Szövegértés A 7-6 tanár II tord · PDF filetartalom itthon vagyok 5 nÉvjegy 8 radnÓti miklÓs: nem tudhatom hazafisÁg És hagyomÁny; a kÖznapi patriotizmus És a tradÍciÓ

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

6Tanári útmutató

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö R G Y I A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P R O G R A M V E Z E TŐ K O R Á N Y I M A R G I T

V E Z E TŐ F E J L E S Z TŐK A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N T A L E L N Ö K

B Á N R É T I Z O LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ S C H I L L E R M A R I A N N

S Z A K M A I L E K TO R O K A S Z A K M A I B I Z O T T S Á G TA G J A I

P E T HŐN É N A G Y C S I L L A

F E L E L Õ S S Z E R K E S Z T Õ N A G Y M I L Á N

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

© S U L I N OVA K H T.

© S C H I L L E R M A R I A N N

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

I T T H O N V A G Y O K

F e j l e s z t ő k

Kertész Zsuzsa Schafferné Varga Judit

Tanári útmutató

T A R T A L O M

I T T H O N VA G Y O K

5 N É V J E G Y

8 R A D N Ó T I M I K L Ó S : N E M T U D H ATO M

H A Z A F I S Á G É S H AG YO M Á N Y; A K Ö Z NA PI PAT R I OT I Z M U S É S A

T R A D Í C I Ó F E L I D É Z É S E

2 4 V Ö R Ö S M A RT Y M I H Á LY: S Z Ó Z AT

A N Y E LV R É G E N É S M A : A N Y E LV I V Á LTO Z Á S

4 6 K Ö LC S E Y F E R E N C : H I M N U S Z

P Á R B E S Z É D É S V I TA V Ö R Ö S M A RT Y É S K Ö LC S E Y MŰV E K Ö Z Ö T T

A N Y E LV R É G E N É S M A

8 8 S Z Ö V E G P Á R H U Z A M O K

N E M Z E T H A L Á L É S T Ú L É L É S, V E R E S É G, M E G M A R A D Á S É S I D E N T I T Á S

N E M Z E T H A L Á L – N Y E LV H A L Á L

135 A K Ö LTŐ É S H A Z Á JA

JA N U S PA N N O N I U S : PA N N O N I A D I C S É R E T E É S

EGY DUNÁNTÚLI MANDULAFÁRÓL CÍMŰ VERSEI

BA L A S S I B Á L I N T: Ó , É N É D E S H A Z Á M. . . ,

EGY KATONAÉNEK

16 0 F E J E Z E T Z Á R Ó F E L A DAT L A P

177 K I E G É S Z Í TŐ S Z Ö V E G É RT É S I F E L A DATO K

18 4 K R E AT Í V Í R Á S G YA K O R L AT: S A J Á T N E V É R E. . .

NÉVJEGYA FEJEZET CÍME Itthon vagyok

A FEJEZET CÉLJA A nemzeti identitástudat elmélyítése, az ismeretek bővítése haza és emberiség, haza és egyén viszonya témakörében, ismerkedés különböző korok nemzettu-datával.A fejezet nagy hangsúlyt fektet a retorikai elemek funkciójának felismerésére kü-lönböző műfajú szövegekben: érvek és ellenérvek gyűjtésére, megfogalmazására, szónoki beszéd írására, előadására, a kulturált vitatkozás fejlesztésére különböző korok haza témájú szövegeihez kapcsolódóan. Fejleszti a nyelvi tudatosságot: témája az archaizmusok felismerése, gyűjtése, illetve a nyelvi változásra utaló jelenségek megfi gyelése, véleményformálás a nyelvi változásokról.

A FEJEZETBEN LÉVŐ

MODULOK CÍME,

TÉMÁJA ÉS AJÁNLOTT

ÓRASZÁMA

1. Radnóti: Nem tudhatom – hazafi ság és hagyomány; a köznapi patriotizmus és a tradíció felidézése – 2 tanóra

2. Vörösmarty Mihály: Szózat – a Szózat mint szónoklat, a múlt mint érv a jövő mellett – 3 tanóra

3. Kölcsey Ferenc: Himnusz – párbeszéd és vita Vörösmarty és Kölcsey műve között; a bűntudat és a történelmi visszahelyezkedés verse – 4 tanóra; Archaiz-musok, fennmaradt régiségek a mai magyar nyelvben – 2 tanóra

4. Szövegpárhuzamok nemzethalálról és túlélésről, vereségről és győzelemről, megmaradásról és identitásról – 3-4 tanóra;

Változásra utaló jelenségek a mai nyelvben; vita a változások irányáról és értel-méről, értékéről – 3 tanóra

5. A költő és hazája – három pillanatkép: Janus, Balassi és Ady egy-egy verse – 3 tanóraKiegészítő szövegértési feladatokKreatív írásgyakorlat: Saját nevére...

AJÁNLOTT

KOROSZTÁLY7. évfolyam – 13–14. évesek

FEJEZETKAPCSOLÓDÁSI

PONTOKTantervi 7. évfolyam, 4. fejezet (Poétai iskola)

8. évfolyam, 1. fejezet (A költészet nyelvtana – a nyelvtan költészete)9. évfolyam, 4. fejezet (Konfi ktusos drámák – Az érvek típu-sai), 5. fejezet (Ars poeticák)

Kereszttantervi A fejezetben lévő modulok összekapcsolhatók elsősorban a történelem, illetve bizonyos lélektani (pszichológiai) témák-kal, problémákkal. Tágabb összefüggésben a fejezet erkölcsi, etikai témákhoz is kapcsolódhat.

Kompetencia-területen (Aján-lott megelőző és követő fejezet)

V. fejezet: Harry Potter és a titkok kamrájaVII. fejezet: Más lettem

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI

FÓKUSZOK

(A FEJLESZTÉSI TEVÉ-

KENYSÉGEK KIEMELT

KULCSKOMPETENCIÁI)

Tematikus fókusz Nemzeti identitástudat, haza és emberiség, haza és egyén viszonya; a nemzet és nemzettudat fogalma, történetisége.

Poétikai fókusz Azonos téma, eltérő formák, retorikai és poétikai sajátossá-gok vizsgálata; intertextualitás.

Szövegértési fókusz

A szövegben kifejezésre jutó értékek és magatartásformák felismerése, beszédhelyzet azonosítása; nyelvi eszközök (ré-giek és maiak) és jelentés összefüggéseinek felismerése.

Szövegalkotási fókusz

Érvek pro és kontra, szóban és írásban. Szónoki beszéd írása.

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS

FÓKUSZAINAT (2003) A szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése, szó szerinti

és metaforikus jelentések megkülönböztetése, szövegértési technikák elsajátítása, a szókincs gazdagítása, lírai és érvelő szövegek jelentésrétegeinek feltárása, világos, önkifejező szö-vegalkotás. Érvelés: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. Törekvés empatikus viszony kialakítására a be-szédpartnerrel. Különböző műfajú és típusú szövegek önálló olvasása és megértése, lényegkiemelés, ok-okozati viszonyok felismerése.Szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokban és műfajokban.Összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan.A fejezet képességfejlesztési fókuszában a meggyőző érvelés áll mind szóban, mind írásban.

Egyéb művelt-ségterületi

Kulturált vitatkozás, sikeres meggyőzés fejlesztése.

Kereszttantervi (pl. életpályaépí-tési, szociális)

Az érvelés, meggyőzés, magabiztos fellépés; a logikus gon-dolkodás, együttműködés fejlesztése.

KÖVETELMÉNYEK A művekben megjelenő szemléletmód, szerepek, csoportnormák és értékek, il-letve hangnemek felismerése és azonosítása, a retorikai elemek, illetve az utalá-sok, rájátszások azonosítása és funkciójuk értelmezése.A szónoki beszéd eszközeinek, szerkezetének felismerése, a meggyőzés képessé-gének elsajátítása.Érvek és ellenérvek gyűjtése lírai és epikus szövegekből, illetve önállóan meg-adott témában. Az érvek elrendezése, önálló vélemény megfogalmazásának ké-pessége.

ÉRTÉKELÉS Szóbeli: A tanári refl exiók folyamatosan, óráról órára, feladatról feladatra jelennek meg mind az egyéni, mind a csoportos tevékenységekkel kapcsolatban. Írásbeli: Elsősorban nem a tényanyag elsajátítását mérő, hanem sokkal inkább a személyes véleményeket és ítéleteket tükröző, önálló fogalmazás jellegű számonkérési mód-szer javasolt, illetve az önálló feladatok folyamatos értékelése.

MÓDSZERTANI

AJÁNLÁSA csoportok kialakításakor a differenciálásnál a szaktanár elsősorban azt vegye fi gyelembe, hogy a különböző tanulók logikai és problémakezelési készsége, szö-vegértési, differenciálási képessége milyen szinteken áll. A fejezet középpontjá-ban a szóbeli megszólalás, a beszélgetés mellett a különböző írásbeli feladatok, írásművek készítése áll. A ráhangolódás, jelentésteremtés, feldolgozás szakaszá-ban a szóbeli és írásbeli feladatok aránya nagyjából megegyezik, a refl ektálási szakaszban pedig olyan feladatok dominálnak, melyekben az önálló tevékenység a fő cél. A csoportbontás szempontjai az aktuális feladatoknál jelennek meg (ta-nári oldalak, instrukciók).

TÁMOGATÓRENDSZER Arató–Pála: A szöveg vonzásában II. (Átjárók)

RÁHANGOLÓDÁS1. lépés: 1. feladat

5. oldal

15 PERC

T/1.

1. RADNÓTI MIKLÓS: NEM TUDHATOM

HAZAFISÁG ÉS HAGYOMÁNY; A KÖZNAPI PATRIOTIZMUS ÉS A TRADÍCIÓ FELIDÉZÉSE

2 óra

T a n á r i i n s t r u k c i ó k :

• Ennek az órának a célja a fejezet témájának előkészítése, ráhangolódás a témára (nemzet, iden-titás, tolerancia) a tanulók előismereteinek segítségül hívásával. A képességek szerint osszuk ki a feladatokat, a tanulók egyénileg dolgozzanak, majd munkájukat beszéljék meg párjukkal.

• Egész órán halk zenehallgatás javasolt aláfestésként (Sebő, Ghymes, Bánk bán, Brahms – Magyar táncok, Cseh Tamás), ízlés szerint. Akár élhetünk azzal a lehetőséggel is, hogy előző órán kérjük meg a tanulókat, hozzák el kedvenc magyar zenéjüket, s ezeket hallgassuk.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előismeretek felidézése

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A–D csoport (képességek szerint)

A) csoport: olvasási nehézséggel küzdő, szókincsfejlesztésre szoruló tanulók

B) csoport: dekoncentrációval küzdő tanulók

C) csoport: információkeresési és következtetési nehézséggel küzdők

D) csoport: szerep- és kötődési problémával küzdő tanulók

M u n k a f o r m á k : egyéni munka, csoportmunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz

E s z k ö z ö k : Magyar értelmező kéziszótár, Magyar szinonimaszótár, Magyar szókincstár, Ma-gyarország és Európa térképe, Ki kicsoda vagy más nevezetes magyar emberekről szóló lexikon

1. Haza

A) Válaszoljatok a kérdésekre!

a) Melyik jelző nem illik a hazához? Miért?

JELZŐ IGEN/NEM MIÉRT?

ÉDES

R A D N Ó T I : N E M T U D H A T O M . . . 9

SZENT

VÁLASZTOTT

TÁRSAS

ÁRVA

JÁTSZÓ

EGYETLEN

BARÁTSÁGOS

KEGYETLEN

b) Melyik szó nem alkot összetételt a haza szóval?

fi szerelem ős térés vágyódik kísér árulás beszél küld szeretet polgár látogat járó

– Csoportosítsd szófaji szempontból a szavakat!– Jelöld aláhúzással azokat a szavakat, ahol az előtag igekötő!– Magyarázd meg, mit jelentenek! Használd a Magyar értelmező kéziszótárt!

c) Gyűjtsd össze a haza rokon értelmű szavait! Használd a Magyar szinonimaszótárt, a Magyar szó-kincstárt!

d) Melyikkel alkot összetételt?

menetel ...........................................................................................................

vágy ...........................................................................................................

telepítés ...........................................................................................................

hon foglalás ...........................................................................................................

áruló ...........................................................................................................

haza polgár ...........................................................................................................

lap ...........................................................................................................

védelem ...........................................................................................................

kül ...........................................................................................................

e) Mit jelent a haza szó az alábbi mondatokban? Milyen szóval, kifejezéssel tudnád helyettesíteni?

– Régen jött haza a falujába. – A csapat hazai pályán játszott. – Boldogabb hazába költözött.

10 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L Y A M

– A selyemtermelés és a porcelán hazája Kína. – Választott hazája Hollandia. – A századvégi Párizs a mindenünnen odasereglett művészek hazája. – Két hét múlva hazaengedték.

f) Írd le, mit jelent neked a haza! Beszéljétek meg egymással! Találtok-e közös és eltérő dolgokat?

B) Mit mondhattak és mit gondolhattak az alábbi párbeszéd szereplői?

a) Olvasd el az alábbi párbeszédet, és egészítsd ki!

X: ........................................ , nem mehetsz ma kék pólóban az iskolába! Ünnepség lesz, elfelejtetted? És a kokárdát is tűzd ki!

Y: ........................................ sem szokott fehér inget venni.X: Nem érdekel ........................................ ! Öltözz át! Utoljára szóltam.Y: De légy szíves ........................................ Ki fognak cikizni.Z: Hagyd azt a gyereket. Már másként van, mint a mi korunkban. Örülj neki, hogy nem egyengye-

reket faragnak belőle.Y: Igaza van ........................................ . Látod, ő megért engem.Z: Nem ettől lesz hazafi .X: De a házirend előírja, hogy ünneplőben kell menni.Z: Hát akkor vedd fel az inget! Tudod mit, győzd meg a többieket is!Y: Rád se lehet számítani ........................................

b) Kik között zajlik a párbeszéd? Képzeld magad a szereplők helyébe! Olvasd el részenként a szöve-get, és fogalmazd meg a szereplők érzelmeit, gondolatait az alábbi példa szerint!

A szereplők érzelmei, gondolatai

X: Mérges vagyok rád. Félek, hogy intőt kapsz. Nem is helyeslem, hogy nem öltözöl ünneplőbe. Már megint ki akarsz játszani.

Y: X:Y:Z:Y:Z:X:Z:Y:

i) Hasonlítsátok össze válaszaitokat, és beszéljétek meg egymással, miért azt írtátok!

C) Olvasd el a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!

Egy fényképen egy csoport látható. A kép a Vereckei-hágónál készült egy kiránduláson, melyet ma-gyar gyerekeknek szerveztek. Az első sorban a jobb szélen egy kisfi ú látható, Mike-nak hívják, a


sapkáján juharlevél jelzi, hogy kanadai. Bátyja, Henry mögötte áll, átkarolja húgát, Susyt. Csak né-hány szót tudnak magyarul. Ők Mari másodunokatestvérei. Mellettük négy burgenlandi gyerek áll: Josef, Franz, Elisabet és Heinz. Josef és Franz unokatestvérek, Elisabet és Heinz az osztálytársaik. A harmadik sorban Jutta és Werner szamárfület mutatnak Elisabetnek és Heinznek. Jutta és Werner Kolozsváron élnek, apjuk szász, édesanyjuk magyar. Mellettük középen a csoportvezető áll, Mari, ő beregszászi matematikatanár. Még hárman integetnek az utolsó sorban: Zsolti pécsváradi, Anikó sü-megi (édesapja sváb, édesanyja szlovák), Attila pedig tiszaújvárosi, szülei roma nemzetiségűek. Zsolti és Josef összebarátkoztak, Josef meghívta magukhoz egy hétre Zsoltit. Jutta pedig Marival beszélte meg, hogy nyáron együtt meglátogatják Anikót. A fényképet Péter készítette, ő Eszéken él.

– Hányan vannak a képen?– Hány főből áll a csoport?– Milyen alkalomból készült a kép?– Hányan jöttek Kanadából?– Hány országból valók a csoport tagjai?– Ki utazik nyáron Sümegre?– Ki utazik Burgenlandba?– Kinek hány kilométert kellett utaznia a Vereckei-hágóig? (Nem kell pontosan.) Nézd meg a

térképen!– Ki hogyan, miben magyar?

D) Írj válaszokat a megadott szempontok szerint! Ha készen vagy, hasonlítsd össze válaszaidat a pároddal! Beszéljétek meg, mit miért írtatok! Indokoljátok meg döntéseiteket! Végül cseréljetek szerepet, és magyarázzátok el, hogy a párotok mit miért választott!

a) Három ember, aki a magyarság történetében jelentős szerepet töltött be:

b) Három magyar, akiről szívesebben tudnál többet:

c) Három ma élő, a nemzet szempontjából jelentős magyar, akivel szívesen találkoznál:

d) Három nagyon fontos tulajdonság, amitől jó hazafi valaki – szerinted:

e) A három legrosszabb dolog, ami sérti a nemzeti érzést – szerinted:

f) A három legfontosabb dolog, amitől valaki egy nemzet tagja – szerinted:

g) Három fontos hely, ami neked a hazát jelenti:

h) A három legfontosabb jelkép, ami egy nemzetet jelöl – szerinted:


JELENTÉSTEREMTÉS2. lépés: 2. feladat

12. oldal

15 PERC

T/2.


Ez a munkafolyamat az előzőre épül. Az eddig elvégzett munkájuk alapján a tanulók prezentációt készítenek. Az előző feladatban azonos munkát végző tanulók alkossanak csoportokat, és így folytassák a munkát.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : az előző feladat továbbgondolása, válaszok megosztása másokkal

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A–D csoport (képességek szerint)

M u n k a f o r m á k : csoportmunka


2. Haza, hon, ország

A) Töltsétek ki a táblázatot! Foglaljátok össze szóban a táblázat alapján munkátok eredményét!

A HAZA SZINONIMÁI

A HAZA JELENTÉSEI

ÖSSZETÉTELEKA HAZA SZÓVAL

ige főnév melléknévi igenév

ÖSSZETÉTELEKA HON SZÓVAL

ige főnév melléknévi igenév

SZEMÉLYES KÖTŐDÉS A HAZÁHOZ

B) Folytassátok a munkát párbeszéddel!

a) Képzeld magad az 1/B feladatban szereplő anya helyzetébe! Írd le a történetet, majd fogalmazz meg állításokat, melyek az anya védelmében felhozhatók. Azután sorold fel az anya jó tulajdon-ságait, és hangsúlyozd a többi szereplő rossz tulajdonságait!

– Rövid történet:– Érvek:– Az anya tulajdonságai:


– Az apa tulajdonságai:– A gyerek tulajdonságai:

b) Képviseld a gyerek érdekeit! Az ő nézőpontjából is fogalmazd meg a történetet, érvelj mellette, majd sorold fel a gyerek jó tulajdonságait, és hangsúlyozd a többi szereplő rossz tulajdonságait!

– Rövid történet:– Érvek:– A gyerek tulajdonságai:– Az anya tulajdonságai:– Az apa tulajdonságai:

c) Játsszátok el a történetet több szereposztásban! Figyeljétek meg, milyen eszközökkel fejezik ki szóban a szereplők az érzelmeiket! (El lehet játszani kedvesen és dühösen is. Melyik rosszabb? Miért? Beszéljétek meg!)

C) Az 1/C feladat szövege alapján készítsetek gondolkodási térképet! A körökbe az országok nevét, a téglalapokba az egy országba tartozó gyerekek nevét, a vonalakra pedig azokat az információkat írjátok, melyeket megtudtatok róluk a szövegből!


REFLEKTÁLÁS3. lépés

15 PERC

a) Adjatok címet a térképnek!

b) Az ábra alapján mutassátok be a csoportot a többieknek! Készíthettek rajzot is.

D) Csoportosítsátok a táblázatban a közösen kiválasztott személyeket, tulajdonságokat, cselekede-teket, jelképeket! Ha elkészültetek, ismertessétek az eredményt a többiekkel! Indokoljátok is a választásotokat!

POLITIKUS MŰVÉSZ SPORTOLÓ EGYÉB

A) HÁROM, A NEMZET SZEMPONTJÁBÓL JE-LENTŐS TÖRTÉNEL-MI SZEMÉLYISÉG:

B) HÁROM MAGYAR, AKIRŐL TÖBBET SZE-RETNÉL TUDNI:

C) HÁROM MAGYAR, AKIVEL SZÍVESEN TALÁLKOZNÁL:

d) A jó hazafi ság feltételei:

e) Nemzeti érzést sértő dolog, cselekedet:

f) Három hely, mely a hazát jelenti:

g) Három fontos nemzeti jelkép:


A tanulók válasszanak csoportonként egy-egy szóvivőt, aki beszámol munkájuk eredményéről, bemutatja a használt segédeszközöket is. A csoporttagok kiegészítéseket tehetnek.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek átadása, szóbeli megnyilatkozás

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

M u n k a f o r m á k : frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : prezentáció


RÁHANGOLÓDÁS5. lépés

5 PERC

Választható lépés

4. lépés: 3. feladat

18. oldal

5 PERC

T/3.


A projektfeladat kiadása, megbeszélése és elkészítése természetesen nem az órán történik.

3. Tervezzétek meg a fejezet végére 4-6 fős csoportban elkészítendő projektmunkátokat! Alkossatok csoportot, és készítsétek el a tervezetet (elővázlatot)!

A projekt

Egy „nemzet” (ez az osztály is lehet) „emlékkönyvét” kell elkészítenetek valamely általatok választott technikával. Lehet bármely, fantázia szülte nemzet és haza (akár egy kihalt nép „megtalált albuma”), melyben be kell mutatnotok az adott nép világát (eredetét, történelmét, kultúráját, zenéjét stb., még a nyelvét, írását is meg lehet álmodni). Szerepelhet benne bármi, ami szerintetek egy nemzet emlé-kezetéhez hozzátartozik.Vannak azonban feltételek.Kell lennie himnuszának, mely történetével összhangban, szinkronban van. Kell, hogy legyen benne vallomás (pl. magánlevél vagy egy hős naplója), valamint szónoklat és vita, amelynek témája a nemzet sorsa.


A tanulók szókártyát húznak, szóban defi niálják a fogalmakat. Nem elvárás a szakszerű defi níció, de a pontos fogalomhasználatra és nyelvhelyességre fi gyelmeztessük a tanulókat. A képkártyákat lehet versenyszerűen, barkochbával kitaláltatni. (Természetesen bármely, az adott osztály, iskola, régió szempontjából ismert, fontos fogalom és kép is szerepelhet ezeken kívül – vagy helyett – a kártyákon.)

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előismeretek felidézése





18. oldal

5 PERC

T/4.

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék

E s z k ö z ö k : szó- és képkártyák

S z ó k á r t y á k : honfi társ, jelkép, őshonos, őshaza, külhoni, patriotizmus, hazaáruló (l. a mo-dul végén)

K é p k á r t y á k : Szent István, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Egerszegi Krisztina, Göncz Árpád, Kölcsey Ferenc, József Attila, Weöres Sándor, Szent-Györgyi Albert, egy tanuló fotója az osztály-ból vagy osztályfénykép


Radnóti Miklós Nem tudhatom... című versének meghallgatása. A vershallgatás előtt mondjuk meg, hogy ezen az órán ezt a szöveget fogjuk vizsgálni.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koncentráció



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegolvasás, -hallgatás

4. Hallgassátok meg a verset!

RADNÓTI MIKLÓS: NEM TUDHATOM…

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, 1.nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt 2.kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. 3.Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága 4.s remélem, testem is majd e földbe süpped el. 5.Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel 6.egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, 7.tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, 8.s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon 9.a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. 10.Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, 11.s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály; 12.annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, 13.de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát, 14.



19. oldal

3 PERC

T/5.

Szóláncjáték, választható lépés

az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket, 15.míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, 16.erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat, 17.a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, 18.s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem, 19.az bakterház s a bakter előtte áll s üzen, 20.piros zászló kezében, körötte sok gyerek, 21.s a gyárak udvarában komondor hempereg; 22.és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, 23.a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, 24.s az iskolába menvén, a járda peremén, 25.hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, 26.ím itt e kő, de föntről e kő se látható, 27.nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. 28.Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, 29.s tudjuk, miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, 30.de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, 31.és csecsszopók, akikben megnő az értelem, 32.világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, 33.míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, 34.s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. 35.Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. 36.

(1944)


Tegyünk próbát: ki hány szót tud felidézni a vers szövegéből? Írják le a füzetükbe, majd ellenőriz-zék a vers szövege alapján.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memória, fi gyelem



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : verseny

5. Versenyezzünk! Hány szót tudtok felidézni a versből? Ha elkészültetek, ellenőrizzétek a szavakat a vers szövege alapján!



19. oldal

20 PERC

T/6.

A szöveg feldolgozása


Mozaikelv szerint dolgozunk. Nagy létszámú osztályban 2 csoport is végezheti ugyanazt a fel-adatsort. Segítsük a csoportokat a feladatok értelmezésében, ha elakadnának.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fi gyelmes olvasás

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, tanári kalauz alapján

6. A versről

A) Szavak, szóelemek

a) Fejezd be a mondatokat!

Tudom Tudhatom Nem játszom Nem játszhatom Nem gondolom Nem gondolhatom Látom Láthatom Akarom Akarhatom

– Melyik az a szóelem, amelyben különböznek a megadott igealakok? Írj két olyan mondatot, amelyben szerepe van ennek a szóelemnek.

b) Alkoss mondatot az alábbi igékkel!

ír írogat üt ütöget tanulói vásárol vásárolgat


– Jelöld meg azt a szóelemet, amelyben különböznek a megadott igealakok, és alkoss magad is olyan mondatot, melyben szerepel a felfedezett szóelem!

c) Töltsd ki a táblázatot a vers 11–28. sorai alapján!

e játék

másnak nekem

térkép Vörösmarty Mihály

Fogalmazd meg általánosítva is, ki mit lát!

d) Csoportosítsd, mit lát a vers beszélője!

EMBEREK ÁLLATOK NÖVÉNYEK HELYEK

– Fogalmazz meg következtetéseket a csoportosítás alapján! Milyen benyomásod alakult ki erről a tájékról? Hol lehet? Hogyan élnek az emberek? Miért lát többet az egyes szám első személyű beszélő, mint a „más”?

e) Rajzold le, ha tudod, a szöveg alapján benned kialakult képet!

f) Gyűjtsd ki a jelzőket és az igéket is!

JELZŐKI MÓDOSÍTÓK (MILYEN?) IGÉK (MIT TESZ, JELENT?)

másnak nekem másnak nekem

g) Húzd alá azokat a szavakat, kifejezéseket, melyeket megfelelőnek találsz a két oszlop szavainak hangulatára!

másnak nekem

félelmet keltő ellenséges részvétlen otthonos talányos megnyugtató nevetséges lágy közömbös keserű

– Beszéljétek meg, ki mit miért húzott alá!

h) Keresd meg azt a mondatot a vers 5–10. sorában, mely összefoglalja a versbeszélő szülőhazájá-hoz kapcsolódó érzéseit!

i) Ki lehet a „más”? Indokold versrészletekkel válaszodat!

2 0 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 7 . É V F O L Y A M

B) A vers eleje

a) Gyűjtsd ki a vers 1–5. sorának ellentéteit!

másnak fatörzs nőttem (egykor)

b) A fa, életfa a műalkotásokban gyakori kép. A világ hármasságát (alvilág, e világ, felvilág), teljes-ségét jelképezi. Mivel azonosítható itt a fatörzs, mivel az ág? Mi a (többlet) jelentése ebben az esetben ennek a hasonlatnak?

c) Milyen szavakkal nevezi meg, helyettesíti a beszélő az „e tájék”-ot?

FŐNÉV KIFEJEZÉS (JELZŐS SZERKEZET) HELYETTESÍTŐ SZÓ

d) Egészítsd ki az alábbi szöveget úgy, hogy a vastagon szedett szót helyettesítsd más szóval, illetve egészítsd ki a rá vonatkozó szavakban a megfelelő toldalékokkal!

.................................................. a legjobb barátom. Nagyon sokat jelent nekem. Megpróbálom leírni ezt a/az ........................................................... Ha kedvetlen vagyok, ...................... mindig számíthatok,............................... , ugyanis nagy ............................................ . Kitűnő vicc .................. vannak, mindigmegnevettet. Ha valamit elfelejtek, ...................... mindig kisegít, a táská ................... kimeríthetetlenkincsesbánya. (És nem csak a táská ................... .) Ha beszélgetni van kedvem, mindig hajlandó rá,fi gyel, ................................ a szüleim mellett a bajban a legjobb ............................................................. .Remélem, én is valami hasonlót jelentek ........................................................................ .

– A kiegészítéseid alapján fogalmazd meg, mi az egyik feltétele annak, hogy a mondatok halmazá-ból összefüggő szöveg készüljön!

e) Írj összefüggő, rövid szöveget a vers 5–10. sorai alapján arról, hogy mit jelent a versbeszélőnek az a kijelentése, hogy „Itthon vagyok!”

f) A következő feladatok a vers néhány képére vonatkoznak.

– „lábamhoz térdepel egy-egy bokor” – ebben a kifejezésben a növényt emberi cselekvéssel ru-házza fel Radnóti. (Ez a kép, mint tudod, a megszemélyesítés.) Mit fejez ki a térdeplő virág? Ki, mikor, miért, ki vagy mi előtt, milyen helyzetben szokott térdepelni?

– Mi(k) a közös elem(ek) a két képben? Milyen érzéseket ébresztenek ezek a képek?

„e lángoktól ölelt kis ország”„a házfalakról csorgó vöröslő fájdalom”

közös jegy(ek) érzelem

R A D N Ó T I : N E M T U D H A T O M . . . 2 1

C) A feladatok a vers 29–36. sorára vonatkoznak.

a) A „hiszen” kötőszót magyarázat bevezetésére használjuk. Fejezd be a példa alapján a mondatokat!

Nem ment kosarazni, hiszen megrándult a lába.Nem értette az idegeneket, hiszen A forró edényt száraz ruhával kell megfogni, hiszen Messze a parttól, kint a vízen is jól hallani a strand zaját, hiszenKi tudta váltani a gyógyszereket, hiszen

b) Változtass a kötőszavakon úgy, hogy kevésbé legyenek furcsák a mondatok!

– Sokat tanult, hiszen ötöst kapott.– Mindenki behozta a pénzt, hiszen ki tudtuk fi zetni a színházjegyeket.– Alig tett cukrot a lekvárba, hiszen savanyú volt.– A víz lassabban hűl, mint a levegő, hiszen nyári estéken kellemes melegnek érezzük a Balaton

vizét.

c) Mitől éreztük a fenti mondatokat értelemzavarónak?

d) A vers 29. sora ún. magyarázó kötőszóval kezdődik, de hiányzik az, amit a folytatás magyaráz. Mi lehet ez a mondat? Próbáld megfogalmazni úgy, hogy fi gyelmesen elolvasod újra a vers megelőző 28 sorát!

– Beszéljétek meg, ki mit írt, mivel tudja magyarázni! Válasszátok ki közösen a legjobb megoldást!– Milyen kötőszót tudsz illeszteni a vers utolsó sora elé? Miért?

e) Hasonlítsd össze a vers 1–5. sorát a Szózat 1. versszakával, 29–36. sorát pedig a Himnusz utolsó versszakával!

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, Hazádnak rendületlenűlnekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt Légy híve, oh magyar;kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Bölcsőd az, s majdan sírod is,Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága Melly ápol s eltakar.s remélem, testem is majd e földbe süpped el.

– Hasonlóságok:

– A versnek még melyik részén idézi meg a Szózatot Radnóti?

Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, Szánd meg isten a magyarts tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, Kit vészek hányának,de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, Nyújts feléje védő kartés csecsszopók, akikben megnő az értelem, Tengerén kínjának.világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, Bal sors akit régen tép,míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, Hozz rá víg esztendőt,s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Megbünhödte már e népNagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. A multat s jövendőt!


– Hasonlóságok:

EVOKÁCIÓ

Azt a költői eszközt, mikor egy szöveg egy másik szöveg képeit, gondolatait idézi fel, evokációnak (előhívás, felidézés) nevezzük.

f) Mi a jelentősége annak, hogy éppen ezt a két művet idézi fel Radnóti?

g) Az alábbi részlet Arany János Válasz Petőfi nek című, 1847-es episztolájából (költői levél) való. Hol utal erre a versre Radnóti?

S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék,Ki törzsömnek élek, érette, általa;Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék,Otthon leli magát ajakimon dala.

– Hogyan függ össze hagyomány és hazaszeretet?

h) Gyűjtsd ki a 29–36. sorokból a köznapi nyelvhasználatra nem jellemző szavakat, kifejezéseket!

– Milyen hatást vált ki ez a szóhasználat?– Pótold a személyes névmásokat!

.................... kérdezek, ................ válaszolsz, ................ beszélgetünk.

.................... felszedem a szemetet, ................. kiviszed a gyűjtőbe, ................ rendet rakunk.

.................... körzőm van, ............................ vonalzód, .................... együtt tudunk szerkeszteni.

– A 29. sortól a versbeszélő az egyes szám első személyből többes szám első személyre vált. Mi a jelentősége ennek a váltásnak?

i) Összegezz! Töltsd ki a táblázatot az eddig végzett munka alapján a vers 29–36. soraira vonat-kozóan!

HANGNEM

BESZÉLŐ

LOGIKAI KAPCSOLAT AZ 1–28. ÉS A 29. SOR KÖZÖTT

LOGIKAI KAPCSOLAT A 29–35. ÉS A 36. SOR KÖZÖTT

EVOKÁCIÓ (1–5. SOR)

EVOKÁCIÓ (29–36. SOR)

R A D N Ó T I : N E M T U D H A T O M . . . 2 3


29. oldal

3 PERC

T/7.


15 PERC

A csoportmunka eredményének közzététele


A tanulók készítsenek vázlatot tanári segítséggel minden csoport munkája alapján.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek rendezése, átadása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : prezentáció

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : adjunk elég időt a megtanulásra és majd a számonkérésre

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memóriafejlesztés


M u n k a f o r m á k : egyéni, otthoni

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat

7. Tanuld meg a verset!


30. oldal

5 PERC

T/1.

Vallomás és meggyőzés

2. VÖRÖSMARTY MIHÁLY: SZÓZAT


• A Szózat műfajának (szövegfajtájának) előkészítése, illetve a vallomással visszautalás Radnóti ver-sére. A cél két szövegfajtáról (vallomás és meggyőzés) való tudás előhívása előzetes ismeretekre támaszkodva, kérdések segítségével. A válaszok közül irányítsuk a fi gyelmet a szónoki beszédre és a vallomásra. A „jó szónok” leírásában fontos a metanyelvi elemeket is (mimika, gesztus, test-stilizáció stb.) szóba hozni, összekapcsolni a nyelvi eszközökkel, tudatosítani ezek kongruenciáját. Akár el is lehet játszatni pantomimmal néhány típust.

• A táblára írjuk fel a szónoklat és a vallomás szavakat (a beszélgetés megfelelő pontján), s a tanulók válaszaiból írjuk a szavak köré a szövegfajtára jellemző fogalmakat, ezeket hagyjuk óra végéig a táblán, illetve bővítsük az óra folyamán felmerülő további fogalmakkal. Mindez szerepeljen a tanulók füzetében is.

• Ez a lépés megoldható úgy is, hogy a tanulóknak (4-6 fős heterogén csoportokban) képeket adunk olyan emberekről, akik vagy szónokolnak, vagy meditálnak (láthatóan önmagukban fo-galmaznak meg, tisztáznak dolgokat), s ezekhez a képekhez kapcsoljuk a feladatokat. Ebben az esetben vizuális képességeiket, kreativitásukat is mozgósítjuk.

A j á n l o t t k é r d é s e k :

– Mit láttok a képen?

– Milyen környezetben vannak a képen látható személyek?

– Milyen a testtartásuk, ruhájuk, arckifejezésük, milyenek a mozdulataik?

– Mit mondhatnak és hogyan a képen látható személyek?

– Vajon mi történt a képen látható esemény előtt?

– Mi történhet utána?

– Van-e valakinek olyan képe, ahová oda tudná képzelni, hogy az illető éppen a Nem tudhatom... című versben megfogalmazott vagy ahhoz hasonló gondolatokon és formában tűnődik?

– Melyik képhez nem rendelhető, miért?

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás előhívása


M u n k a f o r m á k : frontális, csoportmunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös megbeszélés

V Ö R Ö S M A R T Y M I H Á L Y : S Z Ó Z A T 2 5


30. oldal

10 PERC

T/2.

1. Vitassátok meg a kérdéseket!

– Hol szoktunk nyilvánosan beszélni?– Hol szoktunk nyilvános beszédet hallani?– Mit akar elérni a beszélő? (Mi a szándéka?)– Milyen a jó szónok?– El tudnátok-e képzelni Radnóti Nem tudhatom... című versét szónoklatként? Miért igen? Miért

nem?– Nézzétek meg az alábbi ábrákat! Töltsétek ki a fenti kérdések alapján! Ezután beszéljétek meg

csoportonként a feladatot, majd összegezzétek a munkátokat, és tegyetek javaslatot arra, hogy mi kerüljön a táblára!


Az első lépésben végzett munka tudatosítása, elmélyítése írásban. A cél két szövegfajtáról (val-lomás és meggyőzés) való tudás előhívása és elmélyítése, mely egyrészt összekapcsolja az előző óra anyagát a jelenlegivel, másrészt előkészíti a Szózat befogadását.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegséma felismerése, szövegalkotás


M u n k a f o r m á k : egyéni

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegértés, feladatmegoldás


2. Olvasd el fi gyelmesen az alábbi szövegeket, majd oldd meg a feladatokat!

A) szöveg:

Nekem elmondhatatlan örömöt jelent, ha találkozhatom a barátaimmal. Sokszor csak hülyéskedünk, viccelődünk vagy csak üldögélünk, hallgatunk, máskor meg ordítozunk, focizunk. Ilyenkor minden mást elfelejtek, megszűnik egy kicsit az én világom. Együtt lenni egészen más, mint egyedül. Nem tudom, mi lenne velem nélkülük. Csak ülnék otthon vagy kószálnék a telepen.

B) szöveg:

Keress barátokat! Barátok nélkül olyan, mint vadkörtefának lenni egy rét közepén. Mennyivel más az erdő! Rejtélyes, izgalmas, fel kell fedezni. Magadat is meg a többieket is. Ha barátod van, sokkal többet tudsz meg magadról is, hiszen tanácsot adnak, kritizálnak, kinevetnek, megvigasztalnak, meg-viccelnek, beválasztanak a játékba. És neked mindig válaszolnod kell ezekre. Megtanulod, mikor és hogyan viselkedj; mi fáj, mit bírsz elviselni. Vagy inkább otthon akarsz kuksolni?

a) Véleményed szerint azonos-e a két szöveg témája? Miben hasonlítanak, miben különböznek?

– A) szöveg témája:– B) szöveg témája:– Hasonlóság:– Különbség:

b) Gondolj ki egy-egy konkrét szituációt, ahol el lehetne mondani vagy le lehetne írni ezeket a szö-vegeket! Ki mondaná, kinek, milyen alkalomból, milyen helyzetben?

– Szituáció az A) szöveghez:– Szituáció a B) szöveghez:

c) Mi a szándéka a szöveg beszélőjének?

d) Húzd alá a helyesnek ítélt választ!

– A) szöveg: meg akar győzni valamiről; elbeszél egy történetet; leír egy állapotot; vallomást tesz– B) szöveg: köszönteni akar; elítél; vallomást tesz; meg akar győzni

e) Indokold választásodat a szövegből vett példákkal! Lehet idézet is, saját megfogalmazás is.

– A) szöveg:– B) szöveg:

f) Alkoss néhány mondatos vallomást, illetve meggyőző beszédet megfi gyeléseid alapján tetszőle-ges témában! Például: iskolai büfé; ültetés; a virágok szépsége; verekedés; a tanterem rendje/ren-detlensége/otthonossága. Képzeld el a szövegfajtához illő szituációt!

– Vallomás:– Meggyőzés:



15 PERC

Szövegrekonstrukció

3. lépés

5 PERC

MEGOLDÁS:a)

Mindkét szöveg témája a barátság. Hasonlóság a téma, különbség a nyelvhasználat, mondatszer-kesztés, szám, személy stb.

c)

– A) szöveg: vallomást tesz; B) szöveg: meg akar győzni.– A) szöveg: egyes szám első személyben beszél, nincs közvetlen megszólítottja, érzéseit fogal-

mazza meg; B) szöveg: általános érvényű tanácsokat fogalmaz meg, megszólítottja egy személy (egyes szám második személy) vagy közösség, meg akar győzni: lehetőségeket vet fel.


Néhány egyéni szöveg meghallgatása után beszéljük meg a megoldásokat. Ha több idő kellett a megoldáshoz, akkor szedjük be, javítsuk ki és a következő óra elején értékeljük röviden; vagy csak javítsuk ki az egyértelmű feladatokat, a szövegalkotásokat pedig írásban, egyénileg értékeljük.




M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ellenőrzés


• A feladat célja, hogy a Szózat feldarabolt, összekevert részeiből a tanulók csoportonként közös munkával megalkossanak egy koherensnek tartott szöveget. Nem a Szózat rekonstrukciója a cél!

• Kiosztjuk csoportonként két versszakos egységekre felvágva a Szózat szövegét. Állítsák sorba a részeket! A csoport képességei szerint lehet versszakonként vagy a szerkezet alapján a versszakok



33. oldal

10 PERC

T/3.

Ismeretek rendszerezése

sorrendjében (2, 3, 2, 2, 3, 2) feldarabolni vagy variálni valamennyit. A feladat kitűnő alkalmat adhat az együttműködés fejlesztésére, a tanulók ezen képességének megismerésére, így kiindu-lópont lehet a későbbi csoportbontáshoz.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koncentráció, kooperáció, szövegkohézió fel-ismerése

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén vagy homogén csoportok


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rekonstrukció

E s z k ö z ö k : a Szózat szövege feldarabolva


Beszéljük meg a tapasztalatokat! Aki meg tudja fogalmazni, miért nem tudta rekonstruálni a szöveget, azt jutalmazzuk! Nem baj, ha nem sikerül a feladat. Tekintsük tapasztalatszerzésnek. A megbeszélés alapján készítsünk fogalomtáblát, hasonlítsuk össze ebben a meggyőzést a vallo-mással, vagyis foglaljuk össze az óra tanulságait.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rendszerezés, elvonatkoztatás képessége



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés

E s z k ö z ö k : tábla, írásvetítő, fogalomtábla

3. Milyen szövegfajta a Szózat? Meggyőző beszéd (szónoklat) vagy vallomás? Miért? Gyűjtsük össze a fogalomtáblába a megadott szempontok szerint! Mi okozott nehézséget a szö-

vegalkotásban, mi segített?

SZÖVEGFAJTAMEGSZÓLÍ-

TOTTHANGNEM BESZÉLŐ SZÁNDÉKA

JELLEMZŐ IGEALAKOK

VALLOMÁS

MEGGYŐZÉS


6. lépés: 5–6. feladat

33. oldal

3 PERC

T/4–5.

MEGOLDÁS:

SZÖVEGFAJTAMEGSZÓLÍ-

TOTTHANGNEM BESZÉLŐ SZÁNDÉKA

JELLEMZŐ IGEALAKOK

VALLOMÁS közvetlenül nincs, önmaga

bensőséges, személyes

E/1. érzelmek megfogalma-zása, gondola-tok megvallása

kijelentő

MEGGYŐZÉS E/2. v. T/2. buzdító E/1., egy közösség tagja-ként, hagyo-mány tovább-adójaként

meggyőzés, a hallgató akara-tának befolyá-solása

felszólító


A két feladat közül csak az egyiket kell elkészíteni.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás vagy új ismeret alkalmazása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegalkotás vagy szövegértés

4. Készítsetek vallomást vagy szónoklatot a készülő projektetekbe a kitalált ország történeté-nek, múltjának megfelelően!

5. Vallomás vagy szónoklat az alábbi szöveg? Példákkal is indokold döntésed!

A hivatalos hazában, a történelmi hazában, a címeres és törvényházas, a rendőrös és katonás, a lobogós és jelszavas hazában mindig, újra, egyre makacsabbul, egyre fájdalmasabb fi gyelemmel, kitartással, gyöngédséggel és elnézéssel kell megkeresni az igazi hazát, amely talán a nyelv, talán a gyermekkor, talán egy utca, melyet platánok szegélyezhetnek, talán egy kapualj, ahol álltam valami-kor, s egy dallamot hallgattam, mely az emeleti lakás nyitott ablakán át szállongott a világba, talán ez a szó: „esthajnal!...” Mindig keresem ezt a hazát, annál makacsabb szeretettel és fi gyelemmel, ahogy a másik, a hivatalos és történelmi, a címeres és lobogós, elfedi előlem.

(Márai Sándor: Haza)



34. oldal

5 PERC

T/6.

A Szózat meghallgatása


A vers meghallgatása után a tanulók olvassák is el a szöveget. Beszélgessünk arról, hogyan hatott rájuk.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hallás utáni szövegértés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szöveg meghallgatása

E s z k ö z ö k : magnetofon, CD-lejátszó

6. Ismerkedjünk meg a verssel!

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: SZÓZAT

Hazádnak rendületlenűlLégy híve, oh magyar;Bölcsőd az s majdan sírod is,Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kivűlNincsen számodra hely;Áldjon vagy verjen sors keze:Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszorApáid vére folyt;Ez, melyhez minden szent nevetEgy ezred év csatolt.

Itt küzdtenek honért a hősÁrpádnak hadai;Itt törtek össze rabigátHunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozákVéres zászlóidat,S elhulltanak legjobbjainkA hosszu harc alatt.


És annyi balszerencse közt,Oly sok viszály után,Megfogyva bár, de törve nem,Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!Hozzád bátran kiált:„Egy ezred évi szenvedésKér éltet vagy halált!”

Az nem lehet, hogy annyi szívHiában onta vért,S keservben annyi hű kebelSzakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,És oly szent akaratHiába sorvadozzanakEgy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fogEgy jobb kor, mely utánBuzgó imádság epedezSzáz ezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,A nagyszerű halál,Hol a temetkezés fölöttEgy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,Népek veszik körűl,S az ember millióinakSzemében gyászköny űl.

Légy híve rendületlenűlHazádnak, oh magyar:Ez éltetőd, s ha elbukál,Hantjával ez takar.

A nagy világon e kivűlNincsen számodra hely;Áldjon vagy verjen sors keze:Itt élned, halnod kell.

1836


JELENTÉSTEREMTÉS8. lépés: 7–8. feladat

35. oldal

5 PERC

T/7–8.

A cím jelentése, a vers hangneme

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : lehetőleg tartsuk be a kérdések sorrendjét

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érzékenység erősítése



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, jegyzetelés

7. A Szózat címe, hangneme és verselése

a) Mi a közös formai jellegzetessége a következő szavaknak?

szózat, hangzat, igézet, hálózat, rácsozat, erezet

b) Mit jelent a szózat? Fogalmazzuk meg többféleképpen! A legtalálóbbakat írjátok le!

MEGOLDÁS:a) a képző/utolsó szótag

b) Az Értelmező kéziszótár szerint: vál ünnepélyes állam- vagy kormányfői nyilatkozat vmely országos ügyben; irod fi gyelmeztető, intő beszéd, illetve ilyen költői megnyilatkozás; rég irod szó, beszéd, illetve zenei vagy emberi hang.

8. Milyen a vers hangulata? Több megoldás van! Válaszodat indokold!

biztató, buzdító, csalódott, vidám, keserű, lemondó, lelkesítő, ünnepélyes, zord



36. oldal

10 PERC

T/9.

Versforma; forma és hangnem


Mivel az időmértékes verselés már ismert a Poétai iskolából, ezért előhívhatjuk az ismereteket szóban is. A feladatlapon emlékeztetőül szerepel.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeret alkalmazása


M u n k a f o r m á k : egyéni, páros

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás

9. Hogyan függ össze a vers formája és hangneme?

a) Figyeljük meg a Szózat versformáját!

versszakok sorszáma:sorok hosszúsága:ritmusa:

A ritmus megállapításához vizsgáljuk meg az első versszakot!

Ha-zád-nak-ren-dü-let-le-nűlLégy-hí-ve,-oh-ma-gyar;Böl-csőd-az s-maj-dan-sí-rod-is,Mely-á-pol s-el-ta-kar.

b) Elevenítsük fel, amit az időmértékes verselésről tanultunk. Jelöljük meg a hosszú (jele: —) és a rövid (jele: ∪) szótagokat! A Szózatban kétféle versláb fordul elő: a jambus (egy rövid, egy hosszú szótag) és a spondeus (két hosszú szótag; ennek nincs dallama, azaz sem ereszkedő, sem emel-kedő lejtésű, mert a verslábat alkotó szótagoknak egyforma az időtartamuk).

c) Olvassuk hangosan, a ritmust kiemelve, eltúlozva (akár az értelem rovására) a szöveg egy-egy részletét!

d) Hogyan függ össze a vers hangulata (buzdító szándéka) a versformával? Fogalmazd meg egy-két mondatban!



37. oldal

15 PERC

T/10–11.

A szöveg retorikai eszközei

MEGOLDÁS:b) Versforma: négysoros, félrímes (x a x a), hat- és nyolcszótagos pattogó jambikus sorok (angol-

skót balladaforma, Chevy Chase-strófa, ezt nem kell megtanítani, legfeljebb annyit, hogy nem Vörösmarty találmánya).

d) A forma minden elemében: rövid strófák és sorok, a várakozást, nyugtalanságot, diszharmó-niát keltő félrím, az emelkedő dallamú versláb élénkítő hatásával megerősíti a tartalomban, szerkesztésben kifejezett buzdítást, kitartásra ösztönző lelkesítést.


A 10. feladatot oldják meg önállóan a tanulók. Ha szükségük van a szöveg megértéséhez segítség-re, természetesen adjuk meg. Beszéljük meg a megoldásokat, és erősítsük meg azt a tudást, hogy a Szózat érvrendszere európai és magyar kulturális hagyományokat folytat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek alkalmazása, intertextualitás felismerése


M u n k a f o r m á k : egyéni vagy páros

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegek „olvasása”

10. A Szózat retorikai eszközei Olvasd el az alábbi idézeteket, majd oldd meg a feladatokat!

Nem törhettek meg a bajoktól, ó bajtársak, hiszen már sokkal nagyobb veszedelmeket is elviseltetek.

(Vergilius Aeneise nyomán)

Elfussunk? Nincs hová. Sehun másutt Magyarországot meg nem találjuk, senki a maga országából ba-rátságunkért ki nem mégyen, hogy minket helyeztessen belé. Az mi nemes szabadságunk az ég alatt sehun sincs, hanem Pannoniában. Hic nobis vel vincendum vel moriendum est.1

(Zrínyi Miklós: Az török áfi um ellen való orvosság)

a) Húzd alá a Zrínyi-idézetben azt a mondatot, amely a szöveg leglényegesebb, összefoglaló gondo-lata (ezt tételmondatnak nevezzük), és a szöveg ezt az állítást fejti ki, érvel mellette.

1 Itt nekünk vagy győznünk, vagy meghalnunk kell.


b) Milyen kötőszóval tudod a szöveg utolsó mondatát összekapcsolni az előzőekkel?

c) Fogalmazd meg az „Itt nekünk vagy győznünk, vagy meghalnunk kell” állítás mellett felhozott indokokat, érveket!

d) Vesd össze a két idézetet! Hogyan utalnak egymásra?

e) Keresd meg a Szózatban azokat a sorokat, amelyek egybecsengenek az „Itt nekünk…” mondat-tal! Figyeld meg, hol helyezkednek el! Mi az elhelyezkedés szerepe, hatása?

MEGOLDÁS:a) – Itt nekünk vagy győznünk, vagy meghalnunk kell. – Hívjuk fel a fi gyelmet a választási lehe-

tőségek érvelő erejére!

b) Ezért, tehát; ismételjük, hogy a viszony magyarázó. El lehet játszani azzal, hogy a tételmon-datot a szöveg elejére helyezzük, s így is beillesztjük a kötőszót (hiszen), így ismételjük a magyarázás logikáját. Ezt esetleg differenciáló feladatnak is ki lehet adni.

c) – Nincs hova menni; – Magyarországot máshol nem találjuk; – a kedvünkért senki nem mond le a saját hazájáról; – csak itt lehetünk szabadok.

d) Nem törhettek meg a bajoktól = Elfussunk? ki kell tartani a végsőkig = itt győznünk kell vagy végünk, más esély nincs

e) „Itt élned, halnod kell”, „Egy ezredévi szenvedés / Kér éltet vagy halált” = Vergilius is! Beszél-jünk arról is, mit jelenthet az idézőjel.


Innentől minden tanulópár csak egy feladatot old meg, de a feladatokat közösen értelmezzük a munka előtt. A négy feladatot (A, B, C, D) tehát egyidejűleg végezzük.

11. Oldjátok meg a feladatokat!

A) Gyűjtsd össze azokat az érveket, melyek alátámasztják az „Itt élned, halnod kell” parancsot!

ÉRVEK:

B) Melyik a legerősebb érv, és hol helyezkedik el? Foglald össze az ehhez a sorpárhoz vezető és az ebből indított gondolatmenetet!

a) A legerősebb érv:

b) A megelőző gondolatmenet:

c) A rá következő gondolatmenet:


C) Nemcsak az érvek, hanem a stílus, a mondatok kapcsolódásának mikéntje is a meggyőzés esz-köze. A Szózat (mint az előző feladatok is mutatták) igen határozott logikájú. Még nyilvánvalóbbá válik ez, ha minden lehetséges ponton beillesztjük a megfelelő kötőszót (pl. hiszen, ezért, tehát, tudniillik). Figyeld meg, hogyan váltakozik a magyarázó és a következtető viszony! Jelöld az is-mert módon (magyarázó: ; következtető: )!

D) Nemcsak tartalmában, hanem stílusában (a nyelvhasználatban, a szavak, mondatok elrendezésé-ben) is rejlik az érvelés hatása. A következő feladatok ezt vizsgálják.

a) Gyűjtsd ki a párhuzamokat!

b) Gyűjtsd ki az ellentéteket!

c) Gyűjtsd ki az ismétléseket! (Mondatszerkezet is ismétlődhet.)

MEGOLDÁS:A)

ÉRVEK:1. Bölcsőd, sírod (ápol, eltakar)2. A nagy világon e kívűl / Nincsen számodra hely;3. Ez a föld melyen annyiszor / Apáid vére folyt4. Itt küzdtenek honért5. Itt törtek össze rabigát6. Szabadság! / Itten hordozák / Véres zászlóidat7. S elhulltanak legjobbjaink8. Él nemzet e hazán9. Egy ezredévi szenvedés (összefoglaló, ismétlő érv)10. Az nem lehet, hogy annyi szív11. Az nem lehet, hogy ész, erő12. Ez éltetőd,….13. A nagy világon e kívül…

Ugyanoda tér vissza az érvelés, ahonnan elindult, ezzel is fokozva a hatást, s válik megfelleb-bezhetetlen erkölcsi paranccsá azok számára is, akik nem értenek egyet azzal, hogy az egész életet egyetlen országban kell leélni.

B)

a) Egy ezredévi… – a felezőponton.

b) Megelőző gondolatmenet: Itt születtél, itt fognak eltemetni, itt van a helyed, ezért a földért adták életüket őseink, itt haltak, akik a hírünket növelték, itt foglalt hont Árpád, itt harcoltak a Hunyadiak, itt áldozták életüket sokan a szabadságért (pl. Rákóczi-szabadságharc), és mind-ez nem volt hiábavaló, hiszen él a nemzet.

c) Rá következő gondolatmenet: Nem lehet hiábavaló a szenvedés, nem veszhet kárba mindaz az erő, értelem, akarat, melyet a hazáért áldoztak, ezért kell, hogy jobb kor következzen, s ha esetleg mégis elveszünk, ez megrendítő lesz más népek, a világ egészének a számára. Tehát cselekedj, hiszen itt élsz, ez a hazád (éltetőd, hantjával ez takar).



5 PERC

Összegzés

C) 2–4. sor

D)

a) pl. mondatszerkesztési párhuzamok a keretversszakokban: „Az nem lehet…”

b) pl. élned – halnod, bölcső – sír, „Még jőni fog…”

c) hangok, szavak, szószerkezetek, sorok


Beszéljük meg a megoldásokat! Házi feladat a Szózat megtanulása (nem a következő órára).

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintetizálás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés


40. oldal

5 PERC

T/12.

Tárgyak régen és ma

A NYELV RÉGEN ÉS MA: A NYELVI VÁLTOZÁS


• A tanár A Pál utcai fi úkból és a Kincskereső kisködmönből ismerhető szavakat soroljon fel. A ta -nulók próbálják meg kitalálni, mely regényekben találkoztak már ezekkel a szavakkal, és mit jelentettek.

• Az ezt követő kérdéseknél ügyeljünk, hogy a megfelelő sorrendben tegyük fel őket. A sorrend a következő:– Hogyan változtak meg a tárgyak kb. 100 év alatt?– Hogyan változott a tárgyak neve ezalatt?– A tárgyakon kívül mi más változott meg?– A tárgyak nevén kívül mi változott még a nyelvben?

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : emlékezet, szókincs




12. Beszélgessünk arról, hogyan változik a nyelv!

a) Emlékszel még ezekre a szavakra? Ha ismerősek, honnan?

– verkli, lóvasút, zsebtintatartó, krajcár, méta, törökméz, színházi gukker, diákabrak – inas, garas, palavessző, boglyakemence, körtemuzsika, égbelátó, ködmön

b) Ezek közül a tárgyak, dolgok közül melyiket nem használjuk már napjainkban?

c) Melyiknek adtunk azóta más nevet?

d) Képzeld el azt az iskolát, ahova a nagyszüleid, dédszüleid jártak. Sorold fel, mi változott azóta: mi nem volt még akkor, ami most van, és mi nincs már ma, ami akkor volt.

e) Sok szó kiveszett a nyelvből, sok tárgy, fogalom új nevet kapott. Szerinted mi változott még?



40. oldal

5 PERC

T/13.

Régi szövegek összehasonlítása

MEGOLDÁS:a) A Pál utcai fi úk; Kincskereső kisködmön.

b) palavessző, boglyakemence, tintatartó, lóvasút, verkli, inas

c) gukker – távcső, égbelátó – távcső, grund – tér

d) Nem volt írásvetítő, projektor, videó, tv; egy tanár egyszerre több osztályt tanított, nők nem lehettek tanítók, az iskolaépület kisebb volt és kevesebb terem volt benne stb.

e) Ne csak új tárgyak (pl. számítástechnikával kapcsolatosak) kerüljenek elő, hanem pl. iskolai szleng, régies ragozás, nyelvjárási hangok, jelentésváltozás pl. telefonnal – lásd tárcsázás stb.


Olvastassuk el a tanulókkal a két szöveget, majd válaszoljanak a kérdésekre. A Kölcsey-szöveg feldolgozása során, amikor a régies formákat tárgyaljuk, érdemes mondatról mondatra felolvas-tatni az archaikus alakokat, mielőtt csoportosítják őket. A szövegek alatt a szerzők neve ne legyen feltüntetve, mert már annak alapján is rögtön meg lehet mondani, melyik íródott korábban.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegolvasás nyelvi célra

13. Olvasd el az alábbi két szöveget: mindkettő a szerzőnek az anyanyelvéhez fűződő viszonyá-ról szól valamilyen módon.

MAGYARUL: Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában2, metafi zikai3 rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak úgy nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp any-nyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok.

[ ............................................... : Ábécé a nyelvről és lélekről]

2 idegdúc: az idegsejteknek idegszálakkal összekapcsolt csoportja3 metafi zikai: tapasztalaton túli, érzékeinkkel fel nem fogható



41. oldal

10 PERC

T/14.

Nyelvi különbségek

Teljes birtokában lenni a nyelvnek, melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel. De erre még nem elég azon nyelvismeret, mely dajkánk karjai közt reánk ragadt; s azt hinni, hogy gyermek-kori nyelvünkkel az élet és tudomány legmagosb s legtitkosb tárgyait is tisztán s erőben előadhatjuk, nevetséges elbizottság. Igyekezned kell nemcsak arra, hogy beszéded hibátlanúl zengjen ajkaidról; hanem arra is, hogy kedves hajlékonysággal, gazdag változékonysággal, tisztán kinyomva, s szívre és lélekre erőben munkálva, okaidnak s érzelmeidnek akaratodtól függő tolmácsa lehessen.

[ ................................................. : Parainesis4]

a) Állapítsd meg, melyik szöveg keletkezett régebben!

b) Magyarázd el egyetlen rövid mondatban, hogy honnan tudtad, melyik szöveg a régebbi!

MEGOLDÁS:Az első szöveget Kosztolányi Dezső, a másodikat Kölcsey Ferenc írta. Akik tehát arra szavaztak, hogy a második szöveg a régebbi, helyesen gondolták.


Hívjuk fel a tanulók fi gyelmét arra, hogy a változásokról el is kell dönteniük, hogy milyen jellegűek.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás (szövegértés)

14. Figyeld meg a Kölcsey-szöveget! Mondatról mondatra vizsgáld meg és húzd alá, mik azok a nyelvi jelenségek, amelyek azóta már

megváltoztak, és senki sem mondaná úgy, ahogy Kölcsey. Próbáld meg a régies elemeket beso-rolni az alábbi csoportokba!

a) Furcsa, régies mondattani szerkezetek, kötőszavak, névmások:

b) Furcsa, régies toldalékok (ne csak a toldalékot írd le, hanem az egész szót, amiben szerinted ré-giesen van használva):

4 meghatározott személyhez intézett erkölcsi buzdítás vagy intelem


REFLEKTÁLÁS15. lépés: 15. feladat

42. oldal

10 PERC

T/15.

Régi szöveg mai formában

c) Régies szavak, amelyeket ma egyáltalán nem használnál:

d) Régies szavak, amelyeket ma más értelemben, esetleg kicsit más formában használnál:

e) Milyen szót használnál ezek helyett?

f) Hangokat érintő változások, pl. magánhangzó-rövidülés, magánhangzónyúlás:

g) Az alábbi három lehetőség közül válaszd ki, mit jelent a szövegben a „szívre és lélekre erősen munkálni” kifejezés!

– magunkat bátorságra ösztönözni, lelkünket megerősíteni [1.] – mindig a szívünkre és a lelkünkre hallgatni, őszintén cselekedni [2.] – amikor beszélünk, a hallgatóság érzéseire, szívére, lelkére nagy hatással lenni [3.]

MEGOLDÁS:a) mely, s, azon, reánk, igyekezni valamire

b) legmagosb

c) parainesis

d) elbizottság, kinyomva

e) elbizakodottság, nagyképűség; kiejtve, kimondva

f) hibátlanúl

g) 3.

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : bátorítsuk az átalakítást; nem sérti az a szöveget!

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, fogalmazókészség


M u n k a f o r m á k : egyéni, esetleg páros munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegtranszformáció



43. oldal

5 PERC

T/16.

Új szöveg – régi formában; választható feladat

15. Fogalmazd át úgy a szöveget, ahogy ma írná valaki. Használd fel megfi gyeléseidet az előző feladatból! Segítségül megadjuk a szöveg elejének átfo-

galmazását, de nem kell ehhez ragaszkodnod, ha azt gondolod, hogy másként kezdenéd. Ha el-készültél, hallgassatok meg néhány változatot, és fi gyeljétek meg, ki mit változtatott a szövegen.

Az első és elengedhetetlen feltétel az, hogy... (teljes birtokában legyünk a nyelvnek, amelyet...).


A feladatot ki lehet adni házi feladatnak, megadva azokat a már ismert archaikus hatású szövege-ket, ahonnan „ihletet” nyerhetnek (pl. Toldi, János vitéz). Ha házi feladatnak adjuk, a következő órából mindenképpen rá kell szánni 5-10 percet. A kérdéseket a felolvasás után kell megbeszélni.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fogalmazókészség


M u n k a f o r m á k : vegyes kiscsoportok

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegtranszformáció

16. Próbáld meg átírni az alábbi modern szöveget (egy baráti e-mailt) úgy, mintha Kölcsey korá-ban írta volna egy fi atal a barátjának.

Milyen változtatásokat kell alkalmaznod? Nem kell feltétlenül minden egyes mondatot átültetned régiesre, inkább az egész levél lényegét fogalmazd át! Ha elkészültél, hallgassatok meg néhány régiessé átalakított e-mailt. Vajon mitől lett sokkal hosszabb a szöveg?

Hellobello Esztike, már réges-régen, azaz tegnap este 9 óta itt vagyok Pesten, csak vizsgáztam ma, kaptam egy ötöst, aminek tökre örültem, meg egy négyest, meg beírattam egy hármast. Szóval mikor fox te megint vizsgázni? Én csüti délután, 24-én. Mikor tudunk talizni? Aztán meg megint haza kell mennem egy ilyen villámlátogatásra, OTP-s ügyeimet intézni. És akkor még lesz egy vizsim júni 30-án. Ennyi. Na cső, jelentkezzél minél előbb. Csákó, Marcsi

– Egy ötlet a levél elkezdéséhez (felhasználhatsz egyes kifejezéseket is néhány már tanult műből, pl. Arany János: Toldi, Petőfi Sándor: János vitéz):

Kedves Eszternek barátság csókjaival!Ím, e rövid levélkében tudatom véled, hogy a tegnapi napon este 9 tájban Pestre megérkezék, s ma vizsgámat jeles eredménnyel teljesíteni nem késlekedék, mely érdemjegy felett igen nagy örömöt érzek szívemben.



44. oldal

10 PERC

T/17.

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG:Nincsenek rövidítve a szavak, egyfajta szertartásosabb megfogalmazás: „tudatom véled” nem szerepel az eredetiben, csak már maga a „tudatás”.


A feladat célja a nyelv változásainak „leleplezése” két, ugyanazon szövegről készült, de különbö-ző korú fordítás összevetése révén. Elég minden kategóriára néhány példát találniuk.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi megformálásra való koncentrálás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : összehasonlítás

17. Olvasd el a két szöveget!

Mindkettő a Hamlet című dráma ugyanazon részének fordítása; az egyiket Arany János készítette 1867-ben, a másikat Nádasdy Ádám 1999-ben. Figyeld meg az eltéréseket a két szöveg között! Ho-gyan teszi modernebbé a fordítását Nádasdy? Milyen nyelvi elemeket „cserél ki” az Arany-szöveghez képest? Gyűjts néhány példát!

a) Mondattani változások

ARANY NÁDASDY

b) Ragok, szóalakok

ARANY NÁDASDY

c) Szókincs

ARANY NÁDASDY


MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG:a)

ARANY NÁDASDY

„hacsak önvédelemből nem fúlt a vízbe...” „csak akkor lehetne, ha önvédelemből fulladt meg”

„ki nem vétkes” „aki nem vétkes”

„Ha őkelme nagy kisasszony nem lett volna...” „Ha ez nem úrinő lett volna...”

b)

ARANY NÁDASDY

fojtotta fullasztotta

c)

ARANY NÁDASDY

halottvizsgáló halottkém

keresztyén keresztény

önnön saját

bibéja probléma

ARANY FORDÍTÁSA

ELSŐ SÍRÁSÓEl szabad temetni keresztyén temetőben egy olyan leányt, ki maga jószántából keresi az üd-vösséget?

MÁSODIK SÍRÁSÓHát el azt, én amondó vagyok; ássuk meg neki szaporán a sírt; a halottvizsgálók törvényt tettek rá, s úgy találták, hogy megilleti a keresztyén te-metés.

ELSŐ SÍRÁSÓHogy lehet az, hacsak önvédelemből nem fúlt a vízbe?

NÁDASDY FORDÍTÁSA

SÍRÁSÓHogyhogy egyházi temetést kap ez a lány, ha ő maga destruálta1 a halálát?

CIMBORA2

Mondom, hogy azt kap, úgyhogy ássad a sírt, egy-kettő. A halottkém kint volt nála, és megálla-pította, hogy egyházi temetés.

SÍRÁSÓDe az csak akkor lehetne, ha önvédelemből ful-ladt meg.

1 Szó szerint: ’tönkretesz’. A sírásó valószínűleg a konstruál: ’létrehoz’ szóval keverte össze. (Nádasdy Ádámnak a fordításhoz készített jegyzete szerint.)

2 az új fordításban csak egy sírásó szerepel, aki a cimborájával beszélget (ez a fordító döntése, nem nyelvváltozás!)


MÁSODIK SÍRÁSŐMárpedig azt úgy találták.

ELSŐ SÍRÁSÓSe offendendo3 kellett esni; nem lehet különben. Mert hát ez a bibéje: ha én készakarva fúlok vízbe: jele, hogy az tett; a tettnek pedig három ága van; úgymint: tenni, cselekedni és elkövetni; ergo, készakarva fúlt belé.

MÁSODIK SÍRÁSÓÚgy, de hallja csak, pajtás-uram –

ELSŐ SÍRÁSÓHagyj békét nekem. Itt foly a víz, no jó; itt áll az ember, no jó; ha már most az ember megyen a vízhez s beléöli magát, az nollé-vellé4 annyit tesz, hogy ő megy oda, érted? de ha a víz jön őhozzá, s úgy nyeli el, akkor nem maga fojtotta belé ma-gát; ergo5, ki nem vétkes önnön halálában, nem rövidíti meg az életét.

MÁSODIK SÍRÁSÓDe hát ez a törvény?

ELSŐ SÍRÁSÓE bizony; halottvizsgáló törvény.

MÁSODIK SÍRÁSÓMegmondjam hát az igazat? Ha őkelme nagy kis-asszony nem lett volna, bizony kívül temetnék ám a keresztyén temetőn.

ELSŐ SÍRÁSÓHüm! mondasz valamit; sajnos bizony, hogy az úri népnek több szabadsága van vízbe fojtani vagy felkötni magát, mint a többi keresztyén fe-lebarátjának.

CIMBORAMit tudom én, ez a döntés.

SÍRÁSÓAkkor ez gondatlanságból elkövetett testi ön-sértés, csak az lehet. Mert ugye mi a probléma? Ha én szándékosan fulladok meg, akkor történt ugye egy cselekvés; a cselekvésnek pedig három ágazata van, úgymint megtenni, megcsinálni és elkövetni. Ergo, a lány szándékosan fullasztotta meg magát.

CIMBORAJó, de fi gyelj már, te fősírásó –

SÍRÁSÓElnézést, várjál. Itt van a víz – értem? Itt áll az ember – értem? Ha az ember odamegy a vízhez és belefullad, akkor – akár akarta, akár nem – ő az, aki a menést végzi. Meg bírod jegyezni? De ha a víz jön oda, akkor nem ő fullasztotta meg magát. Ergo, aki nem vétkes a saját halálában, az nem rövidíti meg az életét.

CIMBORAEzt mondja a törvény?

SÍRÁSÓEzt. Így szól a halottkémlelési törvény.

CIMBORAMegmondjam az igazságot? Ha ez nem úrinő lett volna, akkor most egyházi izé nélkül temetnék el.

SÍRÁSÓNagyon jól mondod. Micsoda egy világ, a feje-seknek szabad vízbefujtani meg fölakasztani ma-gukat, a többi kereszténynek meg nem.

3 a saját maga megkárosítására

4 akarva-akaratlanul

5 tehát


46. oldal

15 PERC

T/1.

A Himnusz és a Szózat szemléleti eltérései

3. KÖLCSEY FERENC: HIMNUSZ

PÁRBESZÉD ÉS VITA VÖRÖSMARTY ÉS KÖLCSEY MŰVE KÖZÖTT


• Az A) szövegrészlet állításaiból induljunk ki. Ha túl nehéznek ítéljük az A) szöveget, akkor helyette dolgozzunk a B)-vel.

• Minden párnak egy állítást kell megvizsgálnia. A feladat célja: a) visszaidézni a múlt órai ismere-teket, b) gyakoroltatni az érvelést, c) fejleszteni a tanulók együttgondolkodását, d) előkészíteni a Himnusz megértését. Beszéljük meg a három állítást, győződjünk meg róla, hogy mindenki érti. Megbeszélés közben mindenki egészítse ki a táblázatát a többi csoport megoldása alapján.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logikus gondolkodás


M u n k a f o r m á k : pármunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegértés, szövegösszehasonlítás

1. A következő szövegrészletek állításai a Szózat szemléleti újdonságait összegzik. Vagyis azt sorolják, hogy Vörösmarty miben tér el a korábban kialakult nemzetről, hazáról való

gondolkodás tekintetében.

ÁLLÍTÁS A) SZÖVEG1 B) SZÖVEG

1. A haza immár nem pusztán a nemzet tör-ténelmi létének helyszíne, hanem az egyes ember életének személyes tere is.

A Szózat keletkezésének ideje előtt a nemzetről úgy gondolkodtak, hogy az a történések (nagy események, háborúk, bé-kekötések) helye nekünk, a haza tagjainak. Vörösmarty már azt is hangsúlyozza, hogy a személyes életünk tere is.

1 Arató László

K Ö L C S E Y F E R E N C : H I M N U S Z 4 7

2. A múlt és a jelen már nem szemben áll egymással, hanem a hajdani tettek és szenvedések jobb jövőre jogosító érvekké válnak.

A Szózat keletkezésének ideje előtt a nem-zetről úgy gondolkodtak, hogy a dicső múlt ellentétben áll a pusztuló, romlott jelennel, vagy azt mondja, hogy a sok múltbeli szen-vedés következménye egy jobb jövő.

3. A nemzet nem magában áll, hanem a vele együtt érző népek közösségének tagja, a nemzet az emberiség része.

A Szózat keletkezésének ideje előtt a nem-zetről úgy gondolkodtak, hogy önmagában áll, egyedül van, Vörösmarty szerint a magyar nemzet nem egyedül áll a világ-ban, hanem részvétet mutató népek veszik körül, együtt érezve vele.

a) Készíts a fenti szövegrészletek – az A) vagy a B) – egyikének állításai alapján szembeállító táblá-zatot a nemzetről való gondolkodásról!

A NEMZET

ÁLLÍTÁS RÉGEBBEN A SZÓZAT SZERINT

1.

2.

3.

b) Gyűjts érveket a három állítás igaza mellett a Szózat szövegéből!

ÁLLÍTÁS PÉLDÁK

1.

2.

3.

MEGOLDÁS:a)

A NEMZET

RÉGEBBEN A SZÓZAT SZERINT

Csak a történelmet jelenti, kiemelkedő emberek és események, a nemzet tagjai alárendeltként, a történelem elszenvedőjeként vannak jelen.

A nemzetet alkotó minden ember sorsa is, a nemzet tagjainak hangsúlyozott a személyes fele-lőssége, cselekedeteikre számít a haza.

A múlt tettei mindig ellentétei a jelennek. A múlt tetteiből egy jobb jövő következik.

Csak magára számíthat, egyedül van. A többi nemzet is tud róla, a magyar is tagja az emberiségnek.



48. oldal

15 PERC

T/2.


b)

ÁLLÍTÁS PÉLDÁK

1. Személyes megszólítás, itt élünk, halunk; 8. vsz.: nem hősöket emel ki, hanem érző em-bereket, „annyi szív”, nem „ész, erő”, történelmi hősök, „És annyi balszerencse”

2. „Egy ezredévi szenvedés…”, „Az nem lehet…” (2×), „Még jőni kell…”

3. „S a sírt, hol nemzet…”„S népek hazája, nagy világ! / Hozzád bátran kiált”


• Olvassuk fel a Himnuszt, a tanári bemutatás előtt adjunk szempontot! Figyeljék meg a tanulók, hogy a fenti három állítás melyik része (a régebbi nemzetfelfogás vagy az újabb) érvényesül a Himnuszban.

• Gyűjtsünk közösen érveket (lásd az 1/a) feladat: a Szózat szerint).



M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális


2. Olvassátok el a Himnuszt! Figyeljétek meg, hogy az 1/a) feladatban megfogalmazott állítások melyike igaz a versben!


KÖLCSEY FERENC: HIMNUSZA magyar nép zivataros századaiból

Isten, áldd meg a magyartJó kedvvel, bőséggel,Nyújts feléje védő kart,Ha küzd ellenséggel;Bal sors akit régen tép,Hozz rá víg esztendőt,Megbünhödte már e népA multat s jövendőt!

Őseinket felhozádKárpát szent bércére,Általad nyert szép hazátBendegúznak vére.S merre zúgnak habjaiTiszának, Dunának,Árpád hős magzatjaiFelvirágozának.

Értünk Kunság mezeinÉrt kalászt lengettél,Tokaj szőlővesszeinNektárt csepegtettél.Zászlónk gyakran plántáládVad török sáncára,S nyögte Mátyás bús hadátBécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miattGyúlt harag kebledben,S elsújtád villámidatDörgő fellegedben,Most rabló mongol nyilátZúgattad felettünk,Majd töröktől rabigátVállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkainOzman vad népénekVert hadunk csonthalmainGyőzedelmi ének!Hányszor támadt tenfi adSzép hazám kebledre,S lettél magzatod miattMagzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött s feléKard nyúl barlangjában,Szerte nézett s nem leléHonját a hazában, Bércrehág és völgybe száll,Bú s kétség mellette,Vérözön lábainál,S lángtenger fölette.

Vár állott, most kőhalom,Kedv s öröm röpkedtek,Halálhörgés, siralomZajlik már helyettek.S ah, szabadság nem virúlA holtnak véréből,Kínzó rabság könnye hullÁrvánk hő szeméből!

Szánd meg isten a magyartKit vészek hányának,Nyújts feléje védő kartTengerén kínjának.Bal sors akit régen tép,Hozz rá víg esztendőt,Megbünhödte már e népA multat s jövendőt!

Cseke, 1823. január 22.



49. oldal

10 PERC

T/3.


ÁLLÍTÁS IGAZOLÓ ÉRVEK

1.

2.

3.

MEGOLDÁS:

ÁLLÍTÁS IGAZOLÓ ÉRVEK

1. Csak történelmi események, hősök szerepelnek a szövegben.

2. A múltat szembeállítja a jelennel: 2., 3., 4., 5., 6. vsz. 6.–7. vsz. (Különösen éles ellenté-telezés a 7. vsz.-ban.)

3. Csak a magyar nép és Isten van jelen.


Ebben a fázisban előkészítjük a Himnusz értelmezését.


C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázat kitöltése

3. Ki beszél, kinek a nevében és kihez a Himnuszban és a Szózatban? Mit kér a megszólítottól? Milyennek látja a magyarokat?

SZEMPONTOK HIMNUSZ SZÓZAT

KI BESZÉL?

KINEK A NEVÉBEN?

KIT SZÓLÍT MEG?

MILYENNEK LÁTJA A MAGYAROKAT?

MIT KÉR?


REFLEKTÁLÁS4. lépés: 4–6. feladat

50. oldal

5 PERC

T/4–5.


MEGOLDÁS:

HIMNUSZ SZÓZAT

KI BESZÉL? a magyar nemzet tagja a magyar nemzet tagja

KINEK A NEVÉBEN? a közösség nevében a közösség nevében, de hangvétele személyes

KIT SZÓLÍT MEG? Istent a nemzet tagjait személyesen, köz-vetlenül E/2. sz., a többi nemzetet is 7. vsz.


kárhozottnak, bűnösnek, megszá-násra valónak, tragikus sorsúnak, bűntudatosnak, önsajnálónak

tettre képesnek, sokat szenvedő-nek, bizalomra méltónak („Az nem lehet”), hősnek („vagy jőni fog a nagyszerű halál”)

MIT KÉR? szánalmat, enyhülést a szenvedésben megmentést

hűséget a múlthoz, kitartást, a múlt-hoz méltó tetteket


A beszélgetés arra irányul, hogy megértsük, milyen történelmi és lelki okai vannak a Himnusz tar-talmainak, mely a következő óra kiindulópontja lesz, illetve a házi feladat is ehhez kapcsolódik.


C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : osztály


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított beszélgetés

4. Vajon miből fakad, hogy a Himnusz ilyennek látja a magyarokat?

5. Szerintetek milyen egy „jó” nemzeti himnusz? Kifejezi-e egy nemzet karakterét (jellegzetességeit)? Kell, hogy kapcsolatban álljon a múlt esemé-

nyeivel? Miért?


50. oldalT/6.

Házi feladat

• Az orosz, a szovjet, az amerikai, a francia, a lengyel, a cseh, a fi nn, a székely és a cigány himnu-szok közül mindenki válasszon egyet, és állapítsa meg, hogy hasonlít-e szemléletében a magyar-hoz vagy sem. Gondolkodjon el azon is, hogy vajon milyen történeti oka lehet az adott himnusz szemléletének. Javasoljuk, hogy az érdeklődők végezzenek a forrásokra vonatkozóan gyűjtőmun-kát az interneten, az eredményeket a grafi kai szervezőben foglalják össze.

• Emlékeztetjük őket a projektre, felhívjuk a fi gyelmet, hogy ezek a szövegek is ösztönzést adhatnak képzeletbeli nemzetük-országuk (vagy ha azt választják, osztályuk) himnuszának megírására.

6. Válassz egyet az alábbi nemzeti himnuszok közül, és állapítsd meg, hogy hasonlít-e szemlé-letében a magyarhoz vagy sem!

Gondolkodj el azon is, hogy vajon milyen történeti oka lehet az adott himnusz szemléletének. Végezhetsz gyűjtőmunkát interneten is. Az elemzésben segítséget találsz az alábbiakban.

a) Ajánlott szempontok a választott himnusz értékeléséhez

– Hangulata: alátámasztás (szavak, kifejezések, formai jellemzők, melyek a hangulat megteremtésében domi-

nálnak):– Jellemző mondatfajták (pl. felszólítás, óhajtás, kijelentés). Mi a hatásuk? Miről árulkodnak?– Beszédhelyzet: Van-e, s ha igen, ki a megszólított? Mi a szándéka a beszélőnek? alátámasztás (idézetek a szövegből):– A haza természeti adottságai (megjelennek-e, mennyire nyomatékosak az önmeghatározásban,

érvként szerepelnek vagy önértékükön?): alátámasztás (idézetek a szövegből):– A múlt eseményei (jelen vannak-e, pozitívak vagy negatívak): alátámasztás (idézetek a szövegből):– Szemlélete (pl. vesztesnek, nyertesnek, bűnösnek, bűntelennek tekinti-e magát): alátámasztás (idézetek a szövegből):– Jövőképe (pl. mit vár, mit remél a jövőtől, kitől várja a változást?): alátámasztás (idézetek a szövegből):– Összegzés (hasonlít-e, miben a magyar himnuszhoz):

b) A választott himnusz közös és eltérő jellemzőit értékeljétek a halmazábra segítségével!


c) A kutatómunka eredményeit rendszerezzétek az alábbi táblázatban!

AZ OLVASOTT DOKUMEN-TUM BIBLIOGRÁFIAI ADATAI (KI A SZERZŐ, HOL TALÁL-TAM, MIKORI A FORRÁS)

A KÉRDÉS MEGVÁLASZOLÁSÁHOZ TALÁLT INFORMÁCIÓ

AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK HIMNUSZA

A csillagos-sávos lobogó

Oh, mondd, látod-e a korai hajnali fénynélAzt, amit oly büszkén üdvözöltünk az alkony utolsó ragyogásánál?Azt, amelynek széles csíkjait és fényes csillagait, a veszélyes csatábanA bástyák fölött fi gyeltük, hogy oly büszkén lobogÉs a rakéta vörös fénye, a bombák robbanásaMutatta az éjben, hogy zászlónk még fenn lobog.Oh, mondd, a csillagokkal borított lobogó még ott lebeg-eA szabadság országa és a bátrak hona felett?A part csak halványan dereng a vízben borongó ködben,Míg az ellen gőgös hada rettegett csendben pihen.Mi az, amit a szellő a tornyosuló hullámok közöttMíg fúj, időnként félig rejt, félig fölfed?Most fölragyog a fölkelő nap sugarábanÉs teljes glóriája tündököl a víz tükrébenEz a csillagokkal borított lobogó!Lobogj a szabadság országa és a bátrak hona felett!És így legyen mindörökké, ha a szabadság hőseinekKell állniuk szeretett honuk és a háború között:Áldozatuk győzelmet és békét teremt. A GondviselésMegmentette nép dicsérje a nemzetet mentő Urat,Mert győznünk kell, amikor az ügyünk igazságos.Legyen jelszavunk: Tebenned a bizodalmunk!És ez a csillagokkal borított lobogó győztesen fog lobogniA szabadság országa és a bátrak hona fölött.

CSEH HIMNUSZ

Hol van a hazám,hol van a hazám?Rétek között, ahol víz hömpölyög,ahol a hegyek a sziklákkal suhognak,s kertekben virágok rügyeznek,íme ez a földi paradicsom!Ez a gyönyörű földez cseh föld és hazám,ez cseh föld és hazám.


OROSZ HIMNUSZ

Oroszország, szent államunk,Oroszország, kedves országunk,Óriási akarat, hatalmas dicsőségA te tulajdonod örök időkre.

Dicsőülj, szabad hazánk,Baráti népek évszázados szövetsége,Elődöktől kapott nemzeti bölcsesség,Dicsőülj, ország! Büszkék vagyunk Rád.

Déli tengerektől a sarkvidékigTerjednek erdőink, mezőink.Egyedülálló vagy a világon!Egyedül ilyen Istentől védett szülőföld.

Refrén:Széles tér álmainknak és életünknek,Jövőt nyitnak nekünk az évek,Erőt ad hazaszeretetünk,Így volt, van és lesz is mindig.

SZOVJET HIMNUSZ

Szövetségbe forrt szabad köztársaságok:Nagy Oroszország kovácsolta frigy,A Szovjet hatalma és egysége éljen:Sok nép így akarta s megalkotta így!Szálljon szabad hazánk,Dicsőség fénye rád,Népek barátságát vívtad te ki!Lenini párt vezet,Láng, mely a népeketKommunizmus győztes útján viszi.Kélt orkánon át szabad élet sugára,Utunkat a nagy Lenin mutatta nekünk.

És ő lelkesített, hogy népünkhöz hívekHogy munkában, tettekben hősök legyünk.Szálljon szabad hazánk,Dicsőség fénye rád,Népek barátságát vívtad te ki!Lenini párt vezet,Láng, mely a népeketKommunizmus győztes útján viszi.A kommunizmus örök eszméi győznek,Mi tudjuk, hogy boldog jövendőt ez ád,És szolgáljuk büszkén és hűséges szívvelA lángszínű zászlót, a hon zászlaját.


LENGYEL HIMNUSZ

Nincs még veszve Lengyelország,Míg mi meg nem haltunk,Hogyha földünk elrabolták,Visszaszerzi kardunk.Fel, fel, Dombrowski,Zászlódat bontsd ki!Ha te vagy vezérünk,Népünkhöz elérünk.

A Wartáig, VisztuláigSzabad lesz a lengyel,Bonaparte álma válikTettre győzedelmeddel.Fel, fel, Dombrowski,Zászlódat bontsd ki!Ha te vagy vezérünk,Népünkhöz elérünk.

Poznannal Czernieczki kardjaMindent visszaszerzett,Így szállunk majd mi is partra,Hogyha hív a nemzet.Fel, fel, Dombrowski,Zászlódat bontsd ki!Ha te vagy vezérünk,Népünkhöz elérünk.

Szólt a lányhoz az aggastyán,Szeme könnybe lábadt,Figyelj, lánykám, még hallasz tánLengyel trombitákat.Fel, fel, Dombrowski,Zászlódat bontsd ki!Ha te vagy vezérünk,Népünkhöz elérünk.

Cseng a hangunk, szabadság int,Több türelmünk nincsen!Velünk vannak jó kaszáink,Kosciuskóval Isten!Fel, fel, Dombrowski,Zászlódat bontsd ki!Ha te vagy vezérünk,Népünkhöz elérünk.


SZÉKELY HIMNUSZ

Ki tudja merre, merre visz a végzetGöröngyös úton, sötét éjjelen.Segítsd még egyszer győzelemre néped,Csaba királyfi csillag ösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a sziklaNépek harcának zajló tengerén.Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,Ne hagyd el veszni, Erdélyt Istenünk!

FRANCIA HIMNUSZ

Marsziliai ének

Ébredj hazánknak bajnok népeRagadd ki híres kardodatNevednek esküdt ellenségeDühödve hozza lánczodatA vér szopó tyrannus faizatMellyedre szegzi fegyverét,S véredbe mártya rút kezét,Ha szolgaságra nem hurczolhat.Fegyverbe bajnokok,Levente magzatok!Rontsunk, rontsunkE vér szomjukraSzabdallyuk halmokra.

A zsoldos martalékok nyájaOrdítva habzik ellenünk,Halált visítgat trombitája,Remeg szavára életünk.Szerelmes asszonytárssainkatÖrök bilincsre kergeti,Honunkat földig égetiS pallosra hányja magzatinkat.Fegyverbe bajnokok,Levente magzatok!Rontsunk, rontsunkE vér szomjukraSzabdallyuk halmokra.


E szívtelen rabok dagályaGyőzhessen egy nagy nemzetet?Az emberjussnak kent nadályaIgázzon férfi szíveket?Csordája béres árulóknak,Mely kész eladni a hazát,Hogy hordozhasson pántlikát,Jusst szabjon egy szabad országnak?Fegyverbe bajnokok,Levente magzatok!Rontsunk, rontsunkE vér szomjukraSzabdallyuk halmokra.

Reszkess, lator tirannus pára,Jutalmad napja érkezik,Fejedre száll a vérnek ára,Mely érted ingyen öntetik.Tanácsnokidnak dőre pártjaÖnkényt koholja vesztedet,E nemzet lesz ki fényedetÖrök homállyal elborítja.Fegyverbe bajnokok,Levente magzatok!Rontsunk, rontsunkE vér szomjukraSzabdallyuk halmokra.

Öld, bajnok, a gaz despotákat,Kik embervérben fürdenek,S kik megtapodván jussainkat,Lopott bíborban fénylenek.De szánd meg embertársainkat,Kiket magokhoz csaltanak,Vagy másképp arra bírtanak,Hogy ostromolják honainkat.Fegyverbe bajnokok,Levente magzatok!Rontsunk, rontsunkE vér szomjukraSzabdallyuk halmokra.


Édes hazánknak szent szerelme,Segítsd vitézid karjait,Kedvelt szabadság istensége,Törd össze népünk láncait.Küldjétek ütköző csatákhozA győzedelmek angyalát,Hadd űzze a vak despotátPokolnak kormos ajtajához.Fegyverbe bajnokok,Levente magzatok!Rontsunk, rontsunkE vér szomjukraSzabdallyuk halmokra.

CIGÁNY HIMNUSZ

Zöld az erdő

Zöld az erdő, zöld a hegy is,A szerencse jön is, megy is,Gondok kése húsunkba vág,Képmutató lett a világ.

Egész világ ellenségünk,Űzött tolvajokként élünk,Nem loptunk mi, csak egy szögetJézus vérző tenyeréből.

Isten, könyörülj meg nékünk,Ne szenvedjen tovább népünk,Megátkoztál, meg is vertél,Örökké csavargóvá tettél.

(Bari Károly fordítása)

FINN HIMNUSZ

Hazánk, hazánk, te drága szó,Zendülj az ajkakon!Nincs bérc, egekre felnyúló,Se völgy, se part oly bájoló Sehol, mint itten északon, Öledben ősi hon.

Hazánk szegény, de hadd legyenAnnak, ki kincsre vágy.Hadd vesse meg az idegen,De mi szeretjük mind híven: E sziklatáj, ezernyi láp Nekünk tündérvilág.


Oly kedves a sellők zajaS az ér a völgy ölén,Sötét fenyőink sóhaja,A fényes nyári éjszaka; Itt szívderítő érzemény Minden, mi dal, mi fény.

Áldás és boldogság nekünkIttlétünk perce mind;Bár zord legyen itt életünk,Ez a hazánk, szülőhelyünk. E földtekén ily drága kincs, Mint e hely, semmi nincs.

S most ím előttünk láthatunkEgy téres tartományt;Kitárhatjuk felé karunk,Tavaira mutathatunkÉs boldogan mondhatja szánk: Ez itt a mi hazánk! S ringasson bár fény, kényelem

Arany-felhők alatt,S éltünk örök vígság legyen,Melyben panaszkönny nem terem, Ez a sovány föld marad, Hová vágyunk ragad.

Apáink itt harcoltanak,Kezükbe’ kard, eke,Ború volt, vagy sütött a nap,Szerencsében s balsors alatt A fi nn nép egyként éreze, Nem rendült meg szíve.

S a vér, mit bőven hullatott,Értünk folyt gazdagon;Öröm-virága itt nyílott,Itt érze bút és bánatot; Övé volt munka, fájdalom Sok hosszú századon.

S ki festhetné a sok viszályt,Melyet e nép megért,Midőn ellen tiprá honátS éhség, fagy kínja járta át? Ki mérné föl a szenvedést, S mit hullatott a vért?



60. oldal

30 PERC

T/7.

Szózat vagy Himnusz

Oh föld, ezer tó földje te,Dal s hűség honja vagy;Te vagy a révpart enyhelye,Múltunk, jövőnk igérete. Légy bár szegény, gondot nem ad, Csak boldog légy és szabad.

Kinyílik egykor, érzem én,Virágod bimbaja.Szeretetünk örök tüzénFakad számodra üdv, remény: Fennen csapong még valaha A mi hazánk dala!

MEGOLDÁSOK:b) Egyszerű halmazábrával is értékelhetik a közös és eltérő jellemzőket.

c) A kutatómunkát végző tanulók dolgozzanak a grafi kai szervezővel, mellyel megtanítjuk őket a kutatómunka formai elemeire.


• A kooperatív vitatechnika a tanulókat aktív részvételre ösztönzi, őket fokozott gondolkodásra és véleményük közérthető megfogalmazására készteti. Időigényes, ám hatékony és élményszerű technika. A tanulók érveik megfogalmazásához használják a két vers szövegét!

• A két állításhoz párban dolgozva gyűjtsék össze érveiket! 5 perc után hatosával csoportot alkot-nak, megvitatják érveiket, bővítik saját listájukat.

• Mindenki egyénileg eldönti, hogy miként érez az adott érvvel vagy problémával kapcsolatban.• Ezután az osztály alkosson 3 csoportot aszerint, hogy a Szózat vagy a Himnusz mellett döntene-e,

illetve a harmadik csoportot a bizonytalanok alkotják.• Az adott csoport megbeszéli és kiválasztja a legnyomósabb érveket álláspontja alátámasztására.• Ezután vita következik: egy-egy önkéntes szóvivő mindhárom csoportból ismerteti csoportja ál-

láspontját. A bizonytalanok is fogalmazzák meg kételyeiket!• A tanulók a hallottak után még egyszer átgondolják álláspontjukat, és meggyőződésük szerint

csoportot válthatnak.• Zárásként egy-egy csoport által kijelölt személy megteszi a csoport zárónyilatkozatát.



61. oldal

15 PERC

T/8–9.

Más népek himnuszai

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vitakészség, önálló véleményalkotás, együtt-működés


M u n k a f o r m á k : pármunka, csoportmunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : konstruktív vita

7. Inkább a Szózat legyen a himnuszunk vagy maradjon a Himnusz? Gyűjtsetek érveket!

SZÓZAT

HIMNUSZ

NEM TUDOM, MERT...

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG:

SZÓZAT Buzdítóbb, lelkesítőbb. Nem hangsúlyozza bűnösségünket. Aktivitásra késztet, nem csak kivár. Nem festi olyan tragikusnak a sorsunkat. Egyszerűbb, közérthetőbb a nyelve.

HIMNUSZ Jobban kifejezi nemzeti karakterünket. Méltóságteljesebb, ünnepélyesebb. A hagyománynak, tradíciónak nagyobb a szerepe ebben a szövegben. Nem olyan aktualizáló beszéd, mint a Szózat. Nem csak egy történelmi helyzetben felkínált választás. Lehet, hogy fontos szempont, hogy Istenhez fordul.

NEM TUDOM, MERT...

Már megszoktuk, hogy ez a himnuszunk. Mindkettőt énekeljük nemzeti ünne-peinken. Mindkettőnek vannak erényei és hátrányai (lásd fent), tehát mindegyik lehetne.


A házi feladat megbeszélése. A tanulók rendeződjenek tetszés szerint 6 fős csoportokba. Minden tanuló ismertesse röviden a választott himnuszról kialakult véleményét, észrevételeit. A csoport közösen fogalmazza meg ezután azt a tapasztalatot, mely minden himnusz esetében fennáll. A munka végeztével ismertessék ezt a véleményt.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szóbeli megnyilatkozás



M u n k a f o r m á k : csoport, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított beszélgetés

8. Mondjátok el véleményeteket!

a) Fogalmazzatok meg pontokba szedve olyan állításokat, melyek minden himnuszra igazak! Ve-gyétek fi gyelembe az alábbiakban ajánlott szempontokat!

– Viszonyuk a nép (nemzet) múltjához:– Hangvételük, stílusuk:– Megszólítottjuk:

b) Van-e olyan himnusz, amelyben legalább annyira dominál a bűntudat, mint a magyar Himnuszban?

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG:– Akár ellentétes, akár egyező szemléletében a mi himnuszunkkal a vizsgált himnusz, valamikép-

pen kifejezi az adott nép karakterét.– Valamennyi ünnepélyes, emelkedett, választékos stílusú (egyetlen kivétel talán a Zöld az erdő).– Van megszólítottjuk (a „nemzet” tagjai vagy egy „felsőbb fórum”).

b) Ebben a tekintetben egyedülálló a Himnusz.

9. Olvasd el fi gyelmesen az idézetet!

„S ah szabadság nem virulA holtnak véréből,Kínzó rabság könnye hullÁrvánk hő szeméből.”

a) Fogalmazd meg saját szavaiddal a Himnusz fenti sorai alapján, mit állít a versbeszélő az áldozatok értelméről:

b) Keresd meg a Szózat azon sorait, melyekben a versbeszélő ezzel ellentétes véleményt fogalmaz meg:

– Írd le saját szavaiddal Vörösmarty véleményét ebben a kérdésben!– Mely kifejezések, szavak, mondatszerkezetek teszik nagyon hatásossá ezt a verset?

c) Melyik véleményt találod meggyőzőbbnek? Melyiket igazolja inkább a szöveg, melyiket a törté-nelmünk?

– A szöveg:– Történelmünk:



62. oldal

3 PERC

T/10.

A Himnusz történelmi és lelki motivációinak feltárása

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG:a) Hiábavaló, értelmetlen volt minden önfeláldozás, a jelen nyomorúsága is ezt bizonyítja.

b) Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. Az nem lehet, hogy ész, erő, És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jőni fog

– Értelmét látja az önfeláldozásnak, érvként használja a cselekvésre.– Azonos mondatszerkezet – kiemel, nyomatékosít: „Szív, ész, erő, akarat” érzéseinkre hat.

c)

– Meggyőzőbb a Himnusz szövege, mert állítását igazolja a nemzet korabeli helyzetével. Vörös-marty nem támasztja alá példákkal, nem igazolja állítását, ezért kevésbé meggyőző. Viszont nagyon hatásos.

– Egyéni; hozhatnak példát mind kudarcainkra, mind sikereinkre.


A feladat megoldása után tanári közlésként hangozzon el a következő:

A különböző nemzeti himnuszokat összevetve megállapítottuk, hogy Kölcsey verse egyedülálló a bűntudat tekintetében. Két vélemény is alátámasztja ezt.

– „Nincs még egy ország, amelynek himnusza bűntudattal küszködnék, amely olyan komor, s már-már reménytelen hangot ütne meg, mint a miénk.” (Hankiss Elemér)

– „A bűntudat és a tragikus sors tudata, sőt talán a nemzeti önsajnálat is mélyen beleivódott a magyarság – nem biológiailag, hanem történetileg kialakult, meghatározott – nemzeti karakteré-be. [...] Mi talán hajlamosabbak vagyunk teljesítményeink alulértékelésére és a panaszkodásra.” (Arató László)

Vajon milyen okai lehetnek ennek? A mai órán ezt fogjuk felderíteni.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : aktív fi gyelem




63. oldal

7 PERC

T/11.

A Himnusz történelmi és lelki motivációinak feltárása


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, tanári közlés

10. Milyen jelentéseit ismeritek a himnusz szónak?

a) Hány jelentése van?

b) Igazak-e ezek a jelentések Kölcsey versére?

MEGOLDÁS:a)

– Hivatalos nemzeti ének, nemzeti jelkép.– Eredetileg műfaj: Istenhez szóló ének.

Értelmező kéziszótár: 1. Megzenésített költemény, amelyet ünnepélyes alkalmakon a nemzet tiszteletére játszanak, énekelnek. 2. Irodalomtörténet: istenséget, eszmét magasztaló költe-mény, ének.

b)

Mindkét jelentése érvényes Kölcsey versére.

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A látszólag nem ideillő feladat tényleges „ráhangolódás”.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló véleménynyilvánítás írásban



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : hétköznapi szöveg földolgozása



64. oldal

7 PERC

T/12.

A Himnusz történelmi tapasztalata

11. Olvasd el a történetet, és válaszolj a kérdésekre!

Hanna és Tom barátok. Mindketten nagy családban élnek, nagyszüleikkel, szüleikkel, testvéreikkel. Hanna családjában a nagypapa nagyon szigorú, mindenkinek ő parancsol. Még Hanna apjának, édesanyjának is. Jómódúak. Sose verik meg a gyerekeket. Ha valami probléma merül fel, például ha Hanna új cipőt szeretne vagy el szeretne menni osztálykirándulásra, a nagypapa dönti el saját belátása szerint, hogy Hanna mit tehet. Általában nem engedik el osztálykirándulásra, és az okát sem mindig mondják meg neki. Tomék együtt beszélnek meg mindent, általában vacsora közben – sokszor hangos viták vagy nevetések közepette. Tomnak segítenek dönteni, ha például szeretne úszótanfolyamra járni, de nem mer elmenni. Hanna és Tom egy nap nagy bajba kerültek: betörték egy kirakat ablakát. A boltos még azzal is megvádolta őket, hogy elvettek a kirakatból egy órát.

HANNA TOM

HOGY ÉRZI MAGÁT, MIRE GONDOLHAT?

HOGYAN OLDJA MEG PROBLÉ-MÁJÁT? (TÖBB LEHETŐSÉGEN IS GONDOLKOZZ!)

MIT VÁRHAT A CSALÁDJÁTÓL?

FORDUL-E SEGÍTSÉGÉRT, KIHEZ?

HOGYAN ÍTÉLNÉD MEG HANNÁT, HA LETAGADNÁ BŰNRÉSZESSÉGÉT, ÉS MINDENT TOMRA FOGNA?


A tanulók válaszait közösen megbeszélve térjünk át a Himnusz (feltehetőleg) hasonló történelmi tapasztalatára. Tudatosítsuk a tanulókban a következőket:

Történelmi tapasztalat (I.)

A magyar nemzet múltja, hasonló tapasztalata: külhatalmaktól való évszázados függőség; az egyén alárendeltsége az atyáskodó, túlhatalommal bíró állammal szemben; ez a helyzet a furfan-gos, túlélő alattvaló kialakulásához vezet; nem tanít meg az öntudatos állásfoglalásra, demokrati-kus viselkedésre; az ellenfél egyenlőtlen így, ebben a helyzetben célszerűbb „felfelé mutogatni”, kibúvókat, kiskapukat keresni, mint büszkélkedni; panaszkodni, bűntudatot érezni nem rokon-szenves magatartásformák, de a történelmi múlt ezt hitelesíti.



64. oldal

5 PERC

T/13.

A Himnuszban érvényesülő lelki folyamat

A Himnusz ezt a közérzületet, közgondolkodást foglalja össze.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : aktív fi gyelem



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, előadás

12. Melyik gyerek helyzete ismerős a Himnuszban megmutatkozó történelmi tapasztalatból? Milyen közös jegyeket lehet felfedezni?


A feladat megoldásával tudatosítjuk a következőket:

Lelki mechanizmus (II.)

Ö s s z e g z é s : A történelmi tapasztalat és a lelki mechanizmus egyaránt magyarázatot ad a Himnusz szemléletére.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : aktív fi gyelem, érzelmi intelligencia



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, előadás

13. A Himnuszban érvényesülő lelki folyamattal a magánéletben is találkozhatunk.

a) Gyakran halljuk a következőt, ha valakit baj ér. Miről árulkodnak ezek a mondatok? Mi a kérdések valóságos tartalma?

„Mit vétettem, hogy ez történt velem?”, „Mivel érdemeltem ezt ki?”, „Hát bűnös vagyok, hogy így büntet Isten?”

b) Vajon miért keres a bajba jutott, szenvedő ember a maga múltjában bűnt? Miért könnyebb elvi-selni így a szenvedést?



64. oldal

8 PERC

T/14–15.

MEGOLDÁS:a) Kell, hogy bűnöm legyen.

b)

– Az oktalan, megfoghatatlan szenvedés nehezebb, félelmetesebb. Ha tudjuk, miért kell szenved-nünk, jobban el tudjuk viselni.

– Könnyebb, mert az ok felszabadít, kiindulópontot ad, a jövőre nézve azt a biztonságot adja, hogy ha ilyet nem teszünk, akkor elkerülhetjük a szenvedést.


A keresztformát vizsgáló 15. feladat kihagyható az óra logikus menetének sérelme nélkül, illetve meg is oldhatják az érdeklődőbb tanulók.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értő szövegolvasás

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : érdeklődő, fogékony tanulók



14. Figyeljük meg, hogyan érvényesül ez a lelki folyamat a Himnuszban!

a) Mit nevez meg a Himnusz a szenvedés okaként? Keresd meg a megfelelő sorokat! Hol helyezke-dik el ez a mondat?

b) Gyűjtsd ki a szövegből, mi áll az a) feladatban megtalált mondat előtt és után!

ELŐTTE UTÁNA

c) Adj összefoglaló címet a fenti két oszlopnak!

ELŐTTE UTÁNA

d) Hogyan aránylik egymáshoz áldás és átok? Mit mondhatunk a Himnusz szerkezetéről ezek alapján?


MEGOLDÁS:a) „Hajh, de bűneink miatt” – a múltban elkövetett bűneink. Ez a mondat a felezőponton áll.

b)

ELŐTTE UTÁNA

Őseinket felhozádÁltalad nyert szép hazátÁrpád hős magzatjai felvirágozánakÉrt kalászt lengettélNektárt csepegtettélZászlónk plántálád vad török sáncáraNyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára

elsújtád villámidatrabló mongol nyilát zúgattad felettünktöröktől rabigaozmán győzedelmi éneketenfi ad támadt hazádraszámkivetett lettélbujdosásra kényszerülthontalanná váltnincs menedékemindenhol pusztuláskőhalomsírhalomrabságsírás

c)

ELŐTTE UTÁNA

(áldás, dicsőség) siker (átok, vereség, szenvedés) kudarc

d) A szerkezet aszimmetrikus (részaránytalan; nem arányos), ún. aránybillentő szerkezet.

15. A szerkezet tengelyében a negyedik versszak áll. Vizsgáljuk meg, hogy az előtte, illetve utána következő versszakokban hogyan ismétlődnek a

motívumok!

a) Vessük össze a 2. és a 6. versszakot!

Őseinket felhozádKárpát szent bércére,Általad nyert szép hazátBendegúznak vére.S merre zúgnak habjaiTiszának, Dunának,Árpád hős magzatjaiFelvirágozának.

Bújt az üldözött s feléKard nyúl barlangjában,Szerte nézett s nem leléHonját a hazában,Bércre hág és völgybe száll,Bú s kétség mellette,Vérözön lábainál,S lángtenger fölette.

– Ismétlődő motívumok:



67. oldal

5 PERC

T/16.

Írjunk ötsorost!

b) Vessük össze a 3. és az 5. versszakot!

Értünk Kunság mezeinÉrt kalászt lengettél,Tokaj szőlővesszeinNektárt csepegtettél.Zászlónk gyakran plántáládVad török sáncára,S nyögte Mátyás bús hadátBécsnek büszke vára.

Hányszor zengett ajkainOzman vad népénekVert hadunk csonthalmainGyőzedelmi ének!Hányszor támadt tenfi adSzép hazám kebledre,S lettél magzatod miattMagzatod hamvvedre!

– Ismétlődő motívumok:

c) Milyen képlettel tudnád leírni a versszakok egymáshoz való viszonyát az ismétlődő motívumok alapján?

MEGOLDÁS:a)

bérc, haza, vér

b)

– Kunság, Tokaj – szép hazám– zászlónk gyakran – hányszor zengett; hányszor támadt– vad török – ozman vad népe– bús had – vert had

c)

A szerkezetet a következőképpen lehet leírni: ABC || CBA = 2.,3.,4. vsz. || 4., 5., 6. vsz. Ezt az alakzatot aszimmetrikus keresztformának nevezzük; idegen szóval chiazmusnak [kiazmus].


• A cél komplex gondolatok, érzések kifejtése néhány szóban. Ezzel az eljárással a tanulók tömörí-tik, szintetizálják a tanultakat.

• Jelen esetben adjuk meg úgy a témát, hogy a tanulók válasszanak az órán tanultak alapján.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek újrafogalmazása, szintetizálás




M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ötsoros

T é m a : bűntudat, elnyomás vagy önsajnálat

16. Írjatok ötsorost! A témája: bűntudat, elnyomás vagy önsajnálat legyen.

CÍM 1. sor: a téma egyszavas leírása (főnév)

LEÍRÁS 2. sor: a téma kétszavas leírása (két melléknév)

CSELEKVÉS 3. sor: a témával kapcsolatos cselekvések

ÉRZELEM,GONDOLAT

4. sor: négyszavas kifejtés a témával kapcsolatos személyes érzésekről, gondolatokról

A LÉNYEG ÚJRA-FOGALMAZÁSA

5. sor: az első sor egyszavas szinonimája

MEGOLDÁS:

CÍM 1. sor: a téma egyszavas leírása (főnév) Bűntudat

LEÍRÁS 2. sor: a téma kétszavas leírása (két melléknév)

kegyetlen, megalázó

CSELEKVÉS 3. sor: a témával kapcsolatos cselekvések gyötör, eltorzít, megnyomorít

ÉRZELEM,GONDOLAT

4. sor: négyszavas kifejtés a témával kapcsolatos személyes érzésekről, gondolatokról

jó volna megszabadulni tőle

A LÉNYEG ÚJRA-FOGALMAZÁSA

5. sor: az első sor egyszavas szinonimája lelkiismeret-furdalás



67. oldal

10+10 PERC

T/17–18.

A Himnusz történetszemlélete


• Mozaikelv alapján 5 csoportban dolgozunk. A feladatok nehézségi fok szerint következnek, e szerint is kioszthatjuk, de élhetünk a heterogén csoportbontással is, akkor nincs jelentősége a nehézségi foknak. 10 percet szánjunk a kérdések megválaszolására, 10 percet pedig a prezentá-cióra. Az egyes csoportok beszámolója alapján valamennyi tanuló írja le a válaszokat. Miközben a prezentációkat hallgatjuk, készítsünk szemponttáblát. Ha időnk és a tanulók fi gyelme engedi, egészítsük ki a Szózatra vonatkozó megállapításokkal a szemponttáblát! Tanítsuk meg a követke-ző fogalmakat: keretes szerkezet, variációs ismétlés, inverzió.

• A szemponttábla a tanítási folyamat sérelme nélkül kihagyható.• Természetesen a Himnuszra vonatkozó állításokat jegyeztessük le.

Szemponttábla a táblára és a füzetbe:


SZERKEZET(KOMPOZÍCIÓ)

keretesvariációs ismétlés – középpont: Hajh, de bűneink

keretesvariációs ismétlés – középpont: Egy ezredévi

IDŐ-SÍKOK

MÚLT távoli: dicsőmajd közeli: pusztuló

dicsőségek, veszteségek váltakozva: hangsúlyos, hogy itt történt

JELEN pusztulás, halálhörgés „Megfogyva bár,De törve nem,Él nemzet e hazán.”

JÖVŐ „Szabadság nem virúl / A holtnak véréből,”

„Még jőni kell, még jőni fog…” vagy nagyszerű halál

SZÖVEGFAJTA érvelő, meggyőző érvelő, meggyőző

AZ ÉRVELÉS CÉLJA

Méltók vagyunk Isten szánalmára. (Áldjon és szánjon meg minket Isten.)

Cselekedj a hazáért! Légy hű a hazához!

• A 17. feladat után beiktathatunk egy ötsorost levezetésként, refl exióként.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvek gyűjtése

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A)–E) csoport


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik


17. Történelemszemlélet A Himnusz történelemszemléletét és ennek egyik eszközét, az archaizálást vizsgáljuk. A beszá-

molótok után kitölthetitek az alábbi szemponttáblát is.


SZERKEZET(KOMPOZÍCIÓ)

IDŐ-SÍKOK

MÚLT

JELEN

JÖVŐ

SZÖVEGFAJTA

AZ ÉRVELÉS CÉLJA

A) Hasonlítsd össze a vers első és utolsó szakaszát!

a) Miben különböznek?

b) Miképpen indokolják a változást a közbülső versszakok?

B) A Himnuszban (szemben a Szózattal) kétféle múlt jelenik meg.

a) Melyek ezek? Mely versszakokban találkozunk az egyik, melyekben a másik múlt számbavételével?

b) Hozz példákat olyan nyelvi eszközök (időhatározók, igeidők) használatára, melyek révén úgy érezhetjük, hogy a második múlt egyúttal jelen is.

C) A vers szabályos szerkezetét megbillenti a hetedik versszak. Eggyel több strófa szól a szenvedé-sekről, mint a sikerekről, örömökről.

a) Miért?

b) Milyen szempontból nevezhető a vers csúcspontjának, összegzésének a 7. versszak?

c) Gyűjtsd ki a 7. versszak ellentéteit!

d) Milyen érv szerepel ebben a versszakban?


D) Keresd meg a versben!

a) Hol s hogyan változik a vers megszólítottja?

b) Hol ki „csinálja” a versben a történelmet, hogyan változik Isten szerepe?

E) Kölcsey (protestáns) vallási-hittudományi felfogása szerint Isten kegyelme ki nem érdemelhető, csak szánalomért esdekelhetünk hozzá. Mégis – „a szenvedés túlnyújtott mértékével” – a múltat és a jövendőt is levezekeltnek tudja.

a) Ebben a költői megoldásban („a szenvedés túlnyújtott mértékében”) milyen személyes vágy szólal meg?

b) Miért mond ellent egymásnak Kölcsey hite és vágya?

MEGOLDÁS:A)

a)

Variációs ismétlés: áldd helyett szánd.Fontos az inverzió is, az ige élre helyezése is nyomatékosítja a kivívott jogot a szánalomra: „jó kedvvel, bőséggel” „Kit vészek hányának”, „Ha küzd ellenséggel” „Tengerén kínjának”.

b)

Mindkét változtatás a tűrhetetlen, tovább már nem elviselhető szenvedést hangsúlyozza, vagyis érvel a szánalomra méltóság mellett. A közbülső versszakok aránybillentése is e felé a zárás felé vezet. Különösen a 7. versszak közelmúlt/jelen állapotának leírása.

B)

a)

Távoli/történelmi múlt: 2., 3., 4., 5. versszak 1–4. sora. Közelmúlt/jelen: 5. versszak 5–8. sora, 6., 7. versszak.

b)

A 6. versszak igéi fokozatosan múltról jelenre váltanak: nyúl, hág, száll.„Bú s kétség mellette / Vérözön lábainál, / S lángtenger felette.” – a sorok igétlensége, látomásos-sága állóképszerű, mintha a szenvedés az örök jelen volna.7. versszak ellentétei: egykor most (időhatározószó) hull – jelen idő

C)

a)

A szenvedések hangsúlyozása támasztja alá a kérés jogosságát, illetve igazolja a keretverssza-kokban ismétlődő kijelentést: „Megbünhődte már e nép / A multat s jövendőt.” Ezt a kijelentést támasztja alá a vers az aránybillentéssel is. A zárlatban már mint megcáfolhatatlan igazság tér vissza.


b)

Csúcspont és összegzés:– Mert a „Megbünhődte … multat s jövendőt.” kijelentésben meghatározott időintervallumot

ölel fel: egykor mostLátomása a jövőre is vonatkoztatható– Mert összekapcsolja formailag is tartalmaiban a múltat és a jelent (a belőle következő, remélt

jövőt)

c)

vár kőhalomkedv, öröm halálhörgés, siralomröpkedtek zajlikszabadság kínzó rabság

d)

Itt szerepel a legerősebb érv a jövő érdekében Isten szánalma mellett: a szenvedés terméketlen, hiábavaló, értelmetlen („S ah szabadság…”).

D)

a)

1–4. versszak: megszólított: Isten5. versszak: „szép hazám”6–7. versszak mind a haza fi aihoz (fi gyelmeztetésként), mind Istenhez (szánalomra méltóságunk kifejezéseként)8. versszak: Istenhez szól

b)

A haza adományai és a dicső múlt mind Istennek köszönhető, az ő akarata érvényesül bennük.Óvó, gondoskodó Isten.4. versszak: büntető, ostorozó, haragvó Isten cselekedete a rontás (tatárjárás, török uralom, bel-viszályok).5–7. versszak: a haza fi ai is „tevékeny” részesei ennek a pusztulásnak.„Hányszor támadt tenfi adSzép hazám kebledre,S lettél magzatod miattMagzatod hamvvedre!”8. versszak: könyörülő Isten

E)

a)

Isten kegyelme ki nem érdemelhető (bármit teszünk, nem befolyásolhatjuk) ezt igazolja a vers-ben, hogy történelmünket Isten akarataként mutatja be Kölcsey.

b)

A szenvedés túlzásában a protestáns hittel szemben álló személyes igazságérzet, remény szólal meg: mégsem lehet, hogy továbbra is szenvedjünk.



70. oldal

7 PERC

T/19.

Maszkfelvétel, azonosulás

18. Írjatok ötsorost himnusz, szózat vagy haza témában!

MEGOLDÁS:Példák:

HIMNUSZ HAZA SZÓZAT

bűnbánó, ellentételező függőség, félelem lelkesítő, biztató

megszólít, sajnáltat, könyörög véd, ad, elvesz felszólít, eldöntet, megtisztel

újat kellene írni ma a múlt és jövő nekem a Himnusznál kedvesebb

fohász otthon szónoklat

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás mozgósítása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szerepjáték és refl exió

19. Képzeljetek el egy régen élt vagy ismert idős személyt, akinek a bőrébe szívesen belebújná-tok, vagyis rokonszenvet éreztek iránta!

– Mi mindenen kellene változtatnotok? Hogyan tudnátok azonosulni vele?

– Mi volna az eredménye ennek a szerepcserének? Mit érnél el vele? Mit tudnál kifejezni vele?

Elképzeltszerep



71. oldal

15 PERC

T/20–21.

Archaizálás a Hymnusban; a „hozott anyagból” dolgozó költő

MEGOLDÁS:Azonosulás a felvett szereppel, személlyel, kifejezni, hogy fontos a számunkra, folytatni egy ha-gyományt, mintát, ezzel átörökíteni.


• A ráhangolásból kiindulva állítsuk párhuzamba a Himnuszt a maszkfelvétellel.• Készítsünk írásvetítőre vázlatot:

A 2. vázlatpont előtt oldjuk meg a 20. feladatot! Ha soknak ítéljük, bontsuk négy csoportra az osztályt, és minden csoportnak egy-egy idézetet adjunk. Nem baj, ha a diákok nem értik a szö-vegek egészét, esetleg egyes szavakat, az a fontos, hogy a hasonlóságokra fgyeljenek fel. Oldják meg a feladatot, aztán közösen töltsük ki a táblázatot, és fogalmazzuk meg a következtetést.

• A 21. feladatot házi feladatnak szánjuk.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : célrakereső olvasás

V á z l a t :

Régiességek (archaizálás) a Himnuszban

A Hymnus alcíme: A magyar nép zivataros századaiból tudatos visszahelyezkedés a múltba, azonosulás régi idők magyarjaival.

1. Műfaj: Kölcsey korában (felvilágosodás) már nem eleven hagyomány az Istenhez szóló fo-hász. Kölcsey életművében sincs más istenes vers.A panaszkodó ének (jeremiáda) a XVI–XVII. századi magyar irodalom jellegzetes műfaja.

2. (Valláserkölcsi) történelemmagyarázat: Kölcsey Istennek tulajdonítja a történelmet, bűnössé-günk miatt büntet Isten, vagyis erkölcstelenségünk miatt. Ez a XVI–XVII. századi gondolkodás-ban (protestáns prédikátorköltők, hitvitázók; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem) állandó fordu-lat. A jogos büntetés oka leginkább a megosztottság, a belső viszály, az erkölcstelen életmód, akár a Himnuszban.

3. Régies toposzok (toposz: szokványos, közhellyé vált költői kép):– a választott népet az Ígéret földjére vezető Isten (Biblia),– köszöntők áldás- és bőségkérése.


4. Régies rímelés: ragrímek (pl. históriás énekekben, XVI–XVII. század).

5. Ritmus: a Himnusz feltehetőleg a Megismerni a kanászt… kezdetű kanásznóta dallamára író-dott.

Ö s s z e g z é s :

„A Hymnus archaizálásában is kifejeződik a hagyomány, a múlt átélésének, újraélésének törek-vése. A Himnusz mindenkori éneklői számára adva van ugyanez a lehetőség, mi Kölcsey közve-títésével még nagyobb időtávlatokat élhetünk meg.”

20. Keress hasonlóságokat a Himnusz szövegével az alább szereplő szövegekben! Megfi gyelése-idet rögzítsd az alábbi táblázatba!

SZERZŐ/CÍM

KELETKEZÉSI IDŐ

ROKONSÁG A HIMNUSSZAL

[…]Emlékezzönk meg a magyar népekről, Kiket ah nagy isten nagy jóval szerete. Ez országba hoza, igen megkazdagítta, Nékiek is ada jó fejedelmeket, Jámbor kerálokat és jó tanácsadókat. […]Haragra indítók hitetlenségönkkel, Vakságainkkal és nagy hamisságainkkal. Kezdők bosszantani kazdag aranyonkkal, Drága ezüstinkkel, ezekben bírásinkkal, Az Szerém korának nagy torkosságával Paráznaságokkal, rettenetes bűnökvel. Azért ő haragja ellenök gerjede,

Bosszú álló ostora rejánk szálla,Köztönk meghasonlánk, irigység, gyülölségMi köztönk támada, kezdőnk egymástüldözni,Nagy sok környöl való szép tartományokatJeles országokat isten tőlönk elveszte.

Végzetre oztán mirejánk kihozá Basáival hitetlen török császárt, Mint ah zsidó népre és Jeruzsálemre Régen vitte vala az Nabuhodonozort: Minket es megvere és mi országonkat Mind elégette, dúlatá, raboltatá.

(Farkas András, 1538)

Vajh! magyarok möly igen ti lám bolondok vagytok,Sőt mindönkör vendég királynak ti örültetökHogy ti magyar fejedelmet soha nem uraltok

Hogy ki miatt csak romlátok és kevesödtetökMikor magyar királytok volt, ti jobban voltatok.Ingyen majdan mind elfogytok és semmivé lesztök.

(Tinódi Lantos Sebestyén, 1554 körül)


Az nagy mindenható az földre tekinte,Egy szem fordulásbol világot megnézé, De leginkább magyarokat eszben1 vette Nem járnak az úton, kit Fia rendelte.

Látá az magyaroknak állhatatlanságátMegvetvén az Istent hogy imádna bálvánt;[…]Hogy ű szent nevének nincsen tiszteleti,Ártatlan Fia vérének böcsületi,[…]De sok feslett erkölcs és nehéz káromlásIrigység, gyülölség és hamis tanácslás,Fertelmes fajtalanság és rágalmazás,Lopás, ember-ölés és örök tobzódás.

Megindult ezekért méltán ű nagy haragja,Azért Mihály archangyalt2 magához hívá,És kemény haragjában igy parancsolá,[…]

„Nézd ama kemény nyaku és kevély sciták3

Jó magyaroktól mily igen elfajzottak,Scitiábol, azt mondom, kihoztam üket, Miként Egyiptusbul az zsidó népeket, Hatalmas karommal verém nemzeteket, Mindenütt rontám, vesztém ellenségeket.Tejjel-mézzel folyó szép Pannoniában, Megtelepitém üket Magyarországban, És meg is áldám minden állapotjában; […]

De ők ennyi jókért, ah, nehéz mondani! Ah, háládatlanok, és merték elhadni, Nem szégyenlik Isteneket4 elárulni, Ellenemre minden gonoszban merülni.

Ah bánom, ennyi jót hogy ü vélek töttem, Nem-é viperákat keblemben neveltem? De immár ideje velek esmertetnem: Én vagyok ama nagy bosszúálló Isten.”

(Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, 1651)

Jaj, régi szép magyar nép,Az ellenség téged miképSzaggat és tép!Mire jutott állapotodRomlandó cserép?Valál olyan szép,Magyar nép!

De sasnak körme közöttFonnyadsz, mint a lép,Szegény magyar nép!Megrontattál mint cserép,Jaj, hát szegény magyar nemzetJóra mikor lép?

(Rákóczi-nóta, 1700-as évek5)

– Fogalmazzuk meg tapasztalatainkat! Mit állapíthatunk meg? Mit mutatnak, illetve bizonyítanak az egyezések?

– Mit teszünk, mikor a Himnuszt énekeljük? Mi történik meg a szöveg által?

1 észrevette, megfi gyelte2 főangyal3 itt: ősmagyarok4 Istenüket5 a Himnuszt megelőzően ez volt a magyar függetlenség titkos, tiltott himnusza


MEGOLDÁS:

SZERZŐ/CÍM FARKAS ANDRÁSTINÓDI LANTOS SEBESTYÉN

ZRÍNYI MIKLÓS RÁKÓCZI-NÓTA

KELETKEZÉSI IDŐ 1538 1554 1651 1700 k.

ROKONSÁG AHIMNUSSZAL

– toposz: az ígéret földjére vezetettnép– Isten a történe-lem alkotója– oltalmazó Isten– haragvó és bün-tető Isten– a büntetés okaa magyarságbűne: romlott,erkölcstelen,széthúzó

– egyszerű ragrí-mek– a magyarokoktalansága– a nemzethalállehetősége

– toposz: az ígéret földjére vezetettnép– Isten atörténelemalkotója– oltalmazó Isten– haragvó ésbüntető Isten– a büntetés okaa magyarságbűne: romlott,erkölcstelen, széthúzó

– nép–tép ragátvétele– tragikus sorsú,szenvedő nép

Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:Veréshez szokott fajta,Cigány-népek langy szívű sihederje,Verje csak, verje, verje.

Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem:Én magyarnak születtem.Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,Üssön csak, ostorozzon.

Ha van Isten, földtől a fényes égig,Rángasson minket végig.Ne legyen egy félpercnyi békességünk,Mert akkor végünk, végünk.

(1908)

ADY ENDRE: NEKÜNK MOHÁCS KELL


21. Olvassátok el a Nekünk Mohács kell című Ady-verset, és a gondolkodástérkép segítségével dolgozzátok fel!

Nekünk Mohács kell

toposz forma

cím jelentés

nyelvtaniszemélyek

JELENTÉSTEREMTÉS17. lépés

10 PERC

A szólások, közmondások használata


10 PERC

Közmondások, szólások, idiómák

A NYELV RÉGEN ÉS MA


A téma előkészítése. Papírlapokra felírunk 3-4 szólást, közmondást, ezeket egy-egy tanulónak le kell rajzolnia vagy el kell mutogatnia (a papírlapon szerepeljen a módszer is: vannak olyanok, ame-lyeket lehetetlen elmutogatni, viszont ötletesen le lehet rajzolni, és fordítva). Lehetséges ötletek:

– Aki másnak vermet ás, maga esik bele. (mutogat)– Fogához veri a garast. (mutogat)– Bottal üthetik a nyomát. (rajzol)– Két szék közt a pad alá esik. (mutogat)– Szöget üt a fejébe. (rajzol vagy mutogat)– Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik. (rajzol)– Ki korán kel, aranyat lel. (mutogat)

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : írott szöveg vizualizálása, elmutogatása


M u n k a f o r m á k : csoportos vagy frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : „Most mutasd meg!” játék


Beszéljük meg, melyik közmondásnak, szólásnak ismerik a használatát. Kártyákon rövid szituáci-ókat osztunk ki a csoportoknak. A szituációk „csattanója” a 16. lépésben szereplő közmondások, szólások közül egy.



76. oldal

10 PERC

T/22.

P é l d á k :

A) Egy ismerősömhöz nemrég betörtek. Elvitték az aranyékszereit és a tévéjét. Az egyik szom-széd észrevette a rablást, mert a lakásajtó nyitva állt. Hívta is azonnal a rendőrséget, akik kijöttek helyszínelni, de addigra a rablónak már ……………………………… (bottal üthették a nyomát).

– Fogalmazzuk meg más szavakkal a jelentését: bottal üthetik a nyomát = eltűnik, már messze jár. – Keressünk rokon értelmű szólásokat, akár teljesen újakat is, pl. eltűnik, mint a kámfor; eltűnik,

mint szürke szamár a ködben; szublimál; felszívódik; árkon-bokron túl jár.

B) Gábornak megtetszett az osztályból egy lány, Kati. Elhívta moziba, vett neki süteményt a bü-fében: úgy tűnt, a lány is megkedvelte Gábort. Nemsokára azonban hazaérkezett külföldről a fi ú régi barátnője, Bea. Nem tudta, hogy időközben Gábor már egy másik lányt szeret, ezért úgy viselkedett, mintha még mindig együtt járnának. Gábor nem tudta jól kezelni a helyzetet: Katival is szeretett volna találkozgatni, de rájött, hogy Bea is fontos neki, ezért nem mondta el senkinek sem az igazat. Végül mindkét lánynak fülébe jutott, mit művelt Gábor: attól kezdve se Kati, se Bea nem beszél vele. Szegény Gábor így …………………………………………… (két szék közt a pad alá esett), de ezért csak magát okolhatja.

– Fogalmazzuk meg más szavakkal a szólás jelentését. – Keressünk még hasonló értelmű szólásokat, pl. aki sokat markol, keveset fog; egy fenékkel nem

lehet két lovat megülni.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : anyanyelvi kompetencia


M u n k a f o r m á k : kiscsoportos

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, szövegolvasás és kiegészítés


• Azt ismertetjük fel, hogy a közmondások, szólások régebbi korokból itt maradt zárványok, ame-lyeknek elemeit gyakran már nem használjuk, csak az egész kifejezést. A feladat bevezetőjeként a tanár röviden összefoglalhatja (saját belátása szerint) egy választott szólás, közmondás eredetét (O. Nagy Gábor: Mi fán terem?).

• Osszuk szét a mondásokat a csoportoknak úgy, hogy mindenhová legalább 2-3 jusson. A tanulók próbálják megtalálni az aláhúzott szavak jelentését. Ehhez használják az értelmező szótárt!

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi érzékenység





22. Figyeld meg az alábbi közmondásokat, szólásokat és az aláhúzott szavakat, kifejezéseket! Ha ismered valamelyik szó, kifejezés jelentését, magyarázd el társaidnak! Ha egyiket sem is-

mered, próbáld meg a közmondás/szólás jelentése alapján kikövetkeztetni. Használd a Magyar értelmező kéziszótárt!

a) Íme a közmondások és szólások:

– Ebül szerzett jószág ebül vész el.– A jó bornak nem kell cégér.– Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.– Közös lónak túros a háta. (Vigyázz! Nem túrós!)– Tanulj, tinó, ökör lesz belőled.– Serény asszonynak rest a lánya.– Sok bába közt elvész a gyerek.– A betyárból lesz a legjobb pandúr.– Gúzsba van kötve.– A kákán is csomót keres.– Védi a mundér becsületét.– Suba subához, guba gubához.– Elveti a sulykot.

b) Az aláhúzott szavak közül melyiket hallottad már mástól? Milyen gyakran, milyen szituációkban használjuk ezeket a szavakat?

c) Próbálj meg értelmes mondatokat alkotni az alábbi szavakkal!

– ebül – túros– serény – suba– gúzs(ba)

d) Milyen hatásúak a c) feladat mondatai? Jelöld x-szel, milyen szövegben tudod ezeket a szavakat használni!

baráti e-mail

iskolai irodalmi fogalmazás

párbeszéd egy veled egykorúval

párbeszéd egy idősebb családtaggal

e) Egy baráti e-mailben vagy sms-ben ritkán használunk régies szólásokat, közmondásokat. De biztos előfordul, hogy valamilyen újabb mondást találtok ki. Sorolj fel néhányat! Figyeld meg a példát!

Régies: Megbánja, mint a kutya, aki kilencet kölkedzett. Újabb, hasonló értelmű: Megszívja, mint faltörő kos a fotocellás ajtót.



78. oldal

10 PERC

T/23–24.

Szólások és közmondások közti különbségek

MEGOLDÁS:b) A legtöbbet már csak ezekben a szólásokban, önállóan nem.

e) Pl. ..., mint mackósajtban a brummogás


Ha valamelyik szólás, közmondás jelentése (pl. elássák a csatabárdot) nem teljesen érthető, ma-gyarázzuk el (Az indiánok úgy kötöttek békét...).

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : anyanyelvi kompetencia




23. Mi a különbség a szólások és a közmondások között?

a) Figyeld meg az alábbi két csoportot: az egyikben szólások, a másikban közmondások vannak összegyűjtve. Mi a fő különbség köztük? Gondolj arra, hogy mennyire lehet egyiket vagy másikat átalakítani; mondat- vagy szókapcsolat értéke van-e.

SZÓLÁSOK

Ajtóstul ront be a házba. Lenyeli a békát. Elássák a csatabárdot.Rossz fát tesz a tűzre. Bottal üthetik a nyomát.

KÖZMONDÁSOK

Bolond lukból bolond szél fú.Ahány ház, annyi szokás.Hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.Sok lúd disznót győz.Nem akarásnak nyögés a vége.

b) Melyik csoport tagjait lehet egy mondatrész hozzáadásával mondattá alakítani? Például: Pisti mindig ajtóstul ront a házba. *Pisti disznót győz.

c) Milyen átalakításokat tudsz elvégezni a szólásokon, a közmondásokon?


SZÓLÁSOK KÖZMONDÁSOK

MEG LEHET VÁLTOZTATNIA SZÓRENDET?

BE LEHET TOLDANI EGY-KÉT MÓDOSÍTÓ SZEREPŰ SZÓT?

d) Figyeld meg, melyik lehetséges az alábbi mondatokban!

– Itt nincs elásva még a csatabárd. – Kénytelen vagyok ezt a békát is lenyelni. – Maga esik bele abba, aki másnak vermet ás. – Annyi szokás van, amennyi ház.

e) Használhatunk-e rokon értelmű szavakat a szólásokban, a közmondásokban? Próbáljunk meg rokon értelmű szavakat használni az aláhúzottak helyett!

– Ajtóstul ront be a házba. – Sok lúd disznót győz. – Rossz fát tesz a tűzre. – Bottal üthetik a nyomát.

MEGOLDÁS:b) szólások

c) A szólások szórendje változhat, más szavakat is betoldhatunk, de a közmondásokban egyiket sem tehetjük.

d) Az utolsó két példa nem jó, ezt jelöltetni kell, pl. a szakirodalomban használatos *-gal.

e) Egyik csoportban sem lehet kicserélni a szavakat rokon értelmű szavakra.

24. Rendszerezd!

a) Mi(k) a különbség(ek) a szólások és közmondások között?

b) Van fontos stílusbeli, szókincsbeli különbség a két csoport között?

Sem a szólásokban, sem a közmondásokban nem lehet rokon értelmű szavakkal kicserélni az egyes elemeket. Egy közmondást/szólást ugyanúgy egységként, szóról szóra meg kell tanulni, mint például egy idegen szót: tudni kell az alakját, és tudni kell, hogy milyen helyzetben használ-hatjuk, azaz mi a jelentése.

MEGOLDÁS:b) Nem jellemző.



80. oldal

5 PERC

T/25–26.

Közmondások vizsgálata mondatelemzési feladatokkal


Adjuk ki otthoninak a feladatot, hogy a tanulóknak legyen idejük utánajárni, melyik közmondás hogy hangzik eredetileg.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi érzékenység és tudatosság



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat

A 26. feladatot szorgalmi feladatnak szánjuk.

25. Az alábbi összeollózott közmondásokból próbáld meg kitalálni az eredetiket, majd válaszolj a kérdésekre.

Általában két közmondást raktunk össze. (Van olyan közmondás, aminek csak egy része lesz itt.) Használd O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvét!

a) Messziről jött embert ne halaszd holnapra.

– Vizsgáld meg, milyen változtatást kellett végezni az egyes kifejezéseken, hogy a másik szólásba be tudjuk illeszteni.

b) Néma gyereknek nem kell cégér.

– A három mondatban (az összekevert közmondásban és a két eredetiben) milyen szerepet tölt be a -nak/-nek ragos kifejezés?

c) Ki mint veti ágyát, úgy arat.

– Ebben az esetben nem kellett átalakítanunk a kifejezéseket. Miért lehetett ebben az esetben mégis könnyen összeollózni a két közmondást? Figyeld meg a két eredeti mondást: nagyjából próbáld meg megfogalmazni a jelentésüket:

MEGOLDÁS:a) Messziről jött ember-t; tehát tárgyat csinálunk belőle, mert a másik mondás azt kíván arra a

helyre.

b) Az új „közmondásban”: a kell ige vonzata; a néma gyereknek az anyja sem érti a szavát mon-dásban a birtokos kifejezés része; a jó bornak nem kell cégér mondásban a kell ige vonzata. (Elég, ha annyit észrevesznek a tanulók, hogy az egyik esetben egy igéhez, a másikban egy főnévhez kapcsolódik szorosabban.)


c) Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. x Ki mint vet, úgy arat. Ez a két mondás keveredik, jelentésük kb. ugyanaz: ’az előkészületek minden munka, cse-

lekvés eredményét befolyásolják’. Azért lehet összekavarni a két mondást, mert ugyanarra a mondatszerkezetre épülnek – elképzelhető, hogy egyik a másikból fejlődött vagy nyelvjá-rásbeli változatokról van szó: ki mint csinál valamit, úgy csinál valami mást, ami az elsőnek folyománya.

26. Gyűjts olyan szólásokat, amelyeket a veled egykorúak gyakran használnak! Kérdezd meg szüleidet, nagyszüleidet, hogy használják-e ezeket, ismerik-e a jelentésüket!


82. oldal

10 PERC

T/1.

Megmaradás vagy pusztulás

4. SZÖVEGPÁRHUZAMOK

NEMZETHALÁL ÉS TÚLÉLÉS, VERESÉG, MEGMARADÁS ÉS IDENTITÁS

3 (4) óra


A házi feladat megbeszélése. Ady: Nekünk Mohács kell. Az egyéni gondolkodástérképek alapján készítsünk közös gondolkodástérképet tanári irányítással.




M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázatkitöltés és feladatmegoldás

1. Ady Endre Nekünk Mohács kell című verse alapján a kérdések segítségével töltsd ki a táblázatot!

IDÉZET VÉLEMÉNYEM

KI A BESZÉLŐ?

KINEK A NEVÉBEN BESZÉL?

KIT SZÓLÍT MEG?

MIT KÉR?

MI AZ OKA ENNEK A KÉRÉSNEK?


a) Mi volt a megdöbbentő, szokatlan számotokra Ady versében? Képzeld el azt a helyzetet, amely-ben megszülethetett ez a vers!

b) Mikor szoktuk (milyen helyzetben, állapotban) ezt a súlyos átkot mondani: „Verjen meg az Isten!”

c) Milyen érzésekről árulkodik ez a szöveg? Szerintetek hogyan viszonyul a hazájához a versbeszélő? Gyűjtsük ki a szövegből, amit tudunk/tudhatunk erről!

S Z Ö V E G P Á R H U Z A M O K 8 9


83. oldal

15 PERC

T/2.

A nemzethalálhoz való viszony

d) Mi lehetett a beszélő szándéka? Indokolj a szövegből!

e) Hogyan vélekedik a magyarokról?

f) Miért nevezhette egy méltatója „fordított Himnusznak” ezt a verset?

g) Mennyiben folytatja Ady a Himnusz történelemszemléletét?

MEGOLDÁS:a)–e)

IDÉZET VÉLEMÉNYEM

KI A BESZÉLŐ? „Én magyarnak születtem”. Egy tagja a nemzetnek.

KINEK A NEVÉBEN BESZÉL?

A nemzet nevében, melynek ő is tagja.

KIT SZÓLÍT MEG? „Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:” Istent, ha van.

MIT KÉR? „meg ne sajnáljon engem”, „ne könyörüljön”, „Verje” „meg ne saj-náljon”, „nehogy zöld ágat hozzon”, „Üssön, ostorozzon”, „földtől az égig rángasson végig”, „Ne legyen félperc-nyi békességünk, mert akkor végünk, végünk.”

Könyörtelenséget, bántalmazást, ösztökélést, negatív ösztönzést.

MI AZ OKA ENNEK A KÉRÉSNEK?

Közösséget vállal a nemzettel: félti; haragvó szeretet, kétségbeesett kese-rűség, düh.


„Veréshez szokott fajta Cigány népek langy szívű sihederje.”

Tehetetlen, meggondolatlan, csak a szenvedésből ért.

f)–g)

A balsors adott, elfogadott tényként szerepel, nemzethalál.


• Minden tanuló olvassa el fi gyelmesen a következő szövegeket: Kölcsey: Zrínyi dala, Ady: Az Idő rostájában, Ottlik Géza: Iskola a határon (III/24. részlet), Örkény István: Budapest. Ezután a „tollak


középen” módszerrel mindenki beszéljen az olvasottakról. A cél ebben a fázisban, hogy minden tanuló kifejezze szóban olvasmányélményét, első benyomásait.

• Tollak középen: a módszer lényege, hogy minden tanuló elmondja gondolatait. Aki megkezdi mondandóját, leteszi a tollát középre. Addig nem szólalhat meg, amíg a csoport minden tagjának tolla középre nem kerül. Ha kíváncsiak vagyunk néhány véleményre, válasszunk ki egy-egy tollat, kérdezzük meg, ki a gazdája, majd kérjük meg, hogy az illető ismertesse saját, már elhangzott álláspontját, gondolatát. Ameddig van gondolatuk, meg lehet ismételni a kört.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, elvonatkoztatás, szóbeli meg-nyilvánulás


M u n k a f o r m á k : egyéni, csoportmunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tollak középen

2. A magyar irodalomban gyakran jelenik meg a nemzethalál gondolata. Olvasd el az alábbi szövegeket, és fogalmazd meg társaidnak első benyomásaidat!

KÖLCSEY FERENC: ZRÍNYI DALA

Hol van a hon, melynek Árpád vére Győzelemben csorga szent földére, Mely nevével hév szerelmet gyújt; S messze képét bújdosó magzatja, Még Kalypso keblén is siratja, S kart feléje búsan vágyva nyújt?

Itt van a hon, ah nem mint a régi, Pusztaságban nyúlnak el vidéki, Többé nem győzelmek honja már; Elhamvadt a magzat hő szenvedelme, Jégkebelben fásult szívet zár.

Hol van a bérc, és a vár fölette, Szondi melynek sáncait védlette, Tékozolva híven életét; Honnan a hír felszáll, s arculatja Lángsugárit távol ragyogtatja, S fényt a késő századokra vét?

Itt van a bérc, s omladék fölette, Mely a hőst és hírét eltemette, Bús feleség hamván, s néma hant; Völgyben űl a gyáva kor s határa Szűk köréből őse saslakára Szédeleg ha néha felpillant.

És hol a nép, mely pályát izzadni, S izzadás közt hősi bért aratni Ősz atyánknak nyomdokin tanúlt; S szenvedett bár, s bajról bajra hága, Hervadatlan volt szép ifjusága, A jelenben múlt s jövő virúlt?

Vándor állj meg! korcs volt anyja vére, Más faj állott a kihúnyt helyére, Gyönge fővel, romlott szívtelen; A dicső nép, mely tanúlt izzadni, S izzadás közt hősi bért aratni, Névben él csak, többé nincs jelen.

(Szobránc, 1830. júl.)


Kezében óriás rostával Áll az Idő és rostál egyre, Világokat szed és rostál ki Vidáman és nem keseregve S busul csak az, akit kihullat

S aki kihull, megérdemelte Az ocsut az Idő nem szánja. Aszott nemzetek, hűlt világok, Tört életek miazmás1 vágya Halálra-valók s nem kár értük.

Szóljak próféták új szavával: Nem kik mertek tagadni multat, De kik nem magvak a Jövőnek, Mindig azok, akik kihullnak: Világok, népek, girhes eszmék

Fonnyadtak s összezsugorodtak, (Így szól az új próféta-ének) Az Úr, az Idő áll örökké, De elmulnak a renyhe népek S velük együtt a tiszta Lóthok2

ADY ENDRE: AZ IDŐ ROSTÁJÁBAN

Óh, aszottak és be nem teltek S óh, magam is faj-sorsom osztván, Be igazság szerint hullunk ki A kegyetlen óriás rostán, Kedvét töltvén az Időnek.

(1913)

OTTLIK GÉZA: ISKOLA A HATÁRON

III/24. Végzett negyedévesek (részlet)

A mohácsi csata négyszázadik évfordulója közeledett éppen. Fura dolognak látszik talán a vereséget megünnepelni, de hát aki a győzelmét ünnepelhette volna itt most, a hatalmas ottomán világbiroda-lom, már nem volt meg. A tatároknak is nyomuk veszett, sőt időközben, szinte a szemünk láttára a szívós Habsburg-császárságnak is. Megszoktuk hát, hogy egyedül ünnepelgessük vesztett nagy csa-táinkat, melyeket túléltünk. Talán azt is megszoktuk, hogy a vereséget izgalmasabb, sűrűbb anyagból való és fontosabb dolognak tartsuk a győzelemnél – mindenesetre igazibb tulajdonunknak.

(1959)

ÖRKÉNY ISTVÁN: BUDAPEST

A Kálvin téren egy autóbusz nekirohant egy fának. Hirtelen az egész városban megálltak az összes villamosok. Minden megállt, még a kisvasút is a játéküzlet kirakatában. Csönd lett. Később még fel-zörgött valami, de csak egy újságpapírt söpört magával a szél. Aztán nekisodorta egy falnak, és még nagyobb lett a csönd.Nyolc perccel az atombomba robbanása után kialudt a villany, rögtön utána a rádióban lejárt az utolsó gramofonlemez. Egy óra múlva szörcsögni kezdtek a csapok, aztán nem folyt több víz. A lomb is száraz lett, akár a bádog. A szemafor szabad utat jelzett, de az utolsó bécsi gyors már nem futott be a pályaudvarra. Mozdonya kazánjában reggelre kihűlt a víz.Egy hónap alatt elgyomosodtak a parkok, zab nőtt a gyermekjátszóterek homokozóiban; ezalatt a

1 vízből talajból kiáradó, betegséget, ragályt okozó párák, gőzök

2 bibliai személy, akinek mint igaz embernek Isten megkegyelmezett Szodoma és Gomora elpusztításakor



86. oldal

15 PERC

T/3–7.

söntések polcain is beszáradtak az étvágygerjesztő illatok. Minden élelmiszert, az összes bőrdísz-műárut és a könyvtári könyveket megették az egerek. Az egér roppant szapora állat; ötször is lefi al egy esztendőben. Nem sok idő múlva úgy ellepték az utcákat, mint valami bársonyos, iszapszerűen hömpölygő kövezet.Birtokba vették a lakásokat, a lakásokban az ágyakat, a színházakban a zsöllyéket. Bejutottak az Operaházba is, ahol a Traviata került színre utoljára. Amikor az utolsó hegedűn átrágták az utolsó húrt, annak pendülése volt Budapest búcsúszava.De már másnap, az Operával éppen átellenben, egy romház kövein megjelent egy cédula: „Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor Varsányiné.”

(1968)


A feladatban megfogalmazott kérdések segítségével megbeszéljük az olvasottakat.





3. Beszéljük meg!

a) Miben hasonlítanak az olvasott szövegek?

b) Miben térnek el egymástól?

c) Lehet-e valamilyen szempont szerint csoportosítani őket?

d) A történelmi balszerencsén, a balsors tudatán kívül a magyar közgondolkodásban vissza-visszatér a nemzethalál látomása. Az eddig megismert versek közül melyekben találkoztunk ezzel?

MEGOLDÁS:a) nemzethalál, vereség

b) Túlélésre képes, a vereségből előnyt kovácsol. Csak a vereség lehetőségét hangsúlyozza.

c) Lehet-e valamilyen szempont szerint csoportosítani őket? (Ady – Kölcsey, Ottlik – Örkény)


d) Gyakorlatilag mindben: Nem tudhatom..., Szózat, Himnusz, Nekünk Mohács kell. A nemzethalál eszméje a reformkorban (Kölcsey, Vörösmarty korában) igen elterjedt volt.

A gondolatot felvető német bölcselő (J. G. Herder) neve nyomán herderi jóslatként is emle-getjük. Elgondolása szerint a magyar nemzet felszívódhat a környező népek tengerében. A Habsburg Birodalom egységesítő tervei és a környező szláv népeket egyesítő pánszláv (össz-szláv) birodalom vágyának ismeretében valós lehetőségnek tűnt ez akkoriban.

4. Válaszoljatok a kérdésekre a Zrínyi dala című vers alapján!

a) A nemzethalál gondolatát milyen eszközként használja fel a költő?

b) Mi teszi a tömeget nemzetté?

c) A versben a versbeszélő Zrínyi szerepében jelenik meg. Mi lehet a „maszkfelvétel” jelentősége? Mit tudtok Zrínyi Miklósról?

d) A vers formája párbeszéd. Kik beszélnek? Milyen vélemények ütköznek a beszélgetésben?

MEGOLDÁS:a) Provokatív, cselekvésre, közösségi áldozatvállalásra buzdító célzattal.

b) „a magzat hő szerelme” – a haza iránti szeretet „…a hőst és hírét temette, Bús feledség hamván, s néma hant” – közös történeti emlékezet.

c) Nemzeti múltunk kiemelkedő alakja – politikus, hadvezér, költő; példamutató a reformkor számára a nemzet iránt tanúsított sokoldalú, tevékeny szeretetével, felelősségteljességével. Olyan korban élt, mikor – a reformkorhoz hasonlóan – szintén aktuális volt a megmaradás kérdése.

d) Zrínyi – Kölcsey jelenében élő magyar. A kivetített belső párbeszéd egyúttal idő- és érték-szembesítő is.

Beszélő I. – Hol van a hazaszeretet, mely naggyá tette a nemzetet? – Hol vannak a hősők, kiknek hírneve éltette a nemzetet? – Hol vannak a hazáért ténykedő emberek, akik minden kudarc ellenére kitartottak őseik

hite mellett? Beszélő II. – Kihalt a nemzetből a hazaszeretet érzése.

„Elhamvadt a magzat hő szerelme, Nincs magasra vívó szenvedelme, Jégkebelben fásult szivet zár.”

– A jelen méltatlan a hősökhöz, gyáva.

– Erőtlen, erkölcstelen, szívtelen (szeretetlen) a jelen embere („Gyönge fővel, romlott, szívte-len).


5. Kölcsey, Berzsenyi, Ady

a) Melyik a Kölcsey-vers tételmondata?

b) Berzsenyi Dániel alább idézett sorait kapcsoljuk össze a Zrínyi dala tételmondatával!

„Nem sokaság, hanemlélek s szabad nép teszcsuda dolgokat.”

– Mi jut eszünkbe a felsorolás hallatán? „aszott, hült, tört, miazmás, girhes, fonnyadt, összezsugorodott, renyhe, be nem telt”

c) Hogyan viszonyul Az Idő rostájában című Ady-vers a nemzethalálhoz?

d) Gyűjtsük ki a szövegből azokat a kifejezéseket, szavakat, melyekkel kifejezi egyetértését a pusz-tulással, illetve a nemzet élhetetlenségét hangsúlyozza! A nemzethalál-vízió megjelenítésének eszköze Adynál egy monumentális kép. Mondjuk el, milyen képet látunk!

MEGOLDÁS:a) „Névben él csak, többé nincs jelen.”

b) élettelenség, életképtelenség, hiány, romlás

c) elfogadja, megérdemeltnek tartja

d) „az ocsut az Idő nem szánja” „Aszott nemzetek, hült világok” „Tört életek miazmás vágya” „Halálra-valók” „nem magvak a Jövőnek” „girhes eszmék” „Fonnyadtak s összezsugorodtak” „renyhe népek” „aszottak, be nem teltek” „Kedvét nem töltvén az Időnek”

6. Ezzel a borúlátással, kísérteties látomással ellenkező véleményt fogalmaz meg Ottlik és Örkény is.

a) Milyen „nemzeti jellemvonásra” mutat rá mindkét szöveg?

b) Mi jellemző e szövegek szerint mind az összmagyarságra, mind annak jelképes képviselőjére, Varsányinéra?

c) Kövesd nyomon a pusztulás folyamatának állomásait! Mi váltja ki a groteszk (egyszerre torz és nevettető, borzalmas és megrendítő, rút és fenséges) hatást? Milyen össze nem illő elemek váltják ki a borzongást?


d) Mi a szerepe a pusztulás fokozásának a szöveg szerkezetében?

e) Miért fontos, hogy Varsányiné „hozott szalonnával” vállal egérirtást?

f) Szerinted mi történik a városban a hirdetés megjelenése után? Folytasd a történetet!

g) Ottlik regénye 1959-ben jelent meg. Azóta újabb „birodalmak” bukását éltük túl. Melyekét?

MEGOLDÁS:a) a túlélés képessége, a veszteségből erényt kovácsolás képessége

b) Találékonyság, abban a helyzetben, amikor már semmi esély nincs a túlélésre, a semmiből is új életre kel.

c) pl. ágyak zsöllyék, Traviata utolsó hegedűhúr

d) a csattanó hatásos előkészítése

e) összjáték, együttműködés, élelmesség, leleményesség

f) Ez a feladat/kérdés többféleképpen alkalmazható: szorgalmi házi érdeklődőknek jelenetírás: kik, hogyan, honnan, hol jelennek meg, miről beszélnek, pl. az első oldalszalonna tulajdono-sa és Varsányiné párbeszéde, biztató beszéd a félelemből lapulók számára doktor Varsányi-nétól stb. Persze mindez pontos, érthető feladatmegjelölésben, pl.: Írd meg doktor Varsányi-né beszédét, melyet a félelemtől reszkető, passzivitásba süllyedő emberekhez intéz!

g) Szovjetunió, Jugoszlávia, NDK

7. Milyen értelemben lehet a vereség „izgalmasabb, sűrűbb anyagból való és fontosabb”, mint a győzelem?

Miben rejlik a vereség értéke?

vereség győzelem



90. oldal

5 PERC

T/8–9.

Vereség és győzelem

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG:A győzelem esetleg nem tanít meg olyan túlélési technikákra, válaszokra, mint a vereség. A győ-zelem esetleg védtelenné, elbizakodottá tesz. A vereség önvizsgálatra, így önismeretre késztet. Az önismeret a jobb, gazdagabb életlehetőség záloga.


A 9. feladatot otthoni feladatnak szánjuk.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : empátia


M u n k a f o r m á k : frontális; egyéni

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés; házi feladat

8. Képzeljünk el egy olimpiai győztest és azt a társát, aki a győztes sikere miatt nem jutott be az olimpiai keretbe!

a) Mit eredményezhet a győzelem, mit eredményezhet a vereség? Hogyan hathat rájuk, egymáshoz való viszonyukra?

b) Székely Éva olimpiai úszóbajnoknőnk könyvet írt életéről, Sírni csak a győztesnek szabad címmel. Mi a véleményed a címmondatról? Tényleg így van?

9. T-tábla segítségével gyűjtsük össze a vereség előnyeit, hátrányait! Milyen előnyei és hátrányai vannak annak, ha valaki – vagy akár egy nemzet – nagyon bensőséges

viszonyban van a vereséggel?

A SOROZATOS VERESÉG ELŐNYEI A SOROZATOS VERESÉG HÁTRÁNYAI



91. oldal

40 PERC

T/10.

Kosztolányi Dezső: Lenni vagy nem lenni


Az egyik legélménydúsabb (és közösségformálóbb) technika. Aktivitásra késztet, motivál. A vá-laszoknál nem az a cél, hogy kitaláltassuk a történetet, ne is sugalmazzuk, viszont biztassuk a diákokat minél több lehetőség számbavételére. Inkább – ha nagyon elkalandoznak – irányítsuk vissza őket a történethez, a már olvasott információkra való fi gyelmeztetéssel. (Széchenyi be-szédét itt nem kell részletesen elemezni, a következő óra anyaga lesz, itt csak az alapdilemma megértése a cél.)

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koncentráció, szóbeli megnyilatkozás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szakaszos szövegfeldolgozás, jóslás

10. Olvassátok szakaszosan Kosztolányi szövegét, és közben beszéljétek meg a kérdéseket!

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: LENNI VAGY NEM LENNI

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

Széchenyi István egy kora tavaszi napon délután öt órára palotájá-ba kérette barátait. 1848-ban történt ez, közvetlenül a forradalom kitörése előtt, március 12-én.

..................................................................................................................

..................................................................................................................

Az alábbi ívet köröztette:„Miután hazánk és kivált nemzetségünk könnyen veszélynek

indulhat, s előttük azon állapot áll, hogy fajtánk vagy egy dicső érá-ba lépjen, vagy a legnagyobb veszedelembe keveredjék, felszólítom különösen – mert mindenkit szívesen látok – az alul fejezetteket: méltóztassanak barátságos tanácskozmányra lakásomon engem szerencséltetni. Széchenyi István”

Az ív mögött a meghívottak hosszú lajstroma található, vagy hetven politikus neve. Közte Kossuthé is.

Véleményetek szerint mi lesz a történet témája? Kik lesznek a szereplői? Miért? Ismeri-e va-laki ezt a szállóigét? Honnan?

Mit tudtok Széchenyi István-ról? Vajon miért határozza meg az író ilyen pontosan a dátumot?


..................................................................................................................

..................................................................................................................

Vendégei egymás után érkeztek. Inasai – az egyik bécsi, a másik egy szakállas, öreg cseh – lesegítették az urakat hintójukból. Beve-zették őket a társalgóba.

Elmúlt öt óra, negyed hat, fél hat. A házigazda nem mutat-kozott. Türelmetlenkedni kezdtek, nem is annyira udvariatlansága, mint inkább nemtörődömsége miatt. A társaság fölállt, cihelődött. Ekkor – háromnegyed hat felé – jelent meg a szárnyas ajtóban Szé-chenyi István.

Izgatott volt, sápadt. Ez sötétbarna bőrén is meglátszott. Halál-sápadt volt.

Senkivel se fogott kezet. Megállt a szárnyas ajtó közelében, melyet közben becsuktak az inasok. Tekintete végigcikázott a jelenlévőkön.

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

Először is azt vette észre, hogy Kossuth nem jött el. Természetesen, természetesen. Már hetek óta leveleket kap mindenünnen, vidéki kúriákról, az „erdélyi hon magyar fi ai”-tól, melyben fi gyelmeztetik, mire készül ez az izzó népvezér. Nem is várta, hogy eljöjjön. De hogy nem jött el, az szinte önkívületbe hozta.

A hetven meghívott közül ebben a sorsdöntő órában körülbelül húszan jelentek meg. Ott látta Andrássy Györgyöt, Cziráky Jánost, Károlyi Györgyöt, Keglevich Károlyt, Lonovics Józsefet, Majláth Györgyöt, Majtényi Antalt, Pálffy Móricot, Perényi Zsigmondot, Szapáry Józsefet, Széchényi Antalt, Ürményi Józsefet és másokat. Az idők forradalmas árja Wesselényi Miklóst, az erdélyi mágnást is fölsodorta ide Zsibóról. Aztán még ott állt – oldalt – két mostoha-fi a: Zichy Félix és Zichy Henrik.

Ez a részvétlenség elcsüggesztette. Ha előbb lobogni kezdett vére Kossuth távolmaradása miatt, a többiek közönye lehűtötte. Fá-radtan tartotta bal kezében a papírlapot, melyre följegyezte beszé-de jelszavait. A papírlap remegett ujjai között.

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

Mit tudtok Kossuth Lajosról? Miért említi meg külön az ő nevét az elbeszélő?

Miért várakoztathatta meg vendégeit Széchenyi? Miért lehetett „halálsápadt”? Mi le-het a jelentősége annak, hogy senkivel sem fogott kezet? Va-jon miért zárják magukra az ajtókat? Milyen hatást kelt ez a mozzanat?

Miért ismétli meg a „természe-tesen” szót az elbeszélő? Mit jelent valójában?Milyen hatások érik Széche-nyit, milyen érzések viaskod-nak benne beszéde előtt? Va-jon mit fog mondani?


Lefelé nézett, a földre, mereven, mint amikor beszélni készült.Bocsássatok meg, uraim – mondotta –, hogy megvárakoztat-

talak benneteket. Nem hivatalos elfoglaltság, nem, nem. Valami merőben más. Kevesebb annál, több annál. Minekelőtte belép-tem ide, dolgozószobámban tépelődtem. Kebelemben iszonyú vi-har dúlt – és itt elnémult, ujjait szokása szerint begombolt kabátja szárnyába akasztva. – Lassan gyülemlett bennem ez a vihar, kétség kétségre, felleg fellegre, de történetesen most robbant ki. Én pedig döntöttem – megint szünetet tartott. – Évek óta azon tűnődöm, ér-demes-e még folytatni építőmunkánkat? Kezdetben fölcsillana egy-két pisla reménysugár. Azóta a láthatár teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. Szükségtelen részletezni. Vérről álmodunk, beszélünk mindannyian. Itt állunk Európa közepén, mint Európa szégyene. Népünk tunya, bárdolatlan, úrhatnám, az igazság iránt érzéketlen, kötelességre renyhe, pallérozására nem fogékony. Talán távol keleten, termőtalajába virágozhatott is volna, de ideplántál-va a nyugatra, elkorcsosult, alacsonyságba süllyedt, megvénhedett. Hiába ojtjuk be a míveltség nemesebb ágával ezt az agg törzset. Ha nyugativá válik, akkor elveszti eredendő sajátosságát és egyénisé-gét, idegenné lesz, ha pedig elhanyagoljuk, akkor kiszárad, elcsene-vészesedik. Így se nyugati, se keleti, se európai, se magyar. Mi is az értelme annak, hogy valaki magyar? – kérdezte, és fölvetette ide-ges fejét, hetykén, majdnem kihívóan. – Mi az értelme, hogy olyan nyelvet beszélünk, melyet már egy kőhajításnyira sem értenek? Mi az értelme annak, hogy egy maroknyi népecske ilyen idea fi xával él s ragaszkodik ősei őrületéhez? Nem, uraim – mondta –, és zilált haját homlokára csapta, – nem, uraim – mondotta még egyszer emelt hangon, csaknem kiabálva –, ennek semmi értelme sincsen. Semmi értelme nincs annak, hogy kirekesztessük a mívelt népek közösségéből. Semmi értelme, hogy itt, a világmappa egy parányi pontján nemzetesdit játsszunk.

Semmi értelme annak, hogy fi ainknak és azok fi ainak átadjuk nyelvünket, mint valamilyen örökletes nyavalyát. El kell hát felej-tenünk – szólt növekvő hévvel –, mielőbb bele kell olvadnunk a németségbe, a monarchiába. Az ausztriai örökös tartományok ki-fejlődése, nemzetiségünk, nyelvünk végleges megszűnte áldás és jótétemény leend nekünk is, az egész emberiségnek is. Csak az első nemzedéknek fog ez fájni. Az utána következő áldandja érte emlé-künket. Meg kell semmisülnie a magyarnak, le kell tennie minden revolúcióról, izgágaságról. Nekünk pedig csak egy kötelességünk van: szabad folyást engedni a világhistória könyörtelen eseménye-inek. Más út nincs. A biztos megsemmisülés vár ránk. Kétféle ha-lál között választhatunk: az egyik fájdalmas, a másik fájdalmatlan. Higgyétek el, nem csekély lelki tusák, hosszú napok, hosszú éjsza-kák után az utóbbit választottam szerencsétlen népem számára. Ilyeténképpen legalább nem érzi az elkorcsosulás bűntudatát, nem sejti, hogy rövidesen szemfedél borul rá és koporsó. Másíthatatlan


elhatározásom tehát, hogy munkámat ezzel egyszer s mindenkorra megszakítom. Majd belepi a por. Csak az fáj, hogy az alvót felriasz-tottam. Majd elalszik újra – legyintett és már gyorsabban beszélt, szinte hadart. – Metternich herceggel mindezt közöltem. Ő baráti békét ajánlott. Biztosította a fájdalmatlan halált. Hogy mit míveltek ti, az kizárólag tőletek függ. Sajnálom, hogy idefárasztottalak. Csak ezt óhajtottam értésetekre adni. Más mondanivalóm nincs.

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

Még egy lépést hátrált az ajtó felé, úgyhogy a közte és vendégei között való távolság nagyobbodott az óriási teremben. A szónok elhallgatott. Úgy állt ott, egyedül, távol mindenkitől, elszigetelve komorságába és fekete ruhájába, akár Shakespeare mélakóros alak-ja, a dán királyfi . Egy pontra bámult, eszelősen. Reszketett a föld-indulástól. Hallgatói is reszkettek. Némán hallgatták végig, anélkül hogy félbe szakították vagy csak egy pisszel is tiltakoztak volna. A némaság most növekedett. Ez a temetés csöndje volt. Döbben-ten álltak, gyökeret vert lábbal. Az urak halk eszmecserét folytattak, s közbe rá-rásandítottak vendéglátójukra, aki még mindig önmagá-ba süppedve töprengett. Egyesek – félénken – helyeselték az alap-gondolatot, csak a kivitel módját kifogásolták. Ismét elnémultak. Hosszú csönd lett.

..................................................................................................................

..................................................................................................................

– Gazember – ordította egyszerre valaki. – Te gazember – és Széchenyi felé mutogatott –, gazember vagy.

Ki volt ez? Wesselényi Miklós volt. Hatalmas öklével úgy rá-csapott egy barokk asztalkára, hogy az reccsent. Talpra is ugrott, rohanni kezdett, de feldöntött egy széket. Vak volt. Tapogatódz-va botorkált előre, örökre kialudt, világtalan szemeivel. Az el nem múló éjszakában, odafelé igyekezve, hol a házigazdát sejtette, hogy nekitámadjon. A többiek lefogták, és csitítgatták.

– Gazember – lihegte magánkívül Wesselényi –, gazember.– Honáruló – sipította egy vékony hang. – Fia annak a Ferenc

grófnak, aki a Nemzeti Múzeumot alapította?– It’s a perfect disgrace – méltatlankodtak a hazafi as mágnások. – I can’t realize it. – Ist der Stef verrückt geworden? – C’est très fort.

Most magyarázatot kaptunk arra, miért volt Széchenyi ha-lálsápadt, fölindult. Miért is? Mi a véleményetek Széchenyi szónoklatáról? Mit javasol? Mivel indokolja? Szerintetek hogyan folytatódik a történet? Hogyan fognak reagálni?

Miért döbbenhettek meg az urak? Hogyan folytatódik az este? Miből gondolod?


– Mais il est fou.1

Mindenki összevissza beszélt, feléje és egymás felé, a levegő-nek és önmagának.

– Megtagadta a princípiumait.– Hiába, Bécsben született, főhadnagy korában még magyarul

se tudott, könyvből tanulta. – Kibújik belőle a német. – Crescence grófné ma se beszél magyarul.

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

– Hát a kamarillának egy nemzetet akarsz szállítani, te spion? – ordított megint az, aki előbb, az ifjúkori barát, akivel hajdan Fran-ciaországot és Angliát is beutazta.

– Csak abban hihetek, hogy elméd megháborodott. Vagy szemfényvesztés volt az egész? Nem te írtad, hogy a feldicsőülését hordozod minden csepp véredben? Most pedig a nemzetet arra buzdítod, hogy adja fel jogát, önállóságát, kiszolgáltatod a reak-ciónak. Hol a te helyed ezután, aki üdvleldébe akartad helyezni nagyjaink hamvát? Nem, nem, ez a kisded nép nem tunya, csak elhanyagolt, nem élemedett, inkább gyermek még, gyámolításra, istápolásra szorul. Kelet népének egyformán kell küzdeni kelet el-len és keletért, nyugat ellen és nyugatért, akkor feljut a csillagokig. Mi tovább is dolgozunk érette, megyünk elrendeltetett utunkkal, ha nélküled, ellened is. Szent reformtörekvéseinket azonban nem adjuk fel soha. Az a hitünk – lásd, ezt te is írtad –, hogy aki néhány gyümölcsfát ültetett életében, az nyugodtabban alszik majd a föld-ben. Isten minket úgy segéljen.

– A bitóig és golyóig – mondotta csöndesen, inkább magának valaki: Batthyány Lajos.

Percekig morajlott a gyülekezet, majd helyeselve, majd föl-háborodva, majd tárgyilagosan vitázva, majd szikrázó gyűlölettel, farkasszemet nézve azzal, aki ott állt az ajtónál, csökönyösen, le-mosolyogva az érveket, vállát vonogatva, egyformán rendületlenül. Szeme izzott a bozontos szemöldök alatt, mint csiperkebokorban

Ki indítja el az indulatok, véle-mények lavináját? „Gazember, hazaáruló, bolond, csak tanul-ta a magyart, nem is magyar, a felesége nem beszél magyarul” – ilyen vélemények hangzanak el. Kire vonatkoznak? Mit fe-jeznek ki, minek adnak han-got az egybegyűltek ezekkel a bántó ítéletekkel? Miért mond-ják az egybegyűltek ezeket?Mi lehet a jelentősége annak, hogy ilyen sokféle nyelven (an-gol, német, francia) szólalnak meg?

1 – Szégyen, gyalázat. – Fölfoghatatlan. – Megbolondult a Stef? – Ez már túlzás. – De hisz ez bolond.


a tűz. Csontos, sárga koponyáján kopogott a szitok jégesője. Sza-kadatlan ennen szavait hallotta ezektől a vezérférfi aktól, akikkel évtizedek óta együtt küzdött. A Hitel, Világ és Stadium mondatait fegyverül szögezték ellene.

– Ernyedetlenség, türelem, keménység – lángolt Wesselényi, az ékesszólás lendületében. – Nem borzadsz-e, hogy én, a szegény vak ember, ki a budai börtönben vesztettem el szemem világát, lá-tom az utat, és te, aki hajdan fényt gyújtottál nekünk a sötétségben, már nem látod?

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

Széchenyi szája ekkor megvonaglott. Most azt hitték, azonnal sírva fakad. De nem ez történt. Könnyedén, világfi asan a terem közepé-re sietett és elkacagta magát. Sokáig kacagott. Aztán kijelentette, hogy az egész csak tréfa volt. Próbára akarta tenni őket. Egy előre kitervezett komédiát játszott és játszatott el barátaival, s ebből azt a meggyőződést szerezte, hogy érdemes újult erővel dolgoznia ennyi nemes hazafi val. Arca kigyulladt a boldogságtól. Inasaival behozat-ta az ezüst karos gyertyatartókat, mert már sötétedett, s zárt ajtók mögött elkezdődött a tárgyalás, a komoly „barátságos tanácskoz-mány”, mely a késő esti órákba nyúlt belé.

..................................................................................................................

..................................................................................................................

..................................................................................................................

Ennek a históriai mozzanatnak lefolytát a bécsi titkos levéltárban őrzött kémjelentés örökítette meg, melyet még aznap, március 12-én beterjesztettek a kamarillának (3652–3653. iktatószám alatt), de a viharos világpolitikai események miatt csak március 27-én került Ausztria akkori ifjú császára, Ferenc József elé. Tulajdon szemem-mel láttam a meghívót, Széchenyi aláírásával, s egy penészes, mál-ladozó papírlapon ennek a beszédnek irónnal odavetett vázlatát is. Miért mondtam el mindezt ily részletesen? Azért, mert nem tudok nála tömörebbet, megrázóbbat, drámaibbat. Színpadon se játszot-tak ilyen drámát. De ezt a drámát a történelem színpadán játszot-ták. Nem is játszották, hanem átélték. Mind a két fél egyformán

Milyen ellenérveket sorakoz-tat fel Wesselényi? Mi a tragi-kus (ironikus) abban, ahogy Batthyány Lajos ezt mondja: „A bitóig, a golyóig.”A feszültség a tetőpontjára hágott. Mi várható ezek után? Mit tesznek/tehetnek az urak? Mit tesz/tehet Széchenyi? Ho-gyan dönthető el a vita? Kinek van igaza? Széchenyinek vagy Wesselényinek?

Mire volt jó ez a szörnyű tréfa? Miről tanácskozhat-tak a késő esti órákig? Van-e hiányérzeted? Folytatnád-e a történetet? Mivel?



97. oldal

5 PERC

T/11–12.

élte át. Amelyiket ugrattak, éppúgy, mint az ugrató. Hogy az ugrató valóban ugrató volt-e, annak eldöntésére nem vállalkozhatom, en-nélfogva ezt nem fi rtatom. Ha nem volt ugrató, akkor annál tisz-teletreméltóbb a hite, hogy ennyi kétség közepette hinni, alkotni tudott. Ha valóban ugrató volt és ezúttal csakugyan színészkedett, akkor élménye éppoly élmény, mint ellenkező esetben. Minden tréfa a gondolatunk, az érzésünk lepattanó szikrája, mely szervesen hozzátartozik. Minden játék egy elvetélt cselekedet. Bármiként is van, ez a jelenet oly mély, oly megindító, mint Hamlet monológja: a „lenni vagy nem lenni”. Nem egy ember nevében mondották el, hanem milliók és milliók nevében. Az, aki elmondotta, az saját két-ségeit jelezte. Nem is magánbeszéd ez, hanem valami csodálatos, sok szólamú dallam, szeszélyesen, gazdagon, végzetesen hangsze-relve: Ez a magyar „lenni vagy nem lenni”

(1930)Ez a rész különválik a novella eddigi részeitől. Milyen tekin-tetben? Mi változik meg?


Írjunk ötsorost! Nem baj, ha nem válaszoljuk meg az utolsó kérdést, csak elindítjuk a témáról való gondolkodást. A 12. feladat házi feladat (választható).

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koncentráció, szóbeli megnyilatkozás


M u n k a f o r m á k : frontális és egyéni

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ötsoros

11. Írj ötsorost a játékról vagy a tréfáról! Szerintetek szabad ilyen súlyos kérdésben megtréfálni valakit?

12. A játék

a) Fogalmazd meg 5-6 mondatban, Ez a magyar lenni vagy nem lenni címmel a témáról a vélemé-nyedet! Olvasd el hozzá még egyszer Széchenyi és Wesselényi beszédét!

b) „Minden tréfa a gondolatunk, az érzésünk lepattanó szikrája, mely szervesen hozzátartozik. Min-den játék egy elvetélt cselekedet.” Mit jelentenek ezek a mondatok? Miért jó, ha tudunk játszani?


8. lépés

8 PERC


5 PERC

Fejtsd ki gondolataidat írásban a témával kapcsolatosan 5-6 mondatban. Adj címet is írásodnak, amely tükrözi véleményedet!

c) Szabad-e sorsdöntő kérdésekben megtréfálni valakit? Fejtsd ki gondolataidat a témával kapcso-latban írásban 5-6 mondatban! Ne felejts el érvekkel nyomatékot adni véleményednek! Adj cí-met is írásodnak, amely tükrözi véleményedet!


Hallgassunk meg néhány házi feladatot, és értékeljük szóban.


Ha nincs elég időnk, akkor szűkítsük az anyagot. Elhagyható a következő szókártyás feladat, és áttehető az összefoglaló órára. Elhagyható a csoportmunka, vagy válasszunk belőlük megítélé-sünk szerint egy-két feladatot, illetve adhatjuk házi feladatnak, bár tanári segítség nélkül nehezek. A tanulók húznak a szókártyákból, feladatuk az idézeteknél a felismerésen kívül rövid értelmezés vagy bármilyen, az adott verssel, szöveggel kapcsolatban tanult, elsajátított ismeret. Fogalomkár-tyánál defi níció. Nem feltétlenül kell teljességre törekedni, inkább segítsük őket ennél a feladatnál a lényegkiemelés képességét elsajátítani. Lehet úgy is játszani, hogy használhatják összes jegyze-tüket, szövegeiket. Alkalmazható csoportvetélkedőként is. Az itt szereplő kártyák nem egyetlen alkalomra szólnak. Kitűnő feladat, ha a tanulók készítenek ilyen kártyákat, és próbára teszik tár-saikat. Az adott kártya készítőjének tudnia kell a pontos választ.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek felidézése


M u n k a f o r m á k : csoportos

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék/vetélkedő

E s z k ö z ö k : szókártya



98. oldal

22 PERC

T/13–14.

A nyilvános beszéd néhány jellemzője

Szókártyák (tovább bővíthető, lásd a modul végén)

SZÓZAT HIMNUSZ PATRIOTIZMUS, PATRIÓTA

aszimmetrikus szerkezet variációs ismétlés keretes szerkezet

herderi jóslat toposz maszkfelvétel

vallomás Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgo-kat.

archaizmus, archaizálás Belőle nőttem én, mint fa-törzsből gyönge ága s remé-lem, testem is majd e földbe süpped el.

S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék,Ki törzsömnek élek, érette, általa;Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék,Otthon leli magát ajakimon dala

Névben él csak, többé nincs jelen.

Itt nekünk vagy győznünk, vagy meghalnunk kell.

Nem törhettek meg a bajok-tól, ó bajtársak, hiszen már sokkal nagyobb veszedelme-ket is elviseltetek.

Ha van Isten, ne könyörüljönrajta:Veréshez szokott fajta

Kezében óriás rostával / Áll az Idő és rostál egyre, Világokat szed és rostál ki

Völgyben űl a gyáva kor s határaSzűk köréből őse saslakára Szédeleg ha néha felpillant.

fordított himnusz Lenni vagy nem lenni. Hitel, Világ, Stadium


Ha elvégeztük a 13. feladatot, röviden beszéljük meg. A 14. feladat esetén válasszuk egyiket (Hanna története, illetve Wesselényi beszéde) a csoport igényeinek megfelelően, vagy oldjuk meg két csoportban. Az A) feladatban lehet tovább folytatni a játékot: nagyapa válasza Hanna beszédére, két változatban: nagyapa hajlíthatatlan; nagyapa megérti, mennyire helytelen, aho-gyan uralja a családot. Ha úgy ítéljük meg, hogy van olyan csoport, melynek nagy szüksége van az érzelmi intelligencia fejlesztésére, akkor adjuk a B) feladatot.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegséma kialakítása, önálló szövegalkotás




M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : nyelvi alapú összehasonlítás; belső hangok

13. Vizsgáljuk meg, hogy a nyilvános beszédnek milyen jellemzői vannak! Hasonlítsd össze a két szöveget! Miben különböznek? Jelöld be azokat a nyelvi elemeket, melyek

beszéddé teszik az elbeszélést!

Bocsássatok meg, uraim, hogy megvárakoztattalak benneteket. Nem hivatalos elfoglaltság, nem, nem. Valami merőben más. Kevesebb annál, több annál. Minekelőtte beléptem ide, dolgozószo-bámban tépelődtem. Kebelemben iszonyú vihar dúlt. Lassan gyülemlett bennem ez a vihar, kétség kétségre, felleg fellegre, de történetesen most robbant ki. Én pedig döntöttem.

Évek óta azon tűnődöm, érdemes-e még folytatni építőmunkánkat? Kezdetben fölcsillana egy-két pisla reménysugár. Azóta a láthatár teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. Szükségte-len részletezni. Vérről álmodunk, beszélünk mindannyian. Itt állunk Európa közepén, mint Európa szégyene. Népünk tunya, bárdolatlan, úrhatnám, az igazság iránt érzéketlen, kötelességre renyhe, pallérozásra nem fogékony.

Széchenyi bocsánatot kért az uraktól a várakozásért. Mentegetődzött, hogy nem hivatali elfoglaltság tartotta vissza, hanem valami merőben más. Kevesebb annál, több annál. Minekelőtte belépett a he-lyiségbe, keblében iszonyú vihar dúlt. Lassan gyülemlett fel benne ez a vihar, kétség kétségre, felleg fellegre, de történetesen most robbant ki. Most pedig döntött.

Évek óta azon tűnődött, érdemes-e még folytatni építőmunkájukat. Kezdetben fölcsillant egy-két pisla reménysugár számára. Azóta a láthatárt teljesen elborultnak látta. A politikai helyzetet mindenki ismerte. Szükségtelen volt részletezni. Vérről álmodott, beszélt mindenki. Csak azt tudta megállapí-tani, hogy itt áll a magyarság Európa közepén, mint Európa szégyene; hogy a nép tunya, bárdolatlan, úrhatnám, az igazság iránt érzéketlen, kötelességre renyhe, pallérozásra nem fogékony.

– Fogalmazd meg, mitől lesz az elbeszélésből beszéd!

MEGOLDÁS:E/1. beszélő; a hallgatók megszólítása (T/2.), összetartozásuk hangsúlyozása (T/1). Mivel a kommu-nikációs helyzetből kiegészül a szöveg, ezért nyelvileg kifejtetlenebb: „Azóta a láthatár teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. Szükségtelen részletezni. Vérről álmodunk, beszélünk mindannyian.” A beszélő érzelmeit kifejező nyelvi elemek, pl. „Nem hivatalos elfoglaltság, nem, nem”.

14. Ugye emlékszel még Hannára?

A) Írd meg Hanna története alapján azt a beszédet, melyben megérteti nagyapjával, hogy őt is em-bernek kell tekintenie!

Hanna azt gondolta, hogy nagyapja szigorúan néz majd rá, ezért nem meri majd elmondani neki, amit érez. Azt, hogy nem akarattal tette, amit tett, véletlenül történt, hogy hiába mondja el, amit érez, nagyapa nem is látja őt. Mindig attól fél, hogy nagyapa nem hisz neki, hogy azt feltételezi, nem őszinte, hogy szándékosan rossz. Úgy érezte, nagyapát egy üvegbura veszi körül, amin nem hatolnak


át az ő szavai, tekintete, mentegetődzése. Kicsi bogárnak érezte magát, aki feleslegesen és hiábavaló-an verdesi a szárnyait. Azt kellene mondania nagyapának, hogy egyszer, csak egyetlen egyszer néz-zen rá, de úgy, hogy csak őt lássa, Hannát és senki-semmi mást. De aztán egészen elbátortalanodott, tudta, hogy reménytelen ez a vágy. Jobb is, ha minden így marad. Ez biztonságot ad a nagyapjának, erős maradhat mindenki szemében. Ki is, mi is ő, Hanna, hogy több akar lenni, mint a nagyapa? Miért is lenne méltó rá, hogy valaki lássa őt? Nem ér ő semmit, csak egy gyerek, aki mindig rosszat tesz. Lám, most is betörte a kirakatot. Jó ez így, ahogy van, legalább van valaki, aki mindig tudja, hogy mit tegyen, nem úgy, mint ő, Hanna. Legfeljebb eltitkolja, amit tett, amíg lehet, és nagyapának nem kell idegeskednie. Hiszen van elég dolga. Mindenről és mindenkiről neki kell gondoskodnia. Azt gondol-ta, jobb volna, ha ő, Hanna, nem is lenne a világon.

B) Hanna történetének folytatása a lány gondolatait, kételyeit tartalmazza. Írd le minden egyes mondat mellé, hogy mit érzett Hanna! (Pl. harag, félelem, kishitűség.)

HANNA GONDOLATAI HANNA ÉRZÉSEI

Hanna azt gondolta, hogy nagyapja szigorúan néz majd rá, ezért nem meri majd elmondani neki, amit érez.

Azt, hogy nem akarattal tette, amit tett, vélet-lenül történt, hogy hiába mondja el, amit érez, nagyapa nem is látja őt.

Mindig attól fél, hogy nagyapa nem hisz neki, hogy azt feltételezi, nem őszinte, hogy szándéko-san rossz.

Úgy érezte, nagyapát egy üvegbura veszi körül, amin nem hatolnak át az ő szavai, tekintete, mentegetődzése.

Kicsi bogárnak érezte magát, aki feleslegesen és hiábavalóan verdesi a szárnyait.

Azt kellene mondania nagyapának, hogy egyszer, csak egyetlen egyszer nézzen rá, de úgy, hogy csak őt lássa, Hannát és senki-semmi mást.

De aztán egészen elbátortalanodott, tudta, hogy reménytelen ez a vágy.

Jobb is, ha minden így marad.

Ez biztonságot ad a nagyapjának, erős maradhat mindenki szemében.

Ki is, mi is ő, Hanna, hogy több akar lenni, mint a nagyapa?

Miért is lenne méltó rá, hogy valaki lássa őt?

Nem ér ő semmit, csak egy gyerek, aki mindig rosszat tesz. Lám, most is betörte a kirakatot.



103. oldal

35 PERC

T/15.

A nyilvános beszéd jellemzői

Jó ez így, ahogy van, legalább van valaki, aki mindig tudja, hogy mit tegyen, nem úgy, mint ő, Hanna.

Legfeljebb eltitkolja, amit tett, amíg lehet, és nagyapának nem kell idegeskednie. Hiszen van elég dolga. Mindenről és mindenkiről neki kell gondoskodnia.

Azt gondolta, jobb volna, ha ő, Hanna, nem is lenne a világon.

C) Térjünk vissza a Kosztolányi-szövegre!

a) Írd le, minden elemét felidézve, elbeszélésként Wesselényi beszédét!

b) Írd Wesselényi érvei mellé Széchenyi beszédének azon pontjait, melyeket megcáfol Wesselényi!

– Gazember, te gazember, gazember vagy. Hát a kamarillának egy nemzetet akarsz szállítani, te spion? Csak abban hihetek, hogy elméd megháborodott. Vagy szemfényvesztés volt az egész? Nem te írtad, hogy a nemzet feldicsőülését hordozod minden csepp véredben? Most pedig a nemzetet arra buzdítod, hogy adja fel jogát, önállóságát, kiszolgáltatod a reakciónak. Hol a te helyed ezután, aki üdvleldébe akartad helyezni nagyjaink hamvát? Nem, nem, ez a kisded nép nem tunya, csak elhanyagolt, nem élemedett, inkább gyermek még, gyámolításra, istápolásra szorul. Kelet népének egyformán kell küzdeni kelet ellen és keletért, nyugat ellen és nyugatért, akkor feljut a csillagokig. Mi tovább is dolgozunk érette, megyünk elrendeltetett utunkkal, ha nélküled, ellened is. Szent reform-törekvéseinket azonban nem adjuk fel soha. Az a hitünk – lásd, ezt te is írtad –, hogy aki néhány gyümölcsfát ültetett életében, az nyugodtabban alszik majd a földben. Isten minket úgy segéljen.

– Ernyedetlenség, türelem, keménység. Nem borzadsz-e, hogy én, a szegény vak ember, ki a bu-dai börtönben vesztettem el szemem világát, látom az utat, és te, aki hajdan fényt gyújtottál nekünk a sötétségben, már nem látod?


Ezeknek a feladatoknak nem céljuk a nyilvános beszéd eszközeinek, módszereinek stb. teljes megtanítása, csupán a képességek (és feltehetőleg motiváltság) szerint az ismeretek bővítése. A meggyőzés, önálló vélemény- és szövegalkotás úgyis átszövi az egész programot.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szövegséma-ismeret elmélyítése


C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s :

A) színészi hajlamokkal rendelkezők

B) jó szövegértők és jó logikai képességgel rendelkezők

C) gyors olvasók, kevésbé éles eszűek

D) gyengébben, fi gyelmetlenebbül olvasók, dekoncentráltak

E) jó szintetizáló, absztraháló képességekkel bírók

F) jó stílusérzékűek



15. A nyilváos beszédről

A) Kosztolányi elbeszélése megjeleníti a beszélőt is. Jelöld meg az erre vonatkozó részeket! Hogyan árnyalják, egészítik ki a nem nyelvi jelek a beszéd jelentését? Próbáljátok meg monoton hangon (egyhangúan), majd a leírtak szerint előadni a beszédet! Mi a különbség? A feladat elvégzésében segít az alábbi ábra, amely a nyilvános beszéd kommunikációs helyzetét szemlélteti. Egészítsd ki az ábrát!

Lefelé nézett, a földre, mereven, mint amikor beszélni készült.– Bocsássatok meg, uraim – mondotta –, hogy megvárakoztattalak benneteket. Nem hivatalos

elfoglaltság, nem, nem. Valami merőben más. Kevesebb annál, több annál. Minekelőtte beléptem ide, dolgozószobámban tépelődtem. Kebelemben iszonyú vihar dúlt – és itt elnémult, ujjait szokása szerint begombolt kabátja szárnyába akasztva. – Lassan gyülemlett bennem ez a vihar, kétség két-ségre, felleg fellegre, de történetesen most robbant ki. Én pedig döntöttem – megint szünetet tartott. – Évek óta azon tűnődöm, érdemes-e még folytatni építőmunkánkat? Kezdetben fölcsillana egy-két pisla reménysugár. Azóta a láthatár teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. Szükségtelen részletezni. Vérről álmodunk, beszélünk mindannyian. Itt állunk Európa közepén, mint Európa szé-gyene. Népünk tunya, bárdolatlan, úrhatnám, az igazság iránt érzéketlen, kötelességre renyhe, pal-lérozására nem fogékony. Talán távol keleten, termőtalajába virágozhatott is volna, de ideplántálva a nyugatra, elkorcsosult, alacsonyságba süllyedt, megvénhedett. Hiába ojtjuk be a míveltség nemesebb ágával ezt az agg törzset. Ha nyugativá válik, akkor elveszti eredendő sajátosságát és egyéniségét, idegenné lesz, ha pedig elhanyagoljuk, akkor kiszárad, elcsenevészesedik. Így se nyugati, se keleti, se európai, se magyar. Mi is az értelme annak, hogy valaki magyar? – kérdezte, és fölvetette ideges fejét, hetykén, majdnem kihívóan. – Mi az értelme, hogy olyan nyelvet beszélünk, melyet már egy

beszélő hallgató


kőhajításnyira sem értenek? Mi az értelme annak, hogy egy maroknyi népecske ilyen idea fi xával él s ragaszkodik ősei őrületéhez? Nem, uraim – mondta –, és zilált haját homlokára csapta, – nem, uraim – mondotta még egyszer emelt hangon, csaknem kiabálva –, ennek semmi értelme sincsen. Semmi értelme nincs annak, hogy kirekesztessünk a mívelt népek közösségéből. Semmi értelme, hogy itt, a világmappa egy parányi pontján nemzetesdit játsszunk. Semmi értelme annak, hogy fi a-inknak és azok fi ainak átadjuk nyelvünket, mint valamilyen örökletes nyavalyát. El kell hát felejtenünk – szólt növekvő hévvel –, mielőbb bele kell olvadnunk a németségbe, a monarchiába. Az ausztriai örökös tartományok kifejlődése, nemzetiségünk, nyelvünk végleges megszűnte áldás és jótétemény leend nekünk is, az egész emberiségnek is. Csak az első nemzedéknek fog ez fájni. Az utána követ-kező áldandja érte emlékünket. Meg kell semmisülnie a magyarnak, le kell tennie minden revolúci-óról, izgágaságról. Nekünk pedig csak egy kötelességünk van: szabad folyást engedni a világhistória könyörtelen eseményeinek. Más út nincs. A biztos megsemmisülés vár ránk. Kétféle halál között választhatunk: az egyik fájdalmas, a másik fájdalmatlan. Higgyétek el, nem csekély lelki tusák, hosszú napok, hosszú éjszakák után az utóbbit választottam szerencsétlen népem számára. Ilyeténképpen legalább nem érzi az elkorcsosulás bűntudatát, nem sejti, hogy rövidesen szemfedél borul rá és koporsó. Másíthatatlan elhatározásom tehát, hogy munkámat ezzel egyszer s mindenkorra megsza-kítom. Majd belepi a por. Csak az fáj, hogy az alvót felriasztottam. Majd elalszik újra – legyintett és már gyorsabban beszélt, szinte hadart. – Metternich herceggel mindezt közöltem. Ő baráti békét ajánlott. Biztosította a fájdalmatlan halált. Hogy mit míveltek ti, az kizárólag tőletek függ. Sajnálom, hogy idefárasztottalak. Csak ezt óhajtottam értésetekre adni. Más mondanivalóm nincs.

B) Széchenyi beszédének részei összekeveredtek. Állítsd helyre a szöveget anélkül, hogy megnéz-néd az eredetit!

a) Ha nyugativá válik, akkor elveszti eredendő sajátosságát és egyéniségét, idegenné lesz, ha pedig elhanyagoljuk, akkor kiszárad, elcsenevészesedik. Így se nyugati, se keleti, se európai, se magyar.

b) Semmi értelme, hogy itt, a világmappa egy parányi pontján nemzetesdit játsszunk. Nekünk pedig csak egy kötelességünk van: szabad folyást engedni a világhistória könyörtelen eseményeinek.

c) Talán távol keleten, termőtalajába virágozhatott is volna, de ideplántálva a nyugatra, elkorcsosult, alacsonyságba süllyedt, megvénhedett. Hiába ojtjuk be a míveltség nemesebb ágával ezt az agg törzset.

d) El kell hát felejtenünk, mielőbb bele kell olvadnunk a németségbe, a monarchiába.

e) Mi az értelme annak, hogy egy maroknyi népecske, ilyen idea fi xával él s ragaszkodik ősei őrületéhez?

f) Nem, uraim, nem, uraim, ennek semmi értelme sincsen. Semmi értelme nincs annak, hogy kire-kesztessünk a mívelt népek közösségéből.

g) Más út nincs. A biztos megsemmisülés vár ránk. Kétféle halál között választhatunk: az egyik fáj-dalmas, a másik fájdalmatlan.

h) Mi is az értelme annak, hogy valaki magyar? Mi az értelme, hogy olyan nyelvet beszélünk, melyet már egy kőhajításnyira sem értenek?

S Z Ö V E G P Á R H U Z A M O K 111

i) Évek óta azon tűnődöm, érdemes-e még folytatni építőmunkánkat?

j) Az ausztriai örökös tartományok kifejlődése, nemzetiségünk, nyelvünk végleges megszűnte áldás és jótétemény leend nekünk is, az egész emberiségnek is.

k) Itt állunk Európa közepén, mint Európa szégyene. Népünk tunya, bárdolatlan, úrhatnám, az igaz-ság iránt érzéketlen, kötelességre renyhe, pallérozására nem fogékony.

l) Csak az első nemzedéknek fog ez fájni. Az utána következő áldandja érte emlékünket.

m) Semmi értelme annak, hogy fi ainknak és azok fi ainak átadjuk nyelvünket, mint valamilyen örök-letes nyavalyát.

C) A Széchenyi-beszéd

a) Megadjuk Széchenyi beszédének tematikus kivonatát, nem a szövegnek megfelelő sorrendben. Jelöld meg a beszédben a tartalmi kivonatnak megfelelő részeket!

– Csak ezt tehetjük, ez a kevésbé fájó megoldás. [1.] – Semmi értelme ragaszkodni hagyományainkhoz. [2.] – A döntés megmásíthatatlan. Már intézkedtem. [3.] – Hosszú tépelődés után megszületett a döntés. [4.] – Nekünk is, a világnak is jó, ha beleolvadunk a németségbe. [5.] – Európa szégyene vagyunk, szerepünk köztes, kilátástalan. [6.]

b) Cáfold meg Széchenyi alábbi állításait, érveit!

– Nem igaz, hogy más út nincs, hiszen – A hagyományainkhoz ragaszkodnunk kell, hiszen – Se nekünk, se a világnak nem jelent előrelépést, ha németté válunk, hiszen

D) Olvasd el fi gyelmesen Széchenyi beszédét, majd válaszolj a kérdésekre!

a) Milyen döntést hozott Széchenyi?

b) Milyen érvekkel támasztja alá döntését? Legalább hat érvet írj saját szavaiddal a szövegből!

– – – – ––


E) Megadjuk a nyilvános/szónoki beszéd általános szerkezeti vázlatát. Oszd fel a vázlatpontoknak megfelelően Széchenyi beszédét!

I. Bevezetés (megszólítás, hangulatkeltés, átvezetés)

II. Elbeszélés (tényfeltárás, előzmények, események bemutatása)

III. Témamegjelölés (az elbeszélés magvának összegzése, a beszélő álláspontjának megmutatása, a tétel kimondása)

IV. Bizonyítás (meggyőzés, bizonyító erejű érv, nyereség vagy jutalom, kellemes vagy kellemetlen következmények említése) és cáfolás (ellentétes vélemény ismertetése, megdöntése)

V. Befejezés (a bevezetés tükörképe, emelt szintű megismétlése, indulatok felkorbácsolása)

F) Milyen fordulatok, nyelvi elemek, megoldások teszik markánssá, hatásossá Széchenyi beszédét? Keress példákat az alábbiakra!

a) ismétlés:

– szavak szintjén – szókapcsolatok szintjén – mondatok szintjén

b) erőteljes érzelmi töltésű szavak:

c) ellentétezés:

d) képes beszéd (metaforikus megjelenítés):

e) eldöntendő és költői (szónoki) kérdések:

f) kicsinyítés:

g) túlzás:

h) személyes elkötelezettség/példa:

MEGOLDÁS:C/a)

[4.] Bocsássatok meg, uraim, hogy megvárakoztattalak benneteket. Nem hivatalos elfoglaltság, nem, nem. Valami merőben más. Kevesebb annál, több annál. Minekelőtte beléptem ide, dol-gozószobámban tépelődtem. Kebelemben iszonyú vihar dúlt. Lassan gyülemlett bennem ez a vihar, kétség kétségre, felleg fellegre, de történetesen most robbant ki. Én pedig döntöttem [6.] Évek óta azon tűnődöm, érdemes-e még folytatni építőmunkánkat? Kezdetben fölcsillana egy-két pisla reménysugár. Azóta a láthatár teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. Szükségtelen részletezni. Vérről álmodunk, beszélünk mindannyian. Itt állunk Európa közepén, mint Európa szégyene. Népünk tunya, bárdolatlan, úrhatnám, az igazság iránt érzéketlen, kötelességre renyhe, pallérozására nem fogékony. Talán távol keleten, termőtalajába virágozhatott is volna, de ideplán-


tálva a nyugatra, elkorcsosult, alacsonyságba süllyedt, megvénhedett. Hiába ojtjuk be a míveltség nemesebb ágával ezt az agg törzset. Ha nyugativá válik, akkor elveszti eredendő sajátosságát és egyéniségét, idegenné lesz, ha pedig elhanyagoljuk, akkor kiszárad, elcsenevészesedik. Így se nyugati, se keleti, se európai, se magyar.

[2.] Mi is az értelme annak, hogy valaki magyar? Mi az értelme, hogy olyan nyelvet beszélünk, melyet már egy kőhajításnyira sem értenek? Mi az értelme annak, hogy egy maroknyi népecske ilyen idea fi xával él s ragaszkodik ősei őrületéhez? Nem, uraim, nem, uraim, ennek semmi ér-telme sincsen. Semmi értelme nincs annak, hogy kirekesztessünk a mívelt népek közösségéből. Semmi értelme, hogy itt, a világmappa egy parányi pontján nemzetesdit játsszunk. Semmi értel-me annak, hogy fainknak és azok fi ainak átadjuk nyelvünket, mint valamilyen örökletes nyava-lyát. [5.] El kell hát felejtenünk, mielőbb bele kell olvadnunk a németségbe, a monarchiába. Az ausztriai örökös tartományok kifejlődése, nemzetiségünk, nyelvünk végleges megszűnte áldás és jótétemény leend nekünk is, az egész emberiségnek is. Csak az első nemzedéknek fog ez fájni. Az utána következő áldandja érte emlékünket. Meg kell semmisülnie a magyarnak, le kell tennie minden revolúcióról, izgágaságról. Nekünk pedig csak egy kötelességünk van: szabad folyást en-gedni a világhistória könyörtelen eseményeinek.

[1.] Más út nincs. A biztos megsemmisülés vár ránk. Kétféle halál között választhatunk: az egyik fájdalmas, a másik fájdalmatlan.

[3.] Higgyétek el, nem csekély lelki tusák, hosszú napok, hosszú éjszakák után az utóbbit válasz-tottam szerencsétlen népem számára. Ilyeténképpen legalább nem érzi az elkorcsosulás bűn-tudatát, nem sejti, hogy rövidesen szemfedél borul rá és koporsó. Másíthatatlan elhatározásom tehát, hogy munkámat ezzel egyszer s mindenkorra megszakítom. Majd belepi a por. Csak az fáj, hogy az alvót felriasztottam. Majd elalszik újra. Metternich herceggel mindezt közöltem. Ő baráti békét ajánlott. Biztosította a fájdalmatlan halált. Hogy mit míveltek ti, az kizárólag tőletek függ. Sajnálom, hogy idefárasztottalak. Csak ezt óhajtottam értésetekre adni. Más mondanivalóm nincs.

E)

[I.] Bocsássatok meg, uraim, hogy megvárakoztattalak benneteket. Nem hivatalos elfoglaltság, nem, nem. Valami merőben más. Kevesebb annál, több annál. Minekelőtte beléptem ide, dol-gozószobámban tépelődtem. Kebelemben iszonyú vihar dúlt. Lassan gyülemlett bennem ez a vihar, kétség kétségre, felleg fellegre, de történetesen most robbant ki. Én pedig döntöttem. [II.] Évek óta azon tűnődöm, érdemes-e még folytatni építőmunkánkat? Kezdetben fölcsillana egy-két pisla reménysugár. Azóta a láthatár teljesen elborult. A politikai helyzetet ismeritek. Szükségtelen részletezni. Vérről álmodunk, beszélünk mindannyian. Itt állunk Európa közepén, mint Európa szégyene. Népünk tunya, bárdolatlan, úrhatnám, az igazság iránt érzéketlen, kötelességre renyhe, pallérozására nem fogékony. Talán távol keleten, termőtalajába virágozhatott is volna, de ideplán-tálva a nyugatra, elkorcsosult, alacsonyságba süllyedt, megvénhedett. Hiába ojtjuk be a míveltség nemesebb ágával ezt az agg törzset. Ha nyugativá válik, akkor elveszti eredendő sajátosságát és egyéniségét, idegenné lesz, ha pedig elhanyagoljuk, akkor kiszárad, elcsenevészesedik. Így se nyugati, se keleti, se európai, se magyar.

[III.] Mi is az értelme annak, hogy valaki magyar? Mi az értelme, hogy olyan nyelvet beszélünk, melyet már egy kőhajításnyira sem értenek? Mi az értelme annak, hogy egy maroknyi népecske ilyen idea fi xával él s ragaszkodik ősei őrületéhez? Nem, uraim, nem, uraim, ennek semmi ér-telme sincsen. Semmi értelmi nincs annak, hogy kirekesztessünk a mívelt népek közösségéből.



109. oldal

10 PERC

T/16–17.

Semmi értelme, hogy itt, a világmappa egy parányi pontján nemzetesdit játsszunk. Semmi értel-me annak, hogy fi ainknak és azok fi ainak átadjuk nyelvünket, mint valamilyen örökletes nyava-lyát. [IV.] El kell hát felejtenünk, mielőbb bele kell olvadnunk a németségbe, a monarchiába. Az ausztriai örökös tartományok kifejlődése, nemzetiségünk, nyelvünk végleges megszűnte áldás és jótétemény leend nekünk is, az egész emberiségnek is. Csak az első nemzedéknek fog ez fájni. Az utána következő áldandja érte emlékünket. Meg kell semmisülnie a magyarnak, le kell tennie minden revolúcióról, izgágaságról. Nekünk pedig csak egy kötelességünk van: szabad folyást en-gedni a világhistória könyörtelen eseményeinek. Más út nincs. A biztos megsemmisülés vár ránk. Kétféle halál között választhatunk: az egyik fájdalmas, a másik fájdalmatlan.

[V.] Higgyétek el, nem csekély lelki tusák, hosszú napok, hosszú éjszakák után az utóbbit válasz-tottam szerencsétlen népem számára. Ilyeténképpen legalább nem érzi az elkorcsosulás bűn-tudatát, nem sejti, hogy rövidesen szemfedél borul rá és koporsó. Másíthatatlan elhatározásom tehát, hogy munkámat ezzel egyszer s mindenkorra megszakítom. Majd belepi a por. Csak az fáj, hogy az alvót felriasztottam. Majd elalszik újra. Metternich herceggel mindezt közöltem. Ő baráti békét ajánlott. Biztosította a fájdalmatlan halált. Hogy mit míveltek ti, az kizárólag tőletek függ. Sajnálom, hogy idefárasztottalak. Csak ezt óhajtottam értésetekre adni. Más mondanivalóm nincs.


A témák tetszés, érdeklődés szerint megváltoztathatók. A házi feladatnak adható 17. feladat meg-beszélésére a következő modul elején kerül sor, így a felkészülésre marad idő.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek alkalmazása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szubjektív táblázatkitöltés; retorikai gyakorlat

16. Írj 5-10 szóból álló sort (jelzőket) az alábbi fogalommal, tárggyal kapcsolatban, amely tetszé-sedet, illetve nemtetszésedet, megvetésedet fejezi ki!

TETSZIK NEM TETSZIK

SZÁMÍTÓGÉP


REKLÁMOK

A NAGY KÖNYV

17. Készülj fel!

a) Szónokversenyen győzd meg a hallgatóságot kedvenc hobbid hasznosságáról, felülmúlhatatlan-ságáról, szépségéről, életbe vágóan fontos szerepéről! Készíts beszédet (10-30 mondat), tervezd meg előadását is! Beszélhetsz az alábbiakról, de választhatsz magad is témát: Tarts háziállatot! Szedj szemetet! Járj diszkóba! Mentsd meg a békákat! Olvass sokat! stb.

b) Vitafórum: az osztály egyik fele gyűjtsön érveket a Legyen az állam hivatalos nyelve az angol!, a másik fele Maradjon a magyar! álláspont mellett. Gondold át azt is, hogy a másik fél milyen érve-ket hozhat fel, vagyis előzd meg a lehetséges ellenérvek megcáfolásával!


111. oldal

10 PERC

T/18.

Nyelvpolitikai kvíz

NEMZETHALÁL – NYELVHALÁL

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás mozgósítása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kvíz

18. Nyelvpolitikai kvíz

A) Tippelj!

a) Körülbelül hány ember beszél magyarul a világon?

b) Körülbelül hány ember beszéli a kínait anyanyelveként a világon?

c) Körülbelül hány ismert nyelv van a világon (azaz hánynak van anyanyelvi beszélője)?

B) Mi a véleményed?

a) Mit jelent az, hogy egy nyelv egy államnak hivatalos nyelve? Mire lehet és kell azt a nyelvet hasz-nálni az adott államban?

b) Hány hivatalos nyelv létezik Magyarországon?

c) A magyaron kívül milyen nyelveket beszélnek még Magyarországon anyanyelvként? Sorolj fel legalább 5-öt!

d) Az alábbi nyelvek közül melyiket nem beszélik Európában anyanyelvként vagy hivatalos nyelvként?

görög, grúz, francia, észt, litván, japán

e) Az alábbi nyelvek közül melyiket nem beszélik már (azaz melyikek holt nyelvek)?

orosz, szerb, svéd, gót, portugál, lett, latin, norvég, koreai



112. oldal

10–15 PERC

T/19.

Beszélgetés a kvíz kérdéseiről

MEGOLDÁS:A)

a) Pontos számadatot nem tudunk, kb. 12-15 millió.

b) Több mint 1 milliárd ember.

c) Nem tudjuk, de valahol négy- és tízezer között lehet. (A lényeg a nagyságrend: ha valaki 28-at ír, az komoly tévedés, ahogy a százmillió is.)

B)

a) Hivatalos dolgokat intézni, az iskolában azon a nyelven folyik az oktatás, általában az a média nyelve, ilyen nyelven vannak megírva a szabályok és törvények stb. (A válaszok ellenőrzésekor a tanár térjen ki arra, hogy sokaknak az ország hivatalos nyelve nem az anyanyelve.)

b) egy, a magyar

c) Bármilyen nyelvet beírhatnak, aminek a beszélőjéről tudnak; szlovák, horvát, német, román, lovári, beás; de akár a kínai vagy arab is elfogadható, vagy más olyan nyelvek, amelyeknek nagy számú beszélőjéről tudunk.

d) grúz, japán

e) Gót: a keleti germán nyelvcsalád kihalt nyelve; latin: kihalt, illetve átalakult, de ezen a szinten fogadjuk el holt nyelvnek.


Tegyünk fel kérdéseket a diákoknak a kvízre adott válaszaik függvényében. A lényeg, hogy kide-rüljenek a különböző álláspontok, és a tényszerű adatok mellett a nehezebben megfogható kérdé-sekről (kisebbségi nyelvek, anyanyelv, nyelv és nemzet összefüggései, kétnyelvűség) is essen szó.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás árnyalása





19. Gondolkodjatok közösen az alábbi kérdéseken! Mondjátok el a véleményeteket!

a) A kínait több mint 1 milliárd ember beszéli anyanyelveként, az angolt „csak” kb. 350 millió. Az angol mégis világnyelv, a kínait nem igazán tekintjük annak. Miért?

b) Miért fontos egy magyar ember számára, hogy ismerjen és jól beszéljen valamilyen idegen nyelvet?

c) Hasznos lenne, ha Magyarországon bevezetnének a magyar mellé még egy hivatalos nyelvet, pl. az angolt?

d) Van egy ír barátom, Brian. Az anyanyelve angol, de a nagymamája még beszélte az ír nyelvet. Brian az iskolában tanul írül, de nem tud jól, mert senkivel sem tudja gyakorolni: a környezetében már mindenki angolul beszél. A nagymamája falujában is már csak a nagyon öregek beszélnek írül. Briannek tetszik az ír nyelv, és sajnálja, hogy szinte teljesen kihalt, de örül annak, hogy angol az anyanyelve, mert ezzel az egész világban boldogulhat. Elképzelhető, hogy a magyar is hasonló sorsra jut? Miért?

e) Te félsz attól, hogy a magyar nyelv elveszti magyarságát, mert elangolosodik? Kell ez ellen tenni valamit?

f) A latin nyelv kihalt, nincs anyanyelvi beszélője, mégis nagyon sok területen szükség van latin nyelvtudásra. Tudsz ilyenről? Ezeken a szakterületeken miért használják a latint?

g) El lehet felejteni az anyanyelvünket? Ismersz ilyen esetet? Milyen helyzetben fordul elő, hogy valaki elfelejti az anyanyelvét?

h) Mindenki magyar, aki magyarul beszél, és mindenki német, aki németül beszél? Válaszodat tá-maszd alá példákkal!

i) Egy magyar ismerősöm egy izraeli férfi hoz ment feleségül, és most Kanadában élnek. Nemrég született egy kisfi uk, most 6 hónapos. Mi lesz az anyanyelve? Magyar, héber (az izraeli apuka anyanyelve) vagy angol? Mitől függ, hogy melyik nyelven fog legjobban beszélni? Melyik nemzet-hez tartozik a kisfi ú, aki jelenleg kettős (magyar–izraeli) állampolgár? Ez mitől függ?

MEGOLDÁS:a) Az angolt többen beszélik hivatalos nyelvként; rengetegen beszélik jól idegen nyelvként is;

nagyobb területen, több országban elterjedt, mint a kínai stb.

d) A tanárnak rá kell mutatnia, hogy a magyart nem fenyegeti a kihalás veszélye, vannak nyelvek sokkal rosszabb helyzetben is, jóval kevesebb beszélővel. Csökken ugyan a magyarul beszé-lők száma, de nem vészesen. Magyarországon nincs olyan „elnyomó nyelv”, mint az íreknél az angol, ami kiszorítja a másikat.

e) Beszéljünk arról, hogy a magyar nyelvnek nem a magyar szavak jelentik a fő gerincét. Sorol-junk fel néhány régebbi jövevényszót: gatya, tánc, iskola, asztal, málna, pálca. Mutassunk rá, hogy szinte minden mondatunkban használunk idegen elemeket. Ezeket a nyelv befogadta, ezért nem is érezzük őket idegennek. Nem kell kilökni a ma érkező idegen elemeket sem: a nyelv a maga képére, magyarosra fogja őket formálni.



113. oldal

20 PERC

T/20.

Vita

f) Orvosi nyelv; jog; biológia; egyrészt talán hagyományból, másrészt ez szolgálhatja a nem-zetköziséget is; gondoljunk az állat- és növényrendszertanokra: a tudósok egységesen a latin kifejezéseket használják.

g) Például ha valaki nagyon kicsi korában elszakad az anyanyelvi környezetétől, és hosszú ideig nem kerül vissza; ha valaki hosszú ideig, évekig nem hall anyanyelvi szót, és egyáltalán nem használja az anyanyelvét.

h) Az osztrákok németek? A svájciak németek? Az ausztrálok angolok?

i) A tanár foglalja össze azt, hogy a nemzet és nyelv összefüggései nagyon bonyolultak. Sokszor különböző nemzetek tagjai ugyanazt a nyelvet beszélik, illetve léteznek társadalmak, ahol ugyanazon nemzet tagjai több nyelvet is beszélnek, pl. Grúzia, Kanada.


Olvastassuk el a történetet minden tanulóval. Adjunk 5-6 percet, hogy elolvassák, és valamilyen spontán véleményt formáljanak a kérdésekről. Ezután tegyük fel az a) kérdést. Válasszuk két cso-portra az osztályt az „igen” és a „nem” válasz szerint. Ezután a tanulók jegyezzenek le érveket az álláspontjuk mellett, ezt csoportosan is csinálhatják. Rendezzünk (racionális) vitát: a tanár legyen a moderátor, ügyeljen arra, hogy mindkét csoportból lehetőleg egyenlő számban jöjjenek a vélemények és az érvek. Ha az a) kérdésben egyáltalán nem lenne véleménykülönbség, akkor vitázzanak a b) kérdésről.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelés


M u n k a f o r m á k : egyéni, csoportos

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita

20. Olvasd el a következő történetet, és foglalj állást a kérdésekben!

Van egy gazdag nagybácsim, aki 50 évvel ezelőtt, 16 évesen kivándorolt Amerikába. Ott tanult, ott nősült, amerikai felesége van, tökéletesen beszél angolul, és már réges-rég amerikai állampolgár. A magyart nem felejtette el, de nagyon ritkán használja. Utoljára 25 éve járt Magyarországon, a leg-több magyar rokona már nem él, az összes barátja amerikai.

Ugyanennek a nagybácsimnak van egy lánya és egy fi a. A lánya megtanult magyarul, de a fi a már nem, mert hozzá babysittert kellett fogadni, aki csak angolul tudott.


15. lépés

10 PERC

„Ha időgéppel elutazhatnál 2060-ba...”

a) A nagybácsi magyarnak számít?

b) Magyarok a nagybácsi gyerekei? Vagy csak a lánya? Lehetséges, hogy ugyanazon szülők egyik gyereke magyar, a másik amerikai?

Szerintem a nagybácsi

magyar, mert nem magyar, mert

Szerintem a nagybácsi gyerekei

magyarok, mert nem magyarok, mert csak a lánya magyar, mert


Olvassunk fel néhány állítást arról, hogy 50 év múlva milyen magyart fognak beszélni. A tanulók döntsék el – akár bekiabálós módszerrel, de a tanár fel is szólíthat minden kérdéshez egy gyere-ket –, hogy valószínűnek tartják-e az állítást. A tanárnak hangsúlyoznia kell, hogy biztos választ semmire sem adhatunk: a legvalószínűbb, hogy a szókincs egy része megváltozik, az ikes igera-gozás eltűnése is várható, de pl. a névelők sorsáról semmit nem tudunk mondani.

Á l l í t á s o k :

– Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, nagyon sok olyan új dolog lenne, amit nem ismernék, mert csak később fogják őket feltalálni.

– Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, nagyon sok olyan új szó lenne, amit nem ismernék, mert olyan dolgokat neveznek meg, amiket csak később fognak feltalálni.

– Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, lehet, hogy nem is találkoznék semmilyen új szóval, és gond nélkül mindent megértenék, amit mondanak nekem.

– Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, lehet, hogy nem tudnék egy másik 13 évessel könnyen elbe-szélgetni, csak szótár segítségével.

– Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, lehet, hogy kinevetnének, ha ilyeneket mondanék: alszom, úszom, lakom.

– Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, lehet, hogy kinevetnének, ha ilyeneket mondanék, hogy tele-vízió, internet, számítógép, mert mindenki csak rövidítve használ minden szót.

– Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, lehet, hogy azt venném észre, hogy nincsenek névelők.– Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, lehet, hogy azt venném észre, hogy az állat, durva, király, ciki,

barom szavak már egész mást jelentenek.



114. oldal

20 PERC

T/21.

Nyelvi változások napjainkban

– Ha időgéppel elutaznék 2060-ba, mindenki nevetségesnek tartaná a keresztnevemet, mert ak-kor már olyan nevek lesznek divatban, mint Anakin, Frodó, Dzsedi, Hermione, Gandalf, Szauron és Yoda.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek mozgósítása kreatívan




K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : anyanyelvi tudatosság


M u n k a f o r m á k : egyéni vagy kiscsoportos/páros


21. Figyeljük meg, hogyan változik a nyelv napjainkban!

A) Hasonlítsátok össze az aláhúzott szókapcsolatokat! Folytassátok csoportokat alkotva a táblázat kitöltését!

1. 2. 3.

kétségkívül, hogy

valószínű, hogy

Kétségkívül, hogy a város legnagyobb foglalkoztatójáról van szó.

(Dunaújváros honlapjáról. http://www.dunaujvaros.hu)

Kétségtelen, hogy vannak olyan családok, ahol több egymást követő generációban mindenki túlsúlyos.

(Dr. Halmos Tamás: Gondolatok a fogyókúráról. http://www.cm3.hu)

Kétségkívül érdemes megismerkedni a gondolataival és érveivel.

(Almár Iván: Természetvédelem a Naprendszerben? http://www.kfki.hu/chemonet)


Valószínűleg, hogy érezzük, hogy itt egy vasútvonalat húzunk fel végig, nem lehet állomásokat épí-teni akárhová.

(http://www.pcdome.hu)

Valószínű, hogy Mohamed eredetileg az arabok hitvilágát akarta egyistenhívővé tenni.

(Hegedűs Géza: Mohamed. http://www.literatura.hu/irok/kozepkor/mohamed.htm)

Valószínűleg emberi mulasztás okozta a hétfői vonatbalesetet Japánban.

(Televíziós hír, 2005. április)

B) Válaszolj a kérdésekre! A válaszadásban segít a mondatok elemzése.

a) Szerinted melyik szerkezet az, ami mostanában jelent meg a nyelvben?

b) Melyik oszlopban van az aláhúzott szerkezet összetett mondat elemeként?

c) Melyik oszlopban van az aláhúzott szerkezet egyszerű mondat elemeként?

d) Mi az állítmány az alábbi mondatokban?

– Valószínűleg emberi mulasztás okozta a hétfői balesetet. – Valószínű, hogy Mohamed eredetileg az arabok hitvilágát akarta egyistenhívővé tenni – Valószínűleg, hogy érezzük ezt.

e) Fogalmazd meg röviden, milyen módon jöhetett létre a 2. és 3. oszlop szerkezeteiből az 1. osz-lopban található szerkezet!

f) Van-e jelentésbeli különbség a három szerkezet között?

g) Hallottad már az 1. szerkezetet mástól mostanában? Esetleg te is szoktad használni néha? Hasz-nálnád írott szövegben is?

h) Szerinted mi lesz a szerkezetek sorsa? El fog terjedni az 1. szerkezet vagy visszaszorul és eltűnik?

MEGOLDÁS:B)

a) az 1. oszlopban levő

b) az 1. és 2. oszlopban levő

c) a 3. oszlopban levő

d)

– okozta– valószínű– Nem tudjuk: ha a valószínűleg szót igei határozónak tekintjük, akkor nincs kifejtett állítmány a főmon-

datban, de tekinthetjük névszói állítmánynak is, ami véletlenül határozói formában jelenik meg.



116. oldal

10 PERC

T/22–23.

Egy nyelvi változás: a be- igekötő

e) Az 1. oszlop szerkezete: a másik kettőnek keveréke. A valószínű, hogy szerkezetből meg-marad a mondat összetettsége, de az állítmányt lecseréljük egy hangsúlyos határozóra, ami „normális” esetben nem lehetne állítmány.

f) Nincs, részben ezért is történhetett meg a két hasonló funkciójú szerkezet keveredése.

h) Nem tudjuk ezt sem, de valószínűbb az, hogy elterjed. A feladat ellenőrzésekor térjünk ki arra, hogy az 1. szerkezetre való áttérés erősödik a beszélt nyelvben, tehát egy jelenleg is zajló változásról van szó.

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : az előző feladatnál is, itt is fontos hangsúlyozni, hogy az új jelensé-gek nem rosszak, nem helytelenek, hanem szokatlanok vagy csúnyák

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi tudatosság, refl ektálás saját nyelvhasz-nálatra




22. Igekötők ma Töltsétek ki az alábbi táblázatot! Jelöljétek X-szel, melyik igét melyik igekötővel lehet használni! Minden lehetséges igekötős igével írjatok egy mondatot!

VÁLLAL ALSZIK SÍR ÁJULRÖ-HÖG

HALSÉRTŐ-DIK

ISZIK ESZIK

BE-

KI-

LE-

FEL-

MEG-

EL-

ÁT-


MEGOLDÁS:

VÁLLAL ALSZIK SÍR ÁJULRÖ-HÖG

HALSÉRTŐ-DIK

ISZIK ESZIK

BE- X X X X X X X X X

KI- (X) (X) X

LE- (X) (X)

FEL- X X X

MEG- X X X

EL- X X X X X

ÁT- X X X X

A zárójelbe tett X-ek azt jelzik, hogy csak igen speciális kontextusban vagy alakban létezik az adott ige, pl. kialussza magát, leissza magát, de pl. *leiszik egy üveg bort.

23. Hogyan használjuk ma igekötőinket?

a) Melyik az az igekötő, amelyik a legtöbb itt felsorolt igével használható?

b) Szerinted melyik korosztály használja leggyakrabban ezeket az igekötős igéket?

inkább az idősebb; inkább a fi atalabb; a kisgyerekek; minden korosztály

c) Figyeld meg a mondatok stílusát!

– A rendőrségre beszállított személy állapotán látszott, hogy előtte jócskán beivott. – A kormány a jelenlegi helyzetben nem vállalhatja be ezt a költségvetést. – A beteg tegnap hirtelen beájult, ezért át kellett szállítanunk az intenzív osztályra.

d) Hol jelenhetnek meg a c) feladatban aláhúzott igealakok?

egy hivatalos levélben

egy barátodnak e-mailben

megjelenhetnek TV-híradóban nem jelenhetnek meg

egy tavaly megjelent regényben

a nagymamádtól kapott ké-peslapon

e) Egy a televízióban zajló játéknak ez a szlogenje: „Most jól beolvasunk!” Mi a szlogenben rejlő szóvicc alapja, azaz mitől kétértelmű ez a mondat?

f) Próbáljátok megfogalmazni, milyen szerepe van a be- igekötőnek!



118. oldal

5 PERC

T/24–25.

A köznyelvtől eltérő formák

MEGOLDÁS:a) Valószínűleg a be- igekötőt fogják választani.

b) inkább a fi atalabb; esetleg a kisgyerekek

d) Megjelenhetnek: egy barátodnak írt e-mailben, egy tavaly megjelent regényben; nem jelen-hetnek meg: egy hivatalos levélben, TV-híradóban, a nagymamádtól kapott képeslapon.

Úgy tűnik, ezeknek az igéknek a használata egyelőre a fi atalok fesztelen társalgási stílusában jellemző.

e) A „jól beolvasni” eredeti jelentése ’valakinek alaposan megmondani a róla alkotott rossz vé-leményt’. Ebben a szlogenben inkább azt jelentheti: most majd mindenki elkezd intenzíven olvasni.

f) Nehéz meghatározni a jelentést, de kb. annyit tesz, hogy ’egy cselekvést elkezdeni, és többé-kevésbé intenzíven folytatni egy darabig’, pl. besértődik: ’látványosan megsértődik’; beiszik: ’beleveti magát az ivásba’. Nem biztos, hogy a diákok meg tudják ezt így fogalmazni, de érdemes megnézni, mit hoznak ki belőle, már csak azért is, mert az ő korosztályukból lehet a legtöbb autentikus példát hallani.


A tanulók csoportosítsák az alábbi mondatokat nyelvi intuíciójuknak megfelelően. Egy-egy kis csoportban közösen döntsék el, hogy melyik mondat melyik csoportba tartozik. A házi feladat-nak adott 24. feladat egy vitát készít elő (lásd T/26.).

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : refl exió különböző nyelvhasználatokra



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázat; tapasztalatgyűjtés

24. Figyeld meg a mondatokat!

A) Töltsétek ki az alábbi táblázatot! Jelöljétek X-szel, melyik állítás igaz a mondatokra!

a) Te sosem használod, de már hallottad másoktól.

b) Te sosem használod, és szerinted nem is érthető a mondat, ráadásul másoktól sem hallasz ilyet, egyszerűen „nincs magyarul”.



120. oldal

8 PERC

T/26.

Mondatszerkezetek keveredése

c) Számodra teljesen elfogadható, és gyakran hallasz is ilyet.

MONDATOK A) B) C)

Én a jövő héten is tudnák jönni.

Meg van már írva az a levél?

Az ember sohase tudhassa, mikbe nem keveredik.

A szobában mindkét lámpa nem ég.

A bátyám két évvel idősebb tőlem.

Nem mindenki nem ezt a könyvet nem olvasta.

Minden osztályba vannak lusta gyerekek.

Mennyé má a francba a hülyeségeddel!

Bemész máma is a kórházba?

Péter nem a kórházba bement ma.

B) Hol, kitől hallottad azokat a mondatokat, amelyekre az a) állítás igaz? Te hogyan, milyen formá-ban használod ezeket?

25. Előfordult már, hogy valaki rátok szólt, mert egy nyelvi kifejezést nem jól használtatok? Gyűjts olyan eseteket, amikor valaki fi gyelmeztetett, hogy „ez nyelvileg nem helyes”, vagy amikor

esetleg te szóltál rá valakire. Mi volt az a szó vagy kifejezés? Mutasd meg a fenti 10 mondatot a szüleidnek, és kérd meg őket, hogy csoportosítsák a mondatokat!

T a n á r i i n s t r u k c i ó k

• A tanár vezessen vitát arról, jogos-e az idézetben elhangzott felvetés. Tegyen fel olyan kérdése-ket, mint például:

– Van-e olyan változási irány a nyelvben, amelynek káros hatásai vannak? – Káros-e a ’valószínűleg, hogy’ szerkezet terjedése, hiszen ez kétféle mondatszerkezet kevere-

déséből jött létre?

• Elmondhatjuk, hogy nem ez az első eset, amikor a magyar nyelvben változás zajlik. Megkérdez-hetjük, hogy a tanulók által ismert változásoknak lett-e káros hatása a mai beszélt nyelvre vetítve. A mai beszélt nyelv rosszabb vagy jobb lett-e, mint Kölcsey vagy Zrínyi korában volt?

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : erkölcsi és esztétikai ítélkezés




120. oldal

3 PERC

T/27.

Két nyelvjárás

M u n k a f o r m á k : frontális beszélgetés

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : érvelés

26. Az alábbi idézet a 21. feladatban tárgyalt nyelvi változásról szól. Grétsy Lászlót idézzük az Édes anyanyelvünk című rádióműsorból. Egyetértesz vele? Érvelj!

Van olyan változás, amely arra késztetheti a nyelvművelőt, hogy hívja fel a fi gyelmet a szóban forgó változási irány hátrányaira, veszélyeire, pl. igyekezzék meggyőzni a nyelvhasználókat arról, hogy a napjainkban divatozó természetesen, hogy..., valószínűleg, hogy..., nyilvánvalóan, hogy-féle formulák kétféle mondatszerkezet keveredéséből születtek, s ezért nemkívánatos elemei az igényes nyelvhasz-nálatnak.

Kövesdy Zsuzsa (szerk.): Kedves hallgatóim! Tinta Könyvkiadó, 2003., 70–71.


A cél annak felismertetése, hogy a magyarnak vannak a tanulók által nem ismert nyelvjárásai is, és hogy ezeket bizonyos jegyekből fel lehet ismerni.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ráismerés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : azonosítás

27. A párbeszédben az egyik beszélő a fővárosi köznyelvet beszéli, a másik egy kelet-magyaror-szági dialektust.

A – De rég láttalak, Juditka, hova mész?B – Megyek a Józsihoz, viszek neki ebédet. Hogy vagy, Julikám?A – Köszönöm, jobban. Voltam tegnap az orvoshoz, írt fel gyógyszert, de még nem volt időm kiváltani.B – Add ide nekem, majd én kiváltom. Úgyis megyek a patikába, mer az anyunak is kell gyógyszer. Délután meg jövök errefelé megin, mer be akarok ugrani a Misihez is.A – Kedves vagy, de nem kell, majd én kiváltom. Most még megfőzöm a paszulylevest5, aztán délután

átmegyek Etukánál, majd akkor útbaejtem a patikát.

5 bableves



121. oldal

5 PERC

T/28.

A két változat összehasonlítása

a) Döntsd el, hogy ki melyiket beszéli!

– pesti nyelvváltozat: – kelet-magyarországi változat:

b) Egy rövid mondatban foglald össze, hogy mi alapján sikerült megkülönböztetned a két változatot!

MEGOLDÁS:a)

– kelet-magyarországi változat: „A” beszélő– pesti nyelvváltozat: „B” beszélő


A cél a párbeszéd újbóli elolvasása után a nyelvjárási különbségek kigyűjtése.

Amennyiben a diákok nyelvjárása se nem kelet-magyarországi, se nem budapesti, érdemes némi támpontot adni a feladat megkezdéséhez (pl. az első sort közösen töltjük ki).

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koncentrálás részletekre



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : összehasonlítás táblázatban

28. Olvassátok el újra fi gyelmesen a párbeszédet! Gyűjtsétek ki a két nyelvváltozat közti különb-ségeket!

PESTI KÖZNYELV KELET-MAGYARORSZÁGI KÖZNYELV



121. oldal

8 PERC

T/29.

A nyelvjárások státusza

MEGOLDÁS:

PESTI KÖZNYELV KELET-MAGYARORSZÁGI KÖZNYELV

van névelő a tulajdonnév előtt: a Misi nincs névelő: Etuka néni

megy ige vonzata: -hoz/-hez/-höz megy ige vonzata: -nál/-nél

volt valakinél (abban az értelemben, hogy elment hozzá és visszajött)

volt valakihez (abban az értelemben, hogy el-ment hozzá és visszajött)

paszulyleves


Irányított beszélgetés arról, hogy mennyire elfogadott a nyelvjárási változatok használata. A tanu-lók oldják meg a feladatot, majd az alábbiakban ajánlott kérdésekkel folytassuk le a beszélgetést. A cél annak megmutatása, hogy a jelenlegi „médianyelvi politika” nem vagy csak csökkentett mértékben teszi lehetővé, hogy egy-egy dialektus teret nyerjen a tévében, rádióban.

A j á n l o t t k é r d é s e k :

– Magyarországon a művelt fővárosi köznyelv a rádió, a televízió és az újságok nyelve, holott az ország lakosságának igen nagy százaléka nem ezt a változatot beszéli. Egyetértenétek-e azzal, ha valamilyen (pl. Szeged környéki, palóc, Vas megyei) tájnyelvet beszélő riporterek, bemondók lennének a rádióban, televízióban?

– A te családtagjaid milyen nyelvjárást beszélnek?– A te nyelvjárásod előfordul a médiában?

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyitottság, tolerancia




29. Az alábbi szavak közül az első tájnyelvi változat, a második a magyar művelt köznyelv által használt szó.

A szópárok melyik tagjával találkozol gyakrabban a rádióban, tévében, újságokban (azaz a mé-diában)?

paszuly – bab, pulya – gyer(m)ek, pad – padlás, tengeri – kukorica, makuka – szotyola, köszméte – egres, patrac – rendetlen, levonó – matrica



121. oldal

10 PERC

T/30.

A nem standard nyelvi változatok nem hibásak

MEGOLDÁS: A szópárok 2. tagja a gyakori, illetve szinte kizárólagos.


A T/25. feladat gyűjteményéből hallgassunk meg néhányat. Kérdezzük meg, hogy másképp mond-ják-e már azóta a megidézett szerkezetet. Mutassunk rá, hogy kellemetlen és nemegyszer káros, ha társaink beszédét folyton kijavítjuk, arra hivatkozva, hogy az helytelen. A feladat megoldását követő irányított beszélgetésben hívjuk fel a fi gyelmet arra, hogy nem hasznos más beszédét szüntelenül kijavítani, a vélt „hibákra” felhívni a fi gyelmet, csak azért, mert nekünk az furcsa és nem tetszik. Ugyanezt a másik fél is megtehetné, ha neki a mi beszédünk lenne szokatlan.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi tolerancia, önismeret




30. Olvassátok el az alábbi párbeszédet, és válaszoljatok a kérdésekre!

A – Szervusz, Pistikém! Hát téged is látni ebbe a házba?B – „Ebben a házban”, Marika néni.A – Hát pont ezt mondom én is. Még ebbe az évbe nem is láttalak.B – Marika néni, fi gyeljen már, hogy miket mond: úgy kell mondani, hogy „ebben az évben”.A – Jó, jó, köszönöm, hogy szólsz, sose fi gyelek eléggé; „ebben az évben”. A -be, az nem helyes,

ugye?B – Nem, úgy kell mondani, hogy -ban vagy -ben. Házban, évben.A – Hát majd próbálok fi gyelni. Gyere már, küldök az anyádnak egy kis baracklekvárt.B – Tényleg? Jaj de jó, nagyon fog örülni.A – Menjél má’ be, Pistikém, a spájzban, és akkor ott van a polcon, válogassál!

a) Mi volt az eltérés A és B beszéde között a párbeszéd elején?

b) Hogy fogalmazta meg Pisti a „szabályt” Marika néninek?

c) Miért nem jó az a mondat, hogy „menjél be a spájzban”?


d) Milyen kérdésre lehet -ban/-ben-nel válaszolni:

– Marika néni „nyelvváltozatában”, – Pisti „nyelvváltozatában”?

e) Milyen kérdésre lehet -ba/-be-vel válaszolni:

– Marika néni „nyelvváltozatában”, – Pisti „nyelvváltozatában”?

f) Te melyik változatot beszéled? Figyelj erre a jelenségre egy-két napig, milyen gyakran használnak az emberek (talán te magad is) -ba/-be ragot -ban/-ben helyett. Térj vissza erre a kérdésre pár nap múlva.

g) Melyik mondatot lehet leírni egy hivatalos levélben, egy iskolai dolgozatban vagy egy szakmai önéletrajzban? Jelöld X-szel a táblázatban!

HIVATALOS LEVÉL

ISKOLAIDOLGOZAT

SZAKMAIÖNÉLETRAJZ

EGERBE VÉGEZTEM EL A FŐISKOLÁT.

EGERBEN VÉGEZTEM EL A FŐISKOLÁT.

MINDEN ÉVBE A BEFIZETETT ADÓ 12%-ÁT LEHET VISSZAIGÉNYELNI.

MINDEN ÉVBEN A BEFIZETETT ADÓ 12%-ÁT LEHET VISSZAIGÉNYELNI.

h) Miért rontotta el a párbeszéd végén Marika néni a -ban ragot?

i) Szerinted Marika néni beszéde rosszabb, mint Pisti beszéde? Ha nem tetszik, ahogy valaki beszél, akkor szerinted jó dolog mindig kijavítgatni?

MEGOLDÁS:a) A beszédben „B” még használja a -ban/-ben ragot, „A” nem.

b) Általánosítva: azt mondta, hogy a -ba/-be rag minden esetben rossz.

c) Az irányt jelölő rag nem lehet a -ban.

d) Marika néni „nyelvváltozatában”: semmilyenre. Marika néni nyelvhasználatából ugyanis már kikopott a -ban rag, legalábbis szóban. Pisti „nyelvváltozatában”: a hol? kérdésre.

e) Marika néni „nyelvváltozatában”: a hol? és a hová? kérdésre egyaránt. Pisti „nyelvváltozatá-ban”: csak a hová? kérdésre.

g) Egerben végeztem el a főiskolát. Minden évben a befi zetett adó 12%-át lehet visszaigényelni.

h) Mert félt attól, hogy rosszul használja a -ba/-be ragot, és ezért inkább megpróbálja minden esetben a -ba ragot -ban ragra cserélni.

i) Senkinek a beszéde nem rosszabb, csak más, mint másoké.



123. oldal

4 PERC

T/31.

Ki tud jól magyarul?

T a n á r i i n s t r u k c i ó :

Fontos, hogy a tanulók megértsék, a „lezser” beszéd (megin, húzzá) általánosságban nem hiba, mint ahogy a csúnya szavak használata sem az, hanem inkább illemtani kérdés.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : változások észlelése




31. Az alábbi mondatokat külföldi barátaim mondták, akik mind tanulnak magyarul. Van, aki régóta, van, aki csak pár hónapja kezdte. Kire mondanád, hogy nem tud jól magyarul?

Jegyezd fel a mondat betűjelét!

a) Síelni nem tudok, viszont nagyon jól úszok.

b) Nem tudom, hogy elmondani merjem.

c) Még ilyet, teljesen vagyok felhabarodva!

d) Húzzá innen, te barom!

e) Én vagyok teljesen megdöbbenve.

f) Nem találod? Szerintem a szekrénybe van ott.

g) Ó, már megin nem fogok hazaérni a fi lmre.

A NYELVI VÁLTOZÁSOKRÓL

A nyelveknek, így a magyar nyelvnek is fontos tulajdonsága, hogy folyamatosan változnak. Ezt láttuk több szövegen is: 100-150 évnél akár sokkal kevesebb idő alatt is végbemehetnek nagy változások.A nyelvi változás gyakorlatilag a nyelv minden szintjét érintheti:

– Hangtan: bizonyos hangok megrövidülhetnek, más hangok megnyúlhatnak, egyes hangok teljesen kikophatnak a nyelvből.

– Alaktan: a nyelvben kellő idő alatt változhat a toldalékolás, például legmagosb (Kölcsey) – legma-gasabb; tavok (Heltai Gáspár) – tavak.


25. lépés

4 PERC

Összefoglalás

– Mondattan: a mondattani változások viszonylag gyakoriak. A Hamlet-szöveg két fordításában is találtunk erre példát.

– Szókincs: a leglátványosabb a szókincs átalakulása. Egyrész bizonyos szavak kikopnak a haszná-latból – például azért, mert amit jelölnek, az „kimegy a divatból” (palatábla), mások jelentésvál-tozáson mennek keresztül (például „kinyom” a Kölcsey-szövegben). Másrészt minden élő nyelv szókincse folyamatosan bővül jövevényszavakkal (internet, wap stb.) vagy belső szóalkotás folytán (látványpékség, trabantkék).

A nyelvi változásokat a tapasztalatok szerint sem megállítani, sem visszafordítani nem lehet. Nem is nagyon érthető, miért kellene egy bizonyos nyelvállapothoz ragaszkodni: nem állíthatjuk, hogy egy régebbi nyelvváltozat jobb, „nemesebb” lenne egy későbbinél. A nyelv a legújabb változatában is alkalmas arra, amire 200 vagy 500 évvel ezelőtt használták: a kommunikációra, és ráaadásul ma is éppúgy szigorú rendszert képez, mint pár száz évvel ezelőtt.Bármennyire is nehezen fogadunk el egy nyelvi újítást (pl. bevállal), az elterjedtségét nem tudjuk befolyásolni: vagy magától általánossá válik, vagy magától kikopik.A köznyelvitől eltérő változatokat (pl. „suksükölés”, „én tudnák”-féle igealakok) sokan hibásnak gon-dolják. Az adott nyelvváltozat beszélőinek rendszerében azonban természetesek ezek a szerkezetek. A nyelvben a változás folyamatosan zajlik, az új formák többnyire elterjednek vagy rövid idő után kivesznek a nyelvből.

MEGOLDÁS:b), c), f)


Foglaljuk össze, amit megtudtunk a nyelvi változásokról! Ügyeljünk arra, hogy az összefoglalás fedje le az összes problematikus pontot, amit a modulokban érintettünk, tehát:

– A mai nyelvben élő archaizmusok – természetesen a korabeli szövegek, nyelvemlékek mellett – árulkodnak arról, hogy a nyelv mai állapota nem egyezik meg az akár 50 évvel ezelőttivel: azaz változások történtek azóta.

– Az archaizmusokra a legtöbb példát a szólásokon, közmondásokon keresztül láttuk.– A változások nem állnak meg a mai nyelvállapotnál.– Szó esett a nyelv és a nemzet összefüggéseiről. Beszéltünk arról, hogy a magyar nyelv kihalásának

kérdése nem aktuális.– Megvitattunk olyan nyelvpolitikai fogalmakat, mint hivatalos nyelv, anyanyelv és kisebbségi

nyelv.– Megvizsgáltunk néhány, a mai magyar nyelvben zajló változást.


A j á n l o t t o l v a s m á n y o k :

A fejezetben tárgyalt nyelvi problémák, kérdések tanulmányozásához (esetleg felsőbb évfolyamo-kon, a teljesség igénye nélkül):

Balázs Géza: „A magyar nyelv elé mozdításáról”. Vitairat a nyelvművelésért. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005

Grétsy László–Kemény Gábor (szerk): Nyelvművelő kéziszótár. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005

Kálmán László–Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről. Osiris, Budapest, 1999

Nádasdy Ádám: Ízlések és szabályok. Magvető, Budapest, 2003




M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös megbeszélés


125. oldal

15 PERC

T/1.

5. A KÖLTŐ ÉS HAZÁJA

JANUS PANNONIUS: PANNÓNIA DICSÉRETE ÉS EGY DUNÁNTÚLI MANDULAFÁRÓL CÍMŰ VERSEI


• Vita a nyelvről vagy szónokverseny a választott házi feladat alapján.• Ha a vitát választottuk, első lépésben a tanulók egyeztessék a választott álláspont szerint érve-

iket, rendezzék sorrendbe, válasszanak szószólót, majd tartsák meg a vitát. A két csoport tagjai kiegészíthetik hozzászólásaikkal a vitát. A vita hatására lehet álláspontot változtatni. A vita végén mindenki egyénileg fogalmazza meg zárónyilatkozatát.

• Ha a szónokversenyt választottuk, a tanulók 4 fős csoportokban ismerjék meg egymás munkáját, válasszák ki a legjobb szónoklatokat és hozzá a legjobb előadót (az alkotó és az előadó nem feltétlenül egyezik). Válasszanak minden csoportból zsűritagot, majd értékeljék a produkciókat megadott szempontok szerint. A győztes munkákat tűzzék ki a témafalra.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kulturált véleményütköztetés és/vagy előadói készség


M u n k a f o r m á k : 4 fős csoportok

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita vagy verseny

„Akik nem tudnak beszélni, azok helyett annak kell beszélni, aki tud.”

Esterházy Péter

1. Zsűritag vagy a szónokversenyen. Munkádat segítik az alábbi szempontok.

TARTALOM (0–10 PONT) ELŐADÁS (0–10 PONT)

A téma érdekessége, aktualitása, közér-dekű volta:

Hangerő, hanglejtés, szövegdallam:

A téma mélysége, szempontok, érvek gazdagsága:

Artikuláció:



125. oldal

10 PERC

T/2.

A költő és hazája, választható feladat

A szónoklat megszerkesztettsége, for-mai követelmények betartása:

Tempó (megfelelő tagolás, szünetek):

A szöveg stílusa, nyelvi ötletessége, szellemessége:

Testbeszéd (kiállás, gesztusok, mimika):


• A feladathoz felidézhetjük a fejezetet ajánló Esterházy-idézetet. Hallgassuk meg az ötleteket, ennek módja lehet csoportos is: a tanulók hatosával megbeszélik, amit írtak.

• A felmerült érzések, gondolatok, témák alapján írjunk néhány soros verset. Adjunk néhány ötle-tet: pl. bujdosók jajszava, jeremiád, a múlton való elégikus tűnődés, buzdítás. De írhatnak röpira-tot, pamfetet, állatmesét is. Adhatjuk ezt a feladatot otthonra is.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : képzelet, alkotókészség, információk összekap-csolása, következtetés



2. Képzeljünk el három országot, három nemzetet egy adott történelmi pillanatban, és ott há-rom embert, akik képesek kifejezni, szóvá tenni azt, amit sokan éreznek, gondolnak.

BERBERIA évszázadok óta békében él, virágzik a kultúra, a szomszédos országok kultúrája azonban sokszínűbb, mert gazdaságuk fejlettebb, ezért vonzó a berberik számára. Berberia ősi szokásai, me-lyek biztosítják a rendet, de korlátai az új eszméknek, másfajta gondolkodásnak, sokak számára már terhesek. Sok ifjú tanul a szomszédos országokban, hazaérkezve másként tekintenek hazájukra. Kint csak berberiek, itthon csak idegenmajmolók.

KRAVÁTIA olyan ország, melyet csodálatos természeti adottságokkal halmozott el a sors. Gazdagon termő földek, dús mezők, gyönyörű asszonyok, erős, határozott férfi ak. Harmóniában élnek önma-gukkal és a természettel. Sok irigyük van a szomszédos népek között, akik azzal vádolják őket egyre indulatosabban és egyre sűrűbben, hogy földjük nem az övék, csak őseik bitorolták el az északi szomszédtól. Jelenlegi kormányzójuk rokonszenvez az északi szomszéddal, mert neki az az eredeti hazája. Félő, hogy Kravátiát beolvasztja az északi birodalomba.

A K Ö L T Ő É S H A Z Á J A 13 7

OLLALÉ már hetven éve folyamatos harcban áll három birodalommal. Ollalé ugyanis nagyon értékes abból a szempontból, hogy minden fontos kereskedelmi útvonal átvezet rajta. Azért képes még min-dig életben maradni, bár területe és lakossága harmadára csökkent, mert több ezer éves kultúrája, zenéje, irodalma, hite tartja benne az erőt.

Kra

vátia

Olla

lé

Berb

eria



127. oldal

15 PERC

T/3–4.


Vak kéz technikája. A tanulók osszák meg a feladatokat egymás között. A 3/A/f), B/e) és g) lehet házi feladat is.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, elvonatkoztatás, szóbeli meg-nyilvánulás


A) szerényebb logikai és olvasási képességekkel rendelkezők

B) jó logikájú, arányérzékű, jó olvasók

M u n k a f o r m á k : csoportos

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív-produktív feladat


A) Foglalkozzunk az alábbi verssel!

......................................... DICSÉRETE

Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,S most Pannónia is ontja a szép dalokatEddig Itália földjén termettek csak a könyvek,

a) Összekeveredtek a verssorok. Írjátok le a szerintetek helyes sorrendben!

b) Állapítsátok meg, minek a dicsérete lehet ez a négy sor!

c) Véleményetek szerint mikor keletkezhetett a költemény? Miből állapítottátok meg?

d) Állapítsátok meg a vers ritmikáját! Milyen verselésű a szöveg?

e) Hogyan függ össze a vers szerint a költő dicsősége és hazája dicsősége, hírneve?

f) Írjatok hasonló verset (rövid dicséretet) egy emberről (híres vagy hírhedt osztálytárs, ismerős, a nemzet szempontjából jelentős személy stb.)!


B) Foglalkozzunk az alábbi verssel!

Nemhogy a pannon-föld északi, hűs rögein.Vagy hát oly nehezen vártad az ifjú Tavaszt?Hősi Ulyxes6 sem Alconius7 szigetén.S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,Mandulafám, kicsi Phillis8, nincs még fecske e tájon,Ám csodaszép rügyeit zúzmara fogja be majdHerkules9 ilyet a Hesperidák10 kertjébe se látott,Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,

a) Összekeveredtek a verssorok. Írjátok le a szerintetek helyes sorrendben!

b) Szerintetek milyen történelmi és milyen lelki helyzetben keletkezhetett a költemény? Mivel tud-játok indokolni véleményeteket?

c) Adjatok a szöveg jelentéséből következő címet a versnek!

d) Állapítsátok meg a vers ritmikáját! Milyen verselésű a szöveg?

e) Milyen célt szolgálnak a mitológiai utalások? Mit lehet mondani egy olyan emberről, aki ennyi mitológiai ismerettel rendelkezik? Miért lehet fontos régi korok kultúrájának ismerete?

f) Mivel azonosítja a versbeszélő a mandulafácskát? Minek a jelképe a mandulafa?

g) Írjatok olyan rövid verset, melyben valamilyen növény (fa, illetve virág: babér, liliom, írisz, nefe-lejcs, tölgy, nyír stb.) jelképesen fejez ki egy helyzetet, lelkiállapotot!

h) Rajzoljátok le a versben megjelenített (elbeszélt) látványt!

4. Írjátok le mindkét verset a sorok eredeti sorrendjében!

6 Odüsszeusz latin neve7 az Odüsszeiából ismert phaiák király latin névalakja8 Trák királylány, az athéni Démophoón király jegyese. Mivel egybekelésük előtt vőlegényének útra kellett kelnie,

és sokáig nem tért vissza, a királylány búskomor lett, és egy erdőben felakasztotta magát. Az istenek mandula-fává változtatták.

9 a görög mitológiában Heraklész, Zeusznak és a földi halandó Alkménének hőstetteiről (12 munka) híres fa, aki halála után istenné vált

10 Héra istennő kertjét és a benne termő aranyalmákat őrző nimfák. Atlasz titán segítségével az aranyalmák közül hármat Héraklész szerzett meg.



130. oldal

5 PERC

T/5–6.

A két feladatsor megbeszélése

MEGOLDÁS:A) PANNÓNIA DICSÉRETE

Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!

B) EGY DUNÁNTÚLI MANDULAFÁRÓL

Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe se látott, Hősi Ulyxes sem Alconius szigetén. Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne, Nemhogy a pannon-föld északi, hűs rögein. S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben, Ám csodaszép rügyeit zúzmara fogja be majd Mandulafám, kicsi Phillis, nincs még fecske e tájon, Vagy hát oly nehezen vártad az ifjú Tavaszt?


Az 5. feladatot otthoninak szánjuk. Ez a házi feladat nehéz, de hasznos, mert tudományos igényű nyelvezettel, szakirodalmi szöveggel ismerkednek a gyerekek. Megtanulni nem kell. A 6. feladat szorgalmi feladat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koncentráció, tapasztalatok átadása


M u n k a f o r m á k : frontális illetve egyéni

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szakszöveg olvasása illetve anyaggyűjtés

5. Jannus Pannonius

a) Tanuld meg az egyik, számodra kedvesebb verset!

b) Olvasd el fi gyelmesen a következő, Janus Pannoniusról szóló szöveget! Húzd alá és írd ki a kulcs-szavakat, tételmondatokat! Az ismeretlen kifejezéseknek nézz utána!


JANUS PANNONIUS (1434–1472)

Irodalmunk első igazán nagy alakja. Verseit nem magyarul, hanem latinul írta. Neolatin költeményei mégis a magyar irodalom elidegeníthetetlen részei, mert az itáliai humanizmus és reneszánsz itáliai neveltjét másokkal összetéveszthetetlen költővé éppen sajátos, köztes és közvetítő helyzete tette. Nagybátyja, a humanista műveltségű főpap és politikus, Vitéz János jóvoltából Itáliában, a reneszánsz szülőhazájában tanulhatott. Ferrarában (1427–1454), majd Padovában (1454–1458) töltött tanulóévei során távoli, „barbár föld” fi a, vendég és idegen volt – ha rendkívüli tehetségével korán ki is tűnt társai közül. Versei tanúsága szerint pedig hazatérte után Magyarországon is idegennek érezte magát annak ellenére, hogy fényes egyházi és politikai karriert futott be: 24 évesen már pécsi püspök, később egy-házi méltósága mellett szülőföldje, Szlavónia bánja s a királyi diplomácia egyik kulcsfgurája.

Magyarságélménye is e kettős idegenségből, e köztes helyzetből adódott. Abban a korban még nem volt jellemző a reformkori, XIX. századi értelemben vett nemzettudat. A hosszú külföldi tar-tózkodás, majd a hazai viszonyokkal való szembesülés azonban Janus Pannoniusban felerősítette a nemzeti hovatartozás, a nemzeti azonosság tudatát.

Aligha véletlen, hogy ő az első költő, aki versben – igaz, latinul – leírja a haza szót. Pannónia di-csérete című (1465 körül keletkezett) versében olvashatjuk: „a hazám is büszke lehet rám”.

A reneszánsz világszemléletére az antik kultúra ápolása (újjászületése, azaz reneszánsza) mellett jellemző az e világi élet és az egyéniség (individuum) tisztelete. Ha a túlvilági életről az értékrend súlypontja az e világi életre és az egyéniségre kerül, természetes, hogy megnő a név, latinul a nomen jelentősége. Az e világi halhatatlanságot a művek és tettek segítségével elért hírnév biztosíthatja.

Janus – amúgy teljesen jogos – költői öntudata egészen sajátosan forr össze nemzeti öntudatával és reneszánsz jellegű név- és egyéniségkultuszával. Hazája dicsőségét a Pannónia dicséretének provo-katív tételmondata szerint az ő, humanista körökben nemzetközileg ismert és elismert neve öregbíti. Ne feledjük, hogy a latinul író Janusnak szépíróként még nem kellett megküzdenie anyanyelvének elszigetelő hatásával.

Ez a vers is a költő és hazája közötti viszonyról szól, de itt mintha nem a haza szülné a költőt, hanem a költő teremtené hazáját. Ha ebbe a merész és furcsa állításba belegondolunk, talán elismer-hetjük, hogy ez – kevésbé kiélezett megfogalmazásban – a későbbi korok költőire, sőt minden alkotó emberére is igaz. József Attila szép meghatározása szerint: „a nemzet közös ihlet”.

Janus dicsősége és tragédiája egy tőről fakadt: kora előtt járt. Magánya és elsőségének jogos öntudata egyaránt ebből adódott. Egy olyan országban képviselte a lehető legmagasabb szinten egy fejlettebb terület szellemi újdonságait, ahol értő társakra, közönségre még nemigen találhatott. Meg-előzte országát és korát. Nem szabad elfelejtenünk ugyanis, hogy Hunyadi Mátyás reneszánsz udvara igazából csak Janus halála után virágzott ki teljes fényében, amikor a király 1476-ban a nápolyi Beat-rixszal kötött házasságot.

6. Gyűjts anyagot a fejezetben megismert költőkről (Radnóti, Vörösmarty, Kölcsey, Ady, Janus Pannonius)!

A gyűjtés során vedd fi gyelembe az alábbi szempontokat!

FORRÁS:

ÉLETRAJZI ADATOK:

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR:

AZ ALKOTÓ VERSEI (CÍMEK ÉS ÉRTELMEZÉS):

LEGSZEBB (MEGJEGYZENDŐ) VERSSOROK:


133. oldal

5 PERC

T/7.


5 PERC

A házi feladat ellenőrzése

BALASSI BÁLINT: Ó ÉN ÉDES HAZÁM..., EGY KATONAÉNEK


• Beszéljük meg, hogy az 5. feladatban milyen fajta szöveget olvastunk, mi volt a szöveg funkciója, mi okozott nehézséget. Bevezetésként idézzük fel szóban, közösen, csak a kulcsszavak segítségé-vel, miről szólt a szöveg.

• Kulcsszavak, tételmondatok: latinul írt, itáliai humanizmus és reneszánsz neveltje, köztes és köz-vetítő helyzet, nagybátyja Vitéz János, tanulóévei: Ferrara, Padova, rendkívüli tehetség, fényes egyházi és politikai karrier (pécsi püspök, szlavóniai bán, diplomata), nemzeti azonosságtuda-tának kifejezője, elsőként írja le a haza szót: Pannónia dicsérete (1465 körül), e világi élet és az egyéniség tisztelete, megnő a név tisztelete, a költő teremti hazáját, kora előtt járt, magánya és öntudata ebből fakad, Magyarországon csak később virágzott ki a reneszánsz (1476 után).

• Magyarázatot igénylő szavak: humanizmus, reneszánsz, köztes helyzet, szlavóniai bán, a költő teremti hazáját

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önellenőrzés





• A tanulók egyénileg idézzék fel a témához kapcsolódó előismereteiket, majd hallgassák meg egymás javaslatait úgy, hogy mindenki csak olyan dolgot mondjon, ami még nem hangzott el.

• A feladat elvégzése után olvassuk el közösen Balassi Valedicit patriae… – Ó én édes hazám... kezdetű versét.



133. oldal

15 PERC

T/8–9.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előismeretek előhívása


M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gondolkodás külön és együtt

7. Idézzük fel a búcsúzás helyzetét! Ki, mikor, mitől, miért szokott búcsúzni? Mit gondol, mit érez? Mivel vet számot?


Tanár vagy (hanghordozóról) színész olvasson, ne diák!

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegolvasás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegolvasás

8. Olvassuk el Balassi Bálint versét!

VALEDICIT PATRIAE, AMICIS IISQUE OMNIBUS QUAE HABUIT CARISSIMA

Ad notam11: Minden állat dicsér Úristen tégedet etc.

Ó én édes hazám, te jó Magyarország,Ki kereszténségnek viseled paizsát,Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát,Vitézlő oskola, immár Isten hozzád!

Egriek, vitézek, végeknek tüköri,Kiknek vitézségét minden föld beszéli,Régi vitézséghez dolgotokot veti,Istennek ajánlva legyetek immár ti!

11 Ad notam: valaminek a dallamára


Ti is rárószárnyon járó hamar lovak,Az kiknek hátokon az jó vitéz ifjakGyakorta kergetnek s hol penig szaladnak,Adassék egészség már mindnyájatoknak!

Fényes sok szép szerszám, vitézlő nagy szépség,Katonatalálmány, új forma ékesség,Seregben tündöklő és fénlő frissesség,Éntűlem s Istentül legyen már békesség!

Sok jó vitéz legény, kiket felemeltem,S kikkel sok jót tettem, tartottam, neveltem,Maradjon nálatok jó emlékezetem,Jusson eszetekbe jótétemrül nevem!

Vitéz próba helye, kiterjedt sík mezőS fákkal, kősziklákkal bővös hegy, völgy, erdő,Kit az sok csata jár s jószerencse leső,Legyen Isten hozzád sok vitézt legellő!

Igaz atyámfi a s meghitt jó barátim,Kiknél nyilván vadnak keserves bánatim,Ti jutván eszemben hullnak sok könyveim,Már Isten hozzátok, jó vitéz rokonim!

Ti is angyalképet mutató szép szüzek,És szemmel öldöklő örvendetes menyek,Kik hol vesztettetek s hol élesztettetek,Isten s jó szerelem maradjon veletek!

Sőt te is, ó én szerelmes ellenségem,Hozzám háladatlan, kegyetlen szerelmem,Ki érdemem ...........................................................................................

Ti penig szerzettem átkozott sok versek,Búnál kik egyebet nekem nem nyertetek,Tűzben mind fejenként égjetek, vesszetek,Mert haszontalanok, jót nem érdemletek.

9. Az alábbi feladatban Balassi Bálint Ó én édes hazám... című versével foglalkozunk.

A) Oldjátok meg a feladatokat!

a) Kitől, mitől búcsúzik a versbeszélő? Milyen jelzőket, kifejezéseket kapcsol a sorra vett dolgokhoz? Milyen érzéseket társíthatunk ezekhez a kifejezésekhez?


KITŐL, MITŐL BÚCSÚZIK?HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ

ÉRTÉKEKÉRZELMI ÉRTÉK

b) Csoportosítsd a számba vett dolgokat értékük szerint!

EGYÉRTELMŰEN POZITÍV EGYÉRTELMŰEN NEGATÍVKETTŐS, KÉTÉRTELMŰ,

AMBIVALENS12

c) Mire következtethetünk a sorrendből?

d) Foglald össze saját szavaiddal, mit tart értéknek a vers beszélője! Milyen életút, milyen ember képe rajzolódik ki a versszöveg alapján?

B) Oldjátok meg a feladatokat!

a) Mely versszakokban jelennek meg az alábbi értékek?

HAZA VITÉZI ÉLET ROKONSÁG BARÁTSÁGNŐK,

SZERELEMKÖLTÉSZET

b) Ma mi tekinthető értéknek ezek közül? Mik azok a dolgok, amelyek ma is értékesek, de tartalmuk megváltozott? Válaszodat indokold! Melyek veszítettek értékükből? Mivel magyarázható?

c) Mi a haza Balassi számára? Mivel azonosítja a hazát? Mi a haza – határokon túlmutató – vallási-kulturális küldetése? Ma van ilyen szerepe Magyarországnak?

d) Hasonlítsd össze a vers egészének felsorolásos meghatározását Radnótiéval! Keress közös elemeket!

MEGOLDÁSOK

A)

a)

KITŐL, MITŐL BÚCSÚZIK?A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ ÉRTÉKEK

ÉRZELMI ÉRTÉK

HAZA édes, jó, kereszténység paizsa, vitézlő oskola

szeretet, büszkeség, nagyra értékelés

EGRI VITÉZEK végek tüköri, vitézség példa értékű magatartás (tüköri)

12 kétféleképpen is érthető, vegyes: két ellentétes érzelem, pl. szeretet és gyűlölet együttes megnyilvánulása


LOVAK rárószárnyon járó, hamar csodálat, öröm, szabadságél-mény, biztonság

SZERSZÁMOK, KATONATA-LÁLMÁNY

szépség, ékesség, tündöklő, fén-lő frissesség

elragadtatottság

LEGÉNYEK sok jó vitéz barátság, jóérzés

MEZŐ, HEGY, VÖLGY, ERDŐ bűvös, vitézt legellő, szerencse-leső

lehetőséget kínáló élettér

ATYAFIAK, ROKONOK vitéz, bánatot, keservet okozók kötődés, tisztelet és fájdalom, keserűség

BARÁTOK meghitt, jó kötődés, tisztelet és fájdalom, keserűség

SZÜZEK (NŐK) szép, angyalképet mutatók, szemmel öldöklők

vonzalom, csalódás, becsapott-ság

SZERELME háladatlan, ellenség, kegyetlen keserűség, visszautasítottság, sikertelenség, kínlódás

VERSEK átkozott, bút hozó, haszontalan keserűség, hiábavalóság

b)

EGYÉRTELMŰEN POZITÍV EGYÉRTELMŰEN NEGATÍVKETTŐS, KÉTÉRTELMŰ, AMBI-VALENS

haza, egri vitézek, katonai fel-szerelések, legények, természet, barátok

versek (ez hogy lehet?, nem gyanús?)

rokonok, szüzek, szerelme

Beszéljük meg, hogy a verségetés jelképes gesztus, ami az elkeseredést, a lezárás és újrakezdés vágyát fejezi ki.

B)

a)

HAZA VITÉZI ÉLET ROKONSÁG BARÁTSÁGNŐK,SZERELEM

KÖLTÉSZET

1. 2., 3., 4., 5., 6. 7. 7. 8., 9. 10.

b)

A végvári élet gyönyörűséges-küzdelmes színhelye, vitézzé nevelő hely („viselsz pogány vérrelfestett éles szablyát”, „gyakorta kergetnek, hol penig szaladnak” stb.).Rokonokkal, barátokkal vívott küzdelem, átélt örömök („kikkel sok jót tettem, tartottam, nevel-tem”, „Kiknél nyilván vagynak keserves bánatim” stb.)Hódítások, széptevések, csalódások, szerelmi keserűség („Kik hol vesztettetek s hol élesztette-tek”, „Hozzám háladatlan, kegyetlen szerelmem”).



138. oldal

30 PERC

T/11–12.


137. oldal

15 PERC

T/10.

c)

a kereszténység pajzsa


Vitassuk meg a csoportmunkát! A 10. feladat házi feladat legyen. Ha esetleg önállóan nem sike-rül, ajánljuk fel Hanna történetét! A fi kció: Hannát ősztől intézetbe küldik egy idegen országba.



M u n k a f o r m á k : frontális, egyéni

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös témára egyéni írás

10. Írjunk búcsúverset vagy búcsúlevelet! Az alkotás előtt fogalmazzuk meg a szituációt! (Ki, milyen élethelyzetben, kitől, mitől, miért kény-

telen búcsúzni.)


• Olvassuk el közösen a verset, majd röviden beszéljük meg, hogy első ismerkedés után mit gon-dolnak arról, miben különbözik Janus Pannonius hazához való viszonyulásától Balassié, illetve egyezik-e valamiben. Tulajdonképpen a csoportfeladatok célja, hogy megvizsgáljuk a versszöveg alapján, mi a különbözőségek, egyezések oka, mi áll a háttérben.

• A csoportfeladatokat meg lehet osztani a tanulók képességei szerint: lehet pármunkában egy-két feladatot megoldani, majd a megbeszéléskor egy közös vázlattá formálni a munka eredményét.




A) információkereső, rendszerző feladatok (könnyebb)

B) jól szintetizáló, absztraháló, vitaképes tanulóknak (nehezebb)


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : nehéz szöveg olvasása és feladatmegoldás

11. Olvassuk el Balassi Bálint versét!

BALASSI BÁLINT:IN LAUDEM CONFINIORUM: EGY KATONAÉNEK

Az Csak búbánat nótájára

Vitézek13 mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél14?Holott15 kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él16;Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél.

Ellenség hírére vitézeknek szüve gyakorta ott felbuzdul,Sőt azon kívül is, csak jó kedvéből is vitéz próbálni indul17,Holott sebesedik, öl, fog18, vitézkedik, homlokán vér lecsordul.

Veres zászlók19 alatt lobogós kópiát20 vitézek ott viselik21,Roppant sereg előtt távol az sík mezőt széllel22 nyargalják, nézik,Az párduckápákkal23, fényes sisakokkal, forgókkal24 szép mindenik.

13 Nem azonos a katonával; a végvárak hadinépének rétegéhez, a végvári katonasághoz tartozik, szolgálatát sza-bad elhatározásból, a királytól kapott zsoldért, azaz hópénzért vállalja.

14 A Hódoltság és a királyi Magyarország gyakran változó, elég széles határsávja, s az ott épített (török és magyar) várak őrlánca.

15 ott, ahol16 ugyan (él): nyomatékosító jelentésű ’nagyon is’, ’ugyancsak’, ’bizony’; az egész kifejezés azt jelenti: örül17 Mind erejét, mind szerencséjét felméri, próbára teszi, sőt vitézi párbajra, azaz próbára indul. A végvári hadvise-

lési szokások gyakori formája volt, hogy nem két sereg csapott össze, hanem egy-egy híres hős, aki már koráb-ban, számos csatában bizonyította bátorságát, kihívta az ellenséges tábor valamelyik szintén hírneves katonáját, és a két lovas – teljes harci díszbe öltözötten – lovagi párbajban mérte össze erejét. A többi vitéz „közönségként” nézte a viadalt. Több párbaj is következhetett egymás után. Olykor az is előfordult, hogy valamilyen nézetelté-rés kapcsán végül általános verekedés tört ki.

18 Harc közben fogást keres a másikon (esetleg foglyot ejt, zsákmányt szerez jelentése is elképzelhető).19 A királyi zászló színe a vörös. A kisebb zászló gyakran fecskefarkú, nem nagy, sokszor jeltelen, a nagyobbak

és jelentősebbek, az ún. főzászlók egyik oldalát a Habsburgok címerének kétfejű sasa, a másikat pedig Szűz Mária és a gyermek Jézus képe díszíti. A kibontott vagy – ahogy a korban mondták – a megeresztett zászló azt is jelezte, hogy az alatta vonuló csapat nyíltan, parancsnokainak jóváhagyásával indult bevetésre.

20 Hosszú, fából készült, hegyes végű harci eszköz; erre a katonák kisebb zászlócskát tűztek díszül.21 viszik22 szerteszét23 A nyereg hátsó, a derekat támasztó része; a kápa általában igen díszes volt, jelen esetben párducbőrrel van

díszítve. Más értelmezés szerint párducbőrből készült köpeny. Kápának hívták a lótakarót is.24 Az acélsisakon lévő forgó rögzítette a sisakhoz a különleges madártolldíszt.


Jó szerecsen lovak25 alattok ugrálnak, hogyha trombita riadt26,Köztök ki strázsát áll27, ki lováról leszáll, nyugszik reggel, hol virradt,Midőn éjten éjjel csataviseléssel28 mindenik lankadt s fáradt.

Az jó hírért névért s az szép tisztességért29 ők mindent hátra hadnak,Emberségből példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak,Midőn mint jó sólymok mezőn széllel járnak, vagdalkoznak30, futtatnak31.

Ellenséget látván, örömmel kiáltván ők kópiákot törnek32,S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon, szólítatlan megtérnek,Sok vérben fertezvén33 arcul reá térvén34 űzőt sokszor megvernek.

Az nagy széles mező, az szép liget, erdő sétáló palotájok,Az utaknak lese35, kemény harcok helye tanuló oskolájok,Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség36 s fáradtság mulatságok.

Az éles szablákban örvendeznek méltán, mert ők fejeket szednek37,Viadalhelyeken véressen, sebekben halva sokan feküsznek,Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézül holt testeknek38.

Ó végbelieknek, ifjú vitézeknek dicséretes serege!Kiknek ez világon szerte szerént vagyon mindeneknél jó neve,Mint sok fát gyümölccsel sok jó szerencsénkkel39 áldjon Isten mezőkbe!

25 Arab ló, igen híres, jó, bár általában kis termetű lófajta.26 Megszólal, felharsan és riadót fúj a trombita.27 őrségben van28 ’portya’: ellenséges területen végrehajtott katonai akció, általában zsákmányszerző hadművelet29 tisztelet, megbecsülés30 Egymás között a vívást gyakorolják.31 A lovakat futtatják.32 Kopjatörés, azaz párviadal; amikor lovagi párbajra hívja ki egymást egy magyar és egy török harcos, a párviadal

során eltörhet a kopja. Ütközetben is használták a kopját, akkor is eltörhetett.33 ’fertőzve, bepiszkítva’; a ’fürdik’ igével rokon a szótő34 Visszafordulva, szembefordulva. A könnyűlovasság képes volt rá, hogy az ütközet alatt, illetve azt követően a

hazavonuló, zsákmánnyal megrakott és ezért mozgásában elnehezült győztes ellenség nyomába eredjen, és fordítson a csata kimenetelén vagy új összecsapást kezdeményezzen.

35 Gyakori harci csel; néhány katona az ellenség szeme előtt előremegy, a többiek egy kedvező adottságú helyen rejtőzködve, a háttérben várakoznak. A vakmerő csoport könnyű prédának tűnik, ezért az ellenfél üldözőbe is veszi. A kis csapat addig fut, amíg oda nem csalják az ellenséget lesben várakozó társaikhoz, és az így csapdába csalt katonákat könnyebb legyőzni. Az előre küldött katonáknak nem mindig sikerült persze elcsalni a célig az ellenséget, ezért is hívták őket martaléknak. A lesvetés nagyon jól szervezett hadi cselekmény volt, legalább 200-300 fő vett benne részt.

36 hőség37 Az összecsapás után a vesztesek halottainak fejét a győztesek utólag levágják, és vagy az út mentén, vagy a

vár fokán elrettentésül, illetve a dicsőség jeleként kitűzik azokat mint hadizsákmányt – esetleg elküldhetik az ellenségnek.

38 Általában nemigen volt mód arra, hogy a halottakat rendesen eltemessék. Vagy a környéken lakók ásták el a tetemeket, mert nem bírták a bűzt és féltek a járványoktól, vagy valóban felfalták a ragadozók. A kép eredete egy antik toposz (Íliász, I. 4.); később Zrínyi Miklós is felhasználta egyik versében.

39 hadizsákmány



A) Rendszerezzünk!

a) Csoportosítsátok a versszakokat számukkal megjelölve a megadott szempont szerint!

KONKRÉT PÉLDÁK, ÉLETKÉPEK VANNAK TÚL-SÚLYBAN, LEÍRÓ JELLEG

GONDOLATI ELEM TÚLSÚLYA,ÁLTALÁNOSÍTÓ JELLEG

– Készítsétek el a vers szerkezeti ábráját, melyen az életképszerű részeket lejjebb, az általánosítókat feljebb helyezitek. Milyen szabályszerűséget mutat az ábra? Mihez hasonlítható?

b) Keretezzétek be azt a szakaszt az ábrán, melyben a vers – és a vitézi életforma – központi értékei jelennek meg!

– Melyek ezek az értékek?

c) Az életképi mozzanatok sokszínűek, változatosak. Készítsétek el ezeknek a versszakoknak a té-mavázlatát! Használjátok a vershez adott jegyzeteket!

Például: 2. versszak– az ellenség hírére azonnal indulnak,– gyakran csak kedvtelésből, virtusból gyakorlatoznak, párbajoznak,– ölnek,– foglyokat ejtenek (fogást keresnek az ellenfélen),– megsebesülnek.

d) Keressetek olyan szavakat, melyek bizonyítják, hogy nem egyszeri esemény időrendben történő bemutatása a vers!

e) Keressétek meg a vers legmozgalmasabb (legdinamikusabb) szakaszait! Mivel éri el ezt a hatást a vers?

f) Rajzoljátok le (fessétek meg) az életképeket!

g) Jelöljétek meg más-más színnel szerkezeti ábrátokon azokat a szakaszokat, melyekben a vitézi élet inkább vonzó, illetve inkább komor, elrettentő mozzanatai jelennek meg! Hogyan oszlanak meg ezek az „előnyök”, illetve „hátrányok”? Emeljétek ki azt a szakaszt, mely mind közül a leg-tragikusabb! Miért „kell” éppen ott lennie ennek a szakasznak? Mi következik utána?

„ELŐNYÖK” „HÁTRÁNYOK”

h) Hangvételében melyik eddig olvasott hazaverssel rokonítható ez a vers? Miért?


B) Mondjátok el a véleményeteket! Válaszotokat a versből vett érvekkel is támasszátok alá!

a) Kihez szól a vers?

– Buzdító ének a végváriakhoz. – Lelkesítő toborzóvers azoknak, akik még nem szálltak hadba. – Megszólítás, a hallgatósághoz, közösséghez szólás csak amolyan költői póz, s Balassi valójában

az utókorhoz intézi szavait, emléket állítva a végvári hősöknek.

b) Gondoljátok végig az alábbi állításokat, és érveljetek ellenük és mellettük annak megfelelően, hogy melyikkel értetek egyet, melyikkel nem!

ÁLLÍTÁSOK EGYETÉRTEK, MERT... NEM ÉRTEK EGYET, MERT...

Balassi verséhez nincs – és nem is lehet – köze a mai olvasónak, hiszen az a probléma, amelyet felvet, ma már semmilyen formában nem létezik.

A helytállás, önfeláldozás olyan időtlen, minden korban érvényes érték, amelyhez feltétlenül ragaszkod-nunk kell. Balassi verse éppen arra fi gyelmeztet, hogy minden korban és minden helyzetben meg lehet és meg kell találni a helytállásnak a kor által megkövetelt formáit.

Balassi verse épp azért tanulságos, mert negatív, nem követendő példa fogalmazódik meg benne a mai ember számára. A hősiesség és az önfelál-dozás lehet, hogy bizonyos korokban erény volt, ma azonban elavult és nevetséges magatartás.

Vannak olyan történelmi korszakok, amelyekben az embereknek megada-tik a hősi élet lehetősége, s vannak olyanok, amelyekben nem. Mi „hő-sietlen” korban élünk, számunkra a hősi élet értékeit csak a történelem és az irodalom közvetíti. Többek között ezért fontos mű az Egy katonaének.

c) Kinek az értékrendjét képviseli ez a vers? Válaszotokat indokoljátok a vers szövegével!

– egy vár védőiét – a végvári vitézekét általában – a magyar nemzetét – az európai kereszténységét


MEGOLDÁS:A)

a)

KONKRÉT PÉLDÁK, ÉLETKÉPEK VANNAK TÚL-SÚLYBAN, LEÍRÓ JELLEG

GONDOLATI ELEM TÚLSÚLYA,ÁLTALÁNOSÍTÓ JELLEG

2., 3., 4., 6., 7., 8. 1., 5., 9.

– Hárompilléres verskompozíció. Hívjuk fel a fi gyelmet az arányosságra, a formafegyelemre.

b)

Értékek: az 5. versszakban; hírnév, tisztesség, emberség, vitézség.

d)

gyakorta, hogyha trombita riadt, nyugszik reggel, hol virradt, sokszor, jelen idejű, T/3. igealakok

(általánosító)

e)

A 2–3. versszak; téma sokrétűsége, igehalmozás, a tömeg, sokaság, távolság érzékeltetése (rop-pant, távol, széjjel), ellentétes értékek ütköztetése.

f)

Ezt a feladatot lehet az előző öt helyett adni, a rajzok bemutatásakor meg lehet beszélni a fel-adatokat.

g)

„előnyök” „hátrányok”

1., 3., 5., 9. 2., 4., 6., 7., 8.

A 8. szakaszt követi az ünnepélyes méltatás, a búcsúzó felmagasztalás, melynek hitelességét éppen a tragikus mélypont adja.

h)

Emelkedett, ódai hangnem, ebben rokon a Himnusszal, Szózattal, az életképsorozat pillanatfelvé-teleiben azonban különbözik.



145. oldal

20 PERC

T/13.


Beszéljük meg a feladatokat, a legfontosabb tapasztalatokat rögzítsük a füzetbe.

A 13. feladat lehet otthoni.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szóbeli megnyilatkozás, összevetés

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : osztály

M u n k a f o r m á k : frontális vagy egyéni

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : összehasonlítás

13. Keress Orbán Ottó versében Balassi-idézeteket, Balassi stílusát, életfelfogását, világképét, értékrendjét felidéző részeket!

Hogyan változik a természet értéke?

ORBÁN OTTÓ:

MELYBEN BALASSI MÓDJÁN FOHÁSZKODIK

Isten szabad ege,madarak serege,széljárta, tág fényesség –legfényesebb nekem,aki nagy betegenaz erkélyről nézek szét,röptében bemérves szememmel kísérveegy-egy csapongó fecskét…

Ifjúság, mi lehete széles föld felettszebb dolog az ép testnél?Szándék és mozdulategyütt küzd és mulat,mint egy hiten két testvér,s te csak röpködsz, hinta,s könnyen haladsz, minthavajba mártott kés lennél.



146. oldal

7 PERC

T/14.

Későn lett szavam rád,levegős szabadság,amikor már rég nem vagy,ha fölkel is napod,sugárzó alakod,kívül süt csak, ott benn fagy;az idő nagy hamis,mint a szerelem is,legizzóbb, ha épp elhagy.

Most hívlak hát téged,szabd rám szemmértéked,megfi zettem az árát:lappangó öregség,bujkáló betegségorgyilkos tőrként jár át –tedd meg hát, hogy híved,fölfoghassam művedhatártalan határát!

Egy rossz kempingszékbenülve, mint az égbengörgő felhőgomolyban,így beszéltem ahhoz,ki télre nyarat hoz,s nem tudni, ha van, hol van,mégis ott van mindensziromban és színben,s minden halvány mosolyban.

(1992)


Olvassuk el Ady Góg és Magóg fi a vagyok én kezdetű versét, majd járjunk utána megfelelő le-xikonokban (vagy interneten) a versben szereplő neveknek, helyeknek. A tanulók tegyék közzé gyűjtésüket.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló ismeretszerzés




147. oldal

8 PERC

T/15.

Munkaformák: csoportos, egyéni, frontális

Módszerek, eljárások: olvasás és kutatómunka

14. Olvasd el a verset, majd lexikonokban vagy interneten keresd meg, kiket, miket jelölnek a versben szereplő tulajdonnevek!

Tedd közzé gyűjtésedet!

ADY ENDRE: GÓG ÉS MAGÓG...

Góg és Magóg fi a vagyok én,Hiába döngetek kaput, falatS mégis megkérdem tőletek:Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

Verecke híres útján jöttem én,Fülembe még ősmagyar dal rivall,Szabad-e Dévénynél betörnömÚj időknek új dalaival?

Fülembe forró ólmot öntsetekLegyek az új, az énekes Vazul,Ne halljam az élet új dalait,Tiporjatok reám durván, gazul.

De addig sírva, kínban, mit se várvaMégiscsak száll új szárnyakon a dalS ha elátkozza százszor Pusztaszer,Mégis győztes, mégis új és magyar.

(1905)

MEGOLDÁSGóg és Magóg – Bibliai lexikon: Istentől elhagyott népek fejedelmei. Ady Bilek című cikkében így ír: „Góg és Magóg népét érckapukkal zárták el, de (…) legalább döngethette ezt az érckaput. A mi népünk ezt sem teheti.” Anonymus szerint a magyarokat Magógról nevezték el.Verecke – a honfoglaló magyarok a Vereckei-hágón érkeztek a Kárpát-medencébe.Dévény – a történelmi Magyarország nyugati végvára, itt ért a Duna magyar földre.Vazul – a keresztény István király ellen lázadt, a király ezért megsüketíttette és megvakíttatta.Pusztaszer – ma Csongrád megyei helység; Árpád vezér a krónika szerint itt tartotta az első or-szággyűlést, az úri Magyarország jelképe. Ma nagyszabású történelmi emlékpark található itt.


• A kettéosztott napló olyan eljárás, amely a személyes olvasói reagálásra épít. Elősegíti az ol-vasmánnyal való személyes kapcsolat kialakítását, olyan szubjektív jelentésteremtést, erőteljes reagálást, melynek alapján beszélgetést, megbeszélést, értelmezést, elemzést vagy vitát kezde-ményezhetünk.



147. oldal

20 PERC

T/16.

• A napló bal oszlopába a vers olyan részleteit jegyezzék le (egy-egy kulcsszó, gondolat, nyelvi forma, kép stb.), amelyek megragadták fi gyelmüket, élményt jelentettek, érzelmeket, gondola-tokat idéztek fel bennük, meghökkentők vagy éppen érthetetlenek voltak, véleményformálásra késztettek. A jobb oszlopba pedig a kiválasztott részletekhez fűzött megjegyzések, kérdések, benyomások kerüljenek.

P é l d a :

IDÉZETEK MEGJEGYZÉSEK

Góg és Magóg fi a vagyok én, Hogyan lehet Góg és Magóg fi a? Miért éppen az övéké? Ez értelmetlen, képtelenség. Vagy: hú, de öreg!

Hiába Miért érzi eredménytelennek?

tőletek Kiktől?

Szabad-e sírni Szép, de miért akar sírni, miért kell sírnia?

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : divergens gondolkodás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kettéosztott napló

15. Készíts kettéosztott naplót a versről!

Ami élményt jelentett számomra (érzelmek, gon-dolatok, ami meghökkentett vagy érthetetlen volt)

Megjegyzések, kérdések, benyomások


• Az olvasás befejeztével kérdezzünk rá a kiemelésekre, megjegyzésekre. Kérjünk önként jelentke-zőket, hogy mondják el megjegyzéseiket az elejétől kezdve a lejegyzés sorrendjében.

• Ezután tegyünk fel olyan kérdéseket, melyek a mű apróbb részleteit tárják fel, illetve általános, a szöveg egészét átfogó problémákra irányítják a fi gyelmet.

K i e m e l t k é s z s é g e s k , k é p e s s é g e k : egyéni vélemény közzététele, tanári kalauz




M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ???

16. Vizsgáljuk meg közelebbről!

A) A lírai hős önmeghatározása:

a) Milyen az első sor hatása? Milyen a hangulata? Milyen zenei (hangtani) és nyelvtani (szórendi) eszközök hozzák létre ezt a hatást?

b) Milyen személyekkel, jelképes helyekkel azonosítja magát a versbeszélő? Kinek a nevében beszél?

c) Gyűjtsd össze az egymásnak ellentmondó cselekedeteket! Figyelj a mondatfajták és a mondat tartalma, szókincse közötti viszonyra is!

d) Gyűjtsd ki az önellentmondásos kérdéseket, felszólításokat!

e) Keress példát arra, amikor a sorok között van ellentmondás, és arra, amikor egyazon soron, mon-daton belül érezhető feszültség!

f) Fogalmazd meg, milyen érzések okozzák az ellentmondást, feszültséget!

B) Kulcsszavak, szerkezet:

a) Mely szavak ismétlődnek a versben?

b) Mely szó áll ellentétben a mégis szóval?

c) A beszélő mely cselekedetei tűnnek még hiábavalónak? Miért?

C) Stílus, hangnem:

– Gyűjtsd össze, milyen zenei és nyelvtani eszközök hozzák létre a vers feszült, nyugtalan, diszhar-monikus hangulatát!

MEGOLDÁSA/f)

erőszakos magabiztosság, reménytelenség, gyengeségtudat

C)

halmozás, modalitásváltás, szokatlan szórend, jelképhalmozás, intenzív, expresszív cselekedetek, hangutánzó, hangulatfestő szavak



149. oldal

5 PERC

T/17–18.


A megbeszélés összegzéseként minden tanuló foglalja össze az órai munka tapasztalatait. A 18. feladatot otthoninak szánjuk.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : írott szöveg alkotása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írás, kettéosztott napló

17. Fogalmazd meg néhány mondatban (írásban), milyen viszonyban van hazájával, nemzetével a versbeszélő!

18. Olvasd el Ady A föl-földobott kő című versét és/vagy Márai Sándor A hazáról és az államról című írását, majd készíts kettéosztott naplót!

ADY ENDRE: A FÖL-FÖLDOBOTT KŐ

Föl-földobott kő, földedre hullva,Kicsi országom, újra meg újraHazajön a fi ad.

Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbusong s lehull a porba,Amelyből vétetett.

Mindig elvágyik s nem menekülhet,Magyar vágyakkal, melyek elülnekS fölhorgadnak megint.

Tied vagyok én nagy haragomban,Nagy hűtlenségben, szerelmes gondbanSzomoruan magyar.

Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,Kicsi országom, példás alakbanTe orcádra ütök.

És, jaj, hiába mindenha szándék,Százszor földobnál, én visszaszállnék,Százszor is, végül is.



152. oldal

5 PERC

T/19.

Kilépőkártya

MÁRAI SÁNDOR: A HAZÁRÓL ÉS AZ ÁLLAMRÓL

Nevelhetünk-e valakit hazaszeretetre? Mintha azt mondanám: „Korbáccsal és szöges ostorral kény-szerítlek, hogy szeresd önmagadat.” A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivol-todban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is. Haza-szeretetre nem tudlak megtanítani: őrült az, aki önmagát tagadja. Hazád a történelmi méretekben megnagyított és időtlenített személyiség. A haza a végzet, személyesen is. Nem fontos, „szereted”-e, vagy sem. Egyek vagytok. De úgy látom és tapasztalom, hogy te – szóval, ünnepélyesen, írásban és a dobogókon – inkább az államszeretetről teszel bizonyságot és hitvallást. A hazától ugyanis nem lehet várni semmit. A haza nem ad érdemrendet, sem állást, sem zsíros kenyeret. A haza csak van. De az állam ad fi nom stallumot, csecse fi tyegőket szalonkabátodra, príma koncot, ha ügyesen szolgálod, ha füstölővel jársz körülötte, ha – férfi asan, kidüllesztett mellel – megvallod a világ előtt, hogy te sze-reted az államot, akkor is, ha kerékbe törnek. Általában nem törik ezért kerékbe az embert. Éppen ezért, minden államszeretet gyanús. Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret. Gondolj erre, mikor hörögsz a dobogókon és melled vered.


Nem kötelező mindhárom ponthoz írni. A következő óra elején reagáljunk a kilépőkártyán olva-sottakra!

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintetizálás, visszatekintés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya

19. A fejezet végére érve írjatok le:

– néhány, ebben a fejezetben megismert, megtárgyalt, számotokra fontos gondolatot:– egy, a tananyaghoz kapcsolódó kérdést:– egy személyes megjegyzést vagy észrevételt:

FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP

1. Ismerkedjél meg Orbán Ottó versével!

a) Egészítsd ki a vers soraiból hiányzó szavakat a megadott lehetőségek egyikével! Indokold választásodat!

Magyarnak lenni annyi, mint

.................................................................... lenni.bűnösnek, okosnak, bárminek

A kulcsszó a lenni, és a kérdés a

............................................................................ ,minek, hogyan, mennyire

Melyik fának nem természetes közege

............................................................................ ,a föld, a lég, az erdő

de melyik fa mondja magáról:

„ ......................................................... vagyok!”?föld, lég, erdő

Az életfa alá hullva avarnak

úgy vagyok

...................................... , ahogy az erdő fája fa,magyar, hazafi , bűnös

a ...........................................................................altalajt feldolgozva levegőnek,

vízáztatta, vérmocskos, fölnevelő

melyet tüdőre szívhat, ha lesz hol, a jövő.

Negyvenhat éves koromra már kiütközik csupasz

............................................................................ ,gyökérzetem, erezetem, szívem

a mindig és mindenütt rászedett

............................................................... csontjai;magyarok, szegények, művészek

túl sok mész és hamu, hogy családi emlékké

oldjam.

Egy nép, mint a többi, s mind, mint ó-Egyip-

tom…

Ágaim közt vérlázító madárcsirregés,

míg macskatalpon surran

................................................................. az idő.múlni, hozni, ölni

b) Mikor születhetett ez a vers, miből következtettél?

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

c) Adj címet a versnek!

..................................................................................................................................................................................

2. Ismerkedj meg Kovács András Ferenc erdélyi költő versével!

KOVÁCS ANDRÁS FERENC: MAGNA HUNGARIA1

Ilia Mihálynak szeretettel

Mondják a vének: megtartó erősség,Magas mentsvár, erődítmény a nyelv!Temérdek, mint egy csipkézett oromfal:Félelmetes, mert égi szirten épült!

Ravasz barátok, prédikátorokPapolnak így – nem szótlan elhagyottak.

A száj palánkja némasággal árkoltVédelmi gyűrű jól körülkerítve:Magába zár, bár ellenség sehol...Tán szerteporzott, elporladt a szélben...Már ostromzaj se döng...De megmaradtunk.

De isten tudja, kik vonultak itt el...Keresztesek, germán páncélosok,Kazárok, türkök, novgorodiak,Tatár hordák, tévedt iráni népek –Kis cselvetők Bizáncból, Niceából...Nem tudható... Nem érthető a csönd.Hallgatni sem mer már a hallgatásunk.

A száj palánkja némasággal árkoltVédelmi gyűrű, zsúfolt sírgödör...Végül pediglen egy-két szó marad:Makacs fogak közül majd úgy bukik ki,Mint vár fokáról messzekémlelő,Ki nem volt harcos népvezér, sem őrszem

Csupán a szellem távolába nézett,Mert látni jött, mikor találat érte...Véletlenül, mellékesen, hiába.

Úgy hull a sajgó semmiség ölébeA hang, a lélek ismeretlenül,Mint elfelejtett védő, senki sarja,Fölösleges bámész lenyilazott –S a mindenség pusztán süvít tovább...

Bölcsek beszélik: elveszett erősség,Lakatlan vár, panaszfal, kő a nyelv.Tömör, kemény, miként a végítélet –Nem érthető, mert magunkat sem értjük.

1995

1 Nagy-Magyarország

3. Olvasd el fi gyelmesen a szöveget, majd oldd meg a feladatokat! A rendelkezésedre álló idő45 perc.

Hogy is kezdjem… A szobám falán három „családi kép” van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben fölfedezett festményének másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczy-képről csaknem mindegyik „nem bennfentes” látogatóm, de az Aranyról is sokan (nem a közismert, népivé stilizált arc) megkérdezik: „a nagybátyád?” vagy „a rokonod?” Igen – felelem ilyenkor –, Arany és Kazinczy. S valóban nagy- vagy dédnagybátyáim ők. S rokonom a hitétváltó Balassa, az evangélikus Berzsenyi és Petőfi , a kálvinista Kölcsey, a katolikus Vörösmarty, vagy Babits, avagy a zsidó Szép Ernő, vagy Füst Milán, hogy közelebb jöjjek. S az ősök? A Berzsenyi szemével látott Horatius éppúgy, mint a zsidó Salamon, a Zsoltáros Dávid király, Ésaiás, vagy Jézus, Máté vagy János stb. rengeteg rokonom van. De semmi esetre sem csak Salamon, Dávid, Ésaiás, Szép Ernő vagy Füst! Vannak távolabbi és közelebbi rokonaim. Nem mondtam ezzel újat Neked, azt hiszem. Ezt így érzem, és ezen a „belső valóságon” nem változtathatnak törvények. –

Zsidóságomat soha nem tagadtam meg, „zsidó felekezetű” vagyok ma is…, de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem „szellemiségem” és „lelkiségem” és „költőségem” meghatározójának. Még szociálisan is csupán botcsinálta közös-ségnek ismerem a zsidóságot. Ilyenek a tapasztalataim. Lehet, hogy nincs így, én így érzem és nem tudnék hazugságban élni, A zsidóságom „életproblémám”, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam s nem érdekel (csak gyakorlatilag, „életileg”), hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterel-nöknek, Maróthy-Meislernek, Féjának, vagy Sós Endrének. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én „nemzetem” nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előt-tem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék, – megölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem. Így érzem ezt ma is, 1942-ben is, három hónapi munkaszolgálat és tizennégy napi büntetőtábor után is… kiszorítva az irodalomból, ahol sarkamig nem érő költőcskék futkosnak, használhatatlan és használatlan tanári oklevéllel a zsebem-ben, az elkövetkezendő napok, hónapok tudatában is. S ha megölnek? Ezen ez sem változtat.

Radnóti Miklós, 1942

A) Ki volt? 1 pont

– Barabás: ........................................................................................................................................................

– Simó: ........................................................................................................................................................

B) Mit jelentenek a szövegben a következő kifejezések? 6 pont

a) Fejezd ki rokon értelmű szóval vagy körülírással!

– „nem bennfentes”: ......................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................

– „népivé stilizált”: ..........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................

– „hogy közelebb jöjjek”: ..............................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................

b) Válaszd ki az egyik kifejezést, és írd le, hogyan gondolod végig a szövegösszefüggésből és előze-tes tudásodból, mit jelenthet. Vagyis írd le a gondolatmenetedet!

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

C) Milyen értelemben lehet rokona Radnótinak: Arany, Kazinczy, Balassa, Berzsenyi, Petőfi stb.? Neked vannak-e hasonló rokonaid? A rokonság elsődleges jelentéséből kiindulva néhány monda-

tos összefüggő szövegben válaszolj!4 pont

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

D) Milyen két „foglalkozása” van Radnótinak? 1 pont

..................................................................................................................................................................................

E) Milyen szöveget olvastál? 1 pont – szónoklat – vallomás – levél – önéletrajz

F) Indokold meg választásodat 2-3 mondatban! Legalább két érvet írj!(stílus, hangnem, nyelvi eszközök) 3 pont

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

G) Csoportosítsd tetszőleges szempontból az itt felsorolt neveket! Legalább három csoportot alkoss! Egy név se maradjon ki!

Maróthy-Meizler, Kazinczy, Horatius, Dávid, Féja, Arany, Sós Endre, Jézus, Máté

4 pont

H) Mi az oka annak, hogy Radnóti ilyen indulatosan, végletesen fogalmaz? Legalább két dolgot írj! Érvelésedben elsősorban a szövegben olvasottakra támaszkodj!

4 pont

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

I) Ezt a feladatot csak akkor oldd meg, ha a többivel elkészültél! Keress párhuzamot a két szöveg között! Segítségül megadunk szempontokat.

6 ponta) hangnem

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

b) kifejezések

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

c) téma, motívumok

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Hogy is kezdjem… A szobám falán három „csa-ládi kép” van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festmé-nyének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben fölfedezett festményének másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczy-képről csaknem mindegyik „nem bennfentes” látogatóm, de az Aranyról is sokan (nem a közismert, népivé sti-lizált arc) megkérdezik: „a nagybátyád?” vagy „a rokonod?” Igen – felelem ilyenkor –, Arany és Kazinczy. S valóban nagy- vagy dédnagy-bátyáim ők. S rokonom a hitétváltó Balassa, az evangélikus Berzsenyi és Petőfi , a kálvinis-ta Kölcsey, a katolikus Vörösmarty, vagy Ba-bits, avagy a zsidó Szép Ernő, vagy Füst Milán, hogy közelebb jöjjek. S az ősök? A Berzsenyi szemével látott Horatius éppúgy, mint a zsidó Salamon, a Zsoltáros Dávid király, Ésaiás, vagy Jézus, Máté vagy János stb. rengeteg rokonom van. De semmi esetre sem csak Salamon, Dá-vid, Ésaiás, Szép Ernő vagy Füst! Vannak távo-labbi és közelebbi rokonaim. Nem mondtam ezzel újat Neked, azt hiszem. Ezt így érzem, és ezen a „belső valóságon” nem változtathatnak törvények. –

Zsidóságomat soha nem tagadtam meg, „zsidó felekezetű” vagyok ma is…, de nem ér-zem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem „szel-lemiségem” és „lelkiségem” és „költőségem”

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,nekem szülőhazám itt e lángoktól öleltkis ország, messzeringó gyerekkorom világa,Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ágas remélem, testem is majd e földbe süpped el.Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepelegy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyona házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem,az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,piros zászló kezében, körötte sok gyerek,s a gyárak udvarában komondor hempereg;és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,s az iskolába menvén, a járda peremén,hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,ím itt e kő, de föntről e kő se látható,nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.

Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,és csecsszopók, akikben megnő az értelem,

meghatározójának. Még szociálisan is csupán botcsinálta közösségnek ismerem a zsidó-ságot. Ilyenek a tapasztalataim. Lehet, hogy nincs így, én így érzem és nem tudnék hazug-ságban élni, A zsidóságom „életproblémám”, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben ma-gyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam s nem érdekel (csak gyakorlatilag, „életileg”), hogy mi a véleménye erről a mindenkori mi-niszterelnöknek, Maróthy-Meislernek, Féjá-nak, vagy Sós Endrének. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én „nemzetem” nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék, – meg-ölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondol-kodni sem. Így érzem ezt ma is, 1942-ben is, három hónapi munkaszolgálat és tizennégy napi büntetőtábor után is… kiszorítva az iro-dalomból, ahol sarkamig nem érő költőcskék futkosnak, használhatatlan és használatlan ta-nári oklevéllel a zsebemben, az elkövetkezen-dő napok, hónapok tudatában is. S ha megöl-nek? Ezen ez sem változtat.

világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

J) Írj 14-16 mondatos védőbeszédet a kirekesztettek érdekében!12 pont

Győzd meg hallgatóságodat, hogy egyetlen embercsoportot sincs joga hátrányosan megkülön-böztetni!

12 pont

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

Összesen:

FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP – MEGOLDÁSOKT a n á r i i n s t r u k c i ó k :

Két kortársi szöveget és egy feladatlapot adunk még a témakör végére.

• A T/1. feladat megoldásokat is vár. A feladatnak fontos eleme, hogy nem az eredeti vers meg-, újraírása a cél, hanem a válaszoló számára elfogadható, megindokolható választás.

• A T/2. feladat az erdélyi Kovács András Ferenc verse összefoglalóként, az egész fejezetre való refl ektálásként használható.

• A T/3. feladatban a Radnóti Naplójából való szöveg és feladatok a Nem tudhatom... című verset egészíthetik ki. Számonkérésre csak erős csoportokban javasoljuk.

1. Ismerkedjél meg Orbán Ottó versével!

a) Egészítsd ki a vers soraiból hiányzó szavakat a megadott lehetőségek egyikével! Indokold válasz-tásodat.

Magyarnak lenni annyi, mint

......................................................... lenni.

bűnösnek, okosnak, bárminek

A kulcsszó a lenni, és a kérdés a

...................................................................... ,

minek, hogyan, mennyire

Melyik fának nem természetes közege

....................................................................... ,

a föld, a lég, az erdő

de melyik fa mondja magáról:

„ ........................................................... vagyok!”?

föld, lég, erdő

Az életfa alá hullva avarnak

úgy vagyok

............................................ , ahogy az erdő fája fa,

magyar, hazafi , bűnös

a .........................................................................

altalajt feldolgozva levegőnek,

vízáztatta, vérmocskos, fölnevelő

melyet tüdőre szívhat, ha lesz hol, a jövő.

Negyvenhat éves koromra már kiütközik csupasz

.......................................................................... ,

gyökérzetem, erezetem, szívem

a mindig és mindenütt rászedett

................................................................ csontjai;

magyarok, szegények, művészek

túl sok mész és hamu, hogy családi emlékké

oldjam.

Egy nép, mint a többi, s mind, mint ó-Egyiptom…

Ágaim közt vérlázító madárcsirregés,

míg macskatalpon surran

........................................................................ az idő.

múlni, hozni, ölni

b) Mikor születhetett ez a vers, miből következtettél?

c) Adj címet a versnek!

MEGOLDÁSORBÁN OTTÓ: MAGYARSÁG

Csoóri Sándornak

Magyarnak lenni annyi, mint bárminek lenni.A kulcsszó a lenni, és a kérdés a hogyan.Melyik fának nem természetes közege az erdő,de melyik fa mondja magáról: „erdő vagyok!”?Az életfa alá hullva avarnakúgy vagyok magyar, ahogy az erdő fája fa,a vérmocskos altalajt feldolgozva levegőnek,melyet tüdőre szívhat, ha lesz hol, a jövő.Negyvenhat éves koromra már kiütközik csupasz gyökérzetem,a mindig és mindenütt rászedett szegények csontjai;túl sok mész és hamu, hogy családi emlékké oldjam.Egy nép, mint a többi, s mind, mint ó-Egyiptom…Ágaim közt vérlázító madárcsicsergés,míg macskatalpon surran ölni az idő.

1982

2. Ismerkedj meg Kovács András Ferenc erdélyi költő versével!

KOVÁCS ANDRÁS FERENC: MAGNA HUNGARIA1

Ilia Mihálynak szeretettel

Mondják a vének: megtartó erősség,Magas mentsvár, erődítmény a nyelv!Temérdek, mint egy csipkézett oromfal:Félelmetes, mert égi szirten épült!

Ravasz barátok, prédikátorokPapolnak így – nem szótlan elhagyottak.

A száj palánkja némasággal árkoltVédelmi gyűrű jól körülkerítve:Magába zár, bár ellenség sehol...Tán szerteporzott, elporladt a szélben...Már ostromzaj se döng...De megmaradtunk.

De isten tudja, kik vonultak itt el...Keresztesek, germán páncélosok,Kazárok, türkök, novgorodiak,Tatár hordák, tévedt iráni népek –Kis cselvetők Bizáncból, Niceából...Nem tudható... Nem érthető a csönd.Hallgatni sem mer már a hallgatásunk.

A száj palánkja némasággal árkoltVédelmi gyűrű, zsúfolt sírgödör...Végül pediglen egy-két szó marad:Makacs fogak közül majd úgy bukik ki,Mint vár fokáról messzekémlelő,Ki nem volt harcos népvezér, sem őrszem–Csupán a szellem távolába nézett,Mert látni jött, mikor találat érte...Véletlenül, mellékesen, hiába.

Úgy hull a sajgó semmiség ölébeA hang, a lélek ismeretlenül,Mint elfelejtett védő, senki sarja,Fölösleges bámész lenyilazott –S a mindenség pusztán süvít tovább...

Bölcsek beszélik: elveszett erősség,Lakatlan vár, panaszfal, kő a nyelv.Tömör, kemény, miként a végítélet –Nem érthető, mert magunkat sem értjük.

1995

1 Nagy-Magyarország

3. feladat

45 PERC

T/3.

Szövegértés – Mérés az „Itthon vagyok” fejezethez


A mérést a 4. modul után ajánljuk. Célja a fejezetben elsajátított tudás alkalmazásának, illetve a képességek, kompetenciák fejlődésének mérése. Alkalmazhatjuk értékelésként is, vagyis osz-tályozhatjuk, de szolgálhat „csak” mérésre, diagnosztizálásra. A munka előtt fi gyelmeztessük a tanulókat: úgy osszák be idejüket, hogy az utolsó feladatra jusson 20 percük. Ismertessük az értékelés kritériumait!

3. Olvasd el fi gyelmesen a szöveget, majd oldd meg a feladatokat! A rendelkezésedre álló idő 45 perc.

Hogy is kezdjem… A szobám falán három „családi kép” van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben fölfedezett festményének másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczy-képről csaknem mindegyik „nem bennfentes” látogatóm, de az Aranyról is sokan (nem a közismert, népivé stilizált arc) megkérdezik: „a nagybátyád?” vagy „a rokonod?” Igen – felelem ilyenkor –, Arany és Kazinczy. S valóban nagy- vagy dédnagybátyáim ők. S rokonom a hitétváltó Balassa, az evangéli-kus Berzsenyi és Petőfi , a kálvinista Kölcsey, a katolikus Vörösmarty, vagy Babits, avagy a zsidó Szép Ernő, vagy Füst Milán, hogy közelebb jöjjek. S az ősök? A Berzsenyi szemével látott Horatius éppúgy, mint a zsidó Salamon, a Zsoltáros Dávid király, Ésaiás, vagy Jézus, Máté vagy János stb. rengeteg roko-nom van. De semmi esetre sem csak Salamon, Dávid, Ésaiás, Szép Ernő vagy Füst! Vannak távolabbi és közelebbi rokonaim. Nem mondtam ezzel újat Neked, azt hiszem. Ezt így érzem, és ezen a „belső valóságon” nem változtathatnak törvények. –

Zsidóságomat soha nem tagadtam meg, „zsidó felekezetű” vagyok ma is…, de nem érzem zsi-dónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem „szellemiségem” és „lel-kiségem” és „költőségem” meghatározójának. Még szociálisan is csupán botcsinálta közösségnek is-merem a zsidóságot. Ilyenek a tapasztalataim. Lehet, hogy nincs így, én így érzem és nem tudnék hazugságban élni, A zsidóságom „életproblémám”, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam s nem érdekel (csak gyakorlatilag, „életileg”), hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek, Maróthy-Meislernek, Féjának, vagy Sós Endrének. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én „nemzetem” nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem gyümöl-csét. Ha ilyesmit tapasztalnék, – megölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem. Így érzem ezt ma is, 1942-ben is, három hónapi munkaszolgálat és tizennégy napi büntetőtábor után is… kiszorítva az irodalomból, ahol sarkamig nem érő költőcs-kék futkosnak, használhatatlan és használatlan tanári oklevéllel a zsebemben, az elkövetkezendő napok, hónapok tudatában is. S ha megölnek? Ezen ez sem változtat.

Radnóti Miklós, 1942

A) Ki volt? 1 pont

– Barabás: – Simó:

MEGOLDÁSInformáció visszakeresése– Mindketten festőművészek.Csak két válasz esetén adható 1 pont.

B) Mit jelentenek a szövegben a következő kifejezések? 6 pont

a) Fejezd ki rokon értelmű szóval vagy körülírással! – „nem bennfentes”: – „népivé stilizált”: – „hogy közelebb jöjjek”:

b) Válaszd ki az egyik kifejezést, és írd le, hogyan gondolod végig a szövegösszefüggésből és előzetes tudásodból, mit jelenthet. Vagyis írd le a gondolatmenetedet!

MEGOLDÁSSzövegjelentés feltárása szövegösszefüggésből

a)

– „nem bennfentes” = nem közeli ismerős, nem jártas Radnóti felfogását, szemléletét tekintve– „népivé stilizált” = népiesre formált, népire egyszerűsített– „hogy közelebb jöjjek” = időben Radnótihoz közelebb, illetve származását tekintve közelebbHárom jó meghatározás: 3 pont, a gondolatmenet leírása: 3 pont. A feladat a saját gondolkodásra való rálátás képességét igényli. Nem a helyes válaszra adunk pontot, hanem arra, hogy a tanuló leírja azt a folyamatot, míg eljut egy lehetséges megoldásig.

C) Milyen értelemben lehet rokona Radnótinak: Arany, Kazinczy, Balassa, Berzsenyi, Petőfi stb.? Neked vannak-e hasonló rokonaid? A rokonság elsődleges jelentéséből kiindulva néhány monda-

tos összefüggő szövegben válaszolj!4 pont

MEGOLDÁSNyelvi elem többletjelentésének felismerése.A rokonság szót a vér szerinti kapcsolatra használjuk. Nekem kevés rokonom van, mert apámnak nincs testvére, édesanyámnak egy húga van, neki három gyereke (ők az unokatestvéreim), nagy-szüleim pedig sajnos már nem élnek. Radnóti azonban nem erről a rokonságról beszél, hanem olyan összetartozásról, mely általánosabb ennél, nem valláshoz tartozás, nem stílus, hanem az egy nemzethez tartozás fűzi egybe őket és a szellemi rokonság, hiszen a felsoroltak mind művé-szek, alkotók. Radnóti velük vállal közösséget.Én hasonlóképpen rokonaimnak a magyar olimpiai bajnokokat tartom, hiszen én is szeretnék olyan eredményeket elérni a sportban, mint ők. (Öt éve versenyszerűen úszom, és sokszor gon-

dolok azokra, akik már nagy eredményeket értek el, ez erőt ad a kitartáshoz, mert sokszor na-gyon elfáradok.)A feladat célja: összefüggő szöveg alkotásának és önálló vélemény, személyes tapasztalat megfo-galmazásának képessége. Az értékelésnél fgyelembe kell venni a megadott szempontot, vagyis hogy a tanuló a rokonság elsődleges jelentéséből induljon ki.

D) Milyen két „foglalkozása” van Radnótinak?1 pont

MEGOLDÁSImplicit információ megértése a szövegből – költő és tanár. Csak mindkét foglalkozás megneve-zése esetén adható 1 pont.

E) Milyen szöveget olvastál?1 pont

– szónoklat – vallomás – levél – önéletrajz

F) Indokold meg választásodat 2-3 mondatban! Legalább két érvet írj (stílus, hangnem, nyelvieszközök)!

3 pont

MEGOLDÁSSzövegséma, műfaj felismerése. Érvelés.Ha megfelelően indokol, elfogadható a vallomás és a levél.– vallomás: személyes hangvétel, fontos, az egész életre kiható kérdésben emelkedett hangvételű,

érzelmekkel telített állásfoglalás; E/1. sz. beszélő (vallomástevő)– levél: személyes hangvétel, E/1. sz. beszélő, a partner megszólítása („Nem mondtam ezzel újat

Neked”)

G) Csoportosítsd tetszőleges szempontból az itt felsorolt neveket! Legalább három csoportot alkoss! Egy név se maradjon ki!

Maróthy-Meizler, Kazinczy, Horatius, Dávid, Féja, Arany, Sós Endre, Jézus, Máté

4 pont

MEGOLDÁSImplicit információ megértése.

közéleti szerplők, politikusok, politizálók, kritikusok

költők bibliai személyek

Maróthy-Meizler, Féja, Sós Endre

Kazinczy, Horatius, Arany Dávid, Jézus, Máté

Fejléc teljes kitöltése 3 pont, személyek helyes kategóriába sorolva 1 pont, 2 hiba bármely pon-ton 2 pont, 3 hiba 1 pont, 4 hibával nem jár pont.

H) Mi az oka annak, hogy Radnóti ilyen indulatosan, végletesen fogalmaz? Legalább két dolgot írj! Érvelésedben elsősorban a szövegben olvasottakra támaszkodj!

4 pont

MEGOLDÁSÉrvelés, szövegértés, szövegalkotás.Lehetséges elemek:– hátrányos megkülönböztetés olyan dolog miatt, mellyel nem is tud azonosulni,– nem belső értékei, munkái, viselkedése miatt rekesztik ki, hanem származásáért,– a kirekesztés módja, gondolatmenete, hangvétele is felháborítóan irracionális, ostoba.

I) Ezt a feladatot csak akkor oldd meg, ha a többivel elkészültél! Keress párhuzamot a két szöveg között! Segítségül megadunk szempontokat.

6 ponta) hangnem

b) kifejezések

c) téma, motívumok

Hogy is kezdjem… A szobám falán három „csa-ládi kép” van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festmé-nyének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben fölfedezett festményének másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczy-képről csaknem mindegyik „nem bennfentes” látogatóm, de az Aranyról is sokan (nem a közismert, népivé stilizált arc) megkér-dezik: „a nagybátyád?” vagy „a rokonod?” Igen – felelem ilyenkor –, Arany és Kazinczy. S való-ban nagy- vagy dédnagybátyáim ők. S rokonom a hitétváltó Balassa, az evangélikus Berzsenyi és Petőfi , a kálvinista Kölcsey, a katolikus Vö-rös-marty, vagy Babits, avagy a zsidó Szép Ernő,

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,nekem szülőhazám itt e lángoktól öleltkis ország, messzeringó gyerekkorom világa,Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ágas remélem, testem is majd e földbe süpped el.Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepelegy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyona házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,

vagy Füst Milán, hogy közelebb jöjjek. S az ősök? A Berzsenyi szemével látott Horatius éppúgy, mint a zsidó Salamon, a Zsoltáros Dávid király, Ésaiás, vagy Jézus, Máté vagy János stb. rengeteg rokonom van. De semmi esetre sem csak Sala-mon, Dávid, Ésaiás, Szép Ernő vagy Füst! Vannak távolabbi és közelebbi rokonaim. Nem mondtam ezzel újat Neked, azt hiszem. Ezt így érzem, és ezen a „belső valóságon” nem változtathatnak törvények. –

Zsidóságomat soha nem tagadtam meg, „zsi-dó felekezetű” vagyok ma is…, de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem „szellemiségem” és „lelkiségem” és „költőségem” meghatározójának. Még szociálisan is csupán botcsinálta közösség-nek ismerem a zsidóságot. Ilyenek a tapasztala-taim. Lehet, hogy nincs így, én így érzem és nem tudnék hazugságban élni, A zsidóságom „élet-problémám”, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Kü-lönben magyar költő vagyok, rokonaimat felso-roltam s nem érdekel (csak gyakorlatilag, „életi-leg”), hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek, Maróthy-Meislernek, Féjá-nak, vagy Sós Endrének. Ezek kitagadhatnak, be-fogadhatnak, az én „nemzetem” nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágasko-dik lábujjhegyre, hogy ne érjem gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék, – megölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem. Így érzem ezt ma is, 1942-ben is, három hónapi munkaszolgálat és tizennégy napi büntetőtábor után is… kiszorítva az irodalomból, ahol sarkamig nem érő költőcs-kék futkosnak, használhatatlan és használatlan tanári oklevéllel a zsebemben, az elkövetkezen-dő napok, hónapok tudatában is. S ha megöl-nek? Ezen ez sem változtat.

míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem,az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,piros zászló kezében, körötte sok gyerek,s a gyárak udvarában komondor hempereg;és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,s az iskolába menvén, a járda peremén,hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,ím itt e kő, de föntről e kő se látható,nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.

Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,és csecsszopók, akikben megnő az értelem,világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

MEGOLDÁSI) Plusz feladat– Hangnem: vallomásos, személyes.– Kifejezések: rokonság a költőkkel, rokonság Vörösmartyval, „belső valóság”, „itthon vagyok”,

bűnösök vagyunk, nem tudok másként gondolkodni.– Téma, motívumok: nemzethez tartozás megvallása, a kulturális közösség értelmében mind-

halálig vallja, elutasítja a háborút, a kirekesztést, az ostobaságot; békét kíván.

J) Írj 14-16 mondatos védőbeszédet a kirekesztettek érdekében!12 pont

Győzd meg hallgatóságodat, hogy egyetlen embercsoportot sincs joga hátrányosan megkülön-böztetni!

12 pont

Összesen:

MEGOLDÁSJ) A feladat a fejezetben elsajátított/fejlesztett képességet méri komplex módon: szövegalkotás,

meggyőzés, világos érvelés, helyzethez illő nyelvi megformálás képessége.

Az értékelés kritériumai: A nyilvános beszéd tanult elemeit alkalmazza. Megszólítás, vélemény, álláspont megfogalma-

zása, érvek felsorakoztatása a hatékony meggyőzés érdekében. Többfajta érvtípust is használ (pl. tekintélyre hivatkozás, személyes példa, érzelmi ráhatás). Cáfolatot is tartalmaz a beszéd. Stílusa, szóhasználata megfelel a témának, a Radnóti-szövegből következő helyzethez illesz-kedik. 12 pont a tartalomra, 12 pont a nyelvi megalkotottságra adható.

Összpontszám: 54 pont

21–31 pont = 2 (40%)

32–39 pont = 3 (60%)

40–47 pont = 4 (75%)

48–54 pont = 5 (88%)

KIEGÉSZÍTŐ SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK1. Olvasd el a szöveget, és oldd meg a feladatokat!

„Minden háznál Diana sósborszesz legyen!” – hirdették a plakátok a húszas években a nagyvárosokban és a legkisebb faluban is.

A Dianát ugyan csak a század elején kezdték gyártani, ám a sósborszesz már évtizedekkel korábban elengedhetetlen kelléke volt a magyar háztartásoknak. Meghonosítása Brázay Kálmán nagykereskedő nevéhez fűződik, aki európai tanulmányútjai so-rán ismerkedett meg a francia parasztok által az 1700-as évek óta használt „csodaszerrel”, amelyet továbbfejlesztett: fi nom-szeszbe növényi olajokat, aromákat kevert, amit sós vízzel hígított, s az elegyet elnevezte sósbor-szesznek.

Az 1865-ben, az Országút (ma Múzeum körút) 23. alatt nyitott fűszeráru-nagykereskedésében – ahol gyarmatárukat, rumot, teát, likőröket és gyerektápszereket kínált – egyre nagyobb népszerű-ségnek örvendett a csodaszer, amely bedörzsölés útján frissített, de a fájdalmat is enyhítette, reuma-tikus panaszokra, fejfájásra és fertőtlenítésre is használták. A csodaszer hamarosan háziszerré vált, a legkisebb falusi szatócsboltban is árulták.

Elterjedéséhez a gyér orvosi ellátás és a kozmetikai készítmények hiánya legalább annyira hozzá-járult, mint a Brázay által folytatott látványos reklámhadjárat. A kiegyezés után kötelezővé vált cég-bejegyzések között Brázay az elsők között szerepelt, s neve hamarosan országosan ismertté vált. „A Brázay Kálmán-féle sósborszesz” az emigrációban élő Kossuth Lajoshoz is eljutott, akinek köszönő levele megjelent az akkori lapokban, s ez a sósborszeszt egy csapásra „nemzeti háziszerré” avatta. Brázay – aki a század végén vegyi üzemében már különféle szappanokat (Salvus, Bálvány, Cocus), fogkrémet, kölniket, krémeket, púdereket (Kalogén, Najád) is gyártott – érdemeiért megkapta a Fe-renc József-rendet és nemesi előnévvel is kitüntették, az üzlettől 1900-ban vonult vissza.

A sósborszesz népszerűsége nyomán mások is próbálkoztak hasonló készítményt előállítani, a legsikeresebben Erényi Béla gyógyszerész, aki mentolos változatot készített, amelyet Diana márka-néven hozott forgalomba, 1907-ben védjegyeztetett és „Diana sósborszesz és kozmetikai cikkek” névre hallgató üzletében árult. Erényi amerikai stílusú reklámkampányt indított a Diana népszerűsí-tésére, amely végül ki is szorította a piacról a Brázay-féle készítményt. A Diana Ipari és Kereskedelmi Rt. 1910-ben – a gyártási jogokkal együtt – megvásárolta Erényi boltját, s ettől kezdve a zuglói Angol utcai üzemben készült a Diana sósborszesz, valamint egy sor vegyészeti, gyógyszerészeti, kozmetikai cikk és cukorka. Valószínűleg onnan került ki először a szemenként külön csomagolt „Dianás cukor-ka” is. A cég 1912-ben bukaresti fi ókteleppel bővült, majd 1915-ben leányvállalatot alapított, amely néhány évvel később átalakult, és felvette a Panacea Gyógyszervegyészeti Rt. nevet. Az államosítás után az üzem a Magyar Likőripari Vállalat, majd a Budapesti Szeszipari Vállalat (Buszesz) gyáregysége lett, utóbbi 1989-ben létrehozta az egyebek mellett a Dianát is készítő Royal Likőrgyárat, amely a Buszesz 1991-es privatizációja óta az osztrák Mauthner-Markhof cég tulajdona.

Forrás: http://hvg.hu/magyarmarka/20050325diana.aspx

A) Válaszolj a kérdésekre!

a) Mi volt a sósborszesz hatása?

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

b) Mitől lett a sósborszesz „nemzeti házi szer”?

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

c) Milyen adalékot adtak a Diana márkanevű sósborszeszhez?

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

d) Hogyan árulták/árulják a Dianás cukorkát?

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

B) Készíts a pároddal rövid, jegyzetekből álló válaszokat az egyes időpontokhoz, időszakokhoz az-zal a céllal, hogy segítségükkel időrendben tudd elmesélni a sósborszesz történetét. Az egyes időszakokhoz, évekhez legfeljebb nyolc szót írj. Nem kell teljes mondatokat írnod.

MI TÖRTÉNT AZ ALÁBBI ÉVEKBEN/IDŐSZAKOKBAN?

az 1770-es években

1865-ben

a kiegyezés (1867) után

az 1800-as évek végén

1900-ban

1907-ben

1910-ben

az 1920-as években

2. Olvasd el a szöveget, és karikázd be az igaz állításokat! Egy kérdésen belül lehet több igaz állítás is.

VIKING VÉR ANGLIÁBAN

DNS-vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy Anglia északnyugati részén 1200 évvel ez-előtt viking települések voltak, s az ott élők közül sokan vérükben őrzik viking gyökereiket.

Genetikusok felfedezték, hogy a Penrith környékén élők hasonlóságot mutatnak a norvégokkal. A neves londoni University College kutatói Britannia huszonöt különböző helyén élő, kétezer férfi Y-kromoszómáját vizsgálták meg. Az eredmények megmutatták, hogy a vikingek nemcsak a mai Norvégiában maradtak fenn, hanem Britannia egyes részein is. „Amiként most az angolokról bebi-zonyosodott, hogy vikingek telepedtek meg közöttük s élnek tovább bennük, ugyanígy bizonyoso-dott be nemrégiben, hogy Skóciában a kelták maradtak meg máig” – nyilatkozta a kutatást vezető genetikus, David Goldstein professzor. Szerinte le kell számolni azzal a mítosszal, hogy Anglia lakói csakis angolszász eredetűek, a genetika segítségével bepillanthatunk a múltba, s láthatjuk, hogy sokszínűbbek vagyunk, mint gondolnánk – mondta a professzor.

Forrás: Élet és Tudomány, 2002., 1. szám

A) Hány férfi Y-kromoszómáját vizsgálták meg?

a) kétszáz

b) kétezer

c) kétszázezer

B) Kikről esik szó a szövegben az alábbi népek közül?

a) angolok

b) kelták

c) skótok

d) norvégok

e) vikingek

f) normannok

C) Anglia lakói között kiket találunk?

a) angolszászokat

b) norvégokat

c) vikingeket

1. feladat

25–30 PERC

T/1.

Magyar márkák története

TANÁRI INSTRUKCIÓK A KIEGÉSZÍTŐ SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOKHOZ

Az ötödik fejezethez csatolt feladatok ajánlott rendje:

1. feladat: a 6. fejezet előtt, ideje: 25-30 perc.

2. feladat: a 6. fejezet után, ideje: 10-15 perc.


Cél a jegyzetelés tanítása, válogatás a szövegből, a szöveg irányított rendezése. A viszonylag sokszálú cikk információinak kronologikus, választott súlypontok szerinti kigyűjtése. A tanár 2-3 mondatban ismerteti a témát. Az ellenőrzés során a tanulók a szöveg használata nélkül meséljék el a Diana sósborszesz történetét. Aki jegyzet nélkül is el tudja mondani a történetet, jutalmul kaphat Dianás cukorkát.

S z i n t : középnehéz

M u n k a f o r m á k : egyéni, páros

1. Olvasd el a szöveget, és oldd meg a feladatokat!

„Minden háznál Diana sósborszesz legyen!” – hirdették a plakátok a húszas években a nagyvárosokban és a legkisebb faluban is.

A Dianát ugyan csak a század elején kezdték gyártani, ám a sósborszesz már évtizedekkel korábban elengedhetetlen kellé-ke volt a magyar háztartásoknak. Meghonosítása Brázay Kálmán nagykereskedő nevéhez fűződik, aki európai tanulmányútjai során ismerkedett meg a francia parasztok által az 1700-as évek óta hasz-nált „csodaszerrel”, amelyet továbbfejlesztett: fi nomszeszbe növényi olajokat, aromákat kevert, amit sós vízzel hígított, s az elegyet elnevezte sósborszesznek.

Az 1865-ben, az Országút (ma Múzeum körút) 23. alatt nyitott fűszeráru-nagykereskedésében – ahol gyarmatárukat, rumot, teát, likőröket és gyerektápszereket kínált – egyre nagyobb népszerű-ségnek örvendett a csodaszer, amely bedörzsölés útján frissített, de a fájdalmat is enyhítette, reuma-tikus panaszokra, fejfájásra és fertőtlenítésre is használták. A csodaszer hamarosan háziszerré vált, a legkisebb falusi szatócsboltban is árulták.

Elterjedéséhez a gyér orvosi ellátás és a kozmetikai készítmények hiánya legalább annyira hoz-zájárult, mint a Brázay által folytatott látványos reklámhadjárat. A kiegyezés után kötelezővé vált

cégbejegyzések között Brázay az elsők között szerepelt, s neve hamarosan országosan ismertté vált. „A Brázay Kálmán-féle sósborszesz” az emigrációban élő Kossuth Lajoshoz is eljutott, akinek köszönő levele megjelent az akkori lapokban, s ez a sósborszeszt egy csapásra „nemzeti háziszerré” avatta. Brázay – aki a század végén vegyi üzemében már különféle szappanokat (Salvus, Bálvány, Cocus), fogkrémet, kölniket, krémeket, púdereket (Kalogén, Najád) is gyártott – érdemeiért megkapta a Fe-renc József-rendet és nemesi előnévvel is kitüntették, az üzlettől 1900-ban vonult vissza.

A sósborszesz népszerűsége nyomán mások is próbálkoztak hasonló készítményt előállítani, a legsikeresebben Erényi Béla gyógyszerész, aki mentolos változatot készített, amelyet Diana márka-néven hozott forgalomba, 1907-ben védjegyeztetett és „Diana sósborszesz és kozmetikai cikkek” névre hallgató üzletében árult. Erényi amerikai stílusú reklámkampányt indított a Diana népszerűsí-tésére, amely végül ki is szorította a piacról a Brázay-féle készítményt. A Diana Ipari és Kereskedelmi Rt. 1910-ben – a gyártási jogokkal együtt – megvásárolta Erényi boltját, s ettől kezdve a zuglói Angol utcai üzemben készült a Diana sósborszesz, valamint egy sor vegyészeti, gyógyszerészeti, kozmetikai cikk és cukorka. Valószínűleg onnan került ki először a szemenként külön csomagolt „Dianás cukor-ka” is. A cég 1912-ben bukaresti fi ókteleppel bővült, majd 1915-ben leányvállalatot alapított, amely néhány évvel később átalakult, és felvette a Panacea Gyógyszervegyészeti Rt. nevet. Az államosítás után az üzem a Magyar Likőripari Vállalat, majd a Budapesti Szeszipari Vállalat (Buszesz) gyáregysége lett, utóbbi 1989-ben létrehozta az egyebek mellett a Dianát is készítő Royal Likőrgyárat, amely a Buszesz 1991-es privatizációja óta az osztrák Mauthner-Markhof cég tulajdona.

Forrás: http://hvg.hu/magyarmarka/20050325diana.aspx

A) Válaszolj a kérdésekre!

a) Mi volt a sósborszesz hatása?

b) Mitől lett a sósborszesz „nemzeti házi szer”?

c) Milyen adalékot adtak a Diana márkanevű sósborszeszhez?

d) Hogyan árulták/árulják a Dianás cukorkát?

B) Készíts a pároddal rövid, jegyzetekből álló válaszokat az egyes időpontokhoz, időszakokhoz az-zal a céllal, hogy segítségükkel időrendben tudd elmesélni a sósborszesz történetét. Az egyes időszakokhoz, évekhez legfeljebb nyolc szót írj. Nem kell teljes mondatokat írnod.

MI TÖRTÉNT AZ ALÁBBI ÉVEKBEN/IDŐSZAKOKBAN?

az 1770-es években

1865-ben

a kiegyezés (1867) után

az 1800-as évek végén

1900-ban

1907-ben

1910-ben

az 1920-as években

2. feladat

10–15 PERC

T/2.

A tudomány világa


A tanár a szöveg megismerése előtt írja fel a táblára a tételmondatot, majd a kérdéseket. A ta-nulók a táblára írják az első mondat alapján a szavakhoz kapcsolódó válaszokat. A tételmondat befogadása nem mondatelemzéssel történik. Ne is csináljunk belőle mondatelemzést! Csupán érzékeltessük, hogy a mondat tartalmának megértéséhez a mondat egyes részeire vonatkozó kér-dések hogyan visznek közelebb. Beszéljük meg, hogy a tételmondat milyen információt hordoz, kérdezzük meg, hogy a tanulók mit várnak a szövegtől a tételmondat alapján.

T é t e l m o n d a t : DNS-vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy Anglia északnyugati részén 1200 évvel ezelőtt viking települések voltak, s az ott élők közül sokan vérükben őrzik viking gyökereiket.

K é r d é s e k / v á l a s z o k :

– Mi történt? – Bebizonyítottak valamit. – Mit bizonyítottak be? – Hogy vikingek éltek Angliában, és leszármazottaik még most is ott élnek. – Minek a segítségével bizonyították be? – DNS-vizsgálatokkal. – Mikor éltek Angliában vikingek? – 1200 évvel ezelőtt. – Anglia melyik részén éltek? – Az északnyugatin.

S z i n t : könnyű

M u n k a f o r m á k : frontális, egyéni

2. Olvasd el a szöveget, és karikázd be az igaz állításokat! Egy kérdésen belül lehet több igaz állítás is.

VIKING VÉR ANGLIÁBAN

DNS-vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy Anglia északnyugati részén 1200 évvel ezelőtt viking települések voltak, s az ott élők közül sokan vérükben őrzik viking gyökereiket.Genetikusok felfedezték, hogy a Penrith környékén élők hasonlóságot mutatnak a norvégokkal. A neves londoni University College kutatói Britannia huszonöt különböző helyén élő, kétezer férfi Y-kromoszómáját vizsgálták meg. Az eredmények megmutatták, hogy a vikingek nemcsak a mai Nor-végiában maradtak fenn, hanem Britannia egyes részein is. „Amiként most az angolokról bebizonyo-sodott, hogy vikingek telepedtek meg közöttük s élnek tovább bennük, ugyanígy bizonyosodott be nemrégiben, hogy Skóciában a kelták maradtak meg máig” – nyilatkozta a kutatást vezető genetikus, David Goldstein professzor. Szerinte le kell számolni azzal a mítosszal, hogy Anglia lakói csakis an-golszász eredetűek, a genetika segítségével bepillanthatunk a múltba, s láthatjuk, hogy sokszínűbbek vagyunk, mint gondolnánk – mondta a professzor.

Forrás: Élet és Tudomány, 2002., 1. szám

A) Hány férfi Y-kromoszómáját vizsgálták meg?

a) kétszáz

b) kétezer

c) kétszázezer

B) Kikről esik szó a szövegben az alábbi népek közül?

a) angolok

b) kelták

c) skótok

d) norvégok

e) vikingek

f) normannok

C) Anglia lakói között kiket találunk?

a) angolszászokat

b) norvégokat

c) vikingeket

MEGOLDÁSA/b; B/a, b, c, d, e; C/ac

KREATÍV ÍRÁSGYAKORLAT: SAJÁT NEVÉRE...

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................

TANÁRI INSTRUKCIÓK A KREATÍV ÍRÁSGYAKORLATHOZ

Irodalmi alkotások – főképp versek vagy novellák – is szolgálhatnak kiindulásul egy szöveg szer-kezetének tanulmányozásához. Ez a gyakorlat, bár nem azonos az irodalomórán műelemzéskor követett módszerrel, mégis sok hasonlóságot mutat vele. Célja, hogy segítsen a tanulóknak abban eligazodni, hogy egy mű kulcsszavai alapján milyen témát és milyen típusú szöveget feltételez-hetünk, várhatunk. A feladat fordítottja, azaz egy adott mű kulcsszavainak megkeresése, téma-hálózatának vizsgálata klasszikus elemző feladat az irodalomórákon. Mindkettő az értő olvasás képességét is fejleszti a szerkezeti tudatosság segítségével.

A gyakorlat menete: Radnóti Miklós Nem tudhatom… című versét választva példaként:

A)

Írjunk fel a táblára – a szöveg hosszúságától függően – 5-10 kulcsszót a műből. Radnóti Miklós Nem tudhatom… című verséből például a messzeringó, tájék, rejt, térkép, lábnyoma, vétkeztünk, bűntelen, felleg szavakat.

B)

Kérjük meg a tanulókat, hogy 3 fős csoportokban dolgozva 30 szóban írják meg azt a történetet, amiről a megadott kulcsszavakat alapján úgy vélik, a mű szólhat. A megadott szavakat fel kell használni, és fontos a megjelölt terjedelem pontos betartása.

C)

Adjuk meg a feladatra szánt időt is – 15 perc elég lehet rá, hiszen amit írni kell, nem több, mint egy cselekményváz. Az egyetlen nehezítés a pontosan kijelölt terjedelem. (Hosszabb szöveg és több kulcsszó esetén felemelhetjük a kívánt terjedelmet 50 szóra, de annál többre semmiképp sem, hiszen a hosszúság épp a feladat lényegét veszi el.)

D)

Olvassuk fel a megírt cselekményvázakat, majd kiosztva a művet, hasonlítsuk össze az eredeti szöveggel.

Lehetséges szempontok:

– téma– hangnem, hangvétel– műfaj– az elbeszélő/lírai én helyzete, nézőpontja– idő

Documents

Szövegértés A 7-6 tanár II tord · PDF filetartalom itthon vagyok 5 nÉvjegy 8 radnÓti miklÓs: nem tudhatom hazafisÁg És hagyomÁny; a kÖznapi patriotizmus És a tradÍciÓ