!!!!!!!!!!!!!!Péterfalvi József, Primusz Péter, Szabó Péter

Számítógépes modellező rendszerek

TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0067

Műszaki metaadatbázis alapú fenntartható e-learning és tudástár létrehozása

Nyugat-magyarországi Egyetem

!!!!!!!!!!!

GSPublisherEngine 0.0.100.17

GSPublisherEngine 0.0.100.17

tudasfelho.hu

A pályázat keretein belül létrehoztunk egy speciális, felhő alapú adatbázist, tudásfelhő néven, ami egymástól függetlenül is értelmes tudásmorzsákból építkezik. Ezekből az elemi építőkövekből lehet felépíteni egy-egy órai tananyagot, vagy akár egy tantárgy teljes jegyzetét. A létrejött tananyagokat a program online „fordítja” le egy adott eszközre, így a tananyagok optimálisan tudnak megjelenni a diákok okostelefonján, vagy akár egy nagy előadó kivetítőjén is. A projektben résztvevő oktatók a saját maguk által fejlesztett, létrehozott tananyagokat feltöltötték a felhő alapú adatbázisba. A felhasznált anyagok minden eleme mindig magával viszi az eredetileg megadott metaadatokat (pl. fénykép készítője), így a felhasználás során a hivatkozás automatikussá válik. !Ma nagyon sok oktatási kísérlet zajlik a világban, de még nem látszik pontosan, hogy a „fordított osztály” (flipped classroom) vagy a MOOC (massive open online courses) nyílt videó anyagai jelentik a járható utat. Az azonban mindenki számára világos, hogy változtatni kell a megszokott módszereken. A kidolgozott tudásfelhő keretrendszer egyszerre képes kezelni az egyéni tanulási utakat, de akár ki tud szolgálni több ezer hallgatót is egyszerre. !Minden oktató a saját belátása szerint tudja alkalmazni, használni, alakítani az adatbázisát, valamint szabadon használhatja a mások által feltöltött tanagyag elemeket anélkül, hogy a hivatkozásra külön hangsúlyt kellene fektetnie. Az egyes elemekből összeállított „jegyzetek” akár személyre szabhatók, ha pontosan behatárolható a célcsoport tudásszintje. !Az elkészült tananyagok nem statikus, nyomtatott (PDF) jegyzetek, hanem egy állandóan változó, változtatható képekből, videókból és 3D modellekből felépített dinamikus rendszer. Az oktatók az ipar által megkövetelt legmodernebb technológiákat naprakészen tudják beépíteni a tudásfelhőben tárolt dinamikus „jegyzeteikbe” anélkül, hogy új „PDF” jegyzetet kellene kiadni. Ez az online rendszer biztosítja a tananyagoknak és magának az oktatásnak a fenntarthatóságát is. !A dinamikus, metaadat struktúrára épülő tananyagainknak ebben a jegyzetben, csak egy pillanatfelvétele, lenyomata tud megjelenni. A videóknak, az interaktív és 3D struktúráknak, valamint a frissülő tartalmaknak a megjelenítésére így nincsen lehetőségünk. !Az e-learning nem feleslegessé teszi a tanárokat, hanem lehetővé teszi számukra, hogy úgy foglalkozhassanak a diákjaikkal, ahogy a mai, felgyorsult világ megköveteli.

2

1. Bevezetés ......................................................................................................................................... 6

1.1 A  számítógéppel  segített  tervezés  kialakulása,  fejlődése ....................................................... 6

1.2 Az  Autodesk  és  az  AutoCAD  kezdetei ...................................................................................... 8

1.3 Az  AutoCAD  beszerzése ........................................................................................................... 9

1.3.1 Feltételek ......................................................................................................................... 9

1.4 AutoCAD for Mac ..................................................................................................................... 9

1.5 A CAD-programok  jellegzetes  felhasználásai ........................................................................ 10

1.5.1 AutoCAD  alapú  szakmai  CAD  szoftverek ....................................................................... 10

1.6 A CAD-programok  fő  szolgáltatásai ....................................................................................... 11

1.6.1 Entitások ........................................................................................................................ 11

1.6.2 Tulajdonságok ................................................................................................................ 11

1.6.3 Koordináta-rendszerek .................................................................................................. 12

1.6.4 Szerkesztési  alapfunkciók .............................................................................................. 12

1.6.5 Fóliakezelés ................................................................................................................... 12

1.6.6 Blokkok .......................................................................................................................... 12

1.6.7 Szabványos  alkatrész- és  szimbólum  könyvtárak .......................................................... 12

1.6.8 Méretező  alrendszer ..................................................................................................... 13

1.6.9 CAD  vázlatok .................................................................................................................. 13

1.6.10 CAD  nézetek .................................................................................................................. 13

2. Az AutoCAD alapjai ........................................................................................................................ 14

2.1 A  felhasználói  felület ............................................................................................................. 14

2.1.1 A  szalag  (ribbon)  felületelem  koncepciója .................................................................... 14

2.1.2 Az  AutoCAD  szalagos  felületének  rövid  áttekintése ...................................................... 15

2.2 Feladat  alapú  munkaterületek  az  AutoCAD-ben ................................................................... 17

2.3 Billentyűzet  és  mutatóeszközök ............................................................................................ 18

2.3.1 A  funkcióbillentyűk  jelentése ........................................................................................ 19

2.3.2 Az  egér  használat ........................................................................................................... 19

2.3.3 A  rajzterület  mutatói ..................................................................................................... 20

2.4 Parancsablak vagy parancssor ............................................................................................... 21

2.4.1 Megújult  parancssor  az  AutoCAD  2013-ban ................................................................. 22

2.4.2 Szöveges  ablak  használata ............................................................................................. 23

2.4.3 Rendszerváltozók  elérése .............................................................................................. 23

2.5 A  világ  koordináta-rendszer (VKR) ......................................................................................... 24

2.6 A  felhasználói  koordináta-rendszer (FKR) ............................................................................. 24

2.7 Koordináták  megadása .......................................................................................................... 24

2.7.1 Derékszögű  koordináták  megadása .............................................................................. 25

3

2.7.2 Poláris  koordináták  megadása ...................................................................................... 25

2.7.3 Gömbi  koordináták  megadása ...................................................................................... 26

2.8 Rajzelemek  kijelölése  és  megfogása ..................................................................................... 26

2.9 Rajzelemek  kijelölése  befoglaló  és  metsző  ablakkal ............................................................. 27

2.10 A  nézet  nagyítása  és  kicsinyítése ........................................................................................... 28

2.1 A  hossz  és  szög  mértékegység  beállítása .............................................................................. 28

3. Rajzi  segédeszközök ...................................................................................................................... 29

3.1 Raszter  (rácsmód)  /  Snap ...................................................................................................... 29

3.2 Háló  /  Grid ............................................................................................................................. 30

3.3 Orto  (merőleges  mód)  /  Ortho .............................................................................................. 31

3.4 Poláris  követés  /  Polár  Tracking ............................................................................................ 32

3.5 Tárgyraszter  /  Object  Snap .................................................................................................... 33

3.6 Tárgyraszterkövetés  /  Object  Snap  Tracking ......................................................................... 36

3.7 Dinamikus input ..................................................................................................................... 36

4. Adatcsere  formátumok ................................................................................................................. 37

4.1 A  DWG  formátum .................................................................................................................. 37

4.1.1 Az eltérő  DWG  verziók ................................................................................................... 37

4.2 A  DXF  (Drawing  Interchange  Files)  formátum ....................................................................... 38

4.3 A  DWT  (Drawing  Template)  formátum ................................................................................. 39

4.4 A  DWF  (Design  Web  Format)  formátum ............................................................................... 39

5. Rajzelemek .................................................................................................................................... 40

5.1 Pont / Point ........................................................................................................................... 40

5.2 Rajzelemek  felosztása  és  beosztása  pontokkal ..................................................................... 42

5.3 Vonal / Line ............................................................................................................................ 44

5.4 Sugár  /  Ray ............................................................................................................................. 45

5.5 Szerkesztővonal  (Szvonal)  /  Xline .......................................................................................... 46

5.6 Vonallánc  /  Polyline ............................................................................................................... 47

5.7 Skicc / Sketch ......................................................................................................................... 48

5.8 Téglalap  /  Rect ....................................................................................................................... 49

5.9 Többszörösvonal  /  Multiline .................................................................................................. 50

5.10 Sokszög  /  Polygon .................................................................................................................. 51

5.11 Kör  /  Circle ............................................................................................................................. 52

5.12 Ív  /  Arc ................................................................................................................................... 54

5.13 Gyűrű  /  Donut ........................................................................................................................ 56

5.14 Ellipszis / Ellipse ..................................................................................................................... 57

5.15 Spline ..................................................................................................................................... 58

4

5.16 Képcsatol  /  Attach ................................................................................................................. 60

5.17 Blokk / Block .......................................................................................................................... 61

5.18 Sraffozás  /  Hatch ................................................................................................................... 62

6. Fóliák  és  tulajdonságok ................................................................................................................. 65

6.1 Fóliatulajdonságok ................................................................................................................ 65

6.2 Fólia  /  Layer ........................................................................................................................... 65

6.3 A  vonaltípus  és  vonaltípus  lépték  használata ........................................................................ 67

7. Rajzszerkesztés .............................................................................................................................. 69

7.1 Radír  / Erase .......................................................................................................................... 69

7.2 Hopp ...................................................................................................................................... 69

7.3 Másol  /  Copy .......................................................................................................................... 70

7.4 Alapmásol / Copybase ........................................................................................................... 71

7.5 Mozgatás  /  Move ................................................................................................................... 72

7.6 Tükröz  /  Mirror ...................................................................................................................... 73

7.7 Párhuzamos  /  Offset .............................................................................................................. 74

7.8 Forgat / Rotate ...................................................................................................................... 76

7.9 Lépték  /  Scale ........................................................................................................................ 77

7.10 Nyújt  /  Stretch ....................................................................................................................... 78

7.11 Hosszabbít  /  Length ............................................................................................................... 79

7.12 Kioszt / Array ......................................................................................................................... 80

7.13 Letör  /  Chamfer ..................................................................................................................... 81

7.14 Lekerekít  /  Fillet ..................................................................................................................... 82

7.15 Simít  /  Blend .......................................................................................................................... 83

7.16 Metsz / Trim .......................................................................................................................... 84

7.17 Elér  /  Extend .......................................................................................................................... 86

7.18 Megtörés  /  Break ................................................................................................................... 87

8. Szövegek ........................................................................................................................................ 88

8.1 Egysoros  szöveg  /  Text .......................................................................................................... 88

8.2 Bekezdéses  szöveg  /  Multiline  text ....................................................................................... 90

8.3 Szövegstílus ........................................................................................................................... 91

9. Méretezés ...................................................................................................................................... 93

9.1 Asszociatív  méretek ............................................................................................................... 93

9.2 Mérethossz  /  Linear  dimension ............................................................................................. 94

9.3 Méretilleszt  /  Aligned  dimension .......................................................................................... 95

9.4 Méretszög  /  Angular  dimension ............................................................................................ 95

9.5 Méretív  /  Arc  dimension........................................................................................................ 96

5

9.6 Méretsugár  /  Radius  dimension ............................................................................................ 97

9.7 Méretközép  /  Dimcenter ....................................................................................................... 97

9.8 Méretstílus ............................................................................................................................ 98

10. Nyomtatás ............................................................................................................................... 100

10.1 A  nyomtatás  áttekintése ..................................................................................................... 100

10.1.1 Plottolok vagy nyomtatok? .......................................................................................... 100

10.1.2 Plotterkezelő ............................................................................................................... 100

10.1.3 Elrendezések ................................................................................................................ 100

10.1.4 Oldalbeállítások ........................................................................................................... 100

10.1.5 Nyomtatási  stílusok ..................................................................................................... 100

10.1.6 Nyomtatási  pecsétek ................................................................................................... 101

10.2 A  rajz  nyomtatandó  részének  meghatározása .................................................................... 101

10.3 A  nyomtatási  lépték  beállítása ............................................................................................ 102

10.4 Nyomtatási  kép ................................................................................................................... 103

10.5 Egy rajz  kinyomtatásnak  lépései .......................................................................................... 103

10.6 Adobe PDF-fájlok  nyomtatása ............................................................................................. 103

11. Lekérdezések ........................................................................................................................... 104

11.1 Koord / Id ............................................................................................................................. 104

11.2 Geommér  /  Measuregeom .................................................................................................. 104

11.3 Terület  /  Area ...................................................................................................................... 106

12. Videofilmek  listája ................................................................................................................... 107

13. Irodalomjegyzék ...................................................................................................................... 109

6

1. Bevezetés

A   mérnöki   tevékenység   ma   már   nélkülözhetetlen   segédeszköze   a   folyamatosan   megújuló  informatika.  Az  egyre  kisebb  méretű,  ugyanakkor  egyre  több  információt  tárolni  és  feldolgozni  képes  számítógépek   és   a  működésüket   lehetővé   tevő   szoftverek   olyan   lehetőséget   kínálnak,   amelyek   az  élet   minden   területén,   de   főként   a   mérnöki   feladatok   megoldásában   jelenthetnek   ugrásszerű  fejlődést.  Fontos  szem  előtt  tartani  azt  is,  hogy  ma  már  szinte  kizárólag  csak  azok  a területek képesek  korszerűsödni,  amelyek  felismerik,  hogy  saját  tevékenységükön  belül  milyen  szerepet  kaphat,  adhat  számukra  a  korszerű  informatika.

A CAD (Computer Aided Design) az a segítőtárs,   amely  nélkül  manapság  gyakorlatilag  nehéz   lenne  elképzelni  egyetlen  egy  szerkesztő,  tervező,  vagy  bármilyen  hasonló  tevékenységre  szakosodott  cég  működését.  Szinte  már  kihalt  az  a  nézet,  mely  szerint  a  CAD  rendszer  bevezetése  nem  hatékony,  sőt, ellenkezőleg,   gazdasági   elemzések   számtalanszor   bebizonyították   a   beruházások   kedvező  megtérülését.   A   CAD   attraktív   lehetőségeket   kínál   még   a   sok   „műkedvelőnek“   is,   akik   csupán  alkalmilag  használják  a  programot.

Jelen   írás   célja   olyan   alapismeretek   megadása,   amelyekre   támaszkodva   önképzés   formájában   az  AutoCAD  szoftver  kínálta  grafikus  tervezői  műveletek  egyre  szélesebb  körben  megismerhetők.  Nem  szabad   azonban   elfeledkezni   arról,   hogy   a   többi   számítógépes   programhoz   hasonlóan   az   AutoCAD  csak   egy   segédeszköz,   amelynek   segítségével   a   tervezésre   fordított   idő   lerövidíthető,   de   a   jó   terv  elkészítéséhez  mindig  hozzá   tartozik  a   többszöri  ellenőrzés   (próbanyomtatás,  adatok  összeolvasása  stb.).  A  számítógép  és  a  rajta  futó  programok  csak  olyan  eszközök,  amelyek  átgondolt  és  jó  bemeneti  adatok   esetén   adnak   helyes   eredményt,   de   nem   helyettesítik   a   műszaki-mérnöki   mérlegelést   és  döntéshozatalt.

Természetesen  szinte  lehetelten  teljesen  átfogó  írást  készíteni  az  AutoCAD  rendszerről,  ezért  ezt  meg  sem  próbáltuk  a  jegyzet  készítésekor.  Pétery  Kristof  magyar  nyelvű  AutoCAD  Biblia  sorozata  mindent  leír,   amit   csak   érdemes,   így   mi   inkább   arra   törekedtünk,   hogy   a   kezdők   számára   kiemeljük   a  leglényegesebb   elemeket   és   átadjuk   az   AutoCAD   rendszer   alapgondolkodást,   aminek   az  elsajátításával   már   bárki   szakterületének  megfelelően   tovább   tudja   képezni   magát.   Nagyon   nehéz  „vizuálisan”   írni   egy   grafikus   programról,   ezért   ahol   csak   tudtunk   videofilmekkel   mutatjuk   be   a  rendszer   működését.   Jelenleg   60   db   videó   egészíti   ki   az   írásos   anyagot,   amit   a   kedves   olvasó   a  következő  internetes  címek  egyikén  érhet  el:

NyME  Podcast  (Erdőmérnöki  Kar)

x https://podcast.nyme.hu

YouTube

x http://www.youtube.com/user/Boheem1981 x http://www.youtube.com/user/Tudasfelho

Az   írott   szöveg   és   a   videó   együtt   alkot   egy   teljes   anyagot,   így   az   egyik   a   másikat   nem   tudja  helyettesíteni.   A   videofilmek   gyors   áttekintést   adnak,   míg   az   írott   részek   kézikönyvszerűen   lettek  megszerkesztve,   a   gyakorlati   munka   támogatása   céljából.   Reméljük,   hogy   munkánkkal   sikerül  átsegíteni  a  kedves  olvasót  a  kezdeti  nehézségeken.

1.1 A számítógéppel segített tervezés kialakulása, fejlődése

Még  mielőtt   a   jelenlegi   állapot   boncolgatásába   bocsátkoznánk,   a   téma  megértése   szempontjából  tekintve  igen  fontos  megismerkednünk  annak  történelmével,  környezetével,  és  nem  utolsó  sorban  az  uralkodó   viszonyokkal,   amelyek   keretein   belül   a   különböző   programokat   fejlesztő   cégek megalakultak,  fejlődtek,  és  néha  bizony  meg  is  szűntek.

7

A  műszaki  problémák  megoldására  az  1950-es  évektől  alkalmaznak  számítógépeket,  amit  a  következő  tények  indokolnak (Vetró,  2001):

x Megnövekedett  a  műszaki  számítások  mennyisége. x A  számolási  feladatok  bonyolulttá  váltak. x A  számítógépek  alkalmazása  nélkül  egyes  problémák  csak  korlátozásokkal  oldhatóak  meg.  (A  

korlátozások  azt   jelentik,   hogy  a   tervezettől   kissé  eltérő,  de  még  elfogadható  célok   szerint  valósul  meg  a  problémamegoldás.)

x A   számítástechnika   fejlődésének   következtében   egyre   csökken   az   egységnyi   információ  feldolgozásához  szükséges  költség.

x A  számítógépek  működtetése  a  fejlett  operációs  rendszerek  és  alkalmazói  programok  révén  emberközelivé   vált,   a   problémák  megoldása   a   gép   és   az   ember   közötti   párbeszéd   alapján  történik.

A   felsoroltak   megoldására   dolgozták   ki   az   egységes   elveken   alapuló   CAD/CAM   számítógépes  programrendszereket,   amelyeket   napjainkban   már   az   egész   világon   használnak   műszaki   feladatok  megoldására.   A  CAD/CAM  az   ipari   tervezés   és   gyártás   egységes,   közvetlen   számítógépes   vezérlésű  rendszerré   való   összekapcsolása,   amely  magába   foglalja   a   számítógéppel   segített   tervezést.   (CAD,  Computer   Aided   Design)   és   gyártást   (CAM,   Computer   Aided  Manufacturing).   Ezt   az   egységesített  folyamatot nevezik CAD/CAM-nek.   Ezt   egészítheti   ki   a   CAE-rendszer,   ami   számítógéppel   segített  mérnöki  munkát  jelent  (CAE,  Computer  Aided  Engineering).

A CAD-rendszerek   számítógépből   és   általában   egy   vagy   több   terminálból   (monitorral   és   interaktív  grafikus  beviteli  eszközökkel felszerelt  egység)  állnak,  és  többek  között  gépalkatrészek,  szövetminták,  integrált   áramkörök,   épületek   stb.   tervezhetők   velük.   A   CAM-rendszereket   számjegyvezérlésű  szerszámgépek  és  nagy  teljesítményű,  programozható  ipari  robotok  alkotják.

A CAE-rendszerekben   a   tervezési   folyamat   során   létrehozott   és  módosított   rajzokat   közvetlenül   a  végterméket   gyártó   gépeket   irányító   utasításokká   alakítják   át.   A   CAE-rendszerek   csökkentik   az   új  termék   kifejlesztéséhez   szükséges   időt,   és   a   gyártási   folyamat   és   ütemezés   optimalizálásával,  valamint  a  gépi  műveletek  szükség  szerinti  rugalmas  megváltozásával  növelik  a  termelékenységet.  A  számítógéppel  segített  részfolyamatok  közül  rajzi  vonatkozása  miatt  számunkra  a  tervezés  a  fontos.  A  számítógéppel   segített   tervezés   (CAD)   több   mint   negyven   éves   története   három,   egymástól   jól  elkülöníthető  szakaszra  osztható (Vetró,  2001).

1. A  kezdeti  időszak  (1950-1970). 2. A  számítógéppel  segített  tervezés  ipari  technológiává  válásának  időszaka  (1970-1980). 3. A  tudásorientált  fejlesztés  időszaka  (1980-tól).

A hatvanas   és   a   hetvenes  évekbe   a   nagy   légi   közlekedési,   gépjárműipari,   továbbá  elektrotechnikai vállalkozások,  amilyenek  például  a  Boeing,  a  Douglas  Aircraft,  a  Renault,  a  Citroen,  a  General  Motors,  a Ford, a General Electric, a Bell stb. keresték   a   módszert,   piaci   helyzetük   megszilárdítására,  igyekeztek   nem  hagyományos   eszközöket   is   kihasználni   a   tervezés,   szerkesztés,   valamint   a   gyártás  érdekében.  Az  említett  vállalkozások  vezetősége  már  akkor  a  tudatában  volt  annak  a  ténynek,  hogy  mindez nem fog  menni  a  számítógépek  használata  nélkül.  Talán  csupán  az  elképzeléseik  különböztek  csekély  mértékben   a   napjainkban   uralkodó   állapotoktól.   Az   első   CAD   programok   nem   közvetlenül  további  értékesítésre  készültek,  hanem  elsősorban  belső  használatra.  Csak  később  kezdődött  meg  az  olyan   vállalatok   alakulása,   amelyek   vállalkozásuk   fő   tárgyaként   a   megrendelésre   készített   és   az  ismételt  eladásra  szánt  programok  fejlesztését  tűzték  ki.

Még  a  CAD  programok  is  „csak“  programok,  létezésüket  a  számítógépek  létezése  nélkül nem is lehet elképzelni.   Ez   pedig   a   következő   ok,   amiért   bepillantunk   a   múltba,   ahol   a   személyi   számítógép  létezése   még   a   kizárólag   legbátrabbak   fejében   fordult   elő.   A   cégek   szokásos   felszereléséhez  

8

akkoriban  a  „teremszámítógépek“  tartoztak,  amelyek  azonban  az  áruknál  fogva  jelentős  mértékben  meghaladták  az  akkori  viszonyokat.  Az  otthonokban  gyakorlatilag  számítógépek  nem  léteztek.  

A   további   impulzusokat   azok   az   igyekezetek   jelentették,   amelyek   a   személyi   számítógépek  bevezetését   tűzték   ki   célul,   itt   pedig   feltétlenül   meg   kell   említenünk   a   Xerox-ot   már   1972-től  kezdődően.   Az   igazi   siker   azonban   az   IBM  5150   típusú   „személyi   számítógép”   koncepciója   érte   el,  amelyet 1981-ben   dobtak   a   piacra.   Csak   az   összehasonlítás   miatt   képzeljük   el,   hogy   ezeknek   a  számítógépeknek  az  ára  $8 975-$19  975  között  mozgott.  Ez  talán  a  legfontosabb  kapocs  a  múlt  és  a  jelen  között,  mivel  ezeknek  a  számítógépeknek  az  utódait  használjuk  napjainkban  is.

AutoCAD 2013 SHOT - Bevezetés

1.2 Az Autodesk és az AutoCAD kezdetei

A  nyolcvanas  évek  kezdetén  az  Autodesk  volt  a  számos  cégek  egyike,  akik  igyekeztek  érvényesülni  az  új   piacokon.   Az   egyik   kulcsfontosságú   pillér   a   CAD   történetében   az   AutoCAD   bevezetése   volt.   Ez  1982-ben  történt.  John  Walker  és  további  tizenkét  társa  volt  az,  akik  elég  bátorsággal  rendelkeztek  ahhoz,  hogy  megvalósítsák  az  úttörőnek  számító  jövőképüket (1.  ábra).  Az  Autodesk  kezdeti  terveinél  is   egyértelmű   volt   a   személyi   számítógépre   fektetett   hangsúly,   elsősorban   az   IBM   PC   jöttek  számításba,  továbbá  „ki  akarták  hozni” a CAD-et  a  drága  teremszámítógépekről,  és  azokat  átültetni  az  újonnan  keletkező  személyi  számítógépek  platformjára.  Nos,  ezekből  indult  ki  az  új  besorolás  is.  Az  AutoCAD-80 első  verziójának  kiindulási  ára  1000 dollár volt.  Kizárólag  az  összehasonlítás  kedvéért,  az  Unix Computervision programja akkoriban 70 000 dollárba  került!  Az  AutoCAD  a  saját   forráskódján  kívül   a   megvásárolt   programok   kódjait   is   használta,   amilyenek   például   az Interact, valamint a MicroCAD.  A  társaság  neve  is  folyamatosan  változott,  így az  eredeti  MSP,  majd  Desktop  Solutions,  és  az Insight Automation Ltd. néven   működött,   míg   végül   rátalált   a   végső   (és   valljuk   be   zseniális)  Autodesk  névre.  A  vállalkozás  rögtön  a  kezdet  kezdetén  is  egy  olyan  részvénytársaságként  működött,  amely   a   nyereségképzésre   orientálódott.   Az   Autodesk   „egytermékes“   vállalkozásként   kezdett   – ez volt az AutoCAD – de  mindez  a   régmúlté,   a  program  portfolió  pedig  elkezdett  növekedni   az  egyes  ipari   szegmensek   szükségleteinek   megfelelően.   Akiket   részletesebben   is   érdekel   az   Autodesk keletkezése  és  fejlődése,  az  rendkívül  nagy  terjedelmű  adatot  talál  John  Walkernek  köszönhetően az alábbi   címen:   www.fourmilab.ch/autofile. John   Walker   egyébként   az   Autodesk   társalapítója   és  egyben az  AutoCAD  társszerzője  is.

1. ábra. Az Autodesk alapítói, akik ugyan vízen járni nem tudtak, de repülni egész jól!

9

1.3 Az AutoCAD beszerzése

Az  Autodesk  létrehozta  az „Autodesk  Education  Community” közösséget, amely  lehetővé  teszi,  hogy  a  diákok  letöltsék  az  Autodesk  szoftverek  ingyenes  verzióját,  valamint  a  kapcsolódó  oktatóanyagokat.  A tagoknak – a   közösség   egész   világot   behálózó   kapcsolatrendszere   jóvoltából   – lehetősége   nyílik  munkát   és   szakmai   gyakorlatot   keresni,   valamint   tanulhatnak   a   világ   számos  más   pontján   dolgozó  oktatóktól   és   szakemberektől   is,   bemutathatják   legjobb   munkáikat,   és   részt   vehetnek   az   online  képzésekben.   Az   Autodesk   oktatási   programjairól   és   megoldásairól   további   információt   a  http://www.autodesk.com/education/student-software weboldalon  talál.

A  legtöbb  Autodesk  szoftver  3  éves  ingyenes  használati  joggal  letölthető,  a  diákok  igényelhetnek saját  sorozatszámot,  csak  rendelkezned  kell  egyetemi  e-mail  címmel.

1.3.1 Feltételek

A   diákként   rendelkezni   kell   egy   olyan   e-mail   címmel,   amely   az   oktatási   intézmény   doménjére   van  bejegyezve. Az   oktatási   intézménynek   előzetesen   regisztrálnia   kell   magát   az   Autodesk Education Community portálján.

Eddig   bejegyzett   címek: @bkae.hu, @bme.hu, @unideb.hu, @elte.hu, @mie.hu, @mome.hu, @mke.hu, @uni-miskolc.hu, @nyme.hu, @pte.hu, @sze.hu, @u-szeged.hu, @szie.hu, @filmacademy.hu, @vein.hu, @zmne.hu, @zmne.hu, @bdtf.hu, @bdf.hu, @bmf.hu, @poliod.hu, @duf.hu, @ejf.hu, @ektf.hu, @kefo.hu, @nyf.hu, @bgk.bmf.hu, @uni-corvinus.hu, @hszk.bme.hu, @hallgato.szie.hu

Ha  rendelkezünk  megfelelő  e-mail  címmel,  akkor  az Autodesk Education Community oldalát keressük  fel és regisztráljuk magunkat. Lépések:

x A  regisztráció  után  menjünk  a  Free Software oldalra,  majd  itt  válasszuk  ki  a  kívánt  Autodesk  terméket.

x A   termék  verziói  közül  válasszuk   ki   a  megfelelő  változatot   (64   vagy  32  bit),   és   a  Get Serial gombot  megnyomva  kérjünk  rá  sorozatszámot.

x Ennek  következtében  az  oldal  kiírja  a  kiosztott  sorozatszámot,  és  kezdhetjük  is  a  letöltést. x Ha   rendelkezünk   telepítő   DVD-vel,   akkor   nem   kell   letölteni   a   programot,   a   kapott  

szériaszámmal  az  is  aktiválható.

1.4 AutoCAD for Mac

Az AutoCAD   alkalmazás   Mac-es változatának   fejlesztését   a   90-es   évek   elején   fejezték   be (a tervezőszoftver  utolsó  kiadása  1992-ben jelent meg). Sokáig  ezután  csak  Windows-on  volt  elérhető  az AutoCAD program. Jelen jegyzet is a  Windowsos   verziót   ismerteti,   de  mindenképpen  meg   kell  említenünk   a legelterjedtebb   tervező   szoftver   visszatérését a Macintosh platformra. A 2010-es visszatérés  nem  meglepő  annak  tudatában,  hogy  a  világon  eladott  személyi  számítógépek  10%-a  már  Mac,  és  a vásárlók  száma  folyamatosan  növekszik  évek  óta (iPhone, iPad sikere miatt).

A Mac-es  változat  a  program  minden  eddig  ismert  képességét  tartalmazza.  Annak  ellenére,  hogy  az  AutoCAD Mac-es   változata   natív   Mac   OS   X   program,   úgy   lett   megalkotva,   hogy   a   Windows PC változathoz  eléggé  hasonló  legyen,  így  aki  azt  szokta  meg  korábban,  az  most  könnyen  át  tud  térni  a  Mac-es   verzióra.   Eközben   olyan   opciók,   mint   a   Workflow   paletta   csak   Mac-re   elérhetők,   és  többletszolgáltatást  nyújtanak  azoknak  a  tervezőknek,  akik  Mac  OS  X  alatt  futtatják  az  AutoCAD-et. Ezek  mellett  az  AutoCAD  számos,  az  OS  X  operációs  rendszerbe  beépített  képességet  is  használ,  mint  a Cover Flow, multi-touch   gesztusok   (mozgatás,   kicsinyítés-nagyítás),   Magic   Mouse   és   a Magic Trackpad  kompatibilitás. További  részletek az  Autodesk  honlapján  olvasható.

10

2. ábra. AutoCAD for Mac.

1.5 A CAD-programok jellegzetes felhasználásai

Az   informatika   fejlődése   a   legjelentősebb   előrelépést   a  mérnöki   tevékenység   terén   hozta.   Ezen   a  területen  a  számítógéppel  segített  feladatmegoldás  az  egyszerű  matematikai  műveletek  elvégzésétől  a   teljes   szakértői   rendszerek   használatáig   terjedhet.   A   gyakorlatban   alkalmazott   CAD-rendszerek lehetnek  rajzolást,  vizuális  tervezést  megvalósító  általános  vagy  feladatorientált  (csak  meghatározott  feladatok,   pl.   CMOS   integrált   áramkörök   tervezésére   alkalmas)   rendszerek.   A   két   rendszer  működésében  nincs  különbség,  csak  az  alkalmazott  adatbázisok  és  kiegészítő  funkciók  szabják  meg  a  rendszer   felhasználási   területét (Vetró,   2001).   A   leginkább   elterjedt,   általános   CAD-alkalmazás   az  AutoCAD,   de   vannak   gépészeti,   épületgépészeti,   építészeti,   belsőépítészeti,   textiltervezői,  elektronikai stb. célorientált  rendszerek  is.

1.5.1 AutoCAD alapú szakmai CAD szoftverek

Az  AutoCAD  rugalmas  felépítése  lehetővé  teszi,  hogy  a  különböző  mérnöki  területek  eltérő  szakmai  igényeihez   alkalmazkodó   speciális   CAD   szoftverek   készüljenek,   melyek   egész   sorát   fejlesztették ki független   szoftverfejlesztő   cégek.   Az   Autodesk   saját   AutoCAD   alapú   szakmaspecifikus   szoftverjei   a  teljesség  igénye  nélkül  (Wikipédia):

x AutoCAD  Architecture  építészeti  tervezésre.  Ablakok,  ajtók,   lépcső  szerkesztése,  metszetek,  homlokzat  generálás  alaprajzból.

x AutoCAD   Civil   3D   közlekedéssel   (út,   vasút),   területfejlesztéssel,   vízelvezető   rendszerekkel  kapcsolatos  projektek  tervezése  AutoCAD  környezetben.

x AutoCAD  Electrical  villamos  szabályozás  és  vezérlés  tervezéséhez. x AutoCAD  Map  3D  térbeli  terepmodell,  GIS  és  rajzi  információk  összekapcsolása. x AutoCAD  Mechanical  gépészeti  tervezéshez. x AutoCAD  MEP  épületgépészeti  és  épületvillamossági  tervezőrendszer. x AutoCAD  P&ID  csővezeték  és  műszerezés  tervező  szoftver.

11

x AutoCAD  Raster  Design   raszteres   képek   feldolgozása  DWG   formátumba  automatikus  és   fél  automatikus  eljárásokkal.  Papír  térképek,  műhold  felvételek  feldolgozására  alkalmas.

x AutoCAD   Structural   Detailing   acélszerkezetek   csomópontjainak   és   egyéb   részleteinek  tervezésére  szolgáló  eszköz.

x AutoCAD Utility Design szoftver  villamos  hálózat  tervezéséhez.

1.6 A CAD-programok fő szolgáltatásai

A  műszaki  életben  rendkívül  nagy  jelentősége  van  a  rajznak,  mint  információhordozó  eszköznek.  Az  ábrázoló   geometria   és   a   műszaki   rajz   szabályainak,   valamint   speciális   rajzszabványok   előírásainak  felhasználásával   olyan   rajzok   készíthetők,   amelyek  mind   a   készítőjük,  mind   pedig   a   felhasználójuk  számára   ugyanazt   jelentik.   A   tervező   rajzban   közöl   információkat   a   gyártóval   a   munkadarab  formájáról,   méreteiről,   felületi   tulajdonságairól   stb., és   a   rajzi   információknak   az   alapján   a   gyártó  elkészíti  a  tervező  által  elképzelt  munkadarabot.  A  hosszadalmas,  fárasztó  és  bonyolult  kézi  rajzolást  egyre   inkább   kiszorítja   a   számítógéppel,   megfelelő   programokkal   készített   rajz.   Számítógéppel  gyorsabban végrehajthatók  a  már  meglevő  rajzon  szükséges  változtatások,  ill.  a  későbbiek  során  ez  a  rajz   más   technológiai   rendszerek   számára   egyszerűen   átadható.   A   CAD-rendszerekkel   készített  tervezet   és   rajz   a   munkadarab   geometriai (esetleg fizikai) paramétereit   tartalmazza,   tehát  végeredményben   azt   a   formát,   amit   le   kell   gyártani.   A   geometriai   alakzatok   ábrázolására   kétféle  rendszert   használhatunk.   Az   egyik   a   síkbeli   alakzatok   létrehozására   alkalmas   kétdimenziós   (2D)  rajzolórendszer,   a   másik   a   térbeli   alakzatok   létrehozására   alkalmas   háromdimenziós   (3D)  modellezőrendszer.   A   kezdeti   időkben   a   számítógépet   egy  megfelelő   programmal   a   hagyományos  rajzi   szerkesztőeszközök   kiváltására,   elektronikus   rajztáblaként  működtették.   Napjainkban  még   sok  helyen   ma   is   ezt   a   módját   alkalmazzák   a   számítógépes   rajzkészítésnek.   A   korszerű  gyártástechnológiákban  a  tervezés  és  gyártás  közötti  szakaszban  egyre  kevésbé  van  szükség  a  síkbeli  rajzokra.  Mivel  a  konstrukciótervezés   folyamatában  a  termékmodell  elkészítése  a   fontos,  a  vetületi  rajzok,   műszaki   rajzok   (síkbeli,   2D   rajzok)   elkészítéséhez   a   termékmodellből   (3D)   kiindulva  rajzszármaztatás  eredményeként  jutunk (Vetró,  2001).

Ebben  a  felfogásban  a  legfontosabb  feladat  a  3D  modell  helyes  elkészítése.  Ez nem azt jelenti, hogy nem kell megtanulni  a  síkbeli   rajzolást! A  modellről  származtatott  vetületek  értelmezése,  olvasása  nem   képzelhető   el   a   síkbeli   rajzolás   ismeretei   nélkül.   A   tapasztalatok   szerint   egy   átlagos  bonyolultságú   test   esetén   a   2D   rajz   elkészítése   háromszor,   négyszer   több   időt   igényel, mint a 3D modell   elkészítése.  A   kereskedelmi   forgalomban  kapható  CAD-programok  a  3D  modellezéstől   a  2D  rajzok  származtatása  irányába  való  haladást  tükrözik.  A  rajzolóprogramok  a  geometriát  a  szabadkézi  rajzhoz  hasonlóan  alapelemekből,  ún.  geometriai  primitívekből  hozzák  létre.  Az  euklideszi  szerkesztés  elveit   figyelembe   véve   a   rajzaink   elkészítéséhez   három   alapelemet   használhatunk:   a   pontot,   az  egyenest,   a   kört   (körívet).   A   rajzolóprogramok   alapelemkészlete   több   elemet   tartalmaz.   Az  alapelemek lehetnek egyediek  (pl.  egyenes,  kör,  körív)  és  kombináltak  (pl.  vonalláncok,  mintázatok).  A  kombinált  alapelemek  az  egyedi  alapelemekből  állíthatók  össze.  A CAD-programoknak ezen  kívül  van még   néhány   olyan   szolgáltatása,   amelyek   a   hagyományos   rajzkészítési   módszerrel nem valósíthatók  meg.  Ezek  a  következők.

1.6.1 Entitások

Az  entitások  a  CAD  rendszerek  grafikus  alapegységei.  A  tipikus  entitások  általában:  pontok,  vonalak,  körök   és   ellipszisek.   A  műszaki   rajzok   összetett   entitásai   a   poligonok,   szövegek,  méretháló,   kitöltő minták  és  spline  közelítések.

1.6.2 Tulajdonságok

Minden  entitás  rendelkezik  bizonyos  jellemzőkkel,  mint  a  színe,  vonalának  stílusa  és  vastagsága.

12

1.6.3 Koordináta-rendszerek

A  koordináta  rendszerek  lényegének  megértése  kritikus  a  CAD  rendszerek  megfelelő  használatához.

Az  origó  a  rajzterület  azon  pontja,  ahol  az  X  és  Y  tengelyek  metszik  egymást.  Ezt  hívjuk  az  abszolút  zérusnak.  Ezen  túl  a  CAD  rendszerekben  létezik  egy  relatív  zérus  pont   is.  Ez  utóbbi  egy  segéd  pont,  ami   az   utolsó   művelet   helye   szerint   változtatja   a   pozícióját.   A   relatív   zérust   a   felhasználó   is  elmozdíthatja.

Descartes  koordináta  rendszer: ez a derékszögű koordináta  rendszer,  ahol  egy  pont  helyzetét  az  X  és  Y   tengelyektől   mért   távolsága   határozza   meg.   Polár   koordináták:   a polár   koordináta   rendszerben  távolság  és  irány  (szög)  adatokkal  azonosítható  a  pontok  pozíciója.  Természetesen  itt  is  számolhatunk  relatív  koordinátákkal.

1.6.4 Szerkesztési alapfunkciók

Minden   elem   (entitás)   beilleszthető,   kijelölhető,   amennyiben   már   kijelölt,   törölhető,   másolható,  módosítható.   Az   elem   beillesztése   azt   jelenti,   hogy   a   megfelelő   eszköz   (vonal,   ív)   és   az   új   elem  pozíciójának  (pl.  egy  szakasz  végpontja)  kiválasztása  után  a  rajzterületen  létrehoztuk.

Az   elemeket   szerkesztésük   előtt   (törlés,  másolás,  módosítás)   ki   kell   jelölni.   Az   elemek   kijelölése   a  legalapvetőbb  CAD  műveletek  egyike.   Az   elemek   törlése   a   rajzról   történő   eltávolításukat   jelenti.   A  CAD   rendszerek   alapvető   módosításain a   mozgatást, a   forgatást,   a   tükrözést   és   az   átméretezést  értjük.  A  felsorolt  eljárások  nem  változtatnak  az  elemek  geometriáján.  A  letörés,  levágás,  lekerekítés,  nyújtás  viszont  igen.

1.6.5 Fóliakezelés

A  számítógéppel  támogatott  műszaki  rajzkészítés  egyik  alapelve  a  rajz  fóliákra  bontása.  A  rajz  minden  eleme  pontosan  egy  fólián  lehet,  de  minden  fólia  számos  elemet tartalmazhat. A  szerkesztőfelületet  egymáson   elhelyezkedő,   átlátszó   fóliák   sorozataként   képzelhetjük   el.   Az   egyes   rétegeken   a   rajz  logikailag  összetartozó  elemeit   ábrázoljuk,   foglaljuk  csoportba.   Például   érdemes  minden   tengelyt   a  „tengelyek” feliratú   fóliára   tenni.   A   fóliáknak   lehetnek   tulajdonságaik   (szín,   vonalvastagság,   vonal  stílusa).  Minden  entitás  (elem)  rendelkezhet  saját  tulajdonságokkal,  vagy  örökölheti  azokat  a  fóliától,  amelyre  helyezte.  Ez  utóbbi  esetben  például  egyszerre  változtathatjuk  meg  az  összes  tengely  színét,  ha  a  tengelyek  fólia  színén  változtatunk.  A fóliák ki- és  bekapcsolásával  az  alkatrészeket  tetszőleges  összeállításban  jeleníthetjük  meg.

A  régen  a  kézi  szerkesztés  közben is  hasonló  módon  dolgoztak  a  mérnökök.  Az  épületek  szerkezeti  elemei,  elektromos  hálózatai,   szellőző  rendszerei  külön  átlátszó  papírra  vagy   fóliára  készültek.  Ezek  egymásra  helyezve  adták  a  végleges  teljes  rajzot.

1.6.6 Blokkok

A   blokk   entitások   csoportja.   A   blokkok   többször   is   beszúrhatóak   ugyanabba   a   rajzba   eltérő  tulajdonságokkal,   különböző  pozíciókba,  mérettel   és   elforgatással.   A   blokkok   részleteinek   lehetnek  önálló  tulajdonságaik,  vagy  örökölhetik  azokat  a  blokktól.  Minden  blokkon  belül   létrehozott  elem  a  blokk  egészéhez  kötődik.  Ezáltal  a  blokk  tulajdonságainak  megváltoztatása  automatikusan  érvényes  az  őt  alkotó  elemekre  is.

1.6.7 Szabványos alkatrész- és szimbólum könyvtárak

A  gyártmány  szabványos  alkatrészeit,  az  alak- és  helyzettűrést,  a  bázisok  jelölését,  a  felületminőségi  és   hegesztési   szimbólumokat   alkönyvtárban   található   elemek  kiválasztásával   és   a  megfelelő   helyre  való  beillesztésével  állíthatjuk  elő.

13

1.6.8 Méretező alrendszer

A   méretek   elhelyezésére   való.   A   méretezendő   pontok,   elemek   kijelölése   után   automatikusan elhelyezi  a  rajzon  a  méretvonalat,  a  méretnyilakat,  a  méretsegédvonalakat  és  a  méretszámot.

1.6.9 CAD vázlatok

A  CAD  rendszerek  sokban  hasonlítanak  a  hagyományos  vázlatkészítésre.  A  tervek,  vagy  objektumok  rajzolása   során   segédeszközöket   használunk,   mint   a   vonalzó.   A   CAD   programokban   sokféle  segédeszköz   található   ugyanerre   a   célra.   Nagy   előnye   a   CAD   rendszereknek,   hogy   az   elemek  megrajzolásuk   után   is   könnyen   módosíthatóak.   Ez   lehet   a   legnehezebben   elsajátítható   a  hagyományos  szerkesztésről  való  áttérés  alatt.  A  CAD  programokban  sok  olyan  vonalat  készítünk,  ami  nyomtatásban   nem   jelenik   meg,   vagy   a   mérete   nem  megfelelő   és   utólag   igazítani   kell.   A   kezdők  általános  hibája,  hogy  rögtön  a  kész  méreteket  és  vonalakat  akarják  létrehozni.

1.6.10 CAD nézetek

A   kézi   szerkesztéstől   eltérően   a   CAD   rendszerekben   nincs   szükség   a   méretarány   és   a   papírméret  előzetes  meghatározására.  Itt  nincs  méretarány:  minden  távolságot  és  méretet  az  eredeti  adatokkal  kell  megadni.   Egy  10  méteres  elemet  10  méteresként   kell  megrajzolni.   Csak  a  nyomtatáshoz  adjuk  meg  a  papírméretet  és  a  hozzá  illő  méretarányt.  A  képernyőn  a  felhasználó  szabadon  változtathatja  a  rajz  látható  területét,  ha  több  részletet  szeretne  pontosabban  látni,  a  kívánt  terület  nagyítható.  Egy  másik   fontos   lehetőség   a   panoráma:   a   nagyítás   mértékének   változtatása   nélkül   mozgatható   az  aktuális  nézet  ablak  a  rajzterület  felett,  egészen  a  kívánt  pozícióig.

14

2. Az AutoCAD alapjai

2.1 A felhasználói felület

A felhasználói   felület (angolul user interface, röviden  UI)   egy   berendezés   (például   a   számítógép), vagy egy számítógépes   program (például   egy   operációs   rendszer)   azon   elemeinek   összessége,  amelyek  a  felhasználóval  való  kommunikációért  felelősek,  és  a  berendezés  vagy  program  irányítását,  vezérlését   lehetővé   teszik.   A   grafikus   felhasználói   felületeken   alapvető   szerepe   van   a  mutatóeszközök,  például  az  egér használatának,  amelyekkel  a  grafikus  felület  elemei  intuitív  módon,  a   fizikai   világ   egyfajta   modelljeként   kezelhetők.   A   leggyakoribb   grafikus   felhasználói   elemek   az  ablakok, menük, választógombok, jelölőnégyzetek és   ikonok,   valamint   a   mutatóeszközhöz  kapcsolódó   egérkurzor (Wikipedia). Jelen   jegyzetnek   nem   célja   a   Windowsos   alkalmazások   teljes felhasználói   felületének   bemutatása, csupán   az   AutoCAD   által   nemrég   bevezetett   szalagot   kívánja  ismertetni részletesebben.

AutoCAD 2013 SHOT - Felhasználói  felület

2.1.1 A szalag (ribbon) felületelem koncepciója

Amikor  először   indítottuk el a 2007-es Microsoft Office rendszer valamely alkalmazását, akkor egy kicsit  meglepődtünk  a  látottakon.  A  menük  és  az  eszköztárak  eltűntek  és  helyükön  a  Microsoft  Office  Fluent  felhasználói  felület  részét  képező  menüszalag  jelent  meg. De  miért  is  volt  erre  szükség?

Az MS Office-okkal szemben az volt az egyik leggyakoribb kritika, hogy lehet, hogy nagyon sokat tud, de   a   tudásának   csak   5%-át   használja   ki   egy   átlag   felhasználó.   Ráadásul   azok   a   funkciók,   amiket  használ  időnként  csak  5  kattintással  érhetőek  el!  Ezért  indította  be  jó  pár  évvel  ezelőtt  a  Microsoft  azt  a   programját,   amiben   figyelte,   hogy   a   felhasználók   hogy   használják   az   Office-t, mely   funkciókat  használják   gyakran,   és   milyen   funkciókat   használnak   egymás   után. Ez   alapján   készült   az   új  felhasználói  felület,  ami:

x Több  funkciót  tesz  elérhetővé  közvetlenül  a  felületről. x Kevesebb  (maximum  kettő)  kattintással  teszi  elérhetővé  a  funkciók  nagy  részét. x Külön  támogatást  ad  a  tipikus  műveletsorozatok  elvégzéséhez. x Csökkenti  a  művelet  visszavonások  (undo)  számát. x Adott  funkciók  csak  akkor  láthatóak,  amikor  azokat  használni  is  lehet.

A   menüszalag tehát úgy   lett   kialakítva,   hogy   gyorsan   elérhetők   legyenek   a   tevékenységekhez  szükséges   parancsok.   A   parancsok   logikai   csoportokat   alkotnak,   a   csoportok pedig lapokba szerveződnek.   Egy-egy lap egy-egy   tevékenységtípussal   kapcsolatos parancsokat tartalmaz. A képernyő  áttekinthetősége  végett  néhány  lap  csak  akkor  látható,  ha  szükség  van  rá.

Az  AutoCAD  az  évek  alatt  legalább  olyan  komplex  szoftverré  vált, mint az MS Office programcsomag. Ezért   ugyanazokkal   a   problémákkal   kellet   – a   kezelés   területén   – megküzdenie   is.  Mivel a szalag beváltotta  a  hozzá  fűzött  reményeket,  az  Autodesk  is  bevezette  azt  termékeibe (2009). Ez  a  változás  nagymértékben  megosztotta az AutoCAD-es  társadalmat,  de  mára  már  eldőlt,  hogy  a  szalag  nyert  a  klasszikus  felülettel  szemben.

15

2.1.2 Az AutoCAD szalagos felületének rövid áttekintése

A  szalag  egy  olyan  paletta,  amely  egy  adott  feladathoz  kötődő  eszközöket  és  vezérlőket  tartalmaz.  A szalagon   kompakt   nézetben   férhetünk hozzá   minden   olyan   eszközhöz,   amelyre   egy   rajz  létrehozásához  vagy  módosításához  szüksége  lehet. A  szalag  sorba  rendezett  panelekből  áll (3.  ábra). A  panelek  feladat  szerint  felcímkézett  lapokon  kaptak  helyet.  A  szalag  paneljei számos  olyan  eszközt  és   vezérlőelemet   tartalmaznak,   amelyek   különféle   eszköztárakon   és   a   párbeszédpaneleken   is fellelhetők.

Egyes   szalagpanelek   panelhez   kapcsolódó   párbeszédpaneleket   jelenítenek  meg.   A   párbeszédpanel  egy  nyíl  ikonnal  hívható  elő,  amely  a  panel  jobb  alsó  sarkában  található  (4.  ábra). Ezt megnyomva egy kapcsolódó  párbeszédpanel  jelenik  meg.

A  panel  címsorának  közepén  látható  nyíl  ( )  azt  jelzi,  hogy  a  panel  kibontható,  így  újabb  eszközök  és  vezérlők   jeleníthetők   meg   rajta.   Kattintsunk   egy   megnyitott   panel   címsorára   a   kibontott   panel  megjelenítéséhez.  Alapértelmezés   szerint   a   kibontott  panel  egy  másik  panelre   történő  kattintáskor  automatikusan   összecsukódik.   A   panelek   kibontva   tartásához   kattintsunk   a   rajzszög   ikonra   a  kibontott  panel  bal  alsó  sarkában  (5.  ábra).

3. ábra. A szalag fülekből és panelekből épül el.

4. ábra. A párbeszédpanel-indító gomb.

16

5. ábra. A panel kibontása és kitűzése.

6. ábra. A lebegő panel.

7. ábra. Környezetfüggő szalaglap (pl. szövegszerkesztő).

Bizonyos   objektumtípusok   kijelölésekor   vagy   egyes   parancsok   végrehajtásakor   egy   speciális  környezetfüggő   szalaglap   jelenik   meg   az   eszköztár   vagy   a   párbeszédpanel   helyett.   A   parancs  befejezését  követően  a  környezetfüggő  lap  bezárul  (7.  ábra).

Ha   valamelyik   panelt   a   szalaglapról   a   rajzterületre   vagy   másik   kijelzőre   húzzuk,   az   adott   panel   a  kérdéses  helyen  lebegni  fog.  A  lebegő  panel  mindaddig  nyitva  marad,  amíg  vissza  nem  húzzuk  azt  a  szalagra.  A  panel  még  akkor  sem  zárul  be,  ha  esetleg  másik  szalaglapot  aktiválunk.

17

2.2 Feladat alapú munkaterületek az AutoCAD-ben

A  munkaterület  a  menük,  az  eszköztárak,  a  paletták  és  a  szalag-vezérlőpanelek  készlete,  amelyek  úgy  vannak   csoportosítva  és   szervezve,  hogy   személyre   szabott,   illetve   a   feladatnak  megfelelő   rajzolási  környezetben  dolgozhassunk  az  AutoCAD-ben.

Amikor  egy  munkaterületet  használunk,   akkor   csak   a   feladattal   kapcsolatos  menük,   eszköztárak  és  paletták   jelennek   meg.   Emellett   a   munkaterületek   automatikusan   megjelenítik   a   szalagpanelt. Az állapotsor   Munkaterület   ikonjára   kattintva   bármikor   könnyen   átválthatunk   egy   másik  munkaterületre,   ha   egy   másik   feladaton   kell   dolgoznunk. A   mentett   munkaterületek egyébként elérhetők   a   Gyorselérési   eszköztárról   is (8.   ábra). Az AutoCAD-ben   a   következő   feladatfüggő  munkaterületek  már  előre  el  vannak  készítve:

x 2D  vázlat  és  feliratozás. x 3D  modellezés. x Klasszikus AutoCAD.

A Klasszikus AutoCAD munkaterületet   kiválasztva a szalagpanel   előtti,   hagyományos   felhasználói  felületet  érhetjük  el.  Ez  azok  számára  hasznos,  akik  nem  tudtak  megbarátkozni  az  új  felülettel.

Amennyiben  egy  rajzi  megjelenítést  megváltoztatunk  (például  egy  eszköztár  vagy  egy  eszközpaletta  csoport   mozgatásakor,   elrejtésekor   vagy   megjelenítésekor),   és   a   jövőben   ezeket   a   megjelenítési  beállításokat   még   használni   szeretnénk,   akkor   el   is   menthetjük   az   aktuális   beállításokat   egy  munkaterületbe.

8. ábra. Váltás a munkaterületek között.

18

2.3 Billentyűzet és mutatóeszközök

Parancsokat   az   AutoCAD   rendszerében mutatóeszközzel,   billentyűzettel   és   ezek   kombinációjával  tudunk kiadni (9.  ábra).

Billentyűzetről:

x A  parancssorba  begépelve  a  parancs  teljes  nevét (akár  magyar,  akár  angol), majd az ENTER billentyűvel  fogadtatjuk  el.

x A  parancssorba  begépelve  a  parancs  rövidítését (akár  magyar,  akár  angol), majd az ENTER billentyűvel  fogadtatjuk  el.

x Billentyűpárokkal.

Egérrel  kiválasztva:

x Legördülő  menüből. x Képernyőmenüből. x Kurzormenüből. x Eszköztárból.

A  CAD  programok  használatához   különösen   fontos   a  megfelelő  minőségű  pozicionáló  eszköz   (egér  vagy  digitalizáló   tábla).  Mindenképpen  használjunk   infra- vagy   lézersugaras  egeret.  Az  egér  aktuális  pozícióját  és  az  éppen  végrehajtandó  parancsot  az  egérmutatók  jelzik  számunka.

9. ábra. Egér, billentyűzet és digitalizáló tábla.

Az   utasítások,   parancsok   és   opciók   elfogadása   történhet   az  ENTER billentyűvel   vagy   az   egér   jobb  oldali  gombjával.  Ezen  kívül  az  ENTER és  a  jobb  egér  gomb  alkalmas  még  az  előző  parancs  ismételt  meghívására   is.  Az  egéren  a  bal  oldali  gomb  kijelölő   funkciót   lát  el,  melyet  az  alábbiakban  felsorolt  feladatokra  használhatunk:

x Hely  megadása. x Módosítandó  objektumok  kiválasztása. x Menüpontok,  párbeszédpanel  nyomógombok  és  mezők  kiválasztása.

Az  egér  jobb  gombjának  művelete  a  környezettől  függ,  használható:

x egy folyamatban  lévő  parancs  befejezésére, x a  helyi  menü  megjelenítésére, x a Tárgyraszter menü  megjelenítésére, x az Eszköztárak párbeszédpanel  megjelenítésére.

A   jobb   gombbal   történő   kattintás   funkcióját   módosíthatjuk   a   Beállítások párbeszédpanelben. A mutatóeszköz  további  gombjainak  működése  az  AutoCAD  menüfájlban  került  megadásra.

19

2.3.1 A funkcióbillentyűk jelentése

A   billentyűzet   F1–F12 funkcióbillentyűi   olyan   beállításokat   vezérelnek,   amelyek   be- és  kikapcsolására  gyakran  van  szükség  az  AutoCAD  használata  közben (1.  táblázat).

Billentyű Funkció

F1 Help/Súgó  aktivizálása. F2 Átkapcsolás  szöveges  ablakra  és  vissza. F3 Tárgyraszter  be/ki  kapcsolása. F4 A  3D  tárgyraszter  ki/be  kapcsolása. F5 Átkapcsolás  a  Top/Left/Right  (Felül/Jobb/Bal)  izometrikos  síkokra. F6 Dinamikus  FKR  engedélyezése/tiltása. F7

(Ctrl+G) Háló  (grid)  ki/be  kapcsolása.

F8 Merőleges  (ortho)  rajzoló  mód  be/ki  kapcsolása. F9

(Ctrl+B) Hálóraszter (rács) ki/be  kapcsolása.

F10 Poláris  követés  ki/be  kapcsolása. F11 Tárgyraszterkövetés  ki/be  kapcsolása. F12 Dinamikus  adatbevitel  ki/be  kapcsolása.

1. táblázat. Az AutoCAD-ben használható funkcióbillentyűk.

Megjegyzés. Az F8 és  az  F10 billentyűk  kölcsönösen  kizárják  egymást  – ha az egyiket bekapcsolja, a másik  automatikusan  kikapcsolódik.

2.3.2 Az egér használat

Az  AutoCAD  használata  során  az  egyik   legfontosabb  periféria  az  egér.  A  kétgombos  kialakítású  egér  esetében  minden  esetben  a  bal  gombbal  hajtjuk  végre  a  különböző  műveleteket,  a  jobb  egérgombbal  a  billentyűzet  ENTER gombját  helyettesítjük  (rajzoláskor  művelet-befejezés  általában).  A  jobb  gomb  rajzterületen   kívüli   használatakor   az eszköztár   (toolbars) jelenik meg, amivel az ikonsorokat konfigurálhatjuk,   illetve   kapcsolhatjuk   ki-be.   A   későbbiekben   előforduló,   és   fontos   szerepet   játszó  tárgyraszter  gyorsmenü  a  kétgombos  egereknél  szintén  a  jobb  egérgomb  +  a  SHIFT (vagy + Ctrl) egyidejű  lenyomásával  hozható  elő.

A  görgős  egér  esetében  egy  kis  görgő  helyezkedik  el  a  gombok  között.  A   jobb  és  bal  oldali  gombok  ugyanúgy  viselkednek,  mint  a  hagyományos  egereknél.  A  kerék  a   forgatás   során  diszkrét  értékeket  vesz  fel.  A  görgő  használható  a  rajz  nagyítására/kicsinyítésére  (ZOOM)  és  eltolására  (PAN)  bármilyen  AutoCAD   parancs   használata   nélkül (10.   ábra).   Alapértelmezett   esetben   a   nagyítási   tényező   10  százalék,   ez   azt   jelenti,   hogy   a   kerék   fordulásának  minden   növekménye   10   százalékkal   változtatja  meg   a   nagyítás  mértékét.   A  ZOOMFACTOR rendszerváltozó   vezérli   a   növekmény   változását   előre- vagy   hátragördítésnél.  Minél   nagyobb   a   szám,   annál   nagyobb   a   változás.   A   táblázat   tartalmazza   a  görgős  egér  AutoCAD  által  támogatott  műveleteit (2.  táblázat).

20

Művelet Végrehajtás

Nagyítás  vagy  kicsinyítés   Forgassuk  a  görgőt  előre  a  nagyításhoz,  és  hátra  a  kicsinyítéshez. Nagyítás  a  rajzterjedelemig   Kattintsunk  kétszer  a  görgővel. Eltolás Tartsuk  nyomva  a  görgőt,  és  vontassuk  az  egeret.

Eltolás  (joystick) Tartsuk nyomva a CTRL billentyűt  és  a  görgőt,  és  vontassuk  az  egeret.

A  tárgyraszter  menü  megjelenítése   Az MBUTTONPAN rendszerváltozót  változtassuk  0-ra,  majd  görgő.

2. táblázat. A görgős egér AutoCAD által támogatott műveletei.

A háromgombos (görgős) egereknél   a   középső   gomb   funkciója   beállítható,   a   bal   ill.   a   jobb  egérgombok   ugyanúgy   működnek,   mint   a   két   gombos   kialakítású   egereknél.   A   középső   gomb  konfigurálása  a  következőképpen  történik,  a  parancssorba  beírjuk,  hogy:

Parancs: mbuttonpan �

Adja  meg  MBUTTONPAN  új  értékét  <0>: 1 �

A   felajánlott   érték  <0>,   ez   annyit   jelent,   hogy   a   középső   egérgomb  megnyomásakor   a   legördülő  menüből  különböző  tárgyraszter  kapcsolók  válaszhatók,  ha  ezt  nem  fogadjuk  el  hanem  <1> értéket  írunk,   akkor   a   középső   egérgomb   Zoom és   Pan funkciók   szerint   lesz   konfigurálva   (erről   később  bővebben).

10. ábra. Az egérgombok alapértelmezett működése.

2.3.3 A rajzterület mutatói

A  rajzterületen  a  végzett  tevékenységtől  függően  változik  a  mutató  megjelenése.  

x Ha  a  rendszer  egy  pont  helyének  megadását  kéri,  a  mutató  szálkeresztként jelenik meg. x Ha   a   rendszer   egy   objektum   kiválasztását   kéri,   a  mutató   egy   céldoboz nevű   kis   négyzetté  

alakul. x Amikor   nincs   egy   futó   parancsban,   a   mutató   a   szálkereszt   és   a   céldoboz   mutatók  

kombinációjaként  jelenik  meg. x Ha  a  rendszer  szöveg  megadását  kéri,  a  mutató  függőleges  vonalként  jelenik  meg.

A  következő  ábrán ezek a mutatók  sorrendben jelennek meg (11.  ábra).  A  szálkereszt  és  a  céldoboz  mutatók  méretét  a  Beállítások párbeszédpanelen  módosíthatjuk  (OPCIÓK parancs).

21

11. ábra. A rajzterületen a végzett tevékenységtől függően változik a mutató megjelenése.

2.4 Parancsablak vagy parancssor

A  parancssor  az  AutoCAD  egyik  legrégebbi  és  legegyedibb  felhasználói  eleme.  A  grafikus  felhasználói  felület  és  az  egér  a  legtöbb  szoftvernél  már  rég  kiszorították  azokat  az  interakciós  elemeket,  amelyek  intenzíven   használják   a   billentyűzetet,   holott   a   billentyűzet   és   a   billentyűkombinációkhoz   rendelt  parancsok  használata  sokszor  még  ma  is  a  leggyorsabb  és  leghatékonyabb  módja  a  munkavégzésnek.

Az   AutoCAD   használata   az   ember   és   a   gép   sajátos   párbeszédén   alapszik,   mely   során   a   szoftver interaktív   kapcsolatban   (parancs   üzemmódban)   van   a   felhasználóval.   Az   AutoCAD   egy   parancs  vezérelt  szoftver,  ami  azt  jelenti,  hogy  a  parancsok  kiadását  követően  az  AutoCAD  késedelem  nélkül  megjeleníti  és  végrehajtja,  majd  ennek  eredményét  azonnal  láthatjuk, adott esetben a rajzterületen. Ez  az  interaktív  kapcsolat  az  ember  és  a  gép  között  a  parancssoron  keresztül  zajlik (12.  ábra).

12. ábra. A parancsablak vagy parancssor.

A parancssor az AutoCAD egyik legfontosabb eleme. A  parancssor  a  képernyő  alsó  részén  található  szöveges   mező.   Nagysága   tetszés   szerint   beállítható,   alapértelmezés   szerint   három   sor. Az egyes parancsok  kiadásakor  bárhonnan  is  adjuk  ki  azt:  ikonról,  menüsorból,  vagy  akár  pont  a  parancssorból  – mindig  megjelenik  itt  azok  neve,  és  az  esetleg  hozzájuk  tartozó  beállítások  (opciók).

A   beállítások   általában   mindig   nagybetűvel   kezdődnek,   ezzel   jelezve   azt,   hogy   a   hozzájuk   tartozó  kezdőbetű  beírásával  (és  persze  az  ENTER leütésével)  hívhatjuk  meg  őket.  Ilyenkor  az  adott  beállítási  lehetőségnél  kell  általában  valamilyen  új  értéket  vagy  értékeket  megadni.  Ezután  a  parancs  vagy  lefut  (folytatódik   tovább), vagy  a  beállítást  megőrzi,  és   ismételt   lefuttatásával  már  az  újonnan  megadott  értékeknek  megfelelően  cselekszik.  Ha  a  program  a  parancssorban  valamilyen  érték  megadását  várja,  akkor  az  alapértelmezés  szerinti  értéket  mindig  relációs  jelek  közé  téve  jeleníti meg (<ÉRTÉK>). Ezt az  értéket  új  érték  begépelésével  változtathatjuk  meg,  vagy  az  ENTER lenyomásával  fogadhatjuk  el (Takács-Demeter, 2002). Az   utasítások,   parancsok   és   opciók   elfogadása   történhet   az   ENTER

22

billentyűvel  vagy  az  egér  jobb  oldali  gombjával. A továbbiakban  a  � karakter az ENTER billentyű  vagy  a  jobb  egér  klikket  jelenti,  vagyis  az  adott  parancs  elfogadását. Ezenkívül az ENTER vagy SPACE és  a   jobb   egér   gomb   alkalmas   még   az   előző   parancs   ismételt   meghívására   is. A parancssorban mozoghatunk   és   szerkeszthetünk   szöveget   a   parancsok   változtatásához   vagy   ismétléséhez.   A  következő  nyomógombokat  használhatjuk:

- FEL, LE, BAL és  JOBB  NYÍL - INS, DEL - PAGE UP, PAGE DOWN - HOME, END - BACKSPACE

Bármelyik  parancsot  megismételhetjük,  a  parancsablakban  a  parancsok  között  a  FEL és  a  LE NYÍL nyomógombok   segítségével   mozoghatunk,   majd   nyomjuk   meg   az   ENTER billentyűt.  Alapértelmezésben   a   CTRL+C billentyűkombináció   a   kijelölt   szöveget   a   vágólapra   másolja.   A  CTRL+V billentyűkombináció   beilleszti   a   vágólapon   található   szöveget   a   szöveges   ablakba   vagy   a  parancssorba.  Ha  jobb  gombbal  kattintunk  a  parancsablakban  vagy  szöveges  ablakban,  az  AutoCAD  megjelenít   egy   helyi   menüt,   amelyben   hozzáférhetünk   az   öt   leggyakrabban   használt   parancshoz,  szöveget   vagy   a   teljes   parancstörténetet   másolhatunk,   szöveget   illeszthetünk   be,   és   elérhetjük   a  Beállítások… párbeszédpanelt.  A  legtöbb  parancs  esetében  a  parancssort  és  az  azt  megelőző  két  vagy  három  sort  parancstörténetnek  nevezik,  ez  elegendő  a  parancs  megtekintéséhez  és  szerkesztéséhez.  Ha a  parancstörténet   több   sorát   szeretnénk   látni,   legördíthetjük   a   sorokat   vagy  átméretezhetjük   a  parancsablakot   a   határvonalainak   vontatásával.   A   szöveges   kimenetű   parancsok,   mint   például   a  LISTA parancs   esetében   szükséges   lehet   egy   nagyobb   parancsablak   (szövegablak) amit az F2 billentyű  megnyomásával  érhetünk  el.

2.4.1 Megújult parancssor az AutoCAD 2013-ban

Az AutoCAD 2013-as verziójában   a   parancssor   is   megújult   és   rugalmasabb   lett. A parancssor hagyományosan  az  AutoCAD  képernyő  alján  található,  de  a  2013  verzióban  már  lehetőségünk  van  a  munkaterület  tetejére  dokkolni.  Amennyiben  a  parancssort  a  bal  szélén  megragadva  a  rajzterületre  vonszoljuk,   akkor   egy   egysoros,   állítható   szélességű   parancssort   kapunk,   amelyet   a   rajzterületen  bárhol  lerakhatunk.  Amennyiben  több  monitoros  konfigurációval  dolgozunk,  a második  monitorra  is  kitehetjük   a  parancssort   és   áthelyezése   közben,  mikor  a rajzterület   széléhez   közelítünk   – mint egy mágnes   – a   képernyő   széle  magához   vonzza.   Ezt  megakadályozhatjuk,   ha   a  parancssor vonszolása  közben  lenyomva  tartjuk  a  Ctrl billentyűt.

A  parancssor  bal  szélén  található  Testreszabás  (Customization)  ikon lehetőséget  kínál  az  automatikus  kiegészítés (AutoComplete), a parancs   prompt   előzményének (Lines of Prompt History),   és   a  parancssor   áttetszőségének (Transparency) beállítására.   A   parancs   prompt   előzmény   egy  maximálisan  15  soros,  áttetsző  visszatekintést  ad  a  korábban  használt  parancsokról.  Az  előzmény  az  áttetszősége   miatt   nem   takarja   el   a   rajzterületet,   így   megjelenése   és   használata   nem   zavarja   a  szerkesztési  munkát.  Az   áttetsző  prompt  előzmény  hosszát   a  Beállítások   (Settings) ikonra kattintva magunk   állíthatjuk   be.   Az   áttetszőség   beállításánál   megadhatjuk,   hogy   a   parancssor statikus állapotában  mennyire  takarja  a   rajzterületet,   illetve  aktív  állapotában,  ha  a  kurzorral   felé  megyünk  (rollover). Amennyiben   valamilyen   oknál   fogva   mégis   15   sornál   több   szerkesztési   előzményt  szeretnénk   megjeleníteni,   akkor   az F2 billentyűvel elővarázsolhatjuk   a   hagyományos   szöveges  ablakot.  A  Beállítások  ikon  mellett  található  kis  nyílra  kattintva  egy  felugró  menüben  megjelennek  a  legutóbb  használt  parancsok,  amelyet  az  egérrel  kiválasztva  megismételhetünk.

Egy   parancs   kiválasztása   után   a   parancssorban   megjelenő   opciók   közül   már   nem   csak   a   parancs  kiemelt  betűjelével,  hanem  az  egérrel  is  választhatunk. A parancssor majdnem minden eleme testre szabható  a  Beállítások ► Képernyő ablakon  keresztül.

23

2.4.2 Szöveges ablak használata

A   szövegablak   egy,   a parancsablakhoz   hasonló   ablak,   ahová   a   parancsokat   lehet   bebillentyűzni és  ahol, promptokat   és   üzeneteket   jelenít   meg   a   program   (13.   ábra).   A   szövegablak teljes parancstörténetet  jelenít  meg  az  aktuális  AutoCAD  folyamathoz.  A  szövegablakot  hosszú  kimenettel  rendelkező  parancs  megtekintésére  használhatjuk,  mint  például  a  LISTA parancs,  amelyik  részletes  információt   jelenít   meg   a   kijelölt   objektumról.   A   parancstörténeten   belül   történő   mozgáshoz  kattintsunk  az  ablak  jobb  szélénél  lévő  görgetősávra.

13. ábra. Szövegablak (F2).

Szöveg  kijelöléséhez  a  SHIFT és  egy  másik  billentyű  megnyomása   szükséges.   Szöveg  kijelöléséhez  például   nyomjuk   meg   a   SHIFT+HOME billentyűkombinációt   a   szövegablakban,   ezáltal   a   kurzor  helyétől   a   sor   elejéig   terjedő   részt   kijelöli   a   program.   A   szövegablak teljes tartalmának vágólapra  másolásához  használjuk  a  PTMÁSOL parancsot.

2.4.3 Rendszerváltozók elérése

A  parancsok  bevitelénél  gyakran  találkozhatunk  különböző  rendszerváltozókkal,  melyek  jelentéséről  nem  minden  esetben  kapunk  a  parancssorban  útmutatást.  A  rendszerváltozókat  a  hozzájuk   tartozó  parancs  kezdőbetűje  szerinti  abc  sorrendben  megtalálhatjuk  a  következő  elérési  útvonalak  egyikén:

Menü Súgó ► Súgó

Fejléc

Parancs SÚGÓ ?

A  Súgón  belül  a  következő  az  elérési  útvonal:

Súgó ► Kezdőlap ► Források

Rendszerváltozók

24

Tipp. Az   AutoCAD   mint   minden   helyesen   megírt   Windowsos   alkalmazás   alkalmazza   az   operációs  rendszer  már  megszokott   általános   funkcióit.   Ezért   egy   adott   parancshoz   tartozó   rendszerváltozók  illetve  a  parancs  súgólapja  elérhető  még  a  parancs  beírása  után  F1 funkcióbillentyűvel.

2.5 A világ koordináta-rendszer (VKR)

A  VKR  egy  rögzített  derékszögű  koordináta-rendszer.  A  rendszeren  belül  minden  objektumot  a  VKR  koordináták   határoznak   meg,   és   az   új   rajzokban   a   VKR   és   az   FKR   egybeesik.   Mégis   rendszerint  kényelmesebb   az   objektumok   létrehozása   és   szerkesztése   az   FKR   alapján,   amely   igény   szerint  testreszabható.

2.6 A felhasználói koordináta-rendszer (FKR)

Az   FKR   az   aktív   koordináta-rendszer,   amely   meghatározza   az   XY-síkot   (munkasík)   és   a   Z-tengely irányát   a   rajzoláshoz   és   modellezéshez.   Az   FKR   origója,   valamint   X,   Y   és   Z   tengelye   igény   szerint  beállítható.  Az  FKR  hasznos  a  2D  tervezéshez,  és  elengedhetetlen  a  3D  tervezéshez. Az FKR ikon jelzi az  aktuális  FKR  helyét  és  tájolását.  Az  FKR  ikon  fogókkal  módosítható. Ha  az  FKR  origója  nem  látszik  az  aktuális  nézetablakban,  akkor  az  FKR-ikon  a  nézetablak  bal  alsó  sarkban  jelenik  meg.

AutoCAD 2013 SHOT - Felhasználói  koordináta-rendszer

2.7 Koordináták megadása

A  pontok   koordinátáit  meg   tudjuk   adni   egérrel   vagy   a   parancssorba  való   begépeléssel.  Ha   utóbbit  választjuk,  ügyelnünk  kell  arra,  hogy  az  AutoCAD  törtek megadására  tizedespontot használ,  a  vessző  az   X,   Y   és   Z   derékszögű   koordinátákat   választja   el egymástól. Az  AutoCAD  a   következő   koordináta  rendszereket kezeli (14.  ábra):

x Derékszögű  koordináta-rendszer  (2D  és  3D). x Poláris (2D)  és  henger  (3D)  koordináta-rendszer. x Gömbi  koordináta-rendszer (3D).

A   pontmegadás egér   esetében   a   bal   gombbal,   billentyűzetről   pedig   az   ENTER-rel   történik.   A

koordináták  és   távolságok  mindig  egységekben (unit) vannak  mérve,  amik  nem   jelölnek   semmiféle konkrét   mértékegységet,   például   millimétert   vagy   hüvelyket.   Kezdés   előtt   eldönthetjük,   hogy  mekkora  távolságot  jelöljön  egy  egység  a  rajzon.

14. ábra. Derékszögű, henger és gömbi koordináta-rendszerek.

25

2.7.1 Derékszögű koordináták megadása

Pont   koordinátaértékekkel   történő   megadásához   gépeljünk   be   egy   X   értéket   és   egy   Y   értéket  vesszővel elválasztva   (X,Y).   Az   X   érték   egy   pozitív   vagy   negatív   távolság,   rajzi   egységekben,   a  vízszintes   tengely   mentén.   Az   Y   érték   egy   pozitív vagy   negatív   távolság,   rajzi   egységekben,   a  függőleges  tengely  mentén.  Az  abszolút  koordináta  értékek  az  origóhoz  (0,0)  vannak  viszonyítva,  ahol  az   origó   az   X   és   Y   tengelyek  metszéspontja.   Használjuk   az   abszolút   koordinátát,   ha   tudjuk   a   pont  koordinátáinak   pontos   X   és   Y   értékeit!   Például,   a   3,4   koordináta   megad   egy   pontot   az   X   tengely  mentén  3  egység,  és  az  Y  tengely  mentén  4  egység  távolságra  az  origótól.

Az AutoCAD-ben   nem   csak   kétdimenziós   rajzokat   készíthetünk.   Egy   pont   háromdimenziós  ábrázolásakor  nem kell  mást  tennünk,  mint  megadni  az  X  és  Y  koordinátákkal  együtt  a  Z  koordinátát  is.  A  Z  koordináta  az  a  távolság, amely  megmutatja  egy  pontnak  az  X  és  Y  tengelyek  által  kifeszített  síktól   való   távolságát. A   műszaki   gyakorlatban   nehézkes   lenne,   ha   a   pontokat   csak   origótól   való  távolságukkal   ábrázolhatnánk.   Ezen   koordináták   leolvasása   illetve   kiszámítása   jelentős  mennyiségű  időt   igényelne   bonyolultabb   rajzok   esetében.   E   számítások   elhagyásának   egyik   eszköze   a   relatív  értékkel   történő  pontmegadás.  Ekkor  a  pont  megadása  egy  előzőleg  megadott  ponthoz viszonyítva történik.

Relatív   koordinátákat   akkor   célszerű   használni,   ha   egy   pont   helyzete   ismert   az   előzőleg  meghatározott   pont   helyzetéhez   képest.   Relatív   koordináták   megadásához   kezdjük   a   koordináta  megadást   egy  @ jellel.   Például   a  @3,4 koordináta  egy   olyan  pontot   határoz  meg,   amely   3   egység  távolságra  van  az  X,  és  4  egység  távolságra  van  az  Y  tengely  mentén  az  utoljára  megadott  ponttól.  A  relatív   koordináta  megadás   formája   tehát   derékszögű   koordináta   rendszerben: @előjeles   X   irányú  távolság, előjeles  Y  irányú  távolság.  A  relatív  koordináta  megadás  három  dimenzióban  is  működik,  de  ott   szükség   van   az   adott   pontnak   és   az   előző   pontnak   a   Z   tengelyre   kivetített   távolságára   is. Az abszolút  (világ) koordinátákat   is  megjelölhetjük  a  # karakterrel.  Erre  akkor  van  szükség,  ha  a  relatív  koordináta  bevitel  az  alapértelmezett,  és  ezért  az  abszolút  koordináta megadást kell  előjelölni.

AutoCAD 2013 SHOT - Koordináta-rendszerek

AutoCAD 2013 SHOT - Koordináta  bevitel

2.7.2 Poláris koordináták megadása

A   síkon   egy   O   pontból   (pólusból)   felveszünk   egy   irányított   félegyenest,   melyet   polártengelynek  nevezünk.   A   sík   valamely   pontját   egyértelműen  meghatározza   az   alábbi   két   adat:   a   pólustól   való távolsága  és  a  pontot  a  pólussal  összekötő  szakasz  polártengellyel  bezárt  szöge.  Ha  a  pont  rajta  van  a  polártengelyen   akkor   0   az   általuk   bezárt   szög.   Ha   nem   esik   egybe, akkor   az   óramutató   járásával  ellentétes   irányban   a   szöget   pozitívnak, míg   megegyező   irányban   negatívnak   tekintjük. Poláris  koordináták   használatakor   egy   távolságot   és   egy   szöget   kell   megadni   és   a   < (kisebb jellel) kell elválasztani   őket.   Ha   például   egy   olyan   pontot   kívánunk   meghatározni,   amely   az   előző   ponttól  egységnyi   távolságra   és   45   fokos   szög   alatt   található,   akkor   a   következő   karaktersort   kell  begépelnünk:  @1<45.

Alapértelmezésként  a  szög  az  óramutató  járásával  ellentétes  irányban  növekszik,  és  vele  megegyező  irányban   csökken.   Az   óramutató   járásával   megegyező   elmozduláshoz   a   szög   értékének   negatív  számot   kell   megadni.   Például   az   1<315   kifejezés   megegyezik   az   1<–45   kifejezéssel.  Megváltoztathatjuk  a  szög  beállítást  az  aktuális  rajzban  a  MÉRTEGYS parancs  segítségével.  A  poláris  koordináták  vagy  abszolút  (az  origótól  mért)  vagy  relatív  (az  előző  ponthoz  viszonyított)  koordináták.  Relatív   koordináták  megadásához   kezdjük   a   koordináta   megadást   egy  @   jellel. A   polárkoordináta  relatív  értékmegadás  formája:  @ távolság < szög.

26

Ha  három  dimenzióban  akarunk  polár  koordinátákat  használni,  akkor  ezt  megtehetjük  úgy  is,  hogy  az  X  és  Y  tengelyek  által  meghatározott  síkon  polár  koordinátákkal  dolgozunk,  míg  a  Z  koordinátákat  a  megszokott   módon   az   XY   síktól   való   távolságként   adjuk   meg.   Az   ilyen   koordináta   megadást  hengerkoordinátáknak  nevezzük.  A  megadás  formája  ekkor:  távolság < szög , [Z koordináta].

2.7.3 Gömbi koordináták megadása

A   gömbi   koordináták   háromdimenziós   megadása   hasonlít   a   kétdimenziós   poláris   koordináták  meghatározásához.  A  következő  szintaxist  használhatjuk egy  pont  meghatározására:

X < [szög  az  X  tengelytől] < [szög  az  XY  síktól]

A   következő   8 < 60 < 30   koordináta   azt   a   pontot   írja   le,   amely   az   aktuális FKR (Felhasználói  Koordináta-Rendszer lásd  később) origójától  8  egységre,  az  X tengelytől  az  XY síkban  60   fokra,  az  Z tengely  mentén  az  XY síktól  30  fokra  felfelé  található.

2.8 Rajzelemek kijelölése és megfogása

Ahhoz hogy a   rajzolt   objektumokat   törölni,   módosítani,   mozgatni,   másolni   tudjuk,   ki   kell   azokat  jelölni  vagy  meg  kell  fogni. A  modelltérben  a  grafikus  kurzor  közepén  található  egy  apró  négyzet  az  ún.  céldoboz.  A  céldoboz  segítségével   tudjuk  kijelölni  a   rajzelemeket  a  modelltérben.  Ha  az  egérrel  rákattintunk  egy   rajzelemre,   akkor  a   rajzelem  szaggatottá   válik   és   az   adott   rajzelemtől   függően  kis  négyzetek,  ún.  Fogók (Grips)   jelennek  meg  a  rajzelem  geometriailag   jellemző  pontjain (15.  ábra). A fogók   húzásával   nyújtási,  mozgatási,   elforgatási,   léptékezési   és   tükrözési  műveleteket   végezhetünk  el. A fogók   segítségével parancs   kiadása   nélkül   változtathatjuk   meg   az   egyes   rajzobjektumok helyzetét  és  méretét.

15. ábra. Fogók (grips) különböző rajzelemeken.

Egy   fogó   akkor   kerül   kijelölt   állapotba,   ha   az   egérre belekattintunk. Ilyenkor a pont   színe   pirosra  változik,   jelölve,   hogy   kiválasztott   állapotba   került. Ha   elkezdjük   mozgatni   a   szálkeresztet,  észrevehető,   hogy   a   bal   egérgomb   ismételt   lenyomásáig   az   eredeti   pozíciót   mindig   összeköti   egy  vonal  a  rajzelem  elmozdított  pozíciójával,  a  változást  jelölendő  gumivonallal.

A   rajzelem   különböző   helyein  megjelenő   fogók   nem  azonos   szerepet   töltenek   be!   Vonal   esetében  például   három   fogó   jelenik   meg.   A   vonal   végpontjain   elhelyezkedő   fogók   például   a   szakasz  hosszának,   vagy   irányának   megváltoztatására   szolgálnak,   míg   a   középső   fogóval   a   vonal  mereven  (irányának,  hosszának  megváltozása  nélkül)  mozgatható  el.  A  többi  rajzelemnél  is  megtalálhatók  ezek  a  fogók,  a  rajzelem  tulajdonságainak  megfelelő  helyeken.

27

A  rajzelemek  kiválasztása  megszüntethető  az  Esc billentyű  lenyomásával  vagy  a  helyi  menü  Kijelölés  megszüntetése parancsával.

2.9 Rajzelemek kijelölése befoglaló és metsző ablakkal

A  rajzelemek  kiválaszthatók  a  módosítást  végző  parancs  (pl.:  törlés,  mozgatás,  másolás)  kiadása  előtt  vagy   parancs   kiadása   közben. Ha   módosítást   végző   parancsban történik   a   kijelölés,   akkor   a Válasszon  objektumokat: promptnál  kell  azt  megtenni. Ilyenkor  a  szálkereszt  eltűnik  és  csak  az  ún.  céldoboz  vagy  kijelölő  doboz  jelenik  meg.  A  rajzelemek  kiválaszthatók:

- Egyenként (ez  annyit  jelent,  hogy  a  szálkereszttel  rámutatunk  egy  adott  rajzelemre  és a bal egér  gombbal,  rákattintunk.  A  kiválasztási  szakaszba  egy  vagy  több  rajzelem  is  kijelölhető.)

- Csoportosan (itt   alapértelmezésként   a   kiválasztási   mód   befoglaló   illetve   metsző   ablakkal  történhet).

A befoglaló   ablakkal végzett   kiválasztáskor   a   kiválasztandó   rajzelemektől   balra,   a   rajterületen   lent  vagy   fent   egérkattintással   rögzítjük   a   kiválasztó   ablak   első   sarok   pontját,   majd   a   vonszoljuk   a  rajzterület  jobb  oldala  felé.  A  vonszolás  addig  tart,  amíg  a  befoglaló  ablak  második  sarok  pontját  az  egér   bal   gombjának   kattintásával   le   nem   rögzítjük.   Ekkor   megfigyelhető,   hogy   azok   a   rajz  objektumok,   amelyek   teljes   egészében   benne   vannak   a   befoglaló   ablakban   azok   kiválasztódnak. Befoglaló  ablak  esetén  a  kijelölő  téglalap  kerete  folytonos  vonal  és  áttetsző  kék  színnel  van  kitöltve (16.  ábra).

A metsző   ablakkal történő   kiválasztásnál   a   kiválasztandó   rajzelemektől   jobbra,   a   rajterületen   lent  vagy   fent   egérkattintással   rögzítjük   a   kiválasztó   ablak   első   sarok   pontját,   majd   a   vonszoljuk   a  rajzterület  bal  oldala   felé.  A   vonszolás   addig   tart,   amíg  a  befoglaló   ablak  másodig   sarok  pontját   az  egér   bal   gombjának   kattintásával   le   nem   rögzítjük. Ekkor   megfigyelhető,   hogy   azok   a   rajz  objektumok,   amelyek   teljes   egészében,   illetve   amelyeket   csak   érintett   a   metsző   ablak,   ezek   a  rajzelemek  kiválasztódnak.  Metsző  ablak  esetén  a  kijelölő  téglalap  kerete  szaggatott  vonal  és  áttetsző  zöld  színnel  van  kitöltve  (17.  ábra).

AutoCAD 2013 SHOT - Kijelölés  és  törlés  (1)

AutoCAD 2013 SHOT - Kijelölés  és  törlés  (2)

AutoCAD 2013 SHOT - Fogók  és  a  használatuk

16. ábra. A befoglaló ablakos kijelölés.

28

17. ábra. A metsző ablakos kijelölés.

2.10 A nézet nagyítása és kicsinyítése

A ZOOM parancs  segítségével  növelni vagy csökkenteni  tudjuk az  aktuális  nézetablakban  látható  nézet  látszólagos  méretét. A ZOOM használatának  eredményeképp  nem  változik  meg  a  rajzbeli  objektumok  abszolút  mérete.  A  parancs  csak  a  nézet  nagyítását  módosítja. A ZOOM parancsnak   számos  opciója  van,  ezek  közül  az  egyik   legfontosabb  a  Terjedelem.   Ilyenkor  a  rendszer  úgy  nagyít,  hogy  az  összes  objektum  maximális  méretben  jelenjen  meg  a  nézetablakban.  A  program  kiszámítja  a  modell  egyes  objektumainak  terjedelmét,  és  ennek  alapján  megállapítja,  hogyan  töltse  ki  a  modell  az  ablakot.  Ezt  a  funkciót  érjük  el  akkor  is,  amikor  az  egér  görgőjével  duplán  kattintunk.  Ez  főleg  akkor  hasznos,  ha  úgy  érezzük,  kicsit  elvesztünk  a  modelltérben  és  nem  látjuk  már  át  a  rajzunkat.  A  parancs  további  opciót  a  videóban  lehet megismerni.

AutoCAD 2013 SHOT - Zoom  eszközök

2.1 A hossz és szög mértékegység beállítása

A   rajzolási   egységhez   különböző,   műszaki   gyakorlatban  alkalmazott   mértékegységeket   rendelhetünk   hozzá   az  units paranccsal.   A   parancs   kiadása   után   18.   ábrán látható  ablak  ugrik  elő,  ahol  a  beállítások  elvégezhetők.

A  mértékegységnek  inkább  a  pontosságát  és  típusát  lehet  beállítani,   mint   magát   az   egységet.   Lehet   mérnöki,  építészmérnöki,   tudományos,   decimális   vagy   tört,   a  szögekre   pedig:   decimális   szög,   min/sec,   grad,   radián,  térképész/hajós.  Ezen  kívül  a  kiválasztott  pontosságot   is  kéri.   A   szögértékek   megadásánál   oda   kell   figyelni   az  előjelekre.  Az  AutoCAD  rendszerében  az  alapértelmezett  beállítás   szerint   a  0°-ot   az  X   tengely  pozitív   iránya   jelöli  ki,  a  pozitív  forgásirány  az  óramutató  járásával  ellentétes,  tehát  az  Y  tengely  pozitív  iránya  a  +90°.

A mértékegységnél   kiválasztott   mennyiséget   később   rá  tudjuk varázsolni  a  méretvonalra,  méghozzá  a  méretezés  stílusának  beállításakor.

18. ábra. A rajz mértékegységek beállítása.

29

3. Rajzi segédeszközök

3.1 Raszter (rácsmód) / Snap

Az  egérmutató  mozgását  a  megadott  intervallumokra  korlátozza.

Menü Eszközök ► Rajzbeállítások ►

Raszter  és   háló  fül

Eszköztár Állapotsor ► Raszter

Parancs RASZTER – _SNAP F9 Ctrl+B

Parancs: raszter �

Adja  meg  a  raszterkiosztást  vagy  [BE KI Arány Korábbi Stílus Típus] <aktuális>:

A   raszter   rács   egy   olyan   segédeszköz,   amellyel   az   egér   mozgását   rácspontokra   történő   ugráló  mozgásokra   kényszerítjük. A BE aktiválja   a   raszter   módot   a   rácsháló   aktuális   beállításainak  használatával.   A  KI kikapcsolja   a   Raszter  módot,   de  megőrzi   az   aktuális   beállításokat.   Az   Arány különböző   távolságokat  határoz  meg  az  X  és  Y   irányokban.  A  Korábbi mód  szabályozza  a   raszter  működését.   Igen érték  megadása  mellet   a   raszter   régebbi   viselkedése  az   alapértelmezett,   vagyis   a  mutató  mindig   illeszkedik   a   raszterhálóhoz.  Nem érték  megadása   a   raszter  mód   újabb   viselkedést  eredményezi,  vagyis  a  mutató  csak  akkor   illeszkedik  a  raszterhálóhoz,  ha  egy  művelet   folyamatban  van. A Stílus a   raszterháló   formátumát   választja   ki.   A   formátum   lehet   szabványos   vagy  izommetrikus. A Típus pedig megadja   a   raszter   típusát,   amely   poláris   vagy   négyszögletes   lehet. További  részletek  a  súgóban.

AutoCAD 2013 SHOT - Raszter  és  Háló  mód

30

3.2 Háló / Grid

Képernyőn  megjelenő  hálóbeosztás  kapcsolható  használatával.

Menü Eszközök ► Rajzbeállítások ►

Raszter  és   háló  fül

Eszköztár Állapotsor ► Háló

Parancs HÁLÓ – _GRID F7 Ctrl+G

Parancs: háló �

Adja  meg  a  hálókiosztást  (X) vagy [BE KI Raszter Fő aDaptív Határok Követők Arány] <aktuális>:

A HÁLÓ parancs   paraméterei   a   rajzbeállítások   dialógusablakban   (19.   ábra)   is   beállíthatók.   A  Raszter funkció   a   háló   léptékezését   a   megadott   raszterléptékhez   állítja.   A   Fő opcióval  megadhatjuk   a   fő   rácsvonalak   finom   rácsvonalakhoz   viszonyított   sűrűségét.   Az   aDaptív opció   a  rácsvonalak   sűrűségét   határozza  meg   ráközelítésnél   és   távolításnál.   A  Határok opció   a   beállított  határokon  túl   is  megjeleníti  a  rácsvonalakat.  A  határokat  az  RHATÁR parancs  segítségével  adhatjuk  meg. A Követők opció   megváltoztatja   a   hálósíkot   a   dinamikus   FKR   XY   síkjának   követéséhez.   A  beállítást  a GRIDDISPLAY rendszerváltozó  is  szabályozza. Az Arány opció  a  rácsvonalak  kiosztását  határozza  meg  X  és  Y irányban.  A  tengelyek   irányában  eltérő  kiosztás   is   lehetséges.  Ha  a  megadott  érték   után   x   karaktert   írunk   a   parancssorba,   akkor   a  megadott   érték   nem   rajzi   egységben,   hanem  szorzótényezőként  lesz  értelmezve,  a  lépésközök  a  megadott  értékkel  szorozva  lesznek.

19. ábra. A Raszter és Háló beállításai. 20. ábra. A Háló.

31

3.3 Orto (merőleges mód) / Ortho

A  vízszintes  vagy  a  függőleges  irányra  korlátozza  az  egérmutató  mozgását.

Menü Eszközök ► Rajzbeállítások –

Eszköztár Állapotsor ► Orto  mód

Parancs ORTO – _ORTHO F8

Parancs: orto �

Válasszon  üzemmódot  [BE KI] <KI>

Az  objektumok  létrehozásakor  vagy  módosításakor  az  Orto  mód  használatával  a  mutató  mozgását  a  vízszintes   vagy   függőleges   irányra   korlátozhatjuk a   felhasználói   koordináta-rendszerhez (FKR) viszonyítva.  A  szálkereszt  mozgás  irányváltása  a  0° szög  irányhoz  viszonyított  45°-os  szögnél  történik.

AutoCAD 2013 SHOT - Merőleges  (Orto)  mód

Bekapcsolt  Orto  módban  használjuk  a  közvetlen  távolságbeírást  meghatározott  hosszúságú  vízszintes  vagy  függőleges  vonalak  létrehozásához,  vagy  objektumok  meghatározott,  vízszintes  vagy  függőleges  távolságra  történő  elmozgatásához  vagy  másolásához.

Megjegyzés. Objektumok 90° fokostól   eltérő   szögben   történő   rajzolásához   vagy   szerkesztéséhez  használjuk  a  poláris  követést.  Az  Orto  mód  és  a  poláris  követés  nem  lehet  egyszerre  bekapcsolva.  Az  Orto  mód  bekapcsolása  automatikusan kikapcsolja  a  poláris  követést.

32

3.4 Poláris követés / Polár Tracking

A  poláris  követés  megadott  szögekre  korlátozza  a  mutató  mozgását.

Menü Eszközök ► Rajzbeállítások Poláris  követés  fül

Eszköztár Állapotsor ► Poláris  követés

Parancs – – – F10

A   poláris   raszter   egy   poláris   koordináta   szöge  mentén   adott növekményekre   korlátozza   a  mutató  mozgását.   A   poláris   követés   nemcsak   merőleges   vonalak   sorozatban   rajzolását   támogatja,   hanem  egymással  90°, 60°, 45°, 30°, 22.5°, 18°, 15°, 10° és  5°-os szöget  bezáró  szögekét   is   (természetesen  más  szögeket  is  be  lehet  állítani). A POLARANG rendszerváltozó  tartalmazza  a  támogatott  szögeket.  A POLARADDANG rendszerváltozóban   további   szögek   adhatóak   meg.   Ha   a   POLARMODE rendszerváltozó  értéke  0, a  szög  abszolút  szög,  ha  1,  akkor  relatív.

AutoCAD 2013 SHOT - Poláris  követés

A   mutató   mozgatása   közben,   amikor   a   mutató   a   megadott   polárszögek   közelében   van,   illesztési  útvonalak   és   eszköztippek   jelennek   meg.   Az   objektum   megrajzolható   az   illesztési   útvonal   és   az  eszköztippek  használatával.  Használhatjuk a Poláris  követést a Metsző és  a  Látszólagos metszéspont  tárgyraszterekkel   annak   érdekében,   hogy   meghatározzuk a   poláris   illesztési   útvonal   és   más  objektumok   metszéspontját. Az   orto   mód   és   a   poláris   követés   nem   lehet   egyszerre   bekapcsolva.  Ugyanígy  a  poláris  raszter  és  a  hálóraszter  sem  lehet  egyszerre  bekapcsolva.

21. ábra. A Poláris követés beállításai.

33

3.5 Tárgyraszter / Object Snap

Egy  objektumon  pontosan  meghatározza  valamely  jellemző  pontját.

Menü Eszközök ► Rajzbeállítások

Eszköztár Állapotsor ► Traszter

Parancs TRASZER TR _OSNAP F3

A tárgyraszter  segítségével  tudunk  könnyedén  egyes  rajzelemek  nevezetes  pontjaira  rácsatlakozni. A tárgyraszter   mód   bekapcsolásakor   a   szálkereszt   az   egérmutató   középpontjához   legközelebbi  objektum nevezetes pontjára  ugrik.  Ha  az  egérmutatót  egy  objektum  valamely  tárgyraszter-helye  fölé  visszük,   alapértelmezés   szerint   megjelenik   egy   jelölő   és   egy   eszköztipp. Adott   objektumra   állva   a  tabulátorbillentyű   nyomogatásával   ciklikusan   cserélhetjük   az   elemmegfogásra   felkínált   pontokat. A TRASZTER parancs  a  beállítások dialógusablakot  (22.  ábra)  hívja  elő,  ahol  megadhatjuk,  hogy  mely  jellemző  pontok   irányzását   segítse  a  program. Ezzel   rengeteg   időt   takaríthatunk  meg  a   szerkesztés  közben.

22. ábra. A Tárgyraszter beállításai.

A  tárgyraszter  be-ki  kapcsolásához  az  állapotsor  Traszter gombját  használhatjuk.  Ugyanezen  gombra  az  egér  jobb  gombjával  kattintva (23.  ábra) látható  helyi  menü  jelenik  meg, ahol  gyorsan  beállíthatjuk  a  szükséges  tárgyrasztereket.

A  beállítás  funkciót  a  rajzterületen  is  előhozhatjuk,  ha  a  Ctrl + egér  jobb gomb kombinációt  lenyomjuk (24.  ábra). Ebben  a  menüben  a  rajzoláshoz  leggyakrabban  használatos,  ún.  elemmegfogási  parancsokat  találjuk. Ezt  a  gyorselérést  akkor  célszerű  használni,  ha  olyan  pontot  kívánunk  megfogni,  amelyre  a  munkánk  közben  ritkán  van  szükség  ezért  indokolatlan,  vagy  akár  zavaró  lenne  a  végleges  beállítása.   Ezzel   ugyanis   egy   műveletre   vonatkozóan   állítjuk   csak   be   az   adott   tárgyrasztert.   A  tárgyraszter   funkció   legfontosabb   elemeit   és   azok   jelölését 25.   ábra mutatja. A legfontosabb tárgyraszter  opciók leírást  a  3.  táblázat foglalja  össze.

34

AutoCAD 2013 SHOT - Tárgyraszter

AutoCAD 2013 SHOT - Tárgyraszter  követés

AutoCAD 2013 SHOT - Dinamikus adatbevitel

AutoCAD 2013 SHOT - Gyorstulajdonságok

23. ábra. A Tárgyraszter beállításai az állapotsoron. 24. ábra. A Tárgyraszter beállításai helyi menüvel.

25. ábra. Tárgyraszter fontosabb elemei.

Tipp. A  tárgyraszter  be-ki  kapcsolásához  használhatjuk  az  F3 funkcióbillentyűt.

35

Követés Ideiglenes  pontok  sorozatán  keresztül határozza  meg  egy  pont  helyét.

Ponttól Átmeneti   pontot   hoz   létre,   amelyhez   viszonyítva   kijelölhető   a   következő   pont.   A  Ponttól   tárgyraszter   más   tárgyraszterekkel   és   relatív   koordinátákkal   együtt  használható.

Pontszűrők Egy   létező   pont   kiválasztásakor   lehetőséget   ad   az   X,   Y,   vagy   Z   koordináták  megváltoztatására  a  többi  koordináta  megtartása  mellett.

Végpont A  vonal  vagy  ív  rajzelem  legközelebbi  végpontjára  illeszti  a  kurzort.

Felezőpont A  vonal  vagy  ív  rajzelem  felezőpontjára illeszti a kurzort.

Metszéspont Vonalak,  ívek  és  körök vagy ellipszisek metszéspontjához illeszti a kurzort.

Látszólagos  metszéspont

Két   objektum   (vonal,   ív,   spline,   elliptikus   ív,   ellipszis,   sugár,   szerkesztővonal,  többszörös   vonal,   vagy   kör)   látszólagos   metszéspontjához   illeszti   a   kurzort.   Az  objektumok  a  térben  nem  feltétlenül  metszik  egymást,  azonban  az  adott  nézetben  van  látszólagos  metszéspontjuk.

Középpont Az ív  vagy  kör  középpontjához  illeszti  a  kurzort.

Quadráns Az  ív  vagy  a  kör vagy az ellipszis legközelebbi  negyedelő  pontjához illeszti a kurzort (negyedelő  pontnak vagy  quadráns-pontnak  nevezzük  a  középpontból  0,  90,  180  és  270  fok  alatt  látható  pontokat).

Érintő A   kör vagy az ellipszis vagy   ív   azon   pontjához   illeszti   a   kurzort,   amely   az   utoljára  kijelölt  ponttól  a  rajzelemre  bocsátott  érintő  érintési  pontja.

Merőleges A   vonal,   kör, ellipszis vagy   ív   azon   pontjához   illeszti   a   kurzort,   amely   az   utoljára  kijelölt  ponttól  a  rajzelemre  bocsátott  merőleges talppontja.

Pont Pont rajzelemhez illeszti a kurzort.

Illeszt Blokk,   szöveg,   attribútum  vagy  attribútum  definíció  beillesztési   pontjához   illeszti a kurzort.   Amennyiben   olyan   attribútumot   jelöl   ki,   amely   egy   blokknak   a   része,   a  program  az  attribútum,  és  nem  a  blokk  beillesztési  pontjához  illeszti  a  kurzort.

Szomszédos Vonal,   ív, ellipszis vagy   kör   rajzelem   azon   pontjához   illeszti   a   kurzort, amely a grafikus   kurzorhoz   legközelebb   fekszik,   vagy   a   grafikus   kurzorhoz   legközelebb  található  Pont  rajzelemhez illeszti a kurzort.

Semmi Érvényteleníti  az  utoljára  kiválasztott  tárgyrasztert.

Tárgyraszter  beállítások

Beállítja  a  futó  tárgyraszter-módokat  és  megváltoztatja  a  céldoboz  méretét.

3. táblázat. A legfontosabb Tárgyraszter opciók.

36

3.6 Tárgyraszterkövetés / Object Snap Tracking

A  tárgyraszterkövetés  segítségével  kijelölt  tárgyraszter  pontokat  célozhatunk  meg.

Menü Eszközök ► Rajzbeállítások

Eszköztár Állapotsor ► Tárgyraszterkövetés

Parancs TRASZER TR _OSNAP F11

A  tárgyraszter  és  a  tárgyraszterkövetés  funkciók  szoros  kapcsolatban  állnak  egymással.  A  tárgyraszter  követés   ahhoz   nyújt   segítséget,   hogy   különböző   objektumok   jellemző   pontjait   tudjuk   egyszerre  kezelni,  azok  segítségével  rajzolni.  A  követés  ideiglenes  jelölőkkel  valósul  meg.  A  kis  keresztek  akkor  jelennek   meg,   ha   az   egérmutatóval   a   jellemző   pont   fölé   navigálunk   és   addig   láthatóak,   amíg  valamilyen  esemény  nem  következik  be  (pl.:  nagyítás,  kicsinyítés,  kattintás),  vagy  az  adott  pontot  újra  nem  érintjük.  A  tárgyraszterkövetés  használatát  egy  egyszerű  példával  a  26.  ábra mutatja.

26. ábra. Tárgyraszterkövetés.

Tipp. A  tárgyraszterkövetés  be-ki  kapcsolásához  használhatjuk  az  F11 funkcióbillentyűt.

3.7 Dinamikus input

Az AutoCAD 2006-as  verziójától  kezdődően a méreteket  már dinamikusan jeleníti  meg  a  rendszer  a  geometriai   elemek   létrehozás   és   szerkesztése   közben.   A dinamikus adatbevitel egy a   mutatóhoz  közeli   parancsfelületet   biztosít   a   rajzterületre   való   összpontosítás   segítése   érdekében.   Ennek köszönhetően  már nem  kell  felváltva  figyelnünk a parancssort  és  a  grafikus  mutatót.

A   grafikus   mutató   mellett   adhatunk meg   új   értékeket   úgy,   hogy   azok   azonnal   megjelennek   a  rajzgeometriában,   így   azonnali   visszajelzést   kapunk   a   programtól. A dinamikus adatbevitel bekapcsolásával (F12) eszköztippek   jelennek   meg   a   szálkereszt közelében,   amelyek  információtartalma  a  mutató  mozgatásával  egyidejűleg  frissül.  Ha  egy  parancs  aktív,  az  eszköztippek  beviteli   mezőt biztosítanak   az   adatok   beviteléhez.   A   beviteli   mezők   között   a   Tab billentyűvel  váltogathatunk.  Miután  beírtunk  egy  értéket  egy  beviteli  mezőbe  és   lenyomtuk  a  Tab billentyűt,  a  mező   jobb   oldalán   egy   lakat   ikon   jelenik  meg.   Ilyenkor   a   beviteli   mező   korlátozza   az   egérmutató  beviteli   funkcióját. A dinamikus adatbevitel nem a parancssor helyettesítésére  szolgál.  A  különbség  csupán  az,  hogy  a  figyelem  a  mutató  környékére  irányulhat.

37

4. Adatcsere formátumok

4.1 A DWG formátum

A   hetvenes   években   az   amerikai   Interact   (az   International   Action   rövidítése)   ifjúsági   klub   tagjai  kifejlesztették   az   azonos   elnevezésű   CAD   programot   – Interact   néven.   Az   alkalmazás   natív  formátumként  éppen  a  DWG-t  használta.  Az  Autodesk  megalakulásától  számított  bizonyos  idő  eltelte  után   a   társaság   kizárólagos   joggal   megvásárolta   a   DWG   formátum   (az   Interact   program   magja)  licencét,   majd   teljes   mértékben   megvásárolta   terméket,   azt   átvette,   és   irányította   az   AutoCAD  program  keretein  belül.  A  DWG  kifejezés  az  angol DraWinG szó  mozaikja,  amit  rajzként  fordíthatunk  le.   Az   a   néhanapján   hallható   érvelés,   mely   szerint   a   DWG   formátum   tulajdonképpen   nem   az  Autodesk   tulajdona,   nem   tekinthető   komoly   megalapozott   érvelésnek.   A   DWG   technológia  megvásárlása  óta  egészen  napjainkig  kizárólag  az  Autodesk  rendelkezik   teljes  hozzáféréssel  a  DWG  formátum  specifikációjához.

Egyfolytában   a   „fájl   formátumáról“   beszélünk.   De  mit   is   kell   ez   alatt   érteni?   Ebben   az   esetben   az  adatok   számítógépes   feldolgozásának   olyan   alapvető   stabil   alapkövéről   van   szó,   ahol   egy   komplex  egységet   képesek   vagyunk   elmenteni   a   számítógép   memóriájába,   azt   újra   megnyithatjuk,  dolgozhatunk  a  benne  lévő  adatokkal,  másolhatjuk,  átvihetjük stb.  A  formátum  definícióját  a  szerint  lehet   meghatározni,   ahogy   a   formátum az   adatokkal   dolgozik.   Az   egyszerűség   kedvéért   úgy   is  mondhatjuk,   hogy   a   formátum   az   alapnyelv,   amelyen   a   konkrét   program   beszél.   Általában   a   saját  formátum  egy  örökség  tárgya  (néha  akár  több  is,  az  AutoCAD-ben pl. a DWG-t  kivéve,  a  következőket  említhetjük   meg:   a   DWT,   a   DWS,   vagy   a   DXF,   és   a   DXB),   a   többi   formátumot   a   programok  algoritmusok   segítségével   rögzítik   és   olvassák,   a   minőség   azonban   eltérhet   az   eredetitől.   Néhány  formátum   rendelkezik   nyilvános   specifikációval   – az   a   dokumentum,   amely   leírja,   mikét   lehet  adatokat   kódolni   és   fordítva.   De   számos   formátumnak   nincs   ilyen   fajta   specifikációja,   aminek  különböző  okai  lehetnek.  Ez  pedig  éppen  a  DWG  formátum  esete,  amelynek  formátumát  az  Autodesk  soha  nem  tette  közzé.  És  nem  csupán  hogy  nem  tette  közzé,  ráadásul  még  a  DWG-t  fájltitkosítással  is  levédte,   ami   egy   általánosságban   alkalmazott   módszer   a   programok   és   fájlok   forráskódjainak  olvasásának   megnehezítésére   (lásd   reverse enginnering).   A   fájl   formátuma   üzleti   titokként   is  kezelendő,  és  mint  ilyet  tilos  nyilvánosságra  hozni.  Innen  már  nem  is  olyan  nehéz  elképzelni,  hogy  ha  a   formátum   specifikációját   nem   teszik   közzé,   az   mekkora   előnyt   biztosít   a   gyártóknak   azokkal  szemben,  akiknek  a  formátumot  úgy  kell  „feltörni“.

4.1.1 Az eltérő DWG verziók

Fontos tudnunk, hogy az  AutoCAD  program  mellet  a  DWG  verzió  is  folyamatosan  fejlődik.  A  legújabb  DWG   fájlokat   a   régebbi  AutoCAD  verziók  nem  biztos,   hogy   képesek  olvasni.  A  napi   gyakorlatban  a  tervezőmérnökök  között,  az  adatcsere  DWG  formátumban  történik,  ahol  nagyon  nem  mindegy, hogy milyen   verzióban   adjuk   vagy   kapjuk   a   terveket!   Célszerű   ezért   mindig   a   lehető   legalacsonyabb  verziószám   mellet   dönteni,   amikor   a   rajzunkat   elmentjük. Természetesen   azt   sohasem   szabad  elfelejteni, hogy egy   újabb   AutoCAD verzió   parancsait,   objektumait nem biztos, hogy letudjuk menteni   adatvesztés   nélkül   egy   régebbi   fájlformátumba.   Pontosan   ezért   fejlődik   a   formátum   is   a  programmal  együtt.

A   lenti   táblázat   szépen   összefoglalja,   hogy   melyik   DWG   verziót,   melyik   AutoCAD   verzió   képes  értelmezni (4.   táblázat).   Abban   az   esetben,   ha   nem   tudjuk   a   DWG   állomány   verzióját,   akkor   csak  nyissuk   meg   azt   egy   tetszőleges   Jegyzettömb   alkalmazással   (Notepad).   Amikor   megjelenik   a   fájl tartalma  (sok  hieroglifa)  csak  az  első  néhány  karakterrel  kell  foglalkozni,  amik  a  következő  képen (27. ábra) pirossal   vannak   jelölve. Ez   az   AutoCAD   belső   verzió   azonosító   száma, amit ugyancsak a 4. táblázat segítségével   fordíthatunk   emberi   nyelvre. Tehát   az   AC1021   a   DWG   2007   verziók   belső  azonosítója,  mely  az  AutoCAD  2007,  2008  és  2009  verziók  formátuma.

38

27. ábra. A DWG fájl belső azonosítójának kiolvasása.

Verziók Belső verziók AutoCAD verziók

DWG R1.0 MC0.0 AutoCAD Release 1.0

DWG R1.2 AC1.2 AutoCAD Release 1.2

DWG R1.40 AC1.40 AutoCAD Release 1.40

DWG R2.05 AC1.50 AutoCAD Release 2.05

DWG R2.10 AC2.10 AutoCAD Release 2.10

DWG R2.21 AC2.21 AutoCAD Release 2.21

DWG R2.22 AC1001, AC2.22 AutoCAD Release 2.22

DWG R2.50 AC1002 AutoCAD Release 2.50

DWG R2.60 AC1003 AutoCAD Release 2.60

DWG R9 AC1004 AutoCAD Release 9

DWG R10 AC1006 AutoCAD Release 10

DWG R11/12 AC1009 AutoCAD Release 11, AutoCAD Release 12

DWG R13 AC1012 AutoCAD Release 13

DWG R14 AC1014 AutoCAD Release 14

DWG 2000 AC1015 AutoCAD 2000, AutoCAD 2000i, AutoCAD 2002

DWG 2004 AC1018 AutoCAD 2004, AutoCAD 2005, AutoCAD 2006

DWG 2007 AC1021 AutoCAD 2007, AutoCAD 2008, AutoCAD 2009

DWG 2010 AC1024 AutoCAD 2010, AutoCAD 2011, AutoCAD 2012

DWG 2013 AC1027 AutoCAD 2013, AutoCAD 2014

4. táblázat. A DWG fájlverziók.

A   DWG   állományokat   használó   programok   közötti   adatcsere   megkönnyítése   és   egységesítése  érdekében   a   formátumokat   használó   szoftvercégek   létrehozták   az   Open   Design   Allience   nevű  szervezetet.   Ez   egy   Teigha   (korábbi   nevein   OpenDWG,   majd   DWGdirect)   nevű   függvénytár  segítségével  teszi  könnyen  elérhetővé  a  DWG  állományok  kezelését  (Nagy,  2010).

4.2 A DXF (Drawing Interchange Files) formátum

A   formátumot   az  AutoCAD   grafikus   szoftverhez   dolgozták   ki   két   variánsban:   az   egyik   variáns  ASCII  karakterekkel  tárolja  a   rajzot,  a  másik  bináris   formában.  A  bináris   forma  alkalmazása  azért  célszerű  

39

mert ugyanaz a rajz mintegy 25%-al   kisebb   tároló   kapacitást   igényel.   Nagyon   sok   vektoros   és  raszteres  térképező  és  GIS  szoftver  képes  DXF  állományok  fogadására.

4.3 A DWT (Drawing Template) formátum

Az   AutoCAD   sablonállományainak   nevei   DWT-re   végződnek   (az   angol   „template”   szóból   eredően),  egyébként  DWG  formátumú  állományok.  A  munka  megkezdésekor  egy  ilyen  sablonnak  a  másolatával  kezdünk  el  dolgozni.

4.4 A DWF (Design Web Format) formátum

Rajzok   webes   publikálására   fejlesztették   ki   a   DWF   (Design  Web   Format)   formátumot.   Újabban   az  OpenXML  alapú  DWFX  formátumot  használják  erre  a  célra.

AutoCAD 2013 SHOT - Fájlformátumok

40

5. Rajzelemek

5.1 Pont / Point

Pont  objektumot  hoz  létre.

Szalag Kezdőlap ► Rajzpanel

legördülő ► Pont

Menü Rajz ► Pont ► Egyetlen

pont

Menü Rajz ► Pont ► Több  

pont

Eszköztár Rajz

Parancs PONT PO _POINT

Parancs: pont �

Adja meg a pontot:

A   pont   viselkedhet   csomópontként   is,   amelyhez   objektumokat   lehet   illeszteni.   A   pont   stílusának  beállítása  a  PDMODE paranccsal  lehetséges.

Adja  meg  PDMODE  új  értékét  <aktuális>:

A   rendszerváltozó értékeit   a 28.   ábra mutatja. A pontjelek grafikus   nagyságát   a PDSIZE rendszerváltozó  megváltoztatásával  tudjuk  megadni.  Értékét  az  AutoCAD  a  rajzzal  együtt  menti  el  és  a   rajz   regenerálásakor   minden   pont   méretét   újraszámítja.   A PDSIZE rendszerváltozó   lehetséges  értékei:

x 0 – ez   az   alapérték,   ilyenkor   a   pontjel   mérete   a   grafikus   terület   magasságának   5%-ával  egyezik meg.

x A  pozitív  számérték  a  pontszimbólum  abszolút  nagyságát  jelöli. x A  negatív  számérték  a  pontjel  méretét  a  nézetablak  méretének  százalékában  adja  meg.

A   beállítások   után   az   új   pontjelek  már   az   új  méretnek  megfelelően   jelennek  meg, de   a   korábban  létrehozott  pontok   csak   a   rajz  újragenerálása   vagy  a pontok  mozgatásakor,   nagyításakor   változnak  meg. Az   általunk   legtöbbször   használt   pontjel értékeket érdemes   megjegyeznünk,   mert   így  gyorsíthatjuk  a  munkánkat.  Természetesen  grafikus  felület  (29.  ábra)  is  rendelkezésre  áll  a  pontstílus megadására,  amit  a  következő  módon  érhetünk  el:

41

28. ábra. Pontjel kódjegyzék. 29. ábra. Pontstílus dialógusablak.

Szalag Kezdőlap ► Segédprogramok ► Pont-

stílus

Menü Formátum ► Pontstílus ►

Parancs DPPTÍPUS

A PONT parancs  és  a  Rajz menü  Pont ► Egyetlen pont menüpontja  csak  egyetlen  pont  rajzelemet  hoz   létre  a  rajztérben.  Egymás  után  több  rajzelem   létrehozásához  a Rajz menü  Pont ► Több pont parancsot   használhatjuk.   Ilyenkor   a   parancs   újbóli   kiadása   nélkül   tudjuk   egymás   után   létrehozni   a  pont   rajzelemeket   mindaddig,   amíg   a   ciklikus   parancsvégrehajtást   az   ESC billentyűvel   meg   nem  szakítjuk.  A pont ikonra kattintva mindig  a  több  pont  rajzolása  opció  érhető  el.

AutoCAD 2013 SHOT - Pont  és  pontstílus

42

5.2 Rajzelemek felosztása és beosztása pontokkal

Feloszt / Divide

Egyenlő   hosszúságú   szakaszonként   pontokat   vagy   blokkokat   hoz   létre   a   rajzobjektumok  kerülete  mentén.

Szalag Kezdőlap ► Rajz panel ► Felosztás

Menü Rajz ► Pont ► Felosztás

Parancs FELOSZT FE _DIVIDE

Parancs: feloszt �

Válasszon   felosztani   kívánt   objektumot: Ki   kell   választani   egy   vonalat  vagy  vonalláncot,  melyet  egyenlő szakaszokra  szeretnénk  felosztani.

Adja   meg   a   szakaszok   számát   vagy [Blokk]: Meg   kell   adnunk,   hogy   hány  egyenlő  hosszúságú  szakaszra  akarjuk  felosztani  a  vonalat  vagy  vonalláncot,  vagy  beírjuk   a   B karaktert   egy   blokk   nevének   megadásához,   amelyet   a   szakaszok  határánál  alkalmazni  kívánunk. Az   egyenes   vonal,   körív,   kör,   ellipszis,   vonallánc,   spline   görbe   rajzelemeket   a  FELOSZT/DIVIDE paranccsal   megadott   számú   egyenlő   részre   tudunk   osztani.   A   felosztási   helyekre   az   aktuális  pontformának   (PDMODE)   és   pont   méretnek   (PDSIZE)   megfelelő   osztópontok   jelennek meg. Az osztópontokra  blokkokat  is  beilleszthetünk.

A   parancs   végrehajtása   után megtörténik a felosztás.   A   kiválasztott   rajzelemünk kerülete  mentén  bizonyos   számú   pontot   helyez el a   program.   Ezen   pontok   osztják   részekre   az objektumunkat. A felosztási  művelet  nem  darabolja  a  rajzelemeket!

Például. Egy szakaszt vagy vonalat szeretnék  négy egyenlő  hosszúságú  szakaszra  felosztani. Ebben az esetben  a  vonal  mentén  3 pontot helyez el a program (a szakasz kezdő- és  végpontjára  nem  kerül  külön   pont,   hiszen   azok   „megfoghatók”). A   felosztás   funkciónak   akkor   van   különösen   nagy  jelentősége, ha a TRASZTER beállításain  belül  a  pontobjektumot  kipipáljuk.

Beosztás / Measure

Előírt  hosszúságú  szakaszonként  pont  objektumokat  hoz   létre  egy  objektum  hosszán  vagy kerületén.  A   rajzolás  az  objektumot  kijelölő  ponthoz   legközelebb  eső  végpontnál   kezdődik.  Zárt  vonalláncok  beosztása  a  kezdő  (elsőként  megrajzolt)  csomópontnál  kezdődik.

Szalag Kezdőlap ► Rajzpanel ► Beosztás

Menü Rajz ► Pont ► Beosztás

Parancs BEOSZTÁS BEO _MEASURE

Parancs: beosztás �

43

Válasszon   beosztani   kívánt   objektumot: Ki   kell   választani   egy   vonalat  vagy   vonalláncot,   melyet   általunk   megadott   hosszúságú   szakaszokra   szeretnénk  beosztani.

Adja  meg  a  szakaszok  hosszát  vagy [Blokk]: Meg kell adnunk, hogy mekkora egységhosszúságú  legyen  egy-egy  szakasz,  vagy  beírjuk  a  B karaktert.

Az   egyenes   vonal,   körív,   kör,   ellipszis,   vonallánc,   spline   görbe   rajzelemeket   a  BEOSZT/MEASURE paranccsal   megadott   hosszúságú   szakaszokra   tudjuk   beosztani.   A   felosztási   helyekre   az   aktuális  pontformának   (PDMODE)   és   pont   méretnek   (PDSIZE)   megfelelő   osztópontok   jelennek   meg.   Az  osztópontokra  blokkokat  is  beilleszthetünk.

A  parancs  végrehajtása  után megtörténik az  objektum  beosztása.  A  program  az  objektum  kerülete  mentén  az  általunk  beállított  hosszúságnak  megfelelő  szakaszok  közé  pontokat  helyez el. A  felosztási  művelet  nem  darabolja  a  rajzelemeket! Az  előző   funkcióhoz  képest  nem tudjuk,  hogy  hány  szakasz jön   létre   (hiszen   nem   azt   adtuk   meg),   de   pontosan   tudjuk,   hogy   hány   rajzi egység   a   létrejött  szakaszok  hossza.  Kivételt  képez  az  utolsó  szakasz,  hiszen  itt  jelentkezik  a  maradék.

Példa. Egy  vonalláncot   szeretnénk  500  egység  hosszúságú   szakaszokra  beosztani. A 30.   ábra ábrán  látszik,   hogy   a   beosztás   a   vonallánc   bal  oldalától   indul.  6 db 500   egységhosszúságú   rész jött   létre, illetve  egy  maradék  hosszúság.

AutoCAD 2013 SHOT - Felosztás  és  Beosztás

30. ábra. Beosztás.

44

5.3 Vonal / Line

Egyenes  szakaszokat  hoz  létre,  egymástól  függetlenül.

Szalag Kezdőlap   ► Rajzpanel ► Vonal

Menü Rajz ► Vonal

Eszköztárak Rajz

Parancs VONAL VO _LINE

Parancs: vonal �

Adja   meg   az   első   pontot:   Adjon meg egy pontot, vagy nyomja meg az ENTER billentyűt  a  folytatáshoz  az  utoljára  rajzolt  vonaltól  vagy  körívtől.

Adja  meg  a  következő  pontot,  vagy  [Bezárás Vissza]:

A VONAL parancs   használatával   egymáshoz   kapcsolt   vonalszakaszok   hozhatók   létre.   Minden  vonalszakasz   egy   vonal   objektum,   és   önállóan   módosítható. A   vonalrajzelemet   jellemzi   a   kezdő-, felező- és  végpontja, valamint  iránya  és  vastagsága.

AutoCAD 2013 SHOT - Vonal rajzelem

45

5.4 Sugár / Ray

Adott  pontból  a  végtelenbe  tartó  félegyenes.

Szalag Kezdőlap ► Rajzpanel ► Sugár

Menü Rajz ► Sugár

Parancs SUGÁR - _RAY

Parancs: sugár �

Adja meg a  kezdő pontot:

Adja  meg  hogy  mely  ponton  keresztül:

A  sugár  egy  olyan  félegyenes,  amely  egy  pontból  a  végtelenbe  tart.  A  ZOOM parancs Terjedelem opciója  figyelmen  kívül  hagyja.  Darabolható,  ilyenkor  a  levágott  szakasz  vonal  rajzelemmé  alakul,  míg  a  sugár  rajzelem  végpontja  áthelyeződik.

AutoCAD 2013 SHOT - Szerkesztővonal  és  Sugár  rajzelem

31. ábra. Sugár rajzelem.

46

5.5 Szerkesztővonal (Szvonal) / Xline

Végtelen  hosszúságú  szerkesztővonalat, vagyis egyenest hoz  létre.

Szalag Kezdőlap ► Rajzpanel ► Szerkesztő-

vonal

Menü Rajz ► Szerkesztő

-vonal

Parancs SZVONAL SV _XLINE

Parancs: szvonal �

Adja meg a  kezdő pontot vagy [Vízsz Függ sZög szögfeLező Eltolás]:

Adja  meg  hogy  mely  ponton  keresztül:

A  szerkesztő  vonal  öt  különböző  opcióval  rendelkezik.  A  Vízsz opcióval  vízszintes,  a  Függ opcióval  pedig   függőleges   szerkesztővonalat   tudunk   rajzolni.   A   sZög opció   esetén   egy   szögértéket   kell  megadni,  amely  a  vízszinteshez  vagy  egy  megadott  referenciához  viszonyítva  adja  a  szerkesztővonal  hajlásszögét.  A  szögfeLező funkciót  választva  meghatározott  pontokat  kell  megirányoznunk  és  a  szögfelezőt   automatikusan   szerkeszti   a   program.   Az   Eltolás opció   lényegében   a   párhuzamos  rajzolására  alkalmas  PÁRH paranccsal azonos (32.  ábra).

AutoCAD 2013 SHOT - Szerkesztővonal  és  Sugár  rajzelem

32. ábra. A szerkesztő vonal szögfelező és eltolás opciói.

47

5.6 Vonallánc / Polyline

Vonallánc objektumot   hoz   létre. A   vonallánc   általános   esetben   egyenes   és   körív  szegmensekből  álló  összetett  rajzelem.

Szalag Kezdőlap ► Rajzpanel ► Vonallánc

Menü Rajz ► Vonallánc

Eszköztár Rajz

Parancs VLÁNC VL _PLINE

Parancs: vlánc  �

Adja  meg  a  kezdőpontot: Adjon meg egy pontot.

Adja   meg   a   következő   pontot   vagy   [Ív Bezárás Félszélesség Hossz Vissza széLesség]: Adjon meg  egy  pontot,  vagy  írjon  be  egy  opciót.

A   vonallánc   paranccsal   olyan   egybefűzött   vonalakat   tudunk   előállítani,   amelyeket   a   későbbiekben  egybe   kezelhetünk.   A   használatának   első   lépéseként   a   parancssorba   kell   begépelni   a   VLÁNC parancsot.  Ezután  a  vonallánc  kezdőpontjához  az  egér  bal  gombjával  kell  kattintani  a  kívánt  helyre.  Ezt   követően   a   vonallánc   további   pontjait   kell   megadni   hasonló   módszerrel,   vagy   egyéb  paramétereket   tudunk   megadni,   mint   Ív, Félszélesség, Hossz, széLesség. Emellett lehetőség   van   arra   is,   hogy   egy   ponttal   korábbi   állapothoz   visszatérjünk   a   Vissza alparancs választásával.

A   vonallánc   rajzolásakor   az  Ív opciót   választva   nagyon   hasonló   funkciót   kapunk,   mint   amit   az   ív  rajzolásánál   a  Folytatás opció   esetén. A Bezárás opcióval   a   kettőnél   több   taggal   rendelkező  vonallánc  végpontját  automatikusan  összeköti  a  program  a  kezdőponttal.

A Félszélesség választásával  megadhatjuk  a  rajzolandó  szakasz  kezdő  és  befejező  félszélességét.  Tehát   a   teljes   szélesség   felét   adjuk  meg,   a   program   automatikusan   a   tengelytől   számítva   jobb   és  baloldalra kialakítja   a   kívánt   szélességet.   A   33.   ábra ábrán   jól   látható   néhány   tulajdonsága   a  rajzolásnak.   A   szélesedés   mértékének   megadása   után   a   következő   szakasz(ok)   az   új   szélességgel  rendelkeznek.  A  szakaszok  közötti  egyenetlenséget  a   töréspontokban  a  vonallánc   lezárása  után   (az  utolsó  szakaszt  követően  ENTER billentyűvel  befejezhetjük  a  vonalláncot)  a  program  automatikusan  kiegészíti. A Hossz opcióval  a  vonallánc  aktuális  szakaszának  hosszát  adhatjuk  meg.  A  széLesség opció  abban  különbözik a Félszélességtől,  hogy  a  kezdő  és  befejező  szélességet  adjuk  meg  nem  pedig  a  vonallánc  tengelyétől  számított  szélességet.

AutoCAD 2013 SHOT - Vonallánc  rajzolás  alapok

AutoCAD 2013 SHOT - Vonallánc  rajzolás  alparancsok

48

33. ábra. Vonallánc rajzolása félszélesség megadásával.

A   rajzolása   ezen   túl   teljesen   azonos   a   Félszélesség opciónál   leírtakkal. A   már   létrehozott  vonallánc   rajzelemeket   a   VLEDIT paranccsal   lehetséges   utólag   módosítani,   szerkeszteni.   A  vonalszélesség  a  PLINEWID rendszerváltozóban  tárolódik.

5.7 Skicc / Sketch

Szabadkézi  rajzolást  tesz   lehetővé.  A  szabadkézi  vonal  egyenes  vonalszegmensekből  álló  rajzelem.

Szalag Felületmodel

lezés ► Görbék ► Szabadkézi  spline

Parancs SKICC SKI _SKETCH

Parancs: skicc �

Adja meg a skiccet, vagy [tíPus Növekmény, Tűréshatár]

A SKICC parancs tíPus opciója  segítségével  vonalakból,  vonalláncból  vagy  illesztett  spline-ból  álló  szabadkézi  rajzot  hozhatunk  létre.  Összefüggő,  egyetlen  vonalláncot  alkotnak  SKPOLY=1,  különálló  szegmensek maradnak SKPOLY=0 rendszerváltozó  értékek  mellett.

A Növekmény opció   segítségével   azt   állíthatjuk   be,   hogy   az   egérmutató   mozgatásával   milyen  távolságokban   rakjon   le   töréspontot   a   program.   A   34.   ábra három   különböző   növekménnyel  létrehozott   szabadkézi   görbe   látható.   A   spline   tűréshatárának   fogalma   a   SPLINE parancsnál  részletesebben  megtalálható.

34. ábra. A skicc növekménye.

49

5.8 Téglalap / Rect

Téglalap  rajzelemet hoz létre,  egy  vonallánccal.

Szalag Kezdőlap ► Rajzpanel ► Téglalap

Menü Rajz ► Téglalap ►

Eszköztár Rajz

Parancs TÉGLALAP TÉGL _RECT

Parancs:  téglalap �

Adja   meg   az   első   sarokpontot vagy [leTör SZint leKerekít Vastagság széLesség]: Egy  pontot  kell  megadni  vagy  egy  opciót  kell  beírni.

Adja  meg  a  másik  sarokpontot  vagy [Terület Méretek Forgatás]:

A leTör és leKerekít opciók segítségével   a   téglalap   sarkait  paraméterezhetjük.  A   letörés   két  tengelyirányú  komponense  külön  megadható  tehát  tetszőleges  szögű  letörés  definiálható  (35.  ábra). Ha ezek  eltérnek  egymástól,  akkor  a  kétszeresen  tengelyesen  szimmetrikus  idomból  középpontosan  szimmetrikus  síkidomot  kapunk.

AutoCAD 2013 SHOT - Téglalap  rajzolás  alapok

AutoCAD 2013 SHOT - Téglalap  rajzolás  alparancsok

35. ábra. A letör opció hatása egy téglalapon.

50

36. ábra. Vastagság opció egy lekerekített téglalapon.

A SZint opcióval   a   Z   tengely  mentén   tudjuk   párhuzamosan   eltolni   a   téglalapunkat.   A  megadott  érték  minden  csúcspont  Z  koordinátája  lesz,  ha az aktuális  munkasíkunk  (téglalap  síkja)  az  XY-sík  volt  a  világ  (abszolút)  koordinátarenszerben.

A Vastagság opcióval megadhatjuk a Z-tengely   mentén   értelmezett   vastagságot.   Ilyenkor   már  térbeli  alakzatról  beszélünk  nem  pedig  téglalapról.

A széLesség opció   a   téglalap   vonalának   szélességét   határozza   meg.   Amint   láttuk   a   téglalap  rajzelem   lehet   sarkos,   letört   és   lekerekített   sarkú.   Alaktípustól   függően pedig 4, 8 illetve 12 fogópontja  lehet. Jegyezzük  meg,  hogy  a  téglalap  rajzelem  nem  más,  mint  egy  vonallánc.

5.9 Többszörösvonal / Multiline

A   többszörösvonal   egy   vagy   több   párhuzamos   egyenes   szakasz   szegmensekből   álló  rajzelem.

Menü Rajz ► Többszörösvonal

Parancs TVONAL TV _MLINE

Parancs: tvonal �

Adja  meg  a  kezdő  pontot  vagy [Igazítás Lépték Vissza]:

A  többszörösvonal  rajzparancs  réteges  szerkezetek  rajzolásánál  (pl.  falak)  hasznos.  A  többszörösvonal  párhuzamos   egyenes   szakaszok   száma   1-16   lehet.   A   kettőnél   több   elemből   álló   többszörösvonal  stílusokat  a  TVSTÍLUS paranccsal  lehet  létrehozni.

51

5.10 Sokszög / Polygon

Egyenlő   oldalú   zárt   vonalláncot   hoz   létre. Tetszőleges   3-1024   oldalú   szabályos   sokszög  (síkidom)  rajzolására  alkalmazzuk.

Szalag Kezdőlap ► Rajz panel ► Sokszög

Menü Rajz ► Sokszög ►

Eszköztárak Rajz

Parancs POLIGON POL _POLYGON

Parancs: poligon �

Adja  meg  az  oldalak  számát  <aktuális>:  Meg  kell  adnunk,  hogy  hány  (egyenlő)  oldala   legyen   a   sokszögünknek   (alapértelmezetten   4),   vagy   elfogadjuk   ENTER billentyűvel  a  felajánlott  aktuális  oldalszámot.

Adja meg a poligon középpontját   vagy [Él]: Meg   kell   adnunk   a   sokszög  középpontját  vagy  beírjuk  az  É karaktert.  (Él  esetén  tulajdonképpen  a  poligon  egy  (és  ezzel  az  összes)  élének  hosszát  definiáljuk.

Válasszon   az   opciók   közül   [Beleírt Kör   köré   írt] <aktuális>: Ha megadtuk a poligon   középpontját,   akkor   választhatunk,   hogy   a   poligon   egy  képzeletbeli  körben  helyezkedjen  el  (B) (ekkor  a  sokszög  csúcspontjai  a  körvonalon  helyezkednek  el),  vagy  azon  kívül  érintve  azt  (K)  (ekkor  a  poligon  oldalai  a  kör  érintői).

37. ábra. Szabályos sokszög.

Ugyanaz  a  poligon  a  fent  felsorolt  összes  módon  megszerkeszthető.  A  37.  ábra is  ezt  szemlélteti  egy  szabályos  ötszögre  vonatkozóan.

AutoCAD 2013 SHOT - Sokszög  rajzolás

52

5.11 Kör / Circle

Kör  rajzelemet  hoz  létre.

Szalag Kezdőlap ► Rajz

panel ► Kör legördülő

Menü Rajz ► Kör ►

Eszköztárak Rajz

Parancs KÖR K _CIRCLE

Parancs: kör �

Adja  meg  a  kör  középpontját  vagy  [3P 2P Éés  (érintő érintő  sugár)]: A kör  parancson  belül  a középpont opció  egy  kört  rajzol  egy  megadott  középpont  és  egy  átmérő vagy sugár alapján. A három  pont  (3P) opció  egy  kört  rajzol,  amely  három  megadott  ponton  halad  át.  A

két  pont  (2P) opció  egy  kört  rajzol az  átmérő  két  megadott  végpontja  alapján.

Az Éés (Érintő,   érintő,   sugár) opció   két   adott   objektumot   érintő   adott   sugarú   kört   rajzol. Néha  egynél  több  kör  is  eleget  tesz  a  megadott  feltételeknek.  A  megadott  sugárral  azt  a  kört  rajzolja  meg,  amelynek érintőpontjai  a  kiválasztott  pontokhoz  legközelebb  helyezkednek  el.

Az Érintő,  Érintő,  Érintő opció  három  objektumot  érintő  kört  hoz  létre. Ezt  a  funkciót  csak  grafikusan  lehet  elérni  a  szalagról  vagy  a  menüből.

AutoCAD 2013 SHOT - Kör  rajzolás  alapok

AutoCAD 2013 SHOT - Kör  rajzolás  alparancsok

53

A kör sugarát határozza meg. A kör átmérőjét határozza meg.

Körrajzolás a három pont (3P) opcióval. Körrajzolás a két pont (2P) opcióval.

Körrajzolás az Érintő, Érintő, Érintő opcióval. Körrajzolás az ÉÉS (Érintő, érintő, sugár) opcióval.

A  kör  rajzelemnek  öt  abszolút  tárgyraszter  pontja  van:  a  középpont  és  a  négy  negyedelő, úgynevezett  quadráns  pont.

54

5.12 Ív / Arc

Ív  rajzelemet  hoz  létre.  Az  ívek  körök  részletei.  Alapértelmezés  szerint  az  íveket  a  rendszer  az  óramutató  járásával  ellentétesen  rajzolja  meg.

Szalag Kezdőlap ► Rajz panel ► Ív  

legördülő

Menü Rajz ► Ív ► 3 pont

Eszköztárak Rajz

Parancs ÍV I _ARC

Parancs:  ív �

Adja   meg   az   ív   kezdőpontját   vagy   [Középpont]: Adjunk meg egy pontot, írjunk be egy K karaktert, vagy nyomjuk meg az ENTER billentyűt,   az   utolsó  vonalat,  ívet  vagy  vonalláncot  érintő  ív  létrehozásához.

Az  íveket  létre  lehet  hozni  a  középpont,  végpont,  kezdőpont,  sugár,  szög,  húrhossz  és  irány  értékek  számos  különböző  kombinációjának  megadásával  (5.  táblázat).

AutoCAD 2013 SHOT - Körív  rajzolás  alapok

AutoCAD 2013 SHOT - Körív  rajzolás  alparancsok

55

3 pont Először  az  ív  kezdőpontját  (1)  adjuk  meg  majd  az  ív  középpontját  (2) és  végül  az  ív  végpontját  (3).  Meg  lehet  adni  a  három  pontot  óramutató  járásával  megegyező  és  ellentétes  irányban  is.

Kezdőpont  középpont  végpont A  kezdőpont  (1)  és  a  középpont  (2)  által  meghatározott  képzeletbeli  sugár  felhasználásával  tudunk  ívet rajzolni az óramutató  járásával  ellentétes  irányban.

Kezdőpont,  középpont,  szög Az  óramutató  járásával  ellentétes  irányban  rajzolhatunk  körívet  a  középpont  (2)  és  a  szálkereszt  által  meghatározott  egyenes  és  a  kezdőpont  (1)  által  meghatározott  szög  segítségével.  Az  ív  rajzolásához  ebben  az  esetben  konkrét  szögértéket  is  megadhatunk  a  mutató  pozícionálása  helyett.

Kezdőpont,  középpont,  hosszúság A  kezdőpont  (1)  és  a  középpont  által  meghatározott  félkör  egyik  húrját  adjuk  meg  a  harmadik  ponttal.  Az  óramutató  járásával  ellentétes  irányban  maximum  egy  félkörnek  megfelelő  hosszúságú  ívet  rajzolhatunk.

Kezdőpont,  végpont,  szög A  kezdő  (1)  és  második  (2)  pont  által  meghatározott  húron  hozhatunk  létre  ívet  úgy,  hogy  megadjuk  a  kívánt  ívhez  tartozó  középponti  szöget  (3).

Kezdőpont,  végpont,  irány A  kezdőpontból  (1)  induló  érintő  (3)  által  meghatározott  tetszőleges  körívet  hozhatunk  létre  az  óramutató  járásával  megegyezően  vagy  ellentétesen.

Kezdőpont,  végpont,  sugár

A kezdőpont  (1)  és  végpont  (2)  által  meghatározott  ívhossz  görbületét  a  sugár  (3)  megadásával  alakíthatjuk  ki.

Középpont,  kezdőpont,  végpont Szinte  teljesen  azonos  módon  rajzolhatunk  ívet  mint  a  Kezdőpont,  Középpont,  Végpont  módszernél  leírtaknál,  különbség  a  jellemző  pontok  sorrendjében  mutatkozik.

Középpont,  kezdőpont,  szög

A  középpont  (1)  és  az  ív  kezdőpontjának  (2)  megadása  után  a  középponti  szöget  (3)  határozzuk  meg.

Középpont,  kezdőpont,  hosszúság A  középpont  (1)  és  a  kezdőpont (2)  által  meghatározott  sugarú  félkör  húrját  határozhatjuk  meg  a  harmadik  ponttal.  A  kör  az  óramutató  járásával  ellentétes  irányban  rajzolható.

Folytatás Pont  megadása  nélkül  az  ENTER billentyű  lenyomásával  a  kezdőpont  (1)  automatikusan  az  utoljára  megrajzolt  objektum  végpontjára  illeszkedik.

5. táblázat. Ív rajzelem létrehozása különféle paraméterek mellet.

56

5.13 Gyűrű / Donut

Kitöltött  kört  vagy  széles  gyűrűt  hoz  létre.

Szalag Kezdőlap ► Rajz ► Gyűrű

Menü Rajz ► Gyűrű

Parancs GYŰRŰ _DONUT

Parancs: gyűrű  �

Adja  meg  a  gyűrű  belső  átmérőjét  <aktuális>:�

Adja  meg  a  gyűrű  külső  átmérőjét  <aktuális>:�

A   paramétereknek   megfelelően   kialakított   gyűrű   objektumot   ezek   után   annyi   példányban  helyezhetjük   el   a  modelltérben   amennyire   szükségünk   van,  miután   elegendő   számút   képeztünk   az  ENTER billentyű  vagy  az  ESC megnyomásával  elhagyhatjuk  a  parancsot,  ahogy  egyébként  azt  már  az  előző  parancsoknál  megszokhattuk.

A   körgyűrű   méreteit   a   DB belső   (DONUTID rendszerváltozó)   és   a   DK külső   átmérő   (DONUTOD rendszerváltozó)   megadásával   definiálhatjuk.   Vonalvastagságát   a   VLEDIT/PEDIT parancs segítségével   állíthatjuk   be.   Ezzel   a   paranccsal   félgyűrűre   felezhető   (szétnyit). A   kitöltés   módja   a  KITÖLT parancs   aktuális   beállításaitól   függ.   Lehet   kitöltött   (FILLMODE 1)   és   lehet   kitöltetlen  (FILLMODE 0).

AutoCAD 2013 SHOT - Gyűrű  rajzolás

57

5.14 Ellipszis / Ellipse

Ellipszist  vagy  elliptikus  ívet  hoz  létre.

Szalag Kezdőlap ► Rajz panel ► Ellipszis

legördülő

Menü Rajz ► Ellipszis ► Középpont

Eszköztárak Rajz

Parancs ELLIPSZ ELL _ELLIPSE

Parancs: ellipsz �

Adja   meg   az   ellipszis   tengelyének   végpontját   vagy   [Ív Középpont]: Adjon  meg  egy  pontot,  vagy  írjon  be  egy  opciót.

Az ellipszis  lehet  valódi  (PELLIPSE = 0)  és  kvázi  ellipszis  (PELLIPSE = 1).  A  valódi  ellipszisnek  öt   fogópontja  van.  A  kvázi  ellipszis  a  VLEDIT paranccsal   szerkeszthető,  míg  a  valódi  ellipszis  nem. Lehetőségek:

A. Először  az  ellipszis  egyik  tengelyének  végpontját  adjuk  meg  (1.  lépés),  ezután  ugyanennek  a  tengelynek  a  másik  végpontját  (2.  lépés),  végül  az  ellipszis  középpontjából  kiindulva  a  másik  tengely  hosszának  a  felét  kell  megadni  (3.  lépés).

B. Először  az ellipszis Középpont-ját  adjuk  meg  (1.  lépés),  aztán  az  egyik  tengely  középponttól  számított   hosszának   a   felét   (2.   lépés).   Végül   a   másik   tengely   középponttól   számított  hosszának  a  felét  kell  megadni  (3.  lépés).

C. Elliptikus   ív   rajzolása:   A   parancs   begépelése   után   első   lépésként   kiválasztjuk   az   Ív belső  funkciót.  Ezt  követően  az  „A”  vagy  „B”  esetet  kell   tetszés  szerint  végigcsinálni,  majd  utolsó  lépésként   a   létrejött   ellipszis   felesleges   részét   törölhetjük  ki a Paraméter, vagy a SZög belső  funkció  segítségével,  így  létrehozzuk  az  elliptikus  ívet.

AutoCAD 2013 SHOT - Ellipszis  és  Elliptikus  ív  rajzolás

58

5.15 Spline

Simított  görbét  hoz  létre.

Szalag Kezdőlap ► Rajzpanel ► Spline

Menü Rajz ► Spline

Eszköztár Rajz

Parancs SPLINE SPL _SPLINE

Parancs: spline �

Adja  meg  az  első  pontot, vagy [móDszer Fok Objektum]:

A SPLINE parancs   segítségével   úgynevezett   simuló   görbéket   lehet   létrehozni,   amelyek   egy  pontsorra illeszkednek. Ezeket  a  pontokat  kontrollpontoknak  nevezzük.  A  kontrollpontokat  a  görbe  előre   megadott   tűréssel   közelíti.   A   görbék   alakját   még   a   kezdő- és   végpontokban   lévő   érintő   is  befolyásolja.

Érdekesség. Valójában   az   illeszkedő   splájnokat   interpoláló   splájnoknak,   az adott pontokat pedig támaszpontoknak   nevezzük. A közelítő   görbéket   approximáció   splájnoknak   és   a   meghatározó  pontjaikat kontroll pontoknak hívjuk. Az AutoCAD NURBS-típusú (Non-uniform rational B-spline) görbéket  állít  elő.

Az  alapbeállítás  módosításához  a móDszer opciót  kell  választani.  Ha  az  illesztési  pontokkal  kívánjuk  rajzolni a görbét, akkor   az   elérhető   opciók:   móDszer cSomópont Objektum, ha pedidg csomópontokkal  VCS akkor pedig móDszer Fok Objektum. Az  illesztési  pontokkal  való  rajzolás  esetén   a   Fok opcióval   a   görbe   hatványkitevőjét   változtathatjuk,   alapértelmezetten   harmadfokú  görbét  illeszt  a  program  a  pontjainkra,  de  ezt  lehetőségünk  van  tizedfokúig  változtatni.

Adja  meg  az  első  pontot,  vagy  [móDszer cSomópont Objektum]:

A   csomópontokkal   megadott   spline-görbe   cSomópont opciójával   megadhatjuk,   hogy   a   görbe  hogyan  viszonyuljon  a  definiált  pontokhoz.  Három  opciót  kínál  fel  a  program:  Húr Négyzetgyök Egyenletes. A  különböző  illesztési  módok  különbségeit a 38.  ábra mutatja.

59

38. ábra. Különböző illesztési módok mellet rajzolt spline görbe.

Az Objektum opció  esetén   a   program   vonalláncot   kér   (39.   ábra), amelyre 2D vagy 3D-ban illeszt másod   vagy   harmadfokú   spline-görbét.   A   DELOBJ rendszerváltozóval   azt   is   beállíthatjuk,   hogy   a  vonalláncot  a  program  törölje,  vagy  megtartsa.  A  rendszerváltozó értékeit  a  már ismertetett  módon  érhetjük  el.

39. ábra. Csomóponti spline megadása vonallánccal.

AutoCAD 2013 SHOT - Spline  görbe  rajzolás

60

5.16 Képcsatol / Attach

Képfájlra  utaló  referenciát  illeszt  be.

Szalag Beszúrás ► Referencia ► Csatolás

Menü Beszúrás ► Raszterkép-referencia

Parancs KÉPCSATOL KCS _ATTACH

A  modelltérbe  nem  csak  vektoros,  hanem  raszteres objektumokat  (képfájlokat)  is  beilleszthetünk.  A  raszterképek,  akárcsak  több  más  rajzi  objektum,  másolhatók,  mozgathatók  és  vághatók.  Az AutoCAD program  által  támogatott  legismertebb képfájlformátumok:  .bmp,  .png,  .psd,  .tiff,  .jpeg,  .tga.

A   képek   lehetnek   kétszínűek,   8   bites   szürkék,   8   bites   színesek   vagy   24   bites   színesek.   A   16   bit  színmélységű  képek  nem  támogatottak.

Képfájl   csatolásakor   a   hivatkozott   fájlt   az   aktuális   rajzhoz   csatolja a KÉPCSATOL parancs. A hivatkozott   fájlban   bekövetkezett   minden   módosulás   az   aktuális   rajzban   is   megjelenik   a   rajz  megnyitása,  illetve  újrabetöltése  után.

AutoCAD 2013 SHOT - Raszterkép  beillesztése

61

5.17 Blokk / Block

Blokkdefiníciót  hoz  létre  a  kijelölt  objektumokból.

Szalag Kezdőlap ► Blokk ► Blokk

Menü Rajz ► Blokk ► Készítés…

Parancs BLOKK B _BLOCK

Parancs: blokk �

Megjelenik a „Blokk  definiálása” párbeszédpanel.

Tetszőleges   számú   és   típusú   elemből   blokkot   tudunk   készíteni,   amit   a   későbbiekben   tetszőleges számú  helyen  beszúrhatunk   a   rajzunkba.  A   blokkok  összetett   objektumok,   szétvetésükkor   az   adott  blokk  az  őt  alkotó  objektumokra  esik  szét.

Fontos   megemlíteni,   hogy   a   blokk   és   a   blokkot   alkotó objektumok   egyaránt   rendelkeznek   fólia  tulajdonsággal.  Ha  a  blokk  fóliája  ki  van  kapcsolva,  akkor  a  blokkból  semmi  sem  látható.  Ha  a  blokk  fóliája   be   van   kapcsolva,   akkor   a   blokk   azon  objektumai   jelennek  meg,   amelyeknek   a   fóliája   nincs  kikapcsolva.

A blokkokhoz   attribútumok   is   csatolhatóak.   Az   attribútum   egy   olyan   címke   vagy   cédula,   amellyel adatokat   tudunk   társítani   a blokkokhoz.   Attribútumban   tárolt   adat   lehet például   az   alkatrész  azonosító  száma,  ára,  megjegyzései  és  a  tulajdonos  neve.  A  rajzból  kinyert attribútum-információkat  később   táblázatokban   vagy   adatbázisokban   használhatjuk alkatrészlisták   vagy   darabjegyzék  létrehozása  céljából.  A  blokkhoz  több  attribútum  is  csatolható,  de  ehhez  minden  attribútumnak  külön  címkével  kell  rendelkeznie.

A Dinamikus blokkok  a  hagyományos  blokkokhoz  hasonló  összetett  objektumok,  de  pontos  alakjukat  paraméterek  segítségével  tudjuk  beállítani  (Nagy,  2010).

AutoCAD 2013 SHOT - A blokk rajzelem

AutoCAD 2013 SHOT - Attribútum

AutoCAD 2013 SHOT - Dinamikus blokkok

62

5.18 Sraffozás / Hatch

Zárt   területet   vagy   kijelölt   objektumokat   sraffozási  mintával,   tömör   kitöltéssel   vagy  színátmenettel  tölt  ki.

Szalag Kezdőlap ► Rajz ► Sraffozás

Menü Rajz ► Sraffozás

Eszköztár Rajz ►

Parancs SRAFFOZ SF _HATCH

Parancs: sraffoz �

Válasszon  ki  belső  pontot  vagy  [Objektumok  kijelölése Beállítások]:

Műszaki   rajzokon   az   elméleti   metszett   felületeket   vonalkázással,   sraffozással   jelöljük.   A   sraffozás  milyensége   az   „elmetszett”   anyag   anyagminőségére   utal. A Beállítások opcióval   a   sraffozás  párbeszédpanel  jelenik  meg  (40.  ábra).

Ha   a   szalag   aktív,   a   „Sraffozás   létrehozása” környezetfüggő   lap   jelenik   meg.   Klasszikus AutoCAD nézetben  a  SRAFFOZ parancs automatikusan a „Sraffozás  és  átmenet” című  párbeszédablakot  nyitja  meg. Ha a parancsprompthoz a -SRAFFOZ parancsot  írjuk  be,  akkor  opciók  jelennek  meg.

Az   első   feladatunk,   hogy   kiválasszuk   a   sraffozás   Típusát (Type) a felhasználói, egyéni vagy előre  definiált kitöltési   stílusok   közül.   Természetes   lehetőség   van   arra   is,   hogy   saját   kitöltési   mintát  hozzunk   létre.  A  Minta (Pattern)  opciónál  az  ANSI,   ISO  vagy  egyéb  szabványnak  megfelelő  kitöltési  stílusok   találhatóak.   A   Szín (Color)   segítségével   tudjuk   megadni   a   kitöltési   minta   színét.   Minden  kitöltési  mintának   két   nagyon   fontos   paramétere   van:   a   lépték   és   a   szög.   A   Lépték (Scale) után   a  minta  léptékét  változtathatjuk  meg,  a  Szög (Angle) után  pedig  a  minta  szögét.  A  szög  alapban  0°,  de  ha  ellentétes  irányú  sraffozást  szeretnénk  (pl.:  ANSI31  minta  esetében),  akkor  90°-ot kell megadnunk. A  lépték  és  a  szög  paraméter  segítségével  tudjuk  a  rajzunkhoz  igazítani  a  kitöltési  mintát.

A   területkitöltéshez   ki   kell   jelölni   a  határokat.  A  határnak   zártnak   kell   lennie,  és   a  pont   rajzelemet  kivéve  minden  más  geometriai  elem  képezheti. A  határok  kijelölése  történhet:

x Automatikusan  (határon  belülre klikkelléssel). x Határoló  rajzelemek  kijelölésével. x Kitöltési  határ  körberajzolásával. x Kitöltési  határ  előzetes  körberajzolásával,  vonallánc  segítségével,  majd  ennek  a  vonalláncnak  

a  kijelölésével.

A legegyszerűbb  módszer  a  Pontok  kijelölése (Pick Points), amikor  a   rajzon  egyszerűen  a  mintával  kitöltendő  terület  határain  belül  egy  pontot  kijelölve  máris  kijelölhetjük  a  sraffozás  helyét.  A  másik  módszer   néha   nehezebb   lehet,   ekkor   a   kitöltendő   terület   határait   jelentő   rajzobjektumokat   kell  kijelölnünk.   Az  Objektumok   kiválasztása (Select Objects) lehetőséget   főleg   akkor   használjuk,   ha   a  

63

Pontok   kijelölése módszerrel   az   AutoCAD   a   területbejelölést   nem   jól   állapította  meg. A   sraffozás  működését  az  alábbi  ábrasor  szemlélteti (41.  ábra). A  területkitöltést  három  stílusban  végezhetjük:

x Normál:  kívülről  befelé  a  páratlan  számú  zárt  területek  lesznek  kitöltve. x Külső:  csak  a  legkülső  zárt  terület  van  kitöltve. x Kihagyás:  a  külső  határig  teljesen  ki  van  töltve  a  rajelem,  a  belső  határokat  figyelmen  kívül  

hagyja.

A  területkitöltés  lehet  asszociatív  és  nem  asszociatív.  A  sraffozás  asszociativitása  a  sraffozott  terület  módosításának   követését   jelenti   (42.   ábra).   Ha   asszociatív   sraffozást   választunk,   egy   esetleges  határvonal  módosításkor  a  sraffozás  automatikusan  követni  fogja  az  új  határvonalakat.  A  már  létező  asszociatív   területkitöltés   rajzelemeket a SRAFFEDIT vagy SE / _HATCHEDIT paranccsal módosíthatjuk.

AutoCAD 2013 SHOT - Sraffozás

40. ábra. Sraffozás és átmenet párbeszédpanel.

64

41. ábra. A sraffozás menete.

42. ábra. Az asszociatív és nem asszociatív sraffozás értelmezése.

65

6. Fóliák és tulajdonságok

A Layer (réteg)  szót  a  magyar  nyelvű  AutoCAD-ben Fóliá-val  helyettesítették (43.  ábra). Ez  jól  kifejezi  a   rétegek   szerepét:   úgy   működnek,   mint   az   írásvetítőn   egymásra   helyezett   fóliák.   Az   írásvetítőn  látható   első   rajz  még   csak   a   körvonalakat   tartalmazza,   erre   rakunk   egy  másikat,   amelyen   csak   az  előbbi  rajzhoz  tartozó  furatok  vannak  feltűntetve.  Aztán  erre  is  ráhelyezünk egyet,  amin  külön  csak  a  sraffozás  van  megjelenítve.  Utoljára  a  méretezési  fóliát  rakjuk  fel,  az  összes,  az  adott  rajzhoz  tartozó  mérettel.  Ezek  után,  amit  a  kivetítésen  látunk  az  egy  kész  rajz.  Abban  az  esetben,  ha  valamit  éppen  nem   szeretnénk   megjeleníteni,   akkor   azt   a   fóliát   a   célnak   megfelelően   egyszerűen   levesszük a vetítőről. A  Fólia  tehát  az  adatok logikus  csoportosításának  eszköze!

43. ábra. A fóliák értelmezése.

6.1 Fóliatulajdonságok

Az   objektumok   láthatóságát   fóliákkal   vezérelhetjük és   fóliákkal   rendelhetünk hozzájuk  tulajdonságokat   is,   például   színt   és   vonaltípust.   Minden   fólia   tartalmaz   egy   hozzárendelt   színt, vonaltípust és  vonalvastagságot. Mielőtt  létrehozzuk  az  objektumokat,  meg  kell  adnunk,  hogy  melyik fólián   kívánjuk   ezt   megtenni.   Alapértelmezés   szerint   az   aktuális   fólia   színe,   vonaltípusa   és  vonalvastagsága  automatikusan  hozzá   van   rendelve   a   létrehozandó  új  objektumokhoz. Azonban az objektumok   bármely   fóliatulajdonsága   felülírható.   Ha   például   egy   objektum   szín   tulajdonsága  FÓLIA, az  objektum  a  fólia  színével  megrajzolva  jelenik  meg.  Ha  az objektum  színét  vörösre  állítjuk, akkor   az  objektum  vörös   színnel  megrajzolva   jelenik  meg,   függetlenül   a   fóliához   rendelt   színtől. Új  fóliát  a  FÓLIA vagy _LAYER paranccsal  hozhatunk  létre.

6.2 Fólia / Layer

Fóliákat  hozhatunk  létre  vagy  szerkeszthetünk.

Szalag Kezdőlap ► Fóliák  panel ►

Menü Formátum ► Fólia

Parancs FÓLIA FO _LAYER

66

Parancs: fo �

44. ábra. Fóliatulajdonság-kezelő ablak.

A fo parancs beírását  követően  bejön  a  Fóliatulajdonság-kezelő  ablak. Az ablak megjelenít  egy  listát  a   rajzban   található   fóliákról   és   azok   tulajdonságairól (44.   ábra). A   Fóliatulajdonság-kezelőben  elvégezhető  fő  műveletek:

1. Állapot. Jelzi  az  elemtípust:  fóliaszűrő,  használatban  lévő  fólia,  üres  fólia,  illetve  aktuális  fólia. 2. Név. Megjeleníti   a   fólia   vagy   szűrő   nevét.   Nyomjuk   le   az   F2 billentyűt   egy   új   név  

megadásához. 3. Fólia   kikapcsolása. Azok   a   rajzelemek,   amelyek   a   kikapcsolt   fólián   helyezkednek   el,   nem  

lesznek   megjelenítve   a   rajztérben.   Fontos   megjegyeznünk,   hogy   kikapcsolt   fólián   is  rajzolhatunk,  de  ilyenkor  a  rajzelemek  csak  a  fólia  bekapcsolása  után  válnak  láthatóvá  ezért  a  program az   aktuális   fólia   kikapcsolásáról   üzenetet   küld.   Ha   a   fólia   ki   van   kapcsolva,   akkor  láthatatlan,  és  még  a  Nyomtatás  bekapcsolt  állapotában  sem  lehet  kinyomtatni.

4. Fólia  fagyasztása. A  fóliák  lefagyasztása  felgyorsítja  a  ZOOM,  TOL,  NÉZŐPONT  és  objektum-kiválasztási  parancsokat,   csökkenti  az  összetett   rajzok   regenerálási   idejét,  mivel   ilyenkor  az  AutoCAD   nem   jeleníti   meg,   nem   nyomtatja   ki   és   nem   regenerálja   a   fagyasztott   fóliák  rajzelemeit.

5. Fólia  zárolása. Zárolt  fóliai  rajzelemeit  nem  lehet  módosítani,  illetve ezek a rajzelemek nem törölhetők,  de  új  rajzelemek  létrehozhatók  a  zárolt  fólián  is.

6. Szín. A  kijelölt   fóliákhoz  társított  színt  módosítja.  A  szín  nevére  kattintva  megjelenik  a   „Szín  kiválasztása” párbeszédpanel.

7. Vonaltípus. A  kijelölt  fóliákhoz  társított  vonaltípust  módosítja.  A  vonaltípus  nevére  kattintva  megjelenik a „Vonaltípus  kiválasztása” párbeszédpanel.

8. Vonalvastagság. A  kijelölt   fóliákhoz   társított   vonalvastagságot  módosítja.   A   vonalvastagság  nevére  kattintva  megjelenik  a  „Vonalvastagság” párbeszédpanel.

9. Átlátszóság. Az   összes   objektum   láthatóságát   vezérli   a   kijelölt   fólián.   Amikor   az   egyes  objektumokra  átlátszóságot  alkalmazunk,  az  objektumok  átlátszóság  tulajdonsága  felülbírálja  a   fólia   átlátszóság   beállítását.   Ha   az   „Átlátszóság” értékre kattintunk, megjelenik a „Fólia  átlátszósága” párbeszédpanel.

67

10. Nyomtatási   stílus. A   kijelölt   fóliákhoz   társított   nyomtatási   stílust   módosítja.   A   nyomtatási  stílusra  kattintva  megjelenik  a  Nyomtatási  stílus  kiválasztása  párbeszédpanel.

11. Nyomtatás. A  kijelölt   fóliák  nyomtathatóságát  vezérli.  Ha  egy   fólia  nyomtathatósága  ki  van  kapcsolva,   a   rajta   található   objektumok  még   láthatók.   A   kikapcsolt   vagy   fagyasztott   fóliák  nem  kerülnek  nyomtatásra,  függetlenül  a  nyomtatási  beállítástól.

12. Leírás (Nem  kötelező). Leírja a  fóliát  vagy  a  fóliaszűrőt.

Nem  törölhetők  a  0,  az  objektumokat  tartalmazó  és  az  Xref  függő  fóliák,  valamint  az  AutoCAD  által  létrehozott  vagy  hivatkozott  speciális  fóliák (pl. DEFTPOINTS).

Tulajdonság Rajzjel

Új  fólia  létrehozása

Fólia  törlése

Fólia  aktuálissá  tétele

Fólia  ki- vagy  bekapcsolása

Fólia  fagyasztása  vagy  olvasztása

Fólia  zárolása  vagy  feloldása

Színváltoztatás

Vonaltípus  kiválasztása Például: folytonos vonal, pontvonal stb.

Vonalvastagság  megadása Például:  0.35 mm, 0.50 mm stb.

6. táblázat. A legfontosabb fóliatulajdonságok és rajzjeleik.

6.3 A vonaltípus és vonaltípus lépték használata

Rajzainkban   használhatjuk   a   program   által   felajánlott   kész   vonaltípusokat,   de   létrehozhatunk   saját  típusokat   is.   A   vonaltípusok   névvel   rendelkező   rajzelem   tulajdonságok,   amelyek   definíciói   az  ACADISO.LIN, illetve ACAD.LIN fájlokban   tárolódnak (így   az   egyedi   vonaltípusokat   egy   másik  gépre  könnyedén  átmásolhatjuk). A  vonaltípus  betöltésére  és  aktuálissá  tételére  szolgáló  parancsok: VTÍPUS vagy VT /_LTYPE. A   parancsokra   az   ismert   dialógusablak (45.   ábra) jelenik meg a

vonaltípus  betöltése  és  kiválasztás  lehetőségével.  A  használni  kívánt  vonaltípusokat  be  kell  töltenünk  az  adott  fájlból  és  csak  ezután  tudjuk  azokat  egy  réteghez  vagy  egy  rajzelemhez  rendelni.

A  hézagokkal  rendelkező  vonaltípusoknál  a  hézagok  és  vonalszakaszok  tényleges  hosszát  a  definiált  hossz  és  az  eredő  vonaltípus  lépték  szorzata  határozza  meg.  A  vonaltípusoknak  van  egyedi  és  globális  léptékük.  Az  LTSCALE vonaltípus  lépték  az  aktuális  rajz  minden  elemére  érvényes.  A  CELTSCALE

egyedi  vonaltípus  lépték  lehet  akár  minden  rajzelemnél  más.

68

45. ábra. Vonaltípus-kezelő ablak.

AutoCAD 2013 SHOT - Színek  és  vonaltípusok

AutoCAD 2013 SHOT - Fólia  fogalma

69

7. Rajzszerkesztés

Rajzszerkesztési  műveletek   alatt   azokat   a  műveleteket   értjük,   amelyekkel  már  meglévő   rajzelemek  felhasználásával   készítünk   új   rajzelemeket,   vagy   a   meglévő   rajzelemek   geometriai   jellemzőit  módosítjuk.

7.1 Radír / Erase

Objektumokat  töröl.

Szalag Kezdőlap ► Módosítás ► Radír

Menü Módosítás ► Radír

Eszköztár Módosítás ►

Helyi menü Radír

Parancs RADÍR R _ERASE

Parancs: radír �

Válasszon  objektumot:

Tipp: A RADÍR parancs   elérhető   a  DEL gomb   segítségével   is.   Ilyenkor   az_ERASE parancs   hívódik  meg, amely teljesen azonosan  működik.

7.2 Hopp

Visszaállítja  az  utolsó  RADÍR paranccsal  törölt  objektumokat.

Parancs HOPP

Parancs: hopp � Ha   valamely   objektumot   töröltük   (radír   paranccsal),   de   mégis   szükség   lenne   rá,   akkor   ennek   a  parancsnak   a   begépelésével   és   az   ENTER leütésével   vissza   tudjuk   állítani   az   objektumot   a   törlés  előtti  állapotába.

70

7.3 Másol / Copy

Objektumokat  másol  megadott  irányban  és  távolságra.

Szalag Kezdőlap ► Módosítás   ► Másolás

Menü Módosítás ► Másolás

Eszköztár Módosítás

Parancs MÁSOL M,  MÁ _COPY

Parancs: másol �

Válasszon  objektumokat: Adja  meg  a  bázispontot,  vagy  [Elmozdulás Mód Többször]  <aktuális>:  

Másolással   új,   az   eredetivel   azonos   alakú   és   méretű,   vagyis   egybevágó   rajzelemet   készíthetünk,  általában   az   eredetitől   eltérő   helyen.   Az Elmozdulás opció   segítségével relatív   koordinátákkal  lehet   a   beilleszteni   kívánt   objektum(ok)   helyét   megadni. A Mód opcióval   beállíthatjuk,   hogy  egyszeresen   vagy   többszörösen   szeretnénk   beilleszteni   a   vágólapra   került   objektumot(okat). A másolt   objektum(ok)   beillesztésekor   a  kIOsztás opció   áll   rendelkezésre.   Az   opció   használatakor  egy  egész  számot  kér  tőlünk  a  program,  amely  megadja  a  másolatok  számát.  A  másolatok  egymáshoz  viszonyított   távolsága   egyenletes   és   az   eredeti   és   az   első   másolat   közötti   szakasz   adja   az  egyentávolságot.  Az   Illeszt  opció  a  kiosztás  párja   (46.  ábra),  különbség  köztük  annyi,  hogy  az   illeszt  esetén  az  utolsó  elem  és  az  eredeti  objektum  közötti  egyenesre  osztja  ki  a  másolatokat a program.

Tipp. Ha a   már   jól   ismert   másolás-beillesztés billentyű   kombinációkat   használjuk   (Ctrl+C, Ctrl+V), akkor oda kell  figyelnünk  arra,  hogy  bázispont  nem  adható  meg,  hanem  automatikusan  a  kiválasztott  objektum(ok)  elméleti  befoglaló  négyzetének  bal  alsó  sarka  lesz.

46. ábra. Másolás kiosztással.

71

7.4 Alapmásol / Copybase

Objektumokat  másol  megadott  beillesztési  ponttal.

Helyi  menü Vágólap ► Másolás  

bázisponttal

Menü Szerkesztés ► Másolás  

bázisponttal

Parancs ALAPMÁSOL - _COPYBASE

Parancs:  alapmásol  �

Adja  meg  a  bázispontot: Adjunk meg egy pontot.Válasszon  objektumokat: Válasszunk  ki  egy  objektumot.

Ezután   a   kijelölt   és   másolt   objektumok   a   vágólapra   kerülnek   ahonnan   addig   hívhatók   elő,   amíg  valamilyen   másik   objektummal   felül   nem   írjuk   azokat.   A   beillesztéshez   a   VGBEILL parancsot használhatjuk.

Tipp. Ennél   a   parancsnál   érdemes   használni   a   már   jól   ismert   másolás-beillesztés billentyű  kombinációk módosított   változatát.   A   parancs   ugyanis   előhívható   a   Ctrl+Shift+C billentyűparanccsal,  majd  beillesztéshez  használjuk  a  Ctrl+V-t.

47. ábra. Másolás alapponttal.

AutoCAD 2013 SHOT - Mozgatás  és  Másolás

72

7.5 Mozgatás / Move

Objektumokat  megadott  irányban  megadott  távolságra  mozdít  el.

Szalag Kezdőlap ► Módosítás ► Mozgatás

Menü Módosítás ► Mozgatás

Eszköztár Módosítás ►

Parancs MOZGAT MO _MOVE

Parancs: mozgat �

Válasszon  objektumokat: �

Adja  meg  a  bázispontot  vagy  [Elmozdulás]  <Elmozdulás>: Adjon meg egy pontot,  vagy  üsse  be  az  E betűt.

Adja  meg  a  második  pontot,  vagy  <első  pont  használata  elmozdulásként>: Ha  a  bázispont  megadását  választotta,  adja  meg  a  másolás  helyét  egy  ponttal. Ha  az  elmozdulást  választjuk  és  nem  adunk  meg  értéket,  akkor  az  alapértelmezett  érték  az  origótól  való   távolság   lesz   (48.   ábra).   Az   ábrán   láthatóan   szaggatott   vonallal   az   eredeti   objektumot   jelöli   a  program. A   bázispont   megadásával   azon   ponttal   tudjuk   mozgatni majd letenni, amelyet bázispontként  definiáltunk.

48. ábra. Másolás bázisponttal.

73

7.6 Tükröz / Mirror

Tükrözött  másolatot  hoz  létre  a  kijelölt  objektumokról.

Szalag Kezdőlap ► Módosítás  

panel ► Tükrözés

Menü Módosítás ► Tükrözés

Eszköztár Módosítás

Parancs TÜKRÖZ TU _MIRROR

Parancs: tu �

Válasszon  objektumokat: �

Adja  meg  a  tükrözési  vonal  első  pontját: Adjon meg egy pontot.

Adja  meg  a  tükrözési  vonal  második  pontját: Adjon meg egy pontot.

Kívánja  a  forrásobjektumokat  törölni?  [Igen Nem]  <aktuális>:

Rajzelemeket   korlátozás   nélkül   tükrözhetjük   két   ponttal   kijelölt   tengelyre.   A   tükrözött   rajzelem  törlődhet   vagy  meg   is  maradhat   a   tükrözést   követően.  A   tükrözés   parancs   alapértelmezetten   nem  törli   a   forrásobjektumot.   Szöveg   tükrözése   előtt   a   MIRRTEXT rendszerváltozóval   be   kell   állítani,  hogy  tükörből  olvasható,  vagy  az  eredetivel  azonos  módon  olvasható  szöveget  szeretnénk  rajzolni.

AutoCAD 2013 SHOT - Tükrözés,  Forgatás  és  Léptékezés  parancsok

AutoCAD 2013 SHOT - Párhuzamos  és  Merőleges  szerkesztés

74

7.7 Párhuzamos / Offset

Koncentrikus köröket,  valamint  párhuzamos  vonalakat  és  görbéket  hoz  létre.

Szalag Kezdőlap ► Módosítás  

panel ► Eltolás

Menü Módosítás ► Párhuzamos

Eszköztár Módosítás

Parancs PÁRH P _OFFSET

Parancs: párh �

Aktuális  beállítások:   Forrás  törlése=Nem Fólia=Forrás    OFFSETGAPTYPE=0 Adja  meg  a  párhuzamos  távolságot  vagy  [Kijelölt/Töröl/Fólia]:

A rajzelemek egy  adott  távolságban  vagy  egy  ponton  át  párhuzamosan  eltolhatók. A PÁRH paranccsal a  következő  rajzobjektumokat  tolhatjuk  el:

x Vonalak x Ívek   x Körök,  ellipszisek  és  elliptikus  ívek  (ovális  alakú  spline-görbét  eredményez)   x 2D  vonallánc   x Szerkesztővonalak  (szvonalak)  és  sugarak   x Spline-görbék

A  párhuzamos  távolság  a  létező  objektumoktól  mért  előírt  távolságban  új  objektumokat  hoz  létre. A 2D vonalláncokat   külön   vonalszakaszként   tolja   el   a   rendszer,   így  metszéspontok   vagy   a   szakaszok  közötti   hézagok   jönnek   létre.  Az  eltolás  végrehajtásához  a  program   levágja   a  metsző  vonalakat,   és  kitölti   a   hézagokat. Az OFFSETGAPTYPE rendszerváltozó   szabályozza,   hogy   a   szakaszok   közötti  esetleges  hézagokat  hogyan  kezelje  a  program  vonalláncok  eltolása  esetén.

x 0: A  vonalszakaszokat  a  vetített  metszéspontokig  húzza  ki.   x 1: A  vonalszakaszokat  a  vetített  metszéspontoknál  kerekíti   le.  Az  egyes   ívszakaszok  sugara  

megegyezik az eltolás  távolságával. x 2: A  vonalszakaszokat  a  vetített  metszéspontoknál  töri   le.  Az  egyes   letörések  és  az  eredeti  

objektumon  lévő  megfelelő  töréspont  közötti  merőleges  távolságok  megegyeznek  az  eltolás  távolságával.

A Kijelölt opció  a PÁRH parancson  belül  adott  ponton  áthaladó  objektumot  hoz   létre.  Amikor  egy  sarkokkal  rendelkező  vonallánc  eltolását  végezzük,  akkor  a  legjobb  eredmény  elérése  érdekében  az   átmenő   pontot   a   vonalszakasz   közepének   közelében   adjuk   meg   és   ne   egy   sarok   közelében. A Töröl opció  törli  a   forrás  objektumot  a  párhuzamos  rajzolás  után. A Fólia pedig meghatározza,  hogy  a  párhuzamosan  rajzolt  objektumok  az  aktuális  fólián,  vagy  a  forrásobjektum  fóliáján  kerülnek  létrehozásra. A PÁRH parancs automatikusan megismétlődik.   A   parancsból   történő   kilépéshez  nyomjuk le az ENTER billentyűt.

75

49. ábra. Párhuzamos távolság (fent), kijelölt ponton keresztül (lent).

50. ábra. Vonalláncok és spline-görbék eltolásának speciális esetei.

76

7.8 Forgat / Rotate

Az  objektumot  megforgatja  egy  bázispont  körül.

Szalag Kezdőlap ► Módosítás ► Forgatás

Menü Módosítás ► Forgatás

Eszköztár Módosítás

Parancs FORGAT FOR _ROTATE

Parancs: for �

Válasszon  objektumokat: �

Adja meg a bázispontot:

Adja   meg   a   forgatás   szögét   vagy   [Másol Referencia]<aktuális>: Adjon meg   egy   szöget,   amellyel   szeretné   elforgatni   az   objektumot,   vagy   üsse   le   az   M betűt,  amitől  az  eredeti  objektum  is  megmarad.  De  leütheti  az  R betűt  is,  ekkor:

Adja meg a referenciaszöget  <aktuális>:

Adja meg az  új  szöget  vagy  [Pontok]  <aktuális>:  � A   pontok   megadásával   egy   egyenest   definiálunk,   amelynek   a   vízszintessel   óramutató   járásával  ellentétes  értelemben  bezárt  szöge  adja  a  forgatás  szögét.  Referenciaszög  megadásával  a  mutató  és   a   forgatni   kívánt  objektum  bezárt   szögét   adjuk  meg  két  ponttal,   vagy  a  parancssorba írunk  egy  konkrét   szögértéket.   A Másol opció   segítségével   könnyedén   rajzolhatunk   forgásszimmetrikus  alakzatokat,  mint  például  a  radioaktivitást  jelző  ikon  (51.  ábra). Ekkor ugyanis az elforgatott objektum eredetije is megmarad. A   szög   értelmezési   irányát   az   ANGDIR rendszerváltozó   szabályozza.   Az  ANGBASE rendszerváltozó  szabályozza  a  szög  indulásának  helyét.

51. ábra. Forgatás másol opcióval.

77

7.9 Lépték / Scale

Az  objektum  arányait  megőrizve  átméretezi  azt.

Szalag Kezdőlap ► Módosítás ► Lépték

Menü Módosítás ► Lépték

Eszköztár Módosítás

Parancs LÉPTÉK LE _SCALE

Parancs: le �

Válasszon  objektumokat: �

Adja  meg  a  bázispontot:

Adja   meg   a   léptéktényezőt   vagy [Másol Referencia]: Adjon meg egy léptéktényezőt,   amellyel   szeretné   átméretezni   az   objektumot,   vagy   üsse   le   az   M betűt,  amitől  az  eredeti  objektum  is  megmarad.  De  leütheti  az  R betűt  is,  ekkor:

Adja  meg  a  referenciahosszt  <aktuális>:

Adja  meg  az  új  hosszt  vagy  [Pontok]  <aktuális>: �

Tetszőleges   rajzelem  méretét   tudjuk   változtatni   oly  módon,   hogy   a   keletkező   új   alakzat   a   régivel  hasonló   lesz. Léptéktényező   az   objektumok  méretének   szorzótényezője,   tehát   ha   egynél   nagyobb,  akkor   az   objektumot   nagyítjuk,   ha   egynél   kisebb,   akkor   pedig   kicsinyítjük.   A  másolás  és   referencia  parancsok  teljesen  azonosan  működnek,  mint  a  forgatás  parancs  esetén.

AutoCAD 2013 SHOT - Tükrözés,  Forgatás  és  Léptékezés  parancsok

78

7.10 Nyújt / Stretch

Megnyújtja  a  kijelölési  ablakkal  vagy  poligonnal metszett objektumokat.

Szalag Kezdőlap ► Módosítás ► Nyújtás

Menü Módosítás ► Nyújtás

Eszköztár Módoítás

Parancs NYÚJT NY _STRECH

Parancs: ny �

Válasszon   nyújtani   kívánt   objektumokat   metszőablakkal   vagy  metszőpoligonnal.

Adja   meg   a   bázispontot   vagy   [Elmozdulás]   <Elmozdulás>: Kiválasztjuk   a  nyújtani  kívánt  objektum(ok)  vagy  elemegyüttesek  bázispontját.

Rajzelemeket   a   vonalak   megszakítása   nélkül   nyújthatjuk   és   zsugoríthatjuk.   Abban   az   esetben,   ha  egyesével   jelöltük   ki   az   objektumokat,   akkor   a   NYÚJT parancs   mozgatásként   működik.   Azon  objektumrészelteket  tudjuk  nyújtani  a  megadott  bázisponthoz  viszonyítva,  amelyek  a  metszőablakon,  vagy   metszőpoligonon   belül   esnek.   A NYÚJT nem   módosítja   a   3D   szilárdtesteket,   a   vonallánc  vastagságot,  érintő  vagy  görbe  illesztési  információkat.

A  nyújtást   parancsnak  megfelelő   eredményt   érhetünk   el   úgy,   hogy   egy  objektumot   kijelölünk   és   a  megjelenő  fogók  egyikére  kattintunk.  Néhány  kivételtől  eltekintve  ez  is  nyújtást  tesz  lehetővé. Nem lehet  nyújtani:  pont,  kör,  valódi  ellipszis  és  szöveg  rajzelemeket.

79

7.11 Hosszabbít / Length

Megváltoztatja  az  objektumok  hosszát  és  az  ívek  bezárt  szögét.

Szalag Kezdőlap ► Módosítás  

panel ► Hosszab-bítás

Menü Módosítás ►

Parancs HOSSZABBÍT HO _LENGTH

Parancs: ho �

Válasszon  ki  egy  objektumot  vagy  [Delta sZázalék Teljes DInamikus]: Az   egyenes   vonalak,   körívek,   nyitott   vonalláncok   és   ellipszisek   hosszát   egyenként   lehet megváltoztatni. Miután  kiválasztottuk  a  hosszabbítani  kívánt  objektumot  a  parancssorban  üzenetet  kapunk  annak  fontosabb  tulajdonságairól.  Ezek  az  egyenesek  vonalláncok  esetén  a  hossz,  az  íveknél  az  ívhossz  és  a  középponti  szög. A HOSSZABBÍT parancs  esetén  négy  lehetőségünk van. A Delta opciót   (D karaktert   begépelve)   választva   meg   kell   adnunk   azt   a   hossz,   amellyel   szeretnénk  hosszabbítani  a  kiválasztott  objektumot.  Az  egérrel  valamely  végéhez  közelebbi  kattintás  segítségével  megadhatjuk,  hogy  az  objektum  mely  oldalához  kívánjuk  hozzáadni  a  megadott  értéket  (negatív  érték  megadása   esetén   értelem   szerűen   a   hossz   csökkenni   fog).   A  sZázalék (Z karakterrel   hívhatjuk)  opció  esetén  százalékkal  adjuk  meg  a  hosszabbítás, illetve  a  zsugorítás  mértékét  a  kiindulási  hosszt  100 %-nak tekintve. A Teljes opcióval  a  kívánt  hosszt  adjuk  meg  függetlenül  attól,  hogy  az  aktuális  állapot  ennél  hosszabb  vagy  rövidebb.  Az  opciót  T karakter  begépelésével  hívhatjuk.  A  DInamikus megadás,  ahogy  az  ábrán  is  látszik,  az  egérrel  történik.  Az  objektum  valamely  oldalát  megfogva  addig  változtatjuk  annak  hosszát,   amíg  a  kívánt  méretet  el   nem  éri.  Az  opciót  DI rövidítéssel   érjük  el.  A  dinamikus  megadást  az 52.  ábra szemlélteti.

AutoCAD 2013 SHOT - Hosszabbít  parancs

52. ábra. Dinamikus hosszabbítás.

80

7.12 Kioszt / Array

Egy  adott  mintában  elhelyezkedő  objektumpéldányokat  hoz  létre.

Szalag Kezdőlap ► Módosítás  

panel ► Kiosztás

Menü Módosítás ►

Parancs KIOSZT KI _ARRAY

Parancs: kioszt �

Válasszon  objektumokat:  Használjunk egy  objektumkiválasztó  módszert.

Adja  meg  a  kiosztás  típusát  [Négyszögletes Útvonal Poláris] <Négyszögletes>:  Adjunk meg  egy  beállítást  vagy  nyomjuk le az Enter billentyűt. Egy   adott  mintában   elhelyezkedő   objektumpéldányok   létrehozását   nevezik   kiosztásnak. Háromféle  kiosztás  létezik: négyszögletes,  útvonal, poláris (53.  ábra).

Négyszögletű: a kijelölt   objektum   másolatait   osztja   el   sorok,   oszlopok   és   szintek   bármilyen  kombinációjába  (megegyezik  a  KIOSZTNÉGYSZ paranccsal).

Útvonal: a kijelölt   objektum  másolatait   egyenletesen   osztja   el   egy   útvonal   vagy   egy   útvonal   része  mentén  (megegyezik  a  KIOSZTÚTVONAL paranccsal).

Poláris: az  objektum  másolatait  egyenletesen  elosztja  körkörös  minta  szerint  egy  középpont  vagy  egy  forgástengely  körül  (megegyezik  a  KIOSZTPOLÁRIS paranccsal).

AutoCAD 2013 SHOT - Négyszögletes  kiosztás

AutoCAD 2013 SHOT - Útvonalkiosztás

AutoCAD 2013 SHOT - Poláris  kiosztás

53. ábra. Négyszöglete, útvonal és poláris kiosztás.

81

7.13 Letör / Chamfer

Letörést  hoz  létre.

Szalag Kezdőlap ► Módosítás ► Lekerekítés  

legördülő

Menü Módosítás ► Letörés

Eszköztár Módosítás ►

Parancs LETÖR LT _CHAMFER

Parancs: letör  �

Válassza   ki   az   első   vonalat   vagy   [VIssza Vonallánc Távolság SZög metsZés móDszer töBbszörös]:

Egyenes  vonal,  nyitott  és  zárt  vonalláncok  által  alkotott  sarkokat  LETÖR/CHAMFER paranccsal lehet kialakítani,   illetve   letörni.   A   nyitott   és   zárt   vonalláncok   eltérően   viselkednek!   A   parancs   opciói: VIssza ezzel  az  opcióval  a  letörés  visszavonhatjuk. A Vonallánc opció  segítségével  vonalláncok  minden  töréspontján  érvényesíthetjük  a  letörést (54.  ábra).

54. ábra. Vonallánc letörései távolság és szög módszerrel.

A  letörés  parancs  alapértelmezetten  a  sarokponttól  0  távolságra  illetve  a  kijelölt  vonaltól  számítva  0°-os   szöggel   értelmezett   letörést   rajzol.   Az   alapértelmezett   érték   átállításához   a   Távolság és   a SZög opciók   előhívása   szükséges.   A   megadott   távolságokat   és   szögeket   a   program   olyan  sorrendben  alkalmazza,  amilyenben  a  felhasználó  az  objektumokat  kiválasztja.

Letöréshez   használhatunk   két   távolságot,   melyeknek   értékei   a   CHAMFERA, illetve a CHAMFERB rendszerváltozóban   tárolódik.   Használhatunk   továbbá   egy   távolságot   CHAMFERC és   egy   szöget  CHAMFERD.

82

A metsZés opció   azt   szabályozza,   hogy   a   kiválasztott   éleket   a   LETÖR parancs a letörési   vonal  mentén   elmetssze-e. A   letört   sarkok   túlnyúlásai   megmaradnak,   ha a TRIMMODE rendszerváltozó  értéke  0  (nem metsz  opció),  és  törlődnek  a  túlnyúlások,  a  rendszerváltozó  értéke  1.

A móDszer két  módszer  beállítása   lehetséges  a  LETÖR parancs   részére.  Az  egyik  módszer,  hogy  két   távolságot   használjon   a   letörés   kialakítására,   a   másik   pedig   egy   távolságot   és   egy   szöget. A letörési   módot   a  CHAMMODE rendszerváltozó   szabályozza,   ha   1   az   értéke,   akkor   szög   és   távolság  szerint,  ha  0  az  értéke  a  távolságok  szerint  történik  a  letörés.

A töBbszörös egyszerre   több   objektumon   is   alkalmazhatjuk   ugyanazt   a   letörési   beállítást   a többszörös  opció  segítségével.

AutoCAD 2013 SHOT - Letörés  és  Lekerekítés

7.14 Lekerekít / Fillet

Lekerekíti  a  kiválasztott  objektumok  éleit.

Szalag Kezdőlap ► Módosítás ► Lekerekítés  

legördülő

Menü Módosítás ► Lekerekítés

Eszköztár Módosítás ►

Parancs LEKEREKÍT LK _FILLET

Parancs: lekerekít  �

Válassza   ki   az   első   vonalat   vagy   [VIssza Vonallánc Sugár metsZés töBbszörös]:

Egyenes   vonal,   körív,   kör,   nyitott   és   zárt   vonalláncok   egyenes   szegmensei,   valódi   ellipszisek,  ellipszisívek,   szerkesztővonalak   és   sugarak   által   alkotott   sarkokat   (lekerekítési   sugár   0),   illetve  lekerekíteni  a  LEKEREKÍT/FILLET paranccsal. A  nyitott  és  zárt vonalláncok  eltérően  viselkednek!  A LEKEREKÍT parancs  működése   nagyon   hasonló   a  LETÖRÉS parancs  működéséhez.   A  Sugár opcióval   megadható   a   lekerekítés   sugara   (alapértelmezetten   0.0000). A   lekerekítési   sugarat  FILLETRAD rendszerváltozó  tartalmazza.

Fontos! Ha   a   lekerekítési   sugár   nagyobb,   mint   a   geometriailag   lehetséges,   akkor   az   AutoCAD  hibaüzenetet  ad.  Gyakran  túl  nagy   sugarat  adnak  meg  a  kezdő   rajzolók,  amit  az  AutoCAD  nem  tud  végrehajtani,  és  nem  tudják  mi  történt.  Ekkor  azt  gondolják,  hogy  talán  rossz  az AutoCAD? -

83

7.15 Simít / Blend

Spline-görbét  hoz  létre  a  két  kiválasztott  vonal  vagy  görbe  közötti  hézagban.

Szalag Kezdőlap ► Módosítás ► Simítás

Menü Módosítás ► Görbék  

simítása

Parancs SIMÍT - _BLEND

Parancs: simít  �

Válassza   ki   az   első objektumot vagy [FOLytonosság]: Jelöljünk   ki   egy  vonalat   vagy   nyitott   görbét   annak   a   végnek   a   közelében,   ahol   a   spline-görbét  indítani  szeretnénk.

Válassza   ki   a   második   objektumot:   Jelöljünk   ki   egy   másik   vonalat   vagy  nyitott  görbét  annak  a  végnek  a  közelében,  ahol  a  spline-görbét  zárni  szeretnénk.

A   létrejövő   spline   alakja   a   megadott   folytonosságtól   függ.   A   kiválasztott   objektumok   hossza  változatlan   marad. Az   érvényes   objektumok   többek   között   a   vonalak,   ívek,   elliptikus   ívek,  csavarvonalak, nyitott vonalláncok  és  nyitott  spline-görbék.

A FOlytonosság opciónál  adjuk  meg  a  két  simítási  típus  egyikét.

x Érintő:  harmadfokú  spline-görbét  hoz  létre,  amely  érintő  irányú  folytonossággal  (G1)  kapcsolódik  a  kiválasztott  objektumokhoz  a  végpontjaikban.

x Sima:  ötödfokú  spline-görbét  hoz  létre,  amely  görbületi  folytonossággal  (G2)  kapcsolódik  a  kiválasztott  objektumokhoz  a  végpontjaikban.

A Sima opció   használata   esetén   ne   váltsuk   át   a   megjelenítést   vezérlő   csomópontokról   illesztési  pontokra.  Ez  a  művelet  harmadfokúvá változtatja  a  spline-görbét,  így  megváltoztatja  a  spline  alakját.

AutoCAD 2013 SHOT - Görbék  simítása

84

7.16 Metsz / Trim

Levág  az  objektumokból,  hogy  illeszkedjenek  a  többi  objektumhoz.

Szalag Kezdőlap ► Módosítás  

panel ► Metszés

Menü Módosítás ► Metszés

Eszköztár Módosítás

Parancs METSZ ME _TRIM

Parancs: me �

Válasszon  objektumokat  vagy  <minden  kiválasztása>:  �

Válasszon  objektumokat:  �

METSZ [Felfűz Metsző VEtítés éL Töröl Vissza]

A METSZ parancs  lehetőségei  közül  a  Töröl és  a  Vissza opciót  nem  részletezem,  ezek  maguktól  értetődőek.   A   Felfűz opció   egy   olyan   összetett   metszési   eljárás   ahol   a   vágóél   által   levágandó  objektumrészeket   egy   vonallánccal   jelölhetjük   ki,   így   több   egymástól   független   a   vágóélet  metsző  objektumot  egyszerre  tudunk  levágni  (55.  ábra).

A Metsző opció  esetén  egy  kiválasztási  négyzet  élei  mentén  tudjuk  lemetszeni  az  objektumokat  (56. ábra).  Az  előzőleg  kijelölt  objektumok  kijelölését  a  Metsz parancs  feloldja  a  négyszögű  metszőablak  mentén,  tehát  az  érintett  objektumok  a  metszés  követően  nem  lesznek  kijelölve.

AutoCAD 2013 SHOT - Metsz  és  Elér  parancs

55. ábra. Felfűz opció használata.

85

56. ábra. Metsző opció használata.

57. ábra. Metszés hosszabbítással.

Az Él opcióval   meghatározhatjuk,   hogy   olyan   esetben,   amikor   a   metsző   objektum   nem   éri   el   a  metszendő  objektumot,  mi  történjen. Adja   meg   az   él-meghosszabbítási   módot   [Hosszabbít Nem   hosszabbít] <aktuális>:

Ha a Hosszabbít opcióval   az  57.   ábra szerint   a   vágóél   úgy   viselkedik,  mintha   elérné   a   vágandó  objektumot. Nem  hosszabbít esetet  választva  az  ábrán  látható  metszés  nem  jön  létre.

86

7.17 Elér / Extend

Megnyújtja  az  objektumokat,  hogy  illeszkedjenek  más  objektumok  éleihez.

Szalag Kezdő-

lap ► Módosítás  panel ► Metszés  

legördülő ►

Menü Módo-

sítás ► Elérés

Eszköztár

Módo- sítás

Parancs ELÉR EL _EXTEND

Parancs: el �

Válasszon  objektumokat  vagy  <minden  kiválasztása>:  �

Válasszon  objektumokat:  �

ELÉR  [Felfűz Metsző VEtítés éL Töröl Vissza]

Az   egyenes   vonal   körív,   nyitott   vonallánc   és   ellipszisív   rajzelemeket   egy   kijelölt   határig   az  ELÉR/EXTEND paranccsal   meg   tudjuk   hosszabbítani. Az ELÉR és   a   METSZ parancsok nagyon szoros  kapcsolatban  állnak  egymással,  az  opcióik  teljesen  azonosak,  működésük a METSZ parancsnál  részletesebben  megtalálhatók.

AutoCAD 2013 SHOT - Metsz  és  Elér  parancs

87

7.18 Megtörés / Break

A  kiválasztott  objektumot  két  pont  között  megtöri.

Szalag Kezdőlap ► Módosítás

panel ► Megtörés

Szalag Kezdőlap ► Módosítás  

panel ► Megtörés  egy  pontban

Menü Módosítás ► Megtörés ►

Eszköztár Módosítás ►

Parancs MEGTÖR MG _BREAK

Parancs: mg �

Válasszon  objektumot:

Rajzelemek  egy  kijelölt   részét  a  MEGTÖR/BREAK paranccsal   törölhetjük.  Ha a pontok az objektum mellé   esnek,   a   program   automatikusan   az   objektumra   vetíti   őket.   Amikor a   mutatóeszköz  segítségével   kiválasztjuk az objektumot,   az   alkalmazás   kijelöli az   objektumot   és   az   objektumon  kiválasztott   pont   lesz   az   első   töréspont! A   következő   promptban   folytathatja   a   második   pont  megadását   vagy   az  első   pont  megadásának   felülírását. Ha   a  második   pontot   kérő   promptba  nullát vagy @-t  gépelünk,  a  kivágott  rész  hossza  nulla  lesz.  Ez  hasonló  mint  az  egy  pontban  való  megtörés.  A MEGTÖR parancsot   gyakran   arra   használjuk,   hogy   vele   helyet   csináljunk   egy   blokk   vagy   szöveg  számára. A Megtörés   egy   pontban eszköz   segítségével   a   kijelölt   objektumok   egyetlen   pontban   is  széttörhetők.  Érvényes  objektum  a  vonal,  a  nyitott  vonallánc  és  az  ív.  Zárt  objektum,  például  egy  kör  nem  törhető  meg  egyetlen  pontnál.

AutoCAD 2013 SHOT - Megtörés,  Egyesítés  és  Szétvetés  parancsok

58. ábra. Megtörés két pontban. 59. ábra. Megtörés egy pontban.

88

8. Szövegek

Az AutoCAD-ben  a  szövegek  is  rajzelemnek  minősülnek.  Két  fajtája  ismeretes,  az  egysoros  szöveg  és  a  bekezdéses  szöveg.

8.1 Egysoros szöveg / Text

Az   egysoros   szöveg   segítségével   egy   vagy   több   sorból   álló   szöveget   hozhatunk   létre,  amelyben   minden   sor   olyan   önálló   objektumot   alkot,   melyet   áthelyezhetünk,   formázhatunk,  vagy  egyéb  módon  módosíthatunk.

Szalag Kezdőlap ► Feliratozás ► Szöveg  

legördülő Egysoros szöveg

Menü Rajz ► Szöveg ► Egysoros

szöveg

Eszköztár Szöveg ►

Parancs DSZÖVEG DS _TEXT

Parancs: szöveg  �

Adjon  meg  a  szöveg  kezdőpontját  vagy  [Igazít Stílus]:

Az egysoros   szöveg   elhelyezkedését   az   egérmutató   segítségével   adhatjuk   meg. Ha   a   szövegstílus  tartalmazza   a   szövegmagasságot,   akkor   csupán   a   szöveg   dőlését   kell   meghatároznunk   két  kattintással.  Ha  a  szövegstílus  nem  definiálja  a  szövegmagasságot,  az  első  prompt  a  szövegmagasság  megadását  kéri,  amit  egérmutatóval  és  billentyűzettel  is  megadhatunk.  Az  Igazít opciót  választva  az  alábbi  alopciók  válnak  elérhetővé:

Válasszon  a  következő  opciók  közül [ilLeszt Beilleszt Felező Közép Jobb FB FF FJ KB KF KJ AB AF AJ]:

Az ilLeszt opció  a  képernyő  pillanatnyi  látható  méretéhez  igazítja  a  szöveg  méretét.

A Beilleszt opciónál   egy   befoglaló   négyzetet   definiálunk,   amely   az   egérmutatóval   megadott  hosszúságú   és   a   szöveg   magasságával   egyenlő   magasságú.   A   program   a   karakterek   szélességi  tényezőjét  folyamatosan  változtatja  annak  függvényében,  hogy  ebbe  a  befoglaló  téglalapba  mennyi  karaktert  gépelünk.  A  további  igazítási  opciókat  az  60.  ábra mutatja.

A   szöveg   írásakor   az   ENTER billentyű   lenyomása   utána   új   sort   kezdünk.   A   parancs   lezárásához  egymás  után  kétszer   kell   leütni   az  ENTER billentyűt.   A   létrejött   egysoros   szöveget   egy   láthatatlan téglalap  veszi  körül.  A  speciális  karakterekhez  eléréséhez  kódokat  kell  használnunk.

AutoCAD 2013 SHOT - Egysoros  szöveg

89

60. ábra. Az egysoros szöveg Igazít alopciói.

Ezeket   folytonosan   beírva   megjelenik   a   kívánt   jel.   A   teljesség   igénye   nélkül   néhány   fontosabb  karakter  kódját  a  7.  táblázat mutatja.

Tipp.  A  Súgóban  elérhetjük  a  karakterek  listáját  az  alábbi  címszavakat  keresve:  Szövegszimbólumok  és  különleges  karakterek, Vezérlőkódok  és  különleges  karakterek, Különleges  Unicode  karakterek.

Az   egysoros   szöveg   rajzelem   módosításához   klikkeljünk   duplán   a   szövegrészre   vagy   adjuk   ki   a  parancssorba a DPEDIT vagy ED/_DDEDIT utasítások  egyikét.

Vezérlő  kód Megjelenített  jel

%%c Átmérő  (Ø) %%d Fokjel  (º) %%p Tűrés  szimbólum  (±) %%o Felsővonal  be/ki

%%u Aláhúzás  be/ki %%% %

%%%nnn nnn  kódjelet  ír  ki \U+2205 �

\U+00B0 q \U+00B1 r

7. táblázat. Néhány fontosabb szimbólum AutoCAD kódja.

90

8.2 Bekezdéses szöveg / Multiline text

Egy  vagy  több  bekezdésből  álló  bekezdéses  szöveg (bszöveg) létrehozása.

Szalag Kezdőlap ► Felirato-

zás ► Szöveg  legördülő

Bekezdéses  szöveg

Menü Rajz ► Szöveg ► Bekezdéses  

szöveg

Eszköztár Szöveg ►

Parancs BSZÖVEG BS _MTEXT

Parancs: bs �

Adja  meg  az  első  sarokpontot:

Adja meg   az   átellenes   sarokpontot   vagy   [Magasság Igazítás sorKöz sZög Stílus széLesség Oszlopok]:

A Magasság, Igazítás, sZög és   a  Stílus opciók   az   egysoros   szövegnél   megismert  módon  működnek.  A  sorKöz segítségével  beállíthatjuk  a  szövegdobozban  használt  sorok  közötti  távolságot.  A széLesség a   szövegdoboz   szélessége,   az   Oszlopok opció   promptjai   pedig   az   oszlopos  elrendezés  paramétereinek  beállításához  nyújtanak  segítséget.

61. ábra. Bekezdéses szöveg létrehozása.

AutoCAD 2013 SHOT - Bekezdéses  szöveg

91

8.3 Szövegstílus

Nem  grafikus  objektum,  csak  közvetetten,  a  szöveget   alkotó  karakterek   formáján  keresztül  jelenik meg a rajzban.

Szalag Kezdőlap ► Feliratozás ► Feliratozás  

legördülő

Menü Formátum ► Szövegstílus

Eszköztár Szöveg ►

Parancs STÍLUS ST _STYLE

Az   AutoCAD   rajzokban   elhelyezett   szövegekhez   tartozik   egy   szövegstílus,   amely   a   felirat  megjelenésének  jellemzőit  írja  le.  A  Stílus opcióval  előre  beállított  szövegstílusok  közül  választhatunk.  A   szövegstílus   beállításához   egy   dialógusablak   nyújt   segítséget (62.   ábra),   amit   a   fenti   elérési  útvonalak  egyikén  található.  Az  első  lépés  tehát  egy  tetszőleges  szövegstílus  létrehozása.  Kattintsunk  a  dialógus  ablak  Új… nyomógombjára,  ezzel  tudunk  szövegstílushoz  tetszőleges  nevet  rendelni.

Fontos. A  szövegstílus  neve  maximum  255  karakter  hosszú  lehet.  Tartalmazhat  betűket,  számokat  és  a  dollárjel  ($),  kötőjel  (-),  és  aláhúzás  (_)  speciális  karaktereket.  Ha  nem  adunk meg  szövegstílusnevet,  az  egyes  szövegstílusok  automatikusan  a  Stílusn nevet  kapják,  ahol  az  n helyére  számok  kerülnek  1-től  kezdődően.

A   tetszőlegesen   választott   stílusnév   megadása   után   létrejön   az   új   stílus,   amelynél   a   betűtípust   a  Betűtípus   neve alatt   található   legördülő  menüből   választhatjuk   ki.   A   legördülő  menü   felsorolja az összes,  a  Fonts mappában  található  regisztrált  TrueType  font  és  lefordított  alak  (SHX)  családnevét.  Az  SHX  fontok  az  AutoCAD  saját  betűtípusai,  előnye  a  TrueType  fonttal  szemben,  hogy  sokkal kisebb az erőforrásigénye,  így  sok  szöveg  esetén  is  gyorsan  dolgozik  vele  a  rendszer.

Tipp. A  TruType  fontokkal  írt  szöveg  nyomtatott  kitöltöttségét  a  TEXTFILL változó  szabályozza.  Ha  az   értéke   0, akkor   a   szöveget   körvonalként   jeleníti  meg,   ha   az   érték   1, akkor   a   szöveget   kitöltött  alakzatokként  jeleníti  meg a rendszer.

A Betűstílus meghatározza  a  karakter  formázását,  amely  lehet  dőlt, félkövér vagy normál. A Big Font opció  kiválasztása  esetén  ez  az  opció  átváltozik  Big  Font  névre,  és  a  segítségével  kiválasztható  egy  Big  Font-fájlnév.  A  Big Font meghatároz  egy  ázsiai  nyelvhez  készült  Big  Font-fájlt.

A  dialógusablak  Feliratozási lehetőségét  választva  a  beírt  szövegek   léptékezéskor  külön megadható  lépték-tényező  szerint  változnak.

A   dialógus   ablak   alsó   részén   található   Effektusok csoportban a feliratok   irányát, dőlésszögét és  szélességét állíthatjuk   át.   A   Fejjel   lefelé beikszelésével   az   adott   stílussal   készülő   szövegeink   fejjel  lefelé   íródnak   majd,   vagy   épp   hátrafelé   (Hátrafelé).   Ha   pedig   azt   akarjuk,   hogy   ne   vízszintesen,  hanem   fentről   lefelé,   azaz   függőlegesen   írjunk,   akkor   a   Függőlegest jelöljük   be!   A   dőlésszöget   is beállíthatjuk, ha   szabványosan   dőlt   betűkkel   szeretnénk   írni,   akkor   ajánlott   a   dőlésszöget   15°-ra

92

állítani.   Szerepel   még   egy   szélességi   tényező   (Width   Factor),   ez   akkor   hasznos,   ha   kevés   hely   áll  rendelkezésre   a   feliratozáshoz.   Az   egynél   kisebb   szélesség   érték   esetén   tömörebb   szövegeket  hozhatunk  létre.  A  beállítások hatását a Preview ablak  szemléletesen  mutatja  be.

Bizonyos   stílusbeállítások   különbözőképpen   hatnak   a   bekezdéses   és   az   egysoros  szövegobjektumokra.   Ha   például   megváltoztatjuk a Fejjel   lefelé és   a  Hátrafelé opciókat,   ezeknek  nem lesz hatása   a   bekezdéses   szövegobjektumokra.   A   Szélességi   tényező és   a  Dőlésszög beállítás  módosítása  nincs  hatással  az  egysoros  szövegekre.

Ha   beállítottuk   a   használni   kívánt   szövegstílust, azt az Aktuálissá tétel gombbal elfogadtatjuk a programmal.   Az   aktuális   stílus   mindaddig   megmarad,   amíg   mást   ki   nem   választunk.   A   beállított  szövegstílusok  a  rajzzal  együtt  elmentődnek. Ha  átnevezünk  egy  létező  szövegstílust,  minden  szöveg,  mely  a  régi  nevet  használja,  átveszi  az  új  szövegstílus  nevét.

Tipp. Szövegstílusok  lekérdezése:  -STÍLUS (parancssor) STÍLUS (grafikus ablak)

62. ábra. A szövegstílus dialógusablak.

AutoCAD 2013 SHOT - Szövegstílus

93

9. Méretezés

A   méretezés   olyan   folyamat,   amely   közben   méreteket   tartalmazó   megjegyzéseket   adunk   a  rajzunkhoz.  Többféle  típusú  és  tájolású  méretezést  hozhatunk  létre.  Az  alapvető  méretezési  típusok  a  következők:

x Hossz x Sugárirányú  (sugár,  átmérő  és  megtört) x Szög x Koordináta x Ívhossz

A  hosszméretek   lehetnek vízszintesek,   függőlegesek,   illesztettek,  elforgatottak,  bázisvonalasok vagy láncméretek.  A  63.  ábra néhány  példa  látható.

63. ábra. A leggyakoribb méretvonalak.

A  méretek  összetett  rajzelemek,  számos  elemből  állnak:  méretszöveg,  méretvonalak,  mérethatárolók  vagy  mérethatároló   jelek (pl. nyílfejek) és  méretsegédvonalak.   A   méretszöveg   olyan   karakterlánc,  mely   általában   a   rajzi   egységben   mért   értéket   tartalmazza.   A   szöveg   tartalmazhat   előtagokat,  utótagokat   és   tűréseket   is.   A   méretvonal   mutatja   a   méret   irányát   és   kiterjedés.   A   szögméretek  esetében   a   méretvonal   egy   ív.   A   nyílfejek,   más   néven   végződésjelek,   minden   méretvonal   végén  megjelenítésre   kerülnek.   A   nyílfejekhez   vagy   pipajelekhez   különböző   formákat   és   méreteket  határozhat  meg a  felhasználó.  A  segédvonalak,  más  néven  vetítővonalak,  az  alakzattól  a  méretvonalig  terjednek.  A  középpontjel  egy  kis  kereszt,  mely  egy  kör  vagy   ív  középpontját jelöli.  A  középvonalak  pont vonalak,  amelyek  a  kör  vagy  ív  középpontját  jelölik.

9.1 Asszociatív méretek

A   méretek   lehetnek   asszociatívak,   nem   asszociatívak   vagy   szétvetettek.   Az   asszociatív   méretek  igazodnak  a  mért  geometriai  objektumok  változásaihoz.

A  méretasszociativitás   a   geometriai   objektumok  és   a   távolságukat   vagy   szögüket  megadó  méretek  közötti  viszonyt  definiálja.  Három  fajta  asszociativitás  létezik  a  geometriai  objektumok  és  a  méretek  között.

94

x Asszociatív   méretek. Automatikusan igazodnak a csatolt   objektumok   helyéhez,  irányához,   és   méretértékeihez.   Egy   elrendezés   méretei   hozzárendelhetők   a   modelltér  objektumaihoz. A DIMASSOC rendszerváltozó  értéke  2.

x Nem   asszociatív   méretezések. A   mért   geometriával   kerülnek   kiválasztásra   és  módosításra.   A   nem   asszociatív  méretek   nem   változnak,   amikor   az   általuk  méretezett  geometriai  objektumok  módosulnak.  A  DIMASSOC méretváltozó  értéke  1.

x Szétvetett   méretek. Különálló   objektumok   gyűjteményét   tartalmazza   egyetlen  méretobjektum  helyett.  A  DIMASSOC méretváltozó  értéke 0.

Az  asszociatív  méreteket  a  SZÉTVET paranccsal bonthatjuk elemeire.

AutoCAD 2013 SHOT - Méretezési  alapok

9.2 Mérethossz / Linear dimension

Hosszméretet  hoz  létre.

Szalag Kezdőlap ► Feliratozás ► Méretezés  

legördülő

Szalag Feliratozás ► Méretek

Menü Méretezés ► Hossz-

írányiú

Eszköztár Méretezés ►

Parancs MÉRETHOSSZ MHO _DIMLINEAR

Parancs: mérethossz �

MÉRETHOSSZ  [Bszöveg sZöveg Dőlésszög Vízszintes FÜggőleges FOrgat]:

A  parancs  opcióinak  ismertetése:

Bszöveg:   a   méretvonalra   olyan   bekezdéses   szöveg   írható,   amely   a   méretet   rugalmasan  tartalmazza,  méretvonal  illesztésének  módosításakor  a  méretezés  értéke  aktualizálódik.

sZöveg:  a  méretvonalra  egyszerű  szöveg  illeszthető,  amely  nem  tartalmazza  a  méretezési  értéket.

Dőlésszög:   a   méretvonalon   a   méretezési   értéket   a   méretvonaltól   eltérő   szögben   jeleníthetjük  meg  a  dőlésszög  megadásával.  A  Vízszintes, a FÜggőleges és  a  FOrgat opciók  a  méretvonal  elhelyezkedését  határozzák  meg.

95

9.3 Méretilleszt / Aligned dimension

Illesztett  hosszméretet  hoz  létre.

Szalag Kezdőlap ► Feliratozás ► Méretezés  

legördülő

Szalag Feliratozás ► Méretek

Menü Méretezés ► Illesztett

Eszköztár Méretezés ►

Parancs MÉRETILLESZT MIL _DIMALIGNED

Parancs: méretilleszt �

MÉRETILLESZT  [Bszöveg sZöveg Dőlésszög]:

9.4 Méretszög / Angular dimension

Szögméretet  hoz  létre.

Szalag Kezdőlap ► Feliratozás ► Méretezés  

legördülő

Szalag Feliratozás ► Méretek

Menü Méretezés ► Szög

Eszköztár Méretezés ►

Parancs MÉRETSZÖG _DIMANGULAR

Parancs: méretszög �

MÉRETSZÖG  [Bszöveg sZöveg Dőlésszög síKnegyed]:

A   parancs   segítségével   három   pont   vagy   két   metsző   egyenes   által   bezárt   szög   méretezését  végezhetjük   el.   A   síKnegyed opció   esetén   a   mutató   segítségével   megadhatjuk, hogy melyik

96

síknegyedben   szeretnénk   a   szög   méretezését,   ezután   adhatjuk   meg   a   méretvonal   tényleges elhelyezkedését.

9.5 Méretív / Arc dimension

Ívméretet  hoz  létre.

Szalag Kezdőlap ► Feliratozás ► Méretezés  

legördülő

Szalag Feliratozás ► Méretek

Menü Méretezés ► Ívhossz

Eszköztár Méretezés ►

Parancs MÉRETÍV _DIMARC

Parancs: méretív �

MÉRETÍV  [Bszöveg sZöveg Dőlésszög Részleges Mutató]:

A  Részleges  opció  segítségével  lehetőségünk  van  az  ívnek  csak  egy  részét  méretezni.  A  Mutató  opció  működését  a  64.  ábra szemlélteti.

64. ábra. Az ívhossz méretezése mutatóval és anélkül.

97

9.6 Méretsugár / Radius dimension

Sugárméretet  hoz  létre.

Szalag Kezdőlap ► Feliratozás ► Méretezés  

legördülő

Szalag Feliratozás ► Méretek

Menü Méretezés ► Sugár

Eszköztár Méretezés ►

Parancs MÉRETSUGÁR _DIMRADIUS

Parancs: méretsugár �

MÉRETSUGÁR  [Bszöveg sZöveg Dőlésszög]:

A MÉRETSUGÁR parancshoz   nagyon   hasonlóan   működik   a   MÉRETÁTMÉRŐ parancs is, ilyenkor a méretvonalra  az  érték  elé  nem  R hanem a Ø jel  kerül.

9.7 Méretközép / Dimcenter

A MÉRETKÖZÉP paranccsal  körhöz,  illetve  körívhez  középpontjelet vagy  középvonalat  lehet  rajzolni.

65. ábra. A méretközéppont jel és középvonal.

A  középpontjel  összetevők  alapértelmezett  mérete  a  Méretstílus-kezelő  Jelek  és  nyilak lapjának  Középjelek mezőjében  állítható  be  (DIMCEN rendszerváltozó). A DIMCEN érték  hatása:

x Nem jelenik  meg  a  középpontjel. x > 0 Középpontjel  jelenik  meg,  az  értéknek  megfelelő  szárhosszal. x < 0 Középvonal  jelenik  meg,  miközben  a  középpontjel  nagysága  az  érték  abszolút  

értékének  megfelelő  szárhosszal.

Parancs  kiadási  lehetőségek:  méretközép  vagy  mkp/_dimcenter.

98

9.8 Méretstílus

A  méretezési   stílus   adott   beállítási   értékekkel   rendelkező  méretezési   rendszerváltozók   összessége,  amelyet   névvel   elmenthetünk   és   a   név   alapján   bármikor   aktuálissá   tehetünk,   hogy  méretezéshez  használhassuk. A  méretstílus  dialógusablak a  következő  elérési  útvonalon  található.

Szalag Feliratozás ► Méretek  panel  jobb  alsó  sarkában  

lévő  nyíl  (66.  ábra)

Menü Formátum ► Méretstílus

Menü Méretezés ► Méretstílus

Eszköztár Méretezés ►

Parancs MÉRETSTÍLUS MST _DIMSTYLE

66. ábra. A méretstílus párbeszédablak elérése a méretek panelről.

AutoCAD 2013 SHOT - Méretezési  stílusok

AutoCAD 2013 SHOT - Méretszöveg  kezelés

Ezzel   egy   méretstílus   kezelő   ablakhoz   jutunk (67.   ábra),   ahol   a   meglévő   méretstílus   közül  választhatunk,   módosíthatjuk   azokat vagy   újakat   hozhatunk   létre.   A   tényleges   beállításokat   a  következő  kezelőfelületen  hajthatjuk  végre,  a  legfontosabb  beállítások:

99

67. ábra. Méretstílus beállításai.

Vonalak Túlnyúlás  a  méretvonalakon:  a segédvonal  milyen  hosszú  legyen  a  méretvonal  elérése  után. Eltolás  a  kezdőponttól:  a segédvonal  a  megadott  kezdőponttól  milyen távolságban  kezdődjön. Rögzített  hosszúságú  segédvonal.

Jelek  és  nyilak Nyílfej  stílusa  és  mérete. Ívhossz  rajzjel:  itt  állítható  be,  hogy  látszódjon-e,  és  ha igen, hol.

Szöveg Szövegstílus:  a méretszöveg  stílusa. Szöveg  elhelyezése: a méretvonalhoz  képesti  helyzet.

Illesztés Finomhangolás,  Szöveg  kézi  elhelyezése:  ha  ezt  az  opciót  választjuk,  a  méretvonal  helyének  megadása  után  eltolhatjuk  a  szöveget  a  kitakarások  elkerüléséhez.

Elsődleges  mértékegységek

Hosszméretek:  itt  adható  meg, hogy  a  méretszám  hány  tizedes jegyet tartalmazzon,  és  itt  tehetünk  mögé  mértékegységet  is.

100

10. Nyomtatás

10.1 A nyomtatás áttekintése

A  nyomtatással   kapcsolatos   kifejezések  és   fogalmak  megértése   könnyebbé   teszi   az   első  nyomtatás  elvégzését  a  programban.

10.1.1 Plottolok vagy nyomtatok?

A  nyomtatás  és  a  plottolás  kifejezések  CAD  nyomtatáskor  ugyanazt  takarják.  Eredetileg  a  nyomtatók  csak  szöveget  nyomtattak,  míg  a  plotterek  a  vektoros  ábrákat  készítették.  Ahogy  a  nyomtatók  egyre  fejlettebbekké  váltak  és  a  vektoradatok  alapján  kiváló  minőségű  raszterképeket  tudtak  létrehozni,  a  különbség  megszűnt.

10.1.2 Plotterkezelő

A  Plotterkezelő  a  számítógépre  telepített  nem  rendszerszintű  nyomtatók  konfigurációs  (PC3)  fájljait  kezelő  eszköz.  A  plotterkonfigurációs  beállítások  határozzák  meg  a  port   információkat,  a  raszter- és  vektorgrafika   minőségét,   a   papírméreteket   és   a   nyomtató   felhasználói   beállításait.   A  Plotterkezelőben   található   Plotter   hozzáadása   varázsló   a   plotterkonfigurációk   létrehozásának  alapvető   eszköze.   A   Plotter   hozzáadása   varázslóban   a   beállított   nyomtatóhoz   tartozó   információk  adhatók  meg.

10.1.3 Elrendezések

Az  elrendezések  rajzlapokat  jelölnek,  amelyek  általában  a  következőket  tartalmazzák:  

x Rajzhatár  és  címpecsét. x A  modelltér  nézeteit  megjelenítő  egy  vagy  több  elrendezés  nézetablak. x Általános  megjegyzések,  címkék  és  esetleg  méretek. x Táblázatok  és  ütemtervek.

A   rajzfájlok   általában   csak  egy  elrendezést   tartalmaznak,  de   tetszőleges   számú  elrendezés  hozható  létre.   Egy   elrendezés   első   megjelenítésekor   a   rendszer   inicializálja   azt,   és   hozzárendeli   az  alapértelmezett  oldalbeállítást.  Az  inicializálás  után  az  elrendezések  módosíthatók,  közzétehetők,  és  lapokként  felvehetők  lapkészletekbe.

10.1.4 Oldalbeállítások

Egy  elrendezés   létrehozásakor  meg  kell  adni  a  nyomtatót  és  a  beállításokat   (például  papírméret  és  tájolás).  Ezeket  a  beállításokat  oldalbeállításként  menti  a  program  a  rajzban.  Minden  elrendezéshez  külön   oldalbeállítás   rendelhető   hozzá.   Az   elrendezések   és   a   modelltér   ezen   beállításai   az  Oldalbeállítás-kezelővel   is   módosíthatók.   Az   oldalbeállítások   elnevezhetők   és   menthetők,   így   más  elrendezésekhez  is  felhasználhatók.  Ha  az  Oldalbeállítás  párbeszédpanelen  nincs  megadva  az  összes  beállítás   az   elrendezés   létrehozásakor,   közvetlenül   a   nyomtatás   előtt   is   megadhatók   az  oldalbeállítások.  Nyomtatáskor  lehetőség  van  az  oldalbeállítások  felülírására  is.

10.1.5 Nyomtatási stílusok

A   nyomtatási   stílus   egy   opcionális  módszer,   amely  meghatározza   az   egyes   objektumok   vagy   fóliák  nyomtatásának  módját.  A  nyomtatási  stílus  hozzárendelése  objektumhoz  vagy  fóliához nyomtatáskor  felülír  bizonyos   tulajdonságokat,  például  a   színt,  a  vonalvastagságot  és  a  vonaltípust.  A  nyomtatási  

101

stílus   csak   a   nyomtatott   objektumok   megjelenésére   van   hatással. A   Nyomtatási   stílus   táblázat   a  nyomtatási   stílusok   egy   csoportját   tartalmazza,   és   egy   fájlba   menti   azokat,   amit   később, nyomtatáskor   felhasználhat.   A   Nyomtatási   stílus   kezelő   egy   mappa,   amely   tartalmazza   az   összes  elérhető  nyomtatási  stílus  táblázatot,  valamint  a  Nyomtatási  stílus  hozzáadása  varázslót.

Kétféle   nyomtatási   stílus   létezik:   színfüggő   és   elnevezett.   Egy   rajz   csak   egyféle   nyomtatásistílus-táblázatot  használhat.  A  nyomtatásistílus-táblázatok  átalakíthatók  más  típusú  táblázattá.  A  rajz  által  használt  nyomtatásistílus-táblázat  megadása  után  lehetőség  van  a  táblázat  módosítására  is.

Színfüggő   nyomtatásistílus-táblázatok   esetében   az   objektum   színe határozza   meg   a   nyomtatás  módját.   Ezek   a   nyomtatásistílus-táblázatokat   tartalmazó   fájlok   .ctb kiterjesztéssel   rendelkeznek.   A  színfüggő  nyomtatási   stílusokat   nem   lehet   közvetlenül   hozzárendelni  objektumokhoz.  Az   objektum  nyomtatása   az   objektum   színének   megváltoztatásával   szabályozható.   Egy   rajzban   például   a   vörös  színhez  hozzárendelt  összes  objektum  azonos  módon  kerül  kinyomtatásra.

Az  elnevezett  nyomtatásistílus-táblázatok  a  közvetlenül  az  objektumokhoz  és  fóliákhoz  hozzárendelt  nyomtatási   stílusokat   használják.   Ezek   a   nyomtatásistílus-táblázatok   .stb kiterjesztéssel   rendelkező  fájlokban   találhatók.  Használatuk   lehetővé   teszi,   hogy  az  egyes  objektumokat   színüktől   függetlenül  különbözőképpen  lehessen  kinyomtatni.

10.1.6 Nyomtatási pecsétek

A  nyomtatási  pecsétek  olyan  szövegsorok,  amelyeket  a  program  hozzáad  a  nyomtatáshoz.  Azt,  hogy  ez  a  szöveg  hol  jelenjen  meg  a  nyomtatásban,  a  Nyomtatási  pecsét  párbeszédpanelen  lehet  megadni.  

Fontos. Ha a rajzfájlt  vagy  rajzsablonfájlt  oktatási  verzióval  készítették,  akkor  a  nyomtatás  mindig  a  következő   nyomtatási   pecséttel   történik:   AUTODESK   TERMÉK  OKTATÁSI  VERZIÓJÁVAL   KÉSZÜLT.   Az  oktatási   verzióval   létrehozott   és   kereskedelmi   verzióban   használt   blokkok   és   xrefek   is   az   oktatási  nyomtatási  pecsét  nyomtatását  fogják  eredményezni.

10.2 A rajz nyomtatandó részének meghatározása

A  nyomtatáskor  meg  kell  adni  a  rajz  nyomtatási  területét.  A  Nyomtatás  párbeszédpanel  a  következő  opciókat  kínálja  a  Nyomtatási  terület  területen:

x Elrendezés   vagy   Határok. Elrendezés   nyomtatásakor   a   program   mindent   kinyomtat   a  megadott   papírméret   nyomtatási   területén   belül,   az   elrendezés   0,0   pontjától   számított  kezdőponttal.   A   Modell   lap   nyomtatása   esetén   a   hálóhatárok   által   megadott   teljes  rajzterületet  kinyomtatja.

x Terjedelem. Az  aktuális  rajztér  objektumokat  tartalmazó  részét  nyomtatja  ki.  Az  aktuális  tér  teljes  geometriája  ki   lesz  nyomtatva.  Előfordulhat,  hogy  a  nyomtatás  előtt  a  program  újból  létrehozza  a  rajzot  a  terjedelem  kiszámításához.

x Képernyő. A   Modell   lap   aktuális   nézetablakának   vagy   egy   elrendezéslap   aktuális  papírterének  nézetét  nyomtatja  ki.

x Nézet. Olyan  nézetet  nyomtat  ki,  amelynek  mentése  korábban  a  NÉZET  paranccsal  történt.  A  listából  kiválasztható  egy  elnevezett  nézet.  Ha  nincs  mentett  nézet  a  rajzban,  az  opció  nem  érhető  el.

x Ablak. A  felhasználó  által  meghatározott  tetszőleges  részt  nyomtatja  ki  a  rajzból.  A  nyomtatni  kívánt   terület   átellenes   sarokpontjai   az   Ablak   listaelemre   történő   kattintás   után   a  mutatóeszköz   használatával   jelölhetők   ki,   illetve   megadhatók   a   sarokpontok  koordinátaértékei.

102

10.3 A nyomtatási lépték beállítása

Amikor  léptéket  adunk  meg  a  kimeneti  rajz  számára,  választhatunk  a  valós  léptékekből,  megadhatunk  saját   léptéket,   vagy   kiválaszthatjuk   a   Papírlapra   illesztés   opciót.   A   Papírlapra   illesztés   opció  segítségével  a  papírlapon  még  elférő  legnagyobb  lehetséges  méretben  nyomtathatjuk ki  a  nézetet.  A  program   a   rajz   magasságát   vagy   szélességét   a   papír   megfelelő   magasságához   vagy   szélességéhez  igazítja.

Az  objektumok  megrajzolása  a  modelltérben  általában  valós  méretben  történik.  Ez  azt  jelenti,  hogy  a  mértékegység  önkényes megválasztása  után  (hüvelyk,  milliméter,  méter  stb.)  a  rajzolás  1:1  arányban  történik.   Például   a   milliméter   mértékegység   kiválasztása   esetén   minden   rajzi   egység   egy  milliméternek  felel  meg.  A  rajz  kinyomtatásakor  megadható  egy  pontos  lépték,  illetve  a  kép  mérete  a  papírlaphoz   igazítható.   A   modelltérből   a   Nyomtatás   párbeszédpanel   segítségével   adhatjuk   meg   a  léptéket.  A   lépték  a  kinyomtatott  egységek  és  a  rajz  valódi  mértékegységeinek  arányát  fejezi  ki. Ha például  a  papír  mérete  mm-ben  van  megadva,  és  1-et  adunk  meg  a  mm  mezőben,  valamint  10-et az Egység  mezőben,  a  létrejövő  rajzon  minden  rajzolt  milliméter  10  valós  millimétert  jelent.  Tegyük  fel,  hogy  a  modelltérben,  úgy  rajzoltunk,  hogy  1   rajzi  egység  =  1  m.  Modelltérből  való  nyomtatáskor  a  léptékezés  a  következő  módon  hajtódik  végre:

x Kívánt  méretarány  legyen  pl.:  M  =  1:50. x Ekkor  1  rajzi  egység  =  20  mm,  mert  M  =  1:50  léptékben  1 m,  azaz  egy  rajzi  egység  =  20  mm  a  

valós  léptékhelyes  rajzon.

68. ábra. Az ábrán egy izzó látható három különböző méretarányban kinyomtatva.

Méretarány 1  rajzi  egység  =  1  m 1  rajzi  egység  =  1  cm 1  rajzi  egység  =  1  mm

M = 1:200 1  egység  =  5  mm 100  egység  =  5  mm 1000  egység  =  5  mm

M = 1:100 1  egység  =  10  mm 100  egység  =  10  mm 1000  egység  =  10  mm

M = 1:50 1  egység  =  20  mm 100  egység  =  20  mm 1000  egység  =  20  mm

M = 1:10 1  egység  =  100  mm 100  egység  =  100  mm 1000  egység  =  100  mm

8. táblázat. Segédtáblázat a megfelelő méretarány kiválasztásához.

103

10.4 Nyomtatási kép

A  rajz  kinyomtatása  előtt  érdemes  megtekinteni  az  előnézetet.  Az  előnézetek  használatával   időt  és  papírt   lehet   megtakarítani.   A   rajz   nyomtatási   képét   a   Nyomtatás   párbeszédpanelről   tekinthetjük  meg. A nyomtatási  kép  pontosan  úgy  mutatja  be  a  rajzot,  ahogyan  a  nyomaton  megjelenik,  beleértve  a   vonalvastagságokat,   a   kitöltési   mintákat   és   a   nyomtatási   stílus   beállításait.   A   Nyomtatás   és  Oldalbeállítás   párbeszédpaneleken   szintén   megjelenik   egy   kicsinyített   előkép,   mely   a   rajz  nyomtatható  területét  és  az  oldalon  történő  elhelyezkedését  mutatja  meg.

10.5 Egy rajz kinyomtatásnak lépései

1. Kattintsunk a Kimenet lapon a ► Nyomtatás  panel  ► Nyomtatás   ikonra. 2. A  Nyomtatás   párbeszédpanel   Nyomtató/plotter   területén   válasszunk ki egy plottert   a   Név  

legördülő  listából. 3. A  Papírméret  területen  válasszunk ki  egy  papírméretet  a  Papírméret  legördülő  listából.   4. Választható:  a Példányszám  területen  adjuk meg  a  nyomtatandó  példányok  számát.   5. A   Nyomtatási   terület   megadására   szolgáló   Tartalom   legördülő   listából   válasszuk ki a rajz

kinyomtatni  kívánt  részét. 6. A  Nyomtatás  léptéke  területen  válasszunk egy  léptéket  a  Lépték  listából.

7. További  beállításokat  a  További  opciók  gombra  kattintva  érhetünk el. 8. Választható:   a Nyomtatásistílus-táblázat területen   válasszunk ki   egy   nyomtatásistílus-

táblázatot  a  legördülő  listából. 9. Választható:  az  Árnyalt  nézetablakok  beállításai  és  a  Nyomtatási  opciók  területen  adjuk meg

a  szükséges  beállításokat.

Megjegyzés. A  nyomtatási  pecsét  a  nyomtatáskor  kerül  a   rajzra,  és  a  program  nem  menti  a   rajzzal  együtt.  

10. A  Rajz  tájolása  területen  adjuk meg  a  rajz  tájolását. 11. Kattintsunk az OK gombra.

10.6 Adobe PDF-fájlok nyomtatása

A DWG-PDF   illesztőprogram  segítségével  Adobe®  Portable  Document  Format   (PDF)   fájlok  hozhatók  létre  rajzokból.  A  PDF az egy elektronikus  információcserére  szolgáló  szabvány.  A  PDF-fájlok  az  Adobe  webhelyéről   térítésmentesen   letölthető   Adobe   Reader   programmal   könnyen   terjeszthetők  megtekintés  és  nyomtatás  céljára.  A  PDF-fájlok  használatával  gyakorlatilag  bárkivel  megoszthatjuk  a  rajzokat. A PDF-fájlok  vektor  alapú  formátumban  jönnek  létre  a  pontosság  megőrzése  érdekében.  A  PDF-kimenetet   a   felbontás   meghatározásával   tudjuk   testre   szabni.   A   Nyomtatókonfiguráció-szerkesztőben   a   Felhasználói   tulajdonságok   párbeszédpanelen   lehet   megadni   a   vektor- és  raszterképek   felbontását  150  dpi  és   legfeljebb  4800  dpi  között.  A  vektor-,  kitöltés-,   szín- és   fekete-fehér  kimenet  felbontását  is  testre  szabva  adhatjuk  meg.

AutoCAD 2013 SHOT - Nyomtatás

104

11. Lekérdezések

11.1 Koord / Id

Pont  koordinátáinak  lekérdezése.

Szalag Kezdőlap ► Segéd-

programok ► Pont koordinátái

Menü Eszközök ► Lekérdezés ► Pont

koordinátái

Parancs KOORD _ID

Parancs: koord �

Adja meg a pontot: Adja meg a pontot a  mutatóeszköz  segítségével.

A KOORD parancs   tetszőleges   pont   koordinátáinak   lekérdezésére   használható.   Ha   az   utolsó  szerkesztett  pont  koordinátáit  szeretnénk  megtudni,  a  @  karaktert  gépeljük  a pont  megadását  kérő  promptnál.

11.2 Geommér / Measuregeom

2D  és  3D  objektumok  tulajdonságait  adja  meg.

Szalag Kezdőlap ► Segéd-

programok ► Mérés  legör-dülő

Távol-ság

Menü Eszközök ► Lekérdezés ► Távol-

ság

Eszköztár Lekérdezés ► Mérő  

eszközök

Parancs GEOMMÉR GE _MEASURE-

GEOM

Parancs:  geommér  �

Adjon   meg   paramétert   [TÁvolság SUgár SZög TErület térFogat Kilépés] <aktuális>:

105

Az  opciókkal  megvalósítható  műveleteket  a  9.  táblázat tartalmazza.

Távolság

A  promptok  között  megjelenik  a  távolság,  az  XY  síkban  értelmezett  szög,  az  XY  síktól  értelmezett   szög,   a   delta   értékek   X,Y,Z   tengelyek   mentén. Az   opción   belül   Több  pont opciót  állíthatunk  be,  ekkor  a  megadott  mennyiség  halmozott  összegét  kapjuk  meg.

Sugár A  megadott  ív vagy  kör  sugarát és  átmérőjét  adja  vissza.

SZög

Az   opción   belül   további   opciók   következnek.   Azt   ív   esetén   a   középponti   szöget  kapjuk vissza.  Körnél  a  kiválasztott  körön  a  kiválasztási  pont  és  az  egérmutató  közötti  szöget   adja   vissza.   Vonal   opciónál   két   vonal   által   bezárt szöget   mér   meg.  Csúcspontnál a  csúcspont  szögét  kapjuk  meg.

TErület

Objektum Megadja  az  objektum  területét.

területet  Hozzáad Ezzel   bekapcsolhatjuk   az   összeadó   módot,   ez   után  kiválasztott   területek   vagy   objektumok   területeinek  göngyölt  összegét  kapjuk  eredményül.

területet  kiVon A   kiválasztott   területek,   az   eddig   megmért  területekből ki lesznek vonva.

Kilépés Az  alopció  elhagyása.

térFogat

Objektum Megadja  az  objektum  térfogatát.

térfogat Hozzáadása A TErület opciónál   bemutatott   módon  működik,  csak   a   visszatérési   érték   köb   egységben  értelmezhető. térfogat kiVonása

Kilépés Az  alopció  elhagyása.

Kilépés A  parancs  elhagyása.

9. táblázat. A Geommér parancs opciónak összefoglalása.

Az   egyes   visszakapott   értékek   mértékegysége   AutoCAD   rajzi   egység.   Értelemszerűen   a   tréfogat  köbös,  a  terület  pedig  négyzetes  egységek.

Tipp. A GEOMMÉR parancs   egyes   funkciói   önálló   parancsokkal   is   előhívhatók.   Ezek   az   alábbiak:  TERÜLET, TÁVS, FIZJELL. Kilépéshez  pedig  mindig  használhatjuk  az  Esc billentyűt.

106

11.3 Terület / Area

Objektumok  vagy  megadott  területek  területét  és  kerületét  írja  ki.

Szalag Kezdőlap ►

Segéd-programok

panel ► Mérés ► Terület

Menü Eszközök ► Lekérdezés ► Terület

Eszköz-tárak

Mérő-eszközök

Parancs TERÜLET TER _AREA

Parancs: ter �

Adja  meg  az  első  sarokpontot,  vagy  [Objektum területet  Hozzáad terület  kiVon] <Objektum>: Itt  több  lehetőség  közül  választhatunk.

Lehetőségek:

1. Sarokpontok   megadásával   választhatjuk   ki   azt   a   területet,   amelynek   a   területére   vagy  kerületére   kíváncsiak   vagyunk.   Ebben   az   esetben   egyenesekkel,   ívekkel   és   hosszakkal  definiálhatjuk  a  kérdéses  területet.

2. Már  meglévő  konkrét  objektumot  választhatunk  ki  egy  kattintással  („Objektum”). 3. Lehetőség   van   több   megadott   terület   vagy   objektum   területének   összeadására  

(„területet  Hozzáad”). 4. Lehetőség   van   arra   is,   hogy   egy   területből   kivonjunk   egy   másik   területet   („területet  

kiVon”).

A  különböző  lehetőségek  kombinálhatók  egymással.

AutoCAD 2013 SHOT - Távolság,  sugár,  szög,  terület  és  pont  mérés

AutoCAD 2013 SHOT - Terület  összeadás  és  kivonás

107

12. Videofilmek listája

1. AutoCAD 2013 SHOT - Bevezetés 2. AutoCAD 2013 SHOT - Koordináta-rendszerek 3. AutoCAD 2013 SHOT - Felhasználói felület

4. AutoCAD 2013 SHOT - Fájlformátumok 5. AutoCAD 2013 SHOT - Pont és pontstílus 6. AutoCAD 2013 SHOT - Koordináta bevitel

7. AutoCAD 2013 SHOT - Vonal rajzelem 8. AutoCAD 2013 SHOT - Kijelölés és törlés (1) 9. AutoCAD 2013 SHOT - Kijelölés és törlés (2)

10. AutoCAD 2013 SHOT - Fogók és a használatuk

11. AutoCAD 2013 SHOT - Raszter és Háló mód 12. AutoCAD 2013 SHOT - Merőleges (Orto) mód

13. AutoCAD 2013 SHOT - Poláris követés 14. AutoCAD 2013 SHOT - Tárgyraszter 15. AutoCAD 2013 SHOT - Tárgyraszter követés

16. AutoCAD 2013 SHOT - Dinamikus adatbevitel 17. AutoCAD 2013 SHOT - Gyorstulajdonságok 18. AutoCAD 2013 SHOT - Vonallánc rajzolás alapok

19. AutoCAD 2013 SHOT - Vonallánc rajzolás alparancsok 20. AutoCAD 2013 SHOT - Téglalap rajzolás alapok 21. AutoCAD 2013 SHOT - Téglalap rajzolás alparancsok

22. AutoCAD 2013 SHOT - Kör rajzolás alapok 23. AutoCAD 2013 SHOT - Kör rajzolás alparancsok 24. AutoCAD 2013 SHOT - Körív rajzolás alapok

25. AutoCAD 2013 SHOT - Körív rajzolás alparancsok 26. AutoCAD 2013 SHOT - Ellipszis és Elliptikus ív rajzolás 27. AutoCAD 2013 SHOT - Sokszög rajzolás

28. AutoCAD 2013 SHOT - Spline görbe rajzolás 29. AutoCAD 2013 SHOT - Szerkesztővonal és Sugár rajzelem 30. AutoCAD 2013 SHOT - Gyűrű rajzolás

31. AutoCAD 2013 SHOT - Színek és vonaltípusok 32. AutoCAD 2013 SHOT - Fólia fogalma 33. AutoCAD 2013 SHOT - Zoom eszközök

34. AutoCAD 2013 SHOT - Mozgatás és Másolás 35. AutoCAD 2013 SHOT - Párhuzamos és Merőleges szerkesztés 36. AutoCAD 2013 SHOT - Tükrözés, Forgatás és Léptékezés parancsok

37. AutoCAD 2013 SHOT - Letörés és Lekerekítés 38. AutoCAD 2013 SHOT - Görbék simítása 39. AutoCAD 2013 SHOT - Megtörés, Egyesítés és Szétvetés parancsok

108

40. AutoCAD 2013 SHOT - Metsz és Elér parancs

41. AutoCAD 2013 SHOT - Hosszabbít parancs 42. AutoCAD 2013 SHOT - Felosztás és Beosztás 43. AutoCAD 2013 SHOT - Négyszögletes kiosztás

44. AutoCAD 2013 SHOT - Poláris kiosztás 45. AutoCAD 2013 SHOT - Útvonalkiosztás 46. AutoCAD 2013 SHOT - Egysoros szöveg

47. AutoCAD 2013 SHOT - Bekezdéses szöveg 48. AutoCAD 2013 SHOT - Szövegstílus 49. AutoCAD 2013 SHOT - Távolság, sugár, szög, terület és pont mérés

50. AutoCAD 2013 SHOT - Terület összeadás és kivonás 51. AutoCAD 2013 SHOT - Sraffozás

52. AutoCAD 2013 SHOT - Méretezési alapok

53. AutoCAD 2013 SHOT - Méretezési stílusok 54. AutoCAD 2013 SHOT - Méretszöveg kezelés 55. AutoCAD 2013 SHOT - A blokk rajzelem

56. AutoCAD 2013 SHOT - Attribútum 57. AutoCAD 2013 SHOT - Dinamikus blokkok 58. AutoCAD 2013 SHOT - Raszterkép beillesztése

59. AutoCAD 2013 SHOT - Felhasználói koordináta-rendszer 60. AutoCAD 2013 SHOT - Nyomtatás

További  kiváló  oktató  anyagok  találhatóak  a  videotanfolyam.hu oldalon.

109

13. Irodalomjegyzék

- Vetró  Zoltán  (2001):  CAD alapismeretek.  Nemzeti  Tankönyvkiadó  – Tankönyvmester  Kiadó,  Budapest, p.132.

- Takács  György,  Demeter  Péter  (2002):  AutoCAD  2D  és  3D  alapjai. Miskolci Egyetem, Szerszámgépek  Tanszéke,  Kézirat,  p.  102.

- Varga Tibor (2003): AutoCAD  2004  kezdőknek,  haladóknak. Computer Studio. - Pintér  Miklós (2006): AutoCAD  tankönyv  és  példatár  síkbeli  és  térbeli rajzokhoz, Computerbooks. - Pintér  Miklós (2006): Számítógéppel  segített  rajzolás.  Síkbeli  ábrázolás,  Tankönyvmester  Kiadó. - Dr.  Pétery  Kristóf  (2011):  AutoCAD  2012  Biblia  (magyar  változat),  Mercator  Stúdió  Elektronikus  

Könyvkiadó,  Szentendre,  p.  1543. - Dr.  Pétery  Kristóf  (2012):  AutoCAD  2013  Biblia  (magyar  változat), Mercator Stúdió  Elektronikus  

Könyvkiadó,  Szentendre, p. 1537. - Nagy  Gábor  (2010):  Informatika 14. Az AutoCAD,  digitális  tananyag

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_INF14/ch01s02.html - Wikipédia szócikkek

x AutoCAD (http://hu.wikipedia.org/wiki/AutoCAD) x .dwg (http://en.wikipedia.org/wiki/.dwg) x Felhasználói  felület

(http://hu.wikipedia.org/wiki/Felhaszn%C3%A1l%C3%B3i_fel%C3%BClet) x Grafikus  felhasználói  felület  

(http://hu.wikipedia.org/wiki/Grafikus_felhaszn%C3%A1l%C3%B3i_fel%C3%BClet) - Dr.  Sárközy  Ferenc: Néhány  vektoros  grafikus  csereformátum  (DXF)

(http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t51.htm) - Dr.  Szőke  Béla: Műszaki  Kommunikáció (http://e-oktat.pmmf.hu/muszaki_kommunikacio_fej_6) - Autodeskforum: A megújult  parancssor, 2013.01.17 (http://www.autodeskforum.hu/?p=1225) - Autodeskclub: A DWG, 2007 (http://www.autodeskclub.hu/default.aspx?pgid=cikk/231-a-dwg) - HungaroCAD: AutoCAD Mac-re - AutoCAD for Mac, 2013.12.25

(http://www.hungarocad.hu/main.php?folderID=1045&articleID=5614&ctag=articlelist&iid=1)