett, midön teljes egészségben mult év április elso napjaiban Abbáziába utazott, hogy ott egy nehány hetet nyugalomban tölthessen. Alig érke- zett oda beteg lett, baja mindinkább rosszabodott s reménytelen állapotban került vissza Pozsonyba! — Orvosi tudományunk cserben hagyott — 1907. évi május hó elsején meghalt!

Dr. Kováts György kiváló orvos s kiváló emberbarát volt; már orvosi mükodésének elsö éveiben ott találjuk több nyilvános intézmény élén. 1869 óta az O n k é n t e s t ü z o l t ó k és 1878

Kózgyülés. 9

óta a v o r ó s k e r e s z t e g y e s ü l e t orvosi tanácsadója volt 1870-ben alapitotta a Szt. István bólcsódét, 73-ban Dr. Zlamallal egyetemben a s z e g é n y b e t e g g y e r m e k e k n e k r é n ­d e l o i n t é z e t e t , ugyanekkor a F e r e n c J ó z s e f gyer - m e k k ó r h á z fizetésnélküli igazgató orvosa lett. 1875-ben alapitotta a v á r o s i n é p k o n y h á t , 1880-ban pedig mint a vóroskereszt egylet pozsonyi tartalékkórházának igazgatója üjjászervezte ezen kórházat és az egyesület orvosi szolgálatát.

Aldásdús életéból e helyt csak a kozegészségügy terén végzett tetteiról akarok szóllani s ezért nem sorolom fel mindama cultnralis és társadalmi egyesületeket vagy vállala- tokat, melyeknek alapítója, vezetóje, vagy egyszerü harcosa volt; csak a helybeli iparbankra szeretnék még utalni, mert mint ezen intézet igazgatója létesitette a ,.Pozsony fürdót“ igy is m i n t egy p é n z i n t é z e t v e z e t ó j e s z o l g á l t a v á r o s u n k k ó z e g é s z s é g ü g y é t .

Egyesületünk tagja lett 1869-ben, 1876-ban pedig a választ- mány tagja, 1892-ben egyesületünk ujjászervezése alkalmával állandó helyiségünk háznagyává választották, mint ilyen ó intézte a hurcolkodás és berendezéssel kapcsolatos munkákat, ó ügyelt mindig arra, hogy a szükséges javitások és bóvítések idejekorán létesüljenek. H o g y e g y e s ü l e t ü n k h e l y i s é - g e i b e n mé g n e m r é g mu l t i d ó k b e n t é n y l e g o t t h o n é r e z t ü k m a g u n k a t ; — hogy a szakosztály ülései után rendezett vacsorákon akkor oly számosan meg- jelentünk, Kováts barátunk müve volt!

A természet iránti szeretet már ifjú korában sokat csalta ki a szabadba, külónféle gyüjtemények voltak ezen vándor- lásainak eredménye, kedvenc szakmája azonban az ornithologia volt, melynek sok idót és nagy áldozatokat szentelt. Gyüjteménye még a 80-as évek végén a magán gyüjtemények legszebbike kozé tartozott, késóbb azonban túlságos elfoglaltsága miatt nem ápolhatta úgy mint a hogy szerette volna, s ezért fel- osztotta a helybeli muzeumok kózt. Még m a is t a l á l h a t ó e g y n e h á n y p é l d á n y g y ü j t e m é n y é b ó l — e g y e ­sü l e t e t ü n k m u z e u m á b a n .

Mélyen tisztelt kózgyülés ! Ez volna Dr. Kováts Gyórgy kir. tanácsos tiszleletbeli városi fóorvos és rendórorvos tag-

10 Dr. Mergl Odón.

társunk róvidre szabott életrajza. Már ezekból is azt látjuk h o g y ó k i vol t , h o g y mi v o l t e gé s z é l e t é n e k v e z é r c s i l l a g a !

A humanizmus legidealisabb alakja: az emberiség osszes- sége iránti szeretet!

Ezen szeretete vitte ót az orvosi pályára, ezen szeretet vezérelte minden tettében; lankadatlan buzgalommal csodálatos kitartással mindvégig hive maradt ezen eszményének. Hivatalos elfoglaltsága, kiterjedt orvosi gyakorlata mellett mindig volt még ideje, hogy az általa létesitett, általa vezérelt intézményeknél onként vállalt kotelességeit pontosan és lelkiismeretesen teljesitse.

Vas természete, egészséges szervezete s majdnem mindig vidám kedélye lehetségessé tették, hogy pihenóre alig szorult, hogy életének egész idejét a munkának szentelje.

A n y a g i é r d e k e k s o h s e v e z é r e l t é k , a t i s z t a e m b e r s z e r e t e t e n k i v ü l p á r a t l a n j ó a k a r a t a mé g e l l e n e s e i v e l s z e m b e n is, i r á n y i t o t t á k c s e l e k e - d e t e i t e g é s z é l e t é b e n — e l i s m e r é s t , h á l á t n e m k i v á n t , b o l d o g v o l t a n n a k t u d a t á b a n , h o g y jót tehetett, hogy másoknak segithetett!

Mint kartárs kitünó jelleménél fogva ritkitotta párját, sok évi bensó barátság füzott hozzá, nem egyszer tárta fel elóttem szivét, de nem emlékszem oly szóra melyból másra mint collegialitásra nagy emberszeretetre kóvetkeztethetnék.

Még h a b á n t o t t a k is — jósága dacára vele is meg- tortént — m i n d j g t a l á l t é r v e k e t , m e l y l y e l az e m b e r e k e l j á r á s á t s z é p í t e t t e , e l l e n e v a g y m á s o k e l l e n e l k o v e t e t t h i b á k a t l e g a l á b b is b o n a f i d e s s e l m e n t e t t e .

Ha ma bántották, h o l n a p már elfelejtette s bszinte jó- akarattal támogatta, segitette azt, ki hozzá tanácsért, pártfogásért, segitségért fordult.

A Ferenc József gyermekkórházból, 35 éves onzetlen mü- kodésének szinhelyéról, kisértük el testületileg utolsó útjára — elmondtuk az utolsó bucsúztatót — d e a z é r t K o v á t s b a r á t u n k t o v á b b él a z á l t a l a l é t e s i t e t t i n t éz - m é n y e k b e n , t o v á b b él s z i v ü n k b e n m i n t példája a kótelességét mindig teljesíto emberbarátnak.

KözgyüI6s. 11

Tisztelt közgyules! Emlökbeszedemnek vege. Iparkodtam köt elhünyt kartärsunk mietet, körülvonalozni, a mennyire lehet, szük hatärok közt elmondani mind azt, mit jegyzökönyveinkben megörökiteni kötelessögünknek tartottam.

Hiänyos a leiräs, de, ki a sorok közt is olvasni tud, ki- olvashatja beiöle, hogy elhünyt kartärsaink kivälo emberek voltak, kikre büszkön tekinthetünk vissza s kiknek pöldäjän tanulhatjuk, h o g y k e i l v i s e l k e d n ü n k , ha a köztiszteletet kierdemelni akarjuk, h o g y k e i l k ü z d e n ü n k , ha az eiet viszontagsägaiban, az eiet harcaiban helyünket tisztessögesen ki akarjuk tölteni s h o g y a n k e i l ö l nünk , hogy a szö magasztos örtelmöben e m b e r e k legyünk.

Nyugodjanak ök beköben, s felejthetetlen legyen emlekük körünkben!