Scharle Ágota

A szociális ellátások szerepe a kirekesztés megelőzésében és enyhítésében – az elmúlt húsz év tanulságai

Scharle Ágota

Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet

Hajléktalanellátás 2009, országos konferencia, Balatonföldvár, 2009 szept 24-25

Melyek a szociálpolitika alapvető céljai?Mit ért el a szociálpolitika az elmúlt 20 évben – durva mércékkel mérveMilyen eszközökkel?Min múlik a szociálpolitika teljesítménye?Röviden a feladat nagyságárólMég rövidebben a szakpolitika válaszairól- a múlt öröksége- politikai ideológiák, értékválasztások- kormányzati hatékonyságTanulságokVálságKitörési pontok

Vázlat

www.budapestinstitute.eu Hajléktalanellátás 2009, Balatonföldvár, 2009. szept 24-25.

A kirekesztést legjobb megelőzni: oktatással, foglalkoztatáspolitikával, diszkrimináció-elleni szabályozással, neveléssel, stb.

A szűken vett, szegénységre, kirekesztettségre fókuszáló szociálpolitika két feladata:

- Kármentés: a kiszolgáltatottság enyhítése- Reintegráció: segítség a kiszolgáltatottság megszüntetéséhez

A szociálpolitika alapvető céljai


Mit értünk el kármentésben 1


1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 19970.15

0.2

0.25

0.3

0.35

Jövedelem-egyenlőtlenség (Gini) változása

LengyelországMagyarországCsehországSzlovákia



1972 1977 1982 1987 1992 1997 2002 200710

12

14

16

18

20

22

24

0.19

0.21

0.23

0.25

0.27

0.29

0.31

0.33

Egyenlőtlenség és szegénység változása 1972-2007

Gini mutató (jobb skála)szegénységi résszegénységi ráta (medián 60%)



15 20 25 30 35 400

2

4

6

8

10

12

14

NO

IS

CY

MT

EE

SK

LU

LV

SI

ES

NL

LT

CZ

DK

GR

PT

IT

AT

SE

FI

IE

EU15

BE

BG

UK PL

FR

DE

RO

HU

Szegények aránya (medián 40%-a) transzferek előtt és után, 2007

Mit értünk el reintegrációban 1


1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

0

1

2

3

4

5

6

Tartósan szegények arányának változása

tartós szegény (KM)tartós szegény (H)Tartós munkanélküli

Mit értünk el reintegrációban 2


NL

DK

HU

DE

BE FI

FR

OE

CD

-17

UK IT J

CA

N PT E

AU

S

GR IE

US

A

0.00

0.02

0.04

0.06

0.08

0.10

0.12

0.14

0.16

0.18

Szegények és tartós szegények aránya 1999-2001

tartósan szegényszegények aránya


Vázlat


Milyen eszközökkel?


1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 20060

5

10

15

20

25

30

35

képzetlen foglalkoztatási ráta

szociális kiadások, GDP %

szegénységi ráta jövedelemtesztes támogatások aránya

Nagyobb átalakítások a munkanélküli ellátásokban

• 1989-92 hozzáférés bővítése minden ellátásban- munkanélküli járadék és segély- rokkantsági és korhatár alatti nyugdíj- gyermekgondozási ellátások

• 1991-2000 a munkanélküli járadék bőkezűsége • 1996-98 Bokros csomag megszorításai

- a legtöbb szociális ellátás bőkezűsége csökken- rokkantsági nyugdíj hozzáférése szigorodik- nyugdíjkorhatár emelkedik

• 2000-2 munkakínálat ösztönzése - munkanélküli ellátás hozzáférése nő, bőkezűsége - munkateszt szigorodik- minimálbér megduplázódik



Nagyobb átalakítások a munkanélküli ellátásokban

2006-9 munkakínálat és politika• biztosítási alapú ellátások (munkanélküli járadék,

nyugdíjak) hozzáférhetősége szigorodik• munkanélküli segély bőkezűsége nő• munkatesztet kiterjesztik a rokkantsági nyugdíjra• munkateszt szigorodik• foglalkoztatási rehabilitáció helyett közfoglalkoztatás• munkahelymegőrző támogatások




Vázlat


A feladat nagysága- a gazdasági rendszerváltás hatása- demográfiai folyamatok- család és helyi közösségek- szolidaritás- előítéletesség

A szakpolitika válaszai- a múlt öröksége- politikai ideológiák, értékválasztások- kormányzati hatékonyság

Min múlik a szociálpolitika teljesítménye


Rendszerváltás előtt Szegénység trendje inkább csökkenő Jövedelmi különbségek csökkenek/lassan változnak De: tartós szegénység (vö Kemény 1972)

sokgyerekes vagy apátlan munkás-családok faluról városra került képzetlen munkások

És: már a 80-as évektől növekvő egyenlőtlenségek

Rendszerváltás első néhány évében Nagyon gyors változások Szelektíven: kor, iskola, lakhely Halmozottan

Min múlik… a rendszerváltás hatása


Nagyon gyors változások 1989 és1993 között



-15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997

-3

-2

-1

0

1

2

3

4

5

6

munkanélküliség, %reál GDP változása, %jóléti kiadások ezer Md Ftjólétiből szociális ezer Md Ft

Szelektív sokk: a háztartás relatív jövedelmi helyzete (1996) és annak változása 1987 és 1996 közt a háztartásfő státusza szerint (Tóth 2008)



cig

ány

kép

zetle

n

falu

sza

kmun

kás

váro

s

közé

pfo

kú v

.

töb

bke

reső

s

nyug

díja

s

eg

yke

reső

s

ina

ktív

Bud

ap

est

fels

őfo

kú v

.-0.3

-0.2

-0.1

0

0.1

0.2

0.3

változás 1987-1996

cig

ány

ina

ktív

kép

zetle

n

nyug

díja

s

falu

sza

kmun

kás

váro

s

eg

yke

reső

s

közé

pfo

kú v

.

töb

bke

reső

s

Bud

ap

est

fels

őfo

kú v

.0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

relatív helyzet 1996

Min múlik… helyi közösségek és család


75 80 85 90 95 10025

35

45

55

65

75

85

Franciao.

Belgium

Hollandia

Ny-Németo.

Olaszo.

Dánia

ÍrországNagy-Brit.

Görögo.

Spanyolo.Portugália

K-Németo.

Finnország Svédország

Ausztria

Cseho.

Észto.

Magyaro.

LitvániaLengyelo.

SzlovákiaSzlovénia

átlag

család nagyon fontos, %

jó á

llam

polg

ár m

indi

g se

gít,

%

Min múlik… állam vs család szerepe


0

20

40

60

80

100

1996 2006 1996 2006 1996 2006 1996 2006 1996 2006

betegség időskor lakhatás munkanélk. egyenlőség

kötelességefeltétlenül kötelessége

Kötelessége-e az államnak, hogy megélhetést, ellátást biztosítson? A felnőtt magyar lakosság véleménye 1996-ban és 2006-ban (a kérdezettek %-ában)

Min múlik… előítéletesség

Egyes csoportokkal szembeni előítéletek elterjedtsége a lakosság megítélése szerint, 2006

Fogyatékos ember Más etnikumhoz tartozóDánia Dánia

FinnországRománia Svédország

Írország HollandiaSzlovákia Szlovénia

Szlovénia Szlovénia ÍrországFinnország Finnország

Hollandia Nagy-Brit.SzlovákiaAusztria Írország

Nagy-Brit. AusztriaSvédország Portugália

SvédországRománia Ausztria

Nagy-Brit. Szlovákia

HollandiaPortugália Dánia Portugália

Románia

50 feletti munkavállalóLengyelo.

Észto. Olaszo.K-Németo.

Ny-Németo.Ny-Németo.

Észto.Cseho.

K-Németo. Franciao.Spanyolo.

Észto.Magyaro.

Spanyolo. Cseho.Spanyolo.

Lengyelo. Magyaro. Görögo.Cseho.

Magyaro. Olaszo. Ny-Németo.Olaszo. Lengyelo.

Görögo. Görögo.Franciao. Franciao. K-Németo.

Min múlik… előítéletesség


0 5 10 15 20 25 30 35 400

10

20

30

40

50

60

70

80

Franciao.

Hollandia

Ny-Németo. Olaszo.

Dánia

Írország

Nagy-Brit.

Görögo.

Spanyolo.Portugália

K-Németo.

Finnország

Svédország

Ausztria

Cseho.

Észto.

Magyaro.

Letto.Litvánia

Lengyelo.

Szlovákia

Szlovénia

Bulgária

Románia

átlag

Az etnikai alapú megkülönböztetés nagymértékben elterjedt %

Tö

bb

kis

eb

bs

ég

i ké

pvi

se

lőre

vo

lna

szü

ksé

g %

A feladat nagysága- a gazdasági rendszerváltás hatása- demográfiai folyamatok- család és helyi közösségek- szolidaritás- előítéletesség

A szakpolitika válaszait meghatározó tényezők - a múlt öröksége- politikai ideológiák, értékválasztások, politikai kultúra- kormányzati hatékonyság

Min múlik a szociálpolitika teljesítménye


Szocialista rendszerbenAz integráció fő eszköze a foglalkoztatásFelelőse az állami vállalat és a rendőrségCentralizált rendszer: horizontális együttműködés gyengeCivil szektor megtűrt: kicsi és gyenge

Rendszerváltás utánMunkapiac koordinációját a piac veszi át: gyorsan növekvő bérkülönbségek, munkanélküliség

Munkapiac (Re)integráció feladatát az állam veszi át:megélhetést kell adni, feszültségeket enyhíteni -> pénzbeli ellátások, adminisztráció, jogszolgáltatás

Személyre szabott szolgáltatásokban nincs tapasztalatErős decentralizáció - önkormányzati szinten hiányzó kapacitás

Min múlik …. a múlt öröksége


Középosztály megerősítése vagy mélyszegénység enyhítése +Segélyezés vagy reintegráció +

Állami kontroll vagy partnerség +-Rövid távú szavazatszerzés vagy kormányzati felelősség +-

Politikai csatatér vagy szakmai párbeszéd -

Lakner (2005)

Hajnal (2008)

Min múlik …. ideológia és politikai kultúra


Más kormányzati területek teljesítménye és együttműködése - foglalkoztatáspolitika- lakáspolitika- adópolitika- területi fejlesztések- jogalkotás és igazságszolgáltatás (adós és hitelező, válás, öröklés, …)Következetes, hosszú távú stratégia hiányzikFinanszírozás intézményi vagy input alapon:minőséget, eredményességet nem ösztönziEredmények mérése és korrekciók hiányoznak/esetlegesekÉrintett szereplők bevonása formális/esetleges

Tausz (2007), OECD (2007)

Min múlik …. kormányzati hatékonyság


Melyek a szociálpolitika alapvető céljai?Mit ért el a szociálpolitika az elmúlt 20 évben – durva mércékkel mérveMilyen eszközökkel?Min múlik a szociálpolitika teljesítménye?Röviden a feladat nagyságárólMég rövidebben a szakpolitika válaszairól- a múlt öröksége- politikai ideológiák, értékválasztások- kormányzati hatékonyságTanulságokA globális válság hatásaiKitörési pontok

Vázlat


Pénzbeli ellátások növelése önmagában kevésSzemélyre szabott segítség, szolgáltatások

És: a megoldás kulcsa nem annyira az eszközökben (MIT), hanem a megvalósítás részleteiben (HOGYAN) van: - hatósági/szolgáltatói jogkörök és felelősségek- együttműködés, összehangolás- finanszírozási rendszer: minőségre ösztönzés- stratégia- mérés, ellenőrzés- transzparencia

Tanulságok


Sokakat érint egyszerre: kapacitás-korlátok

Gyors pénzbeli támogatás segíthet: összege?

EU/OECD ajánlások: korai beavatkozás és aktiválás

- foglalkoz(tat)ási rehabilitáció- gyakornoki programok- mikrohitel- célzott bértámogatások (tartós munkanélküliek, képzetlenek, stb)- (át)képzés és munkaidőcsökkentés támogatása

A globális válság hatásai


Civil szektor bevonása - kiszerződés: - stabil, kiszámítható finanszírozás- alapműködés és kísérletek- szabályozott verseny- minőségre ösztönző finanszírozásEredmények mérése és visszacsatolások (GYEP, Sulinova, Salva Vita: SROI)

Szakmai autonómia növelése- együttműködés (Savaria Rehab, Salva Vita)

Pénzügyi függés csökkentése- lakossági, vállalati részvétel növelése (Máltai – SPAR, legszegényebb 100)

Kitörési pontok


Andorka Rudolf - Ferge Zsuzsa - Tóth István György: Valóban Magyarországon a legkisebbek az egyenlőtlenségek? Közgazdasági Szemle 44. 1997. 2. (89-112.)

Eurostat on-line adatbázisFerge (2007): Mi történik a szegénységgel? Csalóka posztmodernitás. Esély 2007/4.Forrás: Flemming és Micklewright (1999): income distribution, economic systems and transition, Innocenti

Occasional Papers No.70.Gábos és Szivós (2008): Lent és még lejjeb: jövedelmi szegénység, megj: Köz, teher, elosztás, TÁRKIHajnal (2008): A magyarországi közpolitika kudarcaihoz, KSZK Havasi (2002): Szegénység és kirekesztettség a mai Magyarországon, Szociológiai Szemle 2002/4.Kapitány és Molnár (2005): A magyar háztartások jövedelmi és fogyasztási mobilitása az ezredfordulón, megj:

Háztartások a tudás- és munkapiacon, MTA-KTIKemény (1972): Az alacsony jövedelmű népesség életkörülményei Magyarországon, kéziratLadányi (2007): Az antiszegregációs programok szükségességéről és lehetőségéről, Kritika, 2007 októberLakner (2005): A megszakítottság folyamatossága. Változó prioritások a rendszerváltás utáni magyar

szociálpolitikában, SzMM

OECD (2007): Regulatory management capacities of member states of the European Union that joined the union on 1 May 2004. SIGMA Paper, No. 42.

OECD (2008): Growing unequal?Scharle (2008): A jóléti rendszer: Mennyit, mire, és hogyan költsünk? DemosSpéder (2002): A szegénység változó arcai, SzázadvégSzivós és Tóth (1998): A jóléti támogatások és a szegénység Magyarországon, 1992-1997, TÁRKI

Társadalompolitikai Tanulmányok 5.Tausz (2007): Hungary. Trends, recent developments. Feeding in and feeding out: a study of national politices,

Peer review and assessment in social inclusion, European Commission. Tóth (2008): Ki nyert ma? A jövedelemeloszlás változásai 2005-2007 között, TÁRKI

Források és hivatkozások


Elérhetőség: [email protected]

Köszönöm a figyelmet


Documents

Scharle Ágota