5
Szegedi Tudományegyetem Fizikus Tanszékcsoport HÍRLEVÉL 2012. május Tartalomjegyzék Fókuszban a tudomány...................................................................................................................... 1 Lézeres felületkezeléssel könnyítik a fogbeültetést......................................................................... 1 Távcsővégen egy 2 milliárd fényévre lévő szupernóva – szegedi közreműködéssel...................... 2 Hallgatóink sikerei..............................................................................................................................3 Fizikusok a focipályán........................................................................................................................4 Kvantumgravitáció nyári iskola Szegeden....................................................................................... 5 Továbbtanulás, felvételi......................................................................................................................5 Fókuszban a tudomány Lézeres felületkezeléssel könnyítik a fogbeültetést A Szegedi Tudományegyetem fogorvosai és fizikusai közösen dolgoznak a titán implantátumok több hónapos beépülési idejének lerövidítésén. A fogászati implantológia története nagyon régre nyúlik vissza, hiszen már az ókori egyiptomiak is végeztek könnyen megmunkálható fémekből fogbeültetést. Napjainkra ezek helyét átvették az ún. biokompatibilis, azaz az emberi szervezet számára nem idegen anyagok, mint például a tiszta, ötvözetlen titán. Magyarországon mintegy negyven éve indult igazi fejlődésnek ez a terület, s jelenleg a sikeres műtétek aránya közel 100%. A technikának azonban van egy kellemetlen velejárója, mivel egy implantátum beépülése (vagyis amíg az állkapocscsont-sejtek teljes mértékben megtapadnak az implantátum felszínén) átlagosan 3-6 hónapot vesz igénybe – csak ezután csavarható bele a felépítmény, amelyen majd a fogpótlás rögzül. A napjainkban használt implantátumokat szemcseszórással – melyre alumínium-oxidot használnak – érdesítik és savmaratással passziválják. A létrejövő érdes felület a tapasztalatok alapján elősegíti a sejtek megtapadását, azonban az implantátum felületén létrejövő, éles szélek gátolják azt. Olyan eljárásra van tehát szükség, ami az érdességet megőrzi, ugyanakkor lesimítja az éles széleket. A Szegedi Tudományegyetem Fogpótlástani és Orális Biológiai Tanszék és az Optika és Kvantumelektronikai Tanszék munkatársai egy közös projekt keretében azon kezdtek el dolgozni, hogy lézeres besugárzással alakítsanak ki az előbbi feltételeknek megfelelő mintázatot a titánimplantátumok felületén. A szegedi lézerfizikusok az implantátumanyagok felületmódosításra 248 nanométer hullámhosszú KrF-excimerlézert, illetve 532 nanométer hullámhosszú Nd:YAG- lézert használtak. A kísérletek során többféle energiasűrűséget és impulzusszámot alkalmaztak, melyek közül az optimális értékeket az optikai mikroszkópos és pásztázó elektronmikroszkópos felvételei alapján választották ki az SZTE fogászati szakemberei. A KrF-excimerlézeres besugárzás hatására az éles szélek lekerekedtek, ugyanakkor a felület érdessége nem változott. A Nd:YAG-lézerrel kezelt mintákon kétféle struktúra alakult ki. Ahol a 1 Állkapocscsontba csavart im- plantátum, melybe a fogpót- lást rögzítő felépítmény csa- varható (www.eteledental.hu)

Szegedi Tudományegyetem Fizikus Tanszékcsoport · PDF filea fizika gyakorlati jellegű alkalmazásaira is kiváló lehetőséget szolgáltat ... Kapcsolattartó: Szalai Tamás ([email protected]

  • Upload
    ngotram

  • View
    219

  • Download
    2

Embed Size (px)

Citation preview

Szegedi Tudományegyetem Fizikus Tanszékcsoport

HÍRLEVÉL2012. május

Tartalomjegyzék

Fókuszban a tudomány......................................................................................................................1Lézeres felületkezeléssel könnyítik a fogbeültetést.........................................................................1Távcsővégen egy 2 milliárd fényévre lévő szupernóva – szegedi közreműködéssel......................2

Hallgatóink sikerei..............................................................................................................................3Fizikusok a focipályán........................................................................................................................4Kvantumgravitáció nyári iskola Szegeden.......................................................................................5Továbbtanulás, felvételi......................................................................................................................5

Fókuszban a tudomány

Lézeres felületkezeléssel könnyítik a fogbeültetést

A Szegedi Tudományegyetem fogorvosai és fizikusai közösen dolgoznak a titán implantátumok több hónapos beépülési idejének lerövidítésén.

A fogászati implantológia története nagyon régre nyúlik vissza, hiszen már az ókori egyiptomiak is végeztek könnyen megmunkálható fémekből fogbeültetést. Napjainkra ezek helyét átvették az ún. biokompatibilis, azaz az emberi szervezet számára nem idegen anyagok, mint például a tiszta, ötvözetlen titán. Magyarországon mintegy negyven éve indult igazi fejlődésnek ez a terület, s jelenleg a sikeres műtétek aránya közel 100%. A technikának azonban van egy kellemetlen velejárója, mivel egy implantátum beépülése (vagyis amíg az állkapocscsont-sejtek teljes mértékben megtapadnak az implantátum felszínén) átlagosan 3-6 hónapot vesz igénybe – csak ezután csavarható bele a felépítmény, amelyen majd a fogpótlás rögzül.

A napjainkban használt implantátumokat szemcseszórással – melyre alumínium-oxidot használnak – érdesítik és savmaratással passziválják. A létrejövő érdes felület a tapasztalatok alapján elősegíti a sejtek megtapadását, azonban az implantátum felületén létrejövő, éles szélek gátolják azt. Olyan eljárásra van tehát szükség, ami az érdességet megőrzi, ugyanakkor lesimítja az éles széleket.

A Szegedi Tudományegyetem Fogpótlástani és Orális Biológiai Tanszék és az Optika és Kvantumelektronikai Tanszék munkatársai egy közös projekt keretében azon kezdtek el dolgozni, hogy lézeres besugárzással alakítsanak ki az előbbi feltételeknek megfelelő mintázatot a titánimplantátumok felületén. A szegedi lézerfizikusok az implantátumanyagok felületmódosításra 248 nanométer hullámhosszú KrF-excimerlézert, illetve 532 nanométer hullámhosszú Nd:YAG-lézert használtak. A kísérletek során többféle energiasűrűséget és impulzusszámot alkalmaztak, melyek közül az optimális értékeket az optikai mikroszkópos és pásztázó elektronmikroszkópos felvételei alapján választották ki az SZTE fogászati szakemberei.

A KrF-excimerlézeres besugárzás hatására az éles szélek lekerekedtek, ugyanakkor a felület érdessége nem változott. A Nd:YAG-lézerrel kezelt mintákon kétféle struktúra alakult ki. Ahol a

1

Állkapocscsontba csavart im-plantátum, melybe a fogpót-lást rögzítő felépítmény csa-varható (www.eteledental.hu)

lézernyaláb intenzitása a legnagyobb volt, ott a felszín teljesen lesimult, s vékony repedések jelentek meg. Ugyanakkor a nyaláb széle felé a foltok peremén a KrF-excimerlézerrel kezelt mintákéhoz hasonló struktúra jött létre, itt az érdesség is csak kisebb mértékben csökkent az eredeti kezeletlen mintákhoz képest.

Balra: A Nd:YAG- (532 nm) és KrF-lézerrel (248 nm) kezelt titán implantátum mintaanyagok. Jobbra: A kezeletlen és a KrF-lézerrel kezelt mintaanyag felszíne pásztázó elektronmikroszkópos felvételen.

Az ilyen módon kezelt mintákon a Fogorvostudományi Kar munkatársai biológiai teszteket végeztek, melyekben a sejtek letapadását és szaporodását vizsgálták. Ezek eredményeit összevetették a napjainkban használt szemcseszórt és savmaratott mintákra vonatkozó eredményekkel, s az előzetes eredmények alapján sikerült elérni a célt: a lézeres felületkezelés valóban lényegesen gyorsabbá teheti az állkapocscsont-sejtek megtapadását. Arra a kérdésre, hogy az implantátumok beépülési időszaka pontosan mennyivel csökken az új technikának köszönhetően, a hamarosan kezdődő klinikai tesztektől várják a választ a szakemberek.

Szénási Ráhel, Dr. Hopp Béla, Dr. Kecskeméti Gabriella, Dr. Heszlerné Kopniczky Judit (SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék)

Dr. Turzó Kinga, Dr. Györgyey Ágnes (SZTE Fogpótlástani és Orális Biológiai Tanszék)

Távcsővégen egy 2 milliárd fényévre lévő szupernóva – szegedi közreműködéssel

Az SN 2012bj jelzésű csillagrobbanást egy 2 milliárd fényévre lévő galaxisban sikerült megfigyelni – a felfedezés budapesti, szegedi és texasi csillagászok közös munkájának gyümölcse.

Bravúros felfedezést sikerült végrehajtania néhány magyar és amerikai csillagásznak idén márciusban. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézetének Piszkés-tetői Obszervatóriumában az intézet munkatársa, Sárneczky Krisztán figyelt fel egy halvány galaxis alig észrevehető fényességváltozására az obszervatórium 60 cm-es Schmidt-távcsövének két, nagyjából egy év különbséggel készült felvételének összehasonlítása során. A március 22-én az obszervatóriumba érkező szegedi csillagászokkal, Dr. Vinkó Józseffel és Szalai Tamással (SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék) kiegészült csapat Magyarország legnagyobb távcsövével, az 1 méteres RCC-távcsővel készített felvételeken egy lehetséges szupernóvát azonosított a kérdéses galaxis peremén (az észlelők beszámolója alapján ehhez szükség volt arra is, hogy hazai viszonylatban rendkívül ritka nyugodtságú légkörön át szinte tűélesen látszottak a csillagok).

Balra: a szupernóva létét bizonyító felvétel, amely március 22-én készült a Piszkéstetői Obszervatórium 1 méteres RCC-távcsövével. Jobbra: a Sloan Digital Sky Survey felvétele, amely egy évtizeddel ezelőtt készült.

2

A megerősítéshez szükség volt még egy megfelelő minőségű színképfelvételre is, melyet Vinkó József kapcsolatait kihasználva még aznap éjjel megtörtént a szükséges észlelés a texasi McDonald Obszervatórium 9,2 méteres Hobby-Eberly távcsövével (HET). A rendkívül halvány, mindössze 20,7 magnitúdó látszó fényességű szupernóva-jelölt spektrumának hosszas adatelemzése végül meghozta a várt eredményt: a Vinkó József által használt program egy különleges – ún. SN 2000cx alosztályú – Ia-típusú szupernóvaként (melyek fehér törpecsillagok termonukleáris robbanásai) azonosította az objektumot.

Az új szupernóva március 23-ai spektruma (fekete vonal) összevetve az SN 2000cx jelű szupernóva maximum előtt négy nappal felvett spektrumával (piros vonal). Figyelembe véve, hogy pekuliáris jelenségekről van szó,

az egyezés egészen rendkívüli. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a normálistól ugyan eltérő, ám nagyon hasonló módon eltérő égitestek robbanását látjuk.

Az SN 2012bj néven katalogizált objektum – melynek hivatalos felfedezői Sárneczky Krisztián, Vinkó József és a texasi szupernóva-kutató csoport vezetője, Craig Wheeler – színképelemzéséből az is kiderült, hogy nemcsak hogy különleges alosztályba tartozik, hanem nagyon távoli is: szülőgalaxisa mintegy 2 milliárd fényévre van tőlünk. Ezzel pedig az SN 2012bj a Magyarországról felfedezett 52 szupernóva közül a legtávolabbi.

A felfedezésről részletesen beszámolt a hirek.csillagaszat.hu és az MTA honlapja is:

Március 15-e legnagyobb durranása – hirek.csillagaszat.hu, 2012.04.10.

Távoli szupernóvát fedeztek fel magyar csillagászok – mta.hu, 2012.04.12.

A fenti beszámolóhoz részben kapcsolódó hír, hogy májusban az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Detre László-díjjal tüntette ki Dr. Vinkó Józsefet a „Magyarországi szupernóva-kutatás területén végzett úttörő munkásságáért”. Az elismeréshez ezúton is gratulálunk!

Hallgatóink sikereiSófi-ösztöndíjas fizikushallgatók

Az SZTE Tehetségpont részeként működő Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány a korábbi évekhez hasonlóan idén is ösztöndíjakat – 5 fődíjat és 5 különdíjat – ajánlott fel a Szegedi Tudományegyetem legkiválóbb hallgatóinak. Az 50 ezer Ft-tal járó különdíj nyertesei között található két ötödéves fizikus MSc-szakos hallgatónk, Pápa Zsuzsanna és Kohut Attila is – elismerésükhöz ezúton is gratulálunk!

SZTE Kiválósági lista

Április 27-én tette közzé a Szegedi Tudományegyetem tehetséggondozó programjait összefogó SZTE Tehetségpont az egyetem első, ún. Kiválósági listáját. A listára kerülésért pályázó hallgatókat tanulmányi és tudományos, művészi, sport- és közösségi tevékenységeik alapján különböző

3

kategóriákba osztották, ahol megfelelő pontszám esetén elérhették az arany-, ezüst-, vagy bronzfokozatnak megfelelő szintet. Az egyes fokozatokhoz különböző kedvezmények (Tehetségpont-könyvtár, kedvezményes színház- és sportbérletek, fénymásolási engedmény stb.), illetve a teljesítmény függvényében jelenleg 30 és 150 ezer forint közötti, úgynevezett Talent-ösztöndíjak társulnak.

A Fizikus Tanszékcsoport munkájában részt vevő hallgatók és doktoranduszok közül többen is sikeresen pályázva felkerültek a Kiválósági listára.

BSc/MSc-hallgatók:

• Arany fokozat: Pápa Zsuzsanna

• Ezüst fokozat: Kohut Attila, Major Balázs, Szénási Ráhel, Vadai Gergely

PhD-hallgatók:

• Arany fokozat: Hajdu Kata

• Ezüst fokozat: Filep Ágnes

• Bronz fokozat: Csizmadia Tamás, Hanyecz Veronika, Jójárt Péter, Szalai Anikó,

Zölei Dániel

Minden sikeresen pályázó hallgatónknak ezúton is gratulálunk!

A teljes lista a http://www.sztehetseg.hu/hu/kivalosagi_lista oldalon tekinthető meg.

Fizikusok a focipályánA régi hagyományok felelevenítése, valamint közösségépítő szándékok által vezérelve április 18-án – a Magyar Fizikushallgatók Egyesülete (Mafihe) Szegedi Csoportjának szervezésében – fizikus hallgatói-oktatói focimeccsre került sor a SZOTE salakos pályáján. A szervezettebben játszó, a talajviszonyokhoz jobban alkalmazkodó (és hosszabb kispaddal rendelkező...) hallgatói csapat 7-4 arányban győzedelmeskedett.

Május 16-án a Bonifert Domonkos Általános Iskola tornatermében került sor a visszavágóra. Ez a mérkőzés már kiegyenlítettebb erők küzdelmét hozta, amit a 3-3-as végeredmény is híven tükröz.

A felek reményei szerint a későbbiekben rendszeressé válhat ez a sportesemény, mely többek között a fizika gyakorlati jellegű alkalmazásaira is kiváló lehetőséget szolgáltat (például az energia és a lendület mérkőzés végéig történő megmaradására …).

4

Kvantumgravitáció nyári iskola SzegedenAz Eötvös Loránd Fizikai Társulat Részecskefizikai Szakcsoportja ebben az évben is meghirdeti a hagyományos Elméleti Fizikai Iskolát, amit augusztus 27.-31. között rendeznek Szegeden. A nyári iskola központi témája a kvantumgravitáció; az öt napos programon a téma budapesti és szegedi szakértői tartanak előadásokat.

További információk:

http://www.kfki.hu/~elftrfsz/iskola_2012.html

Továbbtanulás, felvételi

Tanulj Te is a Szegedi Tudományegyetem Fizika alapszakán, s válassz mesterszakjaink közül!Részletes információk: http://www.physx.u-szeged.hu

Az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának (közte a Fizikus Tanszékcsoport) közérdekű információi, hírei immár a Facebook-on is! Olvasd és lájkold oldalunkat, hogy közvetlenül értesülhess rendezvényeinkről, programjainkról, valamint a nálunk folyó kutatói-fejlesztői munka legfrissebb eredményeiről!http://www.facebook.com/szte.ttik

A Tanszékcsoport honlapja: www.physx.u-szeged.hu

Kapcsolattartó: Szalai Tamás ([email protected])

Feljelentkezés a hírlevélre: [email protected]

5