TANMENETJAVASLAT - mkkonyvkiado.humkkonyvkiado.hu/wp-content/uploads/2016/06/foldrajz.pdf · A sivatag fogalma. 9 Összefüggések Kötelezô topográfia Megjegyzés, kiegészítés

TANMENETJAVASLAT

Kleininger Tamás

Európán kívüli konti-nensek földrajza

Európa földrajza

Magyarország földrajza

címû tankönyveihez

3

Összefüggések Kötelezô topográfia Megjegyzés, kiegészítés

2

Óraszám Az óra anyaga Elôzetes ismeretek Új fogalmak, követelmények

1.

2.

3.

4.

5.

Hogyan használd ezt akönyvet?

Év eleji ismétlés

Ázsia megismerése(olvasmány)

Ázsia fekvése, határai,partvonala, felszínénekkialakulása

Ázsia felszínénekkialakulása

Európán kívüli kon-tinensek földrajza

Ázsia nevének eredete. Európaés Ázsia határainak problémája

Külsõ erõk pusztító munkája –mai felszín. Tiensan kettõsemelkedése. Kõzetlemezekmozgásai, hegységek, szigetek,vulkánok keletkezése

Indiai-óceán, Ural-hegység, Ural-fo-lyó, Kaszpi-tenger, Kaukázus, Je-ges-tenger, Bering-szoros, Vörös-tenger, Szuezi-csatorna, Földkö-zi-tenger, Égei-tenger, Boszpo-rusz, Dardanellák, Fekete-tengerFélszigetek: Kis-Ázsia, Arab-fél-sziget, Hindusztáni-félsziget, In-dokínai-félsziget, Maláj-félsziget,Koreai-félsziget, Kamcsatka-fél-sziget, Tajmír-félszigetSzigetek: Ceylon, Nagy-Szundaszigetek (Szumátra, Jáva, Bor-neo, Celebesz), Kis-Szunda szi-getek, Fülöp-szigetek, Taiwan,Japán-szigetek, Szahalin, Kuril-szigetekTengeröblök: Perzsa- (Arab)-öböl, Ádeni-öböl, Bengál-öböl,Ománi-öböl, Thai-öböl, Vietna-mi-öböl

Arab-félsziget, Dekkán-fennsík,Dél-kínai-hegyvidék, Közép-szibé-riai fennsík, Kambodzsai-rög, Ural,Tiensan, Kunlun, Altáj, Szaján,Bajkál-tó körüli hegységek, Eurá-zsiai-hegységrendszer, Himalája,Csomolungma 8848 m, Tibet, Pa-cifikus-hegységrendszer, Mariana-árok 11 034 m, Nyugat-szibériai-alföld, Kínai-alföld, Hindusztáni-al-föld, Turáni-alföld, Mezopotámia

Kontinensek, szigetek.Óceánok, tengerek.Földrajzi fokhálózat. Tagolt-tagolatlan tengerpart

Földtörténeti idõk. Õsföld,röghegység, lánchegység,alföld fogalma. Gyûrõdés,vetõdés. Kõzetlemezekmozgásai. Táblás vidék

Felfedezõk Ázsiában: Mar-co Polo, Ibn Battúta, Vascoda Gama, Julianus barát,Kõrösi Csoma Sándor, Re-guly Antal, Stein Aurél, Ló-czy Lajos, Vámbéry Ármin,Cholnoky Jenõ, Princz Gyu-la, Baktay Ervin, GermanusGyula

Ázsia területe 44 millió km2,Eurázsia (54,9 millió km2),Ázsia részei

5


Napsugarak hajlásszöge – fel-melegedés. Monszun szélrend-szer, rizstermesztés – a lakos-ság élelmezése. Szárazföld éstenger eltérõ felmelegedése –monszunszélrendszer. Tenge-rektõl távoli medencékben mér-sékelt övi sivatag

Vízben úszó anyag – a folyószíne. Vetõdéses árkok – mélytavak. Éghajlat – folyók víz-járása

Éghajlat övezetes váltakozása –természetes növényzet és állat-világ váltakozása

Éghajlat, népsûrûség. Eltérõnépek, eltérõ külsõ, nyelv ésvallási szokások

Vallás – életforma. Éghajlat –mezõgazdaság. Földrajzi fekvés– gazdasági, politikai gondok

Éghajlat – gazdasági élet. Val-lási és területi problémák

Monszunszélrendszer. Vallásiszokások – mai életforma – me-zõgazdaság. Éghajlat – népsû-rûség

Ob, Jenyiszej, Léna, Amur, Sár-ga-folyó, Jangce, Vörös-folyó,Mekong, Irrawaddy, Brahma-putra, Gangesz, Indus, Tigris

Gangesz, MekkaÁzsia részei: Észak-, Kelet-,Dél-, Délnyugat-, Belsõ-Ázsia

Arab-félsziget. Eurázsiai-hegy-ségrendszer, Anatóliai-magas-föld, Örmény-felvidék, Iráni-fel-föld, Pamír, Szíriai-árok, Jordán-árok, Holt-tenger, Mezopotámia,Tigris, Eufrátesz

Izrael, Jeruzsálem, Tel-Aviv,Jordán-folyó, Holt-tenger,Tiberiás-tó

Hindusztáni-félsziget, Eurázsiai-hegységrendszer, Himalája, In-dus-alföld, Hindusztáni-alföld,Dekkán, Ceylon. Indus, GangeszDelhi, Bombay, Madras, Calcutta

Verhojanszk, Ojmjakon

Amu-darja, Szir-darja

A kõolaj felhasználása

Kibuc, mosavNázáret, Betlehem, Haifa,Akka, Eilat

Assami-síkság, Bengáli-alföldBrahmaputraAhmedabad, Hyderabad,Nagpur, Varanasi, Agra

4


6–7.

8.

9.

10.

11.

12.

13–14.

Ázsia éghajlata

Ázsia vízrajza

Ázsia természetes nö-vényzete és állatvilága(olvasmány)

Ázsia lakossága

Délnyugat-Ázsia

Izrael

Dél-Ázsia

Sri Lanka a „KeletGyöngye” (olvasmány)

Éghajlat, idõjárás, a szél ésa csapadék keletkezéseÉghajlatalakító tényezõkFöldünk éghajlati övezetei

Vízgyûjtó terület, lefolyásta-lan vidék. Tavak keletkezésimódjai. Delta- és tölcsér-torkolat

Kontinens, sziget, óceán,lánchegység fogalma. Amérsékelt övezet éghajlataiDelta- és tölcsértorkolatSivatag. Idõszakos folyó

Lánchegység, alföld. Külsõés belsõ erõk munkája

Hideg övezet: állandóanfagyos és tundra éghajlatMérsékelt övezet: tajga,kontinentális, mediterrán,monszun éghajlatForró övezet: egyenlítõi,sivatagi éghajlatHegyvidéki éghajlatMonszun szélrendszer

Sós vízû tavak

Állandóan fagyos táj, tundra,tajga. Mérsékelt övezet. Trópu-si õserdõ. Sivatag. A hegyvi-dék növényzete és állatvilága

Ázsia lakossága 3450 millióMongolidok, negridek,ausztralidok, europidokBuddhizmus, hinduizmus,mohamedán vallás

A kõolaj szerepMezõgazdaság a szárazvidékeken

Szokásos országmegis-merés. Mélyföld. Csepeg-tetõ öntözés. Zsidó vallás

Dzsungel. Buddhizmus, hin-duizmus. KasztSzokásos országmegis-merés: India

7


Kõzetlemezek vándorlása – szi-getek keletkezése. Kutatás-fej-lesztés – fejlett technológia. Kisterület – hatékonyabb mezõgaz-daság. Halban gazdag tenger –halászat

Kutatás-fejlesztés – fejlett tech-nológia

Népesedési problámákKülsõ rõk felszínformálásaÖvezetes éghajlat – övezetesmezõgazdaságA bambusz felhasználása

Külsõ és belsõ erõk munkájaHõingás, aprózódásZuhatagok, hajózási problámák

Japán – TokioJapán árukFuji 3776 m

Koreai Köztársaság, Szöul,Tajwan, Tajpej, Szingapúr,Kína, Hongkong

Malaysia, Thaiföld, Indonézia,Fülöp-szigetek

Kína – Peking. Nyugat- és Kelet-Kína, Himalája, Tibet, Kunlun,Tien-san, Dzsungária, Takla-Ma-kán, Góbi-sivatag, Mandzsúria,Kínai-alföld, Dél-kínai-hegyvidék,Hajnan, Sárga-folyó, Jangce

Gibraltári-szoros, Szuezi-csator-na, Vörös-tenger, Szomáliai-fél-sziget, Guineai-öböl, Ádeni-öbölSzigetek: Zanzibár, Pemba, Ma-dagaszkár, Madeira, Kanári-szi-getek, Zöldfoki-szigetek, SzentIlona-szigetAtlasz-hegység, Szahara, Szu-dán, Guineai-öböl partvidéke,Kongó-medence, Északkelet-Af-rikaKilimandzsáró 5895 m, Teleki-vulkánDél-Afrika, Namíb-sivatag, Fok-hegység, Kalahári-medence

Sapporo, Yokohama,Nagoya, Kyoto, Osaka,Kobe, Fukuoka

Lop Nor tó. Kínai Nagy Fal,Szugari-folyóTörténelem koncentráció

6


15.

16–17.

18.

19–20.

21–22.

23.

24.

25.

26.

Japán

A kistigrisek

Második hullámban iparo-sodó országok Délkelet-Ázsiában (olvasmány)

Kína

Összefoglalás. Ázsia

Ázsia – ellenõrzõlap

Afrika megismerése(olvasmány)

Afrika fekvése, felszíne,

Afrika felszínénekkialakulása

Kontinensek vándorlása,lemezszegélyek találkozá-sa, vulkánosság, vulkánimûködés

Ipari ágazatok

Lánchegység, röghegység,alföld, õsföld fogalmaSivatagÉghajlat, idõjárás. Az éghaj-latok típusai

Földközi-tenger, Indiai-óce-án, Atlanti-óceán

Röghegység, lánchegység,dombság, alföld

Szokásos országmegis-merés. Óriásváros. Csúcs-technológia

Országmegismerés: KoreaiKöztársaság, Tajwan, Szin-gapúr és a Kínához tartozóHongkong

A Föld legnépesebb orszá-ga: 1 milliárd 200 millió fõLöszformák. Kínai kultúraSzokásos országmegis-merés

Afrika területe 30 millió km2

Tagolatlan part. ÕsföldTáblás vidék. Vetõdés, gyû-rõdés folyamata. Földtörté-neti idõk. TengerszorosA sivatag fogalma

9


Földrajzi szélesség – éghajlatCsapadákeloszlás. Ellentétesévszakok az északi és a déli fél-gömbönA meleg levegõ áramlása, pasz-szát szél. Éghajlat – természe-tes növényzet. Tengerszint fe-letti magasság – hõmérséklet

Éghajlat – vízjárás – a folyókgazdasági haszna

Éghajlati adottságokNépsûrûség

Éghajlat – mezõgazdasági ter-melés

Ásványkincsek térképjelei

Nílus, Asszuán, Kongó, Niger,Zambézi, Viktória-zuhatag, Tan-ganyika, Nyasza, Albert-tó, Ed-ward-tó, Csád-tó, Viktória-tó

Dél-Afrikai Köztársaság, Zam-bia, Zaire, Guinea, Marokkó,Algéria, Líbia, Nigéria

Koncentráció a biológiával

Koncentráció a történelem-mel. Gyarmatosítás

Fejlõdõ ország. Száhel-övezet

8


27–28.

29.

30.

31.

32.

Afrika éghajlata

Afrika vízrajza

Afrika növényzete ésállatvilága (olvasmány)

Afrika lakossága

Afrika gazdasági élete

Trópusi éghajlati övezet. Idõ-járás. Éghajlat. Évi közepeshõmérséklet. Évi hõingásForró (trópusi) övezetMérsékelt övezetNapi hõingadozás

zuhatag, delta- és tölcsér-torkolat. Tavak keletkezésimódjai


A mediterrán éghajlat jel-lemzõi. Passzát szélrend-szer. Egyenlítõi éghajlatTrópusi õserdõ. Szavannaéghajlat. Hegyvidéki éghaj-lat. Hóhatár

Idôszakos folyó. lefolyásta-lan terület. Apály-dagály.Vízesés, oázis

Trópusi õserdõ: rotang, ében-fa, szantál, kólafa, olajpálma,rafiapálma, orchidea, mang-rove, csimpánz, gorilla, pa-pagáj, elefánt, orrszrvú, pár-duc, víziló, okapi, krokodil,cecelégy, álomkór-ostorosSzavanna: majomkenyérfa,akác, elefántfû, kafferbivaly,zsiráf, antilop, zebra, pávián,oroszlán, gepárd, hiéna, sa-kál, keselyû, strucc, flamin-gó, koronás daru, marabu,termesz, sáskaSivatag: tamariszkusz, man-nazuzmó, datolyapálma, ug-róegér, skorpió, sivatagi ró-ka, teveMediterrán éghajlat: para-tölgy, olajfa, citrusfélék, ka-méleon

Õslakók, bevándorlók. Afri-ka lakossága 720 millióFehér-Afrika, Fekete-AfrikaNépesedési problémák

Terméshozam. Faluközössé-gi kapás földmûvelés. Áru-termelõ ültetvényes gazdál-kodás. Övezetes mezõgaz-daságBányászat: arany, gyémánt,uránérc, rézérc, bauxit,foszfát, kõolaj, földgázTrópusi és mediterrán gaz-dasági növények

11


Éghajlat – mezõgazdaság –élelmiszeripar. Ásványkincsek –ipar. Éghajlat – turizmus. Vallás– helyi szokások

Rossz természeti feltételek –rossz gazdasági helyzet. Kör-nyezeti károkozás – közömbös-ség a környezeti problémákiránt

Állatvilág – vadvédelem – turiz-mus

Emberek külsõ megjelenése –tolerancia. Éghajlat – növényter-mesztés

Leszálló légáramlás a Baktérítõmentén – szárazság. Éghajlat –természetes növénytakaró. El-szigeteltség – különlegesállatvilág

Természeti viszonyok – alakosság elhelyezkedése

Kõzetlemezek mozgása – szi-getívek keletkezése. A kókusz-pálma hasznosítása

Egyiptom, Kairó, Nílus,Asszuán, Szuezi-csatorna,Alexandria

Nigéria, Abuja, Lagos

Kalahári-medence, Namíb-siva-tag, Dél-afrikai Köztársaság –Pretoria, Fokváros, Durban,Johannesburg

Madagaszkár, Madeira, Kanári-szigetek, Zöldfoki-szigetek,Szent Ilona-sziget, Azori-szi-getek

Ausztrál-Canberra, Indiai-óceán,Tasman-, Korall-, Arafura- ésTimor-tenger, Tasmania szigete,Nagy-korallzátony, Nagy-Vízvá-lasztó-hegység, Ausztrál táblásvidék, Ayers-Rock, Murray,Darling, Eyre-tó, Ausztrál-alföld

Perth, Adelaide, Melbourne,Sydney, Brisbane

Melanézia, Új-Guinea, Új-Zéland, Mikronézia, Marianna-szigetek, Polinézia, Húsvét-szigetek, Hawaii-szigetek

Dél-afrikai magasföld

Arnhelm-föld, York-félsziget,Carpentaria-öböl, Nagy-Ausztrál öböl, Nagy-Artézi-medence, Nyugat-ausztráliaiõsföld

Geelong

Új-Kaledónia, Bismarck-, Sala-mon-, Fidzsi-szigetek, Új-Heb-ridák, Karolina-, Marschall-,Gilbert-szigetek, Nauru, Óce-án-sziget, Ellice-sziget, Sza-moa, Tonga, Kermadec,Phoenix, Tokelau, Cook, Tu-buai-szigetek, Sor-szigetek,Társaság-szigetek, Tuamutu,Papatea, Pitcairn-szigetek

10


33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

Arab Afrika

Fekete Afrika

Északkelet-Afrika ésKelet-Afrika (olvasmány)

Dél-Afrika

Szigetek az Indiai- és azAtlanti-óceánban (olvas-mány)

Az ötödik kontinens(olvasmány)

Ausztrália

Ausztrália gazdaságiadottságai

Óceánia természetiadottságai

A lánchegység jellemzõiMediterrán, kontinentális,sivatagi, egyenlítõi éghajlat

Kapás földmûvelés. Egyen-lítõi és szavanna éghajlat. Akõolaj felhasználhatósága

Szigetek, kontinensek. Óce-ánok, tengerek

Kontinens, sziget, óceán,tenger. Földünk félgömbjei,fokhálózata. Tagolt és tago-latlan tengerpart. Õsföld,röghegység, táblás vidékÉghajlati övezetek a FöldönA sivatag fogalma

Kontinens, sziget, óceán,tenger. A Föld éghajlatiövezetei. A csapadékkeletkezése. Kõzetlemezektalálkozása

Külsõ erõk felszínformálásaA kõolaj szerepe. Szokásosországmegismerés

Vallási ellentétek. Környe-zeti károkozás a fejletlengazdaság miatt

Hideg-meleg tengeráramlásFekete és fehér bõrú lakos-ság együttélése. Farm. Szo-kásos országmegismerés

Magyar emlékek: Benyovsz-ky Móric (Madagaszkár)Iv. Károly király (Madeira)Történelmi emlék: Napóleon(Szent Ilona-sziget)

Ausztrália területe 7,7 milliókm2, lakossága 17 millióJames Cook tevékenységeHármas tagolódású felszínHurrikán. Lefolyástalan te-rület. Artézi kút. Különlegesélõvilág

Ausztrál néger. FarmTranszkontinentális út és va-sút. Szokásos országmeg-ismerés. Államszövetség

Óceánia területe 80 millió km2,a szigetek területe 1,3 milliókm2, lakossága 10 millióVulkanikus sziget, korall szi-get. A korall életmódja. Atoll,lagúna, tájfun. Különlegesélõvilág

13


Turizmus – hatalmas bevételIdõzónák átlépése – idõszámí-tási problémákAtomkísérletek – környezet-szennyezés

Növények származása

Külsõ erõk felszínformálása –mai felszín

Külsõ és belsõ erõk hatása

Éghajlat befolyásoló tényezõk –éghajlat. Földrajzi szélesség –hõmérséklet

Pápua Új-Guinea, Új-Zéland –Wellington, Tahiti, Fidzsi-szigetek, Hawaii – Honolulu,Húsvét-szigetek, Bikini-sziget

Tûzföld, Horn-fok, Bering-szoros

Észak-Amerika, Közép-Amerika,Dél-AmerikaGrönland, sarkvidéki szigetvilág,Alaszkai-, Kaliforniai-, Floridai-,Labrador-félsziget, Alaszkai-,Kaliforniai-, Mexikói-, Hudson-,Baffin-öbölKanadai-õsföld, Appalache,Sziklás-hegység, Bering-szorosPacifikus-hegységrendszer, Co-lumbia-fennsík, Nagy-medence,Colorado-fennsík, Mexikói-fenn-sík, Tóvidék, Mississippi-me-dence, Préri, Parti-síkság

Mackenzie és Szent-Lõrinc folyó,Potomac, Hudson, Mississippi,Missouri, Rio Grande, Yukon, Co-lumbia, Colorado. Nagy-Medve-tó,Nagy-Rabszolga-tó. Nagy tavak:Felsõ-, Michigan-, Huron-, Erie-,Ontario-tó. Niagara-vízesés

Történelmi koncentráció

Történelem koncentráció

Xantus János kutatásai,Tehuantepeci-földszoros

Kiegészítõ topográfia: Parti-lánc, Parti-hegység,McKinley 6194 m, Nagy-síkság

Kiegészítõ topográfia: Ohio,Tennessee, Arkansas, RedRiver, Fraser, Nagy-sóstó

12


41.

42–43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

Óceánia gazdasági élete

Összefoglalás. Afrika,Ausztrália és Óceánia

Afrika, Ausztrália ésÓceánia – ellenõrzõlap

Amerika rövid történelme(olvasmány)

Amerika felfedezése(olvasmány)

Észak-Amerika földrajzifekvése, felszíne

Észak-Amerika felszíné-nek kialakulása

Észak-Amerika éghajlata

Kontinensek, óceánok

Az õsföld, a röghegység ésa lánchegység jellemzõi. Agyûrõdés folyamata

Éghajlat, idõjárás és ezekelemei. Éghajlati övezetekHegyvidéki éghajlat

DátumválasztóTrópusi mezõgazdaság

Indiánok, eszkimók

Normannok, Kolumbusz,Vasco de Gamma, AmerigoVespucci, Balboa, Magel-lán, Cortez, Pizzaro

Amerika területe 42 milliókm2, lakossága 720 millióAngolszász-Amerika, Latin-Amerika

Észak-Amerika területe 23,3millió km2

Földtörténeti idõk, jégkor-szak

Tengeráramlások hatásaForgószél, hurrikán, tornádóAz állandóan fagyos, atundra és a tajga éghajlatjellemzõi. A kontinentális, azóceáni és a mediterránéghajlat jellemzõi

15


Éghajlat – vízjárás

Éghajlat – népsûrûség, termé-szeti adottságok – ipar, energia-felhasználás – ipar, éghajlat –növénytermesztés

Észak—déli nyitottság – vál-tozékony idõjárás

Ipartelepítõ tényezõk. Az iparterületi elhelyezkedése

Hõmérséklet, csapadék változá-sa – mezõgazdasági övezetekAutó, modern közlekedés – kör-nyezetszennyezés

Nuuk

Ottawa, Vancouver, Toronto,Montreal. Sarkvidéki szigetvilág,Új-Fundland, Hudson-öböl, Labra-dor-félsziget, Kanadai-õsföld, Mac-kenzie-, Szent Lõrinc-folyó, Nagy-Medve-, Nagy-Rabszolga-tó, Nagytavak. Appalache, Préri-fennsík,Kordillerák, Niagara-vízesés

Washington, Florida-félsziget,Appalache, Belsõ-síkság, Nagytavak vidéke, Nagy-síkság,Mississippi-medence, Parti-sík-ság, Mexikói-öböl, Sziklás-hegységHudson, Mississippi, Missouri,Rio Grande, Columbia,Sacramento, Colorado, Nagytavak, Niagara-vízesés

Alaszka, Texas, Kalifornia

Boston, New York, Pittsburgh,Detroit, Chicago, St. Louis, Kan-sas City, Minneapolis, New Or-leans, Houston, Miami, Atlanta,Dallas, Denver, Salt Lake City,San Francisco, Los Angeles,Seattle, Alaszka állam, Hawaiiállam, Honolulu, Puerto Rico

Kikötõk: New York, Boston, SanFrancisco, Los Angeles

Koncentráció a biológiával

A Titanic pusztulása

Agglomeráció

Harvard Egyetem, GeneralMotors, Ford, Chrysler

14


50.

51.

52.

53.

54.

55.

56–57.

58–59.

Észak-Amerika vízrajza,természetes élõvilága

Grönland (olvasmány)

Kanada

Az Egyesült Államok rövidtörténete (olvasmány)

Az Amerikai EgyesültÁllamok

Az USA lakossága ésgazdasági élete

Az USA gazdaságikörzetei

Az USA mezõgazdaságaés közlekedése

Vízgyûjtõterület, deltatorko-lat, tölcsértorkolat. Tavakkeletkezési típusaiVízválasztó

Sziget, õsföld

Jeges-tenger, Csendes-óceán, Atlanti-óceán

Indián, eszkimó

Ipartelepítõ tényezõk. Ipar-ágak-típusok. Ásványkin-csek

Lefolyástalan vidék, kanyon

JéghegyA Föld legnagyobb szigete

Kordillerák fogalma. Transz-kontinentális vasút és közútSzabadkereskedelmi övezetSzokásos országmegis-merés

Szövetségi köztársaságHurrikán, tornádó, gejzírSzokásos országmegis-merés

Bevándorlók, behurcoltakÓriásváros, vonzáskörzetFarm. Ásványkincsek maijelentõsége, fejlett iparágakTolerancia

Északi-körzet: Új-Anglia,Atlanti-partvidék, Nagytavak vidéke, Közép-nyugatDéli-körzetNyugati-körzet:Hegyvidéki-körzetPacifikus körzet

FarmgazdálkodásMezõgazdasági övezetekKözlekedési hálózatokFogyasztói társadalom

17


Tengerszint feletti magasság,éghajlat, mezõgazdaság

Kõzetlemezek vándorlása –hegységek, tengeri árkokkeletkezése – vulkánosság

Éghajlat – természetes növény-zet – állatvilág. Magassági nö-vényövek. Haszonnövényekszármazása

Bevándorlás, gyarmatosítás ha-tása. Kábítószer-termelés – nagyanyagi haszon – mezõgazdaságvisszaszorul

Éghajlat – népsûrûség. Gyarma-tok – hasznosításuk. Anyaországés a volt gyarmatok kapcsolataTermészeti adottságok – népsû-rûség. Kábítószertermelés –gazdasági helyzet. Domborzat –közlekedési nehézségek. Éghaj-lat mezõgazdaság

Mexikóváros, Mexikói-öböl, Ka-rib-tenger, Kaliforniai-félsziget,Yucatán-félsziget, Mexikói-ma-gasföld, Rio Grande folyó

Közép-amerikai-földhíd, Közép-amerikai-szigetív, Yucatán-fél-sziget, Kordillerák, Nyugat-indiaiszigetvilág, Nagy-Antillák, Kis-Antillák, Bahama-szigetek, Pa-nama-csatorna, Kuba – Havan-na, Jamaica

Karib-tenger, Horn-fok, Galapa-gos-szigetek, Guayanai-magas-föld, Brazil-magasföld, Andok,Atacama-sivatag, concagua6958 m, Patagónia, Orinoco-medence, Amazonas-medence,Parana-medence

La Plata-Parana vízrendszer,Iguazu vízesés, Orinoco folyó,Angel-zuhatag, Titicaca-tó

Brasilia, Guayanai-hegyvidék,Brazil-magasföld, Amazonas-medence. Folyók: Amazonas,Parana, Rio de Janeiro, SantosChile – Santiago, Atacama-sivatagArgentína – Buenos Aires, Para-ná-alföld, Andok, Patagónia,Tûzföld

Popocatepeti, Tampico,Matamoros, Acapulco

Salvador, Honduras, Nica-ragua, Costa Rica, Panama,Haiti, Dominika, Bermuda-szigetek, Belize, Guatemala

Maracaiboi-öböl, Trinidad,Falkland-szigetek, Cotopaxi 5897 m,Chimborazzo 6310 m, Gran Chaco, Pampák

Sao Paulo, Recife, Manaus

Húsvét-szigetPampák, Gran Chaco

16


60.

61.

62.

63.

64.

65.

66–67.

68.

Mexikó

Közép-Amerika

Dél-Amerika felszíne

Dél-Amerika éghajlata,vízrajza

Dél-Amerika gazdaságiélete

Dél-Amerika országai

Összefoglalás. Amerika

Amerika – ellenõrzõlap

Forró éghajlati övezet

Kontinensek, óceánok, ten-gerek. Tagolt és tagolatlanpart. Õsföld, röghegység,lánchegység fogalma

Éghajlat, idõjárás. Észak—déli övezetesség. Tenger-áramlás. Csapadék keletke-zése. Sivatag fogalma. Ég-hajlati övezetek. Vízgyûjtõterület. Lefolyástalan területDeltatorkolat, tölcsértorkolat

Õsföld, fiatal lánchegységIndián kultóra

Latin-Amerika. Indián kul-túra. Mesztic, kreol. Szoká-sos országmegismerés

Közép-Amerika területe 750ezer km2, lakossága 55 millió.Tenger alatti hátság. Vulka-nikus sziget, korall szigetCiklon, hurrikán. Kreol,mesztic, mulatt, zambo

Dél-Amerika területe 18 mil-lió km2. Lemeztektonika:tengeri-kõzetlemez, száraz-földi-kõzetlemez, mélyten-geri árok, földrengés, vulkán

Forró övezet: egyenlítõi,szavanna és sivatagi éghaj-lat. Szubtrópusi monszun,mediterrán éghajlat. Mérsé-kelt övezet: óceáni, szárazkontinentális éghajlat. A ten-geráramlás módosító hatása

Indián kultúra, inkákBevándorlók, behurcoltakNépcsoportok keveredéseTermészetes szaporodás

A kõolaj, a bauxit, a kau-csuk jelentõsége. Õserdeinemes fák hasznosításaKülterjes állattenyésztésSzokásos országmegis-merés

19


Oxigénben dús víz – gazdag élõ-világ. Föld általános felmelege-dése – világtenger emelkedéseNemzetközi egyezmények. Bé-kés kutatás. A hideg okai

Északi-sark, Déli-sark 2804 m,Erebus-vulkán, Arktisz,Antarktisz

18


69.

70–74.

Sarkvidékek

Év végi összefoglalás

A Föld alakja, felmelege-dése. Éghajlati övezetek

Arktisz, Antarktisz. A jéghe-gyek alakja, mozgásaPeary, Amundsen, Scotttevékenysége

Fõbb témakörök:Kontinensek, óceánok, ten-gerek. Partvonal, parttagolt-ság. A kontinensek felzíne,éghajlata, természetes nö-vényzete, vízrajza, lakossá-ga. Ásványkincsek, energia-termelés. Iparvidékek, ipar-ágak. Mezõgazdaság. Kon-tinensek közlekedése

21


Országok megismeréséneklogikai sorrendje

A hajózás jelentõsége, a tenger-parti fekvés elõnyei

Eurázsia területe 54 millió km2

Európa területe 10 millió km2

Külsõ és belsõ erõk állandómunkája. A jégkorszaki jég fel-színalakító munkája. A felszínfejlõdés folyamata. Az ásvány-kincsek más-más földtörténetiidõben keletkeztek

Az Egyenlítõtõl és az óceánok-tól való távolság, illetve a dom-borzat hatása az éghajlatra

Az apály és a dagály váltako-zása. Éghajlat – növényzet öve-zetességének összefüggései

Jeges-tenger, Atlanti-óceán, Gib-raltári-szoros, Földközi-tenger,Égei-tenger, Dardanellák, Boszpo-rusz, Fekete-tenger, Kaukázus,Ural-hegység, Ural-folyó, Kaszpi-tenger, Skandináv-félsziget, Pire-neusi-félsziget, Appennini-félszi-get, Balkán-félsziget, Izland, Brit-szigetek, Balear-szigetek, Korzi-ka, Szardínia, Szicília, Kréta, Cip-rus, Botteni-öböl, Finn-öböl

Finn-õsföld, Német-középhegy-ség, Eurázsiai-hegységrendsz-er: Pireneusok, Alpok, Appenni-nek, Kárpátok, Dinári-hegység,Balkán-hegység. Mont Blanc4807 m, Kaszpi-mélyföld –28 m

Visztula, Odera, Elba, Rajna,Temze, Szajna, Loire, Douro,Tejo, Ebro, Rhône, Pó, Vardar,Duna, Don, Volga, Ural,Dnyeper, Lagoda-, Onyega-,Csúd-, Vänern-, Vättern-, LagoMaggiore, Comói-tó, Balaton

Koncentráció a történelem-mel

Térképjelek: vasérc, nikkel,platina, uránérc, feketeszén,barnakõszén, kõolaj, föld-gáz, kõsó, bauxit, réz, cink,ólom

Klímadiagramok elemzése

Kiegészítõ topográfia: Pe-csora, Északi-Dvina,Dnyeszter, Pripjaty-mocsár

20


1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Hogyan használd akönyvet?

Év eleji ismétlés

Európa megismerése(olvasmány)

Európa fekvése, határai,partvonala

Európa felszínénekkialakulása

Európa éghajlata

Európa vízrajza, termé-szetes növényzete és ál-latvilága

Kontinensek, félgömbök:északi, déli, keleti, nyugatiTagolt tengerpart

Földünk keletkezéseFöldtörténeti idõk, õsföld,röghegység, külsõ és belsõerõk, lánchegység, síkságÁsványkincsek térképjelei

Az idõjárás és az éghajlatfogalma. Földünk éghajlatiövezetei. Éghajlatalakítótényezõk. Tengeráramlás

Vízgyûjtõ terület, lefolyásta-lan terület. Delta- és tölcsér-torkolat. Vízjárás. A tavakkeletkezési típusai. Földünknövényzeti övei

Ismerkedés a tankönyvvel

Föníciaiak, Héraklész osz-lopai, normanok, vikingek,Ottó, Julianus barát, RegulyAntal

Európa nevének eredeteEurázsia. Kezdõ hosszú-sági kör

Kontinensek vándorlásaJégkorszak, morénahalomAz egyes földtörténeti korokeseményei

A hideg éghajlati övezetjellemzõiÉszak-atlanti tengeráramlás Mediterrán, óceáni, nedvesés száraz kontinentális,hegyvidéki éghajlatjellemzõi

Jeges-tenger, Balti-tenger,Északi-tenger, Atlanti-óceán, Földközi-tenger, AKaszpi-tenger víz-gyûjtõterületeTundra, tajga, lombhullatóerdõk, örökzöldek, a füvespuszták élõvilága

Európa földrajza

23


A magas népsûrûség és a gaz-dasági élet összefügéseLakóhelyváltoztatás munka-alkalmak miatt

Gazdasági elszigeteltség –fejletlen gazdasági élet

Az európai országok politikai,gazdasági, földrajzi értelembencsoportosíthatók

A jég felszínformáló szerepe amagashegységekben. A maga-ssággal váltakozó természetesnövénytakaró. Kevés nyers-anyag – munkaigényes iparágakA természetvédelem és az iparitermelés összehangolása

A jég és a víz felszínformálóhatása. Az áramtermelés veszé-lyei a környezetre (atom- és víz-erõmû)

Hátrányos történelmi múlt – je-len gazdasági helyzet. Atomerõ-mû – környezetszennyezés

Luxemburg, Brüsszel, Strass-bourg és az integrációk tagor-szágainak neve

Az európai országok neve,fõvárosaik

Bécs (Wien), Alpok, Keleti-Al-pok, Duna-völgye, Bécsi-me-denceDuna, Inn, Enns, Rába, Mura,DrávaSalzkammerguti-tóvidék, Fertõ-tóSalzburg, Linz, Graz

Pozsony (Bratislava)Kárpátok, Kis-Kárpátok, Nyuga-ti-Beszkidek, Magas-Tátra, Ke-leti-Beszkidek, Gerlachfalvi-csúcs 2655 m, Szlovák-alföld,Szlovák-érchegységDuna,Kis-Duna, Vág, Garam,Ipoly, Sajó, Hernád, BodrogCsallóköz, Gabcikovo (Bõs),Kassa, Révkomárom, Zsolna

Kijev, Kárpátok, Kárpátalja, Ke-let-európai-síkság, Dnyeper,Dnyeszter, Donyec-medence,Krím-félszigetLvov, Odessza, Donyeck, KrivojRog, Harkov

Ruhr-vidék

Történelmi koncentrációMagyar emlékekAusztriában

22


8.

9.

10.

11–12.

13.

14.

15.

16.

Európa lakói

Európai kapcsolatok

Európa felosztása

Összefoglalás. Európaáltalános földrajza

Európa – ellenõrzõlap

Hazánkkal szomszédosországokAusztria

Északi szomszédainkSzlovák Köztársaság

Ukrajna

Gyarmat. A népsûrûségkiszámítása

Integráció

Európa határai

Lánchegység, hegyvidékiéghajlat, magassági nö-vényövek. Ásványkincsektérképjelei

Lánchegység, hegyvidékiéghajlat, magassági nö-vényövek

A lánchegységek jellemzõi

Európa lakossága kb. 783millió. Nyelvcsaládok: szláv,germán, újlatin, finnugorA bevándorlók problémáiAgglomerációk, városhal-mazok

Alpok Munkaközösség. Al-pok—Adria Munkaközös-ség, Duna Menti OrszágokMunkaközösség, CEFTA,EFTA, Európai Unió

Észak-Európa, Nyugat-Európa, Közép-Európa, Dél-Európa, Kelet-Európa, kis-területû európai országok

Szokásos országmegis-merésLavina, hóhatár, gleccser,gleccserpatak, gleccsertó,moréna, fõn szélHavasi pásztorkodás. Ide-genforgalom. Burgenlandmagyar vonatkozásai

Szokásos országmegis-merés. Tengerszem

Szokásos országmegis-merés

25


Kisebbségi lét – demokráciaTengeri elöntés – kõsó és föld-gázFolyók feltöltõ munkája – alföl-dek keletkezéseDomborzat és csapadék össze-függése

Nemzetiségi problémák –háborús feszültség

A víz hatása a mészkõhegysé-gekre. Szigetek keletkezése

Cseppkövek keletkezése

A jégkorszaki jég felszínformálómunkája. Az óceán hûtõ-fûtõhatása az éghajlatra. A hegysé-gek éghajlatválasztó szerepeDomborzat és vízhálózat kap-csolata. Éghajlat és népsûrûségkapcsolata

Tengerparti fekvés – nagy hajó-flotta, jelentõs halászatTermészeti adottságok – gaz-dasági életKiváló vasérc – minõségi vasko-hászat, acélgyártás

BukarestKeleti-Kárpátok, Déli-Kárpátok,Bihar-hegység, Erdélyi-érchegy-ség, Erdélyi-medence, Moldova,Román-alföld, Mezõség, HargitaDuna: Kazán-szoros, Vaskapu,Maros, Gyilkos-tóSzékelyföld, Marosvásárhely,Brassó, Kolozsvár, Ploiesti, Ga-lati, Constanta, Arad, Nagyvá-rad, Temesvár

BelgrádVajdaság, Szerbia, Crna Gora,Kosovo, Vajdaság alföldje,Szerb-érchegység, MontenegroDuna, Tisza, MoravaSzabadka, Újvidék

ZágrábAdriai-tengerpart, Isztria-félszi-get, Dinári-hegység, Dráva—Száva köze, DalmáciaDuna, SzávaRijeka, Opatija, Split, Dubrovnik

Ljubjana, Maribor, Karavankák,Júliai-Alpok, Karszt-hegységDráva, Mura, SzávaLipica

Skandináv-félsziget, Jylland-fél-sziget, Botteni-öböl, Finn-öböl,Finn-tóvidék, Skandináv-hegy-ség, Finn-õsföld, Balti-pajzs,Északi-tenger

Oslo, Grönland, Hammerfest

Stockholm, Göteborg, Malmö

Történelmi koncentrációSzent Anna-tó. Magyar em-lékek Románia területén


Történelmi koncentrációEszék, Csáktornya

Híres norvégok: Nansen,Amundsen, Ibsen, Heyerdahl

Volvo, Saab-Scania, Ikea

24


17.

18.

19.

20.

21–22.

23.

24.

25.

Románia

Déli szomszédainkKis-Jugoszlávia

Horvátország

Szlovénia

Összefoglalás. Hazánkkalszomszédos országok

Szomszédos országok –ellenõrzõlap

Észak-Európa természetiföldrajza

Norvégia

és Svédország

A fiatal lánchegység jellem-zõi. A hágó fogalmaHegyvidéki éghajlatDeltatorkolatAlföldek keletkezése

A röghegységek jellemzõi

A mészkõhegység keletke-zése

Fiatal lánchegység. A vízhatása a mészkõhegysé-gekre. Cseppkövek keletke-zése

Gleccser, tavak keletkezésitípusa. A röghegységjellemzõi. Tagolt és tagolat-lan tengerpart. A mérsékeltövezet éghajlati területeiTengeráramlás


Szokásos országmegisme-rés. Utóvulkáni mûködésekA nemzetiség fogalma. Szé-kelyek


Szokásos országmegis-merésKarsztjelenségek

Szokásos országmegis-merésKarsztjelenségek, víznyelõ,dolina, polje stb.

A fjord fogalma. Észak-at-lanti-áramlás. Finnugornyelvcsalád. Éghajlatvá-lasztó hegység

Szokásos országmegis-merésLappokFehér éjszakákSzokásos országmegis-merés. Semleges ország

27


A jégkorszaki jég felszínformálóhatása. Fenyõerdõk – fafeldol-gozásA tenger hatása a gazdaságiéletre. Sok szántóföld – jelentõsmezõgazdaságA tenger hatása a gazdaságiéletre

Az óceáni éghajlat kapcsolata aközlekedéssel és a mezõgaz-dasággal

Nyersanyagkészlet kimerülése –a vaskohászat telephelyeinekváltozása. A kikötõvárosok ipar-vonzó szerepe. Belterjes mezõ-gazdaság – magas termésátlag

Éghajlat és mezõgazdaságkapcsolata

Tengerparti fekvés – gazdasági,politikai elõnyök. Szép tájak, tör-ténelmi emlékek – idegenforga-lom. A tenger tengerpartpusztítótevékenysége. Éghajlat és me-zõgazdaság összefüggései

Tenger hatása a gazdaságiéletre

A tengerparti fekvés elõny éshátrányTermészetföldrajzi adottságok –fejlett mezõgazdaságKis terület – fejlett gazdaság. Fej-lett bankrendszer – bevételek

Helsinki, Tampere, Finn-õsföld

Koppenhága, Grönland, Jylland-félsziget

Reykjavik

La Manche csatorna, Dover,Brit-szigetekCsatorna-alagútSkót-felföld, Skót-medence,Pennine-hegység, Cambriai-hegység, Londoni-medence,Temze, Loch Ness

Anglia, Skócia, Wales, Észak-ÍrországLondon, Birmingham, Glasgow,Cardiff, Leeds, Manchester,Liverpool

Dublin

Párizs, La Manche, Doveri-Calais-i szoros, Korzika, Artois,Normandia, Bretagne-félsziget,Pireneusok, Alpok, Mont Blanc4807 m, Francia-középhegység,Ardennek, Vogézek, Párizsi-me-dence, Lotaringia, Riviera,Azúrpart, Szajna, Loire, Garonne,Rajna, Rhone, Genfi-tó

Lyon, Lille, Marseille, Le Havre,Strasbourg

Északi-tenger partja, Flandria,Meuse-völgye, ArdennekBrüsszel, Antwerpen, Oostende,Liege, Gent

Amszterdam, Hága,Rotterdam,EindhovenRajna-torkolat, IJssel-tó, Hol-land-mélyföldLuxemburgArdennek, Mosel

Nokia

Lego, Andersen

Doveri (Calais-i) szoros,Greenwich

Történelmi koncentráció:ipari forradalomAustin, Jaguar, Rover, RollsRoyceCambridge, Oxford

Ír-tenger, Kelta-tenger

Történelmi koncentrációCalais, Champagne,Burgundia

Renault, Citroën, PeugeotCannes

NATOCharleroi

Philips, Daf

26


26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

Finnország,

Dánia

és Izland

Nyugat-EurópaNagy-Britannia természetiadottságai

Nagy-Britannia gazdaságiélete

Írország (olvasmány)

Franciaország természetiadottságai

Franciaország gazdaságiélete

A Benelux-Államok:Belgium

A Benelux-Államok:HollandiaLuxemburg

Vulkáni mûkõdések

A röghegység fogalmaÓceáni éghajlat. Ásványkin-csek térképjelei

Ásványkincsek térképjeleiIpartelepítõ tényezõk

Alföld, röghegység, lánchegy-ség jellemzõi. Európa éghaj-lati típusai. Torkolattípusok

Fejlett gasztronómia. TGV-vasút

Óceáni éghajlat. Belterjesmezõgazdaság

Termésátlag

Szokásos országmegisme-rés. Rénszarvastenyésztés

Szokásos országmegisme-rés. Egyéni gazdák szövet-kezeteiSzokásos országmegisme-rés. „Úszó konzervgyár”

Szokásos országmegisme-rés.

Tenger alatti kõolaj- és föld-gázkitermelés. Bérleti rend-szer a mezõgazdaságban

Szokásos országmegis-merés. Ipari park

Szokásos országmegisme-rés. Külföldi vendégmunká-sok problémái

VámközösségSzokásos országmegisme-rés. Flamandok, vallonokTranzitforgalom

Mélyföld, dûne, polderVihardagály. Területszerzésa tengertõl

29


Európa többféle szempontbólosztható felA jégkorszaki jég felszínformálószerepe. A tenger építõ munká-ja

Az eltérõ gazdasági fejlõdésûkét országrész gondjai

Kevés nyersanyag – munkaigé-nyes iparágak. Magashegységközlekedési nehézségeiEgész éves idegenforgalom

A tenger építõ és romboló mun-kája. Ásványkincsek elõfodulásihelye – iparvidékek. A földrajzifekvés kereskedelmi elõnyei

Az iparttelepítõ tényezõk hatásaaz ipari termelésre. A földrajzifekvés elõnyei

Nyugat-Közép-Európa, Kelet-Közép-EurópaGermán-alföld, Nyugatnémet-al-föld, Keletnémet-alföld, Rügen-sziget, Rajnai-palahegység,Harz, Türingiai-erdõ, Érchegy-ség, Fekete-erdõ, Alpok, Zug-spitze 2963 m, Felsõ-Rajna-völ-gye, Sváb-Bajor-medenceRajna, Weser, Elba, Duna, Raj-na-Majna-Duna-csatorna, Ode-ra, Boden-tó

Berlin, BonnRuhr-vidék, Bochum, Dortmund,Saar-vidékRostock, Hamburg, Bréma,DuisburgKöln, Frankfurt am Main,Stuttgart, MünchenDrezda, Lipcse

Nyugati-Alpok, Svájci-medence,Jura-hegységRajna, Rhone, Genfi-tó, Boden-tóBern, Basel, Genf, Luzern, Zürich

VarsóBalti-tenger partja, Lengyel-tó-hátság, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Szudéták, Szilé-zia, KárpátokOdera, VisztulaKrakkó, Katowice, Lódz,Szczecin, Gdynia, Gdansk

PrágaCseh-erdõ, Szudéták, Érchegy-ség, Cseh-Morva-dombság,Cseh-medence, Morva-medenceElba, Odera, Vltava, MorvaPlzen, Brno, Ostrava

Lübeck, Wolfsburg, Nünberg

Nünberg, HannoverAgfa, BasfVolkswagen, Opel, Daimler-Benz, BMW, Audi

Swatch órák

Pomorzei-tóhátság, Mazuri-tóhátságBorostyánkõ

Karlovy Vary

28


35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

Összefoglalás. Észak- ésNyugat-Európa

Észak- és Nyugat-Európa– ellenõrzõlap

Közép-Európa

Németország természetiadottságai

Németország gazdaságiélete

Svájc

Lengyelország

Csehország

Kelet-Európa földrajzihelyzete (olvasmány)

Épülõ és rombolódó tenger-part. Tölcsértorkolat kelet-kezése. Alföld, röghegység,lánchegység jellemzõiEurópa éghajlati típusai

Ipartelepítõ tényezõk

Gleccser, hóhatár, moréna,lavina. Hegyvidéki éghajlat

Épülõ és rombolódó ten-gerpart. Tavak keletkezésitípusai

Szokásos országmegisme-rés. Szövetségi köztársaságA német egyesülési folya-mat. Turzás, lagúna, dûne,végmoréna, vándorkõ. Né-met népcsoportok (porosz,sváb, bajor, szász)

Szokásos gazdaságmegis-merés

Magashegységi formakincsÖrökös semlegesség. Ha-vasi pásztorkodás. ViaduktKörnyezetvédelmi politika

Szokásos országmegisme-rés. Épülõ tengerpart: dûne,turzás, lagúna. Moréna-halmok


31


A földrajzi fekvés és a gazdasá-gi élet összefüggése

Törésvonalak – vulkánosságA jégkorszaki jég felszínformálószerepeÖvezetesen változó éghajlat –övezetesen változó növényzet

Rossz idõjárási viszonyok – ne-hézkes bányászat. Erõmûvek –környezetszennyezés. Övezete-sen változó éghajlatok – öveze-tes mezõgazdaság

A tenger hatása a közlekedésre,gazdaságra

TallinFinn-öböl, Balti-tenger, Csúd-tó

RigaRigai-öböl

Vilnius

Minszk, BresztKelet-európai-síkságChisinauMoldovai-dombság

MoszkvaUral-hegység, Jeges-tenger, Ko-la-félsziget, Kaukázus, Kaszpi-mélyföld, Finn-õsföld, Kelet-euró-pai-síkság. Ázsiai rész: Közép-szibériai-fennsík, Altás, Szaján,Bajkál-tó körüli hegyek, Pacifikushegységrendszer, Szahalin, Ku-ril-szigetek, Kamcsatka-félsziget,Csukcs-félsziget, Bering-szoros,Nyugat-szibériai-alföld, SzibériaDnyeper, Don, Volga, Ural, Ob, Je-nyiszej, Léna, Kolima, Amur, La-doga-tó, Kaszpi-tenger, Bajkál-tó

Donyec-medence, Kuznyecki-medence, Pecsorai-medenceSzentpétervár, Nyizsnij Novgorod,Volgográd, Magnyitogorszk, Csel-jabinszk, Jekatyerinburg, Novokuz-nyeck, Novoszibirszk, Murmanszk,Arhangelszk, Vlagyivosztok

Pireneusi-félsziget, MezetaTejo, DouroLisszabon, Porto

Belorusszia

Besszarábia

Barents-tenger, Fehér-tengerKalinyingrádi-kerület

OrenburgBratszk, Krasznojarksz,Irkutszk, Verhojanszk

30


43.

44.

45.

46.

47.

48.

49–50.

51.

52.

Kelet-Európa országaiÉsztország

Lettország

Litvánia

Fehéroroszország

Moldova

Oroszország természetiadottságai

Oroszország gazdaságiélete

Összefoglalás. Közép- ésKelet-Európa

Közép- és Kelet-Európa –ellenõrzõlap

Dél-EurópaA Pireneusi-félszigetországai: Portugália

Tavak keletkezési típusai

Moréna

Alföldek, röghegységek,lánchegységek jellemzõiKõzetlemezek vándorlásaVulkán mûködése. Földtör-téneti idôk. Földünk éghajla-ti övezetei és éghajlataiMonszun. Vízgyûjtõ terület,lefolyástalan terület


A röghegységek jellemzõiA mérsékelt övezet éghaj-latainak jellemzõi



Szokásos országmegis-merés. Borostyánkõ

Szokásos országmegis-merés. TõzegSzokásos országmegis-merés

Az ország területe 17 milliókm2. Szokásos országmeg-ismerés

Csõvezetékes szállítás,Transzibériai vasút, Bajkál-Amur vasút

Szokásos országmegis-merés.

33


Éghajlat – természetes növény-zet és a mezõgazdaság össze-függései. Az idegenforgalomjelentõsége

Az egykori kivándorlások okai. Afolyók romboló és építõ munká-ja. A deltatorkolat épülése, ten-gerfeltöltõ hatása

Ásványkincsek és iparágakösszefüggése. Övezetesen vál-tozó éghajlat – övezetesen vál-tozó mezõgazdaság

Rossz életkörülmények

A háború negatív hatásai

Mediterrán éghajlat – öntözésÉghajlat és növényzet összefüg-gései

Az idegenforgalom gazdasági je-lentõsége. A tenger jelentõségeTagolt tengerpart kialakulásasüllyedéssel és kiemelkedéssel

Madrid, BarcelonaMezeta, Kasztíliai-választóhegy-ség, Pireneusok, Aragón-me-dence, Andalúzia, Baleár-szige-tek (Ibiza, Mallorca, Menorca)Ebro, Duero, TajoBilbao, Las Palmas, Palma deMallorca

RómaAppennini-félsziget, Alpok ,Pó-síkság, Appenninek, Szicília,Szardínia, Vezúv, Etna,StromboliPó, Tevere, Comói-tó, LagoMaggioreCarrara

Milánó, Torinó, Genova, Nápoly,Palermo, Velence, Taranto,Trieszt

TiranaOtrantói-szoros, Albán-hegyvidék, Balkán-félsziget

SkopjeVardarSzarajevóDrina, Száva

SzófiaBalkán-hegység, Észak-bolgár-táblás vidék, Rodope, Marica-medence, Szófiai-medenceDuna, Marica, IszkerPlovdiv, Pernik, Várna,Burgasz

AthénPindosz-hegység, Olimposz,Halkidikí-félsziget, Peloponné-szosz-félsziget, KrétaVardarThesszaloniki, Pireusz

Történelmi koncentrációHíres olasz tudósok,mûvészekElba, Capri

Fiat, Lancia, Ferrari, AlfaRomeo, Iveco, Vespa,OlivettiPompei


Rila, PirinRózsaolaj

Történelmi koncentrációKorfu, Ródosz

32


53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

Spanyolország

Olaszország természetiadottságai

Olaszország gazdaságiélete

A Balkán-félsziget orszá-gai I.Albánia

Macedónia és

Bosznia-Hercegovina

Bulgária

A Balkán-félsziget orszá-gai II.Görögország

A mérsékelt öv éghajlatai

Vulkán mûkõdése. Lánc-hegység, röghegység, alföldjellemzõi

Ipartelepítõ tényezõk

Lánchegységek jellemzõi

A röghegységek jellemzõiÉghajlatválasztó hegység

Mediterrán éghajlat

Száraz kontinentális éghaj-lat. Mediterrán mezõ-gazdaság

Szokásos országmegisme-rés. Utóvulkáni mûködések

Szokásos gazdasági megis-merés. Az idegenforgalommint kiváló bevételi forrás


Szokásos országmegis-merésSzokásos országmegis-merés

Szokásos országmegis-merés. A Balkán-hegységéghajlatválasztó. Bolgár-kertészet


35


Éghajlat és mezõgazdaságösszefüggései

Görög-török ellentét. Az idegen-forgalom gazdasági jelentõsége

Ankara, IsztambulMárvány-tenger, Boszporusz,Dardanellák

Nicosia

Kis terület – magas lakosság-szám – nagy népsûrûség

Magyar emlékek, Rodostó(Tekirdag)

Monaco, Andorra, Andorra laVella, Liechtenstein, Vaduz

34


60.

61–62.

63.

64.

65.

66.

67.

68.

69.

Törökország európairésze és

Ciprus

Összefoglalás. Dél-Európa

Kisterületû európai orszá-gok (olvasmány)

Dél-Európa – ellenõrzõlap

Év végi összefoglalás:Európa általános földrajza

Év végi összefoglalás:Hazánkkal szomszédosországok

Év végi összefoglalás:Észak- és Nyugat-Európa

Év végi összefoglalás:Közép- és Kelet-Európa

Év végi összefoglalás:Dél-Európa

Népsûrûség kiszámítása

Szokásos országmegisme-rés. Két kontinensen fekvõország. Mohamedán vallásVendégmunkásokSzokásos országmegis-merés


3736

Óraszám55 74

Az óra anyaga Elôzetes ismeretek Új fogalmak, követelmények Összefüggések Kötelezô topográfia Megjegyzés, kiegészítés

Egykori területek, székhelyek;fontosabb események, terület-változások

Hazánk területe: 93 030 km2Közép-Duna-medence



Artézi kút

Az éghajlatalakító tényezõkhatása az éghajlati elemekre

Fekete-erdõ, Fekete-tenger, Szi-getköz, Csallóköz, Szentendrei-,Csepel-, Margit-, Mohácsi-sziget,Ipoly, Mosoni-Duna, Lajta, Rába,Rábca, Hansági-fõcsatorna, Rép-ce, Ikva, Marcal, Zala, Sárvíz, Ka-pos, Koppány, Mura, Dráva, Bod-rog, Sajó, Hernád, Galga, Zagyva,Tarna, Túr, Szamos, Kraszna,Keleti-fõcsatorna, Nyugati-fõcsa-torna, Berettyó, Körösök, Maros

3. 5. Hazánk éghajlata Éghajlat, idõjárás és ezekelemei. Éghajlati övezetek.Éghajlatalakító tényezõk. Amérsékelt övezet éghajlatai.Vihar, zivatar, aszály, köd

Karsztjelenségek

Hazánk éghajlatának ele-mei. Hõmérséklet abszolútingása, tenyészidõszak

A víz felszínformáló hatása. Aszénsavas víz hatása a mész-kõhegységekre

4. 6. Hazánk vízrajza. Fel-szín alatti vizeink

Talajvíz, belvíz, rétegvíz,karsztvíz, hévíz, ásványvíz,gyógyvíz

Bõs-Nagymarosi vízlépcsõ-rendszer

A felszínre hulló csapadék útja.Csapadékeloszlás – vízjárás. Afolyók felszínformáló munkája

5. 7. Felszíni vizeink Vízgyûjtõ terület, vízválasz-tó, vízjárás, vízhozam, sza-kaszjelleg

Felszíni vízhálózatunk. Afolyók szabályozása

A történelmi múlt és a jelenkapcsolata

Szárazföldi ország – a közleke-dés problémái, alacsony fekvés– gyenge függõleges tagoltság

Úrkút, AjkaZempléni-hegység, Kisalföld,Bükk, Velencei-hegység, Sopro-ni-hegység, Mecsek, Balaton-fel-vidék, Keszthelyi-hegység, Ba-kony, Vértes, Gerecse, Pilis, Bu-dai-hegység, Aggteleki-karszt,Kõszegi-hegység

Felszíni formák – õsmaradvá-nyok – kormeghatározás. A kõ-zetlemezek mozgásai. Külsõ ésbelsõ erõk építõ és rombolómunkája

Brennbergbánya, Recsk,Répcelak

Visegrádi-hegység, Börzsöny,Cserhát, Mátra, Zempléni-hegy-ség, Tapolcai-medence, Somló,Ság, Badacsony, Mátraalja,Bükkalja, Kiskunság, Nyírség,Belsõ-Somogy, Mezõföld, Haj-dúság, Maros—Körös köze,Nagykunság, Hanság

Bük, Hévíz, Zalakaros,Hajdúszoboszló, Sárvár

Vulkanizmus – színesfémekkeletkezése

1.

2.

1.

2.

3.

A Magyar Köztársaság Államforma, köztársaság,párt

Félgömb, Európa részei, Kár-pát-medence. A szomszédosországok nevei, fõvárosai

Címer, zászló, Himnusz,Szózat, koronázási jelvé-nyek, a világörökség részeihazánkban

Magyarország fekvése,földrajzi helyzete, ha-tárai

Kárpát-medence

Földtörténeti korbeosztás.Kristályos pala, agyagpala,mészkõ, dolomit, gránit,csillámpala, homokkõ. Man-gánérc, feketekõszén, baux-it, barnakõszén

Hazánk felszínénekkialakulása I.

A Kárpát-medence földtörté-neti fejlõdése, szerkezete,fontosabb kõzetei. Az elõ-idõ, óidõ és a középidõ ese-ményei

4. Földtörténeti korbeosztás.Külsõ és belsõ erõk. Vulkánimûködés. Andezit, andezit-tufa, bazalt, bazalttufa. Réz-érc, lignit, kõolaj, földgáz,szén-dioxid. Hordalékkúp,lösz, homok, kavics, folyamiüledék, tõzeg

Hazánk felszínénekkialakulása II.

A Kárpát-medence földtörté-neti fejlõdése, szerkezete,fontosabb kõzetei. A har-madidõszak és a negyed-idõszak eseményei. Tanú-hegy. Jégkorszak

Magyarország földrajzaA magyar nép eredetérõl(Olvasmány)

3938

Óraszám55 74

Az óra anyaga Elôzetes ismeretek Új fogalmak, követelmények

6.

7.

8.

8.

9.

10.

Állóvizeink

Természetes növény-zet és állatvilág ha-zánkban

Hazánk talajai


Az ember hatása a vizekre

Éghajlat – természetes növény-zet – talaj – domborzat kapcso-lata. Az ember hatása a termé-szetes életközösségekre

Éghajlat – növényzet – talajösszefüggése

Hanság, Ecsedi-láp, Há-mori-tó

Biológiai koncentráció: er-dõs puszta, füves puszta,lombos erdõ, örökzöld

Balaton, Fertõ tó, Velencei-tó,Tisza-tó, Hévízi-tó, Fehér-tó

A társadalom és az élõvilág ér-dekeinek összehangolása

Koncentráció a biológiávalHortobágyi NP, Kiskunsági NP,Bükki NP, Aggteleki NP., Fertõ—Hanság NP., Duna—DrávaNP., Körös—Maros NP.

Tavak keletkezése és pusz-tulása

Növénytársulás. Vadgazdál-kodás

Talaj, humusz fogalma. Ta-laj keletkezése

Tavaink keletkezése, pusz-tulása, környezeti állapota,hasznosítása. A komplexvízgazdálkodás

Hazánk növénytársulásai ésvadon élõ állatai. Az élõvi-lág védelme

A talaj keletkezése, pusztu-lása, védelme. Szürke ésbarna erdõtalaj, mezõségitalaj, réti és öntéstalaj, láp-talaj, homoktalaj, szikestalaj. Talajerózió, defláció.Talajpusztulás megelõzése,talajjavítás módjai

11.

9. 12.

10. 13.

11. 14.

Nemzeti parkjaink,védett területeink

Természetvédelmi terület,tájvédelmi körzet, nemzetipark

Védett természeti értékeink.A természetvédelem hely-zete hazánkban

A természetföldrajzi tájak füg-getlenek az országhatároktól

Hoportyó 183 m,Gyálarét 78 m

Közép-Duna-medence, Alföld,Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhe-gység, Északi-középhegység

A felszín – domborzat – vízrajz– éghajlat – természetes nö-vényzet – talaj összefüggései

A felszín, a települések és agazdasági élet összefüggései

Duna—Tisza köze, Mezõföld,Dráva-mellék, Tiszántúl, Kiskun-ság, Nyírség, Maros hordalék-kúpja, Mátraalja, Bükkalja, Haj-dúság, Maros—Körös köze,Nagykunság, Bodrogköz, Jász-ság, Hortobágy, Körös-vidék

Pesti-síkság, Csepel-Solti-síkság,Kalocsai-síkság, Duna—Tisza kö-zi hátság, Mezõföld, Drávamellé-ki síkság, Sárköz. Kalocsa, Baja,Pusztavacs, Cegléd, Nagykõrös,Kecskemét, Székesfehérvár, Du-naújváros, Paks, Mohács


Összefoglalás: Magyaror-szág általános földrajza

Ellenõrzõlap: Magyaror-szág általános földrajza

Hazánk tájai Magyarország nagy tájai.Erdélyi-medence, Kárpátok,Erdélyi-peremhegyvidék

Hazánk tájbeosztásánakismerete

12. 15. Az Alföld felépítése ésrészei

Folyami hordalékkúp, lösz,folyami ártér

Az Alföld természetföldrajzijellemzõi. Határai, kialakulá-sa, felszíne, éghajlata, víz-rajza, természetes növény-zete, talaja

13. 16. A Duna—Tisza közeés a Mezõföld

Löszformák Az Alföld Duna menti tájai-nak felszíne, nevezetessé-gei, települései

4140

Óraszám55 74


14.

15.

17. A Tisza vidékén


A felszín, a települések és agazdasági élet összefüggései

Történelmi koncentrációBeregi-síkság, Szatmári-síkság,Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz,Borsodi-Mezõség, Jászság. Ti-szaújváros, Jászberény, Szol-nok, Szeged, Hortobágy, Nagy-kunság

Ártér, hullámtér, folyószabá-lyozás

A Tisza menti tájak felszíne,nevezetességei, települései

18. A Tiszántúl tájain A felszín, a települések és agazdasági élet összefüggései




Maros—Körös köze, Körös-vidék,Hajdúság, Nyírség. Makó, Hód-mezõvásárhely, Orosháza, Szar-vas, Gyomaendrõd, Békéscsaba,Gyula, Debrecen, Hajdúszobosz-ló, Nyíregyháza, Tiszavasvári

Lösz, homokbucka, folyó-szabályozás

A Tiszántúl felszíne, részei,nevezetességek, települések

19. A Kisalföld

16. 21. Összefoglalás: Az Al-föld és a Kisalföld

17. 22. Ellenõrzõlap: Az Alföldés a Kisalföld

A felszín – domborzat – vízrajz– éghajlat – természetes nö-vényzet – talaj összefüggései

Ság, Somló, Szigetköz, Lajta,Rába, Rábca, Marcal, Fertõ tó

Az alföldek keletkezése. Avulkán mûködése. A tanú-hegy fogalma. Sziget, zá-tony, termálvíz

A Kisalföld természetföldrajzijellemzõi. Fekvése, kialaku-lása, felszíne, éghajlata, víz-rajza, természetes növény-zete, talaja

18. 23. Az Alpokalja A felszín, az éghajlat, a tele-pülések és a gazdasági életösszefüggései

Soproni-hegység, Kõszegi-hegy-ség, Vas-Soproni síkság, Keme-neshát, Vasi-hegyhát, Õrség,Írott-kõ. Sopron, Nagycenk, Bük,Kõszeg, Szombathely, Sárvár,Ják, Szentgotthárd

Az Alpok keletkezése Az Alpokalja természetföld-rajzi jellemzõi, részei, neve-zetességek, települések

Történelmi koncentráció19. 24. A Dunántúli-dombság A felszín, az éghajlat, a gazda-sági élet összefüggásei

Zalai-dombság, Hetés, Göcsej,Somogyi-dombság, Belsõ-So-mogy, Külsõ-Somogy. Zalaeger-szeg, Nagykanizsa, Buzsák, Ka-posvár

A csapadékvíz lemosó hatá-sa. Kõolaj keletkezése

A Dunántúli-dombság ter-mészetföldrajzi jellemzõi.Fekvése, kialakulása,felszíne, éghajlata, vízrajza,természetes növényzete,talajok, nevezetességek, te-lepülések

20. Séta a Kisalföldön A felszín, a települések és agazdasági élet összefüggései

Gyõri-medence, Szigetköz, Mosoni-síkság, Rábaköz, Fertõ—Hanság medence,Marcal-medence, Gyõr-Tataiteraszvidék, Sokoró. Hegyes-halom, Mosonmagyaróvár, Ka-puvár, Csorna, Pápa, Gyõr,Komárom, Tata, Bábolna, Pan-nonhalma

Sziget, zátony, hordalékkúp A Kisalföld részeinek felszí-ne, nevezetességek, telepü-lések

4342

Óraszám55 74


20.

21.

22.

23.

25. A Dunántúl délkeletirészein


A felszín, az éghajlat, a telepü-lések és a gazdasági életösszefüggései

Történelmi koncentrációBaranya-Tolnai-dombság, Zse-lic, Völgység, Tolnai-hegyhát,Mecsek, Villányi-hegység,Szekszárdi-dombvidék. Szek-szárd, Pécs, Abaliget

Löszformák. Karsztjelen-ségek

A Délkelet-Dunántúl termé-szetföldrajzi jellemzõi, neve-zetes települései

26. A Dunántúli-közép-hegység I.

A domborzat, az éghajlat és agazdasági élet összefüggései

Történelmi koncentrációKeszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Bakony, Balaton-fel-vidék, Tihanyi-félsziget, Móri-árok, Vértes, Badacsony. Hévíz,Keszthely, Tapolca, Tihany, Ba-latonfüred, Siófok, Veszprém,Ajka, Várpalota

Mészkõhegységek keletke-zése. Törésvonal, karsztvíz

A Dunántúli-középhegységnyugati részének természet-földrajzi jellemzõi, neveze-tes települései

27. A Dunántúli-közép-hegység II.


Történelmi koncentrációVelencei-hegység, Dunazug-hegység, Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység,Tatai-árok. Dorog, Tatabánya,Lábatlan, Esztergom, Visegrád,Szentendre

Mészkõhegységek keletke-zése, vulkánkitörés lépései

A Dunántúli-középhegységtermészeti értékei, neveze-tes települései

28. Az Északi-középhegy-ség I.



Börzsöny, Nógrádi-medence,Cserhát, Naszály, Mátra, Kékes1014 m. Vác, Hatvan, Hollókõ,Salgótarján, Gyöngyös, Visonta,Recsk

Vulkáni mûködés. Mészkõ-hegységek keletkezése

Az Északi-középhegységnyugati részének természet-földrajzi jellemzõi, neveze-tes települései

29. Az Északi-középhegy-ség II.



Bükk, Borsodi-medence, Aggte-leki-karszt, Baradla-barlang,Cserehát, Zempléni-hegység,Tokaji-hegy, Hegyalja. Miskolc,Kazincbarcika, Ózd, Eger, Sá-rospatak

Vulkáni mûködés, mészkõ-hegységek keletkezése,ércképzõdés

Az Északi-középhegységkeleti részének természet-földrajzi jellemzõi, neveze-tes települései

30. Budapest természetiadottságai

A domborzat és a folyók hatásaa települések kialakulására


Pesti-síkság, Budai-hegység,Gellérthegy, János-hegy, Szent-endrei-sziget, Margit-sziget,Csepel-sziget

Agglomeráció, vonzáskörzet Fõvárosunk fekvése, fel-színe, részei, vízrajza

31. Budapest gazdaságiélete

32. Összefoglalás: Alpokalja,Dunántúli-dombság, Du-nántúli-középhegység

24. 33. Ellenõrzõlap: Alpokalja,Dunántúli-dombság, Du-nántúli-középhegység

Ipartelepítõ tényezõk és iparágak.A nagy fogyasztópiac (kereslet)és kínálat összefüggése. A köz-ponti szerepkör következményei

Budaörs, Százhalombatta, Érd,Mogyoród, Gödöllõ

Ipartelepítõ tényezõk. Gaz-dasági élet szerkezete.Privatizáció

Fõvárosunk ipartelepítõ té-nyezõi, gazdasági élete,vonzáskörzete

4544

Óraszám55 74


34. Összefoglalás: Ma-gyarország nagytájainak földrajza

Ellenõrzõlap: Magyar-ország nagy tájainakföldrajza


Népességmozgások okai. A ter-mészeti adottságok és a lakos-ság területi elhelyezkedése

Hazánk lakossága: 10,2 mil-lió, népsûrûség: 111 fõ/km2


Nemzetiség, nemzetiségijogok. Népsûrûség kiszámí-tása

Agglomeráció, urbanizáció,regionális központ

Infrastruktúra

Magyarország lakossága,nemzetiségei. Magyarok anagyvilágban. A népességterületi eloszlása. Etnikaicsoportok. népesedési fo-lyamatok. Népsûrûség

A természeti adottságok és anépi kultúra összefüggései

Hazánk néprajzi értékei.Népi kultúra, építészet, nép-mûvészeti tárgyak, etnikaitájegységek

25.

35.26.

Hazánk lakossága36.

Kitántorgóink (forrásfel-dolgozás)

37.

27.

28.

*

* Népmûvészetünk38.

Hazánk gazdasági életénekfejlettsége, a gazdaságiszerkezet átalakulása. Infrastruktúránk. A világ-gazdasági változások éshazánk

* Hazánk gazdaságánakáltalános vonásai

41.

Lakosságszám, gazdasági tevé-kenység, funkció és a települé-sek közötti összefüggés

A városok funkciói, csopor-tosítása. Az urbanizáció, vá-rosfejlõdés, agglomerációk

Településeink I. Avárosok

39.

29. A gazdasági tevékenység hatá-sa a település arculatára

A világgazdasági változásokglobális hatásai

Elsõdleges és másodlagosenergiahordozók

Az energiagazdaság szer-kezete. Az energiahordozókbányászata, felhasználása.Villamosenergia-termelés.Energiatakarékosság

Energiagazdálkodá-sunk

Energiahordozók fogyása, a ta-karékosság fontossága. Energia-termelés és környezetszennye-zés kapcsolata

A falvak funkciói, csoportosí-tása lélekszám, alaprajz,funkció szerint. Szórványte-lepülések. Megyék, megye-székhelyek

Településeink II. A fal-vak és szórványtelepü-lések

40.

30. 42. Ajka, Tatabánya, Dorog, Mis-kolc, Pécs, Komló, Visonta.Szeged-Algyõ, Zalaegerszeg,Orosháza. Százhalombatta,Tiszaújváros, Paks, Tiszalök,Kisköre

A villamos áram Az elektromos áram ter-melése

Villamosenergia-ter-melésünk

Az energiatermelés és a környe-zetszennyezés összefüggései

43. Százhalombatta, Tiszaújváros,Visonta, Pécs, Kazincbarcika,Ajka, Várpalota, Paks, Tiszalök,Kisköre

4746

Óraszám55 74


44. Ásványkincseink és fel-használásuk


31. A geológiai szerkezet és azércképzõdés

Úrkút, Eplény, Iszkaszentgyörgy,Kincsesbánya, Halimba, Nyírád,Szõc, Gánt, Fenyõfõ, Miskolc,Bélapátfalva, Pálháza, Mád, Ru-dabánya

Kõzetek, ércek, ásványok.Ércképzõdés

Hazánk legfontosabb ásvá-nyi nyersanyagai, ércei

46. Hazánk ipara I.32. Az ipartelepítõ tényezõk és azipari központok elhelyezkedése

Miskolc, Ózd, Salgótarján, Duna-újváros, Budapest, Ajka, Almás-füzítõ, Mosonmagyaróvár, Vár-palota, Székesfehérvár, Eszter-gom, Szentgotthárd, Gyõr, Nagy-kanizsa, Pápa, Jászberény,Veszprém, Eger, Kecskemét,Szolnok, Hódmezõvásárhely

Ipari ágazatok. A vasgyár-tás lépései. Az alumínium-gyártás lépései

Vaskohászat – acélgyártás.Alumíniumkohászat, gép-gyártás

48. Mezõgazdaságunk34. A természeti adottságok és amezõgazdaság kapcsolata

A mezõgazdaság ágazatai A mezõgazdaság földrajziés társadalmi adottságai

49. A növénytermesztéshazánkban

35. Gabonafélék, ipari növé-nyek, rostnövények, takar-mánynövények

Mezõgazdaságunk jellegze-tes termesztett növényei

47. Hazánk ipara II.33. Az ipartelepítõ tényezõk és azipari központok elhelyezkedése

Százhalombatta, Tiszaújváros,Zalaegerszeg, Szeged, Hajdú-szoboszló, Kazincbarcika, Nyer-gesújfalu, Dorog, Debrecen, Ti-szavasvári, Szolnok, Várpalota,Nyíregyháza, Szeged, Balaton-füzfõ, Vác, Békéscsaba, Tata,Eger, Pécs, Herend, Ajka, Sal-gótarján, Hódmezõvásárhely,Szentendre, Gyõr, Sopron, Mo-sonmagyaróvár, Szombathely,Pápa, Lábatlan, Nagykanizsa,Székesfehérvár

Az éghajlati adottságok és a nö-vénytermesztés. A mezõgazda-ság és az élelmiszeripar kap-csolata

Budapest, Sopron, Pécs, Nagy-kanizsa, Békéscsaba, Kecske-mét, Székesfehérvár, Gyõr, Mis-kolc, Hatvan, Szolnok, Kaposvár,Pécs, Debrecen, Eger, Paks,Szeged, Békéscsaba, Hatvan,Zalaegerszeg, Sopron, Szek-szárd, Eger

50. Állattenyésztésünk Állattartás – állattenyésztés Az állattenyésztés feltételei,helyzete hazánkban

Az állattenyésztés és az élelmi-szeripar kapcsolata

Budapest, Zalaegerszeg,Répcelak, Szeged, Pápa, Gyõr,Gyula, Debrecen, Pécs,Orosháza, Békéscsaba,Kecskemét

Vegyiparunk, építõanyag-iparunk, könnyûiparunk

45. Környezetünk állapota A Föld egységes ökológiai rend-szert alkot. Az emberi tevékeny-ség és a környezetre gyakoroltkáros hatások

Környezetvédelem, környe-zeti válság, szelektív hulla-dékgyûjtés. Üvegházhatás

Az ipari termelés, az emberitevékenység hatása a ter-mészetre. Megoldási lehetõ-ségek

*

4948

Óraszám55 74


51. Közlekedésünk


36. A közlekedési hálózat elõnyeiés hátrányai

Dunaújváros, Mohács, Baja,Szeged, Csongrád, Szolnok,Ferihegy

Topográfia: az elõzõ témákbóltematikusan válogatva

Közlekedési ágazatok Hazánk közlekedési hálóza-ta. A közlekedési ágazatokmúltja, jelene, jövõje. Hatá-sa a környezetre

52. Nemzetközi kapcso-lataink

37. A világgazdaság és az integrá-ciók

OECD, NATO, CEFTA, EU Nemzetközi kapcsolataink,európai integrációs törekvé-seink. Külkereskedelmünkiránya és szerkezete

53. Idegenforgalmunk38. Természeti adottságok és a tu-rizmus kapcsolata

Turizmus Hazánk idegenforgalmiadottságai, idegenforgal-munk, idegenforgalmi kör-zetek, központok

54. Gazdasági térszerke-zetünk

39. A gazdasági térszerkezet össze-függése az ipartelepítõ ténye-zõkkel, gazdasági élettel

A Nap hatása a Földre, a földiéletre

Ipartelepítõ tényezõk Gazdasági körzeteink ésterületeink

55. Megyénk földrajza40. Természeti adottságok,gazdaság élet

56. Lakóhelyünk földrajza41.

57. Összefoglalás: Hazánkgazdasági élete

42.

58. Ellenõrzõlap: Hazánkgazdasági élete

43.

59. A csillagászati isme-retek rövid története(Olvasmány)

*

Fekvése, története, hagyo-mányok, gazdasági élet

A csillagászat rövid történe-te. Gagarin, Armstrong, Far-kas Bertalan

60. Naprendszerünk köz-pontja, a Nap

44. A Nap fizikai tulajdonságai,földi hatásai. Csillag, ter-monukleáris folyamat, nap-folt, napkitörés, sarki fény

A bolygók hasonlóságai és kü-lönbözõségei

61. Naprendszerünk tagjai I.

45. A bolygók: Merkúr, VénuszFöld, Mars, Jupiter, Szatur-nusz, Uránusz, Neptunusz,Plútó. A bolygók jellemzõi,mozgásai

62. Naprendszerünk tagjai II.

46. A holdak, kisbolygók, üstö-kösök, meteorok

Eratoszthenész, Hippar-khosz, Ptolemaiosz, G. Bru-no, Kepler, Galilei, Newton

5150

Óraszám55 74


63. A Föld


47.

48.

A gömb alak következményei-nek megfigyelése

Geoid alak, látóhatár, zenitA Föld gömb alakja ésennek következményei

64. A Föld mozgásai A forgás következményeinekmegfigyelése

Március 21., június 22.,szeptember 23., december22. Napéjegyenlõség, nap-forduló

A Föld forgása és kerin-gése, valamint ezek követ-kezményei. Az évszakokváltakozása

65. A Hold Hold és Föld egymásra hatása

A valóság és a térkép összeha-sonlítása

Holdfázisok: újhold, elsõnegyed, telihold, utolsónegyed

A Hold fizikai tulajdonságai,mozgásai, fényváltozásai.Holdfogyatkozás, napfo-gyatkozás

49. 66. Csillagok és csillag-rendszerek

Tejútrendszer, galaxis,extragalaxis, fényév

A csillagok keletkezése,jellemzõi és megszûnése.Tejútrendszer, galaxisok

50.

51.

67. Tájékozódás az ég-bolton

Nagy Medve, Kis Medve,Orion

Térkép, térképvázlat, méret-arány, vonalas mérték.Térképi mérések. tematikustérképek

Greenwich

Helyi idõ, zónaidõ, világidõ

A leggyakoribb csillagképek

68. Tájékozódás atérképen

A térképek története, felépí-tése, típusai, jelrendszere

69. A földrajzi fokhálózat Földrajzi szélesség, földrajzihosszúság. Helymeghatáro-zás a térképen

* 70. A mûholdak és atájékozódás

Mûholdfelvételek, mûholdakhasználata a gazdaságiéletben

52. 71. Tájékozódás az idõben Napi és évi idõszámítás.Idõzónák a Földön. Naptár

Gagarin, Armstrong, FarkasBertalan

53. 72. Az ûrkutatás az embe-riség szolgálatában

54. 73. Összefoglalás: Csilla-gászati ismeretek

55. 74. Ellenõrzõlap: Csillagá-szati ismeretek

A világûr meghódításánaklépései

Egyenlítõ, Északi-sark, Északisarkkör, Ráktérítõ, Baktérítõ,Déli sarkkör, Déli-sark. Kezdõhosszúsági kör

Konsept-H Kiadó2081 Piliscsaba, Fô út 197.

Tel./fax: 06 26 373-367

E-mail: [email protected]

Internet cím: www.konsept.hu

Felelôs kiadó: Simon István

Mûszaki szerkesztô: Borbély Tamás

Nyomás és kötés: Stílus Print Kft., Budapest

Felelôs vezetô: Telek István ügyvezetô igazgató

Documents

TANMENETJAVASLAT - mkkonyvkiado.humkkonyvkiado.hu/wp-content/uploads/2016/06/foldrajz.pdf · A sivatag fogalma. 9 Összefüggések Kötelezô topográfia Megjegyzés, kiegészítés