Varga Anikó - szakdolgozat

avagy a tudás útja két nézõpontból

Sámán és jógi

1

„A tudatban számos erõ rejlik. Ha alkalmazzuk ezeket az erõforrásokat, bármiféle sikert elérhetünk a világban.

Ha tudatunkat megeddzük, egyetlen tárgyra összpontosítjuk, és befelé irányítjuk, olyan erõvelruházhatjuk fel, melynek segítségével lényünk mélyebb szintjeire juthatunk.

A tudat a legnagyszerûbb eszköz amit az ember valaha birtokolt.”

(Szvámi Ráma)

Szakdolgozatom témája a sámán -mint törzsi közösségekben és a tágabb társadalomban szerepet vállalópap, gyógyító- és a jógi sajátos vonásainak, útjainak összehasonlítását és különbözõségek megláttatását tûztem kicélul. Egyfajta pro, és kontra érvelés mindkét oldalról egy-egy vizsgált területen belül. Ilyenek mint a tudatkérdésköre, az ego, az önvaló és a valóság fogalmain át való vizsgálódás, amivel szeretnék rámutatni a sajátbelsõ világomban tett utazásaim eredményeként és a rendelkezésemre álló irodalmi anyag tanulmányozásaközben tett felismerésekre.

Elõzmények

Elsõéves rajz szakos hallgatóként a fõiskolán 1997-ben lenyûgözött a távoli népek motívumkincse és lényembõladódóan is folyton kutattam, majd megszállotjává váltam a formák, rajzok, alakzatok, szimbólumok õsi gyökere-inek elemzésében, kutatásában, gyûjtésében.Egy alkalommal a népmûvészet tárgykörében, évfolyamdolgozatom írása (témája a mesék rituáléján keresztülmegfogható õsi motívumok keresése, szimbólumrendszerek értelmezése) alatt forrtak ki bennem olyan “aha-élménnyel” párosuló felismerések, mint például a minden egy - azonosságélmény, vagy a világok közti átjár-hatóság nem más mint a saját test energiaköreinek - csakrák - világa a hozzá rendelt tudatszintekkel éshasonló egységes világképpel kapcsolatos gondolatok jelentek meg a fejemben. Ekkoriban volt alkalmam találkozni Hoppál Mihály és Sántha István sámánkutatókkal. Sántha István a szibériaiburjátok, kirgizek, karagaszok életérõl szóló filmje aztán olyan meghatározó élmény lett számomra, és az elõtteolvasott Diószegi-könyv, hogy a szakdolgozatom gerincét is a sámánhagyományokra építettem anno, igaz pszi-chológiai aspektusból...

Miután késõbb komolyabban elkezdtem foglalkozni a jógával eszméltem rá, hogy valójában mindig ezt kutat-tam csak más formában. Sámán = jógi. Jógi = sámán. Ez még korábbi felismerés volt mint hogy elkezdtem volna ezt megfigyelni, vagyhogy egyáltalán ebbe az irányba fókuszáltam volna. Nosza felbuzdulva az évek alatt összegyûjtött, összekutatottanyag birtokában, nekiálltam, hogy leporoljam emlékezetem ezen ismeretekrõl. Hazalátogattam és teljes bizton-sággal felnyitva az iratokat rejtõ szekrényt, döbbenten vettem észre, hogy az összes könyv és jegyzet eltûnt! A felismerés rámrogyasztotta a valóságot: nincs mibõl dolgoznom és nem sok idõm maradt az újabb kutatásra.Próbáltam összeszedni magam és kirángatni tudatom a döbbenetbõl, mely addigra széles áradattá változtattaeddig csak erecskeként patakzó aggodalmamat, s ez az áradat most valósággal átzúdult rajtam bénult-fagyottanhagyva hátra a tehetetlenség érzését. Ültem a szõnyegen és megpróbáltam kitapogatni mit jelenethet ez. Talán -körvonalaztam magamban- már rég meghaladtam az akkori önmagam és most tiszta lappal és másfajta tuda-tossággal nyithatok a téma felé. Itt már semit sem ér a könyvek, lexikonok okoskodása. Na most légy nagyokos,te kos!- gondoltam magamban. Hogyan kelt lábuk az iratoknak ma sem értem...évek óta ott voltak, és édesa-nyám se látta õket. Valami misztkus lehet a dologban ami arra ösztönöz: „Hagyd már ezt a sok kuszaságot amitösszeírtak a századok alatt! Tudod amit tudsz, tessék nekilátni!”

„A tudás megszerzésének minden módja közül a közvetlen tapasztalás a legamagasabb szintû.

Minden más tapasztalat csak töredékeket jelent. Az önmegvalósításhoz vezetõ úton

alapvetõ fontosságú az egyértelmûség, a tudat feletti hatalom megszerzése és a tudat egyetlen tárgyra való összpontosítása.

A tisztátalan tudat hallucinál, és akadályokat szül, a fegyelmezett tudat azonban már eszközként szolgál a közvetlen tapasztalatok számára.”

(Szvámi Ráma)

2

Egyedül a tapasztalatokkal vizsgálhatjuk meg az azonosságot v. különbözõséget a két megnyilvánulási forma között.A vizsgálódás több területet ölel fel és mindegyiknél kiemelten az egyezõségre de a különbözõségre is rávilágítok.

Sámánizmus

Azért tudományos keretet mégiscsak szeretnék adni a dolgozatnak; van egy feltételezés Michael Harner tollából,miszerint a jóga a sámánizmusból nõtt ki a Kelet korai városállamainak kialakulása idején -erõszakos hatásra -, de Harner felvetése érdekes, -mert kétségtelen, hogy tartalmaz sámánisztikus elemeket - inkább magyarázható a társadalmi létformák átalakulásával és a törzsi közösségek felbomlásával amely az egyénibb öntudatossággalfügg össze, az egyéni útkereséssel, szemben a vezetõ pap, jós, gyógyító varászslóemberek piedesztálra állításával.

Itt már a sámán kétféleképpen él tovább a társadalomban:-Jógi lesz (saját maga, belsõ jógi), és a karma-jóga elve alapján tevékenykedõ védikus pap (bramana), -illetve a mahájána-buddhizmus ösvényén megvilágosodást kutató bódhiszattva.

Nem értek egyet Micrea Eliade-val aki kizárólagosan a sámánizmust szibériai eredetûnek véli, hiszen a különbözõkultúrákban a világon mindenütt fellelhetõ a sámántevékenység, legfeljebb kis idõbeli különbséggel. Georg Feuer-stein szerint az i.e. 25.000 évvel ezel ttre nyúlik vissza e hagyomány.

A Mohendzsodáróban talált pecsét, -fõleg a figura koronájára utalok- egyértelmûen sámánisztikus jellegre utal azagancsos (életfa) koronával, ami a két világban, felsõ és alsó világ - vagy világok közötti utazást jelképezi. A „szarvasság” máshol is egyértelmû leleteken szépen lekövethetõ amit megerõsítenek a történelmi vonatkozá-sok is és a mondakör.Különös, hogy az ábrázolásban az egyetemes elemeken túl, mint nap, hold, nõ, férfi, stb. mennyire hasonló jel-leggel bírnak a korszakra utaló felségjelek is, - király, szellemi vezetõ, pap, netán jógi - koronás, napos, agancsos,szarvas ábrázolások.A tárgyi leleteket, régészeti, mûvészettörténeti szemmel vizsgálva, a Szibériától kezdve a mezopotámiaiakon át aszkíta hagyományokig, nagyon sok hasonló vonás fedezhetõ fel a az õsmagyar (ha lehet így nevezni mert annyiraszerteágazó és sok hatáson keresztül átvergõdött hagyományról van szó ami számtalan hatással összemosódott,vagyis nem is tudjuk honnan származtatják a meghatározást, hogy „õsmagyar” de ez egy más kérdés) a sumer ésind kutúrkör történeti leletei között, például az istenek elõképeinél melyeket a teljesen azonos attribútumaikalapján lehet összevetni ami szinte teljesen egyértelmûvé teszi a hasonlóságot, és feltételez egyfajta „õs” közöskozmikus tudást.

A sámánizmus több mint ötszáz évre visszatekintõ kutatása során megállapíthatjuk, hogy eltérõen attól, hogy asámánnak nevezett - kezdetben tévesen gyógyítóembereknek hitt csaló vajákosok - a föld különbözõ részein,egymástól távol esõ helyeken éltek, a kutatók hasonló beszámolóik alapján egybehangzó a vélemény, miszerint szinte ugyanazon szerepeket töltött be a sámán: -a közösség érdekében jósolt -pl. a termésért, áldozatot mutatott be a szellemeknek - Isteneknek,-rontástól szabadította meg a lelkeket, -befolyásolta az idõjárást, -sebeket gyógyított, gyógyszereket készített, -utazott a világok között, hogy az istenek szándékát megsejtse, és kinyilvánítsa rajta keresztül a közösségnek, -különféle csodás képességekkel rendelkeztek, mint pl. hasbeszélés, láthatatlanná válás, -de a sámán nem csak a jó ügyet szolgálta, idõnként bajt is okozhatott.

3

sámánkorona ábrázolások

A SÁMÁN szót a föld különbözõ helyein különbözõ névvel illették, de mindegyik a szibériai tunguz sámánszó szinonimájának felel meg. De bõ vagy kám néven is emlegetik, attól függõen, hogy a mongolokhoz, vagytörökökhöz tartoznak-e. Például az Amazonas menti gyógyítóemberekre Alfred Métraux a piai elnevezésthasználja, máshol pl. Mexikóban curanderoknak, vagy varázslóknak nevezik õket ahogyan Carlos Castaneda iselõszeretettel használta könyveiben. A guayanai makuszi indiánoknál peaiman, a Baffin-szigeti inuitoknál anga-kok elnevezéssel bír a sámán. De Szibériában „égbõl jött emberként” is nevezik. A magyar sámánhagyománytáltosoknak vagy tátosnak nevezik, a mesék garabonciásnak.A sámán szó jelentése: „az ember aki tud”. Itt párhuzamba is állítható rögtön a jóga útját járó keresõvel:ahogyan a védék mondják: acarya vam purusu védam, azaz a gurus ember tud. Szebben: akinek vantanítómestere- guruja - az a tudás útjára léphet. A guru az aki lámásával oszlatja szét a tudatlanság sötétségét.

Kezdetben az utazók, misszionáriusok csak homályos és visszataszító képet festettek a korai beszámolókban a varázslóemberek tevékenységeirõl. Késõbb aztán a 20. század utolsó három évtizedében több tanulmány szüle-tett mint az egész történelem folyamán összesen.

Az utóbbi években kezdenek csak úgy tekinteni a sámánizmusra mint „a tudás technikájának összességére”.(María Sabina maszaték sámán - akinek szóban elõadott önéletrajzát például számos nyelvre lefordítoták.)

Érdekes megközelítés az is, hogy kezdenek úgy tekinteni a sámánokra mint a korai lélek fölfedezõire, pszichológiai módszerüket azonban eddig alig tanulmányozták. Ma már hála a holisztikus megközelítési módok-nak, tudatában a lélek/test gyógyászatának, egyértelmûen nem nevezhetjük õket csaló sarlatánoknak, -ha csak azénekre mint pl. mantrákra gondolounk és annak hatására. Csak egy momentum a sok közül amit kiragadtam. A sámánizmus mai formáira gondolva elég sok helyen találkozhatunk kóklerséggel és anyagi haszonvágybólelkövetett „gyorstalpaló sámánképzéssel”, ám nem kizárt, hogy így is valamicske tudást közvetítenek mégis csak asámánná válni szándékozók felé, bár inkább ellenérzést váltanak ki a témához valamicskét is értõ emberekbõl.Tudván, hogy a tudást „titkos” volta ellenére kiszolgáltatják olyanoknak is akik esetleg maguknak vagy másnakokoznak ezzel kárt önkéntelenül - hiszen ennek pszichológiai kutatása csak nemrég indult meg - és komoly vissza-élések táptalaja lehet. Ugyanilyen okból nem hallhatják például egyes hindu beavatási szertartásokon a mantrákata jelenlévõk közül mások csak a beavatandók. (Nemrég Szentpéterváron nekünk hölgyeknek be kellett fognunk afülünket amikor a brahmanák avatásakor a pap egy bizonyos mantrát vibrált.)Az viszont tény, hogy az Amazonas vidékén a gyakorlat él és virágzik, a sámánok a városokban is élnek nem csakaz erdõkben, portugálul és spanyolul ugyanúgy beszélnek mint bennszülött nyelveken és szabadon közlekednek atörzsi és városi létformák között. Rugalmas és kaméleonszerû a jelenség ma. Összegezve a tényeket, ma sok ku-tató komolyan veszi a sámánokat és a közösség életébe való legkevesebb beavatkozás nélkül figyelik meg õket,ám hiába csökkent a megfigyelõk és a sámánok közti szakadék, továbbra is létezik egyfajta erõtér mely diszkréttávolságot tart és ahogy Edith Turner amerikai antropológus fogalmazott: „ A valóságfelfogás alapvetõ ter-mészetébõl következik ez. Számos kutató filozófiailag materialista állásponton áll. Ôk úgy vélik, minden amilétezik anyagi természetû, vagy létezése az anyagi világtól függ. A sámánok nem így gondolkodnak. Ôk hisznek aszellemekben.” (Jeremy Narby - Francis Huxley: Sámánok)

Egyfajta természetelvû „vallás” alapjaira enged következtetni ami nem is jár olyan messze a hindu lélekfelfogástól - pl. a vaisnavizmus, Visnu hit ahol a lélek mindenben benne foglaltatik, a léleknek nincs kezdete, sem vége, korábbitetteink eredményeképpen vándorol testbõl testbe, mely lehet az ásványi léttõl kezdve a növényi, állati léten át azemberin keresztül a félisteni létformákig. (Bár itt megjegyzem azért a vaisnavizmus persze teljes mértékig per-szonalizált, de ez most a mi vizsgálódásunk szempontjából egy más téma.) Életük szervesen kötõdött a termé-szethez, így a transzcendensrõl is a természeten keresztül gondolkodtak. A tudományos megfogalmazás szerinti„animizmust” - az az elképzelés amely szerint minden tárgynak megvan a maga lelke, szelleme, természeti erõkmegszemélyesítése- tévesen, félreértelmezték sámánvallásként. Sámánvallás nincs, csak sajátos, karakterisztikushit, mely a gyakorlatban teljesedik ki. Pogány bélyeggel illették ezt a „vallást”, - tévesen tehát vallásnak nevezve -hiszen nem kötõdött a nyugati értelemben vett civilizált Istenhez. Egy nem perszonalizát hitrõl lévén szó, rengetegüldöztetés táptalajává vált az évszázadok alatt, mert egyetlen „civilizáltnak” mondott vallásba sem tudták beskatulyázni.Alapvetõen a nyitottság hiányából eredõen a korok nem kedveztek a sámántevékenység valódi megismerésénekegészen a 18. század közepéig-végéig. Ahogyan aztán az orvostudomány és a pszichológia soha nem látott ténye-ket tárt fel az ember természetérõl, - legalábbis nekünk, nyugatiak számára, holott ha nem is tudományosan depár évezrede a Távol-keleten, Kínában, Indiában, Tibetben, Dél-Amerikában de akár Egyiptomban is már minden-rõl tudtak -kinyíltak a kapuk más népek gyógyítási módszerei és hitvilága iránt. Kérdés bennem továbbra is az,hogy ha ez az õsi, kozmikus, fejlett tudás már létezett, miért merült feledésbe a századok alatt? A válaszra, hogyvisszatérhetünk az „aranykorba” pedig a jóga mutathatja meg az utat a keresõ számára, talán ebben látom a kétforma szintézisét -sámán és jógi - útkeresésében.

4

Ereje sértetlenségének érdekében a sámánnaknagy elvonultságban kell élnie, mert erejét mely aszellemekkel való veszélyes és fáradságos érintkezés-bõl ered hasznos dolgokra kell fordítania máskülön-ben varázsló lesz belõle, ereje pedig fekete mágiáváváltozik. Vannak ugyan trükkjei a jó sámánnak de jóhíre gyógyító hatásán alapul, ezért erejét nem tart-hatja meg magának. Például ha valaki visszaél velekönnyen halállal lakol Dél-Amerikában. Viszont ere-jének megszerzésére még a sámánná válás elõttmagányba kell vonulnia, -ami a próbák részét képezisokszor évekig, beavatás elõtt- de aztán késõbb issokszor a sámán magányosan él az erdõben, vagy kinta pusztában.A sámánjelölt - aki vagy önszántából szeretne azzáválni, vagy családi tradítció alapján, vagy a szellemekválasztják ki mert eleve fölös csonttal születik például- annak szinte minden esetben el kell vonulnia egymagányos helyre. Ott - rejtezik - a szellemek általelõírt próbáknak kell megfelelnie. Három hétig nemeszik, jeges folyón kell átkelnie, állatokkal küzd. Mindez összecseng a jógi meditációjában átéltekkel,hiszen -majd lesz szó például a szidhikrõl- az õ utazá-suk nem tér el semmiben a sámán utazásától, csakmásképp definiálják.A próbák része a magány. De sokszor a sámán afalun, törzsön kívül is él a gyakorlatban, mert - haddidézzek most egy kedves barátom levelébõl:

„ A tündérek néha magányosan róják útjukat, és nemazért kell így legyen, hogy ez fájjon, hanem azért,mert szükségük van az erdõ illatát zavartalanul, amadarak csicsergését ez a rovarok zümmögésétszavak zavaró visszhangja nélkül befogadniuk; és per-sze azért, hogy amikor megérkeznek es elkezdõdikaz Igazi Tánc, akkor még nagyobb extázisban örül-hessenek társaiknak, akiktõl való elszakítottságuk olyfájdalmasnak tûnt, de most ez az elmúlt elválasz-tottság csak tovább fokozza az örömöt...”

Tehát a magány ÁLDÁS a sámánnak. Annak aki ko-molyan veszi a jeleket és az inuícióira hagyatkozik.

Következtetés: A sámán magánya sem társadalmilag vett negatív „magány” hanem a kötelességét végzi a közösségérdekében, mert hiszen így nyílik ki figyelme azérzetek, jelenségek iránt, és válik fogékonnyá ezektapasztalására, zavaró körülmények nélkül.

Bhagavad-gíta 6/9.:

„yogé yuïéta satatam ätmänaà rahasi sthitaùekäké yata-cittätmä niräçér aparigrahaù”

„A transzcendentalistának testét, elméjét és lelkét a Legfelsõbbel kapcsolatban kell használnia. Egyedül,magányos helyen kell élnie, mindig figyelmesen szabályozva elméjét. Meg kell szabadulnia minden vágytól és birtoklásérzettõl.”

Bhagavad-gíta 18/51-53.:

„buddhyä viçuddhayä yukto dhètyätmänaà niyamya caçabdädén viñayäàs tyaktvä räga-dveñau vyudasya ca

vivikta-sevé laghv-äçé yata-väk-käya-mänasaùdhyäna-yoga-paro nityaà vairägyaà samupäçritaù

ahaìkäraà balaà darpaà kämaà krodhaà parigrahamvimucya nirmamaù çänto brahma-bhüyäya kalpate”

„Aki az értelme által megtisztult, elméjét eltökélt-séggel fegyelmezi, eltávolodott az érzékkielégítés tár-gyaitól, megszabadult a ragaszkodástól és agyûlölettõl, magányos helyen él, keveset eszik,testét, elméjét és beszédét fegyelmezi, mindig transz-ba merül, lemondást gyakorol, mentes a hamisegótól, az alaptalan büszkeségtõl, és nem vágyik testierõre, megszabadult a kéjtõl, a dühtõl, nem fogad elanyagi dolgokat, mentes a hamis birtoklásérzettõl,valamint békés, az kétségtelenül elérte az önmeg-valósítást.”

A jógi magánya NEM MAGÁNY, nem a társadalomáltal definiált negatív tartalmú élethelyzet és nemsajnálkozásra ad okot, sokkal inkább:- eljutott oda, hogy nem függ külsõ dolgoktól- felismeri valódi Önvalóját- a kapcsolatoktól sem függ amit a világ elõszeretet-

tel szeret ráaggatni az emberre- egyedül is boldog mert sosincs egyedül:

a Végsõ Valóság állandó tudatát élvezi.- Önmagában teljes és tökéletes.

A magány ÁLDÁS a jóginak, mert a megvilágosodásbelül zajlik, ekkor ismerhetjük fel valódi Önvalónkat.

Sámán Jógi

1: A vizsgálódás elsõ pontja a magány.

„Az igazi bölcsesség csak az emberektõl távol található meg, kint, a nagy magányban, és szórakozással nem lehetmegszerezni, csak szenvedés által. Magány és szenvedés nyitja meg a lelket, ezért a sámánnak ott kell keresnie abölcsességet.” (Knud Rasmussen dán antropológus 1920)

Magány

5

Kibõl válik sámán?

-eleve predestináció(fölösleges csont), -hosszú betegség, -különös tehetség, -elkötelezettség kell hozzá, -családi tradíció, vagy

Elhivatás:Belsõ hang szólítja meg az adott személyt, hogy lép-jen kapcsolatban a szellemekel. Ha a megszólítottszemély tétovázik, a szellem rögvest valamilyen kül-sõdleges formában jelenik meg és határozottabbmódon ismétli meg hívását.Az elhivatás jelei hamar megmutatkoznak rendkívüliélmények, álmok, víziók formájában. Sokszor ajelöltön megmutatkoznak a töprengés, magányravaló hajlam jelei, de akár kataleptikus rohamok is(merevkór). Ha felsõbb hatalom által irányítottakezek akkor spontán módon nyilválulnak meg.De ezek lehetnek öröklöttek is, és mesterségesenvagy tudatosan gerjesztett megnyilvánulások.

Beavatáson megy keresztül:1: (ön)pokolra szállás2: jelképes halál3: öreg mester avatja be

„ Aki piajé akar lenni, annak elõször be kell költözniegy agg mester házába. Hosszú ideig szolgálja mesterét.Az figyeli hogy megvannak-e benne a képességek.” (Jeremy Narby - Francis Huxley: Sámánok)

A magánykeresésben révül és „meghal, hogy él-hessen”. Különféle próbáknak vetik alá a szellemek,vagy a sámánõs, vagy az agg mester:

Egyfelõl, fizikai szinten:- korbácsolás- dohányléivás- hánytatás- erõszakos kezelések

Jelképesen:- feldarabolás

Ekkor vizsgálják meg, hogy valóban meg van-e afölös csontja, például több borda, vagy a lyukaslapockacsont. Innen ered a lapockacsontból való jós-lás is.Kizlan, szagáj faluban történtekrõl mesél DiószegiVilmosnak egy sámán:„Beteg voltam. Álmokat láttam. Álmomban elvittekaz õshöz és egy fekete asztalon vagdaltak. Fölaprí-tottak, beledobáltak egy katlanba és fõztek...Amikorengem darabokra aprítva fõztek, a borda körül talál-tak egy csontot, lyuk volt a közepén. Ez volt a fölösszámú csont. Emiatt lettem sámán.

Ha a sámán oldaláról áttérünk a jógi„elhivatására”akkor szembetûnik rögtön a párhuzam: Amikor a külvilág folyamatosan jelzéseket ad, segít-ségét kéri és nem figyel eléggé ezekre a jelekredrasztikusabb módon tárja elé a „feladatot”, akáréletellenes szituációkba hozva ezzel az embert,akinek talán így esik le a tantusz. Amikor nem figyelbelsõ hangjaira, a külvilág élesen figyelmeztet.

Elhivatás: a valóság felismerésének képességére tett szándék,önmagunkon keresztül, és hogy ezt megláttassukmásokkal is, erre való felhívás, azokon keresztül akikminket választanak, segítségül tutajként. A tanítványaink hívnak el minket, a keresõk akiknekpillanatnyilag abban az élethelyzetben ránk van szük-ségük egy szituáció, betegség vagy problémamegoldásában.Elhivatás a saját élmény motivációja az önismeretútján.

Beavatás:„Halj meg, hogy élhess! Add föl a testi életfelfogást!”(Jézus)

A beavatás jógairányzatonként és tradíciónként eltérõ.

A bhakti jóga oldaláról: Bhagavad-gíta 2/7:

„kärpaëya-doñopahata-svabhävaùpåcchämi tväà dharma-sammuòùa-cetäù

yac chreyaù syän niçcitaà brˇhi tan meçiñyas te 'haà çädhi mäà tväà prapannam”

„Most zavarban vagyok a kötelességemet illetõen, ésszánalmas gyengeségem miatt elvesztettem önural-mamat. Ebben a helyzetben kérlek Téged, monddmeg világosan, mi a legjobb számomra! Most a tanít-ványod vagyok, egy lélek, aki meghódolt Elõtted.Kérlek, oktass engem!”-Arjuna Krsnához intézettszavai.Magyarázat a vershez:A természet elrendezése folytán az anyagi cseleke-detek szövevénye zavarodottságot szül mindenélõlényben. Minden lépésnél megzavar bennünketvalami, ezért mindenkinek kötelessége, hogy felke-ressen egy hiteles lelki tanítómestert, - mondja aGita- aki képes megmutatni a helyes utat, azt, hogyhogyan teljesítheti be az élet értelmét. Valamennyivédikus írás azt tanácsolja, forduljunk egy hiteleslelki tanítómesterhez, hogy megszabadulhassunk azélet bonyodalmaitól, amelyekben akaratunk ellenérerészünk van. A védikus bölcsesség ezért azt taná-csolja: ha megoldást akarunk találni az élet bonyodal-maira, s ha meg akarjuk érteni ennek tudományát,egy lelki tanítómesterhez kell fordulnunk, aki atanítványi láncolat tagja. Az az ember, akinek igaz lelkitanítómestere van, mindent megtudhat.

2: A vizsgálódás második része a beavatás mely kutatásaim és tapasztalataim alapján abban erõsít meg, hogy abeavatás egy magasabb energiaszint és egyben magasabb rezgésû tudás tradícióiba történõ „jóváhagyás”.

Beavatás

6

Sámán Jógi

Mert az emberek nem válnak csak úgy sámánná, hatalálnak bennük egy ilyen csontot. Amikor keresztül-néz ezen a csonton, s mindent látni, tudni kezd,akkor válik sámánná... Ezután megszabadultam ebbõlaz állpotból, felébredtem. Ez azt jelenti, a lelkem haza-ért.A sámánok most már közölték velem: »Olyanember vagy, aki sámánná lehet. Sámánná kell válnod,hozzá kell kezdened.« “ (Diószegi Vilmos: Sámánoknyomában Szibéria földjén)

- víz alatt élés hosszú ideig- hetekig a pusztában vagy erdõben egyedül élélelem nélkül. Hosszú böjt.

Az elhívásra való felkészülés másik eszköze a zsírosnehéz ételek kerülése és az étkezéseknél tanúsítottönmegtartóztatás. A szertartások elõtt a sámánböjtöl. A sámánjelöltnek szinte minden égtájon átkell esnie egy visszavonulási idõszakon, önmeg-tartóztatásában különösen tartózkodnia kell a húsfo-gyasztástól, és a szexualitástól. Például a meszticsámánoknál Északkelet-Peruban ez idõ alatt adják áta varázsos növények a sámánnak a tanítást.

„Acarya vam purusu védam”, azaz a „gurus” ember tud.Mondják az írások.

1: elsõ avatásCsak a tapasztalataimra hagyatkozhatok: a Visnuhozkötõdõ tanítványi láncolatban (paramparában, melynek4 nagy ága van és mindnek különböznek a hagy-ományai) a Hari Náma - beavatás mellyel, a tanítványjelzi, hogy szeretne a Guru szolgálatába állni és tõle sz-eretne tanulni, oltalmába kerülni. Ekkor „újjászületik” atanítvány, új, lelki nevet kap. A mantrának kiemelt szerepe van: ekkor adja át a Gurua mantrát és kapja meg az energiát, hogy útja sikereslegyen a folyamatban. A tulaszifából készült háromsoros lánc jelzi a tanítványorientációját. A szertartás híven tükrözi az évezredeshagyományokat, hiszen a tanítványi láncolat és a tanításeredeti, tiszta formáját kívánják ezzel megõrizni. Sok-szor hasonlítják a tanítványi láncolatot amangószedéshez, amelyet kézbõl kézbe adogatnak,hogy meg ne sérüljön.

2: második avatás - brahmana avatásSokszor csak sok év múlva, a tanítvány szolgálatánakismeretében dönthet úgy a Guru, hogy elfogadja atanítványt. Az „igazi” avatás ez. Ám vannak kivételek,amikor már az elsõ felavatással együtt a Guru elfogadjaa tanítványt annak elõzetes hosszú ideig tartó szol-gálata fejében.Bráhmanává hölgyeket is avatnak szerte a világon.A férfiak bráhmana-avatása védikus tûzszertartáskeretében történik ahol négy pap recitálja a védikusmantrákat, és itt kapják meg a szent zsinórt is. Bi-zonyos titkos mantrákat hölgyek nem hallhatnak azokenergiája és töltése végett.

A tantra oldaláról:„A tantrikus saktipáta kifejezés mely szó szerint azt je-lenti „az erõ alászállása”, kapszulában adja át a felavatásközponti kérdését. A saktipáta, a testbe áramló erõtel-jes energia leszállásának eseményét és élményét jelentimely rendszerint a fejtetõtõl vagy a felsõtesttõl indul, éslefelé halad a medencei területig.”„ A beavatottat a létezés titkos dimenziójába vezetikbe: rájön, hogy a megjelenõ anyagi kozmosz, sajáttestével együtt a pszichospirituális energia határtalantengere. Kezdi megérezni a valóságot.(Georg Feuerstein: Yoga tradíció 1.)

A Himalájai Tradícióban:A Mester személyesen adja a mantrát. Külsõségeknélkül, négyszemközt zajlik az avatás: beviszik egyszobába a leendõ tanítványt ahol a Mester meditatív ál-lapotban van, és leültetik merõlegesen elé úgy, hogy ajobb füle közel legyen a szájához. A tanítás szerintilyenkor a Mester saját érzékenységét használva,„meghallja" a benne levõ mantrát, és azt tolmácsoljafelé, a fülébe suttogva. Mindenki más mantrábanrészesül, mégpedig bija-mantrában, (szótagok ezek)vagy azok sorozatában.

Összegzésként a beavatásról annyi, hogy a módszerekbeés a misztikus lényegbe való beavatás ez, egytanítómester áldásával. Ezzel kapja meg a kegyet a jógi - legyen szó Síva, vagy Visnu paramparáról - hogyútkeresése sikeres lehet, akár az tiszta önvaló megis-merése, akár a személyes istenség odaadó szolgálatá-nak útján.A beavatás lényege, hogy mind a jógiknál mind a sámán-hagyományokban, az ember anyagi ego-személyiségétfokozatosan lelkivé átlényegítsék.

7

Karagasz-tofa sámánnõ (Diószegi)

3: A kutatás harmadik része „Test és lélek” kérdése. A test definíciója mindkét szemszögbõl. Mi történik atesttel a sámán révülése közben és a test hogyan szolgál tutajként a jógi számára. A cselekedetek, gyakorlatokhogyan edzik önfegyelemmel és tudatossággal a lelket. A „lélekvezetés” tudománya.

Test és lélek

A test legyengítése

Az elhivatás elõtt megnyilvánuló testi jelek közt abetegség talán a legszembetûnõbb amikor úgy jelzika sámánjelölt felé hogy sámánkodnia kell, hogy aszellemek megbetegítik. Itt két választása van, vagyelfogdja és meggyógyul, majd sámánná válik, vagy hanem ismeri fel a jeleket, akár meg is halhat.Az összes beszámoló amit különbözõ területekrõlolvastam, abban megegyezik, hogy a testetkülönösen kemény kínnak teszik ki már az elhivatásfázisában, - legyen az felsõbb erõtõl származó, sajátmaga okozta vagy az agg mesterek által elszenvedett.

A következõ pontnál is nagyjából hasonló kutatásiadatok állnak rendelkezésre:Általános nézet az, hogy a testet le kell gyengyíteni, meg kell fosztani akaratától, majd meg kell tisztítani,hogy megfelelõ edényül szolgáljon a szellemekszámára akikkel kommunikálni fog.Csaknem teljesen elfogadott, hogy a koplalással és amagánnyal fokozható a képzelet stimulálása és aláthatatlan világgal való kapcsolat. (Itt megje-gyzésképpen: a jógikkal ismét párhuzamot von-hatunk, gondolva itt az aszkétákra pl. a Himalájabarlangjaiban.)Ezt kiegészíti a már említett tisztító eljárás, melyetgyakorta távoli folyóknál, tavaknál végeznek sokhelyen, fõleg az Észak-amerikai sámánoknál (pl. mo-havéknál) ezt követi a gõzkunyhó-szertartás, izza-sztókúrákkal, amit gyógynövényes-gyökeresledörzsöléssel fejeznek be. De a külsõ tisztítás kap-csán ugyanígy belsõ tisztító gyakorlat is él, pl. hány-tató eljárások. (Ismét megemlíthetjük ezen a pontonis a jógit, mert a satkarmák - tisztító technikák - szintén alapját képezik a test egészségének fenntartá-sában.)Ennek alapja az a nézet a sámánoknál, hogy a szelle-mek haragszanak a test tisztátalansága miatt, míg ajógi a test tisztántartását a tudat tisztasága érdeké-ben tartja fenn.Japánban például két formáját különböztetik meg asámánnak, az egyik a médium, aki csakközvetítõként szolgál és a szellem beköltözik atestébe, és az õ hangján szól, míg a másik sokkalaszketikusabb, aki a gyógyító. Neki a szükségeserõhöz számos aszketikus gyakorlatot kell végrehaj-tania, a böjtöléstõl kezdve a vízesés alatt álláson át aszent szövegek recitálásáig, majd utazik a túlvilágra.Õ átmenetileg elhagyja testét, lelke egyedül utazikegy test nélküli állapotban, míg a médiumba máslélek költözik idõlegesen, aki a testet használja. Amédium estében viszont sokkal több fizikai tünetmutatkozik: erõteljes remegés, üvöltés, test lebegésekeresztbe tett lábakkal (jógiknál sidhikkel vonhatunkpárhuzamot).

A test megerõsítése

Az ember titkának megfejtésére sokan sokféle mód-szerrel vállalkoztak már, és a sok ezer keresõ közülcsak néhányan jutottak el oda, hogy felismerték: önmagunk megismerése a legnagyobb feladat, ésehhez a legkézenfekvõbb ha magunkból indulunk kiés a saját testen keresztül, a durvától a finomabbmegismerésekig finomítjuk a megfigyelhetõ jelen-ségeket, következtetéseket vonunk le, majdtudatosan alkalmazuk õket egy bizonyos (testivagy/majd szellemi) cél érdekében.

Mivel a test az elsõ és leginkább kéznél való eszköza saját tapasztalásban ezért hát a jógi a saját test-bõl indul ki. (ha hatha jógiról beszélünk, mert másrendszerek kiindulási alapjaiban különböznek.)Bár több úton haladhat az ember, és testi és lelkiképességei szerint választhat a mesterek által kidol-gozott rendszerek tárházából. Ezek a rendszereklerövidítik az utat saját magunk belsõ megis-meréséhez, mert -pl. a hatha jóga - a tökéletes önfe-gyelemmel és tökéletes egészséget tartva szemelõtt, a saját testbõl indul ki. (Más rendszerek azértelem fegyelmezésébõl, megint mások az érzelmekútján indulnak el. ) Alkalmassá téve a testet, ezáltal alélek hordozójává lehet. Az ászanákat ezért isnevezik sok helyen tutajként, mert elvisznek ben-nünket egy bizonyos felfogható és érzékelhetõtapasztalásig, amit aztán mint egy csónakot, ezektudatosításával a folyóparton hagyunk és folytatjukutunkat más tapasztalások felé.Tehát mint ahogyan a Bibliában is olvashatjuk, „a test a lélek temploma” definíció itt is igazebben a formában, mert a test megóvása abetegségektõl erejének megismerésével, életen-ergiáinak egyensúlyban tartásával alaklmassá válik azöntudat fejlesztésére és a magasabb szellemi jógaelõszobájának tekinthetõ.

Egy beteg test energiája zavaros, hol többlet, holhiány jelentkezik bizonyos részeken és ez megzavarjaaz elme mûködését, folyamatosan betegségekkeltartja sakkban a tudatot, kvázi egy egoerõsítõ trén-ing amelyben nagyon nehéz a tiszta lelki szubsztan-ciák meglátása, megélése, és az abban való fejlõdés.Ám nem szabad összetéveszteni a célt az eszközzel.Egy ideig a jóginak is lehet célja bizonyos testi fe-jlõdés, de a cél a moksa azaz a felszabadulás azanyagi világ szenvedései alól... Yesudian mester aztírja a Sport és Jóga címû könyvében, hogy „ A test alélek legkisebb rezdülésére is reagál, és a test ál-lapotát erõsen megérzi a lélek. Ezt a kölcsönhatástaknázza ki a hatha jóga, és egészségessé teszi mind-kettõt: a lelket és a testet. Ennek eléréséhez megkell tanulni, hogyan tehetjük testünket és és annakminden mûködését tudatossá.”

Sámán Jógi

8

A rituális fürdés, és szertartásokhoz és napszakokhozkötött tisztálkodások a jógiknál hétköznapi elfoglalt-ság. Különösen Indiában.A belsõ tûz, vagy Kundalini shakti csak úgy tudáramolni, ha a tesben tisztátalanságok nem akadályoz-zák haladását a szusumnán keresztül fel a szahaszrárába,ellenkezõ estben megrekedhet az energia ésbetegségeket idéz elõ. A tisztítókúrák - kriják, éssatkarmák - ezt hivatottak elõsegíteni.A test megerõsítése fontos, mert lyukas teknõvel nemlehet átkelni a tudatlanság óceánján...

Tehát a testrõl való tudatosság segít a jóginak, az önis-mereten keresztül megérti a legvésõ okot a végsõvalóságot...Itt a testtudaton kerszetül a jógi saját céljait tartjaszem elõtt. De ez a kijelentés is a kijelentés pilla-tanában megcáfolja önmagát mert visszatérve Yesudianmester szavaihoz: „A valódi hatha jógi egyetlen esetbenhasználja képességeit: ha másokon segíthet.”Tehát ismét megerõsíteni látszik az egyezés a sámán-nal aki testi és lelki képességeit a közösség érdeké-ben fejleszti és használja, ergo igazolást nyer adolgozat elején tett megállapítás ebbõl a szempontból,hogy a jógi sámán, a sámán pedig jógi.De akkor mitõl sámán a sámán és mitõl jógi a jógi?Jó kérdés. Testi szinten - a hallucinogének használa-tára gondolok- egyes tantrikus irányzatokat figyelem-be véve nem különbözik a sámántól, a cél tekintetébenviszont igen, mert míg a jógi ilyenkor a saját határait,tapasztalatait egyfajta megváltozott tudatállapotban élimeg a saját üdvözülése érdekében addig a sámánugyanezt a megváltozott tudatállapotot még kontrol-lálja is, de már a közösség érdekében az egotmélységesen hátrahagyva. A teste csak edényül szolgála szellemeknek akik belé költöznek útmutatást adva.Akkor itt újra felmerül egy kérdés: vajon ebbõl aszemszögbõl nem nagyobb jógi-e a sámán?

A testrõl így nyilatkozik a bhakti-jóga:

Bhagavad-gita 2/13:

dehino 'smin yathä dehe kaumäraà yauvanaà jarä

tathä dehäntara-präptir dhiras tatra na muhyati

„Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebbena testben a gyermekkortól a serdülõkoron át az ö-regkorig, a halál pillanatában is egy másik testbeköltözik. A józan embert azonban nem téveszti megaz efféle változás.”

Minden élõlény egyéni lélek, ezért minden pillanatbanváltoztatja testét, s néha mint gyermek, néha mint fi-atal, néha pedig mint öreg nyilvánul meg. Ám mindenesetben ugyanarról a szellemi lélekrõl van szó, amelysemmilyen változáson nem megy keresztül. Ez azegyéni lélek végül a halál beálltával elhagyja a testet, segy másikba vándorol. Kiegészítésképpen: a vágyainkszerint kapunk új testet, - a három guna, - jellemzõ tu-lajonságaink eredményekképen, de akár félisteni kegy-ben is részesülhet a lélek, vagy eljuthat a felsõbbbolygók valamelyikére.

Bhagavad-gita 2/22:

väsäàsi jirëäni yathä vihäyanaväni gåhëäti naro ‘paräëi

tathä çariräëi vihäya jirëänyanyäni saàyäti naväni dehi

„Ahogy az ember leveti elnyûtt ruháit, s újakat öltmagára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznave-hetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe.”

Az önkívület másik formája a teljesen eszméletlenállapot, amikor az aszkéta testének el kell esnie,amikor a lélek a kozmosz birodalmába látogat.A test kiürült porhüvelyként marad hátra, miközbena lélek olyan akadályokat hág át ahová a test nemkövetheti õt. E gyakorlatok jelentõsége az idõkfolyamán csökkent, mostanság inkább csak a jelképesutazás maradt meg, teljesen tiszta öntudattal. (ismétpárhuzam a jógival!)A sámánról így fogalmaz Carmen Blaker amerikaisámánkutató aki a japán hagyományokat vizsgálta:„ A sámán sajátos tehetséggel megáldott személy.Egyszerre tekinthetõ kozmikus utazónak, gyógyító-nak, a szellemek urának, a lélek mesterének, csal-hatatlan szócsõnek*. Ezek a különbözõ képességekazonban keverednek, és a transz képessége körülösszpontosulnak, tudati állapotát akarata szerint**úgy képes módosítani, hogy a természetfölöttivilággal közvetlen kapcsolatba léphessen.”

* itt párhuzam a jógival aki segítõ státusában szinténcsak csatorna amin keresztül megnyilvánul egy tanítás.** újra felmerül a kérdés: vajon ebbõl a szemszögbõlnem nagyobb jógi-e a sámán, ha tudatát a transzbanis akartlagosan irányítja?

A guyanani és amazonasi sámán jelölteknek a vissza-vonulás alatt kéregteát kell inniuk aminek nagy jelen-tõsége van mert hatóanyagaival tudnak fokról fokra,akár egy létrán kapcsolatba kerülni a szellemekkel. A sámán lelke ennek segítségével hagyja el testét,vagy ezen keresztül szállnak alá a szellemek és veszikbirtokba. A dohánylének amely segíti a sámán lelkétmesszire repíteni nagy szerepe van, de itt, - égtájon-ként változó - sok növényt használnak a gyógyítás,révülés folyamatában. Itt vonhatunk párhuzamot ajóga egyes balos tantrikus irányzataival ahol a tudat-módosító szerek kifejezetten hozzásegítenek a leg-katarktikusabb állapotokhoz, ezen keresztül pedig azebben megélt tapasztalatokhoz. Más kérdés, hogy ittmár nem beszélhetünk tiszta tudatosságról. A sá-mánnál ez a folyamat akármennyire is úgy tûnik akívülálló számára, hogy nem tudatos, tökéletesenuralt állapot. Hiszen ahogyan Adolphus Peter Elkin ausztrálantropológus írja Bennszülött férfiak magas színvon-alon c. munkájában: „ A gyógyítóember élete az önfe-gyelem, a folyamatos tréning, a társadalmi felelõsség,és a felsõbb hatalmakkal vagy szellemi lényekkel valókontaktus jegyében zajlik. Józanul és megfontoltankell végeznie munkáját,...nem valamiféle mentáliszavar alatt. A szükséges tudást vagy erõt nem dro-gokkal vagy tébolyult tánccal próbálja megszereznisokkal inkább higgadtsággal, fogékonysággal, meditá-cióval és öszeszedettséggel, megfigyeléssel, követ-keztetéssel, koncentrációval és határozottsággal.”

Ez nagy mértékben összecseng a jógiról alkotottképünkkel bár itt annyi különbség mégis csak van,hogy a szerek ugyan hozzásegítik egy befogadó ál-lapot eléréséhez, de tartósan nem cél ezek hasz-nálata. A jógi - ha nem balos tantrikus irányzatrólvan szó - kerüli ezek használatát, tiszta tudatratörekszik. A sámánnak pedig csak egy ideig kísérõi,segítõi ezek, melyek inkább a képességekelõhívására való spontán hajlamot csiszolják. Intuitív módon képességeinek birtokában gyógyít.(A korábbi, - 1700-as évek - beszámolói pedig mégpont az ellenkezõjét állították, hogy a varázslóem-berek nem urai önmagukank a valóban ön-kívületi állapotban.)

9

Az én-érzet egy körülhatárolt részét, melyet ebben az általunk elhitt tér-idõ kontinuumban a “tested” kifejezéssel határozunk meg, te át

tudod mozgatni az anyag körülhatároltságának azon az illúzióján amit „falnak” nevezel.

(Richard Bach)

4: A kutatás nyegyedik része „Test és lélek” kérdésén belül a siddhik, vagy csodás képességek amelyek mindignagy port kavarnak és sokan sokféle nézetet vallanak ezen jelenségekrõl. Illetve a lélek vezetése, vagylélekvezetés, pránaáramoltatás hogyan és milyen formában van jelen a két tevékenységben.

Test és lélek: siddhik és a lélekvezetés

Siddhik

A jógik csodás képességei párhuzamba állíthatók asámánokéval, - pl- láthatatlanná válás - ha abból aszemszögbõl vizsgáljuk a kérdést miszerint a jóga asámánizmusból nõtt volna ki. De itt Fuerstein hívjafel a figyelmet legjobba a hasonlóságra csak szerin-tem átfordítva a nyelvet, miszerint: A sámán tûz feletti uralma külsõ, valós tûz felettiuralom, míg a jóginál a Kundalini - belsõ tûz -tudatos irányítása a célja ezzel a képességgel. Vagy atibeti jógagyakorlók hõfejlesztõ „tumó” gyakorlataiis ide sorolhatók, mellyel a Himalájában a hidegbenéletben tudnak maradni.Feuerstein a siddhiket kiegészítõnek nevezi, merta siddhik a jógát komolyan gyakorló embernél akárspontán is megnyilvánulhatnak, tehát sokan fél-reértelmezik és nem cél a siddhik elsajátítása, csaktermészetes velejárója e folyamatnak amelyet szin-tén meg kell tanulni uralni, és bánni vele.(Vajon hogyan lehet értelmezni azt, hogy például egymester egyszerre van jelen két helyen?)A testhelyzeteket vizsgálták többen is hasonlóságotkeresve a sámán és jógi által gyakoroltak között ésarra jöttek rá, hogy az egyes ászanák, -mivel azelmére minden ászanának hatása van - különösenérdekes extatikus állapotot tud elõidézni, így telje-sen más tudatállapotba is kerültek.Ám a jógi célja nem ez, hanem hogy felülemelkedjena sámán által bejárt finom-fizikai síkon és megis-merje a transzcendentális valóságot, az igazi Önvalót, mely belsõ utazással érhetõ csak el.

Jógi

Csodás képességek

Micrea Eliade így foglalja össze a sámán csodásképességeit:„...extatikus utazásokat tegyen (elmegy megk-eresni a démonok által elrabolt beteg emberszellemét, elfogja, és visszahelyezi a testbe; a pokol-ban kapcsolatba lép a halott ember szellemével, stb.); a tûz fölötti uralom - a sámán képes megérintenia vörösre izzított vasat, izzó szénen jár, stb; anélkül,hogy megsérülne-, képes állatok alakját magáraölteni - úgy repül akár a madár - és láthatatlannáválni.”

Joseph Francois Lafitau francia jezsuita misszionáriusaz irokézeknél tett látogatásai nyomán így ír:„ Őrülten felaljzott állapotba kerülnek, és a szibillákminden görcsös mozdulata lesz úrrá rajtuk. Aszellem a mellkasuk mélyérõl szólal meg, és ajövendõmondók hasbeszélõkre emlékeztetnek.Olykor a levegõbe emelkednek, vagy valós test-méreteikhez képest megnagyobbodnak.”Sok helyen olvasni, hogy az extatikus állapotbansemmit nem éreznek a sámánok- bizonyos feltevésszerint -és ekkor akár nyelõcsövükön hosszú fapál-cákat dugnak le, élõ kígyót göngyölítenek mellka-sukra, ezer trükköt tudnak, mely a csodák határátsúrolják. Ám akkoriban az ilyen megnyilvánulásokmiatt kezdett elharapózni a csaló vajákosság gyakor-lata, mely nem hatott kedvezõen a valódisámánkodásra és az üldöztetések kiindulópontjáváváltak a hiteles gyógyítók is.A sámánnak a más világokban tett utazás a létezés fi-nomabb síkjaiban történik, ekkor szelik át a teret, ésalsó vagy felsõ világokban keresik az elkóboroltlelket, vagy szellemet aki seígtségül hív. Ekkorvalóban elutazik onnan, tehát láthatatlanná válik,mijközben teste valószínûleg ott hever, de tudatanincs jelen, lelke másol van. Vagy amikor a testet bir-tokba veszi egy szellem, akkor is mehgszûnik õ magalenni a külvilág számára, talán így értelmezhetõ aláthatatlanná válás fogalma.* Eközben - ha tegyük felaz extázisban teljes tudatosságánál van a sámán -akkor a testet ért hatásokat érzékelvén különöstapasztalásokat figyelhet meg: például megnyagob-bodott. Ez a jóginál is ugyanígy mûködik a meditá-cióban, de akár relaxációnál is ezek az érzetekmegváltoznak. A sámán célja az utazással a finomabbkülsõ síkokon történõ utazással, hogy az anyagivilágban változásokat hozzanak létre.

Sámán

10

„A beavatott testelméje és az univerzum, a szuper-tudatossággal átitatott fény és energiameghatározhatatlan mintázatban tárul fel.” (G. Feuerstein)

A jógi problémamegoldása annyiban más, hogycsendben, a meditációjában -miközben tökélete-sen önmaga- érti meg a tanítást, vagy nyilvánul megaz útmutatás. A valódi önvalóból jön át a megoldás.A tökéletes aszkézissel, önmegtartóztatással, vezek-léssel a test egyre befogadóbá válik a tapasztalatokmegfigyelésére, ezeknek tudatosítására, miközben aproblémára koncentrál és tökéletes ékagrában irányítjafigyelmét az adott dologra.A jógi a mindennapokat is uralja.

Reflektálva a láthatatlanná válásra Szvámi Ráma ezt akövetkezõképpen világítja meg: „ ...minden sziddhi csupán jelzés az út mentén.Ezeknek az erõknek semmi közük a spiritualitáshoz...e csodás erõk csekély értékkel bírnak, viszont komolyakadályokat jelentenek a megvilágosodáshoz vezetõúton. Ezek csak a figyelmünket vonják el. Túl sok em-ber pazarolta már idejét és energiáját effajta szórako-zásra. Bárki képes sziddhiket kefejleszteni magában,és bizonyos természetfeletti mutatványokkal elõállni,a megvilágosodás azonban másról szól.”Valójában - és ez is csak az általam feltételezett vagykikövetkeztetett gondolat mely részben az olvasot-tak és a részben saját tapasztalaton is alapul - afizikai „ittlétezés” a LÉTEZÉSNEK csupán egyik jel-lege. A test egy finom és durvafizikai energia- ésatomhalmaz ami pl. vargaanikó-alakúvá állt össze.Ezen kívül számunkra nem megfogható és nem fizikaiformájában még a létezésnek más síkjai is vannak.Ezek között a síkok között - sokan ezt szeretik életés halál dimenzióval illetni - van átjárhatóság, a jógi atudatszintekkel utazik, a sámán szintén, csak más for-mában, vagy inkább csak másképp hívják. De szid-dhik mindkét esetben velejárói a folyamatnak. A sámán azért van ebbõl a szempntból kiszolgálta-tottabb helyzetben mert a tevékyenysége alapvetõen80%-ban a gyógyításra van predestinálva és ez a tár-sadalmat közvetlenebb formában érinti, míg a jógifõleg a maga felszabadulásást keresi... (nagyrészt,nem kifejezetten társadalmi...)Szvámi Ráma: „ Életünk ismert szakasza egy olyanvonal, ami két pont, a születés és a halál közötthúzódik. Az emberi lét nagyobbik hányada kívül esike két ismert ponton, számunkra láthatatlan. Aki is-meri az élet ismeretlen részét, az tudja, hogy itteniéletünk olyan, mint a vesszõ egy hosszú mondatban,aminek nincs pont a végén.”

A hétköznapi emberek számára a csodáknak vannémi értéke ebben az életben de ez csak a nem-tudással magyarázható és semmit sem ér anélkül,hogy a fátyol mögé tekintenénk. Az illúzió elfedi avalódi tudást, az abszolút valóság meglátásánakképességét, ám erre a sámán és a jógi szert tehet,míg mások számára ez nem nyilvánul meg fizikaivalójában.A sámán viszont a saját lelkének kutakodásából is ki-tekint, mert szerepe kifelé irányul és megismerése, magából indulva már inkább a szellemvilág, a beteg-ségek és a betegek felé orientálódik, tudása nemcsak a saját lélekben való kutakodás, hanem egykiterjesztett tudatosság. És mire ezt leírtam rögtöneszembe jut, hogy ez nem mond ellent a jógiról kiala-kított véleménynek sem. Sõt, tulajdonképp ugyanaz,attól függ honnan nézzük.

Találkozhatunk ilyen kifejezésekkel is a kutatásokatvizsgálva, hogy „...eközben a varázslók magukról mitsem tudnak.” Felmerül bennem a kérdés, hogy akkorellentmondás látszik azzal a kijelentéssel, hogy tuda-tosan uralják az állapotot. Igen ám, de a külvilág számára a sámán tudata valóbannincs jelen, így nem is tudhat magáról, míg ebben afajta önkívületi állapotban a lélek viszont pontosantisztában van helyzetével és akkor és ott épp megoldástkeres egy problémára, vagy utazik... Csak a szemlélõszámára tûnik úgy mintha a sámán lelke nem lennejelen, valójában nincs is, ezt csak õ maga tudhatja éskontrollálja. Egyes esetekben - amikor egy médium-ról van szó- valóban nincs jelen hiszen testét másszellemek szállják meg. (csak az én kérdésem: hoválesz a valódi lélek ekkor? Ha nem önmaga, akkor ki?)

Ezzel a gondolatmenettel rögtön felidézhetõ a jógábana Patanjali által említett Ísvara Pranidhána, mely egyönfeledt állapot. Ám azért a különbség érzékelhetõ.Ez a hétköznapi cselekedetben végzett teljes odaadás,míg a sámán „ísvara pranidhánája” egy más tudatálla-pot eredménye. Vajon mindekét esetben tudatosankontrollált ez, vagy mindkét esetben totális elmerülésa tiszta odadadásban? Valószínûleg,- tovább boncolgatva a kérdést - a jógimindig önmaga, még a teljes odadadásban is, hiszenekkor a héjaktól megtisztított lélek önvalójábanragyog. Ellenben a sámán nem önmaga... Akkor mégiski? Rákapcsolódik valamire, a szellemre amibõl inspi-rációt merít. Ez a sámánnak idegileg egy túlfeszítettállapot, egész lelke, teste különös és fájdalmas átalaku-láson megy keresztül. Érdekes, hogy az elhivatottságotmegelõzõ idõszakban a sámán fokozatosan elveszítiminden érdeklõdését a külvilág iránt. A jóginál is megjelenik mindez, vagy pontosabban hajobban megvizsgáljuk, úgy alakul át, hogy a figyelmekinyílik és egyre több részletet vesz észre a világjeleibõl, mivel fejlõdik az érzékelés. Ez csak látszólagos ellentmondás, mert a sámán csaka hétköznapi tevékenységeit minõsíti át, valójábanbelsõ figyelme szintén élesedik és kitárul. Azonkívül nagyfokú jártasságra tesz szert a sámán,hogy az önkívületi állapotból vissza tudjon jönni anormális tudati szintre.Míg a jógi a tökéletes mentális egészségre törek-szik és tudatában van elméjének minden egyesrezdülésérõl, addig a sámán „égbe emelkedése”,vagy „alvilágba szállása”EXTÁZIS, - mely Eliade sze-rint nem tartozik a samanizmushoz szükségszerûen- ám ha képesek saját önkívületi állapotukat uralni isaz nem más mint JÓGA.

* A láthatalanná válás, vagy más helyen létezés,vagy egyszerre több helyen létezés, szerintem nemlétezik a fizikai valóságban. Valószínüleg itt a tudattalvégzett munkáról lehet szó, és itt bekapcsolódik atörténetbe a mások tudata is, hiszen mások számáranem látható, vagy mások látták itt is, meg amott isugyanabban az idõben. Talán az energiáit érzékelik szintevalós formában. Sajnos, -azért mondom, hogy sajnos,mert a dolgozat szempontjából ez most nem segít - vagy nem sajnos a materiális nem megfogható jelen-ségeket kézzelfoghatóvá tenni, vagy legalábbis megkísé-relni, mindig hagy maga után némi kívánnivalót, és alényeg pont láthatatlan marad...mint ahogyan a samadhirólsem lehet pontosan leírható meghatározást írni.

11

JógiSámán

Lélek és pránajáma

Kundalini shakti

„Aki képes úgy visszavonni érzékeit az érzékszervektárgyairól, mint ahogyan a teknõsbéka húzza bepáncéljába végtagjait, az rendíthetetlenül megál-lapodott a tökéletes tudatban.” (Bhagavad-gíta 2/57.)

A Kundalini shakti vagy más néven a kígyó ateknõsbéka hátán pihen amely - Patandzsalinálolvasva - a prána szívközpont közelében lévõ„teknõscsatornáján” - kúrma-nádin - való koncentrá-cióval érhetõ el a nyugalom és tökéletesség szintje.Ekkor elindulhat felfelé a kundalini.

Szvámi Véda Bhárati eképpen definiálja ezt az erõt:„...a feltekeredett energiát -mely a tudatosság egyalacsonyabb központjában fekszik - ébresztik fel.Legtöbbünkben a kundalininek egy nagyon kicsihányada, egy nagyon csekély áramlása mûködik,keresztülvezetve bennünket életünk összes cse-lekedetén és tapasztalatán. A tudatosság összesfunkciója - az agy, az érzékek, a mozgások, az idegek,a vágyak, a szenvedélyek, a komplexusok - mindenamik vagyunk vagy amit teszünk, mindaz aminek tu-datában vagyunk...a kundalini erõ mûködései.A jógi végsõ célja a kundalini teljes felébresztése, ésamikor ez végbemegy, a jógi tudatossága azonos leszazzal a teljes életerõvel, amely az egész univerzumotkitölti. A jógi ráébred, hogy õ is a tudatosság része,és ebben a tudatosságban közlekedik. Ez az amibõl ajógi azokat a csodálatos erõket szerzi.” Ez az a belsõerõ ami mások számára láthatatlan. A kundalini jógagyakorlásával feltárulnak a finomabban szervezõdöttvilág tapasztalatai, akárha az érzékszervek százezer-szer jobban kiélesedtek vagy megtöbbszörözõdtekvolna.

Itt ismét párhuzamot vonhatunk a sámánnal:Lásd: bal oldal!

A kundalini csak akkor tud kiegyenesedni összetekertállapotából és felfelé haladni, és alátámasztani a ben-nünk lévõ életerõt, amikor az érzékeket -akár a teknõsfejét a páncéljába-, visszavontuk. A gerinc mentén talál-ható finomfizikai „csatornák” az idá, pingalá, és aközépen elhelyezkedõ szusumná teszi lehetõvé az en-ergia áramlását. A kundalini a szusumnán halad felfelé,ám ehhez valóban tiszta testre és tudatra van szükég, -elengedhetetlenek a tisztító gyakorlatok- mert e finomenergiafolyam áramlása ha akadályba ütközik (szen-nyezõdések) bizonyos helyeken energiatolulást, többle-tet idéznek elõ, vagy sok esetben hosszabb idõremegrekedhet. Ezt a felfelé áramlást segítik elõ a testhely-zet tökéletesítésével amikor is a gerincnek egy teljesenegyenes, szilárd támaszt kell adnia a testnek. Az elmekoncentrálásával a testhelyzet is megnyugszik és e re-laxált állapot spontán kialakítja majd azt az egyeneshelyzetet amiben ez a felfelé haladás könnyedénmegtörténhet. Ám az összes ászanában - melyek ön-magukban is tökéletes testhelyzetek- létrejöhet a kun-dalini shakti áramlása, ha megfelelõ tudatban végezzük.

Világfa

A gyógyítás metódusában lényeges momentum avilágok közti átjárás melyen a sámánképességeinek birtokában könnyedén közlekedik.Ezek a kozmikus területek a tudat különbözõ di-menziói, melyet az irodalmi anyagban kutatva háromszinttel jellemeznek, míg a jógikus hegyományokhetet különböztetnek meg (csakrák). E három világ, - alsó, középsõ, és a felsõ ami egyközponti tengellyel a világfával van összekötve. Ez azábrázolásban is sok helyen megmutatkozik, a dobonkeresztül - melynek fáját a világfából faragják - ajurta elõtt lévõ fáig mely szintén ezt a fát szim-bolizája egészen a koronán lévõ agancsig ahol a faágai közt megbújó Napot is sok helyen látni. E fakivágásával úgy tartják a sámán is meghal, ez a fa asámán életének is jelképe. A dob melynek hagja, -ütemes mantra- repíti õt a világok között tulaj-donképpen a hátasa. A hangzás melyet a dobbal érel ugyanúgy működik mint a mantra a jógi esetében,ám itt is meg vannak az énekek, imák amit a szelle-mekhez intéznek. A „hívás” folyamatában attól füg-gõen hány szellem jelent meg, hol halkabb holhangosabb a dobolás és az ének, míg végül, ha márminden készen áll, átlép egy másik dimenzióba, ahon-nan visszahozhatja a beteg lelkét, vagy ahol olyansegítõkkel találkozik akik útmutatást adnak.A sámán utazása e tengely mentén a gyógyításhozköthetõ fõleg. „A jó sámán olyan magasan és olyan gyorsan repült,mint a „ repülõgép”, mindent látott...Egy elhunytsámán fia árulta el, hogy a sámán repüléskor lovagol,csakhogy a levegõben és a dobon.” (Diószegi)A dob a sámán hátasállata, mely olyan állat ame-lyiknek bõrébõl a dob készült. A hátul lévõ kereszt-pánt amelyik összefogja a dobot, pedig a szügyhám,vagy farmatring, ebbe kapaszkodik a sámán azutazáskor.

12

sámándob(saját fotó)

A kundalini jóga folyamatát tekintve amit a jógi azenergiákkal végez nem más mint a fizikai folyamatokfinomítása a pszichoenergetikai központokonkeresztül. Átlényegítése, vagyis az én-azonosságmeglátása (vagy más néven az átman).Ám ez a folyamat valóbvan csak a jógi saját belsõvilágán belül létezik, kívülrõl ez nem érzéklehetõ ésnem is nyilvánul meg, hacsak nem pont az a cél, -pl. agyógyítás, amikor képességeit valamilyen problémafelismerésére, megoldására hívja segítségül. Inkább egyéni mint társadalmi szerepvállalás.A kundalni shaktit a belsõ tûzzel lehetne azonosí-tani, enek uralása és helyes irányba terelése a cél ajóginál, míg a sámánnál ez a tûz a fizikai valós tûzfölötti uralom. A tibeti tumó gyakorlatnál példáulténylegesen hõt fejlesztenek a Himalájában élõ jógikennek az erõnek a tudatos alkalmazásával, vagyforró hátukon képesek például egy nedves törülközõtis megszárítani 20 fokos hidegben. Itt érzek egy kisellentmondást az elõbb leírt „kívülrõl ez nemérzékelhetõ” kjelentéssel mert valóban megnyivánul-hat külsõleg is, de alapjában véve nem ez a cél a jóginál.

Feuerstein említi még azt, hogy egyes szexuális erõtszabályozó és azt életenergiává alakító (ódzsasz)gyakorlatok, vagy a légzés visszatartásával járó tech-nikák szintén képesek olyan belsõ nyomást létrehozniamely belsõ hõvé alakul.

A dobnak sok helyütt, karagaszoknál és a szojo-toknál is van tüdeje, van szíve, teljesen élõ. Ezért adob bõrét is jókora körültekintéssel választottákmeg.Itt láthatjuk, hogy a jógival ellentétben ez sokbankülsõdleges attribúmumokhoz kapcsolódik lés azegész szertartás, vagyis a sámánszerep sokban tartal-maz színpadias jegyeket, míg a jóginál teljesen esz-köztelen belsõ folyamatról van szó. Persze az utazásés átalakulás itt is a tudatban játszódik le, mégis aszemlélõk számára látványos elemekkel tarkított. A testhelyzeteket vizsgálva például voltak olyan ku-tatások melyekkel a jógik által gyakorlott ászanákathasonlították össze a samanisztikus ábrázolásokonlátottakkal melynek végkövetkeztetése az, hogy ele-meiben nagyon sok a hasonlóság és hatásukat tekint-ve is a gyakorlók ugyanazt érték el mindkét esetben. Egy klasszikus póz amelyben az egyik láb érinti aföldet, másik pedig felhúzott helyzetben van ez hiva-tott az szimbolizálni, hogy képes a világok, - alsó ésfelsõ dimenziók - között közlekedni. A korabeli pe-cséthengereken, billogokon találunk hasonló ábrá-zolást amely szintén megfeleltethetõ a samanisztikushagyományoknak. Kundalini shakti, vagy kígyóenergia ábrázolása

(Georg Feuerstein)

Daksinamurti (James Rhea)

Az eszközöket tekintve pedig érdekes tényekre fi-gyelhetünk fel, például a sumér Enki Isten varázs-dobja fekete bika bõrével volt bevonva, utalva azakkor uralkodó bika világkorszakra, és e dobotAnunak nevezték, õ a vándorló égi napút megszemé-lyesítõje. A sámánizmusban a dob elõdje az íj és anyíl volt. Gilgames megöli a szarvasmarhákatpusztító oroszlánt, megbirkózik a szarvassal, és egyhatalmas bölénnyel. Két ökröt fürdet két folyóközött (Indus -Szaraszvati?), és megöli a sárkányt(anarthák, májá). Napnyugta hegyében pedig felku-tatja a halhatatlanság füvét. Barátja Enkidu koránmeghal, s Gilgames fájdalmában elindul, átkelve ahalál vizein, hogy legyõzze a halált és végül diadal-masan visszatér.(jóga, diadalmaskodik az anyag felett)Gyakran ábrázolják õt a nap szimbólumaként oros-zlánfejjel. (utalás a bhakti-jógában pl. egyik Krsnainkarnáció Nrsimha déva, aki félig ember félig orosz-lán és elûzi a karmikus visszahatásokat a szívbõl, vagypárhuzamba állítható Rudra Sívával aki az anyagi világfelett táncol és pusztítja el azt. Számtalan párhuzamfedezhetõ fel az ábrázolásokban, pl. Sárkányölõ SzentGyörgy, de errõl lapokat lehetne megtölteni.)

Anu sumer istenség, Bika hátán állva, a késõbbi óind Síva elõképe.

13

Itt ismét csak a dimenzók közti átjárhatóságot vél-hetjük felfedezni a mítoszok hátterében, és sokszoraz ábrázolások és attribútumok is arra engednekközvetkeztetni, hogy a két terület összekapcsolódik,(sámán és jógi) vagy egyik a másikból nõtt ki, vagytermészetesen keresztezték egymást, vagy csak mavált el élesen a két fogalom és korábban nem is voltekkora különbség.

A világfára utaló Ak Sztyepán szojot sámán énekénekrészlete:

„ Öbügeler öbügelerDerij öble Vadrécés tó

lakottam-föld szülöttem-földa Nagy-havas a Szív-havasfölmegyek rá fölhágok rászellemtanya szellemtanyazúg a botom zsenge fenyõ

Alan kámunk õs-elejitnem láttad-e õs-anyáit

kuk-kuk-kuk-ku...”

Bakos Attila A Duna evangéliuma címû könyvébenMichale Harnerrel azonos álláspontot alakított ki,miszerint a jóga a sámánizmusból nõtt ki. Azt írja,hogy a sámánizmus szellemi hagyományát a szabírszkíták is menekülõ sumér õseiktõl kapták. Az indiaiábira sámánok, akik a jógát kifejlesztették,(?)valójában Szamas azaz Szemes, vagy Szemõs SumerNapisten, Mezopotámiából indiai õsnépünkhözmenekült misztikus, tantrikus papok voltak, innenered a saman (szanszkrit nyelven samana) elnevezés,melynek olvasata visszafelé rejti a különleges em-berre - namas, azaz nemes - utaló magyar szót.A jóga tartalmaz samanisztikus elemeket, de sok mástanítást olvasztott magába így nem könnyû egyik-másik állítást sem bizonyítani. Harner azt írja, hogy ahivatalossá váló patriarchális vallás képviselõi a Bráh-manák a sámánokat elhallgattatták. A leleplezés el-kerülése érdekében abba kellett hagyniuk a hangosdobolást és helyette csendes módszereket dolgoz-tak ki a tudatállapot megváltoztatására. Az õsi történelem harneri rekonstrukciója szerintebbõl bontakozott ki a jógahagyomány. Ám valószínüleg a társadalom átalakulásáról lehetettszó. A jógi eksztatikus átváltozása és misztikusfelemelkedése megegyezik a sámán repülésével, tanítóimûködése pedig a sámán lelkének kalauza szerepénekfeletethetõ meg. A megvilágosodás a jóginak az amia sámánnak a más birodalmakba való utazás. Mindkétélmény a hétköznapi valóságból és tuadtosságbólindul. Bakos Attilánál azt érzem, hogy a jógit piedesz-tálra állítja a sámán felé, mert hogy szerinte a jógifelfedezi minden utazás haszontalanságát, hiszen ajógi a végsõ valóságot magán kívül nem találhatjameg, csak belül. Ha pedig minden belõlünk indul ki,és én vagyok a saját teremtett világom központja, hamindent én teremtek akkor a sámán még nagyobbjógi mert õ már ezen is túl van!Mindennek alapja az önismeret, és a sámán eleveebbõl indul ki és megy tovább, míg a jógi célja azhogy „túljusson a sámán által felfedezett finom-fizikailétsíkokon, és megismerje a transzcendentális létezõt,mely az anyagi világon túli és minõségeken túli leg-belsõbb önazonosság” (Bakos A.)A jógi szempontjából a sámán által elért képességeklényegtelenek a megvalósításban. Ez a kijelentés fel-tételez egyfajta alá-fölé rendeltséget, pedig a sámánnem tudna utazni a jógi által célnak titulált állapot abelsõ önazonosságának tudata nélkül. Hiszen ahhoz

A sámán világfa megfeleltethetõ a jógikus finom-fizikai pránaáramlás fa mintázatát mutató jelenséggel.Ám ha kozmológiai szemlélettel közelítünk a famotívum az egyik korai Upanishadban is megtalál-ható amelyet Jágjavalkjának tulajdonítanak. Itt a famiként az erdõ ura az ember (purusha), mi gyökér-bõl való abból n , halandó, ha gyökerestül pusztul el,nem éled újra. Az ember az Örökkévaló tudatos ésboldog Abszolútból (brahmanból), a kegyelemlényegébõl születik, ám újra élhet ebbõl adódóan.

Prána

Szintén összefonódik a sámánok erejével. Tudjuk, hogy a már tárgyalt nádikon keresztül tör-ténik a pránaáramlás a jógi megfogalmazásában, de a sámánoknál is találunk hasonló definíciót az ener-giák áramlására. Ám itt például a sámán testébenlévõ tárgyak is az erõ megnyilvánulásai.Különös jelentõsége van a gyógyító vagy pszichotrópnövények erejének használatának a sámán esetében,míg a jóginál mindez eszköztelen, kivéve néhány szél-sõséges irányzatot.

Fához hasonlatos finom test, számtalan vezetékével (Feuerstein)

Síva kezében dobot és a pusztítás lángját tartva.A dob a teremtés ritmusa, a tûz az anyagi világ

megsemmisülésének szimbóluma.(Bakos Attila)

14

a sámánnak utazásai alatt -még ha kívül nem is ez lát-szik - tökéletesen uralnia kell a helyzetet, különbennem tudna visszatérni abból az eksztatikus állapotból.Ha pedig nem tud visszatérni vár rá az elmeosztály.Azt gondolom, hogy tudatosságát tekintve a sámánmár eleve rendelkezik azzal, vagy a sámánná válás soránsajátítja el azokat a „csendes” technikákat is amit ajógi meditációnak hív. E rejtezés allatt míg lelke keresiaz elkóborolt lelket például, nagyfokú önuralomra vanszükség amit alá is támaszt az a tény, hogy a sámánokaszkézise volt (tapaszvinok, tapasz=aszkézis) a késõbbijóga elõhírnöke. Itt említhetjük meg újra a sziddhiket,tûzön járás, hõ létrehozása, stb.Ezt támasztja alá az ausztrál õslakosok körében végzettsámánkutatás is, ahol is a gyógyítók a férfiakat bevezet-ték a szemlélõdés tudományába ami náluk a férfiasságjele, tehát a kontempláció itt is jelen van, hiszen a figyelemígy tud majd összpontosulni egy magasabb lépcsõfokon.

Prána vagy sámánerõ

„ A sámánerõt egyes szerzõk misztikus szubsztancakéntírják le, melyet a varázsló a testében hordoz.A mágikus mûveletek közben végzett sámángesztusokazt sugallják, hogy valamiféle láthatatlan anyaggal dol-gozik, melyet a beteg testébõl távolítottak el, vagy éppenséggel amelyet az adott személyeknek vagy dolgoknak továbbítanak, hogy növeljék kiválóságukat.Az apapocuva-guaraní sámánok a szellemktõl kapnakegy szubsztanciát, melyet aztán más emberek felé köz-vetítenek, hogy növeljék életerejüket.” (Alfred Métraux)A sámánnál az erõt sokszor a lélegzetvétellel azono-sítják -és ebben a pránájámát tekintve nem áll messzea jógitól - vagy a dohányfüsttel amely materializálja alélegzetet plusz ez ki is egészül a dohány erejével,mivel a mágikus növényeknek is nagy szerepet tulaj-donítanak. Csak míg a jóginál a prána-ajáma a lélekvezetése, szabályozása a levegõ által, tisztán a testbentörténik, egészen finom energiákkal dolgoznak, addiga sámánnál ez a finomságból kiindulva sokszor egészenlátható és durva megnyilvánulásokat mutat, mármint a kívülállók számára.„ Nincs alapvetõ különbség a mágikus szubsztanciák -egy láthatatlan de kézelfogható anyag - és a nyílvesszõk,kristályok és tüskék között, melyek olykor a sámántestében találhatók.Ezek a tárgyak valóban a sámánerõ megtestesülései,mely erõ olykor a mágikus szugsztancia elgelvontabbés leghagyományosabb formáiban fogan meg.” (Francis Huxley)A segítõszellem ugyanannak az erõnek a megszemé-lyesítõjeként fogható fel mely együtt létezik a szub-sztanciával. Hitük szerint - úgy magyarázzák a beszámolók- a láthatatlan tüskéket és dárdákat ez az energia szintén átjárja, de ide tartoznak például olyan kristályok,melyeket a sámán fejébe és szemébe ültetnek, majdmiután „elemésztette” a szerveket a kristály, azonkeresztül lát és érez mindent, hiszen ezek a kristályokis mágikus erõvel bírnak a kubeo indiánoknál. De a kariboknál is megfigyelhetõ ugyanez csak kövekkelmelyet az újonc sámán kiköp magából, hogy helyetadjon egy mágikus lövedéknek, mely szinén az erõmegtestesítõje. Itt nagy eltérés van sámán és jógiközött, mert a sámánok sok „külsõ” eszközt használ-nak energia címszó alatt.Ezt az erõt a sámán nem mindig jó cél érdekébenhasználja, sok esetben pl. a csikito sámán gyomrábanlévõ fekete anyagot büntetõ szándékkal bocsájtja kiellenségeire.

15

Szvátmáráma a következõképpen fejezi be szútráibana hatha jógára tett magyarázatait, mely csak elõszo-bája a rádzsa jógának, és mindennek alapja a prána:

„ Ameddig a prána be nem lép a középsõösvénybe (a szusumna áramba),

Ameddig a (koncentráció) pontja szilárddánem válik a prána uralása révén,

Ameddig az életerõ természetesen és egyen-letesen nem áramlik a meditációban,

Addig minden tudásod (a hatháról) csak mítosz,képmutatás és üres szavak. (IV. 114.)

Az az alapvetõ különbség a sámán és jógi életere-jének mibenléte és irányítása között, hogy a jógi a hétköznapokban is a lehetőségekhez mérten mindigpróbál tudatos maradni a pránáról, azaz például hastresszhelyzet éri tudatosan lelassíthatja légzését,befolyásolva ezzel bizonyos testi folyamatokat ésezzel persze lelkieket is. Mert a jógi ismereteimagából indulnak ki, testének minden rezdüléséne figyelésével az adott helyzetre próbál meg a lehetõlegjobb választ adni. Míg a sámán a hétköznapokban„csak” hétköznapi ember, úgy értem tudása inkábbkorlátozódik a konkrét gyógyító, jósló, szellemidézõtevékenységhez, mint hogy a saját testének jeleitfolyamatosan kontroll alatt tartsa. persze egyik nemzárja ki a másikat, attól még a sámán nagyon nagyérzékenységre tesz szert a megfigyeléssel szintén,akár a jógi, de mlgis a beszámolókból ítélve, az atapasztalatom, hogy lekorlátozódik a konkrét segítõ-tevékenység idejére. A jógi még ennél is továbbmegy, hiszen a pránájáma, légzés szabályozás a jógatizenegy gyakorlatából csak egy, õ viszont mindegyi-ket -optimális esetben - egyszerre végzi.

Sõt Szvámi Véda Bhárati említi a következõket a práná-val kapcsolatban:„...a gyakorló testét személyiségének finomabb esszen-ciái feltöltik halhatatlan energiával, amely nem más mintaz amrita.” (A Hatha jóga filozófiája)(bár csak zárójelben megjegyzem az „amrta” szó nemtudom pontosan itt ebben a formában mit jelenthet,általában az istenek itala, „isteni nektárként” említik.Vagyis kérdés: a pránájámával olyan csodálatosfinom-áramlás veszi kezdetét a testben ami ezzel azamrta szóval jellemezhetõ? Akkor már mondhatnánkinkább - ha tovább megyünk - a szat csit ánanda hár-masából az ánandát, a boldogságot is, ami isteni eredetûboldogságra utal.)

5: A kutatás ötödik része a gyógyítás. A saját „üdvözülését” keresõ jógi és a közösségi célokért élõ sámán tevé-kenysége miben különbözik és milyen hasonlóságokat mutat. Orvosságos emberek kontra babadzsik, neosamaniz-mus és a jóga tudománya milyen jelentõséggel bír ma a társadalomban és az egyéni útkeresés szemszögébõl.

Gyógyítás

A sámánnak elsõdleges feladatként társadalmi hely-zetébõl adódóan a gyógyítást tartják ami lehet fizikai,testi bajok gyógyítása, de ugyanakkor a lélek orvo-saként is köztiszteletnek örvend. Minthogy korábbisoraimban már említettem az animizmust, ezért, õkúgy tartják, hogy a betegségeknek is van szellemük,vagyis szertartásaikon a betegségekért felelõs szelle-meket idézik meg, vagy épp ellenkezõleg az a szellemetamelyik segíthet a betegség elûzésében. A sámán gyógyító tevékenysége külsõdleges fomájábanelég sokrétû, ha kell kúrákat alkalmaznak masszázsokkal,füstöléses fertõtlenítéssel, de általánoan bevett gyakor-lat a beteg testébõl való betegség „ kiszívása” is, azazeltávolítja az oda nem illõ objektumokat. A gyógyítóember egyben mágikus hatalmának köszön-hetõen varázsló, aki kutatja a közösség életére ha-tással lévõ baljós vagy szerencsés jeleket, ezzelegyben jövendmondó képességgel is rendelkezik.Dél-Amerikában elég ambivalens a tevékenység,mert a gyógyítóember egyben rontást is okozhat,hiszen csodás képességekkel rendelkezik. A guaraniknál és még néhány más amazonas-mentitörzsnél megfigyelhetõ az is, hogy a gyógyító szerepmellett politikai hatalommal is rendelkeznek, és val-lási szerepük is jelentõs.Most nem bocsátkoznék a különbözõ területek, kü-lönbözõ sámánjainak gyógyítási gyakorlatainak is-mertetésével mert ezzel oldalalakat lehetne megtölteni,hanem sokkal fontosabbnak tartom összegezni azt,hogy:

1: orvos, pap, vezetõ, jós, közvetítõ a finom-fizikai és e világ között

2: eszközei a szellemgyógyászattól kezdve afõzetekig rengeteg gyakorlatot foglal magába amiégtájanként, földrészenként eltérõ sajátságokatmutat, tehát külsõdleges jegyeiben gazdagabb mint ajógikus hagyomány, ám ha az ayurvédára gondolunk,nem biztos. Sõt, talán egy és ugyanaz, hiszen ugyan-abból indulnak ki.

3: természettel összhangban, a természet eszköze-ivel gyógyít

4: gyakorlatában meghatározó a hang, a rezgésugyanúgy mint a mantrák a jógiknál: dob ütemesverésével és énekléssel kerül közelebb ahhoz az ál-lapothoz amiben elég nyitottá tud válni a tanítás,üzenet befogadására. Erre egy példa:„Fejét mélyen lehajtva, a dob belsejébe dugva asámán csendesen elkezd énekelni. Lassan és fájdal-masan dünnyög. Különbözõ helyeken veri a dobját,csendesen, az ütések között szüneteket tartva. Azembernek az az érzése, hogy hív valakit, összegyûjtisegítõit, nagy távolból megidézi õket. Néha megütidobját és néhány szót mormol. Ez azt jelenti, hogymegérkezett egyik segítõje. Lassanként az énekhangosabb lesz és a dobverõ hangosabban sújt le.Ez azt jelenti, hogy minden szellem meghallotta

A jógi szerepe a gyógyításban nagyon szerteágazó ésnem is olyan pontosan definiálható, - vagy csak szá-momra nem - mint a sámánnál, mert a jógában, a gyó-gyítás, segítõ szerep meghatározása mindig attól függmilyen jógit vizsgálunk. Vagy pontosabban melyikirányzat követõje, hol él, jilyen eszközök adottakszámára. Most nem a tradicionális indiai ayurvédéragondolok és nem is szeretnék errõl beszélkni mertaz nyilvánvaló, hanem a társadalomban betöltött szerepami érdekes, egyfelõl, másfelõl pedig a mai gyakorlathogyan hogyan váltoott meg az évezredek alatt, hapéldául csak a betegségekre és a csak fizikai gyó-gyításra gondolok. Ez olyan nagy terület, hogy nemszívesen bocsátkozom részletezésbe, de talán onnanlehetne elindulni, hogy ha a kezdetekbõl indulunk ki,az Aranykornak nevezett idõszakból, akkor ott ter-mészetes összhang lévén az egyén saját maga meg-találta a gyógyulás útját, mivel az élettér sem szakadtel nagyon a természettõl, sõt szerves része volt. Ma a felborult harmóniák áldozatakétnt éli meg sokember a saját harmónájának felborulását, betegségeketprodukálva. A Himalája barlangkolostoraiban élõ jógik, szerzete-sek, gyógyító történeteirõl tetemes mennyiségû iro-dalom áll rendelkezésünkre, hogy egyszerû földihalandók, jógik, babadzsik segítségét kérik gyötrelmeikorvoslására.A jógi saját maga kísérletez saját magán, és mivel már„látta az iagzságot”, az egytemes érvényû törvényekés az ember mûködésének ismeretében tud tanácsotadni. A mesterek mellett sokszor egészen pici koruk-tól fogva a tanítványok bekapcso-lódnak a misztikuslényegbe, ami eszközeit tekintve nem sokban külön-bözik a sámán megvalósításától, hiszen mindig azadott eszközzel gyógyít adott problémát. Ha kellmantrával, ha kell diétát javasol az egyszerû embernek,aki hazamegy és végzi a gyakorlatokat. Például. Ez szerintem a mai gyakorlatban sincs másképp, csakaz orvostudomány technikai újításaival már gondol-hatnánk azt, hogy elõbbre léptünk de sok esetbenelfelejtettük azt a holisztikus szemléletet ami régentermészetes volt. Ma ennek ötvözésében rejlik talána leghatékonyabb fizikai-szellemi és valójában az egész emberi lény mint EGYSÉG gyógyítása.

A fejlõdést én személy szerint abban látom, hogy akapuk kinyíltak boldog-boldogtalan elõtt, KaliforniátólEurópán át Ausztráliáig nyílnak sorra az ashramok, stúdiók,spirituális körök szervezõdnek, mert meg akarunkérteni valamit abból ami valaha természetes volt, egy-fajta visszatérés lehetõsége adódik meg ma az arranyitott szív, lélek számára.Ez persze szükségszerûen magával hozta a tradíciókatfélremagyarázó, kifrogató, vagy épp teljesen átlényegítõtévutakat is, de amíg nincs kellõ nyitottság bennünkaddig nem is láthatjuk meg azt a világot amirõl zenge-deznek az életmód magazinok.

Sámán Jógi

16

a mester hívását és csapatosan közelednek. Végülaztán már olyan erõsen veri a dobot, hogy az majd-nem szétesik. A sámán már nem a dobba néz,hanem magas hangon énekel. Most már mindenszellem összegyûlt. Anélkül, hogy abbahagyná azéneklést, a sámán felveszi a mellét borító fémtükröt.Egy helyben áll és lassan elõrehajol, miközben dob-bangat lábával.” (Piers Vitebsky: A sámán. KertészÁgnes munkájából)

A sámánt dobja hátán a hang, az ütemes dobolássegíti, repíti magasabb vagy épp alacsonyabb dimen-ziókba attól függõen mit keres. Sokszor a konkréttesti betegségek mellett a haldoklónál is segítkezik,ha például nem akarja a halott lelke elhagyni az élõkvilágát, eszközeivel képes õt végigvezetni, hogy lelkevégleg megnyugodjon és ezzel helyreállhat a béke azotthagyott család és a távozó lelke közt.A szellemek látomásokban és álmokban is megje-lennek és utasítják a sámánt, vagy megmutatják bi-zonyos betegségek okát, és a növényeket, hogyhogyan lehet használni egy adott betegségkezelésében, vagy a dohányfüstöt alaklmazni, illetvepl. Észak-Peruban az iquitosi mesztic sámánoknálmegmutatják hogyan és milyen varázsdalokat,„icarókat” kell kántálni. Ez ismét párhuzamba ál-lítható a jógik mantráival. Mivel minden hangmantra ezért ha kozmikusan is, de felfoghatjukmantraként itt a sámánoknál szerintem pedigvalójában akár mantraként is értelmezhetjük azénekeket, mert például Diószegi Vilmos gyûjtésébõlamit karagaszoknál, szojotoknál és burjátoknálvégzett szépen látszik, hogy bizonyos sorok ismétlõd-nek, ritmikusan betoldott felkiáltásokkal, kérésekkel,mint például az „óroj” szócska ami a magyar „hej!”megfelelõje lehet talán. Kétségtelen hogy az órákigtartó kántálás nem csak a sámán utazásában voltfontos, hanem a beteg lelkének gyógyításánál magaa beteg is más állapotba került, így a hallgatóság is. Valószínûleg a kívülállók felkészület-lensége és értetlensége volt sok üldöztetés melegá-gya, hiszen õk ezzel az „élménnyel” nem tudtak mitkezdeni.Az icarók azaz mágikus dalok mennyisége és szín-vonala a sámán tudásának fokmérõje. A beavatáskoraz elsõ feldat dél-amerikában ez icarók elsajátítása,melyek a szellemek ajándékai, de akár a mester isátörökítheti tanítványára. A icarók számtalanfunkciót töltenek be: a hallucinációk erõsségét növe-lik, vagy csökkentik, vannak melyek oltalmaznak,vagy felerõsítik bizopnyos gyógynövények hatását,de szerelmet is ébreszthetnek, megidéznek természetijelenségeket, de akár kígyómarást is gyógyítanak.

Ugyanígy a jógikus, évezredes hagyomány szinténnagy hangsúlyt fektet a mantrákra, és ezeknek iskülön-külön funkciójuk van, ám ezt nagyban be-folyásolja -ha vallásról is beszélünk akkor fõleg- atanítványi láncolatban való hovatartozás is.

A piaroa sámánok közt (menyeruák) mindennapos arituális esti ének, az elnevezés a menye arra utal,hogy a menye azaz az ének=orvosság, ebbõlkövetkezik, hogy a sámán menyerua, azaz orvossá-gok-énekek embere. De a gyógyítás mellet példáulnáluk a vadészatban az állat leölése utáni rituálistisztító éneknek is nagy szerepe van, úgymond„tisztára éneklik” a húst, azaz eltávoznak belõle amérgek és ehetõvé válik.

Ma bárki bepillanthat ezen az ajtón, de hogy rálép-evalamelyik útra -jobb esteben ha nem utasítja el kellõtapasztalás híján rögtön- az már rajta áll.Úgy gondolom a tradíciók, még ha szerencsére hívenis õrzik a titkos tanításokat, elég sokat kiszivárogtat-tak a misztikus tudásból számunkra, - onnantólkezdve nem titkos, de ezt a „titkos” szót is jól körbelehetne járni -és bárki mondhatja fûnek-fának kedveszerint attól függetlenül, hogy a befogadó megérett-eerre a tudásra vagy sem. Talán ebben látom a negatívu-mait, ellenben sajnos ez a nyugati fajta, -azaz mi- nemhiszünk ha nem látjuk a szemünkkel, és kellenek atanítások, mert titok ide vagy oda, csak így elégíthet-jük ki a kíváncsiságunkat és után a még mindig eldönt-hetjük maradunk-e ezen az úton vagy sem. Itt ezen aponton a jóginak, - a tanítómesterrõl beszélek most ,de beszélhetnék egy hétköznapi jógaoktatóról is-óriási felelõssége van.

Mantrák

Egy jógikus szemlélettel rendelkezõ ember életébenha eldöntötte, hogy a fejlõdés útjára akar lépni, elõ-ször felül kell vizsgálnia azokat a megkötõ akadá-lyokat melyek útjában állnak akár testi, lelki, vagyelmebeli akadályról legyen szó, vagy akár a külsõkörülményekrõl.A békenélküliség, békétlen állapot, amikor valamilyenviszály vagy szenvedés akadályoz abban, hogy a fejlõ-dés útjára lépjünk.Mit értünk szenvedés alatt?Mivel az anyagi világban élünk jelenleg, ezért „ Ez avilág ideiglenes és szenvedésekkel teli.”(Bhagavad-Gíta).Szenvedés:-Saját magunk okozta testi szenvedések betegségek,fájdalmak formájában-Istenek, félistenek okozta szenvedések- természeticsapások -Mások által okozott szenvedések, család, munkatár-sak, stb…

Patanjali olyan akadályokat említ mint: betegség,homályosság, zavar, kétely, gondterheltség, tunyaság,eszme hiánya, szilárdság hiánya.Teista megközelítésben azt mondja a hagyomány, hogya világ nem mûködik felsõbb irányítás nélkül. Mivel vágyaink és törekvéseink ide kötnek bennünketaz anyagi világba (prakriti-anyagi energia, Mayashakti,melyet Mayadévi irányít), ezért vágyainkhoz elõbb-utóbb ragaszkodni fogunk a ragaszkodás pedigkötõdéssel jár amely magával hozza a szenvedést.(Nem tudjuk mindig minden igényünket akkor és ottkielégíteni ahol és amikor szeretnénk-toporzélkol ésszenved az ego.)Három kötõerõ: Tamasz, Radzsasz, SzattvaEzek mindegyike vágyat szül, - ragaszkodást, -kötõdést, - szenvedést.Mindezek ellenére az Istenek, - vagy a Legfelsõbb-megadják nekünk a segítséget a fejlõdéshez, a mantrákáltal. A mantra rezgés, hang. A mantra -kis kerék ami nagyenergiákat mozgathat. A mantrázás célja az elménk fel-szabadítása, megszabadít a szenvedéstõl és kapcsolatbahoz a Legfelsõbbel.Eredetileg a mantrákkal elhárítottak bizonyos eseménye-ket, erõket, mágikus eszközként használták õket bizonyosdolgok elõidézésében. De a hagyományok szerint mindiga jelölt tudati érettsége határozza meg, hogy egy mantrátmilyen céllal recitálnak. Ezen a ponton kap jelentõséget

17

Piaroa törzs orvosságos embere a mágikus szivarral.(Bolgár Lajos 1951, Venezuela)

az, hogy „mantrikus erõre csak a beavatás által tesz szerta tanítvány"(Georg Feuerstein), csak akkor hat igazimantraként.A mantrának megtisztulás nélkül nincs értelme. Ám van-nak olyan „velünk született" kapott mantrák is amelyek a létezésünkre mutatnak, ilyen a születésünk pillanatábanaz elsõ bélegzéssel felszakadó SZÓ-HAM. Ez a hang simán áramlik a belégzéssel-kilégzéssel, jeletése: én vagyok „AZ".A szakrális társadalmakban a beszéd mindig magasabb rend volt, tudatformáló eszköz. (Ma a média - mint megmondó, hangadó- a szakralitás hiányát mutatja, leejtia tudatot.) Az áldozati szertartásoknál a füst mint köz-vetítõ eszköz vitte tovább a mantrát az ég felé.A mantrák tehát tanítványi láncolattól függõen hihetet-len gazdagsággal tárulkoznak fel az arra érdemesekszámára. A jógi, ugyanúgy ahogyan a sámán, bizonyoscéllal recitálja: tanítás kezdete elõtt, intellingenciáért,sikerért, megvilágosodásért, egészség megõrzéseérdekében, és megelõzésre, gyógyításra, gyermekszületésekor, és az Istenek dicsõítésére. Ennél a pontnál is szinte teljesen egyezik a sámánvarázsénekével, amit szintén meghatározott céllalénekel. Csak az elõadásmód és a forma különbözik.Míg a jógik szinte teljesen dallamtalan, csak a szavakcsengése és ritmusa adja a vibrációt, addig a sámánéneke dallamot õriz. Ám ne felejtsük el, hogy attólfügg milyen mantráról van szó, mert lehetnek személy-re szóló bidzsa (szótag) mantrák, tradicionális, a ta-nítványi láncolattól függõ mantrák, (pl. bhakti-jógábanaz Úr Nrsmhedévához intézett szép bhajanok*)* Valamely Isten, és annak bizonyos formáját dicsõítõénekek -bár ez a megfogalmazás sem pontos. Ezek a tradíciónak megfelelõ dallammal és hangzással,hangszerrel kísért formái az imádatnak, mely param-parától függ teljes mértékben. Hiszen más a hagy-omány a Visnu és más egy Síva láncolatot követõmegnyilvánulási forma esetében. Visnu számtalan nevétés az õ inkarnációit dicsõítõ énekek a századok folya-mán sok híres tanítót ihlettek meg akik aztán napja-inkra is nagy hatással voltak, pl. Bhaktivinod Thákur.

A navahó társadalom legmegkülönböztetettebb tag-jai a hatálik azaz énekesek, (az angol, tévesen me-dicine man-nek nevezi néhol, orvosságos emberként,pedig találóbb elnevezésük a sámán) õk a szertartá-sok vezetõi és orvoslási gyakorlatukban a racionális,azaz anatómiai ismeretek összekapcsolódnak a gyógy-növények ismeretével és az élettani hatásokról alko-tott tudásukkal, ez az egész pedig kiegészül azúgynevezett szimbolikus gyógyítással, amikor mármás dimenziókat érint a gyógyítás, vagy finom-fizikaisíkon megy végbe. A hanggal való gyógyításnak min-den sámánkultúrában nagy szerepe van.Az orvos-beteg kapcsolatban mindenhol nagyonfontos a hit, a gyógyulásba vetett hit amivel dolgozikakár a jógi akár a sámán:„ Ha a beteg bízik bennem, akkor meggyógyul. Hanem bízik, akkor az az õ baja. Ha például egy személytkígyó mar meg, meghatározott énekeket és imákatlehet alkalmazni, de ha a betegnek nincs elég bizalma,a kezelésnek sincsen eredménye.” - mondja egynavahó hatáli. (Sandner, 1979)Az énekeseknek hosszú és kitartó munkával kellmegtanulniuk a szertartások levezetését.„Következõ nyáron a tanuló újra végigcsinálja azelõzõ évi gyakorlatot, majd télen folytatja a tanulást.Körülbelül öt éven át kell így tennie. Ennyi idõ alattkét-három szertartás részletes megtanulása lehet-séges. A hatálik az így megszerett tudást aztántovábbadják a fiataloknak generációról generációra.Az énekest a szertartást igénylõ közösség kéri fel akijelölt rítus levezetésére, s a szertartások idõtar-tamától (2-9 nap) függõen, avalmint aszerint, hogymilyen rokonsági kapcsolatban áll a beteggel, 20-50,ma már néha 1000 dollár vagy ennek megfelelõértékű természetbeli fizetség illeti meg.” (Babulka-Borsányi-Grynaeus)A szertartások vezetõi sikeresen távolítanak el gyennyeskeléseket, tályogokat, és kezelnek csonttöréseket, áma navahó gyógyítóembert más lelki és életviteliproblémákkal is megkeresik, ugyanúgy mint a barlang-kolostorokban élõ jógit, vagy akár ma egy jógatanárt...Az énekes egyben pszichoterapeuta is, legalább olyanfontos feladata az analízis és az újranevelés, mint afizikai orvoslás.A gyógyító gyakorlatban sok helyen említik a kutatá-sok az álmokat és az álmok által közvetített megoldásijavaslatokat a sámán számára, például ilyen amikor egyogala sziú indián álmában meglát egy növényt, majdkésõbb odalovagol és meg is találja a szurdokban azálmában látott ritka gyógynövényt, amirõl még so-hasem hallott.

18

A mantra átadása a beavatással, Govinda Maharádzsnál, Szentpéterváron

fotó: Szepesi Endre

Erre ugyanilyen szép példa Govinda Maharádzs eseteamikor mestere Srídhar Maharádzs nagyon beteg lett,álmában pedig õ kapott egy utasítást felsõbb hatalmak-tól, hogy milyen növényekbõl kell fõzetet készítenie.Elkészítete ezt a fõzetet és Srídar maharádzs meggyó-gyult. Az ayurvédikus indiai orvoslással rengeteg egyezõségmutatkozik a sámánhagyományokkal, mert hiszenmindkettõ az elemekkel és a természettel szorosösszhangban az embert harmonikus egységnek vévekeresi meg a felborult egyensúlyra utaló jeleket, legyenaz pangó nyirokáramlás, vagy az elkóborolt lélek.A technika talán formailag más, de lényegében ugyanar-ról van szó.

Városi sámánok - az õsi módszerek új arca

Az utóbbi évtizedekben indult csak meg, úgy a ‘60-asévek óta az a fajta nyitotan érdeklõdõ kutatás az õsitechnikák iránt ami ma is zajlik és ad sok támpontota jelenleg gyakorló „városi sámánok” számára.Mivel a népesség ma már jelentõs hányada él metro-poliszokban a sámánhagyomány sajnos kiveszõfélbenvan egyértelmûen az akadémikus orvoslás és a tech-nikai fejõdés térhódítása miatt, ám amiben mégiscsakhasznunkra lehet e gyakorlat az a holisztikus szem-léletmód. Illetve, ahogyan százezer ember százezermegoldási javaslattal jelentkezik egy problémára,ugyanúgy a sámánhagyomány is lehet bizonyos em-bereknek ösvény a gyógyuláshoz, vagy a tudáshoz. Demondhatnánk önismeretet is, attól függõ en mi acélunk, így a jógát éppúgy említhetjük egyenértékûnekbármelyik önismereti módszerrel, maximum a kiin-dulási alapjaiban különböznek egymástól, de egyik semjobb, vagy alacsonyabb rendû a másiknál. Mindegyikmódszert ugyanolyan jogunk van kipróbálni ha az segíta megismerésben, vagy válaszokat ad a kérdéseinkre.

Sokan vitatkoznak azon, hogy a kulturális körébõlkiszakított sámán mennyire tekinthetõ autentikusnak,ám ami a legérdekesebb, hogy a megváltozott élet-feltételek hatására átlakuló sámánizmus számos kon-ferencia és kutatás alapjává vált a nyugati társadalomkörében, mert a megváltozott tudatállapotok, atransz- és extázistechnikák kuatásában fontostámponként szolgálnak. Arról nem is beszélve, hogy azegyéni útke-resés nem csak a jóga oldalán hozott pop-ulárisabb kitárulkozást, hanem a sámánhagyományterén is: naponta indulnak gyorstalpaló sámánképzõkurzusok, melynek egyik éllovasa pont Michael Harnerantropológus volt, és négy hét alatt ígért sámánbea-vatást az érdeklõdõknek. (Ez az a pont ahol a jógát énszemély szerint ezen a hivatkozási ponton kaliforniaigyorstalpaló szamádhiworkshopnak hívom.) Itt a hall-gatók megismerkedtek az utazás technikájával és azebben az állapotban fellelhetõ tapasztalatokal, melyneklényege az volt, hogy mindezen technikák ismereté-ben, hogyan alkalmazható ez az egyén öngyógyításá-ban, tudásának és erejének kiteljesítésében. Amivelszerintem nem is lenne gond, de eleve az elménknincs felkészülve ilyen élményekre, vagy ha mégis,azt nem elõzi meg évekig kitartó tanulás, aszkézismagány, és mindaz amit egyáltalán hagyományaknevezünk, és itt én azon az állásponton vagyok,hogy ez ilyen formában akár káros is lehet. Ám ajóga oldaláról is lehetnek hasonló érveket hozniugyanígy.Magyar vonatkozásban például az egyik legjelentõsebbneosámán Sólyomfi Nagy Zoltán aki hanggal gyógyít.

A szertartások, -árati- alatt nem egyszer egy nagyobbünnepen akár többezer résztvevõ is lehet, és együttvégzik a murtiimádatot. (murti- az istenség formája,szobor, kép, vagy bármilyen ábrázolás, mely nemkülönbözik a megszemélyesítettõl)

Nem teista vonatkozásban pedig amikor a megis-merés kiindulópontja a test - például a hathajógában - akkor az abban a gyakorlatban felelhetõtudást próbáljuk meg tanáraink és a saját gyakorlá-sunk által a tapasztaláson keresztül magunkévátenni, következtetéseket levonni, majd megoldásttalálni egy helyzetre, problémára. Nem elhanyagol-ható ebben az esetben sem a jóga - a technikákon,ászanákon túl - közösségformáló ereje, mint aho-gyan a sámánkurzusok rítustechnikája is egyfajtaközösségélmény. Az együttlét, az együttes cselekvés azami rendkívül jó hatással van a résztvevõkre és terá-piás hatást gyakorol a városi stresszhatásoktól gyötörtemberre, azonkívül egy jó alapot ad az éntudatmegerõsítéséhez és a lelki bajok felfedezésén túlazok megoldásához is.Ez mind a jóga-workshopok és sámánkurzusok ese-tében így van, és még ha taljességében nem is lehetátadni azt amit a régi korok tanítói és istenei kinyi-latkoztattak, akkor is már a betekintéssel adhat egyutat, és elindíthat a valós megismerés felé ebben aközegben.Talán ebben látom a két út jelentõségét, hogy igaz,formailag különbségek vannak, ám a gyakorlatvégeredményben ugyanaz, csak másképp hívjuk õket.

A megoldás mindig feltárulkozik ilyen vagy olyanformában csak észre kell vennünk ezeket, és mivelnem vagyunk egyformák ezért más-más utakat já-runk be.Ezért a gondolatok legelején kijelentett „ a sámánjógi, és a jógi sámán” csupán csak helyrajzi és for-mai kérdés, a lényeg ugyanaz: végül eljutunk önma-gunkhoz.

Bhajan brahmana avatás szertartása utánfotó: Szepesi Endre

19

Felhasznált és inspirációt adó irodalom

Dr. Georg Feuerstein: Yoga tradíció I-II.

Jeremy Narby-Francis Huxley: Sámánok

108 egyetemi folyóirat:(Kertész Ágnes munkájából Piers Vitebsky: Asámán.)

Babulka-Borsányi-Grynaeus: Síppal dobbal...(Hagyományos orvoslásEurópán kívüli népek körében)

Diószegi Vilmos: Sámánok nyomában Szibéria földjén

Bhagavad-Gíta: (B.R.Srídhara Deva Goswami: Az édes abszolút re-jtett kincse)

Bhagavad-Gíta: (Lakatos-Vekerdy)

B.R.Srídhara Deva Goswami: A kutatás

Bakos Attila: A Duna evangéliuma

A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada: Srímad Bhagavatam egyesrészei, és Krsna az Istenség Legfelsõbb személyisége

Szvámi Ráma: Élet a Himalája mestereivel

Szvámi Véda Bhárati: A hatha jóga filozófiája

Beinsa Douno: Intés a tanítványhoz

Yesudian: Sport és Jóga

National Geographic 2006. szeptember, Rítusok népe

Carlos Castaneda: Egy másik világ kapujában (Az indián varázsló bea-vat a látás rejtelmeibe)

Kagylókürt folyóirat

Gangesz folyóirat

Továbbá tiszteletemet fejezem ki tanáraimnak, és mindazoknak akik szép gondolatokkalinspiráltak és segítettek összezavarni, hogy kérdezni tudjak :-)Bálint János, Rácz Géza, Bakos Attila, Lucza Tamás, Szepesi Endre, Hidasi Tamás, PappJózsef, Kenderesi Ilona, Govinda szvámi, Krisnánanda Prabhu, Govardhana SrílaDévi Dasi, Bhakti Abhay Narayana Maharaja tanítványai, Sríla Govinda Maharajakövetõi, és a kormoránok a Duna parton...