SzentgrótSzentgrót és Vidéke és Vidéke - zalatajkiado.hu. július Szentgrót és Vidéke 3 A elsõ al-kalommal hét éve városrészének részönkormányzata által került

(Folytatás a 2. oldalon)

k ö z é l e t i h a v i l a p I. évfolyam 2011. július

Szentgrót és VidékeSzentgrót és VidékeSzentgrót és Vidéke

…, hogy a helyieknek a bérletárak nem változtak tavaly óta?…, hogy a Szent Gróth Termál nyáron péntektõl vasárnapig fél 9-ig tart nyitva?…, hogy a legolcsóbb jegy az úszójegy 500 Ft, és fél 5 után minden nap úszhat egyet?…, hogyha úszóbérletet vásárol, akkor bármely nap 3 órán keresztül élvezheti a fürdés örömeit?…, hogy a Delfin bérlettel 5 alkalommal lehet fürdeni és szaunázni bármelyik nap 16 órától?…, hogy a szauna csupán 400 forintba kerül?…, hogy lesznek ingyenes napok helyieknek, amikrõl a honlapunkról tájékozódhat?…, hogy a napközis gyermektáborok július második, harmadik és negyedik hetére esnek?

a Szent Gróth Fürdõrõl…Tudta Ön…

További információk: szentgrotfurdo.hu

Szentgrótiak figyelem!Szentgrótiak figyelem!

Az idén több napos szóra-kozást kínálnak a

néven ismertté váltvidám csónaktúrához kapcso-

„PuszikaOszika”

Indul a vízi kalandtúralódó rendezvények. Július 29-én, pénteken rockkoncertek-kel és diszkóval indítanak aszervezõk, 30-án, szombaton

kerül sor a város eddig legtöbbnézõt és kíváncsi médiát vonzóbulijára, a hóbortos vízi ka-landtúrára a folyó

közötti szaka-szán. Vasárnapra családi prog-ramokat terveztek. Díszven-dég lesz a 17-szeres maratonikenus világbajnok

, a Magyar KöztársaságiÉrdemrend tisztikeresztjénekkitüntetettje. A tekintélyessportember személye talánhangsúlyosabbá teszi a szóra-kozás mellett a nemes, környe-zetvédelmi akciót, mely a Zalafolyó jelenlegi elhanyagolt ál-lapotára hívja fel a figyelmet. Arendezõk nem titkolják: szeret-nék, ha a közeljövõben a meg-tisztított medrû Zala folyó tel-

Zala Szent-grót-Zalabér

Csabai Ed-vin

jes hosszában, rendezett par-tok mentén élvezhetnénk acsónakázás és kempingezésörömeit.

, a közis-mert „Oszival”, a vízitúra név-adójával és fõ szervezõjévelbeszélgettünk.

– A vicces elnevezés egybaráti fogadás transzparensé-nek feliratából ered. Abbanversengtünk néhányan, kinekmennyi idõ alatt sikerül csóna-kon leevezni a Zala egy szaka-szán. Nem számítottunk ilyennehézségekre, hiszen még

Bangó Dezsõvel

Nagyszerû szórakozást ígér az idei vízitúra is.

(Folytatás az 1. oldalról)

2 2011. júliusSzentgrót és Vidéke

Indul a vízi kalandtúraemlékeztünk, hogy valamikorgyerekkorunkban kenusokat,csónakban evezõket láttunkrendszeresen a Zalán „csurog-ni”, vagy a parton pihenni. Ami kis csónakázásunkat márvízbe dõlt fák, torlaszok, aparton embermagasságú gaztette szinte lehetetlenné. Azelsõ küzdelmes túra után egy-re többen csatlakoztak hoz-zánk, résztvevõk és segítõkegyaránt. Vagy 40, esetenként17 m hosszú torlaszt kelletteltávolítanunk errõl a rövidszakaszról. Pedig fantasztikusszépségû tájakon visz keresz-tül a folyó, helyenként 25 mé-ter széles öblöket alkotva. Szin-te kínálja magát kikötésre, par-ti piknikre, táborozásra.

Évente 40-50 önkéntes dol-gozik a szervezésben és elõ-készítésben. Nagy erõfeszíté-sek árán 9 km-en kell annyiramegtisztítani a folyót, hogy a„versenyzõk” saját kreációjúúszó alkalmatosságokon, ese-tenként inkább „alkalmatlansá-gokon” is biztonságosan evez-

hessenek Zalabér és Zalaszent-grót között.

– Be kellett látnunk, hogyeredeti célunk, a Zala folyóteljes hosszának megtisztításaés csónakázhatóvá tétele meg-haladja a mi kis csapatunk ere-jét – folytatta a fõszervezõ. –Az állami tétlenséget látva márcsak abban bízunk, hogy a fo-lyómenti helységek lakosaiönkéntes alapon csatlakoznaka munkánkhoz. Fantasztikuslenne egy Zala-parti tanösvény,kerékpárút, turisztikai útvonalpihenõkkel, sátorozó- és pik-nikhelyekkel. No és természe-tesen egy gondozott, tiszta fo-lyómeder. Biztosan sokan vá-lasztanák kikapcsolódásnak azalai csónaktúrát, a Zala-mentibiciklitúrát. Tõlünk nyugatraegy ilyen természeti és idegen-forgalmi lehetõség kiaknázásanem ábránd.

A

szakasz-mérnök elmondta, hogy tud acsónaktúráról, nincs ellenük-re. A folyó Balatonig terjedõ,

Nyugat-dunántúli Kör-nyezetvédelmi és Vízügyi Igaz-gatóságtól Laki István

vízi járhatósága dolgában a be-látható jövõben „nem történ-nek nagy dolgok”. Furcsálljukezt a prognózist. A Balaton azország legnagyobb turisztikaivonzereje. A „magyar tenger”vízminõsége nagyban függ aZala-völgy rendezettségétõl, afolyó tisztaságától.

Korábban számos, jogi prob-lémával is szembesültek a lel-kes szervezõk. A 100 résztvevõfölötti bohémtúra után a ren-dezõ magánszemélyeknek il-letéket kellett volna fizetniük,amit egyesületi lobogó alattmár megúsztak. Nehézségetokozott továbbá, hogy a remélttámogatási szerzõdések, a tár-gyi hozzájárulások, vagy aszponzorálás lekönyvelése –megfelelõen bejegyzett rende-zõ hiányában – igen körül-ményes volt.

Visszatérve a július végénvárható vízi õrületre: a hírekszerint és

bûvész kommentáljavégig az eseményt, este többekközött és az

is csatlakozik a nagyér-

Fekete Pákó JónásTamás

Márió AlzheimerBand

demû szórakoztatásához. Acsónakosok számíthatnak lo-csolkodásra és a hagyományoskorpaszórásra, no meg renge-teg bíztatásra, drukkolásra apartról, hidakról. A legerede-tibb lélekvesztõ utasai a bra-vúros célbaérés és partraszál-lás után komoly nyereményreszámíthatnak.

Fontos tudni, hogy a flúgosfutam vállalkozó kedvû, kreatívrésztvevõi 2000 forintért nyújt-hatják be nevezésüket július22-ig. A feliratos pólók meg-rendelése és a szervezés miattkérik a rendezõk, hogy ehhezaz idõponthoz tartsák magu-kat a jelentkezõk. Ettõl függet-lenül az utolsó héten, egészena startig lehet 3000 forintértregisztráltatni és nevezni.

További részletek és kedv-csináló fotók a www.csonaktura.hu weboldalon találhatók.

A katolikus egyház egyiklegnépszerûbb szentje

. A fõként sze-gények védõszentjeként tisz-telt ferences szerzetesnek ko-moly kultusza van

. Egy régi uradalmi épület– ma vendégház – homlokzatátaz õ szobra díszíti és a szõlõ-hegyen emelt kápolnát is

oltalmába ajánlották.(Megjegyzendõ: szent Orbánés Donát gyakoribb, elismer-tebb védõi a szõlõskerteknek.)

Pado-vai Szent Antal

Zalabér-ben

SzentAntal

Már 212 éve, hogy Zalabér,

szõlõsgazdái összefogásávalegy szép hegygerincen felé-pült a Szent Antal kápolna.

Ehhez hasonló együttesmunkára két évszázad elmúltá-val, 2007-ben került sor, ami-kor az öt kis falu közös pá-lyázattal és munkával renováltaa kápolnát, hogy ott ünnepel-jék az immár újra hagyomá-nyossá vált a Szent Antalbúcsút.

Batyk, Dötk, Pakod, Zalavég

Szent Antal önkéntesei– A kápolna Zalabér és

Pakod határában áll. Mivel atöbbi három falu gazdáinak isezeken a lankákon vannakszõlõik, logikus volt, hogyanno, együtt építsék meg akápolnát – mondta el

, Zalabér polgár-mestere.

A község legutóbb megvá-lasztott, 33 éves elsõ emberenagy ambícióval és még na-gyobb energiával kezdett egyéve szülõfaluja dolgainak szer-vezéséhez. Az idei év az „Ön-kéntesség éve”. Májusban aTeSzedd mozgalom keretében,már a búcsúra készülve, meg-tisztították a kápolna környé-két. Zalabérbõl és Pakodrólindulva a kápolnánál találkoz-tak a két község önkéntes hul-ladékgyûjtõi, ahol munkájukvégeztével együtt ették a bog-rácsban fõtt ételt. A megtisztí-tott környezet még nem voltigazán fogadóképes, ezértújabb pályázati pénzzel kí-vánták csinosítani, ülõhelyek-kel, korlátokkal, szociális léte-sítményekkel ellátni, komplet-té tenni a búcsúhelyet.

– Sokan kételkedtek, hogy350 ezer forintból mire ju-

Zsup-pán József

tunk, de az anyagárakon kívülmindent önkéntesek oldottakmeg, ki-ki erejének, felkészült-ségének arányában. Vagy 40-50 ember dolgozott, festett,barkácsolt, hogy méltó körül-mények között ünnepelhes-sünk. Az asszonyok fõztek, ígymég jobb hangulatban zajlott amunka – mesélte el a pol-gármester.

– Amikor a Zala áradásafenyegetett néhány házat amúlt évben, szeptember 20-án,fél óra alatt már 35 férfi ön-kéntes töltötte és rakta a ho-mokzsákokat. A sokak által na-gyon várt szentgróti szerve-zésû csónaktúra lebonyolításá-hoz stéget építünk, parkoló-helyet biztosítunk, mivel tõ-lünk indul a vízi parádé. Eb-ben is számítunk a tettrekészpolgáraink segítségére.

Jövõre un. „Fecske házat”terveznek építeni fiatal háza-soknak, evvel is vonzóvá téve aletelepedést. Tavasszal generá-ciós park kialakításához kez-denek, minden korosztálynakszebbé, élhetõbbé téve a falut.Nem véletlen, hogy az elöre-gedés, lélekszám-csökkenés meg-torpanni látszik Zalabérben.

– Könnyen toborozhatóka zalabériek?

V.B.

A Szent Antal kápolna.

Telefon:92/596-936,

fax:92/596-937,e-mail cím:

[email protected]

Telefon:92/596-936,


[email protected]

Elérhetõségeink:Elérhetõségeink:

32011. július Szentgrót és Vidéke

A elsõ al-kalommal hét éve

városrészénekrészönkormányzata által kerültmegszervezésre, majd 2007-ben már pályázati forrásból az„ alapít-vány szervezésében zajlott aprogram. A támogatás és azalapítvány forrásai által nyíltlehetõség térségi kulturális-gasztronómiai hagyományõrzõfesztivál lebonyolítására. Idénmár önálló településként, azönkormányzat és az alapítványpéldás együttmûködésével, s arégóta kitartó támogatók bi-zalmát is élvezve szervezték aZala-völgye kiemelkedõ feszti-válját. Az idei, július 16-i prog-ram már

, s egyben atelepülé-

seinek találkozójaként is zaj-lott, mondván: a pogácsára jólesik a jó magyar borból ké-szített fröccs, s a vándorló tér-ségi összejövetel pedig ezúttalTekenyére „látogatott”.

– Úgy próbáltuk összeállí-tani a programokat, hogy min-den korosztály jól érezze ma-gát. Ez egy falunapból kibõvültcsaládi program, ahol mindenkorosztály megtalálja a sajátszórakozási lehetõségét. A je-lenleg is színpadon zajló tréfásmûsor pedig a helyi „Pogácsa-királyság” mindennapjaiba adbetekintést. Kezdetben szak-mai zsûri döntötte el, hogy kikapja a legjobb pogácsakészí-tõnek járó, fából készült, afesztivál nevével vésett stokit,azonban olyan nehéz volt dön-teni, hogy három éve sorso-lással döntünk. A fröccsfeszti-vál ötlete úgy jött, hogy Zala-szentgrót környékén is nagy

Pogácsa FesztiválZalaszent-

grót tekenyei

Összefogás Tekenye”

Pogácsa és FröccsFesztiválként Zala-szentgróti Kistérség

Három fesztivál Tekenyén

hagyománya van a szõlõterme-lésnek, viszont az ágazat vál-ságban van, mi pedig a ma-gunk eszközeivel szeretnénknépszerûsíteni ezt az italt. Teg-nap már két kísérõprogram-mal, a IV. Térségi Othello bor-versennyel és az elsõ alkalom-mal megtartott „Kisüsti” pálin-kamustrával kezdõdött a prog-ram, s bormintákat már a kör-nyezõ megyékbõl, valamintSepsiszentgyörgyrõl is hoztak.Az elsõ alkalommal megrende-zett pálinkamustra népszerû-sége pedig a bormintákat isfelülmúlta, 40 féle nedût ne-veztek be – árulta el a progra-mok közöttpolgármester, fõszervezõ

A fesztiválra látogatóknakelõször talán a helyi magyartermékekkel felsorakozott pa-vilonokon akadt meg a sze-mük, ahol óhídi és szentgrótisajtok, kecskesajtok, kézmûvestermékek kínálták magukat. Lát-ványos volt „Hébé-res ember”-t megjelenítõ fafa-ragás bemutatója, valamint atûzi kovács bemutató

mesterember által, s apogácsát és lángost

adó látványkemencéjénél is so-kan sorakoztak. S bemutatko-zási lehetõséget kapott az

és ais.

A fiatalokat amolyan „gye-rekparadicsom” várta, ahol le-hetõség volt falmászásra, tram-bulin és bungee trambulin ki-próbálására, légvár-csúszdábanvaló játékra, gyöngyfûzõ, agya-gozó és fafaragó foglalkozások-ra, lufihajtogatásra, arcfestés-re, íjászatra és együttnevetni a színpadon

. Délelõtt a

Tarsoly Róbert.

Szabó Lajos

CsiszárTibor Si-pos Pékség

Osz-kói Hegypásztorkör Pan-non Helyi Termék Klaszter

OduvalTüsi bo-

hóccal Gyurkóvári

Magyar Vizsla Kennel vadász-kutya bemutatóját is megte-kinthették az érdeklõdõk. Dél-után különbözõ sportverse-nyekben is megmérkõzhetteka jelenlévõk, s a kistérségi hét-próbás verseny, valamint a„ZalA-KAR-Tekenye-kupa” kispá-lyás focibajnokság is tartoga-tott izgalmakat és emlékezetespillanatokat. A hétpróbábaníjászverseny, légpuska-lövészet,tizenegyes-rúgó verseny, asz-szonycipelés, sodrófahajítás,szalmabála-gurítás, és rönkhají-tás volt a feladat. Az erõpró-bákban megfáradt versenyzõkpedig a kistérségi fõzõversenyétkeivel lakhattak jól. Az ext-rémebb sportok szerelmeseiquad-terepjárók nyergeiben, ésa sárkányrepülõzéssel tesztel-hették adrenalinszintjüket.

A kánikula kifejezéssel máralábecsült idõjárásban jó dön-tés volt az egész nap nyitvatartó Fröccs-Ligetet is meglá-togatni, ahol bor-lutri, fröccs-kvíz, szódásüveg kiállítás, kis-görbõi pálinkák, mór-hegyi,

csáfordi, nagyradai borok,fröccsök, az Othello borver-seny és a „Kisüsti” pálinka-mustra legjobb tételeinek kós-tolója, s harmo-nikajátéka szórakoztatta. Kora-este ötödik alkalommal ren-dezték meg az évrõl évre nép-szerûbb, már nemzetközivé válthamisítatlan tekenyei fröccs-váltót, s közben a különbözõversengések gyõzteseinek ki-léte is kiderült. A színpadonhagyományõrzõ programok,így a

, az , a, a zala-

béri , a, valamint

afellépése szórakoztatta a fesz-tiválsátorban összesereglett tö-meget. A tartalmas fesztivál-program akoncertjével, majd aformáció báljával zárult.

Aképgalériájában további fotókláthatók az eseményrõl.

Szabó Lajos

Hétszínvirág Énekegyüt-tes Õszirózsa DaloskörMihályfai Színjátszók

Lépcsõs Teátrum BazsiIfjúsági Tánccsoport

Kehidámák Aerobic Klub

Határkõ együttesTitanic

Pataki Balázswww.zalatajkiado.hu

A fesztivál bõvelkedett szórakoztató programokban. Emlékezetes hétvége volt Tekenyén.


(Folytatás az 5. oldalon)

Elõzõ lapszámunkban az ál-latvédõk a

körüli rendel-lenességekkel kapcsolatos kér-déseket vetettek fel. Most eze-ket járjuk körül. Megfelel-e atelep a követelményeknek? Amûködés jogi háttere mennyi-ben megalapozott? Költött-e azönkormányzat a telepre, s haigen, ez miként jelent meg avalóságban? Rendelkezik-e a te-lep a szükséges engedélyekkel?Szintén felvetõdött a kérdés,hogy lesz-e szakképzett dolgo-zója a telepnek, aki befogja akóbor kutyákat? Ha valóbanragaszkodik hozzá az önkor-mányzat, hogy közcélú munkáslássa el a feladatot, az valóbanképes lesz-e rá? Kóbor állatokmég mindig rendszeresen fel-felbukkanak a térségben, hara-pás, közlekedési balesetek és

zalaszentgróti gyep-mesteri telep

betegségek veszélyét, közegész-ségügyi kockázatot hordozva.Kérdés, miért jutott ide a zala-szentgróti kutyavilág. Az állat-védõk által megfogalmazott ké-telyekre jegyzõtõlés alpolgár-mestertõl kértünk választ, akikorában ellátta a telep állator-vosi feladatait. A város jegyzõje ahivatalában adott tájékoztatást.

– Valóban dolgoztak önkén-tesek a telepen, amelyet kicsitsajátjukként kezelték – mondtaCsuzy Csaba. – Ezt a luxustazonban nem engedheti meg azönkormányzat, hogy önkormány-zati költséggel épült telep mint-egy magán-kutyamenhelykéntmûködjön. A telepet a gyepmes-teri tevékenység kiszolgálásárahoztuk létre, ezért építette azönkormányzat. (Itt szóba kerültegy másik média, amely úgy-

Csuzy Csabadr. Schwarcz Csaba

mond túlhangsúlyozta az ön-kéntesek szerepét. Mivel – mintkésõbb ki fog derülni – az ügyegyik érintettje is némi kavaro-dásban szenvedett, leszögezzük,hogy mi aelõzõ lapszámában az állatvédõönkéntesek által megfogalma-zott kérdésekre keresünk vá-laszt és nem vállalhatunk másikmédiá(k)ban megjelent állításo-kat – a szerk.)

– Az a tevékenység, amellyelfelkerestek mindet, hogy ön-kéntesen, segítõkészségbõl, ön-zetlenül kívánnak ebben a tevé-kenységben részt venni, besegí-teni az állatok elhelyezésében,tartásában, örömmel vettük éskulcsot is kaptak a telephez azönként vállal feladataik ellátásá-hoz. Azonban jó ideig elbeszél-gettük egymás mellett. Az ön-kormányzatnak a gyepmesterifeladatokat kell megoldania.Amikor ezt a feladatot nem tud-tuk megfelelõen ellátni, az azidõszak már elmúlt…

– Tavaly év végéig, úgy no-vemberig volt foglalkoztatottemberünk a telepen. Aztán, mi-vel bekövetkeztek a közmunka-program már ismert jelentõsváltozásai, átmenetileg nem biz-tosíthattunk dolgozót a feladatellátására. Most már ismét vandolgozónk, aki városi szintenképes ellátni a feladatot.

– Elvileg a kutyák felügyele-tét, gondozását el lehet látniképzettség nélkül. A kóbor álla-

Szentgrót és Vidéke

– Miért jutott ilyen helyzet-be az önkormányzat?

– Képes ellátni a feladatotspeciális képzettség nélkül egyközfoglalkoztatott munkás? Nemveszélytelen dolog a köztere-ken kóborló ebek befogása?…Milyen rendeleteket kell betar-tani a feladat ellátása során?

tok befogásához is biztosított afelszerelés, nyilván nem az en-gedélyköteles változat, azaz nemaltatópuska. Országosan semegységes ezeknek a feladatok-nak az ellátása, önerõbõl miilyen módon biztosíthatjuk azellátás folytonosságát. Ezt a te-vékenységet az állatok gondozá-sával és esetleges örökbeadásá-val továbbra is kiegészíthetné akülsõ önkéntes civil segítség,ha az valóban önzetlen lenne ésnem számításból történne.

– Ezt én nem tudom meg-mondani. De a körülmények-bõl, a kialakult hírverés és nyo-másgyakorlásból ítélve úgy tû-nik, lehet benne valami. Az ön-zetlenséget a történtek alapjánmegkérdõjelezem, de az a ma-gánvéleményem. Az állításaik-nak megfelel, hogy valóban ki-zárólag õk gondozták az állato-kat a tél közepétõl június köze-péig. Ám hozzá kell tenni, hogyez idõ alatt mi nem helyeztünkel állatokat a telepen. Amelye-ket ott gondoztak, azokat õk he-lyezték el. Tehát nem a gyep-mesteri tevékenység folytán ke-rültek oda, hanem azzal az ígé-rettel, hogy nagyon rövid idõnbelül elhelyezik az új gazdánál.Tehát nem a mi kutyáinkat etet-ték, hanem a saját állataikat.Sõt. Ez idõ alatt férõhely hiányamiatt az önkormányzat nem fo-ganatosíthatta a nem megfelelõkörülmények között tartott álla-tok elszállítását és elhelyezését,amire lakossági panasz miattszükség lett volna!

– Nos, az állattartással kap-csolatos vélekedéseket illetõena társadalomban élnek óriásitévesztések. Az állatoknál megvan határozva, hogy milyenkörülmények között, hány négy-zetméteren van joguk élni,ugyanakkor az emberek számá-ra nem létezik ilyen elõírás. Deezen túl, ha a rendeleteket néz-zük, ez a telep ideiglenes elhe-lyezésre szolgál, s úgy tudom, azönkéntesek már valamennyi ál-latot örökbe is adták. Az önkor-mányzatnak óriási finanszírozá-si gondjai vannak, s mi elsõ-sorban az emberekért vagyunk.E tevékenységet is el kell lát-nunk, s a lehetõségeink szerintel is látjuk! Egyébként 2009-tõlmásfélmillió forintot fordítot-tunk a telep létesítésére, kerí-tés, padozat, víz, villany, szenny-vízelvezetés megoldására. Azebrendészettel kapcsolatos fel-adatokat továbbra is ellátjuk, azezzel kapcsolatos lakossági be-jelentéseket az önkormányzat-nál tehetik meg a zalaszentgrótipolgárok.

– Mert anyagi érdekbõl,számításból segítenek az ön-kéntesek?

– A telep mennyiben bizto-sít megfelelõ szintû ellátást?Alkalmas az infrastruktúra?

– Engedéllyel rendelkezik agyepmesteri telephely?

Zalaszentgróti kutyavilágElkobozták az oltatlan ebeket, újra mûködik a kutyatelep

Az ebrendészeti eljárás keretében folyik a nem megfelelõentartott állatok elszállítása.

A Széchenyi István Hitelszövetkezetnél

évi 7,0 % (EBKM: 7,12)

www.szih.hu

•

•

a 6 hónapos lekötésû kamatozó betétszámla kamataa 180 napos lekötésû Széchenyi IV. Betétszerzõdés kamata

A kamat összeghatártól függetlenül új források elhelyezése, illetve a meglévõ betétek véglejáratutáni ismételt elhelyezése esetére érvényes.

Azon ügyfeleink esetén, akiknél bérjövedelem (nyugdíj) havi rendszerességgel érkezik a számlára,illetve legalább két állandó megbízással rendelkeznek számlájukon, 0,4% kamatprémiumot adunk.

Hozza be hozzánk és tartsa nálunk a pénzét biztonságban!

Fiókjaink:8900 Zalaegerszeg, Kossuth út 62-64. Tel.: 92/346-473 Fax: 92/401-7198360 Keszthely, Kossuth út 62. Tel.: 83/510-555 Fax: 83/315-6098790 Zalaszentgrót, Nefelejcs út l. Tel.: 83/560-115 Fax: 83/362-2788800 Nagykanizsa, Király út 39. Tel.: 93/326-588 Fax: 93/312-2938960 Lenti, Kossuth út 6. Tel.: 92/351-676 Fax: 92/551-2311075 Budapest, VII. ker. Madách út 1. Tel.: 1/343-63-18 Fax: 1/343-09-709483 Sopronkövesd, Kossuth út 100. Tel.: 99/363-018 Fax: 99/363-018

Széchenyi István HitelszövetkezetIgazgatóság

MEGTAKARÍTÁSI AKCIÓ2011. július 13-ától visszavonásig

(Folytatás a 4. oldalról)

2011. július 5Szentgrót és Vidéke

– Ha kellett engedély, akkorkaptunk – hangzik a válasz, áma kérdés pontos megválaszolá-sához – egy jegyzõ sem tudhatmindent fejbõl – szükség van ahivatalnak a területtel közvet-lenül foglalkozó munkatársára,

, aki rövide-sen elõ is került. A kérdésre akövetkezõképpen reagált:

– Van engedélyünk! Hatósá-gi állategészségügyi… – ennyi aválasz.

– Azért van engedélyünk,mert megvan hozzá minden fel-tételünk! Aki azt állítja, hogynincsenek meg a feltételek, azazért teszi, hogy bepiszkítsonminket, aki leírja, azért írja le,mert nem járt utána! – s Hor-váth Zoltán ezzel rövid úton fa-képnél hagyott a jegyzõvel. Vé-leményünk szerint nem épp ezaz alaptalan vád lett volna azadekvát válasz, hiszen a felvetõ-dött kérdések dolgában éppenaz „utánjárás” tárgyában fogla-latoskodunk.

Végül pont kerül a dolog vé-gére: Az okirat 2009-tõl gyep-mesteri telepként határozzameg a telephelyet. Ugyancsakelõkerült a legutolsó ellenõr-zésrõl készült irat is, amely ar-ról tanúskodik, hogy a kor-mányhivatal illetékes fõállator-vosa 2011 január 11-én nem ta-pasztalt hiányosságot.

A következõ felvonás szintepercek múltán a városhoz tar-

Horváth Zoltánra

– Ha még kérdezhetem, akóbor állatok befogásához éstartásához megfelelõ technikaifelszerelések biztosítottak?

Zalaszentgróti kutyavilágtozó játszó-dik. Szerencsés idõpontbanigyekeztünk az ügy végére járni,így épp belecseppentük egy ak-cióba. Egy család az állattartásiszabályok sorozatos megszegé-sével tartott tucatnál is többkutyát, részint oltás nélkül, ésóvatos fogalmazással élve iselképesztõ higiéniai viszonyokközt – ha ez a szó ez esetbenegyáltalán felmerülhet. Az ese-tenként elkóborló állatok köz-egészségügyi veszélyt hordoz-tak, mellesleg e családdal mástermészetû együttélési gondokis adódtak a településrészen,amelyeknek firtatása nem eriport profiljába vág. A rend-õrök hathatós és hosszas rábe-szélésére végül erõszakmente-sen sikerült az eb-többletet el-távolítani és a szentgróti kutya-telepre szállítani. A család há-rom, oltással rendelkezõ állatotmegtarthatott, ennyit engedé-lyez e településrészen a vonat-kozó rendelet. A készenlétbentartott, befogásra szolgáló spe-ciális fogóra nem volt szükség ajámbornak tûnõ eb-szaporulatelszállításához.

Az akción módunk volt szótváltani dr. Schvarcz Csaba alpol-gármester, állatorvossal is.

– Nagyon furcsának találomezt a felvetést. A gazdasági bi-zottság ülésén mások mellettmagam is elmondtam a vélemé-nyemet, amelynek a lényege azvolt, hogy amikor az eb-rendé-

Zalakoppányban

– Igaz-e, hogy az ön ellen-érdekeltsége miatt hiúsult megaz Ökörégió Alapítvánnyal va-ló együttmûködés?

szeti tevékenységet segítõ állat-tartó telep mûködése elindult,az önkormányzat jól végezte ezta munkát. Korábban is hangotadtam annak a véleményem-nek, hogy szívesen vesszük ésköszönjük az önkénteseknek ésaz állatvédõ egyesületnek a mun-káját. Elõször úgy tudtuk, hogya Hérosz Állatvédõ Egyesületlépett be a körbe, ám kiderült,hogy a dötki Ökorégió Alapít-vány önkénteseinek segítségé-vel mûködött a telep a kritikusfél évben. A jól induló együtt-mûködés eredményeként nemkellett állatokat elaltatni Zala-szentgróton. Tulajdonképpenmindenféle megállapodás nél-kül, önállóan mûködtették a te-lepet az önkéntesek, ezt mi hall-gatólagosan tudomásul vettük.A bizottsági ülésen az alapít-vány tervezetével kapcsolatbantöbben elmondták a vélemé-nyüket, így alpolgármesterként,állatorvosként magam is. A sze-mélyemet érintõ váddal kapcso-latban, hogy én irányítottamvolna mások véleményét, el kellmondanom: nagyon remélem,hogy mindazok, akik az önkor-mányzati munkában bizottságifeladatot látnak el, rendelkez-nek önálló véleménnyel, s asze-rint döntenek. Azt is elmond-tam, hogy egy korrekt megálla-podás alapján a késõbbiekbenis szívesen vesszük az alapítványegyüttmûködését, de az eb-ren-dészeti feladatokat anyagi ésszervezési okok miatt közhasz-nú munkással célszerû az ön-kormányzatnak ellátnia. Az álla-tok befogása, beszállítása, ellá-tása, indokolt esetben az önkor-mányzat illetékességi területénállatok megfigyelése és zárlatalá vonása, állategészségügyi el-látása, az elhullott ebek tetemei-

nek szállítása mind önkormány-zati feladat. Megalapozott véle-ményem szerint az önkormány-zat képes e tevékenységet meg-felelõ szinten ellátni. Ismétlem,szívesen vesszük az Ökorégióvagy bármely, állatvédelemmel,menhelyi tevékenységgel foglal-kozó szervezet közremûködésétazért, hogy ne legyen szükségZalaszengtróton kutyák elalta-tására, csak mert nem találtakúj gazdára. Az Ökorégió Alapít-vány eddigi „önkéntes és önzet-len” tevékenységének a honorá-lására a költségeikkel kapcsola-tos 3 - 4 milliós nagyságrendûkövetelését nem tartom meg-alapozottnak. Örülnék, ha azönkormányzatnak ennyi pén-ze lenne erre a feladatra… Ateljes feladatkör jóval keve-sebb összegbõl is reálisan meg-oldható.

– Továbbra is szándékozom,de nem csupán anyagi megfon-tolásból. Felkértem a jegyzõurat, hogy nyilatkoztassa meg akörnyékbeli kollégákat, szándé-koznak-e ellátást biztosítani atelepen. El kell mondanom azezzel kapcsolatos vádakra, hogyaz ellátásért számlázott havi 15ezer forint+ÁFA a költségeket istartalmazta. Az egyéb médiábanmegjelent összeg további részea veszettség elleni oltások díjátfoglalta magába, melyet épp acivilek kérésére vállalt át az ön-kormányzat. E szerzõdést meg-elõzõen – a telep szakhatóságiengedélye ehhez volt kötve – 18éven át ingyen láttam el Zala-szentgrót eb-rendészetéhez kap-csolódó állatorvosi feladatait.

– Tudomásunk szerint je-lenleg nincs állatorvosa a te-lepnek. Mindezek után vállaljaa további munkát?

Farsang Lajos

A rekkenõ hõségben bá-gyadt mozdulatlanság ült a Zala-völgyi falvakon. Július 9-én dél-után kettõkor is csak apolgármesteri hivatalnál tapasz-taltunk némi aktivitást, velünkegy idõben érkeztek a testvér-község, küldötteiegy mikrobusszal. A hivatal ud-varán már minden készen állt,ami a falunap megrendezésé-hez kellett. A rendezvénysátoralatt lassan gyülekeztek az em-

Batykon

Sopronnémeti

Forró falunap Batykonberek, mikrofonpróbával han-goltak a technikusok. Az asszo-nyok friss pogácsával és krump-liprószával kínálták a vendége-ket. batyki pol-gármester figyelmes házigazda-ként üdvözölte az érkezõket. Akerítés mellõl ínycsiklandó illa-tok indultak, legalább négy csa-pat szorgoskodott a vacsorárakészülõ pörköltkölteményekmegkomponálásán.

A színpadon egymást követ-ték a jobbnál jobb programok.Népszerû dalokat hallottunkgitárkísérettel, majd a helyi

állókedves mûsorát láthattuk. Eztkövetõen, a gyermekek örömé-re ragadta magáhoza mikrofont. Mikorra a

” igen magas színvonalúprodukciója következett, a szék-sorok is megteltek. A rendezõkigényességét jelzi e tehetséges,országos hírnevû tánccsoportmeghívása.

A közönség nagy lelkesedés-sel fogadta a falunap sztárját,

, aki kiadós, szóra-koztató mûsort adott. Volt itt újstílusú nóta, pálinkadal, pisz-

Adorján Péter

kis-iskolásokból néptáncosok

Tüsi bohóc„Kehidá-

mák

Laci betyárt

tolydurrogás, népi humor ésminden, amire fogékony a ma-gyar. A marcona küllemû elõ-adó a felesége révén kötõdik aközséghez, így méltányosabbfeltételekkel vállalta a fellépést.

Megtisztelték a rendezvényta környezõ települések elsõemberei, ígyszentgróti éstürjei polgármesterek. Itt láttuktovábbá a körjegyzõség vezetõ-jét, több más közigazgatási szak-ember társaságában.

Este 6-ra a bográcsok márétvágygerjesztõ illatokat ontot-

Baracskai JózsefMlinárik László

tak. Volt zúza- és marhapörkölt,továbbá a cigánykonyha szerin-ti, kifejezetten finom csülköspacalpörkölt is.

Adorján Péter polgármesterkiemelte, milyen fontos, hogy aközség lakossága összejöjjön éslegalább ilyenkor ne a nehézsé-gek uralják a közösség hangu-latát. A nyomasztó, hétköznapigondok ellenére, kifejezettenmeleg szeretettel beszélt a reá-bízottakról. Családja is példa asokszínû közösségek harmoni-kus együttélésére.

V.B.Készül a vacsora…

Fotó: Kovács GyörgyFotó: Kovács György

Egymást követték a programok.


Várom régi és leendõ ügyfeleimet!

Anno 1982

Nagylengyel

Hungarikum• •

– Bér- és kereskedelmi fõzés

– Palackozás

– Kis- és nagykereskedelmi

értékesítés

– Igény szerint cefrebeszállítás

Telefon:92/380-037, 30/3358-311

Õsi zalai zamatok

Lejtõs szõlõkordonok tövé-ben, az domb szok-nyája szegélyén csücsül egyigen arányos, csinos ház, hívo-gató vendégváró hely, a

. Homlokzati ablakaia Zala völgyére néznek me-rengve. Elõtte vezet el az idõt-len idõk óta fontos kereskedel-mi és hadi útvonal, ami ma a

menõösszekötõ út. Nincs messze in-nen a

.Nem véletlen, hogy pont itt

áll ez az épület. E helyüttfakadnak ugyanis a hegy gyom-rából elõtörõ forrásvizek. Ma ishasználatos nevét a melletteeredõ tiszta vizû Csicseri for-rásról kapta.

A hely története a régmúltidõk ködébe vész. Már a rómaikorban itatták itt lovaikat a –feltehetõen Fenékpusztára, arómaiak által alapított Valcumcastrumába igyekvõ – katonák,

aranyodi

Csicse-ri csárda

Zalacsánytól Zalabérre

Szent Gróth termál-fürdõ

utazók. A török idõkben pediglóváltó állomásként funkcio-nált az építmény elõdje. (Azegykori lóistálló helyének mamár nyoma sincs.)

A környékbeliek által jól is-mert régi épület 1746-tól

ésasszony

birtokában volt. Vámháznaképült, 1849-ig szedtek itt hegy-vámot. Ám a mindig kincskéntkezelt friss ivóvíz, a jó helyiborok és a forgalmas út közel-ségében természetes volt, hogycsárdaként is mûködjön.

Betyár csárdának is nevez-hetnénk, hiszen az 1870-esévekben a hírhedett

is sokszor megfordult aházban. Egy lelkes helyi kutatószerint Savanyó húgát egy ke-lédi juhász vette feleségül, aki-nek az aranyodi hegyen voltszõlõje. Itt látogatta meg lány-testvérét a bakonyi betyár.Ételt gyakran a csárdából hoz-tak neki, vagy épp ott rejtõzöttüldözõi elõl. Hitelesnek tekint-hetõ arcképét, bûnlajstromát,

Sze-gedi Ferenc özv. NádasdyImréné, Márffy Anna

SavanyóJóska

Savanyó Jóska búvóhelye is voltA megmentett Csicseri csárda

valamint cinkostársainak felso-rolását a vendéglõ falán tekint-hetjük meg. Megtudjuk még,hogy számos bûncselekménytnem õ követett el, hanem a ne-vét felhasználva mások hajtot-tak végre. A törvény azonbankeményen lépett fel. Fejére vér-díjat tûztek ki, élve 1000, hol-tan 500 forintot ígértek a kéz-re kerítõnek. 1884-ben elfogták,halálra ítélték, majd az ítéletet10 év börtönre enyhítették.

A csárdában egészen 1948-ig csillapíthatták éhüket, szom-jukat a megpihenni vágyók.Azután az idõk változásával avendéglátóhely valahogy nemilleszkedett az államosított bel-kereskedelmi egységek sorába.Kézrõl kézre adták. A hetvenesévektõl a régi tágas ház családikikapcsolódást szolgált a folyó-víz és villany nélküli roman-tikát kedvelõ városiaknak. Majdnagyon hosszú idõre Csipke-rózsika álomba szenderült acsárdaépület.

– Amikor elõször beléptema házba, azonnal tudtam, hogykell nekem a „Csicseri” – idéz-te fel 6 évvel ezelõtti élményét

, acsárda mai háziasszonya és tu-lajdonosa.

A tájék legrégebbi épületé-be beleszerelmesedõ Szekere-séknek van érzékük a múlt ér-tékeinek megbecsüléséhez, hi-szen Zalaszentgrót város leg-öregebb funkcionáló háza, amostaniis nekik köszönheti másodvi-rágzását.

– A Kiskoronával kapcso-latban megjegyzem, hogy fér-jemet ahhoz a házhoz családikötõdések, emlékek is fûzik –tette hozzá Jutka, majd ismét aCsicseri történetével folytatta:

Szekeres Józsefné, Jutka

Kiskorona étterem

– Az omladozó ház környékejárhatatlan volt, a Dzsungelkönyvére emlékeztetõ elvadult,liános õserdõ fogadott minket.A forrást csak az országút felõllehetett megközelíteni. Tehátkét év bozótirtás következett.Érdekes volt, amint kibontako-zott a már elkorhadt régi fasorvonala és láthatóvá vált, hogyaz eredeti postaút a mainálbeljebb, közvetlenül a házelõtt vezetett.

A házat már pályázati támo-gatással újították fel. Noha azépítmény és a berendezés nemállt mûemléki oltalom alatt, azúj tulajdonosok lelkiismerete-sen vigyáztak a környék arcu-latát emberemlékezet óta meg-határozó, jellegzetes épületkülsejének megóvására. Belülmegmaradt a régi kemence,amiben a legenda szerint „be-tyárunk” is megbújt. A meg-mentett eredeti gerendák apitvar tetejét tartják. Sok lokál-patrióta örömére szolgált, ami-kor 3 éve megnyitott a hangu-latos vendéglõ. Harmonikusanilleszkedik itt egymáshoz a ter-mészeti és épített környezet, anépies hangulatú külsõ ésbelsõ térkiképzés, a csárdákrajellemzõ tárgyi világ és a gaszt-ronómia.

– Ne hangoljon pizzára, ten-geri herkentyûre, aki hozzánkbetér – utal a konvencionálismagyaros ételsorra a tulajdo-nosnõ. – Fõként zalai ételspe-cialitásokat kínálunk, borain-kat is a zalai borvidék pincé-szeteibõl válogattuk. A fehérfolyóbor például Csáfordról ésTekenyérõl érkezik, Nagyradá-ról vörös- és rozébort hozunk.A palackos borok között igazihelyi különlegességeket tu-dunk felszolgálni.

A körültekintõ tulajdono-sok nem feledkeztek meg a he-lyet életre hívó, folyamatos sze-replõrõl, a Csicseri forrásrólsem. A környéket megtisztítot-ták, parkosították és aranyhala-kat rejtõ szép kicsi tóvá duz-zasztották a vizet. A szomszédtelek gazdái sem szálltak szem-be a természettel, apró tavakatalakítottak ki a területükön. Acsárda elõterét képezõ néhányszáz négyzetméteren ugyanistucatjával törnek elõ a kisebbforrások, mocsaras, cipõt ma-rasztaló dagonyát képezve. Ahely különleges leheletû, ned-ves mikroklímája „megérne egymisét” a szakértõknek is.

V.B.

A tájék legrégebbi épülete.



Aáltal alapított és fenn-

tartottellátási te-

rülete egész Zala megye. Kizá-rólag szenvedélybetegek ápolá-sát, gondozását, rehabilitációsintézményi és rehabilitációscélú lakóotthoni ellátását végzi.

– Az alkoholfogyasztás sú-lyos következményeivel találko-zunk, ezért a fogyasztási szoká-sok megváltoztatására, befolyá-solására irányuló intervenciósstratégiák programunk fontos ré-szét képezik. Intézményünk aszenvedélybetegek ellátását, reha-bilitációját, esetenként a társa-dalomba visszajutást segíti. Né-hány éve modellprogramot dol-goztunk ki, melyet elõször kí-sérleti jelleggel mûködtettünk. Eza program ma már a minden-napok részévé vált – mondta la-punknak igazgató.

– Horváth Csaba keramikusmûvész és Rakonczay Ágneskeramikus tanár foglalkozik alakókkal, fazekas, gipsz- és for-maöntõ mesterségre tanítjákõket. A foglalkozásokon hasz-nos dolgokat készítenek. Igé-nyesen kialakított faházainkbana kerámiakészítõ vizsgát siker-rel letevõ lakóink munkái te-kinthetõk meg. Az általuk ké-szített tárgyak a Képzõmûvé-szeti Lektorátus által minõsítetttermékek, s jól értékesíthetõk.

– Szocioterápiás foglalkozá-sokon vesznek részt a lakók. Afoglalkozás megválasztásánál fi-gyelembe kell vennünk az el-látott életkorát, aktuális egész-

Zala Megyei Önkor-mányzat

kehidakustányi szocio-terápiás intézmény

Simon Anikó– Hogy mûködik ez a

program?

– Hogy telnek a hétköz-napok?

ségi állapotát, képességeit. Afoglalkozás és foglalkoztatás te-rápiák, valamint a szociális fog-lalkoztatás keretében hasznoselfoglaltságokat biztosítunk szá-mukra. Munka-rehabilitációs dí-jat és munkaszerzõdés eseténmunkabért fizetünk. A terápiá-ban résztvevõk munkaideje 3óra, a munkarehabosoké 6 óra,a munkaszerzõdéssel dolgozó-ké 8 óra. Szövödében, fazekasmûhelyben, gipszmûhelyben,park és zöldfelület kezelésben,kertgazdaságban, portai szolgá-latban, takarítási és mosodaitevékenységekben foglalkoztat-juk õket. Terápiás és készségfej-lesztõ foglalkozás órarend sze-rint, beosztás alapján történik,a foglalkoztatási idõ 40-45 perc.Kreatív foglalkozások az agya-gozás, festés, batikolás, kollázstechnika. Memóriafejlesztésekaz írás, olvasás, számolás, moz-gás, ügyességi játék, önellátásmegtartása. Ezek mind a szin-ten tartást és a fejlõdést segítik.

– Az évek során egyre jobblett. Rendszeres tagok vannakintézményünkbõl az idõsekklubjában, a falu rendezvényei-re is eljárnak, s a falu könyvtá-rát is látogatják. Az óvodások-nak évente alkotási lehetõségetbiztosítunk fazekas mûhelyünk-ben. Az iskolát és a Kehidámá-kat kézmûves tárgyakkal támo-gatjuk. Tavaly kiállítottunk aMúzeumok éjszakáján, a falu-nap és egy saját egyhetes kiál-lítás keretében a Deák Mú-zeumban. Kehidakustány pol-gármesterét is nagyra becsül-jük. Egy-egy rendezvényünkrea lakók maguk kérik, hogy

– Milyen a kapcsolat afaluval?

elhívhassák. Lelkesen kérdezika falu helyzetérõl, a programok-ról és arról, hogy õk miben tud-nak segíteni, részt venni. Jelen-leg egy új program kidolgozá-sa, megvalósítása vette kezde-tét. Az önkormányzat egy pró-batételt ajánlott fel az intéz-mény lakóinak. Az alkoholróllemondani tudók önálló mun-kát kapnak a faluban. Elsõ lé-pésként a nyári virágok ülte-tésénél segítettek, ezeket a tele-pülés több pontján megcsodál-hatjuk. Ezt a segítséget a lakókmaguk ajánlották fel, mert tud-ják, hogy a település üdülõfalu.Õk így tudnak hozzájárulni azösszképhez, és ezt nagyon szí-vesen is teszik.

– Már a nyáron elindul egyrekreációs program, amit a tor-nateremben szakember segítsé-gével végeznek és a falubelie-ket is várjuk. Egészségnapokatszervezünk, melyeken megnyit-

– Milyen elképzeléseikvannak?

juk az intézmény kapuit a falulakossága számára is. Ezt aprogramunkat a Zala MegyeiÖnkormányzat Szociális és Egész-ségügyi Bizottsága anyagilag istámogatja. Aranyérmes „Maska-ra” színjátszó csoportunkat Lá-zár Péter elõadómûvész segíti,falunapon mutatják be elõadá-saikat. A fellépéseket nagyonfontosnak tartjuk. Az intézményképzett kollégákkal, segítõkkelnagy hangsúlyt fektet arra,hogy ellátottaink életminõségejavuljon. Rehabilitációs lakóott-hont építettünk, az ide történõkihelyezés elõtt a lakók szerve-zett életviteli programban vesz-nek részt, (alkoholos múltjukután jelenleg is sokan vannak,akik teljesen le tudtak szokni)az önálló élet irányába fokoza-tos az elengedés. Mivel a lét-szám teljes, így a késõbbiekbencsak ezen a programon keresz-tül, a társadalomba visszaen-gedett létszám helyett érkez-hetnek új lakók.

Szenvedélybetegek rehabilitációja

Kehidakustányban

Tüsi bohóc

Lázár István

idén ismegszervezték a falunapi júliá-list. Az erõs szél ugyan kicsitcsillapodott, ám a rendezvény-sátor nem volt elég biztonságos,így az operett és musical elõ-adókat a kehidai mûvelõdésiházban a közönség szép lét-számmal és nagy érdeklõdésselfogadta. A szombati programokmár a sportpályán folytatódtak:délelõtt a falu asszonyai serény-kedtek, készült a finom ebéd. Agyerekeket szóra-koztatta, utána pedig játszó-park, kézmûves kirakodóvásár,vattacukor, quad motor, íjászat,távirányítású markoló, arcfes-tés, póniló várta õket.

Délben pol-gármester köszöntötte a telepü-lés lakóit, a programra érkezõ-

ket és jó étvágyat, jó szórako-zást kívánt mindenkinek. Ebédközben kistérségi hagyomány-õrzõ mûsorok szórakoztatták avendégeket. A zalaegerszegi

, a zalaapáti,

, a zalaszentgróti

és aszere-

peltek többek között a szín-padon. A hangulat kitûnõ, azebéd nagyon finom volt. A szo-kásos fabábú döntögetõ és ti-zenegyes rúgó verseny elõtt azidõjárás kicsit közbeszólt, deegy kiadós nyári zápor utánmindenki felfrissülve várta azesti mulatságot.

A program utcabállal éssztárvendég elõadásával zárult.

Sramli zenekarHarmonika Band zalaapátinéptáncosokBéri Balogh Ádám tagintéz-mény mazsorett csoportjazalakomári népdalkör

Falunapi júliális

Részt vállalnak a faluszépítõ munkából.

Hagyományõrzõ programok szórakoztatták a közönséget.

www.zalatajkiado.huwww.zalatajkiado.hu


Sümegcsehi

Ko-vácsi-hegy Sümeg, Hé-víz, Keszthely Tapolca

Farkas Zsolt

, ez a 671 lako-sú település szinte maga amegtestesült történelem. A

lábánál,és von-

záskörében fekvõ településena római korban is éltek embe-rek, errõl tanúskodnak a rómaikori villa maradványai. Ám akorábbi és késõbbi korok is le-letették a névjegyüket. A kör-nyéken már az avarok is elõ-fordultak, s a középkorban cse-hek is letelepedtek – talán in-nen, s nyilván Sümeg közelsé-gébõl adódik a község neve.Ám a falu meghatározó arcu-latát a magyarok alakították ki.Sümegcsehit elõször 1334-benemlítik írásban, mint a veszp-rémi püspök birtokát, s ez avallási kötõdés mindmáig meg-õrzõdött. Jöttek a török égetõk– ebben az idõben csaknemteljesen elnéptelenedett a falu– ám az 1580-as évek végéreújjáépült. A 15 éves háborúsorán ismét csaknem teljesenkihalt.

A 15-ik századtól a falu la-kosságának kötelessége volt asümegi vár élelemmel való el-látása. Az 1920-as évekbeliNagyatády-földreform során kö-zel 400 család jutott földhöz,megélhetéshez. A falu birtoko-sa 1945-ig a veszprémi püspök-ség volt. A második háborúután az egyház földjeit is szét-osztották. Ám az évszázadokörökségét, a püspökséghez va-ló kötõdést ez sem változtattameg. A faluban számos épít-mény emlékeztet erre az örök-ségre. A falu történetét, múlt-ját és jelenét pol-gármestertõl ismerhetjük meg.

A megélhetés ma sem köny-nyû Sümegcsehi lakói számára.Ám a szorgalmukra, élniakará-sukra jellemzõ, hogy szépszámmal születnek gyerekek,

Sümegcsehi élni akarTörténelmi múlttal dolgoznak a jövõjükért

sok a fiatal, a népesség számastabilan tartja magát. A lakos-ság szabadságvágya sem maikeletû. 1848-ban többen hon-védnek álltak, az itthon mara-dottak pedig elfoglalták az ura-dalmi erdõt, amelyet korábbannem volt szabad használniuk.E tettük – bár többen börtön-nel bûnhõdtek érte – késõbbolyan történelmi jelentõségûtörvényalkotást követelt ki,amelynek nyomán elrendeltéka legelõk és erdõk szabadhasználatát.

– Amikor a 70-es években„pártunk és kormányunk” beakarta záratni az iskolát, a szü-lõk 40 állami gondozott gyer-meket hoztak ki az intézetbõl,így megmaradt az intézmény,és ez idõtõl van óvodánk is.Ezt az értéket nem adhatta felSümegcsehi, hiszen már 1735-tõl folyamatosan mindig voltiskolánk – emlékeztet a falulakóinak érdemeire FarkasZsolt. A falu becsüli a tradí-ciókat: az intézmény udvará-ban található , anévadó, egykori néptanító fá-

Fazekas József

ból faragott szobra. Az udvarvégében pedig számos korsze-rû játék várja a gyerekeket.

– Egy település akkor élhe-tõ, ha minél több szolgáltatásmegtalálható benne. Az elsõiskolánkat még a püspökségépíttette, majd a következõ1904 és 1906-ben épült, szin-tén püspöki adományokból, sa jobbágyok itt rótták le a ro-botot. Az intézmény a véglegesformáját több felújítást köve-tõen az elmúlt két évben érteel. Ebben a tanévben 166 gyer-mek járt az iskolánkba és hoz-zá kell tennem, hogy az itt fo-lyó oktatás színvonalának kö-szönhetõen mintegy 60 gyerekSümegrõl jár ide ki tanulni! Azóvodába 40 gyermek jár és 4bölcsõdésnek is ellátást nyúj-tunk, megkönnyítve a szülõkelhelyezkedését. 2007-ben 5település – Sümegcsehi, Döb-röce, Kisgörbõ, Nagygörbõ,Vindornyaszõlõs – példaérté-kû összefogásával alakult házi-orvosi körzet, melynek köz-pontja és gesztora SümegcsehiKözség Önkormányzata. A la-kosság egészségének megõrzé-se miatt nagy jelentõséggelbír, hogy sikerült megvalósí-tanunk. A településen hárombolt is van, nagyon fontos,hogy posta is üzemel, s a falu-és kézmûvesház, amelyben akulturális programokat ren-dezzük meg. A ház mindendélután várja a gyerekeket ésfelnõtteket, s a könyvtári szol-gáltatás is itt mûködik. Na-gyobb létszámú rendezvényekmegtartására sajnos kicsi ez azépület, de tervezzük, hogyamint egy alkalmas pályázatlehetõvé teszi, megfelelõ mé-retû sport és kulturális célokatszolgáló közösségi házat épí-tünk. Nem utolsósorban: Döb-röcével közösen körjegyzõsé-get tartunk fenn.

– Több egyesületünk s ala-pítványunk is eredményesenmûködik. A Kukorica Hagyo-mányõrzõ Egyesület és benneaz országos hírû és minõsítésûpáva kör Novák Ferenc veze-tésével dolgozik a hagyomá-nyaink õrzésén. Az 58 fõs,Döbröcével közös polgárõregyesület Kulcsár Attila irányí-tásával jó eredményeket mond-hat magáénak a prevenció te-

– Vegyük sorra Sümegcse-hi értékeit!

– Úgy hírlik, élénk a falu-ban a közösségi élet…

rén. A 60 igazolt sportolóvalmûködõ sportegyesület futball-csapata pedig Cserép Gáborelnökletével a harmadik osz-tályban 3. helyet ért el idén.Mûemlékekben nagyon gaz-dag a településünk, van itt pél-dául barokk templom, kápol-na. S a XXI. század csodájakéntaz elmúlt évtizedben épült felRev. P. dr. Barsi Balázs egyház-filozófus, sümegi rendházfõ-nök kezdeményezésére a JohnHenry Newman bíboros nevétviselõ lelkigyakorlatos temp-lom, amelyet Udvardi ErzsébetKossuth- és Munkácsy-díjasmûvész festményei díszítenek.Ez a templom a világon az el-sõ, melyet a bíboros boldog-gá avatásáért építettek. Õt2010. évben avatta boldog-gá Birminghamban XIV. Be-nedek pápa.

– Évi 186 millió forintosköltségvetésbõl gazdálkodunk.Az önkormányzat 36 fõt foglal-koztat a hivatalban és az intéz-ményekben. Sümegcsehi „ön-hikis”, azaz önhibáján kívülhátrányos helyzetbe került te-lepülés. A hiányokat általábanpályázatok útján pótoljuk. Kétjelentõs pályázat zárult le aközelmúltban: kompetenciaalapú oktatás bevezetése, illet-ve az informatikai pályázat,amelyekre együtt mintegy 30millió forint vissza nem térí-tendõ támogatást nyertünk.

– A már említett tornate-rem és közösségi házon kívül aközponti orvosi rendelõt sze-retnénk felújítani és a szenny-vízberuházást szeretnénk meg-oldani. Mindkettõ pályázatfüg-gõ, ráadásul a szennyvízrend-szer létesítésébõl egyelõre kivagyunk zárva, mivel az ér-vényes jogszabályok miatt aszennyvízberuházást 2000 „la-kos egyenérték” alatt nem tá-mogatják. Mindent megteszünk,hogy élhetõbb legyen a tele-pülésünk, s ezt látják is a fia-talok, hiszen az elmúlt 10 év-ben 25 új ház épült. Szem elõtttartjuk valamennyi közösségicélú célt, s amint lehet, meg-valósítjuk, mert Sümegcsehiélni és fiatalodni akar. A célo-kat elérni csak a lakossággalközös akarattal, áldozatvállalás-sal lehet.

– Mit tudhatunk a telepü-lés gazdálkodásáról?

– Milyen terveket fogal-maztak meg a jövõre nézve?

Farsang Lajos

A falu- és kézmûvesház a kulturális programok megrendezé-sére szolgál.

Fazekas József szobra.

keresünk a megye mindenrészébõl!

Érdeklõdni lehet: 92/596-936,8-12 óráig, illetve30/378-4465.

Hirdetésszervezõket


feladhatja ahavilapban.

Telefon: (92) 596-936;Fax: (92) 596-937;

E-mail: [email protected]

Szentgrót és Vidéke

HIRDETÉSÉTHIRDETÉSÉT

Apopulárisabb programjai

mellett kisebb rendezvényekis hívogatták a rejtett érté-kekre vágyó közönséget.

Ilyen volt például(képünkön) „Édes Er-

dély…” címmel megnyitott fo-tókiállítása a tömegszerveze-tek házának elõcsarnokában.Hangulatos képeket láthat-tunk „Tündérországról”. Saj-nálhatjuk, hogy a kicsiny fal-felület miatt csak szemelvé-nyek kerültek bemutatásra. Akiállítás érdekessége volt az ahangulatteremtõ ábrázolásimód, mely egyfajta „majd-nem montázs” technikával ha-tott a nézõkre. A nagyméretûinformatív fõ témák mellettkicsiny, hangsúlytalan illuszt-

Zalavölgyi Kultúrtivor-nya

SzalayCsaba

rációk (pl. jellemzõen õsho-nos növények) együttlátásaadott többletélményt a szem-lélõnek.

A színesprogramkínálatának egyik zá-róakkordja és – ki tudja miért– háttérben maradt eseményevolt a

un. nyíltnapja. Talán a városon kívül, adombok közt meghúzódó, idõ-szakos mûvésztelep távolab-bi helyszíne, esetleg a puri-tán, tábori környezet, vagy amûvészeket övezõ sejtelmes-ség idézte elõ a nagyközönségpasszivitását. Egy tény: a tá-volmaradók sokat veszítet-tek, mert igazán érdekes, filo-zofikusan gondolkodó alko-tók testközeli megismerésé-rõl mondtak le.

(Azon a délutánon kis he-gyi túrával a látogatók, és a Vil-lanegra mûvészeibájos hegyi villájában kóstol-hatták a családi vállalkozásbankészített kecskesajtokat éskecsketúróval sütött finomsá-gokat.)

A mûvész szimpóziumnakmondott együttmunkálkodásmotorja és egyik alapítója, amûvésztábor vezetõje – a névkötelez – szob-rászmûvész. Igazi, elkötelezettszervezõ, aki a spártai körül-mények ellenére, három hétenát garantálni tudja társainak akötetlen, kényszerek nélkülialkotás feltételeit.

– Tizedszer jöttünk összeFényesházán, és erre az alka-lomra – ha eredményes lesz a

Kultúrtivornya

Villanegra MûvészetiKözhasznú Egyesület

Izer Péter

Lelkes Márk

Képzõmûvészeti alkotótábor Zalaszentgróton

pályázatunk –, könyvet szeret-nénk kiadni a mûvészeti tábor-ról – tájékoztat Márk, az egye-sület elnöke. – Eddig vagy 38kortárs képzõmûvész fordultmeg a telepen, sokan vissza-térõ alkotók. Az egyesület –mert 2004-tõl egyesületkéntmûködünk – tagjain kívül ven-dégeket is hív minden évben.Sajnos a külföldi kollégák in-vitálásáról az utóbbi évekbenle kellett mondanunk. Az al-kotó telepen nem elszigeteltendolgozunk, serkentõ viták,sokszor markáns véleménykü-lönbségek, hosszú beszélgeté-sek gazdagítják az együttlétet.Innen az elnevezés. Az idén 12kollégát vártunk. Egy részük itttudja tölteni mind a 3 hetet,

vannak akik késõbb csatla-koztak.

Míg a szobrászok a dombol-dalban kialakított faragó szin-ten tevékenykedtek, a festõmû-vészek munkái a ház alkalmimûtermében készültek. A ké-szülõfélben lévõ mûvek mársejteni engedték, hogy ismétértékes alkotásokkal, különle-ges képekkel, szobrokkal lepikmeg a várost és az érdek-lõdõket a Villa Negra lakói.Az alkotótábor július 16-tólkiállított sokszínû mûvészeti„termését”. rendelhetõen so-kan tekintik meg Zalaszent-gróton, a Kiskastély bemutató-termében.

V.B.Tizedik alkalommal rendezték meg a tábort.


A program keretében Türje Község Önkormányzata pályá-zatot nyújtott be az egészségügyi alapellátás minõségi javításaérdekében a háziorvosi rendelõ felújítására, amely magába fog-lalja az épület korszerûsítését, valamint eszközbeszerzéseket is.

Az elmúlt évben kezdõdtek a munkálatok, melyek kiter-jedtek belsõ átalakításra, az elavult nyílászárók, burkolatok,tetõfedõ anyag, vízvezeték-rendszer cseréjére. Megtörtént azépület külsõ hõszigetelése és a homlokzat festése is. Azépület részleges akadálymentesítése is megvalósult rámpahozzáépítésével, illetve indukciós hurok beépítésével. Azelavult berendezési tárgyakat, eszközöket leváltották az új,modern eszközök, melyek a betegellátás színvonalának növe-kedését segítik elõ.

A türjei praxisban az ellátandó betegszám: 1737 fõ, ebbõl246 fõ gyermek, 1491 fõ felnõtt.

A fejlesztés eredménye egy akadálymentesített, minõségiés speciális igényeket is figyelembe vevõ háziorvosi rendelõ,melyben az egészségügyi alapellátásának minõségi javulása, abetegellátás folyamatának gyorsulása, valamint különbözõszûrõvizsgálatok helyi lebonyolítása várható.

Uniós forrásból háziorvosirendelõt újítottak fel Türjén

További információ:

8796 Türje, Szabadság tér 9.Tel.: 83/556-150; Fax: 83/556-159.www.türje.huemail: [email protected]

Türje Község Önkormányzata

Kultúrmorzsa

(Folytatás a 11. oldalon)


Ha az ember jár-tában, a templom melletti ka-nyart elhagyva továbbhajt, a fõ-utca szelíd, történelmi hangu-latú szakaszához érkezik. Emitta segítségérõl ismert, közked-velt, ferences szent tûnik felegy palánkvárat idézõ homlok-zaton, amott egy kedves tájházszerénykedik az útra merõlege-sen, szép tornácát kacéran meg-mutatva a kíváncsi utazónak.Vele szemben a világ zaját ki-zárni hivatott, hosszú zárdafalmögött, szemérmesen húzódikmeg a . Azember azt várná, hogy haloványarcú, kedvesnõvérek nyitják mega súlyosnak tetszõ bejáratot.Ehelyett egy életvidám, energi-kus házaspár fogad bennünketaz épület jól megtervezett, föld-szinti presszó-társalgójában.

A zalabéribirodalmában ülünk le beszél-getni. Perceken belül kiderül,hogy nem akármilyen életutatjárt be a vállalkozásaiban is sike-res, mélyen hívõ házaspár. Hi-tük és hûségük mindig átsegí-tette õket a nehézségeiken.

„Teher alatt nõ a pálma” –tartja a közmondás. Ízlés dol-ga, hogy Halászék esetében ateher volt-e nagy, vagy a pálmalett délceg. Mindenesetre, õkszentül hiszik, hogy a nehéz-ségek tették eredményessé éserõssé õket.

Halászék családi vállalkozásakét pillérre, a mezõgazdasági ésa vendégfogadási tevékenység-re épül. Háziasszonyunk, Lívia afalusi turizmusba illeszkedõvendégfogadást viszi, míg Bélaa mezõgazdasági profil gazdája.

fiúk a vállalkozás to-vábbvitelére készül.

No, de menjünk csak sor-jában!

Béla Zalabérben született,szakmát tanult. Kezdetben a

Zalabéren

Parókia Vendégház

Halász-família

András

Csodálatos gyógyulás

helyi tsz mezõgazdasági gépei-nek mûködtetésével, karbantar-tásával foglalkozott, majd beteg-ségéig autójavító mûhelybendolgozott, karosszériásként. Ne-héz életkezdés volt. Talán amunkahelyi ártalmak, különö-sen a hegesztések során felsza-baduló, kátrányos, nehézfém tar-talmú égéstermékek viselhettékmeg a fiatal férfi szervezetét.1984 novemberében az orvo-sok rosszindulatú, áttétes nyi-rokrendszeri daganatot diagnosz-tizáltak a két éve házas és egygyermekes apánál. (András fiúkkilenc hónapos volt ekkor.) Asokkhatást legyûrve, Lívia asz-szony és Béla szeretve tiszteltszülei összefogtak, hogy a baj-ban lévõt segítsék, támogassáka túlélésért vívott küzdelem-ben. Velük volt szomszédjuk, ajó emlékû plébánosis, aki a hívõ lelkeket erõsítget-te, de szükség szerint gyakorlatisegítséget is nyújtott.

Béla – szerencsére – hala-déktalanul a Pécsi Orvostudo-mányi Egyetem klinikájára ke-rült. Az orvosok egy fél napimozdulatlanságot igénylõ nyi-rokfestéses eljárással meghatá-rozták, hogy hol helyezkednekel a kór által megtámadott, meg-duzzadt nyirokcsomók, melye-ket néhány nappal késõbb, egylegalább nyolc órás, nagy mûtét-tel eltávolítottak a gerincérõl.

– Egy hónapig feküdtem apécsi klinikán, majd három hétlábadozás után kezdõdött abudapesti Országos OnkológiaiIntézetben a kemoterápia – em-lékezik vissza a férfi.

– Aki átesett már ilyen be-avatkozáson, vagy közelrõl lá-tott hasonló gyógyító folyama-tot, az tudja, mi minden ne-hézséggel, embert megrogyasz-tó hatással jár ez a kúra. Or-vosaim sosem hitegettek, tették

Szabó Imre

a dolgukat. Azt is tapasztaltammagam körül, milyen bizony-talan a gyógyító erõfeszítésekkimenetele. Pedig ebben a kór-házban tényleg minden a bete-gért van és csak hálával tudokvisszaemlékezni az orvosokraés ápolókra.

Béla az elsõ kettõ, radikálisinfúziós kezelés után teljesenlegyengült, haja kihullott, besár-gult, életkedve elment, feladnilátszott a küzdelmet, már ha-gyatkozott. A korábban 76 kilósférfi 49 kilóra fogyott. Az or-vosok – gyakorlatilag – lemond-tak róla, édesanyjától még a két-ségbe esett hálát sem fogadtákel, közölve: „Értse meg asszonyom,nem tudok segíteni a fián!”

– Nekünk, hozzátartozók-nak, a maiaknak már elképzel-hetetlen nehézséget jelentett akapcsolattartás – emlékezik Lí-via. – Nem volt mobiltelefon,csak egy távhívási lehetõségnapközben a postán. Többnyirevonattal jártam férjemhez Pécs-re, vagy Pestre, s ha az emberodaért, nem tudta, hogy mireérkezik. Volt olyan, hogy aszomszéd fekhely újra volt húz-va, mert a fiatal beteg meghalt.Csaknem összeomlottam, ami-kor az egyik következõ alkalom-mal nem találtam Bélát az ágyá-ban… Meghallgatni sem bírtamférjem elhaló, szóbeli rendelke-zéseit, elképzelni sem tudtam,mi lenne ha…. Bíztam a Sors-ban. Református létemre mon-dom, igazi segítség volt a plé-bános úr, aki gyakran elvállaltaAndráska felügyeletét és tartot-ta bennünk a lelket. Igyekeztemúgy viselni magamat, hogy akülvilág ne láthassa, mit élekmeg, min megyek át, csügge-dek, vagy reménykedem-e.

A családban és az ismerõsikörben felvetõdött: hátha a nyu-gati egészségügy fejlettebb lé-vén az ottaniak talán eredmé-nyesebben tudnának gyógyíta-ni. Ezért a család Hollandiábautazott. Mint kiderült, a hollandorvosok ugyanilyen terápiát al-kalmaztak volna – csak luxus-körülmények között.

Ugyanekkor, 1985. májusá-ban a boldog emlékezetû II.János Pál pápa is a németalföldiországba látogatott. Béla re-ménykedése a Szentatya feléfordult. A Sors kegyének tud-ható be, hogy egy ZalabérbõlHollandiába elszármazott isme-rõs révén sikerült egyetlen (maereklyeként õrzött) belépõt sze-rezni az utrechti Irene Hallbanmájus 12-én megtartott pápaiszentmisére. Béla átélhette aSzentatya közvetlen közelségétés az élmény – meggyõzõdéseszerint – totális fordulatot ho-zott az állapotában.

– Itt álljunk meg egy pilla-natra Béla – szólok közbe –,mert szükségesnek érzem a kö-rülmények tisztázását! Elõszöris az érdekelne: vallásos család-

ban nõttél-e fel és folyamato-san gyakoroltad-e a hitedet?

– Hogy érezted magad azIrene Hallban, a nagy tömegben?

– Megérinthetted Õszentségét?

– Igen, a szüleim is mélyenhívõ emberek voltak, jómagamgyerekkoromban ministráltamés egész életemet végigkísérteaz Isten közelsége. Számomra aSzentatya nem akárki, nem olyanmint egy miniszter, hanem Is-ten földi helytartója.

– Egyedül éreztem magam asok idegen között, nem értet-tem a prédikációt, de a misétkövetni tudtam. Egy idõ utánolyan gyenge lettem, hogy atömeget határoló kordon egyikoszlopára kellett támaszkodjam.Ebben az elesett helyzetbenhaladt el mellettem a Szentatya,aki – úgy éreztem – rám tekin-tett és ez leírhatatlan érzésseltöltött el. Biztosan tudom, hogyekkor következett be sorsom-ban a fordulat. Akkor, ott tettemegy fogadalmat, miszerint mégintenzívebben gyakorlom majdvallásomat.

– Nem. Bár közel voltam hoz-zá, de a csekély távolság eztnem tette lehetõvé. Az viszontbiztos, hogy kontaktusba, va-lamiféle megmagyarázhatatlankapcsolatba kerültünk. A misevégén is elhaladt mellettem ésén felszabadultnak éreztem ma-gam. A szertartás hosszú volt, ésengem is meglepett, hogy prob-lémamentesen végig részt tud-tam venni.

Már a hazaúton feltûnt hoz-zátartozóinak a derû, mely be-tegüket áthatotta.

– Míg az odaúton, mint egygyászmenet, mindannyian gond-terhelten hallgatunk, magunk-ban a kétségeinken rágódtunk,addig hazafelé Bélán is és apó-somékon is szinte tapinthatóvolt a bizakodás. Néhány napmúlva itthon férjem már a csa-ládi fészek továbbépítését ter-vezgette, bár még három kemo-terápiás kúra várt rá. Mintha„elemet cserélt volna”, teljesenmás aspektusból közelített min-denhez – mondja Lívia, majdismét férje veszi át a szót:

– Ekkor már olyan „szó semróla meghalni” hangulat vetterõt rajtam, csak a továbbélésgondolatai foglalkoztattak, ter-veket szõttem. A kezelések vé-gére az eredmények nyilvánva-lóvá váltak, de a rengeteg mé-reganyag a májamat erõsen meg-viselte. Kérésemre az orvosokegyetértésével a hatodik infú-ziós szakasz elmaradt.

A rendszeres, egyre ritkulókontrollokra sokáig jártam, degyógyszert azóta sem szedek. Akórházi kezelés végeztével a be-tegállomány, a táppénz meg-szûnt, és leszázalékoltak. Azegészségügyi problémák utánanyagi gondokkal szembesül-tünk. Olyan nehéz helyzetben

A Halász-család.


(Folytatás a 10. oldalról)


Csodálatos gyógyulásvoltunk, hogy a tanácshozkellett fordulnunk támogatá-sért, de segélykérelmünket el-utasították.

E nehéz, történelmileg márváltozó idõszakban csak sajátmagukra és szüleikre számíthat-tak. Lívia az óvodában dolgo-zott, Andráska napközi ellátásá-ra Béla vállalkozott, kézenfekvõvolt tehát, hogy a gyest is õveszi igénybe. A telekszomszédplébános azzal volt a segítsé-gükre, hogy rendelkezésükrebocsátotta a ház melletti ürestelket, ahol zöldségtermesztés-be fogtak. Béla kondíciójánakmegerõsödésével 89-ben mezõ-õri feladatot kapott. 1991-benmindketten munkanélkülieklettek.

A megélhetésért minden le-hetséges munkába belekezdtek.Újrakezdési hitelt felhasználvaistállót építettek és szarvasmar-ha-hízlalásra vállalkoztak. Lívia,ez a törékeny, paraszti munká-hoz nem szokott asszony ebbõla férfimunkából is kivette részét.

– Sohasem hittem volna,hogy a Sors mi mindenre tesziképessé az embert. Úgy tartot-tuk az állatokat, ahogy az olaszmegrendelõ kívánta. Ha mélyal-mos tartás kellett, akkor úgy, haszabadon legeltetés, akkor esze-rint – idézi fel Lívia.

A tsz felbomlása után aszülõk által bevitt, majd vissza-kapott 24 hektáron indult el acsaládi vállalkozás növényter-mesztési profilja. Kiegészítés-ként az egykori mezõgazdaságigépszerelõ a traktorjával bér-munkákat is végzett, mindenfillért visszaforgatva az egyrebõvülõ vállalkozásba. Ma márkomoly gépparkkal 1500 hek-tárt mûvelnek, aminek harmadasaját termõföld.

A fizikai teljesítmény mel-lett a házaspár gondot fordította képzésre és a pályázati le-hetõségekre. Lívia Veszprém-ben falusi turisztikai képesítéstszerzett, Béla pedig napról-nap-ra nyomon követte és követi apályázati lehetõségeket, siker-rel felhasználva a megnyert tá-mogatást.

A plébániától '94-ben meg-vásárolt régi parókia épületé-ben kezdték el a falusi vendég-látást. A mûemléki védettségalatt álló épületet korhûen hely-reállították, de a kötöttségekmiatt a megkívánt vendéglátásiés kényelmi szintet biztosítaninem lehetett. A vendégkör bõ-vülése és igényeinek fokozódá-sa szükségessé tette az új ven-dégház megépítését. A törzs-vendégek jelentõs része nyugativadász. Béla, aki a helyi vadász-társaság elnöke, ügyesen orien-

Szerény becslés szerint islegalább ötezren fordulhattakmeg július 9-én a szõlõhegyekközt megbúvó .

A látványosság nem minden-napi. „Kiglancolt” öreg, gyáritraktorok és traktor formájúgépek, egyedi teherjármûvek,sohasem látott utánfutók éspótkocsik, vadászautóvá váltegykori tiszti kocsik. A kiállítottmasinák szinte mindegyikén ottvirított a lassú jármûveket, vagyerõgépeket megilletõ hivatalosrendszám-tábla, ami mindenesetben a megfelelõ mûszakiállapot tanújele. A garázsbandédelgetett, naponta polírozott,oldtimer luxusautókkal ellen-tétben ezek a robusztus haszon-jármûvek szinte mind családigazdaságok nélkülözhetetlenerõforrásai, melyeket gondosankicsinosítottak a nagy napra.

hoz-ta Steyr kistraktorát. Mint meg-tudtuk, az 1958-ban készültegyhengeres gép még ma ismegbízhatóan, takarékosan mû-ködik.

Közel fél évszázados ajött csehszlovák

Csáfordon

Kotecz Zsolt Dukáról

Ba-bosdöbrétérõl

Öreg traktorok találkozójaZetor, ami már 40 éve szolgáljaa .

Szinte a régi filmekbõl lé-pett elõ a mély hangon dohogó,egyhengeres, nagy lendkerekûHoffher traktor. Egykor az ilyencséplõgép elé fogott, szikrafo-gós kéménybõl füstöt eregetõmasina uralta a szérûskertet.

hozta, akinek a tûzoltó

hivatás mellett hobbija a tegnapgépeinek gyûjtése, reparálása.Három ilyen matuzsálemmelrendelkezik.

A Hoffher traktorok államo-sítás utáni testvérei már a

készül-tek. E korszak is képviseltettemagát néhány darabbal. Sajnos,vagy hál' Isten, a hõs, „trakto-rista lányok” nem voltak jelen.A történelem fintora, hogy a mamár önkényuralmi jelképnekszámító vörös csillag emblémafölött szentkoronás magyarzászló lengett a vezetõüléshezerõsítve.

A mezõgépgyártás fejlõdésé-nek további tanúi ugyanebbõl akispesti traktorgyárból gördül-tek ki, immár Dutra néven.

Kocsmár-családot

Alsónemesapátiból Ta-kács Tibor

VörösCsillag Traktorgyárban

Ezekbõl is láttunk néhány széppéldányt.

A benevezett gépek közöttkülön kategóriát alkottak azegyedileg barkácsolt jármûvek,a lehetetlent nem ismerõ krea-tivitás és gépész humor szülöt-tei. Közös ismertetõ jelük, hogyfélredobott fõdarabokból épí-tették össze a valós mezõgazda-sági igények kielégítésére.

Ilyen volt például a Trabantmotoros traktor Zsuk váltóval,amit 30 éve alko-tott. „soknemzeti-ségû” munkagépét egy három-

Nagy JózsefVajda Lajos

hengeres Wartburg motor hajt-ja, melynek meg sem kottyan azerdei munka, a farönkök ha-zaszállítása. A fanatikus gépla-katos annak idején elnyerte aszakma kiváló tanulója címet ésazóta is a gépek szerelmese. Jólfelszerelt mûhelyébõl számosegyedi munkagép került ki.

A hasznos jármûvek bar-kácskedvû gazdái minden ér-deklõdõnek készséggel mesél-ték el kreatúráik szerteágazóeredetét és egyedülálló tulaj-donságait.

Osztrák, csehszlovák, szov-jet, román, bolgár, japán már-kák, tehát a tõkés rend és aKGST képviselõi sorakoztakmegbékélve egymás mellett.

A találkozó fõ látványosságaa veterán négykerekûek dallam-kürtök, dudák és böffentõ autó-trombiták hangjával kísért fel-vonulása volt. Délidõben

fõutcáján bámulhat-ták meg az érdeklõdõk az öregtraktorokat, kiszuperált UAZ-okat és a szebb napokat látottCsepel teherkocsikat. Mire afelvonulók visszaértek a tábor-helyükre, a csáfordi templommellé, már a lacikonyhák ural-ták a „légteret”. Pecsenye és asült kolbász illata lengte be akörnyéket, melyet idõnként akürtõs kalács édes lehelete vál-tott. Az árnyékba húzódott cso-portok csillogó szemû szóvivõimár nagyobb gesztusokkalgyõzködték alkalmi híveiket, aszabadtéri sörforrásnál meg tik-kadt emberek várták a habzófelüdülést. A gyerekek is meg-kapták a pasztellszínû nyalókát,meg a pálcikás jégkrémet. Ko-radélután a közönség szemláto-mást növekedett. Volt csikós be-mutató, versenyek, vetélkedõk,majd kezdetét vette a kulturálislátványosságok és hallhatósá-gok sora. A legváltozatosabbstílusokat képviselõ énekesek,táncosok adták egymásnak aszínpadot.

A kitartóbb szórakozni vá-gyóknak estére koncerteket ésbált szerveztek. Szép napunkvolt, csak kissé meleg.

Zala-szentgrót

- b -

Legalább ötezren voltak kíváncsiak az öreg traktorokra.

tálja a falusi turizmus keretébenidelátogató Nimródokat.

A pergõ ritmusú, lazítás nél-küli életükbe mindig belefértegy-egy lengyelországi, vagyolasz zarándokút.

Ma már teljesen elfogadott ahit, mint pozitív motivációs erõa gyógyulásban. Az utóbbi évek-ben egyre több kutatás (pl. dr.Kopp Mária professzor asszonykutatása is) bizonyítja a vallás-nak és a spiritualitásnak az em-berek fizikai és mentális álla-potára és várható élettartamáragyakorolt jótékony hatását.

Beszélgetõtársaink mindket-ten egybehangzóan vallják, hogymegpróbáltatásaikon csak együttés a hit által vezérelve tudtakúrrá lenni. Sikertörténetük egy-aránt emberi tartásról, az ösz-szetartás erejérõl és a Sorsba ve-tett hitrõl tesz tanúbizonyságot.

II. János Pál pápa boldoggáavatása és a Szentatya iránt ér-zett hála május közepén rómaizarándoklatra késztette a Ha-lász-családot. Mint mondják,idõszerû volt megfrissíteni apápai áldást. Útjuk szervezésé-ben zalaszentgróti lelki vezetõ-jük volt a segítségükre. Résztvettek a XVI. Benedek pápaáltal tartott, szerdai nyilvánosaudiencián. Szállásukon, aholmagyar apácák szolgálnak, el-mesélték történetüket. A nõvé-rek meggyõzték õket arról,hogy az átélteket le kell írni ésközkinccsé kell tenniük.

V.B.

Fotó: Kovács György


A„örökös tiszteletbeli elnöke”címet kiérdemlõ

felesleges kérdezni,miért lett alapítója a polgárõr-ségnek, hiszen egész életét vé-gigkísérte a társadalmi munka,az önkéntesség és a közösségihasznosság igénye.

– Már egészen fiatalon tár-sadalmi munkában betonoz-tam a járdát Szentgrót fõutcá-ján – mesélte a polgárõrökhelyi doyenje. – 16 éves ko-romtól a nyugdíjig önkéntestûzoltó voltam, 5 alkalommalmentettem életet. Kitüntettek,mint 150-szeres véradót. Aligkét évre rá, hogy 45 évi faiparimunka után nyugdíjba men-tem, 1997-ben, 31 fõvel meg-alakítottuk a ZalaszentgrótiPolgárõr Egyesületet. Felhábo-rított ugyanis, hogy még a te-metõbe kivitt virágokat sem kí-mélték a lelkiismeretlen élõs-ködõk. Tudja, sok idõt elvett acsaládtól az önkéntes tevé-kenység, bizony volt mit eltûr-nie a feleségemnek, de soha-sem mondta, hogy ne tedd.

szentgróti polgárõrök

Krajczár Fe-renctõl

Áldozatvállalásukat a megye is elismerteA Zalaszentgróti Polgárõr Egyesület példamutatása

Az azóta megözvegyült fér-fi 6 éve autót vásárolt, amirerákerült a polgárõrség figye-lemfelkeltõ jelzése. Mind a mainapig éjjel – nappal járja Zala-szentgrót utcáit, a temetõk,üzletek, iskolák és a templomkörnyékét, a szõlõskertek he-gyi útjait. Tíz éve már hogy be-tegség korlátozza mozgásában,ezért fia, Zsolt vette át a sta-

fétabotot, mint az egyesületelnöke. Ekkor szavazták megegyhangúan a tagok, hogy azidõsödõ polgárõr tiszteletbelielnök maradjon.

– Amire nagyon büszkékvagyunk, hogy az utóbbi évek-ben megszûntek a temetésekidején elkövetett autófeltöré-sek Zalaszentgróton és a kör-nyékén fekvõ kis falvakban.Ugyanígy a misék és esküvõkalatt is figyeljük a parkoló au-tókat. Nem egyszer figyelmez-tettük a tulajdonosokat a nyit-va felejtett kocsiajtókra, a gon-datlanul az autóban hagyottértékekre. Rendszeresen kísér-jük a sok pénzzel közlekedõpostásokat. Gyakran parkoloka postával szemben, mert biz-tos vagyok bene, hogy jelen-létünk visszatartó erõt jelent abûnözõknek. Voltak konkrétesetek, amikor megjelenésünk-kel nagy értékû lopást aka-dályoztunk meg.

– Én a temetõt és a temp-lom környékét sosem akaromelhagyni. Az iskolák, óvodákbiztonsága szintén szívügyem.

Beszélgetésünk további ré-szében a „leggyengébb lánc-szem” az anyagiak és a mûkö-dési feltételek kerültek szóba.

– Sokszor az eladott régiszerszámaim árából tankolomaz autót – meséli a nyugdíjas.

Egy jó ötlettel kis névjegy-nyi papírt nyomtattak, ame-lyen a telefonos elérhetõségekmellett megadják adó- és szám-laszámukat és kérik a lakos-

– Hatékonynak bizonyulta tevékenységük?

– Mit tart a legfontosabbfeladatuknak?

ságot, hogy támogassák a civilszervezetet. A cetlit hegyi pin-cék ajtóréseiben is otthagyják,jelezve, milyen sok helyenmegfordulnak a polgárõrök. Atiszteletbeli elnök hálásan so-rolja, kik segítettek kisebb-na-gyobb pénzösszegekkel, hoz-zájárulva a benzinköltséghez.Emellett jólesik az emberekbíztatása és köszönete is. Majdegy polgárõr ruházati kataló-gust mutat, amibõl eddig csu-pán mellényekre futotta.

A mai elnök, az ifjabbKrajczár is elmondta, hogy azegyesület igen szerény körül-mények között tevékenykedik.A tömegszervezetek házábankapott helyiség rezsijét pél-dául nem bírta fizetni az egye-sület, ezért a polgárõr irodaaz elnök lakásán mûködik. Ajárõrök a saját civil ruháza-tukban, szabadidejükben, té-rítés nélkül teljesítenek szol-gálatot.

Áldozatvállalásuk nem ma-radt elismerés nélkül. Önkor-mányzati javaslatra 2010 ja-nuárjában megkapták a

díját. Ajutalmat fõként mozgékony-ságuk biztosítására, a polgárõrautók tankolására fordították.

jegyzõ szerint– bár az önkormányzatnakminden fillérre szüksége van –különbséget kell tenni a ma-gán- és a közszolgálati szerep-vállalás és támogatás között,ami anyagi konzekvenciák-kal is jár. Ehhez önkormány-zati rendeletmódosításra leszszükség.

polgár-mester telefonbeszélgetésünkalatt elmondta, hogy napi kap-csolatban vannak a helyi pol-gárõrséggel, együtt keresik amegoldást a hatékonyabb tá-mogatásuk, a mûködési felté-telek és tárgyi körülményekjavítása érdekében. A városközigazgatási határain beülmár Koppányban és Csáfor-don is megalakult a helyi pol-gárõr szervezet.

A valós közbiztonsági hely-zet kikényszeríti a hivatásos éscivil szervezetek kooperáció-ját. Szentgróton sem képzelhe-tõ el nyilvános rendezvény arendõrséggel együttmûködõpolgárõrök biztosítása nélkül.

ZalaMegyei Közgyûlés „Zala me-gye közszolgálatáért ”

Csuzy Csaba

Baracskai József

V.B.

EGERVÁRI ESTÉKSZENTGRÓTI SZÍNHÁZI NAPOK

2011. augusztus 2-19-igVárosi Mûvelõdési Központ - Zalaszentgrót

augusztus 2. 20.00 óra: Bernard Slade:Jövõre veled ugyanitt

augusztus 3. 20.00 óra Jean Genet:Cselédek

augusztus 4. 20.00 óra Neil Simon - Marvin Hamlish:Kapj el!

augusztus 5. 20.00 óra Neil Simon - Marvin Hamlish:Kapj el!

augusztus 11. 20.00 óra Filmszínház:Fekete hattyú

augusztus 12. 20.00 óra Filmszínház:Tánc

augusztus 13. 20.00 óra Petõfi Sándor:A helység kalapácsa

augusztus 16. 20.00 óra Mark Dunn:Öt nõ az esõben

augusztus 17. 20.00 óra Táncszínházi elõadás:„Angyalok és emberek”

augusztus 18. 20.00 óra Folklór mûsor szabadtéren:Nemzetközi Néptánc Gála

augusztus 19. 18.00 óra A Kis Hétrét mûsoragyerekeknek: Zümmögõ

augusztus 19. 20.00 óra Népzenei mûsor:Harangláb Népzenei Együttes

Kiállítótér: Képzõmûvészeti kiállítás a színház és atánc világából

Tájelõadások: Petõfi Sándor: A helység kalapácsaTabarin-komédiák Hans Sachs: Az ellopott kakas

(A Garabonciás Art'atlanok elõadásai)Info: jegyrendelés: 06-83/360-120, 06-30/608-3587

E-mail: [email protected]észletek: www.vmkami.hu

Krajczár Ferenc „örökös tiszteletbeli elnök.”


Száraz Kristian DávidOPraem

türjei Gyümölcsoltó Boldog-asszony templomban

MihályfánSzalapán

, vagy sokaknak csakDávid atya, tavaly augusztuselsejével kezdte el szolgálatát a

és a hoz-zá tartozó filiákban,és .

– A csornai PremontreiNagyboldogasszony Plébániaplébánosaként kaptam meg a

Egyházközségi bográcsozás Türjénlehetõséget, hogy megkapjama türjei plébánia szolgálatát.Amikor idekerültem, mostohakörülmények fogadtak, rendbekellett tenni az udvart, látogat-hatóvá tenni az apátsági temp-lomot. A templomra mindenkibüszke, manapság is sokan lá-togatják, hiszen a térség lát-ványossága, azonban felújítás-ra szorulna. A kézzel fogható

dolgok mellett egy olyan szel-lemiséget, közösséget szeret-nénk létrehozni Türjén, ami azelmúlt 40-50 évben hiányzott– foglalta össze Dávid atya.

Az elmúlt egy évben Tür-jén a gyakorta szertartásra járóhívek több újdonsággal is talál-kozhattak, melyeket talán min-denki üdvözölve fogadott. Azéjféli mise már valóban éjfél-kor van, s elmaradhatatlan afeltámadási és az úrnapi kör-menet is. A közösséggé valóformálódást pedig különbözõprogramokkal próbálja meg tá-mogatni Dávid atya. A híveknemrégiben Mariazellbe kirán-dultak, a ministránsok pedigegyházi táborban vettek résztCsurgón. A nyár idusán, július16-án pedig bográcsozós kertiösszejövetellel várta a híveket.

– Isten hozta mindnyájukatezen az összejövetelen, s remé-lem ezzel az alkalommal is el-indult a közösségépítés Tür-jén. Kánai menyegzõt nemígérhetek, de remélem, hogymindenkinek ízleni fog VidákJózsef halászléje, Tóth Feri bá-csi vadpörköltje, Simon Lászlókörömpörköltje, és énekléssel,tánccal tölthetjük az est hátra-lévõ részét – szólt vidáman ahívekhez az atya.

A híveket köszöntöttepolgármester is,

aki az augusztus 27.-iki falu-napon is együttmûködésérõlbiztosította a programot szer-vezõ templomatyát.

Aképgalériájában további fotókláthatók az eseményrõl.

Mli-nárik László

Pataki Balázswww.zalatajkiado.hu

A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program kere-tében pályázott „A pedagógiai, módszertani reformottámogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” pá-lyázati felhívásra (TIOP-1.1.1/07/1) Sümegcsehi KözségÖnkormányzata, az általa fenntartott Fazekas JózsefÁltalános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és EgységesÓvoda-Bölcsõde Alapfokú Oktatási Intézmény infor-matikai infrastruktúra fejlesztésére, ún. „Intelligensiskola” létrehozására.

A sikeres pályázat bruttó elszámolható költsége 7 325 750 Ft,melynek 100%-a vissza nem térítendõ támogatás. A támoga-tási szerzõdés azonosítója: TIOP-1.1.1-07/1-2008-0265.

A Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvo-da és Egységes Óvoda-Bölcsõde alapfokú oktatási intézmény-ben május végével befejezõdött az a számítástechnikai fejlesz-tés, melyhez a forrást a Társadalmi Infrastruktúra OperatívProgram biztosította.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a MagyarKöztársaság költségvetésébõl finanszírozott, vissza nem térí-tendõ támogatás célja, hogy olyan egységes alapinformatikaiinfrastruktúra alakuljon ki az oktatási intézményekben, amelyazonos technikai feltételeket, azonos esélyeket biztosít a ta-nulók számára.

A Sümegcsehi Község Önkormányzata által benyújtott si-keres pályázat nyomán több, a tanulást és a pedagógiai mun-kát egyaránt segítõ, korszerû, informatikai eszköz beszer-zésére került sor. Az elsõ, harmadik, ötödik és hetedik osztá-lyos tantermekben helyeztük el azokat az interaktív táblákat,amelyeket a jövõben különbözõ közismereti tárgyak oktatá-sakor fogunk használni, így például akár történelem, mate-matika, nyelvi és ének-zenei órákon segíthetik majd a tanulásfolyamatát.

A fejlesztések bemutatására június 10-én nyílt napot szer-veztünk, amelyre meghívtuk a tanulók szüleit és a településlakóit is. Az informatikai fejlesztés használatára egy, a projektkeretében megvalósított továbbképzésen készültek fel aziskola pedagógusai.

A pályázat tárgyát képezõ informatikai infrastruktúranagyarányú fejlesztésével egy még színvonalasabb, hatékonyés gyakorlatiasabb oktatás valósulhat meg. A projekt sikeresmegvalósításának eredményeképpen 12 db multimédia futta-tására alkalmas számítógéppel és a hozzájuk tartozó monito-rokkal gazdagodott az intézmény. Emellett 4 db interaktívtábla, 4 db projektor és 4 db laptop segíti majd az oktatást. Aszerver csomag részeként 1 db szerver és a hozzákapcsolódó szer-ver szoftver, valamint 1 db WIFI csomag is beszerzésre kerül.

Intelligens iskola

Fazekas József Általános Iskola,Napközi Otthonos Óvodaés Egységes Óvoda-BölcsõdeTIOP-1.1.1/07/1-2008-0265e-mail: fazekasisk@gmail.comwww.sumegcsehi-oktatas.huwww.ujszechenyiterv.gov.hu

A megújult városközpont

Megszépült a zalaszentgróti városközpont. A részletekrõl azavatás után számolunk be részletesen.


Dávid atya (jobbról) mindenkit szívesen látott.


A

immár 11. alka-lommal tartotta mesterkurzu-sát a Zala-parti kisvárosban jú-nius 22-26-án.és a házigazda karate klub is-mét kellemes környezetet, ki-tûnõ technikai feltételeket biz-tosított a sportolóknak. Azinstruktori edzõtáborba

, az-ból és természetesen

l érkeztek a leg-

Magyarországi Ameri-can J.K.A. Shotokan Karate-Do Szövetség

Zalaszentgrót

Né-metországból, Új-ZélandbólUSA Ma-gyarországró

Karate ászok Zalaszentgróton

alább fekete öves, 2 danos mes-terfokozatot elért karatésok.Közel nyolcvan sportember,többek közt a magyar váloga-tott tagjai és világbajnokok ta-lálkoztak ezekben a napokbana városi sportcsarnokban.

Zalaszentgrótról hatan vet-tek részt a napi kétszer kétórás, kemény, ám nagyon jóhangulatú edzéseken. Így

, a szentgrótikarate klub vezetõje, 5 danosmesteredzõ, aki sportszakmai

Ko-máromy József

hírnevét többek közt három-szoros országos rendõr bajno-ki címének és a 2008-ban abelgiumi Herstalban szerzettEurópa-bajnoki ezüstéremnekköszönheti. Tanítványai közülaz Európa-bajnokés országos bajnokok edzetteka nemzetközi csapatban.

Az oktatás két igazi „nagy-ágyú”, 9 da-nos (a megszerezhetõ legma-gasabb szint) és a 8 danos új-zélandimesterek vezetésével zajlott.Az edzõk továbbképzésénekelsõdleges célja ezúttal a for-magyakorlatok (röviden: kata)egységesítését szolgálta. En-nek a versenyszámnak a bemu-tatása ugyanis rendkívüli pre-cizitást igényel, hiszen mindenmozdulatot centiméterre hatá-rol be a szigorú szabályzat.

A szentgróti tanító, azaz ja-pán megszólítással Sensei Ko-máromy József segített eliga-zodni a karate két versenyszá-mában. (A Sensei – tanító –megtisztelõ cím három danszinttõl illeti meg a karatéká-kat. Akit így hívnak Japánban,annak a mindennapi életben is

Sági Dávid

Sensei Sáfár Lászó

Sensei Edmond Otis

tanítóként, példamutatóan kellviselkednie. A karate által for-mált jellemû sportemberek-nek természetes ez a szerep.)

A küzdõszámban, ahol egy-más ellen lépnek fel a verseny-zõk, tompított támadásokkaligyekeznek bevinni a döntõ ta-lálatot. Tilos a nyitott tenye-res ütés.

A formagyakorlatokkal egyképzelt ellenféllel küzdenek,így az életveszélyes mozdu-latokat sem hagyják feledésbemerülni. Olyannyira, hogy hamost egy idõgéppel 200 évetvisszaugranánk Okinavába, azott karatét mûvelõk maguk kö-zül valónak éreznék a maimestert.

De maradjunk 2011-nél. Azinstruktorok a tábor végénvizsgáztak és egymással szem-ben is megmérettettek. A höl-gyek közül küzdelemben

, a kata verseny-számban

bizonyult a legjobb-nak. Férfi küzdelemben

nyert, a kata 4. helye-zettje a zalaszentgróti

lett.

Ta-kács Helga

Svantner Berna-dett

HencPéter

KovácsPéter

V.B.

A Zala megyei labdarúgóbajnokság elsõ osztályában a2011-2012-es idényben az 5.helyen zárt a

együttese. A csapat 16-szor nyert, 5-ször játszott dön-tetlent, 9-szer szenvedett vere-séget. Az együttes végig harc-ban volt a dobogóért, ennektükrében csalódásnak is nevez-hetõ lenne az 5. hely. Figye-lembe véve, hogy az elõzõidényben a kiesés ellen küz-dött a csapat, mindenképpendicséretesnek mondható azelõrelépés.

– Másfél éve kerültem acsapat kispadjára – kezdte ér-tékelését , acsapat edzõje. – A fél idénybena bentmaradás kiharcolásátvárták tõlem a vezetõk, amisikerült is. A nyári átigazolásiszezon során több jó képes-ségû labdarúgót sikerült iga-zolni, így bátrabban tervezhet-tünk a következõ idényre.

– A dobogó környékérevártuk magunkat, amire meg-volt az esélyünk. A bajnokságsorán ugyanis hosszú ideig az

ZalaszentgrótiVFC

Fejérvári Ferenc

– Milyen célt tûztek az át-alakult csapat elé?

A kiesõzónából emelkedtek fel

elsõ-második helyen tanyáz-tunk, csak a hajrában csúsz-tunk le onnan.

– A bajnokság hajrájára el-fáradtunk. Nem fizikálisan, ha-nem fejben. Az erõsítések elle-nére is még elég szûk volt ajátékoskeret, és a hajrában afáradt játékosokat nem lehe-tett kivel lecserélni. Ennek el-lenére köszönet mindenkinek,

– Miben látja ennek okát?

aki segítette az év során a mun-kámat. A játékosok hozzáállá-sával nem volt gond. A vezetésbiztosította a mûködéshez szük-séges feltételeket.

– Távolodva a bajnokság be-fejezésétõl tisztulnak le ben-nem a történések, ennek alap-ján elmondható, hogy az 5.

– Akkor ezek szerint nincscsalódás önben az 5. helykapcsán?

hely reális. Az elsõ hat helyenvégzett csapat hasonló játék-erõt képviselt, sokszor döntötta pillanatnyi forma. A hajrábantöbb rangadót elvesztettünk,ezért lettünk ötödikek. A meg-szerzett 53 pont jó teljesít-mény. Igyekszünk a nyári szü-netben célirányosan továbberõsíteni a csapatot, hogy jövõ-re sikerüljön felkapaszkod-nunk a dobogóra.

Osztja az edzõ véleményét, a ZVFC elnöke is:

– Elsõsorban rutintalansá-gunk eredményezte, hogy le-csúsztunk a dobogóról. A meg-állapítás érvényes játékosra,vezetésre egyaránt. A riválisokelleni találkozókat (Teskánd,Egervár, Andráshida) mind el-buktuk, ha a Teskánd, s azEgervár ellenit hozzuk, már ottvagyunk a dobogón. A zárófor-dulóban, a Zalakaros elleni mér-kõzésre már teljesen szétestünk.Nem kesergünk, dolgozunk anyáron, jövõre egyértelmûen adobogót célozzuk meg. Ehhezcélirányosan szeretnénk meg-erõsíteni a csapatot, amire reá-lis esély mutatkozik.

Szép Zsolt

-bi-

Nagyszerû sportemberek találkoztak.

Harcban voltak a dobogóért.

Fotó: Kovács György


Ekler Elemér

Zalatáj Kiadó

Göcsej Nyomda Kft.;

Közéleti havilapKiadó-fõszerkesztõ:

Szerkesztõség:

8901 Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4. Pf.: 381.

Tel.: (92) 596-936; Fax: (92) 596-937

E-mail: [email protected]

www.zalatajkiado.hu

Kiadja:

Készült:

Zalaegerszeg, Bajcsy-Zs. tér 2.

Tel./Fax: (92) 316-783

Szentgrót és VidékeSzentgrót és Vidéke

Július 2-án, szombaton estekerült sor a

hangverse-nyére a mûemléktemplomban. A programban –többek között – Mozart, Verdi,Rossini és Donizetti operákkórusrészletei, magyar és finnnépdal-feldolgozások szerepel-tek, míg a fafúvó kamarazene-kar Haydn, Mozart, Dvorakmûveket, továbbá XX. századi,népszerû zeneszámokat muta-tott be.

A középkori szokásoknakmegfelelõ módon, a kicsiny te-metõben álló, különleges Ár-pád-kori körtemplom paran-csolóan meghatározza, valójá-ban behatárolja az itt elõadha-tó mûvek körét, jellegét. Asírkerti, kegyeleti környezet avisszafogott vidámság helye. Amegszentelt, történelmi épületparányi méretei csak un. ka-mara darabok bemutatását te-szik lehetõvé már csak azért is,mert nagyszámú vokális ésinstrumentális elõadó, vala-mint népes hallgatóság el semfér a falak között. A fizikaiadottságok miatt – szó szerint– szûk körû rendezvényregyûltek össze a muzsikusok, akórustagok és a (hallhatóantöbbnyelvû) közönség.

Szimpatikus, ismétlõdõkezdeményezés itt, a kicsinydomb tetején álló, gyûszûnyitemplomban hangversenytrendezni. Kedves, helyeselhe-tõ, de nagyon kényes vál-lalkozás.

Zalaszentgróti Ze-neiskola és Kórus

kallósdi

A fellépõ kórus és a zenészfiatalok elõadása tartalmas nyár-esti zenei élményt jelentett. Azalapterület majd felét elfoglalóvegyeskar jó hangzást nyújtott,

szólista átlag felettiadottságokról tett tanúságot. Afafúvósokból álló kamarazene-kar széles hangterjedelmû meg-szólalása – esetenként – kevésbéillett az adott akusztikájú térbe.

A koncert elsõ felében be-mutatott operakórusok és ze-nekari mûvek jó választásnakbizonyultak. A szünet utániszakasz – korszerûnek tekin-tett – zenekari mûvei, különö-sen a dixieland muzsika, vala-mint az elõadott filmzenék in-kább esztrád mûsorba illõek.Jól sikerült duettet mutatott bea zeneiskola két növendéke, atörékeny fuvolásés klarinétos.Örvendetes a szentgróti zene-iskola mûfajilag széles, mo-dern zenei hangszeres képzé-se. A szakrális környezet azon-ban nem támogatta a megta-nult, profán számok bemuta-tását. Fájlaltuk ugyanakkor azarchaikus hely szelleméhez si-muló, a kamarakórusok általkifejezetten jól elõadható, gre-gorián zene teljes hiányát.

A hangverseny végén a ki-tartó és lelkes, magyar, németés svájci hallgatóság ütemestapssal jutalmazta a produk-ciót. Az este kellemes szóra-kozást nyújtva, jól illeszkedettarendezvényeinek sorába.

Tóth Péter

Máron LauraLovász Amadé

Zalavölgyi Kultúrtivornya

Koncert Kallósdon

A hangverseny kellemes szórakozást nyújtott.

A séf: .(2 személy-

re): 30 dkg csirkemell filé, 20dkg hámozott cukkini, 30dkg burgonya, olívaolaj, fok-hagyma, só, bors. A mártás-hoz: 1 dl tejszín, 0,5 dl fehér-bor, 1 tojás sárgája, kevés cu-kor, pár csepp citrom.

a cukkinit ujj-nyi vastag szeletekre vágjuk,majd sós, fokhagymás, olajospácban 1 órán keresztül állnihagyjuk.

A vékonyra vágott csirke-mell szeleteket sózzuk, bor-sozzuk. Középmeleg roston,vagy serpenyõben kevés olívaolajon a hús mindkét oldalátpirosra sütjük. A pácolt cuk-kini szeleteket hasonlóképpgrillezzük.

A fehérboros mártáshoz atejszínt a tojássárgával kike-

Fõzõ Attila

Hozzávalók

Elkészítése:

Próbálja ki!A zalaszentgróti Kis-Korona étteremjúliusi ajánlata:Grillezett csirkemell cukkínivel és fehérboros mártással

verjük, lassú tûzön besû-rítjük, hozzáadjuk a fehérbort, sóval és frissen õröltborssal ízesítjük. Ízlés szerintcukrozzuk. Ha a bor nemelég karakteres, pár cseppcitrommal fokozzuk az íz-hatást.

A grillezett húst és zöld-séget egymásra rétegezzük,frissen sült szalmaburgonyá-val tálaljuk és félbe vágottpiros színû sültpaprikávaldíszítjük.

A bormártást kis tégely-ben, vagy kivájt paradicsom-ban tesszük a tányérra.

A sommelierétteremtulajdonos:

– Az elkészített könnyûnyári frissensülthöz könnyûfehér bort fogyasszunk, pél-dául csáfordirizlingszilvániját ajánlom.

Szekeres Jó-

zsef

Veress János

Pályázatokhoz kapcsolódókiadványok, újságok készítése

szerkesztése megbízhatóan,gyorsan!

Érdeklõdni: 92/596-936; 30/378-4465e-mail: [email protected]

Fotó: Wilfried Sidler


8900 Zalaegerszeg, Kaszaházi út 89.Tel./fax: (+36) 92-325-558Mobil: (+36) 30-947-0654,

(+36) 30-505-5761E-mail:

[email protected]

- Kályhacsempe-gyártás- Samottanyagok, tüzelõajtók, kandallóbetétek

- Cserépkályhák, kandallók építéseEgyéni elképzelések szerint tervet készítünk

Nyitva tartás:hétköznap: 7 - 12 és 13 - 16, szombat: 9 - 12

KERÁMIA Kft.

CZOTTER IRODATECHNIKA

Zalaegerszeg, Gyimesi u. 36.

Tel.: 06-92/320-258; 06-20/9510-824

Másológépek, egyéb irodagépek,Tec Ma és Samsung pénztárgépek,

kellékanyagok értékesítéseés szervize.

Másológépek bérelhetõk.

Telefon:92/596-936,


[email protected]

Telefon:92/596-936,


[email protected]

Elérhetõségeink:Elérhetõségeink:

- Göcsej védjegyestermékek: aszalványok,

lekvárok, mézek, tészták,tökmagolaj, dió és mákolaj

- Zalai Farkas-pálinkák,borok

- Házi készítésûhentesáruk, tejtermékek,

szörpök, ivólevek,savanyúságok, befõttek- Kecske tejtermékek

„EGYÜNK HELYIT,VEGYÜNK HELYIT!”

Zalaegerszeg, Dísz tér 6/A.Nyitva tartás:

H.- P.: 6 - 18 -igSz.: 6 - 13 -ig

0 0 0 0

0 0 0 0

Helyi termelõktermékeinek forgalmazása

Zalai és környékbelitermelõk termékei

GÖCSEJI ÉLÉSKAMRA

Documents

SzentgrótSzentgrót és Vidéke és Vidéke - zalatajkiado.hu. július Szentgrót és Vidéke 3 A elsõ al-kalommal hét éve városrészének részönkormányzata által került