SZEMLE

AGYAQLÁBAKON ÁLLÓ KOLOSSZUS: A VItAGMÉRETŰKOMMUNlKÁCIÓ

Philippe Bretorl' történeti ,és szociológiai néZő­pontokat egyaránt érvényesítő, könyvében IllÍ­

toszkéntrértehnezLa ,;világfalut" (villageplané­taire ),sale~gyobbhatásúmodem utópiaként úja le akommunikációt --- söt,mi több- a,má­sodikvilágillíború sokkhatását követő poszt4ra­umatikuséítéknek titulálja; ,,A kommunikáció utópiája"·című kritikai,esszéjeniárkét kiadást ért meg' Franciaországban.SzeI7Öjea felvilágo­sodásenCiklopedistáita' emlékeztétö 'lankactat­lansággalelemzi könyveiben az infonnáci6stár -sadaloríl~ tiIdómártytOrténeti · fejleményeit -:.. . s ,e tekintetbeniátegriapelőtt és a tegnap is történe­lem -,s:,táIjafeleközbenaköznyelvivé váló metafo~11lögöttes jelentését Miért, foglal ela komrilurtikáCió ,; olyangigantlkus helyet amo­dern tárSadahnakban?-" kérdena S'MW. Ez csak a televíziós közlés és más ,;kommunikáló izék" elbutjártzása' okán' következett volna 'be? Miért tlllajdonftunképpen a század1cözép óta öly nagy szerepet a kommunikációnak? '" Miért ' vált kizárólagossa,az"a nézet, 'amely szerint atátsa"'­dalmak' progressziójának lényegi,esszenciális feltétele a média ésa kommUnikáció szabadsá.:.. gártak;fejlődése? Az emberszirtte létéberiszólí­tódikföl, arra,. hogy' kOniIn~jon;mii1d' és mindtöbbet-' bánni ,is legyenatinaktarta1ma: "'", és mindenjobban f9g menni. De mi a garancia? Vajon, ésszerűbbek', e ,mai'társa.dahru:tk, ',csak azért, mert környeZetüket a kommunikálásra ke.:. pes eszközöknepesítik be? Breton felszólítja ol­vasóit, ne elégedj enek meg triviális magyaráza­tokkal. Ö egy sokkal radikálisabb tézissel, áll elő: a kommunikáció mOdern utópiává vált, mégpedig,abnál . inkább ,hódítóbbá; minél' in­kább válságba kerültek a nagy ideológiák: a' SZö­

cia1izmusésa ,liberalizmus. 'A' kommunikáCió mára egyedül maradt a gondolatok piacán. Azt a tényt, bögy a kommunikáCió' ideólógiája ma ak­kora illitásfokkalnyilvártul meg, mintamel11lyire megdöbbentöenaktuálisrtyelven teóretiZál6dott a második világháboruidején -'-,Breton azaffie-

EDUCATIO 1997/4 SZEMLE pp. 775-792.

rikairílatematikus,;Norbert Wiener szerinte ma.:. ig is félreismert munkásságával hozza összefiig.:.. gésbe, Br~tontudomártytörténetidokumentu .. mok mód$zeres':elemzéSével táJja fel, hogyan képzelte' el·, Wiener a kommunikációs utópiat olyantökéletes:fegyverként,'ami egyszer s min"­denkorra ,lehetetlenrtéteszi a' barbarizmus visi.:.. szatérésétugyanis~a:kommunikáció eltörölné a titkot;ámiegyedüllehetővétette a náci genÖ"­cíditunot,Hirosimát'ésa Gu1agot. Az utópia­gerjesztő tlldoínányos tézisek kritikaielernzésé­vel lebontja e nagys:zabásúálmot, s megmutatja, hogy ;.:J, paradox módon -'-', a ,,kommunikáció tár:" sada1ma~' Il1ikénttllU' utat nyitni az' erőszaknak és ákirekesztéSnek. H~gy8hiújale aiszerző'amindenható utópiá:.

váVáltkoln1nunikációszületését? ',l942-ben je~ löli'meg ,az', időhatáit; s' egyúttal öntudatosan megjegyZi,hogyelőtle senki' Sel11hozta össze­fiiggésbeamaimdderhtársadalmakat alapjai.;. bailtheghatározókömml.llÜkációt éppen e szá­zad mély kriZiseivel.'Az ~,új 'ember" ideáljártak megalkotásátakibemetikanegyvenes évekbeli születésével 'ti1lítj a párhŰZ1U1lba. A háboru trall­máj~s a szövetségesekhadászati erőföITásaIDak: létrehozásában elkötelezett tudomártyhozta létre poszt;"trautnátikus ",értékkérit . a kommunikáció utópiáját. ,Miriden, akomrillll1.ikációval,kapcso­latostudóinányos'rílooszer. sZerepet játszott 'már aháboíúban (példáúl á pszichológia; a tartalom­elemzés, a szoCiálpszichológia.). De éppen a ki­bemetikusok tiltakoZtak ai,legradikálisabban az atomoombaellen, s őkvetettékbeakommum­kációt;:iriint" az együttműködés, a kooperáció tranSZlUiCÍoriá!is ígéretét. Az utópia ugyanakkor illúziókat, éltet,' és "a' semmi sem egyéb,millt korilmunikáció" felfogásból egyenesen követke­zik' a felelősséghiártya. Az utópiává váláshoz terinészetesen nagyban hozzájárul a inodern me­dia ethosla; A kommunikatív megegyezés (kon­sz.enZus}sZÜIltelen védelme által e modern utó­pia a kirekesztések nélküli fejlődés társadalmát feltételézi; . Vajori ígyvan.;eez? Erről sZólnak a tapa:szta1ataitik? AsierZöt éS'olvas6ját egyaránt prov'okálókérdésekre három nagy "fejezetben

776 SZE11LE

kapunk választ: A kommunikáció modem fogal­mának genezise; Az értékválság és az utópiafe­lemelkedése; Az új utópia visszás hatásai.

Ai első fejezetben a retorikai értelemben vett nyelvi gondolatcserét a SZer:W tenl1észetesen élesen elkülöIÚti a kommunikációt technológiai fogahnakkal leíró modem értelmezéstől. Utal Marshall McLuhaIiszéles körbenelterjeqt u~ze­teire, amelyek· szerint az egész embericiyiliz1í­ció és kultúra leírható a kommunikáció techni7

kaiújításai mentén. B ·leegyszerűsítő felfogás szerint minden kulturális, ·társadahniés s~llemi történés modellálható aszerint, hogy .mi1yenmÓ:­don játszott benne szerepet az írásbeliség, ,a könyvnyomtatás vagy ·a tömegtájékoztatás. A fo­galom.technológiaiváválásában az 1942-:es,és az 1947-48 közötti időszakottartjameghatárö­zónak· Az első fázis. tisztán műszaki-tudo111á,~ nyos jellegű: a kommunikáció fog~a kLtrdio:­lógiában, .. a neurofiziológiábru;l,. az ·aJkalmazott mate:matikában és a távközlé:;;benvált lla.sznála­tossá, A másodikban már - ép~Wiel1~mUJ1:­kásgágában. - terjesztőclik ki a. kolI1Illunikáció jelenté~a társadalom és a politikl:i Je:lenségeire. A fogc:t1mat társadalmi jelentésekkel feln.lházó expanzió .. tehát. lényegében ·.matematilrusok,tól, tennészettudósoktól,. technPlógi&1·szakeroberek:­től. ered ..• A korabeli· tömegkommuníkációból ugyanis hiányoztak azok az elméleti indíttatá­sok,·. amelyekkel akkori önmaga létére· ésszer/}­pére reflektálhatott volna: WieneI'definíciój~val a kibeIl1etika"a kontroll (a reguláció, szabályOr zottság, . Ej. tuclományosan ellenőrizhető, mérhető és verifikálható kézben tartás értelmében) ésa kommunikációk tudotnány~" volt . az, . (U11,elyik ezt megtette. Az alapszövegek .az ·1942,ben.írt BehaviQr, Purpose and Tez~ology és aZ!J948:­ban publikált TM Human Use of .Hl!fll4n Beings. Atémaszempon~ábóllényegesüzenete - Breton interpretáció jában - az, hogya látható világ jelenségei kapcsolati tenninusókkal írha.:. tók le,. infonnációk cseréjévelés körforgásával. Az egész világ tehát nem más,mint. ,,közve­títés", ,,közvetítettség".Az antropológia,a· neu­rofIziológia is e metaforában .. gondolkodott: Neumann János is egy elektronikus agy {elec­troni<; ... brain) modellezésére· vállalkozott . az atombomba előállítását és.hatásáIIakmodellezé­sét célzó szupertitkos Manhatt:a:n projekt kere­teiben,· Breton a fogalom jelentésváltásábMbe­következő paracligmaváltástaz ·194?.,esszöyeg­hez köti, amelyben az ember új leíráí3afogahna­zóclik meg olyan összehasonlító m~ekkel,

amelyek egyaránt lehetővé teszik a tennészeti, az emberi és a társadalmi jelenségek leírását. A kulcsszó az infonnáció és a kommunikáció -amellyel mindeme jelenségek, sőt, a tennésze.:. tes és a mesterséges képződmények (gépek, technikai eszközök) egyaránt interpretálhatók. Breton szerint ezáltal létrejött egy olyan globális és egy~gesítő viIágmagyarázat,ame1y 'l1:lÍn,qen tudományágra. érvényes. A komm1.),Ilikáció.;rnár maga is egyszerűsödött fogalom: a kényehnetle­not. hosszabb . ,,in[onnációcserélő. maga~" helyett·· ..• a1ka1mazzák. További jelentőS··Ílldo­mánytörténeti szereplőnek tartja Breton :a114oo:­rú idején.a németrej~el~s üzenetek megféjtőjét, a brit AlanTuringmatematikustvagy a pszicho­analitikus Jacques. Lacan-t. A· kj~me1ik1.Isok felismeréseÜ a közös hagyma-metafora ha~a ~t: a belső nem létezik, a belső egy nútosz,a.kom­munikáció minden.átható fogahnávaláttetgőyé, átláthatóvá tehető; A technikai, techp.ológiai' ér­telemben vetté:Ít1(lthat<,>~ (tran.s~ce)is:~t,. tevődött .atársadalomOaIl:kerÍJ1gQ.i info~ci9k átláthatóságának.·· igényébe, • Wiener . továbbá: be,:, vezette ,a bemep.ő{input).és .·a kijövő (output) iizenetfogalmát, s a köztük léyőegy~yi](ap:­csolatota tennométerelve alapján írta le. Ebben a megközelítésben minden abbóL a szempontból érdemesafigyelmünkre, hogy mennyire haszno­sítjaaz infonnációt, me11llyiben ré.sze a .cserefo­lyamatnak. Wiener hosszan . fejtegeti, hogy e szempontból sok. gép mennyire felülmúlja az emberi lényt - s e gondolatokban leomlik az a klasszikus határ, amelyik a tennészetestés .a mester~gest elválasztja, és előáll az értelem és a szellem "de. bipl()gizációja". 1 948-ban Jelenik meg WienerK~beme.tikacímű könyve -am~ly­ben az új tudományt in1már egyarán.t alkahnas­nak tartja szociológiai,.antropológiai~s gazdasá­giproblémák .. leírására. CA· számos. hadástati, technikai,· társada1íni··· alkalmazási lehetőség

számbavétele után morális alapállását is megfo­galmazza - am~lyegyre jobban a tudományos élet peremére szorí~a.)

A másoclik fejezetben a komm.unikáciÓ mo­dem fogalmát· Breton olyan egységesítő. foga'" lomként. úja le, amely egyrészt a. nyelv tech­nologizálását, másrészt· a technika által hOI;do­zott.iizenet fogalmátfoglalja magában. Ebben az értelembetl vett genezisét köti a kibemetikához; (A kommunikáció,a ta~zta1atok,gonclol~tok, képzetek stb., r~dszerescseréje, mint az ember antropológiai· állandója - termé~tesenmindig is létezett.) Bretont a kommunikáció egységesítő

SZEMLE 777

fogahnanak hihetetlen gyorsaságú és hatású ex- tenninusaiban érthető meg, az egész világ tehát panziójafoglalkoztatja. Wiener a kibemetikával lényegében közvetítődés . (médiations). Ezt a egy olyl.ll1 átfogó tudományt hozott létre, amely gondolatot. képviselte egészen 1964-ben bekö­minden irányítási és szabályozási' funkciót . mo- vetkezett haláláig. (Az .1940-es években a ,,Ma­dellszeruerifoglal össze. (Akibemetikaszó ma- cy" alapítvány keretében. dolgozó tudósokat e ga a hajókoimányzásának: művészete jelentésű felfogáslehetséges interdiszeiplinaritása bűvölte ógörög 'szópól ered.) . Akibemetikát 1942..,ben el. Az elektronikus .. eszközökkel történő infor~ létrehozókeideti törekvés az volt, hogy olyan mációkezelést, runélyavisszacsatolás elvére interdisztiplináris modell konstruálódják, amely alapOtixiik,.kiteJjesztették·az emberi agy infor­egyesíti.~ában az inIofll1ációcserével foglal- mációkpenillulens' cséréjében működő hálózat­kozó tudornál;1yágakat. Az ·információcserélőhá- ként .történő· felfogásár~. ) .• A valóság új víziójá .. lózat mOdelljét .1947-48..,ban teJ.jesztették kia nak immár népszerűsítő közzétételét Breton egy politikai és'atársadahni tevékenységekelemzé- 1 942-es • konferencia1943;;.ban Behavior, Pur-' sére is: A hihetetlenül gyors és radikális kiter- pose and Technology :'címenpublikált huszon­jesztés":::: " :úgyInond- a természetfudományok egy oldalasanyagához köti. (A konferencia szer­társadalmi. elkötelezettségének nevében fogant, vezői Wiener,Arturo Rosenblueth mexikói kar­nem kisebb. céllal, minthogy egy. univerzális diológus és Julian Bigelow, egy fiatállogiszti­kulcsot nyujtson a hábotús konfliktusokat átélt kus,. aki . későbbNeUIIíann János munkatársa világ számára. nemcsak a nehézségek megérté- lett.) Eza szöveg már nemcsak a kibernetika, séhez,hanémavilágfejödéSéhezis. Akommu- hanem azegészmodelll értelemben vett kom,.. nikáció modem fogalmának születése tehát . sza- munikációmindenlényeges elemét tartalmazza. rosan kötődik a háborús konfliktust átélt világ- Breton szerint!aparadigmaváltás jellemzője, állapothoz (Breton felteszi:. a kérdést, miért nem hogy.·e .•. szöveg . köznyelven íródott, nemcsak az államipropaganda;'vagyamár~kkor jeleri.tős szakembereknek.szól,alapvetöen·, ismeretter­tömegtájék0ztatásberkeiben történt meg a foga- jesztő;indíttatású,műfajában is új, amennyiben lom expanziója.Utóbbibólszérintehiányzottaz igen különbözötudományterületeket szólít meg e1méleti.indíttatás, az önnönszer~eirányu1ó egyszerre. A szOvegerecIetisége három jellem:.. reflexió~)Akibernetika, mint egységesítő para- zőjében ragadható :meg:.egy új tudomány létre­digma az 1950-esés1960-as években már je- hozásáróltudósít, emellett a tudomány művelé­lentős, több! tudományágra iskiteJ.jedő hatást sénekúj módjáról, illetve bevezet egy újdefIl1Í­gyakorolt Wiener A The Human Use of Human ciót !airól, hogy voltaképpen mi is az ember. Az Beingscímű könyvében kifejti, hogya konunu- információcserélő magatartás· ideális tárgya tu'­nikáció az ember és a társadalom közPonti érté- dománynak, . ,miután tökéletesen megfigyelhető ke, egyúttal leszögezi, hogyő.mágaminden ésadekVáLmódszerekkel elemezhető. A para­olyan rendszertől elhatárolja magát, 1egyen:az digmatikus újdonság nemcsak ebben áll, hanem totalitarianizmus vagy' . ! liberális detnokrácia, abban is, hogy ezt a magatartást a tenhészeti :és amely. szemben .Cl konununikációértékével; le- a nem természeti jelenségeket egyaránt konsti­hetővétesziaz emberi lényeknem emberi hasz- tuálóintegratívtörvénykéntfogia fel. Ez az ere­nálatát(usage). Ez amainapig igen hatásosmű detea ,~denkommunikáció"-felfogásnak~ alapozzameg Breton fejtegetése.szermtakom- amelY' a későbbi utópikus diskurzusokalápja. munikáció modem fogalmát . Wiener, aki az 1948'-ban Wienerpublikálja a tudományos szin.., USA massaschusetti Műszaki,· Egyetemének tézisnek számítÓ Kibernetika című művét 1949-matematika professzora volt, úgy gondolta, hogy ben íJja a The Human UseofHuman Beings CÍ­

a mateinatikában felvetődő kérdések kiterjeszt- mű könyvét,· szakítVa a korábbi könyve tisztán hetők, s a természeti és a társadalmi lét közös tudósoknak szánt nyelvezetével, s korábbi gon­felismeréseként foga1mazhatók meg;. mint a sze- dolatait kiegészíti társadalmi reflexiókkal, ame­parált .. lények és jelenségek közötti kapcsolatok, lyek.szinte radikális. reformokként·hangzanak. matematikai' értelemben vett relációk. .(Ebben Ervelésénektengelyében az entrópia gond0lata az értelemben Wiener. rokona Galileinek, aki állrUjra megerősíti azt afelfogást;amelysZerint szerint az univerzum lényegében egy közös nyel,.. a társadalom csak ako1l11i:lunikáció tenninusai­ven íródott, a matematika nyelvén.)' Megállapít.;. val érthető meg és írhEltó le. S:zembehelyezkedik ja, hogy a valóság minden . látható jelensége' az a nyitott társadalmak modell jével; amelyek sze­információk cseréjében és azok körforgásának rinte az'entrópiát növelik, hasonlóan a zárt tár-

778 SZEMLE

sadalmakéhoz, amelyek ugyanúgy; hordozzák az összeomlás kockázatát. Anem kívánatos,:illetve a pozitív társadalmi 'jelenségek,szembeállitása szóhasználatában a homályosság és az átlátható­ság (opacité ~ transparance) metaforájábanjele.,. nik meg .. Breton,szerint a< konnnunikációnak, mint egy új érték konstruálásái1akindítékát, ah­ban ,érdemes' keresnünk,,' ; hogy aviJágháború utáni légkörben a tern).észettudósok moráli~el ... kötezettségüknek ,. tartották,hogyhaték;oriy.~ neteket küldjeneka világnak,j\'kétkulcsszó: az entrópia,,' és ennek ,inverze:: az Ínfonnációkáltal generálfrend. Wiener meg voltgyőződve arról, hogyiazuniverzumegyzártrendszer, ami a te1-jes kie~en1ítődésfeléhalad; ;követk:etéskép~ egy elkerü1hetetlenüla • destrukció • ;felé . haladó világban élünk. Ezzel helyeztesiembe az embe­ri méltóságot" azaz a; kominunikációban testet öltő ért~ket. .(Ö'magaördögi ,műként szemlélte az entrópiát"de Szent Ágóstontkövetve az "ör­dögi~'kéttípusátkülöll1:)9:itette' meg: i a .tök:élet­lenségetés a gonoszságot. Ezlényegesnek tűnt szárnáta: létezik a teI1llészetes entrópia;. azuni~ vemun eredeti tökéletlensége, :ésa:gónoszság műveként az 'ember,által'okozott'eritrópiáA komniunikáció viszont alkalJ:nas arra, högy utóbbiva1si.eínbeszálljon~)' ,Wieller, mintmin,. den utópista ..,. ha hihetünk GillesLapoque Utó­pia éscivilizációcímű ínűvének'(paris,Alban Michel, 1990) +'-,feltételezia jó ésa rossz'egyi­dejű 'sZÜkséges jelenlétét. . Univerzuniában a rosszlegyözesénekreménye élteti, s ebben az első szárnú felelős küzdők éppe11·a tudósole Így végül is megkérdőjeleziatennodinamikaináso,.. dik tételének pesszimista ért:elmetését A társa­dalom· iránt érzett felelősség nem más, .mintaz entrópia Jokális., visstaszoritása::}Breton; kritiká;" val szemlélí, hogy'az ideális termikus kölcsön­hatás, esetében fellépő hőhalál' elmélete közvet­len kapcsolatba lenne hozható 'a tárSádalmi . en.,. trópiávaL .szerinte. e társadalmi kiteijesztésab­ból fakad, hogy" a matematikai törvények, uni­verzálisérvényességének elméleténhyugslBnak. E fázisban Wiener is felteszi a klasszikus kérdé­seket: llÚaz ember, mi a társadalom? Nagy alá;" sértés, hogya kommunikáció mindent - a politi­kát, anevelést,amorált és ri jogot - átható fO-: galonnná váljék.' Ez az extrapoláció ,egy ,alapve.,. tő félelemre épül:, az. entrópikus dezorganiiáció egyszerre fenyegeti az. embert és 'a társadahnat. Wiener a háború.utánikorban mégis egy re.,. ménykeltö . fog~t keresett ~. amely'válaszolt is a kotsiakreményt kereső várakozására~ Felfo,..

gásaszerint a társadalom érthetővé és átláthat{r. vá válikaz'abbankeringő üzenetek és az azokat közvetítő .eszközök elemzésével.·.Eponton a tár ,.. sadalomtudományok .ismintegy felszólítódíak, hogy, tárgybkat'. azinfonnációk . által ;konstiúált egységnek, S.az azokkörforgásátlehetővétevő "eszközriek?'.,tekintsékWiener J(özponti,.JQgal­ma'e tekintetben a,szabályozás, illetve azöllSZa'" bályozás. ' Ha. a csatoniák'nyitottak,azinf0rmáci~ ók'szabadok -" ha .'a.politikai,elhatározásokbfm profitálni lehetafuilulni is képes. gépekb01,: ~k .. kor.a társadalom mindenképpen jobb lesz, s a tudósokszerepe.ébbenmegi1atározó. (VÖ.iA. Turillg;gondolatával:" átalakítani az ' érzelmeket számokká)' Wiener egészenodáig'inegy, ,hogy egy racionális 'anárcliiát ,tételezideálisnak;>.allól majd a, koll1ll1unikálásra "alkalrrlasgépek ',hozzák a döntéSeket,sallól az' Állam nélküli társadal­mat .aszabályok,.racionális·.· módon'igazgatiák. Hatékonyan élni tehátanhyitjelent,mintadek­vát infónnációKkal élni

1f,.z. úJ titópiafonnálódása. .' ~ . a, kómmutlikáló társadhlom ideája t~hátválaszkíSérlet egy,iáz 1942;.;es 'világból.·'érkező·!kérdésre.Melyek.eme utópia .·lél}~egivonásai? ,Létre jon 'az:eniber,új antropológiai definíció ja: aH omocommunieans - aki'csak 'az infonnációcserénkeresztül;annak: révénlétei.ik, egykommunikálógépekkeL'átIát­hatóvá tetttársadalomOOn.Ezválasz az ember­nek.ama leértékelődé$'e, • amit Wiener is meg­éltéppenaháboIÚidején.(Wiener önmagátter -mészetesen'nem utópistának, hanem felelősrn­dósnak1:artotla:,)

Wiener. felfogásában az a közös minden uto-" piával~hogy .. valamit' tenni akar azemberrei. Munkájából persze' 'hiányzik ·.az· a .mártiákus igyekezet; .... hogy minden részletében leúja:ajó élet rész1eteit;ezáltahvéleménye- ha lehet ...,.. mégradikálisabh. ·'Az 'utópisták mindfoglalkoz­tak azurbanizációval, a nagyvárosi léttel, miht az élet és' azerkö1cSök megszervetésének legal­kalmasabb lehetőségével.. Wiener a társadalmi kapcsolatok architektúrájával foglalkozik, ,azaz még mélyebbrehatol.' a' társadalmi·, kötelékek el­képzelésében;,Az új társadalmi architektúra előnyben, részesíti" az átláthatóságot, - minden modernitásiegyik kulcsszavát-, ami egy nagy üvegfalú házként képzeli ela' modem társadal­mat, allo! illihdehkimindenről'núndentludlhai; legalábbis. információt szerezhet A Homo com­munibans,.az "új ember'?·.....: nem egyszeruen em..;. beri,hanem társadalmi lény, akit kommunikatív kapacitása határoz 'meg. Wiener az 'új ·egyen..;.

SZE:MLE 779

lőség képér is vizionálja: e felfogásban minden konununikáló ·lénynek összehasonlítható ahtro­pológiaistátusza van, feltéve, ha a· komplexi­tásnakUgyánaZOn a fokán helyeikedik et Az új emberiség~tehátkonununiká1ó partnerekbőláll. Eme erribeJ:közegea'teljesegészében infonná­cióból;kortStituálódó lét. Az ember egy közbülső állomás az' ·.i:nfonnációk .• folytonos cseréjében, már nein a.:világegyetem:középpontja, hanem·az egymást" kereszteZő tárSadhlmikofumunikációk közbülső állomása.

Bretbriertehnezésében a Homocommunicans belsőlié1k:ülilény, ni.íg a ,,klasszikus ember" a belülrőrfrfuLyitott eillbet.AzlÍjember kívülről irányított, nem egy cselekvésre,' hanem a reagá­lásrareagáL AZ új'ember·a külső infonnációk­hoz tapa.djezek· elemzése elemi létsiükséglete. Az emberről alkototfelképZe1ésekben a . "belső" elnyo11'lása;visszaszoritása .a'moderbség kom­muniKációjának záróköve. Mindez társul· á racÍ­onálisgondolkodás 'apológiájával. Ampdem emberr~ciónális l~y,világ~s éS'átláiliató;Gon­dolkodásaaz ' információk:. komplexitásának' a becslése,kisián1Ítása~a.gondolkodástörvényei pedig: általános törvények,'amelyekfiiggetlenek az emberiJ~rodukci6könte?ctusaitó1. Ez a gondo­lat ölt testet az' emberi. képességeket meghaladó gondolkodó gépekdőállitásairánti vágyban is, ami egészenaddigvezet;.hogyatársadalmi fo­lyamatok elemzésében'~{ gondolkodó gép elő­nyösebb,dirintegyközépsZeru ember.

Breton újra és újra felteszi. a kérdést milyen tényezők készítették elő a ta1ajt akonununikáci~ óközpontú új' utópia ',eszfuéinek .. ' igen· hatékony befogadására. A hurillurizm.userőtlensége" a modem barbárság'tlidományossága, a' hábonlS sokk, az '1914· és: 1945 közötti .,;hanninc· éves második háború" (Arti0Mayer' amerikai törté~ nész' kifejezése) korsZakában a nagy, ideológiák disikvalifikálódása, agond,olkodás és a cselek­vés minden nagy rendszerét átjáró. dinamikus egyensúlytalarútó törekvések. ' .. Ez. utóbbiakat Breton röviden, az értékek~sszeóm1ásának· ile­vezi, hozzátéve, hogy egyetlen' társadalohl·sem nélkülözheti· az ""emberinonnatív konstituálá­sát". A. morál elleni.' harc . filozófiai ·és morális szinten már, a: 19" SZázad,ban előkészített folya­mat volt(egyikpéldájakéntszefZŐnk a szociál­darwinizmUst,. másikként . a ... Nietzsche . által konstruált e11loorképéthozza fel). .

A nlorál'elleni harckövetkezőÍ1agykorszaka a modem barbárság.' Breton elemzése szerint ennek fó jellernzöje~ hogy a gyilkos purifikátor

is egyben, a megtisztító, s a háború a tisztább ·és jobb társadalom irányába tett lépés, azaz a to:. vábbi háború elkerülése. E pollton Breton idézi Hegeit, aki szerint azt gondolni; hogy a háború egyszer és mindenkorra száműzhető, abszurd:és mélyen·inunorális· gondolat. A modem barbár­ság - szemben a közszemlére száni.ító, önmagát a nyilvánossággal.lewtimáló klasszikus barbár­sággal, titokban zajlott, elrejtőzve,. ha1lgatással köIiilvévé. A ,~titok"megszervezett; dezinformá~ ciósrendszereketmUködtet; a társadalmi kötelé;;. kekszétzúzása és magas fokú bürokratizálás kíséri, . miközben ··törvényekbe és j ogrendszerbe ágyazódik.A társaqaIompurifikálása a;be1ső éir· lenségtőlmegtisztítotttársádalom ideológiájá~ ban gyöker~zik.BretöIlnagyívűértelh1ezésébell a morál általános degradálódása éppen 19424ől a "civil",acivilitás fogalmának átértékelődését is magáva1hozta. Milliók.váltak a sztálini genb­cidum 'áldozatává, majd a városok legi bombá­zásá:nakpolgári áldozataivá.

A jótársadrumak keresése a 17. század tipi::. kus kérdése: Akettős szakítás: az egyházzal és a történelerinnel·:·~· majd .. ·egy.·új····paradicsom konstruálása-',mint minden utópikus gondolat a1apja,nagy hlúltra tekintvissm Platontól ThoL masMoor-ig.·Közös gondolatuk a történelem­melvaló szakítás ~ ahogyan John Deweyis mondja;·· kifejezVe a· történelemhez' való új·' vi­szonyt: "egy amerikai történetfilozófusnak a jö­vő, és nem a múlt filozófusának kell lennie." A 19. századtól folyamatos az utópiák, a nagy ál­mokvariáeiónak,létrehoiása külöIlböző variáci­ókban:Proudhon,'Fourier, Mafx.

Mindezen elemzés után Breton arra a követ~ keztetésre jut, hogy akonununikációpospAra­umatikus. érték, 'aIl1Íegyrészt,jg~n jólrdgrut,a háború utáni áll~potot jellemző érzékeny válto­zásra, a'szellerrtiéspolitikaiürességbetöltésere, másrészt· igen széles körben és· igerigyorsan el­terjeszthetŐ választ adott, hiszen megszólítottjai egyaránt Voltak .. a: mérnökök, a techrúkusok, a humán értelmiségiek és a politikusok.

Breton szerint Wiener elsöprŐén sikeres vála­sza a következő:·három tényezőt foglalta magá­ban:1. Az árgul11erttálható terének kiszélesedé­sét,· azaz atabil témák megszűnését. {G. Steiner megfogalmazásában . a relativista győzedehnes antropológia"ai1 átIátIilltóság, ai· íntiin· szféra megsZűnéSe,i' atnédiairilplicit . éthosza~a .. koill­munikáló part:herek körének kiszélesedése, s mindehhez az ajánlott új értékpragmatízmusa:a konununikálj! A ,,Konununikálj" üzéilete keret-

780 SZE:tvlLE

értékként. azt is sugallta,.hogy a tartalom nem fontos;tÍeltéve, ha kommunikálsz: ).2.· Az utópia megújításaa nagy. ideológiák bukásai. után· az "infönnatikaforradalmával", az infonnációstárt sadalolll technológiai eszközeinek . elterjedésével fiiggqtt össze; A kommunikáció társadalma illl­mári~.gyt~tel~ződött,minta. változásokhozgyor -san a1káJmazkodni képes társaclalom,étracioná­lis ~Gltil:i pedig kettős sikert könyyelhet~tt~l: az indhr,iduum. elismerését,miIlt .. sorsának "Il~ szolút·kqVács.1t;éséegy'racionáliséserőstársa­daImi):cqtelék sZiik$égességét - azá!lantnélküL A kér<l.ésmegintugyanaz: Jétrehoz-e .. egY' jobb társadahnat· a . k,blTIlllUl)ikációJársadahna? A klassz1.k:u,s. utópiák rendszerében 'gondolkqdva .é:.

igen. A: gépekhez' való . hozzáférés .t:fgykommuni.:. katív,i,jobb-Iétet" biztosít, ide talán inkább egy kevésbé fossz létről Váll sW. De a kommuniká­ció öl1l.11él.gában nem produlail jnfonnáciÓt,. csak küzdaz,~llyn, aki vagy ami akadályozza il;lZ.in-:­formációk szabad árarnIását3: "Abelsq .. nélküli ember:::,azúj ember víziója a yálaszham1adik tényezöjei1Az új. ember,.aHomocomrnunicans­Bretoll!sz.yrint.dekmporizált, testetlenített,racio­náliséséátlá1:hc:ttÓ.Azújembervédett.a,,másik:. tól" -'nincskötelezőlöteléke,nem isJehetk,i,te.,. ve rasszista ideológiáknak. Ez. az ember. tisztán szociális lény, .majdh.ogynem Nietzsche ember­fölötti emberének tökéktes ellenpéldája, . Léte egy bale~tutáni felébr~éshez hasmilitóposzt-:­traumatikus. állapot.

Bretonvégigkíséri azt a folyamatot,.ahQgyan az új éJiékennyire mélyen~hatolatársadalom szövetébe. Közvetítői. egyrészt· intelle1ctuális ' .. és kul1:u.J;áJistennést;etű~k,. másrészt technológiai jellegiíek,de.étzigazi elterjedés a .·hasmálat ·út-:­ján vdlló:átitatóillís. Breton megjegyzi, hogy:.még kevesen. vállaJkozt<;Jk azylterjlXiéspontos re-; kons1:ruáJásárll,. At ideológia által vezérelt régi, és a komtnunikácíÓ. által vezérelt mai társadal­mak átmenete közti .hiánYZÓ láncszem .szerinte a történelem; a történetiség . tagadása. (Mintha an­nak, ami Ina van, nem is lenIle történetisége;) Úgy tűnik, mintha a technológiai lehetőségei határomák meg a lmmmunikációt mc:tgáJ,. pedig éppen fordítva van. Ebben ll. detenninista ma..; gyarázatban 13reton szerint nagy~ luc;lasa.már említett Marshall ·McLuhan, aki az egész em­berikultúrát az eszközökfejlődésével.írtale .. A társadc:tlmak~s a történelem alakulásánák ez a redukált.és@temúnistaképe azt .. ~jteti, . hogy elég egy mémök,; és .máris megváltozik minden. Kétségtelen,. mindeme' új· eszköz már 'akérdés-

f~ltey.és, étpropléma lllegformálásának módjátj~ meghatározza, De vajon redWcálható-e az~J.ÍJ.~ egyeszkQzök ~lta1mozgatott marion~tt-figtlI"á:r-él.? Az'. első .. számítógép, a .televízióhoz. hasqWófW. 1945.~Pell' k:é$i1t,. '·1948-ban működ.ött,el~e::­déséről.csakaz '5Q-:-e~évek:tőllehet bes~liiLA , 40~s éyekbep..visiont már lá~lJka hivatkQZ()1:t dokqrp.elltumokp~a folyamat teljes lein\~t{~ szöve~~*imár:·aJRlli.mo4erniUís régiségei;J~t(Ws vissza: kell idézni ,állítja Breton ;-azelvesp:~tt emlékezetet, és rekonstruálni azt az :utat, ,atni:.a mai, heJyzethez.vezetett.. Breton .. :megközelítésé­ben a .• gépek azeIw:élet· igazi trójai. , faloY<:ú} az eszközök,. melyek '~használata·.i implicit. módon prqyokáljl.l.,hogy.á,titatódjon az. általa hord()zOt1 értékkel. Az első lépés.' gond()lati, a.másodikia ~tóság köre, ahannadik·az eszköz lllil"" gárahagyása :és . önálló cselekvése, azaz ölll11élga elterjes,ztése.:A.;száinítógép ·angyali.·és ör:dögi'ac­cú,;lény"egyst.erre, egyrésztfeIhasználható a há1>o1Ílpan, . (létrejöt1:~), másrészt np;veli a '1:ársa-:­dalomir~Giortálisirányíthatóságának.lehető~~ét Egy,infonnatWUtyilág. ~.eltekintve,a VÍflli)0k.tól - 1lgyanis!teljesene~licitté, ,átláthatóvátehető. Az.ahlerikai informatikus, aki a Római Klub ál;. tatha~(infotmatikaJelelőse7" is ezt mondja: az emberi, társadalmak i' túl· bonyolultak.' ahhOz, hogye~berek'i által vezetettek . lehessenek. .Bre­ton a nem kevésbé,fontos, intellektuális befolyás négy ú~átakQvetkezőkben ragadja meg: az első lépés a kommunikáció ,fogalmának· bevezetése számos interdiszciplináris tudománybc:t, amelyek részlegesen ezáltal meg is újultak. A második a fogalmatgobleID1lti?álóés közvetítő ismeretter .. jesztőirodalom, ·a ·bannadik á sci-fi;aní.elyjgen nagy befolyást gyakorolt,különösen a műszaki értelmiség' éS. a ·.technikaib.eá1lítottságú. if}úság körében. Majd a negyedik a klasszikus intellek,:, tüelek.esszéisták, szocioI6gusok,·futurölógusok - akik az újvilág .prop(tgálóivá ". is .... váltak. (Mindazönáltal.Wienerszemélyes hatását sein lehetálábecsülni. )

V égül,llZ ipar képviselőis bekapesolÓdtak,... s új témák is. kerültek: á new c:tge és a hackers-ek, az informatika. fanatikusai. Az egyikJegjelentő­sebb intellektuálishatásgyakorló az amerikai Al GOrt~) aki .szerintaz·.újkommunikációs mó<1,Qk nemcsak, hogy. infonn~ han~ neveln~k, kiteIjesztik a demokrácíát; megvédikaz. életet, új munkahelyeket teremtenek.·· Megváltozaiják azt a módot, ahogyán az emberek élnek,·dolgoz­nak és kapesolatot~ak .egymással;·· A·, mgy felfutás az 1960-as években völt:.ahogyan Ste-

SZEMLE 781

ven Jolfakkor javasolta:, a demokrácia nem más, mint fej~éht egy személyi számítógép. Aztán jött aziníörtnációs sztráda:.:,; az Intemet.

Breton[;kritikájának léJiyegi ,i eleme; hogy a kommtiriikáCio'fogalmát az li régi ldsértés övezi, hogy 'Végte ':uhiverzális lkulcsfogalomn1á, azaz egy. n~nJ:l~~': emberi-társadaln1i ··tevékenységet magá~~~0g1a1ó központima'gyaráZó\sélnávál~ het A'k:()r1ll11Uillkációcésrteélmikái<űgy· tÜ1ltetik fel t:ruigtikat; 1nint'1nin:den: társadalmi l diszfunk.,. cionali1'.rui leghatékonyabb megoldó j át;: Szóljörla disku:riűs: az'állampolgfuilétről;'a nevelésről vagyat§Sadahni egyén1őtle~gekrőLAzinfor,. mációk szabad árarnlása -3- a virtüáliskollektivi­tás kiiáfQlágösparan.csa ...:.felfokozottindividua­lizmustereaményez: .·egy .·folytonosan ·koI11l11lll1i.:. káló,:de keveset érihtkezőtársadalontlétét. Ete.:. ton va16~gos leltárt<készít;az.úfutópiátéltető várakoZáSokról,és' egyúttaIazckva1óságos hatá­sárQI: iFoközatosanáláás~:~szeriöi ijog;' az új ,,guruk'fi ténykedése:révén.akoI11l11t.trrikáci6:egy+: re jobb~:beWltdla:kognitívfudományokb~,az infonná~iÓ',érté~éntvaló felfogása8zt a'képze;. tet kelti~;, nWtha ja: tár~o.nl:kizárólagos,hiva­tása lenne önmagafolyt(}no~inf0nnációkkaltör.,. ténő feltöltése;, Az,infonnációésj'az'ismerétfo-galmareflektálatlailUlös~osódilc azegyte ál~ talánosabbá váló med.iatiktis stilusban;Amédi .. ában '"-:jegyzi meg Breton '"- .. az infonnációmin­dig abefogadóhoz méretezett: igy rejtve marad­nak a:nelWfudás :zóí1ái, stágtere.í1yílik a gaz­dasági 'és ideológiaimanipulációnak. {Breton hivatkozik az inteIjúkjgenelteIjedt i'1ll.ediatikus stílusűvá tett "átírási" gyakorlatára,rAz isnier~ tek és 'összefiiggések,Vlllgariiz.álódásaegy'; meg­komponáltya1óságképeteredményez, amitáthat a szórakoZtatás: "Szórakozvá. tantilni~;..J"az iévez'" redes i áloffi>végre'inegvalósu1?' ~'. idézi Breton iroIlikusan Nicholas;Negróponte kijelentését. CL HOmIllenumérique} i Az öröm ésa köteleSség közötti· fal. ieomlasztáSa a . tanár'fudásközvetítő szerépétis brutálisan megváUoztatja:atanár. a navigátörszerepére' i· korlátozódik; afudás· az infonnáció fogalmára szűkül. Breton álláspontja szerinta'nevelési.:.képzési folyamat nem. egysze­rűenfudásszeI7és, llimefu az' a mód,.' ahogyan az a1apvető' kérdéseket feltess:zük;'ahogyan akatjuk a tudásL'Az infonnációkhoz .. i va1ó' hozzfijutás módjámlk,szélesedésefuégriemsegíti előautb­mat~:sem atudásvágyatr·sema tudáSfeIé:­püléséf: A tanárok elnyomásáliak fó,kiféjez& dése;högy'navigátor -assziszterisekkélesZl1ék.;... jóllehet mindaz, . ami technikailag realizálható,

még nem:biztos~ hogy egyben a nevelés forra'7 dahnais (révolution éducative). Breton a nyelv..;,. ben megfigyelliető változáSokra is reagál: ,egy.,. részt akibertérben, végzett· cselekvések igésül~ tek; a nyelv jelentős mértékben metaforiZáJ.ódik Avinitális lér,.bicik1ist4i örömmeLjelentik,. hogy a hagyb1iliíllyoStér,és iidő,zsanlokiura1mát .fel~ váltja 'a:lcibernetUrns.téJ.: .'és idő. i A szókincs vál.,. t0záSitraU~Uell1Zi);azújutóJ?iát egészében átható jelenség:alerinést.etesés c,a.mesterséges össze..;. keveredése: 'például! ölyan:közösségi lények va ... gyunlq i akik a. ~ózatban,összekapcsolt agyak ... ként~ ,ulint :a'szánútógép ,gycmnekei .. léteznek. Bretonegyikjelentős,hatáslIdiagílózisa,.hogy·a mul'tirllédiás. sZalon új! individualistái a maguk tisztaságábaillényegében' nem 'érintkeZl1ek má­sokka1g i az;Új .•• individualiimWluem elhanyagol'­ható kapcsolatban áll azálta1ános xenofóbiával. Azegyszeínély~s)házttutás0k életmintaként való gyors teIjedése .. egy ;.t'a 'koimnunikációra fogé;.. kony,magányositársadalomképét mutatja; aho,.. gyan éppen a köirinluDikáció,nagy apostola;: P. Watzla\vic~is~ 1U~gj~gyézt~:amegoldás sökkal rosszabb lesZ;n1inta ipröbléma.maga: ,Az intim léta 'lllásiKkalsokkalIenyegető"iJbnek .i tűnik, mint az'absztrakb és. derea1izálthálózati ·érintke­zés .. Példának erre a semmire . sem . kötelező, ugyanakkor ahypet:-priváttérbe' behatoló p<'>r­nográfiáthozzafel.Azúj indivi!iualiimusújabb tünete: az ember a kommunikációtól áthatott; de azérintkezésiől 'megfosztott társadálomban él. ··A kommunikáció magatartásbeli teclmikáinak instrumentalizálása lelki segítségnek tűnik, mi­közben 'VegfelenüHeegyszerűsítő technikákat kí­nál fel bonyolult helyzetekben. Minden, ami nem 'írható le kommunikációs akfusként, az zaj­nak, rendezetleilségnek,'patologikusnak minő­sül. Az interaktivitás csapdáinak külön fejezetet szentel: ászerző;Csapdaként annál fogvaértel­mezi, hogy egyrészt .,:"úgymond - meg' kell adhi a ha1lgatónakaz álta1a fogyasztott· tennék . elle'" nőrz.éSének. (átírásának; m~gszakításánakstb.) hatalmát, > Ií1iközben ez az érvéléspasszívnak minősíti például a hagyományos zeneha11gatást, megszUntetiaj,1l1ű". foga1mát A digitális ember ideális lllrforráSaaz ;,Énvilágom" címŰ' lap, ami egyetlen példányban létezik, s a' szárrútógépe adatbázisa elOtt ülő fogyasztó hozza létre. A tár­saskapcsölatok "-paradox módon'"-. "széthál1g<>:­lóditak'\ smindeme.jelZésekBretonolvasa.tá.:. ban B8ku.nyin. gondolatait 'visszhallgozzák,áki szerinlazegyrl1áSsa1kömmuriikáló . cIecentrali'­záli szervezeteksokkal ellenállóbbakés sokkal

782 ~ZEMLE

több esélyük van a túlélésre és a fejlődésre; Bre­ton szerintez - a korábban racionális anarchiá­nak nevezett elgondolás -nem más,. minta civi­lizációalappillérei elleni támadás. A komriluni.,. kációskoJiszenzusra : épülő pozitív társadalom Bretoriszerint igazi. utópista gondolat.Azáltal ugyartis,;'hogy' kiküszöbölhetőnek látja,rdiaboli,. záljaakonfliktust Akonszet1ZllS szisZtemaWrns apológiájárévén az új utópia egy iolyanJejlödést tételez,ilielybölserikit sem zrunakki. iBl"fto~ja.,. vaslata.a.,konfliktusszerWdésesalapolljszerID. déses' rendszerben, való '.' kezelése. {contractua­lisation:duoonflit).A ko11Sienzus és a'hamJ.Ól1Ía utópikuS.viIágahelyettanorrnák,a jo~ésa,tör­vény elismerését tanácsolja. A könyvzárócfeje:­zete ,,A jövőjétől megfosztott tárSadálohl" cÍmet viselLSzámáraa jövőt nem tölti meg taitalom-:­mal ahypertechnologikus kommunikáció, a. vir.:. tuális univeIZl.lll4 a mesterséges értelem 7 azaz a szakemberek. mediatizált ,jövőképe. :A tartal.,. mákban:ugy~ornincs,.sem111i·új,'seIlllni eredetij.semnrikonstruktív.E·tekintet~ afu.,. turológiáigen.szegényes.:t(étségekkeltelijósla:. ta ero:~~f(léssel és egy kijelentésse} ér véget Ini hitele~íti azt,h0?yazúj tedmológiák alapvetöen átalakítjákazéletünket?Ugyanakkof·a:kommu.,. nikáció. egyedül ~ maradta . gondolatok piacán. Más nincs. A folyamatelkezdödött. (Breton, Philippe: L 'utopie . de. la . communi­cation.-'-'- Le my the. du " villageplanétaire". La Découverte/Essais.Éditions·laDécouverte. Fa­n's, 1995. 172.p.)

H011láth Zsuzsanna

AZIN1ERNET AlAPJAI

AllenL. Wyatt három·részes szakkönyvének első magyar nyelvűéstankönyvszerűdarabja e témában az egyik legjobban átgondolt munka. A kötet címe jelzi, hogy olyan alapokról szól; amit mind az . elmélet,' mind agyákorlat .oldálára egyaránt érthetiink. Az első négy fejezet a2;In-:­temet áltálános jelletnZÖit, a legfontosabb alap­fogalmákat és ahálózatra csatlákozás léhetősé­geit mutatja be.

Elsőként bevezető ,. ismertető olvashátó.· ma­gáról, á ,számítógépes hálózatról,' mint műszaki jelenségről; majdennekosszetett valóságáról, az futemétről. Wyattelsőkéntnevezi a házai szaki ... rodálomban .' 'azfutemetet .• metahálózatnák, így e2Ze1 a· bevezetett· fogalortnnal . hozzájárult az

futernettennészetének egzakt leírásához. • EL;: a fejezet tartalmazza· azokat a· később· né1kii1öz~ hetetlen alapfogalmákat,amelyeket minde:11k~ penértehneznikell ahhoz, hogy tovább tudjl.lfik haladni Ezek közül a legfontosabb acsonJ;;Ig­kapcsolt hál{}zat eleméin~k ismertetése, .l11éljg.,.~ fut~et címek ért~lmező leírásai.·.Megism~hyk jÜkezenkíyül.~··Ipttmlet-kapcsolaqétesít~~~k lényeges Jl1ódozatáit"úgymint a, közv~tlen'".csat.:. lák0Zág"ahlodemes c~tlákozás, illetve· az,iÍp.i,ii:. rehcsatlákozás. , : ... ',. " ' ,'ié

A soron következő háröm fejezet a különQöw operációs reJ1dszerek':'-.UN[X,DQS, Macintosh - esétéilkeresztüL tárgyalja az Jntemethez·yáló csatláközás'll1ódját;c.E ,háromfejez.et. felépítése egységes tendszeit,követ, a pontos témaJ:l)egje;. lölés mellett részletesek akifejtések, az áhrá.k; a képekés·a táblázatok. Részösszefoglalások, il­letve a gyakorlati példák, a rész1etesútmujatók és a tanu1ták:rögzíté~t . segítő em1ékeztetőkzár­jálcaz~gyes témákat, EIsőkénta)J11Íx operá.ci9s rendszer,és,e~ek hálÓZf1,ti; c~tl*ozási mijy~le"" te,illetveköI11y~~te ismerh~tőm~g.A fejezet témájél119z'kapcsolódó fogalmák megértésétszá .. mos·,illliSZfráció.hivatoWelősegíteni,.· amelyek a legtöbhesetbetI"elsőránézésre".elsajátíthatók

Wyattkönyvének legfontosabb' fejezete az MS.,.OOS-ról:szóL EIsősórbanazért,mertez az operációs'fendszer az elmúlt évtizedbenjelentős változáson ment.keresztül,és így mind az ottho­ni, :mind :ahivatalihasználatbart meglehetősen széles körben elterjedt, és ma már nyugwtan nevezijetjük . ai egyik legnépszerűbb operációs rendszel11.ek.

Tekintettel arra, hogy'az.futemet nem használ operációs .' rendszert,. ezért ,önmagában véve olyan,införmáció továbbításfa szolgálómédiá­nak • tekinthető, amiL el leheL érni· különböző szoftveres:platformróL Megjelenése, szemlélése attól is fiigg,hogyazinformációt. előállító az operációsrendszeren belül.mi1yen. szoftvert léte­sített/előnyben. Erre nézveWyatt véleménye szerint nem létezik semmilyen szabványos elő­írás.

A ~ jelentőSen hangsúlyozza amodemes Intem~t'-kapcsolat létesítését; és·. ennek során js~ merteti al11odemektípusait,aszükséges szoft-:­ver~~et,., .. az·.· •. futemet-kapcsolat .• felépítésének alapvető mozzanatait, ,összetevőit" vála.rrtiIlta Windows'" operációs ',rendszer . kOl11lD,lll1Í1qi~iós programjait. A'legfontosabb fogahnákatker~tbe foglalva, 'szürke háttér megjelenítésbenösszegzi, ami azért is fontos, mert· vizuálisan' ezekjobban