SZÖVEGFELDOLGOZÁSI TECHNIKÁK A KÖZIGAZGATÁSI …nmkh.hu/nmkh/images/dokumentumok/2012/Torzshivatal/... · Az alapvizsga jelentkezést követő 3 munkanapon belül munkáltatója

TECHNIKÁK

(útmutató)

a közigazgatási alapvizsga tananyagának

feldolgozásához

és

az alapvizsgára való felkészüléshez

2011. december

Tanulástechnikai útmutató

közigazgatási alapvizsgázóknak

Azonosító: MU 004 Dátum: 2011.11.30.

- 2 -

Tisztelt Alapvizsgázó!

Kedves Kolléga!

A közigazgatási alapvizsgára való felkészülés nem könnyű feladat, különösen annak, aki járatlan a

jogi-közigazgatási szaknyelv értelmezésében, ezért mellékelünk egy olyan „receptgyűjteményt”,

amely részben szöveg feldolgozási technikákat, részben pedig olyan ötleteket, tanácsokat tartalmaz,

amelyek segítenek a tananyag feldolgozásában és elsajátításában. Végül, de nem utolsó sorban, meg-

ismerkedhet a közigazgatási alapvizsga tesztjében alkalmazott feladattípusokkal, a vizsga sajátossá-

gaival, így praktikus segítséget adunk az eredményes vizsgázáshoz is.

Reményeink szerint ez a segédanyag is hozzájárul sikeres közigazgatási alapvizsgájához.

Eredményes tanulást kívánunk!

A Nemzeti Közigazgatási Intézet munkatársai




- 3 -

TARTALOM

I. NÉHÁNY FONTOS INFORMÁCIÓ A KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGÁRÓL ...................................................... - 4 - II. ÁLTALÁNOS TANULÁSI TIPPEK .................................................................................................................. - 5 - III. HOGYAN DOLGOZZA FEL AZ ALAPVIZSGA TANANYAGÁT? ...................................................................... - 8 - IV. NÉHÁNY SZÖVEGFELDOLGOZÁSI TIPP .....................................................................................................- 11 - V. HOGYAN KÉSZÜLJÖN FEL A VIZSGÁRA? ..................................................................................................- 15 - VI. ÖSSZEFOGLALVA ......................................................................................................................................- 20 - 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: PÉLDÁK A KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA TANANYAGSZÖVEGÉNEK FELDOLGOZÁSÁHOZ- 21 -




- 4 -

I. NÉHÁNY FONTOS INFORMÁCIÓ A KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGÁRÓL

A közigazgatási alapvizsga tananyaga on-line elérhető, és INNEN tölthető le.

A tananyag terjedelme 193 oldal.

A tananyag 6 nagy témakört dolgoz fel:

1. Alkotmányos és jogi alapismeretek

2. Közigazgatási alapismeretek

3. Európai Uniós alapismeretek

4. Gazdálkodási és pénzügyi alapismeretek

5. Információbiztonsági és adatvédelmi alapismeretek

6. Szervezeti igazgatás

A közigazgatási alapvizsga csak írásbeli vizsgából áll, melynek során a vizsgázónak

egy, a számítógép által véletlenszerűen generált, 50 elemes feladatsort kell megolda-

nia, és legalább 26 pontot elérnie a rendelkezésre álló 45 perc alatt. A közigazgatási

alapvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni.

A közigazgatási alapvizsgára felkészülhet:

teljesen önállóan a tananyag feldolgozásával,

illetve igénybe veheti az alapvizsgára való felkészülést segítő konzultációkat is.

Az alapvizsga konzultáció:

három napos (3x8x45 perc),

előzetes felkészülést igényel (a konzultáció előtt mindenképpen meg kell ismernie a

tananyagot)

Ha Ön úgy döntött, hogy az alapvizsga konzultációt nem veszi igénybe, és teljesen

önállóan kíván felkészülni a vizsgára, akkor kérjük, fogadja meg az ebben a doku-

mentumban foglaltakat, amely reményeink szerint hozzájárul a közigazgatási alap-

ismeretek sikeres elsajátításához, az eredményes vizsgázáshoz.

http://www.nki.gov.hu/images/akademia/av/tananyag/uj/kozigazgatasi_alapvizsga_tankonyv_2011.pdf




- 5 -

II. ÁLTALÁNOS TANULÁSI TIPPEK

A közigazgatási alapvizsgára való felkészülés komoly feladat, ezért szeretnénk néhány tanulási

tippel megkönnyíteni ezt a felkészülését. (Ezek közül bármelyiket alkalmazhatja, de természetesen

mindenkinek saját tanulási módszere nyújtja a legjobb eredményt. Javaslatainkkal csak az Ön egyéni

tanulás-módszertani repertoárját szeretnénk bővíteni, és nem egy mindenkire érvényes módszert kí-

nálni.)

A felkészülés megtervezése

2.1. Jelentkezzen az alapvizsgára

1. Tájékozódjon az NKI Vizsgaportálján, vagy az NKI honlapján

a lehetséges a vizsgaidőpontokról;

2. Válasszon ki néhány, az Ön számára megfelelő vizsgalehető-

séget1;

3. Egyeztessen munkaadójával, arról, hogy közigazgatási alapvizsgát kíván tenni, és javasoljon

néhány lehetséges vizsgaidőpontot, melyre elmenne;

4. Munkaadója járuljon hozzá ahhoz, hogy az Ön által javasolt időpontok egyikén alapvizs-

gázni fog, és támogassa felkészülését2;

1

2 - ha a munkáltató hozzájárul a felkészítő konzultáción való részvételhez, a felkészítő konzultáció időtartamára köteles

mentesíteni a vizsgázót a munkavégzés alól;

- ha a vizsgázó nem veszi igénybe a felkészítő konzultációt, a munkáltató a felkészítő konzultáció időtartamával meg-

egyező időtartamban, azaz három munkanapban, mentesíti a vizsgázót a munkavégzési kötelezettsége alól. A vizsgázót a

közigazgatási alapvizsga időpontját megelőző munkanapokon kell a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni.

https://tvp.nki.gov.hu/portal/login.seam

http://www.nki.gov.hu/kepzesek-vizsgak/vizsgak/koezigazgatasi-alapvizsga




- 6 -

5. Kérjen segítséget munkahelye képzési/humánpolitikai referensétől az on-line vizsgajelentke-

zéshez, vagy pedig jelentkezzen saját maga a kiválasztott alkalomra NKI Vizsgaportálján, és

ezt követően tájékoztassa erről munkaadója képzési/humánpolitikai referensét.

6. Az alapvizsga jelentkezést követő 3 munkanapon belül munkáltatója fogja jóváhagyni je-

lentkezését, és csak ez után válik hivatalossá jelentkezése!

2.2. Tervezze meg a tanulási folyamatot!

Hogyha jelentkezése hivatalos lett és már biztosan tudja, hogy mikor fog vizsgázni kezdje meg a fel-

készülést.

Javasoljuk, hogy szakaszolja felkészülési idejét:

1. szakasz: a tananyag elsajátítása;

2. szakasz: vizsgára való célzott felkészülés

Becsülje meg, hogy várhatóan mennyi időbe telik Önnek a felkészülés.

Készítsen felkészülési tervet, ütemtervet, melyben írja össze:

Milyen vizsgaidőpontok állnak rendelkezésre?

Melyik vizsgaidőpontra tud várhatóan felkészülni?

Mikor lesz a kiválasztott vizsga?

Mennyi felkészülési idő van addig?

A felkészülés során:

- mit (melyik tananyagrészt/szakaszt)?

- mikorra?

- milyen eredménnyel fogja elsajátítani? (Hogy fogja az eredményességet elle-

nőrizni?)

Tervezze be a tanulást hátráltató eseményeket! (Pl. munkahelyi feladatok, határidők,

családi kötelezettségek, ünnepnapok stb.)

Írja össze, hogy az adott tanulási időszakra összesen milyen – felkészülési és egyéb –

feladatai lesznek!

Készítsen „B” tervet csúszás esetére.

Szükség esetén egyeztessen munkaadójával tanulmányi szabadság ügyében.

https://tvp.nki.gov.hu/portal/login.seam




- 7 -

2.3. Tervezze meg tanulási környezetét, a tanulás idejét!

Csak akkor kezdje meg a tananyag feldolgozását, ha a körülmények megfelelőek:

válassza ki azt az időpontot, amely az Ön számára a leginkább

alkalmas arra, hogy nyugodtan tanuljon (vannak, akiknek „job-

ban fog az agya” reggel, mások inkább éjszaka szeretnek tanul-

ni, amikor már a családtagok „nem lábatlankodnak”, zavarnak.)

teremtsen nyugodt körülményeket, kényelmes feltételeket a

tanuláshoz;

készítse elő a tanuláshoz szükséges dolgokat: a tananyagot, eddigi jegyzeteit, kérje meg csa-

ládtagjait, - otthoni munka esetén munkatársait - hogy a tanulásra kijelölt időben ne zavarják;

2.4. Határozza meg – eddigi tapasztalatai alapján, vagy egy erre

szolgáló teszt segítségével - tanulási stílusát, és válasszon ennek

megfelelő felkészülési technikákat!

Auditív tanulási stílus: pl. mondja „magnóra” (rögzítse) a

tananyagot, és hallgassa utazás, vezetés közben;

Motoros tanulási stílus: pl. húzza alá a jegyzetben a fon-

tos elemeket, jegyzeteljen a margóra, írja le a tananyagot saját változatban (jegyzeteljen);

Vizuális tanulási stílus: készítsen összefoglaló ábrákat, rajzokat, saját ppt bemutatót, stb.

2.5. Keressen tanulótársakat, akikkel közösen dolgozhatják fel a

tananyagot!

Küldjék el egymásnak jegyzeteiket, kérdéseiket, vázlatai-

kat;

Tartsák a kapcsolatot a tanulás egész folyamata során e-

mail-ben, vagy más módon;

Keressen „társakat”, információkat az interneten;




- 8 -

Keressen a feldolgozandó témához kapcsolódó kiegészítő anyagokat, érdekes cikkeket az in-

terneten (különösen javasoljuk a tananyagszerzők hasonló témájú, máshol megjelent cikkeit);

Tájékozódjon, hogy az aktuálisan tanult témakörben milyen internetes posztok olvashatóak;

III. HOGYAN DOLGOZZA FEL AZ ALAPVIZSGA TANANYAGÁT?

Töltse le a tananyagot a

http://www.nki.gov.hu/images/akademia/av/tananyag/uj/kozigazgatasi_alapvizsga_tankonyv_2011.p

df oldalról!

A tananyag feldolgozása

3.1. Kezdje a felkészülést a tananyag áttekintésével!

1. Ha képernyőről nem szeret tanulni, nyomtassa ki a tankönyvet;

2. Fussa át a tartalomjegyzéket és nézze meg, hogy milyen témákat ölel fel a tananyag;

3. „Lapozza át” az anyagot, és figyelje, hogy az adott témához, résztémához milyen kiemelé-

seket alkalmaztak a szerzők, milyen információkat tekintettek alapvetőnek;

4. Azonosítsa a tananyag azon részeit, fejezeteit, amelyekkel kapcsolatban vannak előzetes is-

meretei, amelyeket szívesen tanul majd, mert érdekli Önt, és válassza ki azokat a fejezeteket,

amelyek teljesen újak, ismeretlenek az Ön számára, amelyek tanulásához nincs olyan nagy

kedve.

5. A tanulási terv elkészítésekor legyen erre is tekintettel, tehát az új, a kevésbé kedvelt tan-

anyagrészekre szánjon több időt, és a napi tanulási időszak elejére ütemezze be, amikor még

kevésbé fáradt, míg az ismert, kedvelt anyagrészekre kevesebb idő is elég, és ezeket későbbre

is lehet ütemezni. A modulos tananyag szerkezet lehetővé teszi, hogy a tankönyvi elrendezés-

től eltérő sorrendben dolgozza fel az anyagot, csak néhány esetben kell figyelni a tananyag

egymásra épültségére.

6. Fogalmazzon meg magának előzetes kérdéseket a tananyaggal kapcsolatban, ezeket jegyezze

is le és a tananyag olvasásakor keressen rájuk választ;






- 9 -

3.2. Használja a PQRST módszert a feldolgozásnál!

Kezdje meg a tananyag figyelmes átolvasását és feldolgozását!

Haladjon többször át az anyagon, úgy hogy először csak előzetesen tekinti át, és csak ezt kö-

vesse – a többféle tanulási technikát használó –tényleges feldolgozás.

Használja a PQRST módszert:

3.3. Ha nyomtatott tananyagból szeret felkészülni…

az első olvasásnál használjon ceruzát (és csak a második áttekintésnél használjon szövegki-

emelőt/tollat) és húzza alá a fontosnak ítélt kulcsszavakat, ismereteket;

ügyeljen arra, hogy ne legyen minden aláhúzva (ha minden hangsúlyos, akkor semmi sem

emelkedik ki);

írja le kérdéseit a tananyag margójára, és/vagy egy előre elkészített lapra;

a tananyag első átolvasása után tekintse még egyszer át a tartalomjegyzéket;

határozza meg a tananyag súlyponti elemeit: készítsen összefoglaló vázlatot a teljes tan-

anyagból;

olvassa el újból a tananyagot, és egy szövegkiemelővel emelje ki, amit a második olvasásra

is lényegesnek tart (ez általában nem egyezik meg teljesen az első olvasáskor ceruzával ki-

emelt tananyagrészekkel, annál kevesebb szokott lenni);

olvasás közben (vagy egy rész áttekintése után) készítsen vázlatot, ábrát, írja/emelje ki a

kulcsfogalmakat, készítsen magának fogalomtárat;




- 10 -

válaszolja meg a tananyag megkezdése előtt feltett kérdéseit, és jegyzetelje le a válaszo-

kat;

készítsen „saját tesztkérdéseket”: így láthatja, hogy várhatóan milyen kérdések merülhetnek

fel a vizsgán;

lapozza át még egyszer a tananyagot/vázlatfüzetét és, gyűjtse össze azokat a kérdéseket,

melyekre a tananyag feldolgozása során nem kapott választ, vigye el magával a vizsga-

felkészítő konzultációra (amennyiben jelentkezett arra), és kérdezze meg az adott témakör

szakértő konzulensét.

3.4. Ha elektronikus tananyagot használ…

(a fentieken túl)

mentse el a tananyagot más néven, hogy változtatásai után is rendelkezésére álljon az eredeti

szöveg is;

készítse el a tananyag „saját – már szerkesztett – változatát”

a már más néven elmentett tananyagban használja a szövegszerkesztési lehetőségeket:

– kiemeléshez használjon színeket;

– törölje ki a feleslegesnek ítélt szövegeket: rövidítsen;

– a felsorolásokat tegye láthatóbbá (számozással, pontozással);

– szúrjon megjegyzéseket a tananyagba;

– a tananyaggal kapcsolatban felmerült kérdéseit mentse el egy másik dokumentumba;

– tegyen így a tananyag fontosabb fogalmaival is: készítsen saját fogalomtárat;

– készítsen „puskát”: Ezt természetesen nem használhatja majd a vizsga során, de egy jó

„puska” elkészítése alatt a legtöbbször meg is lehet tanulni a tananyagot.

Ne tanuljon egyszerre túl sokat, rendszeresen tartson szüneteket, mozgassa meg tagjait;

Jegyzeteljen, rajzoljon, struktúrálja át a tananyagot, hogy minél jobban megértse a lényeget.




- 11 -

IV. NÉHÁNY SZÖVEGFELDOLGOZÁSI TIPP

Minden tananyagnak vannak nehezebben és könnyebben tanulható részei. A nehézség-könnyűség

relatív: személy-, téma- és előismeret-függő, természetesen függ a tananyag megszövegezésétől, a

mondatok bonyolultságától, a belső logikától, a kiemelésektől stb. Az alábbiakban általános tanulás-

módszertani tippeket és olyan ötleteket, javaslatokat adunk közre, amelyeket a szövegfeldolgozásban

való elakadáskor érdemes kipróbálni.

4.1. Az olvasottakat kösse mindennapi tapasztalataihoz!

Például,

– Ha a szervezeti működéssel összefüggő tananyagról van szó, gondolja át, hogyan is

van ez az Ön hivatalában!

– Az általánosabb, elméleti pl. jogi témájú részeknél, idézzen fel egy – a közvéleményt

éppen foglalkoztató – ügyet, vagy akár egy jogi esetet, amely a környezetében zajlott

(építési engedély, testület megalakulása, intézményalapítás, választási eljárás stb.), és

annak konkrétumaihoz kapcsolva rögzítse az adott ismeretet!

– Mindig hasznos az interneten keresni a témához kapcsolódó cikkeket, beszámoló-

kat, honlapokat. Ha kiegészítő információra van szüksége, vagy bővebb magyarázatra,

írja be az adott tartalom kulcsszavát valamelyik internetes (pl: Google, Bing) kereső-

be, hátha rábukkan egy olyan írásra, amely az adott rész szempontjából meghatározó

jelentőségű.

4.2. Ha nem ért maradéktalanul valamit, ne haladjon tovább!

Vegye igénybe a kozulensek, tanulótársai, munkatársai ismereteit, szaktudását. Személyes segítség

híján, ismét fordulhat az internetes tartalmakhoz. (Vigyázat! Az interneten lévő információk egy ré-

sze kontrollálatlan, nem minden esetben hiteles forrásból való. Ezért a témával kapcsolatban érde-

mes megbízható, pl. egyetemi honlapokat – vagy ugyanazon információmagyarázatért – több portált

felkeresni.)




- 12 -

Jelen tananyag tartalmával kapcsolatban a legkézenfekvőbb a http://www.kormany.hu ill. a

www.magyarorszag.hu, ahol szinte valamennyi fejezettel kapcsolatban talál információkat.

Kiadványok:

Használja az Értelmező kéziszótárt, az Idegen szavak szótárát a különböző lexikonokat! (Eze-

ket megtalálja az interneten is pl. ITT)

Használja az ingyenes internetes jogtárakat, jogszabálykeresőket!

4.3. Készítsen saját használatú táblázatos fogalomtárat!

A fogalomtárba írja be mindazokat a fogalmakat, kifejezéseket, amelyeknek a jelentését vagy szak-

szerű meghatározását nem ismerte.

PÉLDÁUL

FOGALOM MAGYARÁZAT

Vegyes választási rendszer olyan rendszer, amely ötvözi a többségi

és az arányos választási rendszerek egyes

elemeit.

4.4. Rajzoljon!

Ez a tananyag – többek között – nagy társadalmi, gazdasági rendszereket, alrendszereket mutat be,

mint pl. a közigazgatás, amelyeknek általános jellemzője, hogy elemekből áll, az elemek pedig kap-

csolatban állnak egymással. Sokszor egyszerűbb és megjegyezhetőbb ezt lerajzolni, mint szövegesen

rögzíteni.

PÉLDÁUL: A)

http://www.kormany.hu/

http://www.magyarorszag.hu/

http://meszotar.hu/

https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso




- 13 -

B) Az államigazgatás szervezete

Az államigazgatás szervezete központi, területi és helyi államigazgatásra osztható. A szervrendszer

csúcsán általános hatáskörű, központi államigazgatási szervként a kormány áll, mint a közösségi cé-

lok államigazgatási feladatokká történő átalakításának tengelye. A kormány tagjait minisztériumok

segítik a stratégiai és szabályozási döntések előkészítésében és meghozatalában, valamint az aláren-

delt államigazgatási szervek irányításában. A kormány felelős a nemzeti célok megvalósításáért, a

minisztériumok pedig az ezt biztosító döntések előkészítéséért. Fontos szerepet töltenek be a nem

minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek, így a kormányhivatalok, a köz-

ponti hivatalok, valamint a speciális helyzetű – az államigazgatás részét képező, de nem a kormány

irányítása alatt álló – autonóm államigazgatási szervek.




- 14 -

4.5. Ne hagyja ki a számítógép adta lehetőségeket!

Papír alapú tananyaggal sokan dolgoznak szívesen. Aláhúznak, kiemelnek, az aláhúzottat kézzel ki-

jegyzetelik. Ez nagyon jó módszer, de érdemes kombinálni az elektronikus és papír alapú feldolgo-

zást. Meggyorsíthatjuk a memóriába vésést és a vizualizációt.

Hogyan bánjunk a számítógépen lévő tananyaggal?

Használjuk ki, hogy az időigényes jegyzetelés, másolás helyett a másolás/beillesztés funkcióval ide-

oda rakhatjuk a szövegeket. Húzhatunk belőlük anélkül, hogy olyan agyonfirkált szöveget kapnánk,

amiben a szerző sem igazodik ki.

a) Használja a kiemelőt!

Például

Az Európai Tanács (EiT) – ami nem keverendő össze sem a következő pontban részletezett Tanács-

csal, sem pedig az Európai Uniótól különböző európai nemzetközi szervezettel, az Európa Tanáccsal

– az Európai Unió legmagasabb szintű politikai döntéshozó szerve, amely a tagállamok állam-, illetve

kormányfőiből áll, és félévente legalább két alkalommal ülésezik, de rendkívüli ülésre is összehívha-

tó.

b) Törölje ki a lényeghez nem szorosan tartozó részeket!

Például

Az Európai Tanács (EIT) az Európai Unió legmagasabb szintű politikai döntéshozó szerve, amely a

tagállamok állam-, illetve kormányfőiből áll, és félévente legalább két alkalommal ülésezik, de rend-

kívüli ülésre is összehívható.

c) Használja a „felsorolás és számozás” funkciót, és kommentálja a szöveget!

Az alábbiakban kombináljuk a kommentálás, kérdezés és a felsorolással való tagolás előnyeit.




- 15 -

Például

1. Mi az?

– az Európai Unió legmagasabb szintű politikai döntéshozó szerve,

2. Kik a tagjai?

– a tagállamok állam-, illetve kormányfői

3. Mikor ülésezik?

– félévente legalább két alkalommal,

– de rendkívüli ülésre is összehívható.

A szövegfeldolgozáshoz további példákat talál az 1. számú mellékletben.

V. HOGYAN KÉSZÜLJÖN FEL A VIZSGÁRA?

5.1. Tájékozódjon a vizsgafeltételekről!

Az alapvizsga on-line zajlik ellenőrzött körülmények között;

A vizsga ideje 45 perc;

Összesen 50 kérdést kell megválaszolnia a rendelkezésre álló idő alatt;

A kérdéseket a számítógép random generálja a rendelkezésre álló kérdésbankból.

A kérdések az összes tananyagrészt felölelik a következő bontásban:

1. Jogi alapismeretek: 10 kérdés

jogi és alkotmányos ismeretek: 2 db.

államszervezet: 5 db.

jogi szabályozás: 3 kérdés

2. Közigazgatási alapismeretek: 22 kérdés

A közigazgatási intézményrendszere és jogi alapfogalmai: 8 db.

Közszolgálat és hivatásetika: 4 db.

Jogalkalmazás: 3 db.

Közigazgatási eljárás: 5 db.

Közigazgatás-fejlesztési stratégia (Magyary-program): 2 db.

3. Eu alapismeretek: 4 kérdés

4. Gazdálkodási és pénzügyi alapismeretek: 7 kérdés

Pénzügyi alapismeretek: 3 db.

Államháztartási és költségvetési gazdálkodási alapismeretek: 4 db.

5. Információbiztonság: 2 kérdés

adatvédelem: 1 db.

információszabadság: 1 db.




- 16 -

6. Szervezeti igazgatás: 5 kérdés

ügyviteli rendszerek: 3 db.

szabályozás: 1 db.

a szervezet működési hatékonysága: 1 db.

A vizsga során a következő feladatfajtákkal találkozhat a tesztben:

1. Klasszikus egyszeres választás

2. Többszörös választás

3. Hiányos mondat

4. Igaz – hamis

5. Kakukktojás

6. Párosítás

7. Sorképzés

Néhány példa a feladatfajtákra, (és a hozzájuk tartozó instrukciókra):

Kérdés, és a válaszadásra vonatkozó

információ.

Majd a válaszlehetőségek olvas-

hatóak, ahol be kell jelölni a he-

lyesnek ítélt válasz(oka)t.




- 17 -

A „Hiányos mondat” típusnál, egy vagy

több kiegészítést kell tenni. A válaszokat

legördülő menüből tudja kiválasztani.

A „Kakukktojás” típusnál, a valamilyen

szempontból „kilógó” (oda nem illő) vá-

laszlehetőséget kell kiválasztania.




- 18 -

Az „Igaz-Hamis” típusnál egy állításról kell

eldöntenie, hogy az igaz vagy hamis.

A „Párosítás” típusnál az összeillő

válaszlehetőségeket kell egy legördülő

menüből kiválasztania, vagy az eleme-

ket egymáshoz húznia az egér segítsé-

gével.




- 19 -

5.2. Alkosson saját teszteket!

Ha a fenti feladatfajták felhasználásával saját teszteket alkot és old meg:

– gyakorolja a feladattípusokat, melyek később ismerősebbek lesznek a

vizsgán;

– a válaszadás gyorsabbá válik a vizsgán, hiszen a forma már ismerős, csak a

tartalmilag helyes válaszlehetősége(ke)t kell kiválasztania;

– a saját tesztkérdések készítése segít a tananyag feldolgozásában;

– a tananyag feldolgozása és a tesztkészítés közben felmerülő kérdéseket –

ha eljön a felkészítő konzultációra – felteheti a témában szakértő

konzulensnek.

Az „Egyszeres választás” típusnál az adott

kérdésre kell egyetlen választ kiválasztani

a megadottak közül.

A „Sorbarendezés” típusnál valamilyen

szempont szerint (pl. időrend) kell ele-

meket sorbarendeznie.




- 20 -

VI. ÖSSZEFOGLALVA

A közigazgatási alapvizsgára való felkészüléskor a következőket érdemes tenni.

Ajánlott a tanulási folyamatot megtervezni, tanulási ütemtervet készíteni.

Érdemes a tanulás megkezdése előtt átfutni a tematikát.

Érdemes kiválasztani az ismerősnek, illetve nehéznek tartott tananyagrészeket,

megállapítani, milyen előismeretekre, tapasztalatokra tud építeni,

megkeresni, melyek azok a honlapok, amelyekről megbízható információ gyűjthető.

Többféle tanulási technika használatával stabilabb tudás érhető el.

Érdemes összegyűjteni, hogy melyek azok a könyvek, vagy ezek elektronikus változatai, ame-

lyek segítik a tájékozódásban pl. Értelmező kéziszótár, Idegen szavak szótára.

Érdemes a tananyag elektronikus és papír alapú verzióját egyidejűleg használni.

Ne felejtsen el ismételni, és elsajátított tudását ellenőrizni!

Végül készüljön fel a vizsgára: Készítsen saját tesztkérdéseket, és válaszolja is meg ezeket!

Reméljük, segíthettünk. Eredményes felkészülést és sikeres vizsgázást kívánunk!

Az NKI munkatársai




- 21 -

1. SZÁMÚ MELLÉKLET: PÉLDÁK A KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA

TANANYAGSZÖVEGÉNEK FELDOLGOZÁSÁHOZ

1.

JAVASLAT Olvassa el a tartalomjegyzéket!

Keressen olyan témákat, amihez hozzá tudna szólni, amiről ismeretekkel

rendelkezik!

MIÉ

RT

VA

N R

Á S

ZÜ

KS

ÉG

?

A tartalomjegyzékből derül ki, milyen témaköröket tartalmaz a tananyag;

– A témakörök hogy követik egymást,

– A témák, altémák hogyan kapcsolódnak egymáshoz.

Az is fontos, hogy megpróbál egyik-másik ismerősnek tűnő témával kap-

csolatban felidézni saját tapasztalatokat, élményeket, ismereteket. Ez lehet

egy cikk, vagy éppen a hajdani történelemórán tanultak. De emlékeztetheti

önt akár egy társaságban lefolytatott vitára.

Ez utóbbiak azért fontosak, mert minden ismeretet úgy tudunk a legjobban

megőrizni az emlékezetünkben, hogy

– személyessé (magunkévá) tesszük,

– asszociálunk: hasonló fogalmakat, tapasztalatokat rende-

lünk mellé „aha, ez olyan mint a…”

PÉLDA

Érdemes felidézni – az ügyvitellel kapcsolatban – a saját hivatala ügyviteli

gyakorlatát, utánanézni, mit jelent az adatvédelem, milyen rendszerek se-

gítik az ügyviteli munkát.

Például milyen jogosultságokat kap egy újonnan érkező dolgozó? Vagy

milyen jogosultságokat vesznek el egy kilépőtől az adatvédelem érdeké-

ben?




- 22 -

2.

JAVASLAT Az egyes fejezetek szövegrészeit bontsa további tematikus egységekre!

Adjon a bekezdéseknek alcímet!

MIÉ

RT

VA

N

RÁ

SZ

ÜK

SÉ

G?

– Az alcímezés rászorítja az embert a figyelmes olvasásra.

– A lényeg könnyen kiemelhető az alcímek egymás alá rendezésével.

– A szövegből gyors vázlat készíthető.




- 23 -

PÉLDA

AZ EURÓPAI TANÁCS

Meghatározása

„Az Európai Tanács (EIT) – ami nem keverendő össze sem a következő pontban

részletezett tanáccsal, sem pedig az Európai Uniótól különböző európai nem-

zetközi szervezettel, az Európa Tanáccsal – az Európai Unió legmagasabb szin-

tű politikai döntéshozó szerve, amelynek ..”

Tagjai

„A tagállamok állam-, illetve kormányfőiből áll,

tagja továbbá a két és féléves időtartamra – az EIT által minősített többséggel

megválasztott – állandó elnöke,

az Európai Bizottság elnöke,

az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is.”

Ülésszakok

„Félévente legalább két alkalommal ülésezik, de rendkívüli ülésre is összehív-

ható.”

Döntések

„Az Európa Tanács nagy horderejű, stratégiai kérdésekben dönt, valamint

meghatározza az EU általános politikai irányvonalát. Az intézmény a tagállam-

ok közötti kompromisszumok megkötésének is színtere.”

Országképviselet

„Az intézményben a legtöbb országot – így Magyarországot is – a kormányfő

képviseli.”

Elnöke

„Az Európai Tanács tagjai,

két és fél éves időtartamra az EIT által minősített többséggel választják,

megbízatása egy alkalommal megújítható…”




- 24 -

3.

JAVASLAT Fogalomtisztázás állítások megfogalmazásával (jellemzők, adatok) kigyűjtésével és

strukturálásával

MIÉ

RT

VA

N R

Á

SZ

ÜK

SÉ

G?

A fogalomtisztázás alapvető feltétele annak, hogy azonos fogalmaknak, azonos jelen-

tést tulajdonítsunk, azaz közös nyelvet beszéljünk.

Ez a megértés alapja.

PÉLDA „A törvényhozás és a közigazgatás – ideértve a közigazgatás közreműködését a jog-

alkotásban – elhatárolása viszonylag egyszerű. A törvényhozás – és az egyszerűség

kedvéért értsük most ide az alkotmányozást is – az országgyűlésnek fenntartott kizá-

rólagos tevékenység. Természete szerint a közhatalom birtokában végzett akaratnyil-

vánítás. Mint akaratnyilvánítás – a már írtak szerint – absztrakt. Az eredménye – az

alkotmány és a törvény – betartása kötelező, de fogalmilag nem szükségszerű (vagyis

nem garantálható), hogy az akaratnyilvánítást bárki magára nézve tényleg kötelező-

nek ismeri el. Szintén nem szükségszerű, hogy bárki is az akaratnyilvánításnak (az

alkotmánynak és a törvényeknek) megfelelően fog eljárni.”

Fogalom: törvényhozás

Állítások:

1. Az országgyűlés kizárólagos hatásköre.

2. A közhatalom birtokában végzett akaratnyilvánítás.

3. Eredménye:

– az Alkotmány és a

– törvények.




- 25 -

JAVASLAT Fogalomtisztázás definícióval

MIÉ

RT

VA

N R

Á

SZ

ÜK

SÉ

G?

A fogalomtisztázás alapvető feltétele annak, hogy azonos fogalmaknak, azonos jelen-

tést tulajdonítsunk, azaz közös nyelvet beszéljünk. A leíró típusú szövegek lényegére

érdemes kérdést megfogalmazni: mi az igazságszolgáltatás? Majd a szöveg adataiból,

esetleg külső forrásokból meghatározást készíteni.

Ez a megértés alapja.

PÉLDA „…. Az igazságszolgáltatás fogalmilag jogszabályok alkalmazását, adott esetben

egymásnak ellentmondó különböző szintű normák együttes alkalmazását jelenti, ami-

nek következtében a bíróság jogosult eldönteni, hogy egy adott tényállás mellett me-

lyek az alkalmazandó normák, ennek csúcsa a fogalmilag bírói működést feltételező

normakontroll, az alkotmánybíráskodás.”

Fogalom: igazságszolgáltatás

Kérdés:

– Mit nevezünk igazságszolgáltatásnak?

– Mi az igazságszolgáltatás feladata?

Definíció

Az igazságszolgáltatás az a hatalmi ág, amely védi és biztosítja

– az alkotmányos rendet,

– az állampolgárok jogait és

– törvényes érdekeit,

– ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét,

– bünteti a bűncselekmények elkövetőit.

Forrás: www.kormány.hu/hu

http://www.kormány.hu/hu




- 26 -

FORDÍTÁS

MIÉ

RT

VA

N R

Á

SZ

ÜK

SÉ

G?

Vannak szövegek, amelyek a fentebb is említett okok miatt nehezen tanulhatók.

Ezeket érdemes saját „használatra” lefordítani. Ezzel optimalizáljuk a tanulha-

tóságot.

PÉLDA A)

„…A közigazgatás sajátossága azonban, hogy közreműködik egyfelől a

közügyek körére, másfelől a saját tevékenységére, a közügyek ellátására vonat-

kozó szabályok megalkotásában. Közreműködik, de – amint mondtuk – nem

önkényesen, hanem az alkotmány és a kitüntetett, az országgyűlésnek fenntar-

tott jogszabályok, a törvények keretei között. A közigazgatás tevékenységéhez

tartozik tehát a közreműködés a jogalkotásban. Ezzel saját működésének feltét-

eleit törekszik szabályozni, és – a jogállamiság, illetve az alkotmányosság kö-

vetelményeiből következően – ezek a szabályok ezt követően a közigazgatás

működését is kötik…”

1. Húzza ki a lényeghez szorosan nem tartozó részeket!

„…a közigazgatás sajátossága azonban, hogy közreműködik egyfelől a köz-

ügyek körére, másfelől a saját tevékenységére, a közügyek ellátására vonatkozó

szabályok megalkotásában. Közreműködik, de – amint mondtuk – nem önké-

nyesen, hanem az alkotmány és a kitüntetett, az országgyűlésnek fenntartott

jogszabályok, a törvények keretei között. A közigazgatás tevékenységéhez tar-

tozik tehát a közreműködés a jogalkotásban. Ezzel saját működésének feltétele-

it törekszik szabályozni, és – a jogállamiság, illetve az alkotmányosság köve-

telményeiből következően – ezek a szabályok ezt követően a közigazgatás mű-

ködését is kötik…”

2. Fordítsa le a szöveget saját szavaival! Vigyázzon, hogy a szöveg jelen-

tése ne változzon!

„…a közigazgatás közreműködik a közügyek körére, a saját tevékenységé-

re, a közügyek ellátására vonatkozó szabályok megalkotásában. ..nem önkénye-

sen, hanem az alkotmány és a törvények keretei között. A közigazgatás tevé-

kenységéhez tartozik a közreműködés a jogalkotásban. Ezzel saját működésé-




- 27 -

nek feltételeit törekszik szabályozni, és ezek a szabályok ezt követően a köz-

igazgatás működését is kötik…”

Saját szöveg

A közigazgatás közreműködik a jogalkotásban, illetve szabályokat alkot a

– közügyek területére,

– a közügyek ellátására és

– A saját tevékenységére vonatkozóan.

A szabály, illetve normaalkotást az Alkotmány, valamint a törvények szabá-

lyozzák.

B)

1. Húzza ki a lényeghez nem szorosan tartozó részeket!

„ Hazánk jogforrási rendszere alapvetően a belső jogforrásokból, valamint a

nemzeti jogrendszer mellett ma már párhuzamosan élő közösségi jogrendszer

jogforrásaiból tevődik össze. A belső jogforrások nagy hányadát a jogszabályok

köre teszi ki, amelyeket az alábbiakban tekintünk át. Jogforrás fogalmára nézve

a jogforrás jelentheti egyrészről magát a jogalkotó szervet, másrészről a jog

külső megjelenési formáját, amelyben végül a norma testet ölt – ilyen értelem-

ben beszélhetünk ún. Belső vagy külső jogforrásokról -, de jelölheti akár magát

a jogalkotó tevékenységet is.”

2. Fordítsa le a szöveget saját szavaival! Vigyázzon, hogy a szöveg jelentése

ne változzon!

Saját szöveg:

Jogforrásnak nevezzük a jogalkotó szervet és a jog megjelenési formáját. A

jogforrás lehet belső (nemzeti) és közösségi (európai uniós).

KÉRDÉS




- 28 -

MIÉ

RT

VA

N R

Á

SZ

ÜK

SÉ

G?

A megértést gátló részeket kérdésekkel lehet a legkönnyebben feltárni. Így a

magunk számára is megfogalmazzuk a problémát.

PÉLDA

„…Az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint az államháztar-

tás körébe tartozik az állami vagyon, a köztestületek vagyona, a helyi önkor-

mányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok vagyona, valamint a társada-

lombiztosítás vagyonelemei. Az állami vagyonról a 2007. évi CVI. törvény

rendelkezik, amely az állami vagyont két nagy csoportra osztja, mégpedig

kincstári és üzleti vagyonra. Kincstári vagyon minden olyan vagyonelem,

amely valamely állami feladat ellátásához szükséges, valamint amelyet törvény

kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyonként forgalomképtelennek, illetve

korlátozottan forgalomképesnek minősített. A kincstári vagyonelemek közé

nem sorolható tételek forgalomképes üzleti vagyonnak minősülnek….”

Kérdések:

1. Mi az a köztestület?

2. Mit jelent a vagyonelem kifejezés?

3. Milyen konkrét példákat lehetne mondani az állami feladat ellátásához

szükséges vagyonelemre?

4. Mit jelent a szó: forgalomképes?




- 29 -

SAJÁT JEGYZETEK

Documents

SZÖVEGFELDOLGOZÁSI TECHNIKÁK A KÖZIGAZGATÁSI …nmkh.hu/nmkh/images/dokumentumok/2012/Torzshivatal/... · Az alapvizsga jelentkezést követő 3 munkanapon belül munkáltatója