SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV · Web viewMoldvai csángó-, széki-, palóc-, sárközi-, mezőségi-, kalotaszegi-, sokác mintakincs (szőttesek). Hagyományőrzés jelentősége

SZAKMAI TANTERVa

SZÖVÖTT TÁRGY-KÉSZÍTŐNEM OKJ SZERINTI

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

speciális szakiskolai oktatáshoz tanulásban akadályozottak (st) és értelmileg akadályozottak (sé) számára

I. A szakképzés jogi háttere

A szakmai tanterv

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény

alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés megnevezése: Szövött tárgy-készítő

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

A képzésbe azok a tanulók vehetnek részt, akik a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jogerős szakvéleménye alapján értelmileg akadályozottak (középsúlyos értelmi fogyatékosok), a 16. életévüket betöltötték és egészségi állapotukban a képzéssel kapcsolatos egészségügyi kizáró tényező nem áll fenn. Egészségügyi és munka-alkalmassági vizsgálat ajánlott az esetleges allergén, pszichés, stb. tünetek váratlan megjelenésének elkerülésére (különös figyelemmel a por, a textilfestékek, illetve a használt fonalak összetevőire).

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételekA szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy szakképesítés /Szakképzettség- -

Tárgyi feltételek

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközökre és felszerelésekre:

A létszámnak megfelelően felszerelt, világos, jól szellőztethető tanműhely szükséges, a tanulók testméretének megfelelő, ergonómiai szempontoknak is megfelelő, kényelmes székekkel, munkaasztalokkal. Megfelelő számú, jó minőségű munkaeszközzel, és amennyiben szükséges balkezeseknek készült eszközökkel legyen a tanműhely felszerelve. A tanműhely mellett célszerű raktárhelyiséget is kialakítani, ahol a szükséges alapanyagok, késztermékek és a munkaeszközök javításához elengedhetetlen pótalkatrészek tárolása történik, különös tekintettel arra, hogy ezek éghető anyagok, ezért fokozottan tűzbiztos körülményeket igényelnek.

Eszközigény: Szövőkeretek, szövőállványok, szövőszék, tartozékok, vetélő, leverő villa, ollók (szükség szerint balkezes), felvetőfonalak, szövőfonalak, maradék fonalak, varrócérna, kartonok, színes kivágó papírok, zsírkréta készlet, ragasztó, vonalzó, nagyító lencse, tű (eltérő méretben), mérőszalag, műszaki rajzlapok.

2

V. A fogyatékossági típushoz kapcsolódó általános információk, javaslatok

Módszertani ajánlás a tanulásban akadályozott tanulók szakmai képzéséhez

A módszertani ajánlás alkalmazható szegregált (speciális szakiskolai) vagy integrált (többségi szakképző intézményben vagy csoportban) szervezeti formában, valamint speciális elemeinek átvételével a felnőttképzés keretében is.

A tanulási akadályozottság jellemzői

A tanulási akadályozottság a tanulás minden területére kiterjed, hosszan tartó, végigkíséri a gyermeket egész iskolai pályafutása alatt. A tanulási képesség fejlődésében olyan átfogó zavar következik be, amely jelentősen akadályozza a gyermek tanulását. Gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet változtatni, és meg lehet előzni a tanulási akadályozottság további romlását. A tanulásban akadályozott gyermekek gyógypedagógiai segítségnyújtással a többségi iskolát is látogathatják. Ha azonban nem kapnak elég segítséget, akkor kudarc-kudarcra halmozódik, egyre jobban elfordulnak az iskolától, tanulási kedvük (motivációjuk) és önértékelésük rohamosan csökken, és ezzel életesélyeik is romlanak. Megfelelő segítséggel azonban ez elkerülhető és hozzá lehet őket segíteni az örömmel és figyelemmel végzett eredményes tanuláshoz. A segítség a fiatal egyéni fejlesztését és a tanulási környezet számára megfelelővé alakítását egyaránt jelenti.Ha ennél pontosabban szeretnénk megfogalmazni a tanulási akadályozottságot, akkor az alábbi definícióhoz nyúlhatunk:„A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998, 54.) Tehát az idegrendszeri károsodás mellett és helyett ebben a definícióban megjelenik a szociális környezet igen erős hatása, amely a későbbi tanulási sikerességet meghatározóan befolyásolhatja.A tanulási akadályozottság megállapítását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakemberei végzik komplex vizsgálatok alapján. Szakértői véleményben rögzítik a fogyatékosság tényét, megjelölve egyúttal a fejlesztés irányait.A tanulási akadályozottság – ahogy már szó volt róla – elsősorban iskolai tanulási helyzetekben jelentkezik, összefüggésben az alapképességek eltérő, lelassult fejlődésével, melynek következményei sok esetben a középiskolás fiatal tanulási teljesítményében is megjelennek, ezért az oktatás során még ekkor is figyelemmel kell lenni rájuk. A problémák az érzékelés-észlelés (percepció), a kivitelezés-végrehajtás, a szocio-emocionális területeken, valamint a kommunikáció terén egyaránt

3

jelentkezhetnek.A társas kapcsolatokban, a szociális interakciókban jelentkező nehézségek a tanulásban akadályozott emberek esetében igen gyakoriak, még akkor is, ha az iskolát befejezve sikerül munkát találniuk, családot alapítaniuk. A szociális készségek fejlesztésének a hívei szerint a „mentális zavarok egy részét a szociális kompetencia hiánya okozza”. Ha ez így van, akkor jelentős eredményeket lehet elérni, ha figyelmünket a szociális készségek fejlesztésére fordítjuk, s energiát fektetünk bele mind a tanórákon, mind pedig azokon kívül.

A szegregált és integrált szervezeti formák

Szegregált intézményekben tanulnak olyan tanulásban akadályozott diákok, akik egyéni szükségleteik miatt nem képesek integrált oktatásban részt venni. Ezekben a gyógypedagógiai intézményekben megfelelő végzettségű szakemberek, gyógypedagógusok dolgoznak, valamint speciális tantervet alkalmaznak, mindezt kis létszámú osztályokban.Integráció esetében a tanulásban akadályozott fiatalok és a nem tanulásban akadályozott fiatalok együtt vesznek részt a tanítási folyamatban, a szabadidős tevékenységekben. A tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai nevelésének esetében az integráció feladata, hogy a számukra szükséges pedagógiai többletszolgáltatásokat az ép fejlődésű kortárscsoporton belül kapják meg.Az integráció feltételei a következők (ezek természetesen a szegregált intézményekben is jelen vannak).

1. Objektív tényezők Az objektív tényezők közé tartoznak a tanulásban akadályozott gyermek iskolai boldogulását segítő tárgyi feltételek.

Az iskolának ki kell dolgoznia egy egységes, minden tanulóra kiterjedő, azonos tananyagot közvetítő tantervet, eltérés mindössze a tanulóktól elvárt, az egyéni képességekhez illeszkedő követelmények szintjén jelentkezhet.

A kisebb osztálylétszámú osztály kialakításakor figyelembe kell venni a fiatal tanulási akadályozottságát, így az osztályban 2 főnek számít, mert tanítása több figyelmet, megsegítést és speciális bánásmódot igényel.

2. Szubjektív tényezők A befogadó pedagógus szemlélete, módszerei, segítőkészsége,

kreativitása, valamint a fogyatékosságról szóló ismeretei. A szülők támogatása, hozzáállása és aktivitása. A gyógypedagógus érzékenysége a probléma, illetve a gyermek

iránt, felkészültsége, szakmai tudása, személyisége. A szakemberek közti kapcsolatrendszerben a leglényegesebb a pedagógus és a gyógypedagógus jó kapcsolata.

A társak és a környezet elfogadása. A sikeres integráció, beilleszkedés és elfogadás a személyiség szempontjából nézve kétirányú. Múlik azon is, hogy a környezet, az osztálytársak

4

mennyire elfogadóak, mennyire hajlandóak a viselkedésükön változtatni ahhoz, hogy a fogyatékos gyermeket olyannak fogadják el amilyen, és igyekezzenek egyenrangúként kezelni. De múlik a fogyatékos gyermek személyiségén is. Minél fiatalabb korban kerül sor az integrációra annál nagyobb eséllyel lesz sikeres.

Az integráció formái lehetnek: Lokális integráció: az integráció legegyszerűbb és viszonylag

könnyen megvalósítható változata, amikor a sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók között semmilyen kapcsolat nem áll fenn, mindössze az iskola épülete közös. A tanulásban akadályozott tanulók külön osztályokban, csoportokban tanulnak.

Szociális integráció: ebben a formában már tudatosan szervezett az együttnevelés, a tanulásban akadályozott fiatalok a foglalkozásokon, a tanórákon kívüli időben találkoznak a többségi iskolába járó kortársaikkal.

Funkcionális integráció: az integrációnak ezen formája is két szinten valósulhat meg. A sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók csoportja egy épületben tanul, külön osztályban, azonban a két párhuzamos osztály órarendjét tudatosan úgy szervezik, hogy bizonyos óráik egybeessenek (pl. készségórák, bizonyos tanórák). Így a két csoport találkozása tervezett és rendszeres, az együtt eltöltött időnek van célja. A teljes integráció az integráció legmagasabb szintje, amikor együtt fejlesztik a gyermekeket, a tanulásban akadályozott gyermek a tanítási idő minden percét ép kortársaival tölti el.

Az integrációnak számos előnye lehet a tanulásban akadályozott fiatalok esetében. Kutatások igazolták, hogy fejlesztő környezetet jelent számukra ez a kortárs közösség, amely jelentheti azt, hogy tanulnak a többiektől, ingergazdag környezetben vannak, több ismerethez hozzájuthatnak, de akár azt is, hogy gyorsabb fejlődés tapasztalható náluk. A tanulók személyiségfejlődésében is pozitív változásokat hozhat, például nő az önbizalmuk. Hosszabb távon sikeresebb lehet a társadalmi beilleszkedése azoknak a tanulóknak, akik integrált környezetben vettek részt az oktatás-nevelés folyamatában. Emellett barátságok alakulhatnak ki, valamint megtanulhatják a segítségkérést, illetve annak elfogadását is a fiatalok.

Módszertani javaslatok

A tananyag feldolgozása során alapvető szempontok:- az ismeret sokoldalú szemléltetése, elméleti ismeretek gyakorlati

megerősítése,- az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben történő közlése,- az ismeretek többszöri ismétlést, begyakorlást igénylő rögzítése,- az alapvető ismeretek folyamatos felidézése,- a hiányzó vagy nem megfelelő mélységű ismeretek időbeni

pótlása,

5

- az egyes tantárgyakban megjelenő azonos ismeretanyag összehangolása,

- lényeges elemek, ok-okozati összefüggések kiemelése, megláttatása, rész - egész viszonyának bemutatása,

- a tananyag feldolgozása során a vizsgakövetelményekben megfogalmazottakat hangsúlyosan kell kezelni.

A hatékony tantermi gyakorlat érdekében az alábbi tényezőket tekintjük lényegesnek:

1. Kooperatív tanulás: a kortársakkal való közös munka és a kooperatív tanulás hatékonyan fejlesztik a tanulók értelmi és szociális-érzelmi képességeit. A kooperatív tanulás minden tanulónak hasznára válik: az a tanuló, aki magyaráz a másiknak, jobban és hosszabb időre megjegyzi az információt, az pedig, akinek magyaráznak, az ismeretszintjének megfelelőbb információkat kap, hiszen társa felfogási képessége alig magasabb, mint az övé.

2. Együttműködésen alapuló problémamegoldás csökkentheti a zavaró magatartás mennyiségét és intenzitását a tanórák alatt. Fontos, hogy az osztály szabályait (házirendet) az egész osztály közreműködésével alakítsák ki, és hogy mindig jól látható helyen legyen elhelyezve az osztályteremben.

3. A heterogén csoportalkotás hozzájárulhat a tanulásban akadályozott tanulók és többségi társaik között növekvő szakadék csökkentéséhez, valamint elősegítheti a diákok és a tanárok pozitív hozzáállását a sajátos nevelési igényű tanulókhoz. A tudásszint szerinti csoportosítás a tanulásban akadályozott tanulók marginalizációjához vezethet.

4. A differenciálás létjogosultságát az indokolja, hogy a résztvevők alapvetően különböznek egymástól. Nem tarthatók azok a feltételezések, amelyek egy tényezőt tesznek felelőssé a gyerekek tanulási folyamatban való részvételének színvonaláért pl.: életkor, intelligencia, nyelvi fejlettség, apa foglalkozása stb. Helyette inkább több sajátosság együttes hatását kell feltételeznünk. Azt hogy melyek ezek, pontosan nem tudjuk. Mégis a következő sajátosságait érdemes a tanulóknak megismerni a differenciálás érdekében: továbbhaladáshoz szükséges előzetes, megalapozó tudás; aktivizálhatóság; önálló, egyéni munkavégzés terén való fejlettség; együttműködési képesség színvonala; társas helyzet jellemzői. Mindezeket figyelembe kell vennünk annak eldöntésekor, hogy közös tanulási vagy differenciált tanulási feltételeket biztosítunk tanulóink számára. A differenciálás módozatai a következő lehetnek:

Differenciálás a segítségadásban: ha azonos tananyagot dolgozunk fel a tanulásban akadályozott fiatalok több segítséget igényelhetnek pl.: a feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladat kis lépésekre bontása, példa bemutatása, analógiák kihasználása, mintaadás, stb.

Differenciálás a feladatok szintjén: adhatunk kevesebb feladatot a

6

lassúbb munkatempójú fiatalok részére, vagy éppen többet a gyorsabbaknak.

Differenciálás a tevékenységek szintjén: használhatnak-e a gyerekek valamilyen eszközt vagy nem. Kötött vagy választható-e a tevékenység. A választási lehetőség biztosítása fokozhatja a gyerekek motivációját, felelősségérzetüket.

Differenciálás a szociális keretek szintjén: a gyerekek tanulhatnak egyedül, párban, kiscsoportban (azonos vagy megosztott feladatokon) vagy akár rugalmas tanuló csoportokban.

Differenciálás a tanulási stílus szerint: egyesek inkább vizuális típusúak, mások auditív vagy motoros beállítottságúak, de előfordulhat ezeknek a kombinációja is. Érdemes tájékozódni, hogy adott csoportban melyik dominál és annak megfelelően alakítani az ismeretközvetítést.

Differenciálás a célok szintjén: mindezek függvényében irreális lehet azonos célok kitűzése.

Differenciálás az értékelésben: ha a fentieknek megfelelően szervezzük az oktatást, akkor a szokásos iskolai értékelési módok (osztályzás, egyszavas minősítés) nehézkessé, szinte lehetetlenné válnak. A legalkalmasabb forma a leíró, szöveges értékelés lehet, amelynek feltételei is vannak. Az értékelés a konkrét teljesítményre vagy viselkedésre vonatkozik, sohasem címkéz. Tartalmában komplex, mind pozitív, mind negatív elemek megjelennek. A fejlődés előző fokához kell, hogy kapcsolódjék és a perspektíva következő fokát jelöli meg. Emellett a továbblépésre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaz meg, a címzettek számára differenciáltan és érthető módon.

5. Hatékony tanítás a munka megtervezését és következetes ellenőrzését, a teljesítmény mérését, értékelését és a magas követelményeket jelenti. A tanulásban akadályozott tanulók tekintetében ez a módszer az egyéni fejlesztési terv segítségével valósítható meg. Ennek a pedagógiai tevékenységnek a támogatására hozták létre az „Elektronikus Egyéni Fejlesztési Tervet”, az EEFT nevű programot (www.eeft.hu). A kialakított struktúra, sok száz oldalas szakmai támogató szöveg, és a tanulók sikereire, erősségeire építő egyéni fejlesztést támogató cselekvési tervek hasznos eszközök lehetnek.

6. Otthonos tanulókörzet rendszere: tanulók a tanítás ideje alatt egy kisszámú teremből álló tanulási környezetben maradnak, és mintegy csoportfeladatként csak néhány pedagógus biztosítja számukra az oktatást, majdnem minden tantárgy esetében. Különösen a tanulásban akadályozott tanulók számára fontos ez, hiszen erősíti bennük az érzést, hogy tartoznak valahová. Ez elősegíti az állandó környezet kialakítását, valamint a nem tudásszint szerint szervezett oktatás megvalósítását. Magyarországon is van erre kezdeményezés, például: Dobbantó program (www.fszk.hu)

7

http://www.fszk.hu/

7. Alternatív tanulási stratégiák segíthetnek abban, hogy a diákok miként tanuljanak és hogyan oldjanak meg problémákat. Soha ne felejtsük le, hogy az ami a tanulásban akadályozott tanulók javára szolgál, az a többségi tanulók számára is hasznos.

8. Az IKT-s eszközök használata jelentős szerepet kap a habilitációs, rehabilitációs és a tanórai célok megvalósításában és feladataiban. Az olyan oktatóprogramok, amelyek valamilyen információszerzési lehetőséget adnak – a multimédia segítségével –, nagyon alkalmasak arra, hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára megkönnyítsék az adott tananyag megértését, elsajátítását. A látványos, változatos és érdekes oktatóprogramok segítenek a tervezésben, a rigid gondolkodás oldásában az olvasás megszerettetésében. A multimédiás elemek (hang, kép, animáció) képesek arra, hogy a fiatalok figyelmét hosszabb távon fenntartsák, az új ismeretanyagot megértsék, és az IKT-s eszközök segítségével az elsajátított tananyagról játékos formában győződjenek meg.

9. A befogadó értékelésnek jól körülhatárolható elemei vannak. (1) Azok a módszerek és stratégiák, amelyek segítségével világos képet kaphatunk az oktatás folyamatáról, a tanuló elért eredményeiről, és amelyek ugyanakkor arról is informálják a pedagógust, hogy a jövőben min kell változtatnia egyes tanulók vagy csoportok tanítása során. Ezek az elemek egyrészt segítik a reflektálást az adott időszak alatt elvégzett munkára, másrészt használható inputokat adnak a következő időszak tervezéséhez, a döntéshozatalhoz. (2) A befogadó értékelésben gyűjtött információ értéktöbbletet tartalmaz: nem egy adott pillanatról szóló „felvétel”, hanem figyelembe veszi az adott oktatási környezetet, beleértve az otthoni vagy egyéb környezeti tényezőket is, befolyásolja a gyerekek tanulását és magát a nevelési-oktatási folyamatot is. (3) Szerves része azoknak a tényezőknek az értékelése, amelyek hozzájárulnak a befogadás megteremtéséhez. (4) Jellemzője a tanuló, a tanárok, osztálytársak, szülők és mások bevonása az értékelésbe. (5) Tartalmaz olyan eljárásokat, amelyek más funkciókat is betölthetnek. Az iskoláknak aktívan kell támogatniuk az értékelés különféle megközelítéseinek kifejlesztését, amelyek egyben tükrözik a tanulók ugyancsak különféle tanulási módjait, és amelyek szintén különféle módon teszik lehetővé az értékeléshez szükséges tanulási tényanyag összegyűjtését. Ez persze azt feltételezi, hogy az iskolán belül a tanárok rugalmasan hozhatnak meg olyan döntéseket, mikor értékeljenek, mit értékeljenek és azt is, hogy a tanárok olyan módszerek alkalmazásához is hozzájutnak, amelyek egy adott tanuló által kedvelt értékelési eszközök.

8

Befejezés

A (speciális) szakiskolák feladata a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismeretek átadása, illetve az, hogy készítsenek fel az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében szakmai vizsgára. Emellett biztosítaniuk kell a tanulásban akadályozott diákok pályaválasztásának segítését, munkába állásának előkészítését, valamint olyan képességek, készségek fejlesztését is, amelyek a tanulók későbbi, önálló életvezetésével kapcsolatosak.

9

Módszertani ajánlás az értelmileg akadályozott tanulók szakmai képzéséhez

Értelmi fogyatékosság – értelmileg akadályozottság; fogalmakAz értelmi fogyatékosság meghatározása az évek folyamán változott, valamint más-más szempont szerint csoportosították és hangsúlyozták a jellemző vonásokat. Ugyanannak a szervezetnek a meghatározása tíz év eltéréssel: Az értelmi fogyatékos személy az átlagosnál lényegesen alacsonyabb mentális képességekkel rendelkezik, enné lfogva jelentős mértékben akadályozott a társadalmi funkcionalitása, és ez együtt jár a kapcsolódó adaptív készségek közül legalább két fejlődési területen tapasztalható elmaradással. Az értelmi fogyatékosság a 18. életév előtt jelenik meg. (1992)Az értelmi fogyatékosság alapjellemzője az értelmi funkciók és az alkalmazkodóképesség nagyfokú behatároltsága, amely megjelenik a felfogóképesség, továbbá a társas és gyakorlati alkalmazkodás területén. (2002)Egy hazai kutatáson alapuló definíció:Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredményeképpen alakul ki, melynek következtében az ált. értelmi képesség az adott népesség átlagától – az első életévektől kezdve – számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott. (2001)

Az értelmileg akadályozottság definíciójának alapjául az értelmi fogyatékosságról szóló 2002-es meghatározás szolgál, amely a súlyosság szerinti felosztással egészül ki. Ezek alapján értelmileg akadályozott az a személy, akinek értelmi működése jelentősen alacsonyabb szintű az adott népesség átlagánál, mely csökkent működéshez az adaptív viselkedés zavarai társulnak a fogalmi, szociális, és praktikus adaptív készségekben megmutatkozva. Az adaptív viselkedés gyűjtőfogalom, mely olyan készségek összességét jelenti, amelyeket az egyén élete során az alkalmazkodás érdekében megtanul. Az adaptív viselkedésen belül megkülönböztetünk

fogalmi (értelemmel összefüggő) készségeket: beszéddel, olvasással, írással, a pénz elemi használatával, vásárlással, önszabályozással, szabálybetartással kapcsolatos viselkedési készségek;

szociális készségeket : kapcsolatokban, szabálykövetésben, mások elfogadásában és a cselekvésekért érzett felelősség;

praktikus készségeket : önellátással, önkiszolgálással, közlekedéssel, napi eszközhasználattal kapcsolatban megjelenő készségek.

Az értelmi akadályozottság az egyes személyeknél rendkívül változatos módon jelenik meg. E heterogén állapot közös jellemzője a kognitív funkciók lassúbb ütemű fejlődése és változó mértékű zavara a figyelem,

10

emlékezet, gondolkodás területén, amely kihat az ismeretszerzésre, a tanulásra, és a személyiségfejlődést, a környezethez való alkalmazkodást is nehezíti.Általános jellemzőkAz értelmileg akadályozott személy fejlődésében érzékelési és mozgásos hiányosságok már a korai életszakaszban megmutatkoznak, de egyéni fejlődésük követi az általános fejlődésmenet lépéseit. (Egy–egy fejlődési fázis nagyjából kétszer annyi idő alatt zajlik le, bizonyos fejlettségi szintet pedig – például szimbolikus gondolkodás – csak egy részük ér el.)Tanulásukról elmondható, hogy alacsony transzfer és általánosítási képesség jellemzi őket, tehát egy helyzetben megtanult tevékenységet nem biztos, hogy másik szituációban önállóan alkalmazni tudnak. Figyelmük ingadozó, könnyen elterelhető és viszonylag rövid távú.Mindezek alapján a tanulás kapcsolódjon tárgyakkal való tapasztalatszerzéshez, mert az értelmileg akadályozott személyek figyelmét és érdeklődését a hozzájuk térben és időben közeli, vitális tartalmú tárgyak és tartalmak keltik fel. A tanulás mindig cselekvéses formában, optimális szemléltetéssel történjen. A feladatok tervezésében, belső elképzelésében az eredmény anticipálásában gyengék, tehát az egész folyamat során speciális vezetésre szorulnak, ami nem jelenti az állandó direkt együttes tevékenységet, segítést. Tanulási dinamikájuk mérsékelt, ennek következtében sajátos tanulási ritmusuk és ütemük van, mely több feladatra szánt időt és hosszabb beiktatott szünetet igényel. Bach vizsgálatai alapján az azonos tevékenység kapcsán az ép értelmű gyermekek egységnyi idejéhez képest a tanulásban akadályozott és az értelmileg akadályozott gyermekek időigényét 1:2:9 arányban írta le. Kiemelendő még, hogy az értelmileg akadályozott személyeknek folyamatos biztatásra, ösztönzésre, motivációra van szükségük, hiszen spontán tanulásigényről csak korlátozottan beszélhetünk.

Az értelmileg akadályozott fiatalok serdülő-, fiatal felnőttkori jellemzői A személyiség alakulása szempontjából érdemes néhány eltérést kiemelni a hagyományos fejlődésmenethez képest.Serdülő-, és fiatal felnőttkorban értelmi akadályozottság esetén is tágul az érdeklődés, megjelenik az „ÉN” hangsúlyozása, valamint a felnőttség, felnőttként való elfogadottság vágya. Ellenben a szülőkről való leválás igénye nem, vagy csak kis mértékben jelenik meg. Nehezítő tényező lehet, hogy az általában később lezajló biológiai serdülés után az ösztöntörekvések fellángolnak, valamint felerősödik a társas kapcsolatok és barátság iránti igény (általában infantilis formában). Szélsőséges makacsság és dac jelenhet meg, fontos azonban hangsúlyozni, hogy az említett serdülőkori folyamatok egyénenként jelentősen eltérőek lehetnek.

Előzetes iskolák – előzetes tanulmányok

11

A szakmát tanuló fiatalok túlnyomó része speciális, szegregált iskolából érkezik. A speciális iskolák saját tanterve szerint a felnőttkori munkavégzésre különböző tantárgyak keretében készülnek fel:

fejlesztési terület tantárgyak alsó tagozat felső tagozat előkészítő

szk

életvitel és gyakorlati ismeretek

önkiszolgáláséletvitel és gondozási ismeretekszociális munkatevékenység

művészetekábrázolás-alakítás

játékra nevelés

testi neveléstársadalmi környezet

társadalmi ismeretek és gyakorlatok

természeti környezet

környezet- és egészségvédelem

Különböző vizsgálatok alapján az alapfokú iskola befejezése után a tanulók fele a pedagógushoz fordul segítségért munkavégzés közben. Egyharmaduk folyamatosan dolgozik, míg 25% csak a munka típusától függően dolgozik kitartóan. A tanulók közel fele a munkavégzés során 3-4 óra hosszáig terhelhető. Többségük 3-4 munkamozzanatot képes áttekinteni. Leginkább a takarítási munkafolyamatoknál („életvitel” tantárgy keretében tanulják) képesek a tevékenységek sorrendjét önállóan megállapítani és végrehajtani. 56% a megváltozott munkahelyi körülményekhez jól alkalmazkodik. A balesetek megelőzésével kapcsolatos ismereteik egyszerű eszközök (kés, olló) és szerszámok tekintetében jók; elektromos gépek és a tűz tekintetében csak 50% ismeretei megfelelőek; továbbá vegyszerrel és méreggel kapcsolatos ismereteik jellemzően hiányosak. Munkafegyelmük és feladattartásuk kialakult, megszilárdult.

Sajátosságok a munkavégzéshez szükséges képességek területén Motorikus elégtelenségek – pontatlan nagy-és finommozgások,

izomgyengeség, térben és időben elhúzódó mozgás kivitelezés, koordinációs hiányosságok, mozgástervezés problémái

Viselkedés- és mozgásjellegzetességek – nyugtalanság, túlmozgások, gátoltság; monotónia tűrés viszonylag magas szintű

Gondolkodás nehézségei – konkrétumokhoz kötöttség, ítéletalkotás és döntéshozatal nehezítettsége, figyelem és emlékezet problémái, rigiditás

Emocionális és szociális képességek területén tapasztalható problémák – alacsony motiváció, egyéni jellegű motiválhatóság, túlzóan szubjektív önértékelés

Kommunikáció eltérései – beszédértés-, szókincs-, grammatika hiányosságai, artikulációs nehézségek, beszédértésnél alacsonyabb

12

szintű beszédprodukció; metakommunikáció értelmezésében nehézségek

Módszertani ajánlások

A motiválás során reális és elérhető célokat tűzzünk ki; a tanuló lássa a tevékenység hasznosságát és a továbblépést az előző tevékenységekhez képest.A munkafolyamat részekre bontása során a mozzanatok világosan különüljenek el egymástól. Tanításukkal párhuzamosan mutassuk be a helyes mozdulatokat, eszközfogást, tartást is.Az egyes munkafázisok és tevékenységek megtanulására, gyakorlására az átlagosnál hosszabb időt tervezzünk (lásd 1:2:9 arányszám).A munkafolyamat tanulása során a pontosság megkövetelése lényegesebb, mint a tempó növelése.Munkafolyamat tanításának fázisai:

Mintadarab bemutatás/ végzett tevékenység céljának vázolása Szükséges anyagok, eszközök bemutatása – használatuk (ennek

során lényeges az ismereteket az előzetes tudáshoz kötni) Munkafolyamat bemutatása

o Egész folyamat bemutatása, globálisano Részmozzanatok rendes-, majd lassú ütemű ismétléseo Egyéni ismétlése/gyakorlása az egyes részmozzanatoknak a

pedagógus ellenőrző, segítő, irányító tevékenysége melletto Begyakorolt mozzanatok egymásba fűzése – ennek önálló

végzéséhez segédeszközként készíthetünk fényképes, vagy rajzolt folyamatábrát

A tanulás kezdetén együttes munkavégzés ajánlott, majd a pedagógus fokozatos háttérbe húzódása a fiatal önállósodása érdekében.A foglalkozások szerves részét képezik a balesetvédelmi ismeretek; minden munkafázisnál meg kell mutatni a tanulóknak a veszélyforrásokat és az elkerülés módját.A gyakorlás folyamán elengedhetetlen a következetesség a cél világos megjelölésében, a hibák rendszeres javításában, a munkamozzanatok ellenőrzésében.Javításkor, segítéskor szükség van türelemre és alaposságra (többszöri magyarázat, egyéni és tipikus hibák javítása).Mindig az életkornak és a fejlettségi szintnek megfelelő műveletet és eszközhasználatot tervezzünk. Az utasításokat, magyarázatokat az adott tanuló kommunikációs szintjéhez igazítsukA munkavégzéssel kapcsolatos higiénés és rendezési szokásokat önmagukban is tanítani szükséges.A szemléletesség a konkrét, kézzelfogható jelleg miatt – ami megfelel gondolkodásuknak – alapvető. Szemléltetjük:

alapfogásokat helyes tartást és mozdulatot optimális ritmust és erőkifejtést szerszám- és géphasználatot

13

anyagokat, amelyeket a munka során felhasználunk mintadarabot (amennyiben a tanított munkafázisban ez

értelmezhető) munkafolyamatot (elvonatkoztatási képesség szintjétől függően

tárgyakkal, képekkel, rajzokkal)Fontos megjegyezni, hogy

a tanulás fázisában a munkateljesítmény ingadozó; a munkaformák megválasztása függhet a társuló egyéb

fogyatékosságtól, egészségügyi problémáktól; a munkaalkalmasságot erősen befolyásolja a motorikus fejlettség,

továbbá a munka iránti pozitív beállítódás. Mindezek alapján a tanuló személyiségének és képességeinek megismerése elengedhetetlen.

14

VI. Speciális szakiskolai óraterv nem OKJ szerinti szakképesítés oktatásához

A szakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:előkészítő évfolyam

heti óraszám36 hét

9. évfolyamheti

óraszám

9. évfolyam

éves óraszám

(36 héttel)

10. évfolyam

heti óraszám

10. évfolyam

éves óraszám

(32 héttel)Közismeret 31,5 10,5 378 11,5 368Szakmai elmélet és gyakorlat együtt* 0 21 756 21 672

Összesen 31,5 31,5 1134 32,5 10408-10% szabad sáv 3,5 3,5 126 3,5 112Mindösszesen(teljes képzés ideje) 35 35 1260 36 1152

* a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását biztosító képzés, amely oktatására fordítható idő összesen: legalább 1428 óra

1. számú táblázat

A tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai vagy közismereti tartalmáról a szakképző iskola rendelkezik helyi tantervében.

15

TantárgyakHeti óraszám

9. évfolyam 10. évfolyam

e gy e gyAnyagismeret 2 1Szakmai ismeretek 3 3Tervezés gyakorlat 6 6Művészeti ismeretek 2 2Szövéstan gyakorlat 8 9Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 7 14 6 15Összes heti/ögy óraszám 21 21

2. számú táblázatA tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Tantárgyak/témakörök

Óraszámok9.

évfolyam10.

évfolyam Összesene gy e gy

Anyagismeret 72 32 104Textilipari szálasanyagok 72 72Fonalak, cérnák 32 32Szakmai ismeretek 10

8 96 204

Szövéstechnológia 72 64 136Eszköz- és gépismeret 18 32 50Munkavédelem 18 18Tervezés gyakorlat 21

6 192 408

Tervezés 180 160 340Gazdasági számítások. 36 32 68Művészeti ismeretek 72 64 136Népművészeti alapismeretek 36 32 68Esztétika, néprajz 36 32 68Szövéstan gyakorlat 28

8 288 576

Szövési technikák 180 108 288Termékkészítés 108 180 288Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám:

252

504 192 480 1428

Összes éves óraszám: 756 672 1428Elméleti óraszámok/aránya 444 / 31%Gyakorlati óraszámok/aránya 984 / 69%

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.

A meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

16

1. Anyagismeret tantárgy 104 óra

1.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a szövés folyamán alkalmazott természetes és mesterséges alapanyagokkal, ezekből készített fonalak, cérnák előállítási módjaival, tulajdonságaikkal, felhasználási területeikkel.

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

1.3. Témakörök

1.3.1. Textilipari szálasanyagok72 óra

Szálasanyagok csoportosítása.Természetes eredetű szálasanyagok tulajdonságai.Természetes eredetű szálasanyagok felhasználási területei.Mesterséges szálasanyagok előállítási módjai, tulajdonságai.Mesterséges szálasanyagok felhasználási területei.Szálasanyagok látható szerkezete.Szálasanyagok belső szerkezete.A szálhosszúság fogalma.A szálak finomsága.A szálasanyagok mechanikai tulajdonságai.A szálasanyagok villamos tulajdonságai.A szálasanyagok termikus tulajdonságai.A szálasanyagok vegyi tulajdonságai.A jelentősebb szálfajták fontosabb felhasználási területeiSzálasanyagok viselkedése vegyszerekkel szemben.Szálas anyagok felismerése égetési próbával az eddig tanultak alapján.Elemi szál hosszúságának vizsgálata nagyítóval. Alapanyag és késztermék tárolása különös tekintettel a kártevőkre (moly, rágcsálók, gomba), megelőzés, védekezés.

1.3.2. Fonalak, cérnák32 óra

Fonalak fajtái, tulajdonságai.Fonalak felhasználási területei.Fonalak előállítási módjai.Cérnák fajtái, tulajdonságai.Cérnák felhasználási területei.Cérnák előállítási módjai.Fonalak, cérnák minőségi ellenőrzésének módjai.Fonalak finomsági számozási rendszere.Jellemző fonalhibák ismerete.

17

Kereskedelmi forgalomban lévő fonalak megismerése (motring, gombolyag, gombolyítás).Festő eljárások ismerete.Természetes eredetű fonalak kikészítési eljárásai, színezése. Festőnövények gyűjtése. Sárgítás pongyola-pitypanggal. Sárgítás hagymahéjjal. Barnítás diófalevéllel. Csoportosítás, rendezés. Környezetvédelem szempontjainak érvényesítése.

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tanterem

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám

Alkalmazott oktatásimódszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

Alkalmazandó eszközök és

felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,

pontosítása)egyén

icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x -1.2. elbeszélés x -1.3. kiselőadás x -1.4. megbeszélés x -1.5. szemléltetés x -1.6. projekt x -1.7. kooperatív tanulás x -1.8. szimuláció x -1.9. házi feladat x -

18

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Sor-szám Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység

szervezési kerete(differenciálási

módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont

lebontása, pontosítása)

Egyé

ni

Cso

por

t- bont

ásO

sztá

ly- ke

ret

1. Információ feldolgozó tevékenységek

1.1. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x -

1.2. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x

1.3. Információk feladattal vezetett rendszerezése x

2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1. Írásos elemzések készítése x -2.2. Leírás készítése x -2.3. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x -

2.4. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x -

2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x -

2.6. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x -

3. Csoportos munkaformák körében

3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x -

3.2 Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x -

3.3. Csoportos helyzetgyakorlat x -3.4. Csoportos versenyjáték x -

1.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

19

2. Szakmai ismeretek tantárgy 204 óra

2.1. A tantárgy tanításának céljaA Szakmai ismeretek elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a szövéssel kapcsolatos alapfogalmakkal, a szövés folyamán alkalmazott gépekkel, berendezésekkel, azok működési elvével. Az órák során elsajátítják az üzem területére és a gépekre vonatkozó munka- és tűzvédelmi utasításokat.


2.3. Témakörök

2.3.1. Szövéstechnológia 136 óra

Szövés fejlődésének története.Szövés elmélete.Szövéssel kapcsolatos alapfogalmak. Nyüstös szövés alapelve.Jacquard szövés alapelve.Szövés előkészítése. A szövés előkészítő műveleteinek bemutatása: láncfonal, vetülékfonal, vetélőfa, szövőkeret (közepes, váltós). A felvetés technikája, „a felvetőfonal” felvetés segítséggel. A vetülékfonal bevezetésének módszere.Kötéstan alapjai.Alap- és levezetett kötések típusai.Alap- és levezetett kötések jellemzői.Vászonkötés, sávolykötés, atlaszkötés kötésrajzai.Kötésrajz olvasása, értelmezése.

2.3.2. Eszköz- és gépismeret50 óra

Szövés eszközei.Lánchenger, cséppálcák, nyüstök, lábítók, vetélő szerepe a szövés folyamatában.Szövőkeret, szövőszék felépítése működési elve. A szövőkeret részeinek ismerete: hengerek, nyüstfa, fémvetélő pálca, talp, tartókeret.Szövéshez használt kézi eszközök típusai, használatának módja (vetélők, leverővilla). Kéziszerszámok ismerete.

2.3.3. Munkavédelem 18 óra

20

Az üzem területére és a gépekre vonatkozó munka- és tűzvédelmi utasítások ismerete.Az egyéni és kollektív védőeszközök használatára vonatkozó előírások.Munkavégzésre vonatkozó előírások.Munkaeszközök helyes használata és karbantartása. Munkaeszközök és munkaterület ellenőrzés munkakezdés előtt. Az eszközök helyes tárolásának módja. Kéziszerszámok biztonságos használata.A munkaterület tisztántartásának fontossága.Szelektív hulladékgyűjtés.Hulladékok tárolására vonatkozó előírások.Vegyi anyagok tárolásának és alkalmazásának előírásai.Alapanyagok és termékek mozgatásának és tárolásának, munkabiztonsági, környezet- és tűzvédelmi szabályai.Az eszközök rendeltetésszerű használata, tárolása, karbantartása.Szálkamentesség, védelem a nedvességtől, a leverő villa fogainak ellenőrzése. Munkaeszközök (munkahelyek) biztonságos távolságának fontossága. Elsősegélynyújtási ismeretek.Mentőláda használata.




Sorszám

Alkalmazott oktatási

módszer neve

A tanulói tevékenység

szervezeti kerete



egyéni

csoport

osztály

1.1 magyarázat x -1.2. elbeszélés x -1.3. kiselőadás x -1.4. megbeszélés x -1.5. vita x -1.6. szemléltetés x -1.7. projekt x -1.8. kooperatív tanulás x -1.9. szimuláció x -

1.10. szerepjáték x -1.11. házi feladat x -

21


Sor-szám

Tanulói tevékenységforma



módok)



Egyé

ni

Cso

port

-bo

ntás

Osz

tál

y- kere

t





2.Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1. Írásos elemzések készítése x -2.2. Leírás készítése x -2.3. Válaszolás írásban

mondatszintű kérdésekre x -





3.1.Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás

x -



2.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

3. Tervezés gyakorlat tantárgy 408 óra

22

3.1. A tantárgy tanításának céljaA Tervezés gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék az alap és kevert színeket. A színek segítségével harmonikus kompozíciókat készítsenek. Gazdaságossági számítást végezzenek a munkadarabok tervezésénél.


3.3. Témakörök

3.3.1. Tervezési alapismeretek340 óra

Színek csoportosítása: alapszínek, kevert színek. Színskála, színkontraszt. Színkör készítése papírragasztással.Színkontraszt készítése festéssel. Színek tónusai: hideg és meleg színek. A színek hangulati szerepe, térhatása. Rajzkészség fejlesztése.Kreativitás, szépérzék fejlesztése.Kompozíció készítése hideg színekkel, meleg színekkel. Terítő tervezése meleg színekkel (papírvágás, ragasztás). Terítőtervezése hideg színekkel (festéssel). Ritmusok: páros, páratlan.Csíkritmus: folyamatos, zárt. Szimmetrikus kompozíciók tervezése (páros csíkritmus, páratlan csíkritmus). Kompozíción belüli arányok. Térkitöltés. Mintaelemek alkalmazása.

3.3.2. Gazdasági számítások68 óra

A munkadarabok tervezése a szükséges anyagszükséglet kiszámításával.Gazdasági számítások elve. Anyagszükséglet kiszámítása (10 cm leszövése után lemérni x a kívánt hosszúság az anyagszükséglet, stb.). A felhasznált anyag értéke és súlya (kész munka lemérése, hulladék súly). Munkaóra feljegyzésének fontossága. Kalkuláció készítése (ár megállapítása).

3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Szaktanterem vagy tanműhely

23



Sorszám


módszer neve


szervezeti kerete



egyéni

csoport

osztály

1.1 magyarázat x -1.2. elbeszélés x -1.3. megbeszélés x -1.4. vita x -1.5. szemléltetés x -1.6. szimuláció x -1.7. házi feladat x -

3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret







kérdésekre x -




3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos x -

24

szövegfeldolgozás3.2 Kiscsoportos szakmai

munkavégzés irányítással x -3.3. Csoportos helyzetgyakorlat x -4. Gyakorlati munkavégzés

körében4.1. Műveletek gyakorlása x -4.2. Munkamegfigyelés adott

szempontok alapján x -


25

4. Művészeti ismeretek tantárgy 136 óra

4.1. A tantárgy tanításának céljaA Művészeti ismeretek tárgy oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék népünk hagyományait, népszokásait. Találkozás népi kismesterségekkel. Az órák alkalmával látogatásokat tesznek múzeumokban, szövőműhelyekben.


4.3. Témakörök

4.3.1. Népművészeti alapismeretek 68 óra

Népszokások Népszokások néhány jellemző területének megismerése (népi játékok, népviselet, népdalok). Népi kismesterségek. Találkozás népi kézművesekkel: kosárfonó, fazekas, takács, faműves.Szakmai látogatás kiállításokon, múzeumokban, szövőműhelyben. Népi faragóművészet, bőrmunka, hímzés, csipkeverés, mézesbábosság, hímes tojás festés megismerése.Fonás alapjai.A fonás ősi eszközei.A fonás tárgyi eszközei.Fonáshoz kapcsolódó hagyományo (Élet a fonóban). Szövés ősi eszközei.Nemezelés elve. Nemezeléssel készült termékek megtekintése.Népművészeti alapismeretek.Helyhez (tollfosztó, fonó, lakodalom) és időhöz (húsvéti, farsangi, karácsonyi) kötődő népszokások tartalma és külsőségei.

4.3.2. Esztétika. Néprajz68 óra

Szakmai látogatások múzeumokban, tájházakban, kiállításokon, textilüzletben, népművészeti boltban. Művészet és mesterség – díszítés és hagyomány.Ünnepekhez kapcsolódó tárgykultúra. Egyéni ízlés vállalása, szép, nem szép indoklása. Kreativitás, szépérzék fejlesztése.Történeti áttekintés. A fonás története.Eszközeinek fejlődése.

26

A szövés története. Eszközeinek fejlődése. A megszőtt anyagok felhasználási területei (ruházat, lakástextil, díszítő funkció, lakáskultúra). Nemezelés a Kárpát-medencében. / tárgykészítés nemezelési technikával (labda, terítő) Népi szövés a Kárpát-medencében. Szőttes gyűjtemény összeállítása a népcsoportokra jellemző díszítő elemek megismerése.Szőttesek karaktere. Motívumok elemzése. Székely festékes szőnyegek. Moldvai csángó-, széki-, palóc-, sárközi-, mezőségi-, kalotaszegi-, sokác mintakincs (szőttesek). Hagyományőrzés jelentősége.




Sorszám

Alkalmazott oktatásimódszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

Alkalmazandó eszközök és

felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,

pontosítása)egyén

icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x -1.2. elbeszélés x -1.3. kiselőadás x -1.4. megbeszélés x -1.5. vita x -1.6. szemléltetés x -1.7. projekt x -1.8. kooperatív tanulás x -1.9. szimuláció x -

1.10. szerepjáték x -1.11. házi feladat x -

27





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t- bont

ásO

sztá

ly- ke

ret







kérdésekre x -









28

5. Szövéstechnológia gyakorlat tantárgy 576 óra

5.1. A tantárgy tanításának céljaA gyakorlat célja, hogy a tanulók az elméleti áruismereti tudásukra építve legyenek képesek a kereskedelmi egységben az áruk forgalmazásához kapcsolódó feladatok magas szintű elvégzésére és az áruk szakszerű mozgatására. Gyakorolják a raktárhoz és az eladótérhez kötődő feladatokat.


5.3. Témakörök

5.3.1. Szövési technikák288 óra

Fonás műveletei és eszközei alkalmazása.A fonás előkészítése, elrendezése.Fonás kettő és három szállal.Sodrási technikák.Körmönfonás technológiája.Kötélsodrás technológiája.Zsinórkészítés szarvacskával, macskafarokfán.Kézi szövés lépései.Vetülék nélküli szövés. Lánc- és vetülékfonalak előkészítése, kiválasztása, felvetés segítséggel.Szélek eldolgozása, szövés levágása, eldolgozása csomózással.Szövött anyag oldalainak összevarrása.Szövés egyszerű eszközökkel (szövés széklábán, szádfán, karmantyún).Szövés előkészítő műveletei.A felvetés és a csomózási technikák gyakorlása (láncfonal, vetülékfonal tulajdonságai).Kettős csomó, halászcsomó, takácscsomó megismerése.Szövés vakkereten.Szövés helyes elkezdése, előszövés.Egyenletes, spontán szövés, tömörítés, feszítés, váltás kis keretben.Szövés alapkötése.Vetülék felületű szövés.Geometriai minták kialakítása különböző kötésmódokkal.Kötésmódok: -likatos (torontáli), egy szálon forduló, két szál közti (svéd).Szövési technikák elsajátítása: ablakos technika, svéd szövés,

29

szumák szövés. Szövési tervkészítés (szakmai rajz).Színek meghatározása, mintaterv.Szövés (előszövés, vetélő helyes használata, kötésmódok megbeszélése).Csíkritmusok: egyenletes, páros, hármas csoportos ritmusok (egyenletes szövés, szélek párhuzamos és egyenletes tartása), eldolgozása, befejezése, szőnyeg levágása, eldolgozása, tisztázása.Szövési technikák elsajátítása: Falikárpit szövése kilim.Szedettes technika (kétoldalas, egyoldalas).Fogazásos technika (farkasfogazás).Díszítőelemek alkalmazása: pont, vonal, hullámvonal, négyzet, háromszög, a sakktábla, hatszög és nyolcszög, nap, csillag, szív, létra (fog) minta.A ritmus (főmotívum, mellékmotívumok, térkitöltő ornamentika): - egyenletes ritmus, - páros ritmus, - hármas ritmus, - csoportos ritmus, - váltakozó ritmus.Szövés kapuvonal helyes tartásával.Szövés befejezésének megismerése.Szélek eldolgozása, összevarrása.Befejező műveletek (kikészítés, mosás, vasalás, eldolgozás, összedolgozás).

5.3.2. Termékkészítés288 óra

Terítő – futó szövése.Terítő szövése vászonkötéssel.Tarisznya szövése.Szövés két színnel, két vetélővel.Szélek párhuzamos és egyenletes tartása.Szélek eldolgozása, összevarrása.Zsinór készítése.Zsinórkészítés eldolgozása, fonással, összevarrás.Felvető befejezése: makramé, fonás, sodrás.Késztermék befejező műveletei: kikészítés, mosás, vasalás, eldolgozás, összedolgozás.Sodrás két szállal, három szállal fonás, két szállal körmönfonás (hajpánt), hét szállal körmönfonás (öv).Zsinór készítése szarvacskával, szádfán szalag szövése.Karmantyúbaba készítése.Terítő szövése spontán szövéssel, terítő levágása, eldolgozása.Csíkos ritmusú tarisznya szövése egyedi tervezéssel.Tarisznya összevarrása.Mintázás kétszínű fonallal, két vetélő bottal.Körmönfonással (két szál) zsinór készítése.Párna szövése adott terv szerint.Párna kitömése, eldolgozása.Szőnyegszövés egyszerű csíkmintával.Szükséges fonalmennyiség kiszámítása.

30

5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Szaktanterem vagy tanműhely



Sorszám


módszer neve


szervezeti kerete



egyéni

csoport

osztály

1.1 magyarázat x -1.2. elbeszélés x -1.3. kiselőadás x -1.4. megbeszélés x -1.5. vita x -1.6. szemléltetés x -1.7. projekt x -1.8. kooperatív tanulás x -1.9. házi feladat x -





módok)



Egy

éni

Cso

port

- bont

ás

Osz

tály

-ke

ret







kérdésekre x -2.4. Szöveges előadás egyéni x -

31

felkészüléssel2.5. Tapasztalatok utólagos

ismertetése szóban x -





3.3. Csoportos helyzetgyakorlat x -3.4. Csoportos versenyjáték x -4. Gyakorlati munkavégzés

körében4.1. Műveletek gyakorlása x -4.2. Munkamegfigyelés adott

szempontok alapján x -

5. Szolgáltatási tevékenységek körében

5.2. Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett x -

5.3. Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással x -


32

Documents

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV · Web viewMoldvai csángó-, széki-, palóc-, sárközi-, mezőségi-, kalotaszegi-, sokác mintakincs (szőttesek). Hagyományőrzés jelentősége