TÁMOP-1.4.4.-08/1-2009-0020 -„Tatabányai Foglalkoztatási Paktum – összefogással a munkaerő-piaci helyzet javításáért”

TATABÁNYAI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI  STRATÉGIÁJA

Tatabánya 2010.

1

1 Bevezető...........................................................................................................................................4 2 Adottságok (helyzetelemzés alapján)...............................................................................................6 2.1 Térségi szerepkör, regionális összefüggések.................................................................................6 2.2 A Kistérség Céljai..........................................................................................................................8 2.3 Demográfia, Foglalkoztatottság..................................................................................................10 2.4 Gazdaság......................................................................................................................................12 2.4.1 Ipar...........................................................................................................................................12 2.4.1.1 A gazdasági válság hatása a Tatabányai Ipari Parkban működő cégekre..............................14 2.4.1.2 A községek ipara....................................................................................................................24 2.5 Kereskedelem, szolgáltatás..........................................................................................................26 3 A Szociális Párbeszéd Szerepe.......................................................................................................29 4 Megfigyelések és kihívások...........................................................................................................31 5 A stratégiai tervezés módszertana, a tervezést meghatározó alapelvek..........................................32 5.1 A stratégiai tervezés feladata......................................................................................................32 5.2 A stratégiák típusai......................................................................................................................33 6 A stratégia céljai, prioritásai...........................................................................................................35 6.1 A stratégia prioritásai...................................................................................................................36 6.2 Koordináció, decentralizáció és partnerség.................................................................................42 7 A térségi foglalkoztatási stratégia főbb elemei...............................................................................43 7.1 Hatékony információs csatorna kiépítése....................................................................................43 7.2 A határon átnyúló kapcsolatok eredményesebb kihasználása......................................................44 8 A vállalkozások fejlesztésének elősegítése.....................................................................................45 8.1 Hazai és külföldi befektetések.....................................................................................................45 8.1.1 Külföldi befektetés...................................................................................................................45 8.1.2 A külföldi befektetés befolyásolása..........................................................................................47 8.1.3 A felsőoktatási szakértelem felhasználása................................................................................47 8.1.4 A helyi és ágazati partnerség fejlesztése...................................................................................51 8.1.5 Segítő-támogató rendszer a KKV-k számára............................................................................52 8.1.6 Hatékony oktatási és képzési rendszer kidolgozása, a szakképzés fejlesztése.........................54 8.1.7 Új mezőgazdasági és vidéki lehetőségek feltárása és biztosítása.............................................56 8.1.8 Turizmus...................................................................................................................................58 9 A foglalkoztatottak helyzetének javítása a Tatabányai kistérségben..............................................68 9.1 A munkaerőpiaci politika aktivizálása.........................................................................................68 9.1.1 A szabályozási környezet..........................................................................................................68 9.1.2 Aktív munkaerőpiaci politikák.................................................................................................68 9.1.3 Alternatív foglalkoztatási formák.............................................................................................69 9.1.4 Közfoglalkoztatás.....................................................................................................................70 9.2 A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása: Romák, nők, fogyatékkal élők, tartósan inaktí-vak, fiatal pályákezdők, 45 év felettiek képzésének erősítése............................................................72 9.2.1 Nők...........................................................................................................................................73 9.2.2 Fogyatékkal élők......................................................................................................................74 9.2.3 Romák/Cigányok......................................................................................................................75 10 A Stratégia megvalósításához szükséges források indikatív forrástérképe..................................76 11 A megvalósítandó projektek monitoring rendszere.....................................................................83

1 BevezetőA jelen foglalkoztatási stratégia a Tatabányai Foglalkoztatási Paktum projektjének keretében készült,

melyet a TÁMOP-1.4.4.-08/1 „Határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” című nyertes pályá-

zat hívott életre. A foglalkoztatási stratégia a helyzetfelmérést, a workshopokat, illetve egyéb, a ké-

sőbbiekben részletezésre kerülő felméréseket, stratégiákat, fejlesztési koncepciókat és a pályázó szer-

vezet saját felméréseit használta fel. Épp ezért a stratégia a legfrissebb megyei és lokális prioritáso-

kat tartalmazza. Szorosan kapcsolódik a helyzetfelmérésben meghatározott stratégiai és specifikus

célokhoz, illetve tartalmazza a stratégia módszertanát és értékelési folyamatát.

A stratégia két részből áll: az első rész elsősorban a regionális gazdaság és munkaerőpiac fő jellemző-

it, legutóbbi trendjeit és fő kihívásait írja le. Ezenfelül értékeli a szociális párbeszédet tekintettel a fő

gazdasági és foglalkoztatási célokra. A második rész a regionális foglalkoztatási stratégia azon eleme-

it írja le, amelyek a tatabányai kistérség regionális gazdaságának és emberi erőforrásainak erős pont-

jaira épülhetnének, így járulva hozzá a munkaerőpiaci helyzet javításához és a produktív foglalkoz-

tatáshoz.

A koordináció, a decentralizáció és a partnerség a regionális fejlesztési kezdeményezésekben kulcs-

fontosságú elemek. Számos kezdeményezés létezik már, de ezek egymástól függetlenek, sőt egymás-

nak versenytársai is az eléggé szűkös (főleg állami) forrásokért folytatott harcban. A sikeres straté-

giának ötvöznie kell a (belső) fejlődést a (külső) befektetéssel. A már meglévő hagyományos ágaza-

tok korszerűsítésére és új ágazatok megteremtésére kellene összpontosítania, főleg piaci célokra fel-

használva a régió kivételesen potens oktatási és gazdag ipari infrastruktúráját.

A stratégia kiemeli a helyi és ágazati szektorok partnerségének, valamint a valódi szociális párbe-

széd fontosságát a regionális versenyképesség növelése és a változás elősegítése érdekében.

A Tatabányai kistérségben -mint másutt is- a külföldi tulajdonú nagyvállalatok mellett a KKV-k a fő

munkahelyteremtők. Éppen ezért nagyon fontos a megfelelő támogatási rendszer kialakítása ezen cé-

gek létrehozása és fenntartása számára.

Az ipari és szolgáltatási tevékenységek mellett koncentrációt kell szentelni a vidékfejlesztésre, az in-

formációs és közlekedési infrastruktúrára. Egy másik nagyon fontos feladat egy olyan hatékony ok-

tatási, képzési és tanulási rendszer kialakítása, amellyel megszüntethetőek azok a képzettségi / képe-

sítési ellentmondások, illetve hiányosságok, amelyek ma jellemzik a piacot. Segítséget lehet nyújtani

3

a képesítések korszerűsítésében, felfrissítésében és az átképzésben -célul tűzve ki az egész életen át

tartó foglalkoztathatóságot. A munkaerőpiaci intézményeket és politikákat is át kell gondolni (meg

kell erősíteni), ezzel elősegítve a munkahely- vagy foglalkozásváltást, amely előfeltétele annak, hogy

elkerülhető legyen a tartós munkanélküliség és marginalizáció (kiváltképpen a legsérülékenyebb cso-

portok esetében).

A gazdasági válság Magyarországon a legfejlettebb régiókat igen érzékenyen érintette, magas volt a

szakképzett munkaerő elbocsátása 2008-2009 év folyamán. A Helyzetfelmérésből kiderül, hogy a Ta-

tabányai kistérségben 2009 utolsó negyedéveiben a foglalkoztatottak száma monoton csökkenést mu-

tatott, a nyilvántartott álláskeresők számaránya az aktív népességen belül 2009-ben gyorsan nőtt.

2010-re a fenti folyamat pozitív irányt vett: a júliust megelőző négy hónapban folyamatosan csök-

kent az álláskeresők száma Tatabányán, amely megegyezett a régiós tendenciával. A Közép-dunántú-

li Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában július hónap végén 54.885 fő álláskereső szere-

pelt, ez 507 fős (0,9 %-os) mérséklődésnek felel meg számukban júniushoz képest, így a négy hónapja

kezdődött csökkenés lendülete, ha kisebb mértékben is, de most is tart.

Jelen foglalkoztatási stratégia célja az, hogy hozzájáruljon a fenti folyamat fenntartásához, elősegítve

a célcsoportok (álláskeresők, inaktívak, munkanélküliséggel veszélyeztetett munkavállalók) helyzeté-

nek javítását.

A Stratégia az alábbi dokumentumokat használta fel:

•Kistérségi Turisztikai Stratégia

•Kistérségi Közoktatási Akcióterv

•Kistérségi Közoktatási Helyzetelemzés

•Tatabánya Közfoglalkoztatási Terv 2010

•Tatabányai kistérség foglalkoztatási helyzetének feltárása, elemzése

•Tatabánya megyei jogú város operatív gazdasági programja 2003-2006

•Tatabánya Városfejlesztési Koncepció

•A közép-Dunántúl területfejlesztési koncepciója

4

•Településszerkezeti Terv

•Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

•E-közigazgatás központú intelligens település- és térségfejlesztési stratégiája

•Kistérségi Turisztikai Stratégia

•Kistérségi Turisztikai Helyzetfeltárás

•A gazdasági válság hatása a Tatabányán működő nagyobb vállalkozásokra a kilátásaikat,

terveiket vizsgáló felmérések tapasztalatai alapján

• Ipari Innovációs Központ létrehozása Tatabányán

A jelen dokumentumnak nem célja szigorú szabályokat előírni, hanem útmutatást kínál, illetve gon-

dolatébresztőként szolgál olyan vitákhoz, amelyek a régió ambiciózus, ámde megvalósítható fejlesz-

tési projektjeiről és olyan konkrét programokról szólnak, amelyeket csak minden érintett regionális

szereplő együttműködésével lehet elérni. Ezt szem előtt tartva a jelentés egy sor megfontolásra szánt

ajánlással zárul.

2 Adottságok (helyzetelemzés alapján)

2.1 Térségi szerepkör, regionális összefüggések

Tatabánya Megyei Jogú Város Komárom-Esztergom megye székhelye. Várossá 1947-ben nyilvánítot-

ták, megyeszékhely 1950-ben lett. Nagytérségi összefüggésben a Közép-Dunántúli régióhoz tartozik

(Veszprém, Fejér, Komárom Esztergom megye), mint regionális társközpont.

Komárom-Esztergom megye 7 db statisztikai kistérségre oszlik, amelyből a Tatabányai kistérséghez

10 db település tartozik (Tatabánya, Gyermely, Héreg, Környe, Szárliget*, Szomor, Tarján, Várgesztes,

Vértessomló, Vértesszőlős). *Megjegyzés: Szárliget 1999. 06. 30-tól lett Komárom-Esztergom megye

része.

Földrajzi fekvésénél fogva Tatabánya térszerkezeti helyzete a Bécs – Budapest tengely mentén rend-

kívül kedvező. A Közép-dunántúli térségben két nagy eurófolyosó találkozik (IV. folyosó: Berlin, Prá-

ga, Bécs, Budapest, Isztambul; V. folyosó: Velence, Ljubljana, Budapest, Ungvár, Lvov), így Tatabánya

5

mind európai, mind országos viszonylatban fontos forgalmi és térszerkezeti tengely. Térszerkezeti po-

zíciója nagymértékben erősíthető – Oroszlány és Móron keresztül – a székesfehérvári kapcsolat ki-

építésével. A Közép-Dunántúli régió két markáns fejlődési tengelye mentén a centrumok környezeté-

ben intenzív gazdasági kapcsolatokkal dinamikusan fejlődő ipari térség van kialakulóban, amelyhez

kapcsolódik a tatabányai ipari térség is. A Tatabánya–Oroszlány–Mór térszerkezeti kapcsolat teremti

meg az összeköttetést a két meghatározó térszerkezeti tengely között.

Tatabánya közvetlen vonzáskörzetében többpólusú nagyvárosi településegyüttes formálódik. A Tata-

bánya – Tata – Oroszlány városcsoport településegyüttes Baj, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Környe, Szár-

liget, Tarján, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős, Vértestolna településekkel egészül ki.

A három város közötti funkciómegosztásban már a korábbi évtizedekben jelentős területfejlesztési

szándék fogalmazódott meg a munkahely – lakóhely – üdülés – idegenforgalom és egyéb ellátó és

igazgatási funkciók terén. Az igazgatási funkciókat elsősorban Tatabánya, mint megyeszékhely kon-

centrálja, ami a megye legnagyobb foglalkoztatási-ipari központja is egyben, tradicionális ipari város

magas szintű ipari foglalkoztatási kultúrával, megújult ipari struktúrával.

Tatán elsősorban a kulturális funkciók, a minőségi lakófunkciók, illetve -kedvező üdülési-idegenfor-

galmi adottságai folytán- idegenforgalmi központi funkciók koncentrálódnak.

Oroszlány szintén hagyományosan ipari központ, jelentős ipari kultúrával, kiépült ipari parkkal és

zöldmezős iparterületi kínálattal. Ugyanakkor kedvezőek a város és környéke idegenforgalmi adott-

ságai, fejlesztési lehetőségei (Majk műemlék-együttese, Vérteskozma, Várgesztes, Vitány-vár stb.). Ta-

tabánya intenzív városkapcsolatokkal jellemzett közvetlen vonzáskörzete a városcsoport település-

együttesét teljes mértékben lefedi, és részben még egyéb településekre (Héreg, Tardos, Szomód, Bo-

kod, Kocs) is kiterjed. Tatabánya statisztikai kistérségéből Gyermely és Szomor viszont már részben a

budapesti agglomerációhoz vonzódik. Tatabánya tranzitforgalmi megállóhely, amit kedvezően segíte-

nek a város ellátó funkciói, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és szórakoztató létesítményei, ren-

dezvényei.

Tatabánya térségi és kistérségi kapcsolataiban jelentkező fejlesztési elképzelések:

a) Tatabánya térszerkezeti pozíciója erősítendő – Oroszlányon és Móron keresztül – a ré-

gióközpont Székesfehérvár felé. Ehhez egyrészt új vasúti, másrészt közúti kapcsolat kiépítése

szükséges.

6

b) Országos jelentőségű főúthálózati kapcsolat tervezett az Esztergom – Tatabánya –

Kisbér – Pápa vonalon a jelenleg meglévő összekötő utak főúthálózattá való fejlesztésével.

c) A Közép-Dunántúli Régiónak a 8. sz. főút melletti térszerkezeti tengelye az M80-M65

nyomvonallal kiegészítve Tatabánya, illetve Komárom-Esztergom megye térségében is alap-

vető jelentőséggel bír.

d) A vasúti törzshálózatban a megye területét is érintő új, tervezett elem lesz a nagy se-

bességű európai hálózat kiépülő magyarországi szakasza.

e) A Tatabánya – Tata – Oroszlány városcsoportnak az M1 autópálya menti kedvező tér-

szerkezete folytán összekapcsolása várható a Duna menti urbanizációs térséggel.

f) A jó közlekedési, logisztikai adottságokkal, valamint fejlett infrastruktúrával rendelke-

ző Tatabányai Nyugati Ipari Park fejlesztése várható Tatabányán belül, illetve Környe és Tata

irányában, amelyhez közúti fejlesztések is kapcsolódnak.

g) A nagy közúti és vasúti közlekedési folyosókon kívül meghatározó térszerkezeti elem

a megyében a Duna vízi útja, amelyet euró-folyosóként is kijelöltek. A megyei szakaszon Ko-

máromban és Esztergomban kerül sor kikötő korszerűsítésre. A külső kapcsolatok javítása ér-

dekében Duna-hidak építése szükséges (Komáromnál közúti, Esztergomnál közúti és vasúti

híd). Ez utóbbi az M10-es gyorsforgalmi út folyosóját vezeti át.

h) Kívánatos lenne Tatabányának az M1-es autópályáról déli irányban való bekötése a

8101. sz. összekötő út mentén egy új autópálya-csomópont kialakításával Szárliget, illetve

Nagyegyháza térségében.

2.2 A Kistérség Céljai

A Tatabányai Többcélú Társulás célja:

•A résztvevő települések összehangolt fejlesztése.

• A közös területfejlesztési programok kialakítása.

• A településközi szakmai együttműködés megvalósítása.

• A pályázati források feltárása és pályázatok készítése.

7

• A környezetvédelmi teendők térségi összehangolása.

• Az együttes közreműködés a szociális és foglalkoztatási problémák megoldásában.

•Az idegenforgalmi értékek bemutatása.

• Az összehangolt településmarketing munka végrehajtása.

A kistérség gazdasági és területfejlesztési koncepciója 1998-ben készült el, amelyet 2004-ben megújí-

tottak. Ennek célkitűzései elsősorban a munkahely-teremtéssel járó ipartelepítésre, jól szervezett ke-

reskedelmi hálózat létesítésére, a falusi turizmus, vadász és horgász hobbi turizmus fejlesztésére irá-

nyulnak.

A Közép Dunántúli Régió stratégiai céljaihoz kapcsolódóan az alábbi e-közigazgatási és információs

társadalomfejlesztési célok érvényesek:

1.A Közép-Dunántúl, mint vezető hazai innovációs térség:

•E-közigazgatási szolgáltatások bevezetése.

• A kistérségi vállalkozások kutatás-fejlesztésének támogatása.

• Az innováció, és a kutatás-fejlesztés intézményes bázisának megerősítése a helyi felsőokta-

tás erősítésével.

•Turisztikai szektor szerkezetváltása, a mai igényeknek való kikapcsolódási és szórakozási le-

hetőségek kiépítése.

1. A régió társadalmi-gazdasági megújulását szolgáló minőségi humánerőforrás-fejlesztés:

•Az alapfokú számítástechnikai képzések támogatása.

• Oktatás területén a kistérség vállalkozásainak igényei alapján való továbbfejlesztése, hiány-

szakmák képzése hagyományos és távoktatásos formában.

1. A Közép-Dunántúl, mint vonzó, fenntartható, minőségi élettér:

• Az ingyenes Internet hozzáférés megteremtése a közösségi intézményekben.

2.Hatékony regionális kapcsolatok és arculati rendszer:

•Környező kistérségekkel való kapcsolat erősítése.

8

• Egységes arculat kialakítása.

•Hatékony hagyományos és online kommunikáció, PR.

2.3 Demográfia, Foglalkoztatottság

A térség demográfiai adatairól 2007.-évi kimutatások állnak rendelkezésre, ezek azonban megfelelően

tükrözik tendenciákat, a tanulmánykészítés időpontja és az utolsó adatok megjelenése között nem

volt olyan, trendfordító esemény, amely érdemben befolyásolta volna az adatokat.

A vizsgált időszakban a kistérség népessége 89169 főről 88459 főre változott, 100%-ról, 100,8%-ra, ez

gyakorlatilag stagnáló népesedési helyzetet tükröz.

Az éves országos adatok azt mutatják, hogy az ipari termelés volumenindexe folyamatosan süllyed, a

mintegy 1%-al havonta, a gazdaság tehát még nem érte el a válság mélypontját és a következő év va-

lószínűleg nem hoz még kilábalást. Ennek fényében különösen fontos a gazdasági tervezés és

együttműködés, hiszen ez eszköze lehet a negatív hatások mérséklésének.

2009 I. félévében a magyar gazdaság teljesítményét továbbra is nagymértékben – és hátrányosan –

befolyásolta a globális méretű, a fejlett országokat különösen sújtó pénzügyi és gazdasági válság. Mi-

vel gazdasági kapcsolataink ezekkel a fejlett országokkal a legintenzívebbek, a folytatódó világgazda-

sági recesszió meghatározó exportpiacaink szőkülését, hazánk gazdasági helyzetének további romlá-

sát hozta magával.

A különféle vállalkozási formák számának gyors növekedésében főként Tatabánya járt elől, amely a

kistérség összes gazdasági szervezetének több mint 83%-át tömöríti. A megyeszékhelyen az 1990-es

évek elejének vállalkozás-alapítási dinamizmusa oda vezetett, hogy az évtized közepére 5000 fölötti

magáncég, ill. egyéni vállalkozó lett a városban. A növekedési folyamat az ezredfordulón is tartott.

2008-ban, a városban bejegyzett vállalkozások 8891, több mint felét az egyéni vállalkozók tették ki

(5733), miközben a kft.-k és a bt.-k száma 3464 volt. A kistérség 32 rt.-jéből 18 (vagyis az összes rt.

56%-a) Tatabányán volt bejegyezve, a községek részvénytársaságai agrárjellegűek voltak. A közsé-

gekben a vállalkozások száma arányos a községek méretével, így Környe, Vértesszőlős és Tarján ren-

delkezik a községekben működő összes gazdasági szervezet 2/3-ával (350 körüli vállalkozás!). A kis-

vállalkozások lakosságszámra vetített mennyisége a kistérség településeinek többségében 50-100 kö-

zött változik. Várgesztes kiemelkedő értéke a Villapark egységeinek kft. formában való működtetésé-

9

ből ered, Gyermely esetében pedig a Gyermely Rt. és a hozzá kapcsolódó vállalatcsoport a jelentős. A

kistérségben az alkalmazotti és a vállalkozói szférában képződő lakossági jövedelmek növekedési üte-

me az 1990-évek közepétől egyre jobban meghaladja a megyei átlagot, ami a kistérség fejlődési dina-

mizmusának tartósságára utal. A kistérségben működő vállalkozások csaknem háromnegyede Tata-

bányán található.

2009-ben a munkanélküliség növekedett, ugyanakkor ezzel az átlagkeresetek nem csökkenek, hanem

stagnálást mutatnak. A nyilvántartott álláskeresők számaránya az aktív népességen belül 2009.-ben

gyorsan nőtt. A 2008. december, novemberi 5% körüli értékről – a megyei átlagot meghaladó módon

– 8 % fölé. A nyilvántartott álláskeresők száma, a tatabányai kirendeltség vonzáskörzetében, 170%-ra

nőtt 2008. novembere és 2009. február között.

A nyilvántartott álláskeresők többsége (82,1 %-a) továbbra is a fizikai foglalkozásúakhoz tartozik,

arányuk az előző havinál 0,7 %-ponttal alacsonyabb, az egy évvel korábbihoz mérten pedig 1,9 %-

ponttal emelkedett. Köztük továbbra is a szakmunkások vannak többségben, arányuk több mint egy-

harmad (37,3 %), ami az utóbbi 30 napban 0,3 %-ponttal mérséklődött. A betanított munkások száma

nőtt júliushoz képest és 76,1 %-kal haladja meg az egy évvel ezelőtti értéket. Részarányuk 31,3 %,

mely a múlt havi értéknél 0,1 %-ponttal kisebb, a tavalyinál pedig 0,9 %-ponttal nagyobb. A segéd-

munkás állománycsoporthoz tartozók részaránya 13,6 %, mely az előző havinál 0,3 %-ponttal, az egy

évvel ezelőtti értéknél pedig 3,0 %-ponttal alacsonyabb. A szellemi foglalkozású álláskeresők aránya

(17,9 %) csak a múlt havi értéket haladja meg 0,7 %-ponttal, a tavalyinál viszont 1,9 %-ponttal alacso -

nyabb. Az álláskeresők életkorát tekintve továbbra is több mint egynegyedük (25,8 %-uk) a 26-35 éve-

sek, további közel

egynegyedük (22,9 %-

uk) a 36-45 évesek és

20,5 %-uk az 50 évnél

idősebb – munkaerő-

piaci szempontból

hátrányos, nehezen

elhelyezhető – korosz-

tályhoz tartozik. E

legidősebb korcso-

10

porthoz tartozók száma emelkedett legnagyobb mértékben az előző hónaphoz viszonyítva, az előző

év azonos hónapjában nyilvántartott létszámuknál pedig 66,4 %-kal többen vannak.

2010 első felére a helyzet valamelyest pozitív irányban változott. A K-dRMK Tatabányai Kirendelt-

ség és Szolgáltató Központban 2010. július végén mért 3851 fős regisztrált álláskereső szám 101 fővel

növekedett a június havi záró létszámhoz képest. A február óta tartó létszámcsökkenési tendencia a

tatabányai kistérségben tehát megállt, sőt a záró létszám mérsékelt munkanélküli szám növekedést

mutat. A változások érdekessége, hogy a létszám 1 fő híján visszaállt a május végén mértre.

Július hónap folyamán a Tatabányai Kirendeltség regisztrációjába bekerülők száma 40 %-kal nőtt az

előző hónaphoz képest, a regisztrációból kikerülők száma ezzel szemben az előző havival pontosan

megegyezett. Így a belépő létszám 692 főre, a kilépő létszám pedig 591 főre adódott. Továbbra is ma-

gas a közcélú munkásként, határozott időben foglalkoztatottak száma. A regiszterből ily módon kike-

rülő álláskeresők 400-500 fős száma háromhavi periódusonként cserélődik..

A július végi zárónapon a kirendeltségen nyilvántartott álláskeresőknek a térség gazdaságilag aktív

népességszámhoz (40850 fő) viszonyított arányszáma 9,4 %-os rátára állt vissza, vagyis 0,2 százalék-

pontot romlott. Az országos ráta szintén romlott, de csak 0,1 százalékpontot (12,6 %), a megyei ráta

pedig maradt az előző havi szinten (9,9 %). Megállapítható, hogy térségünk munkaerőpiaci helyzete

kedvezőtlenebbé vált.

A júliusi munkáltatói látogatások során kapott információk vegyes képet nyújtottak a térség gazda-

sági helyzetének, ezzel összefüggésben a munkaerő-piaci helyzetének változásairól. Az elektronikai

területeken tevékenykedő cégek rendre termelésnövekedésről adtak számot, ugyanakkor a kereske-

delmi és szolgáltató tevékenységet ellátó cégek, vállalkozások forgalom visszaesést jeleztek. A feldol-

gozóipar más területeire a stagnálás volt jellemző. Az elektronikai iparágban világméretekben is újra

fokozódik a termelés, ami mindenképpen biztató a térséget illetően is.

2.4 Gazdaság

2.4.1 Ipar

A 90-es években Tatabányai kistérség iparát alapvetően meghatározta az folyamat, amely során a ki-

termelő ipari (bányászati) és nehézipari vállalatok fokozatosan átadták a helyüket a nemzetközi szín-

11

vonalú, piacképes termékeket gyártó, nagyobb hozzáadott értéket előállító, fejlett technológiát alkal-

mazó cégeknek. A kistérség iparából nagyobb arányban részesedik a megyei léptékben is kiemelkedő

ipari gyártókapacitással rendelkező Tatabánya.

A 21. század iparát képviselő, külföldi tőkebefektetésekkel alapított ipari cégek elsősorban az 1997-

ben létrehozott Tatabányai Ipari Park területén tömörültek. Ők adják a város ipari termelésének dön-

tő hányadát. A két település (Tatabánya és Környe) területére is kiterjedő 450 ha összterületű Tatabá-

nyai Ipari Park speciális jellegű, mivel egy zöldmezős és egy barnamezős-rekonstrukciós része van. A

zöldmezős rész fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra-beruházások a cégek betelepülésével párhuza-

mosan folynak. A rekonstrukciós rész fejlesztése során az elődcégek ipari csarnokainak újrahasznosí-

tása is megtörtént. Az ipari parkban, 2009-ban több mint 24 nagyvállalat működött, a foglalkoztatot-

tak létszáma pedig meghaladta a 4000 főt. A város több lábon álló gazdasági szerkezete biztosítja,

hogy a világgazdaságot is meghatározó gazdasági és pénzügyi válság negatív hatásai ellenére fej-

lesztések is történnek napjainkban. Az elmúlt 3-4 évben egy második körös szerkezetváltás is meg-

történt, mely a kevesebb élőmunkát igénylő, korszerű technológiák letelepítését jelenti. Az elektroni-

kai iparban foglalkoztatottak száma csökken a legnagyobb arányban. A térség gazdasági szerkezetét

meghatározó gépjárműipart is erőteljesen érintette a gazdasági válság. A megrendelések visszaesése

miatt több cég is létszámleépítést hajtott végre. A kistérségben megnőtt a munkanélküliség, a ráta el-

érte a 10 %-ot. Megmaradtak a hagyományos kitermelő és alapanyag feldolgozó profilú üzemek, je-

lentős részben korszerűsödve és a piac követelményeihez igazodó termékszerkezettel. Például a város

távhő-ellátásában kulcsszerepet játszó Tatabányai Erőmű Kft., az építési követ termelő Triász-Kő Kft.,

a gépgyártással foglalkozó ASG Gépgyártó Kft., a fémhulladékokat feldolgozó és ötvözeteket gyártó

kisebb fémipari cégek,

A városban működő jelentősebb társaságok:

•gépjárműipar: AGC Autóipari Magyarország Kft., Bridgestone Tatabánya Kft. Suoftec Kft.,

Stahlschmidt Cable System Kft., Euro-Exedy Kft., FCI Connectors Kft., Impreglon Kft.

•a műanyagiparban tevékenykedő : Alpla Kft., Graboplast Zrt.

•feldolgozó ipar, gépipar: Grundfos Kft., Eural Kft.,

•Egészségügyi ipar: Coloplast Kft., BD Medical Kft.

12

•Környezetvédelmi ipar (víztisztítás): GE Zenon Systems Kft. mely társaság a K+ F tevékeny-

ségét is itt végzi.

•Elektronikai ipar: Sanmina SCI Kft., BECOM Electronics Hungary Kft., Elcotronic Magyar-

ország Elektronikai Termelő Kft.,

•Háztartási vegyipar: Reckitt Benckiser Kft.

•Logisztika, disztribúció: Zebra Kft., HO-MÁHR Trans Kft., CELO Hungary Kft., Iron Trade

Hungary Kft.,

2.4.1.1 A gazdasági válság hatása a Tatabányai Ipari Parkban

működő cégekre

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete és a Közép-dunán-

túli Regionális Munkaügyi Központ Tatabányai Kirendeltsége a 2008. őszén kirobbant globális pénz-

ügyi, majd reálgazdasági válság kezdetétől fogva rendszeres felmérést végzett a városban (elsősorban

az Ipari Parkban) működő cégek körében, azt vizsgálva, hogy a gazdasági környezet negatív változá-

sai, a romló kilátások miként befolyásolták fejlődési terveiket és munkaerő-gazdálkodásukat. A fel-

mérés megindítását főként az motiválta, hogy a város jó előre fel tudjon készülni a gazdasági krízis

által előidézett változásokra. A vizsgálatok ágazatonként rendszerezett tapasztalatai a cégek konkrét

megnevezése nélkül is értékes információkat szolgáltatnak a válság helyi „lefolyásáról”. Első ízben

2008 késő őszén, majd tél elején keresték meg a Tatabányán működő vállalkozásokat azzal, hogy a ki-

bontakozóban levő gazdasági krízis mennyiben érinti őket, várhatóak-e visszaesések a megrendelése-

ikben, és milyen lépéseket terveznek a romló helyzet kezelésére.

A lakossági hitelezés visszaszorulása, az újautó-vásárlás elhalasztása miatt a gépjárműipar igen ko-

rán érintetté vált a gazdasági válságban, aminek hatására az iparág szerteágazó beszállítói hálózatá-

nak tagjai is nehézségekkel voltak kénytelenek szembesülni. A felmérés első körében megkérdezett öt

helyi autóipari beszállító cég közül egy már 2008 novemberében jelezte, hogy megrendeléseikben je-

lentős visszaesések történtek ; az addigi gyártási volumen pedig csak úgy fenntartható, ha raktár-

készleteik feltöltésére termelnek (a kereslet tartós csökkenése azonban kényszerű létszámleépítést is

vonhat maga után). Egy másik cég már lezajlott elbocsátásokról tájékoztatott, igaz, ezeket termelési

kapacitásaik korábban is tervezett csökkentése miatt hajtották végre, és nem a válság közvetlen fo-

13

lyományaként. A létszámcsökkentés egyébként nagyrészt a kölcsönzött munkaerő-állományt érintet-

te. Kilátásaikat illetően az említett cég képviselője azt nyilatkozta, hogy amennyiben a krízis követ-

keztében megrendeléseik visszaesnének, állásidő elrendelésével próbálnák elejét venni a létszámle-

építésnek. Az ágazat egy újabb vállalkozása év végéig változatlan termelési rendről és létszámról tá-

jékoztatott, de hangsúlyozta, hogy sorsuk nagy mértékben függ fő megrendelőik kilátásaitól.

Egy további (szintén autóalkatrészeket, -tartozékokat előállító) cég novemberben még úgy nyilatko-

zott, hogy megrendeléseik kiegyensúlyozottan alakulnak ; az akkori állás szerint semmilyen terme-

léscsökkentésre nincs szükségük. Egy kisebb autóalkatrész-gyártó ekkor még arról tájékoztatott,

hogy a válság hatásait egyelőre nem érzik.

A világgazdaságban bekövetkező változások dinamikáját jól jelzi, hogy az utolsóként említett vállal-

kozás 2008 decemberében (egy hónappal a felmérés első „fordulója” után) - noha termeléscsökkenés-

sel még mindig nem számolt – már úgy fogalmazott, hogy „törekszenek arra, hogy ne legyen lét-

számleépítés”. Emellett az új munkaerő felvételét is leállították, azzal együtt, hogy az önként távozó

kollégák helyére nem tervezték új munkatársak toborzását. Az autógyártás rohamos visszaesését, a

válság gyors tovagyűrűzését a beszállítók irányába jól érzékelteti az, hogy az egyik (novemberben

még az év végéig változatlan termelési rendről és állományi létszámról nyilatkozó) cég decemberben

már 30-40 százalékos megrendelés-csökkenéssel számolt 2009 első félévére vonatkozóan, a helyzet

stagnálása esetén pedig 2009 második félévére nézve a létszámcsökkentést is reális lehetőségnek tar-

totta. Az a kisebb vállalkozás, amely novemberben még nem érezte a válság hatásait, egy hónappal

később már termelési volumenük folyamatos csökkenéséről tájékoztatott.

A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet jelentős és gyors csökkenését az elektronikai ipar is gyor-

san megérezte. A megkérdezett öt tatabányai cég közül kettő már 2008 novemberében arról számolt

be, hogy a gazdasági válság komolyan érinti őket; egyikük már ekkor 10 százalékos termeléscsökke-

néssel számolt 2009-re nézve, amelynek következtében 40 fős kölcsönzött munkaerő-állományuk el-

bocsátását határozta el november végi határidővel. A másik, a válság által korán érintetté vált cég

már ősz folyamán 400 fős létszámleépítést jelentett a Munkaügyi Központ felé, amelynek végrehajtá-

sát 2009. január végére tervezték. A létszámcsökkentés további jelentős tényezőjeként a közép-ma-

gyarországi régió más területeiről bejáró dolgozók „lemorzsolódását”, a bérek csökkenése miatti ön-

kéntes felmondását jelölték meg. A termelés visszafogása a cég fejlesztési terveit is befolyásolta,

amennyiben a vezetés egyes projektek bizonytalan ideig történő elhalasztását, illetve elvetését hatá-

14

rozta el. Az elektronikai ágazatot képviselő további három cég közül egy (noha novemberben konk-

rétan még nem jelezték, hogy érintené őket a válság) a jövőt illető bizonytalanságának adott hangot,

jelezvén, hogy a távol-keleti anyacég nemigen tájékoztatja őket a tulajdonosok elképzeléseiről, mási-

kuk arra utalt, hogy a válság igazából 3-4 hónap után éreztetné hatását a termelésükben, a harmadik

pedig csupán annyit mondott, hogy a jelenlegi tervezetükben nem látszik a válság hatása, de bármi-

kor jelentkezhet.

A válság dinamikája az elektronikai ágazatban is tetten érhető. A legutóbb ismertetett cég 2008 de-

cemberében már hullámzásról számolt be a termelésükben, igaz, abban nem voltak biztosak, hogy

ezt a válság okozta-e; mindenesetre azt is hozzátették, hogy az anyacégük takarékoskodásra intette

őket. A távol-keleti cég leányvállalata arról tájékoztatott, hogy anyacégük 2009 januárjában dönt a

tatabányai telephely sorsáról (amely 2009 során végül bezárásra került). Egy harmadik cég kisebb

mértékű létszámcsökkentésről számolt be a visszaeső kereslet hatására. Egy további vállalkozás meg-

rendeléseik változatlan mértékéről számolt be, és ennek megfelelően létszámcsökkentést sem helye-

zett kilátásba, sőt, bizonyos területeken tervezett fejlesztések érdekében az ősszel elbocsátott néhány

fő visszavételét is tervezték 2009 második félévében.

Vannak olyan termékcsoportok, amelyek iránt gazdasági válság és életszínvonal-visszaesés esetén

sem csökken drasztikusan a kereslet; ide sorolhatók például a gyógyászati segédeszközök, amelyek

elengedhetetlenek a páciensek mindennapi életvitele során, beszerzésüket pedig az esetek túlnyomó

többségében a társadalombiztosítás is finanszírozza. A felmérésbe bevont nemzetközi nagyvállalat

tatabányai gyáregysége sem 2008 őszén, sem decemberben nem jelezte termékeik piacának szűkülé-

sét, ezáltal a termelés- vagy kapacitáscsökkentés szükségességét.

A szivattyúgyártás területén tevékenykedő egyik vállalkozás ősszel a termelés átmeneti csökkentésé-

ről számolt be; úgy gondolták, hogy létszámcsökkentés nélkül, pusztán az állománybővítés ütemének

visszafogásával, illetve a túlórai munkák csökkentésével kezelhető a probléma. Decemberben

ugyanők már eladásaik jelentős visszaesését jelezték, amelynek hatására november legvégén teljesen

leállították az új munkatársak felvételét, törekedvén a létszámleépítés elkerülésére. Egy másik, szi-

vattyúk értékesítésével és javításával foglalkozó, igen kis létszámmal működő cég novemberben a

termékeik iránt döntően keresletet támasztó energiaipari cégek helyzetétől tette függővé kilátásai

alakulását; emellett létszámbővítés szándékáról is tájékoztattak. Decemberi megkeresésre is azt a vá-

laszt adták, hogy a krízis nem érinti őket erőteljesen, kisebb mértékű kiesésüket új termékek behoza-

15

talával próbálják pótolni.

A fémipari termékek előállítása, raktározása illetve forgalmazása területéről a felmérés első ütemé-

ben összesen négy vállalkozás lett megkeresve. Egyikük (egy kötőelemek, csavarok forgalmazásával

foglalkozó cég) novemberben azt nyilatkozta, hogy jelenleg még nem érinti őket a válság, de ameny-

nyiben érezhetők lesznek annak hatásai, be fognak avatkozni; ekkor még 1-2 fős létszámbővítést is

terveztek. Egy felületkezeléssel foglalkozó vállalkozás képviselője elmondta, hogy az ősz során szinte

valamennyi megrendelőjük oldaláról visszaesett a termékeik iránti kereslet, voltak olyan termékek,

amelyekből a korábbi szint felére esett a megrendelt mennyiség, németországi partnereik pedig elő-

reláthatólag a megrendelés 20 százalékos csökkentését jelezték elő számukra. A kialakult helyzet (az

energiaárak növekedésével együtt) mindenképpen szükségessé tette a létszámcsökkentés elrendelését,

amelynek keretében elsőként a gyengébben teljesítő és gyakrabban távol maradó kollégák elbocsátá-

sát tervezték. Egy alumíniumtömb- és durvahuzal-előállítással foglalkozó vállalkozás képviselője el-

mondta, hogy az akkor folyamatban levő tulajdonosváltásukkal párhuzamosan jelentős beruházáso-

kat terveznek, amely létszámbővítést is indukálhat. Végül egy gépgyártó cég arról számolt be, hogy

megrendeléseik stabilan alakulnak, így a 2009-es évet várhatóan változatlan létszámmal kezdhetik.

Egy hónappal később a novemberben utolsóként megkérdezett vállalkozás már jelentős, mintegy 30

százalékos visszaesést jelzett a megrendeléseikben. Elmondták, hogy a hirtelen kialakult helyzetet

egyrészt új partnerek folyamatos felkutatásával, másrészt a termelés december közepe és január eleje

közötti szüneteltetésével tervezik kezelni, a kölcsönzött munkaerő-állományt azonban kénytelenek

elbocsátani. A további létszámcsökkentésnek a túlórás munkák visszafogásával próbálták elejét ven-

ni. A novemberben még tervben lévő fejlesztésekről számot adó alumíniumtömb-gyártó cég decem-

berben már azt nyilatkozta, hogy szükséges lesz a termelési volumen csökkentése, létszámleépítés

azonban nem várható. A felületkezelő vállalkozás decemberi válasza alapján szintén vegyes kép raj-

zolódott ki: egyrészről arról tájékoztattak, hogy kilátásban vannak újabb jelentős megbízások a cég

számára, másik oldalról viszont a kereslet visszaesése miatt 6 főt már az ősz során elbocsátottak, és

vélhetően a munkaszerződések módosítására is szükség lesz; amennyiben a dolgozók nem fogadják

el a megváltozott feltételeket, várhatóan további létszámcsökkentésre is sor kerül.

A megkérdezett műanyagipari cégek egyike (PET palackokat előállító vállalkozás) decemberben

adott érdemi tájékoztatást; eszerint létszámukban hosszú ideje folyamatos csökkenés tapasztalható,

amiben jelentős szerepet játszik a megrendelői kör szűkülése is. Lehetséges „megoldásként” a tömeg-

16

termelésről a magasabb minőségi igényeket kielégítő, kisebb szériás gyártásra való áttérést említet-

ték. Egy műanyagpadló-gyártással foglalkozó cég már az ősz során intézkedésekre kényszerült a ke-

resletcsökkenés miatt: a folyamatos műszakról három műszakos termelésre álltak át, a hétnapos

munkarendet pedig ötnaposra módosították, emellett pedig 10 fő saját és 10 fő kölcsönzött munkaerő

is elbocsátásra került. Decemberben ugyanez a cég nem tartott szükségesnek további lépéseket; el-

mondták, hogy 2009 elején 100 fős létszámmal és 3 műszakos munkarenddel folytatják a gyártást.

A felmérés keretében két, öntapadós címkék és filmszerű anyagok előállításával foglalkozó céget is

megkérdeztek; egyikük novemberben még stabil megrendelés-állományról és várhatóan változatlan

létszámról tájékoztatott, decemberben viszont már elmondták, hogy 2009 első félévében a tatabányai

telephely várhatóan megszünteti tevékenységét (ami valóban meg is történt).

A háztartásvegyipar jelentősebb helyi képviselője 2008 decemberében a külföldi megrendeléseik visz-

szaeséséről tájékoztatott; középtávú kilátásaikat illetően azonban még bizonytalanok voltak.

Egy ipari és kommunális vízelőkészítő és szennyvíztisztító berendezések gyártásával és szervizelésé-

vel foglalkozó cég a válság korai szakaszában még arról adott számot, hogy nem érzik a dekonjunk-

túra hatásait.

A felmérés következő ütemére 2009. február elején került sor; ekkor már nyilvánvaló volt, hogy a

pénzügyi válság a reálszférát is elhúzódó visszaesésbe taszítja. A megkérdezett cégek között ekkor

már elenyésző volt azok aránya, akiket saját bevallásuk szerint egyáltalán nem érint a krízis. Az,

hogy ebben a „fordulóban” az előzőhöz képest jóval konkrétabb, számszerűbb információkat érkeztek

a cégektől, annak tudható be, hogy ekkorra sok vállalkozás már végrehajtott bizonyos kényszerű lé -

péseket, illetve hogy februárra már konkretizálódtak a 2009-es évre vonatkozó terveik, amelyekben a

recesszióra adott további „válaszlépések” is szerepeltek.

Az autóipari beszállítók köréből 2009 elején négy vállalkozást kerestünk meg. Az első cég - akik már

2008 végén is jelezték, hogy a megrendelések csökkenése miatt valószínűleg létszámcsökkentést haj-

tanak végre – az új év elejére összesen 60 dolgozóját bocsátotta el, azzal együtt, hogy a heti 40 órás

munkaidőt a fizikai dolgozók esetén 32, a szellemi alkalmazottak számára pedig 36 órára csökkentet-

ték. Egy másik vállalkozás (világcég itteni leányvállalata) jelentősen lelassította a termelés intenzitá-

sát: két ízben (márciusra és májusra is) négyről kettőre csökkentették a termelő szakok számát, 8-17

óráig tartó munkaidővel és a többi munkatárs szabadságolásával, a fennmaradó időszakokra pedig a

folyamatos munkarendről a három műszakosra történő átállást rendelték el. Mindemellett létszámle-

17

építést is terveztek, amelynek konkrét mértékéről ekkor még nem volt információk, ám inna tudható

volt, hogy ez (máshol is látott módon) első körben valószínűleg a fegyelmivel rendelkező, illetve so-

kat hiányzó dolgozókat fogja érinteni. A harmadik (szintén multinacionális autóipari beszállító le-

ányvállalataként működő) cég forgalma a 2008-ashoz képest 16%-kal esett vissza; terveikben nem

szerepelt elbocsátás, de a helyzet romlása esetén lehetségesnek tartották. 2009 elején folyamatos

munkarendből öt naposra álltak át, február elején pedig összevont tájékoztatást adtak dolgozóiknak a

helyzetről. Egy kisebb autóalkatrész-gyártó a termeléscsökkentést háromról egy műszakos munka-

rendre való átállással és ötnapos munkahét bevezetésével oldotta meg; tájékoztatásukban hangsú-

lyozták, hogy mindent megtesznek a létszámcsökkentés elkerülése érdekében. Az ágazat egy újabb

multinacionális cégénél annyit tudtunk meg, hogy a négynapos munkarend bevezetését tervezik,

úgy, hogy a munkahét ötödik napján képzéseket tartanának a dolgozóknak. Emellett az is ismert volt,

hogy anyagokat adtak le a Munkaügyi Központnak, amelyek a várható (későbbre ütemezett) csopor-

tos létszámleépítés részleteit tartalmazták.

A tartósnak ígérkező válság az elektronikai ipar helyi vállalkozásait is kényszerű lépések meghozata-

lára sarkallta. Az a cég, amely 2008 őszén körülbelül négyszáz fős létszámleépítést jelentett be a

Munkaügyi Központba, 2009 elején további 150 fő elbocsátását jelezte előre. Emellett februártól

négynapos munkahét bevezetését is tervezték, amelynek szükségességét negyedévente szándékozták

felülvizsgálni. Emellett azt is jelezték, hogy preferálják a szabadságok kivételét, illetve márciustól le-

állítják a Tatabánya közigazgatási határain kívüli munkásszállítást, és csak a városban lakó kollégák

bejutását biztosítják. Egy másik cég (amely 2008 végén a termelés ingadozásáról számolt be) megren-

deléseik 20 százalékos visszaesését jelezte, azonban azt is hozzátették, hogy azóta nem történt válto-

zás a személyi állományukban és nincs is tervben. Az a vállalkozás, amelyik az előző év végén még

kiegyensúlyozott megrendelés-állományról és termelésről adott számot, 2009 elején már úgy nyilat-

kozott, hogy érinti őket a válság, és keresik a megoldásokat annak érdekében, hogy ne kelljen dolgo-

zókat elküldeniük. Februárig annyi intézkedést tettek, hogy az önként távozó munkatársak helyére

nem vettek fel új kollégákat. Az ágazat azon helyi képviselője, amelynél már 2008 őszén kisebb mér-

tékű létszámcsökkentés történt a válság hatására, elmondta, hogy 2009 elején egyhetes leállást ter-

veznek, illetve az irodai munkatársak minden második héten pénteken nem dolgoznak; ezen felüli

intézkedések megtételét, elsősorban további elbocsátásokat azonban egyelőre nem tartották szüksé-

gesnek.

18

Feljebb már említésre került, hogy a gyógyászati segédeszközöket előállító iparágat (a termékeik

iránti kereslet többé-kevésbé konstans mivolta miatt) nem érintette olyan mértékben a gazdasági vál-

ság, mint a konjunktúrafüggő kereslet által jellemzett termékek gyártóit. Ezt a helyben működő, az

ágazatban tevékenykedő multinacionális cég képviselőjével folytatott interjúnk is igazolta; elmondá-

sa szerint a cég 2009-es tervei változatlanul a bővülésről szóltak.

A szivattyúgyártás területén tevékenykedő multinacionális vállalat tatabányai telephelyét sem hagy-

ta érintetlenül a válság; 2009 elején a négynapos munkahét bevezetését fontolgatták, február közepé-

re ígérve a döntést, amely két hónapra rendelte el a munkarendváltozást. Emellett a visszaesett ren-

delésállomány stagnálása esetén a létszámcsökkentés lehetőségét sem zárták ki, hozzátéve, hogy dol-

gozóikat minden eshetőségről időben tájékoztatják. További „megoldásként” a szabadságok kivételét

is preferálták ebben az időszakban. Egy másik, szivattyú-értékesítéssel és –javítással foglalkozó ki-

sebb cégnél nem tudták biztosan, hogy lesz-e valami változás.

A fémipar-és forgalmazás területéről az előző körben megkérdezett négy vállalkozás közül egy alu-

míniumipari vállalkozás (amely korábban is tulajdonosváltással párhuzamos fejlesztési kilátásokról

tájékoztatott) 2009 elején változatlan helyzetről, a korábban tervezett, illetve megkezdett beruházá-

sok folytatásáról számolt be. A felületkezeléssel foglalkozó vállalkozás képviselőjétől elmondta, hogy

a cég a visszaesett megrendelések ellenére nem tervez létszámleépítést, a helyzeten a rugalmas mun-

karend bevezetésével kívánnak úrrá lenni (ez abban állt, hogy az érintett kb. 10 kolléga számára a

munkaidő végét a napi munka mennyiségétől tették függővé).

A műanyagipari vállalkozások közül egy PET-palackokat gyártó cég 2009 februárjában a termelés

változatlan szintjéről számolt be, és nem tartotta valószínűnek az elbocsátás szükségességét (ehhez az

is hozzátartozik, hogy 2008 végén azt nyilatkozták, hogy folyamatosan csökken a létszámuk). Egy

műanyagpadló-előállítással foglalkozó társaságnál a felmérés hetében csak kiszállítás volt, termelés

és iroda nem, amely része volt a cég válságkezelési stratégiájának.

A korábban megkérdezett két öntapadóscímke-gyártó vállalkozás egyike 2009 során megszűnt, a má-

sikuk februárban arról tájékoztatott, hogy a jelentős keresletcsökkenés miatt munkarend-változtatás-

ra, esetleg körülbelül 10 százalékos létszámleépítésre lesz szükség.

A felmérésbe bevont háztartásvegyipari cég optimista kilátásokról adott számot 2009 második hó-

napjában; elmondták, hogy létszámukat folyamatosan bővítik, leépítést sem a kérdezés időpontjá-

ban, sem pedig a közeljövőre nézve nem tartanak valószínűnek.

19

Az ipari víztisztító berendezéseket gyártó és javító cég a változásokat a külföldi tulajdonos döntései-

től tette függővé; elmondták, hogy a termelésben közvetlenül dolgozók 6+2, a szellemi és adminiszt-

ratív alkalmazottak pedig 5+2 rendszerben dolgoznak.

A felmérés következő fordulójára 2009 márciusában került sor. Az autóipari beszállítókra nézve el-

mondható, hogy az év elején elhatározott rendkívüli lépéseket ekkor kezdték végrehajtani. Egyikük

március elsejétől 32 órás munkahetet vezetett be, másikuk (amelynek létszáma ekkorra már 300 fő

alá csökkent) a korábban bevezetett megszorítások mellett új fejlemény volt, hogy az anyaországból

származó dolgozók jelentős száma elhagyta a tatabányai telephelyet és visszatért a cég központjába.

A harmadik társaság válság miatt átszabott munkarendje igen vegyes képet mutatott a felméréskor:

volt olyan gyártósoruk, ahol három műszakban heti 5 napos munkarendben folyt a termelés, és

olyan is, ahol folyamatos (7 nap-7 éjszaka) munkarendben dolgoztak. Áprilistól a cég a folyamatos

munkarendről az ötnaposra való áttérést határozta el, és 40 főt (valamennyi kölcsönzött munkaerő)

érintő elbocsátást jelzett előre. Egy kisebb autóipari beszállító, amely egyébként a termelés 40%-os

visszaeséséről tájékoztatott, elmondta, hogy február óta két főt bocsátottak el, de több kollégától egy-

előre nem szeretnének megválni; ehelyett a műszakok számának csökkentésére kényszerültek (az

egyik gyártósoron három helyett kettő, a másikon kettő helyett csak egy műszakkal folytatták a ter-

melést).

A márciusban elért három elektronikai cég közül az első beszámolója szerint sem a létszámban, sem

a munkarendben nem volt kilátásban változás, a cég kilátásait a bizakodás jellemezte, egyrészt a

megrendelések felfutásában, másrészt a bővülés lehetőségében. A második cég elmondta, hogy sem

csoportos létszámleépítésre, sem pedig a négynapos munkahét bevezetésére nem lesz szükség, az „el-

vándorló” kollégákat viszont nem pótolják. A harmadik társaság sem létszámcsökkentést, sem –bőví-

tést nem tervezett.

A gyógyászati segédeszköz-gyártó cég semmilyen változást nem prognosztizált.

Egy alumíniumipari vállalkozás semmilyen várható változásról nem adott számot, termelésük tájé-

koztatásuk alapján „menetrend szerint” folyt. A felületkezeléssel foglalkozó cég megrendelései márci-

usra további 10 %-kal estek vissza; létszámuk ezzel egy időben stagnált, és munkarend-változást sem

terveztek. Egy kisebb, fémáru-forgalmazással foglalkozó társaság ötnapos munkarendet vezetett be,

és a helyzet stagnálása vagy romlása esetén 1-2 fős létszámcsökkentést sem tartottak kizártnak.

2009 márciusában a PET-palackokat előállító vállalkozás semmilyen változást nem jelzett előre a kö-

20

zeljövőre nézve, a műanyagpadló-gyártó termelésük 20 %-os visszaeséséről tájékoztatott, egyidejűleg

abbéli bizakodásuknak adtak hangot, hogy további változás nem várható (emlékeztettek arra is, hogy

utoljára októberben volt náluk elbocsátás).

Az öntapadós címkék előállításával foglalkozó cég termelésének jelentős visszaesése miatt teljesen

átalakította a munkarendjét; a felmérés időpontjában 3 havi időkeretben foglalkoztatta dolgozóit, a

megrendelések további alakulásától függően pedig 2-3 fős elbocsátást helyezett kilátásba.

A megkérdezett háztartás-vegyipari társaság semmilyen, közeljövőt illető változásról nem tudott szá-

mot adni.

Az ipari víztisztító berendezéseket gyártó és szervizelő vállalkozás 2009 márciusában nem tervezett

leépítést, elbocsátást.

2009 áprilisában főként elektronikai cégektől kaptunk információt. Helyzetük igen vegyes képet mu-

tatott: volt cég, ahol a tavasz közepére lezárult a múlt év vége óta tervezett létszám leépítési folya-

mat (az általános munkaerőpiaci helyzet ismeretében pozitívnak is mondható, hogy az eredetileg elő-

irányzott 500 fős elbocsátás helyett „mindössze” 340 munkatársuktól kényszerültek megválni), a to-

vábbi trendeket illetően pedig „kettős folyamatról” adtak számot. Ez azt jelentette, hogy bizonyos

termékcsoportok esetén nőtt, némelyeknél pedig csökkent a gyártandó mennyiség, amely a cég veze-

tését a humánerőforrás átcsoportosítására sarkallta. Ennek megfelelően a keresettebbnek bizonyuló

termékek előállításához szükséges munkaerő-szükségletet alapvetően belső átképzésekkel igyekeztek

biztosítani, ennek időigényes mivolta miatt azonban a korábban elküldött, megfelelő képzettségű

munkatársak visszavétele is megindult. Azon termékek előállításánál, amelyek iránt visszaesett a ke-

reslet, nem tartották kizártnak a korlátozott volumenű létszámcsökkentést, hangsúlyozták azonban,

hogy egyelőre nem terveznek erre irányuló lépéseket; az ilyen munkakörökben dolgozók esetében

mindenesetre preferálták a szabadságok kivételét. Egy másik vállalkozás sem elbocsátást, sem mun-

karend-változtatást nem tervezett, sőt, május végére munkaerő-felvételt helyezett kilátásba. A har-

madik megkérdezett cég „hullámszerű növekedésről” számolt be, amennyiben a kérdezés időpontjá-

ban egyrészt az operátori létszám bővítéséről, másrészt bizonyos munkaköröket érintő esetleges le-

építésről tájékoztattak, hozzátéve, hogy továbbra is 3, illetve 4 műszakos munkarendben zajlik a ter-

melésük.

A következő felmérésére 2009 novemberében került sor., amely a 2010 elejére vonatkozó kilátásokat

vizsgálta.

21

Az autóipari beszállítók köréből megkérdezett 4 cég közül egyik sem tervezett létszámcsökkentést a

jövő évre. Egyikük enyhe (20-25 fős) bővítést tervezett, három másik vállalkozás pedig csak a jelenle-

gi létszám megtartásában volt biztos, az esetleges munkaerő-felvételt a megrendelések alakulásától

tették függővé, bár a kérdezés időpontjában jövő évi terveik még alakulóban voltak.

A műanyagipari cégek közül egy vállalkozást sikerült elérnünk. Elbocsátást nem terveztek, 120 fős

jelenlegi létszámukat pedig körülbelül 20 fővel szándékozták bővíteni. További pozitív változást jel-

zett, hogy a részmunkaidősről visszaálltak a teljes munkaidős foglalkoztatásra.

Az információt szolgáltató két vegyipari vállalkozás egyikénél sem volt kilátásban létszámcsökkentés

a 2010. évre. Egyikük a felméréskor kb.75 fős állományát 2010 végére 80 fő felettire tervezte bővíteni,

másikuk ugyanekkor 650 állandó (és 300 kölcsönzött) dolgozója mellé 40-50 fő felvételét tervezte a

következő év során.

Az elektronikai ipar cégei közül eddig 3 vállalkozás osztotta meg a 2010-es foglalkoztatási terveit.

Létszámcsökkentést egyikük sem tervezett, a bővítés tekintetében viszont eltérőek voltak a kilátásaik.

Két cég nem tervezte új munkaerő felvételét 2010-ben: az egyikük helyzete akkoriban stabilizálódott

(korábban a megszűnés is fenyegette őket), így jelenlegi dolgozóik megtartását is jó eredményként

könyvelték el, a másikuk pedig a felmérés előtt nem sokkal vett fel 14 új alkalmazottat, és az így

kb.160 fős létszámuk elégnek bizonyult az aktuális megrendelések teljesítéséhez. A harmadik cég 75

állandó dolgozója mellé 2009 ősze során vett fel 44 fő kölcsönzött munkaerőt; foglalkoztatásuk idő-

tartamát a megrendelések alakulásától tették függővé. Állandó létszámuk bővítése nem szerepelt a

tervekben.

A gépipari vállalkozások (gyártó, kereskedő) közül három cég válaszolt. Egyiküknél jelezték, hogy a

cég piaci helyzetének alakulásától függően bármilyen létszámváltozás történhet (sem bővítést, sem

csökkentést nem terveztek). A másodiknál ( kereskedő cég) elmondták, hogy a kilátások a jelenlegi 4

fős létszám 1 fős bővítésétől egészen a tatabányai telephely bezárásáig terjedhetnek. Noha az utóbbi

lehetőséget (a Nyugat- és Kelet-Közép-Európa közti bérkülönbségek miatt) nem tartották túl valószí-

nűnek, elképzelhetőnek tartották, hogy a külföldi tulajdonos itt is megszünteti állandó telephelyét, és

rugalmas munkarendben foglalkoztatott üzletkötőkre bízza a feladatokat. A harmadik vállalkozás 15-

17 fő felvételét tervezte, vagy még 2009-ban, vagy a rákövetkező évben.

Az egyik gyógyászati segédeszköz-gyártó az elbocsátás lehetőségét kizárta; azt is közölte, hogy 2010-

ben biztosan vesznek fel új munkaerőt, a létszám és az időpont a gyártósori gépek külföldi üzemek-

22

ből Magyarországra telepítésének ütemétől függ.

Általában véve elmondható, hogy a Tatabányán működő jelentősebb vállalkozások alapvetően opti-

mistán tekintettek a 2010-es évre. Többségük piaci helyzete stabilnak bizonyult, úgy találták, hogy

meglévő dolgozói állományuktól nem kényszerülnek megválni; sokak terveiben kisebb-nagyobb

mértékű bővítés is szerepelt.

A kisvállalkozásokat erősebben érintette a válság. A Kereskedelmi és Iparkamarától kapott informá-

ciók szerint a kkv-k általában tőkehiányosak és pesszimistán várták a jövő esztendőt, megrendelése -

ik csökkenésére számítottak.

A város és térsége ma kedvező hely a beruházások számára A vonalas infrastruktúra fejlettségét, a

nemzetközi főutak és vasutak közelségét, a rendelkezésre álló munkaerőt és oktatási rendszert, a he-

lyi adózást, a személyi jellegű költségek alakítását igyekszik a város úgy alakítani, hogy azok a be-

fektetők és a város számára egyaránt kölcsönös előnyöket biztosítsanak egy hosszú távú együttmű-

ködés keretében.

2.4.1.2 A községek ipara

A kistérség községeiben csak szerény mértékű ipari tevékenység folyik, mivel az ipari munkavállalók

nagy része Tatabányára, vagy a megye más, a kistérséghez képest nem túl távol fekvő városaiba

(Oroszlány, Komárom, Esztergom, Dorog) jár dolgozni. A községek viszonylag kevés dolgozót foglal-

koztató, többségükben vegyes profilú cégei közül csak kevesen foglalkoznak ipari tevékenységgel,

azok is csak kisipari méretekben.

Környén villamostargonca-gyártása, javítása és forgalmazása, a kommunális járműgyártás, takar-

mánygyártás (az ország harmadik legnagyobb takarmányüzeme, több mint 600-féle termékkel), fa- és

építőipari kisvállalkozásai, nyúlvágóhídi kapacitása valamint ipari javító-szolgáltató cégei érdemel-

nek említést. Környe legjelentősebb vállalatai: Still Kft., Környei Agráripari Rt., Patár Rt., MUT

Hungária Kft., TROUW NITRITION Hungary Kft., Környe-Táp Kft., Dina-Fer Kft., FÉMEX Kft.,

Medro Kft., Fa Forg Span Kft., MÉVGÉP Kft. Transit-Ferr Kft., Környe SPED Kft.

Gyermelyen működik a Gyermely Rt. és a hozzá kapcsolódó vállalatcsoport: Gyermelyi Tojás Rt.,

Gyermelyi Holding Rt., Gyermelyi Húsfeldolgozó Kft., és a Gyermely '90 Kft.), a megye egyik legje-

lentősebb agráripari cége, mely jelenleg az ország száraztészta szükségletének 35 %-át állítja elő. A

gyermelyi cégcsoport éves termelése már meghaladja a 30 000tonnát. A cégcsoport mellett megemlít-

23

hető még az Új Gerecse PAK Kft. és a Budatáj Növénytermesztési Kft.

Héregen műanyagipari gyártás, asztalos és kőfaragó tevékenység, száraztakarmány-keverő üzemi te-

vékenység (Műfémért Kft., Héreg Plast Kft., Renkor Beszerző, Értékesítő, Szolgáltató Szövetkezet) fo-

lyik.

Szárligeten jelentős a fafeldolgozás (Liget-Gatter).

Szomoron főként élelmiszeripari és asztalosipari tevékenység a jellemző, ezek közül is kiemelkedik a

Gyermely Pékség Kft., a DBF Diósi Baromfitenyésztő Kft., a Timo Autocentrum Kft., Akács-Trans, a

Somodori Növénytermesztő Kft., a Barack-Virág Kft. – kertészeti profil, és a Virágh Bt. (élelmiszeri,

kereskedelmi, fuvarozási tevékenység).

Tarjánban műanyaggyár (Marx-Magyar Kft.), textilipari tevékenység (Span Set Kft.), néhány családi

asztalosüzem (Szalcinger család), emellett élelmiszeripari-kereskedelmi tevékenység folyik. A Léber

Kft és az Agrofaktor Kft. az agrárium területén tevékenykedik. A Straubinger Kft., Keszmann Kft.,

Csernoviczki Kaputechnika Kft., Terév Kft. foglalkozik építőipari tevékenységgel. Említésre méltó a

média területén tevékenykedő Tomacolor Kft.; az Iko Speed Kft., az Ifotech Kft., valamint a Kupfer

Gumiszervíz.

Vértessomló és Várgesztes településeken a legjelentősebb vállalkozás a két település között, Várgesz-

tes közigazgatási területén létrehozott holland Villapark Kft. Említésre méltó Vértessomlón a Somló

üdülőfalu Kft. és a várgesztesen található a térség egyik legismertebb családi vállalkozásának számító

Kolcsár pékség egyik üzeme. A cég Oroszlányra helyezte át székhelyét, ugyanakkor egyes terméke-

ket még Várgesztesen állít elő a vállalat.

Vértesszőlős községben jelen van a mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenység (Agricola Mező-

gazdasági Rt.) és több kisipari szerszámkészítő is. Az Evotech Kft. szintén kiemelt jelentőséggel bír a

községben (épületvillamossági szerelés), továbbá jelentős a kiskereskedelem (Mc McDonald’s, REHA

Invest Kft.: Skála áruház, Carbonex Kft.).

2.5 Kereskedelem, szolgáltatás

A rendszerváltással együtt járó gazdasági szerkezetváltás az 1990-es évek elején a tatabányai kistér-

ségben is foglalkoztatási válságot eredményezett. Ebből a helyzetből sokan a kereskedelmet tekintet-

ték kitörési pontnak, a munkanélküliség elkerülése érdekében vállalkozók lettek, boltot vagy vendég-

24

látóhelyet nyitottak.

Az 1990-es évek elejétől rohamos mennyiségi növekedésnek indultak Tatabányán a kiskereskedelmi

üzletek – közülük is főként az élelmiszerboltok – és a vendéglátóhelyek.

A gyors számbeli gyarapodás az évtized közepéig, a működési feltételek megszigorításáig tartott,

majd a hirtelen visszaesés után – most már szabályozottabb körülmények között – újra növekedés-

nek indult, s a folyamat azóta is tart. Hasonló folyamat zajlott le a kistérség községeiben, viszont ott

a második növekedési hullám a jóval szerényebb vásárlóerő miatt már az ezredfordulón a telítettség

jeleit mutatta. Környén és Vértesszőlősön a boltszám-növekedés 1990-hez képest robbanásszerű volt.

Másfelől a községek Tatabányához való közelsége miatt lakosságuk jelentős része a városba jár vásá-

rolni, ráadásul legtöbbjüket munkája is odaköti.

A kistérség kereskedelmi struktúrája erősen centralizált, Tatabánya központú. Ez alól kivételt képez

Szomor és Gyermely, ahol inkább a jobban megközelíthető Törökbálint, Zsámbék és Biatorbágy von-

zása jellemző kereskedelmi szempontból.

Az 1990-es évek második felétől a gazdasági fejlődés a tatabányai kistérségben is együtt járt a keres-

kedelem dinamikus szerkezeti változásával (hipermarketek, szupermarketek, bevásárlóközpontok

megjelenése). Tatabányán két hipermarket kezdte meg működését, a szupermarketek száma jóval 10

fölött van. A változások fontos sajátossága a kereskedelmi láncokat működtető tőkeerős „nyugati” cé-

gek (Spar, REWE-csoport, Tengelmann-csoport) megjelenése és terjeszkedése. Egyre több üzletet nyi-

tottak a kistérségben, főként Tatabányán. Az általuk kiváltott árverseny és a vásárlási szokások meg-

változása sok kisbolt bezárásához vezetett. Az üzletek számának újbóli növekedésében a növekvő la-

kossági vásárlóerő mellett nagy szerepe volt az új, nyugati típusú kiskereskedelmi üzlet-hierarchia

kialakulásának. Bár e hierarchiában a „csúcson” álló hipermarketek és bevásárlóközpontok bonyolít-

ják a forgalom nagy részét, a hagyományos kisboltokra is szükség van szűkebb környékük lakosságá-

nak alapvető élelmiszerekkel való gyors kiszolgálásához.

A hipermarketek Tatabányára történő letelepedéséhez a város lakossága az 1990-es évek közepéig

nem rendelkezett megfelelő vásárlóerővel. Már 1995-től jelentős tőkebeáramlás történt Tatabányára,

ami felkeltette több hipermarket-lánc érdeklődését is, de ilyen célú beruházásra csak 1999-ben került

sor az Interspar megépítésével, mely 5000 m2-es területén mintegy 30 ezer féle árucikket kínál. 2000-

ben elkezdték építeni a város második hipermarketét a 7000 m2-en 50 ezer árufajtát kínáló Tesco-t.

A kistérség kiskereskedelmi üzlethálózatának legnagyobb része élelmiszerbolt. Közülük a legmaga-

25

sabb szintű ellátást a főként külföldi tulajdonú, szupermarket típusú élelmiszerbolt-láncok (Penny

Market, Tesco, Spar, CBA, Smatch) nyújtják, amelyekből Tatabányán többféle is van. Méretük átlago-

san 1000 m2, az értékesített cikkek száma 5-7 ezer között van.

Az új hiper- és szupermarketek megváltoztatják a vásárlási szokásokat – akárcsak az új Rossmann és

Drogerie Markt üzletek – és átalakítják a város kereskedelmi térszerkezetét. Tatabányán újabb bevá-

sárlóközpontok, szórakoztató-szabadidőközpontok épülnek (kettő a város két különböző részén) így a

megyeszékhely kiskereskedelme még évekig dinamikus változások színtere lesz.

A tatabányai kistérségben az autóértékesítési-hálózat dinamikus fejődése is megfigyelhető. Az 1990-

es évtized közepétől egyre több márkakereskedő (Suzuki, Mitsubishi, Citroen, Seat, Opel, Toyota, Nis-

san, Chevrolet, Mazda, Renault, Fiat, Hyundai, Kia, Honda, Peugeot, Ford, Volkswagen, Skoda, Lada)

nyitott autószalont Tatabányán, de jelentős számban működnek a kistérségben a használt autókeres-

kedések is.

Tatabánya legnagyobb kereskedelmi központjai már hosszú ideje a Fő tér, a Sétáló utca, Dózsa

György út és Győri út. Ezek a területek folyamatosan változik, ahol egyre több szolgáltató jelenik

meg (mobiltelefon-üzletek, kávéházak, éttermek). A klasszikus kereskedelmi egységeken belül több-

nyire a luxus- és divatcikkeket értékesítő üzletek dominálnak. A „hagyományos” kereskedelmi terü-

letekhez zárkózott fel 2000. után az Interspar és a Tesco hipermarket, amelyek alapvetően átrendezték

a helyi kereskedelmi erőviszonyokat. A korábban Tatabánya legnagyobb kereskedelmi területének

számító Sztráda (ma már CBA Sztráda) vásárközpont a hipermarketek megjelenésével sokat veszített

vonzóhatásából (a város északkeleti peremén, az M1-es lehajtójánál). A vásárközpont átalakítása és

fejlesztése, az újabb üzletek betelepülése azonban a vásárlók újabb növekedési hullámát eredmé-

nyezte. A kereskedelmi központként működő, Vértesszőlős-Tatabánya határában található területen

több jelentősebb kereskedelmi egység működik: CBA, Reno cipőáruház, Jysk bútoráruház, Jako

Sportüzlet, Kik áruház, Jenei Bútorüzlet, Domino Donga Üzletház, McDonald’s, autókereskedések,

kiskereskedelmi üzletek. Vértesszőlősön található emellett a napkollektoros berendezésekkel foglalko-

zó MegaNap Kft is.

2007 tavaszán a Győri út 7-9. szám alatt megnyílt a Vértes Center Bevásárlóközpont, mely Tatabánya

legnagyobb bevásárló-és szórakoztató központjaként funkcionál a maga 32000 m2-es területével. Ke-

reskedelmi egységek a bevásárlóközpontban: a különböző elektronikai cikkeket forgalmazó (Media

Markt, Photo Hall), illetve ruházati üzletek (Deichmann, C&A, New Yorker, Hervis stb.) mellett dro-

26

gériaüzlet (DM) , könyvesbolt (Libri) ,valamint óra- és ékszerüzlet (Orex). A 2007 decemberében

megnyílt Omega Park jelenleg súlytalan tényezőt jelent kereskedelmi szempontból.

Tatabánya sajátos térszerkezete miatt a kisebb vonzáskörzettel rendelkező kereskedelmi területekből

több is van. Ezek elsősorban egyes városrészeket, lakótelepeket látnak el különböző fogyasztási cik-

kekkel. Legnagyobb részük „élelmiszer központú”, vagyis fő egységük egy szupermarket.

A kistérségben az 1990-es évek elején alapított vállalkozások nagy része a kereskedelem mellett a

vendéglátás területén jött létre, mivel itt is viszonylag kis tőkével és szakértelemmel lehetett vállal -

kozni. Ez a tendencia elsősorban Tatabányán figyelhető meg, ahol 1996-ig gyorsan nőtt a vendéglátó-

helyek száma. A kistérség falvaiban 1990-hez képest ugrásszerű volt a vendéglátóhelyek számbeli

növekedése, amit a szigorúbb szabályozás is csak mérsékelni tudott, így már közel 10 éve több mint

70 vendéglátó egység áll helybeli a lakosság és turisták rendelkezésére. Különösen jelentős növekedés

volt e téren a Tatabánya melletti, idegenforgalmi vonzótényezőiket jobban kihasználó községek cso-

portjában (Környe, Vértesszőlős, Vértessomló, Várgesztes). A falusi turizmus fellendítését a kistérség

községeiben egyre több színvonalas vendéglátóhely szolgálja, bár többre és változatosabb programkí-

nálatra, kapcsolódó szolgáltatásokra lenne szükség.

A fajlagos mutatók értékei alapján, a kistérségen belül a néhány száz lakosú Várgesztes bővelkedik (a

Villapark miatt) leginkább vendéglátó egységekben, míg a legkedvezőtlenebb mutatóval ezen a téren

Tarján rendelkezik. Tatabánya értéke kissé magasabb, mint a községek átlaga.

A tatabányai éttermek térbeli elhelyezkedésére jellemző, hogy nem összpontosulnak egy területre,

éttermek, cukrászdák szinte minden városrészben találhatók.

A legtöbb potenciális vendéggel rendelkezik a Fő tér és környéke, aminek oka, hogy ez a terület a vá-

ros legsűrűbben lakott része, egyben közigazgatási és pénzügyi központja. A közlekedési csomópon-

tok közelében található gyorsbüfék (McDonald’s, Dixie) nem csak a helyi lakosságra alapozták telep-

helyválasztásukat, hanem a jelentős volumenű átmenő forgalomból származó többletkeresletre is.

A tatabányai kistérség nem tartozik az ország, ill. a megye legkiemelkedőbb idegenforgalmi területei

közé, a rendszerváltás óta viszont növekvő mértékben aknázza ki a térség a turisztikai lehetőségeit,

folyamatosan fejlesztve idegenforgalmi infrastruktúráját. Ennek eredményeként a kistérségben az

1990-es évek első feléhez képest egyaránt megnőtt a kereskedelmi szálláshellyel rendelkező települé-

sek száma, a szálláshelyek választéka (panzió, üdülőfalu épült) és férőhelyszáma. Főként a kistérség

27

községeiben történt látványos javulás. Míg 1994-ben csak 4 település volt képes fogadni éjszakára is

vendégeket, 1995. és 2002. között kereskedelmi szálláshely létesült Vértesszőlősön és Gyermelyen is.

Ugyanezen idő alatt a kistérség községeiben a kereskedelmi szállásférőhelyek száma megötszöröző-

dött. Tatabánya szállásférőhelyeinek száma viszont 1990-hez képest a szociális jellegű szállások csök-

kenése miatt visszaesett, csak az 1990-es évtized végére mutatott szerényebb növekedést. A szállás-

hely-kapacitás növekedése annak köszönhető, hogy a térség települései felismerték a turizmusban

rejlő lehetőségeket, és fejleszteni kezdték a szolgáltatások körét (pl. Tarjánban manapság már a falusi

vendéglátás keretében 40-nél is több férőhelyet lehet igénybe venni közel 10 háznál). Az utóbbi évek-

ben újra fellendült a vadászturizmus (Vértesszőlős, Tarján, Gyermely, Várgesztes), különösen a külföl-

di vendégek körében, hiszen a Vértes és a Gerecse gazdag zsákmányt ígérő vadászterületek. A vár-

gesztesi Villapark az 1990-es évek közepétől folyamatosan fejlődött, 2010 tavaszán már 120-nál is

több luxusvilla fogadja a pihenni vágyókat.

A nagyobb körzetre kiterjedő fejlesztési tervek között szerepel többek között a közeli tatai Öreg-tó

rekonstrukciója, amely az Oroszlány-Tatabánya-Tata település-együttest nemzetközi viszonylatban is

viszonylag jelentős idegenforgalmi célterületté teheti. A kistérség falvai egyre jobban használják ki a

vadász, a horgász- és a lovasturizmus, természetjárás, falusi vendéglátás nyújtotta lehetőségeket. A

rendezvények száma az utóbbi években megnövekedett mind Tatabányán, mind pedig a kistérség te-

lepülésein. A Gerecse Natúrpark létrehozása és a helyi TDM szervezetek fejlesztése a falusi turizmus

fejlesztésének motorja lehet a jövőben.

3 A Szociális Párbeszéd SzerepeA szociális párbeszéd, azzal, hogy mobilizálja a humán erőforrásokat és -a közös célok elérése érde-

kében- bevon minden érintettet a konszenzuskeresésbe, jelentősen hozzájárul a gazdasági fejlődés-

hez, a munkahelyek illetve a a gazdasági stabilitás megteremtéséhez.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatékony szociális párbeszédhez a következők kel-

lenek:

• erős és érdekérvényesítő szociális partnerek;

•olyan hatékony intézmények, amelyeken belül a helyi hatóságok és szociális partnerek kép-

viselő valamint a civil társadalom képviselői hatékonyan folytathatnak párbeszédet és kon-

28

szenzusra juthatnak a szociális és társadalmi politikákat illetően;

•a politikai akarat megléte ahhoz, hogy egy adott országot vagy régiót érintő társadalmi és

szociális kihívásokkal szemben a szociális párbeszéd segítségével találják meg a megoldást és

ne egyoldalú politikai döntéshozatallal vagy konfrontációval, valamint fontos a szociális pár-

beszédre vonatkozó már meglévő tapasztalat is.

Sajnálatos módon a jelenlegi szociális párbeszéd a tatabányai regionális hatóságok és a szociális part-

nerek között távolról sem kínál kielégítő megoldást azon hatalmas kihívásokra, amelyekkel a régió

gazdasága a válság, illetve a magas munkanélküliség elleni küzdelemben szembe kell, hogy nézzen.

A helyi hatóságok azonban hajlandóságot mutatnak arra, hogy párbeszéd alakuljon ki a szociális

partnerekkel, valamint egyéb érintettekkel a foglalkoztatáspolitikával és más regionális fejlesztéssel

kapcsolatos témákban. Ezt a készséget azonban sajnos számos hiányosság árnyékolja be, melyek

megakadályozzák a regionális szociális párbeszédet:

a) a regionális szociális párbeszéd intézményi szerkezete;

b) a szociális partnerek szervezettsége és kapacitása;

c) a szociális párbeszéddel kapcsolatos gyakorlat és tapasztalat hiánya a regionális hatóságok-

nál;

d) a gyenge nemzeti háromoldalú szociális párbeszéd hatása az alacsonyabb szintekre, kivált-

képpen a regionális és ágazati szintekre.

Eddig regionális szinten nem volt semmilyen állandó és stabil intézményrendszer a szociális párbe-

széd számára, amely rendelkezett volna egy sor világos hatáskörrel, működési elvvel, titkársággal és

forrásokkal. Olyan struktúrával, amelyen belül olyan regionális gazdasági és szociális politikákat le-

het kialakítani illetve megfogalmazni, amelyek a gazdasági szerkezetátalakításra, az oktatásra és fog-

lalkoztatásra, a szegénység enyhítésére és más témákra vonatkoznak, mégpedig úgy, hogy a hatósá-

gok konzultálnak a különböző helyi szereplők képviselőivel. Ezt a hiányt a jelenlegi projekt keretében

létrehozandó foglalkoztatás paktum kívánja betölteni. Szerepéről a későbbiekben még szó esik.

4 Megfigyelések és kihívások

A kihívás az, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek a meglévő alapokra épülnek, annak érde-

29

kében, hogy létrehozzunk magasabb értékteremtő tevékenységeket, mind a hagyományos, mind az új

ágazatokban. A kisvállalkozások továbbra is központi szerepet fognak játszani, természetesen a poli-

tikákat az ilyen méretű vállalkozásokhoz kell majd igazítani.

Csak a megnövekedett erőfeszítések növelhetik a foglalkoztatási lehetőségeket és a foglalkoztatás mi-

nőségét. A munkavállalók foglalkoztathatóságának megerősítése érdekében radikális mértékben javí-

tani kell a a képzési és oktatási infrastruktúrán, hogy azokban valóban tükröződjenek azok a követel-

mények, amelyek a megváltozott képesítésekre és készségekre vonatkoznak.

A Tatabányai kistérséget, ugyanúgy mint másokat is, fel kell készíteni arra, hogy megbirkózzanak a

jövőbeli állandó változással. Ennek érdekében elő kell segíteni helyi és regionális szinten a szociális

befogadást és kohéziót, és egy olyan megfelelő szabályozói és szakpolitikai környezetet is meg kell

teremteni, amely elősegíti a változást és alkalmazkodást, miközben megőrzi a biztonságot.

A szociális párbeszéd ebben döntő szerepet játszhat: Eddig a regionális szociális párbeszéd egyértel-

műen attól szenvedett, hogy nem volt meg a megfelelő hatékony intézményi háttér, illetve hogy a re-

gionális szereplőknek nem volt meg a megfelelő tapasztalata és gyakorlata azzal kapcsolatban, hogy

hogyan kell hatékony és befogadó partnerséget kialakítani annak érdekében, hogy szembe tudjanak

nézni a régiót érintő kihívásokkal szemben.

A regionális hatóságok létrehoztak néhány csatornát a regionális szociális párbeszéd számára a regi-

onális szerződésekkel és a foglalkoztatási politikával kapcsolatban, de eddig a hagyományos szociális

partnereknek nem sikerült megállapodásra jutniuk a régiót sújtó problémákkal kapcsolatban. Ezt a

helyzetet azonnal orvosolni kell, miközben más fontos szereplőket is figyelembe kell venni. Az érdek-

egyeztetés hagyományos modelljét is felül kell vizsgálni, és szorosabb együttműködést kell kialakíta-

ni a a szociális partnerekkel, ami mindenkinek előnyös lenne. Fontos lenne, hogy a szociális párbe-

széd intézményesített formát öltsön a szorosabb együttműködés reménye érdekében.

5 A stratégiai tervezés módszertana, a tervezést meghatározó alapelvek

5.1 A stratégiai tervezés feladata

A terv a jövőbeni cselekvés megjelenítése a tudatban, a tervezés pedig az a folyamat, amely ezt a ké-

pet előállítja. A terv tehát a kistérség foglalkoztatási jövőképe, és meg kell terveznünk az ennek el-

30

éréséhez szükséges utat, lépéseket. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tervezésnek kell megadni a vá-

laszt a tágabban értelmezett környezetváltozás fenyegetéseire és a kínálkozó lehetőségekre is. A vá-

lasz a belső erőforrások kreatív felhasználásával születik meg. A környezeti változásokra való reagá-

lás döntésekben ölt teret, amelyek egy megjelölt cél érdekében a pozíciók megváltoztatását kívánják

elérni. A leginkább elterjedt „Design School”, vagy más néven a SWOT modell szerint a stratégia, a

fejlesztési koncepció a külső és a belső tényezők, a sikertényezők és a kompetenciák metszéspontjá-

ban áll elő. Az erősségek felhasználásával, a lehetőségek kiaknázásában, illetve a gyengeségek meg-

változtatásával és a veszélyek elkerülésével alakul ki.

Elkülönül tehát az elemzés két vonulata, a külső értékelés és a belső értékelés. Nem hagyható figyel-

men kívül két további összetevő sem:

•Társadalmi, morális követelmények, amelyek részben megfogalmazódnak különböző doku-

mentumokban, részben íratlanul léteznek a hétköznapi tudatban.

•Vezetői értékrend, amely a térség, a települések irányító testületeinek vezetői részéről sze-

mélyesen is vállalt értéket jelent. Ebből következően a testületek összetételével ez az érték-

rend is változik.

A továbbiakban egy olyan eljárást alkalmazunk a stratégia megfogalmazására, felépítésére, amely a

regionális gazdaságtan oldaláról elméletileg megalapozott, áttekinthető, ezzel együtt mégis kellő sza-

badságfokot nyújt a stratégiaalkotásban részt vevők számára sajátos elgondolásaik, szempontjaik ér-

vényesítésére. Az eljárás, miközben igényli a minél szélesebb körű helyzetelemzést (Tatabányai kis-

térség foglalkoztatási helyzetének feltárása, elemzése), megköveteli az egyes tényezők minősítéseit is

(Fejlesztési Koncepció) a szakértői ismeretek birtokában, vagyis a szakértői kompetenciák biztos

használatát. Vannak olyan tényezők, amelyeket minden stratégia kialakítása során figyelembe kell

venni, függetlenül attól, hogy milyen tervezési területi szintről, vagy milyen földrajzi elhelyezkedésű,

vagy éppen milyen gazdasági fejlettségű területről van szó.

5.2 A stratégiák típusai

A piacgazdaság kiépülésével hazánkban a települések és a térségek is versenyhelyzetbe kerültek. E

verseny elsősorban a külső erőforrások megszerzéséért folyik. A verseny másik dimenziója központi

funkciók megszerzése, címek elnyerése, kísérleti vagy mintaterületek kijelölése. Verseny folyik a be-

31

fektetők megnyeréséért, együttműködő partneri kapcsolatok kiépítéséért. A versenyben sikeres tele-

püléseket/térségeket növekedés, fejlődő innovációs potenciál és tudatosan irányított stratégia jellem-

zi. A növekedés hagyományos összetevői, növekedés régebbi motorjai elvesztették jelentőségüket. A

pénztőke azért vesztette el fontosságát, mert – adott áron – a nemzetközi piacokon korlátlan mennyi-

ségben beszerezhető. A természeti kincsek ezidáig is csak a törpe államok egy kis csoportjában szol-

gáltak a gazdasági növekedés motorjául. A kvantitatív vagyon ezen formái, amelyek a nemzeti gaz-

daság hagyományos eredetét képezték, most átadják helyüket egy sor minőségi erőforrásnak, ame-

lyek alapvetően a lakosság képzettségével, szervezettségével, motiváltságával, és önfegyelmével mér-

hetők. Azok a társadalmak, amelyek jól működnek, nem csak azért válnak majd gazdagabbá, mert a

dolgozók hatékonyabban végzik munkájukat, hanem azért is, mert az emberek egész életvitelét a ha-

tékonyság jellemzi.

Az innovációra és információra épülő fejlődés

Az információs társadalomban kialakult új paradigma lényege, hogy a tömegtermelés utáni időszak

gazdaságában a versenyelőny alapja a tudás, az információ, valamint az innováció felhalmozásának

és alkalmazásának képessége. Az informatika és a korszerű szállítási rendszerek fejlődése és kiépítése

elvileg megszabadítja az EU periférikus régióit a távolságból származó hátrányok egy részétől. Ez

azonban nem elég. A tudás, az információ és az innováció összekapcsolása sokkal többet jelent a fizi -

kai és technikai infrastruktúra kiépítésénél. A kevésbé fejlett területeken még hiányzik a tudás és az

intézményi háttér is, amit meg kell szerezni a fejlesztés érdekében.

A kínálat orientált stratégia

A fejlesztési koncepció (és az egész stratégia) a térség komparatív előnyeit kívánja bővíteni úgy, hogy

a külső feltételek, lehetőségek, korlátok felől közelítve egyre több belső folyamatra hat:

•Termelői és fogyasztói infrastrukturális fejlesztések;

•Az elérhetőség javítása (közlekedési és kommunikációs kapcsolatok);

•Gazdasági egységek letelepedését ösztönző kedvezmények;

A kereslet orientált stratégia

•A tervezési területet egységes egészként kezeli;

32

•A terület belső (endogén) adottságaiból indul ki;

•A területen belülről kiindulva mind több külső (exogén) tényezőt vesz figyelembe;

•Előtérbe helyezi a térségi együttműködéseket, a hálózatokat, a klasztereket;

A kereslet orientált fejlesztési megközelítés felértékeli a tervezési terület belső (vagy endogén, illetve

újabban „puha”) tényezőit: mint pl. a földrajzi adottságok, kulturális értékek, közösségi rendszerek,

identitás, gazdasági és politikai vezetés, partnerség, fejlesztési stratégia, szinergiák. Mindezek együt-

tesen meghatározzák a tervezési terület két fontos érték tulajdonságát, az alkalmazkodó és az ab-

szorpciós készséget. Hazánkban még a termelői és fogyasztói infrastruktúra kiépítettsége rendkívül

hiányos, ezért a hiányzó infrastruktúra kiépítése is a területfejlesztés egyik feladata.

Javasolt stratégia

A különböző megközelítéseket egybevetve a javasolt stratégia-alkotási eljárás a következőképpen

épül fel:

•A minősítendő belső tényezőket elsősorban a kereslet orientált stratégiai megközelítés hatá-

rozza meg.

•Kiegészítő jelleggel megjelennek a kínálati elemek is.

•A külső környezet oldaláról számba vett tényezők változásai, különböző forgatókönyveket

alapoznak meg, a különböző forgatókönyvek pedig eltérő stratégiákat eredményeznek (scená-

rió).

Ezek a vizsgálati szempontok az Európában kialakult fejlődési tendenciák és az új regionális politika

szellemében kerültek összeállításra. Miközben a stratégiai tervezés a jövőt alapozza meg, kellő figyel-

met szükséges fordítani az adott tervezési terület illeszkedésére a magyar társadalmi-gazdasági viszo-

nyok által meghatározott valóságba.

Mivel az egyes területek közötti egyenlőtlenségek jelentősek, az alkalmazandó stratégiák is lényege-

sen eltérhetnek egymástól, illetve keveredhetnek.

6 A stratégia céljai, prioritásai

33

Tatabányai kistérségben a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében az alábbi fő irányokat határoz-

hatjuk meg:

i. A kistérségi kooperáció előmozdítása

ii.A vállalkozások fejlesztésének elősegítése

iii.A tatabányai kistérségben a foglalkoztatottak helyzetének javítása

i. A kistérségi kooperáció előmozdítása

A tatabányai kistérség ipara fejlettebb a magyarországi átlagnál, azonban eloszlása egyenletlen, a Ta-

tabányai Ipari Parkban koncentrálódik a legnagyobb ipari kapacitás, amelyhez hasonló csak Győr-

ben, vagy Székesfehérváron található. A kistérség több településén is vannak nagyobb ipari vállalko-

zások, de a kistérségen belül szorosabb együttműködést lehet elérni az önkormányzatok, civil szer-

vezetek, és a vállalkozások háromoldalú kommunikációjának fejlesztésével, az információs csatornák

tökéletesítésével, egyben információ áramlás felgyorsításával.

Egy másik fejlesztési irány a szlovák határ közelségéből adódik, amely a válság előtt már a kistérség-

ben, elsősorban Tatabányán jelen volt, azonban a válság megszüntette két ország közötti munkaerő

áramlást. Ennek újrafelvétele, az együttműködés korszerűsítése, szorosabbá tétele elősegítheti a kis-

térség gazdasági fejlődését.

ii. A vállalkozások fejlesztésének elősegítése

A kistérség erős gazdasági extra potenciállal rendelkezik, amelyre fejlett ipar települt. A gazdasági

válság pontosan az ilyen térségeket fokozottan érintette, így az ipari termelés fokozatosan csökkent

2008 második felétől 2009 év végéig. A multinacionális vállalkozások és a magyar kkv-k különböző

módon élték meg a válságot, különböző mértékben is érintette versenyképességüket. Jelenleg a kis-

térségben a legfontosabb feladat, a válásból történő kilábalás tartóssá tétele, a lecsökkent versenyké-

pesség válság előtti szintre hozatala, illetve ezzel párhuzamosan a vállalkozások megerősítése.

iii. A képzési helyzet javítása

A kistérség foglalkoztatottsági helyzete a válság előtt jobb volt az országos átlagnál, a munkanélküli-

ség alacsonyabb volt, a munkaerő magasabban kvalifikált. A válság ezen az alapvetően pozitív hely-

zeten gyökeresen változtatott. A vállalkozások megpróbálták elkerülni a leépítéseket, a csoportos el-

34

bocsátásokat, azonban ez 2009 második felére már elkerülhetetlen lett. A munkanélküliségi ráta fo-

lyamatosan nőtt , 2010 elejéig, majd egy rövid megtorpanás után újra a negatív trend mutatkozott

2010 nyarán. A stratégia legfontosabb kihívása a foglalkoztatás javításának elősegítése, az alternatív

foglalkoztatási lehetőségek bemutatása, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetben élőkre.

6.1 A stratégia prioritásai

i. A kistérségi kooperáció előmozdítása

•információs csatornák fejlesztése,

•határon átnyúló együttműködések

ii. A vállalkozások fejlesztésének elősegítése

•Hazai és külföldi befektetések ösztönzése

•Vállalkozói környezet javítása

•Kkv-k fejlesztése,

•Új pályázati lehetőségek, források felkutatása

•Turisztikai lehetőségek kiaknázása

•Szociális gazdaság fejlesztése

iii. A tatbányai kistérségben a foglalkoztatottak helyzetének javítása

•Alternatív foglalkoztatási lehetőségek kialakítása

•Képzési helyzet javítása !!! nincs kifejtve, ide kellene szerintem a 44. old 6.2.5 pontot és a 39.

old. 6.2.2 részt írni

•szociálisan hátrányos helyzetűek, megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci reinteg-

rációjának fejlesztése

35

Stratégiai irányok, fő célok Részcélok Eszköz Indikátor Célcsoportok

A kistérségi kooperáció

előmozdítása

információs csatornák

fejlesztése kistérségi civil

szervezetek, önkormány-

zatok, vállalkozások kö-

zött

Eredményes koordinációt és mű-

ködést biztosító kistérségi me-

nedzsment szervezet felállítása és

megerősítése (Paktummenedzs-

ment)

A szervezetek közötti

kommunikációs csatorna

megvalósítása (db)

A kistérség vállalkozói,

önkormányzatai és civil

szervezetei

A határon átnyúló kap-

csolatok eredményesebb

kihasználása gazdasági

szempontból

A szlovák gazdasági együttműkö-

dések fejlesztése, a válság előtti

kapcsolatok felújítása, újak létre-

hozása,

Megvalósult egyezteté-

sek száma a szlovák fél-

lel. Szlovák-magyar kö-

zös projektek száma a

Tatabányai kistérségben

A kistérség vállalkozói

és önkormányzatai, civil

szervezetei

A vállalkozások fejleszté-

sének elősegítése

A kistérségi vállalkozá-

sok versenyképességének

javítása

Versenyképes piaci és termékstra-

tégiák kialakításának segítése

A kistérség területén

működő vállalkozások

által elkészített termék-

stratégiák száma (darab).

A Tatabányai kistérség-

ben működő vállalkozá-

sok, illetve fiatal kezdő

vállalkozók

Fiatal és kezdő vállalkozókat támo-

gató vállalkozási feltételek kialakí-

tása

A programba bevont sze-

mélyek száma. A prog-

ramból kikerülő vállalko-

zó jelöltek által alapított

vállalkozások száma (da-

rab)

Pályakezdők, fiatal vál-

lalkozók

Pályázatfigyelő, pályázatíró szak-

értői gárda felállítása, melyet

igénybe vehetnek a kistérségi vál-

lalkozások

A következő két évben a

Paktummenedzsment

Szervezet segítségével

beadott pályázatok szá-

ma. Felállított pályázati

tanácsadó csoportok szá-

ma a kistérségben

A kistérségben működő

vállalkozások, önkor-

mányzatok és civil szer-

vezetek

Hazai és Külföldi befek-

tetések befolyásolása Na-

gyobb termelőkapacitás-

sal bíró cég kistérségbe

történő vonzása (munka-

helyet teremt, lehetősé-

get ad a kisvállalkozá-

soknak beszállítói mun-

kára)

Aktívabb befektetés-ösztönző

munka (adott esetben a Paktum-

menedzsment részéről)

A kistérségben létrejött

munkahelyek száma a

befektetés-ösztönző tevé-

kenység következtében.

Kidolgozott ingatlan ka-

taszter kiadványok szá-

ma

A potenciális működő

vagy újonnan alakuló

termelő tevékenységet

végző vállalkozások, il-

letve az önkormányzatok

Szociális gazdaság kiépí-

tése

Az intézkedés célja, hogy a kistér-

ség foglalkoztatási szemszögből

hátrányos rétegű csoportjának egy

részét a szociális gazdaság kiépíté-

A szociális gazdaság ki-

építésére vonatkozó ter-

vezet száma a tatabányai

kistérségre vonatkozóan.

Alacsony végzettségű

csoportok, regisztrált ál-

láskeresők, pályakezdő

fiatalok, megváltozott

sével integrálni tudjuk a munka vi-

lágába.

A szociális gazdaságba

bevont személyek száma.

munkaképességűek.

A tatbányai kistérségben

a foglalkoztatottak hely-

zetének javítása

Optimális képzési struk-

túra kialakítása – Fel-

nőttképzési profil erősí-

tése a középiskolákban

Humán erőforrás fejlesztése az

agráriumban (adott esetben speciá-

lis mezőgazdasági termékek

előállításához szükséges ismeretek

szerzése)

Képzett vagy átképzett

szakemberek száma

Felnőttképzési profil erő-

sítése a középiskolákban

A megvalósuló felnőtt-

képzési programban

résztvevők száma (fő)

A nyilvántartott munka-

nélküliek, tartós munka-

nélküliek

A foglalkoztatottakon

belüli kritikusabb cso-

portok: szakmunkások,

pályakezdők, megválto-

zott munkaképességűek,

esetleg romák képzésé-

nek erősítése

A képzési programokban

részt vett személyek szá-

ma (fő).

Pályakezdők, romák, tar-

tós munkanélküliek,

megváltozott munkaké-

pességűek.

Szakmunkás- és szakkö-

zépiskolai oktatás minő-

ségének javítása, a gya-

A szakmát tanulók gyakorlati ok-

tatásának az eddigieknél magasabb

színvonalon történő lebonyolítása

A kistérségi szinten a

vállalkozásoknál létrejö-

vő gyakorlati helyek szá-

Középiskolai tanulók, a

kistérség középfokú ok-

tatási intézményei

korlati helyek nagyobb

számú biztosítása

(együttműködve a vállalkozások-

kal)

ma a következő években

Közmunkaprogramok

hatékonyabbá tétele

A közcélú munkavégzéshez kap-

csolódó tevékenységek kiszélesíté-

se a helyi szereplők javaslatai alap-

ján (pl. idősgondozós, egészség-

ügy)

Az egyeztetéseket köve-

tően a közfoglalkoztatás-

hoz kapcsolódó új tevé-

kenységek száma a kis-

térségben.

A közcélú foglalkozta-

tásban résztvevő szemé-

lyek

Alternatív foglalkoztatá-

si formák jelenlétének

Az intézkedés elősegítheti, hogy

kevesebb diplomás vándoroljon el,

illetve a diplomásokat aktívabban

be kell vonni a helyi ügyekbe. Illet-

ve egyéb csoportok számára is le-

hetőséget biztosít a munkavégzésre

Az alternatív foglalkoz-

tatási formában foglal-

koztatott személyek szá-

ma (fő). Az alternatív

foglalkoztatáshoz szük-

séges képzések száma

(darab)

Pályakezdő fiatal diplo-

mások, megváltozott

munkaképességűek

A megváltozott munka-

képességűek nagyobb

arányú bevonása a mun-

kaerőpiacra

Ehhez kapcsolódóan programok

kidolgozása.

Munkaerőpiacra bevont

megváltozott munkaké-

pességűek száma

A kistérség megváltozott

munkaképességű lakosai

6.2 Koordináció, decentralizáció és partnerség

Ahogy nemzeti szinten is van decentralizáció a fejlesztési kezdeményezéseknél, ugyanúgy van de-

centralizáció a régiókon belül is. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztési kezdeményezések helyi szintre is le-

kerülnek. Párhuzamosan a központosított testületek (mint például a regionális önkormányzat irodái,

fejlesztési ügynökségek és vállalkozásfejlesztési központok) koordinátori szerepet töltenek be: a helyi

hatóságokat, vállalkozói szövetségeket, szakszervezeteket, fejlesztő ügynökségeket, képzőintézeteket

és másokat segítenek a decentralizált programok végrehajtásában.

Eddig az a tendencia alakult ki, hogy támogatják ezeket az intézményeket és arra ösztönzik őket,

hogy partnerségben működjenek együtt egymással, kiváltképpen az olyan programokban, ahol a ré-

gió egésze érintett, hogy így segítsék elő a konszenzust széles célkitűzésekkel kapcsolatban. Az ilyen

partnerségi megközelítésben a szolgáltatásokat és szolgáltató intézményeket össze lehet kapcsolni a

releváns foglalkoztatási követelményekkel. Ezenfelül konkrét programokkal lehet reagálni az ágazati

igényekre és elő lehet segíteni a regionális szereplők közötti együttműködést, pl. elektronikai cégek

és az egyetemi elektronikai kutatóegysége között.

Az Egyesült Királyságban Anglia 9 régióra történő felosztásával párhuzamosan felállították a Regio-

nális Fejlesztési Ügynökségeket (RFÜ), azzal a céllal, hogy ezek stratégiai útmutatást adjanak és

hogy a partnereikkel együtt kidolgozzák a regionális akcióterveket, szakértői és egyéb szolgáltatáso-

kat nyújtsanak és hogy együttműködjenek a regionális és helyi szereplők széles körével.

1)A kistérség foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése, (a munkaadók helyzetbe hozása). A vállalkozói

környezet javítása, a belső piac és a vállalkozói szellem erősítése

2)Munkaerő-piaci kínálat fejlesztése (a munkavállalók helyzetbe hozása)

3)Területi együttműködések erősítése

A Tatabányai kistérségben ágazati alapon kell elősegíteni az ipar fejlesztését és regionális szinten kell

konszenzust és kohéziót elérni- ez egy olyan cél, amely nagyon is összhangban van az általános tren-

dekkel, kiváltképpen az EU-n belül. A következő lépés a legfontosabb szervezeti és intézményi fel-

adatok meghatározása, amelyek segítségével elősegíthető az iparalapú fejlesztés és korszerűsítés.

Ezeket a célokat szem elől tartva két kérdés vetődik fel:

40

A jelenlegi RFÜ-n belül Tatabánya folyamatosan hátrányba kerül Székesfehérvárral és Veszprémmel

szemben. Hogyan lehetne kiegyenlíteni a jelenlegi viszonyokat regionális és térségi szinten? Fel-

használva a jelenlegi intézményi infrastruktúrát vagy esetleg újat létrehozva külön erre a célra?

7 A térségi foglalkoztatási stratégia főbb elemei

7.1 Hatékony információs csatorna kiépítése

A szolgáltató szektor térnyerése ösztönzi a színvonalasabb szolgáltatások megjelenését és tartós je-

lenlétét az online szolgáltatások között is. Az IT eszközök és infrastruktúra folyamatos fejlődése

egyre szélesebb körben és növekvő színvonalon teszi lehetővé a lakosság IT készségeinek fejlesztését,

információkeresését. A „piackövető” stratégia következtében követendő kipróbált e- közigazgatási

gyakorlat átvételének lehetőségét megteremtette. A kistérség településein a műszaki infrastruktúra

kiépítettsége megfelel az átlagnak, Tatabánya ellátottsága kiemelkedően jó (ADSL, KábelTV). Tata-

bánya MJV meglévő informatikai rendszerei alkalmasak a további fejlesztésekre, egyes rendszereket

akár a kistérségre is ki lehet terjeszteni. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy a kistérségi tele-

pülések ellenérdekeltek lehetnek az e- Közigazgatás Tatabányával közös fejlesztésében, ez megakadá-

lyozhatja az EU-s pályázati forrásokhoz való hozzájutást. Így nem sikerül időben bevezetni a megfe-

lelő e Ügyintézési szinteket elegendő megnyert támogatási forrás hiányában.

A Tatabánya MJV Önkormányzat és Polgármesteri Hivatal számítógépes ellátottsága jó, a fontos hi-

vatali feladatok informatikai rendszerekkel támogatottak. Sajnos nem egységes platformon működik

minden rendszer, van több elszigetelten fejlesztett szoftver, ez későbbi integrációs feladatok során ne-

hézségeket okozhat. Nagyobb projektek, beruházások végrehajtásához, további rendszerek üzemelte-

téséhez kevés lehet a belső informatikai erőforrás a belső szervezési, kontrollálási és projekt feladatok

ellátásához – így vagy az üzemeltetési tevékenységek sérülnek, vagy a projekt ütemezése, hatóköre

sérül.

Ami a humán infrastruktúrát illeti, Tatabányán dolgozó munkatársak számítástechnikai ismeretei

jók, az irodai rendszerek kezelésével, szakrendszerek kezelésével nincsenek problémák, így egy új

rendszer bevezetésénél kiemelkedő oktatási problémákkal nem kell számolni. A meglévő tatabányai

informatikai iroda jól látja el üzemeltetési feladatait, a felhasználók jelzései alapján a rendszerek üze-

meltetése nagyobb problémáktól mentes.

41

Alapvetően pozitív a stratégiai tervezés és operatív programalkotás meghonosodása a hazai közigaz-

gatásban. Az uniós források bevonásával új lehetőségek (új piacok, bővülő támogatási lehetőségek,

kooperációk) nyílnak meg a kis- és középvállalkozások számára. Látható azonban, hogy jelenleg a

háromoldalú információáramlás, amely a civil szervezetek, vállalkozások és az Önkormányzatok kö-

zött jött létre, még nem teljesen kielégítő kistérségi szinten. Tatabánya esetében a GFSZ tölti be ezt a

szerepet, legalábbis ami az ipari parkkal kapcsolatos tevékenységeket illeti. Érdemes elgondolkodni

azon, hogy kistérségi szinten hogyan lehet a GFSZ-hez hasonló felépítésű szervezetet működtetni-

akár olyan virtuális formában amely a jelenlegi informatikai rendszert felhasználva segíti elő az in-

formáció áramlást a három oldal között. Az intézkedés magában foglalja egy a felsorolt szervezetek

közötti közös kommunikációs csatorna felállítását, illetve meghatározott időszakonként egyeztetések

lebonyolítását a közös célokról és tervekről. A felsorolt feladatok megszervezésért a Foglalkoztatási

Paktumban felálló Paktummenedzsment Szervezet lesz a felelős, az egyeztetéseknek pedig remek le-

hetőséget biztosítanak a Foglalkoztatási fórum és az Irányító Csoport ülései.

Célcsoport: A kistérség vállalkozói, önkormányzatai és civil szervezetei

Indikátorok: A szervezetek közötti kommunikációs csatorna megvalósítása

7.2 A határon átnyúló kapcsolatok eredményesebb kihasználása

A Tatabányai kistérséget Szlovákia közelsége határozza meg, a Tatabányai Ipari Parkban a válság

előtt jelentős számban dolgoztak szlovák vendégmunkások, illetve kevésbé jellemzően, de Magyaror-

szágról is jártak át Szlovákiába, elsősorban Komáromba dolgozni magyarok. Sajnos a gazdasági vál-

ság a határon átnyúló aktív kapcsolatokat derékba törte, a válság első jeleként a szlovák vendégmun-

kások tűntek el, illetve a magyarokat bocsátották el Szlovákiában. Most a legfontosabb feladatok

egyike a régi kapcsolatokat felújítani, új alapokra helyezni, hisz számos család, munkavállaló életét

érintették hátrányosan a válságból fakadó negatív intézkedések, megszorítások.

Ahhoz, hogy a megfelelő színvonalú együttműködés a két oldal között rendelkezésre álljon, már

most meg kell tenni az első lépéseket.

A kidolgozandó kistérségi konkrét projektek között szerepel az interreg keretében beadandó, a hatá-

ron átnyúló munkaerő-áramlás megkönnyítését célzó projekt is.

Célcsoport: A kistérség vállalkozói és önkormányzatai, civil szervezetei, kamarák, képzőintézetek

42

Indikátorok: Megvalósult egyeztetések száma a szlovák féllel. Szlovák-magyar közös projektek szá-

ma a Tatabányai kistérségben.

Finanszírozás lehetséges forrásai: Határon átnyúló kapcsolatokat támogató konstrukciók

(INTERREG programok)

8 A vállalkozások fejlesztésének elősegítése

8.1 Hazai és külföldi befektetések

Amint arra már korábban utaltunk, két aspektust kell kiemelni: a hazai befektetés és a külföldi be-

fektetések idevonzását. Másutt, pl. az olaszországi Emilia Romagna régióban történelmileg a hazai

befektetési stratégiákat részesítették előnyben, míg pl. Északkelet-Angliában a külföldi befektetésekre

tették a főhangsúlyt.

A mai bevett gyakorlat a kettő kombinációja: az ún. hazai befektetési stratégiák a KKVk-ra és kezdő-

vállalkozásokra összpontosítanak, a helyi készségek és széleskörű ismeretek fejlesztésére, és olyan he-

lyi intézmények és programok kialakítására, amelyek a helyi ipart támogatják.

Az ilyen stratégiák középpontjában áll tipikusan a következők állnak: helyi cégek létrehozása és a

vállalkozások számának növelése és olyan eszközök kifejlesztése, amelyekkel az érintett iparág kor-

szerűsíthető és minőségi munkahelyek teremthetőek.

Később majd bemutatjuk, hogy a kis cégek támogatására összpontosító megközelítés eltér a nagy cé-

gek vonzásához kapcsolódó stratégiától, hiszen a nagy cégek saját belső forrásokkal rendelkeznek,

amelyekkel stratégiailag és önállóan fel tudnak lépni. Azonban a kis cégekre összpontosító belső stra-

tégiák és a külföldi befektetési stratégiák nem vethetőek össze. Épp ellenkezőleg, a megfelelő körül-

mények között a kettő egymást erősítheti.

8.1.1 Külföldi befektetés

A külföldi befektetések potenciálisan a foglalkoztatás, valamint a korszerűsítés és versenyképesség

fontos forrásai. Azonban ez a szerep befektetőként eltérő. Fontos kérdés a térség szempontjából: mi-

lyen jellegű befektetőket akar idevonzani, illetve hogy egyáltalán befolyásolni tudja – e azt, hogy ki

jön ide?

43

Természetesen az egyes ideérkező vállalkozásoknak van közvetlen foglalkoztatási hatása, de a külföl-

di befektetéseknek egyre nagyobb közvetett hatásai lehetnek a régió fejlődésére. Figyelemmel a köz-

vetett hatásokra, célzott stratégiákat kell kidolgozni, amelyek a szélesebb fejlesztési célokhoz kapcso-

lódnak, mint például az egyes ágazatok fejlesztéséhez, újfajta ismeretek bevezetéséhez vagy a helyi

KKV-k potenciális korszerűsítéséhez – például a minőség, tervezés vagy technológia javítására vo-

natkozó ötletek átadásával. Azonban nem minden külföldi befektetésnek van fejlesztési hatása. Né-

hány befektető azért jött Kelet-Közép-Európába, mert itt alacsonyak a bérköltségek, és nem állt érde-

kében a munkaerő képzése, illetve hogy nagyobb többletértéket termelő tevékenységekre helyezze át

a hangsúlyt. Az ilyen befektetőre az is jellemző, hogy áthelyezi telephelyét máshova, ha ott kedve-

zőbbek a bérköltségek. Ha egy régiót csak az az olcsó munkaerő forrásának tekintenek, akkor ne cso-

dálkozzunk, hogy az odaérkező befektetőt csak ez érdekli. A legsikeresebb régiók azonban az olcsó

munkaerőnél jóval többet kínálnak: a regionális politikai döntéshozók feladata az olyan belső feltéte-

lek kialakítása, amely nemcsak a (belső) nagy többletértéket termelő cégeket célozzák meg, hanem az

ugyanilyen profilú (külső) cégek számára is vonzóak.

Az olaszországi Emilia Romagna nagyon jól érzékelteti ezt a tényt. Nagy cégeket vonzott ez a magas

bérköltségű régió, a helyi beszállítók magas szintű képességeinek és készségeinek köszönhetően, hi-

szen az ő bevonásukkal magas minőségű termékeket és szolgáltatásokat tudnak kínálni az ügyfeleik

számára. Angliában, a Cambridge-i régió egy olyan erős befektetésbarát bázist alakított ki, amely a

tudás és sok kis csúcstechnológiás terméket gyártó cég köré épült. Mindez az olyan nemzetközi cégek

érdeklődését keltette fel, mint a Microsoft. Európán kívül Szingapúr és a kaliforniai Szilikon Völgy

szintén vonzzák a nagy többletértéket teremtő vállalkozásokat.

Hosszú távon a Tatabányai kistérségnek meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek segítik a

magas többletértéket termelő helyi vállalatokat, illetve bevonzzák a magas többletértéket termelő

külső cégeket és / vagy a globális ellátóláncok magas többletértéket képező részeit. Ebben a képzett

munkaerő rendelkezésre bocsátása nagy szerepet játszik majd. Például Izraelben az egy főre eső GNP

hirtelen megemelkedése elsősorban az exportorientált kis IKT és csúcstechnológiai cégeknek volt kö-

szönhető, amelyek versenyelőnye nem függ alacsony bérköltségektől, a helyszíntől vagy a természeti

forrásoktól. Az oktatás, készségek és ismeretek fejlesztése és terjesztése játszottak döntő szerepet. Az

az ország ígéretes, amely olyan, magasan képzett munkaerővel rendelkezik, amely képes a legmaga-

sabb többletértékeket teremtő tevékenységek egy részének a végrehajtására. Ez tükröződik a beruhá-

44

zásfajtákban is, melynek nagy része K+F tevékenységekre fordítódik.

8.1.2 A külföldi befektetés befolyásolása

Sok kezdeményezésnek most az a célja, hogy valamilyen módon befolyásolja a fontos külföldi befek-

tetők jelenlétét, mégpedig olyan módon, hogy az előnyös legyen a helyi vállalkozások és a regionális

gazdaság számára. Ezek az előnyök lehetnek a helyi ellátóláncok fejlesztése, az azt kísérő munka-

helyteremtéssel együtt. A külföldi befektetések gyakran alig élnek a helyi beszállítók szolgálataival.

Ennek lehet technológiai oka is, de a legtöbb esetben az az ok, hogy nincs megfelelő minőségű helyi

beszállító. Néhány esetben előfordul, hogy egy nagy befektető, pl. egy autógyártó, bevonja a helyi

beszállítókat. De sokkal többször fordul elő az, hogy kormányzati programok és / vagy közvetítő in-

tézmények felállítása szükséges ahhoz, hogy elősegítsék az ellátólánc fejlesztését.

A külföldi befektetések befolyásolására irányuló legismertebb kezdeményezések (melynek során be-

építik a befektetőt a helyi gazdaságba), melyek célja a helyi gazdaság korszerűsítése, Európán kívül

találhatóak: Szingapúr, Malajzia, Mexikó stb. Európában kiemelt példák vannak Írországban és az

Egyesült Királyságban: utóbbi országban a decentralizált és regionális fejlesztési stratégiák kontextu-

sában.

A szerzők a következő ajánlásokat fogalmazták meg:

A térségnek egy olyan integrált hazai és külföldi befektetőkön alapuló fejlesztési stratégiát kell kidol-

goznia, amelynek célja nemcsak új ipari és foglalkoztatási lehetőségek megteremtése, hanem azt is fi-

gyelembe veszi, hogy a belső és külső eszközök jelenléte, úgy mint pl. a helyi egyetem létrehozása,

megfelelő karok kiépítése, továbbá a szakképzés fejlesztése, illetve a multinacionális cégek kihelye-

zett helyi vállalatai, hogy befolyásolhatóak oly módon, hogy bizonyos ágazatok és szélesebb értelem-

ben véve a regionális gazdaság korszerűsíthető legyen.

Az olyan ellátóláncprogramok, amelyek a térségbe érkező külföldi befektetések és a helyi vállalkozá-

sok igényei és a szélesebb regionális fejlesztési stratégia alapján kerülnek kialakításra, nagyon fontos

szerepet játszhatnak.

8.1.3 A felsőoktatási szakértelem felhasználása

A Tatabányai kistérség egyik erőssége lehetne egy erős gazdag oktatási és tudományos infrastruktú-

45

ra. Jelenleg TISZK 7 intézményt foglal magában. Ezek elsősorban középfokú oktatással foglalkozó in-

tézetek. Tatabányán jelenleg egy főiskola van: a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF), il-

letve a Gábor Dénes Főiskolának kihelyezett tagozata van, ahol informatikát oktatnak.

A Tatabányai kistérség felismerte azt a potenciált, amely abban a tudáshalmazban rejlik, amelyet egy

ilyen lehetséges infrastruktúra kínál és azt javasolja, hogy támogatni kell az együttműködést és a

technológiai transzfert szolgáló eszközök kidolgozását.

Tulajdonképpen Európában és másutt is felmerül az a közös igény, hogy a lehető legjobb módon kell

értékesíteni az adott régió felsőoktatási és kutató intézményeit. Ez azt a trendet is tükrözi, amely arra

törekszik, hogy összekapcsolja az egyetemi kutatást és a szakértelmet olyan stratégiákkal, amelyekkel

a térségen belüli ágazatokat lehet korszerűsíteni, új ágazatokat vagy éppenséggel magas többletérté-

ket termelő szakágazatokat kifejleszteni, vagy esetleg teljesen új ágazatokat bevezetni. K+F tevékeny-

séget folytat Tatabányán a GE. Zenon Europe Kft. (erre nagyon büszke a város) az Oroszlányban mű-

ködő víztisztító berendezések gyártásához, ez az egyetlen nemzetközi vállalkozás a városban akinek

itt történik termék és technológia fejlesztése. Az előbbieken kívül jelenleg nem folyik K+F tevékeny-

ség, pedig jelentős műszaki és humán tőke halmozódott fel a városban és a kistérségben. A K+F-t je-

lenleg az anyavállalatok külföldön végzik. Ezen az állapoton szeretnék változtatni az Ipari Innovációs

Központ létrehozásával

Az Ipari Park központjában - a tervek szerint - ipari innovációs központ létesül, melynek célja,

hogy a korszerű környezettudományi technológiák, a megújuló energiaforrások hasznosítása és a ha-

tékony hulladékhasznosítás terén elősegítse a régióban működő vállalkozások együttműködését, a

technológiai transzfer folyamatokat és az egyetemi, főiskolai tudományos eredmények ipari alkalma-

zását. Ennek megfelelően a létrejövő új innovációs központ széleskörű együttműködésre törekszik a

város és a vonzáskörzetének nagyvállalataival, innovatív kis- és közepes vállalkozásaival, valamint a

régió felsőoktatási intézményeivel és kutatói szervezeteivel.

A központ neves multinacionális cégek szomszédságában, az ipari park egyik legfrekventáltabb he-

lyen lévő 1 hektár nagyságú területen létesül, egy közel 2800 m2 hasznos területű, többszintes, erre a

célra megépülő, akadálymentesített épületben kerül megvalósításra zöldmezős beruházás keretében,

melyben kutatóhelyek, irodák, kísérleti műhelyek, laboratóriumok, oktató- és előadó termek kapnak

helyet, a legkorszerűbb informatikai infrastruktúrával ellátva.

Az innovációs központot egy erre a célra létrehozott projektcég, az IPTECH-INNO Ipari Technológi-

46

ai Innovációs Központ Projekt Kft. valósítja meg, saját erő, bankhitel és uniós pályázati pénzforrások

felhasználásával. A központot jövőben 4-5 főállású alkalmazott fogja működtetni, mely részben inno-

vációs fejlesztő és koordináló feladatokat, részben Facility Management feladatokat fog ellátni.

Az épületet az innovációs központ koncepcióját kidolgozó, a tatabányai nagyvállalatok pályázati

ügyintézését jelenleg is végző „K+F” Kutatás-fejlesztési Tanácsadó Központ Kft. valamint a országo-

san is jelentős fővállalkozási tapasztalatokkal rendelkező építőipari cégek valósítják meg, melyeknél

a szükséges önerő, hitelképesség és a kellő szakmai referenciáik megvannak, mind a tudományos és

innovációs szolgáltatások végzésére, mind pedig a korszerű és energiatakarékos épület létrehozására

és gazdaságos működtetésére vonatkozóan.

A tatabányai innovációs központ létrehozását az indokolja, hogy az elmúlt tizenöt évben dinamikus

ipari fejlődés ment végbe a Tatabányai Ipari Parkban és a város más részein, több mint húsz multina-

cionális cégek települt le, és ezek közül egyre több olyan van, amely olyan mérnöki szolgáltatásokat

is igényel ma már a beszállítóitól, amit a hozzájuk közel települő innovatív vállalkozások tudnak a

leghatékonyabban kielégíteni. Ebből következően a létrejövő ipari innovációs központ egyik legfon-

tosabb feladata lesz elősegíteni a helyi kis- és közepes vállalkozások megerősödését, hogy alkalmassá

váljanak a magasabb hozzáadott értékű innovációs tevékenységek végzésére is.

Az innovációs tevékenység kiteljesítése érdekében az új innovációs központ együttműködési megál-

lapodásokat alakított ki a Tatabányai Ipari Parkba települt cégekkel, leendő bérlőkkel, valamint a ta-

tabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával, a helyi önkormányzat mellett működő Gazda-

ságfejlesztő Szervezettel, és a tatabányai Klímakör Egyesülettel, melyekkel együttműködve az új ipa-

ri innovációs központ a tatabányai térség megújuló energiahasznosítási és öko-innovációs fejlesztési

központja lesz a jövőben.

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Alapítvány 1990 második felében alakult meg Tatabányán.

A hét alapító - köztük a városi és megyei helyhatóságok és a legnagyobb környékbeli vállalatok.

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája alig több mint tíz esztendeje, de már a rendszerváltás után

alakult, és az elmúlt évek alatt a magyarországi gazdasági felsőoktatás egyik meghatározójává vált.

Az első felsőoktatási intézmény volt, amelyik már a nevében is vállalta, hogy nem a közgazdaságtan

elméleti vagy makró kérdéseire helyezi a hangsúlyt az oktatásban, hanem a gyakorlati üzleti élettel,

a vállalati gazdálkodás témaköreivel foglalkozik.

47

A főiskola székhelye és központja Tatabányán van. A XXI. század gazdasága ugyanis az informati-

kára, a globalizációra és a kommunikációra épül. A MÜTF végzett hallgatói ennek megfelelően ko-

moly közgazdasági felkészültséggel, számítógép-felhasználási tapasztalatokkal, begyakorlott üzleti

képességekkel, valamint magabiztos idegen nyelvű kommunikációs, prezentációs és tárgyalási kész-

ségekkel rendelkeznek.

A modern tantárgyak, a korszerű tantervek és tananyagok, a gyakorlati tapasztalattal is rendelkező

felkészült oktatók, a fejlett oktatástechnika és informatikai háttér, a gyakorlatorientált kutatási és ok-

tatási tevékenység, a kiscsoportos vállalati projektmunkák és a – részben – külföldi szakmai gyakor-

latok biztosítják a magas színvonalú képzés alapját és feltételeit.

A MÜTF ötéves stratégiai tervében az egyetemmé válást célozza meg. A terv szerint műszaki és köz-

igazgatási kar, illetve azokon alkalmazott tudományokhoz kapcsolódó doktori képzések indulnak,

emellett a közigazgatás területén rövid programokkal, nyári egyetemi képzésekkel kívánjuk segíteni

az uniós elnökségi szakaszra való felkészülést. A tervek szerint 2015-ig a műszaki tudományok terü-

letén magyar és angol nyelvű lézermérnök és alternatív energiamérnök alapszakot indítunk. A terve-

zett közigazgatási kar előkészítésére létrejött a Magyary Zoltán Közigazgatási Intézet, mely bekap-

csolódik a továbbképzésekbe és a vezetőképzésbe. Az önkormányzati dolgozóknak pályázati lehető-

ségként kínálunk képzési rendszert, elsősorban Komárom-Esztergom megye településein. A rövid

távú tervek között szerepel közigazgatási mestervizsga, nyelvi felkészítő, nyári egyetemi program in-

dítása is, ahol Magyarország uniós elnökségi feladataira képezzük a hallgatókat. A főiskola a régió-

ban szeretné ellátni technológiai tudásközvetítő szerepét a kis- és középvállalkozások, a felsőoktatás

és a közigazgatás között.

A Tatabányai kistérségben a gyakorlatorientált kutatási szakértelmet fel lehetne használni, mind a

meglévő ágazatok esetében, mind az új, kialakulóban lévő ágazatoknál.

Európában és másutt számos megközelítés létezik a kutatóintézetek és az ipar közötti kapcsolatok

elősegítésére, ideértve a következő testületek létrehozását: tanácsadó testületek az egyetemeken be-

lül, amelyek a tudósoknak/kutatóknak adnak tanácsot a kutatási eredmények kereskedelmi hasznosí-

tásával kapcsolatban; speciális ún. egyetem-ipar kapcsolattartó irodák; egyetem-ipar vitafórumok és

együttműködési programok; és olyan decentralizált hivatalok, amelyek a helyi vállalkozásoknak se-

gítenek abban, hogy könnyebben hozzá tudjanak férni az egyetemek szolgáltatásaihoz.

A Tatabányai kistérségnek felül kellene vizsgálnia az ún. „best practice”-listáját, és le kellene vonnia

48

az ebből fakadó tanulságokat. A következőkben felsorolunk néhány olyan javaslatot, amely olyan

megközelítésekre vonatkozik, amelyek különösen alkalmasak arra, hogy segítsék a már meglévő kis-

vállalkozások korszerűsítését és / vagy új vállalkozások létrehozását.

A Tatabányai kistérségi partnereknek azon szándéka, miszerint létrehoznának egy ún. ipari innováci-

ós központot, azt tükrözi, hogy a régió valóban szeretne nagy szakmai tudást igénylő és magas több-

letértéket termelő ágazatokat meghonosítani. Az ilyen központok létrehozása, amely gyakran kap-

csolódik inkubátorokhoz is, és amelyek általában valamely egyetem közelében, vagy esetleg annak a

területén találhatóak, elismert formája a tudásalapú ipari ágazatok kifejlesztésének. Nagyon sok pél-

dát lehetne említeni: az egyik legnagyobb ilyen park a Sophia Antopolis Franciaországban. Az Egye-

sült Királyságban a virágzó „Tudományos Park” ágazat központja a Cambridge-i Egyetem. Az egye-

tem a tudás fontos forrásaként működik, és közvetlenül járult hozzá új ipari vállalkozások kialakulá-

sához. Közvetve pedig, végzett hallgatói által, elősegítette egész sor csúcstechnológia KKV létrejöttét.

Németországban a legjobb példa az felsőoktatási tudományos ismeretek maximális kihasználására a

Steinbeis Technológiatranszfer Ügynökségek Hálózata Baden-Württemberg tartományban.

Amint fenn felsorolt nemzetközi példákból is látható az egyetem megléte nélkülözhetetlen egy jól

működő K+F központhoz.

Az Innovációs központ létrejötte, és egy önálló, erős kutatóbázissal rendelkező egyetem létre-

jötte meghatározó fontossággal bír Tatabánya jövője szempontjából. Fontos, hogy a fentiekben

felsorolt két projekt megvalósuljon, - mégpedig ha lehetséges egyszerre, vagy legalábbis mini-

mális időkülönbséggel.

8.1.4 A helyi és ágazati partnerség fejlesztése

Helyi területi partnerségek

A helyi területi partnerségek elsősorban a helyi fejlesztési kezdeményezésekre összpontosítanak és

nem feltétlenül korlátozódnak csupán egy speciális ágazatra, és általában a szociális partnereknél

szélesebb körből vonnak be szereplőket. Bár helyi indíttatásúak, a magasabb szintű hatóságok előse-

gíthetik azokat a feltételeket, amelyek között az ilyen kezdeményezések létrehozhatóak. Egy ilyen

közvetítő-támogató szerepet játszott például az Európai Bizottság, ügynökségei és programjai által, s

ezen belül is az ún. Területi Foglalkoztatási Paktum programmal. Tatabányán jelen program eredmé-

49

nyeképp jött létre a Tatabányai Foglalkoztatási Paktum, illetve a foglalkoztatási és képzési stratégia.

A következő lépés, hogy az elkészült stratégiákat felhasználva, megalkossák azon konkrét kistérségi

projekteket.

Jól ismert helyi partnerségi kezdeményezéseket alakítottak ki pl. Olaszországban. Németországban a

decentralizált megközelítés Észak-Rajna-Veszftáliában magában foglalta a partnerség illetve az össze-

hangolt együttműködést. Ez a tartomány 15 alrégiójában konszenzusépítést jelentett a helyi kulcs-

fontosságú szereplők között. Ezek a szereplők kollektív módon vettek részt saját fejlesztési stratégiáik

megtervezésében és végrehajtásában. Mindebben a tartományi kormány segítő, koordináló és moni-

toring funkciót töltött be. A partnerség többek között olyan regionális konferenciákon valósult meg,

ahol a résztvevők konszenzusra jutottak a fejlesztési javaslatokkal kapcsolatba. A konferenciát köve-

tően a javaslatokkal együtt támogatási kérvényt nyújtottak be a tartományi kormányhoz.

Minden regionális konferencia a helyi adottságok függvényében eltérő összetételű volt. De közös

mindegyikükben az önkormányzatok, a szakszervezetek, az ipari és kereskedelmi kamarák és a helyi

munkaügyi központok részvétele. A további résztvevők különböző közösségi csoportokat fednek le,

úgymint női, jóléti és környezetvédelmi szervezeteket valamit egyházi és egyéb csoportokat. A legsi-

keresebb konferenciákra a KKV-k jelentős szerepvállalása jellemző és az, hogy a tárgyalás, alkudo-

zás és konszenzuskeresés során az érintett szereplők együttműködtek és közösen léptek fel.

Írországban a területalapú partnerségek egy sor gazdasági és társadalmi problémával foglalkoztak,

1991-ben az ír kormány a szociális partnerek és ESZA segítségével kezdeményezte az első területala-

pú partnerséget a 38 városi és vidéki partnerség közül. Ezek célja az volt, hogy az olyan háromoldalú

nemzeti szintű együttműködést terjessze a helyi szintre is, amelyek szociális és gazdasági problémák

megoldását célozták meg, úgymint pl. a vállalkozásfejlesztés, tartós munkanélküliség és szociális ki-

rekesztettség.

A jelenlegi jelentés szerzői azt javasolják, hogy a Tatabányai kistérség segítse elő az ágazati és helyi

területi szerveződéseket, fórumokat és partnerségi formákat, amelyek segítségével kezelhető a válság

okozta változás, elősegíthető a konszenzus és szociális kohézió valamint a korszerűsítés felgyorsítása.

8.1.5 Segítő-támogató rendszer a KKV-k számára

A Tatabányai kistérség legtöbb vállalkozása KKV. A KKV-k a foglalkoztatás és az új vállalkozások

létrehozásában döntő fontosságú szerepet játszanak és emellett, a versenyre is ösztönzik a többi (ide-

50

értve a nagyobb) vállalkozás(oka)t is. A kisebb gazdasági egységek sikere függ a hatékony és segítő

intézményi és szabályozói környezettől. A Tatabányai kistérségben a megfelelő támogató infrastruk-

túrának tartalmaznia kell egy sor szolgáltatást: pénzügyi, HR, marketing és export szolgáltatásokat

valamint technológiai transzfert, tesztelési és mérési, korszerűsítési és tanácsadói szolgáltatásokat il-

letve ún. inkubátor létesítményeket.

Annak érdekében, hogy hatékony legyen, az ilyen szolgáltatásnak átfogónak, relevánsnak és köny-

nyen hozzáférhetőnek kell lennie. Egy adott szolgáltatás relevanciája azáltal növelhető, hogy azt az

adott ágazat igényeihez igazítjuk, úgy hogy meghallgatjuk az ágazati szervezetek, fórumok és part-

nerségek ezzel kapcsolatos véleményét. Amikor például egy korszerűsítési stratégiáról van szó, ak-

kor a képzési szolgáltatástól elvárható, hogy alkalmazkodjon minden az adott vállalkozáson vagy

akár egy egész ágazaton belüli változáshoz. Mivel általában egy sor szolgáltatásra van igény, a szol-

gáltatónak rendelkezésre kell tudnia bocsátani egy átfogó támogató csomagot (például tanácsadás

termelési kérdésekben + képzés + finanszírozás). Ez feltételezi a koordináció szükségességét.

A kisvállalkozásoknak és azok alkalmazottainak általában sem idejük, sem pénzük sincs igazán arra,

hogy sokat utazgassanak szolgáltatásokat keresve, éppen ezért fontos, hogy azok könnyen hozzáfér-

hetőek legyenek. Az általános trend az, hogy egyablakos megoldásokkal, decentralizált helyen teszik

hozzáférhetővé a szolgáltatásokat.

Ott ahol az ágazatok földrajzilag agglomeráltak, pénzügyi és hatékonysági szempontból is annak van

értelme, ha a technikai támogatási rendszer ezen a földrajzi körön belül helyezkedik el.

A Tatabányai kistérségben számos olyan intézmény, amely a KKV-kat valamint kezdővállalkozáso-

kat támogató szolgáltatásokat nyújt. A szerzők azt még nem tudták felmérni, hogy a Tatabányai kis-

térségben ezek mennyire felelnek meg az átfogó, koordinált, releváns és hozzáférhető szolgáltatások-

ra vonatkozó követelményeknek. Azonban ami az utolsó aspektust illeti, annyit lehet tudni, hogy a

KKV-kat támogató intézmények földrajzilag nem egyenletesen oszlanak el, és csak kevesebb mint 40

%-uk működik a városi területeken kívül, ezáltal megnehezítve a hozzáférést a kijjebb eső vállalkozá-

sok számára.

El lehetne gondolkozni azon, hogy néhány szolgáltatást csoportok vagy hálózat alapján is lehetne

biztosítani, tehát nemcsak egyes vállalatonként. A jelentésben másutt példákat mutatunk be arra vo-

natkozóan, hogy a KKV-k hogyan működhetnek együtt úgy, hogy egymástól tanulnak, költségeket

osztanak meg, közös termékeket és stratégiákat fejlesztenek, és hogy szükségük lehet kollektív szol-

51

gáltatásokra. Ezek közé tartozhatnának olyanok is, amelyekben megtanulnák, hogyan kell együttmű-

ködni.

Amikor szükség van például a koordináció javítására, akkor megfontolandó, hogy nem lenne -e cél-

szerű egy koordináló ügynökséget létrehozni, olyat mint például az Institute for the Promotion of

Small Firms Valenciában ( vagy az ERVET ügynökség Emilia Romagnában, Olaszországban.

8.1.6 Hatékony oktatási és képzési rendszer kidolgozása, a szak-

képzés fejlesztése

Amellett, hogy az ipar igényeit egyre inkább figyelembe kell venniük a képzőintézeteknek, fontos a

vállalkozáson belüli tudástranszfer és képzés is. Amikor olyan informális tudástranszferről van szó,

amely olyan aspektusokra vonatkozik, mint a leginkább bevált gyártási eljárások, technológiák, pia-

cok, divat, anyagok és egyéb, akkor az ügyfelek, a versenytársak és a beszállítók a legfontosabb for-

rások. Ez a felismerés számos olyan kezdeményezéshez vezetett, amelynek célja a vállalkozások kö-

zötti információ-illetve ismeretáram minőségének javítása, horizontálisan a kis cégek és vertikálisan

a kis és nagy cégek között. Sőt néhány nagyvállalat aktív lépéseket tett annak érdekében, hogy a kü-

lönböző szinteken található beszállítóikat a legújabb technológiákban jártassá tegyék. Másutt ún. el-

látólánc-programokat vezettek be, amelyekben a képzés is központi szerepet játszik. Partnerségben

együttműködve a helyi KKV-k nemcsak a helyi képzőktől kaphatnak segítséget, hanem a vezető

nagy cégektől is. Azáltal, hogy a képzést konkrét üzleti lehetőségekhez kötjük, sokkal jobban ösztö-

nözzük a KKV-kat az aktív együttműködésre.

Vannak ún. Mentori Programok például Belgiumban és Írországban, amelyeknek keretében a nagy

cégek menedzserei kis cégekbeli kollégáikkal megvitatják a leginkább bevált gyakorlatokat. Vannak

olyan programok is, amelyek az ún. Tanulási Hálózatokat támogatják, pl. Németországban, Dániában

és az Egyesült Királyságban, ahol is a résztvevő cégeket arra ösztönzik, hogy tájékoztassák egymást

(lehetőleg egymás gyártóegységeinek megtekintése kapcsán) az alkalmazott technológiákról, gyártá-

si módszerekről, vezetői módszerekről és más a korszerűsítéssel kapcsolatos tevékenységekről. Ezen

folyamatba be lehet vonni tudományos, kutató és tanácsadó szakértőket is; aztán léteznek még Ága-

zati Fórumok és Konferenciák valamint Együttműködési Kutatási Projektek a helyi kutatóintézetek

és vállalkozások bevonásával.

A szakképzés fejlesztésére készült el jelen program keretén belül a Képzési Stratégia a Tatabányai

52

Kistérség részére, amely részletesen foglalkozik-e kérdéskörrel. Az alábbiakban csak néhány megálla-

pítást szeretnénk közölni.

Széles körben elismert tény az, hogy a változással csak úgy lehet lépést tartani, ha állandóan korsze-

rűsítjük, frissítjük készségeinket illetve ha teljesen újakat tanulunk. Az egész életen át tartó tanulás

azt a hozzáállást és elvárásrendszert képviseli, amely ahhoz kapcsolódik, hogy az emberek folyama-

tosan tanulnak - gyerekkortól a nyugdíjaskorig, intézményi és vállalati támogatással. Ebben az össze-

függésben azt látjuk, hogy új, a felhasználók számára kényelmes intézményi formák alakulnak ki, pl.

Az IKT segítségével.

A Tatabányai kistérségben az aktív munkaerőpiaci programok kiemelten kezelték a képzést, mint a

nagyobb fokú foglalkoztathatóság egyik eszközét, és ennek a jövőben is így kell lennie.

Mindazonáltal megfogalmazódtak olyan súlyos bírálatok is, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy nagy

az ellentmondás a régióban az álláskínálat és a rendelkezésre álló készségek / képesítések között. Ki-

emelt feladat olyan mechanizmusok kidolgozása, amelyekkel fel lehet oldani ezt az ellentmondást és

amely segítségével a képzési és aktív munkaerőpiaci programokat egy dinamikus korszerűsítési stra-

tégia kontextusába kell helyezni. Egy olyan stratégiára van szükség, amely nemcsak új készségek ki -

alakítására összpontosít, hanem új munkahelyek teremtésére is, tehát egy olyan stratégia, amely a

kettő együtt fejleszti.

i) Képzés és intézményi támogatás

Kiváltképpen a KKV-k esetében a képzés a koordinált támogatási infrastruktúra része kell legyen, hi-

szen a kis cégek és alkalmazottaik általában nem rendelkeznek sem pénzzel, sem idővel sem különö-

sebb motivációval hogy képzéssel foglalkozzanak.

Ezenkívül a nagy cégeknek szervezett képzések nem mindig relevánsak a kis cégek számára, sőt bizo-

nyos cégeknek speciális ágazati igényei is vannak. A kis cégek igényei aszerint is alakulnak, ahogy

azok fejlődnek, alakulnak, korszerűsödnek. A kis cégek és alkalmazottaik egyébként általában egy

sor szolgáltatást igényelnek, ennek következtében, a képzést egy átfogó szolgáltatási csomagba kell

elhelyezni.

A helyi partnerséghez és ágazati korszerűsítési stratégiákhoz kapcsolódva, a koordináció, a relevan-

cia és a motiváció kérdését úgy lehet megoldani, hogy a képzést beépítik a helyi partnerségi és ága-

zati korszerűsítési kezdeményezésekbe, amelyek arra ösztönzik a kis cégeket, hogy működjenek

53

együtt közös vállalkozásokban és a költségek megosztásában. A hozzáférhetőséget a képzés decentra-

lizációjával lehet javítani, azaz ott kell képezni, ahol az emberek dolgoznak s megfelelő, az érintettek

számára alkalmas időben. A távoktatásban felhasználhatóak a legújabb informatikai lehetőségek. A

képzés attól lesz mindenki számára megfizethetőbb, ha a cégek csoportokba tömörülve közösen állják

a költségeket.

ii) Az iparág bevonása

Azzal, hogy a folyamatba bevonjuk az érintett iparágat, a képzés relevanciája és a kezdeményezések

fenntarthatóságának lehetősége nő.

A leginnovatívabb megközelítések azok voltak, amelyeknél az érdekképviseleti szervezetek túlmen-

tek a hagyományos érdekképviseleten és alkudozáson és aktívan részt vettek a fejlesztési tevékenysé-

gekben.

A szerzők azt ajánlják, hogy fel kell oldani a képzési egyenlőtlenséget és ellentmondást és fi -

gyelembe kell venni a azokat a speciális problémákat, amelyekkel a KKV-k szembenéznek. Pél-

dául a relevancia kérdését hatékonyan meg lehetne oldani, ha a képzést összekötnék az ágazati

és helyi fejlesztési kezdeményezésekkel és a KKV-együttműködési programokkal, úgy hogy a

szükségletek meghatározásába bevonnák az adott iparág képviselőit, és azáltal, hogy a képzést

annak a dinamikus folyamatnak a részeként értelmezzük, amely a változó iparághoz és a válto-

zó munkavállalói igényekhez kapcsolódik.

8.1.7 Új mezőgazdasági és vidéki lehetőségek feltárása és biztosí-

tása

A kistérség mezőgazdasága és vidéke / szórványos illetve ingatag kivételektől eltekintve / az átalaku-

lás-átmenet, a konszolidációs kényszerkövetelmények, a meg-megújuló agrárpiaci nehézségek hatá-

sai alatt az „egyensúly-keresés” zavaraival folytat mindennapos küzdelmet. Ezért alapvetően és első-

sorban általános stabilizációra, azaz programokra szorul. Ebben a „létért” folyó küzdelemben úgy a

kistérség mezőgazdasági termelése, mint átrendeződésben lévő ipara, infrastrukturális és település

rendszere jelentősen többet fogyaszt a természeti környezet erőforrásaiból / esetenként saját koráb-

ban felhalmozott tárgyiasult vagyonából is / mint aminek a visszapótlására képes.

A kistérség sajátosságai; „érték-gazdag” természeti környezet, iparosodottság .a szénbányászat elsor-

54

vadása (elsorvasztása), a zárt-tömbösödött aprófalvas településrendszer, a fokozott környezeti veszé-

lyeztetettség, országos-nemzetközi hatósugarú mezőgazdasági szervezetek jelenléte, az élelmiszeripar

„fehér foltjai” az átlagos feletti erdősültség, a gabonagazdaság és az abrak-fogyasztó állattenyésztés

dominanciája, a magasabb népsűrűség és az országos szinteket meghaladó infrastruktúra részben

erősítették részben tovább motiválták a stabilizáció és az uniós közelítés kettősségére alapozott alap-

koncepció érvényesítését. Ezek mérlegelése során vált valósággá, hogy a kistérségben alkalmazható

fejlesztési irányok közül minimálisnak tekinthetők az extenzifikálás / forrásigény minimalizálás lehe-

tőségei. Ezzel szemben jelentősen kihasználatlan, s viszonylag könnyen (olcsón) az „organikus kör-

forgás” keretében mobilizálható erőforráspotenciálja a kistérségnek, a jelenleg csupán 30-40%-ban

hasznosuló gabona-szalma /réti széna és erdei termék/ bázis.

Figyelmet kell szentelni a mezőgazdasági és rurális iparágakra és lehetőségeire. Ezt alátámasztva

négy fontos aspektust emelnénk ki:

Fontos lenne a mezőgazdasági stratégiák összekötése a régión belüli ágazatokon átnyúló értéklánc-

hoz kapcsolódó tevékenységek támogatásával. A mezőgazdasági fejlesztést például össze lehetne kap-

csolni egy olyan ágazatokon átnyúló stratégiával, amely magában foglalná az élelmiszeripart (hús,

zöldség, tej és egyéb) kis- és nagykereskedőket (ideértve az élelmiszer áruházakat is), a raktározást és

szállítást, valamint a támogató intézményeket, azaz az egyetemeket és kutatóintézeteket. Például ál-

talános az a nézet, miszerint a holland vágott virág üzlet sikere nemcsak annak köszönhető, hogy le-

hetőség van a növények termesztésére, hanem annak is, hogy egy sor minőségi gazdasági és intéz-

ményi szereplő vesz részt a folyamatban – azaz a marketing, a szállítás, a képzés, a kutatóintézetek –

amelyek szélesebb értelemben véve kapcsolódnak az iparághoz.

Olyan vidékfejlesztési stratégiák kifejlesztése, amelyek decentralizáltak és a helyi partnerségek-

hez kapcsolódnak, bevonva a kulcsfontosságú szereplőket (munkaadói szervezetek, szakszervezetek,

munkaügyi központok, képzőintézetek, pénzügyi ügynökségek, önkormányzatok és mások), akik se-

gítenek a helyi üzleti lehetőségek meghatározásában és együttműködnek a helyi vállalkozásokkal és

segítik őket abban, hogy sikeresek lehessenek.

Fontolóra kell venni a mezőgazdasági diverzifikációt. Többek között be lehetne vezetni új, maga-

sabb értékű/minőségű termékeket, pl. a helyszínen történő feldolgozással (vagy együttműködve kü-

lönálló, meglévő feldolgozókkal); vagy különböző termelési módszerek alkalmazásával, pl. biogazdál-

kodás; vagy a piaci hozzáférés többféle módjának alkalmazása, pl. az Internet bevonásával; vagy

55

-miután a Tatabányai kistérség gazdaságai általában kicsik- szövetkezeti, illetve egyéb kollektív mód-

szerek felhasználásával.

Végül a mezőgazdasági tevékenységek kiegészítése, más, nem mezőgazdasági jellegű tevékenysé-

gekkel, pl. agro-turizmussal. Más régiókban például a gazdálkodó családok otthonról végezhető táv-

munkával vagy alvállalkozói tevékenységekkel egészítették ki jövedelmüket.

Célcsoport: Közvetlen: Agráriumban tevékenykedő vállalkozások

Közvetett: Elsősorban agrárvégzettséggel rendelkező munkanélküli lakosság

Indikátorok: A kistérségben létrehozott magasabb feldolgozottsági szintet biztosító beruházások

száma (darab)

Finanszírozás lehetséges forrásai: UMVP 1-es tengely, 123.1-es intézkedés. Mezőgazdasági termékek

értéknövelése

8.1.8 Turizmus

Tatabányán nincs konkrét szervezete az idegenforgalomnak, bár létezik sok kis „sejt”, de ezek nincse-

nek közösen kezelve. A városi önkormányzatnál nincs idegenforgalmi referens, senki nem foglalko-

zik hivatali elkülönített feladatként az idegenforgalom kérdéseivel, nincs Idegenforgalmi Bizottság

sem, bár a Kommunikációs és Tájékoztatási Iroda munkatársai szerveznek rendezvényeket, tartják a

civil szervezetekkel a kapcsolatokat, külkapcsolati referensük pedig ápolja a testvértelepülésekkel a

kapcsolatot, s emellett az Önkormányzat Kulturális Bizottsága foglalkozik a kérdéssel, bár inkább a

kultúra oldaláról, és a marketing tevékenységekért is külön szervezet felel.

2009-ben öt település részvételével alakult meg a Tatabánya és Környéke Turisztikai Egyesület. A

szervezet feladata többek között összehangolni az önkormányzatok és vállalkozók turisztikai tevé-

kenységét. Az egyesület rendezvényeket szervez, képviseli a vállalkozások érdekeit, információs iro-

dát működtet és díjmentesen közvetíti a turisztikai szolgáltatásokat. Tatabánya mellett Szomor, Vér-

tessomló, Várgesztes és Vértesszőlős is a szervezet alapítója.

Kiemelendő, hogy a város térségében csak Tatán, illetve távolabb Komáromban van Tourinform Iro-

da. Fontos szerepet töltenek be a város idegenforgalmában az utazási irodák is, bár ezek jellemzően a

helyi lakosok üdülési igényeit elégítik ki. Míg régen csak két iroda (IBUSZ, Komturist) volt, ma már

56

sokan vannak jelen ezen a piacon. A városi utazási irodák között nincs együttműködés, nincs igény a

közös fellépésre, mivel konkurenciát látnak egymásban. A városban 7 utazási iroda működik:

• Colombus Utazó, Szolgáltató és Kereskedelmi Bt., Károlyi Mihály u. 31. 34/332-220

• Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, Komáromi u. 55. 34/311-821

• Hunguest Travel Rt., F tér 18/D. 34/311-862

• Jolly-Joker Utazási Iroda, F tér 34. 34/312-246

• Komturist-Komárom Kft. iroda, F tér 16. 34/311-936

• Mol Hotels Rt., Mol Travel Malév Partner, F tér 20. 34/311-990

• Média-Star Utazási Iroda, Gy ri u. 27. 34/309-020

Tatabánya városa rendelkezik Turisztikai Stratégiával, amelyben két programot emeltek ki: egyet a

kkv-k számára, egyet pedig a térségi együttműködés javítására:

Turisztikai vállalkozói kultúra fejlesztése

1.A program kedvezményezettje, célcsoportja, illetve célcsoportjai, vagyis kiken kíván a projekt segí-

teni, kiket, illetve milyen tevékenységüket támogatja, segíti.

Célcsoportok: Azon már meglévő önálló vállalkozások, egyéni vállalkozók vagy (turisztikai) vállal-

kozást beindítani szándékozók, akik a megfelelő turisztikai lehetőségek megismerése után a turiz-

musban rejlő lehetőségeket szeretnék piaci alapon (még jobban) kihasználni; valamint céljuk a to-

vábbfejlődés, ismereteiknek szélesítése az idegenforgalmi szektorban is. A vállalkozások a település

egészéről értendőek, de a szolgáltatások által a település lakossága és a városba látogató turisták is

előnyökhöz juthatnak. A program kedvezményezettje az önkormányzat, hiszen a sikeresebb vállalko-

zások magasabb iparűzési adót tudnak fizetni.

A program rövid összefoglalása, tartalma:

A program a turisztikai vállalkozói kultúra fejlesztésével foglalkozik, azaz a turisztikai vállalkozások-

nak az üzletmenetükhöz fontos ismeretek széleskörű elterjesztését, valamint a vállalkozások működé-

sének ösztönzését, segítését tűzte ki célul. A település vállalkozói számára, speciálisan a turisztikai

vállalkozások számára a vállalkozói kultúra fejlesztése kiemelt feladat kell, hogy legyen, hiszen jelen-

leg a településen az idegenforgalomban tevékenykedő vállalkozások száma meglehetősen alacsony.

57

Ezért hoz létre az önkormányzat egy kis irodát, ahol többféle tevékenységgel, információval segítik

az érdeklődő vállalkozókat.

A program közvetlen célja:

A program fő célkitűzése az, hogy az önkormányzat segítségével megtalálja, és megfelelő szintű (mű-

szaki és humán) infrastruktúrával ellássa azt a helyszínt, irodát (kis inkubátorházat) ahonnan lehető-

ség nyílik a (turisztikai) vállalkozóknak a vállalkozói készségeiket fejleszteni, illetve naprakész infor-

mációt és segítséget kaphatnak pályázatokkal kapcsolatosan és üzleti tervek készítésében is. Emellett

üzleti és marketing tanácsadással, termékfejlesztési tanácsadással, piackutatások végzésével és ered-

ményével, valamint üzletfejlesztési tanácsadásokkal segítik a munkájukat.

A program szükségességének indoklása:

A településen a vállalkozások helyzete alapvetően kedvezőnek mondható, a vállalkozói kultúra igen

magas színvonalú. Ezek a vállalkozások javarészt a szolgáltatások és az ipar területén tevékenyked-

nek. Az idegenforgalmi szektorban azonban rendkívül kevés vállalkozás található, ezért ezen a terü-

leten a mennyiségi és a minőségi fejlesztés egyaránt kívánatos. A vállalkozói infrastruktúra fejleszté-

se az idegenforgalom szempontjából elengedhetetlen folyamat a település életében, a vállalkozásokat

fel kell készíteni az idegenforgalmi folyamatok befogadására, és önálló továbbfejlesztésére a saját

gazdasági érdekeik érdekében.

A program eredménymutatói:

•Munkanélküliség mértéke

•Turisztikai jövedelmek nagysága

•Sikeres turisztikai vállalkozások száma

•Turisztikai vállalkozások éves árbevétele

•Turisztikai vállalkozások által fizetett iparűzési adó nagysága

•Turisztikai vállalkozók által nyújtott szolgáltatások száma

•Vállalkozói segítségért, tanácsokért folyamodó vállalkozások száma

58

•Sikeres turisztikai pályázatok száma

•Létrejött kis inkubátorház

•A kis inkubátorház által ellátott szolgáltatások száma

A program hatásmutatói:

•Turisztikai vagy kapcsolódó szolgáltatást végző vállalkozások száma növekszik

•A városban a turisztikai munkahelyek száma nő

•Tartós munkanélküliek száma csökken

•Képzett, felkészült és lelkes, turizmusban érdekelt vállalkozói réteg jön létre

•(Turisztikai) vállalkozásokat támogató politikát folytató önkormányzat lesz meghatározó

•A turisztikai vállalkozások versenyképessége javul, fokozódik

Térségi és regionális kooperáció erősítése

A program kedvezményezettje, célcsoportja, illetve célcsoportjai, vagyis kiken kíván a projekt segíte-

ni, kiket, illetve milyen tevékenységüket támogatja, segíti.

A program célcsoportja a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás, illetve a Társulás valamennyi tele-

pülési önkormányzata és a megyei és regionális kormányzati szervek, szervezetek. A program ked-

vezményezettje a városban, kistérségben, megyében és régióban élő lakosság, vállalkozók, szakmai és

civil szervezetek, illetve a turisták és a látogatók, akiknek szintén érdekük egy hatékonyabban, több

szereplővel működő turisztikai szolgáltatás.

A program rövid összefoglalása, tartalma:

A város szempontjából fontos, hogy a kistérségi és regionális szereplőkkel (települési önkormányza-

tok, szervezetek) megfelelő együttműködést tudjon megvalósítani, hogy együtt tevékenykedjenek a

térség turizmusának fellendítése, a kistérségi hatékonyabb működés és érdekérvényesítés, dinamiku-

sabb fejlődés érdekében. Ennek következtében a városban olyan turizmus indulhat meg, amelyet a

felsőbb szintek (kistérség, megye és régió) is támogatnak.

59

A program közvetlen célja:

A program közvetlen célja a térségi és regionális kooperáció erősítése, amelynek következtében : kö-

zös térségi és regionális turisztikai fórumok megvalósítása, sikeres közös kistérségi pályázások továb-

bi folytatása, a térségben előforduló helyi rendezvények összehangolása és közös programok kialakí-

tása, új térségi és regionális együttműködések kialakítása, közös fejlesztési, beruházási elképzelések

kialakítása közös térségi lobbitevékenység, illetve azt megelőzően a lobbitevékenységek stratégiájá-

nak kidolgozása szükséges.

A program szükségességének indoklása:

A térségi együttműködés erősítésével hatékonyabban hasznosíthatók lennének a helyi erőforrások és

adottságok, sokkal hatékonyabb idegenforgalmi fejlesztések valósulhatnak meg, erősödne a térség te-

lepüléseinek közös pályázási aktivitása, aminek köszönhetően nagyobb mennyiségű és hatékonyab-

ban elosztható forráshoz jutnának. Ezen kívül javulna a kistérség regionális szintű érdekérvényesítő

képessége. Mindez segítené a városi turizmus fellendítését.

A program eredménymutatói:

•Közösen megfogalmazott fejlesztési, beruházási elképzelések száma

•Közösen megvalósított pályázatok, programok száma

•Térségi együttműködésben elnyert pályázati források összege

•A közös regionális, térségi programok száma

•Közös térségi és regionális turisztikai fórumok száma

A program hatásmutatói:

•Partnerség és közösségi tudat fejlődése a térség települései között

•Közös idegenforgalmi intézményi rendszer működési hatékonyságának növekedése

•A települések közti együttműködés erősödik

•Az elnyert, rendelkezésre álló fejlesztési források bővülnek

•Pályázati lehetőségeket figyelemmel kísérése és kihasználása megvalósul

60

•Összehangolt idegenforgalmi politika valósul meg a városban

•A városi és térségi szereplők között hatékony kooperáció valósul meg

61

Érdekmátrix – térségi kapcsolódási lehetőségek

Operatív programok TatabányaGyer-

melyHéreg Környe

Szárli-

getSzomor Tarján

Vár-

gesztes

Véres-

somló

Vértes-

szőlős

Bábol-

na

Kecs-

kéd

Komá-

rom

Orosz-

lányTata

Vértes-

tolna

1. Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése

1.1. Tatabánya bányászati öröksége a turizmus szolgá-latában

1.2. Kulturális és rendezvény turizmus fejlesztése a város-ban (és a térségben)

1.3 Természeti turizmus fej-lődésének biztosítása a vá-rosban (és a térségben)

1.4. Aktív/sport és hobbi tu-rizmus fejlesztése városi és térségi szinten

1.5. Városi és térségi telepü-lések táborainak, üdülőfalui-nak hasznosítása

2. Fogadóképesség javítása, az infrastruktúra fejlesztése

2.1. Szálláshelyek bővítése, minőségi fejlesztése, új szál-láshelyek

2.2. Vendéglátóhelyek minő-ségi és mennyiségi fejleszté-se

2.3. Múzeumok infrastruktu-rális fejlesztése

62

2.4. Az ifjúsági-, konferenci-a- és üzleti turizmus helyszí-neinek fejlesztése

2.5. Strandrekonstrukció és élményfürdő kialakítása

2.6. A Turul-emlékműnek és környékének komplex fej-lesztése

2.7.Kerékpárút-fejlesztés

2.8. Közlekedési infrastruk-túra fejlesztése

2.9. Turizmust támogató kommunális infrastruktúra fejlesztése

2.10. Turizmusfejlődést tá-mogató épített környezet fejlesztése

2.11. Környezetvédelmi fel-adatok a turizmus fejlődésé-nek érdekében

2.12. Egészségügyi infra-struktúra fejlesztése a turiz-mus érdekében

3. A humán- és vállalkozói infrastruktúra fejlesztése

3.1. Szakmai oktatás, képzé-sek

3.2. Szemléletformálás

63

3.3. Turisztikai vállalkozói kultúra fejlesztése

3.4. Helyi vállalkozások be-vonása, érdekeltté tétele a turizmusban

4. Idegenforgalmi intézményrendszer fejlesztés

4.1. Idegenforgalmi referens munkába állítása

4.2. Turizmusban érdekeltek szakmai-civil szerveződésé-nek létrehozása

4.3. Kistérségi turisztikai in-formációs szolgáltatás kiala-kítása

4.4. Térségi idegenforgalmi szereplők adatbázisrendsze-re

4.5. Térségi és regionális ko-operáció erősítése

4.6. Partnerkeresés a turiszti-kai fejlesztési elképzelései-nek megvalósításához

4.7. Bányászati örökség te-matikus út módszertani köz-pontjának létrehozása

5. Városmarketing dinamizálása a turizmus bevonásával

5.1. Városi idegenforgalmi arculat megújításának prog-ramja

64

5.2. Marketingmunka a tu-rizmus fejlődése, elterjedése érdekében

5.3. TDM szervezet a marke-ting és értékesítési feladatok érdekében

65

Fontos még megemlíteni az üzleti turizmust Tatabányán, mely az Ipari Park cégeinek vendégeit, vagy

külföldi kollégáit elszállásolását jelenti alapvetően. A tatai panziók sokat profitálnak belőle, ezért az

elmúlt időkben komoly fejlesztéseket is hajtottak végre.

9 A foglalkoztatottak helyzetének javítása a Tatabányai kistérségben

9.1 A munkaerőpiaci politika aktivizálása

Miközben az aktív gazdaságpolitikai beavatkozások nagyon fontosak az új munkahelyek teremtésé-

ben és a munkanélküliség csökkentésében, addig a munkaerőpiaci intézmények és politikák is na-

gyon fontos szerepet játszanak.

9.1.1 A szabályozási környezet

Magyarország a munkaerőpiaci szabályok nem túlságosan korlátozó erejűek, de így is van még sok

olyan szabály, amely szükségtelenül nehézkes és terhes a munkavállalók számára. Természetesen

ezen szabályok módosítása a jelen jelentés hatályán kívül esik. Érdemes azonban megjegyezni, hogy

a központi kormány jelenleg éppen fontos változtatásokon dolgozik.

9.1.2 Aktív munkaerőpiaci politikák

A legtöbb nyugati országban azt, hogy a vállalkozások egyre inkább a nagyobb munkaerő-rugalmas-

ságot részesítik előnyben a munkavállalók védelmével szemben, úgy próbálják kompenzálni, hogy az

állam vállal egyre nagyobb szerepet a munkahelyek védelme területén, úgy, hogy aktív és passzív

munkaerőpiaci eszközöket ad azon munkavállalók kezébe, akik már vagy munkanélküliek vagy pe-

dig fenyegeti őket ez a veszély.

Sajnálatos módon egész Magyarországon és ezen belül is a Tatabányai kistérségben is ennek a trend-

nek az ellenkezője érvényesül. A költségvetési problémák miatt csökkent az egy álláskeresőre jutó

támogatás, kiváltképpen az aktív munkaerő-piaci eszközök esetén.

A jelenlegi helyzetben az át- és továbbképzés tűnik a legfontosabb aktív munkaerőpiaci eszköznek,

amelynek segítségével növelhető az álláskeresők és a munkanélküliség általa fenyegetett munkavál-

lalók foglalkoztathatósága és mobilitása.

66

Általában elmondható, hogy ezek az eszközök a fiatal és magasabban képzett munkavállalókat céloz-

zák meg. Az alacsony iskolázottságú, főleg idősebb munkavállalók esetében ez az eszközrendszer jó-

val szerényebb. Ezt a helyzetet orvosolni kell.

Ugyanakkor a fiatal munkanélküliek számára ki kell bővíteni a képzési lehetőségeket, méghozzá a pi-

aci igényekhez alkalmazkodva, ha az álláskeresők legnagyobb csoportjának helyzetén hatékonyan kí-

vánunk javítani.

Az alacsony képesítésű álláskeresők újbóli foglalkoztatásánál szintén van még mit tenni. Érdemes itt

azt is megjegyezni, hogy az ilyen intézkedések a jelenlegi gazdasági válságban még talán hasznosak

is, hiszen a munkaadók kétszer is meggondolják, hogy felvegyenek-e új munkavállalókat, főleg azok-

nál a cégeknél, amelyek nem olyan versenyképesek.

A helyi és regionális munkaügyi központok szakértőivel folytatott viták arra világítottak rá, hogy ők

nagyon sok értékes tapasztalatra tettek szert a munkaerőpiaci programok alkalmazása során és nem-

csak a hagyományos hanem az alternatív programoknál is. A szakértők megtanulták, hogy lehet a fi-

atal és nehezebben elhelyezhető álláskeresőkkel együttműködni.

Természetesen mindig lehet javítani a munkaközvetítés minőségén, a munkaerőpiaci programokon

és azok végrehajtásán. Azonban annak, hogy mégsem sikerül olyan hatékony politikákat kialakítani,

amelyek összhangban vannak az európai foglalkoztatáspolitikai célkitűzésekkel, a pénzhiány a fő

oka. Egy olyan helyzetben, ahol a magas a munkanélküliség, a támogatásokat nem csökkenteni, ha-

nem növelni kell, annak érdekében, hogy megfelelő minőségű munkaközvetítést, képzést és hatékony

programokat lehessen garantálni. Mindeközben nagyobb figyelmet kell szentelni annak, hogy ezek

valóban megfelelnek-e az igényeknek, illetve hogy hatásosak és költséghatékonyak-e. Az EU-ban

szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkavállalók jobban elfogadják a munkájukkal kapcso-

latos változásokat (helyszín-, képesítés-készség-, v agy esetleg szakmaváltás), ha számukra megfelelő

biztonságot nyújt a támogatási / segélyezési rendszer és ha elegendő segítséget kapnak ahhoz, hogy

újra munkába állhassanak.

9.1.3 Alternatív foglalkoztatási formák

Az alternatív foglalkoztatás közé sorolt tevékenységek különböznek a "hagyományosnak" tekintett

foglalkoztatottsági módoktól. A ma hagyományosnak mondott (teljes munkaidős, határozatlan idejű)

foglalkoztatási formákért, illetve a hozzájuk kapcsolódó juttatások biztosításáért az elmúlt évtizedek-

67

ben a szakszervezetek sokat küzdöttek. Ilyen juttatás a fizetett szabadság, az egészségbiztosítási hoz-

zájárulás (néhány esetben a nyugdíjbiztosítás is), amit a munkaadó fizet, vagy akár a végkielégítés,

amely elbocsátáskor fizetendő. Ezen juttatások és kitételek azonban nehézkessé, rugalmatlanná, illet-

ve költségessé teszik a foglalkoztatást. Számos atipikus foglalkoztatási formánál ezeket a kísérő jutta-

tásokat a munkavállalók nem kapják. Így az élőmunka költségei csökkennek, akár jelentős mértékben

is, aminek következtében a vállalkozások versenyképessége javítható. Ez a fő oka annak, hogy a

munkaadók növekvő arányban preferálják ezeket a munkaformákat. Az e kategóriába sorolható

munkaszervezési módszerek gyorsan népszerűvé váltak, elsősorban tehát azért, mert alkalmazásuk

kedvezőnek bizonyult a tőke számára (rugalmasság, költséghatékonyság). A költség-hatékony műkö-

dés eredményeként akár a foglalkoztatottság is növelhető, így több személy (munkavállaló) juthat jö-

vedelemhez.

Ugyan az atipikus munkaformák számos, korábban elért előny elvesztésével járnak, a munkavállaló

számára is sokszor vonzóbbnak tűnnek, mint a munkaviszony. Ennek több oka lehet. Segítségükkel

munkalehetőséghez juthat számos olyan munkavállaló is, aki a képzettségi szintje, vagy akár egyéb

más ok, például egészségi állapota, élethelyzete miatt másként nem tudott volna keresethez jutni

(azaz az atipikus foglalkoztatási formák a munkanélküliség csökkentésének egyik eszközévé is

váltak). A nők, főleg a gyermek-vállalást követően gyakran részesítik előnyben a részmunkaidős fog-

lalkoztatást, illetve az otthoni munkavégzést. A szellemi dolgozók, tanácsadók, szakértők többnyire

azért preferálják ezt a munkaformát, mert függetlenebb munkavégzésre ad módot, illetve több mun-

kaadónak, megrendelőnek dolgozhatnak, továbbá többféle, akár eltérő munkát végezhetnek párhuza-

mosan, ezáltal maguk oszthatják be az idejüket és többet is kereshetnek. A csökkent munkaképessé-

gűek, különösen a mozgáskorlátozottak szintén kedvelik az atipikus munkaformákat, mert az otthoni

munka számukra előnyösebb.

9.1.4 Közfoglalkoztatás

A közfoglalkoztatás a válság miatt továbbra is kiemelt szerepet kap, éppúgy mint az előző években.

A kistérséget a válság, mint ahogy az a helyzetfeltárásból is kiderül érzékenyen érintette, a munka-

helyek elvesztése nagymértékben megemelte a munkanélküliek létszámát. A Közép-dunántúli Regio-

nális Munkaügyi Központ Tatabányai Kirendeltség és Szolgáltató Központ adatai szerint 2010. évben

tovább növekszik az álláskeresési ellátásból kikerülő, rendelkezésre állási támogatásra jogosult aktív

68

korúak száma. A 2010. évi Közfoglalkoztatási Tervben 1135 fő közfoglalkoztatását kerül sor átlago-

san 4,5 hónapig -, mely a tavalyi létszám majdnem háromszorosa. A válság miatt egy folyamatosan

változó gazdasági kistérségi környezettel állunk szemben, ahol a cégek sorsa, 2011-ben vegyes. Mint

utaltunk már rá, az ipari parkban működő cégek között végzett legfrissebb felmérésünk szerint, a

nagy cégeknél pozitívabb hangulat uralkodik 2010 nyarán, a 2011-re enyhe növekedést irányoznak

elő. A közép, kis és mikróvállalkozásoknál azonban már nem ennyire pozitív a helyzet. A csődhullám

továbbra is folytatódik. Így a közfoglalkoztatási terveket úgy kell elkészíteni, hogy az év közben is

módosítható legyen, tehát lehetőséget kell teremteni arra, hogyha év közben előre nem tervezhető

feladatok ellátása válik szükségessé, a foglalkoztatottak létszáma bővítésre kerüljön.

A kormányváltást követően az egész közmunkaprogram átalakítása várható. A központban az érték-

teremtő közmunkaprogramok állnak majd. A tárca a tájékoztatás szerint az ”Út a Munkához” prog-

ram keretében megvalósuló foglalkoztatást is hasznosabbá kívánja tenni ott, ahol ezt az önkormány-

zatok is akarják. Már tárgyaltak az erdőgazdaságok, a közútkezelők, a vasút és a vízügyesek vezetői-

vel, szakembereivel és rövidesen összegzik az eredményeket, hogy ezek a cégek hány ember hasznos

foglalkoztatását tudnák vállalni az év hátralévő részében. A 2011-es közfoglalkoztatási rendszernek

fontos eleme lesz az állami infrastruktúra megőrzése és az állami vagyon gyarapítása. Emellett a

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős, illetékes államtitkársá-

gával együttműködve mérlegelik egy, a romák, és a nyomorban élők számára elérhető foglalkoztatási

és képzési programok indításának a lehetőségét is. Átfogó ár- és belvízmegelőző közmunkaprogra-

mokat is terveznek a vidékfejlesztési tárcával együttműködve, és munkanélküliekkel gondoskodnak

az állami erdővagyon megóvásáról, gyarapításáról. „Ott lesznek a közmunkások az utak és a vasutak

mentén, valamint a nemzeti parkokban is".

A közfoglalkoztatást úgy kívánják átalakítani, hogy javítják a vállalkozók esélyeit, mivel úgy vélik:

nem igazságos az rendszer, amelyikben ugyanazt a munkanélkülit csak 28.500 forint támogatással al -

kalmazhatja a vállalkozó, miközben az önkormányzat 85.000 forintot kaphat a foglalkoztatásáért. A

tárca ezért növeli majd a munkanélküliekkel létszámot bővítő vállalkozások támogatását.

A 2011-es közmunkaprogramokat ehhez az új rendszerhez kell majd illeszteni a kistérségben,

azonban a részletekről a stratégia elkészítésekor még nem állnak információk rendelkezésünk-

re.

69

9.2 A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása: Romák, nők,

fogyatékkal élők, tartósan inaktívak, fiatal pályákezdők, 45 év felet-

tiek képzésének erősítése

A munkaerőpiacról való kiszorulás, a munkanélküliség gyakran áll a szegénység és a társadalmi kire-

kesztődés hátterében. Különösen igaz ez a tartós munkanélküliek, illetve a munkakeresést feladó in-

aktívak esetében. A szegénység és a halmozottan hátrányos társadalmi és munkaerőpiaci helyzet el-

leni küzdelem leghatékonyabb eszköze a foglalkoztatás, és azon keresztül a jövedelem és az önálló jö-

vedelemszerzésre való képesség megteremtése. Azok számára is meg kell teremteni, illetve erősíteni

kell a méltó életkörülményekhez való hozzájutás és a társadalmi részvétel feltételeit, akik életkoruk,

betegségük, egészségi állapotuk miatt ez idáig csak korlátozott számban kapcsolódhattak be a foglal-

koztatásba.

A hátrányos helyzetű, munkanélküli emberek tartós munkába állásának, munkahelyi és társadalmi

beilleszkedésének elősegítése, valamint a foglalkoztatottsági szint emelése az egyéni adottságokra és

szükségletekre épült, komplex munkaerőpiaci programokon keresztül történhet meg. A hátrányos

helyzetű emberek társadalmi részvételének javítása érdekében komplex beavatkozásokra van szük-

ség. A leghátrányosabb helyzetű csoportok tagjai számára a társadalomba és a foglalkoztatásba való

bekapcsolódás csak akkor lehet reális lehetőség, ha ehhez több irányú, összehangolt segítséget kap-

nak. Mivel a szegénység és a munkaerő-piacról való kiszorulás gyakoribb a halmozottan hátrányos

helyzetű csoportok körében, az aktivizálás és a munkaerőpiaci reintegráció során törekedni kell a

komplex segítségnyújtás mellett a befogadó környezet, az egyenlő esélyek és diszkriminációmentes

társadalmi és gazdasági feltételek kialakítására.

Ezért a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatási esélyeit szolgáló stratégiák az alábbi-

akat kell, hogy figyelembe vegyék:

•a célcsoport sajátos helyzetét, speciális szükségleteit, az egyéni adottságokat, képességeket,

készségeket és

•a helyi munkaerő-piaci sajátosságokat és gazdasági lehetőségeket.

Cél az, hogy:

•az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők a helyi munkaerőpiaci sajátosságokhoz és gaz-

70

dasági lehetőségekhez igazodó, államilag elismert szakképesítést (OKJ-s) szerezzenek

•a munkaerőpiaci szempontból hátrányokat okozó pszicho-szociális helyzet megváltoztatása

megvalósuljon, a hátrányos egyéni adottságok kezelésével munkára kész állapotba kerüljenek

célcsoport tagjai

•a munkaadók motiváltabbá váljanak a hátrányos helyzetű emberek tartós alkalmazására;

•a hátrányos helyzetű résztvevők munkaerőpiaci integrációja – elhelyezkedése, beilleszkedése

és bennmaradása - megvalósuljon.

A horizont alis uniós alapelvek szerint a nők, romák, fogyatékossággal élők az esélyegyenlőség sze-

rint a kritikus célcsoportok közé tartoznak, ezért kiemelten kell foglalkozni velük stratégiában

9.2.1 Nők

A hátrányos helyzetű nők társadalmi részvételének javítása érdekében komplex beavatkozásokra van

szükség. Számukra a társadalomba és a foglalkoztatásba való bekapcsolódás csak akkor lehet reális

lehetőség, ha ehhez több irányú, összehangolt segítséget kapnak. Az aktivizálás és a munkaerőpiaci

re-integráció során törekedni kell a komplex segítségnyújtás mellett a befogadó környezet, az egyéni

esélyek és diszkriminációmentes társadalmi és gazdasági feltételek kialakítására.

A nők foglalkoztatási esélyei akkor nőnek ha a foglalkoztatás körülményei igazodnak célcsoport tag-

jainak sajátos helyzetéhez, speciális szükségleteihez, az egyéni adottságokhoz, képességekhez, készsé-

gekhez, a helyi munkaerőpiaci sajátosságokhoz, illetve gazdasági lehetőségekhez. A munkavállalási

félteleiket úgy kell kialakítani, hogy össze tudják egyeztetni családi kötelezettségeikkel

Célcsoport:

- Alacsony iskolai veszettségű (8 alt. isk. vagy az alatt),

- diplomás munkanélküliek,

- szakképzésben reszt vettek

- rendszeres szociális segélyben részesülők,

- pályakezdő munkanélküli,

- 55 év felettiek.

71

Indikátorok: A képzési programokban részt vett személyek száma (fő).

Finanszírozás lehetséges forrásai: Támop 2..4.3 Atipikus Foglalkoztatási Formák támogatása.

Támop 5.3.1 Első Lépés – alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvi-

telt elősegítő programjai, Támop 5.5.1 „Horizontális célkitűzések megvalósulását elősegítő helyi kö-

zösségi kezdeményezések, programok támogatása”

9.2.2 Fogyatékkal élők

A fogyatékos emberek vonatkozásában leginkább irányadó a 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos

személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, valamint ennek módosítása a 2007. XXIII. Tv.

szerint. Különösen ez utóbbi módosításra hagyatkoztunk, mely a fogyatékossággal élő emberek jog-

állásában bekövetkezett aktuális rendelkezéseket összegzi:

A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megil-

lető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A

fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom

szemléletmódjának alakítása érdekében az Országgyűlés - összhangban az Alkotmánnyal és a nem-

zetközi jog által általánosan elismert szabályaival - a következő törvényt alkotja:

A törvény célja

1. § E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatáro-

zása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és

mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a tár-

sadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.

Alapelvek

2. § Állam, társadalom szervezeteinek működése során ne okozhasson olyan károsodást, amely fo-

gyatékosság kialakulásához vezet olyan körülményeket kell létrehozni, amely integrálhatja a fogya-

tékossággal élőket állapot rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak következményeit enyhítse ki-

emelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit

Foglalkoztatás: A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoz-

72

tatásra jogosult (15. § (1)), a foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzés-

hez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések

megfelelő átalakítását (15. § (2)), felvételi eljárásnál egyenlő esélyű hozzáférést biztosítani kell (ha

volt nyílt meghirdetés, a fogyatékos személy jelezte, nem jelent aránytalanul nagy terhet), ha a fo-

gyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy szá-

mára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell

(16. §)

Célcsoport: A kistérség megváltozott munkaképességű lakosai

Indikátorok: A projektbe bevont megváltozott munkaképességű lakosság száma a kistérségben.

Finanszírozás lehetséges forrásai: TÁMOP 1.1.1 (Megváltozott munkaképességű emberek munka-

helyeinek adaptációja). Támop 2..4.3 Atipikus Foglalkoztatási Formák támogatása.

Támop 5.3.1 Első Lépés – alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló

életvitelt elősegítő programjai, Támop 5.5.1 „Horizontális célkitűzések megvalósulását elősegítő

helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása”

9.2.3 Romák/Cigányok

A foglalkoztatási stratégiának hozzá kell járulnia a romák munkaerő-piaci integrációjához is. Ezt

csak olyan módon lehet elérni, ha figyelembe vesszük a romák speciális szükségleteit. A konkrét in -

tézkedések kidolgozásakor és végrehajtásakor ajánlott a munkaügyi kirendeltségeken dolgozó roma

foglalkoztatás-szervező menedzserekkel, a területen érintett cigány kisebbségi önkormányzatokkal,

illetve egyéb roma célcsoporttal foglalkozó szervezetekkel megvalósuló együttműködés. Az egyik

legfontosabb cél a társadalmi befogadás erősítése, a romákkal szembeni diszkrimináció és előítéle-

tesség csökkentése. A cigány emberek munkaerőpiaci helyzete a Tatabányai kistérségben (az országos

mintához hasonlóan) az átlagosnál rosszabb. A munkaerőpiacon fokozott hátrányban vannak azok a

cigányok, akiknek nincs piacképes végzettsége és munkatapasztalata sem.

Célcsoport: romák,

Indikátorok: A képzési programokban részt vett személyek száma (fő).

Finanszírozás lehetséges forrásai: TÁMOP 1.1.1 (Megváltozott munkaképességű emberek munkahe-

lyeinek adaptációja), TÁMOP 1.4.3 (Innovatív kísérleti és foglalkoztatási programok). TÁMOP 5.1.3.

73

(Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők számára)

10 A Stratégia megvalósításához szükséges források indikatív forrástérképe

A program megvalósítása kistérségi projekteken keresztül történik, ezen projektek előkészítésében, a

finanszírozási források felkutatásában jelentős szerepe lesz a kistérségnek. A megvalósítás során fel-

merülő operatív feladatokat a Foglalkoztatási Paktumhoz kapcsolódó Paktummenedzsment végzi, aki

félévente beszámol az Irányító Csoportnak az erre vonatkozó tevékenységéről.

A Stratégia minden egyes beavatkozási terület esetében megpróbálja ismertetni a lehetséges támoga-

tási formákat. Ezek egy része az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozható, de szükséges a

lehetséges hazai (központi és decentralizált) pályázati források felkutatása, figyelemmel kísérése is.

A megvalósítás sikere érdekében egyrészt szükség van a fejlesztési program térségen belüli promóci-

ója, ismertségének biztosítása, valamint a befektetési lehetőségek külső beruházók irányába történő

kommunikálására. Másrészt szükséges a kistérség abszorpciós képességének javítása érdekében a tér-

ségi projekt-csatorna hatékony működtetése, azaz projektek generálása, projektadatbázis működteté-

se, projektek előkészítése és a projektek kiajánlása („csatornázása”), megvalósítása.

Prioritás/Eszköz Forrás Forrás kifejtése

A kistérség gazdasági versenyképességének javítása, foglalkoztatási lehetőségek bővítése

Agrárágazat fejlesztése

Tömegtermékektől történő elszakadás, kis- és közép-üzemben gazdaságosan előállítható és fejlődő piac-cal rendelkező termékek termesztése és előállítása (réspiaci termékek, gyógy-növények, gyógyászati, ipari alapanyagok, bioter-mékek) és termelési rend-szerük megszervezése.

ÚMVP 1-es tengelyen be-lül 112-es intézkedés (Fia-tal mezőgazdasági terme-lők elindítása – 113/2009 FVM rendelet)ÚMVP 3-as tengely, 312-es intézkedés (Mikro-vállalkozások és azok fejlesztésének a tá-mogatása)

112: Az intézkedés célja a fiatal gazdálkodók kezdő gaz-daságalapításának, valamint a gazdasági birtok strukturá-lis átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munka-erő korstruktúrájának javítása. Az intézkedés hozzájárul a növénytermesztési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási; termék-előállítási tevékenységet végezni szándékozó fia-tal gazdálkodó vállalkozásának elindításához. ÚMVP 3-as tengely, 312-es intézkedés (Mikro-vállalkozások és azok fejlesztésének a támogatása): A vidéki térségekben alapí-tott új, illetve működő mikro-vállalkozások beruházásai-nak és műszaki-technológiai fejlesztéseinek támogatása, annak érdekében, hogy a vállalkozói aktivitás, a verseny-

74

képesség, az innovációs képesség fejlődjön. A program fontos eleme a régi munkahelyek megtartása, újak létre-hozása és a gazdasági szerkezet átalakításának elősegítése.

Integrációk, termelői és ér-tékesítési szövetkezések megszervezése a mezőgaz-daságban

ÚMVP I. tengelyén belül a „Termelői csoportok lét-rehozása” intézkedés (Bő-vebben: 59/2007. (VII. 10.) FVM rendelet alap-ján).

Az intézkedés célja a mezőgazdasági szerkezetváltás ösz-tönzése a gazdák termékeinek biztos piacra juttatásán ke-resztül valamint a termelői csoportok létrehozatalának, működtetésének és növekedésének támogatása.

Felvilágosító, ismeretter-jesztő propaganda meg-szervezése a mezőgazdasá-gi modellváltáshoz

Az ÚMVP 1-es, 2-es illet-ve 3-as intézkedéscso-portjához kapcsolódó képzések (111.3 és 111.4-es intézkedés)

111.3: Támogatás adható továbbképzések szervezéséhez és lebonyolításához az ÚMVP I. és II. intézkedés csoportjá-nak jogcímeinek nyertes pályázói részére.

111.4: Támogatás nyújtható a vidéki lakosok részére álta-lános vállalkozási készségfejlesztő, falusi turizmushoz kapcsolódó, hagyományos kézműipari tevékenységeket oktató, tanfolyamok szervezéséhez és lebonyolításához.

Kistérségi agrármarketing program kidolgozása

Az ÚMVP 4-es tengelye, azon belül a 411-es, 412-es és 413-as intézkedés (Helyi fejlesztési stratégi-ák megvalósítása)

ÚMVP 4-es tengely

A helyi igényekhez és sajátosságokhoz igazodó, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiákban meghatározott LEADER fejlesztések megvalósításának elősegítése érdekében meg-hirdetésre kerülő LEADER pályázati feltételeket és támo-gatási célok, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a vidéki területeken az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) IV. intézkedéscsoportja kereté-ben megfogalmazott célok eléréséhez a fenntarthatóság és esélyegyenlőség elveinek figyelembevételével.

A feldolgozottsági szint növelését elősegítő befek-tetések szervezése az ag-rárágazatban

Mezőgazdasági termékek értéknövelése

123.1. A támogatás célja, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, illetve forgalmazásának javításával vagy új termékek, eljárások, technológiák bevezetésével növe-kedjen a mezőgazdasági üzem, illetve élelmiszeripari vál-lalkozás összteljesítménye és versenyképessége, továbbá javuljanak az élelmiszer-biztonsági és –higiéniai feltéte-lek, csökkenjen a környezetterhelés.

Idegenforgalom erősítése

Idegenforgalmi szolgáltatá-sok színvonalának növelé-se, beleértve a szálláshely-kapacitások növelését.

ÚMVP 3-as tengely, 313-as intézkedés (Turisztikai tevékenységek ösztönzé-se)

313-as intézkedés: A helyi turisztikai szolgáltatások bőví-tése és minőségének fejlesztése révén a települések ven-dégfogadó-képességének és egyéni arculatának erősítése. A mezőgazdasági termelés és helyi értékesítés összekap-csolása a falvak turisztikai kínálatával, a falusi értékek megőrzése és hasznosítása. Minőségi szolgáltatásokat

75

nyújtó falusi szálláshelyek létrehozása, a már működő szálláshelyek és szolgáltatások felújítása, korszerűsítése és fejlesztése, valamint a piacra jutás segítése a marketing fejlesztésével. Az intézkedés célja továbbá a térség turisz-tikai vállalkozások, szolgáltatók együttműködésének tá-mogatása, az ehhez szükséges informatikai fejlesztések, minősítési, minőségbiztosítási szabványok bevezetésének ösztönzése

Kistérségi turisztikai él-ménylánc kialakítása

ÚMVP 3-as tengely, 323-as intézkedés (Vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése

323: Az intézkedés célja a falvak településképének és kör-nyezetének javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása, a ter-mékértékesítés infrastrukturális feltételeinek javítása.

Vállalkozói környezet fejlesztése

Gazdaságfejlesztési Opera-tív Program

Vállalati innováció támo-gatása c.

És Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása

GOP-2010-1.3.1/A

GOP-2010-1.3.1/B

A konstrukció célja olyan vállalkozások (beleértve az in-novatív beszállítókat) és akkreditált

klaszter tagvállalkozások technológiai innovációs tevé-kenységeinek támogatása, amelyek új

vagy jelentősen javított piacképes termékek (beleértve az alkatrészt és/vagy részegységet),

szolgáltatások, technológiák kidolgozását, a kapcsolódó termelési/szolgáltatási tevékenység

beindítását/bővítését, és a termék/szolgáltatás piaci beve-zetését vállalják.

A konstrukció elősegíti az innovatív vállalkozások és akk-reditált klaszterek növekedési

potenciáljának erősítését, versenyképes termékeik piaci megjelenését a vállalkozások kísérleti

fejlesztési tevékenységének, a K+F eredmények hasznosí-tásának, az új, vagy jelentősen

javított termék, szolgáltatás, technológia piaci bevezetésé-ig tartó innovációs tevékenységének

támogatásával.

Fiatal és kezdő vállalkozó-kat támogató vállalkozási feltételek kialakítása

ÚMVP 1-es tengely, 112-es intézkedés (Fiatal me-zőgazdasági termelők el-indítása)

112-es: Az intézkedés célja a fiatal gazdálkodók kezdő gazdaságalapításának, valamint a gazdasági birtok struk-turális átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának javítása. Az intézkedés hoz-zájárul a növénytermesztési, állattenyésztési, vegyes gaz-

76

dálkodási; termék-előállítási tevékenységet végezni szán-dékozó fiatal gazdálkodó vállalkozásának elindításához.

Gazdaságfejlesztési Opera-tív Program

és a

Közép-Magyarországi Operatív Program

Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése

GOP-2009-1.3.2.

A konstrukció célja korszerű vállalati munkahelyek létesí-tése, illetve bővítése a K+F

infrastruktúra fejlesztésének és új K+F munkahelyek lét-rehozásának támogatásával.

Gazdaságfejlesztési Opera-tív Program

Projekt előkészítés

GOP-2010-1.5.1

Jelen konstrukció az összetett kidolgozási igényű, EU-s szinten is kiemelkedő fontosságú

és összköltségű, a GOP-1.4-es intézkedésben támogatható, az ESFRI (European Strategy

Forum on Research Infrastructures) által készített európai kutatási infrastruktúrák

stratégiai tervében szereplő kutatási nagyberendezés pro-jektek tervezési és előkészítési

munkáinak finanszírozását szolgálja. A támogatás célja továbbá a projekt előkészítés

színvonalának javítása, a fejlesztések megalapozottságá-nak növelése, az előkészítési fázis

felgyorsítása az előkészítési feladatok időbeli és minőségi elvégzésével.

Uniós források hatéko-nyabb felhasználása – Pak-tummenedzsment Szerve-zet erősítése

ÚMVP 3-as tengely, 341-es intézkedés (Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi vidékfejlesztési stratégiák végrehajtása)

341: A támogatás célja a helyi magán-, civil-, és közszféra szereplőinek partnerségén alapuló potenciális helyi akció-csoportok megalakulásának segítése, szervezése,valamint a helyi vidékfejlesztési stratégiák elkészítése és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatási és képzési tevékenység támoga-tása, a fenti tevékenységeket ellátó „Helyi Vidékfejlesztési Iroda” címmel rendelkező szervezetek, egyéni vállalkozók tevékenységének támogatása révén.

Gazdaságfejlesztési Opera-tív Program és a Közép-Magyarországi Operatív

GOP-2010-2.1.1/A

A mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelő képessé-gének növelése technológiai

fejlesztésen, korszerűsítésen keresztül.

77

Program mikro- és kisvál-lalkozások technológia fej-lesztése

Ha a projekt megvalósítása kiemelkedően jelentős kocká-zatot hordoz, akkor a pályázat

nincs összhangban a pályázati kiírás célkitűzéseivel, ezért jogosulatlanság miatt

elutasításra kerül. (Jelentős kockázatot jelent többek kö-zött a pályázat nem megfelelő

kidolgozottsága; a pályázó székhelyének és a megvalósí-tás helyének eltérő támogatási

intenzitása, a projekt megvalósítása szempontjából kocká-zatos gazdálkodási adatok.)

Felhívjuk a figyelmét, hogy nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, akiről hitelt

érdemlően bebizonyosodik, hogy a támogatási döntés tar-talmát érdemben befolyásoló

valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett (a

minden kétséget kizáróan adminisztrációs hibának minő-sülő esetek kivételével).

Gazdaságfejlesztési Opera-tív Program komplex vál-lalati technológia fejlesztés

GOP-2010-2.1.1/C

A komplex technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen ala-puló vállalkozásfejlesztési

projektek célja a vállalkozások jövedelemtermelő képessé-gének növelésén keresztül:

1. Innovációs, adaptációs képességének erősítéséhez;

2. Vállalkozások által előállított hozzáadott érték növelé-séhez;

3. Környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági cé-lokhoz;

4. Piacra jutáshoz

kapcsolódó technológiai fejlesztés megvalósítása.

Gazdaságfejlesztési Opera-tív Program

és a

Közép-Magyarországi Operatív Program

GOP-2009-2.2.1.

A konstrukció fő célja a hazai kis- és középvállalkozások (továbbiakban: KKV)

jövedelemtermelő képességének erősítése az információs és kommunikációs technológiai

(továbbiakban: IKT) megoldások hatékony alkalmazása

78

Vállalati folyamatme-nedzsment és elektronikus

kereskedelem támogatása

révén mind a belső vállalati és

mind pedig a vállalatközi üzleti folyamatokban, amelyek a hazai KKV-szektor

versenyképességének növekedését segíthetik elő.

Szociális gazdaság erősítése

Atipikus foglalkoztatási formák támogatása TÁMOP 2.4.3.B-2-10/1

A projekt célja a hátrányos helyzetű emberek önfoglal-koztatóvá1 válásának elősegítése, valamint munkaerő-pi-aci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők és inak-tívak munkalehetőségének megteremtése és foglalkoztatá-sának biztosítása. A projekt járuljon hozzá a munkaválla-lást gátló és a család, valamint a munkavégzés összehan-golásából fakadó nehézségek feloldásához a közösségszer-vezés, közösségfejlesztés a szociális szövetkezet szociális, oktatási, kulturális funkciója által.

Befektetés ösztönzés

A Gazdaságfejlesztési Ope-ratív Program a 4. Prioritás keretében finanszírozott új Magyarország kis- és kö-zépvállalkozói hitelprog-ram

GOP-2008-4.1.

Jelen Pályázat célja, hogy a GOP 4 Prioritás keretében rendelkezésre álló támogatási források és az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1051 Budapest, Nádor utca 31.) (a továbbiakban: „MFB Zrt.”) által biztosított kedvezményes kamatozású hitel együttes felhasználásával, a közvetítőként kiválasztásra kerülő hitelintézetek bevonásával, kedvezményes éven túli lejáratú beruházási hitelt biztosítson a hitelképes, ma-gyarországi székhelyű, illetve az Európai Gazdasági Tér-ség területén székhellyel és a Magyar Köztársaság terüle-tén fiókteleppel rendelkező a Közép-magyarországi régi-ón kívüli beruházásokat végrehajtó KKV-k számára (a to-vábbiakban: „Hitelprogram”).

Munkaerőpiac kínálati oldalának a fejlesztése

Felnőttképzési profil erősí-tése a középiskolákban

Szakmunkás- és szakkö-zépiskolai oktatás minősé-gének javítása, a gyakorlati helyek nagyobb számú biz-tosítása

A foglalkoztatottakon be- TÁMOP 1.1.1 (Megválto- TÁMOP-1.1.1 „Megváltozott munkaképességű emberek

79

lüli kritikusabb csoportok: agrárnépesség, szakmun-kások, pályakezdők, meg-változott munkaképességű-ek, esetleg romák képzésé-nek erősítése

zott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja), TÁMOP 1.4.3 (Innovatív kísérleti és foglalkoztatási progra-mok). TÁMOP 5.1.3. (Kö-zösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők számára)

rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” konst-rukció a megváltozott munkaképességű emberek foglalko-zási rehabilitációját, foglalkoztathatóságának javítását tá-mogatja komplex munkaerő-piaci programokkal és szol-gáltatásokkal, elősegítve a nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásukat, a korábbi munkahelyre való visszaté-résüket vagy újbóli elhelyezkedésüket.

TÁMOP 1.4.3. Az innovatív kezdeményezések, újszerű kí-sérleti foglalkoztatási projektek kidolgozásával vagy adaptálásával és megvalósításának támogatásával hatéko-nyabb beavatkozás történjen a munkaerőpiacon, és ezek-ben a projektekben a szakmapolitika fősodrába beépíthe-tő, vagy más szervezetek által alkalmazható módszerek és modellek keletkezzenek.

Közfoglalkoztatás hatéko-nyabbá tétele

Fejlesztési forrás nem áll rendelkezésre

Megváltozott munkaképes-ségű lakosság foglalkozta-tásának elősegítése

TÁMOP 1.1.1 (Megválto-zott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja).

A TÁMOP-1.1.1 „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” konst-rukció a megváltozott munkaképességű emberek foglalko-zási rehabilitációját, foglalkoztathatóságának javítását tá-mogatja komplex munkaerő-piaci programokkal és szol-gáltatásokkal, elősegítve a nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásukat, a korábbi munkahelyre való visszaté-résüket vagy újbóli elhelyezkedésüket.

Alternatív foglalkoztatási formák jelenlétének erősí-tése (ez elősegítheti, hogy kevesebb diplomás vándo-roljon el, illetve a diplomá-sokat aktívabban be kell vonni a helyi ügyekbe)

TÁMOP 1.4.3 (Innovatív kísérleti és foglalkoztatási programok). TÁMOP 2.4.3 (Atipikus foglalkoz-tatási formák támogatá-sa).

TÁMOP 1.4.3. Az innovatív kezdeményezések, újszerű kí-sérleti foglalkoztatási projektek kidolgozásával vagy adaptálásával és megvalósításának támogatásával hatéko-nyabb beavatkozás történjen a munkaerőpiacon, és ezek-ben a projektekben a szakmapolitika fősodrába beépíthe-tő, vagy más szervezetek által alkalmazható módszerek és modellek keletkezzenek. TÁMOP 2.4.3. A projekt célja a hátrányos helyzetű emberek önfoglalkoztatóvá1 válásá-nak elősegítése, valamint munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak munkalehe-tőségének megteremtése és foglalkoztatásának biztosítása.

Területi együttműködések erősítése

Információáramlás hatéko-nyabbá tétele az önkor-mányzatok, vállalkozások és a civil szervezetek kö-zött

80

Határon átnyúló kapcsola-tok erősítése

Határon átnyúló kapcso-latokat támogató konst-rukciók (INTERREG programok)

11 A megvalósítandó projektek monitoring rendszereA monitoring tevékenység a megvalósítandó projektek sikeressége, eredményessége érdekében ki-

emelt fontosságú; a végrehajtás folyamatos nyomon követése, az outputok és eredmények kitűzött

célokkal való összevetése. A monitoring tevékenység az alábbi elemekre épül:

•munkatervben vállalt feladatok időarányos teljesülése

•a fejlesztési projekttervekben meghatározott eredménymutatók időarányos teljesülése

•a fejlesztési projekttervben meghatározott pénzügyi teljesítési mutatók időarányos teljesülé-

se

•Forrásszerzés figyelése (támogatása), sikeres forrásszerzés esetén a végeredmények bekérése,

elemzése

•Szolgáltatások esetén tervezendők a kimeneti indikátorok majd a szolgáltatás beindítását kö-

vetően ezek folyamatos gyűjtendők

Már a tervezési szakaszban kialakításra kerül a monitoring mutatók (indikátorok) rendszere. Minden

egyes alprogram leírása tartalmazza az alprogram végrehajtásának nyomon követését szolgáló indi-

kátorok megnevezését.

A stratégia megvalósulásának alakulásáról az Irányító Csoport által készített éves fenntarthatósági

jelentése számol be. A jelentés a stratégia mellékletét képező indikátortábla éves teljesülésének ará-

nyát vizsgálja.

•a projekt előrehaladásának mérési technikát

•az éves munkatervben meghatározott fejlesztési projektek megvalósulásának állapotjelenté-

sét,

•a fejlesztési tervben szereplő eredményindikátoroknak való megfelelés

•a tervezett költségeknek való megfelelés.

81

•A stratégia végrehajtási rendszere

Minden egyes fejlesztési terv megvalósítását követően javasoljuk az akció végrehajtásának értékelé-

sét és az elért eredmény vizsgálatát, azaz, hogy mennyiben felelt meg a célkitűzéseknek, mennyiben

érte el a kívánt eredményt. Az értékeléshez formanyomtatvány készítendő. A fejlesztési projektek ér-

tékelőlapja egy esetlegesen a későbbiek során létrehozott minőségbiztosítási rendszerbe is beleilleszt-

hető.

A megvalósításban érintettek köre a kistérség települései, a vállalkozások a civil szervezetek, ezeken

belül is különös tekintettel azok, akik tagjai a Foglalkoztatási Paktumhoz kapcsolódó Irányító Cso-

portnak. Feladatuk, hogy mind a települési, mind a kistérségi szintű igényeket kielégítsék, melyhez

biztosítaniuk kell a szükséges szervezeti kereteket, definiálniuk a legfontosabb feladatokat, és infor-

málni a célcsoportok és kedvezményezettek körét.

A Stratégiában megfogalmazott célok és intézkedések végrehajtását a felállított Paktumon belül az

Irányító Csoport viseli a felelősséget, és felügyeli a végrehajtást. Ehhez kapcsolódóan az Irányító

Csoport feladata:

•A települési önkormányzatok és gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehan-

golása, az együttműködés elősegítése;

•Finanszírozási források felkutatása;

•Alprogramok, részprogramok évenkénti felülvizsgálata;

•Nyilvánosság tájékoztatása a programok célkitűzéseiről, a megvalósulás részleteiről;

•Kistérség érdekképviselete testületekben, fórumokon.

Az operatív feladatok nagy részét a Foglalkoztatási Paktum keretében felállított Paktummenedzs-

ment Szervezet kell végeznie, amelynek munkájába bekapcsolódik a kistérségi irodavezető.

A Paktummenedzsment Szervezet feladatai a következők a Stratégiát illetően:

Adminisztrációs feladatok ellátása

•Koordináció a kistérségben működő szervezetek között (vállalkozások, civilek, önkormány-

zatok)

82

•Befektetés-ösztönzési tevékenység koordinálása, térségi szervezése;

•Kistérségi marketing és PR tevékenységek irányítása, szervezése;

•Nyilvánosság biztosítása: térségi honlap működtetése, hírlevelek küldése

•Projekt-előkészítéshez, pályázatíráshoz kapcsolódó szakmai stáb felállítása

•A program megvalósítását befolyásoló tényezők figyelemmel kísérése, és jelentési kötele-

zettség az Irányító Csoport felé felé;

•Kistérségi stratégia képviselete a regionális tervezésben.

Tájékoztatás szükségessége

A kistérségi és települési fejlesztések lakosság felé történő kommunikációja fontos közösségformáló

eszköz. Lehetőséget biztosít a kistérség társadalmasításának felgyorsítására, mert teret ad a véle-

ménynyilvánításnak, a lakosság bevonásának.

83