Számviteli törvény . évi változásai Erika saldos dia.pdf•Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (kivéve beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan

Számviteli törvény 2017. évi változásai

2016. évi LXVI. törvény

Előadó: Botka Erika, NGM főosztályvezető

2017. február 21.

Eredménytartalék csökkenése

• Ptk. új lehetősége, hogy a pénzbeni vagyoni hozzájárulás teljesítése helyett adózott eredményből feltölthető a jegyzett, de még be nem fizetett tőke

• Osztalék (beszámoló) jóváhagyásakor lehet dönteni a feltöltésről

• Elszámolása: T 413 – K 33

• Szja tv. adatszolgáltatást ír elő (nem adózott befektetés lesz)

2

Kapott támogatások

• Költség-ráfordításra kapott támogatások (pályázat keretében, más vállalkozástól, magánszemélytől, egyéb szervezettől)

• Mérlegkészítés időpontjáig, ha az elszámolást elfogadják, akkor adott üzleti évre egyéb bevételként el lehet számolni (nem lesz feltétel a pénzügyi rendezés)

3

Kapott késedelmi kamat, kártérítés…

• Jogerős bírósági végzésen alapuló követelést el kellett számolni követelésként és egyéb bevételként, nem pénzügyi rendezéshez kötött volt az elszámolás

• Változás: a jogerősen megítélt összegeket is pénzügyi rendezéshez kötötten kell majd elszámolni (mérlegkészítés időpontjáig kell befolyni)

4

Értékpapírok egységes kezelése • A tartósnak minősülő és a forgóeszközök között kimutatott

értékpapírokat az eredménykimutatásban eltérően kezeli

• Az egységes szabályozás miatt a hiányzó, a megsemmisült :

= forgóeszközök között kimutatott értékpapír könyv szerinti értéke a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása,

= ha a befektetett pénzügyi eszközök között van, akkor a befektetett pénzügyi eszközök ráfordítása, árfolyamvesztesége

5

Követelések

• Szt. megkülönbözteti, hogy a követelés

= forgóeszközök vagy a

= befektetett eszközök között van

• A rendkívüli tételek megszűntésekor az átsorolásoknál nem minden gazdasági esemény került figyelembevételre

6

Követelések

• térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott követelések könyv szerinti értékét a Befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként

• a forgóeszközök között kimutatott – vásárolt követelésnek nem minősülő – követelésnek behajthatatlan követeléskénti leírását az egyéb ráfordítások között kell kimutatni

7

Vásárolt követelések

• Pénzügyi műveletek egyéb bevétele, egyéb ráfordítása volt eddig is (értékesítés, könyv szerinti értéket meghaladóan realizált összeg, behajthatatlan)

• Térítés nélkül átadott, elengedett vásárolt követelés pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása lesz

8

Kiegészítő melléklet

• be kell mutatni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit állománycsoportonként, valamint a bérjárulékokat jogcímenként megbontva

(csak a szocho, amely személyhez kötött, a rehab. és a szakképzési hozzájárulás megállapítása nem személyhez kötött, ezért ezeket a tételeket nem lehet állománycsoportonként bemutatni)

9

Nem pénzügyi kimutatás

• 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átvétele

10


• közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozásokra vonatkozik,

• az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:

• aa) a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,

• ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,

• ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és

11


• az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt

• üzleti jelentés része

• a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó politikákat kell bemutatni

• ha nincs ilyen politika, akkor indokolni kell

12


Az alábbiakat kell tartalmaznia:

• a vállalkozás üzleti modelljének rövid leírása;

• a vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáinak leírása, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra;

• - az előbb említett politikák eredményei;

13


• a vállalkozás tevékenységével, különösen üzleti kapcsolataival, termékeivel vagy szolgáltatásaival összefüggésben a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatos azon lényeges kockázatoknak az ismertetése, amelyek hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken, továbbá annak leírása, hogy a vállalkozás ezeket a kockázatokat hogyan kezeli;

14


• azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatók, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából

• közérdeklődésre számottartó anyavállalatnak is kell készíteni (konszolidált beszámolóban)

• független könyvvizsgálói jelentésnek is tartalmaznia kell a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza-e a nem pénzügyi kimutatást

• 2017-ben induló üzleti évtől kell alkalmazni

15

Vállalatirányítási nyilatkozat

• Adattartalom bővül

• A vállalatirányítási nyilatkozatban közzé kell tenni a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei tekintetében alkalmazott sokszínűséggel kapcsolatos politika leírását (sokszínűséggel kapcsolatos politika elsősorban az életkori, a nemi, a tanulmányi és a szakmai háttérrel kapcsolatosan alkalmazott politikák bemutatását foglalja magában)

• Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát

16

Vállalatirányítási nyilatkozat

• Mentesül ezen új közzétételi kötelezettségek alól az a leányvállalatnak minősülő vállalkozás, amelyre vonatkozóan ezeket az információkat az összevont (konszolidált) üzleti jelentés tartalmazza

• 2017-ben induló üzleti évtől kell alkalmazni

17

IFRS beszámoló

Alkalmazás hatóköre

• a hitelintézetek, a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások (ide értve azokat is, amelyek értékpapírjait tőzsdén forgalmazzák), a tőzsdei biztosítók, és a Diákhitel Központ Zrt.

• az IFRS-re 2018-től kell kötelezően majd áttérniük

18

IFRS beszámoló

• de továbbra is megengedik az IFRS-ek 2017. üzleti évi önkéntes alkalmazását

• a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóikat saját döntésük alapján a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei is összeállíthatják

19

IFRS beszámoló

Saját tőke megfeleltetési tábla:

• az IFRS-ek szerinti eredménytartalék tételébe a kumulált adózott eredményen kívül további olyan tételek is beleértendők, amelyek a jövőben osztalékfizetés forrásaként vehetők figyelembe (pl. az áttérést követően a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett összeg, az egyéb tartalékokból átvezetett olyan összeg, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik

20

IFRS beszámoló

• az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard alapján elszámolt halasztott adóhatást is figyelembe kell venni az eredménytartalékban

Visszatérés időpontjainak a pontosítása:

• amennyiben nem jogosult, illetve nem kötelezett a vállalkozás IFRS szerint beszámoló készítésre, akkor a feltételek bekövetkezését követő üzleti év első napja,

21

IFRS beszámoló

• a végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás megindítása esetén a végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás kezdő időpontja

Feltételes adómegállapítási kérelem IFRS-hez kapcsolódóan:

• kötelező kikérni az MKVK a számviteli elszámolás minősítésével összefüggő szakértői véleményt

22

• ÁNYK rendszer megszűnik, helyette OBR

• Kötelező elektronikus mérleg- és eredménykimutatás sémák (kivéve IFRS és külföldi beszámolók)

• Kiegészítő melléklet továbbra is PDF-ben

• Űrlappal együtt, ügyfélkapun keresztül lehet beküldeni

• Ellenőrzési funkciókat tud a rendszer

Beszámoló közzététele

23

Könnyvizsgáló kijelölése

• A beszámolók jog könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló 2014/56/EU irányelv rendelkezéseinek átültetése

• A számviteli törvény módosítása előírja, hogy semmis az olyan szerződéses rendelkezés vagy jognyilatkozat, amely a könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által vizsgált gazdálkodó legfőbb szervét oly módon korlátozza a könyvvizsgáló kijelölésében, hogy az csak meghatározott kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget jelölhet ki

24

2015. évi beszámoló 2016-os szabályok szerinti rendezése

2015. évi beszámoló rendezése során

• a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételeket

• a pénzügyi műveletek bevételeit – kivéve a kapott (járó) osztalékot – és ráfordításait

• a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket – ideértve az eredménytartalék igénybevételét is –, valamint a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat kell rendezni.

25

2015. évi beszámoló 2016-os szabályok szerinti rendezése

2016. évben induló üzleti év nyitását követően a rendezendő tételekből csak

• a kapcsolt vállalkozásokkal és

• az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételek rendezését kell könyvelni

26

Pontosító rendelkezések

• Ellenőrzés megállapítása fogalma

= szerződések utólagos módosítása nem hiba, de ellenőrzés szabályai szerint kell elszámolni

• Üzleti vagy cégérték

= társaság vásárlás esetén nem mutatható ki, csak telephely, üzletág, üzlethálózat vásárlás esetén mutatható ki

27

Hatály

• 2016. június 16, de

• A 2017-ben induló üzleti évre kell alkalmazni, azonban

• 2016-os üzleti évekre is alkalmazhatóak

28

2016. évi CXXV. törvény

Támogatás visszafizetése

• Költség-ráfordításra kapott támogatás (pl. pályázat keretében )visszafizetése egyéb ráfordítás

• de a jogszabály alapján igényelt támogatás visszafizetése változatlanul önrevízió

30

Hitelfelvételi költségek elhatárolása

• Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a hitel, a kölcsön felvételéhez közvetlenül kapcsolódóan felmerült költségeket, beleértve a hitel, a kölcsön feltételeként előírt bankgarancia vagy hitelvizsgálat díját, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díjat és folyósítási jutalékot, amennyiben azokat nem a bekerülési érté részeként számolják el.

• A hitel, a kölcsön futamideje alatt időarányosan, de legkésőbb a hitel, a kölcsön teljes összegének visszafizetésekor kell megszüntetni.

31

Devizás ügyletek

• Befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír deviza árfolyamkülönbözetét nem kell külön könyvelni

• Devizában történő könyvvezetés esetén az átszámítási árfolyamok a Ft-os könyvvezetésnél alkalmazott árfolyamok alapján alakulnak

32

Átalakulás

• Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (kivéve beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságot) könyvviteli az átalakulás napját követő nappal nyitja meg nyilvántartásait a végleges vagyonmérlege és a végleges vagyonleltára alapján.

• 90 napon belül kell a beszámolót közzétenni

33

IFRS

• 90 napról 30 napra rövidül a bejelentés

• Jogelőd nélkül alapított gazdálkodó, amely éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze, bejelentési kötelezettségét legkésőbb a cégbejegyzését követő 90 nappal teljesíti

• Bejelentést vissza lehetett vonni (2016. dec. 15-ig)

• Tőzsdére bevezetett gazdálkodó az engedély megszerzését követő üzleti évtől köteles ilyen beszámolót készíteni (bejelentési kötelezettségét az engedély megszerzésétől számított 30. nap és az áttérés napját megelőző 30. nap közül a későbbi időpontig teljesíti)

34

IFRS

• IFRS 11 Közös megállapodások című standard szerinti olyan közös tevékenységgel rendelkezik, amelyet a számviteli törvény szerint részesedésként mutatna ki, az IFRS-ek szerinti saját tőke egyes elemeiből levezetett saját tőke elemek nyitó és záró adatait úgy állapítja meg, mintha az ilyen közös tevékenység számviteli elszámolása tekintetében az IFRS-ek szerinti éves beszámoló készítésére nem tért volna át.

35

Származékos (fedezeti) ügyletek

• Újraszabályozásra kerül a fedezeti ügylet, a piaci érték (valós érték) és a cash-flow fedezeti ügylet fogalma

• A fedezeti ügylethez kapcsolódóan meghatározza a fedezett ügylet fogalmát, a fedezeti hatékonyságot (80-125%)

• Bekerülési érték szabályok változnak (fedezeti ügylet eredménye módosítja)

• 2017-től alkalmazható szabályok

36

2016. évi zárás kiemelt feladatai

• Beszámoló formája (egyszerűsített éves beszámolóra való áttérés esetén)

• Kivételes nagyságú vagy kivételes előfordulású bevételek, költségek ráfordítások

• Egyszerűsített éves beszámoló esetén mit tekint jelentős összegű soroknak (új előírás, hogyha a vállalkozás mérlege és eredménykimutatása nagybetűvel és római számmal jelölt tételeket tartalmazza, akkor összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön-külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok jelentősek

• Üzleti vagy cégértékkel összefüggésben (régi vagy új szabályokat alkalmazzák)

Számviteli politikai döntések

38

Egyszerűsített éves beszámoló

• az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárait több mint kétszeresére emelték

• 2016-tól az új előírás szerint egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel az 2400 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

39

Egyszerűsített éves beszámoló

• közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó nem választhatja

• anyavállalat sem választhatja (ez nem változott)

• egyszerűsített éves beszámoló változatlanul mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll

• az egyszerűsített éves beszámoló mérlege a számviteli törvény 1. számú melléklet „A”, illetve „B” változata nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza

• eredménykimutatása a számviteli törvény 2. vagy a 3. számú melléklet nagybetűvel és római számmal jelölt tételét tartalmazza.

• áttérés szabálya változott (harmadik évben át lehet térni)

40

Jelentős tulajdoni részesedés

új sorok jelennek meg eszköz-forrás oldalon

• más vállalkozás tőkéjében való, 20 százalékot meghaladó tulajdoni részesedések kerülnek ide

• cél: tartós kapcsolat kialakítása a jog birtokosának a tevékenysége érdekében

Mérlegsorok bővülése

41

Társult vállalkozás az a gazdasági társaság

• ahol az anyavállalat (illetve leányvállalat) jelentős (20 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel rendelkezik és mértékadó befolyást gyakorol (a szavazatok legalább 20 százalékával)

• 2016-tól nem kapcsolt vállalkozás

• 2016-tól csak konszolidált beszámolóhoz kapcsolódó fogalom

Mérlegsorokhoz kapcsolódó további változások

42

Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás

• amelyben a vállalkozó nem rendelkezik jelentős tulajdoni részesedéssel

• amely vállalkozó nem minősül anya-, leány- vállalatnak, közös vezetésű vagy társult vállalkozásnak

Kapcsolt vállalkozás

• csak az anya-, leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozás

• a társult vállalkozás nem tartozik bele


43

Üzleti vagy cégérték változás: részesedésvásárláshoz kapcsolódóan nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni

Bekerülési érték a részesedés vételára

Nyitó cégértékeket fő szabály szerint rendezni kell (rendezésnél részletesen)


44

• Behajthatatlan követelés

(bizonylatoknak mérlegkészítés időpontjáig kell rendelkezésre állni)

• végrehajtás során nincs fedezet (végrehajtó nemleges jegyzőkönyve)

• a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett (aláírt megállapodás)

• a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

Követelések értékelése

45

• a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

• eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (végrehajtás illetéke, fizetéses meghagyás illetéke, bírósági eljárás illetéke ügyvédi díj, közjegyzői díj, végrehajtói díj)

46

• az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel (cégkivonat, visszajött levélküldemény)

• bíróság előtt érvényesíteni nem lehet (felszámolásnál, kényszertörlésnél be nem jelentett követelés)

• a hatályos jogszabályok alapján elévült.

• Társasági adóalap: utolsó két jogcím társasági adóalap növelőt tétel

47

• Egyedi minősítés (adóst kell minősíteni és nem a számlákat):

• mérlegkészítéskori adatok alapján • fordulónapon fennálló, mérlegkészítésig be nem folyt követeléseknél • Korosítási listák problémája

T 86. Egyéb ráfordítások – K 318. Vevők értékvesztése

T 318. Vevők értékvesztése – K 96. Egyéb bevételek

Csak mérlegfordulónapon lehet elszámolni, évközi gazdasági esemény nem lehet

Értékvesztés

48

• A kisösszegű követelések közé besorolt követelések esetében az értékvesztés megállapítása a csoportba besorolt összes követelésre vonatkozik, azaz a csoport fizetőképességét, illetve fizetésképtelenségét kell minősíteni.

• Ebben az esetben – mivel egyedileg nem az adós kerül minősítésre – a becslési módszertant kell szabályozni. (Pl. ilyen becslési módszer lehet, hogy a megelőző két-három üzleti év kisösszegű követeléseinek befolyási átlagszámai alapján történik az értékvesztés képzése, illetve visszaírása.)

Kis összegű követelések értékvesztése

49

Egyéb bevétel-egyéb ráfordítás új tételei

• az üzemi eredménybe jellemzően azok a gazdasági eseményekkel kapcsolatos elszámolások kerültek, amelyek nem kapcsolódnak részesedéshez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz, vagy átalakulásokhoz, vagy semmilyen eszközhöz nem kapcsolódnak

• immateriális javak, tárgyi eszközök, beruházások, készletek, rövid lejáratú követelések – a vásárolt követelés kivételével – gazdasági eseményeit itt kell elszámolni, amelyek eddig rendkívülibe voltak

50

Egyéb bevételek új tételei

• a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak (pl. készlet, tárgyi eszköz) nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több.

51


• a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik

• a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét

• térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét

52


Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként el kell határolni:

- az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az eszköz könyv szerinti értékének összegéig

- fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét

53


- térítés nélkül átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét

- ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az eszköz könyv szerinti értékének összegéig

• feloldás: minden esetben egyéb bevételbe (költség, ráfordítás felmerülésekor)

54

Egyéb ráfordítások új tételei

• apportált, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több (az apportálás vesztesége is nettó módon jelenik meg)

• behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét (kivéve vásárolt követelés és tartós követelés)

55


• a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség összegét a tartozást átvállalónál

• a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét

• a költség, ráfordításra – kivéve a jogszabályi előírás alapján igényelt támogatást – és fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összegét

56


• a térítés nélkül átadott, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értékét, valamint a nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét (áfával növelten)

= időbelileg el lehet határolni a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg.

57

Pénzügyi műveletek új tételei

A pénzügyi műveletek eredményében a számviteli törvény korábbi

kategóriái több esetben megmaradtak, de

• egyes soroknak új elnevezése van,

• illetve az egyes sorokban a gazdasági események elszámolása tartamilag megváltozott

58

Pénzügyi műveletek új tételei

Az egyes eredménykimutatási sorokban elszámolt gazdasági események attól függnek, hogy milyen eszközhöz kapcsolódnak:

- tartós részesedésekhez,

- befektetett pénzügyi eszköznek minősülő értékpapírokhoz, vagy hosszú lejáratú kölcsönökhöz, illetve

- forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz

59

Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként

• kell elszámolni, a korábban rendkívülinek vagy egyéb pénzügyi műveletnek minősülő tételek elszámolási jogcímei közül azokat, amelyek a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó részesedésekhez kapcsolódnak és az ügylet eredménye nyereség, pl.

= a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedés értékesítési, apportálási, tőke leszállítási, megszűnési, átalakulási, stb. nyereségét

60

Részesedésekből származó bevétel

de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az egyéb bevételeknél felsorolt, halaszott bevételként elszámolandó tételeket, ha az tartós részesedéshez kapcsolódik, pl:

= elengedett kötelezettség összegét, fejlesztési célra kapott pénzeszközök összegét, térítés nélkül átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként részesedés értékét, ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét (feloldás is ide)

61

Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként

• kell elszámolni, a korábban rendkívülinek vagy egyéb pénzügyi műveletnek minősülő tételek elszámolási jogcímei közül azokat, amelyek befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírokhoz, kölcsönökhöz kapcsolódnak, pl:

= hozamok, kamatok, beváltások és értékesítések nyereségei, apportálás nyeresége, stb.

62

Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként

• kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az egyéb bevételeknél felsorolt, halaszott bevételként elszámolandó tételeket, amennyiben azok a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírhoz, kölcsönhöz kapcsolódnak

• feloldás: ráfordítás felmerülésekor

63

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei • között kell elszámolni az eddigi előírásokon túlmenően a

Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek, illetve a Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek soroknál – az előbbiekben – felsorolt minden gazdasági eseményt, ha azok a forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, kölcsönökhöz kapcsolódnak és az ügylet eredménye nyereség

• halasztott bevétel itt is van (azonos jogcímekre)

64

Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni

• a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó részesedésekhez kapcsolódnak és az ügylet eredménye veszteség, pl.

= a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedés értékesítési, apportálási, tőke leszállítási, megszűnési, átalakulási, stb. veszteségét, térítés nélküli átadását, stb.

65

Befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell elszámolni

• kell elszámolni, amelyek befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírokhoz, kölcsönökhöz kapcsolódnak és az ügylet eredménye veszteség, pl:

= beváltások, értékesítések, apportálás vesztesége, térítés nélküli átadás, behajthatatlan követelés leírását, stb.

66

Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

• a forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, kölcsönökhöz kapcsolódnak, és az ügylet eredménye veszteség, kivéve: a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget, amelyet a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni

• vásárolt követelések veszteségeit (pl. behajtatatlan követelésként történő leírását, térítés nélküli átadását)

67

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek, tartós követelések értékvesztéseként

• kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek, adott kölcsönök elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.

68

Kapott (járó) osztalék

• a kapott, járó osztalék elszámolásában tartalmi változás, hogy a mérlegfordulónapig befolyt, járó osztalékot lehet majd elszámolni

(eddig a mérlegkészítés időpontjáig befolyt, ismertté váltat kellett elszámolni)

• következmény: azonos üzleti év esetén egyforma lesz a tulajdonos és a tulajdonolt cég elszámolása

69

Osztalék jóváhagyás új szabályai • eredménykimutatás csak a tárgyévi adózott eredmény megállapítását

tartalmazza,

• a tárgyévhez kapcsolódóan a tulajdonosoknak a beszámoló elfogadásakor jóváhagyott osztalék nem kerül zárlat keretében visszamenőlegesen a tárgyévre vonatkozóan elszámolásra,

• a tulajdonosoknak jóváhagyott osztalékot a jóváhagyás napján kell az új szabályok szerint lekönyvelni az eredménytartalékból a kötelezettségekkel szemben: T 413 - K479

70

Osztalék jóváhagyás új szabályai

• Az osztalék fizetési és osztalékelőleg fizetési korlátok szabályai alapvetően nem változtak, csak átfogalmazásra kerültek, mivel a tárgyévi adózott eredmény a nyitást követően kerül az eredménytartalékba átvezetésre.

• Az új szabályokból következik, hogy a 2016-ban felvett osztalék előleg „állva” marad a követelések között, az osztalék jóváhagyásakor kerül összevezetésre

71


• Korlát: az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá

72


• Új előírás viszont: a szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.

• Nem könyvelt adat, így az eredménytartalékban nincs meg a fedezete, következmény: a jóváhagyott osztalék kikönyvelése után az eredménytartalék negatív lehet

73

• Kft-nél célszerű figyelembe venni, hogy a jegyzett tőke követelmény 3 millió Ft lesz

• Ezért célszerű legalább annyi adózott eredményt meghagyni (összegyűjteni), hogy az eredménytartalékból a tőkeemelést meg lehessen tenni

• Már megemelt jegyzett tőke esetén: Ptk. új előírása szerint ameddig a vagyoni hozzájárulást nem teljesítették, addig nem lehet osztalékot fizetni

Osztalék jóváhagyás

74

Kiegészítő melléklet (éves beszámoló) • új adatokkal, információkkal bővül 2016-tól

• a kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek

75

Kiegészítő melléklet (éves beszámoló)

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

• a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét (ezt szabályozni szükséges)

• az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot, függetlenül attól, hogy az megegyezik-e vagy sem a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott határozattal

76

Kiegészítő melléklet (éves beszámoló) • bérjárulékokat is be kell jogcímenként (adónemenként) mutatni

• azon egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai tételeinek társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását, amelyek jelentős összegűek

77

Kiegészítő melléklet (éves beszámoló) • az eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele, Egyéb bevételek

tételeiből, továbbá a Pénzügyi műveletek bevételei között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket.

• összeghatártól függetlenül azokat a tételeket, amelyek tőkeműveletekhez, illetve átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódnak

78

Kiegészítő melléklet (éves beszámoló) • értékpapírtípusonként azok értékesítése, beváltása, törlesztése

kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek bruttó összegeit

• jogcímenként részletezni kell az igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit

• valós értékelés esetén a kiegészítő mellékletben a bizonyítékokat is be kell mutatni, hogy legalább a könyv szerinti érték meg fog térülni

79

Kiegészítő melléklet

(Egyszerűsített éves beszámoló) A kiegészítő mellékletnek az alábbiakat kell tartalmaznia (ez

kötelező tartalom, ettől eltérni nem lehet): • ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott

szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott - az előző üzleti évtől eltérő - eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat

80

Kiegészítő melléklet (Egyszerűsített éves beszámoló) • be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes

nagyságú vagy előfordulású bevételek, ráfordítások és költségek összegét, azok jellegét

• be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban

81

Kiegészítő melléklet (Egyszerűsített éves beszámoló) • a gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a

felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei egyidejű közlésével.

• be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek bemutatásáról a számviteli törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg.

82

Kiegészítő melléklet (Egyszerűsített éves beszámoló)

Ennek során be kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megítélését.

83

Kiegészítő melléklet (Egyszerűsített éves beszámoló) • be kell mutatni, hogy a Tartósan adott kölcsön kapcsolt

vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés, illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.)

84

Kiegészítő melléklet (Egyszerűsített éves beszámoló) • a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a

kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év;

• azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját

85

Kiegészítő melléklet (Egyszerűsített éves beszámoló) • be kell mutatni a visszavásárolt saját részvények, saját

üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat. Ismertetni kell a saját részvények, saját üzletrészek megszerzésének indokát, a saját részvények, saját üzletrészek számát és névértékét, azoknak a jegyzett tőkéhez viszonyított arányát, a saját részvények, saját üzletrészek visszterhes megszerzése vagy elidegenítése esetén a kifizetett vagy kapott ellenérték összegét, továbbá az üzleti év során közvetlenül vagy közvetve a társaság rendelkezése alá került részvények, üzletrészek együttes számát és névértékét.

• a visszaváltható részvényekre is vonatkoznak az előzőekben részletezett adatok

86


• valós értékelés alkalmazása esetén be kell mutatni

az általános értékelési eljárásokkal számított piaci érték (jelenérték) esetén alkalmazott feltételeket (így különösen: a diszkonttényezőt, a várható osztaléknövekedési rátát, a belső megtérülési rátát, az effektív hozamot, az alternatív befektetés hozamát),

b) a számított piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezőket,

c) a valós értékelés értékelési különbözetének nagyságát, tárgyévi változását, valamint azt, hogy az eredményben, illetve a saját tőkében mekkora összeg került elszámolásra,

87


d) a pénzügyi instrumentumok csoportjait és valós értékét,

e) a származékos ügyletek csoportjait, nagyságát (szerződés szerinti értéken), lejárati idejét, valamint a cash-flow-ra és az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét),

f) a valós értékelés értékelési tartalékának tárgyévi változását

88


• be kell mutatni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát

• értékhelyesbítés, értékelési tartalék, mint választott értékelési eljárás esetén be kell mutatni

a) az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét;

b) az egyedi eszköznek a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értékét)

89


c) az a)-b) pontok szerinti értékek különbözetét, valamint d) be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését,

csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, műszaki berendezések, gépek, járművek, továbbá egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben. Ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.

90

Üzleti jelentés

• A telephelyek bemutatása eddig is kötelező volt

• Bővült az adattartalom, mert a jövőben a fióktelepeket is be kell mutatni

91

A 2015-ös mérleg és eredménykimutatás rendezése a 2016. szabályok alapján

Követelmény:

• a módosult mérleg- és eredménykimutatás-sémájának és a tételek módosult tartalmának megfelelő bemutatás szükséges

• Átrendezés után a 2015. évi mérlegfőösszeg – egy esetet kivéve – és adózás előtti eredmény nem változhat

• Üzemi eredmény és pénzügyi műveletek eredménye változhat

Előző évi adatok a 2016. évi beszámoló mérlegénél, eredménykimutatásánál

93

Jelentős tulajdoni részesedés (új)

• más vállalkozás tőkéjében való, 20 százalékot meghaladó részesedés

• cél: tartós kapcsolat kialakítása a jog birtokosának a tevékenysége érdekében

Mértékadó befolyást gyakorló vállalkozás legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik, függetlenül a tulajdoni aránytól (2015-ös szabály a társult vállalkozásra)

Fogalmak változása a rendezéshez

94

Társult vállalkozás az a gazdasági társaság

• ahol az anyavállalat (illetve leányvállalat) jelentős (20 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel rendelkezik és mértékadó befolyást gyakorol (a szavazatok legalább 20 százalékával)

• nem kapcsolt vállalkozás, konszolidálási körbe teljes körűen be nem vont vállalkozás

• jelentős tulajdoni részesedésen belül alkategória


95

Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás

• amelyben a vállalkozó nem rendelkezik jelentős tulajdoni részesedéssel

• amely vállalkozó nem minősül anya-, leány- vállalatnak, közös vezetés vagy társult vállalkozásnak

Kapcsolt vállalkozás

• csak az anya-, leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozás

• a társult vállalkozás nem


96

2015-ben kapcsolt vállalkozás volt a társult vállalkozás, amely

• jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak minősül

• illetve nem minősül annak

A jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozás 2015-ben lehetett

• társult vállalkozás vagy

• nem társult, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás

Szempontok az átcsoportosításhoz

97

Befektetett pénzügyi eszközöknél új sorok

• Tartósan jelentős tulajdoni részesedés

• Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban

Ha a társaság 2015-ben társult vállalkozás volt

• a Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

• a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban sorokból

Ha nem volt társult vállalkozás

• az Egyéb tartós részesedés

• az Egyéb tartósan adott kölcsön sorokból történhet az átcsoportosítás

Előző évi adatok a 2016. évi mérlegénél

98

Ha a 2015. évi társult vállalkozás nem minősül jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak

• a Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

• a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban sorokból

• az Egyéb tartós részesedés

• az Egyéb tartósan adott kölcsön sorokba

Előző évi adatok a 2016. évi mérlegnél

99

Forgóeszközök között a Követeléseknél új sor

• Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásban

Ha társult vállalkozás volt 2015-ben

• Követelések kapcsolt vállalkozással szemben sorból


• Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorból történhet az átcsoportosítás


100


• a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben sorból

• a Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorba


101

Forgóeszközök között az Értékpapíroknál új sor

• Jelentős tulajdoni részesedés

Ha társult vállalkozás volt

• a Részesedés kapcsolt vállalkozásban sorból


• az Egyéb részesedés sorból


• a Részesedés kapcsolt vállalkozásban sorból

• az Egyéb részesedés sorba


102

Kötelezettségek között 3 új sor

• Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

• Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

• Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben


103

Ha társult vállalkozás volt

• kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben sorból


• kötelezettség egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorból


• kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben sorból

• kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorba


104

Üzleti vagy cégérték változás: részesedésvásárláshoz kapcsolódóan nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni

Üzleti vagy cégérték, illetve a negatív üzleti vagy cégérték

• Részesedésekhez kapcsolódó 2015. évi adatokat nem kell a mérlegben rendezni, mert átmeneti szabályok tartalmazzák, hogy a 2016-os nyitást követően kell azokat a könyvekben elszámolni

• üzletághoz, telephelyhez, üzlethálózathoz kapcsolódó üzleti vagy cégértéket sem kell rendezni a 2016-os megváltozott szabályok miatt, továbbvihetőek


105

Részesedésekhez kapcsolódóan:

• ha a kapcsolódó részesedés már a könyvekből kivezetésre került

= nincs rendezési feladat, ez esetben

üzleti vagy cégérték leírása az új előírás vagy a nyilvántartásba vételkori előírás szerint

Negatív üzleti vagy cégérték megszűntetése

• részesedés értéke erejéig összevezetni

• ha több, mint a részesedés értéke, akkor az új előírás vagy a nyilvántartásba vételkori előírás szerint kell majd oldani


106

Ha a 2015. évi adózás előtti eredmény megállapításához mérlegkészítés időpontjáig járó osztalékot könyveltek

• 2016-os évközi változás, hogy nem kell rendezni


107

Adózott eredmény

• Mérleg szerinti eredmény visszarendezése az adózott eredményig

• Jóváhagyott osztalék, részesedés (csak 2015-ös osztalék)

= eredménytartalékból: eredménytartalék nő, kötelezettség csökken

= adózott eredményből: adózott eredmény nő, kötelezettség csökken

• a mérlegfőösszeg - egy esetet kivéve - nem változik

• 2015. évben felvett osztalékelőleg miatt megnő a mérlegfőösszeg, mert követelésként kell kimutatni


108

a rendkívüli tételeket kell átcsoportosítani

• ha bevétel is és ráfordítás is kapcsolódik ugyanazon eseményhez, csak a különbözet csoportosítható át, mert

• 2016-tól minden átsorolt gazdasági esemény nettó eredményt mutathat

Az eredménykimutatásnál

109

• egyéb bevételek, egyéb ráfordítások, amelyek nem kapcsolódnak részesedésekhez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz vagy átalakuláshoz, beolvadáshoz, tőkekivonáshoz, vagy semmilyen eszközhöz sem kapcsolódnak

• részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség, illetve ráfordítás, árfolyamveszteség, amely a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó részesedéshez kapcsolódik

Rendező elv az átcsoportosításhoz

110

• befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel, árfolyamnyereség, illetve ráfordítás, árfolyamveszteség, amely a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírokhoz, tartós kölcsönökhöz kapcsolódik

• pénzügyi műveletek egyéb bevétele, illetve egyéb ráfordítása, amely a forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, értékpapírokhoz kapcsolódik

• a bruttó módon történő elszámolás helyett csak a rendkívüli tételek bevételének és ráfordításának különbözetét kell az előző évi adatként szerepeltetni

Rendező elv az átcsoportosításhoz

111

• részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő vagyontárgyak: immateriális javak, tárgyi eszközök, beruházások, készletek, rövid lejáratú követelések (vásárolt követelés kivételével)

• befektetett pénzügyi eszközök között lévő befektetések, adott kölcsön, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó-, diszkontértékpapír, befektetési jegy

• forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír (pü. műv. egyéb bevétele, vagy egyéb ráfordítása)

Eszközcsoportok az eredménykimutatáshoz kapcsolódóan

112

Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a tulajdonosnál

• csökken a rendkívüli bevétel a létesítő okirat szerinti értéken

• csökken a rendkívüli ráfordítás a könyv szerinti értéken

• a kettő különbözetét kell megállapítani eszközcsoportonként

Előző évi adatok a 2016. évi eredménykimutatásnál

113


• ha az apport értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgy volt

• és a különbözet bevételi többlet, akkor egyéb bevétel lesz

• ha a különbözet ráfordítás-többlet, akkor egyéb ráfordítás lesz


114


• ha az apport a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés volt

• ha a létesítő okirat szerinti érték és a könyv szerinti érték különbözete

• bevételi többlet, az részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség

• ráfordítástöbblet, az részesedésekből származó ráfordítás, árfolyamveszteség


115

Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a tulajdonosnál ha az apport a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír, kölcsön volt

• a létesítő okirat szerinti érték és a könyv szerinti érték különbözete

• bevételi többlet, az a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel, árfolyamnyereség

• ráfordítástöbblet, az a befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítás, árfolyamveszteség


116

Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a tulajdonosnál (ha az apport a forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír volt)

• a létesítő okirat szerinti érték és a könyv szerinti érték különbözete

• bevételi többlet, az a pénzügyi műveletek egyéb bevétele

• ráfordítás-többlet, az a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása


117

Jogutód nélküli megszűnés esetén a tulajdonosnál

• a kivezetett részesedés könyv szerinti értéke rendkívüli ráfordítás

• a kapott eszközök piaci – az átvett kötelezettségekkel csökkentett – értéke rendkívüli bevétel

• ha a különbözet bevételi többlet az részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség


118

Jogutód nélküli megszűnés esetén a tulajdonosnál

• ha a különbözet ráfordítástöbblet, az részesedésekből származó ráfordítás, árfolyamveszteség (befektetett eszközök esetében)

• ha a megszűnt részesedés a forgóeszközök között volt és a különbözet

• bevételi többlet, az a pénzügyi műveletek egyéb bevétele

• ráfordítástöbblet, az a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása


119

Átalakuláskor a tulajdonosnál

Beolvadáskor a külső tulajdonosnál

Tőkekivonással történő tőkeleszállításkor a tulajdonosnál

= a jogutód nélküli megszűnésnél leírtak szerint eljárni


120

Tartozás-átvállalás, akitől átvállalják

• az átvállalt kötelezettség összegében rendkívüli bevétel

• a rendkívüli bevétel helyett egyéb bevétel, ha a kötelezettséghez részesedésnek, értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszköz kapcsolódik, illetve a kötelezettséghez eszköz nem kapcsolódik


121


• a rendkívüli bevétel helyett részesedésekből származó bevétel, ha a kötelezettséghez a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés kapcsolódik

• a rendkívüli bevétel helyett befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel, ha a kötelezettséghez a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír, kölcsön kapcsolódik


122


• a rendkívüli bevétel helyett a pénzügyi műveletek egyéb bevétele, ha a kötelezettséghez a forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír kapcsolódik

Elengedett kötelezettség

• értelemszerűen megegyezik a Tartozás-átvállalásnál elmondottakkal


123

Tartozás-átvállalás annál, aki átvállalja

• az átvállalt kötelezettség összegében rendkívüli ráfordítás

• az új előírás szerint: egyéb ráfordítás

Behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés

• az elengedett követelés könyv szerinti értéke rendkívüli ráfordítás

• az új előírás szerint: egyéb ráfordítás (forgóeszközös követelés esetén), de

• ha vásárolt követelés, akkor pü. műv. egyéb ráfordítása

• tartós követelés esetén befektetett pénzügyi eszközök ráfordítása


124

Térítés nélkül kapott szolgáltatás

• a piaci – jogszabályban meghatározott – értéken rendkívüli bevétel

• az új előírás szerint: egyéb bevétel

Térítés nélkül nyújtott szolgáltatás

• a bekerülési értéken (az előállítási költségen) rendkívüli ráfordítás



125

Térítés nélkül átadott eszköz

• ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszköz


• ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés, könyv szerinti értéken rendkívüli ráfordítás helyett részesedésekből származó ráfordítás


126

Térítés nélkül átadott eszköz

• ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír, kölcsön, könyv szerinti értéken rendkívüli ráfordítás helyett befektetett pénzügyi eszközök ráfordítása

• ha az a forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír, vásárolt követelés, akkor könyv szerinti értéken rendkívüli ráfordítás helyett pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása


127

Térítés nélkül átvett eszköz

• a piaci – jogszabályban meghatározott – értéken rendkívüli bevétel minden esetben, az új előírás szerint más:

• ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszköz, akkor rendkívüli bevétel helyett egyéb bevétel

• ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés, rendkívüli bevétel helyett részesedésekből származó bevétel


128

Térítés nélkül átvett eszköz

• ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír, kölcsön, rendkívüli bevétel helyett befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel

• ha az a forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír, rendkívüli bevétel helyett a pénzügyi műveletek egyéb bevétele


129

• Nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök

• Fejlesztési célra kapott támogatás

= rendkívüli bevétel helyett egyéb bevétel, ha az tárgyi eszközhöz kapcsolódik

= tartós részesedés esetén részesedésből származó bevétel

• Nem fejlesztési célra adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök egyéb ráfordítás

• Fejlesztési célra adott támogatás

• Visszafizetett fejlesztési támogatás

rendkívüli ráfordítás helyett egyéb ráfordítás


130

Kapott (járó) osztalék, részesedés

• 2015. évre a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti tételként könyvelt járó osztalék korrigálását nem kell rendezni

Adózott eredmény az eredménykimutatásban

• más átrendezés miatt az Adózott eredmény sor nem változhat


131

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!

TOVÁBBI E-LEARNING KONFERENCIÁK:

saldokurzus.hu

132

Documents

Számviteli törvény . évi változásai Erika saldos dia.pdf•Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (kivéve beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan