Szervezeti és Működési Szabályzat

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a tanulói jogok érvényesülése; a szülők, tanulók, pedagógusok és gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolat erősítése; az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola nevelőtestülete a közoktatásról szóló l993. évi LXXIX. törvény 4O. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el:

A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása feladata és kötelessége az iskola valamennyi alkalmazottjának, tanulójának, továbbá azoknak, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, és részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik az intézmény szolgáltatásait.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. § Az intézmény

(1) neve: Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola

(2) székhelye: Szombathely, Szent Márton u. 77.

(3) telephelyei, intézményegységei:• Iskola: Szombathely, Szt. Márton u. 77. .• Tanműhely: Szombathely, Pálya u. (faipari)

Szombathely, Vépi u. 4. (építőipari)

2. § (1) Az intézmény alapító szerve:Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése

(2) Az intézmény fenntartó és felügyeleti szerve:Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

3. § Az alapító okirat száma: 337/2004.(IX.2.) kelte: 2004. szeptember 08.

4. § A szakmunkásképző önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

5. § Az intézmény tevékenységei az Alapító okirattal összhangban:

1

6. § Kötelezően ellátandó feladata-alaptevékenysége

A szakközépiskolai tanulókat az általános műveltséget megalapozó 9-12. évfolyamon felkészíti az érettségi vizsgára.Biztosítja a tanulók számára a felsőfokú továbbtanulás, a szakképzési évfolyamokra történő bekapcsolódás, valamint a munkába állás lehetőségét.A jogszabályban előírt módon 13-14. szakképzési évfolyamokon felkészít az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakmai vizsgára..

A szakiskola 9-10. évfolyamain általános műveltséget megalapozó oktatás folyik, a 11-12. szakképzési évfolyamokon a szakmai vizsgára készít fel.A szakmai képesítések megszerzését az alábbiak szerint biztosítja az iskola:szakterület: műszakiszakmacsoport: építészet

faiparszakterület: gazdasági-szolgáltatásiszakmacsoport: kereskedelem-marketing.

Szakfeladatok:55137-1 gyermek- és tanuló felügyelet, készenlét55232-3 iskolai intézményi étkeztetés75176-8 intézményi vagyon működtetése80121-4 nappali rendszerű, általános műveltséget

megalapozó iskolai oktatás80123-6 általános műveltséget megalapozó

iskolarendszerű felnőttoktatás80221-1 nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére

felkészítő iskolai oktatás92403-6 iskolai sport (diáksport)80223-3 szakképesítés megszerzésére felkészítő

iskolarendszerű felnőttoktatás75192-2 önkormányzatok elszámolásai

Kiegészítő és kisegítő tevékenysége:

80591-5 oktatási célok és egyéb feladatok

80403-8 iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás

55241-1 munkahelyi vendéglátás

Az alap és kiegészítő tevékenység forrása

2

a támogatás melyet az iskolának a helyi önkormányzat költségvetéséből bocsátanak rendelkezésre

a saját bevétel mely egyrészt alaptevékenységből származó bevétel, másrészt az alapoktól, és egyéb szervezetektől származó átvett pénzeszköz ( pályázatok, szakképzési hozzájárulás

Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytat.Nem tartozik kincstári körhöz.

Szakágazati besorolása: 802220 szakmunkásképző iskolai oktatás

Költségvetési elszámolási számla szám: 11747006-15423476Számlavezető pénzintézet: OTP Bank RT Nyugat-Dunántúli RégióIntézményi törzsszám: 423474Az általános forgalmi adónak: alanya.Adóazonosító szám: 1 5423476-2-18

Az iskola tevékenységét jellemző feladatmutatók

55232-3 Iskolai intézményi étkezésFeladatmutató: intézményi étkeztetést igénybe vevők létszáma ( fő )Teljesítménymutató: éves élelmezési napok száma ( nap/év )

75176-8 Intézményi vagyon működtetéseFeladatmutató: a létesítmény szolgáltatásait igénybe vevők létszáma ( fő )

80121-4 Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatásFeladatmutató: tanulók létszáma ( fő )Teljesítménymutató: tanulócsoportok száma ( db )

80123-6 Általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatásFeladatmutató: iskolarendszerű felnőttoktatásban részt vevők létszáma ( fő )Teljesítménymutató: tanulócsoportok száma ( db )

8022-1-1 Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatásFeladatmutató: tanulók létszáma ( fő )Teljesítménymutató: tanulócsoportok száma ( db )( beleértve a gyak.képzési csoportokat is )

80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatásFeladatmutató: oktatásban részt vevők létszáma ( fő )Teljesítménymutató: képzési csoportok száma ( db )

80223-3 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás

3

7. § Az intézmény képviseletére jogosult az intézmény igazgatója, valamint az általa megbízott intézményi dolgozó.

8. § (1) Az intézmény bélyegzőjének felirata és lenyomata:

hosszú bélyegző: " Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola Szombathely, Szent Márton u. 77. OM 036749"

körbélyegző: " Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola Szombathely OM 036749"

(2) A faipari tanműhely bélyegzője: "Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola Faipai Tanműhely Szombathely, Pálya út. OM 036749,OTP 11747006-15423476"

(3) Az építőipari tanműhely bélyegzője: " Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola Építőipari Tanműhely Szombathely, Vépi út 4. OM 036749,OTP 11747006-15423476"

9. § Az intézményi bélyegzők használatára a következő személyek jogosultak:(1) körbélyegző: az igazgató és a helyettesítéssel megbízott igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető(2) a tanműhelyek hosszú bélyegzője: gyakorlóhely vezetők(3) hosszú bélyegző: osztályfőnökök, iskolatitkár, gyakorlóhely vezetők, pénztáros, adminisztrátor

4

(4) . A gazdasági szervezet felépítése, feladatai( 217/1998. Km.r. 17. §.)

Gazdasági vezető/ | \

Könyvelő Pénztáros Gondnok

Karbant. szakmunkásPortásokTakarítókKézbesítő

A gazdasági szervezet feladatai:

- éves költségvetés tervezése, végrehajtása- előirányzat felhasználása, módosítása- az iskola üzemeltetési, fenntartási, működési feltételeinek biztosítása

A beruházás feladatai:- vagyon használata, hasznosítása- a pénzkezelés- számviteli nyilvántartások vezetése- beszámolók elkészítése- kötelező adatszolgáltatások- bérgazdálkodási feladatok

(5) Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részben önállóan gazdálkodó szerve nincs.

(6) A költségvetés tervezésével, és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek

Közös szabály:

- A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat képviselő testületének,- mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítő szerkezet szerint kell összeállítani a dokumentumokat,

- A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban az önálló gazdálkodási jogkör szerinti besorolást figyelembe kell venni.

. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok:

- Az intézmény költségvetési koncepciója, illetve a költségvetési terv megalapozásához szükséges számításokat, terveket, az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni.

- A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor az ellátandó feladatokból / melyet a munkaközösség vezetők állítanak össze ) kell kiindulni, melyhez az ismert költségvetési bevételeket kell hozzárendelni.

- Az intézmény gazdasági vezetőjének feladata a tervezéshez kapcsolatos dokumentumokat összegyűjteni és rendszerezni. A dokumentumokat év közben is fogadhatja, melyet a

5

következő évi költségvetési tervezési dokumentumok című dossziéban eredeti példányban tárol.A tervezéshez szükséges analitikus nyilvántartásokat a gazdaságvezető ellenőrzésével a gazdasági csoport dolgozói gyűjtik és bocsátják azt a kért időben a rendelkezésre.A normatív állami hozzájárulásokhoz a feladatmutatók és a mutatószámok adatszolgáltatásának valódiságáért az intézmény igazgatója a felelős. A kitöltött dokumentumokat alátámasztó számítások a műszaki igazgatóhelyettesnél találhatók. A tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az önkormányzat ezzel kapcsolatos előírásait és az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket elsődlegesen figyelembe kell venni. A tartalmi követelmények betartásáért a tervezési feladat vezetője- jelen esetben a gazdaságvezető -tartozik felelősséggel.

A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok:

- A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmaznio a féléves beszámoló elkészítésénélo az éves költségvetési beszámolásnálo valamint a negyed és háromnegyedéves időközi mérlegjelentésnél

- A beszámoló alapját szolgáló dokumentumokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni, melyet az intézmény gazdasági csoportja készít el a gazdaságvezető felügyelete mellett

- Az alapdokumentumok összegyűjtését és tárolását a gazdaságvezető végzi .

- Az állami hozzájárulások, a különféle támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök felhasználásának és elszámolásának dokumentálásáért, az arról történő adatszolgáltatásért, az abban foglalt adatok ellenőrzéséért az intézmény gazdaságvezetője tartozik felelősséggel.

- Az Államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított- 217/1998(XII.30.) Korm. rendelet 149§ (2) bekezdése rendelkezik az adatszolgáltatások határidejéről.

A költségvetési koncepció elkészítése

- A költségvetési koncepció elkészítésekor figyelembe kell venni.- Az iskola a következő tanévi szakmai feladatai ellátásához milyen szakmai hátérrel

rendelkezik,- Valamint a következő évben működése során milyen bevételi forrásokkal számolhat.- A nem látható bevételeket melyek nem az előző bázis évhez viszonyíthatók ( pályázatok,

átvett pénz) csak fenntartással vehetők figyelembe.- Kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden a koncepció készítésekor ismert összes

tényezőt.

6

- Az előirányzatok vonatkozásában a tervezést a rendelkezésre álló adatok alapján a 4-es számú táblázatban meghatározott formában és tartalommal összefüggően kell elkészíteni.A tervezési feladatok ellátásáért a gazdaságvezető a felelős, ki köteles megvizsgálni a koncepciót megalapozó számításoknál

o a vonatkozó jogszabályok figyelembevétele megtörtént-eo a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó

kötelezettségvállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e,o az inflációs hatásokkal illetve jogszabályi változásokkal megfelelő mértékben

számoltak-e,o a koncepció összeállítása az önkormányzat gazdasági programjának illetve a főbb

keretszámok figyelembevételével történjeno a kiadáscsökkentő javaslatok, illetve bevételszerzési lehetőségek a koncepcióban

kerüljenek külön bemutatásrao a koncepció a többéves kihatású tételek elemzésére is térjen kio / gáz, víz, villany /

A költségvetési tervezés

Költségvetési tervezéskor az elkészült és elfogadott koncepcióból kell kiindulni.

Az intézmény végleges költségvetési javaslatának összeállításáért az intézmény vezetője, a gazdaságvezetővel együtt felelős a hatályos jogszabályok figyelembevételével.

Az önkormányzat képviselő testületének koncepció elfogadása után a végleges összeállításra vonatkozóan még külön irányelveket vagy szempontokat határoz meg, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a tervezési feladatok irányítója a gazdaságvezető a felelős .

Ha a képviselő testület az intézmény költségvetését nem az eredeti koncepció szerint hagyja jóvá, akkor a tervezési feladatok ellátásáért felelős gazdaságvezető gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról.

A költségvetési beszámoló helyi szabályaiA féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás

A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló összeállításakor a jóváhagyott

- eredeti költségvetésből, illetve- a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni.

Amennyiben a képviselő-testület a költségvetési beszámolással kapcsolatban az intézményre külön szabályokat, helyi információs igényeket állapít meg, akkor azon adatszolgáltatásról gondoskodni kell. Ezért az intézmény vezetője és a gazdaságvezető tartozik felelősséggel.

A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót - az előirányzat könyveléseket követően- az elkészített főkönyvi kivonat alapján a DOK programmal kell elkészíteni

A főkönyvi kivonatot a beszámoló iratai között külön meg kell őrizni.

7

A beszámolót a naptári év június hó 30-al kell elkészíteni .

A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót a költségvetési szerv vezetőjének ellenőrzése mellett a gazdaságvezető állítja össze.Az összeállításnál figyelembe kell venni

- a jogszabályi előírásokat- az intézmény, valamint az önkormányzat felé külön előírásként megfogalmazott

információs igényeket, valamint- a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóságot.

A negyed és háromnegyedéves gazdálkodásról szóló adatszolgáltatás

Az önkormányzat igénye szerint a gazdálkodásról szóló tájékoztató összeállításakor a főkönyvi könyvelésben kimutatott adatokból kell kiindulni.

Pénzforgalmi információt negyed és háromnegyed év végén (III. és IX. hónap után), valamint az V. hónap lezárásakor kell szolgáltatni.

A főkönyvi könyvelésből az adatok leszedhetők, az adatok számszerű alátámasztásáért a gazdaságvezető a felelős. A háromnegyed éves adatszolgáltatás már szakmai és számszaki segítséget is kell hogy adjon a következő évi költségvetési koncepció elkészítéséhez.

Az éves költségvetési beszámolás

Az önkormányzat zárszámadási rendelet tervezetéhez való információ szolgáltatáskor a képviselő-testület által elfogadott és módosított költségvetési rendeletnek az intézményre vonatkozó adataiból kell kiindulni.

Az éves beszámolót az intézmény igazgatója irányításával a gazdaságvezető a hatályos jogszabályok bevonásával állítja össze. Az intézmény vezetője a beszámoló általános jogszerűségéért, a gazdaságvezető a beszámoló pénzügyi- számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.

A beszámolót elkészülte után a felügyeleti szervnek először felülvizsgálatra kell beadni, majd ennek megtörténte után történik a beszámoló véglegesítése.

Információszolgáltatás az államháztartásnak

Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartalmi egyezőségért a többször módosított – 217/1998.(XII.30. ) Korm. Rendeletben meghatározottak szerint intézményünkben

- (1) bek. Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, és a költségvetési kapcsolatok bemutatásának valódiságáért

– az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője, és a gazdaságvezető a felelős.

8

- (2) bek. a szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért

- a költségvetési szerv tekintetében a költségvetési szerv vezetője, és a gazdaságvezető a felelős.

A költségvetés végrehajtásának szabályai

A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait az intézményre vonatkozóan is a költségvetési rendelet tartalmazza.

A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni:

- az egyes előirányzatok felhasználásakor,- az egyes előirányzatok módosításakor

A költségvetési végrehajtása során az előirányzat felhasználási ütemtervet alapul kell venni.

Az előirányzat felhasználási ütemterv adatait negyedévenként kell a tényadatokkal egyeztetni. Nagyobb eltérések esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve az előirányzat felhasználási ütemtervet módosítani kell.

A költségvetés végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozóan az ügyrendben és a házipénztári pénzkezelési szabályzatban rögzítettük.

A feladatellátás rendjének szabályai

Az Államháztartásról működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30) Korm. rendeletet módosító 280/2001.(XII.26.) Korm. rendelet 8.§ (5) bekezdése szerint

„A szervezeti és működési szabályzathoz kapcsolódó belső szabályzatoknak tartalmazniuk kell a feladatellátásának a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító

a./ feltétel-és követelményrendszere,b./ folyamata, kapcsolatrendszere, továbbác./ a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai leírását.”

A feladatellátás feltétel-és követelményrendszere

a.) Feltételrendszer:

- Csak olyan feladatot lehet ellátni és vállalni, mely az intézmény tevékenységi körébe tartozik. (oktatás, vizsgáztatás, sport- művelődési , bérleti, étkeztetési tevékenység ) Vallási, politikai tevékenység nagy haszon ellenében sem folytatható iskolánkban.

9

- A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat- megoldási módokat. Ha az adott feladatot többféle módon ( eszközzel ) el lehet látni, vizsgálni kell annak: - költségvetési bevételekre,

- költségvetési kiadásokra,- illetve a bevételek és kiadások ütemezéséregyakorolt hatását.

Eltérni a korábbi feladat-ellátási módtól ( eszköztől ) akkor célszerű, ha annak összességében több kedvező hatása van, mint kedvezőtlen, azaz.:A költségvetési bevételeket: növeli, nem változtatja, vagy a kiadások csökkenésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben csökkenti,A költségvetési kiadásokat: csökkenti, nem változtatja, a bevételek növekedésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben növeli. A bevételek és kiadások ütemezése: nem változik, kedvezőbben alakul, kedvezőtlenebbül alakul, de úgy, hogy az összességében nem befolyásolja hátrányosan a feladatellátást.

Amennyiben a feladatellátás körülményei nagymértékben megváltoznak( akár bevétel, akár kiadás tekintetében ) és ez éves viszonylatban eléri a bevétel 25 %-át akkor arról a felügyeleti szervet haladéktalanul értesíteni kell.

b./ Követelményrendszer:

- A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni.

- A feladatellátással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat a költségvetés oldaláról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal mégpedig a költségvetési koncepció elkészítésének időszakában az október végi adatokból vizsgálni kell.

- A felügyeleti szerv által alkalomszerűen kezdeményezett vizsgálatok során aktívan, segítőkészen közre kell működni.

- A tartósan ( 3 éven túli ) jelentős költségvetési kiadással járó kötelezettségvállalások esetében gondoskodni kell a kedvezőbb feladat ellátási mód felkutatásáról, melynek következtében a kiadás visszaszorítható.

- Amennyiben az intézmény költségvetési csak a fenntartó által adott jelentős működési többlettámogatással kerül egyensúlyba két éven belül, akkor gondoskodni kell az alapfeladaton kívüli önként vállalt feladatok csökkentéséről illetve megszüntetéséről, amennyiben ezen feladatok ellátása is oka a költségvetési hiánynak. A feladatcsökkentésre az intézmény vezetője és a gazdasági vezető együtt jogosult javaslatot tenni.

A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere

a.) A feladatellátás folyamata A feladatellátás folyamata a következő :

- a feladat ellátásnak szabályozása

10

- alapító okiratban- Szervezeti és Működési Szabályzatban

- a feladatellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása

- a feladatellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése,- a feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése,- a feladat ellátásáért felelős személye, személyek kijelölése- a feladat ellátás megszervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása:- a feladatellátás pénzügyi és teljesítményellenőrzése

o A feladatot ellátni csak úgy lehet, ha :- az adott feladatellátás szerepel a szerv alapító okiratában- a feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások

szerepelnek az intézmény SZMSZ- ében

o A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret

- az eszköz / vagyontárgyak beszerzési, felújítási / szükségletét ( 3 éves beszerzési, felújítási terv alapján)

- a működéshez szükséges dologi kiadásokat - a munka során felmerülő személyi kiadásokat, és a személyi juttatások utáni

járulékkiadásokat,- a feladatellátással kapcsolatban az intézményt megillető bevételeket.

A zavartalan feladatellátás érdekében az iskola vezetőjének és a gazdálkodást irányító gazdaságvezetőnek gondoskodni kell a feladatellátás irányításáról, szervezéséről.

A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési terv adatokra kell támaszkodni.

A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését, az esetlegesen tapasztalt hibákat, hiányosságokat azonnal meg kell szüntetni.

b./ A feladatellátás kapcsolatrendszere

A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei:

- a feladatellátás során a feladatellátással kapcsolatos vezető felelős a költségvetési tervezéskor

o a kiadások teljeskörű szerepeltetéséért, a javasolt előirányzatok részleteskidolgozásáért-különös tekintettel a feladat folyamatos, biztonságos ellátására

o a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért különösen a fix, előre tervezhető bevételek esetében.

11

A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv, melyhez szükségesek a könyvviteli adatok, valamint a kötelezettségvállalások részletes ismertetése ,az ezen adatokat alátámasztó kimutatások, listák, analitikák , kigyűjtések a feladatellátó számára.

A feladatellátás során a gazdaságvezető felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért. A könyvelési adatok folyamatos ellenőrzéséhez a naprakészség szükséges.Ehhez feltétel, hogy a könyvelés legalább heti viszonylatban naprakész legyen.

Az előirányzat szerinti gazdálkodáshoz - lehetőség szerint – az intézményre elkészített előirányzat felhasználási ütemtervet tartani kell.

A feladatellátásnak hatékonynak, a költségvetési kiadásokkal való takarékos gazdálkodás szem előtt tartásával kell hogy történjen. A munka során folyamatosan fel kell tárni és ki kell használni a szabad kapacitás rejtette lehetőségeket , ha ez többletbevételt vagy kiadási megtakarítást eredményezhet .

A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és annak dokumentumai

a./ A tárgyévi kötelezettségvállalások

Intézményünk a feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget vállalhat, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek, valamint illeszkednie kell az intézmény feladatra lebontott előirányzat felhasználási ütemtervéhez is.

A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak meg kell győződni arról, hogy- adott jogcímen tervezve volt e előirányzat- az adott telőirányzat az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad e

a szóban forgó kötelezettségvállalásra- a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei

összeegyeztethetőek – e az előirányzat felhasználási ütemtervvel

Intézményünkben az ügyrendben részletesen szabályozott a kötelezettségvállalás menete. Írásbeli kötelezettségvállalásra az igazgató, tanműhelyek esetében a tanműhelyvezetők jogosultak a gazdasági vezető ellenjegyzésével.

50 ezer Ft feletti vásárlás esetén minden esetben írásos megrendelő szükséges.Az írásbeli kötelezettségvállalásról nyilvántartást vezetünk.

A kötelezettségvállalás dokumentumai: Alkalmazási okiratMegrendelésSzerződésEgyüttműködési megállapodásPályázati támogatás stb.

b./ A több éves kihatású kötelezettségvállalások

Intézményünk több éves kihatású beszerzési kötelezettséget nem vállal. Kivételt képeznek a szolgáltatási szerződéses kötelezettségek / víz, gáz, villany, szemét, telefon,. kazán,

12

gázveszély érzékelő , poroltók, Internet szolgáltatás stb. / melyek az iskola alapvető működéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

Ezen kötelezettségek feltételei szerződéssel megkötött együttműködési megállapodásban rögzítésre kerültek.

c./ a közbeszerzési törvény alá tartozó kötelezettségvállalások

Intézményünk nagyobb összegű beszerzéseinél minden esetben vizsgálni kell, hogy a 2003. évi CXXIX törvény (mely a közbeszerzésekről szól) előírásai szerinti eljárási rendet betartsa.

d./ A kötelezettség vállalásokra vonatkozó további szabályok

A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve az önkormányzat éves költségvetése határozhat meg további részletes előírásokat.

(7) Intézményi vagyon használatának és hasznosításának elvei:

Intézményünk a 29/2004.(VI.30.) sz. Önkormányzati rendelet előírásai szerint – mely a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szól – gazdálkodik a rábízott önkormányzati vagyonnal.

Az intézmény belső szabályzatai szerint – mely a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteit és képezi – használatra bérbe adja, kölcsönadja, kiadja vagyontárgyait. Szabad kapacitásának kihasználása érdekében (pl. tornaterem, szaktanterem, tanműhelyek) bérleti díj fejében bevételre is szert tesz.

Hasznosítás minden olyan tevékenység, mely az intézményben feleslegessé vált eszközöktől való lemondást jelent, mely az iskola tevékenységéhez, működéséhez már nem szükséges, illetve a vagyontárgy eredeti rendeltetésének már nem felel meg.Intézményünkben általában hasznosítás elavultság miatt ( pl. tanműhelyi gépek, eszközök) vagy más profilú szakmai oktatásra való áttérés feleslegessé válása miatt történik.

(8) Gazdasági Szervezet felépítése

Intézményünkben egy fő gazdaságvető irányításával 2 fő gazdasági dolgozó látja el a pénzügyi feladatokat.A 2 fő gazdasági dolgozó egyike a könyvelő ( főkönyv ),míg a másik az iskola pénztárosa egyéb nyilvántartási, számlázási jellegű tevékenységet lát el.

Munkafeladataikat az ügyrend, valamint a munkaköri leírások részletesen szabályozzák.

II. fejezet

Vezetési szerkezet

13

10. § Az intézmény szervezeti felépítését az I. sz. melléklet tartalmazza.

(1) A szakképző élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője.

(2) Az igazgató vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes (általános és műszaki igazgatóhelyettes, közismereti igazgatóhelyettes) segítségével látja el.

(3) Az iskolavezetőség állandó tagjai:• az igazgató,• az igazgatóhelyettesek (2 fő),• gyakorlóhely vezetők egyben gyakorlati oktatás vezetők (2fő)• a gazdasági-vezető.• a KT vezetője

(4) Az iskolavezetés munkájában középszinten vesznek részt a munkaközösség-vezetők, a diákönkormányzatot segítő tanár, valamint a reprezentatív szakszervezet vezetője.

(5) Az iskolavezetőség az igazgató által meghatározott időpontban tanácskozik. Az ülések összehívása az igazgató feladata. A vezetőségi üléseken tanácskozási joggal részt vesz a közalkalmazotti tanács képviselője. Az ülésekre a napirendi pontoktól függően ugyancsak tanácskozási joggal meghívható a diákönkormányzat vezetője, az iskolaszék elnöke, a reprezentatív szakszervezet vezetője.

A helyettesítések rendje

11. § (1) Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő, valamint a kizárólagos hatáskörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az általános és közismereti igazgatóhelyettes helyettesíti, aki az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is.

(2) Gazdasági és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el.

(3) Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgatót a műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti.

(4) Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét.

A vezetők közötti feladatmegosztás

A közoktatási intézmény vezetője

12. § Az intézmény vezetője - a közoktatási törvény 54. § (1) bekezdése alapján - "felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja."

14

13. § A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen• a nevelőtestület vezetése;• a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése;• a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű

megszervezése és ellenőrzése;• a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez

szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;• az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzattal

való együttműködés;• gondoskodik a tanulói jogviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos ügyek

elintézéséről,• az ifjúságvédelmi munka irányítása;• a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.

14. § Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik:• az intézmény képviselete,• a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása,• a nevelő-oktató munkát segítők alkalmazása, fegyelmi felelősségre vonásuk,

közalkalmazotti jogviszonyuk megszüntetése,• az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás,utalványozás• a gazdálkodó szervekkel együttműködési megállapodás kötése,• kollektív szerződés megkötése és módosítása,• dolgozók béremelése, jutalmazása,• a dolgozó kártérítésre kötelezése,• fegyelmi biztos kijelölése.

15. § Az igazgató hatásköréből átruházza:(1) az általános és közismereti igazgatóhelyettesre:

a humán, a természettudományi és a testnevelés munkaközösség ellenőrzését, az érettségi vizsgák megszervezését a diákmozgalommal való együttműködést, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezését.

(2) a műszaki igazgatóhelyettesre• a szakmai munkaközösségek és általában a szakképző tevékenység ellenőrzését,• a szakmai vizsgák megszervezését, a gyakorlati oktatás tartalmi és szervezési

kérdéseinek felügyeletét és ellenőrzését.

(3) a gyakorlóhely vezetőkre• a tanműhelyben dolgozók felett a munkáltatói jogkör gyakorlását, a tanműhelyben a

munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését,

(4) a gazdasági vezetőre a "ügyviteli és kisegítő dolgozó" elnevezésű munkakörbe tartozók feletti munkáltatói jogkör gyakorlását; kivéve az iskolatitkár, adminisztrátor.

Az igazgatóhelyettesek

16. § AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZISMERETI IGAZGATÓHELYETTES FELADATAI:

15

(1) Az igazgatót vezetői munkájában közvetlenül segíti, akadályoztatása vagy távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti.

(2) Irányítja az intézmény személyi feladatainak ellátását, a közismereti oktatást, a tanórán kívüli tevékenységet, az osztályfőnöki munkát. Irányítja és ellenőrzi a dekorációfelelős, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzatot segítő, valamint a könyvtáros-közművelődési felelős munkáját.

(3) E l k é s z í t i:• területére (a közismereti) tantárgyi és órafelosztási tervet, egyeztetve a műszaki

igazgatóhelyettessel;• a tantárgyfelosztás alapján elkészítteti az órarendet és a tanterembeosztást,• a tanév rendjére vonatkozó igazgatói előterjesztés tervezetét,• az érettségi vizsgák ütemtervét,• félévkor és tanév végén a munkaterületét érintő elemző jelentését,• az év eleji, félévi és az év végi statisztikai jelentéseket szakterületén és a

szakközépiskolára vonatkozóan ellenőrzi,• a túlóra elszámolást,• a következő tanév tanulói beiskolázási tervét.

(4) G o n d o s k o d i k:• az osztályfőnöki tevékenység ellenőrzéséről,• a szülői értekezletek megtartásáról,• a tanári és tanulói ügyelet megszervezéséről,• a tanulói jutalmak és kitüntetések előkészítéséről,• a közművelődési felelőssel együttműködve az iskolai ünnepségek, megemlékezések

alkalomhoz illő színvonalas programjának előkészítéséről, megszervezéséről,• a foglalkozási naplók rendszeres és folyamatos vezettetéséről, ellenőrzéséről, • a közismereti és sportversenyek megszervezéséről, értékeléséről, a továbbjutók

versenyzésével kapcsolatos teendők ellátásáról,• az osztálykirándulások nyilvántartásáról és elszámolásáról, továbbá a versenyek

kísérési díjainak elszámolásáról,• a javító és pótlóvizsgák megszervezéséről, a tételek biztosításáról, vizsgáztató

bizottságokról, nyilvántartásról, • a közismereti tanárok továbbképzéséről,• a Megyei Pedagógiai Intézettel való kapcsolattartásról, • az általános iskolát végzők tájékoztatásáról, az iskola képzési lehetőségeiről,• Intézi a végzős tanulók továbbtanulásával kapcsolatos feladatokat. • Felelős az iskolai kiállítások megrendezéséért,

(5) E l l e n ő r z é s i f e l a d a t a i :• Ellenőrzi a szakterületéhez tartozó munkaközösségek, tanárok munkáját - szakkörök,

tanórán kívüli foglalkozások - ünnepélyek, megemlékezések lebonyolítását, színvonalát.

• ellenőrzi a területéhez tartozó oktatást segítő anyagok fejlesztését, beszerzését.• Ellenőrzi a tanárok adminisztrációs munkáját, elszámolásait.• Ellenőrzi, egyezteti a szakkörök, helyettesítések, túlórák elszámolását.

17. § A MŰSZAKI IGAZGATÓHELYETTES FELADATAI:

16

(1) Az igazgatót vezetői munkájában közvetlenül segíti.

(2) Irányítja a hatáskörébe utalt szakmai elméleti oktatást. Egyeztet a gyakorlati oktatás tartalmi és szervezési kérdéseiben a gyakorlati oktatás vezetőjével. Irányítja a szakmai tanárok képzését, továbbképzését. Figyelemmel kíséri a szakképzéssel és szakképesítéssel kapcsolatos jogszabályokat és azok változásait. Felügyeli és ellenőrzi a gyakorlati oktatás tartalmi és szervezési kérdéseit.

(3) E l k é s z í t i:• a szakmunkásvizsgák, a technikusminősítő vizsgák ütemtervét,• a szakmai elméleti tárgyak javítóvizsgáinak ütemtervét,• a nevelőtestületi értekezletek szakmai-elméleti anyagát, • az év eleji, félévi és év végi statisztikai jelentéseket,• a területére (szakképzés) a tantárgyi és órafelosztási tervet, egyeztetve a közismereti

igazgatóhelyettessel, és a gyakorlóhelyvezetőkkel,• a beszámoltató oktatás tervét, órarendjét,• a beszámoltató oktatás havi túlóra-elszámolását,• félévkor és év végén munkaterületére az elemző jelentéseket.

(4) S z e r v e z i é s i r á n y í t j a:• a Szakma Kiváló Tanulója (SZKTV) és a műszaki elméleti tantárgyi tanulmányi

versenyeket (OSZTV),• az érettségizett tanulók szakmai képzését és a beszámoltató oktatást, a vizsgáinak

lebonyolítását,• a szakmai elméleti tárgyak szakköreit, szakmai vizsgára történő felkészítését,• a gyakorlati és szakelméleti oktatás kapcsolattartását, együttműködését, • szervezi a Nyílt napok lebonyolítását, • segíti és ellenőrzi a menzafelelős munkáját,• a munkaközösségekkel, tanműhellyel együtt szervezi az iskola szakmai profilját

képező bemutatókat, kiállításokat, • szervezi és egyezteti a szakmai elméleti tanárok és a gyakorlati oktatók (a gyakorlati

oktatásvezető) továbbképzését, javaslatot tesz továbbtanulásukra,• szervezi szakterületén a helyi továbbképzéseket, a szakmai pedagógiai fejlesztésre

javaslatot tesz.

(5) G o n d o s k o d i k:• a műszaki tantermek és szertárak tárgyi feltételeinek fejlesztéséről, • a tantárgyi és a szakmunkásvizsgák szakmai elméleti és gyakorlati tételeinek

összeállításáról,• a szakmunkásvizsgák és technikusminősítő vizsgák, a szakmai elméleti javítóvizsgák

szervezésével, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,• a szakmai képzési program egyeztetési eljárásának lefolytatásáról, • szervezett tanfolyamok vizsgáinak megszervezéséről,• a szakelméletet oktatók továbbképzéséről.• Összefogja a szemléltető eszköz beszerzéseket, rendeléseket.• Segíti az iskolai tanműhely szakmai feladatainak megoldását.• Felelős az igazgatóval a Szakképzési Alap és egyéb szakképzési pályázatok iskolai

előkészítéséért, javaslatot tesz a részvételre.

(6) E l l e n ő r z é s i f e l a d a t a i:

17

• Ellenőrzi a szakterületéhez tartozó szaktanárok szakmai munkáját, (óralátogatás, munkatervek, tanmenetek, szertári és szemléltető anyagok fejlesztését, felhasználását, felújítását, stb.) a munkaközösség vezetők együttműködésével,

• ellenőrzi a beszámoltató rendszerű oktatás munkáját és az azzal kapcsolatos adminisztratív tevékenységet.

• Ellenőrzi és figyelemmel kíséri az iskola bemutató, szemléltető eszközökkel való ellátottságát, a felszerelések állapotát.

• Ellenőrzi és figyelemmel kíséri az iskolai tanműhelyi gyakorlati oktatást.

18.§ A GYAKORLÓHELY VEZETŐK EGYBEN GYAKORLATI OKTATÁS VEZETŐK FELADATAI:

(1) Munkájukat a műszaki szakmai igazgatóhelyettessel együttműködve végzik. Irányítják a tanműhelyek műszaki fejlesztését, a korszerű technológiák oktatási feltételeinek megteremtését. Irányítják a tanműhelyek oktató-nevelő munkáját. Szervezik az iskolai szintű szakmai gyakorlati versenyeket. Együttműködnek a szakmai munkaközösségekkel.

(2) Felelősek:• a gyakorlati szakmunkásvizsgák és a technikusminősítő vizsgák előkészítéséért,

lebonyolításáért,• a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartásáért, a munka- és tűzvédelmi

szabályzatból rá háruló feladatok ellátásáért, • a szakelmélet és gyakorlat együttműködéséért,• a statisztikához a területükre vonatkozó adatszolgáltatásért. • az évközi és év végi ellenőrző munkákért,• a tanműhelyben megfelelő szintű szakmai képzésért,• a tanműhelyi munka gazdaságos működtetéséért figyelembe véve a képzés feladatait,• korszerű technológiák oktatási feltételeinek megteremtéséért,• a tanműhelyben a tanulók munkaellátásáért.

(3) Szervezik és irányítják:• a gyakorlati tárgyak oktatását a szakközépiskolában és szakmunkásképzőben,• a gyakorlattal kapcsolatos szakmai továbbképzéseket,• a gyakorlati szakmunkásvizsgákat a tanműhelyben,• az évközi és év végi ellenőrző munkákat,• ellenőrzik és jóváhagyásra javasolják a gyakorlati oktatók tanmeneteit, munkatervét,• elkészítik a munkaterületükre a félévi és év végi ellenőrző jelentéseket, • beosztják a tanműhelyi csoportokat, elkészítik azok munkarendjét,• ellenőrzik és értékelik a tanműhelyi munkát a tanulókra és oktatókra vonatkozóan,• szervezik és irányítják a műhely munka előkészítését, a raktározást, értékesítést,• lehetőséget biztosítanak bemutatók, kiállítások szervezésére, lebonyolítására a

szakmával kapcsolatban.• ellenőrzik és kezelik a tanműhelyi dolgozók munkaügyi adminisztrációját, összesítik a

tanműhelyi dolgozók túlóráit.

(5) Közreműködnek:• a gazdálkodó szervekkel történő kapcsolattartásban,

18

• a szakmai elméleti foglalkozások látogatásában, tapasztalatait megbeszélik az érintett oktatókkal, tanárokkal.

• Közreműködnek az újító-korszerű törekvések megvalósításában.

Gyakorlati oktatás vezetői feladatok:

(1) Munkájukat az igazgató irányításával, a szakmai igazgatóhelyettessel és a gazdálkodó, képző helyekkel együttműködve végzi. Ellátja a szakmunkástanulók gyakorlati és elméleti képzését, a gyakorlati képzést szervezőknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzését.

(2) F e l e l ő s e k :• a gyakorlati szakmunkásvizsgák és a technikusminősítő vizsgák előkészítéséért,

lebonyolításáért,• a szakelmélet és a gyakorlat együttműködéséért,• segíti a gyakorlati munkahelyek szerint a tanulók osztálybesorolását, • a statisztikához a területére vonatkozó adatszolgáltatásáért, • az évközi és év végi gyakorlati ellenőrző munkákért.

(3) S z e r v e z i k é s i r á n y í t j á k:• a gyakorlati tárgyak oktatását,• a szakmai gyakorlati munkaközösségek és munkaközösség-vezetők munkáját,• a gyakorlattal kapcsolatos szakmai továbbképzéseket,• a gyakorlati szakmunkásvizsgákat,• az évközi és év végi ellenőrző munkákat,• ellenőrzi és jóváhagyásra javasolja a gyakorlati oktatók tanmeneteit, munkatervét,• elkészíti a munkaterületére a félévi és év végi ellenőrző jelentéseket. • összesíti a vállalatoknál dolgozó iskolai állományú oktatók túlóráit.

(4) K ö z r e m ű k ö d n e k:• a gazdálkodó szervekkel és egyéni vállalkozókkal történő kapcsolattartásban,

ellenőrzik az általuk folytatott szakmai gyakorlati oktatást.• A szakmai elméleti foglalkozások látogatásában, tapasztalataikat megbeszélik az

érintett oktatókkal, tanárokkal,• Közreműködnek az újító-korszerű törekvések megvalósításában.

19. § A GAZDASÁGI VEZETŐ FELADATAI:

(1) Munkáját az iskola igazgatójával szorosan együttműködve, annak közvetlen irányítása mellett végzi.

(2) F e l e l ő s:• az iskola eredményes működéséhez szükséges gazdálkodási feltételek biztosításáért;• a pénzügyi, bérügyi, társadalombiztosítási és adóügyi jogszabályok betartásáért,

betartatásáért;• az iskola gazdálkodását érintő helyi szabályzatok elkészítéséért,• a gondnok, az ügyintézők, az ügyvitelt ellátók munkájának megszervezéséért,

ellenőrzéséért;• az éves költségvetés és a gazdálkodást érintő beszámolók elkészítéséért;• az Ügyrend elkészítéséért, az abban rögzítettek betartásáért, jogszabály-módosítás

esetén az aktualizálásért.

19

(3) G o n d o s k o d i k:• a leltárfelelősök kijelöléséről,• a selejtezési eljárás betartásáról.• Gondoskodik arról, hogy a jóváhagyott költségvetési keretein belül az iskola

működésének pénzügyi feltételei biztosítottak legyenek, a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre álljon, az iskola számláinak és egyéb tartozásainak kiegyenlítése határidőn belül megtörténjen, illetve, hogy az iskola követelései időben beérkezzenek.

• Elkészíti az iskolai munkatervnek megfelelő költségvetés tervezetét és a költségvetési mérlegbeszámoló jelentéseket.

• Gondoskodik a bérek és egyéb járandóságok időben való folyósításáról, a bérgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartásáról.

• Gondoskodik a gazdálkodás feladat- és fogalomkörébe tartozó belső- és előírás szerinti külső adatszolgáltatásokról, az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről.

• Ellenjegyzi az intézményi kifizetéseket.• Elemzi az iskola gazdálkodásának költségszerkezetét, javaslatot dolgoz ki a

gazdálkodás hatékonyságának növelésére, a működés, a fenntartás és a fejlesztés feltételrendszerének javítására.

• Megszervezi és irányítja a helyi bérelszámolási, a TB ügyintézési, pénzügyi és számviteli feladatok ellátását.

• Felügyeli a bizonylatolást, az ügyvitelt, a bérgazdálkodást, a pénztári kifizetéseket, az iskola tulajdonát képező valamennyi vagyontárgy kezelését, leltározását.

• Javaslatot tesz a dolgozók továbbképzésére, beiskolázására.

(4) E l l e n ő r z i:• leltárt,• a beosztott dolgozók munkáját.

A vezetés közös szabályai

20. § (1) Az iskolavezetés tagjai a tanítási, illetve munkahét meghatározott napjain az ügyeleti beosztás szerint ügyeletet látnak el.

(2) A Kollektív Szerződés szabályai értelmében a közvetlen irányításuk alá tartozó területen dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására javaslatot tesznek.

(3) Ellátják a munka- és tűzvédelmi, illetve egyéb helyi szabályzatokból rájuk háruló feladatokat.

(4) Elkészítik az irányításuk alá tartozó dolgozók munkája értékelésének tervezetét.

(5) A tanév helyi rendjében meghatározottak szerint feladataik ellátásáról az igazgatónak beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

(6) Gondoskodnak a tanítás zavartalan folyamatosságáról.

20

(7) Részt vesznek az iskolavezetés értekezletein, közreműködnek az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában.

(8) Munkájukban keresik az újszerű megoldásokat, az iskola hatékony működtetését tartják szem előtt.

(9) Naprakészen követik a jogszabályok változását, folyamatosan figyelik a pályázatokat.

III. fejezet

Működési szabályok

Az iskolai közösségek

21. § A pedagógusok közösségei:• nevelőtestület• szakmai munkaközösségek• közalkalmazotti tanács• a szakszervezet iskolai szervezete

22. § A tanulók közösségei:• osztályközösség• diákönkormányzat• diáksportkör• tanulói szakszervezet.

23. § (1) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása érdekében iskolaszék működik.

(2) A munkáltató és a közalkalmazotti tanács kapcsolattartását, együttműködését a Közalkalmazotti szabályzat szabályozza.

(3) A munkáltató és szakszervezetek iskolai szervezeteinek kapcsolattartása, együttműködése a Kollektív Szerződésben foglaltaknak megfelelően történik.

(4) A diákönkormányzat és a diáksportkör saját szervezeti és működési szabályzata szerint tevékenykedik.

A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás rendje

24. § (1) Az iskolaszék a Közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogait saját szervezeti és működési szabályzata alapján látja el.

(2) Az iskola igazgatója térítésmentesen biztosítja az iskolaszék működéséhez szükséges technikai feltételeket, irodaszereket, a telefon és a telefax használatát, az iskolaszék elnöke által megjelölt időpontban a tanácskozás megtartására ennek megfelelő helyiséget.

21

(3) Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik• működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása,• tisztségviselőinek megválasztása,• továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. [Közoktatási törvény 61. § (1)]

(4) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. [Közoktatási törvény 61. § (2)]

(5) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol• jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor;• a házirend elfogadásakor;

(6) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét • közoktatási megállapodás megkötése előtt.,• az intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához,• a tanév rendjéről, [Közoktatási törvény 61. § (4)]• a más célra fel nem használható támogatás felosztásáról (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet),• az intézmény nevének megváltoztatásakor [17/1994. MKM rendelet 2. § (2)].

(7) Az iskolaszék képviselője részt vehet a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjának tárgyalásán, melyben az iskolaszék egyetértési vagy véleményezési jogosultsággal rendelkezik.

(8) Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő valamennyi kérdésben.

(9) Az iskolaszéknek az iskola működésével kapcsolatban tett javaslatait, véleményét a nevelőtestülettel ismertetni kell.

Intézményegységgel való kapcsolattartás rendje

25.§ Az építő- és faipari tanműhellyel való kapcsolattartás a gyakorlati oktatás vezetőkön keresztül:

részt vesznek az éves munkatervben meghatározott vagy rendkívüli vezetőségi megbeszéléseken

részt vesznek a tantestületi értekezleteken ill. megbeszéléseken közreműködnek a tanműhelyek fejlesztését szolgáló pályázatok elkészítésében és a

szakképzési hozzájárulás tervezésében részt vesznek a minőségbiztosítási csoport munkájában, bekapcsolják a tanműhelyeket

az intézményi minőségbiztosítási rendszerbe az iskola külföldi kapcsolatainak ápolásába bekapcsolódnak, szakmai tapasztalatokat

átvesznek a külföldi partnerektől ill. átadnak részükre.

22

Az építő- és faipari tanműhellyel való kapcsolattartás az osztályfőnökökön és a szakmai tanárokon keresztül azt jelenti, hogy a gyakorlati oktatókkal folyamatosan tartják a kapcsolatot.

Az osztályfőnökök megismerik a tanulókat gyakorlati oktatási körülmények között is.

A vezetők és a szülők közötti kapcsolattartás rendje

26. § A szülő jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 13-14. §-a tartalmazza.

27. § (1) A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet rendelkezései alapján

a) "Az intézmény köteles a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni gyermeke iskolai, kollégiumi felvételével, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a gyermek, tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntéséről, a működés rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire a jogszabály az értesítést előírja." /3.§ (1)/

b) "A kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan iskolai döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, továbbá a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony keletkezésével, megszűnésével, a tanulói jogviszony szünetelésével, a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel, a tanulmányi idő megrövidítésével kapcsolatos ügyekben, valamint minden olyan kérdésről amelynél a jogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja." /3.§ (2)/

(2) A felvétellel és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben az értesítés az iskolai adminisztráció hatáskörébe tartozik. A működés rendjének ismertetése, a tanulmányi előmenetelről az értesítés, illetve a szülői nyilatkozatok megszerzése az osztályfőnök feladata.

(3) A szülőkkel való kapcsolattartás formái:• osztály- vagy iskolai szintű szülői értekezlet,• egyéni fogadóórák,• iskolai rendezvények,• ellenőrző könyv.

Szülői értekezletek

28. § (1) A szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az iskola célkitűzéseiről, az iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere, a felvetődő problémák megbeszélése a megoldáskeresés szándékával.

(2) A szülői értekezlet idejét, témáját a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az osztályfőnök gondoskodik, legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt.

(3) A tanév során félévente 1-1 szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az iskolavezetés, az osztályfőnök, az osztály vagy az iskola szülői munkaközösségének elnöke.

23

(4) A szülői értekezleten az osztályközösséget érintő kérdések tárgyalásakor jelen lehetnek az osztály tanulóinak a képviselői.

(5) Szükség esetén az igazgató elrendelheti a szülői értekezlet jegyzőkönyvezését.

(6) A szülői szervezet (Közoktatási tv. 59.§)

1. Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet(közösséget) hozhatnak létre.Ha az iskolában több szülői szervezet(közösség) működik, az a szülői szervezet(közösség) járhat el az iskola valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az iskolába felvett tanulók szüleinek több mint 50%-a választott meg. Ilyen szülői szervezet(közösség) hiányában a szülői szervezetek(közösségek) a nevelési- oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet(közösséget) a képviselet ellátására (a továbbiakban iskolai szülői szervezet).A szülői szervezet(közösség) dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról.Az iskolai szülői szervezet(közösség) kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben.Jogszabály, továbbá az iskola szervezeti és működési szabályzata a szülői szervezet(közösség) részére további jogokat állapíthat meg.

A szülői szervezetek a szülők törvényben megfogalmazott jogainak gyakorlása érdekében jöhetnek létre.

A szülői szervezet joga [ Közokt.tv. 14.§(1)] különösen, hogy:a.) megismerje a nevelési- oktatási intézmény nevelési ill. pedagógiai programját,

házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,c.) írásbeli javaslatát a nevelési- oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az iskolaszék,

a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított 30 napon belül, az iskolaszéktől, legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,

e.) képviselője a nevelési- oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,f.) kezdeményezze az iskolaszék létrehozását és tagjai részt vegyenek a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személyek,h.) képviselői útján –jogszabályban meghatározottak szerint- részt vegyen a szülők érdekeit

érintő döntések meghozatalában, a nevelési- oktatási intézmény irányításában.

A vezetők és a szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje

29. § (1) Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez.

(2) A szakmai munkaközösség feladatai a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján ( 30.§ ):• Meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét.• Dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról.• A szakmai munkaközösség dönt szakterületén a nevelőtestület által átruházott

kérdésekről, a továbbképzési programokról és az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.

24

(3) A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére.

(4) A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - be kell szerezni• a nevelési ill. pedagógiai program elfogadásához,• a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához,• a felvételi követelmények meghatározásához,• a köztes vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához [11/1994. (VI. 8.) MKM

rendelet],• valamint a szakmai munkaközösség véleményezi a gyakornoki idő leteltekor a

határozatlan időre kinevezett pedagógust. [138/1994. MKM rendelet ... § (1)]

(5) A szakmai munkaközösség vezetőjét az iskola igazgatója bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A megbízás egy évre szól, ami többször meghosszabbítható.

A munkaközösség-vezető feladatai:

30. § A munkaközösség-vezetők feladatukat a szakmai, illetve a közismereti igazgatóhelyettes közvetlen irányítása, segítése és ellenőrzése mellett végzik.

(2) A munkaközösség-vezető középszinten részt vesz az iskolavezetésben, a nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében.

(3) Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra.

(4) Az iskolai munkaterv alapján összeállítja a munkaközösség munkatervét, és azt elfogadásra a munkaközösség elé terjeszti.

(5) Véleményezi és az igazgatónak (az illetékes igazgatóhelyettesnek) jóváhagyásra előterjeszti a munkaközösség tagjainak tanmenetét.

(6) Irányítja és szervezi a munkaközösség tagjainak szakmai, módszertani önképzését és szervezett továbbképzését. Tanévenként egy bemutató órát szervez. Szorgalmazza a kölcsönös óralátogatásokat.

(7) Irányítja és ellenőrzi az iskolai munkatervből fakadó, a munkaközösségre háruló feladatok optimális, egységes megoldását (pl. felzárkóztatás, pályairányítás, egységes követelménytámasztás, stb.)

(8) Irányítja és szervezi a tantárgyi és szakmai eredményvizsgálatokat.

(9) Segítséget és útmutatást ad a munkaközösségbe tartozó pályakezdő tanároknak.

(10) Segíti a tanórán kívüli feladatok teljesítését. Kezdeményezi és irányítja a munkaközösség szervezésében történő iskolai tanulmányi versenyeket. Figyelemmel kíséri a megyei, országos tanulmányi versenyek időpontjait, a nevezéseket.

(11) Egy tanévben legalább négy alkalommal munkaközösségi megbeszélést tart a közös feladatok megoldása érdekében.

25

(12) Ellenőrzi a kötelező dolgozatok megírását, időben történő javítását, az érdemjegyek adásának folyamatosságát, a szóbeli és írásbeli ellenőrzés arányosságát. Folyamatosan látogatja a munkaközösségbe tartozó tanárok óráit.

(13) Év végén jelentésben számol be a végzett munkáról, eredményekről, tapasztalatairól; a hatékonyabb pedagógiai munka érdekében javaslatot tesz.

(14) Javaslatot tesz munkaközössége területén a szertárfejlesztésre, eszközbeszerzésre.

(15) Javaslattevő joga van a munkaközösségi

Kapcsolattartás a szakmai munkaközösségekkel

31. § (1) Az illetékes vezető(helyettes) részt vesz a szakmai munkaközösségek programjain és figyelemmel kíséri működésüket.

(2) A munkaközösség-vezető a tanév elején elkészíti az éves munkatervre vonatkozó javaslatát, amelyet a munkaközösség legkésőbb szeptember 15-ig fogad el.

(3) Az igazgató és a munkaközösség-vezetők havi rendszerességgel megbeszélést tartanak az iskola pedagógiai munkáját érintő aktuális kérdésekről.

(4) A munkaközösség-vezetők tanévenként egy alkalommal vezetőségi ülésen beszámolót tartanak.

(5) A munkaközösség-vezető évente értékeli a munkaközösség munkáját, erről rövid beszámolót készít, amelyet a munkaközösség jóváhagyás után továbbít az illetékes vezető(helyettes) részére.

(6) Jegyzőkönyvet kell felvenni azokról a munkaközösségi ülésekről, amelyeken döntés, határozathozatal történt. A jegyzőkönyvet a területfelelős vezetőnek kell leadni, aki gondoskodik az iktatásról és irattározásról is.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

32. § (1) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezése és hatékony működtetése az igazgató feladata. Az ellenőrzés területeit, tartalmát és ütemezését a tanévenként elkészített ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet az iskolai munkaterv részeként nyilvánosságra kell hozni.

(2) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is.

(3) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:• az igazgató,• az igazgatóhelyettesek,• gyakorlóhely vezetők• szakmai munkaközösségek vezetői

26

• gyakorlati oktatásvezető

(4) Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti, közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. A tanműhelyekben folyó gyakorlati oktatás ellenőrzését átruházza a műszaki igazgatóhelyettesre.

(5) Az igazgatóhelyettesek és a felsorolt vezetőségi tagok ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladat meghatározásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest.

(6) Az ellenőrzés módszerei:• az adminisztratív munkák vizsgálata,• összetett vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport nevelési területére vonatkozóan,• beszámoltatás szóban vagy írásban.• a tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,• a tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata,

(7) Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének célja:• tájékozódás, segítségnyújtás,• feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése,• az eredményesség vizsgálata, a problémák feltárása.

(9) Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal, szakoktatókkal egyénileg is, illetőleg szükség szerint az illetékes szakmai munkaközösségekkel is meg kell beszélni.

(10) Az általánosítható tapasztalatokat tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

A nevelőtestület

33. § (1) A nevelőtestület a közoktatási törvény meghatározásában a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

(2) A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja (pl. a gazdasági vezető).

(3) A pedagógus jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19. §-a tartalmazza. E jogokat és kötelességeket az alkalmazáskor ismertetni kell.

A pedagógus munkavégzése

34. § (1) A pedagógus munkakörben ellátandó fő feladatokat a hatályos jogszabályok és a Kollektív Szerződés tartalmazza.

(2) A pedagógus tevékenységét az osztályfőnökökkel, a gyakorlati oktatókkal és a szaktanárokkal szoros együttműködésben végzi.

27

(3) Egész tanévi munkáját tanmenetben tervezi meg, amelyet az iskolai munkatervben meghatározott időpontig a munkaközösség-vezetőnek véleményezésre bemutat. Egy tanmenet esetleges kiegészítésekkel, javításokkal - több tanéven keresztül is használható, ha a tanterv nem változik. Párhuzamos osztályok számára - azonos feltételek mellett - közös tanmenet készíthető.

(4) A pedagógus tanmenete alapján halad szaktárgya tanításában. A két heti óraszámnál nagyobb lemaradást vagy a témaköri cserét jelenti a területfelelős igazgatóhelyettesnek. Tanmenetét ennek megfelelően az igazgató jóváhagyásával módosíthatja.

(5) A pedagógus ellátja a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatokat. Ezek különösképp a következők: a tanóra (foglalkozás) előkészítése, a tanóra (foglalkozás) szakszerű megtartása, a tanulók munkáinak ellenőrzése és értékelése, szemléltető eszközök készítése.

(6) Az írásbeli dolgozatokat, feladatlapokat a pedagógus legkésőbb két tanítási héten belül javítsa ki. A félévi és év végi osztályzatot kellő számú, időben arányos elosztású, különböző ellenőrzési módszerek alkalmazásán alapuló érdemjegyek alapján önállóan állapítja meg.

(7) A tanulók magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi munkájáról és neveltségi állapotról folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököt. Nevelő-oktató munkáját a nevelőtestület tagjaival és az iskola dolgozóival együttműködve végzi.

(8) A pedagógus az érvényben lévő jogszabályok alapján osztható be túlmunkára, helyettesítésre, a szakmai szempontok és az arányosság követelményének figyelembe vételével.

(9) A pedagógus munkarenddel kapcsolatos feladatai:• Iskolai munkájának megkezdése előtt az előírt időben köteles megjelenni a

munkahelyén.• Ellátja osztálya felügyeletét az iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken.• Beosztás szerint ellátja az ügyeleti szolgálatot, helyettesítéseket, felügyeleteket és a

tanulók kíséretét.• Munkája során köteles ügyelni környezete rendjére, tisztaságára, az iskolai tulajdon

védelmére.• Előre látható hiányzás esetén kitölti a helyettesítési lapot, gondoskodik tanítási

óráinak, foglalkozásainak lehetőség szerint szakszerű helyettesítéséről.

(10) Egyéb feladatai:• A szertárfelelőssel együtt végzi szaktárgya eszközkészletének tervezett fejlesztését,

javítását, a beszerzési tervek összeállítását.• Ellátja a pedagógus munkakörrel járó adminisztrációs feladatokat (haladási napló,

szakköri, korrepetálási napló vezetése, stb.)• A munkatervnek megfelelően végzi a felzárkóztató, korrepetálási, tehetséggondozó

feladatokat.• Részt vesz a szaktárgyának megfelelő munkaközösségek és a nevelőtestület

munkájában. E közösségek munkáját egyéni feladatok megoldásával is segíti.• Szaktárgyával kapcsolatosan tájékoztatja a szülőket.• A munkaközösségi munkatervnek megfelelően látogatja kollégái óráit.• Záróvizsgákon az érvényes vizsgaszabályzatok előírásainak megfelelően végzi

feladatát.

28

• Köteles az iskolai munkavédelmi szabályzat előírásait betartani és a tanulókkal betartatni.

• Tanítás nélküli munkanapokon - a jogszabályi keretek között - az igazgató utasításai szerint végzi munkáját.

A nevelőtestület jogköre és tevékenysége

35. § (1) A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a közoktatási törvény értelmében:

• a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása;• a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása;• az intézmény éves munkatervének elkészítése;• az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;• a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;• a házirend elfogadása;• a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;• a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása;• az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai

vélemény kialakítása;• jogszabályban meghatározott más ügyek.• A nevelőtestület dönt a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a

szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. [Közoktatási törvény 57.§ (1), (3)]

(2) A nevelőtestületet egyetértési jog illeti meg a következő kérdésekben:• szabadság kiadása tudományos fokozat megszerzése, kutatómunka, tanulmányút,

tankönyvírás céljából, (138/92)• a munkaközösség-vezetők órakedvezménye,• pályakezdő pedagógusok órakedvezménye,• a diákönkormányzatot segítő tanár órakedvezménye. (22/1987)

(3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét

• a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,• az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint• az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. [Közoktatási

törvény 57.§ (2)]

(4) A nevelőtestület véleményét ki kell kérni• a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló

pénzeszközök felhasználásának megtervezésében,• a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,• az iskolai felvételi követelmények meghatározásához,• a tantárgyfelosztásról,[ (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet)]• az intézmény nevének megváltoztatásáról,[ (17/1994. MKM rendelet)]• az intézményvezetői programról.[ (138/1992. MKM rendelet)]

A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás

36. § (1) Az iskola nevelőtestülete jogszabályban biztosított hatásköréből a következők gyakorlását átruházza - szakterületüket érintően - a szakmai munkaközösségekre:

29

• az iskolai munkaterven belül az egyes tantárgyakra vonatkozó feladatok összeállításával kapcsolatos döntési jogkörét,

• a tantárgyfelosztás elkészítésével és módosításával, valamint az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztásával összefüggő véleményezési jogkörét

• a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésével, továbbá a felvételi követelmények meghatározásával kapcsolatos véleményezési jogosultságot.

(2) A szakmai munkaközösségek éves beszámolójukban adnak számot az átruházott hatáskörben végzett tevékenységükről.

(3) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület egyharmada vagy az iskolaigazgató kéri. Ha az iskolaszék, az iskolai szülői munkaközösség, iskolai, kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

Az osztályfőnök

37. § (1) Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg.

(2) Az osztályfőnök feladata, hogy céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, megismerje tanítványai személyiségét.

(3) A tanév elején az intézmény éves munkatervében meghatározott határidőre elkészíti tanmenetét, és saját eszközeivel biztosítja a nevelőmunka tervszerűségét.

(4) Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében együttműködik az osztály-diákbizottsággal, a diákönkormányzattal és a diákönkormányzatot segítő tanárral.

(5) Látogatja osztálya tanítási óráit, gyakorlati foglalkozásait, a kollégiumban lakó tanulóit. Kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal, szakoktatókkal, kollégiumi nevelőtanárral. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok nevelőmunkáját.

(6) Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Törekszik az indokolatlan mulasztások és késések megelőzésére, csökkentésére, a mulasztások esetén intézkedéseket tesz.

(7) Végzi a munkanaplók ellenőrzését.

(8) Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, valamint az állami gondozott tanulók segítésére. Ebben a munkában együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel.

(9) Megfelelő és rendszeres kapcsolatot alakít ki a tanulók szüleivel, eleget tesz a jogszabályokban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott ellenőrzési és értesítési kötelezettségeknek (érdemjegyek, hiányzások, meghívók, dicséret, büntetés, stb.).

(10) Megállapítja a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatát az osztályban tanító tanárok és szakoktatók véleményének meghallgatása után.

30

(11) Segítséget nyújt tanítványainak a választott pályára való felkészülésben, illetve a továbbtanulásban. Megadja a szükséges információkat ahhoz, hogy a végzett tanulók jobban eligazodjanak, érvényesüljenek a munkaerőpiacon.

(12) Szülői értekezleteken beszámol az osztály neveltségi szintjéről, tanulmányi helyzetéről, pedagógiai tanácsokat ad.

(13) A kitűzött határidőre elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki adminisztrációs, ügyviteli teendőket (napló, anyakönyv, bizonyítvány, statisztika, stb.).

(14) Figyelemmel kíséri osztálya tanulóinak tanórán és iskolán kívüli elfoglaltságait. Szükség esetén a szülővel egyetértésben az engedélyek visszavonását kezdeményezi.

(15) Tanévkezdéskor ismerteti a tanulókkal az iskola házirendjét, a tűzvédelmi utasítás, a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Munkavédelmi Szabályzat tanulókra vonatkozó előírásait. Gondot fordít ezek betartatására.

(16) Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Észrevételeivel, javaslataival, a részére kijelölt vagy önként vállalt feladatok teljesítésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.

(17) Az osztályfőnököt a következő jogok illetik meg:• Osztályára, valamint egyes tanulóira vonatkozó intézkedéseket csak az osztályfőnök

tudtával, véleményének figyelembe vételével lehet megtenni.• Az Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak figyelembe vételével tanulóit

jutalmazhatja vagy büntetheti.• A szülő kérésére indokolt esetben egy-egy, a tanévben összesen három elméleti

tanítási napon való távolmaradást engedélyezhet tanulóinak.• Szükség esetén az osztályban tanító pedagógusokat tanácskozásra hívhatja össze.

Szakoktató

38. § (1) A szakoktató a pedagógus munkakörében ellátandó feladatai mellett munkaterületéből adódó sajátos feladatait az alábbiak szerint köteles a legjobb tudása szerint ellátni:• Megismerteti a tanulókkal a tanműhely, illetve gyakorlati foglalkozás helyét és rendjét, a gyakorlóhelyek felszerelését, a munkával kapcsolatos anyagok, szerszámok, gépek, berendezések kezelését, célszerű és biztonságos használatát, védőberendezések alkalmazását. • Az általános munkavédelmi oktatás keretében - a tanév kezdetén - megismerteti a tanulókkal a tanműhely tűz- és munkavédelmi szabályait és azok elsajátítását ellenőrzi.• A munkajogi szabályok szerint anyagilag felelős az általa (csoportja által) használt, vagy gondozására bízott eszközök, gépek, szerszámok, mérőtermi felszerelések, eszközök és tárgyak épségéért, tisztaságáért, karbantartásáért.• Előző munkanapon gondoskodik a soron következő foglalkozáshoz szükséges anyagok, eszközök, szerszámok biztosításáról, azok szakszerű előkészítéséről.• A szabványokat aláírás ellenében veheti át, a műszaki vezető által meghatározott időre elkészítteti, a raktárba vételezés előtt bemutatja, a felmerülő hibákat kijavíttatja határidőre.• A munkavégzés megkezdése előtt ismerteti bevezető foglalkozás keretében, majd bemutatja a biztonságos munkavégzést és azt a tanulókkal is betartatja.

31

• Segíti a tanulókat feladataik szakszerű elvégzésében, a tanulónormák teljesítésében.• A napi foglalkozások, illetve az adott témakör elsajátítása után a befejező foglalkozáson értékeli a tanulócsoport és az egyes tanulók munkáját és érdemjeggyel minősíti, az elfogadott szempontok alapján. • A tanulók hiányzásait, gyakorlati érdemjegyét, magatartási és szorgalmi javasolt érdemjegyeit havonta az osztálynaplóba bevezetni köteles.• A tanulók munkanaplóit és füzetét rendszeresen ellenőrzi, értékeli és a hibákat javítja. • A gyakorlati foglalkozások előtt, a foglalkozások szüneteiben és a foglalkozások befejeztével ügyel a tanulókra.• A gyakorlati foglalkozás alatt a tanulókat felügyelet nélkül nem hagyhatja. A munkateremből csak indokolt esetben távozhat.• Ismerje a kapcsolódó elméleti tantárgyak nevelési és oktatási anyagát. Működjék szorosan együtt a szakmai munkaközösség tagjaival, a szakmai elméletet tanító tanárokkal, meghatározott terv szerint látogassa a szakelméleti órákat.• Felkérésre bemutató foglalkozást tart.• Ellátja a technikus-képesítő és szakmunkásvizsga gyakorlati részének előkészítésével kapcsolatos feladatokat.• Az iskolai, megyei és országos OSZTV, SZKT versenyekre az arra érdemes tanulókat felkészíti.• Közreműködik a tanulók összefüggő szakmai gyakorlatának előkészítésében, megtervezésében és lebonyolításában.• Rendszeresen ellenőrzi a gyakorlaton megjelent tanulók felszerelését, munkaruháját, ellenőrző könyvét. Felszerelés hiányában, ha az a szakszerű és biztonságos munkavégzést akadályozza, illetőleg az egészségügyi előírásokat sérti, a tanulót eltiltja a gyakorlati foglalkozáson való részvételtől és jelenti a gyakorlati oktatásvezetőnek. • A tanműhelyvezető utasítására részt vesz a gyakorlati oktatással kapcsolatos egyéb feladatok ellátásában is. Az iskolai éves munkatervi határidőket betartja, az iskolai rendezvényeken részt vesz.

A pedagógus nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkkel való megbízásának elvei

39. § (1) A pedagógus külön megbízás alapján ellátható feladatait, a díjazás módját és mértékét a Kollektív Szerződés sorolja fel.

(2) A megbízást az igazgató adja a pedagógussal történt előzetes egyeztetés és a nevelőtestület véleményének kikérése után. A megbízások elosztásánál elsődleges szempont a rátermettség és a képesítési követelmények, de törekedni kell a hatékony munkavégzés érdekében a feladatok arányos elosztására a dolgozók között.

(3) A speciális feladattal megbízott nevelőtestületi tagnak a szakterület által előírt képesítéssel (tanfolyammal) rendelkeznie kell, illetőleg megbízás esetén annak megszerzését (elvégzését) vállalnia kell.

(4) A megbízott dolgozók névsorát a feladatok megjelölésével az intézmény éves munkatervében rögzíteni kell.

(5) A megbízással járó feladatokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó rendelkezései határozzák meg. A munkavédelmi és tűzvédelmi megbízott feladatait a Munkavédelmi Szabályzat, illetve a Tűzvédelmi utasítás határozza meg.

32

(6) A megbízott pedagógus - eltérő megállapodás hiányában - év végén írásbeli beszámolót készít a végzett munkáról.

(7) Nem megfelelő színvonalú munkavégzés esetén a nevelőtestület véleményének meghallgatása után a megbízás visszavonható.

(8) Konkrét feladatokra egyedi, illetve időszakos megbízatások is adhatók.

A külső kapcsolatok rendje, formája

40. § (1) Az intézményt külső kapcsolataiban az igazgató, távollétében az általános és közismereti igazgatóhelyettes, a szakmai gyakorlati oktatást érintő kérdésekben a gyakorlati oktatásvezető, gazdasági és pénzügyi vonatkozásban a gazdasági vezető képviseli.

(2) Az iskola rendszeres kapcsolatot tart:• a fenntartóval,• a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodó szervezetekkel,• az illetékes gazdasági kamarákkal,• az Ipartestülettel,• a középiskolákkal és a kollégiumokkal• Gyermekjóléti Szolgálattal,• iskola-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval ( 92.§ )

Kapcsolattartás a fenntartóval

41. § (1) A fenntartóval való kapcsolattartás az igazgató, a gazdálkodás területén az igazgató és a gazdasági vezető feladata.

(2) A hivatalos ügyintézés a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályain keresztül a szolgalmi út megtartásával történik.

(3) Az intézmény határidőre eleget tesz tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettségeinek. A tanévzáró-nyitó értekezlet jegyzőkönyvét minden tanév lezárását követően szeptember 15-ig megküldi a Művelődési és Sportosztálynak, amelyben beszámol az intézmény pedagógiai munkájáról.

(4) Az intézmény minden tanévben megküldi a Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztálya számára

• az intézmény éves munkatervét,• a tantárgyfelosztást• és az órarendeket.

(5) Az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában az intézmény együttműködik a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályával. A kapcsolattartás az igazgató és az ifjúságvédelmi felelős feladata.

(6) Az iskolaszék ülésein a fenntartó képviselője (képviselői) is részt vesz(nek).

33

Kapcsolattartás a középiskolákkal és a kollégiumokkal

42. § (1) Az iskola igazgatója megküldi az intézmény éves munkatervét minden olyan kollégiumnak, ahol az iskola tanulói elhelyezést nyertek.

(2) Az osztályfőnökök kapcsolatot tartanak a kollégiumi nevelőtanár(ok)kal, együttműködnek az oktató-nevelő munkában, a tanuló értékelésében.

(3) Az iskola a saját tanulójának a kollégiumban lefolytatott fegyelmi tárgyalására képviselőt delegál.

Kapcsolat a gyakorlati oktatási munkahelyekkel

43. § (1) Az iskola együttműködésre törekszik a tanuló gyakorlati képzését biztosító vállalatokkal, vállalkozásokkal a nevelési-oktatási feladatok teljesítése érdekében.

(2) Az iskola a szakmai elméleti tárgyak oktatásában igyekszik az intézménnyel kapcsolatban álló vállalatok képzési igényeit - lehetőségeihez mérten - figyelembe venni. A helyi tantervek és szakmai programok kidolgozásába bevonja a vállalatok képviselőit is.

(3) A tanulók gyakorlati oktatását együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés szabályozza.

(4) A kapcsolattartás, a megállapodások kidolgozása és megkötésének előkészítése a gyakorlati oktatásvezető és az igazgató feladata.

Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal

44.§ Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök a veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal.A tanulók jogszabályban előírt számú mulasztásáról értesíti az osztályfőnök a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatot és együttműködik vele ill. a szülővel, közös cselekvési terv létrehozásával.

A működés rendje, nyitva tartás, a vezetők benntartózkodása az intézményben

45. § (1) Az iskolában a nevelő-oktató munka az érvényben lévő tantervek és óratervek alapján folyik.

(2) Az egy tanévre szóló feladatokat munkatervben kell meghatározni. Az iskola egy nevelési évre szóló munkaterve tartalmazza:

• az oktató-nevelő munka fő célkitűzéseit,• a vezetőség tagjait és a vezetők ügyeleti rendjét,• a vezetőség ellenőrzési tervét,• az iskolai tanév helyi rendjét,• az indított osztályok, tanórán kívüli foglalkozások felsorolását,• a tanárok megbízatásait,• eseménynaptár formájában a határidős feladatokat.

34

(3) Mellékleteit képezik a diákönkormányzat, a szakmai munkaközösségek munkatervei, valamint a könyvtáros-közművelődési felelős és az ifjúságvédelmi felelős munkaterve.

A tanév helyi rendje

46. § (1) A tanév helyi rendjét a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

(2) Az iskolai tanév helyi rendjében kell meghatározni:• az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását;• a szünetek időtartamát;• a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai, illetve a kollégiumi ünnepek

megünneplésének időpontját;• az évi rendes diákközgyűlés (küldöttgyűlés) idejét;• a nevelőtestületi értekezletek időpontját.

(3) Az iskolai munkaterv alapján kell - a megállapított határidőkig - elkészíteni a munkaközösségek, szakkörök, a tanórán kívüli nevelőmunka és a diákönkormányzat munkatervét.

47. § (1) A tanárok és a szakoktatók kötelező foglalkozási idejének beosztásáról az igazgató tantárgyfelosztást készíttet, melyet legkésőbb a pedagógusok nyári szabadságának megkezdése előtt ismertetni kell.

(2) Tanév közben új tantárgyfelosztás készítésére csak kivételesen indokolt esetben - leginkább személyi változás vagy más fontos nevelési-oktatási ok miatt - kerülhet sor.

(3) Az órarendet a tantárgyfelosztás alapján legkésőbb a tanév megkezdéséig kell elkészíteni. Elkészítésekor törekedni kell a tanítás eredményességét biztosító szakszerű, egyenletes és arányos óraelosztásra, a tanulók egyenletes leterhelésére.

(4) Az órarenden változtatást eszközölni egyéni kérések figyelembe vételével az órarend letisztázásáig, tanév közben csak kivételesen indokolt esetben az igazgató engedélyével lehet.

(5) Az órarenddel egy időben kell elkészíteni a tanterem- és az ügyeleti beosztást.

Az elméleti oktatás rendje

48. § (1) A tanítás helye az iskola épülete, udvara, sportpályái vagy külső intézmények. Ha a tanár óráját vagy tanórán kívüli foglalkozását külső intézményben tartja meg, azt köteles az óra, illetve a foglalkozás megkezdése előtt az ügyeletes vezető beosztású dolgozónak bejelenteni.

(2) A tanfolyami képzések munkarendjét az iskola igazgatója a tanfolyam vezetőjével és a képzésben érdekelt vállalatok, vállalkozások illetékes képviselőivel együtt szabályozza.

(3) A tanítási órákról tanárt és tanulót kihívni, az órákat egyéb módon megzavarni nem szabad. Rendkívüli esetben az ügyeletes vezető beosztású dolgozó kivételt tehet.

35

(4) A tanárok tanóráik kezdete előtt legalább 10 perccel korábban kötelesek megjelenni. Akadályoztatásuk esetén az igazgatót vagy helyettesét kellő időben, legkésőbb munkakezdésük előtt 15 perccel kötelesek értesíteni.

(5) Esetenkénti óracserére vagy bármilyen foglalkozás áthelyezésére - nagyon indokolt esetben az igazgatótól lehet engedélyt kérni. Az óracseréket és áthelyezéseket az igazgató-helyettesek tartják nyílván.

(6) Az anyasági napok igénybe vételét - a naptári évben lehetőleg arányos elosztásban - legalább egy nappal korábban kell bejelenteni.

A gyakorlati oktatás rendje

49. § A gyakorlati képzés iskolai tanműhelyekben, üzemeknél és egyéni vállalkozóknál folyik. A gazdálkodó szervezeteknél folyó oktatás rendjét, az érvényben lévő jogszabályok, a tantervek, valamint az iskola és az adott gazdálkodó szervezet, magángazdálkodó között létrejött "Együttműködési megállapodás" tartalmazza.

50. § (1) Az iskolai tanműhelyek feladatai:• a kísérleti szakmunkásképzésbe, a szakközépiskolába valamint a technikusnak

beiskolázott tanulók gyakorlati képzése,• indokolt esetben a tanulók részére szervezett kiegészítő gyakorlatok,• a gyakorlati szakmunkásvizsgák előkészítése, lebonyolítása.

(2) A gyakorlati oktatás 6O perces órakeretben történik. A gyakorlati oktatás napi időkeretébe beletartozik a 25 perc szünet, valamint a 3O perc ebédszünet.

(3) A gyakorlatokon a tanulók a szakoktató vezetésével csoportban hajtják végre a kitűzött feladatokat. A szakoktató nem hagyhatja felügyelet nélkül a gyakorlati képzésben részesülő tanulót.

(4) Produktív munkát külső vagy belső rendelésre a tanműhely csak akkor vállalhat el, ha az kapcsolódik a tantervi követelményekhez, és azt megfelelő minőségben, kivitelben a megállapított határidőre képes elkészíteni.

(5) A tanműhelyi oktatás, ha két műszakos, 6.00 órakor kezdődik és 22.00 óráig tart.(6) Az iskolai tanműhely működési rendjét a "Tanműhely házirendje" tartalmazza.

51. § (1) A gyakorlati oktatásról a tanuló munkanaplót köteles vezetni, amelynek tartalmaznia kell a végzett munkát időbeosztással együtt. Az oktató hetente elbírálja a tanuló munkáját, az érdemjegyet és a tanulók mulasztását bevezeti a munkanaplóba.

(2) Minden hó 15-ig az osztályfőnök köteles a munkanapló alapján a heti osztályzatokból a havi gyakorlati jegyet megállapítani, az osztálynaplóba beírni, és azt aláírásával hitelesíteni. Ahol iskolai állományú szakoktató van, a gyakorlati jegyet az oktató állapítja meg. A szakmai gyakorlat félévi és év végi osztályzatait az oktató javaslatát figyelembe véve az osztályfőnök állapítja meg.

(3) Kötelezni kell a tanulót arra, hogy a két év munkanaplóját őrizze meg, és a gyakorlati szakmunkásvizsgára hozza magával.

36

(4) A gyakorlati oktatás érdemjegyével kapcsolatos adminisztráció ellenőrzése az osztályfőnöki munkaközösség-vezető feladata.

Az összefüggő szakmai gyakorlat

52. § (1) Az összefüggő szakmai gyakorlatot az elméleti oktatás befejezését követően kell megszervezni.

(2) Az összefüggő szakmai gyakorlatot elsősorban az évközi gyakorlati oktatást biztosító tanműhelyben, vállalatnál, vállalkozónál kell megszervezni. Indokolt esetben a tanuló kérheti az összefüggő szakmai gyakorlat más munkahelyen történő teljesítését. A tanulók beosztását a gyakorlati oktatásvezető végzi.

(3) Az összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése, biztosítása, ellenőrzése a gyakorlati oktatásvezető feladata. Szervezi és intézi az összefüggő szakmai gyakorlat nyilvántartásának, teljesítésének, jelentési kötelezettségének adminisztratív teendőit, engedélyezi a távolmaradásokat, időpontcseréket. Rendszerezi és ellenőrzi az igazoló lapokat, a tanév előkészítő munkák kezdetéig előterjeszti az összefüggő szakmai gyakorlat tapasztalatait.

A tanítási, képzési idő

53. § (1) A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet rendelkezései alapján elméleti tanítási órát a szorgalmi időszakban általában hétfőtől péntekig délelőtt, ha a rendelkezésre álló tanterem kevés, délelőtti és délutáni váltásban kell szervezni. Ettől eltérni az iskolaszék egyetértésével a fenntartó jóváhagyásával lehet.

(2) A szorgalmi időben az iskola 4.30 órától 20.30 óráig tart nyitva. Iskolai rendezvények esetén a nyitvatartás rendjétől való eltérésre az igazgató ad engedélyt.

(3) A tanítás a délelőtti műszakban 7.15 perckor kezdődik és l4.15 órakor fejeződik be, a délutáni műszak 13.00-tól 18.20 percig tart.

(4) A csengetés rendjét az iskola házirendje határozza meg.

(5) A hivatalos ügyek intézése az adminisztráció irodájában történik 7-15 óra között.(6) Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon - hétvégi tanfolyamok, rendezvények eseteit kivéve - az iskola épülete zárva van. A vagyonvédelemről az intézmény riasztórendszerrel gondoskodik.

Az ügyelet rendje

54. § (1) A vezetők közötti ügyelet elosztását az iskolavezetés állapítja meg és az éves munkatervben rögzíti.

(2) A pedagógusok reggeli ügyelete 7.05 órától 7.15 óráig tart. A szünetekben a folyosókon és az udvaron tanári ügyelet működik.

(3)A reggeli, valamint az óraközi szünet ügyeleti beosztása kétheti bontásban készül.

37

(4) A tanítási szünetekben külön ügyeleti rendet kell kialakítani. Biztosítani kell, hogy hetente legalább egy alkalommal 8-l2 óra között a halaszthatatlan hivatalos ügyeket a tanulók (szüleik) elintézhessék. (5) A belépés és a benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési- oktatási intézménnyel. Azok a tanulók, akik nem állnak jogviszonyban iskolánkkal a portával szemben, az előtérben várakozhatnak iskolai tanulónkra, vagy dolgozónkra, kíséret nélkül az épület egyéb helyiségeibe nem tartózkodhatnak. Az intézményben dolgozó személy azonosított hozzátartozóját a portás beengedi az épületbe. Azok a szülők, gondviselők, hozzátartozók, akik osztályfőnökhöz vagy szaktanárhoz érkeznek az intézménybe a tanári előtt várakozhatnak a keresett tanár érkezéséig. Egyéb ügyben érkezők (karbantartás, gazdasági ügyek, iskolalátogatási igazolás stb.) részére a portás közli az ügyintézésre illetékes személy nevét és tartózkodási helyét és telefonon haladéktalanul értesíti az illetékest az érkező személyről.Amennyiben a portás bizonytalan abban, hogy ki az érkező számára illetékes személy, akkor értesíti az ügyeletes vezetőt az érkezőről és az ő utasításának megfelelően jár el.

A létesítmények és a helyiségek használata

55. § (1) A tanulók és a közalkalmazottak minden esetben kötelesek betartani az iskola belső rendjére vonatkozó rendelkezéseket. Kötelesek megóvni a berendezési és felszerelési tárgyak épségét.

(2) A tantermek használatának rendjét a házirend szabályozza. A tantermekben délután - elsősorban a tanórán kívül - szervezett foglalkozások tarthatók.

56. § (1) A tantermek balesetmentes használhatóságának biztosítása a gondnok feladata.

(2) A gondnok ügyel a tanterem és a berendezési tárgyak állagmegóvására, leltár szerinti megőrzésére. Ha a tanteremleltárban szereplő berendezési és felszerelési tárgyakat ideiglenesen más helyiségbe viszik, gondoskodik annak használat utáni azonnali visszaszállításáról. Ha a berendezési vagy felszerelési tárgyak véglegesen máshová kerülnek, köteles a helyiségleltárt módosítani.

(3) Feladata a károkozás jelentése az iskola igazgatójának, intézkedik a hiba kijavítása érdekében.

Szertárfelelős

57. § (1) A szertárfelelős általában a munkaközösség-vezető. Ha a szertárt használó pedagógusok nem alkotnak munkaközösséget, a szertárfelelőst az igazgató bízza meg.

(2) A szertárfelelős a szertárt használó pedagógusok véleményének kikérésével intézkedik a szertár berendezési és felszerelési tárgyainak megrendeléséről, beszerzéséről, pótlásáról, meghibásodás esetén javíttatásáról, selejtezéséről.

(3) Ügyel a gondjaira bízott szertár állagmegóvására, leltár szerinti megőrzésére. Ha a szertárleltárban szereplő berendezési és felszerelési tárgyait ideiglenesen más helyiségbe viszik, gondoskodik annak használat utáni azonnali visszaszállításáról. Ha a berendezési vagy

38

felszerelési tárgyak véglegesen máshová kerülnek, köteles a gondnoknak jelenteni és a helyiségleltárt módosíttatni.

(4) Megszervezi a szemléltető eszközök témaköri csoportosításban való áttekinthető, rendeltetés szerinti biztonságos elhelyezéséről, javaslatot tesz annak fejlesztésére.

(5) Részt vesz az évenkénti leltározásban, rovancsolásban.

(6) A szertárak, mérőtermek, a laboratórium és a számítástechnika terem biztonságos zárásáról, takaríttatásáról a gondnok gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes szaktanárral együtt vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajtják végre.58. § (1) A tornatermet, tornaudvart a tanulók testnevelő tanár felügyelete mellett használhatják. Oda belépni csak tornacipőben szabad.

(2) Az iskolaorvosi rendelőbe a tanulók csak az iskolaorvos vagy a védőnő hívására léphetnek be, ott felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak.

(3) A tanműhely helyiségeiben és a tanműhely területén a dohányzás szigorúan tilos. A tanműhelyi termekben foglalkozás csak szakoktatói felügyelettel tartható. A munka befejezésekor a szakoktató köteles ellenőrizni a helyiségek zárását. A tanműhely egyéb helyiségeinek (raktár, öltözők, műszaki iroda) zárásáról és nyitásáról az ott dolgozók kötelesek gondoskodni.

(4) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit az iskola vezetőinek engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az épületből kivinni.

(5) A külső igénybevevők külön megállapodás szerint tartózkodhatnak az épületben.

Dekorációfelelős

59. § (1) Az iskola épületének esztétikus berendezéséről, díszítéséről dekorációfelelős gondoskodik. A dekorációfelelőst határozatlan időre az iskola igazgatója bízza meg.

(2) A megbízott dolgozó felelős - az esztétikai nevelés szem előtt tartásával - az iskola helyiségeinek, különösen folyosóinak és aulájának ízléses dekorálásáért.

• Együttműködik a tanteremfelelősökkel, tanácsot ad a tantermek díszítéséhez.• Gondoskodik a szükséges feliratok ízléses elkészítéséről.• Ügyel a hirdetmények, elhelyezett plakátok aktualitására, időben történő cseréjére.• Gondoskodik az iskolai rendezvények, ünnepélyek dekorációjának elkészítéséről és

berendezéséről.(3) A nevelési-oktatási intézményben, az iskolai tanműhelyekben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. [ Közok.tv. 122. § ( 12 ) ]

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok

60. § A tanítási év során felmerülő megemlékezések, ünnepélyek, hagyományőrző rendezvények az alkalom jellegétől függően lehetnek:

39

(1) az iskola működésével kapcsolatos rendezvények :• tanévnyitó• tanévzáró ünnepély,• szalagavató,• ballagás.

(2) nemzeti és társadalmi ünnepek:

• március 15.• október 23.• karácsony

(3) az iskola képzésével összefüggő speciális rendezvények

61. § (1) Az iskola működésével kapcsolatos rendezvényeken (tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, szalagavató, ballagás) a nevelőtestület minden tagjának megjelenése kötelező. Indokolt esetben a távollétet az iskola igazgatója engedélyezheti.

(2) A nemzeti és társadalmi ünnepélyeken a délelőtt tanító tanárok és a délelőtti elméleti oktatásban részt vevő tanulók megjelenése kötelező. Indokolt esetben a távollétet az iskola igazgatója engedélyezheti.

(3) Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben szolgálják a nevelési célokat, segítsék elő az iskola hírnevének öregbítését.

Ünnepélyek

62. § (1) Az ünnepségek megtartásáról a diákönkormányzat egyetértésével a nevelőtestület dönt. Az ünnepélyek helyét, időpontját, megrendezésének módját, a rendezésért felelős közösséget és nevelőtestületi tagokat az éves munkaterv tartalmazza.

(2) Az ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagja alkalomhoz illő öltözetben köteles megjelenni.

(3) Az iskola épületét és belső terét az ünnephez méltóan és annak jellegének megfelelően fel kell díszíteni és lobogózni.(4) Az iskolai ünnepélyeket a közművelődési felelős szervezi és készíti elő. A megtartott iskolai ünnepélyeket, megemlékezéseket az osztályfőnök bejegyzi az osztálynaplóba.

Felvétel a szakmunkásképző iskolába (tanulói jogviszony létesítése, a felvételről való döntés)

A felvétel feltételei

63. § Az iskolába az a tanuló vehető fel, aki • az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégezte, illetve a szakképesítésre előírt előképzettségi feltételeknek megfelel.• az általános egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeknek, ezen felül a választott szakmára meghatározott speciális egészségügyi követelményeknek megfelel.• gyakorlati képzéshez szükséges gyakorlóhely az iskolában vagy a gyakorlati oktatás

40

megszervezésében résztvevő gazdálkodó szervezetnél a teljes képzési időre rendelkezésre áll, vagy a tanuló a gazdálkodó szervezettel írásbeli tanulószerződést kötött.

A tanulók felvétele

64. § (1) Az első évfolyamra az általános iskola 8. osztályát végző tanulói az általános iskola útján az erre a célra forgalomba hozott jelentkezési lapok; az általános iskolát korábbi években vagy a középiskolát végzett tanulók kérelem benyújtásával jelentkeznek a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig.

(2) A felvétel az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján történik. A jelentkezési lapok beérkezési határidejét követően az adminisztrációs dolgozók a tanulók jelentkezését a tanulmányi eredmények alapján rangsorolják. A figyelembe veendő osztályzatok szakmánként és képzési formánként kerülnek meghatározásra, amelyet a felvételi eljárást megelőző szakaszban az érdeklődőkkel ismertetni kell (pl. nyílt napokon, tájékoztató fórumokon, pályaválasztást segítő kiadványokban).

(3) A gyakorlati oktatásvezető a rangsorok alapján a keretszámoknak megfelelően, a gyakorlati munkahelyek név szerinti felvételi javaslatait is figyelembe véve elkészíti felvételi javaslatát. A felvételről a gyakorlóhely vezetők javaslata alapján az igazgató dönt.

(4) Fel kell venni a szakképző iskolába azt a jelentkezőt, aki a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, és a felvételi követelményeknek, valamint a pályaalkalmassági és egészségügyi követelményeknek megfelel.

(5) A gazdálkodó szervezetekkel kötött együttműködési megállapodások azonos feltételek esetén előnyben részesítést állapíthatnak meg a gyakorlati oktatást szervező gazdálkodó szerv érdekeinek megfelelően.

(6) A magánmunkáltató által javasolt és elfogadott jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - az iskolába fel kell venni.

(7) Az általános iskola 8. osztályában félévkor elégtelen tanulmányi előmenetelt elért tanuló felvételi kérelmével csak tanulmányi eredménye kijavítása után, azokban a szakmákban foglalkozik az iskola, amelyekben a beiskolázás lezárása után még üres hely van.

A beiratkozás

65. § (1) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre.

(2) Az iskolába a tanulónak személyesen kell beiratkoznia, elfogadható indok alapján a pótbeírás alkalmával is lehetséges a jelentkezés (legkésőbb augusztus l5-ig).

(3) A beiratkozáskor a jelentkezőnek be kell mutatnia:• az általános iskola elvégzését igazoló bizonyítványt,• a szakképesítésre előírt előképzettséget igazoló bizonyítványt,• a személyi igazolványt vagy a születési anyakönyvi kivonatot,• külföldi állampolgár esetén a bizonyítvány hiteles magyar fordítását,• szükség esetén az egészségügyi, pályaalkalmassági szakvéleményt. /11/1994.(VI.8.)MKM rend.17.§.(3)./

41

(4) A beírás díjtalan.

(5) A felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról a szakmai munkaközösségek és az igazgatóhelyettesek javaslatainak figyelembevételével az igazgató dönt.

Tanulók átvétele

66. § (1) A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a beiratkozáshoz szükséges iratokat kell bemutatni.

(2) Az iskolai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is, tanköteles esetén továbbá az előző iskola igazgatóját értesíteni kell.

(3) A tanév közben más szakmunkásképző iskolából áthelyezett tanulót a megküldött anyakönyvi lapja alapján kell beírni. A középiskolából átlépő tanuló a középiskolai bizonyítványát nyújtja be.

67. § (1) A tanuló kérelmére az iskola igazgatója engedélyezheti, hogy az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése, illetőleg nyelvtanulás céljából másik iskolában elméleti tanítási órákon, illetőleg gyakorlati foglalkozáson vegyen részt.

(2) Ha a tanuló tartós gyógykezelése az iskolába járást nem teszi lehetővé, tanulmányait - tanulói jogviszonyának fenntartása mellett - egészségügyi intézményben vagy a gyógykezelést is biztosító nevelési-oktatási intézményben folytathatja. [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 19.§ (1)-(2)]

Az idegennyelvtudás elismerése

68. § A közép- vagy felsőfokú "A", "B" vagy"C" típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okirattal rendelkező tanuló - írásbeli kérelmére – a vonatkozó jogszabályok alapján mentesül az idegen nyelvi órák látogatás alól és a tanév végén jeles osztályzatot kap.

A tanuló mulasztásának igazolása

69. § "A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a tanuló beteg, gondoskodik a többi tanulótól való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a tanuló szüleit. Azt, hogy a tanuló egészséges, orvosnak kell igazolnia. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni." [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20.§ (1)]

70. § (1) Ha a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján, ha

• a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

• a tanuló beteg volt, és azt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint igazolja,

42

• a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

(2) A tanítási óráról és a gyakorlati foglalkozásról való mulasztást az osztálynaplóba a tanár, a csoportnaplóba a szakoktató jegyzi be. Az igazoltan vagy igazolatlanul mulasztott órák számát az osztályfőnök havonta összesíti az osztálynaplóban. A vállalati csoportos gyakorlati oktatásban, illetve egyedi képzésben részesülő tanulók mulasztásait a vállalat, illetve a vállalkozó köteles a tanuló munkanaplójában feltüntetni.

(3) A hiányzást az első órát tartó tanár köteles a naplóba bevezetni, ha a tanuló 15 percen belül megérkezett, az előbbi bejegyzés mellett a késést jelölni kell.

(4) A mulasztásokat és a késéseket az osztálynapló útmutatójának megfelelően kell vezetni.

(5) Az elméleti és gyakorlati oktatásról való távolmaradást (mulasztást) kizárólag az osztályfőnök igazolhatja. A gyakorlati oktatásról történő hiányzás esetén az igazolást a tanulónak előzőleg a szakoktatóval alá kell íratnia.

(6) A tanuló a hiányzását a mulasztást követő osztályfőnöki órán köteles igazolni. Ha igazolási kötelezettségének 14 napon belül nem tesz eleget, mulasztott órái igazolatlannak minősülnek.

(7) Az oktatásról a tanulók az előre nem látható események kivételével csak előzetes írásbeli engedéllyel maradhatnak távol. Az engedélyt az ellenőrző könyvbe be kell írni.

(8) Az osztályfőnök egyéni mérlegelés alapján, indokolt családi ok esetén utólag is elfogadhat a szülőtől nem egybefüggő, a tanév során összesen 3 napot meg nem haladó igazolást.

(9) A szülő írásbeli kérése alapján a tanár saját tanítási óráiról, a gyakorlóhelyvezető 1-2 gyakorlati oktatási napról, az osztályfőnök 1-3 tanítási napról adhat előzetes engedélyt. A 3 napnál hosszabb időre szóló előzetes engedélyt az osztályfőnök ill. gyakorlóhelyvezető javaslatára az iskola igazgatója adja meg. Az 1-nél több gyakorlati oktatási napról való távolmaradást is az igazgató engedélyezheti.

(10) A sportegyesületek, kulturális és egyéb intézmények által küldött kikérők esetén a kikért tanuló eltávozásának engedélyezése ügyében köteles felkeresni a közismereti igazgatóhelyettest, aki a kikérő alapján - figyelembe véve a tanuló tanévre szóló engedélyét - dönt a tanuló eltávozásának a lehetőségéről.

(11) Ha a tanuló iskolai érdekből hiányzik, az osztályfőnök a hiányzás tényét bejegyzi az osztálynaplóba, és a hiányzás okának feltüntetésével igazolja a tanuló távolmaradását.

(12) Ha a hiányzás nem előzetes engedéllyel történik, azt hivatalos orvosi, betegséget igazoló, vagy hatósági igazolással igazolnia kell. A "rendelésen megjelent" vagy "indokoltan megjelent" orvosi igazolás csak sürgős orvosi ellátást igénylő, valamint kizárólag a tanítási időre korlátozódó szakrendelésen való megjelenés esetében fogadható el. (Ez esetben annak időtartamát igazolni kell.)

(13) Betegséget igazoló szülői igazolás csak a szülő által igazolható három nap terhére indoklással fogadható el.

43

(14) A szakmunkásbérben foglalkoztatott tanulótól csak táppénzes igazolás fogadható el, melyen pontosan fel van tüntetve betegségének és keresőképességének kezdőnapja.

71. § (1) A szülő vagy a tanuló köteles a mulasztás első napján bejelenteni a tanuló osztályfőnökének és szakoktatójának, ha gyermeke beteg. A bejelentés történhet telefonon vagy személyesen.

Igazolatlan mulasztás

72. § (1) Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Igazolatlan mulasztásnak minősül a hiányzás, ha a tanuló nem tud felmutatni orvosi, szülői, osztályfőnöki vagy szakoktatói igazolást. Igazolatlan órának számít a 30 percet meghaladó, vagy kétszer a 30 percet meg nem haladó késés is.

(2) Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. ha az értesítés eredménytelen marad, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.[ 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20. § (3) ]

(3) Ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát, szakképzési évfolyamon az elméleti tanítási órák húsz százalékát, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen.

(4) A gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

(5) A magatartás osztályzatának megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló igazolatlanul mulasztott óráinak számát is:

• 1 igazolatlan óránál az osztályfőnök szóbeli figyelmeztetést alkalmazhat, s ebben az esetben a tanuló félévi magatartása még lehet (5) példás.

• 2 igazolatlan óra esetén a tanuló írásos osztályfőnöki figyelmeztetést kap, és magatartása legfeljebb (4) jó lehet.

• 3 órától az 1 oktatási napot meg nem haladó igazolatlan mulasztásnál a tanuló büntetése osztályfőnöki intés, és magatartása (3) változónál jobb nem lehet.

• 1 oktatási napot meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a tanuló igazgatói intésben részesül, és magatartása csak (2) rossz lehet.

73. § A tanulókkal és a szülőkkel a mulasztásra, illetve az igazolásra vonatkozó rendelkezéseket ismertetni kell.

A tanulói jogviszony megszűnése

74. § Megszűnik a tanulói jogviszony a Közoktatási törvény 75.§ alapján

(1) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján;

(2) a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni;

44

(3) középiskolai tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, szakközépiskolában abban az esetben, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább;

(4) szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben• az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,• ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai

vizsga utolsó napján,• ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az

iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább;

(5) a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján;

(6) ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.

(7) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya -a tanköteles tanuló kivételével- ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.(8) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.(9) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a Közoktatási törvény 52. §-ának-(1) bekezdésében meghatározottak szerint nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, ill. a tanuló abban nem kíván részt venni.-(10) Kiskorú tanuló -a tankötelezettség megszűnése után is- a szülő egyetértésével tehet olyan nyilatkozatot, amelynek következtében megszűnik a tanulói jogviszonya.-(11) Megszűnik a tanulói jogviszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik. [ Közoktatási törvény 75. § (1)-(10) ]

(10) Megszűnik a tanulói jogviszonya -a tanköteles kivételével- annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

(11) A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárat. [ 11/1994.(VI.8.) MKM rend. 28. §. (1).]

45

75. § Ha a tanulói jogviszony megszűnik, akkor a gyermeket, illetve a tanulót törölni kell az iskola, illetve a kollégium nyilvántartásából. [11/1994.(VI.8.) MKM rend.28. §. (6).]

Menzai ellátás

76. § (1) A szakközépiskolai tanulók - tanév közben - menzai ellátásban részesülhetnek.

(2) Menzai ellátásra a tanév elején kell jelentkezni. A menzai ellátás biztosításáról a menzafelelős előterjesztése alapján az osztályfőnök meghallgatása után az igazgató dönt. Az év közben megüresedett helyekre az igazgató által előjegyzett tanulókat kell felvenni a megállapított sorrendben.

(3) A menzai ellátás elbírálásakor előnyben részesülnek:• az állami gondozott tanulók,• akiknek családjában több a saját jövedelemmel nem rendelkező személy,• akiknek szülője egyedül neveli gyermekét,• a vidékről naponta bejárók,• akiknek családi és egyéb körülményei az ellátást indokolttá teszik.

(4) A menzai ellátásért a szülők térítési díjat fizetnek. A személyre szóló menzai térítési díjat a jogszabályi előírások figyelembe vételével állapítják meg. A térítési díj megállapításánál figyelembe kell venni a jogszabályokat.

(5) A térítési díjat minden hónap 4-ig a menzafelelősnek kell befizetni.

(6) Fegyelmi vétség esetén a tanulók kizárhatók a menzai ellátásból. A kizárásról az osztályfőnök és az osztály-diákbizottság meghallgatásával az igazgató dönt. A döntés ellen a fenntartó önkormányzat művelődési osztályához 15 napon belül lehet fellebbezni.

A térítési díj, tandíj be- illetve visszafizetése

77. § (1) A tandíjak és térítési díjak rendszerének szabályait; a tandíj, illetve költségtérítés ellenében igénybe vehető szolgáltatásokat; a díj mértékét és számításának szabályait Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1995. (XI. 23.) számú önkormányzati rendelete tartalmazza.

(2) Az oktatási szolgáltatásokért fizetendő díj összegét félévente (szeptember 30-ig, illetve február 15-ig) az igazgató állapítja meg.

(3) A fizetendő díj adott félévre történő megállapításához - a szociális helyzet mellett - az előző félév tanulmányi eredményét kell figyelembe venni. A díj megállapításáról jegyzőkönyv készül.

(4) A szeptembertől esedékes díjat a tárgyév féléves költségvetési beszámolójában szereplő adatok alapján, a februártól esedékes díjat pedig a megelőző év második félévi költségvetési adatai alapján kell megállapítani.

(5) A fizetendő díjról a törvényes képviselőt (nagykorú tanulót) írásban értesíteni kell. Az értesítés tartalmazza a fizetés módját, idejét, a fizetés elmulasztásának következményeit és a jogorvoslati lehetőségeket. (39/1995. önk. rend. 10. §)

46

78. § (1) A díj tanulmányi eredmény alapján való csökkentését a 39/1995. önkormányzati rendelet 7. § (2) alapján kell megállapítani.

(2) A díj csökkentését a tanuló családjának szociális helyzete alapján a tanuló vagy a szülő (gondviselő) kérheti vagy az osztályfőnök javasolhatja.

(3) A kérelmet az iskola igazgatójának kell benyújtani szeptember 15-ig az adott tanévre vonatkozóan. A kérelemhez jövedelemigazolást kell mellékelni, amelyben egyéni és társas vállalkozó esetében az előző évi személyi jövedelemadó alapját, más esetekben a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagát kell figyelembe venni.

(4) A kérés megalapozottságát a tanuló tényleges szociális helyzete alapján a szülő v. gondviselő aláírásával igazolja.

(5) A kérelmeket az iskola igazgatója a tanulói szakszervezet képviselőjével és a diákönkormányzatot segítő tanárral együttműködve bírálja el a 39/1995. számú önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdésében meghatározott keretek között. 79. § (1) A térítési díjakat és tandíjakat félévenként két részletben kell készpénzben az iskola pénztárába befizetni. Indokolt esetben - egyedi elbírálás alapján - az iskola igazgatója engedélyezheti a havi részletfizetést.

(2) Az étkezési térítési díjakat a pénztáros az igazgató által jóváhagyott fizetési napokon havonta szedi be.

(3) A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szüneteltetése esetén a többletfizetés visszafizetéséről - a megszűnés, illetőleg szüneteltetés kezdetét követő egy hónapon belül - az iskola intézkedik.

A szociális ösztöndíj

80. § (1) A szociális ösztöndíj odaítélésének szabályait Szombathely Megyei Jogú Város 15/1996. (III. 28.) számú önkormányzati rendelete határozza meg. Ez alapján az a tanuló részesíthető ösztöndíjban, akinek

• családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 1,5-szeresét, továbbá

• az előző év végén elért tanulmányi eredménye 4,6-5,0 között van, és• mind az iskolai, mind az iskolán kívüli magatartása példamutató.

(2) Az ösztöndíj elbírálása során előnyt jelent országos vagy nemzetközi tanulmányi, szaktantárgyi versenyen elért 1-10. helyezés.

81. § (1) A szociális ösztöndíjra benyújtott kérelmeket intézményi szinten az iskola igazgatója bírálja el minden év szeptember 30-ig. Ehhez előzetesen megszerzi

• a nevelőtestület,• az iskolaszék és• a diákönkormányzat javaslatát.

(2) Az iskola igazgatója az elbírálást követően három tanuló kérelmét terjesztheti fel a Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztályára.

47

82. § Az ösztöndíjat a tanuló, illetve kiskorú esetében a szülő (törvényes képviselő) részére havonta az iskola tárgyhónap 20. napjáig fizeti ki. A szeptemberi ösztöndíj az október havival együttesen kerül kifizetésre.

A tanórán kívüli foglalkozások

83. § (1) A tanuló tanórán kívül iskolai keretek között vagy az iskolán kívül folyó tevékenységekben vehet részt. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, az iskolaszék, a tanulói szakszervezet, továbbá iskolán kívüli szervezetek is kezdeményezhetik.

(2) A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület, művészeti csoport, sportegyesület munkájában - amennyiben az oktatási időt is érinti - az osztályfőnök javaslata alapján a közismereti igazgatóhelyettes engedélyezésével vehetnek részt.

(3) A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes.

Tanórán kívüli foglalkozások

84. § (1) A tanórán kívüli foglalkozások szervezésénél figyelembe kell venni a tanulók érdeklődését, igényét és a Közoktatási törvény alapján számított rendelkezésre álló órakeretet. Az igények felmérése minden tanév elején, szeptember 15-ig történik meg. Az engedélyezett tanórán kívüli foglalkozások számát, megnevezését, vezetőit, a foglalkozások időpontját, helyét és óraszámát a munkaterv tartalmazza.

(2) A tanórán kívüli foglalkozások szeptember 15-től május 31-ig működnek.

(3) A tanórán kívüli foglalkozások együttes taglétszáma legalább annyiszor 10 fő, ahány szakkör, korrepetálás, stb. működik az iskolában. Az átlagosnál kisebb létszámmal való működést az iskola igazgatója engedélyezi.

Közművelődési felelős

85. § (1) A közművelődési felelős a tanórán kívüli nevelőmunka közvetlen segítője. Feladatait a közismereti igazgatóhelyettes irányításával, a nevelőtestület közreműködésével végzi.

(2) A kulturális nevelőtanárt határozatlan időre az igazgató bízza meg, - ha az intézmény személyi állománya lehetővé teszi - a népművelő végzettségű pedagógus dolgozók közül.

(3) A közművelődési felelős munkáját összehangoltan, munkaterv alapján végzi. • Együttműködik a diákmozgalmat segítő tanárral, a diákönkormányzati

képviselőkkel és az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőkkel.• Megtervezi és szervezi az iskolai ünnepélyeket, a szalagavatók műsorát, elkészíti

azok forgatókönyvét.• Szervezi a tanulók tanórán kívüli mozi, színház, hangverseny, kiállítás, stb.

látogatását, az iskolavezetés segítségével biztosítja a kísérő tanárokat.• Munkájáról félévkor és év végén jelentésben számol be az igazgatónak.

Házi tanulmányi versenyek

48

86. § (1) A házi tanulmányi versenyeket a munkaközösségek szervezik a területi és országos versenyek rendjéhez, időpontjához igazodva.

(2) A versenyeken való részvétel önkéntes, de szorgalmazni kell az arra érdemes, tehetséges tanulók részvételét.

(3) A megyei vagy annál magasabb szintű versenyek napján a versenyző tanulót mentesíteni kell az aznapi foglalkozáson való részvétel alól.

(4) Az igazgató gondoskodik arról, hogy a győztes, illetve helyezést elért tanulók szereplését az egész iskolaközösség megismerje. Tanulmányi kirándulások

87. § (1) A tanulmányi kirándulás, az üzemek és kulturális intézmények látogatása az iskola nevelőmunkájának, az osztályfőnöki tanmenet szerves része.

(2) A kirándulásokat, üzem- és intézménylátogatásokat a tanulók és a szülők elfogadható kéréseinek, javaslatainak figyelembe vételével lehet megszervezni és lebonyolítani. Felelőse az osztályfőnök.

(3) A tanulmányi kirándulás sorszámozott tanítási nap.

(4) A szorgalmi időre eső tanulmányi kirándulásról való távolmaradást igazolni kell.

(5) Egy tanulóközösség esetében a tanulmányi évekre vonatkoztatva érvényesüljön a fokozatosság elve. (időtartam, távolság). A kirándulás költségvetési vonzatai miatt figyelembe kell venni a Kollektív Szerződés előírásait, korlátozásait. A végzős osztályok tanulmányi kirándulásait lehetőség szerint az első félévben kell megszervezni.

(6) Kirándulások a foglalkozási időn túl bármikor, oktatási idő alatt csak az iskola igazgatójának előzetes engedélyével szervezhető. A tanév során tervezett osztálykirándulások időpontját minden tanév elején október 1-ig kell bejelenteni írásban a közismereti igazgatóhelyettesnek előzetes engedélyezés végett.

(7) Az iskola által szervezett kirándulások alkalmával annyi kísérőtanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább 1 főt.

(8) A kirándulásra el kell vinni az elsősegély-nyújtáshoz szükséges felszerelést.

(9) A kirándulások költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terhelje.

A tanulók iskolán kívüli tevékenysége

88. § (1) A tanulók valamely iskolán kívüli intézmény, szervezet, egyesület, művészeti csoport munkájában csak az osztályfőnök tudtával és az igazgató engedélyével vehetnek részt. Az engedély megadásához kiskorú tanuló estén szülői beleegyezés is szükséges.

49

(2) A tanévre szóló engedélyeket írásban, az ellenőrző könyvben szeptember 30-ig kell megkérni. Az engedélyek ügyintézését és nyilvántartásba vételét a közismereti igazgatóhelyettes végzi.

(3) Külső intézmény, szervezet, egyesület által küldött kikérő alapján a tanuló részére a tanév folyamán összesen 5 tanítási napig terjedő távollét adható, melyet az igazgató a közismereti igazgatóhelyettes hatáskörébe utal. Méltánylást érdemlő esetben az igazgató a tanuló tanulmányi munkáját figyelembe véve, a gyakorlati képzést szervező és az osztályfőnök meghallgatásával 5 napnál hosszabb távollétet is engedélyezhet.

(4) Ha a tanuló félévkor elégtelen tanulmányi eredményt ér el, a külső szervezet, egyesület munkájában továbbra is részt vehet, de semmiféle kedvezményben nem részesül.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

A szakkörök

89. § (1) Az indítandó szakkörök számát a diákok érdeklődése és az iskolai lehetőségek szabják meg.

(2) A foglalkozások tárgyát a szakköri munkaterv tartalmazza.

(3) A munkatervet, valamint a szakkör működési rendjét a tagság készíti el és az igazgató hagyja jóvá.

(4) A szakkört irányító felnőtt dolgozó igazgatói megbízás alapján tevékenykedik, szakköri naplót vezet.

Szakkör, diákkör vezető

90. § (1) Szakkör, illetve diákkör vezetése a pedagógusok önként vállalt tevékenysége, amelyre a megbízást - előzetes egyeztetések után, a Közoktatási törvény alapján számított keretszámokat figyelembevételével - az igazgató adja ki a tanév elején.

(2) A szakkörvezető szakmailag és pedagógiailag felelős a szakkör működéséért.• Munkáját a tanév elején elkészített, az igazgató által jóváhagyott éves foglalkozási

terv szerint végzi.• Felelős a szakköri anyagok előírás szerinti nyilvántartásáért.• Foglalkozási naplót vezet, elvégzi a működéssel kapcsolatos ügyviteli teendőket.• Tanév végén a végzett munkáról a munkaközösség-vezetőnek beszámol.

Tantárgyi korrepetálások

91. § (1) A tantárgyi korrepetálások tanévenként az igények és a lehetőségek összehangolása után a munkaközösség-vezetők javaslata alapján kerülnek meghatározásra.

(2) A foglalkozások meghatározott helyen és időben heti vagy kétheti rendszerességgel folynak.

50

(3) Érettségi vagy szakmai vizsgára történő felzárkóztató vagy felkészítő foglalkozásokat elsősorban a gyenge előképzettségű és az előírt tananyag elsajátításában lemaradást mutató tanulók részére kell szervezni.

Az iskolai sportkör és a mindennapos testedzés

92. § (1) Az iskolában a mindennapi testedzést - a tanórai, a tanórán kívüli foglalkozások és az iskolai sportköri foglalkozások keretében - úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta - legalább negyvenöt perc időtartamban - a testmozgás, sportolás lehetősége. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 5. § (1))

(2) Az iskolai sportkör lehetőséget ad az iskola hagyományainak megfelelő sportágakban, foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. A diáksportkörrel való kapcsolattartás formáit, az anyagi támogatás módját, összegét a tanévenként felülvizsgált együttműködési megállapodás tartalmazza.

(3) A tanórán kívüli sporttevékenységet (iskolai sportkör, tömegsport foglalkozások, házi bajnokságok, stb.) a testnevelő tanárok szervezik a vezetőség által engedélyezett rendszerességgel és időtartamban.

(4) A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének és a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendjét a hatályos jogszabályok szerint kell végezni. [11/1994.(VI.8.) MKM rend. 1.sz. mell.]

Ifjúságvédelmi tevékenység93. § (1) Az intézményben, továbbá az intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.(2) Az intézmény alkalmazottai a gyermekektől, tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak.11/1994.(VI.8.) MKM rend. 6. §.-(1) A nevelési oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, ill. a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.-(2) Ha a nevelési oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.-(3) Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.-(4) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.-(5) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:

a., az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

b., a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.

c., gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.

51

d., a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.e., a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli

gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, ill. ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására.

f., az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, ill. telefonszámát.

g., tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.-(6) Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, ill. a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére.

(3) A Közoktatási törvény I. számú mellékletének első részében meghatározottak szerint az intézmény fél állásban gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst köteles foglalkoztatni.

(4) Az intézményben a pedagógusok, illetve más alkalmazottak által ellátott gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok összehangolása az intézmény vezetője által kijelölt ifjúságvédelmi felelős feladata.

Az ifjúságvédelmi felelős

94. § (1) Az ifjúságvédelmi felelőst a nevelőtestület tagjai közül - a nevelőtestület véleményének meghallgatása után - az igazgató bízza meg.

(2) Munkáját összehangoltan, munkaterv alapján, az osztályfőnökökkel, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal együttműködve végzi.

• Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő, valamint a az állami gondozott és a nevelési nehézségeket okozó tanulókat, és szorgalmazza a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszüntetését, a rászoruló tanulók szociális támogatását.

• Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók mulasztott óráinak számát, tanulmányi eredményüket.

• A veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tart az illetékes első fokú gyámhatósággal, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézettel és a helyi rendőri szervekkel.

• Összehangolja a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkáját. Támogatja a szülői munkaközösséget az ifjúság védelmét szolgáló feladatainak megoldásában.

• Munkája során tárja fel és vegye igénybe az iskolai nevelőmunka ifjúságvédelmi lehetőségeit. Szervezzen ifjúságvédelemmel kapcsolatos előadásokat, vitát, megbeszélést.

• Munkájáról félévkor és év végén jelentésben számol be az igazgatónak. Ebben értékeli az intézmény ifjúságvédelmi tevékenységét, javaslatot tesz annak fejlesztésére, javaslatot tehet a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók jutalmazására, szükség esetén kezdeményezheti osztályfőnöki munkaközösségi értekezlet összehívását.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás

52

95. § (1) Az iskolában heti három alkalommal orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók, a külön jogszabályban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseken, szűrővizsgálatokon kívül. Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás a közismereti igazgatóhelyettes feladata.

(2) A gyógytestnevelési órákra való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kapja a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló felmentést kap az iskolai testnevelési órákon való teljes részvétel alól.

(3) Az iskolaorvos, a védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat.

(4) A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja.

(5) Az új tanulók felvételéhez szükséges alkalmassági vizsgálatokat az iskolaorvos végzi. A vizsgálat megkérésének időpontja a tanulói nyilvántartást végző adminisztrátor feladata.

(6) Az osztályfőnököknek a végzős tanulók egészségügyi törzslapját a záróvizsga időpontjáig át kell venniük az iskolaorvostól, melyet a záróvizsga jegyzője ad ki a bizonyítvánnyal együtt a végzetteknek.

(7) A vezetők, pedagógusok és más alkalmazottak feladatait a tanulóbalesetek megelőzésében és a baleset esetén részletesen tartalmazza a Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakközép és Szakmunkásképző Iskola Munkavédelmi Szabályzata, amely az SZMSZ melléklete.

A diákönkormányzat, diákképviselet és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás

A diákönkormányzat

96. § "A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is." [Közoktatási törvény 63. § (1)]

A diákönkormányzatot segítő tanár

97. § (1) A tanórán kívüli nevelőmunka közvetlen segítője. Feladatait a közismereti igazgatóhelyettes irányításával, a nevelőtestület közreműködésével végzi.

(2) Munkáját összehangoltan, munkaterv alapján végzi. Együttműködik a kulturális nevelőtanárral, a diákönkormányzati képviselőkkel, a tanulói szakszervezettel, a diáksportkör vezetőivel és az osztályfőnöki munkaközösség-vezetővel.

• Tanév elején a tanulók igényeit felmérve javaslatot tesz az indítandó diákkörök jellegére, diákrendezvényekre.

• Rendszeresen tájékoztatja a nevelőtestületet az aktuális diákokat érintő programokról.• A diákönkormányzat vezetőségi ülésein részt vesz, ezekről írásbeli feljegyzéseket,

döntés esetén jegyzőkönyvet készít.• A diákönkormányzattal együttműködve megszervezi a diák-küldöttközgyűlést.• Nevelőtestületi értekezleteken képviseli a diákönkormányzat álláspontját.

53

• Munkájáról félévkor és év végén jelentésben számol be az igazgatónak. Ebben értékeli az iskolai diákéletet, javaslatot tesz annak fejlesztésére, kezdeményezi az aktívan dolgozó tanulók és a diákélet segítésében élen járó pedagógusok jutalmazását.

98. § (1) Az osztályok a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően minden tanév elején osztály-diákbizottságokat választanak. A bizottságok alkotják az iskolai diákönkormányzatot, melynek tagjai megválasztják vezetőségüket. (2) A diákvezetőség jelöli ki tagjai közül azt a diákönkormányzati képviselőket, aki az Iskolaszékben képviselik tanulótársait.

(3) A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a közismereti igazgatóhelyettes.

A diákönkormányzat jogköre

99. § (1) "A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleményének meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban." [Közoktatási törvény 62. § (2)]

(2) "A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi tájékoztatási rendszer (...) szerkesztősége tanulói vezetőjének (...), munkatársainak megbízásáról." [Közoktatási törvény 63. § (3)](3) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. [Közoktatási törvény 63. § (4)]

(4) A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével, az igazgató útján kéri meg.

(5) A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat megalkotásakor és módosításakor;b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;d) a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. [Közoktatási törvény 64. § (2)-(3)]

(6) "A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben." [Közoktatási törvény 63. § (5)]

(7) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. [ Közok.tv. 62.§ (6)]

(8) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni• a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,• a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,• a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,• az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

54

• a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához,• a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.

(9) A diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik. Az előterjesztést legalább a döntést megelőző l5 napon belül a diákönkormányzatnak át kell adni.

Kapcsolattartás a diákönkormányzattal

100. § (1) Az iskola, kollégium tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni (évi rendes diákközgyűlés). A diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak.

(2) Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolában és a kollégiumban az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti.

(3) A diákközgyűlés - az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat döntése alapján - küldöttközgyűlésként is megszervezhető.

(4) Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola, kollégium képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről.

(5) A diákközgyűlésen a tanulók az iskola, kollégium életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola, kollégium vezetéséhez.

(6) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban való kifüggesztéssel történik.

(7) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

(8) A diákönkormányzatot a nevelőtestületi értekezleten a segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezleteire a választott diákképviselő is meghívható.

(9) Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez vagy a gyakorlati oktatás vezetőjéhez fordulhat.

(10) A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés előkészítésekor a gazdasági vezető gondoskodik.

A tanulók szervezett véleménynyilvánítása, rendszeres tájékoztatásuk

101. § (1) A tanulók jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 10-12. §-a tartalmazza.

55

(2) A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg.

(3) A diákközgyűlésen részt vesznek a nevelőtestület képviselői, levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban lehet eljuttatni az iskola igazgatójához. Az írásban, illetőleg szóban feltett kérdésekre az igazgató vagy az illetékes vezető ad választ

(4) A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított l5 napon belül intézkedik.

A tanulók jutalmazásának elvei, formái

A tanulók elbírálása

102. § (1) A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minősíti az osztályban tanító pedagógusok (beleértve a szakoktatókat is) és az osztályban tanuló diákok véleményének meghallgatása után.

(2) A magatartás és szorgalom elbírálásának követelményeit a Házirend tartalmazza.

103. § (1) Az iskola dicséretben részesíti azt a tanulót, aki képességeihez mérten• kiemelkedő munkát végez,• kitartó szorgalmat, vagy példamutató magatartást tanúsít,• hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez.

(2) Csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni a kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget, melynek formája:

• jutalomkirándulás,• kulturális hozzájárulás,• osztályrendezvényhez történő hozzájárulás.

(3) A jutalmazás egyéni formái:• szaktanári, szakoktatói dicséret,• osztályfőnöki dicséret,• gyakorlati oktatásvezetői dicséret,• igazgatói írásos dicséret,• tanév végén oklevél, jutalomkönyv.

(4) Osztályfőnöki, szaktanári, szakoktatói dicséretben részesül az a tanuló, aki az osztályközösségben, szakcsoportban példamutató munkát végez. A dicséretet az ellenőrző könyvbe írva kell a szülők tudomására hozni.

(5) Gyakorlati oktatásvezetői dicséretben részesül az a tanuló, aki a szakmai gyakorlaton legalább egy féléven át példamutató szorgalma, magatartása mellett kiemelkedő szakmai munkát végez. A dicséretet az ellenőrző könyvbe írva kell a szülők tudomására hozni.

56

(6) Igazgatói dicséretben részesül az a tanuló,• aki az iskola hírnevét növelő eredményt ér el a tanulmányi munkában megyei vagy

országos tantárgyi vagy szakmai tanulmányi versenyen;• aki az iskola diákmozgalmi tevékenységében huzamos időn át kiemelkedő munkát

végez,• aki városi vagy magasabb szintű kulturális versenyen kiemelkedő eredményt ér el,• aki jó tanulmányi munkája, példamutató magatartása mellett kiemelkedő

sporteredményt ér el.

(7) A tanuló kiemelkedő szaktárgyi teljesítményét a félévi és tanév végi értékeléskor írásbeli dicsérettel lehet elismerni. A dicséretet az osztálynaplóba, félévkor az ellenőrző könyvbe, tanév végén a bizonyítvány jegyzet rovatába kell bevezetni.

(8) Az elismerések mellé társulhat jutalomkönyv, hanglemez, sportszer, oklevél, ajándéktárgy adása is.

(9) Csoportos jutalmazásban részesítheti a nevelőtestület azt a diákközösséget (osztályt, gyakorlati oktatási csoportot, szakkört, stb.), amely az együttes munkában kiemelkedő eredményt ért el. Ennek módja lehet kirándulás, táborozás vagy ezekhez hozzájárulás; oklevél, sportszerek, tárgyjutalmak adása vagy más hasonló jutalmazási forma.

(10) A tanulók csoportos vagy egyéni jutalmazását a nevelőtestület bármely tagja, a pedagógusok, szülők, diákok bármely - jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban felsorolt - közössége kezdeményezheti.

(11) Az a tanuló, akinek intézményi és országos szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális verseny győztese, az év tanulója, az év sportolója, országos tanulmányi verseny l-6. helyezettje) jutalmát az iskola közössége előtt a tanévzáró, illetve ballagási ünnepélyen nyilvánosan veszi át. A jutalmazásokat az iskolarádióban és a faliújságon ki kell hirdetni.

Fegyelmező intézkedések

104. § (1) Büntetésben kell részesíteni azt a tanulót, aki helytelen magatartást tanúsít, a tanulóviszonyból fakadó kötelezettségeinek nem tesz eleget, az iskolai rendszabályokat súlyosan vagy ismételten megszegi, a munkavédelmi előírásokat nem tartja be, igazolatlanul mulaszt, vagy tanulóhoz méltatlan magatartást tanúsít.

(2) A büntetésnek alkalmazkodnia kell a tanuló életkori sajátosságaihoz, legyen arányban a terhére rótt kötelességszegés súlyosságával. A fegyelmező intézkedés legyen nevelési eszköz, nem sértheti a tanuló emberi méltóságát és jogszabályokban meghatározott jogait.

(3) Fegyelmező intézkedés lehet: szaktanári, osztályfőnöki, szakoktatói szóbeli és írásbeli figyelmeztetés; szaktanári, osztályfőnöki, szakoktatói írásbeli intés; igazgatói intés.

(4) Ha a tanuló kötelességszegése nem súlyos és azt először követi el, úgy a szaktanár, a szakoktató vagy az osztályfőnök figyelmeztetésben részesíti. Ha kötelességszegés megismétlődik, az eset súlyosságától függően a tanuló osztályfőnöki, szaktanári, szakoktatói, illetve igazgatói intésben részesíthető.

57

A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége

105. § Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés formáit, a fegyelmi eljárás szabályait a közoktatási törvény, illetve a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet III. melléklete határozza meg.

106. § Az iskolai egységes eljárás biztosítása érdekében a leggyakrabban előforduló konkrét vétségek esetében az alábbi irányelvek követendők:

• Tetten ért dohányzás esetén a fegyelmező intézkedések sorát igazgatói intéssel kell kezdeni.

• Szeszesital vagy kábítószer fogyasztása esetén a tanuló már az első estben osztályfőnöki intésben részesül.

• Tömegközlekedési eszközökön elkövetett, valamint közlekedési szabálysértéseket az elkövetés súlyosságának figyelembe vételével osztályfőnöki figyelmeztetéstől lehet kezdeni.

• Sértő durvaság, tanári utasítás megtagadása, tiszteletlenség esetén a tanuló igazgatói intésben részesíthető, súlyos esetekben a tanuló ellen fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

• Lopásért a tanuló fegyelmi tárgyalás megtartásával az elkövetés vagyonértékétől függően megrovással, illetve annál súlyosabb esetekben annál súlyosabb fokozatú fegyelmi határozattal büntethető.

• Igazolatlan mulasztás esetén a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai alapján kell eljárni.

A fegyelmező intézkedések adminisztrációja:

107. § (1) Ellenőrző könyvbe kell bejegyezni az írásbeli figyelmeztetést, intést, kedvezmények, megbízatások visszavonását.

(2) A fegyelmi tárgyalással hozott büntetésekről a tanuló, illetve törvényes képviselője írásbeli határozatot kap.

(3) Az osztálynaplóba minden fegyelmező intézkedést, büntetést be kell jegyezni.

(4) Az anyakönyvi lapra a fegyelmi határozattal hozott büntetéseket kell bejegyezni.

108. § A tanuló magatartásának osztályzata az adott félévben• írásbeli figyelmeztetés esetén legfeljebb (4) jó,• intés esetében legfeljebb (3) változó,• fegyelmi eljárás alapján kiszabható büntetések esetén (2) rossz lehet.

Anyagi felelősség, kártérítés

109. § (1) A tanuló az általa okozott kárért a fegyelmi felelősségre vonáson kívül anyagi felelősséggel is tartozik.

(2) Károkozás esetén az iskola pedagógusai, dolgozói kötelesek a károkozás körülményeit kivizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és a károkozó személyét megállapítani. Az

58

okozott kár megtérítésére lehet és kell kötelezni - a hatályos jogszabályi előírások keretei között - azt a tanulót, aki tulajdon elleni vétséget követett el.

(3) Az okozott kár megtérítését az igazgató rendelheti el.

(4) Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők.A rendkívüli eseményt, bombariadót stb. az észlelő személy (portás v. az intézmény bármely dolgozója) haladéktalanul jelenti az igazgatónak, távollétében az általános és közismereti igazgatóhelyettesnek ill. ügyeletes vezetőnek.Rendkívüli eseménynek számít pl. tűzeset, természeti katasztrófa, baleset, bombariadó v. bármely az életet, épített és természetes környezetet veszélyeztető esemény.Az értesített vezető haladéktalanul intézkedik, utasítást ad az intézmény azonnali elhagyására. Ezt megelőzően értesíti az illetékes hatóságot(rendőrség, tűzoltóság stb.), tájékoztatja intézkedéséről. Három hosszú csengetéssel értesíti az intézmény dolgozóit és tanulóit az intézmény elhagyására, és a vezetőség jelenlevő tagjaival ellenőrzi a kiürítést.Az intézkedő vezető az iskola közelebbi v. távolabbi környezetében kijelöli a várakozási körzetet.A tanulók az osztályban éppen tartózkodó szaktanár irányításával azonnal elhagyják az épületet, a kijelölt menekülési útvonalon szervezetten távoznak és gyülekeznek a várakozási körzetben.Az intézkedő vezető utasítása alapján az intézmény bármely dolgozója ill. tanulója információval segíti a kiürítés gyors és eredményes végrehajtását.Az intézkedő vezető amint lehetséges értesíti a fenntartót a rendkívüli eseményről.A rendkívüli esemény, bombariadó stb. megszűnése után az intézkedő vezető utasítására szervezetten, szaktanár vezetésével vonulnak vissza az osztályok az épületbe.

A fegyelmi bizottság elnöke

110. § (1) A fegyelmi bizottság elnökét a nevelőtestület választja meg tagjai sorából.

(2) Mint a nevelőtestület választott megbízottja, az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület hatáskörébe tartozó fegyelmi büntetések kiszabásakor.

(3) Munkája során együttműködik az iskola igazgatójával, a fegyelmi eljárásban érintett tanulók osztályfőnökeivel, szakoktatóival, illetve a munkáltatók képviselőivel.

(4) A tanuló kötelességszegése esetén - amennyiben az osztályfőnök javaslata, illetve az ügy súlyossága ezt indokolja - megindítja a fegyelmi eljárást.

(5) Ha a fegyelmi ügy tisztázása szükségessé teszi, a tárgyalást megelőzően az érdekelt vezetők bevonásával, a fegyelmi ügyben érintett felek meghallgatásával elkészíti, illetve elkészítteti a bizonyítási eljárás során a meghallgatási jegyzőkönyveket.

(6) Intézi a fegyelmi tárgyalás összehívásával kapcsolatos ügymenetet (kiértesítés, stb.), vezeti a fegyelmi tárgyalást, elkészíti a jegyzőkönyvet, kihirdeti a határozatot.

(7) Tanév végén írásban beszámol végzett munkájáról, tapasztalatairól, értékeli az iskola fegyelmi helyzetét, javaslatot tesz annak javítására.

Tankönyvrendelés

59

111. § (1) A tankönyvrendelés előkészítésével megbízott általános igazgatóhelyettes gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésre a szakmai munkaközösségek, illetve a pedagógusok számára.

(2) A szakmai munkaközösségek minden év január l5-ig adnak véleményt a pedagógus által választott tankönyvről. A pedagógusok január 2O-ig közlik a tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelés előkészítésével megbízott alkalmazottal, aki megfelelő összesítéssel három munkanapon belül aláírásra előkészíti a rendelést.

(3) Az iskolai tankönyvellátás rendjéről a szakmai munkaközösség véleményének

kikérésével évente – a nevelőtestület dönt. [ 2001.évi XXXVII.tv. A tankönyvpiac rendjéről]

(4) A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, ill. hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

(5) Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, ill. az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.

(6) Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

Az iskolai tankönyvrendelés rendje

112.§ (1) Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, a Kt. 19.§ (1) bek. c) pontjának figyelembevételével. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv vásárlására fordítják.

(2) A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

(3)A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, az iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni.

(4) Az igazgató a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg kidolgozza az iskolán belüli tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásának rendjét ( a továbbiakban: tankönyvterjesztés rendje).

60

(5) A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni és a tankönyvterjesztés rendjét úgy kell kialakítani, hogy minden tanuló – kivéve, aki szorgalmi időben átvétellel kerül az iskolába – a tankönyvjegyzékben szereplő beszerzési áron hozzájuthasson az iskolai tanulmányaihoz szükséges tankönyvekhez, segédkönyvekhez.

(6) A tankönyvterjesztés rendjének elkészítésével egyidejűleg az iskola igazgatójának ki kell jelölnie és meg kell bíznia azt az alkalmazottat, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Az alkalmazottal kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Díjazás illeti meg azt az alkalmazottat is, aki elkészítette az iskolai tankönyvrendelést. A díjazás összege nem lehet kevesebb az ügyviteli díj összegénél. A díjazás forrása a beszerzési árba beépített terjesztési költségnek – a tankönyvterjesztéssel kapcsolatosan kötött megállapodás alapján – az iskolát megillető része.

Érettségi tantárgy és felkészülési szint megválasztása [100/1997. (VI:13.)]

113. § (1) A középiskolánk a tizenegy-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatantárgyakból biztosítania kell , hogy a tanuló – választása szerint – emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A középiskolák az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés feladatait egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják.

(2) Az iskola határozza meg helyi tantervében, hogy milyen tantárgyválasztási lehetőséget biztosít a tanulóknak, továbbá mely tantárgyakból teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést.

(3) A középiskola nevelőtestülete minden év január 31-ig elfogadja és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, a felkészítés szintjéről, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak a tizenegy-tizenkettedik évfolyamokra. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatólag melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

(4) A tizedik évfolyamra járó tanuló március 15-éig adhatja le tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolaváltás miatt nem tud élni a választás jogával, felvételi kérelmének eldöntése előtt egyezteti elképzeléseit az igazgatóval illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. [100/1997.(VI:13) Korm.rend. 4.§ ]

(5) A tanuló írásban, a szülő aláírásával április 15-ig az igazgató engedélyével módosíthatja választását.

Felnőttoktatás

114. § (1) Azok, akik nem tankötelesek, és a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak vagy nem akarnak részt venni, felnőttoktatásban kezdhetik meg vagy folytathatják tanulmányaikat. [Közoktatási törvény 78. § (1)]

(2) Kizárólag felnőttoktatás keretében kezdhetők meg, illetve folytathatók az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló a huszonharmadik életévét betölti.

(3) A felnőttoktatásban az iskolai nevelés és oktatás a tanulók önképzésére épül, megszervezése a Közoktatási törvény és a szakképzésről szóló jogszabályok által meghatározott képzési formákban és munkarendben történhet.

61

115. § Az intézményben a felnőttoktatás keretében működik

(1) nappali tagozaton• iskolarendszerű felnőttoktatás,

• az átképző tanfolyamok

116. § (1) A felnőttoktatásban részt vevő tanulókra érvényes dohányzás szempontjából az iskolai házirend.

(2) Igazoltan és igazolatlanul mulasztott óráinak száma nem haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozások húsz százalékát.

(3) Beszámoltató oktatásban a tanuló tudását a tanítási év végén osztályozó vizsgán kell értékelni, megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki tíz tanítási óránál igazolatlanul többet mulaszt.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

117. § Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat 2005. január 01-én lép hatályba. Az iskolai könyvtár igénybevétele, működése, gyűjtőköre külön szabályzatban található. Az iskolai pedagógiai program az igazgatónál az általános és közismereti igazgatóhelyettesnél és az iskolai könyvtárban található. Az általános és közismereti igazgatóhelyettes a pedagógiai programról az érdeklődő szülők, tanulók részére tanítási időben tájékoztatást ad.Ugyanezt alkalmazzuk a házirend esetében is.

Mellékletek:• I. Az iskola vezetési szerkezete• II. A nem pedagógus dolgozók munkaköri leírása• III. A többletbevételek felosztása• IV. Az iskolai tanműhely házirendje• V. Az iskolai könyvtár igénybevételének, működésének szabályai. Gyűjtőköri

szabályzat.• VI. Az iskola Munkavédelmi Szabályzata• VII. A nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más

alkalmazottainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén(intézményi védő, óvó előírások)

62

Záradék

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola nevelőtestülete az 2004. októberi ülésén elfogadta.

Az iskolaszék, az iskolai diákönkormányzat a jogszabályokban meghatározott kérdésekben a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor egyetértését adta.

Az elfogadott szabályzat és a nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve felterjesztésének napja 2004. október 27.

Szombathely, 2004. november 30.

……………………………………….. ……………………………………….KT vezetője Iskolaszék vezetője

……………………………………….. ……………………………………….DÖK képviselője nevelőtestület nevében

……………………………………….. ……………………………………….nevelőtestület nevében igazgató

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében a Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyom.

Szombathely, 2005.

………………………………………. polgármester

63

64

TARTALOMJEGYZÉK

I. Általános rendelkezések………………………………………………………….. 1A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek… 5Intézményi vagyon használatának és hasznosításának elvei………………………. 13Gazdasági szervezet felépítése…………………………………………………….. 14

II. Vezetési szerkezet………………………………………………………………….14

A vezetők közötti feladatmegosztás……………………………………………….. 15A vezetés közös szabályai………………………………………………………… 21

III. Működési szabályok……………………………………………………………... 21Az iskolai közösségek……………………………………………………………... 21A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás rendje………………………… 22Intézményegységgel való kapcsolattartás rendje…………………………………...23A vezetők és a szülők közötti kapcsolattartás rendje……………………………… 23A vezetők és a szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje………... 25A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje………………………………… 27A nevelőtestület…………………………………………………………………… 28A külső kapcsolatok rendje, formája……………………………………………… 34A működés rendje, nyitva tartás, a vezetők benntartózkodása az intézményben.… 35A létesítmények és a helyiségek használata………………………………………. 39Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok…………………………………………………………………………... 40Felvétel a szakmunkásképző iskolába……………………………………………. 41Az idegennyelvtudás elismerése………………………………………………….. 43A tanuló mulasztásának igazolása………………………………………………… 43A térítési díj, tandíj be-illetve visszafizetése……………………………………... 47A szociális ösztöndíj……………………………………………………………… 48A tanórán kívüli foglalkozások…………………………………………………… 49A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás………………………………….. 54A diákönkormányzat, diákképviselet és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás.. 54A tanulók szervezett véleménynyilvánítása, rendszeres tájékoztatásuk…………. 57A tanulók jutalmazása, elvei, formái……………………………………………... 57Fegyelmező intézkedések………………………………………………………… 58Tankönyvrendelés………………………………………………………………… 61Érettségi tantárgy és felkészülési szint megválasztása…………………………… 62Felnőttoktatás…………………………………………………………………….. 63

IV. Záró rendelkezések……………………………………………………………… 63

V. Melléklet…………………………………………………………………………. 67I. Az intézmény vezetési szerkezete………………………………………... 68II. A nem pedagógus dolgozók munkaköri leírása…………………………... 69III. A többletbevételek felosztása…………………………………………….. 72IV-V-VI. Külön mellékletenVII. A nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén(intézményi védő, óvó előírások)

65

MELLÉKLETE

I. Az intézmény vezetési szerkezete:

66

VI.VII. Igazgató

Műszaki ig.h. Közismereti és ált.

ig.h.

Gyakorlóhely

vezetők

Gazdasági vezető

Szakmai mk.

vezetők

Közismereti mk.

vezetők

Szakoktatók Könyvelő

Szakelméleti

tárgyakat

tanító

pedagógusok

Osztályfőnöki

mk.vez.

Műszaki ügyintézők Pénztáros

Kulturális nevelőtanár Gondnok

DÖK segítő tanár Karbantartó

Közismereti

tárgyakat

tanító

pedagógusok

Portások

Kézbesítő

Takarítók

igazgató

Iskolatitkár Adminisztrátor Oktatástechnikus

II. A nem pedagógus dolgozók munkaköri leírása

67

ISKOLATITKÁR EGYBEN MUNKAÜGYI ÉS SZEMÉLYZETI ELŐADÓ:

Munkáját részben önállóan, részben az igazgató irányításával végzi. Munkakörén belül közvetlenül segíti az igazgató munkáját.

F e l a d a t a: • intézményi ügyiratok elkészítése, iktatása, postázása, irattározása,• határidős feladatok számontartása,• vezetői értekezletek előkészítése, szervezési feladatainak ellátása, • jegyzőkönyvek, emlékeztetők, igazgatói utasítások elkészítése, irattározása, eljuttatása

az elosztási listák szerint, • közreműködés az igazgató időbeosztásának szervezésében, • érkező posta iktatása, • az intézmény információ- és feladatfogadási képességének folyamatos fenntartása,• vizsgaadminisztráció előkészítése, bonyolítása• okmányok és egyéb irattározást igénylő dokumentumok összegyűjtése, rendezése,

irattározása,• bizonyítvány másodlatok kiadása,• postabélyeg felhasználás nyilvántartása és elszámolása,• bizonyítvány felhasználás nyilvántartása,• bélyegző nyilvántartás vezetése.

Munkaügyi és személyzeti feladatai:

Munkáját részben önállóan, részben az igazgató irányításával végzi.

F e l a d a t a: • a munkaerő-igény bejelentése az illetékes munkaügyi központnak. Pályázatok,

álláshirdetések feladása, a keletkezett anyagok kezelése, a felvételi döntések előkészítése.

• Belépő dolgozók alkalmazási okiratainak (kinevezési okmány, munkaszerződés) elkészítése, a belépési eljárás lefolytatása, személyi nyilvántartásba vétel, adatszolgáltatás a gazdasági osztályhoz, végzettséget, szakképesítést és egyéb, kinevezéshez (alkalmazáshoz szükséges okiratok másolatainak beszerzése.

• Munkáltatói igazolások elkészítése.• A rendes-, a tanulmányi-, a vizsga-, a gyermekgondozási-, a betegszabadságok

igénybevételeinek naprakész nyilvántartása. • Adatszolgáltatás munkaügyi statisztikák, jelentések elkészítéséhez. • Átsorolások elkészítése.• Jubileumi jutalmak esedékességének figyelemmel kísérése, a jubileumi jutalmazással

kapcsolatos ügyintézés. • Nyugdíjkorhatárt elérő dolgozók nyugdíj megállapításához szükséges előkészítési

teendők ellátása, egy évvel az esedékesség előtt.• Tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos ügyintézés, a tanulmányok folytatásának

figyelemmel kísérése.• A próbaidőre felvett közalkalmazottak próbaidejének lejártakor ellátja a

véglegesítéssel, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos adminisztratív teendőket.

• Távozó közalkalmazottak esetében meghatározza a felmentési időt, a végkielégítés mértékét, intézi a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével együtt járó

68

adminisztrációt (kiléptető lap, bérelszámoló értesítése, tartozások rendezése, irattározási teendők, közalkalmazotti igazolás kiadása).

• Kitüntetések nyilvántartása. • Személyi nyilvántartások vezetése.• Másodállás, mellékfoglalkozás nyilvántartása.• Pedagógusok tüdőszűrő nyilvántartása.• Foglalkozás- egészségügyi szolgálattal kapcsolatos ügyintézés és nyilvántartás.• Költségvetéshez átlaglétszám vezetése.• Technikai dolgozók jelenléti ívének elkészítése és ellenőrzése.• Pedagógus igazolvány kiadása és nyilvántartása.• Jogszabályfigyelés, tájékoztatás a CD jogtárból.

ISKOLAI ADMINISZTRÁTOR:

Munkáját részben önállóan, részben az igazgató, illetve az igazgató-helyettesek irányításával végzi.

F e l a d a t a:• az általános iskolai jelentkezési lapok kezelése,• a felvételt nyert tanulók értesítése, az elutasítottak jelentkezési lapjainak

továbbküldése,• a felvételi statisztikák, jelentések elkészítése,• a felvett tanulók pályaalkalmassági orvosi vizsgálatának megszervezése, az adatlapok

kezelése,• a tanulók osztálynévsorainak elkészítése,• a beiratkozás előkészítése,• vizsgaadminisztráció előkészítése,• okmányok és egyéb irattározást igénylő dokumentumok összegyűjtése, rendezése,• új tanulók beírása,• helyettesítések beírása ,• szakmunkás anyakönyvi lapok rendszerezése és a hozzátartozó adminisztráció

elvégzése,• tanulók adminisztrációs ügyeinek intézése,• gépírási feladatok elvégzése az igazgató és az igazgató helyettesek utasítása szerint,• félévi és év végi tanulói statisztika elkészítése,• részvétel az iskolai dolgozók túlóráinak elszámolásában,

fegyelmi ügyek adminisztrációja.

OKTATÁSTECHNOLÓGUS:

Munkáját részben önállóan, részben az igazgató vagy igazgató-helyettesek irányításával végzi.

F e l a d a t a:• az iskola audiovizuális eszközeinek nyilvántartása,• a tantermek AV eszközeinek telepítése, karbantartása,• az iskola audio és video médiaanyagainak kezelése, az állomány fejlesztése

vásárlással, illetve saját technika alkalmazásával, • közreműködés a tanórákon,• közreműködés az iskolai AV anyagok készítésében,• iskolai rendezvények műszaki feltételrendszerének biztosítása,

69

• önálló médiakészítés, illetve közreműködés médiafejlesztési munkákban,• elektromos karbantartás segítése,• apró javítások elvégzése,

feladatlapok, mérőlapok sokszorosítása,az iskolai tájékoztató és egyéb közlemények sokszorosítása.

• az iskolai számítógéptermek üzemeltetése, karbantartása és programok visszaállítása, szükség szerint telepítése,

• folyamatosan kapcsolatot tart a számítástechnikát tanító szaktanárokkal ill. a számítógép-terem felelősökkel,

• elvégzi a szoftver karbantartását és vírustalanítását,• visszaállítja a programok alapállapotát ill. telepíti azokat,

ismeri a Windows, Word, Excell, DOS, NC, CD-s programokat, tisztítja az egereket,ellenőrzi a hálózati érintkezést,szükség szerint telepíti az építőipari és faipari programokat.

GONDNOK FELADATAI:

Munkáját részben önállóan, részben az igazgató és a gazdasági vezető irányításával végzi.

F e l a d a t a:• technikai dolgozók (portások és takarítók) munkájának megszervezése és ellenőrzése,• az iskola tulajdonában, kezelésében levő vagyontárgyak rendeltetésszerű

használatának biztosítása, üzemképes állapotának fenntartása,• az álló és fogyóeszközök karbantartásának, javításának megszervezése, elvégeztetése, • az iskola rendjének és tisztaságának biztosítása,• a javításokat, karbantartásokat követően szükséges takarítások megszervezése,• tisztítószerek és eszközök beszerzése, biztosítása,• technikai dolgozók helyettesítésének, szabadságának ütemezése, • nyári tanítási szünetet megelőzően részt vesz a műszaki bejárásban, amelynek során

felmérik az elvégzendő állagmegőrzési és karbantartási munkálatokat,• rovar- és rágcsálóirtás megszervezése és elvégeztetése, • mosatási munkák elvégeztetése,• tűzvédelmi berendezések felülvizsgálatának elvégeztetése, javaslattétel a fejlesztésre

és a cserére,• az iskolai rendezvényekhez a tantermek vagy az iskola megfelelő tárgyi előkészítése

és berendezése,részt vesz a leltározás előkészítésében, végrehajtásában, kimutatja a többleteket és hiányokat, kiállítja az eltérés kimutatást,

• gondoskodik a selejtezési munkák előkészítéséről, végrehajtásáról,• különös figyelmet fordít a szigorú számadású nyomtatványok kezelésére,• naprakészen vezeti a bizonylati albumot,

kiviteli engedélyek egyeztetése a gazd. vezetővel

További f e l a d a t a: az osztálynaplók, ellenőrzők, anyakönyvek és egyéb, a munkához szükséges űrlapok, nyomtatványok beszerzése, és előkészítése.

III. A többletbevételek felosztása

70

1. Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése 11/1996. (III. 28.) sz. rendelete 25. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola a többletbevételek felosztása tekintetében az alábbi érdekeltségi rendszert alkalmazza:

2. Az intézmény kiegészítő tevékenységéből származó bevételek:• az iskola faipari tanműhelyében előállított termékek eladása,• iskolai helyiségek bérbeadása,• az építő- és faipari tanműhelyek tanulói által elvégzett nem iskolai munkák.

3. A 11/1996 (II. 28.) önkormányzati rendelet 25. § (4) felhatalmazása alapján az intézmény kiegészítő tevékenysége egyéb bevételei előirányzatán felüli tényleges többletbevételének 30 %-át fordítja a közvetlen közreműködők, illetve a feladat elvégzéséhez szükséges tevékenységet végző más dolgozók díjazására.

4. A Kollektív Szerződés alapján a felosztásnál előnyben kell részesíteni az abban közvetlenül közreműködőket. Ennek alapján a juttatások mértékét a felosztható összeg arányában az alábbiakban határozzuk meg:

Az építő- és faipari tanműhely bevételeinek felosztása

5. A tanműhelyek által megtermelt többletbevétel 100%-a, a többletbevétel megszerzésében közvetlenül közreműködők munkájának fokozott elismerésére fordítható az alábbiak szerint:

gyakorlóhely vezetők 20-20%gazdasági vezető 10%könyvelő 5%

igazgató 5%tanműhelyi oktatók és technikai dolgozók összesen: 60%, amelynek személyenkénti mértékét a végzett munka alapján differenciáltan a gyakorlóhely vezető állapítja meg.

7. Írásbeli fegyelmi büntetés vagy jegyzőkönyvben rögzített nem megfelelő munkavégzés esetén a dolgozó nem részesül juttatásban.

Egyéb bevételek elosztása

8. Az iskolai helyiségek bérbe adásából származó többletbevételek a megszerzésben közvetlenül közreműködők és a felmerült többletmunkából legtöbbet vállalók között kerülnek felosztásra, esetenkénti megállapítás alapján.

9. A rendelkezésre álló összeg felosztásának elveiről az intézményvezető a szakszervezetek és a Közalkalmazotti Tanács képviselőivel egyetértésben dönt.

10. A többletbevételek felosztása a gazdasági év végén történik.

SZMSZ VII. sz. melléklete

71

A nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a

baleset esetén(intézményi védő, óvó előírások)

Tanulóbaleset minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt illetve tevékenység során éri, amikor a nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt áll, ide nem értve a gyakorlati képzés során bekövetkezett balesetet.

Az általános magatartási szabályokat a Munkavédelemről szóló 1993.évi XCIII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet határozza meg, míg az oktatási intézményekben az Oktatási Miniszter rendeletei határozzák meg az előírásokat.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet meghatározza a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket, amelyekkel rendelkezniük kell. Az eszközök állapotára és a felszerelések kialakítására mint pl. a helyiségek szükséges alapterülete, belmagassága, belső burkolata, megvilágítása, egészségügyi létesítmények – a munkavédelmi törvény valamint az alkalmazott szabványok előírásai érvényesek.

A legáltalánosabb magatartási szabály, hogy az intézmény épületét, helyiségeit, berendezéseit csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni. Tilos az épületben, a helyiségeiben, a folyosókon, lépcsőkön szaladgálni, verekedni, az ablakpárkányokra, lépcsőkorlátokra felülni, elcsúszást okozó anyagot eldobni, szemetelni!

Az udvaron csak a kijelölt helyen szabad tartózkodni, a torna- és sporteszközöket csak a testnevelés órán (tanári felügyelettel) szabad használni és ekkor is fokozottan figyelni kell egymásra!

Az elektromos vezetékek érintése, javítása tilos! Ha meghibásodást tapasztalunk, azonnal jelenteni kell a gondnoknak, ügyletes tanárnak vagy az iskolavezetés tagjának.

Az óraközi szünetekben – a tanulói balesetek megelőzése érdekében – a folyosói ügyelet folyamatos ellátása kötelező!

Ugyancsak a balesetek megelőzése érdekében ismételten fel kell hívni a tanulók és az iskola dolgozóinak figyelmét, hogy kerékpárral, gépjárművel az udvarra ne hajtsanak be!

Tanítás alatt ne küldjük a tanulókat különféle ügyek intézésére, mivel az ilyenkor esetleg előforduló balesetek is bejelentendők és kivizsgálandók.

Az előreláthatóan 3 napon túl gyógyuló baleseteket (nyilvántartás és kivizsgálás céljából) be kell jelenteni Katavics József munkavédelmi vezetőnek.

Üzemi balesetnek tekintendő ezért bejelentendő iskolába jövet és hazafelé menet történt, valamint minden iskolai tevékenységgel (osztálykirándulás, iskolamozi, társadalmi munka, stb.) összefüggő felnőtt illetve tanulói baleset is.

ELMÉLETI OKTATÁS

A tantermekben játszani, balesetveszélyes tevékenységet folytatni tilos! Balesetek gyakran a kísérletek során következnek be. A kísérleteket megkezdeni csak a tanulók előzetes felkészítése után, a tanár utasításai alapján szabad.A tanulók csak felügyelettel tartózkodhatnak a tantermekben, baleset okozására alkalmas eszközöket (pl. írásvetítő, számítógép) kizárólag tanári irányítással kezelhetnek. (Egyebekben az adott szaktantermekben kifüggesztett utasítás az irányadó.)Az elektromos csatlakozások látható elváltozásait azonnal jelenteni kell a teremben tartózkodó tanárnak. Szerelésük, javításuk szigorúan tilos!

72

Ha a tanulót sérülés, baleset éri, köteles azt haladéktalanul jelenteni az órát tartó tanárnak illetve a

felügyelő tanárnak és a munkavédelmi vezetőnek. (Amennyiben a sérült állapota miatt ezt nem

tudja megtenni, úgy a balesetet észlelő tanulónak kell ezt megtennie.)

A baleset helyszínét a baleset kivizsgálásáig változatlanul kell hagyni.

Az ablakpárkányokra felülni, az ablakon kihajolni tilos!

GYAKORLATI KÉPZÉS

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 21.§-a szerint:

21. § (1) A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható.

(2) A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti.

(3) A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőnek gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.

A tanuló legfontosabb kötelessége, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő kérdéseket elsajátítsa és használja a gyakorlati oktatás során. Tilos minden olyan magatartás, amely ezt veszélyezteti!

A tanuló csak szakoktatói irányítással és felügyelettel végezhet munkát!

A tanuló munkahelyét csak a szakoktató engedélyével vagy utasítására hagyhatja el!

A tanuló köteles a rábízott szerszámokat, eszközöket, gépeket az előírások figyelembevételével használni. A munkavégzés előtt mindig meg kell vizsgálni azok állapotát! Bármilyen meghibásodást észlel, azonnal jelentenie kell az oktatást vezetőnek, aki gondoskodik a hiba elhárításáról. A tanuló nem végezhet ilyen esetben semmilyen beavatkozást!

A tanuló rosszullét esetén azonnal hagyja abba a munkát, és jelentkezzen a gyakorlati oktatás vezetőjénél.

A tanuló köteles használni a munkavégzés során az előírások szerinti védőeszközöket!

A balesetek megelőzése érdekében fontos, hogy a tanuló munkahelyét és annak környezetét tisztán és rendben tartsa.

Baleset esetén elsősegélyt csak a kiképzett személy nyújthat!

Elsősegélyhely: a szakoktatói terem.

73