Szuburbanizáció a határon át: társadalmi, etnikai és ...real.mtak.hu/88250/1/3046-Tanulmányszöveg-10770-1-10-20180813.pdfA régi lakóházak felújítása és átalakítása

Tér és Társadalom 32. évf., 3. szám, 2018 https://doi.org/10.17649/TET.32.3.3046

Szuburbanizáció a határon át: társadalmi, etnikai ésarculati változások Rajkán

Rajka: The “Hungarian suburb” of Bratislava

BALIZS DÁNIEL, BAJMÓCY PÉTER

BALIZS Dániel: tudományos munkatárs, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egye-tem, Urbanisztika Tanszék; 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.; [email protected];https://orcid.org/0000-0003-4700-4183BAJMÓCY Péter: egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság- és Társada-lomföldrajz Tanszék; 6722 Szeged, Egyetem utca 2.; [email protected];https://orcid.org/0000-0003-1692-4825

KULCSSZAVAK: szuburbanizáció; etnikai mintázat; társadalmi átalakulás; építészetiarculat; Rajka

ABSZTRAKT: A Magyarország északnyugati peremén található Rajka földrajzi helyzetespeciális, mivel alig húsz kilométerre található a szlovák fővárostól, Pozsonytól. A telepü-lés mintapéldája a határon átívelő szuburbanizációnak, melynek folyamán az urbánus né-pesség célterülete nem csupán a nem túl távoli vidéki térség, hanem – ingatlanpiaci,elérhetőségi stb. okokból – annak a szomszédos országban fekvő része. Rajkán az egy évti-zede tartó folyamat révén napjainkban 2000 „őshonos” és 3000 bevándorló él. Utóbbiakmagyar állampolgárságot nem igényelnek, és döntő részben a község társadalmi életébőlsem veszik ki részüket. A két közösség között – életmódbeli különbségeik következté-ben – alig van kapcsolat, annak ellenére, hogy a betelepülők egy része magyar anyanyel-vű. Új lakónegyedek és felújított ingatlanok révén Rajka építészeti arculata fokozatosanátformálódik. A régi lakóházak felújítása és átalakítása a község régi településrészén jel-lemző, ahol gyorsan nő a pozsonyi hátterűek lélekszáma. Míg az új építésű utcákban csak-nem kizárólag betelepülők élnek, Rajka régebbi utcáiban élő népesség vegyes. Atanulmány bemutatja a társadalmi változásokat, az új lakosok etnikai és származási hátte-rét, valamint a településarculat átformálódásának leginkább szembetűnő elemeit.

Dániel BALIZS: research fellow, Department for Urban Planning and Design, BudapestUniversity of Technology and Economics; Műegyetem rkp. 3., H-1111 Budapest, Hungary;[email protected]; https://orcid.org/0000-0003-4700-4183Péter BAJMÓCY: associate professor, Department of Economic and Social Geography, Universityof Szeged; Egyetem utca 2., H-6722 Szeged, Hungary; [email protected]; https://orcid.org/0000-0003-1692-4825

KEYWORDS: suburbanisation; ethnicity; built environment; Hungary; Slovakia; Rajka

ABSTRACT: Rajka is a village in Northwest Hungary with a special geographical location: it issituated only twenty kilometres from Bratislava, the capital of Slovakia. In the past decade,

Szuburbanizáció a határon át: társadalmi, etnikai és arculati változások Rajkán 55

Rajka’s population and appearance went through significant changes. The village becamepractically a suburb of Bratislava within a few short years. Its population doubled, and 60% of itsresidents are of Slovakian nationality now. This settlement, located 180 kilometres fromBudapest, is an excellent example of the phenomenon of cross-border suburbanisation, an urbanpopulation migrating from a city to a surrounding rural area – even if it is in another country.

Rajka has 2,000 indigenous and as many as 3,000 immigrant inhabitants. The majority ofthe immigrants are Slovakian citizens who do not participate much in community life. The twopopulations have entirely different lifestyles, and there is an interactional gap between the “oldRajka” natives and the newcomers although for some Hungarian is their mother tongue.

The new inhabitants live in a total of 500 properties. Two-thirds of them found homes innew residential estates east of the village and many moved into the old streets as part of amosaic-like pattern of coexistence. The changes in Rajka meant the disappearing of a ruralmilieu. The better financial background of the new residents is an important reason: Often theywould buy the natives out of their properties, frequently bidding much higher than marketprices. As a consequence, real-estate prices in Rajka rose quickly, doubling within a few years.

The newcomers are also changing the architectural character of the village by buildingnew structures. Or they move into remodelled houses in the old part of Rajka. Many streets arenow inhabited by mixed populations. Residents (old and new) who would like to preserve therural touch of Rajka face a difficult decision: If building zones are not expanded the locals willmove away and be replaced by newcomers from Bratislava. However, assigning new buildingplots will accelerate population growth.

Besides investigating social changes, this paper focuses on the ethnic ancestry andgeographical origins of the immigrants, often manifested in new linguistic and social patterns.Researching the specifics of significant changes in the architectural character of Rajka is anotherimportant element of the study.

Bevezetés

A Magyarország, illetve Győr-Moson-Sopron megye északnyugati pereménelhelyezkedő Rajka a második világháborút lezáró párizsi békétől (1947) – ami-kor a község a (cseh)szlovák igények ellenére Magyarország része maradt – aközelmúltig északi szomszédunk felé határátkelőként funkcionált. Az eredeti-leg német többségű falu történelmében nagy törést jelentett a német ajkúaktömeges kitelepítése, helyükre főként Csehszlovákiából telepítettek magyaro-kat. A határ menti falut a szocializmus idején alig fejlesztették. Ebből adódóanjellemző társadalmi folyamata az elvándorlás volt, főként Mosonmagyaróvárés Győr felé.

Új helyzetet Magyarország és Szlovákia európai uniós csatlakozása (2004),majd a két ország közötti határellenőrzés megszűnése (2007) hozott. Rajka aszlovák fővárostól, Pozsonytól alig 20 km-re található, így a 20. század eleji ha-tármódosulások révén megszűnt térkapcsolatok felélénkülése – más határmenti térségekhez (pl. Nagyvárad, Arad, de akár Szombathely) hasonlóan – anagyvárosi vonzáskörzetek újjászerveződésének lehetőségét hozta magával.Rajka Pozsony potenciális szuburbiájává „lépett elő”, és a már részben telítettvároskörnyéki településekkel szemben versenyelőnybe került: a kevésbé zsúfoltRajkán az ingatlanárak alacsonyabbak voltak, mint a szlovák részen.

56 Balizs Dániel, Bajmócy Péter

A pozsonyi betelepülők Rajkára történő tömeges beáramlása az utóbbiidőben a hazai sajtóban is publicitást kapott. A község arculatában bekövetkezőváltozások, a társadalmi átalakulás, a közösségek együttélése, illetve a lehetsé-ges következmények mind-mind aktuális kérdésekként jelennek meg, melyek aközeljövőben más magyarországi községekben (főként a román határ menti vi-dékeken) is relevánssá válhatnak. A megjelent tanulmányok alig foglalkoztak atársadalmi folyamatok térbeli leképeződésével, a formálódó nyelvi-társadalmiviszonyok utca-, netán háztartási szintű bemutatásával, vagy éppen az arculat-váltás idő- és térbeli kontextusba illesztésével. E tanulmány célkitűzései akövetkezők:

– Első célként a hazai és külföldi (szlovák) írott médiafelületeken megje-lent riportok feldolgozását, Rajka demográfiai, arculati, nyelvi, ingatlan-piaci stb. átalakulásának összegzését határoztuk meg, kiegészítve akevés számú tudományos publikációból, valamint saját adatközlőinktőlnyert információkkal.

– Fontosnak tartottuk a helyi nyelvi-etnikai viszonyok felmérését, az új rajkailakosok nyelvi, nyelvtudásbeli, állampolgársági stb. jellemzőinek elem-zését. Feltételezésünk az volt, hogy az etnikai términtázat átalakulá-sa – bár a mindennapok szintjén nem vezet rendszeres konfliktusok-hoz – érzékelhető hatást gyakorol nemcsak a helyi közösségre, hanemRajka vizuálisan felmérhető részeire (pl. köztereire) is.

– Rajka átalakulása rendkívül gyorsan zajló folyamat, ezért célul tűztük kia települési arculat jelenlegi és korábbi állapotának összevetését.

Módszertan

Rajka jelenlegi helyzetének bemutatásához a hazai publicisztikában korábbanmegjelent beszámolók megfelelő hátteret szolgáltattak, e cikkekre, helyszínibejárásokra szakirodalmi háttérként tekintünk, melyet kiegészítenek helyiadatközlőink információi. Helyismeretüknek köszönhetően nemcsak a településtémánk szempontjából releváns részeit fedezhettük fel, hanem véleményükből,személyes történeteikből (a helyi ingatlanpiac helyzete, a migráció jellemzői, alokális konfliktusok stb. kapcsán) az utóbbi évtizedben lezajlott, földcsuszam-lásszerű változásokkal kapcsolatos álláspontjuk is kibontakozik.

Míg a kérdéskör hazai szakirodalmát bővítésre érdemesnek gondoljuk(e cikk is részben ennek jegyében készült), addig a magyar és a szlovák mé-dia viszonylag hamar felkapta a beköltözések témáját. A regionális illetősé-gű Kisalföld mellett országos sajtóorgánumok (Magyar Nemzet, Heti Világ-gazdaság) és szlovák napilapok, folyóiratok foglalkoztak a község sajátosfejlődésével. Az ezekben megjelent anyagok közül mintegy 20 cikk feldolgozá-sát végeztük el.


A települési arculat vizsgálata során a változásokra helyeztük a hangsúlyt,ami Rajka esetében már néhány éves viszonylatban is jól mérhető. A helyszíniszemle (2017. április) során mintegy 250 fotó készült, amelyeket a Google StreetView 2011. decemberi adatbázisával vetettük össze. Az alig hatéves időszakbanRajkán markáns átalakulás ment végbe.

A nyelvi és etnikai mintázat felméréséhez kipróbált módszerek álltak ren-delkezésünkre: a helyi viszonyokat alaposan ismerő informátorok bevonása, aháztartási szintű felmérés a települések belső etnikai struktúrájának vizsgálatakor(bővebben lásd Balizs 2014; Keményfi 2002; Tátrai 2006); a térképezés és a fotó-dokumentáció. A fellelhető helyszíni információk minél nagyobb hányadánakösszegyűjtése volt a cél.

Az „őshonos” és „őslakos” szóval Rajka esetében óvatosan kell bánnunk,hiszen a jelenleg Rajkán élő, magyar állampolgárságú népesség számottevő há-nyada is csupán a második világháború végéig tudja visszavezetni családjánakrajkai származását. A magyarokat és a kisszámú helyben maradt német lakossá-got nevezzük őshonosnak, annak érdekében, hogy megkülönböztessük az ez-redforduló után Pozsonyból áttelepülőktől.

A lakosság származási hátterének megállapításához használható informá-ciónak minősültek az utcákon haladó vagy parkoló járművek rendszámai, illet-ve a különböző (szlovák vagy magyar) rendszámú autók előfordulásánaksajátosságai. (A rendszámtáblák információtartalmára több tanulmány is fel-hívja a figyelmet – Du et al. 2012; Prates et al. 2014 –, melyekben a tulajdonosrészleges azonosítása szerepel célként. László és szerzőtársai (2011) a turizmus-kutatásban a vendégek származási országának azonosításához használták arendszámtáblákat.)

Figyelemmel Rajka sajátos belső struktúrájára, fragmentálódó település-szövetére, különbséget tettünk a község több évszázadra visszavezethető, de je-lenlegi épületállományát tekintve főként 1960 és 1980 között épült régi,valamint a szinte csak pozsonyi származásúak által benépesített, 2007 óta épülőúj településrészei között. A változások térbeli leképeződését térképen ábrázol-tuk, mely áttekintést nyújt a társadalmi-migrációs folyamatokról és a jelenleginyelvi struktúráról. Így végső soron a tanulmányban alkalmazott módszertan aszakirodalmi feldolgozás – adatközlők megkérdezése – helyszínbejárás – fotózás – vizua-lizáció logikai menete.

Az országhatárzónák megélénkülése

Nyugat-Európában a schengeni egyezmény 1985-ös megkötését követően váltakszabadon átjárhatóvá az országhatárok (a német–holland, a belga–holland és afrancia–német határ relációjában lásd Strüver 2005; Terlouw 2008; Van Hou-tum, Gielis 2006), de meg kell jegyezni, hogy már 1985 előtt is lazább volt a ha-


tárellenőrzés a korábbiakhoz képest. A schengeni szerződés drámai változásthozott az EU-hoz csatlakozott közép-európai térségben, és megnyitotta a fejlő-dés lehetőségét a többnyire elmaradott országhatárzónákban is.

A határ túloldala iránti érdeklődés eleinte általában a munkahelyi mobilitás(ingázás) növekedését hozta magával, majd az eltérő ingatlanárak révén fokozó-dott a lakóhelyi mobilitás is, ideiglenes áttelepülés vagy végleges átköltözés for-májában. A határt átlépő lakossági mozgásban nagy szerepe van az etnikai,származási, nyelvi tényezőknek – bár Rajka esetében kisebb mértékben.

Számos esetben, ha az országhatár zónája urbanizáltságban és/vagy gaz-dasági potenciálban aszimmetrikus jellegű, a mobilitás határt átlépő szuburba-nizáció formájában jelenik meg (a szuburbanizáció számtalan aspektusbólvizsgált folyamatának elméleti hátteréhez lásd Bajmócy 2007; van den Berg etal. 1982; Dövényi, Kovács 1999; Enyedi 1988; Fishman 1987; Timár 1999). Egy-szerűbben fogalmazva, az országhatár közelében fekvő nagyvárosból a kiköltö-zők különböző – ingatlanpiaci, elérhetőségi, esztétikai stb. – okokból aszomszédos ország közeli települését választják. Sajátos eset, amikor az elköltö-ző városának természetes vonzáskörzetébe tartozik a határ túloldalán lévő te-lepülés. Az országhatár – annak merevsége folytán – e folyamatnak gátat szab,ha viszont átjárhatóvá válik, az addig lefojtott kereslet azonnal jelentkezik(Hardi 2010; Jagodič 2010).

Magyar viszonylatban a 20. század elején határainkon túlra került, majd az1989 utáni politikai változások után dinamikus fejlődésnek induló városokatemlíthetjük, melyek természetes vonzáskörzete – a korábban oda gravitáló te-lepülések és népesség kisebb-nagyobb hányada – Magyarországon maradt. E te-rületek a múlt században periferikus helyzetbe kerültek, centrumuk elvesztésétmás városok legfeljebb csak részben pótolták. Példaként elsősorban Nagyvárad(Lovas Kiss 2011) és Kassa hozható fel (Jagodič 2011). Pozsony is e városok közétartozik, azzal a különbséggel, hogy esetében a vonzáskörzet döntő hányada is ahatár túloldalára került, csupán néhány település (közöttük Rajka) maradt Ma-gyarország része. Pozsony egyedi jellegét adja továbbá, hogy fővárosról van szó,s ez a tény mind a népességszám (tehát a szuburbán folyamatokban potenciáli-san részt vevő népesség), mind a lakosság egyéb társadalmi jellemzői (jövedel-mi viszonyok, képzettségi szint, mobilitás stb.) kapcsán a szuburbanizációnakkülönösen nagy lendületet biztosít.

A szlovák fővárost a rendszerváltás negatív hatásai kismértékben érintet-ték; gazdaságának, térségi szervező erejének Szlovákia önállóvá válása – 1993után – még inkább lendületet adott. Lakosságszáma a 20. század második felé-ben gyorsan nőtt: négy rövid évtized alatt 193 ezerről 442 ezer főre. A növek-mény számottevő hányada az új ipari üzemek működését biztosító munkaerőbeáramlásából adódott. A migrációs háttér a – generációs késleltetéssel törté-nő – továbbköltözéshez szükséges rugalmas politikai-adminisztratív hozzáál-lásban mutatkozik meg, s ez Pozsony esetében a szuburbán folyamat fontosbázisát jelenti. (A 2010 előtt Rajkára költöző pozsonyiak legalább egyharmada


nem a szlovák fővárosban született – Lampl 2010.) A város agglomerációjánakterjeszkedése évtizedekkel ezelőtt kezdődött el, először a fő közlekedési folyo-sók mentén (Brno, illetve Nagyszombat felé), majd a Csallóköz felé és a határtúloldalán. A szlovák–magyar határ nyugati szakaszának intenzív és kölcsönöskapcsolatrendszere már a szocializmus idején kiépült, főként munkaerőcsereformájában (Hardi 2011). Az ezredforduló környékén a szlovákiaiak nagyobbarányban látogatták Magyarországot (a megkérdezettek 94%-a), mint fordítva(80%), aminek feltehetően nyelvi okai is voltak (Hardi 2008). Ebben az időszak-ban a Pozsony környéki szlovák–magyar határszakaszon élő szlovákiaiak 50%-a értékelte előnyként a szomszédos országhoz való közelséget, a határ magyaroldalán mindössze ennek tizede (Hardi, Lampl 2008). Hardi 2009-es kutatásá-ban különös figyelmet fordított a nyelvi attitűdre; megállapította, hogy az ad-dig Rajkára költözők 80%-a szlovák nemzetiségű volt, viszont minden másodikszemély beszélt/értett valamilyen szinten magyarul. A szerző újabb kutatásaszerint a pozsonyi agglomeráció szlovák oldalán élő szlovákiai magyarokmindössze 29%-a szerint lehet megélni szlovák nyelvtudás nélkül, míg a ma-gyar oldalon a kiköltözők 76%-a úgy vélekedett, hogy magyar nyelvtudás nél-kül is boldogulhat. Ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy a Magyarországraköltözők egy részének nem áll szándékában beilleszkedni az új társadalmi kö-zegbe, mivel nincs is rá szüksége; az, hogy többségük otthon érzi magát Raj-kán, nem jelent identitásváltást (Hardi 2011). Négyötödük véleménye szerint ahelyiek segítőkészen és barátságosan fogadták őket, függetlenül attól, hogyszlovák vagy magyar nemzetiségű volt az illető (a hazaiak a Magyarországratelepülőket nemzetiségre való tekintet nélkül külföldiként kezelik – Hardi,Lampl 2008). Az elköltözésnek nem volt számottevő hatása munkahelyi mobili-tásukra, 82%-uk Pozsonyban dolgozott, s csak mindössze egytizedük jelenlegilakhelyén, Rajkán (Lampl 2010).

„Itt már Pozsony dirigál”1

Rajka társadalmának, nyelvi és arculati képének átalakulása a helyiek elmondá-sa szerint a 2004-es európai uniós csatlakozást követően azonnal elindult. A fo-lyamat hirtelen felfutásának okai illeszkednek a nemzetközi példákhoz:

– határközeli nagyváros, a határ túloldalán rurális térség;– határnyitás, a költözés fizikai korlátainak lebontása;– a vidéki életmód, a csendes és természetközeli lakókörnyezet iránti

igény;– kiváló közlekedési kapcsolat a nagyváros és a szuburbán zóna között;– hasonló kulturális és társadalmi közeg a határ két oldalán, ami meg-

könnyíti a beilleszkedést;– a mindennapi fogyasztási cikkek csaknem megegyező árszínvonala;


– az ingatlanárakban számottevő differencia mutatkozik, ami a városbanélőket lakásuk vagy házuk értékesítésére és új (rajkai) lakóingatlan vé-telére ösztönzi.

2008-ig Rajkán 130-140 ingatlan került „szlovák” (pozsonyi) tulajdonba, azátköltözők száma elérte a 400 főt. Az első tapasztalatokat követően nyilvánva-lóvá vált, hogy

– az érkezők jövedelmi helyzete sokkalta kedvezőbb a rajkaiakénál, amihamar a határ innenső oldalán lévő, eredetileg épp olcsóságuk miattvonzó ingatlanok felértékelődéséhez vezet;

– a helyi épületek, telkek árának emelkedése a rajkaiak elvándorlásáteredményezi, mivel a családalapítás előtt állók képtelenek kifizetni ek-kora összegeket (hiába támogatja őket a helyi önkormányzat), az ingat-lannal rendelkezőknek pedig egyre inkább megéri eladni a tulajdonát,majd elköltözni;

– az újonnan érkezetteknek a helyi társadalmi (közösségi élet, oktatási,egészségügyi és szociális intézmények látogatása, lokális interakciók,önszerveződés) és gazdasági (a helyi kereskedelmi egységek használata,hozzájárulás a település bevételeihez) közegbe történő beágyazottságaminimális – bár az elmúlt években lassú javulás tapasztalható;

– a pozsonyiak beáramlása nem korlátozódott Rajkára, hanem a környezőtelepüléseken (Bezenye, Dunakiliti, Feketeerdő, Mosonmagyaróvár stb.),sőt az osztrák oldalon (Deutsch Jahrendorf – Németjárfalu, Kittsee – Köp-csény) is jelentkezett.

Az ingatlanárak emelkedése az elmúlt években Pozsony szűkebb és tágabbkörnyékén egyaránt általános jelenség. Rajka esetében – a korábbi relatív olcsóságés a kereslet hirtelen felfutása miatt – ez a növekedés dinamikusabb a szlovákiai ol-dalon tapasztaltnál. Hazai ingatlanportálokról és szlovák statisztikákból gyűjtöttadatok szerint 2008-ban a pozsonyi ház-, lakás- és telekárak három-ötszörösenmúlták felül a rajkai átlagot. Alig 9 évvel később a különbség már csak másfél-két-szeres. Időközben a rajkai ingatlanárak megközelítették a Pozsony környéki, szub-urbanizáció által jóval erősebben érintett falvak átlagát, holott korábban ott istetemes volt a különbség (1. táblázat). Rajkán egy ház vagy lakás több mint kétszerannyiba kerül, mint 2008-ban, a telkek esetében ennél kisebb volt az áremelkedés.

Terület 2008 2017 ház lakás telek ház lakás telek Pozsony 320 470 450 147 222 228 Pozsony környék 220 220 375 123 156 158 Rajka 100 100 100 100 100 100

Adatok forrása: ingatlan.com, ingatlannet.hu, nehnutelnosti.sk

1. táblázat: Az ingatlanárak alakulása Pozsonyban és környékén, illetveRajkán 2008–2017 között (Rajka=100)

Property prices in Bratislava, Bratislava region and Rajka between 2008 and 2017 (Rajka=100)


A lokális tér eddig nem tapasztalt átformálódása mindkét – az őshonos ésa betelepülő – közösség számára új kihívásokat jelent. Az őshonos rajkaiakugyan – az osztrák németjárfalusiakkal ellentétben – nem helyeztek el jelképesstoptáblát a falu felé vezető (föld)útra, ám felemásnak értékelik az új helyzetet:

– A beköltözők létszáma, képzettsége, jövedelmi helyzete imponáló, ami atősgyökeres népesség szerint nagyban hozzájárul a község életének„felpezsdüléséhez”.

– A község vezetése és lakossága egyaránt nehezményezi, hogy a beköltö-zők használják a település infrastruktúráját, azonban döntő hányadukváltozatlanul Pozsonyban dolgozik és adózik, illetve jelentős részük beje-lentés nélkül él Rajkán. Ez a hazai állami – normatív és feladatalapú – tá-mogatási rendszer okán ellentmondásos helyzetet teremt (Tarics 2008).

– Az őslakos rajkaiak nem nézik jó szemmel a község megítélésük szerinttúl gyors arculatváltását, az urbánus életforma terjedését, a megnöve-kedett forgalmat és – a szlovák anyanyelvűek esetében – a gyengemagyartudást.

– Gyakori panasz, hogy az ingatlanárak hirtelen emelkedése nagy nyo-mást gyakorol az őslakos családokra, akik számos esetben hitelből vásá-roltak saját házat. Így a beköltözők azáltal, hogy a hazai piaci áraknáljóval többet is hajlandók kifizetni, lényegében ingatlanjuk eladására és afaluból történő elköltözésre bírják rá a helyieket.

2008-ig Rajka lakosságának 10%-a cserélődött ki, 2009-ben a lakosok ötödemár „szlovák”. Eddig az óvodából 13 „őslakos” gyermeket vettek ki a szüleik el-költözés miatt (Élő 2008), ugyanakkor 2009 után az intézmény egyre népsze-rűbb lett a beköltözők körében, ami szükségessé tette szlovákul beszélő óvónőalkalmazását (Munk 2009). 2015-ben a beíratott 69 gyermek harmada (Bartalos2015), 2017-ben már 35-40%-a pozsonyi hátterű. Sajátos módon a helyi iskolanem mutat hasonló trendet (csaknem mindenki pozsonyi tanintézetet válasz-tott), 2015-ben a 149 tanulóból mindössze egy szlovák állampolgár (Teraz.sk2015). Az elköltözések hatása itt is érződik, a tanulók száma 2006 és 2009 között13%-kal csökkent. A német kisebbségi múlt viszont éppen az általános iskolakapcsán érhető tetten, a nemzetiségi nyelvet oktató intézményben a németnyelvet már első osztálytól emelt óraszámban tanítják, a fenntartási költségek-ből a helyi német nemzetiségi önkormányzat is kiveszi a részét. A kétnyelvű,kettős identitású német kisebbség a hagyományápolás terén is aktív, és azadatközlők szerint alapvetően jól alkalmazkodik a megváltozott helyzethez(mivel más nemzetiségi csoport is megjelent a faluban). A beköltözők szlovákönkormányzatot addig nem alapíthatnak, amíg nem veszik fel a magyar állam-polgárságot, ez viszont a kettős állampolgárságot nem engedélyező szlovák tör-vény miatt nem várható.

A pozsonyi hátterű rajkaiak új lakóhelyükkel nagyon elégedettek (Lampl2010).2 A fővárosból kiköltözők körében a magyarországi települések pozitívabbértékelést kaptak, mint a Pozsony környéki csallóközi községek. A különbség


főként az autóval történő megközelíthetőség miatt számottevő: Rajkáról és akörnyező hazai falvakból (az M15-ös autópályán) Pozsony mindössze 15 percalatt elérhető, gyorsabban, mint a környező szlovákiai településekről. A másiktényező, melyben Rajka megítélése bizonyult jobbnak, a helyi közösségbe tör-ténő beilleszkedés és a nyelvi szempont. Ez némi magyarázatra szorul, hiszenPozsonyból akár a Csallóköz, akár Magyarország irányába indulunk, magyarnyelvű közegbe érkezünk. Az eltérő megítélés okai inkább az elvárásokban ke-resendők: a kiköltöző, többségében szlovák nyelvű családok a szlovák oldalonfekvő csallóközi magyar falvakban elvárták, hogy új lakóhelyükön is maradék-talanul meg tudják értetni magukat az anyanyelvükön, míg Rajkán és környé-kén már az is gesztusértékű, ha akár csak néhány személlyel tudnak szlovákulkommunikálni (Lampl 2010). Természetesen körükből is érkeznek panaszok,melyek szintén az életmódbeli különbségekre vezethetők vissza (nem befogadóa helyi közösség, hiányos vidéki infrastruktúra stb.): „Ez az otthonom, de egy-úttal vendég is vagyok itt. Ezt észben kell tartanunk és ennek megfelelően vi-selkednünk. Európai polgárok vagyunk, közösek az érdekeink. Fontos, hogyelkerüljük a negatív sztereotípiákat, és az, hogy ne csak a saját érdekeinket ve-gyük figyelembe.” (idézi Krupčíková 2013). Előbbi idézet egy Pozsonyból kiköl-töző szlovák férfitől származik, akinek felesége szlovákiai magyar, gyermekeipedig kétnyelvűek. A „kiköltözési láz” elején érkeztek Rajkára, munkájuk, kap-csolataik javarészt Pozsonyhoz kötik őket, ugyanakkor jó a viszonyuk a helyiek-kel, és a legtöbb más kiköltöző családtól eltérően gyermekeiket a rajkai iskolábajáratják. A fenti néhány mondat jól jellemzi az új lakosok óvatos attitűdjét, kiol-vasható belőle a beilleszkedésre törekvés, de az is, hogy ehhez az őslakosokmegfelelő hozzáállása is elengedhetetlen. A közösségi integrációra viszont nemmindenki vágyik: előfordul olyan is, hogy az új lakosok azért érzik jól magukat,mert a Rajka szélén felépült új lakónegyedben „összetartó szlovák közösség él”(Nový Čas 2015). E vélemény más megfogalmazásban, más tartalmat sugallva isfelismerhető: „Nekünk jó, hogy ide jönnek, mert épül-szépül a falu. Előfordulnéha, hogy az emberek szidják egymást, de ez más falukban is megtörténik. Azúgynevezett szlovák negyedben összetartóbbak az emberek, mint a régi rajkaiak”(idézi Bartalos 2015).

Konfliktus, jelentősebb tiltakozás csak az első években fordult elő, közte-rületi feliratok, graffitik („Tótok, a magyar föld nem eladó!”) (Borsodi 2008), aszlovák rendszámú járművek rongálása, az országhatárra szervezett tüntetés(melyen a helyiek szerint egy rajkai lakos sem vett részt) formájában. A hangu-latkeltés szlovák oldalról is megjelent, az egyik ingatlanközvetítő részéről, akiaz immigránsok helyzetéről lehangoló képet festett, állítása szerint „a szlová-kok 70%-a az incidensek miatt csomagolni akar, másik részük vívódik, hogy ma-radjon-e”. A kijelentést a rajkai szlovákok felháborodással fogadták, hangsúlyozvaa helyiekkel való békés együttélést (Cséfalvay 2008). Az adatközlők és a helyszíniriportok egybehangzó tapasztalatai alapján a régi és az új lakosok közötti ellentétkorán elvesztette etnikai dimenzióját, manapság – alacsony intenzitással – inkább


szemlélet- és életmódbeli eltérések táplálják (városi vagy vidéki életmód, ősla-kos vagy „gyüttment”) (Mészely 2010). A hétköznapi érintkezés során kevéssúrlódás akad, a két közösség közeledésére nyílik lehetőség a mindenki számáranyitott programok, klubok, alkalmak (baba-mama klub, sportegyesületek stb.)keretében. Adatközlőink szerint az új lakók a rajkai községi rendezvényeketcsak elvétve látogatják, ez a lokális identitás kiforratlanságát jelzi. A közös időeltöltésére megfelelőbb helyszínnek bizonyulnak a vendéglátóhelyek, ezek kö-zött érdemes megemlítenünk a pár éve a falu déli részén megnyílt „szlovákkocsmát”, melyet egy áttelepült szlovákiai magyar vállalkozó működtet. Akocsmát magyarok, szlovákok egyaránt látogatják (Krupčíková 2013).

Ahogy korábban említettük, Rajka nem a migráció egyedüli célpontja.Győr-Moson-Sopron megyében 2001 és 2011 között a magukat szlováknak val-lók száma kilenszeresére nőtt (195-ről 1802 főre). 2011-ben Rajkán éltek a leg-többen (535 fő, a község lakosságának 19%-a; emellett 284 fős német, jobbárakétnyelvű közösség is él a településen), számottevő szlovák közösségnek adottotthont Mosonmagyaróvár (284 fő, 0,9%), valamint Bezenye (131 fő, 9%) és Du-nakiliti (126 fő, 6%). A mosonmagyaróvári járásban 10 és 100 fő közötti szlovák-ság lakta Dunasziget, Feketeerdő, Hegyeshalom, Levél, Máriakálnok, Moson-szolnok és Újrónafő községeket is; ami azt jelenti, hogy 2011-ben a járásszlovákságának csupán 40%-a élt Rajkán (KSH é. n.). Adatközlőink szerint 2017-benFeketeerdőn elérte a 20%-ot, Bezenyén és Dunakilitin a 10%-ot a beköltö-zők aránya, Rajka után a második legnagyobb „szlovák” közösség (500-600 fő)Mosonmagyaróváron élt (Herczeg 2012).3

Sajátos példával szolgált a Rajkától pár kilométerre délre fekvő Bezenye. Aközség viszonylag zárt, hagyománytisztelő, horvát identitású népessége a kez-detektől ellenszenvvel fogadta a rajkainál egyébként jóval kisebb számú betele-pülőt. Bezenye összefogott „a falu szokásait fel nem vevő”, „minden írott ésíratlan szabályt felrúgni akaró” betelepülők ellen, ami az új lakók ingatlanjait ésjárműveit célzó támadásokban nyilvánult meg, annak ellenére, hogy az esetekegy addig alapvetően törvénytisztelő faluban történtek. Az őslakosság ráadásulnemcsak a pozsonyiaktól, hanem a házukat eladni akaró helyiektől is elhatáro-lódott, utóbbiakra a „hazaáruló” bélyeget sütve. A bezenyeiek (és ez a rajkaiak-ra is igaz) az újonnan érkezőktől a helyi viszonyokhoz történő alkalmazkodástvárják, és ennek vélt vagy valós elmaradása konfliktusokat generál (Borsodi2008; Cséfalvay 2010). Mindezek ellenére a régi és új közösségek együttélésealapvetően békés, az első pár év okozta sokk óta egyértelmű javulás tapasztal-ható. A korai konfliktusokat az emberek inkább a „nagypolitika” számlájáraírták, így a helyi ellentétek csökkenése és a magyar-szlovák államközi kapcsola-tok utóbbi években megfigyelhető normalizálódása között is lehet összefüggés.

2009-ben 500, 2010-ben 900, 2012-ben pedig már 1400 volt az átköltözőkszáma, ami azt mutatja, hogy az időközben kibontakozó gazdasági válság semapasztotta a pozsonyiak migrációs lendületét (2. táblázat). A folyamatos keres-let hatására az ingatlanárak növekedése folytatódott. Már nemcsak családi há-


zakat építettek vagy vásároltak, 2012-ben négy, egyenként 29 lakásos társasházépítése volt folyamatban (Hvg.hu 2012), ezek időközben elkészültek. 2013-ban131 új építési telket parcellázott az önkormányzat (Cseke 2013). A kitelepülőkvolt lakóhelyéről csak közvetett információink vannak, valószínűsíthetően ele-inte főként Pozsony földrajzilag legközelebb fekvő, mintegy 106 ezer főnek ott-hont adó városrészéből, a szinte tisztán lakótelepekből álló Petržalkábólérkeztek. A későbbiekben adatközlőink már „kevert” helyzetről számoltak be,földrajzi (a pozsonyi bel- és külváros, lakótelepek), illetve migrációs (pozsonyi„őslakosok” és néhány éve odatelepültek) háttér szempontjából egyaránt.

2015-ben Rajka lakosságszáma meghaladta a 4500 főt, már több mint 50%-ukpozsonyi származású (Bartalos 2015). A frissen parcellázott, alig pár év alatt te-lítődő új lakónegyedekben lényegében mindenki szlovákiai hátterű, arányuk afalu régi belterületén is ugrásszerűen nőtt, adatközlőink szerint 2017-re itt istöbbségbe kerültek: „A látogatónak első ránézésre úgy tűnhet, mintha valame-lyik csallóközi nagyközségben járna, tökéletes a szlovákiai mobilszolgáltató tér-ereje. Néhány üzlet kirakatában magyar és szlovák feliratokat is olvashatunk.Az utcanevek magyarul vannak feltüntetve, a községi hivatal falán magyar ésnémet nyelvű táblák. Az utcán szinte fele-fele arányban látunk magyar és szlo-vák rendszámú autókat” (Bartalos 2015).

2017-ben a lakosságszám elérte az 5300 főt, ebből körülbelül 3300 lakosrendelkezett bejelentett lakcímmel. A KSH viszont csupán 2843 lelket tartottnyilván, a különbség valószínűleg abból fakad, hogy a Központi Statisztikai Hi-vatal a népszámlálások közé eső években továbbvezetett népmozgalmi adatok-kal számol. A fennmaradó 2000 fő kivétel nélkül szlovákiai származású, de abejelentkezettek között is legalább 1000 fő tartozik ehhez a közösséghez. Együt-tes arányuk a község népességének csaknem 60%-át teszi ki. Közülük legalább1000 főnek magyar az anyanyelve, így – egyelőre – Rajka népességében a ma-gyarok vannak többségben. Az évek során a szlovákiai magyarok súlya folya-matosan nőtt, az összes pozsonyi származású közül tíz éve 18%, jelenleg 33%tekinti magát magyar nemzetiségűnek (Lampl 2010). Az őslakos rajkaiak elköl-tözése folyamatos, de 2012 óta mérséklődött, ma a korábbinál nagyobb hang-

2. táblázat: Az ingatlanok és a lakosság számának változása RajkánChanges in the number of housing units and inhabitants in Rajka

Év Lakóingatlanok száma

Lakosságszám Arányok (%) A bejelentkezettek

aránya (%) KSH Becsült „Őshonos” „Beköltöző”

Szlovák Magyar 2007 930 2504 2500 100 0 100 2009 949 2385 2800 80 16 4 85 2012 1161 2561 3600 61 29 10 71 2015 1339 2607 4500 49 36 15 58 2017 1556 2843 5300 43 38 19 54

Forrás: Bartalos 2015; Borsodi 2008; Hvg.hu 2012, 2017; KSH 2017; Munk 2009; Torontáli 2017.


súlyt kap a megüresedő házak (amelynek meghalt a lakója) felvásárlása az örö-kösöktől. Emellett új ingatlan építése, új lakás vásárlása, régi épületek felújításais jellemző: mintegy 500 ingatlant vásároltak meg a szlovákiaiak (Hvg.hu 2017).A jelenlegi rendezési terv szerint a község népessége körülbelül 7000 főig nő-het, ennél nagyobb lélekszámhoz új beépíthető területeket szükséges kijelölni.A jelenleg készülő családi házak, illetve lakóparkok benépesülését követőenRajka ezt a lakosságszámot várhatóan 5-6 éven belül eléri (Torontáli 2017).

A két közösség viszonyát elemezve a békés együttélés helyett inkább egy-más mellett élésről beszélhetünk. Nyugtalanító gondolat, hogy a térbeli elzár-kózás (külön lakónegyed, ahol még mindig a betelepülők nagyobbik fele él) ésaz egymás iránti érdeklődés alacsony szintje szakadékként ékelődik régiek ésújak közé, ami a beköltözések folytatódásával, a tudatos integráció és a beillesz-kedésre való törekvés hiányával a továbbiakban is fenn fog állni, illetve újrater-meli önmagát. Lampl (2010, 102–103.) megfogalmazásában a térbeli közelségnek„közösségteremtő vetülete is van (…), viszont akár szegregáltan, akár elvegyül-ve élnek (…) más az értékrendjük, az életmódjuk, az életstílusuk, a szokásvilá-guk, minden bizonnyal az anyagi helyzetük is (…) Talán mindezek miatt semakarnak/tudnak részt venni a település közösségi életében.” A pozsonyi hátterűrajkaiak egyelőre távol tartják magukat a falut érintő fontosabb ügyektől és azönkormányzati választásoktól (adatközlőink szerint mindössze egy betelepülőlakos jelöltette magát képviselőnek, de nem választották meg), viszont néhányéven belül már lehet, hogy jóval határozottabban akarják érvényesíteni az aka-ratukat (Torontáli 2017). Nem mindegy, hogy két egymásról tudomást alig vevőcsoport fog élni akkor Rajkán, vagy egy közösség.

Heterogén faluközpont, homogén új negyedek

„Van olyan érdekes helyzet, itt ebben a Béke utcában. A Béke utcát az 1950-es évekbenépítették be az akkori fiatalok. Ezek most halnak ki sorba, és ahogy halnak ki, szlovákokveszik meg. És van olyan mondjuk, hogy öt ház egymás mellett szlovák.”

Az etnikai términtázat vizsgálatához a belterületet nyelvi-származási össz-kép alapján háztartásonként kategorizáltuk, illetve a helyi járművek rendszá-mait (mint a nyelvi tájkép egy sajátos adalékát) írtuk össze. Előbbi keretében azadatközlőink által javasolt közterületet, a Móricz Zsigmond utcát, a rendszámokesetében viszont három különböző falurészt is vizsgáltunk.

A términtázatot meghatározó tényező a (lakóhely szerinti) származás, anyelv szerinti differenciálás csak másodlagos. Ez egyrészt abból adódik, hogyRajka társadalmi csoportjai közötti különbségek főként az életmódra vezethe-tők vissza, amit leginkább a származási hely magyaráz. Másrészt, az adatközlőkaz egyes közterületek vagy háztartások életközösségeiről minden esetben megtudták állapítani a migrációs hátteret (tehát hogy beköltözők laknak-e ott),


de az ott élők anyanyelvét nem mindig tudták azonosítani. A cél nem is Rajka„etnikai térképének” megrajzolása volt, sokkal inkább egy jellemző falurészletsokféleségének származás szerinti bemutatása.

Az 51 azonosított háztartás közül 30 pozsonyi hátterű, ebből az adatközlő-ink mindössze kettőnél jelezték, hogy lakói magyarul (is) beszélnek. Ugyan nemtudták pontosan beazonosítani a háztartásokban élők nyelvi viszonyait, viszontmegjegyezték, hogy az említettnél biztosan magasabb a magyar anyanyelvűcsaládok száma. A további 21 ingatlanban rajkai „őslakosok” élnek. Figyelemreméltó, hogy akadt köztük olyan, aki a második világháború után a Csehszlová-kiának jutatott „pozsonyi hídfő” területéről menekült Magyarországra, illetve alegközelebbi Rajkára (1. ábra).

„A sorban előttem várakozó bácsi felháborodva beszélt, hogy mennyi szlovák jönRajkára. Az eszébe sem jutott, hogy a világháború után ő Dunacsúnból jött át, és hogy akét dolog végül is nem áll olyan messze egymástól.”

A Móricz Zsigmond utca Rajka központi (régi) településrészén helyezkedikel, ám háztartásainak többsége már pozsonyi hátterű. Vagyis az új lakók Rajkarégebbi részeit (is) benépesítik. A Pozsonyból érkezők Rajka régi településré-szébe történő folyamatos beáramlását alátámasztja a rendszámok felmérése is.Erre az adatgyűjtésre három különböző útvonalon, az új falurészben (a községkeleti oldalán), a község központi részén, és a község nyugati, az épületek kora

1. ábra: A migrációs és etnikai folyamatok lenyomata egy rajkai utcábanThe impact of migration and ethnic processes in a street of Rajka


és jellege szerint vegyes zónájában (régebbi és új családi házak, illetve régi pa-neltömbök és új lakóparkok egyvelegében) került sor.

A felmérés kezdetén az új részeken (a lakóparkokkal együtt) a szlovákrendszámú autók elsöprő többségét feltételeztük, míg Rajka központi és egyébrégebbi utcáiban, nem elhanyagolható számú szlovák autó mellett a hazai jár-művek dominanciáját vártuk. A terepbejárás során törekedtünk arra, hogyminden jármű csak egyszer kerüljön be a mintába.

– Az újonnan beépülő negyedben a 196 autó 95%-a volt szlovák rendszá-mú, ami megfelelt az előzetes várakozásoknak.

– A faluközpontban 147 jármű 51%-án volt „SK” jelzés. A helyi általánosiskolába szlovák diák alig jár, ennek megfelelően az intézmény előtt csakmagyar rendszámú járművek parkoltak.

– A Rajka nyugati részét feltáró útvonalon 124 jármű csaknem felét (48%-át)szintén Szlovákiában regisztrálták.4 A rajkai „lakóparkok” közül kettőtmértünk fel. Az első a falu északi peremén, a 150. számú út mellett he-lyezkedik el, hét tömbházából öt új, kettő régi építésű (panel). Az újépületek udvarán kizárólag szlovák, a régieknél jobbára hazai rendszá-mokat számláltunk össze. A falu déli részének három tömbháza (egy új,kettő panel) közelében érdekes módon csak szlovák autók parkoltak. Amásodik és harmadik útvonalon tehát jóval magasabb volt a szlovák au-tók aránya, mint előzetesen vártuk (2. ábra).

2. ábra: Migrációs és etnikai folyamatok, illetve a terepbejárás útvonalai RajkánMigration and ethnic processes in Rajka, and the route of fieldwork


Arculatvált(oz)ás

Rajka településstruktúrájának és épületállományának átformálódását több té-nyező befolyásolja, a változások intenzív jellege, illetve az egyes folyamatokegyidejűsége viszont megkérdőjelezhetetlen. A lakások száma (2016-ban 1430)1990 és 2016 között 70%-kal nőtt, ennek csaknem 90%-a a 2007 óta eltelt évekreesett. A növekedés üteme az utóbbi három évben – annak ellenére, hogy las-san telítődik a jelenleg beépíthetőnek nyilvánított terület, vagy talán éppenazért – tovább fokozódott (80-90 új lakás évente). A Google Street View adatbá-zisából letöltött képanyag és az általunk elvégzett terepmunka közötti öt és félév Rajka egyes területein látványos változást mutat, ennek volumene számosesetben a helyszín azonosítását is nehezítette. Az új építésű településrészek kö-zül a Dunakiliti felé tartó úttól északra 2011 végén az infrastruktúra kiépítéseépphogy befejeződött (vagy még folyamatban volt), a frissen parcellázott telkekjelentős részén az épületek üresen álltak vagy félkész állapotban voltak. Jelen-leg teljes a beépítettség, amely néhány ponton – telekosztás útján – további sű-rűsödést mutat. A Rajka–Dunakiliti út déli oldalán fekvő terület néhány évemég szántóföld volt. Mára itt is megvalósult a teljes beépítettség, sőt az egy főrejutó lakóterület a sorházas beépítés miatt alacsonyabb, mint az országúttólészakra eső negyedben (3. ábra).

Teljes arculatváltásról mindemellett nem beszélhetünk, az építési szabály-zatban foglaltakat az újonnan érkezőknek is kötelező betartaniuk (ami nagy

3. ábra: A Fakopáncs és a Pisztráng utca (2011. december és 2017. április)Fakopáncs Street and Pisztráng Street (December 2011 and April 2017)

Forrás: Google Street View, illetve saját felvétel.


népszerűsége ellenére sem engedi pl. a lapos tetőt). A belterületbe alig pár évalatt bevont, közművesített terület befogadóképessége már most megközelíti a100%-ot, alig két-három utcányi beépíthető rész maradt. Építési területté nyil-vánításra alkalmas további hely a községtől északra található, ennek kijelölésétazonban két tényező hátráltatja: a telkek közművesítése és a feltáró út építésemásfél-két milliárd forintos beruházást igényel; a község vezetése és a lakosságpedig egyaránt vitatja Rajka beépített területének további bővítését, amelyegyes vélemények szerint hosszú távon a vidéki jelleg elvesztéséhez, a falu él-hetőségének romlásához vezet. Ezzel a település éppen azt a vonzerőt veszítenéel, amely most a fejlődését meghatározza.

A helyhiány viszont nem jár együtt a kereslet mérséklődésével, emiattaz önkormányzat, dacára a terjeszkedéssel szembeni ellenérzésnek, a 2007környéki időszakhoz hasonlóan ismét rákényszerül új építési terület kijelölé-sére. Az ingatlanárak sokéves emelkedést követően jelenleg stagnálnak, vi-szont ha elfogynak az üres telkek, újabb emelkedés várható. Ez nem lassítja abetelepülés ütemét, de továbbra is ingatlanjaik eladására, majd elköltözésrekészteti az „őslakosokat”. Jellemző adalék, hogy 2008-ban az önkormányzatáltal kifejezetten rajkai családok számára kialakított és mélyen piaci ár alatt(3-4 ezer Ft/m2) kínált ötven telekre 4 magyar és 304 szlovák jelentkezőakadt (Élő 2008).

„Az a folyamat felgyorsult az utóbbi években, hogy már az összes létező szabadparcella, kezdik beépíteni. És az is ugye rohamosan fogy. Mert egy csomó, főleg, aki ma-gyar anyanyelvű, Szlovákiából érkező magyar anyanyelvű, azok mind azt mondják, arégi Rajkán akarnak venni telket, nem ott kint. Mert ez a hangulatosabb.”

Ugyanakkor az új utcákban jelentkező helyhiány nem csupán a régi tele-pülésrész népszerűségének növekedését hozza magával. A telkek megosztásaRajkán egyre inkább terjed, mivel a viszonylag nagy méretű parcellák hátsó ré-szén bőven elfér legalább még egy épület (családi ház). Ez részben visszavezet-hető generációs szokásokra: egy telken rajkai szokás szerint gyakran eredetilegis több ház állt, az időseknek és a fiataloknak külön-külön.

A migráció változatos jellegét mutatja a régi és az új településrészekbe tör-ténő beköltözés párhuzamossága, sőt előfordul a bevándorlás szakaszos típusais (4. ábra). Utóbbi esetben a beköltöző először a község valamely új lakóparkjá-ban (vagy régi paneltömbjében) jut lakáshoz, majd rövidesen továbbköltözik,jellemzően a falu régebbi (központi) részébe (5. ábra). Az új építésű utcákbaköltözők – szinte kivétel nélkül, az előbb leírt állomásokat kihagyva – közvetle-nül új ingatlanokba települnek.

„Roppant érdekes és jellemző, hogy akik társasházba jöttek, három-négy éve… ide,azok közt, még a szlovákiai szlovákok közt is, törekednek rá, hogy a régi Rajkán telketvegyenek és építkezzenek. Vagy öreg házat megvesznek.”

Ideillik azon fiatal kiköltöző család példája, mely négy-ötévnyi társasházilét után új ingatlant épített a Fő utcán, a régit pedig eladta, valószínűleg egymásik kiköltözőnek. Anyagilag aligha járt jól, ám az ilyen esetek mutatják, hogy


a hasonló gondolkodásúak akár jóval magasabb árat is hajlandóak megfizetni a„régi Rajkán” megszerzett vagy felépített ingatlanért, mint amennyit az új falu-részben megengednének maguknak.

4. ábra: Utcakarakter-típusok Rajkán: rossz állapotban lévő régi épületek (balra fent); részben felújí-tott kockaházak (jobbra fent); részben felújított, illetve teljesen átalakított kockaház új lakókkal

(balra lent); felújított nyeregtetős házak új lakókkal (jobbra lent)Types of street view in Rajka: old building in poor condition (upper left); partly renewed buildings (upper

right), partly renewed and completely renewed building with newcomers (lower left),renewed buildings with newcomers (lower right)

Forrás: saját felvétel.

5. ábra: Régi és új lakótelepOld and new housing estates

Forrás: saját felvétel.


Konklúzió

A rajkai folyamatok sok tekintetben hasonlítanak más magyarországi települé-seken tapasztaltakhoz; ezek között említhetjük a szuburbanizáció határon át-ívelő jellegét (mint az átalakulás alapját), az őshonos és a beköltöző népességközött feszülő érdekellentéteket, az arculati változásokat, illetve a nyelvi viszo-nyok némileg ellentmondásos átformálódását. Utóbbin nagyszámú, nem ma-gyarul beszélő lakos megjelenését értjük, akik az érintett települések nyelviképének csupán bizonyos elemeit módosítják, mivel közösségi életbe történőbekapcsolódásuk, valamint a helyi intézmények és szolgáltatások használata(eddig) csak részben valósult meg. E jelenség nem csupán az etnikai mintázatotmódosítja, hanem a gazdasági és szociális viszonyok lokális alakulása, illetve atelepülés általános működése miatt is nagyon fontos. A határon átnyúló szub-urbanizációban érintett más településekhez hasonlóan az újonnan érkezők bi-zonyos hányada magyar anyanyelvű, ami a Kárpát-medencei magyarságterületi elhelyezkedésére vezethető vissza. A sok hasonlóság mellett Rajka sajá-tosságát a folyamat kiemelten magas intenzitása adja, ami kétségkívül vissza-vezethető Pozsony mint főváros demográfiai és gazdasági erejére. Szinténegyedi vonás, hogy Rajka nyelvi jellege, alig 70 év alatt, immár másodszor esikát drasztikus változáson. Rajkának az is sajátossága, hogy a településen élő„őshonos” népesség elvándorlási rátája kiemelkedően magas, ami valószínűlegaz eddig leírt folyamatokkal is magyarázható. Mindezekből adódóan Rajkáraegyfajta példaként tekinthetünk, mint olyan településre, amely hazai viszonylat-ban „élen jár” a határon átívelő szuburbanizáció hatásait tekintve. Az itt zajlófolyamatok tanulmányozása – egyediségük figyelembevétele mellett – más te-lepülések számára is hasznos tanulságokkal szolgálhat.

Az elmúlt évtizedben Rajka népessége, arculata számottevően átalakult, aBudapesttől 180 km-re elhelyezkedő község e néhány év alatt Pozsony magyar„külvárosává”, szuburbán településévé változott. Népességszáma több mintduplájára emelkedett, melynek már 60%-a szlovák állampolgár. Az új lakók500 ingatlant birtokolnak, kétharmaduk a Rajka keleti szélén felépült negye-dekben talált otthonra, de sokan költöztek a falu régebbi utcáiba is, ahol azegyüttélés mozaikszerű mintázata alakult ki. Az új építési telkek elfogynak aközeljövőben, így a beköltözések súlypontja mindinkább a régi településrészrekerül, ahonnan az „őslakosok” elvándorolnak. Ez részben Rajka átalakulása, avidéki miliő visszaszorulása miatt történik, másrészt nagy szerepet játszik e fo-lyamatban az új lakóknak a régieknél sokkal kedvezőbb jövedelmi helyzete: abeköltözők számos esetben kivásárolják az őslakosokat ingatlanjaikból, akár apiaci árnál jóval magasabb összeget kínálva. Ennek révén a rajkai ingatlanárakis gyors emelkedésnek indultak, pár év alatt megduplázódtak.

A népesség növekedése, illetve kicserélődése folyamatos, és noha etnikai-nyelvi konfliktusok nem terhelik a két csoport viszonyát, a beilleszkedési ne-hézségek és a tudatos integráció csaknem teljes hiánya minimálisra szorítja le a


„régi” és az „új” közösség közti interakció szintjét. A szlovákiai hátterű lakoso-kat munkahelyük, közösségi életük, oktatásuk továbbra is Pozsonyhoz kötik,alig veszik igénybe a rajkai szolgáltatásokat, jelentős részük bejelentés nélkül éla településen. Ez azt jelenti, hogy Rajka infrastruktúráját jóval több lakos hasz-nálja, mint amennyien ennek fenntartásához hozzájárulnak. A megnövekedettnépességszám és forgalom, a vidéki és az urbánus életmód közti eltérések fe-szültségeket okoznak az őslakosok és a bevándorlók körében. A mindennapikommunikáció szintjén nincsenek konfliktusok, a jövőben a két közösség köztiközeledés és párbeszéd elősegítése a cél.

A község arculata átalakult, a lakosság nyelvi-származási diverzitása jelen-tősen megnőtt. Napjainkban már a régebben épült utcákban is sok új lakóval,felújított vagy újonnan épült családi házzal, szlovák felirattal találkozhatunk. Arégi településrész ma már a beköltözőknek is vonzóbb, mint az új lakónegyedekvagy a frissen felhúzott lakóparkokban épült lakások. Az épületek állapotagyakran a külső szemlélő előtt is nyilvánvalóvá teszi tulajdonosának származá-sát. Az ingatlanok iránti kereslet továbbra is magas szintű, ami nemcsak a lako-sok kicserélődését, hanem a beépítési sűrűség megnövekedését is maga utánvonja (telekosztás). Nem könnyű a döntés azok számára, akik meg szeretnékőrizni Rajka falusias hangulatát: az építési terület bővítése nélkül a helyiek el-költöznek és helyükbe pozsonyiak érkeznek, míg új telkek kijelölésével a népes-ség további növekedése várható. Bármelyik forgatókönyv valósul meg, Rajkaátalakulása folytatódni fog.

Jegyzetek

1 Rajkai lakos véleménye, 2012-ből (Alfahír 2012).2 A szlovákiai oldalon nemcsak az ingatlanirodák reagáltak gyorsan az új helyzetre, hanem a

politika is: az egyik párt (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek – OLNO) a kampányátis kiterjesztette Rajkára (Győr+ Online 2012).

3 A népszámlálási nemzetiségi adatokat 2011-ben a „nemzetiség, anyanyelv, a családi, barátiközösségben használt nyelv válaszok legalább egyike szerint” publikálták. Így joggal feltéte-lezhetjük, hogy az áttelepülő szlovákiai magyarok döntő része is szlovákként lett regisztrálva,mivel a mindennapi élet a szlovák nyelv használatát nélkülözhetetlenné teszi. Emiatt a nép-számlálások adatsorai és a helyiek becslései (melyek minden átköltözőre vonatkoznak, akárszlovákok, akár szlovákiai magyarok) között módszertani ellentét nem mutatkozik, a 2011-eshivatalos és a 2017-es becsült értékek összevethetők egymással.

4 Egészen bizonyos, hogy a kedvezőbb díjak hatására a szlovákiai hátterűek mellett a rajkai„őslakosok” bizonyos (viszonylag alacsony) hányada is Szlovákiában regisztráltatta gépjár-művét. Adatközlőink szerint viszont – mivel nem pontos értékek, csupán trendek felvázolásátcélozzuk – eredményeinket e tény érdemben nem befolyásolja.


Köszönetnyilvánítás

Jelen kutatást a DANUrB projekt támogatta. A projekt a Duna Transznacionális Programból, azEurópai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társ-finanszírozásával valósul meg.

Irodalom

Alfahír (2012): Átrajzolják a határt a szlovákok? Alfahír, október 12. http://alfahir.hu/atrajzoljak_a_hatart_a_szlovakok-20121012 (Letöltés: 2017. november 9.)

Bajmócy P. (2007): Suburbanization in Hungary – expect the agglomeration of Budapest. In: Kovács Cs.(szerk.): Falvaktól a kibertérig. SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged 139–149.

Balizs D. (2014): Felsőőr átalakuló etnikai és vallási térszerkezete. Földrajzi Közlemények, 4., 306–321.Bartalos É. (2015): Rajka: összetartóbb a szlovák negyed. Új Szó, december 1. http://ujszo.com/

online/regio/2015/12/01/rajka-osszetartobb-a-szlovak-negyed (Letöltés: 2017. november 9.)Berg, L. van den et al. (1982): A study of growth and decline. Pergamon Press, New YorkBorsodi A. (2008): Feszültség a végeken. Magyar Nemzet, január 13. http://mno.hu/migr_1834/

feszultseg_a_vegeken-364085 (Letöltés: 2017. november 9.)Cséfalvay A. (2008): A szlovákok inkább maradnának Rajkán. Kislföld, november 18. http://www.

kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/a_szlovakok_inkabb_maradnanak_rajkan/2077771/ (Le-töltés: 2017. november 9.)

Cséfalvay A. (2010): Ingatlanvita: inzultus a bezenyei hivatalban. Kisalföld, augusztus 28.http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/ingatlanvita_inzultus_a_bezenyei_hivatalban/2175657/ (Letöltés: 2017. november 9.)

Cseke H. (2013): Szlovák ingatlanvásárlási roham a határszélén. Figyelő, október 6. http://archive.figyelo.hu/cikk_print.php?cid=szlovak-ingatlanvasarlasi-roham-a-hatarszelen (Letöltés: 2017.november 9.)

Dövényi Z., Kovács Z. (1999): A szuburbanizáció térbeni-társadalmi jellemzői Budapest környékén.Földrajzi Értesítő, 1–2., 33–57.

Du, Y., Shi, W., Liu, C. (2012): Research on an efficient method of license plate location. Physics Procedia, 24.,1990–1995. http://doi.org/cr42

Élő A. (2008): „Szlovákok leszünk teljesen!” – Magyarországon terjeszkedik Pozsony. bumm.sk április 11.http://www.bumm.sk/archivum/2008/04/11/17919_szlovakok-leszunk-teljesen-magyarorszagon-terjeszkedik-pozsony (Letöltés: 2017. november 9.)

Enyedi Gy. (1988): A városfejlődés szakaszai. Akadémiai Kiadó, BudapestFishman, R. (1987): Bourgeois utopias: The rise and fall of suburbia. Basic Books, New YorkGyőr+ Online (2012): Az egyik szlovák párt képviselőjelöltjei Rajkán is kampányolnak. Győr+ Online,

február 24. http://gyorplusz.hu/cikk/az_egyik_szlovak_part_kepviselojeloltjei_rajkan_is_kampanyolnak.html (Letöltés: 2017. november 9.)

Hardi T. (2008): A határtérség térszerkezeti jellemzői. Tér és Társadalom, 3., 3–25. https://doi.org/10.17649/TET.22.3.1183

Hardi T. (2010): A szuburbanizáció jelensége és hatásai – határon innen és túl. In: Hardi T., Lados M.,Tóth K. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén. MTA Regionális Kutatások Köz-pontja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Győr, Somorja, 11–26.

Hardi T. (2011): A határon átnyúló ingázás mint a nemzetközi migráció egy különleges formája: Ahatáron átnyúló szuburbanizáció – Pozsony esete. In: Róbert P. (szerk.): Magyarország társa-dalmi-gazdasági helyzete a 21. század első évtizedeiben. Széchenyi István Egyetem, Győrhttp://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/kautzkiadvany2011/ujkormanyzas/HardiT.pdf(Letöltés: 2017. november 9.).


Hardi T., Lampl Zs. (2008): Határon átnyúló ingázás a szlovák–magyar határtérségben. Tér és Társa-dalom 3., 109–126. https://doi.org/10.17649/TET.22.3.1188

Herczeg M. (2012): Még Fico meglepetésembere is minálunk vett házat. Index, április 13. https://index.hu/belfold/2012/04/13/atvasaroljak_magukat_a_szlovakok_a_hataron/ (Letöltés: 2017.november 9.)

https://ingatlan.com/ (Letöltés: 2017. november 9.)https://www.ingatlannet.hu/ (Letöltés: 2017. november 9.)https://www.nehnutelnosti.sk/aktualne-ceny/ (Letöltés: 2017. november 9.)Hvg.hu (2012): Rajka lakosságának szinte fele már szlovák. Hvg.hu, február 25. http://hvg.hu/

itthon/20120225_Rajka_bekoltozo_szlovakok (Letöltés: 2017. november 9.)Hvg.hu (2017): Így lett Rajka szinte már Pozsony elővárosa. Hvg.hu, július 27. http://hvg.hu/

gazdasag/20170727_Igy_lett_Rajka_szinte_mar_Pozsony_elovarosa (Letöltés: 2017. november 9.)Jagodič, D. (2010): Határon átívelő lakóhelyi mobilitás az Európai Unió belső határai mentén.

In: Hardi T., Lados M., Tóth K. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén. MTA Re-gionális Kutatások Központja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Győr, Somorja, 27–42.

Jagodič, D. (2011): Mobilità residenziale transfrontaliera nel contesto dell’Unione europea: il casodel confine italo-sloveno. Razprave in gradivo: revija za narodnostna vprašanja, 65., 60–87.

Keményfi R. (2002): A gömöri etnikai térmozaik. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum Könyv-kiadó, Komárom, Dunaszerdahely

Krupčíková, K. (2013): Rajka – A model for peaceful coexistence? The Slovak Spectator, október 28.https://spectator.sme.sk/c/20048672/rajka-a-model-for-peaceful-coexistence.html (Letöltés:2017. november 9.)

KSH (2017): Magyarország Helységnévtára. http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=26587(Letöltés: 2017. november 9.)

KSH (é. n.): Népszámlálás 2011. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/ (Letöltés: 2017. november 9.)Lampl Zs. (2010): Túl a város peremén. Esettanulmány a Pozsonyból kiköltözött felső-csallóközi és

Rajka környéki lakosságról. In: Hardi T., Lados M., Tóth K. (szerk.): Magyar-szlovák agglomerációPozsony környékén. MTA Regionális Kutatások Központja, Fórum Kisebbségkutató Intézet,Győr, Somorja, 77–131.

László É., Mayer P., Pénzes I., Rátz T. (2011): Szociológiai jellegű módszerek a turisztikai kutatásban.In: Kóródi M. (szerk.): Turizmus kutatások módszertana. Pécsi Tudományegyetem, KempelenFarkas Hallgató Információs Központ, Pécs

Lovas Kiss A. (2011): The impacts of the European Union accession to the situation and the economic, socialstructure of several settlements of the region of Bihar. Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék,Debrecen (Ethnographica et Folkloristica Carpathica; 16.)

Mészely R. (2010): A pozsonyiak kiköltözése tovább folytatódik. Kisalföld, február 20.http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/a_pozsonyiak_kikoltozese_tovabb_folytatodik/2142618/ (Letöltés: 2017. november 9.)

Munk V. (2009): Jól jár, aki a házát a szlovákoknak tudja adni. Index, október 8. https://index.hu/belfold/2009/10/08/jol_jar_akinek_van_mit_eladni/ (Letöltés: 2017. november 9.)

Nový Čas (2015): Prihraničnú obec Rajka obsadili Slováci: Ako ich tam prijali maďarskí obyvatelia?Nový Čas, november 10. https://www.cas.sk/clanok/335893/prihranicnu-obec-rajka-obsadili-slovaci-ako-ich-tam-prijali-madarski-obyvatelia/ (Letöltés: 2017. november 9.)

Prates, R. C., Cámara-Chávez, G., Schwartz, W. R., Menotti, D. (2014): An adaptive vehicle licenseplate detection at higher matching degree. In: Bayro-Corrochano, E., Hancock, E. (eds):Progress in pattern recognition, image analysis, computer vision, and applications. CIARP 2014. Springer,Cham, 454–461. http://doi.org/cr43

Strüver, A. (2005): Spheres of transnationalism within the European Union: On open doors, thresholdsand drawbridges along the Dutch-German border. Journal of Ethnic and Migration Studies, 2.,323–344. http://doi.org/c27r95

Tarics P. (2008): Rajka lassan szlovák lesz. Demokrata, 21. http://www.demokrata.hu/cikk/rajka-lassan-szlovak-lesz (Letöltés: 2017. november 9.)

Tátrai P. (2006): Adalékok a települések belső etnikai térszerkezetének kutatásához. Földrajzi Értesítő,3–4., 273–286.


Teraz.sk (2015): Podľa starostu Rajky pôvodní a noví obyvatelia vychádzajú spolu normálne.Teraz.sk, november 9. http://www.teraz.sk/slovensko/madarsko-prihranicna-obec-rajka/165246-clanok.html (Letöltés: 2017. november 9.)

Terlouw, K. (2008): The discrepancy in PAMINA between the European image of a cross-border regionand cross-border behaviour. GeoJournal, 2., 103–116. http://doi.org/cggzwd

Timár J. (1999): Elméleti kérdések a szuburbanizációról. Földrajzi Értesítő, 1–2., 7–32.Torontáli Z. (2017): Ilyen a békés magyar-szlovák együttélés: van is, meg nincs is. Hvg.hu, március

20. http://hvg.hu/gazdasag/20170320_Ilyen_a_bekes_magyarszlovak_egyutteles_van_is_meg_nincs_is(Letöltés: 2017. november 9.)

Van Houtum, H., Gielis, R. (2006): Elastic migration: the case of the Dutch short-distance transmig-rants in Belgian and German borderlands. Tijdschrift voor Economische en Sociale Geografie, 2.,195–202. http://doi.org/d75hdz

Documents

Szuburbanizáció a határon át: társadalmi, etnikai és ...real.mtak.hu/88250/1/3046-Tanulmányszöveg-10770-1-10-20180813.pdfA régi lakóházak felújítása és átalakítása