StrokeStroke epidemiolepidemiolóógigiáája, a ja, a

strokestroke ellellááttáás alapelvei s alapelvei I.I.

Prof. Dr. Komoly SProf. Dr. Komoly Sáámuelmuel

PTE OEC Klinikai IdegtudomPTE OEC Klinikai Idegtudomáányi Knyi Köözpont zpont

NeurolNeurolóógiai Klinikagiai Klinika

Mi a stroke?

• akutan fellépı (fokális) neurológiai tünetegyüttes,

• mely 24 óránál tovább fennáll, és

• vascularis eredető

TransiensTransiens ischamiasischamias attackattack (TIA)(TIA)

��Hirtelen kialakulHirtelen kialakulóó, 24 , 24 óóra alatt ra alatt

megszmegszőőnnıı neurolneurolóógiai (ggiai (góóc)tc)tüünetnet

�� Lehet bLehet báármi: (rmi: (faciofacio--brachialisbrachialis) zsibbad) zsibbadáás, s,

(f(fééloldali)gyengesloldali)gyengeséég, beszg, beszéédzavar (motoros dzavar (motoros

afafáázia zia –– „„nem talnem talááljalja”” a szavakat, egyik oldali a szavakat, egyik oldali

szemen lszemen lááttáászavar (szavar (amaurosisamaurosis fugaxfugax), ),

ellenoldali zsibbadellenoldali zsibbadáás, vagy gyengess, vagy gyengeséég; g;

kettkettııslslááttááss, sz, szééddüülléés, egyenss, egyensúúlyzavar stb.lyzavar stb.

TIA kockTIA kockáázatazata

�� 1707 1707 TIATIA--nn áátesett beteg a ktesett beteg a köövetvetıı

90 napos peri90 napos perióódusban dusban öösszesensszesen

�� 428 beteg (25.1 %)428 beteg (25.1 %) esetesetéében ben

alakultak ki alakultak ki úújabb kjabb kóórhrháázi kezelzi kezeléést st

igigéénylnylıı áállapotllapot

�� 216 216 rekurrensrekurrens TIA TIA –– (12.7 %).(12.7 %).

�� 44 44 cardiovasculariscardiovascularis ttöörtrtéénnéés (2.6 %)s (2.6 %)

�� 45 elhal45 elhaláálozlozáás (2.6 %), s (2.6 %),

STROKE EPIDEMIOLÓGIA

Keringési betegségek részaránya az összes halálozás százalékában Magyarországon

Józan Péter: Agyérbetegségek, 1998. 4: 2-6, KSH 2001

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2000

1990

1980

1970

Stroke Szív + keringési betegségEgyéb halálok

79,42

83,43

92,77

100

100,38

102,88

105,96

113,33

116,99

121,44

0 20 40 60 80 100 120 140

BUDAPEST

> 100

30-50

MAGYARORSZÁG

50-100

10-30

5-10

3-5

1-3

< 1

Stroke mortalitás Magyarországon, a települések lélekszáma szerint (1997)

ezer fı

Józan Péter: Agyérbetegségek, 1998. 4: 2-6

A nA néépegpegéészsszsééggüügyi program gyi program

strokestroke alprogramjalprogramjáánaknak ccééljailjai�� Az akut Az akut strokestroke halhaláálozlozáás css csöökkentkkentéése 30%se 30%--kalkal

�� A A strokestroke morbiditmorbiditáás css csöökkentkkentéése 30%se 30%--kalkal

�� A A strokestroke--osos betegek nagyobb arbetegek nagyobb aráánynyúú ellellááttáása sa

profilosztprofilosztáályonlyon

�� Az Az éérrendszeri betegsrrendszeri betegséégek szgek szééles kles köörrőő megelmegelıızzéése se

�� A A hypertoniahypertonia szszőőrréés hats hatéékonyskonysáággáának nnak nöövelveléése se éés a s a

hypertoniahypertonia megfelelmegfelelıı kezelkezeléésese

�� A rehabilitA rehabilitáácicióó kereteinek megteremtkereteinek megteremtéésese

�� EpidemiolEpidemiolóógiai vizsggiai vizsgáálatokra is alkalmas orszlatokra is alkalmas orszáágos gos

adatbank kiadatbank kiééppííttéésese

A STROKE KÖVETKEZMÉNYEI

A A strokestroke ututáán 2 hn 2 h ééttel:ttel:SegSegíítstsééget igget ig éényelnyel 60%60%

HemiparetikusHemiparetikus 7070--80%80%

LLááttáászavarszavar 6060--75%75%

DysarthriaDysarthria 55%55%

AfAfááziazia 2020--35%35%

DepressziDepresszi óó 40%40%

NyelNyeléészavarszavar 1515--35%35%

MemMemóóriazavarriazavar 1010--20%20%

A stroke a rokkantság vezet ı oka

A A strokestroke --otot ttúúllééllıık kk köözzöött:tt:

HemiparetikusHemiparetikus 48%48%

JJáárráásksk ééptelenptelen 22%22%

Teljesen vagy rTeljesen vagy r éészlegesen rokkantszlegesen rokkant 2424--53%53%

AfAfááziziááss 1212--18%18%

DepressziDepresszi óóss 32%32%

NormNorm áális lis ééletvitelletvitel 10%10%

A stroke a rokkantság vezet ı oka

A STROKE TÍPUSAI

A stroke különbözı típusainak gyakorisága

Ischaemiás eredet 83%

atherothrombosis 36%

embolia 24%

lakunaris infarctus 23%

Intracerebralis vérzés 10%

Subarachnoidalis vérzés 7%USA, 2001 Heart and Stroke Statistical Update

SubarachnodalisSubarachnodalis vvéérzrzééss

�� Az Az ééletben elletben elııfordult legerfordult legerıısebb fejfsebb fejfáájjáás s

((„„worst headache in my lifeworst headache in my life””))

�� Jellegzetesen Jellegzetesen üüttééss--szerszerőő tarktarkóóttááji a fejfji a fejfáájjáás, s,

tudatzavar tudatzavar akutanakutan „„nem knem kööteleztelezıı””!!

�� MeningeMeningeáálislis jelek az akut fjelek az akut fáázisban zisban

jellemzjellemzııen negaten negatíívak!vak!

�� LehetLehetıı legslegsüürgrgıısebben sebben CTCT--tt kell kell

vvéégezni, a beteget ellgezni, a beteget elláátni ktni kéépes pes

idegsebidegsebéészeten, vagy annak kszeten, vagy annak köözvetlen zvetlen

kköözelzeléébenben

SubarachnodalisSubarachnodalis vvéérzrzééss

�� Ha CT negatHa CT negatíív v liquorvizsgliquorvizsgáálatlat kkööteleztelezıı!!

�� ArteficiArteficiáálislis a va véérzrzéés: ha feltisztul s: ha feltisztul

(frakcion(frakcionáált levlt levéétel sortel soráán), ha megalvad!!n), ha megalvad!!

�� SAV forrSAV forráása: (sa: (berryberry) ) aneurysmaaneurysma rupturaruptura, ,

egyegyééb b éérmalformrmalformáácicióó: ell: ellááttáása idegsebsa idegsebéészeti szeti

((intrvenciintrvencióóss neuroradiolneuroradiolóógiaigiai) teend) teendıı

Hogyan kezelhetı a stroke?

Primer prevencióa stroke rizikójának csökkentése

STROKE

Akut kezelésmegváltoztatja a stroke klinikai lefolyását (thrombolysis)

Secundaer prevenció Rehabilitációcsökkenti a strokeVisszatérésének rizikóját

Segít visszaállítani a neurológiai funkciókat

STROKE PRIMER PREVENCIÓJA

Az elsAz elsııdleges megeldleges megelıızzéés cs céélja a lja a

ttüünetmentes lakossnetmentes lakossáág kg köörréében a ben a

cerebrovasculariscerebrovascularis kkóórráállapotok llapotok

kialakulkialakuláássáának megelnak megelıızzéése, a se, a

kockkockáázati tzati téényeznyezıık k

felismerfelismeréésséével vel éés kezels kezeléésséével.vel.

MegalapozottMegalapozott::

•• hyperthypertoniaonia•• diabetesdiabetes

•• pitvarpitvarfibrillatiofibrillatio•• korkoráábbibbi stroke stroke vagy vagy

TIATIA•• dohdoháányznyzááss•• hypercholesterhypercholesterininemiaemia•• alcoholalcoholfogyasztfogyasztááss•• prothromboticprothromboticususfafakktortorokok

LehetsLehetséégesges::

•• üüllıı foglalkozfoglalkozááss

•• elhelhíízzááss

•• ttááplpláálkozlkozáási szoksi szokáásoksok

•• fogamzfogamzáásgsgáátltlóókk

•• fertfertıızzééseksek

BefolyBefolyáásolhatsolhatóó rizikrizikóófaktorokfaktorok

Nem befolyNem befolyáásolhatsolhatóó rizikrizikóófaktorokfaktorokéletkor, nem, rassz, genetikai adottságok

A A hypertoniahypertonia mind az mind az ischaemiischaemiááss, ,

mind a vmind a véérzrzééses ses strokestroke legfontosabb legfontosabb

rizikrizikóófaktora!faktora!

14 nagy 14 nagy randomizrandomizááltlt vizsgvizsgáálat lat metaanalmetaanalíízisezise alapjalapjáán n

megmegáállapllapíítotttottáák, hogy a diasztolk, hogy a diasztoléés vs véérnyomrnyomáás 5s 5--6 6

HgmmHgmm--eses cscsöökkentkkentéése a se a strokestroke relatrelatíív kockv kockáázatzatáát 42%t 42%--

kal cskal csöökkentikkenti-- a kocka kockáázatcszatcsöökkenkkenéés 120/70 s 120/70 HgmmHgmm--igig

folyamatosan, 140/85 folyamatosan, 140/85 HgmmHgmm--igig szignifikszignifikáánsan tovnsan továább bb

cscsöökken.kken.

VigyVigyáázat: ugyanakkor a gyors vzat: ugyanakkor a gyors véérnyomrnyomááscsscsöökkentkkentéés s

veszveszéélyekkel is jlyekkel is jáárhat! rhat! (pl. kett(pl. kettııs szs szőőkküületnletnéél nl nıı a a

hipoperfhipoperfúúzizióóss kkáárosodrosodáás veszs veszéélye)lye)

HypertoniaHypertonia megelmegelıızzéésese

�� 40 40 éév alatt kv alatt kééttéévente vvente véérnyomrnyomáásmsméérrééss

�� 40 40 éév felett v felett éévente, 50 felett fvente, 50 felett féélléévente vente

vvéérnyomrnyomáásmsméérrééss

�� HypertoniaHypertonia esetesetéén n 140/85 140/85 HgmmHgmm alaláá kell kell

a va véérnyomrnyomáást best beáállllíítani tani (otthon (otthon éés s

fokozatosan)fokozatosan) az az ééletmletmóód md móódosdosííttáássáával ill. val ill.

gygyóógyszerrel (I. szintgyszerrel (I. szintőő evidencia)evidencia)

A dohA doháányznyzáás intenzits intenzitáása sa éés a s a

strokestroke kockkockáázata arzata aráányos. Ernyos. Erııs s

dohdoháányznyzáás a riziks a rizikóót 2t 2--6 6

szorosszorosáára emeli, s ez a ra emeli, s ez a

dohdoháányznyzáás elhagys elhagyáása utsa utáán n

folyamatosan csfolyamatosan csöökken (III. kken (III.

szintszintőő evidencia)evidencia)

AKUT STROKE

Stroke = sürgısség!

• Akut ishaemiás stroke esetén oki

terápiára a tünetek jelentkezése utáni

elsı 3 órában (terápiás ablak) van mód,

ezalatt a legtöbb beteg

Magyarországon be sem ér a kórházba!

• Múlt évben 99 thrombolysis történt

(alkalmas lenne 1500-2000 beteg)

PenumbraInfarktus

CORE

PENUMBRA

0:00

0:35

2:15

2:45

3:15

3:45

4:15

5:00

5:35

6:00

Az akut stroke kezelésének alapvet ı stratégiája

�kórházba kerülés gyorsítása

�életfontos funkciók támogatása, szövıdmények megelızése

�stroke-altípus megállapítása, etiológiai diagnózis

�thrombolysis

A családorvos teend ıi akut stroke esetén

• Mentıt hívni!!

• Neurológiai statust és vitalis paramétereket monitorozni

• Légutakat és a megfelel ı oxigenizációtbiztosítani

• Az akut fázisban csak az extrém magas (> 220/120 Hgmm) vérnyomást javasolt kezelni

• Testhımérséklet és vércukorszint ellenırzése

0

50

100

150

200

250

300

350

Mentık A vizsgálatot Saját orvos Másik Egyéb

végzı kórház kórház

Kórházba jutás ideje (perc)

VizsgVizsg áálat a helyszlat a helysz íínennen

�� A keringA kering éés s áállapotllapot áának felmnak felm éérréése:se:�� a sza szíívritmus monitorozvritmus monitorozáásasa�� a va véérnyomrnyomáás monitorozs monitorozáásasa

�� KorKor áábbi bbi anamnesisanamnesis , z, záárróójelentjelent ééseksek�� INFORMINFORMÁÁCICIÓÓ A KA KÓÓRHRHÁÁZNAK:ZNAK:

�� a a strokestroke kezdetkezdetéének ideje nek ideje (ha a (ha a beteg beteg strokestroke--alal éébred, akkor az elalvbred, akkor az elalváás s ideje)ideje)

�� ttüünetek dinamiknetek dinamikáája, progresszija, progresszióó

Cincinnati Cincinnati PrehospitalPrehospital StrokeStroke ScaleScale

�� FacialisFacialis aszimmetriaaszimmetria�� FelsFelsıı vvéégtag gyengesgtag gyengeséég / bg / béénulnuláás s

vizsgvizsgáálatalata�� BeszBeszééd vizsgd vizsgáálatalata

Ha fentiek kHa fentiek k öözzüül egy tl egy t üünet pozitnet pozit íív, a v, a strokestroke valval óószszíínnőősséége 72%!ge 72%!

TerTeráápia (?) a helyszpia (?) a helyszíínennen

�� Szabad lSzabad léégutak biztosgutak biztosííttáásasa

�� NeutrNeutráális fejhelyzet biztoslis fejhelyzet biztosííttáásasa

�� VVéénabiztosnabiztosííttáás, fiziols, fiziolóógigiáás ss sóóinfinfúúzizióó

�� ASA (ASA (‘‘aszpirinaszpirin’’) 300 mg adhat) 300 mg adhatóó(CT el(CT elııtt is!)tt is!)

KKóórhrháázi terzi teráápia I.: Akut pia I.: Akut ischaemiischaemiááss

strokestroke

��ThrombolysisThrombolysis-- csak a megfelelcsak a megfelelıı

osztosztáályokon lyokon éés ids idııben!ben!

��ThrombocytaaggregThrombocytaaggregáácicióó ggáátltlóó

(300 (300 mg ASA)mg ASA)

�a stroke esetek 80-85%-a ischaemiás eredető

�ezek 90%-ában érelzáródás mutatható ki

�az occlusio oka kevés kivétellel thrombus

�reperfúzió nélkül irreversibilis a szöveti károsodás jelentõs része

A A thrombolysisthrombolysis jelentjelentıısséége akut ge akut ischaemiischaemiááss strokestroke esetesetéénn

a. cer. med

occlusio

fi

fibrin polimer

t-PA plazminogén

fdp

antiplazmin

• haemorrhagias szövıdmények-az infarktus vérzéses transzformációja-intracerebralis vérzés-extracerebralis vérzés

• non-haemorrhagias szövıdmények-reperfúziós agyoedema-hypotensio-allergiás reakciók-reocclusio/reinfarktus

A A thrombolysisthrombolysis veszveszéélyei lyei acutacutischaemiasischaemiasstrokestroke esetesetéénn

NINDS

• 4,5 % asymptomás parenchymalis vérzés

• 6,4 % symptomás parenchymalis vérzés

CochraneCochranemetameta--analysisanalysis8 8 rtrt --PAPA ttanulmanulmáányny (n=2889)(n=2889)

�� WardlawWardlaw JM. JM. NeurologyNeurology 2001;57(Suppl. 2):S692001;57(Suppl. 2):S69--S76S76

Intravénás rt-PA:

1000 6 6 óórráán beln bel üü ll kezelt betegb ıl -> 57 esetben volt elkerülhet ı az elhalálozás vagy a súlyos maradványtünet

1000 3 3 óórráán beln bel üü ll kezelt betegb ıl -> 140 esetben volt elkerülhet ı az elhalálozás vagy a súlyos maradványtünet

-> magasan szignifikáns

AcutAcut ischaemiischaemiááss stroke stroke thrombolysisthrombolysisbevbeváálasztlasztáásisi kritkritéériumokriumok::

�� 3 3 óórrááss terteráápipiááss ablakablak

�� negativnegativ CT CT

�� felvilfelviláágosgosííttáás+beleegyezs+beleegyezıı nyilatkozatnyilatkozat

KizKizáárráásisi kritkritéériumokriumok::

�� gyorsangyorsan javuljavulóó ttüüneteknetek (TIA!)(TIA!)

�� enyheenyhe neurolneurolóógiaigiai ttüüneteknetek (lacuna(PMS, PSS, (lacuna(PMS, PSS, atacticatactic hemiparesishemiparesis--

dysarthria/clamsydysarthria/clamsy hand, hand, homolateralhomolateral ataxia/ataxia/cruralcrural paresis)paresis)

�� tudatzavartudatzavar

�� korkoráábbibbi ICHICH

�� stroke, stroke, koponyakoponya sséérrüüllééss 3 3 hhóónaponnapon belbelüüll

�� epilepsiaepilepsia (Todd paresis)(Todd paresis)

�� sebsebéészetioszetio beavatkozbeavatkozááss 2 2 hhéétenten belbelüüll

�� gastrointestinalisgastrointestinalis vagyvagy urogenitalisurogenitalis vvéérzrzééss 2 2 hhéétenten belbelüüll

�� PO PO anticoaganticoag. . éés/vagys/vagy INR 1.7 INR 1.7 felettfelett

�� heparin heparin kezelkezelééss 2 2 hhéétenten belbelüüll, , megnymegnyúúltlt APTIAPTI

�� ThrombocytaThrombocyta <100 000<100 000

�� vvéércukorrcukor <2.8mmol/l<2.8mmol/l,, >22 >22 mmol/lmmol/l

�� RR RR lysislysis kezdetekorkezdetekor 185/110 185/110 HgmmHgmm

�� a beteg monitorra kera beteg monitorra kerüüll�� az orvos meghataz orvos meghatáározza a beadandrozza a beadandóó

gygyóógyszer mennyisgyszer mennyisééggéét ( dt ( dóózis: 0,9mg/tskg ) zis: 0,9mg/tskg ) �� a a rtrt --PAPA felszfelszíívváása adagolsa adagolóó fecskendfecskendııbebe

�� perfperfúúzorzor indindííttáásasa�� LYSIS : 10% LYSIS : 10% bbóólusbanlusban, a t, a tööbbi 1bbi 1óóra alattra alatt

Antithrombotikus szerek alkalmazása az elsı 24 órában kerülendı

A A lysislysis menetemenete

ThrombolysisThrombolysis elelııtttt

ThrombolysisThrombolysis elelııtttt

ThrombolysisThrombolysis elelııtttt

ThrombolysisThrombolysis elelııtttt

ThrombolysisThrombolysis ututáán n 6 6 óórráávalval

ThrombolysisThrombolysis ututáán n 2 nappal2 nappal

KKóórhrháázi terzi teráápia II.: Agyvpia II.: Agyvéérzrzééss

�� HypoxiaHypoxia elkerelkerüülléésese

�� AspirAspiráácicióó elhelháárrííttáásasa

�� MMőőttééti ellti ellááttáás nem s nem

javjavíítja tja szignikszignikáánsannsan

a ta túúlléélléést st

�� Itt folytatjukItt folytatjuk

STROKE SECUNDAER PREVENCIÓ

A mA máásodlagos megelsodlagos megelıızzéés cs céélja lja

a a strokestroke--otot éés vagy s vagy transienstransiens

ischaemiischaemiááss attakot attakot áátvtvéészelt szelt

betegeknbetegeknéél az l az úújabb jabb strokestroke

elkerelkerüülléésese

Stroke incidencia

Összesen 222 / 100 000 lakos

elsı stroke 185 / 100 000

rekurrens stroke 37 / 100 000 (5:1)

USA, 2001 Heart and Stroke Statistical Update

1. Adult Treatment Panel II. Circulation 1994; 89:1333–63. 2. Kannel WB. J Cardiovasc Risk 1994; 1: 333–9. 3. Wilterdink JI, Easton JD. Arch Neurol1992; 49: 857–63. 4. Criqui MH et al. N Engl J Med 1992; 326: 381–6.

Rizikó a normál populációhoz képest (%)

Elsıdleges esemény Myocardialis infarctus Stroke / TIA

Myocardialis infarctus

Stroke

Peripheriás érbetegség

5–7 x rizikó 1 3–4 x rizikó 2

2–3 x rizikó 2 9 x rizikó 3

4 x rizikó 2–3 x rizikó 3

A mA máásodik sodik vascularisvascularisesemeseméény rizikny rizik óójaja

RecurrenRecurrenss StrokeStroke

•Az összes stroke kb. 17% szekunder

•A második stroke fellépésének rizikója az elsı

esemény utáni elsı héten a legnagyobb

American Heart Association. Heart Disease and Stroke Statistics2003 update.Sacco RL et al. Stroke. 1998; 29(10): 2118-24. German Stroke Databank.

Rizikófaktorok gyakorisága 8473 stroke-betegnél

Hypertonia

Alkoholfogyasztás

Korábbi stroke

Diabetes mellitus

Dohányzás

Korábbi TIA

Pitvarfibrilláció

Szívizom infarctus

71 %

36 %

22 %

18 %

17 %

13 %

13 %

7 %

Nagy Z és mtsai, Agyérbetegségek, 2000; 6: S

PotenciPotenciáális lis strokestroke rizikrizikóó cscsöökkenkkenéés s --

alapbetegsalapbetegséégek kezelgek kezeléésese(AHA (AHA GuidelinesGuidelines))

�� HypertoniaHypertonia 30 30 -- 40%40%

�� DohDoháányznyzááss 50 % 1 50 % 1 ééven belven belüül, l,

alapalapéértrtéék 5 k 5 éév mv múúlvalva

�� DiabetesDiabetes 44 % 44 %

�� HyperlipidemiaHyperlipidemia 2020--30 % (30 % (statinstatin))

�� PitvarfibrillPitvarfibrilláácicióó 68% (68% (warfarinwarfarin))

21% (21% (aspirinaspirin))

Szekunder prevencióLegfontosabb befolyásolhatórizikó tényezık

• dohányzás (életmód)

• gyógyszeres + életmód• hypertonia• diabetes• lipidek

• thrombocyta aggregáció gátlás

• pitvarfibrilláció

• carotis szőkület (70-99%)

Stroke után kiemelten fontos a hypertonia kezelése, az elsıválasztandó szer ACE gátló

(I. szintő evidencia)

StatinokStatinok-- ischaemiischaemiááss agyagyéérbetegsrbetegséégekgek„„StatinStatinparadoxonparadoxon””

�� SerumSerumcholesterincholesterinszint szint -- cardiovasculcardiovasculáárisris incidenciaincidencia

�� SerumSerumcholesterincholesterinszint szint -- strokestrokeincidenciaincidencia??

�� HMGHMG--CoACoA reduktreduktáázz ggáátltlóók k multicentrikusmulticentrikusvizsgvizsgáálatainak latainak metaanalmetaanalíízisezise(CARE, WOSCOP, 4S, (CARE, WOSCOP, 4S, EXCEL, KAPS, REGRESS, HPS): EXCEL, KAPS, REGRESS, HPS):

≈≈ 29%29%--os os strokestroke incidenciaincidencia cscsöökkenkkenééss

Nem kizNem kizáárróólagos lagos antilipaemiantilipaemiááss hathatáás (s (endothelendothelprotekciprotekcióó? ? AntiinflamAntiinflam áácicióóss hathatáás?)s?)

Thrombocytaaggregáció gátló

(I. szintő evidencia)

• ASA napi 50-325 mg

• ASA+dipyridamol (25 mg+200 mg napi 2x)

• Clopidogrel (Plavix)- ha ASA intolerancia vagy rezisztencia áll fenn

• Ticlopidin ha a beteg már szedi, és nincs mellékhatás

A A kardiogkardiogéénn agyi agyi embolizembolizáácicióó eredeteeredete

PitvarfibrillPitvarfibrill áácicióó45%45%

Akut myocardialisinfarctus 15%

Mőbillentyő 10%

Reumás szívbetegség 10%

Egyéb 10%

Kamrai aneurysma 10%

TartTartóós s antikoagulantikoaguláállááss indikindikáácicióója ja

korkoráábbi bbi cardiombolisatioscardiombolisatios strokestroke ututáánn

�� PitvarfibrillPitvarfibrilláácicióó

�� MMőőbillentybillentyőő**

�� Friss Friss myocardialismyocardialis infarctusinfarctus**

�� Bal kamra Bal kamra thrombusthrombus**

�� DilatatDilatatíívv cardiomyopathiacardiomyopathia**

�� MitralMitral stenosisstenosis**

�� EndocarditisEndocarditis**

�� Nyitott Nyitott foramenforamen ovaleovale* *

* nincs * nincs randomizrandomizááltlt, kontroll, kontrolláált lt vizsgvizsgáálatlat

INR: 2-3

CarotisCarotis atherosclerosisatherosclerosis-- strokestroke

�� A A cerebrovasculariscerebrovascularis halhaláálozlozáás: s:

nagynagyéér r atherosclerosisaatherosclerosisa 10x 10x >> atherosclerosistatherosclerosistóóll mentes mentes

csoportcsoport

�� Az Az öösszes sszes ischaemiischaemiááss strokestroke 60%60%--a vezetheta vezethetıı vissza a. vissza a.

carotiscarotis éés s vertebralisvertebralis extracranialisextracranialis szakaszszakaszáának nak

patholpatholóógigiáájjáárara

TTüünetknetkéépzpzıı carotiscarotis stenosisstenosis––carotiscarotis rekonstrukcirekonstrukcióó indikindik áácicióóii

�� ≥≥≥≥≥≥≥≥70% 70% stenosisstenosisa releva relevááns oldalonns oldalon

�� Kifejezett Kifejezett ulcerulceráácicióó

�� MMőőttéét idt idııpontjapontja--korai ? halasztott ?korai ? halasztott ?�� akut makut mőőttéét ellenjavalltt ellenjavallt-- reperfreperfúúzizióó--vvéérzrzééss veszveszéély, ly,

kivkivéétel: tel: carotiscarotissséérrüülléés, friss s, friss reocclusioreocclusiommőőttéét utt utáán n �� korai mkorai mőőttéét t -- kis kis malatiamalatia, , amaurosisamaurosisfugaxfugax�� 44--6 h6 hééttel ttel strokestrokeututáánn�� vváárakozrakozáás s -- úújabb jabb ictusictus veszveszéélyelye

CarotisCarotisendarterectomiaendarterectomia

Carotisangioplastica/stent

RehabilitRehabilitáácicióó

A legjelentA legjelentıısebb javulsebb javuláás a s a strokestroke

ututááni elsni elsıı 3 h3 hóónapban vnapban váárhatrhatóó-- a a

betegek mintegy 40%betegek mintegy 40%--a alkalmas a alkalmas

rehabilitrehabilitáácicióóra.ra.

AjAjáánlnláások a rehabilitsok a rehabilitáácicióóhoz hoz

-- A rehabilitA rehabilitáácicióót a t a strokestroke ututáán korn koráán n

kell elkezdeni (I. szintkell elkezdeni (I. szintőő evidencia)evidencia)

-- A rehabilitA rehabilitáácicióó lléényeges eleme a nyeges eleme a

poststrokepoststroke depresszidepresszióó kezelkezeléésese

-- A rehabilitA rehabilitáácicióót t

multidiszciplinmultidiszciplináárisris munkacsoportnak munkacsoportnak

kell vkell véégeznie (III. szintgeznie (III. szintőő evidencia)evidencia)

Diagnózis• vérzés / ischaemia• topográfiai • aetiologiai / járulékos

vasculáris problémák

Laboratoriumivizsgálatok • vércukor • haematocrit• minıségi vérkép • serum electrolytok• serum enzymek• rutin alvadási status• lipidek

Monitorozás • neurológiai status• vérnyomás• szívritmus • EKG (felvételkor)• oxigén szaturáció• hımérséklet

Beteg-vizsgálat

CT

Doppler ultrahang

Megfigyelés• légzés• pneumonia• hidráltság• étkezés/nyelés• embolizáció• mélyvénás thr.• húgyúti infekció• felfekvés• septicaemia

Terápia• folyadék (nem glucose) 1.5-2 l/nap• ASA• insulin (ha a glucose > 12 mmol/I).• antihypertensiv szer, ha indokolt.• heparin, LMWH (mélyvénás thrombosisveszélye esetén). • oxygen, ha a saturatio alacsony.• lázcsillapítás hıemelkedés esetén.• intenzív osztályos ellátás súlyos komplikációk esetén.

Járulékos állapotok• diabetes• hypertensio• epilepszia• syndrome of inappropriatesecretion of antidiuretic hormone(SIADH)• szívelégtelenség

Cerebrovasc Dis 1996; 6: 315-24

Beérkezés