GYERMEKIRODALMI LAP • LII. ÉVFOLYAM 588. SZÁM

2008

. FE

BR

UÁ

R

21

Sárkány létére Kószabósza kitûnõen érzi magát Kínában. De mi sem unatkozunk.

Minden sárkányide vágyik! Hisz Kí-nában nem vág-ják le a fejét, ha-

nem az erõ, az újjászületés, a hatalom jel-képeként tisztelik. Örömömben én is szár-nyat növesztek, nehogy dinónak nézzenek.

Épp a kínaiak legnagyobb ünnepére, afebruár eleji holdújévre érkeztünk ide. A férfi-ak óriási papírsárkányokat táncoltatnak, a lányokhajában virág, kezükben lampion.

2

A kert kopár, a láthatáronlassú iramban nõnek a hegyek.Az égbolt alján felleg-módratigris és sárkány szendereg.

A föld alatt kõlabirintus,agyag-katonák sorakoznak benne.Zúg a folyó, pedig a tájsárga selyem-öve lehetne.

A határ mentén büszke fal, még a Holdról is látszik.Bambusznád hajlik, tea fõ,jázminbokor virágzik.

Bicikli csönget, rizs pereg,színes ernyõk forognak.Tûzijáték rózsáibólbontakozik a holnap.

László Noémi: Kína

Hol is kezdjük? A kínaiak oly sokan vannak, országuk olynagy, történelmük oly régi, hogy mindent megismernünk le-hetetlen.

Kína Oroszország és Kanada után a világ harmadik legna-gyobb állama: 9,5 millió négyzetkilométer. A legnépesebb or-szág: lakossága 1 milliárd fölött van. A Földön minden ötödikember kínai. Jut is belõlük és áruikból a világ minden sarkába.

Kínában még mindig a kommunista párt van hatalmon, deaz utóbbi években ide is betörtek a piac törvényei és a fo-gyasztói társadalom.

A hatszáz éves fõváros, Peking nagyvárosi forgatagáta hajdani császári palotáktól a Tienanmen kapu, aMennyei béke kapuja választja el. A Tienanmen-téren1989-ben a rendõrség több ezer, szabadságért tüntetõegyetemistát lõtt agyon. Legyetek büszkék arra, hogy akínai tankönyvekben szereplõ, Szabadság, szerelem címûPetõfi-verssel ajkukon haltak hõsi halált ezek a fiatalok.

Mi idézi a nyugati

világ divatját a

pekingi képen?

KínaKína

3

Kína legnagyobb városa Sanghaj. Több lakójavan, mint egész Magyarországnak.

Felhõkarcolók és hagyományos vízikunyó:dzsunka. Hongkongban ilyenben él sok-sokszegény család.

Nyugaton és északon hatalmas hegyláncok ko-pár, sivatagos medencéket fognak közre. A lakos-ság nagy része keleten és délen, a termékenyfolyóvölgyekben él. A Huang-ho, a Sárga folyó nevét onnan kapta, hogy termékeny sárga iszapotvisz magával. A Jangce-kiang, a Kék folyó a világ második leghosszabb folyója.

A kínaiak mellett 56 nemzetiség él Kínában. Amongolok és kazakok a sztyeppék, sivatagos tá-jak lakói. Az elnyomó vörös hatalom õket is igyek-szik beolvasztani, akárcsak a mandzsu, a koreai,a tibeti és a magyarokkal rokon, 15 milliós ujgurnépet.

A közelmúltig Tibet (a hívó szarvas földje) a világegyik legnehezebben megközelíthetõ független ál-lama volt, fõvárosa Lhásza (az istenek székhe-lye). A világ tetejének is nevezik, hiszen legalacso-nyabb pontja is 3000 méterrel a tengerszint fölött

van, a Himalája (magyarul hóház) csúcsai pedig 8000 méteresek. Ide igyekezett Kõrösi Csoma Sán-dor a magyarok õstörténetét kutatni. A lhászai Potala-palota (a fény palotája) volt Tibet vallási éspolitikai vezetõjének, a dalai lámának a székhelye. A 3700 méteres magasságban, sziklára épült fel-legvárat a kínai kommunista hatalom elfoglalta, sok ezer tibetit lemészárolt. 1959 óta a dalai láma éskormánya Indiában él számûzetésben.

Hajdan idegen élve nem juthatott be a szentkolostorba. Ma Kína egyik turisztikai látványos-sága. A tibeti szerzetesek imája helyett idegen-vezetõk és kirándulók zsivaja tölti be, akik aPotala-palota 1 000 szobáját, 15 000 oszlopát,10 000 oltárát, 200 000 szobrát bámulják.

A Tibeti-fennsíkon a Himalája csúcsai vigyáznakaz imával televésett, szent kõhalmokra és a zarán-dokok egy-egy fohászát Isten felé lobogtató, szí-nes imazászlókra.

Hogy hívják a kerek

nemezsátort?

4

A világ legkorábbi nyomtatott könyve858-ban készült Kínában. A kínaiak már a II.századtól nyomtattak: faragott köveket, majd

kiszurkált papírt kentek be tintával, s ezt nyomták a lapokra. AVII. században fatáblákra vésték a sokszorosítani kívánt szöveget,a XI. századtól pedig már mozgatható betûkkel nyomtattak.

Kínai találmány a porcelán is. Áttetszõen vékony, kézzel festettporcelánjuknak nincs párja széles e világon.

Õk találták fel a puskaport, az íjpuskát, mely erõsebb, pon-tosabb volt az íjnál.

Elsõként használták a mágnesesiránytût. Nemrég járta be a világot a hír, hogy Cseng Hi kínai tengernagymár 74 évvel Kolumbusz elõtt felfedezte Amerikát, leírta, sõt térképen ispontosan rögzítette partvonalát.

Ötezer éve ismerik a fagylaltot. Kezdetben hóból, tejbõl, gyümölcslé-bõl és fûszerekbõl készítették.

Az ernyõ is kínai találmány, az együvétartozástjelképezi. Náluk szerelmi vallomással ér fel azernyõ-ajándékozás. Még ma is kézzel készítik: bam-buszvázra olajozott papírt vagy selymet feszítenek, ésgyönyörûen kifestik, akárcsak csodaszép legyezõiket.

A selyem Kína egyik legnagyobb kincse, féltve õrzött titkavolt. 4500 éve kézi szövõszéken készül.

A kínai díszítõmûvészet páratlanul gazdag, kifinomult ésaprólékos. Festettek falra, porcelánra, selyemre, cseresznyemagra sõt rizs-szemre is.

Szeretnek muzsikálni. Különös hangszereikbõl úgy tekergõzik elõ a dallam,mint a sárkány finom ecsetjeik nyomán.

A pekingi opera zene, mozgás és kosztümökõsi hagyományait eleveníti fel.

A tudomány, a jólét, a mûvészet õsidõktõl a XX. század elejéig egynagyon szûk réteg kiváltsága maradt, hiába váltották egymást acsászári dinasztiák.

Amerikában nem gyõztük számlálni a leghosszabb,legmagasabb, legnagyobb építményeket. Kína a leg-elsõ és legrégibb találmányok terén verhetetlen. Seszeri se száma technikai újításaiknak. Elsõkénthasználták a talicskát, a vízzel hajtott fonógépet, azöntözõrendszert. 4000 éve öntenek bronzot, 500 év-vel az európaiak elõtt ismerték a vasöntést.

Kétezer éve ismerik a papírgyártás titkát.

Európában mikor

és ki találta fel a

könyvnyomtatást?

Mit eszik a

selyemhernyó?

A kínai társadalom szervezésében és mûködésében fontos szerepet játszotta taoista és a konfuciánus vallás. A taoizmus ismert jelképe, a jin-jang anegatív, sötét, nõies és a pozitív, világos, férfias erõk egyensúlyára utal.

Konfuciusz tanai alapján szerveztékmeg a kínai államot. Lényege a hagyo-mány, a szertartások, az idõsek és atudás tisztelete, az udvariasság és anyugalom. Mindebbõl a mai kínaiak is so-kat õriznek. A jövendöléshez, orvosláshoz,mezõgazdasághoz értõ tudósoknak fontos szerep jutott. A hiva-talnokoknak már 2000 évvel ezelõtt vizsgázniuk kellett a vallás,az erkölcs, a lélek ismeretébõl. Képzeljétek, õsidõktõl máig amagolás, a szóról szóra való memorizálás a kínaiak legfõbb ta-nulási módszere.

Az Ég TemplomaPekingben áll, 1409-ben építették.

A buddhizmus ma uralkodó vallás Kínában. Az I. szá-zadtól terjedt el. Ez a hatalmas szikla-Buddha Szecsuán-ban idézi az örökkévalóságot.

A nevetõ, kövérBuddha-szobrocskákjólétet, békét hoznak akínai otthonokba.

Északnyugat-Kína homokfútta puszta-ságában az Ezer Buddha-barlangokcsodás kincseket rejtenek: 2000 Buddha-szobrot, 45000 porcelán-bevonatú falfest-ményt, kézi festésû selyemzászlót,könyvtárnyi kéziratot. A IV. és a X. századközött a buddhista szerzetesek 500 bar-langot véstek ezekbe a sziklába. Itt imád-koztak az útra induló és a hazatérõ keres-kedõk, zarándokok, szerzetesek.

Hol és mikor

élt Buddha?

5

Kína joggal büszke 9000 éves történelmére, az ókorta mával összekötõ, folytonos és független kultúrájára.Nem befolyásolták idegen hatások. Ennek oka a földrajzielszigeteltség: a Nagy Fal, a Himalája védelmet is jelen-tett, de el is zárta Kínát a külvilágtól.

Csin Si Huang-ti, az Elsõ Császár 2200 évvel ezelõttegyesítette Kínát. Erõs birodalmat szervezett, egységesnyelvet, pénzt, mértékegységeket vezetett be, többsávosországutakat építtetett. Kitûnõ hadvezér volt, õ vezette bea gyors harci kocsikat, a hosszú lándzsát.

A hunok ellen teljes védelmi rendszerré egészítette ki aNagy Fal már meglevõ részleteit.

Azért emelték, hogy távol tartsa az idegeneket, és ma aNagy Fal vonzza a legtöbb idegent Kínába. A világ hétcsodájának egyike az ûrhajósok szerint az egyetlen földiépítmény, ami a Holdról is látszik. 6520 km-en át sárkány-kígyóként kanyarog, mindenütt a hegygerincet követi. Mil-liónyi hadifogoly ésrabszolga emelte.500 000 katona álltõrt rajta. Többször

újjáépítették, minden szakaszon olyan anyagból, ami kéznélvolt: mészkõbõl, gránitból, téglából, a sivatagos vidékeken kö-vekkel kevert sárból. A kötõanyagba túlfõzött rizset és tojásfe-hérjét kevertek. Az egymástól 5 méternyi távolságra, párhuza-mosan futó két fal közötti árkot földdel, homokkal, gyékénnyel,ágakkal töltötték fel. Magassága 8 méter. A fal egész hosszán20 000 õrtorony, kaszárnya, erõd épült. Hogy megnehezítsékaz ostromlók dolgát, minden egyes õrtoronyhoz más bejáratotés lépcsõrendszert terveztek.

Csin Si Huang-tit elképesztõ mennyiségû kinccsel temettékel. Hszian mellett levõ sírboltjában drágakövekbõl rakták ki acsillagos eget, higannyal telt árkok, medencék jelképezték a fo-lyókat, tengereket. Mauzóleumát már halála után öt évvel kifosztották, de épen megmaradt a sírem-lékét õrzõ terrakotta hadsereg. A 8000 agyagkatona közt nincs két egyforma: arckifejezésük, hajvi-seletük, ruhájuk és fegyverük különbözõ. Az életnagyságú szobrok eredetileg színesek voltak, és va-lódi fegyvereket tartottak. A gyalogság, íjászok és tisztikar katonáit lovak és szekerek kísérik. Mintha

csak arra várnának, hogy uruk életet leheljen beléjük,és parancsot adjon a harcra.

A Tang-dinasztia korát fejlett kereskedelem, kéz-mûvesség, mûvészet jellemezte. A férfiak vadászato-kon mulattak. Asszonyaikat legyezõkkel, piperedo-bozkákkal, hátvakarókkal, ezernyi szépítõ és cicomá-zó mütyürrel felszerelt szolgálók hada vette körül.

Idõszakos mongol uralom után a XV. században aMing uralkodóház vette át a hatalmat. SzékhelyüketPekingbe tették át. Százezer mesterember és egy-millió rabszolga építette fel a 9 000 szobából álló csá-szári palotaegyüttest, a Tiltott Várost, mely 1421-tõl1911-ig a kínai császárok székhelye lett. Közönségesember nem juthatott ide be: 12 méter magas falak,vizesárok és egész hadsereg védte.

6

7

A Legfõbb Harmónia Csarnoka 35 m magas faépület,melyben egyetlen szeg sincs, facsapok tartják össze. Azoszlopokat aranylemezek borítják. Rózsafa talapzaton állaz arany császári trónus.

Aranyoroszlánok õrzik a császári palota kapuját.„Most már mi is bemehe-

tünk!” – olvassuk le a vi-dékrõl érkezett család ar-cáról a büszkeséget a Til-tott Város kapujában.

Kína múltjában és jele-nében is ott a mesés gaz-dagság és a nincstelen-ség, a legkorszerûbb tudás és az elma-radottság. Fõ táplálékukat, a rizset 8 000éve teraszos csatornarendszerekkel ön-tözik, de sok helyen ma is bivallyalszántanak, kézzel kapálnak, háton ci-pelnek.

Falatonként, mindenki maga fõziaz ebédjét! Ha csak pálcikát adnakhozzá, mi éhen maradunk. A fecske-fészek-levesrõl lemondunk, inkább

az édes-savanyú mártást, a pe-kingi kacsát, a szilvás fürjet, a dióscsirkét, a sült fagyit kóstoljuk meg.

Milliók közlekednek ke-rékpárral: olcsó, nem szen-nyezi a levegõt, és nem en-ged elkényelmesedni.

A parkokban, az utcán, a munka-helyen együtt végzik õsi taj csivagy dzsúdó gyakorlataikat, ame-lyek egyszerre jelentenek számukrasportot, gyógyulást, harc- és moz-gásmûvészetet.

Nektek 40, a kínai gyere-keknek 6 000 betût kell meg-tanulniuk, hiszen minden szó-nak külön jel felel meg.

Mibõl van a kínaiakkiskanala?

8

Az öt testvér a legszebb egyetértésben élt. Az elsõ ha-lászott, a második a tûzhely parazsát szította, a harmadikmeg a negyedik a földet mûvelte, az ötödik a nyájat legel-tette.

Történt egyszer, hogy egy mandarin vadászott azon avidéken. Az erdõszélen megpillantotta a legkisebb Li fiút:birkákat legeltetett. Egy zerge aludt a lábánál. A manda-rin felajzotta a nyilát, de a kis Li rákiáltott a zergére:

– Ugorj gyorsan be az erdõbe!Ekkor szarvas bukkant ki a sûrûbõl.– Menekülj! – kiáltott szarvasnyelven Li.A szarvas elinalt.Csakhamar nyulak tûntek föl a bozótban. Azokra meg

nyúlnyelven szólt rájuk:– Ne ugrándozzatok itt, hanem iszkoljatok, nem látjá-

tok azt a pohos vadászt ott?!A következõ pillanatban már hírük-hamvuk se volt a

nyulaknak, ám a mandarin rettentõ méregbe gurult. Pa-rancsot adott a szolgáinak, fogják el, és vessék egy dühöstigris ketrecébe.

A fiú azonban a tigris nyelvén szépen megmagyarázta,mi történt vele. Erre a tigris leheveredett melléje, és el-kezdett barátságosan dorombolni, mint valami macska.

A mandarin megparancsolta a szolgáinak, hogy reggelfejezzék le a fiút.

Csakhogy éjnek idején beosont a börtönbe a negyedikLi, és elfoglalta öccse helyét. Egyformák voltak, így senkisem vette észre a cserét.

Másnap kivezették a vesztõhelyre. A hóhér magasbaemelte a pallosát, és iszonyú erõvel lesújtott. A negyedik

AA LLII

TTEESSTTVVÉÉRREEKKKínai népmese,

RÓNAY GYÖRGY átdolgozása

Nagy sárga folyó a Jangcsekiang,annak a partján élt valaha a derékLi asszony. Öt fia volt, szakasztottegyformák, az anyjuk is alig is-merte meg õket; de mindegyiknekvolt valami különleges tulajdonsá-ga. Az elsõ az egész tengert ki bírtainni, aztán mint egy szökõkút,visszaköpte, amit lenyelt. A másodi-kat nem fogta a tûz. A harmadikolyan hosszúra bírta nyújtani a lá-bát, amekkorára csak akarta. A ne-gyediknek olyan kemény volt a bõ-re, hogy az éles penge is kicsorbultrajta. Végül az ötödik, a legkisebbúgy tudott az állatok nyelvén, hogya saját anyanyelvén se jobban.

9

Li meg se rezdült; a penge viszont diribdarabratört, mintha üvegbõl lett volna.

A mandarin kiadta a rendeletet, hogy a foglyotmásnap taszítsák le egy szikláról.

Éjszaka besurrant a börtönbe a harmadik Li, éselfoglalta az öccse helyét. Másnap fölvitték egymagas kõszikla tetejére. Amikor a hóhérlegényeklelökték, a harmadik Li akkorára nyújtotta a lábát,amilyen magas a szikla volt; így aztán talpa márszilárd talajt ért odalent, amikor a fejét még oda-fönt a hóhérok tapogatták.

A mandarin a dühtõl tajtékozva tért vissza palo-tájába. Megparancsolta, hogy másnap vessék mág-lyára a foglyot.

A második Linek csak az utolsó pillanatban si-került beosonnia a börtönbe, mert erõs õrségetállítottak. Reggel ropogtak a hasábok, magasbacsapott a láng, kavargott a füst, sírt-rítt körül a sokember. Csak a mandarin dörzsölte elégedetten akezét.

Aztán a lángok lassan lelohadtak, a füst lassaneloszlott; s lám, ott ült a zsarátnok és hamu tetejéna második Li testvér, és mosolygott.

A mandarint majd szétvetette a düh:– Tûz nem égeti, szikláról nem zuhan le, penge nem

fogja, tigrisnek nem kell!

SZABÓ ZELMIRA rajzai

KOVÁCS ANDRÁS FERENC

KELETI UNKAKELETI UNKA

Lusta a keleti nagy unka:Nem ízlik már neki a munka!

Csak pislog Kínban,Kocsonyás hínárban –

Az unka a munkát megunta!

Elrendelte hát, hogy másnap kös-senek jókora követ a nyakába, úgyvessék a tengerbe.

Jött az elsõ Li, és belopakodott azöccse helyére. Másnap kivitték anyílt tengerre, és a vízbe hajították.Egy másik hajón ott volt teljes kísé-retével a mandarin.

Az elsõ Li, mihelyt összecsaptakfölötte a hullámok, elkezdte hörpöl-ni a vizet. A mandarin észrevette,hogy fogyton-fogy a tenger, meg-ijedt, parancsot adott, hogy men-jenek ki gyorsan a partra. De az õhajója is, a hóhéroké is megfenek-lett, oldalára dõlt; valamennyien be-lepottyantak a tengeralj iszapjába.

Az elsõ Li kiballagott a partra, skezdte onnét, mint egy szökõkút,visszaköpni a vizet az üres meder-be. A mandarin meg a kísérete se-hogy se bírt kikecmeregni a ven-dégmarasztaló iszapból. Ott fullad-tak mind egy szálig.

A nép megszabadult a gonoszzsarnoktól. Nem gyõztek hálálkod-ni az öt Li testvérnek. Máig is éne-keket zengenek gyõzhetetlensé-gükrõl.

11

– Mi jut eszetekbeerrõl az országról? – sze-gezte neki a kérdést agyermekeknek Sokat-tud.

– A selyemhernyó! –kiáltotta lelkesen Kati.

– A kínai selyem vi-lághírû – bólintott Sokat-tud. Halál fia volt az, akimegpróbálta kicsem-pészni az országból a kí-naiak fõ kiviteli cikkénektitkát, a selyemlepkét.

– Mégis kijutott Kínából azértékes rovar! – fûzte hozzá Ga-zsi. – Két kalandos történetet isolvastam errõl. Az egyik szerintegy kínai hercegnõ, aki kül-földre ment férjhez, attól tar-tott, hogy ott nélkülöznie kellselyemruháit, ezért néhány lep-kepetét rejtett el hatalmas haj-koronájában. A másik mondaszerint egy szerzetes belül üre-ges botjában dugott el néhánylepkegubót, s így vitte ki az országból.

– Azonban van Kínának egy olyan állata is,amelyik a selyemhernyónál is sokkal értéke-sebb: a bambuszmedve vagy panda – figyel-meztetett Sokattud. – Ez a fekete-fehér foltos,bumfordi mackó a szabad természetben márcsak Kína Szecsuán tartományában él. Vigyáz-nak is rá a kínaiak, mint a szemük fényére.

– Nagy ínyenc a panda – kacagott Kati –,csak a friss bambuszhajtásokat és rügyeketeszegeti. El nem tudom képzelni, „tappancs”mancsával hogy tudja megfogni és lehántaniaz ágakat.

– Úgy, hogy hat ujja van – mosolygott Sokat-tud. – Csuklójának egyik kéztõcsontocskájamegnyúlt, és hüvelykujjként szembefordíthatóa többivel, így „kezével” ügyesen tud fogni.

– A panda a nemzetközi természetvédelemjelvényén szerepel – fûzte hozzá Gazsi.

– Tudjátok, hogy Hongkongbanaz emberek az utcán nem a kutyá-jukat, hanem kalitkában a kedvencmadarukat sétáltatják? – folytat-ta Sokattud. – A város vidám éshangos csicsergésre ébred, lakóiugyanis korán kelõk, s elsõ dol-guk, hogy kedvenceiket levegõznivigyék a parkokba. Ott állnak egy-más mellett a csinos kalitkák, ame-lyek lakói torkuk szakadtából éne-kelnek. Gazdájuk innen – kezébena kalitkával – a teaházba megy reg-geli italát elfogyasztani. Erre azidõre a kalitkát maga mellé teszi azasztalra, vagy az ablak mellé e cél-ból odaerõsített rúdra akasztja. A

kalitkák bambuszból, ele-fántcsontból, nemes fábólkészült remekmûvek. Kü-lön kalitkakészítõ meste-rek dolgoznak a városban,s egy-egy értékes darabnagy pénzekért kel el.

– A növényekrõl sefeledkezzünk meg! – fejez-te be Sokattud. – Kínábólszármazik az eperfa, a kaj-szi- és õszibarack, a szilva.Dísznövényeink közül a

hortenzia, a kamélia és a ginseng (ember)gyökér.

Selyemhernyó és gubója

Hortenzia

KÍNA BITAY ÉVA

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

KKIISSKKÓÓPPÉÉMelyik hat állat testré-

szeibõl „raktuk ki” ezt amesebeli szörnyeteget?

Decemberi megfejté-sek: 1-B, 2-A, 3-D, 4-C,a vörösfenyõ hullatja el aleveleit.

Könyvjutalmat nyer-tek: Steinbinder Gréta,Börvely; Babos Petra,Kolozsvár; Bege Krisz-tina, Gyergyószentmik-lós; a kárásztelki II. osz-tály.

LLeeggyyeezzõõ

A kínai buli elképzelhetetlen legyezõ nélkül. Vágd ki, túlsó felére ragassz selyempa-pírt, hajtogasd, és kukucskáld meg jobbról is, balról is.

Vagy legalább csi-pegessünk kínai tál-kákból – számunkra iselérhetõ kínai cseme-géket: sáfrányos ri-zset, mazsolát, pisztá-ciát, mogyorót.

KKoocccciinnttssuunnkk--ccssaakk!!KKoocccciinnttssuunnkk--ccssaakk!!

LLáámmppáássAz igazi lampion lerakott rizs-

papírból készül, de ez az egysze-rûbb is kínai hangulatot idéz. Arajz szerint készítsd el, majdállíts bele befõttesüveget égõteamécsessel.

BBaabbaa

A baba feje habszivacs golyóból készülhet (a hobbi-boltokban találsz ilyet), teste pálcika, erre kerül a kétré-tegû ruha. Egyszínû papírból (1) készítsd a baba alsó ru-háját: a két felsõ csúcsot hajtsd a középvonalra (2), majda két szélet szintén középre (3). A felsõ ruha egyik felénmintás papírból készül (4): a nyakához tûrj fehér szegélyt(5), majd a rajz szerint kétszer hajtogasd (6-7).

KKaallaappHullámpapírból vagy

kartontányérból a rajzszerint vágj ki egy cikket,varrd vagy kapcsoldössze, és fûzz szalagotbele. Úgy szép, ha kínaimintákkal díszíted.

13

1

4

5 6

2 3

A Praktika magazin 1998/6-os számából.

14

�

– Hogy hívják Drakula köny-velõjét?

– Vérelszámoló.�

– Hogy hívják a hülyepincért?

– Éttermi fogyatékos.�

– Milyen az abszolút hullá-mos haj?

– Amiben tengeri beteg lesz afésû.

�

– Ki az abszolút udvariasember?

– Aki a fáradt olajat is hellyelkínálja.

�

– Melyik az abszolút keskenyfolyó?

– Amelynek egyetlen partjavan.

�

– Hogy hívják az egyházitévéadót?

– Hálaadó.�

– Mi az abszolút feleslegeskérdés?

– Az aludttejtõl megkérdezni,hogy mit álmodott.

�

– Ki az abszolút háziasszony?– Aki tûért, cérnáért szalad,

ha felhõszakadás van.Mali Imre, Vámfalu

– Peti, miért tetted idézõjelbea fogalmazásodat?

– Mert a Laciéból idéztem...Merker Bernadett, Nagykároly

�

A pincér kérdezi a vendégtõl:– Vörös- vagy fehér bort pa-

rancsol?– Mindegy. Színvak vagyok.

Kubinyi Regina Alexandra, Szatmárnémeti

�

HAHOTA☺ ☺ TTAALLÁÁLLDD KKII!!

JANUÁRIMEGFEJTÉSEK

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3 C

Ö4

R5 S

R6

7 D8

1

2

3

4

5

6

7

Gál Noémi, Gyer-gyószentmiklós:

1. Nem lány 2. Be-cézett Enikõ 3. Szõlõ-bõl készült ital 4. Lab-dát lábbal továbbít 5.Ugatni kezd! 6. Eladótermék 7. Fogával õröl

�

� Kiss Ákos, Nagybánya: Minek öltöztem a farsangon?1. Kastély 2. Menyasszony

3. Mezõ 4. Esõben álló 5.Lakat 6. Ragadozó madár 7.Egyik lábát a másik után teszi8. Hatvan perc

Sabo Krisztina,Szamosardó:

1. A többes számjele 2. Névelõ 3. Fejrésze 4. Olvasnivaló5. Izgalmas 6. Dok-tor 7. Vízinövény 8.El!

�

A CIRMOS NAPSI megfejtései: 40. old. Harang csendül, énekzendül; 41. old. üstökös; 42. old. Zsömle; csibe, fogyás, eredet,arat, fazék; 44. old. Mindig késik öt percet; 45. old. trikó;szemét, szerény, szerez, remény; 47. old. ...épp nyakig ér a víz;48. old. Unom a számítógépet; 50. old. a papagáj; 51. old.Cadillac, Chrysler, Eagle, Buick; 52. old. rejtvény; 53. old. Akkormost átadnám a csapatkapitányságot; 54. old. Nem láttátok vala-hol a mobiltelefonomat? 55. old. Na, hány kiló vagyok? 56. old.... már rég abbahagytam; 58. old. Akkor cseréljünk helyet; 59.old. Emil, Jancsi, Sári, Bandi, Bori, Pali; 61. old. Mirci; 62. old.Na és nyertél?

Könyvjutalmat nyertek: Szigeti Szilvia, Tasnád; BárányGréti, Csedreg; Barothy Debora, Vámosgálfalva; LázárHenrietta, Mezõbaj; Zámbó Szabolcs, Torda; Antal Krisztián, Zi-lah; Nagy Edina, Ráton; Borsos Anasztázia, Gyergyócsomafalva.

54. old.

�� ����

����

����

����

������

Demeter Katin-ka, Székelyszáldo-bos:

1. Becézett Ferenc2. Kerek gyümölcs 3.Becézett Rudolf 4...., a sárkány 5. Nemerre 6. Bácsi párja 7.Sovány ló

�

1. hóember 2. Kovászna 3.nyelvtan 4. Dalma 5. szánkó 6.

vakáció 7. pónilóKószabósza

1 2 3 4 5 6 7 8

VA

JN

ÁR

ILO

NA

rejtvénye

A rejtvény két megjelölt vízszintes sorában olvasható az a tréfás mondat, amivel

pályázhatsz a februári könyvjutalmak egyikére.

A Rejtvénykirály

VÍZSZINTES1. Világhírû kínai épít-

mény, de a vízszin-tes 21-gyel folytatvatréfás szójáték is

12. Román aprópénz 13. Nem csúszik14. Pálos közepe!15. Ringatni kezd!16. PRA17. A Maros testvére19. Antal Vera névjegye20. Oroszlánnév21. Oldal mássalhangzói

22. Téli csapadék23. Forrni kezd!24. Leadó páratlan

betûi25. Etetõ közepe!26. Homok közepe!28. LM!30. Ler31. A megfejtés

második részeFÜGGÕLEGES1. Ilyen tarisznya lóg a

ló nyakában2. Hiszékeny (NAIV)

3. Kanna közepe!4. Gáspár Irén névjegye5. Cövek6. Csernátoni várrom

(IKA)7. Biztató szó8. ADÓDÓ9. Fût-... összehord10. Antal Laci névjegye11. Hasas, nyakas tök-

fajta16. Ropogós péksüte-

mény18. Kétell!

20. Lopni kezd!21. Fényes szövet

(LAMÉ)22. Ilyen vásár is van23. Hõmérséklet

mértékegysége24. Eleinte leigáz!25. Láng27. E napon29. László Sára névje-

gye30. Szintén ne

1 2 3 4

Y5 6 7 8

I9 10 11

12 13 14

15 16 17 18

P19 20 21 22

K23 24 25

26 27 28 29 30

31

I H

�

RREEJJTTVVÉÉNNYY--

PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

A DECEMBERI REJTVÉNY-PÁLYÁZAT megfejtése: Van zsákjában min-den jó, piros alma, mogyoró. Könyvjutalmat nyertek: Károly Csaba, Ki-lyénfalva; Veres Beatrice, Bácsfalu; Nagy Réka, Gógán; Katona Gábor,Sarmaság; Ferenc Márta, Bibarcfalva; a székelyudvarhelyi Orbán BalázsIskola IV. B osztálya.

C S A É N G

Ü A K L Ü B

S S C E S Z

H O N T C G

N Ü A Ö K S I CS T K K

Hogy hívják a kínai levest? Megtudod, ha he-lyükre vezeted a betûket!

Mit mond a haldokló kínai?Olvasd sorba a kezdõbetûket!

Hogy hívják a kínaihentest? A labirintusbólkiolvashatod!

�NNYYEERRTTEESSEEKK

15

16

Decemberi „lila” megfejtések: 16 „leg” szerepel „amerikás” oldalainkon. Kolumbusz hajója a

Santa Maria volt. Az indián fokos a tomahawk, bocskoruk a mokaszin. A két irodaház repülõgép-

merénylet áldozata lett. A mai elnök George Bush. A vidámparkot Walt Disneyrõl nevezik

Disneylandnek. Könyvjutalmat nyertek: Bálint Szilvia, Szilágysomlyó; a nyárádszeredai III. B; azerdõszentgyörgyi IV. D osztály.

Levélíróink:Vidécs Barnabás, Pécska; Szé-kely Róbert, Magyardécse;Adorjáni Orsolya, Veres Bri-gitta, Nyárádszereda; LukácsffyLevente, Dezsõ Aranka, Gyer-gyószentmiklós; Deák Gabriella,Mihálydeák Szabolcs, Gyer-gyóújfalu; Széll Orsolya, Nagy-szalonta; Blatniczki Dóra, IanoºAbigél, Vrancsik Cyntia, KissDalma, Juhász Henriette, Fü-löp Gábor, Szatmárnémeti; Bo-doni Adrienn, Margitta; NagyCsenge, Vajda Boróka, Maros-vásárhely; Bálint Bettina, Szi-lágyballa; Czéczi Andrea ésKrisztina, Szilágypanit; KovácsKlementina, Kárásztelek; CsedõErika, Csíkmenaság; GóznerSzintia, Kálmánd; Bács Tünde,Csíkszentdomokos; Ráduly Bog-lárka, Kovászna; Török Tímea,Nagyernye; Daróczi Jakab,Schneller Renáta, PéntekTímea, Nagyvárad; TrombitásÁrpád, Nagysármás; KelemenKriszta, Parajd; Fejér Zsuzsa,

Gelence; Máté Lídia, Ipp;Moarc㺠Ana, Keresztvár;Fábián-Friczi Árpád, Jegenye;Kovács Tamás, Nagybánya;Ferenc Márta, Bibarcfalva;Mocsel Dalma, Zágon; Lõrincz

Ernõ, Csíkszereda; Badi Noémi,Csernáton; Farkas Loránd, Eg-restõ; Szõcs Marianna, Székely-udvarhely; Süket Zoltán, Csík-karcfalva; Póka Arnold, Kalota-szentkirály; Benkõ Beáta, Kö-zépajta; Keresztes Katalin,

Walcz Beatrix, Sepsiszent-györgy; Hanci Renáta, Körtvély-fája; Halmi Anita, Magyarléta;Vántus Janina, Gyõr; CrâºmarKrisztina, Kárásztelek; SzigetiSzilvia, Tasnád; Erõss Ágota,Sepsiszentgyörgy; Tompa Ábel,Józsa Ádám, Kolozsvár; MolnárBalázs, Kézdivásárhely; a bras-sói Áprily Lajos Fõgimnázium III.;a kézdivásárhelyi Turóczi Mó-zes Iskola III. A; a gyergyó-szentmiklósi Fogarassy MihályIskola II. B; a szászrégeni A.

Maior Gimnázium II. és IV. B; amarosvásárhelyi Bolyai FarkasLíceum III., a M. Viteazul Gim-názium III. D, a Dacia Gimná-zium III. B, a kolozsvári BrassaiSámuel Líceum IV.; a szamosúj-vári 2-es Iskola IV. B; a szatmár-németi Hám János Iskolaköz-pont II., III. és IV.; a nagyváradiA. Roman Iskola III. B, a G. Coº-buc Iskola I-IV.; az aradi CsikyGergely Iskolacsoport IV.; a csík-

szentdomokosi Márton Áron Is-kola II. A és III.; a gyergyóalfalviVeress Iskola IV. B; a székelyud-varhelyi Bethlen Gábor IskolaIV. A osztálya; a szilágysomlyóiIV. A és B; a zabolai II, III., IV. B;az árpádi IV.; a szilágyfõkeresz-túri II., III.; az érkörtvélyesi III.C; a csíkmenasági III. és IV.; acsíkmadarasi IV.; a kovásznaiIII. D; a dicsõszentmártoni III. E;a kárásztelki II., III., IV.; a csík-kozmási III.; az erdõfülei II. ésIV. osztály.

Nagyon szépen köszönöm akönyvet. Isten fizesse!

Trucza Balázs, Kilyénfalva

Szeretem a keresztrejtvénye-ket és a sok érdekességet, amitolvashatok a Napsugárból.

Halmi Anita, Magyarléta

Nagyon tetszett nekem az„amerikai” Napsugár. Idén ed-dig ez volt a legjobb szám.

Kovács Tamás, Nagybánya

A nagyváradi Juhász Gyula Általános Iskola harmadszor ren-dezte meg a Benedek Elek Mesemondóversenyt az I-IV. és V-VI.osztályosok számára. A megyei szakaszon harminc iskola száz-negyvenegy diákja vett részt, nyolcvan pedagógus kísérte el õket.A zsûri a következõ mesélõknek ítélte az I. díjat: Poca Szabolcs,Varga Richárd, Pápai Roland, Lakatos Márton, Máthé Brigitta. Õkáprilisban részt vehetnek Aradon az országos mesemondóverse-nyen. A Napsugár 5 különdíját Balajti Adrienn, Baki Levente,Havran Eszter, Lukács Dániel és Kiss Alexandra nyerte.

Farkas Mónika tanítónõ, a verseny fõszervezõje

70 éves a gyergyószentmik-lósi Kós Károly Iskola. Az egyhetes ünnepségrõl a III. A osz-tály számolt be.

• LEVELEZÕ • LEVELEZÕ • LEVELEZÕ •

Mi a KAlap? A kolozsváriApáczai Csere János Líceum III.osztályának lapja. Kívánjuk,hogy ne kopjon, ne fújja el a szél,és mindig okos fejekre találjon.

Bitte Rozália tanítónõ vezetésével az idén negyedik alkalommalszervezték meg Nagyváradon a kisiskolások megyei szavalóverse-nyét. Húsz iskola 118 kisdiákja szavalt Áprily Lajos verseibõl.Habinyák Szilárd, Szász Fruzsina, Szabó Alexandra, Fekete Dóraés Székely Tekla nyerte az elsõ díjat.

17

Nagyon szép mesék, érde-kes nevû szereplõk vannakLázár Ervin A négyszögletû ke-rek erdõ címû könyvében. Ren-geteg érdekes esemény tör-ténik a barátok közt.

Bocskay Boglárka, Segesvár

Ajánlom a Minden napra egy mesét és A 365 érdekesállat címû könyvet.

Boldizsár Laura Mária, Gyergyószentmiklós

Ajánlom mindenkinek a Kelét és a Vukot Fekete Ist-vántól. Izgalmasak, tanulságosak és meghatóak, vagyis„3 az 1-ben”. Veress Szidónia, Maroshévíz

Olvassátok el szabad idõtökben Móra Ferenc Csili-csali Csalavári Csalavér címû regényét. Érdekesen és iz-galmasan meséli el a rókák életét. Marton Lili Taligás ki-rály címû könyve elmeséli, hogy egy alattvaló sem szere-ti, ha a király zsugori és sokat parancsolgat, visszaél ahatalmával. Varga Sándor Attila, Dés

1. Állandó jelzõk. Mátyás királyunkatmindig igazságosként emlegetjük.Milyen jelzõ kívánkozik Árpád, SzentIstván, Kinizsi Pál, Mikes Kelemenneve mellé?

2. Tagoljátok mondatokra a betûkígyót,tegyétek ki az írásjeleket.MikorteszünkvesszõtazésdevagykötõszavakeléAkkorhamondatokatválasztanakelegymástólAhogykötõszómondatokközöttállezértmindigvesszõkellel

éjeVigyázzunknehibázzunk

3. Hová való? Rendezzétek ábécé-sorrendbe a következõ neveket, és írjá-tok le helyesen -i képzõs alakjukat:

Mákó, Kárpát-medence, Helsinki,Párizs, Fehéregyháza, Ploieºti,

New York, Arany-patak

Decemberi megfejtések: 1. szokásává

válik; kiüti a ringbõl, övön aluli ütés, be-

dobja a törülközõt, lerúgja a pályáról, ki-

játssza, kicselezi, öngólt rúg, átpasszolja

a felelõsséget, labdába se rúghat, levonul

a pályáról, testhosszal megelõzi, célegye-

nesben van, csapatszellem, sakkfigura

vagy, patt- vagy matthelyzet, magasra te-

szi a mércét, elsõ nekifutásra... 2. szelíd,

dinó, megigézte, íjászt, bibircsókos, de-

tektív, kíváncsi molyirtókkal civódott,

ínyenc, Aliz, birssajttal, bíbelõdik, pénzsó-

vár, szólista, lottózott. 3. A két színû sál

tetszik. A kétszínû szemedbe hízeleg, há-

tad mögött ócsárol. Az ürge föld alatti já-

ratot ás. A sárga földalatti a legrégibb Bu-

dapesten. Az éhes madár látta az etetõt.

Apó madárlátta cipót hozott. A rossz májú

beteg ne egyen zsírosat. A rosszmájú

megjegyzés bánt. Helyben hagyd, meg

ne mozdítsd! A bokszolót jól helyben-

hagyták. Nyertesek: a marosújvári III.B; a magyarvistai II. osztály; a marosvá-sárhelyi Bãlcescu Gimnázium III. C, anagyváradi Juhász Gyula Iskola III. Aosztálya.

A margittai III. F osztályKét nagyobb testvérem van. Szeretem õket, mert

sok szépre tanítanak. Dombi Mátyás

Ketten vagyunk testvérek. Van egy bátyám, szere-tem õt. Nem szeretném, ha több testvérem lenne.

Baranyi Patricia

Két testvérem van, kisebbek nálam. Tanítom õket,így majd könnyebb lesz nekik az iskolában.

Lázár Eliza

Négy testvérem van, kettõ közülük fösvény, kettõjószívû. Szeretem és féltem õket. Daroczi Zenda

Az öcsém szeret a számítógépen játszani, tévétnézni, fõleg a rajzfilmeket. Ritkán akar játszani akisautókkal. Verebi Levente László

Többen vagyunk testvérek. Közülük Jázminka állhozzám a legközelebb. 3 éves, egy kicsit veszekedõs,de én akkor is szeretem. Hajdú Tímea

9 éves, világosbarna hajú kislány vagyok. Nincse-nek testvéreim. Úgy érzem, hogy nem szeretnémmár, ha lenne testvérem. Így szoktam meg.

Bartha Tímea

Kristóf 3 éves. Szeret írni. Mindig elveszi a füzetei-met. Sokat nézi a tévét, szereti a meséket. Szeret aparkban játszani. Nagyon csintalan. Kólák Csongor

TTEESSTTVVÉÉRREEKK KKUUCCKKÓÓJJAA

KönyKönyvmolyvmoly

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

Szólj, szám!

18

Miért viseli a kalotaszent-

királyi iskola Ady Endre nevét?

Kiderül márciusi Itt születtemrovatunkból, akárcsak az, hogy

mióta zeng a falu harangja.

Itt születtem

A 16. századtól a városhoz csatolják Gyárosfalvát,Szentimrefalvát, Cibrefalvát, Dánfalvát majd Szom-batfalvát, Bethlenfalvát és Kadicsfalvát. A városélénk áruforgalmáról, mozgalmas kereskedelmérõllett híres, sok iskola épült.

A város felett délre van a Szent Miklós-hegy, 1793óta itt áll a katolikus templom, mellette Székelyud-varhely elsõ iskolája, az 1593-ban alapított rómaikatolikus, ma Tamási Áron Gimnázium.

A havasokból letörtetõ Küküllõ kettéosztja avárost. Szép, nagy központjában van a városháza, aferencrendiek temploma, a díszes református temp-lom, mellette a református kollégium. Mellette van aBenedek Elek Tanítóképzõ, és iskolánk, a BenedekElek Általános Iskola.

Székelyudvarhely Székely-föld anyavárosa, központja. Avárost a Szarkakõ, a Nagyol-dal, Csicser és Budvár határol-ja.

A monda szerint itt voltAtilla, hun király udvara. In-nen a város neve is. Itt székel-tek a székely ispánok és fõka-pitányok. Itt õrizték a székelynemzet pecsétjét, itt gyûltekössze hadiszemlére, tanácsko-zásra és törvényhozásra. A ki-rályok és a fejedelmek korá-ban több nemzetgyûlést tartot-tak itt.

Udvarhelyt Zsigmond király emelte városi rangra. A15. században Báthory István erõdöt építtetett, melyneknégy bástyája volt. Elõször a székelyek rombolták le 1599-ben, innét kapta a Székelytámadt várnevet, majd a kurucok dúlták fel 1706-ban. Azóta viseli a Csonkavár nevet.

Templomok, iskolák és parkokvárosa – Székelyudvarhely

A Tanítóképzõ udvarán Benedek Elek mellszobra áll

19

Összeállította Daradics Erzsébet tanító néni tavalyi IV. A osztálya a Benedek Elek Iskolából

A Küküllõ jobb partján emelkedik egy szik-lahegy. A neve Budvár. Buda vezér vára mégAtilla király idején épült, és 1241-ig állt.

A monda szerint tatárjáráskor ide mene-kült a vidék lakossága. Egy híres íjász Jézustkiáltva kilõtte nyilát, amely a völgy másikoldalán, a kápolna helyén, a sátra elõttpöffeszkedõ kánt éppen szíven találta. Avezér nélkül maradt tatárok elmenekültek. Acsodás menekülés emlékére épült a Jézus-kápolna.

Városunkat temérdek szobor ékesíti jelezve,hogy nem feledkezett meg múltjáról és nagy ma-gyarjairól.

Napjainkban a város lakosságának száma38000-re tehetõ, melynek 96%-a magyar.

A város észak felé vezetõ kijáratánál található Szombatfal-va. Szép, egyenes utcák, rendezett udvarok vannak itt. Sokkisebb-nagyobb gyár, üzem és üzlet épült. A Nagyküküllõpartján ékeskedik a Mûvelõdési ház, a Tompa László Általá-nos Iskola és a régi Népház, mely sokszor hangos a székelydaloktól. A városból kivezetõ út szélén van a Kannásné fája.Régen egy szegény asszony kannával a kezében koldult alat-ta. Itt folyik a Szejke-patak, ami elég nagy károkat okozott.Ettõl eltekintve szeretünk itt lakni, mert csendes, nyugalmas.Templomunk Szent György tiszteletére épült. Itt van az Ugron-kúria, melynek még Jókai Mór is vendége volt. A Szejke fel-buzgó két ásványvízforrása közül az egyik ivásra, a másik für-désre alkalmas.

Szeretünk itt élni, megõrizni az õseink által ránk hagyottszépséges örökséget.

A Budvárról repült a nyíl a Jézus-kápolna helyére

A szoborpark a magyar történelemnagy alakjait örökíti meg

Szejke-fürdõn gyönyörû székelykapuk vezetnek Orbán Balázs síremlékéhez

20

A Brassótól 10 km-re fek-võ Hétfalu lakói eredetileghatárõrök voltak, ám a kö-zépkor folyamán szabad-ságukat elveszítve Brassóváros jobbágyaivá váltak.Mezõgazdaságból és fuva-rozásból éltek. Múltjuk vise-letükben is tükrözõdött. Ezegyidejûleg tartalmazott nemesies,jobbágyias és városias-polgáriaselemeket.

A hétfalusiak egykori nemesiszármazására emlékeztetett panyó-kára vett (vállukra terített) felsõ télikabátféléjük, a fehér (Négyfaluban)vagy fekete (Háromfaluban) sûrûvitézkötéses posztózeke. Ezt a férfi-ak székely harisnyához hasonló,szûk fehér magyarnadrággal éscsizmával vagy kálcunnal (szárasci-põvel) és télen kalpagszerû kucs-mával viselték.

Térdig érõ, bõujjú, sárgacérnásleningüket viszont, mint a jobbá-gyok, kieresztve és széles cifra bõr-tüszõvel vagy bogláros szíjúval (ve-retes bõrövvel) átkötve hordták. Atüszõ zsebében tartották apénztárcájukat, irataikat,dohánykészletüket, kés-tokjukat. Éjszakai pásztor-kodáskor és udvarláskor alegények fehér sárikát(csergeszerû gubát) öltöt-tek magukra.

A XX. század elejétõl avárosias fekete priccses(csizma-) nadrág vált diva-tossá. Ekkor helyettesítették az elõl csukott,selyemmel hímzett irhabõr mellesbundájukat

és cifrasubájukat isfekete szövetlajbival.

A nõk a nyugat-európai divatból szár-mazó, Erdélyben el-terjedt palástjukat éshonfoglaláskori há-mosrokolyájukat la-kodalmi öltözetként

õrizték meg. Ez a „különös szabású és rend-kívül redõs”, szélein hímzett vállasszoknya-féle még nem vált el a mellénytõl, mint To-rockón, csupán a derekát tagolta a három-szor körbecsavart, bogláros szíjú. A lányo-

ké fehér, az asszonyoké kék vagy fekete szí-nû volt, és ellentétes színû kö-tény, valamint a lányoknál piros-cérnás, az asszonyoknál fehér-vagy sárgacérnás hímes ing járthozzá. Utóbbiak mintáit SeresAndrás gyûjtötte kötetbe.

A lány fehér szoknyát legelõ-ször konfirmáláskor, azután azesküvõjére öltött, (ilyenkor a fe-jét bársonycsákó díszítette),majd eltette, hogy abba temes-sék el. A XX. századtól a hámos-rokolyát hosszú bársony-, se-lyem- vagy szövetszoknya és ha-sonló anyagú, csípõig érõ, szög-letes kivágású mellény váltottafel, amit fehér, tüllujjú inggelhordtak.

A hétfalusi menyecske fejétkúp alakú, cifra kötésû, virágoscsepesz (fõkötõ) fedte, melyetkét évig a võlegénytõl kapottaranyos szalaggal rögzített a fe-

jére, és fátyolszövésû menyecskeken-dõvel födött le. Míg e fejékeket boglá-ros (ékköves) tûkkel rögzítette, atemplomban nem ülhetett le.

További ékszerei a gyöngysorai,valamint a kösöntyûje (a mellére tû-zött ékköves, kör alakú ezüstlapja).Kemény életmódja jeleként munka-és utazás közben kedvese vasárnapi

kalapját viselte.

GAZDA KLÁRA

SSZZÕÕTTTT,, HHÍÍMMZZEETTTT

TTÖÖRRTTÉÉNNEELLMMÜÜNNKK

Hétfalu

A keszthelyi Babamúzeum ésKOVÁCS LEHEL fotói

Mellboglár – kösöntyû

Csepesz

Kedves Gyerekek! Hosz-szú a tél, s hát még a tanév!Érthetõ, hogy elfáradtok, sa fáradt szervezet könnyeb-ben megbetegszik. Hogymegõrizzétek egészségete-ket, egyetek minél többnyers gyümölcsöt, zöldséget: almát, hagy-mát, fokhagymát, murkot, savanyú káposztát.Ezek sok vitamint, értékes ásványi anyagokat,nyomelemeket tartal-maznak. Éhgyomorrafogyasztva mindezekgyorsabban felszívódnakvéretekbe, és új erõt ad-nak nektek: a nap, a ter-mészet üzenetét hordoz-zák, s egyúttal segítik azemésztést is.

Mi árt, és mi jó agyomrunknak?

„A gyomorbolyhoknak nem tesz jót sem a túlforró, sem a túl hideg, sem a túl csípõs.” (Sze-ged, Dél-Magyarország)

Szoktatok izgulni? Ha feleltek, szerepeltek,görcsbe rándul, remeg a gyomrotok?

Az idegesség, izgalom, feszültség károsanhat a gyomorra.

„A teákkal és más népi gyógymódokkal sike-rült megfékezni a gyomorfájdalmat, fekélyt, epe-fájdalmakat, nem kell gyógyszert szednem. Mi-kor fiatal voltam, rengeteg gyógy-szert szedtem, mert sokat ideges-kedtem. Most nem kell. Állítom,hogy ez a jövõ: a természetes or-voslás. Sok híve van, s remélem,hogy még több híve lesz.” (Torda,Erdély)

„Ha a gyomrunk fájt, kömény-maglevest vagy teát fõzött édes-anyám.” (Balázsfalva, Erdély) Aköménymagnak szélhajtó, görcs-oldó és gyomorerõsítõ hatásavan. Meggátolja a bélben lévõ ba-cilusok szaporodását. A csecse-mõknek is szokták adni.

„Az unokámnak, hafáj a gyomra, meleget te-szek a hasára, megmasszí-rozom, és cickafarok, sár-gafû (orbáncfû) teátadok. Én is naponta hasz-nálom.” (Kolozsvár) A

cickafarok (egérfarkú fû) gyulladáscsökkentõ,hámosító, baktériumölõ hatású. Javítja az étvá-gyat, segíti az emésztést. Az orbáncfû nyug-

tat, javítja a vérkeringést,enyhíti az ideges eredetûgyomorfájást, bélpana-szokat, csökkenti a gyul-ladást.

„Tudnivaló, hogy agyomorsav marja a gyo-morfalat, és valahol ol-vastam, hogy ezt egy bak-térium okozza. Arra gon-doltam, hogy a fokhagyma

baktérium-, vírus- és gombaölõ. Egy fél évig min-den este négy-öt gerezd fokhagymát megettem,persze nem csak úgy magára, hanem valamilyenzsiradékkal. Régen szalonnával ették. Elmúlotta gyomorsavam, teljesen rendbejött a gyomrom.”(Dárda, Délvidék) A fokhagyma természetesantibiotikum tartalma miatt fokozott gyógy-hatású, testünket, védekezõ rendszerünketerõsítõ gyógyélelmiszer. Egyetek minél többfokhagymát, vöröshagymát! A zsír, az olaj

bevonja a gyomor-nyálkahártyát,és dolgoztatja az epét, a májat.

„A kamillát (szépfüvet) gyo-morbántalmakra és külsõ sérel-mekre, sebgyógyításra használ-tuk.” (Beregszász, Kárpátalja) Akamillában is természetes anti-biotikum, gyulladáscsökkentõ,fertõtlenítõ gyógy-szer van. Nefeledjétek, gyerekek, hogy ezIsten patikája!

BERNÁD ILONA

FÁRADT VAGY?FÁJ A GYOMROD?

GYÓGYÍTÓ HAGYOMÁNYUNK

Bodza

Decemberi megfejtés: Köményes~, csombor~, mocsári~, polyáki~, bors~, kámforos menta. Teájakitûnõ meghûlés, gyomor-, máj- és bélbántalmak, hányás, hasmenés megszüntetésére. Nyertesek:Nagy-Bodó Szilárd, Marosvásárhely; a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Iskola III. A osztá-lya, a csíkmenasági III. osztály.

Mit ajánl nagymamád fáradtság,

gyomorfájás ellen?

Hogy hívjátok, mire használjá-

tok a bodzát?

Veres Tímea, Érszakácsi

21

22

SZÉKELY GÉZA rajzai

MÉHES GYÖRGY

KKUUKKUUSSKKAAFekete Seregnek nevezték

igazságos Korvin Mátyás ka-tonaságát. Félelmes haderõvolt az a maga idejében. Ma-gyarok, csehek, németek, ro-mánok szolgáltak Korvin Má-tyás zászlaja alatt. Diadalt dia-dalra halmozott a Fekete Se-reg. Visszaverte a törököt, s ahátába támadó osztrák herce-get úgy elkergette Bécsbõl,mint egy szemtelenkedõ le-gyet. A bécsiek ugyancsak el-ámultak, mikor fekete köpö-nyeges, fekete páncélos lova-sok helyett hetyke huszárokmeg nehézléptû gyalogosokvonultak be a legyõzött oszt-rák fõvárosba. Dehogy voltakõk feketék! Inkább csillogóaka jókedvtõl, vitézségtõl, fiatal-ságtól. Persze az osztrákokazt sem tudták, miként ked-veskedjenek igazságos Má-tyásnak, aki ahelyett, hogykardélre hányatta volna õket,békességet, gazdagságotadott az országnak. Rendez-tek hát udvari ünnepségeket,

költõk énekelték a nagy ki-rály dicsõségét, s persze fino-mabbnál finomabb falatokattálaltak elébe.

Mátyás belekóstolt a min-denféle szorított-borított kö-römfaladékba, pástétomokba,fûszeres pecsenyékbe.

– Nem ízlik, felség? – kér-dezték aggódva a bécsi urak,mikor Mátyás eltolta magaelõl a tálakat.

– De... hogyne... csakhátpersze nincs hazai íze...

Elébe hoztak erre minden-

féle nyalánkságot, madárte-jet, borban fõtt fügét, kelesz-tett, dagasztott, mandulával,mazsolával beszórt tésztákat.A király belekóstolt, aztánezeket a tálakat is félretolta.

Földig hajolt elõtte a bécsihopmester:

– Mi a hibája az ételeink-nek, felséges úr?

– Semmi... semmi... legfel-jebb az, hogy nincs hazai ízük.Megbocsássatok, urak, de en-nél különbet süt-fõz az én ki-sebbik szakácsom is.

Félrevonultak a bécsi uraka palota márványos termébe,s addig súgtak-búgtak, mígmásnap, összeszedve mindenbátorságukat, ismét Mátyáselé nem álltak:

– Felség, súlyos sérelem ér-te Bécs városát azzal, hogyméltóztattál kétségbe vonniszakácsmûvészetünk elsõsé-gét. Éppen ezért – felségedengedelemével –, viadalrahívjuk ki felséged szakácsát.Aki különb tésztát süt, azé le-gyen a szakácskirályi cím.

A király csak mosolygottmagában. Ej, de bolond em-

23

berek ezek a bécsi urak! Deha csak az a bajuk, rábólin-tott: legyen.

Nosza máris nekiláttak abécsi urak a világra szóló via-dal elõkészítéséhez. Bécsképviseletében maga Pum-pernickel Tóbiás, udvari fõ-szakács állt ki.

Mátyás is maga elé rendel-te a kisszakácsát, bizonyosKukuska Mátét.

– Ide hallgass, fiam, Ku-kuska, aztán szégyent ne vall-jak veled!

Kukuska csak egyet pillo-gott, megsodorta hollószárnyformájú fekete bajszát, aztánpincemély hangján csak ennyitszólt:

– Bízza reám, felség!Este nyolckor megszólaltak

a harsonák, és bevonult azebédlõterembe Mátyás. Össze-

csattintotta a kezét,kétoldalt megnyíl-tak a szárnyas aj-tók, s az egyikenbehajlongott, már

amennyire a pocakjától tel-lett, Pumpernickel uram. Mö-götte négy kukta emelte acukrászat remekét. Bécs vá-rosát mintázta meg a mesterdatolyából borban fõtt fügé-bõl, mézespogácsából. A vár-árokban víz helyett színes ko-csonya remegett, s a falakrólakkoriban rettentõ ritkaság:

valódi nádcukor csorgott. Avár ormán Mátyás lobo-

gója.A négy kukta az asztal kö-

zepére helyezte a tortavárat.megcsodálták, megtapsolták,s az osztrák urak büszkénösszekacsintottak: meg vanmentve Bécs becsülete.

Ekkor lépett be a másik aj-tón, tenyerén irdatlan fatállalMátyás szakácsa.

– Mit sütöttél, fiam, Kukus-ka? – érdeklõdött Mátyás.

– Én bizony ordás-kaproslepényt. Vigyázzon felséged!– kiáltott rá Mátyásra, mikorlátta, hogy a király máris nyúl-na a tészta felé. – Még forró,most húztam ki a kemencé-bõl. Meg ne égesse vele a fel-séges száját.

Így tehát a király elsõnekPumpernickel uram tész-takölteményét kóstolta meg.Finom volt, szó se róla, való-sággal elolvadt az ember szá-jában.

Mátyás kegyesen bólintottPumpernickel felé, aztántürelmetlenül megkérdezteKukuskát:

– Lehet-e már, Kukuska?– Lehet, felség.A király letört egy jókora

darabot a barnapirosra sült le-pénybõl, megfújta a körmeközt, aztán bekapta. Csak azarcára kellett nézni, máris tud-hatta az ember, ki a gyõztes.

A bécsi urak is megkóstol-ták a kapros-ordás lepényt,sõt maga Pumpernickel Tó-biás is... aztán levette cukrász-süvegét, és ünnepélyesenMátyás szakácsának fejéretette.

Így koronázták meg Bécs-ben szakácskirálynak Kukus-ka Mátét.

Mátyás király álruhában.A szegény legény hátáraragassz kartont, vágd ki,

majd öltöztesd királyidíszbe.

MÜ

LLE

R K

ATI

rajz

ai

24

Óvári farsang

Kisbaba, apáca,paripa, harcosok

és török basa az illyefalvi

Napsugár-tábor-ban

Lúdtalpat kapsz uborkától,Ne is égy belõle mától.

A fekete török átok –Dehát úgyis megisszátok.

Majonézbõl bármily kevésHarmadnapos hideglelés.

Hajh! a tojás nehéz falat!Ezt mondja a tapasztalat.

Pulykamelltõl hull a hajad,Jobb tehát, ha tálban marad.

Szeplõt szaporít a kappan,Nem viszi le semmi szappan.

JÓZSEF ATTILA

FFAARRSSAANNGGIIFFAARRSSAANNGGII

KKÍÍNNÁÁLLGGAATTÓÓKKÍÍNNÁÁLLGGAATTÓÓ

Hé, vendégek, a begyetek,Nehogy mindent megegyetek!

E levestõl mennek falnak,Kik belõle sokat falnak.

Cúgot kapsz a halevéstõl,Nemcsak soktól, de kevéstõl.

25

Mézeskalácsszív-elégtelenségben szenvedõk,Most figyeljetek,Ne panaszkodjatok már többé,És ne keseregjetek!Hoztam nektek dobostortát, linzert,Habcsókot, krémest...Bátran egyetek, és ne azon töprengjetek,Hogy miért fogyott el ily hamar aMézeskalácsszívetek.

CCSSEEHH KKAATTAALLIINN

IndiánSzalacson

Nagymama és unokája(mindketten fiúk),

kéményseprõ a nagy-bányai P. Dulfu

Iskolában

Ördög, pincér,japán gésaMargittán

Kiszeégetés, téltemetés Szászrégenben

Ím hát, aki mértékkelszórakozott az étkekkel,s nem roggyant meg keze-lába,jöhet a táncoskolába.

Járjuk, mint a szél a pusztán,fölfrissülünk majd káposztán.

S ha még fogát feni falánk –frissen sül a farsangi fánk,kívül piros, belül foszlik,míg a vendég el nem oszlik.S aki panasszal van bajba’,menjen a sóhivatalba!

26

Irkafirka

A gyergyóalfalvi tavalyi IV. B osztály

Én vagyok a lakatos,Ingem kockás és mocskos.Nagykalapács kezemben,Csavarhúzó zsebemben.

András Anett

Farsangolnék újra már,Hogyha lenne karnevál.Tanító néni hokis volt,Tavaly elõtt kormos volt.Táncoltunk és mulattunk,Renátával vincogtunk.

Ferenczi Orsolya

Farsangi bál volt az este,a bohóc a táncot leste.A halál is a kaszával ott járt,az ördög a vasvillával táncra várt.Szöktek a purdék, ropták a táncot,rázták a kolompot mind a maskarások.

László Hunor

Sárga murok, zöld uborka,Szökjünk, mint a kecskebéka!Hó, te Ferkó, hó, te hó!Ne szökjél úgy, mint a ló!

Baricz Szilárd

Kezdõdik a farsang,elkel most a cafrang.Öltözhetünk tündérlánynakvagy tán színes figurának.Pezsdüljön a jókedv,ének zengedezzen,fiatal, vén, mindenkiegyütt örvendezzen!

Nagy Renáta

Itt vagyok a bálban,a csodás karneválban,sok a jelmez, jó a zene,s minden sütinek kakaós a bele.

Costea Andrea

Eljött már a maszkabál,kezem, lábam járva jár.Itt egy csésze, ott egy tál,Szakács úr, mire vár?

György Róbert

Sül a pánkó, fõ a tea,nagy a nyüzsgés,jó a kacaj.Van sok minden:katica, méhecske,cigánylány, dehiányzik a szivárvány.

Bicsak Katalin

Itt a farsang, eljött már,jaj, de jó, mert vártam már.Táncoljunk, míg nem lesz vége,aztán menjünk mind ebédre.

Bartis András

Maszkabálba készül az utca,a talpalávalót Põce Gyula húzza.Ringyes-rongyos maskarák,szalma- meg kukoricafigurák.Fura táncuk fürgén ropják,szól a nóta, táncol a láb,nevetjük a sok maskarát.

Gál Zsolt

Mikló Annamária, Margitta

Tünde Alida, Kissolymos

Gödri Tünde Erzsébet, Brassó

Kakasi Zsófia, Nyárádszereda

Csata Andrea, Gyergyócsomafalva

27

Farsangot tartottunk. Min-denkinek gyönyörû jelmezevolt. A tanító néni mindenki-nek írt egy rövid verset. Õ isbeöltözött, aranyos volt. Éne-keltünk, rímet faragtunk.Hátratett kézzel kellettalmát és kekszet enni,szívószállal porcukrot

szippantani. A feladatok elvégzésével belépõtnyertünk a fánkevésre. Otthon minden gyermeka fantasztikus farsangi mulatságot mesélte.

Irkafirka

FEBRUÁRFEBRUÁR

Vágjátok ki, és

ragasszátok

nevetek mellé a

gyûjtõlapra.

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATIképszerkesztõ. Arculatterv: KÖNCZEY ELEMÉR. A szerkesztõség postacíme: 400446 Cluj, Str. L. Rebreanu, nr. 58./28.,C.P.137. Telefon/fax: 0264/418001. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: naps.sziv@napsugar.roHonlapszerkesztõ: KOMÁROMY LÁSZLÓ; www.napsugar.ro A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: ContIBAN RO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL. CUI:210622 Készült a kolozsvári TIPO OFFSET Kft. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 1,9 lej

Címlap:Kószabósza

Kínában

Sütõ Lilla a nevem,a habverõ a kenyerem.Készítek én gyümölcstortát,puncstortát jó habosat,csokitortát, dobostortát,magasat és laposat.

Balogh Lilla Tímea

Ördög bizony minden férfi,Így szokott a lány beszélni.Ugye, kislány, jó lenne,Ha egy ördög elvinne?

Mészáros Richárd Péter

Csörgõ sapkám csörög-pörög,Virgonc vagyok, csörömpölök.Jókedvemben trónra ülök,Bukfencezve lecsücsülök.Eszem bolondságokon jár,Rajtam mulathat a király.

Almási Zsuzsa Anette

�

Pingvin vagyok. Kinta parton, mint a kacsa,úgy totyogok, sután.Bent a vízben szélsebe-sen úszok a többi után.

Lukács Tímea

Átalszom a hideg telet,elõbújok tavasszal,megszúrom a róka orrát,elbánok a ravasszal.

Ecsedi Flóra Rebeka

Bohóc vagyok, nem tagadom,Ez a krumpli nem az orrom,Bár most az orromon hordom.Jókedvemet sem tagadom,Viccet mondok, ingyen adom!

Székely Bernadett

Itt a farsang,Itt a farsang,Itt a maszkabál,Bál, bál, maszkabál,Pöttyös gomba,Arany alma,Vörös rókaTáncot jár.

Dobos Szilvia, Csíkszentdomokos

A margittai tavalyi IV. Cosztály

KovácsGabriella,

Zabola

WeberKinga,

Nagybánya

Szabó Erzsébet,Hadadnádasd

Izsán Emil, Fejér Huba, Zabola

Ianoº Abigél, Szatmárnémeti

Ferenþiu Bernadett Roberta,Szatmárnémeti

Sipos Helga, Hadadnádasd

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

KIÁLLÍTÁSaa ttaavvaallyyii ffaarrssaanngg lleeggsszzeebbbb rraajjzzaaiibbóóll

Szilágyi Tamás, Nagybánya

Kerner Henriette, Szatmárnémeti