TÁMOP -2.5.3.A-13/1-2013-0025

A munkahelyi stressz európai és hazai normái

1

2

A munkahelyi stressz fogalma

A stressz fizikai, pszichológiai vagy szociális panaszokkal vagy működési zavarokkal kísért állapot, amely abból ered, hogy a személyek úgy érzik, nem képesek áthidalni a szakadékot a képességeik és a tőlük elvárt követelmények vagy velük szembe támasztott elvárások között.

3

Eu -irányelv Az Európa Parlament és a Tanács

2003/88/EK irányelve(2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól

sajnos Magyarország nem ratifikálta, ennek ellenére bírói gyakorlatban figyelembe veszik (ügyeleti idő: teljes egészében munkaidő)

Az irányelv 2.cikke meghatározásokat tartalmaz (pl munkaidő, pihenőidő, elegendő pihenés stb)

A 3. cikk a napi pihenőidővel foglalkozik, az 5. a heti pihenőidővel, a 6. a maximális heti munkaidővel stb

4

Eu -irányelv Az Európa Tanács 89/391/EGK

irányelve(1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről

sajnos Magyarország ezt sem ratifikálta, ennek ellenére bírói gyakorlatban valószínűleg ezt is figyelembe fogják venni

Ez a keretirányelv irányelv a munkáltatók kötelezettségeit, a védelmi eszközökre és intézkedésekre vonatkozó előírásokat tartalmaz

Az irányelv a konzultációs kötelezettségről a munkavállalókkal és rögzít munkavállalói kötelezettségeket is

5

Európai szociális párbeszéd Az előbbi irányelvből levezetve a nemzetközi

szociális párbeszéd fórumok foglalkoznak a stressz kérdésével

A legmagasabb szintű szociális párbeszéd fórum 2004 október 08-án keretszerződésben állapodott meg a munkahelyi stresszről

Az irányelv a cél megjelölésén túl meghatározza a munkahelyi stressz fogalmát, meghatározza a munkahelyi stressz problématikáját, a munkáltatók és a munkavállalók felelősségét.

Az irányelv ezen túl megállapításokat tesz a munkahelyi stressz megelőzése, csökkentése vonatkozásában és az irányelvben foglaltak megvalósításáról és nyomon követéséről is rendelkezik

6

Európai szociális párbeszéd

Az összeurópai szociális párbeszéd előbb ismertetett keretszerződésének hatására a villamosenergia-iparban szociális párbeszédet folytató szervezetek 2004 decemberében közös nyilatkozatot adtak ki a munkahelyi stresszről

Újabb nyilatkozat is tervbe volt véve 2007-ben, de tudomásom szerint ez csak tervezet maradt, annak ellenére, hogy konkrétan csak egy felmérést célzott meg

7

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség tájékoztatója a munkahelyi

stresszel kapcsolatosan

A tájékoztató a munkavédelmi törvény 2008 január 1. napjától hatályos módosításának pszichoszociális kockázatokra vonatkozó részét emeli ki, mely szerint ilyen kockázat minden a munkavállalót a munkahelyén ért hatás, melynek következtében többek közt stressz alakulhat ki.

A kiadvány leszögezi: a stressz nem betegség. És a stresszhez vezető kihívások önmagukban szükségesek a testi, lelki fejlődéshez (adrenalin)

8

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség tájékoztatója a munkahelyi

stresszel kapcsolatosan

Fontos, hogy meghatározhatók azon tünetek (pl nagy fluktuáció, határidők csúszása stb) amely jelzi, hogy ezen a területen baj van.

Ekkor a munkáltatónak fel kell mérnie van-e probléma.

Ha van, egészségfejlesztő tevékenységet kell indítania (pl stresszkezelő tréning, szerepek és feladatok világos meghatározása stb.)

A kiadvány hangsúlyozza, hogy új feladatot jelen a nemzetközi gyakorlatban is és Magyarországon is e feladatok elvégzésének ellenőrzése és kezelése

9

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség tájékoztatója a munkahelyi

stresszel kapcsolatosan

Jogi háttér: A Munkavédelmi törvény (pl. kockázatelemzési

kötelezettség) A kiadvány végül leszögezi:Az nem reális elképzelés, miszerint kizárólag a munkáltatón múlik, hogy ne alakuljon ki stressz, és nem reális feltételezés, hogy eltüntethetők az élet különböző szintereiről – ideértve a munkahelyeket is – a stresszt okozó tényezők.

10

Néhány becslés és javaslat

Magyarországon a stressz okozta GDP kiesés évi 1000 milliárd forintra tehető

Az EU 27 tagállamában a túlzott munkahelyi stressz a munkavállalók közel egy negyedének (22%-át) az egészségét veszélyezteti.

Mit tehetünk?mozgása problémák másokkal való megbeszélésekérjünk segítséget, ha valamit nem tudunk

megoldanilegalább napi fél óra kikapcsolódásönuralom, „késleltetés”

11

Néhány becslés és javaslat

Mit tehet a munkáltató?kedvező munkakörülményekbiztosítsunk lehetőséget a stressz

levezetésére (pl. gyakori szünetek)hagyjuk a problémák kibeszélését,

hallgassuk meg őketsegítsünk elfogadtatni a változásokatsegítsük a stresszkezelő készségek

fejlesztését

12

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!