Számítógépes járattervezés és irányítás a városi áruellátás területén

2001. szeptember 14. Logi-Tech 2001 Logisztika a Gyakorlatban Nemzetközi Szakkiállítás

Számítógépes járattervezés és irányítás a városi áruellátás területén

Bevezetés: a városi áruellátásról általában

A városi áruellátás sajátos problémái

A járattervező rendszerek felépítése, szolgáltatásai

Számítógépes járattervezéstől várható ered-mények

Kitekintés: a járattervező rendszerek összekapcsolása más információs rendszerekkel

Bevezetés

Sajátos problémák a városi áruszállításban

A járattervező rendszerek felépítése


Kitekintés

Hirkó Bálint


A városi áruellátás fogalma szélesebb körű, mint azt szokásosan gondolják. Tipikus feladatok:

- konzumáruk eljuttatására a fogyasztókhoz,

- termékek begyűjtése (göngyöleg, visszáru, stb.),

- hulladék gyűjtése,

- postai küldemények kiszállítása és gyűjtése,

- pénz- és értékküldemények továbbítása,

- házhozszállítás (pl.e-business),

- szerviz szolgáltatások (gáz-, villany-, telefon stb.)

- kommunális tevékenységek (mentő, tűzoltó stb.)

A városi áruellátás tehát a város működésének kiemelkedően fontos része, a városi élet fenntartásának egyik alapvető pillére.

A városi áruellátás fogalma

Bevezetés




Kitekintés


Az urbanisztikai és közlekedési kutatások eddig meglehetősen elhanyagolták a városi áruellátás tudományos vizsgálatát. A városi áruellátási kérdésekkel való foglalkozás azonban napjainkban mindinkább az előtérbe kerül. Ennek okai:

- a városok zsúfoltsága, közlekedési problémák,

- környezeti károk (légszennyezés, zaj),

- megváltozott logisztikai szokások: alacsony készlet (kis rendelések),

- egyre bővülő áruválaszték: mind több beszállító (és jármű),

- igények növekedése (pontos időre történő szállítások megkövetelése),

- e-business (B2C) térhódítása (házhozszállítások),

- a városi polgárok mind erőteljesebben igénylik a városi élet minőségének javítását (ambivalens hozzáállás!),

- új technikák, technológiák nyújtotta lehetőségek kihasználása, (műholdas járműkövetés, útdíjak automatikus kezelése stb.)

A városi áruellátás irányításának, szervezésének fontossága

Bevezetés




Kitekintés


A városi áruellátást javító intézkedések céljai:

• a közvetlen szállítási költségek csökkentése,

• az áruszállítások miatt keletkező káros hatások (közvetett költségek) mérséklése,

• a szállítási szolgáltatási színvonal megtartása, sőt emelése.

A városi áruellátásra alapvetően hatással lehetnek

• a városi vezetés (önkormányzat),

• az érdekelt felek (szállító cégek, boltok stb.)

Az intézkedések egy részének hatása gyakran ellentmondó. Ez inkább a várospolitikai jellegű beavatkozásokra igaz.

A városi áruellátás javítását célzó intézkedések

Bevezetés




Kitekintés


A városi irányítás beavatkozásának elsődleges célja a városi életminőség közvetlen javítása, az áruszállítások által okozott káros hatások csökkentése. Néhány tipikus önkormányzati stratégia:

- úthasználat megkötések (előírt utak, zónák)

- rakodások megnehezítése térben, időben (előírt rakodóhelyek és rakodási időintervallumok, díjak),

- korlátozott számú jogosítvány (licensz) kiadása,

- járműteherbírás, ill. egyéb műszaki feltételek előírása,

- szállítási tilalmak,

- city-logisztikai központok létrehozásának támogatása.

Az intézkedések egy része az áruellátást nehezíti, drágítja, közvetett hatásuk ezért a város lakóira sok esetben negatív (áruellátási problémák, árnövekedés).

A városvezetés eszközei

Bevezetés




Kitekintés


A városi áruellátás lebonyolításában közvetlenül résztvevő felek egyéni vagy közös megoldásai (példák):

- szállítási tevékenységek konszolidációja (terítési és beszállítási feladatok együttes tervezése, lebonyolítása)

- árukonszolidáció (többféle, egymással együtt továbbítható áru összerakása ugyanazon járaton),

- terminál konszolidáció (több vállalat áruszállításának együttes tervezése és lebonyolítása)

- rakodóhelyek közös üzemeltetése,

- éjszakai (zsilipes) áruátvétel bevezetése.

Ezen intézkedések az áruellátási teljesítményeket közvetlenül csökkentik, az áruszállítási költségeket mérséklik (vagy legalábbis a városi közlekedési politika hátrányos hatásait tompítják) és így közvetve a káros környezeti következményekre is kedvezően hatnak.

Az városi áruellátásban érdekeltek önkéntes kooperációja

Bevezetés




Kitekintés


Az városi áruellátás szervezésének sajátosságai

A városi áru-ellátás szerve-zésének sajátos

problémái

Úthálózat

RakodásokJárattervezés

Ügyfelek Közlekedés

Bevezetés




Kitekintés


Az úthálózat sajátosságai

Bevezetés




Kitekintés


problémái

Úthálózat



Az úthálózat sajátosságai

- gyalogos zónák

- teherbírás-korlátozás

- időkorlátozás

- egyirányú utcák

- forgalmi előírások

- gyakori útjavítások

- sűrű úthálózat

- szűk utcák

A városi közlekedés sajátosságai, amelyek a városi áruellátást befolyásolják, s amelyekre a járattervezőnek figyelemmel kell lennie:

- nagy sebességkülönbségek (bel- és külváros)

- tömegközlekedési eszközök

- forgalmi akadályok (baleset, rakodás)

- csúcsforgalom


Közlekedési sajátosságok

Bevezetés




Kitekintés


problémái

Úthálózat



A városi áruellátásban érdekelt boltok, hipe- és szupermarketek sajátosságai, melyek a járattervezést és -irányítást nehezítik:

- régi boltok kis területe: (kis szállítási tételek)

- erősen fluktuáló rendelésmennyiség,

- szűk árufogadási időablakok

- sorbanállás (több beszállító)

- tételes áruátvétel

- lokáció


Áruátvevők sajátosságai

Bevezetés




Kitekintés


problémái

Úthálózat



Ezek részben az árufogadó, részben a városi úthálózat és közlekedés következményei:

- nincs rakodóhely a bolt közelében

- járművek várakoztatása rakodás előtt

- rakodóeszközök, rakodógépek hiánya

- a rakodóhely foglalt

- kézi rakodás


Rakodási problémák

Bevezetés




Kitekintés


problémái

Úthálózat



Az úthálózat bonyolultsága, valamint a menet- és rakodási idők bizonytalansága miatt:

- ritka a több forduló betervezése

- igen eltérő gépkocsivezető-foglalkoztatás

- bejárási sorrendet a gépkocsivezetőre bízzák

- fontos vevőket külön látnak el


Járattervezési sajátosságok

Bevezetés




Kitekintés


problémái

Úthálózat




Törzsadatok a járattervezéshez

Bevezetés




Kitekintés


Forgalmi előírásokat tartalmazó térkép

Bevezetés




Kitekintés


Forgalmi előírásokat tartalmazó térkép

Bevezetés




Kitekintés


Sebességadatok csúcsforgalomban

Bevezetés




Kitekintés


Rendelési adatok

Bevezetés




Kitekintés


Városi járatterv megjelenítése

Bevezetés




Kitekintés


Városi járatterv megjelenítése

Bevezetés




Kitekintés


Gördülő (dinamikus) járattervezés

Bevezetés




Kitekintés


Mind több a logisztikai vállalkozó

Bevezetés




Kitekintés

A járattervező rendszerek gyors elterjedését az újabb logisztikai rendszerek, technológiák is indokolják.

A városi logisztikai áruellátási szolgáltatást nyújtó logisztikai vállalkozások szerepe és növekedése az elmúlt 5 évben látványos volt. Egymás után épülnek fel a fővárosba bevezető autópályák és az M0-ás mellett a mind nagyobb elosztó raktárak.

Az ellátás e raktárakból jóval olcsóbb, mintha az áruk terítését a termelő vállalatok maguk látnák el. Ezt egy való adatokon alapuló mintapélda segítségével világítom meg.


Egy szimuláció - járattervező rendszerrel

Bevezetés




Kitekintés

A példa szerint négy termelő vállalat vidéki telephelyeiről közvetlenül látja el budapesti vevőit.

A gyárak különböző termékeket gyártanak. Minden gyár ugyanolyan feltételekkel dolgozik.

Az eredményeket egybevetettem azokkal az adatokkal, amelyeket akkor kapnánk, ha a gyárak termékeiket először a Dunaharasztiban felvett logisztikai raktárba szállítanák, ahonnan azokat a logisztikai vállalkozó továbbítaná a címzettekhez.

A logisztikai vállalkozónál jelentkező rakodási és raktározási költségekkel nem számoltam, de nem vettem figyelembe a gyárak raktározási, komissiózási stb. költségmegtakarításait sem.


A terminál-konszolidáció gazdaságos megoldás

Bevezetés




Kitekintés

Az eredmények azt mutatják, hogy a megtakarítás éves szinten a felvett feladat-nagyságrend mellett milliárdos nagyságúra tehető.

A feladatról (a járatokról) képet ad a következő két kivetített túraterv.

Gyáraktávolsága

Megnevezés Eredeti Konszoli-dált

Arány Különb-ség

5x-ösdiff.

Éves adat

Járatszám 92 66 0,72 26 130 39000Távolság (km) 34643 11909 0,34 22734 113670 34101000187 km

Költség (MFt) 2,267 1,040 0,46 1,227 6,135 1.840


Költség (MFt) 1,157 0,831 0,72 0,326 1,630 489


Költség (MFt) 0,497 0,482 0,97 0,015 0,075 22,5


A szimuláció eredményei vizuálisan - 1

Bevezetés




Kitekintés


A szimuláció eredményei vizuálisan - 2

Bevezetés




Kitekintés


Sok járművet csak számítógéppel lehet kezelni

Bevezetés




Kitekintés

Ha a termelők indítják járataikat, napi átlagban naponta 20..25 kocsi túráját kell megtervezniük. Ha a járatokat a logisztikai vállalkozó állítja össze, a munka 60..70 járat megtervezése (ebből városi terítést csak 30…35 kocsi végez, a többi beszállít). Ez manuálisan, a rendelkezésre álló szűk tervezési idő alatt, jó minőségben nem hajtható végre.

Ha az áruk együtt szállíthatók, a városi áruellátást végző logisztikai vállalkozó az árukat konszolidál-hatja. Ez további megtakarítást eredményez.Példánkban ez mintegy 80...100 millió Ft-os további költségmegtakarítást jelentene évente.


Nagyobb a CLC hatékonyabban dolgozik

Bevezetés




Kitekintés

Ha az árumennyiség egy-egy központban megemelkedik (mert pl. még több megbízó adja át feladatait ennek a vállalkozónak), a közös tervezés és lebonyolítás előnyei még inkább kidomborodnak. Ezt mutatja a következő táblázat:Megnevezés Növelt

adatok (Rl)Tervezési

eredményekArány Napi meg-

takarításÉves meg-takarítás

Járatszám 104 56 0,54 240 72000Táv (km) 9356 6767 0,72 12945 3883500

Költség (MFt) 848 610 0,72 1190 357Kétszeres árumennyiséggel

Járatszám 260 58 0,22 1010 303000Táv (km) 23390 7159 0,31 81155 24346500

Költség (MFt) 2120 634 0,30 7430 2,229

Ötszörös árumennyiséggelJáratszám 520 78 0,15 2210 663000

Táv (km) 46780 11836 0,25 174720 52416000Költség (MFt) 4240 1046 0,25 15970 4,791

Tízszeres árumennyiséggel


Járműkövető rendszerek

Bevezetés




Kitekintés

Az előzőekben láttuk, hogy

- miért különlegesen nehéz feladat a városi áruellátás,

- milyen számítógépes járattervezési eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy ezt a feladatot hatékonyan megoldjuk,

- milyen eredményeket várhatunk ezektől az eszközöktől.

A bemutatott számítógépe járattervezés mellett mind általánosabban használják a járműkövető rendszereket. Ezek a járművek tényleges mozgásáról, helyzetéről adhatnak azonnali információt.


Járműkövető rendszer sémája

Bevezetés




Kitekintés

Radio Network

BASESTATION

Paragon FleetController

Modem

Terminál

GPS

RAM Mobitex


Valós idejű irányítás

Bevezetés




Kitekintés

A két rendszer összeköthető.

A rendszerek összekapcsolásával a diszpécser folyamatosan figyelemmel kísérheti a terv megvalósulását.

Ha a folyamatban bármilyen váratlan esemény lép fel, a járműirányító rendszer (fleet controller) segítségével a problémára operatívan adekvát választ kereshet.


Több, mint előrejelzés

Bevezetés




Kitekintés

Az elkövetkező évtizedben a városi áruellátás nagyobb hányadát logisztikai vállalkozók végzik el. E vállalkozások 100 feletti járműszámot foglalkoztatnak. E járműpark-méret, a vevők részéről jelentkező mind több megkötés, továbbá a városi hatóságok által a városi lakosság érdekében hozott korlátozó intézkedések miatt, manuálisan már nem kezelhető.

A megoldás: számítógépes járattervezés, majd mű-holdas járműkövető rendszerekkel való együtt-működéssel kialakított operatív járatirányító rendszerek alkalmazása.


Befejezés

Bevezetés




Kitekintés

Egy neves logisztikus (Wright) írta a Számítógépek a járattervezésen c. könyvében (mintegy 20 évvel ezelőtt!) :

„Ma már nem az a kérdés, hogy a járattervezésben használjunk-e számítógépes rendszereket, hanem az,

hogy melyiket.”

Ma már ezt egy kicsit módosítva mondhatjuk:

„Ma már nem az a kérdés, hogy a városi áruszállítás operatív tervezésben használjunk-e számítógépes rendszereket, hanem az, hogy melyiket.”

Documents

Számítógépes járattervezés és irányítás a városi áruellátás területén