RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ......RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYOMAENDRŐD A 2009-2010-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE 2 BEVEZETŐ Iskolánk 2005

RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA

GYOMAENDRŐD Népliget u. 2. sz. 5502

E-mail: [email protected]; www.rozsahegyiiskola.hu

A 2009/2010-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE

2010

RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYOMAENDRŐD

A 2009-2010-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE

1

TARTALOM

BEVEZETŐ ........................................................................................................................................2

1. GAZDÁLKODÁS............................................................................................................................2 1.1. FEJLESZTÉSI, FELÚJÍTÁSI MUNKÁK ..........................................................................................2 1.2. PÁLYÁZATOK ...........................................................................................................................3 1.3. ELLENŐRZÉSEK .......................................................................................................................3

2. TANÜGYIGAZGATÁS ..................................................................................................................4

3. FELTÉTELEK.................................................................................................................................5 3.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ...........................................................................................................5

3.1.1. Továbbképzések ................................................................................................................5 3.1.2. Innováció ..........................................................................................................................6

3.2. TÁRGYI FELTÉTELEK ...............................................................................................................6

4. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP........................................................................................................7 4.1. TANKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE ..........................................................................................7 4.2. MAGATARTÁS ..........................................................................................................................8 4.3. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MÉRÉSEK ...............8

4.3.1. Szociometriai mérések.......................................................................................................8 4.3.2. Neveltségi, tudatossági szint mérése a 4. osztályokban .....................................................11 4.3.3. Neveltségi, tudatossági szint mérése a 8. osztályban.........................................................13

5. OKTATÁS, KÉPZÉS.....................................................................................................................15 5.1. SZORGALOM ÁTLAGOK ..........................................................................................................15 5.2. TANTÁRGYI ÁTLAGOK............................................................................................................16

5.2.1. Normál tagozat................................................................................................................16 5.2.2. Speciális tagozat eredményei ...........................................................................................18

5.3. BEISKOLÁZÁS.........................................................................................................................18 5.4. TANTÁRGYI MÉRÉSEK ............................................................................................................19 5.5. EREDMÉNYEK ........................................................................................................................21

5.5.1 Tanulmányi eredmények...................................................................................................21 5.5.2. Sporteredmények.............................................................................................................27

6. SZOLGÁLTATÁS.........................................................................................................................29 6.1. NAPKÖZI OTTHON, TANULÓSZOBA .........................................................................................29 6. 2. DIÁKOTTHON ........................................................................................................................31 6. 3. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK......................................................................................32 6.4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ELLÁTÁSA...................................................................33 6. 5. INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS...................................................................................................34 6.6. GYERMEKVÉDELEM ...............................................................................................................35

7. SZERVEZET ÉS VEZETÉS ..........................................................................................................36

8. KAPCSOLATRENDSZER, TÁRSADALMI ELISMERTSÉG.......................................................36



2

BEVEZETŐ

Iskolánk 2005. július 1-jétől lát el kistérségi feladatokat. Ettől az évtől kezdve - követve a jogszabályi környezetet, a költségvetési mutatókat és figyelembe véve a települések adottságait, igényeit - minden évben változott az intézmény szervezeti felépítése. Ezek után megnyugtató volt az intézmény számára, hogy a 2009/10-es tanévet szervezeti változás nélkül kezdhettük.

Gyomaendrődön 3 telephelyen folytattunk nevelő-oktató tevékenységet: Alapfokú oktatás 1-8 évfolyam a központi épületben, speciális tagozat 1-8 évfolyam a Fő út 81/2. szám alatti épületben és diákotthoni ellátás a Fő út 42. szám alatt. Csárdaszálláson összevont alsó tagozat működött 14 tanulóval, 2 tanítóval. A felső tagozatosok iskolabusszal jártak Gyomaendrődre. Az iskolabusz szolgáltatás megfelelő. Állandó kísérő gyermekfelügyelőt biztosítunk a járaton. A hunyai tanulók közül a kollégisták és 4 bejáró tanuló járt intézményünkbe. A jelenlegi szervezeti felépítés a jogszabályi előírásoknak és a helyi adottságoknak, elvárásoknak megfelelő. A csárdaszállási alsó tagozatot hosszú távon működtetni kívánja a fenntartó, valamint támogatja a speciális tagozat és a diákotthon működtetését is mindaddig, amíg anyagi lehetőségei ezt megengedik.

1. GAZDÁLKODÁS

1.1. FEJLESZTÉSI, FELÚJÍTÁSI MUNKÁK

A költségvetésben a pályázatokhoz elkülönített önerő állt rendelkezésre az intézmény számára, valamint a 2008. évből fennmaradó pénzmaradvány. Ezekből a forrásokból valósítottuk meg a nagy épület földszintjén és első emeletén, valamint a nevelői szobán a nyílászáró cseréket, amelynek költsége 8 millió Ft volt. A felújítás részeként sor került a tantermek és folyosók festésére valamint minden épületegységben elvégeztük a tisztasági meszeléseket. A diákotthon és a speciális tagozat épületeiben is elvégeztük a tisztasági meszeléseket, festéseket, a nyári nagytakarítási munkát.

Csárdaszálláson a helyi önkormányzat közreműködésével kialakításra került egy tornaszoba.

Udvari játékokat vásároltunk közel 2 millió Ft értékben. Az épületek állagmegóvása folyamatos karbantartást igényel, amelynek anyagi fedezetét minden évben biztosítani szükséges. Ilyen kiadásunk volt ebben a tanévben az érintésvédelem átvizsgálására fordított összeg.



3

1.2. PÁLYÁZATOK

- Az egész évet átívelő Európai Uniós (TÁMOP 3.1.4.) pályázatot valósítottunk meg, amelyre közel 24 millió Ft támogatást nyert az intézmény. A projekt célja a kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése az oktatási intézményekben. A zárás időpontja 2010. 08. 31. A szakmai beszámolót külön dokumentumban készíti el a projekt menedzsmentje. Jelen beszámolóban rövid összegzésként azt mondhatjuk, hogy a felmerülő nehézségek ellenére profitált az intézmény a pályázat megvalósításából. A nevelőtestület gyarapította szakmai tudását a továbbképzéseken, az iskola fejlesztette felszereltségét az eszközbeszerzések által. A szolgáltatások vásárlásával pedig növeltük a képzés színvonalát. A továbbiakban feladatunk a fenntarthatóság biztosítása, amihez saját forrás biztosítása szükséges.

- Központosított támogatásból pályázat útján nyert intézményünk forrást a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kiemelt foglalkoztatására. A támogatás összege: 6 475 000 Ft.

- Központosított pályázati támogatást kaptunk informatikai fejlesztésre. A támogatás összege: 700 000 Ft.

- A Tempus Közalapítvány támogatásával vehettek részt tanulóink az Útravaló ösztöndíj programban, amelynek keretében felkészültek a középiskolai tanulmányokra. A támogatás összege: 248 000 Ft.

- A Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatásával tanulmányi kirándulást szerveztünk a 4. osztályos évfolyamnak, multikulturális projektet valósítottunk meg az úszásoktatáshoz szükséges eszközöket vásároltunk. A támogatás összege 391 000 Ft volt.

- Az iskola mellett működő Diáksport Egyesület működési költségek fedezésére nyert 200 ezer Ft-ot. Az Önkormányzat 522 ezer Ft-tal támogatta az egyesület tevékenységét, amelyből sporteszközöket vásároltunk, nevezési díjakat fizettünk, az utazási költségeket fedeztük, illetve jutalmaztuk a versenyzőket. A Wesselényi Közalapítványtól nyert 60 000 Ft támogatást sport rendezvény szervezésére fordítottuk.

- Jelentős támogatást kaptunk városunk önkormányzatától a Rózsahegyi napok megrendezéséhez, és a lengyel testvériskola diákjainak csereüdültetéséhez . A támogatás összege: 200 000 Ft.

- A tanév során két „uniós” pályázatot írtunk, amelyeknek az elbírálása folyamatban van.

- Még mindig nincs döntés a TIOP 1.1.1 jelű pályázatról, amelynek keretében jelentős informatikai fejlesztésre kerülne sor a város oktatási intézményeiben.

1.3. ELLENŐRZÉSEK

- Átfogó helyszíni pénzügyi-gazdasági ellenőrzést tartott a MÁK novemberben a 2008. költségvetési évre vonatkozóan. Megállapításai a jegyzőkönyvekben részletesen olvashatók. Összegezve a vizsgálat eredményét megállapítást nyert, hogy a mutatók a valóságnak megfelelőek.



4

- A Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás belső ellenőre 2010 januárjában vizsgálta a normatív állami hozzájárulások és kötött felhasználású normatív támogatások 2009. évi igénybevételének dokumentáltságát, valódiságát és meglapozottságát. A vizsgálat a felsorolt dokumentumokat rendben találta.

- A Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás belső ellenőre 2010. március hónapban a kollégium kihasználtságát és működésének hatékonyságát vizsgálta.

- Az ÁNTSZ február hónapban közegészségügyi- egészségvédelmi ellenőrzést tartott. A telephelyek tisztasága összességében az előírásoknak megfelelő. Néhány kisebb hiányosság megszüntetésére tervet készítettünk és határidőn belül meg is szüntettük azokat.

Az intézmény zavartalan működése biztosított, de a fejlesztések, felújítások, eszközbeszerzések többnyire csak pályázati forrásból biztosíthatók.

Az utóbbi időben azonban pályázati forráshoz is egyre nehezebben jutnak az intézmények, így a feladat ellátása egyre nagyobb terhet ró a fenntartó önkormányzatokra.

2. TANÜGYIGAZGATÁS

A tanulói létszám az előző tanévhez képest nem változott. Az első évfolyamon három osztályt indítottunk. A tanulói összetételt az alábbi táblázat szemlélteti.

Tanulói létszámadatok

Létszám Napközis Diákotthonos BTM* SNI* Integrált HHH*

Alsó tagozat 177 169 8 40 13 31 28 Felső tagozat 195 108 10 29 32 47 43

Speciális tagozat 24 12 5 0 24 0 11 Gyomaendrőd

összesen 396 289 23 69 69 78 82

Csárdaszállás 14 13 0 4 2 2 Intézmény 410 300 23 73 69 80 84

* BTM = beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő * SNI = sajátos nevelési igényű * HHH = halmozottan hátrányos helyzetű

A nyár folyamán és tanév közben kiiratkozott 25 tanuló, és beiratkozott 21 tanuló. Ez az átlagosnál jóval nagyobb mozgásnak számít, ami a társadalomban végbemenő változásokat tükrözi.

Két családban átmeneti nevelésbe vették a gyerekeket. Közülük hat iskoláskorú. Iskolánkban magas az aránya a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak. Ez adódik a feladatellátásból (diákotthon, speciális tagozat) és a beiskolázási körzet adottságaiból.

Szintén az iskola speciális adottsága, hogy sok tanuló utazik busszal, ami mindenképp



5

szükségessé teszi a napközi, vagy a tanulószoba igénybevételét (buszjárat csak délután van.)

A tanulócsoportok száma 21. Átlaglétszáma 20 tanuló/osztály. Az osztálylétszámok egyenlőtlen elosztásúak. Az átlagot jelentősen torzítja a speciális tagozat és a csárdaszállási tagintézmény alacsony létszáma.

3. FELTÉTELEK

3.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

Az intézmény 73,5 álláshellyel látta el a feladatot. Minden engedélyezett álláshelyet betöltöttünk. A három első osztály indításához szükséges személyi feltételeket átszervezéssel biztosítottuk. Az alkalmazottak a munkakörüknek megfelelő végzettséggel rendelkeznek, az intézmény szakos ellátottsága 100 %-os. Tanév közben gyermekgondozási szabadságra ment egy angol-magyar szakos kolléganő, helyette felvettünk egy pályakezdő angol szakos pedagógust. Tartósan távol volt (Betegség miatt). 1 angolos pedagógus, az ő óráit helyettesítéssel oldottuk meg. Tanév közben takarékossági okokból csoportösszevonást hajtottunk végre a felső tagozat napközis csoportjaiban, így leépítettünk egy fél állást.

A technikai dolgozók közül tartósan távol voltak ketten, őket közmunkásokkal helyettesítettük.

Az iskola működéséhez szükséges személyi feltételek biztosítottak voltak a tanév során.

Gyomaendrőd Csárdaszállás Összesen Pedagógus álláshely 43 2 45 Pedagógiai munkát segítő alkalmazott 4 0 4 Rendszergazda 1 0 1 Iskolatitkár 1 1 2 Gazdasági, adminisztratív dolgozó 3,5 0 3,5 Konyhai dolgozó 7 0 7 Karbantartó 3 0 3 Takarító 8 0 8 ÖSSZESEN: 70,5 3 73,5

3.1.1. Továbbképzések

A továbbképzések szervezésénél a Továbbképzési program megvalósítását tartjuk szem előtt, illetve mindig vannak nem tervezett lehetőségek is, amelyeket igyekszünk kihasználni. Központi támogatásból, illetve pályázati forrásból az alábbi továbbképzések valósultak meg:



6

A továbbképzés megnevezése (időtartam) A résztvevők száma

Ayres terápia (Szenzormotoros integrációs terápia, 150 óra) 1 fő Mérés-értékelés (szakvizsga) 1 fő A TÁMOP projekt keretében 63 tanúsítványt szerzett 30-60 órás továbbképzések során. 31 fő

3.1.2. Innováció

Az intézmény minden szabad kapacitását lekötötte a kompetencia alapú oktatás bevezetése, ugyanakkor ennek a projektnek a megvalósítása a legátfogóbb innováció ebben a tanévben. A projekt támogatásával a pedagógusok 80%-a részt vett szakmai, módszertani továbbképzéseken, jártasságot szerzett az infokommunikációs eszközök használatában. A projekt keretében vásárolt taneszközök, műszaki, informatikai eszközök segítik a korszerű nevelés-oktatás feltételeinek a biztosítását. A szakértők és szaktanácsadók pedig visszajelzéseikkel megerősítést adtak a pedagógusok részére. Összességében elmondhatjuk, hogy a projektben elvárt tevékenységeket végrehajtottuk, a fenntarthatósághoz szükséges elemeket a pedagógiai programba beépítettük.

November hónapban hospitációs napot rendeztünk a környező iskolák részére az integráció témakörében. A bemutató órákkal egybekötött szakmai tájékoztatóra és konzultációra 10 iskola küldte el képviselőit. A rendezvényt a részt vevők jól szervezettnek, szakmailag színvonalasnak értékelték.

3.2. TÁRGYI FELTÉTELEK

Az intézmény tárgyi feltételei a korszerű nevelési – oktatási feladatellátást lehetővé teszik. Az idei tanévben jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre különböző pályázati források révén. Az IPR támogatásból tovább folytattuk a tanulóbarát környezet kialakítását korszerű mobil bútorok beszerzésével 1200 000 Ft értékben. Műszaki, informatikai berendezéseket (laptop, cd lejátszó, fénymásoló, interaktív tábla) vásároltunk központosított támogatásból és saját forrásból 1 500 000 Ft értékben.

A nagy épületben mindenhol elérhetővé tettük az internet szolgáltatást. Az infokommunikáció robbanásszerű fejlődése az oktatási intézményekben is jelentős változásokat kíván. Egyre sürgetőbb a diákotthon és speciális tagozat felszereltségének korszerűsítése. Ezekre a feladat-ellátási helyekre évek óta nem lehet pályázatot beadni, ezért kimaradtak a fejlesztésekből.



7

4. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP

4.1. TANKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE

Tanulói hiányzások napokban

Igazolt Igazolatlan Összesen Nap/tanuló Alsó tagozat 1322 7 1329 7,55 Felső tagozat 1605 55 1660 8,52 Speciális tagozat 423 35 458 19,1 Gyomaendrőd összesen 3350 97 3447 8,73 Csárdaszállás 160 0 160 11,41 Intézmény összesen 3510 97 3607 8,82

Tanulói hiányzások alakulása az utóbbi öt évben

8,79 8,4

10,75 10,79

8,73

0

2

4

6

8

10

12

2005/06 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10

Intézmény összesen


Igazolatlanul mulasztó tanulók száma

Tanév Napok száma

Alsó tagozat

Napok száma

Felső tagozat

Napok száma

Speciális tagozat

2005/2006 6 2 52 21 (3+1) 12 6 (3) 2006/2007 39,6 13 26,4 14 25,2 6 2007/2008 48 13 84 14 (1) 106,8 6 2008/2009 7 3 100,2 30 (1) 90 4 (2) 2009/2010 7 5 55 28 (2) 35 5 (4) Változás - +2 -55,5 -2 -55 +1

Zárójelben van feltüntetve azoknak a tanulóknak a száma, akiknek az igazolatlan hiányzása jelentős.)



8

Egyetlen napot sem hiányzott 38 tanuló. Az igazolatlan hiányzás az előző évekhez képest jelentősen, az országos átlag alá csökkent. Az eredmény az érintettek jól működő együttműködésének köszönhető (gyermekorvos, családsegítő, iskola, szülő). Az iskola 14 felszólítást, 3 feljelentést küldött és 2 esetben fordult a családsegítőhöz.

4.2. MAGATARTÁS

Magatartás

Tagozat Példás Jó Változó Rossz 2009/10 2008/09 2007/08 2006/07 Alsó tagozat 91 76 9 0 4,47 4,26 4,12 4,27 Felső tagozat 45 96 48 6 3,92 3,88 4,02 4,00 Speciális tagozat 4 8 9 3 3,54 3,40 3,44 3,57 Gyomaendrőd 140 180 66 9 4,14 4,01 4,02 4,08 Csárdaszállás alsó 5 8 1 0 4,3 4,29 4,08 4,4 Intézmény 145 188 67 9 4,15 4,02 4,01 4,13

A magatartás intézményi átlaga enyhe javulást mutat. Emelkedett a példás és a jó minősítést kapott tanulók száma, csökkent a változó és a rossz minősítés. Az iskolai átlag nagyon jó, néhány tanuló rossz magatartása azonban olyan erős benyomást tesz a környezetükben lévőkre, hogy torzítja az összképet. Kirívó magatartási probléma esetén igénybe vettük a gyermekvédelmi felelős, illetve a Térségi Humánsegítő Központ munkatársainak a segítségét. Nem okozott magatartási problémákat a tanév közben érkezett tanulók beilleszkedése (21 fő). A diákotthonban igénybe vettük a mentálhigiénés, a pszichológus és a drámapedagógus szakemberek segítségét. Fegyelmi tárgyalásra nem került sor.

4.3. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MÉRÉSEK

4.3.1. Szociometriai mérések

Beszámoló a 2009/2010-es tanévben az iskolapszichológusi tevékenységről

A 2009-10-es tanévben az Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola megkeresésére iskolapszichológusi teendőket láttam el.

A feladatom arra irányult, hogy az osztályfőnökök – de párhuzamosan minden osztályt tanító tanár – képet kapjon egy-egy osztály, közösség rejtett hálózatáról. De mindezek mellett az osztályfőnökök kaptak minden diákjukról egy-egy énképet, amely a szociometria alapján lett kiértékelve.

A megbeszélést követően valamennyi osztályfőnökökkel leültem és átbeszéltük a vizsgálattal kapcsolatos tudnivalókat. Előrevetítettem mindazt, ami, majd a kérdőívek feldolgozása után „kézzel fogható eredményként” kapnak a kezükbe.



9

A szociometriát Jacob Lévy Moreno dolgozta ki. „E módszer segítségével megállapítható, hogy ki kihez vonzódik, ki kivel van szorosabb érzelmi kapcsolatban, hogyan alakulnak a csoporton belüli rokonszenvi viszonyok.” (Mészáros A.: Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága). Mérei Ferenc által bevezetett több szempontú szociometriai elemzést alkalmaztam. „Ugyanis Mérei a csoportok vizsgálatára helyezi a hangsúlyt, nála a vizsgált társas alakzat a közösség egésze. Valamint ő a közösség hierarchikus viszonyait, a tagolódások okait, és a csoport működését befolyásoló tényezőket vizsgálja.”( Mészáros A.: Az iskola…)

A szociometria végterméke a szociogram, ami ábrázolja a csoporton belüli egyéneket és a társaikkal való rokonszenvi kapcsolataikat. A szociogram alapján különböző mutatókat lehet képezni, melyek mutatják egy adott csoport fejlettségét. A szociometria első lépése egy kérdőív felvétele, amelyben a csoport tagjai különböző szempontok szerint választhatták egymást. A válaszok alapján a kérdések több csoportba voltak sorolhatók: rokonszenvi, bizalmi, aktivitás, szakmaiság, igazságosság, tulajdonság, népszerűség. A kapott eredmények alapján felrajzoltam a szociogramokat, s ezek alapján megállapítható volt az osztály szerkezete.

Az eredmények értékelése

A 148 megvizsgált gyermek közül zárt alakzathoz kapcsolódik a gyerekek 92%-a, ami igen jól szervezett közösséget, gazdag szokásrendszert feltételez. Csillagszerepben – akik négy vagy több kölcsönös kapcsolattal rendelkeznek - 24 fő van (16%). Ők biztosítják a kapcsolódásokat, az áttételeket, a vélemények, hiedelmek, hírek áramlását a központtól a periféria felé. Magányos tanuló mindösszesen 9 fő (6%), van, akik semmiféle kölcsönös kapcsolattal nem rendelkeznek. Az eredményekből különböző mutatók voltak kiszámíthatók.

A kölcsönösségi index a kölcsönös kapcsolattal rendelkező csoporttagok számát fejezi ki a csoport összes taglétszámához képest. Minél magasabb ez a szám, annál kevesebb a csoportban lévő magányos egyén. A 100%-os kölcsönösségi index azt jelentené, hogy egyetlen magányos tag sincs a csoportban, az 50 %-os szerint a csoport fele nem kötődik senkihez. A tapasztalatok szerint ez az index a csoport egyes jellemzőitől függően (a közös tevékenység jellege, az időtartama, stb.) 85-90 % között szokott lenni. Az osztályok átlaga 94%, ami fejlett csoportosulásokra utal. (A legkisebb 84, a legnagyobb 100 volt).

A sűrűségi index a kölcsönös kapcsolatok számának és a csoporttagok létszámának arányát fejezi ki. Ha a csoport minden tagja egyetlen másik taggal van kölcsönös kapcsolatban, az index 0,5. Az átlag 0,9-1,1. Az itt elért átlag eredmény 2,5, ami a társas alakzatok nagyon stabil voltját mutatja. (A legkisebb 2,0, a legnagyobb: 3,1)

A kohéziós index azt fejezi ki, hogy a társas mezőben a lehetséges társas kapcsolatok számának hány százaléka realizálódott. A kohéziós index átlagértéke 10 és 13% között szokott lenni. Ha 15% fölé emelkedik, magas kohézióról beszélünk. Az ilyen csoport képes feltehetően nagy együttes teljesítményekre. A 10 % alatti kohéziós index szétesett, alacsony szolidaritású közösséget jelez, ahol komolyabb együttes teljesítményre nem lehet számítani.

Itt az átlag 20%, ami magas eredményt mutat. (A legkisebb 15% a legnagyobb 25%)



10

A viszonzott kapcsolatok száma azt fejezi ki, hogy a deklarált kapcsolatok hány százaléka kölcsönös. Itt az átlag 40-50% közötti, de jelen esetünkben ez az eredmény is meghaladja az átlagos szintet, 59%-ban realizálódik. Első rendű jelentőséggel az a gyermek bír, aki egy-egy kérdés tekintetében a választások átlagának kétszeresét kapta. Ők összesen 20-an vannak (13%). Azok, akik az itt elért átlagosan jellemző szavazatok másfélszeresét érik el, másodrendű jelentőséggel bírnak. Az ő létszámuk 13 fő (8%). Azok akik elérik az eloszlási mutató kétszeresét egy-egy funkcióban szerepjelentőséggel bírnak. A mérések alapján ez 65 főt jelent (43%). A többiek akik egyik kategóriába sem tartoznak nem jelentősek, létszámuk 86fő (58%). (Az eredményeket az 1. táblázat mutatja)

Az osztályok mutatói

1. táblázat

5/a (28fő)

5/b (30fő)

6/a (30fő)

6/b (17fő)

7/a (24fő)

7/b (19fő)

Összesen

Magányos 0fő 4fő 3fő 0fő 2fő 0fő 9fő Csillagszerep 7fő 4fő 3fő 1fő 3fő 6fő 24fő Zárt alakzat 100% 78% 83% 100% 91% 100% 92% Kölcsönösségi index

100% 84% 86% 100% 91% 100% 94%

Sűrűségi index 2,6 2,0 2,2 2,8 2,5 3,1 2,5 Kohéziós index 19% 15% 15% 25% 19% 25% 20%2 Viszonzott kapcsolatok

70% 42% 48% 70% 55% 69% 59%

Elsőrendű jelentőségű

5fő 3fő 3fő 1fő 6fő 2fő 20fő

Másodrendű jelentőségű


Szerepjelentőségű


Nem jelentős 15fő 17fő 17fő 9fő 18fő 10fő 86fő

A szociometriához kapcsolódóan minden gyermek kitöltött egy 100 kérdéses kérdőívet, amely képet adott énképükről. A teljes énkép – amennyiben átlagos – akkor a válaszok között van kedvező és kedvezőtlen egyaránt, a gyerekek elégedett önmagukkal, tulajdonságaikkal, képességeit megfelelően értékelik. További részletek: a testkép alapján megtudható, hogy milyennek ítélik meg testalkatukat, fizikai állapotukat, egészségüket.

A morális énkép azt jelzi, hogy életkoruknak megfelelő erkölcsi magatartásformák mennyire határozzák meg viselkedésüket; az individuális énkép – nyitottság, önbizalom, saját adottságok, képességek, akaraterő, kitartásra vonatkozó kérdések –alapján hogyan ítélik meg saját magukat; családi énképből megtudható, hogy a gyermeknek a család milyen hátteret nyújt; szociális énkép, azaz az iskola munkához és társakhoz való viszonyuk mutatkozik meg. Végezetül a gyermek önkritikája, a - válaszadás nyíltsága alapján – megfelelő, átlagos vagy ettől eltér valamelyik irányba. Erre vonatkozóan az osztályfőnököknek át lett adva az egyéni értékelőlapok.



11

A fenti eredményekről minden osztályfőnök írásos beszámolót kapott kiegészítőkkel (szociogram ábrájával, kölcsönösségi- és gyakorisági táblázattal és valamennyi kérdőívet – szociometria és Tenessee énkép - visszakapták). Ezeket tanulónként átbeszéltük, a felmerülő problémát megvitattunk. Megállapítottam, hogy az osztályfőnökök jól ismerik a tanulókat, és az osztályközösséget. Kiemelkedő empátiát és toleranciát tapasztaltam tanulóik irányában. Pedagógiai módszereik a nevelési feladatok szempontjából adekvátak, egységesek. Békéscsaba, 2010. június 1. Lugosiné Pál Ildikó pszichológus

4.3.2. Neveltségi, tudatossági szint mérése a 4. osztályokban

A felmérésben megkérdezzük tanulóinkat nemzeti jelképeinkről, bizonyos viselkedési normákról, tulajdonságokról, és szituációkról. Az alábbi kérdéseket tettük fel:

1. Sorold fel hazánk jelképeit!

2. Hogyan viselkedsz, amikor a Himnusz vagy a Szózat dallamát meghallod? 3. Az iskolai ünnepségeken a pedagógusok mindig rendre intik a gyerekeket. Mit

gondolsz, miért kell fegyelmezetten viselkedni? 4. Egy iskola udvarára tavaly facsemetéket ültettek, hogy szép lombja kellemessé

tegye az udvart. A kis fákat dróthálóval kerítették körbe, s felhívták a gyerekek figyelmét, hogy vigyázzanak rá. A dróthálók tönkre mentek, s a kis fákból is csak egy maradt életben. Szerinted miért pusztultak ki a facsemeték? Hogyan lehetett volna megmenteni őket? Te mit teszel azért, hogy óvd, védd az iskolát és környezetét?

5. A következő tulajdonságokat válogasd két oszlopba aszerint, hogy jó, illetve rossz tulajdonságok-e! (őszinte, segítőkész, jószívű, szerény, becsületes, vicces, barátkozó, sértődékeny, zárkózott, önző, hazudós, verekedős, árulkodó, beképzelt, dicsekvő, makacs). Válaszd ki, és indokold, hogy számodra melyik a legszimpatikusabb és a legellenszenvesebb tulajdonság.

6. Szerinted mi számít rossz cselekedetnek az alábbiak közül az iskolai életben? Válaszaidat indokold! (lopás, késés, árulkodás, verekedés, csúfolkodás, köpködés, udvariatlanság, csúnya beszéd, felkészületlenség)

7. Mit tennél, ha - iratot találnál az utcán,

- valakit baleset érne a játszótéren, - észrevennéd, hogy egy osztálytársad lopott,

- egy társadat rendszeresen csúfolnák a többiek? 8. A kérdés egy konfliktushelyzet kapcsán arra irányult, hogy hogyan oldaná meg a

tanuló a problémát. 9. Sorold fel, hogy tanítás után milyen iskolai, vagy iskolán kívüli foglalkozásokon

veszel részt!



12

A neveltségi szint mérését a 4. évfolyam 39 tanulója írta meg. Az 1. feladatban a Himnusz és a Szózat említése tovább javult az ezelőtti évekhez viszonyítva. A 4. b osztályban szinte minden tanuló megemlíttette a Szózat illetve a Himnusz költőjének nevét, sőt olyan is akadt, aki a zeneszerző nevét is leírta. Némi javulás tapasztalható a címer esetében, míg a zászló említése kis mértékben csökkent. Hazánk jelképei közül eltűntek a koronázási jelvények, amelyek nem tartoznak a szorosan vett nemzeti jelképekhez. A Himnusz és a Szózat alatti viselkedéssel kapcsolatban nem történt döntő változás a korábbi évekkel összehasonlítva. Válaszok: leveszem a sapkát, egyenesen (kihúzva) állok, énekelek, nem beszélgetek. Arra, hogy miért kell így viselkedni, a „b” osztályban többségében a tisztelet megadásának valamilyen formáját írták, míg az „a”-ban azt válaszolták, hogy ne hozzanak szégyent a tanárokra, illetve senkire. Előfordultak olyan válaszok, amelyek az ismert magatartási szabályokat erősítették meg: nem szabad rosszul viselkedni, ne legyünk rosszak, stb.

A kisfák pusztulásának okai között gyakorisági sorrendben a következő válaszok születtek: nem locsolták, nem gondozták, nem vigyáztak rájuk, illetve a szándékos rongálás feltételezése. A válaszok között a legtöbben a locsolást, gondozást, illetve az elkerítést, erősebb hálót javasolták. Egy-egy esetben előfordult, hogy tiltsák meg a labdázást, illetve vegyék be a házirendbe a fák védelmét. Kapcsolódó kérdés volt, hogy a tanulók mit tesznek az iskola és környezete védelmében. A megszokott válaszok mellett néhány egyedi javaslat is született valamint megjelentek a környezettudatos magatartásra utaló válaszok is: Nem csinálok vegyszert, nem szennyezem a levegőt, nem autóval hoznak iskolába, szelektíven gyűjtöm a hulladékot. A jó és rossz tulajdonságok szétválogatásánál gondot okozott a szerény, a zárkózott, sértődékeny megítélése. A zárkózottságot többen vélték rosszak, mint jónak. A legszimpatikusabb és legellenszenvesebb tulajdonságok kiválasztása az „a” osztály tanulóinak sok esetben problémát jelentett: az osztálytársaik neveit sorolták fel, illetve saját tetteiket írták le. Magyarázatnak többen azt adták, hogy ez(ek) jók, illetve rossz(ak). A „b”-ben a többség az őszinteséget, valamint a viccest választotta. Az „a” osztályban a jószívűség és a barátkozó vezeti a listát.

Komoly nehézség elé állította a gyerekeket az a feladat, ahol minden választandó állítás negatív tartalommal rendelkezett, s ezekből kellett kiválasztani azokat, amik az iskolai életben is rosszak. Többen mindegyiket aláhúzták, s azzal magyarázták, hogy ezek rosszak, rosszra utalnak, tilosak. Az iskolai életben hangsúlyosabb vétségeket, a késést és a felkészületlenséget érezték legkevésbé fontosnak. A lopás, verekedés, csúnya beszéd vezeti a sort.

Mindkét osztályban a rendőrséghez fordulnának a legtöbben az irat megtalálása esetén, de az „a” osztályosok fele megbízna egy felnőttben is.

A sebesült ellátásához a döntő többség felnőtt segítséget kért (74%), ami a gyermekek felnőttekbe vetett bizalmát bizonyítja. Néhányan bátran bekötöznék a sérültet.

A lopás szemtanújaként mindkét osztályban a tanító nénihez fordultak segítségért, mert rá hallgatnak, mert ő elrendezné, elbeszélgetne a tolvajjal, elmesélné, hogy tilos lopni. Sokkal kevesebben választották azt, hogy megmondanák neki, hogy azonnal tegye vissza. Általában jellemző, hogy nem akarnak árulkodni.



13

A csúfolódás megállítását is a tanító nénitől várják a legtöbben, az előzőekben már említett okokból. A „b”-ből többen, az „á”-ból kevesebben hagynák figyelmen kívül, mert nem akarják elárulni a barátjukat. Legkevesebben azok voltak, akik maguk próbálták volna meg lecsillapítani a hangoskodókat. Nem vállalta be senki, hogy ő maga is csúfolódna, holott a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy sokan élek ezzel a lehetőséggel.

A konfliktushelyzet megoldására a tanulók többsége a közös megbeszélést javasolta, illetve a felnőttek segítségében látta a megoldást.

Mindkét osztályban többségben vannak azok a tanulók, akikkel előfordult már, hogy elveszítette a fejét. Indoklásul az előző évekhez hasonlókat írtak: csúfoltak, nem hagytak békén, piszkáltak, stb. A különböző délutáni foglalkozásokon résztvevők száma és összetétele nem változott számottevően. A legtöbb gyerek délutánja alaposan be van táblázva és vannak néhányan akik nem járnak semmilyen foglalkozásra.

Összességében megállapítottuk, hogy az életkoruknak megfelelő ismeretek birtokában vannak tanulóink, a hiányosságok inkább a szabályok betartásában vannak. Ezek gyakoroltatására, következetes betartására nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk.

4.3.3. Neveltségi, tudatossági szint mérése a 8. osztályban

A kérdések hasonló tematikájúak, mint a 4. osztályosoké, ami lehetővé teszi az összehasonlítást a mostani negyedikesekével és saját 4 évvel ezelőtti válaszaikkal.

Osztályfőnöki felmérés a 8. osztályokban: 1. Írd le, melyek hazánk jelképei!

2. Sorold fel a magyar koronázási jelvényeket! 3. Mit ünneplünk március 15-én, augusztus 20-án, október 23-án? 4. Szerinted szükség van-e arra, hogy az iskolában megünnepeljék ezeket az

ünnepeket? Válaszodat indokold! 5. Szerinted mennyire fontosak a következő dolgok a hazaszeretet kifejezésében?

Ahhoz, hogy valaki napjainkban jó hazafi legyen, mennyire fontos, hogy - betartsa az ország törvényeit? - képes legyen meghalni Magyarországért? - részt vegyen a választásokon? - tudjon áldozatot hozni az országért? - szeresse a piros-fehér-zöld zászlót? - legyen meggyőződve arról, hogy minden ember egyenlő? - segítse a rászorulókat? - tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait? - legyen elkötelezett híve a demokráciának? - ismerje és szeresse a magyar kultúrát?

6. Ha egy barátod vendégségbe jönne hozzátok, mit mutatnál meg neki Gyomaendrőd nevezetességeiből?

7. Idézd fel és értelmezd iskolánk jelmondatát!



14

8. Húzz alá az alábbi tulajdonságok közül ötöt, amit a legfontosabbnak tartasz! (becsületesség, megbízhatóság, felelősségtudat, jóindulat, segítőkészség, magabiztosság, önállóság, bátorság, okosság).

9. Mutasd be az iskolát egy vidéki barátodnak! Azokra a dolgokra hívd fel a figyelmét, amiben iskolánk más, mint a többi!

10. Ha lehetőséged lenne rá, hogy teljesüljön három kívánságod, mit kérnél? Válaszodat indokold!

11. Mit tennél, ha a) eltűnne a tollad, majd néhány óra múlva egy osztálytársadnál látnád meg? b) valaki véletlenül fellökne az udvaron? c) egy osztálytársad elkéri tőled a házi feladatodat, hogy lemásolja? d) valaki hazugságokat terjesztene rólad? e) az egyik szomszédos országból új osztálytársad érkezik, magyarul beszél, vagy szokásai, viselkedése, öltözködése kissé furcsa, a többiek gyakran cikizik, te mit tennél? f) mindig a legújabb divat szerint öltözködsz, gyakran kihívó a ruházatod és emiatt többen megszólnak, az osztályfőnököd is szóvá tenné? Változtatnál-e? Ha igen, miért? Ha nem, miért?

A kérdőívet a két osztály 46 tanulójából 41-en írták meg. Hazánk nemzeti jelképeinek felsorolásakor sok esetben kimaradt a Himnusz és a Szózat, ugyanakkor bekerültek Magyarország tájegységei, vagy más, oda nem való dolgok. Fogalmi zavar, ismeretek hiánya tapasztalható ennél a kérdésnél valamint a koronázási jelvények felsorolásánál mindkét osztály esetében. A nemzeti ünnepekre adott válaszok közül csak a pontosan megfogalmazottakat vettük helyesnek, így a március 15-ére tanulóink 79 %-a, augusztus 20-ára 82% -a és október 23-ára tanulóink 20%-a adott pontos választ. (október 23-at összekeverték okt.6-tal, pedig nem sokkal ezelőtt tanultak róla történelemből. A válaszadók 80 %-a fontosnak ítéli az ünnepségek megtartását. A következő kérdés célja a hazaszeretethez és az állampolgári kötelességekhez és jogokhoz való kapcsolat mérése volt. Az ország törvényeinek betartását 98 % tartja fontosnak. A tanulók fele fontosnak tartja, hogy aki jó hazafi, az képes legyen meghalni Magyarországért. 18 %-uk egyáltalán nem tartja szükségesnek, a többiek nem tudtak ebben a kérdésben állást foglalni, ami ebben az életkorban nem meglepő.

Háromnegyedük fontosnak tartja a választásokon való részvételt. Az egyenlőséget a tanulók 84 %-a fontosnak tartja. Csaknem hasonlóan magas eredményt ért el a kisebbségek jogainak védelme. A demokrácia szerepének megítélése már alacsonyabb mutatókat produkált. 12 % egyáltalán nem érzi fontosnak, 23 % pedig nem tudott dönteni. Valószínűleg van olyan tanuló is, aki nincs tisztában a szó jelentésével. Döntő fölényt hozott ebben a témában a magyar kultúra ismerete és szeretete. Gyomaendrőd bemutatása nem hozott jelentős változást a korábbi évekhez képest. A bemutatandó intézmények, épületek, természeti szépségek legszélesebb körét a 8. a-sok vonultatták fel.



15

Iskolánk jelmondatát a korábbi évekhez viszonyítva többen idézték pontosan, viszont kevesebben értelmezték jól.

A tulajdonságok kiválasztásánál a korábbi évekhez hasonlóan a megbízhatóság, becsületesség, segítőkészség és felelősségtudat szerepel az első négy helyen. A tanulók többsége tudja, hogy ezek a tulajdonságok fontos meghatározói az emberi kapcsolatoknak és bízhatunk abban, hogy előbb vagy utóbb ezeket az értékeket képviselik majd. A tulajdonságok értelmezése a többség számára nem okoz gondot. Az iskola bemutatása során a legtöbben a sok rendezvényt, szép környezetet, otthonos tantermeket, a tanárok kedvességét és segítőkészségét említették. A kívánságok között a többség nem egyéni jólétet kíván. Továbbra is sokan szeretnék, ha a családjuk, szüleik sokáig élnének, egészségesek, boldogok és gazdagok lennének. Többen kértek nagyobb horderejű dolgot, ne legyen betegség, szegénység, szűnjön meg a gazdasági válság és a bűnözés. Az egyik kérdéssorban a különböző magatartási és viselkedései szabályokra kérdeztünk rá. Eszerint elmondhatjuk, hogy tanulóink tisztában vannak a legelemibb szabályokkal. A mérések eredményeit az osztályfőnöki munkaközösség elemzi, és egyben kijelöli a jövőre vonatkozó nevelési feladatokat.

5. OKTATÁS, KÉPZÉS

5.1. SZORGALOM ÁTLAGOK

Tagozat Példás Jó Változó Hanyag 2009/10 2008/09 2007/08 2006/07 Alsó tagozat 91 64 20 1 4,39 4,23 4,06 4,16 Felső tagozat 33 49 85 28 3,45 3,37 3,52 3,5 Speciális tagozat 2 9 8 5 3,33 3,23 3,26 3,57 Gyomaendrőd 126 122 113 34 3,86 3,74 3,73 3,79 Csárdaszállás alsó

3 6 5 0 3,86 4,21 4,31 4,0


129 128 118 34 3,86 3,75 3,74 3,83

A szorgalom átlagok nem változtak számottevően az utóbbi négy évben. A tagozatok közötti eltérés is stagnál. A szorgalommal összhangban vannak a tanulmányi eredmények.



16

5.2. TANTÁRGYI ÁTLAGOK

5.2.1. Normál tagozat

5. a 5. b 6. a 6. b 7. a 7. b 8. a 8. b Átlag Változás (2008/09)

Nyelvtan 3,08 3,61 3,17 2,59 3,42 2,28 3,15 2,96 3,09 +0,23 Irodalom 3,04 3,84 3,20 2,71 3,75 2,44 3,14 3,08 3,21 +0,16 Angol 3,25 4,03 3,40 2,71 3,61 2,79 3,40 3,36 3,38 +0,18 Német - - - - - - 3,67 - 3,67 -0,01 Történelem 2,64 4,00 3,13 2,35 3,46 2,37 2,86 2,80 3,03 +0,04 Földrajz - - - - 3,21 2,63 2,95 3,16 3,01 +0,07 Matematika 2,75 3,90 3,13 2,06 3,26 2,56 3,17 3,00 3,05 +0,02 Fizika - - - - 3,08 2,21 2,86 2,76 2,75 -0,17 Kémia - - - - 3,33 2,74 2,95 3,08 3,04 -0,06 Biológia - - - - 3,88 2,68 3,52 4,08 3,60 +0,21 Ter.ismeret 2,61 3,81 3,67 2,59 - - - - 3,25 +0,12 Technika 4,07 4,87 4,57 3,59 4,54 3,21 3,81 4,40 4,22 -0,02 Rajz 4,43 4,77 4,07 2,88 4,13 2,95 4,62 4,44 4,13 +0,22 Ének 3,29 4,29 3,60 2,47 3,88 3,00 3,38 3,76 3,54 +0,02 Testnevelés 3,11 4,60 3,93 3,00 3,64 2,72 3,21 3,33 3,53 -0,26 Informatika 3,50 4,23 4,10 2,47 3,88 3,47 3,52 3,44 3,74 +0,13 Dráma 4,64 5,00 4,90 4,47 - - - - 4,79 -0,16 Mozgókép - - - - - - 3,19 3,76 3,50 -0,57

A 4. évfolyam tantárgyi átlagai

2009/2010 4. a 4. b Együtt Cs.sz. Magyar nyelvtan 3.57 4,04 3,87 3,75 Magyar irodalom 3,73 4,00 3,90 3,50 Angol 4,33 4,67 4,54 4,25 Matematika 3,73 4,13 3,97 3,25 Természetismeret 4,47 4,46 4,46 3,50 Informatika 4,87 4,79 4,82 5,00 Technika 4,73 4,83 4,79 4,50 Rajz 4,93 4,75 4,82 4,50 Ének 4,80 4,50 4,62 4,50 Testnevelés 4,87 4,71 4,77 4,50

A tantárgyi átlagok az utóbbi évekhez viszonyítva nem változtak számottevően. Néhány évfolyamon jelentős eltérés mutatkozik az osztályok között, ami elsősorban a tanulói összetétel különbözőségéből ered.



17

Az 1-3. évfolyam eredményei

Kiválóan Jól Megfelelően Tantárgy

teljesített Felzárkóztatásra

szorul

Magyar 36 46 25 6 Matematika 42 38 28 5 Természetismeret 57 31 23 0 Technika 67 38 8 0 Rajz 58 37 17 0 Ének 42 52 18 0 Testnevelés 65 30 16 0

Kitűnő tanulók száma tantárgyanként

Angol: 12 Történelem: 4 Földrajz: 1 Matematika: 3 Rajz: 5 Ének: 4 Testnevelés: 7 Informatika: 5 Dráma: 28 Anyanyelv: 2

A kitűnő tanulók számának változása

2008-2009 2009-2010 Kitűnő tanulmányi eredmény Alsó

tagozat Felső

tagozat Együtt Alsó tagozat

Felső tagozat Együtt

Gyomaendrőd 34 15 49 41 11 52 Csárdaszállás 0 0 0 2 0 2 Összesen 34 15 49 43 11 54

A kitűnő tanulók száma az elmúlt évekhez képest összességében nőtt, de az alsó és a felső tagozatos tanulók közötti arány eltolódott. A továbbiakban elemezni kell az eredményeket, és törekedni kell az arányok visszaállítására.

A bukás alakulása évfolyamonként, tantárgyanként

4. 5. 6. 7. 8. Összesen Magyar nyelv 1 1 1 3 Magyar irodalom 1 1 2 4 Angol 1 1 Történelem 1 2 3 Matematika 1 3 1 5 Fizika 2 2 Kémia 1 4 5 Ének 2 1 3 Testnevelés 1 5 6 Anyanyelv 1 1 2



18

A félévi eredményekhez képest jelentősen csökkent a sikertelen tanulók száma, de olyan is van (3 tanuló), aki félévkor nem bukott, év végén meg igen.

Javítóvizsgán adhat számot a hiányosságok pótlásáról: 1-2 tárgyból 14 tanuló, 3 vagy több tárgyból 5 tanuló.

Az alsó tagozaton felzárkóztatásra szorul 10 tanuló, 1 tanuló augusztusban javítóvizsgát tesz magyar irodalomból. Ebben a tanévben nem volt olyan tanuló, akinek hiányzás miatt kellene osztályozó vizsgát tenni. A bukott tanulók közül 12 sajátos nevelési igényű, 3 halmozottan hátrányos helyzetű és 4 integrált. A sajátos nevelési igényű tanulók túlreprezentáltak a sikertelenek között, ami további elemzést kíván. Még inkább egyére szabottan, több segítséggel, esetleg az integrálás felülvizsgálatával tudunk az eredményeken javítani. Augusztus elejétől megszervezzük a tanulók felkészítését a vizsgákra.

5.2.2. Speciális tagozat eredményei

Tantárgy 4.o 5.o 6.o 7.o 8.o 2009/10 2008/09 2007/08 2006/07 Anyanyelv 2,25 2,83 3,20 1,00 2,67 2,78 2,71 2,88 3,15 Történelem - 2,67 2,80 2,00 2,50 2,61 2,59 2,85 3,35 Matematika 2,75 2,83 3,00 3,00 2,17 2,67 2,82 3,04 3,25 Természetismeret 3,75 3,50 3,40 2,00 2,83 3,17 2,53 2,73 3,5 Életvitel 3,50 4,00 3,60 3,00 4,33 3,94 4,12 4,15 4,4 Művészetek 3,75 4,00 3,80 3,00 4,00 3,86 4,19 4,58 4,25 Testnevelés 4,00 4,00 4,25 4,00 4,17 4,12 4,35 4,16 4,4

Három tanuló (7-8. osztályos) nem felelt meg a tantervi követelményeknek. Egy tanuló hiányzás miatt osztályozó vizsgát köteles tenni. A javítóvizsgán adhat számot tudásáról anyanyelvből 1, történelemből 2, természetismeretből 2 tanuló.

5.3. BEISKOLÁZÁS

Helyben Vidéken 2009/2010 Gimná-

zium Szakközép-

iskola Szakiskola Gimná- zium

Szakközép -iskola Szakiskola

Össz.

8. a 1 0 1 3 10 6 21 8. b 6 3 9 1 6 0 25 8. c 0 0 5 0 0 0 5

7 3 15 4 16 6 51 13,7% 5,9% 29,4% 7,8% 31,4% 11,8%

25 26 Összesen:

49% 51%

Gimnáziumban tanul tovább: 11 fő (21,5%) Szakközépiskolában tanul tovább: 19 fő (39, 3%)



19

Szakiskolában tanul tovább: 21 fő (41,2%) Első helyre vettek fel 43 tanulót, második helyre 6 tanulót és 2 tanulót a 3. helyre. Minden végzős tanuló jelentkezett és felvételt nyert középiskolába. A tanulók beiskolázását az osztályfőnökök, és az oktatási igazgatóhelyettes segíti. A folyamat novemberben kezdődik az első tájékoztató szülői értekezlettel, amelyen részt vesznek a helyi középiskolák képviselői is. Igény szerint helyben tart személyes tanácsadást a megyei fenntartású Tudásház pályaválasztási szakembere. Különösen fontos ez a sajátos nevelési igényű tanulók esetében. A továbbtanulással kapcsolatos információkat a szülők és tanulók rendelkezésére bocsátjuk. Nyílt napokra, rendezvényekre szülői kérésre a tanulókat elengedjük.

A választott középiskolák sokfélék. A vidéki iskolákat elsősorban azok választották, akik valamilyen speciális képzést kerestek. Pl. Műszaki, művészeti irányultsággal. Egyre kevesebben választják azokat az intézményeket, amelyeknek a kínálata megegyezik a helyi középiskoláéval.

5.4. TANTÁRGYI MÉRÉSEK

A tantárgyi méréseket az éves terv szerint végeztük a tanév folyamán az alábbi táblázatban feltüntetett területeken. Az első osztályosokat gyógypedagógusok segítségével DIFER módszerrel mérték a tanítók. Az eredményeket rögzítették, fejlesztési terveket készítettek és újabb mérésekkel nyomon követték a tanulók fejlődését. Amennyiben szükségesnek látták, további vizsgálatot kértek a nevelési tanácsadótól. A tanulás tanítása projekt keretében kerül sor a tanulási motiváció, stratégia és stílus bemeneti, majd nyomon követő és kimeneti mérésére. Ezeket az eredményeket felhasználjuk a csoportok kialakítására és a tanulók képességeinek alaposabb megismerésére.

A tantárgyi méréseket a munkaközösségek végzik az igazgatóhelyettes irányításával. Az elemzések, értékelések a nevelőtestület elé kerülnek, további feladataink alapjául szolgálnak A mérési eredményekről összefoglalóan elmondható, hogy évfolyam szinten nincs számottevő különbség az előző évekhez képest. Jelentős különbség mutatkozik viszont néhány évfolyamon az osztályok között. Ez bizonyos mértékig magyarázható az osztályok eltérő összetételével, de minden lehetőséget meg kell ragadnunk a különbségek csökkentésére.

Az országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzésére beiskoláztunk egy kollégát mérési-értékelési szakértő szakvizsgára, aki az idén sikeresen befejezte tanulmányait. A továbbiakban az ő irányításával végezzük az iskolai szintű és az országos mérések elemzéseit egyaránt. A mérések elemzését és eredményeit a minőségirányítási csoport beszámolója tartalmazza.



20

Alsó tagozaton végzett mérések

Cél Tartalom Célcsoport Ideje Megvalósítók Elemi

készségek fejlettségének

vizsgálata DIFER December

végéig Gyógypedagógusok,

tanítók

Szociális háttér feltérképezése Tanulók körülményei

1. évfolyam

November végéig Osztályfőnökök

2. évfolyam

3. évfolyam Képesség- és

tudásszint mérés

Beszédértés, íráskoordináció

Olvasás-szövegértés Április, május

Szociális kompetenciák feltérképezése

Szociometria

Neveltségi, tudatossági szint mérése

Önismeret, viselkedéskultúra

4. évfolyam Február, március

Gyógypedagógusok, tanítók

Fizikai állóképesség

felmérése Fizikai állapot 1-4

évfolyamokon Szeptember,

május Testnevelést tanítók

Alapkészségek megléte

(országos mérés)

Olvasás-szövegértés Matematikai eszköztudás

4. évfolyam Május végén Oktatási Hivatal által megbízottak

Felső tagozaton végzett mérések

Cél Tartalom Célcsoport Ideje Megvalósítók Tudásszint

mérés 5. évfolyam

Szeptember

Képességmérés

Beszédértés, íráskoordináció


5. évfolyam 7. évfolyam

Május

Munkaközösségek, szaktanárok

Tanulási motiváció, stratégia

Tanulási motiváció, stílus

5. évfolyam

Szeptember Tanítók

osztályfőnökök

Digitális kompetencia

mérése

Eszközhasználat, kommunikáció 6. évfolyam Május Informatikát

tanítók

Szociális kompetenciák feltérképezése

Szociometria 7. évfolyam November végéig Osztályfőnökök

Neveltségi, tudatossági szint

mérése

Önismeret, viselkedéskultúra, etikai problémák

8. évfolyam December

Idegen nyelvi kompetencia

mérése

Kommunikáció és íráskészség 8. évfolyam Január végéig Idegen nyelvet

tanítók



21

Tanulás tanításának

beválás vizsgálata

Tanulási módszerek, hatékonyság,

tanulási motiváció, stratégia, stílus


Szeptember Február

Osztályfőnökök

Fizikai állóképesség

felmérése Fizikai állapot 5-8.

évfolyamokon Szeptember,

május Testnevelést

tanítók

Alapkészségek megléte

(országos mérés)



Május végén Oktatási Hivatal által megbízottak

DIFER-mérések eredményei az első osztályokban

Osztály Megnevezés Írásmozgás-koordináció

fejlődése

Beszéd-hanghallás fejődése

Reláció-szókincs fejlődése

Elemi számolási készség fejlődése

Tapasztalati következtetés

fejlődése

Tapasztalati összefüggés-

megértés fejlődése

Előkészítő 0 1 1 2 3 1 Kezdő 3 3 10 17 11 6 Haladó 15 4 12 11 11 20

Befejező 17 7 14 9 19 16

1. a 1. b 1. c

Optimum 15 35 13 11 6 7

5.5. EREDMÉNYEK

5.5.1 Tanulmányi eredmények

Gergely Diák – díjat kaptak Szabó Zoltán 8. a és Geszti Brigitta 8. b osztályos tanulók. Szent Imre emlékérmet kapott Vaszkó Áron 7. a osztályos tanuló.

A város Jó tanuló - jó sportoló díját kapta első korcsoportban Szigetvári Denissza 2. b osztályos tanuló.

Vers, próza és mesemondó versenyek:

Városi Vers- és Prózamondó Verseny Pelesz Dávid 1. a Felkészítő tanár: Hanyecz Ildikó Csapó Luca 1. helyezett, Csapó Sára, Óvári Tímár Zoé, Gubucz Bence, Behan Gréta, Gellai Fanni 1. b Felkészítő tanár: Szujóné Somogyi Ágnes

Lakatos Richárd dicséret, Mitrocsák Vanda dicséret, Szabó Dóra dicséret 2. c Felkészítő tanár: Hegedűsné Szelei Beatrix

Dinya Panna 2. helyezett, Geszti Barbara 1. helyezett+ különdíj, Orbán Renáta 3. helyezett, Vaszkó Ágnes 3. helyezett, Tóth Elizabet 2. helyezett, Koloh Róbert 3. helyezett, Dávid Adrienn 1. helyezett, Dudics György 1. helyezett, Wéber Dorina 3. helyezett 3. b



22

Felkészítő tanár: Takácsné Rojík Gizella Lukács Boglárka 4. a Felkészítő tanár: Gellai József Botos Pongrác 2. helyezett, Dobák Dóra, Dávid Emese, Lucas Lancaster 1. helyezett, Tóth Noémi, Vajda Soma 4. b Felkészítő tanár: Gyetvai Jánosné

Forgács Genovéva 6. a 1. helyezett, Csüllög Zsófia kiváló. Hegedűs Zoé kiváló, Paróczai Zsófia kiváló, Munkácsi Richárd dicséretes, Liszkai Kata oklevél 7. a Felkészítő tanár: Komóczi Attiláné Dógi Tamara 7. b, Burai Anasztázia 8. a, Geszti Brigitta 8. b 3. helyezett, Baráth Bernát 8. b Felkészítő tanár: Molnárné Klein Tünde

Aranyfonál Városi Mesemondó Verseny Varga Dorina 1. a Felkészítő tanár: Hanyecz Ildikó

Csapó Luca, Csapó Sára 1. helyezett, Gubucz Bence, Óvári Timár Zoé 1. b Felkészítő tanár: Szujóné Somogyi Ágnes

Nótári Csenge 8. helyezett, Burai Kitti 10. helyezett 2. b Felkészítő tanár: Dajkó Lászlóné Bélteki Éva

Lakatos Rikárd 4. helyezett, Szabó Dóra 5. helyezett 2. c Felkészítő tanár: Hegedűsné Szelei Beatrix

Simon Katalin, Rafael Mária, Varga Éva, Svajcsik Nóra, Bán Noémi 3. a Felkészítő tanár: Tóthné Hanyecz Erzsébet

Dudics György, 5. helyezett, Vaszkó Ágnes 2. helyezett+különdíj, Orbán Renáta 7. helyezett, Nedró Balázs 4. helyezett, Geszti Barbara 5. helyezett, Dinya Panna 4. helyezett, Szabó Dániel 6. helyezett, Wéber Dorina 3. helyezett, Varga Boglárka 7. helyezett 3. b Felkészítő tanár: Takácsné Rojík Gizella Burai Éva 4. a Felkészítő tanár: Gellai József Botos Pongrác 3. helyezett, Dobák Dóra 7. helyezett, Lövei Zsuzsanna 4. helyezett, Lucas Lancaster 2. helyezett, Roszik László, Szujó Róbert, Vajda Soma 4. b Felkészítő tanár: Gyetvai Jánosné Kurilla Zoltán 6. helyezett, Nagy Sándor 4. helyezett 5. b, Jónás Barbara 4. helyezett, Deák Alexandra 5. helyezett, Dógi Tamara 4. helyezett, László Alexandra 6. helyezett 7. b, Burai Anasztázia 8. a, Geszti Brigitta, Rácz Dóra 4. helyezett, Fekécs Angyalka 4. helyezett, Jónás Krisztina 5. helyezett, Varga Gréta 3. helyezett 8. b Felkészítő tanár: Molnárné Klein Tünde

Kistérségi versmondó verseny Csapó Luca 1. b Felkészítő tanár: Szujóné Somogyi Ágnes



23

Geszti Barbara, Dávid Adrienn, Dudics György 3. b Felkészítő tanár: Takácsné Rojik Gizella

Botos Pongrác 2. helyezett, Lucas Lancaster 1. helyezett 4. b Felkészítő tanár: Gyetvai Jánosné

Hegedűs Zoé, Vaszkó Áron 1. helyezett 7. a Felkészítő tanár: Komóczi Attiláné

Kistérségi mesemondó verseny Csapó Sára 1. b Felkészítő tanár: Szujóné Somogyi Ágnes

Vaszkó Ágnes 3. b Felkészítő tanár: Takácsné Rojík Gizella

Botos Pongrác 2. helyezett, James Lucas Lancaster 1. helyezett 4. b Felkészítő tanár: Gyetvai Jánosné

Vaszkó Áron 7. a 2. helyezett Felkészítő tanár: Komóczi Attiláné

Geszti Brigitta 3. helyezett, Varga Gréta 8. b Felkészítő tanár: Molnárné Klein Tünde

Mesemondó maraton Botos Pongrác, Lövei Zsuzsanna, Roszik László 4. b Felkészítő tanár: Gyetvai Jánosné

Versmondók Országos Gálája James Lucas Lancaster 4. b Felkészítő tanár: Gyetvai Jánosné

Kárpát-medencei Himnuszmondó verseny Hegedűs Zoé 7. a Felkészítő tanár: Komóczi Attiláné

Tanulmányi és egyéb versenyek, nyelvvizsgák

Körzeti sakkverseny Szilágyi Adrián 2. helyezett, Dudics György 4. helyezett, Nedró Balázs 5. helyezett, Baktai Sándor 7. helyezett 3. b Felkészítő tanár: Takácsné Rojík Gizella

Burai Attila 8. b 3. helyezett Felkészítő tanár: Vaszkán Gábor

Teleki Pál Országos Földrajz verseny Vaszkó Áron 7. a megyei 6. helyezett, Szabó Zoltán 8. a megyei 11. helyezett, Tamás Gergő 8. a megyei 12. helyezett Felkészítő tanár: Molnárné Pésó Irma

Huszárnóták és katonadalok versenye Megyeri Beáta 7. b emléklap Felkészítő tanár: Nagy Ildikó

Víz világnapja énekverseny



24

Kéri Éva 5. b emléklap, Forgács Genovéva emléklap, Bélteki Renáta emléklap, Varga Rita emléklap 6. a, Megyeri Beáta 7. b emléklap Felkészítő tanár: Nagy Ildikó

Mezőberényi Regionális Népdaléneklő Verseny Kéri Éva 5. b arany minősítés, Forgács Genovéva, arany minősítés, Bélteki Renáta arany minősítés, Varga Rita arany minősítés 6. a, Megyeri Beáta 7. b arany minősítés Felkészítő tanár: Nagy Ildikó

Rajzpályázatok résztvevői: Forgács Genovéva, Gonda Bettina, Szőllősi Annamária 6. a Felkészítő tanár: Molnárné Pésó Irma

„ Mesélj Európa” angol nyelvi országos verseny

Országos 5. helyezés Bognár Nóra, Fagyas Bence, Gresó Barnabás. Kulik Adrienn, Mátyás Zsanett 5. b

Országos 1. helyezés Horváth Richárd 8. a, Uhrin Dávid Varga Gréta, Geszti Brigitta, Baráth Bernát a legjobb színész alakítás díja 8. b Felkészítő tanár: Szedlák Réka

Angol nyelvvizsga „A” típusú Tamás Gergő, Dobák Orsolya 8. a, Geszti Brigitta, Fekécs Dalma Angyalka, Nagy Kamilla, Varga Gréta, Uhrin Dávid, Timár Csaba 8. b

Angol nyelvvizsga „C” típusú Balázs Attila, Szabó Zoltán 8. a, Tóth Gabriella 8. b Felkészítő tanár: Szedlák Réka

Matematika versenyek:

Zrinyi Ilona Matematika Verseny Megyei forduló: Iskolánkból összesen 40 tanuló vett részt. 3. b - 7 tanuló Felkészítő tanár: Vaszkán Gabriella 4. a - 2 tanuló Felkészítő tanár: Gellai József

4. b - 7 tanuló Felkészítő tanár: Csapó Lajosné Katona Gabriella

5. b - 8 tanuló Felkészítő tanár: Vaszkó András

6. a - 6 tanuló Szerető József érte el a legjobb iskolai eredményt Felkészítő tanár: Gellainé Tuboly Zsuzsanna 7. a - 7 tanuló Felkészítő tanár: Farkas Zoltánné



25

8. a - 3 tanuló Felkészítő tanár: Vaszkó András

Bolyai Matematika Csapatverseny Dudics György, Szabó Dániel, Orbán Renáta, Paróczai Gergő, Vaszkó Ágnes, Wéber Dorina, Dinya Panna, Dávid Adrienn 6. hely 3. b Felkészítő tanár: Vaszkán Gabriella Botos Pongrác, Dobák Dóra, Lövei Zsuzsanna, James Lucas Lancaster, Roszik, László, Szujó Róbert, Vajda Soma, Suha Vanda 4. b Felkészítő tanár: Csapó Lajosné Katona Gabriella

Bognár Nóra, Csapó Elek, Havelda Rebeka, Keresztes Kata, Kulik Adrienn, Kurilla Zoltán megyei, Martikán Attila, Mátyás Zsanett, Nagy Sándor, Székely Péter, Timár János megyei 6. hely 5. b Felkészítő tanár: Vaszkó András

Bíró Adrienn, Bukva Szabolcs, Forgács Genovéva, Nagy Bence, Szabó László, Szerető József, Varga Rita, Korsós Vivien 6. a Felkészítő tanár: Gellainé Tuboly Zsuzsanna Barna Tamás, Hegedűs Zoé, Paróczai Zsófia, Vaszkó Áron 6. hely 7. a Felkészítő tanár: Farkas Zoltánné Szabó Zoltán, Horváth Richárd 8. a, Burai Attila, Tóth Gabriella 8. b Felkészítő tanár: Vaszkó András

Varga Tamás Matematika Verseny Vaszkó Áron 7. a Felkészítő tanár: Farkas Zoltánné

Nemzetközi matematika csapatverseny Barna Tamás , Nemes Zita, Paróczai Zsófia 4. hely 7. a Felkészítő tanár: Farkas Zoltánné

Számítástechnika-matematika csapatverseny Barna Tamás, Vaszkó Áron 7. a, Horváth Richárd, Szabó Zoltán 8. a 2. hely Felkészítő tanár: Paróczai Zoltán

Levelezős versenyek:

Süni Országos levelezős verseny természetismeretből: Gresó Barnabás, Martikán Attila, Székely Péter 5. b Felkészítő tanár: Molnárné Pésó Irma

Jonatán levelezős verseny szövegértés Nagy Réka 8. a Felkészítő tanár: Molnárné Klein Tünde

Mozaik levelezős verseny Matematika Dajkó Gergő 4. b Felkészítő tanár: Csapó Lajosné Katona Gabriella

Nyelvész megyei levelező verseny Dobák Dóra, Dajkó Gergő, Szujó Róbert 4. b



26

Felkészítő tanár: Gyetvai Jánosné

Hello Teens angol levelezős nyelvi verseny Dajkó Gergő, James Lucas Lancaster, Braun Barnabás 27. hely 4. b Roszik László, Szujó Róbert, Botos Pongrác 29. hely 4. b, Derzsi Kovács Szávitri Virág egyéni 27. hely 5. b Felkészítő tanár: Tóth Magdolna

Országos angol levelezős verseny Bognár Nóra 18. hely, Gresó Barnabás 16. hely, Keresztes Kata 24. hely, Kulik Adrienn 18. hely, Mátyás Zsanett 16 hely 5. b Felkészítő tanár: Gresóné Farkasinszki Katalin, Szedlák Réka, Tóth Magdolna

Angol országos olvasóverseny Barna Tamás, Hegdűs Zoé, Nemes Zita, Kozma Attila, Kulik Zsolt, László Zoltán, Liszkai Kata elődöntőbe jutott, Vaszkó Áron elődöntőbe jutott 7. a Felkészítő tanár: Szedlák Réka

Play and win angol Gresó Barnabás, Kulik Adrienn folyamatban, Derzsi-Kovács Szávitri V., Sztvorecz Viktor, Vági Kyra 5. b Felkészítő tanár: Szedlák Réka

Békés Megyei Könyvtárhasználati levelezős verseny Dudics György, Sőrés Petra, Koloh Róbert, Geszti Barbara, Dinya Panna, Wéber Dorina, Vaszkó Ágnes 3. b Felkészítő tanár: Takácsné Rojík Gizella Burai Éva, Lukács Boglárka, Berki Krisztián, Klimó Alexandra 4. a Felkészítő tanár: Gellai József Nagy Csilla 5. a, Varga Rita6. a Felkészítő tanár: Gellainé Tuboly Zsuzsanna Rafael Péter 6. b Felkészítő tanár: László Gabriella Dobák Orsolya 8. a megyei 4. hely Felkészítő tanár: Gellainé Tuboly Zsuzsanna

Megyei levelezős irodalmi verseny Nagy Izabella, Simon Katalin 3. a Felkészítő tanár: Tóthné Hanyecz Erzsébet Dobák Dóra, Dajkó Gergő, James Lucas Lancaster 4. b Felkészítő tanár: Gyetvai Jánosné Bíró Adrienn, Filyó Krisztina, Pádár Bettina, Szőllősi Annamária, Vári Edina 6. a Felkészítő tanár: Molnárné Klein Tünde

Városi könyvtár „Szövegelő” szövegértő levelezős verseny Dógi Patrik, Nagy Izabella, Simon Katalin 3. a Felkészítő tanár: Tóthné Hanyecz Erzsébet Szabó Dániel, Dávid Adrienn, H. Tóth Vivien, Kozma Alexandra, Sőrés, Petra, Nedró Balázs, Orbán Renáta, Dinya Panna, Varga Boglárka 3. b



27

Felkészítő tanár: Takácsné Rojík Gizella Ádám Alexandra, Berki Krisztián, Burai Éva, Klimó Alexandra döntős, Lukács Boglárka, Rácz Szilveszter, Nándori Nikolett, Nagy József 4. a Felkészítő tanár: Gellai József

Dobák Dóra, Dajkó Gergő, Lövei Zsuzsanna, James Lucas Lancaster, tovább jutott: Roszik László, Szujó Róbert, Tóth Noémi, Zanyik Béla, Braun Barnabás, Suha Vanda, Varga Alexandra 4. b Felkészítő tanár:Gyetvai Jánosné

Burai Anasztázia 8. a Felkészítő tanár: Komóczi Attiláné

Kis Vakond matematika levelezős verseny Varga Petra 1. helyezett, Kovács Szilvia 1. helyezett, Jambricska István 3. helyezett, Nagy Márk 28. helyezett 2. a Felkészítő tanár: Dr. Ráczné Rauhoffer Erika Berki Krisztián 4. a Felkészítő tanár: Gellai József

Bendegúz levelezős verseny magyarból Roszik László arany fokozat, Vajda Soma arany fokozat 4. b Felkészítő tanár:Gyetvai Jánosné Bíró Adrienn 6. a Felkészítő tanár: Molnárné Klein Tünde

TIT által szervezett történelmi levelezős verseny Bognár Nóra 5. b megyei 8. helyezett, Fagyas Bence megyei 9. helyezett, Gresó Barnabás megyei 10. helyezett, Kurilla Zoltán megyei 1. helyezett, Kulik Zsolt 7. a megyei 10. helyezett, Vaszkó Áron megyei 4. helyezett Felkészítő tanár: Vaszkóné Dinya Erzsébet

Országos történelmi levelezős verseny Kurilla Zoltán 5. b, 1. helyezett, Lipcsei Zoltán 7. a megyei 16. helyezett, Vaszkó Áron 7. a megyei 9. helyezett Felkészítő tanár: Vaszkóné Dinya Erzsébet

5.5.2. Sporteredmények

DSE eredmények atlétika sportágban Nemzetközi gyermekversenyeken - 1 csapat ezüstben 1 csapattag, 1 arany – 2 ezüst – 2 bronz egyéniben Országos szakosztályversenyeken – a csapataranyban 4 csapattag, 6 csapatezüstben 8 csapattag, 1 bronz csapatban, 1 csapattag, 1 arany, 3 ezüst egyéni + VII. 7.

Országos diákolimpiákon - 1 ezüst egyéni Országos minősítő versenyeken - 5 arany, 8 ezüst, 8 bronz, 8 különdíj



28

Regionális bajnokságokon - 9 arany, 4 ezüst, 2 bronz Megyei diákolimpiákon - egyéniben: 4 arany, 3 ezüst, 3 bronz, csapatban: 2 arany, 1 bronz Megyei szakosztályversenyeken - egyéniben: 55 arany, 41 ezüst, 43 bronz csapatban: 1 arany, 2 ezüst Körzeti diákolimpiákon - egyéniben: 17 arany, 14 ezüst, 12 bronz

csapatban: 7 arany, 8 ezüst, 3 bronz Összesen: 274 érem: 106 arany, 93 ezüst, 75 bronz, 8 különdíj + VII. 6.

Legeredményesebb atlétáink Tóth László 8. a - Kismaratoni OB (Siófok, Encs) 2x aranyérmes csapat tagja

Szerető József 6. a - Serdülő OB (Bp. SYMA) 300 m - I., 1000 m - II., Gyermek OB (Bp. Margitsziget) - 1000 m II., 4 x 200 m I., fiú csapattal - I., Mezei futóverseny OB. (Gödöllő) 2500 m - II., Kismaratoni OB (Encs) 6 km - II., csapattal - II., Váltó OB (Bp. BEAC) 4 x 600 m - II., Téli terematlétika (Bp. SYMA) fiú csapat - II., összetett - II., Országos minősítő versenyeken 1500 m - I., 600 m 2x II., 1000 m – I ., Megyei diákolimpiákon mezei futóverseny - I., 600 m II., Szabó László 6. a Kismaratoni OB (Encs) 6 km fiú csapattal - II., Váltó OB (Bp. BEAC) 4 x 600 m - II.. Téli terematlétika (Bp. SYMA) fiú csapattal - II., összetett II., Országos minősítő versenyeken 80 m gát 2x. magasugrás II. gerelyhajítás I.. távolugrás III., 600 m, III.. Megyei diákolimpiákon kislabda I., 4 próba összetett II., 600 m - III. távolugrás - III. Szeles Szilárd 7. a Gyermek OB (Bp. Margitsziget) fiú csapattal - I., összetettben - I. Lakatos Béla 6. a Kismaraton OB (Siófok), Encs) csapatban 2x II.

Dudás Réka 5. a Nemzetközi gyermekverseny (Debrecen).- 60 m gát - I., magasugrás - II., Vidék OB (Zalaegerszeg), 300 m II., Regionális bajnokság (Miskolc) 60 m - I., 60 m gát - I., magasugrás - I., Gyermek OB (Bp. Margitsziget) - összetettben - I.. Országos minősítő versenyeken 60 m 2x - I.. kislabda 2x.- I.. 60 m gát - I., Megyei diákolimpiákon 3 próba - I., mezei futóverseny csapattal- I.

Nagy Csilla 5. Nemzetközi gyermekverseny (Debrecen) 600 m - II., Regionális bajnokság (Miskolc) 1000 m – I, Országos minősítő versenyeken 600 m - I., 600 m - II., Megyei diákolimpián mezei futóversenyen csapatban - I. Kun Csaba 4. b Regionális bajnokság (Miskolc) 1000 m - I., Nemzetközi gyermekverseny (Debrecen) 600 m - V., Országos minősítő versenyeken 600 m - I.. 600 m - II., Megyei diákolimpián mezei futóversenyen csapatban - I.. egyéniben - I. Nándori Nikolett 4. a Mezei futóversenyen egyéniben - II., csapatban - I.



29

Szerető Dorottya 3. b Mezei futóversenyen egyéniben - III., csapatban - I.. Regionális bajnokság (Miskolc) 1000 m - I.

Szigetvári Denissza 2. b Mezei futóverseny (Orosháza) egyéniben - II.

Játékos sportvetélkedőn szereplő csapat tagjai és az elért eredmények: Szigetvári Denissza 2. b - körzeti I., megyei III., országos elődöntő VI., Tóth Zoltán 2. b, Tarsoly Nikolett 3. a, Sőrés Nóra 3. b, Paróczai Gergő 3. b, Vaszkó Ágnes 3. b, Nedró Balász 3. b, Baráth Roland 3. b, Szerető Dorottya 3. b, Nándori Nikolett 4. a, Kun Csaba 4. b, Vajda Soma 4. b, Nagy Csilla 5. a, Dudás Réka 5. a, Vári Edina 6. a, Rafael Rita 6. b, Tarsoly Tamás 6. b

Felkészítő tanár: Vaszkán Gábor

Labdarúgás eredmények I. korcsoport Körzeti Diákolimpia III. hely tagjai: Paróczai Bence 1. c, Barna Viktor 1. c, Gyomai Ákos 1. c, Martikán Balázs 1. c, Jambricska István 2. a, Filyó János 2. a, Tóth Zoltán 2. b. Nagy Márk 2. b,

II. korcsoport Körzeti Diákolimpia III. hely tagjai: Dógi Patrik 3. a, Cseh Roland 3. a, Dudics György 3. b, Szilágyi Adrián 3. b, Nedró Balázs 3. b, Paróczai Gergő 3. b, Kun Csaba 4. b, Bartik Milán 4. b, Botos Pongrác 4. b

III. korcsoport Körzeti Diákolimpia III. hely tagjai: Rafael Zsolt 5. a, Csapó Elek 5. b, Szabó László 6. a, Szilágyi Norbert 6. a, Bukva Szabolcs 6. a, Zacher Szabolcs 6. a, Madar Viktor 6. a, Szurovecz Tamás 6. a, Dobák Gergő 7. a, Szeles Szilád 7. a.,

Rózsahegyi Kupa 2002-es korosztály II. hely, 2000-es korosztály II. hely, Mikulás Kupa Szarvas III. hely

Felkészítő tanár: Kéri Roland

6. SZOLGÁLTATÁS

6.1. NAPKÖZI OTTHON, TANULÓSZOBA

Összehasonlító napközis ( + kollégiumi) adatok

2007/2008 2008/2009 2009/2010 2009/2010 létszám csoport

száma létszám napközis %

csoport száma létszám napközis

% csoport száma létszám napközis

% Gyomaendrőd

395 13 305/29* 71 13 313/26* 76 14 308/23* 78

Csárdaszállás 14 1 13 92 1 13 92 1 11 78

Összesen: 409 14 318/29* 75 14 326/26* 77 15 319/23* 78

*Kollégista tanulók száma



30

A csoportok száma és összetétele az elmúlt évek során nem változott jelentősen. Ebben a tanévben is 15 csoportban folyt a délutáni tanulmányi munka, ebből 7 csoportban a napközisek és kollégisták együtt tanultak. A napközis ellátást igénybe vevő tanulók létszáma kis mértékben nőtt. Ennek oka, hogy sok tanuló külterületről, illetve távolról jár, ezért a buszközlekedéshez kell igazodni. Másrészt a szülők igénylik a délutáni segítséget a másnapra való felkészülésben, valamint igen széles programkínálatunk van a délutáni foglalkozásokat illetően, amelyeken szívesen részt vesznek a tanulók. A napközis és kollégista tanulók közül az alsó tagozaton felzárkóztatásra szorul 9 tanuló, bukott a felsőben 6 tanuló. Összesen 15 tanuló nem teljesítette a tantervi minimumot, ez a napközis, tanulószobás és kollégista (továbbiakban napközis) tanulók 4.7 %-a, 6 tanulóval kevesebb, mint az előző tanévben. A napközis létszám október 1-jéhez képest csökkent 8 fővel. Ennek oka, hogy 4 gyermeket elvittek átmeneti nevelésbe, vannak olyanok, akik az étkezési díjak fizetésének elmaradása miatt maradtak ki a napköziből, és van, aki kollégiumba került. 48 fő sajátos nevelési igényű gyermek tanul az iskolában délután, ez a napközisek 15 %-a és az összes SNI-s tanuló 69 %-a.

Közülük nem teljesítette a tantervi minimumot valamelyik tantárgyból 3 tanuló (6 %-uk). Ez az arány jelentős javulást mutat az elmúlt évhez képest.

67 fő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek tanul itt délután, ez a napközisek 21 %-a, az összes hhh-s tanuló 77 %-a.

Közülük nem teljesítette a tantervi minimumot valamelyik tantárgyból 4 tanuló (6%-uk). 67 fő integrált gyermek tanul itt délután, ez a napközisek 21 %-a, az összes integrált tanuló 80 %-a. Közülük nem teljesítette a tantervi minimumot valamelyik tantárgyból 4 tanuló (6 %-uk).

A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók nagy százaléka veszi igénybe a napközis és tanulószobai szolgáltatást.

Néhány tanuló esetében biztosítottuk a pedagógiai asszisztensek közreműködésével a személyre szabott felkészítést. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy csökkent a sikertelen tanulók száma.

Csoportok száma Létszám SNI Felzárkóztatásra

szorul (1-3. évf.) Bukott Kitűnő

Gyomaendrőd 14 308 48 8 6 47

Csárdaszállás 1 11 - 1 - 1

Összesen 15 319 48 9 6 48

A magatartás és a szorgalom átlag is jobb egy-egy tizeddel, mint előző év végén. A félévihez képest a szorgalom átlag 0, 5 tizeddel lett jobb. Általában az alsó tagozatos csoportokban jobbak a magatartási és a szorgalmi átlagok, mint a felső tagozatosoknál. Három alsó tagozatos csoportban nincs felzárkóztatásra szoruló tanuló, de mindegyikben van kitűnő. A felső tagozatos és a vegyes összetételű csoportokban mindegyikben van bukás és van 3 olyan csoport ahol nincs kitűnő tanuló.



31

Nehezebb a felső tagozatos gyermekeket a tanulásra rávenni, és ahogy nőnek a követelmények a gyengébb képességű gyermekek, egyre inkább lemaradnak. Ezeknél a gyermekeknél nagy szükség van a délutáni segítségre a tanulásban napközi, korrepetálás vagy fejlesztő foglalkozás keretében. Akik a felkínált lehetőségekkel nem élnek, általában nem tudják teljesíteni a tantervi minimumot. Sajnos ezeknél a gyermekeknél a családi háttér nem ösztönzőleg hat, pedig anélkül nem lehet eredményt elérni.

6. 2. DIÁKOTTHON

Összesített diákotthoni statisztika

Lét

szám

Cso

port

alsó

fels

ő

SNI

%

Felz

árkó

ztat

ásra

sz

orul

als

óban

Buk

ott f

első

ben

%

Inte

grác

iós

felk

észí

tésb

en

vesz

rés

zt

%

18 1.

8 10 5 28 - 1 5,6 4 22

5 2.

3 2 5 100 - - - - -

Össz. 23 17 58,6 - 1 4,3 4 22

A kollégisták fele családi körülményei miatt gyámügyi beutalt. A kollégium funkciója az utóbbi években fokozatosan átalakult. Csökken a külterületen élők száma és nő a szociális körülményeik miatt rászorulók száma. Több család esetében a diákotthon igénybe vételével volt elkerülhető a gyerekek átmeneti nevelésbe vétele. Sikertelenül zárta a tanévet 1 tanuló, ez jelentős javulás az előző évekhez képest. A kollégista tanulók családi háttere nem ösztönzi a gyerekeket a tanulásra. A szülőkkel való együttműködés nehézkes, akadozó. A pedagógusok igyekeznek pótolni a megfelelő családi támogatást. A kollégista tanulók magatartási átlaga 3,8; a szorgalom 3,4. Az iskolai átlagoknál alacsonyabb, de az előző évekhez képest enyhe emelkedést mutat mindkét átlag. A tanév elején tervezett programok közül az alábbiakat valósítottuk meg:

▪ Szeptember: Balesetvédelmi, Tűzvédelmi oktatás, Tűzriadó próba Házirend ismertetése, megbeszélése

▪ Október: Megemlékezés október 6-ról Szalonnasütés, Amőba verseny Túra a gáton a vashídig Megemlékezés október 23-ról

▪ November: Kollégiumi Tátika ▪ December: Télapó ünnep a családsegítő központban, disco a kollégiumban

Karácsonyi készülődés, kollégiumi fenyő ünnep, disco



32

▪ Január: Pótszilveszter ▪ Február: Farsangi bál fánksütéssel

▪ Március: Nőnapi megemlékezés Megemlékezés március 15-ről

▪ Április: Beszélgetés a védőnővel a felső tagozatosoknak (szexuális felvilágosítás)

Húsvéti locsolkodás Föld napja – szemétszedés

▪ Május: Kihívás napja – séta a Bónom-zugba, vacsorával egybekötve ▪ Június: Liget-fürdőben strandolás

Főzés és játék a Neubort – tanyán Nyársalás

Ebben a tanévben is jó kapcsolatot alakítottunk ki a Családsegítő Központtal. Közös programokon vettek részt a gyerekek és a gyámügyi beutaltakkal kapcsolatban is segítették a munkánkat.

6. 3. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

Szabadidős tevékenységek

Az előző évekhez hasonlóan a szülők megkapták a délutáni szabadidős programkínálatunkat, és a segítségükkel választhattak a tanulók a programok közül. Most is nagyon szívesen jártak számítógépezni, tömegsport- és kézműves foglalkozásra.

Úszásoktatásban részvevő tanulók száma

Időszak Résztvevő tanulók (fő) Összeg (Ft) 2008. szeptember 281 146 355 2008. október 136 81600 2008. november 210 126 000 2008. december 37 22 200 2009. január 0 0 2009. február 0 0 2009. március 27 16200 2009. április 38 22 800 2009. május 176 105 600 2009. június 204 122 400 Összesen: 1 109 643 155

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2008/2009. nevelési-oktatási évtől kezdődően megtéríti az iskolák úszásoktatásával kapcsolatos fürdőhasználati költségeit. Intézményünkből havi átlagban 110 tanuló vette igénybe a fürdő szolgáltatásait. Az igénybevétel eloszlása nem egyenletes, ugyanis az órákat tömbösíteni kell, valamint az időjárás miatt is az őszi és a tavaszi időszakokra torlódik.



33

Az iskola helyi tantervében az alsó tagozatosok vízhez szoktatása, illetve egy úszásnem megtanítása szerepel. A tanulók utaztatása nehézséget jelent egyrészt az elegendő kísérő biztosítása miatt, másrészt a helyi járat igénybevétele miatt. Igen sok tanulónak nincs bérlete, a buszköltséget pedig nem tudja kifizetni. Az elmúlt tanévben ezeket a kiadásokat az iskola vállalta magára. A jövőben be kell tervezni a költségvetésbe. Az úszásoktatáshoz szükséges egyéb eszközöket, kellékeket pályázati forrásból biztosítottuk. A pedagógusok több tantárgyból tartottak korrepetálást, amelyeken a rászoruló tanulók többsége rendszeresen részt vett. A tehetséggondozás is fontos része a délutáni programoknak. Az irodalom szakkör, a nyelvi előkészítő, a történelem és matematika szakkörök fontosságát, a szaktanárok és a tanulók munkáját tükrözik a tanév során elért eredmények. A szabadidős programok jelentős részét a diákönkormányzat szervezi éves ütemezés szerint. Ezek közül a legjelentősebbek: őszi túra, tátika, terempontozás, amőba bajnokság, Ki mit tud?, észkaszinó. Tanulóink nagy számban vesznek részt a diákönkormányzat programjain.

6.4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ELLÁTÁSA

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása- nevelése integrált és szegregált módon egyaránt történik. Azok a tanulók tanulnak a speciális tagozaton, akiknek a szakértői bizottság eltérő tantervű oktatást javasol, mert tanulásban akadályozottak. Őket 2 összevont tanulócsoportban gyógypedagógusok tanítják megfelelő tárgyi feltételekkel felszerelve. A többiek a normál tagozaton, normál tantervvel haladnak. Nekik is gyógypedagógusok tartják a habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat, valamint fejlesztő pedagógusok a szaktárgyi megsegítést. Sajnos nem tudjuk mindenkinek az előírt foglalkozási számot biztosítani kapacitás híján, de a túl sok délutáni fejlesztést a tanulók sem bírják.

A tanulási nehézséggel küzdő tanulók kontrollvizsgálata megtörtént minden tanuló esetében. Közülük szakértői bizottsághoz küldtünk 2 tanulót, akiknek még nem érkezett meg a vizsgálati eredménye. Újonnan diagnosztizáltak 3 tanulót, akik beilleszkedési és magatartási zavarral küzdenek. Az ő besorolásuk megtörtént a tanév során a nekik megfelelő fejlesztési csoportba. 2 tanuló kontrollvizsgálata sajnálatos módon elmaradt. A jövő tanévtől szorosabb együttműködést kell kidolgozni az osztályfőnökökkel, illetve gyermekfelügyelőkkel. A 2009/2010. tanévben magas számú volt a tanulásban akadályozott és a sajátos nevelési igényű tanulók felülvizsgálatának száma is, ezért a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság helyben végezte el a kontrollvizsgálatokat. Ekkor minden tanuló felülvizsgálata megtörtént. Egy tanuló áttelepítésre került a speciális tagozatra, visszatelepítés az idei tanévben nem történt. Városi szinten át kell gondolni a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását követve a jogszabályokat és az oktatáspolitikai szándékokat. A beilleszkedési-, tanulási-, és magatartási problémával küzdő tanulók száma is évről-évre nő. Az ellátásukat a nevelési tanácsadó és saját szakembereink segítségével tudjuk megoldani (fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógytestnevelő, pszichológus).



34

6. 5. INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS

Az integrációs felkészítés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára kidolgozott pedagógiai rendszer, amelyet röviden IPR-nek szoktunk nevezni. Lényege a tanulók személyre szabott oktatása - nevelése, iskolai életének segítése. Erre támogatást lehet igényelni elképesztő adminisztrációs kötelezettségek elvégzése árán, majd a támogatás felhasználásának módjáról is ilyen feltételekkel kell elszámolni. Öt éve kezdtük bevezetni iskolánkba az IPR-t, és tapasztalataink szerint minden évben több és bonyolultabb a vele járó adminisztrációs kényszer. Erről a tevékenységről külön, részletes beszámoló készül, jelen beszámolóban csak néhány tájékoztató adatot közlünk. Iskolánkban 84 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló van, ez az összlétszám 20 %-a. 80-an vesznek részt integrációs felkészítésben. Eddig évente változott, hogy kik kerültek be a rendszerbe attól függően, hogy kapott-e gyermekvédelmi kedvezményt a szülő és tett-e nyilatkozatot iskolai végzettségéről. Ez 30-40%-os mozgást jelentett a rendszerben lévő tanulók személyét illetően.

2008-2009 tanév vége 2009-2010 tanév vége Integráltak száma 68 80 Alsóban fokozott segítséget igényel 2 - Alsóban felzárkóztatásra szorul - 4 Felsőben bukott 1-2 tárgyból 4 3 Felsőben bukott 3 vagy több tárgyból 1 2 Hiányzás 37 óra/fő 29 óra/fő Igazolatlan hiányzás (2. félév) 1 óra/fő 0,8 óra/fő

Év végén a felső tagozatosok 6 %-a bukott javítóvizsgára, és az alsó tagozatosok 3 %-a igényel fokozott segítséget a továbbiakban.

Márciustól az iskolai koordinátor segítségével a rászoruló tanulóknak felzárkóztató, gyakorló foglalkozásokat szerveztünk. Ennek is köszönhető, hogy sokkal kevesebben buktak és kevesebb tantárgyból, mint félévkor. A hiányzás mutatószáma csökkenést mutat, amelynek oka a fokozottabb ellenőrzés. A 2009-2010-es tanévben 8 tanuló mulasztott igazolatlanul összesen 102 órát. Az igazolatlan hiányzások nagy része családi okokra vezethető vissza és a szülők felelőtlensége és nemtörődömsége miatt következett be. Az igazolatlanul mulasztó tanulók közül néhányan védelembe vannak véve.

Fontos feladat a következő tanévre, hogy az igazolatlan hiányzás visszaszorítására fokozott figyelmet fordítsunk. Az integrált tanulók 81 %-a tanul délután valamilyen szervezett formában, az iskolában. Ez igen magas arány, mely egyrészt azt igazolja, hogy tanulóink és szülők igénylik, hogy felügyelet mellet, segítséggel készüljenek fel a tanítási órákra, másrészt pedig a távolság miatt sokan közlekednek busszal. Az iskolában színes délutáni programkínálat van, ha ezeken szeretne a tanuló részt venni, akkor is itt kell maradnia.



35

6.6. GYERMEKVÉDELEM

Iskolánkban félállású gyermekvédelmi felelős végzi az ide tartozó feladatokat. A státusz biztosítását indokolja a tanulói összetétel. Intézményünkben alapellátásban részesül 32 tanuló, aki közül 12 alsó tagozatos és 20 felső tagozatos. Az alapellátottak közül folyamatban van a védelembe vételi eljárás 3 tanuló esetében. A védelembe vett tanulók száma 28. Ebből 20 alsós és 8 felső tagozatos. Évek óta folyamatos növekedést mutat a súlyosabb gyermekvédelmi esetek száma. Ez az adat év közben folyamatosan változik és az a tapasztalatunk, hogy aki egyszer a rendszerbe belekerül, utána folyamatos munkát ad a jelzőrendszer tagjainak. Gyermekvédelmi kedvezményben részesül 193 fő, akik közül 101 alsó tagozatos és 92 felső tagozatos. A kollégiumban lévő tanulóknak nagy része a jegyző által beutalt, az elhanyagoló, veszélyeztető szülői magatartás miatt. Az a tapasztalat, hogy ez a szám évről évre növekszik, egyre gyakrabban előfordul, hogy a gondos odafigyelés ellenére is átmeneti nevelésbe kerülnek gyermekek. Ebben a tanévben 6 tanuló került átmeneti nevelésbe.

Folyamatos kapcsolatunk van a nevelési tanácsadóval. A pszichológus 24 tanulónkat látta el a tanév során, összesen 235 órában.

Minden védelembe vett tanuló esetén megtörtént a kötelező felülvizsgálat (15 család) a Családsegítővel és a Gyámügyi Hivatallal közösen. 3 család esetében a tanév során több alkalommal is kezdeményezni kellett az esetmegbeszélést. Ezen kívül még 12 alkalommal tartottunk esetmegbeszélést a Családsegítőben. Erre olyankor került sor, amikor a probléma túllépte az iskola falait, ugyanakkor a Gyámhivatal bevonása még nem vált szükségessé.

Ezeken a megbeszéléseken a gyermekvédelmi felelős, az érintett pedagógusok és a családsegítő alkalmazottai vesznek részt. A jelzőrendszer tagjaival jó, együttműködő kapcsolatot ápolunk, rendszeresen, keressük közösen a megoldást az adandó problémákra. A védőnő rendszeresen ellenőrzi a gyermekek tisztaságát, ápoltságát, lakhatási körülményeit, részt vállal a drog-megelőzési tevékenységünkben. A családsegítővel közösen több alkalommal is tartottunk esetmegbeszélést, valamint pályázatokon való együttműködés is erősíti jó kapcsolatunkat. Rendszeresen részt veszünk a Gyámhivatal munkájában, jellemzések elkészítésével, védelembe vételi eljárásokon, felülvizsgálatokon való aktív részvétellel, javaslatainkkal. A tanév során szerveztünk egy fórumot, amelyen részt vettek a pedagógusok, a családsegítő és a gyámhivatal munkatársai valamint a város jegyzője. A drog prevenciós tevékenységünk megvalósításában igénybe vettük a diákönkormányzat segítségét, illetve a szenvedélybetegek rehabilitációs részlegét is. A rendőrséggel napi kapcsolatot tartottunk. Jól működött az egy iskola – egy rendőr program. Minden évben összeülnek a város intézményeinek gyermekvédelmi felelősei, illetve első alkalommal tartott a Gyámhivatal szervezésével a város gyermekvédelmi fórumot, ahol a jelző rendszer minden tagja aktívan részt vett, és több nehezen megoldható probléma esetében sikerült megoldást találni.



36

7. SZERVEZET ÉS VEZETÉS

Ebben a tanévben szervezeti átalakulás nem befolyásolta az alkalmazotti közösség munkáját. A minőségirányítási csoport több mérést végzett a szervezet működésével kapcsolatosan, aminek az elemzése a beszámoló mellékletében olvasható. A kollektíva több területen kezdeményezett változtatásokat, amelyeket a nevelőtestület megvitatott. A munkaközösségek műveltségterületenként szerveződtek, feladataikat éves terv szerint végezték, a tanév végén beszámolót készítettek munkájukról.

Egy-egy adott feladat elvégzésére munkacsoportokat hoztunk létre. Ilyen csoportok alakultak az IPR és a TÁMOP programokon belül. Szem előtt tartottuk, hogy a nevelőtestület és a munkacsoportok között megfelelő munkakapcsolat épüljön ki, kölcsönösen segítsék egymás munkáját.

A kommunikáció javítása céljából megbíztuk a feladat elvégzésével a sajtófelelősöket és az iskola honlapjának a felelősét. Ennek hatására jelentősen javult az iskola kommunikációja. A belső információáramlást bővítettük az internet-kapcsolatokkal. Minden pedagógus elérhető a levelező programok segítségével. Igyekszünk rugalmassá tenni a szervezetet, hogy mielőbb tudjunk reagálni a környezet változásaira, partnereink igényeire.

8. KAPCSOLATRENDSZER, TÁRSADALMI ELISMERTSÉG

Intézményünk kapcsolatrendszere szerteágazó. A szakmai kapcsolataink egy része a munkavégzés feltétele. Ilyen az OKM, OKMT, OOIH, EDUCATIO KFT, Békés Megyei Tudásház, TÁMOP hálózatkoordinációs központ. Ezeken kívül szakmai kapcsolatban vagyunk az Önfejlesztő Iskolák Egyesületével, annak tagiskoláival. Évente kétszer találkozunk szakmai konferenciákon, egyéb alkalmakkor pedig műhelymunkákban veszünk részt. Esélyegyenlőség a közoktatásban címmel szakmai fórumot szerveztünk a régió iskolái számára, amelyen képviseltette magát az Oktatási Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatósága, illetve az Országos Oktatási Integrációs Hálózat Dél-alföldi régiója.

A helyi társadalom civil szférája is fontos az iskola számára. A nevelőtestület tagjai bekapcsolódnak a Múzeumbarátok Körének, a Természetjáró Tájvédőknek, az Endrődiek Baráti Körének a tevékenységébe. Együttműködünk különböző programok, rendezvények, kiadványok létrehozásában. Immár évek óta hagyomány,hogy a Rózsahegyi Napokat az Endrődiek Baráti Körével közösen rendezzük meg. Működik az iskola mellett két alapítvány is. A Rózsahegyi Iskola Diákjaiért Alapítvány, amely a jelenlegi diákságot segíti és a dr. Farkas János Alapítvány, amely a magasabb iskolai fokon tanulókat támogatja.



37

A Diáksport Egyesület az iskolai sporttevékenységet és a versenyeztetést támogatja. Testvériskolai kapcsolatot ápolunk Pilzno egyik iskolájával. Az idén két alkalommal vettek részt tanulóink sikeres nyelvvizsgájuk jutalmaként lengyelországi kiránduláson és a mi intézményünk tanulói is vendégül látták a lengyel diákokat.

Gyomaendrőd, 2010. június 30.

Farkas Zoltánné igazgató



38

Záradék:

A tanévvégi beszámolót a nevelőtestület 2010. június 30-án a tanévzáró értekezleten egyhangúlag elfogadta.

Kovásznainé Mikó Klára jkv.

Documents

RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ......RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYOMAENDRŐD A 2009-2010-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE 2 BEVEZETŐ Iskolánk 2005