SZEGÉNYSÉG 2013A TÁRKI VIZSGÁLATA ALAPJÁN

KORÓZS LAJOS

SZOCIOLÓGUS

Az ország közel fele szegénységben él!

2009 és 2012 között jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek.

Az egy főre jutó jövedelmek legfelső és legalsó jövedelmi decilisei közötti ráta 7,2-ről 9,0-ra emelkedett.

A magyar népesség 46,6 %-a él szegénységben és társadalmi kirekesztettségben az EU által definiált mutatószám szerint!

Tavaly a teljes népességen belül 17 % volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot.

Ez a legnagyobb mértékben a jövedelem eloszlás alját érintette: a legalsó tized részesedése az összes jövedelemből 3,1%-ról 2,5%-ra csökkent.

A legfelső decilis aránya viszont növekedett. A jövedelemelosztást jellemző valamennyi mutató

(beleértve az ún. Gini-együtthatót) statisztikai értelemben szignifikáns növekedést mutat.

JÖVEDELMI TIZEDEK ÉS ÖSSZEGEK Ft/hó/fő

2007-ben 2009-ben 2012-ben

Alsó decilis 24205 23193 21820 2. 35628 36363 38042 3. 44035 46048 49320 4. 51144 53632 60154 5. 57923 62042 71282 6. 64992 70661 80588 7. 71818 78978 90821 8. 81400 90642 103856 9. 97717 109480 126458 Felső decilis 163955 167167

196625

Néhány következtetés: Az alsó és felső jövedelmi tizedben élők jövedelme

közötti különbség több, mint kilencszeres. A felső három jövedelmi tizedben élők összes

jövedelme négyszer akkora, mint az alsó három jövedelmi tizedben élők összes jövedelme.

A felső jövedelmi tizedben élő egymillió ember jövedelme több, mint az alsó négy jövedelmi tizedben élő négymillió ember teljes jövedelme.

Az alsó jövedelmi tizedben élők jövedelme a 2007-es válság előtti utolsó év 24205 Ft/fő/hó-ról, 21820 Ft/fő/hó-ra csökkent (az infláció 5 év távlatában kb. 24%)!

A felső jövedelmi tizedben élők jövedelme a 2007-es 163.955 Ft/fő/hó-ról, 2012-ben 196.625 Ft/fő/hó-ra növekedett!

A SZEGÉNY MÉG SZEGÉNYEBB LETT Erősödtek a rendszerváltást követő időszak

nagyobb részében is megfigyelt tendenciák:- a társadalom szegmentálódása, - a szegénységben és kirekesztettségben élők

társadalmi demográfiai profiljának élesebbé válása- a szegénység és társadalmi kirekesztettség generációk közötti újratermelődése

A jóléti ellátásokban bekövetkezett változások erősítették ezeket a folyamatokat.

Az intézkedések a sérülékeny társadalmi csoportokat érintették negatívan.

Ez látszik a készpénzes transzferek szegénységcsökkentő potenciáljának visszaesésében.

Valamint az érintett társadalmi csoportok relatív szegénységi kockázatának átlagosnál jelentősebb mértékű növekedésében.

Igazán jómódúnak csak 752 ezer fő tekinthető (9%-a társadalomnak), akik a mediánjövedelem kétszeresénél több jövedelemmel rendelkeznek havonta, fejenként.

Az alsó jövedelmi ötöd részesedése különböző társadalmi jövedelmekből

A rendszerváltás óta most alegszegényebb a magyar!

Tavaly a teljes népességen belül 17 % volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot.

Nemcsak a szegénység kiterjedtsége, de annak mélysége is növekedett az elmúlt három év folyamán.

A szegénységi rés szegénységi küszöb arányában kifejezett értéke 22%-ról 26%-ra emelkedett ebben az időszakban, azaz a szegények jövedelmi elmaradása növekedett!

Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében.

A fentieken túl azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív.

A jövedelmi szegények:

Fele legfeljebb alapfokú végzettségűek Kétötöde pedig szakmunkásképzőt végzett A szegények felét alkották az alacsony

munkaintenzitású háztartásban élők. A szegények egyharmada roma háztartásfővel

rendelkező személy. A jövedelmi szegénység növekedése az anyagi

depriváció indikátorai szerint nőttek leginkább:

- rezsifizetési nehézségek,

- váratlan kiadás fedezésének képessége

- a szubjektív anyagi helyzet értékelése A társadalmi jövedelmek rétegeloszlása azt mutatja,

hogy a

társadalmi jövedelmekből élők (elsősorban a szegényebb rétegek) helyzete jelentősen romlott!

Figyelemre méltó adatok:

A fiatalok különösen veszélyeztettek: a 17 éven alattiak körében a szegénység 26%, a 18-24 évesek közt 23 %.

A szegények 28 %-a gyerek, és 42%-uk 25 év alatti. Az idősek valamivel jobban élnek: a 65 év felettiek

szegénységi kockázata mindössze 8 százalékos. Azon magyarok közül, akik az általános iskolát vagy azt sem

végezték el, 40 % él szegénységben, ugyanez a diplomások közt csupán 2 %-os.

Azokban a háztartásokban, ahol a háztartásfő roma, jóval magasabb a szegénységi kockázat, körükben a 2009-ben mért 70 %-os szegénységi ráta maradt 2012-re is.

2012-ben a szegénységben élők 34 % roma. Ebből következik, hogy a szegények 2/3-a nem roma.

A három- és többgyerekes családok is, 41 %-a él szegénységben.

A gyereküket egyedül nevelők 30 %-a szegény.

Sokkoló

A jóléti rendszer juttatásait érintő korlátozó intézkedés valósult meg 2010-2012 során:

- különösen a munkanélküliségi juttatások,

- a szociális támogatások, és

- a pénzbeli családi támogatások szigorítása révén. Így például a munkanélküli járadéknak és a szociális

segélyeknek is egyre nagyobb aránya, 2012-ben már több mint 60%-a, került a legalsó jövedelmi ötödbe, illetve az összes családi pótlék 42-43%-a már a legalsó jövedelmi ötödbe tartozókhoz érkezik.

A nyugdíjak esetében folytatódott az a tendencia, amit a korábbi években is megfigyelhettünk, azaz a nyugdíjak egyre nagyobb aránya kerül a középső decilisekhez, azaz a jövedelmük alapján középrétegekhez sorolhatók.

Különböző jövedelmi ötödök részesedése a családi pótlékból

Reáljövedelem-csökkenés!

A magyar háztartások 2012-ben havonta átlagosan 152 096 forintot költöttek, mely 75 141 forintnyi egy főre jutó fogyasztást jelentett.

A vizsgálat 2010-2012 időszakra becsült árindex 115,9%-os és az 4 százalékos reálcsökkenést jelent.

Csakúgy, mint a korábbi években a háztartás létszáma és fogyasztása között negatív az összefüggés, azaz minél kisebb a háztartás, annál magasabb a fogyasztás szintje.

A legmagasabb fogyasztási szintet a legmagasabb jövedelmi ötödébe tartozó, diplomás és szellemi munkát végző illetve vállalkozóként dolgozó háztartásfővel rendelkező háztartások érik el.

Ezzel szemben a legalacsonyabb fogyasztási szintet az alacsonyan képzett (érettségi alatti végzettségű) illetve inaktív háztartásfővel rendelkező, legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó, legalább négyfős háztartások körében találtunk.

Kiadások élelmiszerre és lakásfenntartásra

Az élelmiszerfogyasztás összes fogyasztáson belüli aránya szoros összefüggésben áll a háztartás gazdasági-társadalmihelyzetével:

A magasabb életszínvonalon élő háztartások saját büdzséjükön belül kisebb arányban költenek élelmiszerre, mint az alacsonyabb státuszúak.

Az elmúlt szűk évtizedben folyamatosan nőtt a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások aránya:

- 2005-ben ez a tétel a háztartások kiadásainak 23%-át tették ki, - 2012-ben ez az arány már a kiadások 34%-át

Valamennyi társadalmi-demográfiai tényező összefüggést mutat e kiadási aránnyal:

- a fiatalabbak, - a magasabb iskolai végzettségűek, - a szellemi, önálló illetve vezetői munkát végzők, - a városokban illetve községekben élők és a - három főnél nagyobb háztartások

az átlagosnál kevesebbet költenek lakásfenntartásra

KÖSZÖNÖM A FIGYELEMET!

KORÓZS LAJOSSZOCIOLÓGUS

lajos.korozs@mszp.hu+36306373954