1803 . x x m . évfolyam 30« szám. Péntek, márczius 10*

Előfizetési árak: Egy évre . . Fél évre . . . Negyed évre.

6 frt — kr. 3 frt — kr. 1 frt 50 kr.

Szerkesztőség és kiadófvvatal:

Kurczaparíi-utcza 31. szám, hova a lap szellemi részét illető közlemények, előfize-tési pénzek és hirdetések is

küldendők.

SZENTESI LAP POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY.

Hirdetéseket és nyilt-téri közleményeket a kiadóhivatal mérsékelt ár-

jegyzék szerint számit

Egyes példányok kaphatók lapunk nyomdájá-ban valamint Stark Nándor és Schönfeld A. könyv- és

papirkereskedésében.

Kéziratok nem adatnak vissza

Megjelen hetenként háromszor:

J N ^ s á r n a p , kedden és pén teken reggel.

E g r 3 r @ s s z á m á,rst S I s r .

Főszerkesztő és kiadótulajdonos:

S I l vC-A . P E E E N C Z . Felelős szerkesztő :

P I N T É B G r ^ T T L ^ .

Lapunk megrendelhető:

a k iadóh iva ta lban és l apk i ho rdó i nk u t j án , kik az előfizetési pénzek beszedésével is meg Tannak bizra.

A rendőrség államosítása.

Budapesten a hét folyamában ismét

kongresszus volt: a vidéki rendőrkapitányok

kongresszusa.

Az idők jele az, hogy Magyarországon

ma már úgyszólván minden élethivatás és

foglalkozás emberei érzik a testületté tömö-

rülés és a tömeges föllépés szükségét, hogy

szavuknak ily módon súlyt és erőt kölcsönöz-

zenek, mert látják, hogy a földi gondviselés,

a kormány, a maga jószántából, a saját esze

és szive sugallatából, nem tesz senkiért sem-

mit, holott helyzetével senki sincs megelégedve,

s ez ország népének nincsen oly osztálya,

melynek sok, igen sok kivánnivalója és jogos

igénye ne volna.

A vidéki rendőrség helyzete is bizonyára

olyan, melyen a törvényhozásnak nemcsak a

rendőrségi alkalmazottak méltányos igényei,

hanem a magasabb közigazgatási érdekek

szempontjából is lehetőleg segítenie kell.

S ha a vidéki rendőrkapitányok kong-

resszusa (melyen, közbevetőleg legyen mondva,

Aradi Kálmán szentesi rendőrkapitány is részt

vett; megelégedett volna ezúttal annyival,

hogy szavát a rendőrségi alkalmazottak anyagi

javadalmazása és nyugdij igénye érdekében

fölemelje : részünkről egészen jogos és helyes

irányú mozgalomnak ismernénk azt el.

Ámde a tisztelt kongresszus egyszerre

nagyon sokat talált markolni, s alkalmasint

tul lőtt a czélon, midőn azt is kivánja, hogy

a rendőrség az egész ország területén álla

mosittassék, s felügyeleti és fegyelmi tekin-

tetben tökéletesen vétessék ki a helyi és

törvényhatósági közigazgatás hatósága alól.

Már általában elvi ellenségei vagyunk

annak, hogy az adminisztráczió egyes szervei

igy apránként államosittassanak, s közigaz-

gatásunk ugy nézzen ki, mint a viseltes kabát,

melvre uj posztóból raknak rikitó foltokat.

A mi Ízlésünk visszariad az ilyen szembántó

tarkaságtól.

Tehát ha semmi egyéb okunk nem volna

rá, már ezért is ellene mondanánk a rendőr-

kapitányok ezen kívánságának. De az ellen-

mondásra még más okaink is vannak.

A rendőrség államosításától ugyanis ma

gát a közszabadságot féltjük ; melynek meg-

óvása pedig minden más tekinteten felülemel-

kedő fontos közérdek.

Most is nagy hatalma van a rendőrség-

nek ; annál nagyobb, mert hatáskörét tételes

törvények szabatosan nem szabályozzák, leg-

alább nem minden irányban; és sok tekin-

tetben a gyakorlat az irányadó, mely pedig

tudvalevőleg tág kaput nyit az önkénykedésnek.

De a hatalmaskodásnak mégis némi kor-

látokat szab az a tudat, hogy a rendőrségi

alkalmazottak a helyi és vármegyei közigaz-1

gatás joghatósága alatt állanak, mely tudat

a rendőrökben az önkénykedési hajlamot meg-

fékezi.

Ha azonban a rendőrség a helyi és vár-

megyei közigazgatás joghatósága alól teljesen

kivétetnék, a személyes és politikai szabad-

ság beláthatlan veszélyeknek lenne kitéve,

mert a rendőri közegek hatalmaskodási vágya

egész fesztelenül érvényesülhetne, különösen

ha a hatalmaskodás tényeivel kormányérdekek

mozdittatnának elő.

A tápéi kerületben a dorozsmai szolga-

biróság basáskodása megmutatta, hogy a mai

viszonyok között is mily merényletekre ké-

pes — pártpolitikai érdekből — a rendőri

hatalom; hová jutnánk még 'akkor, ha a

rendőrség államosítása által Magyarország, a

szabadság egykori hazája, a rendőrállamok

szinvonalára sülyedne alá.

A rendőri hatalom még egy szabadelvű

alkotmányos kormány kezében is veszélyes

fegyver a közszabadság ellen ; hátha még a

kormány gyeplője egy reakcziónárius, egy tel-

jesen Bécstől függő hazafiatlan kabinet ke

zébe kerülne. Teljesen oda jutnánk vissza, a

hol a Bach-korszak policzáj világában voltunk.

Azért ebben a kérdésben nem szédit meg

bennünket az a tetszetős érvelés sem, hogy

a rendőrség államositása esetén sok anyagi

teher vétetnék le a városok vállairól.

Hiszen az állam kasszája is csak a nép

filléreiből telik meg ; s ha a közvetlen teher

a városokon kevesebb lenne is, ez soha se

lehet elég ok arra, hogy az amúgy is gyenge

lábon álló közszabadság garancziáit keves-

bitsük.

A rendőrségi alkalmazottak jogos igényei

az önkormányzati jog keretében is érvénye-

síthetők ; s ez igényeket abban a keretben

mi is készséggel támogatjuk. Az államosítás

eszméjét azonban el nem fogadjuk soha ;

mert a kormányhatalmat — a közszabadság

rovására — még a mostaninál is nagyobbra

növeszteni nem akarjuk. S nem akarhatja

egyetlen egy, igazán szabadelvű és szabad-

ságszerető politikus sem.

— „Mondvacsinált lelkesedés" czim alatt, a szegedi és fővárosi lapok köz-

lései nyomán, lapunk f. évi 28-ik számában

megemlékeztünk arról a „tüntetés"-nek ke-

resztelt farsangi komédiáról, melyet Kelemen

Béla dorozsmai főszolgabírónak rendeztek a

tiszáninneni szolgabírói járás némely köz-

ségi tisztviselői; nagy gaudiumára a szentesi

és szegedi pákuliczoknak.

Akkor rögtön hangsúlyoztuk, hogy az

alárendelt tisztviselőktől, a fölöttes hatóság

intézkedése ellen demonstráló ilynemű komé-

diázást, a hivatalos komolyság megóvása és

a szükséges fegyelem fentartása érdekében

büntetlenül eltűrni nem lehet és nem szabad;

másfelől pedig kiemeltük, hogy e tüntetésnek

tekintettel az abban cselekvőleg szereplő

tisztviselők á l l á s á r a — ahszolute semmi

erkölcsi súlya és nyomatéka nincs.

Hogy e megjegyzéseink mennyire fején

találták a szeget, arra nézve kétféle bizonyí-

ték is fekszik előttünk.

Az egyik magának a pákulicz sajtónak

nyilatkozata, melyben repeső örömmel ün-

nepli „ b á t o r s á g u k é r t " azokat a jám-

bor lelkeket, a kik a dorozsmai hanyatló

bolygó csillag" Jelőtt alázatosan hasra feküdtek.

Ha már a pákuliczsajtó is konstatálja,

hogy ahoz a komédiához csakugyan „b á-

t o r s á g" kellett, akkor ezzel a kijelentés-

sel egyszersmind azt is elismerte, hogy az a

tüntetési viszketegség csiklandós nyavalya,mely

kellemetlen következményekkel járhat: mert

ha olyan nem volna, akkor nem kellene hozzá

semmi „bátorság," hogy az ember beleártsa

magát. Mellékesen mondva különben, a fent-

forgó esetben nem is annyira bátorságról,

mint inkább vakmerőségről lehet szó. A vak-

merőség pedig nem virtus, hanem eszeve-

szetség; s mi valóban kíváncsian várjuk,

hogy ebből a bajból a főispán és az alispán,

egy-egy hideg zuhannyal kijózanitják-e az

illetőket ?

Egyébiránt a tápéi kerületből — és hozzá

tehetjük, hogy föltétlenül megbízható kézből

— ép ma kaptunk egy levelet, mely elbe-

széli, hogy az a bizonyos komédiázás annál

nevetségesebb volt és annál kevesebb er-

kölcsi sulylyal bir, mivel puszta humbug az

az állítás, hogy a dorozsmai járásban lévő

községek „elöljárói" demonstráltak volna.

Abban a tüntetésben majdnem kizáró-

lag csak a jegyzők vettek részt, kik Do-

rozsmán ép akkor sorozás lévén — e b é d -

u t á n i h a n g u l a t b a n adták rá fejüket

arra a furcsa vállalkozásra, melyben a köz-

ségi bírák közül csak a telivér pákulicz tá-

péi biró vett részt, míg a horgosi, sándor-

falvi és algyői birák távol maradásuk által

tüntettek.

S ez nem is lehetett másként, mert a

községek elöljáróitól a legnagyobb erkölcsi

abszurdum volna, hogy az előtt a főszolga-

bíró előtt hajlitgassák derekukat, a ki néhány

hónappal ezelőtt minden ok nélkül valóságos

ostromállapotba helyezte, s basáskodásával

vérig zaklatta és keserítette járása községeit.

Örömmel vesszük tudomásul, hogy a

községi birák a jegyzők számára hagyták

fenn a tüntetés dicsőségét, s ezzel férfias

önérzetüknek és önállóságuknak kétségtelen

tanúbizonyságát szolgáltatták; de egyúttal

elvették a tüntetésnek még azt az erkölcsi

súlyát is, melyet annak az ő részvételük köl-

csönzött volna.

Országgyűlés. A képviselőház márczius 7-iki ülésében végre

megkezdte a vallás- és közoktatási tárcza költségve-tését. Nemcsak a házban de országszerte nagy ér-deklődéssel néztek eléje mert bizonyosra vették, — hiszen maga Csáky miniszter is kifejezte ezt a vé-leményét, — hogy e tárcza költségvetésének tárgya-lása lassan-lassan egyházpolitikai v tává fog fejlőani. Nem lassan történt; mindjárt az első szónok, feághy Gyula, tért rá a kultuszpolitikai kérdésekre.

Sághy Gyula bővebben foglalkozik az egyház-politikai mozgalommal. Nem látja megállapodottnak sem a mult kormány se a mostaninak egyházpoli-tikáját. Az egész izgalmat a februári rendelet okozta s nem az 1868-iki törvény. Hiszen a törvény meg-alkotásától a februári rendelet kibocsátásáig az or-szágban idegenek voltak a vallási izgalmak. Azt hiszi, hogy az állami anyakönyvvezetés nem fogja a bajokat szanálni. Behozatala különben sem czélszerü most a közigazgatási reform és a családjogról szóló törvénymegalkotása előtt. A zsidó-recepció nézete szerint teljesen ellenkezik a vallásszabadsággal, oldják meg a zsidókérdést a vallásszabadság keretén belül akként, hogy ez a zsidó polgárokat is kielégíthesse. Kifejezheti ezt a nézetét annál inkább, mert anti-szemitizmussal senki sem vádolhatja, Rátér a pol-gári házasság kérdésére. Nem hiszi, hogy ez a sza-badelvüség követelménye, de külömben is megfon-fontolandó az is, vájjon van-e az ország lakosságá-nak elég intelligenciája, hogy a polgári házasságot a nyugalom megzavarása nélkül már most életbe léptethessük. Sürgeti a katholikus autonomia meg-valósítását márcsak azért is, mert e nélkül liberális egyházpolitika nem lehetséges. Tegye meg a kor-mány a kezdeményező lépéseket, szem előtt tartva a katholikus érdekeket és a király legfelsőbb kegy-úri jogát

A ház általános érdeklődése közben szólal fel gróf Csáky Albin kutuszminiszter. Szükségesnek tartja megvilágítani az egyházpolitikai helyzet fejlő-dését már csak azért is, mert ha a helyzet ódium-mal jár, ez az ódium nem a kormányt terheli. Fog-lalkozni akar azokkal a vádakkal, hogy a kormány könnyelműen vagy provokálólag jár el. Régi meg-győződése, hogy ha az 1848-iki törvényekhez hivek akarunk maradni a vallásfelekezetek közti béke csak ugy őrizhető meg, hogy ha mindaz, ami államigaz-gatási eljárást követel, megadatik az államnak s az egyházaknak külömben szabadság adatik. Maga is kétségtelennek tartja, hogy a mozgalom kiindulási pontja a februári rendelet. Már több izben kijelen-tette és most is kijelenti, hogy teljes tudatában van annak, hogy a rendelet nem ütközik semminemű hitelvbe. Kénytelennek tartja bemutatni azokat a bi-zonyítékokat, melyek e jóhiszeműségét igazolják. Fel-olvassa több főpapnak hozzá intézett hivatalos áti-ratát, melyekben ezek a minisztériummal tudatják, bogy a keresztségi kivonatoknak az evangelikus lel-készekhez való elküldését egyes katholikus papoknak elrendelték.

Elismeri, hogy itt-ott lelkiismereti kontliktus keletkezett a katolikus lelkészeknél s ennek behatása alatt fogadta el a kormány a Szivák-féle hetározati javaslatot s határozata el, hogy a vegyes házassá-gokból született gyermekekre nézve parciális anya-könyveket léptet életbe. Ez kétségtelenül teljesen ele-jét vette volna az elkeresztelési eseteknek. A par-cziális anyakönyveket akkor a katolikus egyház irányadó személyiségei ellenezték, mert ugy tekin-tették, mint állami beavatkozást a felekezeti anya-könyvvezetésbe.. Erre határozta el magát a kormány az általános állami anyakönyvvezetésre, a mi ellen felekezeti szempontból senki kifogást nem tehet, De illetékes tényezők még mindig szűkségesnek tartot-ták az 1868-iki törvény megváltoztatását is A kor-mány akkor a képviselőházban történt felszólalások következtében e kérdéssel is foglalkozott és elhatá-

A „SZENTE Sí LAP" TÁ RC A JA.

Turinban. Irta: Hock J ános .

Éjjel tizenegy órakor érkeztem a Feder-féle

vendéglőbe, mely a Turinban tartózkodó magyarok-

nak rendes szállóhelyisége. Eldugott, ódon épület,

alacsony zeg-zugos folyosókkal, meglehetős magas

árakkal, de jó német konyhával, mely az olasz éte-

lektől megviselt gyomornak nagy vigasztalás. Van

ezenkívül még egy előnye Keresztezi a Via dei Mil-

let, Kossuth utczáját.

Mikor az állomásnál belevetettem magamat a

bérkocsiba, a nyitott ablakon kibámultam a ködös,

sötét éjszakába. Engem is megszállt az az ideges

kíváncsiság, mely ismeretlen városokban mindig

nyugtalanná teszi az embert.

Borongós, bágyadt idő volt s a lobogó gázlán-

gok fényét szürke foltokká törte a homály. Fázva

bujtani vissza az uti bundámba. A Riviéra mosolygó,

derült ege helyett nyirkos szürkeség, a langyos vi-

rág-illatos levegő helyett négy fokos hideg.

Alig hogy szobámat felnyitották, fáradtan dől-

tem ágyamba. Minden idegemet külön éreztem s

hiába próbáltam meg emlékezni. Nem tudtam elvonni

figyelmemet az uti benyomások külsőségeiről. Foly-

ton a kerekek csattogását hallottam s behunyt

szemmel is csak a robogó gépet láttam, a mint

tágra nyitott tüzes szemeivel s pattogó szikráival

berohan a sötét éjszakába.

SZENTESI LAP,

rozta az 1868-iki törvény megváltoztatását a házas-sági jog olyatén rendezésével, hogy a felekezetek egyenlősége abban teljesen érvényesüljön és az ál-lam tekintélye és érdekei is megóvassanak. A pol-gári házasság behozatala tehát szükségszerű előfel-tétele volt az 1868-iki törvény megváltoztatásának. Magyarország nem r.árkózhatik el a polgári házas-ság elől, mikor a nyugot államaiban is, Franczia-országban is meg van.

Vsijay István: Forradalmi uton.

Káro ly i Gábor: Mit akar Vajay, hisz a papok ugy se házasodhatnak, bizza azt ránk.

A miniszter kijelenti, hogy a kötelező polgári házasságot tartotta egyedül olyannak, mely a fele-kezetekre nem sértő, mert nem jelenti, mint a fa-kultatív polgári házasság a felekezet s állam konflik tusának esetről-esetre való kiegyenlítését, hanem az állam általános rendelkezését valamennyi polgárára felekezeti különbség nélkül.

A kormánynak nem volt más választása, mint hogy vagy meghátráljon az egyház előtt, vagy ki-vonja az államot érdeklő kérdéseket az egyház alól; az utóbbit választotta, mert ez felel meg az igazság nak, a törvénynek és az állam érdekeinek. Reflektál Horánszky beszédére, a ki őt habozással vádolta. Mindig egy irányban haladt s az állam tekintélyét tartotta szem előtt. A miniszter a jobboldal tapsai és éljenzése közt fejezi be beszédét.

A szünet után, melyben a folyosókon élénken megvitatták a miniszter beszedét, Fenyvessy Ferencz szólalt fel. A közoktatásügyre előirányzott összeget — ugy tartja — sohasem lehet elégnek mondani mert kultúránkkal biztosithatjuk csak a hegemóniát az ország sokféle nemzetisége felett. Egyöntetű, tu-dományos és magyar nevelést óhajt s e célra sür-geti az egységes középiskola létesítését.

Rátér a katolikus autonómia kérdésére, és ha-tározati javaslatot nyújt be, melyben a kormányt arra kéri utasíttatni, hogy saját hatáskörében tegyen előterjesztést ő felségének a katholikus autonómiát szervező bizottság vagy gyűlés összehívásához való engedélynek megadása végett.

Szalay Imre azzal vádolja a kormányt, hogy az egyházpolitikai kérdésekben elfoglalt álláspontjával folyton ujabb tápot adott az uralkodó izgalmaknak. A szabadelvüpárt nem kapott a választások alkal-mával megbízást arra, hogy a polgári házasság mellett foglaljon állást s a függetlenségi párt, mely mindig szemben találta magát a kormánynyal és pártjával, nem fogja ennek terveit elősegíteni. Hang-súlyozza a katholikus autonomia szükségességét, mert a népnek meg kell adni a jogot, hogy azokat vá-laszthassa meg plébánosnak, a kik ily állásokon ér-demeket szereztek. A kanonokokat és főpapokat nem az érdemeik szerint nevezik ki, hanem pártérdekek szerint. így jutott főpapi álláshoz Hornig püspök, volt osztálytanácsos is, a ki megfogalmazta a februári rendeletet, oly erős kitételekkel, hogy a miniszternek simítani kellett rajta. Élesen kikel ezután a püspök ellen, ki soha sincsen rezidenciájában, hanem télen Budapesten, nyáron Sümegen.

Fenyvessy FerenczKérem az elnököt, nem ide tartozik!

Szalay Imre : Nem tudom, hogy Fenyvessy ur sok ügyvédsége között a veszprémi püspöknek is ügyvédje-e ?

Az a lelkesedés, mely az uton folyton izga-

lomban tartott, lassankint hűlni kezdett bennem.

Olyan természetesnek kezdtem találni, hogy végre

czélhoz értem. Mintha messze földről hazajöttem volna.

Mintha nekem is volna valami részem ebben a nagy

városban, a mely nyugalmat és otthont adott an-

nak, aki milliókat emelt föl egykor a porból, hogy

házat adhasson nekik. Még pedig a mint ő akarta,

szabad hazát. Vájjon miért is nem lehetett akkora a

mi erőnk mint az ő lelkesedése ? !

Az a bágyadt, ködös homály lassankint reá

nehezedett agyamra s éreztem, hogy nyomása alatt

hogyan törnek szét darabokra gondolataim. Azután

összefolyt előttem minden.

A karnevál estéjét Kossuth házi orvosának

lakásán töltöttem. Egy barátságos, megnyerő kül-

sejű ember, aki minden izében olasz. Valószínűleg

Kossuth révén szerette meg ő is a magyarokat,

mert szobája tele van magyar eredetiségekkel. A

nemzet kiváló férfiainak arczképei meHett ott lát-

hattam a legjellemzőbb kőnyomásokat és festménye-

ket a magyar népéletből.

Valóságos rajongással beszélt az öreg úrról.

— Higyje meg a képviselő ur, ugy szeretem

az öreg urat, a hogy talán még az atyámat sem

szerettem. Vele vagyok már évek óta s -nindinkább

nagyobb tisztelettel és csodálattal nézem ezt a nagy

alakot, aki az emberi tökéletességnek mintaképe.

Nem tudom, vájjon mi nagyobb benne: a teremtő

(lángész ereje-e, vagy a sziv jósága ? Akarata gránit,

30. szám

Fenyvessy Ferencz: Az nem, de az igazság-szeretetnek és ízlésnek vagyok embere.

Szalay Imre végül kijelenti, hogy a mai kor-mánynak semmiféle költségvetést meg nem szavaz.

Hor továny i József hosszú beszédben foglal-kozik az egyházpolitikai kérdésekkel. Sürgeti a kato-likus autonomiát. Rosszul esik neki, hogy távollevő embereket, főpapokat támadnak meg a házban, a kik tehát nem védhetik magukat. Rátér ezután az 1868. LlII-ik törvényezikkre, mely megköti a szülő kezét, hogy gyermekét más vallásban nevelhesse; abban, mely a szülők meggyőződésének inkább megfelel.

Gróf Csáky Albin : Ha inkább megfelel, miért nem térnek át akkor a szülők ?

Kimutatni igyekszik ezután Hortoványi, hogy a kultuszminiszter a februári rendelet kibocsátásával a tévedések egész sorozatába keveredett; tudhatta előre, hogy a katolikus leikészeket annak végrehaj-tására nem kötelezheti. A költségvetést nem fogadja el.

Helyi és vegyes hirek. — Személyi liir. Lapunk főszerkesztője, Sima

Ferencz országgyűlési képviselő csötörtökön délben

elutazott, de 13-án, hétfőn ismét visszaérkezik : ugya-

nakkorra Balogh János országgyűlési képviselő is

haza jön Budapestről.

— Gyűlések. Vármegyénk közigazgatási bi-

zottsága f. hó 13-án tartja meg márczius havi ülé-

sét, a főispán elnöklete alatt, ki e végből 12-én kö-

rünkbe érkezik, Ugyancsak márczius 13-án városi

közgyűlés is lesz, melynek tárgysorozata a következő :

1. Pénztárak vizsgálásáról jelentés.

2. Második állatorvosi állomás rendszeresítése

tárgyában szabályrendelet módosítás.

3. Árvapénztár kezelése tárgyában szab. ren-

delet módosítás.

4. Kémény sepretési szab. rendelet módosítás.

5. Bogárköz, vásár- és Polgárzug szabályozása

tárgyában kisajátítási tervezet.

6. Bokcr József és neje kérelme házhely el-

adás iránt.

7. Bőczén Lajos és Borbás Sándor házhely

eladás iránti kérelme.

— A j á r ásb i r ó szabadságon. A szentesi

kir. járásbíróság főnöke, Gaál Sándor járásbiró —

mint értesülünk — f. hó 13-án két heti szabadságra

megy. Helyettese Salánki József dr. kir. aljárásbiró lesz

— A d i á kbá l alkalmával történt felülfizeté-

sekről szóló múltkori kimutatásunkból tévedésből

kimaradt a dr. Tary József ur neve, ki 5 forintot

fizetett a jótékony czélra, a Stark Nándor ur neve

után pedig hibásan volt 2 frt, 1 frt helyett szedve.

Ujabban Komáromy Lajos ur volt szives 1 frtot

adományozni, melylyel a fölülfizetések összege 71 frt

50 krra emelkedett.

jelleme gyémánt. Mintha a gondviselés egy ember-

ben akarta volna összpontosítani az ember összes

jó tulajdonságait. Ahhoz a hatalmas lélekhez oly

erős konstrukeziót s oly bámulatos fizikai szerveze-

tet adott, hogy ez a kilenczven éves agg, nagyon

könnyen elérheti a száz évet. Naponkint massage-

kurát vesz tőlem s csak azért fogok az idén is ki-

menn: Svédországba, hogy ezt a gyógymódot még

tökéletesebben elsajátíthassam.

— Turinban ugy szólván én kezdtem ezt a

kúrát, — s legelső munkámat, mely a massage te-

rén úttörő volt nálunk, az öreg urnák ajánlottam.

Boldog vagyok, hogy könyvemet nevével tisztelhet-

tem meg.

— Bámulatos, kérem, hogy ebben a családbau

a faji átöröklés törvénye mily határozottan nyilat-

kozik meg Kossuth gyermekeiben. Az öreg ur nagy

tehetségeit fiai is átörökölték. Lajos épp oly hatal-

mas szónok lenne, mint az édes apja, sőt talán a

logikája és gondolkodásának lueziditása rnég erősebb,

csak a költői ér hiányzik benne. Ferencz daczára

reális, exakt készültségének, már inkább poétikus.

Sajnálhatja a képviselő ur, hogy Ferenczet

nem ismerhette meg. De jelenleg Kairóban van. Hi-

dat épit a Níluson. Nagyon őrült az öreg ur, hogy

a nemzetközi pályázaton Eiffel és a leghíresebb eu-

rópai mérnök-tehnikusok mellett Ferencz nyerte el

a pályadíjat, sőt nemcsak tervét fogadták el, hanem

őt bizták meg az építéssel is. Pedig nagyon nehéí

volt a feladat, mert a mély iszap miatt nem lehetett

alapozni. Négy légnyomás mellett lehetett volna csak

— Megrongá lódot t vasút i h id . AzAlgyő

és Hódmező-Vásárhely állomások közt levő tiszai

ártéri hidat, mint bennünket értesitenek, a jégzajlás

oly nagy mértékben megrongálta, hogy a hidon át

való közlekedést be kellett szüntetni. A hid helyre-

állilása legalább három napig eltart s ez alatt az

idő alatt a személyforgalmat átszállás mellett fogják

fentartani.

— Pu r imbá l . A helybeli izr. ifjúság f. hó

11-én tartandó purimbálja — melyről már megem-

lékeztünk az előjelek után Ítélve, kitűnő sikerűnek

Ígérkezik. Informáczióink szerint izraelitáink körében

a legnagyobb érdeklődéssel tekintenek e mulatság

elé; s miután a rendezőség is mindent elkövet a

bál érdekében, a siker „több mint bizonyos a mit

őszintén óhajtunk is.

— „A gazdák és iparosok ált. hitelszö-

vetkezetének* szentesi ügyvivősége f. hó 19-én

vasárnap d. e. 10 órakor, az ipartestület házának

nagytermében, értekezletet tart, melyre fölhívjuk a

részvényesek figyelmét.

— Márcz ius 15. A »Szentesi kereskedő ifjak

egyesülete* is megünnepli márczius 15-ét. Ez alka-

lommal az egyesület helyiségében Richter Jakab m.

titkár felolvasást tart az 1848-iki időkről. A felolva-

sást Budai Imre szavalata követi.

Z a r á ndokú t romába . A pápa 50 éves

püspöki jubileuma alkalmából a világ minden ré-

széből megszámlálhatatlan zarándok keresi íöl Rómát,

hogy a katolikus egyház fejének hódolatát bemutassa,

és egyúttal a nagyhirü világváros csodálatraméltó

nevezetességeit megszemlélje. Hazánkból is indul ily

zarándoklat f. évi ápril 5-én Budapestről, melyre

jelentkezni lehet dr. Kis Jánosnál, a Szent-István

társulat igazgatójánál Budapesten, Lövész utcza 13

sz. a. és dr. Váradi Árpádnál, a csanádi püspök

titkáránál Temesváron. A részvételi árak — a me-

netdíjon kivül a Rómában való 5 napi teljes ellátást

u. m.: lakást, szolgálatot, élelmezést és a vezetők

dijait beleértve — a két különböző útirányhoz ké-

pest kétfélék, és pedig: az egyik ut rányon az I-ső

osztály 140 frt, a Il-ik 110 frt, a Ill-ik 75 frt;

másik útirányon az í-ső osztály 150 frt, a Il-ik 118

frt, a Ill-ik 81 frt. A részletes programmot egy

„Zarándokút Rómába" czimü füzet tünteti fel, mely-

ből a rendelkezésünkre álló párszáz példányt olvasóink

egy részének, mai számunk mellett, szétküldjük;

azoknak azonban, a kik e zarándoklat iránt különö-

sebben érdeklődnek, de a programmot tartalmazó

füzetet meg nem kapják, lapunk szerkesztősége is

készségesen szolgál útbaigazítással.

— Érdekes hangverseny. Slaviánszky Na-

dina kisasszony 32 tagból álló hírneves orosz ének

karának a f. hó 18-án, városunkban, a Kass-szálló

nagytermében rendezendő hangversenye a következő

gazdag müsorozatu leend:

SZENTESI LAP.

nemzetidal ren-

I . Rész.

1 „A Kaluga bejáratánál dezi: Slaviansky N.

2 „A fekete szemű fiatal ember" tánczdal. 3 „Az aratónő" mezei dal rendezi: Slaviansky

N (Solo Slaviansky N. 4 „Wanja dala" vig dal változatokkal (Solo:

Slaviansky N.) 5 „Az éjjeli őr" dal rendezi: Warotnikoff. 6 „Kedves fűszálom" szomorú nemzeti dal (Solo:

Slaviansky N.) 7 „Te széles utczám" tánczdal (Solo: Slaviansky N Programmon kivül: Magyar népdal (Slaviansky N

I I . Kész.

1 Dal és körtáncz „Russalka" operából Dargo migsky-től.

2 „Kertemben édesen dalolt a csalogány* ókor-beli dal az Oeuveresposthumes-ból Warlamoff-tól (Solo: Slaviansky N.)

3 „Kedves leányom", itt jönnek a bojárok! vig dal Dargomigsky-től (Solo : Slaviansky N.

4 „Elrejtem a gyűrűmet" ókorbeli találós dal. 5 „Kapunk előtt" körtáncz, 6 „Anyácskám könyörülj rajtam„ ókori szomorú

dal Gourileff-től (Solo: Slaviansky N.j 7 „Ei Ouchnem" jellemdal. Hangverseny után tánczzene a helyb. első ze-

nekar közreműködésével. Az előadandó darabokhoz szövegkönyvek 10

krért, továbbá a dalok zongorára Stark Nándor könyv- és zenemű-kereskedésében kaphatók, hol a belépő-jegyekre is elő lehet jegyezni, számozott ülő-helyre 2 frt, számozatlan ülőhelyre 1 frt 50 kr. és állóhelyre 1 frttal. A program 1. és II. része közt két templomi ének, esetleg magyar népdalok adat-nak elő. Figyelmeztetjük az érdeklődőket, hogy a belépti jegyekre siessenek magukat Stark Nándor-nál előjegyeztetni, mivel értesülésünk szerint a je-gyekért már is tömegesen jelentkeznek, s igy a ké-sedelmeskedőknek majdan vagy hátul, vagy egyál talában nem jut hely; pedig kár volna e ritka élvezettől elesni.

Hasznos tudnivalók.

3. oldal.

Kamat leszállítás! A szentesi takarékpénztár ugy a

váltó mint a kötvény kölcsönzés után járó

kamat százalékát hó 15-től kezdődőleg további intézkedésig

LESZÁLLÍTOTTA. A kölcsönök olcsóbbá tételét az érdekelt

feleknek ez uton is tudomására hozza.

Szentes 1893. márczius 5.

Várady Lajos, 1V3. igazgató.

lerakni a pilléreket Az emberi tüdő azonban két

légnyomásnál többet nem bir ki, s igy oszlopok nél-

kül kellett a hidat konstruálni.

— Azt kérdezi a képviselő ur, nem árt-e a kor-

mányzó ur egészségének a túlságos munka ? Bizony

ilyen korban 8—10 órát dolgozni Íróasztal mellett

egy öreg embernek sok, De hát az ő jelleme a cél.

A keze munkájával akarja megkeresni mindennapi

kenyerét. Annyira önérzetes, hogy még gyermekei-

nek segélyét sem hajlandó elfogadni.

— Naponkint két-három órai sétával üdíti fel

magát, a többi időt irásra szenteli. Sétái közben

mindig vele vagyok, s gyakran előbb kifáradok, mint

az öreg ur.

Beszélt továbbá Kossuth életmódjáról feledhet-

len adatokat oly közvetlen nyíltsággal, aminővel csak

egy megbízható, baráti sziv beszélhet.

— Ne vegye rossz néven tőlem — igy szólt a búcsúvétel alkalmával — ha mint hírlapírót vala-mire kérni bátorkodom. Önnek módjában áll tud-tára adni a nagyközönségnek, „hogy az öreg ur minő szerény viszonyok között él. Ó büszkébb hogysem valaha bárkitől ajándékot fogadna el. De viszont ne nehezítsék meg életviszonyait azzal, hogy minden-féle okmányokat és kitüntetéseket küldöznek hozzá, a mely csomagokért neki kell kifizetni a szállítási dijat. Az öreg ur boldog, ha csak egy sorral tiszte-lik is meg Magyarországból, de a sok portót nem győzi fizetni. H gyje meg, ez sok keserű örömet oko-zott már neki.

— Különben a nyár folyamán valószínűleg Bu-

dapesten fogom felkeresni a képviselő urat, s mi-

helyt lehet, megnézem Kossuth hazáját.

— Tyúkszemek ki ir tása. A tyukszemes

testrészre, lábujjra stb. vékony bőrt tekerünk, melyen

akkora nyílás van kivágva, a mekkora a tyúkszem.

Aztán zöld viaszkot a gyertya lángjára tartva, a

tyúkszemre csepegtetünk. Tizennégy nap múlva hire

se lesz a tyúkszemnek.

— Rossz emésztés ellen. Rossz emésztés

és egyébb gyomorrendetlenségeknél: méz, alma, szőlő

élvezése, vagy éhomra egy narancs igen hathatós

szer. Gyermekeknek különösen sok mézet és almát

kellene enniök.

— Hány tyúkra kel l egy kakast tar-tan i ? Erre úgyszólván semmi figyelem nem fordit-tatik a tyukászatokban és a véletlenre van bizva, holott igen nagy befolyással van az a tenyésztésre, hogy a kakasok kellő számban legyenek. Élénkebb fajoknál, melyek jól tápláltatnak, 15—20 tyúkra, a nehéz lomha fajoknál azonban 10-12 tojóra kell egy kakast tartani; mert ámbár a kakas a tojásle-rakásnál csak közvetve s főkép az által hat, hogy a tyúkokat őrzi, vezeti és élelemkeresésre sarkalja, mégis tény, hogy a tojók kakas nélkül nem elég mozgékonyak, az élelem felkeresésében ügyetlenek.

— A gyermekek száját nem ke l l meg

csókolni . Nem lehet ezt eléggé ajánlani, mert j

difteritis, influenza és más torokbajok a legkönnyebb

módon igy ragadnak a kisdedekre. A difteritis főleg,

a mely a felnőtteknél alig jön számításba és gyakran

csak rekedtség, vagy mandulafájás által nyilvánul, a

gyermekeknél sok, igen sok esetben halált hozó lehet.

— Az 1893-ik év kr i t i kus napja i Fa lb 11. szerint: I. rendűek: Márczius 18. Április 16. Május 15. Szeptember 10. Szeptember 20. Október 25. November 23. Február 16. II. rendűek. Január 2. Február 1. Márczius 2. Április 1. Junius 14. Julius 13. Augusztus 11. Augusztus 27. Október 9. Deczember 23. III. rendűek. Január 13. Május 1. Május 30. Junius 29. Julius 28. Deczember 8.

Árverési hirdetmény. A szentesi kir. járásbíróság, mint tlkvi

hatóság közhirré teszi, hogy a szentesi taka-

rékpénztár ugy és mint dr. Götzl Bertalan

engedményére végrehajtatónak B. Faragó Sálldorilé Szépe Eszter és társai végre-

hajtást szenvedők elleni 75 frt és 350 frt tőke

követelés és járulékai, ugy továbbá a szentes-

vidéki takarékpénztár csatlakozott véghajtató-

nak 220 frt tőke és jár. iránti végrehajtási

ügyében a szentesi kir. járásbíróság területén

levő Szentes városában fekvő, a szentesi

5563. számú telekjkvbe A f 1545. rsz. alatt

foglalt I. tized 488. népsorsz. háza udvarból

álló ingatlanra és tartozékaira az árverést

2240 forintban ezennel megállapított kikiál-

tási árban elrendelte, és hogy a fenebb kijelölt

ingatlan az 1893. évi márczius hó 24-ik napjáll d. e. 9 órakor ezen tlkkvi

hatóság épületében megtartandó nyilvános

árverésen a megállapított kikiáltási áron alól

is eladatni fog.

Árverezni szándékozók tartoznak az in-

gatlan becsárának 10°/o-át vagyis 224 frtot

készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42.

§-ában jelzett árfolyammal számított és az

1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a kelt

igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kije-

lölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött ke-

zéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170.

§-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál

előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű

elismervényt átszolgáltatni.

Kelt Szentesen, 1892 november hó 22-ik

napján.

A szentesi kir. járásbíróság mint telek-

könyvi hatóság.

Szerkesztői üzenet. — Gábor Mátyás Sándorfalva. A lapot

a jövő negyedévre ingyen íogjuk küldeni.

— K . K . Algyő. Lapunk főszerkesztője a

kérdéses iratokat Pap Dezső szegedi ügyvédnek adta

át. Méltóztassék tehát ott kérdezősködni. Szives

üdvözlet!

— Szőke Is tván u r n á k Szentes. A pénz

intézetek gyűléseiről hir alakjában is megszoktunk

ugyan emlékezni, de az e tárgyban kibocsátott hír

detmények teljes szövegükben csak a hirdetési ro-

vatban közölhetők.

Minden köhögés! és hurutos betegségek ellen, nehézlélegzés, mell-

szorulás, aszthma, nyálkásodás, torokcsiklan-

dozás, mellbetegség szamárhurut stb. biztos si-

kerrel és leggyorsabban távolítja el a „Szent-György4' tea. Több évek óta sikerrel

használt és hires orvosok által ajálva; ára

csomagonként 50 kr. orvosi utasítással együt.

Az eredmény pár napi használat után azon-

nal észrevehető ; — Kevesebb 2 csomagnál

nem küldetik. Csomagolásért csupán 20 kr.

számíttatik fel; rendelmények közvetlen in-

intézendők: Szent György gyógyszertár Bécs Wimergasse 33. sz. Raktár: „Kereszt-Gyógy-

szertár* Bécs. Mariahilferstrase 72 sz. 1—6

Figyelmeztetés. Az 1882-ik évtől 1891. év végéig kivetve

volt állami adókra nézve felsőbb helyről el-

rendelt leszámolás immár befejeztetvén,

az érdekelt felek mindegyike, névreszóló kü-

lön meghívással felszólittatott, hogy a „meg-

hívó*-ban kitett időben, a Félegyházi-Török

István házában, az egyéni leszámolás meg-

ejtése végett, jelenjen meg.

Ezúton is figyelmeztetem tehát az érde-

kelt feleket, hogy a nékik kézbesített meg-

hívóban kitett napon, órában és helyen az

1882 1891. év közötti időből származó állami

adókönyvecskéikkel együtt, s^ját érde-kükben, pontosan jelenjenek meg.

Szentes, 1893. márczius 6.

2—2 J u h á s z J á n o s ,

a' ;leiz, megtooUt

28. szani.

Sarkadi-Nagy Mihálynak királysági 160, — büséri 27 hold földje együtt

vagy kisebb részletekben esetleg vetéssel

együtt is kedvező feltételek mellett azonnal

eladó. Értekezhetni a tulajdonossal III. t. 130.

1—2 sz. a. uri utczában.

SZENTESI LAP.

Zukkerman Ignácz III. t. 125. számú háza (Nyiry Sándor vas-

kereskedő' ur üzlete átellenében), mely áll

lakásból és üzleti helyiségből, azonnal is ki-

adó. Értekezni lehet a tulajdonosnál 2

D. oldal.

HÁZELADÁS. Ifj. Sarkadi Mihály III. tized 239. számú

háza kedvező feltételek mellett eladó, esetleg

több évre haszonbérbe kiadó. Értekezhetni a

fenti szám alatt. 2V3

Néhai Balogh Ferencz örökössei III. t. 523 sz. alatt a Zsidó templom utczá-

3V3 ban levő háza eladó.

Gyümölcsfa és cserje eladás. Szentes város faiskolájában f. évre a következő gyümölcsfa és díszcserjék adatnak el.

Almafák

1 2 méter magas csemeték, ára darabonként

szentesi határra 15 kr, vidékre 20 kr.

Kert

Kert

Nyári belső külső

Asztracháni fehér . Asztracháni piros , Baraczk piros . . Nyári pármén . , Virginiai rózsa . Cseh rózsa . . . Vaj alma . . Nagy piros . . Piros . . . .

űszi

Danzigi bordás Gravensteini Hartvorden . . Sándor czár

Téli

Velteni Jansen . . Londoni Peppin . . Arany pármén . . Nemes borsdorfi . . Muskotály renet . . Rudolf trónörökös Nagy Gasseli renet . Batuly alma . . . Hagyma Masánszky . Gróf Bánfi Pál . . Fehér téli kálvil . . Gâsdonki renet . . Korodai renet . . Parker Peppin . . Kanadai renet . . Orjeáni renet . . Piros pogácsa . . Szlovoniai Szerecsika Kárméhta renet . . Névtelen téli . . .

rPiaczi

Ponyik alma . , Tőrök Bálint . . Nyári tarka peppin

Aszalásra

Bőiken alma

ezeken kivül

Vad alma (arany alma) Vegyes alma . . . . Kapuczin Czitrom alma . . . .

Körtefák 1—3 m. magasak. — á 15

Nyári

Orozva érő . , . Korán érő . . . Zöld Magdolna . Juliusi esperes Boldog asszony . Klapp kedvencze . Stutgarti kecskeőr.

űszi

> kr.

128 100 44 8

37

8 117 98 45

129 113 99 83 20 35 72

6 117 17 6

109 89 128 11

146

108 295 145

61 163 79

214

137 78 88 93

245

44

41 10 2 3

21

104

218 98

335

215

1124 155 243

105 85

Erdei vajoncz Vilmos körte 2 260 Izenbart vajoncz 151 Sárga vajkörte 605

Vidéki megrendelők ezen árjegyzékben

viteldijat is viselik.

Vidéki megrendelések Szentes város

Kelt Szentesen, 1893. évi február hó.

3 - 3

Téli

Angoulémi herczegnő Liegel téli vajoncz Egri körte . . . Jodoigne diadola . Mechelni Jozefin . Nemes krassáne . Téli esperes . . . Esperes bergamottója Princz napoleon . Gellért vajoneza . Uj páteau . . . Arenberg kolmárja Nopolesn vajoncz Bosch kobakja . . Avranczhesi jó luize Diel vajoneza . . Klairgeau . . . Nemes kolmár . . Fondorade ponisett Sonler bergainottja

Ü'iaczi Jó szürke Kálmán körte Császár körte

ezeken kivül Sándor czár Ferdinánd Pisztráng Csikós bergamot Tóth lében Angol vajoncz Vegyes

Sziivafák 1—2 m. magasak. — a 15 20 kr.

Korai Bávay ringlója Vangenhein szilva Bergthold szilvája

Közép érésű Zöld ringló Kirke szilvája

Közép érésű Viktória királynő Veres tojás Vaschington sárga

Késői Átlátszó ringló Bávay késői ringló Beszterczei

Aszalásra Ageni szilva Spáth Anna Mirabolán . . . .

belső külső

Cseresznye 2—3 m. magasak — á 15 20 kr.

Korai Májusi piros Májusi fekete Chorisde blanczhe Bigoró Marczellin

Közép érésű Hedelíingeni óriás

Kései Nagy hollandi . . . . . . . Piros pongorádi Fekete pongorádi Ki sorsi szép Csoda cseresznye

kitett árakon felül még a csomagolás és

1 109

5 25

104 3

101 83 35

102 105 25

100 72

103 156

5 107

9 7

110 108 86

2 16 38 25 85

158 32-

26 18

20 120

20 13 9

32 52

224

22 77 52

111 281

4 42

155 102

Régebbi Jajok Ropogás fehér . Hólyagos . . Amarella. . . Cseresznye megy Névtelen . . .

M e g g y f a

1—2 m. magasak — a 15 20 kr.

Korai

Hortensia . , . Eugenia császárné

Kései

Prágai muskotály. . Fekete spanyol megy Nagy montmorenszi .

419

Kajszi baraczk Legjobb magyar b. 50 . . Közönséges faj k. 1608

Öszibaraczk . . . . Konstantinápolyi birs. bel: , külső 402

Óriási noszpolya b : 129 . Diófa belső 1111 külső 212 Szelid gesztenye belső 433 Vad gesztenye belső 250 . Fügefa bel Nemesített eper Iák . Közönséges eperfa k . Mandula édes b . . Málna b. 200 . . . Ribiszke b . . . . Gyökeres szőlő b . .

Diszbokrok Májvafa közönséges b . . . Májva nemes b Veres somfa b Tamari b Loncz fa b Arany ribes b Orgona b Hóbogyó b Ámorfa b Vadszőlő b

Disz és szerszámfák. Nyárfa 1-ső rendű k

» 2-od rendű k Körös fa k Platánfa b Tuja Vad rózsa k Nemesitett rózsa k Juharfa b Akácz 1-ső rendű k

„ 2-od rendű k „ 3-ad rendű k

Pyramis akácz k Gömb akácz k Galagonya közöns. b. . , . .

„ nemesitett . . . . Teljes virágú Szilva b Bálványfa b Papirfa b Sophora b

„ nemesitett Szomorú fűz b Gyümölcs magoncz b Gledicziai magoncz 3 év. b. . . Akácz magoncz k Ojtó vessző

Kert belső

74

51

külső

108 305

228

17 99

4 2

2 1 4 8 7

5 3 i

Szentes-re vidékre

kr. kr.

I

1 5 2 0

1 5 2 0

1 0 1 5

1 5 2 0

1 5 2 0

1 5 2 0

2 0 2 5

1 5 2 0

2 0 2 5

1 5 2 0

6 1 0

5 8

2 3

2 3

2 3

5 8

1 5 2 0

5 8

2 3

2 3

2 3

2 3

2 3

2 3

5 5

1 0 5 1

5 8

1 0 1 5

1 5 2 0

2 0 2 5

8 1 2

2 0 2 5

5 8

1 0 1 5

5 8

2 3

1 5 2 0

2 0 2 5

1 5 2 0

2 0 2 5

1 5 2 0

1 0 1 5

1 0 1 5

1 5 2 0

3 0 4 0

1 0 1 5

1 2

2 3

1 2

ingy. 1

vasútra szállítás költségeit, valamint a vasúti

tanácsához intézendők, helybeli vevők közvetlen a közpénztárnál jelentkezhetnek.

Burián Lajos, h. polgármester.

Ssmtiiy 1898. Nyomatott Sima Fwncs gyomajtóján.