A TÁRSADALMI ÖNSZERVEZÕDÉS LAPJA

honlap: http://szi lajcsiko.hu

FõszerkesztõVarga Domokos Györgydombi52@t-online.hu

Fõszerkesztõ-helyettesVerzár Évaverzar.alfa@gmail.com

LaptervTóth Zoltán

Grafikai elõkészítés, tördelésFentor Katalin, Juhász Anna

RajzDezsõ Ili, Szikla Krisztina

FotóBogdándy György (Bogdy),F. Szabó Kata, Fucskó Miklós,Herner Adrienn, Jókuti Tamás,Koczka Kata, Náray Zsuzsa,Szamosvári Zsolt

KarikatúraGomba

Hirdetési mellékletKucsara Pál, Szikla Krisztina

OlvasószerkesztésBuvári Márta, Koczka Kata,Maleczki József, Román János,Szentandrási Erzsébet,H. Tóth Tibor, Verzár Éva

KorrektúraBódi Ildikó, Hajdú Éva, Kékesi Katalin,Megyeriné Nagy Magdolna,Zsengellér Annamária

InformatikaFüzi Péter, Golarits Imre, Szabó Tamás

A szerkesztõség címe1153 Budapest, Pázmány Péter út 29–33.

Szerkesztõségi titkárságMuzsnay Terézia Telefon: 06 1 359 9155msz.szilaj@gmail.com

Kiadja a Magyarok Szövetsége Egyesület2000 Szentendre, Kossuth Lajos u. 32.e-cím: msz.sajto@gmail.com

Nyomda: Innova-Print Kft. 1047 Budapest, Baross u. 92–96. Telefon: 06 1 201 7083

SajtókapcsolatMSz Sajtószolgálat: msz.sajto@gmail.comA Magyarok Szövetsége honlapja:http://www.magyarokszovetsege.huSzövetség Televízió:http://www.szovetsegtv.huISSN 2061-7011 (nyomtatott változat)ISSN 2061-702X (világhálós változat)

Elõfizetés a szerkesztõségi titkárságon; nyomtatott változat: 1000 Ft/hó

Kapható az Anima könyvkereskedés boltjaiban.

Megjelenik hetente

1. évfo lyam 42 . szám 2010. december 9. 3

Tisztelt Olvasó!Azt hiszem, ideje kijelentenünk: Magyarország, úgy, ahogy van, nagyon rend-ben van! Szép, fiatal pár – annak rendje és módja szerint egy fiú és egy lány – abuszon egymáshoz bújva böngészik egy vaskos újságot, jó elnézegetni õket.Okosak lehetnek, hiszen nem komolytalan bulvárlapba mélyednek bele, hanemegy mértékadó hetilapba, a legolvasottabb politikai magazinba, azaz a HVG-be.Gazdasági adatokat szemelgetnek egymásnak, jövõt jósolgatnak. Mondom, min-den nagyon rendben van. Ugyanezt az érzést kínálja a lap egész hátoldalát el-foglaló, amúgy tényszerû, szinte száraz hirdetés. Megengedheti a hûvös elegan-ciát, annyira rendjénvaló minden. „Gyõrben 200 000 négyzetméteren új Audi-gyár épül – olvasom, csak úgy magamban. – Több mint 1800 új munkatársat ke-resünk.” Hát nem csodálatos? Ket-tõ-száz-e-zer négyzetméteren! Új Audi! Kis hí-ján 2000 új munkahely!

Csak azt nem értem, miért kerülöm gondosan immár évek óta, hogy a kezem-be vegyem ezt az amúgy irányadónak számító újságot. Egy idõben rendszere-sen megkaptam világhálón a heti beharangozóját, kóstolóját, ingyen volt, még-sem kellett késõbb az sem. Nem érdekel, ami mérvadó? Ami az ún. értelmiségkörében közmegbecsülésnek örvend – hiszen „informatív”, „mérsékelt”, „tárgyi-lagos”? Nyilván bennem lehet a hiba. Igénytelen vagyok, korlátolt, szélsõséges…

Ám az is lehet, hogy a hiba mégsem az én „készülékemben” van. A HVG jel-kép: annak a világnak a lapja, amely nem tud, vagy nem akar továbblátni az or-ránál. Az orráig mindent nagyon pontosan feltérképez, jól keresõ újságírók,elemzõk roppant fontos adatokat szereznek és tálalnak. Kart karba öltenek ahávégék az audikkal, és minden rendben van nekik, amidõn a világ, s a világ-ban Magyarország újabb 200 000 négyzetméteren ontja a legújabb autócsodákat,a boldogság e légzsákos légvárait.

Csakhogy nézzünk szembe vele: mibe vitték, hová süllyesztették Magyarorszá-got ezek a hávégés–multis–bankos kiváltságosok, hivatásos megmondók? Hovázüllesztették a sikeresek?

Megnyilvánulásaiknak édeskevés közük van a többségi világhoz. A hétköz-napok látszólag szürke, valójában roppant színes valóságához ezerszer több kö-ze van annak a néhány keresetlen szónak, amely egy osztálytalálkozó nyománhangzott el – a Szilaj Csikó virtuális szerkesztõsében – arról, vajon hogyan sike-rült az összejövetel. „Jól. Sokat beszélgettünk, finom volt minden. Jó, hogy tu-dunk örülni egymásnak. A rossz, hogy mindenki panaszkodik, hogy nincsenmunkája, és a gyerekeik sem tudnak elhelyezkedni.”

„Mindenki panaszkodik.” Ez a mostani valóság.„Sokat beszélgettünk. Jó, hogy tudunk örülni egymásnak.”S ebben rejlik a jövõnk. Nekünk errõl kell hírt adnunk. Nekünk erre kell épí-

tenünk. S hagyhatjuk a fenébe a kimódolt látszatvilágot!Varga Domokos György

Szilaj Csikó-megrendelésTelefonon: 06 1 359 9155

Levélben: Muzsnay Terézia, 1131 Budapest, Göncöl utca 51. E-mailben: msz.szilaj@gmail.com

Számlaszám (elõfizetési díj és adomány küldéséhez):Magyarok Szövetsége Egyesület 64700076-30100471

Megjegyzés: a lap világhálós változata ingyenesen olvasható,adományokat azonban – fennmaradása érdekében – szívesen fogadunk.

Elõfizetem a Szilaj Csikó címû hetilapot

negyed évre 3000 Ft, fél évre 6000 Ft, egy évre 12 000 Ft 1 példánybannegyed évre 2400 Ft, fél évre 4800 Ft, egy évre 9 600 Ft 2 v. több pld.-ban/db

(Külföldi elõfizetés esetén a postaköltséget felszámítjuk!)

KÉZBESÍTÉSI ÉS ÉRTESÍTÉSI CÍM

Név: ......................................................................................................................................................Cím: ......................................................................................................................................................E-mail: .....................................................................................Tel.: ....................................................

4

Ünnepi készülõdés

A Szilaj Csikó szerkesztõsége mindenolvasóját arra biztatja, bátranírjon levelet a Szövetségbenamúgy is sûrûn járóangyalkáknak, mi lenne az õszíve vágyódása. (Hakérhetjük, villámpostán írjon,a lap fõszerkesztõ-helyettese,Verzár Éva címére:msz.angyal@gmail.com.)Levelének rövidnek, lényegretörõnek kell lennie, hogy beférjena Szilaj Csikóba; postacíme kell

legyen, hogy az angyalka tudja, hovakell mennie. De ezeket a

postacímeket nem tesszük közzé,mert csak azok kaphatják meg,akik majd vállalkoznakangyaljárásra.Ezért hát minden olvasónkatarra bíztatjuk, ha megtetszeneneki valamelyik levél, s szívesen

teljesítené a szövetségesekarácsonyi óhajtását, kérje el

tõlünk a nevét, címét, s repüljön elhozzá…

Angyaljárás a Szövetségben!

Kedves Angyalka! Egy Benedek Elek-mesekönyvnek nagyon örülnék. Ne-velt fiamnak szeretnék belõle felol-vasni, s a helyi könyvesboltokbanpedig nem lehet kapni. BenedekElek meséin nevelkedtem, és meg-gyõzõdésem, hogy csodálatos él-mény, nem úgy, mint a most kapha-tó színes, de tartalmilag gyenge me-seutánzatok. Itt legalábbis fõleg ilye-nekkel vannak tele a könyvesboltok.

*Szeretnék segítséget kapni, milyenmadárkaláccsal és -etetõvel segíthe-tem a nálunk lévõ rigók, cinkék,rozsdafarkok áttelelését a hidegben?

*Kedves Angyalka! Nem mertem írnineked, mert úgy éreztem, hogy túlnagy az én kérésem. Egy diktafonralenne szükségem a munkámhoz. Azenyém elromlott, és sajnos sokszorpácban hagyott, amikor a kész anya-got szerettem volna gépre tenni róla.Így nem merek interjút készíteni, ne-hogy kellemetlen helyzetbe kerüljek.Mivel jövedelmem nincs, másikatvenni nem tudok.

*Kedves Angyalka, elfelejtettem elõzõlevelembe írni, hogy van egy baba-etetõszékünk, egy gyümölcscentrifu-gánk, ezeket szívesen a te gondjaid-ra bíznám. Egy kikötésem lenne,hogy az etetõszéket mérete (költsé-

ges postázása) miatt egy hozzám kö-zeli angyalvárónak szánnám.

*Kedves Angyalka! Ha befut hozzádGyõr vagy környékérõl kérés, megpró-bálhatom intézni, mint angyalsegéd.

*Kedves Angyalkák! Király István va-gyok, 10 éves. Nekem sok kívánsá-gom lenne, mert sok testvérem van,de csak magamnak és a kisebbik bá-tyámnak kérek kevés ajándékot. Aszüleim nem tudják ezeket megven-ni. Szeretek rajzolni, és színes ceru-zákat, füzettartót kérnék, meg kisau-tókat utoljára, és szeretnék még cuk-rot, csokit, rágót, bátyámnak megropit, szotyit, meg egy kisebb dobozsütit. Apukám mondta hogy erre acímre írjak, mert õ a magyarok szö-vetségének a tagja. Áldott ünnepeketkívánok, sziasztok angyalkák!

*Drága Angyalkák!Szívbõl szeretném, ha az alábbi kí-vánságaim teljesülnének:– egy jó vásárló, aki megvenné Mis-kolc, Avas 3. ütemben lévõ 3 szobástársasházi lakásomat;– egy jó eladó, aki Szadán mindenigényt kielégítõ családi házat „pénz-tárcakímélõ” módon adna el nekem(az – egyik – fiamékhoz közel szeret-nék új otthonra lelni); – egész csellóhoz tokot szeretnék;

– szeretnék helyet találni a gyer-mekeim által annak idején használtáltalános és középiskolás tanköny-veknek, egyetemi jegyzeteknek (ta-nári diploma elõtt álló lányom sze-rint azok a könyvek sokkal tartalma-sabbak, színvonalasabbak, mint amostaniak, ezért gondoltam erre,hátha valahol még hasznát vehet-nék); – szeretném megtudni, hogyankell cukor nélkül gyümölcsöt befõz-ni: lekvárnak, kompótnak; termé-szetesen nem fagyasztással, azt én istudok; – szeretném megtanulni a kézi-munka-elõnyomást, azaz a druk-kolást. A folyamat egy részével tisz-tában vagyok, de az kevés a jó és si-keres munkához.– régi Tesla lemezjátszómat mûkö-désre alkalmassá tenni ( a meghajtószíjjal van gond, és azt hiszem, új tûsem ártana hozzá).

Egyelõre ennyit... (Eszembe jutott,hogy gyermekkoromban hiába vol-tunk öten testvérek, és hogy drágaAnyámnak mindig gondot jelentettannak a kevésnek a beosztása, az an-gyalkák a gazdag családok gyerme-keinek a kívánságait teljesítették,amikor eljött a karácsony. Lehet,hogy most is így van??? Vagy mostmár mások az angyalkák is???)

VáradiÁgnes

alkotása

„Történeti alkotmányunk jog-folytonosságának helyreállítá-sával hazánk legfõbb közjogiméltósága ismét a Szent Koro-na lesz, amely túlmutatva ön-magán a közénk született Is-tent, Jézust idézi meg, az Õ

múlhatatlan igazságát emeli trónra.”Molnár V. József

„A magyar jövõt, megmaradá-sunk folytonosságát õrizzükmeg a Szent Korona és a SzentKorona-tanra épülõ magyartörténelmi hagyomány és mû-veltség vállalásával, a jogfoly-tonosság helyreállításával és

annak jelenkori természetes továbbéltetésével!Hiszem és vallom Magyarország feltámadá-

sát! Akarom.”Jelenczki István

„A Szent Korona Magyaror-szágának történeti alkotmá-nya évszázadokon át volt ké-pes arra, hogy megvédje ésgyarapítsa a szakrális felelõs-ségére bízott nemzettestet. Aza pusztító világerõ azonban,

amely elõször jakobinusként, majd bolsevik-ként, végül napjainkban neoliberális globál-nyikként jelent meg, brutálisan letépte a ma-gyarságot e szakrális történelmi talapzatáról,ezért ma az egyetlen lehetséges feladatunk azalkotmányozás kapcsán csak az lehet, hogyméltó módon visszahelyezzük erre az eredetiszakrális talapzatára, hogy ennek nyomán orvo-solhassuk a nemzetet ért sérelmeket, és orszá-gunkat visszafordítsuk e végzetes lepusztulásilejtõrõl.”

Bogár László

„A magyar élet minõségében anagy változás a második vi-lágháború után kezdõdött.Megkezdõdött a magyar nem-zeti öntudat silányosodása, ésez az 1990. évi rendszervál-toztatás után tovább folytató-

dott. Miért? Mert a magyar nemzet nem hallga-tott önvédelmi ösztönére, és elmulasztotta hely-reállítani a jogfolytonosságot a történelmi ma-gyar állammal. Egy hasonlat talán rávilágít akérdés súlyosságára: a szerves fejlõdéssel kiala-kult magyar történelmi alkotmány helyett azidegenbõl kölcsönzött ún. chartális alkotmányválasztása olyan, mint az emberi szervezet ese-tében az eredeti szerv önkényes és önkéntes ki-cserélése mûszervre. A magyar nemzetnek bi-

zony nem szabad éppen azt a megoldást válasz-tania, amelyik együttjár mindannak a tagadásá-val, ami múltjában értékes. Ragaszkodnia kell asajátosan magyar közjoghoz, a történelmi ma-gyar alkotmányhoz, a Szent Korona tanához –semmi másra, mint önvédelmi ösztönére hall-gatván, s kijelentvén, hogy ami történelme so-rán a legveszélyesebb helyzetekben mindigmegmentette, az nem megsemmisítendõ, nemkicserélendõ.”

Kocsis István

„…Magyarország idõben kü-lönbözõ születésû törvényekés szokások által meghatáro-zott történeti alkotmánnyal bí-ró ország volt 1944. évi idegennagyhatalmi megszállásáig.Ezen alkotmányát független,

alkotmányozó hatalom soha nem helyezte ha-tályon kívül. Jelenkori „alkotmány”-nak neve-zett alaptörvénye saját megállapítása szerintideiglenes, továbbá nem szuverén, azaz nem le-gitim, alkotmányosan nem hiteles országgyû-léstõl származik sem az 1949. évi papiros alkot-mány formájában, sem az 1989. évi – tartalmi-lag, elemi szinten jogállaminak tekinthetõ – szö-veggel megállapított, sokszor módosítottváltozatában…

…Mérhetetlen a jelen döntéshozóinak fele-lõssége, mert megismételhetetlen lehetõség-gel élhetnek. A történelem ura adjon ehhezerõt és bölcsességet a jelen nemzedékeinek!Dixi et salvavi animam meam, szóltam és meg-mentettem lelkemet, mondották a régiek. Énis ezt tettem, reménységgel, aggodalommal,jóakarattal.”

Zétényi Zsolt

„A Teremtõ Isten minden em-bert meghatározott céllal ésfeladattal küld a földre. Ben-nünket, magyarokat a Kárpát-medencébe küldött, hogy is-teni terve szerint óvjuk, vi-gyázzuk az Õ teremtett vilá-

gát. A Szent Korona eszmeisége a szeretet és abefogadás eszméjét valósítja meg. Mi magya-rok, csak a szeretet segítségével állíthatjuk hely-re megrontott világunkat, megrontott magyarsá-gunkat.”

Papp Lajos

„A nemzet a közös nyelven,közös mûveltséggel, közöshittel a jövõre szövetséget al-kotott emberek közössége. Aszövetségkötés lényege, hogyegész életidõnkben arra kelltörekednünk, hogy elsajátít-

suk az elõdeink által összegyûjtött tudást. Ezt atudáskincset a mi sorsunk tapasztalataival gya-rapítsuk, és mindent megtegyünk azért, hogy amegszerzett tudástartalomnál, a kivívott sza-badságfoknál utódaink kevesebbet ne kaphas-sanak. A történeti alkotmány és a Szent Koro-na-eszme a fejlõdõ és gyarapodó nemzettest-nek a teremtés megismerésébõl levont tapasz-talatainak az összegzése. Megtestesíti elõdeinkküzdelmeit, alkotásvágyát, jövõbe vetett hitét,szabadságkeresését, az emberi együttmûkö-désben szerzett tapasztalatait, testi, lelki, szel-lemi fejlõdésének eredményeit. Számomra atörténeti alkotmány és a Szent Korona eszmei-sége, a hozzájuk való ragaszkodásom és kötõ-désem azt jelenti, hogy nem hagyom elveszniegyetlen elõttem és utánam élt magyar emberéletét sem. A jogfolytonosság egészséges kap-csolódási pont múlt, jelen és jövõ között. A ma-gyar néplélek nekem azt mondja, hogy egyet-len elõdöm sem halt meg, hanem itt él a lel-kemben, és ezen a helyen értekezik az engemkövetõ nemzedékekkel.”

Vukics Ferenc

„A múltat nem lehet végképpeltörölni. Mára az eleink általoly tökéletesnek megalko-tott, és az évszázadok soránoly biztos önvédõ pajzsnakbizonyult nemes közmeg-egyezés: a Szent Korona és a

Szent Korona-tan maradt az egyetlen beválttörvény, az egyetlen átölelõ jogi erõ, amely ké-pes ezt a magára hagyott, de nem magányosnépet, nemzetet és kultúrát szimbolikusan ésténylegesen, sajátos otthonosságában megtar-tani. Ez maradt nekünk, ha méltó keretek kö-zött sikeresen akarjuk magasztosságában ésegyetemes jóhiszemûségében tovább éltetni –megõrizni létét, szellemét és egységét. A világjelen változása is ezt követeli. A Szent Koronajogfolytonosságának helyreállítása ezért nél-külözhetetlen és szükségszerû. Ez életrevaló-ságunk parancsa. Ennek elmulasztása most,emberi butaság lenne, e régen várt történelmiesély eljátszása pedig közösségi gyöngeség ésfelelõtlenség.”

Szabados György

1. évfo lyam 42 . szám 2010. december 9. 5

Alkotmány: helyre kell állítania jogfolytonosságot!A magyar nemzetnek történelmi lehetõsége van visszatérni ezeréves történeti alkotmányához. A Magyarok Szövetségeebben látja a magyar nemzet biztonságos jövendõjének megteremtését.Szövetségre hívunk mindenkit, aki egyetért a jogfolytonosság helyreállításával.

Magyarok Szövetsége

Magyar idõA Magyarok Szövetsége állásfoglalása

Az állásfoglalással egyetértõk ezen a e-címen csatlakozhatnak: msz.jogfolytonossag@gmail.com.

Üzeneta nemzethez

folytatás a 20. oldalon

6

Lekapcsolta az Amazon a WikiLeaks-et Joe Lieberman, Connecticut amerikai szövetségi állam “függet-len” szenátora szerint errõl a döntésrõl az Amazon értesítetteirodájának munkatársait. (A világhírûvé vált kiszivárogtatóweboldal, a WikiLeaks írásaiból, ill. filmfelvételeibõl a SzilajCsikó is vett át közlésre.) A legutóbb megszellõztetett iratok-ból egyebek között kiderül, hogy Magyarország minden hor-dó olaj után egy dollárt tett Vlagyimir Putyin zsebébe.

Új korszak kezdõdött Magyarország és Oroszország között A magyar-orosz kapcsolatok hosszú távú rendezésére irányu-

ló reményét fejezte ki Orbán Viktor magyar kormányfõ a Vla-gyimir Putyin orosz miniszterelnökkel tartott találkozónMoszkvában. Kijelentette, hogy Magyarország Oroszországotjelentõs katonai, politikai és gazdasági hatalomnak tekinti.Hangsúlyozta hogy maga is fontosnak tartja mindazon gazda-sági témaköröket, amelyeket Putyin említett. Vlagyimir Putyinkülön kiemelte az energetika, ezen belül az atomenergia, a köz-lekedés és a fejlett technológiák, ezen belül a nanotechnológiaterületét. Megemlítette azt is, hogy az oroszországi magyar be-ruházások értéke eléri a kétmilliárd, a magyarországi orosz be-fektetéseké a hárommilliárd dollár értéket.

Orbán Varsóban:Az EU történetének egyik legnehezebb éve jön Orbán Viktor magyar és Donald Tusk lengyel kormányfõ Var-sóban mintegy másfél órás találkozón tekintette át a soron kö-vetkezõ magyar és lengyel EU-elnökség legfontosabb felada-tait. Az ezt követõ sajtótájékoztatón Orbán Viktor rámutatott,hogy az EU történetének egyik legnehezebb éve vár ránk, ezértmindkét ország sokkal nehezebb elnökségre készülhet, mintazt korábban gondolta volna. Kiemelte, hogy Lengyelországmár a magyar elnökség idején is fontos szerephez fog jutni aKeleti Partnerség fejlesztésében. Mint hozzátette, a magyar el-nökség alatt sorra kerülõ energiabiztonsági csúcson is töreked-ni fognak a közép-európai érdekek megjelenítésére.

Nekimegy a világ bankjainak a francia focilegenda Bedöntené a világ bankrendszerét az egykori legendás franciafocista, Eric Cantona: december 7-re harcba hívja a globálistársadalmi igazságtalanságot elvetõket, és arra kéri õket: egy-szerre vegyék ki a pénzüket a bankokból. Az egyik közösségioldalon több mint 20 ezren biztosra ígérték a részvételüket aforradalminak beharangozott eseményen, az pedig még nemdõlt el, hogy kiad-e erre vonatkozó felhívást Magyarországona világ vezetõ antiglobalista szervezete. Az [origo]-nak nyilat-kozó elemzõk szerint naív az elképzelés, a bankokat pedignem kell félteni.

Külföldi elismerés az új magyar adórendszernekSzenzációsnak nevezi a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ)írása a január 1-jétõl hatályba lépõ 16 százalékos szja-kulcsot,amellyel egyidejûleg 10 százalékra mérséklõdik a társasági adó.A budapesti keltezésû cikkbõl az is kiderül, hogy Orbán Vik-tor szakítani akar azzal a kormányzati gyakorlattal, amelynekértelmében a politikának úgy kell táncolnia, ahogy a gazdaságfütyül.

Reinhard Olt, a FAZ bécsi tudósítója rámutat, a bank- és aválságadóval az Orbán-kormány befolyásos vállalatokat sújt:bankokat, biztosítókat, energiakonszerneket, távközlési cége-ket, kereskedelmi láncokat. Ezek a múltban megengedhettékmaguknak, hogy befolyásolják a politikai döntéseket, termé-szetesen azzal a szándékkal, hogy megkíméljék magukat azokkövetkezményeitõl. Orbán viszont a jelek szerint úgy véli, hogyhatékony kormányzás csak az állami hatalom kiterjesztése ré-vén lehetséges. Az ellenzék pedig idõben sem képes ellenál-lást tanúsítani, tekintettel a kormányoldal villámgyorsan elõter-jesztett és kétharmados többséggel megszavazott döntéseire.

(MTI alapján)

Magyar idõ

Az állampolgársági törvénygyors megvalósulása érdekében2010. november 25-én Nagyváradon ismertette Toró T. Ti-bor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezetõ el-nöke, Gergely Balázs, a Demokrácia Központok Hálózatánakigazgatója és Zatykó Gyula, a Partiumi Demokrácia Központokvezetõje azt a megállapodást, amelyet a magyar kormány kö-tött az EMNT-vel az állampolgársági törvény végrehajtásábannyújtandó segítség tárgyában. A tájékoztatás jegyében csatol-juk az együttmûködési megállapodás teljes szövegét.

Együttmûködési megállapodásAmely létrejött egyrészrõl a Magyar Köztársaság Közigazgatá-si és Igazságügyi Minisztériuma, Külügyminisztériuma vala-mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között az alábbi felté-telekkel:

1. Az egyszerûsített honosítási eljáráshoz kapcsolódó kérel-mek hatékony és zökkenõmentes benyújtásának elõsegítése,valamint az eljárás ügyfélbarát lefolytatásának elõmozdítása ér-dekében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztató Irodái(a továbbiakban: Erdélyi Demokrácia Központok Hálózata) akövetkezõk szerint nyújtanak támogatást:

1.1. tájékoztatás adása az egyszerûsített honosítási eljárás lé-nyegérõl, az ügyintézés általános menetérõl, a kérelmek be-nyújtásának magyarországi és külképviseleti lehetõségérõl;

1.2. tájékoztatás adása a kérelmek tartalmi és formai eleme-irõl, valamint a csatolandó mellékletek körérõl;

1.3. tájékoztatás nyújtása azon hatóságok elérhetõségérõl ésügyfélfogadási rendjérõl, amelyeknél a kérelem benyújtható;

1.4. közremûködés a kérelem külképviseleti személyes be-nyújtása idõpontjának rögzítésében, amely a külképviselettelszoros együttmûködésben történik;

1.5. segítségnyújtás a kérelmek tartalmi összeállítása, a szük-séges okiratok magyarországi, illetve fogadó országban törté-nõ beszerezhetõségének eljárásrendje és költségei tekinteté-ben;

1.6. a szükséges okiratok beszerzésében való közremûködés;1.7. tájékoztatás adása a hivatalos fordítókról, valamint köz-

remûködés az okiratok hivatalos fordításának beszerzésében;1.8. segítségnyújtás a kérelmek kitöltésében, az elõírt mellék-

letek tartalmi összeállításában, a kérelem benyújtásának formaielõkészítésében;

1.9. kihelyezett konzuli fogadónapok elõkészítése, a helyiszervezéssel és a tervezett eseményrõl szóló tájékoztatással já-ró feladatok végzése, adott esetben helyiség és infrastrukturálisháttér biztosítása a helyszínre utazó konzuli tisztviselõ számára;

1.10. a magyar külképviselettel szorosan együttmûködveeskü-/fogadalomtételi napok elõkészítése, megszervezése, he-lyiség rendelkezésre bocsátása.2. A fenti feladatok végrehajtása során az Erdélyi DemokráciaKözpontok Hálózata az alábbiak figyelembevételével járhat el:

Az Erdélyi Demokrácia Központok Hálózata2.1. tájékoztatás adása kizárólag az egyszerûsített honosításravonatkozó hatályos jogszabályok tartalma, valamint az egysé-ges honlapon található információk szerint történhet, szükségszerint kiegészítve a helyi sajátosságokkal összefüggõ prakti-kus információkkal;

2.2. tevékenységét minden esetben Magyarország és Romá-nia jogszabályainak betartásával végezheti;

2.3. tevékenységéért a Magyar Köztársaságot semminemû fe-lelõsség nem terheli;

2.4. a segítségnyújtást a leendõ ügyfelek saját kezdeménye-zése alapján látja el, a segítségnyújtás igénybevétele nem tehe-tõ kötelezõvé;

Magyar idõ

1. évfo lyam 42 . szám 2010. december 9. 7

Matolcsy: pénzt kapnak az adórendszer vesztesei Akinek jövõre csökken a bére a közszférában, az extra fize-tésemelést kap – mondta a FigyelõNetnek adott interjújábanMatolcsy György. – A gyermeket nem nevelõknél valóbanvan olyan bérsáv, amelynél csökkenne a nettó bér 1-5 ezerforint körül. Ezt a versenyszférában a béremelkedés kiegyen-líti majd. Az állam az idei szintnek megfelelõen kipótolja azösszeget.

Nagyot bukik, aki nem az állami nyugdíjat választja

Elfogadta a kormány az állami nyugdíjrendszerbe történõ átlé-pés szabályairól szóló törvényt. Aki nem lép át az állami rend-szerbe, az nyugdíjbefizetéseinek jelentõs részét elveszíti, vagyisa jövõben nem kap állami nyugdíjat. Az állami rendszerbe át-lépõk megtakarításait egyéni számlán vezetik majd, a megta-karítás pedig örökölhetõ lesz. A Stabilitás Pénztárszövetség sze-rint a kormány nyílt zsarolásba kezdett, és intézkedései nem-csak az alkotmány szinte összes passzusát sértik, de ellentéte-sek az Európai Unió alapelveivel is.

Elsíbolt kutatóintézet? Országházi kérdés–felelet

Font Sándor (Fidesz) a vidékfejlesztési miniszterhez intézettkérdésében feltette, hogy a szocialista-szabad demokrata kor-mányzat regnálása idején az Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató-Fejlesztõ Közhasznú Társaság, s vele a ma-gyar gyümölcsfajták génállományának jelentõs része kényszer-végelszámolás alá került. „Hogyan kívánják megmenteni az Ér-di Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató-Fejlesztõ Kht.felbecsülhetetlen értékû genetikai állományát, vagyonát, és mi-lyen formában kívánják mûködtetni az intézetet?” Ángyán Jó-zsef vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár válaszában el-mondta, agrár-kutatóintézeteink száma 23-ról 7-re csökkent azelmúlt három évben, a génbankjaink pedig, köztük példáulTápiószele, ahol a génkészleteink és a hagyományos fajtáinktalálhatók, majdnem egy multinacionális tõkeérdekeltség ke-zébe került. Ugyanebbe a sorba illeszkedik az érdi kutatóinté-zet. Pedig fontos: az Egyesült Államokban például katonaságvédi ezeket az értékeket, mert nemzetbiztonsági stratégiai dol-gokról van szó. Éppen ezért, kormányra kerülve azonnal in-tézkedéseket hoztunk – tájékoztatott az államtitkár. – A MagyarNemzeti Vagyonkezelõ Zrt. létrehozta a 100 százalékos államitulajdonú Állami Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató-Fejlesztõ Nonprofit Közhasznú Kft.-t. Az új társaság átvette azegykori érdi gyümölcskutató teljes tevékenységét, vagyonát ésdolgozóit.

2.5. segítségnyújtása nem érinti az ügyfelek eljárási jogait és kö-telezettségeit;2.6. kérelem kitöltésében történõ közremûködése kisegítõ jel-legû, amely nem váltja ki a kérelem benyújtáshoz fûzõdõ jog-következményeket;2.7. a kérelmek benyújtását követõen az egyszerûsített hono-sítási eljárásban nem tölthet be az eljárás érdemét közvetvevagy közvetlenül befolyásoló szerepet;2.8. közremûködéséért – az okiratok és hiteles fordítások ügy-féli kérelemre történõ beszerzésének számlával igazolt költsé-gein felül – nem kérhet egyéb illetéket, díjat vagy egyéb jelle-gû ellenszolgáltatást.3. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Külügymi-nisztérium az 1. pontban meghatározott tevékenységek ellátá-sát ingyenes képzéssel és folyamatos konzultáció lehetõségé-vel segíti.4. Jelen Együttmûködési Megállapodás határozatlan idõre jönlétre, az aláírását követõ napon lép hatályba.5. A felek az Együttmûködési Megállapodást mint akaratukkalmindenben megegyezõt, jóváhagyólag írták alá.

Budapest, 2010. november

Németh Zsolt(parlamenti államtitkár)

Külügyminisztérium

Toró T. Tibor(ügyvezetõ elnök)

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Répás Zsuzsanna (helyettes államtitkár)Dr. Wetzel Tamás (miniszteri biztos)

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

A gyes idõtartama újra három év leszA gyes idõtartamát újra három évre hosszabbítja meg a kor-mány – ismertette a kabinet döntését Soltész Miklós szociális,család- és ifjúságügyért felelõs államtitkár a kormányszóvivõitájékoztatón. Soltész Miklós emlékezetett rá, hogy a szocialis-ta kormány ebben az évben teljes mértékben megszüntette vol-na a gázár- és a távhõtámogatást, a Fidesz–KDNP-kormányazonban egyik elsõ intézkedéseként meghosszabbította de-cember 31-ig; a jövõ évi költségvetésben pedig április 30-ig ma-rad fenn a jelenlegi támogatási rendszer, ami közel 960 ezerháztartást érint.

A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: a gyes há-rom évre való meghosszabbítása visszamenõleg is érvényeslesz, tehát azokra is vonatkozik majd, akik most gyesen van-nak. (Nekik a jelenlegi szabályozás kétéves gyest enged meg.)

Az államtitkár egyúttal közölte, hogy visszaállítja a kormányazt a gyakorlatot, hogy ha egy édesanya visszamegy dolgozni,akkor csak a részmunkaidõs, négyórás munkaidõ mellett kap-ja meg a gyest, a nyolcórás munkaidõ mellett már nem. SoltészMiklós kijelentette: a kormány tízéves korig az örökbefogadóigyes lehetõségét is megadja, ami hat hónapig segíti azokat acsaládokat, akik az örökbefogadásban részt vesznek.

Tájékoztatása szerint: a kormány döntött arról, hogy 2011.szeptember elsejétõl a lakásfenntartási támogatás rendszerébeépítik be a gáz- és távhõtámogatás jelenleg szociális támogatá-si rendszerét.

Újságírói kérdésre adott válaszában Soltész Miklós elmond-ta: átlagosan ezer forinttal emelik majd az ápolási díjat; körül-belül 1.300 forinttal emelik az ápolási díjat ott, ahol nagyon sú-lyos állapotban lévõt vagy nagyon súlyos fogyatékkal élõt gon-doznak

(forrás: kdnp.hu)

8

Gazdálkodó

December – a régi római naptár szerint a ti-zedik hónap volt. Neve a latin „decem”szóból származik (decem = 10), melynekjelentése tíz – utalva arra, hogy eredetilegez volt a tizedik hónap, mielõtt Numa a ja-nuárral és februárral megtoldva tizenkéthónapot csinált, ekkor december a végéreszorult az évnek. Õsi magyar nevén – a ré-gi székely–magyar naptár szerint – Álomhava, az év tizenkettedik hónapja a Ger-gely-naptárban. Nagy Károly szent hónap-nak nevezte el decembert a nagykarácso-nyi ünnepek alapján, amelyek az áhítatosszívek örömnapjaiból állnak. A XVIII. szá-zadi nyelvújítók szerint a december:„fagyláros”. A meteorológusok Télelõ-kénttartják számon, eleink (az Avisura szerint)az Istenfiak (Tárkányok) hava elnevezésthasználták decemberre, a hónap régi ma-gyar (katolikus) neve pedig Szentkará-csony hava.

Jeles napokA karácsonyi ünnepkör az advent elsõnapjától vízkeresztig tart. Ezen idõszak je-les napjai közé tartozik Advent: az egyhá-zi év kezdete, a karácsonyi elõkészület 4hetes idõszaka. Ezt az idõszakot jellemez-ték a böjtök, a hajnali misék, a roráték. Til-tott dolog ez idõszakban a lakodalom, a ze-nés mulatság.December 4. – Borbála napjaSzent Borbála emléknapjához évszázad-okon át sok hiedelem fûzõdött. – Ha a Bor-bála napján vízbe helyezett cseresznyefaág,a „borbálaág” karácsonyra kivirágzott, az el-adó lánynak közeli házasságra volt kilátása.December 6. – Szent Miklós napja – köz-ismert a Mikulás napi ajándékozásról és agyermekek „megjavulási” fogadalmairól.

Az idõjárással kapcsolatos hiedelmek sze-rint ilyenkor már havazik, mire azt mondják:„Miklós megrázta szakállát”, melybõl a ka-rácsonyi idõjárásra következtettek.December 13. – Luca napjaA téli napforduló kezdõnapja. Sok ország-ban kultikus célzatú sütemény evésével isünnepeltek. Luca-pogácsát sütöttek, ben-ne tollat, pénzt rejtettek el – ha sütés köz-ben megperzselõdött, közeli halált jelen-tett. Egyes vidékeken a lányok gombócba

rejtett fiúnevekbõl remélték megtudni,hogy a jövõ évben ki lesz a kérõjük. Lucanapján – kezdik faragni a „Luca székét”.A nemkívánatos személyek felismerésére ké-szítették – többnyire az öreglegények – a Lu-ca-székét, amelynek alakját és formáját szi-gorú elõírás szabályozta. December 13-a ésKarácsony között kilencféle fából (kökény,boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyõ,akác, cser, rózsa) és 13 részbõl illesztették ös-sze. Szöget nem használhattak, a csapokatpedig bükkfából kellett készíteni. Mindennap csak annyit faragnak rajta, hogy a kará-csonyi éjféli misére kész legyen. Ráállva fa-ragója megláthatja, hogy ki a boszorkány.

Luca napját az egész magyar nyelvterü-leten gonoszjáró napnak tartották, ezértminden eszközzel védekeztek a boszorká-nyok ellen. Fokhagymával dörzsölték be azállatok fejét, az ólak ajtaira keresztet rajzol-tak, hamut szórtak a kapuk elé, lefekvéselõtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy aszagával elriasszák a gonosz szellemeket.Elzárták a seprûket is, nehogy éjszaka azonnyargalásszanak a boszorkányok.

Az év egyik legjelentõsebb idõjósló nap-ja volt december 13-a.

– A Lucától karácsonyig tartó 12 nap idõ-járását kivetítették a következõ év 12 hó-napjára.

– Makó vidékén volt elterjedt, de másholis ismerték a hagymakalendáriumot. Eztúgy készítették, hogy egy nagy fej vörös-hagymát 12 részre vágtak, a szeletekre csi-petnyi sót tettek, és néhány nap múlva vagyszenteste jövendöltek belõle idõjárást.Amelyik szeleten a só elolvadt, azt a hóna-pot az átlagostól csapadékosabbnak várták.December 24. – Ádám-Éva napjaSzenteste – Karácsony vigíliája.– A karácsonyfa-állítás jelképrendszeréta kutatás még a mai napig sem tisztáztavégérvényesen. A biztos csak az, hogy nap-fordulati szimbólum. Hazánkban elõszörBrunswick Teréz állított karácsonyfát 1824-ben, tehát közel 180 éves hagyományrólvan szó. Német nyelvterületrõl terjedt el, dehasonló szokás más vidéken is megvolt ko-rábban, csak nem fenyõt, hanem termõ-ágat használtak erre a célra. Karácsony es-téje és éjszakája sokféle jóslásra és varázs-lásra adott alkalmat.

– Így például a karácsonyi vacsora utána családfõ annyi cikkekre vágta az almát,ahány tagja van a családnak. A magokegész, vagy elvágott voltából következtet-tek arra, hogy ki lesz egészséges, vagy be-teg a családban a következõ évben.

– Ugyanígy azt tartották, hogy akinek akarácsonyi vacsora után férges dió jutott, azsúlyos beteg lesz vagy meghal.

– Este fahasábot támasztottak száradni atûzhelyhez. Úgy vélték, hogy akié reggelreeldõl, az a következõ évben meghal.

– Karácsonyeste a lányok kimentek a sötét-be fáért, és annyi hasábot öleltek magukhoz,amennyit elbírtak. Ha a fahasábok száma pá-ros volt, a következõ évben férjhez mentek.

– Szép szokás, hogy szenteste az állatok-nak is örömet okozunk. Adjon a cinkéknekextra adag diót, a feketerigóknak marha-faggyút, a nyulaknak egy fej káposztát és azegereknek is a pincében egy darabot az ün-nepi kalácsból. Ez egy barátságos, de ugyan-akkor többnyire eredményes trükk, hogy akis rágcsálókat távol tartsa a készlettõl.December 25. – Karácsony napja – A télinapforduló õsi ünnepe.

Karácsony elsõ napja – legkedve-sebb családi ünnepünk, a keresztény-ség legszebb ünnepe, Jézus Krisztusszületésének emléknapja – a család ün-nepe, a szeretet, a megbékélés, az aján-dékozás ünnepe.

A böjt után a karácsonyi vacsorának ki-alakult népi szokásrendje volt. Az étkek kö-zött elsõ helyet kapott a fokhagyma, az al-ma, a dió és a mákos tészta. De a sült tök,a lencse és a bab is részét alkotta a kará-csonyi vacsorának. Érdemes elgondolkoz-ni azon, hogy ezek az ételek a reform ét-rend szerint is az egészséges ételek közétartoznak, tehát fogyasztásuk egész télenajánlatos. Alig kell kiegészítenünk ahhoz,hogy téli étrendünk legjavát alkossák.

Az éjféli misevégzõ harangszóval fejezõ-dött be a születés szent idõszaka.December 26. – Karácsony másodnapjaIstván napja, termésvarázsló nap. Ha zúz-marások a fák, és kisüt a nap, akkor a hie-delem szerint jó makktermés várható.December 27. – János napjaIstván napján, János napján – köszön-tötték és megáldották a termést.

DECEMBER – Télelõ hava– Szentkarácsony hava – Álom hava - Istenfiak(Tárkányok) hava

„Karácsony jön. A fenyõillat szálldos,az utcán derûs arcú emberek.S úgy békélnek meg ehhez a világhoz,Mint kék fagyhoz a halk tüzû meleg.

(Stetka Éva: Öröm-idõ)

1. évfo lyam 42 . szám 2010. december 9. 9

December 31. – Szilveszter napjaAz esztendõ utolsó napja, Szilvesz-ter, a néphit szerint mágikuserõvel bír, és számos, az embe-ri életre, az állatállományra ésa termés bõségére vonatko-zó szokást, hiedelmet vonmaga köré.

– A lányok gombócfõzés-sel, ólomöntéssel tudako-zódtak jövendõbelijük neve,foglalkozása után.

– Ha pedig sótlan pogácsátsütöttek, és azt az egész na-pi böjtölés után elfogyasztották,álmukban biztosan megjelent avárva várt igazi.

– Az idõjóslás szerint a Szilvesz-ter-reggeli napsugár kevés bort hoza jövõ esztendõre. Az északi szél hi-deg, a déli pedig enyhe telet jósol. Hailyenkor szép, napfényes az idõ, akkor jóesztendõre lehet számítani. Ha csillagos azég: rövid tél várható, ha pedig piros a haj-nal: hideg, szeles idõ lesz.

Gyakorlati teendõk –Kiskerti praktikákA konyhakertben– Az elsõ fagy után legjobb a zöldkáposz-ta, a kelbimbó, a csicsóka és a naspolya, acsipkebogyó. Az elsõ fagy adja meg ugyan-is ezeknek a zöldségeknek, gyümölcsök-nek az igazi ízét! Tehát csak a fagy beálltaután szedjük õket! Addig kell várni a beta-karítással.

– Azokat a zöldségeket, amelyek télen aszabad földben maradnak és a hidegben isbetakaríthatók, laza fenyõág-takaróval kellvédeni. Még biztosabb védelmet nyújt egyalacsony fóliasátor, melyet az ágyások fölékell felállítani.

– Fenyõág-takaró vagy fólia alatt szedhetfriss petrezselymet, kanálfüvet, borbálafü-vet és téli porcsint. Ha még nem történtmeg, tegye egy meleg ablakpárkányra azelõkészített metélõhagyma-köteget. Ottmég más vitamindús fûszernövényt is tudtermeszteni.

– A pincében gyakran át kell néznie akészleteket. Fagymentes napokon ajánlottegy rövid szellõztetés. A rothadásnak indultzöldséget azonnal ki kell válogatni. Ellen-õrizze a ládák nedvességét, melyekben agyökeres zöldséget tárolja. A homoknaksem száraznak, sem csurom vizesnek nemszabad lennie.

A gyümölcsösben– A frissen kiültetett és az egy-két éves cse-metéket célszerû védeni. Minthogy a fáklegérzékenyebb része a gyökérnyak, ezértnagyon hasznos a törzs felkupacolása.

– Gyakran láthatjuk, hogy a fagyérzé-keny kajszibarackfák törzsét bemeszelik.Ez a módszer nem rossz, mert a fehér be-vonat megakadályozza azt, hogy téli ve-rõfényes nappalokon a törzs szövetei fel-melegedjenek. A felmelegedést követõ le-hûlés és az összehúzódás/kitágulás hatásá-ra ugyanis a sejtfalak elroncsolódnak, ésfagykár keletkezik. A fagy okozta repedé-sek elõször még jelentéktelenül kicsik. A la-za sebhegesztõ szövetek azonban rendsze-

rint a következõ évben is károsodnak, ígya seb évrõl évre nagyobb lesz. A felszínrekerülõ faszövetekben szúbogarak és tapló-gombák telepednek meg, amelyek elron-csolják, tönkreteszik a törzset. Ezért a törzsfagyvédelme nagyon fontos feladat.

– Ennél a módszernél azonban feltétle-nül ügyelni kell arra, hogy a meszelés vé-kony legyen, mert a vastag, cserepesmészréteg alatt a kártevõk kitûnõ búvóhe-lyet találnak. Ezért jobb, ha a törzs mesze-lését permetezõgéppel végezzük.

– A gyümölcsfák téli védelméhez tartozikmég a fák késõ õszi permetezése. Agombakártevõk (monília, lisztharmat, le-vélfoltosság stb.) által súlyosan megtáma-dott fákról lehullott leveleket is fertõtlení-teni kell.

– Nézzük meg az öreg fák törzseit, mertitt könnyen megbújnak a kártevõk. Jól megkell drótkefével, kaparóvassal tisztogatni.Az összegyûlt szemetet égessük el!Jó módszer, ha a lehullott lombot össze-gyûjtjük és elégetjük. Így meg lehet elõznia következõ évi fertõzést. (Ez a megoldásviszont gyakran a szomszédok nemtetszéséteredményezi.)

A díszkertben– Napsütéses téli idõszakban védett fek-vésben már januárban virágzó cserjékbengyönyörködhetünk, pl. varázsmogyoró,kikeleti bangita, téli jázmin, tündércserje.E télen virágzó cserjéknél nincs szükségkülön védelemre, ha a virágokat betakar-ja a hó vagy a zúzmara, csukva maradnakmindaddig, míg enyhébb napok követ-keznek.

– Már télen virágozhat a hunyor télteme-tõ vagy a sáfrány is. Sok lombhullató éslomblevelû örökzöld termésével, bogyójá-val, szárukkal díszít, pont a téli hónapok-ban adja a legszebb arcát (pl. mahónia, ma-gyal, tiszafa, skimmia, lilabogyó, tûztövis,madárbirs, berkenye, somfélék).

– Nézzünk körbe a kertben, és kötöz-zünk össze minden olyan növényt amely alehulló hó súlya alatt összenyomódhat,szétnyílhat, letörhet.

– Ne sétáljunk téli idõben a gyepen, vé-kony hótakarónál vagy sáros, nedves idõ-ben, mert ettõl letömörödhet a talaj és a víz-elvezetõ képessége megváltozik, a gyep

könnyen kikopik. A megfagyott fûszá-lak könnyen letörnek, tavasszal gyak-

ran bebarnulnak.

A szõlõbenA szõlõben is marad olyan ten-nivaló, amit a fagymentes idõ-szakokban el lehet végezni.– Megfigyelték, hogy ha a hõ-mérséklet a tél folyamán és ko-ra tavasszal tartósan mínusz15-20°C alá süllyed, és a szõlõ-tõkék nincsenek befedve, ak-kor az erõs fagy a fejmûvelésû,

vagy egy-két éves fiatal és új te-lepítésû tõkéken, a rügyeken és a

vesszõkön kívül még az idõsebbtõkerészeket is elpusztíthatja. Nagyon

fagyérzékenyek a régi fajták: (az izsákisárfehér, mézes fehér, kadarka, piros

szlanka, bánáti rizling). A szõlõ fedésétmindig az erõsebb fagyokig fejezzük be,mert késõbb már a fagyott talaj, a rossz tö-mörödés miatt (rések megmaradása) nemtakarja kellõen az érzékeny tõkerészt. Azalacsony mûvelésû tõkéket a földfölkupacolásával lehet védeni a fagytól, amagas mûvelésûeknél pedig a biztosítócsapok földdel való fedésérõl kell gondos-kodni, hogy megakadályozzuk azok elfa-gyását. Az is jó hatású, ha a tõkék törzsétszalmával vagy más anyaggal körbekötöz-zük.

– A pincében végezzük el az ott szüksé-ges karbantartási munkákat. A szerszámo-kat hozzuk rendbe, s a téli tárolásra készít-sük elõ.

– Ez az idõszak számvetés készítésére isalkalmas. Érdemes átgondolni az év törté-néseit és tervezni a következõ évet.

A madarak etetésérõl– A kerti madarak etetésére házilag is ké-szíthetünk madárkalácsot, amely faggyúbavagy viaszba ágyazott magkeverékbõl áll.Elõnye a madáretetõk többségével szem-ben, hogy a mohóbb tollasok sem tudjákszétszórni a magokat. Így azok nem hull-nak a földre (ahol a következõ hóesést kö-vetõen ismét eltûnnének a madarak szemeelõl), és nem csírázik majd ki tavasszal aszétszóródott keverék.

– Üres, kisméretû konzervdobozba fé-lig öntsünk magkeveréket: ebben lehetnapraforgó, búza, kukorica, az apróbbmadarak számára pedig kölesfélék, cirok,fénymag. Erre csurgassuk rá a felolvasz-tott faggyút vagy viaszt, némiképp kever-getve, hogy a doboz alján található mag-vakat is összeragassza a kötõanyag.Ameddig nem szilárdul meg teljesen,nyomjunk bele madzagot, vagy drótot,amellyel az ágra köthetjük majd az elké-szült madárkalácsot.

– Ne feledjük, ha elkezdtük az ete-tést, folyamatosan kell eleséget raknia madáretetõbe!!! Lehetõleg természe-tes anyagból – fából, nádból, kókuszból– készüljön a kihelyezésre kerülõ madár-etetõ, mivel anyagával így harmonikusanbeilleszkedik kertünkbe. Olyan helyre te-gyük, ahol a macskák nem tudják elérni,mivel azokról az etetõkrõl, amit elérnek,hamar lemondanak madaraink.

Összeállította: Balog Béla

10

Erõsen alkonyodott már, mire a csúf kis-kacsa bekopogott a kacsaól ajtaján. –Csip-csip! – kiáltotta, de válasz nem ér-kezett. – Alighanem lefeküdtek már –gondolta. – Mi tagadás, én is borzalma-san álmos vagyok. És éhes! Csip-csip!Csip-csip!

– Sáp-sáp! – hallotta meg ekkor Récemama suttogását. Az ajtó résnyire kinyílt,a csúf kiskacsa be akart surranni, de Récemama az útját állta. Kiimbolygott a szabad-ba, fiókáját a hasával maga elõtt tolva. –Nem jöhetsz be!

– De, Mama! Én semmi rosszat nem csi-náltam! – pityeredett el a csúf kiskacsa.

– Te már a tojásból való kibújásoddal isrosszat csináltál! – háporgott Réce mama.– Fenekestõl felfordult a világ! Elorozták afürösztõnket, feltúrták a csalánosunkat,behajtók dézsmálják a nehezen összeku-porgatott kukoricánkat! És még bálványt isformáztak belõled, „Íme, a csirkenemzet-ség legendás sarja!”, hogy kellõképpenörülhessünk és imádhassunk! – Réce ma-ma mérgesen belelihegett a csúf kiskacsakönnyáztatta ábrázatába. – Elég volt! Elégvolt! Betegek, göthösek a testvéreid, akimég megmaradt egyáltalán! De te jó hús-ban vagy, látom, hála a hatalmasoknak.Ha éhes vagy, menj, kérj a disznótól! No,indulj! – taszította meg a csúf kiskacsát. –Itt többé nincs helyed!

– Most aztán hova menjek? – hüppögötta csúf kiskacsa, midõn orra elõtt becsukó-dott a kacsaól ajtaja.

Fülelt.A házilények a Nappal együtt nyugovó-

ra tértek. A disznóól környékérõl meg aveteményes felõl hallatszott még némi ne-szezés, no meg távolabbról, a kerítésentúlról, ahol, hírek szerint, a vérszomjasoktanyáznak. A Hold elé hatalmas, sötét fel-hõk úsztak, mintha csak éjszakára le akar-nák oltani a világot. – Felkeresem a sors-társaimat! – gondolt egyet, habár nyom-ban kétsége támadt, hogy az „üregiek” va-lóban sorstársai-e. „Valamilyen értelem-ben igen”, ötlöttek eszébe Buttyó szavai,és szinte szaladt, úgy sietett. Nem annyiraaz éhség ûzte, mint inkább a rémület haj-

totta, minél közelebb került akerítéshez. Rókák, nyestek, me-nyétek, s ki tudja, még milyenvérszomjas vadállatok lopakod-hatnak éppen arrafelé!

Az „üregiek” már messzirõlhangos makogással köszöntöt-ték. Lelkendezve fogták körül skísérték legújabb vájataikhoz.Büszkén magyarázták és muto-gatták a szerteágazó labirintust,s a fiókák közül hol az egyik,hol a másik bújt be a föld alá,

s bukkant ki váratlanul emitt vagy amott.A nyúlnemzetség feje elégedetten jegyez-te meg:

– Még ugyan szopnak, de már igen vir-goncak!

S jóízût makogott. Aztán pedig megkér-dezte:

– Nem vagy te éhes? A csúf kiskacsa bólintott. – Éhes vagyok. Nagyon éhes! – Akkor gyere utánam! A hatalmas bak nyúl, hipp-hopp, sereg-

nyi üres, elhagyott üreget ugrott át, a csúfkiskacsa alig gyõzte követni. Elsárgult, sat-nya növényzet kísérte õket mindenütt,csökött tökök, nyamvadt uborkák. Már-már a kert aljára értek, amikor a bak nyúlmegállt a szemétdombnál. Ócska lavórok,kiszolgált lábosok nagy összevisszaság-ban. Csakhogy finom, ínycsiklandozó illa-tok áradtak belõlük.

– Ez az éléskamránk! – magyarázta a baknyúl. – Aligha jut bárkinek is eszébe ide-dugni az orrát!

A csúf kiskacsa evett, ivott, amennyicsak belefért. Mikor hirtelen rátört az ól-mos fáradtság, hálás szívvel adta át magátaz álomnak, ott helyben, a termetes nyúloldalának dõlve.

Annál borzalmasabb volt az „üregiek”jajveszékelésére ébrednie.

Pirkadatkor saját szemével láthatta, milyszörnyûség történt: három nyúlfiókát ca-fatokra téptek a vérszomjasok.

*– Itt jártak! – kiáltott be a lécek között acsúf kiskacsa.

– Tudok róla – morogta Buttyó, s bele-szippantott a levegõbe. – Én innen min-dent érzek. Legalább hárman voltak. Pe-dig egyedül szoktak vadászni.

– Most már elhiszed? – Mit? – Hogy vannak vérszomjasok! – Persze hogy vannak. – Tegnap azt állítottad, hogy nincsenek!

Hogy csak a mangalica ijesztget velük!– Mert úgy nincsenek, ahogy a disznó

mondja. Senki nem készül megsemmisíte-ni minket.

– Azt mondtad, hárman jöttek, pedig

egyedül szoktak. Csak készülnek valamiszörnyûségre!

– Készülnek, bizony. Ha egyszer felbá-torítják õket! Ha még fizetnek is érte!

A csúf kiskacsa értetlenül meredt Buttyóképébe. Aztán jeges rémület szaladt végigrajta, mint aki eszeveszett fenevaddal ta-lálta szembe magát. Szárnyait csapdosvaigyekezett minél messzebb menekülni, demég utolérte Buttyó vakkantása:

– Figyeld a mangalicát! Éjjel az õ szagátis éreztem!

*– Közhírré tétetik! – járta körbe a szamára tanyaudvart, felkeresve minden zegzu-gát. – Az éjjel vérszomjasok törtek ta-nyánkra! Mindenki õrizze meg a nyugal-mát! A vezetõség elemzi a kialakult hely-zetet! Napnyugta elõtt rendkívüli népgyû-lés a szobornál!

A tanya népe izgatottan járt-kelt, sõt,szaladt ide-oda, egész álló nap. Hol hír-morzsákat csipegettek, hol nagyokat ször-nyülködtek, hol meg éppen részvétüketfejezték ki az „üregi” nemzetség fejének.A termetes bak nyúlból elszállt minden ki-csattanó jókedv, félelmében úgy reszke-tett, mint a nyárfalevél. A csúf kiskacsaerõsen törte a fejét, mivel tudná megnyug-tatni, megvigasztalni, de aztán rájött, hogysemmivel, hiszen maga is remeg az ijede-lemtõl. Ment volna Réce mamához, ámfélt, hogy megint kitessékelné. Hátha õk isjönnek ide részvétüket nyilvánítani – re-ménykedett –, s akkor majd mégiscsakodaférkõzhet, odabújhat Réce mamáhozvagy Réce papához… De hiába várta, hi-ába leste õket. Végül elindult a kacsafü-rösztõ irányába.

A mangalica és a szamár már messzirõlintegettek neki. A koca a vízben hûsölt vir-gonc malacai társaságában, a szamár aparton ácsorgott.

– Jó, hogy jössz! – röffentett a mangali-ca, midõn a csúf kiskacsa a partra ért. –Épp felvetettük szamár urammal, hogy arendkívüli helyzet rendkívüli erõfeszítése-ket kíván valamennyiünktõl. A szerencsét-len üregiek brutális meggyilkolása nyil-vánvalóan üzenet: ütött az óránk! Készül-hetünk az újabb vérkorszakra! Ez mégtöbb éberséget és még nagyobb odaadástkövetel tõlünk az elkövetkezendõkben.Kérdezem a tisztelt vezetõséget: egyetért-e azzal, hogy napnyugtakor a „Soha töb-bé vérkorszak!” jelmondattal álljunk ki anép elé, hogy ezzel is érzékeltessük, mi-lyen nagy a tét? Hogy nem három vagyakár több üregi bõrérõl van itt szó, hanemsokkal többrõl! Mindenkinek kockán fo-rog az élete!

– Én egyetértek – bõgte a szamár.

(folytatjuk)

Házunk tájáról

Kérdezem a tisztelt

vezetõséget: egyetért-e

azzal, hogy napnyug-

takor a „Soha többé

vérkorszak!” jelmon-

dattal álljunk ki a nép

elé, hogy ezzel is ér-

zékeltessük, milyen

nagy a tét?

Varga Domokos György

A csúf kiskacsa (13.)

1. évfo lyam 42 . szám 2010. december 9. 11

Radioaktív csapadékA radioaktív csapadék és szenny szétterjedése, noha ezt azUS–NATO katonai elemzõk idõnként figyelmen kívül hagyják,elpusztítana, illetve érinthetne egy jókora közel-keleti terüle-tet (beleértve Izraelt) és közép-ázsiai területet is.

Teljesen kifordult logika az, mely szerint a nukleáris fegy-vereket a béke építésének és „a járulékos veszteségek” meg-elõzésének eszközeiként mutatják be. Irán nem létezõ atom-fegyverei fenyegetik a földgolyó biztonságát, az USA és Izra-el létezõ atomfegyverei azonban a béke eszközei és „ártalmat-lanok a környezõ népességre nézve”.

„Minden bomba szülõanyja”(„Mother Of All Bombs”= MOAB)kiszemelve az Irán elleni használatra

Hadászati jelentõségére nézvést a hagyományos amerikaifegyverkészletbõl legjelentõsebb egy 21 500 fontos (9752 kg-os) „fegyverszörny”, becenevén „minden bomba szülõanyja”.Ezt, a GBU-43/B-t, avagy léglökéses nehéztüzérségi bombát(MOAB-ot) mind ez ideig „a legerõteljesebb nem-nukleárisfegyvernek” tartják, és az US hagyományos fegyverzeténeklegnagyobb hatósugarú darabja. A MOAB-ot 2003 márciusá-nak elején próbálták ki, mielõtt bevetették volna az iraki há-ború hadszínterén. US katonai források szerint a vezérkari fõ-nök még 2003 kezdete elõtt értesítette Szaddám Huszein kor-mányát arról, hogy a „minden bomba szülõanyját” be fogjákvetni Irakban. (Meg nem erõsített hírek szerint be is vetették.)

Az USA Védelmi Minisztériuma 2009 októberében megerõ-sítette, hogy szándékozzák használni Irán ellen is a „mindenbomba szülõanyját” (a MOAB-ot). A MOAB-ról azt mondják,hogy „ideálisan alkalmas mélyen elrejtett nukleáris üzemek el-találásához, mint amilyen a Natanz vagy a Qom nevû iráni lé-tesítmény” (Jonathan Karl, Is the U.S. Preparing to Bomb Iran?– ABC News, 2009. október 9.).

Igazság szerint a MOAB, tekintve robbanóteljesítményét, ha-talmas számú polgári áldozatot szedne. Ez hagyományos„gyilkológép”, de olyan gombafelhõvel jár, mint egy nukleá-ris bomba.

A MOAB-ok közbeszerzésére szóló megbízást 2009 októbe-rében adták ki, összesen 58,4 millió dollár értékben (bombán-ként 14,6 millió). Ez az összeg tartalmazza a fejlesztés és a be-vizsgálás költségeit, valamint a MOAB B-2-es lopakodókra va-ló felszerelésének költségeit is. (Uo.) Ez a közbeszerzés köz-

Új történelem

vetlenül függ össze az Irán elleni háború elõkészületeivel. Abejelentés tartalmaz egy 93 oldalas „átprogramozási emlékez-tetõt”, ez az alábbi utasításokat tartalmazza:

„A minisztériumnak sürgõs mûveleti szükséglete (UrgentOperatrional Need) támadt fenyegetõ környezetben levõ,mélyre elrejtett, erõs célpontokon való rajtaütéshezszükséges kapacitásra. A MOP (minden bombaszülõanyja)** nevû fegyver felel meg az UON [UrgentOperational Need] követelményeinek.” Késõbb kijelenti,hogy „az igényt a Csendes Óceáni Parancsnokság jegy-zi” (ennek illetékességi körében van Észak-Korea),„valamint a Központi Parancsnokság” (ezében pedigIrán). (ABC News, i. h. – saját kiemelés). Az átprogramozá-si igényt az alábbi világhálós címen lehet tanulmányozni:http://abcnews.go.com/images/Politics/reprogramming_memo_091006.pdf

A Pentagon Irán infrastruktúrájának részletekbe menõ le-rombolására és polgári lakosságának tömeges elpusztításáravonatkozó terve egyesíti a taktikai nukleáris fegyvereket és agombafelhõs hagyományos fegyverszörnyeket, köztük aMOAB-ot és a GBU-57 A/B-t avagy a MOP-ot (MassiveOrdenance Penetrator) – ez nagyobb a MOAB-nál és robba-nóteljesítménye meghaladja amazét.

A MOP, leírása szerint, „hatalmas új bomba, pontosan Iránés Észak-Korea földalatti nukleáris létesítményeire fejlesztet-ték ki.” Ez az irtózatos méretû bomba nagyobb mint 11, szo-rosan egymás mellett álló ember (lásd alább a képen), az al-jától a csúcsáig több mint 20 láb. (6 méter. Lásd errõl: EdwinBlack, „Super Bunker-Buster Bombs Fast-Tracked for PossibleUse Against Iran and North Korea Nuclear Programs” – CuttingEdge, 2009. szeptember 21.)

Ezek aztán tömegpusztító fegyverek a szó legszorosabb ér-telmében véve. Nem titok, hogy a MOP és a MOAB célja a tö-megpusztítás (az utóbbi amerikai beceneve a „minden bombaszülõanyja” is erre vall). Polgári áldozatok tömegeibe kell ve-lük félelmet és kétségbeesést oltani.

Maleczki József fordítása(folytatjuk)

Michel Chossudovsky

Úton a harmadik világháború felé? Izrael szerepe az Irán ellen indítandó támadásban II./4. rész*

„Mother of All Bombs” (MOAB)

GBU-57A/B Mass Ordnance Penetrator (MOP)

* Megjelent a Global Research-ön (www.globalresearch.ca) 2010. augusz-tus 13-án.

** A szerzõ itt a Massive Ordenance Penetrator nevû bunkerrombolóbombát azonosítja a MOAB-bal. Az elõbbi egy 30 000 fontnyi (kb. 15 000kg-os) tömegû bomba, és mélyen levõ bunkerek megsemmisítésérefejlesztették ki. (A fordító megjegyzése)

Magyarul, magyarán

12

Némely körökben – nyelvi darwinistáknak is lëhetne nevezniõket – dogmának számít, hogy a nyelv nëm romlik, nëm is ro-molhat, csak változik.

Bënyhe János, az Írószövetség ëgykori elnöke, aki az utób-bi években – nëmrég bekövetkëzëtt haláláig – a Heti Válasz c.folyóiratban „dohogott” a nyelvi hibák miatt, „leltárbiztosnyelvészëk”-nek nevezte azokat, akik csak mëgállapítják anyelvi változásokat, de nëm akarják befolyásolni, mondván,hogy a nyelv nëm romlik, csak változik. Leltárt készítenek: atöbbség így mondja, tëhát így van. Én most másféle leltártkészítëk: veszteségleltárt. Mëgpróbálom számba vënni, mimindën veszëtt ki egészen vagy majdnëm nyelvünkbõl csak azutóbbi másfél évszázadban.

1. Már csak az irodalomból ismerjük az elbeszélõ múltat:pl. mondá, néze, lõn, tõn, võn, vala. Magánhangzós múltkéntis szokták emlëgetni, és éppen e jellege miatt zeneibb, mint at-s múlt idõ. Még a XX. század elején is elõfordult, példáulHerczeg Ferenc használta. Rëndëltetés szërint már a XIX. szá-zadban sëm különböztették mëg követkëzetësen a kétfélemúlt idõt, inkább stíluseszközként váltogatták, de a régi költé-szet elképzelhetetlen enélkül: „Biztatóm valál, / Hittem szépszavadnak, / Mégis mëgcsalál.”

2. Teljesen elfelejtëttük az ëgyszërû jövõ idõt. Jele, az -and/-end csak a jövõ idejû melléknévi igenévben maradt mëg,de némelyek már ezt is elavultnak, „nëm használandónak” mi-nõsítik. A Czuczor-Fogarasi-féle szótár elõszavában, amelybõlmúlt heti számunkban közöltünk részletëket, találkozhattak ol-vasóink ezëkkel az alakokkal: foglalandnak helyet; haladand.Arany János az Emlényëk c. versében így írt Petõfirõl: „hiábakölt már / A hír nekëm mesét, / Hogy még tán eljövendesz”.Ma már csak összetëtt alakkal (fog) vagy körülírással (majd)tudjuk kifejezni a jövõ idõt. Mennyivel prózaibb lënne Aranyverssora így: hogy még majd eljössz vagy hogy el fogsz mégjönni…

3. A -nók/-nõk a fëltételës mód határozott (tárgyas) ragozá-sú, többes szám 1. szëmélyû alakja lënne, de már alig találkoz-ni vele, a különlegësen választékos nyelvezetbe soroltatik. Pl.Mi në tudnók, mit këll tënni? Ha jobban mëgfizetnõk a fiatalkutatókat, nëm mënnének külföldre. Néhány idõsebb embërmég használja, és van, akinek tetszik, de már nëm érti, mirevaló, és rosszul használja. Éppen a minap írta ëgy ismerõsömtréfából régieskëdve: „Mikoron állhatnók rëndëlkëzésre?” Ma-gára értëtte, ehelyëtt: állhatnék. Az állni igének nincs nókosalakja, mert tárgyatlan ige. Az állít-nak igën. Például mondhat-nók azt, hogy ide állítnók a karácsonyfát.

4. A -ván/-vén képzõs határozói igenév elõidejûségët vagylogikai elõzményt fejezëtt ki. Például: mëgírván a levelet[’miután mëgírta’], mëgnyugodott. A CzF bevezetõjében olvas-hattuk: „A kimondás által a bëtûk gyakran elcseréltetvén,csaknëm lëhetetlen a szók való eredetéig fëljutni.” Ma így mon-danók: Mivel… a bëtûket gyakran elcserélték…

Nyelvi veszteségeink

Várjuk hozzászólásaikat, kérdéseiket a nyelvhely@gmail.com címre.

5. A határozói igenevet régën névszói állítmányként is hasz-nálták, akár többes számba is tëtték: „mi annál világosabbá tësziaz ëgyes fajok jelëntését, minél népesebb a család, melynektagjai közé számitvák” (CzF).

6. A szenvedõ igealak (-tatik/-tetik) nëm magától kerülta süllyesztõbe, hanëm nyelvmûvelõi intelëm félreértése, túlhaj-tása miatt. „A kétesen idegën szók… ovatosan tárgyaltassa-nak” – adta az utasítást az Akadémia a szótárszërkesztõknek.Bármilyen más mëgoldás körülményësebb és kevésbé pontoslënne. (l. 24. számunkat.)

7. Az ikës ragozás is pusztul (magának az -ik ragnak a kivé-telével): mosdom, ihatnám, /õ/ játszanék. Ez talán nëm olyannagy kár, mert a változás a szabályosabbá válás irányában hat.Némelyik ikës alak ugyanis azonos a tárgyas ragozás másik so-rával: látom (azt) – mosdom; látnék (én) – aludnék (õ).

8. A „suksükölés” (amit némely libërális nyelvészëk védel-mükbe vësznek) a kijelëntõ és fëlszólító mód különbségét mos-sa össze: látjuk / lássuk. Igaz, hogy vannak igék, amelyekënnëm látszik a fëlszólító mód jele többes szám elsõ szëmélyben(pl. hagyjuk), de beleértjük. Ha azonban sëmelyik igénél sëmlësz mëg ez a különbség, akkor nëm is tudjuk majd beleérteni.

9. Hangkészletünkbõl eltûnt az ly, eltûnõben van a nyílt eés a zárt ë különbsége (Czuczor még négyféle e-rõl tudott!), éselindult a lejtõn az á hang is. (Ez utóbbiakról is szóltunk márlapunkban, a 9. és 10. számban.)

Hamarjában ennyi jut eszëmbe, de valószínûleg van több ha-sonló jelënség is.

Lëhet mondani, hogy mëgvagyunk ezëk nélkül is. Amit nëmismerünk, az nëm hiányzik. Valahogyan ki tudjuk fejezni ma-gunkat, csak körülményësebben, nëm olyan pontosan, tömö-ren, árnyaltan, változatosan, s szëgényëdik nyelvünk hangzá-sa, költõisége, zeneisége.

Mi van a mérleg másik serpenyõjében? Fõleg szavak. Sok új fogalmat këllëtt mëgnevezni. Kelet-

këzëtt néhány eredeti magyar elnevezés a mindënnapi életben,például maszëk, kuka, zëbra (mint gyalogátkelõ), kukta (fa-zék), fekvõrëndõr stb. A sportnyelvet tudatosan magyarítottáka XX. század közepén, és akadtak más sikerës magyarítások is,de sokkal több idegën szót vëttünk át, sõt, visszavëttünk olya-nokat, amelyeknek már mëgvolt a magyar mëgfelelõjük. Pél-dául a koncërt szót elõbb a könnyûzenei rëndëzvényëk jelölé-sére kapták föl, most már kiszorítja a hangversënyt a komoly-zenei életbõl is.

Keletkëzëtt néhány körülményës szërkëzet, kifejezés:fëlhasználásra kerül; elintézést nyer, ezelõtt helyëtt eztmëgelõzõen, ezután helyëtt ezt követõen. Elterjedtek idegënëskiemelésëk, mint például: ami a legkülönösebb, hogy…ehelyëtt: Az a legkülönösebb, hogy…, álalárëndëlõ mon-datfûzésëk, amilyenëkkel két héttel ezelõtt foglalkoztunk. Nos,milyen a mérleg? Tényleg nëm romlik a nyelv?

Vajon miért pusztultak ilyen rohamosan választékos nyelvieszközeink az utóbbi idõben? Talán azért, mert a kevésbé mû-velt réteg volt ëgy ideig az uralkodó osztály? Vagy tán azért,mert a mai irodalom nëm példát akar mutatni, hanëm csak áb-rázolni akar, úgy akar közel kerülni a néphëz, hogy annak leg-alja nyelvét utánozza?

Vajon ennek már így këll maradnia? Ha ëgyszër elavultnakvan nyilvánítva ëgy nyelvi eszköz, többé nëm szabad használ-ni? Szó sincs róla! Sõt, a régies általában választékosabbnak szá-mít. Talán majd változik az irodalmi divat, addig is olvassunksok régi irodalmat, abból ismerhetjük mëg nyelvünk kin-csësházát. Bár a fiatalok – trágár szavak helyëtt – inkább régi-es fordulatokkal akarnának jópofáskodni! Ha az újságírók föl-kapnának ëgy-ëgy ilyen különlegës nyelvi elemët, futótûzkéntterjedne. Csak kéretik ügyelni a helyës használatra!

Buvári Márta

Nyelvi játékok

Hibajavítás. Mi kifogásolható a következõ hírszöveg-részletben? Két férfit fogtak ela rendõrök, akik épp egy autót készültek feltörni.

Szórejtvény. Egy táji használatú, illetve régies melléknevünket keressük; jelentése’korhadt, avult’. Arany János is használja a szót Letészem a lantot c. költeményében.

A 40. számunkban közreadott rejtvények megfejtése:Szósebész/vírusirtó: Az elrontott szöveg Petõfi Négyökrös szekér címû versének

egy sora volt: „Bár a szekér szaladt”.Kirakó: Kodály ZoltánEgyengetõ: pellengérre állít + tollhegyre szúr/tûzSzórejtvény: retek – teker – tekerõlant.

HHT

1. évfo lyam 42 . szám 2010. december 9. 1133

Talán életem egyik legsötétebb idõszaka a Szent FerencAlapítvány beindulása utáni második, harmadik év volt.Az anyagi gondok, a hatósági zaklatások, néhány mun-katársam megtorpanása nagyon elkeserített. Kicsinek,sebezhetõnek, gyengének éreztem magamat a minden-napi feladatok elõtt. Mindenütt sötét felhõk és nehézsé-gek voltak, és én újból és újból megtapasztaltam a ma-gam és a munkatársaim korlátait, melyek alól szerettemvolna kibújni. Ültem a kápolnában és Jeremiás prófétaszavaival keseregtem: „Uram rászedtél, és én hagytammagamat rászedni....” Majd beláttam, hogy az önsajná-lat nem vezet semerre, és segítséget kértem az újszövet-ségi Szentírástól, mely a Luk. 2, 34-nél nyílt ki…

A próféta megmondja Máriának, hogy szívét tõr fogja átjárni, deMária a sok-sok nehézség miatt nem keseredik el, nem esik pá-nikba, hanem elõmegy a templomban, és két gerlefiókával feje-zi ki áldozatát, háláját az õ szent fiáért... Nem õ kér Istentõl há-lát, ajándékot a világ megváltásában végzett munkájáért, hanemõ ad ajándékot az Istennek, amiért rábízta Teremtõje a kis Jé-zust. Jó volt megérteni, hogy igazából nemcsak feladatot kapottaz istenanya, hanem hihetetlenül szép lehetõséget is, melyért õhálás, és melyet alázattal meg is köszön. Számára az õ szent fiadrága ajándék, egy létra, mely a mennybe vezet. E kemény fel-adat által, Mária kibontakozhat, felnõhet oda, hogy a mennyekkirálynõje legyen. Az õ nagysága, hogy felismerte a lehetõsé-get és bátran Isten kezét megfogva útra is kelt.

Letettem a Szentírást, elõvettem két szép gyertyát és meggyúj-tottam az oltáron. Lelkemet hihetetlen belsõ béke, öröm éserõ járta át. Megértettem, hogy nem elfutni, kibújni kell a min-dennapok feladatai elõl, hanem, bátran szembe menve ve-lük, megoldani azokat! Mindent átalakított bennem az, hogyMária példájára én is megtudtam köszönni a magam felada-tát az Istennek. Megértettem, hogy igazából, boldog alázat-tal nekem kell hálát adnom a gyermekekért, a kollégákért, amindennapi nehézségekért, mert azokat felvállalva, alázatos be-csületességgel megoldva, én is, a marék por, felnõhetek oda, hogya jó Isten partnereként, a világ tovább teremtésében részt vegyek,és talán egyszer én is a világ Urával egy asztalhoz ülhetek…

Persze ez a tisztán látás, megvilágosodás ott a kápolnában, nem-csak leállította a feladatok elõli menekülésvágyat bennem, hanemhatalmas erõket, forrásokat fakasztott szívemben. Megértettem,hogy én e sajátos feladat megoldására születtem, az árvák befoga-dása az Isten adta nagy lehetõség számomra. Lassan, ahogyanszembefordultam a feladatokkal, és nem a menekülést, hanem abátor kiállást választottam, a nehézségek kezdtek meghátrálni, el-tûnni. Hihetetlen öröm volt megtapasztalni a mindennapi gondokembert próbáló erõfeszítéseiben, az Isten gondviselõ jelenlétét.

Kedves gyermekeim ne féljetek a munkától, a mindennapok õr-lõ erõfeszítéseitõl. Ne tántorítson el benneteket saját gyengesége-tek, korlátaitok tudata sem. Isten az Õ nevében elinduló kis em-berke gyõzelmében akar megdicsõülni. Kicsinységünk ne gyává-vá, hanem csak alázatossá tegyen! Az, aki a teremtés hajnalán asemmibõl a világot teremtette – ha felvállalod a feladatodat és bát-ran neki feszülsz – akkor általad tovább is teremti a világot. Cso-dálatos a hatalmas Isten gyermekeként egy-egy kis morzsáját e vi-lágnak alázattal kézbe venni, és szerényen ráfigyelve elkezdeniformálni azt. Hiszem, hogy egyetlen dolog, mit lázasan keresnünkkell itt ezen a földön, az a mi saját feladatunk! Az a becsületes mun-ka, mely által a világunkat tovább teremtõ Isten partnerei, társailehetünk. Tudom, hogy a felvállalt munkánk visszahat ránk, és

Iránytû

Meggyújtottam két szál gyertyát!

Böjte Csaba testvér

nemcsak a kezünk által épül, szépül a világ, hanem általa mi ma-gunk is megszépülhetünk, kiteljesedhetünk és megszentelõdhe-tünk.

Hihetetlen távlat, a mindennapi becsületes munka, egy porszemszámára! Számunkra, emberek számára az egyetlen létra, melyösszeköti e földi létet az örökkévalósággal: a családunk, a mun-kahelyünk, a népünk gondjait felvállaló mindennapi kitartó erõfe-szítés. Csak az Isten által felkínált szent feladataink megragadásaáltal van esélyünk, hogy a természetfölötti világba felkapaszkod-junk. Amennyiben botladozó gyermeked, férjed, feleséged kezételengeded, és önzõn csak a magad kényelmével törõdsz, lehet,hogy csendesebb, egyszerûbb lesz az életed, de egészen biztos,hogy csak sodródó, céltalan falevéllé válsz. Istentõl kapott hivatá-sodban, munkádban, melyet Isten rád bízott, megszentelõdhetsz,megtisztulhatsz és megtapasztalhatod, hogy milyen édes és gyö-nyörûséges már itt, ezen a földön a szeretet útján járni. Lehet, hogya feladataid, mint óriási malomkövek megõrölnek, de ne félj, merta mindennapok tüzében Krisztust hordozó kenyérré válsz…

Szeretettel bátorítlak az adventi csendben: te is tedd a magadkét gerléjet az oltárra!

Testvéri szeretettel, Cs. t.(forrás: Jót tenni jó!; www.magnificat.ro)

1144

Messzelátó

– Tanulmányait Budapesten kezdte,majd beiratkozott a University of Sydney-re, ahol a Vizuális Mûvészeti Szakonposztgraduális diplomát szerzett 1987-ben. Ezzel a képesítéssel tovább folytattatanulmányait, és a Wollongong-i Egye-tem Alkotómûvészeti szakán Masterfokozatú diplomát szerezett 1988-ban.Ugyanezen a szakon még hat évet tanult,hogy 1994-ben megkapja az alkotómû-vészetek doktora (Doctor of Creative Arts)címet. Milyen út vezetett innen a termé-szettudományok, a rovartan felé?

– Valójában fordítva történt: elõször vol-tam bogarász, s csak késõbb kezdtem elkomolyabban foglalkozni a mûvészettel.Igaz, már egész kiskoromban kezdtem arajzolgatást, szobrászkodást, de leginkábbaz állatok érdekeltek, s azok között is fõ-leg a rovarok, azaz még pontosabban abogarak. Már nyolcéves koromban voltegy kis gyûjteményem, ami persze egyrenövekedett.

Kamaszkoromban a szabad természet-ben eltöltött idõk voltak a legkedveseb-bek, ezek kárpótoltak az akkori évek nyo-morúságáért. A bogarak világa gond- éspolitikamentes volt, ott jól éreztem ma-gam. Ez az érzés a mai napig is megma-radt bennem, s ugyanolyan lelkesedéssel,mondhatnám, szenvedéllyel bogarászom,mint gyermekkoromban.

De hogy vezetett ez a képzõmûvé-szethez? Közvetve. Amikor Ausztráliába„disszidáltam” 1966-ban, régi gyermekko-ri álmom vált valóvá: felvettek a múzeum-ba mint segédpreparátort. Szerény beosz-tás volt, de számomra a munka rendkívülkielégítõnek bizonyult. Végre hivatásosszinten gyûjthettem, preparálhattam – azegykori hobbiból fõfoglalkozás lett. A te-repmunka révén bejárhattam szinte egészAusztráliát és Pápua Új-Guínea jórészét. A szobrászat a preparátori munkának fõ-része, így hát a képzõmûvészettel is fog-lalkozhattam hivatásos szinten. Gyorsanhaladtam felfelé a szamárlétrán, s egy-kétéven belül már hangzatos címem volt:chief preparator (fõpreparátor). Ebben abeosztásban már aktívan részt vehettem akiállítások tervezésében, az azokkal kap-

csolatos kutatásokban és a velük járó te-repmunkában.

Huszonkét termékeny évet töltöttem ela múzeum szolgálatában. Az ausztráliaiõslakosok és Új-Guínea népei között jár-va és dolgozva megismerkedhettem mû-vészetükkel. Nagy hatással volt rám mind-ez, és fölébresztette bennem a vágyat,hogy megértsem az összefüggést a törzsiés a modern mûvészet között. A legjobbmódja a megértésnek a gyakorlat, ezért ta-nulmányaim során mindig olyan tézisekendolgoztam, amelyek 50%-ban gyakorlatistúdiómunkát és 50% elméletet foglaltakmagukba. Munkáimban feldolgoztam anépi mûvészet bizonyos elemeit, de az ál-lattant sem hanyagoltam el, realisztikus ál-latszobrokat készítettem.

– Felsorolni is hosszú lenne, hány he-lyen fordult meg, gyûjtött anyagot a mú-zeumnak. Mik voltak azok a területek,amelyek nemcsak szakmai értelemben,hanem civil emberként is meghatározó,maradandó élményt, emléket jelentettek?

– Kétségtelen, hogy Ausztrália tette és te-szi ma is rám a legnagyobb hatást. Nem isaz õslakosokra gondolok most, mert hi-szen azokkal valójában csak munkakap-csolatom volt egy-egy kiállítási projektvagy terepmunka révén. Inkább a „min-dennapok embereire”, a világ minden or-szágából származó ausztrálokra gondolok,akik között feleségemmel, Katalinnal, mártöbb mint 40 éve élünk. Közhelynek

mondható, hogy Ausztrália nagy olvasztó-tégely, de ez valóban így is van. Az auszt-rál életvitelt könnyû elsajátítani, legalábbisazoknak, akik nem tartoznak valamiféleszélsõséges nacionalista vagy vallási cso-porthoz. Milyen az ausztrál életstílus? Bizo-nyos szempontból nézve meglehetõsenpuritán, egyszerû és sallangmentes. Itt nemszokás a kérkedés, a sznobizmus, viszontszokás a diszkréció és az alapvetõ morálisviselkedés. Aki el tudja sajátítani az angol-szász filozófia egyik alaptételét, mi sze-rint „mindig adj egy kicsit többet, mintamennyit elvárnak tõled”, akkor a sikerresem kell sokáig várnia. Távol álljon tõlem,hogy úgy fessem le Ausztráliát, mint egytökéletes földi Paradicsomot, de sok másországgal összehasonlítva, bizony nagyonjó hely, ahol mindenki megmaradhat em-bernek, s emberhez méltó életet élhet.

– Hol láthatók a szobrai, preparátumai? – Szobraim általában tiszavirág életû

munkák. Ez a jellegzetességük is az auszt-rál és az új-guíneai õsi mûvészetre utal.Nem monumentális bronz- vagy kõszobro-kat készítek, hanem inkább egy gondolat,egy ötlet múlandó, háromdimenziós for-máit, amelyek a megvalósulás után „termé-szetes halált” halhatnak, elkorhadhatnak,eléghetnek, vagy éppen szétázhatnak.Egy-két életnagyságú állatszobrom azérthosszabb életûnek bizonyult, a hidegbronz eljárással készült gorillacsalád szo-borcsoportja például a sydney-i állatkertbe,másolatuk pedig egy ugandai gorillarezer-vátumba került. Preparátumaim, biológiaimodelljeim viszont sok múzeumban, egye-temi gyûjteményben és magántulajdonbanmost is fellelhetõk Brazíliától Magyarorszá-gig, és természetesen Ausztráliában.

– Nemcsak hazai muzeológusok kiutaz-tatását támogatta, hanem zoológiai gyûj-téseivel gazdagította a Magyar Természet-tudományi Múzeumot és a Mátra Múze-um gyûjteményét. Milyen anyagokról voltszó, és milyen a kapcsolata a hazai mú-zeumokkal?

– Manapság csak a világ leggazdagabbtudományos intézményei engedhetik meg maguknak, hogy gyûjtõexpedíciókatküldjenek a föld távoli tájaira. Pedig új pél-dányokra mindig szükség van a sikeres tu-

Botz Domokos: Magyarok a nagyvilágban

Egy „bogaras” magyar természettudós Ausztráliában

Beszélgetõtársam a ma már nyugállományú dr. Hangay György, a sydney-iAustralian Museum korábbi fõpreparátora és a kiállítási osztály projektmene-dzsere, e mellett szobrász, modellkészítõ és természetkutató muzeológus.

Magyar bogarászok Ausztráliában

1. évfo lyam 42 . szám 2010. december 9. 1155

dományos kutatások érdekében. Mivel jósorsom sok olyan helyre is elvezetett, aholmagyar gyûjtõ elõttem még nem járt, szin-te kötelességemnek éreztem, hogy gyûjté-seim egy részét valahogy hazajuttassam.Sikerült is preparált emlõsöket, madarakatés hüllõket, de fõleg rengeteg rovart kül-denem a fentemlített hazai múzeumok-nak, de iskoláknak és jelentõsebb magán-gyûjtõknek is, kik gyûjteményeiket min-den bizonnyal állami intézményekre fog-ják majd hagyni. Az ilyen messze földrõlérkezõ küldemények nemcsak kiállításianyagként jönnek számba, hanem a kuta-tómunkát és a magasabb szintû tudomá-nyos képzést is elõsegítik, és végsõ soronnövelik hazánk tárgyi kultúrkincsét is.

– Tiszteletet érdemel az, hogy ilyen tá-volból is tevõlegesen részese mindennap-jainknak – gondolok itt arra, hogy címze-tes tanára a Tessedik Sámuel Mezõgazda-sági Fõiskolának (ma része a SzolnokiEgyetemnek), tagja a Magyar Professzo-rok Világtanácsának, és munkatársa aGöncöl Alapítvány Vadon c. magazinjá-nak. Ez egyértelmû bizonyítéka a haza, anemzet iránti elkötelezettségének. Meny-nyire nehéz vagy könnyû a hazától távolmagyarnak megmaradni?

– Hallottam már olyan mondást is, mi-szerint „egy szívvel csak egy hazát lehetszolgálni”. Hát ez nem így van, mert ez at-tól függ, hogy mekkora az a szív… Azenyémben nagyon jól megfér Magyaror-szág Ausztrália mellett. Mi itt multikulturá-lis országban élünk, ami azt jelenti, hogymindenki megõrizheti, büszkén vallhatjanemzetiségi hovatartozását, megõrizhetihagyományait, ápolhatja anyanyelvét – smindettõl függetlenül jó szomszédja ésbarátja lehet egy szerbnek, németnek, ro-mánnak vagy éppen kínainak, s minde-nekfölött jó ausztrál is lehet. Feleségem-mel együtt, mi megmaradtunk 100%-osmagyarnak, de ugyanakkor ausztrálokkáis váltunk. Az ausztrál táj, az itteni madár-hangok, az erdõk eukaliptuszillata és atenger morajlása megszokott és kedvesszámunkra, de ez nem jelenti azt, hogy lé-lekben messze kerültünk szülõföldünk-tõl. Magyarnak születtünk, s így is fogunkmeghalni.

– A gyûjtések, az említett hazai vállalá-sok mellett, Ausztráliában 1980 óta tár-sadalmi feladatként ellátja a békebíró

Messzelátó

nem, hát az internet segítségével bárkimeg tudja találni írásaim javarészét, vagyhát legalább azt, hogy melyik könyvtárbantalálható meg egy bizonyos könyv vagycikk. De népszerû ismeretterjesztõ vagyútleírás jellegû könyvem angolul csak egyjelent meg, a Follow that Elephant! címû,mely délkelet-ázsiai utazásaink történetétörökíti meg. A többi valóban a szakmánakíródott, akárcsak a legutolsó is, mely eb-ben az évben jelent meg és Ausztrália bo-gárfaunájának bemutatója.

– Szaktanácsadóként, szerzõként ésrendezõként is részt vett különbözõ filmekelkészítésében. Melyik volt ezek közül alegemlékezetesebb?

– Tulajdonképpen mindegyik filmes ex-pedíció nagyon érdekes volt, mert eleinteez új terület volt számomra, amit aztán na-gyon gyorsan megszerettem. Kiváló em-berekkel dolgozhattam, s megint csakolyan tájakra juthattam el, ahol sok magyarnem járt elõttünk. De ha már meg kell ne-veznem a legemlékezetesebbet, akkor ta-lán azt mondom, hogy a dr. Xantus Gá-bor készítette új-guineai filmben való köz-remûködés volt az, amire a legszíveseb-ben emlékszem. Filmet forgattunk BíróLajosról, legnagyobb Új-Guínea-kutatónk-ról, aki több mint hat éven át élt és dolgo-zott az I. világháború elõtti, akkor még né-met gyarmaton. Egyúttal felkerestük az er-délyi Fenichel Sámuel nyugvóhelyét is, akiott halt meg fiatalon, életét áldozva a ma-gyar természettudományért. Magam farag-ta sírkövet is állítottunk sírjára, ott, abbanaz elfelejtett kis faluban, ahol a bennszü-löttek még mindig õrzik emlékét. Egy kisládikóban egy maréknyi hazai anyaföldetis elhelyeztünk a sírdombban.

– 2009-ben munkássága elismerése-ként a Magyar Köztársasági Arany Ér-demkeresztjével tüntetették ki. Mit jelen-tett ez önnek?

– Nagyon sokat, mert hiába váltam félig-meddig ausztrállá, nekem a hazai elisme-rés mindennél becsesebb.

Beszélgetésünk végén Sajó Sándoregyik verssora jutott az eszembe: „Magyar-nak lenni: büszke gyönyörûség.”

(justice of the peace) tisztjét, mellette a Royal Zoological Society tudományos tagja, és a közelmúltban felvételt nyert aLinnean Societybe. Nem sok ez egy kicsit– gondolhatná az olvasó? Hogy jut idejemindezekre?

– Társaságok tagjának lenni, társadalmifeladatokat vállalni igazán nem túl sokmunka. Ha az ember arra gondol, hogynapi nyolc óra alvás bõven elég, tehát ti-zenhat óra marad még minden napból,akkor megnyugodhat, hogy mindenre jutidõ. Csak arra kell figyelni, hogy túl sokrestancia ne gyûljön össze! Az elmaradá-sokat nehéz pótolni, s megvallom, én ez-zel a problémával küzdök állandóan.

– Jó néhány könyve jelent meg külföl-dön és itthon is, így a magyarországi ol-vasók is bepillanthattak egy számukra is-meretlen, idegen világba. Mikor gondoltelõször az írásra, melyik könyve az, ame-lyiket talán a legérdekesebbnek tart?

– Ez megint csak olyan dolog, ami márgyerekkoromban kezdõdött. Faltam az út-leírásokat, s állandóan légvárakat építget-tem, hogy hogyan is lesz akkor, amikormajd én is az olvasottakhoz hasonló ka-landokat fogok megélni. Az már természe-tesnek tûnt, hogy én is írok majd könyve-ket! Elsõ könyvemet, a Tábortüzek a délkeresztje alatt-ot a Mezõgazdasági Kiadóadta ki 1987-ben. Csodaszámba ment ezakkoriban, hogy egy „disszidens” könyvétkiadták otthon. Igaz, teljesen politikamen-tes volt, hiszen gyûjtõ és vadászkalandok-ról szólt – meg hát akkor már gyengült az„átkos”, kezdték a külföldön élõ magya-rokat is emberszámba venni. A könyvegyébként sikeres volt, s még egy máso-dik kiadást is megért 1998-ban. Ha az el-adásra került példányszámot nézzük, ak-kor talán ez volt a legkelendõbb könyvemaz eddig megjelent tizenkettõ közül.

– A világ több országában ismertek an-gol nyelvû tudományos publikációi. Kap-tak-e ezek Magyarországon valami publi-citást, vagy csak a szakma számára íród-tak?

– Az angol nyelvû könyvek és cikkektermészetesen eljutnak Magyarországra is,hiszen a világ ma már egy globális falu, smég inkább globális piac. Ha másként

Magyar bogarászok Ausztráliában

1166

11771. évfo lyam 42 . szám 2010. december 9.

Szövetségben

A Magyarok Szövetsége Egészségügyi Tagozata

Állásfoglalás Geréb Ágnes ügyében!Nagy szomorúsággal és felháborodással töltel bennünket, amikor a média fölkap egy kinem vizsgált esetet, és már tényként elítélolyan embereket, akik lelkiismereti indítta-tásból akarnak megvalósítani közérdekû kí-vánalmakat.

Szívszorító látni, amikor egy orvos kollé-gát kéz- és lábbilincsbe vezetnek tárgyalás-ra, anélkül, hogy tulajdonképpen vizsgáltákvolna az ügyét, arra hivatkozva, hogy bizo-nyítékokat tüntethet el. Ezzel a hatalom

Mondvacsinált ürügyek igazságszolgáltatás helyett

– A te asszonyod hol szült?– Otthon, bár nem így terveztük.– Lehet véletlenül is otthon szülni? Hogyan

történt?– Gyorsabb volt a baba, mint a mentõ. Szá-

munkra különben az otthonszülés sok kocká-zatot rejt, így fel sem merült a kérdés, hogy ott-hon vagy kórházban. De hogy melyik kórház-ban szülessen a baba, azt nagyon is megválo-gattuk. Innen lett a baj...

– Hogy-hogy?– Választott orvosunk nem volt, ezért a terü-

letileg illetékes kórházban kellett volna szül-nie, ahol viszont a feleségem nem szeretettvolna. Egészen biztos szeretett volna lenni ab-ban, hogy nem jóslófájásai vannak, hiszen ak-kor a kiválasztott kórház nem fogadta volna.Amikor azonban már megbizonyosodott arról,hogy ezek már nem „jóslások”, és 3 percesméhösszehúzódásai voltak, nem tudtunk elin-dulni, mert már el is ment a magzatvíz, és kez-dõdött a kitolás. Mindez negyed óra alatt. Félóra elteltével már világra is jött a baba.

– Titok, hogy miben rejlett a kockázat? Há-nyadik szülése volt a feleségednek?

– Harmadik. Korábban volt már kompliká-ció, meg a szemét is mûtötték, s ez szintén nö-veli a veszély lehetõségét.

– Amúgy te hogyan állsz az otthonszülésgondolatához? Ha valakinek volt már simaszülése, és nincsenek elõre jelezhetõ veszedel-mei a baba világrajöttének, akkor rábíznád aszülõkre, vagy itt az orvosoknak kell kimon-daniuk az utolsó szót?

– Természetesen rábíznám a szülõkre.– Természetesen? Hogy lehet, hogy a tör-

minden megalázó és megfélemlítõ eszközétrázúdíthatja.

Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.Az eljárás ilyen módon történõ azonnali fel-függesztését követeljük, hiszen a cél, amiértGeréb Ágnes harcol, Európában általánosanelfogadott, olyan emberi alapjog, amely amegszületendõ gyermek érdekét szolgálja.Hiszen ebben a pénztelen, torz világban ahivatalos állami egészségügyi rendszer semtud sokkal jobb ellátást ígérni. A szívvel-lé-

lekkel tudásuk legjavát adó, otthonszüléstvégzõ egészségügyi dolgozók nagyobb fi-gyelmet érdemelhettek volna.

Ki a hibás? Hibát mindenki véthet életefolyamán. De a hibát ki kell vizsgálni, és habizonyítottan hanyagság és egyéb negatívtényezõ okozta, csak akkor szabad elítélniazt, aki hibázott.

A legnagyobb hibás a magyar állam,amely mulasztásban van az otthonszüléskereteinek emberi módon történõ szabá-lyozásában.

Tiltakozunk és követeljük Geréb Ágnesszabadon bocsátását, és ügyének a törvé-nyek humánus keretein belüli mielõbbi le-zárását. Dr. Pócs Alfréd,

a Magyarok Szövetsége Egészségügyi Tagozatának vezetõje

2010. november 23-án, kedden délután megjelent a hír, hogydr. Geréb Ágnes elõzetes letartóztatásának 60 nappal való meg-hosszabbítása ügyében az ügyvédi fellebbezést elutasította aFõvárosi Bíróság.

Indoklásukban azzal érvelnek, hogy a rendõrség nem tartott házku-tatást a Napvilág Születésház bejegyzett székhelyén, így tartani leheta bûnjelek megsemmisítésétõl, elrejtésétõl.

A rendõrség viszont egyszer sem próbált a családdal egyeztetve be-jutni a lakásba és házkutatást tartani. Így felmerül az alapos gyanú,hogy a nyomozó hatóságok egyenesen arra játszanak, hogy az általukelmulasztott bizonyítási eljárást használják fel a további fogva tartás in-doklására. A doktornõ kiszabadításáért küzdõ csoport szerint ezért anyomozó hatóságok egyes tagjai bûncselekménnyel gyanúsíthatóak.

Az indoklásban az is szerepel, hogy a bûnismétlés veszélye miattnem engedélyezik a jóval humánusabb házi õrizetet, hiszen a napon-

ta többször ellenõrzést végzõ rendõrség szeme elõtt rejtve maradnaaz éppen szülést levezetõ gyanúsított tevékenysége. Ezt komoly sza-vakkal nem is lehet minõsíteni…

A Magyarok Szövetsége kiáll azért az alkotmányos és emberi alap-jogért, hogy a családok eldönthessék, hogy hol szülessen a gyerme-kük. A szabályozás el nem készítése az elmúlt kormányok súlyos mu-lasztása.

A dr. Geréb Ágnes kiszabadulásáért küzdõ csoport aktivistái elhatá-rozták, hogy folyamatos jelenlétünkkel fognak demonstrálni a Legfel-sõbb Bíróság és a Legfõbb Ügyészség épülete elõtt addig, amíg nemlátják biztosítottnak dr. Geréb Ágnes és bábatársai jogszerû eljárásbanvaló megítélését.

Aki csatlakozni kíván a tiltakozáshoz, kérjük, jelentkezzen be az aláb-bi címen: jjahnov@yahoo.com.

Benis-Jahnov Janka

Bodonyotthon született

A Szilaj Csikó munkatársa, Golarits Imre párnapos babának örül-

het. Mostanában fellángoltak a viták az otthonszülés körül…

vényhozóknak és a legtöbb orvosnak ez egyál-talán nem természetes?

– Azt gondolom, hogy itt nagy anyagi érde-kek húzódhatnak meg a háttérben.

– Tehát elment a magzatvíz …– Akkor nagyon felgyorsultak az események,

és mire Budakeszire ért a mentõ, már kisegítet-tem a babát. 4110 grammal született, Bodony-nak hívják, és õ is, az édesanyja is jól van.

– Csak nem te voltál a bába?! És ki vágta ela köldökzsinórt?

– Én segítettem szülés közben, majd helyez-tem a feleségem hasára a babát, és késõbb énvágtam el a köldökzsinórt is, amikor már leállta köldökzsinór lüktetése. Addigra megjött már

a mentõ is, úgyhogy az orvos ajánlotta fel aköldökzsinór elvágásának lehetõségét. Egyéb-ként a korábbi szüléseknél is én vághattam ela zsinórt, miután mind papás szülés volt.

– Kinek a vágyása volt, hogy papás szüléseklegyenek: asszonyodé, tied, vagy mindkettõtö-ké?

– Az elsõnél a feleségem kérése volt, én pe-dig nem tiltakoztam.

– És beleszerettél...– Az élmény hatására azután már szívesen

mentem.– Hogyan tudnád röviden leírni ezt az él-

ményt?– Egy szóval: felemelõ.– És ennél kicsit hosszabban?– Nehéz megfelelõ szavakat találni. A terem-

téshez vagy teremtõdéshez közeli élmény szá-momra.

– Hol voltak a gyerekek a szülés alatt – s hamár itt tartunk, megosztanád az olvasókkalfeleséged s gyermekeid nevét?

– Sok szempontból szerencsénk volt, vagyinkább Isten a tenyerén hordozott minket:nemcsak azért, mert komplikáció nélküli volta szülés, hanem azért is, mert épp itt volt Krisz-ti húga, õ foglalkozott a nagyobbakkal, Má-tyással és Benedekkel. De a teljességhez hoz-zátartozik, hogy az elsõ házasságomból vanegy nagyobb fiam is: Gellért.

– Már csak az a kérdés, hogy-hogy nemKriszti húga bábáskodott, hanem te?

– Azt hiszem, fel sem merült a lehetõsége,hogy az igazán nehéz pillanatban ne én álljakKriszti mellett. Mert a váratlan szülés csak-ugyan ilyen… (vdgy)

1188

1. évfo lyam 42 . szám 2010. december 9. 1199

Szövetségben

Jó reggelt! Mindjárt az elején azzal kell kezdenem,hogy kétszer is elnézést kell kérjek. Elõször isazért, mert nem beszélem a nyelvüket. Nagyon jólenne, ha anyanyelvükön szólhatnék önökhöz, desajnos nem tudok. Korábban 15-20 alkalommaljártam Magyarországon, tehát nincs jó mentsé-gem. Másodszor azért kell elnézést kérnem, merta szülészeti gondozásról és a gyermekszülésrõl fo-gok beszélni, és tulajdonképpen én férfi vagyok.Soha nem fogok gyermeket szülni, soha nem fo-gom ezt az érzést megtapasztalni, tehát ez azt je-lenti, hogy kívülálló vagyok a szüléseknél. És eztnagyon fontos mindig szem elõtt tartanunk, mégaz sem számít, ha valaki szülészprofesszor (férfi)egy kórházban – akkor is kívülálló, mivel a szülésa nõk világába tartozik. Ez mindig is így volt, havisszatekintünk a történelemben.

És tulajdonképpen vicces, ha elolvassuk a hiva-talos történelemkönyveket, azok csatákról, hábo-rúkról – csupa olyan dologról szólnak, amiket aférfiak tesznek. Arról, amit a nõk tesznek, semmisincs ezekben a könyvekben. Tehát a szülés min-dig is a nõk világának része volt. Még egy dolog…OK… tehát mit tehetnek a férfiak a szüléssel kap-csolatban?

Valaki mesélt egy történetet, ami nekem na-gyon tetszik. Ez a történet arról szól, hogy a szü-lés miként megy végbe a delfineknél. A szülõ del-fin úszik a középpontban. Körülötte körbe-körbeúszik 2-3 nõsténydelfin, akik meg-megérintik õt –mint a bábák vagy a dúlák3. Ez után, mintegy tízméterrel távolabb egy szintén nõsténydelfinekbõlálló csapat úszkál, „akik” beszélnek a szülõ delfin-hez. Majd jóval távolabb (egy nagyobb sugarú kör-ben) úszik az összes hímdelfin, „akiknek” az a fel-adata, hogy óvják a szülõ delfint mindenféle ve-szélytõl. Így a szülés békében folyhat le. Úgy gon-dolom, hogy a férfiak így vehetnek részt a szülés-ben. Vagyis biztosítaniuk kell a békét a nõk világaszámára a szülés ideje alatt.

A delfinekhez hasonlóan, az embereknél is ígykéne történjen. A bábák mindig a nõk rendelke-zésre álltak, akár tradicionális bábákról, akár egyidõsebb tapasztaltabb, környékbeli nõrõl beszé-lünk – tehát mindig is léteztek bábák. Bizonyáraismerik a bába szó francia megfelelõjét: „sagefemme“, ez pedig bölcs asszonyt jelent, vagyis abába volt a falu bölcs asszonya. A dán kifejezés,a bábára az „öre more“, ami annyit jelent, hogyföldanya; õ volt az az asszony a viking faluban, aki„két lábbal állt a földön“, és a falu többi nõtagjamind tisztelte õt.

A bába izlandi megfelelõje a „fény anyja“. A lé-nyeg mindebben az, hogy a történelem soránmindig is léteztek olyan nõk, akik törõdtek nõ-társaikkal, gondozták, védelmezték õket. A többinõ nagyon tisztelte ezt. Japánban születésházakvannak. A születésház egyben a bába otthona is.Minden asszony eljön ebbe a házba. Nemcsak ak-kor, ha várandós, vagy ha szül, hanem mindenfé-le nõi problémával idefordulnak, például, ha a fér-jük bántalmazza õket, vagy bármi egyéb gond-juk van. Néhány évvel ezelõtt hatalmas földren-gés volt Japánban, és az egyik nagyváros egyikszületésháza a földdel vált egyenlõvé. A többi házis romba dõlt. A legelsõ ház, amit a környéken új-jáépítettek, a születésház volt. A környék nõ- ésférfilakossága együtt építette újjá azt a házat,annyira fontos volt számukra.

Nos, mint tudjuk, úgy 200 évvel ezelõtt a fér-fiak is belekeveredtek a szülési szituációba, és aszülészorvosok megjelentek a szüléseknél, és fo-kozatosan átvették a hatalmat és az ellenõrzést.Mi férfiak ellenõrzésünk alá akarunk hajtani min-den olyan körülményt, amitõl félünk. Ha félünkvalamitõl, azt mindenképpen ellenõriznünk kell.

Nagyon ortodox orvosi, tudományos ésperinatális képzésben részesültem, aztán kutat-tam, praktizáltam, majd a WHO munkatársakéntKoppenhágába kerültem, ahol találkoztam egydán bábával, aki megkérdezett, hogy részt vet-tem-e valaha a praxisom alatt egy otthonszülés-nél. Mondtam, hogy nem. A legtöbb orvos Ma-gyarországon, Németországban, az USA-ban vagybárhol máshol, soha nem látott otthonszülést. Eza bába nagyon bölcs asszony volt – „sage femme“– azt mondta nekem, hogy el kell mennem, és lát-nom kell egy otthonszülést. Õ mindent elrende-zett, így lehetõségem nyílt elmenni a szülésre.

Ez az esemény a reveláció erejével hatott rám,megváltoztatta az életemet. Láttam egy asz-szonyt, aki haladt elõre a vajúdás folyamatában,majd eljutott abba a stádiumba, amit mi másodikfázisnak nevezünk, és ez a nõ egyszerre rálelt abenne rejlõ erõre. Azt mondta: „Lépjetek hátra!!!Most megszülöm ezt a gyermeket!!!“

Ettõl halálra rémültem. Még soha életembennem láttam olyan nõt, akiben elõtört volna ez azerõ. Ez az erõ halálra rémíti a férfiakat. Abban apillanatban felismertem, hogy mindaz, amit a szü-lés alatti gondozásról tanultam, arról szólt, hogymiként hajtsam az uralmam alá a nõt oly módon,hogy ne találjon rá magában erre az erõre.

Mi, férfiak, nem akarunk találkozni ezzel az erõ-

vel, nem akarjuk látni, bármit megteszünk, hogyne találkozzunk vele. Valójában a probléma na-gyobb ennél. A férfiak évezredek óta megpróbál-ják ellenõrzésük alatt tartani a nõket. Ez igazábólvicces, nem tragikus. Shakespeare szerint, nagyonokos az a férfi, aki biztosan tudja, hogy õ a gyer-meke igazi apja.

Látják? Bezárjuk börtönökbe a nõket csak azért,hogy bizonyosak lehessünk benne, hogy senkimás, csakis mi magunk lehetünk a születendõgyermek apja. Sok mindent megteszünk azért,hogy ellenõrizzük a nõk reproduktív viselkedés-formáit. A várandósság és a szülés ellenõrzése ré-sze ennek a folyamatnak. Tehát a szülészeti gon-dozás jobbára a szülés, a vajúdás és a nõ ellenõr-zésérõl szól.

Mit gondolnak, miért erõsködnek, hogy a szü-lés a kórházban történjen? Mivel a kórház az „én“– az orvos, a férfi – felségterületem. „én orvosvagyok, mindent ellenõrzök, ami a kórházbanfolyik.“ Ha én, mint orvos, elmegyek az ön ottho-nába, öné a hatalom, jogában áll kidobni engem.Én, mint orvos, nem uralhatom, ellenõrizhetemteljesen a helyzetet. Ez az, amit az orvosok nemszeretnek. Ezért nem szeretnek az orvosok be-teghez vagy vajúdóhoz házhoz menni, mert nemuralhatják tökéletesen a helyzetet.

Soha semmilyen tudományos adat nem tá-masztotta alá a szülések kórházakba való áttele-pítését. Ez nem tudományos kutatási eredménye-ken nyugvó döntés és cselekedet volt.

Mi, orvosok, uralni akarjuk a vajúdást és a szü-lést; a hátára fektetjük a nõt, ami a tehetetlenségés a megadás testhelyzete. Az, hogy õ a hátánfekszik, én pedig a terpesztett lábai közt állok, aztsugallja, hogy teljesen uralom õt. Ez a lehetõ leg-rosszabb szülési testhelyzet. Azt akarják, hogy akutatási alapokon nyugvó kezelésrõl beszéljek?

Bárhová mehetnek a világban, legyen az kór-ház vagy születésház, ott, ahol azt javasolják, hogya vajúdó nõ a hátára feküdjön, ott nem beszélhe-tünk tudományos kutatási alapokon nyugvó ke-zelésrõl.

Abban az idõben, amikor a fejlettebb államok-ban a szülés átkerült a kórházakba, az emberekkezdtek jobb körülmények között élni. Javult atáplálkozás, a lakáskörülmények stb. Ekkor rájöt-tünk arra is, hogy uralhatjuk a vajúdást és a szü-lést.

(folytatjuk)

Marsden Wagner

Mikor lépünk be Európába?I. rész

Marsden Wagner1 professzor M. D., M. S. P. H., a WHO nõk és gyerek egészségével fog-lalkozó szervezetének volt igazgatója, jelenleg az Országos Bábaszövetség Szená-tusának2 tagja. A professzor tavaly októberben a II. Nemzetközi Bábakonferencián tar-tott elõadásán akadt, aki felállt és elhagyta az elõadótermet. Vajon miért? Azoknak,akik elolvassák az elõadás szövegét, aligha kétséges a válasz. (E felvezetõt egy Katacs nevû– számunkra – ismeretlen írta, ugyanaz, aki e hosszú elõadást lejegyezte (?), lefordította (?). Igyekeztünk a nyomára bukkanni, a világhálón alighanem az õ villámpostacímét találtuk meg, dehiába írtunk oda, válasz nem érkezett… – a szerk.)

Mi, orvosok, uralni

akarjuk a vajúdást és

a szülést; a hátára fektetjük

a nõt, ami a tehetetlenség

és a megadás testhelyzete

Otthonszülés itthon

1 A neonatológus professzor az Egyesült Államokban él.2 A szülésznõk szakmai és érdekvédelmi szervezete, 2002-ben alapították.3 A dúla vagy doula (ókori görög szó), azt jelenti: szolgáló, szolgálat. A dúla egészségügyi végzettség nélküli laikus

segítõ a várandósság, majd a szülés alatt. Bõvebben: http://www.natursziget.com/nyiltter/20100421-dula-a-szolgalo

2200

Szövetségben

Alkotmány: helyre kell állítani a jogfolytonosságot!Válogatás a felhíváshoz csatlakozók hozzászólásaiból

(a Nemzeti Hírháló honlapjáról)

Bárdossy Pál (informatikus, Csehbánya):Ha a Szent Koronára épülõ történelmi alkotmá-nyunk érvényesült volna, nem húzhatták volnaki a talpunk alól az elmúlt évtizedekben csak-nem az egész országot. Most tehát el kell hatá-roznunk, hogy visszaállítjuk a történeti alkot-mány folyamatosságát. Ezzel tartozunk ma-gunknak és utódainknak.

Horváth Attila (fejlesztõ, Veresegyház): Va-lójában a Szent Korona országa vagyunk ma is.Az ehhez való csatlakozás nem cselekvés, nemmozdulat, csupán bensõ döntés kérdése. Aki aSzent Korona körébe vonta magát, az már eb-ben a világban él…

Vitéz Detre Gyula László (szkv. m. kir. ht.fõhadnagy, Canada, Montreal): Már csak azértis csatlakozom, mert a M. Kir. Szent Korona õr-sége mellett szabadkai századommal a királyivártól Mattseeig biztonsági õrzõje voltam.

Németh Csaba (futár, Budapest): Egyikköztársaság sem hozott mást Magyarországnakcsak vért pusztulást kifosztást és hazugságot.Elég volt. Vissza a királyságot!

Somogyi Szántó Béla (festõmûvész, Biator-bágy): A független Magyar Királyság elsõ hely-reállítója – közel 500 év után – Horthy Miklós

kormányzó volt. Királyra soha nem is lesz szük-sége a mi hazánknak, mivel nekünk egyedülál-ló módon a világon égi királynõnk van. Nekikellene megfelelõ földi helytartót, Horthyhoz,vagy legnagyobb és egyetlen igazi elõdjéhez,Hunyadi Jánoshoz méltó kormányzót találni, hasikerül majd a jogfolytonosságot helyreállítani.ISTEN SEGÍTSEN MINKET!

Vörös György (ny. tanár, Pécs): Szellemi éspolitikai megújulást csak az õsi gyökérhez valóvisszatéréstõl remélhetünk.

Jakab Péter (közösségfejlesztõ, Miskolc): Je-lenleg is király nélküli királyság van Magyaror-szágon, s ennek jogfolytonosságát kell biztosí-tanunk!

Sinkovits-Vitay András (színész–rendezõ,Budapest): „Megemlékezzél az ellenállás jogá-ról és kötelességérõl” (Aranybulla 31. zárócik-kely)

Kovács Gábor (nyugdíjas, Miskolc): Csatla-kozom a Magyarok Szövetségének állásfoglalá-sához. 5.§ Mindazzal szemben, aki megsérti aSzent Korona értékrendjét, a Szent Korona min-den tagjának nemcsak joga, hanem kötelességeellentmondani és ellenállni. (Ius resistendi etcontradicendi.)

Lõrincz József (fõmérnök, Andornaktálya):Egy keleti mondás szerint „Nincs tökéletes em-ber a földön, csak tökéletes szándék” Õsi alkot-mányunk, a Szent Korona törvénye e tökéletesszándékok legje.

Szõts Béla (gazda, Bonyhád): Ami már egy-szer bizonyítottan mûködött, miért ne lehetnejó? Vagy kérdezhetném azt is: Kinek nem jó? AHabsburgok által megjelenõ erõknek is évszá-zadokra volt szükségük arra, hogy áthágják,megváltoztassák ezen alaptörvényeket, ame-lyek elõzõ századok közösségi mûködést sza-bályozó tapasztalatainak papírra vetett formája.

Pataki Miklós (tanár–kézmûves, Csobán-ka): Bízzunk benne, hogy átprogramozható aforradalmi szavazóautomata...

Dienes Erzsébet (közgazdász, Budapest):Elolvastam az alkotmánytervezetet. Az EU „al-kotmány” átiratának tartom és nem Magyaror-szág saját alkotmányának. Az alkotmányterve-zet véleményem szerint úgy aránylik a jelenlegérvényben lévõ alkotmányátirathoz, mint a je-lenlegi alkotmányátirat aránylik az 1949-esszovjet diktátumhoz.

Bella Árpád (Leányfalu): Csak a történelmialkotmányunk jogfolytonosságának helyreállí-tása oldja meg a fennálló gazdasági, társadalmiés politikai problémákat. Csak ebbõl lehet kiin-dulni. Minden más tovább gyengíti és kiszolgál-tatottá teszi a nemzetet, és nem lesz valós tár-sadalmi elfogadottsága.

Puskás Lászlóné (mûsz. ea., Budapest): Azalkotmány megszövegezésére hivatottak köré-bõl hiányzik dr. Zétényi Zsolt és dr. Halász Jó-zsef, akiknek munkássága e témában nélkülöz-hetetlen!

Kozma István (Devecser): „Minden nemzet,mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi,

vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti lététgyilkolja meg...” Kölcsey Ferenc

Balla Loránd (tanár, Magyardécse): „Csakaz vész el, amirõl a nemzet végleg lemond.”

Novák Tibor (katonatiszt, Budapest): Túlsok kitérõt, túl sok vargabetût tettünk, nehogyvégleg eltévedjünk..!

Németh Atilla (szakrális természetkövetõ,Verõce): …A Magyar Szent Korona által Isten ésBoldogasszony anyánk áldása szálljon ránk, tá-mogasson a saját világunk megteremtésébenminden nap. Éledjen újra a régi-új tudás, ami amagyarság õsi hagyatéka! Úgy legyen!

Szakács Matild (nyugdíjas gyógyszerész,Szabadka): Magyarnak lenni annyit jelent, hogySzent Korona-tagként élhessek… Ehhez feltét-len szükséges a valós magyar alkotmány jog-folytonossága.

Kovácsné Zsóka mami (nyugdíjas tanítónéni, Sóstóhegy): Csatlakozom unokáink jövõ-jéért, azért, hogy a mai gyerekek végre az igazmagyar történelmet ismerjék meg, tanulják éséljék.

Pintér Attila (MÁV dolgozó, Makó): A poli-tikai lehetõség már megvan! Remélem a szán-dék is ebbe az irányba mutat!

Petivitéz (lázadó, Taksony vezér földje):Azért csak figyeljünk oda! A háttérhatalom mot-tója régóta: állj az élére, és siklasd ki. Ezt tesziépp az átkos kormány is! Eleinkben pontosanmegfogalmazódott: rendszerváltást, nem mód-szerváltást! Egy ezredév királyság áll szemben60 év pártokráciával!

Walter László (rokkant asztalos, Halászte-lek): Pártok nem alkotmányozhatnak. Kérjük ajogos alkotmányunkat. Éljen a nemzet!

Harcsa Péter (mozdonyvezetõ, Tata):Egyetlen párt sem „gyárthat” alkotmányt, mégakkor sem, ha ezt „nemzeti” burokban teszi.

Veres Károly (szakközgazdász, Sarkad, Bi-har vármegye): A Szent Korona szent kötelék:összekapcsolja az égit és a földit; küldetést ad:összekapcsolja a dicsõ múltat és az élhetõ jövõt– összekapcsol bennünket magyarokat testvéri,Isten igazságán alapuló közösségben

Németh Zoltán: …A hatalomban az egyen-súly szerepe már õsidõk óta természetes igény,mint a tiszta teremtés igénye... Az egyensúlyvisszaállítása ma történelmi igény, a megmara-dás alapfeltétele, ehhez alkotmányozó nemzet-gyûlés kell, és kettõs hatalomgyakorlás, pl. két-kamarás nemzet háza.

Takács András (közíró, Budapest): Azt márrégen tudjuk, hogy mit akarunk, de abban mégnem sikerült megegyeznie a nemzeti oldalnak,hogy hogyan. Tanulni kéne a székelyektõl!

Szelei Kis Tamás (gamer, Miskolc): Amígszilárd alapszabályok nincsenek lefektetve, anem kívánt hatalom mindig a kedvére fogja ala-kítani a törvény rá vonatkozó részét, kiskapuk-ból ólajtót csinálva.

Charles (Károly) Homoki (nyugdíjas,Ocala Florida, USA): „Magyarország nem volt,hanem lesz.”

„Alkotmányt nekünk is akarnak adni, de nem azt, mit

tõlünk hatalommal elvettek,hanem egy másikat, újat,

idegenszerût... De nekünk adottalkotmány nem kell; mi vissza-követeljük õsi alkotmányunkat,mely nem volt ajándék, hanem

kölcsönös szerzõdések általállapíttatott meg, s a nemzet

életébõl fejlett ki; azonalkotmányt, melyet idõnkint

a kor kívánatihoz mi magunk al-kalmaztunk, s mi magunk aka-

runk ezentúl is alkalmazni;azon alkotmányt, melynek

alapelveit századok szente-sítették. Mellettünk jog

és törvény állanak és a szerzõdések szentsége,

ellenünk az anyagi erõ.”

DEÁK FERENC

� folytatás az 5. oldalról

1. évfo lyam 42 . szám 2010. december 9. 2211

Kedves Matild! Olvastam a cikkét, amelyben újra felismertem, hogy 1989-ben nem-csak tévedésbe ejtették a magyarságot, hanem azóta is tévedésbentartják. Ezt a nép igazságérzete is visszaigazolja, mert minden tisz-tességes ember érezte az elmúlt húsz évben, hogy nincs itt mindenrendben.

Ne tegyünk hát úgy, mintha a legjobb úton járnánk. Nekünk nemúj alkotmány kell, hanem az igazságos õsi elvekre épülõ alap- vagysarkalatos törvénycsomag, ami kimondja a jogfolytonosságot a tör-ténelmi magyar államok ezeréves sorával, s megszünteti aRákosi–Kádár korszak máig tartó jogfolytonosságát. Nem kioktatás,hanem szemfelnyitás a szándéka alábbi soraimnak. (Az idézett cikkmegállapításait dõlt betûkkel szedtük – a szerk.) Szívesen beszél-getnék is önnel, ha kétségei támadnak.

Honfiúi szeretettel: Dr. Bene Gábor S. közjogász

Jelenleg érvényes alkotmányunk a „békés politikai átmenet eszkö-zeként” több-kevesebb sikerrel mára betöltötte küldetését.

BG: Valóban betöltötte küldetését, mert lehetetlenné tette a véresbolsevikbûnözõk elszámoltatását, nyakunkra ültette a globalista vi-lág legkártékonyabb vérszívóit, és feledtetni igyekszik az ezerévesjogfejlõdéssel létrejött eredeti és valódi (történeti) alkotmányunkat!Gratuláljunk neki! (sic) Bár azt tisztáznunk kell, hogy a „jogtalanságjogot nem alapít” elve szerint nem is alkotmány és nem is érvényes,így nevezzük inkább ál-alkotmánynak!

Az elmúlt két évtized zavaros és néha vérzivataros idõszakában holiránytûként, hol biztos támaszként szolgált az alaptörvényünkbenrögzített korlátokat át-átlépõ végrehajtó hatalommal szemben.

BG: Biztos támasza volt a gazdasági kifosztásunknak és az adósság-csapdába csalásunk kormányzati segítõinek. Elhitette a néppel, hogyalkotmányos államban él, holott errõl szó sincs, mert az 1989-ben elõ-készített „hazugságállam” mûködésének kereteit adta csak meg.

Ha felidézzük, hogy mi mindent éltünk át az utóbbi húsz eszten-dõben, bõven van rá okunk, hogy hiányérzetünk legyen.

BG: Nos, kegyed is hiányérzettel bír, mint ahogy az egész nem-zet, akiknek lelkében ott van az igazságos és méltányos jogrend, aSzent Korona eszme lenyomata. Jogászként és alkotmányos gon-dolkodóként figyelmeztetem, hogy amikor alkotmányt ír le az 1949.XX. vagy az 1989. XXXI. törvények kapcsán, akkor tisztességesebbaz ál-alkotmány szót használni, mert a magyar alkotmányt az õse-ink vérrel és verejtékkel szerezték, s nem firkászok és politikai sze-rencselovagok írták, ahogy a ’49-es és ’89-es változatokat.

Nem nyújtott az alkotmány kellõ hivatkozási alapot ahhoz, hogymegvédjük közösségi vagyonunkat a politikai hatalom birtokosa-inak kótyavetye számba menõ privatizációs eljárásaitól, nemadott mankót ahhoz sem, hogy alkotmányos módon elkergethes-sük a hatalomból azt a maffiaszerûen szervezett oligarchák befo-lyása alá került pártot, amely a 2006-os választást csak „trükkökszázaival”, választási csalással felérõ hazug ígéretekkel volt képesmegnyerni.

Kedves Matild! Ha egy törvény ezeket az ön által leírt bûnöket

„elköveti”, akkor az nem annak az alkotmánynak a jogelveire épül,amelyért Rákóczi, Kossuth és a pesti srácok harcoltak! Az a törvényakkor törvénytelen, s nem hogy alkotmánynak, de még törvényneksem nevezhetõ, hanem csak törvénytelenségnek. (Nem is volt legi-timitása a kerekasztalnak!)És amely négy éven keresztül igen csekély társadalmi támogatott-ság mellett adósíthatta el országunkat, rabolhatta ki a jövõ gene-rációját úgy, hogy nem tehettünk semmit ellene, alkotmányosantûrni voltunk kénytelenek, hogy szemünk láttára teszik tönkre ahazánkat.

BG: Higgye el, hogy nem alkotmányosan voltunk kénytelenektûrni, hanem az illegitim törvénytelenség és a közbeszéd által tör-vényesnek hazudott megtévesztés okán.

Ha 1989-ben az akkori politikai osztály teljesíti a kötelességét, éshelyreállítja a történeti alkotmányosságot, akkor a véreskezû bol-sevik bandából néhányat elítélhetett volna az igazságszolgáltatás,de az ország megmenekül azoktól a történésektõl, amiket kegyedis leír.

Nem tehettünk semmit, hiszen az alkotmány szerint az Országgyû-lésben helyet foglaló – mára már szinte kizárólag a politikai pár-tok által támogatott (irányított, befolyásolt) képviselõk dolga, hogyközremûködjenek a népakarat kinyilvánításában.

BG: Nos, itt van a kutya eltemetve! Mert az ellenállási jogunk mais megvan, csak az „oszd meg és uralkodj” elvére épített rendszerbecsapta a társadalmat. Mert a magyar közjogi gondolkodás szerintemberre nem lehet a kizárólagos fõhatalmat bízni. Ezért nálunk anemzet átadta a szuverenitást a Szent Koronának. Ez azt jelenti, hogyegy bonyolult személyiségû, de igazságos fõhatalmat hozott létreakkor, amikor a végrehajtást az uralkodó (osztály)-ra bízta, de nemadta át neki a hatalom teljességét csak részesítette belõle. A hata-lom másik fele ugyanis a nemzetnél maradt, hogy a hatalom ellen-õrzését el tudja látni. Ezáltal a teljes fõhatalom csak és kizárólag akoronában jelent meg. (Remélem, nem túl bonyolultan írom, mertezt régen az egyszerû jobbágyok is értették!) Az Aranybulla XXXI.szakasza ma is él.

Márpedig, ha az aktuális politikai hatalom, megnyerve a választá-sokat, többséget szerez a parlamentben, homlokegyenest más poli-tikát is folytathat, mint amit a választási kampányban ígért. Ma-gyarán, fütyül arra a jogi finomságra, hogy õ csak közremûködika népakarat kinyilvánításában, inkább a népakarat mezében tet-szeleg.

BG: Addig, amíg az állam fölött álló igazságos és méltányos jog(tehát az alkotmányosság) foglalata a Szent Korona, addig a ma-gyar állam egy igazságos és joguralmi állam. Mert nem a többséguralma kell, hanem az igazságos jogé, az ugyanis nem követhet elvisszaélést a nemzettel szemben, hiszen éppen a nemzeti akaratcsiszolta olyanná, hogy mindig a nemzeti közjó védelmét szolgál-ja. A korona így: nem a királyság, hanem az igazságos jog bizto-sítéka.

Új alkotmányt? Miért ne?

Az igazságosságés a joghagyománytisztelete okán!A Magyar Nemzetben jelent meg Torkos Matild cikke, s én tisztelettel válaszolok rá

(folytatás a 22. oldalon)

Szövetségben

2222

Az igazságosság és a joghagyomány tisztelete okán!

Szövetségben

Éppen ezért a gyurcsányizmusban nyert tapasztalataink is azt tá-masztják alá, hogy szükségessé vált a második kamara létrehozá-sa, amely – ahogy Kulcsár Kálmán jogtudós megfogalmazta – „más metszetben jeleníti meg a politikai viszonyokat és érdekeket”, s amely vétójogával kontrollt gyakorolhatna a pártok által uralt tör-vényhozó Országgyûlés felett.

BG: Én ebben, nagyon egyetértek Kulcsár Kálmánnal. Ám attól fé-lek, hogyha most vissza is térnénk a második kamara (1926. XXII.tvc. által visszaállított) formájához, de nem vennénk figyelembe azt,hogy az alkotmányosságunk szerves jogfejlõdés eredménye (tehát1956 alulról jövõ és elemi erejû népképviseletét kellene a felsõház-ban megvalósítani), ami kizárja a pártokrácia felsõházi megjelené-sét. Sõt, a megélhetési politikusok kizárását is csak oly módon le-hetne elérni, ha a felsõházi képviselõk csak valódi költségeik meg-térítését igényelhetnék.

Ha a társadalmi támogatottságát a választások után több mint félévvel is élvezõ Fidesz–KDNP, a rendszerváltoztatás utáni két évti-zedre nyúlt átmeneti idõszakot egy új alkotmánnyal kívánja lezár-ni, a kétharmados parlamenti többsége ellenére is csak minél telje-sebb társadalmi és parlamenti konszenzussal alkothatja meg újalaptörvényünket.

BG: Sajnos még a jogászok nagy többsége sem jött azzal tisztá-ba, hogy az alaptörvény és az alkotmány nem azonos fogalmak. Akettõ: rész és egész viszonyában van, tehát alaptörvények építik felaz alkotmányt úgy, hogy a rész csak az egésznek a jogelveire épül-het tovább, mert különben ellentmondásossá válik az egész. Ám amagyar közjogi gondolkodás alapvetése a természetjog, az ál-alkot-mánynak pedig a relativista jogpozitivizmus. Ez utóbbiban ugyan-is, minden viszonylagos, még az igazság is! Remélem, nem ezt akar-ja a 2/3-os kormánytöbbség.

Nagyon helyes, ha a kétharmados többséget szerzõ pártszövetség él-ni kíván az erõs politikai felhatalmazással, és lehetõvé teszi az újalkotmány elfogadását.

Kedves Matild! A magyar nyelv képes beszéd, s ha ön is törvény-hozásnak hívja az alsóházat (helyesen), akkor én csak úgy vagyokhajlandó elfogadni az alsóházi alkotmányozást, ha azt a nép átne-vezi „alkotmányhozásnak”. A nép azonban bölcsebb ennél, s nem

(folytatás a 21. oldalról) akarja azt, hogy a törvényhozók alkossák meg saját korlátaikat, merthogyan is nézne ki, ha a focista állapítaná meg hogy õ gólt rúgott,amikor az oldalhálót találta el. „Alkotmányhozást” tehát nem követ-het el a törvényhozás, azonban az alkotmány helyreállítását igen!Ezt várjuk tõlük!

Ugyanakkor jogos követelményként fogalmazható meg az alkotmá-nyozási folyamattal szemben, hogy méltó módon folyjék le a vita.

BG: Ha méltó vitát akarunk, akkor ne a többi európai alkotmányttanulmányozzuk, hanem a saját közjogi múltunkat, ami választ tudadni azon kérdésekre is, amellyel ma birkózik a világ. A monetárisdiktatúrákkal szemben ugyanis egyedül az alkotmányos Magyaror-szág tudott hatásosan védekezni egészen a török hódoltságig. A Habsburg királyok idõszaka alatt azonban áttevõdött a hangsúlya nemzeti függetlenségre, amelyet az alkotmányosságunk okán tud-tuk csak megvédeni. Ne feledjük, hogy 1711-ben, 1867-ben a vesz-tes, joghelyreállító szabadságharcaink után is visszaállt (ha nagy ál-dozatok árán is) az alkotmányosság. Ám 1956 joghelyreállító sza-badságharca után még mindig nem állította azt helyre a magyar elit.Sõt, el is hallgatják az emberek elõl, illetve elfogadják a liberális té-zist, hogy minden viszonylagos, még az igazság és a jó is. (Tehátnincs abszolút jó és rossz, igaz és hamis?)

Komolytalanná tenné az alkotmányról szóló társadalmi vitát, hapéldául a magzat alkotmányos védelme kapcsán egyes körök fel-élesztenék az abortuszról szóló vitát, vagy a magyar nyelv, avagya sportolási lehetõség védelmének fontosságáról az új alkotmánykapcsán folytatnák a felesleges szócsatákat.

Sokkal fontosabb lenne megvitatni azt például, hogy a MagyarNemzeti Bank pénzpolitikája felett ki és milyen alkotmányos kont-rollt érvényesíthessen, vagy azt, hogy a közteherviselés alkotmányosalapelvébe belefér-e, hogy offshore cégek segítségével törvényesen le-het kivonni a profitot az adózás alól.

Vagy azt, hogy a polgárok esélyegyenlõségét miként lehet alkot-mányosan védeni annak érdekében, hogy ne csupán a sógorság-komasághoz tartozók tölthessék be a fontos állami pozíciókat, ha-nem pályázati úton az arra legalkalmasabbak.

BG: Mindig tiszteltem újságírói munkájában az igazsághoz valóragaszkodást. Ezért kérem arra, hogy gondolja végig a soraimat,mert az írástudók felelõssége nagy és létfontosságú!

A haza érdekében és javára.

A tudományos konferencián a magyarországiegyetemek állam- és jogtudományi karainak veze-tõ professzorai tartottak elõadásokat. Mind a dél-elõtti, mind a délutáni ülésszakon vitát nyitottak éshozzászólási lehetõséget biztosítottak a meghívot-taknak. A délelõtti ülésszakot dr. Balsai István, azOrszággyûlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügy-rendi Bizottságának elnöke, a délutánit dr. SalamonLászló, az Országgyûlés Alkotmány-elõkészítõ Ese-ti Bizottságának elnöke vezette.

Az elõadások meglehetõsen élesen körvona-lazták a kétkamarás parlament kérdésében egy-mással szemben álló nézeteket. A leghevesebbellenzõk a pécsi egyetemrõl érkeztek. Egyértel-mûen támogató álláspontot dr. Kukorelli István(Széchenyi István Egyetem), dr. Homoki Nagy

Mária és dr. Tóth Károly (Szegedi Tudomány-egyetem) fogalmazott meg.

A Magyarok Világszövetségének az alkotmányo-zási folyamatban korábban írásban is elõterjesztettálláspontját Patrubány Miklós elnök két felszóla-lásban ismertette. Az MVSZ szerint a felsõház nél-külözhetetlen a magyar törvényhozásban. Ezt tá-masztják alá történelmi hagyományaink, a politiká-nak az elmúlt másfél-két évszázadban végbementfolyamatai, valamint az emberiség életében kiala-kult új, elsõsorban kommunikációs lehetõségek.

Az MVSZ álláspontja szerint felsõház nélkül vul-garizálódik a közélet. Az MVSZ javaslata szerint afelsõházban érvényesülnie kell a területi, a szakmai,a tudományos, a korporatív elveknek, és tükrözõd-nie kell a társadalmi rétegzõdésnek.

A külhoni magyarok képviseletét, a lisszaboniszerzõdés hatályba lépését követõen, az államokmegváltozott szuverenitása körülményei között,az MVSZ elnöke nem a felsõházban, hanem aznépképviseleti elv alapján álló alsóházban jelöltemeg.

A magyar történelmi hagyományoktól idegenAlkotmánybíróság szerepét a felsõház jogi bizott-ságára bízná az MVSZ beadványa.

Az egykamarás állam olyan, mint az aranyfede-zet nélküli pénz – szögezte le Patrubány Miklós,hozzátéve, hogy erre az aranyfedezetétõl megfosz-tott pénzügyi világrendszer okozta világméretû vál-ságban nyomatékkal figyelmeztetni kell.

(forrás: MVSZ Sajtószolgálat)

Lesz-e felsõháza Magyarországnak?November 12-én, az Országház felsõházi termében egész napos tudományos konferenciát tartottak Szükség van-ea kétkamarás parlamentre az új alkotmányban? címmel. Az Országgyûlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és ÜgyrendiBizottsága és a FIDESZ országgyûlés képviselõcsoportja által szervezett konferencián a Magyarok VilágszövetségétPatrubány Miklós elnök, Rácz Sándor tiszteletbeli elnök és Papp Lajos szívsebész professzor képviselte.

HIRDETÉSI MELLÉKLET I

Szeretettel meghívjuk2010. december 10-én pénteken 16.00 kezdettel a

ünnepélyes megnyitójára.

Program:

Megnyitó – Tatár József Vers – Kovács Krisztina Nemzeti ruhabemutató – Takács M. Zsuzsa iparművész

Könyvbemutató – Nagy Lajos gondozásában megjelent könyvek

Kiállítók: Avar Éva keramikus Baranyai Márta festő Dervanics László festő Dévényi János ötvösművész Dévényi Mónika rézplasztikák, tűzzománc Mészöly József fafaragó Szent Vendel Nemezelő Ház

Kiállítás szervező – Bara Mária Cím: 1052 Budapest, Semmelweis u. 1–3.

KÖZHÍRRÉ TÉTETIK!

A MAGYAROK SZÖVETSÉGE, AVAGY„CIVILEK A NEMZETÉRT”

CSÁKVÁRI CSOPORTJA SZERVEZÉSÉBEN

MAGYAROK VÁSÁRAkulturális és hagyományőrző nap

2010. DECEMBER 12-ÉN, VASÁRNAP

HELYSZÍN: CSÁKVÁR–SPORTKOMBINÁT TORNATERME

ahol kizárólag magyar termelők és kézművesekportékáját lehet megvásárolni.

Programelőzetes (a szervezés még folyamatban): • 10 órakor ünnepélyes megnyitó • 14 órától népzene és néptánc • 16 órától felvidéki magyarok műsora • 18 órától ősi magyar szertartás bemutatása dobokkal

A sátorban, a vásár ideje alatt szürkemarhahúsból készült sült kolbászt lehet fogyasztani.A programot a Csákvári Képújságban tesszük közzé.

Mindenkit szeretettel várunk!

I I

Bocskai és atilla öltönyökCsaládi vállalkozás keretében, immá-ron 10 éve foglalkozunk magyaros díszöltözékek készítésével. Vállal-kozásunk legfontosabb üzenete a nemzeti, keresztény öntudat ápolása gyönyörű, míves öltözékeik elkészí-tésével.

Vállaljuk bocskai, atilla és hajdú zsi-nóros öltözékek egyedi méret sze-rinti varrását. Tisztelettel szeretnénk felkínálni szolgáltatásainkat a Ma-gyarok Szövetsége tagjai és a Szilaj Csikó olvasói számára. Ez egy nem hétköznapi öltözék – nem hétközna-pi emberek számára.

Méretvételezéstől számítva általában 3 hét alatt tudjuk vállalni az öltözékek elkészítését. Az öltönyöket már 58.000 Ft-ért bár-ki megrendelheti. Ebben a kivételes esetben viszont minden bocskai öltönyt választó Szilaj Csikó olvasó számára 15% kedvez-ményt adunk. Tehát a férfi bocskai öltöny ára 48.000 Ft, mely tar-talmazza a zakó és nadrág részt is. Bocskai öltöny mellé – petőfi galléros ing rendelése esetén – bocskai sálat adunk ajándékba.

A kiállított termékek élőben megtekinthetők:Budapest III. ker., Bécsi út 34–36. I. emelet

Ajándékutalványok rendelhetők!Ünnepek alkalmával lepje meg szeretteit!

Tisztelettel: Kis-Jakab Pétertelefon: 06 20 445 6266

skype: kisjakabpeterweb: www.bocskaioltonyok.hu

Őrségi tökmagolaj,dióolaj, mogyoróolaj,

mákolaj, szőlőmagolaj

Gyártó: Batha család, termelő9942 Szalafő, Felsőszer 15/A.

E-mail: bathaporta@pannonmail.huTelefon: 06 20 534 2931 • 06 20 430 2256

MOGY-díjas termék2 0 1 0

Az olajaink megvásárolhatóak: • az Őrség szívében, Szalafőn

• Magyarok Vásárain• postai úton

Karácsony – a szeretet, a fény születé-sének ünnepe. Tiszteljük meg ennek szellemiségében családtagjainkat, és állítsuk vissza a régi szép karácsonyok fényét és méltóságát! Sajnos az utóbbi évtizedekben vilá-gunk teljesen elanyagiasult, lélekte-lenné vált. A nagy bevásárlóközpontoktól az aluljá-rók standjaiig szinte mindenütt a ,,szép új világ” futószalagon (egyetlen cél: a minél nagyobb anyagi haszon érdeké-

ben milliószámra) gyártott tömegáruit vásárolhatjuk meg szeretteinknek. Ezzel akarva-akaratlanul magunk is cselekvő (elfogadó) részeivé válunk a globális világhatalom tömegeket megalázó és kifosztó gépezetének. A fáradságos munkával megkeresett pénzünket ne lélektelen kacatokra költsük, amelyek rövid időn belül ér-téktelenné válnak! Ha kis sorozatban készülő, például kéz-műves termékeket vásárolunk, ame-

lyekbe az alkotója – egy másik magyar nemzettársunk – szívét-lelkét, alkotó erejét beleadta, akkor valódi, hosszú távú értéket kapunk a pénzünkért, amely így ráadásul bent marad az or-szág gazdasági vérkeringésében. S ha mind több magyar ember igazi ma-gyar terméket vásárol, akkor várhatjuk, hogy a megtermelt értékek megsok-szorozva visszatérnek hozzánk – mind-annyiunk jólétére és boldogságára.

Rovatunkba valódi értéket képviselő termelők, kézművesek jelentkezését várjuk!

Karácsonyra magyar ajándékot!

MAGYARÉKSZER

1056 Molnár u. 23.Tel.: 061-266 9292

Betyárpohár

Megtalál Budapesten, a Vörösmarty téri karácsonyi vásár Duna felőli oldalán nov. 19. és dec. 29. között. Csomagküldés egész évben: www.betyarpohar.huTelefon: +36 20 936 5200

5% k

edve

zmén

y a

hir

det

ésfe

lmut

atój

ának

201

0. d

ec.1

5-ig

HIRDETÉSI MELLÉKLET I I I

EGYEDI, KÉZZEL KÉSZÜLT

BUSÓÁLARCOKBUSÓÁLARCOK kettő egyforma nem készül…

telefon: 06 20 579 9830www.rostaendre.hu • www.busomaszkfarago.hu

MOGY-díjas termék2 0 1 0

MO

HÁC

S

ROSTA ENDREmaszkfaragó népi iparművész

www.rostaendre.hu

Az „Arany nemzet” című fi lm ismét egy bizonyíték arra, hogy az ország határai nem Záhony és Hegyeshalom között hú-zódnak, az elszakított nemzetrészek magyarsága pedig még az elnyomatásban is világrengető sporteredmények elérésére képes. A fi lm azokat a magyar, illetve magyar származású sportoló-kat mutatja be, akik más ország színeiben nyertek olimpiai aranyérmet. Sajnos ezekről a honfi társainkról mintha meg-feledkeztek volna a sportújságírással foglalkozó szakem-berek is, így jórészükről magyarul szinte semmit sem lehet olvasni. A közel két órás dokumentumfi lmben megszólal számos sportoló, illetve az ő leszármazottaik, akik elmesélik életük legjelentősebb fordulópontjait.

A fi lmben bemutatott olimpiák és azok aranyérmesei:

1924. Párizs - John Weismüller1924. Chamonix - Herma Szabo1936. Berlin - gróf Czegei Wass Albert1948. London - Torma II. Gyula1956. Melbourne - Beca József1960. Róma - Balázs Jolán1964. Tokió - Zimonyi Róbert1984. Los Angeles - Szabó Katalin, Józsáné Veres Ibolya, Horváth Ilona, Funkenhauser Zita, Charles Frederick Kiraly1988. Szöul - Charles Harrison Nagy1992. Barcelona - Michael Jakosits1994. Lillehammer - Hunyady Emese2000. Sydney - Szabó Gabriella, Mester Gyula2004. Athén - Suzanne Elspeth Balogh, Adam Joseph von Koeverden, Fekete Mónika, Tóth Noémi2008. Peking - Szőni Rebeka, Francia Zsuzsanna

A DVD megvásárolható a nemzeti könyvesboltokban: • Szkítia könyvesboltok • Gyepű könyvesbolt • Szittya Budapest • Anima könyvesboltok • Magyar Menedék Könyvesház

Jó minőségű étkezési búzát vásárolnánk,

malmi feldolgozásra.

Telefon: 06 24 465 977E-mail: szabomalom@vnet.hu

IV

1/1 – egész oldal 182 x 255 mm 30.000 Ft

1/2 – fél oldal 182 x 126 mm 18.000 Ft

1/4 – negyed oldal 89 x 126 mm 10.000 Ft

1/8 – nyolcad oldal 89 x 62 mm 6.000 Ft

1/16 – tizenhatod oldal 43 x 62 mm 4.000 Ft

A Szilaj Csikó hirdetési tarifái:

Hirdetések felvétele:Kucsara Pál +36 70 584 8597 pal.kucsara@gmail.com

Az itt található tárgyak megvásárlásával támogathatja a Magyarok Szövetsége működését és a Szilaj Csikó megjelenését.

Megrendelés a szerkesztőségi titkárságon: 06 1 359 9155 • msz.szilaj@gmail.com

Műsoros CD-k MOGY 2009 DVD

Baranyai Márta alkotásai

5 millió Ft-ért nem lehet kertes lakást venni?

De igen!Budapesttől 25 km-re, Martonvásár-Kismartonban

vidékies környezetben, két egymás melletti – egybenyitható – olcsó fenntartású lakás,

egyenként egy szoba-konyha-fürdőszoba helyiségekkelsürgősen eladó, azonnal beköltözhető!

Az egyik lakás tetőtere beépítésre kialakítva.A lakásokhoz saját használatú kert, illetve udvarrész tartozik.

A két lakás együttes megvásárlása eseténjelentős kedvezmény adunk!

Irányár: 5 millió Ft/lakásTelefon: 06 30 6836 933, 06 30 4143 531

A TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁK II. sorozatban:

Rácz Zsolt Ferenc előadása

Az előadás címe:ÚJ UTAKON

A MAGYAROK SZÖVETSÉGEazaz A SZAKRÁLIS ÉS VILÁGISZÖVETSÉG KAPCSOLÓDÁSI

PONTJAINAK FELTÁRÁSA

Kedvcsináló az érinteni kívánt témákból:Ébred a Pilis, ébred a Szív! • Pilis és Dobogókő, mint

elsődleges szakrális központok jelen helyzete • Értekezés a magyarság sorsfeladatáról, a Kárpát-medence szakrális

egységéről, szellemi központjaink ébredéséről • Dobogó-kő: ahol országunk és a Világ Szíve lakozik: dicső múlt,

áldott jelen, fényes jövő a pilisi térségben • A magyar üdvtörténelem időkód-rendszere, szellemi örökségünk, az

Aranykor hajnala • Az újjáéledő Pilisi PálosRend szellemisége, a Szent Korona

és a Magyarok Szent Szövetsége • Gondolatoka felébredettek feladatáról, korlátok

és lehetőségek a jelenkorban • A MagyarságSzent Szövetségének kérdésköre, alakulásának

jelen folyamatai • Teendők és feladatoka jelenkorban és a téli „magbafordulás" idején

Helyszín:Budapest X. ker., Újhegyi sétány 1–3.

Széchenyi István Általános Iskola(a Magyarok Szövetsége Kőbányai Szervezetének új központja)

Időpontja: 2010. december 15-én szerdán 18 órakor

Az előadás előtt kovásszal készített kenyeret és kalácsot sütünk!