Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
MISKOLCI EGYETEM
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
NEVELÉSTUDOMÁNYI TANSZÉK
KÖZOKTATÁSI VEZETŐ ÉS PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA
SZ A K D O L G O Z A T
„ A gyermekjóga gyógypedagógiai és szervezeti szintű bevezetése a
tanulásban akadályozottak nevelés- oktatásába”
Témavezető: Dr. Kecskés Judit
egyetemi docens,
tanulmányi dékánhelyettes
Készítette: Gálné Asztalos Kinga
Miskolc
2017
2
TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK.......................................................................................................................................... 2
1. BEVEZETÉS .................................................................................................................................................... 4
1.1 HIPOTÉZIS FELVETÉS: ......................................................................................................................................... 5
2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ...................................................................................................................... 7
2.1 AZ INTÉZMÉNY JELEN STÁTUSZA ........................................................................................................................... 7
2.2 AZ INTÉZMÉNY CÉLJA ......................................................................................................................................... 7
2.3 TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK.................................................................................................................................. 8
2.4 AZ INTÉZMÉNY JELENLEGI MŰKÖDÉSÉNEK MUTATÓI ................................................................................................. 9
3. A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTSÁG ......................................................................................................... 10
3.1 NÉHÁNY MEGHATÁROZÁS A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTSÁGRÓL ............................................................................ 10
3.2 A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTSÁG ESETÉN A KÜLÖNBÖZŐ KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSÉNEK TERÜLETEIN RENDELLENESSÉGEKET
LEHET TAPASZTALNI ...................................................................................................................................... 13
4. A GYERMEKJÓGA ........................................................................................................................................ 16
4.1 A JÓGA ......................................................................................................................................................... 16
4.2 A GYERMEKJÓGA MAGYARORSZÁGON................................................................................................................. 16
4.3 A REFLEXJÓGA ................................................................................................................................................ 19
4.4 A GYERMEKJÓGA ÖSSZETETT HATÁSA, AVAGY A GYAKORLATOK KIVITELEZÉSÉNEK POZITÍV MELLÉKHATÁSAI ......................... 20
4.5 ÖSSZEFOGLALVA: A GYERMEKJÓGA KÉPESSÉGFEJLESZTŐ HATÁSAI ............................................................................. 23
5. A SAJÁT TAPASZTALATOK ÖSSZEFOGLALÁSA ............................................................................................. 26
6. A TERVEZETT KUTATÁS MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI ....................................................................................... 28
7. A TERVEZETT VIZSGÁLAT LEÍRÁSA .............................................................................................................. 30
7.1 MINTAVÁLASZTÁS ........................................................................................................................................... 30
7.2 DOKUMENTUMELEMZÉS ................................................................................................................................... 30
7.3 MEGFIGYELÉSEK ............................................................................................................................................. 31
7.3.1 A mozgás megfigyelése ....................................................................................................................... 31
7.3.2 A viselkedés megfigyelése ................................................................................................................... 31
7.3.3 A beszéd megfigyelése ......................................................................................................................... 31
7.4 IRÁNYÍTOTT BESZÉLGETÉSEK .............................................................................................................................. 32
7.5.A KIINDULÓ VIZSGÁLAT .................................................................................................................................... 32
7.6 A KÍSÉRLET .................................................................................................................................................... 32
7.7 KONTROLL VIZSGÁLAT ...................................................................................................................................... 33
7.8 AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE............................................................................................................................. 33
8. A GYERMEKJÓGA BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE....................................................................................... 34
9. ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................................................. 35
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ................................................................................................................................. 37
IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................................................................ 38
1. SZÁMÚ MELLÉKLET, SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ................................................................................................ 40
3
2. SZ. MELLÉKLET, A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT GYERMEKEKNÉL LEGSIKERESEBBEN ALKALMAZOTT
JÓGAGYAKORLATOK GYŰJTEMÉNYE .............................................................................................................. 41
3. SZÁMÚ MELLÉKLET, ANAMNÉZIS LAP ......................................................................................................... 53
4. SZÁMÚ MELLÉKLET, VIZSGÁLATI LAP .......................................................................................................... 59
5. SZ. MELLÉKLET, KONTROLL VIZSGÁLATI LAP ............................................................................................... 65
ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................................... 68
4
1. Bevezetés
2013- óta dolgozom a Losontzi István EGYMI, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és
Kollégium tanulásban akadályozottak alsó tagozatán, mint osztályfőnök. Két évig
munkaközösség- vezetőként is tevékenykedtem. 2004-től a ceglédi nevelési tanácsadóban
dolgoztam, majd később az akkori Pest Megyei 2. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői
és Rehabilitációs Bizottságnál, de ekkor még a szakszolgálat is a Losontzi Istán Általános
Iskola irányítása alá tartozott. S noha jelenleg még nem vagyok intézményvezető, jelen
dolgozatomban arra teszek kísérletet, hogy vezetői szemszögből mutassam be a gyermekjóga
bevezetésének lehetőségeit munkahelyemen.
A gyógypedagógia területén eltöltött több éves gyakorlatom során igyekeztem
elsajátítani a sajátos nevelési igényű (főként a tanulásban akadályozott) gyermekek oktatása-
nevelése során leghatékonyabban alkalmazható tanítási-oktatási- nevelési módszereket,
megismerni a legkiválóbban használható eszközöket, technikákat. Ugyanakkor folyamatosan
keresem azokat a módszereket, eszközöket, melyek pl. a tradicionálisnak számító Meixner-
módszert kiegészítve sikeresen használhatóak lennének a sajátos nevelési igényű
gyermekeknél. Az, hogy az alkalmazott módszerek, eszközök mennyire használhatóak jól,
mennyire hatékonyak, számos tényezőtől függ. Azt gondolom, hogy vezetőként a mai oktatási
rendszerben az egyik legfontosabb szempont, a költséghatékonyság. Fontos, hogy a választott
nevelési- oktatási módszerek ne igényeljenek túl sok és drága eszközt, mindemellett legyenek
a gyermekek igényeit leginkább kielégítő, érdekes, újszerű, e modern, gyorsuló világ
gyermekeihez jól alkalmazkodó módszerek. Azt hiszem, hogy a gyerekjóga ezeknek a
kritériumoknak pontosan megfelel. Minimális eszközzel, de többnyire eszköz nélkül
végezhető akár a tanteremben, a tornateremben, a kollégiumi csoportszobában vagy akár a
szabadban is.
Szociálpedagógusként Nevelési Tanácsadóban, majd a Szentendrei Nevelési
Tanácsadó, Logopédiai Intézet és 2. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és
Rehabilitációs Bizottságnál dolgoztam, ahol lehetőségem volt pszichológusokkal,
gyógypedagógusokkal, gyógytestnevelőkkel, gyógytornászokkal együtt dolgozni.
A velük való munka során tudatosodott bennem, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek
különleges gondozáshoz való jogának érvényesítése során bármilyen fejlesztésről beszéljünk
is, az alapokat minden esetben a mozgásfejlesztés jelenti.
5
A témaválasztás során azonban mégis sokat gondolkodtam, mivel a kiválasztott téma
napjainkban bár igen közkedvelt és „népszerű”, nem mondható egyértelműen elfogadottnak.
Sokak szerint, „divat” ma jógázni, gyermekeinket gyermekjóga órákra járatni. Valamiképpen
mindnyájunknak van valamilyen tapasztalata, ismerete, elképzelése arról, mit is takar maga a
fogalom. Tapasztalataim szerint azonban sokan mégis fenntartással, szkeptikusan fogadják
ezen újszerű szóösszetétel alkalmazását a pedagógia vonatkozásában.
Ezért vettem a bátorságot, és elhatároztam, hogy közelebbről is megismerem, ezt a fogalom
mögött húzódó, ezeréves mozgásformát, mely talán tényleg segíthet a modern civilizáció
gyermekeinek!
A szakdolgozatom megírásának több célja is volt. Először is a választott téma kapcsán,
a gyermekjóga sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott gyermekek tanítási óráikon
való alkalmazásában megszerzett tapasztalataimat, összegyűjtött ismereteimet, mintegy
összefoglalva szeretném felhívni a figyelmet a gyermekjógára, annak pozitív hatásaira.
Dolgozatom további célja, hogy a gyermekjógát, annak a gyógypedagógiai oktatási- nevelési
folyamatba való beillesztését nem mozgásterápiaként szeretném definiálni, hiszen ezen terület
több szempontból is átlépné kompetenciahatáraimat. A gyermekjóga által alkalmazott
mozgásgyakorlatokat éppen ezért nem a gyógytestnevelés, a gyógytorna anatómiai oldaláról
szeretném megközelíteni, hanem sokkal inkább, úgy, mint egyfajta kiegészítő terápiás
módszert, ami a klasszikusan, hagyományosan alkalmazott módszerek mellett, mint egy
újszerű fejlesztési lehetőségként jelenhetne meg tanulásban akadályozott gyermekek oktatási-
nevelési folyamataiban, akár a tanítási órákon is.
És végül, célom hogy megfogalmazzam, rendszerezzem a gyermekjóga bevezetéséhez
szükséges feltételek, vizsgálatok, hatásvizsgálatok rendszerét, mellyel lehetővé válik a
gyermekjóga alkalmazása a tanulásban akadályozott gyermekek mindennapos nevelési-
oktatási folyamataiban.
1.1 Hipotézis felvetés:
A gyógypedagógiában napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a
gyermekközpontú, a gyermekek egyedi fejlődéséhez igazodó módszerek, melyek teljes
egészében a gyermekek személyiségfejlődését tartják szem előtt. A gyermekjóga
összetettsége miatt csodálatos lehetőségeket rejt magában. A játékkedv felkeltésével gyakran
fiktív világot teremt, ahol mindenki egyenlő, és a drámajátékok „mintha” gyakorlatainak
segítségével meg van az a varázsa is, hogy a gyermek „bárki” lehet. A gyermekjóga és ennek
6
részeként a drámapedagógia alapeleme is a játék és a mozgás. Ezek a gyakorlatok egyaránt
segítenek nemcsak az egészséges, hanem a fejlesztésre szoruló gyerekeknek is, hogy
tanulásuk eredményesebb és sikeresebb lehessen. Meggyőződésem, hogy a gyermekjóga mind
prevenciós, mind korrekciós lehetőségként való alkalmazása segítség lehet abban, hogy a
tanulásban akadályozott gyermekek egészségesebb testi- lelki-szellemi fejlődése
eredményeként sikeresebben tudjanak beilleszkedni az épek társadalmába és boldogabb
felnőttekké válhassanak.
Feltételezésem, hogy ha kisiskolás korban a tanulásban akadályozott gyermekek olyan
preventív, korrektív mozgásfejlesztő foglalkozásokon vesznek részt, ahol a fejlesztést játékos
keretek között végzik, ott a mozgás és a tanulás könnyedebbé és élvezetesebbé válik. Hiszek
abban, hogy ha a gyógypedagógusok egy számukra is könnyen elsajátítható mozgásfejlesztő
módszert, játékot és drámát is alkalmaznak az nevelő- oktatómunka során, akkor saját
munkájukat megkönnyítve hatékonyabban és sikeresebben tudnak dolgozni.
Ezekből a tapasztalatokból állítottam fel hipotézisemet is, melyben:
1. Feltételezésem, hogy a gyermekjóga alkalmazása a gyógypedagógia gyakorlatában
a fentebb megfogalmazott pozitív hatásokon túl, gyakorlati szempontból is hasznos
lehet. Konkrétan: a mindennapos testnevelés óra bevezetése sok intézményben
jelent problémát a tornatermek hiánya miatt. A gyermekjóga gyakorlatai viszont
kitűnően végezhetők a tanteremben, a folyosón, az aulában, a könyvtárszobában,
vagy akár az udvaron is, ezért gyakorlatsorai akár a testnevelés tantárgy keretein
belül is jól alkalmazhatóak lennének.
2. Magyarország Kormánya 2007-ben tett intézkedései alapján a NAT-ban a
mozgáskultúra fejlesztése érdekében heti 3 órára emelte a testnevelés órák számát.
Számos megelőző vizsgálat és felmérés eredményének hatására 2012-ben a
Nemzeti Köznevelésről szóló CXC. törvényben került előírásra az a jogszabály,
melynek köszönhetően bevezetésre került a mindennapos testnevelés, testmozgás,
sport a köznevelési intézményekben. A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet I. 2.1. A
köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabálya
című fejezetben teszi lehetővé, hogy a mindennapos testnevelés heti öt órájából
legfeljebb heti két óra az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően-
különféle más sporttevékenységekre is fordítható. Az oktatás jogi háttér
ismertében az intézmény vállalná a gyermekjóga bevezetését.
7
2. Az intézmény bemutatása
2.1 Az intézmény jelen státusza
A ceglédi Losontzi István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény,
Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium, tanulásban és értelmileg akadályozott,
valamint autizmussal élők és halmozottan sérült gyermekek gyógypedagógiai intézménye.
A Losontzi István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola,
Készségfejlesztő Iskola és Kollégium a Ceglédi Tankerületi Központ által fenntartott
intézmény, amely ceglédi és megyei feladatokat lát el. Többcélú intézmény, melyet egy 110
férőhelyes kollégium egészít ki, ahol óvodás kortól szakiskolás korig kaphatnak a gyermekek
kollégiumi ellátást. Cegléd Budapesttől 74 kilométerre, délkeletre található. Pest megye
negyedik legnépesebb városa, lakosainak száma: 35885 fő (2015. 01. 01. KSH). Az „Alföld
kapuja”, a Ceglédi járás székhelye. Mind az oktatásügy, mind az egészségügy, mind
munkalehetőség szempontjából centrális szerepet tölt be, a környező települések tekintetében.
Az Intézménybe azok a (ceglédi és Cegléd vonzáskörzetében élő) gyermekek, tanulók
nyerhetnek felvételt, akiket az illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs
bizottság szakértői véleményében megjelölt. A szakértői vélemény részletesen tartalmazza az
adott sajátos nevelési igényű gyermek óvodai, iskolai ellátásának, fejlődésének, állapotának
megfelelő intézményi elhelyezést, a különleges gondozás megvalósulásának módját és
feltételeit, ezzel elősegítve a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének érvényesülését.
2.2 Az intézmény célja
„Célunk, a gyógypedagógia eszközrendszerével, a sajátos nevelési szükséglethez igazított,
egyéni megsegítéssel tanulóink személyiség- és képességfejlesztése, mely az eredményes
családi (mikro) és társadalmi (makro) környezetbe való beilleszkedést szolgálja” (Losontzi
István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola, Készségfejlesztő
Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja, 2014).
8
2.3 Történelmi előzmények
Az intézmény elődje 1951. szeptember 1-jén, egy kívülről teljesen elhanyagolt
épületegyüttesben kezdte meg működését egy, a jelenlegi intézménnyel szomszédos általános
iskolában. 1974. szeptember 1-jén indították el Cegléden az első összevont gyógypedagógiai
osztályt, mely általános iskolai keretek között működött. Később a kisegítő osztályokba járó
tanulók létszáma rohamosan nőni kezdett. Ennek hatására az ott tanítókat átképezték. Az
1961-1962-es tanévben az iskola tanulóinak létszáma 147 fő volt, 15 dolgozóval.
Az önálló iskola 1963-ban jött létre a jelenlegi épület területének egy kis szegletében. Az
Izraelita Felekezeti Iskola és Parókia egyik épületét kapták meg oktatási célra.
1978-ban a régi iskola épületét életveszélyessé nyilvánították. A felújítás 5 évig tartott. Az új
komplexum átadásáig a környéken élő középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek
ellátatlanok voltak.
1985-ben átadták az új komplexumot. Mivel a gyermekek jelentős részénél a mindennapos
bejárás nehézségbe ütközött, ezért egy 110 férőhelyes kollégium is épült az iskolához. Az
intézményben helyet kapott 2 tornaterem, könyvtár, úttörő szoba, saját konyha és orvosi szoba
is.
1986-ban indult meg az óvodai ellátás, főként középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek
foglalkoztatására. 1988-ban pedig a Speciális Szakiskolai képzés is kezdetét vette.
Az intézmény többcélúvá válása fokozatosan zajlott, az ellátandó feladatok és a tanulói
létszám folyamatos növekedése következtében. Mivel az épületet nem bővítették tovább így
ekkorra már az új komplexum is szűkösnek bizonyult. Ennek következtében a kollégiumi
raktárhelyiségekből és néhány hálóteremből is tantermeket alakítottak ki.
1999-ben két lakásotthonnal tovább bővült a feladatellátás. 2003-ban az autizmussal élő
tanulók csoportjainak foglalkoztatására külső telephelyet kapott az intézmény. De nemcsak a
telephelyek, hanem a feladatok is fokozatosan bővültek, így 2014-től a Fejlesztő iskola
súlyosan, halmozottan sérült, tanköteles korú gyermekeknek nyújt fejlesztési lehetőséget.
Ebben az évben indult az Utazó gyógypedagógusi hálózat is, mellyel az intézmény
kapcsolatba került a város többségi iskoláival. A folyamatos fejlődés következtében rendkívül
bonyolult és hierarchizát szervezeti struktúra alakult ki az intézményben (1. sz. Melléklet).
9
2.4 Az intézmény jelenlegi működésének mutatói
Az intézményben jelenleg 418 gyermek tanul. A pedagógus létszáma összesen: 88,5
fő. Intézményünkben óvodapedagógusok, különböző szakirányokon végzett
gyógypedagógusok, szociálpedagógusok, tanítók, testnevelők, ének-zene szakos tanárok
dolgoznak. A pedagógus munkát segítőkkel együtt, az összes dolgozói létszám 146,5 fő.
10
3. A tanulásban akadályozottság
„Az Úr a megroppant nádat nem töri le,
a pislákoló mécsest nem oltja el.”
(Mt. 12.20)
3.1 Néhány meghatározás a tanulásban akadályozottságról
Mindennapi munkám során tanulásban akadályozott gyermekekkel foglalkozó
pedagógusként fontos ismernem azokat a kritériumokat, amelyek alapján a jogszabályok a
gyermekeket ennek kategóriáiba sorolják. Vezetői szemszögből pedig azért fontos rálátni a
jogszabályi vonatkozásokra, mert ha bármely szintű változtatást kívánok az intézmény
szerkezetében, oktatási metódusában végrehajtani, azt a jogszabályi keretek közt tehetem. Ha
tehát a gyermekjógát a tanulásban akadályozottak számára be kívánom intézményi szinten
vezetni, fel kell tárnom a vonatkozó jogi kereteket.
A magyar jogrendszer több ízben is meghatározza, hogy minden gyermeknek joga,
hogy képességeinek megfelelő képzésben részesüljön (1989. november 20. A gyermekek
jogairól szóló ENSZ Egyezmény 23. cikkelyében; A fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségének biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 13.§ (1) bekezdésében; A
gyermekek védelméről és a gyámigazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6.§ (3)
bekezdésében, a 11.§ (1) bekezdésében; valamint a többszörösen módosított közoktatásról
szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30.§ (1) bekezdésében) ezért az oktatást úgy kell alakítani,
hogy a többségtől eltérőeket is figyelembe vevő tantervek, tanmenetek és módszerek álljanak
a pedagógusok rendelkezésére.
A sajátos nevelési igényű gyermek fogalmát a 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. alapján
definiáljuk. A sajátos nevelési igényre való tekintettel a LXXIX/1993. Ktv. 3. sz. melléklet
II/3. pontja alapján az osztály/ csoport kialakítása során kettő/ három tanulóként/ gyermekként
vehető számításba.
A 2011. évi CXC. törvény 4. §. 13. a) aa) bekezdés alapján sajátos nevelési igényére
tekintettel különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló.
A 2011. évi CXC. törvény 47. §. (1) bekezdése értelmében, a sajátos nevelési igényű
gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő
pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően,
11
hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a
szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
A sajátos nevelési igényű gyermeknek, az 1993. évi LXXIX. tv. 52. §. (6) bekezdése alapján a
rehabilitációs órák terhére speciális ellátása szükséges.
A MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 132. számában megjelent, az emberi erőforrások
miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete amely meghatározza a Sajátos nevelési
igényű gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai
oktatásának irányelvét. Az irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók
esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek,
mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy:
1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása során a tanulók
között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az iskolák a
pedagógiai programok és helyi tantervek kialakításakor veszik figyelembe.
A sajátos nevelési igény kifejezi:
a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű
módosulását,
b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének
eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az
átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.
A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb
mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő,
korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások
alkalmazását teheti szükségessé. (Magyar Közlöny, 2012)
A sajátos nevelési igény gyakorta együtt jár a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos
helyzet fennállásával. A 1997. évi XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvény 67/ A § (1) definiálja a hátrányos és a halmozottan hátrányos
helyzet megállapítását. A törvény szerint hátrányos helyzetű (HH) az a gyermek és
nagykorúvá vált gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és akinél
az alábbi körülmények közül egy fennáll:
a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket
együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba
fogadó gyámról- önkéntes nyilatkozata alapján- megállapítható, hogy a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel
rendelkezik.
12
b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket
nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33.§-a szerint aktív
korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül, legalább 12 hónapig
álláskeresőként nyilvántartott személy,
c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható,
hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában
szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli
vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan
biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek.
(2) Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH):
a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá
vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a) c) pontjaiban meghatározott
körülmények közül legalább kettő fennáll,
b) a nevelésbe vett gyermek,
c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló
fiatal felnőtt.
A gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetének
fennállását a gyámhatóság (a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultsággal
egyidejűleg, illetve azt követően is) kérelemre, külön döntésben állapítja meg.
A különféle tanulási problémák, melyek a tanulási folyamat során jelentkeznek
variábilis tüneteket mutatnak a perceptív, a motoros, a kognitív, a motivációs és az
emócionális területeken. Továbbá szociális okokkal és következményekkel is együtt járnak. A
súlyosság és a pedagógiai-pszichológiai befolyásolhatóság szempontjából a fentiek alapján
Mesterházi Zsuzsa (1998) a tanulási nehézségek 3 csoportját különbözteti meg:
1. tanulási gyengeség
2. tanulási zavar
3. tanulási akadályozottság
A választott téma kapcsán, a csoport tagjai tanulásban akadályozottak, így jelen esetben e
csoport tagjainak jellemzésével foglalkozom kissé részletesebben. A tanulásban
akadályozottság tünetei a tanulás minden területén átfogóan és tartósan jelen vannak, írja
Mesterházi (1998), hosszantartó fejlesztésre, terápiákra van szükség, mely során gyakran több
13
szakember együttes munkája szükséges (gyógypedagógus mellett pl.: pszichológus,
szakorvos, gyermekpszichiáter, gyógytornász, szociálpedagógus, stb.).
„Kialakulásához hozzájárulnak (különböző hangsúllyal) szomatikus és pszichikus faktorok,
szociokultúrális és szocioökonómiai viszonyok.” (Mesterházi, 1998. 50. o.).
3.2 A tanulásban akadályozottság esetén a különböző képességek fejlődésének
területein rendellenességeket lehet tapasztalni
1. „A kognitív képességek területén: az észlelési folyamatok (különösen a vizuális és
auditív észlelés), emlékezés (bevésés, felidézés, rövid- és hosszú távú emlékezés),
figyelem, koncentráció (terjedelem, intenzitás), logikai műveletek, problémalátás és-
megoldás hibái és hiányosságai;
2. A motoros és orientációs képességek területén: izomtónus, egyensúlytartás és –
érzékelés, nagy- és finommozgások, cselekvéstervezés és –irányítás, térbeli és időbeli
tájékozódás hibái és hiányosságai;
3. Az emócionális és szociális képességek területén: tanulási motivációk, motiválhatóság,
kapcsolatkialakítás és- tartás, önértékelés, értékrend, tanulási viselkedés, szereptanulás
problémái és hiányosságai;
4. A kommunikációs képességek területén: a beszédértés, szókincs, szóbeli közlés,
hangképzés, grammatikai szerkezetek, szövegalkotás szóban és írásban, a
metakommunikáció, önkifejezés hibái és hiányosságai (Engelbrecht-Weigert,1991)”
(Mesterházi,1998. 52-53. o).
A fogyatékosság definiálása az elmúlt fél évszázad során komoly változásokon ment
keresztül. Jelentős változást jelentett az Országgyűlés 2003. év június 23-ai ülésnapján
elfogadott, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2003.
évi LXV. törvény, melynek 30.§-ban a sajátos nevelési igényhez való jog kérdéseit szabályzó
rendelkezésekben a jogalkotó szövegpontosítást hajt végre, melynek lényege, hogy a
„fogyatékos gyermek, tanuló” megnevezés helyébe a „sajátos nevelési igényű gyermek,
tanuló” szöveget építi be.
A 2011. évi CXC. törvény 4. §. 12. bevezeti a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló és a)
különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló fogalmát. Ezek a változások nem a
különleges gondozáshoz való jog érvényesülése során az ellátás megszervezésének
folyamatában eredményeznek változásokat, hanem az érintett gyermekekkel, tanulókkal
14
kapcsolatos pedagógiai szemléletváltást segítik. A pedagógiai szemléletváltás legfontosabb
célkitűzése, hogy erősödjön az integrált nevelés-oktatás anélkül, hogy megszűnne az
elkülönített nevelés és oktatás lehetősége.
„A szakirodalomban – attól függően, hogy az egyes szerzők milyen nézőpontból
közelítették meg a kérdést – különböző álláspontok alakultak ki a tanulási akadályozottság
értelmezésében” (Szabóné, 2008. 25. o.).
„Jellemző megközelítési módok:
a tanuló személyiségjegyei, fejlődésének jellemzői biológiai és pszichológiai
szempontból– intelligenciacsökkenés, intelligenciasérülés,
nehezített tanulási körülmények, nem megfelelő oktatás következtében kialakuló
teljesítménycsökkenés,
a tanulási motiváció zavarai, tanulási sikertelenségek következményei,
társadalmi/környezeti szociális okok, a rétegspecifikus szelekció következményei,
iskolarendszer problémái, teljesítményorientáltság, egységes követelmények,
minősítési eljárások, hiányos pedagógusképzés.” (Mesterházi, 1995, 23–24.)
„A BNO szerint az intelligenciatesztekkel mért értelmességük az 50-69 IQ állományba esik”
BNO F70 (Illyés, 2000. 432. o.) A tanulásban akadályozott elnevezésű kategóriába való
bekerülést az adott gyermek IQ-ja határozza meg. Ez a szám azonban korán sem jelenti azt,
hogy az IQ szerint azonos sávba tartozók, pedagógiai szempontból is azonosak lennének. A
tanulásban akadályozottak csoportja rendkívüli módon heterogén.
A pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal kimutatható, hogy a kognitív funkciók lassúbb
fejlődése mellett, a nem kifejezetten intellektuális területeken is jelentkeznek eltérések. A
diagnosztikus kritériumok a következőek: a megértés és a nyelvhasználat lassabban alakul ki,
a kifejező beszédkészség hiányosságai fennmaradnak és lassítják az önállóság kialakítását, a
téri orientáció, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási
folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődéseinek eltérései
(Illyés, 2000).
Gyógypedagógusként jól ismerem a tanulásban akadályozott gyermekek többségi
csoportját alkotó alacsonyabb kulturális szintű, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos
helyzetű, illetve más nemzetiségű kultúrába tartozó családokból érkező gyermekek
problémáját.
Bernstein már 1972-ben megfogalmazta, hogy ezeknek a gyermekek egyik legfőbb nehézsége
a kidolgozott kód és a korlátozott kód közötti jelentős különbségből ered. A klasszikus
15
példaként emlegetett játékautó keresés során az egyik anyuka részletesen elmagyarázza
gyermekének, hogy „a szekrény melletti asztal alatt van”, a másik egyszerűbb anyuka csak
mutatja kezével, szemével jelezve „ott van ni, ott van”. Az első anya a kidolgozott kódot, a
verbális kifejezés eszközeit használta a gyermekével való kommunikációja során, a másik
alacsonyabb kulturális szintű édesanya pedig a non-verbális kommunikáció elemeit, az
úgynevezett korlátozott kódot (Gyarmathy, 2003).
A jelenlegi gyógypedagógiai oktatási rendszerben - tapasztalataim szerint - a tanulásban
akadályozott gyermekek nevelése- oktatása során a gyógypedagógus is többnyire a
kidolgozott kód szerint nevel, oktat.
A verbalitást előtérbe helyező oktatás a bal agyféltekei funkciók fejlesztése során
azonban számos esetben nehézséget jelenthet azoknak a tanulásban akadályozott
gyermekeknek, akik nem vagy nemcsak a magyar nyelvet használják odahaza. Továbbá
azoknak is, akik a Bernstein által megfogalmazott korlátozott kód szerint nevelkedtek. Azok a
gyerekek, akiknek verbalitása fejletlen, akár a tanulásban akadályozottsága, akár más oki
tényezők miatt, megfigyeléseim és tapasztalataim szerint szívesebben választják azokat az
akár újszerű lehetőségeket is, melyek során az információszerzés nem közvetlen verbális úton
történik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy valamilyen újszerű non-verbális
megközelítési módozatnak kellene átvennie az elsődleges szerepet a gyermekek oktatása-
nevelése során, csupán egyfajta alternatívát teremthetnének, lehetőséget adhatnak az egyéni
differenciálás, a különböző iskolai készségek, képességek kialakítása, kibontakoztatása,
fejlesztése során.
16
4. A gyermekjóga
„Ahhoz, hogy az emberi szervezet jól működjön,
naponta egyszer el kell fáradni,
egyszer meg kell éhezni,
egyszer meg kell izzadni,
és egy jó nagyot kell nevetni.”
(ősi bölcselet)
4.1 A jóga
A jóga (szankszrit: योग) a keleti bölcselet egy formája, melynek gyökerei Indiában
fejlődtek ki a hinduizmus és a buddhizmus kulturális ölelésében.
A jóga szó a szanszkrit judzs szótőből származik, jelentése: összeköt, egyesít, igába fog .A
szó utal az egyéni lélek (átman) és az univerzális lélek (paramátman) egyesítésére,
ugyanakkor céljára is: a testi- lelki- szellemi és szociális egészség megvalósítására. Így célja
koherens a sérült vagy tanulásban akadályozottak fejlesztésének céljaival.
A jóga gyökerei 6-7000 évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Az első írásos emlékek Kr. e.
4. században élt indiai bölcs Patandzsáli szútráiból maradtak fenn. A jógát Maharishi
Patandzsali védikus tudós látta meg és tette azt elérhetővé az egész világ számára. Asthanga
jógának nevezte el az általa megalkotott rendszert, melyből a mai jógát származtatják.
Patandzsáli módszerét korunk jóga magyarázói helytelenül a nyolc (astha) lépésből álló
jógaként értelmeznek.
A jóga gyakorlásának számos fajtája ismert, Indián kívül először a Hatha jóga vált népszerűvé
a XX. századi nyugati világban. Mára azonban már Európában is szinte minden ága
képviselteti magát modern formában a különböző jógaközpontok által.
4.2 A gyermekjóga Magyarországon
A jóga, mint ősi mozgásforma gyermekekkel való alkalmazása Magyarországon Csíki
Mariann óvodapedagógus nevéhez fűződik. A gyermekjóga oktatási- nevelési céllal való
alkalmazásának csírái hazánkban azonban már sokkal korábban fellelhetőek.
Bertalan Mónika a Magyar Jóga Akadémia vezető jógatanára, a Debreceni Gyermek
Szabadidősport és Jóga Egyesület elnöke végzett kutatásokat annak feltérképezésére, hogy
honnan indulnak a gyermekjóga oktatás gyökerei Magyarországon Bertalan Mónika
17
kutatásaiból tudhatjuk meg, hogy az első gyermekekkel folytatott jógatevékenység
Magyarországon az 1970-es évekre datálható, amikor Zoltai Miklós tanár (jógaoktató), a
szegedi Móra Ferenc 600-as Ipari Szakmunkás és Szakközépiskolában jógafoglalkozásokat
tartott a középiskolai tanulóknak. Az országban elsőként 2000-2005-ig a Debreceni
Egyetemen tanította a gyermekjóga elméletét és gyakorlatát. Zoltai Miklós javaslatára Apró
Aranka a forráskúti óvoda vezetője beépítette a gyermekjóga gyakorlatok alkalmazását az
óvodai nevelés- oktatás minden területére. 1986-ban Szegeden hozta létre az országban
egyedülálló jógaóvodáját, a Reform Életmód Óvodát (Bertalan, 2017). Dr. Flender Györgyné
Marosi Ilona 1987-től a kötelező testnevelés foglalkozások keretében alkalmazta a
gyermekjógát a békéscsabai óvodában. Nagy Jánosné Papp Teréz Mezőtúron 1989-ben
kezdett foglalkozni a jógaoktatással. Kezdetben az óvónő kollégáknak vezetett
jógafoglalkozásokat, később logopédusok kezdeményezésére hipermobilis, dadogó és
magatartászavaros gyermekeknél is kipróbálta a gyermekjógát. 2003-2012-ig Tatán az
Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon autista tanulóival
gyakoroltatta a gyermekjógát. A két agyfélteke működését harmonizáló „ászanákkal” nagyon
jó eredményeket ért el. Bertalan Mónika 1991-ben vezette be saját óvodai csoportjában a
gyermekjóga alkalmazását. Szegedy Tünde 1995-ben kidolgozta a „Jóga gyermekeknek
rendszert” és az általa vezetett sajőörsi Hétszínvirág Óvoda helyi nevelési programjába
integrálta azt. 2004-ben „Páros jóga a Jóga rendszerében” oktatási anyaggal bővítette a
gyermekjóga oktatást Magyarországon (Bertalan, 2017).
A gyermekjóga megindításának elsődleges célja a rendszeresen végzett mozgásgyakorlatok
által az egészséges életre (testi-lelki-szellemi szinten egyaránt) nevelés volt. Ezzel szoros
összefüggésben az immunrendszer erősítését, a vitalitás növelését, a feszültségoldást, a
stresszkezelést emelhetjük ki.
A gyermekjóga célja:
színesebbé, élménydúsabbá tenni az óvodai életet
a testi-lelki-szellemi egészségre való felkészítés
képességfejlesztés minden területen
a helyes légzés megőrzése, megtanulása
a helyes testtartás megőrzése, megtanulása
az érzelmi intelligencia alakítása
a megfelelő testsúly megtartása
az immunrendszer erősítése (Csíki, 2007)
18
A gyermekjóga foglalkozás felépítése:
Jógaszőnyeg választása, helyválasztás
Elhelyezkedés a „szeretetkörben”, köszöntés közös gyertyagyújtással
Aum (jóga dala) éneklése háromszor
Száraz masszírozás (kb. 3-4 perc)
Ászanák- gyakorlatok mesével, drámajáték (kb. 10-25 perc)
Koncentrációfejlesztő gyakorlat (kb. 3-10 perc)
Páros jógagyakorlatok (kb. 3-10 perc)
Relaxáció: lazítás mesével (kb. 3-6 perc)
Légzőgyakorlatok (kb. 3-15 perc)
Pránayáma (Kb. 5-10 perc)
Játék
Aum éneklése háromszor
Jutalmazás
A gyermekjóga gyakorlatai:
1. Kiinduló, lazító-nyújtó, csavaró gyakorlatok: alapülések (lótuszülés, törökülés),
sarokülés, nyújtott ülés, papírsárkány, masszírozás, napraforgó, kis virág tánca,
krokodilkúszás, pillangó, nyuszi, tejbegrízfőzés, evezés, cica- macska, tigris,
szilvásgombóc, citromcsavarás, ringatás, repülő, hold, félhold, térd- homlok- tartás,
törölközőcsavarás
2. Jógajárás gyakorlatok: gólyajárás, majomjárás, varjújárás, gorillajárás
3. Erősítő, feszítő gyakorlatok: tücsök, csónak, darumadár, jógahíd, kis alagút
4. Feszültségoldó gyakorlatok: oroszlán, kígyó
5. Hajlékonyságot elősegítő gyakorlatok: rája, boci, púpos teve, hal, delfin, pisztráng, íj
6. fordított testhelyzetű gyakorlatok: ablakocska, gumimaci, felhő, hegy, medve, ajándék,
kakadu, jógahinta, könyökállás, gyertya
7. Koncentrációs gyakorlatok: fa, kakas, pálmafa, kis virág, hattyú, fecske, sas, teknős,
béka, kötélhúzás, a hős
8. Napüdvözlet gyakorlatsor: 7 gyakorlat 12 fázis
9. Páros gyakorlatok: lótuszvirág, üveghegycsúcs, rock and roll, tölcsér, fűrészelés,
rongybaba, tigris
10. Relaxációk: relaxációs fekvő póz, relaxációs tigris póz
11. Légzőgyakorlatok: légzésfigyelés, gorilla, Micimackó, lufi, naplégzés
19
12. Meditáció (Csíki, 2007)
4.3 A reflexjóga
A reflexek önkéntelen, akaratunktól független ingerválaszok, melyeknek egy bizonyos
készletével érkezünk a világra. Az újszülött alapvető reflexrendszerének elemei már a méhen
belüli élet során megjelennek, és normál körülmények között egyesek a terhesség alatt, mások
az első életévben legátlódnak, vagy bizonyos esetekben átalakulnak. Amennyiben ez nem
történik meg, és a reflexek fennmaradnak, a Központi Idegrendszer szerkezeti gyengeségeivé
válnak, és mint rendellenes reflexek számos probléma kialakulásához vezetnek. Fontos
kiemelni, hogy nem az életkor, hanem az idegrendszeri fejlődés határozza meg, hogy egyes
reflexek mikor jelennek meg, gátlódnak le.
Tudományos kutatások során vizsgálták, hogy ha a test egy bizonyos pozícióba kerül, az
milyen hatással van a Központi Idegrendszerre, az egyensúlyra, a reflexek legátlására, a
reflexek átalakulására, a fejlődésre, és a viselkedésre. A vizsgálatok során az egyszerű
mozdulatoktól az összetett mozdulatsorokig vizsgálták az adott testtartás hatását az adott
reflexre vagy reflexcsoportra. Így találták pl., hogy az a hason fekvő helyzet, melyben a
törzset megemelve a lábak a földön maradnak (kobra póz), alkalmas a Landau- testtartási
reflex kezelésére (Csíki, 2011).
A reflexjóga gyakorlatai:
Gurulás- gördülés: paprikajancsi, bölcső-bálna, örömhinta, palacsinta, farönk,
gurulófogó, hinta, gombóc
Csúszás- kúszás- mászás- járás gyakorlatok: tigrisjárás, majomjárás, jógikakas,
autómosó, úszom a boldogságban, kígyózás, krokodil
Gyakorlatsor: „ugrálós napüdvözlet”
Felnőttel együtt végzett gyakorlatok: denevér, homokóra, szerencsekerék
Páros gyakorlatok: kávédaráló, ikrek, barátságpóz, adjunk-kapjunk, szellők
Hajlítás-döntés: hullámvasút, háromszögpózok, kakadu, ablakomban
Ugrálás: béka, csiga be, rugóbaba, sárkánylégzés
Relaxációs módszerek: feszítő-lazító relaxáció, születés relaxáció, lótuszvirág nyílása
Egyensúlyfejlesztés: fecske, fa, hattyú
Koncentrációfejlesztés: kobra és változatai, vitorlázás, szélmalom (Csíki, 2011).
20
A gyermek anatómiai sajátosságainak figyelembe vétele az ászanák alkalmazásánál:
A gyakorlások során a fokozatosság elvét kell követni!
A gyermeki szervezet fokozatos növekedése miatt a mozgás kivitelezésének mindig
természetesnek kell lennie.
Az ízületek formálódnak, kíméljük az erős igénybevételtől, óvjuk az ízületi szalagokat
a túlzott nyújtástól.
Nem szabad hosszú ideig kitartást, erőfeszítést, tartós teljesítményt elvárni, mert a
belső szervek túlterheléséhez, vagy a csontok idő előtti szilárdulásához vezet, ami a
növekedés túl korai befejeződését jelenti.
Az izmok nyújtását elősegítő gyakorlatokat ne túl gyakran és ne hosszasan
végeztessük.
A gyermeki ízület lazasága és instabilsága miatt ne alkalmazzunk olyan gyakorlati
elemeket, melyek az izomerőt és az ízületek tűrőképességét erősen igénybe veszik!
A jobb és bal agyfélteke együttműködésének fontos feltétele, hogy a gyakorlatok
során mindkét testfél azonos igénybevételnek legyen kitéve. Az egyoldalú terhelés
eredményeként a törzs izomzata egyenlőtlenül fejlődne, melynek eredményeként
kialakul a gerincferdülés, a ferde testtartás, a rossz válltartás, a ferde csípőtartás.
A vállízület ficam veszélye miatt ne alkalmazzunk olyan gyakorlatokat, melyek a
vállízület lazítását szolgálják!
Amikor a gyermek beteg, ne gyakoroljon!
Ne végeztessünk olyan gyakorlatot a gyermekkel, amely túl nagy erőkifejtést igényel
tőle.
Az alkalmazott ászanák ne okozzanak fájdalmat, a kivitelezést ne erőltessük kívülről!
A szabálytalan, hibás testtartás a gyermekeknél nagyon gyorsan rögzül, ezért fontos a
korrigálás.
A gyermeki idegrendszer védelme érdekében kerülni kell a túl erős ingereket, a túlzott
feszültséget (Csíki, 2011).
4.4 A gyermekjóga összetett hatása, avagy a gyakorlatok kivitelezésének pozitív
mellékhatásai
A jóga pozitív hatásai a rendszeres testmozgás következtében:
Immunrendszer, ellenállóképesség erősítése
Stresszoldó, feszültségcsökkentő, szorongáscsökkentő hatás
21
Egészségmegőrzés
Testsúly szabályozása
Betegségmegelőzés (pl.: mozgásszervi elváltozások, gerincproblémák, allergia,
légzőszervi megbetegedések, szív-és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség,
depresszió, csontritkulás)
Teljesítményfokozás, izomerő növelése
Izomtömeg növelése
Ízületek működésének segítése, az inak és szalagok erősítése
Kitartás, önfegyelem növelése
A szervezet és az agy oxigénellátásának javítása
Hangulatjavító, közérzetjavító hatás
Felesleges energia levezetése
Az intenzív mozgás során történő izzadás méregtelenítő hatása
A természetben végzett mozgás során a szabadság érzésének megélése
A csoportban, közösségben végzett mozgás során kialakul a csoporthoz tartozás
érzése, érvényesül a közösség személyiségformáló/ személyiségfejlesztő hatás (Csíki,
2007).
Agyunk bal féltekéje felelős a mozgás kivitelezéséért, a jobb teke pedig felelős a
szerepjátékért. A két agyfélteke működésének harmonikus összehangolása során vagyunk
képesek kivitelezni a drámajátékot.
„A gyermekjóga minden eleme drámajáték, amelynek forrása maga az élet.” (Molnárné
Szegedi Marianna)
A művészetpedagógia körébe tartozó drámapedagógia a dráma és a színház eszközeit sajátos
módon használja a nevelésben. A nevelési- oktatási folyamatban a drámapedagógia célja
maga a folyamat, nem pedig a színházi előadás. Fontos alapelv az is, hogy a tananyaghoz, az
adott műveltségterülethez, a fejleszteni kívánt képességhez keresünk drámajátékot, szituációt,
és nem fordítva. Tudnunk kell, hogy mit akarunk elérni, ezért a cél érdekében használhatjuk
pedagógiai munkánkban a dramatikus játékok, gyakorlatok, szituációs játékok, közösségépítő,
beszédkészséget, kifejezőkészséget fejlesztő játékok személyiségfejlesztő hatásait.
A drámajátékok között találhatunk számtalan olyat is, amelyek mozgásfejlesztésre is
alkalmasak, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy mindig komplex fejlesztésről van szó,
nem csak egy-egy készség, képesség fejlesztéséről.
22
A jóga pozitív hatásai a drámajáték következtében:
Személyiségfejlesztés
Egyéni, sajátos önkifejezési mód megvalósulása
Feszültségoldás
Az érzelmek verbális és nonverbális kifejezésének lehetősége
Szókincsbővítés, verbális kifejezőkészség fejlesztése
Mozgáskoordináció, mozgáskultúra fejlesztése
Testséma fejlesztése
Térbeli orientáció fejlesztése
Szociális készségek fejlesztése
Akusztikus és vizuális figyelem fejlesztése
Percepciófejlesztés
Gondolkodási funkciók fejlesztése
Ismeretek bővítése, szélesítése
Emlékezeti funkciók fejlesztése
Erkölcsi fejlesztés
Előadói készségek fejlesztése
A jóga pozitív hatásai a mese alkalmazásának következtében:
Az érzelmi és intellektuális intelligencia fejlesztése
Kreativitás fejlesztése
A képzelet és a fantázia kibontakoztatása
Nyelvi kifejezőkészség fejlesztése
Az irodalmi ismeretek bővítése
Akusztikus ismeretszerzés fejlesztése
Hallási figyelem fejlesztése
Auditív emlékezeti funkciók fejlesztése
Ismeretszerzés, szókincsbővítés
A mesét hallgató viselkedésmód kialakítása
Feszültségoldás, stresszoldás
A jóga alkalmazása a gyermekeknél játékos formában valósul meg. A jógaórán egy
adott mesekereten belül játékosan „eljógázzák” az adott történetet. Ezen túlmenően minden
óra csoportos játékkal zárul, mely elmaradhatatlan része a foglalkozásoknak. A jógaórák fő
23
vázát a szerepjátékok alkotják. Ugyanakkor a foglalkozások végén általában szabályjátékok,
főként fogójátékok szerepelnek (pl.: polipfogó, elefántfogó, fészekfogó, farönkfogó).
A jóga pozitív hatásai a rendszeres játék alkalmazásának következtében:
Örömforrás és a feszültség levezetése
Szociális készségek, társas kapcsolatok fejlesztése
Mozgásfejlesztés
Szabálytudat kialakítása
Figyelemkoncentráció fejlesztése
Feladattudat, feladattartás kialakítása
Érzelmi intelligencia fejlesztése
Erkölcsi ítéletalkotás fejlesztése
Ismeretbővítés
Fantázia, kreativitás fejlesztése
Verbális és nonverbális kifejezőkészség fejlesztése
Személyiségfejlesztés
4.5 Összefoglalva: A gyermekjóga képességfejlesztő hatásai
A gyermekjóga órákon a mozgás, a játék, a drámajáték, a mese, az ének- zene, a vers
és a mondóka együttes alkalmazása következtében, komplex képességfejlesztésről
beszélhetünk.
A gyermekjógában alkalmazott ászanák következtében megvalósult mozgásfejlesztés,
a mozgáskoordináció fejlesztése következtében, a testséma fejlesztése és a térbeli orientáció
fejlesztése is megvalósul. A mondókával, énekkel kísért mozgásos gyakorlatok során a bal-
jobb differenciáló képesség kialakítása és fejlesztése is lehetővé válik.
A gyermekjóga órákon alkalmazott játék a gyermek számára a valóságot tükrözi,
tapasztalatait, élményeit játssza el sajátos, gyakran átalakított formában. A játék közben a
gyerek derűs, felszabadult, a játék örömforrás számára. A játék önmagáért való, mely során
maga az átélés a fontos (annak örömszínezete), nem a kielégülés, és mindez
feszültségcsökkenést is eredményez (Mérei és Binet, 1999). A játék a gyermekek alapvető
tevékenysége. Ebben jelennek meg és fejlődnek azok a sajátosságok, amelyek később a
gyermek magatartására a játékon kívül is jellemzőek lesznek. A gyerek játékában nyomon
követhető, hogyan válnak a külső késztetések a gyerek sajátjává, belső indítékaivá, miközben
24
belső állapotait, vágyait, indulatait is közvetíti. Fejleszti a gyerekek mozgását, segíti új
mozgásformák kialakítását, a mozgások ismétlésével azok tökéletesedését. Fejleszti
kézügyességüket, és elősegíti érzékszerveik működését, ennek eredményeként észlelésük és
megfigyelőképességük megbízhatóbbá válik. Az emlékezetbe vésés szándékos célként először
a játékban jelenik meg. A játék tevékenysége önmagában is fejlesztő hatású. A legtöbb játék
nem csak egy képességet, készséget fejleszthet, hanem egyidejűleg többet is. A különböző
játékfajták között nagy számban találhatunk olyanokat, amelyek mozgásfejlesztő terápiák,
módszerek eszközeiként, elemeiként is funkcionálnak. Peter Slade (1954) szerint a játék maga
is a tanulás egy lehetséges formája, így a gyerekeknek az iskolában játszani kellene.
A mese alkalmazása a gyermekjóga órákon a relaxáció bevezetése kapcsán kerül
előtérbe. Szerepe a gyermekeknél nagyon fontos. „Minden olvasó közül a gyerek jár a
legközelebb a teljes megéléshez. Talán neki jut legkönnyebben osztályrészül a katarzis”
(Mérei és Binet, 1999, 255 o.). A mese egyfajta szimbolikus üzenet is, mely azt tudatosítja a
gyermekben, hogy mindig lehet több annál, mint ami éppen abban a pillanatban” (Csíki,
2007). Ezáltal a mese, egyfajta szorongásoldó, feszültségcsökkentő „módszer”, mely során a
gyermek pozitív példákat, akár jövőképet is felállíthat magának. A mese az első találkozás az
ember életében az írott szöveggel, így jelentős szerepe van a későbbiekben az olvasás során
is. Meghatározza majd az „egyén és könyv” kapcsolatát, mely nemcsak a tanulás
szempontjából fontos, hanem a könyv személyiségformáló, személyiségalakító hatása miatt
is. A mese alkalmazása a hosszú távú emlékezet, valamint a késleltetett emlékezet fejlesztése
szempontjából is jelentős. Az akusztikus ismeretszerzés, a szókincsbővítés és a verbális
kifejezőkészség fejlesztésének is fontos eszköze.
A dráma, mint a gyermekjóga óra szerves része, mintegy keretbe foglalja az adott óra
témáját. „Drámajátéknak neveznek minden olyan képlékeny emberi tevékenységet, amely a
„mintha” szituációban valósul meg, illetve azokat is, amik célzottan ennek a befogadására,
megélésére és az ebben való megnyilvánulásra készítenek fel” (Schmidtné, 2009. 8. o.).
A drámapedagógia célja: hogy a gyermek a cselekvés közben saját külső és belső világát, a
körülötte levő tárgyi és szociális világot fedezze fel, ismerje meg, helyezze el magát benne,
hasson rá, formálja.
A drámajáték közel áll a gyermeki szerepjátékhoz, abból gyökerezik. A drámajáték során a
gyermekek aktív részvétellel fedezik fel a tárgyi és a szociális világot, valamint önmagukat.
Gabnai Katalin szerint a dráma sajátos eszközeivel való nevelés az egész személyiség (az
értelem, az érzelem, a fizikum, a jellem) harmonikus és differenciált fejlesztését célozza meg.
A drámajáték feladata a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a közlés
25
megkönnyítése. A dramatikus alkotójáték Gabnai szerint pontosan megfogalmazható
szocializáló tevékenység. Az a forma és folyamat pedig, amelyen keresztül megvalósul, a
dráma maga (Gabnai, 1999).
Jonothan Neelands a „Dráma a tanulás szolgálatában” című munkájában azt emeli ki, hogy
mindez könnyen értelmezhető általános pedagógiai kiindulópontként is. Jellegéből adódóan a
tanítási dráma módszerével a saját kultúra számos eleme, vonatkozása (mesék, versek, dalok,
hagyományok) építhető be az oktatásba, amelyek az identitás erősítésének, illetve más
kultúrák (hasonlóságok és különbségek) megismerésének, sőt megértésének irányába hatnak.
A gyermekjóga órákon a mozgáselemek kísérőjeként megjelenő zene, a zenei
képességfejlesztés fontos eleme. (Ennek „fordítottjaként” értelmezhető, a zenei képességek
fejlesztését előtérbe helyező, azt a hagyományos gyermekjátékokkal, mozgással
továbbfejlesztő, Kokas Klára által 1977-ben, „Zene és mozdulat” címmel kidolgozott
„komplex terápia) (Huba,1996).
A gyermekjóga célja (az értelmi és spirituális intelligencia fejlesztése mellett) az érzelmi
intelligencia (EQ) fejlesztése. A jóga órákon a jókedv és a nevetés „alapkövetelmény”. A
nevetést Norman Cousins (1992) zsigeri kocogásnak nevezte, mivel, mintegy belső
masszázsnak teszi ki a zsigeri szerveinket a rekeszizom aktív mozgása. „A kacagás- akárcsak
a kocogás- a szív, tüdő és hasi szervek tréningjén túl a szervezetben mozgósítja az
örömhormonokat (endorfinokat), ezek a fájdalmat csökkentik, a kedélyt emelik és általuk a
szervezet feldobódik. Az oxigénellátás fokozódása az ereket és a szívet kedvezően dolgoztatja
meg” (Bagdy, 1997 (53-54 o.). Nevetni nemcsak jó, hanem hasznos is. A tréfa, a humor és a
vicc a szervezet számára ártalmas feszültségeket szociálpozitívvá fordít át (Bagdy, 1997).
Az egyes ászanák (pl.: „űrhajó”) kifejezetten alkalmasak a rövidtávú emlékezet, a
számemlékezet, számfogalom bővítésére, fejlesztésére.
A gyermekjóga a maga komplexitásában a gondolkodási funkciók fejlesztése, a
mentális fejlesztés, a figyelmi funkciók, valamint a szociális készségek, képességek
fejlesztése során teljesedik ki.
26
5. A saját tapasztalatok összefoglalása
Először második osztályos tanulásban akadályozott csoportban a kötelező tanítási óra
keretébe építettem be (szerintem) az adott tananyaghoz kapcsolódó jógaelemeket.
Összefoglalóan elmondhatom, hogy nagyon jól működött. Ezek a gyermekek képesek voltak a
jóga lényegét értelmezni, az ászanák alkalmazása motiváló, inspiráló hatású volt, a tanítási óra
légkörét oldottabbá, barátságosabbá tette.
Azóta a tanítási óráimon rendszeresen alkalmazom az egyes ászanákat Tapasztalataim
szerint, a tanulásban akadályozott gyermekek (ép társaikhoz hasonlóan) nagyon nyitottak az
újszerű tevékenység felé, és kifejezetten élvezik a gyermekjóga foglalkozásokat. A gyerekek
örömmel, szívesen vesznek részt a feladatok végrehajtásában, miközben számos ismeretet
sajátítanak el, úgy, hogy azt mindvégig játéknak érezik.
Általánosan megállapítható, hogy míg egy ászana tökéletes reprodukálása egy átlagos
intellektusú óvodás számára akár 1-2 alkalmas gyakorlást követően is megvalósul, a
tanulásban akadályozott iskolás korú gyermekeknél ez lényegesen magasabb gyakorlási
számot jelent, mely mellett számolni kell azzal a ténnyel is, hogy gyakorlás nélküli napokat
követően nemcsak a kivitelezés módját, hanem az alapgyakorlatot is gyakran elfelejtik.
Megállapítható továbbá, hogy azoknak az ászanáknak a kivitelezése a sikeresebb, illetve
azokat a gyakorlatokat kedvelik jobban a gyerekek, melyeket mondóka vagy ének kísér.
A tanulásban akadályozott gyermekeknél nem minden esetben elegendő a verbális
instrukció. Az utasításnak náluk sokkal részletesebbnek kell lennie, gyakran az adott
gyakorlat bemutatásához képek, és eszközök is szükségesek. (Pl.: a „Hullámvasút” ászana
kivitelezéséhez egy hullámvasutat bemutató képet kell számukra felmutatnunk, illetve a
gyakorlathoz el kell mondanunk, be kell mutatnunk, hogyan is működik). Továbbá egy-egy
gyakorlat kivitelezését minden esetben meg kell előznie, részletes szómagyarázatnak, illetve a
gyakorlathoz szükséges (a tanulásban akadályozott gyermekek többségénél általában hiányzó)
háttér információ megadásának.
A 2. sz. Mellékletben a tanulásban akadályozott gyermekeknél legsikeresebben alkalmazott
jógagyakorlatokat gyűjtöttem össze. Minden egyes gyakorlat leírásának bemutatását követően
megpróbáltam összefoglalni, hogy véleményem szerint az adott ászana mely késségek,
képességek fejlesztésére alkalmazható a gyógypedagógiai munka során. A gyakorlatokat
továbbgondolva a fejlesztő munka során csak a gyógypedagógus fantáziája szabhat határt
annak, hogy az egyes jógaelemeket milyen témakörbe ülteti át, azokat milyen elemekkel
27
egészíti ki. A csoport fejlettségi szintjét figyelembe véve, pl. az „Űrhajó” ászanában a
csökkenő sorban történő számlálást magasabb számkörben is végezhetjük, vagy felsőbb
évfolyamoknál akár tízesével, stb. is számlálhatunk visszafelé. A „Tejbegrízfőzés” ászana
köré épített téma szerintem bármely étel főzésével helyettesíthető, így pl. egy életvitel tanítási
óra tökéletes feszültségoldó, ráhangoló, bevezető gyakorlata lehetne. Ilyen formában a
gyakorlat jelentős fejlesztő hatása a szókincsbővítés, az emlékezeti funkciók tréningeztetése,
az irányok differenciálása, a képzelet és a gondolkodási funkciók fejlesztésének területén is
széles körűvé válik. A gyermekjóga használatával eltöltött 6 év és az egyre gyarapodó
szakmai ismereteim következtéseként fogalmaztam meg, hogy intézményvezetőként
javasolnám a szélesebb körű alkalmazását szervezetünkben
28
6. A tervezett kutatás módszerei és eszközei
Vezetőként a gyermekjóga bevezetése előtt hatásvizsgálatot végeznék, mely során
több kutatási módszer alkalmazását is megjelölném. Elsőként a megfigyelést (extraspekció),
aminek előnye, hogy kiválóan alkalmazható a gyermekek két alapvető tevékenységének, a
játéktevékenységnek és a mozgásnak a feltérképezésére. A gyermekek megfigyelését a
másodlagos szocializációs színtéren (csoportszobában, tanteremben, tornateremben, illetve
szabadtéri játék során) az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs
foglalkozások keretein belül megtartott gyermekjóga foglalkozásokon végeztetném.
A kikérdezés, mint, módszer, fontos segítség lehet, hogy alapvető információkhoz
juthassunk a vizsgálatban részt vevő gyermekekről. A kikérdezés során irányított beszélgetés
szükséges, a vizsgálati személyekkel, anyával/ nevelőanyával (3. számú Melléklet,
Anamnézis lap) az osztályba betanító kollégákkal, a gyógypedagógiai asszisztensekkel, a
kollégiumi nevelőtanárokkal, a gyógytestnevelővel, esetenként pszichológussal,
pszichiáterrel.
A vizsgálat során a dokumentumelemzések is fontos szerepet játszanak. A terhesség-
és a gyermekágy időszakára vonatkozó orvosi dokumentációk segítenek a gyermek prenatális
és perinatális időszakának megismerésében. A postnatális időszakra vonatkozó adatok
megismerését, az újszülött kor és a kisgyermekkor történéseit felölelő orvosi dokumentációk,
bölcsődei, óvodai feljegyzések, valamint a szülők által készített „babanaplók” segíthetik. A
szakértői vélemények, gyógypedagógiai jellemzések elemzése a sajátos nevelési igényű
gyermekek esetében kifejezetten fontos.
Az általam tervezett kutatás során a vizsgálatban részt vevő gyermekek mindegyikével
tesztfelvétel is történne.
Az emberalak- ábrázolás minősítése Goodenough módszerével abban segít, hogy a
gyermeki intelligenciát új oldalról tudjuk megközelíteni, konkrétan az emberalak-
ábrázolásban megnyilvánuló pszichikus teljesítményeken keresztül. Az emberrajz
színvonalának vizsgálatával feltárul a gyermek szenzo-motoros tevékenységének fejlettsége,
az élmények, ismeretek, képességek integrációjának foka és minősége. Goodenough
felismerte, hogy az emberrajz színvonala és az értelmi fejlettség szoros összefüggést mutat,
ami a gyakorlatban azzal a tapasztalattal jár, hogy a rajzkvóciens (RQ) általában korrelál az
intelligencia kvócienssel. Ezért a vizsgálatban a két csoport összehasonlítása során nagyon
fontos szerepet játszana.
29
A Bender „ A” próba a vizuo-motoros koordináció vizsgálatára alkalmas próba,az
alaklélektan világából kölcsönzött ábráival a tér- és formaészlelés, a mozgásképesség,
valamint e kettő bonyolult szerveződését vizsgálja. Lauretta Bender, a teszt megalkotója a
vizuo-motoros funkció szintjét éppen olyan jellegzetesnek vélte, mint az intelligencia
kvócienst. A tesztet azért választanám, mert a fent meghatározottakon túlmenően a felvétele
során lehetőség nyílik az eszközhasználat, a vonalvezetés, a ceruzafogás a síkbéli orientáció
és a kezesség megfigyelésére is.
A Kim- tábla (Carrard próba-módosított változat) használatát azért preferlnám, mert a
gyermekek számára jól érthető, érdekes feladat, melynek segítségével a vizuális megfigyelő-
és emlékező képesség mellett, jól megfigyelhető a szociális érettség, a térszemlélet terjedelme
és az esetleges oldaldominancia is.
A választott téma kapcsán kísérletet végeztetnék, amely során a vizsgálati csoport
tagjai iskolába lépésüktől számítva egy tanéven keresztül mindennap foglalkoznának a
gyermekjógával. Fontos, hogy a változtatás eredményességét mérni tudjuk, ezért a kutatásban
megszokott kontroll módszert alkalmaznám. A kontroll csoport segítségével lehetőség nyílna
a jógatréning „hatásvizsgálatát” is elvégezni.
30
7. A tervezett vizsgálat leírása
Vezetőként fontosnak tartanám bevezetni a gyermekjóga alkalmazását a tanulásban
akadályozott gyermekek mindennapos oktatási- nevelési folyamataiba. De az új módszerek
bevezetését kevéssé fogadja el egy szervezet/testület, ha az nincs jól előkészítve vagy pusztán
vezetői utasításra történik. Ezért kezdetben csak egy csoportban indítanám el a fejlesztést. Ha
abban hatékonyan működik a gyermekjóga, akkor a kutatási eredmények bemutatásával
meggyőzhetővé válna a testület és szervezeti szinten is „átvezethető” lenne a változás..
Elképzelésem szerint egy nyújtott első osztály lenne a vizsgálati csoport, illetve a
párhuzamosan induló másik nyújtott első osztály a kontrollcsoport. A vizsgálathoz szükséges,
hogy vizsgálati csoport gyógypedagógusa, aki egyben gyermekjóga oktató, vállalja, hogy
osztályában a nyújtott első osztály első tanéve alatt minden egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs és rehabilitációs órán, illetve a tanítási órák tananyagához igazodva, mintegy
„jógakeretet” ad óráinak. Ezáltal beépíti a jóga alapelemeit, legfontosabb alapelveit a nevelés-
oktatás mindennapos folyamatába.
7.1 Mintaválasztás
A vizsgálati csoport tagjai (max. 14 fő) és a kontroll csoport tagjai is mindannyian
tanulásban akadályozottak (BNO: F70), szegregált módon tanulnak egy EGYMI-ben, a két
párhuzamosan induló nyújtott első osztály tanulói). A két osztályba a gyermekek kiválasztása,
a területileg illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság kijelölése után, véletlenszerű.
7.2 Dokumentumelemzés
A vizsgálati csoport esetében, és a kontroll csoport tanulói esetében is fontos a
szülőktől anamnézist felvenni, az esetleges rizikótényezők feltárása szempontjából. Az
epikrízis feltérképezése során az anamnézis hiányában (pl. nevelőszülőnél, lakásotthonban élő
gyermeknél) kizárólag a dokumentációelemzésre kell hagyatkozni.
A dokumentumelemzések során megállapíthatóvá válik, hogy a csoport tagjai között van-e
egyéb fogyatékossággal (egyéb BNO kóddal rendelkező), pszichiátriai problémával,
egészségügyi problémával rendelkező gyermek.
31
7.3 Megfigyelések
A két csoport vizsgálata során a megfigyelés módszerét egyéni és csoportos
helyzetben is szükséges alkalmazni. A megfigyelésekről naplót kell vezetni, melyben
összegezni kell a tapasztalatokat.
7.3.1 A mozgás megfigyelése
A nagymozgások megfigyelése során a vizsgálati és a kontroll csoport tagjait egyaránt
csoportos helyzetben figyeltetném meg az iskolában, szabad játék, tornafoglalkozás, valamint
a vizsgálati csoport tagjait a gyermekjóga foglalkozások során.
A megfigyelés szempontjai: az alapmozgások, a készségfejlesztő gyakorlatok, a
labdagyakorlatok és a testnevelési játékok lennének.
A finommozgások megfigyelését csoportos és kétszemélyes helyzetben végeztetném.
A csoportos helyzetben játéktevékenység és feladathelyzet közben is megfigyeltetném a
vizsgálatban részt vevő gyermekeket. A tanórákon, a vizuális készségfejlesztés, a technika, az
írás, a rajz és a rehabilitációs órák fejlesztő foglalkozásainak keretein belül, játéktevékenység
során pl. a konstruáló játékok, fejlesztő játékok használata közben. Kétszemélyes vizsgálati
helyzetben a Goodenough- féle emberrajz teszt, a Bender „A” vizuo- motoros teszt és a Kim-
tábla segítségével végeztetném a megfigyeléseket.
7.3.2 A viselkedés megfigyelése
A viselkedést csoportos helyzetben figyeltetném meg az iskolában, feladatvégzés,
irányított- és szabad játék, a testnevelésóra valamint kétszemélyes vizsgálati szituációban. A
vizsgálati csoportnál a viselkedés megfigyelését a gyermekjóga foglalkozásokra is
kibővíteném.
A megfigyelés szempontjai: a felnőtt irányításának, utasításának elfogadása; a közvetlen
személyi környezettel való kapcsolat; idegenekhez való viszony; kezdeményezés,
kontaktusfelvétel; frusztrációtűrés, konfliktuskezelés, érdeklődés, motiváció, szociális
viselkedés, szociális érzékenység.
7.3.3 A beszéd megfigyelése
A beszéd megfigyelését spontán beszéd közben és vizsgálati helyzetben irányított
beszélgetés során figyeltetném meg.
32
7.4 Irányított beszélgetések
A beszélgetéseket előre meghatározott, struktúrált szempontok szerint terveztem,
melyekhez saját vizsgálólapot állítottam össze (2. sz. Melléklet).
7.5.A kiinduló vizsgálat
A vizsgálat során kétszemélyes vizsgálati helyzetben az általános tájékozottság, a
mennyiségfogalom, az emlékezeti funkciók, a gondolkodási funkciók, szerialitás, ábrázoló- és
kifejezőkészség és beszédkészség képességterületekre fókuszálnék. Az általam készített
részletes vizsgálati lapot a mellékletbe (2. sz. Melléklet) csatoltam. A vizsgált gyermekek
képességeinek komplex feltérképezését azért tartom fontosnak, mert így kaphatunk csak
átfogó képet az adott gyermekről, és jelen esetben a vizsgált gyerekcsoportokról.
A tanuláshoz szükséges képességterületeket összefüggésében vizsgálnám, és
kontrollvizsgálatot követően több képességterületen együttesen próbálnám megfigyelni a
változásokat. Az összehasonlító vizsgálatok során előtérbe helyezném a testséma, a térbeli
orientáció, a figyelemkoncentráció terjedelme és a bal-jobb differenciáló képesség vizsgálatát.
A vizsgálat során természetesen figyelembe kell venni a gyermekek általános fejlődési
folyamatát is.
7.6 A kísérlet
A kísérletem során egy bemeneti vizsgálatot követően a vizsgálati csoport tagjai egy
tanéven keresztül részt vennének gyermekjóga foglalkozásokon, illetve a tanítási órák
keretein belül is foglalkoznának jógával.
A státuszvizsgálatot követően a vizsgálati csoportba tartozó gyermekek tanításon kívüli
foglalkozás, rehabilitációs óra keretén belül, illetve a tanítási órába ágyazottan tanulhatják a
gyermekjógát. A foglalkozások megtartására főként a tanteremben, illetve lehetőség szerint
tornateremben, fejlesztő szobában, udvaron történne. A gyermekjóga órákon használt meséket
szokásosan Beck Andrea -(2011): A Titoktündér. Titokmesék gyermekeknek és felnőtteknek a
pozitív gondolkodásról, önbizalomról és megannyi másról, hogy minden egy kicsit könnyebb
legyen. –írásaiból válogatják, itt azonban egyszerűbb, jól érthető, főként állatokról szóló
mesék kerülnének kiválasztásra. A foglalkozás időtartama is módosulna. A hagyományosan
60 percig tartó jógaórát a tanulásban akadályozott gyermekeknél 30-45 perc közötti
időtartamra módosítanám, figyelembe véve a gyermekek sajátos nevelési igényéből adódó
szűkebb terjedelmű figyelemkoncentrációt.
33
A kontroll csoportba tartozó gyermekekkel nem ismertetnénk meg a gyermekjógát, még az
egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások keretén belül
sem.
7.7 Kontroll vizsgálat
A tanév végén a vizsgálati csoport és a kontroll csoport tagjaival is kontroll, kimeneti
vizsgálatot végeztetnék, a bemeneti mérésekhez hasonlóan (3. sz. Melléklet, Kontroll
vizsgálati lap).
7.8 Az eredmények értékelése
A gyermekjóga alkalmazásának hatékonyságát a tanév végén egy kimeneti vizsgálat
keretében összegezném. Elsőként a vizsgálati csoport bemeneti és kimeneti vizsgálati
eredményeit hasonlítanám össze az egyes képességterületek mentén. Ezt követően a kontroll
csoport tagjainak bemeneti és kimeneti vizsgálatait elemezném. Ezek eredményeit összevetve
a vizsgálati csoport és a kontroll csoport eredményeit értékelném, közös diagramok
segítségével. Valószínűsíthető, hogy mindkét csoportnál fejlődést fogunk tapasztalni, hiszen a
gyermekek folyamatos gyógypedagógiai ellátásban részesülnek. Kérdésként merül fel, hogy a
vizsgálati csoport tagjainak eredményei jobbak, esetleg kiemelkedően jobbak lesznek- e a
gyermekjóga mindennapi alkalmazásának eredményeként. Feltételezhető, hogy a
gyermekjóga alkalmazása az oktatási- nevelési folyamat során- a mozgás transzfer hatása
következtében- kiemelkedően segítheti a testséma fejlesztését, a bal- jobb differenciáló
képesség kialakulását, a térbeli orientáció és a szókincs fejlődését, a figyelemkoncentráció
terjedelmét is, mivel az általam választott ászanák főként ezen képességterületek fejlesztésére
irányulnak. Ezzel zárul a „pedagógusi” fázis és lép magasabb „szervezeti” szintre a folyamat.
34
8. A gyermekjóga bevezetésének előkészítése
Amennyiben a vizsgálati eredmények azt tükrözik, hogy a gyermekjóga alkalmazása
fejlesztő hatással bír a tanulásban akadályozott gyermekek oktatása- nevelése során
megkezdődhet a bevezetés előkészítése.
Először egy rövid prezentáció során a nevelőtestület tagjainak lehetőséget kell biztosítani arra,
hogy megismerhessék a kísérleti folyamatot, annak részleteit, eredményeit és az abban részt
vevők (gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, szülők) tapasztalatait, észrevételeit.
Ezt követően fel kell térképezni, hogy a nevelőtestület alsó tagozatban tanító
gyógypedagógusai, illetve testnevelő kollégái közül hányan vannak, akik nyitottak,
érdeklődnek a gyermekjóga iránt, illetve hajlandóak lennének a gyermekjóga oktatói
tanfolyamot elvégezni és beépíteni azt módszertani repertoárjukba.
Sikeresnek mondható a kezdeményezés, ha legalább két-két kolléga vállalja, hogy a
továbbiakban gyógypedagógiai módszereit ezen „újszerű ” fejlesztési lehetőséggel kibővíti.
Ha sikerül motiválttá tenni a kollégákat, vagy ha attitűdformálódásuk a tanév alatt (amelyben
a kiscsoportos alkalmazását a gyermekjógának megtapasztalhatták) kedvezővé válik, akkor
kezdeményezhető a nevelőtestület szavazása a helyi pedagógiai program módosítása céljából.
Ha a nevelőtestület támogatja a gyermekjóga alkalmazását, akkor lehetőség nyílik arra, hogy
a gyermekjógát a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet I. 2.1. pontja alapján akár a testnevelés
órák keretein belül is megismerhetik a tanulók. Lehetővé válik továbbá, hogy a tanulásban
akadályozott gyermekek a nyújtott első osztály két tanéve alatt minden nap foglalkozhassanak
a gyermekjógával.
Ez az intézmény számára egy lehetőséget jelent, arra vonatkozóan, hogy profiljában, egyfajta
„alternatív” új utat teremtsen a tanulásban akadályozott gyermekek oktatása- nevelése során.
35
9. Összegzés
„A kisgyermek amit hall, elfelejti,
amit lát is, inkább megjegyzi,
de amiben ő is részt vesz,
az bizonyára bevésődik az emlékezetébe.”
(Kodály Zoltán)
Összegzésként és legfontosabb axiómaként megállapíthatjuk, hogy az (ideg) rendszer
fejlődésének alapját a mozgásfejlődés képezi.
A gyermekjógát oktató pedagógus szemével a mozgás és az idegrendszer fejlődése
szoros kölcsönhatásban vannak. A mozgás a gyermek természetes megnyilvánulása,
önérvényesítésének módja. A mozgásos tapasztalatok képezik a gyökerét az
ismeretszerzésnek, a megismerésnek. Az egyén környezetét koncentrikus körként táguló
folyamatban ismeri meg, mely során fontos tényező az idő. A mozgásos tapasztalatokból
gyökereztethetőek a kognitív képességek, az értelmi műveletek. A mozgás útján ismerjük meg
önmagunkat, így fejlődik a testkép, mely által képesek leszünk meghatározni helyünket a
térben, majd később a világban is. Az idegrendszer fejlődése és a végrehajtható mozgások
összefüggnek egymással. A fejlődő idegrendszer képes egyre bonyolultabb mozgások
szabályozására, a mozgások gyakorlása pedig visszahat az idegrendszer tökéletesedésére,
mely alapján újabb mozgások kivitelezése válik lehetségessé.
A mozgásfejlődés és a kognitív fejlődés párhuzamosan halad, ezek az iskolai
teljesítőképességre jelentős hatással vannak. Ez a fejlődés számos integráció során jön létre az
észlelésben auditív (hallási), vizuális (látási), taktilis (tapintási), kinesztetikus
(mozgásérzékelési) és vesztibuláris (egyensúlyérzékelés) területeken. Vagyis szoros
összefüggés van az egyensúly, az észlelés, a mozgás és a tanulási képességek között.
A mozgás minden esetben kiemelt jelentőséget kap általános transzfer hatása miatt.
Az átlagtól eltérően fejlődő gyermekek számára a felzárkóztató, sokoldalúan fejlesztő
mozgásokkal szerezhető élmények segíthetnek az egészséges kortársakhoz való
felzárkózásban. A nagymozgások koordinálatlanságának következménye a finommozgások
kivitelezésének nehézsége.
Porkolábné Balogh Katalin (1990) kutatásaiból tudjuk, hogy a percepció (észlelés)
fejlődésében is kiemelkedő szerepet játszik a mozgás. A percepció fejlődése pedig előfeltétele
36
a fogalmi gondolkodásnak. Ebből következik, hogy ha első lépésként a motoros funkciókat
fejlesztjük, akkor a tanuláshoz szükséges pszichikus érettség eredményesebben alakítható ki,
sikeresebben fejleszthető.
Végül elmondhatjuk, hogy a gyermek akár óvodás, akár iskolás korú, intelligenciáját
tekintve akár a normál övezetben van, vagy az alatt, fejlettségét, képességeinek
kibontakozását (önmagához képest) jelentősen befolyásolja a mindennapi mozgás, a tudatos
táplálkozás, és az önsegítés ismerete. Az önsegítés, mely magában foglalja a tudatos légzés
elsajátításától a teljes relaxációhoz vezető út számos alapelemét. „Önsegítő kincseink:
kacagás, kocogás, humor, vicc, pozitív gondolkodás” (Bagdy, 1997. 52. o.) segítségével
lehetővé válik az önalakítás, az önfejlesztés és az önismeret növelése.
A jóga nem más, mint jópofa móka, vallják a szkeptikusok, a kritikusok. Amiben
tulajdonképpen van is igazság. Örömből nincs hiány a gyermekjóga órákon. Hiszen a
foglalkozások legfőbb eleme a játék, a mese, a drámajáték, a zene, a mondókázás, a verselés,
a mozgás. Mindez a versenyszellem helyett a gyermekek képzeletvilágát előtérbe helyezve, a
pozitív értékeket kiemelve és megerősítve, kellemes, vidám légkörben.
Vezetői szemmel a mozgás - ha úgy értelmezem a gyermekjóga bevezetése és
kiterjesztése egy szervezetben - és a rendszer, az iskolai szervezet fejlődése is szoros
kölcsönhatásban van.
Szakdolgozatomban csak a teljesség és a tökéletesség igénye nélkül próbálhattam meg
bemutatni az általam választott témát, hiszen nem vagyok intézményvezető, csupán gyakorló
pedagógus. És a tökéletesség igénye nélkül is, hiszen több éves, longitudinális vizsgálat lenne
szükséges ahhoz, hogy igazán mélyreható, komplex kutatást végezhessek, ezen téma kapcsán.
Véleményem szerint nagyon érdekes, és hasznos kutatás lenne, az általam kiválasztott témát
nagymintás, hosszú távú vizsgálat keretében is megvalósítani.
Mindezek ellenére úgy érzem, hogy tettem egy aprócska lépést afelé, hogy a
gyermekjógát általánosságban ne negatív színezettel, szkeptikusan definiáljuk, mint valami
„misztikus, divatos újat. Szerintem tekintsük inkább egyfajta útitársnak, mely végigkísérhet a
gyermekéveken, mely által könnyebbé, sikeresebbé, és talán boldogabbá tehetjük az
ismeretszerzést egy olyan gyermek számára, akinek a tanulás akár több szempontból is
akadályozott.
Vezetői szemszögből pedig ugyanez a lépés egy lehetséges megoldása lenne a
mindennapos testnevelés intézményi szintű gondjaira; a kollégák számára pedig
továbbfejlődési lehetőség, sikerélmény, egyfajta prevenció a „burn out” elkerülése céljából.
37
Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy köszönetemet és tiszteletemet
fejezzem ki Dr. Kecskés Judit Tanárnőnek, aki szakdolgozati konzulensként segített, hogy
szakdolgozatom megfelelő és konkrét ismeretekre épülhessen. Köszönöm továbbá a dolgozat
tartalmi és szerkezeti felépítéséhez adott kiemelkedő szakmai segítségét. Köszönöm a minden
esetben gyors és őszinte segítségadását. Hálás köszönet érte.
Végül szeretném kifejezni szívből jövő szeretetemet és köszönetemet családomnak,
akik tanulmányaim során mindvégig támaszt és segítséget nyújtottak számomra, hatalmas
türelmük és megértésük nélkül most bizonyára nem írhatnám ezen sorokat. Köszönöm.
38
Irodalomjegyzék
Bagdy Emőke (1997): Pszichofitness. Animula Kiadó, Budapest.
Bartha Csaba (2007): Az edzés elmélete és módszertana. On-line megtekintés:
http://sportedzo.uw.hu/, 2013.04.05.
Bertalan Mónika: A gyermekjóga kezdetei Magyarországon
http://www.jogapont.hu/cikk/0000000363/a-gyermekjoga-kezdetei-
magyarorszagon/#.WL12v281_IU 2017.02.05.
Biróné Nagy Edit (2011): Sportpedagógia. Dialóg Campus Kiadó, Pécs.
Császár Ildikó (1989, szerk.): Útmutató a Nevelési Tanácsadó Iskolaérettségi
Vizsgálatához. Országos Pedagógiai Intézet. Erfaterv Kiadó, Budapest.
Csíki Mariann (2007): Gyermekjóga. Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest.
Csíki Mariann (2011): Reflexjóga gyermekeknek. Gyermekjóga továbbképzés,
Budapest.
Farmosi István (1999): Mozgásfejlődés. Dialóg Campus Kiadó, Pécs.
Fodorné Földi Rita (2005): Testnevelési játékok a tanulási zavarok prevenciójában és
korrekciójában. Iskolapszicológia, 24. sz.
Füredi Zsuzsanna (1999): Drámapedagógia és gyógytorna foglalkozásokon, Fejlesztő
Pedagógia 6. sz.
Gabnai Katalin (1999): Drámajátékok. Helikon Kiadó, Budapest.
Gál Éva- Karádi Róbert- Szentesi Csaba- Varró Dániel (2007, szerk.): Verses-képes
gyerekjóga. Jaffa Kiadó, Budapest
Gyarmathy Éva (2003): Tehetséggondozás – Szocio-kultúrálisan hátrányos helyzetű,
kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek alulteljesítése. On-line megtekintés:
http://www.diszlexia.hu/Szockult.htm, 2013.04.07.
Gyermek mozgásfejlesztés (2012): INPP-terápia. On-line megtekintés:
http://gyermekmozgasfejlesztes.shp.hu/hpc/web.php?a=gyermekmozgasfejlesztes&o=
inpp_o2Se, 2013. 02. 01
Huba Judit (1996): Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában. Kézirat I. kötet.
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest.
Illyés Sándor (2000, szerk.): A tanulásban akadályozott gyermekek az óvodában és az
iskolában. In: Gaál Éva: Gyógypedagógiai Alapismeretek. Borgisz Bt., Budapest.
39
Király Tibor- Szakály Zsolt (2011): Mozgásfejlődés és a motorikus képességek
fejlesztése gyermekkorban. Dialóg Campus Kiadó, Pécs.
Kovács Ferenc és Vidovszky Gábor (2000, szerk.): Alapok. Anonymus Alapítvány,
Budapest.
Losontzi István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola,
Készségfejlesztő Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja, 2014.
Mérei Ferenc- V. Binet Ágnes (1999): Gyermeklélektan. Medicina Könyvkiadó Rt.,
Budapest.
Mesterházi Zsuzsa (1998): A nehezen tanuló gyermek iskolai nevelése. ELTE Bárczi
Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Nemzeti alaptanterv https://ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf
2017.02.09.
Peter Slade (1993): Children Drama. (London, 1954) Marczibányi Téri Művelődési
Központ, Budapest.
Porkolábné Balogh Katalin (1996): Komplex Prevenciós Óvodai program. Budapest.
Schmidtné Bohr Erzsébet (2009): Drámajéték alkalmazása az Óvodában a
konfliktuskezelés során. On-line megtekintés:
http://www.magyariskolak.hu/merk__vallaj_altalanos_muvelodes/files/Dramajatek.pd
f 2013. 01. 30.
Szabó Ákosné (2008): Metamorfózisok a debilitástól a tanulásban akadályozottságig.
On-line megtekintés:
http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/ovodai_neveles/dokumentumok/fois
kolai_tanulmanykotet.pdf 2013.04.06.
Torda Ágnes és Darvas Ágnes (é. n.): Példatár az emberalak-ábrázolás és a vizuo-
motoros koordináció diagnosztikus értékeléséhez. ELTE Bárczi Gusztáv
Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet. GRAF-ICA
BT., Budapest.
Wikipédia.hu (2013): A jóga története. On-line megtekintés:
http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3ga, 2013.04.05.
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1200110.kor
40
1. számú Melléklet, Szervezeti felépítés
A LOSONTZI ISTVÁN EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI
INTÉZMÉNY, SZAKISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE:
Legfelsőbb vezetői szint
Intézményvezető
Magasabb vezetői szint
Általános
igazgatóhelyettes
Óvodai nevelés
Fejl.nevelés-
oktatás Intézményegység -
vezetője
Magasabb vezetői szint
Általános iskolai
nevelés - oktatás
(Autista iskola)
Intézményegység
- vezetője
Magasabb vezetői szint
Szakiskolai ,
Készségfejlesztő
iskolai nevelés -
oktatás
Intézményegység -
vezetője
Magasabb vezetői szint
Kollégiumi
ellátás
Intézményegység -
vezetője
Magasabb vezetői szint
Utazó
gyógypedagógusi
hálózat
Intézményegység-
vezetője
Közép
vezető
szint
óvoda
mkv.
Közép
vezető
szint
autista
isk.
mkv.
Közép
vezető
szint
ált. isk. I.
mkv.
Közép
vezető
szint
ált.isk.
II.
mkv.
Közép
vezető
szint
szak-
mai
mkv.
Közép
vezető
szint
spec.
szakisk.,
készség-
fejl.spec.
szakisk.
mkv.
Közép
vezető
szint
nevelő-
tanári
mkv.
Közép
vezető
szint
utazó
gyógy-
ped.hál.
mkv.
Gazd.
csop.
Gond-
nok
Isk.
titkár
egyéb
tech.
dolg.
Nevelőtestület
Gyógyped-i
munkát segítők
41
2. sz. Melléklet, A tanulásban akadályozott gyermekeknél
legsikeresebben alkalmazott jógagyakorlatok gyűjteménye
2.1 A kiinduló, lazító-nyújtó, csavaró gyakorlatok köréből:
„Szárazmasszázs”:
A gyermekjógában alkalmazott masszázs kivitelezése egy kedves kis történet keretein
belül történik. A gyermekek körbe ülnek, egyenes háttal, lótuszülésben vagy törökülésben. A
térdeik összeérnek, így zárják a „szeretetkört”. A tenyereiket összedörgölve, gyors fel- le
mozgatással felébresztik az ujjaik végében lakó tűzmanókat. Majd a felmelegedett ujjaikkal
végigmasszírozzák az arcukat a homloktól a halántékon át a szemcsontig. Majd a
szemcsonton körbe az ujjaikkal szemüveget rajzolnak maguknak (akár szemüveget is
formálhatunk), és egyesével elmesélik, ki milyen színű, milyen formájú szemüveget rajzolt
magának. Következik az orr masszírozása, majd egy kis pifi-pofi az arca, a csíntalanságokért.
Majd megfogják a fülüket, és húzásra kinyújtják a nyelvüket. Ezt követően mindenki
megfogja a gondolatba mellé készített illatos sampont, és az ujjbegyekkel átdörzsölik a hajas
fejbőrt, majd ököllel végigkopogtatják a koponyájukat (Csíki, 2007).
A gyakorlat hatása a gyermekekre:
A gyakorlat során felfrissül az egész szervezet. Jótékony hatással van a bőrproblémákra, a
hajhullásra és a fáradékonyságra is (Csíki, 2007).
A gyakorlat képességfejlesztő hatása:
testséma fejlesztése, különös tekintettel a testrészletekre
alakállandóság fejlesztése: formaalakítás mozgással
térbeli orientáció, térpercepció fejlesztése
színismeret fejlesztése
verbális kifejezőkészség fejlesztése
szókincsbővítés, ismeretbővítés
sorrendiség, szerialitás fejlesztése
emlékezeti funkciók fejlesztése
figyelemkoncentráció fejlesztése
formaalakítás mozgással
„Kis virág tánca”:
42
A gyermekek kört alkotva sarokülésben helyezkednek el. Egyenes háttal, tenyereiket
összezárva a fejtetőre helyezik. Ezzel szimbolizálják a bimbót. Majd karjaikat a magasba
emelve jelképezik a bimbó virággá alakulását. Majd lassú körkörös mozgást leírva
törzscsavarást végeznek jobbra és balra is. (A gyakorlat elmélyítése során a gyermekek
különböző tájakon, változatos fajtájú virágok bőrébe „bújhatnak”, melyet a szellő ide-oda
táncoltat).
A gyakorlat hatása a gyermekekre:
A gyakorlat koncentráció- és figyelemfejlesztő hatása mellett segít a laza ülés kialakításában
(Csíki, 2007).
A gyakorlat képességfejlesztő hatása:
testséma fejlesztése
térbeli orientáció fejlesztése (fent-lent irányok differenciálása)
bal- jobb differenciáló képesség fejlesztése
képzelet, kreativitás fejlesztése
verbális kifejezőkészség fejlesztése
figyelemkoncentráció fejlesztése
szókincsbővítés
emlékezeti funkciók tréningeztetése
időbeli orientáció fejlesztése (évszakok)
természettel, növényekkel kapcsolatos alapismeretek bővítése
„Űrhajó”:
A gyermekek kört alkotva törökülésben helyezkednek el, egyenes háttal. Beszállnak az
„űrhajóba”, ahol elsőként a telefonokat kell, hogy leellenőrizzék. A talpaikat a jobb, majd a
bal fülükhöz próbálják emelni, ezzel reprodukálva a telefonálást. Majd becsatolva a biztonsági
öveket felkészülnek a visszaszámlálásra. Sarokülésbe helyezkednek, karjaikat maguk mögött
megtámasztják, úgy, hogy a tenyereik a talajon vannak. Feneküket megemelik, hasukat
behúzzák, és belégzést követően kezdenek 10-0-ig számlálni. Majd a kilövéskor mindkét
karjukat a magasba emelik.
A gyakorlat képességfejlesztő hatása:
testséma fejlesztése
térbeli orientáció fejlesztése
43
bal- jobb differenciáló képesség fejlesztése
képzelet, kreativitás fejlesztése
mechanikus számlálás gyakorlása csökkenő sorrendben
figyelemkoncentráció fejlesztése
szókincsbővítés
emlékezeti funkciók tréningeztetése
az űrhajózással kapcsolatos alapismeretek bővítése
„Pillangó”:
A gyerekek nyújtott ülésben, egyenes háttal helyezkednek el. Majd felhúzzák a
lábaikat úgy, hogy a talpak összeérnek. A sarkaknak minél közelebb kell elhelyezkedniük a
testhez. Ezt követően vagy az összekulcsolt tenyerekből készített „fészekbe” helyezik a
lábujjaikat, vagy a mutatóujjaikból készített „kampót” a nagylábujjba akasztva, mintegy
„felkantározzák” a pillangókat. A térdeiket finoman fel-le mozgatják.
Közben egy dalt is énekelnek:
„Pille, pille- pillangó, szállj le a kezembe!
Szivárványnak színeit, tedd a tenyerembe!
Pille, pille- pillangó, olyan, mint az álom!
Felhőből lesz Tündérlány, odafenn az égen!”
Majd mintegy kitárva pillangószárnyaikat, először a jobb, majd a bal lábaikat nyújtják a
magasba.
A gyakorlat hatása a gyermekekre:
Bemelegítő, előkészítő gyakorlatként alkalmazható, jó bevezetője az ászanáknak.
Óvodásoknál a sokáig végzett pillangó gyakorlatok túlzott mozgékonysághoz, fokozott
aktivitáshoz vezethetnek (Csíki, 2007).
A gyakorlat képességfejlesztő hatása:
testséma fejlesztése
bal-jobb differenciáló képesség fejlesztése
akusztikus figyelem fejlesztése
auditív emlékezet fejlesztése
téri irányok differenciálása
verbális fejlesztés
44
verbális emlékezet fejlesztése
„Tejbegrízfőzés”:
A gyerekek a talajon zárt, nyújtott lábbal ülnek. A törzs- gerinc egyenes. A karokat
vízszintesen előrenyújtják, majd a kezeket összekulcsolják. Nyújtott karral és törzzsel előre
hajolva nagy vízszintes köröket írnak le. A gyakorlatot mindkét irányba végzik. A gyakorlat
elmélyítése során megkérdezzük: Ki szereti a tejbegrízt? Mik az alkotóelemei? Ki, mivel
szereti enni? Beszélgetés az adott témakörben. (Véleményem szerint bármilyen étellel
helyettesíthetjük.).
A gyakorlat hatása a gyermekekre:
Az ászana erősíti a hasizmot, és a csípőízület hajlékonyságát fokozza (Csíki, 2007).
A gyakorlat képességfejlesztő hatása:
testséma fejlesztése
bal-jobb differenciáló képesség fejlesztése
általános alapismeretek bővítése, az élelmiszerek, ételek fogalomkörében
verbális kifejezőkészség fejlesztése, mondatalkotás
emlékezet fejlesztése
„Cica”:
A gyakorlat kiinduló helyzete a négykézláb állás. Az ég felé nézve a hátukat homorítva
beszívják a levegőt. Majd domborítják a hátukat, fejüket lehajtják, megnézik a lábukat, és
kifújják a levegőt. Amikor a cica homorít, nyávog, amikor púposít, dorombol.
A nyújtózkodó cica póznál a jobb, majd a bal lábat nyújtják hátra a belégzés során.
A kilégzésnél pedig a gyakorlat első részében emelt lábat behúzzák és a térdükkel megérintik
az orrukat. Majd lábcserével ugyanígy folytatják a gyakorlatot.
A cica ászanákhoz a Verses- képes gyerekjóga, egy mondókát is társít:
„Úgy állok, most, mint a macska,
két kezem is két lábacska.
Behúz a has, kitol a hát,
nyújtózkodik a cica, nahát.” (Gál, Karádi, Szentesi és Varró, 2007)
A gyakorlat hatása a gyermekekre:
45
A gyakorlat fokozza a gerinc mentén lévő izmok rugalmasságát, hajlékonyságát (Csíki, 2007).
A gyakorlat képességfejlesztő hatása:
testséma fejlesztése
bal-jobb differenciáló képesség fejlesztése
figyelem fejlesztése
auditív emlékezet fejlesztése
téri irányok differenciálása
verbális fejlesztés
verbális emlékezet fejlesztése
hangutánzás
gondolkodási funkciók fejlesztése
„Nyuszi”:
A gyerekek sarokülésben ülnek, kört alkotva. Karjukat magastartásba emelik, a karok
szorosan a fülek mellett helyezkednek el. Majd belégzésre előrehajolnak úgy, hogy homlokuk
érintse a talajt. A pihenőpózban kifújják a levegőt.
A nyuszi ászanákhoz a Verses- képes gyerekjóga mondókát is társít:
„A fűben hasal a nyúl,
füle előrekonyul.
Akármilyen fürge állat,
ő is pihen, mikor fáradt.” (Gál és mtsai, 2007)
A gyakorlat hatása a gyermekekre:
Pihentető, nyugtató hatású gyakorlat, mely kiváló feszültségoldó, stresszoldó hatással bír. A
gyakorlat során a fej vérellátása intenzívebb lesz, ezért serkentő hatással van az
agyműködésre. Jó hatással van a szemekre, valamint az ingerlékenységre is (Csíki, 2007.
A gyakorlat képességfejlesztő hatása:
testséma fejlesztése
figyelemkoncentráció fejlesztése
auditív emlékezet fejlesztése
téri irányok differenciálása
verbális fejlesztés
46
alapismeretek bővítése (állatok témakörben: nyúl)
„Repülő”:
A gyerekek széles terpeszállásba állnak. Karjaikat oldalsó középtartásba emelik, a tenyér
lefelé néz. Törzshajlítással oldalra hajolnak, kezüket végigcsúsztatják a lábukon, a tenyér a
talaj felé néz. Majd a kar ismét oldalsó középtartásban, vállmagasságban. Előrehajolás,
ellentétes kéz-láb érintés. A tekintetüket a függőlegesen kinyújtott tenyéren tartják. A
gyakorlat során mindenkinek saját repülőgépe van, amibe beszáll, és manőverezik a
levegőben, bejárva az egész világot (Csíki, 2007).
A gyakorlat hatása a gyermekekre:
A gyakorlat nyújtja a törzs-, a hát-, és a láb izmait. Frissítő hatással bír. Székrekedés ellen is
alkalmazható (Csíki, 2007).
A gyakorlat képességfejlesztő hatása:
testséma fejlesztése
bal-jobb differenciáló képesség fejlesztése
figyelem fejlesztése
képzelet, fantázia fejlesztése
orientáció térben
verbális fejlesztés, szókincsbővítés
gondolkodási funkciók fejlesztése
a szemmozgás tudatos kontrolljának fejlesztése
2.2 A jógajárás- gyakorlatok köréből:
„Gólyajárás”:
A gyerekek álló helyzetből indulnak, és körbe-körbe járnak. Térdeiket felhúzzák, majd
nyújtják előre. A karok nyújtva, mellmagasságban vannak a test előtt. Minden lépésnél
összeütik a tenyereiket, ezzel utánozva a gólya hosszú csőrét (Csíki, 2007).
A gyakorlat hatása a gyermekekre:
A gyakorlat nyújtja és erősíti a kar és a láb izmait. Feszültségoldó és önbizalom növelő hatása
van (Csíki, 2007).
A gyakorlat képességfejlesztő hatása:
testséma fejlesztése
47
bal-jobb differenciáló képesség fejlesztése
figyelem fejlesztése
emlékezet fejlesztése
téri irányok differenciálása
verbális kifejezőkészség fejlesztése
ritmusérzék fejlesztése
hangutánzás
alapismeretek bővítése (állatok témakörben: gólya)
„Majomjárás”:
A gyerekek álló helyzetből előre hajolnak, úgy, hogy tenyerüket a talajra teszik, lábaik
nyújtva maradnak. Körbe járnak, ellentétes kéz- láb lendítéssel. A gyakorlat elmélyítése során
a gyerekek elképzelik, hogy egy indiai erdőben vannak és egy majomcsapat tagjai (Csíki,
2007).
A gyakorlat hatása a gyermekekre:
A gyakorlat nyújtja és erősíti a kar és a láb izmait, nyújtja a comb ínszalagjait. Frissítő hatása
van, illetve aktiválja a jobb és bal agyféltekét (Csíki, 2007).
A gyakorlat képességfejlesztő hatása:
testséma fejlesztése
bal-jobb differenciáló képesség fejlesztése
figyelem fejlesztése
emlékezet fejlesztése
téri irányok differenciálása
verbális kifejezőkészség fejlesztése
hangutánzás
alapismeretek bővítése (állatok témakörben: majom)
„Varjújárás”:
A gyerekek leguggolnak, hátuk egyenes. Tenyereiket megpróbálják a térdükön tartani. Körbe
járnak úgy, hogy kis léptekkel haladnak és testsúlyukat egyik oldalról a másikra helyezik. A
gyakorlások során eljógázzák, hogy a csapatuk egy hatalmas gabonamezőre szállt le, ahol
büszke szárnytartással (karok hátra, nyújtva) jelzik, hogy megérkeztek (Csíki, 2007).
48
A gyakorlat hatása a gyermekekre:
Egyensúlyfejlesztő gyakorlat. A térd és a lábfej ízületeit erősíti. Vérkeringésserkentő hatása
van. Preventív gyakorlat a lúdtalp kialakulásának tekintetében. (Csíki, 2007)
A gyakorlat képességfejlesztő hatása:
testséma fejlesztése
bal-jobb differenciáló képesség fejlesztése
egyensúlyfejlesztés
emlékezeti funkciók fejlesztése
téri irányok differenciálása
hangutánzás
alapismeretek bővítése (állatok témakörben: varjú)
2.3 Hajlító- döntő gyakorlatok köréből:
„Hullámvasút”:
A gyerekek sorba nagy terpeszülésben szorosan egymás mögött helyezkednek el. Mindenki
egyesével szálljon be a hullámvasútba! A vonatot a levegő és a szeretet hajtja, ezért, amikor
„beültök” kedvesen masszírozzátok meg az előttetek ülő „utastársatok” vállát! A
légzőgyakorlatot mondóka segítségével végzik:
„Belégzésre hátra dől,
Kilégzésre előre,
Jobbra dőlve suhanunk,
Balra dőlve sikítunk!”
A gyakorlat képességfejlesztő hatása:
testséma fejlesztése
bal-jobb differenciáló képesség fejlesztése
figyelem fejlesztése
emlékezet fejlesztése
téri irányok differenciálása
a helyes légzéstechnika elsajátítása
ritmusérzék fejlesztése
szerialitás fejlesztése
alapismeretek bővítése (utazás témakörben)
49
szociális készség fejlesztése
verbális készség fejlesztése
2.4 A gyakorlatsorok köréből:
A gyerekek törökülésben szorosan egymás mellett helyezkednek el. Térdeik összeérnek, így
alakítják ki a „szeretetkörüket”.
„Tedd a fejed a helyére, (Egyenes háttal a tenyereikbe helyezik az állukat.)
Rossz, ha lóg a kebledre. (Fejüket a mellkasukra hajtják, hátukat domborítják.)
Ha görbíted a gerinced, (Kezükkel végigsimítják a gerincüket.)
Gátolod a légzésed. (Kezeik a mellkason vannak, hátuk egyenes.)
Légzés nélkül nem élhetsz! (Mutató ujjaikat jobbra-balra mozgatva jelzik a tiltást.)
Lélegzik a fű, a fa, a virág, a cica és az elefánt is! (Mutató és középső ujjaikat („V”) kinyitva
szimbolizálják a füvet. Álló helyzetben a karokat magastartásba emelik, tenyereiket
összezárják, így jelképezve a fát. Következik a „cica ászana” hangutánzással, végül az
„elefánt ászana”. )
A gyakorlat képességfejlesztő hatása:
testséma fejlesztése (testrészek, szervek megnevezése)
figyelem fejlesztése
emlékezet fejlesztése
téri irányok differenciálása
szerialitás fejlesztése
alapismeretek bővítése (növények, állatok témakörben)
verbális készség fejlesztése
formaalakítás mozgással
50
2.5 A feszültségoldó gyakorlatok köréből:
„Oroszlán”:
A gyerekek kört alkotva sarokülésben helyezkednek el. Kezeiket mell magasságba emelik,
ujjaikat szétnyitják. A hüvelykujjaikat bezárják a markukba. Majd előrehajolnak úgy, hogy a
homlokuk a talajon legyen, fenekük a sarkukon marad, ökleiket pedig szorosan a füleik
mellett tartják. A talajon lévő testhelyzetben minden gyermeknek meg kell találni azt a rossz
dolgot, rossz gondolatot, ami bántja őt. (Erre természetesen kapnak gondolkodási időt.)
Amikor meg tudták maguknak fogalmazni ezt a dolgot, kérjük meg őket, hogy „tegyék azt a
nyelvük hegyére”, és belégzést követően köpjék ki, üvöltsék ki azt magukból azt. A belégzést
követően felegyenesednek, karjaikat vállmagasságban előrenyújtják, ujjaikat széttárják,
nyelvüket kinyújtják és erőteljesen „á”-hangot üvöltenek ki a torkukon (Csíki, 2007).
A gyakorlat hatása a gyermekekre:
Feszültségoldó, szorongáscsökkentő, bátorságnövelő hatása mellett, a gyermek egész
energiarendszerét aktivizálja. Jótékony hatása van a gége- és a rekeszizmok, a fej, a torok, a
mandula, az orr, a fül és a hangszálak működésére egyaránt. Ezért a téli időszakban az
alkalmazása kifejezetten javallott. Jelentős hatással bír a beszédhibák korrigálására, a dadogás
gyógyító gyakorlatának is nevezik (Csíki, 2007).
A gyakorlat képességfejlesztő hatása:
testséma fejlesztése
bal-jobb differenciáló képesség fejlesztése
gondolkodási funkciók fejlesztése
emlékezeti funkciók fejlesztése
téri irányok differenciálása
hangutánzás
szerialitás fejlesztése
alapismeretek bővítése (állatok témakörben: oroszlán)
51
2.6 A gurulás-gördülés gyakorlatok köréből:
„Farönkök”:
A gyerekek hason fekvő helyzetben a karjaikat előrenyújtják és a fülükhöz szorítják azokat.
Társa ugyanebben a pozícióban fekszik vele szembe. Megfogják egymás kezét, és azonos
irányba elkezdenek gördülni, egészen a terem végéig.
A „farönk fogó” elnevezést kapta az a csoportos játék, melynek során a „farönköket” kergetik
is. A fogók tyúklépésben próbálják utolérni a „farönköket”.
A gyakorlat képességfejlesztő hatása:
testséma fejlesztése
bal-jobb differenciáló képesség fejlesztése
figyelem fejlesztése
emlékezet fejlesztése
téri irányok differenciálása
alapismeretek bővítése (az erdő témakörben)
együttműködés, alkalmazkodó képesség fejlesztése
szociális intelligencia fejlesztése
2.7 A páros gyakorlatok köréből:
„Kávédaráló”:
A gyerekek szemben állnak egymással, a karjaikat a magasba nyújtják és tenyereiket
összeérintik, majd megfogják egymás kezét. Majd egymásnak hátat fordítva kiforgást
végeznek. A forgást mindkét irányban végzik. A gyakorlás során megbeszélhetjük, hogy
kinek kell kávét főznie reggelente? Hogyan készül a kávé? Ki és mit szokott otthon a
reggelijéhez inni?
A gyakorlat képességfejlesztő hatása:
testséma fejlesztése
bal-jobb differenciáló képesség fejlesztése
figyelem fejlesztése
emlékezet fejlesztése
téri irányok differenciálása
alapismeretek bővítése (ételek, italok, napszakok témakörben)
együttműködés, alkalmazkodó képesség fejlesztése
52
szociális intelligencia fejlesztése
2.8 A csoportos játékok köréből:
„Polipfogó”:
Szükséges eszközök: ugrálókötél vagy rongykígyó.
A gyerekek kört alakítanak, középen áll a jógaoktató, aki maga lesz a polip. Forgatja a kötelet,
mely a polip karját szimbolizálja, ezt kell a gyerekeknek átugraniuk. Amikor felvették a kötél
forgásának ritmusát, folyamatosan kiejtik a játékból azokat, akiknek a lábához a polip „karja”
hozzáért.
A játék úgy is játszható, hogy a terem két végét jelöljük meg úgy, mint az északi-part, és a
déli-part. A két part közötti tengervízben vadászik a polip, és a vízben lévő
„halacskáknak”(gyerekeknek) menekülniük kell. A polip most már nem egyhelyben áll,
hanem folyamatosan mozog és forgatja a kötelet. A halacskáknak úgy kell az egyik partról a
másikra úszniuk, hogy a polip ne kaphassa el őket. Akit mégis elfogott, kiül a hálóba. A
hálóban mindig csak egy hal van, így a „zsákmányok” folyamatosan cserélődnek.
A gyakorlat képességfejlesztő hatása:
testséma fejlesztése
bal-jobb differenciáló képesség fejlesztése
figyelemkoncentráció fejlesztése
emlékezet fejlesztése
téri irányok differenciálása
alapismeretek bővítése (tenger és élővilága témakörben)
együttműködés, alkalmazkodó képesség fejlesztése
szociális intelligencia fejlesztése
53
3. számú Melléklet, Anamnézis lap
1. A gyermek adatai:
Név:
Életkor a vizsgálat idején (év,hó):
Anamnézis felvételének időpontja:
A kikérdező neve:
2. Környezeti tényezők:
Családi adatok és körülmények:
Anya életkora, foglalkozása:
Apa életkora foglalkozása:
Testvérek életkora, tevékenysége:
Egyéb családtagok, akikkel a gyermek egy háztartásban él:
A családi élet jellemzői és eseményei:
A család körülményeiben beállt változások a gyermek élete folyamán, (pl. válás,
haláleset):
A gyermekre ható személyek, közösségek?
Nevelési elvek (jutalmazás, büntetés) és nevelési gyakorlat a családban?
Ki foglalkozik többet a gyermekkel? Időbeosztás (gyermekeké, szülőké)?
Családi munkamegosztás?
Számítanak-e a gyermek segítségére is?
A gyermek feladatai?
A szülök együttműködése a gyermek nevelésében:
3. A gyermek fejlődése:
A magzati élet eseményei, a terhesség- a szülés lefolyása:
Össz. grav./ össz. szül:
AB. spontán, művi:
Vsz. hányadik grav./ szülés:
Milyen egészségi és pszichés állapotban volt az anya a terhesség alatt?
Akarták-e a gyermeket?
54
A terhesség során szedett-e gyógyszert az anya?
A terhesség során fogyasztott-e alkoholt, kábítószert, dohányzott-e, ha igen milyen
mértékben?
Volt-e szüksége az anyának rendszeres orvosi segítségre?
Feküdte-e kórházban az anya a terhesség ideje alatt és miért?
A szülés spontán módon indult-e, ha nem, akkor milyen orvosi beavatkozás nyomán?
Időre született-e a gyermek? Apgar érték?
Volt-e szükség valamilyen beavatkozásra a szüléskor? Ha igen, mi volt az?
Felsírt-e azonnal a gyermek?
Mennyi volt a születési súlya, testhossza?
Újszülöttkor:
Mennyi ideig szopott? Jó szopó volt-e?
Hogyan történt az elválasztás?
Mikor jöttek a fogai?
Hogyan gyarapodott testileg?
Kialakult-e bioritmusa a családi környezetben?
Jó alvó, nyugodt volt-e, vagy inkább sírós, nyugtalan ?
Kialakultak-e jellemző korai szokások?
Mozgásfejlődés:
Mikor kezdte a fejét emelni?
Mikor tudta egyenesen tartani magát (hasonfekvő, ill. karonülő helyzetben)?
Mikor kezdett nyúlni a tárgyak után?
Mikor tudta megragadni a felé nyújtott tárgyat?
Mikor tudott hasról hátra, hátról hasra fordulni?
Mikor tudott mászni?
Mikor ült önállóan?
Mikor állt kapaszkodás nélkül?
Mikor indult el (kapaszkodva, ill. kézenfogva)?
Mikor kezdett önállóan járni? Mikor tudott lépcsőn fel, ill. lemenni?
Mikor alakult ki a domináns kéz használata?
Jobbkezes vagy balkezes?
Ha balkezes, próbálták-e átszoktatni?
55
Milyen ügyes a mozgása?
Sportol-e valamit?
Ha igen, mióta és milyen rendszerességgel?
Szereti-e a gyermek? Szívesen megy, vagy inkább a szülő akaratának akar megfelelni?
Ki és miért ezt a sportot választotta?
Miért fontos, hogy a gyermek részt vegyen ezeken a foglalkozásokon?
Általában gyors vagy lassú mozgású?
A megismerő tevékenység alakulása:
Hogyan fejlődött értelmileg?
Mikor figyelték meg a „mi ez"? kérdéseket? Mikor jelentkeztek, és mire vonatkoztak a
„miért"? kérdések?
Kérdéseire mennyire alapos magyarázatot követelt?
Milyen életkorban mi iránt érdeklődött?
Hogyan nyilvánult, nyilvánul meg az érdeklődése?
Milyen tartós az érdeklődése?
Mikor kezdett el figyelni? Mennyire tartós a figyelme?
Milyen az emlékezeti működése?
Mennyire könnyen raktároz és idéz fel ismereteket?
Nyelv- és beszédfejlődés:
Mikor kezdett el gagyogni?
Mikor mondta ki az első szavakat?
Mikor kezdett mondatokban beszélni?
Mikor tudta összefüggően elmondani a vele történt eseményeket?
Milyen a kifejezőkészsége?
Milyen beszédhibája volt, van? Részt vett-e, vesz-e logopédiai foglalkozásokon?/ Meddig
tartott a logopédiai kezelés? Milyen intenzív volt a logopédiai kezelés? Milyen
anyanyelvű a gyermek?
Szűkebb környezetében rendszeresen használnak más nyelvet is? Fennáll-e a
kétnyelvűség?
Tartósan élt-e más nyelvi környezetben?
56
A gyakorlati tevékenységformák fejlődése és a szokások alakulása:
Mikor lett megbízhatóan szoba- és ágytiszta?
Hogyan történt a szoktatás?
Mikor tudott önállóan enni?
Mikor kezdett egyedül öltözni, vetkőzni?
Mikor alakultak ki a tisztasági szokásai?
Melyek voltak első játékszerei?
Mikor, mivel és hogyan játszott?
Milyen kitartást mutatott a játékban?
Mikor kezdett rajzolni?
Mit ábrázoltak a rajzai?
Foglalkozott-e, foglalkozik-e és mikor gyurmázással, építőjátékokkal, legóval?
Milyen módon végzi feladatait?
Milyen ház körüli munkába vonható be? Mióta?
Az érzelmek és az akarat fejlődése:
Milyen csecsemő volt? (nyugodt, kiegyensúlyozott, közönyös, élénk, ingerlékeny?) Sokat
sírt-e? Felcserélte-e a nappalt és az éjszakát?
Mit csináltak ilyenkor a szülők?
Mikor figyelték meg nála az első mosolyt?
Milyen érzelmi megnyilvánulásai voltak kiskorában, vannak most? Milyen helyzetben
vették észre, hogy örül, szomorú, dühös, szégyelli magát, sértődött?
Milyen erősek és milyen tartósak ezek az érzelmi megnyilvánulások?
Megfigyelték-e a dacot? Mikor?
Hogyan reagáltak rá a szülők?
Mitől félt, fél a gyermek? Meddig?
Hogyan mutatja ki érzelmeit?
Könnyen megnyilatkozik, vagy gátlásos?
Szokott-e verekedni? Ha igen, mióta?
A verekedésben kezdeményező vagy csak védekezik?
Összeverekedett nála erősebbekkel?
Változó-e a hangulata (könnyen elkeseredik, és hamar megvigasztalódik?)
Izgulós-e? Milyen helyzetekben?
Szeret-e szerepelni?
57
Hogyan viselkedett a különböző életkorokban, ha valami nem sikerült neki?
Hogyan határozza el magát valamire (gyorsan, könnyen, nem megfigyelhető)?
Mióta veszik észre, hogy az elhatározásait végre is hajtja?
Könnyen hagyja-e magát lebeszélni elhatározásának megvalósításáról?
Szokott-e makacskodni?
Mikor, és milyen körülmények között figyelték meg ezt?
A szociális magatartás fejlődése:
Mikor ismerte fel a szülőket?
Mikor különböztette meg az ismerős és az idegen embereket?
Mikor mutatott kötődést egy-egy személy iránt?
Kik voltak azok?
Hogyan alakult a helyzete a családban? Milyen a kapcsolata az egyes családtagokkal?
Mikor kezdett hasonló korú társaival együtt játszani? Hogyan illeszkedett be a különböző
gyermekközösségekbe (bölcsőde, óvoda)?
Milyen viszonyban volt, van óvónőivel?
Milyen a viselkedése közösségben? Élénk, kezdeményező, vagy visszahúzódó? Ha
többen együtt játszanak, szokott-e ő irányítani? Aláveti-e magát a játékszabályoknak?
Milyen idős korában volt először barátja? Milyen korú és nemű barátai voltak? Egyszerre
hány barátja volt? Meddig tartott a barátság?
A barátkozást ő vagy inkább a másik gyerek kezdeményezte?
Egészségi állapot:
Érte-e valami baleset, sérülés (időpontja, súlyossága, lefolyása) a gyermeket?
Volt-e kórházban? Ha igen, mikor és mennyi ideig?
Milyen gyermekbetegségeken esett át? 1 éves kora előtt, 1 éves kora után:
Van-e állandó betegsége, egészségi problémája?
Szem-, fül-, hallás problémája volt-e, van-e?
Van-e érzékenysége bizonyos dolgokra (étel, anyag, illat stb.)?
4. Nevelési problémák:
Volt-e korábban (vagy jelenleg) valamilyen nevelési probléma?
Milyen természetű?
Hogyan oldódtak meg a konfliktusok?
58
Észrevettek-e valami változást a gyermeknél a fejlődés folyamán magatartás, hangulat
stb. terén? Mikor? Mi lehetett az oka?
Mit csinált a szülő, ha alvási nehézségek adódtak?
Mit csinált a szülő, ha a gyermek dacos volt, nem akart szót fogadni?
Mi a gyermek legjobb tulajdonsága?
Mi a gyermek legrosszabb tulajdonsága?
Milyen a gyermek alaptermészete (vidám, szomorú, nyugtalan, nyugodt)?
Mi a jutalmazás rendszeres eszköze?
Mi a büntetés rendszeres eszköze?
5. Családi anamnézis
Van-e olyan családtag, akinek beszédhibája volt?
Van-e olyan családtag, aki beszédhibás?
Volt-e olyan családtag, aki nehezen tanult meg olvasni, írni?
Van-e olyan családtag, akinek az olvasás, írás ma is nehézséget jelent?
Van-e öröklött betegség vagy arra való hajlam a családban?
Van-e a családban öröklött balkezesség, migrénes hajlam, szenvedélybetegség?
Van-e fogyatékos családtag?
Van e rendszeresen olvasó családtag?
Van-e olyan családtag, akinek rossz a helyesírása?
Van-e olyan családtag, akinek voltak tanulási nehézségei?
Van-e olyan családtag, akinek voltak mozgáskoordinációs, egyensúlyi problémái?
Van-e olyan családtag, aki vett már részt jógaórán, járt már kineziológusnál?
Mivel tölti a család a közös szabadidőt: olvasás, tévézés, kirándulás, színház-
mozilátogatás, hobbi-foglalkozás?
A vsz. vett-e részt korábban pszichológiai, gyógypedagógiai, pedagógiai vizsgálaton?
Ha igen, milyen okból és milyen eredménnyel?
59
4. számú Melléklet, Vizsgálati lap
Név:…………………..……………………………………..
Vizsgálati idő: :…………………..…………………………
Születési hely, idő:……………………………………………..
Intézménye:…………………………….……………………..
ÉK: RK: RQ:
Bender „A”: ……………….………………………….………
Megfigyelések, megjegyzések:
Szomatikus fejlettség:
Kooperáció, szemkontaktus:
Szociális érettség:
Beszéd-beszédhiba:
Magatartása a vizsgálati szituációban:
Feladattudat, feladattartás:
Munkaérettség:
Figyelemkoncentráció:
Fáradékonyság:
Munkatempó:
Tanulékonyság:
I. Általános tájékozottság:
Ált. tájékozottság:
Név:
Életkor:
Lakcím:
Anyja neve:
Apja neve:
Testvérek:
Játék:
Egyéb:
60
Téri orientáció:
fölött:
alatt:
előtt:
mögött:
bal-jobb, saját testen, azonos oldalon:
keresztirányban:
síkban:
Idői orientáció:
reggel:
este:
dél:
mi van most: de,du:
hét napjai, mechanikusan:
hét napjai, stabilan (tegnap, holnap):
évszakok, hónapok:
Testséma:
Fej, (részletek: arc, homlok, szemöldök szempilla, áll, orr, ajak, nyelv, fogak, stb.), nyak, váll,
hónalj, könyök, kar, kéz, csukló, kézfej, has, hát, láb, térd, boka, belső szervek (tüdő, szív),
csontrendszer (gerinc, koponyacsont stb.)
Testrészek mutatása saját testen:
Testrészek, belső szervek, csontok megnevezése:
Szókincs:
Növények:
Állatok:
61
II. Mennyiségfogalom:
II./1. Mechanikus számolás:
növekvő sorrendben:
csökkenő sorrendben:
III. Emlékezeti funkciók vizsgálata:
III./1. Verbális emlékezet:
1.1. Számismétlés:
5 – 1; 2 – 9 – 6; 3 – 6 – 8 – 2;
6 – 3; 4 – 7 – 1; 5 – 7 – 1 – 8;
4 – 8;
1.2. Szóemlékezet:
pl.:mackó, labda, hold, óra, hóember, ház, szív egér, csónak, cipő, hal, tojás stb.
1.3. Mondatemlékezet:
Tegnap szépen játszottam.
Ma kaptam egy doboz legót, sok színes kocka van benne.
Nyáron a Balatonon nyaraltam, minden nap sokat úsztam.
1.4. Késleltetett emlékezeti feladat:
Bori anyukája vett két jegyet a bábszínházba. A Csizmás kandúr c. előadásra.
Hazaért és elmesélte Borinak, ezt kistestvére, Józsi meghallotta, és sírva fakadt.
Bori édesanyja visszament a bábszínházba, hogy vegyen egy jegyet Józsinak is.
A jegypénztáros néni azt mondta, hogy már minden jegy elfogyott.
Az előadás után Bori anyukája vásárolt egy Csizmás kandúr bábot Józsinak, hogy ne legyen
szomorú, azért, mert ő nem mehetett el az előadásra.
IV. Gondolkodási funkciók:
IV/.1. Analógiás gondolkodás: max. 10 pont/
Az analógiás gondolkodás vizsgálatát a következő mondatokkal végeztem:
A ceruzával rajzolunk, az ecsettel - …………………………………………………
A kutya ugat, a macska- …………………………………………………
Az autó az úton visz minket, a helikopter - …………………………………………………
62
A medvének négy lába van, a kígyónak - …………………………………………………
A főzeléket kanállal esszük, a tortát - …………………………………………………
A kifli sós, a süti- …………………………………………………
Az ásó nyele fából van, a vége - …………………………………………………
Nyáron meleg van, télen - …………………………………………………
Reggel felébredünk, este - …………………………………………………
A halnak pikkelye van, a macskának - …………………………………………………
IV./2. Problémamegoldó gondolkodás vizsgálata, max. 5 pont/
Mit tennél akkor, ha a boltban a pénztárnál vennéd észre, hogy otthon maradt a pénztárcád?
…………………………………………………………………………………………………
Mit kell tenni, ha valakinek fájdalmat okoztál?
…………………………………………………………………………………………………
Mit csinálnál, ha az oviban egy gyerek kiabálna veled és fellökne?
…………………………………………………………………………………………………
Mit kell csinálni, ha télen hideg van otthon a házban?
…………………………………………………………………………………………………
Mit csinálsz akkor, ha elesel és lehorzsolod a térded?
………………………………………………………………………………………………….
63
Képességterület vizsgálata Értékelés Megfigyelés, megjegyzések
I. Általános tájékozottság
téri o.:
idői o.:
testséma:
bal-jobb differenciálása:
általános alapismeretek:
II. Mennyiségfogalom
II./1. szimultán felfogás,/ repr.
II./2. akusztikus felfogás,/ repr.
II./3 műveletek elvétel/hozzáadás
II./4. eszközzel/ eszköz nélkül:
II./5. mennyiségi relációk
több-kevesebb:
legtöbb-legkevesebb:
ugyanannyi:
III. Emlékezeti funkciók
III./1. Verbális emlékezet
III./1.1. számemlékezet
III./1.2. szóemlékezet
III./1.3. mondatemlékezet
III./1.4. késleltetett emlékezet
III./2. forma emlékezet, repr. 1: 2: 3:
III./3.vizuális emlékezet KIM: 9/
IV. Gondolkodási
funkciók
IV./1. Analógiás gondolkodás
IV./2. problémamegoldó gond.
IV./3. Kauzális gondolkodás
-sorbarendezés:
-összefüggések felism.:
1: 2: 3:
V. Szerialitás
-szabály felism./követése/ szabály
megtartása
1, 2, 3, 4
64
VI. Ábrázoló
kifejezőkészség
VI/1. emberrajz kezesség:
ceruzafogás:
vonalvezetés:
nyomaték:
munkatempó
VI/2. színek ismerete felismerése:
megnevezése:
VI/3. Bender „A”
VII. Beszédkészség
VII/1. képolvasás, mesélés képről
65
5. sz. Melléklet, Kontroll vizsgálati lap
Név:…………………..……………………………………..
Vizsgálati idő: :…………………..…………………………
Születési idő:…………………………………………….
Testséma:
Fej, (részletek: arc, homlok, szemöldök szempilla, áll, orr, ajak, nyelv, fogak, stb.), nyak, váll,
hónalj, könyök, kar, kéz, csukló, kézfej, has, hát, láb, térd, boka, belső szervek (tüdő, szív),
csontrendszer (gerinc, koponyacsont stb.)
Testrészek mutatása saját testen:
Testrészek, belső szervek, csontok megnevezése:
A képességterület
értékelése
Pozitív változás az
adott területen
Nem tapasztalható
változás az adott
területen
Negatív változás az
adott területen
I. Általános
tájékozottság
I./1. Térbeli orientáció
I./2. Orientáció saját
testen
főbb testrészek:
részletek:
szervek, csontok:
I./3. Testrészek
megnevezése
I./4. Időbeli orientáció:
napszakok
I./4. 1. Időbeli
orientáció: a hét napjai
66
I./4. 2. Időbeli
orientáció: évszakok
I./5. Bal- jobb
differenciálása saját
testen
I./5. 1.Bal- jobb
differenciálása térben
I./5. 2. Bal- jobb
differenciálása síkban
I./6. Közvetlen személyi
környezetre vonatkozó
ismeretek
I./7. Közvetlen tárgyi
környezetre vonatkozó
ismeretek
I./8. Szókincs
növények:
I./8. 1. Szókincs
állatok:
II.Mennyiségfogalom
II./1. Mechanikus
számlálás növekvő
sorrendben
II./2. mechanikus
számlálás növekvő
sorrendben
II./3. Mennyiségek
szimultán felfogása,/
reprodukálása
II./4. Mennyiségek
akusztikus felfogása,/
reprodukálása
II./5. műveletek
67
elvétel/hozzáadás
II./6. Műveletek
eszközzel/ eszköz
nélkül
II./7. mennyiségi
relációk
II. Emlékezeti
funkciók
III./1. Verbális
emlékezet
III./1.1. Számemlékezet
III./1.2. Szóemlékezet
III./1.3.
mondatemlékezet
III./1.4. késleltetett
emlékezet
III./2. forma emlékezet,
repr.
III./3. vizuális
emlékezet KIM:9/
68
Angol nyelvű összefoglaló
„Introduction of organization-wide and special education yoga for
children with learning disabilities”
In my thesis, I would like to draw attention to yoga for children and its positive effects
on children with learning disabilities, based upon my experiences acquired during my classes.
Yoga for children with its own complexity fulfill the purpose to develop cognitive functions,
mental and attention functions along with social skills.
Motoric and cognitive functions are expanding side by side which resulting a significant
impact on school performance.
The object I propose to myself is to formulate and organize the conditions necessary
for yoga for children, to examine the impact of assessment system which enables the use of
yoga for children with learning disabilities in daily educational processes.
In my opinion as a leader, one of the most important aspect in today's education system is to
be cost-effective.
It is important that the chosen educational methods should not require too much and
expensive tools, besides for children these have to be the most satisfactory, patent and
interesting in the modern era of rapidly evolving world.
Yoga for children exactly meets this criteria. These methods simply could be done in
the classroom or gym, dorm rooms or outside, with or even without tools.
Before the introduction of yoga for children, as a leader, I would carry out an impact
assessment, in which I would indicate more research methods including observation
(extraspection), questioning and document analysis.
During my planned research the participating children should go through a test
preliminary examination (man-shaped portrayal rating with “Good enough” method, Bender
"A" probe with visual motoric coordination examination, Kim-table as visual memory)
The first class in a special education institute would be the examination group running side-
by-side with the other first class which is a control group.
For the examination, it is necessary that the special education therapist, who is also a
yoga teacher for children is willing to use yoga every day in the class throughout the whole
school year in the education-teaching processes.
69
If the test results are indicating that yoga for children has a progressing impact on children
with learning disabilities, the next step would be the organization-wide preparation of
education-teaching processes.
The institute can also profit from these methods, as it is alternatively creating a new
way in educating children with learning disabilities.
This step - from an institution leader perspective - is a possible solution for all day problems
of physical education institutions which results a sense of achievement through continuing
vocational education and training and opportunity to prevent burnout.