Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
SZIE-VMI
2012
Értékteremtés és fenntarthatóság
Bleier Norbert
Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés
„A vadászó gyűjtögető életmód adta az utolsó, egyértelműen fenntarthatóságot biztosítótársadalmat, melyben ugyanakkor az emberek egymás közötti egyenlősége is megvalósult.” (Vida, 2001)
Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés
Hogyan jön létre az az érték amiért a fogyasztó a piacon fizetni hajlandó?
Milyen erőforrásokat használunk az érték előállítása során?
Milyen folyamatok zajlanak eközben?
Fenntartható‐e a rendszer?
Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés
Kérdéseink a téma kapcsán:
Értékteremtő folyamatok:
Erőforrások beszerzése, kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó számára értéket állítsunk elő (Chikán, 2008).
Vállalat (vadgazdálkodó) küldetése:
Mely fogyasztók, mely igényét, milyen módon?
Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés
Vállalati képességek Folyamatok Fogyasztói
igények
Mit? Hogyan? Kinek?
Az értékteremtő folyamatok összetevői:
Forrás: Vörösmarty, 2008
Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés
Munkaerő
Termelőberendezések
Anyag
Információ
Pénz
Termelés
Értékesítés
Erőforrás‐beszerzés és gazdálkodás
Transzformáció
Igénykielégítés
Szolgáltatás
Az értékteremtő folyamatok a vállalat erőforrásainak és képességeinek fogyasztói értékké konvertálását valósítják meg.
Forrás: Chikán-Demeter, 1999
Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés
Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés
Megatrendek az ÉFM szempontjából:
•Differenciálódó fogyasztói igények (VG‐i példák?)
•Globalizáció
•Társadalmi‐környezeti felelősség (VG‐i példák?)
•Változó versenykritériumok (ár, minőség, idő, szolgáltatás, rugalmasság) (VG‐i példák?)
•Integráció
•Az emberi erőforrás jelentősége (minőségi munka‐végzés, bonyolult kapcsolatok, gyors változások) (VG‐i példák?)
Forrás: Vörösmarty, 2008
Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés
A fenntarthatóságról
Az 1960-as években több olyan mű keletkezett, amelyben a környezet állapotával foglalkoztak:
• Rachel Carson 1963- Néma Tavasz (Silent Spring): a táplálékláncba bekerülő vegyszerek hatására hívta fel a figyelmet (DDT, aldrin, deildrin).
• Paul Ehrlich 1968- Népességbomba (The PopulationBomb): az emberi népesség növekedése veszélyezteti a Föld létfenntartó rendszereit.
• Dennis Meadows 1972- A növekedés határai (Limits toGrowth): a problémák matematikai elemzését közölték, illetve szcenáriókat vázoltak fel a jövőt illetően.
Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés
A fenntarthatóságról
Garrett Hardin 1968‐ A közlegelők tragédiája (The Tragedy of the Commons)
A végtelen növekedés és a véges tér feloldhatatlannak tűnőellentmondásával foglalkozik.
Három alapvető probléma modellezésére alkalmas:
‐a véges mennyiségben rendelkezésre álló, de megújulótermészeti erőforrások problémájára,
‐ a közösen használt természetes vagy mesterséges erőforrások (közjavak) problémájára,
‐illetve amikor egy közösség számára az addig bőségesen rendelkezésre álló erőforrás szűkössé válik;
Tóth, 2005 alapján
Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés
A fenntarthatóságról
Hardin rámutatott a természet és a társadalom viszonyában lehetséges különböző helyzeteire:
A természeti erőforrás bőséges: a potenciális kapacitása jelentősen meghaladja az azt felhasználók igényeit. Szűkös:az emberi igények meghaladják az erőforrás kapacitását, de a helyes gazdálkodás révén megakadályozzák annak pusztulását. A természeti erőforrás válsága: amikor az erőforrás túlzott használatának állandósulása esetén az erőforrást a végleges kimerülés fenyegeti. Szélsőséges esetben bekövetkezik a szélsőséges és kontroll nélküli igénybevétel és ez az erőforrás totális pusztulásához vezet.
Tóth, 2005 alapján
Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés
A fenntarthatóságról• ENSZ közgyűlés 1983‐ban felkéri G.H. Brundtland norvég miniszterelnöknőt egy átfogó program kidolgozására
• 1987‐ben megjelenik a Közös Jövőnk (Our CommonFuture) c. jelentés
• az itt megfogalmazásra kerülő elvek a fenntarthatófejlődés elveiként váltak ismertté a világon
• rögzíti azokat az elveket és követelményeket, amelyek betartása esetén a Föld megmenthető volna a jövőgenerációk számára.
A Brundtland bizottság fő üzenete: A növekedés hajszolása a földi bioszféra összeomlásához vezet, ezért a gazdaság fejlődését a régi módon nem szabad folytatni.
A fenntartható fejlődés kilenc alapelve:
Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés
• figyelem és gondoskodás az életközösségekről
• az ember életminőségének javítása
• a Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése
• a fogyó erőforrások használatának minimalizálása
• a Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni
• meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását
• lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről
• biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit
• globális szövetséget kell létrehozni
Felhasznált irodalom:
• A. Smith (1776) ‐ A nemzetek gazdagsága
• Chikán A. (2008) – Vállalatgazdaságtan
• Kerekes S. és Szlávik J. (2001): A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei. Közgazdasági és jogi kiadványok, Budapest.
• Vida G. (2001) ‐ Helyünk a bioszférában.
• Vörösmarty Gy. (2008) ‐ Értékteremtő folyamatok menedzsmentje. BCE‐tananyag.
• Tóth I. J. (2005) – Fejezetek a környezetfilozófiából. JATE Press, Szeged.
Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés