DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMOKTATÁSFEJLESZTÉSI KÖZPONT

SEGÉDLET AZ ORVOSTANHALLGATÓK INFORMATIKAI KÉPZÉSÉHEZ

1.DR. AGÓCS LÁSZLÓ:

A MIKROSZÁMÍTÓGÉPEK HASZNÁLATA

(KÉZIRAT)

Tartalom:

1.1. Bevezetés.............................................................................................................1.2. Alapfogalmak, alapelvek......................................................................................1.3. Az IBM PC felépítése és operációs rendszere......................................................1.4. A Norton Commander...........................................................................................1.5. Számítógép-hálózatok..........................................................................................1.6. Számítástechnikai értelmezôszótár.....................................................................1.7. Angol-magyar számítástechnikai szótár..............................................................1.8. A MAPIX billentyűzetkiosztás................................................................................1.9. Az IBM gépek karakterkészlete............................................................................

DEBRECEN, 1996

1.1. BevezetésManapság a számítástechnikai eszközök az élet minden területén jelentôs szerepet játszanak. Ebben az új, informatikai korszakban a komputerek forradalmi változásokat hoznak a kommunikációban. Régebben számítástechnikáról beszéltünk, de mostanában inkább informatikának nevezzük a számítógépekkel foglalkozó tudományterületet, ami a felhasználási módok változását jelzi: kezdetben az emberek valóban számítások elvégzésére használták a számítógépeket, mára azonban a számítógép az információtárolás és feldolgozás központi eszközévé vált.Ebben a kötetben elsôsorban az általános alapismeretekkel és az IBM PC kompatibilis számítógépekkel foglalkozunk, amelyek hazánkban meghatározó szerepet játszanak. A számítástechnika legfontosabb alapfogalmait ismertnek tételezzük fel, de azért röviden ezekrôl is szólunk. A terminológiában az angol szóhasználatot követjük, mert akárhány programot is “magyarítanak”, a számítástechnika nyelve az angol marad. A szövegben a fontosabb alapfogalmakat kiemeltük bold szedéssel, a kiegészítô információkat, praktikus tanácsokat, haladô ismereteket (amelyek a “törzsanyag” megértéséhez nem szükségesek) pedig lábjegyzetekbe írtuk.

Számítógépek a mindennapi életbenSzövegfeldolgozás (Word Processing)A számítógép használható úgy is, mint egy nagyon intelligens írógép. Szövegszerkesztô program segítségével ugyanúgy lehet megírni a szöveget, mint írógéppel, de a kész anyag mágneslemezen tárolható, késôbb ismét betölthetô, ki lehet javítani a hibákat, meg lehet változtatni a szövegrészek sorrendjét, stb. A szóhelyesség ellenôrzô programok (spelling checker) kijavítják helyesírási hibáinkat, a szinonima programok (thesaurus) alternatívákat javasolnak. Szabadon formálhatjuk a karaktereket, bekezdéseket, fejezeteket, megfelelô minôségű (lézer vagy tintasugaras) nyomtató segítségével nyomdakész anyagokat nyomtathatunk ki. A kiadványszerkesztô rendszerek (desktop publishing system = DTP) alkalmasak olyan bonyolult dokumentumok elkészítésre is, mint egy könyv vagy egy újság.

Adatbázis kezelés (Database Management)A számítógépek alkalmasak számok tárolására a belsô memória (RAM) regisztereiben vagy háttértárolókon (mágneslemezen). Minden regiszter egy-egy 0 és 255 közötti számot tárolhat, ezt az információegységet hívják 1 byte-nak (1 kilobyte=1024 byte, 1 megabyte=1024 kilobyte). A számok nemcsak egészeket reprezentálhatnak, hanem több byte-on valós számok is tárolhatók, de jelenthetnek programutasításokat, azok operandusát és karaktereket is. A karaktereket számmal kódolva 1 byte-on egy betű helyezhetô el (pl. az A kódja 65, a B-é 66, stb.). Tehát egy 600 Mbyte-os CD-ROM-on vagy egy 600 Mbyte-os merevlemezen 600x1024x1024=629.145.600 karakter tárolható. Ez többszáz könyvnek felel meg! Az adatbázis-kezelô rendszerek akár ilyen nagy adatállományok tárolását és visszakeresését is biztosíthatják.

Számítások (Calculation)Ennek ellenére a számítógépek – nevüknek megfelelôen – számítások elvégzésére is használhatók. A táblázatkezelô programok (spreadsheet) a számokat, képleteket, szövegeket egy kétdimenziós táblázatban tárolják. Ha képleteket adunk meg (pl. statisztikai függvényeket) és megváltoztatjuk az argumentumként szereplô számokat, a program azonnal újraszámítja a formulát. Vannak ezen kívül rafinált statisztikai programcsomagok is (pl. az SPSS és a BMDP) amelyek bonyolult (orvosbiológiai) statisztikák készítését szolgálják.

2

Számítógépes grafika (Computer Graphics)Az adatok grafikus ábrázolása fontos szerepet játszik mennyiségi viszonyok illusztrálásában. A táblázatkezelôk például mindig tartalmaznak egy grafikai programot is, amelyek diagramokat készítenek a táblázatban foglalt adatokról. Sok olyan önálló program is van, amely diagramokat, grafikonokat, “szabadkézi” rajzokat készítenek, vagy alkalmasak a scanner segítségével memóriába töltött ábrák, fényképek manipulálására. Az újonnan kifejlesztett multimédia gépek alkalmasak digitalizált álló- és mozgóképek (és hang) megjelenítésére CD-ROM-ról. Képdigitalizáló kártya segítségével video jelforrásról saját magunk is készíthetünk digitalizált anyagot.

Játék (Game)És végül ne felejtkezzünk el a számítógépes játékok izgalmas világáról sem. Ezek a játékok lehetnek hagyományos játékok szimulációi (sakk, kártyajátékok, pool stb.) vagy teljesen új típusúak is. Kemény János szerint (aki a BASIC nyelvet kifejlesztette): “sok kezdô felhasználó számára a komputer elleni játék lehetôsége döntô tényezô azoknak a gátlásoknak a feloldásában, amelyek visszatartják az embereket attól, hogy szabadon használják a gépeket”.1

Számítógépek az orvosi munkábanPáciens adatbázisokA számítógépeken kiterjedten alkalmazzák a betegek adatainak (személyi adatok, anamnézis, történet, laboreredmények stb.) tárolására. Az adatokat általában kódolni kell, hogy a tünetek, betegségek, kezelések egyértelmű (és rövid) formában kerülhessenek tárolásra és az orvosok ezekhez nagyon gyorsan hozzáférhessenek. Az egészségügyi irányítás és a társadalombiztosítási finanszírozási rendszer ily módon gyorsabban és hatékonyabban kontrollálhatja a rendszer működésének hatékonyságát és költségeit.

MonitorozásFôképp az intenzív ellátásban van jelentôsége, hogy a számítógép alkalmas a beteg fiziológiai funkcióinak monitorozására, az eredmények értékelésére és riasztásra (esetleg beavatkozásra ?!). A pace-makerek, művese-készülékek, de már akár a hallókészülékek és mű-végtagok ma már teljesen komputerizáltak.

LaborautomatizálásMa már a legegyszerűbb laborberendezések is tartalmaznak komputert, illetve komputer csatlakoztatási lehetôséget biztosítanak, az adatok kiértékelése emberi beavatkozás nélkül folyik. Az orvosnak csak az adatokkal kell foglalkoznia, amelyek akár automatikusan megjelenhetnek a páciens adatbázisban.

Kép- és jelfeldolgozás (Picture and Signal Processing)A komputerek jól használhatók az EKG adatok tárolására sôt a kóros elváltozások azonosítására is. A komputer tomográf (CT) röntgensugarak ezreibôl állít össze szeletképeket a testrôl, s ezek kombinálásával három dimenziós képeket is készíthet. A jövô számítógépei képesek lesznek szövettani metszetek analízisére is.

Szakértô(i) rendszerek (Expert Systems)Egy terület tényeit és következtetési szabályait összegyűjtve és egy logikai programozási rendszerbe táplálva (pl. LISP, PROLOG) a számítógép választ adhat kérdéseinkre. A

1 John G. Kemeny: Az ember és a számítógép. Gondolat, Budapest, 1978. p51.3

szakértô rendszerek segíthetnek a differenciáldiagnózis felállításában vagy a bonyolult gyógyszer-adagolási problémák (hipertónia, diabetes) megoldásában is

Számítógépek a tudományos kutatásbanSzámításokA számítógépek nagyon hatékonyan használhatók a tudományos kísérletek kiértékelésében. Az integrált software-ek (FrameWork, Symphony, Microsoft Office stb.) pedig ideális eszközök a tudományos publikációk készítéséhez (adatainkat tárolhatjuk és feldolgozhatjuk az adatbázis-kezelô részben, számításokat végezhetünk és az eredményeket grafikusan ábrázolhatjuk a táblázatkezelô részben, és ezeket egy gombnyomással bevihetjük a szövegszerkesztôbe.

Szimuláció és modellezésA bonyolult, sztochasztikus biofizikai, fiziológiai, biológiai jelenségek jól modellezhetôk számítógéppel, s ez lehetôvé teszi “kísérletek” végzését olcsón és veszélytelenül. A számítógépes modell olyan formulákból áll, amelyek megjósolják a rendszer viselkedését más és más peremfeltételekkel. Az eredmények szöveg, szám vagy grafika formájában is elôállíthatók.

A tudományos információk összegyűjtéseAzt szokták mondani, hogy a tudományos információ mennyisége exponenciálisan nô, s valóban, a gyorsan fejlôdô területeken a szakcikkek pár év alatt megduplázódik. Ezért egyre nagyobb jelentôsége van a kutatók számára annak, hogy gyorsan, rendszerezett formában juthassanak szakirodalmi információkhoz. Ehhez számos orvosi bibliográfiai adatbázis áll rendelkezésre adatbankokban és CD-ROM-on, amelyekben asszociatív módon lehet kikeresni az információt (pl. kulcsszavak kombinálásával). A legismertebb ilyen adatbázis a MEDLINE, ami több mint 3000 orvosi folyóirat kivonatait tartalmazza, a CD-ROM sorozatot folyamatosan frissítik. Ma már sok teljes szövegű adatbázis is rendelkezésre áll, mivel jelenleg a CD-ROM a legolcsóbb (!) információhordozó.

Számítógépek az oktatásbanIsmeretközlés (Tutorial)A számítógépek nemcsak tárolni tudják az információt, hanem az rendszerezett formában tudják a hallgatók rendelkezésére bocsátani. Az új tárolóeszközök könyvek százait, képek ezreit képesek tárolni.

Gyakorló programok (Drill and Practice)A komputer végtelenül türelmes, ezért kiválóan használható a készségek begyakorlásánál, pl. a nyelvoktatásban.

SzimulációSzámos szimulációs programot készítettek már, amelyek valós folyamatok, eljárások, gépek stb. szimulációi (pl. repülésszimulátorok), s veszély nélkül gyakorolhatnak velük a felhasználók. Az orvosképzésben a diagnosztikai munka és a kezelések végrehajtása (akár egy operáció is) gyakorolható ilyen programokkal. Más szimulációk a test “működését” mutatják be.

4

Hálózati kommunikáció (Networking)A hálózati kommunikáció azt jelenti, hogy a számítógépek valamilyen módon (pl. telefonvonalon, speciális kábelrendszeren stb.) össze vannak kapcsolva és egymásnak információkat adnak át.A lokális hálózatok (local area networks) általában egy-egy intézményen belül működnek. Például egy kórház hálózata lehetôvé teszi, hogy a páciensek adatai csak egyszer kerüljenek tárolásra (központi vagy megosztott adatbázisban). Így elkerülhetôk a párhuzamos adatfelvételek, vizsgálatismétlésekAz országos hálózatok az egyes intézményi hálózatokat kötik össze, ami pl. az egészségügy gyors és hatékony irányítását, kontrolját teszi lehetôvé.A nemzetközi hálózatok az információtovábbítás jelenlegi leggyorsabb és legolcsóbb formái (pl. elektronikus levelezés – e-mail). A tudományos információ áramlásában óriási szerepük van, de a gyógyításban is új lehetôségeket nyitnak, gondoljunk csak a nemzetközi transzplantációs adatbankokra.

5

1.2. Alapfogalmak, alapelvek

A számítástechnika rövid történeteAz emberiség régi vágya, hogy megszabaduljon a számítások fárasztó és idôigényes munkájától. Századunkban elsôsorban a tudományos, műszaki és katonai számítási igények megnövekedése tette szükségessé, az elektronika haladása pedig lehetségessé a számítástechnika szédületes fejlôdését. Az elsô mechanikus számítógépet, amelyben az aritmetikai műveleteket körben forgó fogaskerekek végezték, LEIBNITZ készítette 1671-ben, PASCAL elgondolásainak a felhasználásával. Mivel az ilyen berendezéseknél azonos típusú számítások elvégzésekor ugyanazt az unalmas, hosszú műveletsort kellett végigcsinálni a kezelônek, felvetôdött, hogy ezt a műveleti elôírást, programot tárolni kellene. Charles BABBAGE tervezte meg az elsô programmal vezérelt számítógépet, 1825-ben. Ennél a gépnél az elemi lépésekre bontott programot lyukkártyákon tárolták volna, az adatokat pedig gombokkal állították volna be. A programot ADA LOVELACE (Lord Byron lánya) készítette, de a berendezést a technika fejletlensége folytán akkor nem sikerült elkészíteni. Napjainkban megépítették ezt a gépet, és működôképesnek bizonyult!

A Jacquard-féle automata szövôszék

A lyukkártyát, amely napjainkig az egyik legnépszerűbb számítástechnikai adathordozó volt, Joseph Marie JACQUARD alkalmazta elôször, 1808-ban készített automatikus szövôszékében. A lyukkártya feldolgozásának gépi technikáját Herman HOLLERITH vezette be, megteremtve ezzel a gépi feldolgozás alapjait, amely hatalmas jelentôségre tett szert az üzleti életben és az államigazgatásban. Ô alapította az IBM céget, amely napjainkra a világ legnagyobb számítástechnikai vállalatává vált.

Az elsô elektronikus számítógép az ENIAC volt (1944), egy a mai gépekhez képest lassú, "buta", hatalmas méretű, jelfogókból és elektroncsövekbôl felépített berendezés. Műszaki és katonai számításokra (differenciálegyenletek megoldására, vagyis tűzérségi lôelemképzéshez szükséges táblázatok elkészítésére) használták. Elôször 1946-ban került kereskedelmi forgalomba számítógép, a UNIVAC. Az ENIAC még csak részben, a UNIVAC már teljesen a NEUMANN János által meg-fogalmazott elvek alapján épült fel, amiket azóta is NEUMANN-elvekként emlegetnek:

- A számítógép legyen univerzális, vagyis különbözô programokkal többféle feladat megoldására legyen alkalmazható.

- A számítógép teljesen elektronikus legyen. - Az alábbi részekbôl épüljön fel:

- központi egység (CPU = Central Processor Unit)- memória (tároló)- ki- és bemeneti egység (I/O = Input-Output).

- A programokat és az adatokat is a gépben kell tárolni. Ez a tárolt program vagy másképp belsô programvezérlés elve. - A program- és adattárolásra, a műveletekhez a bináris (kettes)

számrendszert kell használni. A számítógépek fejlôdésében négy generációt szoktak megkülönböztetni:

1. generáció: elektroncsöves készülékek 1944 – 1960 2. generáció: diszkrét félvezetôs berendezések 1960 – 1970 3. generáció: integrált áramkörös számítógépek 1970 – 4. generáció: magasan szervezett gépek, mikrogépek 1978 –

A számítógépeken kezdetben csak egyetlen program futhatott egyszerre, a géphez csak a kezelôszemélyzet nyúlhatott.A felhasználók szempontjából az egyik legfontosabb fejlôdési állomás a multiprogramozás, idôosztás (time-sharing) megjelenése volt: a nagy kapacitású, működési sebességű számítógép egyszerre több programot futtat, úgy hogy egy idôben ugyan csak egy programmal dolgozik, de a vezérlést több program, illetve

Neumann János

programegyüttes – job – között váltogatja, meghatározott prioritási sorrend alapján. Ez jelentôsen megnöveli a számítógép kihasználhatóságát, mert a vezérlés akkor adódik át más jobra, ha a központi egység felszabadul, mert például valamilyen lassú I/O műveletre vár.Elôször az idôosztásos gépekhez sem férhetett közvetlenül hozzá a felhasználó, programját papíron készítette el, leadta, az adatrögzítôk lyukkártyára vagy lyukszalagra vitték, majd az operátorok futtatták, s az eredményt eljuttatták a programozóhoz. Ezt a módszert kötegelt adatfeldolgozásnak hívják.Késôbb az idôosztásos számítógépekhez több terminált csatlakoztattak, s így a terminálok elôtt ülôk számára már úgy tűnt, hogy a komputer egyedül velük foglalkozik, állandóan kommunikációs kapcsolatban vannak. Ezek a több feladatos – több felhasználós rendszerek. Kezdetben a terminálok elektromos írógépek voltak, a felhasználó ezeken gépelte be parancsait, a gép pedig papírra nyomatta az üzeneteit. Késôbb megjelentek a maihoz hasonló katódsugárcsöves (CRT) monitorok, mára ezek is intelligenssé váltak, vagyis önálló számítógépet építettek beléjük.A másik nagy jelentôségű változás a mikroprocesszorok és az ezekkel működô mikroszámítógépek megjelenése volt, a 70-es évek végén. Ezek tették lehetôvé, hogy a számítástechnika az élet szinte minden területére eljusson. A számítógépek régebben szokásos működési sebesség és operatív memória szerinti felosztása (pl. mega-, mini-, mikrogépek) ma már elég nehezen sikerül, hiszen egy-egy kategória új gépei rendre lepipálják a magasabb osztály régebbi berendezéseit. A harmadik fejlôdési állomás szempontunkból a mikroszámítógépekbôl álló lokális hálózatok (Local Area Network = LAN) létrehozása és ezek összekapcsolódása nagy informatikai hálózatokká, amelyekben a kisebb hálózatok egymással kommunikálhatnak (pl. az INTERNET világhálózaton), illetve nagy teljesítményű gépeket (mainframe), központi adatbankokat érhetnek el. A mikroszámítógépek tehát ma már működhetnek önállóan, kommunikálhatnak egymással és használhatók nagyobb gépek intelligens termináljaként is.

A mikroszámítógépek működéseA negyedik generációs számítógépek a Neumann-elvek alapján épülnek fel.A számítógép egységeit vezetékkötegek, un. buszvonalak kötik össze, amelyeken az adatforgalmat a központi egység, a CPU vezérli. Az adatbusz méretétôl függôen (8, 16, 32, 64 vezeték) is beszélhetünk 8, 16, 32, 64 bites számítógépekrôl. A memória regiszterei meg vannak számozva, ezeket a számokat nevezzük címeknek. Egy regiszter általában 8 bináris számjegyet, vagyis 8 bit információt (egy 0–255-ig terjedô számot) tartalmaz. A bit helyett az információmennyiség leírására inkább a byte-ot (ejtsd: bájt) használjuk, ami egy regiszternyi adatnak felel meg (1 byte = 8 bit, 1 kbyte = 1024 bit). A tároló nagyságát is így szokás megadni (pl. 64 kbyte). A tároló egy rekeszében lévô szám – elhelyezkedésétôl függôen – jelenthet a CPU számára műveleti utasítást, ennek az operandusát, vagy egy adatot (számot, illetve számmal kódolt karaktert).

A mikroszámítógépek felépítése

A program futása úgy történik, hogy a CPU kiolvas a memóriából egy utasítást, majd végrehajtja a megfelelô műveletet. Ehhez a mikroprocesszornak van néhány belsô regisztere, amelyek közül az akkumulátor a legfontosabb: általában ebbe kerülnek az adatok és ebben keletkeznek az eredmények.1 A "gépi nyelven" megfogalmazott műveletek nagyon primitívek, pl. egy regiszter áttöltése a másikba, regisztertartalmak összeadása, kivonása, összehasonlítása, logikai műveletek a regiszterek tartalmán. Az utasítás végrehajtása után a programszámláló regiszter tartalma alapján a következô utasítás hajtódik végre. Ez az utasítás nem feltétlenül a sorban következô, a vezérlés az adatoktól függô feltételek alapján adódhat más utasításra is. Ez az, ami a számítógépet egész feladatosztály megoldására alkalmassá teszi. Az elsô mikroprocesszorok belsô regiszterei 1 byte-osok voltak, késôbb egyre nôtt ez a méret úgy, hogy 2, 4 vagy 8 byte-ot összekapcsoltak. Így beszélünk 16, 32 vagy 64 bites processzorokról, illetve számítógépekrôl.2 Az adatbusz mérete ettôl eltérô lehet, gyakran csak fele a belsô regiszterek méretének (pl. SX gépek), tehát végül is a két méret együtt határozza meg a gép minôsítését (16 bites, 32 bites stb.). A működési sebesség elsôsorban ezektôl a méretektôl és az órajel frekvenciájától függ, MIPS-ben vagy MFLOPS-ban adják meg (millió művelet illetve millió lebegôpontos művelet másodpercenként).A gép működését lehetôvé tevô rendszerprogramot, operációs rendszert, illetve annak legfontosabb részét általában nem törlôdô tárolóba égetik, ez a ROM (Read Only Memory, a.m. csak olvasható tároló). Gyakran használnak e helyett EPROM-ot (Erasable Programable ROM), amelynek a tartalma törölhetô UV-besugárzással, majd újra lehet bele írni. Az operációs rendszer többi része, a felhasználói programok, általunk készített programok és az adatok tárolására írható-olvasható memóriát használunk. Ez a RAM (Random Access Memory, a.m. véletlen hozzáférésű tároló), aminek a tartalma kikapcsoláskor elvész.A perifériák közül a legfontosabbak a háttértárolók (mágnesszalag-, mágneslemez-egységek), amelyek a programokat tárolják, s róluk a RAM-ba lehet tölteni azokat, illetve a RAM-ban lévô programok, adatok kimenthetôk rájuk.A további perifériák a felhasználó és a gép közötti kommunikációt szolgálják: a billentyűzet, az egér, a monitorok (display-k, kijelzôk) valamint a nyomtatók (printerek). Ezekkel az input-output egység (I/O) tartja a kapcsolatot.A gép összehangolt működését a megszakítások (interrupt) rendszere biztosítja. Mivel a központi egység egyszerre csak egyféle műveletet végezhet, a többi egység (pl. perifériakezelô) megszakításkéréssel tudatja vele, hogy valamilyen műveletet végrehajtott, illetve kész a végrehajtására. A program futása közben bizonyos 1 A mikroprocesszor fontosabb részei az aritmetikai-logikai egység (ALU), a vezérlôegység (CU) és a regiszterek: akkumulátor (AC), utasításregiszter (IR), programszámláló (PC), adatszámláló (DC).2 Például a 16 bites processzroban az akkumulátor két byte-ból, un. alsó és felsô bytebôl (AL és AH) áll, ezek külön is kezelhetôk, de össze is kapcsolhatók egy két byte-os szám ábrázolására.

feladatokat periodikusan el kell végezni, például fel kell frissíteni a RAM-ot, a képernyôt, le kell kérdezni a billentyűzetet stb. Ezeket a is megszakítások végzik el. A megszakításkérés hatása nem érvényesül azonnal, hanem a processzor bizonyos idôközönként lekérdezi a megszakításkérô vonalakat. A megszakítások között is érvényesülhet prioritási sorrend, illetve bizonyos megszakítások maszkolhatják a többit, vagyis várakozásra kényszeríthetik azok elfogadását.Mivel a műveletek és adatok leírása a kettes számrendszerben nagyon nehézkes lenne a programozó számára (minden regisztertartalmat nyolc számjeggyel kellene kifejezni), a gépi kódú programozásnál a tizenhatos (hexadecimális) számrendszert használjuk (így egy byte két számjeggyel írható le). Például a Commodore 64-es gépeken a "töltsd az akkumulátorba a 0 számot" utasítást így írhatjuk le:

A9 00 (decimálisan: 169 0).Itt A9 a művelet kódja, 00 az operandusa. A gépi kódú programozás ily módon nagyon nehéz feladat, elôször ezt egyszerűsítették a felhasználók számára az assembly szintű nyelvek kifejlesztésével. Itt nem számokat, hanem könnyen megjegyezhetô szimbólumokat adhatunk meg, az így elkészített forrásprogramot egy fordítóprogram (assembler) alakítja át a CPU számára érthetô tárgykóddá. Az elôbbi gépi kódú utasítás assemblerben így néz ki:

lda $00 (LoaD to Accumlator 00).Az assemblernek nem kell feltétlenül a vezérlésátadások címét megadni, elegendô szimbólumokra, címkékre hivatkozni. Mivel azonban az assembly szintű programozás is igen aprólékos munkát igényel és ráadásul az utasításkészlet géptípusonként erôsen eltérô, a programkészítés megkönnyítésére sok magas szintű programozási nyelvet is létrehoztak. Itt már az egyes utasítások sokkal inkább megfelelnek a feladatok igényeinek, és többé-kevésbé gépfüggetlenek a programok. Ezeknek a nyelveknek a nagy száma (ALGOL, FORTRAN, COBOL, PL-l, BASIC, PASCAL, FORTH, C, Clipper stb.) azonban azt is jelzi, hogy nem sikerült univerzális eszközt létrehozni velük. A magas szintű nyelvek két fô fajtája az interpreter és a compiler (ejtsd: kompájler) típusú nyelv. Az utóbbinál az elkészített programot fordítóprogrammal (a compilerrel) alakítjuk át gépi kódúvá, hibaüzenetet tehát elôször csak a program teljes elkészítése után kaphatunk. Az interpreter típusú nyelven írott program készítés közben is futtatható, mert az interpreter (értelmezô) utasításonként hajtja végre a megfelelô gépi rutinokat. Így például a BASIC nyelvű program írása, kipróbálása, javítása könnyebb, de futási sebessége jóval kisebb. A compiler-típusú programnyelveknél, a fordítás történhet közvetlenül gépi kódra (ez a ritkább eset), vagy olyan pszeudokódra, amely közelebb áll a gép nyelvéhez. A pszeudokód egyszerű interpreterrel gyorsan futtatható, vagy egy összefűzô (linker) programmal egy könyvtárból, rutingyüjteménybôl (library) összeállítható a gépi kódú változat.A számítógép fizikai, áramköri megvalósítását, a hardware-t (magyarosan: hardver) nem könnyű elkülöníteni a működtetô programoktól, a software-tôl (magyarosan: szoftver), mert ezek egymással igen szorosan összefüggô rendszert alkotnak. A mi szempontunkból általában nem is lényeges, hogy a gépben egy feladatot mily módon valósítanak meg. Sajnos azonban ma még azt mondhatjuk, hogy a software inkább a gépet támogatja, semmint a felhasználót. A programnyelvek, operációs rendszerek, perifériák szabványosítását sem igyekeznek a gyártók megoldani; sok esetben azonos nyelven íródott programok adaptálása más gépre alig könnyebb, mint teljesen új programot készíteni. A jelenleg elterjedt, un. negyedik generációs programnyelveknél a programozó dolga az, hogy a gép számára minden részletre kiterjedôen leírja a feladat megoldásának folyamatát, az algoritmust. Tehát a feladatot végül is nem a számítógép, hanem a programozó oldja meg, a komputer "csak" nagyon gyorsan végrehajtja a kapott utasításokat, a programot. Az ötödik generációs (logikai) programozási nyelvek – pl. PROLOG, LISP – már feladatorientáltak, ezeknél a felhasználó dolga csak a feladat megfogalmazása a gép számára érthetô nyelven, a megoldást a számítógép készíti el.

A negyedik generációs számítógépeknek azonban van két alapvetô hiányossága. Az egyik az, hogy csak a numerikus műveletek végrehajtása nevezhetô viszonylag gyorsnak, a szövegek, képek feldolgozása azonban nagyon lassú. Így nem igazán alkalmasak olyan problémák megoldására, mint például a szövegek "megértése", lefordítása egyik nyelvrôl a másikra, vagy robotvezérlések készítése stb.A másik gond az, hogy a software-ek kifejlesztése, karbantartása igen idôigényes, más gépre való adaptálásuk pedig gyakran szinte teljesen új program megírását jelenti. Ide sorolható az a probléma is, amit már említettünk a PROLOG nyelv kapcsán, vagyis, hogy a feladatok megoldásának algoritmusát a programozónak minden részletre kiterjedôen meg kell adnia.E problémák megoldására több próbálkozás történik napjainkban, ezeket összefoglalóan az ötödik generációs számítógép fejlesztésének nevezik.Az egyik út a számítógépelemek további bonyolítása a VLSI (Very Large Scale of Integration) technológia alkalmazásával. A másik lehetôség az, hogy a műveleteket a számítógépekben nem sorosan, hanem egymással párhuzamosan végzik. Például van már olyan animációs számítógép, amelyben minden egyes képponthoz külön mikroprocesszor van rendelve. A katonai, gazdasági, tudományos számításokra, szimulációkra készülô párhuzamos feldolgozású szuperszámítógépek napjainkban már elérhetik az 1 GFLOPS sebességet (1.000.000.000 lebegôpontos művelet másod-percenként).A számítógép működési sebességét végsô soron az elektromos jelek terjedési sebessége korlátozza. Ezért nagy távlatai vannak az optikai számítógépes eszközöknek, amelyekben a fénysugarat használják jeltovábbításra, s így a sebességkorlát egészen a fénysebességig kitolódhat.A szoftverek problémái egyrészt a strukturált programozás, moduláris programozás és az objektum-orientált programozás segítségével oldhatók meg. Ezek a technikák ugyanis lehetôvé teszik a programok nagyobb építôkövekbôl történô szabványos összeállítását. Másrészt pedig a függvényekbôl építkezô (LISP, APL) és a logikai programozási nyelvek (PROLOG) pedig egészen új távlatokat nyitnak a számítógépek "értelmes" hasznosításában. Az adatfeldolgozásról végre áttérhetünk az információ-feldolgozásra segítségükkel.

1.3. Az IBM PC felépítése és operációs rendszere

Az IBM PC történeteA személyi számítógépek elsô nagy sikereiket 1979-ben érték el, ezek az APPLE II-höz fűzôdnek. Az APPLE által kidolgozott CP/M operációs rendszer népszerű világszabvánnyá vált. 1981-re azonban a 8-bites processzorokra (8080, Z80, 65xx) alapozott rendszerek már nem feleltek meg az igényeknek. Ekkor jelent meg a világ legnagyobb hardware-gyártója – az addig ettôl a piactól magát távol tartó – IBM (International Business Machines) cég az elsô 16 bites személyi számítógéppel, az Intel 8088-ra alapozott IBM PC-vel.Az IBM PC eredeti megjelenési formája nem sokban különbözött egy 8-bites mikroszámítógéptôl, 64 kbyte RAM-mal, beépített BASIC-interpreterrel és kazettás adattárolóval (!) szállították. Azonban a gép felépítése lehetôvé tette a továbbfejlesztést is. Hamarosan megjelentek a nagyobb RAM-mal és mágneslemez-egységgel ellátott változatok, majd pedig az IBM XT. Ez a gép, s a hozzá adott MS-DOS (PC-DOS) operációs rendszer rövidesen világszabvány lett. Ennek alapvetôen két oka van. Az elsô, hogy a hatalmas cég kihasználta elsôségét a piacon, s jó idôre lekötötte a nagy software-gyártók teljes kapacitását; a második a nyitott architektúra, vagyis az, hogy az IBM számos külsô cégtôl szerezte be a gép elemeit: a processzort az Intel, az operációs rendszert s a BASIC-et a Microsoft, a lemezegységeket a Seagate és a Tandon szállította. Szabadalmi védelem alatt csak a ROM áll, s mivel a 8088 adatbusza 8-bites, egyszerűen beszerezhetô, un. katalógus-IC-kbôl építhetô fel a gép. Ez magyarázza, hogy rövidesen rengetegen kezdték el gyártani a világon, pl. a Távol-Keleten az IBM-mel többé-kevésbé kompatibilis másolatokat, a klónokat. Az IBM XT-hez már merevlemezt is lehetett csatlakoztatni (beépíteni). Az elsô merevlemez-egységeket (hard disk, fixed disk, winchester) az IBM fejlesztette ki. Ezek a 2–25 Mbyte kapacitású, igen rövid hozzáférési idejű tárolóeszközök tették lehetôvé az IBM gépek ügyviteli alkalmazását. A 8088 után pedig megjelent a 8086, amely már valódi 16 bites processzor, mert adatbusza is 16 bites, nemcsak a belsô regiszterek. A 4.77 MHz-es 8088-as a belsô adatmozgatás bonyolultsága miatt jóval lassabb, mint az általában 8 MHz-rôl üzemeltetett 8086-os, programozási szempontból azonban teljesen azonosnak tekinthetôk. A 8087-es aritmetikai társprocesszor tovább gyorsítja a gépek működését.Az IBM AT a 32 bites, 16 adatvezetékű 80286 processzorral működik, az 1987-ben megjelent változatok már a valódi 32 bites 80386-ot, illetve 64 bites 80486-ot használják. Jelenleg ezek a legnépszerűbb professzionális személyi számítógépek, bár azért tartja magát az APPLE is a Macintosh-sal. A nyugati egyetemeken például kutatási célokra jóval kiterjedtebben alkalmazták a Macintosh-t, mint az IBM PC-t, s az arány csak mostanában módosult az IBM javára, köszönhetôen elsôsorban a Microsoft Windows grafikus operációs rendszernek.Az IBM 1988-ban újabb gépcsaláddal jelentkezett: a PS2 (Personal System) azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek a fô oka a zárt architektúra, vagyis, hogy az IBM – kizárandó a többi céget – maga gyártja a gépekhez szükséges nagy bonyolúltságú IC-ket, s az, hogy a gépcsalád kisebb tagjai nem nyújtanak többet, mint egy 386-os AT. Közben pedig már megjelent a

12

66 MHz-rôl működô 486-os AT is, az újabb operációs rendszerek pedig akár 5–600 Mbyte-os winchestert is képesek kezelni, RAM-juk 4–32 Mbyte-os.Az Intel pentium processzora nálunk még nem igazán terjedt el, s az 1994 év végi botrány után ez nem is várható (hibákat találtak a processzor lebegôpontos aritmetikájában, amit a cég csak vonakodva ismert el). Idôközben ugyanis az IBM, a Motorola és az Apple összefogott egy új processzor kifejlesztésére (és az Intel valamint a Microsoft kiszorítására). Ez a Power PC, ami jóval gyorsabb, mint a pentium. Az Apple Power PC már a piacon van, s rövidesen az IBM is megjelenik Power PC-s gépével (operációs rendszere, az OS2 Warp már kapható). Ezek a gépek már valódi “multitaskingot” valósítanak meg és gond nélkül futtatják egymás programjait, valamint a Windowst. A legújabb fejlesztés ebben a körben a Windows 95 valódi 32 bites operációs rendszer.

Az IBM PC felépítéseAlaplap, memóriaAz XT központi egysége, mikroprocesszora összesen 1 Mbyte memóriát tud kezelni, amibôl maximum 640 kbyte-nyi lehet a RAM. Az AT processzora, a 80286-os 1 Gbyte memóriát címezhet meg, azonban a legtöbb esetben csak 1–2 Mbyte-nyi RAM van benne és az XT-hez hasonló tárcímzési módban használjuk.1

Cím (hexadecimális) Méret 00000 Szabad RAM (256-640 K) 640 K A0000 Képernyôkezelô 64 K B0000 Monokróm képernyô (4 K) 32 K B8000 Színes grafikus képernyô (16 K) C0000 ROM bôvítés 216 K F6000 ROM BASIC 32 K

1 Nagyon bosszantó, hogy még ma is, amikor 4–16 Mbyte RAM van a gépünkben, a 640 kbyte-os alapmemória korlát megmaradt, s ezen kívül csak a felsô memória blokkok (a 640 kbyte és 1 Mbyte közötti un. upper memory tartományban) használhatók még aránylag egyszerűen, míg az 1 Mbyte fölötti rész eléréséhez valamilyen “trükkös” programra (driverre) van szükségünk, s ezeknek is két különféleképpen működô szabványa terjedt el, az EMS és az XMS). Ugyanilyen probléma, hogy bár a processzorok memóriakezelése és utasításkészlete jelentôsen fejlôdött, a régebbi típusokkal való kompatibilitás követelménye miatt a legtöbb alkalmazói program nem használja ki ezeket a lehetôségeket. Elsôként a Windows rendszer szakított ezzel a hagyománnyal, úgy, hogy XT-n nem is fut és külön üzemmódja van 286-os és 386-os (enhanced) gépekre. Így például 386-os üzemmódban van lehetôség a 32 bites merevlemez kezelés bekapcsolására a Windowsban.

13

FE000 ROM-BI0S 8 K FFFFF

Az IBM PC memóriakiosztása

A gép modul rendszerűen építhetô fel. Legfontosabb része az alaplap (mother board), amelyen a mikroprocesszor, az alap RAM és ROM található, valamint olyan bôvítési helyek (expansion slot), amelyekbe tetszôleges kártyákat dughatunk be. A legfontosabbak ezek közül:· Képernyôkezelô kártya: Ezen találhatók a képernyôkezeléshez

szükséges RAM-ok és a monitor működtetéséhez szükséges (RGB-, ill. videojelet elôállító) áramkörök. Legleterjedtebb fajtái:- Monokróm kártya: csak alfanumerikus jelek (karakterek, számok)

kiíratását teszi lehetôvé (25 sor * 80 karakter), ezért csak ügyviteli feladatokra alkalmazható.

- CGA színes grafikus kártya: Az alfanumerikus kiíratási mód mellett grafikus üzemmódokban is használható, 640*200-as kétszínű, 320*200-as négyszínű stb. felbontással.

- Monokróm grafikus kártya (Hercules, MGP): Kétszínű, de a CGA-kártyánál jobb 720*348-as – felbontással rendelkezik.

- EGA színes grafikus kártya: A CGA-nál jóval nagyobb felbontású, sokkal "szebb" képet adó kártya. Legnagyobb felbontása 640*350, 16 színárnyalattal.

- VGA színes grafikus kártya: Jelenleg a legjobb felbontású grafikus kártya. Több típusa ismeretes, 640*480, 800*600, 1024*768 és 1280*1024 felbontással.2

· Lemezmeghajtó kontroller kártya: A hajlékony- és merevlemezes egységek kezelését teszi lehetôvé. Többféle típusa van, illetve egy gépen belül többet is használhatunk, pl. külön floppy és winchester kontrollert.

· Bemeneti-kimeneti (I/O) kártya: Általában egy soros (RS-232) és egy párhuzamos (CENTRONICS) adatátviteli csatornát tartalmaz, amely számítógépek közötti adatátvitelre, a nyomtatóhoz való csatlakozásra szolgál. A párhuzamos port azonosítója LPT1, a sorosé COM1 (ha több port is van a gépben, akkor azonosítójuk LPT2, COM2 stb.).

2 A nagyobb felbontások szuper VGA (SVGA) kártyákat jelentenek, azonban a kommersz kártyák és monitorok minôsége nem teszi lehetôvé ezek a használatát (hiába kapcsolunk nagyobb felbontásba, ha a karaktereket nem tudjuk elolvasni rendesen). Van egy újabb, jobb felbontású szabvány is: az XGA.

14

Az “ôs” AT a következô részekbôl állt:

· 80286 alaplap, 1 Mbyte RAM· CGA grafikus kártya· I/O kártya 1 soros és egy párhuzamos porttal· diszk kontroller kártya a floppy és hard disk drive vezérlésére,· 8 bôvítési hely· 1.2 Mbyte floppy disk drive,· 20 Mbyte hard disk drive,· 200 W-os tápegység

Az újabb AT gépek már 40–528 Mbyte-os winchestert3 és 4–32 Mbyte RAM-ot tartalmaznak, amire a modern alkalmazói programok futtatásához szükség is van. A 386SX és 386-os AT-k gyakran 32–64 kbyte gyorsítótárat (cache) is tartalmaznak, ami a lemezműveleteket gyorsítja fel.Az aktuális konfigurációt az XT-ben az alaplapon található jumperekkel (ejtsd: dzsamper) állíthatjuk be (memória nagysága, grafikus kártya típusa, lemezegységek száma stb.), az AT-ben ezeken kívül egy elemrôl vagy akkumulátorról táplált memóriaegység tartalmazza a konfigurációs adatokat. Ha ennek tartalma elvész, egy SETUP nevű programmal kell újra beállítani, amit újabban a ROM is tartalmaz, s így a gép bekapcsolása után aktivizálható egy gombnyomással.4

3 Az 528 Mbyte méret a BIOS és DOS által megszabott korlát, de speciális meghajtóprogrammal (driverrrel) nagyobb merevelemez-egységek is használhatók, ma már az 1 Gbyte-os winchesterek sem túl drágák, bár az optimális ár/teljesítmény viszony most 500 Mbyte körül van.4 A SETUP a bekapcsolás után indítható el valamely speciális billentyű (pl. Del, Esc) lenyomásával. Kezdôknek nem javasoljuk használatát, bár szükség lehet rá, ha a gép “elfelejti” a beírt adatokat (gyakran elôfordul új gépeknél vagy sokáig nem használt gépeknél, hogy az alaplapon lévô kis akkumulátor kimerül). A program alapbeállításait mindenki meg tudja csinálni (meghajtók betüjele és mérete, monitor típusa, dátum és idô), kivéve a hard isk jellemzôit, de ezen is segíthet az, ha a programban van “Autodetect hard disk” menüpont. Mindenesetre az újonnan vásárolt gépekhez minden részegység leírását követeljük: alaplapleírás, grafikus kártya leírás és driver lemez, merevlemez leírás (és ha van hozzá: driver lemez). Ezek nélkül késôbb még szakember is gondba kerülhet javításnál, bôvítésnél.

15

Az IBM AT felépítése

LemezegységekAz IBM számítógépek több lemezegységet képesek kezelni, ezek megjelölésére az A, B, C, D, E,... betűk szolgálnak. Az elsô lemezegység az A jelű floppy, ami nélkül a gép nem installálható, illetve nem használható.5 A második (opcionális) hajlékony lemezegység a B jelű, az elsô winchester jele C. A további merevlemez-egységek, RAM-diskek (amiket a RAM-ban hozhatunk létre) jele D, E vagy F. A merevlemezt gyakran két részre osztják, s így a felhasználó számára úgy jelenik meg mintha egy C és D jelű winchestere is lenne, vagyis a betűk nem tényleges (fizikai), hanem logikai lemezegységeket jelölnek.

Az XT-ben 360 kbyte kapacitású mágneslemez-egység van, az AT-ben 1.2 Mbyte-os (ami azonban 360-as módban is használható). Sajnos a lemezek között kompatibilitási gondok vannak, különösen az AT 360 K-s lemezeivel lehet gond az XT floppykban.A hajlékony lemezen koncentrikus körökben elhelyezkedô blokkok találhatók, a blokkok mérete 512 byte. A lemezegységben két mágnesfej van alul és felül, tehát a lemez mindkét oldalát használja a gép. A 360 kbyte-os lemezegységekben a DS,DD (Double Sided, Double Density) lemezek használhatók, az 1.2 Mbyte-os meghajtókhoz speciális PC-AT kompatibilis, vagy DS,HD (Double Sided, High Density) lemezekre van szükség.A hajlékony lemezek gondos kezelést igényelnek, különösen az író-olvasó fej résére kell ügyelni (pl. kézzel ne érjünk hozzá). Ha a lemez véletlen letörlését meg akarjuk akadályozni, ragasszuk le az írásengedélyezô rést.Az újabban világszabvánnyá váló “kis floppy” (3,5 inch) 720 kbyte-os (DD) vagy 1,44 Mbyte-os (HD). Egy kemény tok védi a lemezt, ami biztonságosabbá teszi kezelését.A merevlemez hasonló méretű, mint a hajlékony, de mágnesezhetô anyaggal bevont fémbôl van. Nagyon nagy írássűrűség érhetô el rajta, jelenleg a 80 Mbyte-os winchester már kicsinek számít, általánosan elterjedtek a 200–540

5 Installálás után tulajdonképpen a floppy egység kiszerelhetô a gépbôl, mert az operációs rendszert ezután a merevlemezrôl szoktuk betölteni, de ez nem szokás. Elôfordulhatnak azonban olyan gépek is a hálózatokban, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak lemezegységet (diskless workstation), az operációs rendszert ilyenkor a terminál hálózati csatolókártyáján lévô boot EPROM tölti be a szerver géprôl.

16

Az 5,25 inches floppy disk

Mbyte-os változatok is. A merevlemez nem nyújt abszolút adatbiztonságot, mert megsérülhet.6

A hajlékony- és merevlemezek újonnan még nem használhatók, elôször egy programmal ki kell alakítani rajtuk a blokk-szerkezetet, amibe írni tudunk, vagyis a lemezt formattálni kell. A formattált lemezen az programok, adatok egy-egy file-ban (magyarosan fájl) találhatók, amelyek tulajdonképpen byte-sorozatok.A lemezkontroller kártya alapvetôen meghatározza az átvitel sebességét, a régebbi (NFM, AT-buszos) vezérlôk nem alkalmasak 32 bites átvitelre, újabban az IDE-vezérlô a legelterjedtebb, de igazán gyorsnak csak a VLB (Vesa Local Bus) és az SCSI (Small Computer System Interface, magyarul “szkázi”) kártyák tekinthetôk. Ezek más eszközöket is kezelhetnek (scanner, CD-ROM).

TápegységA számítógép dobozában az eddigieken kívül található még egy tápegység, amely a kártyák áramellátását szolgálja. Az IBM-gépek felépítésébôl adódóan igen nagy teljesítményre, sôt ventillátoros hűtésre is szükség van. Az XT tápegysége 150 W-os, az AT-é 200 W-os, de pl. több winchester használata esetén, nagyobb, 250 W-os áramforrást kell beépíteni.

Monitor, grafikus kártyaA gép dobozán kívül található a monitor (display), ami a képek megjelenítésére szolgál. Lehet színes (RGB- vagy videojellel meghajtva), illetve monokróm (zöld, ámbraszínű vagy papírfehér).7

A képet elôállító képernyôkezelô kártyák kétféle üzemmódban működhetnek:· Grafikus üzemmód: A grafikus kártya a memóriában létrehoz egy

bittérképet, amely képpontonként tárolja a világosságra, színre vonatkozó információt, s elôállítja a monitorok számára megfelelô jeleket.

· Karakteres üzemmód: Mint minden számítógépnél, az IBM-eknél is az ASCII-kódot (American Standard Code for Information Interchange) használják a karakterek azonosítására. Azonban ez a kód csak a 0–127 közötti számokat rendeli egyértelműen a karakterekhez, a 128–255 tartomány szabadon változtatható. Az IBM-karakterkészletbe ezekre a helyekre különbözô ékezetes karaktereket és keretrajzoló mintázatokat vettek fel (ld. a D. függelékben). Karakteres üzemmódban a képernyô-kezelô memóriájában csak a képernyô egyes karakterhelyein (pl. 80 sor * 25 oszlop) álló karakterek ASCII-kódjai tárolódnak, s ezekbôl az un. karaktergenerátor állítja elô a karakterek bittérképes képeit. A CGA-kártyánál a karakterek 8*8-as mátrixban jelennek meg, a nagyobb felbontású kártyáknál 8*14-es vagy 9*14-es mátrixot használnak.

Újabban a VGA monitor már szabványosnak tekinthetô. Mint már említettük, a standard VGA felbontása 640x480, 16 színben. Sok alkalmazáshoz legalább 256 színű megjelenítés szükséges, ekkor 8 biten tárolják egy képpont színinformációját. A “true color” megjelölés azt jelenti, hogy több, 16 vagy 24 biten helyezkedik el a színkód. Az SVGA felbontáshoz, illetve a true color megjelenítéshez a kártyán elhelyezett 512 kbyte RAM nem elegendô, ezért a jobb grafikus kártyák 1 vagy 2 Mbyte RAM-ot használnak.8

6 A merevlemez kapacitását újabban úgy adják meg, hogy 1 Mbyte = 1000 kbyte.7 A kép NTSC rendszerű (amerikai, japán szabvány), 60 Hz-es képváltású, tehát akkor sem tudjuk videomahnón rögzíteni, televízión megnézni, ha van videokimenete a kártyának.8 A monitorok minôségénél a pixelméret a legfontosabb tényezô, a gyengébb monitorok 0,35, a jobbak 0,28 mm-es pixellel dolgoznak. Jobb képet adnak az NI (non-interlaced) monitorok, amelyek nem félképekbôl rakják össsze a képet és az LR (low radiation) készülékek, amelyek kisebb káros kisugárzást bocsátanak ki. A normál monitorok képcsöve 14 inch átmérôjű, kiadványszerkesztéshez, képfeldolgozáshoz nagyobb (15, 17 vagy 20 inches) képernyôre van szükségünk.

17

Billentyűzet (keyboard)A géppel való kommunikációt a billentyűzet teszi lehetôvé, ami alapvetôen három részbôl áll: a funkcióbillentyűkbôl, az írógépszerű billentyűzetbôl és a numerikus tasztatúrából.A funkcióbillentyűkhöz, amelyek baloldalon vagy felül vannak elhelyezve a különféle programok a leggyakrabban használt szolgáltatásokat, feladatokat szokták rendelni. Például a legtöbb programban a segítségnyújtás (help) az <F1> billentyűhöz van rendelve.A billentyűzet baloldali vagy középsô része megegyezik az (amerikai) írógépek-kel. Ezen kívül itt található háromféle váltó is, amelyek a velük együtt lenyomott billentyűknek más-más funkciót adnak. Ezek a <Control>, <Alt>, és a <Shift>. Az <Enter> az utasítások bevitelére szolgál, a <Caps Lock> a nagybetű zár. A <BS> vagy balra nyíl jelű un. backspace billentyű balra törli a szöveget.

A jobb oldalon található numerikus tasztatúra egyrészt a számok bevitelét hivatott meg-könnyíteni (a <Num Lock>-ot bekapcsolva, vagy a <Shift>-tel együtt le-nyomva a billen-tyűket a megfelelô számokat kapjuk), másrészt itt találhatók a kurzorvezérlô billentyűk is, amelyek a szöveg-szerkesztésnél játszanak fontos szerepet. Itt van még az <Esc> (escape) gomb is, amely általában a programrészekbôl való kilépésre, "kiszökésre" szolgál. A <Ctrl> + <Scroll Lock> ill. <Ctrl> + <C>) lenyomására a programfutás általában megszakad. A <Control> + <Num Lock> "befagyasztja" a képernyôt, ami egy másik gomb lenyomásáig tart.

A speciális billentyűk jelentése: Kurzor jobbra Kurzor fel Kurzor le Kurzor balra Váltó billentyû (pl. ASCII kódok beírásához) Váltô billentyû (vezérlésekhez) Nagybetû váltó Tabulátor Nagybetû zár Enter (parancs, illetve bekezdés vége) Print Screen (képernyô kinyomtatása) Scroll Lock (a képernyôgörgetés kapcsolása)

Érdemes jó minôségű monitort venni, mert a gyengébbek szemünket gyorsan tönkreteszik, könnyen kapunk szemgyulladást. Ezért – véleményem szerint – nem a különbözô sugárzások a felelôsök, hanem a kifáradás, a monitor meredt nézése (pl. kevesebbet pislogunk, szemünk kiszárad). Érdemes kipróbálni a látásélességet javító szemüvegeket (MON-X) és földelt monitorszűrôket, de az olcsó termékekkel óvatosnak kell lenni.

18

A billentyűzet részei

Pause (kiíratás megállítása, Ctrl-lal program megszakítása) Escape (kilépés egy programrészbôl) Insert (karakter beszúrása vagy felülírási mód kapcsolása) Delete (a kurzor alatti karakter törlése) Home (a sor elejére visz) End (a sor végére visz) Page Up (egy lappal feljebb visz) Page Down (egy lappal lejjebb visz)

A különbözô billentyűzeteken azonban nincs annyi billentyű, hogy ezek a karakterek mind elérhetôk lennének, ezért gyakran szükség van a billentyűzetet átdefiniáló programokra (KEYBHU.COM, MAPIX.COM). Az egyetmünkön legelterjedtebb billentyűzet/karakter hozzárendelést az 1.8. részben lehet megnézni. Az átdefiniált és az eredeti készlet váltására általában a <Scroll Lock> vagy a <Num Lock> billentyűt használják, vagy a két <Shift> billentyűt kell egyszerre megnyomni.DOS alapú programoknál, ha az <Alt> billentyű lenyomásával egyidejűleg begépeljük az ASCII-kódot a numerikus billentyűzeten, a képernyôn megjelenik a kívánt karakter. Az IBM karakterkészlet az 1.9. részben található (a Windows nem mindig ezt használja).9

Egér (mouse)Egyre népszerűbb beviteli eszköz az egér (mouse), amelyet az asztalon tologatva választhatunk a menükbôl. Az egeret a soros porthoz (COM1 vagy COM2) kell csatlakoztatni. és egy meghajtót (drivert) is kell installálni a gépen.

Az egereken általában három gomb van, amelyekbôl gyakran csak a baloldalit, ritkábban jobb oldalit használjuk “klikkelésre” (click), amivel a menüpontokat, ikonokat választjuk ki.

Scanner

9A billentyűzet a gép egyik legolcsóbb alkotóeleme, azonban a legrövidebb életű is. A fóliamembrános billentyűk gyorsan tönkremennek, ezért érdemesebb egy kicsit drágább kapacitív vagy Hall-elemes billentyűzetet vásárolni.

19

Egér (mouse)

A scannerek képek bevitelére szolgálnak. Soronként letapogatják a képek és bittérképét a memóriába töltik. A legegyszerűbbek és legolcsóbbak a handy scannerek, amelyek kb. 10 cm széles képet tudnak kezelni. Nagyobb mérethez célszerű lapscannert használni (A/4 – B/4). A scannerek felbontását képpont/inchben adják meg: 1 dpi = 1 dot/inch, így beszélhetünk 300, 600, 1200, 2400 stb. dpi felbontású scannerrôl.

A képek tárolására nagyon sok file-formátum terjedt el, pl. TIF, GIF, PCX, BMP, IMG stb. kiterjesztésükrôl lehet felismerni ezeket.10

Az azonban, hogy például egy gépelt szöveget "beszkennereltünk", csak azt jelenti, hogy grafikus képként bent van a memóriában vagy a lemezen. Ahhoz, hogy a betűket "el is tudjuk olvasni", vagyis karakterként is értelmezni tudjuk, nagyon komoly karakterfelismerô programra (OCR = Optical Character Recognition) van szükség. Ilyen például a nagysikerű magyar Recognita.

Nyomtató (printer)A nyomtatók (printerek) a számítógép párhuzamos CENTRONICS portjára (LPT1), ritkábban a soros RS-232 portra (COM1) csatlakoztathatók.A jelenleg leggyakrabban használt nyomtatók a mátrixprinterek, ezek közül is az EPSON cég gyártmányai. Ezekben egy 9–24 darabból álló tűsor állítja elô a karaktereknek megfelelô bittérképet. Általában többféle karakterkészlet állítható be, az egyik azonban megegyezik az IBM számítógépek karakterkészletével. Ezen kívül a mátrixnyomtatók grafikus képet is létre tudnak hozni. Papírként általában mindkét oldalán perforált leporellót használnak, de a legtöbb nyomtatóba egyedi lapok is betehetôk. A sorszélesség a kiskocsis nyomtatóknál (pl. Epson FX-85) 80 karakter, a nagyoknál (pl. Epson FX-1050) 135 karakter. Egy oldalra 72 sor fér el (margóval általában 60 sornak marad hely).Az EPSON nyomtatók kezelése nagyon egyszerű, csak néhány nyomógomb használatára van szükség. A gép bekapcsolás után on-line, üzemkész helyzetbe kerül (a megfelelô kis lámpa világít). Ha az ON-LINE billentyűt megnyomjuk (kikapcsoljuk), akkor a FORM FEED-del egy teljes lappal, a LINE FEED-del egy sorral továbbíthatjuk a papírt. A készenléti állapotot az ON-LINE ismételt megnyomásával lehet visszaállítani. A LOAD/EJECT gomb a papír befűzésére ill. kidobására szolgál. A bal oldali felsô gombbal a nyomtatás minôségét ill. a betűképet határozhatjuk meg. A DRAFT a legcsúnyább, de leggyorsabb nyomtatást jelenti, a ROMAN és a SANSSERIF kétféle NLQ (Near Letter Quality = közel levélminôségű) karakterkészlet, amelyek szebbek, de lassabban nyomtatódnak ki. A lejjebb lévô gombbal a karakterek sűrűségét lehet beállítani (10 karakter/inch, 12 karakter/inch, illetve változó, proporcionális karakter-szélesség). A CONDENSED üzemmódban kisméretű karakterek nyomtatódnak ki. Felül, jobboldalt, három LED jelzi a nyomtató bekapcsoltságát, üzemkészségét, illetve azt, ha kifogyott a papír.

10 Ezek a formátumok eltérnek egymástól a tárolás sorrendjében, az egy képponthoz tárolt bitek számában és sokszor valamilyen tömörítô eljárást is alkalmaznak.

20

Handy scanner

A gép jobb oldalán található két mikrokapcsoló sor, amelyekkel a karakter-készletek, az automatikus lapdobás, és más, ritkábban változtatott paramétereket lehet beállítani. Az egyetemünkön használt nyomtató karakter-ROM-ja teljes magyar ékezetesre van cserélve.A leporellópapírt a fogazott hengerekbe kell fűzni, az A/4-es papírt az adagolóba helyezni. A két típus váltása a kezelôszervek fölötti karral történik. A befűzés ezután a LOAD/EJECT vagy az ON LINE gombbal történhet. Ha leporellópapír után A/4-es papírt akarunk használni, a leporellót nem kell kivenni a gépbôl, mert a LOAD/EJECT gombbal a befűzési alaphelyzetbe vihetô vissza. A géphez automatikus lapadagoló (cut sheet feeder) is kapható, amellyel A/4-es lapokra lehet folyamatosan nyomtatni.11

Csatlakoztathatók a számítógéphez margarétakerekes és gömbfejes írógépek is. Ezek írásképe sokkal szebb, mint az egyszerű mátrixnyomtatóké, azonban grafika nem készíthetô velük.A plotterek több színű tollal rajzolnak, általában különbözô mérôműszerek grafikonjainak megrajzolására használják ezeket.A lézernyomtatók az elektrosztatikus másolókhoz (xeroxhoz) hasonló elven működnek. Ezek között is kialakulóban volt egy világszabvány, a Hewlet-Packard cég termékével megegyezô módon használható HP LaserJet Plus kompatibilis nyomtató. Ezekkel nyomdakész minôségű szöveges és grafikus anyagok állíthatók elô, 300–400 dpi (dot per inch = képont/inch) felbontással. A HP lézernyomtatónak idôközben újabb típusai jelentek meg, a HP LaserJet II és III, amelyek a LaserJet Plusszal nem kompatibilisek, de a III-as a II-essel felülrôl kompatibilis, vagyis használható II-es üzemmódban. Ezek lehetôségeinek teljes kihasználásához legalább 2 Mbyte RAM-ra van szükség a nyomtatóban (az alapkivitel 512 kbyte RAM-mal rendelkezik). A különbözô karakterkészletek (hard-fontok) be is lehetnek építve a gépbe, de gyakoribb az un. soft-fontok használata, amikor lemezrôl töltjük be a fontkészletet a lézernyomtató memóriájába. Ezt az eljárást download-nak, letöltésnek nevezik. A Postcript lapleíró nyelv, illetve Postscript-kártya segítségével a nyomtatás minôsége tovább javítható.Újabban egyre divatosabbak a tintasugaras nyomtatók (ink jet printer, bubble jet printer), amelyek elérik a lézernyomtatók minôségét., de sebességük némileg azok alatt marad. Ennek ellenére csendes működésük és az, hogy nem termelnek ózont (mint a lézerprinterek) otthoni felhasználásra ideálissá teszik ôket.

11 Az amerikai programok alapbeállítása (default) a Letter lapméret , ami 8,5 inch széles és 11 inch hosszú. A mi A/4-es lapunk ennél keskenyebb, de hosszabb (8,27 x 11,69 inch, vagyis 210 x 290 mm), ez sokszor problémát okoz.A mátrixnyomtatókban bármilyen minôségű famentes papír használható, a lézernyomtatókban csak jó minôségű fénymásolópapír, a tintasugaras nyomtatók pedig nagyon érzékenyek a lapfelület enyvezettségére, pl. a Sirály-papírt “nem szeretik”, míg egyes bankposta papírokat igen. Legszebben a nyugati és japán cégek fénymásoló papírjaira nyomtatnak (Xerox, Canon, Minolta). A lézer- és tintasugaras nyomtatókhoz speciális etikettcímke, írásvetítô fólia és fényezett felületű (glossy) papír is kapható (méregdrágán). A hagyományos fóliák és etikettcímkék a lézernyomtatót tönkretehetik!

21

Mátrixnyomtató

Lézernyomtató

Az operációs rendszerAz operációs rendszer legfontosabb része a memória legfelsô 8 kbyte-os részében található ROM-BIOS (Basic Input-Output System), az alap bemeneti-kimeneti rendszer. Ez tartalmazza a gép alapműködtetéséhez szükséges programokat és táblázatokat. Bekapcsolás után elvégzi a memóriatesztelést és az operációs rendszer betöltését.Az operációs rendszer többi része mágneslemezen található. A memória-ellenôrzés után a ROM-BIOS megpróbálja az elsô lemezegységrôl betölteni a DOS-t. Ha nem rendszerlemez van a meghajtóban, Non system disk hiba-üzenettel leáll. Ha a meghajtó üres, a következôket veszi sorra. A rendszer-lemezen egy speciális betöltô, boot található a legelsô blokkban, ami fix helyrôl betölti az IBMBIO.COM és IBMDOS.COM rejtett rendszer-file-okat.12 Az elôbbi a perifériakezelést végzi, az utóbbi az operációs rendszer szervízrutinjait tartalmazza. Ezek un. rezidens programok, vagyis más programok nem írhatják felül ôket a RAM-ban és a programfutás végén ismét aktívvá válnak. (A PC-DOS-ban e file-ok neve a fenti, MS-DOS-ban azonban az IO.SYS és az MSDOS.SYS nevet használják, de ez semmilyen különbséget sem jelent.)A DOS további részei szintén a mágneslemezen találhatók. A COMMAND.COM tartalmazza az un. belsô DOS utasításokat. Ez egy félig rezidens program, ugyanis ha szükségessé válik, a futó programok felülírhatják. Az un. külsô DOS utasítások külön program-file-okban találhatók a rendszerlemezen.A COMMAND.COM file-ra feltétlenül szükség van a rendszer működéséhez. Ha egy program felülírja, és a gép nem találja a COMMAND.COM file-t, futás után a Bad or missing command interpreter hibaüzenetet kapjuk.Minden lemez logikai felépítése azonos, legyen az floppy, merevlemez vagy akár virtuális lemez. Legfontosabb része a FAT (File Allocation Table), ami a lemez fizikai blokkjainak a foglaltságát tárolja. A file-ok tetszôleges, fa-szerkezetű alkönyvtárakban (directory) helyezkednek el. A fôkönyvtárból (root) kiindulva tetszôleges számú alkönyvtárat hozhatunk létre, amik szintén tartalmazhatnak alkönyvtárakat.A file-ok azonosítója (filename) 8 karakter, amelyet egy három karakteres kiterjesztés (extension) követ. A kiterjesztés lehet a típus jelzése a programozó számára (pl. TXT = szöveges file), vagy az operációs rendszer számára: a BAT, COM és EXE kiterjesztések végrehajtható utasítássorozatokat, illetve programokat jelölnek.Ezen kívül a lemezen tárolódik a file-ok mérete, készítési ideje, valamint még néhány attribútum is, amelyek speciális programokkal megváltoztathatók (rejtett file, csak olvasható file stb.). Vegyük sorra a DOS-parancsokat, hogy fogalmat alkossunk a DOS funkcióiról (késôbb a fontosabbakra részletesen visszatérünk):

BACKUP Másolás fix-lemezrôl hajlékony lemezre.CHDIR Aktuális könyvtár kiválasztása.CHKDSK Lemez ellenôrzése.COMP File-ok összehasonlítása.COPY File-ok másolása.DATE Dátum megjelenítése.DIR Könyvtárak listázása.DISKCOMP Lemezek összehasonlítása.

12 A “boot” a bootstrap (csizmahúzó) angol szóból származik, a számítástechnikában betöltés, betöltô értelemben használjuk. A boot szektor fix helyen van a lemezen, hibája a lemezt használhatatlanná teszi (míg a többi hibás szektort a bad block table segítségével a gép ki tudja kerülni). A boot szektort elôszeretettel támadják meg a vírusok is, de ezek a fertôzések megfelelô vírusírtó programmal kijavíthatók.

22

DISKCOPY Hajlékonylemez másolása.EDLIN Sororientált szövegszerkesztô betöltése.ERASE File törlése.FDISK Merevlemez karbantartása.FIND Karakterlánc keresése file-okban.FORMAT Lemez formattálása.MKDIR Könyvtár létrehozása.PATH File-ok elérési útvonalának megadása.PRINT File nyomtatása megszakításban. RENAME File átnevezése.RESTORE Hajlékony lemezrôl file-ok másolása fix lemezre.RMDIR Könyvtár törlése.SYS A rejtett DOS-file-ok átmásolása.TIME Az idô megjelenítése és változtatása.TREE Az alkönyvtár-struktúra megjelenítése.TYPE File megjelenítése képernyôn.

Mint már szó volt róla, bekapcsolás után a ROM-BIOS ellenôrzi a tárat, majd megkeresi az operációs rendszert. Ugyanez zajlik meg akkor is, ha működés közben megnyomjuk a <Ctrl> + <Alt> + <Del> billentyűket (reset).Ezután betöltôdik a két rendszer-file, majd a gép további vizsgálatokat végez. Elôször is azt nézi meg, hogy van-e CONFIG.SYS nevű file a lemezen. Ha talál ilyet, elvégzi a megfelelô beállításokat. A CONFIG.SYS egyszerű ASCII szöveg-file, amelyben megtalálhatók a file-kezelés legfontosabb adatai, a belsô táblák méretei (pl. egyszerre megnyitható file-ok száma, puffer nagysága stb.), a használni kívánt berendezésvezérlô (device driver), ami a képernyô és a billentyűzet kezelését végzi, (pl. ANSI.SYS). Itt adható meg az is, hogy akarunk-e virtuális lemezegységet (RAM-disket) használni. A következô lépésben az AUTOEXEC.BAT file-t keresi meg az operációs rendszer. Ha talál ilyet, végrehajtja a felsorolt parancsokat, például elindít egy programot. Itt célszerű beállítani a promptot, a DOS elérési útvonalat stb.Ha nincs AUTOEXEC.BAT file a lemezen, a gép megkérdezi a dátumot, majd az idôt. Ha megfelel, csak az <Enter>-t kell kétszer lenyomnunk, egyébként hasonló formátumban beírhatjuk az új adatokat: Current date is Tue 10-3-1989

Enter new date:

Current time is 00:00:10.15

Enter new time:

Ezután megjelenik az aktuális prompt, annak a drive-nak a betűjele, amelyrôl az operációs rendszert betöltöttük. Pl.: A>

vagy C>

A lemezegységek között a betűjelük és kettôspont begépelésével választhatunk:

A> C: +<Enter> C>

Ezek után a fôkönyvtárban található BAT, COM, EXE kiterjesztésű programokat elindíthatjuk az azonosítójuk begépelésével (a kitejesztést nem kell begépelni), illetve kiadhatjuk a belsô DOS-parancsokat. Például C> DIR +<Enter>

23

hatására végrehajtódik a DIR DOS-parancs, vagyis a képernyôre listázódik a lemez tartalomjegyzéke.Minden DOS parancsban használható a * és ? helyettesítô karakter. A * az azonosító vagy kiterjesztés további részét pótolja, a ? csak azt a betűt, ami a helyén áll. Például:DIR *.* kilistázza az összes file-t.DIR *.COM kilistázza az összes COM kiterjesztésű file-t.DIR R*.* kilistázza az összes R-rel kezdôdô file-t.DIR R????.* kilistázza az összes R-rel kezdôdô, ötbetűs file-t.A kiíratás <Ctrl> + <NumLock> hatására megáll, bármely billentyű megnyomásával tovább folytatódik. A <Ctrl> + <Break> billentyűzés hatására az utasítások végrehajtása megszakad. <Shift> + <PrtSc> hatására a képernyô tartalma kinyomtatódik. <Ctrl> + <PrtSc> hatására minden kiírás a nyomtatón is megtörténik, a billentyűkombináció újbóli lenyomására visszaáll az eredeti állapot.A DOS parancsok azonosítóból valamint ezeket követô paraméterekbôl állnak. A szintaktikai leírásban a következô jeleket használjuk:d: A lemezegység azonosítója (pl. A:), ha nem adjuk meg, az

aktuális meghajtóra vonatkozik a parancs.\ (backslash) Az alkönyvtárak elválasztására szolgál./ (slash) Az opcionális paramétereket elôzi meg.path A könyvtárak közötti elérési útvonal.filename A file azonosítója.ext A file kiterjesztése.[..] Opcionális paraméter (a szögletes zárójeleket nem kell

beírni a parancsba!)._ Szóköz (mivel enélkül a DOS nem érti meg a parancsokat,

külön kiemeltük az aláhúzás jellel a szóközöket).A parancsokban kis- és nagybetűket is használunk, ezek azonban csak a jobb elkülönítést szolgálják, mert a DOS számára mindegy, hogy milyen módon írjuk be az utasítást.Csak a leggyakrabban használt parancsokat részletezzük, amelyek nélkülöz-hetetlenek a DOS használatához.

Belsô DOS parancsok

CHDIR, CDAz aktuális könyvtár kiválasztása.Szintaxisa: CHDIR_[d:][path] vagy CD_[d:][path]

Példák: CD_DBASE A DBASE nevű alkönyvtárba juttat.CD.. Az eggyel magasabb szintű könyvtárba juttat.CD\ A fôkönyvtárba juttat.CD\WORD Másik alkönyvtárból a WORD könyvtárba juttat.

COPYFile-okat másol át más helyre. Más néven is létrehozható a másolat és több file is összemásolható egy file-ba.

24

Szintaxisa:COPY_[d1:][path1]filename1[.ext1]_[d2:][path2]filename2[.ext2]

COPY_filename1[.ext]+[filename2][.ext]+...

Példák:COPY_a:help.txt_c:\dbase\help2.txt

A help.txt file-t másolja a C:\DBASE könyvtárba, help2.txt néven.

COPY_a:help.txt_c:\dbase

A help.txt file-t átmásolja a C:\DBASE könyvtárba, azonos néven.

COPY_a:*.*_c:\dbase

Az A: floppyról minden file-t átmásol a C:\DBASE könyvtárba.

COPY_f1.txt+f2.txt+f3.txt

Az f1.txt file végéhez hozzámásolja az f2.txt és f3.txt file-t.

DIRLemezkatalógus listázását végzi. Kiírja a file-ok nevét, kiterjesztését, méretét byte-ban és a készítés idejét. Ha alkönyvtárat listáztatunk, a felsô sorban ".", a következôben ".." jelenik meg. A rejtett file-ok nevét nem írja ki.Szintaxisa: DIR_[d:][path][filename[.ext]][/P][/W]

Példák: DIR Listázza az aktuális könyvtár katalógusát.DIR/P Listázás közben megáll, ha a kép betelt, gombnyomásra

folytatja.DIR/W Csak az file-neveket listázza, de teljes szélességben.DIR.. Az eggyel magasabb szintű alkönyvtárat listázza ki.

ERASETörli a megadott file-okat a lemez katalógusából. Tényleges törlést nem végez, ezért megfelelô segédprogrammal visszaállítható az így törölt program, ha közben a lemezre nem írtunk. Teljes könyvtár törlésénél ellenôrzô kérdést tesz fel: Are you sure (y/n)?

Szintaxisa: ERASE_[d:][path][filename[.ext]]

Példák: ERASE_*.bak Törli az összes .BAK kiterjesztésű file-t az aktuális könyvtárban.

ERASE_*.* Törli az összes file-t az aktuális könyvtárban.

MKDIR, MDLétrehoz egy új alkönyvtárat.Szintaxisa: MKDIR_[d:]path vagy MD_[d:]path

Példa: MD_DOC Létrehoz egy DOC nevű alkönyvtárat az aktuális könyvtárban.

RENAMEFile átnevezése más névre.

25

Szintaxisa:RENAME_[d1:][path1]filename1[.ext1]_[d2:]

[path2]filename2[.ext2]

Példa: RENAME_level.bak_level.doc A level.bak file-t átnevezi level.doc-ra.

RMDIR, RDAlkönyvtár eltávolítása. Csak akkor hatásos, ha az alkönyvtár üres.Szintaxisa: RMDIR_[d:]path vagy RD_[d:]path

TYPEFile tartalmának kiíratása a képernyôre.Szintaxisa: TYPE_[d:][path]filename[.ext]

Példa: TYPE_readme.txt A képernyôre listázza a readme.txt nevű file-t.

Külsô DOS-parancsokMint már említettük, a külsô DOS-parancsok önálló (.COM vagy .EXE kiterjesztésű) programként szerepelnek a rendszerlemezen. Használatuk tehát csak akkor lehetséges, ha szerepelnek az aktuális könyvtárban, vagy path-ban. A legfontosabb parancsok:

DISKCOPYMásolat készítése floppy lemezrôl. Csak azonos formátumú lemezek használhatók. Ha a céllemez nincs formattálva, a program a forráslemezzel megegyezôre formattálja. A rejtett file-okat (pl. a rendszer-file-okat) is lemásolja.Szintaxisa: DISKCOPY_d:_d:

Példák: DISKCOPY_a:_b: Másolatot készít az A: drive-ról a B-re.DISKCOPY_a:_a: Ugyanarra a meghajtóra készít másolatot,

közben kiírja, ha a lemezeket ki kell cserélni.

FORMATLemez formattálása. Használatánál nagyon óvatosnak kell lenni, mert a formattált lemez tartalma már nem állítható helyre.Szintaxisa: FORMAT_[d:][/S][/1][/8][/V][/B][/4]

Példák: FORMAT_a: Megformázza az A: meghajtóba helyezett floppy lemezt, a meghajtó típusától függôen 360 K-ra, vagy 1.2 M-re.

FORMAT_a:/s A formattálás után az operációs rendszert is átviszi a lemezre.

FORMAT_a:/4 1.2 M-es meghajtóban 360 K-ra formázza a lemezt.

PRINTSzövegfile kinyomtatása. A nyomtatás megszakításos üzemben történik, tehát közben a számítógép tovább használható. Több file (egyszerre max. 10) is kijelölhetô nyomtatásra.Szintaxisa: PRINT_[d:][path]filename[.ext]

26

Újdonságok a DOS 5.0 verzióbanA DOS 4-es verziója nem tudta kiszorítani a 3.3-as, még ma is elterjedt változatot, mivel nem nyújtott jelentôs többletszolgáltatásokat. Az 5-ös DOS gyorsabban terjed, de inkább az új, nagyobb kapacitású gépet vásárlóknál. Ebben a verzióban már sok újdonság van, s különösen a 386-os géppel rendelkezôk sokkal jobban kihasználhatják gépük lehetôségeit segítségével.Elôször is, ez az operációs rendszer támogatja a memória 640 K fölötti részének használatát, ami a régebbi változatoknál (és a 286-os AT-knél) rengeteg gondot okozott. Lehetôség van kiterjesztett memóriahasználatra az EMM386.EXE segítségével, a DOS feltöltésére a magasabb memóriatartományba (a HIMEM.SYS meghajtó és a DOS=HIGH paranccsal), illetve tetszôleges rezidens programok, meghajtók betöltésére ugyanide (LOADHIGH).A 3.3-as parancsai mind szerepelnek, de sok esetben többet nyújtanak, újabb paraméterek segítségével. A HELP.EXE program egy-egy sorban kiírja a parancsok jelentését, de minden egyes parancsról részletes paraméterlistát kaphatunk a PARANCSNÉV/? begépelésére (pl. FORMAT/?). Néhány új parancs:

DOSKEYOlyan tárrezidens program, amely lehetôvé teszi a prompt ismétlését. A beadott parancsok a kurzor fel vagy le billentyűvel visszakérhetôk és a szokásos módon átszerkeszthetôk. Ezen kívül lehetôséget ad makrók létrehozására is, amik bizonyos billentyűk lenyomásához rendelnek egy parancssorozatot.DOSSHELLA DOS használatát menüvel támogató program.

EMM386A 386-os számítógépeken a 640 K feletti memória EMS módú használatát teszi lehetôvé.

LOADHIGHRezidens programokat a 640 K feletti memóriarészbe tölt be.

MEMKiírja a RAM memória legfontosabb adatait. A MEM/C|MORE parancs részletes listát ad a RAM-ban lévô programokról.

UNDELETELehetôvé teszi a törölt állományok visszaállítását. ERASE parancsnál ugyanis a DOS nem törli ténylegesen a file-t, hanem csak a katalógusban jelöli ki törlésre azzal, hogy elsô karakterét csillagra cseréli. Ha tehát közben nem írtunk a lemezre, az állomány visszaállítható.

UNFORMATA véletlenül leformázott lemez helyreállítható ezzel a paranccsal (feltéve, hogy 5-ös DOS-sal készült).

A DOS 6.22Néhány hasznos újdonságot sorolunk csak fel.

FORMATA FORMAT új formában is használható, a lemezméret közvetlen megadásával, pl.

27

FORMAT A:/F:720 720 kbyte-os kislemez formázása.FORMAT A:/F:1440 1,44 Mbyte-os kislemez formázása.FORMAT A:/F:360 360 kbyte-os nagylemez formázása.FORMAT A:/F:1200 1,2 Mbyte-os nagylemez formázása.

INTERLNK, INTERSVRHa két gépet összekötünk soros vagy párhuzamos porton és az egyik CONFIG.SYS-ébe beírjuk a DEVICE=C:\DOS\INTERLNK.EXE sort (és újraindítjuk a gépet), a másikon pedig elindítjuk az INTERSVR.EXE programot, akkor az elsô gépen elérhetjük a második lemezegységeit pl. I, J, K azonosítóval. Ily módon roppant egyszerűvé válhat adatok, programok másolása, installálása.

MEMMAKERA memória helyfoglalás optimalizálására szolgáló program, amit csak lehet, a felsô RAM tartományba visz (csak 386-os, 486-os gépen működik a HIMEM.SYS és EMM386.EXE driverrel). Képes úgy beállítani a memóriakezelést, hogy szükség szerint használhassunk EMS vagy XMS típusú kiterjesztett memóriakezelést (az elôbbit a játékok és a Clipperben írt programok, az utóbbit a Windows igényli).13

DRVSPACE, DBLSPACEA lemezterületet megnövelô programok. Az egész kompresszált lemezt egy speciális file-ként kezelik. Csak végszükség esetén használjuk, mert a tömörítetlen lemez adatbiztonsága jobb, a driver sok helyet foglal el a memóriában és a programfutás sebessége csökken (cserébe azonban majdnem kétszeres lemezterületet kapunk).

MSAVVírusellenôrzô és vírusölô program.

MSBACKUPNagy állományok archiválására szolgáló program.

Kötegelt feldolgozás (Batch Processing)A BAT kiterjesztésű file-ok olyan szövegfile-ok, amelyekben DOS-parancsok vannak egymás után leírva, amiket a gép az azonosító nevének begépelésére sorban végrehajt. Már volt szó a speciális AUTOEXEC.BAT file-ról, ami bekapcsolás után automatikusan végrehajtódik. Például mi az alábbi file-t szoktuk használni:

echo off parancsok listázásának kikapcsolásapath c:\dos a külsô DOS-parancsok elérési útvonalaprompt $p$g a promptban jelenjen meg a pathdosedit a beírt DOS parancsok késôbbi visszahívását és

szerkesztését lehetôvé tevô programcls képernyôtörlésver DOS verziószám kiíratása

Ha azt szeretnénk, hogy bekapcsolás után azonnal a WORD program induljon el, pl. a következô AUTOEXEC.BAT file-t kell elkészítenünk:

13 Az EMS (Expanded Memory Specification) a Lotus/Intel/Microsoft cég közös szabványa (ezért LIM EMS-nek is szokták nevezni). Az 1 Mbyte fölötti memóriát úgy teszi a processzor számára elérhetôvé, hogy 16 kbyte-os szeletekben “belapozza” a 640 k és 1 M közötti területre.Az XMS (eXtended Memory Specification) egy speciális driver segítségével kezeli a processzor számára nem látható memóriatartományokat, ez a DOS-sal adott HIMEM.SYS, vagy a külön megvásárolt QEEMM386.SYS lehet.

28

cd word a word könyvtárba váltmapix lefuttatja a MAPIX.COM-ot a magyar billentyűzethezword elindítja a WORD.EXE programot

A CONFIG.SYS állományMint már szô volt róla, a CONFIG.SYS állomány tölti be a legfontosabb drivereket. A 386-os gépeken a 640 kbyte feletti rész használatához az alábbiaknak kell szerepelni az elsô sorokban:

DEVICE=C:\DOS\HIMEM.SYSDEVICE=C:\DOS\EMM386.EXEDOS=HIGH,UMB

Ezután a szükséges driverek általában a felsô memóriarészbe tölthetôk a DEVICEHIGH paranccsal. Illetve a MEMMAKER segítségével optimalizálhatjuk a memória helyfoglalást.

29

1.4. A Norton Commander

A segédprogramok (utility programs) egyszerűbbé teszik a DOS használatát és új szolgáltatásokat is nyújtanak. Általában sokkal barátságosabb környezetet biztosítanak a felhasználó számára, mint a prompt-orientált DOS, menük, egér és ikonok segítségével kezelhetôk. Tartalmaznak egyszerű szövegszerkesztôt és lemez-monitort is, így nemcsak a kezdô, hanem a gyakorlott felhasználó számára is fontosak lehetnek, például ezekkel készíthetik el programjaik forrásszövegét. Több integrált utility létezik, például a PathMinder, PCTools, vagy a DOS 5-ös és 6-os verzióinak beépített DOSSHELL

programja, de kétségtelen, hogy a Norton Commander (és a szintén Peter Norton által tervezett Norton Utilities) a legnépszerűbb kategóriájában.A Norton Commander rezidens program, amely működése közben a DOS-prompt aktív marad, tehát kiadhatók a szokásos DOS utasítások is (a DOSKEY parancs nem működik egyedül). Indítása az NC paranccsal történik, az AUTOEXEC.BAT-ba mindig célszerű beírni a programot tartalmazó directoryt a PATH-ba. Sokszor rögtön az AUTOEXEC.BAT-ba írják az NC.EXE indítását is, s ekkor bekapcsolás után betöltôdik a program. Ilyen esetben tulajdonképpen a DOS-parancsok használatára nincs is szükség, mégis azt javasoljuk a kezdôknek, hogy tanulják meg a legfontosabbakat, mert egyrészt kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor nem áll rendelkezésükre a Norton Commander, vagy meg kell azt keresniük, másrészt bizonyos esetekben a DOS-parancsok sokkal hatékonyabbak lehetnek. Ezért a DIR, CD, MD, RD, COPY, ERASE, FORMAT stb. parancs használatát mindenképpen érdemes elsajátítani.Mivel a program rezidens, egy része mindig a memóriában marad, foglalva a helyet a “belôle” elindított programoktól. Ezért egyes programok betöltése elôtt a Norton Commandert ki kell kapcsolni. Sok játékprogram el sem indul “Nortonból”, a Windows pedig elindul ugyan, de futása sokkal lassabb lesz.Bekapcsolás után általában két ablak jelenik meg a legutóbb elmentett konfigurációnak megfelelôen. Ezekben például két lemezegység tartalomjegyzékét láthatjuk, de lehet az egyikben az merevlemez könyvtárszerkezete (directory tree) is. Az ablakok ki-bekapcsolhatók a CTRL+F1 és a CTRL+F2 billentyűkkel. Az ablakok között a TAB

A Norton Commander kezdôképe

billentyűvel válthatunk, az ablakokon belül a kurzorvezérlô billentyűkkel mozoghatunk. ENTER hatására az aktuális directory kinyíik, illetve az aktuális program (BAT, COM, EXE) elindul.

A képernyô alsó sorában a fômenü látható, ha be van kapcsolva (de ha nincs, akkor is “élnek” a menüpontok):

F1 Help A NC help-rendszere (alaphelyzetben annak fômenüje, egyébként tartalom specifikus help, vagyis az aktuális menüpont leírását adja).

F2 Menu A felhasználó által definiált menü bekacsolása.F3 View Egy file tartalmának megnézése editálási lehetôség nélkül.F4 Edit A file tartalmának megnézése és változtatása (szöveg file-oknál ez

egy egyszerű szövegszerkesztô, vagy az általunk kívánt más szerkesztôt hívja meg és betölti az aktuális file-t).

F5 Copy File-ok másolása (ld. késôbb a Copy pull-down menüpontnál).F6 RenMov File-ok átnevezése vagy átvitele másik directoryba.F7 Mkdir Új directory létrehozása.F8 Delete File-ok törlése.F9 PullDn A pull-down menü bekapcsolása.F10 Quit Kilépés a Norton Commanderbôl.

A Norton Commander menüje (Left és Right)F9-cel tehát a “pull-down” menüt (redônymenüt) kapcsolhatjuk be, megjelenik a felsô sorban a Left - Files - Commands - Options - Right menüsor és a kurzorvezérlôkkel választhatunk ezekbôl (balra és jobbra nyíl), illetve “húzhatjuk” le a menüsort (lefelé nyíl).

A "Left" és a "Right" almenük teljesen megegyeznek, a bal- illetve a jobboldali ablakra vonatkorzó megjelenítési opciókat tartalmazzák:Brief: Rövidített kiíratás, csak a directoryk és a file-ok neve és kiterjesztése jelenik

meg.Full: Teljes kiíratás, a file-ok mérete és létrehozásának dátuma is megjelenik.Info: Információk a RAM-ról, az aktív háttértárról és directoryról, a szabad memóriáról.Tree: Az aktív háttértár directoryjának a struktúrája (fa-szerkezete). Ha ebben

mozgunk a kurzorral, a másik ablakban az aktuális directory tartalma látszik.quick View: A file-ok tartalmának bemutatása az egyik ablakban, miközben a másikban

mozgunk.

Compressed file: Ha a directory tartalmaz tömörített állományokat (ARJ, ZIP, LZH kiterjesztéssel), ezek automatikusan kiválasztásra kerülnek.

linK: Két PC összekapcsolása. Ki kell választani a portot (soros vagy párhuzamos) és az egyik gépen a Master, a másikon pedig a Slave üzemmódot kell bekapcsolni. Ezután a “Master” gépen az egyik ablakban megjelenik a másik gép aktuális directoryja, s ugyanúgy dolgozhatunk vele, mintha valamelyik saját directorynk lenne. Például file-okat másolhatunk egyik géprôl a másikra.

On/off: Az aktuális panel be- és kikapcsolása.Name: A file-ok a nevük szerinti abc-sorrendben jelennek meg.eXtension: A file-ok a kiterjesztésük szerinti abc-sorrendben jelennek meg.tiMe: A file-ok a készítési dátumuk szerinti sorrendben jelennek meg.Size: A file-ok a méretük szerinti sorrendben jelennek meg.Unsorted: A file-ok a lemezen elfoglalt helyük szerint jelennek meg.Re-read: Újra beolvassa a directoryt, például lemezcsere után (CTRL-R is ugyanezt

teszi.)Filter: A file-ok maszkja adható meg a szokásos joker karakterekkel (*, ?).Drive: Az aktuális lemezegység megváltoztatása.

A Norton Commander menüje (Files)

A következô menüpont a Files, amely nagyrészt megegyezik az alsó sorban felsorolt, a funkciógombokkal kiválasztható fômenüpontokkal.:Help: A Norton Commander részletes leírása.User menu: Bekapcsolja a felhasználó által definiált menüt, amibôl tetszôleges

programokat indíthatunk (a menü késztését ld. késôbb).View: A file tartalmának kiíratása editálási lehetôség nélkül (ekvivalens az F3 gomb

megnyomásával). A szöveges file-okban a kurozorvezérlôkkel mozoghatunk, de nem írhatunk beléjük, A Norton Commander ismeri a legnépszerűbb képformátumokat, adatbázis formátumokat is, így ezeket is megnézhetjük itt.

Edit: Szövegszerkesztô behívása. Ha új file-t akarunk készíteni a SHIFT+F4 billentyűket kell lenyomnunk, majd meagdani a file nevét.

Pull-down menu of Norton Commander (Files)

Copy: File-ok másolása (ugyanaz, mint F5). Több file-t is másolhatunk egyszerre, ha elôbb kijelöljük ôket. Egyenként az INS gombbal jelölhetjük meg az állományokat, vagy a szürke + (a numerikus tasztatúrán lévô plusz gomb) megnyomása után megjelenô maszkkal (pl. *.txt és hasonló alakban). A másolás a másik ablakban kijelölt directoryba történik, de az F5 lenyomása után még átírhatjuk a path-t. Ha directoryt másolunk, vagy directoryk is vannak a kijelölt részben az Include subdirectories felirat elôtti ablakocskát be kell klikkelnünk (egérrel vagy a kurzor gombbal rámenve a SPACE billentyűvel).

Rename or move: File átnevezése vagy átvitele másik directoryba (az eredeti helyrôl eltűnik a file neve és a másikra kerül bejegyzése. Ugyanúgy működik, mint a Copy menüpont.

Make directory: Új directory létrehozása (F7).Delete: File-ok törlése (F8). Directoryk is törölhetôk, ha beklikkeljük az Include

subdirectories ablakot.file Attribute: A file attribútomok (Read-only, Archive, System és Hidden) beállítása.select Group: File-ok kiválasztása egy művelethez.deselecT group: A kiválasztás törlése.Invert selection: a kiválasztás ellentétesre változtatása (ekvivalens a szürke -

gombbal).reStore selection: Az elôzô pont ellentettje.Quit: Kilépés a Norton Commander-bôl, a teljes memória felszabadul.

A File menü

A Commands menüben található még egy sor hasznos szolgáltatás:NCD tree: Az aktuális lemez struktúrájának bemutatása.Find file: File megkeresése.History: A program tárolja a kiadott parancsokat, itt egy listát kapunk, amelybôl

választhatunk, hogy újból végrehajtsuk az utasítást.EGA lines: 43 soros kijelzésre kapcsolhatunk át, ha EGA vagy VGA monitorunk van.

system Information: Információ a számítógép legfontosabb egységeirôl.Swap panels: A bal- és jobboldali panel felcserélése.Panels on/off: A panelek ki- és bekacsolása (CTRL+F1 és CTRL+F2).Compare directories: Két directory tartalmának összehasonlítása.Terminal emulation: Nagyon hasznos szolgáltatás telefon modem, faxmodem

használatánál. Lehetôvé teszi például az automatikus tárcsázást.Menu files edit: A felhasználói menü szerkesztése. Elôször a hot key-t kell definiálni,

ami a menüpontot aktivizálja, majd megadni a parancsokat úgy, mintha egy

Menü file szerkesztése

Az elôzô képen szerkesztett menü file eredménye

batch-file-t szerkesztenénk. (Ld. az elôzô két képet és késôbb az Automenus opciót.) Az eredmény az NC.MNU file-ban tárolódik, ami az editorral is szerkeszthetô.

eXtension file edit: Megadhatjuk, hogy egy adott kiterjesztéshez milyen programot akarunk aktivizálni. Ha például a .DOC kiterjesztéshez a WORD programot rendeljük, akkor az ilyen állományra állva ENTER után betöltôdik a WORD program és automatikusan behívja a DOC file-t.

Az Options menü a Norton Commander alapbeállításait, beindítás utáni

kezdôparamétereit határozza meg.Configuration: A fôprogram kezdeti paraméterei.

Screen colors:1. black & white: fekete-fehér megjelenítés2. color 1 and Color 2: kétféle színséma.3. laptop: hordozható, LCD monitoros gépekhez ff. beállítás.

Screen blank: Beállítható a képernyôt kímélô változó ábra (“csillagos ég”) megjelenésének idôzítése.

File panel option: A rejtett (hidden) file-ok megjelenítésének bekapcsolása.Tree panel option: A directory tree-ben kijelölt directory megjelenítésének

kapcsolása.Other option

Menu bar always visible: A pull-down menü kijelzésének kapcsolása.Auto save setup: Kilépésnél mentse-e automatikusan a beállítások a program? Ha nem választjuk ezt az opciót, a legutóbbi mentéskori állapot jelenik meg újraindításkor. Nagyon zavaró lehet a bekapcsolása, ha floppyt használtunk legutóbb, s az most nincs a meghajtóban, mert ekkor hibaüzenetet kapunk és be kell írnunk egy aktív drive betűjelét.Left handed mouse: Felcseréli az egér bal- és jobboldali gombját.Fast mouse reset: Bizonyos gépeknél (pl. PS2) az egér csatlakoztatása a DOS prompt késleltetését okozhatja, ezt lehet itt kiküszöbölni.

Az Options menü

Printer portA printernek megfelelô port (általában LPT1) beállítása.

Editor: Más editor is használható F4 megnyomása után, ezt itt lehet beállítani.Confirmation: Meghatározható, hogy mely parancsok (pl. Copy, Delete, Move, Delete

sub directories, Exit) tegyen fel “tényleg akarod” típusú ellenôrzô kérdést a program..

Compression: A Norton Commander képes tömöríteni, illetve visszaállítani a tömörített állományokat anélkül, hogy kilépnénk belôle, ha a megfelelô segédprogramok rendelkezésére állnak a default direcctoryjában. Jelszót is rendelhetônk ehhez a funkcióhioz.

Auto menus: Bekapcsolt állapotban a Norton Commander indítása után automatikusan megjelenik a felhasználó által definiált menü, egyébként csak F2 után. Sokszor úgy állítják be a számítógépet, hogy ezt az opciót bekapcsolják, és az AUTOEXEC.BAT-ba beírják az NC parancssort. Így a gép bekapcsolása után elindul a Norton Commander és megjelenik a menü, amibôl a fontosabb programok indíthatók.

Path prompt: Beállíthatjuk, hogy a DOS promptban megjelenjen-e az aktuális directory (pontosabban a path).

Key bar: Az alsó sor menüjének ki- és bekapcsolása.Full screen: A két panel töltse-e ki a teljes képernyôt, vagy csak a felsô felét?Mini status: A file-paraméterek kijelzésének meghatározása.cLock: Óra bekapcsolása a képernyô jobb felsô sarkában.Save setup: A beállított opciók elmentése (az Autosave setup opcióra nincs hatása).A Norton Commander a beállítási értékeket az NC.INI file-ban tárolja. Ezért hálózati használatnál minden gépre célszerű megadni azt a directoryt, amibe az adott gép NC.INI-je és NC.MNU-ja kerüljön. Erre az NC környezeti változó szolgál. Be kell írni az AUTOEXEC.BAT-ba valami hasonlót:

SET NC=F:\PUBLIC\NC\MACHINE1 és a többi gépnél hasonlóképpen megadni a ..MACHINE2, MACHINE3 stb. directoryt. Ez a módszer egyébként a legtöbb hálózati programnál alkalmazható a megfelelô környezeti változókkal.

1.5. Számítógép-hálózatok

A számítógép-hálózatok fajtáiTávközléstechnikailag hálózatnak az olyan rendszereket nevezzük, amelyekben egymástól közelebb-távolabb elhelyezkedô állomások között egy- vagy többirányú információközlés végezhetô. Az egyszerű adathálózatokban, pl. a telefonhálózatban, két állomás összekapcsolható, s közöttük adatátvitel végezhetô (hang, kép, szöveg stb. formájában). Az IBM PC-kbôl is kialakítható ilyen egyszerű hálózat, pl. két gép soros portjának összekapcsolása után egymásnak byte-sorozatokat küldhetnek át. Ebben az esetben azonban a felhasználónak kell gondoskodnia a kommunikáció megszervezésérôl. A számítógép-hálózatokban olyan hardware- és software-eszközök is jelen vannak, amelyek a felhasználót tehermentesítik a kommunikáció megszervezésében.Az állomások egymástól való távolsága alapján megkülönböztetünk:

· lokális (helyi) hálózatokat (max 5 km kiterjedésű)· körzeti, nagyvárosi hálózatokat (max. 25 km kiterjedésű)· távolsági hálózatokat (25 km-nél nagyobb kiterjedésű).

A kapcsolódás topológiája szerint a leggyakoribb felépítésmódok:· csillaghálózat· hierarchikus fa-hálózat· gyűrű- (hurok-) hálózat· sín- (busz-) hálózat.

A csillaghálózatban (star) az állomások egy központon keresztül kommunikálhatnak egymással, amelyben olyan kapcsoló van, amely bármely két állomást össze tud kapcsolni. Ez a telefonközpontszerű felépítés inkább az egyszerű adathálózatokra jellemzô:

Terminál Terminál Kapcsoló Terminál Terminál

Csillaghálózat felépítéseA fa-szerkezetű hierarchikus hálózatokban az egyes állomások csillagszerűen kapc-solódnak egyre magasabb szintű központokhoz. Legfelül általában egy nagyteljesítményű számítógép található. Ilyen jellegű pl. a nagyszámítógépek terminálrendszere: Nagyszámítógép Számítógép Számítógép Terminál Terminál Terminál

37

Hierarchikus hálózat felépítése

A gyűrűhálózatokban (ring) az állomások között az adatáramlás körben történik, mindegyik állomás csak a közvetlen szomszédjaihoz kapcsolódik.

TerminálTerminál TerminálTerminál

Gyűrűhálózat felépítése

A lokális hálózatok legelterjedtebb felépítésmódja a sínhálózat (buszhálózat), ahol a sínhez kapcsolt állomásokról küldött üzenet minden más állomáson is megjelenik: Terminál Terminál sín (busz) / - kábelzáró Terminál Terminál

Sínhálózat felépítése

A hálózatok átviteli sebességét az egy másodperc alatt átvihetô bitek számával mérik, mértékegységként a baudot használják:

1 baud = 1 bit/secAz átvitel történhet szinkron módon, amikor ugyanaz az órajel vezérli az egyes állomásokat, vagy pedig aszinkron módon, amikor az átviendô byte-ok tetszôleges pillanatban következhetnek. Ez utóbbi esetben azonban biztosítani kell a vételkészség, illetve a vétel megtörténtének nyugtázását.Az összeköttetés lehet szimplex (egyirányú kapcsolat), félduplex (váltakozva kétirányú kapcsolat: egyidôben csak adás vagy vétel történhet) és duplex (állandó kétirányú kapcsolat).Például az IBM PC soros portján duplex kapcsolat valósítható meg az un. handshake eljárással. Itt a földön kívül külön vezetéke van az adott és vett adatoknak, s ezen kívül további vonalak szolgálnak a vétel és adáskészség nyugtázására és a vétel megtörténtére. A 7 vagy 8 bitbôl álló csomagok egyenként kerülnek átvitelre, a végüket külön 1 vagy két stopbit jelzi. Ezen kívül még egy ellenôrzôbit is átvitelre kerül, ami az adat paritását jelzi. A handshake azt jelenti, hogy a vétel után a vevô jelzi, hogy kész a következô adat fogadására. Így annak ellenére, hogy az átvitel sorban történik, összesen 9 vezetékre van szükség.Két számítógép összekapcsolásának ez a legegyszerűbb módja, ami akár telefonvonal közbeiktatásával is elvégezhetô. A soros vonalat MODEM (MOdulator-DEModulátor) segítségével lehet a telefonhoz kapcsolni. Ennek legegyszerűbb fajtája az akusztikus csatoló, ami a soros porthoz csatlakozik, és a csak a telefonkagylót kell ráhelyezni.Az alapsávú számítógép hálózatokban egy kábelen egyetlen információcsomag továbbítható digitálisan (négyszög-, ill. fűrészjelek segítségével). A szélessávú

38

hálózatokban egyszerre több információcsomag is átvihetô különbözô frekvenciájú modulált szinuszhullámok alkalmazásával.Az összekötô közeg lehet sodrott érpár, többféle koaxiális kábel vagy optikai kábel.

A hálózatban történô kommunikáció három egymásra épülô szinten áthaladva valósul meg:

1. állomás 2. állomás felhasználói szint közlési szint átviteli szint átvivö közeg

A hálózati kommunikáció szervezéseA legalsó, un. átviteli szinten történik az üzenetek átvitele (jelek küldése és ellenôrzése), az eggyel magasabb, un. közlési szinten az üzenetek átvitelének megszervezése valósul meg. A felhasználó csak a legfelsô, un. felhasználói szinttel kerül kapcsolatba, amely a szokásos operációs rendszerbeli szolgáltatásokat (pl. file-kezelés) biztosítja.A fenti hierarchiában az egyes szintek közötti információátadás formáját elôíró szabályokat protokollnak (protocol) nevezik. A protokollokat szabványokban, leírásokban rögzítik, ami lehetôvé teszi hálózatok összekapcsolását és hibrid- (nem azonos alkotó-elemekbôl álló) hálózatok létrehozását is.

Lokális hálózatokA lokális hálózatok tipikusan egy-egy kórházi osztály illetve klinika, intézet igényeinek a kielégítésére valók. Az egyes állomások közötti kommunikáció lehetôségén túl az a legnagyobb elônyük, hogy az állomások közösen osztozhatnak nagy teljesítményű erôforrásokon (háttértárolókon, printereken stb.), illetve itt elhelyezett adatbázisokat közösen használhatnak, építhetnek fel. A következôkben a leggyakrabban használt lokális hálózatok felépítésével ismerkedünk meg.

Az ARCNET hálózatAz ARCNET hálózat alapsávú sínhálózat, amelyben az átviteli sebesség 2,5 Mbaud. Felépítésében az az érdekes, hogy látszólag csillaghálózat, de logikailag mégis sínhálózat, mert a csatlakozatást végzô csatolókban, küllôagyakban (HUB) nincs kapcsoló, tehát bármely állomás üzenete "látható" az összes többin is. Az aktív HUB-okra 4, 8, 16 állomás kapcsolható, a teljes hálózat maximálisan 255 állomásból állhat. Az "aktív" kifejezés azt jelenti, hogy a csatoló a jelszétosztáson kívül erôsítést is végez, s így az állomás maximálisan 650 méterre lehet tôle. Ezen kívül használhatók un. passzív HUB-ok is, amelyek egyszerű jelszétosztók, s ezektôl maximálisan 30 méterre lehet egy állomás.

39

Terminál Terminál Terminál áTerminálPasszív HUB Aktív HUB hálózathoz ááá

ArcNet hálózat felépítéseAz IBM PC-k egy-egy ARCNET hálózati csatoló kártya segítségével kapcsolódhatnak a hálózathoz, amelyen egy BNC-aljzat van a hálózat koaxiális kábele számára. Vannak olyan ARCNET-kártyák is, amelyek fizikailag is busz-topológia kialakítását teszik lehetôvé (maximum 8 gép fűzhetô fel egy buszra). A 8 bites kártyák XT-hez és AT-hez egyaránt használhatók, a 16 bitesek (amelyek sokkal gyorsabbak) csak AT-hez kapcsolhatók.

Az ETHERNET hálózatAz ETHERNET hálózat is sínszervezésű alapsávú hálózat. A kábelszegmensek hossza a vezeték típusától függôen 100-4000 m. Több kábelszegmens is összekapcsolódhat un. jelismétlôk közbeiktatásával. Az állomások maximális száma 1024, az átviteli sebesség 10 Mbaud. A kapcsolat történhet sodrott érpáron, vékony koaxon, vastag (standard) koaxon vagy optikai kábelen.

Terminál Terminál sín / - kábel- / zárócsatlakozó á Repeater á

Ethernet hálózat felépítéseAz IBM PC-k ETHERNET kártyával csatlakoztathatók a hálózathoz. Ez a rendszer valamivel drágább, mint az ARCNET, azonban nagyobb és gyorsabb hálózatok létrehozását teszi lehetôvé. Míg az ARCNET hálózatokban az adás joga körbejár az egyes állomásokon (token passing), az ETHERNET hálózatokban un. ütközésfigyelés történik, vagyis ha két állomás egyidejűleg kezd el adni, akkor mind a ketten abbahagyják az adást és változó idôzítéssel próbálkoznak újra. Ez azt jelenti, hogy nagy terhelésnél a hálózat átviteli sebessége jelentôsen lecsökken.

40

Számítógép-hálózatok összekapcsolásaA lokális hálózatok egyes szegmenseinek összekapcsolása jelismétlôk (repeater) segítségével történhet. Az ilyen kapcsolatnál minden állomás kapcsolatban marad a másikkal, tehát minden üzenet mindenhová eljut. Ha az összekapcsolásra hidakat (bridge) használunk, egyrészt a közös szegmensen lévô állomások adása nem jut ki a hálózat többi részébe, másrészt egyenként beprogramozhatjuk, hogy mely állomásokról mely más állomások legyenek elérhetôek. Tehát a hidak alkalmazása jelentôsen gyorsítja a hálózat működését és lehetôvé teszi bizonyos adatbázisok hardware-es védelmét is. A részrendszerek különféle helyeken kapcsolódhatnak össze, tehát az egyes állomások esetleg többféle útvonalon érhetôk el. Az un. útvonal-kiválasztók (router) határozzák meg a ténylegesen használt utat. Stratégiájukat tekintve ezek kétfélék lehetnek: rögzített ill. adaptív módszert használhatnak. A rögzített útvonal mindig ugyanúgy valósul meg, az adaptív stratégiánál viszont a vezérlô optimalizálást végez annak a meghatározására, hogy melyik útvonal a kedvezôbb (gyorsabb). Ez utóbbi módszer elônye még az is, hogy meghibásodások esetén egyszerűen másik utat választhat a vezérlô.Más típusú hálózatok, nagyteljesítményű számítógépek általában átjárókon (gateway) keresztül érhetôk el.A nagyobb hálózatok megvalósításánál szükség van egy nagyteljesítményű gazda (host) számítógépre, amely erôforrásul szolgál és ellátja a hálózat irányítását is (pl. a hidakba helyezett menedzser kártyák segítségével).Ez a hazánkban megvalósított hálózatokban régebben leggyakrabban egy VAX miniszámítógép volt, a DEC (Digital Equipment Corporation) cég terméke, de újabban a Sun (és más cégek) ún. workstation kategóriájú gépei népszerűbbek, amelyek 1-4 nagyteljesítményű mikroprocesszorral, 32–128 Mbyte RAM-mal, 1–2-szer 1.3 Gbyte merevlemezes tárral, CD-ROM-mal, mágnesszalag egységgel vannak ellátva, s a UNIX operációs rendszert használják.Mivel a merevlemezes tárak megbízhatósága nem száz százalékos, a jobb hálózati operációs rendszerek lehetôséget adnak a lemezegységek, sôt a szerver gépek duplikált használatára (mirror). Az egészségügyi ellátásban különösen fontos nagybiztonságú hálózatok csak ilyen módszerekkel építhetôk ki. Ezen kívül is szükség van azonban archiválási rendszer kialakítására. Erre a célra jelenleg az egyszer írható optikai tár (WORM) látszik a legalkalmasabb, ami messzemenôen megfelel az egészségügyben fontos törvényi elôírásnak, mert nem teszi lehetôvé az archivált adatok megváltoztatását.A világban egyre népszerűbb lesz a 100 Mbaud sebességű FDDI (Fibre Distributed Data Interface) hálózat, ezzel tervezük pl. a Debreceni Universitas városi hálózatának meg-valósítását is, a fôiskolákat és az egyetemek belsô Ethernet hálózatait pedig az un. EtherConnect System (ECS) kapcsolja ehhez.A nagytávolságú hálózatok, például nemzetközi elektronikus levelezési rendszerek (e-mail) jelenleg legnépszerűbb eszköze az X.25 csomagkapcsolt hálózat. A csomagkapcsolás azt jelenti, hogy ellentétben az un. vonalkapcsolással, az adás pillanatában az adó és a vevô között nem kell tényeleges fizikai kapcsolatnak lennie. Az adó elindít egy rögzített hosszúságú, címmel ellátott adatcsomagot, s ez különbözô csomópontokat bejárva, esetleg átmenetileg tárolódva jut el a címzetthez. Egyetemünk is ilyen vonalon kapcsolódik a magyar ELLA e-mail rendszerhez, s ezen keresztül a nemzetközi EARN és INTERNET hálózathoz.A postai csomagkapcsolt hálózat jelenleg csak 9600 baudos adatátvitelt tesz lehetôvé, azonban várható a 64 kbaudos optikai kábelrendszer kiépítése, amit rövidesen követ majd az 1 Mbaudos szisztéma.

41

A NOVELL hálózati operációs rendszer használataA munkaállomásokon egy boot (betöltô) lemezt kell a meghajtóba helyezni bekapcsolás elôtt. Ez a lemez tartalmazza a DOS operációs rendszer betöltôjét, rejtett file-jait és COMMAND.COM-ját, valamint az IPX.COM és NETX.COM programokat. A rendszerhez való csatlakozást az AUTOEXEC.BAT file végzi el:1

IPXNETXF:LOGIN

Ezután a helyi lemezegységek a szokásos (A..E) azonosítókkal érhetôk el, a szerver lemezegysége pedig az F és utána következô azonosítókkal. A "boot-olás" történhet a helyi winchesterrôl is (ha van), sôt a hálózati kártyába helyezett “boot-EPROM” segítségével is, ekkor a floppy ki is maradhat a gépbôl (csökken a vírusveszély!).A hálózatba a LOGIN paranccsal lehet belépni, LOGOUT-tal kilépni. Az egyes felhasználókhoz név (login name) és jelszó (password) rendelhetô. Így a rendszert használó személyeknek különbözô jogosultságokat lehet rendelni, pl. minden könyvtárhoz megadható, hogy ott milyen file-műveleteket végezhet a felhasználó (olvashat, kereshet, írhat, törölhet stb.).A legmagasabb szintű felhasználó az un. supervisor (felügyelô), aki rendszer egészéhez hozzáférhet. A SYSCON nevű programmal állíthatja be a felhasználói jogosultságokat, amik a file-műveleteken túl pl. idôbeli korlátozásokat is lehet itt megadni, vagy lehet kérni, hogy a felhasználók munkájáról nyilvántartásokat vezessen a rendszer stb. A server gép montiora és billentyűzete, az un. konzol lehetôvé teszi az állomásokon folyó munka megfigyelését.A mi rendszerükben a hallgatók mindegyike "STUDENT" néven jelentkezhet be, jelszó nélkül. Jogosítványuk csak a STUDENT nevű alkönyvtárra terjed ki teljes körűen, a rendszer könyvtárait csak olvasni tudják.A bejelentkezésnél tehát megjelenik az

Enter your login name:

felirat, amire be kell gépelni a STUDENT szót.Ha nem ezt gépeljük be, a gép jelszót kérdez, amit (természetesen) nem tudunk. Ekkor a gép az Acces denied (hozzáférés letiltva) üzenetet küldi, és nem engedi meg a csatlakozást. Helyes bejelentkezés esetén a következô felírat jelenik meg:

You attached to server OFK.

A felhasználókhoz általában hozzárendelnek egy directoryt, aminek a neve megegyezik a felhassználóéval és mindenféle művelet elvégzésére jogosult benne; esetönkben ez a STUDENT. A rendszer további könyvtárai, amelyekhez a hallgatók korlátozottan hozzáférhetnek:

- DOS: Az MS-DOS külsô parancsai- LOGIN: A be- és kijelentkezést végzô programok.- MAIL: Postaláda a felhasználók egymáshoz szóló üzeneteinek.- PUBLIC: A NOVELL szervizprogramjai.

Ezekben a hallgatók csak olvashatnak (betölthetnek) programokat, de pl. nem törölhetnek le állományokat. A felhasználó számára azok a könyvtárak is megjelennek a 1 Ha hard disk egység is van a gépben, ez a rész szerepelhet az AUTOEXEC.BAT-ban vagy egy különálló, pl. NET.BAT nevű file-ban. Az IPX-et ez utűbbi esetben is érdemes elôre betölteni a LOADHIGH IPX paranccsal az AUTOEXEC-bôl, hogy a MEMMAKER (DOS 6.2) parancs optimális helyre tudja pakolni. Boot EPROM-os hálózati kártyás gépnél az IPX és NETX töltése a szerverrôl tölténik, és a DOS-t is innen használja a terminál (ezt a COMSPEC paranccsal lehet beállítani).

42

DIR parancs hatására, amelyekre jogosultságai nem terjednek ki, de ha egy ilyen könyvtárban adja ki a DIR utasítást, a File not found üzenetet kapja, holott a könyvtár ténylegesen nem üres. A RIGHTS paranccsal kérhetjük ki jogosultságaink listáját az adott könyvtárban.A hálózati serverrôl természetesen bármilyen program betölthetô a terminál memóriájába, s ott futtatható. A lemezes adatfile-ok kezelésénél azonban biztosítani kell azt, hogy egyszerre csak egy felhasználó írhassa-olvashassa azokat, mert máskép a rendszer "elszáll". A felhasználói programok hálózati verziói (pl. dBASE III+, WORD 5.0) file-szintű védelmet biztosítanak, vagyis a már használatban lévô állományokat nem engedik meg másoknak elérni. Ha nem ilyen programokkal dolgozunk, minden felhasználó számára külön könyvtárat kell kijelölni.A központi printeren a nyomtatás az

NPRINT "file-név" Q"queue-név" (pl. NPRINT "jegyzet.txt" QQ0)

paranccsal történhet. A queue egy olyan állomány a serveren, amelyben a nyomtatásra váró munkák (jobok) állnak sorban, várva, hogy a printer szabaddá váljon.A helyi printer portja is átirányítható a serverre a

CAPTURE Q="queue-név" (esetünkben pl. CAPTURE Q=Q0)

paranccsal. Ezután a PRINT parancsot, és a programok nyomtatási utasításait a központi printer hajtja végre. (A nyomtatás csak akkor indul meg, ha a programunk futtatását befejeztük.) A helyi nyomtató használatát az ENDCAP paranccsal lehet visszaállítani.A felhasználók üzeneteket küldhetnek egymásnak közvetlenül is a

SEND "üzenet" TO STATION állomásszám vagy LOGIN-név

paranccsal. (Az állomásszám egyébként nem állandó az adott terminálnál, hanem a bejelentkezés sorrendjét jelzi: 1,2,3 ...)A NOVELL szerverek egymással össze is kapcsolhatók, s így nagykiterjedésű hálózatokat lehet létrehozni (a DOTE-n általában minden szerrvezeti egységnek van saját szervere). A bekapcsolt szerverek listája az SLIST paranccsal kapható meg, s ha van hozzáférési engedélyünk, a LOGIN “szervernév”/”felhasználói név” paranccsal léphetünk be a másik szerverbe. Például más intézeti szerverrôl hozzánk így lehet belépni:

LOGIN ofk/student

A UNIX operációs rendszerA UNIX (ejtsd: juniksz) operációs rendszer régebbi múltra tekint vissza mint az MS-DOS, több mint 20 éves. Hazánkban elterjedését eddig a COCOM korlátozások és a rendelkezésünkre álló gépek kis teljesítménye gátolta meg.A UNIX – bár sok mindenben hasonlít az MS-DOS-hoz – lényegét tekintve sokkal fejlettebb, mivel ez egy több feladatos, több felhasználós rendszer. Ami leginkább hasonlít a DOS-hoz, az a file-rendszer felépítése, s ami a leginkább eltér, az, hogy egyszerre több job is futhat a rendszeren. A UNIX is egy barátságtalan, prompt és karakterorientált környezetet biztosít a felhasználóknak, azonban ma már megjelentek a menüvezérelt shellek és a Windowshoz hasonló grafikus alkalmazói felület, az X-Window.Annak ellenére, hogy az IBM PC-k merevlemezén létrehozható a DOS mellett egy UNIX partíció is, ezt a lehetôséget eddig nemigen használták, a UNIX-nak ugyanis már csak a programok futtatásához szükséges un. futtató rendszere is jóval nagyobb tár- és memóriakapacitást igényel, mint az MS-DOS, a fejlesztôrendszerrôl (assembler, C) nem is beszélve. A UNIX rendszerek ezért általában egy központi gépen futnak, amihez terminálok csatlakoznak soros vonalon, vagy hálózaton keresztül. Erre a célra már a 386-os, 486-os AT is megfelel, de leginkább az un. workstation kategóriájú illetve

43

nagyobb gépeket használják UNIX-szerverként, pl. SPARC- vagy RISC-processzoros SUN gépeket, a Digital Equipment Corp. (DEC) VAX gépeit, IBM RISC gépeket stb. A terminálok állhatnak egy monitorból és billentyűzetbôl is, ilyenkor a vezérlést a szerver gépbe épített terminálvezérlô kártya végzi (egy kártyához általában négy terminál csatlakoztatható). A bonyolultabb terminálok már önálló mikroprocesszorral működnek, s lehetnek alfanumerikusak vagy grafikus, un. X-terminálok, amelyek felbontása pl. 900x1152 vagy 1024x1280, 256 színárnyalattal. A legolcsóbb megoldás PC-ket használni ilyen terminálként, erre a célra legalább 386-os, S-VGA monitoros AT-re van szükség. Ez azért is elônyös, mert ilyenkor a UNIX-szervertôl függetlenül, DOS alatt is használhatjuk gépünket. Egyébként a UNIX-ban is van mód DOS emulációra és már sok DOS program is rendelkezésre áll UNIX környezetben. A LINUX az Unix kis tárigényű, egyszerűsített változata IBM PC-k számára.A UNIX mint hálózati szoftver sokkal hatékonyabban használható, mint a Novell. Ennek az az oka, hogy itt sokkal kevesebb adatmozgatásra van szükség. (A Novellnél pl. a programok mindig a terminálon futnak, rengeteg a file-transzfer stb.) A UNIX az Ethernet rendszer un. TCP/IP protokollját használja a kommunikációra, amit ma már minden "tisztességes" számítógép és hálózati csatoló ismer. Sajnos a Novell régebbi, 2.xx verziói csak bridge számítógépen keresztül tudnak a UNIX-rendszerekhez kapcsolódni, a 3-as sorozatszámú változatok azonban már tartalmazzák a TCP/IP-t.Tehát valamilyen TCP/IP driver betöltése után a Unix serverek (hostok) PC-krôl is elérhetôk. A bejelntkezéshez a TELNET program használata a legáltalánosabb mód. Ekkor a Unix gepet karakteres üzemmódban használhatjuk. Windows alatt vannak X-terminál emulátorok is (pl. XTERM), amelyekkel grafikus módban használhatjuk a hostot PC-ról. Gyakran van szükség egyszerű file átvitelre is, erre az FTP (File Transfer Protocol) programok szolgálnak.

A TELNET használataA TELNET parancs után kapcsolatot létesíthetünk Unix hostokkal is, akaár a világ másik végén is. Ehhez ismernünk kell a host Internet címét, vagy azt be kell jegyeznünk saját host listánkba, ami a TCP/IP program egyik szöveges file-ja, pl a szerzô gépén a következô:193.6.157.21 civic.dote.hu193.6.150.34 jaguar.dote.hu193.6.138.33 tigris.klte.hu193.6.157.33 rs1193.6.157.34 rs2193.6.138.65 dragon.klte.hu193.6.159.61 ofk.dote.hu ofk193.6.159.34 educen.dote.hu educen193.6.159.130 cortex.dote.hu cortex193.6.159.131 gizi.dote.hu gizi193.6.159.165 alfi.edu.dote.hu alfi193.6.159.165 alfi.dote.hu193.6.150.61 tigra.dote.hu193.6.157.21 civic.dote.hu193.6.157.20 voyager.dote.hu193.6.138.65 dragon.klte.hu193.6.128.5 domser.klte.hu

193.6.159.161 agocs.dote.hu

193.6.151.129 phys.dote.hu193.6.151.36 anatomy-1.dote.hu193.6.151.65 anatomia-2.dote.hu193.6.152.26 indi.dote.huMi a PCTCP programcsomagot hasznájuk, ennél a TELNET program TN névre hallgat, s ha a Linux serverünket szeretnénk elérni, akkor a

44

tn gizi.dote.hu

vagy atn 193.6.159.130

parancsot használjuk (ha a tn parancsot paraméter nélkül adjuk meg, akkor az open gizi.dote.hu parancsot kell kiadnunk). Másik Unix géprôl is ugyanígy lehet bejelntkezni a telnet parancs használatával. Ezután mejelenik a Novellhez hasonló

Login name:

Password:

kiírás, s ide kell beírnuk az azonosítónkat és a jelszót. Ha a gép elfogadja bejelentkezésünket, akkor a továbbiakban a Unix parancsokat használhatjuk programok futtatására és kommunikációra. Karakteres vagy grafikus Unix terminál használatánál a host azonnal a nevet es a jelszót kérdezi.A legfontosabb Unix parancsokat és programokat a jegyzet következô részében ismertetjük.

45

1.6. Számítástechnikai értelmezôszótár

Jelmagyarázat: -> : lásd ott* : az utánna következô kifejezésrôl van külön szócikk is

Adat (data): Az információ egyezményesen kódolt alakja.Adatbevitel: -> bevitel Adathordozó: Az adatok tárolására szolgáló fizikai eszköz (*mágnesszalag,

*mágneslemez, *lyukkártya, lyukszalag stb.). Akkumulátor: A számítógép *központi egységének az a regisztere, ahová a műveletek

eredménye betárolódik, amin keresztül adatmozgatások és más regiszterek töltése megvalósitható, aminek tartalmát műveletekhez operandusként felhasználja, összefoglalva a leggyakrabban használt regiszter.

Akusztikus csatoló: -> modemAlfanumerikus karakter: Szám, írásjel, betű, különleges jel, speciális vezérlôkarakter.ALGOL (ALGOrithmic Language): Tudományos feladatok megoldására szolgáló

magas szintű *programozási nyelv. Algoritmus: Adott feladat egy megoldási módjának leírása egyértelmű szabályok

segítségével. Leírása általában valamilyen szimbólikus formában történik, pl. *folyamatábra, *programnyelv felhasználásával.

Alkalmazói program (felhasználói program): Egy adott, speciális célra készült, általában egyedi program.

Állomány (file, fájl): *Adatok bizonyos szempontok szerint szervezett halmaza, amelyet *háttértárolón tárolnak. Állomány a program is (program-file). Az adatállományok általában rekordokra, azok pedig mezôkre tagolhatók. Ha például a betegek személyi adatait akarjuk nyílvántartásba venni, akkor itt egy-egy mezô lesz a családi név, keresztnév, születési hely, stb. egy beteg adatai alkotnak egy rekordot, az összes beteg adatai pedig az adatállományt. (-> relációs adatbáziskezelés, -> indexszekvenciális file, -> szekvenciális file)

Analóg: A fizikai mennyiségek folytonos ábrázolása. Analóg-digitális átalakító (AD konverter): Analóg (folytonosan ábrázolt) adatokat

digitális (diszkrét számértékeket felvevô) adatokká alakító eszköz.Archiválás: 1. Biztonsági másolat készítése nehezebben elérhetô, de biztonságosabb

*háttértárolóra. 2. -> tömörítésARCNET -> lokális hálózatASCII-file: Csak karaktereket és sorelválasztó jeleket (13-as ASCII-kód = RETURN)

tartalmazó szöveges *szekvenciális file, kiterjesztése általában .TXT.ASCII-kód (American Standard Code for Information Interchange): A

szabványos alfanumerikus kódrendszer leggyakrabban használt változata. 128 vagy 256 karaktert ismer, ezeket 1 byte-os kódszámmal - ASCII-kóddal - azonosítja.

Assembler: *Assembly szintű programot gépi kóddá alakító fordítóprogram. (Sokan használják é helytelenül é ezt a szót az assembly színtű nyelv megjelölélésre).

Assembly szintű nyelv: Alacsony szintű programozási nyelv, mely a gépi kódú utasításokat könnyen megjegyezhetô szimbólumokkal - un. mnemonikokkal - helyettesíti.

AT (Advanced Technology): Az *XT-nél nagyobb teljesítményű, 16/32 bites Intel 80286-os *mikroprocesszorral, legalább 1 M szabad RAM-mal és 1,2 Mbyte-os floppy egységgel felszelet *IBM mikroszámítógép. Az AT386 valódi 32 bites, az AT486 valódi 64 bites processzorral működik.

BASIC (Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code): A mikroszámítógépek leggyakrabban használt, általános célú, magas szintű *programozási nyelve.

Batch, .BAT file: -> kötegelt feldolgozásBaud: A számítógépek közötti adatátvitel sebességének mértéke: bit/másodperc. (->

modem, -> párhuzamos vonal, -> soros vonal)Bevitel (input): Adatok bejuttatása a számítógépbe, általában a *perifériákról a

*központi egységbe, *operatív tárba. Beviteli-kiviteli (input-output, I/O): Az adatok bevitelét és kivitelét szolgáló

eszközök, csatornák, utasítások stb. jelzôje. Betöltés (loading): Program betöltése *adathordozóról az *operatív tárba. Bináris: Az aritmetika azon fajtája, ami csak két állapotot ismer, igent vagy nemet, erre

építi fel a bináris aritmetikát. A bináris (kettes) számrendszerben csak két számjegyet, a 0-t és az 1-est használjuk, tehát a természetes számokat így írhatjuk le (nullával kezdve): 0, 1, 10, 11, 100, 101, 110, 111, 1000,...

Bit: Az információ elemi egysége a számitástechnikában, értéke 1 vagy 0 (igaz vagy hamis), másként egy bináris számjegy (BInary digiT).

Bittérkép (bit map): A számítógép képernyôjén megjelenítendô kép tárolása egy bittérképben történik. A memóriában minden képponthoz egy vagy több bit tartozik, amelynek értéke jelzi az adott pont szürkeségi, illetve színértékét. Kétszínű megjelenítésnél egy bit van rendelve a képpontokhoz, ha ez 1, akkor a pont ki van gyújtva, ha 0, akkor nincs. Négyszínű (-árnyalatú) megjelenítéshez 2 bitet rendelnek egy képponthoz, 256 árnyalatúnál egy egész byte-ot. (-> karaktergenerátor, -> grafikus kártya)

Blokkdiagram: -> folyamatábra Botkormány (joystick): Beviteli készülék (*periféria), amely a kurzor vezérlésére

szolgál (fel, le, jobbra, balra esetleg nyolc irányba). Segítségével játékok, rajzolóprogramok vezérelhetôk. A "tüzelésre" külön gomb található rajta. Az IBM PC-knél helyét szinte teljesen átveszi az *egér.

Bôvítési hely (expansion slot): Az IBM számítógépek alaplapján található csatlakozóaljzatok, amelyekbe különféle (pl. I/O) kártyák dughatók.

Bridge (híd): -> lokális hálózatBusz (sín): A számítógép elemeket összekötô jelút, amelyre az egységek

párhuzamosan kapcsolódnak. Legfontosabb fajtái: adatbusz, címbusz, vezérlôbusz. Ideális esetben a busz olyan széles, mint számítógép regiszterei, egyébként a jeleket több lépésben kell továbbítania.

Byte (bájt): Általában nyolc bitbôl álló információegység, vagyis egy 0-255 közötti szám. (-> mikroprocesszor, ->szó)

C: Magas szintű, a *strukturált programozást támogató programozási nyelv, amely nagyon hatékonyan fordítható gépi kódra. Jelenleg a legdivatosabb mikroszámítógépes nyelv, nagysikerű operációs rendszereket is készítettek már C-nyelven. A dBASE és CLIPPER programok is C-ben íródtak.

Cache: gyorsítótárCD-ROM: A hangrögzítésre is használt kompakt lemezre kb. 600 Mbyte információ

rögzíthetô, ami egy floppy meghajtó nagyságú készülékkel leolvasható (írni nem lehet rá).

CGA-kártya (Color Graphics Adaptor): Az IBM PC-k legelterjedtebb *grafikus kártyája. Kétszínű felbontása 640*200. Összesen 16 szín jeleníthetô meg, de ebbôl egyszerre csak négy használható, ilyenkor a felbontás 320*200.

Chip (csip): A technológia fejlôdésével egyre több áramköri elemet tartalmazó félvezetô lapka.

ChiWriter -> szövegszerkesztô program

Ciklus: Olyan programszerkezet, amely mindaddig végrehajtódik, amíg valamely feltétel nem teljesül.

Cím (address): Olyan szám vagy string, amely valamilyen utasitás, adat helyét mutatja meg a memóriában.

Címke (label): Olyan azonosító, amely lehetôvé teszi a programban az adott helyre való hivatkozást, például vezérlésátadást a címkére.

Clipper: A *dBASE-hez hasonló, *compiler-típusú programnyelv, igen fejlett adatbáziskezelési eljárásokkal. A dBASE III-mal csak többé-kevésbé kompatibilis.

COBOL (COmmon Business Oriented Language): Elsôsorban üzleti, kereskedelmi, gazdasági alkalmazásokra szolgáló magas szintű programnyelv.

Compiler: -> fordítóprogramCompiler-típusú programozási nyelv: Olyan *programozási nyelv, amelyben a

program *forráskódját *fordítóprogram fordítja le *tárgykódra, vagy futtatható kódra (pl. Pascal, Clipper).

CPU (Central Processing Unit): -> központi egység Cursor: -> kurzor dBASE III: *Interpreter típusú programozási nyelv és menüvezérelt adatbáziskezelô

rendszer.dBASE IV: A *dBASE III továbbfejlesztett, azzal *felülrôl kompatibilis változata.Debugger: -> hibakeresôDecimális: Tízes számrendszerbeli (szám). Deklaráció: Változó jellemzôinek megadása. Delimited állomány: A *relációs adatbáziskezelôk közötti adatátvitelre (*export,

*import) szolgáló szabványos ASCII-file, amelyben a szöveges mezôk idézôjelben (a felesleges szóközök nélkül), a számok idézôjel nélkül állnak, vesszôvel vannak elválasztva, a rekord végét return jelöli. (-> SDF-állomány)

Desktop Publishing: -> kiadványszerkesztôDigitális (számjegyes): A mennyiségek diszkrét számértékekkel történô leírása. Display: -> monitor 1Diszk (disc): -> mágneslemez Dokumentáció: A számítógép vagy a program jellemzôinek, működésének,

alkalmazásának leírása. Gyakran a programlemezen is elhelyezik a teljes leírást, vagy annak kiegészítéseit .DOC, .TXT, READ.ME állományban.

DOS (Disk Operating System): Az IBM cég operációs rendszereinek védjegye. (-> MS-DOS)

DPI: -> felbontásDTP (DeskTop Publishing): -> kiadványszerkesztôEGA-kártya (Enhanced Graphics Adaptor): 640*350 maximális felbontású, 16 szín

egyidejű megjelenítését lehetôvé tevô *grafikus kártya.Egér (mouse): Beviteli eszköz, amelyet az asztalon mozgatva a *kurzort lehet

irányítani és a rajta levô gombokkal pozíciókat kijelölni. *Soros vonalon, vezetékkel vagy infravörös adatátvitellel (vezeték nélkül) kapcsolódik a számítógéphez.

Elágazás: Vezérlésátadás a program két vagy több pontjának egyikére, a megadott feltételek értékelése alapján.

EMS: -> kiterjesztett memória EPROM (Erasable PROgramable Memory): Csak olvasható tároló, amelybe a

tartalmat elektromos úton "égetik" bele. Ultraibolya fény hatására törlôdik, és így újraírhatóvá válik.

Értelmezô program (interpreter): Sorról sorra fordítja le és hajtja végre a magasszintű programnyelven írt - pl. BASIC, dBase - programot.

ETHERNET: -> lokális hálózatExpansion slot: -> bôvítési hely

Export: Adott programból (pl. *szövegszerkesztôbôl, *adatbáziskezelôbôl, *grafikai programból stb.) az adatok kivitele olyan lemez-file-ba, ami más programok számára olvasható formátumú, vagy általánosan elfogadott szabvány (pl. .TXT kiterjesztésű *ASCII-file, *SDF adatállomány stb.). (-> import)

Fájl: -> állományFelbontás: A képernyôs megjelenítôknél a grafikus képpontok száma vizszíntesen és

függôlegesen (pl. 640*350), a nyomtatóknál az egy hüvelykre esô képpontok száma (pl. 300 dpi).

Felhasználói program: -> alkalmazói program Feltétel: Logikai kifejezés, amely igaz vagy hamis értéket vehet fel. Fényceruza: A számítógéphez kapcsolt (ceruzához hasonló) eszköz, amellyel a

képernyô egyes pontjai megjelölhetôk, s így például rajzolhattunk vele a nagyfelbontású képre.

Felülrôl kompatibilis: Annak jelölése, hogy egy új termék a régi összes tulajdonságával rendelkezik, de még egyéb funkciókkal is ellátták, pl. több BASIC utasitást ismerô verzió; több különleges karaktert ismerô nyomtató; olyan számítógép, ami többet tud, mint az elôdje, de a régi programok futtathatók rajta stb.

File: -> állományFloppy disk: -> mágneslemez Floppy meghajtó egység (floppy disk drive): Hajlékony mágnelemezes tároló. Folyamatábra: *Algoritmus grafikus ábrázolása, pl. blokkdiagram, struktogram

formájában. A folyamatábrában a nagyobb műveleti egységeket blokkok, négyszögek jelölik, a vezérlés útját nyíllal ellátott vonalak mutatják. Elônye a vezérlési szerkezet jó áttekinthetôsége, hátránya, hogy az adatszerkezeteket nem képes ábrázolni.

Folyamatirányítás: Adott folyamat olyan automatikus irányítása, amelyben a mért értékek alapján a számítógép beavatkozószerveket vezérel.

Fontkészlet: karakterkészlet képernyôn és/vagy nyomtatón történô megjelenítéséhez szükséges bittérképesen vagy vektorosan megadott állomány.

Fordítóprogram (compiler): Általában magas szintű nyelven megírt forrásprogramot a gép nyelvéhez közelebbi alacsonyabb szintű tárgyprogramra fordító program.

Formattálás: A mágneslemez elôkészítése az adatok felvitelére.Forráskód (source code): A programot tartalmazó *ASCII-file, amelyet a

*fordítóprogram fordít le *tárgykódra.FoxBase: A *dBASE-hez hasonló, interpretert és compilert is tartalmazó

programfejlesztô rendszer.Gépi kód: A számítógép központi egysége által közvetlenül értelmezhetô utasításokból

álló alacsony szintű programozási nyelv. Grafikai program: Vonalas ábrák, felíratok elkészítését, képek manipulását lehetôvé

tevô program.Grafikus kártya: A monitor számára a képeket elôállító berendezés. A képet

*bittérképes alakban saját RAM-jában tárolja, a monitorhoz RGB-jeleket, vagy NTSC-rendszerű videojelet küld. (-> CGA, -> EGA, -> Hercules, -> VGA)

Hajlékony lemez: Hajlékony, tokba zárt *mágneslemez.Hálózat: Összekapcsolt számítógépek rendszere. (-> lokális hálózat)Handy scanner: -> scannerHard disk: -> merevlemezHardware (hardver): Egy számitógép műszaki elemei, maga a fizikailag létezô gép. Háttértároló: A közvetlenül nem használt programok és adatok tárolására szolgáló

eszköz - mágneslemezes vagy mágnesszalagos tároló -, amelyrôl az operatív tárba tölthetjük az adatállományokat, illetve kimenthetjük rá az elkészített programot, feldolgozott adatokat.

Házi számítógép (home computer): Kis teljesítményű, 8 bites mikroprocesszorral működô kommersz számítógép. (Pl. Commodore 64)

Hercules kártya (MGP): Az IBM PC-k ügyviteli alkalmazásoknál leggyakrabban használt *grafikus kártyája. Kétszínű megjelenítést tesz lehetôvé, 720*348-as felbontásban.

Hewlet-Packard LaserJet: -> lézernyomtatóHexadecimális: Tizenhatos számrendszerbeli. Ebben a számrendszerben tizenhat

számjegy van: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, A (10), B (11), C (12), D (13), E (14), F (15). A *gépi kódú és *assembly szintű programozásnál kiterjedten használják, mivel egy *byte tartalma két számjeggyel leírható vele.

Hibakeresô (debugger): A programok kipróbálását, "belövését" segítô program.Híd (bridge): -> lokális hálózatHierarchia: -> protokollHônyomtató: Speciális hôérzékeny papírral működô, felmelegített tűkkel író nyomtató. HUB: -> lokális hálózatIBM (International Business Machines): A világ legnagyobb számítógépgyártó cége.IBM-kompatibilis számítógép: Nem az IBM által készített, de a cég gyártmányaival

teljesen azonosan működô személyi számítógép.IBM mikroszámítógép, IBM PC: Az IBM által gyártott, illetve az azokkal kompatibilis

személyi számítógépek elnevezése. (->AT, ->XT)Idôosztás (time-sharing): Több program, látszólag egyidejű futtatása a

számítógépen, meghatározott prioritási sorrend szerint. Import: Más programmal készített állományok beolvasása lemezrôl (-> export).Indexállomány, indexszelés: A *relációs adatbázsikezelésben gyakran alkalmazott

eljárás, amely az adatok gyorsabb elérését teszi lehetôvé oly módon, hogy a keresni kívánt szempont (mezô) szerint létrehoz egy táblázatot - index file-t - amelyben az adott mezô tartalma és a rekord megtalálási helye szerepel.

Indexszekvenciális file: Olyan *adatállomány, amelyben az egyes rekordokat nemcsak fizikai sorrendjükben, hanem kódszámuk alapján is elérhetjük.

Input: -> bevitel Input-Output (I/O): -> beviteli-kiviteli Interaktivitás: Egy bizonyos feladat végrehajtása közben a gép és a kezelô állandó

párbeszédes kapcsolatban alakitja ki a végeredményt.Interface (interfész, illesztô felület): A különbözô számítástechnikai berendezések,

egységek, programok közötti kapcsolat eszköze, amely lehet hardware-es és software-es megoldású, legtöbbször a kettô kombinációja. (-> protokoll) A felhasználói interface a programot használókkal való kapcsolattartás megvalósítását jelenti. (-> természetes nyelvi interface)

Joystick: -> botkormány Karakter: Egyezményes alfanumerikus jel. Karakter generátor: Az operációs rendszernek a karakterek megjelenítését végzô

része. A ROM-ban található egy táblázat, amely minden karakterhez hozzá rendel egy *bittérképet, amelyet az adott karakter kiíratásakor átmásol a képernyô bittérképébe. Legyakrabban 8*8-as karaktermátrixot használnak.

Karakterfelismerés: -> scannerKarakterfűzér, karakterlánc: -> string Karakterkészlet: A számítógép, nyomtató által megjeleníthetô karakterek összessége. Kazettás tároló: Olyan háttértároló, amelyben az adathordozó közönséges

magnetofon kazetta. Kiadványszerkesztô (DTP = DeskTop Publishing): Olyan program, amely

*szövegszerkesztôvel létrehozott szövegek és rajzok, képek összeszerkesztését teszi lehetôvé. Változatos karakterkészletek és tördelés valósítható meg ezekkel a

programokkal (Ventura, PageMaker). A kiadványszerkesztô rendszerek hardware-elemei: nagyfelbontású monitor, nagyteljesítményű PC, *scanner, *lézernyomtató.

Kimentés (saving): Program vagy adatok kiírása a gép memóriájából egy háttértárra. Képfeldolgozás (image/picture processing): *Scannerrel vagy más módon digitális

(*bittérképes) formában elôállított képek feldolgozása. Alapvetô eljárásai: a képek kontrasztjának módosítása, a kontúrok kiemelése, meghatározott tárgyak felismerése és leszámlálása, két kép összehasonlítása.

Kiterjesztett memória (Extended Memory): Az IBM PC-k 640 kbyte fölötti szabad RAM-ja. Az 1 Mbyte-os AT-ben pl. ez a rész 384 kbyte. Ezt a területet érdemes felhasználni *RAM-disk, EMS (kiterjesztett memóriakezelô) létrehozására. Egyes programok tárigénye még nagyobb lehet (pl. 2 Mbyte).

Kiterjesztés (extension): Az IBM-gépeken a file nevét követô három karakteres azonosító. A .BAT, .COM, .EXE kiterjesztések végrehajtható állományokat jelölnek, a többi kiterjesztést megállapodás szerint (pl. .TXT file) vagy szabadon szokás megválasztani.

Kivitel (output): Az adatok kivitele a számítógépbôl valamely perifériára. Kód: Az adatok ábrázolására szolgáló egyértelmű hozzárendelési rendszer (pl. *ASCII-

kód).Konzol: A számítógép hálózatok központi vezérlô pultja. Kompatibilitás: A számitástechnikában két egység, ami lehet software vagy hardware

is, akkor tekinthetô kompatibilisnek, ha cseréjük változtatást nem igényel a tökéletes működéshez (csereszabatosak).

Ko-processzor (társprocesszor, numerikus processzor): Az IBM PC-k olyan segédprocesszora, amelynek utasításkészlete numerikus számítási műveleteket, függvényeket tartalmaz, így a számításokat jelentôsen felgyorsítja. Az XT-kbe 8087-es, az AT-kben 80287-es ill. 80387-es processzort lehet beszerelni.

Kötegelt feldolgozás (batch): 1. Nagyszámítógépes rendszereknél a feladatok optimális csoportosítása tárigény, fordítóprogram stb. szerint. 2. A mikroszámítógépeknél a DOS-utasítások szöveges (.BAT) file alapján történô lépésenkényi végrehajtása.

Központi egység (CPU): A számítógépben a műveleteket végzô és a műveletek végrehajtását vezérlô egység. Részei: aritmetikai-logikai egység (ALU), belsô regiszterek (akkumulátor és indexregiszterek), puffertár, vezérlô egység.

Kulcsszó (alapszó, fenntartott szó): A programozási nyelv meg nem változtatható elemét - pl. utasítását - jelölô szimbólum.

Kurzor (cursor): A képernyôn látható villogó jelzés, vagy speciális szimbólum, amely a következô kiírandó karakter helyét azonosítja.

LAN: -> lokális hálózatLapolvasó: -> scannerLaptop számítógép: Kisméretű, IBM-kompatibilis, 6-7 kg-os, hordozható számítógép,

felhajtható folyadékkristályos kijelzôvel és 3 ˝ inches hajlékony lemezes tárolóval. (-> notebook)

Lézernyomtató: Az elektrosztatikus másolókhoz hasonlóan működô, nagyon jó minôségű nyomtató (3-400 dpi). Legleterjedtebb a Hewlet-Packard LaserJet+, ami ma már világszabványnak tekinthetô.

Library, .LIB állomány: -> programkönyvtárLinker (összefűzô) program: A *fordítóprogramok által lefordított *tárgykódok

összefűzését, *programkönyvtárból rutinok beillesztését végzô program.LISP (LISt Processing): A *mesterséges intelligencia kutatások leggyakoribb nyelve,

amelyben alapvetô struktúra a lista, amely elemi szimbólumokból és további listákból állhat. Az adatokat és a programokat teljesen azonos módon kezeli, maga a program is egy lista. A listafeldolgozás célja bizonyos értékek kinyerése a listákból.

A technológia megértése...

Lista: Adatok, programsorok sorba rendezett halmaza, amely a képernyôn vagy kinyomtatva jelenik meg.

Logikai művelet: Logikai változókhoz (melyek 0 vagy 1, illetve true vagy false értékeket vehetnek fel), meghatározott szabályok alapján logikai értéket rendelô művelet.

LOGO: Magas szintű, kezdôk (gyerekek) számára készített, a strukturált programozást támogató programozási nyelv.

Lokális hálózat (LAN = Local Area Network): Egymástól kis távolságban (max. 5 km-es sugarú körön belül, típikusan egy épületben) elhelyezkedô állomásokat (mikroszámítógépeket) összekapcsoló kommunikációs hálózat, amelyben az adatátvitel nagy (több millió baud) sebességgel történik. Legelterjedtebb az ARCNET hálózat, amely csillagcsatolókkal (HUB) összakapcsolt 4, 8 vagy 16 állomásból áll. Az állomások működését a gépbe helyezett hálózati kártya biztosítja. A HUB-ok lehetnek passzívak (egyszerű jelszétosztó) illetve aktívak (szétosztó és erôsítô). A HUB-ok összekapcsolásával a hálózat max. 255 állomásig fejleszthetô, az adatátviteli sebesség 2,5 Mbaud. A csomópontokban szervereket (pl. nagy kapacitású merevlemezes tárolós gépet, printert) helyeznek el, amelyek osztottan használhatók. A hálózatok egymással hídakkal (bridge) kapcsolhatók össze. Valamivel drágább az ETHERNET hálózat, amely azonban 10 Mbaud sebességgel működik.

Lyukkártya: Olyan papírlap, amelyen az adatokat lyukak megléte vagy hiánya jelzi. Magas szintű programozási nyelv: A természetes nyelvekhez közel álló, a

számítógépek működésétôl többé-kevésbe független programozási nyelv.

Mágneslemez: Mágnesezhetô anyaggal bevont, körtárcsa alakú adathordozó, amelyet a lemezegységek segítségével adattárolásra használhatunk. A hajlékony lemezek közül leggyakrabban az 5 1/4 inch átmérôjűeket használjuk, 1,2 Mbyte vagy 360 Kbyte tárolási kapacitással. ůjabban egyre jobban terjed a 3 1/2 inches 1,44 Mbyte kapacitású lemez is, amelyet a *laptop- és *PS gépek használnak.

Mágnesszalag: Mágnesezhetô anyaggal bevont szalag. A mikroszámítógépeken közönséges magnetofon kazettát, vagy *streamer kazettát értünk alatta.

Mátrixnyomtató: Az ütés elvén alapuló (impact) nyomtatók kis tűkkel elôállított pontokból állítják elô a betűt, jelet vagy grafikus képet. A tűk száma általában jellemzi a minôséget is, 7 és 24 között változhat.

Memória: -> tár Merevlemez: Olyan *mágneslemez, amelyet zárt tokban, légritkított térben írnak,

olvasnak a fejek, így igen nagy írássűrűség és memóriakapacitás érhetô el rajta (pl. 20, 40, 80, 120, 300, 600 Mbyte).

Mesterséges intelligencia (AI = Artificial Intelligence): Az emberi intelligenciát igénylô feladatok megoldásának számítástechnikai módszerei. A kutatások fô területei: játékstratégiák, következtetéselmélet, tanulás, tervezés, természetes nyelvek megértése, beszédmegértés, tételbizonyítás, vizuális feismerés. Orvosi szempontból a *képfeldolgozás és a *szakértô rendszerek látszanak jelenleg a legfontosabbnak.

Mezô: -> állomány Mikroprocesszor: Egy olyan központi egység (CPU), ami a hagyományosakhoz képest

igen kis méretű, gyakran egyetlen chipen található. Belsô regisztereinek (*szó) méretei szerint beszélünk 8, 16, 32, 64 bites mikroprocesszorokról. Az IBM XT-k Intel 8086-os, 16 bites processzorral működnek, az AT-kben 8O286-os (32 bites, 16 adatvezetékű), vagy 80386-os (64 bites, 16 adatvezetékű), újabban pedig 80486-os (64 bites) processzor van. Ennek megfelelôen működési sebességük egyre nagyobb.

Mikroszámítógép: Olyan számítógép, amelynek központi egysége egyetlen mikroprocesszor.

Miniszámítógép: Olyan számítógép, amely egyetlen berendezésszekrényben elfér (pl. PDP, *VAX). Ma már a mikroszámítógépekkel meglehetôsen összemosódott ez a kategória, de azért általában elkülöníthetôek ezek a gépek nagyobb fizikai méreteik, belsô regisztereik (szóhosszuk) és sokkal nagyobb háttértároló kapacitásuk révén.

MODEM (MOdulator/DEModulátor): Olyan berendezés, amely lehetôvé teszi számítógépes információk átvitelét telefonvonalon. A kapcsolat általában akusztikus úton jön létre, a telefonkagylót a modemre illesztve. Az átviteli sebesség nem túl nagy, általában 1200 baud.

Monitor: 1. Képernyôs (katódsugárcsöves) megjelenítô. 2. A számítógép működésének ellenôrzését, a programfutás nyomonkövetését lehetôvé tevô program.

MS-DOS: A Microsoft Corp. által kifejlesztett operációs rendszer az Intel 8086 mikroprocesszor-családot használó számítógépekre. Egyfelhasználós környezetben biztosítja a file-kezelést, az I/O funkciókat.

Multiprogramozás: Több program egyidejű futtatása a számítógépen.NeXT: Nagyteljesítményű, a tudományos kutatás igényeinek megfelelôen kifejlesztett

mikroszámítógép.Norton guide: Olyan keretrendszer, amely igen jól alkalmazható *rezidens információs

programok, pl. programozási nyelvek leírásainak készítésére.Norton utilities: Peter Norton által készített népszerű *segédprogramok.Notebook: A *laptopnál kisebb, 2-3 kg-os, hordozható számítógép.Novel Netware: A *lokális hálózatok működtetését végzô legelterjedtebb hálózati

szoftver. Kisebb teljesítményű változata a Novell SFT 2.15, nagyob a Novell 386.Nyomtató (printer): Az adatok, programok kinyomtatására szolgáló periféria. (->

mátrixnyomtató, -> sornyomtató, -> hônyomtató, -> lézernyomtató, ->tintasugaras nyomtató)

Object code, .OBJ állomány: -> tárgykódOff-line: A számítógéphez közvetlenül nem csatlakozó. Például olyan adatfeldolgozás,

ahol az adatokat az adatfelvétel után billentyűzik be a gépbe. On-line: A számítógéphez közvetlenül csatlakozó. Például olyan adatfeldolgozás, ahol

az adatok megfelelô érzékelôrôl közvetlenül a gépre kerülnek. (-> AD-konverter, -> valós idejű feldolgozás)

Operációs rendszer (OS = Operating System): Olyan programrendszer, amely a számítógépben a programok végrehajtását ütemezi, vezérli. Lehetôvé teszi a programok betöltését, indítását, file-ok másolását stb.

ňrajel: A számítógépben található stabil oszcillátor négyszögjele, amely a logikai áramkörök működését vezérli. Az órajel frekvenciája tehát alapvetôen meghatározza a gép működési sebességét. Szokásos értékei: 4,77 MHz, 8 MHz, 10 MHz, 16 Mhz.

Operatív tár: A számítógépben elhelyezkedô tár (*ROM, *RAM), amely az operációs rendszert, a programot és a végrehajtáshoz szükséges adatokat tartalmazza.

Optikai tárolás: Olyan adattárolás, amelyben fénysugarat (lézert) használnak az adatok beírására és kiolvasására, s így a mágneses rögzítésnél jóval nagyobb írássűrűséget lehet elérni. Jelenleg az egyszer írható optikai lemezek (WORM) kezdenek elterjedni, és várhatóan teljesen kiszorítják a mágneses eszközöket az archiválás területérôl.

Output: -> kivitelParancs: Közvetlen végrehajtású utasítás.Párhuzamos port, párhuzamos vonal: Az adatok átvitele 8 párhuzamos vezetéken

történik. Az IBM gépek a CENTRONICS szabvány használják. A párhuzamos portra csatlakozik legtöbbször a nyomtató.

Pascal: A strukturált programozást támogató, magas szintű programozási nyelv. Az IBM PC-k egyik legnépszerűbb nyelve (Microsoft Pascal, Turbo Pascal).

PathMinder: Közismert *segédprogram.PC-DOS: Az *MS-DOS IBM által forgalmazott változata.Perifériák: Olyan számitástechnikai eszközök, amik kapcsolódnak a központi

egységhez és a tárhoz, be- és kiviteli feladatokat látnak el. pl. nyomtató, fényceruza, kazettás és lemezes tárolók, stb.

Pixel: A *bittérkép egy eleme, képpontja.Port: Bemeneti-kimeneti kapu, amely lehetôvé teszi a mikroporcesszor adatbuszához

történô csatlakozást.Printer: -> nyomtató Professzionális személyi számítógép: 16, 32 vagy 64 bites, nagy operatív

mémóriával és háttértárolóval felszerelt személyi számítógép.Program: A számítógép számára egyértelműen megfogalmazott utasítás-sorozat. Az

IBM gépeken .BAT, .EXE vagy .COM kiterjesztésű állomány.Programcsomag: Egy feladat vagy feladatkör átfogó megoldására készült

programgyűjtemény. Programkönyvtár (library): Programok, eljárások rutinok gyűjteménye. Szűkebb

értelemben egy olyan .LIB kiterjesztésű állomány, amelybôl a linker (összfűzô) program a *fordítóprogam által létehozott tárgykód alapján a megfelelô rutinokat összefűzi egy végrehajtható (.EXE) állománnyá.

Programozási nyelv (programnyelv): Olyan mesterséges nyelv, amely az ember számára áttekinthetô formában írja le a számítógép működéséhez szükséges információkat.

PROLOG: Ötödik generációs, a szimbólikus logika szabályait felhasználó programozási nyelv. A program logikai kijelentések halmazából áll, a feladatmegoldás a kérdések logikai kiértékelése útján történik.

Prompt: A program által a felhasználónak küldött üzenet, amely jelzi, hogy kész az adatok, parancsok fogadására. A DOS prompt alaphelyzetben az aktuális drive betűjele és egy villogó kurzor.

Proporcionális nyomtatás: Változó karakterszélességű nyomtatás, ahol az egyes betűk nem azonos széles helyet foglalnak el, így a nyomtatási kép sokkal egyenletesebb.

Protokoll (protocol): Számítógépes rendszerek közötti adatcserét lehetôvé tevô megállapodás, amely alacsonyabb szintű protokollok és a fizikai kapcsolatot biztosító *interface-ek rendszerén (un. hierarchián) keresztül valósul meg. Tartalmazza az üzenetek formátumát, az adatellenôrzés és a hibakezelést.

PS (Personal System): Az IBM legújabb mikroszámítógép családja.RAM (Random Acces Memory): Véletlen, vagyis közvetlen elérésű, írható-olvasható

memória. RAM-disk (virtuális lemez): A számítógép memóriájában elkülönített terület, amelyet

az operációs rendszer a szokásos lemezkezelési eljárásokkal kezel, tehát úgy viselkedik, mint egy fizikailag létezô lemezegység. Átmeneti adattárolásra érdemes használni, mert gyorsabb, mint a merevlemezek, de kikapcsolásnál tartalma elvész. (-> kiterjeszett memória)

Real-time: -> valós idejű Rekord: -> állomány Relációs adatbáziskezelés: A leggyakrabban alkalmazott adatbáziskezelô eljárás (pl.

dBase), amelyben az adatok azonos felépítésű rekordokra vannak felosztva, amelyek minden rekordban azonos hosszúságú mezôkbôl állnak. Bizonyos esetekben (pl. könyvtári alkalmazások) nagyon elônytelen, hogy a mezôhossz és a rekordfelépítés nem variálható

Rendezés (sorting): Adatok valamilyen szempont szerinti sorbarendezéze.ROM (Read Only Memory): Csak olvasható memória.Rutin: Gyakran használt program, programrész.Scanner: Olyan beviteli eszköz, amely a képeket letapogatva digitálizálva olvassa be a

memóriába. A lapolvasó teljes A/4-es lapokat fogad be, a handy scanner-t kisebb képeken, kézzel kell végihúzni. A memóriában levô képek szabványos file-formátumokban menthetôk lemezre (.TIF, .IMG, .PIC stb.) és onnan *kiadványszerkesztô programokba képként olvashatók be, illetve elôbb speciális grafikai programokkal manipulálhatók. Ha a szövegként akarjuk a bevitt képet kezelni, karakterfelismerô programra van szükségünk, amely a bittérképes képbôl meghatározza a szöveget alkotó karaktereket. A jó karakterfelismerô programok 90 %-nál nagyobb biztonsággal dolgoznak, és tanulni is képesek (pl. Recognita).

SDF (System Data Format) állomány: Adatbáziskezelôk közötti adatátvitelre szolgáló szabványos ASCII-file, amelyben a mezôk a definiált hosszuknak megfelelelô szélességet foglalnak el. (-> delimited állomány, -> export, -> import)

Segédprogram (utility): Az operációs rendszer által elvégezhetô feladatok megvalósítását megkönnyítô program, ami pl. file-ok másolását, törlését, szövegek szereksztését tesszi lehetôvé (pl. PathMinder, Norton Commander, PCTools stb.).

Software (szoftver): A számítógépes programok, eljárások, dokumentációk gyôjtôfogalma.

Software-fejlesztô rendszer: A programok elkészítését megkönnyítô sotware-csomag vagy integrált software, ami általában tartalmaz egy *szövegszerkesztôt, *fordítóprogramot, *linker programot és *hibakeresô programot.

Sornyomtató: Olyan nyomtató, amely egyszerre egy teljes sort nyomtat. Soros port, soros vonal: Az adatok átvitele egy vezetéken, egymás után. Az IBM

gépek az RS-232 szabványt használják, maximálisan 9600 baud sebességgel. Két számítógép közötti adatátvitelt szoktak ezzel a módszerrel megvalósítani. A soros portra csatlakoznak egyes beviteli perifériák is, pl. az egér.

Source code: -> forráskódSpreadsheet: -> Táblázatos kalkulációs program

SPSS: Bonyolult statisztikai számítások végzésére alkalmas programcsomag.SQL (Structured Query Language): *Relációs adatbázisoknak a természetes

nyelvhez közel álló formában való lekérdezését támogató program. Kialakulóban lévô világszabvány.

Streamer: A merevevlemezes állományokról speciális mágneszalag-kazettára biztonsági másolatot készítô készülék. Mivel a merevlemezek adatbiztonsága nem megfelelô, fontos adatok tárolásánál a napi, heti stb. munkarendbe célszerű beiktatni használatát.

String (sztring, karakterlánc, -füzér): Egymás utáni karakterekbôl álló változó, szöveges adat.

Struktúrált programozás: Olyan programozási technika, amelynél a program funkcionális részei jól elkülönülô rutinokból, eljárásokból állnak.

Supervisor (felügyelô): A *lokális hálózatok munkáját irányító, legmagasabb jogosítványokkal rendelkezô személy.

Szakértô(i) rendszerek (expert systems): Olyan programok, amelyek a mesterséges intelligencia kutatás eredményeit felhasználva, egy-egy terület ismeretanyagát és következtetési szabályait összegyűjtve alkalmasak problémák megoldására. Ilyenek pl. az orvosi diagnosztikai programok.

Számítógép (computer): Olyan berendezés, amely képes a programja által meghatározott feladatok önálló elvégzésére.

Szemantika: A program jelentéstana, tartalma. Szemantikailag helyes egy program, ha kijelölt feladatát helyesen végzi el.

Személyi számítógép (PC = Personal Computer): A házi számítógépnél jobb minôségű, többet nyújtó, de inkább csak egyetlen felhasználó számára használható mikrogép.

Szintaktika (szintaxis): A program utasításainak formai szabályai. Szintaktikailag helyes a program, ha a számítógép végre tudja hajtani.

Szó (word): A számítógép által egy egységként kezelt adat: 16, 32 vagy 64 bit. (->mikroprocesszor)

Szövegfeldolgozás: Szövegek bevitele, tárolása, szerkesztése, kivitele.Szövegszekesztés: A szövegfeldolgozás része, a szöveg átrendezése, formátumozása,

bôvítése stb. Szövegszerkesztô program: Olyan alkalmazói program, amellyel szövegeket

írhatunk, szerkeszthetünk a képernyôn, háttértárolón rögzíthetjük és printerrel ki is nyomtathatjuk azokat. Ilyen programokkal a szöveg tetszés szerint alakítható (pl. egyes részek kihagyhatók, betoldhatók, felcserélhetôk) és formátumozható (változtatható a betűkép, a margó, egyenesbe hozhatók a sorszélek stb). A legnépszerűbb szövegszerkesztô programok: MS-WORD, WordStar, WordPerfect, ChiWriter.

Szubrutin: Többször használt alprogram.Szünetmentes tápegység: A hálózati áramkiamaradások esetén beépített

akkumlátoraival biztosítja a számítógépes rendszer továbbműködtetését illetve az adatok biztonságos kimentését.

Táblázatos kalkulációs program: A számítógépben egy táblázatot (mátrixot) tölthetünk ki, s az egyes elemekkel különféle számításokat végezhetünk, például transzformálhatjuk az elemeket, átlagokat számolhatunk soronként vagy oszloponként stb. (Lotus 1-2-3, Quattro stb.)

Tár (memória): Adatok tárolására szolgáló eszköz. (-> operatív tár)Tárgykód: A *fordítóprogram (compiler) által létrehozott kód, általában .OBJ

kiterjesztésű állomány vagy futtatható .COM, .EXE program.Természetes nyelvi interface (natural language interface): Olyan program, amely

lehetôvé teszi a felhasználó számára kérdéseinek, parancsainak viszonylag kötetelen, természetes nyelvi mondatokban történô megfogalmazását.

Tintasugaras nyomtató (ink jet printer): Olyan nyomtató, ami vékony tintasugarat lô a papírra.

Turbo: 1. Gyorsítófokozat. Ha a PC-n kapcsolható az *órajel frekvenciája, akkor a magasabb sebesség állítója a "turbo-kapcsoló". 2. A BORLAND cég népszerű programozási nyelveinek elnevezése (Turbo Pascal, Turbo BASIC, Turbo PROLOG stb.).

Utasítás: A program legkisebb önálló eleme, amely egy feladatot határoz meg. Utility -> segédprogramVAX: A DEC (Digital Equipment Corp.) terméke, a világ legelterjedtebb

*miniszámítógépe. Jól alkalmazható több *lokális hálózatból kialakított nagyobb rendszer központi gépeként.

VGA-kártya: 640*480, 800*600 vagy 1024*768 felbontású színes *grafikus kártya.Valós idejű (real-time): Adatfeldolgozás, ahol az eredmények nagy sebességgel

jönnek létre, s így például folyamatvezérlésre használhatók. (-> on-line)Vezérlés: A műveletek végrehajtási sorrendjének meghatározása.Vezérlésátadás: A természetes, lineáris sorrendtôl eltérô utasításra való feltételes

vagy feltétel nélküli ugrás.Virtuális lemez: -> RAM-diskVírus: Olyan szoftver, amely bizonyos feltételek mellett képes szaporodni, vagyis

önmagát lemásolni és így beépülve a számítógépes rendszerekbe, ott súlyos károkat okozni (pl. adatokat, programokat letörölni).

Windows: Egyre népszerűbb grafikus operációs rendszer, legfontosabb jellemzôje a benne futó programok nagyfokú szabványosítása, hasonló kezelése. A jelenleg legújabb 3.0 verzió lehetôségeinek kihasználásához 2-4 Mbyte RAM szükséges, XT-n nem is fut.

Winchester: -> merevlemezWord: 1. -> szó 2. -> szövegszerkesztôWordStar: -> szövegszerkesztô programWordPerfect: -> szövegszerkesztô programWORM: 1. -> optikai tárolás. 2. Olyan szoftver, amely képes illegálisan behatolni

adatbankokba.XT: Kisebb teljesítményű, Intel 8086-os vagy 8088-as mikroprocesszorral működtetett,

max. 640 K szabad RAM-mal ellátott és általában 360 K-s floppy egységgel felszerelt IBM mikroszámítógép.

1.7. Angol-magyar számítástechnikai szótár

Aabandon felad, abbahagyabort megszakítabsolute abszolútAC (Alternating Current) váltóáramaccept elfogadaccess hozzáférés, bemenetaccess time hozzáférési idôaccount számla, elszámolaccounting könyvelés, elszámolásaccumulator akkumulátor(regiszter)acknowledgement elismerés,

beismerés, köszönetnyílvánításacoustic akusztikaiacoustic coupler akusztikus csatolóactivate aktivál, aktivizálAD-converter analóg-digitális átalakítóadaptive adaptívadd összead, hozzáadadder összeadóaddition összeadásaddress cím, címzésaddress bus címbuszadjustment kigazításadvanced haladó, fejlettaggregate összes, összeg, összegezaggregating összegzésAI (Artificial Intelligence) mesterséges

intelligenciaALGOL (ALGOrithmic Language)

programozási nyelv nevealgorithm algoritmusalign sorba állít, egyenesbe hoz (pl.

margót)alignment sorba állítás, sorkiegyenlítésall minden, mindegyikallocation kiosztás, elhelyezésalpha alfa

alphanumeric alfanumerikusalt (alternate) váltóALU (Arithmetic and Logic Unit)

aritmetikai és logikai egységanalog analóganalyser analizátor, elemzôand és, logikai ésannotate jegyzetekkel ellátannotation megjegyzés, magyarázatANSI (American National Standards

Institute) Amerikai Szabványügyi Hivatal

APL (A Programming Language) programozási nyelv neve

append mellékel, hozzáfűz (pl. rekordot)APPLE (Apple Computer Inc.)

számítógépgyártó cégapplication alkalmazás, használatapplication package alkalmazói

programcsomag, felhasználói programcsomag

application software alkalmazói program, felhasználói program

arc ívarchitecture felépítés, architektúraarchive archívarea terület, felület, felszínargument argumentum, független

változóarray tömb, mátrix, elrendezésarrow key nyilas (kuzorvezérlô) billentyűartificial intelligence mesterséges

intelligenciaASCII (American Standard Code for

Information Interchange) karakterek szabványos kódrendszere

assembler assembler fordítóprogramassembly programozási nyelvassist kisegít, támogatasynchronous aszinkronAT (Advanced Technology) IBM

személyi számítógép típusattach hozzácsatolattribute jellemzô, attribútumaverage átlagaxis tengely (koordináta rendszerben)

Bbacking store háttértárbackslash fordított per jel (\)

58

backspace visszaléptetés, visszatörlés (karakter, billentyű)

backtrack visszalépbacktracking visszalépéses keresésbackup tartalék (erôforrás, másolat),

biztonsági (erôforrás, másolat), biztonsági másolatot készít

bad rosszband sávbanner fejléc, címfejbar vonal, korlát, rúd, oszlopdiagrambar code vonalkódbase alap, bázisbaseband alapsáv, alapsávúbaseband network alapsávú hálózatBASIC (Beginners' All-purpose

Symbolic Instruction Code) programozási nyelv neve

bat batch-file kiterjesztésebatch kötegbatch-file kötegelt feldolgozást leíró

állománybatch-processing kötegelt feldolgozásbaud adatátviteli sebesség

mértékegysége (bit/sec)BCD (Binary Coded Decimal) binárisan

kódolt decimális számábrázolásbegin elkezd, elkezdôdikbell csengô, hangjelzésbenchmark program tesztprogrambetween közöttbinary bináris, kettes számrendszerbeli,

kétértékűbinary tree bináris faBIOS (Basic Input-Output System)

alap bemeneti-kimeneti rendszerbit (Binary digIT) bináris számjegy,

tárolóhely egy számjegy számárabit image bittérképépes képbit map bittérképblank üresblink villogásblock blokkblock diagram blokkdiagramBMDP (BioMeDical Computer

Programs) orvosi statisztikai programcsomag

board áramköri lapbold kövér karakterboolean logikaiBoolean algebra Boole-algebra, logikai

algebra

boot, bootstrap betöltô (a.m. csizmahúzó)

border keret, szegély, határboth mindkettôbottom vége, alja vminekbox keretezô négyszögbranch elágazásbreak szünet, töréspont, félbeszakításbridge hídbroadband szélessávúbroadband network szélessávú hálózatbroadcast adás, üzenetközvetítés,

műsorszórásbrowse átnézés, böngészés, olvasgatásbubble memory buborékmemóriabubble sorting buborék rendezésbuffer átmeneti tárolóbug programhiba (a.m. bogár, poloska)bullet golyóbus busz, sínbus terminator buszlezáró, kábelzáróbusbar buszvonal, sínvonalbypass összekötô út, kitérô

Ccable kábelcache memory gyorsító tárCAD (Computer Aided Design)

számítógéppel támogatott tervezésCAI (Computer Assisted Instruction)

számítógépes oktatásCAL (Computer Assisted Learning)

számítógépes tanuláscalculator számológép, kalkulátorCALL (Computer Assisted Language

Learning) számítógépes nyelvtanulás

CAM (Computer Aided Manufacturing) számítógéppel támogatott gyártás

cancel érvénytelenít, visszavoncapacity kapacitás, (adat)befogadó

képességcapital nagybetűcapstan görgô, dobcapture begyűjtés, elfogáscard kártyacarriage return kocsi vissza (sorvég)

jelzô karaktercarrier vivô, vivôfrekvencia

59

carry átvitelcarry flag átvitel jelzô bitcartridge kazetta (mágnesszalag, -

lemez, nyomtatószalag stb.)case eset, állapot, tokcassette kazettacatalogue katalógusCD-ROM (Compact Disc Read Only

Memory) otikai lemezes tárolócell cella, sejtcenter középpont, középre igazít

(szöveget)centered középre igazított (szöveg)CGA (Color Graphics Adaptor) színes

grafikus kártyachain lánc, láncoláschange változtatáschannel csatornacharacter karaktercharacter generator karaktergenerátorcharacter recognition

karakterfelismeréscharacter set karakterkészletchart grafikon, táblázatcheck ellenôrzéschecksum ellenôrzô összegchi-squared distribution khi-négyzet

eloszláschip integrált áramköri lapkachoice választás, választékchoose választ, kiválasztcircle kör, körforgás, körbemegycircuit áramkör, körforgás, kerületcircuit board áramköri lapclause mellékmondatclear törölclick kettyenés (billentyűzet)Clipper adatbáziskezelô nyelv

(fordítóprogram) (a.m. remek dolog)clock signal órajelclose lezárcluster fürt(elemzés)CMI (Computer Managed Instruction)

számítógéppel irányított oktatásco-processor koprocesszor,

segédprocesszorCOBOL (COmmon Business-Oriented

Language) programnyelv elnevezése

code kódcoding kódoláscolon kettôspont

colour színcolumn oszlop, hasábcolumnwise oszlopfolytonosancom (command) parancsállomány

kiterjesztésecombine egyesít, vegyít, kombinálcomma vesszôcommand parancs, utasításcommand line parancssorcomment megjegyzéscommon közöscompact kompakt, összetömörítettcompare összehasonlítcompatible kompatibilis,

összeegyeztethetôcompile kompilál, lefordít, összeszerkesztcompiler fordítóprogram,

szerkesztôprogramcompletion befejezéscomponent komponens, alkotórészcompose összeállít, összeszedcompute kiszámítcomputer számítógépcondensed összenyomott karaktercondition feltételconditional feltételesconfiguration konfiguráció, alakzat,

összeállításconfirm megerôsít, bizonyít, hitelesítconsole kezelôpultconstant konstans, állandócontain tartalmaz, magában foglalcontent tartalom, terjedelem,

befogadóképességcontinous folyamatoscontinue folytatcontrol vezérel, ellenôriz, felügyelcontrol unit vezérlô egységcontroller vezérlô, ellenôrzôconvert konvertál, átalakítconverter konverter, átalakítócoordinate koordinátacopy másolat, lemásol, másolcore mag, központi részcorner sarokcount számolás, számolcounter számláló, számoló, számológépcourir kurir betűtípuscpi (character per inch) nyomtatási

karaktersűrűség mértékegysége

60

CPU (Central Processing Unit) központi egység

create létrehozcriterion feltétel (tbsz. criteria)CT (Computer Tomograph)

számítógépes rétegvizsgálóctrl (control) kontrol váltóbillentyűcurrency pénzforgalom, valutacurrent áram, irány, aktuáliscursor kurzorcurve görbe, görbület, függvényábracut sheet feeder lapadagoló

(printerhez)cycle kör, sorozat, cikluscylinder henger, dob

Ddaisywheel printer margarétatárcsás

printerdata (tbsz.) adatokdata analysis adatelemzésdata bus adatbusz, adatsíndata management adatkezelésdata processing adatfeldolgozásdatabase adatbázisdatabase language adatbázis kezelô

nyelvdate dátumdatum (tbsz.: data) adat, adottságDC (Direct Current) egyenáramDD (double density) dupla írássűrűségű

mágneslemezdebugger hibakeresô (program)debugging hibakeresésDEC (Digital Equipment Corp.)

számítógépgyártó cégdecimal decimális, tízes

számrendszerbeli, tizedesjegydecision döntésdeclaration meghatározás (típus, eljárás

stb.), deklarációdecoder dekódolódecrease csökkentdecryption titkosítás visszaalakításadefault alapértelmezésdegree of freedom szabadsági fokdel (delete) töröldelay késleltetésdelete töröl

delimited elhatároltdelimited file határolójelekkel

elválasztott mezôkbôl álló szöveges állomány

delimiter határolójeldensity sűrűség, denzitásdeny tagad, megtagaddepend függdependent függôdescription leírásdescriptor line leíró sordesktop publishing

kiadványszerkesztésdestination célállomás, rendeltetési helydestroy megsemmisítdeviation szórás, eltérésdevice eszköz, szerkezet, készülékdevice driver berendezésvezérlôdiagnose diagnosztizál, hibát keresdiagnostic diagnosztikusdiagnostic routine hibakeresô eljárásdigital digitálisdigitizer digitalizálódigitizing pad digitalizáló tábladiode diódadir (directory)direct access közvetlen hozzáférésdirectory katalógus, címjegyzék,

könyvtárdisable letilt, megtiltdisassembler gépi kódot assembly

nyelvre visszafordító programdisc, disk, diskette lemezdiskcopy lemezmásolatdisplay kijelzô, display, monitordistribution eloszlásdivide osztdivision osztásDMA (Direct Memory Acces) közvetlen

memóriahozzáférésdoc (doceumentation) programleírás,

dokumentációdomain tartomány, terület, mágneses

doménDOS (Disk Operating System) lemezes

operációs rendszer (IBM)dot pont, pontozdot matrix printer mátrixnyomtatódouble dupladouble spacing dupla (2-es) sortávolság

(gépírásnál)down lefelé

61

download áttöltésdpi (dot per inch) felbontás

mértékegysége nyomtatóknáldraft vázlat, durva karakterképdrag behúz, vonszol, magával viszdraw rajzoldrill gyakorlásdrive meghajtó, hajtómű, lemezegységdrum dobDS (Double Sided) kétoldalas

mágneslemezDTP (DeskTop Publishing)

kiadványszerkesztésdump tárkiírásduplex duplex, kétszeresdynamic dinamikus, változódynamic memory dinamikus memória

(pl. RAM)

Eeach mindegyikecho visszajelzésedge széle vminekeditor szerkesztôeffect hatásEGA (Enhanced Graphics Adaptor)

grafikus kártya típuseject lapdobás (nyomtatón), kidob (lapot)elapsed time elhasznált idô, eltelt idôelectric elektromoselectronic elektronikuselectronic circuit elektronikus áramkörelectronic mail elektronikus levelezés,

elektronikus postaelement elemelse egyébként, máskülönbenempty üresEMS (Extended Memory System)

kiterjesztett memória kezelôemulation emulációenable felhatalmaz, engedélyezencode kódolencoding kódolásencryption titkosítási kódolásend végenhanced kiemelt, fokozott,

megnagyobbítottenhancement fokozás, kiterjesztés,

megnagyobbítás

enter beír (pl. parancsot), beléptet, beadentire egész, teljesentry beírás, beléptetés, beadás, beadott

adat, tétel, belépésenvironment környezetEOF (End Of File) file vége mutatóEOLN (End Of LiNe) sor vége mutatóEPROM (Erasable Programmable

Read Only Memory) törölhetô-programozható olvasható memória

equal egyenlôequipment berendezésequivalence egyenlôség, ekvivalenciaerase törölerror hibaerror message hibaüzenetescape (esc) kiszökik, kilépeven number páros számexact pontos, egzaktexclusive kizáróexe (executable) végrehajtható

állomány kiterjesztéseexecute végrehajtexist létezikexpansion slot bôvítési hely/résexpert system szakértô(i) rendszerexpertise szakértelemexplore felderít, kutatexponential exponenciálisexport adatkivitelexpose bemutatexpression kifejezésextend kiterjesztextended memory kiterjesztett memóriaextension kiterjesztésextern, external külsôextra extra, külön, rendkívüliextract kiemel, kivon

Ffacsimile fakszimile, hasonmás, grafikát

továbbító rendszer, (tele)faxfail elmulaszt, elvét, megbukikfailure hiba, sikertelenség, bukásfalse hamis, logikai 0FAT (File Allocation Table) file

helyfoglalási táblázatfeature tulajdonság, jellemzô

62

feed töltés, befűzés (pl papír befűzése a nyomtatóba)

feedback visszacsatolásfiber optics száloptikafield mezôfile file, állomány, fájlfile management file-kezelés,

állománykezelésfile manager file-kezelô, állománykezelôfilename file-név, állománynévfill feltölt, betölt, megtöltfilter szűr, szűrôfinancial pénzügyifind talál, megtalál, megkeresfit illeszt, egyeztetfix rögzítfixed állandó, rögzített, merevfixed disk merevlemez, winchesterfixed point fixpont, rögzített pontflag jelzô, jelzôbitfloat lebeg, úszikfloating point notation lebegôpontos

számábrázolásfloppy hajlékony, lazafloppy disk hajlékony mágneslemezfloppy disk drive hajlékony lemez

meghajtóflops (Floating Point Operations Per

Second) másodpercenkénti lebegôpontos műveletek

flow folyamatflow chart folyamatábraflow-control folyamatszabályozás,

adatáramlás vezérlésfont betűkészletfooter, footnote lábjegyzetform lap (nyomtatópapír)form feed laptovábbítás (lap végére)format formátum, formattálás,

lapelrendezésformula képletFORTRAN (FORmula TRANslater)

programozási nyelv neveframe keret, lap, cetlifreeze befagyasztfrequency frekvencia, gyakoriságfrequency distribution gyakorisági

eloszlásfull tele, teljesfunction függvény, funkció, működésfunction key funkció billentyű

functional language függvényalapú programozási nyelv

fuse biztosíték

Ggame theory játékelméletgarbage szemét, hulladék, értéktelen

információgarbage collection szemétgyűjtés,

értéktelen információk kiszűrésegate kapu, logikai kapu, kapuáramkörgateway átjárógeneral általánosget kap, vesz, betöltglobal globális, teljesglossary szógyűjteménygo megy, indulgoal célgothic gótikus (karakterkészlet)goto statement vezérlésátadó utasításgraph grafikon, diagramgraphic grafikusgraphic mode grafikus üzemmódgraphics card grafikus kártyagray scale szürkeskálagrid rács, rácsozgroup csoport

Hhack feltör (programot, rendszert)hacker feltörô (számítógépes betörô)half félhalt megállás, leállításhandle kezel, irányíthandler kezelô, irányítóhandshake kézfogáshandy scanner kézi képdigitalizálóhard disk merevlemez, winchesterhard disk drive merevlemez meghajtóhardcopy papírmásolat képernyôrôlhardware hardverhardwired huzalozotthazard kockázat, veszélyHD (High Density) nagy írássűrűségű

(1,2 Mbyte-os) mágneslemez

63

HDD (hard disk drive) merevlemez egység, winchester

head fejheader fejlécheap halom(tár)height magassághelp segítséghexadecimal tizenhatos

számrendszerbelihi (HIgh) felsô (byte)hidden rejtetthidden file rejtett filehigh magashigh resolution nagyfelbontásúhigh-level programming language

magasszintű programozási nyelvhighlight kiemelt rész kivilágított rész histogram hisztogramhit leüt (billentyűt)home alaphelyzethome computer házi számítógéphorizontal vízszinteshost computer gazda számítógéphuge óriási

II/O (Input/Output) bemeneti-kimenetiIBM (International Business

Machines) számítógépgyártó cégIC (Integrated Circuit) integrált

áramköricon ikon, kép, piktogramidentification azonosításidentifier azonosítóidentify azonosítif statement feltételes szerkezetignore figyelmen kívül hagy nem vesz

tudomásul, mellôz image képimage processing képfeldolgozásimpact printer érintéses nyomtatóimport adatbehozatalincorrect hibás, helytelenincrease megnövel, fokoz, szaporítincrement növekedésindent bekezdésindex index, mutatóindex file index állomány, index fileindex register indexregiszter

indexed addressing idexelt címzésindexed file indexelt állomány, indexelt

fileindexed sequential file

idexszekvenciális állomány, indexszekvenciális file

indicator jelzôindirect addressing indirekt címzésinformation információinformation technology

információtechnológiainitialization inicializálás, kezdôadatok

beállításainitialize inicializálink jet printer tintasugaras nyomtatóinput bevitelinput device beviteli eszközinput-output beviteli-kiviteliins (insert) inzert, beszúrásinstall installál, üzembe helyezinstallation installáció, üzembehelyezésinstruction utasítás, parancs, értesítés,

oktatásinstrument eszközinteger egészintegrated circuit integrált áramkörintensity intezitásinteractive interaktív, párbeszédesintercept metszéspontinterface interfész, csatlakozási felületinternal belsôinternational nemzetköziinterpreter értelmezôinterrupt megszakításinterrupt handler megszakításkezelôinterrupt request megszakításkérésinterrupt vector megszakítás vektorintroduction bevezetésinverse inverzIRQ (Interrupt ReQuest)

mregszakításkérésISO (International Organization for

Standardization) Nemzetközi Szabványügyi Szervezet

IT (Information Technology) információtechnológia

italic dôlt betű, kurzív szedésitem tétel, cikkiteration iteráció

64

Jjob munkajoin illeszt, érintkezik, kapcsolódikjoystick botkormányjump ugrikjump instruction ugró utasításjumper átkötésjunction érintkezés, átmenet, érintkezési

felületjustification sorkizárás, sorkiegyenlítésjustify kizár (sort), kiegyenlítjustyfied kizárt, kiegyenlített

KK kbytekey kulcs, billentyű, gombkeyboard billentyűzetkeypad billentyűzet (kisméretű)keyword kulcsszó, fenntartott szókill kiirtás, megsemmisítés,

hatástalanításknowledge tudásknowledge base tudás alapú

Llabel címkeLAN (Local Area Network) lokális

hálózatlandscape: fekvô formátumú kép

("tájkép")laptop hordozható számítógéplarge nagylarger than nagyobb mintlaser printer lézer nyomtató,

elektrofotografikus nyomtatólatch reteszlayout tervrajz, alaprajz, elrendezésleave elhagy, kilépLED (Light Emitting Diode)

fényemittáló diódaleft bal, baoldal, baloldalra esô részlegend felirat, címszöveglength hosszúságless than kevesebb mint

letter quality levélminôségű nyomtatáslevel szint, színvonallibrary könyvtár, programkönyvtárlight pen fényceruzaline vonal, sorline feed sortovábbításline printer sornyomtatólinedraw vonalrajzoláslink lánc, láncol, kapcsolat, kapcsollink editor szerkesztô-összekapcsoló

programlinker összekapcsoló programLISP (LISt Processing) programozási

nyelv nevelist lista, listázlo (LOw) alsó byteload betölt, töltlocal helyilocal area network helyi számítógép

hálózat, lokális hálózatlocate elhelyez, helyet megállapítlocation elhelyezkedéslock zár, zárollogarithm logaritmuslogaritmic logartimikuslogical function logikai függvénylogical operation logikai műveletlogical programming laguage logikai

programozási nyelvlogin bejelentkezés, belépéslogout kijelentkezés, kilépéslook up kereslow alacsonylow-level programming language

alacsony szintű programozási nyelvlowcase, lower case kisbetűsLQ (Letter Quality) levélminôségűLSI (Large Scale of Integration)

nagyfokú integráció

MM Mbytemachine code gépikódmacro makroutasításmacro assembler makroutasításos

assemblermagnetic mágnesesmagnetic card mágneskártyamagnetic tape mágnesszalag

65

mail postamailbox postaláda, elektronikus

levelezés tárterületemailmerge körlevél készítésmain fômain memory központi tármain program fôprogrammain storage, main store központi tármainframe nagyszámítógép,

nagyszámítógép központi egysége, nagyszámítógépes rendszer

maintenance karbantartásmanage kezel, vezet, végrehajt, intézmanager kezelô, vezetô, végrehajtó,

intézômanual kézikönyv, kezelési útmutató,

manuálismap térkép, tervrajzmargin margómark jel, jelöl, megjelöl, kijelölmaskable interrupt maszkolható

megszakításmatch egyezés, illeszkedés, egyeztet,

ösz-szeillesztmatrix printer mátrixnyomtatómaximal maximálismean jelentés, középérték, átlagmeasure méret, mérték, mérmeasurement mérésmemory memóriamenu menü, étlapmenu-driven menüvezéreltmessage üzenetMGP (Monochrom Graphics Adaptor)

monokróm grafikus kártyamicrocomputer mikroszámítógépmicropocessor mikroprocesszorminicomputer miniszámítógépminimal minimálismnemonic emlékezteterôsítômode módMODEM (MOdulator DEModulator)

telefonos adatátvivô eszközmodification módosítás, meghatározás,

változtatás, mérséklésmodify módosít, meghatároz, mérsékelmodular programming moduláris

programozásmodulo operation modulusképzés,

maradékos osztásmonitor monitor, képernyôs megjelenítô,

felügyelô programmonitorizing monitorozás, felügyelés

monochrom monokrómmother board alaplapmouse egérmove mozgat, elmozgatmulti-tasking egyidejű végrehajtás,

párhuzamos végrehajtásmulti-user system többfelhasználós

rendszermultiplexer adatbegyűjtômultiplication szorzásmultiply szorozmultiprogramming multiprogramozásmute elnémít

Nname névnatural természetesnatural language természetes nyelvnatural language interface

természetes nyelvi interfacenear letter quality közel levélminôségű

(nyomtatás)negate tagadnegation tagadás, negációnest beágyazásnetware hálózati operációs rendszer

(NOVELL)network hálózatnew újnext következôNeXT nagyteljesítményű

mikroszámítógép típusNLQ (Near Letter Quality) közel

levélminôségű (nyomtatás)No. sorszámnode csomópontcsúcsnon-impact printer nem érintéses

nyomtatónon-maskable interrupt

nemmaszkolható megszakításnone egyik semnor kizáró vagynormal normálisnot nem, logikai nemnumber számnumeric numerikus, számjegyesnumeric processor numerikus

processzor, ko-processzor, segédprocesszor

66

Oobject cél, tárgy, témaobject code célkódobject-oriented programming

objektum orientált programozásodd number páratlan számoff-line kikapcsolt, lekapcsoltold régiomit elhagy, elmulaszt, kihagy, kifelejton-line bekapcsolt, rákapcsoltopen nyitott, nyit, megnyitoperating system operációs rendszeroperation műveletoptical optikaioptical disk optikai lemezoptical storage optikai tárolóoption opció, választási lehetôségoptional opcionális, választhatóor vagy, logikai vagyorder sorrend, rendezordering rendezés, sorbaállításorganize szervezOS (Operating System) operációs

rendeszerother egyéboutline vázlat, kivonat, körvonaloutput kimenetoverflow túlcsordulásoverlap átlapolás, többszörör

műveletvégrehajtás, párhuzamos műveletvégrehajtás

overlay átfedés, többszörös memóriakihasználás

overwrite felülír

Ppack tömörítpacked tömörítettpage lap, oldalpage number oldalszám, lapszámpaired párospaired t-probe egymintás t-próbapan pásztázpanel panel, áramköri lap, kapcsolótáblaparagraph paragrafus, bekezdés,

szakasz

parallel párhuzamosparallel port párhuzamos portparameter paraméter, segédváltozópark parkolparser mondatelemzôparsing mondatelemzéspass átfutás, átmenet, átvizsgálás,

levizsgáláspassword jelszópath út, útvonal, elérési útpathway út, útvonalpattern mintázat, alakzatpattern recognition alakfelismeréspause szünetPC (Personal Computer) személyi

számítógéppeek memóriatartalom kiolvasásapercent százalékperipheral periféria, perifériálispersonal computer személyi

számítógéppica ciceró betűpicture képpicture processing képfeldolgozáspie kördiagrampin tű, érintkezôpipeline csôvezeték, adatcsatornapitch osztásköz, sűrűségpixel képpontplacement elhelyezésplotter rajzgépplug dugasz, csatlakozópoint pontpointer mutatópoke memóriatartalom beírásapolygon sokszögpolyline sokszögvonalpop lekap, veremtárból kiveszport bemeneti-kimeneti kapu,

perifériaillesztôportable hordozható, átvihetô,

gépfüggetlenportrait: álló formátumú ("portré") képposition helyzet, helyi érték, pozocionálpotential potenciál, lehetôségpower energia, meghajtás, hatványpower supply energiaellátásprecision pontosságpredicate predikátum, állítás, kijelentéspress nyom, lenyomprevious elôzô

67

primary elsôdleges, fôprimary storage fôtárprint nyomtat, printelprinted circuit nyomtatott áramkörprinter nyomtatópriority prioritásprobability valószínűségprobably valószínűlegprocedure eljárás, procedúraprocess folyamat, eljárás, feldolgozprocessing feldolgozásprofessional szakmai, szakértôiprogram counter programszámlálóprogrammer programozóprogramming language programozási

nyelvPROLOG (PROgramming in LOGic)

logikai programozási nyelv neveprompt parancsbeírási hely, készenléti

üzenetproof biztos, ellenállóproper valódi, igazi, megfelelôproportional aránylagosprotect védprotection védelemprotocol protokoll, eljárásszabályzatPS (Personal System) IBM személyi

számítógép-családpseudocode pszeudokódpublic közös, nyilvánospulse impulzuspunched card lyukkártyapush nyom, benyom, veremtárba helyezput tesz, helyez

Qquality minôségquery kérdésqueue sor, várakozási lista, sorba állquick reference gyors referenciaquit kilép

RRAM (Random Access Memory)

véletelen hozzáférésű tároló, tetszôleges hozzáférésű tároló

random véletlen, véletlenszerűrange tartomány, kiterjedés, értékkészletrank rangrank correlation rangkorrelációraster raszterraster scanning raszter pásztázásrate ráta, arány, mértékread olvas, beolvasread-only csak olvashatóready készreal number valós számreal-time valós idejűrecall visszahívreceive vesz, kap, kézhez kaprecognize felismerrecord rekordrecover helyrehoz, helyreállítreference referencia, hivatkozás,

tájékozatatásreformat újraformátumozásregister regiszterregression regressziórelation reláció, kapcsolatrelational database relációs adatbázisrelay relé, közvetítôrelease felszabadít, kikapcsol, megengedrem (remark) megjegyzésremote távoliremove eltávolítrename átnevezrepaginate újrasorszámoz (lapokat)repeat ismételrepetition ismétlésreplace helyettesítreplicate másolatot készítreport jelentrequest kérésreset újraindít, alaphelyzetbe hozresident rezidens, tárban maradóresolution felbontás, megoldás,

képfelbontásrest maradék, maradvány, hátralevôrestore helyreállít, visszaállít, újra berakrestrict korlátoz, megszorítretrieve betölt, visszatölt, visszaszerezretry újra megpróbálreturn visszatérreverse ellekezôje, fordítottja,

ellenkezôjére változtat, visszafordítribbon szalag, írószalag, printer szalagright jobb, jobboldali, jobboldali maradék

68

ring gyűrűring network gyűrűhálózatrise emelkedikrisk veszélyROM (Read Only Memory) csak

olvasható memóriaroman antikva betűtípusroom hely, térroot gyökér, fastruktúra kindulópontjaround kerekítroute útvonalroutin rutinrouting útvonalválasztás, üzenetküldés,

irányításrow sorrowwise sorfolytonosruler vonalzórun fut, programindításrunning programfutásrunning head futófejlécruntime futási idôbeli, futási idôruntime error futási programhiba

Ssafe biztos, veszélytelen, biztonságossafety biztonságsame ugyanazsample példa, mintasampling mintavételezéssave mentés, kimentésscale skálascanner pásztázó, letapogató,

képdigitalizáló készülék, lexikai elemzô, átolvasó

scientific tudományosscientific notation exponenciális

számábrázolásscope érvényességi terület, hatáskör,

kiterjedésscrap hulladékscreen képernyô, szűrôscript kézirás, kéziratscroll képernyôgörgetésSD (Single Density) egyszeres

írássűrűségű mágneslemesSD (Standard Deviation) szórásSDF (System Data Format) szabványos

szöveges adatállománysearch keres

searching kereséssector szektor, körcikksecurity biztonságseek keresseek time keresési idôsegment szegmens, metszet, szelet, részselect kiválasztselection kiválasztássemantical szemantikai, jelentéstanisemantics szemantika, jelentéstansemicolon pontosvesszôsemiconductor félvezetôsend küldsequence szekvencia, sorrend, sorozatsequential szekvenciális, sorrendiserial sorozat-, sorozatos, sorrendi, sorosserial acces soros hozzáférésserial interface soros interfaceserial number sorozatszámserial port soros portseries sor, sorozat, hatványserver szerver, kiszolgálósession munkaszakaszset halmaz, beállít, kiszed (betűt)set up beállítsetup beállításshadow árnyék, árnyékol, árnyalsheet lap, ívshell vázshift váltó, változtat, eltolshift registersign jel, jelzés, elôjel, jelezsignal jel, jelzés, jelezsignificance szignifikancia, fontosságsigning-on message bejelentkezô

üzenetsimplex szimplexsimulation szimulációsimulator szimulátorsingle spacing egyes sortávolság

(gépírásnál)size méretskip átugrik, átlépslash per jel (/)slot rés, nyílássmoothing simítássoftware szoftversoftware package szoftvercsomag,

alkalmazói programsoftware tool szoftverfejlesztési eszközsort rendez

69

sorting rendezéssource forrássource code forráskódspace üres karakter, térköz, helyspace bar szóköz billentyűspacing ritkítás, térköz, sortávolságspeech synthesis beszédszintetizálásspeed sebességsplit szétválaszt, szétosztsplit screen osztott képernyôspread kiterjesztspreadsheet táblázatos kalkulációs

programsprite mozgatható grafikai figuraSQL (Structured Query Language)

struktúrált adatbázis-lekérdezô neylvsquare négyzetsquare root négyzetgyökSS (single sided) egyoldalas

mágneslemezstack veremtárstack-pointer veremtár mutatóstacked bar egymásra rakott

oszlopdiagramstand-alone magában állóstandard szabványstandard deviation szórásstandby készenlétstar network csillaghálózatstart kezd, rajtolstatement állítás, kijelentés, parancsstationery levélpapírstatistical methods statisztikai

eljárásokstatistics statisztikastatus állapot, státuszstatus line állapotjelzô sorstep lépésstepwise lépésenkéntistochastic szotchasztikusstochastic process sztochasztikus

folyamatstore tárol, tároló, társtored program tárolt programstoring device tárolóeszközstreamer sztrímer, szalagos

adattömegtárolóstrike üt, leüt (billentyűt)strikethrough áthúzottstring sztring, karakterfűzér, jelsorozatstroke ütés, leütés, billentyűzés

stroked font vektorral megadott karakterkészlet

structure struktúra, szerkezetstructured programming struktúrált

programozásStudent's t-distribution normális

eloszlásstyle stílusstylesheet stíluslapsubroutin szubrutinsubscript alsó indexsubset részhalmazsubstring részsztringsubtitle alcímsubtotal részösszegsubtract kivonsubtraction kivonássuffix toldaléksum összeg, összegezsupercomputer szuperszámítógépsuperscript felsô indexsupport támogatsure biztossuspend félbeszakít, felfüggesztswitch kapcsoló, kapcsolsymbol jel, szimbólumsynchron szinkronsynchronization szinkronizálássyntactical mondattanisyntax mondattan, szintaktikasynthetiser szintetizátorsynthetize szintetizálsystem rendszersystem disk rendszerlemez

Tt-distribution normális eloszlástab (tabulator) tabulátortable táblázattable of contents tartalomjegyzéktabulate tabulál, táblázatba foglaltail farok, listatörzstape szalagtarget célponttask feladattechnology technológiatemplate sablonterminal terminál, végállomás

70

terminate befejeztermination befejezôdés, befejezésterminator lezáró szimbólum, kábelzárótest teszttext szövegtext editor szövegszerkesztôtext processing szövegfeldolgozástext-file szöveges állománythen akkor, azutántheorem tételtheory elméletthermal printer hônyomtató3D három dimenzióstick ketyegéstime series idôsortime sharing idôosztástimeout idôtúllépéstitle címtoggle kapcsolótoken szimbólum, programalapelemtool szerszám, segédeszköztop tetô, csúcs, legmagasabbtopic tárgy, tématopology topológiatotal összes, teljes, összeg, összegeztouchpad érintésre működô adatbeviteli

egységtrace nyomon követ, lépésenként hajt

végretrace program nyomkövetô programtractor traktor, papírtovábbítótransceiver adóvevôtransducer transzduktor, jelátalakítótransfer átvitel, átvisztransfer rate átviteli sebességtransistor tranzisztortranslate fordítás, fordíttranslator fordítóprogram, transzlátortransparent átlátszó, áttetszôtranspose áttesz, átvisz, transzponáltree fatree search fa-kereséstrend irányvonal, tart vmerretrim lerövidíttrouble shooting hibakereséstrue igaz, logikai igaz értékTTL (Transistor-Transistor Logic)turn off kikapcsolturn on bekapcsolturtle graphics teknôsbéka grafika

tutorial oktatóprogramtxt (text) szöveges állomány

kiterjesztésetype típustype in begépeltypewriter írógéptypewriter terminal írógépterminál,

távgépíró, teletex

Uunderline aláhúzunderlined aláhúzott karakterunderscore aláhúzundo érvényteleníti a legutóbbi

műveletetunion egyesítés, unióunique egyediunit egység, elem, modulunpack szétpakolás, lazításunpaired t-probe kétmintás t-próbaunprotect védelmet feloldup felfeléupcase nagybetűsupdate felfrissít, újraírupper felsôupper case nagybetűsuser felhasználóuser interface felhasználói interfészuser-friendly felhasználóbarátutility program segédprogram

Vvalidity érvényességvalue értékvariable változóVDU (Video Display Unit) képernyôs

megjelenítôvector vektorverify bizonyít, ellenôrizversion verzióversion number verziószámvertical függôlegesview nézetvirtual memory virtuális tárvirus vírus

71

VLSI (Very Large Scale of Integration) nagyon nagyfokú integráció

voice recognition beszédfelismerés

Wwait várwait list várakozási listawand vonalkódolvasóweight súlyweighted súlyozottwhich amelywhile amígwidth szélességwinchester merevlemez egységwindow ablakwire huzalword szóword processor szövegfeldolgozówork file munkaállományworksheet munkalapworm optikai tár, számítógépféregwrap szótördelés

XXT IBM mikroszámítógép típus

Zzero nullazero flag nullajelzô bitzoom nagyítás

72

1.8. A MAPIX billentyűzetkiosztás

Í ' " ! % & / ( ) = Ö Ü ÓBí 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 ö ü óS Tab Q W R T Y U I O P U Ö q w e r t y u i o p ú ö Caps A D F G H J K L É Â Enter Lock a s d f g h j k l é á Shift ZX C V B N M ; : Ü Shift z x c v b n m , . ü Ctrl Alt Szóköz

A be- és kikapcsolás a változattól függôen a <Scroll Lock>, <Num Lock> vagy a <Ctrl>+<Alt>+<F1>, <Ctrl>+<Alt>+<F2> billentyűkkel történhet. (A Word "nem szereti" a bekapcsolt Scroll Lock-ot, a kuzormozgatás hibássá válik tôle.)

73

1.9. Az IBM gépek karakterkészlete

74

75

76