Upload
marja
View
20
Download
2
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A globális likviditásbőség okai, esetleges következményei, azaz vége az olcsó finanszírozás korszakának?. Suppan Gergely (II. rész) Vezető elemző Tapaszti Attila (I. rész) Részvénypiaci elemző Takarékbank Zrt. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A globális likviditásbőség okai, esetleges következményei, azaz
vége az olcsó finanszírozás korszakának?
Suppan Gergely (II. rész)
Vezető elemző
Tapaszti Attila (I. rész)
Részvénypiaci elemző
Takarékbank Zrt.
I. Globális likviditásbőség, a sokat hallott fogalom…
A következő kérdésekre keressük a választ:
- Mit is nevezünk likviditásnak?
- Hogyan keletkezik?
- Mitől „bő” az utóbbi években?
- Milyen hatásokkal kell számolnunk az elkövetkezőkben?
Mi a likviditás?(egy kis elmélet…)
- Definíció szerint készpénzre válthatóságot jelent, azaz minél nagyobb egy adott instrumentum likviditása annál gyorsabban és annál kisebb költséggel konvertálható készpénzre
- Likvidnek nevezzük a piacot, ha a vevők és az eladók minden pillanatban készek és hajlandóak ügyletet kötni
- A jegybankok az adott eszközcsoport likviditása alapján határozzák meg a pénzkategóriákat (M1, M2, M3, M4)
- A likviditás végső forrása a jegybank, de a tényleges pénzkínálat még számos tényező függvénye (tartalékráta, készpénztartási arány, hitelkereslet)
- Általános monetáris feltételrendszer szempontjából a likviditás nem más, mint a pénzkínálat, a kamatlábak, a hozamok alakulása, közvetve a hitelek ára (azaz mennyi a spread a kockázatmentes ráta fölött)
• Az utóbbi időben tapasztalható erőteljes piaci rally (mind a kötvények, részvények, commodity-k tekintetében) részben természetesen a világgazdaság robusztus növekedési pályájával, a fundamentumok kedvező alakulásával magyarázható,
•ugyanakkor rendkívüli mértékben hozzájárult a kedvező piaci hangulathoz a globális likviditásbőség is!
• Ezért fontos megvizsgálni a likviditásbőség okait, hiszen a „pénzforrások” elapadása a piacokra is rosszabb időket hozhat…
A jelenlegi likviditásbőség fő okai: - a jegybankok 2001 után követett erőteljesen expanzív monetáris politikája (Alan Greenspan és Ben „Helikopter” Bernanke)- „petrodollárok”- a globális külkereskedelmi egyensúlytalanságból fakadó anomáliák- a Kína által követett fix árfolyam-politika- carry-trade- ‘securitization’, azaz a pénzügyi innovációk és a dereguláció Oka és következménye is egyben:- a globális kockázatvállalási hajlandóság növekedése (EMBI spread a történelmi minimumán), ami a hozamok csökkenéséhez, így a hitelhez való jutás könnyítéséhez vezetett, ami tovább növelte önmagát gerjesztve a likviditást
FED
Expanzív monetáris politika vs. alacsony infláció? Hogyan?!
Erőteljesen pumpálja a likviditást a rendszerbe, elsősorban 2001-től indult be a folyamat.
Mégis alacsony infláció! Meddig?
A likviditás jelentős része a pénzpiacokon csapódik ki,
Alacsony kamatok, kedvező hitelkondíciók
Felpörgő belső fogyasztás
Potenciális felett bővülő gazdaság!
Távol-Kelet
elsősorban Kína
USA
Olcsó áruk
exportja
USD
US
D
Álla
mpa
píro
kAzaz „deflációt” is exportálnak
A távol-keleti országok belső fogyasztás szintje alacsony, a megtakarítások visszaáramlanak a pénzpiacra
Kockázatok:• a kínai infláció felpörgése -> tegnap tették közzé a kínai inflációt, ami év/év alapon 2 éve nem tapasztalt mértékűre szökött az élelmiszerek drágulása következtében
• a kínai árszínvonal megugrása természetesen az áruforgalmon keresztül begyűrűzhet USA-ba is
• az amerikai állampapírok 70-80%-a külföldi kézben van, a távol-keleti megtakarítások átcsoportosítása az állampapírokból más eszközök irányába, a hozamok emelkedéséhez és ezen keresztül a likviditás szűküléséhez vezethet
Kínai jegybank / The People’s Bank of China
A kínai reálgazdaság, azaz a fekete doboz
Külföld USD
Áruk
Fix árfolyamrendszer: Azaz a jegybank szándékosan alulértékelten tartja a yuan-t, folyamatos intervenciókkal. (Dollár vétel yuan ellenében.) Mintegy 40%-kal alulértékelt a yuan a dollárral szemben!
Yuan USD Folyamatosan áramlik a yuan a
gazdaságba, ezért az egyéb monetáris eszközök hatástalanok!!
USDÁllamkötvények
A belső fogyasztás szintje alacsony, így a kimutatott infláció a termelékenység folyamatos emelkedése mellett alacsony
Hatalmas jegybanki tartalékok, jelenleg 1300 milliárd dollár!
Kockázatok:• a kínai árfolyamrendszer körüli viták kiéleződése, amerikai részről protekcionista lépések bevezetése a kínai intézkedések gyors kikényszerítésére
• ellenben kockázatot jelent a gyors yuan felértékelődés is, mivel ez drágítaná az exportot – azaz a globális infláció alacsonyan tartásának egyik leglényegesebb láncszemében, az olcsó kínai termékek árában okozna megugrást
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
Olajár
Külföldi befektetések aglobális GDP %-ban
Jelentősen emelkedtek az olajárak Nőttek az olajexportálók megtakarításai
Ennek egy tetemes része a globális pénzpiacokon csapódik ki!
Az olajdollárok a távol-keleti devizatartalékoknál diverzifikáltabban kerülnek befektetésre. (GE Plastic, Deutsche Bank)
Forrás: IMF, Morgan stanley
Kockázatok:• olajár drasztikus esése, fontos hozzátenni azonban, hogy erre egyelőre semmilyen jel nincs
• az olajár esése ellenben csökkenthetné az inflációs aggodalmakat, ami viszont az infláció mérséklődése mentén csökkenő hozamok miatt növelhetné a likviditást
Az „önbeteljesítő” carry trade, avagy a globális pénzkiadó automata
•Definíció: hitelfelvét alacsony kamatozású devizában, kihelyezés magasabb hozamú devizában
•A kamatparitás elve alapján hosszú távon a carry trade nem fenntartható, miután a piaci folyamatok a hozamelőny „eltüntetésének irányába hatnak”! Az elméletet azonban – eltekintve egy-két öngerjesztő esettől – a valóság cáfolja.
JPYUSD
50
60
70
80
90
100
110
120
130
140
150
Kockázatok:• a globális piacok jelentős részben a carry-trade-del finanszírozott pozíciók miatt egyre erősebben összefüggnek
• azaz bármely piacon egy megingás, egy tőle mind fundamentálisan, mind földrajzilag teljesen különálló piacon is megingást okozhat -> a befektetők zárják a carry-poziciót, ami a hitelben felvett devizát (a legelterjedtebb ilyen deviza a jen) erősíteni kezdi, ami viszont további carry-s pozíciókkal rendelkező befektetőket kényszeríthet zárásra, öngerjesztővé téve így a folyamatot
• ennek lehettünk tanúi 1998-ban, amikor sok makro stratégiát folytató hedge fund-ot kényszeríttet térdre a jen hirtelen erősödése. (Soros György is kénytelen volt zárni short jen pozíciót, ekkor hagyott fel a korábban követett, kockázatosabb stratégiájával.)
„Securitization”, azaz értékpapírosítás
• A securitization nem más, mint tulajdonképpen pénzügyi eszközök homogenizálása és újracsomagolása útján egy új pénzügyi instrumentum létrehozása
• A pénzügyi innováció és a dereguláció hívta életre ezen termékeket. A jegybankok számára ez megnehezíti a monetáris környezet kontrollálását, a hitelteremtési potenciál ellenőrzését
• A legjobb és legérthetőbb a likviditás kérdése szempontjából talán az újracsomagolt hitelek példája. (CDO – collaterized debt obligation) Ilyen esetekben röviden a banki mérlegekben levő hitelek újracsomagolása és SPV-n (special purpose vehicle) keresztül történő értékesítése zajlik befektetők részére
• A folyamat likviditás teremtő, mert a banki mérlegekből az értékpapírosítás eredményeképpen kikerülnek a hitelek – bankrendszeren kívüli befektetőkhöz konvertálva a hitelkockázatot - felszabadítva ezzel forrásokat a banknál a további hitelteremtés érdekében.
Kockázatok:• a dereguláció és innováció egyre átláthatatlanabb struktúrákat hoz létre, amelyek hatásmechanizmusa egyelőre szinte kiszámíthatatlan
• Alan Greenspan a dotcom lufi kipukkanása után elismerően nyilatkozott azonban ezen új termékekről, miután véleménye szerint sikeresen osztotta el, és diverzifikálta a fellépő veszteséget a befektetők között
Konklúziók, avagy mi várható ezek után?
Az utóbbi időben a globális infláció továbbra is alacsony szinten állt, így a jegybankok megőrizték hitelességüket
Az infláció alacsonyan tartásának legfőbb oka a globalizáció, azaz az alacsony költségek mellett jelentős termelési potenciált biztosítani tudó gazdaságok belépése a világgazdaságba
A másik leglényegesebb oka a reálgazdaságban tapasztalható alacsony inflációnak, hogy a likviditás jelentős hányada a pénzpiacokon csapódott ki.
Ennek hatására az eszközárakban (pénzügyi eszközök, ingatlanok stb.) bontakozott ki jelentős áremelkedés
A jelenlegi állapot azonban nem tartható fent hosszabb távon, ezt már érzékelik a jegybankok is, a kommunikációjukban is egyre több a további monetáris megszorításokra utaló lépés
Az utóbbi napokban ennek vagyunk tanúi, ennek köszönhető az elmúlt napokban megfigyelhető piaci megingás, hiszen a hozamok emelkedése negatívan érinti a részvények árazását
II. Vége az olcsó finanszírozás korának?
Inflációs és kamatkilátások a fejlett térségekben és régiónkban
Infláció a fejlett országokban
-2
-1
0
1
2
3
4
5
2000.jan 2000.júl 2001.jan 2001.júl 2002.jan 2002.júl 2003.jan 2003.júl 2004.jan 2004.júl 2005.jan 2005.júl 2006.jan 2006.júl 2007.jan
EZ US UK JP CH
Átmeneti vagy tartós árstabilitás?
• A 2000-es években jóval stabilabb infláció a korábbi évtizedekhez képest
• A jegybankok hitelességének növekedése, áttérés az inflációs célkitűzéses rendszerre (inflation targeting)
• A világot elárasztó olcsó kínai termékek hatása
• Rövid ideig tartó globális dekonjunktúra 2001-2003 között
• Japán: defláció, likviditási csapda
• EZ: nagyon lassú növekedés 2005 végéig
• Az olaj-, és nyersanyagárak robbanásszerű növekedése sem okozott jelentős inflációnövekedést
• A jen folyamatos gyengülése ellenére sem jelentkezik inflációs nyomás a szigetországban
• A pénzkínálat jelentős növekedése sem vezetett eddig az infláció megugrásához
Kockázati tényezők
• Szűkös kapacitások, feszes munkaerőpiac
• Gyors pénzkínálat növekedés
• Olaj-, és nyersanyagárak továbbgyűrűzése
• Kínai árfolyamfelértékelés, bérek elszaladása (viszont kedvezően hatna a globális egyensúlytalanságok mérséklésére)
Alapkamatok a fejlett országokban
0
1
2
3
4
5
6
7
8
2000.jan 2000.júl 2001.jan 2001.júl 2002.jan 2002.júl 2003.jan 2003.júl 2004.jan 2004.júl 2005.jan 2005.júl 2006.jan 2006.júl 2007.jan
ECB US FED BoE BoJ SNB
Hol tetőznek a kamatok?
• Jelentős kamatcsökkentések az évtized elején a gazdaság stimulálására
• A jelenlegi kamatszintek historikusan még mindig az egyensúlyi szint alatt vannak
FED: „A lakóingatlan-beruházások gyengélkedése a korábban gondoltnál hosszabb ideig visszafoghatja az amerikai gazdaság növekedését, miközben a maginfláció csökkenésére irányuló várakozásokat felfelé mutató kockázatok terhelik” (Ben Bernanke, 2007.06.05.)
- az amerikai gazdaság növekedési üteme a potenciális növekedési szint alá csökkent
- ennek ellenére nem látszik az infláció csökkenésének esélye a kívánatos szint alá
- a FED várhatóan nem változtatja a kamatokat a közeljövőben, a kamatcsökkentési várakozások kiárazódtak
Hol tetőznek a kamatok?
EKB: „Elemzéseink megerősítik, hogy közép és hosszú távon továbbra is felfelé ható kockázatok mutatkoznak az inflációban, így kiemelt figyelemmel fogjuk követni a gazdasági fejleményeket azért, hogy az árstabilitásra mutatkozó veszélyek közép távon ne váljanak valóra” (Jean-Claude Trichet, 2007.06.06)
- bár az eurózóna konjunktúrája feltehetően tetőzött a tavalyi év során, a korábbi várakozásokhoz képest erősebb növekedést mutat
- bár az infláció a 2%-os célkitűzés alatt van lassan egy éve, a második félévben kissé meghaladhatja azt
- további preemptív kamatemelés(ek)re lehet szükség
- a piacok likviditása továbbra is bőséges, a hitelkiáramlás intenzív, az M3 növekedése kétszámjegyű
- a bérek felől inflációs nyomást kordában kell tartani
- szeptemberre 4,25%-os kamatot áraz a piac, év végére 4,5%?
Hol tetőznek a kamatok?
BoE:
- makacsul beragadni látszó 3% közeli infláció
- az inflációt elsősorban a lakóingatlan árak kétszámjegyű növekedése hajtja, különösen Londonban
- a gazdaság növekedése egészséges, ezért könnyen elbírja az esetleges kamatemelést
- a piac 25bp-os emelést áraz július-augusztusra, 6%-os kamatlábat év végére
BOJ:
- a tartósnak ígérkező konjunktúra ellenére nincs inflációs nyomás, az infláció továbbra is negatív (defláció)
- nincs lépéskényszerben a jegybank, de a gyenge jen miatt nyomás nehezedik a szigetországra a kereskedelmi partnerektől
- idén legfeljebb csak egy 25bp-os emelés várható, így a carry rtade továbbra is népszerű lehet
Hol tetőznek a kamatok?
SNB:
- a kedvezően alakuló konjunktúra ellenére nincs rövid távú inflációs nyomás
- a jegybank a szűkös kapacitások és a svájci frank gyengülése miatti kockázatoktól tart
- az SNB várhatóan követi az EKB kamatlépéseit, hogy ne táguljon a kamatkülönbözet
- a piac 25bp-os kamatemelést áraz júniusra, 2,75%-os irányadó kamatot az év végére, 3%-os kamatot márciusra.
Infláció a V4 országokban
-1
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
EZ CZ HU PL SK
Felzárkózás vs. árkonvergencia
• A régió országai többnyire túlvannak az árkiigazítási sokkokon
• Az erős növekedés ellenére nem ugrott meg az infláció a régióban
• Szlovákiában a hatósági árintézkedések is segítik a maastrichti kritériumoknak való megfelelést
• Az erős növekedés miatt felfelé mutató kockázatok Csehországban és Lengyelországban
• Magyarország a legtávolabb az árstabilitástól
Alapkamatok V4 országokban
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
2000.jan 2000.júl 2001.jan 2001.júl 2002.jan 2002.júl 2003.jan 2003.júl 2004.jan 2004.júl 2005.jan 2005.júl 2006.jan 2006.júl 2007.jan
ECB CZ MNB PL SK
Kamatkonvergencia – egyelőre nélkülünk
Csehország:
- a szufficites külkereskedelem, relatíve kicsi folyó fizetési mérleghiány, valamint az azt többszörösen fedező működőtőke beáramlás miatt alacsonyabb kamatláb
- az inflációs cél az elmúlt években nem került veszélybe
- felfelé mutató kockázatok miatt kamatemelés várható
Szlovákia:
- a folyamatosan erősödő korona miatt kamatcsökkentések
- az infláció várható alakulása lehetővé teszi a belépést az euró-övezetbe
- mivel az EKB várhatóan tovább emeli a kamatot, a szlovák jegybanknak már nem szükséges csökkenteni
Kamatkonvergencia – egyelőre nélkülünk
Lengyelország:- az erőteljes növekedés komolyabb felfelé mutató kockázatot jelent, elsősorban a bérnövekedés miatt- idén legfeljebb két kamatemelés várható, így csak kissé haladhatja meg az EKB alapkamatot
Magyarország: „Az irányadó kamat csökkentése a forintbefektetések kedvező kockázati megítélésének fennmaradása esetén is csak akkor lesz lehetséges, ha a magasabb infláció irányába mutató kockázatok nagyobb bizonyossággal zárhatók ki.” (Közlemény a Monetáris Tanács 2007. május 21-i üléséről)- a 3%-os inflációs célkitűzés a jelenlegi prognózisok alapján másfél éven belül elérhető- felfelé mutató kockázatot jelent a versenyszféra megugró bérkiáramlása költség-oldali nyomás és kisebb visszaeső keresleti hatás miatt- az olajárak és a forintárfolyam alakulása további kockázatot jelenthet
Kamatkonvergencia – egyelőre nélkülünk
- a jegybank számításai szerint a versenyszféra 10% feletti prémiumoktól megtisztított bérkiáramlásából 2 százalékpontot magyaráz a kifehéredés hatása, a többi az inflációs várakozások megugrása lehet
- amennyiben a forint gyengesége és a kockázati prémium kedvezőtlen alakulása tartós marad, a kamatcsökkentés még nem indokolható
- kedvező esetben is csupán 6%-ig mérséklődhet az alapkamat a jövő év végére, ami még messze van az EKB-tól várt kamatszinttől
- a tízéves magyar állampapír hozama még mindig 230-240bp-os felárat tartalmaz a tízéves eurókötvényhez képest
Közép-kelet európai referenciahozamok különbsége az euró tízéves hozamtól
-1
0
1
2
3
4
5
2002.12.18 2003.06.18 2003.12.18 2004.06.18 2004.12.18 2005.06.18 2005.12.18 2006.06.18 2006.12.18magyar felár lengyel felár szlovák felár cseh felár
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!!