szilajcsiko2011-14

A TÁRSADALMI ÖNSZERVEZÕDÉS LAPJA

honlap: http://szi lajcsiko.hu

FõszerkesztõVarga Domokos Gyö[email protected]

Fõszerkesztõ-helyettesVerzár É[email protected]

LaptervTóth Zoltán

Grafikai elõkészítés, tördelésFentor Katalin, Juhász Anna, Lázár Zsuzsa

RajzDezsõ Ili, Szikla Krisztina

FotóBogdándy György (Bogdy),F. Szabó Kata, Fucskó Miklós,Herner Adrienn, Jókuti Tamás,Koczka Kata, Náray Zsuzsa,Szamosvári Zsolt

KarikatúraGomba

Hirdetési mellékletKucsara Pál, Szikla Krisztina

OlvasószerkesztésBuvári Márta, Koczka Kata,Maleczki József, Román János,Szentandrási Erzsébet,H. Tóth Tibor, Verzár Éva

KorrektúraBódi Ildikó, Hajdú Éva, Kékesi Katalin,Megyeriné Nagy Magdolna,Zsengellér Annamária

InformatikaFüzi Péter, Golarits Imre, Szabó Tamás

A szerkesztõség címe1153 Budapest, Pázmány Péter út 29–33.

Szerkesztõségi titkárságMuzsnay Terézia Telefon: 06 1 359 [email protected]

Kiadja a Magyarok Szövetsége Egyesület2000 Szentendre, Kossuth Lajos u. 32.e-cím: [email protected]

Nyomda: Innova-Print Kft. 1047 Budapest, Baross u. 92–96. Telefon: 06 1 201 7083

SajtókapcsolatMSz Sajtószolgálat: [email protected] Magyarok Szövetsége honlapja:http://www.magyarokszovetsege.huSzövetség Televízió:http://www.szovetsegtv.huISSN 2061-7011 (nyomtatott változat)ISSN 2061-702X (világhálós változat)

Elõfizetés a szerkesztõségi titkárságon; nyomtatott változat: 1000 Ft/hó

Kapható az Anima könyvkereskedés boltjaiban.

Megjelenik hetente

2 . évfo lyam 14 . szám 2011. ápri l i s 7. 3

Tisztelt Olvasó!Azzal a meggyõzõdéssel szólunk itt hétrõl hétre, hogy legalább egy kicsit segítünk eliga-zodni ebben a mérhetetlenül összekuszálódott világban. Húsz évvel ezelõtt, az ún. rend-szerváltozás kezdetén még minden nagyon egyszerûnek, egyértelmûnek tûnt. Azóta viszontkiderült, hogy jóformán senki és semmi sem az, aminek látszik. Demokrácia – „népuralom”– címén leginkább vörös- és kékgalléros kiváltságosok átverték, kifosztották a népet, a nem-zetet, az országot. Ezért kényszerültünk az önszervezõdés útjára térni…

Javuk ott van még az Országházban vagy más, nemzetrontásra alkalmas pozícióban. Bá-tor szabadságharcosunk, Budaházy György viszont változatlanul elõzetes letartóztatásbansínylõdik, méghozzá terrorcselekmény vádjával – ezért is vállaltuk vele a börtöninterjút.(Lásd ehhez mostani számunkból az Ezt értse meg valaki! írásunkat a 10–11. oldalon.)

Szintén e gubancos korunk különös jelensége, hogy segélybõl éldegélõ kisebbségiek ter-rorizálják a segítõ többséget. Ezért kell foglalkoznunk a „cigánykérdéssel”, a magunk kö-rültekintõ módján. (Lásd ehhez mostani számunkból az Orbán Viktor cigányai címû írá-sunkat a 15. oldalon.)

Ám a mi házunk táján is gyorsan szaporodnak a megválaszolásra váró kérdések, jelen-ségek. Itt van például a TAHSZ – a Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség –, amely-nek nevében nem véletlenül van ott a szövetség szó. Egyik motorja ugyanis dr. Boór Ferenc,a Fejér Szövetség feje, roppant törekvõ s nem is tehetségtelen személyiség; azonban voltalkalmam megtapasztalni a számomra kevéssé vonzó, erõszakos, lehengerlõ (bocsáttassékmeg: a bolsikéra emlékeztetõ) vonásait is, azokat, amelyek a Magyarok Szövetségében is aközösség bomlásához, jó emberek egymással való szembefordulásához vezettek. VukicsFerencék ki is zárták õt az MSz-bõl.

No de itt van most a TAHSZ-nak ez az országos akciója, szervezõdése abban a kérdés-körben, amely kezdetektõl fogva fontos a Magyarok Szövetségének is. Csakhogy az MSz,ilyen-olyan okoknál fogva, éppen az újraszervezõdés, erõgyûjtés állapotában van, s nemtud versenyre kelni azokkal az elszánt, ambiciózus elemekkel, akik úgy érzik, na, most jöttel az õ idejük. Az adódó nagy kérdés az MSz tagjai, elöljárói (élenjárói) számára, hogy ak-kor hogyan is kellene viszonyulni ehhez, a – többek között – dr. Boór vezette új szövetség-hez. Ám ez nem csupán nekik, de a Szilaj Csikónak is komoly kérdés.

Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy van erre a felvetésre megnyugtatóan egyszerûés követhetõ válasz. Csupán a hiúságunkat kell levetni, a személyes sérelmeinket háttérbeszorítani, s csak egyetlen szempontra ügyelni: szolgálja-e a magyarságot, a nemzetet, a ha-zát? Ha igen, akkor – mint a társadalmi önszervezõdés lapjának – hírt kell adnunk a felhí-vásaikról, örülnünk kell neki, hogy Matyasovszky Gábor révén a Magyarok Szövetsége egyikhelyi szervezete is az alapítók között van, s ha a vezetõk, szervezõk között olyanokra isbukkanunk, akik évek óta hitelesen, példamutatóan szembeszegülnek a nemzet- ésországrontókkal, akkor õket még azzal is meg kell tisztelnünk, hogy bõvebben kifejthetikvéleményüket a Szilaj Csikó hasábjain. Miként Fetzer János is teszi a következõ szá-munkban…

Meg kell értenünk, meg kell tanulnunk, hogy ez az egyetlen járható út. Nem kell tarta-nunk a mások sikereitõl. Nem a mások kicsinységébõl tudhatunk mi nagyok lenni. Hanemattól, hogy szeretetreméltót cselekszünk; attól, hogy soha nem veszítjük el ebbéli hitünket…

Varga Domokos György

Szilaj Csikó-megrendelésTelefonon: 06 1 359 9155

Levélben: Muzsnay Terézia, 1131 Budapest, Göncöl utca 51. E-mailben: [email protected]

Számlaszám (elõfizetési díj és adomány küldéséhez):Magyarok Szövetsége Egyesület 64700076-30100471

Megjegyzés: a lap világhálós változata ingyenesen olvasható,adományokat azonban – fennmaradása érdekében – szívesen fogadunk.

Elõfizetem a Szilaj Csikó címû hetilapot

negyed évre 3000 Ft, fél évre 6000 Ft, egy évre 12 000 Ft 1 példányban(Külföldi elõfizetés esetén a postaköltséget felszámítjuk!)

KÉZBESÍTÉSI ÉS ÉRTESÍTÉSI CÍM

Név: ......................................................................................................................................................Cím: ......................................................................................................................................................E-mail: .....................................................................................Tel.: ....................................................

4

Magyar idõ

Az utolsó levelem írom ebben a formában. Ezutánemberi arcom, nevem lesz. Vége a számítógépesszájtépésnek, fotel-forradalmárkodásnak, most atettek következnek.

Az elmúlt években kölcsönösen megtanítottukegymást arra, hogy jobb sorsra érdemes, nem anépek sorának végén szemlesütve kullogó, sokévezredes múltra visszatekintõ, az emberiségalapkultúráját adó nemzet vagyunk.

Mára már tudjuk, hogy igaz történelmünkethosszú ideje módszeresen eltitkolták-eltitkolják,megmásították-megmásítják olyanok, akik ugyana mi nyelvünket beszélik, de idegenszívû embe-rek. Azokról beszélek, akik az elmúlt évszázadokalatt és napjainkban is mindent elkövettek-elkö-vetnek annak érdekében, hogy magyarságunkatszégyellni valónak érezzük.

Napról napra kidühöngtük magunkat, fogain-kat tehetetlen dühvel csikorogtatva, látva azt asok gátlástalan aljasságot, ahogyan országunk ja-vait szinte teljesen ellopták. Ökölbe szorított kéz-zel figyeltük, ahogy egy szûk – magát elitnek tar-tó – réteg magának kisajátította, eltulajdonítottaértékeinket.

Könnyes szívfájdalommal, izzasztó gyomor-görccsel kellett tudomásul vennünk, hogy keser-vesen megkeresett jövedelmünk jelentõs hánya-dát az államilag szervezett gengszterizmus, adó-nak nevezett sarc formájában elszedi. Ha az erõnfelül befizetett adóforintjainkat éppen nem sajátmaga vagy pártja boldogulására költi kénye-ked-ve szerint a hatalom, akkor azokat a felelõtlenülfelvett, és átgondolatlanul elköltött, eltékozolt, ál-lami adósságokat fizeti vissza, amibõl gyakorlati-lag a nemzet többségét alkotó egyszerû állam-polgárnak semmi haszna nem volt korábban.

Tudunk az aranyárban épülõ autópályákról, hi-dakról. Tudunk a síkvidéken megépülõ szükség-telen alagutakról, a gigantikus völgyhídról, tu-dunk a nemzetgazdaságot végletekig megterhe-lõ, soha meg nem épülõ metróról. Tudunk a be-ruházások kapcsán elfolyó, egyéni zsebekbe,pártkasszákba vándorló súlyos milliárdokról. Te-hetetlenül szemléljük, mert a legkisebb ellenvéle-mény hangoztatására sem nyílik lehetõség, azírott és elektronikus média százszázalékos idegenelkötelezettsége miatt.

Nem hallatszik messzire lelkünk tiltakozása, amindenünkre rátelepedõ, mindenünkbõl hasznothúzó, mindenünket elbitorló pökhendi, multina-cionális karvalytõke kiváltságai miatti bánatunk.

Hiába tudjuk, hogy a családokat ellehetetlení-tõ körbetartozások intézménye javarészt az ép-pen regnáló hatalom gazdasági holdudvaraibólered, tehetetlenek vagyunk ellene.

És sok, nagyon sok mindenrõl van még tu-domásunk, amit egymás között elkeseredvemegosztottunk, elpanaszoltunk már százszor,ezerszer.

A tehetetlen düh, az elképzelés nélküli tenniakarás feszíti bensõnket régóta. Nem tudjuk,mit tegyünk, mikor, hogyan és kivel. Nem tud-

„Hun Vérfarkas” utolsó levele

2011. április 18. kora este. Budapest, Kossuth tér. Én ott leszek!

juk, mi lenne a helyes út, és ha azt gondoljuk,ráleltünk egyre, ami szerintünk helyes, nem tud-juk, hova vezet.

Most viszont eljött az idõ, elkövetkezett az apillanat, amire évszázadok óta a tudatunk alattvártunk. Az alkotmányozási bohózat kapcsánvégre törvényesen, békés keretek között kifejez-hetjük egységesen akaratunkat.

Az õsi alkotmányunk, a Szent Korona Érték-rendje jogfolytonosságának helyreállítása mel-letti közös kiállás a lehetõségünk. Életünk soránaz elsõ, és bízvást kijelenthetem, az utolsó ilyenalkalom. Most válhat EGGYÉ a nemzet. Mostpendülhetünk egy húron, hogy közösen, egyakarattal, eljátsszuk a pártokrácia hatalmánakhattyúdalát.

Ötszáz éve, Mátyás királlyá választása óta az el-sõ olyan alkalom, amikor nem valami ellen, ha-nem valami mellett kell kiállnunk, és ezáltal nyer-hetjük el a hõn óhajtott változást, a magyarságegységét. Szabadságharcaink törvényszerûenbukásra voltak ítélve, mert a fennálló rendszerekellen erõszakos eszközökkel kíséreltünk meg vál-tozást elérni. Békés célért erõszakkal, erõszak el-len nem lehetett gyõzni. Mindig irreálisan nagyvolt a külsõ, aljas, rossz szándékú túlerõ, és/vagya szenvtelen közöny, amellyel a világ szemlélteküzdelmünket. Ennek a tételnek az igazát a tör-ténelem minden esetben bebizonyította. Elbuk-tunk. Eddig még mindig.

Nézzük, most mik a kilátások, mik lehetnek kö-zös céljaink.

Hazánk a pártokrácia uralmi intézménye alap-ján mûködõ politikai rendszerének a magyar ér-dekek mentén kifejtett „áldásos” tevékenységé-rõl ne ejtsünk szót. Annyiszor körbejártuk már.Ismerjük, lerágott csont. Tudjuk, teljesen mind-egy, milyen színbe öltöztetik a választások alkal-mával fejünkre ültetett hiénákat. Amíg a felettesirányító kiléte nem változik, semmi nem változik.Így a látszólagos helycserék után az éppen aktu-ális „új kormány” is az idegen érdekek kiszolgá-lója marad.

Mit adhat nekünk a Szent Korona alkotmánya,milyen a rendszerének felépítése, mûködése?

Nagyon szakszerûtlen megfogalmazás lesz, csakami egyszerû gondolkodású agyamtól kitelik.

Az elsõ dolog, amit meg kell értenünk, aznem magyar ésszel tulajdonképpen fel semfogható. A Szent Korona jogrendszerében aSzent Korona ugyanis nem AMI, hanem AKI. Az-az jogi személy. Ahhoz, hogy a további monda-nivalóm értelmezhetõ legyen, ezt mindenkép-pen el kell fogadnunk.

1. Magyarország örökkön szabad.Most a gyakorlatban nem az, és a legkevésbé semakarják az új alkotmánytervezettel azzá tenni.

Ez a kitétel azt jelenti, hogy semmilyen kor-mány vagy akár az Országgyûlés sem mondhatle az ország szuverenitásáról, önrendelkezési jo-gáról.

Kedves Közjogi Harcostársaim!

Az április 18-i találkozásban bízva küldöm tovább a „Hun Vérfar-kas” levelét.Egy tiszta szívû és tiszta kezû kõmûvesét, aki egységbe hív minketa „szabadkõmûvesekkel” szemben.Olvassátok el sorait! Honfiúi szeretettel:

Bene Gábor S.

Tisztelt Olvasó!

Elõrebocsátjuk, hogy a Szilaj Csikó nem osztja „Hun Vérfarkas”-nakezt az álláspontját: „Tudjuk, teljesen mindegy, milyen színbe öltöz-tetik a választások alkalmával fejünkre ültetett hiénákat.” De ettõlmég levelét közlésre méltónak ítéljük…

Varga Domokos György fõszerkesztõ

A jelenlegi alkotmánytervezet többek közöttéppen ezt szegi meg.

Miért? Milyen önrendelkezés az, ahol nem azadott nemzet rendelkezik vám- és adó-árbevéte-lei legjelentõsebb hányadával, a saját pénzkibo-csátás jogával, külpolitikai elképzeléseivel? Hogycsak néhányat említsek. Ezek szerint a bevételioldalhoz majdnem semmi közünk, annak java ré-sze felett nem rendelkezünk. Csak az ellátórend-szerek mûködtetésébe nem szólnak bele Brüsz-szelbõl. Tehát ami pénzbe, költségbe kerül, afe-lett gáláns hanyagsággal eltekintenek. Oldjukmeg. Mondják õk.

2. Kárpát-hazában minden tulajdonosijog a Szent Koronát illeti. Minden, ami a földön, föld alatt, levegõben meg-található, beleértve a víz és az összes energiafor-rásokat, még a szellemi találmányokat is, a SzentKorona tulajdona. Kizárólag a Szent Korona or-szágának alkotó eleme, a Szent Korona tagja –vagyis az az egyén, aki a Kárpát-hazában szüle-tett – gyakorolhatja a birtokos jogait. Az õ eseté-ben a birtoklás megegyezõ jogokat biztosít a tu-lajdonjoggal.

(Sajnos, korlátozott képességeim miatt egysze-rûbben nem tudom megfogalmazni)

Nem gyakorolhat tulajdonosi jogokat semmi-féle kft., rt. vagy egyéb jogi személy mögé elbuj-tatott külföldi vállalkozás, mert csak – Magyaror-szág esetében – magyar ember lehet birtokos. Afentiek alapján minden korábban elorozott érté-ket, jog szerint vissza lehet venni.

3. A Szent Korona minden tagját egy és ugyanazon szabadság illetimeg.Ennek a tételnek igaznak kellene lennie a leg-egyszerûbb értelmezésében, vagyis: a törvényelõtt mindenki egyenlõ. Vajon száz százalékig ki-jelenthetõ, hogy ez így van a mai bírói gyakor-latban?

Tágabb értelemben azt jelenti, hogy a Kár-pát-hazában élõ valamennyi nemzetiségre igazkell, hogy legyen. A történelem viharos esemé-nyei sajnos besározták valamennyi itt élõ náció,másik nemzet tagjai ellen elkövetett cselekede-teit. Mindenki vétett a másik ellen, vitathatatla-nul, letagadhatatlanul. Ezért olyan kihívóan küz-delmes feladat megfelelni annak az isteni kívá-nalomnak, hogy próbáljunk meg Mária orszá-gában békében, harmóniában, egymás kölcsö-nös boldogulására, egymást segítve megélni.Borítsunk fátylat a múltra. Ami megtörtént,megtörtént. Változtatni nem lehet rajta. A Kár-pát-haza egysége csak abban az esetben való-sulhat meg újra, ha végre felfogjuk, és elfogad-juk, hogy ez a terület más nemzeteteknek is ahazája. Ebben a szellemben kellene elöl járnunk,példát mutatnunk. Nem a gyenge megalkuvá-sával, hanem az erõs eltökéltségével.


Magyar idõ

4. A Szent Korona tagjainak nemcsak joga, hanem KÖTELESSÉGE(!)élni az ellentmondás és ellenállás jogával, ha annak szellemisége sérül. Most igencsak sérül! Tehát? Megismétlem: KÖTE-LESSÉGÜNK ELLENÁLLNI!

5. A hatalom NEM alkotmányozhat.Pont. Ez az alkotmányozó nemzet-gyûlés feladata. Az alkotmányozó nemzetgyûlés összehívását ahatalmon lévõktõl ne várd. Ez a Te dolgod, azenyém, a miénk!

Ezek után lássuk, hogy nézhetne ki a Szent Ko-rona értékrend hatalmi struktúrája a gyakorlat-ban.

„A kör közepét hagyd üresen! Az Istené!” Így szól atyai eleink bölcs intelme. Vagyis a leg-felsõbb, megkérdõjelezhetetlen hatalom a SzentKoronáé. Illetve, ha a Jóisten küld a korona alámegfelelõ embert, akkor a királyé.

Tehát a legfelsõbb vezetõ kérdését elintéz-tük. Megvan a fõnök. Státusából fakadóan kor-látlan hatalomra, diktatórikus berendezkedés-re nem törhet, tehát meg kell, hogy ossza ha-talmát.

Kivel? Mondjuk hét, tiszta szándékú, bölcs magyar

emberrel. Nevezzük õket a Hét Tisztaszívûnek,akik havi váltakozásban elnökölve határozzákmeg a haza ügyeinek fõcsapás irányát. Ebben arendszerben ezen a szinten is a hatalmi diktátumkialakulása kizárható.

A Parlament felsõháza a végrehajtó hatalom.Tagjai kizárólag szakemberek. Magyar szakem-berek. Jogtudósok, igaz történelmünk ismerõi,gazdasági szakemberek a nemzetgazdaság min-den ágából. Õk készítik el a törvényjavaslatokjóváhagyásra szánt tervezetét a Vének útmuta-tása alapján.

És mindezt ki hagyja jóvá? A Parlament alsóháza, ahol kizárólagosan – FI-

GYELEM! – negyvenedik életévüket betöltöttanyák kapnának helyet. Olyan asszonyok, akikmár megfelelõ élettapasztalattal, kifinomult nõiösztönökkel, bele-, rá- és megérzõképességekkel,továbbá a haza sorsát illetõen kellõ elkötelezett-séggel rendelkeznek.

El tudjuk képzelni, hogy egy csapat, jóravaló„hatlövetû házisárkány” megszavazzon egy olyantörvényt, ami nekik valamilyen okból nem tet-szik? Kizárt! Lerágják a húst annak a „semmirekel-lõ, senkiházi alaknak” az utolsó porcikájáról is, éskiszekálják a világból a törvénytervezet megalko-tóját, ha valami nem úgy van a törvénytervezet-ben, „ahogy kell”.

Van-e ennek a rendszernek buktatója? Nincs,mert senki nem sajátíthatja ki önös érdekbõl ahatalmat. Ha lenne király, akkor neki esetleg len-ne esélye, ha akarná. Ebben az esetben viszontaz „elzavarási jog” érvényesül. A kör bezárult. Eza Szent Korona alkotmányának csodája. E sze-rint élhettünk addig, amíg külsõ erõk által nemhagytuk megosztani, befolyásolni magunkat.

El kell fogadtatnunk õsi alkotmányunkat, mertígy rend lesz. Nem mondom, hogy demokrácia,mert az nem egyenlõ a renddel. Láthatjuk, merterõs rendetlenségben élünk. Ha ez a jelenlegiberendezkedés a demokrácia, akkor ez nem kell!Nekem legalábbis biztosan nem.

Eljutottunk odáig, hogy van, amit meg sze-retnénk valósítani, megvan, amit el szeret-nénk érni.

Hogyan? A fentiekben egyértelmûen meg lett fogal-

mazva. Alkotmányozó nemzetgyûlés. Ez a megoldás.

Egy helyen, egy idõben, nagy-nagyon sokan len-ni. Olyan sokan, hogy ne mondhassák a jelenle-gi „hatalmasok”, hogy csak egy elenyészõ ki-sebbség akarata fejezõdik ki a tiltakozó tömeglétszámából kiindulva. Ezért hát el kell jönnöd, ésértesíteni másokat is az eseményrõl. Most Tevagy a média. Te vagy a hírközlõ eszköz, Te vagyaz információs csatorna, a postás, az agitátor egyszemélyben.

Ne számíts hivatalos segítségre. Azt biztosannem kapsz. Nem lesz médiatámogatottság, nemlesz semmilyen fõcím értékû híranyag.

Várhatóan lesz viszont gúnyolódás, elbagatel-lizálás, ellen-szervezkedés és a megmozdulás si-keréért tevõ, arcukat, nevüket felvállalók ellenvélhetõen más is. Senki nem ígért olyat, hogyegyszerû vagy könnyû lesz. A siker nem jönkönnyen. A lehetõség adott, de tenni kell érte!

Úgy tartja egy régi, de örökéletû mondás,hogy: „gyáva népnek nincs hazája”

Nézz körbe! Nézz tükörbe! Vondd le a követ-keztetést!

Vagy Te azt mondod, hogy van? Akkor miértvagy zsellér, vagy már lassan az sem saját ha-zádban? Miért gondolkodsz azon, hogy ha el-végzed az egyetemet, akkor a világ melyik tá-jékán fogsz letelepedni a perspektíva nélküli jö-võképed miatt?

Folytassam? A világ legjobb termõföldjével rendelkezõ or-

szágban nincs a parasztnak megélhetése! Nem folytatom, bár tudnám. Úgyis tudod,

hogy igazam van. Amennyiben ezt az Isten által felkínált lehetõ-

séget mondvacsinált ürüggyel kihagyjuk, mertnem érünk rá, éppen valami borzasztóan fontosdolog miatt, nem lesz jogunk soha többé pa-naszkodni. Semmiért! Azért, mert amikor tehet-tünk volna valamit, amikor itt volt az ideje, nemtettünk semmit. Az élet megadta nekünk a so-ha többé vissza nem térõ lehetõséget, hogy te-gyünk a hazáért, családunk jövõjéért, önma-gunkért.

Ha eddig nem tudtad, mi a feladatod, akkormost tudod. Mozgósítani, és ott lenni!

2011. április 18., kora este. Budapest,Kossuth térTudnod kell, a hivatalos média minden erejévelellene fog szegülni. Le akarja a kezdeményezéstjáratni. Azért, mert törvényes, azért, mert tudja,hogy ez uralmának a végét jelenti.

Reményeim szerint mindörökre. Ámen! Ezek után meg lehet kérdezni, hogy jó, ez

mind nagyon szép, de Te mit teszel, mik a ter-veid a jövõben?

Elõször is elmondom, hogy mit nem akarok,illetve mi nem leszek, aztán azt, hogy mit teszekaz ügy érdekében.

Ami biztosan nem leszek a Szent Korona hie-rarchikus rendszerében, az a fõnök, merthogy aza Szent Korona.

Nem leszek a haza bölcse sem, mert a Vénektanácsába csak én magam hétnél sokkal többigaz magyart tudnék javasolni.

Nem leszek a parlamenti felsõház tagja sem,mert maximum az egyenes fal felrakásához, an-nak bevakolásához, a födém zsaluzásához, beva-

salásához, betonozásához, vagyis házépítéshezértek. Szükség szerint egy-két száz építõiparosember munkájának összehangolása, megszerve-zése sem okoz megterhelõ feladatot.

Nem leszek a parlamenti alsóház tagjakéntnegyven éven túli anya sem. (Ennek lehetõségemár a fogantatásom pillanatában eldõlt.)

Akkor mégis mit szeretnék? Dolgozni. Becsü-lettel dolgozni, és munkám megérdemelt ellen-értékét biztosan megkapni. Annak jövedelmébõlnyugodtan, a csekkek garmadájának befizetésikötelezettségeitõl, görcsmentesen élni, családo-mat becsülettel ellátni, gyerekeimet felnevelni.Ennyi az igényem, nem több. Vagy ez sok? Mertez jelen pillanatban nem adatik meg!

Én biztosan ott leszek április 18-án a Kossuthtéren, pedig messzirõl fogok jönni. A Vereckei há-gótól hozom õseink szellemének erejét. A ma-gyar határtól, a 4-es úton gyalogosan. Nem párt-katonaként megbízásból, hanem önként, tisztaszívû, tiszta szándékú magyar emberként. Egye-dül, de remélem, nem magányosan.

Kezemben az angyalok által tartott koronásmagyar zászlóval és a Szent Korona zászlajával akövetkezõ útvonalon:

Záhony indulás április 8. Kisvárda 9. Nyíregyháza

10. Újfehértó 11. Debrecen 12. Hajdúszoboszló 13. Püspökladány 14. Kisújszállás 15. Szolnok 16. Cegléd 17. Üllõ 18. kora este Budapest, Kossuth tér: érkezés

Hiszem azt, hogy a zászlónak sok magyar ha-zafi vigyázó, óvó tekintete követi útját. Hiszemazt, ha az a kezembõl a porba hullana, lesz, akifelemeli, és eljuttatja idõben a rendeltetési he-lyére.

Az útra egy fillér nélkül indulok. Úgy gondo-lom, hogy a nemzet élõ lelkiismeretét jelenítemmeg. Ha éhezem vagy szomjazom útközben, azászló lelke sír, meg persze az enyém is. Ha nemlesz hol álomra szenderednem, a zászló fog bá-natosan erõtlenül lógni, gyámoltalanul lengedez-ni. Hiszem, hogy nem így lesz! Éljük meg együtta Szent Korona, a magyarságot pártokon felül-emelkedõ, egységbe forrasztó csodáját!

Tudom, a szívem mélyén érzem, hogy él méga büszke, mindent elsöprõ erejû magyar lélek!Hiszem, hogy a vígan csattogó zZászló kelmé-jének ropogását felerõsítve, dörögve, dübörög-ve verik vissza a Kárpátok szent bércei, hogyegységbe szólítsák Nagyboldog Asszony nép-ének, szittya fajtáját.

Talpra magyar, hí a haza! Itt az idõ, most, vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!

Igencsak régen voltak ennyire aktuálisak Petõfinagyszerû sorai!

Magyar, ha a szíved is magyar, légy ott! Nemkell az állampolgárságodról igazolás, bárhol isélsz a nagyvilágban! A jelenléted által kapod megteljes körû szavazati jogodat!

Ott leszel a Kossuth téren? Mert én igen, ha azég a földdel összeér, akkor is!

Találkozunk égen, földön!

Utoljára, bajtársi üdvözlettel: a Hun Vérfarkas

6

Gyorssegély mentésre és betegszállításra Csaknem félmilliárd forint gyorssegélyt utal az államtitkárság mentés-re és betegszállításra.

A Nemzeti Erõforrás Minisztérium Egészségügyért Felelõs Állam-titkársága 432 millió forint gyorssegéllyel támogatja a mûködéskép-telenség szélére sodródott betegszállítókat és mentõket. A tárca tá-jékoztatása szerint az üzemanyagárnak elmúlt hónapokban megfi-gyelhetõ folyamatos emelkedése miatt egyre nehezebb helyzetbekerülnek a betegszállítók, illetve a légi és a szárazföldi mentés. Aszolgáltatók az elmúlt idõszakban többször jelezték, hogy a magasgázolaj árak miatt a hónap végére elfogy a pénzük, és csak hitelbõltudják ellátni a feladatukat. Az idei költségvetésük megtervezése ótaugyanis mintegy 30 forinttal emelkedett a 95-ös benzin és átlago-san 40 forinttal a gázolaj ára.

Megvizsgálva a lehetõségeket, az ágazat belsõ forrásátcsoportosí-tásról döntött. Ennek eredményeként a NEFMI az üzemanyagár-emel-kedés kompenzálására egyenként 200-200 millió forinttal megemeli abetegszállítók, valamint a szárazföldi mentõk támogatását, továbbá 32millió forint pluszforrást juttat a légi mentõk számára.

A NEFMI Egészségügyért Felelõs Államtitkársága kiemelt figyelmetfordít a sürgõsségi ellátásra. Éppen ezért a többlettámogatás kiutalá-sa heteken belül, azaz még áprilisban megtörténik. Az egészségügyikormányzat tisztában van azzal, hogy a gondokat teljes egészébennem oldja meg a 432 millió forintos kompenzáció, de a biztonságosbetegellátáshoz és a folyamatos mûködõképességhez mindenképpenhozzájárul.

(forrás: Weborvos)

Ez továbbra is párturalmi alkotmány!A jobbikosok minden tõlük telhetõt megtettek. Érveltek, vitatkoz-tak az alaptörvény vitájában, de a kétharmados hatalmi gõg nemengedett... Így továbbra sem biztosítja semmi, hogy a magyar ter-mõföld, vízkészlet, természeti kincsek magyar kézben maradjanak,nem lesznek visszahívhatók az alkalmatlan parlamenti képviselõk,a nemzet bankja továbbra is csak Brüsszeltõl fogadhat el utasítást,a magas szintû orvosi ellátáshoz való jog továbbra is a gazdagok ki-váltsága marad, és a volt kommunista vezetõk is folytathatják poli-tikai ámokfutásukat...

(forrás: Jobbik Hírlevél)

A magyar márkák közé multinacionális érdekeltségek tették be a lábukat Z. Kárpát Dániel napirend elõtti felszólalásában az Országházbankijelentette: Magyarország nem jár élen a magyar kis- és középvál-lalkozások támogatásában. Véleménye szerint az elmúlt húsz évkormányai egymást túllicitálva csábították hazánkba a multinacio-nális cégeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar márkák,hungaricumok közé multinacionális érdekeltségek tették be a lábu-kat, így a vásárlók nem is tudják, hogy a termék, amit magyarnakhisznek, a valóságban nem az. Megjelentek ugyanis azok a felvá-sárlók, melyek nemcsak a céget vásárolták meg, hanem a termeléstis kivitték külföldre.

(forrás: Jobbik Hírlevél)

Magyar idõCsak bátran!ÁlláspontBriliáns ötlet pattant ki az új alkotmányhoz és a majdani új bíróságitörvényhez tanácsokat adó kormányközeli jogászok fejébõl: egy hu-száros mozdulattal megoldanák az egyes bírák és bírósági vezetõk azegész országot irritáló (hogy finoman fogalmazzak) elkanászodásánakproblémáját. Szerdai lapszámunkban írtuk meg a hírt, hogy az új al-kotmány a bíróságokon is elhozná a rendszerváltást, hiszen annak el-fogadásával minden egyes bírói posztot újra meg kellene pályáztatni,és a kiválasztás már a módosított bírósági törvény szerint történne.

Ide kapcsolódik, hogy a parlamenti vitára bocsátott alkotmányter-vezet jelenlegi formája is korlátozná a pártállamtól megörökölt bíró-ságoknak a Horn–Kuncze-kormány idején elfogadott, Európában pél-dátlan fokú önállóságát, és felszámolná a belsõ önkormányzat legfõbbszervét, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT). A szöveg-ben ugyanis az áll, hogy „a bírói önkormányzati szervek közremûköd-nek a bíróságok igazgatásában”. Csak közremûködnek…(…)

Nem csoda, hogy a selyemzsinór címzettjeinél, azaz az Országos Igaz-ságszolgáltatási Tanácsnál kiverte a biztosítékot a szerdai címlapunk.

Az OIT szóvivõje az utcai pártgyûlésekrõl kölcsönzött hangvételûközleményben utasította vissza a cikkünket. „A bírósági szervezetönállóságát, függetlenségét és tekintélyét minden más állami szervnekvédenie kell, tartózkodva az egymás tevékenységébe való beavatko-zástól. Ezt a munkát és törekvést meghatározóan aláássák az ilyen ésehhez hasonló, gyûlöletet keltõ, felelõtlen megnyilatkozások” – írjaSzûcs Péter szóvivõ, megjegyezve: tart tõle, hogy nem tudunk mon-dani olyan ítéletet, amelyet politikai szimpátia motivált.

Sajnos, tudunk. Alighanem sokan vannak a jogászszakmán belül éskívül, akik velünk együtt órákon át tudnák sorolni a kétes ítéleteketés justizmord helyzeteket. Ahogyan nemcsak lapunknál, de bírói éspolitikusi körökben is név szerint ismerik azokat, akik 2006 õszén el-vállalták a piszkos munkát, és Gyurcsány Ferenc elvárásának megfe-lelõen arcpirítóan törvényellenes letartóztatások tömegével félemlítet-ték meg a kormányfõ távozását követelõ tüntetõket.

Beszélhetünk arról is, normális dolog-e egy jogállamban, hogy a mó-ri ügyben az évszázad bírói hibáját elkövetõ Varga Zoltánt nemhogyelküldték volna a testülettõl, hanem „felfelé buktatták” a Legfelsõbb Bí-róságba. Pedig ha Magyarországon még lenne halálbüntetés, most kétolyan ember feküdne a temetõben, aki a mészárlás környékén sem járt.

Vagy elfogadható-e, hogy a közelmúlt legnagyobb, az egészballiberális politikai elitet érintõ botrányának, a K&H-ügynek a feltá-rását bohózatba fullasztották. Csakúgy, mint a Tocsik-ügyet.

Kérdezhetjük azt is, megbocsátják-e valaha a Baumag-ügy kisem-mizett áldozatai a magyar igazságszolgáltatásnak, hogy hat éve nemképesek jogerõsen elítélni a szélhámosokat? És miért van az, hogy aportákat országszerte fosztogató falkákat a rendõrök azért nem állít-ják elõ, mert „a bíróság úgyis elengedi õket”? Megkérdezhetjük, hogymiért nem sikerült egyetlen, banki visszaélés miatt indult perben semelrettentõ ítéletet hozni, miközben Éliás Ádámot egy túlfûtött, de na-gyon is igaz mondata miatt sikerült pillanatok alatt tíz hónap felfüg-gesztettre ítélni. Hogy miért találkozni nap mint nap a polgárok igaz-ságérzetét durván sértõ és avantgárd költeményeket megcsúfolóankreatív indoklással ellátott határozatokkal.(…)

Olyan a bírói önkormányzatiság, mint a volt afrikai gyarmatokon ademokrácia: kár erõltetni. Nem mi, hanem balliberális jogtudósok,köztük Hack Péter és Majtényi László írta le nemrég, hogy a magyarrendszer kontraproduktív, és a bírói kar nagyobbik részének érdeke-ivel is ellentétes, hiszen akik egyszer bekerültek a vezetõ testületek-be, minden körülmények között megvédik a mundér becsületét, bel-terjessé formálják a kiválasztást, és elveszik a felemelkedés lehetõsé-gét a valóban tehetséges és szakszerûen ítélkezõ bíróktól. Szerintüksokkal jobban mûködnek a nyugat-európai megoldások, ahol a kor-mány és a bírói önkormányzat közösen dönt személyi és irányításikérdésekben.

Egyébként azért is pikáns az igazságszolgáltatási tanács heves rea-gálása, mert ugyanezt az egyszerû bíróknak nem engedik meg. A bí-rói etikai tanács tavaly például elmarasztalta azt a vidéki bírót, aki la-punk hasábjain írta le, hogy Kádár János szelleme valóban kísért a bí-róságokon, mert „aki egyszer bíró, az az is marad, bármennyire alkal-matlan szakmai vagy emberi okból”.

Pedig milyen igaza volt. Úgyhogy, tisztelt kormánypártok, csakbátran!

Vissza nem térõ az alkalom, hogy kijavítsák a magyar igazságszol-gáltatás húsz éve rosszul mûködõ rendszerét.

Huth Gergely(forrás: Magyar Hírlap, áprl. 1. Rövidített változat)


Médiadaráló Budakalászon?„Nem a sajtó elnyomóiban látom én a veszélyt, hanem a mos-tani gyáva népekben magokban,” – írta Táncsics Mihály a Saj-tószabadságról nézetei egy rabnak címû, 1844-ben megjelentmunkájában. Deák Ferenc, a haza bölcse pedig a közismertanekdota szerint azt mondta, ha tõle függne, a sajtótörvény egyparagrafusból állna: „hazudni nem szabad”. Ahogyan Táncsics,úgy Deák is attól féltette a XIX. században a sajtót, hogy a nyil-vánosság erejét felismerõ közéleti szereplõk olyan befolyás alávonhatják az írott szó iránt tisztes felelõsséget nem érzõ közíró-kat, aminek következtében politikai érdekek eszközévé válik akorabeli ’média’, s ezek kiszolgálójává az újságírás. Úgy tûnik:a helyzet változatlan.

A korszerûtlen 1986. évi sajtótörvény elavult szövegének’orvoslására’ a választások után kétharmados többséget szerzõFidesz–KDNP kormány igyekezett megalkotni azokat a jogsza-bályokat, amelyek – szellemiségükben, elvileg – a médiumok ésa sajtómunkások szabadságát és függetlenségét garantálják. Soktámadás érte ezeket a törvényeket a nyugat részérõl, s nem en-gedhetõ meg, hogy a sajtószabadságért folytatott, a szakmátólkötelezõen elvárható küzdelem, a külhoni politikai és gazdasá-gi érdekkörök számára, a zsarolás eszközévé váljon.

Azonban az sem engedhetõ meg, hogy a médiatörvénytõl ésa sajtószabadságról szóló törvénytõl eltérõ, annak alapelveivelés az alapvetõ újságíró etikával ütközõ fenntartói, politikai ésgazdasági nyomás alá helyezzék országszerte a médiát, amit ha-zánk számos térségében, így Budaörsön vagy legutóbb Budaka-lászon láthattunk. Nem szerencsés, ha a polgári kormány „bele-ül” egy olyan gyakorlatba, amit a korábbi szocialista érdekkö-rök és médiamonopóliumok sikerrel alkalmaztak, s ugyanazo-kat a hibákat követi el, amelyek ellen – nagyon helyesen – eled-dig tiltakozott. Mert így a szándék hiteltelenné, politikai lózung-gá válik.

Nem okkal merülhet-e fel, hogy a sajtószabadságot, a médiafüggetlenségének eszméjét árulja el minden médium, amely ré-szese ezeknek a folyamatoknak, akár csak azzal is, hogy nembiztosít nyilvánosságot egy település ’médiakoncepciója’ körülkialakult vitának?

Nem a sajtószabadságról szóló törvényt sérti-e az, ha gyakor-latilag a nyilvánosság kizárásával igyekeznek megalkotni olyanhelyi dokumentumot, ami évtizedekre alapozza meg egy tele-pülésnek a média kapcsán késõbb meghozandó döntéseit? Mertaz említett törvény kimondja, hogy mindenkinek joga van ar-ra, hogy megfelelõen tájékoztassák a helyi közélet ügyeirõl, ami-nek megvalósuláról például a Budakalászon alkalmazott eljáráskapcsán is kellõ alapossággal merülhetnek fel kételyek.

Nem lehetséges-e, hogy ugyanez a törvény éppúgy kötelezõérvényû az önkormányzatokra is, amikor kimondja, hogy az ön-kormányzati szervek kötelesek eleget tenni tájékoztatási kötele-zettségüknek a médiatartalom-szolgáltatók felé megfelelõ határ-idõben, hogy ezzel segítsék a sajtó tájékoztatási feladatának tel-jesítését? Mivel a médiakoncepció elõkészítésérõl Budakalászonnem tájékoztatták a hivatalos helyi újságot – aminek épp lapzár-tája volt, tehát adott volt ennek lehetõsége –, erõs indokkal fel-vethetõ, hogy jogsértõ volt-e az eljárás maga is, s ha igen, ak-kor érvényes lehet-e egy olyan rendelet, ami ilyen körülményekközött születik meg.

Budakalászon március 31-én a képviselõ-testület a teljes eljá-rást két hétbe sûrítve – a helyi magisztrátus, az önkormányzatilap szerkesztõi, egy képviselõ és több tiltakozó állampolgár ja-vaslata ellenére, akik többek között csak egy hónappal kértékelnapolni a napirendet – elfogadta az ún. ’médiakoncepciót’. Adokumentum szövege olyan megfogalmazásokat tartalmaz,amelyek egyrészt több törvény szövegével vetnek fel ellentmon-dási aggályokat, másrészt az elfogadása körüli eljárás sérti a jóízlést, a különbözõ médiumok szabadságát, nem titkolt megfo-galmazásban törekszik a média centralizációjára és a fenntartófelügyeletének deklarált gyakorlására.

A sajtó kötelessége a nyilvánosság szabadságának védelme,ezért következõ számunkban az esetrõl részletes összeállítástközlünk lapunkban.

Tudatosan vállalták a halált a japán erõmû dolgozói A csoport egyes tagjaira heteken, de legkésõbb hónapokon belül ha-lál vár – adta hírül az egyik dolgozó édesanyjára hivatkozva az MSNBCNews. A Fukusima 50 elnevezés valójában egy 300 alkalmazotból ál-ló alakulatot takar, akik 50 fõs turnusokban végezték a helyreállításimunkálatokat a természeti katasztrófa során felhevült erõmû terüle-tén. Az MSNBC által idézett 32 éves alkalmazott édesanyja úgy fogal-mazott: fia és társai tisztában voltak vele, hogy munkájuk során halá-los sugárdózist fognak kapni, ennek következtében rákosak lesznek,ami a halálukhoz vezet majd. A munkásokat hõsként tisztelik Japán-ban. Az atomerõmûvet üzemeltetõ Tepco vállalat nem sokkal ezelõttbejelentette, hogy a reaktorból származó radioaktív szennyezõdés be-szivárgott a talajvízbe. Az erõmû környékén tízezerszer haladja megaz egészségügyi határértéket a talajvíz radioaktivitása – derült ki a leg-frissebb mérésekbõl. Az Associated Press értesülése szerint a japánatombiztonsági ügynökség felszólította a Tepcót, hogy vizsgálja felüla legutóbb mért sugárzási értékeket.

Húszcentis résen át ömlik a radioaktív víz a tengerbe Húsz centiméter széles rés tá-madt a fukusimai atomerõmû2. számú reaktorának védõfa-lán, a résen át sugárszennye-zett víz ömlik a tengerbe – je-lentette szombaton az NHK te-levízió. A radioaktív sugárzásértéke eléri az óránkénti 1000millisievertet. Az erõmûvet üze-meltetõ Tepco vállalat megkí-

sérli betonnal elzárni a reaktorfalon tátongó rést. Az NHK szerinta víz egy két méter mély akna falából szivárog a reaktor közelé-ben. Az aknában, amelyben elektromos kábelek futnak, 10-20 cen-timéternyi víz gyülemlett fel. A Tepco kivizsgálja, hogy a sugár-szennyezett víz milyen kapcsolatban áll az aknában összegyûlt,vízzel, és miként szivárgott ki a tengerbe.

A japán atomenergetikai és ipari létesítmények biztonsága felettõrködõ hatóság szóvivõje, Nisijama Hidehiko közölte, hogy egyszerelõakna falán fedezték fel a húszcentiméteres rést. Megjegyez-te, hogy ez lehet a tenger sugárszennyezésének egyik oka, de mégtovábbi hasonló repedések is létezhetnek, ezért a lehetõ leggyor-sabban meg kell találni õket.

(forrás: barikad.hu)

Visszahívják a felvidéki magyar konzult,amiért van magánvéleménye Szlovákiáról A Külügyminisztérium konzultációra berendelte Farkas Gézát, aMagyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének konzulját – tájé-koztatta a tárca kedden az MTI-t.

A sajtófõosztály egyben közölte: Farkas Géza a hivatkozottcikkben a magánvéleményét közölte, az nem tekinthetõ a magyarKülügyminisztérium hivatalos álláspontjának. A Külügyminiszté-riumot az MTI azzal kapcsolatban kereste meg, hogy a felvidékisajtó arról írt: Budapest visszahívta állomáshelyérõl a pozsonyikonzult.

Korábban írtuk: Farkas Géza magyar konzulnak egy interjúbana szlovák történelemszemlélettel kapcsolatosan elmondott véle-ménye miatt meggyûlt a baja saját külügyminisztériumával. Portá-lunknak most diplomáciai források nem cáfolták, hogy Farkas Gé-zát visszahívták konzuli tisztségébõl – írja a Felvidék Ma.

Mit is mondott Farkas Géza? Beszélni mert például az úgynevezett Szlovákia saját Trianon-tra-umájáról: „...a szomszédos országok közül az egyetlen, amely tel-jes egészében Magyarországból szakadt ki. Senki sem kérdõjelezimeg szuverén állami létét, de megszületésének körülményei atipi-kusak voltak. Azt is mondhatnám, nem standardok. Ezzel együttjárt a sok, nem szlovák állampolgár gyors asszimilációjára való tö-rekvés. Ha összevetjük az 1910-es népszámlálási adatokat a mos-tanival, mindenféle elfogultság nélkül látni fogjuk, hogy a szlovák-ság jelentõs része az utóbbi évtizedekben asszimilálódott, az iden-titása nem szilárdulhatott meg. Ezek az emberek is visszatalálhat-nak magyar gyökereikhez, úgy gondolom, minden második szlo-váknak voltak magyar nagyszülei."

(forrás: MTI, Felvidék Ma. Rövidített változat)

Egy szégyenletes csalást mûveltek a bankok,mert itt nem arról volt szó, hogy amikor valakifölvette a hitelt, mondjuk svájci frankban, hogyakkor volt a banknak svájci frankja, és svájcifrankban intézte az ügyet. Nem. Csak a számaivoltak mások. Õ forintban teljesítette a kötele-zettségeit, de a számvitelét, a könyvelését, aztsvájci frankban vitte. Na most, persze, ez akkorelõnyös, amikor a svájci frankra a kamat alacso-nyabb, de amikor, kérem szépen, most elõáll egyilyen rendkívüli helyzet, és sokan azon alapon ve-szítik el a lakást, azon az alapon válnak fizetés-képtelenné, hogy svájci frank alapú hitelt vettekföl, ez egyszerûen – én megkockáztatom –, ezegy bûncselekmény a bankok részérõl, hogy eztmegtehetik. A banknak ugyanis semmilyen több-letkiadása nem volt. Õneki mindössze annyi volt,hogy arra az un. svájci, tehát deviza alapú hitel-re egy ideig viszonylag kevesebb kamatot kapott.De az, hogy most ezen az alapon semmilyenengedményt nem hajlandó tenni, egész odáig el-menve, hogy végrehajtást kér ezek ellen, és kila-koltatja õket, hát kérem szépen, én ezt jogsza-bállyal tiltanám meg, és én bizony sürgõsenhoznék olyan jogszabályokat, amelyek ezt a gya-korlatot elítélik, betiltják, sõt megbüntetik.

A magyar bankrendszert is vissza kellene állítani legalább – mit mond-jak? – a fele részben magyar tulajdonúvá. Minden következmény nélkülvan náluk 4000 milliárd forint, ott parkoltatják a Nemzeti Bankban, ha-talmas kamatjövedelmet leszíva, a helyett, hogy mûködtetnék vele a re-álgazdaságot. Mûködtetnék vele azokat a kis- és közepes üzemeket, ahola magyaroknak a zöme dolgozik, és sokkal kevesebb munkanélküli len-ne. A nemzetközi pénzvilág kikényszerítette a magyar államtól, hogyhozzon, igaz, hogy feles törvényû, de olyan jogszabályokat kényszerítettki, ahol a magyar állam megtiltja saját magának, hogy a saját tulajdo-nába bármilyen érdemi kérdésben beleszólhasson. Ezzel elképesztõ ká-rokat okoz a magyar államnak, mert pl. most is, hogy ha az egy magyarbank lenne, nemcsak de jure, de de facto is, akkor nem tenné ezt, ak-kor azt mondaná a kereskedelmi bankoknak, meg azok is, mondjuk, ma-gyar tulajdonban lennének, hogy tessék, ne nálam növeljétek 4000 mil-liárdra a betétállományotokat, hanem tessék ezzel a 4000 milliárddal – a mai napról beszélek –, tessék hitelezni a termelõgazdaságot. Az aprobléma, hogy az országot irányító jelenlegi elit, amely magát szeretia magyar nemzet részének tekinteni, de ugyanakkor mindent megtesz,ami a nemzetközi pénzvilágnak jó, a magyar nemzetnek pedig rossz.Ha pedig õ a magyar nemzethez tartozik, akkor miért nem a magyarnemzet valódi szükségleteit, valódi érdekeit, valódi értékeit védelmezi?Miért áll ezzel állandóan szemben, sõt gyûlölettel? Mert tudniillik, õ márcsatlakozott a nemzetközi pénzvilághoz, és most már tart attól, hogyaz eredeti tulajdonos majd visszakéri a vagyont, és a vagyonnal együttaz önrendelkezését is, a szabadságát. És már nem tudja látni, hogy meg-szervezõdjön. Szemében pánik, és a bitorló rossz lelkiismerete csak ígytudja nézni, reszketve, remegve, félve, hogy a magyarok esetleg aztmondják, hogy ezt a vagyont mi hoztuk létre. Adjátok nekünk vissza.Magyarország az egyedüli, ahol olyan vezetõ réteg van, amely – nohamindent megszerzett magának –, nem képes azonosulni a lakosságtöbbségének valódi szükségleteivel, érdekeivel és értékeivel. Sõt, kifeje-zetten gyûlöli a magyar lakosságot. Hogy miért vagyunk ilyen szeren-csétlenek, ennek történelmi okai vannak.

(forrás: http://www.youtube.com/watch?v=YRmihiEs7NY)

8

– Jogot végeztem, történetet, filozófiát tanul-tam. Gondoltam, a határterület, az a jogbölcselet,az államelmélet, és jelentkeztem is a TudományosAkadémián, hogy írok egy demokrácia-elméletikandidátusi dolgozatot. Több mint száz könyvetösszegyûjtöttem hozzá, fõleg a frankfurti egyete-men, a müncheni egyetemen, a Kolumbia Egyete-men, Princetown-ban, a Georgetown Egyetemenstb. Rájöttem, hogy ilyen, hogy demokrácia, ilyencsak nagyon korcs változatban van, – azért, mertnincs gazdasági demokrácia. Na az miért nincs?Azért, mert magánpénz-rendszer van, az, amit ka-matmechanizmussal mûködtetnek. Rájöttem, hogya bajok gyökere a kamat. Ha nem lenne kamat, hanem lenne egy ilyen fosztogató pénzrendszer, ak-kor az embereknél maradna a munkájuk eredmé-nye. Lényegében arról van szó, hogy egy viszony-lag kis emberközösségnek lényegében sikerült el-érnie azt, hogy két változatban is ki tudja rabolnia többi embert. Az egyik az, hogy ilyen kommu-nista rendszert hoz létre, a másik – ehhez hasonlórendszer – az, amikor különbözõ pénzügyi techni-kákkal mindenkit eladósítok, és mindenkitõl kamatformájában elveszem a munkájának az eredmé-nyét, és függõ helyzetû emberekké válnak vagymég kiszolgáltatobbá, mert segélyezetté válnak.

A nemzetközi pénzvilág azon intézményei, különbözõ ilyen befekte-tési alapok: elsõsorban õk az elsõ számú jogosultjai a magyar államköt-vények vásárlásának; október óta nem vásárolnak azért, hogy a forintotezzel elértéktelenítsék. Tehát tulajdonképpen ez a társaság egyrészt föl-nyomta a kamatokat, – és ugyanakkor mégse veszi –, és ezáltal õ arrakényszerítette a magyar államot, hogy csak úgy juthasson olyan hitelga-ranciákhoz, amivel megmarad a fizetõképessége, hogy fölajánlotta a nemtermelõ vagyonának az egészét fedezetként, ami azt jelenti, hogy adottesetben az országgyûlés épületét is el kell adni. Miféle alkotmány az, ami-vel a közérdeket semmiféle formában nem lehet érvényesíteni? Semminem védte a nemzeti vagyont, tehát a magyar emberek vagyonát, amitõk hoztak létre. Másrészt nem lenne olyan merev ez az egész politikairendszer, hogy itt bármennyire is megbukik egy kormány, nem lehet ahelyébe – a demokratikus közakarattal sem lehet – egy másikat tenni.Vegye tudomásul a Köztársasági Elnök úr is, hogy selejt ez az alkotmány.Kell egy népi alkotmányozás! Hagyják abba az elit alkotmányozást! Népialkotmányozás keretében igenis kell egy demokratikus alkotmányt hoz-ni, egy olyat, amiben szankciók is vannak. Tehát hogyha pl. az ország-gyûlés nem teljesíti azt a kötelezettségét, hogy elkészítse évente pl. azállamháztartás mérlegét, – mert egyszer se teljesítette –, akkor lett vol-na benne olyan szabály, hogyha nem teljesíti az országgyûlés azt a kö-telességét, amit elõír az alkotmány, akkor három hónapon belül fel kelloszlatni.

Szabadság nem lesz, amíg az ember nem rendelkezik a saját munká-ja felett, mert az érdekérvényesítési képességük nem egyenlõ. Hát mon-dok valamit: Magyarországon ez az állítólagos, formális demokrácia, ezugye úgy mûködik, hogy egy fõ, egy ember – egy szavazat. De az ér-dekérvényesítés nem ehhez igazodik. Az nem az egy fõ – egy szavazat-hoz igazodik, hanem: ki mennyi vagyonnal rendelkezik? Ki mennyi pénz-vagyonnal és termelõi vagyonnal. Tehát pl. a magyar emberek számbelitöbbsége, az egy kisebbség az érdekvédelem és az érdekérvényesítésszempontjából. Sok probléma van, de a legnagyobb probléma az, hogyvissza kellene állítani azt a tulajdonlást, hogy magyar emberek lehesse-nek a magyar gazdaságnak a tulajdonosai, mivel õk hozták ezt a gazda-ságot létre, a saját munkájukkal.

Dr. Drábik János sokoldalú személyiség. Filizófiából és jogból diplomázott Magyarországon. Ez utóbbit megszerezte az EgyesültÁllamokban is. A Szabad Európa Rádió szerkesztõjeként dolgozott sokáig, és mellette közíróként egy tucat könyvet jegyez. Meg-szállottként kutatja a demokrácia és a gazdaság össszefüggéseit. Errõl, a magyar gazdaság kiszolgáltatott helyzetérõl, a veze-tõi elit felelõsségérõl és más hasonló tabu-témákról beszélgettünk.

Dögöljünk meg a hitelektõl és az adóktól? Igen. – Drábik János összefoglalója

Gazdálkodó


Rózsa, bioetanol és a rossz lelkiismeretHogy mi a fogyasztói társadalom, az kevésbé látszódik annak peremvidékén, mondjuk aperkupai Coop-ABC kínálatában. Ellenben, ha jó sorsunk a hollandiai virágbörzére vezet,

megérezhetünk valamit a világgazdaság lüktetésébõl. A tõke logikája szerinti világban fizetni iskell mindenért, és a természet is be fogja nyújtani a számláját.

A hatalmas üvegcsarnokban rózsával ésminden egyéb létezõ virágoggal teli kocsiksuhannak el az árverési csarnokban, és mi-re eltûnnek a kijáratnál, a virágüzérek mármeg is tették tétjeiket – az áru elkelt. És mi,vásárlók nem tudhatjuk, hogy a kedve-sünknek szánt rózsa két napja még Kenyá-ban virított a Naivasha tó mellett, egy nap-ja pedig Hollandiából kelt útra egy hûtõka-mionban Magyarország felé. Ugyanis bár-milyen furcsán hangozzék is, a világ kétlegjelentõsebb rózsatermelõ országa Kenyaés Kolumbia.

Az afrikai földrész országában 4500 ha-on termelik a virágot kb. 80 000 ember köz-vetlen, és összességében 500 000 emberrészvételével, akik ha gyakorlott szakmun-kások, 45 eurónak megfelelõ fizetést iskaphatnak havonta, ami azért arrafelé semsok. A rózsa ára behajózás elõtt 0,32 perszál, ami 0,4 -ra emelkedik fel Hollan-diába érkezvén. Ez azonban még mindignem sok. A globalizációs varázslat viszontitt kezdõdik. A vásárló a virágot ennek hat-szorosáért veszi meg, miközben Európá-ban több cég és több állam is megnyerész-kedi a magáét. Az elmondottak alapján aza jogos gyanú fogalmazódik meg, hogy ezta globalizációs motort a nagyon olcsó fej-lõdõ országokbeli termék-elõállítás és a jó-módú fizetõképes kereslet közötti feszült-ségkülönbség hajtja. De persze csodák nin-csenek, a gazdaságban fõleg nem.

Ami az egyik oldalon extrahaszonként je-lentkezik, az a másik oldalon plusz veszte-ségként.

A trópusok legendája mára már ténylegcsak legenda. Leszámítva az üdülõövezete-ket, amelyek természetesen nem a helyie-ket szolgálják, a melegégövi országoktöbbségi területén bádogviskókkal, felper-zselt erdõkkel, erodálódott földekkel ésszemétdombokkal találkozhatunk. A több-ség számára errefelé a jólétet a kismotor, amobiltelefon és a coca-colát és chipset áru-

ló bodegák kínálata jelenti, kiegészülve agyanús külsejû kínai instant levesekkel.Brazília, Argentína, Elefántcsontpart, Ke-nya, Nigéria és még folytathatnánk a sort.

A fejlett világ itt altatja el a rossz lelkiis-meretét a „fair trade” kakaóbabbal, a kávé-és banánültetvényekkel, amelyek szerin-tük munkát adnak a helyieknek, és elsõkközött a bioetanol gyártásával. A bio-etanolt autók üzemanyagához keverik10%-os részarányban, és ugye mennyivelmás érzés így, környezettudatosan autóz-ni? Ha azonban a dolgoknak kicsit a kör-mére nézünk, a következõket jelenthetjük:a legnagyobb bioetanol termelõ Brazília,ahol 21 millió hektár kivágott erdõ helyénlétesített monokultúrás cukornádültetvé-nyek biztosítják a bioüzemanyag alapját,együtt a szintén egyeduralkodó, 51%-osarányban génmanipulált szójaültetvények-kel. Iszonytató biológiai egyhangúság ma-rad a kivágott erdõk, felszántott legelõkhelyén, majd késõbb eróziótól tönkretettföldek és elszennyezett vizek. Amúgy ez akörforgás meglehetõsen ördögi, mivel havégigkísérjük a termelés teljes folyamatát aszántástól a lepárlásig, a számítások szerintegy liter bioetanol elõállításához 1,27 literhagyományos tüzelõanyag kell.

De ezzel a dolog paradoxitásának mégnincs vége. A Föld másik felén, a magyarAlföldön a kajlabajszú vásárló egyszer csakazt tapasztalja, hogy a cukor hiánycikk lesz,ami ez idáig csak a szocialista Romániáravolt jellemzõ. Hajmeresztõ, de miután egykivételével bezártuk az összes cukorgyá-runkat, és rábíztuk magunkat az EU gon-doskodására, kiderül, hogy az ellátási ne-hézségeket az a trend okozza, hogy Brazí-lia egyszerûen jobb árat kap a bioeta-noljáért, mint a cukorért, és ezért nem szál-lít. Itthon pedig a szerencsi cukorgyárbólcsak a kapuja áll, rajta az alapítási dátum:1901. Kibírta szegény cukorgyár az elsõ ésa második világháborút, a vörösterrort és

Gazdálkodó

Rákosit, egyedül csak az EU-csatlakozástnem. Az embernek akaratlanul is József Attila 80 évvel ezelõtti verssorai jutnakeszébe a szövõnõkrõl, akik cukros ételek-rõl álmodnak, és nem tudnak kartellekrõl,együtt szegény mexikóiakkal, akik ezen-túl sokkal drágábban juthatnak a tortillá-jukhoz, mivel az õ kukoricájukból is bio-etanolt csináltak.

Pedig egy tõke logikája szerinti világbanfizetni is kell mindenért, és a természet isbe fogja nyújtani a számláját. Valami hason-ló már történt egyszer a Húsvét-szigeteken,ahol a népessége hosszú testvérharcokután elpusztult, miután összes energiafor-rásukat felélték, és még autójuk sem volt.Nyilván az egész világot tönkretenni sok-kal hosszabb folyamat, de úgy gondolom,a homokórát már megfordították, és perega homok.

Gondoljunk erre, ha megszagolunk egyhosszúszárú rózsát, vagy dugóban ülünk,és több századmagunkkal járatjuk a motortminden értelmes cél nélkül. Gondoljunkarra, hogy azért építünk hatalmas plázákat,hogy divatos rongyokat adjunk el bennük.Egyelõre van még némi idõnk az elgondol-kodásra. Ifj. Vasuta Gábor

(másodközlés a szerzõ hozzájárulásával)

10

Az N1 TV, a Szent Korona Rádió és aSzilaj Csikó közös felvétele a Markóutcai büntetés-végrehajtási intézet-ben, 2011. március 29-én. A beszél-getésen jelen voltak még a bv képvi-selõi, valamint Gõbl György, sopro-ni szabadságharcos. Utóbbit köszö-net illeti a találkozó létrehozásáért. Ariporter: Varga Domokos György

– Ennyi idõ múltán hogy érzed itt magad?– Itt olyan sok idõ még nem telt el. Szeptem-ber vége óta, hát… közel fél év. Most egy-más közt szólva, ahhoz képest, hogy embe-rek mekkorákat ülnek, az a két év, ami las-san összejön, még nem egy olyan óriási idõ.Óriási idõ a családomnak fõképpen. Az énéletemben, ugye, volt negyven év, ami elégjó volt. Nincsenek bennem olyan hiányérze-tek, hogy – mit tudom én – nem éltem még,meg ilyesmi. Viszont van három gyerekem,és az is része a dolognak, hogy még nem értvéget. Ugye lezárult ez a fiatal, bulizós, nemtudom én, milyen korszak, bár elég fiatalok

vagyunk és szeretnénk bulizni késõbb is…De hát nevelgetném a gyerekeim, és emiattviszont súlyos ez a két év, mert ezeknek akis gyereknek az életében hatalmas idõ. Alegkisebbnek az élete fele.

– Zagyva Gyula, a Jobbik országgyûlésiképviselõje látogatott meg az imént. Szabadtudni, mirõl beszélgettetek?

– Az ügyemrõl, ennek politikai vonatko-zásairól fõképpen. Meg a bv-vel kapcsolatosmeglátásaimról, hogy mit kellene változtat-ni. Ilyesmikrõl.

– Úgy véled, a Jobbik tudhat segíteni ne-ked?

– Mindenki tud segíteni, aki akar. Valamitbiztos. Ezt a múltkor is elmondtam, nem aka-rom magamat ismételni, de én annak idejénazt a választ kaptam felvetéseimre Vona Gá-bortól, hogy a tévéostrommal kapcsolatosamnesztia alapvetõ óhaj, s õ ezért ki fog áll-ni. Nem hallom igazából, hogy olyan nagyonkiállna. Most is tudok embert, aki a tévéost-rom miatt megy börtönbe. Közben a líbiaifelkelõk meg, ugye, úgy vannak kezelve,mint akik szent háborút folytatnak. Ez vala-milyen szinten egyébként jogos is, mert nyil-ván nem ok nélkül keltek fel Kadhafiellen… Tehát mi a különbség?! Az, ami ottvan, ugyanaz, mint ami itt volt 2006-ban. Ésmi meg csõcselék vagyunk?

Ráadásul itt nem is volt az, ami most ezek-ben az országokban látványosan folyik. Na-gyon sok helyen feltörik a múzeumoktólkezdve az áruházakig, mindent. Azért emlé-kezzünk vissza, hogy 2006-ban ez nem voltitt, Magyarországon. Tehát itt a legelvetemül-tebbnek kikiáltott utcai harcosok – akik arendõrökre vissza mertek dobálni kövekkel,amikor már lõtték õket –, azok nem törtekbe üzletekbe. Itt szerintem összesen tíz autóvolt felgyulladva, a tévéostromnál ebbõl hatvagy hét, és október 23-án egy-kettõ. Többnem. Párizsban meg szilveszterkor a nége-rek felgyújtanak 10 ezret! Csak mert szilvesz-ter van...

Ezek olyan aránytalanságok! Ugyanazok amédiaemberek, politikusok, akik megértés-sel kezelik a nagyvilágban mindezeket, nemtudják felismerni, hogy saját hazájukban isez van. Nem akarom azt mondani, ha a fo-cihuligánok meccs után a városban vereked-nek és összetörnek akármit, ne büntessékmeg õket. De amikor ugyanaz az ember2006-ban a tüntetéseken vett részt, akkornem feltétlenül kell õt ugyanúgy kezelni,mert az egy más dolog volt! Tehát ezt értsemár meg valaki!

Látom a Fideszt belefutni ebbe a kettõs-ségbe: egyszerre akarja elítélni az elõzõnyolc évet, meg azokat is, akik azokat a dol-gokat megtették, amiket neki kellett volna.

Új történelem

Ezt értse meg már valaki!Börtöninterjú Budaházy Györggyel 1. rész

Budaházy György1969-ben született Budapesten, a barátai által csak Rettenthetetlennek nevezett Budaházy György. Apai ágonrégi nemesi család sarja.

Végzettsége: okleveles gépészmérnök. 2001-ben Magyar Revíziós Mozgalom néven irredenta szervezetet alapított, és utcai figyelemfelhívó de-

monstrációkat szerveztek a trianoni békeszerzõdés ellen. Budaházyt országosan ismertté a 2002-es „Erzsébet hídi blokád” tette, melynek szinte emblematikus figu-

rájává vált. Ekkor tûnt ki bátorságával a többiek közül. Õ állt élére a választási csalások miatt a szavazatokújraszámlálásáért indított civil mozgalomnak.

Részt vett többek között a Magyarország európai uniós csatlakozását ellenzõ kampányban.Ismert még a Szabadság téri bolsevik-szovjet emlékmû lebontásáért és a tér eredeti állapotának helyreál-

lításáért folytatott harca is. A 2006-os tévéostrommal egy idõben részt vett a Szabadság téri kommunista emlékmûn lévõ szovjet cí-

mer leverésében. Futóbetyárrá lett, vagyis bujdosásra adta a fejét, s egészen 2007. március 15-i elfogásáig illegalitásban te-

vékenykedett. Több alkalommal is szónokolt álruhában a kormányellenes tüntetéseken. Toroczkai Lászlóval 2007. április 21-én jelentették be a Gyurcsány-féle Új Magyarországgal szemben álló má-

sik Magyarország, Hunnia születését. Budaházy György házi õrizetben volt, s csak hangfelvételrõl szólhatott atöbb ezres tömeghez, bár állítólag a színpadon, Toroczkai mellett álló betyárruhás alak maga Budaházy volt.

A Rettenthetetlennek egyébként 2007. május 2-a óta Budaházy címmel mûsora fut a Szent Korona Rádióban.Budaházyt 2002 óta számtalan alkalommal állították elõ és többször õrizetbe vették. Volt házi õrizetben és

lakhelyelhagyási tilalom alatt, amit egyébként megszegett, s 2007. október 22-én a Szabadság téri tüntetésennyilvánosan közölte, hogy „köp a köztársaság törvényeire”.

2009. június 17-én a rendõrség – egy tüntetés egyeztetésére hivatkozva – becsalta a Teve utcai rendõrpa-lotába, s ott kommandósok csaptak le rá, azóta elõzetes letartóztatásban van.

Budaházyt jelenleg terrorszervezet létrehozásával és irányításával, továbbá kétrendbeli – szocialista politi-kusok elleni ? emberölés elõkészületével, valamint robbantásos merényletek elõkészületével és elkövetésévelvádolják, s ha beigazolódik a bûnössége, akár életfogytig tartó börtönbüntetéssel is sújthatják.

A hatalom kisstílûségét mutatja, hogy fogva tartása alatt – korábbi írásai alapján – az elnyomó rezsim mégaz alkotmányos rend erõszakos megváltoztatásának elõkészülete vádjával is elítélte.

(forrás: betyarsereg.hu. Szerkesztett, rövidített változat)

Híres betyárok ma


És ez így olyan diszharmóniában van! Mintpéldául a semmisségi törvény kapcsán ki-robbant dolog. Jogos törekvés, csak sajnosfélmegoldás, de mégiscsak egy jó irányú lé-pés. És ugye már belefutottak abba, hogy aszocialistákkal hadakoznak miatta, meg arendõrökkel, meg mindenkivel. Hát azért,mert nincs kimondva – 2010-ben ki kellettvolna mondani –, hogy hopp, gyerekek!Ezek erõszakkal tartották fenn a hatalmatnyolc évig! Az alkotmány 2. § 3. bekezdésétsérti, oszlassuk fel az MSZP-t, és kezdjünkhozzá úgy, hogy tényleg változás van. Mertígy most az egész egy kabaré. Egy szemWittner Mária a parlamentben…? Az énproblémám is ide vezethetõ vissza, megmindenkié, az egész országé!

– A két évnél sokkal több, amivel fenyeget-nek téged…

– Ez is tény és való. De ha ettõl megijed-nék, akkor most össze lehetnék omolva.Ezen már túlléptem.

– Járatod azon a fejedet, hogyan lehetnea mi vagy mások segítségével elejét venni…?

– Hogyne járatnám! De most tényleg, egykicsit úgy érzem, hogy folyik az asszisztálásehhez: egy nagy politikai kirakatpert indítottel az elõzõ ciklus, amit ez a ciklus valamiérttovább visz. Felfoghatatlan okból. Nem tu-dom, milyen háttérerõk… Mert vannakolyan háttérerõk, amelyeknek mindegy, kivan fenn, mert mindenhol megvannak azembereik. De ehhez miért asszisztál minden-ki? Kicsit hülyén érzem így magam. Mostmindenki el fog járni tárgyalásra, jaj, de jó,jól elítélik a Budaházyt…! Vagy mire utaz-nak? Én mindent megteszek ellene, mert tu-dom, hogy milyen mocsok koholmány ez azügy. Most mondok egy olyan példát, ami ab-szolút nem politikai, de mégis jól példázza.Ott volt Kaiser Ede. Abszolút koholt módonmegcsinálták ellene az életfogytiglant, arra,amit nem õ tett. Meg tudják csinálni, ezt csakazért mondom.

– Látsz magad elõtt olyan forgatókönyvet,hogy Morvai Krisztina, Gaudi-Nagy Tamásvagy mások segítségével sikerül majd fel-menteni téged?

– Amit el tudok mondani, hogy olyan sú-lyos eljárásjogi szabálysértések történtek,hogy már ez önmagában egy közepes jogál-lamban felvetné, hogy az ügyet ejteni kell.Csak kezd kiderülni, hogy Magyarországonazért elég sokszor vannak ilyen esetek. Be-vezettük ezeket a mindenféle normákat anagyvilágból, a gyönyörû szép egyezmé-nyekbõl átvettük a szabályokat a törvénye-inkbe, meg ratifikáltunk, meg minden, csakhát nem alkalmas rá a rendszer, hogy ezeketvégre is hajtsa. Nem léteznek a gyakorlat-ban. Az ártatlanság vélelme meg a tisztessé-ges eljárás – én kijelenthetem, hogy nem lé-tezik. Csak szóban létezik, de nincs megva-lósulva a gyakorlatban. Én súlyos büntetés-ben vagyok. Teljesen abszurd, ahogy felépí-tették az ügyet! Azért azt mindenki vegyeészre, hogy nem harsognak a tv-ben, sohasemmit nem mondanak, nem húznak elõ!„Húúú, itt van Budaházyék ujjlenyomata!”Vagy valami olyan kézzelfogható dolgot, amiazt mondja, hogy „tessék, maguk voltak aSzilvásynál robbantani, hát feketén-fehéren

ott van – mit tudom én – az eldobott zseb-kendõje”, vagy bármi olyan dolog, amit hoz-zá lehet kapcsolni. Ilyenek nincsenek. Hogymilyen módon született a vád, arról is sokmindent hallottam, teljesen felháborító! Õrü-let, hogy mi folyik Magyarországon, milyenkoncepció alapján dolgoznak! Lehet, hogymás ügyekben is. Ugye már felmerül az em-berben, hogy ez nem általános-e.

Hogy hazudtak a rendõrök 2006-ban,ezt mindannyian tudjuk, 2002-tõl 2010-igfolyamatosan, sok esetben, sok ügyben.Például az én 2009. márc. 15-i elhurcolá-som kapcsán indított eljárás pontosanugyanolyan, mint amilyet a semmisségitörvény megcélzott. Rendõr-vallomásokonül az, hogy Budaházy Györgyöt 20 rendõrhurcolja el, és közben rátámadt a rendõr-ökre, hátrafejelt, hátrarúgott… Teljesenképtelen dolgokat állítanak. Különben is:õk hurcoltak el engem, és nem én hurcol-tam el õket! Teljesen fejetetejére állítottáka tényeket, s ott is simán hazudnak. Nekikez valami munkaköri kötelességük, vagyúgy érzik, hogy az. Persze lehet mondania rendõrség szempontjából, hogy ha kibo-rítjuk ezt a bilit, akkor összeomlik ez arendszer, inkább söpörjük a szõnyeg alá,és hurcoljuk még tovább ezeket a nem mû-ködõ dolgokat. Magyarországon sajnosmáig ez folyik: ami nem jó, azt a szõnyegalá tolják, és a szõnyeg már olyan púpos,hogy alig lehet rajta járni. De senki nemold meg semmit! Rohad szét az egész min-den körülöttünk…

– Amikor a Teve utcában elkaptak, akkoris hazudtak neked…

– A Teve utcában egy ehhez hasonló iro-dában ültem... Ennél azért nagyobb volt.Hasonló szituációban ültem az asztalnál,mint most, teljesen nyugodtan. Egyeztetõtárgyaláson voltam, pont azért, mert tünte-tést akartam szervezni a bv elé, annak ap-ropójából, hogy már akkor le voltak tartóz-tatva emberek. Itt az idõ, elég volt a poli-tikai törvénykezésbõl, amnesztiát aka-runk… Arról egyeztettünk, hogyan lesz amenetrend. Aki már szervezett tüntetést, aztudja, hogyan folyik ez. És akkor berontot-tak tizenvalahányan. De úgy, hogy még aközrendvédelmisek sem voltak képben! Levoltak döbbenve! Ki volt akadva ForintosKatalin. Lehet, hogy most letagadná, de énakkor is elmondom, ki volt akadva, én lát-tam az arcán, õszinte volt, biztos, hogynem volt beavatva! Számára is olyan kelle-metlen volt! Mert ugye hozzá jöttem be. Ezegy iszonyú aljas húzás volt nem csak ve-lem szemben, de velük szemben is... S ak-kor odalépett egy civil ruhás hozzám. Nemkommandósok voltak, hanem készen-létisek. Egyébként érdekes is: oda akkornem terrorelhárítók jöttek, hanem köz-rendvédelmis nyomozók és velük ké-szenlétis rendõrök. S akkor odalépett a ci-vil ruhás az asztalhoz, és közölte:Budaházy úr, a Központi Nyomozó Fõ-ügyészség elrendelte az ön elõzetes letar-tóztatását!

Hirtelen nem tudtam mivel reagálni, mertegyrészt még nem voltam annyira jártasezekben a dolgokban, a jognak ezekben a

részeiben. Sokkoló volt ez az egész, való-ban! Elõzetest a fõügyészségnek nem lehetelrendelni, ezt a bíróság szokta, tárgyaláson.Õk maximum egyet rendelhetnek el: az elõ-állítást. És utána, amikor közölték a gyanú-sítást, akkor az õrizetbe vételt, és utána kez-deményezik az elõzetest a bíróság részérõl.De ez annyira le volt zsírozva! S ez abból lát-szott, hogy elszólta magát a biztos úr. Tehátígy kezdõdött. Az ilyen apró-cseprõ dolgoktömkelegét tárták fel az ügyvédek. Így megyMagyarországon. De lehet, hogy máshol is,ezt én nem tudom, mert nem látom másokügyét. Csak feltételezem, hogy sok mindenrutinból van, és sok minden meg kifejezet-ten ellenünk van. Jegyzõkönyv nélkül ház-kutatás – ez talán még Magyarországon sembevett szokás, gondolom én. Utána bizonyí-tékot varázsolnak belõle ellenem, és azt mu-togatják. Könyörgöm! Amerikában elzavar-nák! Most pont én, aki nem vagyok egy nyu-gatimádó, ezt kell, hogy mondjam: egy kö-zepes jogállamban elzavarja a bíróság azilyen vádiratot, amely ez alapján van felépít-ve! Ez komolytalan dolog! Vannak szabá-lyok, jogszabályok, azt tartsa be a hatóság,azért van állami pénzen fenntartva! Nem?

– Ne vedd tiszteletlenségnek a következõkérdést. Vannak, akik Szilvásy vagy másokingatlanjainál robbantgattak…

– Szilvásy ingatlanjánál igen, más ilyenrobbantásról nem tudok. A mi ügyünkben ezaz egy van.

– Valóban, Kóka telkénél például, csakégettek. Szóval én örültem ezeknek e hírek-nek: végre akadtak valakik, akik figyelmez-tették az akkor uralmon lévõket, hogy abbakellene hagyni az ország tönkretevését.

– Képmutatás lenne, ha azt mondanám,hogy sajnálom az MSZP-irodát, amelyet va-laki fölgyújtott. Csak nem én voltam. De akitette, érthetõ, hogy miért tette. Abban a hely-zetben, amikor az folyt ebben az országban,ami folyt. De ez az, amit én sem értek. Ami-re ki akarsz lyukadni, gondolom az: hogy le-het, hogy mi vagyunk a terroristák?

– Meg egyáltalán: az ilyen cselekedeteketterrorizmusnak hívni? Miért nem nemzetifelszabadítási frontnak nevezik?

– Ha például azt mondaná valaki, hogya megvádolt Magyarok Nyilai, mondjuk,egy antiszociál-liberális ellenállási szerve-zet volt, ez még úgy lefedné valamilyenszinten a valóságot. De hogy – akárki kö-vette is el – valaki berobbantotta Szilvásyajtaját, az miért a lakosság ellen elkövetettterrorcselekmény? Hogy õk miért ezt húz-ták rám, azt még értettem, mert õk ugyemagukat így próbálták nulla népszerûség-bõl kiemelni. Ha nem is az egész párt, deannak bizonyos személyei a nulla népsze-rûségnek örvendtek, hála a jó Istennek. Dehogy ez ma is így folyik?! Hiszen a vádeme-lés már nem akkor történt! Hanem amikorátléptünk az állítólagos forradalomba.Nem azért mondom, de láttam az eljárássorán olyan nyomozati bírókat, akik megvoltak rökönyödve, hogy azért eltúlzottakezek a minõsítések! Még a bírónak is sokvolt, merthogy itt valójában rongálásrólvan szó.

(folytatjuk)



Rendre megjelentetünk például olyan cikkeket,amelyek az Orbán-kormány kincstári optimiz-musát igyekeznek a valóság rideg tényeivelszembesíteni, árnyalni. Az sem idegen tõlünk,hogy a jellemzõen cigány származású bûnözõkokozta, joggal elkeserítõ, sajnos már teljesen ál-talánossá és mindennapivá vált élethelyzeteketbemutassuk, a maguk kétségtelenül mellbevá-gó borzalmaival egyetemben.

Nem lehetetlen, hogy ez a mellbevágó kifejezésis éppen azért jutott eszembe, mert a minapegyik tízéves unokaöcsém vált áldozatává isko-labeli cigány társa harcias mozdulatának: amazúgy mellkason rúgta, hogy orvoshoz kellett vin-ni, s pár napra otthon tartani. Még döbbenete-sebb azonban, hogy miért kapta a kikboxos tal-palást. A szelíd jóságáért. Cigány társa ugyanisa déli menzából pótlást kért magának, s ezt akonyhások megtagadták tõle. Erre unokaöcsémelõzékenyen azt javasolta, hogy mindjárt jön akövetkezõ csoport ebédelni, álljon be közéjük. Sekkor érte a váratlan letalpalás.

Sorban jönnek a legkülönbözõbb iskolákból afélelmetesnél félelmetesebb hírek a fékezhetet-len cigány kölykök tanítókat és gyerekeket „ter-rorizáló” tetteirõl. Ökölbe szorul az ember keze,kinyílik a bicska a zsebében. Ám mielõtt hasz-nálnánk õket, nézzük meg közelebbrõl a szomo-rú valóságot.

Unokaöcsém szüleje feljelentést tett a rend-õrségen. A rend õre széttárta karját, mondván,tizenkét éves kor alatt még eljárást sem kezde-ményezhetnek az elkövetõvel szemben.

És a szüleivel szemben? A gyerek apja börtönben ül. Akkor miért nem teszik ki a kölyköt az isko-

lából? Biztos, hogy ez segítene? Ha az utcákon ban-

dákba verõdnek, több jóra lehetne számítani tõ-lük?

Hiába, nem létezik egyszerû megoldás. Önmagá-ban még nem megoldás, hogy nevén nevezzüka gyereket – a cigány gyereket. Meg a cigánybû-nözést. Igaz, a megoldás keresése és megtalálá-sa szempontjából nem tudok nagyobb rosszatelképzelni annál, mint hogy hallgassunk agyöngyöspatai és a hozzá hasonló rémisztõ ese-tekrõl, nevezetesen a helyi cigányság kegyetlen-kedéseirõl. Ám a dolgok néven nevezése e rend-kívül összetett kérdéskörben még édeskevés arendezõdéshez. Sokkal átfogóbb szemléletmód-ra van szükség. Olyanra, amely nem felszínes éslátványos megoldásokkal kísérletezik.

A Jobbik arra irányuló törekvése, hogy nemhagyja mély hallgatásba burkolni a cigányok ál-tal elkövetett rémtetteket, ugyancsak önmagá-

Varga Domokos György

Orbán Viktor cigányaiA Szilaj Csikó – önkéntes munkatársainak köszönhetõen – megengedhetimagának azt a fényûzést, hogy ne aszerint mondja a magáét, hogy várha-tóan mitõl lesz népszerûbb, s még csak nem is aszerint, hogy honnan vár-hat nagy bólintásokat vagy vállveregetéseket; hanem csupán aszerint, hogyéppen mit érez, mit gondol igaznak.

ban nézve, dicséretes. A felmutatás, a kirakatbahelyezés arra kényszeríti, de legalábbis sarkalljaa hatalmon lévõket, hogy mielõbb igyekezzenekmegszüntetni az egyre áldatlanabb állapotot.Hogy ne ragadjanak le az ócska kampányígére-teknél és szépelgõ mellébeszéléseknél, hanemtegyenek is végre valamit. A Jobbik a MagyarGárdájával azt is üdvözlendõen világossá teszi,hogy ha van valahol elegendõ rendfenntartóerõ, ott egy csapásra megszûnik a szabad rab-lás, a tisztességes magyar állampolgárok „terro-rizálása”. Tehát nem Istentõl való átok, ami itt is,ott is egyre gyakrabban felüti a fejét. Hanem le-het ellene tenni is valamit.

A nagy kérdés, hogy mit.

Minden látszat ellenére a Jobbik javasolt – delegalábbis erõteljesen sugallt – megoldása, a „ci-gánybûnözés” pusztán rendfenntartói felszámo-lása nem járható út. Ugyanígy nem járható a ci-gányság szaporodásának adminisztratív vissza-fogása. Furcsa módon éppen a leegyszerûsítés,az árnyalatlan néven nevezés miatt. A „cigány-bûnözés”, a „cigányság” árnyalatlan hangoztatá-sa minden olyan cigányt is ellenséggé tesz, akiamúgy közelébe sem megy a bûnözésnek. Et-nikai alapon tereli össze a cigányokat, holottminden eszközzel arra kellene törekedni, hogy atisztességes emberek (ha cigányok, ha nem) fog-janak össze a tisztességtelenek ellen (ha cigá-nyok, ha nem).

De hogy ebbe az irányba el lehessen mozdul-ni, fel kellene számolni a „politikailag korrekt”,„liberális”, „humanista” stb. jelzõkkel illetett, köz-keletû szemléletmódot, s a mérhetetlen korlá-toltságának egyik fõ következményét. Méghoz-zá azt, amely valamely kisebbség oktalan pátyol-gatásával úgy rendezi át a demokratikusnak hir-detett társadalmat, hogy a kisebbség végül atöbbség nyakára ül, és a többséget a saját nor-máinak (valójában normaszegéseinek) elfogadá-sára kényszeríti.

E pillanatban – a várható demográfiai alakulá-sokat is figyelembe véve – csak az az út tûnikjárhatónak (csak az a megoldás tûnik megvaló-síthatónak), amely egyszerûen felhagy az etnikaikisebbségek puszta emlegetésével is, hát mégazzal, hogy kisebbségi kiváltságokat igyekszikbárkinek is adni. A kiváltságok, a támogatásokmegadásánál csak olyan szempontok érvénye-sülhetnek, amelyek – etnikai hovatartozástól füg-getlenül – mindenkire vonatkoznak. Ily módonvissza lehetne szorítani azt a rendkívül erõtelje-sen, és egyre erõteljesebben érvényesülõ jelen-séget, hogy a „romák” mint a „magyarokkal”szemben állók határozzák meg önmagukat. Atörzsi jellegû szembenállás ugyanis – ezt a „rend-szerváltozásunk” során más téren is megtapasz-talhattuk – oda vezet, hogy a nagyobb közös-

séggel szembeni minden bûn, minden norma-szegés bocsánatossá, sõt, dicséretessé válik…

S itt jutottunk vissza a címben beharangozot-takhoz, Orbán Viktor cigányaihoz. A cigányság-gal kapcsolatos jobbikos felvetésekre a minisz-terelnök az Országházban ezt válaszolta: „a mifelfogásunk szerint az európai kultúrkör erkölcsikiindulópontja az, hogy felesleges élet még nemszületett. Minden ezzel ellentétes állítást eluta-sítunk. (...) Felesleges és indokolatlan élet pedignincsen”.

Orbán Viktor kincstári optimizmusát, mintmondottam, nem osztjuk. A Szilaj Csikónak nemtiszte a miniszterelnököt támogatni ilyen-olyanpolitikai praktikáiban. E kérdésben – a „cigány-kérdésben” – viszont felfogásunk közel áll azövéhez. Úgy véljük, csak olyan szemlélettel sza-bad kezelni az egész hatalmas problémakört,amely nem tesz különbséget élet és élet között.Amely minden életet értékesnek tekint. Amelyazon dolgozik, hogy minden életnek lehetõsé-get teremtsen arra, hogy értékes lehessen.

Amelyik elejét veszi annak, hogy az értékte-lenek tönkre tehessék az értékeseket.

Látszólag lehetetlennek tûnõ, ábrándos meg-oldás. Pedig nem az. S errõl éppen a legérintet-tebbek okos felfogása gyõzhet meg bennünket.A Szilaj Csikó oldalain is teret fogunk adni agyöngyöspataiak nyílt levelének. Ez egyfelõlkendõzetlenül bemutatja a mai elrettentõ hely-zetet. Másfelõl becsületesen leszögezi: „A falu-ban két hétig tartózkodó Szebb Jövõért Polgár-õrség tevékenysége országos szintû felháboro-dást váltott ki, de az éremnek másik oldala is van(…). A faluközpont hídján megszûnt a gyerek-bandák vámszedése (szó szerint értendõ!), azidõsek nyugodtan el tudtak menni misére, a pos-tára vagy a boltba, nem kellett feléjük repülõ kõ-daraboktól, köpésektõl, szidalmaktól tartaniuk,és éjszaka is nyugodtan alhattak.” Harmadrésztkertelés nélkül kimondja: „Csak a valódi integrá-ció és rendfenntartás segíthet. De csakis az a faj-ta integráció, ami világosan különbséget tesz aközösséget építeni és az azt rombolni akaróegyének között, etnikumra való tekintet nélkül.”

Kedves unokaöcsémnek majd el is fogom me-sélni: sajnálom, hogy egyik napról a másikra nemtudom megvédeni õt, sõt, egyelõre senki nemtudja megvédeni õt. Mert nem lehet és nemszabad iskoláinkat, egész életünket magyargár-dásítani. De már léteznek azok, akik pontosantudják, hogy a sajtóban és a politikában dívó,álliberális felfogás, hamis kisebbségképzõ kép-mutatás mekkora veszedelem: olaj az elhatalma-sodó tûzre. S azok is léteznek már, akik tudják,merre van a kiút.

A rögös, de legalább járható.

Gyöngyöspata kárvallottjai

Iránytû

Eleink

A várat a Kmety-hadosztály mellett három ma-gyar hadtest vette körül, kb. 32 ezres 142 tá-bori löveg támogatta. Miután Görgei Artúr tá-bornok, a magyar fõsereg vezére megadásrafelszólító levele nem ért célt, megkezdõdött avár lövetése. A kis ûrméretû lövegek azonbancsak kevés kárt okoztak a vár épületeiben, afalakban pedig úgyszólván semmit. Ugyan-csak sikertelennek bizonyultak a meglepetés-szerûnek szánt gyalogsági támadások. LenkeyKároly hibáztatja Kmetty ezredest, hogy a hu-szárokat is az ellenség ágyúinak hatótávolsá-gán belül vezényelte. Az ezredbeli Thurzószázados (lövést kapott a vállába) elmondtaneki: „Látja ezredes úr, hogy sebet kaptam.Kmetty zászlóaljunkat rohamra parancsolá, ésa szó szoros értelmében a falnak vezetett;mert alig hogy a palissádokhoz [cölöpfal] kö-zeledtünk, azok mögül sortüzet adtak reánk,és az ágyúk s kartács kereszttüzébe jutot-tunk.” Elmondta azt is, hogy még Kmetty pa-rancsnok is kénytelen volt a térrõl bemene-külni egy házba, mert látta, hogy „egyszerreszázak terítettek le”.

Lenkey huszárezrede ekkor a Fõ utcábanfoglalt el harcállást, hamarosan észrevették,hogy szemben velük a vár fokán 3 db 18 fon-tos ágyú áll tüzelésre készen. Az ezredes erreelküldte szárnysegédjét Kmetty ezredeshez,hogy jelentse a veszélyhelyzetet, õ azonban aztüzente, maradjon mindenki az eredeti helyén.A huszárok a kapuk alá, az udvarokba és az ut-cakeresztezõdésekbe húzódtak, amikor a vár-ból az ágyúk tüzelése elkezdõdött. Ez így tar-tott majdnem négy órán át, amikor az osztrá-kok észrevették, az utcákra hosszában irány-zott lövéseik az emberekben nem tesznek kárt,ezért gránátokat kezdtek hajigálni. A huszárok-nak fegyvernemüknek megfelelõ harcra nemnyílt lehetõségük, a közvetlen feladat a várfa-lakra való feljutás lett volna. Emiatt „zúgolódás-ra fakadtak – írja Lenkey –, hogy õk nem macs-kák, hogy falra másszanak”. Az ezredes errehuszárezredét visszavonta Óbudára, más meg-oldást keresett. Nem akarta cserbenhagyni had-osztályának elõvédként elõrevezényelt egysé-geit sem, ezért az ezredtrombitás és egy huszárkíséretében Dzvonkafszky százados és a 10.zászlóalj keresésére indult. A katonákat a ka-pucinusok templománál találta meg, az õ visz-szavonulásukat is elrendelte. A Fõ utcán át hú-zódtak vissza: a két parancsnok egymás mel-lett lovagolt, amikor egy gránát süvített el fejükfelett, õket nem érte, de a mellettük lovagló ez-redkürtöst és az elsõ sorban haladó három hu-szárt megsebesítették a gránátdarabok. Már es-te 5-6 óra körül lehetett, Kmetty parancsa mégmindig nem érkezett meg a visszavonulásra,amikor egy, a várból kilõtt bomba berepült an-nak az épületnek a felsõ emeleti ablakán, ahola tisztek voltak, és leszakadt az egész párkány-

zat: Dzvonkafszky századának udvaron lévõlovai annyira megijedtek, hogy szétszaladtak,csak másnap került elõ 40 huszárló a hegyek-bõl.

Lenkey az elsõ nap eredménytelensége után„rosszalló véleményét Kmetty elõtt nyíltankimondá” – áll az emlékiratában. Abban egyéb-ként igaza volt, a magyar hadvezetés késõn is-merte föl, hogy a vár bevételéhez elõször rése-ket kell törni a falon, amihez ostromlövegek kel-lettek. A magyaroknak egyébként darabszámrais kevés 12 és 6 fontos ágyúi voltak. Görgei fõ-parancsnok ezt felismerte, már másnap, május5-én parancsot küldött Richárd Guyon tábor-noknak, hogy indítson nehézlövegeket Budaalá. A komáromi várparancsnok négy 24 és egy18 fontos bronzágyút és a vár készletébe tarto-zó négy 60 fontos mozsár útra való elõkészíté-sét és átszállítását nyomban elrendelte.

Lenkey berzenkedése, úgy látszik, eljutott afelsõ vezetéshez, mert Kossuth, az OHB elnö-keként, május 4-i keltezéssel felszólította Mé-száros Lázárt, az ideiglenes hadügyminisztert,intézkedjék haladéktalanul Mezey Károly ezre-desi elõléptetésérõl, készítesse el kinevezésiokmányát, és terjessze be azt ellenjegyzésrehozzá, tekintve „érdemdús szolgálatát, de kü-lönösen méltányolva a harcztéren, jelesen Me-zõkövesdnél tanúsított ritka vitézségét”. S egy-ben állítsa ismét a 10. huszárezred élére, amifurcsa volt, mert Mezey Debrecenben feküdtbetegen, bár lábadozóban volt. Kossuth egy-ben arról is intézkedett, hogy Lenkey Károlyezredest helyezzék át a 13. (Hunyadi) huszár-ezredbe.

Lenkey meg volt gyõzõdve arról, hogy aKmettynek mondott ellenvetése következmé-nye a hadügyminiszteri rendelet, amely kijelen-tése után alig 48 órával érkezett. Valóban fe-gyelmezésszámba ment a döntés, ugyanis köz-ismert volt a hadsereg berkeiben, hogy az OHBmég 1848 októberében határozta el a lovas sza-badcsapatok huszárezredekké való fölfejlesz-tését. S mivel 12 régi huszárezred volt rendsze-resítve, a frissen szervezett hat új ezred a 13-tólnövekvõ sorszámot kapta. Közöttük a legneve-zetesebb a 13. Hunyadi-huszárezred lett, mely-nek népszerûségét az is növelte, hogy nem amegszokott zsinóros öltözetet hordta, hanempörge kalapot és pitykegombokkal kihánytViktória-dolmányt. Kezdetben karikás ostort ishasználtak. Rásuhintottak az ellenségre, s ami-kor az ostor sudara annak testére vagy nyaká-ra csavarodott, lerántották a nyeregbõl. Az ez-red huszárjai rendkívüli figyelmet kívántak, ne-hezen voltak fegyelmezhetõk, elõfordult az apéldátlan eset 1849. február 28-án, a mezõkö-vesdi lovas harcban, hogy saját parancsnoku-kat árulónak nevezték, és odavágtak neki, mertmegkegyelmezett egyik régi osztrák bajtársá-nak.

Lenkey Károly a parancs vétele után a kato-nai szokásjognak megfelelõen összehívta atisztikart, és felolvasta elõttük az új szolgálatihelyére való vezénylésérõl szóló rendeletet. Atiszti gyûlés ezután szétoszlott. A bejelentésmeglepetést keltett, mert még aznap két beosz-tott tiszt jelent meg nála, akik a tisztikar nevé-ben egy folyamodványt adtak át. Ebben kértéka hadügyminisztert, hogy vonja vissza Lenkeyáthelyezését, aki „az ezred megelégedését any-nyira bírja, hogy amíg csak lehet, alatta kíván-nak szolgálni”. Azt is kilátásba helyezték, hogykérésük elutasítása esetén leköszönnek ittenibeosztásukról. Lenkey azt írja emlékiratában,rövid gondolkodás után összehívta a tisztikart,õ tudta, hogy „a folyamodásra a hadügyminisz-ter tagadó választ adna”, ezért kérte tiszttársait,álljanak el kérésüktõl, a bizalmi nyilatkozatottartalmazó iratot emlékül azért hagy tartsa meg.Egyben ígéretet tett, hogy amíg ezredéhez visz-sza nem kerül, semmilyen katonai elõléptetéstnem fogad el. Ezután kihallgatást kért Kossuth-tól: errõl azt írja, hogy ekkor a kormányzó fel-vetette esetleges tábornoki kinevezését is, ha arögtöni visszahelyezésének szorgalmazásátóleláll. Erre nincs bizonyíték, nem valószínû en-nek valódisága, egy bizonyos, a szabadságharcalatt elõléptetésére nem került sor.

Lenkey elbúcsúzott ezredétõl, s Óbudáról át-ment öccse Lenkey János tábornok szállásáraPestre. Innen követték figyelemmel a budai várostromát, melynek komoly politikai jelentõsé-ge volt. Hadászatilag azonban nem szerencsésidõpontban került sor az ostromra. Görgei had-mûveleti törzstisztjei pontosan kijelölték ekkormár Budánál a várfalnak azt a szakaszát, ame-lyen rést akartak törni. Miután ezt Görgei jóvá-hagyta, a hadsereg tüzérparancsnokának,Psotta Mór alezredesnek irányításával megkez-dõdött a réstörõ és az ezt fedezõ, ún. leszere-lõ üteg helyének, tüzelõállásának elõkészítése.Közben a várat szinte állandóan lõtték, és a vé-dõket idõrõl idõre betörésekkel nyugtalanítot-ták. A tüzelõállások kiépítése lassan haladt, hi-szen csak éjjel lehetett dolgozni. Az ostrom-ágyúk május 14-én már a Naphegy mögött fel-állítva álltak, készen arra, hogy a mûszaki mun-kák befejezése után állásaikba kerüljenek. Más-nap az esti órákban végül megkezdték a löve-gek bevontatását is. 1849. május 16-án reggel,megszólaltak a nehézágyúk, a tábori lövegek-kel együtt, szinte szünet nélkül lõtték estig avárerõdítményt. A másnap is folytatódó lövetéseredményeként a várfalon hatalmas rés kelet-kezett, s erre Görgei május 17-én elrendelte arohamot, ami azonban nem járt sikerrel. Továb-bi három napra és több mint kétezer lövedékkilövésére volt szükség ahhoz, hogy május 21-én hajnalra kitûzhessék a roham új idõpontját.

(folytatjuk)Dr. Sebestény Sándor

Honvédtiszt az 1848/49-esszabadságharcbanLenkey Károly ezredes (1803–1874) V. rész

„„NNeemm ccssüüggggeedd,, ss hhoonnvvéédd ttiisszzttéétt tteelljjeessííttii,,MMíígg ggyyõõzz,, vvaaggyy tteesstthhaallmmookk kköözztt ssíírrtt ttaallááll……””

(Kisfaludy Károly, 1821)

11772 . évfo lyam 14 . szám 2011. ápri l i s 7.

1188

Szövetségben

VisszhangESTV Online – a Dunakanyar televíziója A magyar kulturális és szellemi hagyományt megjelenítve, elsõ alkalom-mal szerveztek közös Istenóhajtást Verõcén, a Kárpát Haza Templománál.A hétvégén (március 27-én – a szerk.) megtartott esemény az „Ima Ma-gyarországért” elnevezésû rendezvénysorozat keretében valósult meg,ahol a megjelentek közösen fohászkodtak Magyarország jövõjéért.

A verõcei Kárpát Haza Templománál megtartott rendezvényen vasár-nap délelõtt több százan gyûltek össze, hogy közösen imádkozzanakMagyarországért, a Szent Korona fõhatalomba való visszahelyezéséért,a Szent Korona-tan alkotmányban való elfogadtatásáért, valamint a tör-téneti jogfolytonosság helyreállításáért. A magyar kulturális és szellemihagyományt megjelenítõ mûsorban a fellépõk különbözõ regöléssel ésõsi dobokkal idézték fel a magyarság történetét, majd Verõce településpolgármestere, Bethlen Farkas köszöntötte a jelenlévõket.

Bethlen Farkas, polgármester, Verõce„A magam és Verõce település nevében nagyon szépen köszönöm, hogygondoltak ránk, nagyon köszönöm Önöknek, hogy elzarándokoltak, ésremélem, hogy a jövõben minden évben már itt rendezõdik eme rendez-vény. Külön nagy boldogság számomra, hogy dr. Beer Miklós püspök úris megtisztelt minket és utánam fog õ is imádkozni a magyarságunkért.”

A polgármester, köszöntõje után, Erõs Alfréd Könyörgésével imád-kozott a hazáért, a magyar nemzetért és a magyarságért, majd ezt kö-vetõen Beer Miklós váci megyéspüspök mondott beszédet, aki azimádság és a munka fontosságára hívta fel a figyelmet.

Dr. Beer Miklós, megyéspüspök, Váci Egyházmegye „Tanuljunk meg imádkozni és tanuljunk meg az õseinktõl dolgozni. Pró-fétákra van szükségünk mind a kettõhöz. Én két prófétát szeretnék ki-emelni a mai prófétáink közül. Az egyik itt van közöttünk, Papp Lajosprofesszor, aki szüntelenül, újra és újra imára hív, hogy segítsen az Égminket, magyarokat. Segítsen az Úristen, mert az emberi erõnk kevés.A másik prófétánk Ángyán József, aki arra hív mindnyájunkat, hogy nelegyen parlagon magyar föld, hogy a miénk maradjon, és abból megélniis tudjunk. Hogy a falvaink ne néptelenedjenek el, hogy a fiataljaink ottmaradjanak, hogy szülessen magyar gyerek, hogy maradjanak meg isko-láink és templomaink. Erre hívlak ma benneteket Papp Lajos professzorés Ángyán József nevében, tanuljunk meg újra imádkozni és dolgozni.”

A mûsorban többek között fellépett Maczkó Mária népdalénekes,valamint a Bodrogközi Regölõsök is, az elõadók között pedig MolnárV. József magyar néplélekrajz-kutató, és Vukics Ferenc a Baranta Moz-galom alapítója is mondott beszédet. Papp Lajos professzor a világonegyedülálló magyar nép hagyományaira és a magyar nép küldetésérehívta fel a figyelmet, amelyet – mint mondta – a Szent Korona esz-meisége és a magyar történelmi alkotmány határoz meg.

Dr. Papp Lajos, szívsebész professzor „Küldetésünk a Kárpát-medencében: a teremtett világ megõrzése, ápo-lása, szépítése. Különleges képességeinket azért kaptuk az Úristentõl,hogy többet és jobbat tegyünk a világért, mint mások, másutt a Földbármely részén. Sok ezer éves történelmünk során bizonyítottuk, hogya sátáni idõkben is képesek voltunk Ég és Föld egységét megteremteni.Képesek voltunk küldetésünket teljesíteni, képesek voltunk a szeretet pa-rancsát romlott világunkban is megtartani.”

Papp Lajos beszédében hangsúlyozta: boldog nemzet az, és csak an-nak a nemzetnek van jövõje, amely a múlt hagyományait és eszménye-it a sors viharai közt is megõrzi. Mint fogalmazott: a múlt az a szilárdalap, amelyre építeni lehet, a Szent Korona pedig egyetértést, közössé-get és békességet hirdet a magyarok között. A professzor beszéde után,Kolti Helga és Takács Bence közremûködésével közös imádságra hívtáka megjelenteket, végezetül pedig Maczkó Mária népdalénekes vezeté-sével a Boldogasszony anyánk, a magyar Himnusz és a székely himnuszeléneklésével zárult az idei Ima Magyarországért rendezvény.

A felvételeket Baranyai István készítette

Ima Magyarországért

A magyar kormány 8 millió kérdõívet küldött ki a választópolgá-rok számára az alkotmányossággal kapcsolatban. A Magyarok Szö-vetsége mozgalom és Magyarországért Egyesület kiemelt nemzeticélnak tekinti történeti alkotmányunk jogfolytonosságának helyre-állítását. A Magyarok Szövetsége a Magyarországért Egyesülettelközösen 2044 db kérdõívet gyûjtött össze, melyet 2011. március 22-én Budapesten, a Szentkirályi utcai gyûjtõhelyen Tóthné GyömreyErzsébet adott le.

A borítékba került levelek mellé még elhelyezésre került a Ma-gyarok Szövetsége és a Magyarországért Egyesület közös álláspont-ját tartalmazó kísérõ levél.

Ennek tartalma az alábbi:„Történeti alkotmányunk jogfolytonosságának helyreállításával

hazánk legfõbb közjogi méltósága ismét a Szent Korona lesz, amelytúlmutatva önmagán, a közénk született Istent, Jézust idézi meg, az Õ múlhatatlan igazságát emeli trónra.” Molnár V. József

Jogfolytonosság vállalása a MAGYAR TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY-NYAL, és ennek szellemében szabályozza a következõket:

1. A szociális alapjogok mint a nemzet hosszú távú fennmaradásá-nak záloga:– lakáshoz való jog– munkához való jog– állami nyugdíjrendszer

2. A nemzeti vagyon hathatós védelme:– a nemzeti vagyonba beletartozik a magyar állampolgárok ma-

gánvagyona is.

3. A monetáris politika szabályozása– a Nemzeti Banknak ne csak beszámolása, hanem elszámolási

kötelezettsége is legyen

4. Kétkamarás parlament

A Magyarok Szövetsége – az általa vállalt 21 program 1. pontjánakmegfelelõen – továbbra is folytatja küzdelmét a történeti alkotmá-nyunk jogfolytonosságának helyreállítása érdekében.

TTI(forrás: a Magyarok Szövetsége honlapja)


A Magyarok Szövetsége és a Magyarországért Egyesület leadta az

alkotmánnyal kapcsolatos kérdõíveket

2011. április 9., szombat:10.00–12.00 óráig:

Kocsis István – Magyarország Szent Koronája –

a Szent Korona tana és misztériuma

13.00–15.00 óráig:

Molnár V. József – Az emberi élet szentsége

15.00–17.00 óráig Vendég elõadó

17.00 órától:

Jelenczki István Eszmélet c. filmjének bemutatása,

utána beszélgetés a filmrõl.

2011. április 10., vasárnap:

09.00–12.00 óráig Monzák Péter – Böjti Játékok

13.00–15.00 óráig Szántai Lajos – Képes Krónika

A „Magyar mûveltség alapjai” képzés programjaA következõ oktatás idõpontja és programja

képpen közösen megtekintettük atemplomban pár nappal korábbannyílt kiállítást Makovecz Imre építészmunkásságáról.

Isten áldja meg a magyart!

Koczka Kata

(A fotókat a szerzõ készítette)

Ima Magyarországért –Dunaújvárosban is

Szövetségben

A Verõcén, 2011. március 27-én rende-zett Ima Magyarországért eseményeihezkapcsolódva a Magyarok Szövetsége Du-naújvárosi Járási Közösségének tagjai averõcei rendezvénnyel egy idõben, Du-naújvárosban imádkoztak hazánk fel-emelkedéséért.

A baracsi, dunaújvárosi, kisapostagi,mezõfalvi, nagyvenyimi, perkátai ésrácalmási tagok a dunaújvárosi evangéli-kus templomban gyûltek össze. A vasár-napi istentisztelet után Stermeczki And-rás lelkész arra kérte a híveket, hogycsatlakozzanak a Magyarok Szövetségerendezvényéhez, és közösen imádkozza-nak hazánk felemelkedéséért. Mindegyütt maradtunk.

A MSz közösségbõl Kásás Margit ve-zetésével Losonczi Ildikó, Himfy Emõ-ke, Herdicsné Kertész Viktória és Ho-rog László mondott verseket, idézete-ket, majd együtt imádkoztunk a ma-gyarsághoz tartozók összetartásáért,nemzetünkért. A rendezvény végénközösen énekeltük el a Himnuszt, aszékely himnuszt és a palóc himnusz-ként ismert, Isten áldja meg a magyartkezdetû éneket. Programunk zárása-

Az MSzBeregszászon

Szövetségben

A Kárpát-medencei kapcsolatok valóságoskiépítésének következõ állomása Bereg-szász.

A Magyarok Szövetsége Mozgalom Haj-dú-Bihar megyei csoportja (Botos Csabamegyei elöljáró vezetésével), valamint aII. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fõ-iskola Hallgatói Önkormányzata (vezetõjeVarjú Zoltán) és a Kárpátaljai Magyar Fi-atalok Egyesülete között egy komoly, atávlatokban is igen gyümölcsözõ kapcso-lat kiépítése folyik. Ennek keretében aszövetségesek egy komplex informatikairendszert adtak át Beregszászon a magyardiákok számára.

Az informatikai rendszer kidolgozásaés teljesen ingyenes felajánlása a magyarfiatalok részére Bocskay József, a FõnixProjekt szponzora nevéhez fûzõdik. A fõcél az „õsi magyar szellemiség” felébresz-tése – egymás érdekek nélküli segítéseminden körülmények között –, csupánannyi megkötéssel, hogy vonjanak be mi-nél több magyar fiatalt az eszközök hasz-nálatába, és lehetõleg az idegen nemze-tiségû informatikai cégek által kínált(egyébként drága) programok mellõzésé-vel, a saját költségeiket csökkentve sza-baduljanak meg a globalizált informatikai

2200

függõségtõl, hogy ezáltal gazdasági sza-badságot, függetlenséget vívhassanak ki.

Izsó Mária,Az MSz Hajdú-Bihar megyei tudósítója

Fotók: Bakk László

Néhány szó BeregszászrólA Vérke-folyó két partján, bort termõ he-gyek aljában húzódik meg Beregszász, eza régi szõlõtermesztõ és borászati hagyo-mányokkal rendelkezõ kisváros. 1063-ban,Béla király halála után birtokait fiai – Géza,László és Lampert örökölték. Ez a vidékLampertnek jutott, és a néphagyomány úgytartja, hogy õ alapította a Vérke partján azta települést, amelyet késõbb rólaLampertházának neveztek el.

Hosszú ideig az Árpád-házi királyok,azok fiai birtokolták a települést. 1141-benII. Géza a kunok gyakori betörése miattszászokat telepített ide, s ettõl az idõtõlSzásznak, Lampertszásznak is hívták.

Késõbb Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtulajdonába került, aki kastélyt építtetett avárosban. Beregszász kiemelkedõ szerepetjátszott a Rákóczi Ferenc vezette kuruc sza-badságharcban. 1703. május 22-én a városfõterén bontotta ki Esze Tamás a felkelészászlaját. Itt adta ki Rákóczi Ferenc 1705.

december 20-án a felkelésre buzdító jelsza-vát. A város aktív szerepet játszott az 1848–1849-es szabadságharcban.

A Trianoni békeszerzõdés értelmébenBeregszász Csehszlovákiához került, 1945júniusában, ahogy egész Kárpátalját Ukraj-nához csatolták.

1504-tõl írják az okmányokban a várostkövetkezetesen Beregszásznak. Bereg-szász Kárpátalja egyetlen magyar többségûvárosa. 1944-ig kisebb-nagyobb megszakí-tásokkal Bereg vármegye székhelye volt.

Beregszászban egy orosz, két ukrán, há-rom magyar tannyelvû középiskola, egyukrán és egy magyar gimnázium, szakkö-zépiskola, egészségügyi szakiskola és Ta-nárképzõ Fõiskola mûködik.

A városnak fejlett fafeldolgozó, bútorgyár-tó, mûszer-, ruhakészítõ ipara volt, üzemeiazonban a jelenlegi súlyos gazdasági hely-zetben nem teljes kapacitással mûködnek.

Jelentõs a vidék borászata, a kárpátaljaiborokat a Beregszászi Szõlõ- és Pincegaz-daságban palackozzák. A Beregvidéki Ma-gyar Kulturális Szövetség és a KárpátaljaiMagyarok Kulturális Szövetsége városi ésjárási szervezetei jelentõs munkát végezneka magyarok identitástudatának fejlesztéseterén. (forrás: világháló)

Hortobágy – tanyasi iskola és kollégiumA Magyarok Szövetsége Mozgalom Hajdú-Bihar megyei csoportjaörömmel tesz eleget annak a „lelki hívásnak”, amely arra késztet, hogya még bennünk élõ szerves kultúrát továbbadjuk az utánunk érkezettgenerációnak, a gyermekeinknek, unokáinknak.

Ezen lelki mozgatórugó késztetésére, jelenleg Hortobágy község álta-lános iskolájának tanyai kollégiumában tanuló diákok ismerkednek a ma-gyar szerves kultúra elemeivel. Ennek avatott ismerõi és gyakorlói kéthe-tente egy-két órás foglalkozás keretében viszik el az ismereteket Horto-bágyra.

Elsõ alkalommal március 17-én a meseelemzés rejtelmeibe avatta bea gyerekeket Réti Szabó Sándor, majd Gál Mariann és Bodnár Balázs anépi viseletek és a nemezelés ismereteit adta át nekik. Legalább ilyenélmény volt számukra a népzene megszólaltatása citerával és furulyá-val, Nagy Imre és Szutor András szakavatott bemutatásában.

Izsó MáriaFotók: Sós József

Néhány szó a HortobágyrólA kõkorszak idejétõl vannak embe-ri tevékenység nyomai a Hortobá-gyon. Az évezredek távolából kö-szönnek ránk a még megmaradt,földbõl készült halmok, az ún. kun-halmok. Helységnévként már 1009-ben megemlítik. István király elõbb

Egernek adományozta, majd az évszázadok során kialakult települé-sek, a tatárjárás és a pestisvész következtében elnéptelenedett. Terü-leteit Debrecen város vette birtokba – zálogjogon, ahol külterjes szi-

laj állattartás folyt. Itt virágzott fela magyar szürke marha tartása, lá-bon való értékesítése a fontos ke-reskedelmi útvonalon, a „sóúton”,amely az erdélyi sóbányákból ittvezetett át Budára, az útvonalmentén megépített pihenõhe-lyekkel, csárdákkal.

Abban az idõben erdõkkel, nád-rengeteggel benõtt terület volt.1855-ben, a Tisza szabályozása utánkiszáradt, jelenleg erdõssztyeppkéntemlítik. A közlekedést a megépült hidak segítették. Így épült meg 1833-ban a hortobágyi kilenclyukú híd, Povolny Ferenc tervei alapján. Itt rende-zik meg az 1892 óta engedélyezett, messze földön híres hídi vásárt.

A nép emlékezetében még elevenen él az elmúlt századok roman-tikája, a betyárvilág. A Hortobágy szépségét, a magyar rónát, nevesíróink, költõink is megénekelték.

A II. világháború után megváltoztak a tulajdonviszonyok, az államvette át a Hortobágyot.

1973-ban létrejött a Hortobágyi Nemzeti Park, az ország elsõ nem-zeti parkjaként.

Az állami gazdaságok megalakulásával megindult a csárda környékirész betelepülése, a késõbbi községközpont kiépülése. Néhány év alattfelépült egy új falu, mely 1966-ban közigazgatásilag is önállóvá vált.

A környezõ tanyabokrokban, településrészeken élõ emberek meg-élhetését nagyrészt az állattenyésztés biztosítja. A távoli helyeken élõkgyermekei az anyaközségben, tanyai kollégiumban kulturált körülmé-nyek között tanulnak, készülnek fel az életre.

(forrás: világháló)


Szövetségben

Ügyvivõ: Benis Miklós Mihály (választott tisztség)Ügyvivõ: Bõdi Szabolcs (választott tisztség)Ügyvivõ: Nagy László (választott tisztség)Szakrális vezetõ: Molnár V. József (választott tisztség)

Megyei élenjárók küldötte: (választott tisztség)Tagozati élenjárók küldötte: (választott tisztség)

Megyebokor titkárság vezetõje: Tóthné Gyömrei Erzsébet (kinevezetttisztség)Döntés-elõkészítõ csoport vezetõje: Molnár Ervin (kinevezett tisztség)Egyházak kapcsolattartója: Bereczky Zoltán (kinevezett tisztség)

Szilaj Csikó, felelõs fõszerkesztõje: Varga Domokos György (kineve-zett tisztség)

Területi felépítés:Kinevezett tisztség:Települési megbízott

Választott tisztség:TizedesTelepülési élenjáróJárási élenjáróMegyei élenjáró

Szakmai felépítés:Választott tisztség:Tagozati élenjáró

Vukics Ferenc saját kérésére megszüntettük az alapító elnök tisztséget.

Szervezeti felépítés Magyarok Szövetsége

Megyebokor titkárok

Megye E-cím Telefon TitkárBács-Kiskun [email protected] +36-30-355-1329 Petrás KatalinBékés [email protected] +36-30-355-1329 Petrás KatalinCsongrád [email protected] +36-30-355-1329 Petrás KatalinGyõr-Moson-Sopron [email protected] +36-20-359-9221 Gyetvainé Juhász MáriaVas [email protected] +36-20-359-9221 Gyetvainé Juhász MáriaZala [email protected] +36-20-359-9221 Gyetvainé Juhász MáriaFejér [email protected] +36-30-254-8028 Gyimesi FruzsinaKomárom-Esztergom [email protected] +36-30-254-8028 Gyimesi FruzsinaVeszprém [email protected] +36-30-254-8028 Gyimesi FruzsinaHeves [email protected] +36-30-297-3770 Duhajné Kis IlonaJász-Nagykun-Szolnok msz.t.jasz.nagykun. [email protected] +36-30-297-3770 Duhajné Kis IlonaNógrád msz.t. [email protected] +36-30-297-3770 Duhajné Kis IlonaHajdú-Bihar [email protected] +36-20-988-0772 Szelényiné VeronikaSzabolcs-Szatmár-Bereg [email protected] +36-30-450-5954 Tóthné Gyömrey ErzsébetBorsod-Abaúj-Zemplén [email protected] +36-30-450-5954 Tóthné Gyömrey ErzsébetSomogy [email protected] +36-30-354-9288 Rühl ErzsébeBaranya [email protected] +36-30-354-9288 Rühl ErzsébetTolna [email protected] +36-30-354-9288 Rühl ErzsébetPest [email protected] +36-30-709-2452 Major ErzsébetBudapest [email protected] +36-30-860-3682 (flottás) Gönci Viktória

(forrás: http://www.magyarokszovetsege.hu/content/megyebokor-titkarok)

Késõbbi számunkban ismertetjük a települési megbízottak névsorát.

Csongrád megye névadó településén fel-avatták az elsõ rovásos helynévtáblát. Azünnepséget a Magyarok Szövetsége és aRovás Alapítvány szervezte.

Egyre több városban kerül fel ilyen táb-la, mivel a Rovás Alapítvány és a hozzá

kapcsolódó kutatói, fejlesztõi, valamintfelhasználói kör fontosnak tartja a törté-neti és nyelvészeti kutatást, valamint a tu-dományos élet bevonását ebbe a munká-ba. Az esemény különlegessége, hogy kétévvel ezelõtt Charles Simonyi ûrturista

Rovástábla avatása Csongrádonfelvitte magával az elsõ székely–magyarrovásírásos feliratot.

Csongrádon szombaton délután közelhatvanan gyûltek össze a tábla avatására.A napsütéses idõben tekerõlant zenéje ésa magyarság felemelkedésének gondola-tai közepette ünnepelték a megye elsõrovásírásos tábláját.

(forrás: www.kisalfold.hu, delmagyar.hu)

2222

Szövetségben

Örökbefogadott

LitkeSzilaj-beszélgetés Versegi-Herczeg Balázs Nimróddal

Fogadjon örökbe egy magyar kiste-lepülést! – hívtuk fel a világháló se-gítségével tisztelt honfitársaink fi-gyelmét. – „A Magyarok Szövetségeés a Szilaj Csikó szerkesztõsége sze-retné, ha Ön »örökbe fogadná« amagyarországi kistelepülések vala-melyikét”, vagyis vállalja, hogy azona településen valakinek egy évre elõ-fizeti a Szilaj Csikót. Versegi-HerczegBalázs Nimród Litkét választotta…

jel leróni tiszteletemet nagymamám sírjá-nál.

– Mi tanácsolna a szövetségnek? Vezetõ-inek? Tagjainak?

– Tanácsolom a Magyarok Szövetségé-nek, hogy térjen vissza az alulról építkezés-hez.

– Mennyire derû- vagy borúlátó Ön amagyar nemzet jövõjét illetõen?

– Úgy vélem, sokszor hajlamosak va-gyunk túlzottan – az egyébként csodálatos– múltunkban és az elképzelt jövõben élni.Az Isten által nekünk adott képességeink-bõl és az adott lehetõségeinkbõl a lehetõlegtöbbet kell kihoznunk, méghozzá most!Ne csak higgyünk Magyarország feltámadá-sában, hanem éljük meg; ma támasszuk fel!

– Milyen közeli s milyen távoli álmaivannak?

– Közeli álmom, hogy mihamarabb eljus-sak az örökbefogadott településemre. Tá-volabbi álmom, hogy mihamarabb a kör-nyékre, Palócföldre költözhessek a csalá-dommal.

– Mi ragadta meg a felhívásban? – Az fogott meg, hogy így távolról is

tehetek valami édesapám szülõfalujáért,ahonnan, általa, én is származom. Bár a csa-ládi költségvetésünknek nehezére esik azéves elõfizetés, mégis úgy gondoltam, hamár édesapám életét köszönhetem ennek afalunak, akkor egyelõre legalább ennyivelhálás lehetek. Szeretnék majd egyszer én isa Cserhátban élni családommal.

– Mit jelent Önnek a Magyarok Szövet-sége?

– A II. Kurultaj folytatását. Az elsõ mun-kaértekezleten találkoztam vele, mondhat-nám: magunkkal. Jelenleg a TagozatiEgyeztetõ Tanács titkára, az Erkölcs és Ér-tékrend Tagozat szervezõje, a Tagozat Szer-vezési és Mûködési Szabályzat Munkacso-portjának vezetõje, Kispest (Budapest, XIX.kerület) élenjárója és az országos IT cso-port tagja vagyok.

– S mit jelent a Szilaj Csikó?– A Magyarok Szövetsége minõségi és

tartalmas hetilapját.– Mit vár attól, akinek elõfizeti a lapot? – Ezáltal egy lépéssel közelebb kerülünk

a jövõbeni kapcsolatfelvételhez.– Milyen tervei vannak az „örökbefoga-

dott” településsel? – Szeretném sokszor meglátogatni. Sze-retném megkeresni az esetleg még élõ ro-

konaimat. A jelenlegi független polgár-mester is Versegi. Ki tudja, talán nem

csak névrokonom!? A temetõbenpedig szeretném már felnõtt fej-

A fotókat Márton Attila

készítette

Documents

szilajcsiko2011-14