Lendavski grad / Lendvai vár27. 2. – 12. 4. 2015

Na naslovnici: / A borítón:

Tihožitje / Csendélet2012, akril in akvarel na platnu in svili / akril és akvarell vásznon és selymen, 100 x 120 cm

Lutkovno gledališče Pupilla / Pupilla BábszínházIon Creangă: Dani Prekla / Karó Dani1996

Mimoidoči W1 / Járókelők W12012, akril in akvarel na platnu in svili / akril és akvarell vásznon és selymen, 90 x 90 cm

as, ki je bil Sabini Šinko dan, da nam v Galeriji-Muzeju Lendava pokaže vso svojo razveja-

no in heterogeno paleto ustvarjalnosti, se nam je zdel dolg, a sodeč po razstavljenem gradivu na pričujoči pregledni razstavi, vreden čakanja. Pred nami se odpira in razstira dinamična, igri-va, garaška, domišljena, skrivnostna, prefinjena, domišljijsko bogata, predvsem pa celostno zao-krožena ustvarjalnost, ki skozi pedagoško delo na fakulteti in z ustvarjanjem scenografij in za-snov ter oblikovanjem lutk za predstave opravlja tudi svoje poslanstvo, ki ozavešča, profesiona-lizira, educira in ne nazadnje senzibilizira tako otroke kot njihove vzgojiteljice in starše.

Sabinino slikarstvo je prepojeno z življenjem, vanj se zažira skozi razmišljanja, potovanja, do-živetja in sprehajanja, skratka majhni in veliki, ključni in mimobežni dogodki počasi postajajo slikanje. Njeno slikanje je okuženo z vsem, kar počne, je potreba, ki prežema vse, skrivnostno in zakrito, očitno in vseprisotno. Naslika vse, kar jo obdaja, tj. ljudi, živali, rastline, pohištvo in fo-tografije. Črpa iz mitologije sodobnega, mimo-bežnega sveta, mitologije nezavednega, prav­ljičnega, transcedentalnega, nadrealističnega, nedoumljivega, a vendar še kako konkretnega. Toda še tako zasanjano delujoča slika pravza-prav ne izhaja iz sanj. Nikoli ni čisto od tu, a tudi nikoli čisto iz sanj. Njene slike so kot prosojnica, skozi katero se z laserskimi žarki spuščamo v človeško in kulturnoarhetipsko, v usedline na-kopičenih stoletij, usedline spominov in dožive-tega. Izrazno specifična in samosvoja je ustvarila avtorski izraz, ki bi mu lahko nadeli definicijo realizma, ujetega v nadrealističnem prostoru nedefiniranega časa.

Sabina nikakor ne sodi med slikarje ekspresiv-nega izraza, emocionalno tesnobnega razpo-loženja in intenzitete, ki izhajajo iz Prekmurja. Toda ugotoviti moramo tudi, da vizualen kolori-stični vitalizem in floralno fauvistično figurativ-na tematika nikakor ne pomenita simplificirane pitoresknosti in enodimenzionalne izpovedno-sti. Fenomen umetniškega izraza je nedvomno bistveno bolj večplasten, saj sta prav nemateri-alnost in duhovnost komponenti, ki sta imanen-tni del umetnosti.

V Sabininih zgodnjih delih slikanja na svilo ustvarjajo koloristične koprene vtis liričnosti, ki v intenzivnem trepetanju prekrivajo površino in se na videz širijo prek njega v neskončnost. Ma-terial in tehnika, s katero dobiva akvarelne efekte,

osszúnak tűnik az idő, amely Šinko Sabina rendelkezésére állt ahhoz, hogy bemutat-

kozzon nekünk itt, a lendvai várgalériában, de a kiállított gazdag és heterogén anyagból ítélve érdemes volt várakozni. Dinamikus, játékos, sok odaadó munkával járó, megfontolt, titokzatos, kifinomult, fantáziadús, de főleg teljes egészé-ben érett alkotások tárháza nyílik meg előttünk, amelynek az egyetemen végzett pedagógiai munka, illetve a szcenográfia­ és bábtervezés mellett megvan sajátos küldetése, amely tuda-tosít, oktat és nem utolsósorban fogékonyabbá teszi a gyermekeket és szüleiket is.

Sabina festészete tele van élettel, amely a gon-dolkodáson, utazásokon, élményeken, sétákon, jelentéktelen vagy jelentős, kulcsfontosságú vagy csak futó eseményeken keresztül ivódik belé – hiszen minden, ami vele, körülötte törté-nik, lassan festészetté válik. Mindent, amit tesz, amihez csak nyúl, szinte „megfertőzött” a festé-szet, mindenen túlnövő szükséggé vált. Titokza-tos és rejtett, valamint szembetűnő és mindent átható. Mindent megfest, ami körülveszi: em-bereket, állatokat, növényeket, bútorokat, fény-képeket. A kortárs mitológia világából merít, az öntudatlan, mesés, transzcendentális, szürreá-lis, megfoghatatlan, de azért nagyon is konk-rét mitológiából. Ennek ellenére a még annyi-ra álombeli hatást keltő kép sem az álmokból jön. Sohasem mondható egészen idevalónak, de sohasem egészen álombelinek. Képei olyan finoman áttetszőek, hogy szinte lézersugárként hatolunk az emberi és kulturális archetípus, a felgyülemlett évszázadok, emlékek, élmények üledékei felé. Sajátos és egyedülálló kifejezés-világa által olyan szerzői kifejezésmódot hozott létre, amit a szürreális térség definiálatlan ide-jében foglyul ejtett realizmus kifejezéssel illet-hetnénk.

Sabina semmiképpen sem tartozik az érzelmi szorongásos hangulatú és intenzitású expresz-szív kifejezésmódot gyakorló muravidéki festők közé. Viszont azt is meg kell állapítani, hogy a vizuális filozofikus életfilozófia és a virágos fauvista figuratív témakör semmiképpen sem jelent leegyszerűsített festőiséget és egydimen-ziós kifejezésmódot. A művészi kifejezésmód je-lensége kétségtelenül határozottan többrétegű, hiszen éppen a nem anyagi és szellemi kompo-nensek jelentik a művészet immanens részét.

Sabina korai festményei, a selyemre festett szí-nes fátylak lírai benyomást keltenek, amelyek

Č H

ki jih platno ne more dati, vendarle ne dopu-ščata detajlov, kar je v kasnejših delih dosegla prav s kombinacijo platna in nanj napete svile. Izhodiščni motiv je povsem dematerializiran, sli-kovno polje ustvarja vtis duhovne, deloma tudi sanjave izkušnje, kjer barvne ploskve oblikujejo lebdeče like in barvne okruške, ustvarjajoč ilu-zionistične krajine, prežete s svojevrstno lirično poetiko. Psihološko in kulturno podzemlje, po katerem po malem vsi kopljemo, nam da marsi-kakšno razlago, razumevanje, umetnica pa seže še globlje in subtilneje v svojo podstat in jo ma-terializira v naslikanem. Slika nas gleda in vidi globlje v nas kot mi vanjo in to kar vidi, kar kaže, je zapleten, lep, včasih boleč, presenetljiv in skrivnosten svet. Enigma, ki ji vsak od nas mora priti sam do dna.

Toda brez predmetnosti, obrazov, podob in okruškov realnosti Sabinino slikarstvo ni bilo nikoli, v zadnjih letih pa sta snovnost in pripo-vednost skozenj vedno odločnejša, pravzaprav nevsiljivo dominantna. Razsrediščena strukturi-ranost na slikah iz zadnjega obdobja, v slikov-nem polju razpršeni predmeti, obrazi in stvari iz vsakdanjega umetničinega življenja so atributi notranje krajine, slikarkinega jaza, izmišljeno nestvarno delujočega, a v svoji absolutnosti še

intenzív reszketegséggel fedik be a felületet és látszólag a végtelenségig terjednek. Az anyag és a technika viszont, amellyel az akvarell ha-tását éri el, amit a vászon képtelen nyújtani, nem engedélyez részleteket, és ezt a későbbi műveiben éppen a vászon és a ráfeszített se-lyem kombinációjával érte el. A kiinduló motí-vum teljesen dematerializálódott, a festői kép szellemi, részben álmodozó tapasztalatot kelt, ahol a színes felületeken lebegő alakokat és színes részleteket hoz létre, illúziót keltő, sa-játos lírai poétikával átszőtt tájakat alkotva. A pszichológiai és kulturális alvilág, amelyet talán mindannyian kutatunk, sokfajta magyarázatot, megértést tár fel, de a művésznő még ennél is mélyrehatóbban közelít az alapokhoz, hogy azt festményei által valósítsa meg. A kép néz min-ket – és mélyebben lát belénk, mint mi belé, és az, amit lát, amit elénk tár, bonyolult, szép, néha fájdalmas, megdöbbentő és titokzatos vi-lág. Talány, amely aljára mindenkinek egyedül, személyesen kell eljutnia.

Sabina festészete sosem volt tárgyiasság, arcok, alakok, realitásfoszlányok nélküli, az utóbbi években pedig már egyre több diszkrét anyagi-ságtól és elbeszélésformától áthatott. Az utób-bi időszak decentralizált struktúrájú festményei, a festményen szétszórt tárgyak, arcok és a mű-vésznő mindennapjainak tárgyai a belső táj att-ribútumai, a festő énje, kitalált és irreálisan mű-ködő, de abszolút voltában igencsak működő. A festményen elhelyezett figurák a légiesség, lebegés, szabadság, álmodozás benyomását keltik, míg másutt talán a térben és időben való elveszettséget, a tudatos és tudatalatti emlék-rétegek közti séta benyomását keltik. Mintha csak egyfajta filmjelenetek, történetrészletek lennének, és habár nincs fény, árnyék és tér, de a nosztalgia erős és tapintható légkörével, az elmúlt, de jelenlévő gyermekkor felismerhető és olvasható szimbolikájával gazdagítva tárul-nak elénk. Egyfajta figurális csendéletek és fi-gurális tájképek ezek.

A bábjáték mint a festőművészet, a zene és előadóművészet együttese, szervesen kapcso-lódik alkotói kifejezésmódjához. Sabina festői identitásának jelentős részét a bábjáték deter-minálja, és ez persze fordítva is érvényes, báb-alkotó kifejezésmódja festészetének jellemző vonásait tartalmazza. A Breda és Tine Varl által számára kijelölt küldetést Sabina teljes mérték-ben teljesítette úgy pedagógiai, mint alkotói szempontból. A pedagógiai küldetés hasonló

Lutkovno gledališče Pupilla / Pupilla BábszínházZlata jabolka / Az arany almák2004

kako realnega. Prostorske umestitve figur na sliki dajejo vtis zračnosti, lebdenja, svobode, sanjavosti, ponekod morda izgubljenosti v pro-storu in času, sprehajanja skozi plasti spominov, zavestnih in nezavednih. So kot nekakšni kadri iz filma, iz zgodbe – in čeprav ni svetlobe, sence in prostora – z močno in otipljivo atmosfero nostalgičnosti, časov minulega, a vendar prisot­nega otroštva, obogatenega s prepoznavno in berljivo simboliko, nekakšna figuralna tihožitja in pokrajine.

Lutkarstvo je kot skupek likovne, glasbene in uprizoritvene umetnosti organsko včlenjeno v njen ustvarjalni izraz. Precejšen del Sabinine sli-karske identitete je determiniran z lutkarstvom, velja pa seveda tudi obratno, njen lutkovni oblikovalski izraz nosi izrazite intence njenega slikarstva. Poslanstvo, ki sta ji ga naložila Breda in Tine Varl, je Sabina v polni meri izpolnila tako v pedagoškem kot ustvarjalnem pogledu. Peda-goško poslanstvo je podobno likovnemu procesu transformiranja snovi v stanje življenja in vse-bine, nekakšna povratna informacija, vzajemno oplajanje, ki rezultira v kakovostnejših praksah, dosežkih in delu. Lutkovna predstava je kot kre-ativnoumetniški rezultat, dialog različnih umet­niških izrazov in pri Sabini Šinko tudi ustvarjalni dialog z življenjskim partnerjem Milanom Galom, ki je mnoge lutke tudi izdelal, hkrati pa je nepo-grešljiv stalni člen Lutkovnega gledališča Pupilla, ki ga je Sabina Šinko zasnovala pred 22 leti.

Pravzaprav gre pri Sabini Šinko za mnogo več kot le odločitev in poklic. Gre za odločenost in poklicanost. Opogumljajoče spodbude sorod­nika in soseda, takrat že akademskega slikarja Štefana Galiča, in njen notranji občutek, da je izbrana pot likovne ustvarjalke prava, so se pol-nokrvno uresničile, čeprav ne vedno po najlažji poti in ovinkih. Na vseh področjih ustvarjanja, v slikarstvu, pri zasnovi in oblikovanju lutk, v lutkovnih predstavah, ilustracijah, pri pedago-škem delu in v različnih projektih, kjer združuje vse našteto, si od Sabine Šinko lahko še veliko obetamo.

Tanja Šimonka, umetnostna zgodovinarka

az anyag transzformálásához a képzőművészeti folyamatban az élet és tartalom állapotába. Egy-fajta visszajelzés, kölcsönös megtermékenyítés, amely magasabb szintű gyakorlatot, jobb ered-ményeket és tartalmakat hoz létre. A bábelőadás mint kreatív művészeti eredmény a különböző művészeti kifejezésmódok dialógusa, de Šinko Sabinánál alkotói dialógus közte és élettársa, Gal Milan között is, aki a legtöbb megtervezett bábot el is készítette, és egyben a Šinko Sabina által 22 évvel ezelőtt alapított Pupilla bábszín-ház nélkülözhetetlen és állandó tagja.

Šinko Sabinánál tulajdonképpen sokkal többről van szó, mintsem elhatározásról és foglalkozás-ról. Elszántságról és elhivatottságról van szó. A már akkor akadémikus festőművész, a rokon és szomszéd, Gálics István buzdító támogatása és saját belső megérzése, hogy a kiválasztott kép-zőművészeti alkotói út az igazi, teljes egészében igazolódott, habár nem mindig a legkönnyebb úton és talán kitérőkkel. Munkássága minden területén – beleértve a festészetet, a tervezést és a bábalkotást, a bábelőadásokat, az illuszt-rációkat, a pedagógiai munkát és a különböző projekteket, az összes felsoroltat együttesen – még nagyon sokat remélhetünk Šinko Sabinától.

Šimonka Tanja, művészettörténész

Srečni princ / A boldog herceg2004, akvarel na svili / akvarell selymen, 90 x 90 cm

Diplomirala je leta 1992 na oddelku za likovno pedagogiko na Pedagoški fakulteti Maribor pod mentorstvom Brede Varl, in sicer z likovnim oblikovanjem lutkovne predstave Pepelka Lutkovnega gledališča Maribor v režiji Edija Majarona.Odkar je končala študij, aktivno deluje na področju lutkar-stva. Leta 1993 je v Lendavi ustanovila Lutkovno gledališče Pupilla, ki se je razvilo v inovativno in uspešno lutkovno skupino, kar dokazujejo številna gostovanja doma in v tu-jini. Likovno je opremila 23 lutkovnih predstav. Poleg lut-karstva se ukvarja še s slikarstvom in ilustracijo. Svoja dela razstavlja na samostojnih in skupinskih razstavah, ilustrira-la je knjige za otroke in naslovnice knjižne zbirke Piramida založbe Litera.Leta 2010 ji je Univerza v Ljubljani podelila priznanje za pomembno umetniško delo na področju gledališke in radijske umetnosti – lutkarstvo.Zaposlena je kot docentka na Pedagoški fakulteti Univerze v Mariboru.

Naslov: / Cím:

Glavna ul. 47, 9220 Lendava ­ Lendva, SlovenijaTel.: +386 31 510 865e­mail: sabina.sinko@um.sihttp://sabinasinko.wix.com/sibi

1992­ben szerzett oklevelet a Maribori Pedagógiai Kar művészeti oktatás szakirányán, diplomamunkája Breda Varl vezetése alatt, Edi Majaron rendezésében a Maribori Bábszínház Hamupipőke című bábelőadásának művészeti tervezése volt.Tanulmányai befejezése óta aktívan tevékenykedik a báb-játék terén. 1993­ban Lendván megalapította a Pupilla Bábszínházat, amely újító jellegű és sikeres bábcsoporttá nőtte ki magát. Erről számos külföldi és hazai előadás ta-núskodik, 23 bábelőadás művészeti megtervezése fűződik a nevéhez. A bábjáték mellett festészettel és illusztrálás-sal is foglalkozik. Több önálló és csoportos kiállításon vett részt, valamint gyermekkönyvek illusztrálására és borító-tervek elkészítésére kapott megbízást.2010­ben a Ljubljanai Egyetem kitüntetésben részesítette a bábjáték terén végzett kimagasló munkásságáért, a szín-ház és a rádiózás terén kifejtett tevékenységéért.A Maribori Egyetem Pedagógiai Karán dolgozik docensként.

Sabina ŠinkoFoto: Milan Gal

Samostojne razstave: / Önálló kiállítások:

2013 – Avla Jožeta Hudalesa, Lenart2012 – Csak képek, Sombathely (H)2011 – Celldömölk (H)2011 – ZKP Lendava / MPI Lendva2010 – UKM Maribor2006 – Orczy Galéria, Budapest (H)2005 – Banffy center Lendava / Bánffy Központ Lendva2003 – Art Caffe, Murska Sobota2002 – Sinagoga Lendava / Lendvai Zsinagóga2001 – Galerija v gradu, Murska Sobota2001 – Hram Tulpika, Lendava2001 – Veleposlaništvo Republike Madžarske / Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Ljubljana

Nagrade: / Díjak:

2012 – Mednarodni slikarski Ex­tempore Ptuj: velika odkupna nagrada / Nemzetközi Festőművészeti Ex­tempore Ptuj: nagydíj2011 – XLVI. mednarodni slikarski Ex­tempore Piran: nagrada za najboljši akvarel / XLVI. Nemzetközi Festőművészeti Ex­tempore Piran: a legjobb akvarellért járó díj2011 – Mednarodni slikarski Ex­tempore Ptuj: mala odkupna nagrada / Nemzetközi Festőművészeti Ex­tempore Ptuj: kisdíj2007 – Nagrada za kulturo, Zavod za kulturo madžarske narodnosti Lendava / Kulturális Nívódíj, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Lendva2006 – Priznanje za kulturo Občine Lendava, Lendava

Mesebolt Bábszínház SzombathelyPaul Maar: Prosim rešite me! / Tessék engem megmenteni!2012

Skupinske razstave: / Csoportos kiállítások:

2014 – Bagl Art Affair, Kunstmesse Berlin, Berlin (D)2014 – Una città dove lo spirito creativo entusiasma e soddisfa, Mostra di artisti sloveni da Lendava, Palazzo Cecchini, Cordovado (I)2014 – Lendvai képzőművészek kiállítása, Kanizsai Dorottya Múzeum, Mohács (H)2014 – Lendvai képzőművészek kiállítása, Eötvös Kortárs Galéria, Baja (H)2013 – Kárpát­medencei képzőművészeti tárlat, Vértes Agorája Kortárs Galéria, Tatabánya (H) 2013 – Ex­Tempore, Mestna galerija Piran 2013 – Rejtőzködő Muravidék, Muravidéki képzőművészek kiállítása, Magyarság Háza, Budapest (H) 2013 – Dall’acqua nasce l’anima : mostra internazionale d’arte contemporanea, Palazzo Gallio, Gravedona (I) 2013 – quadriART, Eagl Gallery, Berlin (D) 2012 – Lendvai képzőművészek kiállítása, Magyar ház, Pécs (H)2012 – Mednarodni slikarski Ex­tempore Ptuj2011 – XLVI. mednarodni slikarski Ex­tempore Piran 2011 – Mednarodni slikarski Ex­tempore Ptuj 2010 – Lendvai képzőművészek kiállítása, Clio Galéria, Arad (RO) 2010 – Likovna karavana / Képzőművészeti Karaván, Art Gallery, Bačka Topola (SRB), Városi Múzeum, Senta (SRB), Városi könyvtár, Kanjiža (SRB), Csemadok, Bratislava (SK), Kultúrközpont, Vel’ký Meder (SK), Városi galéria, Dunajská Streda (SK)2010 – Sodobna madžarska umetnost z območja Mure, Dobó Tihamér Képtár, Magyarkanizsa (SRB) 2004 – Unsere Nachbarn, Kunst­ & Wirtschaftshaus Rohrbach, Weistrach (A)2004 – Unsere Nachbarn, TIZ St. Florian, St. Florian (A)

Sabina Šinko Organizator: / Szervező: Galerija-Muzej Lendava / Galéria-Múzeum Lendva Banffyjev trg 1 / Bánffy tér 1, SI 9220 Lendava - Lendva tel: +386 2 578 92 60 , e-mail: info@gml.si, web: www.gml.si

Postavitev razstave: / Dubravko Baumgartner, Milan Gal, Tanja Šimonka, Sabina ŠinkoA kiállítást rendezték:

Publikacijo izdala in založila: / Galerija-Muzej Lendava / Galéria-Múzeum Lendva A publikáció kiadója:

Za založnika: / Beata LazarA kiadásért felel:

Spremno besedilo: / Tanja ŠimonkaKisérőszöveg:

Grafično oblikovanje: / Dubravko BaumgartnerGrafikai tervezés:

Fotografije: / Fényképek: arhiv Sabine Šinko

Prevod: / Fordítás: Gabriella Bence Utroša

Lektura: / Lektorálás: Ivanka Bratkovič, Böröcz Nándor

Tisk: / Nyomda: Digifot, Lendava, 2015

Razstavo so podprli: / A kiállítás támogatói:

Mimoidoči L2 / Járókelők L22012, akril in akvarel na platnu in svili / akril és akvarell vásznon és selymen, 70 x 90 cm

Lutkovno gledališče Pupilla / Pupilla BábszínházPo H. C. Andersenu: Papirnati vojak / H. C. Andersen után: Papírkatona2012